Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Megvan az iskolalista

„Nemcsak a szegény, hanem a tehetősebb, nagyobb városok sem képesek saját bevételeikből finanszírozni oktatási intézményeik működtetését. Az Index birtokába került lista szerint 228 háromezer főnél nagyobb település is lemondana iskolájának működtetési jogáról, köztük olyan nagyobb városok, mint Cegléd, Érd, Mohács, vagy Sárospatak. De arról, hogy tényleg kiszállhatnak-e teljesen az üzemeltetésből, az önkormányzatok anyagi helyzetét egyenként megvizsgálva dönt egy állami bizottság.

„Az iskolák állami fenntartásba vételével összefüggő változások egy hadjárathoz hasonlítanak, amely nem valaki vagy valami ellen zajlik, hanem valamiért: a magyar köznevelés ügyéért” – ezt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mondta múlt héten az újonnan kinevezett tankerületi igazgatók munkaértekezletén.

A hadjárathoz hasonlított változás oka, hogy január elsejétől közel háromezer iskola kerül át az önkormányzatoktól állami fenntartásba, emellett a 3000 főnél kisebb falvakban az intézmények működtetését is átvállalja az állam. A nagyobb települések alapesetben a működtetői maradnak az általános iskoláiknak, gimnáziumaiknak és kollégiumaiknak, azaz továbbra is az ő feladatuk lesz például az iskola épületével kapcsolatos karbantartási munkák elvégzése, a rezsi kifizetése. Ám ezek az önkormányzatok is határozhattak úgy, nem képesek ellátni ezeket a feladatokat.

Az önkormányzatoknak (többször meghosszabbított határidő után) november közepéig kellett nyilatkozniuk arról, hogy mi a szándékuk az iskolájukkal. Múlt héten egy nem nyilvános kormányzati beszámolóból az derült ki, hogy 233 háromezer főnél nagyobb község, város is megszabadulna a működtetéstől. Az oktatási kormányzat vélhetően nem számolt azzal, hogy a 493, háromezer lakosnál nagyobb település közül majdnem minden második lemondana az üzemeltetésről is. De hogy melyik 233 városról, és annak pontosan hány iskolájáról van szó, azt még most, alig egy hónappal a fenntartói feladatok átvétele előtt sem hozta nyilvánosságra a Belügyminisztérium (BM).

Pest megyében adnák a legszívesebben
Az Index birtokába került összesítés szerint nem 233, hanem 228 háromezer lakosnál nagyobb község, város adná át a fenntartói feladatok mellett a működtetést is. A lista szerint a legtöbb ilyen település (összesen 39) Pest megyében található, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 24, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 23 önkormányzat mondana le januártól a működtetés jogáról.

A lista szerint nemcsak pár ezer fős települések, hanem több nagyobb város is szívesen megválna az iskolájától: többek között Cegléd, Csongrád, Csorna, Dombóvár, Esztergom, Érd, Kapuvár, Kiskunfélegyháza, Makó, Martonvásár, Mezőtúr, Mohács, Pápa, Pannonhalma, Ráckeve, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szentes, Szigetvár, Tiszafüred és Törökszentmiklós sem tartana igényt a működtetésre.

A 3000 fő alatti települések iskoláit fő szabály szerint átveszi az állam, azonban ezek a falvak ugyancsak szándéknyilatkozat formájában kérhették, hogy inkább megtartanák a működtetést. A múlt héten nyilvánosságra került kormányzati jelentés 96 ilyen kistelepülést említett. A mostani listán 84 kistelepülés szerepel, a legtöbben (összesen 10-en) Győr-Moson-Sopron megyéből jelezték, nem adnák át ezt a feladatot.

Elvitte az adót
Nem így döntöttek a Győr-Moson-Sopron megyei Csornán, ahol Fertőd, Kapuvár és Pannonhalma mellett a 9 ezer lakosú település is az átadás mellett határozott. „Nincs kellő anyagi háttér mögöttünk” – indokolta az Indexnek Turi György polgármester, hogy a képviselő-testület miért döntött két ízben is az általános iskola és a három középiskola működtetésének állami kézbe adásáról. A kisvárosnak az oktatási intézmények fenntartásához az állami normatíva a kiadások nagyjából 55 százalékát fedezte, amihez az önkormányzat évente mintegy 325 millió forintot tett még hozzá. „Ez elvitte nemcsak az iparűzési, hanem a kommunális adónknak is a nagy részét” – jegyezte meg a polgármester.

Pest megyében 39 település (például Budakalász, Cegléd, Dabas, Maglód, Monor, Nagykőrös, Nagykáta, Piliscsaba, Pécel, Ráckeve, Szigetszentmiklós) mondana le a feladatokról. Köztük van az egyik legnagyobb település, a 65 ezer lakosú Érd is. Nyolc iskola működtetésétől válnának meg, ami évente 500 millió forintjába kerül a településnek. Megkeresésünkre az önkormányzat sajtóosztályánál nem indokolták a döntést, de mint megjegyezték, „az átadás egy olyan döntés, amelyet a később megismerhető pontos számok tükrében meg lehet változtatni.”

A 11 000 lakosú Tiszakécskén rendkívüli testületi ülésen döntöttek arról, hogy ugyancsak az államnak adják a Móricz Zsigmond Oktatási Intézmény valamennyi ingatlanát. Az önkormányzat a 2013-as előzetes költségvetési forrásokból, valamint a saját bevételeiből ugyanis nem tudja vállalni a működtetést. A Bács-Kiskun megyei város testületének döntése alapján így az államhoz kerül a Móricz Zsigmond Általános Iskola, a gimnázium, a szakképző iskola, a kollégium, az alapfokú művészeti iskola, valamint a pedagógiai szakszolgálat működtetése, írta a Baon.hu.

Még visszakozhatnak
A települések szándéknyilatkozatait jelenleg egy hat fős (a BM, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzetgazdasági Minisztérium részvételével működő) tárcaközi bizottság vizsgálja. Az önkormányzatok csak ezután kapnak visszajelzést arról, hogy az állam ténylegesen is átvállalja-e tőlük a működtetést.

A bizottság háromféleképpen határozhat: átveszi az önkormányzattól az iskolaépület fenntartásával kapcsolatos kiadásokat, elutasítja a kérelmet, vagy ha úgy ítélik meg az önkormányzat pénzügyi helyzetét, akkor az állam csak részben vállalja át ezeket a kiadásokat, így az önkormányzatnak is hozzájárulást kell fizetnie az intézmények fenntartását koordináló Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak (KIK).

A bizottság a 3 000 ezer fő feletti településeknél egyenként vizsgálja meg, hogy melyik önkormányzat képes a működtetésre. Marekné Pintér Aranka, a KIK megbízott elnöke szerint a bizottság nincsen csúszásban, a hét közepéig be tudja fejezni az összesítést.

Ha kitörik az ablak
„Azt senki sem gondolhatta komolyan, hogy az a 400-500 milliárd forint közötti összeg, amit az önkormányzatok hitelekből és saját forrásból eddig beletettek az alapfokú oktatásba, az állami átvétel után is ott marad nálunk” – monda az Indexnek Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Tab polgármestere. Mint hozzátette, a 3000 fő alatti települések sem fognak teljesen megszabadulni attól, hogy beszálljanak intézményeik működtetésébe, azonban van jó néhány város, ahol minimális az adóbevétel, mert sem az ipar, sem a mezőgazdaság, sem a szolgáltatás nem nagy volumenű, így nem folyik be adó a település kasszájába, ezért mindenképpen ezek a települések lesznek az állami átvétel nyertesei.

A TÖOSZ elnöke az oktatási rendszer költségátszervezését jó lépésnek tartja, de szerinte kérdéses, hogy a nagy önkormányzatok ehhez mit fognak szólni. Ugyanakkor megjegyezte, különös, hogy nemcsak a szegény települések, hanem a tehetősebb önkormányzatok képviselő-testületei is az átadás mellett határoztak.

Schmidt Jenő úgy látja, az állami átvétellel a közoktatási rendszer finanszírozási része biztosan átláthatóbb lesz, de jobb megoldásnak tartotta volna, ha a KIK nem veszi át az iskolákat, hanem a település anyagi helyzete, a tanulók és pedagógusok száma, valamint a tanrend alapján azt mondják, például Kiskundorozsmán a jövőben csak alsó tagozat működhet, míg a felső tagozatos diákok a szomszédos, nagyobb település iskolájába járjanak. Ha ennek a döntésnek a testület nem tett volna eleget, nem kaphattak volna támogatást.

Egyre kevesebb jutott
Az önkormányzatok eddig a saját bevételeikből, jellemzően az adókból egészítették ki az iskolák fenntartását, mert a központi költségvetési támogatás ezt nem fedezte teljesen, ugyanis az elmúlt 10 évben az állam folyamatosan kivonult a közoktatás finanszírozásából.

Míg például 2002-ig az állam a teljes költség 85 százalékát finanszírozta, ez az elmúlt években fele-fele arányban oszlott meg a központi költségvetési támogatás és önkormányzatok között. 2006-2007 után az államháztartási hiány és a magas államadósság következményeként mintegy ezermilliárd forintot vontak ki az önkormányzati rendszerből, ami miatt az önkormányzatok működési hitelek felvételére kényszerültek, hogy finanszírozni tudják az oktatási intézményeiket. „Jelenleg az állami normatíva nemhogy az iskola fűtését nem fedezi, a pedagógusok munkabérekre és a járulékokra sem elég” – mondta a TÖOSZ elnöke.

A rendszer sajátossága volt, hogy a települések intézményfenntartó társulásokként működtek. Ez azt jelenti, hogy például egy nagyobb településen 1-8 osztályig működött általános iskola, a körülötte lévő kisebb falvakban csak 1-4 osztályig. A nagyobb településre bejáró tanulók után viszont a többi település is hozzájárult az oktatás finanszírozásához. A normatív támogatás azonban januártól felváltja a feladatalapú támogatás, így a nagyobb településeknek vélhetően majd meg kell egyeznie a KIK-kel a támogatás nagyságáról, hogy mennyivel fog hozzájárulni az üzemeltetéshez.

A teljes fenntartásba vétellel egyébként Pokorni Zoltán sem ért egyet. A volt oktatási miniszter túlzónak tartja, hogy az állam minden, önkormányzat által fenntartott iskolát a kezébe vesz. A fideszes oktatáspolitikus szerint nagy hiba lenne az oktatási rendszer átalakítását leállítani, és visszatérni abba a rendszerbe, ahogyan az korábban működött, azonban félő, hogy az egységesítéssel a nagyvárosi iskolák színvonalát alacsonyabb szintre csökkentik. „De azért is gondolom ezt a folyamatot veszélyesnek, mert ez a nagylélegzetű alakítás pontosan a választási kampány kezdetekor okozhat hatalmas feszültséget az oktatásügyben” – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak adott interjúban.

Forrás:
Megvan az iskolalista; Valkai Nikoletta; Index.hu; 2012. december 4.

Az önkormányzati cégek hiteleivel még senki sem számolt

„Tavaszra lesz megállapodás az önkormányzati adósságrendezésről – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A folyamat keretében 1956 önkormányzat részesül teljes vagy részleges adósságrendezésben, ami az ország mintegy 9 millió lakóját érinti és 612 milliárd forintot tesz ki.

Az 5 ezernél kisebb lélekszámú települések adósságát teljes egészében rendezi a kormány, míg az ennél népesebb városok esetében sávos adósságrendezést alkalmaznak. Vagyis annál kevesebb állami forrásból részesül egy önkormányzat, minél magasabb az iparűzésiadó-bevétele. A fennmaradó 1200 önkormányzat nincs eladósodva, de ők sem járnak rosszul, hiszen a kormány a jövőben figyelembe veszi a források elosztásánál a felelős gazdálkodást.

Szakértők szerint az önkormányzati adósságrendezés mellett szükség lenne a települések gazdálkodásának újjászervezésére is, hogy 5-6 éven belül ne álljon elő a mostanihoz hasonló helyzet. Szentendre leköszönő alpolgármesterének, számításai szerint akár 20-25 százalékkal is magasabb lehet a helyi települések adóssága annál az összegnél, amit jelenleg ismer a kormány. Polányi Sándor azt mondta a Gazdasági Rádiónak, a 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő cégek hitelei például nem feltétlenül kerülnek bele az éves beszámolókba.

Mint mondta, az állami nyilvántartásokba szereplő hiteladatoknál nagyobb az adóssága az önkormányzatoknak mert különböző csatornákon is eladósodtak nemcsak a kötvény a hosszú lejáratú hitel és nemcsak a olyan folyószámla hitel amit gyakorlatilag hosszú lejáratú hitelként használnak, hanem a kezességvállalások a lízingdíjak a saját cégek által felvett hitel. Tehát jó néhány olyan tétel van még, amire valószínűleg nem is fog kiterjedni az állami adósságrendezés illetve lehet, hogy nincs is benne az állami rendszerben.”

Forrás:
Az önkormányzati cégek hiteleivel még senki sem számolt; OrientPress; 2012. december 6.

Mivel járnak a járások?

„A járások kialakításának fő célja a profiltisztítás, a jegyző és az önkormányzati munkatársak kettős kötésének feloldása. Január 1-jétől minden megváltozik: teljesen át kell gondolni a szerepeket. Az átalakítások hatására a jegyző településmenedzseri oldala, míg a polgármester érdekképviseleti fele fog megerősödni. A Rádió Orient műsorában Szmetana György, Szegvári Péter és Zongor Gábor közigazgatási szakértők értékelték a járások bevezetésének körülményeit.

Először III. András király rendelkezett 1290-ben érdemben szolgálóbírókról, szolgabírákról, ezt tekinthetjük a járások „bölcsőjének”, évszázadokon át igazságszolgáltatási és közigazgatási feladatokat láttak el. 1869 után a járások szerepe a közigazgatásban teljesült ki, a községek felügyelete, és a hatósági ügyintézés. A két világháború között erősödött a szerepük, például a választások előkészítése, sorozás, nem lehet azt sem elhallgatni, hogy a járás élén álló főszolgabíró rendelkezett a helyi karhatalom, a csendőrség felett. 1950-ben, a Szovjetunióban alkalmazott rendező elvek alapján a járásokban tanácstestületek, azaz képviseleti rendszer alakult ki, ez 1971-ben szűnt meg. 1971-től 1983-ig a járási hivatalok ismét csak hatósági feladatokat, és törvényességi felügyeleti jogkört gyakoroltak – mutatta be a Rádió Orient műsorában röviden az intézmény történetét Szmetana György.

Szegvári Péter nemzetközi kitekintésében elmondta, a volt Szovjetunió területén gyakran látunk járáshoz hasonló államigazgatási egységeket. Emellett a skandináv országokban a 10-15 ezer főnyi települést magába foglaló, integrált típusú önkormányzati szervekkel is találkozhatunk. Franciaországban kötelező önkormányzati társulások vannak, amelyeknek fejlesztési és kommunális feladatokat írtak elő. Magyarországon az önkormányzatok számának csökkentését, az integrációt nem valósították meg, de a kötelező társulásos rendszert sem alakították ki, bár az Alaptörvény erre lehetőséget kínál: így az önkormányzati és az államigazgatási rendszer kettéválásával független területi egységeket hoznak létre a település és a megye között – foglalta össze az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége.

„A járással, mint államigazgatási szervezeti egységgel önmagában nincsen gond” – hangsúlyozta Zongor Gábor. Dudás Ferenc műsorának vendége elmondta, az államigazgatási hatáskörök és felelősségek megoszlása jelenti az egyik gondot. „A városhiányos térségek mikrotérségi együttműködései háttérbe szorulnak, az átjárhatóság nem látható. A rendszer csak akkor lehet sikeres, ha az önkormányzati és az állami szereplők között valódi partnerség alakul ki. Azonban jelenleg inkább az ellentét erősödése figyelhető meg” – emelte ki.

A járások kialakításának fő célja a profiltisztítás, a jegyző kettős kötésének feloldása. Azonban ez a rendszer „megbicsaklott” – hangsúlyozta Szegvári Péter. A vendég további problémaként a szétaprózódott önkormányzati rendszertől átvett feladatok és hatáskörök további konfliktusosságát emelte ki. „Az állam nem oldotta meg a problémát, a kérdés konfliktuskonténerbe került” – mondta. Hozzátette, a magas színvonalú szolgáltatáshoz a szereplőknek együtt kell működniük.

Szmetana György gondként a régmúlt közigazgatása iránt táplált nosztalgiát nevezte meg. „Az 1932-ben jól működő szisztémát nem lehet 2012-ben visszahozni” – jelentette ki. Zongor Gábor elmondta, január 1-jétől minden megváltozik: teljesen át kell gondolni a szerepeket. A jegyző településmenedzseri oldala, míg a polgármester érdekképviseleti fele fog megerősödni. „Amennyiben a járás jól csinálja a hatósági feladatellátást, a tervezett profiltisztítás tovább fog menni” – foglalta össze.

Zongor Gábor a magyar közigazgatás 5 szintjét különítette el: a központ és a regionális szint mellett az állami igazgatás alatt álló megyei és járási szint és az önkormányzati hatósággal bíró települési szintet nevezte meg. „A szintek tartósan megvannak, azonban a központi hatalom nem tudja, hova súlyozzon” – emelte ki. Szegvári Péter kétszintű önkormányzati rendszert és többszintű államigazgatási struktúrát vázolt fel.

A Rádió Orient szakértő vendégei az átalakítás értékelése mellett annak lehetséges jövőjéről is képet adtak. Szmetana György több időt hagyott volna a részletek kidolgozására és az átmenetre. Zongor Gábor aggodalmának adott hangot, mivel az egy időpontra sűrített rengeteg változás és megoldás koherenciája kérdéses. Szegvári Péter bizakodóan beszélt a jövőről. „Magyarország és a magyar nép túlélő társadalom, mindig megtaláljuk a problémák megoldásának módját” – hangsúlyozta. ”

Forrás:
Mivel járnak a járások?; OrientPress; 2012. december 4.

Szabó Erika: Ez nagy ajándék lesz az embereknek

„Szabó Erika államtitkár szerint a jövő év végére kiépülő kormányablak-rendszer 10 millió magyarnak teszi majd nyilvánvalóvá, hogy mit jelent az ügyfélbarát állam.

Megérkeztek a felterjesztések a járási hivatalok leendő vezetőiről a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumba, Navracsics Tibor mérlegelése után pedig még decemberben ki is nevezik őket – mondta a Kossuth Rádiónak a minisztérium államtitkára. Szabó Erika közölte: jövő év végére kiépül az országos kormányablak-rendszer is, amely 10 millió magyar embernek teszi majd nyilvánvalóvá, hogy mit jelent az ügyfélbarát állam.

A kormányablakokban reggel 8 órától este 20 óráig lehet majd összesen 2000 féle ügyet intézni, ez nagy ajándék lesz az embereknek – jelentette ki az államtitkár. Megjegyezte: az ügyintézés nemcsak egyszerűbb, hanem gyorsabb is lesz, mert a szervezetrendszer átalakítása mellett olyan jogszabályokat hoznak, amelyek az eljárásrendet is rövidítik. Példaként említette, hogy 30 napról 21-re csökken az általános ügyintézési határidő 2014. január elsejétől.

Szabó Erika arról is beszélt, hogy a járások kialakítása miatt egyelőre átcsoportosítják a munkaerőt. Tízezer új munkatársunk lesz, akik a polgármesteri hivatalokból kerülnek át a járási hivatalokhoz – fogalmazott az államtitkár. A 2763 önkormányzat közül három kivétellel – Szeged, Dömös, Ercsi – mindenkivel sikerült megegyezni az átalakításokról – mondta a KIM államtitkára a 180 percben.”

Forrás:
Szabó Erika: Ez nagy ajándék lesz az embereknek; Kossuth Rádió/Híradó.hu; 2012. december 5.

Közigazgatási, politikai informatika

Az Európai Bizottság mindenki számára elérhetővé tenné a kormányzati honlapokat

„Az Európai Bizottság által a mai napon – a fogyatékos emberek világnapján – előterjesztett javaslatoknak köszönhetően 100 milliónál is több uniós állampolgár számára válna egyszerűbbé az elektronikus közszolgáltatások igénybevétele álláskeresés, gépkocsi-regisztráció, adóbevallás, valamint útlevél- vagy jogosítványigénylés intézésekor. A Bizottságnak a közszektorbeli szervezetek webhelyeinek akadálymentesítéséről szóló irányelvjavaslata szabványosított uniós hozzáférhetőségi követelményeket vezetne be 2015 végétől kezdődően 12 különböző típusú webhelyre vonatkozóan. Kötelező hozzáférés lenne érvényes olyan kulcsfontosságú közszolgáltatások esetében, mint a társadalombiztosítási és egészségügyi szolgáltatások, álláskeresési lehetőségek, az egyetemi felvételi, valamint a személyi okmányok és igazolások kiállítása (a teljes lista a mellékletben található). A javaslatban szereplő új szabályok egyértelművé tennék a webes hozzáférés tartalmát (technikai jellemzők, a feldolgozás módszertana, jelentéstétel, felhasználói tesztelés), a kormányok pedig ösztönözve lennének arra, hogy a szabályokat ne csak a kötelező területeken, hanem az összes szolgáltatásra kiterjedően alkalmazzák.

A ma előterjesztett javaslatok legfőbb haszonélvezője a fogyatékossággal élő európaiak 80 milliós közössége és a 65 év feletti európaiak 87 milliós tábora lenne. A látássérült emberek például egy képernyő-olvasó segítségével meghallgathatnák a képek leírását, a hallássérültek pedig szöveges feliratokat látnának a hanganyagok lejátszásakor, másrészről a honlapok teljes tartalma billentyűzet vagy egér használatával egyaránt elérhető lenne.

A mai javaslatban szereplő irányelv végrehajtásával a webes akadálymentesítés európai piaca becslések szerint 2 milliárd EUR-ra bővül, miközben a piac teljesítménye jelenleg ennek a potenciálnak mindössze 10%-át éri el. A javaslat eredményeként megszülető innovációk a nagyobb funkcionalitáson és annak alacsonyabb költségei révén minden internetező számára javítani fogják az internethasználat élményét.

Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke így nyilatkozott: „Napjainkban az internet gyakorlatilag mindannyiunk számára nélkülözhetetlen a mindennapi életben való boldoguláshoz, és mindenkit ugyanígy megillet az elektronikus kormányzati szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés joga. Ez az elképzelés ezzel a javaslattal valósággá válik. Egyúttal jobb piaci feltételek és munkahelyek teremtődnek, és a kormányok webes felületei kevesebb költséggel akadálymentessé tehetők.

Ioannis Vardakastanis, az Európai Fogyatékosügyi Fórum elnöke a Bizottsághoz hasonlóan ugyancsak előrelépést sürget ezen a téren: „Az Európai Fogyatékosügyi Fórum üdvözli a közszféra webhelyeinek akadálymentesítéséről szóló jogalkotási javaslatokat, hiszen ezek hozzá fognak járulni ahhoz, hogy a fogyatékossággal élő 80 millió állampolgár élni tudjon állampolgári jogaival és közvetlenül hozzáférhessen a közszolgáltatásokhoz. A javaslat egyúttal az első lépésnek tekinthető a termékek és szolgáltatások internetes elérése előtt az egységes piacon még fennálló akadályok teljes körű felszámolása irányába.”

Az akadálymentesítés egységes szabályainak köszönhetően a fejlesztők további adaptációs költségek és nehézségek nélkül kínálhatják majd termékeiket és szolgáltatásaikat az EU egészében.

Következő lépésként a Bizottság továbbítja irányelvjavaslatát az EU Tanácsához és az Európai Parlamenthez.

A tagállamoknak 2014. június 30-ig kellene hatályba léptetniük nemzeti szabályaikat és rendelkezéseiket. A weboldalak akadálymentesítésére vonatkozóan 21 tagállamban már most is vannak hatályban nemzeti jogszabályok és intézkedések, de lassú az előrehaladás.

A mai javaslattal a Bizottság eleget kíván tenni az európai digitális menetrend 64. intézkedésének és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (UNCRPD) 9. cikkének.

Háttérinformációk
Az akadálymentesítés szempontjából a közszektor honlapjainak jelenlegi helyzete igen lehangoló. A technikai megoldások megléte ellenére a 761 000 közszektorbeli és kormányzati honlapnak csupán egyharmada tekinthető teljes mértékben hozzáférhetőnek, ezek egy része uniós kutatási támogatással jött létre az elmúlt 15 évben.

A webhelyek akadálymentesítésének fogalma olyan elveket és technikákat takar, amelyeket annak érdekében kell követni, hogy az elektronikus tartalom minden felhasználó, és különösen a fogyatékossággal élő személyek számára elérhető legyen. A témára vonatkozóan léteznek nemzetközileg elismert és technológia-semleges iránymutatások: a World Wide Web Consortium (W3C) által kiadott Web Content Accessibility Guidelines (WCAG 2.0) útmutatóban (A webes tartalmak akadálymentesítéséről szóló iránymutatások 2.0 verziójában) a webhelyekre vonatkozóan meghatározott, az AA megfelelőségi szinthez tartozó teljesítési feltételek és követelmények. Az említett iránymutatásokon alapuló webes hozzáférhetőségre is kiterjedő, leghamarabb 2014-re elkészülő európai szabvány kidolgozása zajlik az „European Commission Mandate 376” projekt keretében.

Az uniós finanszírozásban megvalósuló kutatások egyik példájaként említhető WAI-Age projekt keretében az idősödő felhasználók sajátos igényeit vizsgálták meg; a kutatás eredményei beépültek a WCAG 2.0 iránymutatásainak felülvizsgálatába.

A kormányokkal, az iparág szereplőivel és az Európai Fogyatékosügyi Szervezetekhez hasonló érdekképviseleti szervezetekkel karöltve a Bizottság arra fog törekedni, hogy a lehető legnagyobb eredményt kihozza a már megtett nemzeti vállalásokból és a közszektor honlapjainak webes hozzáférhetőségre szánt kiadásokból, továbbá felgyorsítsa e fontos szabályok elfogadását és végrehajtását.

Hasznos linkek
More on Accessibility of public sector websites
European Commission – People with disabilities
Eurobarometer survey – A hozzáférhetőség megítélése az Európai Unióban
A digitális menetrend weboldala

1. melléklet
A közszektorbeli szervezetek honlapjainak elérhetőségéről szóló uniós irányelvjavaslat hatálya alá tartozó honlapok:

  • Jövedelemadók: bevallás, feldolgozási értesítések
  • Munkaügyi irodák álláskeresési szolgáltatásai
  • Társadalombiztosítási ellátások: munkanélküli-ellátások, gyermek utáni támogatások, orvosi költségek (visszatérítés vagy közvetlen számlafizetés), tanulmányi ösztöndíjak
  • Személyi okmányok: útlevél vagy jogosítvány
  • Gépkocsik nyilvántartásba vétele
  • Építési engedély iránti kérelem
  • Rendőrségi bejelentések, pl. lopás esetén
  • Közkönyvtárak, pl. katalógusok és keresők
  • Születési anyakönyvi kivonat és házassági kivonat iránti kérelmek
  • Felsőoktatási felvételi eljárások
  • Lakcímváltozás bejelentése
  • Egészségüggyel kapcsolatos szolgáltatások: interaktív tanácsadás az elérhető szolgáltatásokról, betegek számára elérhető online szolgáltatások, időpontfoglalás.


A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény szerint fogyatékossággal élő személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását.”

Forrás:
Digitális menetrend: a Bizottság mindenki számára elérhetővé tenné a kormányzati honlapokat; Európai Bizottság; IP/12/1305; 2012. december 3.

Egy államigazgatási „nemprojekt”

„Az ITB Today november 9-i száma idézte Vályi Nagy Vilmos helyettes államtitkárt (azóta államtitkár), aki az „Az Év Projektmenedzsere Díj” átadó ünnepségén célként fogalmazta meg, hogy az államigazgatásnak minél több jó projektmenedzser legyen.

Én 2004-ben, egy nemzetközi konferencián, már beszéltem arról, mennyire felelnek meg – vagy nem – a szokásos projektmenedzsment módszerek az államigazgatási informatikai projekteknél.
Az alapvető probléma, legalábbis, ahogy én látom, a hierarchikus, rögzített szabályok – sok esetben, törvényben is – alapján működő intézmény és a vele párhuzamosan működő projekt közötti konfliktus az intézményi emberi erőforrásokért. Esetünkben ennek egy lehetséges feloldása, a projekt és az intézményi szervezet merev elkülönülésének a megszüntetése lehet.

Erre szolgál a közigazgatási (államigazgatási) „nemprojekt”.
Amit a továbbiakban leírok az nem fikció, hanem a gyakorlatban – egyelőre néhány hónapja – működő „valóság”. Egy általam igen jól ismert államigazgatási intézménynél az első projekteket az IMF indította a 90-es évek közepén. Ezek célja egy új korszerű és teljes körű informatikai rendszer kialakítása volt, mely 20 elemből (szakrendszerből) állt. Ezeket elsősorban külső cégek fejlesztették. Az eredmény kétséges lett, mindössze 5 alkalmazást tudott az intézmény átvenni továbbfejlesztésre. Hogy miért az persze egy másik cikk alapja lehetne.

A korszerűsítést azonban nem lehetett elkerülni, ezért az intézmény, most már belső kezdeményezésre, kidolgozott egy stratégiát a teljes informatikai rendszerének újraírására, amely már 27 alrendszert tartalmazott. Nyilván ez nehézségekkel járt, pl. sok informatikus számára ismeretlen technológiára kellett áttérni, azonban az egyik érdekes probléma a megfelelő tudással és tapasztalattal rendelkező projektmenedzser hiánya volt. Konszenzussal egy külső szakértőt kért fel az intézmény projektmenedzsernek. Mintegy másfél év múltán azonban, valószínűleg a jobb kondíciók miatt, az illető távozott és ettől fogva helyi vezető vette át helyét.

A projekt ment a maga útján, nagyjából 85-90%-os eredményességgel, azonban volt egy érdekes mellékhatása: az intézmény „megkedvelte” a „projektesdit”. Valahányszor felmerült egy probléma, projektet indított. Ez ment vagy négy-öt évig, amikor is újabb fordulat következett: szitokszóvá vált a „projekt” szó. Ehhez persze hozzájárult egy paradigmaváltás is, a korábbi határozottan belső erőforrásokra támaszkodó – külső tanácsadókkal támogatott – fejlesztésről áttértek a komplett kulcsra kész rendszerek elsősorban külső fejlesztőkkel történő megvalósítására (kiszervezés). Ezeket a rendszereket később vissza kellet volna vennie az intézménynek továbbfejlesztésre. Ez már az IMF-es korszakban sem volt túl sikeres, viszont a projekt – az intézmény menedzsmentjének és a szakma szemében – a túlbonyolított, túladminisztrált, nem igazán hatékony, drága és a részt vevők tevékenységének ellenőrizhetetlenségét jelentő fogalommá vált. Így amikor az intézmény, egy integráció során, igen jelentős informatikai fejlesztésre kényszerült az egyik legfontosabb kritérium a „na, projektet aztán nem” lett.

Ez adta az alapot a „nemprojekt” megszületésének.
Azt mindannyian tudjuk, hogy egy intézménynél melyben csak az informatika létszáma jóval ezer felett van, a teljes informatikai rendszer újraszabása igényel valamilyen szervezett formát és módszert. Államigazgatás esetén a PRINCE szokott az alap lenni. Itt most nem teljesen az. A tevékenység (módszertan?) egyik alapja, hogy minden szakrendszernek kell lennie egy szakmai „gazdájának”. Gondolom, azon versenyszférában dolgozó olvasók számára ahol van adatvagyon gazdálkodás, ebben semmi újdonság sincs, azonban én nem ismerek a hazai közigazgatásban egyetlen intézményt sem, ahol lenne adatvagyon gazdálkodás. Ettől függetlenül persze a szakrendszereknek lehetnek gazdái. A másik alappillér, hogy a szakma és az informatika „megrendelő – szolgáltató” viszonyban legyen, vagyis minden változtatást az informatikai rendszerben, megelőz egy a szakrendszer gazdájától jövő megrendelés. Amelyik intézménynél ezek a feltételek a napi működés során nem állnak fenn, a nemprojekt nem fog működni.

Ezek után a nemprojekt röviden az alábbi módon működik:
Első lépésben szervezünk egy munkacsoportot, amely elkészíti a megvalósíthatósági tanulmányt. A tanulmány egyben tartalmaz egy nagyvonalú ütemezés, amit később majd alábontunk és végrehajtunk.

Létrehozunk egy virtuális szervezetet, amelynek jellemzői:

  1. Nincsenek előre megnevezett tagjai, csak a vezetői szinteken.
  2. Ez két szint:
    • 1.-es szint: a vezetői döntési szint, itt helyezkednek el a szakterületeket felügyelő döntési kompetenciával rendelkező vezetők (intézményi menedzsment egyes tagjai), valamint a nemprojekt felügyeletével megbízott koordinátor.
    • 2.-es szint: az operatív vezetői és döntési szint. Itt találhatók a szakrendszerek gazdái. Itt van az operatív vezető, aki összefogja a nemprojekt szakmai és informatikai tevékenységeit. Munkáját egy adminisztratív stáb támogatja. Az ezen a szinten feloldhatatlan problémák eszkakálásra kerülnek az egyes szintre (ritkán fordul elő).
  3. A tényleges tevékenység munkacsoportokban folyik. A nagyvonalú ütemezés tevékenységeihez, melyek általában az intézmény egy – egy szervezeti egységéhez kötődnek, megnevezzük a felelősöket, a szervezeti egységek vezetőit, akik általában egyben gazdái is a tevékenységgel leginkább érintett szakrendszernek. Ők lesznek a munkacsoportok vezetői, tagjai pedig a módosítás miatt érintett további szakrendszerek szakértői. Természetesen a szakrendszert fejlesztő, működtető informatikusok is tagjai a munkacsoportnak. A munkacsoportok megszervezése a csoportvezetők feladata. Tevékenységük eredménye egy megrendelés az informatikának. A munkacsoportok szükség szerint jönnek létre és szűnnek meg, a nemprojekt előrehaladásának megfelelően. Nincsenek előzetesen kijelölt tagjaik, bár természetesen kialakulhat egy viszonylag stabil részt vevői kör.
  4. A nemprojekt munkáját a munkacsoportok tevékenységcsoport (21) – tevékenység – elemi tevékenységekre (1140) bontják melyek végrehajtását projektmenedzsment eszközzel követi az operatív vezető stábja és az operatív (2.-es) szint. Zárójelben a példaként vett nemprojekt adatai, ahol a tevékenységek ötszintű mélységig vannak lebontva. Akik számára a projektmenedzsment eszköz használata természetes, megjegyezném, hogy az ilyen eszközök használata a közigazgatásra nem igazán jellemző.
  5. Kommunikáció kizárólag elektronikusan. Státuszjelentés és értékelés a második szinten, kéthetente. Ekkor történik meg a tevékenységek szinkronizációja és az esetleges ütközések feloldása.
  6. Ötféle dokumentum típus létezik: emlékeztető, státuszjelentés, egyéb jelentés – tájékoztatás, ütemterv, munkaanyag.
  7. Mérföldkövek a megrendelések, kézikönyvek, teszt jegyzőkönyvek.
  8. A nemprojekt egy nyolc oldalas „Ügyrend” alapján működik.

Lehet, hogy első látásra nem tűnik fel milyen különbségek is vannak a projekt és a nemprojekt között.
Az első különbség a felelősség kérdése. Egy projekt esetén, a projekt megvalósulásáért elsősorban a projektvezető és az alprojekt vezetők a felelősek. A nemprojekt esetén természetesen végső soron a koordinátor, azonban a felelősség azonnal lebomlik a szakrendszerek gazdáira is. Ez nem azonos azzal, amikor a projekt tanácsban ott ülnek a szakrendszerek gazdái! Ritka az olyan projekt, ahol a szakrendszerek gazdái az alprojektek vezetői.Amennyiben a projektben résztvevő intézményi munkatársak 100%-ban állnak a projekt rendelkezésére (ritkán fordul elő) akkor nem kérdés, hogy mikor, milyen feladatokat lássanak el, kinek az utasítására.

Az államigazgatási projekteknél azonban állandó probléma a projektbe delegált munkatársak elszámoltatása, hogy mikor és milyen mértékben álljanak rendelkezésre a projekt, ill. a napi feladatok elvégzéséhez. Ez azzal magyarázható, hogy a projekttag elvileg kikerül a projektben végzett tevékenysége idejére a munkáltató „hatásköréből” és mint erőforrásért „versenyez” érte a főnöke és a projektvezető. Ráadásul a gyakori törvényváltozások és törvényileg kötelező határidők miatt a régi rendszereket is karban kell tartani, így nem kétséges ki húzza a rövidebbet. Többek közt ezzel is magyarázható a projektek elhúzódása a közigazgatásban.

A nemprojektnél a munkacsoportban részt vevők napi feladatába épül be a nemprojektbeli tevékenységük, mivel ezek a feladatok részei főnökeik napi kötelezettségeinek. Minden szereplő ugyan úgy végzi a munkáját az SZMSZ szerint, mintha nem is létezne a nemprojekt. Ennek megfelelően a szakrendszer gazdája egyben természetes felelőse a nemprojektben a szakrendszerére háruló feladatoknak. A második fontos különbség, hogy a nemprojekt „szervezete” nem különül el az intézmény szervezetétől, hanem virtuálisan jön létre annak egyes elemei között. A nemprojekt valójában csak a koordináció szintjén létezik, működése nem különül el a szervezet napi működésétől. A harmadik különbség a minimális kommunikáció és dokumentáltság.

A legfontosabb azonban, hogy a benne részt vevő vezetők úgy érzik, annyi energiát kell fordítani a nemprojektre, amennyit saját hatásköri és felelősségi körükben jónak látnak. Nem kell vitatkozniuk és egy „külső” szervezet, a projekt, felelőseivel.”

Forrás:
Egy államigazgatási „nemprojekt”; Futó Iván; IT Business; 2012. december 3.

A XI. kerület a Google felhőalapú megoldásait fogja használni

„Közép-Kelet-Európában először Újbudán kezdődik meg a felhőalapú, lakosságközpontú ügyintézés bevezetése. Az egyedülálló fejlesztés első lépéseként a Revevol által fejlesztett Google App Engine-en és Google Dokumentumokon alapuló testületi rendszert hoztak létre, amely már önmagában egy tonnával csökkenti az évi papírfelhasználást.

A Google felhőalapú megoldásainak teljes körű önkormányzati alkalmazásáról írt alá megállapodást szerdán Przemek Sienkiewicz, a Google Enterprise Közép-Kelet-Európáért, Oroszországért és a FÁK államokért felelős vezetője és Hoffmann Tamás Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda polgármestere.

A Google a közigazgatási szférában Közép-Kelet-Európában először az Újbudai Önkormányzattal köt megállapodást. A XI. kerületi önkormányzat több tízmillió forintos megtakarítást remél a megállapodástól.

Első lépéseként a Revevol közreműködésével egy olyan Google App Engine-en és Google Dokumentumokon alapuló testületi támogató rendszer használatát vezették be a polgármesteri hivatalban, amely digitalizálja a teljes dokumentumkezelést.

Az itt dolgozó mintegy száz köztisztviselő, valamint a képviselő-testület tagjai már most használják a megoldásokat, melyekkel a hivatal papírfelhasználása évi egy tonnával csökken – írta közleményében az önkormányzat. A jövőben nem csupán a polgármesteri hivatal, de az összes önkormányzati intézmény és vállalkozás dokumentum-kezelése a felhőalapú rendszer részévé válhat.

„Forráshiányos időkben különösen fontos minden önkormányzat számára, hogy megfelelő megtakarítási lehetőségeket találjon” – mondta Hoffmann Tamás polgármester. „Olyan korszerű megoldásokat kell találni, amelyek nem csupán olcsóbbá teszik az önkormányzat és intézményeinek működését, de egyúttal növelik a közigazgatási szolgáltatások színvonalát, egyszerűbb és gyorsabb ügyintézést tesznek lehetővé a polgárok számára.”

„A Google Apps olyan internetalapú irodai alkalmazásokat kínál, amelynek segítségével a közigazgatásban egyszerre lehet hatékonyabbá és olcsóbbá tenni a munkát” – emelte ki Przemek Sienkiewicz. Az e-mailek, a naptárak, a dokumentumok bárhonnan, bármilyen eszközről – mobiltelefonról, irodai vagy otthoni számítógépről – elérhetőek.

A jogosultságok könnyen és egyszerűen kezelhetőek, és csak az fér hozzá az adatokhoz, akinek erre joga van: a rendszer teljes körű biztonságot és védelmet garantál. A felhő alapú rendszerben folyamatos a biztonsági mentés, követhetőek a változások és változtatások.

A Google Apps lehetőséget teremt arra is, hogy egymástól távol lévő egységek közösen dolgozzanak egy adott dokumentumon, könnyen és gyorsan megosszák egymással az adatokat. A felhő alapú rendszer alkalmazásával az önkormányzat mentesül a számítógépes programok folyamatos megújításának és a szerverek fenntartásának és működtetésének költségeitől is – ezzel nem csupán beruházási kiadásait mérsékli, de jelentősen csökkenti saját áramszámláját is.

A megállapodás értelmében a Google Enterprise átfogó tanulmányt készít arról, hogyan érhető el az önkormányzathoz tartozó intézmények rendszereinek integrációja, milyen alkalmazásfejlesztések szükségesek mindehhez, hogyan valósítható meg a felhőalapú kommunikáció az újbudai intézményekben, és milyen megoldásokkal lehet a lakossági ügyintézésben is alkalmazni a korszerű technikát.

„Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban számtalan közigazgatási szervezet alkalmazza sikerrel a Google Apps megoldásait, amelyek most először jelennek meg a magyar, és a közép-kelet-európai közigazgatásban. Nagyon örülünk, hogy Újbuda önkormányzata minket választott a testületi rendszer fejlesztésére. Véleményünk szerint a megállapodás nyomán Újbuda önkormányzata a magyarországi közigazgatás modernizálásának iskolapéldája lehet” – tette hozzá Boscha István, a Revevol ügyvezető igazgatója.”

Forrás:
Újbuda úttörő lesz Kelet-Európában; HVG.hu; 2012. december 5.

Januártól neten is lehet beadványokat adni a bíróságokhoz

„Január 1-jétől működik az elektronikus bírósági kommunikáció és ügyfélkapcsolat, az interneten is lehet joghatályos beadványokat, például keresetet, különféle kérelmeket a bírósághoz intézni – közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH) szerdán.

A közlemény szerint az elektronikus ügyfélkapcsolat könnyíti a bíróságokhoz való hozzáférést, mivel az ügyfelek számára lehetővé teszi, hogy hivatali időn kívül, személyes megjelenés vagy postai út nélkül juttathassák el beadványaikat a bíróságokhoz.

Az elektronikus kommunikáció az ügyfelek részéről az Ügyfélkapu és az OBH által üzemeltetett hivatali kapu igénybevételével történik majd. Az ügyfelek az internetes felületre feltöltött űrlapok közül választhatnak, és azokat kitöltve nyújthatják be kérelmüket a bírósághoz. E nyomtatványok használata segíthet abban, hogy a beadványok jobban megfeleljenek a jogszabályokban előírt formai és tartalmi követelményeknek, és így csökkenhet a bíróság által elrendelt hiánypótlások száma. Továbbá az ügyfelek által az eljárást megindító nyomtatványon rögzített adatok a bírósági iratkezelő rendszerben automatikusan megjelennek, ami csökkenti az ismételt adatfelvitelből adódó adminisztratív terhet.

A bírósági eljárás során az elektronikus kommunikáció a bíróság részéről is könnyíti az ügyfelekkel való kapcsolattartást, mert a felhívásokat, értesítéseket, idézéseket, határozatokat a bíróság egyszerűbben továbbíthatja az ügyfelek részére.

Az elektronikus ügyfélkapcsolat az év elejétől fokozatosan és választható módon lép működésbe, amellett a hagyományos papír alapú ügyintézés, kapcsolattartás is megmarad.

Az EU és a magyar állam társfinanszírozásával, 400 millió forintból megvalósult fejlesztés teremtette meg a bíróságok számára a lehetőséget az elektronikusan érkező dokumentumok fogadására és küldésére.

A fejlesztés eredményeként létrejött elektronikus dokumentumtár egy olyan központi rendszer, amelyben a bírósági eljárások során keletkező határozatok tárolhatók. A törvényben meghatározott esetben az iratok anonimizált változata is ebbe a tárba kerül, és ily módon egyszerűbben közzétehető és könnyebben megismerhető lesz.”

Forrás:
Januártól neten is lehet beadványokat adni a bíróságokhoz; HVG.hu/MTI; 2012. december 5.
Sajtóközlemény; Országos Bírósági Hivatal

A Nagy Testvér minden e-mailt rögzít Amerikában

„Az Egyesült Államok nemzetvédelmi hivatalának egyik volt munkatársától származó információ járja be a világsajtót: eszerint odaát minden egyes polgár e-mailjeit rögzítik, beleértve olyan “védett” személyeket is, mint a kongresszus tagjai. A kormány tudja, mit tettél tavaly nyáron… vagy legalábbis, mit írtál róla.

William Binney az amerikai nemzetvédelmi hivatal egyik legjobb matematikus-kódfejtője volt, míg 2001-ben ki nem lépett: távozásának okaként épp azt jelölte meg, hogy már nem tudja összeegyeztetni saját lelkiismeretét és munkamorálját az alkotmány folyamatos megszegésével, többek között az FBI által folyamatosan erőltetett megfigyelési módszerek terjedésével. A moszkvai illetőségű, de angol nyelven működő RT.com-nak adott interjújában a szakember arról beszél, hogy a kormányzat az informatikai fejlesztésekkel lépést tartva az internetes tevékenységeken is rajta tartja “millió szemét”.

Minden, amit mond, felhasználható… Binney szerint az elmúlt időszakban kirobbant amerikai politikai botrányok mögött is minden esetben ott az egyre átfogóbb informatikai hírszerzés. David Petraeus, a CIA volt igazgatója, vagy John Allen NATO-tábornok nevéhez köthető esetekben is jól látható, hogy személyes e-mailekből is előkerültek bizonyítékok annak ellenére, hogy az “informatikai privátszférát” elvben csak nemzetvédelmi okokból, és utólag lehet megbolygatni.

A szakértő azt állítja, az FBI-nak teljes hozzáférése van minden amerikai állampolgár teljes elektronikus levelezéséhez, akár tíz évre visszamenőleg is. Az elemzést állítólag egy Naris kódnevű berendezés végzi, amelyhez egy folyamatosan növekvő adattároló ökoszisztéma kapcsolódoik. Ehhez az amerikai kormány Utah államban épített fel egy adatközpontot, melynek tárkapacitását folyamatosan bővítik. Ide pedig folyamatosan gyűlnek az e-mailek minden postafiókból, ráadásul Binney állítása szerint a szolgáltatók külön engedélyének megkérését is kikerülve. A szakértő úgy tudja, az eltárolt leveleket egyelőre nem szűrik előre, hanem bármilyen gyanú felmerülése esetén célzottan kezdik elemezni.

Az interjút természetesen többen csupán valamiféle pánikkeltésként fogják fel, az illetékes amerikai szervektől pedig természetesen dőreség lenne hivatalos állásfoglalást várni. William Binney viszont szavahihető forrásnak számít, aki idén megkapta a Callaway díjat is, amelyet olyanoknak ítélnek oda, akik saját személyes és professzionális karrierjüket is veszélyeztetve állnak ki az alkotmányos jogok betartása és betartatása mellett.”

Forrás:
A Nagy Testvér minden e-mailt rögzít Amerikában; Bitport.hu; 2012. december 5.
Szerkesztői megjegyzés:
Úgy tűnik, hogy a szóban forgó eszközt nem Narisnak, hanem Narusnak hívják. Bővebb információ itt.
Narus (Wikipédia)

Kétmillió oldal a Digitalizált Törvényhozási Tudástárban

„ Kétmillió oldalnyi magyar nyelvű könyv, időszaki kiadvány, történeti országgyűlési dokumentum, jogforrás, jogi, történettudományi és politikatudományi szakirodalom érhető el elektronikus úton.

Az uniós támogatással létrehozott Digitalizált Törvényhozási Tudástár (DTT) szerdai budapesti projektzáró sajtótájékoztatóján Ambrus János, az Országgyűlési Könyvtár (OGYK) főigazgatója a hazai és külföldi digitalizálási projektekről szólt. Ezeket elmondása szerint az olvasási szokások gyökeres átalakulása generálja.

A 200 millió forint költségvetésű DTT projekt 2010 januárjában indult az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) keretében, és 2012. november 30-án ért véget. Eredményeképpen kétmilliónyi oldalt, azaz 5272 kötetnyi könyvtári dokumentumot digitalizáltak: többek között a legfontosabb jog-, politika- és történettudományi szakkönyveket, adattárakat, valamint az országgyűlés történetére, működésére vonatkozó könyveket, jog- és politikatudományi folyóiratokat, közlönyöket, valamint országgyűlési naplókat és irományokat.

A főigazgató hozzátette, hogy a digitális gyűjtemény és a hozzá kapcsolódó tudástár a könyvtár által korábban digitalizált több mint 800 ezer oldalnyi állománnyal együtt a http://dtt.ogyk.hu portálon érhető el egységes felületen, a legmodernebb keresési lehetőségekkel.

A digitális objektumok metaadatai az Europeana Libraries projekt keretében elérhetővé váltak a TEL (The European Library) felületen és az Európai Digitális Könyvtárban (Europeana) is.

Ambrus János az MTI kérdésére válaszolva elmondta, a könyvtár folytatni kívánja a digitalizálási projektet, ezért már a következő pályázati fordulóra is beadták a jelentkezésüket.

Csepreghy Nándor fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár a sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy az EU 2007-13-as költségvetési ciklusában 8200 milliárd forintnyi fejlesztési forrás áll Magyarország rendelkezésére. A keret 95 százalékát meghirdették, 85 százalékát odaítélték, és mindeddig hozzávetőleg 3200 milliárd forintot már ki is fizettek; a teljes keretösszegre 2013. december 31-ig kell megkötni a szerződéseket – tette hozzá.

Könyvtár kattintásra címmel szerdán a parlamentben projektzáró konferenciát is tartanak, melynek előadói bemutatják az EKOP és a DTT programokat, valamint megvitatják a hazai és külföldi digitalizálási projektek tapasztalatait.”

Forrás:
Kétmillió oldal a Digitalizált Törvényhozási Tudástárban; Híradó.hu/MTI; 2012. december 5.

Informatika, távközlés, technika

Irányzatok az Interneten 2012-ben

Széles ívű összefoglaló Mary Meekertől, a Kleiner Perkins Caufield & Byers kockázati tőkebefektető cég elemzőjétől.



Forrás:
2012 KPCB Internet Trends Year-End Update; 2012. december 3.

A Microsoft is beszáll a felhős árháborúba

„Mintegy 28 százalékkal vágta vissza az Azure tárolószolgáltatásának árát a Microsoft. A lépés a Google és az Amazon múlt héten bevezetett drasztikus árcsökkentésére adott válasz, az Azure is kénytelen tartani a tempót.

Masszív árcsökkentést jelentett be Windows Azure Storage tárolószolgáltatásában a Microsoft, válaszul a múlt heti Google- és Amazon-féle árcsökkentésre. Ezzel a Google által elindított árháború tovább gyűrűzik, és várhatóan a kisebb infrastruktúraszolgáltatókat is bizonyos árcsökkentésekre készteti.

A Microsoft a most bejelentett árcsökkentés mellett igyekszik az áralapú verseny élét csökkenteni, és olyan érveket felsorakoztatni saját infrastruktúrája mellett, amelyek más megvilágításba helyezik az Azure-t. Redmond hangsúlyozza például, hogy nála a tárolók például alapértelmezetten georedundáns módban futnak. A lokálisan, adatközponton belül redundancia esetében a kapacitás jóval olcsóbb – az első egy terabájt esetében a havi 9,5 centes ár 7 centre mérséklődik.

Az Azure egyébként a versenytársakhoz hasonlóan gyors ütemben fejlődik, novemberben egész generációváltáson átesett a tárolóarchitektúra. A Flat Network Storage névre keresztelt rendszerben az egyes csomópontok hálózati hozzáférési sebessége 1 gigabitről 10 gigabitre nőtt, a hierarchikus hálózatot pedig (a névnek megfelelően) kétdimenziós, “lapos” mesh topológia váltotta. A hardveres terheléselosztás helyére szoftveres került, hagyományos merevlemezek helyett pedig SSD-re költözött a naplózás. A váltás eredményeként drasztikusan felgyorsult a tárolórendszer – sajnos ebből csak a június 7 után létrehozott tárolófiókok profitálnak, az összes többi marad az első generációs architektúrán. Mivel egy Azure-előfizetéshez több ilyen fiók is kapcsolódhat, a felhasználók a migrálását manuálisan elvégezhetik, a rendszer azonban nem fog automatikusan átállni.”

Forrás:
A Microsoft is beszáll a felhős árháborúba; Gálffy Csaba; HWSW.hu; 2012. december 6.

Élesben is elindult a HP infrastruktúrafelhője

„A Frankfurtban zajló Discover rendezvényen jelentette be a HP nyilvános infrastruktúrafelhőjének indulását. Már nem béta többé a HP Cloud.

Új szereplővel bővült az infrastruktúraszolgáltatói piac, a HP is bejelentkezett a területen elköltött dollármilliárdok egy szeletéért. A Gartner szeptemberi elemzése szerint az infrastruktúra a leggyorsabban növekedő szegmense a cloudszolgáltatásoknak, 2011-ben a teljes piac 4,3 milliárdos volt, idén azonban már eléri a 6,2 milliárd dollárt. A HP is beszállt.

A kaliforniai informatikai vállalat még 2011 őszén jelentette be, hogy infrastruktúraszolgáltatóvá válik, idén tavasszal pedig nyilvános bétában is elindul a HP Cloud. A szolgáltatás alapját az OpenStack szoftverrendszer adja, amely KVM-mel virtualizált ProLiant szervereken fut – a hálózati eszközök és tárolók szintén a HP-tól származnak. A vállalat szerint a nyílt forrású OpenStack és szabványos API-k használatának előnye a “vendor lock-in”, azaz szállítófüggőség kiküszöbölése – az ügyfél bármikor átállhat másik (OpenStack-alapú) szolgáltatásra, például a RackSpace-ére…

A Compute Cloudon számos közösségi Linux (Fedora, Debian, CentOS, Ubuntu) disztribúció és a Windows Server 2008 és R2 érhető el, hiányoznak azonban a nagy kereskedelmi disztribúciók, a Red Hat és a SUSE Linux Enterprise Server. A Windows Server 2012 támogatásán “még dolgoznak”. A HP 99,95 százalékos rendelkezésre állást vállal a felhőjében, ami havi 22 perces nem tervezett leállást jelent. A tényleges szolgáltatási szint csökkenésével a HP jóváírást ad a havidíjból, amely elérheti a 30 százalékot is, ha a rendelkezésre állás 99 százalékra csökken…”

Forrás:
Élesben is elindult a HP infrastruktúrafelhője; Bodnár Ádám; HWSW.hu; 2012. december 6.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közzétette a 2012 és 2015 közötti időszakra szóló rádióspektrum-stratégiáját

„A dokumentum meghatározza a legfontosabb spektrumgazdálkodási stratégiai irányokat és feladatokat, bemutatja a spektrumgazdálkodást befolyásoló szabályozói és tágabb gazdasági, technológiai környezetet, valamint tájékoztatja a piaci szereplőket az NMHH spektrumgazdálkodással összefüggő céljairól és azok megvalósítási eszközeiről.”

  • „… Az országos földfelszíni kereskedelmi analóg audiovizuális műsorterjesztés leállítása legkésőbb 2014. december 31-ig, de lehetőség szerint még a 2013-as évben
  • Az úgynevezett digitális hozadék, avagy „DD-sáv” (790-862 MHz-es, azaz 800 MHz-es sáv) kiürítése 2013–2014 során.
  • A mobilszolgáltatások elterjedésének elősegítése érdekében 2015-ig további legalább 500 MHz frekvenciasáv azonosítása, használata feltételeinek megteremtése a 400 MHz–6 GHz-es tartományban.
  • 2015-ig legalább 98%-os országos beltéri lefedettség elérése, garantált 2 Mbit/s letöltési és 512 kbit/s feltöltési sebességű vezeték nélküli internetszolgáltatás céljára.
  • Nemzetközi szélessávú (LTE) koordinációs megállapodások megkötése 2013. december 31-ig.
  • 2014 közepéig az országos földfelszíni rádiózás hosszú távú koncepciójának elkészítése.
  • 2014. december 31-ig a teljes spektrum (polgári, nem polgári és közös célú frekvenciasávok) áttekintését jelentő elemzés elkészítése és döntés a díjazás módosításáról vagy annak bevezetéséről.
  • 2015-ig az új digitális földfelszíni televíziós technológiák alkalmazási koncepciójának elkészítése.

„Figyelembe véve (…a mobilinternet területén meglévő…) tendenciákat és jelentős lemaradásunkat, a tervidőszak legfontosabb célkitűzésének az európai átlaghoz való mielőbbi felzárkózást tartjuk a mobil szélessávú lefedettség, penetráció, valamint a forgalmazott adatmennyiség dinamikus növelése tekintetében.”

A hálózati infrastruktúrán alapuló verseny élénkítése:
A további spektrumértékesítések és egy 4., saját frekvenciakészlettel, infrastruktúrával rendelkező szolgáltató lehetséges megjelenése a mobilpiacon kijelölheti az utat a tervidőszakban a hálózati infrastruktúrán alapuló verseny erőteljesebb ösztönzéséhez és ezzel a ténylegesen szélessávú mobil-adatlefedettség bővüléséhez, a penetrációnövekedés felgyorsításához, az adatforgalom fellendítéséhez, illetve az alkalmazásspecifikus korlátozásoktól mentes mobilinternet-csomagok (TKP: vagyis például skype tiltástól mentes, ha jól értem) széles tömegek számára, elérhető áron való hozzáféréséhez. Az egészséges piaci működés érdekében egy, a piacra új szereplőként belépni kívánó szolgáltatónak meg kell adni azt a támogatást, amit a szabályozói oldalról jelenleg is alkalmaz a hatóság. Ezek közül a legfontosabbak a frekvenciadíjakra érvényes kedvezmények, a belföldi roaming igénybevételének lehetősége.”

Forrás:
Rádióspektrum-stratégia 2012–2015; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2012. december 6. (pdf)
Itt az NMHH frekvencia stratégia – lesz mit olvasni; Telefonközpont blog; 2012. december 7.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Érik a botrány az útdíjtenderen?

„Az elmúlt hetek tárgyalásai után a végéhez közeledik az elektronikus útdíj rendszerére kiírt pályázat, a Napi Gazdaság információi szerint a kiíró Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. ma küldi ki a pályázóknak a végleges ajánlattételi felhívást, amelyben a cégeknek, konzorciumoknak nyilatkozniuk kell a technológiai specifikáció mellett az utolsó árról is. A tervek szerint december 14-én születhet döntés.

A befutóknak mindenesetre észnél kell lenniük, mert amennyiben a nyertes rendszere nem működik 2013 júliusától, a kiírás szerint a győztesnek hatalmas kötbért kell fizetnie. Ha például az ÁAK szerződésszegés miatt lenne kénytelen felmondani a megállapodást, a cégnek akár az ajánlati összeg felét is ki kellene fizetnie. Ha működik a rendszer, de hibásan, napi százmillió forintot kell fizetni. A kockázat így jelentős, miközben a cégek a kezdetektől hangoztatták, hogy nagyon kevés a rendelkezésre álló idő. A kormány már jövőre 75 milliárd forint pluszbevételt vár ettől.

Tovább növeli a kockázatot, hogy már két cég is a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB) fordult. A szlovák Towercom Infrastructure beadványa kapcsán november 20-án tartották a tárgyalást, határozat még nem született, információink szerint a bizottság december 6-ig dönthet, de ez tíz nappal meghosszabbítható. Néhány napja azonban az osztrák Kapsch is a döntőbizottsághoz fordult, mégpedig azért, mert szerintük a kínai cég ajánlata több kifogásolható elemet tartalmazott, például új szereplőt vontak be a pályázatba, s erre már nem lett volna lehetőségük. A Kapsch ezt a kifogást az előzetes vitarendezés során is felvetette, de az ÁAk elutasította az osztrák cég észrevételét, ezért fordultak az osztrákok a KDB-hez.

A Népszabadság szerint ráadásul kétségbeesett kapkodásba kezdett a tenderen az ÁAK. A lap hétfői számában azt írja, hogy a sztrádatársaság kicsúszott a maga szabta határidőből, és a lemaradást a rendszer eleve rövid tesztidőszakának rövidítésével próbálja ellensúlyozni. A pályázóknak kipostázott végleges ajánlattételi felhívásban a technológiai semlegességre hivatkozva olyan díjszedési megoldások előtt is nyitva hagyják a kaput, amelyekből botrány lehet – írja a Népszabadság.

A lap emlékeztet arra, hogy az ÁAK a pályázat meghirdetésekor egyértelművé tette, hogy az elektronikus útdíjrendszer 2013. július 1-jei bevezetése csak akkor biztosítható, ha legkésőbb 2012. december elején a nyertes ajánlattevővel a szerződésköltés megtörténik.

A jelentkezők közül a legkisebb “játéktere” a Getronicsnak volt. A cég ugyanis 43 milliárd forintos első körös ajánlatot tett, miközben a kormány addigi kommunikációjában 42 milliárd forintos ráfordítás szerepelt. Ezt követte a kínaiak 49 milliárdos ajánlata, míg a T-Systems 66, a Kapsch pedig 165 milliárdra becsülte a beruházás költségét. Szakmai körökben azt feltételezik, hogy végül a Kapsch árajánlata is a kormányzati összeg közelében lesz.”

Forrás:
Érik a botrány az útdíjtenderen?; Diószegi József; Napi Gazdaság/MTI-Eco; 2012. december 3.

Kétszeres árkülönbség az e-útdíj-tenderen

„Legolcsóbban 34,8 milliárd, legdrágábban 68,1 milliárdért építenék ki a díjszedési rendszert.

Felbontották a megtett úttal arányos elektronikus díjszedési rendszer hazai kiépítésére kiírt közbeszerzési eljárásra beadott ajánlatok az Állami Autópálya-kezelőnél (ÁAK) – írja keddi számában a Magyar Nemzet.

A lap szerint a legolcsóbb összeget a Getronics ajánlotta 34,8 milliárd forinttal, a következő a China International Corporation, amely 47,3 milliárd forintért vállalja a rendszer kiépítését, ezután a T-Systems következik 53,4 milliárddal, míg a legmagasabb összegű ajánlat a Kapsché 68,1 milliárd forint.

Ha jogi eljárások nem akasztják meg a folyamatot, az ÁAK december közepére győztest hirdethet a 6318 kilométernyi utat lefedő hálózat kialakítására, és december végén írhatnak alá szerződést – írja a Magyar Nemzet.”

Forrás:
Kétszeres árkülönbség az e-útdíj-tenderen; [origo]; 2012. december 4.

E-útdíj: még egy hétig várják a véleményeket

„Még egy hétig, december 10-ig lehet véleményezni az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról szóló törvény tervezetét, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) tett közzé a kormany.hu-n hétfőn.

A törvény 2013. július elsején lépne hatályba, és felhatalmazná a kormányt, hogy megállapítsa többek között a használati díjfizetésre és az útdíjfizetésére kötelezettek körét, valamint a díjkategóriákat és a kiszabható bírságok összegét. A fizetésköteles utakat és útszakaszokat külön rendeletben állapítaná meg a közlekedésért felelős miniszter…

Az országos közúthálózat üzemeltetése, fenntartása és fejlesztése, a forgalom időszakos és helyi szabályozása, a környezetbarát közlekedési módok előnyben részesítése, valamint a társadalmi és környezeti költségek megjelenítése szükségessé teszik, hogy az úthasználók a közútkezelés és fejlesztés költségeihez az úthasználatuk arányában járuljanak hozzá, és a járművek környezetvédelmi szempontú korszerűségét is tekintetbe vevő arányos díjszabási rendszer jöjjön létre – olvasható a tervezetben.

A törvény tartalmazza majd többek között az útdíj és annak megfizetése részleteit, a díjfizetés alól mentesülők körét, a bírság meghatározásával kapcsolatos alapelveket, illetve a díjak felhasználásának alapelveit, és az ellenőrzés részleteit.

A tervezet szerint a bírság mértékét úgy kell megállapítani, hogy az arra ösztönözze a díjfizetésre kötelezetteket, hogy az előírt díjat megfizessék. A jogerősen kiszabott és határidőben meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül és adók módjára kell behajtani.”

Forrás:
E-útdíj: még egy hétig várják a véleményeket; Napi Gazdaság/MTI-Eco; 2012. december 3.
Az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról készült törvény-tervezetről készült előterjesztés; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2012. december 3. (pdf, tömörítve)

A fuvarozók áttolják az e-útdíjat a megrendelőkre

„Mivel az e-útdíj komoly terhet jelent majd a fuvarozóknak, ezért annak egy tetemes részét áthárítják a megrendelőkre – véli a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete.

A Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete, vagyis a NiT Hungary továbbra sem vitatja, hogy az ország közúti infrastruktúrája szempontjából nem fenntartható a helyzet, vagyis a környező országok közül Magyarországon kell messze a legkevesebbet fizetni annak használatáért. A fuvarozók szerint ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy egy belföldi közúti közlekedési szolgáltató költségszerkezetében eddig egy-két százalékot kitevő úthasználati díj 2013. július 1. után az üzemanyag után a második legnagyobb költségelem lesz.

Az ipartestület számításai szerint például a tranzitforgalom szempontjából fontos Záhony-Rédics vonalon – ahol az 580 kilométeres útból 510 kilométer fizetős szakasz – egy EURO II besorolású, öttengelyes szerelvénnyel és a nettó 85,34 forintos kilométerenkénti díjjal számolva 2013. második felétől nettó 43 500 forintért lehet majd eljutni, ami több mint 16-szoros növekedés a jelenlegi rendszerben fizetendő összeghez képest.

A NiT Hungary hozzáfűzi ugyanakkor: egyetértenek azzal, hogy az infrastruktúra fejlesztéséért és a közutak fenntartásáért a használók fizessenek, ahogyan azt sem vitatják, hogy a tehergépjárművek környezeti terhelése jóval nagyobb, mint a személyautóké. Többször egyeztettek az egyes térségek országgyűlési képviselőivel, hiszen csak akkor születhet előremutató szabályozás az útdíj kérdésében, ha a döntéshozók közvetlenül is ismerik a fuvarozók álláspontját. A NiT Hungary meghívását elfogadó képviselők tisztában vannak a döntés következményeivel és támogatják az érdekvédelmi szervezetek kezdeményezését egy olyan csomag összeállításában, amely csökkenti a belföldi fuvarozók versenyhátrányát.”

Forrás:
A fuvarozók áttolják az e-útdíjat a megrendelőkre; Privátbankár; 2012. december 3.

Postacímként is szolgálhat a Facebook vagy Twitter profil

„A jövőben akár postacímként is szolgálhat a Facebook vagy Twitter profil, mivel egy új szolgáltatási forma a küldemények kézbesítésének dinamikusabbá tétele érdekében fizikai postacímet kíván rendelni a felhasználók közösségi hálózati profiljához – írja a TechCrunch technológiai hírportál.

Az elképzelés mögött az áll, hogy miközben a postázási cím akár költözés miatt, illetve bármilyen praktikus, vagy kényelmi okból bármikor változhat, a közösségi hálókon felhasználók a bejelentkezési azonosítója (közösségi ID), illetve email címe általában egy életen keresztül változatlan marad. A szolgáltatásra történt bejelentkezés után a közösségi ID-hez többféle kézbesítési címet lehet rendelni, akár időrendi ütemezéssel is. Egyéb praktikus szempontok mellett a szolgáltatás előnye lehet még az is, hogy a közbenső lépcső bevonásával lehetővé teszi a személyes adatok eltitkolását a feladók előtt.”

Forrás:
Postacímként is szolgálhat a Facebook vagy Twitter profil; SG.hu/MTI; 2012. december 3.

Nem passzol az új járásokhoz a új vasúti menetrend

„Az új vasúti menetrend december 9-i életbe lépése után lesznek olyan települések, ahonnan nem lehet majd elérni a leendő járásközpontokat – mondta a Világgazdaságnak a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (Veke) elnöke.

„A tömegközlekedési rendszert nem igazították ahhoz a változáshoz, hogy januártól újra lesznek járások” – mondta a VG-nek a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (Veke) elnöke a december 9-én életbe lévő új vasúti menetrenddel kapcsolatban.

Dorner Lajos szerint lesznek olyan települések, ahonnan nem lehet tömegközlekedéssel elérni a járásközpontokat, ez főként a kistelepüléseket érinti. A Veke elnöke szerint ezt a problémát költségtakarékossági szempontok miatt nem oldották meg…”

Forrás:
Nem passzol az új járásokhoz a új vasúti menetrend; HVG.hu; 2012. december 5.

Két éven belül érkezhet a közös európai jogkezelő

„Egységes európai jogkezelést és alaposan reformált szerzői jogokat ígér az Európai Bizottság tegnap indult munkája. Az új szabályozásra a Bizottság szerint a megváltozott “digitális kontextus” miatt van szükség, az internet hatása jóval nagyobb volt, mint azt 2001-ben, az előző irányelv szövegezésekor látni lehetett.

Akár piaci alapon, akár szabályozással, de az Európai Bizottság eltökélt szándéka egyesíteni az Unió töredezett szerzői jogi piacát: a jogkezelést és a szerzői jogi rendszert reformálni hivatott új irányelv kidolgozásának folyamata el is indult. A készülő új szabályozás az EU 2001-es szerzői jogi irányelvét módosítaná az azóta alapvetően megváltozott “digitális kontextus” miatt. Ma már az uniós gazdaság növekedésében nagy szerepe van a digitális gazdaságnak, a szoftverfejlesztéstől az e-kereskedelmen keresztül a tartalomszolgáltatásig.

Meglepő, de értik
Michel Barnier, a Bizottság belső piacért és szolgáltatásokért felelős tagja novemberi beszédében már vázolta a készülő szerzői jogi reformok fő csapásait. Barnier szerint az új irányelvnek elsősorban az európai polgárok számára kell garantálnia a lehető legszélesebb hozzáférést a tartalmakhoz, de ezt egyensúlyba kell hozni a szerzők méltányos ellentételezésével, az alkotó munka megfelelő ösztönzésével és a biztos jogi háttérrel.

Barnier szemmel láthatóan tisztában van az európai digitális tartalompiac töredezettségével. “[Az európai polgárok] miért nem férnek hozzá a más tagországokban elérhető tartalmakhoz, még akkor sem, ha fizetnének azért? Miért történik meg gyakran, hogy a hazai híreket és tévéműsorokat nem nézhetik meg ahogy kilépnek az országból?” – teszi fel a kérdéseket. A biztos szerint ugyanakkor nem csak a felhasználókat kell szem előtt tartani, az üzleti szereplők érdekeit is védeni kell, így az újságokat a Google üzleti modelljétől, a sportcsatornákat a kalózstreamektől, illetve azokat az innovatív cégeket, amelyek az “egységes piac” széttagoltsága miatt képtelenek elindítani szolgáltatásaikat.

A biztos beszédében már akkor leszögezte a reform négy fő csapásirányát. Egyrészt hangsúlyt kap az európai örökség digitalizálása, ennek első lépése volt az októberben elfogadott, az árva művek helyzetét rendező irányelv. A Bizottság azonban ennél is tovább menne, a nyomtatásból már kikerült, így fizikailag már nem elérhető művekre vonatkozó licenckonstrukció is a reformok részét képezné – például több ezer elfeledett európai film kelhetne új életre a digitalizálást követően.

A második, fontosabb csapásirány a valóban egységes piac megteremtése lenne, vagyis a szerzői jogok és jogkezelés olyan reformja, amely a jelenlegi, töredezett piacot egységessé olvasztaná össze. Ezzel az olyan innovatív tartalomterjesztési modellek előtt nyílna meg az út, mint a Spotify, a Deezer vagy a Netflix – ezeket a szolgáltatásokat egyébként Barnier név szerint is említi. A biztos szerint az Unió lassan ötven éve ezeknek a nemzeti gátaknak a lebontásán dolgozik, elfogadhatatlan, hogy a jogkezelés területén továbbra is ennyire fragmentált Európa.

A harmadik irány a szerzői jogokra vonatkozó korlátozások újragondolása lesz – ez nem gyengítést, hanem átalakítást jelent, Barnier szerint rendkívül fontos, hogy a tartalom előállítói a jövőben is üzletet lássanak, ezért egy “win-win” szituáció megteremtése a cél, ezért az összes érintett féllel párbeszédet kell kezdeményezni. Ide olyan kérdések tartoznak, mint a könyvtárak helyzetének rögzítése (digitális vagy határokon átívelő kölcsönzés), vakok és gyengénlátók lehetőségeinek bővítése. Nincs szó azonban arról, hogy a szerzői jogokat úgy korlátoznák, hogy abból a tartalom előállítója helyett mások húzzanak hasznot – egy ilyen szabályozás elválasztaná a jövedelmet és az előállítást, ez pedig senkinek érdeke.

Negyedikként Barnier a reformált szerzői jogok erősebb védelmét tűzte ki. A szerzői jogok védelme ma nem legitim, az új irányelv által korlátozott, módosított jogokkal kapcsolatban ez már nem hozható fel védelemként. A szerzői jogok következetes kikényszerítése a biztos szerint állásokat teremt és a status quo által megteremtett informális gazdaságot valódi, fenntartható vállalkozásokká képes transzformálni.

Reuters: jön a fair use
A Reuters mai jelentése szerint az irányelv részeként az EU-s szerzői jogban is megerősödik a digitális média “fair use” felhasználása, vagyis a művek részleges átvétele, idézése, feldolgozása. Ennek értelmében az új szabályozás expliciten lehetővé tenné például 30 másodperces vagy egy perces zenerészletek ingyenes felhasználását – például paródiakészítés céljából.

A Reuters által megismert döntéselőkészítő dokumentum ugyanakkor az ACTA európai kudarcából is messzemenő következtetést von le. A Bizottság álláspontja szerint a nemzetközi szerződéssel szemben megfogalmazódott érvek és az elfogadás ellen pillanatok alatt szerveződött nagyméretű mozgalmak azt bizonyítják, hogy rugalmasabb szerzői jogi szabályozásra van szükség Európában.

Hosszas folyamat, 2014-re lesz eredmény
A Bizottság a szerzői jogi megreformálására a 2014-es évet tűzte ki, az új, átdolgozott irányelv elkészítéséhez szükséges folyamatot pedig tegnap hivatalosan is elindította. Ennek keretében 2013 elejétől fogva az összes érdekelt féllel dialógust kezdeményeznek, amelyek alapján feltérképezik az új szabályozás lehetőségeit és korlátait – vagyis meghatározzák a Bizottság mozgásterét a kérdésben. A dialógust a Barnier-Kroes-Vassiliou hármas együtt fogja vezetni, jövő decemberre pedig jelentést tesznek.

A folyamat másik ága a szabályozási rész, amely során az EU releváns kutatásokat, hatástanulmányokat készít és ezek alapján hoz további döntést. A Bizottság jelenleg még lebegteti a piaci megoldás lehetőségét, vagyis hogy a piaci szereplők egymás között, EU-s szabályozás nélkül megoldják a felmerült problémákat, ennek kudarca esetére helyezte kilátásba az új irányelvet. A menetrend szerint a folyamat végén a Bizottság összesíti a saját szakmai munka eredményeit és az érdekeltekkel folytatott párbeszédek alatt megszerzett információkat, ennek alapján 2014-re születhet meg az EU-s szerzői jogokat újraértelmező új irányelv.”

Forrás:
Két éven belül érkezhet a közös európai jogkezelő; Gálffy Csaba; HWSW.hu; 2012. december 6.

Kommentek a magyar interneten konferencia

„A komment-kérdés vissza-visszatérő téma az online médiában. Ki engedi a hozzászólásokat (elő- vagy utómoderációval, vagy éppen teljesen szabadon), ki nem, Bár józan paraszti ésszel azt gondolnánk, egyértelműen nem szerkesztőségi tartalomról van szó, a bíróságok ítélkezési gyakorlata messze nem ilyen egyértelmű. Az sem egyértelmű, hogy milyen törvény szabályozza e területet, ha szabályozza egyáltalán bármi. Az Ipsos kutatása szerint a magyar internetezők többsége fontosnak tartja a kommenteket, amik napjainkra a közéleti (és egyéb) viták egyik legfontosabb terepévé váltak.

Bőven van tehát mit megvitatni komment-ügyben, így aztán a minél szabadabb kommentelés iránt messzemenően elkötelezett online orgánumként örömmel csatlakoztunk a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság konferencia-kezdeményezéséhez. A Kommentek a magyar interneten című villámkonferenciára jövő kedden kerül sor Budapesten, mindenkit sok szeretettel várunk!

Időpont: 2012. december 11. (kedd) 10-14 óra

Helyszín: Magyar Telekom Székház Tölösi 2 terem, 1013 Budapest Krisztina krt. 55.

Program:

9:30-10:00
Regisztráció

10:00-10:30
A kommentek felhasználói megítélése
Előadó: Szilágyi Ákos (Ipsos)

10:30-11:00
Mint megannyi olvasói levél: használnak vagy ártanak egy cikknek a hozzászólások?
Kerekasztal-beszélgetés. Résztvevők: Puzsér Róbert, Stumpf András (Heti Válasz), Uj Péter (Origo). Moderátor: Baranyi Márton (Konzervatórium)

11:00-11:30
Kommentek a bíróság előtt
Előadó: Dr. Bodolai László (Index.hu)

11:30-11:50
Kávészünet

11:50-12:20
A kommentekre vonatkozó polgári jogi gyakorlat tanulságai
Előadó: Nádori Péter (MTE)

12:20-12:50
A kommentek médiajogi megítélésének lehetőségei
Előadó: Dr. Koltay András (NMHH Médiatanács)

12:50-13:20
Trollszelídítési technikák
Előadó: Balogh Ákos Gergely (Mandiner)

13:20-14:00
Megfelelő és Nem Megfelelő Vélemények: van-e a határ, hol a határ? Közéleti kommentháborúk.
Kerekasztal-beszélgetés. Résztvevők: Békés Márton (Jobbklikk), György Péter (ELTE), Simon Éva (TASZ). Moderátor: Balogh Ákos Gergely (Mandiner).

A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A férőhelyek száma korlátozott, ezért érdemes mielőbb jelentkezni a contact@mte.hu címen.”

Forrás:
Kommentek a magyar interneten konferencia; Mandiner blog; 2012. december 7.
Konferencia Meghívó – Kommentek a magyar interneten; Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete; 2012. december 5.

Csomagküldő céget vett a Google

„A keresőóriás most a BufferBoxot vette fel a bevásárlólistájára. A jelek szerint az Amazon Locker Delivery szolgáltatásával szeretnének konkurálni.

A Google az utóbbi időben szó szerint habzsolja a startupokat. A cég legutóbb (pénteken) a BufferBox felvásárlását jelentette be; a nagy reményekkel indult kis cég azt ígéri, hogy „megoldja az eltévedt csomagok problémáját.”

A Waterloo-i székhelyű cég szolgáltatása lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy a BufferBox által fenntartott „szekrényekbe” szállíttathassák ki a csomagjaikat, amiket aztán személyesen vehet fel a címzett. A cég azt ígéri az ügyfeleinek, hogy ezentúl egyetlen küldeményük sem fog elveszni a kézbesítés során.

A megoldás nagyon hasonlít az Amazon Locker Delivery szolgáltatásához; a jelek szerint a Google újabb fronton támadja egyik legnagyobb piaci ellenlábasát.
A BufferBox csapata pénteken a vállalat blogján közölte, hogy igent mondtak a Google akvizíciós ajánlatára.”

Forrás:
Tovább shoppingol a Google; Dávid Imre; Computerworld; 2012. december 1.

Országosan egységes mobilfizetés a közlekedésben

„A kormány elfogadta, így a közeljövőben kihirdethetik a törvény alapján létrehozandó Nemzeti Mobil Fizetési Rendszer kormányrendeleti szintű részletszabályait. A rendszer a mobiltelefonos fizetési technológiát felhasználó egységes állami platformként működik majd, első lépcsőben a parkolási közszolgáltatások és az autópálya matricák elektronikus értékesítésében. A korszerű megoldásnak köszönhetően az igénybe vevők gyorsan, kényelmesen, költség- és készpénzkímélő módon egyenlíthetik ki egyes közszolgáltatások díjait.

A kormány nemzeti mobil fizetési szervezetként a kizárólagos állami tulajdonú Nemzeti Mobil Fizetési Zrt.-t jelöli ki. A társaság díjbevételeiből fedezi működési költségeit. Az ügyfél az igénybe vett szolgáltatáson felül a már működő rendszerekhez hasonlóan kényelmi díjat fizet. E díj mértéke (szolgáltatástól függően 50-100 forint) azonban elmaradhat a jelenlegi szolgáltatók által alkalmazott szinttől.

A Nemzeti Mobil Fizetési Rendszerrel államilag garantált, a piaci viszonyoktól függetlenül mindig elérhető, egységes elektronikus platformon alapuló közszolgáltatás jön létre egyebek mellett a parkolási és autópályadíjak, a közösségi közlekedési menetjegyek mobil fizetésére. Minden közszolgáltató köteles lesz az országosan egységes rendszert igénybe venni szolgáltatásainak mobil értékesítéséhez. A jelenleg üzemelő rendszerek többsége az új állami platformra támaszkodva, annak viszonteladójaként működhet a jövőben. Ezzel az ügyfelek számára is zavartalan, gördülékeny átmenet biztosítható. Az egységesítés gátat szab a feketegazdaságnak, a visszaéléseknek.

A rendszer ismeri és alkalmazza majd a már elterjedt, bevált mobilfizetési módokat, így az autós és utas az általa kedvelt módszerrel – pl. SMS útján vagy behívásos igénybevétellel – fizethet. A használhatóság földrajzi értelemben is jelentősen nő, a szolgáltatásokat bárki, bárhol azonos feltételekkel veheti igénybe. A rendszer interneten elérhető, kényelmes ügyfélszolgálatot biztosít, az ügyfelek személyes oldalukon keresztül intézhetik ügyeiket, követhetik a vásárlásaikat, panaszaikat gyorsan kezelik.”

Forrás:
Országosan egységes mobilfizetés a közlekedésben; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2012. december 7.

Törvények, rendeletek

Kormányrendeletek a postai szolgáltatásokról

Forrás:
A Kormány 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelete a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről; Magyar Közlöny; 2012. évi 161. szám; 2012. december 4.; 26962-26972. oldalak (pdf)
A Kormány 336/2012. (XII. 4.) Korm. rendelete az Egyetemes Postai Szolgáltatást Támogató Számla működésének részletes szabályairól; Magyar Közlöny; 2012. évi 161. szám; 2012. december 4.; 26973-26975. oldalak (pdf)

Kormányhatározat a helyi önkormányzatok adósságállományának részleges konszolidációjáról

„A Kormány
1. egyetért azzal, hogy az állam a 2012. évben támogatást nyújt valamennyi 5000 fő lakosságszámot meg nem haladó települési önkormányzat és a helyi önkormányzatok többcélú kistérségi társulásainak adósságállományából eredő, 2012. december 12-én fennálló tartozásállománya és annak 2012. december 28-án fennálló járulékai teljes megszüntetése céljából történő törlesztésére, illetve előtörlesztésére;

2. egyetért azzal, hogy az állam a 2013. év első félévében – folyamatosan – vállalja át az 5000 fő lakosságszámot meghaladó települési önkormányzatok adósságállományából eredő tartozásállományt és annak járulékait, az önkormányzatok bevételi képességét figyelembe vevő differenciált, 40–70%-ig terjedő mértékben;

3. úgy dönt, hogy az 1. és 2. pont szerinti adósságállomány a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény) 3. § (1) bekezdés a)–c) pontjában foglaltaknak megfelelő kölcsön- vagy hiteljogviszonyon, hiteljogviszonyt megtestesítő értékpapíron, továbbá váltókibocsátáson alapuló, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi intézmény felé fennálló tartozásokat foglalja magában;…”

Forrás:
A Kormány 1540/2012. (XII. 4.) Korm. határozata a helyi önkormányzatok adósságállományának részleges konszolidációjáról; Magyar Közlöny; 2012. évi 161. szám; 2012. december 4.; 27140-27141. oldalak (pdf)