Skip to main content

13. szám, 2012. március 26.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Egyszerűbb eljárásrend: 500 milliárd forint megtakarítás a vállalkozóknak

„A Kormányprogram és a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program az állam és a közigazgatás tekintélyét kívánja visszaállítani. A négy fő pillérből álló projekt egyik alapvető célja a hatékony, olcsó és ügyfélbarát közigazgatás kialakítása. A kormányzati szándék megvalósítása érdekében módosul a Ket., csökkennek a magánszemélyek és a vállalkozók adminisztrációs terhei. A Rádió Orient műsorában Csonka Ernő helyettes államtitkár foglalta össze a több száz milliárd forint megtakarítást hozó változásokat.

A területi közigazgatás átalakításával a kormányzat egy átlátható, egyszerű állam működtetését szeretné lehetővé tenni. A Kormányprogram és a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program az állam és a közigazgatás tekintélyét kívánja visszaállítani – emelte ki a kormányzat fő céljait a helyettes államtitkár.

Az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége a Magyary-program négy pillérjét is bemutatta. „Először a feladatok áttekintése szükséges, majd ezt követi a szervezetrendszer igényekhez igazítása. Ezután kerül sor egy hatékony, olcsó és ügyfélbarát eljárásrend kialakítására, megfelelő személyi állománnyal.

Szabó Erika államtitkár március elején köszöntötte a kormányablakok 300 ezredik ügyfelét. Csonka kiemelte, a 98 százalékos elégedettségi mutató a kormányzati projekt sikerességét igazolja. Hozzátette, a rendszer 2013-ra 300 helyszínen, az egyablakos ügyintézésben teljesedik ki. „A fejlesztést a Kormány döntése alapján 18 milliárd forint európai uniós forrásból finanszírozzuk” – mondta.

A közigazgatás-fejlesztési program a magánszemélyek adminisztrációs terheit is csökkenti. A Ket. módosítás eredményeként a minisztériumok 228, az állampolgárok életét közvetlenül érintő ügyet vizsgálnak meg. „A kormányzati cél az, hogy 2013 áprilisában egy átfogó jogszabály-módosítás lehetővé tegye az állampolgárok egyszerűsített ügyintézését” – hangsúlyozta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Államtitkárságának helyettes államtitkára.

A vállalkozásoknak előre kiszámítható rendszerre van szükségük. A magyar gazdaság hosszú távú versenyképességének megteremtése érdekében 2014-re egyszerűsödik az eljárásrend, mérséklődnek a vállalkozók adminisztrációs terhei. „Az indokolatlan, bürokratikus terhek kigyomlálásával 500 milliárd forintot kell megtakarítani a vállalkozói oldalon. A módosításra irányuló kormányhatározat a vállalkozásindítás és -működtetés szabályai mellett az ügyintézési határidőket is mérsékelné” – összegezte Csonka Ernő a várható változásokat. Hozzátette, az adatok szabad áramlása érdekében átjárhatóvá és kompatibilissé kell tenni a rendszert.

A hatósági eljárásról szóló kódex az e-közigazgatásról is tartalmaz intézkedéseket. A Ket. 2012 áprilisától a technológia semleges szabályozást ír elő, amelynek célja, hogy az ügyfelek a legalapvetőbb szolgáltatáshoz elektronikus úton is hozzáférhessenek.

A helyettes államtitkár a Rádió Orient műsorában a 2012-es év fő közigazgatási feladatait is felsorolta. Ennek kapcsán elmondta: „A 2013 januárjában felálló járási hivatalok jogi és logisztikai előkészítése mellett a kormányablak-projekt és az egyablakos ügyintézés feltételeit is meg kell teremteni. Emellett a kormányhivatalok és az átvett megyei intézmények irányítása és az államigazgatás-fejlesztési kérdések is a Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Államtitkárság feladatai közé tartoznak.””

Forrás:
Egyszerűbb eljárásrend: 500 milliárd forint megtakarítás a vállalkozóknak, OrientPress, 2012. március 20.

Bizonytalan járás a közigazgatásban

„…Megyei polgármesteri fórumot rendezett szerdán a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Balástyán. A program a járási rendszer kialakításához kapcsolódó több hónapos konzultációsorozat egyik állomása volt. A megjelentek tájékoztatást kaptak a kialakítással kapcsolatos feladatokról.

A fórum első előadója Bekényi József, a Belügyminisztérium önkormányzati feladatok főosztályának vezetője volt, aki a törvényből adódó aktuális feladatokról beszélt. Elmondta: a minisztérium segíti a polgármesterek munkáját, hogy egy működőképesebb, átláthatóbb és finanszírozhatóbb önkormányzati rendszer jöhessen létre.

Csonka Ernő, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős helyettes államtitkára a járási rendszer megújításáról beszélt. Kiemelte: a 2013. január elsejétől létrejövő járások nem hozhatják hátrányos helyzetbe a kistelepüléseket, és az ott élők nem kerülhetnek messzebb az ügyintézés helyétől. Éppen emiatt aggódik a legtöbb településvezető: a helyi ügyintézés lehetőségének megszüntetése nemcsak a lakosok számára okoz kényelmetlenséget, munkahelyek megszűnését is jelentené.

A fórumon számos kérdés hangzott el: lesznek-e elbocsátások? Milyen ingatlanokban jönnek létre a járási hivatalok? Ezeket idő előtti kérdésnek nevezték a minisztériumi illetékesek. Szóba került a társulások jövője is, amelyeket sok esetben a közös gazdálkodás vagy pályázatok kötnek össze. Kiderült: automatikusan nem szűnnek meg, mindenki átgondolhatja, megéri-e fenntartani.

– Amik elhangzottak, eddig is tudtuk, ami még kérdéses, az is maradt – foglalta össze tapasztalatait Szabó István, Derekegyház polgármestere. Szerinte minden a pénzen múlik – az önkormányzatoktól mindig többet várnak el, mint amennyit adnak rá. Ujvári László, Balástya vezetője bizakodó. – A legfontosabb, hogy mit tapasztal a kistelepülések lakossága. Ha a járási rendszer kidolgozásának az a célja, hogy a közigazgatás olcsóbbá váljon, akkor ezek az emberek vesztesek is lehetnek. De ha legalább az ügyintézés elindítására továbbra is lesz lehetőségük helyben – márpedig elhangzottak erre utalások –, akkor az átszervezéssel jól is járhatunk.”

Forrás:
Bizonytalan járás a közigazgatásban, Délmagyarország, 2012. március 21.

Március 21-én indul a civil tagok megválasztása a Nemzeti Együttműködési Alap testületeibe

„Szerdán megkezdődik a civil szervezetek tagjainak megválasztása a Nemzeti Együttműködési Alap testületeibe. A Nemzeti Együttműködési Alap testületeinek – a Tanácsnak és az öt kollégiumnak – a három-három tagját és póttagjait az érvényesen bejelentkezett civil szervezetek elektorai választják meg a Kormányablakokban. A szimpátiaszavazás március 21-én, szerdán lesz, a végleges választás pedig március 23-án, pénteken.

A civil szervezetek támogatásának új rendszere a 2012. január 1. napjával létrejött Nemzeti Együttműködési Alap. Az Alap testületeibe (az elvi irányító kereteket megadó Tanács és a pályázati kiírásokról, támogatásokról döntést hozó öt kollégium) a civil szervezeteknek is lehetősége van delegáltat küldeni. Az elektori rendszerbe az országos (legalább hét megyére kiterjedő tartós tevékenységgel rendelkező) vagy területi hatókörű civil szervezetek jelentkezhettek be március 17-ig.

Elektori gyűlés alatt a Tanács esetében valamennyi, az egyes kollégiumok esetében a megfelelő elektori gyűlésbe (Nemzeti összetartozás, Új nemzedékek jövőjéért, Mobilitás és alkalmazkodás, Közösségi környezet, Társadalmi felelősségvállalás) visszaigazoltan bejelentkezett, megjelent elektort kell érteni. A szavazáson való részvétel a civil jelöltállítási rendszerbe való bejelentkezés alapján történik. Az elektori gyűlések helyszínei a Kormányablakok, bármely elektor bármely Kormányablakban leadhatja a szavazatát. Az elektor az elektori jogait csak a Kormányablak munkatársa által végzett mandátumvizsgálatot követően gyakorolhatja. A szavazás az e célra kialakított zárt hálózatú számítógépes rendszer szavazás leadására kifejlesztett felületén történik.

A szimpátiaszavazás – a szavazólapon feltüntetésre kerülő személyek kijelölését célzó szavazás – 2012. március 21-én 08-18 óra között zajlik. A szimpátiaszavazás során minden elektor egyszer jogosult szavazni tetszőleges számú tanácsi és kollégiumi tagjelöltre.

A civil delegált tagok megválasztása 2012. március 23-án 08-18 óra között zajlik. A szavazólapra azoknak a jelölteknek a neve kerül fel, aki a jelen lévő elektorok tíz százalékának támogatását a szimpátiaszavazás során elnyerte. A Tanács tagjai és a kollégiumok tagjai azok a jelöltek lesznek, akik a legtöbb szavazatot kapták. Az egy testületbe jelölt, de meg nem választott személyek a kapott szavazatok sorrendje szerint póttagi listára kerülnek.

A választást követően a Nemzeti Együttműködési Alap testületei március végén megkezdik működésüket, és várhatóan rövid időn belül kiírják a működési pályázatokat az előirányzat 2012. évi 3,38 milliárd forintos forrására.

Bővebb információ a www.civil.kormany.hu oldalon található.”

Forrás:
Március 21-én indul a civil tagok megválasztása a Nemzeti Együttműködési Alap testületeibe, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. március 20.

Ideiglenes állapot – Megoldásra várnak a megyei kulturális intézményhálózat problémái

„A témához hozzászóló szakpolitikusok, kormányzati és szakmai szervezetek képviselői az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága Ellenőrző albizottságának hétfői ülésén egyetértettek abban a kérdésben, hogy a 2011 végéig megyei önkormányzati fenntartásban működött kulturális intézményrendszer finanszírozási és strukturális problémái sürgős megoldásra várnak.

Működőképes megoldás hosszú távon
Hammerstein Judit, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) kultúráért felelős helyettes államtitkára felidézte, hogy a korábban megyei önkormányzati fenntartású múzeumok, könyvtárak, levéltárak és művelődési központok 2012. január 1-jén kerültek a megyei intézményfenntartó központok irányítása alá, miközben szakmai felügyeletük továbbra is a NEFMI feladata maradt.

Mind Hammerstein Judit, mind Zöld-Nagy Viktória, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM) a területi közigazgatás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: a kormányzat a jelenlegi állapotot ideiglenesnek tekinti, és hosszú távon is működőképes megoldást keres.

A témához hozzászóló szakpolitikusok, kormányzati és szakmai szervezetek képviselői az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága Ellenőrző albizottságának hétfői ülésén egyetértettek abban, hogy a 2011 végéig megyei önkormányzati fenntartásban működött kulturális intézményrendszer finanszírozási és strukturális problémái sürgős megoldásra várnak.

A hálózatnak állami fenntartásban kell maradnia
Kálnoki-Gyöngyössy Márton, a Megyei Múzeumok Igazgatóságainak Szövetsége elnöke emlékeztetett, hogy a 212 intézményt tömörítő megyei múzeumhálózat meghatározó szerepet tölt be a vidék kulturális életében, ennek ellenére komoly finanszírozási nehézségekkel küzd. A múzeumok a megyeszékhelyek határain túlnyúló, az egész megyére kiterjedő feladat- és gyűjtőkörrel rendelkeznek – figyelmeztetett, hozzátéve: lehetőség szerint egységes állami fenntartásban kell maradnia a hálózatnak.

Fodor Péter, az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöke a Magyar Könyvtárosok Egyesületének álláspontját is tolmácsolva közölte: a megyei könyvtárak fenntartását a megyeszékhelyek önkormányzatainak kellene átvenniük, állami támogatással kiegészítve. Három megyei bibliotéka januártól már így is önkormányzati fenntartásba került – jegyezte meg.

Tyekvicska Árpád, a Magyar Levéltárosok Egyesületének elnöke felidézte: már 2010-ben szorgalmazták, hogy intézményeik állami fenntartásba kerüljenek, és most is a NEFMI fenntartói szerepét tartják kívánatosnak; a tárcán belül lehetőleg egy középszintű irányítói szerv felügyelete alatt, a társközgyűjteményekkel együtt. Mint kiemelte: a megyei levéltárak finanszírozási gondjai is megoldásra várnak, hiszen idei dologi kiadásaik mindössze 70 százalékára van fedezet a költségvetésben.

Kary József, a Megyei Művelődési Központok Szövetségének elnöke elmondta: intézményeik rendkívül eltérő jogi és financiális kondíciók mellett működnek, ezért szükségesnek tartják a feltételek egységesítését.

A jelenlegi kormánynak nincs közművelődési koncepciója
L. Simon László, a kulturális bizottság elnöke kiemelte, a Fidesz hatalmas költségvetési hiánnyal vette át a kormányzást; az államnak a költségvetés nehéz helyzete miatt nincsen elegendő anyagi ereje a magyar kultúra támogatására. Arra is emlékeztetett: a szocialista kormány komoly hibát követett el, amikor összevonta az önkormányzati normatívákat, nem nevesítve többé az önkormányzatok kulturális feladatait.

Ebből visszalépni az Orbán-kormány sem tudott, így az egyedüli üdvözítő megoldás az állam szerepének erősítése – vélekedett. L. Simon László szerint mind a négy megyei közművelődési ágazatnak közvetlen minisztériumi irányítás alá kell kerülnie, ez biztosítaná, hogy a megyei intézményhálózat egyben maradjon, és a feladatellátás helyi szinten továbbra is biztosítva legyen. Hiller István volt kulturális miniszter válaszában elmondta: a jelenlegi kormánynak nincs közművelődési koncepciója, így szétverte a 2010-ben még működőképes kulturális intézményrendszert. A NEFMI alkalmatlan arra, hogy a magyar kultúra érdekeit képviselje a kormányon belül, ezért a területet az átlagosnál jóval súlyosabban érintették az elvonások – fűzte hozzá. Novák Előd hozzászólásában „orwelli mértékű központosításra” és a központilag elrendelt intézménybezárások veszélyére figyelmeztetett.

Földiák András, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke szerint „kulturális katasztrófa” van készülőben, mert a jelenlegi folyamatok a megyei kulturális intézményrendszer szétverését eredményezhetik. Deme Péter, a Pulszky Társaság elnöke úgy vélte, az intézményeknek valamilyen formában a NEFMI fenntartásába kell kerülniük. Hammerstein Judit tájékoztatása szerint a NEFMI felkészült arra is, ha a megyei kulturális intézményrendszer irányítása teljesen a tárcához kerülne, és arra is, ha részben a települési önkormányzatokhoz. A finanszírozási problémákkal kapcsolatban elmondta: lehetséges, hogy az intézmények az év második felében valóban a központi költségvetés segítségére szorulnak.

A legnagyobb probléma a finanszírozás marad
Zöld-Nagy Viktória hozzátette, egy húsz év alatt kialakult rendszer újragondolása nem várható 2-3 hónap alatt. A KIM összesen 771 intézményt vett át a megyéktől, és felméréseik szerint 20-25 milliárd forint hiányzik ezek tényleges működési költségeihez.

Vigh Annamária, a NEFMI Közgyűjteményi Főosztályának vezetője közölte, hogy az előző évihez képest 16,4 százalékos elvonás sújtotta a közművelődési területet, jellemző azonban a megyék közti területi kiegyensúlyozatlanság. Bármelyik megoldás valósul meg megyei kulturális intézményrendszer irányításával kapcsolatban, az biztos, hogy a legnagyobb probléma a finanszírozás marad – összegzett.”

Forrás:
Ideiglenes állapot – Megoldásra várnak a megyei kulturális intézményhálózat problémái, Museum.hu, 2012. március 19.

Bármit, csak a MIK-et ne!

„Két hete megjelent a hírekben, hogy a megyéktől január 1-jén államilag átvett közgyűjtemények a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz (Nefmi) kerülnek. Jelenleg ugyanis ideiglenes megoldásként kettős irányítás alatt működnek: a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz (KIM) tartozó Megyei Intézményfenntartó Központokhoz (MIK) „sorozták” be őket szervezetileg, pénzügyileg, de szakmailag most is a Nefmi irányít.

A laphírek ellenére döntés nem született. A Népszava kormányközeli forrásra hivatkozva azt írta, a múlt szerdai kormányülésen éppen Orbán Viktor söpörte le az elképzelést azzal, hogy a Nefmi dolgozzon ki olyan előterjesztést, amely szerint például a megyei múzeumokat nem az állam, hanem a megyeszékhelyek veszik majd át. Nem tudjuk, valóban így volt-e, az viszont biztos, hogy ezt sem a múzeumi szakma, sem a kulturális kormányzat nem tartaná ideális megoldásnak. Szinte teljes szakmai, politikai egyetértés mutatkozik abban, hogy a megyei közgyűjteményi rendszernek az lenne a legjobb, ha a Nefmi irányítása alá kerülne. Ez derült ki egyebek mellett az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságát ellenőrző bizottság hétfői ülésén is, ahol minden érintett jelen volt. A jelenlegi kettős irányítást minden fél ideiglenesnek tekinti, mind a KIM, mind a Nefmi, mind a szakmai szervezetek, amelyek anyagi helyzetük további jelentős romlásáról számoltak be. A rendszer így biztosan fenntarthatatlan.

Az ellenőrző bizottság tagjaként Hiller István volt kulturális miniszter számszerűsítette az elvonás mértékét: szerinte ez az elmúlt 2 évben 30-50 százaléknyi volt az előző évek gazdálkodási számaihoz képest. Vigh Annamária, a Nefmi közgyűjteményi főosztályának vezetője a következő számokat közölte: a múzeumok 20,6, a könyvtárak 17,9, a levéltárak 3,5 százalékkal kapnak idén kevesebbet, mint tavaly, így az előző évihez képest 16,4 százalékos elvonás sújtotta a közművelődési területet.

L. Simon László, a parlament kulturális és sajtóbizottságának elnöke viszont emlékeztetett, Hiller István minisztersége idején az önkormányzati normatívákat összevonták, s ezzel a megyéknél a kulturális intézmények fenntartására fordítható keret drasztikusan csökkent.

A szakmai szervezetek képviselői elmondták, különösen romlott a megyei közgyűjtemények helyzete a MIK-hez kerülés óta is. Sok helyen nincs új alapító okirat, nincs elfogadott intézményi költségvetés, vagy ha van, már szeptemberre elfogy az éves keret. Zöld-Nagy Viktória, a KIM helyettes államtitkára erre reagálva elmondta, összesen 771 megyei intézményt vettek át, s amíg ezek az intézmények megyei tulajdonban voltak, a megyék egyéb pénzek átcsoportosításával a költségvetési kereteken túl is biztosították a fenntartásukat. Most ez a 20-25 milliárd forintra tehető kiegészítő pénz nincs, nem lehet belőle kifoltozni a rendszert.

L. Simon László ezen a fórumon is kifejtette: a megyei múzeumi rendszernek, valamint a megyei könyvtáraknak, levéltáraknak legjobb gazdája a Nefmi lenne, nem a megyeszékhelyek. Tapasztalatai szerint a megyei központok többségében nem szeretnék ezt a rendszert átvenni. Kivéve a megyei művelődési központokat, amelyek sok helyen meg is szűntek. Ezeknek a fenntartását a városokkal együtt kell megoldani.

A megyei közgyűjtemények, közművelődési intézmények egymástól eltérő szervezeti struktúrában működnek. A megyei múzeumi rendszer például szoros hálózat, 212 intézménnyel, melyben a központi megyei múzeum alá kisebb kisvárosi vagy falusi kiállítóhelyek is tartoznak. Kálnoki-Gyöngyössy Márton, a Megyei Múzeumok Igazgatóságainak Szövetsége elnöke e rendszer állami kézben tartásával látja biztosítottnak az örökségmegóvás feladatát, s szintén a Nefmi fennhatósága mellett érvelt.

Kívánatosnak tűnik a levéltári szervezet állami fenntartása is. Tyekvicska Árpád, a Magyar Levéltárosok Egyesületének elnöke a Nefmi fennhatósága mellett foglalt állást. Korábban szerették volna, ha a Nefmin belül külön levéltári igazgatóság jön létre, a minisztérium azonban a Magyar Országos Levéltárral való integrációt szorgalmazná.

Kicsit más a helyzet a könyvtárakkal. A tizenkilenc megyei könyvtár nem alkot szervezeti egységet a megye kisebb településeinek könyvtáraival (bár szolgáltatóként segíti őket). Ezért alternatív megoldásként felmerülhet, hogy a megyeszékhelyek lennének a jövőben a volt megyei könyvtárak fenntartói, ahogy ez három megyében már most is működik (olvasóik 90 százaléka úgyis az adott nagyvárosból kerül ki). Ezt a javaslatot tolmácsolta Fodor Péter, az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöke. De szerintük a Nefmi fennhatósága is jól szolgálná a megyei könyvtárügyet.

A megyei művelődési központok helyzete ma a legziláltabb, eltérő anyagi és tulajdoni viszonyok jellemzik, sok helyen szükséges lenne a felzárkóztatás, a pályázati lehetőségek eléréséhez pedig az önálló jogi személyiség. Örülnének, ha a Nefmi venné kézbe a még meglévő megyei művelődési házakat, mondta Kary József, a Megyei Művelődési Központok Szövetségének elnöke.

Hammerstein Judit, a Nefmi kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkára lapunknak elmondta: „az állami fenntartás kapcsán a KIM-mel és a többi tárcával egyetértés mutatkozik abban a tekintetben, hogy a Megyei Intézményfenntartó Központok felügyeletéből kerüljenek ki a közgyűjtemények a 2011. decemberi gazdálkodási státusuk megőrzésével.

Látni kell viszont, hogy a közgyűjtemények helyzete – eltérő sajátosságaik miatt – nem feltétlenül rendezhető egységes szempontok szerint.” Így az csak az egyik alternatíva, hogy a Nefmihez kerülnének.

A megyei közgyűjtemények sorsáról április 1-jéig kellene a kormánynak döntenie, mert a jelenleg érvényben lévő rendelet szerint áprilistól a MIK-be integrálódik a megyei közgyűjteményi rendszer.”

Forrás:
Bármit, csak a MIK-et ne!, Csordás Lajos, Népszabadság, 2012. március 21.

III. Önkormányzati Vagyongazdálkodási Konferencia (Budapest, 2012. április 10-11.)

FŐVÉDNÖKÖK
Dr. Cserny Ákos dékán (Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatástudományi Kara)
Tarlós István főpolgármester (Budapest Főváros Önkormányzata)

SZERVEZŐK
– Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatástudományi Kara,
– Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.

SZERVEZŐ BIZOTTSÁG
Dr. Imre Miklós, Dr. Nagyunyomi-Sényi Gábor Antal, Dr. Frittmann Imre, Dr. Boros Anita, Blahó Edit

A KONFERENCIA FELKÉRT ELŐADÓI ÉS TÉMAKÖREI (az eddig visszajelzettek):
Dr. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes (Budapest Főváros Önkormányzata): Az új Önkormányzati törvény hatása az önkormányzatok pénzügyi helyzetére

Bíró Ferenc Executive Director (Ernst & Young Ltd., Fraud Investigation & Dispute): Önkormányzati vállalatok átláthatósága

Dr. Boros Anita főosztályvezető (Közbeszerzések Tanácsa): Az új Közbeszerzési törvény és az önkormányzatok

Dr. Czél István ügyvéd (Czél Ügyvédi Iroda): Önkormányzati cégalapítás

Csillag Tamás vezérigazgató (Nemzeti Eszközkezelő Zrt.): a Nemzeti Eszközkezelő és az önkormányzatok

Farkasné Dr. Gasparics Emese önkormányzati helyettes államtitkár (Belügyminisztérium): Az önkormányzati rendszer aktuális kérdései

Garaba Attila üzletágvezető (Aon Magyarország Kft.): Kockázatkezelés az önkormányzatoknál

Kapa Mátyás rektor-helyettes (Wekerle Sándor Üzleti Főiskola): Ha az önkormányzat nem fizet… – igényérvényesítés, adósságrendezési eljárás helyi önkormányzatokkal szemben

Kiss Ambrus ügyvezető igazgató (Policy Agenda): Széll Kálmán Terv – önkormányzati finanszírozás

Kocsis Miklós vezető főtanácsos (Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Informatikai Főosztály): Az önkormányzati térinformatikai technológia fejlődési irányai

Komádi Mónika tanácsadó (MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Kft.): A városfejlesztés innovatív lehetőségei

Dr. Kovács Róbert ügyvezető igazgató (LRMI Local and Regional Monitoring Institute, Helyi Obszervatórium): Stratégiai szemlélet az önkormányzati vagyongazdálkodásban és feladatellátásban

Kovács Ferenc elnök (Vas Megyei Közgyűlés): A vagyonátadás tapasztalatai Vas megyében

Dr. Medovárszki Éva főtanácsadó (Pramonteam Kft.) Üzemben az üzemeltetés – KEOP

Dr. Nagyunyomi-Sényi Gábor Antal vezérigazgató (Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.): A vagyongazdálkodási stratégia megvalósításának szervezeti feltételei

Noll Tamás elnök (Magyar Építészkamara, az Építésgazdasági Munkabizottság Stratégiai Albizottságának elnöke): Önkormányzatok az építésgazdasági stratégia koncepciójában

Pitti Zoltán tudományos kutató (Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságpolitika Tanszék): Az önkormányzati finanszírozás modernizációja és a helyi adórendszer megújítási esélyei

Semperger-Dorogi Kinga ügyvezető, stratégiai és kommunikációs igazgató (ProjektMine Gazdasági Tanácsadó Kft.): Önkormányzati és intézményi hatékony forrásfelhasználás

Sponga István osztályvezető (Állami Számvevőszék Projekttámogatási Osztály): Az önkormányzatok korrupciós kockázati felmérése az Állami Számvevőszéknél

Suhajda Attila elnök (Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség): Az outsourcing lehetőségei az önkormányzatoknál és a vagyongazdálkodásban

Varga-Ötvös Béla ügyvezető igazgató (Értéktérkép Kft.): Az ingatlan mint településfejlesztési forrás és eszköz

Dr. Habil Vigvári András intézetvezető, tanszékvezető egyetemi tanár (Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi Intézeti Tanszék): A fiskális fegyelem új szabályai és a forrásabszorpciós képesség a helyi önkormányzatoknál

A KONFERENCIA HELYSZÍNE
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatástudományi Kar (1118 Budapest, Ménesi út 5.)

Forrás:
Önkormányzati Vagyongazdálkodási Konferencia

A Nefmihez kerülnek az államosított iskolák

„Elvi döntés született szerdán a kormányülésen arról, hogy nem a megalakuló járási kormányhivatalokhoz, hanem a Réthelyi Miklós által vezetett humáncsúcstárcához delegálják a 2013 januárjától államosított iskolákkal kapcsolatos oktatásirányítási feladatokat – tájékoztatták munkatársunkat kormányzati források.

„Nem is volt igazi opció, hogy a kormányhivatalok lássák el ezeket a feladatokat, hiszen a kontroll is az ő feladatuk, abszurd lenne, ha saját magukat ellenőriznék. Másrészt a járási hivatalok is januártól működnek” – mondták lapunknak.

Lapunk úgy értesült, az oktatásirányítás nyilvánvalóan a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Hoffmann Rózsa által vezetett oktatási államtitkárságához kerül. A hét elején a parlamenti folyosón hallani lehetett olyan híreket, hogy a tárcánál az államosított iskolák felelőse Jávor András kereszténydemokrata közigazgatási államtitkár lesz, ezt viszont nem erősítették meg. A végleges kormánydöntés előtt – ahogyan ez a kormányülésen elhangzott –a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hatástanulmányokat készít az iskolák államosításának a finanszírozási kérdését illetően. Naszvadi György államtitkár a kiszivárgott hírek szerint azon az állásponton van, hogy egységesített rendszer legyen, az önkormányzatok lássák el az iskolák működtetését-üzemeltetését. Azaz ne kelljen külön szerződést írni, visszaszerződni, ha adott önkormányzat akarja fenntartani az intézményt. (A visszaszerződés lehetőségét csak a 2000 főnél népesebb települések számára biztosították volna a Hoffmann-koncepció szerint.) Kérdés: az államosítással az intézmények európai uniós társfinanszírozású projektjeire vonatkozó dokumentációnak az átadás-átvételéről is szó lesz-e.

„Pánik van, folyik az ötletelés…” – mondták kormánypárti polgármesterek lapunknak. – Az, hogy hatástanulmányt készítenek, nem baj. De most az látszik, hogy az állam, a gazdasági minisztérium az önkormányzatok pénzét szeretné úgy, hogy nem ad jogosítványokat, hiszen elveszik az oktatásirányítást is. Az ravaszkodás, hogy papíron a helyhatóság lenne az intézmények tulajdonosa, az iskolaüzemeltetés és a fenntartás a kötelessége. De ha a fenntartást szolgáló pénzeket beszedik, és egy közös alapból történik a finanszírozás, az kiegyenlítés lesz, és nem a leszakadók felemelése – fogalmazta meg a véleményét egy fideszes politikus.

A kormány szerint viszont a közpénzen fenntartott iskolarendszer széttagolt és igazságtalan, nem mérsékli a hozott hátrányokat, hanem erősíti, a kondíciókat a 3200 önkormányzat pénzügyi lehetőségei határozzák meg. Az állam csak akkor tud közel egyenlő esélyt biztosítani minden gyereknek, ha kézbe veszi az iskolák fenntartását, rendszeresen ellenőrzi a minőségüket, és egységes követelményeket ír elő – ez, azaz a centralizáció a kormányzati álláspont.

Arról egyelőre kormányoldalon sem tudtak munkatársunknak konkrét információt mondani, hogy a Réthelyi-tárca milyen keretek között végzi majd az oktatásirányítást. Van olyan elképzelés, hogy egy közel 170 oktatási egységet magába foglaló országos, járási szintű struktúrát, „hálózatot” hoznak létre. Ehhez és az oktatási rendszer államosított átfazonírozásához oktatáspolitikusok becslése szerint 200-300 milliárdos forrásra lesz szükség. (Kiszivárogtak korábban olyan információk, hogy a kormány az önkormányzatok helyi iparűzésiadó-bevételéhez fog hozzányúlni.) Kérdés az is, lekerül-e a napirendről a 11 ezer iskolaépület felmérése, leltározása, átvétele. De a közel 160 ezer pedagógus állami alkalmazásba vétele óriási feladat, emellett a bérek fizetése, a tanterv meghatározása is az oktatásirányítási szakmai hatáskörhöz tartozik. (Az állami általános iskolák igazgatóját a fővárosi, megyei kormányhivatal fogja kinevezni, a középiskolákét a kormányhivatal előterjesztésére az oktatásért felelős miniszter, legfeljebb öt évre.)

Egy jól működő önkormányzat sokkal jobban tudná működtetni, irányítani az iskolát, mint egy bürokratikus kormányhivatal vagy akár minisztériumi irányítási egység, hiszen ismerik a helyi viszonyokat, és azonnali, intelligens válaszokat adnak a felvetődő problémákra. Ráadásul a választók mindig a polgármestereken kérik számon az iskolával kapcsolatos döntéseket, „mert az önkormányzat van közel” – ez az alaphang a kormányoldalon a polgármesterek között.”

Forrás:
Népszabadság, Csuhaj Ildikó, 2012. március 23.

Még nem szabott ki büntetést a fővárosi törvényességi felügyelet

„A törvényességi ellenőrzési jogkör gyakorlásának 20 hónapnyi szünete után Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala 2010. szeptember 1-vel történt megalakulásával állt fel a Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály, amely a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Igazgatási és Monitoring Főosztály Fővárosi Osztályából jött létre. Ezáltal ismét elkezdődhetett a fővárosban működő helyi önkormányzatok, helyi, területi és országos kisebbségi önkormányzatok és szerveik feletti törvényességi ellenőrzési munka. Dr. Hikádi Mónika főosztályvezető asszony a Rádió Orient kérdésére elmondta, hogy elsődleges feladat a főosztály személyi állományának kialakítása volt a rendelkezésre álló üres státuszokat, olyan szakemberekkel töltött fel, akik jártasak a közigazgatás területén. Létrehozott egy kilenc tagból álló törvényességi ellenőrzési referensi csapatot, akik fiatalosak, lendületesek és értenek a munkájukhoz. A 2010-es év nagy része a főosztály munkaszervezetének kialakításával, valamint az önkormányzatokkal történő kapcsolatfelvétel és munkakapcsolat kiépítésével telt. Az önkormányzati választásokat követően ahol polgármesterváltás történt, személyesen vettek részt a tisztség átadás-átvételénél, valamint a képviselő-testületek alakuló ülésein is, és felhívták az önkormányzatok figyelmét a jegyzőkönyvek határidőben történő megküldésének jogszabályi követelményére.

A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését a jegyzőkönyvek utólagos vizsgálata útján látja el a főosztály, amelynek egyik fontos eleme az önkormányzati rendeletek jogszerűségének vizsgálata. Emellett nagy hangsúlyt helyeznek a szakmai segítségnyújtásra. Sokszor kiderül, hogy a megoldandó ügy magasabb szintű jogértelmezési problémára vezethető vissza, ilyenkor felkeresik a szakmailag illetékes minisztériumot, és elé tárják az ügyet. Az önkormányzatok döntéshozatalában sokszor problémát okoznak a bizonytalanságok, értelmezési problémák, ezért is fontos a főosztály jó szakmai kapcsolata a magasabb szintű jogszabályok jogalkotóival.

A 2011. évi adatok alapján havonta tíz-tizenkét új panaszügy, beadvány érkezik a főosztályhoz. Az ügyfelek sok esetben egyedi ügyekben hozott döntések ellen (pl.: építésügyi eljárások, szociális ügyek, helyi adót megállapító határozat) kérnek jogorvoslatot, erre azonban nem terjed ki a főosztály jogköre.

Ugyanakkor, ha a meghozott döntés alapját önkormányzati rendelet adja, akkor annak törvényességi ellenőrzését elvégzik. Több olyan panaszügy is érkezett a főosztályhoz, amely a törvényességi ellenőrzés szünetének időszakában hozott döntést kifogásolt, ezek kivizsgálása során visszamenőleg is bekérték a kapcsolódó jegyzőkönyveket és iratokat.

Ha a főosztály a jegyzőkönyvek ellenőrzése során jogszabálysértést észlel a törvényességi felhívás intézményével élhet, amelyben bemutatják az önkormányzatnak, hogy a megalkotott rendelet mely pontjai és miért jogsértőek, és határidőt szabnak a hibák kijavítására. 2012. január 1-vel a törvényességi felügyelet intézménye útján többletjogosítványokat is kapott az ellenőrzési munka. Úgynevezett javaslattal élhetnek, és már több alkalommal éltek is az önkormányzat működését érintően. A javaslat jobbító, segítő szándékú, figyelemfelhívó, amely szintén módosításokat, javításokat, vagy akár formai javaslatokat tartalmazhat. Az új jogi szabályozás bevezette a törvényességi felügyeleti bírság eszközét is, ez pl. akkor szabható ki, ha a jegyzők a jegyzőkönyveket nem küldik meg határidőben a főosztályra, vagy a polgármester, jegyző nem szolgáltat adatot, válaszol határidőben a Kormányhivatal megkeresésekre. Eddig még nem került sor a bírság eszközének alkalmazására.

Látható, hogy a 2012-es évben egyre több feladat kerül majd felszínre, amelyhez nagy szakmai felelősség kell. Ilyenek például a közszolgáltatási szerződések, és ezek felülvizsgálata, az önkormányzatok adósságot keletkeztető ügyleteinek vizsgálata, vagy a Kormányhivatal működését érintő csaknem ezer szerződést magában foglaló szerződésállomány kezelése, amelyben a Főosztály Jogi Felülvizsgálati Osztályának nagy szerepe van. Igyekeznek folyamatosan tájékoztatni és segíteni az önkormányzatokat, ha szükséges, körlevelek útján bontják ki a követendő eljárásrendet és szabályozási hátteret. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy ellenőrző szervként segíteni tudják az önkormányzatok törvényes működését. ”

Forrás:
Még nem szabott ki büntetést a fővárosi törvényességi felügyelet, OrientPress, 2012. március 23.

Elkészült a községi (nagyközségi) önkormányzatok belső kontrollrendszere ellenőrzési programjának a tervezete

„Az Állami Számvevőszék 2012. első félévi ellenőrzési tervében foglaltaknak megfelelően elkészült a községi (nagyközségi) önkormányzatok belső kontrollrendszerének kiépítése és egyes kontrollok működése megfelelőségének ellenőrzésére irányuló ellenőrzés programtervezete. Jelenleg a tervezet belső szakmai véleményezése folyik.

Az ÁSZ stratégiája kiemelt célként fogalmazta meg a közpénzügyek átláthatósága, rendezettsége előmozdítása mellett az ellenőrzöttek segítését is. Ezzel összhangban a tervezett ellenőrzés a kistelepülések gazdálkodása szabályosságát, gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét biztosító belső kontrollrendszer kialakításához és működtetéséhez nyújt segítséget.

Az ÁSZ a korábbi években a kiemelt önkormányzati körben (megyék, megyei jogú városok, városok, Budapest főváros, fővárosi kerületek) vizsgálta a belső kontrollrendszer egyes elemeinek szabályozottságát, egyes területeken a belső kontrollok, a belső ellenőrzés működését. Az utóbbi öt évben a községi önkormányzatok mindössze 6,5%-ánál folytatott erre irányuló ellenőrzéseket az ÁSZ, holott az ország területén 2708 község és 119 nagyközség van, ezeken a településeken él a lakosság 35,4%-a. A tervezett vizsgálat ezt a hiányt kívánja pótolni. Az első ütemben lefolytatott pilot ellenőrzések tapasztalatait követően az ellenőrzöttek köre folyamatosan bővíthetővé válik. A pilot ellenőrzést véletlenszerű statisztikai mintavétellel kiválasztott 12 önkormányzatnál tervezzük lefolytatni, közülük négy önálló polgármesteri hivatallal rendelkezik, nyolc pedig körjegyzőségben működő község.

Az ellenőrzés várható hozadéka, hogy eredményeként javul az önkormányzati alrendszer alsó szintjéhez tartozó önkormányzatok belső kontrollrendszerrel kapcsolatos szabálykövető magatartása, gazdaságosabbá, hatékonyabbá, eredményesebbé válhat gazdálkodásuk, valamint elterjeszthetőek a „jó gyakorlatok” is. A pénzügyi folyamatok kulcskontrolljainak ellenőrzése az integritás szempontjából lényeges csalás, korrupció megelőzésében és feltárásában hangsúlyos szerepet kaphat. A „jó kormányzást” segítheti, ha a széles körben lefolytatott ellenőrzések tapasztalatai alapján következtetéseket vonhatunk le a belső kontrollrendszerre vonatkozó előírt követelményekről, megalapozott javaslatokat tehetünk a jogszabályok esetleges módosítására.
A projektszerűen szervezett vizsgálatok költséghatékony lebonyolítása érdekében az ellenőrzöttektől webes felületen előzetes elektronikus adatszolgáltatást kérünk, az adatbekérés rendszerének kialakítása és működtetése, a felmerülő problémák kezelése során hasznosítjuk a már folyamatban lévő ÁSZ ellenőrzések e téren szerzett tapasztalatait.

A belső szabályozásnak megfelelően a funkcionális osztályok véleményezik a programtervezetet, majd egy új intézmény – a szakmai munkaközösség – értékeli az észrevételek figyelembevételével módosított programtervezetet, és ajánlást tesz az Állami Számvevőszék elnökének a programtervezet elfogadására, vagy átdolgozására. Ez a szervezeti megoldás biztosítja, hogy az ellenőrzési programok magas szakmai színvonalúak legyenek, és jelentős hozzáadott-értéket tartalmazzanak.”

Forrás:
Elkészült a 34. témasorszámú, a községi (nagyközségi) önkormányzatok belső kontrollrendszere ellenőrzési programjának a tervezete, Sepsey Tamás – Huberné Kuncsik Zsuzsanna – Lajterné Hudák Magdolna, Állami Számvevőszék, 2012. március 14.

Megállapodást kötött az önkormányzati szövetségekkel az ÁSZ

„Alig tudni valamit arról, hogy az önkormányzatok hogyan gazdálkodnak a rájuk bízott vagyonnal, a jelenlegi elszámolási rendszer ugyanis erről nem ad elég információt – mondta el közös sajtótájékoztatóján Domokos László az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke és Kósa Lajos debreceni polgármester. Éppen ezért megkezdik a felkészülést egy új típusú elszámolási rendszer bevezetésére.

Megállapodást kötött az önkormányzati szövetségekkel az ÁSZ – jelentette be Domokos László, a számvevőszék elnöke. Elindítanak egy olyan programot, melynek célja, hogy az önkormányzatok tulajdonában lévő, gazdasági társaságokon keresztül kezelt vagyonról is rendszeres és átfogó információkkal rendelkezzenek. Számos terület van ugyanis, amelyet az önkormányzat közvetve ellenőriz, és az ÁSZ-nak eddig nem volt rálátása.

Ennek már voltak előzményei: így például kockázat alapú kiválasztással behatárolták azoknak az önkormányzatoknak a körét, ahol a legtöbb közvagyont kezelik, hogy legalább ezekről naprakész legyen a számvevőszék, és a BKV esetében megvolt az első olyan célvizsgálat, ami a vagyont is vizsgálta.

Módszertani segítség az IMF-től
Domokos bejelentette: a középszint 2007-2010 közötti pénzügyi helyzetének a vizsgálata lezárult, hamarosan megjelenik a részletes jelentés 63 város pénzügyi helyzetéről, de a vizsgálatot folytatni fogják, kb. 300 településre szeretnék kiterjeszteni. Ugyanakkor szükség van az önkormányzatok vagyoni helyzetének a felmérésére. Ehhez a vállalati vagyongazdálkodás ellenőrzésének módszertanát is ki kell fejleszteni, mert ilyet eddig az ÁSZ még nem csinált, és ehhez az IMF szakasszisztenciáját is igénybe veszik.

Szakmailag tovább kell lépni abban a tekintetben is, hogy eredményszemléletű elszámolásra térjünk át, aminek köszönhetően áttekinthetőbbé válhat, hogy a gazdálkodás mennyire eredményes, hiszen az eredmények és a veszteségek is ott jelennek meg, ahol vannak – hangsúlyozta az ÁSZ elnöke.

Hiányos információk
„Az ország számára ügydöntő jelentőségű, hogy a mostani pénzforgalmi alapú elszámolási rendszer nem ad elegendő információt arról, hogy milyen állapotban van az államháztartás központi rendszere és annak alrendszerei – vélekedett Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke a sajtótájékoztatón. Ez óriási adóssága az elmúlt húsz évnek. Senki nem tudja megmondani, hogy 1990 óta gyarapodott vagy csökkent-e az állam vagyona.

Ez – az eddigi elszámolási rendszer hiányosságait autós és a családi életből vett hasonlatokkal érzékeltető – Kósa szerint olyan, mintha 20 év házasság után ne tudnák megmondani a felek, hogy a család jobban áll anyagilag vagy rosszabbul. „Nemcsak az érdekes, hogy mennyi a befolyt adóbevétel, mekkora az egyéb saját bevétel, hogy néz ki a kiadási oldal és megvan-e az egyensúly, hanem az is, hogy közben feléljük-e a vagyonunkat vagy olyan beruházásokra költünk, melyek a későbbiekben nemhogy hozzák a pénzt, hanem a fenntartás és a működtetés miatt viszik.”

Kósa ugyanakkor kiemelte, az önkormányzati a leginnovatívabb szféra volt eddig a vagyongazdálkodás tekintetében. Egyes városok (nem leplezve, hogy Debrecenre utal) már nagyon korán vagyongazdálkodási rendszerekben kezdtek gondolkodni, holdingban kezelték az önkormányzati cégeket. Így aztán egy polgármester pontosan tudja azt is, hol van lyuk az ellenőrzési rendszerekben – árulta el.

„Bolond háziasszonynak üres a kamrája”
Kósa szerint arra az egyszerű állampolgári kérdésre kell tudni válaszolni, hogy „hol a lé?”. És erre csak a vagyont is monitorozó eredményszemléletű elszámoláson alapuló rendszer lehet képes. Domokos hozzátette: nagyon sok munkával hozta össze az ÁSZ az adott időpontra jellemző konszolidált pénzügyi mérleget is. Ezt egészítenék ki a vállalati gazdálkodás áttekintésével, ami az összes érdekeltséget felölelné, nemcsak a vagyonkezelő holdingét, ami (ahogy a neve is mutatja), csak egy vagyonkezelő cég.

„Bolond háziasszonynak üres a kamrája” – mondta Kósa, felhívva a figyelmet arra, hogy az önkormányzati alrendszerek gazdálkodásáról ismert kevés információnak mik a következményei. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy az államháztartási törvényen belül is olyan gyakran változik a különböző jogcímek tartalma, hogy azt sem lehet felmérni, főcsoportonként mennyit költ egy önkormányzat. Sportra például 20-30 jogcímen is adnak támogatást, de ezek sem összevethetők egy idősorban a jogcímek tartalmi változásai miatt. Vagyis: az átlátható működéshez kiszámítható törvényi háttér is kellene.

ÁSZ: eladósodtak az önkormányzatok
Az Állami Számvevőszék már tavaly ősszel kiadott egy előzetes, összefoglaló jelentést az önkormányzatok anyagi helyzetéről. Ebből kiderült: a megyei önkormányzatok adóssága 2007 és 2010 között 491 milliárd forintról 1247 milliárd forintra nőtt, és Békés kivételével az összes megye és a megyei jogú városok fele működési hiánnyal küzd. A számvevőszék előzetes közleményéből az is kiderült, hogy középszinten, tehát a megyék, a megyei jogú városok, valamint a főváros szintjén halmozódott fel az önkormányzati alrendszer 2010. év végi adósságállományának több mint a fele (54 százaléka), miközben a bevételeknek ennél jóval kevesebb része koncentrálódik ide (43 százalék).”

Forrás:
HVG.hu, 2012. március 24.

Konferencia a közigazgatás modernizációjáról

„„A közigazgatás modernizációja: a közszolgálati képzés kihívásai Franciaországban és Magyarországon” címmel tartottak konferenciát a Budapesti Francia Intézetben 2012. március 21-én.
A nagy szakmai érdeklődésre számot tartó, a Nemzeti Közigazgatási Intézet (NKI) és partnerintézménye, a Francia Nemzeti Közigazgatási Iskola – Ecole Nationale d’Administration (ENA), valamint a Budapesti Francia Intézet (BFI) és a Francia Nagykövetség által közösen rendezett találkozón a magyar és francia közigazgatási képviselők és szakemberek beható ismertetést nyertek a közszolgálati életpálya modellről. Nagy hangsúlyt kapott a szakmai etika témája, valamint más hazai és francia gyakorlatok tapasztalatainak megosztása és az interaktív szakmai dialógusok elősegítése is.

A konferencia megnyitójában François Laquieze, a BFI igazgatója rávilágított arra, hogy a magyar és a francia közigazgatás hasonló kihívásokkal néz szembe. Kiemelte, hogy napjaink gazdasági válsága egyaránt érinti az európai közigazgatásokat, amelyre az egyedüli reális válaszlehetőség az európai közigazgatások összehangolása. Max Brunner, az ENA nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatóhelyettese köszöntőjében rámutatott: míg Magyarországon jelenleg folyik a közigazgatás és a közszolgálati dolgozók képzésének reformja, addig a francia közigazgatás nemrég esett át egy jelentős reformon, amelyhez az ENA igyekszik hozzáigazítani képzéseit, ezért mind a magyar, mind a francia fél számára fontos a kapcsolatok szorosabbra fűzése.

Mind az ENA mind az NKI kiemelt szerepet játszik a nemzeti közigazgatás modernizációjában. Az NKI és az ENA bemutatásánál mindkét szervezet képviselője kiemelte a közszolgálati dolgozók tudásigényének folyamatos növekedését az információ-technológia fejlődésével párhuzamosan, így a közigazgatási képzések legfőbb feladata, hogy lehetőséget nyújtsanak a közszolgálati tudás állandó megújulására és fejlesszék a tisztviselők folyamatos változáshoz való alkalmazkodóképességét. Koltányi Gergely, az NKI megbízott főigazgatója elmondta, a közszolgálati feladatok számának növekedése, a közszolgálattal szemben támasztott egyre növekvő társadalmi igények és a csökkenő személyzeti létszám szigorúbb időbeosztást és korszerűbb tanulási formákat követel, ezért a képzések döntő részben távoktatásban valósulnak meg. Hasonló átalakításon esett át az ENA 1945-ös megalapítása óta, legutóbb 2009-ben, tette hozzá Max Brunner. Az iskola nagy hangsúlyt fektet a gyakorlati képzésre, toborzási rendszerének köszönhetően (az iskolába a versenyvizsga sikeres abszolválását követően, különböző arányban kerülnek be friss diplomás hallgatók, több éves közigazgatási szakmai gyakorlattal rendelkező köztisztviselők és jelentős magánszektorbeli tapasztalattal rendelkező szakemberek) az évfolyamok sokszínűek és kiváló lehetőséget nyújtanak a tapasztalatcserére. A képzésekben közös vonás a stabil, általános ismeretek nyújtása, írásbeli és szóbeli érvelés elsajátítása, az elméleti képzés háttérbe szorítása, a gyakorlat útján történő tanulás. Dr. Széplaki-Nagy Gábor, a Legfőbb Ügyészség helyettes szóvivője és a konferencia moderátora, aki maga is az ENA hallgatója volt, hozzátette, hogy a gyakornoki időszak számára meghatározó élményt jelentett, ahol a tényleges gyakorlat megszerzése mellett komoly felelősséget is kapott.

A konferencia egyik fő témája a közszolgálati életpálya modell volt, mely nemcsak hazánkban, de Franciaországban is a közigazgatás központi kérdése. Míg magyar félről ezt a Magyary Program aktualitása, addig francia oldalról a téma nemzeti vonatkozása biztosítja: François Chambon, a Metz-i Regionális Közigazgatási Intézet (IRA) igazgatója emlékeztetett arra, hogy Franciaországban az állam hozta létre a nemzetet, és nem fordítva. E történelmi tény és a közszolgálatban dolgozók nagy száma (kb. 5,3 millió fő, vagyis a francia lakosság 20%-a) miatt a közigazgatás kérdései Franciaországban egyáltalán nem elhanyagolhatóak. François Chambon elmondta, a francia közigazgatás karrierrendszerű. A közszolgálatban dolgozók előmenetelét elsősorban a szolgálati idő határozza meg, ugyanakkor bizonyos esetekben az előléptetés érdemi alapon, a felettesek értékelése illetve az adott intézmény egyéni döntése révén is megvalósulhat, növelve az alkalmazottak motivációját. Dr. Temesi István, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Közigazgatás-tudományi Karának docense hozzátette, a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program is hasonló irányba vezetné az új közszolgálati életpályát. A Magyary Program elsődleges célja, hogy a 2011-ben elindított igazságügyi reformmal és önkormányzati reformmal együttesen megteremtse a „jó állam” intézményét. E reformprogram szerves része az új életpálya modell kialakítása, melyben a hatékonyság és a teljesítmény értékei mellett a karrier-elv is fontos szerepet kap. Az új életpálya modellben a minőségelvűségnek már a kiválasztás illetve a képzés szakaszában is jelen kell lennie, mely utóbbiban központi szerepet kap a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, mint a közszolgálati képzés alapintézménye.

A modell megőrizné a karrierrendszer előnyeit és biztosítani a rugalmas alkalmazkodás lehetőségét, mely magába foglalja a horizontális mobilitást, vagyis az életpályák közötti mozgást. A valódi karrier lehetőségek megteremtéséhez szorosan fűződik továbbá az igazságosabb és hatékonyabb díjazási rendszer, mely a fenti francia példához hasonlóan nem kizárólag a szolgálati időre épülne.

A közszolgálati életpályamodellhez szorosan kapcsolódik a szakmai etika szabályozása. Dr. Hazafi Zoltán, a KIM Közszolgálati Főosztályának vezetője részletesen kifejtette a 2012. március 1-jén hatályba lépett közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hivatásetikai elveit. A magyar egységes szabályozással szemben François Chambon kiemelte, hogy a francia közigazgatás a hivatásetikát az egyes szakmákhoz igazodva kezeli, ezért nincs egységes jogforrása. Mindazonáltal elmozdulás történt az egységes szabályozás irányába, egy-egy minisztérium már megfogalmazta a saját etikai kódexét. A francia közigazgatási hivatásetika folyamatos változásának eredménye az is, hogy a szabályozás a tiltásról fokozatosan áttér a megelőzésre. Ehhez alkalmazkodva a közigazgatási képzések körében is kiemelt helyet kap a risk management, amelynek keretén belül a köztisztviselők gyakorlati szituációkban készülnek fel a szabályok alkalmazására.

A konferencia zárásaként az előadók és a résztvevők a tanácskozást sikeresnek, tanulságosnak és nem utolsósorban folytatásra érdemesnek minősítették.

A konferencia szervezői remélik, hogy az elkövetkező esztendők során is vendégül láthatják a közigazgatás modernizációja iránt érdeklődő kollégákat, szakembereket, s az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is eredményes szakmai összejövetelek tapasztalataival gazdagodhat minden résztvevő.”

Forrás:
Konferencia a közigazgatás modernizációjáról, Nemzeti Közigazgatási Intézet, 2012. március 23.

Közigazgatási, politikai informatika

Az ügyfélkapcsolatok elektronizálása egyes bírósági eljárásokban (EKOP-1.A.1)

„Az Országos Bírósági Hivatal az ügyvitel egyszerűsítése, az adminisztratív terhek csökkentése érdekében hamarosan megteremti a lehetőséget a bíróságok számára az elektronikusan érkező dokumentumok fogadására és felhasználására. Ezzel a megoldással egyszerűbbé teszi az állampolgárok számára is az ügyintézést és hatékonyabbá az ítélkezésben érintett szervezetek közötti információcserét.

Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) egyik kedvezményezettje az Országos Bírósági Hivatal. Az Európai Unió és a Magyar Állam összesen 400 millió forintos támogatást nyújt a fejlesztéshez.

Az Országos Bírósági Hivatal Az ügyfélkapcsolatok elektronizálása egyes bírósági eljárásokban megnevezésű, EKOP-1.A.1-08/B-2009-0002 azonosító jelű projekt részeként az Informatikai rendszer bevezetéséhez szükséges szoftvertermékek szállítása, informatikai fejlesztések, valamint kapcsolódó szolgáltatások tárgyban két részfeladat megvalósítására folytatott le közbeszerzési eljárást:
1. a projekten belül az informatikai rendszer bevezetéséhez szükséges szoftvertermékek szállítására, informatikai fejlesztésekre, valamint kapcsolódó szolgáltatásokra
2. és a projekten belül a BIR-O rendszer informatikai fejlesztésére, valamint kapcsolódó szolgáltatásokra.

A közbeszerzési eljárás eredményeként 2012. március 20. napján került sor a két vállalkozási szerződés megkötésére az 1. részfeladat tekintetében a Synergon Rendszerintegrátor Kft. és a KOPINT-DATORG Informatikai és Vagyonkezelő Kft. (sic!) közös ajánlattevőkkel, mint nyertes ajánlattevőkkel, a 2. részfeladat megvalósítására a Synergon Rendszerintegrátor Kft-vel, mint nyertes ajánlattevővel”

Forrás:
Az Országos Bírósági Hivatal Sajtóközleménye, MTI Országos Sajtószolgálat, 2012. március 20.

Egymilliárdot költ a főváros informatikai fejlesztésekre

„Csaknem egymilliárd forintot szán idén a Fővárosi Önkormányzat informatikai feladatokra, beruházásokra, illetve licencek vásárlására − többségében már folyamatban lévő fejlesztésekre.

Az ezekre tervezett előirányzat összesen 987 millió forint. Az önkormányzati beruházások között szerepel a Budapest-portál korszerűsítése, a megújult oldal március eleje óta működik, a főváros közleménye szerint költségcsökkentést jelent, hogy a honlap tartalmát külsős cég helyett a Főpolgármesteri Hivatal munkatársai állítják elő − a projekt így került 30 millió forintba. A 83,4 milliós, az „oktatási ágazatban létrehozandó gazdasági hálózatfejlesztés” címen szereplő fejlesztés célja egy zárt hálózat kialakítása még nem létező gazdasági szervezetek és a Főpolgármesteri Hivatal között. A működéshez szükséges licenceket már megvásárolták.

Több mint 830 millió forintos előirányzatot szán Budapest a folyamatban lévő hivatali beruházásokra, a helyi adófeldolgozás információs rendszerének fejlesztésére például csaknem negyedmilliárd jut, ami − egyebek között − 50 nyomtató beszerzését fedezi. A közbeszerzést tavaly írták ki, az összeg többek között az ügyfélkapus kapcsolat módosítását, az adóbevallások elektronikus benyújtását, a további bizonylatokra felkészülést, illetve az új szerverfarmba beillesztést tartalmazza.

Szintén a nagyobb tételek közé tartozik a 2011 és 2016 közötti licencvásárlásokra szánt, 232 millió forintra tervezett előirányzat. A beruházás célja, hogy biztosítsa a munkaállomások és a szerverek számára az alkalmazott operációs rendszer és az irodai kiszolgáló alkalmazások folyamatos aktualizálását, frissítését, másrészt hogy biztosítsa a jogtiszta szoftverhasználatot. A városvezetés már tavaly tárgyalni kezdett a beszállítóval, a keretmegállapodást idén kötik meg.

Az egyetlen év közben indított beruházás 30 millió forintba kerül Budapestnek: a Fővárosi Önkormányzat költségvetési tervező szoftverfejlesztésének célja a „korszerű, hatékony gazdálkodást támogató alkalmazás” kifejlesztése. Idén a jövőre záruló program második üteme valósulhat meg.”

Forrás:
Egymilliárdot költ a főváros informatikai fejlesztésekre, SG.hu, 2012. március 21.

Izland teljes állam- és közigazgatása nyílt forrásra áll át

„A migráció nem problémamentes, és talán nem is lesz mindenkire és mindenre kiterjedő, de a projekt vezetője eltökélt és reménykedő.

Az izlandi kormányzat már öt évvel ezelőtt elindította a körülbelül 320 ezer lakót számláló országban az állami rendszerekben a nyílt forrású szoftvereket propagáló kampányát, és az eddigi tapasztalatok alapján úgy döntöttek, hogy felgyorsítják a folyamatot, és egy egyéves projekt keretében szeretnék elérni, hogy minél több közintézmény végrehajtsa a migrációt. Mindezt az átállásért felelős projektvezető, Tryggvi Björgvinsson jelentette be, aki egy interjúban elmondta, hogy az olcsóbb megvalósítás és fenntartás mellett az is motiválja őket e törekvésükben, hogy a szoftverek közötti egyenlőséget e szempontból biztosítsák.

Az eddig még vonakodók vagy egyéb okból nem váltók figyelmét felhívják arra, hogy három nagy köz- és államigazgatási területen (a minisztériumokban, a Nemzeti Kórházban és a fővárosban) példaszerűen sikerült a váltás, javasolják, hogy tanulmányozzák az itt lezajlott folyamatokat. A migrációért felelős vezetők egyébként nem kapkodtak, éveken át tanulmányozták a pilot projekteket, hogy tapasztalatokat szerezzenek a migráció során felmerülő problémákról. Izlandon 32 középiskola van, ezekből eddig ötnél váltották le a Microsoft termékeit Ubuntu Linuxra, az oktatásmenedzselő rendszert pedig a nyílt forrású Moodle-ra.

Björgvinsson elmondta, hogy így félúton még akadnak problémák, főleg a nyílt szabványok miatt: megesik, hogy az ODF-t használók dokumentumait a más, zárt rendszert használók nem tudják kezelni. Emellett a nagy állami intézményeknél egyéb, nem könnyen megoldható gondok is vannak: például az egyik minisztériumban az Oracle adatbázisszoftvere oly szorosan össze van kötve más rendszerekkel (levelezés, webszerverek stb.), hogy komoly technológiai probléma a kiváltása.

Ennek ellenére eltökéltek, és remélik, hogy az előttük álló egy évben a fokozott erőfeszítések eredményeképp a közigazgatás és az állami szektor tekintélyes része sikeresen végrehajtja a migrációt, szilárd alapot adva ezzel a folytatásnak.”

Forrás:
Izland teljes állam- és közigazgatása nyílt forrásra áll át, Dajkó Pál, IT café, 2012. március 23.

A Complex szállít jogtárat és cégadatokat a NAV-nak

„A CompLex Kiadó Kft. egyetlen ajánlattevőként nyerte el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Központi Hivatala által, elektronikus joganyag nyilvántartó- és céginformációs rendszerre kiírt közbeszerzést; az eredmény a legutóbbi Közbeszerzési Értesítőben jelent meg. Az ajánlatkérő az ellenértéket nettó 49 millió forintra becsülte, a Complex végül nettó 47,5 millió forintért szállítja a jogtárat és a céginformációs rendszert, egy évre. A NAV belső informatikai hálózatához csatlakozó munkaállomásokon lehet elérni a joganyagokat és a céginformációkat.”

Forrás:
A Complex szállít jogtárat és cégadatokat a NAV-nak, HVG.hu, 2012. március 24.

Informatika, távközlés, technika

Mobilra szerelhető kártyaolvasóval fizethetünk a jövőben?

„Bankkártya-olvasóvá alakíthatják mobiltelefonjukat a kereskedők. Márciusban, San Francisco-ban mutatta be új szolgáltatását, a PayPal Here-t, amely a kisvállalkozások számára is lehetővé teszi, hogy bármilyen fizetési módot kezelhessenek. Az új megoldás egy iPhone-ra és rövidesen Android operációs rendszert futtató készülékekre csatlakoztatható kisméretű kártyaolvasóból, valamint egy ingyenes mobilalkalmazásból áll, amelynek segítségével az okostelefon teljes értékű bankkártya terminállá alakítható.

Az eszköz segítségével a kisvállalkozások és szolgáltatók közvetlenül a telefonjukról fogadhatnak fizetéseket akár hitelkártyán vagy bankkártyán keresztül, illetve állíthatnak ki elektronikus számlát. A szolgáltatás először az Egyesült Államokban, Hong Kongban, Kanadában és Ausztráliában elérhető, de további országok csatlakozása is várható a közeljövőben.

A szolgáltatáson keresztül egyszerűen, gyorsan és biztonságosan megy végbe a tranzakció. A kereskedő a kártyaolvasó segítségével bankkártyákat és hitelkártyákat, a telefon kamerájával pedig akár csekkeket is elfogadhat, míg a számlázás is közvetlenül az alkalmazásból elintézhető.

A kereskedők ingyenesen igényelhetik a kártyaolvasót, valamint havidíjat és üzembehelyezési díjat sem kell fizetniük, a kifizetések után viszont 2,7% jutalék kerül levonásra. De minden kereskedő igényelhet PayPal bankkártyát, amelyre minden bevétele után 1% jóváírás jár, ami azt jelenti, hogy a kártya használói 1,7%-os jutalékterhelést kell hogy fizessenek.”

Forrás:
Mobilra szerelhető kártyaolvasóval fizethetünk a jövőben?, Pénzcentrum.hu, 2012.március 21.

A GVH zöld utat adott: megalakult az állami mobilszolgáltató

„A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) engedélyezte a Magyar Posta-Magyar Villamos Művek-MFB Invest közös irányítású vállalatának megalapítását, (MPVI Mobil Zrt.), amelyre a 900 megahertzes frekvenciára kiírt pályázaton elnyert frekvenciahasználati jogosultságot átruházzák – közölte a GVH csütörtökön az MTI-vel.

Az új társaságról részletek egyelőre nem ismertek, ezeket a Magyar Posta korábbi közlése alapján a megalakulás után hozzák nyilvánosságra. A GVH vizsgálata során megállapította, hogy a felek tevékenységei között nincs érdemi átfedés, a tranzakció következtében káros versenyhatásokkal nem kell számolni. Erre tekintettel a hivatal engedélyezte a közös irányítású vállalkozás megalapítását.

A GVH közleménye emlékeztet, hogy a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2011. augusztus 4-én írt ki árverést a 900 megahertzes frekvenciasávon nyújtható elektronikus hírközlési szolgáltatásra. A vállalkozások 2011. december 6-án konzorciumi szerződést kötöttek, melynek alapján az árverésen történő nyertességük esetére közösen, kizárólagos tulajdonukban álló gazdasági társaságot alapítanak, amelyre az elnyert frekvenciahasználati jogosultságukat átruházzák.

Az NMHH január 31-én hirdetett eredményt, amely szerint a nyertes konzorcium új szolgáltatóként léphet az eddig háromszereplős mobil piacra. Az árveréssel és a döntéssel kapcsolatban mindhárom, már a piacon lévő mobilszolgáltató, a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone is fellebbezett. A jogorvoslati kérelmek alapvetően az új szereplőnek az árverési eljárásban történő részvételi lehetőségét, valamint az új belépő számára biztosítandó belföldi roamingszolgáltatás előírását vitatják. Az NMHH február 20-i közlése szerint a beérkezett fellebbezések alapján másodfokú eljárás indult, amelynek lefolytatására 45 nap áll rendelkezésre.

Az NMHH több blokkot is értékesített az árverésen, így az állami konzorcium mellett a Magyar Telekom Nyrt., a Telenor Magyarország Zrt. és a Vodafone Magyarország Zrt. is nyert további blokkokat a 900-as frekvencián belül. A nyertesek összesen 43 milliárd 875 millió 590 ezer forint plusz áfa összeget ajánlottak a blokkokért.”

Forrás:
A GVH zöld utat adott: megalakult az állami mobilszolgáltató, HVG.hu/MTI, 2012. március 22.

Februárban tovább nőtt a mobilinternet-előfizetők száma hazánkban

„Februárban 2 millió 265 ezerre nőtt Magyarországon a mobilinternet-előfizetések száma, míg a teljes előfizetői táboron belül az aktív – a mobilinternet-szolgáltatást az utolsó három hónapban igénybe vevő – ügyfeleké az előző havi 1 millió 738 ezerről 1 millió 770 ezerre emelkedett.

A forgalmazásban részt vevő aktív előfizetések alapján a Telenor piaci részesedése 27,77 százalékról 27,91 százalékra, a Vodafone részesedése 24,50 százalékról 24,57 százalékra nőtt, ugyanakkor a T-Mobile-é 47,73 százalékról 47,52 százalékra csökkent.

A gyorsjelentés adatai alapján az összes előfizetőt tekintve a Telenor piaci részesedése 27,33 százalékról 27,49 százalékra, míg a Vodafone 23,94 százalékról 24,01 százalékra nőtt, közben a T-Mobile részesedése 48,73 százalékról 48,50 százalékra csökkent.

Februárban az adatforgalom alapján a Telenor piaci részesedése az egy hónappal korábbi 41,17 százalékról 42,75 százalékra emelkedett, míg a Vodafone-é 19,75 százalékról 19,31 százalékra a T-Mobile-é 39,08 százalékról 37,94 százalékra csökkent.

A három mobilszolgáltató együttműködésén alapuló gyorsjelentés szerint az előfizetők az előző havi 1 millió 995 ezer után februárban 1 millió 933 ezer GB adatot töltöttek le és fel, az egy aktív ügyfélre jutó átlagos forgalom pedig 1,09 GB-ra csökkent.

A vizsgált hónapban az egy előfizetőre jutó adatforgalom mindhárom szolgáltatónál csökkent. A Telenor esetében 1,70 GB-ról 1,67 GB-ra, a Vodafone-nál 0,93 GB-ról 0,86 GB-ra, a T-Mobile-nál 0,94 GB-ról 0,87 GB-ra csökkent.

Február hónapban a T-Mobile ügyfelei az előző havi 779 ezer után 733 ezer GB adatot forgalmaztak, a Telenor ügyfeleinek forgalma 821 ezer GB-ról 826 ezer GB-ra emelkedett, míg a Vodafone ügyfelek az előző havi 394 ezer után februárban 373 ezer GB adatot töltöttek le és fel.”

Forrás:
Februárban tovább nőtt a mobilinternet-előfizetők száma hazánkban, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, 2012. március 24.

Februárban is csökkent a mobil-előfizetők száma hazánkban

„Februárban 14 ezerrel 11,647 millióra csökkent a három hazai mobiltelefon-szolgáltató teljes előfizető-száma. A forgalmat generáló ügyfeleké az előző hónaphoz képest 19 ezerrel lett kevesebb, így ez az érték közel 11,059 millió volt a vizsgált hónapban.

Az NMHH gyorsjelentése szerint 2012 februárjában a hívásfogadásra alkalmas kártyák száma alapján 100 főre 116,9 SIM-kártya jutott.

Február végére a teljes ügyfélszám, azaz a hívásfogadásra alkalmas kártyák alapján számolva a T-Mobile részesedése az előző havi 45,11 százalékról 45,25 százalékra nőtt, míg a Vodafone-é 22,94 százalékról 22,88 százalékra, a Telenoré 31,95 százalékról 31,86 százalékra csökkent.

A vizsgált hónap végére a forgalmazásban résztvevők, azaz mind a havi díjas előfizetéssel rendelkezők és mind az előre fizetett előfizetések közül az utolsó három hónapban hívást indítók vagy fogadók száma alapján a Vodafone piaci részesedése az előző havi 22,57 százalékról 22,55 százalékra, a Telenoré 32,02 százalékról 31,96 százalékra csökkent, míg a T-Mobile-é 45,42 százalékról 45,49 százalékra emelkedett.”

Forrás:
Februárban is csökkent a mobil-előfizetők száma hazánkban, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, 2012. március 23.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az ügyvédek alig használják az internetet

„Bár a többnyire díjmentes, internetes szaknévsorokban a hazai ügyvédek több mint 85 százaléka megtalálható, a szakma internetes megjelenése ezzel nagyjából ki is fújt – derült ki az Ügyvédbróker.hu legújabb felméréséből.

Rendkívül szerény az ügyvédek internetes jelenléte, saját holnapot az ügyvédek csupán ötöde tart fenn – derül ki az Ügyvédbróker.hu februári felméréséből, amiben a hazai ügyvédek online jelenlétét vizsgálta.

A felmérésből kiderült, hogy ebből a szempontból a budapesti ügyvédek lényegesen aktívabbak a vidékiekhez képest, hiszen a honlappal rendelkező fővárosi jogi képviselők aránya a 70 százalékot is eléri.

Tevékenységi forma szempontjából (egyéni ügyvéd, egyszemélyes ügyvédi iroda vagy társas ügyvédi iroda) az egyéni ügyvédek a legkevésbé aktívak; bár a több mint 11 ezer praktizálóból minden második egyéni ügyvédként dolgozik, a honlappal rendelkezők körében csupán 25 százalékos az arányuk. E tekintetben az irodák jóval aktívabbak: a weboldallal rendelkezők egyharmada egyszemélyes, további egyharmada pedig társas ügyvédi iroda.

Az online ügyvédi szaknévsorokban való megjelenés általában díjmentes, a praktizálók jelentős aránya, 85 százaléka megtalálható e formában az interneten; tevékenységi forma szerinti bontásban nincs jelentősebb különbség a megjelenés arányának tekintetében, a lokalitás szerinti bontásban azonban megfigyelhető, hogy a fővároson kívül praktizálók magasabb arányban szerepelnek online szaknévsorokban.

„A szaknévsorok ugyan megjelenést biztosítanak, de a legalapvetőbb adatokon túl (ügyvéd és ügyvédi iroda neve, elérhetőségei, működési forma) információtartalmuk általában alacsony: az ügyvédnek nincs lehetősége arra, hogy „személyesen” is bemutatkozzon, úgy, mint ahogy például arra sem, hogy a jogi képviselőt kereső kapcsolatfelvételt kezdeményezzen” – mondta Gera János, az Ügyvédbróker.hu munkatársa.

A saját honlapon és a szaknévsorokon túl a blogok írása, egy portál szakértőjeként történő megjelenés és a Facebook-profil alkalmazása számítanak a legelterjedtebb, alkalmazott online lehetőségeknek; a felmérés szerint az alternatív megjelenési lehetőségek közül a Facebook a legnépszerűbb, mégis a vizsgált ügyvédek és irodák profiljai nem kimondottan aktívak. Az oldalakat „kedvelők” aránya az esetek 90 százalékában igen alacsony, 1 és 10 fő közötti, ugyanakkor a folyamatosan frissülő profilok kedvelőinek száma sem haladja meg a 100 főt.

A megkérdezett ügyvédek csupán 1 százaléka vezet blogot, valamint portál szakértőként is csak elenyésző részük (2 százalék) van jelen az online térben.”

Forrás:
Az ügyvédek alig használják az internetet, HVG.hu, 2012. március 20.

Megvan a kezdő cégeknek kiírt verseny győztese

„Egy gyűjtőoldal ötlete kapta a Barcamp Startup versenyének első díját. A program egy helyre gyűjti össze a felhasználó összes közösségi felületét, ezzel egyszerűsítve a használatukat.

A szervezők tájékoztatása szerint az idei startup versenyre minden korábbinál többen neveztek, a gazdasági válság ellenére 25 százalékos növekedés volt a nevezések számában. A döntőbe végül hét pályázat került be.

Weebee, Tikkin, Loki
Facebook, Twitter, blog – minden egy helyen, mindegyik egy helyről – ez a lényege a Barcamp idei Startupversenyét megnyerő Webee szolgáltatásnak. A nemzetközi porondra készülő gyűjtőoldal az összes közösségi csatornát aktívan használó emberek követését tenné egyszerűbbé, és a felhasználó számára is egyszerűsítené a saját felületekhez való hozzáférést.

A második helyen a Tikkin nevű alkalmazás végzett, amely az üzletek és a vásárlók kapcsolatát hivatott hatékonyabbá tenni az akciók, ajánlatok személyre szabott megjelenítésével.

A bronzérmet a „Loki” nevű iPhone alkalmazás kapta, amely a lokális kapcsolattartást segíti. Az alkalmazás térképén megjelennek a közelben megosztott tartalmak – amik kommentelhetők, lájkolhatók – majd adott idő belül eltűnnek, hogy mindig csak az aktuális tartalmak jelenjenek meg. A Loki nagy eséllyel lehet slágeralkalmazás koncerteken, fesztiválokon vagy éppen üzleti konferenciákon, vásárokon.

A startup verseny döntőjébe hét ötlet került be. Ezek mindegyike abból indul ki, hogy minden embernek van, vagy előbb-utóbb lesz okostelefonja. A pályázatok között szerepelt fogyasztó tamagocsi, nőknek szóló ruhatári tartalom felügyelő, friss péksütemény-rendelő is.

A neves üzletemberekből álló zsűri, Siklósi Zoltán (Invescom), Straub Elek (One Day Capital), Szigeti Károly (Central-Fund), Tánczos Péter (Euroventures) a döntőbe jutott versenyzők között több mint hat millió forint értékben osztott ki díjakat.”

Szerkesztői megjegyzés:
Tehát a verseny győztese egy olyan alkalmazás, amelyből már annyi van, hogy Dunát lehetne rekeszteni velük. Ennél már csak a többi versenyző volt azt hiszem érdektelenebb. A forradalom úgy tűnik máshol forr…

Forrás:
Facebook, Twitter, blog – minden egy helyen, HVG.hu, 2012. március 22.

Egyetemes lesz a Magyar Posta

„Megtámasztja a Magyar Postát a kormány: a társaság piaca jövő januári megnyitása után is kizárólagos letéteményese lesz a hivatalos iratok postázásának. Az egyetemes szolgáltatónak kijelölt cég kötelező feladatai veszteségére kompenzációt kaphat.

Mindenki mást vár a postai szolgáltatásokról szóló törvény talán nyáron parlament elé kerülő tervezetétől. A magyar piacra betörni készülő Osztrák Posta néhány hete egy „fair” törvény megszületését szorgalmazta, a nyílt sisakos versenyt félve váró 35 ezer magyar postás a túlélés feltételeinek megteremtését reméli. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) tervezete alapján úgy tűnik: mindenki megkaphatja, ami jár.

A legfontosabb, hogy a postai szolgáltatásokról szóló új törvény eleget tesz az Európai Parlament elvárásainak. A 2008-ban hatályba lépett „3. postai irányelvnek” megfelelően 2012. december 31-én megszűnnek a Magyar Posta fenntartott szolgáltatásai, az ötven gramm alatti küldemények piacán megindulhat a verseny. A törvény szerint aki eleget tesz a követelményeknek, engedélyt kaphat saját postai szolgáltatásaira.

A legfeljebb öt évre szóló engedélyt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adja majd ki, és gondoskodik a törvény betartatásáról is. Így a többi között arról, hogy a belföldi forgalomban feladott levelek 97 százaléka legkésőbb a feladást követő ötödik munkanapon eljusson a címzetthez, vagy a postai szolgáltató ekkorra legalább megkísérelje a kézbesítést.

A Magyar Posta Zrt. berkein belül némi megnyugvást hozhat, hogy a kormány nem csak a postakürt ábrájának használatát, illetve a bélyegkibocsátást teszi a társaság privilégiumává. Fontosabb, hogy az ország minden pontján jelen lévő „egyetemes szolgáltató” szerepére is a Magyar Postát jelölik ki. Az ezzel járó feladatokat meghatározó egyetemes postai közszolgáltatási szerződés 2013. március 31-től 2020. december 31-ig biztosítja majd a „mindennapi kenyeret” az állami vállalat számára. Például a társaság gondjaira bízza azoknak a szolgáltatásoknak az ellátását is, amelyek piaci alapon nem működhetnének, mert szinte garantáltan veszteséget termelnek.

Az olyan nehezen megtérülő feladatokon, mint a néhány lelket számláló kistelepülések, tanyák kötelező kiszolgálása, a Magyar Posta mégsem veszthet rajta. A törvénytervezet fogalmazói által „méltánytalan többletteher” névre keresztelt veszteség megtérítésére pénzalapot hoznak létre. Az egyetemes postai szolgáltatást támogató számla a többi postai vállalkozás befizetéseiből hízik majd. Az egyetemes szolgáltató versenytársainak árbevételük arányában kell fizetniük évről évre.

Ha ez nem elég, a kormány saját és az állami szervezetek, hatóságok levelezését is a nemzeti postának adja. Az NFM tervezete szerint legalábbis az egyetemes szolgáltató az „ország teljes területén köteles és kizárólagosan jogosult a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás” ellátására. Vagyis az adóhatóság értesítőitől a börtönbehívóig mindent a Magyar Posta vesz fel és kézbesít.

A szakértők biztosra veszik, hogy a postai liberalizáció terén élenjáró országokhoz hasonlóan hazánkban is egymást érik majd a piacnyitás hátrányait felemlegető panaszok. A felvetések jogosságát azonban néhány évig nehéz lesz megítélni. A törvénytervezet szerint ugyanis az NMHH-nak először 2016. június 30-án kell jelentést tennie a felszabadított postai piac helyzetéről.”

Forrás:
Egyetemes lesz a Magyar Posta, Kapitány Szabó Attila, Népszabadság, 2012. március 23.

e-Útdíj – matrica helyett

„Várhatóan az eredetileg tervezetthez képest nem egy, hanem csak fél évvel csúsztatja el a kormány a használatarányos, elektronikus útdíj-fizetési rendszer bevezetését. Ennek megfelelően a 3,5 tonnás, valamint az annál nehezebb tehergépjárművek már 2013 júliusától a megtett kilométerek arányában fizetnének a hazai autópályák használatáért. A matricás rendszert felváltó megoldás tehát annál érzékenyebben érinti a fuvarozókat, minél hosszabb távolságot tesznek meg Magyarország területén. A kisebb tehergépjárművek, a személyautók és a motorok – egyelőre legalábbis – maradhatnak a matricás rendszerben. Becslések szerint fél év alatt akár 50 milliárd forint bevétel is származhat a használatarányos útdíj-fizetésből. Ez az összeg a GDP több mint 0,1 százalékát teszi ki. Nyilván nem véletlen, hogy öt szomszédos országban már alkalmazzák ezt a rendszert. A vonatkozó kormányrendelet előkészítését a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Nemzetgazdasági Minisztériummal közösen végzi. Az egyeztetések első fordulója várhatóan márciusban lezárul.

„Az elektronikus útdíj beszedését kiszolgáló informatikai rendszer megvalósítása sem komplexitását, sem robusztusságát tekintve nem igényel több szakmai tudást, mint amellyel a Magyarországon működő multinacionális vállalkozások, illetve a hazai IT-cégek rendelkeznek. Vannak példák hasonló méretű, hasonló felhasználói kört érintő IT-megoldásokra. Ezek között említhetjük például az elektronikus autópálya-matrica rendszert, a mobilfizetési rendszert – amelyek akár az e-útdíj alrendszereiként is működhetnek majd –, vagy a NAV széles felhasználói kört érintő informatikai rendszereit” – fogalmazott Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének elnöke.

Az >Európai Unióban 2009 óta előírás a használatarányos elektronikus útdíj; e megoldást több tagországban alkalmazzák. A fogadó oldal, különösen azok a fuvarozók, amelyek országhatáron átnyúló megbízásokat teljesítenek, már rendelkeznek tapasztalatokkal az ilyen rendszerek használatában. Laufer Tamás szerint igazságosabb is ez a megoldás, így a használathoz képest magasabb díjat fizetők oldaláról egyértelműen a rendszer bevezetésének támogatása várható.

Például Németország
Az elektronikus útdíj-fizetési rendszer hazai megvalósítására 2007–2008-ban már futott egy pályázat. A nyolc induló közül négy konzorcium ajánlatát fogadták el, ám a pályázatot végül megszüntették. Azóta a témában nem történt érdemi előrelépés. A versenyben maradtak között volt a Magyar Telekom és a T-Systems Enterprise Services konzorciuma. Megkeresésünkre a hazai T-Systemsnél azt az információt adták, hogy a vállalat jelentős szerepet kíván betölteni a magyarországi elektronikus útdíjszedő rendszer kiépítésében és üzemeltetésében. A rendszer bevezetése – az államháztartási egyenleg javításán túl – rendkívül fontos azért is, mert segítségével nőhetne a magyar fuvarozók versenyképessége, valamint csökkenne a környezetterhelés mind a közúthálózaton, mind az erősen terhelt nagyvárosok területén. A T-Systems ezért bízik benne, hogy az útdíj bevezetéséhez szükséges stratégiai döntések mihamarabb megszületnek. Még egy adalék: Németországban a rendszer 2005-ös bevezetése óta az államháztartásnak mintegy 24 milliárd euró bevétele származott az útdíjakból.

Mikrohullám és műhold
Az Európában működő elektronikus útdíj-fizetési rendszerek mikrohullámú (dedicated short-range communication, DSRC) vagy műholdas (GSM-mel, illetve GPRS-szel kombinált GPS) technológiára épülnek. Mikrohullámú rendszer működik például Csehországban, Ausztriában és Lengyelországban, míg Németország és Szlovákia a műholdas rendszer mellett tette le a voksát. Elképzelhetők hibrid megoldások is.
…”

Forrás:
e-Útdíj – matrica helyett, Mallász Judit, Computerworld, 2012. március 24.

Az EU az IT ismeretek hiánya miatt aggódik

„Az európai fiatalok számítástechnikai és IT ismereteinek hiánya sértheti Európa versenyképességét és romolhat a fiatalok munkanélküliségi helyzete – figyelmeztettek EU-politikusok.
Miközben az európai fiatalok ügyesen használják az okostelefonjaikat és játszanak videojátékokat, az alapvető informatikai ismeretek hiánya megnehezíti az elhelyezkedésüket egy gyorsan digitalizálódó gazdaságban – állapította meg az Európai Bizottság kutatása.

A Bizottság becslése szerint azoknak az iskolát befejező fiataloknak a száma, akikre ráférne az IT-ismeretek elsajátítása, elérheti a 700 ezret 2015-re. Ez a tudáshiány különösen sújtja a vezető gazdaságokat, Németországot, Franciaországot és Nagy-Britanniát.

Antonio Tajani, az iparért és vállalkozásokért felelős uniós biztos az „e-képességek hete” rendezvénysorozat megnyitóján kijelentette: „A fiatalok be kívánják fogadni professzionális szempontból az új digitális világot. Ez a jelenlegi gazdasági helyzetben sokkal fontosabb, mint valaha. Kritikus kérdés, hogy növeljük a kreativitást a vállalkozás és az új start-up cégek érdekében.”

A Bizottság szerint a magasan képzett emberek iránti kereslet 16 millióval fog megemelkedni 2020-ra, miközben a gyengén képzett munkások iránti igény 12 millióval csökken. Ez az EU-nak egy meghatározott időt ad, hogy a fiatalok körében felszámolja az IT és digitális tudásban tapasztalható hiányosságokat, ha azt akarja, hogy produktív tagjaivá váljanak a világ munkaerő tartalékának.

„A képzett munkaerővel való ellátottság a technológiai szektor növekedésének szűk keresztmetszete lehet, s egy szivárgó csőrendszer veszélyezteti az európai innovációt és az EU globális versenyképességét” – mondta Tajani.”

Forrás
Az EU az IT ismeretek hiánya miatt aggódik, Meixner Zoltán, Computerworld, 2012. március 22.

Szakirodalom

A lakossági adminisztratív terhekre vonatkozó külföldi felmérések tapasztalatai

A HÉTFA Kutatóintézet Jó Kormányzás Kutatási Programjának keretében elkészült Radnai Rita tanulmánya, ami a lakossági adminisztratív terhek mértékét vizsgáló külföldi felmérések módszertanát mutatja be. Az anyag az egyes országok által alkalmazott módszertanokat először egyenként vizsgálja, majd a vizsgálat tárgya, köre és mélysége alapján összehasonlítja őket az adminisztratív teher definíciója, a mért költségek köre, valamint a számítási módszerek alapján.

Tartalomjegyzék
Bevezetés…5
Az adminisztratív költségek és terhek definíciója…6
Adminisztratív terheket csökkentő programok…7
Az Egyszerűsített Költségmodell (SCM)…9
Az egyes országok által kidolgozott módszertanok…11
Az SCM-modell lakossági felmérésekben – Hollandia…11
A szabályozottság mértékének mérése – a svájci RDI…11
Belgium – A Kafka-program…12
Ausztrália – Szabályozási költségmodell…14
Németország – RDI, vagyis a szabályozás okozta költségek mérése…15
A módszertanok összehasonlítása…18
Könyvészet…21
Szerzőnkről…22

Forrás:
A lakossági adminisztratív terhekre vonatkozó külföldi felmérések tapasztalatai, Radnai Rita, HÉTFA Kutatóintézet Jó Kormányzás Program Szakmai háttér VIII., ISSN 2062-3798, 2012. február 21. (pdf)
Lásd még:
SCM Network

Törvények, rendeletek

A belügyminiszter utasítása a Belügyminisztérium Informatikai Stratégiájáról

Forrás:
A belügyminiszter 12/2012. (III. 22.) BM utasítása a Belügyminisztérium Informatikai Stratégiájáról, Hivatalos Értesítő, 2012. évi 13. szám, 2012. március 22., 1626-1642. oldalak (pdf)