Skip to main content

12. szám, 2018. március 19.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Csongrádban nem marad okmányiroda

„Március végére kormányablakká alakítják a sándorfalvi okmányirodát is, így Csongrád megye valamennyi ilyen hivatala modern integrált ügyfélközponttá válik – közölte a Rádió Orienten Juhász Tünde. A Csongrád megyei kormánymegbízott elmondta: 2018 elején két kormányablakukban is nyitott ügyfélszolgálatot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Csongrád megye Magyarország déli határmegyéje, meghatározó jelentőségű átkelőhely, Európa kapuja – jelentette ki Juhász Tünde, aki hozzátette: közepes nagyságú, a több mint 400 ezres lakossága hatvan településen él. Tudományos világ jelenléte is erős, hacsak arra gondolunk, hogy a lézerkutató központ hamarosan Szeged határában nyitja meg kapuit.

A szakember kiemelte: a munkanélküliségi mutatók jól alakulnak, ma már mindössze 2-3% között van az álláskeresők száma. Ez azt jelenti, hogy aki el akar helyezkedni, az talál is munkát. Emellett szinte minden területen munkaerőhiánnyal küzdenek. A déli járások elmondhatják, hogy a Vajdaságból érkeznek határon túli munkavállalók, de ezzel párhuzamosan legalább ekkora elszívó hatás figyelhető meg a Makói járásban, ahonnan Romániába várják a magyarországi munkavállalókat. Igyekeznek uniós és hazai forrással támogatni elsősorban a kis- és középvállalkozókat, hogy minél több munkaerőt tudjanak minél magasabb bérért lekötni.

Megfigyelhető, hogy a megyében működő nagyvállalatok még erősebbek lettek az elmúlt években. A Pick Zrt. komoly fejlesztéseket hajtott végre Szegeden, de legalább ilyen fontos a hódmezővásárhelyi porcelángyár, illetve a makói gumigyár. Általánosságban elmondható, hogy a versenyképes vállalatoknál emelkedik a foglalkoztatotti létszám – foglalta össze a kormánymegbízott.

Csongrád megye sokat nyert azzal, hogy az autópálya leért egészen a román határig. Heteken belül átadásra kerül a Szegedet Debrecennel összekötő 47-es út, illetve ennek a teljes gyűrűvé formálása is megvalósul az év végére. Megújult a Szeged–Baja összekötő út, biztonságosabb, szélesebb lett, és elmondható, hogy jó állapotban vannak a megyei utak is. A Szeged– Hódmezővásárhely közötti gyorsvasút elkészülte a jövő év végére várható. Nagy szükség van rá, mert több tízezer ember ingázik a két város között munkavállalás, illetve tanulás céljából – mondta el a fejlesztésekkel kapcsolatban Juhász Tünde.

A 2015-ben a több százezer átvonuló migráns napirendre hozta a határvédelem és a haza védelmének kérdését. A honvédelmi és rendvédelmi szervek „emberfeletti munkával” őrzik és vigyázzák a rendet, 2015-höz képest ma már sokkal csendesebb és békésebb időszakot élünk. Az ideiglenes biztonsági határzár kiépítése, a röszkei tranzitzóna működtetése olyan megnyugvásra ad okot, hogy a megye és ország lakónak nincs félnivalója. Természetesen a hivatalos átkelőhelyeken a belépésnek semmi akadálya nincs, napi szinten jönnek a munkavállalók a Vajdaságból dolgozni, hátrányt nem jelent, hogy egy határátkelőhelyen vezet át az útjuk – tudtuk a Rádió Orient vendégétől.

Összesen 11 kormányablak működik a megyében, minden járásközpontban egy, Szegeden azonban az ügyfelek magas száma miatt három is található. A kettős állampolgárok személyes ügyintézése a Mórahalmi járásban indokolja azt, hogy az eredetileg hét munkaállomásos kormányablak olyan helyre költözzön el, ahol 14 munkaállomás várja majd az ügyfeleket, és itt egy NAV-kirendeltség is helyet kap.

A ciklus végére a megye minden okmányirodájából kormányablak lesz, egyetlen van még a Sándorfalván, amely március végétől szintén kormányablakként várja az ügyfeleket.

Két kiemelt járási hivatal működik a megyében, a Szegedi járást a Tisza egyik oldalán, a Hódmezővásárhelyi járást a másik oldalán erősítették meg. Hódmezővásárhely agrárigazgatási központ lett, Szeged pedig a műszaki biztonság és mérésügyi feladatokat látja el több megyére kiterjedő illetékességgel. Jelenleg 54 épületben működik a kormányhivatal, ezek mind megfelelnek a mai kor követelményeinek.

Az elmúlt 4-5 év lehetőséget teremtett közel 30 épületet energetikai felújítására, és az akadálymentesítéssel is viszonylag jól állnak, valamint megújultak az informatikai munkaeszközök is.

További feladat még az elektronikus közigazgatás fejlesztése, az a cél, hogy minél több elektronikusan elintézhető ügy legyen, illetve a különböző szervezetek nyilvántartásainak az összehangolása várat magára – mondta el Juhász Tünde.

Csongrád megyében jól halad az önkéntes tartalékos állomány szervezése, amely nem a kormányhivatalokhoz tartozik, de mégis jelentős szerepet vállalnak a toborzásban. Juhász Tünde elsők között lépett be az önkéntes tartalékos szolgálatba, mert úgy véli, hogy a 2015-ös események után egy állami tisztviselőnek ilyenképpen is példát kell mutatnia. Speciális helyzetben vannak, mert nagyon magas a katonai jelenlét a megyében. Az a többletmunka, amit a katonaság végez, megkívánja, hogy a háttérben legyenek olyan civilek, akik segítik a munkájukat. Attól senkinek nem kell tartania, hogy olyan feladatra kérik, amelyre nem képes – zárta a beszélgetést Juhász Tünde kormánymegbízott.”

Forrás:
Juhász Tünde: Csongrádban nem marad okmányiroda; OrientPress; 2018. március 12.

Közigazgatás, politika

További három településen létesül kormányablak (integrált ügyfélközpont) Bács-Kiskun megyében

„Az eddigi 15 helyszín mellett további három településen létesül kormányablak Bács-Kiskun megyében – közölte Kovács Ernő. A Bács-Kiskun megyei kormánymegbízott a Rádió Orienten elmondta: Soltvadkerten és Kecelen március végére, Lajosmizsén pedig jövő év elejére készülhet el az integrált ügyfélközpont. Bács-Kiskun az ország legnagyobb megyéje, melyben nagyon sokan élnek mezőgazdaságból, közülük pedig számosan pályázatok segítségével valósíthatják meg kitűzött céljaikat, terveiket – mondta el Kovács Ernő. A kormánymegbízott hozzátette: elsősorban a Mercedes gyárnak köszönhetően az ipar is sokat erősödött, Kecskemét és környéke egyre több munkavállalót és beszállítót vonz.

Jelentősen javulnak a foglalkoztatási adatok a megyében – emelte ki a szakember, rámutatva, hogy a térségben a legalacsonyabb munkanélküliség Baján van (4,1%), de Kiskunfélegyháza és környéke is kiválóan teljesít (4-5%). A leghátrányosabb helyzetben a Jánoshalmi járás van, ahol a munkanélküliség korábban 30% fölött volt, és még mindig meghaladja a 10%-ot. Azonban a jó idő beköszöntével megjelenik az idénymunka, amely sok embernek jelent megélhetést. A közmunkaprogramban résztvevők száma is folyamatosan csökken, de vannak területek, ahol még mindig nagy jelentősége van, mint például az említett Jánoshalmi járásban. Az önkormányzatok, a vízügy, az erdészet partner a közmunkaprogramban – tette hozzá. Bács-Kiskunban ugyanakkor sok betöltetlen álláshely is van, mert sok területen nincs megfelelő szakember. Ezért szerveznek képzéseket és arra biztatják az embereket, hogy tanuljanak meg még egy szakmát.

A kormánymegbízott kitért arra is, hogy a térségen óriási forgalommal ível át az autópálya. Emellett felújították az 55-ös utat Baja és Szeged között, amely „ugyan nem autópálya, de széles és mellette biztonságos kerékpárút is halad”. Elmondta továbbá, hogy a 8-as útnak egy elkerülő szakasza fog megépülni Nagykőrös és Kecskemét között, így nemcsak az utazásra fordított idő fog lecsökkenni, hanem sokkal biztonságosabb is lesz a közlekedés.

A szerb határon óriási beruházások folytak, a kormányhivataloknak, önkormányzatoknak nagyon nagy szerepe volt abban, hogy ilyen gyorsan elkészült a kerítés, és hatékonyan tud működni. Köszönet jár mindenkinek, akik naponta szolgálatba mennek védeni a határt – hangsúlyozta Kovács Ernő.

A megye 11 járásában összesen 15 kormányablak működik, ezeknek az elhelyezkedését úgy választották ki, hogy mindenki a legkönnyebben eljuthasson az ügyeit intézni. Kiskunhalas és Tompa között ugyan nem túl nagy a távolság, de a határon túli magyarokra gondolva nyitották a kormányablakot a határmenti városban. Az adatok szerint a járások lélekszámának megfelelő ügyfél keresi fel a kormányablakokat. Most már közel 1600 ügytípust intéznek, és a kialakult bizalom miatt – csaknem 100%-os az ügyfél-elégedettség – nagyon sokan fordulnak különböző banki kérdésekkel is hozzájuk. A kormányablak ügyintézője ilyen esetekben is tud tájékoztatást adni – hangsúlyozta a Rádió Orient vendége.

Bács-Kiskun megyének vannak olyan térségei, ahol jelenleg nagy forgalmú okmányirodák működnek, melyeket fejlesztenek. Kecelen és Soltvadkerten már március végén, Lajosmizsén pedig a következő év elején nyílhat kormányablak. Ahol a növekvő ügyfélforgalom megkívánta, ott új NAV-kirendeltségeket is nyitottak. Jelenleg nem tartanak nyitva minden munkanapon, de ha lesz rá igény, akkor a nyitvatartást az ügyfelek igényeihez igazítják.

Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően minden kormányhivatalban méltó körülmények között dolgozhatnak a munkatársak: korszerű, energiahatékony fejlesztések történtek, mint a szigetelés, nyílászárócsere, napelemek felszerelése, természetesen ezek a befektetések a későbbiekben megtakarítások lesznek. A megyében több mint kétezer kiváló szakember dolgozik, köztük sokan több évtizedes államigazgatási, önkormányzati gyakorlattal rendelkeznek. A még gyorsabb és hatékonyabb kiszolgálás érdekében folyamatosan képezik a kormányablakok dolgozóit. Nagyon sokat tettek 2010 óta a hatékonyság érdekében, a gazdaságossági szempontok mentén pedig a több mint 200 vezető számát 126-ra redukálták. „Ők is kiváló szakemberek, és szerencsére többségük maradt az alacsonyabb beosztásban is.” Azóta az államigazgatásban végrehajtott bérrendezésnek köszönhetően azonban már többet keresnek, mint korábban vezetőként – zárta a beszélgetést Kovács Ernő kormánymegbízott.”

Forrás:
Két kormányablak nyílik még márciusban Bács-Kiskunban; OrientPress; 2018. március 14.

Az online félretájékoztatás miatt az internetes platformok fokozott átláthatóságára van szükség – Európai Bizottság

„Az álhírekkel és az internetes félretájékoztatással foglalkozó magas szintű munkacsoport ma nyújtotta be jelentését Mariya Gabriel digitális gazdaságért és társadalomért felelős európai biztosnak. A dokumentum amellett, hogy javaslatot tesz a jelenség meghatározására, számos ajánlást is tartalmaz.

A független szakértőkből álló csoport egy alapelveket tartalmazó kódex megalkotását javasolja, melynek használata mellett az online platformok és a közösségi hálózatok egyaránt elköteleznék magukat. A jelentéssel egyidejűleg ma hozták nyilvánosságra a témában folytatott nyilvános konzultáció előzetes eredményeit, valamint az ehhez fűződő Eurobarométer felmérést is. E dokumentumok hozzájárulnak ahhoz az online félretájékoztatással foglalkozó közleményhez, melyet a Bizottság várhatóan még a tavasszal közzétesz.

Mariya Gabriel uniós biztos a következőképpen nyilatkozott: „Köszönetemet szeretném kifejezni a magas szintű munkacsoport, valamint az elnöki teendőket ellátó Madeleine de Cock Buning professzor kiemelkedő munkájáért és a szoros határidők betartásáért. Az összegyűjtött véleményeknek és a közösen kialakított, alapos szakértői álláspontnak köszönhetően sokrétű ismeretanyag áll rendelkezésünkre, melynek alapján számos kézzelfogható alternatívát tudunk előterjeszteni az internetes félretájékoztatás jelentette kockázatokkal szembeni hatékonyabb fellépés érdekében.”

Madeleine de Cock Buning professzor, a magas szintű munkacsoport elnöke hozzátette: „Elégedett vagyok az eredményeinkkel, és külön örömömre szolgál az összes érintett – így például az online platformok – elkötelezett hozzáállása azokhoz a fellépésekhez, melyeket a Bizottság elé terjesztünk. Igen jelentős haladást értünk el a félretájékoztatás terjedésének kérdését illetően: szilárd alapot teremtettünk egy olyan gyakorlati kódex kialakításához, melyet a különféle érdekelt feleket tömörítő koalíció is támogat.”

A probléma meghatározása a magas szintű munkacsoport szerint
A magas szintű munkacsoport jelentése kifejezetten az internetes félretájékoztatással összefüggésbe hozható problémákra, tehát nem az álhírekre összpontosít. A szakértők szándékosan tartózkodtak az „álhír” kifejezés használatától, mely megítélésük szerint nem tükrözi kellően a félretájékoztatás jelentette – jellemzően a minden alapot nélkülöző információk és a tények összemosásából adódó – komplex problémákat.

A jelentés a félretájékoztatást haszonszerzés vagy szándékos nyilvánosság előtti károkozás céljából előállított, nyilvánosságra hozott és terjesztett információként határozza meg, mely helytelen, pontatlan vagy félrevezető. Az ilyen információterjesztés veszélyt jelent a demokratikus folyamatokra és értékekre, és több ágazatot is – így például az egészségügyet, a tudományos életet, az oktatást és a pénzügyi szektort – kiemelten érinthet. A jelentés egyrészt hangsúlyozza, hogy az összes lehetséges fellépésbe a lehető legszélesebb körből be kell vonni az érintetteket, másrészt kiemeli, hogy elsődlegesen önszabályozó szemléletre van szükség.

A csoport ajánlásai között szerepel a médiatudatosság előmozdítása a félretájékoztatással szembeni fellépés érdekében; olyan eszközök kifejlesztése, melyekkel a felhasználók és az újságírók egyaránt hatékonyabban tudnák kezelni a félretájékoztatást; a hírekkel foglalkozó európai média sokszínűségének és fenntarthatóságának védelme; az Európán belül megfigyelhető félretájékoztatással kapcsolatos kutatások folytatása.

A szakértői csoport ezenfelül egy alapelveket tartalmazó kódex megalkotását javasolja, melynek használata mellett az online platformok és a közösségi hálózatok egyaránt elköteleznék magukat. A jelentés tíz alapelvet körvonalaz; ezek egyike szerint például az internetes platformoknak oly módon kellene átláthatóságot biztosítaniuk, hogy nyilvánosságra hozzák a kiemelt hírek kiválasztására alkalmazott algoritmusaikat. Az online platformokat arra is ösztönzik, hogy az európai hírszolgálatokkal együttműködve hatékony intézkedéseket tegyenek a hiteles és megbízható forrásból származó hírek fokozott láthatóságáért, és az ilyen tartalmakat könnyen hozzáférhetővé tegyék a felhasználók számára.

Az ilyen intézkedések kiemelten fontosak a választási kampányidőszakokat megelőzően. Mindemellett a szakértői csoport ajánlásai között szerepel egy több érdekelt felet tömörítő koalíció létrehozása is, mely a vállalások végrehajtásáért, figyelemmel kíséréséért és rendszeres felülvizsgálatáért lenne felelős.

A felmérések szerint lényeges szerep jut a minőségi tömegtájékoztatásnak
A tavaly novemberben indított nyilvános konzultáció nyomán közel 3 000 válasz érkezett a Bizottsághoz. A válaszadók szerint az álhírek elsősorban két kategóriában, a választások kimenetelét és a migrációs szakpolitikát befolyásoló szándékos félretájékoztatás terén okozhatják a legnagyobb kárt a társadalomnak.

A 26 000 fő bevonásával készített legfrissebb Eurobarométer felmérés eredményei rámutatnak, hogy a megkérdezettek szerint Unió-szerte sok álhír lát napvilágot; és 83%-uk megítélése szerint a jelenség veszélyt jelent a demokráciára. A következtetések a minőségi tömegtájékoztatás jelentőségét is kiemelik: a válaszadók a hagyományos médiát tekintik a legmegbízhatóbb hírforrásnak (rádió 70%, TV 66%, nyomtatott sajtó 63%). Ezzel szemben az online hírforrások 26%-os és az internetes videotárhelyek 27%-os bizalmi rátával a legkevésbé megbízható hírforrásoknak számítanak.

Hasonló eredmények rajzolódnak ki a nyilvános konzultációból is; a legkevésbé megbízhatónak a közösségi médiát, a hírgyűjtő portálokat, az online blogokat és weboldalakat tekintik, míg a válaszadók (összességében több mint 70%-uk) megbízhatóbbnak minősítik a hagyományos nyomtatott sajtót, a témaspecifikus weboldalakat és online publikációkat, valamint a hírügynökségek és az állami ügynökségek tartalmait.

A nyilvános konzultáció eredményei szerint általános nézet, hogy a közösségi médián keresztül terjesztett félretájékoztatás nem ütközik különösebb nehézségekbe, mert az álhírek hatást gyakorolnak az olvasó érzelmeire (88%), a terjesztés célja, hogy befolyásolja a közvélemény alakulását (84%), valamint hogy bevételt termeljen (65%). A megkérdezettek fele azt az álláspontot képviseli, hogy a félretájékoztatás megjelenését követően már nem jelent hatékony megoldást az utólagos tényellenőrzés, mivel az nem jut el az eredeti célközönségéhez.

Háttér-információk
Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke megbízólevelében azzal bízta meg a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztost, Mariya Gabrielt, hogy vizsgálja meg, milyen kihívásokat állítanak az online platformok a demokrácia elé, különösen a hamis információk terjedése szempontjából, és kezdeményezzen eszmecserét a polgárok védelme érdekében meghozandó uniós intézkedésekről.

A magas szintű munkacsoport azzal a céllal jött létre, hogy szakmai tanácsokkal lássa el a Bizottságot az álhírek jelenségét illetően. A 39 tagú munkacsoportban részt vettek a civil társadalom, a közösségi médiaplatformok, a hírekkel foglalkozó médiaszervezetek, az újságíró-társadalom és a tudományos élet képviselői.

Az Európai Unió aktív szereplője az álhírek elleni küzdelemnek: a 2015. márciusi Európai Tanácsot követően Federica Mogherini főképviselő/alelnök irányítása alatt 2015-ben azzal a céllal jött létre a keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoport, hogy az EU keleti szomszédságában fellépjen a félretájékoztatás ellen. Ezenfelül a Bizottság a közelmúltban nyújtotta be javaslatát az uniós szerzői jogi szabályok korszerűsítéséről, mely tartalmaz egy, a minőségi újságírás védelmében hozandó rendelkezést. Ennek értelmében az online jogok új rendszere segíti a kiadókat, hogy könnyebben alkalmazkodjanak az egyre változó digitális környezethez. Uniós szinten a médiaműveltséggel foglalkozó szakértői csoport megfelelő platformot teremtett a bevált gyakorlatok cseréjére, beleértve a félrevezető információk leleplezésére szolgáló eszközöket.

További információk
Az álhírekkel és az internetes félretájékoztatással foglalkozó magas szintű munkacsoport jelentése
A nyilvános konzultáció előzetes eredményei
Eurobarométer felmérés”

Forrás:
Online félretájékoztatás: az internetes platformok fokozott átláthatóságára van szükség; Európai Bizottság; IP/18/1746; 2018. március 12.

Projektcég alakul az új dél-budai új centrumkórház beruházásának lebonyolítására

„Projektcég alakul a dél-budai új centrumkórház beruházásának lebonyolítására, az erről szóló előterjesztés hamarosan a kormány elé kerül – jelentette be Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár.

Az államtitkár kiemelte, az új kórház építése példaértékű, hiszen ilyen, az Egészséges Budapest Program keretében az elkövetkező években megvalósuló zöldmezős beruházás évtizedek óta nem történt az egészségügy területén.

Jelezte, a kormány az elkövetkező 8-10 évben 700 milliárd forintot szán Budapest és Pest megye egészségügyi ellátásának újraszervezésére. Erre a forrásra azért van szükség, mert az előző uniós ciklusban egészségügyre elköltött 500 milliárd forintból a központi régió fejlesztése nem valósulhatott meg.

Simicskó István honvédelmi miniszter, Újbuda kereszténydemokrata országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a XI. kerületi Dobogóra tervezett centrumkórház építése mérföldkő, és jól mutatja, hogy a kormány fontos értékek mellett kötelezte el magát.

A miniszter szerint a beruházással nagymértékben fog javulni a dél-budaiak és az agglomerációban élők egészségügyi ellátása, hiszen egy 1200 ágyas kórház épül a jövőben.

Simicskó István kitért arra, hogy az új kórház megoldás lesz a budai rész gyermekellátására is. Mint mondta, jelenleg 1200-1300 ágy szolgálja a fővárosban a gyermekellátást, de ezek zöme Pesten található.

Kiemelte, hogy a kórház építésével párhuzamosan jelentős közúthálózat-fejlesztés is lesz. Így például az M1-M7-es autópálya külön lehajtót kap a kórház felé, megépítik a Galvani hidat, fejlesztik a Kelenföldi pályaudvart és kötöttpályás villamosközlekedés is lesz a kórházhoz.

Bedros J. Róbert, a dél-budai centrumkórházért felelős miniszterelnöki megbízott elmondta, az új centrumkórház mindenben megfelel majd a 21. századi gyógyítás és gyógyulás feltételeinek.

Az új – zöldmezős beruházásként megvalósuló – kórház 1,2 millió ember gyógyítását szolgálja majd, két helikopterleszállóval és saját mentőállomással. Hozzátette: az egészségügyi centrumhoz tartozni fog nővérszálló, és épül egy bölcsőde és óvoda a munkatársak gyerekeinek.

Bedros J. Róbert, aki egyben a Szent Imre Kórház főigazgatója, elmondta még, a kórház építéséről szóló tervpályázatot ezekben a hetekben írják ki, a centrumkórház 4,5-5 év múlva nyithatja meg kapuit.”

Forrás:
Projektcég alakul az új centrumkórház beruházásának lebonyolítására; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2018. március 12.

A sajószentpéteri kormányablak már a huszadik Borsodban

„Már Sajószentpéteren is korszerű körül­mények között intézik az ügyeket.

„A területi közigazgatás fejlesztésének kiemelt célkitűzése az ügyfélbarát közigazgatás megteremtése, a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása. A megvalósítás egyik legfőbb eszköze a kormányablakok hálózatának kiépítése és működtetése, valamint a szolgáltatási színvonal folyamatos fejlesztése…” Demeter Ervin, Borsod-Abaúj-Zemplén megye kormánymegbízottja ezekkel a mondatokkal ­vezette be azt a sajószentpéteri ünnepséget, amelyen – a felvázolt folyamat következő állomásaként átadták a Kazincbarcikai ­Járási ­Hivatal keretein belül működő Sajószentpéteri Kormányablakot, amely – mint a kormánymegbízott jelezte is – immár huszadik a megyében.

Ma már az ügyfél és az ő ügye van a ­középpontban…” Demeter Ervin

Emlékeztetett arra, hogy amikor – egészen ­pontosan 2011. január 3-án – ­Miskolcon átadták a megye első kormány­ablakát, akkor az országban összesen húsz kormány­ablak működött és mindez jelzi a fejlődés ­hatékonyságát.

Középpontban az ügyfél
Mint mondta, az ügyintézés a szabályok betartatásától odáig jutott, hogy ma már az ügyfél és az ő ügye van a középpontban, és a kormány­ablakokban dolgozók feladata az, hogy a jogszabályok adta kereteken belül elintézzék azt a bizonyos ügyet.

Szaniszló János, a Kazincbarcikai Járási Hivatal vezetője felidézte, hogy 2013. január 2-án, reggel 8 óra 10 perckor futott be az első ügy a járási hivatal kereteiben működő kormányablakhoz és ma már büszkén mondhatjuk ki a ­számot, hogy az elintézett ügyek száma 557 546. Ennek a további gyarapításában nagy szerepe lesz a Sajószentpéteri Kormányablaknak, amely ­három járás, a Miskolci, az Edelényi és a ­Kazincbarcikai határán ­működik, így ­stratégiai helyen ­található.”

Forrás:
A sajószentpéteri kormányablak már a huszadik Borsodban; BOON.hu; 2018. március 18.

Az Európai Unió meg fogja adóztatni az internetes óriásvállalatokat

„A fő cél az unión belüli adóelkerülés megakadályozása, az adóparadicsom kizárása, de a megvalósítás nem lesz egyszerű.
Mint korábban az IT café is beszámolt róla, a francia pénzügyminiszter, Bruno Le Maire egy interjúban közölte, hogy az Európai Bizottság (EB) eltökélt a tekintetben, hogy a tagállamok az adótrükköket felhasználó multinacionális internetes vállalatok ellen fellépjenek, és kikényszerítsék a helyben fizetendő adót. Az interjúban a miniszter arról beszélt, hogy ezt az árbevétel arányában határoznák meg, terveik szerint 2-6 százalék lenne az adó, de inkább a 2-höz közelebb.

A Reuters hírügynökség a minap megszerezte a legutóbbi tervezet szövegét, és ezek szerint a tagállamok képviselői végül 3 százalékban állapodtak meg a digitális tevékenységek után fizetendő adót illetően.

Az elfogadási folyamat szokatlanul gyorsnak tűnik, a hírügynökség szerint már a jövő héten véglegesíthetik a javaslatot, a megszavazás után indulhat a tagállami implementáció. Ugyanakkor látható a szabályozás célja – elsősorban a nagyvállalatok, főként amerikai nagyvállalatok ellen lép fel –, ugyanis a kötelezettség csak azokra vonatkozna, akik éves szinten globálisan legalább 750 millió eurós árbevételt érnek el, illetve az EU-ban legalább 50 millió euró adóköteles árbevételük van. Az utóbbit illetően nagy a változás, ugyanis korábban 10 millió euró volt a határ, ám ezt megemelték, nehogy a helyi vállalkozásokat hozzák hátrányos helyzetbe.

Az új rendelkezések leginkább az internetes hirdetések piacát érintik, ahol pl. a Google és a Facebook meghatározó szereplő, emellett a közvetítő modellben dolgozó cégeket (Airbnb, Uber), valamint az olyan nagy online piactereket, mint az Amazon. Az utóbbinak különösen kellemetlen lehet az új adó bevezetése, ugyanis az Amazon igen csekély nyereséget szokott elszámolni, gyakran veszteséget hoznak ki, így az árbevétel alapján történő adózás új terhet jelent számukra – épp ezért, a forgalom utáni adózás terve miatt érik heves kritikák az EB tervét.

A javaslat érdekessége, hogy az online média, pl. a streaming szolgáltatást nyújtó Netflix nem tartozik a hatálya alá. A szöveg azt is tartalmazza, hogy mindezt csak ideiglenes megoldásnak szánják, reményeik szerint hamarosan létrejön egy átfogóbb, remélhetőleg globális megoldás az ilyen tevékenységek megadóztatására, hogy a vállalatok ott adózzanak, ahol a nyereségük keletkezik, ahol a tevékenységüket folytatják. A gyakorlati alkalmazás nem lesz egyszerű, ki kell dolgozni olyan módszereket, melyekkel mérni lehet, hogy pl. a hirdetési piacon a multi hol és mennyit hirdetett, ebből mekkora jövedelme keletkezett, hány felhasználót ért el stb.

Ha a javaslat átmegy az uniós rendszeren, ezek után – mivel az adó kivetése tagállami feladat – minden tagállamnak implementálnia kell jogrendszerébe.

Frissítés: a képviselők a tudósítás megjelenése után nagy többséggel elfogadták a javaslatot, legalábbis azt a részét, mely a helyi adózásra vonatkozik – a mérték még kérdés.”

Forrás:
Az EU három százalékos adót vetne ki a nagy online cégekre; Dajkó Pál; IT café; 2018. március 16.

Közigazgatási, politikai informatika

A Magyar Nemzeti Múzeum megjelent a nyílt kapcsolt adatok nevezetes felhőjében

„Könyvtára révén pötty lett a Magyar Nemzeti Múzeum a híres nyílt kapcsolt adatok felhőjén, az úgynevezett LOD Cloud-on.

A LOD Cloud a Datahub adatbázis tartalmának grafikus megjelenítése. Az adatbázis a világ szemantikus adathalmazainak és azok kapcsolatainak leíró adatait tartalmazza. A hazai intézmények közül az Országos Széchényi Könyvtár, a Szépművészeti Múzeum és az MTA SZTAKI után Magyar Nemzeti Múzeum is felkerült a felhőbe „data-hnm-hu – Hungarian National Museum datasets” néven. Ezt azzal érdemelte ki, hogy a múzeum Központi Könyvtára a teljes online katalógusát publikálta a szemantikus weben [1] BIBFRAME-formátumban [2].

A publikálás több célt szolgált. A könyvtár már régen elkötelezte magát a nyílt bibliográfiai adatok mozgalma mellett. [3]. Ezzel a mostani lépésével a legmagasabb szinten, nyílt kapcsolt adatok formájában tette közkinccsé bibliográfiai rekordjait. A szinteket Tim Berners-Lee, a web és a szemantikus web létrehozója alkotta meg [4] (2. ábra).

Az egyes szintek az alábbi előnyöket jelentik a felhasználók számára: A felhasználók a bibliográfiai adatokat

*
megtekinthetik,
kinyomtathatják,
helyileg tárolhatják,
betölthetik a saját rendszerükbe,
módosíthatják a saját igényeik szerint,
megoszthatják másokkal,

**

speciális szoftverekkel feldolgozhatják,
konvertálhatják más formátumba,

***
speciális szoftverek nélkül is feldolgozhatják,

****
bárhonnan linkelhetik,
az azonosító linkeket elmenthetik,
részeiben is felhasználhatják,
más adatokkal egyesíthetik,

*****
más adathalmazokból származó adatokkal együtt tekinthetik meg.

Publikálásunkkal szerettünk volna hozzájárulni a szemantikus web építéséhez. A szemantikus webnek adatokra van szüksége. A könyvtárak rendelkeznek ilyen adatokkal, ráadásul a több évtizedes gépesítésnek és szabványosításnak köszönhetően adataik jól szegmentáltak, ami lehetővé teszi, hogy viszonylag könnyen konvertálják azokat a szemantikus webre.

További célunk volt a BIBFRAME-formátum megismertetése a hazai könyvtárakkal hazai bibliográfiai rekordok konverziója révén. A BIBFRAME

  • a leírást integrálja a hálózatba és a hálózatot bevonja a leírásba – azaz egy szemantikus web alapú formátum -, miközben továbbra is szolgálja a könyvtárak speciális igényeit;
  • világosan különbséget tesz a fogalmi tartalom és a fizikai/digitális megvalósulás között;
  • egyértelműen azonosítja az információs entitásokat;
  • megmutatja és hasznosítja az entitások külső és belső kapcsolatait.

Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy a jövőben már nem a könyvtárunk számára, hanem a web számára fogunk katalogizálni. Az egyes könyvtárak a bibliográfia rekordok átvétele helyett egymás leírásaira fognak mutatni, azaz a másolásos katalogizálás helyét a linkelés veszi át. A felhasználók pedig a könyvtárak által készített leírásokat egyetlen egységben fogják látni.

A BIBFRAME-formátumban való publikálásunk specialitása, hogy célunk elérése érdekében, hasonlóan a német nemzeti könyvtárhoz – sőt azon egy kicsit túlmutatva –, összekötöttük a hagyományos – ún. MARC alapú – leírást tartalmazó, online katalógusbeli rekordjainkat a BIBFRAME-leírásokkal. A hagyományos leírástól a BIBFRAME-formátumig a leírás állandó, „Link a rekordhoz” feliratú URL-jéhez illesztett „.rdf” kiterjesztéssel lehet eljutni. Egy példán szemléltetve:
Online katalógus leírásának URL-je: http://link.hnm.hu/lib/bib/MNMKVT19563
A BIBFRAME megfelelőjének az URL-je: http://link.hnm.hu/lib/bib/MNMKVT19563.rdf
És ez fordítva is igaz. A BIBFRAME-leírástól el lehet jutni az online katalógusig a BIBFRAME-leírás URL-jét kiegészítve az „.opac” kiterjesztéssel. Így:
BIBFRAME-leírás URL-je: http://data.hnm.hu/doc/colls/lib/bib/MNMKVT19563
Az online katalógusbeli megfelelőjének URL-je: http://data.hnm.hu/doc/colls/lib/bib/MNMKVT19563.opac

Az online katalógus leírásai és a BIBFRAME-leírások között a kapcsolatot a számítógépek számára is megteremtettük az online katalógus HTML oldalainak részében elhelyezett „LINK rel” elem segítségével:
A fenti elem jelentése a számítógépek számára: a jelen oldal tartalmát alternatív formában RDF/XML szintaxissal meg lehet találni a href attributumban megadott URL-en.

Célunk eléréséhez több problémát is meg kellett oldani.

Először is kellett egy szerver. A szervert a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési program bocsájtotta a rendelkezésünkre virtuális szerver formájában. A szerver a http://data.hnm.hu URL címet kapta a szemantikus weben kialakult szokásoknak megfelelően. Ezen a szerveren foglalnak helyet a webes megjelenéshez és a Java programok futtatásához szükséges szoftverek, valamint a BIBFRAME-adatok tárolására és visszakeresésére szolgáló adatbáziskezelő, a Virtuoso (annak is az ingyenes változata). A telepítéseket Idoia Murua Belacortu végezte a szabad idejében spanyolországi otthonából.

A BIBFRAME-adatok a HUNTÉKA adatbázisból exportált MARC rekordok konverziójával álltak elő. A konverziót az olasz @Cult cég végezte: mi kiküldtük a MARC rekordokat, ők pedig visszaküldték a BIBFRAME-formátumú leírásokat, amiket aztán betöltöttünk a Virtuoso adatbázisba. Az @Cult-féle konverzió specialitása, hogy a konverzió során képes megállapítani, milyen műveket tartalmaz a konvertálandó adathalmaz, és az egyes megjelenési formák leírását ezekhez a tényleges művekhez kapcsolja (szemben más konverterekkel, melyek minden megjelenési formához létrehoznak egy álművet). A konverzió további specialitása, hogy a konvertálandó adathalmaz néventitásait összeköti más, külső adathalmazok néventitásaival. A mi neveink az alábbi adathalmazok néventitásaival lettek összekötve:

  • Bibliothèque nationale de France (BNF) [5]
  • International Standard Name Identifier (ISNI) [6]
  • Library of Congress Name Authority File (LC NAF) [7]
  • Virtual International Authority File (VIAF) [8]
  • Wikidata [9]

Ezen kapcsolatok révén váltak adataink igazi kapcsolt adatokká, ezáltal váltunk jogosulttá az 5 csillagos minősítésre.

Ahhoz, hogy a BIBFRAME-leírásoktól el lehessen jutni az online olvasói katalógus megfelelő oldalaihoz, újabb problémákat kellett megoldanunk.

A könyvtár online katalógusa a Mongúz kft szerverén fut, és egy adott könyv leírását ezen a címen lehetett elérni.

Ez az URL nagyon hosszú és ezért megjegyezhetetlen. Ráadásul nem is tartozik a hnm.hu tartományba, ami pedig egyéb céljaink megvalósítását akadályozta. Mindkét problémát a Mongúz kft. által fejlesztett linkfeloldó [10] oldotta meg. A linkfeloldó segítségével a Magyar Nemzeti Múzeum bármely online rekordjához, így a könyvtári rekordokhoz is hozzá lehet rendelni a World Wide Web Consortium ajánlásának [11] megfelelő kinézetű URL-t. A fenti leírás új URL-je ez: http://link.hnm.hu/lib/bib/mnmkvt19563

Mint látható, ez az URL már bevonja a leírást a hnm.hu tartományba, rövid, kifejező és könnyen megjegyezhető, szintaxisa révén pedig lehetőséget ad egyéb, nemzeti múzeumi adatbázisok rövid URL-lel való ellátására is.

(Azoknak, akik ki is próbálták a fenti URL-eket, feltűnhet, hogy a linkfeloldó nem a hunteka.asp.hunteka.hu tartományba visz, hanem a catalog.library.hnm.hu tartományba. Ez azért van, mert egyéb terveink megvalósítása szükségessé tette, hogy a katalógusszervert is bevonjuk a hnm.hu tartományba. Ez azonban már a BIBFRAME fejlesztés után történt, a BIBFRAME fejlesztéshez erre a lépésre nem volt szükség.)

Munkánk befejező része a részletes dokumentáció elkészítése volt. A teljes dokumentáció elérhető a http://data.hnm.hu címről kiindulva.

Részletes leírást tettünk közzé a Datahub adatbázisban is. A Datahub-beli bejegyzésnek, valamint annak, hogy mind a dokumentáció, mind a szemantikus adatok közzétételének módja megfelel a legmagasabb követelményeknek, köszönhető, hogy az adathalmazunk végül megjelent a már említett LOD cloudon.

Eredményeinket pedig a Katalisten [12], a NETWORKSHOP konferencián [13], valamint a LINKEDIN-en [14] népszerűsítettük.

Sokat dolgoztunk, de megérte: egyre több magyar könyvtár érdeklődik a BIBFRAME felől, meghívást kaptunk a European BIBFRAME Workshopra [15], és felkerültünk a Library of Congress honlapjára a BIBFRAME korai felhasználói közé [16], többek között olyan hírességek mellé, mint

  • Stanford University,
  • Deutsche Nationalbibliothek,
  • Library of Alexandria,
  • Music Library Association,
  • The National Library of Medicine,
  • Columbia University Libraries,
  • Princeton University Library,
  • Cornell University Library és maga a
  • Library of Congress.

Ezeket az eredményeket a Magyar Nemzeti Múzeum vezetőségének megértő elvi támogatása mellett nemzetközi összefogásban sikerült elérni teljesen ingyenesen a meglévő szoftveres és emberi erőforrások megfelelő összekapcsolása révén.
Hivatkozások:

”

Forrás:
Pötty lett a Magyar Nemzeti Múzeum; Horváth Ádám; Magyar Múzeumok Online (Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület); 2018. március 15.
Lásd még: Korábbi cikkeink a szemantikus web területéről.
Semantic Web; Wikipédia

Kétmilliárd forint uniós forrás a beteg- és élelmiszerbiztonság, a táplálkozás-egészségügy és az egészségtudatos magatartás fejlesztésére, erős informatikai háttérrel

„A beteg- és élelmiszerbiztonság, a táplálkozás-egészségügy és az egészségtudatos magatartás segítése a célja annak a programnak, amelyet az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) indít kétmilliárd forintos uniós keretösszeggel.
Az egészségügyi ágazati koordinációért felelős helyettes államtitkár a témában tartott keddi budapesti sajtótájékoztatón elmondta, a programok az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretében valósulnak meg.

Ladányi Márta kiemelte, a pályázat több fontos, a kormány népegészségügyi céljainak megvalósítását támogató elemet is tartalmaz, és lesz egy ezekhez kapcsolódó informatikai fejlesztés is.

A helyettes államtitkár ismertetése szerint mind a táplálkozás-egészségügy, mind a gyógyszerbiztonság területén lesznek fejlesztések, így például megújul majd az étrend-kiegészítők és a speciális gyógyászati célra szánt tápszerek adatbázisa.

Az étrend-kiegészítők kapcsán egy minőségellenőrző rendszer is elindul, és az időskorúak táplálkozásával kapcsolatos ajánlás is készül – közölte, hozzátéve, a gyógyszer-mellékhatások jelentési rendszere is megújul.

Ladányi Márta emlékeztetett, a betegbiztonság területén a kormány már eddig is számos intézkedést tett, amelyre 11,4 milliárd forint uniós forrás fordítható.

Pozsgay Csilla, az OGYÉI főigazgatója a pályázat kapcsán arról szólt, hogy többek között étrend-kiegészítőkről, gyógyszerekről, s azok mellékhatásairól adatbázisokat, ajánlásokat dolgoznak ki, az időskorúaknak táplálkozási ajánlást készítenek.

A cél, hogy a lakosságot hiteles adatbázisokkal segítsék, illetve egyfajta hiánypótlásra is törekszenek, hiszen a programban vannak olyan területek, amelyekben megbízható adatok nélkül nehéz a fogyasztók orientálása.

A főigazgató hozzátette: kiemelt figyelmet szentelnek az időskorúaknak, illetve az általuk elérhető adatbázisoknak is. Ezért különösen nagy hangsúlyt fordítanak ezen korosztály táplálkozási ajánlásainak elkészítésére, valamint a pályázat lehetőséget teremt arra is, hogy a gyógyászati segédeszközök használatával kapcsolatos ismeretek bővüljenek.

Pozsgay Csilla kitért arra is, hogy a projektben hangsúlyt kap a gyógyszerek mellékhatásainak jelentését ösztönző rendszer fejlesztése is, hiszen a betegektől származó információk nélkülözhetetlenek a gyógyszerfejlesztések folyamatában. Készül egy speciális „gyógyszer-interakciós” (gyógyszerkölcsönhatás) adatbázis is, s mindemellett a betegbiztonságot növelő, hamisítás elleni fejlesztésekre is jut forrás a támogatásból.”

Forrás:
Kétmilliárd forint uniós forrás jut a betegbiztonság erősítésére; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2018. március 13.

Informatika, távközlés, technika

Megalakult a nyugdíjas informatikusok szövetkezete

„Az IT-munkaerőhiány enyhítése a célja az első hazai, frissen alakult közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek, ahol az informatikai szaktudással rendelkező nyugdíjas szakembereket szeretnék visszahozni az aktív munkaerőpiacra.

Már senki sem meri megbecsülni, hány informatikus hiányzik a magyar munkaerőpiacról. A kiinduló pontnak számító IVSZ-es becslés még 2015-ben készült, akkor 22 ezer betöltetlen informatika állásról volt szó. A piac és a szakmai szereplők sok mindennel próbálkoznak az elmúlt években a hiány enyhítésére: megindultak a féléves, éves átképző IT-tanfolyamok, pályaorientációs kampányok; növelték a hallgatói létszámot az egyetemi képzésben és növekedtek a fizetések is a szektorban.

Szövetkezetek alakulnak
Most egy újabb réteg bevonásával próbálja a szakma enyhíteni a munkaerőhiányt: a nyugdíjasok csoportjával. Egy tavalyi törvényváltozás lehetővé tette, hogy közérdekű nyugdíjas szövetkezetek jöjjenek létre. A szövetkezet kedvezményes adózási feltételekkel biztosít munkát tagjainak és közvetít munkaerőt a cégeknek.

Magyarországon a nyugdíjasok 2,4 százaléka dolgozik, az európai átlag 5 százalék, míg a németeknél ez az arány 11 százalék. Az érdeklődést növelheti, hogy a magyar átlagnyugdíj 112 ezer forint – igaz, az IT-szakmából visszavonultak járadéka az átlagnál magasabb.

Két és fél millió nyugdíjas
A KSH 2017-ben 2,6 millió nyugdíjast tartott nyilván hazánkban, vagyis a lakosság 26,9 százaléka már visszavonult. Ugyancsak a KHS adatai szerint 960 ezer ember él hazánkban, aki 63 és 70 év közötti. A 64 és 68 év közötti nyugdíjasokból 616 ezer főt tartanak számon. Továbbá 200 ezer olyan nő van, aki kedvezményes nyugdíjban részesül. Ez a korosztály a leginkább érdekelt a nyugdíj melletti munkavégzésben.

Szellemi munkát keresnek
Az ITSeniors alapítója, Dedinszky Ferenc szerint széles körű tevékenységet terveznek lefedni az idén januárban alapított egyesülettel, legyen az adatrögzítés, tesztelés, információs rendszerek biztonságának vizsgálata vagy az adatvédelmi szempontok szerinti megfelelőség ellenőrzése. Elsősorban informatikai feladatokat keresnek, de nem zárkóznak el az egyéb szellemi munkáktól sem. Úgy vélik, kár lenne az idősebb informatikusok szakértelmét, tapasztalatát nem felhasználni és kamatoztatni. Ahogy az érdeklődő cégekkel alakulnak a tárgyalások, úgy nő folyamatosan a szövetkezet létszáma: 12 taggal indultak, most 22-nél tartanak. A tervük az, hogy egy minimális állandó taglétszámot, az 50-et elérjék.

A szövetkezeten keresztüli munkavégzés mindkét félnek előnyös anyagi, biztonsági és minőségi szempontból. Az állam biztosította kedvezményes adózás mellett a szövetkezet ellenőrzi a tagok részére kínált munkakörülményeket, és garanciát vállal a cégek felé, hogy az elvárt feladatokat elvégzik – ha az egyik munkavállaló egészségi vagy más okból visszaadná a feladatot, egy másik tag veszi át.

A cégek nem szívesen foglalkoztatják az idősebb generációt, de ha egy szövetkezettel kötnek szerződést, amely garanciát ad a munka elvégzésére, már lebomlanak a falak, megtörik az ellenállás. Az ITSeniors a nemzetközi piacon is keres munkát, hiszen a szellemi munkavégzésnek nincsenek földrajzi korlátai.”

Forrás:
„Régi motorosokat” új munkahelyekre!; Vass Enikő; 2018.március 16.
IT-Seniors Szellemi Dolgozók Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezete

Dél-Korea célja, hogy a felhasználók 50 százalékának 10 gigabit/másodperces internetelérése legyen 2022-re

„…Az ország tudományos és informatikai minisztere jelentette be vasárnap, hogy megkezdődhet a 10 gigabit per másodperces lakossági szolgáltatás kereskedelmi bevezetése. Az a cél, hogy az ország 50 százalékát lefedjék 10 gigabites nettel 2022-re. Jól mutatja az EU lemaradását ebben a versenyben, hogy 2020-as célként csupán azt tűztük ki, hogy mindenhol igénybe lehessen venni legalább 30 megabites hozzáférést.

Dél-Korea a negyedik legnagyobb gazdaság Ázsiában, és már most is ez a legjobban behálózott ország. A koreai vezetés szorosan együttműködik a helyi informatikai cégekkel. A tervek szerint konzorciumot hoznak létre a berendezések gyártására és a szolgáltatás gyors kereskedelmi célú bevezetésére a magán és közszektor közötti szoros együttműködés segítségével..”

Forrás:
10 gigabit per másodperces lakossági szolgáltatás kereskedelmi bevezetése; Tóth Balázs; Index.hu; 2018. március 18.
S. Korea pushes to commercialize 10-gigabit Internet service; Yonhap News Agency; 2018. március 18.
Lásd még korábbi hírünket Svédországról: Svédország útban a Gigabit Társadalom felé

A Világháló megalkotója a Világháló szabályozását szeretné, a Világháló jövője érdekében

„Tim Berners-Lee idei nyílt levelében már a globális netet fenyegető veszélyekről és a web jövőjéért vívott harcról ír.

A HTML nyelv és a HTTP protokoll kifejlesztéséről, vagy éppen az első weboldal megalkotásáról ismert Sir Tim Berners-Lee a World Wide Web Consortium alapító igazgatójaként is rendszeres figyelmeztetéseket tesz közzé a világháló helyzetével kapcsolatban. Legutóbb tavaly márciusban, a hálózat születésének 28. évfordulóján számoltunk be arról a nyílt levélről, amelyben a Turing-díjas fizikus a web jövőjét károsan befolyásoló folyamatokra hívta fel a figyelmet.

Akkor a személyes adatok feletti ellenőrzés fokozatos elvesztéséről, az álhírek akadálytalan terjedéséről és a politikai hirdetések átláthatatlanságáról beszélt. Nem sokkal korábban az internet és a TCP/IP protokollkészlet megalkotásában ugyancsak kulcsszerepet játszó Vinton Cerf és az Apple-alapító Steve Wozniak társaságában tiltakozott eredménytelenül a hálózatsemlegességi szabályok visszavonása ellen, ami ismét lehetőséget adna az internetszolgáltatóknak az adatforgalom korlátozására, illetve a korlátozásoktól mentes adatforgalom extra költségekkel való megterhelésére.

Nem felhőtlen a 29. születésnap
Hétfőn Berners-Lee ismét egy nyílt levéllel készült az újabb évfordulóra, ezúttal azokról a feladatokról szólva, amelyekre érdemes lenne koncentrálni a világháló szabályozására irányuló erőfeszítéseket. A legfontosabb ezek alapján a digitális szakadék felszámolása, a hálózat felhasználó-központú működése és a világháló jövőjéről szóló vita kiszélesítése lenne.

Berners-Lee szerint az a world wide web, amelyre 29 éve egyre többen kezdtek el csatlakozni, nem az a hálózat volt, amelyet a mai felhasználók láthatnak: szerinte a kis számú domináns platform erőkoncentrációja ma már lehetővé teszi, hogy a webet egyfajta tömegpusztító fegyverként használják, ellenőrizve, hogy milyen gondolatok jelenhetnek meg és terjedhetnek.

Mindez azt is jelenti, hogy a szóban forgó domináns platformok már akadályozzák a világhálóra eddig jellemző versenyt, felvásárolva az innovatív startup vállalkozásokat és elszippantva mások elől a legtehetségesebb szakembereket. Az a versenyelőny pedig, amit a rendelkezésükre álló felhasználói adattömeg jelent, végképp garantálja, hogy a web következő húsz éve sokkal kevésbé lesz innovatív időszak, mint amilyen az előző húsz év volt – véli Berners-Lee.

Az ellentmondás lényege, hogy a visszásságok javítása elvileg azoknak a piaci vállalatoknak a feladata lenne, amelyeknek természetüknél fogva sokkal fontosabb a részvényesek kielégítése, mint valamilyen közös társadalmi érdek képviselete. Berners-Lee ennél fogva szükségesnek tartja a megfelelő szabályozás kialakítását, mivel a technológiai társaságokat nem tartja rá alkalmasnak, hogy önmaguktól megoldást keressenek a problémákra: megfogalmazása szerint csak a társadalmi célokat szem előtt tartó keretrendszer segíthetne a feszültségek enyhítésében.

Egyre többen kongatják a vészharangot
A feszültségek pedig egyre szembetűnőbbek, és az egyes felhasználók személyes tapasztalatain túl sorra bukkannak fel azok a megszólalások és kezdeményezések, amelyek a kedvezőtlen tendenciákra hívják fel a figyelmet. Ilyen a Tim Berners-Lee által 2008-ban életre hívott World Wide Web Foundation is, amely az online jogok és lehetőségek egyenlővé tételét tűzte ki céljául.

Ilyen a Center for Humane Technology projekt, amelyben a Szilícium-völgyben karriert befutott szakemberek próbálják meghatározni az okostelefonok és a közösségi média kártékony hatásait, de idézhetjük akár Soros György felszólalását is a davosi Világgazdasági Fórumon, amelyben az üzletember a társadalomra leselkedő veszélynek nevezte a nagy technológiai platformcégeket, amelyek mindenféle ellenőrzés nélkül fejlesztenek tudatosan addiktív szolgáltatásokat.

Jó indikátor, hogy a téma már a politikai döntéshozók körében is megjelent: a techvállalatok megsarcolásán és az adatvédelmi szigorításokon túl napirendre került az online politikai hirdetések transzparenciája, a szándékosan addiktív termékek vagy az iparág versenykorlátozó gyakorlatainak szankcionálása. Bár mindettől belátható időn belül senki sem vár látványos eredményt, korábban még az is elképzelhetetlen lett volna, hogy ilyesmi akár csak az ötletelés szintjén a jogalkotók elé kerüljön.

Tim Berners-Lee nyílt levele, amely már a címében is közös harcra szólít fel a világhálót érintő fenyegetés ellen, teljes egészében a Web Foundation blogján olvasható.”

Forrás:
A világháló kitalálója szerint nagyon komoly a helyzet; Bitport; 2018. március 13.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Navracsics Tibor: virtuális lesz az Erasmus+

„Az Európai Unió legsikeresebb programja, az Erasmus+ mobilitási intézkedése mostantól online is megtalálható, hogy még több diák és fiatal között hozzon létre kapcsolatot az európai országokban és az unió déli szomszédságában – közölte Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős uniós biztos csütörtökön.

Az uniós biztos elmondta, az Erasmus+ virtuális csereprogram segítségével az uniós bizottság megkönnyíti az emberek közötti kapcsolatokat, különböző szociális hátterű fiatalokat ér el és elősegíti a kultúrák közötti megértést.

Az online eszköz több uniós és azon kívüli országokból származó fiatal között fog kapcsolatot teremteni. Hidakat épít és segíti az olyan készségek fejlődését, mint például a kritikus gondolkodás, a médiaműveltség, a nyelvtudás és a csapatmunka.

Elmondta, a virtuális csereprogram célja a kultúrák közötti párbeszéd elősegítése, valamint az elkövetkezendő két évben legalább 25 ezer fiatal készségeinek fejlesztése digitális tanulási eszközök segítségével. Az összes tevékenység felsőoktatási programok vagy szervezett ifjúsági projektek keretében fog megvalósulni.

Az uniós bizottság tájékoztatása szerint a kezdeményezés az Erasmus+ program 33 tagországát, valamint a dél-mediterrán régió országait fedi le. Az Erasmus+ online változata kiegészíti a hagyományos mobilitási programot, és a jövőben a világ más régióira is kiterjeszthető.

A program 2 millió eurós (mintegy 620 millió forint) költségvetéssel 2018 decemberéig futó kísérleti fázisa során az Erasmus+ virtuális oldala a várakozások szerint legalább 8 ezer fiatalt fog elérni. Ha sikeresnek bizonyul, akkor 2019 végéig további 17 ezer embert kapcsolnak be a programba.”

Forrás:
Navracsics Tibor: virtuális lesz az Erasmus+; Magyar Idők/MTI; 2018. március 15.
Lásd még: Erasmus+; Tempus Közalapítvány, Erasmus+ ifjúsági csoport
Erasmus+; Európai Bizottság

Gyorsan nő a magyar eSport piac

„Az eSport iránt érdeklődő magyarok létszáma idén várhatóan 18 százalékkal nő, és eléri a 435 ezer főt, ami 665 ezer dolláros piaci értéket jelent.
Az eSportból származó bevételek tekintetében Oroszország 2017-ben 38 millió dollár összeggel vezető szerepet töltött be, míg az európai piacok bevételeinek teljes összege 253 millió dollárt volt – derül ki a PayPal és a SuperData közös kutatásából.

Európában jelenleg 576 ezer dolláros 2017-es bevétellel Magyarország a legkisebb piac, de a szakértők 2018-ra a piac értékének 16 százalékos növekedését prognosztizálják.

Ez a növekedési ráta alacsonyabb, mint a 2017-es európai átlag (29 százalék), de magasabb olyan országokénál, mint például Olaszország (15 százalék), vagy Írország (5 százalék). Az európai eSportból származó összbevétel 2018-ban várhatóan eléri a 325 millió dollárt.

Európában az eSportban körülbelül 27 millió ember, Magyarországon 379 ezer fő vesz részt. Az elemzők szerint minden piacon további növekedésre lehet számítani, ami alól Magyarország sem kivétel: hazánkban az eSport közönsége 2017-hez viszonyítva 2019 végéig várhatóan 36 százalékkal nő, míg az európai átlagos növekedés várhatóan 21 százalék lesz.

Az eSportot általában a fiatalabb korosztályhoz kötik, így nem meglepő, hogy a magyar eSport közönség 37 százaléka 18-24 éves korosztályból kerül ki, míg 23 százalékkal a második legnagyobb korcsoport a 25-34 évesek. A kutatás szerint ugyanakkor, bár elenyésző számban, de az 55 év feletti korosztályban is akadnak érdeklődők (4 százalék).

Bár az eSportot és videojátékokat általában a férfiak időtöltéseként tartják számon, úgy tűnik, a piac növekedésével egyre nő a nemek közötti egyenlőség is.

Tavaly a magyar eSport közönségének 18 százaléka volt nő, ami megegyezik az európai átlaggal.
A nők aránya Svédországban a legmagasabb, ahol az eSport közönség negyedét teszik ki. A nők legkevésbé Bulgáriában (11 százalék), Olaszországban (12 százalék), és Spanyolországban (13 százalék) érdeklődnek az eSport iránt. A kutatás szerint a Egyesült Arab Emírségekben a közönség 14 százalékát teszik ki nők.”

Forrás:
Gyorsan nő a magyar eSport piac; Gyorsan nő a magyar eSport piac; Világgazdaság; 2018. március 13.

Dinamikus növekedés jellemezte a hazai online fizetési piacot: alig hat év alatt megtízszereződött a volumene

„Az elmúlt években dinamikus növekedés jellemezte a hazai online fizetési piacot: alig hat év alatt megtízszereződött a volumene. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2016-ban 375 milliárd forint értékben fizettek az interneten belföldön a hazai kibocsátású bankkártyákkal. Bár ezzel a forgalommal egyáltalán nem vagyunk elmaradva a világ élvonalától, azonban még van hová bővülnie a területnek, amihez szükség van a tudatosság növelésére. A közhiedelemmel ellentétben ugyanis a bankkártyás fizetés biztonságosabb a készpénznél is – derül ki az eNET Internetkutató friss eTrends Monitor kutatásából, amely az OTP Mobil megbízásából online fizetési szakértők megkérdezésével készült.

Nő az online fizetés szerepe
Az elmúlt években egyre több területen jelentek meg online fizetési megoldások. Ma már nem kell feltétlenül besétálnunk a postára és sorban állnunk egy csekk befizetéséhez vagy megállnunk a benzinkúton autópálya matricát venni. Mindezt el tudjuk intézni online, kényelmesen, pillanatok alatt. Ez pedig annak köszönhető, hogy a nagyobb szolgáltatók és kereskedők elkezdték felismerni a digitális fizetés fontosságát. A folyamatos innovációnak és fejlődésnek köszönhetően egyre bővül a nyújtott szolgáltatások köre, amellyel még egyszerűbbé válik az online fizetés (többek között telekommunikációhoz, közműhöz kapcsolódó szolgáltatások esetén vagy kereskedelemben, vásárláskor, biztosítás megkötésekor is elérhetőek már digitális fizetési megoldások).

Az online fizetés gyors, kényelmes és legfőképpen biztonságos
Magyarországon ma még mindig a készpénz dominál a fizetési tranzakciókban, pedig messze nem a legbiztonságosabb fizetési mód, különösképpen, ha online vásárolunk és utánvéttel fizetünk. Amennyiben ugyanis nem azt a terméket kapjuk, amit rendeltünk vagy sérült a termék, és ezt csak a csomag kifizetése után vettük észre, az utánvétes készpénzzel kifizetett rendeléskor igencsak nehéz az utólagos érdekérvényesítés. Online, bankkártyával történő fizetéskor viszont probléma esetén a vásárló a vásárlás árát a bankon keresztül visszakövetelheti. Továbbá úgynevezett chargeback eljárást is indíthat a vásárló, ha a neten megrendelt csomag nem érkezett volna meg. A biztonság mellett számos előnye van az online fizetésnek: az elmenthető kártyaadatok, az egy kattintással történő, illetve az automatizálható fizetések rendkívül gyorssá és kényelmessé teszik a fizetési folyamatot. Az online kereskedők és szolgáltatók az online fizetési módok biztosításával egy magasabb ügyfélélményt nyújthatnak a vásárlóiknak. Ebből nem csak a vásárlók, hanem a kereskedők és szolgáltatók is profitálnak, hiszen egy biztonságos fizetési megoldás bizalmat kelt a vásárlókban és nem utolsó sorban felgyorsítja a pénzáramlást is, így javítja a cashflow-t. Gazdasági és társadalmi szinten pedig mindez a gazdaság fehérítését is elősegíti.

Kik a piac meghatározó szereplői?
Az online fizetési piac legjelentősebb szereplői az eNET kutatása alapján (abc sorrendben) a Barion, Borgun, CIB Bank, Erste Bank, Global Payment, K&H Bank, OTP Bank, OTP Mobil és Simple, PayPal, Six Payment, Wirecard.

„Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy egyre több vállalkozás ismeri fel azt a problémát, hogy ha nem kínál választási lehetőségeket a vásárlóinak a fizetési mód kiválasztásakor, akkor egy évi 40-50 %-ot növekvő piacból maradhat ki” – mondta el dr. Al-Absi Gáber Seif, az OTP Mobil ügyvezető – helyettese. „Azonban az elérhető fizetési megoldásokat kihasználó kereskedők száma még mindig kevés annak ellenére is, hogy egy online fizetési rendszer bevezetése már nem jelent nagy költséget a cégeknek, hiszen a befektetett összegek hamar megtérülnek. Elég csak arra gondolni, hogy a vásárló kisebb eséllyel áll el a vásárlástól, ha ott helyben lehetősége van kifizetni a kiválasztott terméket és nem kell napokig várnia az utánvétes kifizetésre” – tette hozzá.

Bőven van potenciál
A fejlesztés kulcsfontosságú ezen az állandó fejlődést megkövetelő területen, amit a szabályozói környezet is tükröz: a 2018-ban hatályba lépő európai pénzforgalmi irányelv (PSD2), és a 2019 közepén bevezetésre kerülő azonnali fizetési rendszer számos lehetőséget és egyben feladatot is hozni fog magával, mindemellett várhatóan intenzívebbé válik a verseny idehaza is a szereplők között. A folyamatos fejlődés hatására ugyanakkor az online fizetési piac további bővülésére lehet számítani. 2017-ben csak az első három negyedév online fizetési forgalma 363 milliárd forintra rúgott (a 2016-os év azonos időszakában 264 milliárd forintra), ami megközelítette 2016 teljes évi forgalmát (375 milliárd forint). A hazai online fizetési piac pedig néhány év alatt elérheti akár az 1000 milliárd forintos forgalmat is.

Az online fizetési piac még egy kiaknázatlan terület, rengeteg lehetőséget rejt magában, így érdemes megismerni a működését. Ennek érdekében az eNET az OTP Mobillal közösen eTrends Monitor néven kutatássorozatot indít, amely a digitális világ legfontosabb fizetési trendjeit mutatja majd be rendszeresen.”

Forrás:
eTrends Monitor: Hatalmas potenciált rejt a hazai online fizetési piac; eNET Internetkutató Kft.; 2018. március 12.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. március 19.

Orosz elnökválasztás – amit szabad Jupiternek, avagy a Deutsche Welle és a szavazók befolyásolása
Az elmúlt másfél évben az oroszok vélt (vagy valós) kiber-machinációitól volt hangos a nemzetközi elitsajtó. Az oroszokat a kibertér sötét bajnokaiként beállító narratívák egy része közelebbről nem meghatározott „belepiszkálásokról”, a feltételezések szerint az orosz állami szervezetekhez kapcsolható trollok, vagy egyenesen automatizált robotkommentelők aknamunkájáról szólt. E – kézzel fogható bizonyítékokkal még soha alá nem támasztott – vádak mellett azonban külön fejezetként került a nyugati fősodratú médiumok célkeresztjébe az orosz állami sajtó néhány zászlóshajója is. Elsősorban az RT nevű televíziós csatornát, valamint a Sputnik nevű hírügynökséget érte az a vád, hogy – idegen nyelvű adásaival, illetve online hírszolgáltatásával – „beleavatkozik” a nyugati államok belügyeibe. Az amerikai elnökválasztás óta pedig valamennyi választási esemény (a Brexit-szavazás, a francia, a német, vagy az olasz parlamenti választások) kapcsán elkönyvelt tényként szerepelt, hogy az orosz hírszolgáltatók megpróbálták befolyásolni a szavazások eredményeit. Az oroszok viszont úgy tartják: hírszolgáltatásukkal csupán olyan nézőpontokat, információkat kívánnak eljuttatni a nyugati polgárokhoz, amelyek feltűnően hiányoznak a fősodratú médiumok tájékoztatásából. És ez nem bűn, hanem éppenséggel érték – különösen a sajtószabadságot ideáljai középpontjába állító nyugati világban.
A nyugati politikai és médiaelit persze eddig sem rejtette véka alá, hogy az oroszokétól markánsan eltérő a felfogása a sajtószabadságról. A vasárnap tartott oroszországi elnökválasztással kapcsolatban azonban egészen szokatlan akcióval is bizonyították: minden csak nézőpont kérdése!
A szavazás tisztaságának, törvényességének felügyeletével megbízott állami szervezet, az Orosz Központi Választási Bizottság egyik tagja, Szergej Sirotkin arról számolt be: a német állami média szervezet, a Deutsche Welle példátlan módon avatkozott be az oroszországi választási kampányba. Szó sincs arról, hogy – kölcsön kenyér visszajár alapon – a német állami hírszolgáltató a hivatalos orosz álláspontoktól eltérő véleményeket tett volna közzé. Noha, már ez is kérdésessé tette volna, hogy akkor az orosz szolgáltatóktól hasonló tájékoztatás miért lenne „beavatkozás”? Azonban nem ez történt. A német állami hírcsatorna, a DW orosz nyelvű (kifejezetten az orosz közvélemény hírellátására szolgáló) internetes webhelyén a választások előtt néhány nappal kiemelt írást tettek közzé „Öt stratégia arra, hogyan tiltakozhatunk az oroszországi elnökválasztás ellen” címmel. A cikk arra bíztatta az orosz szavazókat, hogy rongálással tegyék érvénytelenné a szavazócédulákat. Alkalmas stratégiaként javasolták továbbá azt is, hogy a választók, szavazatuk leadása helyett, inkább vigyék haza a cédulát. De, az otthon maradást, és így a szavazástól való tartózkodást is ajánlatos magatartásként említette a német állami webhely. További módszerként javasolták azt, hogy az állampolgárok kérvényezzék a lakóhelyüktől eltérő helyen való szavazást, majd ne jelenjenek meg a kérvényezett szavazóhelyen. Végezetül azt javasolta oroszországi olvasóinak a Deutsche Welle, hogy – ha minden kötél szakad – akkor szavazzanak valamelyik „másik” jelöltre, akitől a legkevésbé viszolyognak, hogy ezzel legalább csökkentsék (Putyin) nyerésének mértékét.
„Mit lehet erre mondani?” – kérdezte az esetet ismertető orosz tisztviselő. „Az állampolgárokat befolyásolni akaró, őket megtévesztő, vagy egyenesen választási szabálysértésre ösztönző javaslatok kapcsán én is csak javasolni tudok a szakmai etikai normákat semmibe vevő német újságíróknak: kezeltessék magukat!”
‘They should seek treatment’. Election offiacial blasts Deutche Welle bid to influence Russian polls; RT.com; 2018. március 16.

Az igazság legfeljebb csak bottal ütheti az álhírek nyomát
„A Twitter imádja a hazugságokat”. Talán így lehetne összegezni azt a tanulmányt, amelyet a patinás MIT, azaz a Massachusetts Institute of Technology kutatói készítettek a közelmúltban. A téma korunk nagy slágere: a mindent, de különösen a közösségi tereket elborító álhírözön, a fake news vizsgálata volt. Az eredmények azonban jócskán eltértek az immár közkeletű vélekedéstől, miszerint az álhírhullámhoz néhány rosszindulatú ember (vagy embercsoport) mozgatja és manipulálja távolról, emberek tömegeinek hírfogyasztását.
Az egyetem kutatói mintegy 126 000 Twitter-bejegyzés életútját kísérték figyelemmel, ahogy millió számra posztolták őket újra meg újra a felhasználók. A „történetek”, a közzétett hírek között akadt mindenféle: valós – és hamis is. A programba bekapcsolódott szakemberek azt tapasztalták, hogy az álhírek sokkal, de sokkal gyorsabban terjednek a világhálón, mint az igaziak! És ez még nem minden. A Twitteren terjesztett álhírek ráadásul a felhasználói közösségek sokkal mélyebb rétegeihez szivárogtak le, illetve általánosságban szélesebb körben terjedtek, mint az igazi információk.
Az arányok érzékeltetésére: miközben a kutatók által megvizsgált igazi, valódi híreket sohasem osztották tovább ezernél több embernek, addig az álhírek mindegyike könnyű szerrel továbbterjedt még vagy 100 000 felhasználóhoz. De, ez még csak az egyik meglepő felismerés volt. A kutatók ugyanis azt találták, hogy az álhírek szélsebes, számtalan réteghez elérő terjedésében lényegében semmilyen szerepet nem játszottak az ún. botok, tehát a hírtermelésre, de még inkább hírtovábbításra „szakosodott” szoftverek. Tehát, az álhírek szédületes ütemű terjesztéséhez valójában semmi szükség a távoli manipulátorok által mozgatott, gépesített zombi-hadseregre: bebizonyosodni látszik, hogy a valóságos emberek, felhasználók maguk terjesztik az álhíreket.
A kutatók azt is megvizsgálták, hogy milyen típusú álhírek terjednek a leggyorsabban. Lényegében egyértelmű, hogy azok az információk, amelyek erős érzelmi reakciókat váltanak ki a felhasználókból, gyorsabban terjednek minden másnál – és a politikai információk alapvetően ilyenek.
Az elismert Science című szaklapban közzétett kutatás azonnal éles kritikát váltott ki a szakemberek körében. Egyes kutatók – jellemzően az információk utólagos ellenőrzésével, tehát az ún. fact-cheking-gel foglalkozó szakemberek – kifogásolták a vizsgálat számos módszertani alapvetését. Különösen problematikusnak találták a legfontosabb kategória, tehát az „álhír” definiálását, illetve az álhírek kategorizálását, rangsorolását. Mások (miközben méltatták a kutatás eredményeit) arra utaltak, hogy az MTI-szakemberek túlságosan is nagyvonalúan kezelték az üzenetek automatizált, tömeges küldésére szakosodott botok szerepét.
A vizsgálat megkérdőjelezetlen eredménye azonban egyértelmű: a fabrikált, kitalált információk (tehát az álhírek) törvényszerűen „újszerűbbek” a valódi híreknél. Magyarán: az esendő emberek számára egyszerűen érdekesebbek.
Study finds false stories travel way faster than the truth; Seth Borenstein; AP; 2018. január 8.

Cenzúra fenyegethet Franciaországban
Távoli manipulátorok által mozgatott bothadsereg, vagy csupán az örök emberi kíváncsiság áll-e a dezinformációk rohamos terjedésében, a kormányokat minden esetre komolyan aggasztja már a helyzet. A jelenség visszaszorítására, vagy legalább féken tartására egyelőre nincsen mindenható csodaszer, ugyanakkor egyértelműen körvonalazódnak már a számításba jöhető ellenintézkedések.
A kormányok egy része – egyfajta politikai, de még inkább államigazgatási logikát, rutint követve – a jogi szabályozásban véli megtalálni az elsősorban az online hálózatokon terjedő álhírek ellenszerét. Tehát, az álhír „törvényen kívül helyezésében” látják a megoldás kulcsát. Erre készül most éppen a francia kormány, illetve törvényhozás is. Szakmai szervezetek ugyanakkor máris megnyomták a vészcsengőt, arra figyelmeztetve, hogy a jogi-adminisztratív eszközökkel egy ilyen bonyolult probléma aligha orvosolható, viszont komoly veszélybe kerülhet valami más – például a szólás szabadsága.
Az álhírek, a hírhedt fake news problematikáját vizsgáló szakemberek számára azonban jól láthatóak már a kérdés igazi nehézségei. Ahogy a napokban megjelent MIT-kutatásból is látszik: ezernyi megválaszolandó kérdés áll még előttünk, terjedési módoktól, terjedési sebességeken és útvonalakon át a terjesztői áttételekig. A legfontosabb, és persze a legnehezebb azonban nem ez, hanem maga az alapkérdés: hogy ugyanis mi az, hogy „álhír”? Ami nem igaz? Vagy, ami részben igaz, de nem teljesen? Vagy ami igaz ugyan, de nem úgy (nem ott, nem akkor)? Láthatóan egyre bonyolultabb, egyre nehezebben megoldható probléma. Aztán, adódik a legalább ennyire fontos kérdés: és ki az, aki eldönti valamiről, hogy igaz, vagy hamis? Az állam? Vagy valamilyen „független” szervezet? És ki garantálja annak a függetlenségét? Valójában irdatlan hatalomról van itt szó: akinek jogosultsága van ennek az eldöntésére, az valójában az „igazság monopóliumát” birtokolja.
Abban azonban szinte mindenki egyetért, hogy az álhírek jogi eszközökkel való visszaszorításának eszköze szinte óhatatlanul megteremti a cenzúra (valamilyen) formáját. A francia államfő által sürgetett törvény ellen – amelynek szövegtervezete is elkészült már a napokban – élesen tiltakozott éppen ezért a Francia Újságírók Országos Szakszervezete. Mint a szervezet vezetője, Dominique Pradalié kiemelte, a tervezet legproblematikusabb pontja az, hogy az az internetes és televíziós tartalmak valódiságának ellenőrzését a Nemzeti Audiovizuális Tanácsra bízná. Tehát egy olyan állami hivatalra, amelynek az elnökét az államfő nevezi ki.
Hasonlóan aggodalomra ad okot az is, hogy a különösen érzékeny választási időszakokban lényegében bárki feljelentést tehet álhírek ügyében, és az ilyen bejelentéseket a bíróságoknak két napon belül el kell dönteniük. Ez, a szakszervezeti vezető szerint nyilvánvalóan lehetetlen, arra viszont alkalmas, hogy a politikai harc fegyverévé váljon az eszköz, a cenzúra egy nyílt formájává.
Cenzúra fenyegethet Franciaországban; S. Ráduly János; InfoRádió; 2018. március 13.

KÖNYVSZEMLE – ÚJ MEGJELENÉS
Murthy, Diraj (2018): Twitter. Cambridge, Polity Press.
Sok víz folyt le a Dunán azóta, hogy Murthy, 2013-ban, megjelentette a közösségi média világ egyik sztárja, a mikroblogok koronázatlan királya, a Twitter átfogó bemutatására vállalkozó könyvét. Annak idején, alapos és kiegyensúlyozott munkájával módszertani értelemben is úttörő szerepet vállalt a szerző, bebizonyítva, hogy a közösségi média eszközök nagyon is érdemesek a komoly társadalomtudományi igényű elemzésre.
Azóta persze a Twitter szédítő fejlődésen ment keresztül, részben technológiai értelemben, de elsősorban társadalmi beágyazottságát, és különösen társadalmi hatásait tekintve. Murthy, ebben a most megjelent második (átdolgozott) kiadásban azt tűzte ki célul, hogy bemutassa az elmúlt fél évtized drámai változásait.
A könyv átfogó hátteret, kontextust ad a sokak által használt mikroblog platform születéséről, miközben napra kész, aktualizált példákkal, esettanulmányokkal mutatja be működését, a #blacklivesmatter mozgalomtól kezdve Donald Trump elnökválasztási kampányának mindent felforgató Twitter-használatáig. Néhány fejezet, elsősorban az újságírásról, illetve a társadalmi mozgalmak Twitter-használatáról szóló részek alapos frissítésen és átdolgozáson estek át az első kiadáshoz képest, miközben a könyv néhány teljesen új szekcióval is gyarapodott. Külön fejezet foglalkozik immár a hírességek Twitter-használatával, és önálló részt szentelt immár a mikroblog platform szerepének a márkaépítésben.

SZAKMAI MŰHELYEK – Kiber-mediáció néven új szakmai kezdeményezést indított az ENSZ
Az (első) hidegháború végét eluraló optimista várakozásokkal ellentétben a Világ nem lett sem biztonságosabb, sem pedig békésebb hely. Az Egyesült Nemzetek Szervezete, noha korábbi presztízséből mára sokat veszített, azonban továbbra is aktív szerepet kíván játszani a nemzetközi konfliktusok megoldásában.
A világszervezet Politikai Ügyek Főosztálya, amely afféle külügyi apparátusként szervezi az intézmény külkapcsolatait, most kiber-mediáció néven új szakmai kezdeményezést indított, karöltve a Diplo Foundation alapítvánnyal, a Geneva Internet Platform, a Center for Humanitarian Dialogue és a Swisspeace nevű civil szervezetekkel. A héten Genfben bemutatott programnak a Harvard Egyetem kutatói biztosítanak erős szakmai hátteret.
A kezdeményezés célja az, hogy megvizsgálja: hogyan lehetne az erőszakos konfliktusok feloldásán munkálkodó mediátorok szolgálatába állítani a külkapcsolati munkában is mind elterjedtebbé váló digitális eszközparkot.
A program első fázisa, amely az év végéig terjed, négy jelentősebb tématerületere fókuszál majd:
* az új információtechnológiai eszközök alkalmazhatósága a béke-mediációban;
* a közösségi média platformok alkalmazási lehetőségei az egyeztető munkában;
* a big data alkalmazásában rejlő potenciál;
* a Mesterséges Intelligencia bevonása a mediációs munkába (különös tekintettel a szövegbányászat lehetőségeire).
A fenti tématerületek mindegyikén külön munkacsoportban folytatják a kutatásokat a programhoz csatlakozott szervezetek szakértői.
#CyberMediation initiative launched to address potential challenges of digital tools in peace mediation; Diplo Foundation; 2018. március 15.

Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor

Szakirodalom

Skócia saját nemzeti beruházási bankot hoz létre: az innovációhoz a szabad piac nem elég

„Az állami tulajdonú bank feladata lesz, hogy finanszírozza az innovatív ötleteket és támogassa az átállást az új, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasági modellre. A tervet korunk egyik legfőbb innováció szakértője, Mariana Mazzucato munkáira alapozták. A skót gazdaságnak szerinte az állam „türelmes finanszírozására” van szüksége.

Skócia első minisztere, Nicola Sturgeon… a terv bemutatásakor Edinburghban kijelentette, hogy a valódi gazdasági átalakulást hozó beruházási bank (Scottish National Investment Bank, SNIB) 2020-ra lesz teljesen működőképes. Az első miniszter már tavaly ősszel bejelentette a tervet, amit egy tanácsadótestület Benny Higgins, a Tesco Bank vezérigazgatójának elnökletével alkotott meg. Az új beruházási bank állami tulajdonú, etikus és inkluzív lesz és előre meghatározott prioritások mentén működik majd.

A bankra Higgins szerint azért is szükség van, mert Skóciában a beruházások gyengélkednek, a helyzetet pedig súlyosbítja a Brexit. Sturgeon szerint ezért a következő három évben ötszázmillió font válik elérhetővé új befektetésekre. Új termékeket is fejlesztenek, például mikrohiteleket a kkv-k számára vagy éppen célzott adósságtámogatást.

A Friends of the Earth környezetvédelmi szervezet skóciai képviselője, Ric Lander szerint nagyon kedvező, hogy a bank tevékenységét stratégiai célok és egyfajta misszió vezérli majd. Így nem egyszerűen pénzt öntenek a gazdaságba, hanem visszatérnek a közpolitika valós és helyes megközelítéséhez, a közjó szolgálatához. A beruházási bank ezért a társadalmat szolgálja majd, szemben az öncélúvá váló és mérgező pénzügyi szektorral – vélte Lander.

A tervet Mariana Mazzucato (képünkön balra), a University College London közgazdászának munkássága alapján alkották meg. Mazzucato, aki 2016 óta tagja a skóciai gazdasági tanácsadóbizottságnak, régóta hangoztatja a „türelmes finanszírozás” fontosságát, amit szerinte csak az állam képes biztosítani. A kutató szerint Nagy-Britanniának stratégiai, kimondott társadalmi küldetéssel rendelkező beruházásokra van szüksége, de ebből az utóbbi években hiány mutatkozik.

Az új skót beruházási bank szerinte nem egyszerűen piaci kudarcokat javít majd ki, hanem aktívan irányítja és vezeti az innovációs folyamatokat azzal, hogy formálja a piacokat, illetve akár újakat is létrehoz​.

Mazzucato korábbi kutatásai megmutatták, hogy az államnak alapvető és aktív szerepet kell játszania az innovációk létrejöttében. Az állam türelmes, évtizedes fókusza nélkül a rövid távú szemléletmódú üzleti szektor a valóban jelentős, társadalmi változásokat hozó – de csak hosszú távon megtérülő – beruházásokba bele sem kezdene. Mazzucato szerint például az iPhone mögött egyetlen innovációt nem találunk, amit nem az amerikai állam hozott volna létre. ”

Forrás:
Skócia saját nemzeti beruházási bankot hoz létre: az innovációhoz a szabad piac nem elég; Makronóm.Mandiner; 2018. március 12.
Szerkesztői megjegyzés: Mariana Mazzucato, a kiváló olasz-amerikai közgazdász, munkásságával több alkalommal is foglalkoztunk már: A küldetés-orientált innovációs politika kihívásai és lehetőségei, Tanulásra, kísérletezésre és önálló felfedezésekre nyitott közigazgatás kialakítása – ami nem csak korrigál, hanem új pályákat is nyit a gazdaságban
Lásd még:
Scottish National Investment Bank Implementation Plan; Scottish Government; 2018. február 28.
Scottish National Investment Bank Consultation Report; Scottish Government; 2018. február 28.
Mariana Mazzucato; UCL Institute for Innovation and Public Purpose (a London Egyetem Intézete, Mazzucato az intézet vezetője)
Marina Mazzucato (személyes webhelye)
Mariana Mazzucato (Wikipédia)
The Entrepreneurial State: debunking public vs. private sector myths (Mazzucato könyve)

Hálózatkutatási kihívások a közigazgatásban

„IDŐPONT
2018. március 21., szerda 14.00 – 15.30 óra
HELYSZÍN
Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Széchenyi Díszterem
Ludovika Egyetemi Campus (1083 Budapest, Ludovika tér 2.)

PROGRAM
Megnyitó
Prof. Dr. Patyi András egyetemi tanár, rektor (Nemzeti Közszolgálati Egyetem)
Deutsch Tamás, Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos

Behálózva: a hálózatok tudománya
Barabási Albert-László (Center for Complex Networks Research Northeastern University, Department of Medicine and CCSB Harvard Medical School)

A hálózatkutatás eredményei az egészségügyben
Szócska Miklós igazgató (Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ)”

Forrás:
Hálózatkutatási kihívások a közigazgatásban; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2018. március (ezen a címen lehet regisztrálni)

Fókuszban a megyék – 2017. I-IV. negyedév (önálló webfelület)

„A KSH „Fókuszban a megyék” című kiadványa negyedévről negyedévre önálló webfelületen ad tájékoztatást az érdeklődők számára a főváros, valamint a 19 megye társadalmi-gazdasági helyzetének alakulásáról. A kiadvány térképeivel, interaktív grafikonjaival és rövid, lényegre törő magyarázataival az egyes témakörök megyénkénti áttekintése mellett azok összehasonlítására is lehetőséget biztosít. Az e felületen megjelenő információk között megyénként és témakörönként is lehet választani, a tájékozódást negyedévente frissülő, Excel-formátumban letölthető táblaanyag is segíti.
A kiadvány felületéről közvetlen átjárást biztosítunk a KSH területi adatokat is tartalmazó statikus (STADAT) és dinamikus (Tájékoztatási adatbázis) adatbázisaihoz, valamint a módszertani tudnivalókhoz és a kiadványarchívumhoz is…”

Forrás:
Fókuszban a megyék – 2017. I-IV. negyedév; Központi Statisztikai Hivatal; 2018. március 12.

Mennyit ér az Egyesült Államok szövetségi kormányzatának adatvagyona?

„Az amerikai szövetségi kormányzat alighanem világviszonylatban is az egyik legnagyobb adat-előállító intézményrendszer. Szövetségi dolgozók ezrei hatalmas mennyiségű adatot gyűjtenek, állítanak elő, elemeznek és terítenek minden nap, az időjárási előrejelzéstől a gazdasági mutatókon át az egészségügyi statisztikákig. Ezek az adatok komoly hajtóerőt jelentenek az amerikai gazdaságban, mivel az üzleti világ a döntéshozatalában hasznosítja, de gyakran termékeikbe és szolgáltatásaikba is beépíti ezeket.
De mennyit érnek vajon ezek az adatok? Hogyan lehetne mérhetővé tenni? A választ egy olyan könyv adhatja meg, amely „Infonomics: How to Monetize, Manage, and Measure Information as an Asset for Competitive Advantage” címmel jelent meg nemrég. Ebben a szerző, Douglas B. Laney egy új szakterületet, az infogazdaságtant (infonomics) és annak alkalmazhatóságát mutatja be. Az infogazdaságtan módszertani keretet ad a szervezeti adatvagyon mérésére, pénzbeli értékének meghatározására és megfelelő menedzselésére. Bár a módszertant alapvetően vállalatok adatgazdálkodásának támogatására dolgozták ki, a DigitalGov hasábjain megjelent rövid ismertetés egyben a szövetségi közigazgatás adatvagyonának meghatározására is alkalmasnak látja.

Az info-gazdaságtan két legfontosabb koncepciója az információs teljesítmény-rés (Information Performance Gap, IPG), valamint az információs vízió-rés (Information Vision Gap, IVP). Az IPG azt a különbséget fejezi ki, ami a szervezet adatvagyonának realizált és elérhető értéke között van. Az IVP – ezzel szoros összefüggésben – azt a különbséget mutatja ki, ami az információk elérhető és a potenciális értéke között áll fenn.

Ezek a koncepciók a szövetségi ügynökségek számára is új perspektívákat adnak a szövetségi adatok felhasználásában. Az info-gazdaságtan, mint feljövőben lévő szakterület segíthet jobban meghatározni az intézményekben gyűjtött, előállított, elemzett és terített adatok értékét, ami segíthet a szervezeteknek digitális átalakításukban, amelynek a szerző négy fontos lépését határozta meg:

  1. Az adatvagyon előállítása és elhelyezése.
  2. Adat-partnerségi kapcsolatok megteremtése.
  3. Szemléletváltás a vezetőségben: az adat stratégiai vagyon.
  4. Az adatok felhasználása a szervezeti innovációban.

Ha az IPG és az IVP felhasználásával mérhetővé tesszük az ügynökségek információs vagyonát, az segít a felsővezetésnek abban, hogy azt a legnagyobb mértékben ki tudja aknázni a szervezeti innováció szolgálatában. Az infogazdaságtan mérési technikái pénzbeli értéket rendelnek hozzá a szövetségi információkhoz, ami támpontot ad a megtérülések meghatározásához költségvetési kérdésekben.

Egy másik hasznos alkalmazási terület az adatökoszisztémák feltérképezése, olyan esetekben például, mint amilyen egy korábbi kutatás volt a mezőgazdaság „big data” ökoszisztémájának áttekintésekor. Az infogazdaságtan mérési technikáinak alkalmazásával pontosabban lehet meghatározni az értéktermelést és annak eloszlását a nagy adatökoszisztémában.

A szövetségi kormány adatai jelentős szerepet játszanak az amerikai gazdaság értékteremtésében, ez a szerep azonban a mérhetőség nehézségei miatt nagyrészt homályban maradt eddig. Az infogazdaságtan feljövőben lévő mérési módszerei nem csak az információk értékének meghatározásában segítenek, hanem az azokkal történő gazdálkodás hatékonyságának javításában is.”

Forrás:
The Value of Federal Government Data; William Brantley; DigitalGov (U.S. General Services Administration); 2018. március 14.
Infonomics. How to Monetize, Manage, and Measure Information as an Asset for Competitive Advantage; Douglas B. Laney; Routledge; 2017 és Amazon
A Conversation with Author Douglas Laney; Routledge; 2017. szeptember 19.
Infonomics: An Interview with Gartner’s Doug Laney; Phil Simon; HuffPost; 2017. szeptember 21.
Infonomics; Gartner IT Glossary
Infonomics: The Economics of Information and Principles of Information Asset Management; Doug Laney; The Fifth MIT Information Quality Industry Symposium, July 13-15, 2011 (PDF)
The Data Briefing: Mapping the Big Data Ecosystem of U.S. Agriculture; William Brantley; DigitalGov (U.S. General Services Administration); 2016. február 3.
Szerkesztői megjegyzés: Az évek során az információtechnológia gazdasági szempontú vizsgálata során mások is használták már az „infonomics” kifejezést. Ebben a cikkben egy új jelentésében olvashatjuk.

Törvények, rendeletek

A Kormány 1077/2018. (III. 13.) Korm. határozata a központi költségvetést megillető kötelezettségek egységes nyilvántartásának kialakításáról

„A Kormány felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a bürokráciacsökkentés érdekében gondoskodjon arról, hogy a közigazgatási hatóságok által meghozott döntésekben szereplő, a központi költségvetést megillető fizetési kötelezettségek nyilvántartása országosan egységesen történjen, e fizetések egyetlen számlára legyenek teljesíthetők, és e számla tekintetében – a végrehajtás elrendelésétől függően – kizárólag az állami adó- és vámhatóság ellenőrizze a befizetések megtörténtét.
Felelős: nemzetgazdasági miniszter, igazságügyi miniszter, Miniszterelnökséget vezető miniszter, belügyminiszter
Határidő: 2019. január 1…”

Forrás:
A Kormány 1077/2018. (III. 13.) Korm. határozata a központi költségvetést megillető kötelezettségek egységes nyilvántartásának kialakításáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 36. szám; 2018. március 13.; 1648. oldal (PDF)

A Kormány 1078/2018. (III. 13.) Korm. határozata az állami és önkormányzati közfeladat-kataszter létrehozásával kapcsolatos feladatok ellátásáról

„A Kormány az állami és önkormányzati feladatellátás hatékonyságának növelése, valamint a kormányzati döntéshozatal támogatása érdekében egyetért az állami és önkormányzati közfeladat-kataszter (a továbbiakban: Közfeladat-kataszter) KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00041 – „A szolgáltató kormányhivatali és közigazgatási modell bevezetése” – projekt keretében, európai uniós forrásból történő megvalósításával. Ezzel összefüggésben a Kormány

1. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy intézkedjen a Közfeladat-kataszter informatikai felületének kialakításáról;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2018. november 1.

2. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a nemzetgazdasági miniszter és a belügyminiszter bevonásával készítsen részletes előterjesztést a 2019. évben egyszeri jelleggel és a 2020. évtől beépülő jelleggel, a Közfeladat-kataszter üzemeltetéséhez – ideértve az infrastruktúra, az operációs rendszer, az adatbázis-kezelő és az alkalmazás üzemeltetését is – szükséges költségvetési források biztosításáról a Pest Megyei Kormányhivatal és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság vonatkozásában;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter, nemzetgazdasági miniszter belügyminiszter
Határidő: 2018. november 30.

3. felhívja a minisztereket, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter koordinálásával, az általa kiadott módszertan és ütemezés alapján határozzák meg a szabályozási felelősségi körükbe tartozó, illetve – a feladatellátásért felelős véleményének kikérésével – a köztársasági elnök, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, az alapvető jogok biztosa, a bíróságok, az ügyészségek, az Állami Számvevőszék, a Költségvetési Tanács, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Magyar Honvédség, az önkormányzatok, az autonóm államigazgatási szervek, az önálló szabályozó szervek és a Magyar Nemzeti Bank által ellátott közfeladatokat.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter, miniszterek
Határidő: 2018. december 31…”

Forrás:
A Kormány 1078/2018. (III. 13.) Korm. határozata az állami és önkormányzati közfeladat-kataszter létrehozásával kapcsolatos feladatok ellátásáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 36. szám; 2018. március 13.; 1648-49.oldalak (PDF)

5/2018. (III. 12.) MvM rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalok informatikai működésére vonatkozó szakmai követelményekről szóló 38/2016. (XII. 29.) MvM rendelet módosításáról

„…1. A fővárosi és megyei kormányhivatalok informatikai működésére vonatkozó szakmai követelményekről szóló 38/2016. (XII. 29.) MvM rendelet módosítása
(1) A fővárosi és megyei kormányhivatalok informatikai működésére vonatkozó szakmai követelményekről szóló 38/2016. (XII. 29.) MvM rendelet (a továbbiakban: R1.) 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Fejér Megyei Kormányhivatal útján a kormányhivatalok hatékony, egységes működésének és irányításának elősegítésére integrált rendszerként gazdálkodási rendszert és adattárházrendszert (a továbbiakban együtt: irányítástámogatási rendszer) működtet. A rendszer informatikai infrastruktúráját a Kormányzati Adatközpont szolgáltatásaként – a szerződésben foglalt mértékben – a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. közszolgáltatási szerződés keretében üzemelteti.”

(2) Az R1. 6. §-a a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A gazdálkodási rendszer biztosítja
a) elektronikus számla fogadását,
b) elektronikus számla kibocsátását,
c) mind a papírbizonylatok elektronikus képe, mind az elektronikus számla alapján gazdálkodási cselekmények elektronikus elvégzését.

(7) Az irányítástámogatási rendszer biztosítja
a) az egységes működés keretein belül a kormányhivatalok egyedi működéséhez szükséges gazdálkodási és irányítási funkciók összehangolt informatikai támogatását,
b) a kormányhivatalok közös törzsadataira alapozott működést,
c) a kormányhivatalok együttes adatainak valós idejű kiértékelhetőségét.

(8) Az irányítástámogatási rendszerre vonatkozó, a szervezeti átalakulásokból, a rendszer funkcionalitását nem érintő változásokból adódó módosításokat az (1) bekezdésben kijelölt kormányhivatal saját hatáskörben elvégezheti. E feladatának ellátása nem igényelheti sem a program fejlesztőjének, sem szállítójának a közreműködését.”…”

Forrás:
A Miniszterelnökséget vezető miniszter 5/2018. (III. 12.) MvM rendelete a fővárosi és megyei kormányhivatalok informatikai működésére vonatkozó szakmai követelményekről szóló 38/2016. (XII. 29.) MvM rendelet módosításáról, valamint az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról szóló MvM rendelet; Magyar Közlöny; 2018. évi 35. szám; 2018. március 12.; 1351-1352. oldalak (PDF)