Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány kitörése óta folyamatosan nő a digitális kormányzati szolgáltatások népszerűsége Magyarországon
Tárgyszavak: digitális kormányzati statisztika, digitális kormányzati szolgáltatások, koronavírus-járvány, Magyarország, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt, rendkívüli intézkedések
Nyilvános és a magán online szolgáltatásokban is használható digitális azonosító rendszert készít az Európai Unió
Tárgyszavak: digitális személyazonosítás, Európai Unió

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány kitörése óta folyamatosan nő a digitális kormányzati szolgáltatások népszerűsége Magyarországon

„A COVID-19 járvány kitörése óta folyamatosan nő az érintkezésmentes, elektronikus szolgáltatások népszerűsége a közigazgatásban. A digitális megoldásokkal jelentősen csökkenthető a személyes kontaktusok száma, így az e-közigazgatási rendszerek létrehozásáért és működtetéséért felelős NISZ Zrt. is jelentősen átstrukturálta fejlesztési prioritásait annak érdekében, hogy az online ügyintézési lehetőségeket minél több ember számára biztosítani tudja.

A pandémiás időszakban a magyarorszag.hu portál jelentős forgalomnövekedést generált. Március óta a havi látogatások száma átlagosan meghaladja az 5 milliót. A portálon már 920 ügy intézhető elektronikusan, amelyek közül 160 ügyhöz tartozik közvetlenül a felületen kitölthető űrlap. Az állampolgároknak lehetősége van többek között fogyasztóvédelmi panasz benyújtására és kincstári értékpapír számla nyitására. A tavaszi veszélyhelyzet kihirdetése óta pedig az elektronikus ügyintézési szolgáltatások nagyobb arányú igénybevételét azzal támogatja a NISZ, hogy az elfelejtett Ügyfélkapu felhasználóneveket az állampolgárok a 1818 Kormányzati Ügyfélvonalon keresztül is megtudhatják. Megemelkedett az időpontfoglaláshoz, a gépjárművek ideiglenes forgalomból kivonásához, az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetéséhez kapcsolódó ügyintézések száma, valamint az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér használata.

Szembeötlő az e-Papír népszerűségének növekedése is. Az ily módon indított ügyek száma négyszeresére emelkedett a veszélyhelyzetet megelőző időszakhoz képest a szociális ügyek, a családtámogatási feladatok, illetve az egészségügyi ügyek vonatkozásában, valamint az összes dokumentumfeltöltés is növekvő tendenciát mutat. Nemcsak a magánszemélyek, a gazdálkodó szervezetek is egyre nagyobb arányban használják az e-Papír szolgáltatást. A januári beküldésekhez képest júliusban 71 százalékkal növekedett a Cégkapuról küldött dokumentumok száma.

A közigazgatási ügyek online intézését nagyban segítette a vállalat úgy nevezett azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatása, amelynek segítségével olyan személyek is tudnak elektronikus úton dokumentumot aláírni, akik nem rendelkeznek elektronikus aláírással, de van Ügyfélkapu regisztrációjuk. Az egy évvel korábbi havi átlag 760 ezer hitelesítéshez képest 2020. márciusában 1,2 millió dokumentumhitelesítés történt, ez pedig a tavalyi év csúcs hónapjához képest is 30 százalékos növekedés.

A közeljövő kiemelt feladata a közigazgatási ügyek automatizálása, a korábban kiépült rendszerek, nyilvántartások közötti átjárhatóság megteremtése. Ahhoz, hogy egy állampolgárnak felajánlhassuk a lejáró személyigazolványának megújításához szükséges adatlap automatikus kitöltését, a háttér szakrendszerek összekapcsolására van szükség. Az új szolgáltatásoknál egyre inkább szerepet kapnak az adatbázisokra épülő, automatizált megoldások is. A járványhelyzet tanulságaiból kiindulva, annak érdekében, hogy az állampolgárok ügyeiket személyes érintkezés nélkül is minél egyszerűbben és gyorsabban intézhessék, a NISZ még több elektronikus közigazgatási szolgáltatás fejlesztésébe kezdett.”

Forrás:
Nő az elektronikus közigazgatási szolgáltatások népszerűsége; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2020. október 1.

Nyilvános és a magán online szolgáltatásokban is használható digitális azonosító rendszert készít az Európai Unió

„Az új fejlesztés átfogó megoldást kínálhat a személyazonosításra.

Az Európai Bizottság egy olyan megbízható és biztonságos internetes azonosítási rendszeren dolgozik, amely használható a nyilvános és a magán online szolgáltatásokban is – ez derült ki azokból a dokumentumokból, amelyekbe a EURACTIV.com munkatársai pillanthattak be.

Az elképzelések röviddel az Európai Unió vezetőinek közelgő csúcstalálkozója előtt váltak ismertté. A rendezvényen az európai uniós tagállamok állam- és kormányfői dönthetnek az átfogó európai uniós elektronikus azonosító rendszer kifejlesztéséről. Az Európai Bizottság anyagában többek között az szerepel, hogy jelenleg nincs lehetőség egy olyan megbízható és biztonságos személyazonosítás megalkotására, amely képes megvédeni a felhasználók személyes adatait és ezzel párhuzamosan széleskörűen el is terjedhet. Egy ilyen rendszer megjelenéséhez és elterjedéséhez az is kellene, hogy az Európai Unió megteremtse a szükséges keretfeltételeket.

Minderre szükség is lenne, mert a magán digitális azonosítási szolgáltatások szerepe egyre fontosabb és ezzel párhuzamosan az ilyen jellegű platformok jelentősége is nő. A dokumentum készítői rámutattak, hogy a közösségi médiaajánlatok alacsony biztonsági szintet kínálnak az internetes személyazonosítás területén és ennek köszönhetően sokkal sebezhetőbbek a harmadik fél által elkövetett visszaélések esetében.

Az összeállításban az is olvasható, hogy egy átfogó azonosítási rendszer arra ösztönözné az európai uniós tagországokat, hogy az állampolgáraiknak használható, biztonságos, digitális személyazonosítási megoldásokat kínálhassanak az állami és a magánszektorban végrehajtott online tranzakciókhoz. A tagországok ugyanakkor még nem állnak készen és a hálózatba kötöttség foka az Európai Unió bizonyos részein nagyon alacsony, s az elektronikus azonosítási rendszerek határokon átnyúló működése még meglehetősen korlátozott. ”

Forrás:
Digitális azonosító rendszert készít az EU; SG.hu; 2020. szeptember 30.

Közigazgatás, politika

A felnőttképzés megújítása 2020 – A felnőttképzési rendszer változásait részletesen bemutató tájékoztató

„A gazdaságban és a munkaerőpiacon gyorsuló ütemben zajló technológiai változások (az ún. Ipar 4.0 és a digitalizáció) ráirányították a figyelmet a munkaerőpiac igényeit gyorsan lekövetni képes képzési rendszer iránti gazdasági igényre. Ezt felismerve 2019-bend öntött a Kormány – a szakképzési rendszer mellett –a felnőttképzési rendszer több lépcsőben történő megújításáról.

A megújult felnőttképzési rendszer szerinti képzések 2020. szeptember 1-jétől indíthatók (ezzel párhuzamosan, 2022. december 31-éig a korábban hatályos jogszabályok alapján működő képzések is folytathatók.) Az elmúlt időszakban számos visszajelzés és kérdés érkezett a szakpolitika részére a felnőtt képzés szereplői – elsősorban a felnőttképzők, a (belső képzéseket folytató) vállalatok és a képzésben résztvevőszemélyek – részéről a megújult felnőttképzési rendszer új szabályozásával kapcsolatban.

Ezekre a jogalkalmazói kérdésfelvetésekre is alapozva készült el e tájékoztató, amelynek célja, hogy a stratégiai megfontolások keretrendszerébe foglalja a felnőttképzési rendszer legfontosabb változásait, és gyakorlatias módon – példákkal alátámasztva – bemutassa, elmagyarázza azokat. A tájékoztató rámutat a felnőttképzési rendszer – egyre jobban felértékelődő – stratégiai szerepére és ennek okaira, elemzi a korábbi felnőttképzési rendszer kihívásait, és bemutatja az ezekből levezetett stratégiai célkitűzéseket. A dokumentum továbbá széleskörű információt szolgáltat a felnőttképzési rendszer megújult környezetéről és szereplőiről, jogszabályi hivatkozásokkal alátámasztva részletesen elemzi a fő változásokat, és megjeleníti a jogszabályok helyes alkalmazásával kapcsolatban felmerülő, gyakran ismétlődő kérdéseket és a szaktárca azokra adott válaszait.”

Forrás:
A felnőttképzés megújítása 2020.; Innovációs és Technológiai Minisztérium, 2020. október 1.

Magyarország a jelentős innovátorok közé kíván tartozni

„ Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) célja, hogy Magyarország 2030-ra a jelentős innovátorok közé tartozzon, csatlakozva az európai országok első harmadához – jelentette ki az innovációs és technológiai miniszter pénteken Zalaegerszegen.

Palkovics László a ZalaZONE Kutatási és Technológiai Központban tartott innovációs nap megnyitásaként beszélt arról, hogy 2010 óta megduplázódott Magyarországon a kutatási és fejlesztési ráfordítások összege. Míg tíz évvel ezelőtt 1,14 százalék volt, addig 2018-ra már 1,53 százalékra nőtt a bruttó hazai termékhez képest a kutatás-fejlesztési ráfordítások aránya.
A miniszter kiemelte: a koronavírus-járványra válaszként kutatási és fejlesztési keretet biztosított a kormány a kutatók számára, egyebek mellett lélegeztetőgépek és gyógyszerek fejlesztésére. A jövő héten zárul le egy újabb 7 milliárd forintos kutatói pályázat ugyancsak a koronavírus elleni fejlesztések pénzügyi támogatására.
Ezeknek a forrásoknak is köszönhető, hogy Magyarország csökkenteni tudta a nemzetközi kitettségét, így ma már képes szájmaszkok vagy éppen hazai fejlesztésű és gyártású lélegeztetőgépek előállítására – hangsúlyozta Palkovics László.
Kitért arra, hogy a magyar tudás nem csak hazai, hanem nemzetközi hasznosítása céljából támogat a kormány 17 nemzeti laboratóriumot, amelyek közül kettő közvetlenül is csatlakozik a zalaegerszegi járműipari tesztpálya tevékenységéhez. Az idén ezek a laboratóriumok 14 milliárd, a következő években pedig mintegy 90 milliárd forint támogatáshoz jutnak, hogy kutatásaik hatékonyan illeszkedjenek a nemzetközi folyamatokba.
Az innovációs és technológiai miniszter a zalai tesztpálya és a hozzá kapcsolódó tudományos park jelentőségét hangsúlyozva tett említést arról, hogy a létesítmény a világon elsőként nemcsak a hagyományos járművek tesztelési környezetét, hanem az automatizált járművek mérési lehetőségeit is biztosítja, sőt ma már a drónok vizsgálatának is a terepe. Emlékeztetett arra, hogy itt épül meg 60 milliárd forintos beruházással a világ legmodernebbjének számító Lynx harci járművek gyártóüzeme, ahol a fejlesztésnek is lesz szerepe.
A ZalaZONE iránti érdeklődést mutatja, hogy már az első ütem átadásakor 150 multinacionális és hazai cég, kutatóközpont jelezte az érdeklődését, a Kutatási és Fejlesztési Központ épülete pedig mostanra már be is telt – jelezte Palkovics László.
Az innovációs nap keretében helyezték el – a meglévő és már megtelt kutatócentrum mellett – a győri Széchenyi István Egyetem új kutatóépületének alapját, amely 690 négyzetméteren két nagyobb laboratóriumnak ad majd otthon a jövő nyártól. Ugyancsak a közelében rakták le a ZalaZONE 100 fős befogadóképességű – a Széchenyi mellett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet és a veszprémi Pannon Egyetemet kiszolgáló – egyetemi előadójának helyet biztosító épület alapkövét.
A rendezvények sorát gyarapította annak a 8500 négyzetméteres aszfaltfelületű egyetemi tesztpályának az avatása, amely hasonló pályaelemekkel rendelkezik, mint a készülő, de már több részében használatban lévő tesztpálya. A felsőoktatási kutatási-fejlesztési célok mellett ez a pálya arra is szolgál, hogy meghatározott időszakokban a szélesebb közönség is megismerkedhessen a műszaki és járműipari fejlesztésekkel.
Az innovációs nap során útavatót is tartottak, a ZalaZONE főépületéhez vezető utat Michelberger Pál néhai műegyetemi professzorról, egyetemi rektorról, a Magyar Tudományos Akadémia egykori alelnökéről nevezték el.”

Forrás:
Magyarország a jelentős innovátorok közé kíván tartozni; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. október 2.

Közigazgatási, politikai informatika

Kérdés Both Andráshoz (IdomSoft vezérigazgató-helyettese): A közigazgatási informatikában van-e jelene és jövője az agilis módszertanoknak, az agilis transzformációnak?

„”Jó-jó, értem én ezt, csakhogy nálunk ez nem fog működni, mert tilos beszélni a felhasználókkal.”

Magyar CIO-k kérdeznek egymástól. A kiinduló téma a koronavírus okozta helyzet kezelése volt, de azóta a kérdések és a válaszok is túlléptek a járványhelyzeten. (A korábbi kérdéseket és válaszokat itt gyűjtöttük össze.)

Kada Zsolt, a GIRO informatikai vezetője tette fel a kérdést Both Andrásnak, az IdomSoft Zrt. termékfejlesztési vezérigazgató-helyettesének:

A közigazgatási informatikában van-e jelene és jövője az agilis módszertanoknak, az agilis transzformációnak? Valós, mérhető eredményeket hoz az agilitás, vagy ezek feloldódnak és eltűnnek a közigazgatás sajátos világában? Avagy: az agilitás formálja a közigazgatási informatikát, vagy a közigazgatási informatika az agilitást?

Majdnem 4 évvel ezelőtt, amikor a Lechnernél kezdődtek az első oktatások az agilitásról, az egyik munkatársam azt mondta a tanácsadónak: „Jó-jó, értem én ezt, csakhogy nálunk ez nem fog működni, mert tilos beszélni a felhasználókkal. Egyszer valaki megpróbálta és leszóltak fentről, hogy azonnal hagyjuk abba, mert a minisztériumban azt fogják hinni, hogy a Lechnerben olyan idióták vannak, akik nem tudják kitalálni, mit akar a felhasználó.”

Ezek után hiába küldtem körbe levelet arról, hogy nem csak szabad, hanem egyenesen kötelező kapcsolatba lépni a felhasználókkal már a fejlesztés megkezdésekor és az egész folyamatában, a korábbi tiltás nagyon mélyen bevésődött, újra és újra találkoztam vele. Nem sikerült kinyomozni, hogy ki mondta és mikor, egyáltalán mondta-e valaki, de ez volt a kultúra.

Ez csak egy kiragadott – bár szemléletes – példa arra a gondolkodásmódról, amivel a Lechner Tudásközpontba érkezésemkor szembesültem. Ennek a megváltoztatása sok tanulással, tanítással, mentorálással, személyes példamutatással, hibák felvállalásával tud elkezdődni, és bizony hosszú az út. Akár évekig is tarthat, amíg egy szervezet kultúrája megváltozik.

Extra nehézség, hogy nemcsak tanulni kell valami újat, hanem el is kell felejteni dolgokat. Kényszerítenünk kell magunkat, hogy leszokjunk olyan rutinokról, amik beépültek a munkavégzési és a menedzsment-eszköztárunkba, mert csak így tudunk teret adni az újnak, hiszen a kettő nem fér meg egymással. Például nem előre írja meg egy elemző a szoftver részletes dokumentációját, hanem menet közben, a szoftver felépülésével párhuzamosan az egész csapat közösen hozza létre ezt a fontos dokumentumot. Ezt leírni egyszerű, de amikor egy beégett rutint kell megváltoztatni, a kivitelezés óriási ellenállásba ütközik. De ha kitartóak vagyunk, egy-két év múlva ugyanez a munkamódszer már senkinek sem lesz ellenére, sőt!

Én az agilitásra elsősorban úgy gondolok, mint egy olyan eszközre, amelynek segítségével a digitális közigazgatási szolgáltatások jelentősen fejleszthetők, és ezáltal az ország versenyképessége is javul. Méghozzá sokat. Nem csupán azért, mert kevesebb élőmunkába, azaz állampolgári és hivatalnoki időbe kerül az ügyeket intézni, hanem mert ez a vállalati kultúrára, a felhasználókkal, ügyfelekkel, egyéb partnereinkkel való közös munkára is nagyon pozitív hatással van.

Olyan nem létezik, hogy valami kiváló digitális megoldással állunk elő, de közben a háttérben az emberek nem beszélgetnek egymással, nem tanulnak egymástól, nem adnak visszajelzéseket egymásnak, nem mennek bele komoly szakmai konfliktusokba a hitük szerint legjobb megoldás megtalálása érdekében, és nem kötik meg a megfelelő kompromisszumokat.

Ha bürokratikus hagyományok szerint, szabályozott módon, dokumentumokban és szabályzatokban kommunikálva sorozatban lehetne előállítani az állampolgárokat és az egész világot lenyűgöző digitális szolgáltatásokat, akkor nem kaptam volna a fenti kérdést, és ez az egész téma nem létezne. Nem lennének olyan állami ügynökségek a világ vezető országaiban, amelyek az agilitás közigazgatást tűzték zászlajukra. És persze nem lennének olyan jogszabályok, amelyek pl. az agilis szemléletű közbeszerzést, vagy közigazgatási útmutatók, amelyek az agilis projektmenedzsmentet támogatják.

Az agilitás mindig akkor és ott üti fel a fejét, amikor falba ütközünk: fejreállt egy gigaprojekt, vagy éppen lehetetlen határidővel kellene valamit szállítani. Bár a legtöbben azt gondolják, hogy a közigazgatás a piacról „veszi át” az agilitást, valójában a módszertan gyökerei a hadászatból, tehát nagyon is a közszférából erednek…

Meglátásom szerint az agilitás a közigazgatástól éppúgy nem idegen, mint egy tetszőleges nagyvállalattól. A kérdés sokkal inkább az, hogy a vezetés szimplán csak hatékonyságnövelést vár tőle, vagy megérti, hogy manapság nem a hatékonyságnövelés a kulcskérdés, hanem a reagálási képesség kifejlesztése és fenntartása annak érdekében, hogy gyakran tudjunk jó minőségű szoftvert szállítani.

Az agilitással kapcsolatban olyan sokat emlegetett „transzformációt” nem is igazán érzem szerencsés szóhasználatnak. Nem az történik ugyanis, hogy egy transzformációs projekt alatt a nem agilis működésről átállunk az agilisra, és készen is vagyunk… A valódi átalakulás azt jelenti, hogy rálépünk az útra, próbálunk felzárkózni a legjobbakhoz (akár piaci, akár közigazgatási szereplőkhöz), akik egyfolytában és egyre gyorsabban innoválnak. Ebből pedig egyenesen következik, hogy folyton invesztálni kell az új dolgok megtanulásába.

Both András a kérdését Csillag Dávidhoz, a Pillér Kft. stratégiai tanácsadójához, címezte:

Úgy tűnik, a válsághelyzetre hosszabban fogunk berendezkedni, mint eleinte gondoltuk, milyen kihívásokat és új lehetőségeket teremt mindez egy állami szektort kiszolgáló informatikai fejlesztőcég életében?”

Forrás:
A hét kérdésére Both András, az IdomSoft vezérigazgató-helyettese válaszol; Bitport.hu; 2020. szeptember 28.

Korszerű, nyílt közigazgatás: nyilvános algoritmusnyilvántartás Helsinkiben és Amszterdamban

„Tájékoztatják a polgáraikat, hogy milyen mesterségesintelligencia-algoritmusokat használnak, azok hogyan működnek és teszik jobbá a város lakóinak az életét.

Két európai város, Amszterdam és Helsinki nemcsak az okosvárosok technológiai kérdéseivel foglalkozik, hanem azzal is, hogy a digitális közszolgáltatásokat átláthatóvá tegyék polgáraik számára. A két város olyan algoritmusnyilvántartást vezetett be, ahol a polgárok nyomon követhetik, hogy az önkormányzat milyen mesterségesintelligencia-algoritmusokat használ a város működésének javításához. A nyilvántartással az a céljuk, hogy az MI-vel vezérelt közszolgáltatások esetében is ugyanaz az átláthatóság és biztonság érvényesüljön, mint az önkormányzat egyéb tevékenységeinél.

Amszterdam polgármestere, Touria Meliani azzal indokolta a lépést, hogy mivel az algoritmusok egyre fontosabb szerepet játszanak a városok működésében, az önkormányzat felelőssége is, hogy azokat elfogadtassa a polgárokkal, és átláthatóvá tegye a működésüket. Mindkét nyilvántartást egy 2018-ban alapított kis finn cég, a Saidot készítette. A finn cég olyan platformokat fejleszt, amelyek állami szerveknek és nagyvállalatoknak segítenek az MI-kezdeményezései elfogadtatásában, az ellenőrizhetőség megteremtésében.

Amszterdam nyilvántartásába három, Helsinkiébe két alkalmazás került fel első körben. A finn főváros még csak MI-alapú csevegőrobotokat és egy intelligens könyvtári menedzsmentszolgáltatást vezettek be. Amszterdam ennél mélyebbre ment: MI-vezérelt parkolási rendszert működtet, idén nyártól MI jelzi előre az illegális lakáskiadás valószínűségét, és szintén MI-alapú lett a problémabejelentés. Mivel a város zsúfolt, szigorú szabályok vonatkoznak a rövid távú lakáskiadásra: egy évben 30 éjszakára, egy alkalommal maximum négy főnek lehet kiadni a lakást. A nyáron bevezetett rendszer múltbeli adatok alapján jelzi a visszaélések valószínűségét az ellenőrzést végző osztály munkatársainak. A parkolási rendszer önállóan ellenőrzi a parkolási engedélyeket, míg a problémabejelentésnél MI kategorizálja a bejelentéseket, hogy azok minél előbb az adott terület felelőseihez kerüljenek.

Az a cél, hogy mindenki értse

Természetesen az algoritmusregiszter nem tartalmazza magát a kódot. De világosan leírja a célját, működési logikáját, valamint azt, hogy milyen adatokat használ fel.

Külön rész foglalkozik azzal, hogy milyen módon tették az algoritmust előítéletmentessé. A lakáskiadás-figyelő algoritmusnál például emiatt zárták ki olyan adatok használatát mint a születési hely, az állampolgárság, a családi állapot és a születési ország.

Az egyes szolgáltatásoknál megadják, hogy milyen emberi felügyelet őrködik azon, hogy az MI ne szabadulhasson el. Emellett a mesterséges intelligencia alkalmazásának kockázatát is feltárják. Az egyes szolgáltatásoknál hangsúlyozzák: a végső döntéseket mindig az önkormányzat emberei hozzák a szabályokkal összhangban. Ez még a parkolási rendszerre is igaz, ott is parkolóellenőrök értékelik a rendszer által készített felvételeket, mert így dönthető el például, hogy az adott autó valóban parkolt, esetleg árut pakolt vagy egyszerűen csak hosszabb ideig áll egy lassan váltó közlekedési lámpa miatt.”

Forrás:
Ön is belenézhet Amszterdam és Helsinki nyilvános MI-algoritmusregiszterébe; Bitport.hu; 2020. október 1.
City of Helsinki AI Register
City of Amsterdam Algorithm Register
Saidot (We bring transparency to your algorithmic consumer services. Leading platform for AI transparency, explainability and communication)

Korszerű gyógyítás korszerű adattudományi alapokon – Nemzetközi együttműködés segíti a magyar rákregisztert

„Magyarországon a daganatos betegségek regisztrációja mintegy évszázados múltra tekint vissza. Az eltelt évtizedek alatt sok minden történt ezen a területen is, mára a magyar adatgyűjtés és -feldolgozás a legszigorúbb nemzetközi elvárások próbáját is kiállja. Az Országos Onkológiai Intézetben működő Nemzeti Rákregiszter és Biostatisztikai Központ munkáját az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége (IARC) szakmai tanácsokkal, valamint a személyi háttér bővítésével segíti. Az erről szóló szerződést a héten írta alá Polgár Csaba főigazgató és az IARC.

Az egyes országok daganatos epidemiológiai adatait a rákregiszterek dolgozzák fel. Ezek az intézmények évente közzéteszik a daganatos megbetegedések statisztikai adatait, az egészségügyi kormányzatok számára a népességalapú gyűjtésből származó mérőszámok irányt mutatnak az onkológiai hálózatok kialakításában és fejlesztésében. A regiszterek ezenfelül támogatják a tudományos kutatómunkát, a klinikai vizsgálatokat, valamint segítenek a szűrővizsgálatok hatékonyságának felmérésében is.

Népességalapú rögzítés

Magyarországon a daganatos betegségek regisztrációja mintegy évszázados múltra tekint vissza, a rákos betegek első országos statisztikai számbavétele 1904-ben történt. A második világháború okozta történelmi helyzet ezt a speciális statisztikai területet sem hagyta érintetlenül. Egészen 1952-ig, az országos onkológiai hálózat felállításáig kellett várni, amikor megszületett az a minisztertanácsi rendelet, amely új lendületet adott az adatgyűjtésnek. Az 1990-es évek elejére Kásler Miklós akkori főigazgató tevékenysége révén jutottunk el oda, hogy az összes, daganatos betegek ellátását végző kórház jelentett az Országos Onkológiai Intézetben (OOI) lévő Nemzeti Rákregiszternek. A következő mérföldkő egy 1999-ben megjelent rendelet volt, amely egyrészt megerősítette az Országos Onkológiai Intézetet mint a rákregiszter üzemeltetőjét, másrészt a jelentési gyakorlat elrendelésével, a gyűjtendő adatkör meghatározásával elősegítette, hogy a Nemzeti Rákregiszter és Biostatisztikai Központ 2000-től a nemzetközi irányelveknek megfelelően működhessen. A változtatásra nem csupán az epidemiológiai igényesség miatt került sor, az Európai Unió Európa a rák ellen című programja belépő követelményként írta elő a rákregiszterek létrehozását. Ekkorra jutott el az adatgyűjtés folyamata oda, hogy a kórházi alapú gyakorlatot népességalapú regisztráció válthassa fel.

Mindenki másképp csinálja

Nemzetközi összevetésben a magyar rákregiszter jól szerepel. Ennek egyik oka, hogy az adatgyűjtés egységes és az egész országot lefedi, szemben például a német gyakorlattal, ahol tartományi regiszterek működnek, és hiányzik az egyes intézmények közötti koordináció. Ráadásul ezen a területen is érezhető a keleti és nyugati országfél közötti, történelmi gyökerekre visszavezethető felfogásbeli különbség. Az Egyesült Államokban a daganatos adatok gyűjtése igen jól körülírt módon történik, ám csupán a tagállamok egyharmadára terjed ki. Ilyen hiányosságok esetén a legtöbb ország a lefedettség hiányosságait becsléssel pótolja. A dél-európai gyakorlathoz képest a magyar társadalom hagyományos jogkövető magatartása olyan jelentési fegyelmet eredményezett, hogy a betegek döntő többsége nem maradhat rejtve a rákregiszter előtt. A személyi adatvédelmet és adatgyűjtést uniós jog szabályozza, amelynek a rákregiszter maximálisan eleget tesz. Ezzel szemben Svájcban az emberjogi aktivisták teljesen ellehetetlenítették a betegségregiszterek működését, így vetve gátat a tudomány ilyen irányú fejlődésének. A magyar rákregiszter számára szakmai etalonnak az észak-európai regiszterek (finn, svéd, norvég, dán) tekinthetők, bár tény az is, hogy ezekben az országokban száz-kétszáz fős intézetek dolgozzák fel a magyarhoz hasonló nagyságrendű népességből származó adatokat, szemben a hazai rákregiszter jelenleg öt főt számláló erőforrásával.

A nemzeti rákregiszter évek óta tagja a Lyonban üzemelő Rákregiszterek Nemzetközi Társaságának (IACR), a kapcsolat tartalommal való megtöltése azonban máig nem járt sikerrel. 2019-ben a két intézmény között új távlat nyílt meg, ugyanis az IACR anyaszervezete, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége, a kelet-közép-európai országok közül elsőként és mai napig egyedüliként felvette hazánkat tagjai közé. A megállapodásban kiemelt szerep hárult Kásler Miklósra, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) jelenlegi miniszterére, hiszen hazánk csatlakozását a szervezethez ő tette lehetővé. Ehhez szakmai diplomáciai kapcsolatait is fel tudta használni. Az IARC-tagság a nemzetközi kutatási együttműködéseket elősegítve hozzájárulhat a kormány céljához, hogy a nemzeti népegészségügyi program keretében csökkentse a daganatos megbetegedések számát. Ebben a rákregiszter nem csupán tudományos szerepet fog betölteni, de a hatékonyság monitorozásában is egyedülálló hátteret biztosíthat.

A diagnózis legfőbb bizonyítéka

Korábban számos próbálkozás történt a daganatos betegségek gyakoriságának meghatározására az egészségbiztosítási adatbázisbázis alapján, ám a legmegbízhatóbb adatok szolgáltatásához elengedhetetlen egy jól működő, népességalapú betegségregiszter. A rákregiszter működésének mintájára megszületett a 49/2018-as Emmi-rendelet, amely egységesen szabályozza a különböző betegségregiszterek munkáját. A Nemzeti Rákregiszter és Biostatisztikai Központra vonatkozó rész alapján az egyes kórházak a náluk diagnosztizált, illetve kezelt rosszindulatú daganatos betegeket, illetve ilyen elhunytak kórboncolását jelentik a rákregiszternek. A gyakorlatban az orvos-beteg találkozó eredményeként a helyi kórházi informatikai rendszerek rögzítik az adminisztrációt, a betegséget leíró kódszámot, amely alapján az informatikusok az adatbázisból leválogatják a szükséges jelentéseket és feltöltik a rákregiszter zárt felületére. A jelentési gyakorlatnak számos buktatója van: az országosan használt kódlisták megbízhatóságától kezdve az egyes jelentő kórházak informatikai sajátosságain keresztül az adminisztrációt (a betegségkódolást) végző orvos és nem orvos szakemberek szakmai felkészültségéig.

Terjeszkedés vidéken is

Az egyes szintek esetleges problémáinak feltárását követően az IARC posztdoktori pályázaton keresztül demográfiai szakembert biztosított a rákregiszter részére. A kétéves pályázat célja a nemzeti rákregiszter adatbázisának javítása, illetve a nemzetközi szakmai életbe való becsatornázása. A projekt során az IARC szakmai tanácsaival is segíti a rákregiszter munkáját. A kétéves projekt első éve az Országos Onkológiai Intézetet fogja érinteni, tekintve, hogy a helyi kórházi informatikai rendszert közvetlenül össze lehet vetni a rákregiszter adatbázisával. A megszerzett tapasztalatok alapján a projekt második éve a vidéki onkológiai központokra is ki fog terjedni. A fejlesztéshez többszintű beavatkozás szükséges. A rákregiszter javaslatokat tesz majd a daganatos betegségeket kódolását tartalmazó listák aktualizálására, illetve az informatikai rendszerek módosítására. Emellett rendszeres képzést nyújt az orvosoknak és adminisztrátoroknak. Az említett rendelet nem tesz különbséget állami és magánszolgáltatók között, bár sajnálatosan a privát patológiai intézmények idáig gyakran rejtve maradtak. Tekintve, hogy a klinikai kórisme legfőbb bizonyítéka a szövettani vizsgálat, a jelentési gyakorlat magánpatológiákra való kiterjesztése is elengedhetetlen a projekt sikeressége szempontjából.

Együttműködés a megbízhatóságért

A különböző forrásból származó adatbázisok összevetése további következtetések levonását teszi lehetővé, úgynevezett big data elemzések segítségével. A jogalkotók is ezt tartották szem előtt, a rendelet ugyanis a személyes adatok átadása kapcsán megállapodásra kötelezi a nemzeti rákregisztert a Központi Statisztikai Hivatallal és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel. Az adatbázisok összehasonlítása ráadásul ellenőrzési lehetőséget ad, ami kiegészíti a hiányos adatokat, vagy rámutat a hamis jelentésekre. Az adatátadás 2013 óta szabályozott formában zajlik, azonban az erőforrások hiányosságai miatt a szükséges vizsgálatokra a rákregiszternek idáig nem volt kapacitása. Várhatóan ezen a helyzeten is segíteni fog az IARC-cal kötött megállapodás. A Nemzeti Rákregiszter és Biostatisztikai Központ munkáját az Országos Onkológiai Intézet mindenkori főigazgatója – jelenleg Polgár Csaba – felügyeli. Az IARC-cal való kapcsolattartás és az IARC-projekt koordinálása Nagy Péter tudományos igazgató feladata. A szakmai munkában a Kenessey István által vezetett rákregiszter-központ munkatársai mellett demográfiai szakértő is részt vesz.
A rákregiszter a kutatáson kívül továbbra is kiszolgálja az adatkérési igényeket. Az adatgyűjtés megbízhatóságának növelése azonban kizárólag az egyes résztvevők (patológusok, klinikusok, adminisztrátorok, informatikai szolgáltatók, szakmai kollégiumok, a nemzeti rákregiszter, a Központi Statisztikai Hivatal, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, az Emmi) termékeny együttműködésével valósulhat meg.

Nyilvános adatok

A rákregiszter társadalombiztosítási azonosító jel alapon összegzi az egy évben diagnosztizált rosszindulatú daganatos betegek számát. Részt vesz a jelentett adatok tisztításában, javításában, továbbá az epidemiológiai helyzetről jelentést készít az Emberi Erőforrások Minisztériumának, a Központi Statisztikai Hivatalnak és a Nemzeti Népegészségügyi Központnak. Emellett interaktív honlapján (http://stat.nrr.hu) az éves statisztikát is elérhetővé teszi, amely a különböző rákos megbetegedések számait tartalmazza nemi, korcsoportos és területi bontásban. Az adatgyűjtés és -feldolgozás nem csupán a daganatos diagnózisra terjed ki, hanem a daganat egyéb paramétereire, például szövettani típusra, stádiumra, illetve a kezelés során végzett beavatkozásokra is.”

Forrás:
Nemzetközi együttműködés segíti a magyar rákregisztert; Niczky Emőke; Magyar Nemzet; 2020. szeptember 26.
Lásd még: International Agency for Research on Cancer (IARC); World Health Organization

Nemzeti Adó- és Vámhivatal: Ajánlott frissíteni az internetes böngészőket!

„2020. október 6-ától a NAV szolgáltatásai az alábbi verziószámú böngészőkkel érhetők el:

Desktop és mobile IE version 11

Microsoft Edge

Mozilla Firefox 27 és újabb

Google Chrome 38 és újabb

Android 5.0 (Lollipop) és újabb

Mobile Safari versions 5 és újabb iOS 5 és újabbhoz

Desktop Safari versions 7 és újabb OS X 10.9 (Mavericks) és újabbhoz

Az elavult böngészőverziók tiltásának informatikai biztonsági oka van.”

Forrás:
Ajánlott frissíteni az internetes böngészőket!; Nemzeti Adó- és Vámhivatal; 2020. szeptember 30.

Még több adat a Prevenciós Bűnözés-Statisztikai Adattárban

„Országos, megyei és helyi szintű, 2010 és 2020 április közötti adatok vizsgálatát is lehetővé teszi a Lechner által fejlesztett Prevenciós Bűnözés-Statisztikai Adattár térinformatikai alkalmazás. Az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika, a Robotzsaru bűnügyi-statisztikai, és a TeIR társadalmi-gazdasági adatainak segítségével térbeli és időbeli elemzések, tematikus térképek és grafikonok is készíthetőek – az igényekhez igazodva új lekérdezés lehetőségekkel is.

A Prevenciós Bűnözés-Statisztikai Adattár (PRE-STAT) alkalmazás a Belügyminisztérium és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács támogatásával megvalósuló „Bűnmegelőzés térinformatikai eszközökkel” című projekt egyik eredménye, az alkalmazást a Lechner Tudásközpont fejleszti és üzemelteti.

A PRE-STAT különböző adatbázisok alapján nyújt segítséget az elemzőknek és az érdeklődőknek, egyik legfontosabb forrás az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (ENyÜBS), mely bűnügyi statisztikai adatokat tartalmaz települési, rendőrkapitánysági, járási, megyei, régiós és országos szinten, idősávot tekintve 2010. január 1-től, kumulált havi bontásban. Hasonlóan hasznos a Robotzsaru integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszere, ebben pontszerű, geokódolt bűncselekmény adatok találhatók 2010. január 1-től, napi bontásban, órára, percre pontosan. A húsz éve a Lechner által üzemeltetett Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) milliónyi gazdasági és társadalmi statisztikai adattal támogatja a PRE-STAT rendszerében bizonyos adattartomány alapján bárki által elvégezhető rövidebb és mélyebb elemzéseket – települési, járási, megyei, régiós és országos szintű információkat szolgáltat 2010. január 1-től éves bontásban.

A rendszerben feltüntetett mutatók módszertana az elmúlt évi továbbfejlesztések során jelentősen változott. Eddig a regisztráció ideje szerinti havi ENyÜBS adatok kerültek a rendszerbe, amelyek azt mutatták meg, hogy adott hónapban hány darab bűncselekményt regisztráltak. 2019-től azonban ‒ annak érdekében, hogy a PRE-STAT adathalmaza megegyezzen a hivatalos statisztikákkal ‒ szintén a regisztráció ideje szerinti, de havi kumulált adatok kerülnek a rendszerbe. Eszerint egy adott éven belül azt vizsgálhatjuk, hogy a kiválasztott hónapig hány darab bűncselekmény került regisztrálásra. Így éves adatként a decemberi adatok értelmezhetők, illetve összehasonlító elemzés esetén két év azonos hónapjait érdemes összevetni. További módszertani változás, hogy a Diagram-összeállító modulban az ENyÜBS és TeIR adatok elkövetési hely, illetve eljáró szerv szerint is elemezhetők.

Az alkalmazásnak alapvetően két felhasználói csoportja van, emiatt a belépésnél a teljes hozzáféréssel, vagy a szűkített hozzáféréssel rendelkező felhasználók opció közül lehet választani.

A szűkített hozzáférés, vagy „lakossági hozzáférés” az a felület, ahol bárki, egy egyszerű Ügyfélkapus bejelentkezés után hozzáférhet a publikus statisztikai adatokhoz. Ezen belül találhatók a rendőrség által biztosított regisztrált bűncselekmény adatok (ENyÜBS), amelyek bárki számára nyilvánosak, illetve a TeIR-ből származó gazdasági-társadalmi adatok.

A rendőrségi hozzáférés egy tágabb adatkört tesz elérhetővé, ahol koordináta-pontos, a rendőrség ügyviteli rendszeréből származó bűncselekmény adatok is térképre kerülnek. Ezek értelemszerűen csak a rendőrség számára hozzáférhetőek.
…
A Prevenciós Bűnözés-Statisztikai Adattár szolgáltatásai ügyfélkapus bejelentkezést követően – melynek használatához külön regisztráció nem szükséges – itt érhetőek el.”

Forrás:
Még több adat a Prevenciós Bűnözés-Statisztikai Adattárban; Szmuriga Orsolya; Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft.; 2020. szeptember 30.

Elindulhat az új online számlázási rendszer (Online Számla 3.0 ) fejlesztése

„A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közzétette az Online Számla 3.0 rendszer dokumentációját, amely alapján a számlázószoftverek fejlesztői megkezdhetik a fejlesztést az új adatszolgáltatási verzióhoz – közölte az adóhatóság az pénteken.

Mint írták, az Online Számla 3.0-ás verziója egyrészt megfelel a 2021-es adatszolgáltatással kapcsolatos jogszabályi változásoknak, másrészt az adózók számára új lehetőségeket és szolgáltatásokat tartalmaz. Az új verzió egyik előnye, hogy az adatszolgáltatás egyben elektronikus számlának minősülhet.
Az adatszolgáltatási rendszer az új verzióval erőteljesebben támogatja a vevői számlafeldolgozás informatikai folyamatait is. Az Online Számla rendszer ezzel új távlatokat nyit a cégek digitalizációjában és az egyszerűbb adminisztrációban – közölte a NAV.

A most publikált dokumentáció és a korábban közzétett sémaállományok alapján a szoftverfejlesztők elkezdhetik a fejlesztési munkálatokat, amit a NAV továbbra is támogat a GitHub fórumon keresztül, ahol a felmerült fejlesztői kérdésekre gyors válaszokkal szolgál a közlemény szerint.”

Forrás:
Elindulhat az új online számlázási rendszer fejlesztése; Világgazdaság/MTI; 2020.október 2.
Lásd még:
Nemzeti Adó- és Vámhivatal; Github (NAV Repozitóriumok)
(Az, hogy a NAV megjelent a Github-on, önmagában is nagyon nagy előrelépés a korszerű digitális kormányzati fejlesztések terén! Szerk.)

Informatika, távközlés, technika

A jövő nagy kérdése: ki felel azért, ha a robot hibázik?

„A mesterségesintellgiencia-szakértő szerint még nem vagyunk abban a korban, hogy ne volna felelőssé tehető egy gép, mondjuk egy önvezető autó üzemeltetője, így az autógyárak felelősségvállalási nyilatkozata ma még korai.
A robotok nem vonhatók felelősségre az általuk okozott károkért, azokért elsősorban az üzembentartó és az üzemeltető tartozik felelősséggel – mondta az InfoRádiónak a Mesterséges Intelligencia Koalíció szakértője, Necz Dániel.
„Különválik a polgári és a büntetőjogi felelősség. Polgári jogi értelemben az üzembentartó felel. Egy önvezető autó magasabb szintű felelősséget jelent az üzembentartónak, tehát annak, aki ezt a gépet tartósan üzemelteti, felügyeli. Egy vállalkozás is, amely önvezető tesztautót fejleszt, bármilyen probléma esetén felelősségre vonható” – fogalmazott.

A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy a büntetőjogi szabályokra is érdemes odafigyelni.
„Előfordult nem egyszer az Egyesült Államokban, hogy önvezető autó okozott balesetet, és a tesztpilótát vonták büntetőjogi felelősségre annak ellenére, hogy önvezető autóról beszélünk. Persze az automatizációnak különböző szintjei határozhatók meg, nyilván egy alacsonyabb szintű automatizáltságnál a vezetőnek jobban oda kell figyelnie, képesnek kell lennie arra, hogy beavatkozzon, és csak a teljes automatizáltságnál merülhet az fel, hogy a vezetőt nem terheli felelősség. De ez az időszak még nem jött el” – tette egyértelművé Necz Dániel.
Ebből kiindulva beszélt arról, mi van akkor, ha szoftverhibából adódik gyakorlati probléma.
„Ez főleg a polgári jogi felelősség területét érinti, vagyis azt a kérdést, hogy a szoftver gyártóját, szolgáltatóját mennyiben terheli felelősség balesetnél. Volt már olyan nyilatkozat autógyártó részéről, hogy felelősséget vállal az automatikus üzemmódban okozott balesetekért. Nyilván ezek a nyilatkozatok majd szerephez juthatnak, de szerintem a veszélyes üzemnél a működtetői felelősség domináns marad” – mutatott rá. Büntetőjogilag pedig a teljes automatizálás korszakáig a vezető lesz felelős. ”

Forrás:
A jövő nagy kérdése: ki felel azért, ha a robot hibázik?; Rozgonyi Ádám; Infostart / InfoRádió ; 2020. október 4.
Szerkesztői megjegyzés: Ennél azért a probléma sokkal összetettebb, különösen ha a mesterségesintelligenci-rendszerekről van szó, és nem pusztán automata gépjárművekről. Amennyiben az adatokból tanulás során önmagát változtató rendszerről van szó (neurális hálózatok), amely esetében a rendszer megalkotói számára is megmagyarázhatatlan (black box) a működés számos aspektusa, akkor a felelősség kérdése is egészen sajátosan vetődik fel.
Lásd például: „we’re moving away from engineering where we understand every step in the process and moving towards just letting the algorithms learn what we want them to do. But it really is a black box. No one understands how these algorithms work – and the biggest problem is that they sometimes fail, and we don’t know why.”
The “black box” problem; Martina Märki, Corinne Johannssen; ETH Zurich; 2020. szeptember 15.

A 4iG Nyrt. rendkívüli tájékoztatása nagy összegű nyertes ajánlat kihirdetéséről

„A 4iG Nyrt. tájékoztatja tisztelt befektetőit, valamint a pénz- és tőkepiac szereplőit, hogy a 4iG Nyrt. ajánlata nyertes ajánlatként került kihirdetésre a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. által „Felnőttképzési programok kialakítása” tárgyban megindított uniós nyílt közbeszerzési eljárásban.

A hivatkozott közbeszerzési eljárás a GINOP-6.1.9-18-2018-00001 forrásból valósul meg célja digitális tananyagok fejlesztése, pilot rendszerű bevezetése és tesztelése, valamint kapcsolódó szolgáltatások nyújtása.

Az ajánlat értéke: 2 360 700 000,-Ft + ÁFA.

A szerződéskötési moratórium lejáratának napja 2020.10.05…”

Forrás:
A 4iG Nyrt. rendkívüli tájékoztatása nagy összegű nyertes ajánlat kihirdetéséről; 4iG Nyrt.; 2020. szeptember 28.

Mostantól online is nyomon követhető a repülőtéri zajszennyezés

„Új zajmonitorrendszert és járatkövető alkalmazást fejlesztett ki a Budapest Airport, így már az interneten is nyomon lehet követni a repülőtéri zajszennyezést

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemeltetőjének szombati közleménye szerint hat állandó helyszínen telepítettek hitelesített zajmérő műszereket, az adatokat pedig – az aktuális forgalmi helyzettel együtt – a zajmonitor-alkalmazás honlapján elérhetővé teszik.

Az ingyenes honlapon a le- és felszálló gépek mellett a zajmonitorrendszer által begyűjtött információk is elérhetők, nyomon lehet követni a X. és a XVIII. kerületbe, valamint Vecsésre és Üllőre telepített zajmérők által gyűjtött adatokat.

A projektben a HungaroControl, a Közlekedéstudományi Intézet (KTI), valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium is részt vett. A légiforgalmi irányító szakszolgálat közelkörzeti radarjaitól érkeznek az adatok a gépek mozgásáról, a rendszer kiépítésekor pedig a kivitelező egyeztetett a KTI-vel és a szaktárcával is.”

Forrás:
Mostantól online is nyomon követhető a repülőtéri zajszennyezés; Világgazdaság/MTI; 2020. október 3.
Zajvédelmi intézkedések; Budapest Airport
Budapest Airport (Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér) járatkövető alkalmazása/webhelye

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális versenyképességben még van hová fejlődnünk

„Megjelent a svájci versenyképesség-kutató cég, az IMD digitális versenyképességre vonatkozó legfrissebb rangsora, amelyben a vizsgált 63 ország között, éppen úgy, mint 2019-ben, az Egyesült Államok és Szingapúr van az élen. A harmadik helyen Dánia, a negyediken pedig Svédország található. Regionálisan Ázsia feljövőben van, Európa stagnál, és az amerikai kontinens rontotta a versenyképességét. Kína például hat hellyel lépett előre, Spanyolország viszont öt hellyel visszacsúszott.

A rangsort 2017 óta készíti az IMD. Azt vizsgálja, hogy milyen fejlettségi szinten vannak a digitális technológiák, valamint hogy rendelkezésre áll-e a szükséges tudás a hatékony alkalmazásukhoz. További fontos tényezőként elemzi a társadalom és a cégek nyitottságát, készségét a digitális megoldások alkalmazására.

A sajtótájékoztatón a szervezet vezetői azt hangsúlyozták, hogy nagyon fontos a digitális technológiák rendelkezésre állása, de ennél is fontosabb a digitális tudás megléte állami, céges és össztársadalmi szinten egyaránt.

De még ez sem elég a digitális versenyképességhez. Érdeklődésre, a változásra való készségre, az átvett angol kifejezéssel agilitásra is szükség van minden szinten. Az elemzés ezen három hangsúlyos területre fókuszálva készült, vagyis vizsgálták a kutatók a technológiák elérhetőségét, a tudásszintet és a jövőre való felkészültséget (future readiness). Ezeket összesen 52 mutatóval mérték, amelyekből 32 statisztikai adat 20 pedig véleménymutató.

Nézzük ezek után a V4-országok és a gyakran referenciaországként emlegetett Ausztria általános és a három vizsgált terület szerinti helyezését 2019-ben és 2020-ban. Ahogy a táblázatból látszik, Ausztria minden területen lehagyja a V4-országokat. Figyelmet érdemel, hogy a jövőre való felkészültsége tekintetében 2019-ről 2020-ra hét hellyel javította a pozícióját.

A V4-ek között az általános helyezés tekintetében Lengyelország vezet, egy hellyel javítva előző évi pozícióját. Csehország a második és Magyarország a harmadik. Viszont Magyarország négy hellyel hátrább került úgy, hogy technológiai pozícióját és a jövőre való felkészültségét is enyhén rontotta.

Ez nem azt jelenti, hogy rosszabbak lettek az eredményeink, mint voltak, hanem azt, hogy lassabban javultak, mint másoknál.

Helyezésünk kissé módosul, ha a mintát a lakosság nagysága és az egy főre jutó GDP alapján is megvizsgáljuk. A 20 milliónál kisebb lakosságszámú országok közül kiesik Lengyelország. Ausztria vezet, és Magyarország a 29. Viszont azokat az országokat nézve, ahol 20 ezer dollárnál kevesebb az egy főre jutó GDP, a magyar digitális fejlettségi pozíció már sokkal jobb (13. hely).

Igaz, ebben a csoportban már nem szerepel Ausztria és Csehország. A 20 milliónál kisebb lakosságszámú országok digitális fejlettségi listáját Szingapúr, Dánia és Svédország vezeti, a 20 ezer dollár alatti egy főre jutó GDP-t alapul véve pedig Kína, Malajzia és Litvánia áll az élen. De a negyedik helyen már Lengyelországot találjuk.

Nézzük meg a helyezésünket néhány konkrét mutatóra is!
Nem állunk jól például az információtechnológiák üzleti gyakorlatokba való beépültségében. Az okokat nem a digitális eszközök, hanem a digitális és technológiai ismeretek hiányában kell keresnünk.

Ezt bizonyítja, hogy a vizsgált 63 ország között a technológiák elérhetősége tekintetében a 24., viszont a digitális és technológiai képességek tekintetében csak az 59. helyen vagyunk. A leggyengébb eredményeinket a jövőre való felkészültségünkben értük el. Ezen belül az elektronikus kormányzás, a kiberbiztonság, a nagy adattömegek elemzése és üzleti használata területén vagyunk lemaradva.

A kutatással kapcsolatban meg kell említenünk, hogy a felhasznált adatok 62 százaléka statisztikai, 38 százaléka pedig kérdőíves felmérésből származó vélemény. A vélemények forrása az üzleti szektor, amelyet a hazai és a külföldi tulajdonú cégek, valamint a különböző méretű vállalkozások képviselnek a mintában.

Azt is figyelembe kell vennünk, hogy a pandémia jócskán meggyorsította a digitális megoldások terjedését, viszont a kutatás alapját képező felmérés az év első negyedében történt. Ettől függetlenül a megállapításokra érdemes odafigyelni, és hasznos elemezni a nálunk jobb eredményt elérő országok gyakorlatát. Hiszen a digitális technológiák sikeres alkalmazása a versenyképesség egyik meghatározó eleme lesz.”

Forrás:
Digitális versenyképességben még van hová fejlődnünk; Csath Magdolna; Világgazdaság; 2020. október 2.
(A szerző a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja, egyetemi tanár.)
Lásd még: The IMD World Digital Competitiveness Ranking 2020 results; IMD World Competitiveness Center

Együttműködési szándéknyilatkozatot kötött a DJP és az EFISZ

„Együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá Veres Mihály, az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ) elnöke, Dávidházy Gábor, az EFISZ főtitkára és dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője a digitalizáció különböző területein való jövőbeni együttműködésről, különös tekintettel a pénzügyi digitalizáció, a fintech és az Okos Város fejlesztésekre.

A digitális ökoszisztéma egészét érintő Digitális Jólét Program (DJP) célja, hogy Magyarország minden polgára és vállalkozása a digitalizáció nyertesei közé kerülhessen. A technológiai forradalom és a digitális megoldások elterjedése a pénzügyi területen is elkerülhetetlen, ugyanakkor a polgárok és vállalkozások változatlanul két dolgot várnak el a pénzügyi szolgáltatóktól: a biztonságot és a megbízhatóságot. Az innovatív fintech megoldások pedig nemcsak az érintett vállalkozásoknak és startupoknak jelentenek kiugrási lehetőséget, hanem az egész nemzetgazdaságnak is, hiszen ebben a versenyben minden ország azonos feltételekkel áll a rajtvonalhoz.

A fintech fejlesztések egy újabb lehetőséget teremtenek arra, hogy Magyarország Európa élvonalába kerüljön. Ezért a DJP gondozásában elkészült Fintech Stratégia egyaránt ösztönözni és támogatni javasolja a pénzügyi területen működő innovatív technológiai vállalkozások piacra lépését, illetve a hagyományos bankok és biztosítók szolgáltatásainak digitalizálását.

A három esztendeje alakult és mára 17 tagot számláló EFISZ a hazánk területén működő készpénzkímélő elektronikus fizetési szolgáltatást nyújtó társaságok civil úton szervezett autonóm érdekközvetítő, érdekegyeztető és érdekképviseleti feladatokat ellátó társadalmi-szakmai szervezete. A DJP és az EFISZ egyetért abban, hogy a hazai fintech szektor kulcsterülete az elektronikus fizetés, az elérhető szolgáltatások technológiai színvonala, a fogyasztók védelmének érvényesülése, a nemzetgazdasági hatások jelentősége.

A közös gondolkodás és szakmai együttműködés megalapozása céljából kötött szakmai együttműködés keretében az Okos Város fejlesztések területén a felek célja, hogy az EFISZ integrátorként lépjen be azon folyamatokba, ahol az online fizetési platformok szolgáltatása rendszerszinten tud kapcsolódni az adott település digitális megoldásaihoz. A DJP és az EFISZ a szándéknyilatkozatban célként jelölték meg azt is, hogy a közeljövőben elbírálásra kerülő European Digital Innovation Hub DJP pályázat sikeressége esetén együttműködnek a fintech vonatkozású kompetenciafejlesztés során.”

Forrás:
Együttműködési szándéknyilatkozatot kötött a DJP és az EFISZ; Digitális Jólét Program; 2020. szeptember 29.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. október 5.

Vállalati ENSZ-diplomáciai részleget állított fel a Microsoft

A II. világháború utáni fejlődés egyik szembeötlő jelensége a diplomácia fogalomkörének – századok stabilitása utáni – rohamos átalakulása volt. Változott a tevékenység tartalma, fokozatosan (majd a számítástechnika elterjedését követően villámlásszerű gyorsasággal) változott az alkalmazott eszközök, technológiák köre is. És, ami a legfőbb: drámaian megváltozott, szélesedett az aktorok köre is. A digitális közdiplomácia egyik sarokpillére éppen annak a felismerése volt, hogy a globalizációval a teljes világpiacot (és a teljes „világtársadalmat”) uraló technológiai nagyvállalatok olyan megkerülhetetlen szereplőivé váltak a techno-társadalmak alakulásának, ami indokolttá, sőt elkerülhetetlenné tette azt, hogy a nemzetközi kapcsolatok fontos szereplőiként, alakítóiként tekintsünk rájuk. A világ egyre több diplomáciája intézményesített „techno-nagyköveteket”, elsőként a dánok. A technológiai iparok világközpontjaiba „akkreditált” szakdiplomaták feladata az lett, hogy a digitalizáció legfontosabb – elsősorban nemzetközi szabályozási, menedzselési – témáiban közvetlen kapcsolatokat építsenek ki az óriásvállalatok képviselőivel. A Google, az Amazon, vagy különösen a Facebook cég egyre meghatározóbb szerepe (és szerepvállalása) nyomán egyébként megjelent immár az a gondolat is, hogy a nemzetközi közösség valóságos aktorai (értsd tehát: a szuverén államok) mellett a technológiai óriásvállalatok is a diplomáciai élet elismert szereplőivé váljanak. A nemzetközi kapcsolatok szakmában (elsősorban az amerikai külügyi gondolkodásban) gyökeret verő elképzelés lényege: ha a modern vállalatóriások ereje messze túlmutat az országok egész sorának képességein, akkor elengedhetetlen, hogy a megnövekedett lehetőségekhez a nemzetközi élet alanyaira vonatkozó kötelezettségek is társuljanak.

Az ilyen módon tehát két irányból is táplálkozó tendencia fontos lépése volt a nagyvállalati nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó részlegek kiépítése, vagy megerősítése. A folyamat egyik fontos mérföldköve lett a technológiai szféra egyik meghatározó szereplője, a Microsoft múlt heti bejelentése: a vállalat – az ENSZ alapításának 75. évfordulójának ünnepi ülésszakára időzítve – döntött saját vállalati ENSZ-kapcsolati részlegének felállításáról. A rendkívül komoly szakértői tudás (és kapcsolati-) bázist felmutató vállalati ügyosztály megalakítása, továbbá tényleges működésének megkezdése már korábban, az év első hónapjaiban megtörtént. Ennek keretében de facto diplomáciai „képviseletet” nyitottak New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Szervezete mellett, és megkezdték a hivatalos kapcsolatok kiépítését, illetve természetesen a több éves munkaprogram kidolgozását és előkészítését. A multilaterális diplomáciai részlegként működő vállalati egység súlyát jól jelzi, hogy élén John Frank, a Microsoft egyik alelnöke áll.

Az ENSZ-kapcsolati részleg, a modern világ számára kihívást jelentő problématerületekkel összhangban, az alábbi hét tematikai pillért nevesítette működése számára:

az emberi jogok érvényesülésének előmozdítása az IKT-technológiák támogatásával;
a környezeti fenntarthatóság szolgálata a káros anyag kibocsátás és a szennyezés csökkentése révén, illetve a tiszta ivóvízhez való hozzájutás elősegítésével és a Föld biodiverzitásának megóvásával;
a kibertér demokratikus jellegének védelme az állami szereplők tevékenységét meghatározó nemzetközi szabályozó rendszer kialakításával;
a tisztességes munkához és megélhetéshez való hozzáférés támogatása, mintegy 25 millió ember digitális tudásának előmozdításával a járvány után magához térő gazdaságokban;
a minőségi oktatás támogatása az ehhez szükséges technológiai platformok kidolgozásával és bevezetésével;
a szélessávú hálózati hozzáférés előmozdítása Afrika, latin-Amerika és Ázsia mintegy 40 millió lakosa számára az elkövetkező két évben;
az ENSZ szervezeti egységek digitalizációjának támogatása olyan szervezeti alkalmazások kidolgozásával és bevezetésével, amelyek jelentősen segítik ezek munkáját.

Az óriásvállalat, újonnan megerősített nemzetköz szintű és kvázi-diplomáciai jellegű szerepvállalásával összhangban igen aktív résztvevője volt az ENSZ néhány nappal ezelőtt (a Világszervezet történetében első ízben virtuálisan) tartott ünnepi Közgyűlésének. Egyebek mellett aktív szereplői voltak a Net Zero Kibocsátás panelbeszélgetésnek; az ENSZ Nemzetközi Békenap programjának részeként beszélgetés-sorozatot szerveztek; csatlakoztak az Újjáépítés újragondolása címmel a civil világ multilaterális szerepvállalásáról szóló eseményhez; bekapcsolódtak a Klímaváltozásról szóló magas szintű kerekasztal beszélgetés munkájába.
Our interconnected world requires collective action; John Frank; Microsoft blog; 2020. szeptember 17.
Microsoft and the United Nations: What to watch; Microsoft; 2020. szeptember 25.

Oroszország kiber-fegyverszünetet ajánl az USA-nak

A hét vezető híre lehetett volna – ám végül nem véletlenül került csupán a második helyre. Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanis – szokatlanul erős jelleggel, írásos nyilatkozat formájában – fegyverszünetet ajánlott az Amerikai Egyesült Államoknak a kibertérben. A két nagyhatalom közti kiber-viszonyok újrarendezésére (az orosz politikus az ebben az összefüggésben Nyugaton közkedvelt „reboot”, azaz újrakezdés kifejezést használta) egy konkrét, négy pontból álló tervezetet javasolt. Elsőként is, a „nemzetközi Információbiztonság helyreállítása” érdekében a magas szintű, rendszeres kétoldalú párbeszéd visszaállítását javasolja amerikai partnerének. Másodszor javasolja, hogy a két ország szakmai szervezetei (nukleáris kockázat csökkentő központok, informatikai vészhelyzeti csoportok, magas szintű információ biztonsági szakhivatalnokok) közötti folyamatos és hatékony párbeszéd kiépítését. Harmadszor (és nyilvánvalóan ez az a pont, amelynek hatóköre és konkrétsága szokatlanul fontossá teszi ezt az ajánlatot) az orosz elnök kétoldalú kormányközi megállapodás kidolgozását és megkötését javasolja az információs térben történő bárminemű incidens megakadályozására. Végül pedig, de egyáltalán nem utolsó sorban negyedik pontként azt javasolja Putyin, hogy kölcsönösen elfogadható formájú garanciákat nyújtsanak egymásnak arra nézve, hogy nem avatkoznak be egymás belügyeibe (beleértve a választási folyamatokat) semmilyen módon, egyebek mellett IKT és más korszerű technológiai eszközök felhasználásával sem.

A javaslat kézzelfoghatóságát, kivitelezhetőségét (egyben tehát komolyságát) nagyban erősíti az a mozzanat, hogy az orosz elnök (a fenti harmadik pontban) azt veti fel, hogy a bilaterális megállapodás elveiben és koncepciójában a Szovjetunió és az USA között 1972-ben megkötött, a nyílt tengeri incidensek elkerülését szolgáló megállapodást vehetné mintául.
Az, hogy ez a hír, amiből korszakos lépés lehetett volna, mégsem került a Hírlevél-blokk első helyére, az nem véletlen. Az amerikai külpolitikai elit meghatározó véleménylapja ezzel a címmel hozta a bejelentést: „Putyin fegyverszünetet akar a kibertérben – miközben nem hajlandó beismerő vallomást tenni az orosz beavatkozásokról”. A cím kiábrándítóan, ám meglehetősen pontosan tükrözi az amerikai hozzáállást: bármi fajta „egyezség” kizárólag az ellenfél teljes és nyilvános fegyverletételén, sőt megalázkodását alapulhat. Aminek így, mondanunk sem kell, nem sok esélye marad. Ami megint csak nem biztos, hogy véletlen. Az egyezés ugyanis azt tűzné ki: egyik fél sem avatkozik be a másik belügyeibe, egyebek mellett a választásokba. Például úgy, ahogy az amerikaiak avatkoztak be az orosz elnökválasztások menetébe 1996-ban.
Putin Wants a Truce in Cyberspace – While Denying Russian Interference; Anton Troianovski, David E. Sanger; The New York Times; 2020. szeptember 25.
Statement by President of Russia Vladimir Putin on a comprehensive program; Kreml Szóvivői Iroda; 2020. szeptember 25.
Election meddling in Russia: When Boris Yeltsin asked Bill Clinton for help; David Shimer; The Washington Post; 2020. június 26.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Szélesedik az újonnan elindított Diplomáciai Akadémia nemzetközi kapcsolatrendszere

Megállapodást között Magyarország és Mexikó magas szintű diplomata képző intézménye. Az egyezményt Pacsay-Tomassich Orsolya államtitkár, a Magyar Diplomáciai Akadémia elnöke és David Renato Nájera Rivas mexikói nagykövet írta alá a Külgazdasági és Külügyminisztériumban szeptember 30-án. Az együttműködési megállapodás célja, hogy a Magyar Diplomáciai Akadémia és a mexikói Matias Romero Diplomáciai Intézet a jövőben szorosabbá fűzze kapcsolatát, és támogatást nyújtson a magyar, illetve mexikói diplomaták magasabb szintű felkészítésében. A Matías Romero Intézetet (IMR) 1974-ben alapította a mexikói külügyminisztérium diplomaták oktatása és képzése, valamint a minisztériumi felvétel koordinálása céljából. Ezen kívül az Intézet tanfolyamokat szervez a nemzetközi politika aktuális kérdéseiről, konferenciákat és szemináriumokat tart nemzeti és külföldi szakemberek részvételével, és aktív szerepet vállal Mexikó külpolitikájának és nemzetközi kapcsolatainak terjesztésében is. A Magyarország és Mexikó közötti együttműködés egyik alappillére az IMR által évente szervezett tanfolyam, amelyen magyar diplomaták immár 5 éve vesznek részt.
Együttműködési megállapodás született a magyar és a mexikói diplomáciai akadémia között; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2020. szeptember 30.

Kozmikus szemétfigyelő rendszert avattak – a német űr geopolitika első lépéseként

A hadügyminiszter jelenlétében avatták fel néhány napja a német légierő Légtér- és Űrmegfigyelő Hadműveleti Központját. A NATO légtérfigyelő rendszerébe csatlakozó német légierő állomásának részeként kialakított ASOC (Air and Space Operations Center) 50 fős személyzettel kezdte meg működését, ám a kezelők számát 2031-ig többszörösére kívánják majd növelni. Az állomás – amely egy most kifejlesztett űrmegfigyelő radarrendszeren alapul – elsődleges feladata az lesz, hogy felderítse és folyamatosan nyomon kövesse az alsóbb űrrétegekben Föld körüli pályán keringő űrtörmelékeket. Az űrszemét (ami az elejtett csavaroktól a felhasznált hajtóanyag tartályokig a legkülönfélébb tárgyakat öleli fel) egyre jelentősebb veszélyforrást jelent: a mintegy 500 000 darab nagyobb hulladék, ami a Földhöz közeli űrben kering, károkat okozhat a használatban levő műholdaknak, illetve a légtérbe visszatérve lakóépületeket, embereket is veszélyeztethet. Az avatón felszólaló Annegret Kramp-Karrenbauer hadügyminiszter úgy fogalmazott: a Németország feletti légtér, és a fölötte levő úr összetartozik, és így ezzel az új szervezettel az ország kiterjeszti felügyeletét és működését a világűrbe is. A megfogalmazás jól mutatja: ezzel a lépéssel Németország kilépett az űr geopolitika ma még újszerűnek számító, de perspektivikusan egyre meghatározóbb frontvonalába.
German military launches space junk tracking system; Deutsche Welle; 2020. szeptember 21.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. szeptember 28-október 2.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

Rendszerelem üzemeltetés, javítás, karbantartás 2.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/188
Közzététel dátuma: 2020.09.28.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.26.
Vállalkozási szerződés – Számítógéptermekben üzemelő erősáramú-, gépészeti berendezések és üzemfelügyeleti rendszerelemek üzemeltetése és javítása és karbantartása 36 hónapos vállalkozási szerződés keretében.
Lásd bővebben

Szoftverlicencek, kellékanyagok és inf. eszközök
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/189
Közzététel dátuma: 2020.09.29.
Ajánlatkérő: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.12.
Szoftverlicencek, kellékanyagok és informatikai eszközök szállítása 7 részben.
Lásd bővebben

D-series gyártói és first-line támogatás 3év
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/189
Közzététel dátuma: 2020.09.29.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.28.
A közbeszerzés tárgya: az MTVA adáslebonyolító stúdióját kiszolgáló meglévő D-series rendszerének gyártói és first-line rendszertámogatása
Lásd bővebben

Tatabányai Törvényszék notebook beszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/189
Közzététel dátuma: 2020.09.29.
Ajánlatkérő: Tatabányai Törvényszék
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.12.
40 db notebook
Lásd bővebben

Call Center szolgáltatások nyújtása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/190
Közzététel dátuma: 2020.09.30.
Ajánlatkérő: KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Kft.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.28.
A feladat célja a KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Kft. (KAV) egyes szervezeteinél dolgozó munkatársak leterheltségének csökkentése. A betelefonáló ügyfelek tájékoztatása, segítségnyújtás az ügyek indításának módjával, a benyújtandó dokumentáció összeállításával kapcsolatban, szükség esetén az ügyfél átirányítása a megfelelő ügyintézőhöz, vagy illetékes hivatalhoz.
Lásd bővebben

Informatikai üzemeltetési feladatok ellátása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/191
Közzététel dátuma: 2020.10.01.
Ajánlatkérő: EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.09.
A. Egyes informatikai rendszerekhez kapcsolódó üzemeltetési feladatok ellátása az alábbi felsorolás szerint, illetve a csatolt tájékoztató alapján.
1.) Közérdekű Önkéntes Szervezeti Regiszter szerverei üzemeltetői feladatainak ellátása; 2.) Akadálymentesítési Portál – „A Közszolgálatot ellátó intézmények akadálymentesítésének feltérképezése”
elnevezésű TIOP 4.2.1-11/K-2011-0003. számú projekt – szervere üzemeltetői feladatainak ellátása (2020.12.31-ig, majd archiválás); 3.) UNESCO.hu portál üzemeltetői feladatainak ellátása; 4.) Virtualizációs rendszerek üzemeltetői feladatainak ellátása; 5.) TEXTLIB szerver üzemeltetői feladatainak ellátása; 6.) A TÁMOP 5.2.6 kiemelt projekt keretében létrehozott és működtetett „Szülői Információforrás Központ” internetes oldalt kiszolgáló szerver üzemeltetése (2020.12.31-ig, majd archiválás); 7.) Vagyonkataszter alkalmazás környezetét kiszolgáló szerverek üzemeltetése; 8.) LEO alkalmazás környezetét kiszolgáló szerverek üzemeltetése.
B. A Szervezetbiztonsági, Informatikai és Dokumentációs Főosztály végzi az infrastrukturális környezet egyes elemeinek üzemeltetését, amelyhez szerver oldali üzemeltetői támogatás szükséges:
1.) EMMI Ügyfélszolgálati Portál üzemeltetői feladatai; 2.) Hivatali Kapu VPN szerverei üzemeltetői feladatai; 3.) Tűzfal üzemeltetésének teljes kőrű támogatása; 4.) Hálózati eszközök üzemeltetése; 5.) Mentési rendszer üzemeltetése, mentési feladatok elvégzése, mentési megoldás optimalizálása; 6.) Monitoring és menedzsment szerverek üzemeltetésének támogatása, a megoldás optimalizálása.
Lásd bővebben

MS licencek EÜ projektekhez – CIS rész – felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/191
Közzététel dátuma: 2020.10.01.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.14.
Kormányzati Adatközpontba kerülő felhő alapú működési környezet biztosításához Microsoft licencek biztosítása az EFOP-1.9.6-16-2017-0001 Elektronikus egészségügyi ágazati fejlesztések és a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2017-00051 Az egészségügyi ellátási rendszer pénzügyi irányítási és közigazgatási funkcióinak megújítása c. projektek vonatkozásában – CIS rész 6 darab szervert lefedő (összesen 6 szerver * 2 CPU * 18 core / 2 core lic. = 108 db licenc) Microsoft Windows CIS Datacenter licenc; mennyiség: összesen 108 db, amiből 54 db az EFOP-1.9.6-16-2017-00001 Elektronikus egészségügyi ágazati fejlesztések c. projekt számára kerül beszerzésre és 54 db a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2017-00051 Az egészségügyi ellátási rendszer pénzügyi irányítási és közigazgatási funkcióinak megújítása c. projekt számára kerül beszerzésre.
Lásd bővebben

Honlap fejlesztés, üzemeltetés az NVI részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/191
Közzététel dátuma: 2020.10.01.
Ajánlatkérő: Nemzeti Választási Iroda
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.02.
Vállalkozási szerződés keretében „A választások hivatalos honlapjának fejlesztése, fejlesztői támogatása, valamint alkalmazás-üzemeltetési szolgáltatások nyújtása”.
Lásd bővebben

Ügyfélhívó rendszerek karbantartása és javítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/191
Közzététel dátuma: 2020.10.01.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhiv
atal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.19.
A beszerzés tárgya a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megadott épületeinek ügyfélszolgálatán üzemelő ügyfélhívó rendszerek évi rendszeres karbantartása, hibaelhárítása és javítása.
Lásd bővebben

Budapalota IT infrastruktúra eszközbeszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/192
Közzététel dátuma: 2020.10.02.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.02.
A Magyar Nemzeti Bank részére a Budapalotában olyan informatikai infrastruktúra kialakítása, melynek több, mit 500 eszközdarabszámmal bíró elemei Cisco DNA Centerhez illeszkedően biztosítják az adott helyszínen dolgozók munkavégzését, valamint az épületben kialakításra kerülő számítógépterem működőképességét, továbbá ezen hardver és szoftver elemeinek rendszertámogatását és követésének biztosítását.
Lásd bővebben

LiveLink licenszek és licenszkövetés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/192
Közzététel dátuma: 2020.10.02.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.30.
1700 db Livelink Licenc követés és szoftvertámogatás megújítása, továbbá 700 db Livelink olvasási licenc beszerzése és követése
Lásd bővebben

Adatfogadó-továbbító biztonsági rendszer supportja
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/192
Közzététel dátuma: 2020.10.02.
Ajánlatkérő: Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.30.
Ajánlatkérő az Országos tűzátjelzést fogadó központ, mint adatfogadó és továbbító biztonsági diszpécserszolgálattal rendelkező rendszer) fejlesztői supportjára kér ajánlatot és a nyertes ajánlattevővel vállalkozási szerződést kíván kötni.
Lásd bővebben

Ajánlatkérő Deverto rendszereinek támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/192
Közzététel dátuma: 2020.10.02.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.05.
A NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt-nél működő Deverto NTG rendszerre és Deverto IP Centrex rendszerre (együtt Deverto rendszerek) vonatkozó szoftver- és üzemeltetés-támogatási szolgáltatások (továbbiakban támogatási szolgáltatás) nyújtása
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

LKSZ alkalmazás üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/188
Közzététel dátuma: 2020.09.28.
Ajánlatkérő: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Laurel Számítástechnikai Kft.
LKSZ alkalmazás üzemeltetése vállalkozási keretszerződés keretében.
Ajánlatkérőnél működő, egyedi fejlesztésű funkciókat is tartalmazó LKSZ alkalmazás üzemeltetésére, az üzemeltetéshez kapcsolódó eseti szolgáltatásokra vonatkozó keretszerződés megkötése.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 46.400.000,- Ft
Lásd bővebben
(LKSZ=Laurel Kereskedelmi Szoftver)

Interaktív IDŐutazó Múzeum program kialakítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/189
Közzététel dátuma: 2020.09.29.
Ajánlatkérő: Szentgotthárd Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: Private Moon Studios Kulturális és Szolgáltató Betéti Társaság;ASZTALOS-KOVÁCS KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG
Az „Interaktív IDŐutazó Múzeum Szentgotthárdon – IDŐM Szentgotthárdon” projekt célja Szentgotthárdon létrehozni Vas megye első élmény-múzeumát. Ez az országosan is egyedülálló látványosság a város központjában, a ciszter műemlékek közvetlen szomszédságában álló több mint 200 éves épületben kap helyet. A projektbe épített építészeti felújítás eredményeképpen egy háromszintes épület ad majd otthont a város történelmét rendhagyó módon bemutató produkciónak, amelynek lényege az interaktivitás, élményszerzés és a szórakoztatva tanítás. Az attrakció a szabaduló szobákhoz hasonló elven, történelmi korokon utaztatja át a látogatót, időbeli ugrásokkal, a város 5 fontos történelmi mérföldkövén át.
„IDŐM Szentgotthárdon – Időutazó Múzeum Szentgotthárdon” című projekt keretében kialakításra kerülő fogadótér és kávézó bútorozása (Szentgotthárd, Széll Kámán tér 1. hrsz.: 6.)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 64.185.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató eredményről HP3PAR 7200 adattárolók
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/190
Közzététel dátuma: 2020.09.30.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság;Officium Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
HPE 3PAR adattárolók támogatása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 135.986.000,- Ft
Lásd bővebben

AS6 upgrade fejlesztés támogatás -tájékoztató hird
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/190
Közzététel dátuma: 2020.09.30.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: FORNAX SI Nagyvállalati Megoldások Korlátolt Felelősségű Társaság
A jelen közbeszerzési eljárás célja az MVMI, mint informatikai szolgáltató által az MVM PA Zrt., mint ügyfélszámára szolgáltatott AS 6.0.2 integrált műszaki, vállalatirányítási rendszer verzióváltásához kapcsolódóan, a Műszaki Leírás 2. fejezetben meghatározott rendszerekkel való integrált működés megvalósítása érdekében projekt működést támogató feladatok, illetve fejlesztési szolgáltatások biztosítása, többek között „webMethods”,”Oracle BI”, „SAP ERP rendszer fejlesztés” vonatkozásában.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 100.000.000,- Ft
Lásd bővebben

SIMONA-tool IT applikáció kifejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/191
Közzététel dátuma: 2020.10.01.
Ajánlatkérő: Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ
Nyertes ajánlattevő: GEONARDO KÖRNYEZETVÉDELMI, TÉRINFORMATIKAI ÉS REGIONÁLIS PROJEKTFEJLESZTŐ Korlátolt Felelősségű Társaság
A SIMONA projekt „DTP2-093-2.1 Sediment-quality Information, Monitoring and Assessment System to support transnational cooperation for joint Danube Basin water management” keretében vállalt IT applikáció kifejlesztése, röviden SIMONA-tool kifejlesztése.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 20.500.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM01FMNY18 sz. keretmegállapodás alapján megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/191
Közzététel dátuma: 2020.10.01.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Számos cég
Keretmegállapodások kötése a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, illetve a központosítottközbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó intézmények részére Nyomat előállító eszközök és hozzátartozó eredeti (OEM) kiegészítők szállítása és a közbeszerzési dokumentációban meghatározott kapcsolódószolgáltatások teljesítése, valamint újra- és utángyártott kellékanyagok szállítása tárgyban az alábbiak szerint:
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 5.806.272.616,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai rendszer megfelelőségének tanúsítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/192
Közzététel dátuma: 2020.10.02.
Ajánlatkérő: Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: HUNGUARD Számítástechnikai-, informatikai kutató – fejlesztő és általános szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Informatikai rendszer megfelelőségének tanúsítása 2021. A Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság informatikai rendszere megfelelőségnek tanúsítása a 2013. évi CCXXXVII. törvény, valamint a pénzügyi intézmények, a biztosítók és a viszontbiztosítók, továbbá a befektetési vállalkozások és az árutőzsdei szolgáltatók informatikai rendszerének védelméről szóló 42/2015. (III. 12.) Korm. rendelet alapján.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 14.500.000,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

EDR eszközök a kapcsolódó szolgáltatásokkal
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/190
Közzététel dátuma: 2020.09.30.
Ajánlatkérő: Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság
Nyertes ajánlattevő: Pro-M Professzionális Mobilrádió Zártkörűen Működő Rt.
– 60 darab Airbus TH9 Kézi rádiókészülék (teljes billentyűzettel) vagy azzal műszakilag és funkcionálisan egyenértékű berendezésre és tartozékaira
– 1 darab Motorola MTM5400 fixen telepíthető rádiókészülék, vagy azzal műszakilag és funkcionálisan egyenértékű berendezésre és tartozékaira
– Mobil Pro-mobil és AR szolgáltatás biztosítása 1 darab hordozható számítógéppel (arra telepítve) és tartozékaira
– az eszközök használatához szükséges licenszek
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 46.530.205,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Eljárás visszavonása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/190
Közzététel dátuma: 2020.09.30.
Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Switch és kiegészítő licencek beszerzése
A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Lásd bővebben

Eljárás visszavonása_NKE Informatikai üzemeltetés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/190
Közzététel dátuma: 2020.09.30.
Ajánlatkérő: Nemzeti Közszolgálati Egyetem
NKE informatikai alap és központi infrastruktúra üzemeltetés támogatás
A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Lásd bővebben

Meglévő VMware licencek bővítése (VLIC20)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/190
Közzététel dátuma: 2020.09.30.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Az eljárás tárgya szerinti 1 db ellátási csomag tételes szolgáltatáslistáját a műszaki leírás szerinti 3373 db árlista sor képezi.
A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Lásd bővebben

Szakirodalom

Az Európai Bizottság 2020-as összehasonlító elemzése az európai digitális kormányzatról – 2020 eGovernment Benchmark (I. rész)

„Az Európai Bizottság idén is publikálta e-kormányzati összehasonlító elemzését (eGovernment Benchmark 2020), ami az infokommunikációs technológiák (IKT) közszférán belüli alkalmazását értékeli a vizsgált országokban. Ezen országok köre az EU 27 tagján kívül kiterjed az Egyesült Kiráyságra, Izlandra, Norvégiára, Svájcra, Szerbiára, Montenegróra, Észak-Macedóniára, Albániára és Törökországra, összesen 36 országra. Ezeket a jelentés összefoglalóan „EU27+” nak nevezi, mi is így fogunk rá hivatkozni.

Az átfogó európai értékelés ismertetése előtt nézzük meg azt, ami közvetlenül leginkább érdekelhet minket: hogyan áll Magyarország európai összehasonlításban?

A jelentés kétéves időszakokat értékel: a friss mutatók a 2018-2019-es évek, az előző időszakbeliek a 2017-2018-as évek átlagos értékei. Az ábrán látszik, hogy Magyarország az EU27+ átlaga alatt helyezkedik el, a 36-ból a 24. helyen, Csehország és Ciprus között, megelőzve Szlovákiát és Lengyelországot. Míg az élenjáró országok mutatói 80, vagy akár 90 százalék fölött is vannak, az EU27+ átlaga 68% (az előző időszakban 62%), Magyarországé 63%. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a magyar érték 44%-ról javult ennyire, vagyis a növekedés 19 százalékpont, ami a vizsgált országok körében az egyik legmagasabb. A magyar érték és az EU27+ átlaga közötti rés ilyen módon 18 százalékponról 5 százalékpontra csökkent.
Az online elérhető közigazgatási és közszolgáltatások érettségét az összehasonlító elemzés négy fő referenciamutatóval (benchmark) méri. Ezek a felhasználó-központúság (user centricity), az átláthatóság (transparency), az alapvető segítő tényezők (key enablers), valamint a határon túli szolgáltatásnyújtás lehetősége (cross-border service delivery) – utóbbinál külön vizsgálva a vállalkozások, illetve a magánszemélyek által igénybe vehető e-közigazgatási és e-közszolgáltatásokat (mint látni fogjuk, a két kör között jelentős a különbség e téren). Mindegyik referenciamutató több indexből áll össze, ahogy azt láthatjuk is a következő táblázatban, amely a magyar értékeket veti össze az EU27+ átlagos mutatóival, valamint jelzi a növekedést az előző időszakhoz képest.

Látható, hogy a magyar referenciamutatók mindegyike növekedett az előző időszakhoz képest, bár messze nem azonos mértékben. A legnagyobb növekedés az alapvető segítő tényezők (+26) és az átláthatóság terén volt (+22), utóbbinál a nyújtott szolgáltatások, a közintézmények működése és a személyes adatok felhasználása terén egyaránt. Jelentős javulás volt a felhasználó-központúság (+14) és a vállalkozások számára határon túlra is nyújtott szolgáltatások (+16) terén. Alig van ugyanakkor előrelépés a magánszemélyek által határon túlról igénybe vehető szolgáltatások terén (+5, négyből három részmutatónál 0 változással). Az alapvető segítő tényezőknél ugyanakkor a kiugró növekedés azt eredményezte, hogy a referenciamutató és négyből három alindex immár meghaladja az EU27+ átlagát, a digitális postafiók esetében a 100%-ot is elérve.
A Magyarországot bemutató adatlap (factsheet) kitér a penetráció és a digitalizáció mértékére is, ami Magyarország esetében az elmúlt évek növekedése ellenére is az EU27 és az Egyesült Királyság (EU+EK) átlaga alatt van. A penetráció értéke Magyarországon (ami 2016-tól egyik évről a másikra 13, 21 és 8 százalékkal növekedett 2019-ig) 46%, az EU+EK országokban átlagosan 60%. A digitalizáció (növekedése rendre 2, 32 és 13 százalék volt) 63%, míg az EU+EK körben 72%. A jelentés szerint a penetráció és a digitalizáció alacsony értékei miatt Magyarország a vizsgált országok azon körébe tartozik, amelyek nem tudják teljes mértékben kiaknázni az infokommunikációs technológiákban (IKT) rejlő lehetőségeket. Elismeri ugyanakkor az elmúlt évben ennek érdekében tett jelentős előrelépést.
Az adatlap kitér a környezetet jelző relatív mutatókra is. Ezek a felhasználói jellemzők (digitális készségek, IKT-használat), a közigazgatási jellemzők (minőség, nyitottság) és a digitális tartalom jellemzői (összekapcsoltság, üzleti szektor digitalizáltsága). A jelentés szerint a közigazgatási jellemzők az EU+EK körhöz képest alacsony értékűek, ahogy az üzleti szektor digitalizáltsága (kiemelten az e-kereskedelem) is. A rendszeres IKT-használat és a digitális készségek ugyanakkor közelítik az EU+EK átlagát, a tartalmak összekapcsoltsága meg is haladja azt.
A háttérjelentés az egyes országok jó gyakorlatai között a magyarországiakra is kitér. Ezek közül kiemeli a rendőrségi ügyintézési portált (ugyintezes.police.hu), az e-önkormányzati portált (e-onkormanyzat.gov.hu) és az új központi kormányzati portált (mo.hu, magyarorszag.hu).”

Forrás:
eGovernment Benchmark 2020: eGovernment that works for the people; Európai Bizottság; 2020. szeptember 23.

Az eGovernment Benchmark 2020 Insight Report áttekintést és leírást nyújt a főbb eredményekről
Az eGovernment Benchmark 2020 Background Report további részleteket és következtetéseket közöl a konkrét életeseményekről és a bevált gyakorlatokról
Az eGovernment Benchmark 2020 country factsheets tömör országelemzéseket tartalmaz (köztük Magyarországot is)
A „The eGovernment Benchmark 2020 Infographics” (Infographic Background report & Infographic Insight report) vizuálisan ábrázolja a kutatási eredményeket
A Method Paper for the eGovernment Benchmark Framework a módszertani hátteret adja meg
A Source data file elérhetővé teszi az e-kormányzati referenciajelentéshez használt adatokat

A digitális adatok geopolitikája

„Digitálisadat-termelésünk sosem látott növekedésnek indult az elmúlt két évtizedben, jelentősen átalakítva nem csupán az államok közötti, de a magánvállalatok között húzódó viszonyrendszert is. Gondoljunk csak az amerikai technológiai óriásvállalatok (GAFAM) [Google, Apple, Facebook, Amazon, Microsft. Szerk.] befolyásának növekedésére vagy a hackerek és a kiberbűnözés elterjedésére.

A világ megismeréséhez eddig alkalmazott adatgyűjtési és elemzési módszereink ugyanakkor egyre gyakrabban világítanak rá, hogy azok önmagukban nem képesek a valóságnak megfelelő képet festeni az utóbbi években kialakult világunkról. E kusza adatözön feldolgozása ma új technológiák (big data, mesterséges intelligencia) felhasználását kívánja meg – és ezek a nemzetközi porondon a hatalom eszközeivé váltak. Az új technológiák alkalmazása általánosságban véve társadalmaink politikai kormányzásának módjaira is hatással van.

A francia Amaël Cattaruzza a földrajztudomány doktora, a Saint-Cyr Katonai Akadémia (ESM) és az Écoles de Coëtquidan kutatóközpontjának (CREC) előadőja, a GEODE („Géopolitique de la Datasphère”) kutató- és képzési központ munkatársa. E könyvében a 21. század új atlaszát vázolja fel számunkra geopolitikai aspektusból. Többek között arra is rávilágít, hogyan változtatták meg a technológia által hajtott dinamikák a gazdasági versenyt, és milyen új képességeken múlik, hogy e nyitott és hálózatalapú világban térségeink sikeressé váljanak.

Tartalomjegyzék
Bevezetés
MIT IS NEVEZÜNK „ADATNAK”?
Évezredes újdonság: az adat
Új tudományos és társadalmi paradigma felé?
Meghatározza-e a technika az adatot?
Az adat szociálpolitikai meghatározása
Az adatok mögött húzódó döntéshozatali és ideológiai mező
AZ ADATOK TERRITORIALIZÁCIÓJA FELÉ
Adatközpontok: az adatok regionalizációja
Az adatközpontok geopolitikája: hatalom raktáron
Az adatáramlás geopolitikája
Territorializáció a jog eszközével
Ideológiai harc az adatokért: hogyan kormányozzuk az internetet?
A háborútól a kiberháborúig?
KIÁLLJA-E A GEOPOLITIKA AZ ADATOK PRÓBÁJÁT?
Az adatosított terület: a tér és annak másolata
A harctér digitalizációja
Az „okos” határ
Az adatmegfigyelés kora
A területi hatalomtól a hálózati hatalomig
KÖVETKEZTETÉSEK
Felhasznált irodalom”

Forrás:
A digitális adatok geopolitikája; Amaël Cattaruzza; Pallas Athéné Kiadó; ISBN 978-615-5884-95-5; 2020. szeptember 2.

Informatikai rendszerek a közszolgálatban I.

„A könyv az adat és a rendszer fogalomkörét vizsgálja elsősorban az államtudományi és közigazgatási szakember, menedzser szemüvegén át. A 21. század kihívásainak kezeléséhez nyújt segítséget, amikor megismertet az adatvagyon fogalmával, a Big Datával vagy a szakma egyik heves vitákat generáló témájával: a nyílt szoftverek kérdéskörével. A hallgatók, valamint a köz- és magánszféra menedzserei számára egyaránt hasznos fogalmi keretbe ad betekintést. Bemutatja az infokommunikációs technológiák jelenlegi trendjeit, a hivatalok, cégek vezetőit és dolgozóit segítő irányító, vezetést és döntést támogató rendszereket (MIS, EIS, DSS), a hatékonyságnövelő menedzsment szemléleteit (TQM, BPR, BPM, Six Sigma), és elkalauzol a kormányzati programok (DJP 1.0 és DJP 2.0), illetve izgalmas gyakorlati példákkal a mesterséges intelligenciák világába is. Az Olvasó megismerkedhet a közigazgatás jelenlegi szervezetrendszerével, rendszereivel (SZEÜSZ) és irányvonalaival (ERP- és CRM-rendszerek), valamint a piacgazdaságot átalakító és mozgató platformgazdaságtannal is, ezzel készülve a jövőre. Témáit és nézőpontjait tekintve sokszínű kötet, hiszen menedzsment, jogi, informatikai, szakpolitikai és közgazdasági szempontból vizsgálja a hazai elektronikus közszolgálat helyzetét és lehetőségeit, kitekintve a nagyvilág vívmányaira és dilemmáira is.”

Forrás:
Informatikai rendszerek a közszolgálatban I.; Sasvári Péter (szerkesztő); Ludovika Egyetemi Kiadó, Scientia Rerum Politicarum; ISBN: 9789635312979; 2020. szeptember 2.
A könyv regisztráció után szabadon letölthető.

Informatikai rendszerek a közszolgálatban II.

„Az államtudományi osztatlan mesterképzés azonos elnevezésű tantárgyához készült szakkönyv az első kötet folytatásaként nemcsak épít az előző tartalmára, de túl is lép azon. Annak átfogó, tudományterületekre be-betekintő szemléletét szisztematikusabb, gyakorlatorientált megközelítésre cserélik a szerzők. A könyv egyik fő erénye, hogy időtálló tudást kínál egy nagyon gyorsan változó környezetben. Bemutatja az irodai munkahely infokommunikációs eszközeit és szoftvereit, a hivatalt vagy céget irányító vezető számára szemléletformáló technológiákat, mint a felhőt, a mobil technológiákat és appokat. Jogszabályokon keresztül részletesen tárgyalja a dokumentum- és iratkezelés szabályozását és a digitalizáció jelenlegi intézményrendszerét. A már megtanultakra építkezve elmélyül a nyílt szoftverek kérdéskörében, illetve a SZEÜSZ-koncepció jelenében, de olyan új, korábban csak említett területekre is elkalauzol, mint az okosvárosok (okoseszközök, okosmérők) világa vagy a közösségi média helye és haszna a közszférában. Utolsó fejezetében a hazai IKT-környezet vizsgálatából kilépve az Európai Unió és az e-Cohesion intézményeit ismerteti. A könyv minden téren folytatás, de önállóan is hasznos olvasmány lehet a leendő vagy jelenlegi közigazgatási
menedzserek kezében korunk kihívásainak kezeléséhez.”

Forrás:
Informatikai rendszerek a közszolgálatban II.; Sasvári Péter (szerkesztő); Ludovika Egyetemi Kiadó, Scientia Rerum Politicarum; ISBN 9789635313006; 2020. szeptember 9.
A könyv regisztráció után szabadon letölthető.

Állami erőforrások. Szervezet és személyi állomány a végrehajtó hatalom körében

„A magyar közigazgatás szervezeti rendszerének fejlődését a rendszerváltástól napjainkig különböző, eseten ként egymással ellentétes hatásmechanizmusok érték. Így előbb az Új Közmenedzsment adaptációs kísérleteinek rendelődött alá, majd a pénzügyi-gazdasági világválság következményeinek állami kezelése ismét felértékelte a közigazgatás hagyományos, főként közhatalmi eszközeit a napjainkban világszerte érvényesülő neoweberi vagy poszt-NPM-irányvonalaknak megfelelően. E folyamatban a magyar közigazgatás 2010 óta tartó radikális átalakítása nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő jelentőségű az általa alkalmazott szervezeti integrációval és működési centralizációval, amely sok tekintetben hungarikumnak számító új intézmények kialakításához vezetett. Ezekben együtt figyelhetők meg a hagyományos közigazgatás elemeinek erősödése és egyes közmenedzsment elemek tovább élése. E munka ezek lényeges vonásait igyekszik bemutatni a kormányzásban és a közigazgatásban, áttekintve azok változásait a magyar alkotmányos és a nemzetközi – köztük uniós – környezetben”

Forrás:
Állami erőforrások. Szervezet és személyi állomány a végrehajtó hatalom körében; Veszprémi Bernadett, Árva Zsuzsanna, Balázs István, Barta Attila; Ludovika Egyetemi Kiadó; ISBN 9789635312887; 2020. szeptember 11.
A könyv regisztráció után szabadon letölthető.

Törvények, rendeletek

80/2020. (IX. 28.) ME határozat a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság elnökének felmentéséről és új elnökének kijelöléséről

„a) Perényi Sigismund Petert a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság elnöki tisztségének ellátása alól 2020. szeptember 30-i hatállyal felmentem,

b) dr. Ágostházy Szabolcs Imrét, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárát a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság elnökévé – 2020. október 1-jei hatállyal – kijelölöm.

Forrás:
80/2020. (IX. 28.) ME határozat a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság elnökének felmentéséről és új elnökének kijelöléséről; Nemzeti Jogszabálytár
A miniszterelnök 80/2020. (IX. 28.) ME határozata a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság elnökének felmentéséről és új elnökének kijelöléséről; Magyar Közlöny; 2020. évi 213. szám; 2020. szeptember 28.; 6625. o. (PDF)

ORFK utasítás a lakosság SMS-alapú riasztására és veszélyhelyzeti tájékoztatására vonatkozó javaslattétel rendjéről

„1. Az utasítás hatálya az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervre terjed ki.
2. A lakosság SMS-alapú riasztására és veszélyhelyzeti tájékoztatására (a továbbiakban: lakosságtájékoztató üzenet) a belügyminiszternek az országos rendőrfőkapitány tesz javaslatot, vagy dönt a lakosságtájékoztató üzenet halaszthatatlan intézkedést igénylő esetben történő közvetlen megküldéséről.
3. A lakosságtájékoztató üzenet kiadására irányuló javaslat megtételét vagy halaszthatatlan intézkedést igénylő esetben történő közvetlen megküldését a lakosságtájékoztató üzenet javasolt szövegével és indokolással ellátva kezdeményezheti, és a Marathon Terra rendszeren keresztül az ügyelete vagy a tevékenységirányítási központja útján az Országos Rendőr-főkapitányság Rendészeti Főigazgatóság Ügyeleti Főosztály Ügyeleti Osztály (a továbbiakban: ORFK Főügyelet) részére továbbítja:
a) a Készenléti Rendőrség parancsnoka;
b) a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság igazgatója;
c) a rendőr-főkapitányság vezetője.
4. A lakosságtájékoztató üzenetet a belügyminiszter engedélyét követően, valamint halaszthatatlan intézkedést igénylő esetben az ORFK Főügyelet a Marathon Terra rendszeren keresztül soron kívül továbbítja a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ügyeleti szolgálata felé, és halaszthatatlan intézkedést igénylő esetben egyidejűleg gondoskodik a belügyminiszter haladéktalan tájékoztatásáról.
5. A lakosságtájékoztató üzenet kiadását az ORFK Főügyelet a napi tájékoztató jelentésében rögzíti.
6. A lakosságtájékoztató üzenet küldésével kapcsolatos tudnivalókat tartalmazó, a lakosság SMS-alapú riasztásának és veszélyhelyzeti tájékoztatásának rendjéről szóló BM utasításban meghatározott rendszerleírást a feladattal érintett állomány köteles megismerni.”

Forrás:
Az országos rendőrfőkapitány 22/2020. (IX. 30.) ORFK utasítása a lakosság SMS-alapú riasztására és veszélyhelyzeti tájékoztatására vonatkozó javaslattétel rendjéről; Hivatalos Értesítő; 2020. évi 53. szám; 2020. szeptember 30.; 4847. o. (PDF)

Kormányzati adatközpont Gödön: módosuló feltételek és határidők

„1. A Gödön megkezdett Adatközpont-beruházás állami érdekű hasznosításáról szóló 1303/2019. (V. 27.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) 5–11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány)
„5. az Adatközpont beruházása (a továbbiakban: Beruházás) előkészítésének kormányzati felelőseként a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert jelöli ki, a belügyminiszter és a belügyminiszter útján a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NISZ Zrt.) bevonásával;

6. a Beruházás előkészítésére és megvalósítására a Beruházási Ügynökséget jelöli ki, a Beruházás során a Beruházási Ügynökség együttműködik az Adatközpont Kft.-vel;

7. a Beruházásnak az állami magasépítési beruházásokról szóló 299/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § a), c), e), f), n), o) és p) pontja szerinti előkészítési fázisai 2021. április 30. napjáig történő teljesítése érdekében a Beruházási Ügynökség által vállalható kötelezettségek felső korlátjáról szóló 1776/2018. (XII. 21.) Korm. határozat 1. pontja szerinti kötelezettségvállalási keret terhére a Beruházási Ügynökség által vállalható kötelezettség összegét összesen 1 465 580 000 forintban határozza meg;

8. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: 2020. évi Kvtv.) 1. melléklet XLV. Kiemelt kormányzati magasépítési beruházások fejezet, 1. Egyedi magasépítési beruházások címet a 29. Gödi adatközpont beruházás előkészítése alcímmel egészíti ki;
Felelős: pénzügyminiszter
Határidő: azonnal

9. felhívja a pénzügyminisztert, hogy gondoskodjon a 7. pont szerinti összeg 2020. évi részének finanszírozása érdekében 641 280 150 forint rendelkezésre állásáról a 8. pont szerinti előirányzaton;
Felelős: pénzügyminiszter
Határidő: azonnal

10. felhívja a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, hogy – a pénzügyminiszter bevonásával – gondoskodjon a 7. pont szerinti összeg 2021. évi részének rendelkezésre állásáról a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény (a továbbiakban: 2021. évi Kvtv.) 1. melléklet XLVII. Gazdaságvédelmi Alap fejezet, 3. Gazdaságvédelmi Alap – Kiemelt Kormányzati Magasépítési Beruházások címen belül;
Felelős: nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter pénzügyminiszter
Határidő: a felmerülés ütemében

11. felhívja a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, hogy a Beruházás megvalósítására lefolytatott feltételes közbeszerzési eljárás eredménye alapján nyújtson be előterjesztést a Kormány részére a Beruházás megvalósításáról, a kivitelezéshez kapcsolódó kötelezettségvállalási összeg és a kifizetések ütemezéséről, valamint – a belügyminiszter bevonásával – az Adatközpont üzemeltetési modelljének bemutatásával;
Felelős: nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter belügyminiszter
Határidő: a Beruházás megvalósítását célzó feltételes közbeszerzési eljárást követően”

2. A Korm. határozat a következő 16–20. ponttal egészül ki:
(A Kormány)
„16. egyetért az Adatközpont Kft. feladatainak 2020–2021. évi finanszírozásával;
17. felhívja a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, hogy gondoskodjon az Adatközpont Kft. 2020. évi feladataihoz szükséges 150 000 000 forint biztosításáról a 2020. évi Kvtv. 1. melléklet XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. Az MNV Zrt. rábízott vagyonával kapcsolatos bevételek és kiadások cím, 2. Az MNV Zrt. rábízott vagyonával kapcsolatos kiadások alcím, 2. Társaságokkal kapcsolatos kiadások jogcímcsoport, 4. Az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlásába tartozó társaságok támogatása jogcím terhére;
Felelős: nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter
Határidő: azonnal

18. felhívja a pénzügyminisztert, hogy a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter kezdeményezésére indokolt esetben gondoskodjon az Adatközpont Kft. 2021. évi feladataihoz szükséges forrás biztosításáról a 2021. évi Kvtv. 1. melléklet XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet,
1. Az MNV Zrt. rábízott vagyonával kapcsolatos bevételek és kiadások cím, 2. Az MNV Zrt. rábízott vagyonával kapcsolatos kiadások alcím, 2. Társaságokkal kapcsolatos kiadások jogcímcsoport, 1. Az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlásába tartozó társaságok forrásjuttatásai jogcím javára;
Felelős: pénzügyminiszter
nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter
Határidő: a felmerülés ütemében

19. felhívja a pénzügyminisztert, hogy a belügyminiszter kezdeményezésére gondoskodjon a Belügyminisztériumnak a Beruházás előkészítéséhez kapcsolódó 2021. évi feladatainak ellátásához szükséges 100 000 000 forint biztosításáról a 2021. évi Kvtv. 1. melléklet XIV. Belügyminisztérium fejezet, 1. Belügyminisztérium igazgatása cím javára;
Felelős: pénzügyminiszter belügyminiszter
Határidő: a felmerülés ütemében

20. felhívja a pénzügyminisztert, hogy a belügyminiszter kezdeményezésére gondoskodjon az Adatközpont informatikai infrastruktúrájával kapcsolatos fejlesztési feladatok végrehajtása érdekében 2 650 000 000 forint biztosításáról a központi költségvetés Belügyminisztérium fejezetében.
Felelős: pénzügyminiszter belügyminiszter
Határidő: a felmerülés ütemében”

3. A Korm. határozat 14. és 15. pontjaiban a „2021. március 31.” szövegrész helyébe a „2022. március 31.” szöveg lép.

4. A Kormány visszavonja a Korm. határozat 2. és 3. pontját.”

Forrás:
A Kormány 1624/2020. (X. 1.) Korm. határozata a Gödön megkezdett Adatközpont-beruházás állami érdekű hasznosításáról szóló 1303/2019. (V. 27.) Korm. határozat módosításáról; Magyar Közlöny; 2020. évi 216. szám; 2020. október 1.; 6702-6703. o. (PDF)

40. szám, 2020. október 5.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek