Skip to main content

23. szám, 2024. június 3.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Navracsics Tibor: Regionális dráma van kialakulóban

„Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter Növekedés és egyensúly – Nem csak Budapestből áll az ország! címmel tartott előadást a Macronomx Meetup konferencián.

Navracsics Tibor szerint az elmúlt tíz évben centralizálva osztották el az uniós forrásokat, ez pedig elhalványította a területi metszetet. A tárcavezető elmondta, hogy 2022 óta szeretnék a horizontális szemléletmódot bevezetni a területfejlesztés területén, szerencsésnek tartja, hogy 2024. január elseje óta a területfejlesztéssel összefüggő területek egy politikai vezetés alatt állnak.

A növekedés és az egyensúly bonyolult viszonyban áll. Szépen zárkózunk fel az EU átlagához, de regionális szinten nem olyan jó a helyzet – fogalmazott Navracsics Tibor, aki szerint a felzárkózás nagyrészt Budapest éllovas szerepének köszönhető.

A területfejlesztési miniszter szerint regionális dráma van kialakulóban a Nyugat-Dunántúlon, ez a gazdaság stagnálásnak, illetve a koronavírus-járvány hatásainak, valamint Ausztria és Németország munkaerő-elszívásának köszönhető. „Mindennapos probléma a munkaerőhiány” – jelentette ki.

A ligák

A miniszter a fejlettségi szint alapján három ligába sorolta a régiókat. Az elsőbe Budapest és környéke tartozik. A másodikba azok a régiók, amelyek a közepes fejlettség csapdájával, problémájával küzdenek. Pest vármegye is ilyen, az Európai Unió átlagához nem tudnak dinamikusan felzárkózni – fogalmazott, hozzátéve, hogy a probléma megoldásához meg kell találni a szükséges eszközöket. A harmadik ligába azok a régiók tartoznak, amelyek az EU-átlag fejlettségi szintjének hatvan százaléka alatt vannak, például az észak-magyarországi régió. Navracsics Tibor szerint, ha az EU egészét nézzük, akkor már nem kelet és nyugat viszonylatában, hanem észak és dél közötti különbségekben mutatkoznak meg a fejlettségi különbségek. A nagy kérdés, hogy gazdasági értelemben ki fog a sikeresebb észak vagy kevésbé sikeres délhez kapcsolódni. Közép-Európa nem áll rosszul a versenyképességi mutatókban – mondta.

Navracsics Tibor szerint az elmúlt 10 évben számos járás kitört a fejlettségi csapdából, például a Debrecentől délre esők, és ebben nagy szerepe volt az uniós források sikeres lehívásának, amiben éllovasok vagyunk Csehországgal karöltve. Folytatni kell a tárgyalásokat az Európai Bizottsággal, hogy megszűnjön az 55 százalékos felfüggesztési arány a források esetében. Térségalapú fejlesztési politikára kell áttérni – mondta, hozzátéve, hogy „össze kell varrni” a valaha összetartozó, de szétszakított térségeket, ideértve a ma már határokon túliakat is.

Ez borzasztó

Navracsics szerint borzasztó hogy a top tíz középiskola szinte kivétel nélkül Budapesten található. A legjobb ötven középiskola esetében pedig a felzárkózó térségek alig tudnak felmutatni. A Dél-Dunántúlon például egyetlenegyet sem. Előadásában kiemelte, hogy a belső perifériák fejlesztésének fontosságát, a növekedés és egyensúly harmonizálását. ”

Forrás:
Navracsics Tibor: Regionális dráma van kialakulóban; Péter Alvarez; Index.hu; 2024. május 30.

Interjúalanyokat keresünk kutatáshoz – online ügyintézés!

„Kedves Partnerünk, Ismerősünk, Barátunk!

Cégünk kutatást végez, amelyhez interjúalanyokat keresünk online ügyintézésekhez (pl. gyermek születése, költözés, gépjármű adás-vétele stb.) kapcsolódóan.

Az alábbi interjúalanyok jelentkezését várjuk:
Általános elvárások:
* Diplomával rendelkezőket és nem diplomásokat egyaránt keresünk.
* Magyarországon élő, elsősorban 18-65 év közötti korosztály jelentkezését várjuk.
* Olyan személyekre számítunk, akik a banki ügyeiket mobilalkalmazáson/weben keresztül intézik.

1. interjúalany típus
* Olyan magánszemély autótulajdonos, aki az elkövetkező 1-2 hónapban tervezi autója eladását magánszemélynek és használja az Ügyfélkaput.

2. interjúalany típus
* Olyan magánszemély, aki az elkövetkező 1-2 hónapban tervez magánszemélytől autót vásárolni és nem használja az Ügyfélkaput.

3. interjúalany típus
* Olyan magánszemély, aki az előző 1,5 évben autót adott el magánszemélynek és használja az Ügyfélkaput.

4. interjúalany típus
* Olyan magánszemély, aki az előző 1,5 évben autót vásárolt magánszemélytől és nem használja az Ügyélkaput.

Egyéb információk:
* Az interjúk időtartama alkalmanként 1-1,5 óra.
* A helyszín személyesen Budapesten vagy online (Microsoft Teams).
* Online interjú esetén szeretnénk, ha az interjúalany számítógépről jelentkezne be (vetített tartalmak megosztása céljából), amelyhez kamera és mikrofon használata is szükséges.

Kérjük, amennyiben megfelel a fenti feltételeknek és szívesen venne részt kutatásunkban, a következő elérhetőségeink valamelyikén lépjen velünk közvetlenül kapcsolatba:
telefonon a +36 20 322 1209 számon,
e-mailben az eletesemeny@egov.hu címen.

Köszönettel:
eGov Tanácsadó Kft. csapata”

Forrás:
eGov Tanácsadó Kft.; LinkedIn; 2024. május 30.

Ráfordul a kormány a mesterséges intelligenciára

„Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ismertette a célokat.

– A versenyképesség jelentős növelésének kulcsa és a jövő technológiája a mesterséges intelligencia, amely egyszerre járul hozzá a beruházások és a hatékonyság növeléséhez. Magyarország 2030-ra az Európai Unió tíz digitálisan legfejlettebb országa közé akar tartozni. Ennek érdekében kettős transzformációt kell megvalósítani, azaz a zöldátállás mellett végre kell hajtani a digitális átállást is – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az egyiptomi Információtechnológiai Ipari Fejlesztési Ügynökség (ITIDA) szervezésében létrejött üzleti fórumon.

Jelezte: hazánk mesterséges intelligenciára (MI) vonatkozó célja, hogy 2030-ra 15 százalékot érjen el az ahhoz köthető gazdasági bővülés, valamint ennek segítségével 26 százalékkal emelkedjen a kis- és közepes cégek termelékenysége és egymilliót érjen el az MI-hoz kötődő munkahelyek száma.

Ennek érdekében a magyar kormány a mesterséges intelligenciával kapcsolatos figyelemfelkeltő programok szervezése mellett külön figyelmet fordít a cégek oktatására, képzésére, továbbá az Európai Unió AI rendeletére való felkészülésre.

Nagy Márton hozzátette, hogy Magyarország a leendő rendelet hatósági felügyeletével kapcsolatban támogatja, hogy a tagállami, nemzeti hatóságok felügyeleti tevékenysége mellett egy erre a célra létrehozott, uniós szervezet, azaz hatóság vagy ügynökség jöjjön létre. Ez a szervezet iránymutatással és tanácsadással segítheti a tagállami hatóságok munkáját, adott esetben közvetlenül eljárva a határokon átívelő ügyekben.

A tárcavezető mindezeken túlmutatóan kiemelte, hogy a digitális átállás felgyorsítása, a kis- és közepes cégek versenyképességének további megerősítése érdekében Magyarország 2024 őszén új, a mesterséges intelligenciára vonatkozó stratégiát fogadhat el. Nagy Márton végezetül szorgalmazta, hogy a mesterséges intelligencia területén a magyar és egyiptomi cégek, illetve egyetemek között minél több és egyre mélyebb együttműködés jöjjön létre – ismertette a minisztérium. ”

Forrás:
Ráfordul a kormány a mesterséges intelligenciára; Magyar Nemzet; 2024. június 2.

Közigazgatás, politika, jog

2024 őszén jelennek majd meg a pályázati felhívások a települési önkormányzatok infrastruktúra-fejlesztéseinek támogatására

„Rendkívül fontos a kormány számára a vidék erősítése: a települési önkormányzatok infrastruktúra-fejlesztéseinek megvalósításához a jövőben is igényelhetők majd források – jelentette ki Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára Jászfelsőszentgyörgy külterületi útátadó ünnepségén.

Feldman Zsolt közölte: a kormány az elmúlt években nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a települési önkormányzatok és a vidéki településeken élők számára hasznos infrastruktúra-fejlesztéseket finanszírozzon. 2016-17 óta mintegy 1700 külterületi út fejlesztése valósult meg 170 milliárd forint értékben.

2024 őszén – már a Közös Agrárpolitikai Stratégiai Tervének keretei között – megismerhetővé válnak azok a felhívások, amelyek a települési önkormányzatok hasonló projektjeihez biztosítanak majd forrásokat – ismertette.

Az államtitkár szerint a vidéki kistelepülések és lakóik számára a települések környéki úthálózat fejlesztése és az eddig hiányzó összeköttetések megteremtése hasonlóan fontos, mint ahogy az ország és a gazdaság egészének fontosak a nagy közúti hálózatfejlesztések.

A kedden átadott 4,2 kilométer hosszú út jelentős segítséget nyújt a területen gazdálkodók, termelők számára területeik megközelítésében, mindezeken túl pedig közvetlen kapcsolatot teremt Jászfelsőszentgyörgy és a 32-es számú főút között. A község önkormányzata 297 millió forint támogatáshoz jutott a Vidékfejlesztési Program által a külterületi út felújítására. Az önkormányzat több mint 20 millió forinttal járult hozzá a beruházáshoz.”

Forrás:
Központi szerepben a vidéki kistelepülések fejlesztése; Agrárminisztérium; 2024. május 29.

Felére csökkenhetne a szívbetegek halálozása, de nincs pénz távmonitorozásra

„Csődben vannak a kórházak, a prioritás a gazdaságosság, nem a telemedicina bevezetése, hangzott el a Digital Health Essential konferencián. Továbbra is 84 milliárd forintot görgetnek maguk előtt a kórházak, osztotta meg a friss adósságadatokat Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára lapunkkal.

A magyar szívbetegek csupán 12 százalékánál használnak olyan eszközöket, amelyek működését távolról is lehet monitorozni, mondta Duray Z. Gábor, az Észak-Pesti Centrumkórház – Honvédkórház osztályvezető főorvosa a napokban megrendezett Digital Health Essential konferencián. Pedig a kardiológia területén igazolt, hogy különböző, szívritmuszavarok, szívelégtelenség miatt kezelt betegek esetében az eszközökről akár riasztás is érkezhet, és a távmonitorozással akár 50 százalékkal is csökkenhet a betegek halálozása.

A kardiológus többféle eszközt is beültethet a betegekbe, és ezen eszközök jó részét távolról is lehetne monitorozni, a digitalizáció segítségével csökkenhet a hospitalizáció, és emberéleteket lehetne megmenteni – fogalmazott Duray Z. Gábor. Valid adatok kerülnek ki a készülékekből, és jó lenne, ha ezekkel tudnánk is kezdeni valamit. Ezek az digitális eszközök képesek a bajt előre jelezni, emelte ki a főorvos. Annál a betegnél, akinél a telemonitorozást folyamatosan használják, ha valami rendellenességet látnak arról azonnal szólnak, de ha minden rendben van azt is jelzik.

Az esetek 50 százalékában azt tapasztalták, hogy minden rendben a beteggel, 30 százalékban csekély problémák vannak. A betegek 13 százalékával kellett személyesen konzultálni és 5 százalékban kellett behívni a beteget, mert olyan súlyos állapotromlást tapasztaltak.

Valid adatok kerülnek ki a készülékekből, és jó lenne, ha ezekkel tudnánk is kezdeni valamit. Ezek az digitális eszközök képesek a bajt előre jelezni, emelte ki a főorvos. Annál a betegnél, akinél a telemonitorozást folyamatosan használják, ha valami rendellenességet látnak arról azonnal szólnak, de ha minden rendben van azt is jelzik.

Az esetek 50 százalékában azt tapasztalták, hogy minden rendben a beteggel, 30 százalékban csekély problémák vannak. A betegek 13 százalékával kellett személyesen konzultálni és 5 százalékban kellett behívni a beteget, mert olyan súlyos állapotromlást tapasztaltak.

Pironkodva mondom, hogy a Honvédkórházban a betegek csupán 10 százaléka van telemonitorozva, ami nem szerencsés – fogalmazott a kardiológus. Az osztályvezető elmondta, múlt héten beszélt ezekről az adatokról a Honvédkórház főigazgatójával, aki azt mondta: csődben van a kórház, és a gazdaságosság a prioritás. Ez a friss kórházi adósságadatokban is látszik, mert a Honvédkórháznak 4 milliárd forint kintlévősége volt április végén.

Megjöttek a friss adatok

A Magyar Államkincstár legfrissebb, április 30-i kórházi adósság adatai alapján már látszik, hogy elkezdődött a 64 milliárd forintos konszolidáció, ám mivel a kifizetési határidő május 31., még nem látszik, hogy ez a pluszforrás mire lesz elég. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) alá tartozó kórházak adóssága április végén 58,8 milliárd forint volt, az egyetemi klinikákkal együtt pedig a tartozásállomány meghaladta a 84 milliárd forintot, mondta az Economxnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.

Áprilisi adósságállomány az egyetemi klinikákon (milliárd forint)
* Szegeden: 8,8 milliárd (+1,1 milliárd forint márciushoz képest)
* Pécsett: 5,1 milliárd forint (-1,8 milliárd forint márciushoz képest)
* Debrecenben: 10,3 milliárd forint (+1,2 milliárd márciushoz képest)
* Budapesten: 1,5 milliárd forint (+77 millió forint márciushoz képest)

Ugyanakkor Rásky László kiemelte: a március végi 116 milliárd forinthoz képest 32 milliárd forintot már kifizettek a beszállítóknak a kórházak. Az OKFŐ alá tartozó intézmények közül csak néhánynak nem csökkent az adósságállománya áprilisban. Kiugró példa az Észak-Pesti Centrumkórház-Honvédkórház, amelynek 1,2 milliárd forinttal, csaknem 4 milliárdra nőtt az adóssága. Az egyetemek közül egyelőre csak a Pécsi Tudományegyetem tartozásállománya csökkent, ám a négy klinika összes adóssága még így is fél milliárd forinttal nőtt áprilisban, sorolta a főtitkár az adatokat.

Az adósságrendezés tényleges hatása a június végi adatokból látszik majd, mivel a kormány júniusra egy újabb, ezúttal 40 milliárd forintos konszolidációt ígért az ágazat számára. Igaz, az összességében mintegy 103 milliárd forintos adósságrendezés deklaráltan csak a február 29-én fennálló lejárt tartozásállomány kiegyenlítésére elégséges.

Rásky László úgy fogalmazott, hogy mára elmondható, hogy az üzemeltetés kiszervezése a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz (KEF) könnyebbé tette a kórházak gazdálkodását. A dologi kiadásokban azonban továbbra sem jelenik meg az elmúlt időszak inflációjának korrekciója, és ennek fedezetére a HBCS-pontértékek tervezett, általánosan 5 százalékos korrekciója sem lesz elegendő. Éppen ezért továbbra is várható az adósságok tavalyi évnél nagyobb ütemű növekedése – mondta a szakember. Annál is inkább, mert a kórházak jellemzően felpörgették a teljesítményüket, és mivel legtöbb ezek közül veszteséges, így ez jelentkezni fog a tartozásállományok növekedésében is.

A kormány mára azt is belátta, hogy különösen fontos az államtól független beszállítók gazdálkodási helyzetének stabilizálása. A cégek számára a mostani és a tervezett adósságrendezés életmentő, de már most látszik, hogy a második félévben is szükség lesz további konszolidációra, mondta Rásky László. Annál is inkább, mivel a folyamatos szállítások miatt a cégek kintlévőségei is nőnek, a finanszírozás javítása pedig még nem történt meg.

Mindeközben az orvostechnikai beszállítók szervezetei, a Magyar Kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) bevonásával az Egészségügyért Felelős Államtitkárság, a Nemzetgazdasági Minisztérium és az OKFŐ munkacsoportot hozott létre, amelynek elsődleges feladata, hogy megoldásokat dolgozzon ki a folyamatosan keletkező adósságok – és nem a már lejárt állomány – kezelésére.

Monitorozni kell az eszközök hatékonyságát

A digitális egészségügy növeli a betegellátás hatékonyságát, javítja a minőségét, a hozzáférést, betegközpontú és személyre szabott, valamint olyan területen is jelentkezhetnek eredmények, amire eddig nem is gondoltak, mondta a Digital Health Essential egészségügyi konferencián Gulácsi László, az Óbudai Egyetem innováció menedzsment doktori iskola vezetője. Valid adatokra van szükség az ellátó rendszer különböző szintjén és a különböző szakmák területén is. Ebben vannak segítségünkre a különböző digitális megoldások, az egészségügyi applikációk és a viselhető eszközök, amelyek használatával az emberek könnyedén nyomon követhetik alapvető fizikai paramétereiket. A Digital Health (DH) az egészségipar része, részesedése a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján, a GDP 6-12 százalékára tehető. A DH olyan egészségügyi technológia, amelynek közpénzből származó finanszírozása is felmerült már, ezért is szükséges a hatásosságra, biztonságosságra, költség-hatékonyságra és költségvetésre gyakorolt hatásának prezentálása. Gulácsi László szerint mérni kell az applikációk, az okos eszközök egészség-nyereség többletét is. A professzor kiemelte, nem tudják elengedni, hogy ismerjék az alkalmazások biztonságosságát és hatékonyságát. Valamint a gazdasági tényezők is fontosak, hogy az egészségügyi ellátórendszerek számára mennyire kedvezők ezek a digitális megoldások.”

Forrás:
Felére csökkenhetne a szívbetegek halálozása, de nincs pénz távmonitorozásra; Koncsek Rita; Economx; 2024. május 27.

Európai Unió

Európai kardiovaszkuláris stratégiát és cselekvési tervet dolgoz ki Magyarország a július elsején kezdődő soros uniós elnöksége alatt

„Európai kardiovaszkuláris stratégiát és cselekvési tervet dolgoz ki Magyarország a július elsején kezdődő soros uniós elnöksége alatt – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter az Egészségügyi Világszervezet genfi közgyűlésén.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a szív- és érrendszeri betegségek jelentik az elsődleges halálozási okot az EU-ban. Ezért „egy közös európai platformot szeretnénk összehozni klinikai vizsgálatokra, valamint a prevenció és a rehabilitáció kérdésében” – fogalmazott a tárcavezető.

Hozzátéve: a magyar kormány egy új európai transzplantációs stratégia kidolgozását is sürgeti, mert a koronavírus-járványt követően 25 százalékkal zuhant a szervdonációk száma.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy mára szinte feledésbe merült a pandémia, amióta kirobbant az orosz–ukrán háború. Azt mondta, a fegyveres konfliktus óriási geopolitikai változásokat eredményezett. Szerinte különösen nagy aggodalomra ad okot ezek közül a nemzetközi szervezetek munkájának átpolitizálása.

„Hiszen csak úgy adhatunk sikeres válaszokat a nagy válságokra és kihívásokra, hogyha reakcióink a szakmaiságon, a józan észen és a racionalitáson alapulnak. Ezért az egyik legfőbb következtetés, amit le kell vonni a pandémiából, hogy az emberek egészsége és a pandémia elleni harc nem szabad, hogy olyan kérdés legyen, amely akár politikai, akár ideológiai természetű.”…”

Forrás:
Szijjártó Péter: az emberek egészsége nem lehet politikai vagy ideológiai kérdés!; Varga Mónika; Infostart / InfoRádió; 2024. május 28.

Az Európai Unió Tanácsa új szabályokat fogadott el az emberi eredetű anyagokra vonatkozóan

„A Tanács új szabályokat fogadott el az egészségügyi ellátás során használt vér, szövetek és sejtek biztonságának és minőségének javítása, valamint ezen anyagok Unión belüli, határokon átnyúló áramlásának a megkönnyítése céljából.

Az emberi eredetű anyagokról szóló rendelet jobb védelmet biztosít majd a donorok és recipiensek, valamint az orvosilag asszisztált reprodukciós eljárást követően született gyermekek számára. Az új szabályok a hatályos jogi keret megerősítésére és ezzel egyidejűleg rugalmasság biztosítására is irányulnak, hogy a szabályozás lépést tudjon tartani a tudományos és technikai fejlődéssel.

Az új rendelet értelmében a tagállamok dönthetnek úgy, hogy polgáraik védelme érdekében szigorúbb intézkedéseket alkalmaznak.

Emberi eredetű anyagok: több mint csupán vér, szövetek és sejtek

A ma elfogadott szöveg kiterjeszti az emberi eredetű anyagok körét az emberi anyatejre és a bélflórára is. Célja továbbá, hogy időtállóvá tegye az uniós szabályozást: ennek megfelelően kiterjed a jövőben esetlegesen emberi felhasználásra kerülő egyéb emberi eredetű anyagokra is, és gondoskodik arról, hogy a jövőben rugalmasabban lehessen frissíteni a szabályokat.

A rendelet a tevékenységek széles körére terjed ki: a donorok regisztrálásától és tesztelésétől kezdve az emberi eredetű anyagok gyűjtésén és feldolgozásán át egészen azok emberi felhasználásáig és klinikai eredményeik nyomon követéséig.

Közös uniós keret

A minőség és a biztonság javítása mellett a rendelet arra hivatott, hogy fokozza a harmonizációt, valamint megkönnyítse az emberi eredetű anyagok határokon átnyúló cseréjét és az azokhoz való hozzáférést, többek között azzal, hogy:

  • az emberi eredetű anyagokkal foglalkozó, uniós szintű koordinációs testületet hoz létre, amely támogatja a tagállamokat a rendelet végrehajtásában
  • az EU egészében érvényes közös eljárásokat vezet be az emberi eredetű anyagokat tartalmazó készítmények engedélyezésére és vizsgálatára
  • előírja a tagállamok számára, hogy jelöljenek ki egy az emberi eredetű anyagokat tartalmazó készítmények engedélyezéséért, valamint az emberi eredetű anyagokkal kapcsolatos tevékenységek független és átlátható felügyeletének biztosításáért felelős, az emberi eredetű anyagokkal foglalkozó nemzeti hatóságot és egyéb illetékes hatóságokat
  • további engedélyezési és felügyeleti követelményeket állapít meg azon létesítményekre vonatkozóan, amelyek egyaránt feldolgoznak és tárolnak, rendelkezésre bocsátanak, importálnak vagy exportálnak emberi eredetű anyagokat
  • új közös informatikai platformot hoz létre a vonatkozó tevékenységekkel kapcsolatos információk regisztrálására és megosztására – ez lesz majd az emberi eredetű anyagok uniós platformja

Önkéntes és térítésmentes adományozás

Az új rendelet értelmében az emberi eredetű anyagok adományozásának főszabály szerint önkéntesnek és térítésmentesnek kell lennie, és a donoroknak nem nyújthatók pénzügyi ösztönzők az adományozás tekintetében. Az élő donorok a nemzeti jogszabályokkal összhangban adott esetben kompenzációban vagy visszatérítésben részesülhetnek.

Vigilancia, az ellátás folyamatossága és a vészhelyzetekre való reagálásra vonatkozó nemzeti tervek

A rendelet gyorsriasztási rendszert is bevezet, amely a recipiensekre vagy a donorokra valószínűleg kockázatot jelentő súlyos incidensek vagy reakciók kezelésére szolgál. A tagállamoknak továbbá észszerű erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy országukban biztosítsák a kritikus fontosságú emberi eredetű anyagokkal való elegendő, megfelelő és reziliens ellátást, többek között nemzeti vészhelyzeti tervek kidolgozása révén, beleértve a kritikus hiányokra való reagálást célzó intézkedéseket is.

A következő lépések

A rendeletet mind a Tanács, mind az Európai Parlament most aláírja, majd az az EU Hivatalos Lapjában való kihirdetését követően hatályba lép.

Háttér

A vérre, szövetekre és sejtekre vonatkozó meglévő irányelveket az EU azért fogadta el, hogy reagáljon a fertőző betegségek átvitelére, ami az 1980-as és 1990-es években komoly problémákat jelentett. Az irányelvek közelmúltban lefolytatott értékelése rávilágított arra, hogy a páciensek, a donorok, valamint az adományozott petesejtből, spermából vagy embrióból született gyermekek nem védettek teljes mértékben az elkerülhető kockázatokkal szemben, mivel a jelenlegi keret nem tart lépést a tudományos fejlődéssel. Ezen túlmenően a tagállamok eddig különböző felügyeleti rendszereket alkalmaztak. Mindez akadályozta a vér, a szövetek és a sejtek határokon átnyúló cseréjét, és hátráltatta az innovációt az ágazatban.

Az Európai Bizottság 2022. július 19-én ezért rendeletjavaslatot nyújtott be az emberi felhasználásra szánt emberi eredetű anyagokra vonatkozó minőségi és biztonsági előírásokra irányulóan. A javaslat az elmúlt évek, így a nemrégiben zajlott Covid19-világjárvány tanulságaira épít, és célja, hogy felszámolja a betegségek véren, szöveteken és sejteken keresztüli átvitelének kockázatát, valamint gondoskodjon az ellátás biztonságáról. A Tanács és az Európai Parlament 2023. december 14-én ideiglenes megállapodást ért el a rendeletre vonatkozóan.

”

Forrás:
A Tanács új szabályokat fogadott el az emberi eredetű anyagokra vonatkozóan; Európai Unió Tanácsa; 2024. május 27.

Magyar egészségipari innovációs siker az unióban

„Az Európai Bizottság kiemelt fontosságú európai érdeket szolgáló projekteknek minősítette a Richter Gedeon Nyrt. és a Biotalentum Kft. egészségipari innovációit, ebből az alkalomból Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter fogadta Orbán Gábort, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatóját, valamint dr. Dinnyés Andrást, a Biotalentum Kft. vezérigazgatóját – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken.

A Közös európai érdeket képviselő fontos projektek (IPCEI) olyan nagy, nemzetközi együttműködésen alapuló iparfejlesztési kezdeményezések, melyek valamennyi európai uniós tagállam gazdaságára pozitív hatást gyakorolnak, céljuk a közös európai piac globális versenyképességi lemaradásainak, stratégiai kitettségeinek orvoslása.

Nagy Márton kiemelte: Magyarország 2020 óta kormányzati koordináció mellett vesz részt aktívan az IPCEI-folyamatban. Tavaly júniusban a mikroelektronika terén egy félvezetőipari kerámialapka projektje kapott lehetőséget az európai ökoszisztémába történő csatlakozáshoz, valamint év végén a felhőalapú infrastruktúra és szolgáltatások terén született meg az első két hazai IPCEI-minősítésű projekt.

Az Európai Bizottság a legfrissebb döntésével az egészségipar terén emelt ki újabb két magyar projektet.

Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint összesen hat tagállam 14 egészségipari projektje kapta meg az IPCEI-minősítést, köztük olyan európai óriáscégek, mint a francia Sanofi és Euroapi vagy a spanyol Sylentis. Ehhez az egészségipari elit klubhoz csatlakozik most a két magyar cég is.

Flow-Kilo-Lab

A Richter Gedeon Nyrt. Flow-Kilo-Lab nevű projektjének célja egy innovatív áramlásos kémiai technológiákat kidolgozó laboratórium kiépítése, mely számos előnyt sorakoztat fel a hagyományos technológiákkal szemben. Nagy Márton kiemelte, a projekt környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve, valamint a költség- és munkaerő-hatékonyság terén is kiemelkedő, emellett nagyfokú rezilienciát teremt a gyógyszerhatóanyag-gyártásban, hiszen a laboratóriumi eredmények könnyen és gyorsan ültethetők át egy méretnövelt gyártási technológiába.

Cardiabetter

A Biotalentum Cardiabetter nevű projektjének fő célkitűzése, hogy a cukorbetegség és a szívelégtelenség terén forradalmian új regenerációs medicinamegoldást juttasson el hatóságilag engedélyezett klinikai kezelési stádiumba. Ennek keretében a hazai őssejtalapú, GMP-minőségű, léptéknövelt modernizált ATMP-gyártás beindítását tervezik pozitív zöldítő ipari termelési megoldásokkal, csökkentve a környezeti terhelést. Emellett a projekt részét képezi az orvosi képalkotó gépgyártás fejlesztése a beültetett sejtek nyomon követésére, valamint a nemzetközi és hazai partnerek bevonásával a preklinikai és klinikai kísérleti fázisok befejezése, a hazai sejtterápiás orvoslás fejlesztése.

Nagy Márton üdvözölte az Európai Bizottság döntését, és gratulált a két magyar gazdasági társaság képviselőinek. A miniszter hangsúlyozta: az egészségipar dinamikus fejlődése a magyar gazdaság növekedésének ösztönzésében is kulcsszerepet játszik, az ágazat kiemelt helyet foglal el a kormány versenyképességi stratégiájában is.

A Richter Gedeon Nyrt. és a Biotalentum Kft. innovatív projektjei, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium aktív szerepvállalása nyomán elnyert IPCEI-minősítés a versenyszféra és a kormányzat egymást erősítő együttműködésének sikerét igazolja, mely a versenyképesség javításának kulcsa. Az állam örömmel áll ilyen áttörő, modern technológián alapuló projektek mellé, és a szektor fejlődésében a jövőben is kiemelt szerepet kíván vállalni – olvasható a közleményben.”

Forrás:
Magyar egészségipari siker az unióban; Magyar Nemzet; 2024. május 31.
Lásd még:
Az IPCEI projekt; NKFI Hivatal; 2022. november 4.
Important Projects of Common European Interest (IPCEI); European Commission

Digitális közigazgatás, digitális politika

A korszerű időpontfoglaló rendszer javítja a járóbeteg-ellátást

„A járóbeteg-ellátás az, ahol a legnagyobb mértékben lehet javítani az elégedettséget. Július elsejétől új járóbeteg-irányítási rendszert vezetnek be fokozatosan a szakrendeléseken, egyszerűsítve ezzel a szakellátás igénybevételét – jelentette be a Világgazdaság és a Figyelő által szervezett, Csak egészség legyen című kétnapos egészségügyi konferencián Rétvári Bence miniszterhelyettes, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Csak egészség legyen címmel kezdetét vette a Figyelő és a Világgazdaság kétnapos egészségügyi konferenciája. „A Figyelő és a Világgazdaság rendezvényének többéves hagyománya van, ami pedig az olvasottságot illeti, a bő egy évvel ezelőtt létrejött gazdasági divízió több százezres elérést tesz lehetővé” – mondta bevezetőjében Szajlai Csaba, a Figyelő és a Világgazdaság főszerkesztője.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes az EgészségAblak nevű járóbeteg-irányítási rendszerről beszélt, kiemelve, hogy a várakozás és az előjegyzési idő, valamint a betegfelvétel merül fel első számú problémaként, az épületek állaga csak ezt követi a sorban.

Az idő hosszúságát illetően elmondta, csípőprotézis esetében a nyolcadik, szürke hályog esetében a hatodik, térdprotézis esetében pedig a tizenharmadik legrövidebb a várakozási idő gyorsaságát illetően Magyarország. Érdekes összevetés az is, hogy 2002-höz képest az orvosok száma 2010-re közel tízezerrel csökkent, majd rá egy évtizedre már jó ötezerrel nőtt – ismertette Rétvári Bence.

Szólt arról is, hogy a legtöbben 20-40 kilométert tennének meg azért, hogy gyorsabb vagy jobb ellátáshoz jussanak – ez gyakran szomszédos járást vagy megyét jelent.

A járóbeteg-ellátás az, ahol a legnagyobb mértékben lehet javítani az elégedettséget – mutatott rá Rétvári Bence, hozzátéve, hogy a betegforgalmi adatok alapján 11 óráig „vannak a legtöbben” a rendelőkben, 14 óra után pedig már jóval kevesebben érkeznek. (Ez egyébként függhet az adott szakterület rendelési idejétől is, mivel vannak napok, amikor csak délelőttös vagy délutános rendelés van.)

A legnagyobb pazarlás az, ha az orvos és az asszisztens bent van, de nincs beteg a rendelésen, míg másutt tömegek várakoznak – mutatott rá az államtitkár, miért van szükség járóbeteg-irányítási rendszerre. Emellett az időpont módosításának nehézkessége indokolja még az országos, átlátható rendszer létrehozását. Az EgészségAblak alkalmazásnak már hárommillió felhasználója van – tette hozzá Rétvári Bence. Két és fél millió bejelentkezés és kilencmillió dokumentum jut egy hónapra. Aki nem használná, az az 1812-es számot tudja hívni.

Az új járóbeteg-irányító rendszert július elsejétől vezetik be folyamatosan, egy darabig biztosan meghagyva még a korábbi rendszert.”

Forrás:
VG-konferencia: korszerű időpontfoglaló rendszer javítja a járóbeteg-ellátást; M. Orbán András; Világgazdaság; 2024. május 28.

Hamarosan forradalom jöhet az adóbevallásban, meg fog szűnni az általános nyomtatványkitöltő rendszer, az ÁNYK

„Napirendre vette az adóhivatal, hogy kivezeti az általános nyomtatványkitöltő rendszerét, az ÁNYK-t. A helyét a 2025-ig még fejlesztés alatt álló, egyelőre vegyes véleményeket keltő, de már használt eÁFA-rendszer veheti át. Ezzel forradalom jöhet az adóbevallásban.

Olyan ütemben halad az eÁFA fejlesztése és térhódítása, hogy már napirendre került a hagyományos nyomtatványkitöltő rendszer, az ÁNYK kivezetése – hangzott el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kiemelt szakmai partnere, a Kulcs-Soft kerekasztal-beszélgetésén. Forradalom közeleg tehát az adóbevallásban.
adóbevallás

„Ahogy a személyi jövedelemadó-bevallásoknál átszoktunk az elektronikus ügyintézésre, úgy hódíthat a cégeknél is az eÁFA-bevallás” – mondta nemrég a Kulcs-Soft technológiai igazgatója, Hóbor Péter. Azóta még tovább haladt a folyamat, ugyanis számos új funkció bevezetésén van már túl a NAV eÁFA rendszere, melynek fejlesztése egészen 2025–ig el fog tartani. Ezáltal viszont a könyvelőszoftverekre e téren is egyre nagyobb szerep hárulhat, a hagyományos nyomtatványkitöltő rendszer, az ÁNYK kivezetése ugyanis már napirendre került.

Pótdíjmentes hibajavítás az általános forgalmi adó bevallásában

Varró György, a NAV osztályvezetője előrebocsátotta, hogy az eÁFA sikeresen indult el idén februárban, ám egyelőre még nem teljes a rendszer.

Idevág a Niveus Consulting Group ügyfélkörében végzett nem reprezentatív felmérésének az eredménye, amely szerint egyelőre nem mindenki lelkesedik az újdonságért.

Mindenesetre az eÁFA fejlesztése egészen 2025-ig el fog tartani, addig folyamatosan bővítik új funkciókkal. Mégpedig a következőkkel:
* lehetőség lesz a rendszerben soron kívüli ÁFA-bevallást benyújtani,
* a rendszer képes lesz kezelni a jogelőd-jogutód kapcsolatot is,
* a hibajelzések köre is folyamatosan bővülni fog.

A szakértő hozzátette: az eÁFA máris számos hibát képes kiszűrni a beadást megelőzően, amelyek javítására – gépi interfészes benyújtás esetén kedvezményként – 15 nap áll az adózó rendelkezésére, ezen idő alatt pótdíjmentesen lehet módosítani az ÁFA-bevallást.

Már július 1-től bővül az eÁFÁ-ban elérhető funkciók köre, onnantól lesz lehetőség például a rendszerben önellenőrzést végezni – folytatta Varró György, aki szerint a visszajelzések alapján eddig ez volt az egyik legnagyobb akadálya az eÁFÁ-ra való tömeges áttérésnek.

A NAV élen jár az adóbevallás digitalizációjában

Firkala Csaba, az EY adóügyekhez kapcsolódó szolgáltatások senior managere úgy vélte, a NAV élen jár az adónyilvántartási csatornák digitalizációban európai szinten. Ennek alapját főként az adja, hogy az online számlázási és egyéb elektronikus adatszolgáltatási kötelezettségeknek köszönhetően a NAV rengeteg adatot gyűjt össze, amelyeket egyfajta szolgáltatásként használ fel, például amikor elkészíti az adózok ÁFA-bevallás-tervezetét.

Rendkívül fontos adózóként a magas adatminőség, hiszen ha ez pontos, akkor az eÁFA használata is egyszerű folyamattá válik – hangsúlyozta Firkala Csaba. Megjegyezte: ahhoz, hogy az adózók ki tudják használni a NAV által kínált valamennyi funkciót, a könyvelőszoftverek fejlesztőinek is folyamatosan lépést kell tartaniuk a változásokkal.

Díjmentes próbaidőszak az eÁFÁ-ra 2024-ben

Pusztán Edina, a 2023-ban 2,85 milliárd forintos árbevételt elérő, részvényeseinek pedig összesen 1,1 milliárd forintot osztalékot fizető Kulcs-Soft üzleti elemzője kifejtette: a könyvelőszoftverből közvetlenül benyújtott ÁFA-bevallás szinte teljesen automatizálja a folyamatot, miközben a NAV ellenőrző rendszerének köszönhetően javul a beadott bevallások pontossága is.

A vállalat dedikált telefonos információs vonal felállításával, információs anyagokkal és oktatóvideóval segíti az eÁFÁ-ra átállást. Emellett a társaság az iparági digitalizáció előremozdítása érdekében díjmentes próbaidőszakot hirdet könyvelőszoftverének eÁFA moduljára egész 2024-ben.”

Forrás:
Hamarosan forradalom jöhet az adóbevallásban; Világgazdaság; 2024. május 30.

Még ebben az évben szeretnék átadni Európa legkorszerűbb „okosbörtönét” Csengeren

„Európa legmodernebb és egyik legnagyobb börtöne az okostechnológia és digitális megoldások legújabb fejlesztéseit fogja alkalmazni, még ebben az évben szeretnék átadni – tudta meg az Economx a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságától.

A büntetés-végrehajtási szervezet férőhely bővítési programjának újabb állomásaként egy kiemelt biztonságú, új börtön épül Csengeren. A tervek szerint a 49. számú főúttól egy kilométerre található csengeri intézet 2024 őszére épülhet meg, 5 és fél hektár területen, modern, tartós és környezetbarát építészeti megoldásokkal kialakítva.

Az épülő új börtön kiemelt biztonságú létesítmény lesz, amely 1500 fő befogadására alkalmas – hangsúlyozták a büntetés-végrehajtásai szakemberek.

Mesterséges intelligencia a hűvösön

Az új csengeri börtön az okostechnológia és digitális megoldások legújabb fejlesztéseit fogja alkalmazni. A projekt elemeinek mindegyike a digitális technológiákra, a mesterséges intelligencia kiterjedt alkalmazására, a különféle videó-analizáló metodikák és helymeghatározó rendszerek kapacitásaira épít.

A tervek szerint a projekt egyik fő célja a rendkívüli események prognosztizálása, megelőzése, valamint a felügyelet munkaterheinek csökkentése, amely komplex rendszert a mesterséges intelligencia működtet. Az új intézet „kulcs- és papírmentes jellegű” lesz, ahol további digitális megoldások helyettesítik a hagyományos módszereket.

Bár az okosbörtönökben a technológia sok feladatot automatizál, az emberi jelenlét és döntéshozatal továbbra is kulcsfontosságú. Az állomány munkája inkább a technológia támogatására, a felügyeletre és az adatok elemzésére összpontosul.
…
Applikáció, telemedicina, SAFE-rendszer

Az „okosbörtönben” alkalmazott technológiai újítások közül többet már a „hagyományos börtönökben” is alkalmaznak, ilyen például a SAFE-rendszer, vagy a telemedicina is. A Szolgálati Alkalmazás a Fogvatartás Elősegítésére, vagyis a SAFE-rendszer, egy kifejezetten a büntetés-végrehajtási feladatok támogatására kifejlesztett alkalmazás.

Az applikációnak köszönhetően a felügyelők okos eszközeikkel a börtönön belül bárhol és bármikor elérhetik a fogvatartottakra vonatkozó legfontosabb adatokat, információkat.

Külön alkalmazások segítik az évi mintegy 50 ezer előállítás megtervezését és végrehajtását, a felderítési tevékenységet, a fogvatartottak kérelmeinek ügyintézését is.

Ez utóbbi projekt eredményeként a börtönfolyosókon megjelentek az úgynevezett KIOSZK berendezések. Ezek a vandálbiztos táblagépek elektronikus ügyintézési pontokként szolgálnak a fogvatartottak számára és számtalan papíralapú kérelem benyújtását váltják ki.

A telemedicina és távgyógyítás lehetőségei segítenek a fogvatartottak egészségügyi ellátásának javításában és hatékonyabbá tételében, lehetővé teszik az orvosi konzultációkat és diagnózisokat a távolságok leküzdésével, minimalizálva az előállítások és a felügyeleti költségeket, valamint csökkentve a biztonsági kockázatokat.

Ezek az alkalmazások összességében hatékonyabbá és biztonságosabbá teszik a börtönök működését, minimalizálva az adminisztratív terheket és segítve az állományt a hatékonyabb feladatvégzésben.
A csengeri börtönben olyan technológia lesz, amellyel a fogvatartottak útját teljes mértékben kontrollálni lehet, a mesterséges intelligencia segítségével elemzik majd a viselkedésüket és az arckifejezésüket. Ha nem a megszokott módon viselkednek, a rendszer jelzést küld a felügyelőknek, hogy fel kell készülni valamilyen rendkívüli eseményre.

Rabok készítik a zárkák berendezési tárgyait

Az Economx korábban megírta, hogy a börtön zárkáiba kerülő fém és fa berendezési tárgyakat rabok készítik büntetés-végrehajtás sopronkőhidai vasipari üzemében és budapesti faipari műhelyében a gyártás gőzerővel zajlik. A fém berendezési tárgyakat a zárkaszekrények kivételével a Sopronkőhidai Kft. vasipari üzemében készítik. Ennek a hónapnak a végéig 878 asztalt, 1575 ülőkét, 1554 ágyat és 1529 szekrényt gyártanak le.

A fém zárkaberendezések a korábban rendszeresített felszerelésektől teljesen eltérőek lesznek, a biztonsági szempontoknak megfelelően a fogvatartotti ágyak, szekrények, asztalok és székek mindegyike falra rögzíthető lesz.”

Forrás:
Magyarországon épül Európa legmodernebb okosbörtöne: ősszel költöznek az „okosrabok”; Drávucz Péter; Economx; 2024. június 1.

Technika, tudomány, MI

Az Európai Bizottság MI-hivatalt hozott létre

„[Gépi fordítással készült. Bizonyos részein közel van a botrányos félrefordításhoz. Minden érdeklődőnek az eredeti angol változat olvasását javasoljuk. eGov Hírlevél, szerkesztő] A Bizottság a mai napon bemutatta a Bizottságon belül létrehozott MI-hivatalt. Az MI-hivatal célja, hogy lehetővé tegye a mesterséges intelligencia jövőbeli fejlesztését, bevezetését és használatát oly módon, amely előmozdítja a társadalmi és gazdasági előnyöket és az innovációt, ugyanakkor csökkenti a kockázatokat. A Hivatal kulcsszerepet fog játszani a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály végrehajtásában, különösen az általános célú MI-modellek tekintetében. Emellett azon fog munkálkodni, hogy előmozdítsa a megbízható mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatást és innovációt, és vezető szerepet töltsön be az EU-t a nemzetközi megbeszéléseken.

A mesterséges intelligenciával foglalkozó hivatal a következőkből áll:

  • Szabályozási és megfelelési egység, amely összehangolja a szabályozási megközelítést annak érdekében, hogy megkönnyítse a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály Unió-szerte történő egységes alkalmazását és végrehajtását, szorosan együttműködve a tagállamokkal. Az egység hozzá fog járulni a vizsgálatokhoz és az esetleges jogsértésekhez, valamint a szankciók kezeléséhez;
  • A mesterséges intelligenciával foglalkozó egység, amely a nagyon alkalmas általános célú modellek rendszerszintű kockázatainak azonosítására, a lehetséges kockázatcsökkentő intézkedésekre, valamint az értékelési és tesztelési megközelítésekre összpontosít;
  • Kiválósági egység a mesterséges intelligencia és a robotika területén, amely a kiválósági ökoszisztéma előmozdítása érdekében támogatja és finanszírozza a kutatást és fejlesztést. Koordinálja a GenAI4EU kezdeményezést, ösztönözve a modellek fejlesztését és innovatív alkalmazásokba való integrálásukat;
  • A mesterséges intelligenciával foglalkozó osztály, amely megtervezi és végrehajtja az MI-hivatal nemzetközi szerepvállalását a jót szolgáló mesterséges intelligenciában, például az időjárás modellezésében, a rákdiagnosztikában és az újjáépítésre szolgáló digitális ikermodellekben;
  • A mesterséges intelligenciával kapcsolatos innovációs és szakpolitikai koordinációs egység, amely felügyeli az uniós mesterségesintelligencia-stratégia végrehajtását, nyomon követi a tendenciákat és a beruházásokat, ösztönzi a mesterséges intelligencia elterjedését az európai digitális innovációs központok hálózatán és mesterségesintelligencia-gyárak létrehozásán keresztül, valamint a szabályozói tesztkörnyezetek és a valós körülmények közötti tesztelés támogatásával előmozdítja az innovatív ökoszisztémát.

A mesterséges intelligenciával foglalkozó hivatalt a mesterséges intelligenciával foglalkozó hivatal vezetője fogja vezetni, és egy vezető tudományos tanácsadó irányítása alatt fog dolgozni, hogy biztosítsa a modellek és innovatív megközelítések tudományos kiválóságát, valamint egy nemzetközi ügyekkel foglalkozó tanácsadó, aki nyomon követi a megbízható mesterséges intelligenciával kapcsolatban a nemzetközi partnerekkel való szoros együttműködésre vonatkozó kötelezettségvállalásunkat.

A mesterséges intelligenciával foglalkozó hivatal felépítése és feladatai

A mesterségesintelligencia-hivatal több mint 140 főt fog foglalkoztatni feladatai ellátásához. A személyzet technológiai szakemberekből, adminisztratív asszisztensekből, ügyvédekből, szakpolitikai szakemberekből és közgazdászokból áll.

A hivatal biztosítani fogja a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály koherens végrehajtását. Ennek érdekében támogatja a tagállamok irányító testületeit. Az MI-hivatal közvetlenül érvényesíti az általános célú MI-modellekre vonatkozó szabályokat is. A mesterséges intelligencia fejlesztőivel, a tudományos közösséggel és más érdekelt felekkel együttműködve az MI-hivatal koordinálja a legkorszerűbb gyakorlati kódexek kidolgozását, elvégzi az általános célú MI-modellek tesztelését és értékelését, tájékoztatást kér, valamint szükség esetén szankciókat alkalmaz.

A megalapozott döntéshozatal biztosítása érdekében az MI-hivatal célzott fórumokon és szakértői csoportokon keresztül együtt fog működni a tagállamokkal és a szélesebb szakértői közösséggel. Uniós szinten a mesterséges intelligenciával foglalkozó hivatal szorosan együtt fog működni a tagállamok képviselőiből álló Európai Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Testülettel. A független szakértőkből álló tudományos testület biztosítani fogja a tudományos közösséggel való szoros kapcsolatot, és az érdekelt felek – köztük az ipar, az induló innovatív vállalkozások és a kkv-k, a tudományos körök, az agytrösztök és a civil társadalom – kiegyensúlyozott kiválasztását képviselő tanácsadó fórum keretében további szakértelmet fog gyűjteni.

A mesterséges intelligenciával foglalkozó hivatal elő fogja mozdítani a megbízható mesterséges intelligencia innovatív uniós ökoszisztémáját. Ehhez hozzá fog járulni azáltal, hogy tanácsot ad a bevált gyakorlatokkal kapcsolatban, és lehetővé teszi a hozzáférést a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tesztkörnyezetekhez, a valós körülmények között végzett teszteléshez és a mesterséges intelligencia elterjedéséhez szükséges egyéb európai támogató struktúrákhoz, például a mesterséges intelligencia tesztelési és kísérleti létesítményeihez, az európai digitális innovációs központokhoz és az MI-gyárakhoz. Támogatni fogja a mesterséges intelligencia és a robotika területén végzett kutatási és innovációs tevékenységeket, és olyan kezdeményezéseket hajt végre, mint a GenAI4EU, annak biztosítása érdekében, hogy az Európában gyártott és az uniós szuperszámítógépeken keresztül kiképzett mesterségesintelligencia-modelleket finomítsák és integrálják az új alkalmazásokba a gazdaság egészében, ösztönözve a beruházásokat.

Végezetül az MI-hivatal nemzetközi szinten stratégiai, koherens és hatékony európai megközelítést fog biztosítani a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, és globális referenciaponttá válik.

Következő lépések

A fent vázolt szervezeti változások június 16-án lépnek hatályba. Az MI-testület első ülését június végéig kell megtartani. Az MI-hivatal iránymutatásokat dolgoz ki az MI-rendszer fogalommeghatározására és a tilalmakra vonatkozóan, mindkettő a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály hatálybalépése után hat hónappal esedékes. A Hivatal továbbá készen áll arra, hogy koordinálja az általános célú MI-modellekre vonatkozó kötelezettségekre vonatkozó gyakorlati kódexek kidolgozását, amely a hatálybalépést követő 9 hónap elteltével esedékes.

Háttér

2021 áprilisában a Bizottság javaslatot tett a mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabályra és a tagállamokkal összehangolt új tervre annak érdekében, hogy garantálja az emberek és a vállalkozások biztonságát és alapvető jogait, miközben megerősíti a beruházásokat és az innovációt az uniós országokban. A mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabályról a társjogalkotók 2023 decemberében ideiglenesen megállapodtak, és ez a világ első átfogó jogszabálya a mesterséges intelligenciáról. A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabálynak 2024. július végéig kell hatályba lépnie.

2024 januárjában a Bizottság intézkedéscsomagot indított annak érdekében, hogy támogassa az európai induló vállalkozásokat és kkv-kat a megbízható mesterséges intelligencia fejlesztésében. Ezen intézkedések részeként a Bizottság határozatot fogadott el a mesterséges intelligenciával foglalkozó hivatal létrehozásáról.

Bővebb információ

MI-hivatal

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos európai megközelítés

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály

A mesterséges intelligenciára vonatkozó innovációs csomag

Mesterséges intelligenciáról szóló paktum

Idézet(ek)

„A ma közzétett MI-hivatal segíteni fog abban, hogy biztosítsuk a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály koherens végrehajtását. A hivatal a fejlesztőkkel és a tudományos közösséggel együtt értékeli és teszteli az általános célú mesterséges intelligenciát annak biztosítása érdekében, hogy a mesterséges intelligencia emberként szolgáljon minket és megőrizze európai értékeinket.” – Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök

„Az új MI-hivatallal és annak 140 tehetséges nővel és férfival a Bizottság rendelkezik majd a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály végrehajtásának ösztönzéséhez és Európa globális standardalkotóként betöltött szerepének megerősítéséhez szükséges szakértelemmel. A Hivatal olyan európai MI-ökoszisztémát fog előmozdítani, amely innovatív, versenyképes és tiszteletben tartja az uniós szabályokat és értékeket.” -Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos”

Forrás:
A Bizottság mesterséges intelligenciával foglalkozó hivatalt hozott létre, hogy megerősítse az EU vezető szerepét a biztonságos és megbízható mesterséges intelligencia terén; Európai Bizottság; 2024. május 29.
Lásd még:
Luca Bertuzzi; Twitter; 2024. május 29.
Commission’s DG for technology restructures to realise AI Office; Eliza Gkritsi; Euractiv; 2024. május 29.
Az Európai Bizottság szerint:
[Ennek az oldalnak a szövege gépi fordítással készült. Vissza az eredeti nyelvre. Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a gépi fordítás minőségéért és tartalmáért.]

Erősebb irányítást, fokozottabb és célzottabb beruházásokat! – Európai Számvevőszék az uniós MI-törekvésekről

„

  • Az Európai Unió beruházásai a mesterséges intelligencia (MI) terén elmaradnak a világelsőkéi mögött
  • Az uniós finanszírozású MI-projektek eredményeit nem követik nyomon szisztematikusan
  • Az Unió és a tagállamok közötti koordináció eredményességét hátráltatja az irányítási eszközök hiánya

Az Európai Számvevőszék jelentése szerint az Unió eddig kevéssé volt sikeres Európa mesterségesintelligencia-ökoszisztémájának kifejlesztésében, és nem gyorsította fel annyira az MI-re irányuló beruházásokat, amennyire ezt a világelsők tették. 2018 óta az Európai Bizottság számos intézkedést hozott, és fejlesztette az Unió MI-ökoszisztémájának olyan alapvető elemeit, mint a szabályozás, az infrastruktúra, a kutatás és a beruházások. Az Unió már korán lépéseket tett az MI-vel kapcsolatos kockázatok feltárása érdekében is, így a világon elsőként tehetett közzé az MI alkalmazására vonatkozó általános szabályokat. Az uniós intézkedéseket azonban nem hangolták össze megfelelően a tagállamokéival, és nem követték nyomon szisztematikusan a beruházásokat. A jövőre nézve az erősebb irányítás, valamint a több – és célzottabb – köz- és magánberuházás kiemelkedő fontosságú lesz az Unióban, ha az meg akarja valósítani a mesterséges intelligenciával kapcsolatos törekvéseit.

Az Unió kihívásokkal néz szembe a mesterséges intelligenciára irányuló beruházásokért folytatott globális versenyben. 2015 óta a kockázatitőke-befektetések szintje alacsonyabb az Unióban, mint az MI terén vezető két másik régióban, az Egyesült Államokban és Kínában. Becslések szerint az Egyesült Államok és az Unió MI-beruházásai közötti különbség 2018 és 2020 között több mint kétszeresére nőtt (az EU több mint 10 milliárd euróval van lemaradva). Ennek fényében az Unió fokozatosan lépéseket tett annak érdekében, hogy a beruházások növelése és a szabályozás kiigazítása révén kidolgozza a mesterséges intelligencia Unió-szerte történő összehangolására szolgáló keretet. 2018-ban és 2021-ben a Bizottság és az uniós tagállamok olyan intézkedésekről állapodtak meg, amelyek célja egy olyan, kiválóságon és bizalmon alapuló MI-ökoszisztéma kialakítása, amely globális vezető szerepet tölthet be az élvonalbeli, etikus és biztonságos mesterséges intelligencia terén.

A mesterséges intelligenciára irányuló jelentős és célzott beruházások az elkövetkező években gyökeresen meg fogják változtatni az uniós gazdasági növekedés ütemét – jelentette ki Mihails Kozlovs, az ellenőrzést vezető számvevőszéki tag. – Az MI terén olyan verseny zajlik, ahol fennáll az a kockázat, hogy a nyertes mindent visz. Ha az Unió valóban meg akarja valósítani törekvéseit, akkor az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak nagyobb sebességre kell kapcsolniuk, hogy eredményesebb összefogással, az Unió adta lehetőségeket kiaknázva sikert érjenek el a most zajló nagyszabású technológiai forradalomban.

A Bizottság 2018. és 2021. évi MI-tervei átfogó jellegűek, és nagyjából összhangban vannak a nemzetközi bevált gyakorlatokkal. Több mint öt évvel az első terv után az MI-be történő uniós beruházások összehangolására és szabályozására szolgáló uniós keret kialakítása azonban még mindig nem zárult le. A Számvevőszék bírálja a Bizottság tagállamokkal folytatott koordinációját, amely csak „csekély hatást ért el”. Ezt az okozta, hogy a Bizottság nem rendelkezett a szükséges irányítási eszközökkel és információkkal. Az uniós tervek hitelességét tovább rontotta, hogy a Bizottság nem hozott létre megfelelő rendszert az MI-beruházások teljesítményének nyomon követésére. Az sem világos, hogy mi legyen az egyes tagállamok hozzájárulása az átfogó uniós beruházási célértékek teljesítéséhez.

Az uniós beruházási célok nem voltak kellően pontosak és 2018 óta nem aktualizálták őket; a kevéssé ambiciózus beruházási célértékek ellentétben álltak azzal a célkitűzéssel, hogy egy világszinten versenyképes MI-ökoszisztémát kell kiépíteni. Bár a Bizottság általában növelni tudta az uniós költségvetésből az MI-vel kapcsolatos kutatási projektekre fordított kiadásokat, a magán-társfinanszírozást viszont nem sikerült jelentős mértékben növelnie. A Bizottságnak többet kell tennie annak biztosítására is, hogy az MI-vonatkozású, uniós finanszírozású kutatási projektek eredményei teljes mértékben kereskedelmi forgalomba kerüljenek, illetve más módon hasznosuljanak.

A Bizottság lépéseket tett annak érdekében, hogy megteremtse a mesterséges intelligencia fejlesztését és elterjedését lehetővé tevő pénzügyi és infrastrukturális feltételeket. Az uniós finanszírozású infrastruktúra – például a tesztelési létesítmények, az adatterek vagy az igényalapú MI-platform – azonban lassan indult be. Az MI-tervek eddig csak szerény összegben mozgósítottak uniós tőketámogatást (például tőkefinanszírozást) az innovátorok számára. Az egységes adatpiac megvalósítását célzó új keletű uniós intézkedések még kezdeti szakaszban járnak, és nem tudják azonnal fellendíteni az MI-re irányuló beruházásokat.

Háttér-információk

A mesterséges intelligencia fogalmába beletartoznak olyan kialakulóban lévő – és gyorsan változó területeken érvényesülő – technológiák, mint a robotika, a nagy adathalmazok (big data) és a felhőalapú számítástechnika, a nagy teljesítményű számítástechnika, a fotonika és az idegtudomány. Az Egyesült Államok régóta élen jár az MI terén, Kína pedig azt tervezi, hogy 2030-ra már globális vezető szerepet fog betölteni: mindkét ország jelentős magánberuházásokra támaszkodik technológiai nagyvállalatai révén. Az Unió MI-re irányuló köz- és magánberuházásokra vonatkozó célkitűzései a 2018–2020-as időszakban 20 milliárd eurót, a következő évtizedben pedig évente 20 milliárd eurót tettek ki; a Bizottság a 2018–2020-as időszakban 1,5 milliárd euróra, a 2021–2027-es időszakban pedig évi 1 milliárd euróra kívánta növelni az MI-vonatkozású uniós finanszírozást. A mesterséges intelligenciát használó vállalkozások aránya jelentősen eltér az Unió egyes tagállamaiban: Franciaország és Németország jelentette be az MI-re irányuló legnagyobb állami beruházásokat, míg négy ország továbbá sem rendelkezik semmilyen MI-stratégiával. Az Unió ambiciózus célkitűzése, hogy 2030-ra a vállalkozások 75%-a használja a mesterséges intelligenciát. 2021-ben a világszerte tett MI-vonatkozású szabadalmi bejelentések mindössze 4%-a származott Európából és Közép-Ázsiából együttesen.

„Az Európai Unió törekvései a mesterséges intelligencia terén: A jövőre nézve elengedhetetlen az erősebb irányítás, és fokozott, célzottabb beruházásokra van szükség” c. 08/2024. sz. különjelentés elérhető az Európai Számvevőszék honlapján. A napjainkban elfogadott uniós MI-jogszabály nem tartozott az ellenőrzés hatálya alá. A Számvevőszék 2024. június 14-én élőben közvetített online vitafórumot tart a mesterséges intelligenciával kapcsolatos uniós törekvésekről.”

Forrás:
Különjelentés 08/2024: Az Európai Unió törekvései a mesterséges intelligencia terén. – A jövőre nézve elengedhetetlen az erősebb irányítás, és fokozott, célzottabb beruházásokra van szükség; Európai Számvevőszék; 2024. május 25.
Különjelentés 08/2024: Az Európai Unió törekvései a mesterséges intelligencia terén – A jövőre nézve elengedhetetlen az erősebb irányítás, és fokozott, célzottabb beruházásokra van szükség; Európai Számvevőszék; 2024. május 25.
Az Európai Unió törekvései a mesterséges intelligencia terén. A jövőre nézve elengedhetetlen az erősebb irányítás, és fokozott, célzottabb beruházásokra van szükség; Európai Számvevőszék; 2024. május 19. (PDF)
Az Európai Bizottság válaszai az Európai Számvevőszék különjelentésére; Európai Bizottság; 2024. május 13. (PDF)

Társadalom, gazdaság, művelődés

A Neumann Technológiai Platform részt vesz a „PilotInnCities – Pilot-alapú innovációs ökoszisztéma okos városok számára” projektben

„A Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. (továbbiakban Neumann Technológiai Platform) az Európai Unió Interreg Duna Régió Program keretében nemzetközi együttműködési projektet hajt végre a Duna régió területi kohéziójának erősítésére irányulóan, amelyben hangsúlyos szerepet kap az intelligens megoldások (Smart City Solutions) alkalmazása.

A partnerség 11 tagú konzorciumban, – Szlovákia, Csehország, Szerbia, Románia, Németország és Magyarország közös munkája révén – a cseh Ipari és Kereskedelmi Minisztérium vezetésével valósul meg.

A projekt keretében a résztvevő települések önkormányzatainál kis volumenű agilis pilot (kísérleti) projektek megvalósítására és modellezésére kerül sor, amelynek fő célja az innovatív Smart City (okos város) megoldások elterjedésének ösztönzése.

Az együttműködés transznacionális jellegű, egymástól való tanulási folyamatot alkalmaz és végül egy, a Duna Régióban általánosan alkalmazható, agilis kísérleti modellt fejleszt ki, az okos megoldásokat szolgáltató gazdasági szereplők (elsősorban kkv-k) és a megrendelőként funkcionáló települési önkormányzatok részére, valamint támogatja innovációs partnerségeiket nemzeti és regionális szinten.

A hazai feladatokat a Neumann Technológiai Platform (NTP) a HROD.net településfejlesztő és kutató szervezettel közösen valósítja meg.

Az NTP a projekt keretében feltérképezi a résztvevő városok smart innovációs potenciálját, valamint elemzi és értékeli a nemzeti szintű smart stratégiákat és fejlesztéseket. Részt vesz továbbá a közös, projekt szintű agilis pilot fejlesztési módszertan kidolgozásában, a vállalkozások számára nyílt versenyek (hackathonok) megrendezésében, továbbá közreműködik a végső eredménytermék, az agilis pilot fejlesztési módszertan cselekvési tervének kidolgozásában.

A fejlesztések végrehajtása által az NTP támogatja az okos város, illetve okos település- és térségfejlesztési programok tervezését és megvalósítását.

A projekt az Európai Unió és a magyar állam társfinanszírozásával valósul meg.

A projekt linkje: https://interreg-danube.eu/projects/pilotinncities”

Forrás:
A Neumann Technológiai Platform részt vesz a „PilotInnCities – Pilot-alapú innovációs ökoszisztéma okos városok számára” projektben; Neumann Technológiai Platform; 2024. május 28.

Fenntartható fejlődés

Társadalmi egyeztetésen a földhasználat váltást elősegítő mezőgazdasági beruházásokat támogató kiírás

„Megkezdődött Magyarország Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Terve alapján a „Földhasználat váltást elősegítő beruházások és azok fenntartása” című pályázati felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.

A felhívás kiemelt célja a mezőgazdasági területek ökoszisztéma-szolgáltatásainak erősítése, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása és visszafordítása a beporzók, az apróvadfajok vagy éppen a mezőgazdasági területhez kötött madárfajok számára kedvező élőhelyek fejlesztése révén vagy éppen a talajerózió elleni védelem.

Ennek érdekében a tervezett pályázati felhívás támogatni kívánja a biodiverzitás védelmi célú évelő kultúrák telepítését, az erózióvédelmi célú gyepes sávok szántóterületeken és állandó kultúrákban történő kialakítását, füves, cserjés sávok kialakítását szántóterületeken, továbbá gyepek telepítését szántóterületeken. A földhasználat váltást, illetve az élőhelyek helyreállítását elősegítő nem termelő beruházások megvalósítása mellett azok fenntartása is támogatott lesz.

A fejlesztések megvalósítása és azok fenntartása nem csak a környezeti és természetvédelmi értékeket szolgálják, hanem a fenntartható mezőgazdasági termelést is.

A közzétett támogatási konstrukció tervezet széleskörű szakmai egyeztetés eredménye, de fontos, hogy bárki elmondhassa a javaslatait. A tervezet elérhető az Agrárminisztérium KAP tematikus oldalán, a kap.gov.hu címen, a véleményezésre 2024. június 9-ig van lehetőség.”

Forrás:
Társadalmi egyeztetésen a földhasználat váltást elősegítő mezőgazdasági beruházásokat támogató kiírás; Agrárminisztérium; 2024. május 31.
Felhívások társadalmi egyeztetése 2023 – 2027; KAP Közös Agrárpolitika

Értesítés a zöld megállapodással kapcsolatos finanszírozási lehetőségekről – 2024. május

„ Ez a zöld megállapodással kapcsolatos finanszírozási lehetőségekről szóló értesítés legfrissebb száma. A hírlevél havi gyakorisággal jelenik meg, és folyamatosan tájékoztatja Önt azokról a finanszírozási lehetőségekről és kezdeményezésekről, amelyek a fenntartható fejlődést és a klímasemlegességre való átállást támogatják. E számunk lehetőséget kínál arra, hogy Ön is részt vehessen abban a felmérésben, melynek témája az uniós városokban és régiókban megvalósuló körforgásos gazdaság. Abban is segít eligazodni, hogy miként lehet finanszírozást szerezni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással, a reziliens közlekedéssel és az intelligens mobilitással kapcsolatos helyi és regionális projektekhez. Az alábbiakban sok minden kiderül arról, hogy hogyan veheti igénybe ezeket a kezdeményezéseket.

1. OECD-felmérés az uniós városokban és régiókban megvalósuló körforgásos gazdaságról – Töltse ki Ön is a kérdőívet!

Szívesen támogatja városa vagy régiója a körforgásos gazdaságra való átállást az EU-ban?

Az OECD és az Európai Bizottság „Körforgásos városok és régiók” kezdeményezése (CCRI) a következőket vizsgálja: hol tart jelenleg a körforgásos gazdaság az EU városaiban és régióiban; hogyan alkalmazzák területi szinten a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós szakpolitikákat és terveket, valamint milyen kihívások és lehetőségek merülnek fel a körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsításával kapcsolatban?

Ossza meg tapasztalatait és 2024. június 21-ig töltse ki Ön is az OECD kérdőívét.

A felmérés eredményei beépülnek majd a „Körforgásos gazdaság az uniós városokban és régiókban” című kiemelt OECD-jelentésbe, és az Ön észrevételei is segítenek majd abban, hogy miként lehet az európai zöld megállapodás és a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv keretében felgyorsítani a körforgásos gazdaságra való átállást.

2. Horizont Európa – Új pályázati felhívás éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos javaslatokra

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló küldetés keretében az Európai Bizottság új pályázati felhívásokat tett közzé az EU finanszírozási és tenderportálján, hogy támogassa az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos elképzeléseit. Olyan projektekről van szó, amelyek célja, hogy a városok, régiók és helyi közösségek éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének előmozdítása révén támogassák a küldetést az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Európára való átállás felgyorsításában. Minden projekt 2 és 27 millió EUR közötti támogatásban részesül.

Jelentkezési határidő: 2024. szeptember 18.

3. Horizont Európa – Új pályázati felhívás éghajlat-politikára, energiára és mobilitásra vonatkozó javaslatokra

Az Európai Bizottság két új pályázati felhívást tett közzé a Horizont Európa 2023–2024-es munkaprogramja keretében megvalósuló projektekre az éghajlat-politika, az energiaügy és a mobilitás témájában. Összesen 163,5 millió EUR áll rendelkezésre zöld, intelligens és reziliens közlekedési és mobilitási kutatási projektek finanszírozására.

Pályázzon Ön is az alábbi témakörökben: Ágazatközi megoldások az éghajlatvédelmi átállás terén, valamint Biztonságos és reziliens közlekedési, illetve intelligens mobilitási szolgáltatások a személy- és az áruszállítás terén.

Jelentkezési határidő: 2024. szeptember 5.

4. Új európai Bauhaus – Pályázati felhívás projektekre

Az új európai Bauhaus – az Európai Bizottság arra irányuló kezdeményezése, hogy az európai zöld megállapodás kézzelfogható helyi változásokat hozzon – új pályázati felhívást tett közzé olyan projektjavaslatokra, melyek célja a városrészek átalakításával és széppé, fenntarthatóvá és inkluzívvá tételével kapcsolatos kutatás és innováció támogatása. Összesen 17,8 millió EUR áll rendelkezésre, amelyből három projekt részesülhet egyenként 1,8 és 8 millió EUR közötti összegű finanszírozásban.

További információk a pályázati felhívásról, illetve a jelentkezési lapok itt találhatók.

A pályázatok benyújtásának határideje: 2024. szeptember 19.

Kérdése van?

Akkor vegye fel a kapcsolatot a zöld megállapodással foglalkozó csapatunkkal a greendeal@cor.europa.eu e-mail-címen. Szívesen segítenek majd Önnek!

Ha esetleg nem olvasta a múlt havi finanszírozási értesítést, akkor azt most itt pótolhatja.

Ne maradjon le a jövőben sem a zöld megállapodással kapcsolatos finanszírozási lehetőségekről szóló értesítésről, iratkozzon fel a zöld megállapodás helyi szintű végrehajtásáról szóló hírlevélre.

A zöld megállapodás helyi szintű végrehajtásáról szóló kampány titkársága”

Forrás:
Értesítés a zöld megállapodással kapcsolatos finanszírozási lehetőségekről – 2024. május ; Régiók Európai Bizottsága; 2024. május 31.

Iparpolitika: az Európai Unió Tanácsa véglegesen jóváhagyta a „nettó zéró” iparról szóló jogszabályt

„A Tanács a mai napon elfogadta a „nettó zéró” technológiai termékek európai gyártási ökoszisztémájának megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról szóló rendeletet, közismertebb nevén a „nettó zéró” iparról szóló jogszabályt.

A rendelet elfogadásával lezárult a döntéshozatali folyamat.

A rendelet célja annak biztosítása, hogy fokozzuk az uniós klímacélok eléréséhez szükséges „nettó zéró” technológiák ipari bevezetését, kiaknázva az egységes piacban rejlő erőt azért, hogy megerősítsük Európa vezető szerepét az környezetbarát ipari technológiák terén.

„A „nettó zéró” iparról szóló jogszabály az új iparpolitika egyik alapköve. Ez a jogi aktus segíteni fogja Európát abban, hogy vezető szerepet töltsön be a zöld technológiákért folyó globális versenyben, és biztosítsa, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez való hozzájárulásunk egyúttal csökkentse a függőségeket, megerősítse stratégiai autonómiánkat, és támogasson minket az európai növekedésben és munkahelyteremtésben.” – Jo Brouns flamand gazdasági, innovációs, munkaügyi, mezőgazdasági és a szociális gazdaságért felelős miniszter

A zöld technológiák előmozdítása

A „nettó zéró” iparról szóló jogszabály az alábbiak révén kedvező feltételeket teremt a zöld technológiákba történő beruházásokhoz:

  • a stratégiai projektekre vonatkozó engedélyezési folyamat egyszerűsítése
  • a stratégiai technológiai termékek piacra jutásának megkönnyítése (különösen a közbeszerzés vagy a megújuló energiák árverés útján történő értékesítése terén)
  • az európai munkaerő készségeinek fejlesztése ezekben az ágazatokban (a „nettó zéró” ipart szolgáló akadémiákkal és erősen koncentrált ipari területekkel vagy „völgyekkel”)
  • egy, az e területen folytatott uniós fellépés koordinálását célzó platform létrehozása

Az innováció előmozdítása érdekében a jogi aktus az innovatív technológiák fejlesztésére, tesztelésére és validálására szolgáló kedvező szabályozási keretek (úgynevezett „szabályozói tesztkörnyezetek”) létrehozását irányozza elő.

A „nettó zéró” iparról szóló jogszabály célkitűzéseinek elérése felé történő előrelépést két indikatív referenciaértékkel fogják mérni. Először is a „nettó zéró” technológiák – úgymint a fotovoltaikus panelek, a szélturbinák, az akkumulátorok és a hőszivattyúk – gyártási kapacitásának el kell érni az uniós kiépítési igények 40%-át. Másodszor, a rendelet konkrét célkitűzésként előírja az uniós részesedés növelését e technológiák tekintetében annak érdekében, hogy 2040-re el lehessen érni a világ termelésének 15%-át.

Ezen túlmenően a „nettó zéró” iparról szóló jogszabály előírja, hogy 2030-ig az Unió területén található geológiai tárolóhelyeken a besajtolt szén-dioxid éves mennyiségének el kell érnie legalább az 50 millió tonna kapacitást.

A következő lépések

Azzal, hogy a Tanács a mai napon jóváhagyta az Európai Parlament álláspontját, lezárult a jogalkotási aktus elfogadása.

Azt követően, hogy az Európai Parlament elnöke és a Tanács elnöke aláírja, a rendeletet ki fogják hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A rendelet a kihirdetésének napján fog hatályba lépni.

Háttér-információ

A „nettó zéró” iparról szóló jogszabály – a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály és a villamosenergia-piac szerkezetének reformja mellett – a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv három kulcsfontosságú jogalkotási kezdeményezésének egyike, amelyek célja, hogy növeljék Európa „nettó zéró” iparának versenyképességét, és elősegítsék a klímasemlegességre való gyors átállást.

A Bizottság 2023. március 16-án nyújtotta be javaslatát, az Európai Parlament 2023. november 21-én alakította ki álláspontját, a Tanács pedig 2023. december 7-én fogadta el általános megközelítését. A Tanács és a Parlament 2024. február 6-án ideiglenes megállapodásra jutott, amelyről az Európai Parlament a 2024. április 25-i plenáris ülésen szavazott.

”

Forrás:
Iparpolitika: a Tanács véglegesen jóváhagyta a „nettó zéró” iparról szóló jogszabályt; EU Tanácsa; 2024. május 27.

Zöld átállás: az Európai Unió Tanácsa véglegesen jóváhagyta a környezettudatos tervezésről szóló rendeletet

„A Tanács a mai napon elfogadta a környezettudatos tervezésről szóló rendeletet, amely követelményeket állapít meg a fenntartható termékekre vonatkozóan. A rendelet a környezettudatos tervezésről szóló meglévő irányelv helyébe lép, az energiahordozókon túl az uniós piacon forgalmazott minden terméktípusra kiterjesztve annak hatályát. A rendelet elfogadásával lezárult a döntéshozatali folyamat.

„A környezettudatos tervezésről szóló rendelet révén megteremtjük a megfelelő ösztönzőket az ágazat számára ahhoz, hogy az Unióban előállítandó és értékesítendő termékek esetében már a tervezési koncepció szakaszától kezdve körforgásos szemléletet érvényesítsenek.” – Pierre-Yves Dermagne, belga miniszterelnök-helyettes, gazdasági és munkaügyi miniszter

A fenntartható termékekre vonatkozó „zöld” követelmények

A rendelet csaknem minden terméktípus esetében alkalmazandó lesz (mindössze néhány kivétellel, mint pl. az autók, valamint a védelmi és biztonsági vonatkozású termékek). A bevezetendő új követelmények olyan szempontokra vonatkoznak majd, mint például a termék tartóssága, újrafelhasználhatósága, korszerűsíthetősége és javíthatósága, valamint a körforgásos jelleget akadályozó anyagok jelenléte a termékben; az energia- és erőforrás-hatékonyság; az újrafeldolgozott tartalom, az újragyártás és az újrafeldolgozás; a karbon- és környezeti lábnyom; valamint a tájékoztatási követelmények, azaz például a digitális termékútlevél csatolása. A Bizottság a környezettudatos terméktervezési követelményeket felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján fogja meghatározni, melyek teljesítésére 18 hónap áll majd az ipar szereplőinek a rendelkezésére.

A környezetbarát termékek állami beszerzésének ösztönzése érdekében a közbeszerzések esetében környezettudatos tervezési kritériumok lesznek alkalmazandók. Az új rendelet közvetlen tilalmat vezet be az eladatlan textíliák és lábbelik megsemmisítésére vonatkozóan (mely szabály alól a kkv-k ideiglenesen mentesülnek), valamint felhatalmazza a Bizottságot, hogy a jövőben egyéb termékek esetében is ehhez hasonló tilalmat vezessen be. A környezettudatos tervezésről szóló rendelet az online értékesített termékek tekintetében igazodni fog a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályhoz.

További lépések

A Tanács általi mai jóváhagyással a jogalkotási aktus elfogadásra került. A rendeletet – azt követően, hogy az Európai Parlament elnöke és a Tanács elnöke azt aláírta – ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az a kihirdetést követő 20. napon hatályba fog lépni. A rendelet 24 hónappal a hatálybalépést követően válik alkalmazandóvá.

Háttér

A környezettudatos tervezésről szóló, jelenleg hatályos 2009/125/EK irányelv 31 termékcsoportra vonatkozóan állapított meg energiahatékonysági követelményeket. A Bizottság számításai szerint ezzel 120 milliárd eurónyi energiakiadást lehetett megtakarítani, a hatálya alá tartozó termékek energiafogyasztása pedig évi 10%-kal csökkent.

Az új rendeletet a Bizottság 2022. március 30-án terjesztette elő. A Tanács 2023. május 23-án elfogadta általános megközelítését, ezt követően pedig 2023. december 4-én ideiglenes megállapodásra jutott a Parlamenttel.

”

Forrás:
Zöld átállás: a Tanács véglegesen jóváhagyta a környezettudatos tervezésről szóló rendeletet; Európai Unió Tanácsa; 2024. május 27.

Irány az 55%!: az Európai Unió Tanácsa véglegesen zöld utat adott a metánkibocsátás energiaágazaton belüli csökkentésének

„A Tanács a mai napon elfogadta a metánkibocsátás nyomon követéséről és csökkentéséről szóló rendeletet, amely az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag részét képezi.

A rendelet új követelményeket vezet be az energiaágazat metánkibocsátásának mérésére, jelentésére és ellenőrzésére vonatkozóan. A metánkibocsátások elkerülése érdekében olyan kibocsátáscsökkentési intézkedések lépnek majd életbe, mint a metánszivárgások észlelése és javítása, valamint a lefúvatás és a fáklyázás korlátozása. Az Unióba irányuló olaj-, gáz- és szénimportból származó metánkibocsátás átláthatóságát a nyomon követésre szolgáló globális eszközök fogják biztosítani.

„A metán – egy rövid távú éghajlatbefolyásoló, amelynek hatása 30-szor erősebb a szén-dioxidénál – az üvegházhatású gázok között a második legjelentősebb. Ahhoz, hogy teljesítsük a Párizsi Megállapodásnak a globális felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozására vonatkozó célkitűzését, valamint hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet, csökkentenünk kell az olaj-, gáz- és szénágazatból származó metánkibocsátást. Ez a jogszabály az említett ágazatok értékláncainak egészében biztosítja a kibocsátások megfelelő nyomon követését és kezelését.” – Tinne Van der Straeten, Belgium energiaügyi minisztere

Szigorúbb nyomonkövetési és jelentéstételi szabályok

Az üzemeltetőknek a metánkibocsátásra vonatkozóan forrásszintű méréseket kell majd végezniük, és a nyomon követésről jelentéseket kell készíteniük, amelyeket független, akkreditált hitelesítők fognak ellenőrizni.

A tagállamok valamennyi kútról nyilvántartást fognak vezetni, valamint az inaktív kutakra vonatkozóan kibocsátáscsökkentési terveket dolgoznak majd ki, és e dokumentumokat rendszeresen frissítik a metánkibocsátásokból fakadó népegészségügyi és környezeti kockázatok megelőzése érdekében. Mérni fogják és nyomon követik továbbá a kevesebb mint 70 éve bezárt vagy felhagyott szénbányákból származó kibocsátásokat is, mivel a metán kibocsátása akkor is folytatódik, ha a kitermelést már leállították.

A nemzeti hatóságok rendszeres időközönként ellenőrzéseket végeznek majd, hogy meggyőződjenek arról – illetve biztosítsák azt –, hogy az üzemeltetők megfelelnek a rendelet követelményeinek, ideértve a nyomonkövetési korrekciós intézkedések meghozatalát is.

Megelőző és kockázatcsökkentő intézkedések

Az új szabályok értelmében az üzemeltetőknek fel kell tárniuk és meg kell szüntetniük a metánszivárgásokat. Az üzemeltetőknek meghatározott időközönként a metánszivárgással kapcsolatos vizsgálatokat kell majd végezniük különböző típusú infrastruktúrákon.

Az üzemeltetők kötelesek lesznek a szivárgás megállapítása után azonnal – de legfeljebb öt napon belül – megjavítani vagy kicserélni az összes olyan szerkezeti elemet, amelyeknél egy bizonyos szintet meghaladó metánszivárgást észleltek. Az új szabályok alapján a teljes javításra megállapított határidő 30 nap.

A rendelet értelmében ezenfelül tilos lesz 2025-től a metánmentesítő rendszerekből származó metán lefúvatása és a fáklyázása, 2027-től pedig a metán szellőzőaknákon keresztüli lefúvatása, kivéve ha vészhelyzet vagy üzemzavar esetén az feltétlenül szükséges.

Az Unión kívüli metánkibocsátások

Az EU energiaimportjához kapcsolódó metánkibocsátást is nyomon kell követni. Az új szabályokkal bevezetésre kerülnek a nyomon követésre szolgáló globális eszközök is, amelyek növelik az Unióba irányuló olaj-, gáz- és szénimportból származó metánkibocsátás átláthatóságát.

A következő lépések

A rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. A Bizottság 2028-ban felül fogja vizsgálni a rendelet alkalmazását, beleértve a kibocsátáscsökkentés elért szintjét is.

Háttér

A Bizottság 2021 decemberében (Kadri Simson energiaügyi biztos hivatali ideje alatt) nyújtotta be az energiaágazaton belüli metánkibocsátás csökkentéséről szóló rendeletjavaslatot. A javaslat a 2020. évi uniós metánstratégiában meghatározott stratégiai jövőképen alapul, és az „Irány az 55%!” jogalkotási csomag részét képezi, amelynek célja, hogy az EU-ban 2050-ig megvalósuljon a klímasemlegesség.

”

Forrás:
Irány az 55%!: a Tanács véglegesen zöld utat adott a metánkibocsátás energiaágazaton belüli csökkentésének; Európai Unió Tanácsa; 2024. május 27.

Körforgásos gazdaság: az Európai Unió Tanácsa véglegesen jóváhagyta a javításhoz való jogról szóló irányelvet

„A Tanács a mai napon elfogadta azt a „javításhoz való jogról szóló irányelv”-ként (R2R, right to repair) is ismert jogszabályt, amely a meghibásodott vagy hibás áruk javítását mozdítja elő. E jogszabály megkönnyíti majd a fogyasztók számára azt, hogy hibás áru esetén csere helyett javítást kérjenek, és általa a javítási szolgáltatások igénybevétele könnyebbé, átláthatóbbá és vonzóbbá fog válni.

„A mai napon elfogadott irányelv új jogot biztosít a fogyasztók számára: mégpedig a hibás termékek könnyebb, olcsóbb és gyorsabb módon történő javításához való jogot. Emellett arra ösztönzi a gyártókat, hogy tartósabb, javítható, újrafelhasználható és újrafeldolgozható termékeket állítsanak elő. Végül pedig vonzóbb gazdasági tevékenységgé teszi a javítást, ami magas színvonalú európai álláshelyeket teremthet. Ezen minden gazdasági szereplő nyer, mint ahogy a környezet is.” – Alexia Bertrand, belga költségvetési és fogyasztóvédelmi államtitkár

Egyszerűbbé válik a javítás

A ma elfogadott irányelv olyan eszközkészletet és ösztönzőket hív életre, amelyek vonzóbbá teszik a javítást a fogyasztók szemében. Ennek keretében az irányelv például arra kötelezi a gyártókat, hogy az uniós jog értelmében műszakilag javítható termékeket megjavítsák; valamint előírja az olyan önkéntes javítási tájékoztató rendelkezésre állását, amely egyértelmű információkat tartalmaz a javítási folyamatról (határidők, árak stb.), továbbá egy olyan európai online platform létesítését, ahol a fogyasztók könnyen találhatnak javítási szolgáltatásokat. Az irányelv emellett a jótállás 12 hónappal történő meghosszabbításáról is rendelkezik, amennyiben a fogyasztó a csere helyett a javítást választja.

A javítható termékek listája a jövőben bővülhet: amennyiben a Bizottság új javíthatósági követelményeket vezet be bizonyos termékekre vonatkozóan, azok is bekerülnek majd a javításhoz való jogról szóló irányelv hatálya alá.

A következő lépések

A Tanács általi mai jóváhagyással a jogalkotási aktus elfogadásra került. Azt követően, hogy az Európai Parlament elnöke és a Tanács elnöke aláírja, az irányelvet ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az irányelv a kihirdetését követő huszadik napon fog hatályba lépni. A tagállamoknak a hatálybalépést követően 24 hónap áll majd a rendelkezésükre az irányelvnek a nemzeti jogba való átültetésére.

Háttér

Ezt a javaslatot a Bizottság 2023. március 22-én terjesztette elő az új fogyasztóügyi stratégia és a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv részeként. A javaslat kiegészíti a fenntartható fogyasztás előmozdítására irányuló egyéb közelmúltbeli uniós jogszabályokat, például a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendeletet (amely elő fogja mozdítani a javítható termékek előállítását) és a fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalásának növeléséről szóló irányelvet (amely lehetővé teszi majd a fogyasztók számára, hogy megalapozottabb vásárlási döntéseket hozzanak az értékesítés helyén).

Forrás:
Körforgásos gazdaság: a Tanács véglegesen jóváhagyta a javításhoz való jogról szóló irányelvet; Európai Unió Tanácsa; 2024. május 30.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Uniós biztonság és védelem: az Európai Unió Tanácsa öt fő prioritást jelölt meg

„A Tanács a mai napon következtetéseket hagyott jóvá az uniós biztonságról és védelemről. Ehhez az apropót az szolgáltatta, hogy fenyegetések és kihívások példátlan kombinációjával nézünk szembe. Ezek között említhető például Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja, valamint a Közel-Keleten, a Száhel-övezetben és a világ más részein tapasztalható fokozódó feszültségek.

Oroszország Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan agressziós háborújának 2022. februári kezdete óta, valamint a stratégiai iránytű és a 2022. márciusi versailles-i nyilatkozat alapján az EU biztonsági és védelmi szereplőként betöltött szerepe jelentősen megerősödött. Az Uniónak mindazonáltal tovább kell fokoznia védelmi készültségét és erősítenie kell szuverenitását.

A Tanács a következtetéseiben öt olyan fő prioritást határoz meg a következő időszakra vonatkozóan, amelyeket a tagállamoknak sürgősen végre kell hajtaniuk. Ezek a következők:

Az EU Ukrajnának nyújtott töretlen támogatása

Az EU minden eddiginél határozottabban támogatja Ukrajna függetlenségét, valamint a nemzetközileg elismert határain belüli szuverenitását és területi integritását. Annak érdekében, hogy továbbra is biztosítani lehessen Ukrajna és annak népe számára minden szükséges politikai, pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást, ameddig és amilyen intenzitással csak szükséges, az EU minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, ideértve többek között az Európai Békekeret részeként a közelmúltban létrehozott, Ukrajnát támogató alapot, valamint az Európai Unió Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziója (EUMAM Ukrajna) révén biztosított képzést és tanácsadást. A Tanács a következtetésekben az EU Ukrajna felé tett biztonsági kötelezettségvállalásainak közelgő aláírására is felhívja a figyelmet, csakúgy mint azokra a folyamatban lévő erőfeszítésekre, amelyek célja Ukrajna sürgős szükségleteinek – mindenekelőtt a lőszerekkel, rakétákkal, légvédelmi és tüzérségi rendszerekkel és drónokkal kapcsolatos szükségleteknek – a kezelése.

Több kiadás közösen és hatékonyabban

A Tanács a következtetésekben hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a védelmi termékek rendelkezésre állását, az európai védelmi technológiai és ipari bázist (EDTIB) pedig meg kell erősíteni, hogy az képes legyen arra, hogy kielégítse a tagállami fegyveres erők és szükség esetén a partnerek igényeit. Ezzel összefüggésben a Tanács azt is hangsúlyozza, hogy javítani kell az EDTIB hozzáférését a köz- és magánfinanszírozáshoz, valamint támogatja az együttműködés megerősítését, amely az ukrán védelmi technológiai és ipari bázisnak az EDTIB-be való fokozatos integrációjához fog vezetni

Az EU cselekvőképességének növelése

A Tanács üdvözli azt a fontos munkát, amelyet a polgári és katonai KBVP-missziók és -műveletek a világ különböző részein végeznek, a közelmúltban elindított és már operatív eredményeket felmutató EUNAVFOR ASPIDES műveletet is ideértve.

A Tanács továbbá arra is emlékeztet, hogy az Európai Békekeret az EU KKBP/KBVP-célkitűzéseit támogató fontos globális eszköz, amely a partnerországok szükségleteire válaszul célzott biztonsági és védelmi segítségnyújtást tesz lehetővé.

A Tanács emellett arra ösztönzi a tagállamokat, hogy biztosítsanak további hozzájárulást az uniós gyorstelepítésű kapacitás 2025-ig történő, teljes körű működőképessé tételéhez, valamint sürgősen hajtsák végre a katonai mobilitásra vonatkozó 2024. évi vállalást (ezt a következtetések melléklete tartalmazza).

Az EU rezilienciájának megerősítése és a stratégiai területekhez való biztonságos hozzáférés

A Tanács újólag hangsúlyozza, hogy a kifejezetten e célra szolgáló eszközök – mint például a kiberdiplomáciai eszköztár és az uniós hibrid eszköztár – fejlesztésével meg kell erősítenünk az EU-t, annak tagállamait, illetve partnereit célzó hibrid, kiber-, valamint a külföldi információmanipuláció és beavatkozás jelentette fenyegetések és a rosszindulatú tevékenységek megelőzését, felderítését, az azokkal szembeni elrettentést, rezilienciát és az azokra való reagálást célzó uniós tevékenységeket.

A Tanács a következtetésekben emellett emlékeztet a világűr, a tengeri területek és a légtér jelentőségére az uniós biztonság és védelem szempontjából, valamint felszólít az éghajlat és a biztonság közötti összefüggésről szóló közös közlemény gyors végrehajtására.

Partnerségek kialakítása

Az EU tovább fogja erősíteni, mélyíteni és bővíteni partnereivel a közös értékeken és érdekeken alapuló, testre szabott és kölcsönösen előnyös partnerségeket.

A Tanács a jövőről szóló következő ENSZ-csúcstalálkozóra készülve üdvözölte az ENSZ és az EU közötti, a békére és biztonságra irányuló stratégiai partnerség folyamatban lévő fejlesztését, melynek célja, hogy a partnerség igazodjon az új geopolitikai helyzethez.

A Tanács újólag hangsúlyozza, hogy az EU és a NATO közötti, az erős transzatlanti köteléken alapuló stratégiai partnerség alapvető fontosságú az euroatlanti biztonság és stabilitás szempontjából. Az EU továbbra is teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy a három, 2016-ban, 2018-ban, illetve 2023-ban kiadott együttes nyilatkozat keretében folytatott politikai párbeszéd és együttműködés révén tovább erősítse, mélyítse és bővítse ezt a kölcsönösen előnyös partnerséget, teljes mértékben tiszteletben tartva az EU és a NATO közötti együttműködés vezérelveit.

Az EU–NATO partnerség magasabb szintre emelése érdekében a Tanács a következtetésekben hangsúlyozza, hogy 2024 vége előtt ki kell dolgozni és el kell fogadni egy új, átfogó és a jövőbe mutató végrehajtási dokumentumot, amely az EU–NATO együttműködés teljes spektrumát felöleli.

A Tanács üdvözli a biztonsági és védelmi partnerség aláírását a Moldovai Köztársasággal, és várakozással tekint további ilyen partnerségek aláírása elé, amelyre elsőként Norvégiával kerül majd sor.

A Tanács a következtetéseiben továbbá felszólítja az uniós tagállamokat a katonai mobilitásra vonatkozó új, 2024. évi vállalás végrehajtására, amelynek célja a katonai mobilitás terén még fennálló hiányosságok felszámolása, ezáltal pedig annak segítése, hogy biztosítani lehessen a katonai személyzet, felszerelések és eszközök EU-n belüli és kívüli gyors és zökkenőmentes mozgatását, a rövid időn belül történő és nagyléptékű mozgatást is beleértve. A katonai mobilitásra vonatkozó vállalásban szereplő kötelezettségvállalások magukban foglalják többek között a kettős felhasználású infrastruktúrába irányuló beruházások prioritásként való kezelését, valamint a határokon átnyúló mozgásra vonatkozó engedélyek gyorsabb kiadásával kapcsolatos új ambíciószintet.

”

Forrás:
Uniós biztonság és védelem: a Tanács öt fő prioritást jelölt meg; Európai Unó Tanácsa; 2024. május 24.

Szakirodalom

A ChatGPT története

„A természetesnyelv-feldolgozás (NLP) célja a természetes nyelvek számítógépes eszközökkel történő elemzése és megértése. Bár a tudományterület egészen az 1940-es évekre nyúlik vissza, a 2010-es évekig nem született olyan egységes paradigma, amely a legfontosabb problémákra robusztus megoldást tudott volna nyújtani. Ezen hiányosság legfontosabb okai közé tartozik a természetes nyelvek változatossága, illetve a feladatok széles köre. Az utóbbi tíz évben azonban a mély neurális hálók és a viszonylag könnyen elérhető, soha nem látott mennyiségű digitális szöveg együttesen olyan áttöréseket hoztak a tudományterületen belül, amelyek sok esetben még a kutatókat is meglepték. Jelen cikk az utóbbi évek egyik legnagyobb hatású fejlesztésével, a ChatGPT-vel foglalkozik. Célunk, hogy bemutassuk a ChatGPT létrejöttéhez vezető legfontosabb lépéseket, amelyek mindegyike önmagában is paradigmaváltásnak tekinthető az NLP területén belül.”

Forrás:
A ChatGPT története; Héja Enikő; DOI: 10.1556/2065.185.2024.6.11; Magyar Tudomány; 185/6; 2024. június; 815-828. o.
Letöltés PDF-ben

Területi különbségek a foundational economy szemszögéből a 2016 utáni Magyarországon

„A tanulmány a magyarországi területi fejlődés kérdéskörét vizsgálja a gazdasági szerkezet oldaláról, annak egy speciális szemszögéből. A foundational economy (alapozó gazdaság – FE) a mindennapi élethez szükséges javakat és szolgáltatásokat biztosító tevékenységeket jelenti. Ezek rendelkezésre állása jelentősen befolyásolja az egyének jólétét, ezen keresztül pedig az FE tevékenységek minősége – a helyi gazdaságok, a belső piac megerősödése révén – hozzájárul a térségek és a nemzetgazdaságok versenyképességéhez. Jelen kutatás célja, hogy vállalati adatokon keresztül részletesen felmérje a gazdasági tevékenységek megoszlását és teljesítményét Magyarországon az FE és a nem FE tevékenységek, illetve a különböző térségek között.”

Forrás:
Területi különbségek a foundational economy szemszögéből a 2016 utáni Magyarországon; Egyed Ildikó, Zsibók Zsuzsanna; Területi Statisztika; DOI: 10.15196/TS640301; 64(3); 2024. május; 273-307. o. (PDF)
Lásd még:
The Foundational Economy

Magyar statisztikai zsebkönyv, 2023

„A Magyar statisztikai zsebkönyv legújabb kiadásának táblázatai, ábrái teljes körű betekintést nyújtanak hazánk 2023. évi társadalmi és gazdasági folyamatainak alakulásába. Nemzetközi fejezete elsősorban az Európai Unió tagállamait jellemző főbb adatok összehasonlítására nyújt lehetőséget. Az idei évtől a kötet egy egységben jeleníti meg a kereskedelmi, valamint a magán- és egyéb szálláshelyeket.

Tartalomjegyzék
Mintaoldalak
Archívum
”

Forrás:
Magyar statisztikai zsebkönyv, 2023; Központi Statisztikai Hivatal (KSH); 2024. május 21.; 2.960,- Ft

Agglomerációk, településegyüttesek és vonzáskörzetek Magyarországon, 2024

„A településszerkezetben meghatározó szerepű agglomerációk, agglomerálódó térségek és nagyvárosi településegyüttesek lehatárolásának felülvizsgálata a területfejlesztés szereplőinek alapvető igénye. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) – a 2022. évi népszámlálás adatainak felhasználásával – felülvizsgálta legutóbbi, 2014. évi lehatárolását, annak érdekében, hogy ezzel is követni tudja a hazai településszerkezetben lezajló folyamatokat, és az új lehatárolás alapján megkezdhesse a legfontosabb adatok közzétételét. Jelen tanulmány a vizsgálat bemutatása után röviden összegzi az eredményeket. Rámutat az ingázás egyre növekvő jelentőségére, felhívja a figyelmet az ingázás által lehatárolható vonzáskörzetek nagyságára. A szerző a települési gazdasági erő és más mutatók számításán keresztül jellemzi a lehatárolt településstruktúrák gazdasági jelentőségét.”

Forrás:
Agglomerációk, településegyüttesek és vonzáskörzetek Magyarországon, 2024; Tóth Géza; Területi Statisztika; DOI: 10.15196/TS640304; 64(3); 2024. május; 356–379. o. (PDF)

Tanulmánykötet jelent meg a magyarországi kisvárosokról

„Megjelent a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének, valamint a Homo Oecologicus Alapítványnak közös gondozásában a 2017-ben elindított települési könyvsorozat legfrissebb kiadványa a magyar kisvárosokról. A tanulmánykötet május 22-ei, rácalmási bemutatóján Schrick István, a város polgármestere köszöntötte házigazdaként a résztvevőket, majd a kötetet a szerzők, dr. Zongor Gábor, dr. Gyergyák Ferenc, dr. Szabó Tamás és dr. Szegvári Péter, valamint Prof. dr. Somlyódyné Pfeil Edit, a kötet szakmai lektora ismertették meg az érdeklődőkkel.

A tanulmánykötet a magyar kisvárosok igazgatási, közpolitikai és fejlesztési dimenzióival foglalkozik önálló tematikus tanulmányok keretében, amelyek fontos fókusza a kisvárosok térségi szervező és feladatellátó szerepköre.

A kötet megvalósulását 19 kisvárosi önkormányzat segítette védnöki támogatóként, a bemutatón résztvevő érintett településvezetők az önkormányzatok méltatását követően ünnepélyes keretek között vehették át a védnöki köteteket.

A projekt felett védnökséget vállaltak:
Bábolna Város Önkormányzata, Berhida Város Önkormányzata, Budaörs Város Önkormányzata, Bük Város Önkormányzata, Gyöngyös Város Önkormányzata, Kisvárda Város Önkormányzata, Lajosmizse Város Önkormányzata, Lőrinci Város Önkormányzata, Marcali Város Önkormányzata, Mándok Város Önkormányzata, Mátészalka Város Önkormányzata, Pápa Város Önkormányzata, Rácalmás Város Önkormányzata, Szarvas Város Önkormányzata, Tab Város Önkormányzata, Tamási Város Önkormányzata, Veresegyház Város Önkormányzata, Zalaszentgrót Város Önkormányzata, Zsámbék Város Önkormányzata

Ezúton is köszönjük valamennyi önkormányzatnak, akik segítették a kötet megvalósulását!

A Jankovich-kúria Rendezvény- és Turisztikai Központban tartott esemény keretében Zsigmond László Ybl-díjas építész, Rácalmás főépítésze mutatta be a rácalmási építészeti beruházásokat az érdeklődőknek, akik az „Épített értékeink” című kiállítást is megtekinthették.”

Forrás:
Tanulmánykötet jelent meg a magyarországi kisvárosokról – Könyvbemutató Rácalmáson; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ); 2024. május 23.
A magyar kisvárosok politikai, igazgatási és fejlesztési dimenziói; Szabó Tamás, Gyergyák Ferenc (szerk.); Homo Oecologcius Alapítvány, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége; 2024 (PDF)