Tartalomjegyzék

Az eGOV Hírlevél következő száma 2013. szeptember 2-án jelenik meg!

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Komplett iparág kereskedik az uniós pályázatokkal

„A kormánynak kell kiépíteni annak a rendszerét, hogy a pályázó miként teremtse elő a szükséges önrészt az európai uniós támogatású beruházásához – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Miniszterelnökség fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára. Csepreghy Nándor szerint a szabályok megváltoztatásánál Magyarország vállalja a konfliktust Brüsszellel.

Minél inkább csökkenteni kell a bürokráciát az európai uniós pályázatoknál – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára, aki a dokumentum alapú ellenőrzések megszüntetését is egy fontos feladatnak nevezte. Szerinte a végrehajtási intézményrendszerhez tartozó vizsgálatokat helyben kell elvégezni.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a kormánynak kell kiépíteni annak a rendszerét is, hogy a pályázó miként teremtse elő a szükséges önrészt. Tehát azt a pénzt, amit az utófinanszírozás miatt csak a beruházás végén kap meg a nyertes.

Csepreghy Nándor úgy fogalmazott: Brüsszelnek vannak szabályai a pályáztatással kapcsolatban, de ha ezek rosszak, akkor ezeket meg kell változtatni. A helyettes államtitkár szerint Magyarország élni fog javaslatokkal, adott esetben konfliktusokat is felvállalva az Európai Unióval.

A Miniszterelnökség fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára rámutatott: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek és a jogutód intézménynek az lesz a feladata, hogy átlátható és a kormányzat által kijelölt módon használja fel az uniós forrásokat.

Elképzelhetőnek tartja, hogy az állam ingyen ír majd európai uniós pályázatokat ott, ahol kötelező a pályáztatás, mert – ahogy fogalmazott – a pályázatíró oldalon komplett iparág kereskedik a pályázatokkal, és a korrupció az uniós pénzek körül is tetten érhető.

Az illetékes hatóságok eddig is eljártak akkor, ha visszaéléseket tapasztaltak. Emlékeztetett arra, hogy nemcsak magyar, de európai uniós hatóságok is ellenőrizték a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tevékenységét.

A 2007-2013-as uniós időszak forrásvesztésének megelőzését célzó akciótervről is szó lesz a kormány szerdai ülésén – erősítette meg a helyettes államtitkár. Csepreghy Nándor az InfoRádió Aréna című műsorában emlékeztetett arra, hogy az időszak 15 magyar operatív programjából 13-at egyelőre nem finanszíroz Brüsszel.

Úgy vélte: uniós jogvitákról van szó, a bizottság egyik legfontosabb problémája, hogy az építési beruházásoknál a magyar közbeszerzések esetében előírták a magyar mérnökkamarai tagságot, illetve a magyar nyelv tárgyalási szintű ismeretét. Hozzátette: még mintegy 500 milliárd forint fel nem használt forrás van Magyarország számára ebben a hétéves ciklusban. Hétfőn Lázár János államtitkár, aki augusztus óta kormánybiztosként a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetését is ellátja, jelentette be a sürgős akcióterv szükségességét.”

Forrás:
Csepreghy: Komplett iparág kereskedik az uniós pályázatokkal; Inforádió; 2013. augusztus 14.
Szakmailag nehezen értelmezhető Brüsszel kritikája; Origo; 2013. augusztus 13.

Hogyan szalasztják el a kelet-európaiak az uniós milliárdokat?

„Az Európai Unió pénzalapjaiban – euróban számolva – milliárdok várnak arra, hogy az átvevő országok lehívják azokat, írja a Süddeutsche Zeitung. A bajor lap idézte Johannes Hahnnak, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosának statisztikai adatait, amelyek szerint az EU 27 tagállama (az új tagnak számító Horvátországon kívül) eddig kereken 192 milliárd eurót hívott le, illetve kapott meg, ez pedig 55 százalékos lehívási aránynak felel meg.

Aki úgy gondolja, hogy egy szegény ország számára könnyű dolog Brüsszelből a csomagot teljesen igénybe venni, az óriásit téved. Ugyanis nehézségek gátolják a pénzek igénybevételét. Bonyolult kérelmezési és ellenőrzési eljárásokon kell úrrá lenni, amelyekkel az uniós bürokrácia felügyeli a korrekt felhasználást és abban reménykedik, hogy kizárja a visszaélés lehetőségét.

Ám számos államtól a procedúrák túl sokat követelnek meg, és ezért továbbra is milliárdok hevernek felhasználatlanul. Mindazonáltal vigaszként szolgál: ha egy ország ez év végéig nem hívja le teljesen a 2007-13-as EU költségvetésből származó pénzeket, Shirin Wheeler, Hahn EU biztos szóvivője szerint még nem veszett el minden. “Közvetlen aggodalom jelenleg nincs” – hangoztatta. Szükség esetén ugyanis kérni lehet a határidő hosszabbítását, ami akár három év is lehet. Lesznek olyan országok, amelyeknek erre szükségük lesz.

A következő időszak legfontosabb munkája, hogy a Magyarország és a brüsszeli döntéshozók közötti jogvita a lehető legkisebb sérelemmel lezáruljon – hangsúlyozta Csepreghy Nándor fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kedden. Elmondta: valós a veszélye annak, hogy 500 milliárd forint uniós pénz “bent ragadhat” a jogvita miatt.

A helyettes államtitkár kifejtette: az elmúlt három évben sikerült elérni, hogy az európai uniós fejlesztési források lehívását felgyorsítsák, viszont a periódus végéhez közeledve újabb és újabb problémákkal kell megküzdeni. A helyettes államtitkár elmondta: 15 magyar operatív programból 13-at az Európai Unió nem finanszíroz a jogvitás helyzet rendezéséig. Technikailag ez azt jelenti, hogy a vitás helyzet rendezését követően ezeket a számlákat visszamenőlegesen is kifizetik teljesen, vagy korrekcióval, részlegesen. Utóbbi esetben a fennmaradó összeget továbbra is a magyar költségvetés finanszírozza.

Lehívási arány (százalék):
Litvánia 74,2
Észtország 72,8
Portugália 70,7
Svédország 68,0
Írország 67,6

MAGYARORSZÁG 47,9
Szlovákia 46,9
Málta 44,5
Olaszország 42,8
Csehország 42,7
Bulgária 41,8
Románia 30,1
forrás: Süddeutsche Zeitung”

Forrás:
Hogyan szalasztják el a kelet-európaiak az uniós milliárdokat?; Világgazdaság; 2013. augusztus 13.

Elúszó EU-pénzek: ezért bukhat sokat az állam

„Szinte biztosra vehető, hogy az uniós támogatások egy részéről kénytelen lesz lemondani Magyarország az operatív programok brüsszeli finanszírozásának befagyasztása miatt, de azt jelenleg senki sem tudja megmondani, hogy mekkora összegről lehet szó. A kormány egyeztet, az Európai Bizottság pedig egyelőre hallgat.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, aki immár a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányításáért is felel, többször is tárgyalt Brüsszelben Johannes Hahnnal, a bizottság regionális politikáért felelős biztosával, aki a befagyasztott pénzekért felelős.

Az MTI többször érdeklődött a biztos szóvivőjénél a finanszírozás felfüggesztéséről, de a megkeresésekre egyelőre nem érkezett válasz. A találkozókat követően egyik fél sem nyilatkozott a sajtónak.

Az ügyet ismerő, név nélkül nyilatkozó források szerint brüsszeli bürokraták korábban már jóváhagyott, auditált pályázatokat is újra megnyitottak, és azzal szemben emeltek kifogást, hogy a magyar pályázatok egyes esetekben a kivitelezőkkel szemben elvárásként fogalmazták meg a magyar kamarai regisztrációt és a magyar nyelvtudást, a bizottság szerint pedig ez versenykorlátozó diszkrimináció.

Miután Brüsszelben ezt észlelték, ezek kikerültek a pályázati feltételek közül, a finanszírozás felfüggesztését viszont Brüsszel nem oldotta fel, mondván Magyarország a pénzek egy részét szabálytalanul költötte el.

Gyakorlati értelemben ez nem jelenti azt, hogy a befagyasztott pénzeket Brüsszel “elveszi,” vagy hogy ezek automatikusan elvesznének. Ez utóbbi veszélye csak akkor fenyeget, ha Magyarország nem tudja a költségvetési periódus, vagyis az idei év végéig újra szabályos pályázatokon lekötni ezeket az összegeket.

Nincs szó arról sem, hogy a brüsszeli befagyasztás miatt a pályázók ne kapnák meg a pénzüket, az uniós támogatást, sőt, sok esetben ezt már ki is fizették, méghozzá a magyar költségvetésből. Vagyis végső soron nem a pályázó, hanem az állam, a központi költségvetés látja kárát annak, hogy Brüsszel nem folyósítja a kifizetéseket, és így a büdzsé nem jut hozzá a tervezett uniós bevételhez.

Az ügy megoldását Magyarország peres úton is kikényszeríthetné az Európai Bíróságon, akkor viszont a jogerős ítéletig biztosan nem nyílnának meg a pénzcsapok, a per pedig minden valószínűség szerint nem zárulna le időben, hogy a pénzeket újra el lehessen költeni, ezért Magyarország alkura törekszik Brüsszellel.

Ez jogi értelemben azt jelentené, hogy Magyarország beismeri, hogy az uniós források egy részét szabálytalanul költötte el, a bizottság pedig ezért büntetésként korrekciót állapítana meg, vagyis bizonyos összeggel csökkentené a Magyarországnak folyósítható támogatásokat.

Lázár János a 444.hu-nak júniusban úgy nyilatkozott, hogy Brüsszel 5 százalékos korrekciót javasol, ő pedig ezt kettőre igyekszik lealkudni, ugyanakkor a biztos megfogalmazása szerint “örüljünk, hogy nem 25” százalékot akarnak zárolni. Magyarán nem effektíve befizetendő büntetésről van szó, hanem arról, hogy a nekünk járó pénzekből a bizottság valamennyit nem ad oda.

Az ügyre rálátó, kizárólag név nélkül nyilatkozó forrás szerint az első két operatív program kifizetései leállításának okaként megnevezett kamarai regisztráció és a magyar nyelv ismeretének követelménye brüsszeli szempontból valóban versenykorlátozó megkülönböztetésnek bizonyulhat.

Magyarországon viszont nem tartják ördögtől valónak, hogy az ott uniós pénzből megvalósuló projekteket kivitelező cégek bejegyeztessék, regisztráltassák magukat a magyar kamaránál, ami nem jelent kamarai belépést, tagságot, valamint, hogy a magyarországi építkezésen feltehetően magyar munkásokat instruáló mérnök beszéljen magyarul.

Egy másik forrás azt sem tartotta elképzelhetetlennek, hogy a brüsszeli bürokrácia a magyar vezetés harciasabb, konfrontatívabb hozzáállása miatt maga is konfrontatívabban áll Magyarországhoz, és ha valamiben kivetnivalót találnak, azt azonnal felróják.”

Forrás:
Elúszó EU-pénzek: ezért bukhat sokat az állam; HVG.hu/MTI; 2013. augusztus 13.

ÁSZ: Fókuszban a Fejlesztési Tanácsok

„A forráselosztás centralizált maradt, a kistérségi szint megerősítése a törekvések ellenére nem következett be. Ez derül ki az Állami Számvevőszék legfrissebb jelentéséből, amely a fejlesztési tanácsok 2007 és 2011 között működő rendszerét vette górcső alá. A számvevők a támogatásokról szóló döntések mellett az elnyert pénzek felhasználását is vizsgálták. A regionális fejlesztési tanácsok öt év alatt közel 50 milliárd forint tisztán hazai forrás szétosztásáról döntöttek a kistérségek között, több esetben azonban nem az előre elkészített koncepciók és programok alapján.

2013. augusztus 8-án sajtótájékoztatón mutatta be az Állami Számvevőszék a regionális és kistérségi fejlesztési tanácsok forráselosztási tevékenységének ellenőrzéséről szóló jelentését. Az eseményen Warvasovszky Tihamér alelnök rámutatott: a hazai és uniós fejlesztési források hatékony felhasználása alapvetően meghatározza a magyar gazdaság fejlődési lehetőségeit. Ezért nagyon fontos, hogy ezeket a közpénzeket célszerűen, hatékonyan és átláthatóan használják fel. Elmondta, hogy a tavalyi évben a Számvevőszék több olyan jelentést is nyilvánosságra hozott, amelyek érintették és értékelték a – jellemzően európai uniós – fejlesztési források felhasználását. A megállapítások között szembetűnő volt a koncentrált stratégiai tervezés hiánya és a kifizetésének elhúzódása. Megítélésünk szerint nagyon fontos az összehangolt fejlesztéspolitikai stratégia, amelyet az ellenőrzések gyakorlati hasznosulásával az ÁSZ is támogat.

A most bemutatott jelentés a regionális és kistérségi fejlesztési tanácsok forráselosztási tevékenységét értékelte a 2007 és 2011 közötti időszakra nézve. Warvasovszky Tihamér kiemelte, hogy az ellenőrzés során nem csak annak megítélését tűzték ki célul, hogy a regionális és a kistérségi fejlesztési tanácsok közreműködésével történő források elosztása szabályszerű volt-e, hanem, hogy az hozzájárult-e a különböző szintű területfejlesztési koncepciókban meghatározott célok teljesüléséhez.

Az ÁSZ alelnöke hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy az Országgyűlés 2005-ben az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióban alapelveként határozta meg, hogy a helyi kérdésekre helyben szülessenek meg a válaszok, a helyi problémákat helyi szinten kezeljék. Az ellenőrzés így arra is kereste a választ, megvalósultak-e ezek az elvek a források elosztása során.

A jelentés részleteit Holman Magdolna felügyeleti vezető ismertette a sajtó képviselőivel. Mint mondta, 2 minisztériumnál, 3 regionális fejlesztési ügynökségnél és 22 többcélú kistérségi társulásnál tartottak helyszíni ellenőrzést a számvevők, emellett további, csaknem 200 helyről kértek be adatokat.

A felügyeleti vezető az ellenőrzés megállapításaira kitérve hangsúlyozta, hogy a kistérségi szint megerősítése nem következett be, a forráselosztás centralizált maradt. Holman Magdolna szerint a regionális területfejlesztési politika megvalósítását korlátozta, hogy a regionális fejlesztési tanácsok közvetlen döntési hatáskörébe utalt hazai decentralizált területfejlesztési források az ellenőrzött időszakban csökkentek, majd 2010-től megszűntek.

A regionális fejlesztési tanácsok közel 50 milliárd forint hazai forrás szétosztásáról döntöttek a vizsgált öt év alatt, több esetben azonban nem a kijelölt fejlesztéspolitikai koncepciók mentén. További 1200 milliárd forint uniós támogatás szétosztása tekintetében viszont csupán javaslattevő szerepük maradt.

Az ellenőrzés megállapította továbbá, hogy a területfejlesztésért felelős miniszter – törvény előírásait figyelmen kívül hagyva – az ellenőrzött időszakban nem számolt be évente a Kormánynak a fejlesztési tanácsok működéséről, azok feladatellátását pedig a külső ellenőrző szervek rendszerszerűen nem ellenőrizték.

A felügyeleti vezető kiemelte, hogy a jogszabályok nem tartalmaztak előírást a hazai forrásokból államháztartáson belülre nyújtott támogatások esetében a döntések előkészítésében és a döntéshozatalban résztvevő személyek összeférhetetlenségére vonatkozóan, a kistérségek pedig nem rendelkeztek a megfelelő eszközrendszerrel feladataik megvalósításához.

A jelentés megállapításai alapján az Állami Számvevőszék a nemzeti fejlesztési és a nemzetgazdasági miniszternek, valamint Lechner Lajos Tudásközpont ügyvezető igazgatójának tett javaslatokat.

Holman Magdolna elmondta még, hogy az Állami Számvevőszékről szóló, 2011-ben hatályba lépett új törvény nyomán mérhetőbbé vált a jelentések gyakorlati haszna, a fejlesztési források tekintetében ez két kapcsolódó témájú jelentés utóéletén is megfigyelhető.

Arra Warvasovszky Tihamér alelnök is felhívta a figyelmet, hogy az új jogszabály értelmében már nincs következmények nélküli ellenőrzés. Az ÁSZ ellenőrzésének megállapításai, valamint az azokhoz kapcsolódó javaslatok alapján az ellenőrzött szervezeteknek intézkedési tervet kell készíteniük, amelyet megküldenek az Állami Számvevőszéknek. Az intézkedési tervben meghatározottakat az ÁSZ utóellenőrzés keretében ellenőrizheti. Ezzel szabályozottabbá, átláthatóbbá és eredményesebbé válik a közpénzek felhasználása – szögezte le az ÁSZ alelnöke.”

Forrás:
Sajtótájékoztató: Fókuszban a Fejlesztési Tanácsok; Állami Számvevőszék; 2013. augusztus 8.

Húszezer ügyfél a csabai ügyfélkapunál

„A békéscsabai kormányablaknál 2011. januárja óta közel húszezer ügyfél intézte ügyeit – derül ki a kormányhivatal közleményéből.

Az ország valamennyi megyeszékhelyének és megyei jogú városának összesen 29 helyszínén kezdték meg 2011. január 3-án működésüket a munkanapokon 8-20 óra között nyitva tartó kormányablakok. A nyitás óta fokozatosan bővült a kormányablakban intézhető ügyek köre: a kezdeti 29-féle ügytípussal szemben mára mintegy 150 különféle ügyben terjeszthető elő kérelem, kérhető tájékoztatás – derül ki a lapunkhoz is eljuttatott közleményből.

A közigazgatási kormányzat jelenleg a kormányablak-hálózat országos szintűvé való kiépítésén dolgozik. Erdős Norbert kormánymegbízott szerint kevés olyan kormányablak van az országban, amelynek annyira kedvező lenne a földrajzi elhelyezkedése, mint a békéscsabai kormányablaké, mert az a város központjában, a Szabadság tér 11-17. szám alatt, a Békéscsabai Járási Hivatal Okmányirodájával egy épületben fogadja az ügyfeleket.

A kormányablakok fontos jellemzője az egyablakos ügyintézés, amelynek lényege az, hogy az ügyfélnek nem kell valamennyi hivatalt végigjárnia, hanem elég egy helyre befáradnia, és ott valamennyi kapcsolódó kérelmét benyújthatja, illetve azokról tájékoztatást kaphat.

Ennek az ügyintézési rendszernek és a békéscsabai kormányablak munkatársai ügyfélbarát hozzáállásának köszönhetően a Békés Megyei Kormányhivatal által felügyelt békéscsabai kormányablak a nyitás óta 2013. augusztusáig csaknem húszezer ügyfélnek nyújtott segítséget – olvasható a közleményben.

A kormánymegbízott a békéscsabai kormányablak munkatársai szakmai elismertségéről szólva hangsúlyozta, hogy a kormányablak egyik fiatal munkatársa, Márk Annamária népszerűsíti országszerte a kormányablakokat. Az ő reklám megjelenésében testesülnek meg mindazon tulajdonságok, amelyek ehhez a munkához szükségesek.

Erdős Norbert a kormányablakokban intézhető ügytípusok jövőbeni bővülésére utalva hangsúlyozta, hogy a kormányablakokban intézhető ügytípusok száma legutóbb 2013. július elsején nőtt. Az új ügykörök közül nagy érdeklődésre tarthatnak számot a lakosságot leginkább foglalkoztató ügyek: az otthonteremtési támogatás iránti kérelemtől a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése iránti kérelmen át az építési engedély iránti kérelemig sokféle ügy.

Szintén újdonság, hogy a békéscsabai kormányablak internetes hozzáférést biztosít az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartás adataihoz és elektronikus alkalmazásainak használatához, elektronikus ügyintézés indításához. A jövőben több mint 2000 ügyben fordulhatnak majd az állampolgárok a békéscsabai kormányablak ügyintézőihez.
Ahhoz, hogy a kormányablak munkatársai megfelelő naprakész felkészültséggel rendelkezzenek, rendszeres önképzésre és tanulásra van szükség. A békéscsabai kormányablak valamennyi ügyintézője rendelkezik az előírt képesítéssel és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezésében jelenleg is zajlik a kiépítés alatt álló országos kormányablak-hálózat ügyintézőinek szakirányú továbbképzése – zárul a közlemény.”

Forrás:
Húszezer ügyfél a csabai ügyfélkapunál; beol.hu; 2013. augusztus 14.

Rétvári Bence: pontosabb lett a közszféra korrupciós veszélyeit tartalmazó térkép

„Rétvári Bence szerint jóval pontosabbá vált a közszféra korrupciós veszélyeit tartalmazó térkép az Állami Számvevőszék (ÁSZ) idei felmérése után, amely negyven százalékkal pontosabb képet nyújt arról, hogy az egyes közintézményekben hol kell jobban odafigyelni a korrupciós kockázatokra.

A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára az MTI-nek elmondta, hogy az ÁSZ idén megismételte integritásfelmérését, és a 155 kérdésből álló elektronikus kérdőívet a korábbiakhoz képest mintegy 40 százalékkal több költségvetési szerv töltötte ki. A beérkezett több mint 1400 kérdőív válaszait a számvevőszék feltölti az általa kidolgozott térképes rendszerbe, ahol így megjelennek az egyes szervezetek korrupciós veszélyeztetettségére és az ellenőrzések szintjére vonatkozó adatok.

Rétvári Bence szerint jól látható, hogy a közigazgatás minden szintjén újabb és újabb innovációk jelennek meg a korrupció elleni küzdelemben azáltal, hogy az egyes közintézmények és hivatalok testre szabott új eszközöket hoznak létre. Kiemelte továbbá, hogy az ÁSZ-nak több szervezet jelezte rendszeres együttműködési szándékát, ami lehetővé teszi a korrupciós kockázatok változásának folyamatos nyomon követését.

Mint kifejtette: a kormány által meghirdetett Nyílt Kormányzati Együttműködés akcióterv fontos eleme volt, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium támogatja az ÁSZ integritásfelmérését. Navracsics Tibor miniszter a költségvetési szerveknek küldött személyes levélben hívta fel a közigazgatási szervek vezetőinek figyelmét a felmérésben való részvétel fontosságára, a tárca szakértői pedig az ÁSZ informatikai rendszerének és kérdőívének tesztelésével segítették a munkát.

Rétvári Bence elmondta: az elmúlt egyéves időszakban több olyan intézkedés történt, amely következtében nőtt a szervezetek átláthatósága és a korrupcióval szembeni ellenálló képessége. Az integritástanácsadók kijelölésével szervezeti szinten is megjelentek a jó szervezeti működésért felelős tanácsadók, a kormánytisztviselői hivatásetikai kódex elfogadásával pedig a kormánytisztviselők és a velük kapcsolatba kerülő állampolgárok, vállalkozások számára is világosabbá váltak a munkavégzése vonatkozó követelmények. A korrupciómegelőzési program keretében integritásmenedzsment, valamint hivatásetikai és integritás-tananyagokat fejlesztettek ki és teszteltek – sorolta az államtitkár, aki szerint további bizakodásra adnak okot a szervek egymás közötti, valamint nemzetközi együttműködési programjai.

Felidézte azt is, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) idén január elsején hatályba léptette a hivatásetikai normákat tartalmazó etikai szabályzatát, amely létrehozta a szervezet irányításától függetlenül működő, választáson alapuló etikai bizottsági fórumot az etikai tárgyú bejelentések kezelésére és az etikai vétségek kivizsgálására, az etikai normák egységes értelmezésére. Az etikai követelmények megsértésének észlelése esetén a munkatársak joga és kötelezettsége is bejelentést tenni az etikai bizottságnak, amely kapcsán őket semmilyen hátrány nem érheti. A bejelentő kérheti, hogy ne fedjék fel a személyét, illetve azt a tényt, hogy bejelentést tett az etikai bizottságnak.

A Közbeszerzési Hatóság közbeszerzési etikai kódexe március elsején lépett hatályba. A kifejezetten a közbeszerzési területre érvényes etikai kódex célja iránymutatást adni a közbeszerzési eljárások részvevőinek arról, hogy a közbeszerzési eljárások során miként tanúsíthatnak etikus magatartást – mondta Rétvári Bence.

A Honvédelmi Minisztérium nemzetközi programokban vesz részt, mint például a NATO Integritásépítés Program. Ennek keretében a kockázatok felmérésére önértékelési eljárást folytatnak le, belső és külső szervezet bevonásával kérdőíveket töltenek ki, miközben folyamatos a szakmai kapcsolat a NATO-parancsnokság korrupció elleni tevékenységet koordináló szervezetével.

Megalakult az Országos Bírósági Hivatal “bírósági integritás” elnevezésű munkacsoportja, amelynek célja a bírák és az igazságügyi alkalmazottak értékközpontú és feddhetetlen magatartásának védelme, a bírósági szervezet és igazgatás átláthatóságát elősegítő eljárások kidolgozása. A munkacsoport átfogó képet vázolt fel a korrupciós vagy diszkriminatív kockázatokat rejtő anomáliákról, hiányosságokról – ismertette az államtitkár.

Szólt arról is, hogy a rendőrség a korrupciómegelőzési program elfogadásáról szóló kormányhatározat alapján akciótervet készített, amelynek lényegi elemei közé tartozott egy új, a rendőri korrupciós cselekmények megelőzésével és visszaszorításával kapcsolatos feladatokról szóló ORFK-utasítás elfogadása. A július elsején hatályba lépett norma meghatározza a rendőri korrupciós cselekmény fogalmát, valamint a korrupció megelőzésével és visszaszorításával kapcsolatos feladatok típusait és azok kötelezettjeit, illetve az együttműködő állami partnereket. Emellett a rendőrség nagyszámú, részben a civil kontroll irányába ható, részben a rendőrség személyi állománya erkölcsi morálját megerősítő intézkedést, programot kezdeményezett. Ilyen a Rendőri Hivatás Etikai Kódexének kiadása, a zöldszámos telefonvonalak bevezetése panasztételhez, valamint a korrupciós jelenséggel szembeni zéró tolerancia igényének meghatározása – fejtette ki Rétvári Bence.”

Forrás:
Rétvári Bence: pontosabb lett a közszféra korrupciós veszélyeit tartalmazó térkép; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. augusztus 14.

Ezért blokkolja Brüsszel az uniós pénzeket

„Egy uniós hivatalnok szerint nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy korrupció vagy csalás történt az uniós források felhasználásakor, a pénzügyi kontrollrendszer hibái miatt függesztették fel ideiglenesen a Magyarország számára biztosított EU-s pénzeket.

Egy uniós hivatalnok szerint nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy korrupció vagy csalás történt az uniós források felhasználásakor, a pénzügyi kontrollrendszer hibái miatt függesztették fel ideiglenesen a Magyarország számára biztosított EU-s pénzeket.

A Reutersnek nyilatkozó, névtelenséget kérő európai bizottsági képviselő szerint az operatív programok pénzügyi management és kontrollrendszereiben tapasztalhatóak hiányosságok, melyeket egy 2012-es audit során fedeztek fel.

A magyar kormány jelezte, hogy hajlandó lenne 50-100 milliárdos büntetést fizetni azért, hogy mihamarabb újraindulhasson az uniós források áramlása (jelenleg 15 operatív programból 13-ba történő brüsszeli befizetés ideiglenesen szünetel). Az uniós hivatalnok ugyanakkor nem tudta megmondani, hogy egyáltalán sor kerül-e szankció kiszabására, illetve hogy az milyen mértékű lehet. Az EU-s bürokrata hozzátette, hogy a források feloldásának ideje attól függ, hogy a magyar kormány milyen gyorsan javítja ki az említett hiányosságokat.”

Forrás:
Ezért blokkolja Brüsszel az uniós pénzeket; HVG.hu; 2013. augusztus 15.

NFM: minden uniós forrást le fogunk hívni

„A több mint 8000 milliárdos uniós keret 100 százalékát le fogja hívni Magyarország – közölte Csepreghy Nándor, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára a Világgazdaságnak adott interjúban.

A lap pénteki számában megjelent ismertetése szerint a ciklus elején lassabb a kifizetés, a végére exponenciálisan felgyorsul. Közölte, hogy a jelenleg a teljes keretösszeg 95-96 százalékáról már döntöttek, a fennmaradó rész a szabad forrás. Ez 400-500 milliárd forintot jelent, amelyet a következő egy-másfél hónapban, szándékaik szerint még szeptember közepéig pályázhatóvá kell tenni.

Közlése szerint a rossz projektgazdáktól akár el is veheti az állam a fejlesztéseket, ez 59, egyenként milliárdos pályázatnál már meg is történt.

Az Európai Bizottság brüsszeli képviselete megerősítette a Világgazdaságnak, hogy a felzárkóztatási támogatások legtöbb programjában átmenetileg leállították a kifizetést Magyarország számára. Kiemelték, hogy a menedzselésben és az ellenőrzésben feltárt jelentős hiányosságok nem jelentik azt, hogy konkrét csalás történt.

Ám fennáll a jelentős kockázata annak, hogy az EU-forrásokat nem megfelelően használják fel, például hiányosságok merülnek fel a projektek kiválasztásának átláthatósága kapcsán, és felmerül a diszkrimináció és az aránytalanság kérdése a közbeszerzések kiválasztási kritériumának meghatározásánál – ismerteti a Világgazdaság.”

Forrás:
NFM: minden uniós forrást le fogunk hívni; HVG.hu/MTI; 2013. augusztus 16.

Közigazgatási, politikai informatika

Brüsszel agrárpénzeket szed vissza tőlünk

„Szabálytalanul elköltött 54 milliárd forintot kér vissza az Európai Bizottság a tagállamoktól, Magyarországnak 2,5 milliárd forintot kell visszafizetnie. Az agrár-nyilvántartási rendszer és az ellenőrzés hiányosságai miatt veszítünk el uniós forrásokat.

Szabálytalan módon elköltött 180 millió euró (durván 54 milliárd forint) agrártámogatást kér vissza az Európai Bizottság az Európai Unió tagállamaitól, köztük Magyarországtól – jelentette be a brüsszeli testület.

A pénz csaknem harmadát, 60 millió eurót a briteknek kell visszafizetniük a közös kasszába, de Varsónak is jelentősen a zsebébe kell nyúlnia: Lengyelországnak 40 millió eurót kell visszaadnia Brüsszelnek. Mindkét ország esetében a földnyilvántartási rendszerben, az úgynevezett Meparban, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben, illetve a pénzek felhasználásának ellenőrzésében, a szankciók alkalmazásában és a helyszíni ellenőrzésekben találtak hiányosságokat.

Brüsszel ez alkalommal összesen 14 ország esetében döntött a már folyósított agrártámogatások visszafizettetéséről.

Magyarországnak, szintén a Mepar hiányosságai miatt, mintegy 5 millió eurót (másfél milliárd forintot) kell visszafizetnie az uniós kasszába. Emellett pedig Budapestnek körülbelül 3,2 millió euró (közel 1 milliárd forint) vidékfejlesztési támogatást is vissza kell adnia azért, mert Brüsszel úgy látja, hogy Magyarország nem minden esetben ellenőrizte megfelelően a támogatási feltételek teljesülését, vagy azért, mert a támogatás mértékét nem megfelelően számították ki.

A döntés pikantériája, hogy egy nappal korábban a magyar kormány nevében Lázár János, az uniós pénzek elosztásának vezetője az uniós források lehívásának felgyorsításáról beszélt. Az államtitkár elismerte, hogy nem áll jól az ország a közösségi pénzek elkötésében, felhasználásában, de jelezte, hogy még augusztusban ki szeretnék írni a pályázatokat legalább 500 milliárd forintnyi forrásra.”

Forrás:
Brüsszel agrárpénzeket szed vissza tőlünk; Origo/MTI; 2013. augusztus 13.

Barack Obama kiterjesztette offenzíváját

„Munkacsoportot hozott létre az amerikai kormány helyi idő szerint hétfőn az adatgyűjtés átláthatóbbá tételére. A szakértői csoport felállítására az elmúlt hetek titkos adatgyűjtési botrányai után Barack Obama elnök személyesen adott utasítást.

Hírügynökségi jelentések szerint a csoport munkáját James Clapper nemzeti hírszerzési igazgató felügyeli. A független szakértőkből álló testületnek azt kell vizsgálnia, hogy vajon az Egyesült Államok – a kommunikációs technológiák fejlődésének fényében – az adatgyűjtési kapacitásait olyan módon használja-e, ami a legjobban védi az ország nemzetbiztonsági, illetve külpolitikai érdekeit.

James Clapper szerint ugyanakkor a munka során ” más politikai megfontolásokat” is figyelembe kell venni. Az igazgató ennek kapcsán említette a titkos információk nem engedélyezett terjesztésének kockázatát, valamint annak szükségességét, hogy megőrizzék a közvélemény bizalmát.

A szakértői csoportnak 60 napon belül közbülső jelentést kell Obama elé terjesztenie. A végkövetkeztetéseket, valamint a jövőre vonatkozó ajánlásokat pedig a testületnek legkésőbb december közepéig kell kidolgoznia.

Az amerikai elnök a múlt hét végén hirdette meg “átláthatósági offenzíváját”. “Meg kell találnunk a megfelelő egyensúlyt biztonságunk, valamint a szabadságjogok tiszteletben tartása között” – fogalmazott az elnök, aki szerint nem történtek ugyan visszaélések, de – mint hozzátette – reagálni kell a közvélemény elbizonytalanodására.”

Forrás:
Barack Obama kiterjesztette offenzíváját; HVG.hu; 2013. augusztus 13.

A Bizottság 13,7 millió eurót fordít az unióbeli digitális közszolgáltatások megerősítésére

„Az uniós tagállamok, a gazdasági ágazatok, a tagállami közigazgatási szervek, a tudományos élet, a magánszektor, valamint a helyi közösségek eddig is sikerrel működtek együtt számos olyan projekt keretében, amely hozzájárult a más tagállamban történő letelepedés, munkavállalás, tanulás vagy vállalkozásindítás megkönnyítéséhez. Az Európai Bizottság most 13,7 millió euró összegű beruházással kívánja támogatni az unióbeli digitális közszolgáltatások továbbfejlesztését. Az „e-SENS” (Electronic Simple European Networked Services – egyszerű elektronikus európai hálózati szolgáltatások) nevet viselő új projekt hozzájárul majd a digitális közszolgáltatások fejlesztéséhez, melyek segítségével a cégek akár saját tagállamukban, akár más uniós országban kevesebb nehézségbe ütköznek majd tevékenységeik folytatása – mint például a vállalkozásindítás, a jogi követelmények teljesítése vagy a közbeszerzési eljárásokon való részvétel – során. A rendszer összekapcsolja majd az egyes tagállamok digitális szolgáltatásait is, biztosítva a hozzáférést bárki számára, aki szabadidős, munkavállalási vagy tanulmányi okokból egy másik tagállamba utazik.

Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke a következőket nyilatkozta: „Ha a különböző európai digitális közszolgáltatások terén lehetővé tesszük a biztonságos és hatékony együttműködést, az mindenki számára előnyös: a kormányok kiaknázhatják online stratégiáikat; a vállalkozások csökkenthetik az egységes piacon végzett tevékenységeikkel kapcsolatos költségeiket; a polgárok pedig kevesebb bürokratikus akadállyal szembesülnek, ha egy másik tagállamba utaznak.”

A következő példák bemutatják, hogy az e-SENS segítségével hogyan fokozhatók az egységes piac kínálta előnyök:

  • Anja portugáliai utazásokra specializálódott utazási irodát vezet Litvániában, és úgy döntött, hogy Portugáliában is irodát nyit, amely a balti államokba szervezne utakat. Az unióbeli egyszerűsített online ügyintézés (SPOCS) egyablakos rendszerén keresztül könnyűszerrel feltérképezheti a vonatkozó követelményeket, sőt a regisztrációs űrlapok kitöltéséhez is segítséget kap.
  • Anja eközben esküvőre is készül: vőlegényével Spanyolországban tervez házasságot kötni. Erre a STORK modul segítségével litvániai otthonából, online tud bejelentkezni elektronikus személyi azonosítójával.
  • Karel poggyásza elveszett, miközben ő Brüsszelből Athénba repült. Karel elégedetlen a légitársaság által az uniós utasjogok alapján felajánlott kártérítéssel. Az e-CODEX segítségével Európában bárhol online megindíthatja a kis értékű követelések eljárását.
  • Sabrina unokatestvéreit látogatja meg Dániában, amikor észreveszi, hogy elfogyott a cukorbetegségére szedett gyógyszere. Az epSOS elektronikus gyógyszerfelírási rendszerével viszont külföldön is kiválthatja gyógyszereit.

Az unióbeli digitális közszolgáltatások hatékonysága tovább javul majd, ha Unió-szerte elérhetővé válik a nagysebességű szélessávú hálózat. A nagysebességű hálózatokba történő beruházások ösztönzése a „behálózott kontinens” kiépítését célzó bizottsági csomag részét képezi.

Háttér-információk
2008 óta az Európai Bizottság az uniós tagállamokkal, a gazdasági ágazatokkal, a tagállami közigazgatási szervekkel, a tudományos élettel, a magánszektorral, valamint a helyi közösségekkel együttműködésben több nagyléptékű kísérleti projektet dolgozott ki a zökkenőmentesen működő, unióbeli digitális szolgáltatások fejlesztésére és tesztelésére. Az e-SENS részeként Portugáliától Törökországig 20 ország több mint 100 partnere foglalkozik nyílt szabványokon és specifikációkon alapuló elemek fejlesztésén és megvalósításán a következő területeken, az interoperabilitásra hangsúlyt helyezve: elektronikus személyazonosság, elektronikus aláírás, elektronikus kézbesítés és elektronikus dokumentumok. A köz- és magánszektorbeli innovátorok ezeket új digitális közszolgáltatások létrehozásához használják fel Európa építése, összekapcsolása és fejlesztése érdekében.

Ide tartoznak az alábbi egyedi projektek:

  • Az elektronikus személyazonosságok biztonságos összekapcsolása – a STORK 2.0 projekt hozzájárul az egységes európai elektronikus azonosítási és hitelesítési térség létrejöttéhez. Tagállami és uniós szinten egyaránt interoperábilissá teszi az elektronikus azonosítást jogi és természetes személyek részére (videó).
  • Gyorsabb igazságszolgáltatás – az e-CODEX projekt javítja a polgárok és vállalkozások számára az európai jogi szolgáltatásokhoz való unióbeli hozzáférést, valamint az EU-ban működő igazságügyi hatóságok közötti együttműködést (videó).
  • Az egészségügyi ellátás javítása – az epSOS projekt olyan szolgáltatási infrastruktúra kialakítását, kiépítését és értékelését célozza, amely lehetővé teszi az elektronikus egészségügyi nyilvántartórendszerek közötti unióbeli interoperabilitást (videó).
  • A közbeszerzések javítása – az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó PEPPOL projekt eredményei (melyeket továbbítottak az „OpenPEPPOL” nonprofit szervezetnek) révén az európai vállalkozások a közbeszerzési eljárások keretében egyszerűen és elektronikus formában tarthatnak kapcsolatot az európai közhatóságokkal (videó).
  • A vállalkozásindítás egyszerűsítése – a SPOCS projekt eredményeinek hatására a cégek számára egyszerűsödik a külföldi vállalkozásindítás. A cégek az ún. Starter-Kit indulócsomag segítségével a szokásos hosszadalmas adminisztratív eljárások helyett – amelyekkel a más országokba történő terjeszkedés kapcsán rendszerint szembesülnek – választhatják a zökkenőmentes unióbeli elektronikus ügyintézést is (videó).

Az e-SENS a fentiekben ismertetett eredményekre épít. Azt követően, hogy az unióbeli digitális közszolgáltatások teljes mértékben hozzáférhetővé válnak, mintegy hídként szolgál majd a még kísérleti szakaszban lévő és a már működő elemek között. A projektben a következő 20 országban működő partnerek vesznek részt: Ausztria, a Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia és Törökország. Az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) és az OpenPEPPOl jelentős hozzájárulást nyújt a projekthez. Az e-SENS 2013. április 1-jén indult. A projekt hivatalos elindítását a támogatási megállapodásnak az Európai Bizottsággal történő aláírása jelzi.

A Bizottság az információs és kommunikációs technológia (IKT) politikáját támogató programból 13,7 millió eurót fordít az e-SENS támogatására a következő három évben. Ez a 27,4 millió euró értékű költségvetés 50%-át jelenti.

Az e-SENS keretében – egy, a közelmúltban közzétett tanulmány eredményei alapján – azt is megvizsgálják majd, hogy miként biztosítható az e-SENS és más unióbeli digitális közszolgáltatások építőelemeinek hosszú távú fenntarthatósága. 2014-től kezdődően az uniós támogatás az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz digitális szolgáltatási infrastruktúrákra vonatkozó részéből valósul meg. Ennek keretében a következő hét évre mintegy egymilliárd eurót különítettek el a zökkenőmentes unióbeli digitális közszolgáltatásokat biztosító platformok támogatására.

Hasznos linkek
„Build, Connect, Grow” (felépítés, összekapcsolás, fejlesztés) webzin
Digitális közszolgáltatások a digitális menetrend webhelyén
e-SENS
Mondja el Ön is véleményét…”

Forrás:
A Bizottság 13,7 millió eurót fordít az unióbeli digitális közszolgáltatások megerősítésére; Európai Bizottság; IP/13/778, 2013. augusztus 14.

Informatika, távközlés, technika

Árthatnak nekünk az intelligens kukák?

„Az elmúlt hetek titkos adatgyűjtési botrányai nyomán a brit hatóságok harcot hirdettek a Londonban terjedő “intelligens” szemeteskukák ellen.

A Renew cég egyre nagyobb népszerűségnek örvendő kukái ugyanis képesek arra, hogy adatokat gyűjtsenek az arra haladó okostelefon-tulajdonosokról. A “high-tech” kukák WLAN-hálózattal, külső részükön pedig olyan kis képernyőkkel felszereltek, amelyek tőzsdei híreket, hirdetéseket, valamint helyi időjárási információkat sugároznak.

Hírügynökségi értesülések szerint a cég első alkalommal a 2012-es nyári londoni olimpiai játékok idején vetette be “intelligens vödreit”, a nyáron pedig annak tesztelésébe kezdett, vajon azok képesek-e adatokat gyűjteni az arra haladó okostelefon-tulajdonosokról.

Az illetékes hatóságok most felléptek ez ellen, hangoztatva: az ilyen jellegű adatgyűjtéssel fel kell hagyni, legalábbis addig, amíg nyilvános vitára nem kerül sor erről.

A Renew cég ugyanakkor határozottan tiltakozott a járókelők “kikémlelésének” gyanúja ellen. “Senkit nem követünk, senki után nem fürkészünk” – jelentette ki a cég elnöke, hozzátéve: a “szemeteskészülék” maximum arra alkalmas, hogy felmérje az arra haladók számát, továbbá azt az időt, amelyet például egy üzletben eltöltenek. Utalt arra is, hogy a jövő technológiájáról van szó, amelynek alkalmazását egyeztetik majd az adatvédőkkel.”

Forrás:
Árthatnak nekünk az intelligens kukák?; HVG.hu/MTI; 2013. augusztus 13.

Társadalom, gazdaság, művelődés

A kis Vuk, mint információspecialista és innovátor

„Alkalmasabb pillanatot, mint a kánikulával kevert uborkaszezont nem fogunk találni, hogy az információs innováció természetét egy szinte mindenki által ismert történet segítségével új oldalról közelítsük meg.

„Körülnézek, mert elveszünk” – mondta Vuk, amikor a gabonaföldön bujkáló rókák meghallották, hogy számtalan kaszás közeledik, nagy zajt csapva. A remegő Karakot és Ínyt magára hagyva hősünk fel is derítette, hogy a másik oldalon, a menekülés irányában viszont lövésre kész vadászok várják őket. Az egyetlen, amit tehetnek, hogy továbbra is lapulnak. Aztán amikor már csak egy kicsiny darabka maradt lekaszálatlanul, és Karak elkezdte a három irányba való rohanás gondolatát ajánlgatni, hogy legalább valakinek sikerüljön túlélni, Vuk ismét úgy érezte, hogy még mindig maradhat más lehetőség. „Várjunk – mondta – még egyszer kileskelek”. Csak így érzékelhette, hogy a vadász-zsákmányról már lemondó és a kaszásokkal falatozgatni kezdő puskások távozásával megnyílt a szabadulás útja. Most már inalhatott a három ravaszdi, sikeresen megmenekültek.

A kisregény népszerű rajzfilm-változatában a forgatókönyv-író még egy csavart rakott a történetbe. Itt Vuk csak egyszer néz körül, amíg a várakozó vadászokat azonosítja. Mivel azonban a zajkeltő oldalon nem kaszások, hanem kombájnok közelednek, itt a túléléshez annak a felismerése kell, hogy a félelmetes zaj forrása felé futni mégiscsak kisebb veszély, mint az ellenkező irányba, ahol a gyors halál esélye nagyobb. Így hőseink a nagy aratógépek között eliszkolva lelnek egérutat.

A már fiatalon is bölcs róka viselkedése remekül illusztrálja a környezeti kihívás által elindított cselekvési ciklus információs folyamatmodelljét, hiszen a veszélytudatosság felébredése és a veszély elkerüléséhez vezető akciót eredményező döntés közé a megfelelő pillanatokban iktat pót-megismerési „hurkokat”, amelyeknek a visszacsatolásaival az adott pillanatban mindig optimalizálni tudja a reakcióit (kis csapatára is kiterjesztve a sikert).

Csakhogy Vuk viselkedése egy még izgalmasabb kérdéshez is elvezet minket. Vegyük észre, hogy az azonnali, gyors távolodás a veszélyt jelentő ellenség-keltette zajtól a róka-idegrendszerbe mélyen bevésődött ösztön. Látszatra puszta fikciós antropomorfizálás, írói lelemény volna tehát, hogy ez a menekülési reflex felülírható, és az „okos” ragadozó képes felültetni azokat a vadászokat, akik sok-sok, korábbi tapasztalattal megerősített algoritmushoz igazítják a maguk stratégiáját és viselkedését. Nem ostobák vagy lusták tehát, hogy falatozni kezdenek, mert kipróbált és jól bevált megelőző ismereteik alapján ők éppen evvel hoznak jó döntést – ha lett volna róka a búzában, már ki kellett volna rohannia, így a további feszült várakozás teljesen felesleges, idejüket és energiájukat bátran fordíthatják másra.

Ám az erdőt, az állatokat és az embereket jól ismerő Fekete István tisztában van vele, hogy az ösztönök felülírása mégiscsak lehetséges, magyarázható és értelmezhető. Utal is rá, hogy ne legyen kétségünk efelől. Más rókákkal ellentétben ugyanis Vuk és Íny megszokták az ember közelségét. Előbbi azáltal, hogy az átlagos rókákhoz képest sokkal több időt tölt a kertek alján, várakozva és leselkedve, „akkomodálódva” az emberi hangokhoz, zörejekhez, utóbbi avval, hogy ketrecbe zárt fogolyként szabadulásáig egy emberi udvar lakója volt. Az ösztön ösztön, a reflex reflex marad tehát, de a zaj-impulzus mint menekülés-kiváltó szenzoros input a két fiatal róka esetében alacsonyabb cselekvési küszöb-érték, mint a nagy tapasztalatú Karak számára. (Nem véletlen, hogy az egyszeri túlélési siker ellenére sem változik a percepciós alap-beállítás az öreg rókánál, és az őszi hajtás során Vuk tanácsa – „menekülni még van idő. Innét mi mindent látunk, de bennünket meg nem lát senki” – ellenére kibújik a rejtekhelyről, és le is lövik szegényt.)

Modell-szerűen: történetileg kialakult ellenérdekelt játszmákban a cselekvő felek választásait szabályozó algoritmus automatikusan érvényesülő szabályként működik, és ezért minden esetben az van előnyben, aki a másik majdani, előre jelezhető viselkedéséhez képes igazítani a magáét. (Esetünkben a vadászok.) Ha azonban az algoritmust egykor kiformáló komplex valóságmezőben történik elmozdulás, akkor a korábban számtalanszor sikeresnek bizonyuló hagyomány-elem is csak korlátozott érvénnyel fogja előre jelezni a másik fél viselkedését, így az információs előny átkerül ahhoz, aki az elvárttal ellentétesen képes cselekedni.

Nem érdektelen kérdés, hogy Vuk és Íny a Karaktól megörökölt barlangban, emberektől távol felnevelt kölykei vajon milyen algoritmusnak megfelelően cselekszenek majd, ha hajtásba kerülnek. Még vérpezsdítőbbnek tűnik azonban annak fürkészése, hogy a hagyományra alapozott cselekvés eseti elégtelenségének felismerése milyen magasabb szintű, az általános és megszokott, de a különös és ritka viselkedésmintázatot egyidejűleg kezelni képes komplexebb algoritmus kialakítására és követésére vezeti majd a vadászokat. És persze: mikor? Hiszen nem azonnali algoritmus-cserére van szükség, mert a rókaállomány nagy részére igazak maradnak még a régi rutinok. De hány Vuk, hány eset kell hozzá, hogy felismerjék a változtatás szükségességét?

És mi van akkor, ha a vadászok helyébe vállalatvezetőt, politikust, orvost, mesteredzőt vagy egyházi személyeket képzelünk? Mennyire izgalmas kihívás lehet valamennyiük számára a külvilág folyamatos figyelése, hogy a mindennapi működésük alapjául szolgáló algoritmusokat egykor kiformáló komplex valóságmezőben történt-e olyan elmozdulás, ami reflexiót, a hagyomány újraértékelését, horribile dictu: viselkedésváltozást igényelne tőlük? ”

Forrás:
A kis Vuk, mint információspecialista és innovátor; Z. Karvalics László; IT Business; 2013. augusztus 12.

Nőt akart a bankjegyre – trollok fenyegették meg

„Caroline Criado Perez egyfajta mozgalmat indított, hogy egy angol írónő, Jane Austen kerüljön rá a tízfontos bankóra. Sikert ért el, de a netes trollok megkeserítették életét. A Twitter a zaklatásokat bejelentő gombot tervez bevezetni.

Caroline egyike azoknak a női közszereplőknek, akik a Twitteren egyre inkább elharapózó ún. „rape threat” trollkodásának estek áldozatul – tehát akik életüket, testi épségüket veszélyeztető fenyegetéseket kapnak online, és még a nemi erőszak szándékával is zaklatják őket. A Twitter – többek között ezen nagy port kavart események hatására – az egyre kezelhetetlenebbé váló online „bullying” (zaklatás) jelenséget visszaszorítandó, végre beígérte a Report Abuse gombot (a gyalázkodás, zaklatás bejelentésére szolgáló gombot) – ám sokak szerint ez nem lesz elég.

Caroline Criado Perez lobbista egyébként nem a férfielítéltek kollektív kasztrálása mellett kampányolt, mint arra az indulatokból következtetni lehetne – a feminista aktivista azt tűzte ki célul: eléri, hogy egy nő, méghozzá a népszerű Jane Austen író kerüljön a 10 fontos bankjegyre. Criado Perez kampánya sikeres volt , egyes névtelen reakciók azonban megmérgezték ezt a sikert, és örökre megváltoztatták azt, ahogy az angolszász közvélemény a Twitterhez mint kommunikációs felülethez viszonyul.

Szakértők szerint komoly aggodalomra ad okot, hogy a 21. században, önmagukat igencsak egyenjogúsítottnak tekintő nyugati társadalmakban ilyen népszerű a nők névtelenül történő minősíthetetlen gyalázása – és erre a legfőbb bizonyíték, hogy már nem csak labilis tinik lesznek öngyilkosok egy-egy összehangolt bullying hatására, hanem fontos női közszereplők online kommunikációját is megbénítja ez a sokkoló „rape threat” hullám.

Stella Creasy elsősorban angol Munkáspárti képviselő – mellesleg pedig egy szép fiatal nő. Ez, úgy tűnik, a szigetország polgárai egy része számára megemészthetetlen kombináció. „Intelligens” kirohanásaik színteréül természetesen szintén a Twittert választották. A Guardian szerint a mikroblog/közösségi oldal angol vezetője személyesen kért bocsánatot a kritikán aluli kifejezésekkel illetett, többszörösen erőszakkal fenyegetett politikustól: megígérték a „gomb” üzembe helyezését, illetve hogy új osztályt nyitnak alkalmazottaik körében, akik kifejezetten a trollokkal fognak majd foglalkozni.

A Twitternek amúgy most amiatt is fájhat a feje, hogy 3 angol újságírónő ügye már a Scotland Yardnál van: Hadley Freeman (Guardian), Grace Dent (Independent) és Catherine Meyer (TIME, Europe) bombafenyegetéseket kaptak a mikroblog site-on. Az üzenetet többek között Sara Lang is megkapta, az amerikai kampányokat bonyolító AARP social media managere, valamint Mary Beard, egy elismert történész. Egyébként nem csak liberális és munkáspárti női értelmiségiek kapnak online fenyegetéseket – trolltámadás áldozatául esett például Katie Hartwill konzervatív aktivista is.

A Caroline Criado Perezt, illetve az őt támogató politikusokat, újságírókat, közszereplőket ért folyamatos virtuális zaklatás nem csak a Jane Austen-kérdésre irányította a világ figyelmét, hanem arra az újraéledő vitára is, mely az online platformok biztonságosságát újra és újra ütközteti a szólásszabadság elvével. Caitlin Moran, a londoni Times újságírója megfogalmazta a mindenkit aggasztó kérdést: „Ha még egy ilyen apró dolog is, mint egy kedves középosztálybeli vitácska arról, hogy rátegyük-e Jane Austen képét a tízfontos bankóra, ilyen fröcsögő trollkodást vált ki, mi lesz, ha majd a nagyobb témák kerülnek szóba?”

Kérdés persze az is, hogy a sokak szerint gyűlöletbeszédnek minősülő online zaklatás ellen elégséges megoldás-e a bejelentő gomb. Illetve hogy a Twitter vezetőinek a felelőssége-e, hogy a felhasználók egymás között mit művelnek ezen a nyilvános, vagy választás szerint félig nyilvános, platformon?…”

Forrás:
Nőt akart a bankjegyre – trollok fenyegették meg; Gát Anna; HVG.hu; 2013. augusztus 16.

Szakirodalom

A költségvetési kiadások diagnózisa és csökkentésének lehetőségei

„A költségvetési hiánycél szinten tartásához az adóbevételek növelésének mindenkori igénye és kényszere mellett egyre komolyabb hangsúlyt kap a kormányzati kiadások visszaszorítása. A szükségszerű kiadáscsökkentés, valamint a kormányzati kiadásokban manifesztálódó állami társadalmi jelenlét újragondolása nem képzelhető el a kiadások szerkezetének diagnózisa, az egyes ágazati mértékek nemzetközi kontextusban történő elhelyezése nélkül. Erre törekszik a jelen elemzés, mégpedig oly módon, hogy az ágazati aggregált kiadási mértékeket a rendelkezésre álló legrészletesebb alágazati bontásban értelmezi, célzottan keresve azokat a területeket, ahol – a nemzetközi GDP-arányos kormányzati kiadásokból kiindulva – lehetőség mutatkozik az esetleges további kiadáscsökkentésre.”

Forrás:
A költségvetési kiadások diagnózisa és csökkentésének lehetőségei; Felméry Zoltán; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Stratégiai Védelmi Kutató Központ; 2013. augusztus 5. (pdf)

Kormányzás Európában, trendek és törésvonalak

„Az integrációs folyamat mélyülésétől az indulás óta a tagállami szintű alkalmazkodást, illetve a nemzeti intézmények fej- lődésének összehangolódását várta az Európai Unió. A tagállami szintű kormányzást empirikus módszerekkel vizsgáló tanulmányunk azonban arra mutat rá, hogy ez a várakozás az esetek egy jelentős részében illúziónak bizonyult. Az elmúlt egy évtized egyik jellemző tanulsága ugyanis éppen az, hogy a kormányzás minősége annak ellenére romlott több tagországban is, hogy erre az időszakra esett a minden korábbinál mélyebb integrációt megvalósító euróbevezetés. Ez pedig azt vetítheti előre, hogy – legalábbis a jelenlegi tagokkal – reménytelen egy sikeres európai szintű egységes kormányzási rend kialakítása. A mélyen gyökerező különbségek hatással vannak arra, hogy egy ország képes-e együtt haladni a többiekkel és képes-e a makrogazdasági teljesítményben konvergenciát felmutatni. E konvergencia hiánya nem csak az egyes tagállamokat teszi sebezhetővé, hanem az eurózóna egészét veszélyezteti.”

Forrás:
Kormányzás Európában, trendek és törésvonalak; Benczes István, Rezessy Gergely; Pénzügyi Szemle; 2013/2, 2013. május 3.; 136-150. oldalak (pdf)
Szerkesztői megjegyzés:
„…kormányzáson „azon tradíciók és intézmények összességét értik, amelyek által megvalósul a közhatalom gyakorlása”…”

A szakosított szociális ellátórendszer paradigmaváltása Hajdú-Bihar megyében

„…A kutatás célterülete Magyarország negyedik legnépesebb megyéje Hajdú-Bihar megye szociális intézményrendszere hatékony működésének bemutatása, illetve az országos szociális ellátórendszerének hatékony átszervezésnek segítése egy modellértékű megyei példa felmutatása révén. Az utóbbi törekvést szem előtt tartva, a kutatási program egyik legfontosabb célja az időskorú lakosság részére nyújtott szakosított szociális ellátásban lejátszódó paradigmaváltás komplex elemzése, bemutatva egy, a részben még kísérleti jelleggel Hajdú-Bihar megyében megvalósult olyan új regionális modellt, amely adaptációs lehetőséget szolgáltat más magyarországi térségek szakellátó intézményei számára is.

A kutatás célja továbbá, hogy az intézményfenntartó önkormányzatok finanszírozási problémáinak alapos feltárása mellett a gyakorlati szakemberek számára is hasznosítható javaslatokat adjon a hosszútávon fenntartható intézményrendszer kialakítására, amely képes az ellátásban részesülő célcsoport szükségleteinek oly módon történő meghatározására annak érdekében, hogy az erre épülő szolgáltatás nyújtással megfelelő színvonalon kielégüljenek a felmerülő társadalmi igények. Mindez feltételezi, sőt meg- követeli, hogy a szociális ellátásban átlátható, ellenőrizhető, a valós és elismert szükségletek alapján tervezhető, fejleszthető és kiszámítható szociális szolgáltatások rendszerére (szociális hálóra), nem utolsó sorban pedig a szolgáltatások felhasználó-központú tervezésére, működtetésére, finanszírozására és ellenőrzésére lesz szükség egyre inkább. A jövőben tehát abban lesz érdekelt minden intézmény, hogy jó minőségű szolgáltatást nyújtson, különös tekintettel arra, hogy a szociális ellátás költségeit jelentős mértékben az ellátottak finanszírozzák majd. Olyan szociális ellátás jövőképének kistérségi szociális tervezés és gondoskodás alapján történő megalkotása a cél, amelynek alkalmazása során a lakosság- (állampolgár, ügyfél) közeli szociális gondoskodás és a kiszámítható, tervezhető szociális rendszer kerül kiépítésre, kifejlesztésre.

Végül, de nem utolsó sorban az alapvető kutatási célok közé tartozik a közigazgatás regionalizálása, illetve átszervezése, és a szociális ellátórendszer működése közötti összefüggések és kölcsönhatások vizsgálata. Ennek eredményességét szolgálhatja a disszertáció, amikor a téma történeti előzményeit és szakirodalmi összefüggéseit feltáró eddigi kutatások teljessé tételével a megyei kormányhivatalok regionális szerepkörének megújulását, tevékenységük komplex bemutatását kívánja teljesíteni a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal működési tapasztalatai tükrében. A közigazgatás regionalizálásának és reformjának aktuális kérdéseit feszegető, elméleti és empirikus vizsgálatokon alapuló konkrét elemzések ugyanis részben az elméleti kérdések gyakorlati szempontú megközelítését, részben pedig az intézmények gyakorlati működésének általánosítható tapasztalatait kísérli meg összegezni. Bízva abban, hogy az elméleti és a gyakorlati dichotómiáján alapuló módszertani megközelítés, egyszersmind a disszertáció várható eredményességét az elméleti és empirikus kutatásokon túl hasznosan szolgálják azok a szakmaspecifikus ismeretek és információk, amelyeket hosszú évek során a szakmapolitikai területen végzett gyakorlati és különböző szintű irányító, vezetői munka során halmozódtak fel a kutatóban. Optimális esetben a korábbi kutatások eredményeit is magában foglaló disszertáció hozzájárulhat a közigazgatás regionalizálása kapcsán Magyarországon kialakult viták megnyugtató lezárásához is megye, kistérség (járás) és/vagy régió dilemmájának feloldásához, végső soron egy működőképes területi, megyei modell kidolgozásához a szociális ellátórendszer szakmai területein…”

Forrás:
A szakosított szociális ellátórendszer paradigmaváltása Hajdú-Bihar megyében; Verdó György; Debreceni Egyetem, Kerpely Kálmán Növénytermesztési, Kertészeti És Regionális Tudományok Doktori Iskola; 2013. szeptember 6.(pdf)

A területi tőke kistérségi jellegzetességei

„…A területi tőke fogalma közel egy évtizede jelent meg a modern regionális tudomány terminológiai rendszerében. Jelentése napjainkra kezd kikristályosodni, egyértelművé válni, ám fogalmi komponensei még képlékenyek, gyakran változnak, definíciós megközelítései között gyakran mutatkoznak tartalmi átfedések, illetve eltérések. A területitőke-paradigma bevezetésére és kiterjesztésére azért van szükség, mert számos empirikus és elméleti munka alátámasztja, hogy adott térség értékének megállapításánál nem csak a materiális tőkét, hanem a láthatatlan tőkét is figyelembe kell venni (ENYEDI, 1990). A fizikai (termelt tőke, pénztőke, reáltőke, stb.) és az immateriális (területi miliő, mentalitás, lokális bizalom, kapcsolati háló, kultúra, bottom-up típusú klaszterek közötti integráció, attitűd, tradíciók, habitus, helyi identitás, stb.) tőkekomponenseket egy új kategóriával, a területi tőke fogalmával lehet mérhetővé tenni, elemezni.

A disszertáció keretein belül célom az, hogy a területitőke-koncepció teoretikus hátteréről szóló irányzatokat, felfogásokat összegyűjtsem, majd ezeket szintetizálva, logikus keretek között prezentáljam. Ezután a gyakorlatban is alkalmazom, tesztelem az elméletet: a magyarországi kistérségek területi tőkéjét vizsgálom 2004 és 2010 között. Longitudinális kutatásomban arra keresem a választ, hogy ebben a periódusban:

  • a területi tőke és annak hét eleme (kapcsolati tőke, kulturális tőke, gazdasági tőke, intézményi tőke, infrastrukturális tőke, társadalmi tőke, humán tőke) hogyan oszlott meg kistérségenként,
  • a területi tőke mértéke és növekedésének üteme idővel miként változott (vagyis a kistérségi szintű egyenlőtlenségek alakulását is feltérképezem),
  • az alacsony területitőke-ellátottsággal rendelkező kistérségek átlagos évi növekedési tendenciája gyorsabb volt-e, mint a magasabb területi tőkével rendelkező kistérségeké (volt-e konvergencia, felzárkózás), illetve
  • az egyes tőketípusok milyen erősen határozták meg a területi tőke változását országos és kistérségi szinten…”

Forrás:
A területi tőke kistérségi jellegzetességei; Jóna György; Szent István Egyetem, Enyedi György Regionális Tudományok Doktori Iskola; 2013. szeptember 10. (pdf)

Törvények, rendeletek

A Kormány határozata az európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer felállításának módjáról

„A Kormány
1. döntött arról, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségben a 2007–2013-as irányító hatósági funkciókat ellátó egyes szervezeti egységek keretein belül Tervezési Támogatási Munkaszervezet kerül létrehozásra,

2. felhívja a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy az 1. határozati pont végrehajtása érdekében az érintett miniszterek bevonásával a szükséges intézkedéseket tegye meg, ideértve az egyes közjogi szervezetszabályozó eszközök módosítását, és a Tervezési Támogatási Divízió humánkapacitásának biztosítását,
Felelős: Miniszterelnökséget vezető államtitkár érintett miniszterek az 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat 1. melléklete szerint

Határidő: azonnal

3. döntött arról, hogy az 1. pont szerint felállításra kerülő Divízió támogatása céljából és az irányító hatóságok 2014. január 1-jével történő zavartalan átvétele és a szervezeti működési keretek kialakítása érdekében az irányító hatóságokat átvevő minisztériumokban kerüljenek kijelölésre az átvételért felelős személyek
Felelős: érintett miniszterek az 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat 1. melléklete szerint
Határidő: azonnal

4. felhívja az érintett minisztereket, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségben, az Irányító Hatóságok keretein belül kialakításra kerülő Tervezési Támogatási Munkaszervezetek bevonásával dolgozzák fel a társadalmi egyeztetés során beérkező észrevételeket, és bocsássák azt a 2014-2020-as operatív programok tervezéséért felelős nemzetgazdasági miniszter rendelkezésére,
Felelős: érintett miniszterek az 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat 1. melléklete szerint
Határidő: a társadalmi egyeztetés lezárultát követő 14. nap

5. döntött arról, hogy a 2014–2020-as európai uniós programok végrehajtásában kijelölésre kerülő közreműködő szervezetek 2014. január 1-től az érintett – az 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat 1. mellékletében rögzített – miniszterek irányítása alá kerülnek,

6. döntött arról, hogy a regionális fejlesztési ügynökségek 2014. január 1-től a területileg érintett megyei önkormányzatok irányítása alá kerülnek,

7. döntött arról, hogy a 2014–2020-as programozási időszakban az intézményrendszeri humánkapacitások és kompetenciák megtartása és kiépítése érdekében Karrier Programot szükséges kidolgozni az intézményrendszer szereplői részére.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető államtitkár az érintett miniszterek bevonásával az 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat 1. mellékletében rögzített felelősségi rend szerint
Határidő: 2013. december 1.

Orbán Viktor s. k., miniszterelnök”

Forrás:
A Kormány 1545/2013. (VIII. 15.) Korm. határozata az európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer felállításának módjáról; Magyar Közlöny; 2013. évi 136. szám, 2013. augusztus 15.; 65942. oldal (pdf)