Tartalomjegyzék

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt hírek

Indul az „Államreform 2”, jön az állami rezsicsökkentés

„A kormány 2015. január 1-jén elindítja az Államreform 2 nevű programot, amelynek része lesz az úgynevezett állami rezsicsökkentés, vagyis az állami szolgáltatások díjának csökkentése, továbbá a köztisztviselői életpályamodell kialakítása – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter az MTI-nek adott interjújában. Lázár János a programot „bürokrácialebontó csomagként” jellemezte.

A kormány szeptemberben összegzi a 2010-ben megkezdett államreform eddigi eredményeit, de szerinte bőségesen van még tennivaló a közigazgatásban, ezért további átalakításokat javasol, hiszen „az állam szerkezete, az állami szolgáltatások minősége érdemben határozza meg egy ország versenyképességét”.

Magyarország csak akkor lehet Közép-Európa legversenyképesebb országa, ha jóval hatékonyabb államapparátusa van – hangsúlyozta a miniszter, a kormány területi közigazgatásért felelős tagja, aki a napokban végigjárja az összes kormányhivatalt, és találkozik a járási hivatalok vezetőivel is. Lázár János szerint az államapparátusnak „elsősorban fejben kell megváltoznia”, mert az állam – noha az adófizetők pénzéből működik – még mindig hajlamos arra, hogy uralkodjon az emberek fölött, ahelyett, hogy szolgálná őket. „Az új állam olyan, amely segít, és nem segítségre szorul. Az új állam olyan, amelyre számíthat minden magyar polgár” – fogalmazott. A tárcavezető „bürokrácia- és adminisztrációlebontó csomagként” jellemezte az Államreform 2-t, mert el kell érni, hogy „jóval kevesebb hülye szabály, kevesebb bürokrácia legyen az életünkben”.

A program egyik fő eleme az „állami rezsicsökkentés” lesz, a cél ugyanis az, hogy az összes állami szolgáltatás díját jelentősen csökkentsék, sőt egy részüket ingyenessé tegyék. Példaként említette, hogy a tervek szerint legalább egy igazolványt mindenki ingyenesen kap majd, emellett az illetékeket is mérsékelni akarják. „Az állam legyen olcsóbb, gyorsabb, hatékonyabb, hagyja békén az embereket, és ne keserítse meg az életüket” – összegezte a célokat. Az Államreform 2-nek része lesz a köztisztviselői életpályamodell kialakítása is – közölte Lázár János. A politikus azt is elmondta, hogy 2015. január 1-jétől 15 napra csökkentik az általános ügyintézési határidőt a mostani 21-ről.

Tervezik továbbá, hogy a kormányablakok postai vagy államkincstári szolgáltatásokra, állampapír-kereskedelemre is alkalmasak legyenek, vagy hogy egy állami közszolgáltató cég ügyfélfogadási pontjai legyenek. Megjegyezte, legalább 260-280 kormányablakra van szükség az országban.

Fontosnak nevezte végül, hogy 2018-ra minden magyar háztartásban legyen szélessávú internetkapcsolat, amelynek segítségével az emberek elektronikusan intézhetik közügyeiket.

Az Államreform 2-höz szükséges törvényjavaslatokat várhatóan még idén ősszel elfogadja az Országgyűlés – mondta a Miniszterelnökség vezetője.”

Forrás:
Indul az „Államreform 2”, jön az állami rezsicsökkentés; Miniszterelnökség; 2014. szeptember 3.

Megalakulóban a Juncker-Bizottság

„Jean-Claude Juncker, a Bizottság megválasztott elnöke ma megküldte a biztosjelöltek jegyzékét Matteo Renzi olasz miniszterelnöknek, az Európai Unió Tanácsa soros elnökének.

A lista összeállítását megelőzően, az elmúlt napokban a leendő elnök személyes beszélgetést folytatott minden egyes biztosjelölttel, és augusztus 30-án javaslat született az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének kinevezéséről.

A következő lépések:
Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 17. cikkének (7) bekezdése értelmében az Európai Unió Tanácsának jóvá kell hagynia ezt a jegyzéket, amelyet ezután az Európai Unió Hivatalos Lapjában (az Unió hivatalos közlönyében) tesznek közzé. Jean-Claude Juncker leendő elnök ezt követően kívánja bejelenteni a portfóliók kiosztását és a következő Európai Bizottság munkarendjét. Erre várhatóan csak a jövő hét második felében kerül sor.

Következő lépésként az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia a teljes biztosi testület összetételét, beleértve annak elnökét, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, az Európai Bizottság alelnökét is. Mindezt megelőzően azonban – a Parlament eljárási szabályzatának 118. pontja értelmében – a biztosjelölteknek meghallgatáson kell részt venniük az illetékes parlamenti bizottságok előtt. Ha az Európai Parlament hozzájárulását adja, az Európai Tanács az EUSZ 17. cikkének (7) bekezdése értelmében hivatalosan kinevezi az új Európai Bizottságot.

A következő Bizottság biztosjelöltjeinek listája (betűrendben):

Vytenis ANDRIUKAITIS (Litvánia)

Andrus ANSIP (Észtország)

Miguel ARIAS CAÑETE (Spanyolország)

Dimitris AVRAMOPOULOS (Görögország)

Elżbieta BIEŃKOWSKA (Lengyelország)

Alenka BRATUŠEK (Szlovénia)

Corina CREŢU (Románia)

Valdis DOMBROVSKIS (Lettország)

Kristalina GEORGIEVA (Bulgária)

Johannes HAHN (Ausztria)

Jonathan HILL (Egyesült Királyság)

Phil HOGAN (Írország)

Vĕra JOUROVÁ (Cseh Köztársaság)

Jyrki KATAINEN (Finnország)

Cecilia MALMSTRÖM (Svédország)

Neven MIMICA (Horvátország)

Carlos MOEDAS (Portugália)

Pierre MOSCOVICI (Franciaország)

Tibor NAVRACSICS (Magyarország)

Günther OETTINGER (Németország)

Maroš ŠEFČOVIČ (Szlovákia)

Christos STYLIANIDES (Ciprus)

Marianne THYSSEN (Belgium)

Frans TIMMERMANS (Hollandia)

Karmenu VELLA (Málta)

Margrethe VESTAGER (Dánia)

valamint Federica MOGHERINI (Olaszország), az Uniónak az Európai Tanács által, Jean-Claude Juncker leendő elnökkel egyetértésben kinevezett külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

További információk:
Az egész Európai Unióra kiterjedő választási kampány eredményeképpen az Európai Tanács 2014. június 27-én Jean-Claude Junckert javasolta az Európai Bizottság elnöki tisztségére. Az Európai Parlament elé terjesztett politikai iránymutatása alapján a Parlament 2014. július 15-i plenáris ülésén nagy többséggel (422 szavazattal) megválasztotta Jean-Claude Junckert a következő Európai Bizottság elnökének.

Jean-Claude Juncker, leendő elnök honlapja:
http://ec.europa.eu/about/juncker-commission

Politikai iránymutatás a következő Bizottság számára: „Új kezdet Európa számára: a munkahelyteremtés, a növekedés, a méltányosság és a demokratikus változás programja”:
http://ec.europa.eu/news/eu_explained/140715_hu.htm

Kövesse a leendő elnök bejegyzéseit a Twitteren: @JunckerEU”

Forrás:
Megalakulóban a Juncker-Bizottság; Európai Bizottság; IP/14/965, 2014. szeptember 5.
Lásd még: Juncker elküldte a jelöltek listáját Renzinek; mno.hu/MTI; 2014. szeptember 5.
Juncker az utolsó pillanatig „sakkozik” a tárcákkal ; Bruxinfo; 2014. szeptember 5.

Közigazgatás, politika

Fejlesztik az ügysegédi rendszert Zalában

„Az elaprózódott településszerkezetű Zala megyében kiemelten fontos az ügysegédi szolgáltatás, amely a megyében található 258 település 80 százalékát fedi le. Törekszünk a rendszer fejlesztésére, akár informatikailag, akár szakmailag, hogy a kistelepüléseken élő állampolgárok is minél egyszerűbben intézhessék ügyeiket – fogalmazott a Rádió Orienten, Sifter Rózsa, a Zala Megyei Kormányhivatal főigazgatója.

Sikeres évek állnak mögöttünk: létrejött a megyei kormányhivatal, többségében megvalósult a szakigazgatási szervek integrációja, kialakult a törzshivatal, mindezzel takarékosabbá vált a megyei közigazgatás működtetése – foglalta össze tömören a főigazgató a közigazgatás területi szintű átalakításának eredményeit. A megkezdett munkát szeretnénk folytatni a következő négy évben is – mondta Sifter Rózsa.

A kormányhivatal jó kapcsolatot ápol a megye többi közigazgatási szervével, a megyei és a települési önkormányzatokkal, és a polgármesteri hivatalokkal. Utóbbiak tekintetében törvényességi felügyeletet is ellát, de szükség esetén közreműködik az önkormányzati választások informatikai hátterének biztosításában is.

A kormányhivatal kialakításakor, valamint a járási rendszer kiépítésekor átvett állami, önkormányzati ingatlanokban helyeztük el a járási hivatalokat, a szakigazgatási szerveket, ezek épülete és eszközállománya azonban vegyes képet mutat. Ezért igyekszünk pályázati lehetőségek útján minél több épületet felújítani, korszerűsíteni. Ezek forrásait Európai Uniós és hazai pályázatokból, valamint saját erőből biztosítjuk. A korszerűsítési munkálatok keretében már több helyen megtörténtek, vagy még éppen folyamatban vannak különböző energetikai beruházások, amelyek elsősorban nyílászáró-, illetve kazáncserét jelentenek. – mondta műsorunkban Sifter Rózsa.

A megyében működő négy kormányablakkal kapcsolatban a főigazgató hangsúlyozta, magas ügyfélforgalmat bonyolítanak az ügyfélszolgálati irodák, amelyek működésével – a visszajelzések alapján – elégedett a lakosság.

Zala megye, a korszerű közigazgatási fejlesztések mellett, éllovasa a rezsicsökkentés megvalósításának. A Zala Megyei Államigazgatási Kollégium keretein belül létrejött Rezsicsökkentési Bizottság a maga eszközeivel támogatja a folyamat megvalósítását. A bizottság megteremti az együttműködés, a kommunikáció kereteit a rezsicsökkentésben érdekelt államigazgatási szervek, politikusok, valamint szolgáltatók között. A Kormányhivatal komoly adománnyal járult hozzá a lakossági tehervállaláshoz is: egyedülálló módon éltünk azzal a lehetőséggel, hogy a vízfolyások mellett kitermelt fákat a közmunka program dolgozóival feldolgoztattuk, majd a fát rászoruló családoknak ajánlottunk fel – ismertette a főigazgató, aki egyben a Rezsicsökkentési Bizottság elnöke is.

Jelentős mértékű munkaerőt tudott mozgósítani a megyei közfoglalkoztatási program is, hiszen éves szinten mintegy 6000 fő jutott Zalában munkához. Jelenleg húsz közfoglalkoztatott dolgozik nálunk a kormányhivatalban, vannak közöttük pályakezdők, és vannak ötven év felettiek is – mondta Sifter Rózsa.”

Forrás:
Fejlesztik az ügysegédi rendszert Zalában ; OrientPress; 2014. szeptember 4.

Pálinkás: könnyű elmondani, de nehéz megcsinálni

„Lényegében a Nemzeti Innovációs Hivatal alapjaira épül az új, Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában az intézmény létrehozásáért felelős kormánybiztos, Pálinkás József hozzátette: reményei szerint hatékonyan és koordináltan tudják majd felhasználni a különböző helyeken rendelkezésre álló forrásokat.

A Nemzeti Innovációs Hivatal feladatai között nem szerepel az alapkutatások támogatása, és nem volt elég hangsúlyos az alkalmazott kutatások támogatása sem – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásáért felelős kormánybiztos.

Beszámolt arról, hogy lényegében az innovációs hivatal bázisán jön létre az új hivatal, de átkerül hozzá a Nemzetgazdasági Minisztériumnak az a részlege, amely az innovációs alapot kezelte.

„Eddig ugyanis az a furcsa helyzet volt, hogy az innovációs hivatal készített stratégiákat, csinált innovációs tréningeket, ellátott nagyon sokféle feladatot, túl sokat is, ugyanakkor a források elosztása másutt történt” – mutatott rá a kormánybiztos.

Pálinkás József hozzátette: a NIH-től független volt az uniós fejlesztési források felhasználása a kutatás-fejlesztés és az innováció területén.

„Ez most egy hivatalban történik majd, reményeim szerint hatékonyan és koordináltan” – hangsúlyozta a kormánybiztos.

„A különböző helyeken rendelkezésre álló forrásokat hatékonyan kell felhasználni – ezt könnyű elmondani, de nehéz megcsinálni. De szükség van arra a koordinációra is, hogy tudjuk: mit finanszíroz az egyik finanszírozó és mit a másik, s lehetőleg ne finanszírozzunk párhuzamosan” – tette hozzá.

Pálinkás József elmondta: a nagy stratégiai döntések kormányzati szinten történnek meg, de a kisebb döntéseket a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal is meghozhatja majd.

Az Aréna teljes műsorát meghallgathatja, ha ide kattint.”

Forrás:
Pálinkás: könnyű elmondani, de nehéz megcsinálni; InfoRádió; 2014. szeptember 5.

Minden fővárosi kerületben lesz kormányablak

„Az új közgyűlési modellben a kerületi polgármesterek közvetlenül ráláthatnak a főváros ügyeire, a kerületi témák hangsúlyosabban jelenhetnek meg. A reformokkal párhuzamosan nyílnak a budapesti kormányablakok. György István a Rádió Orient műsorában kiemelte, minden kerületben terveznek egyablakos ügyintézési pontot. Az újdonsült fővárosi kormánymegbízott hozzátette, emellett kiveszik részüket a Nemzeti Innovációs Stratégia elkészítéséből és a 3-as metró felújítási munkálataiból is.

Nagyobb szerepet kapnak a kerületek
György István szerint a közigazgatási reform két ága, az államigazgatási és az önkormányzati rendszer átalakítása egyaránt sikeresnek mondható. Az előbbi terület átalakítása során a hatásköri átcsoportosítások, a járási-, kerületi- és kormányhivatalok felállása egy járásnyira helyezte az államot az emberekhez. Budapest Főváros Kormányhivatalának újdonsült vezetője elmondta, a kormányablakokban egyre több ügyet intézhetünk. Hozzátette, folyamatos a további integrálható ügyek vizsgálata.

A volt városüzemeltetésért felelős főpolgármester helyettes kiemelte, az önkormányzati reform során az államhoz kerültek egyes feladatok, továbbá a fővárosban is új közgyűlési modell alakult ki. Az új ciklusban a kerületi polgármesterek automatikusan tagjai a fővárosi közgyűlésnek. Emellett 9 fő kompenzációs listáról kerül be a budapesti fórumba. „Az új struktúrában közvetlenebb rálátásuk lesz a kerületi polgármestereknek, továbbá a kerületi ügyek eredményesebben jelenhetnek meg a fővárosi szinten” – a Rádió Orient vendége kiemelte, a következő 5 év lesz az új rendszer pudingpróbája.

Budapest Főváros Kormányhivatala több mint 4400 embert foglalkoztat. A hatalmas személyi állomány mellett az ellátott hatáskör szintén nagyon széles: az önkormányzatok törvényességi ellenőrzése, a jegyzői másodfokú feladatok ellátása, 13 szakigazgatási szerv összefogása mellett az 550 fős törzshivatalt irányítja. Az újdonsült vezető kiemelte, a kollégákat az esetleges problémák jelzésére biztatják. Ezeket a jövőben akár jogszabály módosítási javaslatként a Miniszterelnökség elé terjeszthetik.

Informatikai fejlesztésre van szükség
Az államigazgatási reform egyik fő vonala a kormányablakok átadása. A fővárosban 2014 őszéig 4 első és 6 második generációs ügyintézési pontot adtak át. A kormánymegbízott további feladatként jelölte meg újabb kormányablakok nyitását, valamint az informatikai rendszer és az internetes bejelentkezés fejlesztését. „Hét további kormányablak tervezése történt meg, most az építési kivitelezés következik. Emellett a jövőben minden kerületben szeretnénk kormányablakot nyitni.”

A kormányhivatalok feladatai a nemzeti innovációs stratégia kapcsán tovább növekednek: a hivatalok lesznek az uniós K+F források lehívásához szükséges stratégia elkészítésének koordinátorai. György István elmondta, szeptemberben gyorsított folyamat keretében, a gazdasági élet szereplőinek részvételével készül el az S3 terv. Kiemelte, Budapest eddig az innovációs források 70 százalékát kapta meg – a főváros így országos szinten a legjobban teljesített.

Legalább 2-3 év a 3-as metró megújulása
A fővárosi kormányhivatal feladatai közé tartozik a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások kezelése. A kormánymegbízott példaként a Várkert Bazár előtti terület rendezését, a Fradi stadion építését, valamint a Kossuth tér újjászületését emelte ki. A 3-as metró felújítása szintén nagy jelentőségű projekt. György István elmondta, a vonal megújítása összesen 200 milliárdos forrásigényt jelent, amelyből 100 milliárd az infrastruktúra és 60 milliárd a szerelvények megújítása. „Években mérhető folyamatról beszélünk, a legoptimistább verzió szerint is 2-3 év a metró kocsik megújulása.””

Forrás:
Minden fővárosi kerületben lesz kormányablak; OrientPress; 2014. szeptember 6.

Bódi Gábor: Koordinátor-szerepben

„Az informatikai fejlesztések nemzeti infokommunikációs stratégiával történő összehangolásában lesz főszerepe a Miniszterelnökség közelmúltban kinevezett, az informatika összkormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkárának. Bódi Gábor az itbusinessnek adott interjúban hangsúlyozta azt is, hogy új pozíciója és NHIT elnöki szerepe segíthet abban is, hogy a piaci szereplőktől érkező jövőbemutató kezdeményezések hatékonyabban valósuljanak meg az elkövetkező időszakban.

– Mi volt az első dolga, amikor elfoglalta új pozícióját a Miniszterelnökségen?
– Szerencsés helyzetben vagyok, hiszen az elmúlt években is volt rálátásom a történésekre, így nem értek váratlanul a feladatok. Azokat a területeket tekintettem át először, ahol érződött, hogy korábban nem volt olyan szintű összkormányzati koordináció, amely biztosította volna, hogy megszülessenek a szükséges szakmai döntések. Hogy néhány példát is említsek, ilyen volt a kormányhivatalok ügye, vagy a járásokhoz, egészségügyhöz kapcsolódó projektek.

Az már most látszik, hogy lesz még néhány kiemelten fontos téma, mint az egyes cégekkel kötött kormányzati stratégiai megállapodások helyzete, azok állapota. Hosszabb távon pedig egyértelműen az a nagy, átfogó projekt élvez prioritást, amelyről Orbán Viktor miniszterelnök úr is beszélt, azaz hogy Magyarország 2018-ra a régió, de akár Európa vezető digitális államává váljon.

– Milyen változásokkal jár az, hogy az informatikai területnek van már központi koordinációja?
– Az elmúlt másfél hónapban a szereplőkkel közösen értelmeztük az új kormányzati struktúra által meghatározott feladat- és hatásköröket. Az új rendszerben nagyon egyértelmű például a Belügyminisztérium helyzete, a kormányzati it-projektek közül a közigazgatást érintő területek kerültek ehhez az intézményhez. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál van az ágazati fejlesztési rendszer: az e-gazdaság, a digitális kompetenciák, valamint az infrastruktúra-fejlesztés. Mivel a szakterület két szervezet között van szétosztva, szükség volt egy koordináló szerepkörre: itt jutott feladathoz a Miniszterelnökség. Nagyon speciális a szerepem a Miniszterelnökségen, hiszen végrehajtási feladatok nem kerültek hozzám. Feladatom, hogy a projektek megalkotása során érvényesítsem az összkormányzati érdekeket, illetve biztosítsam a rendszer folyamatos és hatékony összehangolását, valamint meghatározzam a források hatékony felhasználásának stratégiai irány-vonalait. A feladatok pontos ismeretében immáron minden szereplővel arra összpontosítunk, hogy minél eredményesebben valósítsuk meg azokat. Véleményem szerint az a célravezető, ha az egyes projektek esetében egyértelműen meghatározzuk, hogy melyik a végrehajtó intézmény, ugyanis tapasztalataink szerint a legnagyobb csúszások jellemzően a feladat- és hatásköri átfedésekből adódtak.

– Milyen az új struktúra fogadtatása a piacon?
– Korábban a piaci szféra többször szembesült összetett helyzetekkel, amelyek során nem volt mindig világos, hogy a döntéseket pontosan melyik szervezetnél hozzák. Ugyanakkor a feladatkörök új megosztása olyan a BM, az NFM és a Miniszterelnökség között, hogy ez teljesen egyértelművé vált – azaz a döntések mindig a végrehajtási szinten születnek. Ha valahol mégis probléma adódna, akkor a Miniszterelnökség megkapta a felhatalmazást és a megfelelő eszközöket ahhoz, hogy beavatkozzon, és szakmailag helyes mederbe terelje az ügyeket. Úgy gondolom, hogy sikerült egy valóban működőképes, a piac számára is gyorsan megismerhető és megérthető rendszert kialakítanunk.

– Személyi változások voltak már?
– Az új vezetők mindenhol megkezdték az átvilágításokat, amelyek valószínűleg szeptemberben lezárulnak. Ha annak eredménye úgy kívánja, akkor biztosan levonják a konzekvenciákat, s e téren is megteszik a szükséges lépéseket. Ez nem a mi kompetenciánk, de ha kikérik a szakmai véleményünket, akkor elmondjuk azt.

– Ön a Miniszterelnökségen betöltött pozíciója mellett továbbra is elnöke a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsnak (NHIT-nek). Ez miért fontos?
– Nem véletlen, hogy ez így alakult, mivel ez a két feladatkör egyértelműen kiegészíti egymást. Így lehetőségem van arra, hogy az elejétől kezdve ismerjem, moderáljam a projekteket, és még inkább segítsek abban, hogy a valóban jó, innovatív kezdeményezések sikeresen meg is valósuljanak. A két szerep természetesen más jellegű, az egyik a nagyon formalizált igazgatáshoz kötődő, az NHIT pedig komplex szakmai többletet ad ehhez.

A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsnál arra törekszünk, hogy a piaci kezdeményezéseket és ötleteket beterjesszük az intézményrendszer megfelelő képviselői elé. Ha valaki valamilyen ötlettel, javaslattal fordul hozzánk, segítséget tudunk nyújtani abban, hogy melyik minisztériumhoz, háttérintézményhez tartozik az adott ügy. Tapasztalataim szerint jelenleg még mindig óriási gond, hogy a piaci szereplők sokszor egyáltalán nem releváns helyeken mutatják be ötleteiket. A szakmai szervezetek egyébként tisztában vannak az NHIT moderációs szerepkörével, tudnak arról, hogy létezik ez a csatorna. Az Infotér például nagyon jól él ezzel a lehetőséggel, az IVSZ ugyanakkor még közel sem használja ki az együtt-működésben rejlő potenciált.

– A digitális ökoszisztéma jelentőségéről beszélt az idén egy konferencián. Hol tart Magyarország ennek kiépítésében? Milyen feladatok állnak még előttünk, esetleg lesznek-e olyan területek, amelyek majd prioritást kapnak?
– Az oktatás és egészségügy kiemelt területeknek számítanak: itt háttérintézményi szinten is elindultak különböző programok, így folytatjuk a már megkezdett fejlesztéseket. Emellett a fejlesztéspolitika már meghatározta a fő irányokat, mint a minél magasabb szintű e-szolgáltatások bevezetése, szélessáv-fejlesztés, digitális kompetenciák további javítása, valamint az e-gazdaság erősítése.

– A politika határozza meg a fejlesztési irányokat?
– Véleményem szerint nem, mert az infokommunikációs terület olyan, sokszor szinte követhetetlen sebességgel fejlődik, hogy igazából erre nincs szükség. A politika ugyanakkor meghatároz bizonyos célokat, amelyek eredményeként nem az it öncélú fejlesztése valósul meg, hanem tényleges gazdasági és társadalmi haszon keletkezik országos szinten. Az Európai Unió definiálta az elsődleges ikt-irányvonalakat, fókuszpontokat, és mindezekkel összhangban márciusban a nemzeti infokommunikációs stratégia elfogadásával ez itthon is megtörtént.

– Mennyi forrásra számíthat a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban a hazai ikt-szektor?
– A jelenlegi helyzetben már biztosan látszik, hogy a különböző fejlesztési programokból minimum 250 milliárd forintot erre a területre költhetünk majd, de szeretném hang-súlyozni, hogy a végösszeg ennél jóval nagyobb is lehet. A lehetőség tehát adott, de szükség van a piac partneri hozzáállására is, hogy képesek legyünk közösen valós eredményeket elérni. A GINOP-ban rendelkezésre álló források jelentős részét arra fordítjuk, hogy az egész országban elérhetővé váljon a legalább 30 Mbit/s-os letöltési sebességű internet kapcsolat. Egy másik fontos terület a digitális közösség program, amelynek a pilotja Miskolcon volt. Ott számítógépeket és képzést is kaptak a program résztvevői, különböző e-szolgáltatások váltak elérhetővé, tehát valóban komplexen kezelte a digitális írástudatlanság kérdését.

A következő teszt terület Salgótarján lesz, ahol a miskolci tapasztalatokat felhasználva folytatjuk majd ezt a kezdeményezést. Nagyon fontosnak tartom a projekt alapos elő-készítését, mert egyrészt uniós forrásokat is szeretnénk felhasználni a megvalósítás során, másrészt egy valóban működő modellt sokkal egyszerűbben vezethetünk be az ország bármely pontján. Ez tehát egy nagyon komplex projekt: infrastruktúra, többszintű kompetencia-fejlesztés, e-közigazgatás, és az ezekre épülő e-gazdaság fejlesztés egyaránt fontos alkotóeleme.

– Hogyan tervezik felhasználni az uniós pénzeket?
– A partnerségi megállapodás keretei már kialakultak, így ősztől már várható az első pályázatok kiírása. Véleményem szerint azonban itt is fontos az alapos előkészítés: ez egy hét évet felölelő ciklus, így a gyorsaság helyett érdemes pontosan meghatározni azokat a prioritásokat és célokat, amelyek megvalósítására felhasználjuk majd a rendelkezésünkre álló forrásokat. Olyan projekteket szeretnénk megvalósítani, amelyek egyrészt valóban pozitívan hatnak a gazdaság működésére, másrészt társadalmi szinten is hasznosnak bizonyulnak. Ehhez egyébként szintén fontos lenne az ikt-szegmensben tevékenykedő cégek partneri hozzáállása, azaz az egyes vállalatok stratégiai vezetői, s ne a kereskedők keressék meg a kormányzati szereplőket az ötleteikkel, javaslataikkal. A vállalati stratégiák ismeretében az állam és az illetékes szervezetek megfogalmazhatják az igényeiket, és ezután kapcsolódhatnak be a kereskedők az ajánlatok összeállításával.

– Az elmúlt időszakban jó néhány stratégiai megállapodást kötött a kormány technológiai cégekkel is. Lesznek-e továbbiak?
– Szeretnénk részletesen áttekinteni a már meglévő megállapodásokat. Úgy vélem, az eddigi partnerek menedzsmentje többek között azért kötött megállapodást, mert az kiváló teret nyújt egy, a korábbinál hatékonyabb párbeszéd megteremtésére a piaci szereplők és a kormányzat között. Nagyon fontos, hogy az üzleti szféra őszintén vázolja az ötleteit és a problémáit egyaránt, így a kormányzat ténylegesen megismerheti és megértheti az egyes helyzeteket, és valóban hatékony megoldásokat, javaslatokat dolgozhat ki. A jövőben természetesen lehetnek újabb stratégiai partnerek, várjuk a javaslatokat, ötleteket, és az ajánlkozásokat egyaránt.

– Mikor lesz elégedett az elvégzett munkával?
– Úgy gondolom, hogy egy nagyon izgalmas, változatos feladatokkal teli időszak vár a kormányzatra és a piaci szereplőkre egyaránt. Elsősorban azt tekintem a siker fokmérőjének, ha minél több olyan projektet sikerül megvalósítanunk, amelynek valóban mérhető gazdasági és társadalmi haszna van. E cél eléréséhez a jelenlegi kormányzati struktúra kiváló keretet biztosít, hiszen meghatározta az egyes szereplők feladat- és hatásköreit, amelyek mentén eredményesen tudnak együttműködni. Ha a piaci szféra megérti a kormányzat működését, és bekapcsolódik ezekbe a folyamatokba, akkor közösen komoly lépéseket tehetünk egy valódi digitális állam megteremtésére.”

Forrás:
Koordinátor-szerepben; Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács; 2014. szeptember 5. (AZ ICT-PIAC NAGYKÖNYVE 2014, 2014. szeptember 2. alapján)

Közigazgatási, politikai informatika

Okos városok nagyító alatt

„Az okos város (smart city) egyre népszerűbb hívószó, de egészen másként hangzik és másról mesél attól függően, hogy kinek a szájából hangzik el.

Adam Greenfield, aki néhány vállalatóriás definícióját vette alaposan szemügyre(1), azt találta, hogy míg a Cisco a hálózatiság erejét domborítja ki, s a Siemens számára az energiahatékonyság az ultima ratio, addig az IBM az előrejelző képesség és a döntési hatékonyság javításában látja a lényeget. Közösek azonban abban, hogy a város adott képességét információtechnológiával kívánják feljavítani – véletlenül olyannal, amelyre épp van elérhető megoldásuk (Greenfield, 2013a). Lehet ezen a megállapításon elnézően hunyorogni, csakhogy Greenfield sokoldalúan érvel amellett, hogy a városok megújulását az IT-től és általában a technológiától remélő értelmezés és szellemiség elterjedése vagy uralkodóvá válása komoly veszélyeket idéz fel(2):

mivel centralizáció-párti, felülről lefelé vezényelt programokban gondolkodik;

univerzalista, bármely város problémáját ugyanazzal az eszközzel kívánja megoldani, konkrét városok konkrét helyzetéhez igazodó konkrét fejlesztések helyett,

a számítógépes megfigyelés és ellenőrzés eszközeinek elterjedése a kontrollfunkciók erősítésére csábíthat, és autoritariánus víziókra sarkallhat;

a túltervezettség és túlszabályozottság felé terel;

a lakosság érdekei helyett a nagyvállalatok és a szállítók érdekeit helyezi előtérbe.

Greenfield egy kis kiadványban is összefoglalta mindazt, amit az okos város így felfogott eszméjével szemben kifejteni érdemesnek gondol (Greenfield, 2013b), mégis egy másik könyv vált a smart city kritikusainak legfőbb hivatkozási forrásává. (3) Anthony Townsend ugyanis – amellett, hogy alaposan áttekinti mindazt, ami az okos város-fronton történt az ezredforduló után – még keményebben fogalmaz: a nagyvállalatok rövidtávú eladási céljait szolgáló programok nemcsak naiv kiindulópontokkal párosulnak, hanem nélkülözik azt a komplexitást is, ahogyan a városokhoz, mint organizmusokhoz közeledni szükséges (Townsend, 2013). A tudástermelés is ehhez a megközelítéshez igazodik. A városok jövőjéről gondolkodó, gombamód szaporodó új egyetemi kutatóközpontokban (New York, Ithaca, Chicago, London) az adatvilág specialistái – matematikusok, informatikusok és fizikusok – dominálnak, a társadalomkutatók, az építészek, a várostervezők vagy a közszolgálatiság szakértőinek bevonása nélkül. S még a tudományosság sem garantálja önmagában – véli Townsend –, hogy a városok érdekét megfelelően szolgáló alkalmazásokhoz és programokhoz jussunk. Semmi sem lehet elég jó, ha nem jelennek meg benne a legfőbb érintettek, a lakók szempontjai. Grandiózus víziók helyett sok kis apró, sikeres, alulról támogatott fejlesztési lépéstől lesznek a városok okosabbak. És az ehhez szükséges tudások forrása között új szereplő-típust is találunk: a megszokott intézményi csatornák számára láthatatlan, felkészült önkénteseket – bárhonnan a világból. Már nemcsak a számítógépes kódok varázslói, hanem a tudásukat rendelkezésre bocsátó hálózati polgárok is hekkerek, a szó pozitív értelmében, akiktől „hackathonokon”, nyilvánossá tett adatokon alapuló, szabad ötletversenyeken érkeznek jól hasznosítható ideák.

Ebből is jól látszik, hogy nem a technológiával vagy az adat-központúsággal van gond, a kérdés az, hogy ezeket mire, miért és hogyan használjuk. A nyílt adatok (open data) olyan ökoszisztémát hozhatnak létre, amely gyakorló városvezetők döntéshozatali és szolgáltatástervezési nyersanyagát képezhetik, aktív részvételre bátorítva az állampolgárokat.

Döntse el az olvasó, melyik megközelítést tartja az okos városok jövője szempontjából fontosabbnak:

a városi élet minőségét mérő indikátorok szabványának létrehozását a politikusok és a kutatók munkájának megkönnyítésére (Nemcsak az okos város új, nemzetközi szabványa jelent ugyanis meg nemrég – ISO 37120:2014 –, száz mérőszámmal, hanem megalakult a városok értékelésének egységes platformja felett bábáskodóVárosi Adatok Világtanácsa, a World Council on City Data is.);

egy új generációs közlekedésmonitoring-rendszer vagy egy mobil e-egészségügyi alkalmazás bevezetését;

a smart city legújabb, a technológián túllépő értelmezését, amely a túlélés, a magas életminőség, a belülről jövő innováció, az emberi erőforrás-fejlesztés szempontjai felől építkezik a stratégiakeresés irányába (ahogy azt a Scientific American szerkesztőinek legújabb válogatásában olvashatjuk).(4)

”

Forrás:
Okos városok nagyító alatt; Z. Karvalics László; IT Business; 2014. augusztus 25.
Hivatkozások a cikken belül: (1)Urban Age Electric City: Adam Greenfield – Use and misuse of smart technology in cities; YouTube; 2013. január 10.
(2) Another City is Possible: Networked Urbanism from Above and Below; Adam Greenfield; Future Non Stop; 2014. június 11.
(3) Smart Cities: Big Data, Civic Hackers, and the Quest for a New Utopia; Anthony M Townsend; W. W. Norton & Company; 2013
(4) Designing the Urban Future: Smart Cities; Scientific American; 2014
Lásd még korábbi cikkeink a témában: okos város

Informatika, távközlés, technika

A szolgáltatóknak tanúsíttatniuk kell a számlázási rendszereik biztonságát

„A távközlési-, valamint a gázszolgáltatóknak szeptember 1-jétől akkreditált tanúsító szervezet által kiállított tanúsítvánnyal kell igazolniuk a számlázási rendszerük biztonságát – ekkor lép hatályba az erről szóló törvényi előírás. Az új Polgári törvénykönyv hatályba lépésével kapcsolatos módosításokat tartalmazó törvényt múlt év végén fogadta el a parlament. Ebbe került be a hírközlési és a gázszolgáltatási törvény módosítása is. A hírközlési törvény eddig azt írta elő, hogy a szolgáltató – az előfizető kérésére – a kiállított számlához köteles a díj kiszámításához szükséges forgalmazási és számlázási adatokat tartalmazó kimutatást csatolni. A szolgáltató a hívásrészletezőt az előre fizetett díjú (kártyás) előfizető részére is köteles kiállítani, amennyiben azt az előfizető – utólag – kéri.

Az új előírás szerint a számla kiállítására csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely biztosítja a díjak hibátlan kiszámítását és megakadályozza a számlázási rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, továbbá a számlázási információk észrevétlen módosítását. A vázolt követelményeknek való megfelelést, egy tanúsító szervezet által történő – a számlázási rendszerre vonatkozó – tanúsítással kell igazolni. Ilyen tanúsítványt kizárólag az informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftver termékek és rendszerek tanúsítására akkreditált tanúsító szervezet állíthat ki.

További megszorítás az, hogy két egymást követő naptári évben a tanúsítást nem végezheti ugyanaz a szervezet. A számlázási rendszer biztonságának tanúsítására vonatkozó szabályokat szó szerint megismétli – szintén kiegészítésképpen – a gázszolgáltatási törvény, szintén szeptember 1-jei hatállyal. ”

Forrás:
A szolgáltatóknak tanúsíttatniuk kell a számlázási rendszereik biztonságát ; SG.hu/MTI; 2014. augusztus 28.

Európát is meghódítaná a TechShop

„A mindenféle eszközzel felszerelt műhelyekben bárki megvalósíthatja az ötleteit, legyen az bármiféle találmány. San Fransiscóban, a Moscone Centerben szokta tartani fejlesztői konferenciáját a Google és az Apple. A központ mögött található egy épület, ami a TechShop székhelye. A TechShop mintegy 30 ezer forintos havidíjért cserébe lehetővé teszi, hogy bárki megvalósíthassa az ötleteit és elindulhasson a világsiker felé vezető úton. A barkácsolni vágyó és kreatív fiatalok, s idősebbek nyugodt, profi körülmények között alkothatnak, tervezhetik és valósíthatják meg az általuk megálmodott eszközöket. A kezdeményezés mottója „Build your Dreams here”, azaz „Itt valósítsd meg az álmaidat”.

A TechShop olyan, mint a Szilícium-völgyre jellemző garázsok, ahol számos nagy IT-konszern született. A fejlesztők zenei berendezéseken, autókban használható okostelefonos rendszereken, ruhákon és bútorokon, 3D-nyomtatókban készített dizájnelemeken dolgozhatnak. Matthew Schutte, a TechShop menedzsere szerint az ő vállalkozásuk olyan, mint egy profi műhely barkácsolóknak. Gyakorlatilag minden gép megtalálható náluk, van programozói és 3D-nyomtatási részlegük is.

Akinek van egy ötlete, az nem csupán a prototípusokat, hanem akár késztermékeket is előállíthat. Az egyik berendezésnél készült el a Square első prototípusa; a Square egy olyan műanyag eszköz, amit az okostelefonokhoz lehet csatlakoztatni és gyakorlatilag a hitelkártyák mobil termináljaként működik.

Schutte szerint a kezdő vállalkozásokat mindig a technológiával, a csúcstechnikájú megoldásokkal és az internettel kötik össze, pedig vannak „analóg” cégek is, amelyek fából, fémből vagy más anyagokból készítik el saját innovációikat. Minden területen számos kreatív embert akarnak megszólítani és számukra egy egyszerű, egyben olcsó lehetőséget kínálni álmaik megvalósítására. A havidíjért cserébe a barkácsolók az összes gépet használhatják, viszont a bonyolult berendezésekhez kell szakismeret. Az eszközöket részben adományokból, részben a havidíjakból szerzik be. A TechShop különleges tanfolyamokat is kínál.

Az Amerikai Egyesült Államokban már nyolc telephelyük létezik. A tervek között szerepel, hogy St. Louis és Los Angeles városában is kialakítanak egy-egy részleget, emellett Európában is létrehoznának kirendeltségeket. A legvalószínűbbnek egy müncheni helyszín tűnik. Bécsben három éve működik a Happylab, ami hasonló elven működik és ugyanilyen lehetőségeket kínál a barkácsoló és kreatív felhasználóknak.”

Forrás:
Európát is meghódítaná a TechShop ; SG.hu; 2014. szeptember 4.
Hasonló magyar kezdeményezések: Független Magyar Tudásközpont, FabLab Budapest (ez utóbbi nem biztos, hogy még működik)

A gyártás forradalma

„Az olyan technológiák, mint a 3D nyomtatás a gyártás lényegi mivoltát adják a fogyasztó kezébe. Colin Strong, az Egyesült Királyságbeli GfK ügyvezetője felteszi a kérdést: a „Maker Movement” (Gyártók Mozgalma) vajon milyen hatással lehet a piackutatásra?

„Az édesapám mérnök volt, rendkívüli elhivatottsággal a tárgyak készítése és javítása iránt. Emlékszem, hogy a műhelyünkben állandóan javítottunk vagy felfedeztünk valamit, az oszcilloszkóptól és a rádiótól kezdve a mosógépig – meg persze a gyermekjátékok hadáig” – nosztalgiázik Colin.

„Akkoriban még nem sejtettem, hogy apámat később majd Gyártónak nevezik, aki része egy olyan mozgalomnak, melyről a Wharton világhírű közgazdásza, Jeremy Rifkin így nyilatkozott: „A mozgalom olyan jelentős, mint anno a mezőgazdaságról az iparosodásra való átállás.”

A Gyártók Mozgalma alapvetően nem más, mint visszatérés a gyökerekhez – a gyártás, a termelés visszakerül az egyén kezébe. Az olyan marketing-evangelisták, mint Chris Anderson (a Makers: The New Industrial Revolution könyv szerzője) azt állítják, hogy a mozgalomban megvan a potenciál a gyártás lényegének megváltoztatására, méghozzá ugyanazokon a romboló erőkön keresztül, melyek már számos más iparágat is átalakítottak.

A Maker Movement-nek három jellemzője van (Anderson szerint):

Az emberek digitális eszközöket használva tervezik meg az új termékeket és azok prototípusait

Kulturális normává válik a tervek megosztása, az együttműködés az online közösségi felületeken

Az egységes tervezőfájl-szabvány használata bárki számára lehetővé teszi, hogy ha szeretné, terveit elküldhesse kereskedelmi célú gyártással foglalkozó vállalatok számára, ahol korlátlan mennyiségben elő lehet állítani az adott terméket, éppen olyan könnyen, mintha az illető saját maga számára készítené el

A mozgalom még gyerekcipőben jár, hasonlóan az 1970-es évek korai számítógépes korszakához, amikor is lelkes amatőrök egy csapata feszegette a határokat. Már jelenleg is hihetetlenül kifinomult technológiák állnak rendelkezésre az önálló termeléshez, ilyenek például a különféle 3D nyomtatók, a lézerkések vagy a 3D szkennerek – ezek teljesen újraértelmezik mindazt, amire az ember egyetlen garázsban vagy műhelyben képes lehet. A gyártói-tervezői tér is jelentősen kibővülhet nemsokára – a közösségi (megosztáson alapuló) termelői létesítmények tovább csökkenthetik a belépési korlátot bárki előtt, hogy saját maga is „gyártó céggé” váljon. Természetesen ezek az eszközök még nem nyújtanak valódi méretgazdaságosságot – lehetetlen lenne mondjuk a Foxconn-hoz hasonló hatalmas gyártó cégek eredményességét és költséghatékonyságát összevetni a kicsikkel. Bár a nagy gyártó cégek esetleg kisebb profitcsökkenést tapasztalhatnak, az nem valószínű, hogy alapjaiban megrengeti őket a Makers Movement mozgalom.

Mi a szerepe mindebben a piackutatásnak?
Nehéz bármilyen pontossággal is megjelölni a piackutatás helyét ebben a folyamatban, de vélhetően az lesz a szerepe, hogy a veszélyeket és a lehetőségeket felmérje.

Az első és legfontosabb, hogy a piackutatás az ilyen „Makers” vállalatok növekedésének szolgálatába állhat – ilyen cégek pl. az Arduino vagy a DIY Drones – méghozzá oly módon, hogy előre meghatározza a betöltendő piaci réseket. A piackutatásnak olyan szerepe is lehet, hogy az infrastruktúra kiépítésére irányuló iránymutatást nyújt. Ez fontos kérdés olyan cégek számára, mint az Autodesk, amely felvásárolta az Instructables-t (online gyártói közösség), vagy a General Electric, amely a GE Garages tulajdonosa (ideiglenes tervezői/gyártói műhelyek).

Másodszor, ha a Makers mozgalom továbbra is sikeresen fejlődik, akkor lehet, hogy egy olyan trendet láthatunk kibontakozni, melyben az egyének tágabb értelemben vett vágyai tükröződnek arra vonatkozóan, hogy alkossanak valamit; létrehozhassanak valami olyasmit, ami személyes igényeikre reflektál. A tömeges testreszabás jelensége bizonyos értelemben ebből adódik. Előfordulhat, hogy a vállalatok egyre több teret hagynak majd erre a fogyasztóknak, akik ezen túl akkor és úgy állíthatják össze a termékeket, ahogy csak akarják.

A cégeknek feltétlenül fel kell fedezniük ezeket a lehetőségeket – a veszélyek és a potenciálok feltárása a piackutatás feladata. Ez alapvetően más kapcsolatot jelent a fogyasztóval, de talán olyan módon, ahol sokkal elmélyültebb és folytonosabb kapcsolatteremtésre lesz lehetőség.

Valószínűleg vannak egyéb következmények is, mind a márkatulajdonosok, mind a piackutatás számára. A fogyasztói elvárások eltolódhatnak a kisebb tételű árutermelés felé, reflektálva arra, hogy az új gyártási módszerekkel a niche igények is kielégíthetőek lesznek. Nagy valószínűség szerint ez lesz a helyzet az olyan kategóriák esetében, melyeket leginkább befolyásolnak a gyorsan változó trendek, mint például a divatipar. A ruhakereskedő Zara gyakran emlegetett példája az olyan cégeknek, amelyek sikere attól függ, képesek-e felmérni a piaci igényeket, megtervezni a divatos ruhákat, majd igen rövid idő alatt legyártani, szállítani és értékesíteni azokat. Ahelyett, hogy hosszú távra próbálná az adott cég az igényeket előre felmérni, inkább a „mérd fel gyorsan, reagálj azonnal” elve működik majd. A Makers-féle korszellemnek a piackutatás valós és értékes segítséget nyújthat.

Persze a piackutató cégek számára más módon is lehetséges a cégekkel való együttműködés, például az alulról jövő (ún. ‘bottom-up’) innovációs megoldások terén. Erre remek példa a Rocket Cup. Craig Kaplan, a kanadai University of Waterloo számítástechnika professzora elküldte saját Rocket Cup terveit a Shapeways nevű, 3D technológiával dolgozó vállalatnak, amely 3D-s tárgyakat nyomtat egyedi igények alapján és egyben online piacteret is biztosít az egyedi kreációknak. Kaplan olyan 3D csészét tervezett, amely a tanításban van segítségére, a diákjainak a parabolatesteket demonstrálta vele. A Shapeways eladási mutatói felkeltették az ajándékokat gyártó Fred & Friends figyelmét, akik megvásárolták a jogokat, majd az Urban Outfitters nevű portfólióba helyezték. A piackutatók az ehhez hasonló közösségi oldalakon a trendek és lehetőségek megfigyelése által olyan kapcsolódási pontot jelenthetnek a cégek és a tervezők számára, ami mindkét fél számára gyümölcsöző.

Végül, de nem utolsó sorban, piackutatóként ugyanazokat az eszközöket hasznosíthatjuk, melyekkel a Makers szakemberek prototípusaikat megtervezik és elkészítik. „Mi a GfK-nál például egy 3D modellező technológiát használunk a fogyasztók bevonásával, ahol a résztvevők a közös munka során kis fókuszcsoportokban dolgozzák ki a részletes terveket. A nagyképernyős, jó minőségű fotók valós időben módosíthatóak a csoport véleményének megfelelően, majd a végső tervet közvetlenül kinyomtatjuk egy 3D-s nyomtatóval. Bár a profi prototípus érzete nincs meg, mégis jelentősen lecsökken az elképzelés és a megvalósítás közötti idő” – mondja Colin Strong (az Egyesült Királyságbeli GfK ügyvezetője).”

Forrás:
A gyártás forradalma; Piackutatás hírek; 2014. augusztus 27.
Lásd még: MAKERS MOVEMENT. Hi-tech csináld magad-mozgalom a fogyasztói társadalom ellen; Transindex.ro; 2013. július 5.
Kreátorok – Az új ipari forradalom mesterei; Chris Anderson; HVG könyvek; 2013.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Érkeznek a Posta riválisának csomagjai

„Több hónapos tesztelés után beindultak a Webox csomagautomatái. A Magyar Posta szerint csökken a házhoz kézbesítés iránti igény.

Új riválist kapott a Magyar Posta a csomagküldési piacon, ugyanis már megkezdte tevékenységét a Webox Hungary Kft. A cég országszerte egyelőre ötven csomagautomatát telepített. Jelenleg még csak pár webáruházzal állnak partneri kapcsolatban, így az első küldemények várhatóan csak a jövő héten érkeznek meg a terminálokba. A cég az állami vállalat piacvezető pozícióját a közeljövőben még aligha fogja veszélyeztetni, hiszen három év alatt 4-5 százalékos piaci részesedést és évi 500 ezer feletti tranzakció számot szeretnének elérni. A lengyel InPost szállítja számukra a már jól bejáratott hardware és szoftver megoldásokat, továbbá stratégiai partnerként háttértámogatás fronton is segítségükre vannak. Az InPost Hungary Kft.-t tavaly októberben jegyezte be a cégbíróság, azóta a csomagküldő pontok kiépítését végezte, árbevétele pedig nem volt.

A magyar piac persze meglehetősen kicsi a lengyel multinak, hiszen jelenleg leginkább Ázsiára fókuszálnak. Ennek jegyében novembertől 350 terminált telepítenek Malajziában. „Ez a régió hamarosan a világ legnagyobb e-kereskedelmi piaca lesz. A régió e-kereskedelmi értékesítésének közel fele Malajziához és Szingapúrhoz köthető, ezért elengedhetetlen a terjeszkedésünk” – magyarázta Rafal Brzoska, az InPost vezérigazgatója. A magyarországi szolgáltatás elindítása az idén induló 80 gépre vonatkozóan 600-700 millió forintosos befektetést jelentett, mivel egy terminál hardverköltsége körülbelül 5 millió forint körül mozog. A telepítés és kiépítés költsége helyszíntől függően 200-300 ezer forint körül alakult. A helyszínek között szerepelnek benzinkutak, tömegközlekedési csomópontok, áruházak, hivatalok környéke és bevásárlóközpontok is.

Arra már a Magyar Posta is rájött, hogy egyre többen intézik vásárlásaikat az interneten keresztül. A piac legnagyobb szereplői között számon tartott internetes áruházakkal már leszerződtek, így 2013-ban tovább növelték részesedésüket a csomagküldemények piacán. „A bővülő elektronikus kereskedelem egyik kísérő jelensége a csomaglogisztikai piac növekedése. Az aktív dolgozó réteg részéről a fizikai küldemények házhoz kézbesítése iránti igény csökken, helyettük rugalmas kézbesítési módok kerülnek előtérbe” – írta 2013-as jelentésében a vállalat. Szerintük a vállalatok felerősödött költségcsökkentési törekvése oda vezetett, hogy az áruszállításban a leggyorsabb, ám legdrágább éjszakai és reggeli kézbesítésű forgalom növekedése lelassult, a 24 órás szállítás pedig nagyobb szerephez jut. Úgy látják, hogy a jelentős logisztikai infrastruktúrával rendelkező posták számára a csomaglogisztikai szerepvállalás erőteljes növelése jelenti a tradicionális tevékenység fenntartását. „Az Európai Bizottság megbízásából készített tanulmány szerint a levél- és csomagszolgáltatások európai piacának összesített mérete az utóbbi években csökkent, ezen belül a csomag- és expressz piac bevételei nőttek” – írták a dokumentumban. Július végén kilenc új terminált adtak át, így már 35 működik országszerte.”

Forrás:
Érkeznek a Posta riválisának csomagjai; Vég Márton; Világgazdaság Online; 2014. szeptember 3.

A magyarok megmutatták a világnak, hogyan lehet gyorsan és kedvező áron megvalósítani a tehergépjárművek útdíjrendszerét

„Az útdíjrendszer bevezetését tervező finnek érdeklődését keltette fel a magyar megoldás, melynek szakmai ötletadója és fejlesztője is az i-Cell volt.

A fejlesztő cég közleményben hívta fel a figyelmet egy újabb elismerő véleményre a rendszerrel kapcsolatban. Mint bevezetőjükben ismertetik, Európa egyre több országa vezet be a közutakat fokozott mértékben igénybe vevő nehezebb gépjárművek számára valamilyen útdíjrendszert: Ausztriában, Franciaországban, Németországban, Spanyolországban, Svájcban, Dániában, Svédországban, Hollandiában, Lettországban, Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában már bevezették a 3,5 vagy 12 tonna feletti megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárművek számára az úthasználati díjakat. A nemzetközi szakmai állásfoglalások, a fuvarozó társaságok és az EU egybehangzó véleménye szerint az optimális megoldás a használattal arányos útdíjrendszerek bevezetése.

Finnországban jelenleg előkészítési szakaszban tart az útdíjrendszerről való gondolkodás, ennek kapcsán a szakértők áttekintették a szakmai megoldások nemzetközi palettáját, így került fókuszba a magyar példa. A Kauppalehti című finn gazdasági napilapban augusztus 27-én jelent meg Jukka Saastamoinen újságíró cikke „A magyarok megmutatták a világnak, hogyan lehet gyorsan és kedvező áron megvalósítani a tehergépjárművek útdíjrendszerét” alcímmel:

A magyarok a múlt év áprilisában kezdték meg az új kilométer-alapú útdíjrendszerük kiépítését. A munkálatok olyan gyorsan haladtak, hogy 2013. július 1-jén, csupán két és fél hónappal később a rendszer már meg is kezdte működését.

Az útdíjrendszer megvalósítása mindössze 72 millió euróba került, amit mindenképpen kedvezőnek tekinthetünk, hiszen már a működés első két és fél hónapja alatt befolyt útdíjakból megtérült. Az üzemeltetési költség az első évben 33 millió euró volt, ami a beszedett (kb. 500 millió euró) éves útdíj pusztán 6,7%-a.

Magyarország korábban is szedett útdíjat, de a régi rendszer nem kilométer-alapú volt, és a bevételük meglehetősen alacsony maradt. Megpróbálták a díjak emelését, de az EU a régi, átalánydíjas rendszerben nem járult hozzá a díjemeléshez, emiatt új, használatarányos rendszert kellett kiépíteniük.

A rendszer kialakítása először 6 éve indult el, de a beérkezett ajánlatokat a magas költségek és a rendszer bonyolultsága miatt a kormány elvetette. Ezt követően újra próbálkoztak, és ezúttal siker koronázta az erőfeszítéseket: az új, helymeghatározáson alapuló, egyszerű és gazdaságos rendszert a magyar piac egyik telematikai szolgáltató cége, az i-Cell valósította meg.

Az intelligens közlekedési rendszerek elterjesztésével foglalkozó ITS Finland Szövetség igazgatója, Sampo Hietanen szerint a magyar megoldás igen sikeres. Elmondása alapján egy ilyen egyszerű és kedvező költségű rendszer Finnország számára is megfelelő lehet.”

Forrás:
„A magyarok megmutatták a világnak…”; IT café; 2014. szeptember 4.

Megosztáson alapul majd a jövő gazdasága

„A szélessávú internet kiterjesztette a lehetőségét annak, hogy másokkal megosszuk javainkat vagy kölcsönvegyünk olyan tárgyakat, eszközöket, amelyeknek tulajdonlására nincs, de használatára szükségünk van. Ma már jól felépített vállalkozások hozzák össze a keresletet a kínálattal, az így létrejött közösségi gazdaság legismertebb formái a szállás- és autómegosztás, de a lehetőségek korlátlanok. Magyarországon is jelen vannak már a megosztáson alapuló életmód modern követői, ám sokkal többen vannak azok, akik kipróbálnák ezeket az új szolgáltatásokat, ha tudnák, hol keressenek hozzá partnereket – derül ki az eNET kutatásából, amely a közösségi gazdaság hazai elterjedtségével és fogadtatásával foglalkozik.

A közösségi vagy megosztáson alapuló gazdaság (sharing economy) fogalom pontos meghatározása még fejtörést okoz a szakértőknek, de a hazai internetes közösség számottevő része vevő ezekre a régi-új közösségi fogyasztási módokra. Nem véletlenül. A megosztáson alapuló gazdaság újdonsága nem az, hogy megosztjuk egymással anyagi javainkat, időnket, munkaerőnket, hogy így segítsünk egymásnak, hanem az, hogy az internet révén a kölcsönös segítség hatóköre mérhetetlenül kitágult. A „globális világfaluban” szinte mindenki a szomszédunkká vált, akihez a megfelelő tematikus közösségi oldalakon elvileg „bekopogtathatunk”, ha segítségre van szükségünk. Az más kérdés, hogy mennyire élünk ezzel a lehetőséggel. Vagy mennyire tudunk róla egyáltalán.

Az eNET 2014. augusztusi felmérése szerint a felnőtt internetezők 23 százaléka vallja, hogy felesleges olyan dolgokat kizárólagosan birtokolnunk, amiket nem használunk folyamatosan, és ezért jó ötlet megosztani az alkalmanként használt dolgokat másokkal. Velük szemben áll az a 22 százalék, akik szerint a közös lónak túros a háta, a közösen használt tulajdon csak problémákat szül. A többség kevésbé szélsőséges véleményt vall, és valahol a két állítás között találja meg a maga számára az arany középutat.

A „kanapészörfözés” (couchsurfing) volt talán az első széles körben ismert példája a közösségi gazdaságnak. Az egymásnak interneten keresztül, szívességi alapon szállást kínáló, illetve szállást kereső emberek közössége hamar elérte a filmstúdiók ingerküszöbét is, további ismertséget adva az akár életformaként is felfogható mozgalomnak.

Ugyanakkor a szálláshely megosztása egyáltalán nem ismeretlen szokás, a felnőtt magyar internetezők többségével előfordult már, hogy családtagnál, rokonnál (78 százalék), vagy éppen közeli barátnál (58 százalék) szállt meg szívességi alapon a vendéglátó jelenlétében. Sőt, a felnőtt netezők közel egytizede számolt be arról, hogy tulajdonképpen idegennél szállhatott meg. Közeli (rokoni, baráti) kapcsolatok esetében általában szívességi alapon történik a szállásmegosztás, de az amúgy is ritkábban előforduló távolabbi vagy alkalmi ismerősök viszonylatában jóval megszokottabb, hogy a vendég hozzájárul a szállásadó költségeihez.

Idegen helyen álomra hajtani fejünket – bizalmi kérdés is. De még inkább az beengedni valakit az életterünkbe. A bizalomnak sok forrása van, a személyes ismeretség után az egyik legősibb a közösség. Minden tizedik internetező mondta, hogy valószínűleg kölcsönadná szobáját, lakását az interneten keresztül szívességi alapon, amennyiben egy olyan közösség keretei között tehetné meg ezt, ahol ő is élhetne mások vendégszeretetével hasonló módon – további 3 százalék pedig már kölcsön is adta azt! Ha a tranzakció némi pénzt is hozna a konyhára, akkor 14 százalék adna szálláslehetőséget idegeneknek. Mivel van, aki meg éppen pénzért nem adna helyet, hanem csak és kizárólag szívességből, mindent összevetve a felnőtt netezők egyötöde valószínűsíti, hogy pénzért vagy szívességi alapon megosztaná, vagy már meg is osztotta szállását interneten megismert idegenekkel. Ennél is többen, 26 százaléknyian vannak, akik élnének vagy már éltek is az így felajánlott szálláslehetőséggel.

Fontos sajátossága ennek a közösségi piactérnek, hogy elsősorban nem a profit mozgatja. A potenciális szállásadók körében kisebbségben vannak azok, akik csak pénzért hajlandóak felajánlani ingatlanjukat, míg a potenciális vendégek nagyobb részét egyáltalán nem riasztja el az, hogy esetleg hozzájáruljon a szállásadó költségeihez.

A viszonylag nagy fokú hajlandóság ellenére is csak az internetezők 13 százaléka és a potenciális érdeklődők alig egyötöde ismer olyan honlapot, amelyen magánemberek ajánlhatják fel kanapéjukat, szobájukat, szállásukat szívességi alapon szálláskeresőknek. A legtöbben spontán módon a couchsurfing.com oldalt tudták felidézni, emellett sokan ismerik még az airbnb.com-ot. Az ilyen oldalakat ismerők negyede használta már szálláskeresésre ezeket, míg tizede szállásfelajánlásra. Bár összességében kevesen vannak, ők kivétel nélkül javasolnák másoknak, hogy éljenek a lehetőséggel, ajánljanak másoknak ezen oldalak révén szálláshelyet, vagy fogadják el mások vendégszeretetét.

A nagy értékű, de nem teljesen kihasznált magánjavak közösségi megosztására az ingatlan mellett a személyautó a másik klasszikus példa. Tízből négy felnőtt internetező stoppolt már, de közel ennyien vannak azok is, akik vettek már fel stoppost életükben. Az internet jóvoltából a harmadik évezred nomádjainak már nem kell az út mellett órákat állniuk esőben-szélben, előre egyeztethetik a fuvart.

Az internethasználók közel fele ismer olyan internetes oldalt, mobil applikációt, amelyen autósok ajánlhatják fel kocsijuk üres helyeit az azonos irányba utazóknak, és 3 százalékuk már élt is a lehetőséggel utasként, 2 százalékuk pedig autósként. Az autómegosztás során elterjedt az anyagi hozzájárulás kérése-adása, ami ha nem is Magyarországon, de számos kelet-európai országban eleve magától értetődő volt a hagyományos stoppolások esetében is. A szolgáltatás biztató jövő előtt áll, ha a tapasztalatokat nézzük: akár autósként, akár utasként élt valaki az autó- és útmegosztás lehetőségével, az kivétel nélkül másoknak is ajánlaná ezt a lehetőséget.

Akik nem ismernek megfelelő internetes oldalt, azoknak egynegyede venne fel autósként utast szívességi alapon, és csak egyharmaduk zárkózna el ettől a lehetőségtől (a relatív többségnek nincs autója, nem vezet). De amennyiben az utas hozzájárulna a költségekhez, közülük is minden harmadik reális opciónak tartaná, hogy ugyanazon az útvonalon, amin amúgy is járna, idegeneket fuvarozzon útitársként. Vagyis összességében az ilyen jellegű internetes oldalakat nem ismerők bő egyharmada, 35 százaléka élne a lehetőséggel, hogy megossza egy idegennel az útidejét és esetleg az úti költségeit is.

A telekocsihoz hasonló szolgáltatásokat nem ismerők 37 százaléka szállna be egy ilyen oldalon megismert idegen sofőr mellé, vállalva azt is, hogy hozzájárul az útiköltségekhez, míg további 5 százalék csak akkor, ha szívességi alapon fuvaroznák.

A modern életet sokat kárhoztatták a természetes közösségek felbomlásáért. De úgy tűnik, éppen az interneten keresztül szőhetjük újra a megritkult szívességi hálókat. Sorra jelennek meg azok az internetes oldalak és az őket elindító majd éppen általuk szárba szökkenő közösségek, amik választ kínálnak olyan hétköznapi problémákra, mint az autó, a szállás, egy jó könyv, vagy éppen a síléc hiánya. A megosztáson alapuló gazdaság egy lehetséges válasz nemcsak az egyéni, de a globális problémákra is, az egyéni és közösségi erőforrások szűkösségére. Mindig is használták az emberek – de soha ilyen mértékben nem volt rá lehetőségük, mint a szélessávú internet megjelenése óta. ”

Forrás:
Birtokolni vagy élvezni? Közösségi gazdaság 2.0; eNET; 2014. szeptember 4. (az eredeti cikkehez számos ábra is tartozik)

Megosztás alapú gazdaság: ígéret, vagy már bizonyított?

„ Uber, Airbnb, Taskrabbit, Piqniq, Wundercar: az erőforrások, eszközök, tudás, vagy bármi egyéb megosztásán alapuló vállalkozások hatalmas visszhangot és legfőképp magyarázkodást keltve terjednek a világon, miközben a hagyományos jogi, társadalmi berendezkedés egyelőre nem sokat tud kezdeni a szobájukat a „rendszeren kívül” kiadó magánszemélyekkel, vagy azokkal a sofőrökkel, akik „borravalóért” cserébe vállalnak fuvarokat.

Van, de egyelőre nem igazán értjük
A legnagyobb hírverést kapó startup ötletek legtöbbje olyan, már évek, évtizedek óta létező ötleteken alapulnak, amelyek az okostelefonok, a szélessávú mobilnet most még nagyobb erővel és körben terjeszt a fejlett gazdasággal bíró országokban. A közösségi megosztáson alapuló vállalkozások híre, jelei, első szereplői hazánkban is megjelentek, így ideje volt beszélni róla, amihez a Telekom adta meg a kereteket több szakértő meghívásával és egy kerekasztal-beszélgetés szervezésével.

A startupok, média, technológia és tudomány oldaláról érkező szakemberek körülbelül ugyanolyan nehezen találtak fogást az egész témán, mint ahogy pl. az Uber által érintett egyes országok. Berkovics Dalma, a OuiShare magyarországi alapítója a sharing economy filozófiáját úgy foglalta össze, hogy „A hozzáférés fontosabb, mint a tulajdon”. A beszélgetés későbbi részében kiderült, hogy ha a gyakorlati előnyök mellett ez is a gazdasági modell alapgondolata, attól valószínűleg nem kell tartani, hogy a közeljövőben hazánkban rohamosan terjedne ez a modell.

Szabó Zoltán, az Index tartalomfejlesztési vezetője szerint a közösségi vállalkozások szerepe az emberek közötti tranzakcióban a bizalmi légkör megteremtése. Hiszen az általuk üzemeltetett rendszereken lehetőség van mindkét felet pontozni, értékelni, ezáltal például kiderülhet, hogy szállóvendégünk túl sok lekvárt eszik, vagy szállásadónk nagyon kedves, vendégszerető asszony.

Az emberi természetből fakad
Dr. Síklaki István szociálpszichológus az ELTE tanszékvezető egyetemi docense elmondta, hogy szociálpszichológiai szempontból az emberben két stratégia versenyez egymással: a kontrollé, amely az önrendelkezésről, az önálló döntésről szól, és az együttműködésé, amely kölcsönösséget, reciprocitást feltételez. Utóbbira építenek a közösségi modellek, amelyeknek alapja az egymás iránti bizalom, amely korábban a kis közösségekben még alapvető volt. A technológia és a közösségi média ezt a bizalmat terjeszti ki szélesebb, jobbára ismeretlen körre.

Dr. Kis Gergely, az eNet ügyvezető igazgatója arra emlékeztet, hogy ebben a szegmensben a lelkes társadalmi kezdeményezések mellett világszerte egyre több a tudatos, jól felépített vállalkozás, a cégek megérezték az üzletet a jelenség mögött. A szállodaiparnak több helyen már most komoly konkurenciát jelentenek a „házihotelek”: a New York-i nagy szállodák például hangosan tiltakoznak az Airbnb ellen. Ugyanakkor, mivel a bérbeadó elállhat szándékától akár vendége érkezése előtt 2 nappal, ez bizonytalansági tényezőt jelent az utazók számára, amit nem tud mindenki vállalni, ezért a szállodának nem minden esetben lehet alternatívája a kiadó szoba vagy lakás.

Az eNet témában végzett kutatásának eredménye szerint a rendszeresen netezők 23 százaléka egyértelmű híve a javak szabályozott megosztásának, 27 százalék mereven elzárkózik tőle, míg a válaszadók fele a két véglet között áll. A felhasználók száma mindenesetre meredeken emelkedik. Budapesten már 18 000 lakást kínálnak az Airbnb-n, a közösségi irodatereket kínáló Loffice Coworkingnek már négy egysége működik a fővárosban, a „konyhák falainak lebontását” céljául kitűző Piqniq applikációján keresztül is egyre többen osztják meg egymással kulináris élményeik know how-ját, fotóját, sőt akár magukat a finomságokat is.

Jót tenne a magyaroknak
A beszélgetésen elhangzott, hogy az egyre erősödő közösségi modellek komoly kihívást jelentenek az adóhatóságok számára, a résztvevők szerint ugyanis a magánszemélyek egymás közti szolgáltatáskereskedelmére nehezen alkalmazhatóak a hatályban lévő adójogszabályok, ugyanakkor a költségvetésnek többek szerint nem kell kieső bevételekkel számolnia, mivel például egy az Airbnb-n olcsó szobát találó turista ugyanannyi pénzből több napot tölthet célállomásán, ahol értelemszerűen többet eszik, iszik és vásárol.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői nagyjából egyetértettek abban, hogy a hazai viszonylatban egyelőre nem várható a megosztás alapú gazdaság rohamos terjedése. Síklaki István szerint a klasszikus modellben működő vállalkozásoknak nem kell attól tartaniuk, hogy a közösségi gazdaság teljes egészében felfalja a piacukat, hiszen itt is lesz egy pont, egy időkorlát, ameddig eltarthat a terjedés. A szociálpszichológus szerint ennek ellenére jótékony hatással lehetne mindez a magyarokra, akiket eddig inkább a magántulajdon, illetve annak kontrollja motivált, a sharing azonban versengés helyett együttműködésre, problémamegoldásra, bizalomra tanít.”

Forrás:
Megosztás alapú gazdaság: ígéret, vagy már bizonyított? ; Bitport; 2014. augusztus 28.

A falu és a vidék kapcsolatrendszere – Konferencia

„Az MSZT Faluszociológia és Vidékszociológia Szakosztályának és az MTA Debreceni Akadémiai Bizottság Szociológiai Munkabizottságának közös konferenciája
Időpont: 2014. szeptember 17. 10 óra
Helyszín: Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza. Debrecen, Thomas Mann u. 49. I. emelet C terem

Program:
10.00-10.10 Megnyitó: dr. Csoba Judit Debreceni Egyetem dékánhelyettes és Mikecz László MSZT Faluszociológia és Vidékszociológia Szakosztály Elnöke
10.10-10.30 Dr. Lajos Veronika: Több színterű etnográfia? Új szemléletmód a lokális társadalmak kutatásában. Debreceni Egyetem Néprajzi tanszék, tudományos munkatárs
10.30-10.50 Giczey Péter doktorandusz/Debreceni Egyetem/ előadása Vonzások és választások-települések közötti költözések vizsgálata az Észak-alföldi régióban. Falu, város , megyei jogú város kapcsolatrendszere szociológiai szemmel
10.50-11.10 Dr. Kállai Ernő: A romák helyzete a falvakban. MSZT elnökségi tag
11.10-11.30 Mikecz László: A Nyíregyháza környéki bokortanyák helyzete a rendszerváltástól napjainkig/új kutatások/. MSZT Faluszociológia- Vidékszociológia Szakosztály elnöke
11.30-11.50 Dr. Nagy Endre: A falukutatás módszertani dilemmái. Semmelweis Egyetem, egyetemi tanár
11.50-12.00 Vita

12.00-12.30 Ebédszünet

12.30-12.50 Prof. dr. Kulcsár László: Klimaváltozás és a vidéki gazdálkodók. Nyugat- Magyarországi Egyetem, egyetemi tanár
12.50-13.10 Dr. Pusztai Bertalan: Falusi turizmus. terek attrakciók, turisták. Szegedi Tudományegyetem
13.10-13.30 Juhász Pál: Különböző megközelítések a faluszociológiában. Corvinus Egyetem, tudományos munkatárs

13.30-13.45 Kávészünet

13.45-14.05 Őrszigethy Erzsébet: Márkus István munkássága. szociológus
14.05-14.25 Dr. Aporné dr. Kincses Kovács Éva: Hagyományok továbbélése és ápolása/Egykori és mai diákok/. szociológus
14.25-14..45: Kiss Márta- Dr. Kuczi Tibor: Bricolage a turizmusban – a táj és a hagyományok közösségi termelése

14.45-14.55 vita

14.55-15.05 Zárszó: dr. Csoba Judit dékánhelyettes és Mikecz László MSZT Faluszociológia és Vidékszociológia Szakosztály Elnöke ”

Forrás:
A falu és a vidék kapcsolatrendszere – Konferencia; Magyar Szociológiai Társaság

Szakirodalom

Felmérés a települési önkormányzatok tervezési módszereiről

„A tanulmány a hazai települési önkormányzatok körében végrehajtott, a tervezési szokásokat, módszereket átfogó jelleggel vizsgáló empirikus kutatás legfőbb eredményeit foglalja össze. A szerzők kérdőíves felvételükkel mindenekelőtt azt kívánták vizsgálni, hogy folyik-e valódi, formalizált, stratégiai és operatív tervezés a vizsgált körben, illetve milyen az üzleti szektorban bevált és elterjedt, menedzsmenttervezési módszereket alkalmaznak a tervkészítés folyamatában.
Az alapkutatás 2013 tavaszán zajlott, amelynek keretében a megkérdezett önkormányzatoknak egy önkitöltős kérdőív kérdéseit kellett megválaszolniuk. A szerzők tanulmányukban közzéteszik a kérdezés eredményeit és tapasztalataikat, valamint kísérletet tesznek a tervezési rendszer elemzésére és megújítást igénylő területeinek kijelölésére. ”

Forrás:
Felmérés a települési önkormányzatok tervezési módszereiről ; Sisa Krisztina, Veress Attila; Statisztikai Szemle, 2014. május, 92. évfolyam 5. szám, 447-473. oldalak (pdf)
Felmérés a települési önkormányzatok tervezési módszereiről melléklete (pdf)

Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1.

„Az 1992 óta évente megjelenő kiadvány tartalmazza minden város és község hivatalos megnevezését, megyei beosztását, a közös önkormányzati hivatalokat, a helységek kistérségi és járási besorolását, valamint a nemzetiségi önkormányzatokat. Közli a helységek 2014. január 1-jei területnagyság-, lakónépesség- és lakásszámadatát. Tartalmazza továbbá a helységek KSH által kibocsátott településazonosító törzsszámát, az 1990. és 2014. között bekövetkezett főbb területszervezési változásokat…”

Forrás:
Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1.; Központi Statisztikai Hivatal; 2014. augusztus 27. (a kiadvány letölthető pdf-ben, megvehető nyomtatott formában 2.700 forintért, továbbá letölthető egy xls-fájl is)
Magyarország helységnévtára onlájn kereshető adatbázis

A vállalkozási tevékenység regionális különbségei Magyarországon a regionális vállalkozási és fejlődési index alapján

„Jelen tanulmányban a globális vállalkozási és fejlődési index módszertanának regionális szintre adaptálásával vizsgáljuk a hét magyar NUTS2 szintű régió vállalkozási teljesítményét. A komplex, nem a hagyományos vállalkozói aktivitáson alapuló regionális vállalkozási és fejlődési index funkciója a vállalkozási teljesítmények regionális különbségeiért felelős egyéni és külső környezettel összefüggő tényezők rendszerének feltárása. A vizsgálat az úgynevezett szűk keresztmetszetért történő büntetés [a leggyengébb láncszem határozza meg a rendszer teljesítményét] módszerét alkalmazza a vállalkozási tevékenységet regionális szinten akadályozó, visszafogó tényezők feltárására. A nemzetközi vizsgálatba bevont 83 országgal összevetve, Magyarország vállalkozási teljesítménye közepesnek tekinthető. A magyar régiók közül vállalkozási teljesítménye alapján egyedül Közép-Magyarország emelkedik ki, a többi hat régió e téren elmarad az országot jellemző átlagos értéktől. Az országos szintű és a regionális vizsgálatok eltérő problémákat és gazdaságpolitikai beavatkozást igénylő területeket mutatnak. A regionális szintű vállalkozási és fejlődési mutatóval mért vállalkozás fő problémáit elsősorban a lakosság gyenge képessége a lehetőségek felismerésére és vállalkozásindításra, továbbá a vállalkozók alacsony szintű iskolázottsága, a rosszul megválasztott versenystratégia és a vállalkozói törekvések (alacsony innovációs aktivitás) magyarázzák. A vizsgálat eredményei alapján régiós szintű vállalkozás-politikai javaslatokat teszünk, segítve ezzel a politikai döntéshozókat a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások optimális felhasználásában.*”

Forrás:
A vállalkozási tevékenység regionális különbségei Magyarországon a regionális vállalkozási és fejlődési index alapján; Ács J. Zoltán, Komlósi Éva, Ortega-Argilés, Raquel, Szerb László; Közgazdasági Szemle; IXI. évf., 2014. március, 233–261. oldalak (pdf)

HORIZON 2020 rövid bemutatása : Az Európai Unió kutatási és innovációs keretprogramja

Rövid, népszerű áttekintés.
Forrás:
HORIZON 2020 rövid bemutatása : Az Európai Unió kutatási és innovációs keretprogramja; Európai Bizottság; 2014. (pdf)

Törvények, rendeletek

A Kormány 1500/2014. (IX. 5.) Korm. határozata a központi kommunikációs hivatal létrehozásával kapcsolatos feladatokról

„A Kormány
1. egyetért azzal, hogy az egységes, koordinált kormányzati kommunikáció megvalósítása érdekében – a Magyar Nemzeti Bank, az önálló szabályozó szervek, valamint az autonóm államigazgatási szervek kivételével – a központi költségvetési szervek, valamint a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek reklám, PR és kommunikációs feladatait egy központi kommunikációs hivatal lássa el;

2. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a nemzetgazdasági miniszter és a nemzeti fejlesztési miniszter bevonásával az 1. pontban meghatározott feladat végrehajtására készítsen előterjesztést és nyújtsa be a Kormány részére.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter nemzetgazdasági miniszter nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: 2014. szeptember 15.”

Forrás:
A Kormány 1500/2014. (IX. 5.) Korm. határozata a központi kommunikációs hivatal létrehozásával kapcsolatos feladatokról; Magyar Közlöny; 2014. évi 123. szám, 2014. szeptember 5.; 13338. oldal (pdf)

A belügyminiszter 15/2014. (IX. 5.) BM utasítása a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról

„…A helyettes államtitkárok
40. § A minisztériumban
a) személyügyi helyettes államtitkár,
b) szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár,
c) gazdasági helyettes államtitkár,
d) európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár,
e) informatikai helyettes államtitkár,
f) közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár,
g) önkormányzati helyettes államtitkár és
h) önkormányzati koordinációért felelős helyettes államtitkár
működik.
…
2.1.5. Az informatikai helyettes államtitkár
55. § (1) Az informatikai helyettes államtitkár
a) szakmailag irányítja és felügyeli a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai tevékenységét, gondoskodik a minisztérium informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai feladatainak ellátásáról,
b) az uniós támogatásokból megvalósuló informatikai fejlesztések vonatkozásában informatikai szakmai felelősként jár el,
c) összehangolja az információs társadalom és az e-közigazgatás fejlesztésére vonatkozó stratégiák kidolgozását,
d) közreműködik az e-gazdaság fejlődését korlátozó tényezők felszámolásában,
e) gondoskodik a közigazgatási informatikai stratégia megvalósítását biztosító fejlesztési programokkal, operatív programokkal és akciótervekkel kapcsolatos szakmai feladatok ellátásáról, e feladatok ellátása érdekében informatikai szakmai monitoring rendszer működtetéséről, a minisztérium hatáskörébe tartozó informatikai tárgyú projektek szakmai felügyeletéről, végrehajtásáról,
f) részt vesz a központi és területi közigazgatás informatikai együttműködésének fejlesztésében, és koordinálja a kapcsolódó szakmai egyeztetéseket,
g) javaslatot tesz az elektronikus közszolgáltatások fejlesztésének irányaira, valamint a feladatkörrel rendelkező szervezetek számára az egyes elektronikus közigazgatási szolgáltatások minőségi továbbfejlesztésére,
h) a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a közigazgatásban informatikai eszközökkel nyilvántartott közérdekű adatok társadalmi elérésének javulását,
i) figyelemmel kíséri az elektronikus közigazgatás fejlesztésére irányuló pénzeszközök felhasználását,
j) figyelemmel kíséri a belső információs és kommunikációs rendszer működtetését és fejlesztését,
k) ellátja a minisztérium informatikai szolgáltatásainak (pl. honlapok, informatikai alkalmazások) működtetésével és üzemeltetésével kapcsolatos műveleteket,
l) rendszeres igényfelmérés alapján gondoskodik a minisztérium által felhasznált informatikai rendszerek és szolgáltatások működéséhez és továbbfejlesztéséhez szükséges tervszerű eszközgazdálkodásról,
m) ellátja az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet miniszter által delegált feladatait,
n) véleményezi az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program akciótervét, tervezett beavatkozásait és a támogatási konstrukciók útmutatóit,
o) az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárral együttműködve közreműködik az informatikai fejlesztéseket magába foglaló operatív programok akcióterveinek, tervezett beavatkozásainak és a támogatási konstrukciónak megvalósításában, valamint együttműködik közös monitoring rendszer működtetésében,
p) ellátja az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet eljárásával kapcsolatos hatósági feladatokat,
q) gondoskodik az állampolgárok és a vállalkozások elektronikus közigazgatási szolgáltatások használatára ösztönzésről,
r) ellátja az összkormányzati szintű közigazgatási informatikai alkalmazások és nyilvántartások összehangolásával összefüggő igazgatásszervezési feladatokat,
s) gondoskodik az önálló belügyi szervek zárt célú elektronikus információs rendszerei biztonságának központi felügyeletéről,
t) gyakorolja a KEKKH felett a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról,feladatairól és hatásköréről szóló 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésében a belügyminiszter számára meghatározott hatáskörök tekintetében a Ksztv. 2. § (1) bekezdés c), e), f )–i) pontjában meghatározott jogosítványokat az elektronikus információs, illetve informatikai rendszerek üzemeltetésével, működésével, fejlesztésével összefüggő feladatok, illetve e szakterület irányítása tekintetében.

(2) Az informatikai helyettes államtitkár irányítja
a) az Informatikai Helyettes Államtitkár Titkársága vezetőjének tevékenységét,
b) az Informatikai Főosztály vezetőjének tevékenységét,
c) az E-közigazgatási Főosztály vezetőjének tevékenységét,
d) a Fejlesztési Főosztály vezetőjének tevékenységét…
…
1. függelék
A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

[a képre kattintva nagyított képet kapunk, ez is nagyítható még tovább]
2. függelék
A minisztérium hivatali egységeinek feladatai
…
2.1.5. Az informatikai helyettes államtitkár irányítása alá tartozó hivatali egységek feladatai
…
2.1.5.2. Informatikai Főosztály
1. Az Informatikai Főosztály az informatikai helyettes államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.
…
2.1.5.3. E-közigazgatási Főosztály
1. Az E-közigazgatási Főosztály az informatikai helyettes államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.
2. Az E-közigazgatási Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben
a) feladatkörében szakmailag előkészíti a szükséges jogszabály és közjogi szervezetszabályozó eszköz tervezetét;
e feladatai körében ellátja
aa) az elektronikus ügyintézésről,
ab) az elektronikus aláírásról,
ac) az elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról,
ad) az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködési képességéről szóló jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítését.

3. Az E-közigazgatási Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben
a) közreműködik a más szervek által készített jogszabálytervezetek külső és belső véleményezésében, a más tárcák által előkészített tervezetek belső egyeztetésében.

4. Az E-közigazgatási Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladataival összefüggésben
a) ellátja a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 161. §-ában meghatározott – az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet tevékenységével összefüggő – hatósági feladatokat,
b) kiadja az egyes szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokra (a továbbiakban: SZEÜSZ) vonatkozó ajánlásokat,
c) előírja az informatikai rendszerek együttműködéséhez szükséges, az adatkapcsolatokban érintett adatszerkezetekre vonatkozó követelményeket,
d) regisztrálja, engedélyezi és ellenőrzi az elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat, az elektronikus aláírási szolgáltatást és a SZEÜSZ-öket,
e) nyilvántartja a bejelentett és engedélyezett SZEÜSZ-ök, valamint az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak nem minősülő elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat,
f) kivizsgálja a hozzá érkező bejelentéseket és panaszokat,
g) vizsgálja az elektronikus dokumentumok titkosítása SZEÜSZ-ök esetén a közzétett, a hatóság által alkalmazott titkosító, dekódoló programok, valamint a hatóság által használt vagy közzétett kulcselőállító programok megfelelőségét.

5. Az E-közigazgatási Főosztály funkcionális feladataival összefüggésben
a) felel az e-önkormányzati rendszerek fejlesztésének, működtetésének összehangolásáért,
b) összehangolja a közigazgatási portálok és honlapok egységes üzemeltetését, az akadálymentes működés kidolgozását és folyamatos karbantartását,
c) gondoskodik az e-közigazgatási stratégia kidolgozásáról, folyamatos aktualizálásáról, éves lebontásáról és monitoringjáról,
d) gondoskodik a közigazgatási elektronikus azonosítási és fizetési eljárásokra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának megvalósíthatóságáról, szakmailag összehangolja a Kormány irányítása alá tartozó központi államigazgatási szervek ezzel összefüggő tevékenységét,
e) ellátja a közigazgatási informatikai infrastruktúrával kapcsolatos tervezési, létesítési, üzemeltetési, fenntartási és fejlesztési tevékenység e-közigazgatás tárgyában szakmai felügyeleti feladatait,
f) felel a közigazgatási informatika infrastrukturális eszközrendszerének fejlesztéséért, az üzemeltetés feltételeinek meghatározásáért e-közigazgatás tárgyában,
g) részt vesz az Európai Unió 2014–2020 közötti tervezési időszak Strukturális és Kohéziós Alapokból megvalósuló e-közigazgatási fejlesztéseinek előkészítésében, koordinálja a kapcsolódó ágazati álláspont kialakítását,
h) véleményezi az informatikai fejlesztést tartalmazó operatív program akciótervét, tervezett beavatkozásait és a támogatási konstrukciók útmutatóit, valamint felügyeletet gyakorol az informatikai fejlesztést tartalmazó operatív program akciótervének, tervezett beavatkozásainak és a támogatási konstrukciónak megvalósításában,
i) kidolgozza a monitoring rendszer működési modelljét, és részt vesz a monitoring bizottságon keresztül az akciótervek értékelésében,
j) gondoskodik az állampolgárok és a vállalkozások elektronikus közigazgatási szolgáltatások használatára ösztönzésről.

2.1.5.4. Fejlesztési Főosztály
1. A Fejlesztési Főosztály az informatikai helyettes államtitkár alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. A Fejlesztési Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben
a) feladatkörében szakmailag előkészíti a szükséges jogszabály és közjogi szervezetszabályozó eszköz tervezetét.

3. A Fejlesztési Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben
a) közreműködik a más szervek által készített jogszabálytervezetek külső és belső véleményezésében, a más tárcák által előkészített tervezetek belső egyeztetésében,
b) összehangolja az összkormányzati szintű közigazgatási informatikai alkalmazásokkal összefüggő igazgatásszervezési műveleteket,
c) gondoskodik a központi és területi közigazgatás informatikai együttműködése, az ágazati és az önkormányzati alrendszerek informatikai együttműködése, a nemzetközi közigazgatási informatikai rendszerekhez történő csatlakozás és informatikai együttműködés megvalósíthatóságáról.

4. A Fejlesztési Főosztály egyéb feladataival összefüggésben
a) egyetértési jogot gyakorol a közigazgatási informatikai stratégia megvalósításához szükséges ellenőrzési rendszer és biztonságpolitika területén,
b) felel a közigazgatási informatikai infrastruktúrafejlesztési stratégiájának, valamint a Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szervek fejlesztési, beszerzési terveinek jóváhagyásra történő előkészítésért,
c) jóváhagyásra előkészíti a közigazgatási intézmények, állami vagy részben állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok informatikai infrastruktúra-fejlesztési (szoftver, hardver, hálózati eszközök, telekommunikációs szolgáltatások) stratégiáit, a kormányhivatalok, központi hivatalok, közigazgatási szervek fejlesztési, beszerzési terveit,
d) az infokommunikációs kiadások tekintetében gondoskodik a közigazgatási szervek és állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok informatikai szervezeteinek folyamatos kontrolljáról, a pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos hatékonysági vizsgálatok, elemzések, teljesítmény-ellenőrzések végzéséről,
e) az ágazat szakpolitikai stratégiájának, valamint a kormányzati informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai stratégiai koncepcióknak megfelelően megvalósítja az ágazati szintű stratégiai tervezést; ennek során gondoskodik az átfogó, ágazati szintű, közép- és hosszú távú informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai stratégiai terv kidolgozásáról, folyamatos aktualizálásáról, éves lebontásáról, végrehajtásáról és monitoringjáról,
f) biztosítja a zártcélú elektronikus hírközlési, valamint a közigazgatás, bel- és igazságügy, központi kormányzat részére infokommunikációs szolgáltatásokat nyújtó, de nem állami tulajdonú gazdasági társaságokkal történő együttműködés feltételeit, a kormányzat gazdasági érdekeinek érvényesítését,
g) ellátja az elektronikus hírközléssel és informatikai piaci szolgáltatásokkal foglalkozó, állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok és a Magyar Állam által vagy annak közreműködésével alapított gazdálkodó szervezetek, továbbá az általuk alapított gazdasági társaságok működési feltételeinek értékelését, infokommunikációs tevékenységük ellenőrzését, ilyen jellegű feladataikat meghatározó üzletszabályzatok, fejlesztési tervek minősítését,
h) értékeli az elektronikus hírközlési szolgáltatási engedéllyel rendelkező, állami tulajdonban lévő vállalkozások informatikai szolgáltatásait és üzletmenetét, egyezteti és minősíti a fejlesztési célokat, irányokat és terveket, döntési javaslatot dolgoz ki a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy szervezet számára,
i) a minisztérium feladat- és hatáskörében felel a közigazgatási szervezetek infokommunikációval kapcsolatos infrastrukturális eszközrendszerének üzemeltetése, annak személyi és tárgyi feltételei meglétének, valamint az informatikai biztonsági előírások megfelelőségének és betartásának felügyeletéért és ellenőrzéséért,
j) felügyeli a közigazgatási szervezetek infokommunikációval kapcsolatos infrastrukturális eszközrendszerének üzemeltetését, annak személyi és tárgyi feltételeinek meglétét, valamint az informatikai biztonsági előírásoknak betartását,
k) felügyeli és ellenőrzi a közigazgatási informatikával foglalkozó szervezetek, valamint a közigazgatási intézmények, állami vagy részben állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok informatikai tevékenységét, és informatikai szempontból felügyeletet és ellenőrzést gyakorol a szervek felett,
l) felügyeli a közigazgatási szervezetek kezelésében lévő közigazgatási informatikai infrastruktúra eszközrendszerének (szoftver, hardver, hálózati eszközök, telekommunikációs szolgáltatások), továbbá az állami vagy részben állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok infokommunikációs infrastruktúráinak üzemeltetését,
m) ellátja a közigazgatási informatikai infrastruktúrával kapcsolatos tervezési, létesítési, üzemeltetési, fenntartási és fejlesztési tevékenység felügyeleti feladatait,
n) ellátja az elektronikus ügyintézési szolgáltatások, a központi elektronikus szolgáltató rendszer üzemeltetését végző szervezetek felügyeletét,
o) szakmailag felügyeli a jogszabályban meghatározott kormányzati célú hálózatokat,
p) közreműködik a hazai és nemzetközi pályázati lehetőségek feltárásában, az informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai pályázatok kidolgozásában; a projekttevékenység keretében tervezi, szervezi és koordinálja a fejlesztést, a rendszerintegrációt, szükséges mértékben részt vesz a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek szakterületi fejlesztéseiben,
q) folyamatosan monitorozza a minisztérium irányítása alá tartozó, a zártcélú elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó intézményeket, illetőleg a velük szerződött gazdasági társaságok szolgáltatási tevékenységét és javaslatot tesz a szolgáltatások fejlesztésére,
r) a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-nél és a KEKKH-nál folyamatosan ellenőrzi (ennek keretében monitorozza és minősíti) az elektronikus közigazgatási szolgáltatásokat biztosító informatikai rendszerek működését, megfelelőségét, biztonságát, a közigazgatási szolgáltatások nyújtására hatáskörrel rendelkező hatóságok bevonásával,
s) ellenőrzi az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok informatikai szervezeteinek informatikai kiadásait és beszerzési terveit,
t) felel az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer hálózatgazdai feladatainak ellátásáért,
u) felel a közigazgatási informatika infrastrukturális eszközrendszerének fejlesztéséért, az üzemeltetés feltételeinek meghatározásáért…
…
4. függelék
A miniszter által irányított, felügyelt háttérintézmények
…
Háttérintézmény: Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala
A miniszter hatásköre: irányítás
A miniszter által átruházott hatáskörben eljáró állami vezető: rendészeti államtitkár

Háttérintézmény: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
A miniszter hatásköre: szakmai felügyelet
A miniszter által átruházott hatáskörben eljáró állami vezető : informatikai helyettes államtitkár
A miniszteri hatáskör gyakorlásával összefüggésben közreműködő szervezeti egység: Fejlesztési Főosztály
A miniszter hatásköre: tulajdonosi joggyakorlói meghatalmazott
A miniszter által átruházott hatáskörben eljáró állami vezető: gazdasági helyettes államtitkár
A miniszteri hatáskör gyakorlásával összefüggésben közreműködő szervezeti egység: Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály…”

Forrás:
A belügyminiszter 15/2014. (IX. 5.) BM utasítása a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról; Hivatalos Értesítő; 2014. évi 45. szám, 2014. szeptember 5.; 5891-5981. oldalak (pdf)

36. szám, 2014. szeptember 8.

Tartalomjegyzék

Kiemelt hírek

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt hírek

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek