Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2020. április 5-április 10.
Tárgyszavak: koronavírus-járvány, Magyarország, rendkívüli intézkedések, veszélyhelyzet
Közigazgatási innováció a járvány okozta válságon innen és túl
Tárgyszavak: Ausztrália, innovatív közigazgatási szervezetek, koronavírus-járvány, közigazgatás-tudomány, közigazgatási innováció, közigazgatási innovációs kultúra, közmenedzsment, menedzsment-tudomány, Observatory of Public Sector Innovation (OPSI), OECD, szervezés- és vezetéstudomány

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Minek nevezzelek? – A közel 80.000 földrajzi nevet tartalmazó digitális Földrajzinév-tár adatbázis rejtelmei
Tárgyszavak: adatpolitika, digitális kormányzati szolgáltatások, digitális térképészet, digitális történelem, Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI), közadatok, közigazgatási nyilvántartások, kulturális örökség digitalizálása, Lechner Tudásközpont Területi Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft., Magyarország, Magyarország Földrajzinév-tára, térinformatika

Információ röviden

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. április 6-április 9.
Tárgyszavak: digitális gazdaság, digitális kormányzati közbeszerzések, közbeszerzések, Magyarország

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2020. április 5-április 10.

92/2020. (IV. 6.) Korm. rendelet a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 66. szám; 2020. április 6.; 1814-1819. o. (PDF)

93/2020. (IV. 6.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során alkalmazandó egyes adatkezelési és közlekedési tárgyú szabályokról szóló Korm. rendelet
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 66. szám; 2020. április 6.; 1820. o. (PDF)

95/2020. (IV. 9.) Korm. rendelet a kijárási korlátozás meghosszabbításáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 69. szám; 2020. április 9.; 1878-1879. o. (PDF)

96/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a veszélyhelyzet okán felvehető hallgatói hitelről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 71. szám; 2020. április 10.; 1920-1921. o. (PDF)

97/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről szóló 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 71. szám; 2020. április 10.; 1921-1922. o. (PDF)

98/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet egyes fejlesztéspolitikai tárgyú kormányrendeletek egyes rendelkezéseinek veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 71. szám; 2020. április 10.; 1922-1925. o. (PDF)

99/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet egyes gyógyszerek veszélyhelyzet idején történő alkalmazásának szabályairól
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 71. szám; 2020. április 10.; 1925-1926. o. (PDF)

100/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet az egészségügyi oxigénnel kapcsolatosan a veszélyhelyzet idején alkalmazandó szabályokról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 71. szám; 2020. április 10.; 1926. o. (PDF)

101/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során teendő egyes, a felsőoktatási intézményeket és a hallgatókat érintő intézkedésekről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 71. szám; 2020. április 10.; 1927-1930. o. (PDF)

102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 71. szám; 2020. április 10.; 1931-1939. o. (PDF)

103/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején megvalósuló foglalkoztatásának a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 71. szám; 2020. április 10.; 1939-1942. o. (PDF)

104/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet munkajogi szabályainak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő kiegészítéséről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 71. szám; 2020. április 10.; 1942-1943. o. (PDF)

105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 71. szám; 2020. április 10.; 1943-1946. o. (PDF)

14/2020. (IV. 10.) AM rendelet a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukcióhoz nyújtott teljes körű csekély összegű támogatásról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 71. szám; 2020. április 10.; 1947-1951. o. (PDF)

A Kormány 107/2020. (IV. 10.) Korm. rendelete a 2014–2020 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 72. szám; 2020. április 10.; 1954-1955. o. (PDF)

Közigazgatási innováció a járvány okozta válságon innen és túl

„A koronavírus-járvány nem várt lendület adott a közigazgatási innovációnak – olyan új helyzetet idézett elő, amelyben a régi rutinok egyszerűen nem, vagy nem eléggé hatékonyan működnek, és égető szükség lett újszerű megoldásokra. Sok mindenre, ami korábban elképzelhetetlen lett volna a működésben, most hirtelen erős igény keletkezett. Mint arra az OECD közszolgálati innovációval foglalkozó műhelyének (Observatory of Public Sector Innovation, OPSI) oldalán megjelent szakcikk (Innovative organisations: how do you get there?) is rámutat: a kormányzatok immár készek az innovatív válaszadásra, külső partnerekkel együttműködve dolgoznak ki újszerű megoldásokat, amire a legnyomósabb okok egyike, az emberi élet védelme jelenti a fő hajtóerőt.

Mint a szerző rámutat: sokadszor igazolódott be, hogy a kormányzatok válsághelyzetben – megfelelő politikai akarat birtokában – szokatlanul innovatívak tudnak lenni. Ennek oka, hogy az innovációt alapvetően meghatározó tényezők válsághelyzetben még nagyobb nyomatékot kapnak. Az innováció annál könnyebben megy és annál messzebbre jut el (és ez különösen igaz a bürokratikus rendszerekre, a maguk „beépített”, innovációt hátráltató alapjellemzőivel), ha teljesülnek a következők:

a változás szükségessége mindent felülíró üzenetté válik;

a meglévő gyakorlatok jól láthatóan elégtelennek bizonyulnak;

az újszerű gondolkodás és munkavégzés befektetést, támogatást és erősítést kap;

az érdekeltek részéről erős elvárások vannak az újszerű válaszok szükségességére nézve, és arra, hogy ezek a normál működés részévé váljanak.

Ezzel együtt sem engedhetjük meg magunknak, hogy egyedül a válsághelyzet vagy más rendkívüli körülmény legyen az innováció hajtóereje. A válságok ugyanis gyakran váratlanul törnek elő, ugyanakkor gyors és hatékony választ igényelnek. Márpedig nagyobb eséllyel birkózunk meg rendkívüli helyzetekkel, ha olyan intézkedéseket kell tennünk, amelyekben korábban már gyakorlatot szereztünk. A válsághelyzet könnyen vezethet rá politikai vezetőket új megoldások kezdeményezésére, ez azonban nem jelenti azt, hogy a közszféra képes is ezeket megfelelően megvalósítani. A válság biztosíthatja az ösztönzőket, akár a forrásokat is, de aligha biztosítja azt az időt és törődést, ami a széleskörű változások alkalmazásához és teszteléséhez szükséges. Éppen ezért a szervezeteknek és az ott dolgozóknak nyugalmas időkben kell „innovációs izmokat” növeszteniük. Az innováció tanulást, tesztelést és tapasztalat-gyűjtést is jelent, nem csupán a megoldások kidolgozását és leszállítását. Ahhoz, hogy az innovációs folyamat gördülékeny legyen, ki kell építeni képességeket a gondolkodás megváltoztatásához, a többirányú gondolkodáshoz, a különböző módszertanok alkalmazásához, valamint a bizalom erősítéséhez olyan dolgok kipróbálásához is, amelyek esetleg kudarchoz vezetnek. Mindent összevetve: jobb és felelősebb megoldást jelent, ha a válság kezelésekor az innovációs kapacitások már készen vannak és szükség esetén rendelkezésre állnak. A jó kormányzás számára ezért a közigazgatási innovációs kapacitások kiépítése nem az a kategória, ami jó, ha van, hanem alapvető kötelezettség.

Ésszerű figyelemmel követni azokat a szervezeteket, amelyek már eddig is demonstrálták, hogy az innováció nem csak a rendkívüli helyzetekre adott válaszok kedvéért jelenik meg, hanem ettől függetlenül is fenntartható, konzisztens és megvalósítható megközelítést vittek át a gyakorlatba. Az OPSI-nak ezért célja az ilyen szervezetek mélyreható tanulmányozása annak érdekében, hogy betekintést, tapasztalatokat, tanulságokat lehessen összegyűjteni és elemezni egy szigorú, de saját adottságokhoz jól adaptálható útmutató elkészítéséhez.

A kutatómunkához jó kezdetet jelent az OPSI nemrég megjelent esettanulmánya az ausztrál szellemi tulajdoni ügynökségről (IP Australia), az ott folyó innováció-fejlesztő munkáról. Az IP Australia számos olyan jellemzővel bír, ami miatt alkalmas jó példaként történő bemutatásra:

innovatív projektjeiért és kezdeményezéseiért már eddig is számos díjban, elismerésben részesült;

az elmúlt években jelentős digitális átalakuláson ment át, az első olyan hivatalok egyikeként, amely az ügyfélkapcsolatokban is teljes mértékben áttért a digitális műveletekre;

több, világviszonylatban is élenjáró megoldást próbált ki a gyakorlatban;

innovációs tevékenységében is alapkötelezettségei közé tartozik a bizalom fenntartása az érdekeltek körében;

innovációs elkötelezettsége hosszú évek óta fennáll, az időközbeni vezetőváltások ellenére is;

mindezt úgy tette, hogy semmilyen azonnali külső hatás, nyomás vagy válság nem kényszerítette ezt ki – a vezetés egyszerűen felismerte a változás szükségességét és az abban rejlő lehetőségeket.

A jelenlegi és korábbi alkalmazottakkal folytatott interjúk, az OPSI tapasztalatával és keretrendszerével párosítva lehetővé tették egy mélyreható esetleírás első változatának kidolgozását és publikálását (Change is the new black: the innovation journey of IP Australia” An exploration of a public sector organisation seeking to integrate innovation as a core capability). A dokumentum inkább tekinthető egy kutatás kezdő állomásának, mint kicsiszolt végtermékének, de így is fontos megállapításokat lehet megfogalmazni belőle:

Számos olyan tényezőt lehet azonosítani, amelyek fontos szerepet játszanak az innovációban (vezetés, mozgástér és lehetőség az embereknek, elérhető források, tudatosság, a szélesebb ökoszisztéma értékén kezelése), de ezek fontossági sorrendjét nehéz megállapítani.

Az innováció integrálása még kedvező feltételek esetén is bonyolult feladat. Az innovációs képességek fejlesztése folyamatos erőfeszítést igényel.

A különböző innovációs törekvések és projektek irányításának kézben tartása nagymértékben segít a változó környezetből fakadó kihívások megválaszolásában és kezelésében.

Nehézséget jelenthet az adott szervezeten belül az eltérő sebességű változások kezelése, az egyes szervezeti egységek eltérő innovációs tapasztalataiból fakadóan.

Strukturális ellensúlyokat kell felépíteni a fennálló állapotok változatlanságát szolgáló szervezeti tehetetlenséggel szemben, ami kellő nyomást gyakorló erőt biztosíthat az innováció érdekében.

Az innovációnak az emberekre, folyamatokra és szervezetekre vonatkozó vetülete is van.

Az esettanulmány részletesen bemutatja a szervezeten belüli innovációs kezdeményezéseket és azokat a folyamatokat és lépéseket, amelyekkel az ügynökség az innovációt támogatta, támogatja. A szerzők szerint, bár a dokumentum csak előzetes kutatási eredménynek tekinthető, ösztönzést adhat más szervezetek hasonló tevékenységének bemutatására is. Következtetéseket ugyanis egyetlen esettanulmányból nem lehet általános érvénnyel levonni, ehhez további adatokra, információkra van szükség. Ennek érdekében az OPSI legalább nyolc közigazgatási szervezet gyakorlatának mélyreható elemzését tűzte ki célul, amihez várják a bemutatásra érdemes intézmények jelentkezését.”

Forrás:
Innovative organisations: how do you get there?; Alex Roberts; OECD, Observatory of Public Sector Innovation (OPSI); 2020. április 9.
“Change is the new black: the innovation journey of IP Australia”. An exploration of a public sector organisation seeking to integrate innovation as a core capability; OECD, Observatory of Public Sector Innovation (OPSI); 2020. április 9. (PDF)
IP Australia
Lásd még:
COVID-19: Innovative responses update #2; Alex Roberts; OECD, Observatory of Public Sector Innovation (OPSI); 2020. április 9.
COVID-19: Innovative responses update #1; Alex Roberts; OECD, Observatory of Public Sector Innovation (OPSI); 2020. április 1.
Innovation in the Time of Coronavirus; Sam Nutt; OECD, Observatory of Public Sector Innovation (OPSI); 2020. március 20.
Country Studies; OECD, Observatory of Public Sector Innovation (OPSI)
Embracing Innovation in Government. Global Trends 2018; OECD, Observatory of Public Sector Innovation (OPSI); 2018. február (PDF)

Közigazgatás, politika

Magyar Diplomáciai Akadémia – szeptemberben indul a Diplomataképző Program

„Pacsay-Tomassich Orsolya államtitkár és Koltay András rektor a járványhelyzetre tekintettel videókonferencia keretében írta alá a Magyar Diplomáciai Akadémia szeptemberben induló Diplomataképző Programját érintő megállapodást a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) között. A két intézmény szoros együttműködésében megvalósuló képzésre április 15-étől lehet jelentkezni.

A Magyar Diplomáciai Akadémia Diplomataképző Programja széleskörű, versenyképes tudást kínál mindazoknak, akik a magyar diplomáciai karban kívánnak dolgozni, és a magyar nemzeti és gazdasági érdekeket akarják képviselni a világban. A Program célja, hogy a képzést sikeresen teljesítő hallgatók a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársai legyenek.

A Diplomataképző Program szakmai színvonalát a külügyi feladatellátásban jártas, elismert hazai és külföldi szakemberek garantálják. Az egyéves kurzus helyszíne a Ludovika Campus, ahol a felvételt nyert hallgatók a külügyi tevékenység szempontjából fontos szakmai és nyelvi ismereteket sajátíthatnak el a különböző készségfejlesztő kurzusokon és interaktív tematikus tréningeken való részvétel mellett.

A Diplomataképző Program részleteiről és a felvételi folyamatról további információk érhetők el a Magyar Diplomáciai Akadémia honlapján és annak Facebook-oldalán.”

Forrás:
Diplomataképző programot indít a KKM és az NKE; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2020. április 9.
„… április 15-től lehet jelentkezni a Magyar Diplomáciai Akadémiára…” Facebook

Elfogadás előtt a koronavírus-járvány hatásait enyhítő uniós intézkedéscsomag

„Több mint 500 milliárd eurót, az EU27-ek GDP-jének közel 4 százalékát tesz ki az az átfogó intézkedéscsomag, amire csütörtök este majdnem 17 órán át tartó alkudozás után bólintottak rá a tagállamok pénzügyminiszterei, mentőövet kínálva a COVID-19 hatásai ellen az európai munkavállalóknak, üzleti vállalkozásoknak és a tagországoknak.

„Olyan megállapodás ez, ami közelebb visz minket ahhoz a gazdasági válaszhoz, amire Európának szüksége van” – méltatta az alkut Paolo Gentiloni, gazdaságpolitikai biztos, miközben Mario Centeno, az Eurócsoport elnöke bátor és ambiciózus javaslatról beszélt, ami még néhány hete is elképzelhetetlen lett volna.

A csomag most az Európai Tanács elé kerül jóváhagyásra, mielőtt megkezdődhetne annak végrehajtása.

A tagállamok eddig saját hatáskörben együttesen a GDP-jük körülbelül 3 százalékát fordították a COVID-19 járvány miatt szinte teljesen megbénult gazdaságaik felszínen tartására és a GDP 16 százalékát költötték arra, hogy likviditási forrásokat biztosítsanak az üzleti vállalkozásoknak, egyéni vállalkozóknak és magánszemélyeknek.

A kibővített formában (vagyis a nem eurózóna-tagokat is bevonó) ülésező Eurócsoport a nemzetiek után most az uniós szintű válasz elfogadásáért volt felelős, ami elsősorban a leginkább sebezhető tagállamoknak való segítségnyújtást célozta.

A csütörtökön elfogadott intézkedéscsomag 3 védőhálót hoz létre. Az elsőt egy ideiglenes munkahelyvédelmi programon (angol rövidítése SURE) keresztül a munkavállalók számára. A kormányok elfogadták, hogy 25 milliárd euró plusz garanciát vállaljanak az uniós büdzsé részére, aminek felhasználásával az Európai Bizottság körülbelül 100 milliárd euró kedvezményes kamatozású kölcsönt vehet majd fel és igény esetén hozzájárulhat a különböző tagállami részmunkaidős programok költségeihez.

A második védőháló címzettjei a kis- és közepes méretű vállalkozások, továbbá az önfoglalkoztatók. A pénzügyminiszterek üdvözölték az Európai Beruházási Bank (EIB) bejelentését egy 25 milliárd euró összegű páneurópai garanciaalap létrehozására, ami 200 milliárd euró körüli hitelfinanszírozást lesz képes mozgósítani a kkv-k számára.

A csomag harmadik pilléréről folyt a legélesebb vita, amely a legnehezebb helyzetben lévő tagállamokon volt hivatott segíteni. A pénzügyminiszterek végül megegyeztek egy járvány elleni válságalap létrehozásáról, amelynek részeként az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) elővigyázatossági hitelkeretet biztosíthat a rászoruló eurózóna-tagok számára a kérelmező tagállam GDP-jének legfeljebb a 2 százalékáig. Az erre a hitelkeretre fordítható összeg az EU27-ek GDP-jének 2 százaléka, közel 240 milliárd euró lenne.

Amiről a legnagyobb vita folyt: a kedvezményes kölcsön lehívásának végül csak egyetlen feltétele lesz, jelesül az, hogy a kölcsönt a koronavírus-járvány vonatkozásában az egészségüggyel, a gyógyítással és a megelőzéssel kapcsolatos közvetlen és közvetett kormányzati kiadásokra lehet csak fordítani.

Mint Mario Centeno rámutatott, a járványügyi alapból két héttel annak végleges jóváhagyása után már lehet majd igényelni hitelkeretet.

A nem eurózóna tagok számára továbbra is rendelkezésre áll majd erre a célra is az EU-büdzsén belül a fizetésimérleg-javító eszköz.

A három védőháló együttes összege nagyjából 540 milliárd euró lesz.

Ez még nem minden, mert a pénzügyminiszterek ahhoz a pénzügyi alaphoz is leverték a cölöpöket, amelynek az európai gazdaság normális kerékvágásba való visszatérését kell majd elősegítenie, mihelyt feloldják a járvány miatt bevezetett korlátozásokat. Az újraindítási terv célja, hogy ne alakuljanak ki egyenlőtlenségek és még nagyobb különbségek a tagállamok között a válság hatására, amelyek szétfeszíthetnék az eurózónát és az Unió belső piacát.

A pénzügyminiszterek elviekben egyetértettek abban, hogy egy új alapot kell majd létrehozni, ami ideiglenes lesz, célzott és a jelenlegi válság rendkívüli költségeivel összhangban kell, hogy álljon. Az alap felállításának időpontjáról és méretéről a járvány alakulásától függően később döntenek majd, de az állam- és kormányfők elé kerülő jelentés egyértelműen leszögezi, hogy a következő hétéves keretköltségvetésnek központi szerepet kell majd kapnia a gazdaság talpraállításában.

Paolo Gentiloni a sajtótájékoztatón közölte, hogy a Bizottság április végén terjeszti elő módosított keretköltségvetési javaslatát. Ennek részleteiről annyi már tudható (Johannes Hahn költségvetési biztos egy lapinterjúban elmondta), hogy a Bizottság nem az új pénzügyi keret főösszegét kívánja jelentősen megemelni, hanem a tagállamok befizetési plafonját a GNI 1,2 százalékáról átmenetileg, legfeljebb 4 évre 2 százalékra, ami kellő mozgásteret biztosíthat számára kedvezményes kamatozású hitelek felvételéhez és a tagállamok rendelkezésére bocsátásához.

Centeno aláhúzta, hogy egyes tagállamok szerint a gazdasági talpra állás céljait közös adósságkibocsátás (célzás a koronakötvényekre), míg más országok szerint alternatív módszerekkel kellene finanszírozni. Ami előrevetíti a ötvényvita folytatódását.”

Forrás:
Megvan az első európai védőháló a COVID hatásai ellen; Bruxinfo; 2020. április 10.

Újabb pályázatok nyíltak meg a Magyar Falu Programban

„ Önkormányzati tulajdonban lévő utak, hidak építésére, felújítására, valamint járdák építésének és felújításának anyagtámogatására nyújthatják be pályázataikat az 5000 fő, vagy ez alatti állandó lakossal rendelkező helyi önkormányzatok vagy önkormányzati társulások. A két alprogramra összesen 10 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre.

Az önkormányzati tulajdonban lévő utak és hidak építésére, illetve felújítására maximálisan igényelhető támogatási összeg 30 millió forint, míg a teljes alprogramra 9 milliárd forintot biztosít a kormány.

Járdák építésére vagy felújítására elnyerhető legnagyobb támogatási összeg 5 millió forint, a rendelkezésre álló teljes keretösszeg pedig 1 milliárd forint.

A támogatás bel- és külterületi utak felújítására, építésére egyaránt felhasználható. A már meglévő aszfaltburkolatok felújítására, a földutak aszfaltozására vagy murvás úttá alakítására is lehet pályázni, e mellett a települések támogatást igényelhetnek az állami utak mentén fekvő, nem önkormányzati tulajdonban lévő járdák felújítására, illetve építésére is.

Az újonnan megnyíló két pályázati lehetőséggel együtt már öt alprogramra nyújthatják be támogatási igényüket a kistelepülések. Orvosi szolgálati lakásra, orvosi rendelők fejlesztésére és orvosi eszközök beszerzésére összesen 7 milliárd forint áll rendelkezésre.

A Magyar Falu Program fontos célkitűzése a vidéki kistelepülések hátrányainak mérséklése, az életminőség javítása. A pályázatok benyújtására a Magyar Államkincstár elektronikus felületén keresztül van lehetőség.”

Forrás:
Újabb pályázatok nyíltak meg a Magyar Falu Programban; Miniszterelnökség; 2020. április 9.

Közigazgatási, politikai informatika

Szakképzési Tananyagtár készült a KIFÜ közreműködésével

„A Szakképzési Tananyagtár felületén az oktatók megoszthatják kollégáikkal és diákjaikkal az általuk készített és a mások által kifejlesztett, szabadon felhasználható digitális tartalmakat. A mától üzemelő portál egy helyen, könnyen kereshetően tesz elérhetővé tananyagokat, és rövid időn belül egyre több gyakorló, értékelő feladatsort is.

A platform egyaránt alkalmas szakmai és közismereti tananyagok feltöltésére, a feltöltött tartalmak módosítására, letöltésére és a diákokkal való megosztására. Struktúrájában illeszkedik a szakképzés szerkezetéhez, felületén a közismereti tananyagok esetében a szakközépiskolai és a szakgimnáziumi kerettantervekben központilag meghatározott, kötelező tantárgyak szerepelnek. A rendszer a szakképzési tananyagok esetében az 50 fő feletti tanulói létszámmal működő ágazatok, szakképesítések, szakképesítés-ráépülések oktatását támogatja. A közismereti tananyagtartalmak intézménytípusonként és tantárgyanként, a szakképzési tananyagtartalmak ágazatonként és szakképesítésenként, az egyes évfolyamok szerinti bontásban találhatóak meg az oldalon.

A Szakképzési Tananyagtár a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszeren (e-Kréta) keresztül közvetlenül, vagy a https://box.edu.hu linken érhető el 2020. április 2-tól. Használatához a KRÉTA rendszerben rögzített oktatási azonosítójukkal és jelszavukkal tudnak bejelentkezni a pedagógusok. Már az összes szakképzési ágazat rendelkezik elérhető tananyaggal, a feltöltést folyamatosan végzik a kreatív oktatók. A cél, hogy a felület egyre bővülő kínálatot tegyen hozzáférhetővé gyakorló és értékelő feladatsorokból is.

A szakképzés digitális munkarendre való átállását segítő Szakképzési Tananyagtár az Innovációs és Technológiai Minisztérium háttérintézményei, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH), a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ), a Digitális Jólét Nonprofit Kft. (DJN Kft.) és az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) együttműködésével jött létre.”

Forrás:
Szakképzési Tananyagtár készült a KIFÜ közreműködésével; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ); 2020. április 2.

Állami adatvagyon: csiszolatlan gyémánt

„Nem lehet mondani, hogy elkapkodták volna a hazai adatvagyon-politika kialakítását. Már 2015-ben kormánydöntés született a közadat-kataszter létrehozásáról, azóta pedig elkészült egy Fehér Könyv, a Belügyminisztérium támogatásával és a BME gondozásában létrejött a hazai közadat-portál, és sor került egy közel 10 ezer adatkört és adatbázist tartalmazó felmérésre is. Utóbbiak közül mintegy 120 az, amely mélyebben érinti a digitális ökoszisztémát; ezek számba vétele, az adatok tisztítása már folyamatban van.

Lemaradásban?

Magyarországon még hónapokat kell arra várni, hogy az állami adatvagyon-gazdálkodással kapcsolatos jogszabályok megjelenjenek. Ezzel a többi európai államhoz képest nem, a nagy technológiai cégekhez viszonyítva viszont igenis lemaradásban van Magyarország, ismerte el Gál András Levente. Ezen a téren a nagy techcégek, mint a Facebook és a Google viszik a prímet, és az egyes országoknak az általuk diktált változásokra kell reagálni jogi és közigazgatási szempontból is.

Ami pedig a szakpolitikai irányokat illeti, a magyar kormányzat számára szimpatikusabb az Egyesült Államok patrióta hozzáállása a nemzeti törzsadat-vagyon védelme tekintetében. „Ha elfogadjuk, hogy a jövő gazdaságában az adat fölötti rendelkezés majdhogynem fontosabb és nagyobb értéket képvisel mint az olajkincs, akkor nem engedhető meg az Európai Unió önfeladással felérő, bár talán lassan változó álláspontja, mely szerint az állami adatvagyon minél nagyobb részét térítés nélkül kell bárki számára szabadon hozzáférhetővé tenni” – mondta a DJP szakmai vezetője.

Tisztázandó keretek

A tényleges stratégia kialakítását azonban számos tényező hátráltatta – mondta az ITBUSINESS & Technology 2020 konferencián tartott előadásában Gál András Levente, a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője. Az első gondot rögtön az adat, az adatvagyon definiálása és jogi értelmezése jelenti, amelyre egyébként nemzetközi szinten sincs jó és követhető példa. Az adatokat rendszerint a személyes adat relációjában definiálják, miközben az adatvagyont a szerzői jog eszközeivel próbálják kezelni. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy (például) az országon belüli áruszállításból állami körben keletkező adatok köre nem ugyanazt a kategóriát képviseli, mint egy regény vagy zenemű.

„Próbálkoztunk azzal, hogy az állami adatvagyont az üzleti titok fogalmából vezessük le vagy éppen dologi jogi keretet adjunk neki, de most az látszik valószínűnek, hogy teljesen új jogintézményt honosítunk meg a kezelésére. A jogdogmatikai keretek meghatározása után már kialakíthatjuk az adatvagyon fogalmi rendszerét is”, érzékeltette a feladat nehézségeit Gál András Levente.

A jogi keretrendszer definiálatlansága mellett a további problémák között van, hogy az adatvagyonnal kapcsolatos feladat- és hatáskörök széttagoltak az állami szervek és intézmények között, a közigazgatási nyilvántartások száma nem ismert, ráadásul a bennük szereplő adatkörök feldolgozottsága még csekély. Ehhez járul hozzá még az is, hogy közigazgatás és gazdasági értelemben az adat értéke jelentősen alulértékelt, és nincs egyértelmű válasz arra, hogy miként számítható az adatvagyon értéke, hogyan és ki felé kell elszámolni, amikor felhasználják ezeket az adatokat.

Formálódó keretek

Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen Sikolya Zsolt, a közigazgatás fejlesztésével foglalkozó Magyary Egyesület elnökségi tagja elmondta, hogy többféle szempontból is kategorizálható az állami adatvagyon. Az európai adatstratégia mintegy tucatnyi olyan szakterületet definiál, amelyeken szakpolitikai adattereket kívánnak létrehozni. Ilyen terület például a mezőgazdaság, az egészségügy, a tudomány, a mobilitás vagy éppen a tudomány. Emellett viszont jogi oldalról is kategorizálhatók az adatok (személyes, nem személyes, közérdekű, közérdekből nyilvános, egyebek). Dávid Róbert, a Belügyminisztérium főosztályvezetője szerint a gyakorlat szempontjából az fogja pontosan definiálni az adatvagyont, hogy milyen hasznot lehet belőle kinyerni. Ilyen értelemben az anonim, statisztikai jellegű adatok jóval több célra használhatók, mint a nem anonim adatok.

Miközben még folyik az elméleti előkészítő munka, már alakul a nemzeti adatvagyon hasznosításához kapcsolódó intézményrendszer. A DJP keretein belül már működik a Nemzeti Adat Tudásközpont (NATUK), amely különféle pilotprojektek keretében vizsgálja egyebek mellett a közadatok tisztaságát, a különféle hozzáférési lehetőségeket és a hasznosíthatóság egyéb technológiai feltételeit. A későbbiekben hozzák majd létre a Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget (NAVÜ) is, amely más állami ügynökségekhez hasonlóan, egységes módszertan és eljárásrend szerint gondoskodik a közadatok hasznosításáról.

A hazai szép

Ezzel Magyarországon is beindulhat az adatgazdaság, és jövőre már működhetnek a NAVÜ által auditált, megfelelő pénzügyi dimenzióba helyezett adathasznosítási pilotprojektek. Ezzel kapcsolatban Gál András Levente hangsúlyozta: rendkívül lényeges, hogy a magyar közadatokra magyar vállalkozások fejlesszenek alkalmazásokat és szolgáltatásokat. Óriási lehetőséget lát például a FÖMI térinformatikai adataiban, amelyre számos hasznos, akár a Google-nek is konkurenciát teremtő alkalmazás lenne létrehozható. Az ilyen fejlesztések támogatása prioritás a szakpolitika részéről – mondta Sebők Katalin, a Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese. Folyamatos párbeszéd folyik az állami és piaci szereplők között, hogy melyek azok a legígéretesebb területek, ahol valamilyen újdonsággal ki lehet tűnni. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a hazai kezdeményezéseknek is kell idő, hogy sikeresek legyenek, mint ahogy a Google sem egy hónap alatt lett az, ami.”

Forrás:
Állami adatvagyon: csiszolatlan gyémánt; Schopp Attila; ITBusiness; 2020. ápr. 9.

Csak digitális igazolvánnyal lehet majd közlekedni Moszkvában

„Csak digitális igazolvány birtokában lehet majd igénybe venni szerdától minden közlekedési eszközt az orosz fővárosban és Moszkva megyében a Covid-19-járvány terjedése miatt, miközben az elmúlt egy nap alatt ismertté vált új fertőzöttek száma országos szinten meghaladta a kétezret.

Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester a koronavírus elleni erőfeszítések fokozásával, valamint azzal indokolta az új rendelkezést, hogy a moszkvaiak nem tartották magukat kellő szigorral a városban korábban elrendelt önizoláció szabályaihoz.

A vasárnap közölt adatok szerint a fővárosban 1306-tal 10 148-ra, Moszkva megyében pedig 278-cal 1360-ra nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Moszkvában eddig 72, a várost körülvevő régióban pedig 18 halálesetet regisztráltak.

Moszkvában szerdától először a munkába járáshoz, aztán az egyéb célú utazáshoz, végül pedig – szükség esetén – a kerületen belüli mozgáshoz lesz szükség engedélyre a tömegközlekedési eszközökön, valamint a magánautókon és a motorkerékpárokon is. A taxisok nem vehetnek fel kóddal nem rendelkező utast.

A szombaton aláírt polgármesteri rendelet értelmében a rendőröknek telefonon vagy papíron felmutatandó, személyre szóló digitális kódot hétfőtől lehet majd lekérni az önkormányzatok honlapjáról vagy az erre rendszeresített telefonszámról. A rendszer bejelentő jellegű, de – mint Szobjanyin korábban elmondta – a hatóságok fenntartják maguknak a jogot, hogy ellenőrizzék, valós indoka van-e az engedélyigényléseknek.

A munkába járáshoz szükséges kód – amely a korábbi tájékoztatással ellentétben nem QR-kód, hanem számok és betűk kombinációja lesz – április 30-ig, az orvosi rendelésre vagy magáncélból való utazáshoz lekérhető kód egy napig lesz érvényes. Magánútra digitális igazolvány hetente legfeljebb két alkalommal hívható le. A fegyveres testületek tagjainak, biztonsági őröknek, bíróknak és néhány más foglalkozási ág képviselőinek nem lesz szükségük igazolványra.

Oroszország többi régiójából a fővárosba csakis előzetesen beszerzett moszkvai digitális közlekedési igazolvány birtokában lehet behajtani. Szombattól a város határán az összes Moszkvába bevezető úton rendőrök ellenőrzik a nem helyi rendszámú járműveket.

A gyalogos közlekedéshez egyelőre nincs szükség kódra a fővárosban és Moszkva megyében, de az emberek csak sürgős orvosi probléma miatt, közvetlen életveszély vagy egészségük fenyegetettsége esetén, a munkahelyükre való elkerülhetetlen utazás, a legközelebbi üzletben való bevásárlás, legfeljebb száz méterre háziállat-sétáltatás, illetve a háztartási hulladék eltávolítása céljából hagyhatják el otthonaikat.

Moszkvában a járványhelyzet miatt a jövő hétre gyakorlatilag minden cég és szervezet tevékenységét felfüggesztették, az állami és az egészségügyi szervek, az élelmiszer- és gyógyszeripari üzemek, az egyéni védőeszközöket gyártó cégek, valamint a védelmi, az űr- és az atomipari vállalatok, a média, továbbá a létfontosságú infrastruktúra kivételével. Az élelmiszerüzletek és a ma is működő kiskereskedelmi boltok továbbra is nyitva lesznek.

Oroszországban az elmúlt egy nap alatt 2186-tal, 15 770-re nőtt az igazolt Covid-19-fertőzöttek száma a vasárnap közzétett hivatalos adatok szerint. A halálos áldozatok száma 24-gyel 130-ra, a gyógyultaké pedig 246-tal 1291-re emelkedett.”

Forrás:
Csak digitális igazolvánnyal lehet majd közlekedni Moszkvában; Híradó.hu/MTI; 2020. április 12.

Informatika, távközlés, technika

Digitális Összefogás különdíjat kapott négy informatikai fejlesztőcsapat

„ Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a Digitális Jólét Program védnökként csatlakozott az április 3. és 5. között megrendezett „Hack the Crisis – Hungary” kezdeményezéshez. Solymár Károly Balázs, az ITM digitalizációért felelős helyettes államtitkára Digitális Összefogás Innovációs különdíjakat adott át mind a négy versenykategóriában (élet, oktatás, közösségek, vállalkozás). A kiválasztott pályázatokat benyújtó csapatok 800 ezer forintos innovációs megbízásban és jelentős értékű mentorálásban részesülnek

A „Hack the Crisis – Hungary” 48 órás online „hackathon” célja az volt, hogy a magyar fejlesztők olyan koncepciókat, megoldásokat dolgozzanak ki, amelyek a koronavírus okozta rendkívüli helyzetben eredményesen tudják támogatni a kulcsfontosságú szakembereket, szervezeteket, közösségeket, oktatási intézményeket a járvány elleni küzdelemben. Az eredetileg Észtországból indult kezdeményezéshez mindössze néhány nap leforgása alatt több mint 46 ország csatlakozott. Magyarországon a verseny 813 fő részvételével zajlott, a szervezők közel 134 pályamunkát küldtek meg a zsűritagoknak elbírálásra.

A Digitális Összefogás különdíjat a Save Lives (élet) kategóriában a Cursor Insight fejlesztői nyerték el a Dokivideo nevű webes alkalmazással, amelynek használatával az orvosok távolról felügyelhetik a Parkinson-kórban, szklerózis multiplexben szenvedő, reumás vagy más mozgásszervi problémával küzdő, vagy fizioterápiát igénylő betegek kezelését.

A Save Education (oktatás) kategóriában az eTanterem nyerte a különdíjat a digitális oktatást támogató virtuális tanterem létrehozásával. Az eTanterem lehetővé teszi egyebek mellett a képzési információk, elektronikus tananyagok tanulókhoz való eljuttatását, nyomon követését, értékelését, tananyag létrehozását, az egymástól való tanulás támogatását is.

A Save Community (közösségek) kategóriában a Wexo Systam – Pandamic fejlesztése bizonyult leginkább érdemesnek a szakmai különdíjra. A Pandamic révén a felhasználók egy digitális társat (Panda) kapnak, amely hasznos tanácsokkal látja el használóit az izoláció sikeres kezelésében.

A Save Small business (vállalkozás) témában pedig Budapest Innovation Group – VAL- U nyerte el a különdíjat. A díjazott fejlesztés egy online erőforrásmenedzsment platform, amely a likviditási problémák áthidalására szolgál. A kis- és nagyvállalatok munkaellátását támogató fejlesztés az egyes helyeken felszabaduló erőforrásokat csoportosítja át ideiglenesen azokra a területekre, ahol a járvány miatt túlságosan nagy a leterheltség. A megoldás révén a kihasználatlan kisvállalati erőforrások megtalálják helyüket, ezzel bevételt hoznak tulajdonosoknak, erőforrást biztosítva az iparágaknak, és munkát a feladatok ellátásában rutinos munkavállalóknak. A tervek szerint az ezt lehetővé tévő szolgáltatás április 8-án startol el.”

Forrás:
Digitális Összefogás különdíjat kapott négy informatikai fejlesztőcsapat; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. április 7.
Lásd még: Hack the Crisis Hungary – A hazai fejlesztői társadalom összefogása 48 órás online hackathon és ötletverseny 2020. április 3-5.; eGov Hírlevél

Hamarosan folytatódik Békéscsabán az okosváros kialakítását elősegítő projekt

„Hamarosan folytatódik Békéscsabán az okosváros kialakítását elősegítő projekt, amellyel a közvilágítási és parkolási rendszert alakítják ki, valamint a közbiztonságot növelik – tájékoztatott a város polgármestere. Szarvas Péter elmondta: a fejlesztés a Modern Városok Program részeként, bruttó 1,8 milliárd forintból valósul meg.

Tovább bővül a közterületi kamera-hálózat, amely a bűncselekmények és a szabálysértések csökkenéséhez vezethet – emelte ki Szarvas Péter. A városvezető ismertette, hogy a Jókai színház előtt, a Lencsési-lakótelepi orvosi rendelőnél, a jaminai egészségháznál, illetve a piac környékén telepítenek újabb térfigyelő kamerákat.

A polgármester az okos világítással kapcsolatban hangsúlyozta: a cél az, hogy olyan elektronikus és digitális megoldások legyenek a közterületeken, amelyekkel javul a békéscsabaiak tájékozódása, emellett fontos, hogy takarékos és modern legyen a közvilágítás. Hozzátette: 7600 ledes lámpát szerelnek fel azokra a területekre, ahol korábban nem volt ilyen megoldás.

– A 7600 lámpatestből 2700 olyan intelligenciával lesz felszerelve, amely akár távolról is biztosítja a beavatkozás lehetőségét például a fényerő állítására, csökkentésére vagy erősítésére, egy olyan üzemelő szoftver segítségével, amely azt teszi lehetővé, hogy kivonulás helyett irodából tudjuk saját magunk irányítani a közterületi lámpatesteket – fogalmazott a városvezető.

Digitális parkolásmenedzsment-rendszert is kialakítanak a városban – hangsúlyozta Békéscsaba polgármesteri fejlesztési tanácsadója. Borbola István kiemelte: a szisztéma a járművel közlekedők számára lesz kedvező, hiszen digitálisan tájékoztatást kapnak az üresen lévő parkolóhelyekről.

– A rendszer kamerákkal figyelné meg azokat a parkolókat, ahol megadott számú parkolóhely található. Első körben a Hunyadi tér parkolói lennének bekötve, azon kívül a kórházhoz tartozó két parkolót, a Gyulai úton, illetve a Dedinszky utcában lévő parkolót figyelnék így – emelte ki Borbola István.

Hozzátette: a projekt révén továbbá a város több pontján, „digitális totemoszlopokat” építenének ki. A kilenc oszlop segíti majd a csabaiak és a városba látogató vendégek tájékozódását, informálódását.”

Forrás:
Okos város kialakításán dolgoznak Békéscsabán; behir.hu; Papp Ádám Sándor; 2020. április 9.

A Magyar Telekom elindítja kereskedelmi 5G szolgáltatását

„A Telekom április 9-én elindította kereskedelmi 5G szolgáltatását. A szolgáltatás 5G-képes készülékkel és arra alkalmas havidíjas díjcsomaggal használható Budapest és Zalaegerszeg bizonyos részein. A szolgáltató az 5G hálózati képességet 6 hónapig biztosítja az értékesíthető portfóliók korlátlan mobiladatot tartalmazó csomagjaira; míg ha az előfizető 5G készüléket vásárol, akkor az értékesíthető lakossági portfolió 10 GB, illetve az értékesíthető kisüzleti portfolió 15 GB adatmennyiséget tartalmazó díjcsomagjai mellé 3 hónapig érhető el az 5G képesség, amelyet automatikusan és folyamatosan aktivál az érintett ügyfeleknek a Telekom. Az eddigieknél jóval nagyobb adatátviteli sebességet, alacsony késleltetést, és rengeteg hálózati eszköz csatlakozását lehetővé tevő 5G technológia számos új lehetőséget nyit majd az ipari és lakossági felhasználásban.

A szolgáltatás induláskor Budapesten a belváros egyes részein, a Telekom Könyves Kálmán körúti székházában és az azzal szomszédos Groupama Arénában, a Puskás Ferenc stadionban, Zalaegerszeg belvárosában, valamint a zalaegerszegi ZalaZone járműipari tesztpályán érhető el.

Igénybevételéhez az 5G hálózati lefedettség mellett 5G-képes készülékre és megfelelő mobiladatcsomagra van szükség. Az 5G szolgáltatást a Telekom a Korlátlan Net, Korlátlan Net Max, Flotta Korlátlan Net vagy Üzleti Adat Korlátlan mobilinternet szolgáltatással rendelkező vagy arra váltó ügyfeleinek 6 hónapra; az új 5G-képes eszközt vásárló és a Net 10 GB, Flotta Net 10 GB, Flotta Net 20 GB, Üzleti Adat 15 GB mobilinternet csomagok valamelyikét választó vagy azzal rendelkező ügyfeleinek pedig a vásárlást követő aktiválástól számított 3 hónapra biztosítja díjmentesen, promóciós jelleggel.

A Telekom portfoliójában jelenleg két 5G-képes készülék található meg, az LG V50 és a Huawei Mate 20X 5G, azonban hamarosan a készülékkínálatban lévő Samsung 5G készülékek is 5G-képessé válnak egy szoftverfrissítést követően. Természetesen a választék az év végéig bővülni fog több gyártó 5G-képes eszközeivel is.

A Telekom kereskedelmi 5G szolgáltatása a 3,6 GHz-es frekvenciasávban működik. A 2G, 3G, 4G technológiákhoz hasonlóan a kereskedelmi indulásnál működő 5G állomások kiépítésében az Ericsson Magyarország volt a Magyar Telekom partnere.
…
Az újonnan elnyert frekvenciák az 5G üzleti és ipari felhasználását is elérhető közelségbe hozzák, és új távlatokat nyitnak meg az IoT (Dolgok Internete) világában, amelyre többek között campus megoldásokkal készül a Magyar Telekom és a T-Systems Magyarország. Az 5G szolgáltatással rugalmas, magas rendelkezésre állású vezeték nélküli kapcsolatra terelhetők kiemelt fontosságú rendszerek, de teljesen új felhasználási lehetőségek is nyílnak, egyszerűbbé és hatékonyabbá téve például a gyártást, a logisztikát, a közlekedést vagy az okos városok működtetését.

További információ: https://www.telekom.hu/5G…”

Forrás:
A Telekom elindítja kereskedelmi 5G szolgáltatását; Magyar Telekom; 2020. április 9.

Várhatóan magyar hatósági kontroll alá kerülnek a Youtube és a Facebook magyarországi videói

„A parlamentben ma délután lezajlott az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény módosításának vitája. Ez alapján várhatóan magyar hatósági kontroll alá kerülnek a videomegosztóplatform-szolgáltatók, akár 100 millió forintos bírságot is kiszabhatnak rájuk.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára expozéjában azt közölte: az EU audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvén belül a videomegosztóplatform-szolgáltatókra vonatkozó rendelkezések jogharmonizációjáról szól a javaslat. Az irányelv célja, hogy hatósági kontroll alá kerüljenek a videomegosztóplatform-szolgáltatók, ilyen például a Youtube és a Facebook videomegosztó csatornája. Magyarországon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kap felügyeleti jogkört az itt letelepedettnek minősülő szolgáltatók felett, és konkrét jogvitákban is eljárhat. Minden tagállami hatóság nyilvántartást fog vezetni a joghatósága alá tartozó videomegosztóplatform-szolgáltatókról, így könnyen beazonosítható lesz, hogy mely szolgáltatóval szemben mely tagállam hatósága járhat el. Kialakítanak a tagállami hatóságok egy együttműködési mechanizmust is, hogy a több tagállam hatóságát érintő konkrét ügyeket is rendezni lehessen – ismertette.

Az EU-s irányelv elhatárolja a videomegosztóplatform-szolgáltatókat a médiaszolgáltatóktól, mégpedig azzal, hogy míg utóbbiak tényleges ellenőrzést gyakorolnak a műsorszolgáltatás felett, addig előbbieknek a tartalomszervezésen túl a tényleges tartalomra nincs befolyásuk. Azonban az új szabályok szerint kötelesek lesznek intézkedéseket hozni a videomegosztó-szolgáltatók a közönség, a gyermekek védelme érdekében. Így például a reklámokra vonatkozó előírásokat a feltöltőknek be kell tartaniuk, gyermekekre káros tartalmak pedig nem kerülhetnek fel a csatornára. A szolgáltatók kötelesek panaszbejelentési rendszert is működtetni – közölte Schanda Tamás.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mindez nem eredményezheti a véleménynyilvánítás szabadságának sérelmét és a feltöltött tartalom általános szűrését sem. Az NMHH-val kapcsolatban azt is elmondta, hogy a hatóság részére szankcionálási jogkört is biztosít a javaslat, ez lehet bírság – akár 100 millió forint is -, valamint a szolgáltatás felfüggesztése. A videomegosztóplatform-szolgáltatók kötelesek lesznek az általános szerződési feltételeikben rögzíteni például az egyes médiatartalmakkal szembeni követelményeket és a jogviták peren kívüli és bírósági rendezésére szolgáló igényérvényesítési lehetőségeket.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) hangsúlyozta, hogy az előterjesztés alapelvét támogatandónak tartja, jelezte ugyanis, hogy maximális támogatója a Facebook és más óriáscégek megregulázásának tisztességes keretek között. Szavai szerint ha egy egységes szabályozás a cél, akkor minden tagállamnak magáénak kell vallania a szabályozást. Azonban – mondta – kicsit rossz a szájíze amiatt, hogy ezzel a javaslattal párhuzamosan a Fidesz-KDNP egy „iparszerű hazugsággyárat” működtet. Z. Kárpát Dániel arra volt kíváncsi, hogyan gondolja a jogalkotó a megacégek megadóztatását. Azt mondta, nem látja a pontos víziót, hogy hosszú távon legalább a közteherviselés felé mozdítják el ezeket a társaságokat. Nemzetközi példákat hozott amelyek elhasaltak, és felvetette, hogy a járványt követő válság levonulta után gondolkozzanak el egy közös megoldáson az európai országokkal.

Nacsa Lőrinc (KDNP) fontosnak, előremutatónak nevezte a törvényjavaslatot. Úgy fogalmazott, a kérdés az, hagyjuk-e, hogy a sokszor önkényeskedő technológiai cégek átvegyék az irányítást felettünk vagy sem. Kiemelte: sok energiát kell arra szentelni, hogy a gyermekeket, fiatalokat médiatudatos állampolgárokká neveljék. Szerinte a mostani javaslat alapján hatékony szabályokat és szankcionálási rendszert lehet majd alkalmazni. Sok esetben nagyon káros tartalmak nagyon könnyen eljutnak a felhasználókhoz, ezért szükség van a hatékony fellépésre ezen a területen is – mondta.

Gurmai Zita (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a javasolt megoldások nem vezethetnek a feltöltött tartalmak előzetes ellenőrzéséhez, és ahhoz sem, hogy csökkenjenek a kreatív tartalmak. Rendkívül fontosnak nevezte, hogy a kiskorúakat védjék, szerinte egyébként még időkorlátra is szükség lenne a gyermekek esetében. A javaslat hiánya, hogy nem kínál megoldást arra, hogy a szolgáltatók milyen módon gondoskodhatnak a felhasználók életkorának ellenőrzéséről – tette hozzá.

Varju László (DK) a videomegosztóplatform-szolgáltatókra vonatkozó szabályozással kapcsolatban az várta el, hogy a kormány győzze meg a szakmai szervezeteket, a közvéleményt és a képviselőket arról, hogy a mostani törvényjavaslat elfogadásával nem fog visszaélni, hanem képes lesz érvényesíteni az európai törekvést. Úgy fogalmazott: az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ha a Fidesz egy ilyen téma közelébe kerül, az komoly veszélyeket rejt magában. Azt is kiemelte, hogy a tartalomválasztás szabadságát meg kell őrizni.

Schanda Tamás államtitkár zárszavában elmondta, hogy nehezen szabályozható területről van szó, amely nagyban érinti a családok életét. Gurmai Zitának (MSZP) azt jelezte, hogy az életkor ellenőrzésénél nem tudják megtenni, hogy technológiát írnak elő. Ez olyan gyorsan változik, hogy indokolatlan lenne törvényben rögzíteni kötelező jelleggel. Varju László (DK) felvetéseire azt mondta, nem kívánnak visszaélni a szabályozás lehetőségével. Rögzítette: jogharmonizációs kötelezettségnek tesznek eleget. ”

Forrás:
Az NMHH felügyeleti jogkört kap a Youtube és a Facebook videói felett; SG.hu/MTI; 2020. április 8.

Közösen fejleszt koronavírus-követő alkalmazást a Google és az Apple

„ A két óriásvállalat olyan fejlesztéssel állt elő, amely leegyszerűsítheti azt, hogy kiderüljön, kapcsolatba kerültünk-e Covid-19-fertőzöttel.

Együttműködésre lép a Google és az Apple, hogy segítsen a kormányzatoknak és egészségügyi szervezeteknek követni a koronavírus-járvány terjedését. A páros a következő hetekben azon dolgozik majd, hogy az androidos és iOS-es eszközök bluetooth-os átjárhatósága a lehető legjobb legyen, illetve később egy integrált kontaktkövető platform létrehozását is ígérik – írja a Hwsw. A technológia a cégek reményei szerint nagy lökést adhat a járvány megfékezéséhez kiemelten fontos kontaktkutatásnak, miután azzal széles körben követhető lesz, hogy a felhasználók hol, mikor és kivel kerületek közel egymáshoz.

A széles körű kontaktkövető platformot a Google és az Apple a mobilos rendszereikbe integrálnák, így annak használatához már nem kellene feltétlenül külön alkalmazásokat letölteni. Természetesen mindkét cég igyekszik hangsúlyozni, hogy miután nyomon követésről van szó, a személyes adatok védelme, illetve az átláthatóság kiemelt szempont a platform fejlesztésekor. Az adatok megosztása természetesen önkéntes alapon történik, a felhasználó beleegyezésével.

Az újítás lényege, hogy a bluetooth azt monitorozza, milyen más felhasználókkal kerültünk közeli kontaktusba, például ki ült le mellénk a buszon vagy állt a kelleténél közelebb a sorban. Ha a felhasználók közül valaki igazoltan megfertőződött, akkor ezt jelenti a rendszernek, ami értesítést küld azoknak a felhasználóknak, akik az elmúlt 14 napban a fertőzött személy közelében voltak, de lehet, hogy nem is ismerik egymást – magyarázza az Index.”

Forrás:
Közösen fejleszt koronavírus-követő alkalmazást a Google és az Apple; Infostart; 2020. április 12.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Minek nevezzelek? – A közel 80.000 földrajzi nevet tartalmazó digitális Földrajzinév-tár adatbázis rejtelmei

„Hogyan lett a Sovány-hegyből Vány-hegy, hol található a Mogyorósi-dűlő és hogyan határozható meg a boroscímkéken feltüntethető dűlők neve? A földrajzi elnevezések között néha korántsem egyszerű eligazodni, hiszen előfordulhat, hogy az egyes térképeken szereplő nevek és a lokalizációk nem csupán egymásnak mondanak ellent, hanem a helyi közösség nyelvhasználatának is. Ebben a zűrzavarban igyekszik rendet teremteni a folyamatosan bővülő, jelenleg közel 80 000 földrajzi nevet tartalmazó digitális Földrajzinév-tár adatbázis.

Egészen az 1960-as évekig nyúlik vissza Magyarország Földrajzinév-tárának (FNT) története. A ma közel 80 000 rekordot számláló adatbázis a földrajzi nevek összesen 40 típusát tartalmazza, települések, településrészek, tájak, természetvédelmi területek, dűlők és erdők nevét, domborzati és vízrajzi elnevezéseket, emellett nevezetes, a térképi ábrázolásban megszokott pontokat, például romokat, kastélyokat és kilátókat is.

Az általános tematikájú, közepes – 1:25000–1:50000 közötti – méretarányú digitális térképészeti adatállomány fő forrása a Kartográfiai Vállalat gondozásában 1978 és 1983 között megjelent Magyarország földrajzinév-tára kiadványsorozat – kiegészítve a KSH helységnévtárainak adataival. A sorozat húsz – egy országos és tizenkilenc megyei – kötete több száz térképes és szöveges forrás feldolgozásával, az 1963-ban létrehozott Földrajzinév-bizottság döntéseire támaszkodva készült el, ami többek között a nyelvtudomány, az oktatás, a vízügy és a természetvédelem képviselőinek bevonásával ülésezett. Az 1980-as években a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) kezdte el a kötetek adatállományának digitalizálását – az egykori FÖMI földmérési, távérzékelési, térinformatikai és térképészeti feladatai 2019. április 1-jén a Lechner Tudásközpontba kerültek.

A jelenleg is bővülő adatbázis névrekordokból – például településrészek, falvak, hegycsúcsok, patakok listájából – áll, amik a földrajzi névvel jelölt objektum fekvését a megye és a helység feltüntetésével, valamint EOV (Egységes Országos Vetület) és/vagy földrajzi koordinátapárral határozzák meg. Ezt egészíti ki a földrajzi név típusa, a név változatai, a név és a változatok forrása, valamint a fontosabb földrajzi kiemelkedések esetén a tengerszint feletti magassága. A megjegyzések mezőben utalás található a közigazgatási változásokra, a nevek alá-fölérendeltségi viszonyaira. Az adatbázis szerkezete a tájak, megyék kivételével a helységekre épül, azaz a több helység területére kiterjedő földrajzi objektumok annyiszor szerepelnek az adatbázisban, ahány helységhez kapcsolódnak.

Az adatbázis bővítése és aktualizálása, továbbá az 1:10000 méretarányú új felmérés jelenleg is zajlik. Ez a folyamat jelentős kihívást jelent a Lechner Tudásközpont földrajzinév-szakértőinek, Mikesy Gábornak és Sasi Attilának, hiszen a földfelszín természetes és mesterséges változásai – például újabb és újabb utak, épületek felbukkanása vagy eltűnése, a közigazgatási határok megváltozása, erdők kivágása vagy telepítése – is hatással vannak a környék névanyagára. Emellett tisztázni kell a korábbi félreértéseket, például a nemzetiségi nyelvű vidékek vagy a különböző nyelvjárások elnevezéseinek használatát. A forgalomban lévő térképeken a földrajzi nevek és helyük meghatározása sokszor ellent mondanak egymásnak, sőt gyakran a helyi névhasználatnak is. Így például egy Legyesbénye külterületén található dűlő a kataszteri térképen Kígyós halom, a topográfiai térképen pedig Nagy-kúti-tábla, Kis-kúti-tábla és Fás-kert néven jelenik meg. A helytelen névhasználat pedig sokszor térképről térképre öröklődik, egy lemaradt első szótag miatt a Tállyán található Sovány-hegy gyakran Vány-hegyként jelenik meg, a Zala megyei Borsfán található Kancsi-hegy egy félreolvasott c betűnek köszönhetően pedig a Kanos-hegy nevet viseli a legtöbb térképen.

A helyes névhasználat nem csupán a térképészettel foglalkozók, hanem többek között a közigazgatás, a térinformatika, a természet- és társadalomtudományok, a közlekedés, a néprajz, az oktatás, a régészet és az idegenforgalom számára is elengedhetetlen, az elmúlt években többek között a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálat is igényelte a rendelkezésre álló adatokat.

A földrajzi névalakok egységes használatának még a borászatban is jelentősége van, hiszen nem mindegy, hogy az adott borvidék melyik dűlőjén termesztik az oltalom alatt álló bort. A VINGIS, vagyis a Magyar Térinformatikai Szőlőültetvény Regiszter célja, hogy az oltalom alatt álló földrajzi jelzést, illetve eredetmegjelölést viselő borok termőhelyi földrajzi lehatárolását a térinformatika segítségével is kövesse, és ellenőrizhetővé tegye. Az Európai Uniós boreredetvédelmi szabályoknak megfelelő dűlőrendszer elkészítésében, azaz a boroscímkéken feltüntethető, oltalom alatt álló eredetmegjelölés rendszerén belül az ún. „kisebb földrajzi egységek” azonosításában jelentős segítséget jelent az FNT névállománya és a hozzá tartozó térképi lehatárolás.

Az állami alapadatokból álló Földrajzinév-tár frissítésében és pontosításában a térképek tanulmányozása mellett jelentős szerepe van a helyi közösségek bevonásának, így az ország teljes területére vonatkozó térképi névírás felülvizsgálata nem csupán a földrajzi, hanem a kulturális örökség megőrzését is szolgálja. A terepmunka során sokszor olyan elnevezések is előbukkannak, amiket korábban soha nem jegyeztek fel, jó példa erre Balatonederics egy szőlőhegyén, a Ráci-oldalnak, a Külső-hegynek, a Besenyőnek és a Mogyorósi-dűlőnek a meghatározása.

Az elektronikus térképi felületek sokszor pontatlan nyilvántartásokra támaszkodnak – így szerepelhet például helytelenül a Szentendrei-Duna helyett Szentendrei-Dunaág –, és gyakran feltételezhető, hogy olyan, algoritmusok által generált elnevezéseket tartalmaznak, mint például Recsk határában Rögtön és Recskvasárnap „nevek”. A Földrajzinév-tárnak nyelvi és helyesírási referenciaértéke is jelentős, figyelembe veszi a földrajzi nevek alaki változatosságát, törekedve a helyesírási hibák kiküszöbölésére.

Az adatbázis elérhetőségéről és az adatigénylés feltételeiről a Földrajzinév-tér oldalán lehet tájékozódni.”

Forrás:
Minek nevezzelek? – A Földrajzinév-tár rejtelmei; Jancsó Ágnes; Lechner Tudásközpont; 2020. március 25.

Információ röviden

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. április 6-április 9.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

AF – Lechner – Ortofotó 2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/68
Közzététel dátuma: 2020.04.06.
Ajánlatkérő: LECHNER TUDÁSKÖZPONT TERÜLETI, ÉPÍTÉSZETI ÉS INFORMATIKAI NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.05.04.
„Digitális légifényképezés tervezése, engedélyeztetése, végrehajtása, az elkészült felvételek légiháromszögelése, domborzatmodell kiegészítések és digitális 1.386 dbortofotó előállítása Magyarország 30 898 km² területére”
Lásd bővebben

eFlotta üzemeltetés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/71
Közzététel dátuma: 2020.04.09.
Ajánlatkérő: Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.05.11.
Meglévő, új elektromos gépjárművek flottakezelése
Dinamikus Beszerzési Rendszer létrehozása a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó intézmények részére meglévő, új elektromos gépjárművek flottakezelési szolgáltatása (0603000000) beszerzésére valamint kapcsolódó szolgáltatások teljesítésére.
Ajánlatkérő a DBR-t a Központosított Közbeszerzési Portálon elektronikus folyamatként működteti, ahol minden kommunikáció elektronikusan történik.
Mennyiség: A Kbt. 18. § (2) alapján a DBR rendszer teljes időtartama alatt kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke: 3.000.000.000,-Ft
Termékkategóriák:
* Flottaüzemeltetési alap szolgáltatás
* Kiegészítő szolgáltatások
Lásd bővebben

Digitális tananyagok fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/71
Közzététel dátuma: 2020.04.09.
Ajánlatkérő: IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.05.04.
Digitális tananyagok fejlesztése, pilot rendszerű bevezetése és tesztelése, valamint kapcsolódó szolgáltatások nyújtása az alábbiakra kiterjedően:
* Pedagógus továbbképzési digitális tananyag készítése, akkreditációjának támogatása és zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszeren keresztüli hozzáférhetővé tétele a szakképző intézmények több mint 20 000 munkatársa (intézményvezetők, intézményvezető-helyettesek, munkaközösség-vezetők, gyakorlati oktatásvezetők, pedagógusok) részére a projektben kidolgozott szakképzési digitális tananyagok, taneszközök alkalmazására való felkészítésük, valamint a digitális tananyagok alkalmazásához szükséges digitális kompetenciák fejlesztése céljából.
* A matematika tantárgyhoz, valamint minimum 3 db szakmához kapcsolódóan a pedagógusok és tanulók által is használható pilot közismereti és szakképzési digitális tananyagok a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény szerinti, Ajánlatkérő által biztosított, Nexius zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerben történő kifejlesztése, tankönyvvé nyilvánításuk, akkreditációjuk támogatása, valamint zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszeren keresztüli hozzáférhetővé tételük Megrendelő egyedi megrendelései szerint.
…
* A szakképzés több mint 170 000 tanulója és 20 000 oktatója részére a pilot digitális tananyagokon túl minimum 37 db további, legalább 30 különböző szakmához, szakképzésekhez kapcsolódó, a 40 szakképzési centrum 372 tagintézményében, valamint 46 agrár szakképző intézményben egységesen alkalmazandó, a pedagógusok és tanulók által is használható szakképzési digitális tananyag a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény szerinti, Ajánlatkérő által biztosított, Nexius zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerben történő kifejlesztése, a kifejlesztett digitális tananyagok tankönyvvé nyilvánításának, akkreditációjának támogatása, valamint zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszeren keresztüli hozzáférhetővé tételük Megrendelő egyedi megrendelései szerint
* A több mint 20 000 szakképzési szakember részére a projektben kidolgozott és akkreditált, a pedagógusok digitális tananyagok, taneszközök alkalmazására való felkészítését, illetve az ehhez szükséges digitális kompetenciáik fejlesztését biztosító digitális tananyagra építve elektronikus távoktatás típusú pedagógus-továbbképzés(ek) szervezése, a képzés(ek) elvégzésének támogatása, valamint a képzésen résztvevők körében elégedettségfelmérés lebonyolítása és a felmérés eredményeinek kiértékelése
Ajánlatkérő a keretösszeg legalább 70%-ára lehívási kötelezettséget vállal, vagyis ezen mértékben vállalja a keretösszeg kimerítését.
Lásd bővebben

HSZ folyamatirányító rendszer upgrade-je
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/68
Közzététel dátuma: 2020.04.06.
Ajánlatkérő: Magyar Földgáztároló Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.04.17.
Elnevezés: HSZ folyamatirányító rsz: win10 upgrade
Vállalkozási szerződés keretében a Magyar Földgáztároló Zrt. részére a Hajdúszoboszlói Földalatti Gáztároló folyamatirányító rendszerén történő hardver és szoftver upgrade végrehajtása
Érték áfa nélkül: 110.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Kbt. 37. § (4) bek. szerinti hirdetmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/68
Közzététel dátuma: 2020.04.06.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: LIBRA SZOFTVER Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Keretmegállapodás keretében az MVMI Zrt. LIBRA6i és OLÜSZ rendszereivel kapcsolatosan felmerülőfejlesztési, módosítási igények megvalósítás
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 14.499.000,- Ft
Lásd bővebben

ELTE SEK szerverterem kialakítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/68
Közzététel dátuma: 2020.04.06.
Ajánlatkérő: Eötvös Loránd Tudományegyetem
Nyertes ajánlattevő: Intelligent Power Solutions Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Vállalkozási szerződés a „Felsőoktatási infrastruktúra fejlesztés az ELTE Savaria Egyetemi Központban az egyetemi integráció megerősítése érdekében” című, EFOP-4.2.1-16-2017-00018 azonosító számú projekt keretében az ELTE Savária Egyetemi Kampuszon szerverterem kialakítása Vállalkozási szerződés tárgyában.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 23.996.500,- Ft
Lásd bővebben

KBF/014/2020 – eredmény tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/68
Közzététel dátuma: 2020.04.06.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: OBSERVER Budapest Médiafigyelő Kft.
Médifigyelés szolgáltatás nyújtása ajánlatkérő részére
Legalább az ajánlatkérő által meghatározott keresőszavakra szűrt találatokból, az ajánlatkérő által megadott szűrési szempontok alapján, legalább az ajánlatkérő által a Dokumentációban rögzített nyomtatott, online és rádió/televízió médiumokban megjelenő magyarországi általános és a monetáris politikával kapcsolatos média-megjelenések összegyűjtése, értékelése és ezek alapján a jegybanki tevékenység lakossági megítélésének általános vizsgálata, valamint a világsajtóban a magyar és a nemzetközi monetáris politikai gyakorlattal kapcsolatos média-megjelenések rendszeres napi szemlézése nettó 48 000 000 Ft keretösszeg eléréséig, de legfeljebb a szerződés aláírásától számított 24 hónap
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 48.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Hálózati mérőműszerek, teszterek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/68
Közzététel dátuma: 2020.04.06.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: EQUICOM Méréstechnikai Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 23.520.000,- Ft
Lásd bővebben

AutoCAD szoftverlicencek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/68
Közzététel dátuma: 2020.04.06.
Ajánlatkérő: Viziterv Environ Környezetvédelmi és Vízügyi Tervező, Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: VARINEX Informatikai Zrt.
Ajánlatkérő 12 hónap határozott időtartamú bérleti szerződés
keretében az alábbi szoftvereket szerzi be:
– 7 darab Autodesk AutoCAD Architecture, Engineering & Construction Collection multi user szoftverlicenc előfizetésének megújítása,
– 4 darab Autodesk – AutoCAD Civil 3D single user szoftverlicenc előfizetésének megújítása,
– 9 darab Autodesk AutoCAD Civil 3D multi user szoftverlicenc előfizetésének standalone-ra vagy azzal egyenértékű szoftverlicencre váltása,
– 17 db új AutoCAD Civil 3D szoftver standalone licenc vagy azzal egyenértékű szoftverlicenc.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 33.203.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/68
Közzététel dátuma: 2020.04.06.
Ajánlatkérő: FŐKÉTÜSZ Fővárosi Kéményseprőipari Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.
Keretszerződés „Nyomdaipari termékek előállítása és szállítása” tárgyban
Jelen közbeszerzési eljárás egyedi nyomdaipari termékek előállítására és szállítására irányul.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 36.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Integrált kikötői információs rendszer fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/69
Közzététel dátuma: 2020.04.07.
Ajánlatkérő: Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület
Nyertes ajánlattevő: Getronics Magyarország Informatikai és Kommunikációs Megoldások és Szolgáltatások Korlátolt Felelősségű Társaság
Vállalkozási és szoftver felhasználási szerződés „Integrált kikötői információs rendszer fejlesztése” tárgyban
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 178.000.000,- Ft
Lásd bővebben

DEK-863 Speciális célú programcsomag beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/69
Közzététel dátuma: 2020.04.07.
Ajánlatkérő: Debreceni Egyetem
Nyertes ajánlattevő: Gamax Laboratory Solutions Kft.
DEK-863 Speciális célú programcsomag beszerzése
1 db Speciális célú programcsomag licencének beszerzése matematikai, műszaki és gazdasági numerikus számításokhoz
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 15.728.400,- Ft
Lásd bővebben

Versenypolitikai Tanácsadó Irodahálózat működtetés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/70
Közzététel dátuma: 2020.04.08.
Ajánlatkérő: Gazdasági Versenyhivatal
Nyertes ajánlattevő: Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 33. § (4) bekezdésének és 36 § (1) bekezdés f.) pontjának rendelkezései értelmében a Gazdasági Versenyhivatal feladatai közé tartozik a versenykultúra és a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztése. A közbeszerzés célja: a szerződés célja a versenypolitika, a versenyjog és a tudatos fogyasztói döntéshozatal és védelme kérdéseivel kapcsolatba kerülő szervezetek és személyek tájékozottságának, versenypolitikai-versenyjogi ismereteinek és versenyjogi, illetve fogyasztói tudatosságának növelése. A közbeszerzés tárgya és mennyisége: a Közép-Magyarországi Régió kivételével legalább öt különböző régióban, az ajánlattevő választása szerinti legalább öt különböző megyei jogú városban, könnyen megközelíthető, központi helyen legalább 10 m2 nagyságú irodát vagy jól elkülöníthető, elhatárolt, ügyfélfogadásra és tanácsadásra alkalmas helyiséget magába foglaló tanácsadói irodahálózat kialakítása és működtetése, amely fogadja és – bármilyen konkrét hatósági ügyben vagy azzal kapcsolatban való állásfoglalás, konkrét jogügyletben való közreműködés nélkül – megválaszolja a beérkező versenypolitikai, versenyjogi és a tudatos fogyasztói döntéshozatallal kapcsolatos megkereséseket postai úton, személyesen, telefonon és elektronikus úton is.
…
A tanácsadó irodák feladata továbbá, hogy a Megrendelő által meghatározott formában és ütemezésben készítsék el és küldjék meg a Megrendelő részére a havi bontású, ügyfélmegkeresésekről készített statisztikáit. A hálózati koordinátori feladatokat a hálózati koordinátor látja el.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 79.989.408,- Ft
Lásd bővebben

TE-Informatikai eszközök beszerzése 2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/70
Közzététel dátuma: 2020.04.08.
Ajánlatkérő: Szigetszentmiklósi Polgármesteri Hivatal
Nyertes ajánlattevő:.ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
12 féle és összesen 240 db informatikai eszköz beszerzése adásvételi szerződés útján: – számítógép 40 db; – monitor 40 db; – monitor HDMI kábel 40 db; – Irodai programcsomag (Microsoft Office) 60 db; – Merevlemez 12 db, – laptop 20 db, – pendrive (32GB) 12 db; -Szerver számítógép 1 db, – Szoftver 1 db, – storage 2 db, – switch optikai modul Multi-mode 8 db; – switch optikai modul Mono-mode 4db
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 27.318.800,- Ft
Lásd bővebben

TOP-5.1.1-15-SO1-2016-00001 szakértői tanácsadás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/70
Közzététel dátuma: 2020.04.08.
Ajánlatkérő: Somogy Megyei Önkormányzat
Nyertes ajánlattevő: Ex Ante Tanácsadó Iroda Korlátolt Felelősségű Társaság
A szerződés tárgya: A TOP-5.1.1-15-SO1-2016-00001 azonosítószámú Somogy Megyei Foglalkoztatási Paktum elnevezésű projekthez kapcsolódó szakértői tanácsadás ellátása
A projekt célja a megye valamennyi gazdasági ágazatát érintő képzési és foglalkoztatási program megvalósítása, amely hozzájárul a munkához jutás feltételeinek javításához, a területi különbségek mérsékléséhez, a hátrányos helyzetű csoportok képzésével, foglalkoztatásával a társadalmi kohézió erősítéséhez, a helyi erőforrások fenntartható használatához kapcsolódó foglalkoztatáshoz. A projekt keretében a megyei foglalkoztatás erősítésére, az álláskereső hátrányos helyzetű személyek és inaktívak foglalkoztatási szintjének növelésére paktum létrehozása és egy komplex foglalkoztatási program megvalósítása valósul meg.
A projekt közvetlen célja Somogy megye foglalkoztatási paktum tevékenységének fejlesztése, a kapcsolódó paktum iroda, szolgáltatásainak támogatása, továbbá a foglalkoztatás helyi szintű akciótervek megvalósításával való bővítése, és az akciótervek megvalósításának szakértői támogatása.
Ennek érdekében fontos a folyamatos figyelemfelkeltés a minél szélesebb nyilvánosság bevonása, az információáramlás javítása; a paktum szolgáltatások fejlesztése:
* a megyei szereplők közötti információáramlás és véleménycsere ösztönzése, a szereplők közötti kezdeményezések összehangolása, partnerségek erősítése, problémák felvetése, megoldások kidolgozása a szakképzés, felnőttképzés, foglalkoztatás területén
A beszerzés tárgya
Jelen beszerzés a szakmai megvalósításhoz kapcsolódó szakértői tanácsadás szolgáltatás ellátására irányul.
Nyertes Ajánlattevő feladata: Somogy Megyei Önkormányzat és konzorciumi partnere a Somogy Megyei Kormányhivatal által létrehozott paktumszervezet szakértői támogatása szervezetfejlesztés, valamint folyamattanácsadás által.
A szakértői tanácsadás az alábbi szakterületeket foglalja magába: szervezetfejlesztés, folyamatmenedzsment, munkaerőpiac, foglalkoztatáspolitika, humánerőforrás gazdálkodás, felnőttképzés/szakképzés, gazdaságfejlesztés, vállalkozásfejlesztés és ösztönzés, munkaerő-piaci szolgáltatás, esélyegyenlőség, foglalkoztatási paktumok, szociális gazdaság, jogi tanácsadás, projektfejlesztés, valamint egyéb a projekt szakmai tartalmával összefüggő szakterület.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 5.800.000,- Ft
Lásd bővebben

Poszeidon/EKEIDR általános interface fejlesztés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/70
Közzététel dátuma: 2020.04.08.
Ajánlatkérő: Igazságügyi Minisztérium
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A szerződés tárgya: Immateriális jószágként aktivált adatbázis- és alkalmazásfejlesztés – az Igazságügyi Minisztérium iratkezelő- és iktatórendszer (Poszeidon) kapcsolatának fejlesztéséhez szükséges feladatok elvégzése a Jogi Segítségnyújtást támogató szakrendszer és a Jogakadémia Szakrendszer tekintetében.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 3.370.000,- Ft
Lásd bővebben

Ügyvitelt támogató informatikai rendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/70
Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés
Közzététel dátuma: 2020.04.08.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros XIX. Kerület Kispesti Polgármesteri Hivatal
Nyertes ajánlattevő: SESSIONBASE Szoftverfejlesztő és Tanácsadó Kft.
A közbeszerzés célja vállalkozási szerződés alapján a Budapest Főváros XIX. Kerület Kispesti Polgármesteri Hivatal – Kispesti Rendészeti Központ részére ügyviteli-, és intézkedést támogató informatikai szakrendszer rendelkezésre bocsátása és üzemeltetése.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 60.000.000,- Ft
Lásd bővebben

DKÜ portál működtetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/71
Közzététel dátuma: 2020.04.09.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: „ANTENNA HUNGÁRIA” Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Digitális Kormányzati Ügynökség Portál működéséhez szükséges hardver, szoftver és hálózati infrastruktúra biztosítása és annak üzemeltetése, 2020. december 31. napjáig
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül):
A figyelembe vett legalacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat: 86.100.000,- / A figyelembe vet t legmagasabb ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat: 86.100.000
Pénznem: HUF
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

Önkéntes előzetes átláthatósági hird-Poszeidon
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/71
Közzététel dátuma: 2020.04.09.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zártkörűen Működő Részvénytársaság
NISZ Zrt. jelenlegi 8 darab ügyfélszervezete részére történő terméktámogatói szolgáltatás nyújtá-sa, név szerint:
a. Pénzügyminisztérium
b. Emberi Erőforrások Minisztériuma
c. Agrárminisztérium
d. Innovációs és Technológiai Minisztérium
e. Bethlen Gábor Alapítvány
f. Igazságügyi Minisztérium
g. Belügyminisztérium
h. Miniszterelnöki Kormányiroda
-Jogszabálykövetési és support szolgáltatások szerződés hatályba lépésétől 2020. december 31. napjáig.
-Igény szerinti módosítási, támogatási feladatok ellátása 500 lehívható óra terhéig (fix rész: 350 óra, opció: 150 óra)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 39.600.000,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Országos EDR rádiótechnikai hálózatmérés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/68
Közzététel dátuma: 2020.04.06.
Ajánlatkérő: Pro-M Professzionális Mobilrádió Zártkörűen Működő Rt.
Országos EDR rádiótechnikai hálózatmérés – Országos (MAGYARORSZÁG alapterülete: 93 ezer km2) EDRrádiós ellátottság kültéri mérése négy mérési szakaszban.
A szerződés/tétel nem került odaítélésre
x Nem érkezett be pályázat vagy jelentkezés, illetve valamennyit elutasították
Ajánlattevők neve, címe és adószáma:
Magyar Telekom Távközlési Nyrt. 1097 Budapest Könyves Kálmán Körút 36. 10773381244
Az eljárás eredménytelenségének az indoka:
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján eredménytelennek nyilvánította tekintettel arra, hogy kizárólag érvénytelen ajánlatot nyújtottak be.
Lásd bővebben

Korm Hálózatfejl Proj kieg terv kivitelez feladat
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/70
Közzététel dátuma: 2020.04.08.
Ajánlatkérő: MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A Nyertes Ajánlattevőnek összesen 509 km hosszban kell optikai kábelt kiépíteni, részben alépítménybe védőcsőbe behúzva (352,7 km), részben felsővezeték tartóoszlopon (91,7 km), illetve távközlési oszlopsoron feszítve (63,9 km) kiépítenie. Ahol a szükséges alépítmény nem áll rendelkezésre, ott az alépítmény létesítése is a nyertes Ajánlattevő feladata. Az egyes szakaszok hat vasúti igazgatósági területet érintenek, úgy mint Budapest, Szombathely, Pécs, Szeged, Debrecen és Miskolc.
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Az eljárás a Kbt. 53. § (1) bekezdése alapján visszavonásra került.
Lásd bővebben

Szakirodalom

Tudományos blogtér indult a Ludovika Egyetemi Kiadó honlapján

„Megújult kiadója segítségével szeretné a tudományos kérdések bemutatását közérthetően, minél szélesebb olvasóközönség számára hozzáférhetővé tenni a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Koltay András, az intézmény rektora elmondta: az egyetem digitális platformján, a ludovika.hu internetes oldalon elindult a Ludovika blogtér, amely elsősorban az NKE kutatóintézetei, illetve munkatársai által jegyzett blogoknak ad otthont. „Célunk az, hogy az izgalmas tudományos és fontos közpolitikai kérdéseket tárgyaló posztok az érdeklődők szélesebb köréhez is eljutva ne csak a tudományos, hanem a szélesebb társadalmi párbeszédet is gazdagítsák” – mondta a rektor. Igényes, magas szakmai színvonalú, ugyanakkor közérthető nyelven megírt szövegek írására biztatják bloggereiket.

Koltay András kiemelte, hogy a blogok a tudományos-közéleti vita fórumai, így nem kizárólag az egyetem oktatóinak és kutatóinak hozzászólásait, írásait várják. A blogok egyebek mellett a társadalom, a gazdaság, a kormányzás, a környezet, a technológia és a geopolitika aktuális kérdéseivel foglalkoznak, jelenleg pedig a járványügyi helyzet komplex, újszerű szempontokat is felvető elemzéseit helyezik a középpontba.

A ludovika.hu tartalomszolgáltatója a megújult Ludovika Egyetemi Kiadó, amely jogelődei révén meghatározó szereplője a hazai tudományos szak- és tankönyvkiadásnak. Magas könyvszakmai követelményeknek megfelelő publikálási lehetőséget nyújt a különböző tudományterületeken és könyvtípusokban, papír alapon és elektronikusan, az ország jeles tudós szakemberei számára. A kiadó csak az elmúlt két évben több mint 300 tan- és szakkönyvet, illetve jegyzetet jelentetett meg magyar, valamint angol, német, spanyol, orosz és kínai nyelven, továbbá több mint 100 egyetemi alapítású folyóirat- és magazinlapszámot tett közzé.”

Forrás:
Tudományos blogtér indult a Ludovika Egyetemi Kiadó honlapján; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2020. április 6.
Ludovika Egyetemi Kiadó
Blogtér; Ludovika Egyetemi Kiadó

Fejezetek a COVID-19-es távoktatás digitális tapasztalataiból

„…A digitális távoktatás gyors bevezetésének kényszere rapid megoldásokat követelt a köznevelési intézményektől. erre tekintettel a következő kérdésekre kerestük a választ:

1) hogyan szervezték meg az iskolák a digitális átállást?
2) milyen virtuális tantermet és milyen digitális tananyagot használnak az iskolák?
3) A számonkérést milyen felületen kívánják megszervezni?
4) mennyire voltak a pedagógusok felkészülve a digitális tanításra, és mennyire lelkesek ez iránt?
5) A tanulók szülei mennyire érzik negatív változásnak a digitális pedagógiai munkarendet?

Kutatásunkba 44 dél-alföldi iskolát vontunk be, zömmel Békés megyéből. Oktatási szinttől függetlenül 2020. március 23-án hozzávetőlegesen 80 intézménybe küldtük ki az intézményvezetőknek az online kérdőívünket, hangsúlyozva, hogy a kutatásban való részvétel opcionális. Végül csaknem egyenlő arányban küldték vissza kitöltve a mérőeszközt általános iskolák, szakgimnáziumok és gimnáziumok. A kérdőívet az iskolaigazgatók töltötték ki…”

Forrás:
Fejezetek a COVID-19-es távoktatás digitális tapasztalataiból; Gál Ferenc Főiskola; 2020. április 3.
Friss tanulmány készült a Békés megyei oktatási intézmények átállásáról; Szilágyi Viktória; behir.hu; 2020. április 10.

Crowdfunding, avagy hogyan kaphatnának innovatív módon forrásokat a hazai kezdő vállalkozások?

„Világszerte egyre elterjedtebb az alternatív online finanszírozási formák – köztük a közösségi finanszírozás (crowdfunding) – használata. Ausztriában például már 2015- ben elfogadtak egy közösségi finanszírozást szabályozó törvényt, és ennek köszönhetően néhány év alatt több tíz millió eurónyi, addicionális forrást tudtak bevonni az osztrák kkv-k ezeken a platformokon. Bár ezen a területen is készül EU-szintű jogszabály, annak hatályba lépése leghamarabb 2021-2022 körül várható és elsősorban a határon átnyúló szolgáltatásokra fókuszál. Így a közösségi finanszírozásra vonatkozó hazai szabályozás mihamarabbi, a jövőre való felkészülés jegyében akár idei kialakítása komoly lehetőséget hordozna a banki forrásokhoz sokszor nehezebben hozzáférő kkv-k finanszírozásában.”

Forrás:
Crowdfunding, avagy hogyan kaphatnának innovatív módon forrásokat a hazai kezdő vállalkozások?; Fáykiss Péter, Hajzer Ágnes, Nagy Benjámin; Magyar Nemzeti Bank; 2020. április 6. (PDF)

Önkormányzati Hírlevél 2020. évi 7. szám Tudástár V.

Forrás:
Önkormányzati Hírlevél 2020. évi 7. szám Tudástár V.; Belügyminisztérium; 2020. április 6. (PDF)

Törvények, rendeletek

A Magyar Nemzeti Bank elnökének 2/2020. (IV. 10.) MNB utasítása a Magyar Nemzeti Bank Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2019. (V. 23.) MNB utasítás módosításáról

Forrás:
A Magyar Nemzeti Bank elnökének 2/2020. (IV. 10.) MNB utasítása a Magyar Nemzeti Bank Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2019. (V. 23.) MNB utasítás módosításáról; Hivatalos Értesítő; 2020. évi 19. szám; 2020. április 10.; 1817-1820. o. (PDF)

11/2020. (IV. 10.) ITM utasítás a miniszteri biztos kinevezéséről szóló 30/2019. (IX. 12.) ITM utasítás módosításáról

„…1. § A miniszteri biztos kinevezéséről szóló 30/2019. (IX. 12.) ITM utasítás (a továbbiakban: Utasítás) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § A miniszteri biztos tevékenységéért a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (9) bekezdése szerint havi bruttó 520 000 Ft összegű díjazásra és az állami vezetői juttatásokról szóló 275/2015. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. §-ában meghatározott juttatásokra jogosult.”

2. § Az Utasítás 1. §-ában a „2020. március 14.” szövegrész helyébe a „2021. szeptember 14.” szöveg lép…”

Forrás:
Az innovációért és technológiáért felelős miniszter 11/2020. (IV. 10.) ITM utasítása a miniszteri biztos kinevezéséről szóló 30/2019. (IX. 12.) ITM utasítás módosításáról; Hivatalos Értesítő; 2020. évi 19. szám; 2020. április 10.; 1892-1893. o. (PDF)

Lásd még:

„…A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 22. § (1) bekezdésében meghatározott jogkörömben eljárva a következő utasítást adom ki:

1. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 221. § (2) bekezdése alapján 2019. szeptember 15. napjától 2020. március 14. napjáig Riz Gábort Borsod-Abaúj-Zemplén megye, a nyugat-borsodi térség szakképzési rendszerének és helyi munkaerő-gazdálkodási rendszere együttműködésének fejlesztéséért felelős miniszteri biztossá nevezem ki.

2. § (1) A miniszteri biztos az 1. § szerinti feladatkörében

a) felméri, elemzi Borsod-Abaúj-Zemplén megye, azon belül a nyugat-borsodi térség munkaerőpiaci szakképzettségének helyzetét, különös tekintettel a munkaerő-mobilizáció, szervezeti és infrastrukturális lehetőségeire,

b) elősegíti a szak- és felnőttképzéshez kötődő innovatív lehetőségek implementációját,

c) felel a feladatkörébe tartozó jogszabálytervezetek és vezetői döntések szakmai előkészítéséért és végrehajtásáért, összehangolja az abban közreműködő szervezeti egységek munkáját, ellenőrzi a kiadott feladatok végrehajtását…”

Forrás:
30/2019. (IX. 12.) ITM utasítás miniszteri biztos kinevezéséről; Nemzeti Jogszabálytár

12/2020. (IV. 10.) ITM utasítás a miniszteri biztos kinevezéséről szóló 41/2019. (XI. 14.) ITM utasítás módosításáról

„…1. § A miniszteri biztos kinevezéséről szóló 41/2019. (XI. 14.) ITM utasítás (a továbbiakban: Utasítás) 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A miniszteri biztos tevékenységéért a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (9) bekezdése szerint havi bruttó 520 000 Ft összegű díjazásra és az állami vezetői juttatásokról szóló 275/2015. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. §-ában meghatározott juttatásokra jogosult.”
2. § Az Utasítás 1. §-ában a „2020. március 14.” szövegrész helyébe a „2021. szeptember 14.” szöveg lép.
3. § Az Utasítás 4. §-ában a „tudás- és innováció-menedzsmentért felelős államtitkár” szövegrész helyébe a „felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár” szöveg lép…”

Forrás:
Az innovációért és technológiáért felelős miniszter 12/2020. (IV. 10.) ITM utasítása a miniszteri biztos kinevezéséről szóló 41/2019. (XI. 14.) ITM utasítás módosításáról; Hivatalos Értesítő; 2020. évi 19. szám; 2020. április 10.; 1893. o. (PDF)
Lásd még:

„ 1. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 221. § (2) bekezdése alapján 2019. szeptember 15. napjától 2020. március 14. napjáig terjedő időtartamra dr. Hankó Balázs Zoltánt az orvos- és egészségtudományi felsőoktatás fejlesztési stratégiájáért felelős miniszteri biztosnak nevezem ki.

2. § A miniszteri biztos feladata az orvos- és egészségtudományi felsőoktatás fejlesztési stratégiájának kidolgozása, ennek keretei között különösen

a) az orvos-, gyógyszerész- és egészségtudományi képzés megújítása, annak gyakorlati súlypontú fejlesztése,

b) az orvos-, egészségtudományi képzést folytató egyetemek klinikai, oktatási, kutatás-fejlesztési eredményességének, versenyképességének erősítése,

c) az orvos-, gyógyszerész- és egészségtudományi idegen nyelvű, nemzetközi képzés fejlesztése,

d) az orvos- és egészségtudományi fejlesztési stratégiát támogató szabályozási keretrendszerre és infrastrukturális fejlesztésre vonatkozó javaslatok előkészítése,

e) az orvos- és egészségtudományi képzést folytató egyetemek klinikai, oktatási, kutatás-fejlesztési, valamint finanszírozási kérdéseivel és az ehhez kapcsolódó erőforrás-gazdálkodással kapcsolatos javaslatok kialakítása,

f) a Kárpát-medencei magyar nyelvű orvos-, egészségtudományi felsőoktatási képzésekre vonatkozó javaslatok előkészítése,
…
4. § A miniszteri biztos tevékenységét az innovációért és technológiáért felelős miniszter a tudás- és innováció-menedzsmentért felelős államtitkár útján irányítja…”

Forrás:
41/2019. (XI. 14.) ITM utasítás miniszteri biztos kinevezéséről; Nemzeti Jogszabálytár

6/2020. (IV. 10.) BM utasítás a BM Informatikai Biztonsági Szabályzatáról szóló 19/2015. (VII. 31.) BM utasítás módosításáról

„…1. § A Belügyminisztérium Informatikai Biztonsági Szabályzatáról szóló 19/2015. (VII. 31.) BM utasítás Melléklete az 1. melléklet szerint módosul…”

Forrás:
A belügyminiszter 6/2020. (IV. 10.) BM utasítása a Belügyminisztérium Informatikai Biztonsági Szabályzatáról szóló 19/2015. (VII. 31.) BM utasítás módosításáról; Hivatalos Értesítő; 2020. évi 19. szám; 2020. április 10.; 1870-1885. o. (PDF)
Lásd még:
19/2015. (VII. 31.) BM utasítás a Belügyminisztérium Informatikai Biztonsági Szabályzatáról; Nemzeti Jogszabálytár

15. szám, 2020. április 14.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek