Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Lázár János: az államigazgatásban még mindig sokan dolgoznak, az e-kormányzást ki kell terjeszteni, a digitalizáció gyorsítását pedig “magán kezdi a kormány”

„Az egészségügyben és az oktatásban 2018-2020-ban jelentős béremelés várható, ami nélkül nem lehet felzárkózni a fejlett nyugati országokhoz – hangsúlyozta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) Gazdasági Csúcstalálkozó című rendezvényén.
Megjegyezte “nem lesz érdemi változás az egészségügyben, ha nem tudjuk tovább emelni a béreket”. Megerősítette azt a véleményét is, hogy az államigazgatásban még mindig sokan dolgoznak, ezért kedvezőnek tartaná, ha a létszámot csökkenteni lehetne.

Jelezte, a kormány nagyon jelentős digitális, illetve közlekedési infrastrukturális fejlesztéseket tervez. Az e-kormányzást ki kell terjeszteni, a digitalizáció gyorsítását pedig “magán kezdi a kormány” – mondta. Erre a kabinet 2018-2020 között mintegy 200 milliárd forintot költene a tervek szerint – tette hozzá.

Lázár János arról is szólt, hogy a kabinet a közúthálózat és a vasút nagyarányú korszerűsítését, fejlesztését határozta el, “mert fontos az, hogy Európát, elsősorban a régiónkat ráhangoljuk Budapestre”. A közutak, az úthálózat fejlesztésére, bővítésére 2500 milliárd forintot, a vasúthálózat korszerűsítésére, javítására további 1000 milliárd forintot költhet a kabinet a következő években – emelte ki.

Lázár János előadása elején Orbán Viktor nevében megköszönte az MGYOSZ tagcégeinek, a magyar gyáriparosoknak azt, hogy együttműködtek a kabinettel, támogatták a kormány gazdaságpolitikai céljait, hozzátéve, hogy az elmúlt években elért, jelentős gazdasági sikerekben tevékeny szerepet játszottak az MGYOSZ tagjai. “Aki képes gondoskodni magáról, az a kormány szövetségese, aki még másokon is képes segíteni, az a kormány legjobb szövetsége” – fejtette ki.

Felsorolta az elmúlt években elért jelentős gazdasági eredményeket, amelyeket megfogalmazása szerint a munkaadói érdekvédelmi szervezetek támogatása, együttműködése nélkül nem lehetett volna elérni, és kiemelte a nemzetgazdasági miniszterek, Matolcsy György, majd később Varga Mihály szerepét is a sikerekben, illetve azt, hogy a szigorú fiskális politikát a jegybank politikája is támogatta.

Emlékeztetett: 2010-ben mintegy 83 százalékot ért el az államadósság GDP-hez mért értéke, ez mára 73 százalék körüli szintre mérséklődött. Jelezte: bár az Európai Unióban csupán 3-4 ország tudta csökkenteni az államadósságot, a következő években tovább kell mérsékelni az államadósság bruttó hazai termékhez mért arányát, mert az régiós összehasonlításban még mindig magas. A kormány azt szeretné elérni, hogy 2019-2020-ra az államadósság a GDP-hez mérten 70 százalék alá csökkenjen – jelezte Lázár János.

Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a technológiai fejlődés megállíthatatlanul és megjósolhatatlaul gyorsul tovább. Példaként említette az olajár alakulását, miután pár évvel ezelőtt a szakértők a 200 dollár körüli árat sem tartották kizártnak, a technológia fejlődés és az innováció miatt azonban az olajár a néhány évvel ezelőtti szinteket sem érte el.

Említést tett az egyre erőteljesebb robotizációról is, és megjegyezte, az Oxford University kutatása szerint 25 éven belül, globálisan a jelenlegi munkahelyek közel felén már robotok dolgoznak. Az élethosszig tartó tanulás, az alkalmazkodóképesség szerepe pedig egyénileg is felértékelődik, amelynek szükséges, de nem elégséges eleme az informatika, az angol nyelv és a matematikai ismeretek gyermekkortól kezdődő, folyamatos fejlesztése – mutatott rá Futó Péter.”

Forrás:
Jelentős béremelés várható az egészségügyben és az oktatásban 2018-2022-ben; Miniszterelnökség; 2017. november 23.

A növekedés Budapest és a vidék fejlődését egyaránt szolgálja – Mura konferencia

„A kormányzat jogszabály-módosításokkal és pénzügyi segítséggel is támogatta a vidék felemelkedését, hogy a gazdasági növekedés egyszerre jelentse Budapest mellett legalább annyira a vidék fejlődését is – jelentette ki Csepreghy Nándor a Széchenyi Programiroda és a Mura Programiroda által szervezett nagykanizsai Mura konferencián pénteken.
A Modern városok programban önálló költségvetési forrásokhoz jutottak a megyei jogú városok – Nagykanizsa és Zalaegerszeg térsége például 50 milliárd forint fejlesztési forrást kapott – tette hozzá a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára. Csepreghy Nándor szerint mindez azt szolgálta, hogy a kormány annak a 80 százaléknyi közösségnek is bizonyítsa elkötelezettségét, aki nem Budapesten él.

Csepreghy Nándor emlékeztetett arra, hogy a 2010-es kormányváltás idején a munkahelyek elvesztésének kockázatát kellett mérsékelni, hét év után pedig már a korábbi 3,8 millió helyett 4,4 millió embernek van állása, és az a legfontosabb kérdés, hogyan tudjuk betölteni az üres álláshelyeket.

Kiemelte: a gazdasági prosperitás a szuverenitással is összefügg, kizárólag a belső fogyasztásra alapozva egy kis ország azonban nem tud hosszabb távon működőképes maradni. A fejlesztési források odaítélésében ezért a magyar kormány elsődlegesen a hazai vállalkozásokat támogatja, ahogy azt a franciák, a németek, vagy az osztrákok is évtizedek óta ezt teszik. 2007 és 2013 között a EU-s fejlesztési forrásoknak csupán 16 százalékát érhették el a vállalkozások, a jelenlegi ciklusban pedig már 60 százalékot. A pénzügyi rendszert is a gazdasági érdekek szolgálatába kellett állítani, ezért tűzték ki célul, hogy 50 százalék fölé emelkedjen a magyar tulajdonú pénzintézetek aránya, ezzel ugyanis a hitelezéseknek is nagyobb lendületet lehetett adni.

Csepreghy Nándor úgy vélekedett: a hitelezési és a támogatási lehetőségek mellett a szuverén nemzeti tőke megteremtése is elengedhetetlen volt.
Az energiaszektoról szólva a politikus azt mondta: a több lábon állást és az energiafüggés csökkentését is meg kellett oldani, ami a paksi bővítéssel válik lehetővé. “Hazugság, hogy a kormány ezzel szemben nem támogatja a zöldenergiát”, hiszen a bővítés után Paks az ország energiaszükségletének 40 százalékát tudja majd biztosítani a másik 60 százalékban növekedési lehetőséget találnak más megoldások szem előtt tartva keleti földgáztól való függetlenedés igényét.

Csepreghy Nándor utalt arra is, hogy a közigazgatás átalakítása ugyancsak szükséges volt, a háttérintézmények megszüntetésével a minisztériumok kizárólagos feladata a stratégiai döntések meghozatala lett, a kormányhivatalok a közigazgatás területi működését biztosítják, a járási hivataloknak feladata pedig az állampolgárok és a vállalkozások kiszolgálása. A bürokráciacsökkentés révén évente tízmilliárdokat takarítanak meg az állampolgárok, ezt a költségcsökkentést pedig 2018-ban is folytatni fogja a kormány – mondta.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a Mura Nemzeti Program miniszteri biztosa azt mondta: a program olyan beruházásokról szól, amelyek öt, tíz, tizenöt év távlatában is életképesek, munkahelyeket és megélhetést biztosítanak, ezzel növelik a térség megtartó erejét. Ez a gazdaságfejlesztési program agrárfejlesztést és a turizmus komplex fejlesztését is jelenti – elsősorban a vállalkozások lehetnek a nyertesei.

Emlékeztetett arra, hogy a dél-zalai térségben jelentős hagyományai vannak az agráriumnak, erre alapozva pedig új technológiákkal és különleges gyümölcsök, mint a kivi vagy a datolyaszilva, valamint a gyógynövények termesztésével és feldolgozásával újra versenyképessé lehet tenni a körzetet.

A Mura program keretéből a Zalaerdő Zrt. egymilliárd forint beruházással korszerűsíti kisvasúthálózatát, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park pedig 470 millió forintból indított élőhely fejlesztési programot a Mura folyó térségében. A kerékpáros, a bakancsos vagy a vízi turizmusra kiválóak az adottságok, a vadászatra, a bor- és gasztroturizmusra, illetve a fesztiválokra, rendezvényekre is lehet építeni – részletezte Cseresnyés Péter.”

Forrás:
A növekedés Budapest és a vidék fejlődését egyaránt szolgálja; Miniszterelnökség; 2017. november 24.

Kezdetben nem lesz teljes körű az e-ügyintézés

„…Általános indokolás
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény értelmében 2018. január 1-jétől a törvény hatálya alá tartozó, széles körű szervi hatállyal megindul az elektronikus ügyintézés biztosítása. A természetes személy ügyfelek jogosultak, a gazdálkodó szervezetek, jogi képviselők kötelezettek lesznek az elektronikus kapcsolattartásra.

Ugyan az e-ügyintézés biztosításához szükséges szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások készen állnak, azonban nem garantálható, hogy egyes szervek ezen
szolgáltatásokhoz való csatlakozása eléri azt a szintet, hogy zökkenőmentesen tudja az ügyeket elektronikusan vinni.

Erre figyelemmel a feltételek biztosítására önhibájukon kívül nem kész szerveket a Kormány rendeletben közzéteszi; ezen szervek esetében nincs lehetőség elektronikus kapcsolattartásra, a szervek felé hagyományos kapcsolattartásra lesz lehetőség.

Részletes indokolás
1. §
A rendelkezés biztosítja, hogy a Kormány rendeletet hozhasson az elektronikus ügyintézés feltételeit önhibájukon kívül teljesíteni nem tudó szervekről (önhibán kívüli akadályozottság). A rendelkezés értelmében e szervekkel nincs lehetőség elektronikus kapcsolattartásra kivéve azon ügyekben, ahol ezt mégis vállalni tudja. Ilyen akadályozottság esetén az elektronikus kapcsolattartásra köteles ügyfelet (ideértve a képviselőjét, jogi képviselőjét) elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezettnek kell tekinteni…”

Forrás:
T/18530 Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosításáról; Országgyűlés; 2017. november 21.

Közigazgatás, politika

Lassan egy éve kiemelt járás Zalaegerszeg

„2011. óta több lépésben folyik az államigazgatás szervezeti átalakítása – mondta el az OrientPress Hírügynökségnek Pék Patrícia, a Zalaegerszegi Járási Hivatal Hatósági Főosztályának vezetője. Ennek a folyamatnak egyik eleme a járási hivatalok 2013. évi megalakítása, az új típusú kormányablakok országos hálózatának kialakítása, majd egy 2016. évi kormányhatározat alapján a járási hivatalok megerősítése. 2017. január 1. napjától a megyeszékhely járási hivatalok kiemelt járási szerepkörbe emelkedtek.

A Zalaegerszegi Járási Hivatal kiemelt járássá emelése tartalmilag azt jelenti – fejtette ki a főosztályvezető –, hogy a hatósági ügyek jelentős részét (mint például a halászati, vadászati, erdészeti, fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi és természetvédelmi, örökségvédelmi és régészeti, nyílt és titkos örökbefogadási, állami célú lakástámogatási, családi csődvédelmi, oktatási, borászati hatósági, pálinkaellenőrző hatósági, családtámogatási ellátási ügyek, fogyatékossági támogatási ügyek, közlekedési igazgatási feladatokat) az egész megyére kiterjedő illetékességgel intézik.

A Zalaegerszegi, a Zalaszentgróti és a Lenti Járás vonatkozásában pedig a nyugdíjbiztosítási hatósági feladatokat látják el.

A megváltozott szervezeti felállás nem érinti az eddig megszokott ügyfélfogadási helyeket – hangsúlyozta a szakember ‒ sem pedig a kialakult elérhetőségeket, melyekről a kormányhivatali internetes honlapon lehet tájékozódni. Nem változott továbbá a zalaegerszegi járási hivatal 84 településre kiterjedő illetékességi területén az ügysegédi ügyfélfogadás rendje sem. A zalaegerszegi kormányablakban már több, mint 1500-féle ügyben lehet eljárást kezdeményezni. A klasszikus okmányirodai szolgáltatások (személyi okmányok és gépjármű ügyintézés) elérhetőek a zalalövői és pacsai okmányirodában is – tette hozzá.

A Zalaegerszegi Járási Hivatal széleskörű és kölcsönösen előnyös, szoros együttműködést alakított ki a járás területén működő valamennyi önkormányzattal – tudtuk meg a Rádió Orient vendégétől.

Kitért arra is, hogy valamennyi munkahelyteremtő beruházás, kiemelten a Modern Városok Program keretében, illetve egyéb zalaegerszegi önkormányzati kiemelt beruházások építési, valamint használatbavételi engedélyezését is a hivatal építéshatósága látja el. Pék Patrícia kiemelte továbbá, az autóipari tesztpálya 40 milliárdos beruházásában történő hatósági engedélyezési és szakhatósági közreműködői feladataiknak is mindig haladéktalanul és soron kívül tesz eleget a hivatal.

A főosztályvezető külön felhívta a figyelmet arra is, hogy az év kiemelt hivatali feladatai közé tartozik az osztatlan közös tulajdon megszüntetése iránti földhivatali eljárások lefolytatása a járás területén, továbbá a 2017. december 31-ig meghosszabbított zártkerti ingatlanok kérelemre történő művelés alóli ingyenes kivonása.”

Forrás:
Lassan egy éve kiemelt járás Zalaegerszeg; OrientPress; 2017. november 20.

1701 kistelepülés nyert forrást helyi fejlesztésekre

„A Belügyminisztérium pályázatán 1701 kistelepülési önkormányzat mintegy 1,9 milliárd forint támogatást nyert el helyi fejlesztési célok megvalósítására – jelentette be a tárca önkormányzati államtitkára pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján.

Pogácsás Tibor elmondta: a minisztérium és a kormány is nagy figyelmet fordít arra, hogy az ország gazdaságának erősödésével a települések az európai uniós társfinanszírozáson túl belföldi forráshoz is hozzájussanak. Hozzátette: Idén hétmilliárd forintot osztottak szét az önkormányzati feladatellátást segítő pályázaton, most pedig további 1,9 milliárd forinttal segítik a kevés adóbevétellel rendelkező önkormányzatokat, hogy megoldják a szükséges fejlesztéseket.

A kormány rendbe tette az önkormányzatok gazdálkodását az adósságrendezéssel és a nem eladósodott önkormányzatok támogatásával, az állam és önkormányzatok közötti feladatmegosztás újragondolásával és a feladatellátáshoz szükséges források biztosításával – mondta Pogácsás Tibor, megjegyezve: további források szükségesek a kistelepüléseknek, amelyek adottságaik miatt kevesebb adóbevételhez jutnak és így nehezebb a fejlesztéseik megvalósítása.
A sajtótájékoztatóra készített háttéranyag szerint az 1742 érintett önkormányzat a lakosság száma alapján meghatározott támogatást igényelhetett: a száz lakosnál kisebb településen legfeljebb 500 ezer forint volt a támogatás maximális mértéke, kétezer lakos esetében pedig 1,6 millió forint.
Az önkormányzatok többek között belterületi út, híd, járda vagy a vízrendezési és csapadékelvezetési rendszer kiépítésére, felújítására, a köztemető felújítására, valamint önkormányzati feladatellátást biztosító épületek felújítására, energetikai korszerűsítésére, településrendezési tervek készítésére pályázhattak.

Pintér Sándor belügyminiszter döntése alapján 1701 önkormányzat részesült csaknem 1,9 milliárd forint támogatásban. A legtöbb forrást – mintegy 700 millió forint értékben – önkormányzati épületek felújítására, korszerűsítésére nyerték az önkormányzatok. Több mint 500 millió forintot fordíthatnak út- és járdaépítésre, 490 millió forintot köztemető-felújításra, 97 millió forintot csapadékelvezetők építésére, felújítására, és 76 millió forintot településrendezési tervek készítésére.

A kapott támogatást 2018. december 31-ig használhatják fel az önkormányzatok, és 2019. február 28-ig kell benyújtaniuk a felhasználásról készített szakmai és pénzügyi beszámolót.

Pogácsás Tibor elmondta: valamennyi pályázó részesült támogatásban, a program a tervek szerint a jövőben is folytatódni fog.”

Forrás:
1701 kistelepülés nyert forrást helyi fejlesztésekre; Origo.hu/MTI; 2017. november 24.
Lásd még: A Kistelepülési önkormányzatok alacsony összegű fejlesztéseinek támogatása c. pályázat eredménye; Belügyminisztérium; 2017. november 24. (Xlsx – 369,15 KB)

Horvátország és Magyarország: határon átnyúló fejlesztések a közigazgatásban

„A Somogy Megyei Kormányhivatal a horvátországi Muraköz megye, valamint Eszék-Baranya megye Közigazgatási Hivatalával partnerségben, az INTERREG V-A Magyarország-Horvátország Együttműködési Program keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alapból biztosított támogatást nyert el a horvát-magyar, határon átnyúló közigazgatási kapcsolatok fejlesztése céljából.
A projekt Magyarország oldaláról a Miniszterelnökség Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkársága, horvát részről a Közigazgatási Minisztérium szakmai támogatásával valósul meg.

A projekt fő célja egyfelől a közigazgatás-fejlesztés terén történő tapasztalatcsere, másfelől a határon átnyúló közigazgatási eljárások, szolgáltatások fejlesztése.

A projekt keretében 2017. november 23-án a Somogy Megyei Kormányhivatal szakmai konferenciát szervezett, melynek kiemelt témái az egyablakos ügyintézés kialakítása, a területi közigazgatás újjászervezése, valamint az elektronikus közigazgatás fejlesztése, továbbá az ezen területeken megnyíló fejlesztési és határon átnyúló együttműködési lehetőségek megvitatása volt. A konferencia keretében a résztvevők olyan jó gyakorlatokat ismerhettek meg a partner országból, amely saját munkájuk vonatkozásában is inspiráló lehet, továbbá alkalmat nyújtott a szakmai eszmecserére és a szakmai kapcsolatok kialakítására.

A rendezvény Dr. Neszményi Zsolt kormánymegbízott „A területi közigazgatás átszervezésének gyakorlati tapasztalatai – hogyan lehet sikeresen kezelni a közigazgatás átszervezését?” című előadásával vette kezdetét. Dr. Zöld-Nagy Viktória, a Miniszterelnökség Területi Közigazgatás Fejlesztéséért Felelős helyettes államtitkár asszony a kormányablakok kialakításának tapasztalatait osztotta meg a horvát és magyar kollégákkal.

Andreja Bakula a Horvát Közszolgálati Emberi Erőforrás Menedzsment Szolgálat vezetője a horvát közigazgatási rendszer felépítését és fejlesztését mutatta be.

Az egész napos rendezvényen részt vett Biró Norbert, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke és Katica Prpic horvát államtitkár asszony is.

A konferencia lehetőséget adott a két ország szakembereinek közös munkabeszélésre is, így az egyablakos ügyintézés kialakítása és az elektronikus közigazgatás, valamint a közigazgatási folyamatok újjászervezése és elektronizálása kerültek górcső alá.[Somogy Megyei Kormányhivatal]”

„A horvát e-közigazgatási, valamint a magyar kormányablak-rendszer példaként szolgálhat a két ország szakembereinek abban a határon átnyúló projektben, amelynek szakmai konferenciáját csütörtökön tartották Kaposváron. A közigazgatás fejlesztését célzó uniós pályázat keretében a horvát és a magyar partnerek egymás tapasztalatait gyűjtik össze annak érdekében, hogy megkönnyítsék az állampolgárok ügyintézését a jövőben.
Lehet mit tanulni egymástól – hangzott el a kaposvári tanácskozáson, amely része annak a projektnek, ami a Somogy Megyei Kormányhivatal, a horvátországi Muraköz megye, valamint Észak-Baranya Megye Közigazgatási Hivatalával közösen valósul meg. Fő cél a tapasztalatcsere és a közigazgatási eljárások, a szolgáltatások fejlesztése.

Katica Prpic, államtitkár, Közigazgatási Minisztérium
Nagyon fontos, hogy azokat a pozitív tapasztalatokat és eredményeket összegyűjtsük egymástól. Két dolgot emelnék ki. Ahol Magyarország nagyot lépett előre, és ebben szeretnénk tanulni a magyaroktól, az a kormányablak-rendszer. Viszont, ami nálunk előrelépés, az az úgynevezett e-állampolgár projekt.

Minden határon átnyúló együttműködés fontos – hangzott el a szakmai konferencián.

dr. Zöld-Nagy Viktória, helyettes államtitkár, Miniszterelnökség
Nekünk nagyon fontos, hogy el tudjuk mondani a horvát partnereknek azt, hogy hogyan alakult a magyar közigazgatás átalakítása, jelenleg, mint szolgáltató állam hogy próbálunk az állampolgároknak, az ügyfeleknek minél magasabb színvonalú ügyfélkiszolgálást nyújtani. Ugye alapvetően a kormányablakok rendszerében. De, ami nagyon fontos és egyébként közös kihívás ilyen szempontból, akár Horvátországgal is, a digitális államnak a kiépítése. Hogy hogy tudunk ezeknek a társadalmi elvárásoknak megfeleni.

A projekt célja egymás közigazgatásának megismerése, kiemelve azokat a területeket, amelyek a legfontosabbak. Horvátországban a magyarországihoz hasonló kormányablak-rendszer létrehozását tervezik, ezért is fontos számukra a magyar tapasztalatok megismerése. Mint a programon elhangzott: hazánkban is várható közigazgatási reform, ennek részeként 2019 év elejétől az ügyfélkapu rendszer nagyarányú fejlesztését tervezik, amellyel egyre több ügyet lehet majd elektronikusan elindítani és intézni.[Somogy Televízió]”

Forrás:
„Együttműködés a határon átnyúló közigazgatás-fejlesztésében” Szakmai Konferencia; Somogy Megyei Kormányhivatal; 2017. november 23.
Van, mit tanulni egymástól; Somogy Televízió; 2017. november 23.
Lásd még: The e-Citizens system (e-Građani); Government of the Republic of Croatia

Változtak az adórendeletek Zalaegerszegen

„A csökkenő adóbevételek részbeni ellentételezéseként csökkentette a helyi iparűzési adó (hipa) kedvezményes határát Zalaegerszeg közgyűlése – közölte a város polgármestere pénteki sajtótájékoztatóján.

Balaicz Zoltán (Fidesz-KDNP) a testület csütörtöki döntéseit ismertetve elmondta: a helyi iparűzési adó esetében korábban 1,5 millió forint éves bevételig nem kellett fizetniük a vállalkozóknak, a kedvezményt 2015-ben 2,5 millióra fel is emelték. A mostani döntéssel ezt a kedvezményes határt 2 millió forintra csökkentik, amiből éves szinten mintegy 60 millió forint pluszbevételt remél az önkormányzat kieső bevételei pótlására.

A döntés hátteréről szólva a polgármester azt közölte: leginkább a General Electric Zalaegerszeget is érintő átalakulása, valamint a fuvarozók januártól igénybe vehető adókedvezménye miatt jelentősen, mintegy 700 millió forinttal csökken jövőre a város adóbevétele. Csak a fuvarozók esetében 110 helyi vállalkozásnak együttesen mintegy 600 millió forinttal kevesebbet hipát kell befizetnie a jövő évben.

A közgyűlés módosította az építményadóval kapcsolatos kedvezményeket is, bár egyelőre megmarad az ingatlanok vásárlását követően két évre érvényes adómentesség. Arról döntöttek most, hogy ugyanazon tulajdonosi körben az ingatlan egymásnak történő átadása, megvétele esetén ezentúl nem jár adókedvezmény.

Döntöttek arról is, hogy a kommunális adó alóli mentességet kiterjesztik: jövőre nemcsak a városban élő magánszemélyeknek nem kell fizetniük a tulajdonukban lévő ingatlan után, a kedvezmény azokra is vonatkozik, akik haszonélvezeti joggal laknak egy adott otthonban – jelezte a polgármester.

Balaicz Zoltán beszámolt arról is, hogy a város határában lévő füves repülőtér három évre szóló működtetésére pályázatot írnak ki. Az 1953-ban kialakított és 2002-ben felújított, csupán kisgépek fogadására alkalmas leszállóhelyet a földrajzi adottságai miatt nem lehet nemzetközi repülőtérré átalakítani, de abban bíznak, hogy a járműipari tesztpálya építése kapcsán felmerülhet valamilyen szintű fejlesztés lehetősége.”

Forrás:
Változtak az adórendeletek Zalaegerszegen; Híradó.hu/MTI; 2017. november 24.

Az Európai Bizottság az Unió egészségügyi helyzetét vizsgálja

„Csak az egészségügyi rendszerek újragondolásával biztosítható azok működőképessége és az ellátás betegközpontúsága – ez a következtetés szűrhető le a Bizottság által ma közzétett 28 országspecifikus egészségügyi elemzésből és az azokat kísérő jelentésből. Az országspecifikus jelentések mélyreható elemzést nyújtanak az uniós tagállamok egészségügyi rendszereiről. A lakosság egészségi állapotával és számos fontos kockázati tényezővel foglalkoznak, emellett pedig megvizsgálják az egészségügyi rendszer hatékonyságát, hozzáférhetőségét és rugalmasságát minden uniós országban. A jelentésekből egyértelműen kitűnik, hogy a tagállamok hasonló célokat követnek, és egyúttal fény derül azokra a területekre is, amelyeken a Bizottság ösztönözhetné az egymástól való tanulást és a bevált gyakorlatok cseréjét.

Vytenis Andriukaitis, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos így nyilatkozott: „Az egészségügyi költségvetés 80%-át fordítjuk a betegségek kezelésére, a megelőzésükre viszont mindössze 3%-ot, ami gyakorlatilag elenyésző. Jobb hozzáférést kell biztosítani az alapellátáshoz, hogy ne egyből a sürgősségi részleghez forduljanak a betegek. Emellett a lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi rendszerekre nehezedő nyomás csökkentése érdekében valamennyi szakpolitikai területen integrálni kell az egészségfejlesztést és a betegségmegelőzést. Mindez csak néhány eleme az Egészségügyi helyzet az Európai Unióban című 2017-es jelentés által nyújtott áttekintésnek. Célunk, hogy átfogó adatokkal és összefüggésekkel segítsük a nemzeti egészségügyi hatóságokat a kihívások megválaszolásában és a megfelelő szakpolitikai és beruházásokkal kapcsolatos döntések meghozatalában. Remélem, hogy ezeket az információkat jól tudják majd hasznosítani.”

Az átfogó és a különböző adottságokat tekintetbe vevő elemzések hiánya már régóta lényeges akadályt jelent az egészségpolitikai döntéshozók számára. Ezért a hiányzó ismeretek pótlása érdekében a Bizottság ebben a hónapban lezárta az Egészségügyi helyzet az Európai Unióban elnevezésű kezdeményezés első kétéves szakaszát.

Főbb megállapítások
Az országspecifikus egészségügyi elemzések az OECD-vel és az Egészségügyi Rendszerek és Politikák Európai Megfigyelőközpontjával együttműködésben készültek. A kísérő jelentés öt általános jellegű következtetést tartalmaz:

  • Az egészségfejlesztés és a betegségmegelőzés segít a hatékonyabb és eredményesebb egészségügyi rendszerek kialakításában. A megelőzéssel kapcsolatos beruházások kiegyensúlyozottabbá tételét célzó törekvések mellett mérsékelni kell a társadalmi egyenlőtlenségeket, amelyek például a rákszűrés vagy a testmozgás terén mutatkoznak meg a magasabb, illetve alacsonyabb jövedelemmel és képzettséggel rendelkezők között.
  • Egy szilárd alapellátási rendszer hatékonyan irányítja a betegeket az egészségügyi rendszeren belül, és segít elkerülni a pazarlást. A nem megfelelő alapellátás miatt a betegek 27%-a a sürgősségi osztályt keresi fel. A szakorvosi ellátás igénybevételéhez mindössze 14 uniós országban van szükség általános orvosi beutalóra, kilenc másik országban ezt pénzügyi ösztönzők szabályozzák.
  • Az integrált ellátás biztosítja, hogy a beteg átfogó gondozásban részesüljön. Ezzel elkerülhető az a jelenleg csaknem valamennyi uniós országban tapasztalható helyzet, hogy az ellátás csupán részterületekre összpontosít, és a betegeknek egyedül kell eligazodniuk az egészségügyi létesítmények dzsungelében.
  • Proaktív egészségügyi munkaerő-tervezéssel és -előrejelzéssel az egészségügyi rendszerek ellenállóbbá tehetők a jövőbeli fejleményekkel szemben. Az EU-ban 18 millió egészségügyi szakember dolgozik, és 2025-ig további 1,8 millió új munkahely jön majd létre. Az egészségügyi hatóságoknak fel kell készíteniük munkatársaikat a jövőben várható változásokra: a népesség elöregedésére, a fokozott multimorbiditásra (vagyis több betegség egyidejű előfordulására), valamint a hatékony munkaerő-kiválasztási politikák bevezetésének, az új készségek elsajátításának és a technikai innováció hasznosításának szükségességére.
  • A szakpolitika és a gyakorlat szolgálatában álló egészségügyi adatok következő, optimalizált generiációjának középpontjában a betegeknek kell állniuk. Az egészségügy és a gondozás digitális átalakítása révén rögzíthetők a betegek szempontjából fontos valós eredmények és tapasztalatok, ami az egészségügyi rendszerek hatékonyságának fokozása terén nagy lehetőségeket rejt magában.

A következő lépések
A jelentések bemutatásra kerülnek az uniós tagállamok egészségügyi minisztériumai számára. Ezt követően a nemzeti hatóságok az OECD szakembereivel és az Egészségügyi Rendszerek és Politikák Európai Megfigyelőközpontjának szakértőivel is megvitathatják a jelentéseket. Ezek az önkéntes eszmecserék, amelyek 2018 elejétől indulnak, lehetőséget nyújtanak a minisztériumoknak arra, hogy megbeszéljék egymással a főbb kihívásokat, és együttesen megfelelő szakpolitikai válaszokat dolgozzanak ki.

További információk:
A 28 országspecifikus egészségügyi elemzés, a kísérő jelentés, valamint további háttér-információk itt találhatók.
Kövesse a témát a Twitteren: @V_Andriukaitis és @EU_Health

Forrás:
A Bizottság az EU egészségügyi helyzetét vizsgálja; Európai Bizottság; IP/17/4722; 2017. november 23.

Közigazgatási, politikai informatika

Digitális demokrácia Izlandon: állampolgári részvétel közösségi platform segítségével

„Két izlandi fiatalember a 2008-as gazdasági összeomlás után elhatározta, hogy megpróbálja közelebb hozni az embereket a politikához. Ebből mára több száz megvalósult ötlet és jó pár civil kezdeményezésre meghozott törvény lett. A közösségi platformot exportálják is.

Nagy úgy tűnik, hogy nem csak fociban, de a civil kezdeményezések és a politika közvetlen összehangolásában is előrébb járnak a kicsiny szigetországban. Utóbbihoz nem kellet más, mint egy jó ötlet, aktív polgárok és nyitott politikusok.

Jót tett a válság
Miközben a 2008-as válság egyik legsúlyosabb következményeit Izlandnak kellett viselnie, az ország sokat tanult az esetből és mára nem csak a pénzügyi, gazdasági rendszernek sikerült kilábalnia a gödörből, de egy sor jó dolgot is hozott a nehéz időszak. Ekkor történt az is, hogy két fiatal programozó elhatározta, hogy az internet lehetőségeivel élve próbál életet lehelni a demokrácia mostanában kicsit megtépázott eszméjébe.

Az ötletből született a Your Priorities platform, amely az egyének számára fontos témákat igyekszik felölelni és megfelelő csatornába terelni. Ezen a felületen az izlandi polgárok szabályozási terveket, törvényjavaslatokat vagy akár költségvetési irányvonalakat is felvethetnek, amelyekkel – kapaszkodjunk meg – a döntéshozók is komolyan foglalkoznak. Az ötleteket más polgárok értékelhetik, támogathatják, ellenérveket, módosításokat fűzhetnek hozzá.

A Your Priorities oldalt kezelő Citizens Foundation civil szervezet vezetője szerint abból indultak ki, hogy ha az állampolgárokat sikerül közvetlenül összekötni a kormányzati szereplőkkel, akkor ez csak jobb, a társadalom számára kedvezőbb döntéseket szülhet. A civil szervezet egyébként nem csak uniós forrásokból gazdálkodik, hanem az izlandi állam is támogatja az alapítványt.

Hajrá, Reykjavík!
A platform egyik legsikeresebb hajtása a Better Reykjavik, amelyet a 2010-es önkormányzati választások előtt hoztak létre. A főváros polgármesteri címére pályázó Jón Gnarr kapva kapott az ötleten és aktívan kérte a lakosságot, hogy fejtsék ki véleményüket a város fejlődésével kapcsolatban. Gnarr azt is megígérte, hogy a 10 legjobb ötletet mindenképpen felkarolja majd. A humoristából lett politikusnak bejött az akciója, hiszen 2014-ig ő irányította az izlandi fővárost.

Jelenleg a Better Reykjavik közel 20 ezer felhasználónál és több mint 700, a város tanács által elfogadott ötletnél jár. Ezeknél a számoknál érdemes azt is figyelembe venni, hogy Reykjavík lakossága alig haladja meg a 120 ezer főt, miközben a főváros közvetlen környezetét adó központi régió is nagyjából csak 217 ezer embert jelent.

Az elmúlt években civil kezdeményezésből megvalósult intézkedések témája és köre meglehetősen széles. Így sikerült például a hajléktalanok segélyezésére szánt pénz összegét megemelni, ennek köszönhető, hogy egy régi ipari létesítményből ifjúsági központ épült, de az is, hogy Reykjavíkban lett egy utca, amelyet Darth Vaderről nevezetek el.

Demokráciaexport
Maga a Your Priorities platform már bőven túlnőtte Izland határait. Az elektronikus közigazgatásban világelsőnek számító Észtország [Nem számít világelsőnek, ez nem egy futóverseny. Az egyik fejlett ország ezen a területen. Szerk.] természetesen felfigyelt a lehetőségre. A balti országban hét javaslatból már törvény is született. [Több egyébként azért nem, mert ez egyszeri alkalom volt. A politikai botrányok miatt kirobbant feszültség kellett ahhoz, hogy egyszeri esetben alkalmazzák. Szerk.]

Az ottani parlamenten például simán átment az az ötlet, hogy korlátozzák a gazdasági szereplők politikai pártoknak nyújtható támogatásait, de megszavazták azt is, hogy ha bármely javaslat eléri az 1000 fős támogatói számot, akkor arról a politikusoknak kötelező legalább egy vitát tartania.”

Forrás:
Bitport.hu; 2017. november 24.
Lásd még: Citizens Foundation; Izland
Your Priorities (elvileg magyarul is használható)
Rahvakogu (People’s Assembly); Észtország
Your Priorities App; GitHub

Az okmánybélyeg-automaták több mint fele nem működik Szlovákiában

„A belügyminisztérium felhívja a lakosság figyelmét, hogy a Szlovák Posta okmánybélyeg-automatáinak többsége átmenetileg nem működik. A hiba elhárításán jelenleg is dolgoznak – számolt be a belügyminisztérium sajtóosztálya.

A Szlovák Posta szóvivője, Martina Macková elmondta, hogy a meghibásodás 345 automatából 176-ot érint. „A számláló aktualizálása közben hiba lépett fel a rendszer és az automaták szinkronizálása között“ – tájékoztatott, és hozzátette, hogy azok az automaták, amelyek jelenleg nem működnek, a belügyminisztérium egyes munkahelyein és a pozsonyi adóhivatalban találhatóak.

A Szlovák Posta információi szerint mindent megtesznek, hogy a következő néhány órában az automatákat megjavítsák. Azoknak, akiknek illetéket kell fizetniük, a posta több lehetőséget is javasol. Okmánybélyeget vásárolhatnak az eKolok nevű mobil és web applikáción keresztül, az egyes hivatalok POS termináljainál, vagy néhány postai fiókrészlegen, ahol igazolást kapnak az ügyintézési illeték kifizetéséről”

Forrás:
Az okmánybélyeg-automaták több mint fele nem működik; Bumm.sk; 2017. november 24.

Indulhat az országos videokonferencia-rendszer kiépítése

„A NISZ és a T-Systems november 13-án aláírták azt a szerződést, amelynek célja, hogy kialakítsa a videovégpontokat az “Elektronikus megoldás az eltérő földrajzi helyszíneken történő közigazgatási ügyintézés munkaszervezésének és kommunikációjának fejlesztésére (VIKI)” című, projektben. A projekt költségvetése 3 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás, amelyet az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése finanszíroz a Közigazgatás- és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 „Adminisztratív terhek csökkentése” című konstrukció keretében.

A NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.) aláírta a T-Systems Magyarország Zrt-vel a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2015-00003 projekt videokommunikációs végpontstruktúra kialakításáról szóló szerződést.

A videokommunikációs végpontstruktúra közbeszerzési eljárásáról szóló hirdetmény 2016 szeptemberében jelent meg az Európa Unió Hivatalos Lapjának Kiegészítésében (TED). A tárgyalásos közbeszerzési eljárás nyerteseként a T-Systems Magyarország Zrt. nettó 1 599 120 095 forint értékben szerződött a videovégpontok struktúrájának kiépítésére.

A „VIKI” projekt teljes költségvetése 3 milliárd forint, amelyet az Európai Szociális Alap, valamint Magyarország költségvetése finanszíroz a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program „Adminisztratív terhek csökkentése” című konstrukció, valamint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretében. A projekt a Széchenyi 2020 program részeként valósul meg, fő kedvezményezettje a NISZ Zrt.”

Forrás:
Aláírták az országos videokonferencia-rendszer legnagyobb szerződését; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2017. november 22.

Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ jöhet létre

„Módosítaná a kormány a szálláshely-szolgáltatók adatközlési kötelezettségének szabályait adminisztrációs terheik csökkentése és egy korszerű informatikai szolgáltatás létrehozása érdekében az Országgyűlés honlapján közzétett törvénymódosítási javaslat szerint.

A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi törvény módosítása szerint Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ néven felhő alapú informatikai rendszer jön létre. Ez könnyíti a szálláshely-szolgáltatók adminisztrációját egyben támogatja az országos statisztikai adatgyűjtést. A szükséges szálláshely-kezelő szoftvert a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. térítésmentesen biztosítja a szálláshelyként legfeljebb 6 szobát 12 férőhellyel hasznosító szolgáltatóknak.

Az indoklás szerint az adatszolgáltatás átalakítására a naprakész és pontos adatok érdekében van szükség, hogy lehetővé váljon a turizmusfejlesztési célok statisztikai adatokon nyugvó meghatározása, a szolgáltatások célzott fejlesztése és a szolgáltatók versenyképességének erősítése. Hozzátették, hogy a kormány stratégiai célja többek között a turisztikai szektor digitalizációja, ezért a szálláshely-szolgáltatáshoz használt alkalmazásokat adatvezérelt internetes kommunikációba kell csatlakoztatni.

A kereskedelemről szóló 2005. évi törvény módosítási javaslata alapján a kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg a szálláshely-szolgáltatás feltételeit, a szálláshely-üzemeltetés bejelentésének rendjét, a szálláshely-nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás-vezetés eljárási szabályait, a szálláshely-szolgáltató tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségeit, valamint a kötelezettségek be nem tartásának jogkövetkezményeit.”

Forrás:
Felhő alapú rendszerben kell majd bejelenteni a szálláshely-foglalásokat; SG.hu; 2017. november 21.
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény, valamint a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény módosításáról; Országgyűlés; 2017. november 21. (PDF)

Megtiltotta a Bundestag elnöke, hogy a parlamenti ülések alatt Twittert és más technikai eszközöket használjanak

„Erre Wolfgang Schäuble elnök figyelmeztette a képviselőket német lapok pénteki jelentései szerint.
A parlamenti elnök a képviselőknek írt levelében kiemelte, hogy a fényképezésre, Twitter-bejegyzések írására vagy a plenáris vitákról szóló egyéb típusú hírek terjesztésére szolgáló készülékek használata az ülésteremben nem méltó a Bundestaghoz.

Az ilyen tevékenység „illetlen, ezért nemkívánatos” – írta Wolfgang Schäuble, aki valószínűleg azért írt levelet az ügyben a képviselőknek, mert a hétfőn tartott első rendes ülésen igen sokan készítettek fényképeket.

Az elnök felidézte a technikai eszközök használatát szabályozó előírásokat, amelyek alapján az ülésteremben „csak visszafogottan és a plenáris vitákhoz illő módon” szabad használni készülékeket, „különösen mobiltelefonokat és táblagépeket”.

Mindazon eszközök használata pedig tilos, amelyeket a képviselők előtti padokra kell állítani és felnyitni, és amelyek működtetése hanghatásokkal jár, ami „különösen a laptop számítógépekre” vonatkozik – áll a levélben.

Több lap kiemelte, hogy a hétfői ülés levezetésében közreműködő egyik alelnöknek, Wolfgang Kubickinek, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) politikusának meg kellett szakítania a vitát, hogy figyelmeztessen két újonc FDP-s képviselőt arra, hogy nem szabad az ülésteremben fényképezni. A jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) egyik képviselője pedig olyan fényképeket tett közzé a Twitteren, amelyeken kizárólag üres székeket lehet látni, amivel azt sugallta, hogy a képviselők nem veszik komolyan a munkájukat, holott a Bundestag 709 tagja közül alig néhányan hiányoztak az ülésről.

Ugyanakkor számos képviselő bírálta az elnök lépését. A twitterezés ügyében „nem ez volt az utolsó szó” – közölte Twitter-oldalán Dorothee Bär, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa, a közlekedési és digitális infrastuktúráért felelős minisztérium államtitkára.”

Forrás:
Nemkívánatos a twitterezés és a szelfizés a német parlamentben; FEOL.hu; 2017. november 24.

Tállai András: az áfabevallások elkészítésében is segíthet a NAV

„Az online számlázás jövő nyári bevezetése megteremti annak lehetőségét, hogy az adóhivatal részlegesen kitöltse a vállalkozások áfabevallását is – tájékoztatta Tállai András a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t.

Az államtitkár szerint még több mint hét hónapig az online számlázás tesztüzeme zajlik; a jövő július 1-ei átállással kapcsolatban az adóhivatal honlapján vasárnaptól elérhető egy figyelemfelkeltő link, amely mögött minden információ megtalálható.

A NAV már most vizsgálja annak a lehetőségét, hogy a számlainformációk feldolgozásával a hivatal hogyan segíthetne a lehető leghatékonyabban és legegyszerűbben az áfabevallás kitöltésében is. 2018. július 1-jétől ugyanis a vállalkozók által kiállított és befogadott – 100 ezer forint feletti áfát tartalmazó – számlák adatai az adóhivatal rendelkezésre állnak – mondta Tállai András.

Hozzátette, hogy a vállalkozóknak nem árt felkészülni már most arra, hogy a számlázó programok bekötése után a számla adatainak eredeti tartalma nem írható át. Annak ellenére, hogy a jogszabályok ezt nem engedik, a revizorok sokszor találkoztak utólagosan visszadátumozott számlákkal.

Az online rendszer rostáján például automatikusan és azonnal fennakadnak azok csalárd adózók, akik a számlát az ellenőrzés ideje alatt visszadátumozva állítják ki – mondta.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy az online számlázásnak köszönhetően a NAV évi 50 ezer milliárd forintnyi számlaforgalom adatait vizsgálva valós időben tudja kiszűrni a csalárd cégeket, fiktív számlázókat.

Az Európai Bizottság szeptember végén publikált tanulmánya szerint fele akkora volt 2015-ben az adóelkerülés Magyarországon, mint a régió más országaiban. Míg Magyarországon az adórés 13,7 százalék, addig a régiós átlag 25,5 százalék, ugyanakkor az online számlázás bevezetésével – 2018-ra – akár 10 százalék alá is csökkenhet ennek mértéke – tette hozzá.

A kézi számlázásról az államtitkár elmondta, hogy a számla adatait, ha az áfa összege eléri vagy meghaladja a félmillió forintot, akkor legkésőbb kiállítást követő nap egy webes felületen rögzíteni kell. Ha félmilliónál kevesebb a számlában szereplő áfa összege, akkor a rögzítésre öt napja van az adózónak.

Az online számlázás a vállalkozások adminisztrációs terheit jelentősen csökkenti, ezért legkésőbb jövő nyáron érdemes a számlatömböket számlázó programra cserélni – javasolta Tállai András.”

Forrás:
Tállai András: az áfa-bevallások elkészítésében is segíthet a NAV; Magyar Idők/MTI; 2017. november 26.

Informatika, távközlés, technika

Drónfelderítő rendszert fejleszt az Antenna Hungária

„Drónok felderítését, mozgási pályáját meghatározni és követni képes komplex szenzorrendszer kifejlesztésébe kezdett az Antenna Hungária Zrt., a cég a 1,5 milliárd forint költségvetésű beruházáshoz 1 milliárd forintot meghaladó vissza nem térítendő uniós támogatást nyert – közölte a cég.
A fejlesztés végeredménye egy működő műszaki mintarendszer, amely számos elemében prototípus szintű összetevőkből épül fel, amelyek így önálló termékként is piacképesek.

A tájékoztatás szerint a projekt eredményeként létrejövő szenzor lehetőséget biztosít a pilóta nélküli légi járművek ellenőrzésére, mely probléma a világ minden táján jelentkezik. Jelenleg az eszközök technológiai fejlődése lényegesen nagyobb ütemben halad, mint az érzékelésük, az ellenük történő védelem esetében.

Költséghatékonyságával és visszajátszó tulajdonságával egyedinek számít a fejlesztésben a szélessávú rádiófrekvenciás 3 dimenziós iránymérés. Az új, öntanuló rendszer számos környezetben alkalmazhatóvá válik, továbbfejlesztése esetén alkalmassá tehető nagyon zajos, sűrű városi környezetben történő bevetésre.

A rendszer alapvetően polgári célú alkalmazásra készül, amelyre valós piaci igény is mutatkozik. A terület innovációja emellett visszahat az országvédelmi nemzetbiztonsági fejlesztésekre is, így tovább bővíthető az esetleges felhasználók köre – írták.”

Forrás:
Hamarosan egy drón sem repkedhet titokban; Világgazdaság/MTI; 2017. november 25.

Az informatika kitörési pontja lehet a magyar gazdaságnak

„Az informatikai fejlesztések iparága egy kitörési pontja lehet a magyar gazdaságnak – mondta Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár csütörtökön, Budapesten tartott sajtótájékoztatón.
A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az építészeti tervező szoftvereket fejlesztő Graphisoft ötszázadik munkavállalójának alkalmazását ünneplő rendezvényen elmondta, eddig több tucat cég jelentkezett a kormány közelmúltban meghirdetett, 4 ezer informatikai fejlesztő képzését célzó programjára.

Emlékeztetett, a programba jelentkezők 3-4 hónapos alapképzést követően helyezkedhetnek el a részt vevő vállalatoknál, amelyek saját területükön viszik tovább a képzést.

Cseresnyés Péter szólt a kedvező magyarországi foglalkoztatottsági adatokról is, kifejtve, hogy a 2011-es 3,8 millióról az idei év második felére 4,4 millióra emelkedett a foglalkoztatottak száma, miközben a munkanélküliség 4,1 százalékra csökkent, aminél csak Máltán, Németországban és Csehországban mérnek alacsonyabbat az Európai Unióban.

Ezen kedvező mutatók mögött – az erről szóló kritikák ellenére – nem a közfoglalkoztatás áll, ugyanis az abban részt vevők száma 2010 óta 100-110 ezerrel emelkedett, míg a versenyszférában 500 ezerrel dolgoznak többen – jegyezte meg az államtitkár.

Kiemelte továbbá, hogy a 2010-es 800 ezerről 350 ezerre csökkent az ország inaktív munkaerő-tartaléka, vagyis azoknak a száma, akik rövid időn belül bevethetők a munkaerőpiacon. Ezzel egyidőben azonban a hét évvel ezelőtti 15 ezerről 50 ezer nőtt az üres álláshelyek száma a versenyszférában, miközben az állami foglalkoztatóknál szinte változatlanul 15 ezer körül van ez a szám.

Várkonyi Viktor, a Graphisoft vezérigazgatója beszédében azt mondta, Magyarország pici országként nem válhat gépipari-, vagy más tőkeigényes iparág nagyhatalmává, helyette a magyar oktatásra, szaktudásra alapozó szellemi termék előállítása jelenthet kitörési pontot.

Közölte, a Graphisoft bevételeinek 98 százaléka is ebből a forrásból származik, az idei összbevételük pedig várhatóan meghaladja a 25 milliárd forintot.

A jelenleg is budapesti központtal működő, de a világ számos pontján leányvállalattal rendelkező Graphisoftot 1982-ben alapították Magyarországon, jelenleg a Nemetschek német szakmai befektető csoport tulajdonában áll.”

Forrás:
Az informatika kitörési pontja lehet a magyar gazdaságnak; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. november 23.

A Nemzeti Közművek 2018-ban új, komplex szolgáltatást indít a napenergia területén

„2017. november 23-án rendezték meg a Flux: a jövő közművei című szimpóziumot Budapesten az NKM Nemzeti Közművek Zrt. szervezésében, amelyen az üzleti, kormányzati és iparági vezetők részvételével a fő célkitűzés az volt, hogy a „jövő közművei”-nek megismerésével megfizethető, emelkedő minőség mellett is fenntartható és átlátható közműszolgáltatások lehetőségét biztosítsák az állampolgárok számára.

Bártfai-Mager Andrea, postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztos az esemény fővédnökeként elmondta, hogy az energiabiztonság és az energiaellátás kérdésében a kormány elsődlegesnek tekinti a lakossági igényeket, ennek megfelelően döntött a rezsicsökkentésről, valamint a nemzeti közműszolgáltató létrehozásáról. Emlékeztetett rá, hogy az EU 2016 novemberében megjelent téli energiacsomagjának egyik fontos eleme volt, hogy minden energetikai kérdést a fogyasztó, a lakosság szempontjából kell vizsgálni.

Hangsúlyozta azt is, hogy az energetikai iparágnak strukturális átalakuláson és szemléletváltáson kell átmennie, amelynek a Nemzeti Közművek meghatározó szereplője lehet nemcsak Magyarországon, hanem a régióban is.

Kóbor György, a Nemzeti Közművek elnök-vezérigazgatója a rendezvényen beszélt arról, hogy a Nemzeti Közművek a most jól működő közműszolgáltatási rendszer bázisán modern, innovatív, digitális megoldásokra épülő otthonszolgáltatóvá kíván válni. A társaságcsoport jelentős energetikai infrastruktúra elemeinek birtokában piacvezető szerepet tölt be a hazai energetikai szektorban, és erre építve szeretnénk ügyfeleink mindennapjait szolgálni.

A rendezvény külföldi előadói közül Dr. Carlo van de Weijer az Eindhoveni Technológiai Egyetem Smart Mobilitás divíziójának igazgatója szerint az e-mobilitás térhódítása megállíthatatlan. Ugyanakkor szerinte a városainknak nem önvezető autókra hanem autónélküli vezetőkre, kerékpárosokra és hatékony tömegközlekedésre van szükségük.

Gálik Györgyi az angol kormány innovációs laborjának, a Future Cities Catapult-nak design kutatója meggyőződésének adott hangot, hogy alapjaiban kell újra gondoljuk mit tartunk fenntarthatónak. Hiszen a vásárolt élelmiszerek 25% -a végül a szemétbe kerül és persze fontos az újrahasznosítás, de a legnagyobb hatást a fogyasztás csökkentésével tudnánk elérni.

Az innováció többé már nem választható és ez a közmű szolgáltatókra is igaz mondta Han Gerrits a KPMG Innovation Factory globális termékvezetője. Diszrupció őket is utolérte és ebben a helyzetben nem lehet a régi szabályokra és szokásokra hagyatkozni, mert a diszrupció éppen ezen keretrendszereket változtatja meg.

A szimpóziumon jelentették be, hogy a Nemzeti Közművek stratégiai partnerséget kötött a finn energetikai társasággal, a Fortummal, azért, hogy a nemzeti közműszolgáltatási rendszer részeként országos elektromos autó töltőállomás-hálózat épülhessen ki Magyarországon, annak érdekében, hogy a hagyományos termékein és szolgáltatásain túl megfeleljen a jelen és a jövő elvárásainak és tovább fejlessze 4,2 millió ügyfelének kiszolgálását valamint gazdagítsa az ügyfélélményt országszerte. Az elmúlt időszakban már több töltőt is telepített a társaság saját telephelyein és beindult sok más helyen is a telepítés.

Az országos elektromos autó töltőállomás-hálózat kiépítése mellett a Nemzeti Közművek megkezdi első önkiszolgáló üzemben működő közforgalmú CNG töltőállomásának kivitelezési munkáit. A kúton egy időben két gépjármű töltésére nyílik majd lehetőség. A CNG kút közvetlenül a Ferihegyi repülőtérre vezető út mellett épül Vecsésen. Az új kút elhelyezkedése különösen kedvez a CNG-s személyszállító gépjárművek, taxik, kisbuszok további budapesti terjedésének.

A Nemzeti Közművek a jövő év folyamán új szolgáltatást indít, amelynek keretében a lakosság részére napenergia tárolására alkalmas eszközöket és napelemeket telepít majd. A fotovoltaikus panelek és finanszírozásuk terén 2018-ban komplex megoldással jelentkezik a társaság.”

Forrás:
Bemutatták a Jövő Közműveit; NKM Nemzeti Közművek Zrt.; 2017. november 24.
Lásd még: Fenntarthatóság, digitális átalakulás, okos otthonok és városok; NKM Nemzeti Közművek Zrt.; 2017. november 20. és Flux: a jövő közművei (a konferencia programja)

Átadta a T-Systems a sok problémával küzdő e-jegy projekt újabb verzióját a BKK-nak

„…”A T-Systems elkészítette és november 22-én a BKK rendelkezésére bocsájtotta az új platformon létrejött online jegyértékesítési megoldás tesztverzióját” – közölte a hvg.hu-val a T-Systems Magyarország. “A T-Systems felelős szállítóként, a megfelelő emberi és anyagi erőforrás biztosításával elvégezte a rendszer továbbfejlesztését, melynek során megújult és több ponton is még korszerűbb modulok beépítésére került sor” – tették hozzá.

A cég azt javasolja, hogy a tesztelést követően induljon egy úgynevezett bug bounty program, amelyhez biztosítják “az általuk iparági szervezetekkel és szakértőkkel közösen kidolgozott keretrendszert” is. A szaknyelvben bug bounty néven ismert az a megoldás, amikor egy jutalmazási program keretében etikus hackerek segítségével keresik a hibákat, illetve ellenőrzik egy rendszer/program megoldásait.

A cég júliusban ígérte meg, hogy egy teljesen „új platformra helyezett” rendszerrel fog előállni, a működéshez szükséges infrastruktúra ellenállóbb lesz, az utasok többféle módon is fizethetnek és legyen egy felhasználóbarát mobilalkalmazás is. Kaszás Zoltán vezérigazgató azt is előre bocsátotta, hogy a cég saját költségén fogja elvégezni ezt a fejlesztést…”

Forrás:
HVG.hu; 2017. november 22.
Pontosítás: „2018 tavaszán lehet újra az interneten keresztül BKV-jegyet venni – vélte Dabóczi Kálmán az I/I Azurák Csabával című műsor felvételén. A BKK vezérigazgatója pontosította azokat a nyilatkozatokat, amelyek arra utaltak, hogy a T-System teljesen megújította volna a nyáron sokat bírált e-jegyrendszert. Most annyi történt, hogy a BKK szakemberi hozzáférhetnek az „újrahúzott” rendszerhez, azaz mostantól elkezdhetik a házon belüli teszteléseket, tehát még nincs pontos dátum az újraindulásról. Mindenesetre a tényleges e-jegyrendszert, azaz, hogy például mobiltelefonon keresztül lehessen bejutni egy metróperonra 2019-re valószínűsítette a BKK vezetője…”
Fonódó; 2017. november 23.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Nem lesz többé nyomtatott vasúti menetrend

„…A most használatos, három hét múlva lejáró menetrendkönyv az utolsó, a 2018-ast már nem nyomtatja ki a MÁV, de mindenki letöltheti magának pdf-ben.

Régóta pletykálnak róla minden évben, hogy az aktuális menetrendkönyv az utolsó, de most tényleg ez a helyzet. A MÁV érdeklődésemre megerősítette, hogy 2018-ra már nem nyomtatják ki. Menetrend persze továbbra is lesz, lehet majd tudni, hogy hozzá képest mennyit késnek a vonatok. Íme a vasút válasza a Fonódónak:
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hozzájárult a nyomtatott menetrendkönyvek megszüntetéséhez a 2017/2018. évi menetrendi évtől, az már nem jelenik meg.

Egy 2014-ben végzett utaselégedettségi vizsgálat szerint az utazók mindössze 1,5 százaléka tájékozódik már csak a menetrendkönyvből. A nemzetközi tendencia is ennek megfelelő: a Német Vasút 2008/2009-ben, az Osztrák Vasút 2011/2012-ben szüntette meg a nyomtatott menetrendkönyvet.

A menetrendkönyvek szerepét az elektronikus utastájékoztató csatornák mellett a jelenleginél hangsúlyosabban és szélesebb körben megjelenő vonali menetrendek veszik át. Továbbra is biztosított lesz a vasúti menetrend belföldi közszolgáltatási tartalmának naprakész elérhetősége és letölthetősége az Elvirában és a MÁV-csoport honlapján…

A belföldi és a hagyományos külföldi menetrendet pótló, az egyes vonatok adatait mutató táblázatok itt találhatóak. A mobiltelefonokon pedig a nemsokára már a jegyvételi lehetőséget is tartalmazó Vonatinfó applikáció tartalmaz menetrendet. ”

Forrás:
Nem lesz többé vasúti menetrend; Tevan Imre; Fonódó; 2017. november 20.

Még több, akár kétszámjegyű kedvezmény decembertől az e-vonatjegyekre

„A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) jóváhagyásával újabb kedvezményeket vezethetnek be az elektronikus csatornákon értékesített menetjegyekre a hazai vasúttársaságok.
Az intézkedéscsomag eredményeként az automatás vásárlások öt, az otthon nyomtatott vagy mobileszközön bemutatott menetjegyek tíz százalékkal lesznek olcsóbbak a decemberi menetrendváltástól. A MÁV-START egyes járataira szóló e-vonatjegyei árát a jobb kihasználtság érdekében ötödével csökkentheti.

A személyszállító vasúttársaságok a szakminisztérium egyetértésével 2013 óta kínálják három százalékkal olcsóbban az otthon nyomtatott vonatjegyeket. Ma már a MÁV-START minden ötödik utasa önkiszolgáló rendszerben vásárolja meg menetjegyét. A korszerű értékesítési csatornák népszerűsítése érdekében a vasúti szolgáltatók újabb, még nagyobb mértékű kedvezményeket vezethetnek be 2017. december 10-től.

Az utasok a menetrendváltástól öt százalékkal olcsóbban vásárolhatják meg vagy vehetik át jegyeiket jegykiadó automatából. A díjcsökkenés nemcsak az alaptarifában, hanem az egyéb kedvezményekre, felárakra is érvényesíthető.

A vevő által kinyomtatott vagy mobileszközön bemutatott menetjegyek a jelenlegi három helyett tíz százalékkal alacsonyabb áron lesznek megválthatóak december második vasárnapjától. Az elővétel lehetőségét a vasúttársaságok már december 8-tól megnyitják.

A szolgáltatók egyes alacsonyabb kihasználtságú járataikra húsz százalékkal olcsóbban kínálhatják az e-vonatjegyeket. A kedvezményes körbe elsősorban az utazási csúcsidőn kívüli, jellemzően hajnalban, késő este, szombaton délután vagy vasárnap délelőtt közlekedő vonatok kerülhetnek be. A vasúti rezsicsökkentésben érintett járatok a menetrendekből egyértelműen azonosíthatóak lesznek. A nagyarányú kedvezménnyel várhatóan a Budapest-Szombathely-Zalaegerszeg, Budapest-Tapolca, Budapest-Nagykanizsa-Keszthely, Budapest-Pécs, Budapest-Sátoraljaújhely-Eger, Budapest-Záhony, Budapest-Lökösháza, Budapest-Szeged viszonylatokon legalább 100 kilométer távolságra közlekedő egyes vonatok utasai élhetnek.

Így például egy Miskolcról a fővárosba tartó utas a teljes árú díjhoz képest menetjegyét automatából vásárolva akár több mint 190 forinttal, mobiltelefonján bemutatva mintegy 400 forinttal, csúcsidőn kívüli járatra elektronikus jeggyel felszállva akár 800 forinttal is kevesebbet fizethet egy Intercity vonaton. A kedvezmények kizárólag jegyekre szólnak, bérletvásárlásra nem vehetőek igénybe, de a GYSEV szolgáltatásaira is érvényesek.

A lépéssel még vonzóbbá válhatnak a kényelmes jegyértékesítési megoldások, csökkenhet a pénztárak zsúfoltsága, leterheltsége. A jelentős árkedvezmény újabb utasokat győzhet meg arról, hogy érdemes a vasutat választaniuk. Az ötödével olcsóbb csúcsidőn kívüli vonatokra átülőknek köszönhetően a vasúti járatok kihasználtsága is javul.

A fejlesztési tárca a bevezetés után egy évvel a vasúttársaságokkal közösen értékeli majd a kedvezményrendszer jelentős bővítésének hatásait, eredményeit, mérlegeli az indokolt finomhangolás lehetőségeit.

A hazai helyközi közlekedés alaptarifái 2010 óta változatlanok. A kormány a vasúti regionális tarifák és a megyei matrica bevezetése után újabb eszközök bevetésével csökkenti a családok közlekedési kiadásait.”

Forrás:
Még több, akár kétszámjegyű kedvezmény decembertől az e-vonatjegyekre; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2017. november 22.

Magyarország előkelő helyen áll az GDP-arányos összadóbevétel tekintetében

„Immár a hetedik egymást követő évben és több mint ötvenéves csúcsra emelkedett tavaly a GDP-arányos összadóbevétel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban; az adómixben növekszik a személyi jövedelemadó szerepe – ez derült ki a világ 35 iparilag fejlett országát tömörítő, párizsi székhelyű nemzetközi szervezet beszámolójából.
Az OECD honlapján csütörtökön közzétett éves jelentésben szereplő előzetes adatok szerint 2016-ban 34,3 százalékra emelkedett az adóbevételnek a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya az OECD-országok átlagában, ami 1965 óta a legmagasabb érték. Húsz tagállamban nőtt, tizenháromban pedig csökkent ez az arány. További két ország, Ausztrália és Japán, még nem szolgáltatott adatokat a tavalyi évről.

Tavaly Dániában (45,9 százalék), Franciaországban (45,3 százalék) és Belgiumban (44,2 százalék) volt a legmagasabb a GDP-arányos összadóbevétel, a legalacsonyabb pedig Mexikóban (17,2 százalék) Chilében (20,4 százalék) és Írországban (23,0 százalék).

Magyarország a lista első negyedébe, a 8. helyre került: a 2015-ben mért 39,01 százalékról tavaly 39,41 százalékra nőtt a GDP-arányos összadóbevétel. Az első hét ország mindegyikében 42 százalék fölött áll ez a mutató.
Tavaly a legnagyobb mértékben, 2,2 százalékponttal, Görögországban, illetve 1,5 százalékponttal, Hollandiában emelkedett a GDP-arányos összadóbevétel, míg a legnagyobb csökkenést, 1-1 százalékpontot, Ausztriában és Új-Zélandon mérték.

A statisztika azt mutatja, hogy átlagban az OECD-országok adóbevételeiben emelkedik a személyi jövedelemadó (szja) aránya, míg a társadalombiztosítási (tb) járulékoké és az általános forgalmi adóé (áfa) csökkent. A vállalatok által fizetett társasági adó részesedése, amely a pénzügyi világválság idején jelentősen csökkent, továbbra is alacsony.
Az összadóbevételekben az szja aránya a 2007-ben mért 23,7 százalékról 23,2 százalékra esett 2010-ben, majd stabil növekedésnek indult és a 2014-ben elért 24,1 százalékról 2015-ben már 24,4 százalékra nőtt. A tb-járulékok aránya a 2009-ben elért 26,6 százalékos csúcsról 2015-re 25,8 százalékra, az áfáé pedig a 2010-es 33,0 százalékról 32,4 százalékra csökkent 2015-re. A társasági adó aránya a 2007-ben mért 11,2 százalékról 2010-re 8,8 százalékra mérséklődött, és azóta nagyjából ezen a szinten stagnál, 2015-ben például 8,9 százalékot tett ki.

Magyarországon 2015-ben a személyi jövedelemadó aránya 13,7 százalékot, a tb-járulékoké 32,4 százalékot, az áfáé 24,9 százalékot, a társasági adóé pedig 4,6 százalékot tett ki.”

Forrás:
Ötven éve nem fizettek ennyi adót az OECD-országokban; Világgazdaság/MTI; 2017. november 23.
Lásd még: Social security contributions and consumption taxes give way to personal income taxes, as corporate income taxes fail to recover; OECD; 2017. november 23.

Megkezdődött a digitális nyelvstratégia kidolgozása

„Megkezdődött a digitális nyelvstratégia kidolgozása – jelentette be a Magyar Nyelvstratégiai Intézet igazgatója a témával foglalkozó pénteki budapesti konferencián.

Tóth Attila közölte: azzal, hogy „magunkra kényszerítettük” az évtizedek óta alakuló digitális társadalmat, elfogadtuk, hogy kénytelenek vagyunk elsajátítani az intelligens kommunikációs eszközök kreatív használatát, most pedig már ott tartunk, hogy digitális kompetenciák nélkül csak lemaradni lehet a versenyben.

Hozzátette, kézenfekvő, hogy szövegeink is alkalmazkodnak ehhez az új helyzethez, így elengedhetetlen, hogy az iskolák is választ adjanak erre a kihívásra.

Pálfi Erika, az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője a tanácskozáson azt emelte ki, 2022-re érhető el, hogy jól felszerelt iskolákban felkészült pedagógusok modern körülmények között oktassanak.

Ezzel azt állította szembe, hogy fél évtizede egy felmérés során még csak a tanárok ötöde nyilatkozott úgy, hogy az órák során használ valamilyen digitális eszközt, az egyes intézmények között pedig hatalmas eltérések mutatkoztak az eszközhasználat és a felszereltség terén is.

Mint mondta, a közeljövőben hatvanezer infokommunikációs eszköz kerül az oktatásba, emellett negyvenezer pedagógusnak kínálnak digitális kompetenciákat fejlesztő továbbképzéseket.

Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal köznevelési elnökhelyettese a digitális tananyagok akkreditációjának problémáiról beszélt, megemlítve, évek óta hatályos az erre vonatkozó szabályozás, azonban nem lehet minden tananyagot végigvinni a folyamaton.

Ennek okaként említette, hogy ez egyfelől a módszertani tanszabadságba ütközne, másrészt – mivel a nyomtatott anyagoknál jóval komplexebb a feladat – adott esetben annyira drága lehet az akkreditáció, hogy az nem érné meg a kifejlesztőnek.

Hozzátette: így a széles körű akkreditáció akár az innovatív fejlesztések hátráltatójává válhatna. Megjegyezte, hogy a nem akkreditált anyagok esetében viszont felmerül a minőség kérdése, de az is, meddig érhetőek el ezek a közönség számára.

Az elnökhelyettes példaként említette, hogy az akkreditált tananyagok között jelenleg hatvan digitális anyag szerepel, míg a kötetformában megjelentek száma mintegy háromezer.”

Forrás:
Megkezdődött a digitális nyelvstratégia kidolgozása; Magyar Idők/MTI; 2017. november 24.

Kevéssé értékelik egyelőre a többletmunkát az iskolák

„A tankerületi központok által fenntartott intézmények kevesebb mint öt százalékában differenciálták a béremelés utolsó részletét szeptemberben. Az iskolák több mint 20 százaléka döntött úgy, hogy differenciálja az osztályfőnöki, intézményvezető-helyettesi és a munkaközösség-vezetői pótlékokat – adott tájékoztatást lapunk megkeresésére a Klebelsberg Központ. Hozzátették: az intézmények az idén kidolgozzák a teljesítményértékelés szempontrendszerét.

A béremelés utolsó részletét a tankerületi központok által fenntartott intézmények kevesebb mint öt százalékában differenciálták szeptemberben – adott tájékoztatást lapunk megkeresésére a Klebelsberg Központ. Ismertetésük szerint a differenciálásról, vagyis a különbségekről az intézményvezetők a nevelőtestülettel közösen döntöttek. Hozzátették: az intézmények az idén kidolgozzák a teljesítményértékelés szempontrendszerét.

Lapunk kérdésére válaszolva a Klebelsberg Központ azt a felvilágosítást adta, hogy a tankerületi központok által megemelt pótlékok esetében is lehetősége volt az intézményeknek a differenciálásra. Ismertetésük szerint az iskolák több mint 20 százaléka döntött úgy, hogy differenciálja az osztályfőnöki, intézményvezető-helyettesi és a munkaközösség-vezetői pótlékokat.

Hozzátették: az arányok nagyjából megfelelnek az előzetes várakozásaiknak. Indoklásuk szerint egy új típusú motivációs elemről van szó, amely az intézményvezetők és a nevelőtestületek számára lehetőséget nyújt, nem pedig kötelezettséget a többletmunka elismerésére. Minden évben eldönthetik, hogy élni kívánnak-e a lehetőséggel vagy sem, azt azonban hangsúlyozni kell, hogy akár differenciál egy intézményvezető, akár nem, a pedagógusok garantált illetményalapja mindenképpen a magasabb összeg, tehát senkit nem érhet hátrány az átsorolások vagy éppen a jubileumi jutalmak számításakor, ahogy a pótlékokat is a megemelt illetményalap szerint kapják a pedagógusok.

Mint ahogy korábban lapunk is megírta, a pedagógusi életpályamodell keretében másfél-kétszeresére emelték négy-öt év alatt a pedagógusok bérét. Míg négy-öt éve egy pályakezdő oktató bruttó 130 ezer forintot keresett havonta, ma ez az összeg 203 ezer forint. Egy 20 éve dolgozó, főiskolát végzett óvónő bére ez alatt az idő alatt átlag 149 ezer forintról 301 ezer forintra emelkedett, egy szintén két évtizede oktató szaktanár pedig a korábbi 172 ezer forint helyett 334 ezer forintot kereshet.”

Forrás:
Kevéssé értékelik egyelőre a többletmunkát az iskolák; Csejk Miklós; Magyar Idők; 2017. november 25.

Információ röviden

A héten olvastuk: nyílt adatok, nyílt kormányzás – 2017. november 27.

Az angol közigazgatás megnyitja téradatait
A következő évi költségvetés keretében 40 millió fontot szánnak egy új kormányzati szervezet, a Téradat Bizottság (Geospatial Commision) felállítására. Feladata, hogy stratégiai felügyeletet gyakoroljon az angol közigazgatás különféle szervezeti által gyűjtött és előállított téradatok megnyitása érdekében.
Chancellor to unlock hidden value of government data
Why I’m cautiously optimistic about this week’s Geospatial Commission announcement

Nyíltadat-fórum Észak-Európában
2017. november 20-21. között tartották az első Nordic Open Data Forum-ot.
Nordic Open Data Forum 2017

Osztrák kormányzati jelentés a közadatok megnyitásából származó haszonról
Pénzügyi, gazdasági, társadalmi értelemben tekintik a hasznosulást. A nyílt adatok hasznosításával kapcsolatos tevékenység 2020-ra legalább a GDP 1%-át fogja jelenteni. 39 millió eurós megtakarítást fog hozni a kormányzati kiadásokban, és 2000 új munkahelyre lehet számítani.
Volkswirtschaftliche und gesamtgesellschaftliche Potentiale von Open Data. Report on the Impacts of Open Data V2. Bundeskanzleramt, 2017 (PDF)
Angol nyelvű a jelentés (leszámítva egy német összefoglalót.)

Új eszköz Olaszországban a téradat nyilvántartások szemantikus interoperabilitásának biztosítására
AgID published Italian INSPIRE Registry. Effectively managing reference codes. Európai Adatportál

GovCamp Vienna 2017
Szoftverautomaták (bot-ok), blokklánc, demokrácia, nyílt adatok, adatvédelem és átláthatóság…ezek a legfonntosabb témák. A szövetésgi közigazgatás informatikai központja (Bundesrechenzentrum) rendezi.
2017. december 1.

Konferencia Amszterdamban a nyílt közbeszerzésről
2017. november 28.
Open Contracting 2017, Open Contracting Partnership

DanubeHack 3.0 – Pozsony, 2017. december 16-17.
Immár harmadik alkalommal fogják megrendezni Pozsonyban a nyílt (tér)adatoknak, digitális kormányzatnak és az INSPIRE-nek szentelt versenyt.
DanubeHack 3.0

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2017. november 27.

MINEK NEVEZZELEK? – FOGALOMTÁR
Digitális diplomácia. Általános fogalmi keretek (1. rész)
A szakterület egyik erősségének számító Digital Diplomacy blog szerzői most arra vállalkoztak, hogy poszt-sorozatban járják körül a sokfelé és sokak által használt, de továbbra is meglehetősen képlékeny „digitális diplomácia” általános fogalmi kereteit.
Az első részben, talán szokatlan módon, a szakterület műveléséhez szükséges emberi-szakemberi kvalitásokat, tudásokat, készségeket igyekeztek számba venni. Lássuk csak, mit gondol a szerző, milyen készségeket, „skilleket” kell felmutatnia annak, aki eredményesek kívánja felhasználni az új IT-technológiák potenciáját az új (vagy akár a hagyományos) diplomácia területén?

  • Kapcsolatépítés: a lehetőségek kiaknázása elképzelhetetlen egy – ugyancsak szélesen vett – szakmai hálózat kiépítése nélkül. Itt mindenekelőtt a technológiai cégeknél fellelhető szakértőkkel való kapcsolati háló jelentőségére hívja fel a figyelmet a szerző.
  • A technológiai vállalatok/eszközök alapvető működési elveinek ismerete: kissé leegyszerűsítve a korszerű IT-techológiák mögött működő algoritmusok ismeret kulcsfontosságú ahhoz, hogy a jövő diplomatái kiaknázhassák az új eszközökben rejlő lehetőségeket.
  • Perspektívikus látásmód: a szélesebb összefüggések (beleértve a pénzügyi és üzleti aspektusokat), a technológiai ökoszisztéma átfogó ismerete nélkül nem sok esélye van a sikeres működésre annak, aki a terepre „téved”.
  • Specifikus szaktudások, a technológiai know-how ismerete: annak mesteri szintű tudása, hogy hogyan lehet a szöveg, a vizuális elemek, és nem különben a hátterek (kontextusok) ötvözésével maximalizálni a kiválasztott célközönségek elérését.
  • Szoftveres „skillek”: bizony, néhány alapvető szoftveres tudás nélkül egyre kevésbé lehet már boldogulni annak, aki a digitális technológiákból bőven merítve szeretné dinamizálni a diplomáciai gyakorlatot. A szerző, a teljesség igénye nélkül, említi például a Canva-hoz hasonló szoftverek ismeretét, vagy egy 360o-os virtuális valóság video készítésének szakismeretét, nem is beszélve egy podcast rögzítésének képességéről, vagy még inkább a chatbot-ok építéséhez szükséges alapvető programozási ismeretekről.

Digital diplomacy. A Framework (Part 1); Arik Segal; Exploring Digital Diplomacy; 2017. november 14.

A közösségi média-pánik
Nehéz szabadulni attól a benyomástól, hogy a közösségi média világában elszabadult a pokol: felhasználók tömegei ostromolják, hisztérikus hévvel, teljes önkontrollt veszítve a világhálót, hogy a szenvedélybetegek mániákusságával nyomkodva a „megosztás”, „lájkolás”, vagy „továbbküldés” gombot, így szerezzék meg a napi betevő önazonosságot, a digitális boldogságot. Ebben az összefüggésben érdemes végiggondolni azt a napjainkban kibontakozó vitát, amelyben sokan a közösségi médiumok erőteljes szabályozását sürgetik úgy, hogy azok felelősek legyenek a felhasználóik által közreadott tartalmak pontosságáért (magyarán szólva, azok valóságtartalmáért).

A polémia természetesen nem hagyja érintetlenül a digitális diplomácia világát sem, ami nyilvánvaló, ha figyelembe vesszük, hogy (ma még) a közösségi médiumok innovatív felkarolása az „informatizált” külkapcsolati munka fő csapásiránya. A közösségi médiumok terén „általában” jelentkező problémák természetszerűen gyűrűznek be a korszerű, digitalizáld külkapcsolati folyamatokba is. A tématerület kiemelkedő kutatója, az izraeli Ilan Manor ebből a szempontból veszi szemügyre a közösségi platformokat kísérő társadalmi vitát. A szakember úgy látja: valójában az egész kérdéskör középpontjában az a – lényegében senki által meg nem kérdőjelezett – feltételezés áll, miszerint a közösségi médiumok általánosságban károsan befolyásolják a felhasználók pszichéjét. Hasonlóan közkeletű felfogás az, ami a normális közbeszéd, a társadalmi vita blokkolását tulajdonítja a közösségi média eszközöknek, s így a demokratikus közélet erodáló erőit látja ezen új alkalmazásokban.

Vitacikkében Manor miközben nem tagadja a jelenség sokszor riasztó aspektusait, a fentiekben összegzett véleményekkel szembe menő, kritikus meglátásaiban négy tézist igyekszik felállítani és bizonyítani. Véleménye szerint

  • A közkeletű feltételezésekkel, néphiedelmekkel szemben a közösségi médiumok valójában sohasem voltak demokratikus intézmények (sőt, nem is aspiráltak ilyen szerepre). Ez a – sok hajdani közösségi média úttörő – által is mostanában pedzegetett „nagy kijózanodás” legfőbb alapja.
  • Valójában minden technológiai tömegközlési eszközt a felhasználóikat károsan befolyásoló (megrontó) innovációként tartották számon a maguk idejében.
  • A különösen kiélezett társadalmi vitáknál elengedhetetlen a tisztánlátáshoz az, hogy egy kicsit az álláspontok mögé nézzünk, felderítve az azok hátterében álló érdekeket.
  • A negyedik és – véleményünk szerint talán legfontosabb – szempont, amit a szerző felvet, az valójában az új ICT-eszközök mindenható erejének megkérdőjelezése. Azaz, Manor igyekszik leszámolni azzal a mítosszal, miszerint a közösségi médiumok szinte korlátlan módon képesek lennének befolyásolni a közvélemény alakulását.

The Social Media Scare; Ilan Manor; DigDiplo; 2017. november 24.

Humanitárius diplomácia, az új szereplők és új technológiák hatása
A digitális diplomácia kiemelkedő szakmai műhelyként számon tartott máltai Diplo Foundation novemberi web-vitája a humanitárius diplomácia specifikumait igyekezett körüljárni. A témakör szinte kínálja magát: talán sehol nem annyira szembeötlő a közösségi médiumok azon sajátossága, hogy sok és sokféle (ráadásul korábban valószerűtlen aktornak tartott) új szereplőt kapcsol be a közdiplomáciai folyamatokba, mint éppen a humanitárius diplomácia területe. Mi hát az új szereplők és az új technológiák hatása a humanitárius diplomácia alakulására? – ezt a kérdést igyekeztek körüljárni a meghívott szakértők: Christopher Lamb nagykövet, az Ausztrál Vöröskereszt, valamint a Nemzetközi Vöröskereszt és Nemzetközi Vörös Félhold különleges tanácsadója, illetve Javier Ormeno, a Nemzetközi Vöröskereszt katasztrófaügyi főtisztviselője.

A beszélgetés résztvevői, miközben megerősítették a diplomácia más területeiről már ismert IT-alkalmazási szempontokat, a terület néhány specifikumát is kiemelték:
Különösen jellemző a humanitárius események helyszínein dolgozó szakértők, segítők, támogatók, önkéntesek esetében az IT eszközök (ezen belül is a mobil felszerelések és megoldások) széleskörű, és immár rutinszerű alkalmazása. Ezek az eszközök ma már a humanitárius események (pl. katasztrófák, válságok) szenvedő alanyai körében is széles körben elterjedtek, ezért a közvetlen, azonnali kapcsolattartásra ma már nélkülözhetetlen alkalmazásként szerepel a Facebook, vagy a Twitter (illetve más, az adott helyen népszerű közösségi médium).
Különösen fontos a humanitárius eseményben érintettek pontos azonosítása, felmérése: ma már szempont az is, hogy az egyes katasztrófák által sújtott népcsoportok milyen IT-kommunikációs eszközökkel, illetve alkalmazásokkal érhetők el a leghatékonyabban. Az erre vonatkozó stakeholder-elemzés ma már a humanitárius munka egyik fontos eleme.
A humanitárius diplomácia egyértelműen az a terület, ahol a „diplomata”, vagy „diplomáciai szereplő” fogalma gyökeresen megváltozott, felváltva a korábbi (diplomatán kizárólag állami képviselettel bíró személyt értő) felfogást. A humanitárius események színhelyein az állami szereplőkkel egyenlő (de nem jogi értelmemben vett) státuszú „diplomatának” tekintik a különböző civil szervezetek képviselőit, vagy tagjait, de még az egyszerű önkénteseket is.
A jelentősen kibővült, és drámaian megváltozott résztvevői körrel függ össze a téma azon specifikus problémája, hogy ugyanis a digitális diplomácia korszerű eszközeit, alkalmazásait, eljárásait nem csupán az állami szereplőkhöz („hivatalos” diplomáciai személyekhez), hanem a nagyszámú, és különféle hátterű helyi erőkhöz, „civil diplomatákhoz” is el kell juttatni annak érdekében, hogy a működés valóban eredményes legyen.
Humanitarian diplomacy and the influence of new actors and new technology; Arieh Hurel; Diplo blog; 2017. november 21.

A közdiplomácia és a közösségi médiumok „csodafegyverét” latolgatják Észak-Korea ellen
Stratégák egyöntetűen vallják: a jelentős (ellen-)csapásmérő erőkkel rendelkező Észak-Koreát nem nagyon lehetséges, de semmiképpen sem célszerű katonai eszközökkel „megfegyelmezni”. A közmondásosan elzárkózó, évtizedek óta csaknem teljes önellátásra berendezkedő állam ellen a gazdasági hadviselés szokásos embargó-fegyvere sem kínál hathatós eszközt. A hírszerzők és stratégia-alkotók különös módon most figyeltek fel egy további lehetőségre: talán a világ külkapcsolataiban már szinte klasszikusnak számító „soft power”eszközök jelenthetik a leghatékonyabb megoldást az észak-koreai rezsim megingatására.

A felismerés állítólag a napokban átszökött határőr kihallgatása során ötlött fel: az életét kockáztatva menekülő észak-koreai katona ugyanis nem ideológiai okokat, nem a szabadság utáni sóvárgást, de még csak nem a bőség utáni vágyakozást említette tette motívumaként. Egyszerűen rajong az ún. lányzenekarokért. Aki nem tudná: ezek a csinos, fiatal lányokból verbuválódott rockzenekarok Dél-Korea egyfajta emblémájává váltak az elmúlt években. A dél-koreai politikacsinálók fejében megfordult: talán éppen azzal a kulturális vonzerővel gyűrhetnék le a makacs északi ellenfelet, amivel – egy magát erősen tartó vélekedés szerint – annak idején a Nyugat rendítette meg a közép- és kelet-európai szocializmusokat.

A közdiplomáciában manapság rohamosan teret nyerő eszközök, a digitális diplomácia közkeletű fegyvertára azonban, legalábbis egyelőre, kevéssé alkalmazhatók Észak-Korea esetében. Az izoláció, a fejletlenség ugyanis az IT-forradalom terén is nyilvánvaló, ahogy az állam minden felügyelő és korlátozó kontrollja is. Szakértők most fontolóra vesznek olyan innovatív megoldásokat, mint például a műholdon át biztosított Facebook elérés. Legközelebbi eszközként talán a BBC hamarosan induló koreai nyelvű adása jöhet számításba. Egyelőre azonban szinte bizonyos, hogy az információs offenzíva csak lassan és nehézkesen indulhat meg, ráadásul az amerikai szakértők egy része szkeptikus: ez alkalommal nem bízik annak rendszerdöntő erejében.
Új módszerrel kényszerítenék térdre Észak-Koreát; Komócsin Sándor; Napi.hu; 2017. november 25.

„Az ISIS és az Al-Kaida szócsöve”. Hadüzenettel felérő Twitter-szóváltás az Arab Öbölben
A kiberdiplomácia szakértői a minap arról vitatkoztak: vajon eljön-e majd az idő, amikor közszereplők Twitter-üzenetei nyomán dördülnek el a fegyverek. A hét végén bizonyosan egy lépéssel közelebb került a világ ehhez az eshetőséghez. Az utóbbi időben szinte robbanásig feszült a helyzet a Perzsa-(Arab-) öböl mentén; ebben a helyzetben egyfajta gyújtó szikrának tűnhet a dühödt üzenetváltás, amit az Egyesült Arab Emírségek biztonsági vezetőjének hétvégi Twitter-üzenete indított el.

Dhahi Khalfan altábornagy az ISIS és az Al-Kaida szócsövének nevezte a Katarban székelő Al Dzsazíra televíziós csatornát, és a tévétársaság lebombázására buzdított cseppet sem visszafogott üzenetében. A posztban nyíltan a minapi sinai-félszigeti tragikus merénylet előmozdításával vádolta meg az arab világban erős pozíciókkal rendelkező tömegtájékoztatási eszközt. Fontos tudni: ezzel a véleményével korántsem áll egyedül. A térség elemzőinek és politikusainak egy része jó ideje a katari titkosszolgálat propaganda szervezetének tartja az Al Dzsazírát, és így a helyi feszültségek növelőjének.

A Dohában székelő tévétársaság maga is a mikroblogján vágott vissza: Twitter-üzenetében éppen a tábornokot nevezve a terrorizmus szítójának. Egyben magyarázatot követelt az Egyesült Arab Emírségek kormányától, mondván, hogy Khalfan tábornok az apparátus meghatározó irányítója, s így véleménye csakis hivatalos álláspontnak tekinthető. Az biztos: a nagyhatalmú katonatiszt eddig is hírhedt volt sokszor indulatos közösségi média szerepléseiről, és 2 és fél millós Twitter-követői tábora tanúsága szerint népszerűsége töretlen.
Channel of ISIS and Al-Qaeda. Top UAE security official calls for Al Jazeera to be bombed; RT.com; 2017. november 26.
A hivatkozott Twitter-üzenet

SZAKMAI MŰHELYEK – „Adatokra épített elemzések”. CPD közdiplomáciai rövidkurzus Washintonban
Az amerikai egyetemi képzési szervezet, az USC Center on Public Diplomacy sikeres programjaira alapozva most „Adatokra épített elemzések a közdiplomáciában” címmel rövid kurzus szervez a jövő hónap közepén az Egyesült Államokban, Washingtonban.
A külkapcsolatok építőinek ma már nem az információk szűkössége okoz gondot, hanem éppen az ellenkezője. A megfelelő minőségű, releváns adatok megtalálása, kiválasztása kulcsfontosságú az egyes témákhoz, vagy térségekhez kapcsolódó nézőpontok, magalapozott benyomások kialakításához.
A kurzus célja az, hogy a résztvevők elsajátítsák a sokféle forrásból beszerezhető adatok elemzésének és integrálásának szaktudását, így segítve az eredményes közdiplomáciai stratégiák és programok kialakítását.
A workshop öt modul köré épül majd:

  • adatalapú munka a közdiplomáciai stratégiák és programok tervezésében
  • kutatási- és adattudományi alapismeretek a közdiplomáciában
  • stakeholderek és influencerek
  • digitális adatok és valósidejű elemzésük
  • „közösségi történetek” építése: népszerű narratívákkal a közdiplomáciai stratégiák szolgálatában

A kurzusra 201. december 11-13. között kerül sor, Washington D.C.-ben. További információk és jelentkezés:
http://uscpublicdiplomacy.org/page/cpd-mini-course-public-diplomacy-application-form
Transforming Data into Insights for Public Diplomacy; USC Center on Public Diplomacy; 2017. november 26.

Összeállította: Nyáry Gábor

Szakirodalom

Technológiai utópiák: az álmodók kijózanodása

„A „Points – experimental collection from Data & Society” oldalán Danah Boyd, a Microsoft kutatóintézetének (Microsoft Research) vezető kutatója, a Data & Society alapítója és elnöke, keserű kifakadásban fejti ki kiábrándultságát a közösségi hálókkal kapcsolatos utópisztikus várakozásokból. A szerző a számítógépes technológiáktól az etnográfia [az etnográfiát itt a hagyományos értelmezés kiterjesztett fogalmaként használják] területére evezett át, kutatásainak fő területe pedig azoknak a technológiáknak a társadalomra gyakorolt hatása, amelyek felépítésében ő is szerepet vállalt.
A cikk szerkesztett változata a New School of Social Research konferenciáján, „A népi bomlasztás: platformszövetkezetek a globális változásért (The People’s Disruption: Platform Co-Ops for Global Challenges), elhangzott előadásnak. [A konferencia címe utalás a Szilícium-völgy mániákusan kedvelt „disruption” fogalmára.]

Mint írja, a közösségi hálós technológiák korai felhasználói, sőt azok tervezőinek nagy része is olyanok voltak, akik önmeghatározásuk szerint is „kockák”, csodabogarak, bizonytalan identitásúak voltak. A korai közösségi hálókat ezek a „társadalmon kívüli” identitással rendelkezők építették fel, hogy felépítsenek egy új terepet a szolidaritásnak, magányuk oldására. Ezzel együtt azonban egy újfajta büszkeség és uralkodásvágy is megjelent, mivel a játékon és a munkán keresztül a közösségi hálók egyfajta hatalommal ruházták fel a kulcsszereplőket. A szerző szerint ez az újfajta hatalom éppen olyan korrupttá tesz, mint az, ami ellen fellázadtak. A közösségi hálók megálmodói még egyfajta utópiában hittek, amiben az ezen keresztül szervezett, független „okos tömegek” meg tudják dönteni a tekintélyelvű rezsimeket. A baloldali radikálisok ünnepelték az új, decentralizált technológiákat, amelyekkel szembe lehet szegülni a nagyvállalatok hatalmával. Ellen akartak állni a Wall Street pénzügyi logikájának, miközben fejlesztéseikkel éppen a pénzügyi világrendszer kapitalizmusának megújításaihoz járultak hozzá. Olyan nyilvánosságot akartak teremteni, amely valódi, széleskörű és szabad hozzáférést biztosít az információkhoz, ehelyett – mint a szerző fogalmaz – a „korrodáló populizmust” ruházták fel új eszközökkel. A kijózanodás hamar bekövetkezett. Ma azok, akik egykor az utópiákban hittek, a közösségi hálóktól várva annak eljövetelét, ma azt a kérdést teszik fel: mit hoztunk létre? Az alkotók, akik az elitek (az establishment) hatalmát akarták megtörni, maguk is annak részei lettek. Mint írja: a Szilícium-völgyet a „korrozív” neoliberalizmus és liberalizmus ámokfutása uralja, szemben azzal, amit a korai álmodók vártak: olyan társadalmi technológiák elterjedését, amelyek egy együttműködésen és nagyobb egyenlőségen alapuló világot hoznak el.

A szerző arra hívja fel végül a figyelmet: ne csak arra összpontosítsunk, milyen lenne egy ideális világ, ehhez képest fogalmazva meg kritikáinkat. Hanem arra is, hogy amit fel akarunk építeni a jelen status quo helyett, hogyan korrumpálódhat és sérülhet eredeti céljaiban. A mély empátia és az önreflexió mindennél többet segíthet ezek elkerülésében. Sokkal könnyebb ugyanis a tömegeket mozgósítani valami ellen, amit gyűlölnek, mint egy fenntartható jövőt építeni. Most az a pillanat van, amikor kétségbeejtő szükség van építőkre.”

Forrás:
The Radicalization of Utopian Dreams; danah boyd; Data & Society: Points; 2017. november 20.
Lásd még: The People’s Disruption: Platform Co-ops for Global Challenges : Platform Cooperativism (konferencia)
Platform Cooperativism (szervezők)
Platform cooperative; Wikipédia

Továbbra sem jók a magyar egészségügyi adatok

„A megelőzésre kell többet fordítani, szilárd alapellátási rendszerre és integrált betegellátásra van szükség – derül ki az Európai Unió egészségügyi helyzetét vizsgáló elemzéséből. Az országjelentés szerint a béremelés csökkentette az egészségügyi dolgozók elvándorlását.

„Az egészségügyi költségvetés 80 százalékát fordítjuk a betegségek kezelésére az Európai Unióban, a megelőzésükre viszont mindössze 3 százalékot. Jobb hozzáférést kellene biztosítani az alapellátáshoz, hogy ne egyből a sürgősségi ellátáshoz forduljanak a betegek. Emellett a lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi rendszerekre nehezedő nyomás csökkentése érdekében integrálni kell az egészségfejlesztést és a betegségmegelőzést.” – ezeket a megállapításokat emelte ki Vytenis Andriukaitis, az egészségügyért felelős biztos az EU egészségügyi helyzetét vizsgáló elemzésből, amelyet tegnap hozott nyilvánosságra.

Emelkedett a magyarországi várható élettartam
A Magyarországra vonatkozó elemzés megállapítja, hogy noha 2000 és 2015 között az országban a várható élettartam csaknem négy évvel emelkedett a 75,7 éves jelenlegi érték még mindig öt évvel alacsonyabb az uniós átlagnál. A magyar egészségügyi rendszer továbbra is erősen kórházközpontú, amint azt a kórházi ápolási idők és az elkerülhető kórházi kezelések uniós átlagot meghaladó aránya mutatják.

A nemek és a társadalmi-gazdasági csoportok közötti különbség jelentős: a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező magyar férfiak átlagosan kilenc évvel kevesebbet élnek, mint a legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkező férfiak. Ez a különbség leginkább az alacsonyabb társadalmi-gazdasági csoportokhoz tartozók körében megfigyelhető szív- és érrendszeri betegségek és rák miatti magasabb halálozási rátának tudható be.

Az elemzés szerint Magyarországon az egészségügyi kiadások jóval az uniós átlag alatt vannak, és az utóbbi évtizedben tovább nőtt ez a különbség. 2015-ben Magyarország fejenként 1428 eurót költött az egészségügyre (a GDP 7,2%-a), ami körülbelül fele a 2797 eurós uniós átlagnak (a GDP 9,9%-a). Az egészségügyi kiadások csupán kétharmada származik állami forrásokból. A zsebből fizetett kiadások (közvetlen lakossági hozzájárulás) magas szintje hozzájárul ahhoz, hogy viszonylag magas azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek katasztrofális egészségügyi kiadással szembesülnek. Az egészségügyi rendszer folyamatos alulfinanszírozottságának a kezelése elengedhetetlen feltétele annak, hogy a teljes népesség számára javuljon a jó minőségű ellátáshoz való hozzáférés. Az alapellátás megerősítése, valamint a megelőzés a legfőbb kihívás a népesség egészségi állapotának javítása, valamint az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése érdekében.

A fő halálozási okok között továbbra is szív- és érrendszeri betegségek
Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek jelentik továbbra is a fő halálozási okot a nők és a férfiak körében egyaránt. 2014-ben ezek a betegségek okozták 35 000 nő (az összes haláleset 55%-a) és több mint 27 000 férfi (az összes haláleset 45%-a) halálát. Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek által okozott halálozások (standardizált) arányszáma 2014-ben több mint kétszerese volt az uniós átlagnak, ami leginkább a dohányzás és az elhízás magasabb előfordulási gyakoriságának, valamint az ezen állapotok miatti kórházi kezeléseket követő magasabb halálozási arányszámoknak volt tulajdonítható. A másik vezető halálok a magyar nők és férfiak körében a rák. 2014-ben közel 15 000 nő és 18 000 férfi halt meg rákban (az összes haláleset 23%-a, illetve 29%-a).

Kevesen tartják magukat egészségesnek, sokan dohányoznak
Magyarországon a betegségek okozta összes teher 40 százaléka az egészségtelen életmódnak tulajdonítható. A magyarok alig több mint fele (56%) tartja úgy, hogy jó egészségi állapotban van, ami az egyik legalacsonyabb arány az EU-ban. A férfiak gyakrabban tartják magukat egészségesnek: 60 százalékuk számolt be arról, hogy jó egészségi állapotnak örvend, szemben a nők 54 százalékával. A magyar felnőttek több mint negyede (26%) napi rendszerességgel dohányzik, ami ugyan csökkenést jelent a 2000-ben tapasztalt 30 százalékhoz képest, de még mindig a harmadik legmagasabb aránynak számít az uniós országok között. Az egy felnőttre jutó alkoholfogyasztás (értékesítési adatok alapján mérve) 2000. óta lassan csökken, de 2014-ben még mindig magasabb, mint az uniós országok többségében, és kb. 10 százalékkal magasabb, mint az uniós átlag (egy felnőttre jutó 10,9 liter, szemben a 10,0 literes uniós átlaggal). A felnőttek között az elhízás gyakorisága a 2000-ben mért 18 százalékról 2014-re 21 százalékra emelkedett, ami a harmadik legmagasabb arány az EU-n belül Málta és Lettország után.

A fizetésemelés csökkentette az egészségügyi dolgozók elvándorlását
Az egészségügyi szakemberek hiánya továbbra is korlátozza az ellátáshoz való hozzáférést, különösen a közfinanszírozott egészségügyben és a vidéki térségekben. 2011-ben a magyar kormány bevezette a rezidens ösztöndíjprogramot, amelynek keretében havi emelést ajánlottak fel azoknak a rezidens orvosoknak, akik kötelezettségvállalást tettek arra vonatkozóan, hogy a közszférában dolgoznak szakvizsgájuk megszerzése után. 2012-ben további hároméves időszak keretében, fokozatosan nyújtandó 20 százalékos fizetésemelést adott a kormány a rendszerben már dolgozó orvosok és ápolók számára. Azóta a programot kiterjesztették szinte az összes szakemberre és orvosi szakterületre, köztük azokra, amelyeken jelenleg hiány mutatkozik, illetve a közeljövőben hiány várható. Az elmúlt öt-hat évben többször megemelték az államilag finanszírozott intézményekben munkát vállaló egészségügyi dolgozók, így különösen az orvosok fizetését, és 2017 őszén várhatóan újabb fizetésemelésre kerül sor. Egyéb szakpolitikai intézkedésekkel együtt a béremelések és a rezidens ösztöndíjprogram az egészségügyi munkaerő növekedését eredményezte 2011. óta. Ezeknek az intézkedéseknek a finanszírozása érdekében a kormány címkézett adókat vezetett be, többek között az egészségtelennek tartott élelmiszerekre és italokra kivetett népegészségügyi termékadót. Habár nehéz mérni azt, hogy a felsorolt intézkedések összességében milyen hatást gyakoroltak az egészségügyi szakemberek elvándorlására, a Magyarországon dolgozó orvosok munkafeltételeinek javítására irányuló erőfeszítések eredményeképp kevesebb orvos távozik – állapítják meg az országjelentésben.

Az országprofilokban szereplő adatok és információk főként az Eurostatnak és az OECD-nek eljuttatott hivatalos nemzeti statisztikákon alapulnak, amelyek hitelesítésére 2017 júniusában került sor a legmagasabb szintű adat-összehasonlíthatóság biztosítása érdekében.”

Forrás:
Többet kell költeni a megelőzésre; Világgazdaság; 2017. november 25.
Magyarország, Egészségügyi országprofil 2017; OECD, European Observatory on Health Systems and Policies; 2017. november 10. (pdf)

OECD Health at a Glance 2017 (Egészségügyi körkép 2017)

„A Health at a Glance 2017 (Egészségügyi körkép 2017) az OECD államok és további kulcsfontosságú partnereik egészségügyi adatokkal kapcsolatos mutatóinak áttekintő, összefoglaló statisztikai jelentése, mely a 2015-ös (vagy az azt megelőző legutolsó) adatokra épül és bemutatja a területre, indikátorra vonatkozó trendeket is.

A 220 oldalas jelentés fókusza az egészségügyi mutatókra irányul, de számos esetben ezek erősen kötődnek a társadalmi, szociális területhez, változásaik e területen is indikátor értékkel bírnak. Magyarország továbbra is az OECD legrosszabb egészségügyi státuszú országai közé tartozik. Csak néhány a legfontosabb indikátor közül:

1. A magyar lakosság születéskor várható élettartama 75,7 év ez a „nyugati” államoknál 5-6 évvel kevesebb. Mind a GDP, mind az egészségügyre fordított kiadások tekintetében átlag alatti értéket mutatunk fel.

2. A halálozási okokat tekintve (bár volt javulás több területen) továbbra is az élmezőnyben vagyunk olyan betegségekkel, melyekben magas az életmódi tényezők szerepe (pl. szív-érrendszeri megbetegedések, daganatos megbetegedések).

3. Az egészségi állapot megítélését tekintve is rossz a helyzet, a lakosság 56%-a tartja jónak a saját egészségi állapotát és csaknem 16% nagyon rossznak.

4. A dohányzásra, alkoholfogyasztásra vonatkozó adatok továbbra is rosszak, a mért államok lakosságát tekintve a magyarok kifejezetten sokat tesznek azért, hogy a saját egészségüket rongálják. Riasztóak a 15 éves korosztályra vonatkozó adatok, mind a dohányzás, mind az alkoholfogyasztás területén kimagasló értékek láthatók.”

Forrás:
Health at a Glance 2017; SzocOkos; 2017. november 11.
Health at a Glance 2017; OECD Indicators, OECD; 2017. november (online olvasható, de nem másolható PDF)

Törvények, rendeletek

Új adózási törvények

2017. évi CLIX. törvény az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról