Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Elindult az Internetről szóló nemzeti konzultáció

„A www.internetkon.hu oldal keddi elindulásával kezdetét vette az internetről szóló nemzeti konzultáció – jelentette be Deutsch Tamás, a folyamat előkészítéséért és lebonyolításáért felelős miniszterelnöki biztos Budapesten.

Deutsch Tamás a sajtótájékoztatón kiemelte, az alapvető kérdés az, „milyen lesz a jövő magyar internetje”, ennek megválaszolása pedig nem csupán a szakemberek, a szektorban érintett cégvezetők vagy a politikai döntéshozók kizárólagos feladata.

Jelezte: március 26-áig minden, 14. életévét betöltött magyar polgár tehet fel kérdést az oldalon; a felvetéseket bő egy hónap alatt rendszerezik 15-20 pontból álló kérdőívbe, amelyet május eleje és június vége között lehet majd kitölteni.

„A célja ennek a konzultációnak nem szépészeti, hanem érdemi” – jegyezte meg a fideszes politikus, jelezve, hogy szeptemberre készít előterjesztést a válaszokból körvonalazódó kép alapján szükségesnek látszó kormányzati és törvényalkotási lépésekről.

Kérdésre válaszolva Deutsch Tamás elmondta: a konzultációval foglalkozó titkárságnak nyolc, eddig is a közszférában dolgozó alkalmazottja lesz, így pluszköltséget az ő alkalmazásuk nem okoz; a technikai feltételek megteremtésére – a honlappal és a hardverrel kapcsolatos szolgáltatásokra – 12,7 millió forint értékben kötöttek szerződéseket.

A sajtótájékoztatón az is elhangzott: a kérdésfeltevési periódus lezárta után minden feltevést közzétesznek a blogot is kínáló honlapon, amely szakszótárt és rövid videoüzeneteket is kínál majd a felhasználóknak.

Koltay András, a Magyar Tudományos Akadémia Médiatudományi Kutatócsoportjának vezetője azt emelte ki, hogy az oldalon a szakmai szótár mellett elérhető egy olyan, a kutatócsoport által szerkesztett blog is, amely közérthető formában mutatja be a felhasználóknak az internet szabályozásával kapcsolatban felmerülő legfontosabb kérdéseket annak érdekében, hogy a konzultációban részt vevők megalapozottan tudjanak azokról véleményt formálni.

Orbán Viktor miniszterelnök október 31-én a Kossuth Rádióban jelentette be, hogy január közepén nemzeti konzultációt kell indítani az internetről, benne az internet szabályozásáról és a pénzügyi kérdésekről. Deutsch Tamás ezt követően azt mondta, internetszolgáltatók, nagy multicégek, közepes- és kisvállalatok, internetfelhasználók, szakmai és társadalmi szervezetek, valamint a közélet politikán kívüli szereplői bevonásával szeretné megvitatni, milyen kérdésekben kérjék ki az emberek véleményét.

Január elején lett az internetről szóló nemzeti konzultáció kiemelt médiapartnere a közszolgálati média. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) múlt év végén ajánlotta fel együttműködését az InternetKon – internetről szóló nemzeti konzultáció – médiatámogatásában Deutsch Tamásnak, az internetről szóló nemzeti konzultáció előkészítéséért és lebonyolításáért felelős miniszterelnöki biztosnak.”

Forrás:
Elindult az internetről szóló nemzeti konzultáció; Miniszterelnökség; 2015. február 3.

EU Horizont 2020 2015. évi infokommunikációs (IKT) pályázati lehetőségeinek bemutatása – 2015. február 20.

„A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2015. február 20-án információs napot szervez az EU Horizont 2020 K+F programjának 2015. évi infokommunikációs (IKT) pályázati lehetőségeinek bemutatására. Az információs napon többek között további tájékoztatást adunk a folyamatban lévő 2016-17. évi ICT munkaprogram konzultációs folyamatáról, az európai PPP szervezetkről, azok stratégiai kutatási terveiről, bekapcsolódási lehetőségekről és tapasztalatokról.

A jelenlegi IKT felhívás költségvetése 561 M€, a pályázati területei között megjelenik a mikro- és nanotechnológia, robotika, fotonika, dolgok internete (IoT), jövő internet, big data, illetve ezek mellett a Horizont 2020 egyéb pilléreiben, valamint más kapcsolódó programokban is számos IKT technológia-orientált felhívás van jelenleg nyitva (kb. 630 M€, jövőbeni technológiák, infra, egészségügy, energia, biztonság, stb.)

A rendezvényre az Európai Bizottság két fős delegációval érkezik, a Horizont 2020 hangsúlyos IKT területeiről:
– Khalil Rouhana, igazgató, EB, Kommunikáció, hálózatok, tartalom és technológia (EC DG CNECT) főigazgatósága, komponensek és rendszerek igazgatóság igazgatója.
– Márta Nagy-Rothengass, főosztályvezető, EB, (EC DG CNECT), adat értékláncok.
A rendezvény munkanyelve angol és magyar.

Helyszín: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, 1061 Budapest, Andrássy út 12.
Időpont: 2015. február 20., 10:00

Program:
9:30 – 10:00 Registration

10:00 – 10:15 Welcome
National Research, Development & Innovation Office

10:15 – 11:00 ICT Calls in 2015
Khalil Rouhana, director, Components & Systems, DG CONNECT, European Commission,

11:00 – 11:20 Results of first H2020 Calls
Sandor Bottka, National Research, Development & Innovation Office

11:20 – 11:40 H2020 Participation Support & National Contact Point services
Szonja Csuzdi, director, National Research, Development & Innovation Office

11:40 – 12:00 Innovation in Horizon 2020 – Training and Support
Sándor Fehér, ICT Association of Hungary

12:00 – 12:30 Questions and answers

12:30 – 13:20 Lunch

13:20 – 13:40 PPPs in Horizon 2020 & the Roadmap to the next H2020 Work Programme
Khalil Rouhana, European Commission, DG CONNECT

13:40 – 14:00 Robotics PPP
Imre Paniti, SZTAKI / Tamás Haidegger ÓBUDA University

14:00 – 14:20 Big Data PPP
Márta Nagy-Rothengass, Head of Unit
Data Value Chains, European Commission, DG CONNECT

14:20 – 14:40 5G PPP
Vilmos Nemeth, National Research, Development and Innovation Office

14:40 – 15:00 EUROCPS – EU Network of competencies & platforms for Enabling SME from any sector building Innovative CPS products to sustain demand for EU manufacturing
Márta Rencz, Budapest University of Technology & Economics

15:00 – 15:20 ECSEL JU
Agnes Divinyi, NCP, National Research, Development and Innovation Office

15:20 – 15:30 Questions and answers

15:30 Conclusion

The information day will be moderated by:
Edina Németh, NCP ICT & FET, National Research, Development & Innovation Office
Sándor Bottka, PC for ICT, National Research, Development & Innovation Office

Regisztráció
A rendezvényen történő részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött…”

Forrás:
EU Horizont 2020 2015. évi infokommunikációs (IKT) pályázati lehetőségeinek bemutatása – 2015. február 20.; Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal; 2015. február 5.

Véleményezhető a Vidékfejlesztési Program és a programhoz készült Stratégiai Környezeti Vizsgálat

„A 2014-2020-as időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program hivatalos első változata és a programhoz készült Stratégiai Környezeti Vizsgálat dokumentum társadalmasítása megkezdődött.

A Vidékfejlesztési Programhoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2015. február 28-ig a fórumon, a Stratégiai Környezeti Vizsgálathoz kapcsolódó észrevételeket és javaslatokat pedig 2015. március 10-ig a videkfejlesztes@me.gov.hu e-mail címen várja a Miniszterelnökség.

Az SKV-dokumnetum itt érhető el

Forrás:
Véleményezhető a Vidékfejlesztési Program és a programhoz készült Stratégiai Környezeti Vizsgálat; Miniszterelnökség; 2015. február 7.

Közigazgatás, politika

Egyes egyensúlyjavító intézkedések hatását ellenőrizte az ÁSZ

„Az Állami Számvevőszék ellenőrizte az egyes egyensúlyjavító intézkedéseket és azok hatását a költségvetés végrehajtására. Megállapította, hogy a 2007 és 2013 között hozott intézkedések növekvő mértékben járultak hozzá a költségvetési egyensúly javításához. A költségvetési gazdálkodás feltételeit kiszámíthatóbbá tette, hogy az időszak elejét jellemző utólagos zárolások helyett 2012-2013-ra lényegesen megnőtt az előzetes tartalékképzés szerepe a hiánycél tartásában. Az ellenőrzés hiányosságokat állapított meg az intézkedések előzetes hatásvizsgálatával kapcsolatban.

Az ÁSZ rendszerellenőrzés keretében értékelte a kormányok által 2007 és 2013 között hozott, az ellenőrzés hatókörébe vont egyensúlyjavító intézkedések megtételének, módosításának, valamint működtetésének jellemzőit, ezek hatását a költségvetés egyensúlyi helyzetére, valamint a költségvetés hiányának és adósságának alakulására. Az ellenőrzött időszak minden évében születtek egyensúlyjavító intézkedések, amelyek által a központi költségvetés bevételeinek növelése, kiadásainak mérséklése valósult meg, illetve egy részük tartalékok képzését célozta.

A központi költségvetés bevételeit érintő intézkedések közül a különadók és járadékok teljesített bevétele a központi költségvetés bevételi főösszegét az ellenőrzött időszak átlagában 3,5%-kal növelte, a költségvetés pénzforgalmi hiányát 29,8%-kal csökkentette.

Az ellenőrzött időszakban az év végi maradványtartás és a zárolás átlagosan 39,4%-kal csökkentette a központi költségvetés hiányát. A 2007-ben, 2009-ben és 2011-ben is elrendelt maradványtartási kötelezettség miatt a maradványok összege a központi költségvetés kiadási főösszegéhez viszonyítva növekvő tendenciát mutatott.

Az egyes különadókat elrendelő jogszabályok módosítására 33 alkalommal került sor, a módosításokhoz csak 3 esetben készült hatásvizsgálati lap. Utólagos hatásvizsgálat készítésére az ellenőrzött időszakban egy adónem esetében, egy alkalommal került sor.

A maradványtartást, zárolást, beszerzési és szerződéskötési korlátozást elrendelő döntések év közben születtek és csak az adott évre szóltak. Az intézkedések előkészítése során a központi költségvetés év végére várható pozíciójának javítása volt a meghatározó célkitűzés.

A tartalékok képzése az ellenőrzött időszak második felében kapott nagyobb hangsúlyt. A stabilizációs célú tartalékok év végi egyenlege a 2009–2010. és a 2012–2013. években a központi költségvetés kiadásaira, valamint költségvetési hiányra és adósságra is kedvező hatást gyakorolt. A stabilizációs célú tartalékok céljáról, mértékéről az adott évi költségvetési törvények rendelkeztek. A tartalékok összegét megalapozó háttérszámítások nem készültek.

Az ÁSZ a hatásvizsgálatok elkészítésével kapcsolatban állapított meg hiányosságot. Javaslatot fogalmazott meg a hiányosság megszüntetésére, amelyek alapján a címzettnek intézkedési tervet kell készítenie. Az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását az ÁSZ utóellenőrzés keretében értékelheti.”

Forrás:
Egyes egyensúlyjavító intézkedések hatását ellenőrizte az ÁSZ; Pulay Gyula, Gulyás Kata; ÁSZ hírportál; 2015. február 4.

Az OECD országjelentését értékelték szakemberek

„Átláthatóbbá vált az állam szervezeti- és intézményrendszere, ismertebbé vált az elektronikus ügyintézés és jelentős lépések történtek a korrupció elleni küzdelem területén is, ugyanakkor jobban be kell vonni a jogalkotás folyamatába a szakmai és civil szervezeteket, több időt kell hagyni a jogszabálytervezetek megvitatására – hangzott el azon az értékelő elemzésen, melyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi Intézete szervezett csütörtökön.

Kaiser Tamás egyetemi docens, az Államtudományi Intézet tudományos igazgatója bevezetőjében elmondta: az OECD 2015 január elején adta ki Magyarországra vonatkozó országjelentését, melynek középpontjában egy stratégia és a belőle következő reformok állnak, melyet a Magyary program, mint átfogó közigazgatás-fejlesztési stratégia foglal össze. A jelentés „sarkosan hangsúlyozza”, hogy 2010 egy választóvonal volt az állam megújítása szempontjából – emelte ki a szakember.

Az országjelentés első fejezete a Jó Állam stratégiai megközelítésével foglalkozik – ismertette Kaiser. A jelentés pozitívumként emeli ki a stratégiai megközelítést. A második a területi államigazgatás átalakításával kapcsolatos reflexiók bemutatásával, a központi területi államigazgatás szervezetének az újjászervezésével és az önkormányzatokkal foglalkozik. A jelentés pozitívumként értékeli, hogy nem hoz létre új struktúrát, hanem átszervezi, átrendezi a meglévőket. Több fontos kérdésről azonban csak érintőlegesen szól, mint a létszám konszolidációról és a járásokról. A kormányhivatalok működésében a funkcionális és szakmai irányítás tekintetében kialakuló kettős irányításról dicsérően szól a 2010 előtti időszakhoz viszonyítva, az ebből fakadó feszültségekre viszont nem tér ki – hangzott el.

Kiss György, a Közigazgatás-tudományi kar dékánja a jogalkotási eljárásról szóló fejezetről elmondta, az anyag korrekt, objektív számokat tartalmaz, ugyanakkor a számok mögött van egyfajta szubjektum. Rámutatott, hogy az anyagban több alkalommal is szerepel az NKE, és mindegyik alkalommal kiemelt szerepben.

Jakab Éva egyetemi tanár, az Államtudományi Intézet Tudományos Tanácsának elnöke a korrupció elleni küzdelemről szóló fejezetet értékelte, mely szerinte is alapos, a pozitív kritikák pedig iránymutatóak. Az anyag dicséri a korrupcióellenes fellépés irányába tett kormányzati lépéseket, és a Magyary program jelentőségét. Jogalkotást vizsgálva kritikát fogalmaz meg a társadalmi egyeztetések időtartama és mélysége tekintetében. Az állami szervek működése kapcsán a közérdekű panaszok szerepének növelésére mutat rá a dokumentum. Kiemelik az ÁSZ és az NKE ez irányú munkáját – tette hozzá.

Az OECD 2015 elején megjelent országjelentését az NKE Államtudományi Intézete szervezésében elemezték a szakemberek, mely egyben a szervezet első nyilvános és hivatalos bemutatkozása is volt. Az NKE-n létrejött Államtudományi Intézet január elején kezdte meg működését. Feladatának az államtudomány területén folyó egyetemi kutatások integrálását, koordinálását tekinti, ennek érdekében különösen kutatási, tananyag-fejlesztési és oktatási feladatok kíván ellátni. Az intézet – amely az államtudomány tudásközpontjaként hivatott működni – meghatározó szerepet kíván betölteni az egyetem államtudományi felsőoktatási intézménnyé válásában.”

Forrás:
Az OECD országjelentését értékelték szakemberek; OrientPress; 2015. február 6.
Lásd még korábbi cikkünk: A területi közigazgatás jövője

A kormány erősítené a közigazgatási bíráskodást

„A kormány a közigazgatási bíráskodás továbbfejlesztését tűzi ki célul, ami azt jelenti, hogy erősíteni akarja a bíróságok szerepét a közigazgatás kontrolljánál – mondta Trócsányi László igazságügy miniszter 2015. február 6-án, a 47. Kecskeméti Jogásznapon tartott előadása előtt az MTI-nek.

Álláspontja szerint a szervezeti kérdések mindig másodlagosak, a lényeg az, hogy hatékony, gyors, kiszámítható közigazgatási bíráskodása legyen az országnak. A kormány tervei szerint a közigazgatási bíráskodásra vonatkozó javaslatot a parlament elé terjesztik, amely az év végéig elfogadhatja azt – közölte a miniszter.

Trócsányi László megfogalmazása szerint a közigazgatási bíráskodás, az állampolgár vagy állampolgárok csoportjai, illetve az állam közötti kapcsolatot szabályozza.

Az igazságügyi miniszter elmondta: Magyarországon évente több mint 20 millió közigazgatási határozat születik, az állampolgárok többsége akarva-akaratlanul a közigazgatással találkozik.

Találkozik azért, mert saját maga kezdeményez eljárást, vagy pedig azért, mert kap egy határozatot anélkül, hogy eljárást kezdeményezett volna” – tette hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a rendszerváltás óta komoly fejlődés történt a közigazgatási bíráskodás tekintetében, tehát megvannak az alapjai, jelenleg a közigazgatási és munkaügyi bíróságokhoz tartozik.

Sokfajta modell van, s mindegyik modellnek megvan az előnye, hátránya, megvan Magyarországnak a hagyománya, de most van egy létező rendszerünk” – fogalmazott a tárcavezető.

Trócsányi László hangsúlyozta: azt kell megvizsgálni, hogy a létező rendszeren belül hogyan lehet kialakítani a közigazgatási bíráskodásnak a legkorszerűbb modelljét, ami lehetővé teszi azt, hogy az eljárások gyorsan fejeződjenek be”.”

Forrás:
A kormány erősítené a közigazgatási bíráskodást; Igazságügyi Minisztérium; 2015. február 6.

Új helyi adó Zalaegerszegen

„Elfogadta költségvetési rendeletét a város önkormányzata, amely az iparűzési adó csökkenése miatt új helyi adó bevezetéséről is döntött – közölte a város alpolgármestere a testület döntéseit ismertető pénteki tájékoztatón.

Vadvári Tibor (Fidesz-KDNP) elmondta: Zalaegerszeg 17 milliárd 286 millió forint főösszeggel fogadta el a költségvetését, amelyből 10,6 milliárd forint a működési célú bevétel és kiadás. Ez utóbbinak mintegy 40 százaléka az intézményfinanszírozást jelenti, bár ennek összege az idén “kényszerűségből csökkent”.

Hozzátette, az ez évi költségvetés bevételi oldalának számítása során szembesültek azzal, hogy a tavalyi évhez hasonlóan az idén is 1,8 milliárd forint bevételi hiány mutatkozik, ennek egy részét ezért új helyi adó bevezetésével kívánják előteremteni.

A zalai megyeszékhely 800 millió forint kormányzati támogatást kapott az elmúlt év utolsó napján, a városháza osztályaitól, illetve a városi intézményektől pedig 10 százalék megtakarítást kérve még 400 millió forintot sikerült megtakarítani. Tovább vizsgálják ugyanakkor azt is, hogy a városi intézményrendszer átszervezésével további forrásokat is meg tudnak-e takarítani.

Bali Zoltán, az önkormányzati gazdasági bizottságának elnöke felidézte: tavaly az év végén 500 millió forint tartalék bevonásával és a nem kötelező feladatok elhalasztásával sikerült stabilan zárnia a városnak az elmúlt költségvetési évet. Az idén viszont a fennmaradó 600 millió forintos hiány fedezésére egy új helyi adónem bevezetését javasolták és ezt a közgyűlés el is fogadta. A tervek szerint ez építményadó lenne, amely a nem lakás céljára szolgáló ingatlanokra lenne fizetendő, de hangsúlyozta, hogy Zalaegerszeg az egyetlen megyei jogú város, ahol eddig ilyen adó nem létezett. Úgy fogalmazott: az őszinte beszéd a legfontosabb, ezért a következő két hónapban széles körben vitatják meg a javaslatot több fórumon, így többek között a kamarákkal, érdekvédelmi szervezetekkel is leülnek tárgyalni.”

Forrás:
Új helyi adó Zalaegerszegen; Híradó.hu/MTI; 2015. február 6.

Szijjártó a „Juncker-terv” végrehajtási feltételeiről tárgyalt Brüsszelben

„Lényegében minden ponton a magyar prioritásokkal egyező választ kapott a külügyminiszter, amikor csütörtökön Brüsszelben Jyrki Katainen bizottsági alelnökkel a kilátásba helyezett 315 milliárd eurós befektetési program végrehajtási feltételeiről egyeztetett.

„Világos választó vonal” lesz az eddigi közösségi támogatási keretek – így a kohéziós pénzek és az agrártámogatások -, illetve a beruházási programban kilátásba helyezett új források között – jelentette ki Jyrki Katainen a magyar külügyminiszterrel találkozva.

Szijjártó Péter a megbeszélés során hangsúlyozta, hogy Magyarország egyfelől határozottan támogatja az európai versenyképesség erősítését szolgáló beruházási csomag meghirdetését, de csak azzal a feltétellel, hogy az utóbbi keretében nem már korábban allokált források „újra pántlikázásáról”, hanem valóban új források bevonásáról lesz szó. Mint utóbb magyar újságírókkal találkozva elmondta, e tekintetben “teljesen megnyugtató választ” kapott a Bizottság gazdasági növekedésért, versenyképességért és munkahelyteremtésért felelős finn alelnökétől.

Szijjártó kedvezőnek ítélte azt is, hogy Katainen megerősítette: a projektek majdani elbírálásakor biztosított lesz a teljes esélyegyenlőség, nem lesznek országok – földrajzi térségek – szerinti prioritások, hanem kizárólag a benevezett projektek jellege, célja, gazdasági hozadéka dönt majd.

Kiemelt jelentőségű magyar szempontként kérdezett rá a megbeszélésen Szijjártó arra, vajon a leendő beruházások kiterjedhetnek a közép-európai energiabiztonság erősítését szolgáló projektekre, és abban egyaránt részt vehetnek-e európai uniós és EU-n kívüli országok? Ez magyar szempontból azért érdekes, mert az ország több szomszédja nem uniós tagállam, miközben az energiaellátás biztosítása szempontjából fontos partnerek lehetnek.

A miniszter szerint a finn bizottsági elnök válasza mindkét kérdésre „határozott igen” volt.

További fontos magyar elvárásként merült fel, hogy az egyszer leadott tagállami projektlista nem számít majd lezárt és megváltoztathatatlan dokumentumnak, hanem a körülmények változásával a későbbiekben is van mód újabb beruházási ötletek “beterjesztésére”. Szijjártó Péter ezt mindenekelőtt az eredetileg a Déli Áramlaton keresztül remélt gázszállítások esetleges új útvonalra – Törökország felé – terelése kapcsán tartotta fontosnak tisztázni. Ily módon ugyanis szerinte esély nyílhat majd – ha az orosz-török megállapodás konkrét formát ölt – egy leendő szerb-macedón-görög vezeték megépítéséhez a közösségi beruházási csomagból is forráshoz jutni.

Ez a nyomvonal amúgy a mai számítások szerint mintegy 750 kilométeres lenne és kivitelezése 1,5-1,7 milliárd euróba kerül majd.

A Bruxinfo azon kérdésére, vajon milyen fokig érdemes elmenni egy ilyen beruházás előkészítésében akkor, amikor maga a török útvonal és török részvétel egyelőre vizsgálat tárgya az Európai Bizottság részéről, Szijjártó úgy felelt, hogy „az ésszerűség határáig” kell folytatni a netán konfirmálódó beruházásra a rákészülést.

A magyar miniszter egyúttal jelezte, hogy elveikben nem kizárt a későbbiekben magyar hozzájárulás a közös beruházási alaphoz, ennek eldöntése előtt azonban a magyar fél ismerni szeretné a pontos döntéshozási mechanizmust, és így azt, vajon a hozzájárulással járhatnak-e részvételi jogok a döntéshozásban.

A magyar miniszter beszámolt arról is, hogy Katainen emlékeztette: a 315 milliárdos keret nem vissza nem térítendő támogatás, hanem piaci megtérülés szempontjából különösen kockázatosnak minősülő projektek megvalósulását segítő hitel, aminek folyósításánál az is előfeltétel lesz, hogy a beruházás ne tisztán állami projekt legyen, hanem magánbefektető is vegyen részt benne.

A finn biztos változatlanul bízik abban, hogy a csomag végrehajtásának jogszabályi feltételeit június közepéig véglegesíthetik és szeptemberben már megkezdődhet a végrehajtás.

Szijjártó kilátásba helyezte, hogy április 17-én, amikor Jyrki Katainen a tervek szerint Budapestre látogat, „befektetési konferenciát” tartanak majd, ahol a magyar szempontból fontosnak minősített lehetséges projekteket veszik majd számba.”

Forrás:
Szijjártó a „Juncker-terv” végrehajtási feltételeiről tárgyalt Brüsszelben; Bruxinfo; 2015. február 5.

A Közigazgatási Perjogi Kodifikációs Bizottság megalakulása

„A Kormány 1011/2015. (I. 22.) határozatában elrendelte a közigazgatási perjog felülvizsgálatát, az önálló közigazgatási perrendtartás kidolgozására irányuló munkálatok megkezdését, és felhívta Trócsányi László minisztert a közigazgatási perrendtartás koncepciójának kidolgozására.

A Közigazgatási Perjogi Kodifikációs Bizottság 2015. február 3-án megalakult, a Kormány e Bizottság elnökévé Patyi Andrást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorát, s egyben az Államreform Bizottság elnökét nevezte ki. A testület tagjai a tudomány, az igazságszolgáltatás, a központi és a területi közigazgatás, valamint az Igazságügyi Minisztérium képviselői; feladata a koncepcionális súlyú kérdésekben álláspont kialakítása, szakmai agyagok előkészítése és véleményezése.

Az új szabályozás megalkotására azért van szükség, mert 1949 óta nincs egységes, a közigazgatási tevékenységgel összefüggő bíráskodás alapvonalait meghatározó törvény. A közigazgatási jog és szervezetrendszer hatalmas változásokon ment keresztül, így a közigazgatási bírósági eljárás szabályainak felülvizsgálata is időszerűvé vált.

Az Igazságügyi Minisztérium célja, hogy még ebben az évben az Országgyűlés elé kerüljön a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényjavaslat.”

Forrás:
A Közigazgatási Perjogi Kodifikációs Bizottság megalakulása; Igazságügyi Minisztérium; 2015. február 3.

Közigazgatási, politikai informatika

Intelligens kamerákat fog használni a közlekedési rendőrség

„Az országban már mintegy 160 új intelligens kamera működik tesztüzemmódban, az eszközöket március 1-től helyezik üzembe.

Jámbor István alezredes, az ORFK közlekedésrendészeti osztályvezetője az M1 Ma reggel című műsorában azt mondta: jelenleg az eszköz a sebességtúllépés dokumentálására képes, de a végleges változatban jóval több szabálysértést észlel majd, így például a tilos jelzésen áthaladást, záróvonal átlépését, a leállósáv, autóbuszsáv használatát, a biztonsági öv használatának elmulasztását, és a tilos jelzésen való áthaladás vagy vasúti átjárón történő szabálytalan áthaladást.

Az eszköz állványra is helyezhető és gépkocsiba is, az úthálózat bármely pontján felbukkanhat – húzta alá az alezredes.

Elmondta: ezen a héten elkezdődtek az országos tesztelések, a hónapban pedig végig folytatódik, és március 1-jével élesben is használni fogják.

Akit most szabálysértésen érnek ezzel az eszközzel, annak még nem kell fizetni, de a tesztelésnek lesznek olyan esetei, mikor az élesben használt kamerával egy időben használják, és ha ezzel az eszközzel rögzítették a szabálysértést, annak lesz következménye – húzta alá az osztályvezető.

Mintegy 160 kamerát osztottak szét, ez a végleges darabszám – mondta Jámbor István.”

Forrás:
Bárhol felbukkanhat: már csak három hete van az autósoknak; Híradó.hu; 2015. február 6.

A kormányzati adatpolitika lehetséges elemei és összefüggései

„ Sikolya Zsoltnak, az NHIT Szakértői Tanácsadó Testület tagjának, az 5. Infotér Konferencián (2014. november 6-7.) elhangzott előadásának diái.

Letöltés (pdf) ”

Forrás:
A kormányzati adatpolitika lehetséges elemei és összefüggései – Sikolya Zsolt előadása az 5. Infotér Konferencián; HUNAGI Napló; 2014. december 19.

Informatika, távközlés, technika

Az MVM NET Zrt. megkezdte a pályáztatást az LTE450 hálózat kiépítésére

„A MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt. az elmúlt év során megszerzett szakmai tudást és a teszthálózat gyakorlati tapasztalatait is felhasználva tovább folytatja az LTE450 technológiára épülő hálózat kiépítésének előkészítését. A társaság kiírta az eszközszállító és kivitelező kiválasztására vonatkozó pályázati eljárásait. A rendszerszállító és a generálkivitelező kiválasztása, majd a szerződések megkötése után az MVM NET Zrt. megkezdi az országos lefedettségű, az állami és üzleti infokommunikációt kiszolgáló LTE 450 hálózat kiépítését, elősegítve a digitális közszolgáltatások fejlesztését Magyarországon.

​A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (továbbiakban NMHH) 2013 decemberében írta ki pályázatát a 450 MHz-es frekvenciasáv kihasználatlan, szabad blokkjaira, melynek nyerteseként 2014. március közepén az MVM NET Zrt-t hirdette ki. A frekvenciahasználatra vonatkozó hatósági szerződést 2014. április 30-án írták alá, ezután megkezdődött a projekt előkészítése. A tulajdonos MVM Zrt. közgyűlése 2014. december 12-én hagyta jóvá leányvállalata, az MVM NET Zrt. számára a 450 MHz-es frekvenciasávban működő LTE450 mobil adatátviteli technológián alapuló országos hálózat kiépítését.

Az országos hálózat alapjául szolgáló LTE egy innovatív, „jövőálló” technológia az adatátvitel területén, amely a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiával összhangban biztosítja a projekt kiemelt céljaként megfogalmazott gépek közötti (M2M) kommunikáció magas színvonalú kiszolgálását. A teljes beruházás tervezett költsége 12,8 milliárd forint.

A fejlesztések révén az MVM NET Zrt. folyamatosan kapcsolja be az autópályák és egyszámjegyű főútvonalak környezetét, valamint a fővárosi és a megyeszékhelyek közlekedéstájékoztató rendszereit az állami távközlési infrastruktúrába, továbbá biztosítja a szükséges adatátviteli kapacitást a jövőbeni okos hálózati és okos mérési rendszerekhez és M2M alkalmazásokhoz.”

Forrás:
Az MVM NET Zrt. megkezdte a pályáztatást az LTE450 hálózat kiépítésére; MVM Net; 2015. február 5.
Lásd még: Az MVM NET megkezdte a pályáztatást az LTE 450 hálózat kiépítésére; IT café; 2015. február 5.

Optikai kábellel fejleszti a hazai szélessávot a Huawei

„További jelentős értékű beruházásokra készül Magyarországon a közeljövőben a Huawei Technologies Hungary, amely idén ünnepli hazai jelenlétének 10. évfordulóját. Ebből az alkalomból Bin Yun Song, a vállalat leköszönő vezérigazgatója sajtótájékoztató keretében értékelte Huawei 2014. üzleti évét, ismertette a társaság eredményeit és jövőbeli terveit, és ezzel átadta a stafétabotot az új vezérigazgatónak, Zheng Wei Fengnek.

A Huawei bejelentette, hogy tovább erősíti pozícióját Magyarországon: a vállalat 140 ezer háztartásban építi ki országszerte optikai kábelre a vezetékes távközlési hálózatot 2016. június végéig olyan régiókban is, ahol eddig nem használtak szélessávú internetet. A beruházás értéke közel 10 milliárd forint, így a Huawei és a kiépítésben résztvevő partnerek jelentősen hozzájárulnak a digitális társadalom és a vidéki Magyarország versenyképességének fejlődéséhez.

A cég az eltelt 10 évben dinamikus fejlődést tudhat magának: a vállalat 200 millió EUR-ót (mintegy 65 milliárd forint) fektetett be Magyarországon, amivel a második legnagyobb kínai befektetővé vált hazánkban. Termékeit és szolgáltatásait jelenleg Magyarország lakosságának a fele használja, és a Huawei az ügyfelei között tudhatja Magyarország valamennyi nagy távközlési szolgáltatóját is. A magyar leányvállalat az alapítása óta fontos bázisává vált a Huawei globális világának: 2009-ben az anyacég hazánkban hozta létre Európai Ellátó- és Logisztika Központját (ESC). Itt gyártják, és innen szállítják ki az okostelefonok kivételével a Huawei portfóliójában szerepelő valamennyi terméket közel 55 célországba. Szintén Magyarországon kezdte meg működését tavaly a Huawei internet alapú televíziózás technológiai megoldásainak fejlesztésével foglalkozó nemzetközi innovációs központja is.

A vállalat 10 éves történetének eddigi legnagyobb forgalmát könyvelhette el 2014-ben: a teljes forgalom 36-38 milliárd forint között alakult, amely 18 százalékos növekedést jelent a korábbi üzleti évhez képest. A Huawei három üzletága közül változatlanul a távközlési szolgáltatók üzletága (Huawei Carrier Network) teljesített legjobban a Magyarországon.

A hazai leányvállalat sikeres működését bizonyítja az is, hogy a közelmúltban a gyártás és a logisztika mellett új régiós feladatokat is kapott az ország: a Huawei ide helyezte az európai kontinens visszáru kezelését, az alkatrész-ellátását és a javítását is. Ezzel a bővítéssel a cégcsoport a magyarországi történetének eddigi legnagyobb szolgáltatás-portfólióját tudhatja magáénak. A megkapott új feladatok gyorsabb és hatékonyabb ellátása érekében a vállalat úgy döntött, hogy megkezdi magyarországi tevékenységének átszervezését is 2015-ben.

A Huawei Technologies Hungary közvetlen alkalmazottainak száma 2014-ben 250 fő volt, akik jórészt a budapesti központban dolgoznak, ahova a vállalat további 40 fő felvételét tervezi 2015-ben. Az Európai Ellátó Központ üzemeltetése partnercégeken keresztül zajlik, több mint 2000 embernek biztosítva a megélhetést.

Zheng Wei Feng személyében új vezérigazgató érkezik a Huawei Technologies Hungary élére 2015 tavaszán. Az új vezérigazgató a kínai Zhejiang Egyetem matematika szakán végzett, és 15 éve dolgozik a vállalatnál különböző régiós vezető pozíciókban. A magyar vállalat élére Zheng úr a Huawei Hutchison hongkongi irodájából érkezik, ahol alelnökeként tevékenykedett. Bin Yun Song leköszönő vezérigazgató a Huawei Technologies UK-nél folytatja tevékenységét.

A Huawei a telekommunikációs cégek igényeit kiszolgáló regionális innovációs fejlesztő központ felfuttatásán dolgozik jelenleg Magyarországon, amely az új típusú technológiákon alapuló – például internet alapú – televíziózást veszi célba. A vállalat a központ létrehozását 2014-ben jelentette be, 2015. első felében újabb szakemberek felvétele és képzése zajlik. A tervek szerint a Huawei 50 speciális tudású szakembert kíván alkalmazni ebben a központjában, az IKT és a gazdaság különböző területeiről.”

—–

„…A cég mai bejelentése szerint 140 ezer háztartásba viszik el az optikára épülő vezetékes hálózatot, köztük olyan régiókban is, ahol eddig nem használtak szélessávú internetet. Mindebben a cég egyik partnere a Magyar Telekom lesz.

Mindezt Bin Yun Song, a cég magyarországi leányvállalatának leköszönő első embere jelentette be. Utódja, Zheng Wei Feng mindehhez azt tette hozzá, hogy a cég aktív részvételre törekszik a Nemzeti Digitális Fejlesztési Programban, a Digitális Közösségi Programban és a Nemzeti Szélessávú és Kommunikációs hálózat fejlesztésében. A beruházás keretében több mint ezer kilométer optikai kábelt fektet le a cég….”

Forrás:
Optikai kábellel fejleszti a hazai szélessávot a Huawei; SG.hu; 2015. február 6.
Vidéki internetet épít a Huawei; Népszabadság; 2015. február 06.

Budapest Open Knowledge Meetup: Összekapcsolt adatok

„Februári meetupunkon arra keressük a választ, hogy mi is az a linked data és mire lehet használni és mindez miért jó.
Hely: MTA SZTAKI, XI. Kende u. 13-17., Budapest
Időpont: 2015. február 18., 19h-21h

Szász Barnabás: Linked Data – van-e adathalmazoknak hálózati hatása?
A World Wide Web egy olyan globális infrastruktúrát hozott létre, amely lehetőséget nyújt összekapcsolt dokumentumok hálózatának a publikálására és elérésére. A Linked (Open) Data ennek mintájára – és a Web eredményeire és technológiáira építve – ad hasonló módon összekapcsolt adathalmazok publikálására és fogyasztására eszközöket. Az előadás egy bevezetőt ad a LOD világába, kitérve röviden a szemantika fogalmára, a Szemantikus Webes technológiákra és a LOD néhány gyakorlati alkalmazására…
Szász Barnabás több mint egy évtizede foglalkozik webes fejlesztéssel, nagyvállalati tartalomkezelő, metaadat kezelő és keresőrendszerek implementálásával és 2005 óta a Szemantikus Web kutatásával, jelenleg a Linked Data alkalmazásait és a szemantikus keresés lehetőségeit vizsgálja…

Horváth Ádám: Könyvtári és múzeumi adatok automatikus publikálása a szemantikus weben – az ALIADA projekt ismertetése
A könyvtárak és a múzeumok az adataik publikálásával vehetnek részt a szemantikus web építésében. Az ALIADA projekt ezt a folyamatot szeretné felgyorsítani azzal, hogy egy olyan nyílt forráskódú szoftvert hoz létre, melynek segítségével a könyvtárak és a múzeumok automatikusan publikálhatják az adataikat a szemantikus weben. Az előadásomban az ALIADA projektet szeretném ismertetni. Az előadásban ki szeretnék térni a Linked Open Data egyik felhasználási területére a Library of Congress új katalogizálási szabványára a BIBFRAME-re, mely teljes egészében a kapcsolt adatokon nyugszik.
Horváth Ádám informatikus könyvtáros az Országos Széchényi Könyvtár informatikai vezetője volt 10 évig…”

Forrás:
Budapest Open Knowledge Meetup: Linked data

Nyitott FIWARE Accelerator Pályázatok

„Az Európai Unió (EU) 2014. szeptember 17-én indította útjára a FIWARE Accelerator Programot, amely internetes alkalmazásokat fejlesztő európai vállalkozások megerősítését célozza.

Az EU által támogatott ún. Accelerator projektek 80 millió Euró támogatást osztanak szét nyílt pályázatokon (Open Call) keresztül kkv-knak, start-up és web-es vállalkozásoknak, hogy „okos” internetes alkalmazásokat és szolgáltatásokat fejlesszenek ki az FI PPP programban létrehozott nyílt fejlesztési platformra, a FIWARE technológiára alapozva. A pályázatokon nyertes vállalkozások 50-200 ezer Euró vissza nem térítendő támogatást kaphatnak innovatív alkalmazások fejlesztésére, olyan területeken, mint pl. energetika, közlekedés, mezőgazdaság és élelmiszeripar, egészségügy, kreatív iparágak, logisztika, gyártástechnológia és „okos” városok.

A FIWARE Accelerator projektek tavaly szeptember óta folyamatosan hirdetik meg pályázataikat vállalkozások számára. Jelenleg a következő témakörökben állnak rendelkezésre nyitott pályázati lehetőségek a FIWARE Accelarator Program keretében:

  • Smart cities
  • Transport
  • Energy and environment
  • Agrifood
  • Social and learning

A FIWARE programról és az Accelerator projektekről, valamint a nyitott pályázatokról a program honlapján lehet tájékozódni: http://www.fi-ware.org/

A projektjavaslat elkészítésében a pályázók segítséget kaphatnak a Nemzeti Innovációs Hivatalban 2014. november 26-án megrendezett FIWARE Accelerator Információs Napon elhangzott előadások, melyek prezentáció letölthetők a rendezvény internetes oldaláról:
http://nkfih.gov.hu/magyar/rendezvenyek/future-internet-ppp

További információ: Németh Vilmos
Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal”

Forrás:
Nyitott FIWARE Accelerator Pályázatok; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2015. január 27.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Közelebb került a mobilfizetés bevezetése a Volán-buszokon

„A közösségi közlekedés megújításáról hosszú távú együttműködési megállapodást írt alá a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. és a Volán Egyesülés.

Az együttműködés célja a közösségi közlekedés megújítása, a korszerű intelligens közlekedési rendszerek, valamint az elektronikus viteldíj fizetési rendszerek bevezetése – írták a közleményben.

A társaságok szándéka egyebek mellett a Nemzeti Személyszállítási Intelligens Közlekedési Rendszerek Platform (NESZIP) koncepciójában megfogalmazott szolgáltatások fejlesztése, valamint az országosan egységes és átjárható Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platform létrehozása, és szolgáltatásainak a Volán társaságokra történő kiterjesztése.

Veres Mihály, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. vezérigazgatója szerint a megállapodás hozzájárul az egységes jegyrendszer kialakításához, valamint lehetőséget nyújt arra, hogy az elektronikus és mobilfizetési kultúra fejlesztését megvalósító projektek indításában közösen vegyenek részt.

A közlemény idézi Simon Gábort, a Volán Egyesülés vezérigazgatóját, aki elmondta: a most aláírt együttműködési megállapodás mérföldkő az utasok számára kényelmesebb és gyorsabb fizetési lehetőségek biztosításában.

A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. és a Volán Egyesülés várja a megállapodáshoz csatlakozni kívánó szervezeteket és gazdasági társaságokat, amelyek Magyarországon elektronikus és mobilfizetési területen működnek, illetve a mobilfizetést támogató tevékenységet folytatnak.”

Forrás:
Közelebb került a mobilfizetés bevezetése a Volán-buszokon; HVG.hu/MTI; 2015. február 5.

A britek rákapcsoltak a smart city fejlesztésekre

„A brit kormány fél évvel az első beharangozó után nemrég elindította HyperCat nevű programját, hogy ösztönözze az okosvárosok terjedését a szigetországban.

A kezdeményezés nyílt szabványok segítségével próbálja sokkal egyszerűbbé és gyorsabbá tenni a fejlesztő vállalatok számára, hogy olyan innovatív eszközöket alkossanak meg, amelyek számottevően javítják a városlakók életminőségét.

Az új projekt főként az állami szektor és a magánszféra szoros partnerségére épül, a legfőbb célja az, hogy egy nyílt és egymással együttműködő, Dolgok Internetére vonatkozó sztenderdet kezdjenek el használni a részt vevő cégek. Az IoT (Internet of Things) a különböző – akár hétköznapokban használt – eszközöket, tárgyakat köti össze a világhálón keresztül, a gépek közötti (machine-to-machine) kommunikáció segítségével.

A HyperCat okosváros programban zajló munkát többek között a brit főváros polgármestere is támogatja, emellett olyan nagy nemzetközi cégek működnek benne közre, mint a KPMG, az Accenture, a Symantec, a Huawei, a QinetiQ, az Arquiva vagy a Fujitsu.

A fejlesztések élére a széles körű tapasztalatokkal rendelkező Flexeye szakértői álltak. Nem titkolt céljuk, hogy az állami és magánszektor együttműködése révén olyan innovatív, méretükben és gyorsaságukban is fejlettebb rendszerek jöjjenek létre, amelyek a jövőben is élenjáró szerepet biztosítanak az országnak a smart city programok terén. Mindezt ráadásul úgy valósítanák meg, hogy a cégek nem versengenének, hanem egymás tapasztalataira építenének.

A program ötlete a tavalyi év derekán született meg, amikor a brit kormány egy 40 kis- és nagyvállalatból álló nonprofit konzorciumot alapított. A társulás mostanra már több mint 300 tagot tudhat a sorai között, és gyakran emlegetik kitűnő példának arra, hogyan is lehet közös erővel valós társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásokra választ adni. A kezdeményezés egyébként eredetileg London infrastruktúra-fejlesztési tervét hivatott támogatni, amelyet tavaly júliusban hirdetett meg Boris Johnson, a brit főváros polgármestere.

A program egyik szóvivője így fogalmazott: „az infrastruktúra minden londoni számára alapvető fontosságú, és segíti az itt lakók életét. Ez a tervezet jól körvonalazza azt, hogy milyen hálózatokra van szükség a fővárosban, ahol az előrejelzések szerint 2050-ben több mint 11 millióan fognak élni”. A Greater London Authority hatóság adatai szerint a helyi hálózat fejlesztésére 2016 és 2050 között összesen 1,3 billió fontot költenek majd. A London Datastore pedig nyilvánossá tette adatbázisát valamennyi HyperCat-tag számára, így a vállalatok szabadon fejleszthetnek alkalmazásokat az innen kinyert információk alapján.

Nem csupán elszigetelt jelenségről van szó
Az innováció természetesen nem áll meg London határain belül. A programhoz a tervek szerint a jövőben Milton Keynes és Bristol, illetve még más városok is csatlakozni fognak. Milton Keynes-ben például a helyi tanács szeretne olyan HyperCat-alapú megoldásokat, mint a szemét intelligens eltakarítása. Ennek a lényege, hogy a kukákat érzékelőkkel látnák el, vagyis a szemeteskocsik csupán akkor ürítenék ki az adott tárolót, ha a szenzorok azt jelzik, hogy megtelt. A program része lenne még az „okosparkolók” létrehozása, amelyek valós idejű adatokat továbbítanának az autósok telefonjára, hogy hol szabadult fel éppen egy hely, és merre nem érdemes parkolót keresni.

Az utcák intelligens éjszakai világítása keretében a lámpákon található érzékelők automatikusan jeleznék, ha egy izzó cserére vagy rögzítésre szorul, ez az autósokon kívül a bicikliseknek is sokat segítene.

Bristolban az úgynevezett „Bristol is Open” program keretében már működésbe helyezték az első okosmérőket. A smart metering készülékeivel felszerelt épületekben az első eredmények alapján ötödével sikerült csökkenteni az energiafelhasználást. A városban emellett több napelemet is felállítottak, továbbá a levegő minőségét is folyamatosan nyomon követik, hogy csökkenthessék a légszennyezettséget.

Nemzetközivé válhat a kezdeményezés
Nagy-Britannia vezetésével egyébként a HyperCat program a későbbiekben akár nemzetközi szinten is bővülhet; ezt szolgálja például több globális cég részvétele és egy márciusra tervezett indiai kereskedelmi misszió.

A Flexeye vezérigazgatója – egyben a HyperCatCity program vezetője -, Justin Anderson a Lordok Házában tartott beszédében azt mondta: az IoT-alapú kezdeményezés hozzájárul a színvonalasabb szolgáltatások biztosításához, és komoly terheket vesz le a városlakók válláról. A kollaboratív megközelítéssel ráadásul Nagy-Britannia bebiztosíthatja vezető szerepét az okosvárosok közötti versenyben.

Paul Wilson, a „Bristol is Open” program ügyvezető igazgatója elárulta, hogy a projekt lényegében áprilisban vált éles üzemmódra. Ez lesz Európa talán egyik legfőbb, az okosvárosok kiépítését szolgáló kutatás-fejlesztési tesztje, amely a helyi városvezetés és a bristoli egyetem együttműködésével valósul meg. Lényegében technológiai és a társadalmi felelősségvállalás iránt elkötelezett szervezetek jelentkezését várják. A távközlési szolgáltatók a terveik szerint az egyetem által kidolgozott speciális szoftverhálózaton keresztül tudnak egymáshoz kapcsolódni. Ez továbbá biztosítja azt, hogy a cégek szabadon hozzáférjenek az IoT- és Big Data-platformokon lévő hihetetlen mennyiségű információhoz.

Sofőr nélküli autók és a virtuális erőmű
A másik fontos szempont, hogy választ adhassanak a modern városi környezethez kapcsolódó kihívásokra. Szó van itt például a mobilitás – egyebek közt a sofőr nélküli autók – fejlesztéséről, illetve egy megújuló erőforrásokra épülő energiaszolgáltató cég létrehozásáról. Emellett ösztönöznék a szociális munkát, például az időseknek és az egyedülállóknak biztosítanának ellátást. A Bristol is Open program most csak gyerekcipőben jár, de az elképzelések és a partnerek száma folyamatosan bővül.

David Hill, az Open Energi üzleti fejlesztési igazgatója további részleteket árult el: a Dolgok Internetére épülő technológiák révén szeretnék létrehozni az ország legelső virtuális erőművét. Egész Nagy-Britanniában energiahatékony eszközök ezreit kívánják összekötni – például hűtőket és tűzhelyeket –, hogy csökkentsék a fosszilis erőforrásoktól való függőséget, és növeljék a tartalékenergia mennyiségét. Ez a rugalmasság tudná biztosítani, hogy a városokat tiszta, megbízható és biztonságos módon lássák el árammal, bár azt is hozzátette, hogy a tényleges előnyök csak akkor mutatkoznak meg, ha sikerül lejjebb vinni az összekapcsolás költségeit.”

Forrás:
A britek rákapcsoltak a smart city fejlesztésekre; M2M Zóna; 2015. február 6.

Mintegy 80 milliárd forintot fordítanak gazdaságfejlesztésre Szabolcsban

„Mintegy 80 milliárd forintot fordít gazdaságfejlesztésre 2020-ig a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat a rendelkezésére álló beruházási forrásából – jelentette be a térségi helyhatóság közgyűlésének elnöke Nyíregyházán.

Seszták Oszkár (Fidesz-KDNP) elmondta, hogy az új európai uniós fejlesztési ciklusban 100 milliárd forintos forrása lesz a megyei önkormányzatnak, s abból a most felosztott keret alapján csaknem 80 milliárdot költenek majd a térség gazdasági környezetének fejlesztésére, a foglalkoztatás javításának elősegítésére.

Tájékoztatása szerint 33,3 milliárd forintot terveznek a gazdasági infrastruktúra-, a turizmus- és a munkaerő mobilitását megteremtő közlekedés fejlesztésére, valamint a munkába állást támogató intézmények, közszolgáltatások erősítésére. Vállalkozásbarát településfejlesztésre és a meglévő vállalkozások gazdaságélénkítésre 16,5 milliárd forintot irányoztak elő.

Az elképzelések szerint 7,4 milliárd forintos keretből kívánják támogatni a foglalkoztatást növelő térségi és helyi együttműködéseket is. Környezetvédelemre, az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátás megteremtésére 8,4 milliárd, míg a települések energetikai fejlesztésére, továbbá a megújuló energia felhasználási arányának emelésére 14 milliárd forintos keretet hoztak létre.

Baracsi Endre (Fidesz-KDNP), a Szabolcs megyei közgyűlés alelnöke kiemelte: jelentős támogatásra számíthatnak a ipari parkokat, területeket, vállalkozói központokat, vagy logisztikai telephelyeket létesítő beruházók.

Az idegenforgalmi fejlesztésnél az ökoturizmus és az attrakciók, a látványosságok kialakítása kaphat kiemelt támogatást, illetve a négy- és ötszámjegyű közutak, kerékpárutak, valamint települési belterületi utak korszerűsítése, építése. A rekreációs övezetek, területek kialakítására szintén nagy gondot fordítanak majd.

Seszták Oszkár újságírói kérdésre válaszolva arról is szólt, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű megye az új uniós ciklusban nem csak a terület- és településfejlesztési operatív program 100 milliárdos támogatására számíthat, de más, ágazati beruházási pályázati forrásokra is. Hozzátette: a legutóbbi európai uniós pénzügyi ciklusban több mint 500 milliárdos fejlesztés volt Szabolcsban, s ezt az összeget a következő években is elérheti a megye.”

Forrás:
Mintegy 80 milliárd forintot fordítanak gazdaságfejlesztésre Szabolcsban; Híradó.hu/MTI; 2015. február 6.

Korlátozzák az „okosfuvart”

„Két tűz közé került az okostelefonos fuvarszervező. Sok piacon – miként nálunk is – a kormányok szigorú jogi keretbe szorítják vagy egyenesen tiltják az alternatív taxizást. Másrészt az Uber résztulajdonosa, a Google beindítja saját taxiszolgáltatását, amelyhez már egyáltalán nem kell sofőr.

Meghallgatásra talált a kormánynál a személyszállító érdekképviseletek panasza. A taxisok az Uber budapesti megjelenése és az interneten, valamint mobiltelefonokon folytatott rámenős sofőrtoborzása miatt kértek védelmet a hatóságoktól. Lapunk kérdésére a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közölte, hogy a taxis tevékenységet szabályozó kormányrendelet tervezetét a tárca legkorábban február végén tervezi benyújtani a kormány elé. Az előterjesztés szakmai előkészítő munkájában a taxis érdekképviseletek, így például az Országos Taxis Szövetség, a Taxi Gépkocsivezetők Független Szakszervezete és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is részt vettek. A jogszabálytervezet a taxiszolgáltatás folytatását országosan egységes feltételekhez köti, rögzíti a tevékenység végzéséhez használható járművek műszaki követelményeit és életkorát, a járművezetőkre vonatkozó képzési és továbbképzési kötelezettséget, a diszpécserszolgálati tevékenység végzésének feltételeit, s az infokommunikációs eszközön keresztül rendelhető személyszállítás szabályait is. A javaslat a szolgáltatást igénybe vevők védelmét szolgáló előírásokat is tartalmaz. Bár a rendelet szövege még nem ismeretes, de feltételezhető, a jogszabály igyekszik gátat vetni annak, hogy „amatőr sofőrök”, a taxis szlengben „hiénák” vállalhassanak fuvarozási munkát. Ugyanakkor az adóhatóság próbavásárlásokkal és több százezer forintos bírságokkal riaszthatja el az alkalmi taxisokat ettől a tevékenységtől.

Az Ubert azonban nemcsak a helyi hatóságok szigora fenyegeti, hanem eddigi partnere, a Google is.

A két cég eddig mint befektetők dolgoztak együtt. A Bloomberg információi szerint azonban a Google a közeljövőben az Uber legfőbb vetélytársa lehet. A globális tartalomszolgáltató hamarosan az Uber mintájára a taxiszolgáltatás piacán is szerencsét próbál. Új alkalmazást fejlesztenek, amely a tervek szerint a Google vezető nélküli autójához kapcsolódik. A Google korábban az Uber egyik legnagyobb befektetője volt – 2013 augusztusában 258 millió dollárt fektettek az Uberbe –, és David Drummond alelnökük jelen van az Uber igazgatói tanácsában is. A Bloomberg arról számolt be, Drummond nemrég értesítette az Ubert, a Google pedig hamarosan saját alkalmazással jelenik meg a piacon, és ezzel vetélytársuk lesz. A Google hosszú évek óta folytat sikeres kísérleteket a vezető nélküli személyautókkal. Kilométerek millióit tették meg a járműveik baleset nélkül, igaz, egyelőre még alacsony sebességgel közlekedve. A Google becslései szerint 2–5 év múlva már tömegesen megjelenhetnek a piacon a sofőr nélküli taxik New Yorkban, erről a keresőóriás és a városvezetés már megállapodást is aláírt. A terv az, hogy 5000 sofőr nélküli, ATM-mel és ételautomatával felszerelt elektromos Google-taxi veszi át majd az uralmat New Yorkban. A jelenleg 13 ezer kocsiból álló New York-i taxiflottánál jóval kevesebb yellow cab-re lesz szükség a változások után, mivel a vezető nélküli autók 50 százalékkal hatékonyabban szolgálják ki az utasokat.”

Forrás:
Korlátozzák az „okosfuvart”; Jámbor Gyula; Magyar Nemzet; 2015. február 6.

Ami a projektindítás előtt van – 23. Projektmenedzsment Műhely – Projektmenedzsment Szakosztály

„Hely: A BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék, Inforpark 1117. Bp. Magyar Tudósok Körútja 2. I. ép. B. szárny, I. em 110-es tanácsterem
A HTE Projektmenedzsment Szakosztálya, együttműködve a BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszékével és a Corvinus Egyetem Stratégia és Projektvezetés Tanszékével szeretettel hívja az érdeklődő kollégákat a

23. Projektmenedzsment Műhelybe

A 23. Műhely témája: Ami a projekt indítás előtt van. Kreatív problémamegoldó módszerek használata projektek előkészítésére.

A Műhely Bozsár Gabriella bevezető gondolatai alapján vizsgálni kívánja a projektek kiválasztásának és előkészítésének tervezést befolyásoló kérdéseit. A Műhely választ keres arra, hogy milyen problémafeltáró és megoldáskereső folyamat előzte meg a projekt indítást, kihasználásra kerülnek-e a meglevő kreativitások a projekt megoldási alternatívákat keresésénél, világos-e, hogy ki határozza meg a projekt indítását?

A Műhely beszélgetés az alábbi kérdések megválaszolásával kívánja a témát áttekinteni – megvitatandó kérdések :

  • Hogyan folyik a projektek előkészítése? Ki az előkészítő folyamat szervezője?
  • Ki, hogyan állapítja meg, mi a probléma, amire megoldást keresünk, mi lesz a cél, és hogyan fogjuk elérni?
  • Ki hozza meg a döntést, a probléma megoldás alternatívájának kiválasztására ?
  • Mi hiányzik ahhoz, hogy módszeresen végigvigyünk egy problémamegoldó folyamatot? Hasznos lenne-e?
  • Ki az, akinek ezt végig kellene vinnie? Mi kellene ahhoz, hogy megtörténjen?

Bozsár Gabriella által összeállított előkészítő blog olvasható a http://blog.mfor.hu/projekt oldalon.

A Projektmenedzsment Műhely munkájába minden érdeklődő előzetes regisztrációt követően (e-mailben történő regisztráció a gpronay@procompass.hu címen), ingyenesen részt vehet. A Műhely munkájába való részvétellel 2 PDU (Professional Development Unit) pont szerezhető (PMP minősítettek és minősítésre készülők számára)”

Forrás:
Ami a projekt indítás előtt van – 23. Projektmenedzsment Műhely – Projektmenedzsment Szakosztály; Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület

Szakirodalom

A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/11

„A havi gyakoriságú kiadvány összefoglalóan elemzi és bemutatja a társadalom és a gazdaság legfrissebb jelenségeit és az év során alakuló tendenciákat (zömmel havi és negyedéves frissítésű adatok alapján). A kiadvány negyedévzáró számai részletesebb ágazatonkénti áttekintést nyújtanak.

Megjelenés: 2015.01.29.
Méret: 227 KB
Letöltés (pdf)

Kapcsolódó adatok
Táblázatok (xls)
Táblák (STADAT)
Tájékoztatási adatbázis

Forrás:
A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/11; Központi Statisztikai Hivatal; 2015. január 29.

Az EU és Magyarország szélessáv-fejlesztési programjának kihívásai

„A 2014–2020-as EU fejlesztési ciklusban Magyarország megvalósítani tervezi a hazai elektronikus távközlés történetének negyedik nagy fejlesztési programját: a gyors és ultragyors szélessávú hálózatok országos kiépítését. A programmal létrejön az ország 21. századi versenyképességét leghatékonyabban szolgálni képes infrastruktúra.

A cikk áttekinti a célkitűzéseket, a feladattal járó kihívásokat és javaslatot tesz a korszerű megoldásokra és a prioritásokra. [Az INFOKOM 2014 konferencián elhangzott előadás.]”

Forrás:
Az EU és Magyarország szélessáv-fejlesztési programjának kihívásai; Horváth Pál; Híradástechnika; 2014 LXIX. évfolyam; 2014. december 27.; 5-9. oldalak (pdf)

Az M2M fejlődési trendje, szabványosítási és szabályozási kérdései

„Az egyre gyorsabban terjedô internet ma már nem csak arra szolgál, hogy a hálózatok hálózataként az internetezni képes személyek információbeszerzési és -terjesztési igényeinek a legfőbb kiszolgálója legyen, hanem fokozatosan megjelennek rajta azok az alkalmazások, ahol személy és gép vagy gép és gép kommunikál egymással. Az M2M és IoT alkalmazások új lehetőségeket nyitnak meg az alkalmazások és a szolgáltatások terén. Jelen cikk ennek a folyamatnak a trendjét, a szabványosítás állását és a felvetôdô szabályozási kérdéseket mutatja be.”

Forrás:
Az M2M fejlődési trendje, szabványosítási és szabályozási kérdései; Bartolits István; Híradástechnika; 2014 LXIX. évfolyam; 2014. december 27.; 22-28. oldalak (pdf)