Skip to main content

16. szám, 2012. április 16.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Beszámoló az EU támogatás-menedzsment új gyakorlata c. konferenciáról

„2012. április 4-én újabb a Nemzeti Közigazgatási Intézet és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közös szervezési újabb szakmai konferencia került megszervezésre az EU támogatás-menedzsment új gyakorlata címmel.

Az EU támogatás-menedzsment témakör, azon belül is főként az ÁROP-EKOP és TÁMOP folyamatainak, eredményeinek és célkitűzéseinek tárgyalására a hazai pályázatkezelés szervezetrendszerének képviselői vállalkoztak. A konferencia előadói és kerekasztal beszélgetések résztvevői között találjuk a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a VÁTI illetve az ESZA Nonprofit Kft vagy épp a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség munkatársait.

A konferencia szakmai palettáján az első szekció a közigazgatás-fejlesztés támogatását szolgáló uniós források felhasználása címmel vette kezdetét. A szekció moderátora, dr. Kisfaludy László András a KIM Közigazgatás-fejlesztési és Stratégiai Tervezési Főosztályának főosztályvezető-helyettese első előadóként a minisztérium Stratégiai Tervezési Főosztály képviseletében Horváth Viktornak főosztályvezetőnek adta át a szót az Uniós források bevonása a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program végrehajtásába, illetve az Államreform Operatív Program stratégiai céljai, aktuális akcióterve, és végrehajtásának állapota témakörben. Előadása során a főosztályvezető a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program fő célkitűzéseinek mentén vázolta fel az Államreform Operatív Program eddigi eredményeit, sikereit és esetleges hiányosságait, azok szervezeti és szakmai hátterével összefüggésben. Bemutatásra került az Államreform Operatív Program konstrukciói, prioritásai.

Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program stratégiai céljai, aktuális akcióterve, végrehajtásának állapota címmel dr. Rupp Zoltán, a KIM Programmenedzsment Főosztályának főosztályvezetője tartott előadást, melyben ismertette a program jelenlegi átfogó és specifikus céljait egyaránt, hozzárendelve azokat az akcióterv egyes prioritási tengelyeihez. A prezentáció mind elméleti, mind gyakorlati szempontból hatékony információforrásként szolgált, hiszen a program megvalósítási folyamatait nem csak a központi elképzelések, de napra pontos és aktualizált számadatok szerint is bemutatta.

Dr. Fedor Mihály, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökég Humán Erőforrás Programok Irányító Hatóságának osztályvezetője a Társadalmi Megújulás Operatív Program, Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program stratégiai céljai, aktuális akcióterve, végrehajtásának állapotáról tartott prezentációjában részletes tájékoztatást adott a TÁMOP és TIOP 2007. január 1. és 2012. március 30. között megjelent konstrukcióiról, továbbá a TÁMOP prioritásait nyomon követve foglalta össze a projekt hátterét és főbb fejlesztési irányvonalait.

Az uniós támogatások felhasználásának megváltozott jogi hátterét Kajdi Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fejlesztési Koordinációs Főosztályának főosztályvezetője vázolta fel. Az előadó kitért a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret kapcsolódó kormányhatározatok, kormányrendeletek és módosított jogszabályok mentén történő felhasználásának módjára és szabályaira.

A szekció utolsó előadásaként az uniós támogatások felhasználását szabályozó működési kézikönyv ismertetésére Kovács Zsolt, a VÁTI Nonprofit Kft. FPÜ-ÁROP-EKOP Igazgatóság főosztályvezetőjének tolmácsolásában került sor. A főosztályvezető prezentációjában hasznos áttekintést adott a működési kézikönyvek módszertanáról, felépítéséről, valamint érdekességeiről. Utóbbi kapcsán a finanszírozás és a közbeszerzési ellenőrzések és elektronikus alkalmazások vonatkozásában.

A konferencia további részében a téma szakmai megvitatására kerekasztal beszélgetések keretein belül került sor. A második szekció az Államreform Operatív Program, Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében megvalósuló projektek a projektgazda és az irányító hatóság, valamint a közreműködő szervezet szemszögéből címet kapta, melyet Dávid Veronika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium projektmenedzsere moderált.

A kerekasztal beszélgetés vitaindító előadása Baranyai Máriától, a Nemzeti Közigazgatási Intézet osztályvezetőjétől hangzott el ÁROP projekt tervezésének és megvalósításának bemutatása a projektgazda szemszögéből egy konkrét projekten keresztül címmel. A szakmai vitafórum gerincét ennek megfelelően a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram adta, felvezetve annak szervezeti és funkcionalitási hátterét, változásait, valamint kockázatait. Továbbá kiemelve azon konklúziót, amely alapvetően minden projektről általános vélekedésként jelenik meg, miszerint az erőfeszítések, a befektetett energia eredményességének igen gyakran eltérő a belső és külső megítélése. A témakör tárgyalásában részt vett még az első szekció előadója, Kovács Zsolt főosztályvezető, illetve Elek Ildikó, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatóságának vezető tanácsosa.

A Társadalmi Megújulás Operatív Program, Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében megvalósuló projektek a projektgazda és az irányító hatóság, valamint a közreműködő szervezet szemszögéből címet viselte a konferencia harmadik és egyben záró szekciója, melynek moderátoraként Langerné Victor Katalin,a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője irányította a beszélgetést.

A konzultáció vitaindító előadását Komáromi Róbert, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal főigazgatója tartotta TÁMOP projekt tervezésének és megvalósításának bemutatása a projektgazda szemszögéből egy konkrét projekten keresztül elnevezéssel. Főigazgató úr prezentációjában kitért a projektek során felhalmozódott tapasztalatokra és a további rejtett lehetőségeket ismertette a jelenlévőkkel, kiemelve a bizalom fogalmát, mely meglátása szerint a pályázati folyamatok egyik alapja.

A TÁMOP-TIOP tervezésének és megvalósításának gyakorlata című kerekasztal beszélgetés során a főigazgató elképzeléseire való reflektálás és a téma során felvetődő kérdések és válaszok összefoglalásának céljából Nagy Balázs, az ESZA Nonprofit Kft. uniós programigazgatója, valamint Dr. Molnár-Gallatz Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humán Erőforrás Programok Irányító Hatóságának osztályvezetője beszélgetett.”

Forrás:
Beszámoló az EU támogatás-menedzsment új gyakorlata c. konferenciáról, Nemzeti Közigazgatási Intézet, 2012. április 10.

Az államhoz kerülhet a fekvőbeteg-szakellátás

„Az állam átvenné az önkormányzatoktól a fekvőbeteg-szakellátó intézményeket is, így biztosítanák a rendszer hatékonyabb működését és a központi feladatellátást.

Szócska Miklós államtitkár az Országgyűlésben kedden este elmondott expozéja szerint állami fenntartásúvá válnak az aktív, vegyes fekvőbeteg ellátást biztosító kórházak, a fekvő-, vagy hozzájuk kapcsolódó járóbeteg-szakellátást végző intézmények, és a krónikus ellátást biztosító kórházak. Így megvalósulhat a központi feladatellátás – mondta.

Az államtitkár kifejtette: az önkormányzatok jelentős része eladósodott, így nem minden esetben tudnak a szakmai, tulajdonosi elvárásoknak megfelelni, ezért szükséges az állami átvétel. Az ezt szabályozó törvény lényegi elemei közé tartoznak azok a passzusok, amelyek meghatározzák az átvett feladat- és vagyonkör fogalmát, rendelkeznek az átvétel időpontjáról, rendezik a jogutódlást.

Az általános jogutód a magyar állam lesz, a jogok gyakorlásáról pedig az államtitkár elmondása szerint külön miniszteri rendeletben gondoskodnak. A jogutódlás áfamentes, a bejegyzés pedig illeték- és díjmentes. Szócska Miklós hangsúlyozta, hogy a közalkalmazotti és munkavállalói jogviszonyait a jogutódlás nem érinti. Hozzátette: az állami tulajdonba került vagyonból vagy annak értékesítéséből befolyó összeget kizárólag az egészségügyi ellátás fejlesztésére lehet fordítani. Az adósságot az állam július 15-i hatállyal veszi át – fűzte hozzá.

Szócska Miklós elmondta azt is, hogy július 1-jétől bevezetik az országos várólista-rendszert, amely az ellátások közötti párhuzamosságokat szűri ki, így a többszörös várólistára vétel lehetősége megszűnik.”

Forrás:
Az államhoz kerülhet a fekvőbeteg-szakellátás, HVG.hu/MTI, 2012. április 10.

Az önkormányzatoknál maradnak az iskolaépületek, csak a feladat kerül az államhoz

„Az általános iskolák 2013. január 1-je után is önkormányzati tulajdonban maradnak, az állam csak az oktatást, illetve az ahhoz kapcsolódó feladatokat veszi át, illetve finanszírozza – közölte a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára egy keddi budapesti önkormányzati konferencián.

Farkasné Gasparics Emese elmondta, az általános iskolai ellátáshoz kapcsolódó vagyon továbbra is az önkormányzati rendszer része marad, ám azokat a jövőben a települések más célokra is használhatják.

A helyettes államtitkár tájékoztatott: így az iskolák épületeit, az eddig kizárólag oktatási célokat szolgáló ingatlanokat, vagyontárgyakat – oktatási időn kívül – az önkormányzatok közösségi, sport, kulturális, turisztikai célokra is hasznosíthatják.

A helyettes államtitkár előadása után Hutiray Gyula főpolgármester-helyettes az iskolai épületek önkormányzati tulajdonban maradásával kapcsolatban azt vetette fel, hogy ebben az esetben az állam fog-e bérleti díjat fizetni a településeknek. Farkasné Gasparics Emese azt válaszolta, hogy jogi megoldásként az állam és az önkormányzatok várhatóan üzemeltetési szerződéseket kötnek egymással.

Elmondta, a jelenlegi állami oktatási normatívában épületüzemeltetési költség és a gyermeknevelési, köznevelési feladatok ellátásával összefüggő költség is van. A jövőben várhatóan már az önkormányzatoknak kell kimutatniuk az oktatáshoz kapcsolódó üzemeltetés költségeit.

A helyettes államtitkár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ménesi úti épületében tartott önkormányzati vagyongazdálkodási konferencián a településeket érintő változásokról tartott előadást önkormányzati tisztviselőknek. Az átalakítást egyebek mellett azzal indokolta, hogy az elmúlt két évtizedben „az önfenntartás és az önszerveződő képesség elveszett” az önkormányzati rendszerből.

Mint mondta, a jövőben egyfajta településmenedzsment-szemléletet várnak el az önkormányzatoktól. A változtatások szükségességét indokolva kitért arra is, az önkormányzatoknál az elmúlt húsz évben olyan mennyiségű állami feladat halmozódott fel, hogy inkább állami feladatmegoldó intézményeknek számítottak.

Közölte, ezért szabályozták újra, illetve választották szét az állami és önkormányzati feladatokat. Úgy vélte, ennek egyik első lépése, a hivatásos katasztrófavédelem állami átvétele viszonylag zökkenőmentes volt.

A járások kialakításáról szólva elmondta, az államigazgatási feladatok, így az okmányirodák átvétele azt is jelenti, hogy nem csak a feladat, hanem az ahhoz kapcsolódó vagyon is elkerül majd az önkormányzatoktól. Az önkormányzatoknak az államigazgatási feladatok átadása után kezdetben „meglehetősen nehézkes működéssel kell számolniuk”, mert a hivatalok érintett személyi állománya is a járási hivatalokba kerül – fogalmazott.”

Forrás:
Az önkormányzatoknál maradnak az iskolaépületek, csak a feladat kerül az államhoz, Belügyminisztérium, 2012. április 10.

Nem adná kórházát a dorogi önkormányzat

„A dorogi önkormányzat felterjesztéssel fordul a Nemzetierőforrás-minisztériumhoz a Dorogi Szent Borbála Szakkórház és Szakorvosi Rendelő Nonprofit Kft. államosításának megakadályozása érdekében, ismertette a város szocialista polgármestere, Tittmann János a képviselő-testület keddi döntését. A polgármester szerint a város vagyonából évek alatt csaknem egymilliárd forintot fordítottak a kórházból, szakorvosi rendelőből, mentőállomásból és központi ügyeletből álló egység kiépítésére.

„Az intézmény kistérségi feladatokat is ellát, adóssága nincs, felújított épületekben működik, ezért érthetetlen, hogy a várostól elveszik a tulajdonosi és fenntartói jogokat” – mondta Tittmann, aki azt is sérelmezte, hogy az átvételről felülről született döntés, az önkormányzatot senki nem kereste meg. A város korábban hozzájárult az aktív ágyak leépítéséhez, az intézmény összesen 125 ággyal működik, krónikus belgyógyászati és ápolási részleggel. A kórház az idén ünnepli fennállásának 90. évét, alapításához a bányászok önsegélyező egylete is hozzájárult, idézte fel a polgármester.

Az állam a korábbi tervezethez képest nem két lépcsőben, hanem egyszerre, és kettővel több, összesen 55 kórházat venne át májusban, derült ki a nemzetierőforrás-miniszter által március végén benyújtott törvényjavaslatból.”

Forrás:
Nem adná kórházát a dorogi önkormányzat, Index.hu/MTI, 2012. április 10.

Megkezdődött a járásokról szóló általános vita a Parlamentben

„„Minden esetben az állampolgárt kell a döntések középpontjába állítani, hiszen a folyamat egyik legfontosabb eleme a valódi szolgáltató állam megteremtése, amelynek központjában az ügyfelek állnak”- mondta Szabó Erika parlamenti expozéjában, amellyel megkezdődött a járásokról szóló törvénymódosítási javaslatnak az általános vitája.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára kiemelte: a Jó Állam kialakításának következő és egyben az eddigieknél lényegesen nagyobb lépése a járások kialakítása. Jelen törvénytervezet a járási hivatalok működésének alapvető szabályait és a törvényi szinten telepített államigazgatási feladat- és hatáskörök átrendezését tartalmazza.

Szabó Erika nyitó beszédében ismertette a területi közigazgatás átalakításának, a Jó Állam megteremtésének eddigi állomásait. 2010-ben egy bürokratikus, széttagolt, átláthatatlan rendszert örökölt a Kormány. Ennek felszámolásához első lépésben létrehozták, a közigazgatási hivatalokat, visszaállították a törvényességi ellenőrzési felügyeletet, majd 2011. január 1-jével létrejöttek a fővárosi és megyei kormányhivatalok. Minden lépés egy célt szolgál: az egyablakos ügyintézés megteremtését, az államigazgatás hatékonyabb, átláthatóbb működésének megteremtését.

Szabó Erika elmondta, hogy a törvényjavaslat tartalmazza a járások szervezetével és működésével kapcsolatos legfontosabb szabályokat. A járási hivatal, Budapesten a körzeti hivatal 2013. január 1-jétől a területi államigazgatás bázisainak, a fővárosi és megyei kormányhivatalnak a kirendeltségeként működnek majd. A szervezeti felépítés szintén a kormányhivatalok mintájára lesz kialakítva, hiszen az önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező járási hivatal törzshivatalból és szakigazgatási szervekből áll majd. A járási hivatal szervezete magában fogja foglalnia megyei kormányhivatal jelenlegi szakigazgatási szerveinek kirendeltségeit, a járásszékhely polgármesteri hivatalának az átvételre kerülő államigazgatási feladatokat ellátó részét, a nem járásszékhelyen működő okmányirodát, a nem járásszékhelyen működő polgármesteri hivatalokban az átvételre kerülő államigazgatási feladatokat ellátó ügyintézőket.

A törvényjavaslat –az Alaptörvény és a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelve – szükségképpen rendezi az államigazgatási feladatok járási hivatalhoz kerülésével együtt járó vagyonjogi átrendeződés szabályait is. Az államigazgatási feladat ellátásával állami tulajdonba kerül a feladat ellátását szolgáló ingó és ingatlanvagyon is. Az általános szabályozást a gyakorlatban az átkerülő vagyoni elemekről a kormánymegbízott és az érintett település polgármestere által október 31-ig megkötött megállapodás részletezi majd. Amennyiben nem születik megegyezés az átadás-átvételről, a megyei kormánymegbízott dönt november 15-ei határidővel. A döntés ellen bíróságon lehet fellebbezni. Az államtitkár kihangsúlyozta a közös felelősségvállalás fontosságát, amely elengedhetetlen a megállapodások időbeni megkötéséhez.

Szabó Erika kiemelte, hogy a járások kialakításával az állam nem új feladatokat hoz létre, hanem az önkormányzati szervek által ellátott államigazgatási feladatokat működteti más szervezeti formában. Az elmúlt húsz évben – elsősorban kényelmi szempontok miatt- a jegyzőkre telepített feladatok kerülnek át a járási hivatalokba. Így természetes, hogy a feladatok átrendezésével az azt ellátó humánerőforrást is biztosítani kell, mégpedig a feladatokat jelenleg is ellátó, felkészült és tapasztalt szakemberek személyében. Éppen ezért a járási hivatalhoz kerülő államigazgatási feladatokat ellátó köztisztviselők a járási hivatalokhoz kerülnek, jogviszonyuk kormánytisztviselői jogviszonnyá alakul át.

A járási hivatalok legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz. Ennek alapján a járási hivatalokhoz kerülnek főszabály szerint a jegyző – kivételesen a polgármester, illetve a polgármesteri hivatal ügyintézője – hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyek, valamint a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei kistérségi kirendeltségeinek, ügyfélszolgálatainak, irodáinak feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek. Az átvétel kizárólag államigazgatási ügyeket jelent, a járások kialakítása nem érinti az önkormányzati feladatellátást. Jegyzői hatáskörben maradnak többek között a helyi adóztatással összefüggő ügyek, birtokvédelmi eljárás, hagyatéki leltározás, szociális ellátásokkal és támogatásokkal kapcsolatos ügyek, a helyi védelmi igazgatási és katasztrófavédelmi ügyek, illetve egyes távhőszolgáltatással kapcsolatos feladatok. A járási hivatalba megy át a személyi adat és lakcímnyilvántartás, az útlevél-igazgatással kapcsolatos feladatkör, gyámügyi igazgatás, gyermek és ifjúságvédelem, valamint a szabálysértési ügyek a járási hivatalok hatáskörébe kerülnek. Ez mintegy 160 törvényi szintű feladat-és hatáskör szétválasztását jelenti.

Az államtitkár kiemelte: a Kormány fontos célnak tartja, hogy a jelenleg már meglévő ügyintézési helyszíneket lehetőség szerint fenn kell tartani. Ez azt jelenti, hogy a járások kialakításával az Állam nem vonul vissza azon településekről sem, ahol jelenleg hatósági ügyintézés történik, azonban ott a jövőben nem lesz a járási hivatal székhelye és nem kerül kialakításra kormányablak sem. Ezen településeken a járási hivatal kirendeltségek, illetve települési ügysegédként eljáró kormánytisztviselők útján lesz biztosított az állampolgároknak az államigazgatási ügyek kezdeményezésének lehetősége.

A járási kormányablakok kialakításával a cél az, hogy 2013 végére a jelenleg okmányirodát működtető településeken, amelyeken kormányablak kerül kialakításra, minden, a járási hivatalhoz tartozó ügyben lehessen ügyet intézni vagy kezdeményezni. Ebből is látható tehát, hogy a Kormány nem kívánja utaztatni az állampolgárokat, hanem a jelenlegi ügyintézési helyszíneken is biztosítja az elérhetőséget, valamint az országban kb. 300 településen teljes járási ügykörrel működő egyablakos ügyintézési helyszíneket biztosít.

Szabó Erika nyitó beszédében kiért arra is, hogy széles körű szakmai egyeztetés előzte meg a törvényjavaslat benyújtását. A Kormány 2011. szeptember 1-jén hozott határozatával meghatározta a járások kialakításának alapvető elveit. Ez alapján a járás az államigazgatás legkisebb területi egységeként kerül kialakítása. A járási hivatalok kialakítását és a Kormány részéről az alapelvek meghatározását egy közel fél éves szakmai előkészítés előzte meg. Ennek során szakmai tanulmány készült, amely a történelmi előzmények, földrajzi-közlekedési viszonyok, kulturális-társadalmi kapcsolatok figyelembe vételével tett javaslatot a járási modellekre, amelyet az államigazgatási feladatokra koncentráló, igazgatásszervezési szempont egészített ki.

A KIM a javaslatát széles körű egyeztetést követően alakította ki. Ennek során az önkormányzati érdekszövetségekkel – többek között az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Fóruma összehívásával, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségnek fórumain való részvétellel, -, jegyzői szervezetekkel és szakszervezeti képviselőkkel is egyeztetett a tárca.

A járások kialakításáról szóló koncepciót, valamint a járási székhelyek és a járásokba tartozó településekre vonatkozó javaslatot a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapján való közzététel során 2012. január 10 és 29. között az állampolgárok, önkormányzatok közvetlenül is véleményezhették, ezzel is lehetőséget kapva arra, hogy véleményükkel közvetlenül alakítsák a járási szervezetrendszert.

Ennek eredményeként 757 db észrevétel érkezett, amelyből 29 db javaslat egyéb, a járások szervezetére irányuló javaslat vagy kritikai észrevétel volt. A 728 db érdemi javaslatból 338 települést érintett: 269 (ebből 6 fővárosi kerület) más járáshoz történő besorolását, járási székhelynek javasolt településre 69 javaslat érkezett.

Szabó Erika zárszavában kifejtette: bízik abban, hogy a járási hivatalok 2013. január 1-jei kialakításával és a bürokratikus eljárásokat egyszerűsítő programok végrehajtásával az államigazgatási ügyek intézésében olyan fordulat következhet be, amely minden állampolgár számára érzékelhető és kedvező lesz. A Kormány végső célja, hogy 2013 végére kialakuljon a kormányhivatali és kormányablak rendszer végleges formája, amelyben a körülbelül 300 kormányablak működésével megtörténik az ügyintézésnek a bürokráciából az egyablakos ügyintézés felé történő kivezetése.”

Forrás:
Megkezdődött a járásokról szóló általános vita a Parlamentben, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. április 11.

A gyakorlatban nem csökkent a bürokrácia

„A kisvállalkozások szerint a gyakorlatban alig érezni a kormány a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentését célzó intézkedéscsomagja hatását.

A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Kisosz) a tagsága, illetve az érdekképviselettel kapcsolatban álló vállalkozások megkérdezésével februárban végzett felmérést, amely szerint országos átlagban a válaszadók 52 százaléka szerint nőttek az adminisztrációs terhek, 42 százalékuk szerint nincs változás és mindössze 5 százalék szerint volt pozitív hatása az eddigi kormányzati lépéseknek.

Az érdekképviselet szerint a negatív válaszokat elsősorban az indokolta, hogy a vállalkozások többsége februárban szembesült az adófolyószámlák számának jelentős növelésével, de a bérkompenzáció adminisztrációját is többletteherként élték meg. A legpozitívabb válaszokat a Kisosz a közép-magyarországi és a nyugat-dunántúli régióból kapta, az ottani vállalkozások döntő többsége legalábbis a stabilitásról nyilatkozott 79, illetve 77 százalékos arányban.

A cégek nem érzékelik az uniós pályázatok egyszerűsítését
Az uniós pályáztatás felgyorsításával, illetve a 30 napos ügyintézéssel kapcsolatos ígéretek is ígéretek maradtak a kisvállalkozások szerint. A megkérdezett vállalkozások 88 százaléka válaszolta országosan azt, hogy a pályázati feltételek nem egyszerűsödtek.
…
Az érdekképviselet a kezdetektől részt vesz a különféle bürokráciacsökkentő lehetőségeket vizsgáló kormányzati munkabizottságokban, sőt a Széll Kálmán terv intézkedéseinek hatását vizsgáló monitoringbizottságban is tag. A szervezet ezen fórumok adatait igyekszik felhasználni annak érdekében, hogy valóban csökkenjen az érintett kisvállalkozási szektorban a bürokrácia.”

Forrás:
A gyakorlatban nem csökkent a bürokrácia, Kiss Melinda, Napi Gazdaság, 2012. április 11.

Interjú a korrupcióról Tóth István Jánossal

„hvg.hu: Miből kutatnak?
T.I.J.: 1996-ban már volt számítógép, és volt internet is, és már lehetett elektronikusan adatokat tárolni. Ehhez képest 1997-98 között a magyar közbeszerzési eljárások – mintegy 20 ezer eljárás – adatai csak papíralapon vannak meg hivatalosan, az Országgyűlési Könyvtárba lehet bemenni értük. 1998-2004 között a közbeszerzési hatóság honlapjára felkerültek ugyan adatok a közbeszerzésekről, de azok sem tekinthetők adatbázisnak. Az információk rendezetlen halmazát adják, amit a kutathatóság érdekében szintén át kell átalakítani és rendszerezni. De eddig senkinek nem jutott eszébe, hogy ebből hogyan lehetne egy rendes, matematikai-statisztikai elemzésekre is alkalmas adatbázist építeni. Nonszensz!

Aztán, amikor 2005-től kezdve kissé rendezettebb formában közli az adatokat a Közbeszerzési Hatóság (ebből dolgozunk mi is a 2005-2011 közötti időszakra vonatkozóan), kiderült, hogy azok az adatok is hemzsegnek a hibáktól. Amikor teljesen nyilvánvaló, hogy szám formában kellene megadni az adatokat, akkor is sokszor betűvel rögzítették. Az ajánlattevő cégek nevének leírása helyett elegendő lett volna például az adószám első nyolc jegyét rögzíteni – ezzel ugyanis egyértelműen azonosíthatók a cégek. Ellenben most ugyanaz a cég többféle módon szerepelhet a Közbeszerzési Hatóság adatbázisában (pl. ALISCA BAU Építő Zrt., Alisca Bau Építőipari Zrt.) De még azt is egyszerűen az adatrögzítőre bízták, hogy például Rákóczi nevét le tudja-e helyesen írni. Így van „–czy”, „-tzy” és „-ci” végű rögzítés is.

További furcsaság, hogy akad olyan közbeszerzés, ahol az adatbázis szerint a kifizetés ír fontban történt, amikor már Magyarország az EU, Írország pedig az eurózóna tagja volt. Sőt, rögzítettek olyat is, miszerint egy magyar közintézmény indonéz drachmában írt ki közbeszerzést. Ezekről nem tudni, hogy az adatrögzítés a hibás, vagy van a dolognak valamilyen ésszerű magyarázata. Számomra mindenesetre elképzelhetetlen, hogyan születhettek ilyen megoldások a XXI. században.

hvg.hu: Nevezzük ezt a bürokrácia megengedő slendriánságának?
T.I.J.: Nem, ez nem fegyelmezetlenség, hanem alapvetően az államigazgatási kultúra hiánya. Vegyük Észtország példáját! Ott a rendszerváltáskor teljes rezsimváltás történt olyan értelemben is, hogy míg nálunk papírokat tologattak, ott már a ’90-es évek elejétől elektronikusan kommunikáltak egymással az egyes adatbázisok. Mivel Észtországban használják a modern technológiákat, ezek azonnal megteremtették a nyitottság és az átláthatóság feltételeit is. Az open government (nyílt kormányzás) nagyságrendekkel képes csökkenteni a korrupciós kockázatokat. Magyarországon folyamatosan ignorálták azokat a technológiai újításokat, amelyek nélkül a modern kori kormányzás kivitelezhetetlen. Úgy viselkednek, mintha ez az egész nem is létezne.
…
hvg.hu: Hogyan kell értékelnünk, hogy a kutatásaik szerint az eredményesnek nyilvánított közbeszerzések fele problémás volt 2010-2011-ben?
T.I.J.: Megdöbbentő volt, hogy a vizsgálatunk szerint 2010-2011-ben az összes érvényes közbeszerzési eljárás 48-50 százalékánál egyetlen ajánlatot nyújtottak be, vagyis nem volt verseny. Pedig a közbeszerzéseknek alapvetően verseny mellett kellene történniük, különben óhatatlanul a piacinál magasabb áron történnek meg a beszerzések, azaz az eladó oldalán járadék, az adófizetők oldalán társadalmi veszteség képződik.
…
hvg.hu: Az mennyit segíthet, hogy a kormány antikorrupciós stratégiát készít?
T.I.J.: Van előrelépés a korábbiakhoz képest a kormányzati logikában. Ezt részben a dolgok helyes felismerése mozgatja, részben az EU nyomására történik. Természetesen a hangsúlyeltolódás még nem jelenhet meg az adatokban, hiszen ez nem több annál, hogy mit szeretne a kormány. Igaz, már ez is fontos lépés a szükséges modernizáció felé.

A korábbi intézkedések leginkább arról szóltak, hogy növelni kell a büntetési tételeket, több ügyész kell, több rendőr, vagy védeni kell a feljelentőket stb. Az egyébként helyes üvegzsebtörvényt pedig maguk az önkormányzatok és állami intézmények szabotálták el. A büntetésre alapozó elgondolásnak egy szint után nincs visszatartó ereje, ezért önmagában helyeselhető, ha a megelőzésre helyeződik át a hangsúly. És a kormány olyan intézményi és szabályozási környezetet akar teremteni, amiben kevésbé jöhet létre korrupciós helyzet és olyan intézményrendszer, ami megtűri a korrupciót.

Ehhez azonban rögtön hozzá kell tenni: ha egy év alatt 300 törvényt fogad el rohamtempóban az Országgyűlés, mint tavaly, akkor több lesz a selejtes jogszabály, ami megemeli a korrupciós keresletet is. Mert ha rossz egy törvény, akkor azt előbb-utóbb módosítani kell. Ez növeli a jogbizonytalanságot és a nem megfelelő szabályok kijátszására ösztönöz. Márpedig a korrupció csökkentéséhez a jogkövető magatartás erősítésén keresztül vezet az út. És fordítva: ha gyengül a jogkövető magatartás, az a korrupció erősödését eredményezi.
…
hvg.hu: Lehet-e azzal védekezni, hogy korrupció mindig volt, és hogy a posztszovjet hatalmi zónában ezzel a teherrel nem vagyunk egyedül?
T.I.J.: Lehet, és mérhetjük magunkat Kazahsztánhoz is. Vagy mondhatjuk, hogy Németországban is kiderült, hogy a parlamenti pártoknak voltak „vonal alatti” számláik, és lám, a korábbi francia elnök is korrumpálható volt. Csak a következő kérdés, ami ezt a példálózást kínossá teszi, hogy ott milyen reakciók születtek ezekre az esetekre. Mondhatjuk azt is, hogy az egyes állami intézmények adatközlési gyakorlata már csak ilyen, „mert ez itt Magyarország”. Csakhogy Szlovákiában bemegy valaki a szlovák közbeszerzési hatósághoz azzal, hogy szüksége lenne közbeszerzési adatokra, mégpedig kutatható adatbázis formájában, akkor a hatóság teljesíti ezt a kérést. Nekünk viszont minden érvényes közbeszerzési adatért vért kell izzadunk…”

Forrás:
Korrupcióban külön kategória a magyar törvényhozás, Szabó M. István, HVG.hu, 2012. április 12.

Az önkormányzatok ellenőrzéséről tartott konzultációt az ÁSZ és a TÖOSZ

„Szakmai konzultációt tartott 2012. április 2-án az Állami Számvevőszék és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) az önkormányzatok számvevőszéki ellenőrzésével kapcsolatban. Az egyeztetésen az Állami Számvevőszék részéről Domokos László elnök, Warvasovszky Tihamér alelnök és Gyüre Lajosné számvevő tanácsos, a TÖOSZ részéről pedig Schmidt Jenő elnök, Tab város polgármestere, illetve Kerekes Miklós társelnök, Ajak nagyközség polgármestere vett részt.

A konzultáción a résztvevő felek áttekintették a 2011-es évben elindított önkormányzati ellenőrzések eddigi tapasztalatait. Az Állami Számvevőszék tavaly ellenőrizte a kockázati szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati középszint, azaz a Főváros, a megyék és a megyei jogú városok gazdálkodását, és elkezdte a városok pénzügyi egyensúlyi helyzetének ellenőrzését is. Az önkormányzati adósság harmadát felhalmozó 304 magyarországi városból 63-at reprezentatív mintavétellel választott ki az ÁSZ, így az itteni tapasztalatok a városi kör egészére értelmezhetőek lesznek. A városi ellenőrzésekről szóló jelentések 2012 áprilisában készülnek el, illetve lesznek – az összes számvevőszéki jelentéshez hasonlóan – nyilvánosak.

Az ÁSZ a további önkormányzati ellenőrzésekre való felkészülés jegyében pilot (próba) ellenőrzéseket hajtott végre a legkockázatosabb gazdálkodási területek beazonosítása érdekében. A pilot-ellenőrzéseket egy kockázatelemzés alapján kiválasztott önkormányzati körben, öt városi és hét községi önkormányzatnál végezte el a Számvevőszék. Az ÁSZ elemezte az önkormányzatok pénzügyi helyzetét, a pénzügyi kockázatokat, és rámutatott, hogy a szabályozási hiányosságok is szerepet játszottak abban, hogy nem működtek a belső kontrollok, és nem biztosították a vagyongazdálkodás szabályosságát és eredményességét.

A konzultáción az ÁSZ és a TÖOSZ képviselői egyetértettek abban, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentősége van az önkormányzati kör ellenőrzésének. Leszögezték, hogy a hatékony és hasznos ellenőrzési munka egyik kulcsa az ÁSZ által alkalmazott kockázatalapú megközelítés, valamint a pénzügyi folyamatok elemzése.

Az egyeztetésen szó volt az idei teendőkről és a várható ellenőrzésekről is. Az ÁSZ idei első féléves ellenőrzési tervében három olyan ellenőrzési téma szerepel, amely az önkormányzati kört érinti. Az egyik a községi önkormányzatok belső kontrolljainak értékelése, ami azért sürgető feladat, mert a közpénzekkel, közvagyonnal való gazdálkodás szabályosságának és eredményességének alapvető feltétele a megfelelő belső kontrollrendszer. A másik fókusz az eddig még nem ellenőrzött városok pénzügyi helyzetének értékelése lesz. Ellenőrzésre a legnagyobb pénzügyi kockázatnak kitett városokban kerül majd sor, és amennyiben az ÁSZ monitoring rendszere a pénzügyieken túl szabályossági kockázatokat is talál, úgy az ellenőrzést a szabályosság értékelésére is kiterjeszti. A 2012-es év első felének harmadik kiemelt ellenőrzési témája a vagyongazdálkodás, a vagyoni helyzet értékelése lesz, nem megfeledkezve az önkormányzatok gazdasági társaságairól sem. Ez azért különösen fontos terület, mert enélkül lehetetlen megítélni az önkormányzatok valós pénzügyi helyzetét.

A TÖOSZ álláspontja szerint egyszerűsíteni és korszerűsíteni kell a számviteli rendszert. A fentiekből adódóan is a TÖOSZ egyetért és csatlakozik az Állami Számvevőszék és Megyei Jogú Városok Szövetsége kezdeményezéséhez, amely az elhatárolás alapú, eredményszemléletű államháztartási információs rendszer bevezetésére irányul. Ezáltal ugyanis lehetővé válik a valós ráfordítások elszámolása, a tranzakciók pénzügyi és jövedelmi eredményre, illetve a vagyonra gyakorolt hatásának kimutatása. A rendszer végső soron a teljesítmény javulását, a valóságtartalom növekedését, a transzparencia és az elszámoltathatóság, valamint a közszféra folyamatainak rendszerszintű javulását, illetve a közszolgáltatások pontosabb „árszabását” teszi lehetővé.

Az ÁSZ és a TÖOSZ vezetése közötti megbeszélés a második volt azon konzultációk sorában, amelyek során az Számvevőszék tájékoztatja az érintett önkormányzati szervezeteket ellenőrzési tervéről és módszertanáról, illetve lehetőséget biztosít ezen szervezeteknek észrevételeik megfogalmazására. Az első egyeztetésre az Állami Számvevőszék és a Megyei Jogú Városok Szövetsége között került sor, 2012. március 24-én”

Forrás:
Az önkormányzatok ellenőrzéséről tartott konzultációt az ÁSZ és a TÖOSZ, Állami Számvevőszék, 2012. április 2.

Tárgyalás a városok nélkül

„Kihagyja a kormány az önkormányzatokat a tárgyalásokról, amelyeket a bankokkal folytatnak a települési devizahitelek rendezésének helyzetéről. Lapunk értesülését megerősítette Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke is, aki elmondta: sem a kormány, sem a bankok nem tárgyaltak eddig az önkormányzati szövetségekkel a devizahitelekről.

Pedig a kormány és több bank közt zajlik a tárgyalás a települések problémáiról, és a kiszivárgó információk szerint jók az esélyek arra, hogy hamarosan legalább részmegoldás szülessen. Herbert Stepic, a Raiffeisen vezérigazgatója egy nyilatkozatában arról beszélt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és a magyar kormány hozzáállása sokkal konszenzuskeresőbb, mint egy éve volt, „pozitív, építő jellegű” megbeszélések folynak. A részletekbe azonban a polgármesterek közül információink szerint csak azok látnak be, akik erős emberek a kormánypárton belül.
A TÖOSZ-elnök mindettől függetlenül úgy véli: idén tartható marad a települések helyzete, most nem várhatóak tömeges önkormányzati csődök. Igaz, sokaknál vannak súlyos problémák – tette hozzá. Véleménye szerint 2013-ra és 2014-re kell felkészülnie a kormánynak és a bankoknak már most, ekkor kell ugyanis a legtöbbet visszafizetni a devizahitelekből. A devizaadósság a 400 milliárd forintot is meghaladja, Schmidt Jenő azonban hozzátette: emellett van egy 500 milliárd körüli összértékű, rövid lejáratú hitelekből álló tartozás.

Ezeket már régen elköltötték, most pedig néhány havonta meghosszabbítják a lejártukat. Az eldöntött, hogy nem lesznek sokkal könnyebbek a törlesztés feltételei, mint az eredeti szerződésekben. Orbán Viktor korábban azt nyilatkozta, hogy a végtörlesztéshez hasonló megoldási lehetőség nem lesz. Csendben elhalt Lázár János kezdeményezése is, a hódmezővásárhelyi polgármester pedig néhány hónapja még kemény hangvétellel követelte a várost hitelező Erste Banktól, hogy vállalják magukra az árfolyamkockázat egy részét. Azt pedig Schmidt Jenő mondta el, hogy a települési szövetségek helytelenítenék, ha az állam teljesen átvállalná néhány város adósságát. „Ne a jókkal szúrjunk ki” – fogalmazott a TÖOSZ-elnök.
…
Az önkormányzati problémák többségének kiinduló időpontját 2005–2007 környékén kell keresni: ekkor terjedt el az a szokás, hogy kötvénykibocsátással, vagyis gyakorlatilag hitelfelvétellel próbálnak pénzhez jutni. A válság előszele még nem látszott, és fontos a politika is, hiszen ekkor előbb kampányidőszak volt, ami nem segített a spórolásban, majd sok helyen új városvezetés jött, akik nem akarták, hogy ne legyenek fejlesztések, akár hitelből.

Az árfolyamkockázattal kevesen számoltak, e szempontból pedig a legrosszabbkor, 2011-ben járt le a legtöbb helyen az a moratórium, amíg kamatokat nem kellett törleszteni. Nem segítettek a kormányzati lépések sem: 2006 óta mindhárom kormány jelentősen csökkentette a települések támogatását, a feladatkör viszont nőtt.”

Forrás:
Tárgyalás a városok nélkül, Sztojcsev Iván, Világgazdaság, 2012. április 6.

Navracsics: A közigazgatásban is van élet

„Navracsics Tibor szerint a magyar közigazgatásnak mindig fiatalnak és megújulásra késznek kell lennie. A közigazgatási és igazságügyi miniszter erről a tárcája által rendezett nyílt napon, pénteken beszélt fiatalok előtt.

A ReGeneráció címmel, második alkalommal megrendezett nyílt napon a miniszterelnök-helyettes azt mondta: a központi és a területi közigazgatásban két éve zajló megújulásnak nemcsak intézményi összetevői vannak, hanem van egy nagyon komoly személyi feltétele is, hiszen a magyar közigazgatásnak mindig fiatalnak és mindig megújulásra késznek kell lennie.

„Célunk, hogy önöket meghódítsuk magunknak”, hogy lássanak pályát a közigazgatásban való elhelyezkedésben, és ne higgyenek azoknak a reklámoknak, embereknek, akik szerint csak a piacon van jövő – fordult Navracsics Tibor a rendezvényen részt vevő diákokhoz, hangsúlyozva: a piacon kívül, a közigazgatásban is van élet, és erkölcsileg nemesebb feladat a közösséget, a nemzetet szolgálni. Szavai szerint szakmailag legalább annyi, ha nem több kihívás éri az embert a közigazgatásban, mint a piacon, és legalább annyira sokszínű az élet egy minisztériumban, mint egy piaci vállalatnál.

Emlékeztetett arra, hogy 2010 őszén kezdték el ReGeneráció című programsorozatot, amelynek célja, hogy felkeltsék és ébren tartsák a fiatalok érdeklődését a közigazgatás, a központi közigazgatás és a minisztériumok iránt, valamint biztosítsák a folyamatos utánpótlást a közigazgatásnak.

A nyílt napon az érdeklődő fiatalok találkozhatnak a tárca államtitkáraival és kormánytisztviselőivel, előadásokat hallhatnak a KIM kiemelt projektjeiről, játékon vehetnek részt és csatlakozhatnak a közigazgatás kulisszatitkait feltáró körsétákhoz.

A nap folyamán előadást tart többek között Gál András Levente kormánybiztos, Mihalovics Péter miniszteri kabinetfőnök és Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár is”

Forrás:
Navracsics: A közigazgatásban is van élet, Magyar Nemzet/MTI, 2012. április 13.

Magyar Nemzet: új központi iskolafenntartó alakulhat

„Az oktatási ágazatban a szaktárca irányítása alatt új szereplőként létrejön egy központi fenntartói szervezet, amely az iskolák átvételéről gondoskodik, és köztes szintet képez az intézmények, illetve a tárca között – írja a Magyar Nemzet.

Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár a lap pénteki számában elmondta: az iskolák állami kézbe vételére vonatkozó kormánydöntés szerint a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) irányítása alatt létrejön egy fenntartói szervezet, amely feladatait és működését tekintve a kórházak állami átvételét lebonyolító Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézethez (GYEMSZI) hasonló lesz.

A fenntartó fogja végezni a tanügy-igazgatási feladatokat, a pedagógusok és a pedagógiai munkát közvetlenül segítők bérgazdálkodását, gyakorolja az intézményvezetők feletti munkáltatói jogokat, emellett az állam kötelessége lesz a taneszközök biztosítása is, az önkormányzatnak pedig csak az ingó- és ingatlanvagyon fenntartása, illetve karbantartása marad – mondta a helyettes államtitkár a lapnak.”

Forrás:
Magyar Nemzet: új központi iskolafenntartó alakulhat, HVG.hu/MTI, 2012. április 13.

Hol tart a kormány az önkormányzati rendszer átalakításában?

„Fűnyíró az önkormányzatoknál is: 27%-os forráskivonás
A kormány tavaly év elején megfogalmazott szándéka szerint az önkormányzati rendszerben a méretgazdaságosság növelésével, a feladatok felülvizsgálatával és a hitelfelvétel lehetőségének korlátozásával érdemi megtakarításokat lehet elérni. A tervek szerint ezekkel az intézkedésekkel 2012-ben 15 milliárd forintot, míg 2013-ban 100 milliárd forintot lehet megtakarítani. A tervek végrehajtásának az önkormányzatiság szempontjából jelentős ára van, ráadásul erősen kérdéses a megvalósíthatósága is.

Ha azt nézzük, hogy a központi költségvetés mennyit áldoz a településekre, akkor ezek a tételek valóban jelentős forráskivonást jelentenek. Ebben az évben a költségvetési törvény szerint 1.041 milliárd forintot biztosítanak az önkormányzatoknak, amit saját bevételekből kell kiegészíteniük. A tervezett csökkentéssel ez az összeg 10%-kal lesz kevesebb jövőre, mint idén volt. Összességében 2005 és 2013 között ez egy drasztikus 27%-os forráskivonást jelentene (ebben benne van a jövőre a járásokhoz átkerülő feladatok lebonyolítására szánt összeg is).

Mindezt úgy, hogy bár elveszik a járási rendszer kialakításával az államigazgatási feladatokat a jegyzőktől, valamint a közoktatási intézmények is átkerülnek a kormányhoz, ettől még ezeket a feladatokat valahogyan el kell végezni, vagyis ez ugyanúgy forrást igényel a központi költségvetéstől. Ráadásul nem egyértelmű, hogy a járási rendszer létrehozásával és az oktatási rendszer átalakításával megteremtődne-e a lehetőség egy ekkora mértékű forráscsökkentéshez.

Az önkormányzatok teljes bevételének jelenleg is a 32,5%-a származik a központi költségvetéstől. Várakozásaink szerint a jövő évben tervezett megtakarítások nagy részét ráterheli az önkormányzatokra a kormány. Ezt úgy kívánják politikailag kezelni, hogy növelik az önkormányzatok saját bevételszerző képességét, azaz a települések az adó beszedési oldalon kapnak még nagyobb mozgásteret és érdekeltséget. A kormány nyugodtan gondolhatja azt, hogy a kiesést megkeresik saját bevételi oldalukon a települések.

Ugyanakkor – és ez a forráskivonás legnagyobb veszélye – nagyon differenciált a magyar településrendszer. Vannak, ahol képesek a helyi cégektől, lakosságtól további forrásokat begyűjteni, míg főleg a kisfalvas részeken szinte semmi remény sincs a mostani saját bevételek növelésére. Ez pedig még erősebb leszakadást eredményezhet.

Hitelből sincs működés. Vége a korlátlan hitelfelvételeknek
A kormányok az éves költségvetési hiány meghatározásakor azzal a nehezen becsülhető faktorral is számolnak, hogy mekkora lesz az önkormányzatok működési vesztesége. Ennek oka, hogy a tavalyi évig minden település saját maga dönthette el, hogy milyen szerkezetű költségvetést készít. Ha többet kívánt költeni, mint amit bevételei lehetővé tettek, akkor a különbözetet hitelfelvételből megoldhatta. Ebben a tekintetben csak a település hitelképessége jelentette a határt.

Az ún. stabilitási törvény eredményeképpen a kormány elérte, hogy ezentúl lényegében engedély köteles az önkormányzatok hitelfelvétele. Ezzel pénzügyi oldalról megteremtette a garanciákat, hogy a tervezettnek megfelelő hiánya legyen csak a településeknek, és ne kelljen évközben a központi költségvetésnek konszolidációs lépéseket végrehajtania. Ugyanakkor ezzel arra is lehetőséget teremtett, hogy operatív, és alkalomadtán politikai célokra is kiterjedő beleszólása legyen a települések életébe. Azaz, ha meg akarja akadályozni egy település fejlesztési elképzeléseit, akkor a jelenlegi szabályok alapján erre minden jogosítványa meg van. Ezzel akkor is élhet, ha pénzügyi okok nem is szólnak valamely fejlesztési szándék meggátolására.

Érdemes megnézni az önkormányzati gazdálkodás pénzügyi kockázatait is. A teljes államháztartásban 2010-ben 1121,5 milliárd forint volt a hiány, amelynek mintegy 20%-a volt az önkormányzatok által „termelt” hiány. Ez 2011-ben – egyes becslések szerint kedvezőbb – 13% körüli volt, de figyelembe kell venni több tényezőt is. A központi költségvetés decemberben a megyei önkormányzatok adósságaiból átvállalt mintegy 196 milliárd forintot. A 2011-es államháztartási hiány pontos nagysága – amelyhez végül is a hiány mértékét viszonyíthatjuk – pedig még a konszolidáció során véglegesül. Az önkormányzati hiány 2012-ben újra elérheti a 20%-ot, azaz bár nem a legnagyobb, de változatlanul jelentős része ez az államháztartás hiányának. Miután kohéziós források zárolása is múlhat azon, hogy képes-e az ország tartani az általa vállalt hiánycélt, ezért racionális az, hogy a mindenkori kormány próbál kontrollt gyakorolni a települések felett. Nehéz persze megoldani ezt anélkül, hogy sérülne az önkormányzatiság joga, de ez tűnik az egyedüli járható útnak.

Több vagy kevesebb feladat?
Az önkormányzatok hagyományos finanszírozási nehézsége, hogy egyre több feladatot kell ellátniuk, egyre kevesebb központi támogatásból. A többlet feladatok jelentős része az államigazgatási feladatok számának megszaporodásából adódott. Ha az önkormányzat tudott rá más bevételekből átcsoportosítani, akkor képes volt a település létszámbővítéssel megoldani ezeket a nehézségeket, ha nem, akkor növelte a munkaterheket a meglévő dolgozókon, valamint jelentősen lelassult az ügyintézési idő.

A járások létrehozásáról rendelkező törvényt március végén nyújtotta be a kormány. Ez jogalkotási szempontból lényegében az önkormányzati rendszer átalakításának végső lépése. Ugyanakkor az államigazgatási feladatok járásokhoz való átkerülésével még nyitott a kérdés, hogy miképpen oldják meg a pénzügyi és vagyoni szétválást. Ténylegesen mennyivel kapnak kevesebb forrást az önkormányzatok, vagy mi lesz azokkal az ingatlanokkal, ahol most államigazgatási feladatokat is végeztek (ilyen praktikusan például a polgármesteri hivatalok épületei)?

Ezek a kérdések a 2012 őszi költségvetési tárgyalásoknak egyik politikai szempontból is neuralgikus pontjai lesznek, mivel pénzügyileg is konkrétan meg fog kelleni egyezni a kormánypárti frakción belül jelentős lobbi erővel bíró képviselőkkel, és a helyi szinteken is október végéig le kell zárni a járások létrehozásával kapcsolatos egyeztetéseket. ”

Forrás:
Kormánypárti konfliktusokat hoz az önkormányzati rendszer átalakítása, Policy Agenda, 2012. április 11.

Kiszervezés, átnevezés – a városok minden rutint bevetnek az állam ellen

„Leszűrték a megyei kórházak államosításának tanulságait – az önkormányzatok még a városi kórházak elvétele előtti utolsó pillanatokban is igyekeznek kimenteni maguknak azt, amit csak tudnak. Van olyan tulajdonos, aki társasházzá minősítette át a kórház épületét, egy másik önkormányzat pedig egész egyszerűen lekanyarított egy nagyobb szeletet a kórházi telekből, és önálló ingatlanként bejegyeztette saját tulajdonába.

Az egészségügyi vagyonmentés mindenesetre megkezdődött. A városi önkormányzatok a konszolidáció fejében átadandó feladatokhoz kötött ingatlanok és szolgáltatások közül csak azt adnák át az államnak, amit feltétlenül muszáj.

Van olyan település, ahol az intézmények felmérésekor külön listázzák, mik azok az ingóságok, szolgáltatások, amelyek még az államosítás előtt átmenthetők magánműködtetőkhöz. A skála meglehetősen széles, és megvan a kellő rutin is: a kiszervezés nem áll túl távol a tulajdonos önkormányzatoktól.

Az állam könnyen pórul járhat azért is, mert a közintézmények, köztük a kórházak ingatlan- és eszköznyilvántartása meglehetősen slampos. Könnyen előfordulhat, hogy rég megszűnt, lebontott épületek még mindig szerepelnek a telekkönyvekben, de az is megtörténhet, hogy olyasmi is van az intézmények területén, ami valójában sohasem volt az övék.

Gyakori a kórházak belső udvarainak, telkeinek hosszú távú bérbeadása. Ezeken aztán magánberuházók által épített, magántulajdonú épületek állnak. Senki sem tudja, mi lesz a sorsuk az államosítással, illetve hogyan teremthetők köröttük tiszta viszonyok. Így meglehetősen vegyes tulajdoni helyzetet találhatnak az államosítók a siófoki kórház esetében is, ahol a telek mérete szinte a rendszerváltás óta folyamatosan zsugorodik.

A zsugorodó siófoki kórház
Először az első Orbán-kormány alatt „vágtak le” belőle egy darabot az öregek napközi otthonának. A patikaprivatizáció idején nemcsak a gyógyszertár épületéhez, de újabb telekrészhez is hozzájuthatott a magánosító gyógyszerész. Később a művese-szolgáltató a kórház teniszpályájára húzta fel a műveseállomást, cserébe ultrahangkészüléket kapott az intézmény.

Az önkormányzat az idők folyamán további három telket is leválasztott a kórház területéből. A vagyonmentésnek egy másik formája az, ami Csornán történt. Információink szerint a csornai önkormányzat alig egy hete nyilváníttatta társasházzá kórháza épületét.

Sokan azt fontolgatják, hogyan tarthatnák meg a kórházak területén lévő teniszpályákat, oktatóközpontokat, bölcsődei épületeket, nővérszállókat, uszodákat.

Edelény keze messzire elér?
Már az is megdöbbenést keltett szakmai körökben, hogy az eredetileg bezárásra ítélt edelényi kórház az országos intézetekével azonos szintű tüdőgyógyászati szakkórház besorolást kaphat. Ám most a főigazgatója, dr. Daher Pierre országgyűlési képviselő minden követ megmozgat, hogy a bezárásra ítélt kazincbarcikai kórház uszodáját, tenisz- és jégpályáját saját, húsz kilométerrel távolabb lévő kórházához csatoltassa.

Azt egyelőre senki nem tudja, miért is van szüksége egy tüdőszakkórháznak épp államosítás előtt ezekre a létesítményekre, mint ahogyan azt sem tudni, miből futja majd az 500 millió forintos éves intézményi költségvetéséből a sportkomplexum további évi 100 millió forintba kerülő fenntartására.

Elszámolási vitáktól is hangos a kórházak államosítási folyamata. Lapunk úgy tudja: Kósa Lajos 800 millió forintot vár a debreceni Kenézy Gyula államosításáért, a város ugyanis ekkora összeggel tőkésítette fel nemrégiben az intézményét.

Az állam jön, és mindent visz
Dorog a kórházát, Veresegyház pedig legendás szakrendelőjét nem adná az államnak. Mindkét polgármester határozottan ragaszkodik az intézményéhez. Dorog az aktív ellátást mentené, Veresegyház pedig a közösség pénzét.

A Misszió Egészségközpontot eredetileg Somody Imre építette meg a városnak, aztán később az önkormányzat kivásárolta a közös vállalkozásból a befektetőt. Pásztor Béla polgármester a minap a Népszabadságnak nyilatkozva azt mondta: nemcsak a város súlyos milliárdjai, hanem az itt élők kétkezi munkája is kellett az épület elkészültéhez, miközben soha egyetlen állami fillért sem kértek a működtetéséhez.

Kivétel viszont biztosan nem lesz, az államosítást egyetlen önkormányzat sem úszhatja meg. Az Országgyűlés már tárgyalja a városi kórházak államosításáról szóló javaslatot. E szerint május elsején a fővárosi és a megyei kórházak után újabb 55 kórházat vesz át az állam a településektől. Az intézményeket az összes ingó és ingatlan vagyonukkal, továbbá adósságállományukkal együtt vinné az új tulajdonos.”

Forrás:
Kiszervezés, átnevezés – a városok minden rutint bevetnek az állam ellen, Népszabadság, 2012. április 13.

„Jelentős lépés”: Magyarországon is nyílt kormányzás lesz

„Magyarország a kormány döntése értelmében csatlakozik a nyílt kormányzásról szóló nemzetközi nyilatkozathoz – mondta Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára vasárnap az MTI-nek. A program célja az átlátható, hatékony és ellenőrizhető kormányzás megteremtése.

A parlamenti államtitkár felidézte: az alapító dokumentumot az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Norvégia, Brazília, Indonézia, Mexikó, Fülöp-szigetek és a Dél-afrikai Köztársaság írta alá 2011. szeptember 20-án.

Rétvári Bence kifejtette: a program célja az átlátható, hatékony és ellenőrizhető kormányzat elérése, és a kabinetek részéről olyan kötelezettségvállalások kezdeményezése, amelyek a korrupció elleni fellépést elősegítik, a kormányzatok és a civil szféra együttműködésével.

Egy nemzetközi részvétellel működő szervezetről van szó, a felügyeletét egy a kormányok és civilszervezetekből álló bizottság látja el – magyarázta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Hozzátette: ahhoz, hogy egy ország részt vehessen a programban, magára nézve kötelezően el kell ismernie a nyilatkozatot, meg kell határoznia egy konkrét cselekvési tervet, amelyet ezelőtt széleskörű társadalmi vitára kell bocsátani.

Az akcióterv megvalósításáról később független jelentésnek kell készülnie – mutatott rá. Jelezte: Magyarország csatlakozását korábban már több szervezet – így a Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International, a K-monitor, az Ökotárs, valamint az EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület is – szorgalmazta a minisztériumnál.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a kéréseket áttanulmányozta és a civil szervezetek vezetőivel történt egyeztetések után döntött a csatlakozás mellett. A parlamenti államtitkár emlékeztetett: a kormány nemrégiben elfogadta a korrupció megelőzési programot, és az annak végrehajtásához szükséges intézkedésekről is határozott.

Ez jelentős lépés a korrupció elleni küzdelemben, hiszen a rendszerváltás óta nem volt ilyen jellegű kormányzati szintű program. A fő cél, hogy az állam korrupcióval szembeni ellenálló képessége erősödjön, a közigazgatás, államigazgatás, a kormányzati szervek jó ellenálló képességűek legyenek a korrupcióval szemben – fogalmazott Rétvári Bence.

A program része hivatásetikai kódex kiadása a közigazgatási szervek munkatársai számára június 30-ig, emellett az alapvető etikai normák és a
korrupcióval szembeni értékek és ismeretek beépülnek a Nemzeti alaptantervbe, és a lakosság korrupcióellenes ismereteit is szeretnék tájékoztató programokkal, kampánnyal növelni.

A lakosság körében a korrupció felismerése igen magas szintű, öt emberből négy említi, mint létező problémát, és a kutatások szerint az emberek 63 százaléka véli úgy, hogy ma kapcsolatok és korrupció nélkül nem lehet előre jutni – jelezte az államtitkár, hozzátéve: ezt az arányt 50 százalékra szeretnék csökkenteni.

Az egyik legelterjedtebbnek az egészségügyi korrupció mellett a közbeszerzéseket tartják, a vállalkozások 57 százaléka állítja, hogy korrupció nélkül nincs közbeszerzés. Ezt az arányt szeretnék 45 százalékra leszorítani – közölte.”

Forrás:
„Jelentős lépés”: Magyarországon is nyílt kormányzás lesz, HVG.hu/MTI, 2012. április 15.

A Nyílt Kormányzat Nyilatkozata

„A Kormány 1104/2012. (IV. 6.) Korm. határozata a korrupció elleni kormányzati intézkedésekről és a Közigazgatás Korrupció-megelőzési Programjának elfogadásáról
A tiszta közélet és a jó állam megteremtése érdekében a Kormány a következő határozatot hozza:
…
21. A Kormány felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy tegyen előterjesztést az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Norvégia és további öt állam által 2011. szeptember 20-án aláírt, a nyílt kormányzásról szól nyilatkozatához (Open Government Declaration) való csatlakozásra, és hozza létre a nyilatkozathoz kapcsolódó intézkedések nyomon követésének rendszerét.
Felelős: közigazgatási és igazságügyi miniszter
Határidő: 2012. május 31…”

Nézzük meg közelebbről miről is van szó!

Az elérhető információk alapján úgy tűnik, hogy nem a Nyílt Kormányzat Nyilatkozatához (Open Government Declaration) kell csatlakozni, hanem a Nyílt Kormányzati Társuláshoz (Open Government Partnership). A Nyilatkozat a tagok által elfogadott, maguk számára iránymutatóként alkalmazott nyilatkozat. A Társulás tagjaival szemben támasztott követelmények: magukévá kell tenniük egy magas szinten megfogalmazott Nyílt Kormányzati Nyilatkozatot; meg kell alkotniuk egy cselekvési tervet, melyet az állampolgárokkal folytatott konzultáció során hoznak létre; el kell kötelezniük magukat amellett, hogy a cselekvési terv végrehajtását független jelentés fogja értékelni.

Kivonat a Nyílt Kormányzat Nyilatkozatából:
…
Növeljük a kormányzati tevékenységgel kapcsolatos információ elérhetőségét
A kormányzatok az állampolgárok nevében gyűjtik és tárolják az információt, és az állampolgároknak joguk van információt igényelni a kormányzati tevékenységről. El vagyunk kötelezve arra, hogy a kormányzat minden szintjén növekedjék az információhoz való hozzáférés és a kormányzati információk megosztása az emberekkel. El vagyunk kötelezve arra, hogy növeljük erőfeszítéseinket, melyek célja a kormányzati kiadásokkal és az alapvető közszolgáltatások teljesítményével kapcsolatos adatok módszeres összegyűjtése és megjelentetése. El vagyunk kötelezve arra, hogy pro-aktív módon, időben nyújtsunk értékes információt, beleértve a nyers adatokat is, könnyen megtalálható, megérthető és használható formákban, amelyek egyben az információ újrahasznosítását is elősegítik. El vagyunk kötelezve arra, hogy hatékonyan fogjuk orvosolni, ha az információt helytelenül visszatartják, ennek része az igényvételi folyamat hatékony ellenőrzése. Elismerjük, hogy a nyílt szabványok fontos szerepet játszanak abban, hogy a civil társadalom a közadatokhoz hozzáférjen, valamint abban is, hogy a kormányzati információs rendszerek együtt tudjanak működni. El vagyunk kötelezve arra, hogy keresni fogjuk az emberek véleményét, hogy milyen információ a legértékesebb számukra, és megfogadjuk, hogy ezt a visszajelzést a lehető legnagyobb mértékben figyelembe is vesszük.

Támogatjuk a civil részvételt
Egyenlően és megkülönböztetés nélkül, mindenki állampolgári részvételét értékesnek tartjuk a döntéshozatali és politika alakítási folyamatokban. A közösség részvétele, beleértve a nők teljes jogú részvételét, növeli a kormányzati hatékonyságot, mert az emberek tudása, elképzelései és ellenőrzése előnyére van a kormányzati tevékenységnek. El vagyunk kötelezve, hogy a politika alakítását és a döntéshozatalt átláthatóbbá tesszük, megteremtjük és használjuk a nyilvános visszajelzések intézményes lehetőségeit, elmélyítjük az állampolgári részvételt a kormányzati tevékenység fejlesztésében, ellenőrzésében és értékelésében. El vagyunk kötelezve arra, hogy megvédjük a non-profit és civil szervezeteket, hogy az alapvető szabadságjogoknak ( a szólás, egyesülés és vélemény szabadsága) megfelelően működhessenek. El vagyunk kötelezve arra, hogy olyan mechanizmusokat hozzunk létre, melyek elősegítik a kormányzatok és a civil szervezetek, valamint vállalkozások közötti nagyobb együttműködést.

A szakmai integritás legmagasabb normáit alkalmazzuk a közigazgatásunkon belül
A számonkérhető kormányzat magasrendű etikai normákat és viselkedési szabályokat követel a köztisztviselőktől. El vagyunk kötelezve, hogy erős korrupcióellenes eljárásokkal, mechanizmusokkal és gyakorlatokkal rendelkezzünk, a közpénzek kezelése és a közbeszerzések során biztosítsuk az átláthatóságot és erősítsük a jog uralmát. El vagyunk kötelezve arra, hogy az országos politika vezető tisztségviselői jövedelme és vagyona nyilvánosságra hozatala számára biztosítsuk a jogi keretet. El vagyunk kötelezve arra, hogy a közérdekű bejelentők védelmét biztosító szabályokat fogunk életbe léptetni. El vagyunk kötelezve arra, hogy nyilvános lesz a korrupció ellen küzdő szervezetek tevékenysége és hatékonysága, valamint az ezekhez a szervezetekhez való fordulás módja, tiszteletben tartva az adott bünüldözési információk bizalmasságát. El vagyunk kötelezve arra, hogy növeljük a köz- és magánszektoron belül a vesztegetés és a korrupció más formái elleni elrettentést, valamint az információ és tapasztalat megosztását.

Növeljük az új technológiákhoz való hozzáférést a nyitottság és számonkérhetőség érdekében
Az új technológiák lehetőséget biztosítanak az információ megosztása, az állampolgári részvétel és az együttműködés területén. Az a célunk, hogy úgy hasznosítsuk ezeket a műszaki lehetőségeket, hogy olyan módokon teszünk több információt nyilvánossá, hogy az embereket képesek legyenek megérteni a kormányzat munkáját és egyben befolyásolni is tudják a döntéseket. El vagyunk kötelezve arra, hogy hozzáférhető és biztonságos onlájn tereket hozzunk létre, melyek a szolgáltatások, az állampolgári részvétel, és az eszmék és az információ megosztásának platformjául szolgálnak. Tudjuk, hogy a technológiához való méltányos és elérhető hozzáférés megteremtése kihívás, ezért el vagyunk kötelezve arra, hogy törekedjünk a hálózatos technológiák megnövelt használatára , de ugyanakkor támogatni fogjuk az állampolgári részvétel alternatív eljárásait is. El vagyunk kötelezve arra, hogy bevonjuk a civil társadalmat és az üzleti közösséget, hogy hatékony eljárásokat és innovatív megközelítéseket tárjunk fel az állampolgárokat felruházó és a kormányzaton belüli átláthatóságot támogató új technológiák felhasználására. Tudatában vagyunk annak is, hogy a technológia növekvő használata magával vonja a használatának támogatását. El vagyunk kötelezve arra, hogy támogassuk és fejlesszük a technológiai újítások használatát, a kormányzati alkalmazottak és az állampolgárok között egyaránt. Azt is tudjuk, hogy a technológia csak kiegészíti, és nem helyettesíti, a világos, használható és hasznos információt…

Forrás:
Open Government Declaration, Open Government Partnership, 2011. szeptember
A Kormány 1104/2012. (IV. 6.) Korm. határozata a korrupció elleni kormányzati intézkedésekről és a Közigazgatás Korrupció-megelőzési Programjának elfogadásáról
“Jelentős lépés”: Magyarországon is nyílt kormányzás lesz

Közigazgatási, politikai informatika

A legújabb technológiai kihívásokra is válaszol a kormányzati informatika

„Az információs technológia változásai jelentős mértékben megváltoztatták a tanulás trendjeit is, amelyre a kormánynak megfelelő válaszokat kell adnia – mondta Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkára a veszprémi Pannon Egyetemen megrendezett Networkshop 2012 informatikai konferencia megnyitóján, 2012. április 11-én.

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI), a HUNGARNET Egyesület és a Magyar Internet Társaság közös rendezésében megvalósuló szakmai konferencián Vályi-Nagy Vilmos kifejtette: a tanulási trendek az információs társadalom megváltozott körülményeit figyelembe véve egyre inkább a helytől és időtől, az életkortól és a technológiai kötöttségektől való függetlenedés irányába változnak. Emiatt a kormányzati informatika legfontosabb céljai között szerepel a digitális írástudatlanság csökkentése (elsősorban az idősek körében) és a szélessávú lefedettség növelése, e célok elérését az Új Széchenyi Terv forrásai is támogatják – tette hozzá a helyettes államtitkár.

Vályi-Nagy Vilmos kiemelte: az új technológiák közigazgatásban való elterjedését és a platformok közötti átjárhatóságot támogatja a Nyílt Forráskód Program. Ebben egyfelől a zárt forráskódú irodai szoftverek beszerzésének korlátozására került sor, másfelől a szabványos fájl-formátum használatát írták elő a hivatali munka során.

Vályi-Nagy Vilmos hangsúlyozta: az Európai Digitális Menetrend prioritásait szem előtt tartó infrastrukturális fejlesztésekben egyre nagyobb szerep jut a NIIFI-nek, amely mind a felsőoktatási, mind a kutatási, mind pedig a közgyűjteményi szektor szereplőivel szorosabb együttműködésre törekszik. A felsőoktatásban kiemelt helyen szerepel több előkészítés alatt álló projekt, így a zöld számítástechnikai környezetet eredményező fejlesztés is.

A helyettes államtitkár hozzátette: a kormányzati informatika szervezeti és technológiai konszolidációja terén a szaktárca kézzel fogható sikereket ért el. Ezek közül kiemelendő, hogy a közigazgatási és a Közháló keretében biztosított egyéb közösségi végpontok fenntartási költségeit több mint 1 milliárd forinttal sikerült leszorítani.”

Forrás:
A legújabb technológiai kihívásokra is válaszol a kormányzati informatika, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2012. április 11.

Vége a sorban állásnak a NAV ügyfélszolgálatain

„Évente több millió adózó keresi fel személyesen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ügyfélszolgálatait, akik mostantól egyes adóügyeiket előre egyeztetett időpontban, sorban állás nélkül intézhetik. 2012. április 16-tól ugyanis új szolgáltatással jelentkezik az állami adóhatóság: ekkortól érhető el honlapján az internetes ügyfélszolgálati időpontfoglalást biztosító program. Az ügyintézési időpontok lefoglalására a NAV 22 központi ügyfélszolgálatán, a NAV honlap „Ügyfélszolgálatok”, „Kapcsolatfelvétel” és „Szolgáltatások” menüpontjai alatt, a leggyakrabban intézett ügytípusok esetében van lehetőség. Ezek: adókártya és adóigazolás igénylése, illetőségigazolás kérése illetve ügyfélkapunyitás.

Időpontot foglalni legfeljebb két hétre előre lehet, és legkorábban az időpont lefoglalását követő második napra lehetséges ügyintézési időpontot előjegyezni. Az ügyfélnek először ki kell választania, hogy mely ügyfélszolgálaton kíván ügyet intézni, majd meg kell adnia az intézendő ügy típusát, ezt követően választhatja ki a számára kedvező szabad ügyintézési időpontot. Nemcsak saját ügyben van mód az előzetes időpontfoglalásra, a meghatalmazottként, képviselőként eljárók is élhetnek ezzel a lehetőséggel. Ha az időpontfoglalás során az ügyfél megadja e-mail címét, elektronikus visszaigazolást kaphat az időpontfoglalás részletes adatairól.”

Forrás:
Vége a sorban állásnak a NAV ügyfélszolgálatain, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, 2012. április 13.

Közadatigénylő portál Spanyolországban

„Márciustól Spanyolországban is működik olyan weboldal, amelyen keresztül bárki beadhat közérdekű adatigénylést állami szerveknek, illetve követheti mások adatigényléseinek sorsát. Az Access info Europe és a Fundación Ciudadana Civio emberi jogi szervezetek által menedzselt oldal a TuDerechoaSaber.es (“jogod van tudni”) címen érhető el, és részben a korábbi hasonló – Európai Uniós szerveket, illetve az Egyesült Királyság hatóságait célzó – oldalak szoftveres megoldásait használja. Az oldal indításának apropóját az új spanyol információszabadságról szóló, várhatóan április közepén nyilvánosságra kerülő törvényjavaslat adja, amely Spanyolországban – utolsó egymilliósnál nagyobb Európai Uniós országként – ad szabályozott lehetőséget az állampolgároknak, hogy a hatóságokhoz közérdekű információért fordulhassanak. David Cabo, a Fundación Ciudadana Civio megalapítója szerint “jelenleg minden hivatalos szerv maga döntheti el, hogy a nyilvánosságnak kiadjon-e információkat. Az új törvénnyel ez változni fog, hiszen lesz kötelező válaszadási határidő. A célunk az, hogy az átláthatóság mértékét az emberek, és ne a hatalom határozza meg”.”

Forrás:
Közadatigénylő portál Spanyolországban, atlatszo.hu, 2012. április 13.

Informatika, távközlés, technika

Gyenge lábakon áll a hazai adatbiztonság?

„Az Anonymous hackercsoport hazai célpontok ellen indított támadásai az elmúlt hetekben ismét ráirányították a figyelmet a magyar adatbiztonsági helyzetre.

A BDO Magyarország 2011-ben is számos hazai IT-infrastruktúra átfogó belső és külső adatbiztonsági vizsgálatát végezte el kórházi hálózatoktól, közműcégeken keresztül, komplex kereskedelmi rendszerekig. A vizsgálatok alapvető tapasztalata az volt, hogy az általános hazai kibervédelem már közepes informatikai felkészültség mellett is kijátszható. A szakemberek szinte minden esetben 1-2 nap alatt triviális adatbiztonsági hibák kihasználásával hozzáférést tudtak szerezni teljes rendszerekhez.

„A legkülönbözőbb, sokszor alapvető adatbiztonsági hibákkal találkoztunk a tesztek során” – ismertette a tapasztalatokat Török Szilárd, a BDO Magyarország IT Megoldások üzletágának partner ügyvezetője. „A rendszergazdai jog megszerzéséhez sokszor elegendő volt azt kihasználni, hogy a rendszerek alapbeállításokkal futnak, és igen gyenge vagy triviális felhasználónév/jelszó páros társul hozzájuk. Máskor egy pénzügyi szervezet egy külső, védelem nélküli webszerverén találtunk olyan adatokat, amelyek alapvetően könnyítették meg a behatolást. A legriasztóbb az a tény, hogy a hackerek egyes közműcégek olyan vezérlő rendszerei felett is képesek átvenni az uralmat, amelyeken keresztül ártó szándékkal befolyásolható (esetenként leállítható) a fogyasztók ellátása, bizonyos esetekben a teljes rendszer visszafordíthatatlanul tönkretehető” – tette hozzá a szakember.

A hibák detektálása önmagában nem elegendő, azokat gyorsan ki is kell küszöbölni. A BDO IT Megoldások üzletágának ezzel kapcsolatban is negatívak a tapasztalatai. A cég az auditok során például feltárt egy olyan komoly védelmi hibát egy, a hazai bankok többsége által használt home banking rendszerben, amelyet már 2001-ben, tehát több mint tíz éve beazonosítottak.

Csak a törvényi kötelezés az igazán hatékony
Bár a pénzügyi szektorban tevékenykedő szervezetek IT infrastruktúráin is találhatók biztonsági rések, a törvényi előírások betartása érdekében mindenütt végrehajtották azokat az alapvető biztonsági fejlesztéseket, amelyek jelentősen csökkentik a kockázatokat.

Az elmúlt években komplex, online kereskedelmi rendszerek tömege épült ki, ugyanakkor ezek biztonsági rendszerei korántsem fejlődtek a rajtuk keresztül lebonyolított forgalommal arányos módon. A BDO által végzett tesztek során külső behatolóként lehetséges volt hozzáférni bármely felhasználó kereskedelmi tételeihez, nevükben megrendeléseket leadni, stb…”

Forrás:
Gyenge lábakon áll a hazai adatbiztonság?, Kristóf Csaba, Computerworld, 2012. április 12.

Erőműveket épít a Deutsche Telekom

„Miniatűr áramtermelő erőművekből álló hálózatok kialakítására készül Németországban a Deutsche Telekom.

A távközlési cég pénteken vázolt terve szerint helyi áramszolgáltatókkal együttműködve úgynevezett blokkerőműveket (BHKW) telepítenének és kötnének hálózatba. A berendezések kis méretű és viszonylag kis teljesítményű áramfejlesztő motorok, amelyeket társasházak vagy családi házak pincéjében helyeznek el. Az eddigi gyakorlat szerint a blokkerőművel termelt áramot az a létesítmény használja, ahol a berendezést elhelyezték. Felhasználják a működés során keletkezett hőt is, fűtésre, illetve vízmelegítésre. A mini erőmű hatásfoka így jóval nagyobb, mint a nagy és a fogyasztási helytől távol elhelyezkedő erőművek esetében.

A Deutsche Telekom terve némileg eltérő működésmódot irányoz elő. A blokkerőműveket a távközlési cég technológiáját felhasználva hálózatba kapcsolnák és távirányítással működtetnék. Egy úgynevezett virtuális erőmű jönne így létre, amelyet a Deutsche Telekom energiaszolgáltató partnerei kiegészítő, pótlólagos eszközként használnának a más módon – szél- vagy naperőművekkel – termelt energia ellátásában adódó ingadozások kiegyenlítésére. Vagyis a blokkerőmű-hálózat akkor termelne, amikor nincsen elég áram más forrásból.

A távközlési hálózatokat működtető cégeknek világszerte nehézséget okoz a piacok átalakulása; a fő gond az, hogy a vezetékes telefonálás piaca rohamosan szűkül, a mobiltelefonálás piaca pedig egyre telítettebb. A vállalatok ezért új bevételi forrásokat kutatnak, azt vizsgálják, hogy milyen más területeken lehetne hasznosítani az évtizedek alatt kialakított és fejlesztett távközlési infrastruktúrát. Az egyik ilyen lehetőség az energetika. A Deutsche Telekom bevétele az évi 60 milliárd eurós szint körül stagnál.

Blokkerőművekkel egy másik olyan óriáscég is foglalkozik Németországban, amelynek korábban nem sok köze volt az energiaszektorhoz. Ez az autógyártó Volkswagen, amely a Golf modell motorja alapján fejlesztett ki BHKW-t. A típusból 2010 óta már 450 darabot telepítettek lakóházak pincéjében.”

Forrás:
Erőműveket épít a Deutsche Telekom, HVG.hu, 2012. április 13.
Blockheizkraftwerk, Wikpédia (német)

Új Microsoft leányvállalat a nyílt technológiák támogatására: Microsoft Open Technologies Inc.

Szokatlan lépésre szánta el magát a Microsoft. Új vállalatot alapított, amely nyílt forráskódú tervezetekkel, nyílt szabványokkal és interoperabilitási kezdeményezésekkel fog foglalkozni. A céget, amely a Microsoft 100 százalékos tulajdonában van, az anyavállalat Interoperability Strategy nevű részlegéből alakítják ki, kezdeti létszáma 50-75 fő lesz.

A meglepő fordulatot a cég és a nyílt forráskódú közösség közötti meglehetősen feszültséggel teli viszony teszi érdekessé. Ugyanakkor a változó hozzáállást jelzi, hogy a Microsoft immár az egyik legaktívabb hozzájáruló a Linux-rendszermag fejlesztéséhez. Az új vállalat elnöke szerint az anyavállalat részlegei továbbra is részt fognak venni a nyílt forráskódú fejlesztésekben, de az új cég lehetőséget fog adni arra, hogy külső projektbe rugalmasabban és új módon tudjanak bekapcsolódni. Céljuk az, hogy hidat képezzenek a Microsoft és rajta kívüli világ között.

Forrás:
Microsoft forms new subsidiary for open source, standards, Todd Bishop, GeekWire, 2012. április 12.
Announcing one more way Microsoft will engage with the open source and standards communities, Jean Paoli, Interoperability @ Microsoft, 2012. április 12.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Magyarországon első alkalommal rendezik meg a Dolgozz otthonról napot

„Április 21-én Magyarországon első alkalommal rendezik meg a Dolgozz otthonról napot (Home Office Day).

A Telenor és a Microsoft kezdeményezésének célja, hogy a lehető legtöbb hazai − elsősorban szellemi munkát adó − munkáltató tegye lehetővé az otthoni munkavégzést minél több munkatársa számára ezen a napon, valamint a vállalatok körében is ismertté váljon a rugalmas munkavégzés kultúrája. Mindkét szervező cég a jövőben éves rendszerességgel tervezi a Dolgozz otthonról nap megrendezését.

A szervezők szerint mind a munkavállaló, mind a munkáltató számára sokféle előnnyel járhat, ha a munkatársak egy-egy alkalommal otthonról dolgoznak. Az így megtakarított, a munkába járásra szánt idő a magánéletre, a családra vagy a hobbira is fordítható. A szabadabb időbeosztással tetszés szerint ütemezhetők a feladatok, de nem okoz problémát a napközben érkező szerelő vagy csomag fogadása sem. Ráadásul a nyugodt otthoni körülmények között végzett munka gyakran hatékonyabb lehet, és növelheti a dolgozó és cége közötti bizalmat, erősítheti a munkavállalói lojalitást is. A rugalmas munkavégzésnek környezetvédelmi szempontjai is vannak: egy-egy otthon töltött munkanappal megspórolható az utazás költsége és csökkenthető a károsanyag-kibocsátás. Ennek különösen nagy jelentősége lehet például egy szmogriadó esetén. Ha ilyenkor több vállalat lehetővé teszi, hogy kollégái otthonról dolgozzanak, azzal a kritikus napon jelentősen csökkenthető az utazásukkal járó környezetterhelés.

Nem az irodában töltött órák száma a fontos, hanem az, hogy a munkatársak feladataikat határidőre és magas színvonalon végezzék el − mondta Klausz Ferenc, a Telenor Magyarország vállalatfejlesztési vezérigazgató-helyettese. A rugalmas munkavégzést ezért mobil eszközökkel, távoli hozzáféréssel segítik. Tapasztalataik szerint a kötetlenebb körülmények nemcsak vonzóak, hanem a hatékonyságot is növelik. Kristóf Judit, a Microsoft kommunikációs vezetője szerint érdemes efelé nyitni: nő a hatékonyság, jobb az időgazdálkodási készség, kisebb a cégen belüli fluktuáció.”

Forrás:
Április 21-én lesz az otthoni munka napja, SG.hu (Napi Online), 2012. április 10.

Elektronikus beszerzési rendszer a MÁV-nál

„A MÁV Zrt. elektronikus beszerzési rendszert vezetett be: az e-Beszerzéssel költséghatékonyabbá, gyorsabbá válnak a beszerzési folyamatok, várhatóan 85%-kal csökken a papírfelhasználás és 30%-kal a ráfordított munkaidő. Emellett a vállalkozások számára egyszerűsödik és jelentős gyorsul az ajánlattétel, valamint a beszerzési eljárás folyamata.

A beszerzési folyamatok a bevezetett e-Beszerzés rendszer segítségével átláthatóbbá, hatékonyabbá válnak, így segítve a beszerzési döntések meghozatalát, illetve vállalkozói oldalról az ajánlatadást, ezáltal gyorsabbá téve a beszerzést.

Az átlátható, hatékony és egyértelmű beszerzési folyamatok kiterjesztésének fontos eszköze az elektronizálás. Ennek jegyében a MÁV Zrt. több fejlesztést végzett az utóbbi időszakban. A nemzeti vasúttársaság 2011 tavaszán elindította a MÁV Beszállítói Hírlevél szolgáltatást (melyre már 1300-nál több vállalkozás regisztrált), majd bevezette az e-Árlejtést valamint kialakította és elindította az e-Beszerzés rendszerét.

Ennek keretében a beszerzési eljárások egy elektronikus tendereztetési felületen – az Electool SourcingTool rendszerén – kerülnek lebonyolításra. A rendszer támogatja a beszerzési eljárások teljes folyamatát: az ajánlatkérések összeállításától az ajánlatkérésen és -benyújtáson keresztül az eredményhirdetésig. Mindemellett biztosítja az ajánlatkérő és az ajánlattevők közötti kommunikáció lehetőségét, a kérdések-válaszok és a hiánypótlások gördülékeny kezelését. Az ajánlattévők számára biztonságos megoldásokat nyújt a rendszer, ugyanis egymástól teljesen elkülönítve kezeli az ajánlatokat, s számos egyéb biztonsági elemet tartalmaz.

Az e-Beszerzés mind a MÁV Zrt., mind a vállalkozások oldaláról megkönnyíti a beszerzési eljárások lebonyolítását és az ajánlattételt – köszönhetően a felhasználóbarát, könnyen használható kezelői felületnek. Emellett mintegy 85%-kal csökken a papírfelhasználás illetve a hiányos, nem megfelelő ajánlatadások száma is. A rendszer a vasúttársaság beszerzési szakemberei számára elősegíti az ajánlatkérések elkészítését, a beérkezett ajánlatok kiértékelését és a dokumentumok kezelését: összességében mintegy 30% a munkaidő megtakarítás. Továbbá, céges sablonok és mintadokumentumok kezelésével, tárolásával (tudástár) alkalmas a beszerzési tudás vállalati megőrzésére és bővítésére. A megoldás segítségével valósidejű jelentések készíthetők, a teljes dokumentáció ellenőrizhető, központilag tárolható, egyszerűen archiválható…”

Forrás:
Elektronikus beszerzési rendszer a MÁV-nál, MÁV Zrt., 2012. április 11.
Electool SourcingTool, Electool Hungary Kft.

Fesztiválozás készpénz nélkül — videóinterjú Lévai Gáborral

„ A rendezvényszervezőknek és a vendéglátóhelyeknek sokszor problémát jelent a megfelelő mennyiségű váltópénz folyamatos biztosítása, a bevétel biztonságos tárolása, illetve dokumentálása. Ha a rendezvény sok külföldi vendéget vonz, a nyelvi akadályok és a hangzavar fennakadást okozhat a fizetésben, nézeteltérésekhez vezetve. A kártyás megoldás bevezetése a rendezvényszervezőknek jelentős költségcsökkentést jelent, ugyanakkor a készpénzmentes rendezvényeken a látogatók pénze is nagyobb biztonságban van. A Metapay a készpénzmentesítéshez szükséges teljes infrastruktúrát biztosítja: a kártya disztribúciótól kezdve, a feltöltő pontok és terminál hálózat kiépítésén át, a tranzakció és pénzforgalmi riportokig. Lévai Gábor ügyvezetőt a legújabb fejlesztésekről kérdeztük. A beszélgetés során kitértünk a Nemzeti Egységes Kártyarendszerre, a BKV leendő elektronikus jegyrendszerére, és természetesen az információbiztonsági kérdésekre is.”

Forrás:
Fesztiválozás készpénz nélkül — interjú Lévai Gáborral, infoter.eu/YouTube, 2012. április 11.

MNB: 100-110 ezer milliárd forint a havi pénzforgalom

„…Részletes adatok 2010-ről állnak rendelkezésre a Girón keresztül folyó átutalásokról. Eszerint 2010-ben az éves szintű 57.646 milliárd forint pénzforgalomból az egyedi átutalások összege 50.698 milliárd forintot tett ki, a csoportos tranzakciók értéke pedig 6.651 milliárd forintot ért el.

Bár az MTI négy nagy, jelentős lakossági ügyfélkörrel is rendelkező pénzintézetet is megkeresett, péntek késő délutánig egyik sem közölt adatokat sem az adott bankcsoporton belüli tranzakciók számáról, sem azok értékéről. Sőt, némelyikük kijelentette: a jövőben sem áll módjában ezeket az adatokat közölni.

A Magyar Posta az MTI érdeklődésére pénteken közölte: a pénzforgalom teljes tevékenységük egynegyedét teszi ki, ennek egy része a sárga csekken történő fizetések lebonyolítása. Szezonalitástól függően minden héten van 2-3 olyan nap, amikor 1 millió, vagy annál is több csekket dolgoznak fel, továbbítanak, a forgalom értékéről nem adtak tájékoztatást.

A posta közlése alapján a csekkszolgáltatásért az igénybe vevő megbízó fizet, a díj mindenki számára egységes, amit a posta a pénzforgalmi szolgáltatások díjairól szóló hirdetményben tesz közzé. A sárga csekkel történő készpénz-átutalási megbízás jelenleg a legolcsóbb, ez a szolgáltatás mindenki számára több mint 2.700 postahelyen, 350 mobilpostán érhető el, még ott is, ahol semmilyen más alternatív eszköz nem áll rendelkezésre.

Az MNB honlapján található adatok szerint Magyarországon 2011-ben valamivel több mint 8,9 millió bankkártya volt forgalomban, ebből 6,8 millió MasterCard, 1,9 millió Visa, 164 ezer Amex és 19 ezer saját logós.

A különböző kártyákat összesen 355,6 millió alkalommal használták. Ebből csaknem 339 millió volt a hazai kibocsátású kártyák használata, közel 17 millió alkalommal pedig külföldön kibocsátott kártyát használtak Magyarországon.

A bankkártyákkal lebonyolított forgalom elérte a 8.135,38 milliárd forintot. A hazai kártyák forgalma 7.713,74 milliárd forint volt, a külföldön kibocsátottakkal pedig 421,53 milliárd forint költést bonyolítottak le.

A plasztiklapokat leggyakrabban vásárlásra használják. Tavaly összesen 229 millió alkalommal fizettek kártyával a különböző vásárlásoknál, 1.787,83 milliárd forint értékben. Az adatok szerint 125,6 millió alkalommal vettek fel készpénzt bankkártyával, ennek forgalma 6.303,34 milliárd forint volt.”

Forrás:
MNB: 100-110 ezer milliárd forint a havi pénzforgalom, Népszava, 2012. április 15.

Országok közötti digitális szakadékok

„A digitális szakadékról rendszerint az internetet használók és a nem használók közötti szakadék jut az eszünkbe, valójában ez a fogalom legalább öt dolgot takar. A héten három olyan élmény is ért, ami ezt az egyébként általam régen gyakran használt fogalmat ismét az előtérbe tolta és leginkább az országok közötti szakadék jellegére mutatott rá.

Szóval mi is az az öt dolog, amit a digitális szakadék jelent? Először is az országok, világrégiók, a fejlett és fejlődő világ közötti különbségeket a digitális eszközök elterjedtségét, hozzáférhetőségét és használatát illetően. Másodszor – immár az egyes országokon, társadalmakon belül – az eszközökhöz hozzáférők és nem hozzáférők közötti szakadékot (ezt hívjuk hozzáférési szakadéknak). Harmadszor az eszközöket ténylegesen használók és nem használók közötti különbséget (ezt hívjuk elsődleges digitális szakadéknak) – mert nem elég hozzáférni az eszközökhöz, ha nem használjuk azokat. Negyedszer a használók közötti eltéréseket – mert ugyanazokat az eszközöket eltérő módon használjuk (ezt hívjuk másodlagos digitális szakadéknak). Végül, ötödször, egyes amerikai politikusok a ’90-es években Mercedes-szakadékról beszéltek a digitális szakadék kapcsán, amivel arra kívánták felhívni a figyelmet, hogy nem biztos, hogy a digitális szakadék csökkentése kiemelt szociálpolitikai feladat kellene, hogy legyen (mert ugyebár mindenki szeretne Mercedes-t, de nem lehet mindenkinek és nem állami feladat ennek orvoslása – tehát mindenki szeretne internetezni, de nem tud, viszont ez szerintük nem állami probléma).

Az elmúlt 15-20 évben persze megcáfolták a Mercedes-szakadék megközelítést, igenis fontos, hogy foglalkozzon a politika is a kérdéssel. Ugyanakkor az internet terjedésével egyre gyengült a digitális szakadék diskurzus, ma már sokkal ritkábban beszélünk róla, mint például amikor kiemelt kérdés volt az internet elterjesztése Magyarországon. Ettől még a jelenség persze létezik, amire a héten három dolog is felhívta a figyelmemet.

A napokban jelent meg a World Economic Forum éves jelentése, a Global Information Technology Report (GITR), amely a világ legnagyobb, országokat összehasonlító és rangsoroló jelentése (idén 142 ország adataival). Ez bemutatja, hogy továbbra is jelentős különbségek vannak az országok között az információs technológiák alkalmazása terén és egyéb fontos kapcsolódó területeken (mint az oktatás, gazdasági vagy jogi környezet). Magyarországon például igen gyorsan és könnyen lehet vállalkozást indítani (hazánk 8. a 142 ország közül e tekintetben), a digitális tartalmak hozzáférhetősége jó (21. hely) és nemzetközi összevetésben is kevés az analfabéta (13. hely). Viszont a jogi rendszer hatékonysága az új területeken hagy kívánnivalót maga után (119. hely), nagyon kevés a kockázati tőke (117. hely), túl magasak az adók (112. hely) és ritka a munkavállalók továbbképzésen való részvétele, tehát az élethossziglani tanulás (111. hely). Mindez arra mutat rá, hogy az egyes országok teljesítménye nem csak önmagában érdekes, hanem a többi országgal való összevetésben nyeri el értelmét. Nem csupán országon belül, hanem országok között is érdemes követni a digitális szakadék (vagy inkább többes számban szakadékok) alakulását. Ehhez pedig kiváló eszköz az évről-évre megjelenő GITR.

Szintén pár napja jelent meg az Ipsos (a kutatócég, ahol dolgozom) több sajtóhíre is, amely 24 ország internetezőire vonatkozóan közölt adatokat. Az adatokból jól látszik, hogy érdemi különbség van az országok között a tekintetben, hogy mire és hogyan használják a lakosai az internetet. Magyarország például világbajnok e-mail használatban és az elsők között van az internet személyes szórakozásra, kikapcsolódásra, hobbira való használatát illetően, de például a videójátékok használatát tekintve hátul kullogunk. Mindez arra hívja fel a figyelmet – ami sokszor elsikkad vagy mondhatni nem látható számunkra -, hogy másképpen használjuk az internetet az egyes országokban, ami teljesen eltérő piaci lehetőségeket ad a vállalkozásoknak, eltérő környezetet jelent a (sokszor multi) hirdetőknek és másfajta beavatkozásokat igényel a politikától. A helyhez kötött csőlátásunkból viszont az fakad, hogy erről elfelejtkezünk és sokszor azt hisszük mindenhol ugyanúgy működik ez a világ, a máshol működő dolgok könnyedén átültethetők a helyi viszonyokra.

Végül a harmadik élmény: a héten a digitális szakadékról tartottam órát a gazdaságinformatika mesterszakos hallgatóimnak, ahol arról beszélgettünk, hogy vajon létezhet-e társadalmi egyenlőtlenségek nélküli világ (arra jutottunk, hogy az emberek különbözősége okán erre szerintünk nincs esély – ezt itt most nem fejteném ki), illetve hogyan hathat a társadalmi egyenlőtlenségekre az informatika. Meglepő, de nem biztos, hogy csökkenti az eleve meglévő társadalmi különbségeket az internet vagy az okostelefon. Ami pedig az országok közötti különbségeket illeti, olybá tűnik, hogy az elmúlt húsz évben, miközben folyamatosan zárkózik fel a fejlődő világ, a fejlett országok mindig megtalálják azokat az új területeket, ahol újra hatalmas előnyökre tesznek szert. Az országok közötti digitális szakadék tehát folyamatosan újratermelődik, érdemes odafigyelni rá.”

Forrás:
Országok közötti digitális szakadékok, Pintér Róbert, Netidők Blogtársaság, 2012. április 13.

Szakirodalom

Az informatika kitörési pont lehet az innovációban

„Átfogó jelentés készült a vállalati kutatás-fejlesztési helyzetről.

Magyarország kutatás-fejlesztési ráfordításai a GDP arányában bővültek ugyan, de a vállalati ráfordítások alacsonyak; sok a jó és megvalósítható ötlet, de elégtelen azok menedzselése, az informatika pedig kitörési pont lehet az innovációban – egyebek mellett ez derül ki a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) gondozásában elkészült és kedden bemutatott Vállalati KFI jelentésből.

A sajtótájékoztatón Mészáros György, a NIH elnöke a hivatal szolgáltató jellegének erősítése mellett érvelt, amelyet a kis, induló vállalkozások forrás- és információszűkével indokolt. A hivatal a jövőben igyekszik felkarolni az innovatív elképzelésekkel rendelkező vállalkozásokat, és segítséget nyújt az ötletek menedzselésében is annak érdekében, hogy minél kevesebb hazai ötletet valósítsanak meg külföldön.

Szabó István, a NIH Vállalati KFI jelentésért felelős főosztályának vezetője az MTI kérdésére hangsúlyozta, hogy a jelentésben a különböző forrásokból fellelhető adatokat rendszerezték. Javaslatokat a függetlenség érdekében szándékosan nem fogalmaztak meg, ezzel is a tényeken alapuló politikaformálást szeretnék erősíteni – tette hozzá.

Szabó István szerint a jelentés segítséget és támpontot nyújthat a közigazgatás és a vállalatok számára is. Előbbit az elemző munka során tett fontos megállapításokra, míg az utóbbit arra alapozta, hogy ha egy vállalat a külföldi piacokon is helyt akar állni, hatványozottan van szüksége innovatív megoldásokra.

A jelentés szerint Magyarországon az innovációt megalapozó kutatás-fejlesztési ráfordítások mértéke 2001 és 2009 között a GDP 1 százalékát sem érte el, 2009-ben azonban 1,17, 2010-ben pedig 1,16 százaléka volt, ez is elmarad azonban a 2 százalékos uniós átlagtól.

A vállalati K+F ráfordítások aránya 2010-re elérte ugyan a 61 százalékot, de ez is elmarad a fejlett országokra jellemző kétharmados mértéktől.

Magyarország a mérsékelt innovátor csoport tagja, a 19. helyen áll a tagállamok között. A jelentés készítői szerint a KFI területen a legnagyobb kihívást a kevés high-tech vállalkozás, az ugyancsak alacsony számú a globális piacon is versenykése szolgáltatás és termék és az alacsony nemzeti szintű KFI ráfordítás jelenti. Problémát jelent a természettudományos és műszaki szakemberek alacsony száma, és a szabadalmi aktivitás elégtelensége.

A 2007-től megfigyelhető erőteljes bővülésnek köszönhetően az infokommunikációs szolgáltatásokban 2010-re majdnem annyi kutató-fejlesztő dolgozott, mint a gyógyszeriparban. Szembetűnő ugyanakkor, hogy az egy kutatóra jutó K+F ráfordítás az infokommunikációs szolgáltatásokban a gyógyszeriparénak csak töredéke.

A kiosztott sajtóanyagban Márkus Csaba, a jelentés elkészítésében közreműködő Deloitte Zrt. üzletág-igazgatója kiemelte, hogy Magyarország vonzó K+F központtá válhat, és 8 év múlva duplájára emelkedhet az ország GDP arányos K+F ráfordítása, ha 2013 elejéig lezárul a K+F szabályozási és kedvezményrendszer kialakításának folyamata. Ehhez szükség van a kkv-k számára speciális kedvezmények biztosítására, az eseti támogatási lehetőségek számának csökkentésére, valamint adózási és pályázati-támogatási lehetőségek összehangolásának továbbvitelére.”

Forrás:
Átfogó jelentés készült a vállalati kutatás-fejlesztési helyzetről, Kisalföld/MTI, 2012. április 10.
Vállalati KFI jelentés, Nemzeti Innovációs Hivatal, 2012. április 10.
Jelentés a vállalati KFI helyzetéről 2012, Nemzeti Innovációs Hivatal/Nemzetgazdasági Minisztérium/Központi Statisztikai Hivatal/Deloitte Zrt., 2012. április 6. (pdf)

Fenntartható Fejlődés Évkönyv, 2011

„…A „Vállalati felelősségvállalással a fenntartható fejlődésért” alcímmel ellátott évkönyv a hazai vállalkozásokra, azok fenntartható fejlődés terén elért teljesítményére fókuszál. Az évkönyv (6 témakörben, nemzetközi összehasonlításban) 25 naturális mutatót, valamint 3 ún. kompozit indikátort mutat be, amely utóbbiakat a környezeti, gazdasági és társadalmi dimenziók integrálásának céljával hoztak létre. Az évkönyv újdonságértékét a kiadvány második része tartalmazza. Ez 26 ábrát tartalmaz és a magyarországi 20 fő feletti vállalkozások – elsősorban a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos – tudatosságát, jövőbeli terveit, preferenciáit, várható ráfordításait mutatja be. Ezeket az információkat 2011. IV. negyedévében reprezentatív felmérések során gyűjtöttük össze.

A nemzetközi összehasonlítás alapján Magyarország jelenleg több mutató esetében is az EU középmezőnyében helyezkedik el:
– A 6 témakörből 4 (gazdasági-társadalmi fejlődés, éghajlatváltozás, fenntartható termelés, gazdasági eszközök) átlagos, és 2 (élettartam, foglalkoztatás) uniós átlagtól elmaradó,
– a kompozit mutatók esetében 2 átlagos, és 1 átlag alatti.

A felmérések legfőbb megállapításai a következők:
– A 20 fő feletti kis és középvállalkozások nagy többsége környezettudatosnak tekinti magát, és 5-ből 4 vállalkozás környezetbarátabbnak is, mint ágazati versenytársait. A vállalkozások mintegy 40%-ánál a partnerek irányába gyakorlatilag elvárásként sem jelenik a környezetvédelem iránti elkötelezettség.
– A vállalkozások mintegy fele nem rendelkezik semmilyen környezetvédelmi irányítási rendszerrel. Ezek megfelelő működtetését igazoló tanúsítványok meglétéhez ugyanakkor a nagyobb termelő vállalatok esetében már üzleti érdekeltség is kötődik. Így a vállalati mérettel arányosan és főként az ipari, építőipari tevékenységet végző cégek esetében egyre nő a környezetvédelmi irányítási rendszerrel rendelkező vállalkozások aránya…”

Forrás:
Fenntartható Fejlődés Évkönyv, 2011, GKI Gazdaságkutató Zrt., 2012. április 12.
Fenntartható Fejlődés Évkönyv, 2011, Bíró Péter (szerk.), GKI Gazdaságkutató Zrt./Tiszai Vegyi Kombinát, 2012. április 11. (pdf)

Törvények, rendeletek

A Nemzeti Közigazgatási Intézet tájékoztatója a közigazgatási szakvizsga követelményrendszeréről

„Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság Elnöksége a közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-a alapján a közigazgatási szakvizsga kötelező és választható vizsgatárgyainak követelményrendszerét az alábbiak szerint állapítja meg. A követelményrendszer a kihirdetést követő napon lép hatályba.
Az új követelményrendszer közzétételével a közigazgatási szakvizsga kötelező és választható vizsgatárgyainak a Közszolgáltatások szervezése és igazgatása választott tárgy kivételével a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítő 2011. évi 25. számában közzétett követelményrendszer hatályát veszti. Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság elnöksége a Közszolgáltatások szervezése és igazgatása választható tantárgyra vonatkozó követelményrendszert 2009. március 1-jei hatállyal hagyta jóvá…”

Forrás:
A Nemzeti Közigazgatási Intézet tájékoztatója a közigazgatási szakvizsga követelményrendszeréről, Hivatalos Értesítő, 2012. évi 16. szám, 2012. április 13., 2380-2397. oldalak (pdf)