Skip to main content

30. szám, 2021. július 26.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2021. július 26.

Újabb nyolc, terület- és gazdaságfejlesztési intézkedésről döntött a gazdaság újraindításáért felelős operatív törzs

„Szijjártó Péter közölte: infrastrukturális és logisztikai fejlesztéseket valósítanak meg Komáromban, Gödön, Dunakeszin és Nyíregyházán, felgyorsítják a hajdúnánási MotoGP pálya építését és megkönnyítik a szabadalmak bejegyzését, a külföldön szerzett diplomák elismertetését, valamint az informatikai szakemberek letelepedését Magyarországon.

Újabb nyolc, terület- és gazdaságfejlesztési intézkedésről döntött a gazdaság újraindításáért felelős operatív törzs – nyilatkozta a külgazdasági és külügyminiszter pénteken az MTI-nek. Szijjártó Péter közölte: infrastrukturális és logisztikai fejlesztéseket valósítanak meg Komáromban, Gödön, Dunakeszin és Nyíregyházán, felgyorsítják a hajdúnánási MotoGP pálya építését és megkönnyítik a szabadalmak bejegyzését, a külföldön szerzett diplomák elismertetését, valamint az informatikai szakemberek letelepedését Magyarországon.

Mint elmondta, Komáromban, ahol Európa egyik legnagyobb elektromos akkumulátorokat gyártó kapacitása jött létre egy nagy koreai beruházás nyomán, jelentősen fejlesztik a város közlekedési infrastruktúráját; elkerülő utat építenek és vasútvonalat modernizálnak. Döntöttek a Nyíregyháza melletti ipari park továbbfejlesztéséről is annak érdekében, hogy újabb beruházók betelepülését tegyék lehetővé. Gödön, ahol szintén a világ egyik legnagyobb akkumulátorgyára működik, a város mellett egy ipari innovációs fejlesztési területet hoznak létre. Dunakeszin pedig egy olyan modern vasúti átrakót létesítenek, amely biztosítja a Budapesttől északra található ipari körzetek logisztikai igényeinek kielégítését – fűzte hozzá.

Olyan döntést is hoztak, amely segíti a külföldön diplomát szerzett, jól képzett magyar fiatalok hazatérését, olcsóbbá és gyorsabbá teszi diplomájuk magyarországi elismerését. Az állami hivataloknak mindössze egy hónapjuk lesz arra, hogy a szükséges igazolásokat kiadják az oklevelek elismeréséhez – ismertette a részleteket. Szijjártó Péter szerint a globális innovációs versenyben az egyik legfontosabb szempont, hogy egy országban hány szabadalmat jegyeztetnek be. Ebben a helyzetben a szabadalmak fenntartási díjának részbeni eltörlésével, csökkentésével segítik a találmányok bejegyzését.

Döntöttek arról is, hogy kedvező feltételeket ajánlanak a „digitális nomádok”, vagyis azon globálisan keresett, magasan képzett szakemberek magyarországi letelepedéséhez, akik már-már a „sci-fi kategóriába” sorolhatóan, egyébként helyhez nem kötötten végzik a munkájukat. Ugyancsak fel akarják gyorsítani a Hajdúnánás határában épülő MotoGP pálya megvalósítását annak érdekében, hogy 2023-ban már versenyt lehessen rendezni a pályán – tette hozzá Szijjártó Péter.

Hozzáfűzte, ezek az intézkedések azért szükségesek, mert hétről-hétre élesedik a gazdasági verseny. A járvány utáni új világgazdasági korszak első időszakában dől el, hogy mely országok válnak az új korszak nyertesévé. „Ebben a versenyben mi magyarok jól állunk, de nem dőlhetünk hátra. Hétről hétre újabb és újabb intézkedéseket kell hoznunk, újabb és újabb érveket kell adnunk a beruházók kezébe, hogy miért ide, Magyarországra jöjjenek. Mert ezeken a beruházásokon múlnak az új munkahelyek, az új munkahelyeken múlik a gazdasági teljesítményünk növekedése és ezen múlik, hogy meglesz-e az 5,5 százalékos GDP növekedés az esztendő végére, amelynek nyomán a jövő év elején visszaadhatjuk a családoknak a befizetett személyi jövedelemadójukat” – fogalmazott Szijjártó Péter.”

Forrás:
Újabb nyolc, terület- és gazdaságfejlesztési intézkedésről döntött a gazdaság újraindításáért felelős operatív törzs; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2021. július 25.

Közigazgatás, politika

A Kormány 1494/2021. (VII. 23.) Korm. határozata a hazánknak járó európai uniós forrásokkal kapcsolatos kérdésekről

„1. A Kormány meghallgatta a Miniszterelnökséget vezető miniszter helyzetértékelését az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések előrehaladásáról a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz Magyarországnak járó forrásainak felhasználásáról szóló helyreállítási terv kapcsán. A Kormány megállapította, hogy az Európai Bizottság az Európai Parlament politikai nyomásgyakorlásának engedve – a Kormány és az Európai Bizottság előremutató szakmai egyeztetései ellenére – a gyermekek védelme érdekében megvalósított hazai jogalkotással összefüggő politikai ellenvéleménye okán hazánk helyreállítási tervének elfogadását késlelteti.

2. A Kormány a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz kapcsán az Európai Bizottsággal folytatott további egyeztetések tekintetében az alábbi tárgyalási álláspontot határozza meg:
a) hazánk helyreállítási tervének elfogadása során csak olyan megállapodás fogadható el, amelyben az Európai Bizottság nem támaszt Magyarországgal szemben olyan feltételt, amelyet más tagállamokkal szemben nem alkalmaznak (kettős mérce tilalma);
b) hazánk az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikke szerinti diszkriminációmentességet az Európai Unió Alapjogi Chartájának 14. cikkében rögzített azon rendelkezéssel együtt valósítja meg, amely kimondja „a szülők azon jogát, hogy gyermekeik számára vallási, világnézeti vagy pedagógiai meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítsanak, tiszteletben kell tartani az e jogok és szabadságok gyakorlását szabályozó nemzeti törvényekkel összhangban”.
c) hazánk az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikke szerinti nemek közötti megkülönböztetés fogalmát a szöveg eredeti, hagyományos (biológiai) jelentése szerint alkalmazza.

3. A Kormány rögzíti, hogy a gazdaság újraindítása érdekében hazánk helyreállítási tervének végrehajtása kiemelt kormányzati cél, így felhívja az érintett minisztereket, hogy haladéktalanul kezdjék meg a Gazdaság-újraindítási Akcióterv végrehajtása érdekében Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéhez kapcsolódó intézkedési lista szerinti intézkedések végrehajtását.
Felelős: érintett miniszterek
Határidő: azonnal

4. A Kormány a 3. pontban foglaltak végrehajtása érdekében felhívja a pénzügyminisztert, hogy
a) hozza létre a Nemzeti Helyreállítási Alap megnevezésű előirányzatot;
b) a Nemzeti Helyreállítási Alap terhére a forrásigények felmerülésének ütemében intézkedjen a 3. pont szerinti intézkedések végrehajtásához szükséges források előfinanszírozásáról.
Felelős: pénzügyminiszter
Határidő: az a) pont vonatkozásában azonnal, a b) pont vonatkozásában a forrásigények felmerülésének ütemében
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök”

Forrás:
A Kormány 1494/2021. (VII. 23.) Korm. határozata a hazánknak járó európai uniós forrásokkal kapcsolatos kérdésekről; Magyar Közlöny; 2021. évi 139. szám; 2021. július 23.; 6473-6474. o. (PDF)

A Kormány 1495/2021. (VII. 23.) Korm. határozata a Gazdaság-újraindítási Akcióterv végrehajtása érdekében Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéhez kapcsolódó intézkedési lista jóváhagyásáról

„A Kormány a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében szereplő reformoknak és beruházásoknak a Gazdaságújraindítási Akcióterv keretében történő mielőbbi végrehajtása érdekében
1. jóváhagyja az Európai Bizottság részére benyújtott Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv alapján elkészített, az 1. melléklet szerinti, pályázati rendszerben végrehajtandó intézkedési listát;

2. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a programterületek szakpolitikai felelőseinek bevonásával gondoskodjon az 1. pont szerinti intézkedések végrehajtásának megkezdéséről;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: azonnal

3. jóváhagyja az Európai Bizottság részére benyújtott Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv alapján elkészített, a 2. melléklet szerinti, pályázati rendszeren kívüli intézkedési listát;

4. felhívja a 2. melléklet szerinti minisztereket az intézkedések végrehajtására;
Felelős: az érintett miniszterek
Határidő: a 2. mellékletben foglaltak szerint

5. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert a 4. pont szerinti feladat végrehajtásának ellenőrzésére.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: folyamatos”

Forrás:
A Kormány 1495/2021. (VII. 23.) Korm. határozata a Gazdaság-újraindítási Akcióterv végrehajtása érdekében Magyarország Helyreállítási és
Ellenállóképességi Tervéhez kapcsolódó intézkedési lista jóváhagyásáról; Magyar Közlöny; 2021. évi 139. szám; 2021. július 23.; 6474-6482. o. (PDF)

Magyarország Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Stratégiája 2021-2030 (KFI Stratégia)

„A magyar kormány víziója, hogy Magyarország 2030-ra Európa első öt olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni. A második távlatos célunk, hogy Magyarország az Európai Unió öt legversenyképesebb országa közé kerüljön.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Pénzügyminisztériummal, valamint a Magyar Nemzeti Bankkal közösen hat olyan területet jelölt meg, amelyek kiemelt jelentőségűnek bizonyulnak Magyarország versenyképessége szempontjából, ezek az adózás, a foglalkoztatás, a közszféra, az egészségügy, az oktatás és a vállalati környezet. A fenti területekhez szervesen kapcsolódik a magyar kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) szakpolitika, ennek megfelelően jelen dokumentum a fent bemutatott kormányzati víziók megvalósulásához kíván hozzájárulni.

Az Európai Unió országai számára elsősorban nem a nagy tőkeigényű befektetések, hanem a társadalmi, gazdasági vagy akár technológiai dimenzióban a hozzáadott érték növelése és az innovációs teljesítmény fokozása jelenthetik a versenyképesség alapját. Az Európai Unió és hazánk egyik legnagyobb, jövőnk szempontjából meghatározó kihívása a gazdaságban folyamatosan megjelenő új tudás létrehozása, hasznosítása, a vállalatok magasabb hozzáadott értékű termelésének elősegítése, általa a gazdaság versenyképességének javítása.

Az innováció nemzetközileg elfogadott definícióját megadó Oslo Kézikönyv (OECD) szerint csak az az újdonság számít innovációnak, ami végső soron a piacon hasznosul. Az innováció három, egymástól elválaszthatatlan, egymást támogató pillér – a tudástermelés, a tudástranszfer és a tudáshasznosítás – kölcsönhatásában tud hatékonyan és megbízhatóan gazdasági és társadalmi hasznot hajtani.

Az innovációnak kedvező környezet ugyanakkor azt is jelenti, hogy a technológiai fejlődésnek egyre nagyobb lehetősége van a mindennapi életünket is gyökeresen megváltoztatni. Így a gazdaság digitális átalakulása, mint az ipar 4.0, a robotizáció, az intelligens („smart”) technológiák, valamint a szuperszámítástechnika (HPC) gyors terjedése, az adatgazdaság, a mesterséges intelligencia, a platform alapú gazdaság kiterjedése beláthatatlanul megnöveli a rendelkezésre álló tudásbázist, ami új fogyasztói igények megjelenését is magában foglalja. A társadalmi tér nemcsak a technológiai változásoknak köszönhetően változik meg. Egyes demográfiai tényezők, például Európa esetében az elöregedés, az egyre inkább szétnyíló jóléti és jövedelmi olló vagy éppen a klímaváltozásból fakadó társadalmi-politikai feszültségek nagyban meghatározzák azt a környezetet, amelyben az innovatív megoldásokra egyre nagyobb igény mutatkozik a társadalom, a gazdaság és a politika minden szintjén.
…
A fentebb említett folyamatok paradigmaváltást készítenek elő. Ennek lényegi eleme, hogy az elsöprő erővel bíró változási hullám maga után von egy sajátos időparadoxont is, amely próba elé állítja a társadalmak alkalmazkodó képességét is. Egyfelől ugyanis a gyors ütemben bővülő tudásinfrastruktúra fenntartása egyre nagyobb és több ráfordítást igényel a társadalomtól, másfelől a megszerzett ismeretek elévüléséhez vezető idő jelentősen csökken. A tudásinfrastruktúrához olyan széleskörű társadalmi hozzáférést szükséges biztosítani, amelynek segítségével az innovációs versenyben képesek leszünk lépést tartani. Ennek fontos eszköze a nyílt hozzáférés (open access), a nyílt tudomány (open science), és az előállított tudás befogadásának (inclusiveness) támogatása is.

A KFI támogatáspolitikai rendszere átalakulóban van. A tudástámogatás során a kormány feladata, hogy egyetértésre jussunk abban, hogy mi az, ami a magyar társadalom számára közvetlenül vagy közvetetten is hasznosulni tud és mely területek azok, ahol a keletkezett tudás a hasznosulás révén képes az ország gazdasági növekedését is támogatni. A kormány a támogatáspolitika rendszerének újragondolásától azt várja, hogy annak eredményeként hosszú távon létrejöjjenek önfenntartó piaci alapú működési modellek is.

Ha mindezeket összegezzük, az előttünk álló időszakban három fő célt kell a hazai innováció-politikának elérnie:

  • 1.) az állami kutatóhelyek (kutatóintézetek és felsőoktatási intézmények) kutatási eredményeinek gyakorlati hasznosítása nagyobb arányban valósuljon meg a jelenleginél;
  • 2.) a hazai vállalkozások, elsősorban a kis- és közepes vállalkozások (a továbbiakban: kkv-k) innovációs teljesítménye javuljon; valamint
  • 3.) az együttműködés a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer szereplői között erősödjön.

Elérkezett az idő tehát arra, hogy eddigi eredményeinkre és meglévő erősségeinkre építve a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszert egy hosszú távú stratégiába ágyazva nemzetközileg is versenyképessé tegyük.

Az innováció ugyanis nem mást jelent, mint a jövőnket…”

Forrás:
Magyarország Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Stratégiája 2021-2030; Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal); 2021. július 22. (PDF)
Előzmény: 1456/2021. (VII. 13.) Korm. határozat Magyarország kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiájának (2021–2030) elfogadásáról; eGov Hírlevél

Elfogadta a kormány a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégiát

„Azon dolgozunk, hogy Magyarországot a vállalati szektor hatékonyságának fokozásával 2030-ra Európa jelentős innovátorai közé léptessük előre – hangsúlyozta Bódis József. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára hozzátette, a kormány által elfogadott új Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3) többek között az értékteremtés és hatékonyság egyensúlyát megteremtve támogatja e törekvés valóra váltását.

Bódis József kiemelte, az Intelligens Szakosodási Stratégia kiemelt figyelmet fordít a kis- és középvállalkozások megerősítésére, termelékenységük javítására. A koronavírus-járvány megmutatta, mennyi lehetőség, mekkora erő rejlik ebben a szektorban. A magyar munkavállalók több mint kétharmadát foglalkoztató kkv-k stabil működését a jövőben is támogatni kell.

A 2021-2027 fejlesztési időszakra érvényes intelligens szakosodási stratégia feltérképezi a nemzeti és regionális erősségeket, meghatározza a rájuk alapozható intelligens szakosodási irányokat. A stratégiában az érdekelt szereplők széleskörű bevonásával beazonosított nyolc kiemelt terület jelenik meg: a mezőgazdaság-élelmiszeripar, az egészség, a gazdaság digitalizációja, a kreatív ipar, az erőforrás-hatékony gazdaság erősítése, az energia és klíma, a szolgáltatások és az élvonalbeli technológiák fejlesztése.

„A Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia megalkotása és elfogadása mérföldkő a kkv-k versenyképességének fokozásában, a vállalkozókedv támogatásában, az erősségek kiaknázásában. A kutatási és innovációs teljesítmény növelésén túl az S3 fontos eszköz a következő időszak kihívásainak hatékony kezelésében, legyen szó az ipari digitalizációról, a regionális gazdaságok fejlesztéséről, vagy akár a KFI együttműködések megerősítéséről” – hangsúlyozta Bódis József. Hozzátette, az egyetemi tudásközpontokra épülő Területi Innovációs Platformok országos hálózata kulcsfontosságú lesz a stratégiai célkitűzések hosszú távú és hatékony megvalósításában.

A Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia végleges változata itt érhető el.”

Forrás:
Elfogadta a kormány a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégiát; Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); 2021. július 21.
Lásd még: Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3) – 2021-2027; Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal); 2021. január 20. – 2021. július 21.
Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3) – 2021-2027; Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal); 2021. július 21.

Klasztermenedzser Klub Debrecenben – Fókuszban a stratégia

„A Pénzügyminisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkársága az első hazai Klaszterstratégia megalkotása során a balatonfüredi szakmai műhelymunkát követően folytatta az együttgondolkodást a klasztermenedzserekkel és a szakpolitikai szereplőkkel 2021. július 8-9-én, melynek Debrecenben a 7. Klasztermenedzser Klub szolgált helyszínéül.

Skultéti Éva – Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter – Ifor Ffowcs-Williams mondatát idézve: „Cluster Manager as the Glue.” kezdte meg köszöntő beszédét. Hangsúlyozta, hogy a klaszterekben a magyar gazdaság számára nélkülözhetetlen szervező erő van. A klaszterek esetében pedig kiemelte a klasztermenedzserek szerepét, hiszen – ahogyan mondta – a klaszterek megítélését meghatározza az, miszerint a klasztermenedzserek hogyan végzik munkájukat.

A szakmai műhelymunka első szekciójában Tajthy Krisztina által bemutatásra került a Stratégiatervezet, illetve a résztvevők bevonásával – egyfajta visszacsatolásként – definiálták a Stratégia céljait. Keller Péter – Pénzügyminisztérium – emlékeztetett arra, hogy az origó az, hogy milyen eredményt akarunk elérni. Kiemelte, hogy fontos az is nyilvánvalóan, miszerint az Állam mit vár el a klaszterektől, ugyanakkor elengedhetetlen annak meghatározása, hogy mik azok az értékek, amit a klaszterek tudnak nyújtani a nemzetgazdaság számára.

  • Merre tovább, klaszterakkreditáció? Van-e értelme önálló klaszterakkreditációs rendszert fenntartani?
  • Mit mérjünk? Mi motiválja a klasztert, hogy méreckedjen?
  • Be tudja-e tölteni a klaszter gazdasági küldetését célzott támogatás nélkül?
  • Milyen támogatásra van leginkább szüksége a klaszternek?

Ezekre és ehhez kapcsolódó kérdésekre keresték az esemény résztvevői a választ a második szekcióban Körmendy Gál facilitálásával.

A második szekció zárásaként pedig az Innoskart Digitális Klaszter a klaszterek közötti együttműködés lehetséges formájára vonatkozóan osztotta meg elképzeléseit a közönséggel, vízióként megjelenítve 2022-ben egy KlaszterEXPO-t, mely cél elérése érdekében kezdeményezték a klaszterek közötti összefogást.

A Klasztermenedzser Klub életre hívásának célja – többek között – a klaszterek közötti jó gyakorlatok minél szélesebb körű elterjesztése volt. Ennek jegyében a szakmai programot követően, csütörtök délután Dékán Tamás – MSE Magyar Sport- és Életmódfejlesztő Klaszter – bemutatta Klaszterének tevékenységét, a Klasztermenedzser Klub résztvevőit körbevezette hazánk egyik legkorszerűbb arénájában, a Nagyerdei Stadionban, melynek során a Stadion és hozzá tartozó építmények túl bepillantást nyerhettek a résztvevők a sport hátterének fejlesztéseibe is.

A pénteki napon főszerepben az élelmiszeripar volt. Dr. Stündl László – Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar – röviden ismertette a Kar szervezeti felépítését, a képzéseket, valamint prezentációja során bepillantást nyerhettek a jelenlévők a kutatás-fejlesztés fókuszterületeibe is. Jurácsik Zoltán – Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter – a Klaszter bemutatásán túl, igazodva az első nap szakmai programjához, ismertette a saját, előrehaladást szolgáló jövőképüket, szolgáltatásaikat, valamint a lehetőségeket a hallgatók és vállalatok között. A kétnapos program zárásaként, az egyetemi padot elhagyva, az Élelmiszeripari Klaszter vezetésével a klasztermenedzserek és szakpolitikai szereplők az élelmiszeripari mintaüzemben tekinthették meg miképpen valósulnak meg az elhangzottak a gyakorlatban…”

Forrás:
Klasztermenedzser Klub Debrecenben – Fókuszban a stratégia; Klaszter Fejlesztési Iroda; 2021. július 19.
Lásd még: Az együttműködés fontossága, az első hazai Klaszterstratégia megalkotása – balatonfüredi állomás; Klaszter Fejlesztési Iroda; 2021. június 22.

Közigazgatási, politikai informatika

„A kibertámadás nem olyan, mint egy kuruc portya” – 2. rész

„A kibertér folyamatos műveletek terepe, de vajon be lehet-e biztosan azonosítani egy-egy akció elkövetőjét? Hogyan zajlik a felderítés? Veszélyesek lehetnek-e az állami kibertámadások a polgári célpontokra? Nyáry Gábort, a Nemzeti Közsszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Kutatóintézetének kutatóját kérdeztük. Interjúnk második része.

Sokszor hallottunk már megalapozottnak tűnő, de később teljesen hamisnak bizonyult vádakat a nemzetközi színtéren (például Irak vegyi fegyvereiről), mint ahogy képtelennek tűnő, mégis igaznak bizonyuló állításokat is. A kibertérben minek alapján és mennyire megalapozottan lehet egy-egy támadást konkrét csoportokhoz, országokhoz kötni?

A kibertérben folyó műveletek, a hírszerző, támadó vagy akár bűnözői akciók esetében egyértelműen a támadó kilétének a felderítése a legnehezebb feladat, egyben ez a legsúlyosabb probléma is. Ez a virtuálisan létező világ szinte paradicsomi állapotokat kínál mindazoknak, akik megfelelő szakértelemmel és főleg óvatossággal el akarják tüntetni a nyomaikat. A helyzet pedig az, hogy a kibertér szereplői – akár állami szolgálatban álló hírszerzők vagy katonák, akár civil bűnözök – nagyon is szeretnék elfedni működésük nyomait. A kiberbiztonsággal foglalkozó magas rangú szakemberek egybehangzó álláspontja szerint az „attribúció” – egy támadó azonosítása – annyira bizonytalan, hogy a leggondosabb (néha egyébként hónapokig, akár évekig tartó) aprólékos esetrekonstruálás után is legfeljebb feltételezések fogalmazhatók meg. A feltételezés azonban nem „bizonyíték”, arra pedig végképp alkalmatlan, hogy adott esetben egy jogi eljárásban is megállja a helyét egy vádirat muníciójaként. Az azonosítás az esetek többségében egy támadás történetének teljes körű felderítése, rekonstruálása formájában történik. A kibernyomozók világos kategóriák szerint gyakorlatilag közvetett bizonyítékokat próbálnak összegyűjteni. Az amerikai hírszerző és kémelhárító intézmények tucatjait összefogó Nemzeti Hírszerző Igazgatóság módszertana szerint eljáró szakemberek például külön vizsgálják az elkövetés módozatait (az alkalmazott eljárásokat), a támadásra használt szoftvert, az akció során igénybe vett digitális infrastruktúra elemeit. Emellett megvizsgálják azt is, hogy érdekében állt-e a potenciális elkövetőnek az akció. Az így összegyűjtött adatokat egy mátrixban felvázolva próbálják meg – részben kizárásos alapon – azonosítani a valószínűsíthető támadót. Az eredmény jogi értelemben – fogalmazzunk így – erősen kétséges. A nagypolitika azonban, ahol rivális hatalmak néznek farkasszemet, többnyire kevesebb bizonyító erővel is beéri.

Bár a hírek a leggyakrabban orosz és kínai kötődésű hackerekről szólnak, nyilván más országok is végeznek hasonló tevékenységet. Adódik a kérdés, hogy vajon ennyivel ügyesebbek lennének, vagy csak más „lebukások” ritkán érik el az európai hírfogyasztók ingerküszöbét?

Ha röviden akarok válaszolni, akkor a nyugati világ kiberharcosai nem ügyesebbek, és egészen bizonyosan nem is félénkebbek vagy szerényebbek a többieknél. Viszont sokkal jobb a sajtójuk. Persze itt nem csak a sajtóról van szó. Említettem, hogy éppen az ügyek felderítésre szívesen szoktak bevonni polgári cégeket: szoftverfejlesztőket, vírusirtó programok gyártóit, kibervédelemre szakosodott vállalkozásokat. A számítástechnikai világ krémje pedig hagyományosan és még ma is – amerikai. Hézagos információmorzsák azért fel-felbukkannak egyes nyugati országok, az Egyesült Államok, Izrael, Nagy-Britannia hírszerző és támadó kiberkapacitásairól. Sokatmondóak az időnként publikált összehasonlító országjelentések, amelyek a világ fontosabb hatalmi szereplőinek kiberarzenálját veszik szemügyre. Az egyik éppen a napokban jelent meg: az USA a kibererejét tekintve toronymagasan a többi ország felett áll. A dobogó képzeletbeli ezüstérmesei között találjuk persze a gyakran emlegetett Kínát, Oroszországot, Izraelt, Nagy-Britanniát és Franciaországot is, de Kanada és Ausztrália is itt kapott helyet. A harmadik csoportban Indiát, Iránt, Japánt, Észak-Koreát, Vietnámot találjuk. Ne legyenek kétségeink: a kiberpotenciállal rendelkező országok mindegyike használja is ezeket a képességeit. A kibertér nem önmagában álló világ, hanem egyike a hatalmi konfliktusok, szembenállások dimenzióinak.

Elmondható, hogy a nagyhatalmak egyfelől az „állami hackerek” célpontjai, másfelől a munkaadói is. Mi a helyzet a kisebb országokkal, például Magyarországgal és a szomszédainkkal? Megvan hozzá a térség országainak a kapacitása és szakértelme, hogy úgymond rajta tartsák egymáson a szemüket?

Azt gondolom, hogy minden környező országnak megvan a kibertérben való működéshez szükséges kapacitása, szakértelme – legalábbis ami a hírszerzési feladatokat illeti. Természetesen csupán találgatok, de ha arra a néhány hete kipattant botrányra gondolok, amelyben kiderült, hogy a NATO-tag Egyesült Államok a szintén NATO-tag Dánia hírszerző szerveinek segítségével hallgatta le az ugyancsak NATO-tag Németország, Franciaország és Norvégia elektronikus kommunikációját, akkor azt hiszem, nyugodtan fogalmazhatok úgy, hogy a mai világban mindenki élénken érdeklődik mindenki más dolgai iránt. Az egyre inkább többpólusúvá váló világ szövevényes hatalmi kapcsolódásai, ellentétei, szövetségei felfokozzák az államok nemzetbiztonsági célú hírigényét, és ez alól a kis országok sem kivételek. Sőt. Itt érdemes ugyanakkor megjegyezni: a mai világban az értékes információk már rég nem a páncélszekrények mélyén hevernek elzárva. A felderítő szervezetek a híranyagaik túlnyomó részét úgynevezett nyílt forrásból szerzik be. Magyarán: olvasnak, képeket, videókat, műholdfelvételeket nézegetnek a neten. Könyveket, szakcikkeket, vállalati jelentéseket, tanulmányokat böngésznek, továbbá egyre nagyobb mértékben blogokat és közösségimédia-posztokat olvasnak.

Látszólag akár nyugodtan hátra is dőlhetünk, hiszen úgy tűnik, hogy pár kivételtől eltekintve a súlyos hackertámadások nem érintik a mindennapi életünket. Vagy mégis?

A nyugodt hátradőlést túlzott bizakodásnak tartanám, pedig alapvetően optimista ember vagyok. A hackertámadások sajnos átvitt értelemben és közvetlenül is érintenek mindannyiunkat. Egyfelől a bűnözés éppen az online terekben válik igazán globális jelenséggé; ez egy közvetlen fenyegetettség, és azt hiszem, jól érezhető a fokozatosan erősödő nyomása. Adathalász emailek, bankkártyával elkövetett (egyébként meglepően bonyolult és rafinált) csalások, személyes adatok illetéktelen kezekbe kerülése – ezek a jelenségek már itt vannak velünk. A globális hálón keresztül pedig akár a nagy támadások, a most rohamosan megszaporodó zsarolóvírusos akciók is egy szempillantás alatt elérhetik a mi környezetünket. Másfelől jó, ha látjuk, hogy az online terekben zajló akciók célpontjai egyre inkább az úgynevezett kritikus infrastruktúrák – éppen azok az intézmények, fizikai eszközök, létesítmények (energiaelosztó hálózatok, bankok, kórházak, erőművek, ellátási láncok), amelyek a modern társadalmak mindennapjaihoz, működéséhez elengedhetetlen környezetet biztosítják.

Most az izraeli fejlesztésű Pegasus szoftverről szólnak a hírek, amelyeket egyes államok – például hazánk is – a polgáraik közti kommunikáció nyomon követésére használhatnak. Nevezhetjük hackelésnek, ha állami szereplők így szereznek rejtett hozzáférést egy-egy állampolgár kommunikációs eszközéhez?

Az erőszakszervezetek kellemetlen eszközöket is használnak. Egyes hivatalos szoftvergyártók-kereskedők, mint amilyen például az izraeli NSO (a Pegasus gyártója), nemzetbiztonsági célokra használható és használt szoftvereket is készítenek. Éppen úgy, ahogy magáncégek nem is olyan régen még lehallgató és rögzítő berendezéseket gyártottak. Az izraeli katonai hírszerzés alárendeltségébe tartozó 8200. számú – jelfelderítő – egység híres arról, hogy az ott szolgáló fiatal tehetségek a sorkatonai szolgálatuk letöltése után „kipörögnek” a start-upok világába. Értelemszerűen ők a lehallgató, felderítő, rejtjelező technológiákban különösen erősek. Az említett szoftvereket a gyártók – szigorú kiviteli engedélyeztetés után – jellemzően államok, állami szervezetek részére adják el. Mások legálisan nem vásárolhatnak ilyet, és nekik legálisan nem is adhatnak el ilyet. Itt ne csak a klasszikus titkosszolgálatokra gondoljunk! Az USA-ban például az atomenergia-ügynökségnek is van ilyen sajátos szervezete, illetve a szövetségi posta is saját titkos nyomozói szervezettel rendelkezik. Én alapvetően arra hajlok, hogy ezt lehallgató, megfigyelő technológiának nevezzük (vagy akár drámaibban: „kémszoftvernek”). Nem nevezném szívesen hackelésnek, mert így egy kavargó terminológiai zűrzavarba süllyednénk a végén.

Milyen kritérium alapján húzhatjuk meg a fogalmi határt?

Amikor állami kiberszereplők hatolnak be egy másik ország rendszereibe, akkor ezt illegálisan teszik, „hackelnek”. A Pegasus használata más eset. Itt állami szereplők legálisan hatolnak be mások (magánszemélyek, vállalatok, szervezetek) számítástechnikai rendszereibe, adatgyűjtési céllal. A használat körülményei, feltételei, alapesetben az adott állam belső felépítésétől, jellegétől, szabályrendszerétől függenek, de mindenütt kialakult, kötött rendje van az ilyen eszközök alkalmazásának. A különbség legfeljebb az, hogy esetleg nem egy választott vagy kinevezett bíró ad rá felhatalmazást, hanem egy választott vagy kinevezett más hivatalnok. E szabályrendszerek betartásakor az alkalmazás törvényes, éppen úgy, mint például a bilincs használata is az, a megfelelő szabályok szerint. Ha a médiában megjelent esetekben bármelyik érintett országban jogtalan alkalmazás történt, akkor abban nyilvánvalóan nem a Pegasus-használat (tehát a puszta eszköz) a döntő mozzanat, hanem a jogalapot nélkülöző cselekedet.

Felmerül az emberben, hogy vajon az ilyen szoftverek nem tartalmaznak-e maguk is „hátsó ajtót”, hozzáférést biztosítva a gyártónak – és rajta keresztül akár másoknak is – a vevők rendszereihez?

Természetesen lehetséges, sőt, egyáltalán nem lenne meglepő. A szürkezónában fejlesztő és üzletelő cégek minimum maguk is szürkék. De szerintem erről az ilyen holmikat vásárlóknak is hasonló a sejtése.”

Forrás:
“A kibertámadás nem olyan, mint egy kuruc portya” – 2. rész; Békefi Miklós; Ludovika.hu; 2021. július 19.
Az interjú első része:
„A kibertámadás nem olyan, mint egy kuruc portya” – 1. rész – eGov Hírlevél; eGov Hírlevél

Informatika, távközlés, technika

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) vizsgálatot indított az SMS-díjak miatt

„A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jelzése alapján hazánkban a szolgáltatók feltehetően egységes árazási gyakorlatot folytatnak az SMS-végződtetés és a tömeges SMS-ek (pl. banki tranzakciókról értesítő üzenetek) terén, ugyanis díjaik mértéke megközelítőleg azonos és nemzetközi összehasonlításban is magas. Ezért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) úgynevezett ágazati vizsgálatot indít, melynek eredményei alapján eldönti, hogy a területen szükség van-e szabályozói vagy egyéb beavatkozásra.

A szolgáltatók közötti SMS-ek továbbítására az úgynevezett SMS-végződtetési díj ellenében kerül sor. Vagyis a fogadó szolgáltató díjazást kér a másik hálózatból érkező üzenet fogadásáért, amit végső soron az előfizető fizet meg. A GVH jelzésében foglalt ármozgások és egyéb körülmények arra utalhatnak, hogy az SMS-végződtetés piacán vagy annak egyes részpiacain a verseny korlátozódhat vagy torzulhat. Ezért a piaci folyamatok megismerése és értékelése érdekében az NMHH elnöke hatósági ellenőrzési eljárást indított a Magyar Telekom Távközlési Nyrt.-vel, a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt.-vel, a Telenor Magyarország Zrt.-vel, a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft.-vel, a TARR Építő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-vel és a Netfone Telecom Távközlési és Szolgáltató Kft.-vel szemben.

Ha a hatóság a hírközlési ágazati vizsgálat eredményeképpen arra a következtetésre jutna, hogy a magyarországi SMS-végződtetés piacán vagy annak egyes részpiacain beavatkozás szükséges, akkor a hatóság megteszi a szükséges lépéseket a piaci probléma megszüntetése érdekében. ”

Forrás:
NMHH-vizsgálat az SMS-díjakra vonatkozóan; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2021. július 21.

Itt az ideje meghatározni, hogy mi is az a mesterséges intelligencia

„ A technológiai fejlődésével egyre fontosabbá válik a mesterséges intelligencia szabályozásának kérdése.

Az Európai Unió már kiadott egy mesterséges intelligenciát szabályozó kódexet, amely jogi pontossággal igyekszik meghatározni az MI fogalmát. Ez a rendelettervezet bizonyos technológiákat, elsődlegesen a gépi tanulás technológiáját tekinti kiindulási pontnak – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének vezetője.

Török Bernát az InfoRádió Paragrafus című magazinműsorában kifejtette: jó pár évvel korábban, amikor elkezdtek a mesterséges intelligenciával társadalmi és szabályozási szinten foglalkozni, akkor még csak nagyon általános fogalmakat tudtak használni, úgy mint ember módjára viselkedő vagy ember módjára döntéseket hozó technológia. Tehát általánosságok szintjén volt utalás a mesterséges intelligenciára.

Ahogy azonban fejlődik a technológia, és egyre több alkalmazási módja látszik, már konkrétumokról is lehet beszélni. Megjelent az Európa Unió mesterséges intelligenciát szabályozó kódexe, amely már jogi igényességgel, pontossággal igyekszik megfogalmazni az MI fogalmát, amit három elemmel definiál:

  • az MI-nak meghatározott technológiákat kell alkalmaznia
  • ember által kijelölt célokat (önállóan) kell tudni követnie
  • olyan kimeneteket (ajánlás, döntés, predikció) kell tudni produkálni, amelyekkel „befolyásolja” a környezetet.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének vezetője hozzátette, bár még csak egy tervezetről van szó, jól mutatja, hogy amikor a jogi alkalmazása felé fognak fordulni, nagyjából a fent ismertetett lesz a mesterséges intelligencia meghatározása.

A szakértő szerint minden eddiginél közelebb került a technológia ahhoz, hogy szükségessé tegye annak tudatosan megfogalmazását, hogy mit tekintünk emberi cselekvésnek, magatartásnak, és mi az, ami bár megjelenésében hasonlít, de mégis, éppen a lényegét tekintve soha nem tud emberi magatartás lenni, hanem egyfajta robot vagy gépi cselekvés marad. Mint mondta, miután egyre többet látni a mesterséges intelligencia alkalmazásából, úgy egyre fontosabbnak látszik az is, hogy elhatároljuk egymástól azokat a területeket, ahol ezek az új technológiai lehetőségek kihasználandók, ugyanakkor, hogy azt is meghatározzuk, hogy mi az a kör, ahol mindig is emberi cselekvésre szeretnénk hagyatkozni és fontosnak tartjuk, hogy a humán beavatkozás és felügyelet mindvégig jelen legyen egy folyamatban.”

Forrás:
Itt az ideje meghatározni, hogy mi is az a mesterséges intelligencia; InfoRádió; 2021. július 25.
Lásd még: A mesterséges intelligencia szabályozási kihívásai; eGov Hírlevél (a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének kutatói által összeállított kötet)
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézet (NKE ITKI)

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2021. július 26.
Belföldi Internet-politika és a diplomácia digitalizációja

A digitális diplomácia szakterületének egyik kiemelkedő kutatója, az Oxfordban működő izraeli Ilan Manor legutóbbi írásában az egyes nemzeti Internet-politikák és az adott állam digitális diplomáciai fejlesztései közötti összefüggéseket vizsgálta. Témafelvetése azzal a jól dokumentálható megfigyeléssel kezdődik, amelyik a világ sok országában a kormányzati szereplők digitális kontrolljának szigorodását veszi szemügyre. Egyfajta jellemző esettanulmányként India példáját idézi Manor. A koronavírusos 2020-as év egyik figyelemre méltó fejleménye volt ugyanis, hogy – a geopolitikai ellentétek felerősödésével – megsokasodtak az ázsiai térség két szomszédos óriása, Kína és India közötti konfliktusok. Az elmérgesedő helyzetben lokális fegyveres összecsapásokra is sor került, a szembenállás azonban hamar áthelyeződött a digitális technológiák „hadszínterére”. Az indiai kormány, egymást követő három hullámban, több száz kínai fejlesztésű, illetve kínai tulajdonú mobil kisalkalmazás használatát tiltotta be az ország területén. Névleg az ilyen app-ok által jelentett nemzetbiztonsági fenyegetések szerepeltek a tiltás okaként. Nevezetesen az a gyanú, illetve feltételezés, hogy ezek az alkalmazások tömegesen juttatják a kínai kormány kezére az indiai felhasználók adatait is. India ugyanakkor törvényben védi adatszuverenitását: jogszabály tiltja, hogy az ország állampolgárai által generált adatokat más országokban tárolják, vagy felhasználják. Az indok vélhetően nem tekinthető légből kapottnak, mivel (ahogy azt következő hírünk is állítja) Kína hatalmas tömegekben igyekszik megszerezni a legújabb (Mesterséges Intelligencia) technológiákhoz nélkülözhetetlen adathalmazokat, ugyanakkor azonban nyilvánvalóan más szempontok is vezérelték az indiai döntéshozókat. Valójában arról van szó, hogy ez a tiltás kapóra jött azért, hogy jelentős lendületet adjanak az indiai digitális iparok (nevezetesen a szoftver ágazat) fejlesztésének. A másik emlékezetes fejleménye az elmúlt időszak indiai digitális politikájának az egyértelműen a közösségi média platformok működésének (elérhetőségének) időszakos korlátozása volt. Különösen a kormányzati intézkedésekkel elégedetlen agrármozgalommal kapcsolatban keletkező (álhírnek minősített) online párbeszédek serkentették ilyen drasztikus lépésre az indiai média- és telekommunikációs hatóságot.

India azonban koránt sincs egyedül ezzel a fellépéssel; a világ számos országában került sor az elmúlt évek során a digitális tartalmak, illetve az online hálózatok kormányzati korlátozására. Belarusz néhány héttel ezelőtti ilyen lépése csupán a legutóbbi ilyen eset, de sokfelé akadt példa hasonló intézkedésekre, Brazíliától, Egyiptomon át Törökországig, vagy (hogy a nyugati világ se maradjon ki, az ehhez a politikai közeghez sorolt) Ukrajnáig. Adódik a kérdés: hogyan hat ezen országok megszorító digitális belpolitikája a külvilág felé nyitó digitális diplomáciai törekvéseik alakulására?
Az izraeli kutató éppen a már említett India példáján mutatja be, hogy az ország az elmúlt évek során koncentrált erőfeszítéseket tett a digitális közdiplomácia eszközparkjának kiépítésére és működtetésére. A Külügyminisztérium, illetve a világban elszórt diplomáciai képviseleteik rendkívül aktív jelenlétet építettek ki a közösségi platformokon. Ugyanakkor Modi miniszterelnök személyes külpolitikai kapcsolattartásához, illetve globális imázs építéséhez is nagy energiával (és ügyességgel) használja fel a digitális technológiákat. Manor megállapítása szerint, miközben India egyre szorosabb ellenőrzés alá veszi belföldön az online tereket és hálózatokat, addig a külvilágban változatlan aktivitással támaszkodik a digitális eszközök adta lehetőségekre. Ez azonban – véli Ilan Manor – óhatatlanul egy diszkrepanciát idéz elő, ami hosszú távon India digitális diplomáciájának hatásosságát, eredményességét csökkenti majd.
How Do Domestic Digital Policies Shape Digital Diplomacy?; Ilan Manor; DigDiplo; 2021. július 5.

Harc az adat-hegemóniáért – az USA és Kína közötti összecsapás még csak most kezdődik

Trump elnök viharos elnökségének egyik emlékezetes epizódja volt a kínai fejlesztésű (és a kínai ByteDance cég által tulajdonolt) TikTok közösségi média platform kapcsán kirobbant háborúskodás. A hangsúly akkoriban alapvetően a két hatalom – a status quót őrizni akaró USA, és a világelsőségért bejelentkező Kína – közötti technológiai összecsapáson volt. Formálisan természetesen szerepet kapott a fiatal (döntően tizenéves) korosztályok körében elsöprő népszerűségre szert tett rövidvideó megosztón futó tartalmak kérdése is. Tavaly nyáron azonban ez elsősorban úgy merült fel: a kínai kormányzat (formális, jogi lehetőségeire, valamint informális erejére támaszkodva) nyomást gyakorolhat a TikTok-ra, hogy az cenzúrázza az Amerikában keletkező tartalmait. Egyben az Egyesült Államok elleni kínai információs kampányok lehetséges eszközeként tekintettek a népszerű megosztóra. A tekintélyes amerikai szakmai lap, a Foreign Policy most terjedelmes összeállítást szentelt a témának. A friss megközelítés alapvető mondanivalója az, hogy a Trump-kormányzat a TikTok elleni fellépése során valójában „rossz helyre helyezte a hangsúlyokat”, azaz valójában nem is az igazi problémára koncentrált. Az igazi problémát (és veszélyt) ugyanis az jelenti, hogy a TikTok valójában alkalmas arra, hogy a rajta generálódó adattömeget visszacsatornázza a kínai állam által kiépített adat-ökoszisztémába. Az elkövetkező fél évtized technológiai fejlődésében (különösen a robotika, az automatizáció és a Mesterséges Intelligencia rendszerek széleskörű alkalmazásában) meghatározó szerepet játszik az adat. Egészen pontosan a nagy adathalmazok, a big data adatkészletek birtoklása. Az adattömegekért folyó nemzetközi rivalizálás, küzdelem jól ismert terepe a kibertér: a kiberhírszerző műveletek mögött valójában nem egy-egy titok megszerzése áll, hanem sokkal inkább a tulajdonképpen triviális jellegű, ám óriási adattömegek „elszívása”. A big data adatkészletek megszerzésére azonban legális csatornák is bőségesen adódnak, és éppen a digitális ellátási láncok egyfajta megcsapolása biztosíthat – például a TikTok-on keresztül – a kínai államnak hozzáférést adatok globális tömegeihez.
The US-China Data Fight Is Only Getting Started; Samantha Hoffman; Foreign Policy; 2021. július 22.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

A nyilvános diplomácia Ázsiában – a feltörekvő régió első önálló konferenciája a témában

Öt napos konferencia kezdődik ma Szingapúrban, közdiplomáciai témában. Bár önmagában nem tűnik kirívóan szokatlan eseménynek, mégis úgy gondoljuk, hogy mindenképpen érdemes a figyelmünkre. Ez lesz ugyanis az első alkalom, hogy a térség államai saját regionális szakmai összejövetelen vitatják meg az utóbbi évtizedekben a diplomáciai munka fókuszába kerülő „public diplomacy” aktuális kérdéseit. A szervezők 15 ország elismert közdiplomácia szakértőit invitálták azzal a céllal, hogy a most már egyértelműen feltörekvő szerepet játszó ázsiai térség egyébként is példaértékűnek számító összefogása, az ASEAN nyilvános diplomáciai lehetőségeit megvitassák. A tanácskozáson kiemelt témaként kerül napirendre a nem-állami szereplők lehetséges szerepe a globális imázs- és bizalomépítésben. Három nem szokványos diplomáciai aktori kör közdiplomáciai szerepvállalásának esélyeit igyekeznek körüljárni. Elsősorban a gazdasági élet szereplőinek közdiplomáciai ténykedését vizsgálják; hasonlóan nagy jelentőséget tulajdonítanak (ebből a szempontból nyilván nem mellékes az sem, hogy a házigazda Szingapúr is egy dinamikus városállam) a városdiplomáciában rejlő lehetőségek kiaknázásának. Külön szekcióban tekintik át azt, hogyan lehetne a fiatal generációk életkori sajátosságainak egyedi vonásait felhasználni arra, hogy sajátos ázsiai jegyeket kölcsönözve dinamizálhassák ezt a „népi diplomáciai” törekvést.
Public Diplomacy in Asia; GovInsider; 2021. július 23.

A Facebook blokkolni kezdte az#OltásHalálos hashtegeket – ez a téma láthatóan nem volt sürgős

Ha valahol külföldi befolyásolási kísérletet gyanít a Facebook, vagy akár csak a „politikailag korrektnek” mondott beszéddel ellentétes kifejezés csúszik ki egy-egy posztoló tollából – máris számolhat vele, hogy lesújtanak a közösségi médiaüzemeltető óriáscég cenzorai. Ez az önként vállalat közhatalmi szerep azonban különösen szelektál a világra leselkedő veszedelmek osztályozásánál. A Zuckerberg-vállalkozás ugyanis csupán az elmúlt héten jutott el oda, hogy végre blokkolja az #Oltás Halálos hastaggel ellátott közléseket. Miközben a világ immár második éve küzd a globális koronavírus járvánnyal, egyre nyilvánvalóbb, hogy a negyedik hullámot sem fogja megúszni az emberiség. Jórészt azért, mert a közösségek átoltottsága a Föld számos pontján szinte elhanyagolhatóan csekély. A vírus maga is egy evolúciós harcos: a túlélésért küzd, és ezért újabb és újabb mutációkat fejleszt ki – éppen a beoltatlan tömegek megfertőzése révén. Miközben a fejlődő világ országaiban alapvetően a szegénység és az elmaradottság a gyors és átfogó oltási programok megvalósításának akadálya, addig a világ fejlett, jómódú részeiben egy meglepően elterjedt oltásellenes attitűd számlájára írható a népesség jókora hányadának védtelenül maradása. Miközben az egészségügyi szakma egyértelműen vallja, hogy a vírus végleges legyőzésére egyedül a vakcináció adhat lehetőséget, a Facebook mindeddig szótlanul tűrte a felületén folyó oltásellenes agitációt.
Facebook Just Blocked the #Vaccines Kill Hashtag Two Years Too Late; Brianna Provenzano; Gizmodo; 2021. július 21..

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: kiberbiztonság – 2021. július 26.
Francia célpontok ellen indított hírszerző akciót egy kínai kiber alakulat

Az ANSSI, a francia kiberbiztonsági ügynökség közlése szerint a Cirkónium, más néven a Végítélet Pandamedvéi elnevezésű kínai kiber alakulat megpróbált behatolni francia szervezetek számítástechnikai rendszereibe. A riasztás a múlt hét közepén jelent meg, és nem tartalmazott arra vonatkozó részleteket, hogy a feltételezett akció célpontjai melyik iparágban, vagy testületben működnek. A hivatalos klasszifikáció szerint APT31-nek nevezett egység korábban a finn parlament hálózata ellen indított támadást, az előző évben pedig Joe Biden elnökjelölti kampányát célozták meg. A mostani, francia rendszerek elleni akció „kiterjedt behatolási kísérlet”, amely jelenleg is folyamatban van. A kiberművelet fázisára utalva az ANSSI úgy fogalmazott: ebben a pillanatban éppen a felderítés szakasza zajlik.

Mint ismeretes, a francia kibervédelmi szervezet szakértői ebben az évben már hírt adtak egy jelentős külföldi hadműveletről. Az év elején jelentették be, hogy az orosz Sandworm névre keresztelt, szintén állami kötődésű kiber alakulat tagjai indítottak akciókat francia informatikai cégek rendszerei ellen.

Az ügyben megszólaló vezető amerikai szakértő, a Microsoft cég Kibervédelmi Központját vezető Ben Koehl úgy véli, hogy a rendelkezésre álló információk arra utalnak, hogy a kínaiak klasszikus kiberhírszerzési akciót indítottak. A Franciaországban általuk alkalmazott támadási módszer, amelynek során számos router hálózatot üzemeltetnek mélységben tagoltan, nagyfokú taktikai rugalmasságot biztosít a kínai hackereknek.
Chinese spies are exploiting routers to try hacking French targets, cyber agency says; Tim Starks; Cyberscoop; 2021. július 21.

A zsarolóvírusos támadások elhatalmasodásával a védelem is mozgósítja a klasszikus váltságdíj-akciók elleni eszköztárat

A valóban szinte futótűzként terjedő zsarolóvírusos kibertámadások most már kiemelkedően súlyos fenyegetést jelentenek az érintett országok nemzetbiztonságának. A leglátványosabb akciók célpontjául szolgáló Egyesült Államok kormányzata (egyrészt a központi hatalmi szervek, másrészt a kibervédelemmel foglalkozó ágazati intézmények) átfogó, sok elemből építkező, összehangoltan működtetett védekezési eljárásrend kiépítésén fáradoznak. Eközben a magánszektor is specializált védelmi lépéseket fejleszt, méghozzá olyanokat is, amelyek a hagyományos „offline” zsarolási bűnügyek elleni fellépések eredményes eszköztárából is igyekeznek meríteni. Ma már közismert, hogy pl. az emberrablási ügyekben (ahol az alaphelyzet valójában szintén egy adott váltságdíj összeg kizsarolására irányul) külön specialisták, úgy nevezett túsztárgyalók folytatnak rendkívül nagy felkészültséget igénylő, többnyire hosszadalmas tárgyalásokat az elkövetőkkel. A különlegesen képzett (rendszerint pszichológusi alapvégzettségű) szakértők itt is a túszként tartott „fogoly”, jelen esetben egy zárolt rendszer (illetve egészen pontosan annak hozzáférhetetlenné tett adatbázisai) elengedését próbálják elérni. Ugyanakkor a tárgyalások során fontos cél (és egyben tárgyalás-taktikai eszköz) különböző engedmények kicsikarása az elkövetőktől. Ez a klasszikus esetekben is, de a mostani kiberzsarolási ügyekben különösen a többnyire magas összegben megszabott váltságdíj tételének csökkentésére irányul.

A kibertérben zajló zsarolóvírusos támadások ilyen jellegű kármentésére egy egész kis iparág kezd kialakulni, elsősorban az Egyesült Államokban. Az amerikai CNN tévétársaság a közelmúltban megszólaltatott több olyan szakembert, akik a GuidePoint Security nevű magáncég embereiként működnek közre a váltságdíjak csökkentésére irányuló tárgyalásokban. A széles közvélemény elé kerülő ügyek valóban csak a fenyegetés-jéghegy csúcsát jelentik; ezt jól jelzi az a tény, hogy ennek az egyetlen cégnek a szakértői mintegy 75 kiberzsarolási ügy megoldásában működtek közre az elmúlt időszakban.

Az eljárás érdekessége, hogy – ellentétben a hagyományos világ zsarolási, emberrablási ügyeivel – itt a túsztárgyaló nem közvetlen hangkapcsolatban érintkezik a bűnözőkkel. Az elkövetők, akik az amerikai cégek elleni támadások túlnyomó részében külföldről indították az akcióikat, többnyire valamilyen chatprogramon keresztül, fordítóprogram közbeiktatásával kommunikálnak a megtámadott céggel, illetve a képviseletükben eljáró túsztárgyalókkal. A tárgyalási taktika kialakításához alapvető fontosságú információt jelent a pontos kárfelmérés: valójában annak a nagyon gyors azonosítása, hogy a zsarolók által blokkolt adatok közül melyek a valóban pótolhatatlanok, és melyek azok, amik más módon rekonstruálhatók, vagy helyettesíthetők.

A zsarolóvírusos ügyek kivédésére, pontosabban az utólagos kármérsékelésre, egyre dinamikusabban terjed a speciálisan az ilyen esetekre szóló biztosítások gyakorlata. Egy másik szakértő cég, a szintén amerikai LMG Security zsarolási ügyekre specializálódott munkatársa ugyanakkor aláhúzta: a biztosítás adott esetben kétélű fegyver lehet. A zsarolóvírusos támadók ugyanis többnyire jól szervezett, képzett, nagy szakértelmű bűnözők, ami ezt jelenti, hogy az akciókat gondosan megtervezik és előkészítik. Ennek része, éppen úgy, mint egy katonai kibertámadás előtt, a potenciális célpont(ok) alapos felderítése. A biztosításra vonatkozó adatok pedig éppen, hogy árulkodóak lehetnek, kifejezetten felkeltve a bűnözők érdeklődését egy-egy cég iránt.
Már akkora a baj a zsarolóvírussal, hogy túsztárgyalókat kell fizetni; Rácz Gergő; Napi.hu; 2021. július 21.

Szövetségi szinten szabályozza a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó kiberbiztonsági szabályokat az amerikai kormány

Mindeddig a kritikus infrastruktúrák kategóriájába sorolható eszközöket és rendszereket üzemeltető amerikai vállalatok – így az év eleji kiterjedt zsarolóvírusos támadás áldozatául esett Colonial csővezeték működtető cég is – csupán saját, vállalati hatáskörben szabályozták (ha egyáltalán szabályozták) a különösen sérülékeny eszközökre vonatkozó kiberbiztonsági elveket. A kormányzat döntése értelmében ez most gyökeresen átalakul.

Az amerikai szövetségi kormány új szabályozást indított el, amely előírja a veszélyes folyadékokat és földgázt szállító kritikus csővezetékek tulajdonosainak, hogy „sürgősen szükséges védelmet hozzanak létre a kibernetikai behatolásokkal szemben”. Május óta ez volt a második alkalom, hogy a Belbiztonsági Minisztérium (DHS) kiberbiztonsági irányelvet adott ki, amely az amerikai csővezeték-üzemeltetőknek szól. Ez a Colonial Pipeline hackelését követően történt, amely napokig megzavarta az üzemanyag-ellátást az Egyesült Államok délkeleti részén. A DHS közölte, hogy a keddi lépéssel „a csővezetékrendszereket érő folyamatos kiberbiztonsági fenyegetésre” reagált.

Az új biztonsági irányelv előírja, hogy a kritikus csővezetékek üzemeltetőinek és tulajdonosainak védekező intézkedéseket kell hozniuk a zsarolóvírus-támadások és az informatikai rendszereket érő egyéb ismert fenyegetések ellen, sőt kiberbiztonsági vészhelyzeti és helyreállítási tervvel is rendelkezniük kell. Korábban, az év elején történt jelentős támadások nyomán az amerikai belbiztonsági tárca előírta az amerikai csővezeték-üzemeltetőknek, hogy végezzenek kötelező kiberbiztonsági értékelést. Ugyanakkor a csővezetékek tulajdonosai és üzemeltetőit kötelezték arra, hogy jelentsenek a szövetségi hatóságoknak minden kiberincidenst. Emellett ki kellett nevezniük egy kiberbiztonsági koordinátort, aki a nap 24 órájában rendelkezésre áll, hogy támadás esetén együttműködjön a hatóságokkal.

Amikor a DarkSide hackerei megtámadták a Colonial Pipeline-t, arra kényszerítették, hogy több napra leállítsa a Texas és New York közötti, 8800 kilométer hosszúságú csővezetéket, ami a keleti part nagy részén zavart okozott az üzemanyag-ellátásban. A hackerek 100 GB adatot is eltulajdonítottak a hálózatról, mielőtt zárolták a számítógépeket, és váltságdíjat követeltek a cégtől. A a csővezetékeket üzemeltető vállalat végül 4,4 millió dollárt fizetett a zsarolóvírus-támadást indító kiberbűnözőknek.
Az USA új kiberbiztonsági szabályokat fogadott el a csővezetékekre; MZ; Computerworld; 2021. július 22.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Az állami levéltárakat vehetik célba a kiberbűnözők

A modern államok alapja az írásbeliség. Ennek megfelelően az állami vagyon egyik legfontosabb eleme nem a nemzeti bankok trezorjában, hanem az állami levéltárak (központi és területi, vagy ágazati archivumok) sok kilométer hosszan elnyúló polcain, illetve ma már többnyire ezek digitális megfelelőjében, tehát adatbázisokban található. Az érték azonban érték, ezért csupán idő kérdése, hogy ezek a túszként fogva tartható értéktárgyak mikor kerülnek a zsarolóvírusos kibertámadók célkeresztjébe – vélik ausztrál kiberbiztonsági szakértők. Ezeknek az adatoknak a kiemelkedően magas értéke nem csupán a gyakorlati hasznukban (tehát például az adott állam gépezetének működtetésében játszott szerepükben) rejlik: adott esetben az itt őrzött információk egy jelentős része az adott nemzet önazonossága, történelme szempontjából is pótolhatatlan jelentőségű. Miközben tehát ez az adatkincs a szó legszorosabb értelmében pótolhatatlan nemzeti értéket jelent, a védelmükre általában nem különösebben sok gondot fordítanak. Ausztráliában például jellemzően a kevésbé biztonságos rendszerek körébe sorolhatók az állami levéltárak IT-infrastruktúrái. Az ausztrál szövetségi kormány most átfogó biztonsági felmérésben vizsgálja a levéltárak kiber fenyegetettségét, és átfogó irányelveket készül kidolgozni a biztonság növelésére.
Archives at risk of cyber attack, security expert warns; Katina Curtis, Shane Wright; The Sydney Morning Herald; 2021. június 30.

A kiberbiztonságot erősítő intézkedésekről tárgyal az amerikai kormány a vállalati szektor képviselőivel
Augusztus végére átfogó nemzeti tanácskozást hívott össze az amerikai elnök a kiberbiztonság erősítését célzó intézkedések megvitatására. Az eseményen az amerikai üzleti élet képviselőivel közösen kívánják áttekinteni a tavalyi évben rohamos terjedésnek indult zsarolóvírusos támadások nyomán kialakult sok szempontból különleges fenyegetettségűnek tekinthető helyzetet. Az elmúlt hónapok során érezhetően felélénkült a kormányzati tevékenység a kibertér biztonságát érintő fenyegetésekkel való szembenézésre. Joe Biden elnöki rendelet formájában átfogó intézkedéscsomagot hirdetett, ugyanakkor a kibervédelemben érintett intézményrendszer átszervezésével, a koordináció számottevő növelésével, illetve új (lényegében a terrorizmus elleni küzdelemre emlékeztető) eljárásrend bevezetésével igyekezett hatékonyabbá tenni a védekezést.
Az augusztus 25-re összehívott tanácskozás célja az, hogy a szövetségi kormány vezető biztonsági tisztviselői (elsősorban a Nemzetbiztonsági Tanács illetékes tagjai, valamint a kiberbiztonságért felelős hírszerző és elhárító szervezetek szakemberei) az üzleti-gazdasági élet vezetőivel egyeztessék a további védelmi lépéseket. A cél egyértelműen az amerikai gazdaság kiber rezilienciájának számottevő erősítése.
Joe Biden kiberbiztonsági tanácskozást hívott össze; Világgazdaság; 2021. július 21.

Rövidesen megkezdi működését a Magyar Honvédség Kiber- és Információs Műveleti Központja

A honvédelmi miniszter utasítása értelmében a honvédség katonai kibertér műveleti képességeinek fejlesztése érdekében az MH Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ 2021. december 31-ei hatállyal megszűnik.
Jogutódjaként alakul meg, 2022. január 1-én szentendrei székhellyel az MH Kiber- és Információs Műveleti Központ (MH KIMK). Az MH Altiszti Akadémia szervezetéből és feladatrendszeréből a kiber- és információs feladatokkal összefüggő döntéselőkészítést végző szervezeti egység átkerül az MH KIMK szervezetébe és feladatrendszerébe.
A honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár ( MH BHD) szervezetéből és feladatrendszeréből az elektronikus eseménykezelői feladatokat végző szervezeti egység is átkerül az MH KIMK szervezetébe és feladatrendszerébe.
A honvédelmi miniszter 32/2021. (VII. 23.) HM utasítása a Magyar Honvédség Kiber- és Információs Műveleti Központ kialakításával összefüggő egyes feladatokról; Hivatalos Értesítő 2021. évi 36. szám; 2021. július 23.; 3482-3483.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: űrtechnológia és űrgeopolitika – 2021. július 26.
Az amerikai Űr Erők új műholdas hadműveleti központja megkezdte működését

A hónap elején állt szolgálatba a közelmúltban (Trump leköszönő amerikai elnök egyik utolsó rendeletével életre hívott) új fegyvernem, az Űr Erők legújabb bázisa. A Kirtland Légitámaszponton kialakított műholdas hadműveleti központ számottevően megnöveli a még formálódóban levő fegyvernem tényleges harci képességeit.

A hivatalos elnevezéssel Műholdas Dokkolási és Megközelítési Hadműveleti Központot az Innovációs és Prototípus előállító Igazgatóság létesítette azzal a céllal, hogy az új alakulat katonái megfelelően kialakított környezetben tudjanak orbitális pályán mozgó műholdakkal manőverezéseket gyakorolni, illetve műhold prototípusokkal (és innovatív hasznos terhekkel) kísérletezni. Lényegében tehát abban játszik majd kulcsszerepet, hogy az újonnan felállított katonai alakulat (és más társszervezetek) működésével kapcsolatos eljárásokat és technológiákat dolgozzon ki.
A REPR rövidítésű műholdas hadműveleti központ kialakítása mintegy 17 millió dolláros költséggel történt.
Space Force opens facility to improve warfighting capabilities; Nathan Strout; C4ISRNet; 2021. július 8.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2021. július 26.
[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

HISCOM licencek, kapcsolódó gyártói támogatás 2021
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/137
Közzététel dátuma: 2021.07.19.
Ajánlatkérő: Országos Kórházi Főigazgatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.08.17.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság számára az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT-hez) kapcsolódó Hiscom rendszer gyártói támogatása
Lásd bővebben

IKK Okos mérés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/137
Közzététel dátuma: 2021.07.19.
Ajánlatkérő: IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.08.16.
Okos mérő eszköz beszerzése, telepítése, valamint a hozzá kapcsolódó informatikai rendszer fejlesztése
Lásd bővebben

AF – DATRAK – Irodai inform. környezet üzemeltetés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/138
Közzététel dátuma: 2021.07.20.
Ajánlatkérő: DATRAK Digitális Adattranzakciós Központ Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.08.13.
Irodai informatikai környezet üzemeltetés
Lásd bővebben

FPGA alapú kvantumszámítógép-szimulátor beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/138
Közzététel dátuma: 2021.07.20.
Ajánlatkérő: Wigner Fizikai Kutatóközpont
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.08.16.
1db Magas számítási kapacitású kvantumszámítógép-szimulátor, 1 db Laboratóriumi kvantumszámítógép szimuláció fejlesztő rendszer beszerzése adásvételi szerződés alapján.
Lásd bővebben

NVTNM társaságok részére SAP licencek és support
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/139
Közzététel dátuma: 2021.07.21.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.08.16.
Az MNV és az NVTNM társaságok részére SAP szoftverlicencek beszerzése, meglévő licenszek bővítése, kiegészítése, megújítása, valamint kapcsolódó terméktámogatási szolgáltatások biztosítása tárgyában.
Becsült teljes érték vagy nagyságrend (áfa nélkül): 20.000.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Önvezető jármű virtuális tesztelő szoftver
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/139
Közzététel dátuma: 2021.07.21.
Ajánlatkérő: Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.08.17.
Lásd bővebben

Eljárást megindító felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/139
Közzététel dátuma: 2021.07.21.
Ajánlatkérő: Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.07.30.
Szoftver licenc-csomag beszerzése, 550 db
Lásd bővebben

Megszemélyesített adóigazolványok beszerzése(2022)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/140
Közzététel dátuma: 2021.07.22.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.08.12.
300.000 db sorszámozott biankó kártyaokmány előállítása (gyártás), továbbá a Megrendelő megszemélyesítési engedélye alapján ezen biankó kártyaokmányok közül legfeljebb 300.000 darab megszemélyesítése.
Lásd bővebben

Ajánlati Felhívás – ITBT21
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/140
Közzététel dátuma: 2021.07.22.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.08.16.
A keretmegállapodás megkötésének célja az érintett szervezetek részére IT biztonságtechnikai termékek szállítása és ezekhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtása már meglévő hálózati infrastruktúrához kapcsolódóan aktív és passzív hálózati eszközök, valamint ezekhez kapcsolódó szolgáltatások beszerzése a meglévő kapacitások bővítése, továbbfejlesztése és új rendszerek létrehozása céljából. A keretmegállapodás alapján megvalósítandó, egy időben teljesítendő külön szerződések várható nagyságrendje (értéke) nettó 3.030.091.757,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

CAFM rendszer beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/137
Közzététel dátuma: 2021.07.19.
Ajánlatkérő: Városliget Ingatlanfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Szinva Net Informatikai Zártkörűen működő Részvénytársaság
Ajánlatkérő célja, hogy egy korszerű, a jelen piaci feltételekhez jól illeszkedő, a létesítményüzemeltetés feladatait, valamint a beszámolási kötelezettségeit teljeskörűen támogató rendszer kerüljön kialakításra.
A fenti feladatokat egy Létesítmény-üzemeltetési és ingatlanhasznosítási rendszer (CAFM rendszer) bevezetésével szeretné megvalósítani.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 370.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KMGEOS18 KM szerinti KM2-ről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/138
Közzététel dátuma: 2021.07.20.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: GDi Magyarország Kft.
Térinformatikai szoftverek beszerzése és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 390.589.580,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM01SZGRK17 számú keretmegállapodás alapján a 2021.01.01. és 2021.06.01. közötti időszakban megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/138
Közzététel dátuma: 2021.07.20.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Homogén kliens oldali informatikai eszközök beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.015.427.042,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM01KGR17 számú keretmegállapodás alapján 2021.01.01. és 2021.06.01 közötti időszakban megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/138
Közzététel dátuma: 2021.07.20.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: GriffSoft Informatikai Zrt.
A Költségvetési GazdálkodásiRendszer (KGR) alrendszerék képező Intézményi Könyvelési Modul (IKM) szoftverelemeinek támogatási,jogszabálykövetési és fejlesztési feladatainak ellátására.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 816.311.300,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM01ITSZ16 számú keretmegállapodás alapján 2021.01.01. és 2021.06.01. közötti időszakban megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/138
Közzététel dátuma: 2021.07.20.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Számos vállalkozás
Közigazgatási informatikai rendszerek tervezéséhez, megvalósításához és bevezetéshez kapcsolódó szakértői szolgáltatások ellátása.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 618.309.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM01SWF17 számú keretmegállapodás alapján 2021.01.01. és 2021.06.01. közötti időszakban megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/138
Közzététel dátuma: 2021.07.20.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Számos vállalkozás
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM02SWF17 számú keretmegállapodás alapján a 2021.01.01. és 2021.06.01. közötti időszakban megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/138
Közzététel dátuma: 2021.07.20.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Számos vállalkozás
Java alapú fejlesztői környezethez vagy Business Intelligence alapú fejlesztői környezethez kapcsolódó, vagy egyéb más nyílt forráskódú fejlesztési tanácsadás
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.504.049.808,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM02SRVT17 számú keretmegállapodás alapján 2021.01.01. és 2021.06.01. közötti időszakban megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/138
Közzététel dátuma: 2021.07.20.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Számos vállalkozás
Szerverek és tárolók, valamint ezekhez kapcsolódó szolgáltatások beszerzése (nem x86)
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 3.411.002.551,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM01VMWARE17 számú keretmegállapodás alapján 2021.01.01. és 2021.06.01. közötti időszakban megvalósított közbeszerzésekről.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/138
Közzététel dátuma: 2021.07.20.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő:Számos vállalkozás
VMware virtualizációs szoftverlicenszek beszerzése és kapcsolódó szolgáltatások
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 993.215.818,- Ft
Lásd bővebben

Oracle szoftverlicencek terméktámogatása 2021
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/139
Közzététel dátuma: 2021.07.21.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: Oracle Hungary Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 132.621.301,- Ft
Lásd bővebben

Különböző típusú biztonsági okmányok beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/139
Közzététel dátuma: 2021.07.21.
Ajánlatkérő: Országos Rendőr-főkapitányság
Nyertes ajánlattevő: ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 7.294.200,- Ft
Lásd bővebben

e-learning tananyag licencek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/140
Közzététel dátuma: 2021.07.22.
Ajánlatkérő: KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: E- Educatio Információtechnológia Zártkörűen Működő Részvénytársaság;ELMS Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 655.500.000,- Ft
Lásd bővebben

ITP2000 rendszer üzemeltetési támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/140
Közzététel dátuma: 2021.07.22.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes ajánlattevő: BG-ART Informatika Kft.
Az ITP2000 rendszer végzi országosan a pénzbeli egészségbiztosítási ellátási szakterület feladatainak a megvalósítását és a nem társadalombiztosítási kifizetőhelyek pénzbeli ellátásainak a feldolgozását. Az ITP2000 rendszer országosan a kormányhivatalokban működik.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 142.056.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a DKM02SZGRK20 KM szerinti KM2-ről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/140
Közzététel dátuma: 2021.07.22.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Számos vállalkozás
Kliens oldali informatikai eszközök biztosítása, 37-féle, összesen 200 000 darabos alaptermék és önállóan rendelhető tartozék
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 2.207.586,- Ft
Lásd bővebben

Szervezeti és térinformatikai adatbázis beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/141
Közzététel dátuma: 2021.07.23.
Ajánlatkérő: Miniszterelnökség
Nyertes ajánlattevő: OPTEN Informatikai Korlátolt Felelősségű Társaság
Gazdasági, társasági jogi és térinformatikai adatbázis frissítése és karbantartása vállalkozási szerződés keretében a KÖFOP-3.3.1-16-2016-00002 projektben foglaltak szerint
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 58.142.400,- Ft
Lásd bővebben

IT szakértői szolgáltatások EU-s forrásból (ITSZE)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/141
Közzététel dátuma: 2021.07.23.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Számos vállalkozás
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 70.000.000.000,- Ft
Lásd bővebben

ASP rendsz MS lic (CIS) beszer-Táj.elj.erd.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/141
Közzététel dátuma: 2021.07.23.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: S&T Consulting Hungary Rendszerintegrációs és Technológiaátadási Korlátolt Felelősségű Társaság
Az önkormányzati ASP rendszer kiterjesztéséhez szükséges Microsoft licencek (CIS) (vagy azzal egyenértékű) beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 200.736.368,- Ft
Lásd bővebben

Mobilkliens eszközök (tablet) beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/141
Közzététel dátuma: 2021.07.23.
Ajánlatkérő: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.08.19.
A beszerzés célja, olyan oktatási informatikai rendszer biztosítása, amelyen keresztül a felhasználók gyárilag előre telepített oktatást segítő, natív, Android alapú szoftvermegoldást használhatnak. E rendszer hardver és szoftver komponenseinek kritériumait a Műszaki leírások tartalmazzák.
Beszerzendő mennyiség: 2.250 db (GINOP-6.1.2.-15-2015-00001 – 1. rész), 2000 db (VEKOP-8.5.4-17-2017-00001 – 2. rész).
Lásd bővebben

Szakirodalom

Az MNB elégedetlen, mert a bankok akadályozzák a nyílt bankolás terjedését – Fizetési rendszer jelentés 2021

„…2020-ban is jelentős fejlődés jellemezte a hazai elektronikus pénzforgalmat, ugyanakkor a folyamatok alakulására szignifikáns hatást gyakorolt a koronavírus-járvány kitörése.
Az infrastruktúra fejlődését elsősorban a fogyasztói szokások koronavírus-járvány következtében történő átalakulása és az azonnali fizetési szolgáltatás bevezetése nyomán az elektronikus fizetési lehetőségek szélesebb körű elérhetősége jellemezte. Az online pénztárgép használatára kötelezett adózói kört vizsgálva az látható, hogy 2019-hez viszonyítva több, mint kétszer olyan gyorsan nőtt a kártyaelfogadási arány, amihez 2020 végén jelentősen hozzájárulhatott a Kereskedelmi törvény 2021. január 1-jével hatályba lépő módosítására történő felkészülés is. A pandémia jelentős hatást gyakorolt a pénzforgalmi folyamatokra is, ugyanakkor számottevő különbségek tapasztalhatók fizetési módonként és helyzetenként. A bevezetett korlátozásokkal, az általános óvatossággal és a gazdasági folyamatok lassulásával párhuzamosan jellemzően mérséklődött a főbb fizetési módok forgalmának növekedési üteme, azonban míg a kártyás vásárlások darabszáma esetében 10 százalékpont feletti mértékű csökkenés történt ezen a téren, addig az átutalási tranzakciók esetében az azonnali fizetési szolgáltatás elérhetővé válásának is köszönhetően minimális volt csak a mérséklődés. Jelentős fejlemény azonban, hogy a kártyás vásárlások száma így is áttörte az 1 milliárd darabos határt, illetve a készpénzfelvételek száma több, mint 10 százalékkal esett vissza, továbbá először haladta meg a kártyás vásárlások értéke a készpénzfelvételekét.
…
A kedvező fejlemények ellenére még mindig általános akadályt jelent az elektronikus tranzakciók további térhódítása számára a kedvezőtlen banki árazási szerkezet az átutalások vonatkozásában.
A banki díjkimutatások adatai alapján az látható, hogy az ügyfelek még igen kevés tranzakciót kezdeményeznek elektronikus úton, ugyanakkor – a mérsékelt számban lebonyolított elektronikus tranzakciók ellenére is – magas havidíjakat fizetnek. A hazai szereplők pénzforgalmi szolgáltatásokból származó bevételeit nézve jól látható, hogy az átutalások árazása a tranzakciókat sújtó tételek miatt továbbra is kedvezőtlen az ügyfelek szemszögéből. Az elektronikus fizetések és ezen belül is az azonnali fizetési rendszerre épülő szolgáltatások támogatása érdekében azonban elengedhetetlen olyan csomagalapú árazásra épülő számlatermékek széleskörű bevezetése, amelyek – a fizetési kártyákhoz hasonló módon – az átutalási tranzakciók esetében sem alkalmaznak közvetlen tranzakciós díjakat. Emellett azonban az ügyfelek viszonylag jelentősebb része körültekintő számlacsomag-választással már a jelenleg elérhető banki termékek esetében is nagymértékben csökkenthetné a pénzforgalmi költségeit. Éppen ezért az ügyfelek megfelelő tájékoztatása, a pénzforgalmi termékek és az azokhoz kapcsolódó költségek minél jobb átláthatóságának megteremtése, valamint a pénzügyi tudatosság erősítése is fontos tényező az elektronikus fizetések elterjedésének támogatása tekintetében.
…
A PSD2 nagy újítása, azaz a nyílt bankolás egyelőre csak korlátozottan tudott elterjedni hazánkban, mivel egyrészt a nemzetközi szabályozás nem elég specifikus a megvalósítandó hozzáférési interfészek vonatkozásában, másrészt pedig a bankok sokféle módon akadályozhatják az új szereplőket.
Az akadályozás leggyakrabban úgy valósul meg, hogy a hozzáférési interfészeket úgy alakítják ki a bankok, hogy azzal kellemetlenséget okoznak az azokat igénybe vevő ügyfeleknek, illetve a harmadik fél szolgáltatóknak. Éppen ezért az MNB a nyílt bankolás terjedésének támogatására, valamint az akadályok megszüntetésére egy komplex cselekvési tervet dolgozott ki, amelynek keretében egy akadályoztatásról szóló MNB-ajánlást adott ki, valamint szektorszintű vizsgálatot tart. Mindazonáltal a nyílt bankolásban rejlő potenciál teljes kiaknázásához további, főként szabványosítási lépések is szükségesek lehetnek…”

Forrás:
Fizetési rendszer jelentés 2021; Magyar Nemzeti Bank; 2021. július 14. (PDF)

A hálózatok és a kapcsolatok szerepe az innovációban és a tudás áramlásában (Szisztematikus szakirodalmi áttekintés)

„A tanulmány célja, hogy a szisztematikus irodalomelemzés módszerével feltárja a tudáshálózatok tudásáramlásban betöltött szerepével foglalkozó nemzetközi szakirodalom eredményeit. Három fő elemzési szintet vizsgál – egy adott együttműködés, a vállalat partnereinek összessége, illetve a teljes hálózat szintje –, amelyek szerint az irodalomelemzésbe bevont publikációk vizsgálódtak. Összességében elmondható, hogy a központibb szerep általában pozitívan hat egy szereplő tudásszintjére, illetve a kisebb résztvevők központi szereplőkhöz való csatlakozása is előnyös. A hálózati sűrűség szempontjából közel sincs egyetértés arról, hogy a sűrű vagy a ritka hálózat előnyösebb a tudásáramlás szempontjából, utóbbi kifejezetten pozitív lehet olyan szereplők számára, akik sok más résztvevő között képesek tudást közvetíteni. Továbbá a hálózatok résztvevői közötti hasonlóságok és különbözőségek is befolyásolhatják a tudásáramlást és az innovációs képességet.”

Forrás:
A hálózatok és a kapcsolatok szerepe az innovációban és a tudás áramlásában (Szisztematikus szakirodalmi áttekintés); Bilicz Dávid; Közgazdasági szemle; 68. évf. 6. sz. (2021. június); 674-698. o. (PDF)

A hazai önkormányzati gazdálkodás fenntarthatósága

„A hazai önkormányzati modellben a gazdálkodás központilag erősen leszabályozott. Ennek ellenére jelentős különbségeket találunk az önkormányzatok hosszú távú fenntarthatósága terén. A szerzők négy kutatási kérdésre keresik a választ. Górcső alá veszik a fenntarthatóság, a puha költségvetési korlát problémáját, a hasonló karakterisztikájú önkormányzati csoportok beazonosíthatóságát, valamint azt, hogy eltérő-e a csökkenő népességű önkormányzatok gazdálkodása. Két önkormányzati típus (klaszter) dominálja a hálózatot: 1. a konzervatív gazdálkodású, relatíve vagyonos kistelepülésen működő önkormányzatok, melyek az erősen kötött önkormányzati gazdálkodási rendszer nélkül is a fenntartható gazdálkodásra törekednek; 2. a szigorú rendszer ellenére gyenge gazdálkodást folytató, eszközfelélő önkormányzatok, melyek nem részesülnek központi felhalmozási támogatásban. A harmadik – közepes gazdálkodási és gazdasági jellemzőjű – klaszter elemszáma jelentősen csökkent a két domináns klaszterrel szemben. Megfigyelhető még további két beruházásvezérelt csoport, ahol a beruházás lecsengésével az önkormányzatok többsége szintén beolvad a két domináns csoportba. A szerzők fontos megállapításnak tartják, hogy a csökkenő lakosságszám önmagában nem magyarázza az önkormányzatok gazdálkodása közötti különbségeket.”

Forrás:
A hazai önkormányzati gazdálkodás fenntarthatósága; Bethlendi András, Lentner Csaba, Nagy László; Statisztikai Szemle; 99. évfolyam, 6. szám; 2021. június; 541-571. o. (PDF)

Milyen kapcsolatban állnak a közszféra reformjai a gazdaságpolitikai paradigmákkal?

„Az állam szerepének kérdése mindig is foglalkoztatta a közgazdász-társadalmat. Az egyes gazdaságpolitikai paradigmák kiemelt szerepet szántak az állami beavatkozáshoz fűződő kérdések megvitatásának. Arra azonban, hogy az állam miként is oldja meg feladatait, már kisebb figyelem irányul. A 20. évszázad utolsó harmadában – párhuzamosan a keynesi gazdaságpolitikával – megingott a weberi bürokráciába vetett hit, új, az államháztartás működésének megreformálását célzó irányzatok kerültek előtérbe. Ilyennek tekinthetjük az új közszolgálati menedzsment, a jó kormányzás irányzatát és az új weberiánus megközelítést. Bár ezek a fogalmak különböző elméleti alapokon nyugszanak, sok esetben vezettek hasonló szervezeti változásokhoz. A tanulmány célja megvizsgálni azt, hogy a különböző időszakokban megjelenő államszervezési elméletek milyen kapcsolatban állnak a gazdaságpolitikai paradigmákkal. A feldolgozott irodalmak arra utalnak, hogy az államtól várt szabályozás mértéke (a reguláció vagy a dereguláció irányába történő elmozdulások), valamint az állam és a társadalom viszonya meghatározza az államszervezet formáját, jellemzőit.”

Forrás:
Milyen kapcsolatban állnak a közszféra reformjai a gazdaságpolitikai paradigmákkal?; Tóth Balázs; Közgazdasági szemle; 68. évf, 2. szám; 2021. február; 205-222. o. (PDF)

Törvények, rendeletek

Július 31-ével megszűnik Dányi Gábor Zoltán európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár megbízatása

„Július 31-ével megszűnik Dányi Gábor Zoltán európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár megbízatása – írja a Privátbankár.hu a péntek esti Magyar Közlöny alapján.

A Privátbankár azt írja, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára a hivatkozott jogszabályhely alapján Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterhez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhatott le.

A 444 korábbi cikke szerint Dányi a magyar EU-tagság óta a fejlesztési pénzek kezelésével foglalkozott, dolgozott a Medgyessy-kormány idején Dobrev Klárának, aztán a Gyurcsány-kormány idején Bajnai Gordonnak, illetve később Lázár Jánosnak, majd Palkovics Lászlónak is.

A határozat szerint augusztus 1-jei hatállyal Hunya Balázst nevezik ki a Miniszterelnökség helyettes államtitkárává.”

Forrás:
Lemondott a Miniszterelnökség egyik helyettes államtitkára; 24.hu; 2021. július 24.
A miniszterelnök 40/2021. (VII. 23.) ME határozata helyettes államtitkár megbízatása megszűnésének megállapításáról és helyettes államtitkár kinevezéséről; Magyar Közlöny; 2021. évi 139. szám; 2021. július 23.; 6497. o. (PDF)

Az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. felelős a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiája 2019–2030 (KKV Stratégia) megvalósításáért

„1. § (1) A Kormány a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiája 2019–2030 (a továbbiakban: KKV Stratégia) végrehajtásával összefüggő alábbi feladatok megvalósítására az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot (a továbbiakban: IFKA) jelöli ki:

  • a) vállalkozásfejlesztési ügynökségi feladatok ellátása;
  • b) a válságba került vállalkozások újrakezdésének támogatása;
  • c) speciális vállalkozói célcsoportok támogatása;
  • d) Magyar Multi Program folytatása és kiterjesztése;
  • e) Modern Mintaüzem Program folytatása;
  • f ) a zöldgazdasághoz kapcsolódni képes vállalkozások célzott fejlesztése és a Zöld Nemzeti Bajnokok Program megvalósítása;
  • g) stratégiailag kiemelt ágazatok megerősítését célzó programok bevezetése és
  • h) a Tanítsunk Magyarországért Program folytatása.

(2) Az IFKA (1) bekezdésben meghatározott feladatai nem terjednek ki az elsődlegesen digitalizációs célú fejlesztésekben való közreműködésre, különösen a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz keretében megvalósuló, mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztését célzó projektekre.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti feladat ellátása magában foglalja különösen

  • a) a célzott vállalkozásfejlesztési és minősített szakértői szolgáltatások, üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás biztosítását és közvetítését mikro-, kis- és középvállalkozások részére;
  • b) a szakmai projekt- és vállalkozásminősítő rendszerek kiépítését és működtetését, előminősítések elvégzését a mikro-, kis- és középvállalkozások számára meghirdetett hazai és a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz felhívások keretében;
  • c) a segítségnyújtást a vállalkozók közötti együttműködések és partnerkapcsolatok kialakításában, valamint stratégiai együttműködési lehetőségek biztosítását a felsőoktatási és vállalati szféra között;
  • d) a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1023 parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkében meghatározott, a pénzügyi nehézségeket és
    a fizetésképtelenség valószínűségére vezető körülmények felismerését segítő, valamint a szerkezetátalakítási tervek kidolgozásához az irányelv 8. cikkében előírt módszertani segédletek kidolgozását, valamint ezeknek a vállalkozások részére történő közzétételét és rendelkezésre bocsátását;
  • e) a vállalkozásfejlesztési programokkal kapcsolatos ügyfélszolgálati és információs szolgáltatások biztosítását;
  • f ) a vállalkozói szakmai portál fejlesztését, fenntartását és működtetését és
  • g) a vállalkozói tudásbővítést célzó képzési és szemléletformálási tevékenységek megvalósítását.

2. § Az 1. § szerinti feladatokat az IFKA az innovációért és technológiáért felelős miniszter mint a Kormány belgazdaságért felelős tagjának szakmai iránymutatásainak megfelelően látja el.

3. § A Kormány a KKV Stratégia végrehajtásával összefüggő, a mikro-, kis- és középvállalkozások ESG (Environmental, Social, Governance), azaz környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, tudatos vállalatirányítás minősítésére alkalmas értékelési módszertan kialakítására és hazai környezetben történő implementálására a Budapesti Értéktőzsde Zártkörűen Működő Részvénytársaságot jelöli ki…”

Forrás:
A Kormány 440/2021. (VII. 23.) Korm. rendelete a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiája 2019–2030 végrehajtásával összefüggő feladatok ellátásáért felelős szervezetek kijelöléséről; Magyar Közlöny; 2021. évi 139. szám; 2021. július 23.; 6242-6243. o. (PDF)