Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2020. március 30-április 3.

2020. évi XII. törvény a koronavírus elleni védekezésről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 58. szám; 2020. március 30. (PDF)

73/2020. (III. 31.) Korm. rendelet a 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának meghosszabbításáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 59. szám; 2020. március 31.; 1638-1639. o. (PDF)

74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 59. szám; 2020. március 31.; 1639-1655. o. (PDF)

81/2020. (IV. 1.) Korm. rendelet az egészség és élet megóvása, valamint a nemzetgazdaság helyreállítása érdekében elrendelt veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 62. szám; 2020. április 1. (PDF)

Közlemény a szomszédos állam polgárai esetében, valamint a humanitárius célból történő tranzitáthaladás során a határátlépésre, a Magyarország területén tartózkodásra, az áthaladásra, az útvonalra, a megállási lehetőségekre, a humanitárius tranzitforgalomra vonatkozó különös közlekedésre vonatkozó szabályokról
Hivatalos Értesítő; 2020. évi 17. szám; 2020. április 1. (PDF)

82/2020. (IV. 3.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során egyes orvostechnikai eszközök, valamint egyéni védőeszközök beszerzésével összefüggő intézkedésekről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 64. szám; 2020. április 3.; 1788. o. (PDF)

83/2020. (IV. 3.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során alkalmazandó egyes egészségügyi intézkedésekről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 64. szám; 2020. április 3.; 1789-1790. o. (PDF)

84/2020. (IV. 3.) Korm. rendelet a postai szolgáltatások biztosításának a veszélyhelyzet során alkalmazandó eltérő szabályairól
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 64. szám; 2020. április 3.; 1790-1791. o. (PDF)

Közigazgatás, politika

Egyszerűbb beruházás-támogatási szabályokat kezdeményezünk az EU-nál

„Magyarország kezdeményezi, hogy a koronavírus-járvány elleni gazdasági védekezés eredményessége érdekében az Európai Unió tegye egyszerűbbé azokat a szabályokat, amelyek a beruházások állami támogatására vonatkoznak – mondta a külgazdasági és külügyminiszter Facebook-oldalán csütörtökön közzétett videoüzenetében. Szijjártó Péter a közmédiának adott interjújában azt hangsúlyozta: a magyar gazdaságtörténelem legnagyobb, legjelentősebb gazdaságdinamizálási akciótervét készítik elő.

Szijjártó Péter közölte: csütörtök délelőtt tárgyalt erről Johannes Hahnnal, az Európai Unió költségvetési biztosával. Hozzátette: az Európai Unió szabályai rendkívül szigorúak a beruházások állami támogatásával kapcsolatban.

Magyarország azt kéri az Európai Uniótól, hogy hagyja a nemzeteket, hagyja a tagállamokat, hadd ösztönözzék szabadon a beruházásokat, ezáltal is támogassa őket a világjárvány gazdasági következményeinek lehető legjobb kezelésében – mondta.

Szijjártó Péter a megbeszélést követően a közmédiának nyilatkozva leszögezte: a világjárvánnyal szembeni védekezésnek az egyik legfontosabb frontvonala a gazdaság mentén húzódik.

Hozzátette: a világjárvány veszélyezteti a munkahelyeket, az országok gazdaságának növekedését. Éppen ezért gazdasági területen is védekeznünk kell a világjárvánnyal szemben, meg kell védenünk azokat a gazdasági eredményeket, amelyeket az elmúlt években elértünk és meg kell védenünk a magyar munkahelyeket – mondta. A miniszter hangsúlyozta: ezeket az eredményeket beruházásokon keresztül tudják megvédeni.

Fontos, hogy Magyarország továbbra is megőrizze azt a versenyelőnyét, amelyet az elmúlt években szerzett – fogalmazott Szijjártó Péter, ugyancsak fontosnak nevezve, hogy továbbra is Magyarország legyen a közép-európai térségben a legvonzóbb beruházási célpont. Ehhez a beruházások további támogatására van szükség, ennek jegyében készítjük elő a magyar gazdaságtörténelem legnagyobb, legjelentősebb gazdaságdinamizálási akciótervét – mondta.”

Forrás:
Egyszerűbb beruházás-támogatási szabályokat kezdeményezünk az EU-nál – videó; Magyar Nemzet; 2020. április 2.
Szerkesztői megjegyzés: A „state aid”-re vonatkozó szigorú szabályokról van szó.
„Az állami támogatás bármilyen előny lehet, amit a nemzeti hatóságok szelektív alapon nyújtanak a vállalkozásoknak. Ezért a magánszemélyeknek nyújtott támogatások vagy az összes vállalkozás számára elérhető általános intézkedések nem tartoznak e tilalom hatálya alá, és nem képeznek állami támogatást (a példák közé tartoznak az általános adóügyi intézkedések vagy a foglalkoztatási jogszabályok).” Lásd: What is state aid?; Európai Bizottság

Magyarország kész csatlakozni az Európai Bizottság RescEU programjához

„Magyarország kész csatlakozni az Európai Bizottság RescEU programjához, amely az Európai Unió Polgári Védelmi Mechanizmusának egyik eleme, és célja a különféle katasztrófa-elhárítási képességek felhalmozása, amelyek akkor vethetők be, amikor az uniós tagállamok saját képességei már kimerültek – közölte a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A RescEU indulásakor három képességet hoztak létre: a légi erdőtűzoltásit, a sürgősségi egészségügyi orvoscsoportokét, valamint az egészségügyi evakuációét. A bizottság annak érdekében, hogy támogassa a tagországokat a koronavírus elleni küzdelemben, úgy döntött: az orvostechnikai eszközökből stratégiai mentési célú európai uniós készletet hoz létre. Azok a tagállamok, amelyek vállalják RescEU-készletek tárolását, támogatást kérhetnek a bizottságtól. A bizottság a készletek költségeinek kilencven százalékát fedezi, a fennmaradó tíz százalékot az adott tagállam. Az így létrehozott tartalékkereteket egy vagy több tagállam üzemeltetheti majd a jövőben, az eszközök beszerzéséért a befogadó állam felel.

A magyar kormány az elmúlt napokban részletesen áttekintette a határozatot, felmérte az itthoni lehetőségeket, ezt követően pedig úgy döntött, hogy Magyarország aktívan részt kíván venni a RescEU-ban, így felajánlja, hogy raktárt alakít ki, illetve egészségügyi készletet halmoz fel. Magyarország március 29-én kinyilvánította ebbéli határozott szándékát az Európai Unió felé.”

Forrás:
Magyarország kész csatlakozni a Bizottság RescEU programjához; Miniszterelnöki Kabinetiroda, koronavirus.gov.hu; 2020, március 29.
Szerkesztői megjegyzés: A program nevét nem teljesen pontosan adták meg. Helyesen: rescEU
Lásd: rescEU | European Civil Protection and Humanitarian Aid Operations

Európai uniós tisztviselői karrierprogram indul szeptembertől a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

„ Európai uniós tisztviselői karrierprogram indul szeptembertől a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, amelyre május 15-ig lehet jelentkezni – mondta a program igazgatója, a Stratégiai Tanulmányok Intézetének vezetője az InfoRádiónak.

Prőhle Gergely megfogalmazása szerint a Nemzetek Európája Karrierprogram egy hiánypótló vállalkozás, hiszen több mint másfél évtizede vagyunk az Európai Unió tagjai, ez idő alatt pedig bebizonyosodott, hogy nagyon szükség van olyan magyar szakemberekre, akik az Európai Bizottságban, vagy a más uniós intézményekben dolgoznak.

Az említett intézményeknél nagy jelentőséget kap, hogy a tagállamok közötti arány megfelelő legyen, valamint, hogy a szakemberek a saját országuk szempontrendszerét felhasználva dolgozzanak – magyarázta a szakember, megjegyezve, hogy utóbbi esetében ugyanakkor tapasztalnak némi esetlegességet. Éppen ezért azt szeretnék, hogy a Közszolgálati Egyetem induló karrierprogram lehetővé tenné azt, hogy módszeresen készüljenek fel mindazok, akik európai karrier iránt érdeklőnek, európai tisztviselői pályára készülnek, bővítve szellemi horizontjukat – tette hozzá. Ennek során mind elméleti felkészülést, mind pedig gyakorlati tudást is biztosítanak.

A képzésre minden, a 35 éves korát be nem töltött magyar állampolgár jelentkezhet, aki egyetemi, illetve mesterszintű végzettséggel rendelkezik, de olyan felsőoktatási intézményben tanuló hallgatók jelentkezését is várják, akik már 180 kredittel rendelkeznek és négyes átlag felett volt mindeddig a tanulmányi eredményük. Továbbá számítanak azokra a magyar államigazgatásban dolgozó szakemberekre is, akik úgy döntöttek, hogy kipróbálnák magukat európai szinten. Ugyanakkor – emelte ki Prőhle Gergely – egy nagyon biztos angol nyelvtudás is szükséges a felvételihez, valamint egy további európai hivatalos nyelv B2 szintű ismerete, hiszen ezek az európai munkába állás feltételei is.

A Stratégiai Tanulmányok Intézetének vezetője szerint Magyarország nem áll túlzottan jól, ami az uniós tisztviselőséget illeti, más hasonló méretű országokkal összevetve sem, vagyis van hova fejlődni.”

Forrás:
Hiánypótló program indul az európai karrierre vágyók számára; Infostart / InfoRádió – Dzsubák Tamás 2020. április 4. 15:55

2025-ig szóló Intézményfejlesztési Tervet (IFT) készít a Nemzeti Közszolgálati Egyetem

„2025-ig szóló Intézményfejlesztési Tervet (IFT) készít a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amely 5 év múlva Magyarország egyik legjobb és legvonzóbb felsőoktatási intézményévé szeretne válni. Az NKE arra kéri egyetemi polgárait, hogy fogalmazzák meg a középtávú stratégiával kapcsolatos véleményüket, javaslataikat.

Az IFT tervezete a közös jövőre vonatkozó stratégiai víziót és missziót határozza meg, a stratégiai környezet értékelésével, közép – és hosszútávú célok kijelölésével és akciók tervezésével. A dokumentum számba veszi az intézmény erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit, és ezek tudatában tervezi meg az NKE a stratégiai irányokat, elsősorban az oktatás és a kutatás, valamint az egyéni és közösségi teljesítmény fejlesztése területén. Olyan konkrét elképzeléseket is tartalmaz az IFT, mint például a Kreatív Tanulás Program, amely az oktatás lényegének „a hallgató képességeinek hatékony fejlesztését és értékelését, az egyéni tanulási utak mentorálását, és a személyességen alapuló alkotó szakmai közösségek művelését tekinti”. A középtávú stratégia nagy hangsúlyt fektet a többi között a nemzetstratégiai és kormányzati programok támogatására, a nemzetközi térben való megjelenés erősítésére, a digitalizáció további fejlesztésére, a kutatási és innovációs versenyképességre és a hallgatói tehetséggondozásra.

Az Intézményfejlesztési Tervről május-júniusban tárgyal az intézmény Szenátusa, így április 30-ig várják az egyetemi polgárok észrevételeit, javaslatait az nkestrategia2025@uni-nke.hu email címre.

A stratégia ezen a linken érhető el. (PDF)”

Forrás:
Új egyetemi stratégia készül; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2020. március 30.

Szlovákia: a parlament jóváhagyta az állami hozzáférést a mobiltelefon-adatokhoz

„Szlovákia állami egészségügyi hatósága a jövőben hozzáférhet az állampolgárok mobiltelefon-adataihoz. A szlovák parlament gyorsított eljárásban fogadta el a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi az állam számára az állampolgárok egyébként védett mobiltelefon adatainak elérését. Ez azt jelenti, hogy az állami egészségügyi hatóság a mobiltelefon helymeghatározási adatait felhasználhatja annak nyomon követésére, hogy az új koronavírussal fertőzött polgárok hol tartózkodnak és kivel találkoznak. A kormány eredeti elképzelésével szemben végül a telefonhívásokat és az SMS-eket nem, csak a lokalizációs adatokat szabad nyomon követni, ezenkívül az intézkedés csak a szlovák veszélyhelyzet időtartamára korlátozódik.”

Forrás:
Szlovákia: a parlament jóváhagyta az állami hozzáférést a mobiltelefon-adatokhoz; Nemzeti Kibervédelmi Intézet; 2020. április 1.
eredetileg: Slowakei: Parlament stimmt Staatszugriff auf Handydaten zu; heise.de/dpa; 2020. március 26.

A koronavírus-járvány miatt új finanszírozási szabályok vezettek be az egészségügyi dolgozók bérezésének biztosítása érdekében

„ A koronavírus járvány miatt kialakult rendkívüli helyzetben, a halasztható beavatkozások elmaradása miatt a kórházak jelentős bevételtől estek el. Ezért az egészségügyben dolgozók munkahelyének megőrzése érdekében a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) májustól az egészségügyi szolgáltatók finanszírozásának mértékét átlagfinanszírozással határozza meg. A NEAK-kal szerződött egészségügyi szolgáltatók a veszélyhelyzetet megelőző időszak háromhavi finanszírozási díja átlagának megfelelő összeget kapnak majd.

Az átlagfinanszírozás azt a célt szolgálja, hogy az egészségügyi szolgáltatók a veszélyhelyzet ideje alatt is biztonsággal működhessenek, és a hozzájuk forduló betegek rendelkezésére álljanak a készenléti ellátás szabályainak megfelelően. Tehát, ha a konkrét betegellátás – a járványügyi helyzet miatt – nem is lehetséges, tájékoztassák és tanácsokkal lássák el a hozzájuk forduló nem akut problémával jelentkező betegeket.

Az átmeneti alkalmazás nem érinti az egészségügyi szolgáltatók Kormányrendeletben és a finanszírozási szerződésben meghatározott kötelezettségeit.

Az átlagfinanszírozás mértékéről a NEAK az egészségügyi szolgáltatókat értesíti.”

Forrás:
Új finanszírozási szabályok az egészségügyi dolgozók bérezésének biztosítása érdekében; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2020. április 4.

Európai Bizottság: Az állami támogatást szabályozó rendelkezések módosítása a koronavírus-járvány miatt (összefoglaló oldal)

„Egy új vírusfertőzés kitörése jelentős gazdasági következményekkel jár. Számos tagállam megfontolja vagy már bejelentette, hogy támogatási intézkedéseket hoz a polgárok vagy a vállalatok számára. Egyes támogatási intézkedések állami támogatást jelenthetnek az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében.
EUMSZ (Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés) PDF
Állami támogatások – 107. cikk

Ideiglenes Keretrendszer a gazdaság támogatására a koronavírus-járvány kitörésével összefüggésben:

Forrás:
State aid rules and coronavirus; Európai Bizottság; 2020. március-április
(némileg rövidítve)

Közigazgatási, politikai informatika

Lezárult a Magyar Nemzeti Levéltár „Közigazgatási eljárásokhoz kapcsolódó levéltári szolgáltatás fejlesztése” elnevezésű projektjének megvalósítása

„2020. március 31-én lezárult a Magyar Nemzeti Levéltár „Közigazgatási eljárásokhoz kapcsolódó levéltári szolgáltatás fejlesztése” elnevezésű projekt megvalósítása. Az intézmény a Közigazgatás -és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) keretében a program megvalósítására 2,612 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást kapott.

A projekt célja az állampolgárok és a közigazgatási intézményrendszer számára nyújtott szolgáltatások egyszerűsítése, elektronizálása és országos kiterjesztése volt. A Magyar Nemzeti Levéltár a projekt keretében olyan elektronikus szolgáltatáscsomagot alakított ki, amelynek a segítségével a hivatali ügyek intézéséhez szükséges igazoló iratokat egyszerű, gyors és hatékony módon biztosítani tudja az állampolgárok vagy a közigazgatási szervek részére.

A más nyilvántartásban nem fellelhető, nem reprodukálható iratok az egyetlen és kizárólagos lehetőséget jelentik az állampolgárok, ügyfelek, hivatalos szervek számára, hogy ügyük elintézéséhez a szükséges eljáráshoz kapcsolódó igazolásokat hitelt érdemlő módon tudják bemutatni. A levéltár által őrzött dokumentumok ezért sok esetben egyedüli lehetőségként jogbiztosító feladatot látnak el, melyek felhasználhatóak hadigondozási ügyek, nyugdíjjogosultság megállapítása és számos más közigazgatási eljárás esetében.

A projekt eredményeként lehetővé vált, hogy a jövőben az állampolgárok elektronikus úton is indíthassanak megkeresést a levéltár felé a Személyre Szabott Ügyintézési Felületen (https://szuf.magyarorszag.hu), vagy a projekt keretében teljesen megújult Elektronikus Levéltári Portálon (https://www.eleveltar.hu) keresztül. Lehetővé vált továbbá, hogy a Kormányablakokban indított állampolgári megkereséseket is elektronikus úton szolgálja ki a levéltár, ami jelentősen meggyorsítja az ügyintézést és megszünteti a személyes érintkezés szükségességét.

A Magyar Nemzeti Levéltár közigazgatási eljárásokhoz kapcsolódó elektronikus szolgáltatásait 2020. április 1-től vehetik igénybe az érdeklődők.”

Forrás:
Lezárultak a Közigazgatás-fejlesztési Operatív Program fejlesztései; Magyar Nemzeti Levéltár; 2020. április 1.

Új funkciókkal bővült a VÉSZ, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ingyenes veszélyhelyzeti alkalmazása

„A VÉSZ, azaz veszélyhelyzeti értesítési szolgáltatás egy okostelefonokra és táblagépekre kifejlesztett ingyenesen alkalmazás. Az itt megjelenő hírek, figyelmeztetések, riasztások a hiteles és pontos tájékoztatást segítik elő. 2020. március 2-tól érhető el a VÉSZ legújabb verziója, amely kibővített tartalommal, és új funkciókkal szolgálja a felhasználók biztonságát.

A megújult alkalmazásban menürendszere egyszerűsödött, a felhasználók a közlekedési balesetekről, tűzesetekről, rendkívüli helyzetekről és egyéb tűzoltói beavatkozásokról, valamint a meteorológiai szolgálat riasztásairól kaphatnak értesítést.

A területalapú beállításokat bővítettük, így a felhasználók akár a saját pozíciójuk alapján is kaphatnak üzeneteket a veszélyhelyzetekről, függetlenül attól, hogy melyik beállítást használják készülékükön. Amennyiben arra szükség van, a felhasználó által beállított területet elhagyva is megkapja a veszélyhelyzeti értesítést.

Újdonság a felolvasó funkció, amely akadálymentesítésre szolgál, emellett vezetés közben is jól használható.

A gyengénlátók az alkalmazást nagykontrasztos üzemmódban tudják használni.

Az alkalmazás megújított változata március 2-ától továbbra is ingyenesen letölthető Android, és iOS operációs rendszerű eszközökre egyaránt.

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 2013. november 25-én indította el az okostelefonokra, valamint táblagépekre kifejlesztett, országosan és ingyenesen elérhető veszélyhelyzeti tájékoztató rendszerét.

A katasztrófavédelem így olyan információkat juttat el nap mint nap a felhasználóhoz, amelyek támogatják őt az öngondoskodásban: az applikáció használatával megelőzhetőek a balesetek, növelhető a felhasználó biztonsága. A felhasználók gyorsan és hiteles forrásból tájékozódhatnak a nap 24 órájában.

A 21. század elvárásainak megfelelő veszélyhelyzeti értesítési szolgáltatást használók friss ismeretekhez juthatnak a lakóhelyük, az úti céljuk által érintett területek, figyelt útvonalak, megyék, vagy akár az egész ország aktuális helyzetéről, tűzesetekről, balesetekről, áramkimaradásról vagy a meteorológia által kiadott figyelmeztető és riasztási jelzésekről.

A VÉSZ segítségével bárki kiválaszthatja, hogy Magyarország melyik területéről kapjon aktuális információkat, egy-egy megyére is leszűkítheti az értesítést, de országos hírekhez is hozzájuthat. A mobiltelefonba épített GPS segítségével az alkalmazás be tudja azonosítani a felhasználó tartózkodási helyét, és ehhez igazítva látja el információval. Az applikációval előre tervezett útszakaszokkal kapcsolatos információk is elérhetőek. A szöveges híreken túl térképen is megjeleníthetőek az aktualitások.

A felhasználó kiválaszthatja, hogy a VÉSZ értesítései közül mit kér: tájékoztatást, figyelmeztetést, riasztást, vagy esetleg mindhárom típusú értesítést fogadni kívánja-e. A három értesítési fokozat színekkel is elkülönül egymástól.

Az ingyenesen letölthető alkalmazás az Android, és iOS operációs rendszereken egyaránt elérhető.”

Forrás:
BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság; 2020. március

Idénymunka kereső portállal segíti a mezőgazdasági munkavállalást az agrártárca

„ Munkaszüret néven indít mezőgazdasági álláslehetőségeket kínáló internetes oldalt az Agrárminisztérium. Az online felülettel a tárca arra hívja fel figyelmet, hogy a magyar agráriumban a koronavírus-járvány ellenére is van munkalehetőség.

Nagy István agrárminiszter szerint a mostani nehéz időszakban sajnálatos módon a vendéglátásban, a turizmusban vagy éppen a szolgáltató szektorban a megélhetésüket elveszítő embereknek, illetve a nappali kurzus nélkül marad felsőoktatási hallgatóknak a hazai mezőgazdaság most különösen nagy mennyiségben tud munkát biztosítani.

A miniszter arra emlékeztetett, hogy az élelmiszeripari vállalkozások és a gazdaságok az új típusú koronavírus járvány okozta rendkívüli helyzet miatt munkaerőhiánnyal küzdenek. Az Agrárminisztérium a helyzet enyhítéseként és egyik megoldásaként online platformot hozott létre, ahol az élelmiszer alapanyagot előállítókat és termelőket köti össze a potenciális munkavállalóikkal.

A tárca célja, hogy ebben a nehéz helyzetben az élelmiszerlánc érintett vállalkozásait támogassa a szükséges munkavállalók gyors megtalálásával. Nagy István a hazai agrár-szakmai szervezeteket pedig arra kéri, hogy a maguk eszközeivel, infrastruktúrájával segítsék a magyar gazdálkodók munkaerő iránti igényének a munkát keresőkkel való összekötését, a kereslet és kínálat összehangolását. A miniszter arra emlékeztetett, hogy április folyamán ugrásszerűen megnő a mezőgazdasági idénymunkások iránti igény.

Példaként említette, hogy a zöldség-gyümölcs ágazatban a termelés mintegy kétharmadát a szezonálisan foglalkoztatott munkaerő végzi, egyharmada pedig az állandó foglalkoztatottakhoz kötődik. Az egyes munkafázisok nagyon szűk és szoros biológiai határidőkhöz kötöttek. Egy-egy munkafolyamat elvégzésének elmaradása a teljes növényállomány megsemmisüléséhez vagy jelentős mennyiségi és minőségi termésveszteséghez vezet – hívta fel a figyelmet a tárcavezető. Kifejtette: az ágazat zavartalan működése szempontjából létkérdés, hogy megfelelő mennyiségű ember álljon rendelkezésre a termelés elvégzéséhez.

Az agrárminisztérium szerint az idénymunka területén van bőven lehetőség a kapacitások betöltésére. Elvégzendő feladat akad bőven, hiszen már javában zajlanak a tavaszi mezőgazdasági előkészületek a földeken. Hangsúlyozta: a hazai mezőgazdaságnak a járvány idején is biztosítania kell az élelmiszer-ellátást. A magyar embereknek ugyanis alapvető szükséglete, hogy hozzájussanak a megfelelő minőségű táplálékoz. Ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a gazdák a szükséges termékeket meg tudják termelni, amihez szükség van kellő számú munkaerőre is – tette hozzá a tárcavezető.

A mezőgazdasági idénymunka kereső hírportál a www.munkaszuret.hu linken elérhető, funkciói folyamatosan bővülnek.”

Forrás:
Idénymunka kereső portállal segíti a mezőgazdasági munkavállalást az agrártárca; Agrárminisztérium; 2020. április 3.
(Jelenleg még kezdeti állapotban van.)

Érintésmentes küldeménykézbesítést vezet be a Magyar Posta

„Érintkezés nélküli kézbesítési módot alkalmaz jövő héttől a személyes átvételt igénylő postai küldeményeknél a veszélyhelyzet idején a Magyar Posta. Az új intézkedéssel elkerülhető a közvetlen fizikai érintkezés és ezzel tovább csökkenthető a fertőzésveszély kockázata. A változás több küldeménytípust is érint.

Tekintettel a kialakult járványhelyzetre – 84/2020. sz. kormányrendelet alapján – a Magyar Posta a fertőzésveszély kockázatát csökkentő ún. érintésmentes küldeménykézbesítési eljárást alakít ki, amelyet 2020. április 6-tól vezet be.

Az eljárás lehetővé teszi, hogy a postai munkatárs és a címzett a küldemény személyes átadásakor elkerülje a közvetlen fizikai érintkezést.

A rendelet alapján a veszélyhelyzet alatt az ajánlott leveleket a kézbesítő a levélszekrénybe kézbesítheti úgy, hogy ennek tényét rögzíti a készülékén. A tértivevényes levél, a hivatalos irat és a csomag esetében az átvételt nem kell a címzettnek aláírással igazolnia, ehelyett a személyazonosságot igazoló igazolvány adatait egyezteti a kézbesítővel lehetőség szerint mintegy 1,5 méteres távolságból. A kézbesítő ezeket az adatokat rögzíti az elektronikus készülékén, és átvettnek minősíti a küldeményt.

Hasonló módon járunk el a postákon is, vagyis postai küldeményátvétel esetén a postai munkatárs jegyzi be az átvevő igazolására alkalmas okmány típusát és számát, ekkor sem szükséges az ügyfelek részéről az aláírás. Könnyítést jelent az is, hogy a csomagot – a címzett kifejezett kérésére – alkalmi átvevőnek, akár a szomszédnak is átadhatja a kézbesítő, természetesen ebben az esetben is rögzíteni kell az átvevő adatait.

A kormányrendelet kitér a hatósági házi karanténnal érintett címeken történő kézbesítésre. Az érintett címeken a tértivevényes ajánlott küldeményeket, hivatalos iratokat, csomagküldeményeket és a kifizetési utalványokat a postás nem kézbesíti személyesen. A küldemények kézbesítését a karantén lejártát követően kísérli meg a posta, sikertelen kézbesítés esetén az értesítőn megjelölt őrzési ideig tartja (általában 10 munkanapig), és annak lejártát követően a kézbesíthetetlenség szabályait alkalmazza, azaz visszaküldi a feladónak. A karantén ideje alatt az ajánlott és a közönséges levélküldeményeket levélszekrénybe kézbesítjük.

A Magyar Posta a veszélyhelyzet kihirdetése óta számos intézkedést hozott, melyek célja minden esetben az volt, hogy csökkentsék a fertőzésveszély kockázatát a postai munkatársak és az ügyfelek egészségének védelme érdekében. A közvetlen ügyfélkapcsolattal rendelkező munkatársak számára védőfelszerelést biztosított a társaság, a postákon rendszeres fertőtlenítő takarítás van, a postai nyitvatartás a forgalomhoz igazodóan módosult, a nyugdíjasok számára az utalvány átvételhez egyszerűsített meghatalmazást biztosít, illetve ingyenes ismételt kézbesítést.

Azonban nem csupán a postások, hanem a címzettek, az állampolgárok is tehetnek azért, hogy óvják az egészségüket.

Hogy egymásra is vigyázzunk, kérjük:

  • ha csenget a postás, akkor használjon Ön is szájmaszkot, gumikesztyűt vagy tartson kb. 1.5 méteres távolságot
  • ha csomagja vagy tértivevényes levele érkezik, legyen önnél a személyi igazolványa, és adja meg adatait
  • ha online rendel webáruházból, és van a közelében csomagautomata, kérje oda a szállítást
  • csomagrendelés esetén használja az online fizetési módokat
  • ha csekket szeretne feladni, használja az iCsekk applikációt
  • a postai nyitvartások változhatnak, ezért kérjük tájékozódjon mielőtt elindul a postára

A Magyar Posta Zrt. továbbra is folyamatos tájékoztatást nyújt az ügyfelek számára a veszélyhelyzeten meghozott intézkedésekről.”

Forrás:
Érintésmentes küldeménykézbesítést vezet be a Magyar Posta; koronavirus.gov.hu/MTI; 2020, április 4.

A mentők munkáját fiatal programozók segítik

„A koronavírus elleni küzdelmet segítő, gyors informatikai fejlesztéseket létrehozó együttműködésbe kezdett az Országos Mentőszolgálat és a Codecool programozóiskola.

A mentőszolgálat az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta: az együttműködés keretében a programozóiskola szoftverfejlesztői és végzős programozó diákjai néhány nap alatt bevezethető, belső hálózaton futó, mobil és webes célalkalmazásokat fejlesztenek a mentőknek, segítve őket a koronavírus elleni küzdelemben.

Az első alkalmazás már elkészült, a mentők múlt hét óta az ország összes mentőállomásán az új applikációval követik a védőeszközök mennyiségének folyamatos alakulását. Az adatok segítségével a mentőszolgálat azonnal reagálni tud az eszközkészlet változására, felgyorsítva ezzel a reagálóképességét.

Napokon belül elkészül egy újabb applikáció is, amely a mentőszolgálat 8000 munkatársának aktuális munkavégzési státuszát tudja valós időben kezelni. Ezzel lehetővé válik, hogy a mentőszolgálat vezetése nemcsak naponta frissülő, hanem percre pontos információk alapján hozhasson döntéseket a személyi állomány átcsoportosításáról.

A közlemény emlékeztet arra, hogy a mentőszolgálat az elmúlt időszakban megteremtette a modern digitális mentőszolgálat működésének feltételeit. Ennek elemei a digitális adatfeldolgozásra épülő kapacitástervezés, az elektronikus szolgáltatási térhez történő csatlakozás, új táblagépek beszerzése, az elektronikus szolgálati lap bevezetése, és nem utolsósorban a SzívCity életmentő közösségi applikáció, valamint az ÉletMentő app elindítása, mely a segélyhívás megkönnyítése mellett több egyéb hasznos funkciót is tartalmaz.

A digitális megoldások alkalmazásának és az újszerű kommunikációs eszközöknek is köszönhetően az elmúlt három évben megduplázódott a sikeres újraélesztések száma Magyarországon – közölte a mentőszolgálat.”

Forrás:
A mentők munkáját fiatal programozók segítik; Magyar Nemzet/MTI; 2020. március 31.
Lásd még: Elindult a mentők munkáját segítő ÉletMentő mobilalkalmazás; eGov Hírlevél; 2020. január 26.
A Mentők kérik: mindenki mihamarabb tegye fel a mobiljára ezt az ingyenes ÉletMentő alkalmazást; HVG.hu; 2020. január. 23.

Informatika, távközlés, technika

Szijjártó Péter köszöni a Huawei segítségét – és a magyar 5G kiépítésben való részvételét is

„Szijjártó Péter, magyar külgazdasági és külügyminiszter a Huawei Technologies képviselőivel folytatott pénteki megbeszélésen elismeréssel szólt az idén európai 20. és magyarországi 15. születésnapját ünneplő Huawei hazánkban vállalt felelősségéről; arról, hogy a kínai cég több mint 2000 ember számára biztosít munkahelyet, és arról is, hogy a Huawei adományokkal segíti a Covid-19 vírus elleni hazai küzdelmet.

A Liszt Ferenc reptéren pénteken reggel landolt a Huawei egészségügyi adománycsomagja; a szállítmány 3000-3000 darab orvosi szemüveget és orvosi védőruhát, illetve 50 ezer darab orvosi maszkot tartalmaz. A csomag tartalma a külgazdasági tárcán keresztül kórházakba kerül. A cégnek egyébként nem ez az első felajánlása, március 20-a óta több európai országba is küldtek a vírus, illetve a járvány megfékezéséhez szükséges egészségügyi felszereléscsomagokat.

A megbeszélésen a magyar tárcavezető hangsúlyozta: továbbra is nyitott és tisztességes gazdasági, üzleti környezetet fog Magyarország biztosítani a külföldi befektetők számára. Az Európai Unión belül most zajló, a következő generációs mobilhálózatokra, az úgynevezett 5G-re vonatkozó biztonsági kockázatelemzése kapcsán Szijjártó Péter megismételte: üdvözli a Huawei részvételét a magyarországi 5G kiépítésében.

A magyar kormány változatlanul fenntartja a globális távközlési szállítókkal szembeni álláspontját, miszerint származási ország alapján senkit sem szabad kizárni a versenyből. Ez nem a megfelelő módszer a kiberbiztonsági kihívások kezelésére, és a magyar emberek javát sem szolgálja – közölte Szijjártó Péter.”

Forrás:
Szijjártó köszöni a Huawei segítségét – és a magyar 5G kiépítésben való részvételét is; Napi.hu; Szabó M. István, 2020. április 3.

Mesterséges intelligenciát alkalmazva szűri ki a koronavírus jelenlétét a magyar fiatalok találmánya

„Dr. Ország-Krisz Axel és Dr. Vécsey Richárd Ádám jogászok, de az informatikában több kihívást találtak, és most jó hasznát vették ennek.

– Mesterséges intelligencia fejlesztéssel foglalkozunk – mondták el a ripost-nak.

– Az ehhez szükséges alapokat külföldről szereztük be, méghozzá online. Habár egy klasszikus jogászvicc úgy tartja, hogy a jogászok mindenhez értenek, fontos hangsúlyoznunk, nem vagyunk egészségügyi szakemberek.

Pontonként tapogatja le a tüdőt a rendszer
Első fejlesztésük egy olyan adatbázis és térkép, ahol orvosok, kutatók, szakemberek könnyen látják a vírus terjedésének aktuális állapotát.

– Az adatokat az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtól szerezzük be. Ehhez készítettünk egy kis alkalmazást, amivel más kutatók vagy fejlesztők is egyszerűen hozzáférhetnek az adott napi adatokhoz – emelte ki Axel.

– A koronavírus kiszűréséhez a mesterséges intelligenciát hívtuk segítségül – veszi át a szót Richárd.

– Fejlesztettünk egy szoftvert, ami lefuttat egy digitális formában elkészült mellkasi röntgenfelvételen egy mesterséges intelligencia alapú elemző algoritmust, és így kapjuk meg az eredményt, hogy egészséges-e a tüdő vagy beteg. A rendszer „pontonként letapogatja” a tüdőt, olyan, mintha sok orvos végignézné a képet, és mindegyik csak egy-egy elváltozást keresne. Fontos hangsúlyozni, hogy a szoftver nem dönt az orvos helyett, csak segít neki a döntésben.

Szeretnék éles bevetésen is megmutatni
Élesben még nem tesztelték a rendszert, egyelőre elérhető tudományos adatok alapján működtették.
– Szakembereket keresünk, hogy megmutassuk: nemcsak elzártan, laboratóriumi körülmények között működőképes a rendszer. Fontos, hogy „éles bevetésen” is jól vizsgázzon, de folyamatosan alakítható, az orvosok részéről felmerülő igényeket azonnal beépítenénk, és természetesen mindezt ingyen – tette hozzá Axel. Külföldön sok hasonló technológiát használnak, de ők a hazai egészségügyet szeretnék támogatni a fejlesztéssel.

Jelenleg gyorsteszttel vagy laboratóriumi eljárással mutatják ki a koronavírust, de ezt előszűrhetné a röntgen vagy akár a CT, és ezek a berendezések ott vannak az egészségügyi intézményekben. A rendszert be tudnák tanítani CT felvételek elemzésére is, ehhez csak kellő számú felvételre lenne szükségük.

Ezzel a világ élvonalába kerülhetünk
Hasonló eljárást árulnak a kínaiak, ám kérdéses, ott a fejlesztés során törődtek-e az adatok megfelelő védelmével. A magyar fiatalok rendszerével minden, a betegről meglévő információt biztonsággal lehetne kezelni. Mindemellett Richárd azt is kiemelte: nagyon könnyen és gyorsan tanítható a fejlesztés.

– A legnagyobb motiváció számunkra, ha azt látjuk, van eredménye a munkánknak. Megadatott a lehetőség, hogy kétfős fejlesztő csapatként – kis túlzással élve – lépést tudunk tartani a világ egyik vezető cégével egy adott területen. Nagyon jó lenne, ha a munkánkkal hozzá tudnánk járulni ahhoz, hogy minél előbb legyőzzük a járványt és a lehető legtöbb ember mielőbb meggyógyuljon – hangsúlyozták a fiatalok.”

Forrás:
Kiszűri a koronavírust a magyar fiatalok találmánya; Ripost; 2020. április 3.

Számos európai távközlési szolgáltató felhasználói adatokat ad át az Európai Bizottságnak a koronavírus-járvány megfékezésének segítésére

„Több cég megállapodott az adatok folyamatos átadásáról, az aggályok ellenére.

Az elmúlt hetekben, a helyzet súlyosbodásával, egymással ellentétes követelések jelentek meg az európai és észak-amerikai színtéren, amelyek egyrészről a megfertőződött állampolgárok jobb követését, másrészt pedig az emberi jogok tiszteletben tartását tartották szem előtt. A jelek szerint jelen pillanatban előbbi tábor az erősebb, több európai szolgáltató ugyanis már beleegyezett a lokációs adatok átadásáról.

Hírügynökségi jelentés szerint a Vodafone, a Deutsche Telekom, az Orange, valamint 5 további európai mobilszolgáltató teszi lehetővé az európai bizottság számára az állandó hozzáférést a helyadatokhoz, legalábbis azon felhasználók esetében, akiket vagy regisztrált betegként, vagy karanténba rendelt személyként tartanak számon. Ettől azt remélik, hogy jobban, gyakorlatilag valós időben követni tudják a vírus terjedését, annak ütemét, valamint az általános helyzet alakulását, viszont a másik oldalon továbbra is jelen vannak az adatvédelemmel és emberi jogokkal kapcsolatos aggályok, hiszen az állandó követés szerintük egyben ezen jogok megszegését is jelenti.

A WHO a maga részéről kiemelte, hogy támogatja a jobb követésre irányuló kezdeményezéseket, ezzel egy időben azonban ők is azt szeretnék, ha a meglévő jogokat továbbra is tiszteletben tartanánk. Eddig többnyire Európán kívüli országok, így például Dél-Korea, Izrael, valamint néhány másik állam követte a példát, többnyire jóval kisebb tiltakozás mellett, amivel kapcsolatban leszögezhető, hogy a gyakorlat egyértelműen segít, viszont nagy kérdés, hogy mindezt meddig kell fenntartani (és mennyiben lesz példa az adatokkal való visszaélésre). Az európai illetékesek igyekeztek kihangsúlyozni, hogy névtelen adatokat vesznek át, amelyeket a járvány elmúlásával mindenképpen törölnek majd, ez viszont nyilván nem csillapítja a lépéssel kapcsolatos aggályokat.

Itthon a kijárási tilalom bejelentése a legújabb lépés, ez egyelőre 2 hétre szól és nem jelent teljes elzárást, hiszen a bevásárlás mellett az egészségügyi séta is megengedett, a megfelelő távolságtartással. Meglátjuk, szükség lesz-e további hasonló lépésekre.”

Forrás:
Európai szolgáltatók is követik fertőzött felhasználóikat; SG.hu; 2020. április 2.
Vodafone, Deutsche Telekom, 6 other telcos to help EU track virus; Reuters; 2020. március 25.

A koronavírus-járvány hatása a magyarországi mobilhálózatokra

„Budai J. Gergő, a Vodafone Magyarország igazgatóságának alelnöke az MTI érdeklődésére közölte: a hanghívásoknál a koronavírus miatti veszélyhelyzet első napjaiban 50 százalékos forgalomnövekedést mértek, azóta átlagosan 40 százalékos a növekedés. A mobilinternet adatforgalomban 20-25 százalékos növekedés volt jellemző. Nagyobb esemény idején – mint a miniszterelnök tájékoztatásai vagy az operatív törzs sajtótájékoztatói – 50 százalék feletti a növekedés.

A vezetékes hálózaton a játék és a HD minőségű film letöltések okozzák a növekedést, sokszor egy-egy új játék megjelenésekor kap kiemelkedő terhelést a hálózat. Ilyenkor a hatóságok munkája, a digitális oktatás, illetve az otthonról történő munkavégzés élvez előnyt. Eddig a hálózati adatforgalmat priorizáló beavatkozó intézkedésre nem volt szükség – tette hozzá.

Magyarország hálózatai a világ élvonalába tartoznak. A Vodafone Magyarország felkészítette a hálózatait a jelenlegi megnövekedett forgalomra. A hálózat stabilitását szolgáló kapacitásbővítéseket elvégezték, illetve szükség esetén haladéktalanul elvégzik – jelezte.

A mostani nehéz helyzetben a Vodafone-nál kiemelten fontosnak tartják, hogy a leginkább veszélyeztetett, 65 év feletti korosztálynak támogatást nyújtsanak a szeretteikkel való kapcsolattartáshoz. Ennek érdekében április 6., hétfőtől az összes 65 éves és idősebb feltöltőkártyás ügyfelüknek automatikusan 100 perc díjmentes lebeszélhetőséget biztosítanak, amit 90 napig használhatnak fel – közölte Budai J. Gergő.

A Magyar Telekom adatai alapján március végéig a mobil és vezetékes adatforgalomban 30 százalékos volt a növekedés. A mobil hang forgalomban 45 százalék körüli, a vezetékes hang forgalomban 75 százalék körüli növekedést tapasztaltak ugyanebben az időszakban.

Hozzátették: a helyzet percről percre változik, folyamatosan figyelemmel kísérik az eseményeket, monitorozzák a hálózatot és mindent megtesznek a kapacitások megfelelő kezelése, lehetséges bővítése érdekében. A megnövekedett távmunka, illetve az internetes, valamint a TV-s platformokon beinduló távoktatás nagyban alakítja át a megszokott hálózati terhelést, a Magyar Telekom hálózati infrastruktúrája megfelel a jelenlegi igényeknek. Azokon a pontokon, ahol a fokozott forgalom hatására extra kapacitás-igény jelentkezik, a szállítóikkal közösen felmérik, hogy milyen licenc- vagy hardver bővítési lépéseket tudnak megvalósítani az egyes hálózati elemekben – írták.

A Telenor közölte: ügyfelei március közepétől, feltehetően a tömeges távmunka, az otthoni tanulás és az online szórakozás, streaming miatt a korábbinál hosszabb hanghívásokat bonyolítanak. A mobilinternet forgalom azóta 30 százalékkal nőtt az átlagos időszakokhoz képest. Van olyan település, ahol többszörös forgalomnövekedést regisztráltak.

A hálózati forgalmat folyamatosan monitorozzák, és szükség esetén az év bármely időszakában finomhangolásokat végeznek rajta az aktuális és várható használati igények szerint. Mivel a mobilhasználat koncentrációja a megszokottól földrajzilag eltérő területeken alakult ki, a hálózaton országosan több mint 130 esetben végeztek finomhangolást. Ezek a hálózati kapacitás optimalizálását jelentik a rövid idő alatt átalakult felhasználói igényeknek megfelelően.

Jelenleg még van tartalék a vállalat Hipernet hálózatának kapacitásában. Megjegyezték, hogy 2020-ra a Hipernet 4G országos lakossági lefedettsége elérte a 99,5 százalékot és a technológia folyamatos fejlesztésével mára közel olyan kapacitással bír, amilyet korábban az 5G-nek jósoltak.”

Forrás:
Így hatott a koronavírus a mobilhálózatokra; Szepesi Anita; Napi.hu; 2020. április 3.

Érdekes változásokat hozott az interneten a koronavírus terjedése

„ Egy csütörtökön közzétett elemzés szerint megalapozatlannak bizonyultak azok a félelmek, hogy az internethálózatok nem tudnak majd megbirkózni azzal megterheléssel, amelyet a koronavírus-járvány miatt otthon maradni kényszerült sok millió felhasználó okoz.

A hálózati eszközöket gyártó Nokia elemzői a Nokia által biztosított hálózatok adatait vizsgálták meg a március 23-tól kezdődő héten, közvetlenül az után, hogy a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozására Európa- és Egyesült Államok-szerte szigorú korlátozásokat vezettek be.

A Techxplore.com portálon ismertetett elemzés szerint a jelzett időszakban jelentősen megnőtt a streamingforgalom és a videokonferenciák száma Európában és Amerikában is. Amikor millióknak kellett otthon maradniuk, az internet forgalma azonnal 50 százalékkal ugrott meg.

A Nokia Deepfield elemzőcsoportja szerint a csúcskereslet alatt is stabil volt a helyzet, és kezelhető a forgalomnövekedés.

Miközben az internetforgalom minden régióban magasba szökött, különösen attól, hogy a munkavállalók videokonferencia-applikációkra kapcsoltak, a hálózatok szemmel láthatóan jól tudták kezelni ezt a növekedést.

A hétköznapi online forgalom reggelenként gyorsult fel a lakhelyelhagyási korlátozások, az otthoni munkavégzés bevezetése után, de kevésbé ingadozott, mint az intézkedések bevezetése előtt. Eltűntek a munkából való hazatérés idején a délutáni forgalomkimaradások – mondta a jelentés szerzője, Craig Labovitz.

A Zoom videokonferencia-applikáció, amelyet a kapcsolattartásra a legtöbben használnak a munkavállalók, családok és barátok közül, néhány amerikai hálózaton 700 százalékos forgalomnövekedést ért el.
A másik kiugró terület a videostreaming-szolgáltatásoknál jelentkezett. Az Európában március 24-én elindult Disney+ steraming szolgáltatás máris a videostreaming-forgalom 18 százalékát teszi ki a jelentés szerint.

Az elemzés arra is rámutatott, hogy miközben a nagy fizetős videoszolgáltatók, mint a Netflix, a YouTube vagy az Amazon Európában csökkentették streaming szolgáltatásuk minőségét, hogy a megnövekedett felhasználói igényt ki tudják elégíteni a sávszélesség-követelmények növelése nélkül, a Disney+ ebben nem követte őket.

A minőség visszafogása a jelentés szerint magyarázattal szolgálhat arra, hogy a net hétvégi használata miért mutatott csak csekély növekedést vagy stagnálást a legtöbb hálózat csúcsidejében. Néhány európai piacon ugyanakkor a hétvégi forgalom 64 százalékkal ugrott meg a koronavírus-válság kitörése előtti, február 1-jei hétvégéhez képest – írták az elemzők.”

Forrás:
Érdekes változásokat hozott az interneten a koronavírus terjedése ; Infostart / MTI; 2020. április 4.
Internet can cope with US and Europe lockdown surge: Nokia; Techxplore; 2020. április 2.
Network traffic insights in the time of COVID-19: March 16-March 22 update; Craig Labovitz; Nokia; 2020. március 27.

Az illetékes uniós biztos szerint kizárt, hogy a kínai cégek üzleti érdekből adakoznak jelen helyzetben

„Az elmúlt hetekben több millió, a koronavírus elleni védekezésben felhasználható maszk érkezett Európába Kínából, részben helyi cégek adományaként – az adakozók között ott van egyebek mellett a Huawei, mely több országnak is eljuttatott már védelmi csomagokat. Az EU-n belül időközben olyan vélemények is keringenek, hogy a cég(ek) ezért egyszer benyújthatják majd a számlát, de az illetékes uniós biztos szerint ennek semmi alapja.

Nem kell attól tartani, hogy azok a kínai cégek, melyek az elmúlt hetekben maszkok millióit adományozták a koronavírus európai terjedésének megfékezésére, majd egyszer benyújtják ezért a számlát – jelentette ki az Európai Bizottság digitális gazdaságért felelős biztosa, Thierry Breton egy szerdai interjúban. Hogy a felvetés még az EU-n belül is mennyire megosztó, azt jól jelzi, hogy múlt héten egy másik uniós biztos, Josep Borrell, aki egyben az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, kétarcú politikával vádolta meg Kínát, kijelentve, hogy az ázsiai ország az év korábbi szakaszában a valós veszélyhelyzetről félretájékoztatta a világot, most pedig a megmentő szerepében tetszelegne.

Kína több globális multin keresztül is adományozott az elmúlt hetekben maszkokat európai uniós országoknak, köztük azoknak, melyekben jelenleg a legsúlyosabb a járványhelyzet, így Olaszországnak és Spanyolországnak, de jutott az eszközökből Litvániának, Hollandiának vagy éppen Görögországnak.

A maszkokat adományozó cégek közt ott van, egészen pontosan Joseph Borell múlt heti nyilatkozatáig ott volt a Huawei Technologies is, melyet az adományok miatt politikai körökből számos támadás ért, elsősorban arra helyezve a hangsúlyt, hogy a kínai tech óriás mindezt jól felfogott érdekében teszi. Vagyis leginkább arra számít, hogy a segítségért cserébe az érintett uniós tagállamok számára kedvező döntést hoznak majd akkor, amikor az 5G-s hálózatokat érintő esetleges beszállítói korlátozásokról határoznak.

Bár tény, hogy e téren gyakorlatilag minden uniós tagország szabad kezet kap, szerdán ezt a feltételezést maga Thierry Breton, az Európai Bizottság digitális gazdaságért felelős biztosa utasította vissza, aki közölte, kizártnak tartja, hogy a kínai cégek üzleti érdekből adakoznak jelen helyzetben. A biztos szerint a kínai adományok éppúgy természetesek most, mint amikor januárban az EU mintegy 56 tonna felszerelést küldött az ázsiai országba, emlékeztetett továbbá, hogy az európai cégek helyi leányvállalataikon keresztül szintén részt vettek a járványhelyzet csillapításában Kínában”

Forrás:
Maszkok millióit küldik kínai tech cégek Európába; Koi Tamás; HWSW.hu; 2020. április 2.
Lásd még: Huawei to ‘scale down’ supply of COVID-19 masks, after Borrell comments; Samuel Stolton; EURACTIV.com; 2020. márc. 26. (2020. márc. 31.)
EU industry chief sees no quid pro quo in Chinese firms’ ‘mask diplomacy’; Foo Yun Chee; Reuters; 2020. április 1.

A személyes adatok biztonságát garantáló páneurópai kapcsolatkövető rendszert (Pan-European Privacy-Preserving Proximity Tracing – PEPP-PT) fejlesztenek a koronavírus-járvány megfékezésére

„…Helge Braun a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című lapban közölt interjúban kifejtette, hogy a túlterhelődés megakadályozásához az ellátórendszer kapacitását is tovább kell növelni, és javítani kell az úgynevezett kapcsolatkövetés hatékonyságát, vagyis gyorsabban és megbízhatóbban kell megállapítani, hogy egy fertőzött a fertőzőképesség kezdetétől kikkel került annyira közeli fizikai kapcsolatba, amely lehetővé tehette a vírus továbbadását.

Jelezte, hogy a kormány elképzelése szerint ebben az ügyben egy közös európai fejlesztésű alkalmazásra lehet támaszkodni.

Szavai szerint a berlini vezetés az úgynevezett személyes adatok biztonságát garantáló páneurópai kapcsolatkövető rendszerre (Pan-European Privacy-Preserving Proximity Tracing – PEPP-PT) építheti a járványügyi védekezés további lépéseinek egy részét. A még fejlesztés alatt álló rendszeren nyolc európai országban több mint 130 szakértő dolgozik, a résztvevő intézmények között van a német Robert Koch országos járványügyi intézet (RKI).

A második fő szabály a kapcsolatkövetést szolgáló digitális megoldások – például a PEPP-PT – használata…”

Forrás:
Biztató adatok Németországból; Demokrata; 2020. április 5.

„…Pan-European Privacy-Preserving Proximity Tracing (PEPP-PT)

Lehetővé teszi, hogy gyorsan és hatékonyan megszakítsuk a SARS-CoV-2 átvitelét egészséges emberekre, a fertőzésnek potenciálisan kitett emberek tájékoztatása révén. Nagy és nyitott európai csapat vagyunk. Szabványokat, technológiákat és szolgáltatásokat biztosítunk az országok és fejlesztők számára. Magunkénak valljuk a magánélet teljes megóvását biztosító megoldásokat. A jól tesztelt, teljes mértékben megvalósított közelségmérésre és skálázható háttérrendszer-szolgáltatásokra építünk. Megoldásunk lehetővé teszi a fertőzési láncok nyomon követését az országhatárokon átnyúlóan.

A PEPP-PT-t úgy hozták létre, hogy segítse a nemzeti kezdeményezéseket a használatra kész, jól bevizsgált és megfelelően kiértékelt mechanizmusok és szabványok biztosításával, valamint az interoperabilitás, a tájékoztatás és a szükséges működés támogatásával.

A PEPP-PT mechanizmusok alapvető jellemzői:

  • Jól kipróbált és bevált eljárások a közelség mérésére a népszerű mobil operációs rendszer és eszközök használatával.
  • Az adatvédelem, anonimizálás, GDPR-nek való megfelelés és a biztonság igényeinek érvényesítése.
  • Nemzetközi interoperabilitás a helyi fertőzési láncok nyomon követésének támogatására, még akkor is, ha egy lánc több PEPP-PT résztvevő országot érint.
  • Méretezhető háttér-architektúra és technológia, amely telepíthető a helyi IT-infrastruktúrával.
  • Tanusítási szolgáltatás, hogy biztosítva legyen a helyi PEPP-PT alkalmazások biztonságos és interoperabilis működése.

Referencia-megvalósításunk a Mozilla licencszerződés alapján érhető el…”

Forrás:
Pan-European Privacy-Preserving Proximity Tracing (PEPP-PT); Pepp-Pt

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. április 6.

Az igazság letéteményesei

Jó ideje bukkannak fel, itt is ott is, olyan hangok a nemzetközi kapcsolatok tudománya, de a gyakorló politika világában is, amelyek azt sürgetik: ideje volna a nagy technológiai cégeket, a Google-t, az Amazont, vagy a közösségi média világát meghatározó Facebookot, Twittert, YouTube-ot diplomáciai szereplőnek tekinteni. A modern IKT-gazdaságot uraló óriáscégek „szokványos vállalati” szférán messze túlmutató jelentőségét tükrözi egyébként az a folyamat is, aminek keretében a nemzetközi élet szokásos alanyai, tehát szuverén államok „technológiai nagyköveteket” neveznek ki, és akkreditálnak az internetgazdaság meghatározó cégeihez. Mint ismeretes – mi itt az e-Gov Hírlevélben is többször beszámoltunk róla – ezen a téren a kisállamnak számító Dánia vitte az úttörő szerepet (az azóta is nagyon aktív, élénk nemzetközi szakmai és politikai közéletet folytató, és ezt posztjához illően a közösségi platformokon mutató Casper Klyynge technagykövet személyében), de a minden szempontból fajsúlyosnak számító nemzetközi aktorok közül is néhány, mint Franciaország, vagy a német külpolitika is felzárkózott mögé. Nyilván sokat nyom itt a latba a puszta gazdasági erő, üzleti teljesítmény is, de e mellett egyre jobban érzékelhető a modern társadalmak kulcstényezőjének tekintett információhoz való kizárólagos hozzáférésben, az információ kézben tartásában rejlő óriási potenciál. Az elmúlt fél évtized jelentősebb nemzetközi- és belpolitikai eseményei (hogy csupán a legfontosabbként emeljük ki az ukrajnai válságot, a 2016. évi amerikai elnökválasztást, vagy a Brexit-népszavazást), miközben rávilágítottak a közvélemények információ fogyasztási szokásainak drámai átrendeződésére, a hagyományos nyomtatott és sugárzott hírhordozók további visszaszorulására, félreérthetetlenül mutatták meg, hogy az online csatornákon továbbított információk terén is döntő átrendeződésnek vagyunk szemtanúi. A részben vagy egészben a netre felköltözött hagyományos (értsd: nagyvállalati, vagy kormánykézben tartott) sajtót rekord idő alatt taszította le trónjáról a közösségi platformok egyre erősödő, hírgeneráló-hírtovábbító-hírfogyasztó ökoszisztémája. Az információ, hogy ne mondjuk: az „igazság” korábban szilárdan kézben tartott monopóliuma az olvadó hó sebességével kezdett semmivé foszlani. A nagy technológiai cégek „kvázi állami” szereplőként való kezelését sürgető, jellemzően nyugati szakmai felvetések egyébként a vélt vagy valós orosz kiberbefolyás visszaszorításának szükségességét hangoztatták indokként. Ugyanakkor – mivel az információ fegyverként való felhasználásának ellenállhatatlan vágya és törekvése természetesen oldalsemleges – a Nyugat geopolitikai ellenlábasai legalább akkora fenyegetést látnak az interneten, ezen belül is a közösségi terekben mozgó információ manipulálásában. A fentiek nyomán nem meglepő, hogy az elmúlt másfél évben egymást érték a nagy internetes, kereső- és közösségi média cégekkel kapcsolatos nyomásgyakorlás különböző formái. Többször kerültek napvilágra hírek a modern információiparban kulcsfontosságú cégek, a Google, a Facebook, a Twitter vezetői és az amerikai Belbiztonsági Minisztérium, az FBI és a CIA „szakmai egyeztető megbeszéléseiről”. Az pedig, hogy a technológiai óriások, globális hatókörük ellenére sem „multinacionális”, „semleges piaci szereplők”, hanem az esetek többségében amerikai tulajdonú, Amerikában székelő cégek, azt jól példázták azok a fenyegetőbb körülmények, ahol ezeknek a cégeknek az USA iránti lojalitását igencsak éles formában kérték számon. Mark Zuckerberg Facebook-főnök szenátusi meghallgatásának izzasztó percei és órái jól mutatták, hogy itt nem babra megy a játék. Ugyanakkor a harapófogó másik szára is mind gyakrabban szorul a technológiai nagyok köré: Oroszország és Kína, általában média- és internetes hatóságaikon keresztül intéznek ultimátumszerű követeléseket a technológiai óriások felé. Amik persze amerikaiak – de egyben globális üzletelők is, és azok is szeretnének maradni. A geopolitikai riválisok pedig roppant nagy piacot jelentenek, ésszerű tehát az „odaigazodás” kényszere is.

Kicsit feljebb, ahol az elmúlt évek olyan főbb eseményeit soroltuk, amelyekből egyértelműen világlott ki, hogy a közösségi média csatornái mennyire meghatározóak lettek a közvélemények tájékozódásában, következésképpen befolyásolásában, szándékosan hagytuk le a legfrissebb példahelyzetet. Mára ugyanis kétség sem férhet hozzá: ahogy a világban folyó fő geopolitikai csatározások a habozás legkisebb jelen nélkül „karolták fel” ezt az egész világon végigsöprő fenyegető járványt, fegyverként használva ebben a kíméletlen harcban a koronavírus fenyegető potenciálját, ugyanez gyűrűzik tovább az információs térbe is. Az egyik fő frontvonal, nem lepődünk meg, a kibertér, az információs tranzakciók világa. Egy szakértő plasztikusan úgy fogalmazott, a Japánban már kényszerűen lemondott sportesemények helyett „fake news olimpia”, egy igazi sok sportágban zajló, és nemzetközi gárda által űzött vetélkedés jutott most ki a világnak. És a könyörtelen élességgel zajló politikai küzdelemben, amiben a belpolitikai küzdelmek kibogozhatatlanul fonódnak össze a nemzetközi kapcsolatok hadszíntereivel, az információs hadviselésben kulcsszerepet játszó technológiai cégek ismét a küzdő felek közötti kényes terepen mozognak. A „fake news” elleni harcban a közösségi médiaszolgáltatók mind gyakrabban folyamodnak a – kizárólagosan házilagos szabályaik által irányított – cenzúrázás gyakorlatához. Többnyire áttekinthetetlen elvek alapján, önkényes „fogalmi kategóriáknak” megfeleltetve, sebtiben toborzott „hírellenőrzők” keze nyomán dől el valamiről, hogy „igaz”, vagy éppen „hamis”. Az önmagában is rendkívül aggasztó gyakorlatban azonban, nyilván egészséges önvédelmi reflexek nyomán, mindeddig nem nagyon volt szokás kiemelkedő közéleti személyiségek, különösképp nemzetközi politikai szereplők közösségi média posztjainak a cenzúrázása. A jelek szerint azonban világjárvány ezen a téren is áttörést hozott. Hírügynökségek jelzések szerint a Facebook és a Twitter cég a napokban utasítást adott Jair Bolsonaro egy videomegosztásának eltávolítására. Ebben ugyanis, mint a médiacégek fogalmaztak, a brazil elnök „valótlan módon azt állította, hogy egy gyógyszer eredményesen alkalmazhatónak bizonyult a koronavírus kezelésére”. Háttérnek érdemes felidézni: a sok szempontból vitatott és vitatható politikákat (és stílust) képviselő Bolsonaro „progresszív körökben”, ami az Egyesült Államokban a Demokrata Párt meghatározó köreit és a párt szimpatizánsait jelöli, egyike a legelutasítottabb politikai szereplőknek. Az utóbbi 1-2 évben viszonylag sok elemzés mutatott rá arra is: a nagy amerikai technológiai cégek vezérkara feltűnően gyakran képviseli ugyanezen „progresszív” világképet. Persze, a tudomány szakmai közegei által generált információkat is (ahogy ez korábban a klimaproblematikával kapcsolatban kiderült) sajátosan értelmező brazil politikus aligha tekinthető tudományos orákulumnak. Csakhogy itt nem erről van szó. Hanem arról: kívánatos-e, megengedhető-e az, hogy a közbeszédben valósról és valótlanról, hamisról és igazról, egy-egy átláthatatlan elvek alapján működő, politikailag gyakran állást foglaló (és nem a köz által megválasztott és számon kért) magánvállakozás döntsön? Aminek az aggályosságát, veszélyességét különösen nagy erővel mutatja ez a konkrét eset. Bolsonaro ugyanis az inkriminált videóban arról a klorokin-foszfát alapanyagú gyógyszerről szólt, aminek az eredményes, ígéretes alkalmazhatóságáról a koronavírus ellen több – az Egyesült Államokban is hivatalos forrásokban elérhetővé tett – tudományos publikáció számolt be. Nem lévén orvosok, nem akarunk gyógyszerészeti, klinikai kezelési szakkérdésekben állást foglalni. Azt azonban tudjuk, hogy ugyanezen szer alkalmazási ígéreteiről számtalan helyen szólt a világsajtó, köztük nálunk is. A ráadás: az Egyesült Államok szövetségi gyógyszer engedélyező hatósága, a különösen szigorú szabályairól ismert FDA, a Facebook és Twitter cég cenzúra döntése előtt néhány nappal jóváhagyta a klorokin-foszfát malária orvosság alkalmazását koronavírusos betegek kezelésére. Tehát: pontosan azt a gyógyszert, aminek használhatóságáról a brazil politikus beszélt posztjában.
Facebook, Twitter bar video of Brazilian president endorsing unproven antiviral drug; David Ingram; NBC News; 2020. március 31.
Expert consensus on chloroquine phosphate for the treatment of novel coronavirus pneumonia; U.S. National Library of Medicine, National Center for Biotechnology Information, PubMed.gov; 2020. március
kivonatos ismertetés, kínai eredeti: Zhonghua Jie He He Hu Xi Za Zhi. 2020 Mar 12;43(3):185-188. doi: https://doi.org/10.3760/cma.j.issn.1001-0939.2020.03.009
FDA approves emergency use of malaria pill for COVID-19 treatment; Anjalee Khemlani; Yahoo Finance; 2020. március 30.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Szingapúr: példa lehet az információkezelésben is

A Föld csaknem valamennyi országát néhány hét, vagy hónap leforgása alatt elérő új koronavírus megannyi kérdőjel elé állította a járványügyi szakembereket és a gyógyító orvosokat egyaránt. A járvány lassítása, megállítása is alternatív (egymásnak sokszor szögesen ellentmondó) stratégiák mentén folyik, és a közvetlen terápiában, a betegség elleni harc első vonalában is sok még a próbálkozás, a kísérletezés. Az már most látszik, hogy a koronavírus elleni fellépésben (a megbetegedések számának alacsonyan tartásában, a betegek eredményes kezelésében, a halálesetek megelőzésében) a távol-keleti országok – és itt most nem a merőben más nagyságrendet és így más problémahalmazt képviselő Kínára gondolunk – járnak az élen. Sok, és nyilván komplex oka van annak, hogy a „kicsik” Hong Kong, Tajvan, Szingapúr meglepően jól szerepel ebben az erőfeszítésben. Érdemes arra is felfigyelnünk: az összehangolt cselekvésben ott is fontos szerepe van az információk kezelésének, a megalapozott tájékoztatásnak és az „álhírek” elleni fellépésnek. Ez utóbbira remek példával szolgál a szingapúri egészségügyi tárca egyszerű, áttekinthető honlapja, ami nagyobb hókusz-pókusz nélkül, hatékonyan segít az állampolgároknak a tisztánlátásban, a létfontosságú információk közti eligazodásban.
Clarifications on Misinformation regarding COVID-19; Ministry of Health Singapore; 2020. január-április

Virtuális G20: valóságos fellépés a geopolitikai széthúzás ellen

Néhány nappal ezelőtt, március végén került sor az egyik legjelentősebb multilaterális fórum, a G20 „találkozójára”. A világ meghatározó gazdaságait, és a legígéretesebb feltörekvőket összefogó együttműködési formátumra – a javában kibontakozó világjárvány körülményei között – természetesen csak az IKT-technológiák virtuális világában kerülhetett sor. A videokonferencia formájában megrendezett esemény ugyanakkor a szakértők szerint fontos lépés lehet abba az irányba, ami a járvány utáni, normalizálódott időszakban a multilaterális kapcsolattartásban is nagyobb teret biztosít majd a digitális diplomácia gyakorlatának. A hatókörében nyilvánvalóan korlátozottabb esemény egyébként arra is jelzés, hogy a virtuális keretek ellenére is lehetőség van nagy horderejű tartalmakra. A globális hatalmi viszonyok egyik meghatározójának számító Németország elnöke, Franz-Walter Steinmeier kezdeményezésére ugyanis erőteljes felhívást fogalmaztak meg a geopolitikai konfrontáció „jegelésére”, a koronavírus elleni küzdelem nemzetközi koordinálására.
Germany’s Steinmeier Urges End to ‘Geopolitical Turf Battles’ to Form Global Anti-COVID-19 Bloc; Alexander Vilf; Sputnik News; 2020. április 1.

A NORAD és a NORTHCOM nemzetközi válsághelyzetre készül fel

Számtalan jel utal arra, hogy a jelenlegi világjárvány nem „csupán” milliók életét közvetlenül fenyegető egészségügyi válsághelyzetet jelent, de egyben az elmúlt években felerősödő geopolitikai feszültségeket is számottevően súlyosbítja. A nemzetközi helyzet kiszámíthatatlanságára utaló jelként, néhány nappal ezelőtt az észak-amerikai kontinens védelméért felelős két szervezet békeidőben szokatlan lépésről döntött. Az amerikai területekért felelős Északi Parancsnokság, a US Northern Command, és az egész észak-amerikai kontinenst lefedő, közös amerikai-kanadai együttműködésben szolgálatot teljesítő Észak-Amerikai Légvédelmi Parancsnokság, a híres NORAD megkezdte az állandó ügyeleti szolgálatainak részleges áttelepítését a békehelyőrségül szolgáló Peterson Légibázisról a Coloradó államban található Cheyenne Mountain atomtámadástól védett óvóhelyrendszerébe. Az áttelepülés részleteiről – a járványveszély hatására – a Facebook Live-on megtartott online városi tanácsi meghallgatáson számolt be O’Shaughnessy tábornok, parancsnok. A hegy mélyében kialakított bunkerkomplexumba települő őrszolgálatok tagjai „hermetikusan elzárkóztak” a külvilágtól, ami a főtiszt szerint a jelenlegi járványhelyzetben abszolút szükségesség. Az amerikai kontinens védelmét ellátó szervezetek egy harmadik állandó váltást is felállítottak, amely egy meg nem nevezett tartalék vezetési ponton kezdte meg a működést.
NORAD/NorthCom personnel shift to Cheyenne Mountain bunker due to virus spread; Pam Zubeck; Colorado Springs Indy; 2020. március 30.

Elfeledettnek hitt problémák: az Iszlám Állam is meglovagolná a járványt

A nemzetközi politika egyik hírhedt szereplője, az információ túltelítettségben élő világközvélemény előtt már-már elfeledettnek látszó Iszlám Állam ismét hallatott magáról. Korábban, „fénykoruk” idején is előszeretettel és (vélhetően a soraikhoz csatlakozott nagyszámú, jól képzett, és a digitalizáció eszközrendszerében szocializálódott európai iszlamista fiataloknak hála) figyelemre méltó szakértelemmel használták stratégiai céljaik érdekében a modern IKT-technológiákat. Hatásosan megfogalmazott, elkészített szöveges és képi propagandájuk célja elsősorban az volt akkor is, hogy az online tereket belakó fiatalság körében végezzenek ideológiai meggyőző munkát, végső soron toborzást. Digitális „diplomáciájuk” nem is tekinthető ilyen értelemben eredménytelennek, hiszen viszonylag nagy számban tudott manipulálni és mozgósítani olyan nyugati-európai fiatalokat, akik a szervezet legfanatizáltabb csoportjait alkották később. Némileg meglepő fordulattal a katonai értelemben Szíriában és Irakban lényegében már felőrölt terrorszervezet most ismét aktivizálta magát az online terekben. Újabb digitális kampányuk – mondanunk sem kell – a koronavírus járvány nehézségeit igyekszik meglovagolni. Különös további csavarként Kínát veszi célba mostani online akciósorozatuk, az ottani ujgur kisebbség védelmének ürügyén. Érdemes megemlíteni, hogy aktív időszakában az ISZ semmiféle különösebb érdeklődést nem tanúsított a Kínában élő muszlim nemzetiségek helyzete iránt.
‘Divine Retribution’: The Islamic State’s COVID-19 Propaganda; Nur Aziemah Azman; The Diplomat; 2020. március 24.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. március 30-április 3.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

NTG védelmét biztosító DDoS védelmi rend. tám.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/63
Közzététel dátuma: 2020.03.30.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.04.27.
Nemzeti Távközlési Gerinc védelmét biztosító DDoS védelmi rendszer hardver és szoftver elemeinek gyártói szolgáltatás-előfizetése, valamint gyártói támogatása
1. rész: Nemzeti Távközlési Gerinc védelmét biztosító DDoS védelmi rendszer hardver és szoftver elemeinek gyártói szolgáltatás-előfizetése, valamint gyártói támogatása
2. rész: Nemzeti Távközlési Gerinc védelmét biztosító DDoS védelmi rendszer hardver és szoftver elemeinek szállítói támogatása
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/64
Közzététel dátuma: 2020.03.31.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Teljesítés helye: 1054 Budapest, Szabadság tér 8-9.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.04.27.
VMware licencek beszerzése és gyártói támogatásának hosszabbítása
Lásd bővebben

Részvételi felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/64
Közzététel dátuma: 2020.03.31.
Ajánlatkérő: MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.04.14.
Elnevezés: 15 perces napon belüli határkeresztező term. bevez
A fejlesztés létfontosságú infrastruktúraként kezelt IT alkalmazásokat érint: összesen 7 db rendszerben a napon belüli implicit kapacitásjogok és ezekre bejelentett napon belüli külkereskedelmi menetrendek 15 perces alapú kezelésének kialakítását fedi le oly módon, hogy az egymást követő negyedórás értékek eltérhetnek egymástól. Mivel az átállás határonként és időtávonként eltérő időpontban történik, a külkereskedelmi menetrendek és egyeztetések, valamint az ezt vezérlő kapuk és kapufolyamatok felbontása (órás vagy 15 perces) metszékenként és időtávonként külön, érvényességi időintervallumok megadásával legyen paraméterezhető.
Várhatóan 2021. január 1-től az osztrák-magyar határmetszék napon belüli időtávja kerül elsőként 15 perces felbontásra átkonfigurálásra.
Lásd bővebben

Rendszertámogatásra irányuló szoftver szolg. 2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/65
Közzététel dátuma: 2020.04.01.
Ajánlatkérő: Zuglói Közbiztonsági nonprofit Kft.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.04.30.
Nyertes ajánlattevő feladata jelenleg 7741 db (Az Önkormányzat által a szerződés időbeli hatálya alatt 12.000 db-ra bővítendő) közterületi díjfizető várakozóhely üzemeltetésére/támogatására irányuló szoftverszolgáltatás biztosítása, mely területen Parkeon gyártmányú Strada Pal típusú parkolójegy-kiadó automaták működnek.
Lásd bővebben

Audioguide készülékek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/65
Közzététel dátuma: 2020.04.01.
Ajánlatkérő: Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.04.14.
250 db audioguide készülék adásvételére, szállítására, tartalomfejlesztésére és telepítésére vonatkozó vállalkozással vegyes adásvételi szerződés.
Lásd bővebben

ESB licenszek 2020. – ajánlati felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/66
Közzététel dátuma: 2020.04.02.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.04.29.
Licenszkövetési megállapodás ESB licenszek beszerzésére az MVMI Zrt. részére
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/67
Közzététel dátuma: 2020.04.03.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.05.04.
4.2-es verziójú Business Objects szoftver licencekhez kapcsolódóan szoftverkövetési szolgáltatások és SAP enterprise support biztosítása 2023. március 31-ig.
A beszerezni kívánt termékek/szolgáltatások megnevezése, darabszáma:
SAP BusinessObjects BI Suite (CS) 4 db
SAP BusinessObjects BI Suite (user) 40 db,
BA&T SAP Data Integrator (DI), Edge edition 8 db,
BA&T SAP Information Steward, Edge edition 4 db
Lásd bővebben

DEK-887 Informatikai alkatrészek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/67
Közzététel dátuma: 2020.04.03.
Ajánlatkérő: Debreceni Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.04.03.
A Debreceni Egyetem európai uniós forrásból származó különböző pályázatai számára informatikai alkatrészek beszerzését kívánja lebonyolítani.
A pályázatok keretében beszerzendő egyéb eszközök között az alábbiak beszerzésére vállalkoztunk:
1. rész: GPU és tartozékai
2. rész: NAS és háttértárolók
Lásd bővebben

„Monitor beszerzés 2020”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/67
Közzététel dátuma: 2020.04.03.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.04.17.
210 darab 24” képátlójú monitor PC felfogatási lehetőséggel.
Lásd bővebben

Nyilvántartási szoftver bevezetése és támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/67
Közzététel dátuma: 2020.04.03.
Ajánlatkérő: KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Kft.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.04.16.
A KAV Nonprofit Kft. meglévő, teljes körű bérszámfejtési, humánpolitikai és személyügyi nyilvántartási szoftver rendszerének támogatása és az ehhez kapcsolódó további rendszerek bevezetése és támogató szolgáltatások biztosítása
Lásd bővebben

MATLAB campus egyetemi licensz beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/67
Közzététel dátuma: 2020.04.03.
Ajánlatkérő: Szegedi Tudományegyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.04.20.
Adásvételi szerződés a közbeszerzési Műszaki leírásban részletezett műszaki tartalmú és mennyiségű MATLAB campus egyetemi licensz beszerzésére, MAOTS szolgáltatással együtt48 hónap időtartamra.
Lásd bővebben

„OCR Server szoftver licenszek bővítése” hirdetm.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/67
Közzététel dátuma: 2020.04.03.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.04.14.
OCR Server szoftver licenszek bővítése (licenszek + terméktámogatás):
Ajánlatkérő jelenlegi kapacitásának bővítéséhez 3×8 CPU mag használatához szükséges OCR Server szoftver licenszet kíván beszerezni 12 hónap supporttal és SMUA-val, Processing Station terheléselosztással, korlátlan szkennelt oldalszámmal.
Lásd bővebben

Eljárást megindító felhívás

OCR szoftver licenckövetés 2020.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/63
Közzététel dátuma: 2020.03.30.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.04.09.
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/64
Közzététel dátuma: 2020.03.31.
Ajánlatkérő: HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.04.15.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Eredménytáj. – Állami nagyrendszerekkel kapcs lak
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/63
Közzététel dátuma: 2020.03.30.
Ajánlatkérő: Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Nyertes ajánlattevő: Kutatópont Piac- és Véleménykutató Korlátolt Felelősségű Társaság
Az “Állami nagyrendszerekkel kapcsolatos lakossági vélemények” felmérés lebonyolítása során a kifejlesztésre kerülő, tesztelt mérőeszközt 2500 fős mintán szükséges lekérdezni, melynek reprezentatívnak kell lenni a 18 évesnél idősebb, magyarországi lakcímmel rendelkező felnőtt lakosságra nem, életkor, lakhely és iskolai végzettség szempontjából. A 18 évnél idősebb korosztályt érintő címlistás adatfelvétel során biztosítani kell a lekérdezés előre haladásának napi szintű riportolásának lehetőségét, a címlistához elvárt a négyszeres pótcímezést. A mintát úgy kell kialakítani, hogy a reprezentativitás biztosított legyen két egyenként 1250 fős almintán is.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 15.780.000,- Ft
Lásd bővebben

ENERGOLINE vizsgálósori alkalmazás támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/63
Közzététel dátuma: 2020.03.30.
Ajánlatkérő: Innovációs és Technológiai Minisztérium
Nyertes ajánlattevő: ENERGOTEST Diagnosztikai és Automatizálási Kft.
A közbeszerzés tárgya: a magyarországi vizsgálósorokon működő, ENERGOTEST Diagnosztikai és Automatizálási Kft. által egyedileg fejlesztett ENERGOLINE vizsgálósori szoftver alkalmazás támogatásának megrendelése a szerződéskötéstől számított 36 hónapos időtartamra, vállalkozási szerződés keretében, az alábbi fő mennyiségekkel
Az ajánlatkérő (AK) egyedi megállapodás alapján támogatja a megyei (fővárosi) kormányhivatalok közlekedési hatóság által üzemeltetett műszaki vizsgáló állomásain működő, KD-ben meghatározott 99 db műszaki vizsgálósort (a mennyiség a szerződés időtartama alatt legfeljebb 10 darabbal csökkenhet, figyelemmel a Kbt. 141. § (4) a) pontban foglaltakra)
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 78.883.200,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/64
Közzététel dátuma: 2020.03.31.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Karakter Számítástechnikai, Elektronikai Kft.
– 9 db Mobil munkaállomás (referenciatermék: Lenovo P1, Lenovo Essential Wired Keyboard And Mouse Combo)
– 9 db Dokkoló a munkaállomáshoz (referenciatermék: Thunderbolt WS 230W dock – EU)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 8.711.820,- Ft
Lásd bővebben

Módszertani javaslatok kidolgozása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/65
Közzététel dátuma: 2020.04.01.
Ajánlatkérő: IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Stratis Vezetői és Informatikai Tanácsadó Kft.
Módszertani javaslatok kidolgozása a szakképesítések tartalmának, szakmai és vizsgakövetelményeinek új jogszabályi környezethez illeszkedő, kompetencia-alapú megújítására
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 786.880.000,- Ft
Lásd bővebben

(PTS-231) MedWorkS követése, karbantartása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/65
Közzététel dátuma: 2020.04.01.
Ajánlatkérő: Szent Imre Egyetemi Oktatókórház
Nyertes ajánlattevő: Asseco Central Europe Magyarország Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 72.000.000,- Ft
Lásd bővebben

MTVA broadcast IBM rendszereinek supportja 2020.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/65
Közzététel dátuma: 2020.04.01.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Inter-Computer-Informatika Számítástechnikai és Kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Szolgáltatási szerződés – az MTVA meglévő IBM V7000 és V5030 típusú háttértár és TS3500 és TS4500 szalagos tároló rendszereinek és szervereinek supportja 2020. április 1. és 2021. március 31. közötti egy éves időtartamra
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 107.900.000,- Ft
Lásd bővebben

Nyelvoktatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/65
Közzététel dátuma: 2020.04.01.
Ajánlatkérő: Miniszterelnöki Kabinetiroda
Riverside Nyelvstúdió Oktató és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;Dover Nyelvi Centrum Oktatási és Szolgáltató Kft.
1. rész: Angol nyelvi képzés
Állami vezetők (politikai és szakmai felsővezetők), valamint az általuk kijelölt személy(ek) részére, egyéni tematika szerint angol nyelvi képzés, legfeljebb heti 30 tanóra időtartamban (60 perc/tanóra) (igény szerint munkaszüneti napon is), egyidőben legfeljebb 3 fő részére
2. rész: Német nyelvi képzés
Állami vezetők (politikai és szakmai felsővezetők) részére, egyéni tematika szerint német nyelvi képzés, legfeljebb havi 8 tanóra időtartamban (60 perc/tanóra) (igény szerint munkaszüneti napon is)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 19.108.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/65
Közzététel dátuma: 2020.04.01.
Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Alverad Technology Focus Korlátolt Felelősségű Társaság
Jelen közbeszerzési eljárás célja a NAVASZ projektben fejlesztett többrétegű webes alkalmazások IT biztonsági tesztelési feladatainak ellátásához tapasztalt szakértői támogatás beszerzése.
A tesztelésre kijelölt szakrendszerek száma 15 db.
Feladat: Kijelölt szakrendszer vagy rendszer elem sérülékenység vizsgálata
Darabszám: 15
Egy kijelölt szakrendszer vagy rendszer elem sérülékenység vizsgálata tervezett, az egyéb fejlesztési és tesztelési tevékenységekkel összehangolt, megfelelő sorrendben végrehajtott szakértői feladatok összességét jelenti.
Opciós mennyiség: A tesztelésre kijelölt szakrendszerek száma 4 db.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 13.750.015,- Ft
Lásd bővebben

Média és kommunikációs szolgáltatások beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/66
Közzététel dátuma: 2020.04.02.
Ajánlatkérő: Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány
Nyertes ajánlattevő: New Land Media Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság;LOUNGE DESIGN Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Vállalkozási keretszerződés a „30 éve szabadon” emlékévhez és a KKETTK Közalapítvány tevékenységéhez kapcsolódó megyei-, országos napilapok, heti, kétheti és havi lapok, közterületi hirdetési felületek és on-line hirdetési felületeken való megjelenésekre és kapcsolódó szolgáltatásokra.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 500.000.000,- Ft
Lásd bővebben

HelpDesk és ServiceDesk szolgáltatás biztosítsa
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/66
Közzététel dátuma: 2020.04.02.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság Paks II. Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: 4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság;Humansoft Szerviz Korlátolt Felelőségű Társaság
HelpDesk és ServiceDesk szolgáltatás biztosítsa, valamint desktop migrációs projekt lebonyolítása Paks II. Zrt. részére, amely biztosítja a munkavállalók számára az IT szolgáltatások szerződésben előírt rendelkezésre állását. Desktop migrációs projekt végrehajtása során a jelenleg külső szolgáltatótól igénybe vett desktop szolgáltatások elindítása a Megrendelő saját eszközein, a rendelkezésre álló keretösszeg kimerüléséig.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 383.398.730,- Ft
Lásd bővebben

Neptun rendszer keretszerződések megújítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/67
Közzététel dátuma: 2020.04.03.
Ajánlatkérő: Semmelweis Egyetem
Nyertes ajánlattevő: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 138.720.000,- Ft
Lásd bővebben

Elektronikus joganyag nyilvántartó rendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/67
Közzététel dátuma: 2020.04.03.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Nyertes ajánlattevő: Wolters Kluwer Hungary Kft.
Elektronikus joganyag nyilvántartó rendszer (1 db) beszerzése, telepítése és kapcsolódó szolgáltatások beszerzése, mely biztosítja az alábbiakat:
1. A NAV belső informatikai hálózatához csatlakozó munkaállomásokon a joganyagok elérését.
1.1. Adott telephelyen belüli kliensek kiszolgálására, olyan szerverekre, amelyek a kliensekkel azonos LAN-on vannak korlátlan számú konkurens felhasználóra. (nem WEB-es kliensekkel)
1.2. A belső hálózaton a központi szerver(ek) felé alacsony sávszélességgel csatlakozó munkaállomások kiszolgálására WEB browser alapú kliensekkel 800+20 % konkurens felhasználóra.
1.3. Állandó hálózati kapcsolattal nem rendelkező mobil munkaállomások (laptopok) esetén a joganyagok elérését 2500 darab laptopra 100 telepítőmédiával.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 108.696.000,- Ft
Lásd bővebben

1 db MATLAB Egyetemi Campus licensz a BME részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/67
Közzététel dátuma: 2020.04.03.
Ajánlatkérő: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Nyertes ajánlattevő: Gamax Laboratory Solutions Kft.
Határidős Adásvételi Szerződés “1 db MATLAB Egyetemi Campus licensz és Opcionálisan lehívható 1 db MATLAB Grader kiegészítő rendszer a BME részére”
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 95.889.000,- Ft
Lásd bővebben

ESB komponens IBM Integration Bus szoftverkövetés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/67
Közzététel dátuma: 2020.04.03.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: Inter-Computer-Informatika Számítástechnikai és Kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 32.030.440,- Ft
Lásd bővebben

MTVA – EVS rendszertámogatás 2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/67
Közzététel dátuma: 2020.04.03.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Rexfilm Broadcast és Kommunikációs Rendszerek Kft.
Szolgáltatási szerződés „az MTVA meglévő EVS rendszer támogatásának meghosszabbítása 2020″ tárgyában
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 22.153.650,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Licencek beszerzése 2 részben
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/63
Közzététel dátuma: 2020.03.30.
Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
1. Elnevezés: Rendvédelmi Fejl. Ágazat részére licencek besz.
Software Update License & Support – Oracle Database Enterprise Edition – Named User Plus Perpetual: 100
Software Update License & Support – Oracle Database Standard Edition – Processor Perpetual: 3
Software Update License & Support – Oracle Partitioning – Named User Plus Perpetual: 100
2. Projektből nem finanszírozható licencek beszerzése
Az eljárás eredménye
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
1. rész (Rendvédelmi Fejl. Ágazat részére licencek beszerzése)
ajánlattevő: TIGRA Kft. (1145 Budapest, Törökőr utca 2.); 12218778-2-42
A közbeszerzési eljárás 1. része (Rendvédelmi Fejl. Ágazat részére licencek beszerzése) a Kbt. 75. § (2) bekezdés a) pontja szerint eredménytelen, mert Ajánlatkérő a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné vált vagy a szerződéstől való elállásnak vagy a szerződés felmondásának lenne helye [53. § (4)-(6) bekezdés].
2. rész (Projektből nem finanszírozható licencek beszerzése)
ajánlattevőt: Wolters Kluwer Hungary Kft. (1117 Budapest, Budafoki út 187-189., A. épület, III. emelet); 12643228-2-43
A közbeszerzési eljárás 2. része (Projektből nem finanszírozható licencek beszerzése) a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontja szerint eredménytelen, mert kizárólag érvénytelen ajánlatot nyújtottak be.
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése EFOP projekthez
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/66
Közzététel dátuma: 2020.04.02.
Ajánlatkérő: Békés Megyei Könyvtár
Informatikai eszközök beszerzése a műszaki leírásban meghatározott paraméterekkel, digitális labor kialakításához.
Az eljárás eredménye
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Az eljárás a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján eredménytelen tekintettel arra, hogy a kizárólag érvénytelen ajánlatot nyújtottak be.
Lásd bővebben

Tájékoztatás RF visszavonásáról
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/67
Közzététel dátuma: 2020.04.03.
Ajánlatkérő: BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Keretmegállapodás alapján “Jegy- és bérletkiadó automata hálózat üzemeltetése és továbbfejlesztése”
Az jánlatkérő egyedi igénye alapján 372 db közösségi közlekedési jegy- és bérlet automata (TVM) üzemeltetése; új teljes funkcionalitású, valamint csak bankkártyás fizetési lehetőséggel rendelkező közösségi közlekedési jegy- és bérletkiadó automata (TVM) gyártása, szállítása és üzembe helyezése; meglévő közösségi közlekedési jegy- és bérletkiadó automata (TVM) áthelyezése másik helyszínre; közösségi közlekedési jegy- és bérletkiadó automata (TVM) hálózat hardver és szoftver (terminál vagy központi vezérlő szoftver logikai módosítása) fejlesztése.
Az eljárás eredménye
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
A járványügyi vészhelyzetben az ajánlatkérő által biztosított tömegközlekedési közszolgáltatás használata olyan jelentős mértékben lecsökkent, hogy az ajánlatkérő menetdíjbevételeinek csökkenése a veszélyhelyzet kihirdetését követő második héten az előző év azonos időszakához viszonyítva közel 80%-ot ért el, amely azt jelenti, hogy a bevételek összességében – a veszélyhelyzet fennállásának időtartamától függően – tízmilliárd forint összeget meghaladó mértékben csökkenhetnek. Ez a veszteség csak többszöröződni fog a kijárási tilalom várható elrendelése miatt. Másrészt Magyarország Kormánya a vészhelyzetre tekintettel új költségvetési törvényt fog megalkotni, amely alapján ezen okból is jelentős mértékben csökkenni fognak a BKK rendelkezésére álló források.

A BKK a folyamatos jelentős mértékű vesztesége és az új csökkentett mértékű költségvetésének szükségessége miatt képtelenné vált a részvételi felhívás II.2.7 pontjában megjelölt 45 hónap időtartamú szerződés megkötésére kötelezettséget vállalni. A szerződéses időtartam csökkentése pedig a közbeszerzési dokumentumok olyan jelentőségű módosítását tenné szükségessé, amely módosítás a Kbt. 55. § (6) bekezdésébe ütközne.
A beszerzés tárgyát képező szolgáltatás – számos személyes kontaktust igénylő – átadás-átvétele a járvány miatt várhatóan nem valósítható meg a részvételi dokumentáció részét képező szerződéstervezet 2.2 pontjában írott határidőig, ami a budapesti tömegközlekedési közszolgáltatás folyamatos, jogszerű igénybevételének biztosíthatóságát és a BKK menetdíjbevételeinek beszedhetőségét veszélyezteti.
Lásd bővebben

Szakirodalom

A McKinsey ajánlása vállalati válságkezelő idegközpontokra

„Múlt heti hírlevelünkben bemutattuk a McKinsey globális tanácsadó cég ajánlását olyan kormányzati „idegközpontokra”, amelyek hatékony válaszokat képesek adni a kormányzat szintjén a koronavírus-járvány jelentette fenyegetésre. Ezzel párhuzamosan jelent meg a McKinsey útmutatója vállalatok számára, hasonló céllal és működési logikával jellemezhető vállalati válságkezelő idegközpontokra (Responding to coronavirus: The minimum viable nerve center). Mint a szerzők kifejtik: a vállalatoknak olyan, a felsővezetés által koordinált válaszokat kell adnia a koronavírus-járvány kihívásaira, amelyek kialakításában a bevont szakértők és szervezeti vezetők megfelelő autonómiával rendelkeznek kreatív és pragmatikus megoldások alkalmazására.

A COVID-19 járvány a mély humanitárius válsághelyzet mellett a globális gazdaságot is súlyosan érinti, ami az üzleti élet vezetőit is olyan összetett kihívások elé állítja, amelyek kezelésében nem támaszkodhatnak precedensként korábbi gyakorlatokra. A gyorsan változó helyzetben a megszokott és ismert gyógymódok hatástalanok maradhatnak, mivel mire azok megszületnek, a körülmények már megváltoztak – a járvány méretét, sebességét és hatását tekintve is intenzívebbé vált. A McKinsey cégvezetők széles körével tanácskozva fejlesztette ki azt a megközelítését, amely időszerű és hatékony válaszadásra teszi képessé a vállalatokat, idegközpontnak nevezett, rugalmas struktúrájú szervezetbe integrálva a szükséges vezetői gyakorlatot és szervezeti képességeket. A cél az, hogy az idegközpontok az eseményekre való reagálás helyett jó esélyt teremtsenek a nem kívánt események megelőzésére.

Az integrált idegközpontok nem valamiféle formális, sablonos csodaszerek, hanem a hatékony koordinációt teszik lehetővé a válságra adott szervezeti válaszokban. Ennek során a vezetőket és szakértőket vállalati szintű hatáskörrel ruházza fel, lehetővé téve a megközelítések gyors tesztelését, a hatékony megoldások megőrzését és elmélyítését, a környezet gyors változása előtt haladva.
A szerzők szerint a hagyományos válság-menedzsment kudarcai négy lehetséges okra vezethetők vissza: a felismerés, a döntés, a tervezés és a megvalósítás hiányosságaira, hibáira.

  • A válság nem megfelelő felismerése. A vállalatok jellemzően optimistán elfogultak a válság mélységével, kiterjedésével és sebességével kapcsolatban, ami hamis reményekhez és téves értékelésekhez vezet, tovább súlyosbítva a válság hatását, időt és erőforrást tékozolva.
  • A döntéshozatal gyengeségei. A rossz döntéseknek sok oka lehet: hiányos információk, halogatás, vagy éppen az, hogy az új és ismeretlen helyzetet analóg módon feleltetik meg múltbeli tapasztalatokkal, mintegy mintát keresve, ám ez komoly bukásokhoz vezethet. A csoportgondolkodás korlátai és a politikai nyomás szintén félreviheti a döntéshozatalt, ahogy az is, hogy a szükséges döntések a cég vagy vezetőinek hírnevét kockáztatják. De viszonylag kis, technikainak tűnő hibák is katasztrofális következményekhez vezetnek.
  • A megoldás tervezésének korlátozottsága. A legtöbb válságnak egyszerre több oka is van, amelyek kezelése okonként testreszabott megoldást igényel, akár újonnan feltaláltakról, akár más területről importáltakról van szó. A válaszadó központok nem engedhetik meg maguknak, hogy a tervezés nem megfelelő szintje szorítsa korlátok közé őket. Az azonnal szükséges technikai megoldások közül kiemelkedik a pontos diagnózis és a hatékony tesztelés fontossága.
  • Megvalósítási hibák. A válságkezelés gyakorlatában állandó kockázatot jelentenek a kivitelezés hibái, hiányosságai. Ezek közül sokszor egy kisebb hiba is súlyos károkat okozhat a legjobban kigondolt tervek végrehajtásában is. Ebben közrejátszhat az indokolatlan lojalitás is olyan vezetőkhöz, akik „operatív függőségben” szenvednek: ilyen esetben a probléma gyökerének azonosítása helyett toldozgatással-foltozgatással próbálják meg fenntartani a téves válaszadást. Egy megbízható és jó ítélőképességű vezető jelenléte, valamint a cselekvésre, akár rögtönzésre adott szabadsága képes lehet minimalizálni a megvalósítás csúszását és hibáit.

A McKinsey által javasolt idegközpontok a fenti problémák megoldására hivatottak, egy nagy válság súlyos nyomása közepette is. A COVID-19 válság vállalati szintű kezelésére javasolt modellben öt munkacsoport van, amelyek mindegyike önálló felelősséggel bír a hozzá rendelt munkafolyamatokban. A modell agilis struktúrát valósít meg egy integrációs munkacsoport koordinálásával, elegendő autonómiát hagyva ugyanakkor a többi munkacsoport vezetőjének is a szűk keresztmetszetek feloldásában és a válaszadás folytonosságának biztosításában. A munkacsoportok a következők:

  • Integrációs munkacsoport. Az idegközpont szervezetének koordináló központjaként felelős az általános irányvonalért, az érvényes álláspont kizárólagos forrásaként, kétoldalú információs csatornák fenntartásával a többi munkacsoport felé. Vezetője a vállalat felsővezetéséből kerül ki (C-suite leader), bevonva résztvevőként járványügyi szakembert, projekt-koordinátort és forgatókönyv-tervező elemzőt is.
  • Munkaerő-védelmi munkacsoport. A legtöbb szervezetben a megszokott gyakorlat nem tartható fenn a járvány kitörését követően, ezért szükség van olyan terv kidolgozására, amely a munkavállalókat a konzervatív szemléletű egészségi és biztonsági irányvonalakkal összhangban támogatja. A tervnek elegendően rugalmasnak kell lennie a szükséges szakpolitikai alkalmazkodásban, amiben hasznos lehet más hasonló méretű szervezetek intézkedéseinek összehasonlító elemzése. A valódi segítséget jelentő munkavédelem világos és egyszerű nyelvezettel írja le a WHO és más egészségügyi szervezetek ajánlásai alapján a szükséges teendőket, elegendő önállóságot biztosítva a középvezetőknek is ahhoz, hogy megbirkózzanak a gyorsan változó körülményekkel. A kétirányú kommunikáció biztosítása itt is kulcsfontosságú. A munkacsoportot a HR-igazgató vezeti, és részt vesznek benne a biztonsági, jogi és belső kommunikációs egységek képviselői, valamint más személyügyi és érdekvédelmi vezetők is.
  • Az ellátási láncot stabilizáló munkacsoport. A vállalatoknak szükséges meghatározniuk ellátási láncuk kitettségének mértékét és annak várható időtartamát azon területeken, ahol a járvány közösségi terjedése tapasztalható, valamint az ezen láncokhoz kapcsolódó készlet-szintet. A legtöbb vállalatnak most az azonnali stabilizációra és áthidaló stratégiákat kell fókuszálnia. Terveket kell kidolgozniuk azon termékek gyártásának ellátásához, amelyek keresletében nagy kilengések lehetnek. Hosszabb távon pedig szükségük van ellátás-stabilitási stratégiára is, a kereslet-tervezés frissítésével, a hálózatok optimalizálásával és új szállítók azonosításával. A munkacsoportot a beszerzési igazgató vezeti, tagjai más beszerzési vezetők, ellátási lánc elemzők, regionális ellátási lánc menedzserek és a logisztikai igazgató.
  • Az ügyfél-elkötelezettséget fenntartó munkacsoport. A romboló folyamatok közepette is sikeresen navigáló vállalatok sikerüket annak is köszönhetik, hogy befektetnek alap-ügyfélkörük megtartásába, előre vetítve azok várható igényeit és akcióikat. Ilyen például napjainkban az online vásárlás irányába történő drámai mértékű eltolódás, ami miatt a vállalatoknak a korábbiaknál többet kell beruházniuk online csatornáik fejlesztésébe, beleértve az eladott áruk minőségének és szállításának biztosítását is. Figyelembe kell venni azt is, hogy a megváltozott vásárlói preferenciák a járványveszély elmúltával is fennmaradhatnak, és ez esetben nem lesz már visszatérés a korábbi mintákhoz. A munkacsoportot az értékesítési és marketing igazgató vezeti, bevonva pénzügyi elemzőt, az ügyfélkommunikációért és vásárlói ösztönzőkért felelős vezetőket és a termékkészlet-felelősöket (SKU) is.
  • Pénzügyi stressz-teszt munkacsoport. A vállalatoknak szükségük van arra, hogy saját környezetükre szabott üzleti forgatókönyveket fejlesszenek ki. A szakértők ehhez olyan analitikai módszereket használnak, amelyek meghatározzák azon kritikus változók értékeit, amelyek jelentősen befolyásolják a bevételeket és a költségeket. A vállalatoknak modellezniük kell pénzügyi folyamataik alakulását minden egyes forgatókönyvre, azonosítva azokat a kiváltó okokat, amelyek jelentősen ronthatják a likviditást, és minden ilyen kiváltó okra meg kell határozniuk a stabilizáló lépéseket. Ilyen lépések lehetnek a követelések és tartozások optimalizálása, költségcsökkentő intézkedések, tulajdon-értékesítések vagy éppen felvásárlások. A munkacsoportot a pénzügyi igazgató vezeti, és részt vesz benne a stratégiai vagy üzletfejlesztési terület vezetője, a főpénztáros, a jogi terület képviselője és pénzügyi elemzők.

A szerzők szerint az ilyen idegközpontok tervezésénél gyakori buktató azok szükségtelen bonyolultsága, aminek elkerülésére jó megoldás a minimális méretű életképes szervezet létrehozásának megcélzása (ezt emeli ki az útmutató címe is). A személyi állományt gyorsan kell felépíteni, világosan meghatározott szerepkörökkel, felelősséggel és elszámoltathatósággal. A rugalmasság kiemelt alapelv, csakúgy, mint a vezetők megfelelő jogkörrel felruházása a szükséges döntésekhez. Végül a szerzők kiemelik a kulturális kihívások jelentőségét is. A nagyvállalatok normál üzleti környezetben utasításokra és ellenőrzésre alapuló szervezeti rendben dolgoznak. A piramis-szerű hierarchikus működés ugyanakkor csak akkor hatékony, ha a körülmények és a kibocsátások előreláthatóak. Válság-környezetben ugyanakkor a rutinszerű működés akadályozhatja a szükséges kreativitást és rugalmasságot. Ezért is szükséges a maihoz hasonló válsághelyzetekben a vezetési és szervezeti képességeket a vázolt, gyorsan cselekvő és integrált idegközpontokba szervezni.”

Forrás:
Responding to coronavirus: The minimum viable nerve center; Mihir Mysore, Ophelia Usher; McKinsey Insights; 2020. március
(PDF)
Lásd még: A McKinsey ajánlása válságkezelő kormányzati idegközpontokra; eGov Hírlevél; 2020. március 30.

Megjelent a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság beszámolója a 2019. évi tevékenységérő

„…A NAIH elnökeként és régi egyetemi oktatóként 2019-ben nagy hangsúlyt fektettem az adatvédelmi és információszabadsággal kapcsolatos ismeretek oktatására, azoknak az egyetemi képzésben való meghonosítására. Sajnos (hozzáteszem: erőfeszítéseink ellenére) a közoktatásban és a felsőoktatási alapképzésben az információs jogokkal kapcsolatos ismeretekre méltatlanul kevés figyelem esik – annak ellenére, hogy a digitális korban a magánszféra védelmére már a kiskorú felhasználókat is komolyan kellene nevelni! Ugyanakkor az egyetemi szakképzések területén óriási a piaci igény és kereslet az uniós adatvédelmi ismeretek megszerzésére és elmélyítésére.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2019-ben indított Európai uniós adatvédelmi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szakon a cél „olyan adatvédelmi szaktanácsadók képzése, akik alkalmazni tudják a GDPR rendelkezéseit az új, az EGT területén elvárt adatvédelmi szabályrendszer ismeretén keresztül.”A képzéseken zömében jogász végzettségű hallgatók vesznek részt (ügyvédek, bírók, köztisztviselők). Sokan a közigazgatásban dolgoznak, de rendvédelmi szervektől, a honvédségtől vagy akár a piaci szférából is érkeznek. A közös bennük, hogy mindennapi munkájuk során szükségük van az információs jogokkal kapcsolatos joganyag alkalmazására, értelmezésére. Az ehhez szükséges tudás átadását elsősorban a NAIH szakértői biztosítják.Szintén hasonló célt szolgált a 2019-ben első ízben elektronikus úton lebonyolított adatvédelmi tisztviselők 2019. évi konferenciája, mely egy előzetes igényfelmérés eredményét figyelembe véve videóra vett előadások formájában közvetíti és osztja meg a NAIH szakmai ismereteit és tapasztalatait a szakmai közönséggel és a nyilvánossággal.

Az információszabadság területén 2019-ben is igyekeztünk olyan területeket „felderíteni”, átfogó tájékoztatást adni, ahol szükség van a felügyeleti szerv iránymutatására. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő alkotmányos alapjog szabályozási rendszere – a közérdekből nyilvános személyes adat fogalmának bevezetése óta – Magyarországon tulajdonképpen hosszú idő óta változatlan (ami természetesen nem azt jelenti, hogy a jogalkalmazás ne küzdene folyamatosan különféle régi-új problémákkal). Több évtizedes tapasztalataim alapján állítom, hogy valójában másfajta megközelítést igényel a közhatalom gyakorlásának nyilvánossága és a közpénzekkel való gazdálkodás nyilvánossága – ezekről a kérdésekről pedig tudományos igényű viták keretében lehetne és kellene értekezni.Szintén új helyzetet teremt mindkét információs jog tekintetében a megvalósult digitális környezet és az ezzel kapcsolatos kihívások köre, hiszen itt az adatkezelések minősége, gyorsasága, mennyisége bizony feszegeti a régi elvek kereteit. Elég, ha a közérdekű adatok kereshetőségének és elérhetőségének megkönnyítésére gondolunk, mely – optimális esetben – akár néhány másodpercre szűkíti azt a munkaidőt, ami papíralapú akták százainak átnézésével napokba vagy hetekbe tellett. A rendelkezésre álló digitális eszközöket és megoldásokat pedig az alkotmányos alapjogok szolgálatába kellene állítani – minél teljesebb és magától értetődő módon!…”

Forrás:
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2019. évi tevékenységéről készült beszámolója; Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság; 2020 (PDF)

Az új koronavírus okozta járvány kezelése Kínában

„Az új koronavírus a Kínai Népköztársaságból indult el, ezért az ország rendelkezik a legtöbb tapasztalattal a vírus okozta járvány kezelésével kapcsolatban. A betegség elterjedése felkészületlenül érte Kínát, ezért a hatóságok az első időszakban rengeteg hibát követtek el, a megoldások csak menet közben alakultak ki. A járvány első hullámát a kínaiak 2020. január végétől kezdődően már megfelelő hatékonysággal kezelték, intézkedéseik számos tanulsággal szolgálhatnak más országok számára. Ugyanakkor a módszereik egy része a sajátos kínai kultúra és politikai berendezkedés miatt nem vehető át.

A kínai hozzáállás legfőbb sajátossága a holisztikus szemlélet volt: a járványt nem egyfajta módon igyekeztek megfékezni, hanem a legkülönbözőbb orvosi, járványügyi, rendészeti, jogi, kommunikációs, technikai és politikai eszközök összehangolt alkalmazásával, minden elemre nagy hangsúlyt fektetve. Miközben az országos vezetés biztosította a koordinációt és az erőforrásokat, a konkrét intézkedésekről a döntéseket helyi szinteken hozták meg, az adott körülményekhez és járványügyi helyzethez alkalmazkodva. Jelenleg a korlátozások fokozatos és rendkívül óvatos feloldása zajlik, a helyzetet folyamatosan monitorozzák, s csak akkor lépnek tovább az enyhítésekben, ha a kockázatot vállalhatónak tartják.”

Forrás:
Az új koronavírus okozta járvány kezelése Kínában; Salát Gergely; Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI), Elemzések E-2020/34; ISSN 2416-0148; 2020
(PDF)
(A szerző a PPKE BTK Kínai Tanszék egyetemi docense.)

Törvények, rendeletek

Kormányhatározat Palkovics László kormánybiztosi kinevezéséről és feladatairól

„1. A Kormány a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 12. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva dr. Palkovics Lászlót 2020. április 1. napjától 2022. március 31. napjáig
a) a debreceni autóipari központ, illetve környezete gazdasági, oktatási és kulturális fenntartható fejlődéséért,
valamint
b) az autó-motorsport fejlesztéséért és a közlekedésbiztonság kiemelt kezeléséért felelős kormánybiztossá (a továbbiakban: kormánybiztos) nevezi ki.

2. A kormánybiztos az 1. pont a) alpontja szerinti feladatkörében koordinálja
a) a debreceni autóipari központ (a továbbiakban: központ) és térsége közlekedési és egyéb infrastruktúrájának, valamint közszolgáltatásainak fejlesztését,
b) a központ és térsége tudásfejlesztési koncepciójának megalkotását, és javaslatot tesz az ehhez kapcsolódó szervezeti és tartalmi intézkedésekre, különös tekintettel a Debreceni Egyetem műszaki képzési profiljára, valamint a szakképzés fejlesztésére,
c) a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata által megalkotott fejlesztési koncepció megvalósításának kormányzati támogatását,
d) a debreceni innovációs és tudományos környezet, illetve science park koncepciójának kidolgozását és megvalósítását,
e) a központ gazdasági környezetének fejlesztését elősegítő határon túli, valamint nemzetközi kapcsolatok élénkítését,
f) az Északkelet-Magyarország nemzeti, gazdasági és kulturális övezete fejlesztési programjának kidolgozását és végrehajtását.

3. A kormánybiztos az 1. pont b) alpontja szerinti feladatkörében
a) koordinálja az autó-motorsportot érintő kormányzati döntések, fejlesztések előkészítését,
b) koordinálja a magyarországi MotoGP-futam megrendezéséhez kapcsolódó feladatokat, fejlesztéseket és a MotoGP-versenypálya későbbi hasznosításával kapcsolatos kormányzati szintű tevékenységet,
c) koordinálja a hazai autó-motorsport országos üzleti modellje koncepciójának kialakításával kapcsolatos feladatokat, azok Kormány elé terjesztése érdekében,
d) koordinálja a Magyarországon korábban még meg nem rendezett, de a vonatkozó előírások alapján egyébként megrendezhető versenyek megtartásához szükséges előkészítő feladatokat, lefolytatja az ezekkel kapcsolatos tárgyalásokat,
e) koordinálja az autó-motorsporttal, illetve az egyes kapcsolódó közlekedésbiztonsági kérdésekkel kapcsolatos jogszabályi felülvizsgálatokat, deregulációs törekvéseket,
f) részt vesz a feladataihoz kapcsolódóan az érintett beruházások szempontjából releváns állami szakemberképzéssel összefüggő kormányzati koordinációs tevékenységben,
g) az érintett miniszterekkel együttműködve összehangolja az autó-motorsport hazai működésében, fejlesztéseiben részt vevő állami részesedéssel működő gazdasági társaságok szakmai tevékenységét.

4. A kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök irányítja.

5. A kormánybiztos tevékenységét titkárság nem segíti.

6. A kormánybiztos e tevékenységére tekintettel díjazásra, juttatásra nem jogosult.

7. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

8. Hatályát veszti a debreceni autóipari központ, illetve környezete gazdasági, oktatási és kulturális fenntartható fejlődéséért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól szóló 1465/2018. (IX. 25.) Korm. határozat.”

Forrás:
A Kormány 1137/2020. (IV. 3.) Korm. határozata a debreceni autóipari központ, illetve környezete gazdasági, oktatási és kulturális fenntartható fejlődéséért, valamint az autó-motorsport fejlesztéséért és a közlekedésbiztonság kiemelt kezeléséért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól; Magyar Közlöny; 2020. évi 63. szám; 2020. április 3.; 1784. o. (PDF)