Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A Bizottság segíti a Tagállamokat kutatási és innovációs rendszereik megújításában (Szakpolitika Támogatási Eszköz)

„Az Európai Bizottság a mai napon elindította az új Szakpolitika Támogatási Eszközt (Policy Support Facility, PSF) melynek célja az EU tagállamok támogatása kutatás és innováció-politikáik megreformálásában. Az ilyen reformok elsőbbséget élveznek az uniós gazdaságpolitika területén, mivel a jól működő kutatási és innovációs rendszerek képesek újraindítani a gazdasági növekedést és munkahelyteremtést. Bulgária és Magyarország az első országok, amelyek igénybe veszik az eszköz által nyújtott támogatást.

Carlos Moedas kutatásért, innovációért és tudományért felelős biztos a következőképp nyilatkozott: “A válságból való kilábaláshoz, a növekedéshez és munkahelyteremtéshez szükséges szilárd alapok megteremtése érdekében minden európai uniós tagállamnak meg kell újítania kutatási és innovációs rendszereit. Együtt kell működnünk a szükséges reformok beazonosítása és végrehajtása során, mert ezek kulcsfontosságúak a fenntartható fejlődés elérésében.”

Bulgária az első tagállam mely úgy döntött, hogy igénybe veszi a PSF-t. Az Európai Bizottság támogatásával, hat vezető szakértő és más országból felkért kormányzati tisztviselő fogja lefolytatni Bulgária szakértői értékelését (peer review) és javaslatokat tesznek a kutatásfinanszírozás, a kutatói életpálya, illetve a tudomány és a gazdaság közötti tudástranszfer javítására.
Todor Tanev, Bulgária oktatásért és tudományért felelős minisztere így nyilatkozott: “Nagyra értékelem, hogy Bulgária lehet az új Szakpolitika Támogatási Eszköz első hivatalos felhasználója. Ez az eszköz segíteni fog minket a kutatási és innovációs rendszerünk hatékonyabbá tételéhez szükséges irányítási rendszerbeli reformok elindításában. A szakértői értékelés eredményei hozzájárulnak az Oktatási és Tudományos Minisztérium, illetve a kormány arra irányuló törekvéseihez, hogy Bulgária tudományos és az innovációs kapacitását növelje és azt sokkal inkább eredmény központúvá és a társadalom számára hasznosabbá tegye.”

Mindemellett az Európai Bizottság Magyarországgal is megállapodott, hogy támogatást nyújt egy, az év végén sorra kerülő szakértői értékelésre való felkészüléshez. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, Pálinkás József kifejezte elkötelezettségét az új kezdeményezés iránt. „A Szakpolitika Támogatási Eszközt (PSF) a Horizont2020 Keretprogram alatt működő olyan új eszköznek tartjuk, amely támogat minket, döntéshozókat a magyar kutatási és innovációs politika továbbfejlesztésében. A kiváló szakértői csoporttal történő közös munka által a pre-peer review, és az azt követő peer review segíteni fog minket a magyar kutatási és innovációs irányítási rendszer folyamatban lévő átalakításában”.

Háttér-információk:
A Szakpolitika Támogatási Eszköz egy olyan új eszköz az EU tagállamok kormányainak gyakorlati támogatására, amely segíti a szükséges reformok meghatározását, végrehajtását és értékelését a közfinanszírozás minőségének javítása (például a közfinanszírozás versenyelvűvé tétele és az egyetemek teljesítmény alapú értékelésének bevezetése, vagy az egyetemek és az üzleti élet együttműködésének ösztönzése) érdekében. Lehetővé teszi, hogy más országok kormányzati tisztviselői is hozzájáruljanak egy tagállam kutatási és innovációs politikái hatékonyságának értékeléséhez, emellett biztosítja, hogy színvonalas független szakértők is bevonásra kerüljenek a munkába. A PSF finanszírozását a Horizont 2020, az EU kutatási és innovációs programja biztosítja akár 20 millió euró értékben.

A 2015. évi éves növekedési jelentés a kutatást és innovációt (K+I) a hét prioritás egyikeként határozta meg a beruházások és a növekedés ösztönzéséhez szükséges tagállami strukturális reformok között. Hangsúlyozza az állami kiadások hatásosságának növelését jobb kutatási és innovációs stratégiák, programok és intézmények révén, valamint a vállalati innovációt ösztönző befektetésbarát környezetet biztosító reformok végrehajtását.

További információ:
Horizon 2020
2015-ös éves növekedési jelentés

Forrás:
A Bizottság segíti a Tagállamokat kutatási és innovációs rendszereik megújításában; Európai Bizottság; 2015. március 3.

Csepreghy Nándor: Az előző uniós költségvetési időszak zárásának újabb lépése a projektek szakaszolása

„A 2007-2013. évi európai uniós fejlesztési ciklus magyarországi zárásának újabb lépése a projektek szakaszokra bontása a fejlesztési források teljes egészében történő felhasználása érdekében – mondta Csepreghy Nándor.

A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár csütörtökön az MTI érdeklődésére emlékeztetett arra, hogy nemrégiben a Miniszterelnökség nyilvánosságra hozta a késedelemben lévő 1715 projekt listáját, a napokban pedig megjelent ezek szakaszolásról szóló kormányrendelet.

A helyettes államtitkár kiemelte, hogy a késedelemben lévő projektek közül meg kell határozni a pénzügyi ciklus zárásához a 2015 végéig kifizetési szintig biztosan megvalósuló projekteket. A kormányhatározatban meghatározott szakaszolással pedig az elszámolható részekre történő felosztást végeznék el, meghatározva pontosan, hogy a konkrét projekt mely részét lehet a 2007-2013-as időszakban elszámolni, kifizetni, illetve mely részét lehetne a 2014-2020-as költségvetési ciklusban finanszírozni.

Csepreghy Nándor elmondta: jelenleg az látszik, hogy a szakaszolás főleg a derogációs programokat, illetve az infrastrukturális fejlesztéseket érinti, de ennél szélesebb is lehet a spektrum. Számítások szerint az 1500 milliárd forint értékű megvalósítás szempontjából veszélyben lévő projektállományból 500 milliárd forint kifizetés van csúszásban, és ez utóbbi kör érinti a szakaszokás.

Az elszámolás zárási folyamatában meg kell mondani azt is, hogy melyek a teljesen “bebukó” projektek, ezeknél felmerül az intézményei felelősség kérdése, és szankcióként az állami költségvetés csökkentése, illetve a további pályázatokból való kizárása – tette hozzá.

A kormányhatározat a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg; eszerint március végéig az operatív programok végrehajtásáért felelős minisztereknek át kell világítaniuk, illetve aktualizálniuk kell az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló, a 2007-2013 programozási időszakban indított, szakaszolással érintett és a feszített megvalósítási ütemezésű projekteket.

Ugyancsak a hónap végéig kell az érintett tárcavezetőknek teljes körűen átvilágítani a 2007-2013 programozási időszakban indított, várhatóan 2015. december 31-ig nem befejezhető, és a 2014-2020-as fejlesztési célokhoz nem illeszkedő, azaz szakaszolás alá nem vonható projekteket.

A Miniszterelnökséget vezető miniszternek pedig a nemzeti fejlesztési miniszter, a nemzetgazdasági miniszter és az emberi erőforrások minisztere bevonásával április végéig kell jelentést készítenie a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság részére az átvilágítások eredményéről és a kapcsolódó feladatokról.”

Forrás:
Az előző uniós költségvetési időszak zárásának újabb lépése a projektek szakaszolása; Miniszterelnökség; 2015. március 5.

Közigazgatás- és Közszolgáltatásfejlesztési Stratégia 2014-2020 (Letölthető)

„…A dokumentum az egész közigazgatás fejlesztését célozza, nagy hangsúlyt fektet a közigazgatás szervezési feltételeinek, illetve személyi állományának fejlesztésére, valamint a közszolgáltatások színvonalának javítására és az elektronikus támogatások fejlesztésére is. Bár felépítésében, beavatkozási logikájában néhol eltér a 2010-2014 között megkezdett államreform alapjául szolgáló Magyary Programoktól (11.0 és 12.0), azok alapvető céljaival és fejlesztési irányaival nem szakít. A Stratégia a Magyary Programok folytatásának, átdolgozásának is tekinthető.
A Stratégia következetes és átlátható intézményi struktúrában, korszerű és ügyfélbarát eljárásrenddel, mindenki számára elérhetően működő, nemzeti hivatástudatú, szakmailag felkészült, etikus és motivált személyi állománnyal rendelkező, a lehető legalacsonyabb adminisztrációs költséggel, versenyképes szolgáltatási díjakkal és rövid ügyintézési határidőkkel működő közigazgatást képzel el. A fejlesztés soron következő lépcsője tovább bontja a gátakat a közigazgatás és a közszolgáltatások egyéb területei között, elősegítve a hatékonyabb működés, a hatékonyabb állam kialakítását.

A tervezett reform elképzelések megvalósulásával a ráfordított idő, pénz, szaktudás és ügyfélbarát rendszer meghozhatja a várt eredményt, egy hatékonyan működő magyar közigazgatást…”

Forrás:
Közigazgatás- és Közszolgáltatásfejlesztési Stratégia 2014-2020 (pdf)

Közigazgatás, politika

Egyre nehezebb helyzetben vannak a kórházi beszállítók

„Már adó- és járulékfizetési kötelezettségeit is csak hitelből tudja finanszírozni az egészségügyi beszállítók egy része, miután a kórházak több hónapos elmaradásban vannak a számlák kifizetésével. A kórházigazgatók az állami konszolidációra várnak, eközben sok kkv működése lehetetlenülhet el.

Csaknem 71 milliárdot tett ki január végén a kórházak adósságállománya. Ez minimális csökkenés az egy hónappal korábbi 72,8 milliárdhoz képest. Ebből is látszik, amit a beszállítók már tavaly év végén jeleztek: az intézményvezetők a beígért adósságkonszolidációra várnak, és gyakorlatilag semmit sem tesznek tartozásaik rendezéséért.

Egyre jellemzőbb, hogy az intézmények vezetői már nem is indokolják a nemfizetést – mondja az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Rásky László jelezte: a tagvállalatok körében a tavalyi esztendőről készített friss felmérésből kiderül: 2013 vége és 2014 vége között 50 százalékkal emelkedett a lejárt követelésállomány. Ez az egész iparágat tekintve azt jelenti, hogy a műtéti eszközöket, képalkotó diagnosztikai berendezéseket, kellékanyagokat, valamint az IT-megoldásokat szállító, döntően kis- és közepes vállalkozások összes lejárt követelése tavaly év végén elérhette a 30 milliárd forintot, ami az összállomány több mint 40 százaléka. A cégek teljes kórházi kintlévőségének átlagosan a 62 százaléka lejárt követelés, ennek pedig majdnem a 4 százaléka még 2013-as esedékességű.

Ebben a helyzetben egyre több, főleg kisebb magyar cég kényszerül arra, hogy hitelt vegyen fel a munkabérek, illetve közterheik teljesítésére. Ugyanakkor a másik oldalon az a sajátos helyzet is mind jellemzőbb – mutat rá Rásky László –, hogy a számla benyújtásakor még a kórházak kérik a beszállítótól köztartozás-mentesség igazolását, és ha ezzel nem tud szolgálni a beszállító, nem fogadják be a számláját.

Az orvostechnikai beszállító cégek működése a tartósan fennálló kórházadósságok miatt mindinkább ellehetetlenül, márpedig a fizetőképesség megőrzése e cégeknek is elemi érdekük, hiszen például az újabb tendereken is csak akkor indulhatnak, ha nincs köztartozásuk. Az alacsony ágazati profitráta miatt a nagy cégeknél is egyre gyakoribb a nullszaldóhoz közelítő üzemi eredmény. Márpedig a nullás és pláne a veszteséges működést az anyacégek sem fogják a végtelenségig tolerálni – mondja az OSZ főtitkára. Tény az is – tette hozzá –, hogy a gyógyszer-nagykereskedőkhöz hasonlóan a technológiai beszállítók is mind többször kötik előre fizetéshez az áruszállítást vagy éppen a gépek, berendezések karbantartását, javítását.

Az egészségügy vezetése áprilisra 60 milliárd forintos, központosított kórházkonszolidációt ígér. Ez több mint tízmilliárd forinttal elmarad a december, illetve a január végi összadósságtól, és az Orvostechnikai Szövetség szerint a tényleges adósságrendezésig még jelentős mértékben nőhet is a különbség. Az adósságkonszolidáció elvei és menete is ismeretlen ugyanis egyelőre a cégek előtt, és az OSZ információi szerint még cégszinten sem összesítették a rendezendő számlák összegét. Ez pedig oda vezethet, hogy akár őszig várniuk kell a beszállítóknak arra, hogy kifizessék számukra a kórházak tartozásait.

Rásky László azt mondja, ők már tavaly ilyenkor is azt javasolták, hogy fokozatosan kezdjék meg a tartozások lefaragását, a legrégebbi számlák kiegyenlítésével, majd készítsen a kormány ütemtervet a teljes és fokozatos, az államháztartás és a cégek számára is egyaránt elfogadható konszolidációra. Ehelyett hónapok óta nem történik más, mint hogy újra és újra csak türelemre intik a beszállítókat – emlékeztet a főtitkár.

Megállíthatatlan eladósodás
Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek által jelentett lejárt tartozásállomány összege január 31-én 98,6 milliárd forint volt. Ez 400 millió forinttal több az egy hónappal korábbinál. A legnagyobb, 71 milliárdos adósságot az egészségügyi intézmények görgetik maguk előtt. A költségvetési intézmények éves átlagos összadóssága tavaly már a 100 milliárdot is meghaladta, és ezzel csúcsot döntött.”

Forrás:
Egyre nehezebb helyzetben vannak a kórházi beszállítók; Haiman Éva; Világgazdaság Online; 2015. március 2.

Bevezették: földadó Karádon és Somogytúron

„Ez maradt a párszáz fős kistelepülések egyetlen lehetősége, szép lassan máshol is be fogják vezetni – mondja a földadóról Müller Tibor somogytúri polgármester. Településének képviselő-testülete ugyanis – akár csak a Túrral közös hivatalt alkotó Karádé – úgy döntött, bevezeti a földadót.

– Igaz, hogy csak néhány százan élnek a falunkban, de háromezer hektár a külterületünk és a földek nyolcvanöt százaléka az ország különböző pontjain élők kezében van – így a somogytúri polgármester. – Vágják az erdőt, adják bérbe a szántót, sokukról azt se tudjuk, kicsodák. A település e közben semmit nem profitál ebből. Most úgy gondoltuk, változtatunk ezen. Én már tíz éve is javasoltam a földadó bevezetését, de akkor még nem lehetett. Remélem, nem vonják vissza ezt a lehetőséget, mert számos, bajban lévő kisközségnek nem lesz más választása. Ez az ugyanis, ami úgy hozhat bevételt, hogy a helyi lakosságot nem terheli. Hatmillió forintra számítunk a földadóból.

Müller Tibor úgy véli, az iparűzési adó bizonytalan. – A vállalkozások könyvelői tudják úgy alakítani a fizetendőket, hogy a következő évben visszakérik az egyszer már befizetett adót, miközben azt az önkormányzat már elköltötte. Somogytúron most vezettük be a vállalkozók építményadóját is. Ezzel és a földadóval nem lehet „trükközni”.

Karádon kevésbé szigorú a földadó-rendelet: a helyi lakosok mentesülnek alóla, a nem életvitelszerűen ott tartózkodók közül is csak azok fizetik a hektáronkénti ötezer forintot, akiknek húsz hektárnál nagyobb egybefüggő területük van. – Néhány napunk volt, hogy december elsejéig kihirdessük, akarunk-e új adót bevezetni – magyarázza Schádl Szilárd karádi polgármester. – Egymásnak ellentmondó információkat lehetett hallani akkortájt, hogy miképpen alakul az önkormányzatok finanszírozása. Be akartuk magunkat biztosítani, elsősorban az itt élőket. A földek nagy része Karádon sem helyiek tulajdonában van, a falubelieknek pedig esélyük sincs arra, hogy földhöz jussanak, esetleg visszaszerezzék azokat a területeket, melyeket a gazdasági válság kezdetén felvásároltak tőlük.

Az ország egyes településein demonstrációval is tiltakoztak már az érintett gazdák a földadó ellen. Ezen új adónem bevezetését – amikor kiderült, hogy a kormány lehetőséget ad az önkormányzatoknak új települési adók kivetésére – először Schmidt Jenő tabi polgármester, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke vetette fel. Úgy vélte, a kistelepüléseknek más erőforrásuk nincs, mint az őket körülvevő magántulajdonú mezőgazdasági földterület. És – tette hozzá – sok a nem helyben lakó tulajdonos, ezért kicsi a kockázata a földadónak. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) nyomban reagált, mondván, tovább rontaná a mezőgazdaság teljesítményét, a vidék népességmegtartó képességét, ráadásul az egyébként is nehéz helyzetbe hozott földtulajdonosokat terhelnék tovább a több szempontból is diszkriminatív földadóval…”

Forrás:
Bevezették: földadó Karádon és Somogytúron; Fónai Imre; sonline.hu; 2015. március 2.

Földadó nélkül nem futja segélyre?

„Mind a szociális segélyezés, mind a földadó szempontjából átmeneti év lesz az idei – állítja a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.

Schmidt Jenő szerint az önkormányzatok többsége egyelőre nem vállalta a konfliktust a helyi lakossággal, és annak ellenére nem csorbította lényegesen a szociális juttatásokat, hogy azokat március 1-től részben vagy egészében saját zsebből kell finanszírozniuk.

Az új szisztéma szerint a rászorulók a járásoktól jövedelemkompenzáló, míg az önkormányzatoktól kiadáskompenzáló támogatásokat igényelhetnek. Az utóbbiakban azonban igencsak nagyok lehetnek az eltérések, és nagyon úgy néz ki, hogy éppen azok a települések nem lesznek képesek szoros védőhálót szőni, amelyeken a legtöbb a rászoruló.

A bevételek növelése érdekében egyre több település vezeti be a földadót, információink szerint eddig már több mint egy tucat ilyen rendelet született. A TÖOSZ elnöke szerint erre év közben is van lehetőség, az önkormányzatok többsége mégis kivár, hiszen bizonytalan, tervez-e valamilyen ellenlépést a kormány, amelyen belül az agrártárca kifejezetten elutasító az új adónemmel szemben.

A települések többsége mindazonáltal a földadó nélkül nem, vagy csak részben képes saját forrásból finanszírozni a segélyeket. Többek között ezért is vezeti be ezt az adózási formát egyre több önkormányzat. Ennek ellenére, amit azt a szociális államtitkár korábban jelezte, a rászoruló önkormányzatoknak sem fizeti majd ki a költségvetés automatikusan a havi normatíva és a valós költés közötti különbözetet.

Czibere Károly szerint ugyanis az elmúlt években 15 ezer fővel nőtt az önkormányzati szférában foglalkoztatottak száma, ezek jó része hivatali alkalmazott, és – mint fogalmazott – ebből is látszik, hogy az önkormányzatok nem feltétlenül az adott településen élők javára fordítják a kivetett helyi adókat. Ezért egyedileg kell majd elbírálni év végén a támogatási igényeket.”

Forrás:
Földadó nélkül nem futja segélyre?; Világgazdaság Online; 2015. március 4.

Almásfüzitő 700 milliója is beragadt a Buda-Cash botrány miatt

„Karánsebesy Lukács, Almásfüzitő polgármestere a Hír Tv-ben elmondta: pár hete is kaptak olyan nyilatkozatot, hogy portfóliójuk létezik a Buda-Cashnél, ahova egyébként 2011-ben a PSZÁF javaslatára vitték át a település megtakarításait.

Almásfüzitő önkormányzatának több mint 700 millió forintja ragadt benn a Buda-Cash-botrány nyomán. Karánsebesy Lukács, a település polgármestere a Hír TV-nek elmondta: ez az összeg 12 év megtakarítását jelenti, portfóliójuk az egykori PSZÁF javaslatára, 2011-ben vitték át a Buda-Cash Brókerházhoz, korábbi szolgáltatójuk megszűnése miatt. A község vezetője hangsúlyozta: az összeg jelentős részét magyar állampapírban tartották, ebből a megtakarításból tudtak évente fejleszteni, beruházni a településen.

Almásfüzitő vezetése a jegybankelnöktől kért levélben segítséget; abban bíznak, hogy az MNB segítségével legalább a lejáró állampapírjaik összegéhez, az idei költségvetésbe már betervezett 23 millió forinthoz hozzá tudnak jutni.

– Sajnos óriási pénzről van itt szó, legalábbis egy kistelepülés életében ez óriási pénz. Névértéken több mint 700 millió forint. Maga a befektetés is, úgy gondolom, hogy tényleg a biztonság irányába volt teljes mértékben kihegyezve, hisz a portfólió 87,5 százaléka magyar állampapírban van. Nem véletlenül mondom, hogy van, mert még a legutóbbi hetekben is erről nyilatkozatunk van, hogy létezik ez a portfólió számunkra – mondta Karánsebesy Lukács.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Magyarország élőben című műsorban azt mondta, a kedvezőbb kamatra spekuláló helyhatóságok más elbírálás alá esnek majd.

– Én nem zárom ki, ha olyan helyzet állna elő, hogy az önkormányzat nem tudja a béreket vagy a szociális segélyeket kifizetni, akkor az államnak segíteni kell, közbe kell lépnie. Ha azonban olyan dologról van szó, hogy egy önkormányzat a pénzét azért parkoltatta egy ilyen pénzintézetnél, mert úgy gondolta, hogy a kamatok kedvezőbbek, akkor azt gondolom, hogy ez más elbírálás alá esik – fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter.”

Forrás:
Almásfüzitő 700 milliója is beragadt a Buda-Cash botrány miatt; kemma.hu; 2015. március 3.

Buda Cash – Megkezdődött a károsult önkormányzatok kártalanítása

„Megkezdődött a Buda Cash-ügy károsult önkormányzatainak kártalanítása, a pénz a jövő hét elején megérkezhet a helyhatóságokhoz – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a HírTV Magyarország élőben című műsorában.

A tárcavezető közölte: már van olyan önkormányzat az érintett 67 közül, amelyhez megérkezett a támogatás. A nemzetgazdasági miniszter arra számít, hogy amelyik település még nem kapta meg, ahhoz is megérkezik a támogatás a jövő hét elején.

Szavai szerint az a legfontosabb, hogy az emberek a bérüket minél hamarabb megkapják. Azoknál az önkormányzatoknál, ahol nem volt más keret a bérek, segélyek kifizetésére, azoknál tudták a gyorssegélyt biztosítani – mondta.

A teljes kárösszeg több mint 3 milliárd forint, ennek a rendezése csak később történhet meg – jelezte Varga Mihály…”

Forrás:
Buda Cash – Megkezdődött a károsult önkormányzatok kártalanítása; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2015. március 7.

Száznégy településen működik Baranyában az ügysegédi rendszer

„Dr. Horváth Zoltán kormánymegbízott sajtóközleménye az ügysegédi rendszer baranyai bővítéséről.

“A Magyary Program keretében megvalósuló államigazgatási reform eredményeként több mint két éve működnek a megyei kormányhivatalok járási hivatalai – Baranya megyében 10 járási hivatal került kialakításra – , amelyeknek legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása. A fő cél, hogy az államigazgatás minél közelebb kerüljön a lakossághoz. Ennek jegyében a járási hivatalok már működésük kezdetén azonnal megkezdték a települési ügysegédi rendszer kialakítását.

A kormányhivatal települési ügysegédek útján biztosítja, hogy az állampolgároknak lehetőségük legyen államigazgatási ügyeik kezdeményezésére, ügyeik elintézésére lakóhelyükön is. Ez fontos lépés az ügyfélbarát, szolgáltató közigazgatás megvalósítása érdekében.

Az együttműködés jogi keretét megállapodásban rögzítették a kormányhivatal és az érintett települési önkormányzatok.

Baranya megyében jelenleg 77 településen működik az ügysegédi rendszer, amelynek keretében a hét meghatározott napján a járási hivatal munkatársai a községekben fogadják az ügyfeleket.

A Baranya Megyei Kormányhivatal 2015. március 1-től az eddigiek mellett, újabb 27 településen biztosítja az ügysegédi rendszer elérését a községek lakói számára, így a jövőben 104 településen fogadjuk heti rendszerességgel ügyfeleinket. Az ügysegédi rendszer bővítését indokolta az is, hogy pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere március 1-től jelentős mértékben átalakult, az állam és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai élesen elválasztásra kerültek. A kötelezően nyújtandó ellátások közül az aktív korúak ellátását a járási hivatalok állapítják meg.

Az ügysegédi rendszerbe belépő községek települési önkormányzatai és a Kormányhivatal között az együttműködési megállapodások aláírására a napokban kerül sor, amelyek a működési feltételek helyi biztosítását rögzítik. Az ügysegédek felkészítését a feladat magas színvonalú ellátásra megkezdtük, akik március végéig 5 napos képzésen vesznek részt.”

Forrás:
Száznégy településen működik Baranyában az ügysegédi rendszer; Pécsi Újság; 2015. március 5.

Közigazgatási, politikai informatika

Feljegyzés az amerikai népnek az adatok felszabadításáról

Áttekintés: Mi is az az adattudomány és miért fontos?
Elérkezett az adatok kora. A közösségi értékeléssel készült termékismertetőktől a valós idejű közlekedési figyelmeztetésekig a „nagy adatok” életünk részévé váltak. Kutatói becslés szerint 2013-ban körülbelül 4 zettabájtnyi adat volt világszerte…A létező adatok zömét az utóbbi években hozták létre és az adatmennyiség robbanásszerű növekedése folytatódni fog. Ebben a helyzetben az adattudomány – az képesség, hogy a nagyon nagy és összetett adathalmazok alapján jobban megértsük a dolgokat és a világot – alapvető fontosságú.

Bár a vállalkozások számos esetben felhasználják az adatokat, hogy versenyelőnyre tegyenek szert, de a nagy adatokkal és az adattudománnyal kapcsolatos tevékenység nyeresége aránytalanul nagy mértékben az Internettel kapcsolatos műszaki eljárásokhoz (közösségi média, keresés, e-kereskedelem) kötődik. Ennek ellenére az adatokra alapozó átalakulás más területeken is a küszöbön áll. Ilyen például a precíziós egészségügy az intelligensebb egészségügy más formáival együtt, az egyénre szabott oktatásügy, a tárgyak Internete (Internet of Things), az egymással kommunikáló eszközök és érzékelők világa.

Az Obama-kormányzat számára fontos az adatok felhasználása a jobb kormányzat működés és a néppel folytatott kommunikáció megjavítása miatt. 2013. május 9-én Obama elnök aláírta az 13642. számú elnöki utasítást, amely a nyílt és gépileg olvasható formátumú adatokat tette a kormányzati információ alapjává. Az elmúlt néhány évben a kormányzat számos nyíltadat-kezdeményezést indított, hogy felgyorsítsa és kiterjessze a nyílt adatokkal kapcsolatos kezdeményezéseket a kormányzat területén, mindenki számára könnyen elérhetővé tegye azokat az értékes adatokat, amelyeket egyébként az adófizetők dollárjaiból hoztak létre…

Mivel jelentős haszonnal járhat az ország számára, ha felelős és alkotó módon használjuk a közadatokat, ezért fontos, hogy együttműködve folytonosan tágítsuk az adattudomány határait. Tekintettel a jelen kormányzat által az adatoknak tulajdonított fontosságnak és az ennek nyomán kibontakozó lendületnek, most jött el az ideje annak, hogy megteremtsük a tartós alapokat a közjó érdekében felhasznált adatok számára. A magam részéről ezért térek vissza, a magánszektorban eltöltött hosszú idő után, a szövetségi kormányzat állományába, hogy a kormányzat Technikai Főigazgatójának (Chief Technology Officer) helyetteseként és az Adatügyi Főigazgatóként a szövetségi kormányzat adatpolitikáját vezessem.

A szervezetek egyre jobban felismerik, hogy az előnyök maximalizálása megköveteli az adatokkal kapcsolatos feladatok irányítására egy felelős vezető kinevezését. Számos vállalkozás, önkormányzat, szövetségi szervezet már megtette ezt. Ez így kinevezett vezetőket Adatügyi Főigazgatónak (Chief Data Officer – CDO) vagy Adattudományi Főigazgatónak (Chief Data Scientist – CDS) hívják. Az a szerepük, hogy segítsék szervezeteiket, hogy az adatokkal kapcsolatos tevékenység szervezett és hatásos formában az üzleti (vagy a közigazgatás esetében szervezeti) célok szolgálatában álljon.

Az Egyesült Államok első Adattudományi Főigazgatójának szerepe
A fentiekből következőleg az lesz a feladatom, hogy felelősségteljes és megfelelő módon biztosítsam az adatforrásokat, ezek feldolgozását és felhasználását, hogy elősegítsük az átláthatóságot, biztonságot nyújtsunk, támogassuk az innovációt, mindezt az amerikai nép érdekében, hogy maximalizáljuk az adatokra fordított nemzeti befektetések megtérülését.

Ezek alapján, mi is tulajdonképpen a teendőm? Kezdetben négy tevékenységre fogok összpontosítani:

  • Távlatos elképzelés kidolgozása arra, hogy a szövetségi kormányzat által kezelt adatok a maximális társadalmi hasznot nyújtsanak.
  • Országos adatpolitika kialakítása, amely lehetővé teszi a közös szolgáltatásokat és előre mutató eljárásokat, biztosítva nemzetünk vezető szerepét az adatok korában.
  • A szövetségi kormányzat szervezeteivel együttműködve kialakítani a legjobb adatkezelési gyakorlatokat és biztosítani az adatbázisok hosszútávú fenntarthatóságát.
  • A legjobb adattudományi szakértők megnyerése és megtartása a közszolgálati adattudomány számára, a fenti célok érdekében, továbbá összekötő kapocsként tevékenykedni a kormányzat, tudományos világ és az ipar között.

Feladataim teljesítésében számos területet kiemelten fogok kezelni, beleértve az alábbiakat:

  • Precíziós egészségügy. Az egészségügyi és genomikai adatok hihetetlen esélyt adnak arra, hogy az egy kaptafára felhúzott egészségügyet átalakítsuk egy ténylegesen személyre szabott rendszerré, amely tekintettel van a génekben, környezetekben és életstílusokban megnyilvánuló egyéni különbségekre, hogy így optimális megelőzést és gyógyítást tudjon nyújtani. A közösségi és magán erőfeszítések összehangolásával az Elnök Precíziós Egészségügyi Kezdeményezése keretében, azon fogunk dolgozni, hogy segítsük megteremteni az adatokon alapuló, felelősségteljes és biztonságos egészségügyet.
  • Használható adattermékek. Az Elnök 13642-es utasítása a gépileg olvasható adatokról hatalmas lehetőséget ad arra, hogy termékeny módon hozzunk összefüggésbe adatkészleteket. A kihívás az, hogy a nyílt adatok szükségesek, de nem minden esetben elegendőek. Ezért azon fogunk dolgozni, hogy ne csak nyers adatkészleteket, hanem olyan hozzáadott értéket képviselő „adattermékeket” hozzunk létre, melyek számos forrásból származó adatokat integrálnak és mutatnak be hasznos módon.
  • Felelősségteljes adattudomány. Gondosan és megfontoltan fogunk dolgozni annak biztosítására, hogy az adattudományi politika védje a magánszférát és figyelemmel legyen a társadalmi és etikai következményekre.

Forrás:
A Memo to the American People from U.S. Chief Data Scientist Dr. DJ Patil. Unleashing the Power of Data to Serve the American People; D.J. Patil; The White House; 2015. február 20.
Lásd még: Putting the Power of Data to Work for America; D.J. Patil; The White House; 2015. február 25.
D.J. Patil; The White House
D.J. Patil a Twitteren
DJ Patil @ Strata + Hadoop 2015; D.J. Pati előadása, Obama bevezetőjével; 2015. március 5. (videó)
Lásd még: Executive Order — Making Open and Machine Readable the New Default for Government Information (Executive Order 13642); The White House; 2013. május 9.
The Precision Medicine Initiative: Data-Driven Treatments as Unique as Your Own Body és FACT SHEET: President Obama’s Precision Medicine Initiative

Informatika, távközlés, technika

A biometrikus azonosítás adatvédelmi kockázatai

„Újabb biometrikus azonosításon alapuló fizetési rendszerek jelennek meg. Ma már lehet ujjlenyomattal, szívveréssel, öltöny közelítéssel, tenyér erezettel, sőt, akár köhintéssel is fizetni. Legalábbis a technológia adott.

Érvek a biometrikus azonosítás mellett
Praktikus dolog biometrikus azonosítóval fizetni, hiszen ujjunk, tenyerünk és szívünk mindig nálunk van. A bankkártyával ellentétben nem hagyjuk otthon, nem veszítjük el, nem rongálódik meg… és sorolhatnánk. A kártyához tartozó PIN kódot elfelejthetjük vagy épp nem biztonságos helyre írjuk fel, átadjuk másnak, aki visszaél vele. Ezeket a kockázatokat a biometrikus azonosítással kivédjük.

Adatvédelmi aggályok
Mivel a biometrikus azonosítás során nem egy képzett azonosítóval azonosítanak, hanem az érintett személyt maga természetes jellemzőjével, fokozott a kockázata annak, hogy leplezett technikákkal, tudtán kívül azonosítsák és kövessék.

Képes például a szívritmus azonosításon alapuló rendszer arra is, hogy a munkáltató a dolgozót tudtán kívül azonosítsa, megfigyelje aktuális egészségi állapotát, esetleg a szívritmusa alapján a munkavégzését ellenőrizze és ezáltal befolyásolja a viselkedését. Akár egy szobakerékpárhoz hasonló módon, alacsony szívritmus esetén több feladatot ad a gép a dolgozó részére…

A másik veszély, hogy bár azt gondoljuk, a biometrikus azonosítás 100% hitelességű, ez még sincs így. A köztudatban hitelesnek gondolják a biometrikus azonosítást, a biometrikus azonosító rendszer használata során tárolt információkat megkérdőjelezhetetlen igazságnak tekintik, így hamis következtetések levonására alkalmas, pl. az illető tényleg ott volt-e a gyilkosság helyszínén vagy sem.

Ehhez kapcsolódik a személyazonosság lopás, mely szintén helyrehozhatatlan károkat eredményezhet. Míg a PIN kóddal, egyéb más azonosítási móddal új azonosítót kap az ügyfél visszaélés esetén, a biometrikus azonosításnál ez nem lehetséges.
Az automatizált adatfeldolgozás e körben fokozottan eredményezhet megbélyegzést, diszkriminatív vagy más jellegű visszaélést.

Ha gyermekeink abban a közegben nőnek fel, hogy adataikat sok helyen sok embernek kiszolgáltathatják, könnyebben adnak meg magukról egyéb adatokat is, pl. meztelen fotókat, melyek későbbi visszaélés esetén az öngyilkosságba is kergetheti az áldozatot.

Az adatvédelem nincs a fejlődés ellen, de garanciális elemeket kell beépíteni az azonosító rendszerekbe, hogy a fentiek és más visszaélések elkerülhetők legyenek. A veszélyekre nem szoktak gondolni a rendszerek telepítői, fejlesztői a tapasztalatok szerint…”

Forrás:
A biometrikus azonosítás adatvédelmi kockázatai; Adatvédelmi szakértő blogja; 2015. március 3. [A webhelyen további, a témához kapcsolódó információ található.]

Brüsszeli vita a roamingdíjak és a netsemlegesség miatt

„Nagy összecsapás várható az uniós jogalkotó intézmények között a netsemlegesség és a roamingdíjak eltörlése miatt, miután a tagállamok kormányait tömörítő tanács minősített többséggel elfogadta a maga, az Európai Bizottság javaslatától és az Európai Parlament (EP) álláspontjától meglehetősen eltérő változatát a témában.

Abban a kizárólagos kezdeményezési jogkörrel rendelkező bizottság és a társ-jogalkotó EP között nem volt vita, hogy 2015 végén a távközlési társaságoknak meg kell szüntetniük az unión belüli külföldi telefonálás, üzenetküldés és adatforgalom után beszedett barangolási díjakat, valamint az úgynevezett netsemlegesség törvénybe foglalása révén az internetszolgáltatók nem tehetnének különbséget, hogy milyen szolgáltatások mekkora sávszélességet kaphassanak. Így például mobilszolgáltatók nem dönthetnék el, melyik internetes zeneszolgáltató szolgáltatásait milyen feltételekkel vehetik igénybe a felhasználók, és azt sem tudnák megtiltani, hogy mobiltelefon-előfizetés helyett ügyfeleik internetes telefon- és üzenetküldő szolgáltatásokat használjanak, mint például a Viber vagy a Skype.

Ezzel ellentétben a tagállamok által elfogadott úgynevezett tárgyalási mandátum, amely alapján az EP képviselőivel tárgyalnak, azt mondja ki, hogy változtatni kell a roamingszabályozáson, köztes lépésként a roamingdíjak teljes kivezetése előtt. A tanács szerint az unión belüli külföldi telefonálás így is sokkal olcsóbbá válthat. A tagállamok a roamingdíjak eltörlése helyett pusztán azt írnák elő, hogy a szolgáltatóknak egy később meghatározandó keretig kellene ingyenessé tenniük az EU-n belüli barangolást, annak kimerülése után viszont továbbra is felszámolhatnának roamingdíjat, igaz, legfeljebb annyit, amelyet ők maguk fizetnek azért, hogy más társaságok távközlési hálózatát igénybe vegyék.

A roamingdíjak teljes eltörlésének szükségességét csak 2018 közepén, három év múlva kellene újra értékelnie az Európai Bizottságnak. A tanácsi álláspont szerint a piaci szereplőknek időre van szükségük ahhoz, hogy alkalmazkodjanak az új körülményekhez. Az EU Observer uniós hírportál szerint ezzel a tagállamok megszegik a roamingdíjak felszámolására tett ígéretüket.

A netsemlegesség terén a tanács azt iktatná törvénybe, hogy a felhasználóknak joguk van tetszőleges tartalmakhoz hozzáférni és azokat megosztani, a szolgáltató cégeknek pedig diszkrimináció nélkül kell kezelniük az internet forgalmát. Kiskaput nyitna viszont a tanács a netsemlegesség szabályain azáltal, hogy bizonyos kivételekkel, a szükségesnél nem hosszabb ideig bizonyos típusú adatforgalmakat korlátozni vagy akár blokkolni is lehetne, a szolgáltatók pedig az internethozzáférés általános és akadálytalan biztosítása mellett köthetnek olyan megállapodásokat, amelyekkel egyes szolgáltatások számára garantált minőségű hozzáférést biztosítanak.

A roamingdíjakat és a netsemlegességet szabályozó uniós rendelet a tervek szerint 2016. június 30-án léphet hatályba, de csak akkor, ha a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek sikerül megállapodnia. A két intézmény egyetértése nélkül ugyanis nem születhet uniós jogszabály.

A várható összecsapást jelzi, hogy több mint 120 EP-képviselő máris levélben fordult a Tanács soros elnökségéhez, amelyben nemtetszésüknek adnak hangot a tagállamok elképzelései miatt. A levél tanúsága szerint, amelyet Marietje Schaake holland, liberális EP-képviselő tett közzé az interneten, a képviselők úgy látják, hogy erős távközlési egységes piac, valódi netsemlegesség és a roamingdíjak tényleges eltörlése nélkül a digitális egységes piac sem tud “virágozni”. A Tanács álláspontja, az aláírók szerint minden, csak nem ambiciózus.

“Ez kétségkívül jelentősen kiábrándítja majd az állampolgárokat. Mérhetetlenül nagy a különbség a roamingdíjak eltörlése és egy napi 5 megabájtos keret között” – húzzák alá a levelet jegyző EP-képviselők, akik szerint nincs több vesztegetni való idő arra, hogy létrejöjjön a jövő próbáját is kiálló távközlési és digitális közös piac, ezért a roamingdíjak mielőbbi eltörlését, és a netsemlegesség világos szabályainak lefektetését sürgetik. A magyar EP-képviselők közül a levélhez a fideszes Deutsch Tamás és Pelczné Gáll Ildikó, valamint a szocialista Szanyi Tibor és Ujhelyi István, továbbá az RMDSZ politikusai, Winkler Gyula és Sógor Csaba is csatlakozott.”

Forrás:
Brüsszeli vita a roamingdíjak és a netsemlegesség miatt; SG.hu/MTI; 2015. március 5.

Mégsem számolnák fel még a roamingot

„Az év vége helyett csak 2018-ban szüntetné meg a mobiltelefonos barangolási díjakat az a tárgyalási mandátum, amit az EU soros lett elnöksége kapott szerdán a tagállamoktól az Európai Parlamenttel való alkudozások megkezdésére az egységes távközlési piacról szóló javaslatról. Az EP álláspontja a roaming és a nyílt internet kérdésében is jóval ambiciózusabb a Tanácsénál.

Általános csalódást váltott ki az Európai Parlament térfelén az a mandátum, amit az EU lett soros elnöksége kapott szerdán a tagállamoktól az egységes távközlési piacról szóló jogszabályi javaslat kitárgyalására. A Parlament első reakcióiból kitűnik, hogy a tanácsi álláspont minimum három kulcsterületen jelentősen eltér az EP 11 hónappal ezelőtt elfogadott pozíciójától.

A legnagyobb változás, hogy a Tanács a jelenleg érvényes rendelet módosításával nem számolná fel teljesen 2015. december közepén a barangolási díjakat, megszüntetve ezzel a külföldi telefonálás, üzenetküldés és adatletöltés legfőbb visszatartó erejét. A Tanács a távközlési cégek panaszai iránt megértést mutatva a roaming gyors kivezetése helyett egy új árazási mechanizmust alkalmazna, ami érvelése szerint „sokkal olcsóbbá tenné a mobiltelefonok használatát külföldi tartózkodás esetén”.

A tanácsi álláspont értelmében az uniós polgárok bizonyos korlátok között lényegében anélkül használhatnák mobiltelefonjukat külföldön, hogy rá kellene fizetniük a hazai telefonálási, sms-küldési és adatletöltési díjakra. Ha ezt az alaproaming díjat kimerítették, a szolgáltató felszámolhatna egy díjat, aminek azonban alacsonyabbnak kellene lennie a jelenlegi tarifáknál. Hívások és küldés esetén a roaming díja semmi esetre sem lehetne magasabb annál a maximális nagykereskedelmi árnál, amit a szolgáltatók fizetnek a hálózatok más tagállamokban való használatáért. A beérkező hívások esetében pedig a pluszban felszámolható maximális érték az uniós maximális mobilhívás végződési díjak súlyozott átlaga kell, hogy legyen.

A Tanács következő lépésként arra kérné a Bizottságot, hogy 2018 közepéig milyen további intézkedések szükségesek a roaming díjak kivezetéséhez. Ha így lesz, a Bizottság új jogszabályt javasol majd.

Az EP ezzel szemben tavaly a barangolási díjak idén december közepéig történő megszüntetésére szavazott. A képviselők Pilar del Castillo, spanyol néppárti jelentéstevőt is ideértve ragaszkodik eredeti álláspontjához. „Ez végletesen illúzióromboló. Az, hogy a szöveg mentes minden ambíciótól, finom megfogalmazás. A pártcsoportunk biztosan nem fogja elfogadni ezt, mert ennek a javaslatnak a nemzeti távközlési szolgáltatók az egyedüli nyertesei. A tagállamok szégyellhetik magukat” – ostorozta a tanácsi álláspontot Guy Verhofstadt, az európai liberálisok frakcióvezetője.

A képviselők a távközlési csomag egy másik eleméről, a nyílt internetről elfogadott tanácsi pozíciónak sem örültek, arról már nem is szólva, hogy a tagállamok a távközlési egységes piaci javaslat más részeit egyszerűen kihagyták.

A rendelet tervezet szentesíti a végfelhasználók internethez való hozzáférésének, illetve arra való jogát, hogy saját belátása szerinti tartalmat osszon meg a világhálón. A lett elnökség által kiadott közlemény szerint a tárgyalási álláspont arról is gondoskodik, hogy az internetes hozzáférést biztosító szolgáltatók minden forgalmat diszkriminatív-mentesen kezeljenek.

A Tanács közös szabályokat fogalmaz meg az internetes forgalom lebonyolítására, hogy az internet túlterhelés nélkül tudjon működni és növekedni. Specifikus tartalom vagy alkalmazások blokkolása vagy lelassítása meg lesz tiltva, a tanács szerint csak korlátozott számú kivétellel és csak addig, am eddig szükséges. Az ügyfelek például arra kérhetik a szolgáltatójukat, hogy blokkolja a spam-eket.

A képviselők világos szabályokat akarnak, amelyek megakadályozzák a szolgáltatókat abban, hogy egyes szolgáltatásokat mások rovására népszerűsítsenek. Az EP már eleve lerövidítette a Bizottság kivételes esetekről szóló listáját, amely ha adottak, a szolgáltatók még mindig blokkolhatják vagy lassíthatják az internetet. Ezenkívül a képviselők bevezették a „netsemlegesség” fogalmát. Ez azt jelenti, hogy a nyílt világhálón minden forgalmat egyformán, diszkrimináció-mentesen, korlátozás vagy beavatkozás nélkül kell kezelni, függetlenül a küldőjétől, a fogadótól, a típustól, a tartalomtól, az eszköztől és az alkalmazástól.

„Ez a netsemlegességi javaslat elmondhatatlanul csalódást keltő. Olyan mértékig, hogy felér egy inzultussal és olyan kereskedelmi gyakorlatokhoz vezethet, amelyek a fogyasztók érdekeit sértik, az innovatív start-up-ok érdekei és a tisztességes verseny ellen vannak. Az EP visszatérően erős netsemlegességet sürgetett. A tanácsnak hasonló ambíciókat kellene tanúsítania” – fogalmazott Marietje Schaake, az ALDE koordinátora.

De, a képviselőket az is bosszantja, hogy a tagállamokénál szélesebb mandátumban állapodtak meg. Az EP például a rádióspektrum-frekvenciák kereskedelmével összefüggő szabályok javítására szavaztak a 4G és az 5G egész Európában való elterjesztését célozva.

Günther Oettinger, a digitális piacért felelős biztos üdvözölte a tanácsi álláspont megszületését, és fontosnak nevezte, hogy minél előbb megállapodjanak a trialóguson, amelyet követően folytathatják a digitális belső piaci témákkal.”

Forrás:
Mégsem számolnák fel még a roamingot; Bruxinfo; 2015. március 4.

Társadalom, gazdaság, művelődés

A hétvégéig húsz csomagautomatát telepít a FoxPost

„Az e-kereskedelem bővülésével a Magyar Posta stratégiai célja, hogy a csomagküldési piac legjelentősebb szereplője maradjon, de hamarosan új riválist kaphat az állami vállalat.

A FoxPost Zrt. megkapta a szolgáltatási engedélyt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól (NMHH) és a cég tervei szerint már tavasszal 51, később pedig országszerte 250 csomagautomatát telepítenének főleg bevásárlóközpontokba. Már négy darab 60 rekeszes terminált telepítettünk, például a Budagyöngyéhez, a hétvégéig pedig már 20 automata telepítése a cél – tudtuk meg Bengyel Ádámtól, a FoxPost Zrt. vezérigazgatójától. A tesztelés március 16-án kezdődik, az élés indulást pedig április 7-re tervezik. A helyszínek többnyire Auchan, TESCO és Interspar áruházak, valamint a nagyvárosok plázái, a fővárosban például a WestEnd és az Aréna Pláza. A különböző álláskereső portálokon már keresik a munkatársakat márciusi kezdéssel, például gépkocsivezető és raktáros pozíciókba.

A céget gyöngyösi székhellyel alapították magyar vállalkozók még tavaly ősszel ötmillió forint jegyzett tőkével. Már a Webox tavaly szeptemberi indulása is árversenyt generált a csomaglogisztika piacán, így ha már három szereplő közül lehet majd választani, akkor még jobban járhatnak a webáruházak vásárlói. Egyelőre úgy tűnik, hogy a FoxPost nem lesz olcsó. Az NMHH által határozatban jóváhagyott általános szerződési feltételei szerint ugyanis a csomagterminálok legkisebb rekeszeibe nettó 945 forint, míg a legnagyobba 1591 forint lesz a fuvardíj. A jelenleg 50 csomagautomatával rendelkező Magyar Posta és a 80 terminált telepítő Webox árai talán a Vatera díjtáblázatában hasonlíthatók össze a legkönnyebben, hiszen az online piactérrel mindkét cég szerződést kötött. Eszerint az állami vállalat esetében 690 és 1280 forintot kell fizetni a csomagautomatás kézbesítésért, míg a Webox a csomag súlyától függetlenül 749 forintért dolgozik.

A szolgáltatás elindítása a Webox esetében az induló 80 gépre vonatkozóan 600-700 millió forintosos befektetést jelentett, mivel egy terminál hardverköltsége körülbelül 5 millió forint körül mozog. A telepítés és kiépítés költsége helyszíntől függően 200-300 ezer forint körül alakul. A Magyar Posta esetében pedig 2012 decemberében írták ki a közbeszerzést, amit Getronics Kft. nyert. Az állami vállalat a győztes céggel összesen 431 millió forint értékben 35 darab automatára kötött szerződést, de opcionálisan további 15 darabot rendelhetett. A FoxPost 51 gépes beruházásához Bengyel Ádám szerint 2 millió euró kellett, az Észtországból érkező rendszert (Cleveron Parcel) meghonosító magyar vállalkozás pénzügyi hátterét két hazai kockázati tőke alap, a Finext és Perion együttesen biztosítja.

Meglehetősen régóta tervezik már az indulást, hiszen még 2012 nyarán, Tallinban döntötték el, hogy Magyarországon is meghonosítják ezt a fajta kézbesítést. A honlapjuk tanúsága szerint a projekt az Új Széchenyi Tervből is támogatást kapott. A Magyar Posta és a Webox termináljaival szemben nem 2-3 napig, hanem egy hétig is megőrzik majd az automatákban a csomagokat.”

Forrás:
A hétvégéig húsz csomagautomatát telepít a FoxPost; Világgazdaság Online; 2015. március 3.

Rekord mennyiségű csomagot szállított 2014-ben a Magyar Posta

„Minden eddigi rekordot megdöntve, 2014-ben 13,5 millió csomagot szállított a Magyar Posta, ami 15 százalékos növekedést jelent a 2013-as volumenhez képest.

A Magyar Posta Zrt. a futár-, expressz és csomagszolgáltatások (CEP) piacán több mint 30 százalékos piaci részesedésével megerősítette piacvezető pozícióját.

Az e-kereskedelem bővülésével a Magyar Posta Zrt. stratégiai célja, hogy a csomagküldési piac legjelentősebb szereplője maradjon. 2014-ben az online áruházakkal való szerződésállományát tekintve a Magyar Posta kiugróan javította pozícióját, csaknem 20 százalékkal bővült a szerződött partnerek köre, ezzel jelenleg a második legnagyobb szerződésállománnyal rendelkező szolgáltató. A Magyar Posta 2013-hoz képest 2014-ben csaknem 60 százalékkal növelte az online kereskedelemből származó csomagok darabszámát.

A Magyar Posta Zrt. egyedülálló módon, a piaci igényekhez igazodva négyféle csomagátvételi lehetőséget biztosít az ügyfelek számára (házhoz kézbesítés, postahelyi átvétel, MOL PostaPonton történő átvétel, csomagautomatán keresztül történő feladás és átvétel). Az ügyfelek körében egyre népszerűbb az úgynevezett fix pontos átvételi lehetőség. A Magyar Posta ebben a tekintetben is piacvezető, hiszen összesen 2700 fix átvételi ponttal rendelkezik (PostaPont, MOL PostaPont, Csomagautomata).

A Magyar Posta a hazai futárcégek közül elsőként biztosította, hogy az ügyfelek csomagautomatákon keresztül is átvehetik küldeményeiket. A Csomagautomatáknál az előre kifizetett küldemények átvételén túl lehetőség van az utánvételes küldemények átvételére és csomagfeladásra is az automatákba épített POS terminálok segítségével. Az automatában található bankkártya elfogadó terminál valamennyi chipes és mágnes csíkos VISA, VISA Electron, Mastercard, Maestro vagy American Express bankkártyát kezeli.2015-ben az ügyfélelvárásoknak megfelelően a Magyar Posta tovább bővíti csomagautomata hálózatát.”

Forrás:
Rekord mennyiségű csomagot szállított 2014-ben a Magyar Posta; Magyar Posta; 2015. március 3.

A Google és a Facebook nyomában a NAV

„Az idén januártól érvényes reklámadó szabályok változásaival kapcsolatban tett fel kérdéseket az adóhatóságnak a Reklámadóblog.hu. A kérdések olyan külföldi illetőségű reklámadó-alanyokra is vonatkoztak, akik idáig megtagadták a reklámadó-nyilatkozatok kiadását, és feltételezhetően a reklámadó-fizetési kötelezettségüknek sem tesznek/tettek eleget. A Google és a Facebook ugyanis Írországban bejegyzett társaságokon keresztül realizálja hirdetési árbevételeit. Ennek oka elsősorban a rendkívül alacsony effektív adókulcsot eredményező dupla ír-holland szendvics adózási struktúrában keresendő, ami a technológiai óriáscégek között kifejezetten népszerű.

Az adóhatóság és a jogalkotó már korábban is egyértelművé tette, hogy a megrendelők és a közzétevők adóalanyisága független egymástól. Éppen ezért a hazai piaci szereplőket élénken foglalkoztatta a gondolat, hogy mit kezd majd a NAV azokkal a külföldi adóalanyokkal, akiken – belföldi letelepedés hiányában – sokkal nehezebb behajtani a reklámadót. Ez kimondva kimondatlanul a Google-t és a Facebook-ot érinti leginkább, de ebbe a körbe sorolhatóak az olyan magyar nyelven is elérhető tematikus hirdetési portálok mint például a Booking.com.

A Reklámadóblog ezért megkérdezte a NAV illetékeseit, hogy tervezi-e behajtani ezeken a külföldi adóalanyokon az általuk fizetendő reklámadó összegét. A megkeresésre az adóhatóság azt válaszolta, hogy:

“A reklámadó-tartozás, mint minden más adótartozás behajtása érdekében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal igénybe vesz valamennyi a tartozás behajtásához szükséges jogszabályi lehetőséget. Így amennyiben – végrehajtható vagyon hiányában – a tartozás belföldön nem érvényesíthető és feltételezhető a külföldi vagyon megléte, kezdeményezi a külföldi behajtást. Ennek kezdeményezésére sor kerülhet az Európai Unió tagállamaiban működő adóbehajtási jogsegély keretében, amennyiben az általános feltételek megvannak. Ez esetben a behajtási eljárást egyszerűen, elektronikusan kezdeményezik az Unió által e célra biztosított informatikai alkalmazás segítségével.”

A január 1-től hatályos szabályok szerint a reklám közzétételt megrendelő adóalanyok reklámadó-nyilatkozat hiányában is mentesülhetnek a reklámadó-fizetési kötelezettségük alól. Az adómentesség feltétele, hogy igazolni tudják, hogy a reklám közzétevőktől bekérték a nyilatkozatot, és ezt a tényt be is jelentették az adóhatóságnak. Ennek alapján vélelmezhető, hogy a NAV nagyon komoly adatbázist építhet a kérdéses cégek által a magyar adóalanyok részére értékesített szolgáltatásokról. Az előzetes szakértői vélemények azt feltételezték, hogy csak a legnagyobb reklámozók jelentik majd be költéseiket az adóhatóságnak, mert ha a havi reklámköltések nem haladják meg a 2,5 millió forintot, akkor a megrendelőket sem reklámadó- sem pedig társasági adófizetési kötelezettség nem terheli. Azonban még így is egyedülálló értékű adatvagyon állhat elő, mivel sem a Google sem pedig a Facebook nem kommunikálta még a Magyarországról származó bevételeinek nagyságát. A reklámadóblogon elérhető egy bejelentő nyomtatvány-minta, aminek segítségével a reklám-közzététel megrendelői be tudják jelenteni az adóhatóságnak, hogy nem kaptak a közzétevőtől nyilatkozatot. Már az első releváns hónap (január) elteltével már több mint 130-an töltötték le a reklámadóblogon elérhető nyomtatványt, így feltételezhető, hogy nem csupán a legnagyobb megrendelők élnek majd a bejelentés lehetőségével.

A NAV várhatóan egy adatgyűjtési időszakot követően – amely során a megrendelők akár számlaszinten nyilatkoznak a reklám-közzétevők adóalapjáról – elektronikus formában kezdeményezni fogja az ír adóhatóságtól a reklámadó beszedését. Az adóbeszedési eljárás sikeressége egyben a reklámadó európai értelemben vett próbája is lehet. Ha Magyarország rést tudna ütni a Google adóalapján, akkor ez a “jó gyakorlat” hamar elterjedhetne, de a tagállamok saját maguk határozhatnák meg az adó mértékét. Ez azonban még a jelenleginél is visszásabb helyzeteket eredményezne, ami felerősítené a kérdésben érintett tagállamok igényét egy uniós szinten meghatározott adókötelezettség bevezetése iránt. Ha viszont a külföldi adóalanyok adókötelezettségének behajtása eredménytelennek bizonyulna európai szinten, akkor az viszont pont a hazai adózók szempontjából feszegetne kényes kérdéseket.”

Forrás:
A Google és a Facebook nyomában a NAV; Reklámadóblog; 2014. március 4.

Mérik a mérhetetlent – a versenyképességi rangsorolás csapdáiról

„Az idei Oscar-átadás kommentelői között többen voltak, akik a Sráckor című film szerény eredményét – egy díjat nyert csupán az öt jelölésből – azzal magyarázták, hogy sem a zsűriző filmakadémia többségét adó színészek, sem az amerikai filmiparban erős érdekképviseletek nem szerették a film forgatási körülményeit, az extrém hosszúra nyúlt forgatási időt és az évente megújított munkaszerződéseket. Hát nem a művészi értéket mérték? – kérdezhetnénk naivan. De, bizonyára azt is. Csakhogy amióta emberi értékítélet létezik, az ítéletalkotó személyisége megjelenik a döntésben néha nyíltan, máskor burkoltan, úgynevezett objektív indikátorok mögé rejtve, mely objektív indikátorokat olykor nagyon is szubjektív érdekek és szándékok alakítják vagy változtatják. A vállalhatatlan hátsó szándék annál inkább torzíthatja a döntést, minél valószínűbb, hogy a döntéshozó személye anonim marad – legyen szó torz lelkű internetes kommentelőről vagy titkos testületi szavazásról.

Dupla csavar a racionalitás mitológiájában, hogy önmagában az értékítélet számokba foglalása objektivitást sugall. Vagyis ha nagyszámú torz és elfogult véleményt Likert-skálára rendezünk, súlyozunk, móduszt és mediánt számolunk, indexeket képezünk, az ilyen módon kapott eredmény szinte megkérdőjelezhetetlenné válik.

Az embernek az az érzése, ilyesfajta csapdában vergődünk egyes versenyképességi rangsorok és hitelminősítések kapcsán is. Egy-egy szám mutatja az aktuális helyezésünket, rögtön összevethetjük magunkat másokkal és magyarázhatjuk a bizonyítványunkat. Miközben legfeljebb a helyezéseink alakulásának tendenciája lehetne érdekes, az is csak bizonyos megszorításokkal. A két legismertebb versenyképességi rangsorban például messze nem csak „hard” – statisztikai adatokon nyugvó – komponensek vannak, de hangsúlyosan megjelennek a véleménykérdések eredményei is. A véleményt pedig, mint tudjuk, messze nem csak a saját tapasztalatok, hanem a hivatásos vagy kéretlen véleményformálók is alakítják. Nem lehetetlen tehát, hogy egy országról már csak ez okból is rossz véleményeket mondanak, s ezek összegzésekor megerősítést nyer a prekoncepció és előáll a saját farkába harapó kígyó esete.

Talán nem vall üldözési mániára az a megfigyelés, hogy mind az IMD (International Institute for Management Development), mind a WEF (World Economic Forum) és más versenyképességet értékelő intézet aggregált mutatót alkotó komponensei között rendre jobb eredményeket produkálunk a statisztikai adatok, mint a véleménykérdések esetében. Két példát említek a sokból. A WEF 12. pillére az innováció, melyben összességében viszonylag jó, jelenleg 50. a helyezésünk az értékelt 144 ország közül. Ezen belül a legrosszabb részeredményt – 127. helyezést – egy vállalatvezetőknek feltett általános véleménykérdés adja („In your country, to what extent do companies have the capacity to innovate?”). Miközben a PCT részmutató (a népességszámhoz viszonyított szabadalmi eljárások száma) alapján a 29. helyén végeznénk. A másik példám is az innovativitáshoz kapcsolódik. A Global Talent Competitiveness Index (GTCI, Globális Tehetség Versenyképességi Mutató) alapján a 40. helyen vagyunk a vizsgált 103 ország közül. Ebben a helyezésben nyilván véleménykérdésként szerepel a közös célok érdekében kialakított formális együttműködésre való hajlandóság kérdése – ennek alapján a 81. helyezés adódna –, miközben a tudományos kutatóintézetek mérhető minőségi munkája a 19. helyezést adná. Ezzel együtt a módszertan számunkra adottság, tetszik, vagy nem tetszik, ilyen módon határozzák meg a helyezéseinket. Rágódni felesleges, elemezni, alkalmazkodni és javítani annál fontosabb lenne…[A szerző tanszékvezető egyetemi docens, Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Szerk.]”

Forrás:
Mérik a mérhetetlent; Fülöp Katalin; Napi Gazdaság; 2015. március 2.

Szakirodalom

Mit mér(j)ünk? Az innováció értelmezései – szakpolitikai következmények

„A közgazdasági iskolák ma már egyetértenek abban, hogy az innováció meghatározó mértékben járul hozzá a versenyképesség javításához és a gazdasági növekedéshez, de különbözőképpen értelmezik az innovációt, és eltérő alapelveket ajánlanak a tudomány-, technológia- és innovációpolitika (TTI-politika) megalapozásához. Az EU TTI-politikáját nagymértékben az innováció tudományvezérelt modellje határozza meg, pedig számos elemzés azt mutatja, hogy a tudás más típusai és formái legalább olyan fontosak az innovációs folyamatok sikeréhez, mint a K + F-eredmények. Az ilyen szemléletű szakpolitika tetemes elmaradt haszonnal járhat.
A cikk öt szakpolitikai következtetést fogalmaz meg:
1. a TTI-politika hatásosabb lehet, ha minden tudásintenzív tevékenységet ösztönöz, függetlenül a vállalatok ágazati besorolásától és a felhasznált tudás típusától, formájától és forrásától;
2. a rendszerbeli kudarcok elemzése és a megfelelő szakpolitikai intézkedések kidolgozása jelentős szakmai feladat;
3. az innovációs folyamatokat egyes szakpolitikák a TTI-politikánál erősebben befolyásolhatják, ezért több szakpolitika céljait és eszközeit is össze kell hangolni;
4. a rangsorokból csak nagy körültekintéssel szabad szakpolitikai tanulságokat levonni;
5. az egyes szakpolitikai programok értékelését jelentősen befolyásolhatja, hogy melyik közgazdasági iskolát választják az elemzés elméleti megalapozására.”

Forrás:
Mit mér(j)ünk? Az innováció értelmezései – szakpolitikai következmények; Közgazdasági Szemle; LXI. évf., 2014. szeptember; 1022–1059. oldalak (pdf)

A szervezeti innovációk a közszféra szervezeteiben (A jó állam létrehozásának és tartós fenntartásának elhanyagolt dimenziója)

„Elemzésünkben az európai közigazgatási szervezetek innovációjáról készített, első és átfogó kutatás (pilot survey) tapasztalatai alapján néhány – a magyar közigazgatási kultúra fejlesztése szempontjából – aktuális kérdésre szeretnénk felhívni a figyelmet. Végül, a magyar közigazgatás működésének minőségét, hatékonyságát javító, jövőbeni innovációkutatási stratégia néhány módszertani és tartalmi kérdésével foglalkozunk. ”

Forrás:
A szervezeti innovációk a közszféra szervezeteiben (A jó állam létrehozásának és tartós fenntartásának elhanyagolt dimenziója); Makó Csaba, Illéssy Miklós; Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás; 2014/4.; 4-20. oldalak (pdf)

Miben áll, és mérhető-e a kormányzati teljesítmény?

„A dolgozat a címben megjelenő kérdést kísérli megválaszolni. Végkövetkeztetése az, hogy a kormányzati teljesítmény jórészt mérhető, ám ennek költségei vannak, és meg kell határozni, hogy mit mérünk, vagyis adataink milyen kérdésre adnak választ. A tanulmány áttekintést ad a teljesítmény különféle értelmezési kereteiről, és megkísérli rendszerezni ezeket, egy olyan dimenziórendszert meghatározva, amelyben a teljesítmény különféle fogalmai elhelyezhetők. Ennek kapcsán két vitához is kapcsolódom: egyfelől Pesti Sándor korábbi állítását vitatom, miszerint a kormányzati teljesítmény nem mérhető; másfelől a közpolitikai diskurzussal és annak elemzésével kapcsolatos gondolataimat kísérlem meg világossá tenni. ”

Forrás:
Miben áll, és mérhető-e a kormányzati teljesítmény?; Gajduschek György; Politikatudományi Szemle; XXIII/3.; 97-118. oldalak (pdf)

Törvények, rendeletek

A Kormány 1084/2015. (III. 3.) Korm. határozata az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló, 2007–2013 között indított projektek szakaszolásáról

„A Kormány
1. felhívja az  operatív programok végrehajtásáért felelős minisztereket, hogy végezzék el az  Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló, a  2007–2013 programozási időszakban indított, szakaszolással érintett és a feszített megvalósítási ütemezésű projektek teljes körű átvilágítását, illetve aktualizálását;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter nemzeti fejlesztési miniszter nemzetgazdasági miniszter emberi erőforrások minisztere
Határidő: 2015. március 31.

2. felhívja az operatív programok végrehajtásáért felelős minisztereket, hogy végezzék el a 2007–2013 programozási időszakban indított, várhatóan 2015. december 31-ig nem befejezhető és a 2014–2020-as fejlesztési célokhoz nemilleszkedő, azaz szakaszolás alá nem vonható projektek teljes körű átvilágítását;

Határidő: 2015. március 31.

3. felhívja az operatív programok végrehajtásáért felelős minisztereket, hogy az 1. és 2. pont szerinti átvilágításokhoz kapcsolódóan mutassák be a  projektek szakaszolása következtében a  2007–2013 programozási időszakban felszabaduló források lekötésére tett intézkedéseket;

Határidő: 2015. március 31.

4. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter, a nemzetgazdasági miniszter és az emberi erőforrások minisztere bevonásával készítsen jelentést a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság részére az 1–3. pontban meghatározott átvilágítások eredményéről és a kapcsolódó feladatokról.

Határidő: 2015. április 30…”

Forrás:
A Kormány 1084/2015. (III. 3.) Korm. határozata az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló, 2007–2013 között indított projektek szakaszolásáról; Magyar Közlöny; 2015. évi 24. szám; 2015. március 3.; 1914. oldal (pdf)

A Kormány 1085/2015. (III. 3.) Korm. határozata a 2014–2020 programozási időszak operatív programjai monitoring bizottságai létrehozásának előkészítéséről

„…2. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy gondoskodjon
a) a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program, a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program, valamint a Vidékfejlesztési Program előkészítő monitoring bizottságai taglistájának összeállításáról,
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: az előkészítő monitoring bizottságok elnökei kinevezését követően azonnal
b) az  a)  alpont szerinti előkészítő monitoring bizottságok összehívásáról ügyrendjeik megtárgyalása és elfogadása érdekében,
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: az előkészítő monitoring bizottságok taglistájának összeállítását követően azonnal

5. egyetért azzal, hogy minden előkészítő monitoring bizottság a  2014–2020 programozási időszak operatív programjai elfogadását követően változatlan tagsággal monitoring bizottsággá alakul át, az  első monitoring bizottsági ülésen jóváhagyva az előkészítő monitoring bizottság által hozott döntéseket…”

Forrás:
A Kormány 1085/2015. (III. 3.) Korm. határozata a 2014–2020 programozási időszak operatív programjai monitoring bizottságai létrehozásának előkészítéséről; Magyar Közlöny; 2015. évi 24. szám; 2015. március 3.; 1914-1915. oldalak (pdf)

A Kormány 1089/2015. (III. 3.) Korm. határozata a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 7. és 8. prioritásának, valamint a 2014–2020 programozási időszak egyes országos kihatású projektjeinek részben a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program terhére történő finanszírozásának megállapításáról

„1. A Kormány
a) megállapítja a  Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (a  továbbiakban: VEKOP) 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 7. és 8. prioritását, valamint a 2014–2020 programozási időszak egyes országos kihatású projektjeinek részben a VEKOP terhére történő finanszírozását az 1. melléklet szerint,
b) elfogadja a 2. melléklet szerint az ott felsorolt projektek kiemelt projektként történő nevesítését.

1. melléklet az 1089/2015. (III. 3.) Korm. határozathoz
A VEKOP 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének 7. és 8. prioritása, valamint a 2014–2020 programozási időszak egyes országos kihatású projektjeinek részben a VEKOP terhére történő finanszírozása

4. A  Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program egyes országos kihatású projektjeinek részben a  VEKOP terhére történő finanszírozása

GINOP-1.1.2 Vállalkozói mentorálás a mikro- és kisvállalkozások részére 0,10 VEKOP terhére történő finanszírozás (Mrd Ft)
GINOP-3.1.1 Oktatási intézmények és IKT vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése és támogatása 0,84
GINOP-3.4.2 Intézmények hálózati hozzáféréseinek, kapcsolatainak fejlesztése 0,86
GINOP-3.4.3 Kormányzati hálózatok konszolidációja, kapacitásainak, teljesítményének növelése 1,29
GINOP-6.2.1 Részvétel az OECD Felnőttek Képesség-és Kompetenciamérése programjában (PIAAC) 0,30…”

Forrás:
A Kormány 1089/2015. (III. 3.) Korm. határozata a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 7. és 8. prioritásának, valamint a 2014–2020 programozási időszak egyes országos kihatású projektjeinek részben a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program terhére történő finanszírozásának
megállapításáról
; Magyar Közlöny; 2015. évi 24. szám; 2015. március 3.; 1920-1924. oldalak (pdf)

A Kormány 1090/2015. (III. 4.) Korm. határozata egyes önkormányzatok működőképességének megőrzése céljából egyedi támogatás biztosítása érdekében történő előirányzat-átcsoportosításáról

„…A Kormány
1. a  Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 19. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva elrendeli
a) a Kvtv. 1.  melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet címrendjének 9. Egyes önkormányzatok működőképességének megőrzése céljából egyedi támogatás biztosítása címmel történő kiegészítését;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter belügyminiszter
Határidő: azonnal

b) az egyes önkormányzatok feladatainak támogatása érdekében a Kvtv. 1. melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. A  helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai cím terhére, a  Kvtv. 1.  melléklet IX.  Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 9. Egyes önkormányzatok működőképességének megőrzése céljából egyedi támogatás biztosítása cím javára 244 710,0 ezer forint 1.  melléklet szerinti egyszeri átcsoportosítását;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter belügyminiszter
Határidő: azonnal…”

Forrás:
A Kormány 1090/2015. (III. 4.) Korm. határozata egyes önkormányzatok működőképességének megőrzése céljából egyedi támogatás biztosítása érdekében történő előirányzat-átcsoportosításáról; Magyar Közlöny; 2015. évi 25. szám; 2015. március 4.; 1926-1933. oldalak (pdf)

A Kormány 1120/2015. (III. 6.) Korm. határozata a GSM-R rendszer megvalósításával összefüggő egyes feladatokról

„1. A Kormány
a) egyetért azzal, hogy a GSM-R nagyprojekt
aa) első fázisának megvalósítója a  NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NISZ Zrt.),
ab) második fázisának előkészítője és megvalósítója a  NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NIF Zrt.),

c) felhívja a belügyminisztert és a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy tegyék meg azokat az intézkedéseket és kezdeményezzék azokat a döntéseket, amelyek az a) alpont ab) alpontjában meghatározott feladat, valamint annak ellátásához szükséges jogok, kötelezettségek, vagyon és más erőforrások NISZ Zrt.-ről a  NIF  Zrt.-re történő – lehetőleg jogutódlás útján történő – átszállásához a  b)  alpontban meghatározottakon kívül szükségesek,
Felelős: belügyminiszter nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: azonnal

d) hozzájárul a  KÖZOP-2.5.0-09-11-2014-0004 azonosító számú, „GSM-R rendszer kiépítés 2. fázisának előkészítése” című projekt támogatási szerződésének az a) alpont szerinti módosításához.
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: a c) alpontban foglaltak végrehajtását követően azonnal…”

Forrás:
A Kormány 1120/2015. (III. 6.) Korm. határozata a GSM-R rendszer megvalósításával összefüggő egyes feladatokról; Magyar Közlöny; 2015. évi 27. szám; 2015. március 6.; 2186. oldal (pdf)

Két kormányhatározat a Nemzeti Stratégiai Referencia Keretről

Forrás:
A Kormány 1117/2015. (III. 6.) Korm. határozata a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret 2015. évre vonatkozó kötelezettségvállalási tervéről; Magyar Közlöny; 2015. évi 27. szám; 2015. március 6.; 2180-2181. oldalak (pdf)
és
A Kormány 1118/2015. (III. 6.) Korm. határozata a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret 2015. évre vonatkozó kifizetési tervéről; Magyar Közlöny; 2015. évi 27. szám; 2015. március 6.; 2181-2183. oldalak (pdf)

A Miniszterelnökséget vezető miniszter 12/2015. (III. 6.) MvM rendelete az Információs Hivatal elektronikus információs rendszereinek biztonsági felügyeletéről és ellenőrzéséről

Forrás:
AA Miniszterelnökséget vezető miniszter 12/2015. (III. 6.) MvM rendelete az Információs Hivatal elektronikus információs rendszereinek biztonsági felügyeletéről és ellenőrzéséről; Magyar Közlöny; 2015. évi 27. szám; 2015. március 6.; 2147-2148. oldalak (pdf)

A Kormány 1104/2015. (III. 5.) Korm. határozata az „ERTMS rádiós rendszer kiépítése a magyar vasúti vonalak mellett” című projektjavaslatnak az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 2014. évi pályázati kiírására történő benyújtásáról

„A Kormány
1. egyetért az „ERTMS rádiós rendszer kiépítése a magyar vasúti vonalak mellett” című projektjavaslattal (a továbbiakban: projektjavaslat) az 1. melléklet szerint,

2. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy gondoskodjon a projektjavaslatnak az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 2014. évi pályázati kiírására történő benyújtásáról,
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: azonnal

3. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy készítsen előterjesztést a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság részére a szükségessé vált feladatokról, illetve a projektjavaslat teljes körű megvalósításához szükséges források biztosításáról, ha az Európai Bizottság a projektjavaslatot csökkentett műszaki tartalommal, illetve csökkentett támogatási összeggel támogatja.
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: az Európai Bizottság döntését követően azonnal

1. melléklet az 1104/2015. (III. 5.) Korm. határozathoz

A projektjavaslat az ERTMS (European Rail Traffic Management System) rádiós rendszer, azaz a GSM-R rendszer 2. ütemének kiépítésére irányul annak érdekében, hogy a külön projektekben megvalósuló vonatbefolyásolási rendszerek kiépítésével együtt biztosítsa a vasúti közlekedés átjárhatóságát a szomszédos országok felé a magyar vasútvonalak meghatározó hálózatán, melynek három nagy csoportja a következő:
1. a TEN-T törzshálózat magyar vonalszakaszai, amelyek a fejlesztés 1. ütemében nem kerültek lefedésre,
2. a TEN-T átfogó hálózat magyar vonalszakaszai, amelyek a fejlesztés 1. ütemében nem kerültek lefedésre,
3. a MÁV és a GYSEV által meghatározott további vonalszakaszok (pl. elővárosi vonalak, szállításszervezés alapján indokolt vonalak, észak-balatoni vasútvonal), tekintettel arra, hogy ezek jelentős forgalma indokolja a biztonságosabbá tételüket.
Az ERTMS rádiós rendszerrel a projekt keretében lefedni tervezett vasútvonal-hálózat hossza összesen 2554 km.”

Forrás:
A Kormány 1104/2015. (III. 5.) Korm. határozata az „ERTMS rádiós rendszer kiépítése a magyar vasúti vonalak mellett” című projektjavaslatnak az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 2014. évi pályázati kiírására történő benyújtásáról; Magyar Közlöny; 2015. évi 26. szám; 2015. március 5.; 1966-1967. oldalak (pdf) vagy Nemzeti Jogszabálytár
Lásd még: ERTMS – European Rail Traffic Management System; Európai Bizottság és European Rail Traffic Management System; Wikipédia