Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

A kormány a jövő héten fogadhatja el a konvergenciaprogramot

„A kormány várhatóan a jövő héten fogadja el a 2014. évi nemzeti reformprogramot és a konvergenciaprogramot, amelyeket április 30-ig kell elküldeni az Európai Uniónak – mondta Turóczy László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) szerdai ülésén Budapesten.

A helyettes államtitkár tájékoztatása szerint a nemzeti reformprogram véglegesítése még folyamatban van, azzal a kormány már szerdai ülésén foglalkozik, és a hónap végéig kiküldik Brüsszelbe. Az Európai Bizottság, a programok értékelése alapján, június elejéig tesz javaslatot az idei országspecifikus ajánlásokra, amelyeket az Európai Tanács várhatóan június végén fog elfogadni.

Turóczy László megjegyezte, hogy a reformprogramba az új kormány tervezett intézkedéseit még nem integrálták, tekintettel arra, hogy az új kabinet májusban áll fel, ezért a dokumentum főleg olyan intézkedéseket tartalmaz majd, amelyekről a kormány már döntést hozott.

A nemzeti reformprogram tartalmazza a középtávú makrogazdasági kitekintést, beszámol a 2013. évi országspecifikus ajánlások végrehajtásáról, az EU2020-hoz kapcsolódó és az egyéb reformintézkedésekről, valamint a 2014-2020-as tervezési időszak forrásainak felhasználásával kapcsolatos terveket is tartalmazza – ismertette a helyettes államtitkár.”

Forrás:
A kormány a jövő héten fogadhatja el a konvergenciaprogramot; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2014. április 23.

Az Európai Unió intézményei és a korrupciós veszély

„Sokat tett az Európai Unió, hogy saját intézményeiben csökkentse a korrupció lehetőségét, de a túl komplikált szabályok, a döntéshozatal átláthatatlansága és az ügykövetés hiányosságai miatt így is veszélybe kerülhet az EU-intézmények integritása – állapítja meg a Transparency International legújabb tanulmánya. Carl Dolan, a nemzetközi szervezet brüsszeli irodájának vezetője a jelentés tanulságait úgy foglalta össze, hogy bár abban jó alapok vannak a vesztegetések megakadályozására, ezeket azonban aláássa a tervek gyenge megvalósítása, a politikai akarat hiánya és a korrupcióellenes programok végrehajtásához hiányzó emberi és anyagi erőforrások. Dolan szerint így több területen is javítani kellene az átláthatóságot, ezek közül a legfontosabb az uniós döntéshozatal és a lobbizás kérdése.

A jelentés azt ajánlja, hogy az uniós szervezetek tegyék lehetővé a „döntéshozatali lábnyomok” követését, vagyis legyen valamilyen írásos és nyilvános nyoma annak, milyen érdekcsoportok, lobbisták, szervezetek tettek javaslatokat különböző törvényekhez, direktívákhoz stb. Ezenkívül az átláthatóság növeléséhez az is hozzájárulna, ha a döntéshozatali folyamat minden dokumentuma elérhető lenne, beleértve a zárt ajtós tárgyalások jegyzőkönyveit is.
Az unió intézményei nem voltak mentesek a korrupciós botrányoktól az elmúlt években, 2011-ben több EP-képviselőnek, 2012-ben pedig John Dalli fogyasztóvédelmi biztosnak kellett lemondania, amiért pénzt fogadtak el lobbistáktól.”

Forrás:
A korrupció gáncsolhatja el Európát; Csurgó Dénes; Napi Gazdaság Online; 2014. április 25.
The European Union Integrity System; Transparency International EU Office; 2014. április 24.(pdf)
Háttér a jelentéshez; Transparency International EU Office
Sajtóközlemény; Transparency International EU Office; 2014. április 24. (pdf)

Európai bizottsági vizsgálat és a kifizetések: Nem csak az “új ügy” miatt állnak a kifizetések

„Nem szakította meg a fejlesztési források kifizetését az Európai Bizottság, és nem is áll fenn ennek a veszélye, ha a magyar hatóságok megnyugtató választ tudnak adni a következő hetekben a testületnek a hazai támogatási intézményrendszer gyökeres átalakításával kapcsolatos kérdéseire. A kifizetések ettől függetlenül állnak, részben azért, mert a Bizottság híján van a költségvetési forrásoknak.

Johannes Hahn regionális politikai biztos szóvivője hétfőn cáfolta azokat a sajtóhíreket, melyek szerint az Európai Bizottság a kohéziós alapok megfelelő menedzselésével és ellenőrzésével kapcsolatos kételyei miatt megszakította volna az uniós támogatások kifizetését.

„Nem szakítottuk meg a kifizetéseket. De, a kohéziós politikai források irányítási rendszerében bekövetkezett alapvető változások (jelesül a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség átalakítása és az uniós alapokkal foglalkozó közreműködő szervezeteknek a felelős minisztériumokba való beolvasztása, ami 1-2 ezer szakembert érint) miatt biztosnak kell lennünk abban, hogy az uniós alapok irányításának és ellenőrzésének rendszere megfelelően működik, és rendelkezésre áll a beruházások menedzseléséhez szükséges intézményi kapacitás” – szögezte le a BruxInfónak Shirin Wheeler, a regionális politikáért felelős biztos szóvivője.

A Bizottság és a magyar hatóságok között már hosszabb ideje zajlik az egyeztetés a támogatások hazai intézményrendszerének átalakítása kapcsán, a közelmúltban is több levélváltásra került sor, például márciusban, amikor Johannes Hahn biztos írt a magyar illetékeseknek levelet. A magyar sajtóban kiszivárgott, április 16-án kelt bizottsági levél ennek a levélváltásnak egy állomása volt, amiben a regionális politikai főigazgatóság további információkat kért a magyar hatóságoktól az intézményi átszervezés különböző aspektusairól. Az április közepi időpont nem véletlen, hiszen április 15-én lépett hatályba az átszervezésről szóló február 28-i magyar kormányrendelet.

A Bizottság kérdései a közreműködő hatóságok beolvasztása mellett az átszervezés által érintett 1-2 ezer munkatárs helyzetére és feladataira vonatkoztak elsősorban. „Garanciák kellenek arra, hogy nem kerülnek veszélybe az alapok és az adófizetők pénzügyi érdekei. És ami még ennél is fontosabb, hogy a magyar állampolgárok maximálisan profitálhassanak a források hatékony és szabályos elköltéséből. Ezért kértük a magyar hatóságokat arra, hogy adjanak garanciákat az új rendszer működésével kapcsolatban, hogy tiszta legyen a kép a jövendőbeli kifizetéseket illetően” – közölte Shirin Wheeler.

Értesülésünk szerint az érintett 1-2 ezer szakember április 30-ig kapja majd meg pontos munkaköri leírását, és a magyar hatóságok ezzel magyarázták, miért nem tudták megadni a Bizottságnak a kért információkat. Brüsszeli forrásokból úgy értesültünk, hogy a kormány a hosszú hetek óta folyó egyeztetések során nem adott mindenre kiterjedő és megnyugtató információkat, amelyekkel eloszlathatta volna a Bizottság aggodalmait.

Ha a kifizetések megszakításáról nincs is szó, erre még sor kerülhet, ha a kormány nem ad biztos garanciákat Brüsszelnek arról, hogy az új rendszerben jó kezekben lesznek a kohéziós alapok, azokat megfelelően menedzselik és ellenőrzik az elköltésüket. „Ha a levélben feltett kérdésekre nem kapunk kielégítő válaszokat, az Európai Bizottság fontolóra veheti a kifizetések megszakítását” – jelentette ki a szóvivő. Ebben az esetben a blokkolás a kifizetések teljes körét érintené.

A felek között ugyanakkor hallgatólagos megállapodás van arról, hogy a nyitott kérdések lezárásáig a magyar hatóságok nem nyújtanak be új fizetési kérelmeket.

Ezért a helyzet minél hamarabb történő tisztázása a magyar hatóságok érdeke. Más kérdés, hogy értesülésünk szerint a fizetések amúgy is állnak, néhány hetes késés még nem jelentené a világ végét. Ennek két oka van. Az egyik, hogy az Európai Bizottságnak jelenleg nincsenek elegendő költségvetési forrásai a tagállamok által benyújtott igénylések kielégítésére.

A másik magyarspecifikus probléma, és a kifizetések egy részének tavaly decemberi megszakításával áll összefüggésben. A megszakítás (ami formailag nem felfüggesztés) összesen több mint 70 útépítési projektet érinthet, ahol a Bizottság feltételezése szerint az aszfaltozási munkálatok szerződéseinek odaítélésénél szabálytalanságok történtek. A magyar előírások a gyanú szerint diszkriminatív kritériumokat tartalmaztak, amennyiben az útépítés helyétől csak egy meghatározott földrajzi távolságon belül telephellyel rendelkező aszfaltozó üzemek jelentkezhettek a megbízásra. Ezzel a Bizottság érvelése szerint gyakorlatilag kizártak más helyi és külföldi (más uniós tagállamból származó) vállalkozókat, ami diszkriminatívnak számít, és mint ilyen az uniós előírásokba ütközik.

A kifizetések megszakítása a hét regionális operatív programot és a közlekedési operatív programot érinti. A felek között még javában tartanak az egyeztetések, és bár korábbi hírek 25 százalékos pénzügyi korrekcióról szóltak, ennek százalékos arányát még messze nem véglegesítették a felek. A vita rendezéséig mindenesetre a kérdéses projekteknél nem fizetheti ki Brüsszel a magyar államkincstárnak a benyújtott számlák egyenértékét.”

Forrás:
Nem csak az “új ügy” miatt állnak a kifizetések; BruxInfo; 2014. április 28.

Európai bizottsági vizsgálat és a kifizetések: Az európai bizottsági vizsgálat nem befolyásolja a források kifizetését

„Az Európai Bizottságnak (EB) a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakításával kapcsolatos vizsgálata sem a 2007-2013-as források kifizetését, sem pedig a 2014-2020-as pályázati időszak indulását nem befolyásolja – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkára hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.

Előzőleg Shirin Wheeler, a regionális politikáért felelős Johannes Hahn EU-biztos szóvivője hétfőn közölte, hogy az Európai Bizottság nem függesztette fel a Magyarországnak szánt kifizetéseket, de választ vár a magyar hatóságoktól azokra az aggodalmaira, amelyek az uniós források felhasználásának magyarországi átszervezésével kapcsolatosak.

Csepreghy Nándor elmondta: a bizottság azt kérte, hogy amíg a vizsgálat nem zárul le, addig – április 15-től – a magyar kormány ne küldjön ki számlákat. Az érintett összeg 350 milliárd forint körül van, az április 15-ét megelőző időszak számláinak kifizetése ugyanakkor zökkenőmentes, ennek köszönhetően mintegy 600 milliárd forint forrás érkezhet a következő hetekben. Hozzátette, hogy a vizsgálati folyamat június végére lezárulhat.

Emlékeztetett: a kormány már 2010-ben bejelentette, a 2014-2020-as időszaknak teljesen más fejlesztéspolitikai rendszerrel szeretne nekiindulni, és erről tájékoztatta is az Európai Bizottságot. Az átalakítás első lépését – az operatív programok irányító hatóságai január elsejétől átkerültek a terület programjait kezelő minisztériumokhoz – az EB magyarországi ellenőrző szerve megvizsgálta, és “semmilyen olyan megállapítást nem tett, amely okot adhatna felfüggesztésre” – mondta. Az átalakítás második lépése a közreműködő szervezetek minisztériumba integrálása volt, ennek áttekintését május végéig fejezi be az EB ellenőrző szerve; ezt követően a kormánynak 22 napon belül kell állást foglalnia a jelentéssel kapcsolatban.
Ismertette: az egyes uniós pályázati projektekből beérkező számlákat első körben a költségvetésből finanszírozzák, a kormány az EB-vel negyedéves elszámolásban van.

“A pályázók ahogy a korábbi időszak vitás ügyeiből, úgy ebből sem érzékelnek semmilyen fennakadást” – fogalmazott Csepreghy Nándor. Hangsúlyozta: a magyar kormány tavaly, év végéig teljes egészében lekötötte a korábbi 2007-2013-as időszakra vonatkozó uniós forrásokat, 9 ezer milliárd forintra kötött szerződést. Az e mögött álló mintegy 63-65 ezer projektet megvalósító pályázók semmilyen fennakadást nem érzékelnek, a költségvetés jelenlegi tartalékai alkalmasak arra, hogy “több hónapon keresztül finanszírozzák a kérdést”.

A bizottsággal együtt ez év elején elfogadott kifizetési terv április végéig 110 százalékon teljesült – mondta.

Kérdésre válaszolva közölte, hogy az EB az egyes tagállamok intézményrendszerének struktúrájába nem szól bele. Minden új időszakot megelőzően – így a 2014-2020-ast is – az Európai Unió átvilágítja azt a rendszert, amelyben az adott tagállam a forrásokat fel szeretné használni. Amíg az erről szóló dokumentumot nem adják ki, addig nem fizetnek ki forrásokat – mondta. Hangsúlyozta: a bizottságnak minden dokumentum rendelkezésre áll arról, hogy a magyarországi forrásfelhasználás teljesen szabályos.

Közölte: a korábban már jelzetteknek megfelelően az új időszak operatív programjait tartalmazó Partnerségi Megállapodás megkötése október közepén várható.

Szavai szerint a kormány hajlandó elfogadni a bizottságnak az intézményrendszerre vonatkozó, szakmai érvekkel alátámasztott átalakítási javaslatát, ha lesz ilyen.

A kifizetésről szóló korábbi sajtóértesüléseket cáfolva azt közölte: a magyar állam az elmúlt hetekben is kapott pénzt, és a következő hetekben még 600 milliárd forintot vár. Az április 15-ét megelőző időszakra vonatkozóan nagyjából 1 milliárd eurónyi számlát küldenek ki a bizottságnak, amit a szóvivő jelzése alapján ki fognak fizetni – válaszolta.”

Forrás:
Az európai bizottsági vizsgálat nem befolyásolja a források kifizetését; Miniszterelnökség; 2014. április 28.

Végvár 2014 – feladat teljesítve!

„A magyar felsőoktatásban egyedülálló az a közös közszolgálati gyakorlat, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartottak Végvár 2014 elnevezéssel. A négy helyszínen rendezett kétnapos eseményen szimulált helyzetekben kellett feladatokat teljesíteniük a gyakorlatban résztvevő több mint 800 hallgatónak, akik az intézmény mind a három karát képviselték. A rendezvény keddi napján Hende Csaba honvédelmi miniszter is látogatást tett a Hungária körúti campuson.

Tavaly egy feltételezett árvízhelyzet kezelésében kellett helyt állniuk a hallgatóknak, idén egy hasonlóan összetett feladatot kellett a hallgatóknak megoldaniuk. Illegális migrációs hullám kezelése, egy külső fegyveres csoport támadása és a honvédségi erők alkalmazása volt a gyakorlat fő tárgya,a melynek során egy áramszünetet is modelleztek. A helyszínek közül a Hungária körúti és a Farkasvölgyi úti campusokon elsősorban elméleti, míg a csobánkai és ócsai gyakorlótereken gyakorlati feladatokat kellett végrehajtaniuk a hallgatóknak.

Prof. Dr. Patyi András rektor, a rendezvény keddi napján tartott beszédében elmondta, hogy a mostani gyakorlat a tavalyinál szándékoltan veszélyesebb szituációt foglalt magában, részben a civil hallgatók miatt. A Közigazgatás-tudományi Karon igazgatásszervezőként tanuló hallgatók ugyanis tanulmányaik során megismerik az Alaptörvény különleges jogrendre vonatkozó szabályait és a Végvár 2014 remek lehetőséget ad arra, hogy ezen rendelkezéseket a gyakorlatban is összeköthessék a konkrét közigazgatási, katonai, rendészeti, katasztrófavédelmi intézkedésekkel. Az egyenruhás hallgatók pedig a saját hivatásrendjük parancsnoki feladataira készülnek a közös közszolgálati gyakorlattal.

Dr. Kovács Gábor rendőr dandártábornok, a gyakorlat vezetője elmondta, hogy hosszas előkészítő munka előzte meg az eseményt, amelyen külső együttműködő szervektől érkező megfigyelők is ellenőrizték az elvégzett feladatokat. A gyakorlat megvalósításában részt vettek a Magyar Honvédség, a Magyar Rendőrség, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Nemzeti Adó és Vámhivatal valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal szakemberei. Kovács Gábor szerint a gyakorlat nagyon jó példa arra, hogy az egyetemen lévő különböző hívatás rendek hogyan tudnak együttműködni, a közös feladatokat végrehajtani és az itt megszerzett tudást a gyakorlatban alkalmazni.”

Forrás:
Végvár 2014 – feladat teljesítve!; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2014. április 30.

Szervezetfejlesztési program megvalósulása a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban

„A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Új Széchenyi Terv támogatásával megvalósuló Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program Szervezetfejlesztési Programjában rögzített feladatait 2014. április 30-i határidővel sikeresen teljesítette.

2013 januárjában Szervezetfejlesztési Program néven indult el az ÁROP 1.2.18. kódszámú projekt, mely szorosan kapcsolódik a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program „szervezeti” beavatkozási területéhez. A Szervezetfejlesztési Program alapozta meg az „ÁROP-1.2.18/A – Szervezetfejlesztés az államigazgatási szervek számára” elnevezésű egyfordulós pályázati kiírás szakmai koncepcióját. A Nemzeti Fejlesztés Minisztérium 2013 szeptemberében pályázatot nyújtott be „Szervezetfejlesztési program megvalósulása a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban” címmel, melyet 2013 októberében elnyert.

A Szervezetfejlesztési Program célja a belső hatékonyság működésének javítása, amely magába foglalja a közigazgatási szervezet teljesítménymérésének lehetővé tételét, a működőképes belső folyamatok elősegítését, a szervezeti tudás hatékony kiaknázását, valamint a folyamatosan változó környezethez alkalmazkodni tudó, önfejlesztő szervezeti kultúra kialakítását. A projekt célcsoportját a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium mindenkori munkatársai képezték.

A célok elérését biztosító eszközök öt beavatkozási területre oszlanak. Ezek: a teljesítménymenedzsment, a folyamatoptimalizálás, a tudásmegosztás, a minőségirányítás és a változáskezelés.

A fent említett munka eredményeként a minisztérium a CAF minőségirányítás szervezeti önértékelést hajtott végre, valamint intézkedési tervek kerültek jóváhagyásra.

Változáskezelés témában egy olyan vezetői workshop került megrendezésre, amely lehetőséget biztosított a minisztériumban vezető beosztásban tevékenykedő munkatársaknak, hogy megismerhessék a projekt eredményeit.

A teljesítménymenedzsment beavatkozási területen öt mérési mutató (indikátor) került kidolgozásra.

A folyamatoptimalizálás fő célja a jogviszony létesítés, az illetményszámfejtés és a lakástámogatás ügyköreinek fejlesztése volt: A lakástámogatási folyamat optimalizációja során új NFM KÁT utasítás került elfogadásra, mely a következő eredményekkel járt:

  • A határozatlan időtartamú jogviszonnyal rendelkező kormánytisztviselők mellett a határozott időtartamú jogviszonnyal rendelkezők számára is megnyílt a támogatások igénybevételének lehetősége;
  • a személyi hatály egyértelműen kiterjed az állami vezetőkre és a munkaviszonyban dolgozókra is;
  • a Lakásügyi Bizottság létszáma hatról öt főre változott, ezzel is javítva az operatív döntéshozatal lehetőségét;
  • a méltányossági döntési hatáskör miniszteri szintről közigazgatási államtitkári szintre került, ezáltal felgyorsul az ügyintézés;
  • az elavult Lut. szabályait formai és jogtechnikai szempontból is megfelelő, új szabályozó váltotta fel;
  • a pénzügyi partner OTP Nyrt. költségeinek növekedése és az átfutási idő hosszúsága miatt új szolgáltató, a Magyar Államkincstár került be a rendszerbe;
  • az új szabályzat és a kérelem-minták, kitöltési útmutatók elérhetővé váltak az intraneten
  • az új rendszerben az ügyintézési, átfutási idő csökkenni fog
  • fejlődik az NFM Gazdálkodási Főosztálya és a Személyügyi és Biztonsági Főosztálya közötti együttműködés, miként azt az ÁROP projektben való kooperatív munka is jól példázza.

Az illetményszámfejtés eljárási rendjéről szóló 19/2013. (V.17.) NFM utasítás, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közszolgálati Szabályzatáról szóló 2/2013. (III.29.) NFM KÁT utasítás módosításának elfogadása a következő eredményekkel járt:

  • A MÁK az illetményszámfejtés zárását követően megküldött havi számfejtési ütemterve alapján a SZIF a főszámfejtés zárását megelőzően legalább két nappal a GF rendelkezésére bocsátja a tárgyhónapban jogviszonyt létesítő munkavállalók, illetve kormánytisztviselők kinevezési okiratait;
  • lehetőség nyílt a tartósan távollévő munkatársakkal való kommunikációra
  • a belépő munkatársak a jogviszonyuk létesítését követő hónapban megkapják illetményüket és egyéb járandóságaikat (pl. cafeteria), valamint az egyes adókedvezmények (pl. családi adókedvezmény, bérkompenzáció) a belépés hónapjában érvényesítésre kerülnek.
  • Meghatározásra került az egyes feladatokkal kapcsolatos részletes eljárási rend, valamint az egyes feladatok kapcsán érintett más szervezeti egységgel együtt követendő eljárási rend.

A jogviszony létesítési eljáráshoz kapcsolódó NFM Közszolgálati Szabályzatáról szóló 2/2013. (III.29.) NFM KÁT utasítás elfogadása a következő eredményekkel járt:

  • Az utasítás meghatározza az egyes feladatokkal kapcsolatos részletes eljárási rendet, valamint
  • az adott feladat kapcsán érintett más szervezeti egységgel együtt követendő eljárási rendet;
  • elérhetővé váltak a jogviszony létesítési eljáráshoz kapcsolódó nyomtatványok a minisztérium intranetes felületén, ezáltal gyorsul a jogviszony létesítés folyamata és növekszik a belső, szervezeten belüli elégedettség
  • közigazgatási államtitkári szintről a Személyügyi és Igazgatási Főosztály vezetőjéhez került delegálásra a munkáltatói jogkör és ezáltal az aláírási jog
  • az előzetesen jóváhagyott kezdeményező okiratok alapján – a jogviszony létesítéssel összefüggésben;
  • az eljárási idő rövidülése miatt kevesebb az illetményelőleg igénylés;
  • lerövidült a jogviszony létesítési eljárással összefüggésben indított ügyek átlagos eljárási ideje,
  • ezáltal a tárgyhónapban kezdeményezett és tárgyhó 10. napjáig jóváhagyott alkalmazási javaslatok alapján elindított jogviszony létesítési munkáltatói intézkedések 60%-a megküldésre kerül a Gazdálkodási Főosztályra bérszámfejtés céljából tárgyhó 20. napjáig.
  • A rövidebb eljárási idő miatt az egyes adatszolgáltatások és a vezetői információs igények pontosan, naprakészen kerülnek teljesítésre.

A tudásmenedzsment terület a szervezeti tudásvagyon felmérésével alapozta meg a tudásmegosztás fejlesztését, melynek eredményeképp a lakástámogatási és jogviszony létesítési ügykörökhöz kapcsolódóan egy-egy különálló Intranetes felületet került kialakításra, ahonnan a minisztérium munkatársai egyszerűen és gyorsan elérhetik a kapcsolódó tájékoztatókat és nyomtatványokat.

A „Szervezetfejlesztési program megvalósulása a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban” című, ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0035 kódszámú projekt az Új Széchenyi Terv forrásaiból, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.”

Forrás:
„Szervezetfejlesztési program megvalósulása a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban” című, „ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0035” kódszámú projekt; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2014. április 30.
ÁROP-1.2.18/A-2013 Szervezetfejlesztési program államigazgatási és igazságszolgáltatási szervek számár; Széchenyi 2020

Közigazgatási, politikai informatika

Európai kiberhadgyakorlatot tartanak ma

„A harmadízben megrendezett gyakorlat fő célja, hogy tesztelje a kidolgozott vészhelyzeti megoldásokat, illetve a nemzetközi együttműködés hatékonyságát.

Több mint 200 szervezet és 400 kiberbiztonsági szakértő részvételével ma zajlik a Cyber Europe 2014 (CE2014) elnevezésű gyakorlat, amelyen az EU és az EFTA (European Free Trade Association) 29 tagállama vesz részt.

A gyakorlat hasonlóképpen zajlik, mint az elmúlt években szokásossá vált események: a résztvevőknek szimulált, de a valós körülményeket pontosan modelláló környezetben biztonsági incidenseket kell kezelniük. Ezek között vannak a kibervédelmi rendszert, az államigazgatást, illetve a magánszektort (energiaellátás, távközlés) érintő támadások, és a gyakorlat célja, hogy a nemzetközi együttműködésben végrehajtott akciók hatékonyságát, minőségét vizsgálják. Több, hasonló probléma megoldására kialakított vészmegoldási forgatókönyvet is tesztelnek.

A 2010 óta kétévente megrendezett gyakorlatot a fent említett szervezetek közreműködésével az európai hálózat- és információbiztonsági ügynökség (European Union Agency for Network and Information Security – ENISA) szervezi. A korábbi, viszonylag egyszerű szerkezetű gyakorlat 2014-re már háromfázisossá vált: az első a technikai rész (döntő mértékben egyetlen nap, ma, de ez a gyakorlati fázis valójában az év hátralévő részében is zajlik), a második az operációs/taktikai, a harmadik pedig a stratégiai/politikai szinteken zajló gyakorlat.”

Forrás:
Európai kiberhadgyakorlatot tartanak ma; Dajkó Pál; IT café; 2014. április 28.

Megkezdte működését az ország első, a közigazgatásban működő kontaktcentere

„Megkezdte működését az ország első olyan kontaktcentere Budaörsön, amely a közigazgatáson belül segíti a hatékonyabb tájékoztatást. A helyi lakosok ügyeik intézéséhez kérhetnek segítséget a hivatalos ügyfélfogadási időn kívül telefonon és interneten a polgármesteri hivatalban.

Budaörs Város Önkormányzata 2013 januárjában több mint 47 millió forintot nyert el a hivatal ügyfélszolgálatának korszerűsítésére, ügyfélfogadásának rugalmassá tételére, és a projektben résztvevő munkatársak képzésére a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP-2.4.5-12/4) pályázati keretéből. A „Rugalmas, szolgáltató önkormányzati modell Budaörsön” című projekt eredményeként újabb innovációk valósulnak meg Budaörsön, így már munkaidőn kívül is fogadják az ügyintézők az ügyfeleket.

A pályázat előzménye, hogy egy 2012-ben, 600 fős mintán végzett vizsgálat tanúsága szerint egyértelművé vált, hogy az ügyfelek kényelmét nagymértékben szolgálná a telefonos ügyfél-tájékoztatás kiépítése és a munkaidőn túli ügyintézés lehetőségének biztosítása. Ezeket a megkérdezettek 78 százaléka örömmel vette volna.

Az egyéves projektidőszak alatt 12 fő – hét operátor (köztük egy gyesen lévő anyuka) és öt távmunkás – vett részt 60 órás képzésen, az ügyfelekkel történő kommunikáció fejlesztése érdekében. Emellett kitanulták a munkavégzésük alapját képező szoftver, az ETL használatát is. A megváltozott képességű és fogyatékkal élő ügyfelekkel történő kommunikációra érzékenyítő tréningek készítették fel a projekt résztvevőit. Az operátorok és távmunkások további feladata volt a munkájukat segítő tudásbázis összeállítása is.

A 12 fő közül hét operátor a hivatalban fogadja az ügyfelek hívásait a hivatal nyitva tartási idején kívül, öten pedig otthonról, távmunkában készítik össze a szükséges dokumentumokat, háttéranyagokat. Az új szolgáltatás munkanapokon reggel 7 és 8 óra között üzemel, valamint kedden, szerdán és csütörtökön munkaidő után 16 órától 19 óráig áll az ügyfelek rendelkezésére. Ezekben az időszakokban az ügyintézők általános tájékoztatást nyújtanak az ügyek menetéről, illetve segítenek azokat előkészíteni is, így például dokumentumokat, adatlapokat küldenek az ügyfeleknek. Konkrét egyedi ügyben azonban nem adnak felvilágosítást.

Az operátorral akár csetelni is lehet, sőt videótelefonon keresztül láthatja is őt, illetve az általa mutatott képernyőképeket, ügyintézési útvonalakat az ügyfél. További újdonság, hogy sms-ben is lehet majd kérdéseket feltenni az ügyintézőknek.

A projekt keretében a város három pontján ügysegédi pontok is nyílnak: a Kamaraerdei Közösségi Házban, a Templom téren található Telekuckóban és a gr. Bercsényi Zsuzsanna Városi Könyvtárban.

A projekt a fogyatékkal élő ügyfeleket képviselő civilszervezetek bevonásával, így a Buda Környéki Látássérültek Közhasznú Egyesületének (BULAKE), a Seneca Beszédstúdió Alapítvány és a Mozgáskorlátozottak Budaörsi Egyesületének az együttműködésével valósul meg, valamint a kommunikációs feladatokban a Budaörsi ISC Kft. (BITEP) is részt vállal.”

Forrás:
Élesítették az ország első közigazgatásban működő kontaktcenterét; OrientPress; 2014. május 1.

A KIFÜ az EDR hálózat bővítésének minőségbiztosítója

„Az EKOP-2.2.7-es projekt keretében folyik az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer (EDR) bővítése.

Az EDR hálózata, amely elsősorban a készenléti szervezetek (például: rendőrség, mentő, tűzoltóság, katasztrófavédelem) számára készült, 2006 végére épült ki. Az eltelt időszak alatt a készenléti szervezetek felépítésében, működésében, bevetés-irányítási rendszereiben jelentős változások történtek, amelyeket a kommunikációt biztosító technikai rendszernek is le kell követni. Ezt a célt szolgálja az EKOP 2.2.7-es projekt, aminek a keretében, egyéb elemek mellett, frissítésre kerülnek a hálózat működtető szoftverei, lecserélésre kerül a kapcsolóközpontok egy része, új diszpécser munkaállomások kerülnek kiépítésre és újabb Tetra bázisállomások (TBS) kerülnek üzembe helyezésre.

A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) 2014.04.17-én lépett be a projekt megvalósítására korábban már a Pro-M Zrt. és NISZ Zrt. által megalakított konzorciumba, folyamat minőségbiztosítói szerepkörben. A KIFÜ a 268/2013 (VII. 11.) kormányrendelet alapján európai uniós vagy hazai forrásból megvalósuló projektekben projektmenedzsment és független minőségbiztosítási feladatokat láthat el, gondoskodhat a pénzügyi elszámolások szabályszerűségéről, illetve felügyelő mérnöki és egyéb, a projektek sikeres lebonyolítását támogató szakértői feladatokat láthat el. Az elmúlt években a KIFÜ közreműködésével futó projektek száma elérte a tizenötöt, összértékben a 30 milliárd forintot”

Forrás:
A KIFÜ az EDR hálózat bővítésének minőségbiztosítója; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség; 2014. április 30.
EDR fejlesztés – Egységes Digitális Rádiótávközlő rendszer (EDR) fejlesztése; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
EKOP-2.2.7 Az Egységes Digitális Rádiótávközlő rendszer (EDR) fejlesztése; Széchenyi 2020

Informatika, távközlés, technika

A Microsoft felhőalapú szolgáltatásai megkapták a legmagasabb szintű uniós tanúsítványt

„A Microsoft – a nagy IT-cégek közül elsőként – megkapta azt az uniós tanúsítványt, amely alapján felhőalapú szolgáltatásai megfelelnek az EU legmagasabb szintű elvárásainak. A vállalat szerint ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a felhasználók körében növekedjen a bizalom az egyébként számos nyilvánvaló előnnyel járó felhő megoldások iránt.

A Microsoft az első szolgáltató, amelynek nagyvállalati felhő szolgáltatásaival kapcsolatos szerződéseiről az EU adatvédelemmel foglalkozó hatóságai egyöntetűen kijelentették, hogy megfelelnek az unió legmagasabb szintű adatvédelmi elvárásainak – jelentette be a napokban a vállalat. Az összes uniós tagállam adatvédelmi hatóságait tömörítő 29-es munkacsoport egy közös levélben tudatta véleményét, amely a vállalat szerint biztosíték mindazok számára, akik az adataikat biztonságban szeretnék tudni a felhőben. A hatósági levél megerősíti, hogy az adatok továbbítása a Microsoft vállalati felhőjébe megfelel az összes érintett uniós tagállam nemzeti szabályozásának. A bejelentés jelentőségét növeli, hogy az adatvédelmi hatóságok hasonló jóváhagyást még soha nem bocsátottak ki.

A most minősített szolgáltatások közé tartozik a Microsoft Azure, az Office 365, a Microsoft Dynamics CRM Online és a Windows Intune is. A Microsoft közleménye szerint a cég maximálisan tiszteletben tartja a felhasználók szabad döntését arról, hogy az adataikat hol tárolják. A vállalat adatközpontjai Amszterdamban és Dublinban lehetőséget biztosítanak az európai ügyfeleknek, hogy az EU határain belül tárolják az adataikat.

„Az európai uniós tanúsítvány segítséget jelenthet abban, hogy növekedjen a felhőalapú megoldások iránti bizalom a vállalatok – köztük a Magyarországon működő cégek – körében” – nyilatkozta lapunknak Ferencz Gyula, a Microsoft Magyarország nagyvállalati üzletágának vezetője. Hozzátette: a vállalatok jelentős része eddig kiváró álláspontra helyezkedett a nyilvános felhővel kapcsolatban, hiszen ennek bevezetése a cégek szerint komoly változásokat hoz, és biztonsági, jogi, adatvédelmi problémákat is felvet. A tanúsítvány révén viszont jobban felnyílhat a kétkedők szeme, és komolyabban elkezdhetnek foglalkozni a felhő bevezetésével, amely egyébként nyilvánvaló előnyökkel rendelkezik. Azoknak pedig – hangsúlyozta Ferencz Gyula – akik már tettek lépéseket a cloud bevezetése érdekében, azoknak nagyon nagy igazolást jelent a most kiadott ajánlás.

A szakember szerint ugyanakkor kétségtelen tény, hogy még mindig komoly félreértések élnek a köztudatban a felhőalapú megoldások kapcsán. Az egyik ilyen, hogy az EU-s szabályok szerint az unió területéről nem kerülhet ki adat: ez pedig nem igaz, hiszen erre megfelelő szerződéses biztosítékok mellett van lehetőség. Éppen ezek a feltételek garantálják, hogy teljes biztonságban legyenek az ügyfelek nálunk lévő adatai – emelte ki Ferencz Gyula…”

Forrás:
Bízhatnak a felhőben a cégek; Barát Mihály; Világgazdaság Online; 2014. április 28.

Elindult az IBM Cloud Marketplace

„Újabb lépés a szoftverek és szolgáltatások irányába. Az online áruházban nem csak a vállalat saját portfóliójában, hanem külsős fejlesztők termékei között is lehet válogatni.

A Las Vegas-i Impact konferencián jelentette be az IBM, hogy megnyitotta az egyszerűen csak Cloud Marketplace névre keresztelt online üzletét, melyen keresztül szoftvereket és szolgáltatásokat lehet venni a vállalattól, és nem csak saját kínálatából. A boltot egyelőre még csak korlátozott partneri és vásárlói kör veheti igénybe, a résztvevőket az IBM választja ki.

Az IBM platformszolgáltatások vezetője, Steve Robinson a rendezvényen elsősorban a kínálat konszolidációjának szükségességével indokolta az üzlet elindítását. A vállalatnak ugyanis száznál is több felhőalapú terméke van, melyek száma házon belüli fejlesztésekkel és akvizíciók útján megszerzett újdonságokkal folyamatosan bővül, és egyre több vevőjük szeretett volna valamilyen egységes felületet ezek megismerésére. Hozzátette, hogy ez az értékesítési módszer az IBM számára jelentősen eltér az eddigi gyakorlattól, a Nagy Kék ugyanis eddig a hagyományos értékesítési csatornákat részesítette előnyben. A vásárlói szokások azonban változnak, Robinson szerint egyre többször tapasztalják, hogy egy-egy termék beszerzéséről már nem csak egy cég IT osztálya dönt, hanem a szervezet további egységei is beleszólnak a döntésbe, és vásárlás előtt szeretnének mindent kipróbálni.

A vállalat gyors tempóban alakítja át üzletvitelét és termékkínálatát, korábban jelentős hardveres üzletágából mára alig tartott meg valamit – a PC-gyártás és az x86-os szerverek a Lenovóhoz kerültek, és tárgyalások folynak a chipgyártás eladásáról is. Az IBM a felhőalapú szoftverek és szolgáltatásokban látja saját jövőjét: a korábban csak a Jeopardy! című amerikai vetélkedőben aratott győzelméről ismert Watson kognitív számítási technológiának 1 milliárd dolláros befektetéssel önálló üzletágat hozott létre, 1,2 milliárd dolláros beruházással 15 új adatközpontot hoz létre idén…”

Forrás:
Elindult az IBM Cloud Marketplace; Voith Hunor; IT café; 2014. április 28.

GSM-R projekt: tartják a menetrendet

„A GSM-R projekt első fázisának célja, hogy 935 km nyomvonalon megteremtse a nemzetközi vasúti forgalom átjárhatóságát, valamint növelje a vasúti közlekedés biztonságát és hatékonyságát.

A Kormány 2012. novemberi döntésében a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt-t (NISZ Zrt.) jelölte ki a GSM-R projekt megvalósítójának. A döntés alapján a NISZ Zrt. hatáskörébe tartozik a tervezésre, a kiépítésre és az implementációra vonatkozó közbeszerzési eljárások lebonyolítása.
Az előzetes ütemterv szerint lezajlott előkészítő munka eredményeként eddig három nagy közbeszerzési eljárást folytatott le a NISZ Zrt.

A társaság 2012. december 22-én, hirdetmény közzétételével induló, tárgyalásos közbeszerzési eljárást írt ki a GSM-R rendszer megvalósítására. Ajánlatkérőként a NISZ Zrt. minden olyan gazdasági szereplőtől ajánlatot várt, amelyik megfelelt a részvételi felhívásban megfogalmazott pénzügyi, műszaki és jogi alkalmassági feltételeknek és a referencia követelményeknek. A felhívásra az ilyen technológiát gyártó cégek közül négy nagyvállalat adta be ajánlatát. 2013. szeptember 9-én a NISZ Zrt. az összességében legelőnyösebb ajánlata alapján a Kapsch CarrierCom Kft. és MVM Ovit Országos Villamostávvezeték Zrt. közös ajánlattevőket hirdette ki a közbeszerzési eljárás nyertesének. A Magyar Állam nevében a NISZ Zrt. 2013. november 14-én szerződést kötött a nyertes ajánlattevőkkel.

2013. május 31-én a projekt meghirdette a „Független mérnök feladatok ellátása” témájú, nyílt közbeszerzési eljárást. A nyílt eljárás legjobb ajánlatát a T-Systems Magyarország Zrt. és a Magyar Telekom Nyrt. közös ajánlattevők tették 875,116 millió forint értékben, ezzel megnyerve a tendert. A nyertesek feladata a szerződéskötés után a GSM-R projekt tervezési és kivitelezési tevékenységének műszaki ellenőrzése, munkájuk összehangolása és ellenőrzése, előrehaladási jelentések készítése, az ajánlatkérő folyamatos tájékoztatása és döntéseinek végrehajtása lesz.

A harmadik, jelenleg is zajló közbeszerzési eljárás a 2013. szeptember 25-én közzétett, „Optikai kábelszakaszok szállítása” tárgyú, nyílt közbeszerzési eljárás. Ennek várhatóan 2014. második negyedévében lesz eredménye.

A GSM-R projekt előreláthatóan a támogatási szerződésben vállaltaknak megfelelően 2015. szeptember 30-án zárul.”

Forrás:
GSM-R projekt: tartják a menetrendet; Pavlovic Jovan; Computerworld; 2014. április 28.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Milyen a jó szűrőszoftver?

„Elsősorban a hírközlési, az internet-hozzáférést nyújtó és a tartalomszolgáltatók számára szolgál iránymutatásul az az ajánlás, amelyet a Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal fogadott el múlt szerdai ülésén a szűrőszoftverekre és a káros internetes tartalmak esetén alkalmazandó figyelemfelhívásokra vonatkozóan.

A kötelező erővel nem bíró dokumentum többek között ösztönzi, hogy a szűrőszoftverek rendelkezzenek előre kiválasztható életkori profillehetőségekkel, de legyen lehetőség az egyedi beállításokra és a naplózásra is.

A március 12-én megalakult tanácsadó grémium, a 21 fős Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal a média- és hírközlési piac szereplőinek orientálására és önkéntes jogkövetésük támogatására megalkotta az első javaslatcsomagot. Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke, a testületi tagok kinevezője az ajánlás értékelése során hangsúlyozta, hogy olyan szervezet hozta azt létre, amely elérte a törvényekben meghatározott kettős célját: hatékony működésével egyaránt támogatni tudja az NMHH tevékenységét és egyúttal jól hasznosítható, kézzelfogható eredményt mutat fel az iparági szereplők számára is. Az NMHH elnöke kiemelte a dokumentum időszerűségét és széles körű szakmai megalapozottságát, mivel azt piaci, civil és állami szférából egyaránt delegált tagok szavazták meg. Hozzátette, az NMHH koordinálásával gyorsan megszületett egységes állásfoglalás hatása a tudatos internethasználat területén megsokszorozódhat az ajánlást elfogadó intézmények tevékenysége révén.

A szerdán elfogadott dokumentum leszögezi, hogy nemcsak a szolgáltatók aktív szerepvállalása fontos hírközlési, az internetes és a tartalomszolgáltatási piacon, hanem a szülők, gondviselők tájékoztatása, ezen felül pedig lehetőség szerint a gyermekek médiatudatosságának fejlesztése is. Az ajánlás szűrőszoftverekkel kapcsolatos javaslatai közé tartozik, hogy a programok magyar nyelven, ingyenesen legyenek hozzáférhetőek, hogy azok a kulcsszavak, a tartalomkategóriák szerinti szűréseket többnyelvű szótárak segítségével végezzék el, és a közösségi oldalakon tapasztalható visszaélések elkerülése érdekében legyen lehetőség a személyes adatok megadásának korlátozására is.

Az ajánlás szerint a szülő, a gondviselő a gyermekvédelmi szűrőszoftverekben előre beállított, például életkor szerint megkülönböztetett profilokból választhat, így a kezelésben kevésbé jártas felnőttek is egyszerűen használhatják azt. Lehetőség nyílik a finomhangolásra, a kulcsszavak, a letiltott vagy engedélyezett oldalak, a napi használati idő bővítésére, szűkítésére, testre szabására is. Az ajánlás kiáll amellett, hogy legyen lehetőség a naplózásra, azaz a felügyelt gyermek által látogatott honlapok listázására is, és ha a kiskorú megsérti a szűrőbeállításokat, a szoftver automatikusan értesítheti erről a szülőt egy előre megadott e-mailben.

A káros internetes tartalmak esetén alkalmazandó figyelemfelhívásokra vonatkozóan az ajánlás javasolja, hogy a tartalomszolgáltató a veszélyes tartalom megjelenítése előtt ellenőrizze a felhasználó életkorát, és jól látható módon és szöveggel utaljon arra, hogy a szóban forgó tartalom káros a kiskorúakra. Az ajánlás erre kész szövegjavaslatot is tartalmaz.

A dokumentum jogi kötőerővel nem rendelkezik, a szolgáltatók önkéntes együttműködésére épít. Az Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal a fiatal nemzedékek lehető leghatékonyabb védelme és az érdekeltek folyamatos tájékoztatása érdekében elkötelezett az állásfoglalásainak folyamatos fejlesztése mellett, ezért legalább évente felülvizsgálja majd ajánlását.

A kerekasztalt az NMHH elnöke, Karas Monika hozta létre az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 4/B. pontjának felhatalmazása alapján. A tanácsadó testület célja, hogy ösztönözze a kiskorúak védelmét a világhálón, és egyúttal szakmai támogatást nyújtson az NMHH elnökének munkájához is.”

Forrás:
Milyen a jó szűrőszoftver?; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2014. április 29.
A Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal ajánlása a kiskorúakra káros internetes tartalmak és szolgáltatások esetén alkalmazandó figyelemfelhívó jelzésekre és szűrőszoftverekre (pdf)

A digitális álom poétája a magyar közszolgákhoz

„Néhány napja, az Infopoverty kezdeményezés soros New York-i világtalálkozóján, amelyet a szegénység elleni harcban alkalmazandó infokommunikációs eszközöknek szenteltek, az Európai Bizottság Digitális Menetrendjéért felelős alelnöke, Neelie Kroes tartott előadást „Nyílt Internet az egész világ számára (An Open Internet for the whole world) címmel… A szöveg különleges élmény, senki ne mulasszon el kattintani!

A beszéd – az élőszó és a levegővételek ritmusához igazítva – egymás alá tördelt rövid tőmondatokból áll. Néha tárgyilagosak, néha közismert téziseket idéznek fel, néha emelkedettek. Összességében olyan hatást keltenek, mintha valaki az online világ áldásait kívánt volna örömódába foglalni:„digitálissá lesz minden európai, szegény és gazdag, városi és vidéki, férfi és nő” „every European digital – rich and poor, urban and rural, men and women”. (Felkészül: Schiller poéta és Beethoven komponista.) A beszéd lényege, egyetlen állításba sűrítve: az információtechnológia nagyszerű eszköz, hogy jobbá tegyük a világot.

Hú, mit fog kapni a következő hetekben Kroes asszony! A Nagy Odamondó, Jevgenyij Morozov már bizonyára köszörüli a klaviatúráját valahol a Nagy Víz túloldalán, Washingtonban. A „szétszakító zord erkölcs” képviselői az Öreg Kontinensen sem fognak majd másról beszélni, mint techno-optimizmusról, technológiai determinizmusról, képmutató, messianisztikus utopianizmusról, gyomorforgató cyber-romanticizmusról. Sokan fogják felidézni néhai Al Gore alelnököt, aki az egész világot körülölelő „információs szupersztráda” víziójával házalt – atyavilág! – már több mint húsz éve.
Akár még igazuk is lehet, Én azonban ebben a beszédben mást látok. Annak a felismerésnek a nyomatékosítását, hogy egy stratégiailag megkerülhetetlen területről van szó (political recognition is rising). Hogy tisztában kell lenni avval, hogyan függenek össze egymással a dolgok. A szélessávú hozzáférés növekedése mögött a GDP emelkedését, amögött pedig a jobb életminőséget kell látnunk, mind több emberét (Better lives for more people). Az oktatás forradalmasítását. Ha nemzeti léptékben gondolkodunk, akkor nem szabad a hozzáférésben korlátozott, vagy alacsony használati minőséggel jellemezhető társadalmi csoportokról elfeledkezni. Ha pedig világméretekben, akkor a nehéz helyzetben lévő fekete kontinensről és a Föld más nyomorgócairól (Then we can deliver the digital dream on every connected continent). Ne feledjük: az, hogy társadalomkutatóktól, informatikai lobbystáktól, civil szervezetektől már régóta hallunk hasonlókat, nem azonos avval, ahogyan a szólam a politikai döntéshozatal legfelsőbb szintjeiről zendül fel. Olyankor kit érdekel, ha a harsonát kicsit hamisnak érezzük?

Köztudomású, hogy nem lehet sikeres információs társadalom politikát csinálni anélkül, hogy ne sorakoznának fel az információs kultúra erőltetett fejlesztése mellett a politikai elit meghatározó képviselői. Köztársasági elnökök, miniszterelnökök, véleményformáló, fajsúlyos közéleti szereplők. Mert a diskurzusból vélekedés, abból konstruált szemlélet, emebból meggyőződés, s végül határozott állásfoglalás és küldetéstudat fakad, elérkezve a döntés és a cselekvés-választás előszobájáig. Ahol efféle bajnokokat, „championokat” találunk (mint például Észtországban, amit legjobb gyakorlatként méltat a beszéd), ott van rá esély, hogy a közpolitika jövőképe is ebbe az irányba fordul, és átadja a stafétát a fejlesztéspolitikának.

És akkor szögezzük le. Hazánkban a rendszerváltás óta egyetlen vezető politikus lelkében sem lángolt fel efféle égi szikra, szent digitális öröm. Az utolsó, ilyesmire emlékeztető és szakmailag még autentikusnak is mondható megnyilatkozást 2002 tavaszán, a Kiscelli Kastélyban hallottam egy rendezvényen, Stumpf István akkori államminisztertől. (Bizony, már ennek is pontosan egy tucat esztendeje!). Másképpen: sem az Antall, sem a Boross, sem a Horn, sem az első és második Orbán, sem a Medgyessy, sem az első és második Gyurcsány, sem a Bajnai-kormány idején nem jelenítette meg a jövőképnek ezt az elemét magyar államférfi. Amikor majd néhány évtized múlva hazánk leszakadásának anatómiája lesz a tananyag a politológia szakokon, ezt a tényezőt, a bajnokok hiányát nem szabad majd kifelejteni a felsorolásból.

Ám nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a vezető politikusok érdektelensége ellenére számtalan helyen és közhivatalban történtek fontos lépések a magyar közigazgatás informatizálása és a magyar információs társadalom fejlesztése terén. A közelmúltban módomban állt két beszélgetésen részt venni, ahol az 1995-től 2010-ig tartó időszak e-közigazgatási szakemberei idézték fel hétköznapjaikat: hogyan és miért jöttek létre felelős szervezetek, hogyan váltották, cserélték egymást, hogyan emelkedett minisztériumi szintig a terület képviselete és onnan hogyan zuhant már-már láthatatlan divizionális mélységekbe. Ez volt a hőskor: alaprendszereket kellett megteremteni, számítógép-osztogatási programokkal felgyorsítani egyes szakmacsoportok digitális írástudóvá tételét. Jogalkotással támogatni az információs kultúra fejlődését. Stratégiát alkotni, azt lehetőség szerint végrehajtani. Csökkenteni az információs elmaradást, megteremteni az elektronikus ügyintézés, adózás peremfeltételeit, átállítani az elektronikus kommunikációra a közigazgatás nagy ellenállási potenciállal rendelkező gépezetét, végigvinni a folyamatokat a közoktatásban, az egészségügyben. Elkezdeni gazdálkodni az információvagyonnal.

Rövid idő alatt, döbbenetesen kedvezőtlen feltételek között, elkötelezett és felkészült szakemberek heroikus munkát végeztek minden politikai ciklusban. Érezték azt a felelősséget, amit az általuk képviselt terület jelentősége rótt rájuk. Igyekeztek megfelelni a kihívásnak. Néha nem sikerült a céltábla közepébe találniuk. Egyes fejlesztések felett elszállt az idő, sok beruházás írta viszonylag gyorsan nullára magát. Ritkán sikerült kiutat találni a politikai érdekek Szküllái és Kharübdiszei közül. A pártlogikából fakadó kényszerpályák, a szervezetszociológiai meghatározottságok, a felsővezetői közömbösség és felkészületlenség gyakorta vezetett zsákutcába és sötét sikátorokba. Összességében azonban e „középgárda” bajnokok híján is kiválóan teljesített, minőségi munkát végzett. A különböző helyekről verbuvált szakemberek nagyon sok személyes életidőt és energiát áldoztak arra, hogy előbbre vigyék a digitális kultúra ügyét. Minél távolabbról nézzük őket, annál kevésbé látjuk az elmaradt hasznokat, és annál inkább azt, ami maradandónak, sikeresnek mondható. Elmondásuk szerint ők is arra emlékeznek leginkább, mennyire felemelő volt akkor különböző digitális végvárakban szolgálni – még úgy is, hogy a történeteik vége módfelett hasonló: méltatlan módon nyelte el őket a leváltások, elbocsátások, leépítések, átszervezések, kiszervezések kiszámíthatatlan, de minimum négyévente (néha sűrűbben), konokul megérkező árhulláma.

Soha, senki nem köszönte meg nekik a munkájukat. Most, jobb híján és jelképesen, Neelie Kroes megtette. Képzeljük mellé, a kórusba mindazokat, akik csatlakoznak hozzá.”

Forrás:
A digitális álom poétája a magyar közszolgákhoz; Z. Karvalics László; IT Business; 2014. április 22.
An Open Internet for the whole world; Neelie Kroes; Európai Bizottság; SPEECH/14/321, 10/04/2014; 2014. április 10.
Infopoverty Programme
Infopoverty; Wikipédia

Szakirodalom

A számítógép-tudományról egyes szám első személyben

„Hogy milyen volt a számítástechnika, vagyis számítógép-tudomány, sőt kezdeti elnevezése szerint kibernetika Magyarországon, a XX. században, arról a terület meghatározó képviselőinek vallomásai alapján nyerhetünk képet ebben a kötetben. Kornai András, a szerkesztő, arra kérte a szakma nagy öregeit, hogy szakmai életpályájuk mellett arra is térjenek ki, hogy mit tartanak tudományos eredményeik közül a legjelentősebbnek. Mi az, amit utódaikra hagytak mint kész eredményt vagy mint nyitott problémát. Ha teljes képet nem is, de sok mindent megtudhat az olvasó arról az időszakról, amely a mára mindnyájunk életét befolyásoló számítógép hőskorszaka volt.

„A történetek nagyon magyarok és nagyon kapcsolódnak a számítógép-tudományhoz, de ott van bennük az egész Mitteleuropa, az elmúlt nyolcvan év, és ami még fontosabb, a gondolkodva cselekvő emberek élete” – foglalja össze a szerkesztő.

Az egyes szám első személyben visszaemlékezők: Bakonyi Péter, Csaba László, Dömölki Bálint, Dörnyei József, Drasny József, Findler Miklós, Gergely Tamás, Gécseg Ferenc, Gyárfás András, Havass Miklós, Kovács Győző, Obádovics J. Gyula, Pesti Lajos, Pompéry Béla, Uhrin Béla, Vámos Tibor.

Dörnyei József és Pesti Lajos visszaemlékezéseit együtt érdemes olvasni, mert a számítgépek elterjedésének korai szakaszában még kulcsszerepet játszó államigazgatási alkalmazások elterjedéséről nagyon jó képet adnak.”

Forrás:
A számítógép-tudományról egyes szám első személyben; Kornai András (szerk.); Typotex; ISBN 978-963-2792-71-2, 346 oldal; 2013

Projektmenedzsment útmutató 5. kiadás : PMBOK Guide

PMBOK Guide: A projektvezetők alapkönyve
Jelen könyv eredeti angol változata, az „A Guide to the Project Management Body of Knowledge (PMBOK Guide)”, amelyik az ezt megelőző kiadásokkal együtt több mint harminc éve a projektmenedzsment szakma vezető kézikönyve, munkaeszköze és olyan alapvető forrásmű, amely nem hiányozhat egyetlen projektvezető könyvespolcáról sem. A könyv ötödik kiadása – amelynek fordítása a jelenlegi magyar kiadás – könnyen érthető és megvalósítható formában mutatja be a legújabb eredményeket, ezzel folytatva a projektmenedzsment-kiválóságra törekvés hagyományát.

A Project Management Institute (PMI) önkéntesei 1983-ban fogtak össze először annak érdekében, hogy összefoglalják a projektmenedzsment ismeretanyagának lényegét. Ma már a PMBOK Guide a projektmenedzsment világszerte elismert útmutatója és a szakma számára elérhető egyik legjobb és legsokoldalúbb forrásmunka.

Napjainkban a PMBOK Guide több mint négymillió példánya forog közkézen. A negyedik kiadás megjelenése óta a PMI értékes észrevételek és javaslatok ezreit kapta a világ projektmenedzser-közösségeitől a szöveg továbbfejlesztése és pontosítása céljából. Ezeket mind megvizsgálták, és indokolt esetben beépítették a jelenlegi ötödik kiadásba.

A PMBOK Guide ötödik kiadása a gyakorló projektmenedzserek együttműködését és ismereteit tükrözi, és a projektmenedzsment alapjait abban a formában mutatja be, ahogyan azt a projektek széles körében alkalmazzák. Alapvető eszközöket nyújt a projektmenedzserek számára szakmájuk gyakorlásához, ahhoz, hogy munkájukban sikeresek legyenek.

Bővebben: http://blog.mfor.hu/controlling/6404.html

Forrás:
Projektmenedzsment útmutató 5. kiadás PMBOK Guide; Akadémiai Kiadó; ISBN: 978 963 05 9426 4, 488 oldal; 2014

A hazai kistérségek vonzerejének és területi tőkéjének néhány összefüggése

„…A térségi vonzerők és a helyi sajátosságok szoros összefüggésben állnak a területi tőke napjainkban is formálódó koncepciójával. Jelen kutatás célja, hogy a nemzetközi – alapjában véve az olasz vonatkozású – szakirodalom alapján feltárja és ütköztesse a területi tőkével kapcsolatos empirikus vizsgálatok módszertani megközelítéseit, valamint bemutassa a területi tőke és a helyi vonzerők együttes kutatásának lehetőségeit. A kutatás további törekvése annak feltérképezése, hogy a hazai kistérségek területi tőkéje, valamint annak vizsgálható (elemezhető) dimenziói miként függnek össze a belföldi állandó odatelepülések és elvándorlások számának különbségével. A kutatómunka fő kérdése, hogy statisztikailag igazolható-e, hogy míg a magasabb területi tőkéjű térségekre a lakosság odatelepülése jellemző, addig a szerényebb területi tőkével rendelkező térségekben túlnyomóan az elvándorlás figyelhető meg? További kérdésként merül fel, hogy a területi tőke mely dimenziói befolyásolják leginkább a tartós belföldi migrációt? A gazdasági tényezőkön kívül van-e számottevő hatása az endogén kapacitásoknak? Kiinduló feltételezésem, hogy a kis- térségek esetében megfigyelhető migráció függ a kistérségek területi tőkéjétől. Az elemzés többváltozós statisztikai módszerre, diszkriminanciaelemzésre építve mutatja be a témakör hazai empirikus kutatási lehetőségeit a 2006 és 2011 közötti időszakra vonatkozóan…”

Forrás:
A hazai kistérségek vonzerejének és területi tőkéjének néhány összefüggése; Tóth Balázs István; Területi Statisztika; 2014, 54. évfolyam, 1. szám, 3–18. oldalak (pdf)

Újszerű területi statisztikai adatgyűjtési lehetőségek az információs világ egyenlőtlenségeinek kutatásában

„…Habár az információs világ területi különbségeinek mérésére ez idáig már több megoldás is született, a legtöbb közelítés lényegében csak érintőlegesen vizsgálta azokat a motívumokat, amelyek az információk kvalitatív részeire vonatkoztak. Másként fogalmazva: az információkról szóló információk, avagy metainformációk alapján kirajzolódó virtuális vagy valós térbeli területi különbségek értékelésére eddig még viszonylag kevés kísérlet vállalkozott annak ellenére, hogy információs világunk napjainkban már exponenciálisan növekvő számban ontja magából az adatbázisszerűen is vizsgálható információstatisztikai adatokat.

Sőt nem csak a mérendő jelenség, a vizsgálandó témakör frissítése, megváltoztatása is szükségessé vált, illetve nem csak a hozzáférhető adatok és információk halmaza változott az utóbbi időszakban, de az elemzési eszköztár fejlődése, a számítógépes programok, alkalmazások, de főleg a térinformatika előrehaladása is lényeges volt, ami inspiratívan hatott arra, hogy az információs világ egyenlőtlenségeinek területi kutatásában újszerű eredményekre lehessen jutni.

Jelen tanulmány ezek alapján arra tesz javaslatokat, hogy miként lehetne az információs társadalom területi kutatásában olyan kvantifikálható adatokat is felhasználni, amelyek az információs kor új változásait is visszatükrözik, illetve a kialakuló területi egyenlőtlenségek magyarázatában hasznos segítségként alkalmazhatók…”

Forrás:
Újszerű területi statisztikai adatgyűjtési lehetőségek az információs világ egyenlőtlenségeinek kutatásában; dr. Jakobi Ákos; Területi Statisztika; 2014, 54. évfolyam, 1. szám, 35–52. oldalak (pdf)

A mérethatékonyság vizsgálata a helyi kommunális szolgáltatásoknál

„Egy tevékenységet akkor tekintenek méretgazdaságosnak vagy mérethatékonynak, ha a kibocsátás növekedésével együtt csökken a kibocsátott outputra jutó egységköltség. Annak ismerete, hogy a helyi kommunális szolgáltatásoknál létezik-e mérethatékonyság, és ha igen, akkor konkrétan milyen tartományban, elsőrendű fontosságú gyakorlati, elméleti és regionális politikai kérdés…

A tanulmányban egy rövid, inkább a fogalmak hátterét bemutató elméleti részt követően a mérethatékonysággal kapcsolatos gazdag és ellentmondásos empirikus irodalom egyes megállapításait tekintjük át. Ezt követően bemutatjuk saját empirikus elemzésünket, amely részletes, csaknem 300 magyarországi településre kiterjedő, vállalkozási szintű adatokon alapul. Kutatásunk célja, hogy megvizsgáljuk, a közüzemi szolgáltatást végző cégek esetében kimutatható-e mérethatékonyság (vagy hatékonytalanság) a település-mérettel összefüggésben… ”

Forrás:
A mérethatékonyság vizsgálata a helyi kommunális szolgáltatásoknál; Czakó Katalin, dr. Dusek Tamás, dr. Koppány Krisztián, Poreisz Veronika, dr. Szalka Éva; Területi Statisztika; 2013, 53. évfolyam, 6. szám, 551–562. oldalak (pdf)

A földhivatalok méretgazdaságossága a területi szervezet hatékonyságának elemzéséhez

„Egy tevékenységet akkor tekintenek méretgazdaságosnak vagy mérethatékonynak, ha a kibocsátás nagyságával együtt csökken a kibocsátott outputra jutó egységköltség. A méretgazdaságosság a magyar és a külföldi szakirodalomban is gyakran használt, mind a tőkeintenzív feldolgozóipari vagy energiaipari vállalkozások, az anyagi infrastruktúra, mind a közszolgáltatások szervezése kapcsán. Az ipar és a közszolgáltatások között azonban számos alapvető különbség van: egyrészt az említett tőkeintenzivitás, amely szemben az ipar számos ágazatával, a közszolgáltatások többségére nem jellemző. Utóbbiak adminisztratív vagy személyi szolgáltatás jellegük miatt inkább munkaintenzívek.

A mérethatékonyság mérésének alapvető problémáját az jelenti, hogy mit tekinthetünk „költségnek” és mit „outputnak”. Ha ezek a fogalmak valamely gyakorlati tevékenység kapcsán jól mérhetők, akkor az adott tevékenységre vonatkozóan lehetséges empirikusan igazolni vagy cáfolni a mérethatékonyság létét (Katona–Balogh 2010, Vokó–Kalo 2012). Tanulmányomban egy, a költség- és az outputoldalon is az ipari termeléshez képest viszonylag nehezebben mérhető közszolgáltatás, a földhivatali tevékenység mérethatékonyságával foglalkozom, de ezzel egyidejűleg rá szeretnék világítani arra is, hogy bármely területileg szerveződő közszolgáltatás (kórházak, mentőállomások, tűzoltóság, rendőrség, okmányirodák, bíróságok stb.) területi alapon történő átszervezését milyen jellegű vizsgálatoknak kellene megelőzniük (Cziva 2004, Kiss–Mattányi 2005). A kérdés önmagában is érdekes, de abból a szempontból különös gyakorlati jelentősége is van, hogy eldönthető legyen, elfogadható-e a földhivatalok esetleges regionális átszervezésével és az illetékességi területek megváltoztatásával kapcsolatos mérethatékonyságra vonatkozó érv. A vizsgálat azért végezhető el, mert a megyék mérete között jelentős a különbség, a legkisebb és legnagyobb között (a lakosságszám és a terület nagysága alapján is) legalább négyszeres. Vagyis ha megyei szinten megvizsgáljuk a földhivatalok tevékenységére vonatkozó adatokat, mérethatékonyság esetén azt várhatjuk, hogy a nagyobb megyékben alacsonyabb az egységköltség, mint a kisebb megyékben…”

Forrás:
A földhivatalok méretgazdaságossága a területi szervezet hatékonyságának elemzéséhez; Budaházy György; Területi Statisztika; 2013, 53. évfolyam, 3. szám, 225-236. oldalak (pdf)

A népszámlálás alkonya

„A brit demográfus tanulmánya a népszámlálások megtartásának, új módszerekkel történő kiegészítésének vagy helyettesítésének módjait, problémáit, dilemmáit tárgyalja.

Lassan végleg kialszik a fény Európa népszámlálási irodáiban. A hagyományos központi népesedési információforrást, a demográfusok fő iránytűjét, a központi és helyi kormányzatok tervezési munkáinak legfőbb adatforrását egyre több helyen frissebb, alternatív megoldásokkal helyettesítik, ideértve a népességi nyilvántartások alkalmazását is. Ebben a tekintetben Európa a világ demográfiai laboratóriuma, hiszen más kontinenseken még nem terjedtek el a népszámlálást helyettesítő módszerek. A legkevésbé fejlett országokban nagy szükség is van ezekre az adatokra, miközben a fejlettségi skála ellenkező végén más adatforrásokat keresnek. Ez az elektronika, a digitalizálás, a gyors transzferek, az adatok összekapcsolhatóságának eljövetelével természetesnek tekinthető. Miért van mégis az, hogy egyes igen fejlett államokban, például a leggazdagabb és legerősebb országban továbbra is népszámlálást tartanak, bár többféle változtatással?…”

Forrás:
A népszámlálás alkonya; Rózsa Gábor; Statisztika Szemle; 2013. december (91.évfolyam, 12. szám); 1336-1339. oldalak (pdf) (ismertetés D. Coleman: The Twilight of the Census c. cikkéről, eredeti megjelenés: Population and Development Review. 2012. No. 38. pp. 334–351.)

Törvények, rendeletek

Utasítás a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról

„1. A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről szóló 268/2010. (XII. 3.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében biztosított jogkörömnél fogva a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: KIFÜ) Szervezeti és Működési Szabályzatát a jelen utasítás 1. mellékleteként kiadom.
…4. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
5. Hatályát veszti a KIFÜ Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2011. (II. 21.) KIFÜ utasítás…”

Forrás:
A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség elnökének 1/2014. (IV. 30.) KIFÜ utasítása a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról; Hivatalos Értesítő; 2014. évi 22. szám, 2014. április 30.; 3069-3085. oldalak (pdf)

Rendelet a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület alap- és mesterképzési szakjainak képzési és kimeneti követelményeiről

Forrás:
A közigazgatási és igazságügyi miniszter 30/2014. (IV. 30.) KIM rendelete a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület alap- és mesterképzési szakjainak képzési és kimeneti követelményeiről; Magyar Közlöny; 2014. évi 61. szám, 2014. április 30.; 9121-9213. oldalak (pdf)