Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2021. január 25-január 29.

MI-koncepciók az államigazgatásban

„A Belügyminisztérium Sajtófogadó Termének előterében zártkörű, interaktív kiállításon mutatták be a minisztérium mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztéseit, köztük az élesben működő hangalapú leiratozó, vagy a közhiteles nyilvántartáson alapuló arcképazonosító szolgáltatást. A Szabályozott Elektronikus Ügyintézési Szolgáltatásokhoz illeszkedő, nagy kiberbiztonságot, magas rendelkezésre állást nyújtó mesterségesintelligencia-modulok beépítése jelenleg is folyamatban van.

Más országok kormányaihoz hasonlóan a magyar államigazgatás is folyamatosan keresi azokat az újgenerációs, de más területeken már bizonyított technológiákat, amelyek megkönnyíthetik mind az állami működést, mind az állampolgári ügyintézést. Ezek közé tartoznak azok a mesterséges intelligencián alapuló megoldások, amelyek fejlesztése a Belügyminisztérium gondnoksága alatt zajlik, és amelyekről Hajzer Károly informatikai helyettes államtitkárral beszélgettünk.

Computerworld: Piacelemzők, így például az IDC és a Gartner előrejelzései szerint az előttünk álló években a mesterségesintelligencia-alkalmazások gyors előretörése várható még az olyan, konzervatívnak ismert ágazatokban is, mint a bankszektor vagy az államigazgatás. Milyen „bizonyítványokkal” kell rendelkeznie egy-egy újgenerációs technológiának, mielőtt azt államigazgatási megoldásokban adaptálnák?

Hajzer Károly: Régebben az államigazgatás kimondottan élen járt az új technológiák használatában. Ha visszatekintünk arra, hogy Magyarországon hol telepedett meg először az informatika, látjuk, hogy – a kutatói és egyetemi szféra mellett -, az államigazgatás és a rendészet jártak az élen. Ezt az előnyét veszítette el a közigazgatás akkor, amikor a lakosság körében elterjedtek a számítógépek, a játékprogramok, majd az internet és a közösségi média. Az állampolgárok mozgása az online térben ma már kiköveteli, hogy a konzervatívnak tartott közigazgatás is lépjen. Nem az a kérdés, hogy a közmondásos konzervativizmusunkat feladjuk-e, hanem az, hogy szóba akarunk-e állni azzal az állampolgári közeggel, amelyik már régen meghaladta a közigazgatásban használt kérdés-felelet nyelvezetet.

CW: A Deloitte több tanulmányban foglalkozott a mesterséges intelligencia kormányzati alkalmazásával, és lefektetett néhány alapszabályt vagy feltételt. Ezek szerint a mesterséges intelligencia bevezetését megelőzően fel kell mérni, van-e arra kész, kidolgozott stratégia; megfelelő szakembergárda; ismertek-e a folyamatok; a rendelkezésre álló adattömeg; a technológia és a platformok; végül az etikai keretek, azaz az átláthatóság és a személyes adatok biztonsága. Mindezeket ráadásul menet közben folyamatosan finomhangolni kell. Egyetért a tanácsadócég megfogalmazásával?

HK: Többnyire igen, de néhány dolgot szükséges tisztázni. Az állam jelenleg is rendelkezik jelentős számú információval, adattal, amelyek birtokában el tudja látni a feladatát, így azokat felesleges ismét bekérni a polgároktól. Az adathozzáférés szempontjából ezért csak az azokhoz való hozzáférés módját vizsgálnám, az adattartalmakat, amelyekről jogszabályok és törvények rendelkeznek, nem, ha azokban nem történik változás. Az adatkezelés megfelelősége és az állampolgári jogokkal kapcsolatos aggályok kevésbé kockázatosak, amennyiben nem terjeszkedünk túl az eddig jogszabályoknak megfelelően, magas biztonsággal tárolt adatokon.

Más kérdés az, hogy mennyire ellenőrzöttek, stabilak és kimunkáltak a folyamatok. Ebben valóban vannak hiátusok. Az elektronizálás – különösen a mesterséges intelligenciával támogatott ügyintézési folyamatok – arra adnak lehetőséget a közigazgatás számára, hogy átgondolja a jelenleg is működő, de kevésbé rendszerszemléletű folyamatokat. Ez azonban nem probléma, hanem inkább lehetőség arra, hogy az esetleges párhuzamosságokat megszüntessük, kigyomláljuk az eljárásokból a felesleges elemeket.
A Deloitte szakértőinek a részletekben igazat adok, összességében azonban nem nehézségeket látok itt, hanem lehetőségeket.

CW: Ha már a lehetőségekről esett szó: a koronavírus-járvány új ügyfél-azonosítási megoldások, például videóbanki ügyintézés bevezetésére késztette a pénzintézeteket. Van-e olyan eljárás a belügyminisztériumi rendszerben, amelyet szintén a pandémia óta vezettek be?

HK: Több ilyen eljárásunk van, ezek egyike az arckép-alapú azonosítás. A közigazgatás pontosan definiált, sok részletre kiterjedő jogszabályok szerint működik, amely szavatolja az állampolgár biztonságát, és az állam jogszerűségét. Az ügyintézésekkel kapcsolatos jogszabályi környezet olyan azonosítási eljárások bevezetése előtt nyitott utat, amelyek lehetővé teszik, hogy az állampolgárok személyes jelenlét nélkül, teljes körűen tudjanak ügyeket intézni akár a mobiltelefonjukról. Ez azonban megfelelő környezet kialakítása nélkül elméleti lehetőség maradna.

A pandémia következtében az elméleti lehetőségről a gyakorlati megvalósításra tértünk át. Az állampolgárok egyébként sem szívesen látogatják a hivatalokat, járványhelyzetben pedig különösen nem, illetve a hivatalok is szeretnének takarékoskodni emberi erőforrásaikkal és korlátozni a megjelentek számát. Az elméleti lehetőségek itt találkoznak a gyakorlati megvalósítás igényével.

CW: Melyek azok a Szabályozott Elektronikus Ügyintézési Szolgáltatások, SZEÜSZ-ök, amelyek során mesterséges intelligenciával találkozhatnak az állampolgárok?

HK: Az egyik legfontosabb az arcképazonosítási szolgáltatás, amely a személyes jelenléttel egyenértékű, a felhasználónév-jelszó alapú, sőt a hangalapú azonosítást is meghaladó megoldás. Sajnos az egészségügyi maszkok kötelező viselése megnehezíti az azonosítást, azokat egy pillanatra eltávolítva azonban az arcfelismerő algoritmusok teljes pontossággal beazonosítják az adott személyt.

Szeretnénk ezzel a megoldással és érintésmentes ujjnyomatolvasó berendezésekkel lényegesen meggyorsítani a határátlépést. Mindkét alkalmazás mögött mesterséges intelligencia áll, amely a személyazonosság megállapításán túl a határra érkezők magatartásának, illetve viselkedésének ellenőrzésére is képes, vagyis a határőrnek nem kell minden belépőt az okmányai alapján ellenőrznie, mert a mesterséges intelligencia az ellenőrzést minden beléptetésnél célzottan, egyforma alapossággal elvégzi.

Ugyancsak mesterséges intelligencia támogatja azt az entitáskinyerő eljárást, amelynek köszönhetően nem az állampolgárnak kell megtanulnia a hivatali nyelvet, hanem a beszédértő alkalmazás tanul meg köznyelven ügyeket intézni. Olyan elektronikus ügyintézési oszlopokat szeretnénk felállítani, amelyek azonosítják a beszélőt, megértik az elhangzott kulcsszavakat, és azok alapján elindítják az ügyintézési folyamatot. Elég az állampolgárnak csak annyit mondania, hogy építkezik, és ehhez bizonyos engedélyekre van szüksége. A mesterséges intelligenciával támogatott alkalmazás a kamera képe alapján azonosítja a személyt, a rendszer az adatbázisból kikeresi az állandó lakcímét, ezekről az adatokról és az időpontról megerősítést kér, majd a rendeletben meghatározott feltételek szerint kiállítja, azaz emberi közreműködés nélkül kinyomtatja és postázza vagy e-mailben kiküldi az engedélyt, például a területfoglalási engedélyt.

Ez azonban csak egy példa az entitáskinyerő használatára. Minden alkalmazás közös vonása, hogy emberi beszéd alapján azonosítja és indítja el a hivatali ügymenetet.

Hasonló SZEÜSZ-ök tucatjai járnak pilot-fázisban; az uniós forrásokat pedig további SZEÜSZ-ök kidolgozására és még az idén hasonló elektronikus ügyintézési oszlopok százainak kihelyezésére kívánjuk fordítani.

Ami a rendszer egészét illeti, három jól elkülönülő szintet alakítottunk ki. Az első szinten a környezetből érkező és a kifelé irányuló információáramlás transzformációjára alkalmas modulokat hoztunk létre, itt analóg-digitális átalakítás is történik. Ezek a rendszer „érzékszervei”, valamint kommunikációs eszközei. A második, mélyebb szinten zajlik az információáramlás, aminél fontos szempont az interoperabilitás kialakítása a különféle rendszerelemek között. A harmadik szinten helyezkedik el a rendszer agya, a „vezérlő” modul, az MI-alapú rendszer központi eleme.

CW: Amennyiben az ügy nem kíván emberi döntést, a mesterséges intelligencia ügyintéző bevonása nélkül le is zárhatja azt?

HK: Pontosan. Ilyenek például az objektív felelősség körébe tartozó gyorshajtásos esetek, amelyeknél nincs emberi közreműködés attól kezdve, hogy a kamera lefotózza a gyorshajtó autót, a mesterséges intelligencia összeveti a rendszámot a jármű típusával, megkeresi az üzemben tartót, egészen addig, hogy kiszámítja és megállapítja a büntetést és kiküldi a bírságot, a felvételt pedig feltölti a honlapra.

CW: A beszédértő alkalmazások kapcsán felvetődik a kérdés: szerepel-e a tervek között idegen nyelveket beszélő állampolgárok számára fejlesztett modul bevezetése akár a határőrizeti szerveknél, akár migrációs ügyek intézésében?

HK: Az angol, francia, német, portugál és a spanyol beszédértés már megoldottnak számít, bizonyos nyelvek, nyelvjárások gépi fordítása azonban csak kettős konvertálással volna megoldható. Ugyanakkor például bíróságokon már ma is működik közhiteles, biztonságos, jó képminőségű, többkamerás videókonferencia-rendszer, amelynél távtolmácsolást alkalmazunk. A felvételeket vissza lehet játszani, a bíró a kihallgatott minden arcrezdülését megfigyelheti – ráadásul leíróra sincs szükség, mert a leiratozás is beszédfelismeréssel történik. A tervezett fejlesztések közé tartozik a hangszín, hangerő, hangulat, kifejezésmód ábrázolása is.

A 1818 Kormányzati Ügyfélvonal esetében szintén tervezzük a mesterséges intelligencia beépítését, többek között videócsevegés formájában. Lehet, hogy a mesterséges intelligencia nem minden esetben lesz képes megbirkózni az állampolgárok szóhasználatával, de a terv az, hogy az adminisztrátor is mesterséges intelligencia közbeiktatásával, hanggenerátor útján kommunikáljon, miközben az ügyintéző rögzíti a szöveget. Mindenesetre a 1818 ügyfélvonalat hívó állampolgárok egyes kérdéseit már a 90 százalékos pontossághoz közelítő gépi intelligencia válaszolja meg.

CW: Visszatérve az egészségügyhöz: hogyan működik a virtuális háziorvosi rendelő szolgáltatás?

HK: A közegészségügyi szolgáltatások javítása nem csak a hátrányosabb helyzetű térségekben számít komoly feladatnak. Egyebek közt a Máltai Szeretetszolgálattal együttműködve olyan ügyfélfogadó helyiségek kialakítását tervezzük, amelyekben kamerák és képernyő segítségével – személyazonosságuk igazolása után – az ügyfelek online csatornákon kérhetnek orvosi segítséget a receptfelírástól kezdve a szakorvosi ellátásig. A helyiségben különböző orvosi eszközök, például vérnyomásmérők is elhelyezhetők.

CW: Több forrásból származó adatokról esett szó a határőrizettől az egészségügyig. Hogyan biztosított ezeknek az adatoknak a védelme, elkülönítése, illetve van-e lehetőség vagy szükség az összekapcsolásukra?

HK: Minden tekintetben a jogszabályoknak megfelelően járunk el, az adatok elkülönültsége továbbra is megmarad, és a legnagyobb mértékben betartjuk a GDPR vonatkozó rendelkezéseit. Olyan eljárásokat nem indítunk, amelyeknek nincs előzményük; a meglévőknek pedig megvan a kialakult eljárásrendjük. A különbség az, hogy nem az állampolgárnak kell megtanulnia a közigazgatás nyelvét, hanem fordítva. Több millió felhasználóról és tízmilliárdos nagyságrendű fejlesztésről van szó, amit részben a kormány támogatásával, részben pedig – a pandémia miatt – uniós forrásokból szeretnénk megvalósítani.”

Forrás:
MI-koncepciók az államigazgatásban; Kelenhegyi Péter; IT Business; 2021 január 27.

Közigazgatás, politika

Megkezdődött az egészségipari fejlesztéseket támogató felhívás társadalmi egyeztetése

„A koronavírus-járvány következtében bebizonyosodott, hogy azok az országok tudnak hatékonyan védekezni a járvány ellen, amelyek képesek hazai gyártású termékekkel fedezni az egészségügyi termékek iránti igényt. Ezért szükség van a magyar vállalkozások megerősítésére, gyártókapacitásaik bővítésére, a hazai egészségipar régiós szerepének növelésére. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium elindította az egészségipari vállalkozások fejlesztését célzó, 23 milliárd forintos felhívás társadalmi egyeztetését, amelynek köszönhetően a közeljövőben akár 50 milliárd forint értékű fejlesztés valósulhat meg Magyarországon.

A koronavírus-járvány idején az emberélet megóvása az első. Ehhez az kell, hogy Magyarországon erős magyar vállalkozások működjenek, amelyek hozzájárulnak az ország önellátásának és hatékony járványügyi védekezésének biztosításához. Az egészségipar támogatása azért is fontos, mert egyrészről az ország ellátását biztosítja, másrészről a területen működő vállalkozások munkát adnak és megélhetést biztosítanak a magyar munkavállalóknak. Éppen ezért a jelenlegi felhívás célja olyan kkv-k támogatása, amelyek egészségipari termékek gyártása terén terveznek fejlesztéseket, kapacitásbővítő beruházásokat – mondta el György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár.

A 2021. január 28-án társadalmi egyeztetésre bocsátott felhívás alapján a pályázat keretében az egészségipari vállalkozások várhatóan 30 millió és 2 milliárd forint között pályázhatnak a feltételesen visszatérítendő támogatásra. A támogatható tevékenységek között szerepel új eszközök, gépek beszerzése, új technológiai rendszerek és kapacitások kialakítása, gyártási licenc és know-how beszerzése, infrastrukturális és ingatlan beruházás, valamint tanácsadási és képzési szolgáltatások igénybevétele.

A felhívás keretében várhatóan 2021. április 8-tól április 29-ig lehet támogatási kérelmet benyújtani, az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. által kiállított előminősítési tanúsítványok birtokában. Az előminősítésre történő jelentkezés a tervek szerint 2021. március 10-től nyílik meg a ifka.hu oldalon.

A GINOP-1.2.15-21 pályázati felhívás a palyazat.gov.hu oldalon véleményezhető 2021. február 2-ig.”

Forrás:
Megkezdődött az egészségipari fejlesztéseket támogató felhívás társadalmi egyeztetése; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2021. január 29.
Lásd még: GINOP-1.2.15-21 Mikro-, kis- és középvállalkozások egészségipari termékek gyártására irányuló fejlesztéseinek támogatása; Széchenyi 2020

A kormányablakokban ezentúl arcpajzsot viselhetnek az ügyintézők, így könnyítve meg a kommunikációt a siket és nagyothalló ügyfelekkel

„ A kormányablakokban ezentúl arcpajzsot viselhetnek az ügyintézők, így könnyítve meg a kommunikációt a siket és nagyothalló ügyfelekkel – jelentette be a Miniszterelnökség kormányablakokért felelős miniszteri biztosa Budapesten.

Domokos Péter elmondta: Magyarországon 305 kormányablak van, ezekben tavaly a koronavírus-járvány ellenére is 10,6 millió ügyféltalálkozás történt, 8 perces átlagos időtartammal. Szeretnék a legmagasabb szinten tartani az ügyféltalálkozások minőségét, ezért kiemelten figyelik az ügyfelek visszajelzéseit.

Felidézte: a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (Sinosz) jelezte, hogy a koronavírus-járvány miatti kötelező maszkviselés nehézséget okoz a siketeknek és nagyothallóknak, mert nem teszi lehetővé az ügyintéző szájáról olvasást. Ezért háromezer arcpajzsot szereztek be az ügyintézőknek, hogy megkönnyítsék a kommunikációt – tette hozzá. Emellett 301 kormányablakban, és a kormányablakbuszokban rendelkezésre áll a Kontakt jelnyelvi szolgáltatás is, ami szintén megkönnyíti az ügyintézést.

Domokos Péter kiemelte: nagy hangsúlyt helyeznek a kormányablakok akadálymentesítésére, valamennyi kormányablak 99 százalékban akadálymentes, taktilis burkolattal, vezeték nélküli kapcsolatot biztosító indukciós hurokkal és hangostérkép-felolvasással rendelkezik; sok energiát fordítottak arra is, hogy a kormányablakok és a kormányablakokban a fotófülkék kerekesszékkel is megközelíthetők legyenek.

Kósa Ádám (Fidesz-KDNP) európai parlamenti képviselő, a Sinosz elnöke arról beszélt, hogy a 2011-es népszámlálás szerint 8570 siket és csaknem 60 ezer nagyothalló él Magyarországon.

Mivel a maszkviselés megnehezíti a kommunikációt, ezért örülnek, hogy megvalósulhat az akadálymentes ügyintézés a kormányablakokban.

A Kontakt szolgáltatás lényege, hogy a regisztrált siket és nagyothalló ügyfelek munkanapokon 8 és 20 óra között bármikor jelnyelvi távtolmácsolást vehetnek igénybe egy tablet vagy PC és élő internetkapcsolat segítségével.

Kósa Ádám elmondta: az elmúlt 7 évben több mint kétezren regisztráltak a Kontakt szolgáltatásra, havi szinten 3-5 ezer hívást fogad a rendszer, ami a koronavírus-járvány alatt havi 6-7 ezerre nőtt. Hozzátette, a Kontakt szolgáltatás korábban csak a Sinosz tagjainak volt elérhető, de a kormány támogatásával – tekintettel arra, hogy a járvány alatt sokszor volt szükség a személyes találkozások mellőzésére – megnyitották azt minden siket és nagyothalló számára.

A kormányablakban be is mutatták azt, hogy a hallássérült ügyfelek hogyan tudnak ügyet intézni: az ügyintéző az átlátszó arcpajzsot viseli, így az ügyfél tud a szájáról olvasni, emellett pedig a tableten bejelentkező jelnyelvi tolmács segítségével is tud kommunikálni az ügyintézővel.”

Forrás:
A maszkok miatt vált égetővé a sokakat érintő probléma a kormányablakokban, most orvosolták; Infostart.hu; 2021. január 27.

António Guterres ENSZ-főtitkárt különösen aggasztja a közösségi médiát működtető cégek hatalma

„ Valamilyen szabályozáson gondolkodik.

António Guterres ENSZ-főtitkárt különösen aggasztja a közösségi médiát működtető cégek hatalma, szerinte ki kell dolgozni olyan mechanizmusokat, amelyekkel szabályozhatók az olyan döntések, mint például Donald Trump volt amerikai elnök Twitter-fiókjának letiltása.

„Nem hiszem, hogy élhetünk egy olyan világban, ahol túl sok hatalma van egy bizonyos számú vállalatnak. Azt kell, hogy mondjam, különösen aggaszt a már meglévő hatalmuk” – mondta csütörtökön New Yorkban Guterres újságírói kérdésre válaszolva. Az ENSZ-főtitkár szerint ki kell dolgozni olyan mechanizmust, amely egy szabályozási keret révén lehetővé teszi az ilyen döntések meghozatalát a törvényekkel összhangban.

Guterres aggodalmát fejezte ki a közösségi platformok által a hirdetőknek továbbított adatok mennyisége miatt, amelyek ugyancsak felhasználhatók az emberek magatartásának befolyásolására. Aggasztó szerinte az is, hogy fennáll a veszélye, hogy ezeket az adatokat politikai indíttatásból használják fel a polgárok felletti ellenőrzés megszerzésére.

Jack Dorsey, a Twitter tulajdonosa január közepén megvédte a közösségi oldal döntését Donald Trump fiókjának zárolásáról, de arra is figyelmeztetett, hogy ez veszélyes precedenst teremthet. Dorsey saját Twitter-oldalán közzétett üzenetében leszögezte, nem örül ugyan a döntésnek, de azt gondos mérlegelés után hozták meg.

A Twitter január elején határozatlan időre zárolta az akkor még hivatalban lévő Trump 89 millió követővel rendelkező, mintegy tizenkét éve működtetett fiókját, mondván, fennáll annak a veszélye, hogy további erőszakot szít, miután feltehetőleg üzenetei hatására tüntetők megrohamozták a Capitoliumot. A még hivatalban lévő elnököt a Facebookról, a YouTube-ról és az Instagramról is letiltották hasonló okokból legalább utódja, Joe Biden január 20-ai beiktatásáig, illetve a Twitch és a Snapchat is elérhetetlenné tette az oldalát. Korábban az Amazon távolította el alkalmazáskínálatából a Trump-hívők által kedvelt Parler közösségi oldalt. Trump cenzúrával vádolta a közösségi médiát.”

Forrás:
Az ENSZ-vezért aggasztja a Twitter és társai túl nagy hatalma; Infostart / MTI; 2021. január 29.

Lex Facebook: máshol hogyan csinálják?

„ Leszámítva azt, ahol a nagy közösségi médiaszolgáltatók működését hatóságilag blokkolják, viszonylag kevés példa van a világban a technológiai óriások működésének a szabályozására. A dolog azonban változóban van.

Donald Trump korábbi amerikai elnök közösségimédia-jogosítványainak törlése egy csapásra a figyelem középpontjába helyezte a platformok működésének mikéntjét. Ennek része az a napokban bejelentett magyar törvényalkotási szándék is, amelyet Varga Judit igazságügyminiszter maga jelzett Facebook-oldalán, kilátásba helyezve, hogy a „minisztérium tavasszal törvényjavaslatot fog az Országgyűlés elé terjeszteni a nagy technológiai vállalatok hazai működésének szabályozásáról”.

Milyen követendő példa létezik ma mindehhez a világban?

Mindenekelőtt, tavaly december óta folyamatban van egy átfogó európai uniós digitális szolgáltatási és digitális piaci szabályozási csomag kihordása, amire maga a miniszter is utalt üzenetében, változatlan együttműködést kilátásba helyezve „az unió hasonló irányú szabályozásának előkészítésében”, de egyúttal úgy vélve, hogy szükségessé vált ennél gyorsabb intézkedéseket is hozni.

A világban eddig született közösségimédia-szabályozásokra alapvetően három dolog jellemző. A legfontosabb, hogy elsöprő többségük a tartalomra irányul, és a társadalmilag veszélyesnek ítélt közlések kivédése, illetve ezek gyors törlése a cél.
A másik jellemző szabályozási irány – nemzetállami és nemzetközi szinten egyaránt – az adatvédelmet, valamint a szerzői jogvédelmet igyekszik erősíteni.
És végül egyelőre csak egy szűk kör foglalkozik maguknak a platformüzemeltetőknek a szabályozásával (ez azonban az eddigi gyakorlatban általában egyszerű tiltást jelentett, mint Iránban, Kínában vagy Észak-Korában, ahova ezeket a felületeket be sem engedik).[Kínában saját platformok vannak. Ezek tevékenysége erősen szabályozott. Szerk.]

Ami a tartalomszabályozást illeti, ennek elveit ma már viszonylag széles körben igyekeznek pontosítani és mindinkább érvényesíteni is. Németországban a NetzDG-törvénnyel, Franciaországban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában is helyi törvényekkel, Nagy-Britanniában egy most véglegesülő jogszabállyal a közösségkárosító (netán veszélyeztető) tartalmak mielőbbi eltávolításának kikényszerítésére kerestek jogszabályi eszközt.

A szabályozási paraméterek mindenütt helyi adottságokat is követnek, tehát eltérőek. Általános megítélések szerit a két évvel ezelőtti új-zélandi terrorista akció óta – amelyet az elkövető élőben közvetített a Facebookon – a demokráciák körében legszigorúbb tartalomkorlátozás Ausztráliában van, ahol a 2019-ben elfogadott törvény (az „Elrémítő Erőszakos Tartalom Megosztásáról”) félmillió ausztrál dollár kivetését is kilátásba helyezi, ha megszabott időn belül nem távolítják el a kifogásolt tartalmat. Ráadásul az itteni szabály a szolgáltató személy szerinti felelősségre vonásának a lehetőségét is tartalmazza.

Hasonló irányba látszik mozdulni a folyamatban lévő brit törvényalkotás is. Erőszakos videók, hamis információk terjesztése, kiskorúakat tartalmazó anyagokkal való visszaélés, és még egy sor hasonló esetben azonnal tartalomtörlés, súlyos pénzbírság és személyes felelősségre vonás is lehetséges.

Ebben a kategóriában amúgy EU-szinten egyelőre a terrorista cselekedetekre ösztönző tartalom kapcsán fogadtak el általános szabályt, ezeknél már egy órán belül elvárják a szolgáltatótól a tartalom eltüntetését.

A tartalmak szabályozásának kérdése mindenesetre az utóbbi években már oly égetővé vált, hogy szükségét egyebek között maga Mark Zuckerberg, a Facebook alapító vezérigazgatója is felvetette, már 2019-ben. Először a Washington Postban, majd a Financial Timesban jelentetett meg írást, a közhatalmi intézményektől kérve, hogy haladéktalanul teremtsenek törvényi hátteret a megkérdőjelezhető tartalmak, illetve társadalmilag különösen érzékenynek minősülő helyzetek (mint parlamenti választás) kezelésére. Mint fogalmazott, biztos benne, hogy ez rövid távon a szolgáltatóknak inkább hátrányos lesz, de hosszabb távon nekik is szükségük volna rá.

Mindezt sokan annak beismeréseként is értékelték, hogy a nagy platformok korábbi alapállása, hogy ők nem kiadóhivatalok, hanem csak „faliújságok”, ahol a tartalomért a mindenkori megosztók felelősek, láthatóan részükről is változóban van.

Igazából minden ilyen szolgáltató kezdettől fogva működtet egyfajta „önellenőrzést” és öncenzúrát is, amihez a Facebook 2018-ban terjedelmes leírást is igyekezett összeállítani, és aminek működtetésén ma már több mint 10 ezer munkatárs dolgozik. De mint legkésőbb az idei „Fehér Ház-ostroma”, majd a válaszul született Trump-letiltás ismételten demonstrálta, a tartalom (és a felhasználók) kezelésének kérdése mára már oly mértékű politikai, társadalmi dimenziókat öltött, hogy túl nőtt azon, hogy egy magánkézben lévő cég saját hatáskörben döntsön róla.

Ennyiből sokak számára különösen a Trump-eset minősült egyfajta riasztásnak. Mint Thierry Breton, belsőpiaci EU-biztos néhány órával később fogalmazott, „az a mód, ahogyan egy online platform üzemeltetője egyik pillanatról a másikra saját hatáskörben ki tudta kapcsolni befolyásos közszereplők hozzáférését ezekhez a felületekhez, anélkül, hogy ennek bármilyen demokratikus hitelesítése lenne, egyfelől demonstrálja e szolgáltatók hatalmát, másfelől rámutat arra, hogy társadalmaink ma még milyen csekély ellenőrzéssel rendelkeznek e felületek működése felett”.

Mindez sok tekintetben áthelyezte az addig főként tartalmakra koncentráló figyelmet a platformüzemeltetők különleges – nagy szolgáltatóknál példátlanul befolyásos – helyzetére. Trump kizárását Európában például szinte minden olyan politikus és mozgalom is bírálta, akik vagy amelyek amúgy már jó ideje társadalmilag károsnak és veszélyesnek ítélték a volt elnök közösségimédia-ténykedését. Mint sokan fogalmaztak, problematikus, ha egy alkotmányossági kérdés kezelése – a szólásra való jogosultság elbírálása – nem demokratikusan megteremtett közintézmények, hanem egy üzleti vállalkozás alkalmazottai által történik.

Mindez azonban egyúttal felerősített még valamit: kezdtek megszaporodni a tartalmi beavatkozások vélt/valós/lehetséges politikai irányultsága miatt felszólaló sérelmek is. Amerikában például republikánus oldalon már jó ideje panaszkodnak arra, hogy sokak szerint „liberálisan elfogult” például a Facebook tartalomkezelése (amit az utóbbi persze tagad).

Európában ezzel analóg módon a közelmúltban a lengyel igazságügyi miniszter fakadt ki amiatt, hogy szerinte a lengyel közösségi média sok felhasználója gyakran „ideológiai cenzúra áldozata”. Mindez odáig vezetett, hogy a lengyel igazságügyi minisztérium január közepén bejelentette: jogszabályt készül alkotni a közösségi médiát használók védelmében, az úgymond politikailag motivált tartalomeltávolítások kivédésére. Sebastian Kaleta igazságügyi államtitkár mindezek kapcsán egyenesen úgy fogalmazott, hogy a leendő törvénnyel „az online szólásszabadság védelmét” igyekeznek szavatolni a platformot üzemeltető szolgáltatók beavatkozásaival szemben.

A készülő törvény értelmében a felületek üzemeltetői nem törölhetnek tartalmat, illetve nem függeszthetnek fel felhasználókat, hacsak ezek működése és üzenetük tartalma nem ellentétes a lengyel törvényekkel. Amennyiben ilyen alapon valakinek a megjelenését letiltják a platformról, ez utóbbi fellebbezéssel élhet a szolgáltatónál, akinek 48 órán belül bizonyítania kell intézkedése jogszerűségét. Ha a szolgáltató indoklása nem megalapozott, vagy pláne nem reagál a kérdésre, akkor akár perelhetővé válhat.

Szakértők ugyanakkor megjegyzik, hogy mindez technikailag nem lesz könnyű. A külföldi üzemeltetők esetében ugyanis már jogilag sem egyszerű eljárni. Emellett, ha az a nemzeti hatóság által még kontrollálható is, hogy egy nemzeti IP-címről mi érhető el, de az már nehezen, hogy külföldi gépről mit érnek el.

(Kínában európai értesülések szerint „kiberrendőrök” százezrei követik a közösségi médiák működését, egyebek között a tiltott tartalmat garantált távol tartására is.)

Másfelől viszont arra is van példa, amikor a szolgáltatók maguk működnek együtt a tartalomkorlátozásban a működési területük szerinti hatóságokkal. A Facebook például Izraelben figyelembe veszi a hatóságok igényeit, és törli az erőszakos akciókra buzdító palesztin bejegyzéseket. Mi több, kormányzati kérdésre Oroszországban is előfordul, hogy törölnek oldalakat, miként azt történt például 2014-ben éppen Alekszej Navalnij tüntetésre felhívó akkori oldalával is.

A különböző kormányzati szabályozási kezdeményezések mindenesetre arra utalnak, hogy a szolgáltatók – „nagyra növésük” következményeként is – belátható időn belül immár több oldalról is bizonyosan nyomás alá kerülnek. Egyfelől továbbra is érzékeny kérdésnek számít majd a társadalmilag problémás tartalmak kiszűrése. Másfelől láthatóan mind inkább előtérbe kerül a kiszűrés mikéntje, netán vélt/valós irányultsága is.

Ez utóbbit sokak szerint a tényleges megoldást nemzetközi szabályozással lehet majd tartós mederbe terelni, főként mivel amúgy is államokon átnyúló szolgáltatókról van szó. Erre mondta azt fentebb idézett január elejei írásában Thierry Breton francia EU-biztos, hogy szerinte az Európai Bizottság tavaly közzétett új jogszabály-csomagterve a digitális szolgáltatások és a digitális piacok szabályozására éppen mindehhez kínálhat hathatós eszközöket. Az egész ugyanis arra a pofon egyszerű alapelvre épül, hogy ami tilos az online-téren kívül, az pontosan ugyanígy legyen tiltott és szankcionált a digitális világban is. Ahogyan törvénybe ütköző a pornográfia, a pedofil tartalom vagy a terrorizmusra bujtás is.

Thierry Breton érvelése szerint mindezen elvek érvényesítését viszont az online-tér világában is ugyanazok a demokratikus eljárásrendek kell, hogy szavatolják – beleértve a közhatalom felügyeletét vagy az érintett alapvető jogainak biztosítását –, mint a valós világban.”

Forrás:
Lex Facebook: máshol hogyan csinálják?; Fóris György; Infostart; 2021. január 29.

Közigazgatási, politikai informatika

Digitális oltási igazolványt vezetett be egy bajor járás

„Altöttingben elsőként alkalmazzák a sokak által vitatott megoldást.

Miközben az Európai Unióban a 27 tagország között még folynak a tárgyalások egy digitális oltási igazolvány lehetséges bevezetéséről, valamint az abban rögzített adatok kezeléséről, addig a felső-bajor Altötting járás már QR-kóddal ellátott kártyákat állít ki az oltott személyek számára – önkéntes módon és úgy, hogy a költségeket a járási hivatal viseli – derül ki a Welt online kiadásának beszámolójából.

Az úttörő eljárást a járás vezetői nem egyeztették a német Egészségügyi Minisztériummal. Az érintett hivatal szóvivője úgy nyilatkozott, hogy ezt teljesen függetlenül hajtották végre és a nagy médiavisszhangnak köszönhetően más német területek is megkeresték már őket, érdeklődve a módszer iránt.

Január 22-én, pénteken egy 71 éves gyermekorvos volt az első, akinek a második koronavírus elleni vakcina beadásával együtt egy digitális oltási kártya is járt. A kártyán szerepel a neve, a születési dátuma, a lakóhelye, az igazolványképe, a vakcina típusa, valamint a két oltás időpontja.

Ha az oltott beolvassa a QR-kódot, ezen adatokat könnyedén le is mentheti okostelefonjára. Az adatvédelmet pedig az garantálja, hogy csak a kártyára mentik a személyes információkat. Ráadásul az eljárást a bajorországi önkormányzati adatfeldolgozó intézmény dolgozta ki (Die Anstalt für kommunale Datenverarbeitung in Bayern, AKDB). Az oltási kártyák kiadatását a választott járási elnök, Erwin Schneider (CSU) indította el, méghozzá azért, hogy valami kézzelfoghatóval szolgálhasson az embereknek. Célja volt az is, hogy amennyiben a későbbiekben szélesebb körben is bevezetnék ezt a módszert, akkor annak alkalmazásába könnyedén bekapcsolódhassanak.

Az viszont még nem tisztázott, hogy az oltási igazolás jár-e bármiféle előnnyel, és ha igen, milyennel, hiszen az oltottak privilégiumait egyelőre világszerte vitatják.

Az ezzel kapcsolatos EU-s tárgyalásokat elsősorban a görög miniszterelnök, Kiriakosz Micotakisz sürgeti, aki ennek érdekében levelet is írt Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, kifejezve benne, hogy a görög gazdaság számára elengedhetetlen lenne, hogy nyárra újra felpörögjön a turizmus. Dánia eközben már bejelentette, hogy fejlesztik a COVID-19 „digitális vakcinaútlevelet”, amelyet legkésőbb tavasszal kívánnak bevezetni.”

Forrás:
Digitális oltási igazolványt vezetett be egy bajor járás; Spiesz Blanka; Danube Institute Blog; 2021. január 28.

Háború és béke a kibertérben (2. rész)

Nemzetközi normák és jog

Blogbejegyzésünk első részében ismertettük az USA hálózatai elleni SolarWind kiberakció részleteit. A károk felderítésére létrehozott szövetségi testület, a Kíber Koordinációs Egyesített Munkacsoport első nyilatkozata kapcsán utaltunk a kibertér konfliktusainak fő problémájára: az attribúció, azaz a támadók azonosításának nehézségére.

Ám a nyilatkozat tartalmaz még egy rövid ténymegállapítást, ami talán az egész közlemény legfontosabb eleme lehet. Tulajdonképpen okafogyottá teszi az egész hipotézis-gyártást a támadók kilétéről. A nyilatkozat ugyanis leszögezi: „Jelen pillanatban úgy gondoljuk, hogy ez az akció egy hírszerző művelet volt, és továbbra is az maradt.”

Ez már háború?

A fenti mondat jelentőségét az adja, hogy ezen a megállapításon állhat az egész ügy további kimenetele – adott esetben veszélyes eszkalációja. Amerikai politikai körökben azzal az állásponttal találkozhattunk, hogy ez a rendkívüli horderejű incidens valójában egy kibertámadás volt. Azaz, egy háborús cselekedet. A koncepció legfőbb szószólói között találjuk Dick Durbin demokrata szenátort, aki egyenesen úgy fogalmazott, hogy ez az akció „lényegében hadüzenetnek tekintendő”. Már pedig ő igen befolyásos tényező az amerikai politikában: évtizedeken át töltötte be a szenátusi demokrata frakció vezetői posztját, aminek révén ő számít a törvényhozás második legmagasabb rangú demokrata tagjának. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy ennek a felfogásnak hasonlóan befolyásos támogatói akadtak az amerikai belpolitika másik erőcsoportjában is, Marco Rubio személyében. A republikánus szenátor 2016-ban az elnökjelöltségért is elindult, de egyébként is az amerikai külpolitika egyik legnagyobb hatalmú formálója, akit az USA „árnyék külügyminiszterének” is szoktak nevezni. Ő egyenesen azt követelte, hogy „Amerikának válaszcsapást kell mérnie, mégpedig nem holmi szankciókkal”. Valamivel visszafogottabb álláspontot képvisel ugyan az amerikai külpolitikai elit legfontosabb háttérintézménye, a Council on Foreign Relations néhány befolyásos tagja (mint például John Bellinger, aki a republikánus Condoleezza Rice külügyminisztersége alatt volt a State Department vezető jogtanácsosa), nyitva hagyva ugyanakkor annak a lehetőségét, hogy a mostani kiberincidens valójában a háborús cselekmények kategóriájába tartozzék.

A tét ez: háborús cselekedetnek számító akció esetén az USA hasonló módon, tehát akár fegyveres erőszakkal válaszolhat, méghozzá „jogszerűen”. Ezen a ponton válik ugyanakkor nyilvánvalóvá az is, hogy miért olyan fontos, és főleg miért olyan sürgős már a nyomozás előtt megnevezni az akcióért felelős államot. Hiszen katonai akcióval visszavágni csak ismert ellenfélnek lehet.

Nemzetközi szabályozás, jogok és elvek

A szövetségi munkacsoport kijelentése, hogy az ügy „hírszerző tevékenységnek” tekintendő, azért is nagy jelentőségű, mert a kibertér relatíve újnak számító (és a hagyományos harci terekhez, a szárazföldhöz, vízhez, levegőhöz képest jelentősen eltérő, hiszen jórészt „megfoghatatlan”) szférájában zajló konfliktusok szabályozása még sok szempontból gyerekcipőben jár. Azaz: nehéz eldönteni, hogy egy-egy akció a „kiberhadviselés” kategóriájába tartozik-e (tehát háborús cselekménynek számít), vagy csupán a kiberhírszerzés esetével van-e dolgunk. Hiszen mindkét tevékenységet ugyanazon hálózatokon és eszközökkel végzik, és a választóvonalat csupán néhány billentyű leütésével át lehet lépni.

A hagyományos terekben zajló háborúskodás nemzetközi szabályozása hosszú evolúciós folyamat eredménye. Nagyjából a XIX. századtól alakulnak a háborúra vonatkozó jognak azok a szabályai, amelyek jó része meglepően hosszú életűnek bizonyult. A XX. század elejétől kap a hadijog nemzetközi szabályozása komoly lendületet, amelynek kiteljesedését a II. világháborút követő nemzetközi rendezés időszaka hozza el.

Míg a háború „hagyományos közegekben” zajló formáira a nemzetközi jog aprólékos normarendszert kínál, addig a kibertér egyfajta szabályozási fehér foltnak számít. Ugyanakkor a kiberhadviselés tekintetében is, bizonyos nemzetközileg mérvadónak tekinthető irányelvek már rendelkezésre állnak. Az Észtországot ért orosz kibertámadások nyomán (jórészt NATO-tagállami kezdeményezésre és nemzetközi szakmai részvétellel) 2013-ban kidolgozott Tallini Kézikönyv igyekszik elvi és gyakorlati útmutatót biztosítani a kibertérben zajló konfliktusok normatív kezelésére. Kidolgozói lényegében a már létező nemzetközi jogi normákat alkalmazták az új kiberközegre. Kifejezetten azokra a tevékenységekre fókuszál egyébként ez a munka, amelyek egyértelműen „erőszakos” cselekménynek tekinthetők. Szabályozási elvei szerint a kibertér azon műveletei tekintendők a nemzetközi jog szerinti „harci cselekményeknek”, amelyek fizikai károkozást idéznek elő, „kinetikus” jellegűek. Az ilyen cselekményekre a hagyományos háborús doménekben alkalmazott nemzetközi hadijogi elveket irányozza elő a Tallini Kézikönyv. Fontos hangsúlyozni: itt nem beszélhetünk kötelező jogi normákról (nemzetközi hadijog szabályokról); a Tallini Kézikönyv alkalmazása önkéntes, ezért tekintendő inkább iránymutatásnak.

Inkább béke, és ha lehet, párbeszéd

A választóvonal ugyan keskeny, de azért a kibertérben is jól elkülönül a tényleges fizikai károkozással járó cselekedet az „egyszerű” hírszerző műveletektől. A mostani SolarWind hackerakcióval kapcsolatban pedig az amerikai kiberbiztonsági szakértők kezdettől hangsúlyozták: az jellegzetes kiberhírszerzési hadműveletnek tekintendő. Noha a művelet részleteit, mint arra fentebb már utaltunk, aprólékos és hosszadalmas vizsgálattal lehet csak majd kideríteni, a SolarWind esetében minden jel szerint a tömeges információgyűjtés volt a cél, nem pedig a rendszerekben való fizikai károkozás. Ez pedig teljesen „normális” része a mindennapi ügymenetnek. Ami fontos: a kibertérben való információgyűjtés, hírszerzés békeidőben sem számít törvénytelen cselekedetnek. Az ilyen „nem károkozási célú” akciók leírására, legalább irányelv szintű nemzetközi szabályozására is készült egy dokumentum. Az eredeti Tallini Kézikönyv kiegészítésére, továbbfejlesztésére készítette el, szintén egy nemzetközi jogi és kiberszakértőkből álló csoport a Tallini Kézikönyv 2.0-át. Ez a kibertér nem erőszakos műveleteinek leírására és szabályozására ad gyakorlati támpontokat. Mivel a hatályos nemzetközi jog nem rendelkezik a hírszerzési műveletekről, ezért a Tallini Kézikönyv szerzői azt az álláspontot tették magukévá, hogy a kibertérben történő hírszerzés nem ütközik a nemzetközi jogba. Ebben a megállapításban rejlik a néhány napja közzétett hivatalos amerikai nyilatkozat jelentősége. Azzal, hogy a SolarWind akciót egyértelműen hírszerző műveletnek nyilvánította, de facto elismerte annak jogszerűségét, tagadva így ugyanakkor egy erőszakos válaszcsapás indokoltságát, sőt jogszerűségét is.

Az ügyben megszólaló amerikai hírszerzési szakemberek is azt emelik ki: a SolarWind akció jellegzetes hírszerző hadművelet. Méghozzá olyan, amiben szinte valamennyi nagyobb és középhatalom otthonosan mozog. Mindenekelőtt természetesen az Egyesült Államok. Ennek fényében érthető: a hírszerzés emberei egyenesen ellen-termékenynek, veszélyesnek tartják azt, ha ezt a mostani akciót „háborús cselekedetnek” minősíti a politika. A megszólalók egy része még a nem erőszakos jellegű visszavágástól is óv: a kibertér konfliktusmezejének egyik jellegzetessége ugyanis éppen az, hogy a normál konfliktusdimenziókhoz képest sokkal könnyebben csúszhatnak ki a dolgok az ellenőrzés alól. Magyarán, nagyobb az eszkalálódás veszélye. Megfontolandó az is: a kibertér viszonyai között kevéssé működik a hagyományos viszonyok között stratégiai etalonnak számító elrettentés. Valójában egyfajta „permanens kiberműveleti világra” érdemes tehát felkészülni.

Figyelemre méltó, hogy az USA kiberhírszerzéssel foglalkozó szakmai közegében is erőteljesen vetődik fel a gondolat: a kibertér viszonyainak normatív rendezését előkészítő párbeszéd megindítása az ellenfelekkel létfontosságú lenne. Gyors áttörésre, a kibertér hadviselését, hírszerzését szabályozó nemzetközi egyezményekre nem számít ugyan senki. Azonban az apró lépések is fontosak lehetnek, hogy legalább az együttműködés alapjait megteremtsék, amire később akár közös normarendszer épülhet.”

Forrás:
Háború és béke a kibertérben (2. rész); Nyáry Gábor; Ludovika.hu; 2021. január 19.
Az ismertetés első része: Háború és béke a kibertérben (1. rész)

Térségi adat- és információszolgáltatás magyar-szlovák együttműködéssel

„A TP LAB projekt keretében térinformatikai adat- és információszolgáltató platform indul Szigetköz és Csallóköz tágabb térsége számára a pozsonyi Térségi Tervezési Intézet (IPP) és Műszaki Egyetem (STU), valamint a Nyugat-Pannon Nonprofit Kft., és a Lechner Tudásközpont együttműködésével. A cél a határ két oldalán fekvő, de egymással szoros kapcsolatban lévő tájegységek jobb kommunikációs összeköttetése, az információk online elérhetősége és a területi tervezés, döntéshozás összehangolása.

Pozsony és Győr térségében az utóbbi évtizedekben egy rendkívül érdekes jelenséget figyelhetünk meg: a gazdasági fejlődés és a városok agglomerációinak kiépülése átlépi az országhatárokat. A természeti környezetet még kevésbé befolyásolja, hogy a határon innen vagy túl helyezkedik el, az egymással szomszédos szlovákiai Csallóköz (Žitný ostrov) és magyarországi Szigetköz (Malý Žitný ostrov) egyaránt komoly természetvédelmi és ökoturisztikai jelentőséggel bír. Az országhatár mindkét oldalán természeti, kulturális és tájképi értékekben gazdag területeket találunk.

De nemcsak az értékek, hanem a problémák is hasonlóak, ezek egy része a vízgazdálkodással és a természeti erőforrások fenntartható hasznosításával kapcsolatos, másik része az elővárosok létrejöttéhez, vagyis az agglomerálódáshoz, valamint a városi környezet minőségéhez kötődik.

A harmonikus területi fejlődés érdekében észszerű a határ két oldalán fekvő fejlesztési célterületek kijelölését összehangolni. Ennek érdekében 2020 októberében két-két szlovák és magyar, területi tervezéssel és információ szolgáltatással foglalkozó intézmény együttműködésével elindult a TP LAB, vagyis a Territorial Planning Laboratory, magyarul Területi Tervezési Laboratórium, amelyet az Interreg V-A Szlovák-Magyar Együttműködési Program támogat.

A 16 hónapos időtartamú projekt tervezési területe a szlovák oldalon Pozsony és Nagyszombat megyékre, a magyar oldalon Győr-Moson-Sopron megye területére terjed ki. A résztvevő partnerek a pozsonyi Térségi Tervezési Intézet és Műszaki Egyetem, magyar részről pedig a Nyugat-Pannon Nonprofit Kft., valamint vezető partnerként a Lechner Tudásközpont.

A projekt keretében GIS adat- és információszolgáltatás indul, amelynek segítségével lehetővé válik a helyi szereplők jobb kommunikációs összeköttetése, az információk online elérhetősége és a területi koordináció. Mindez hozzájárul a kiegyensúlyozottabb térstruktúrához, valamint az értékes természeti területek és az urbanizált táj közötti erősebb összhang megteremtéséhez.

A fő célok a következők:

  • a többszintű területi tervezés, területi döntéshozás támogatása, a területi változások nyomon követése és az ágazati beruházások, ingatlanfejlesztések segítése webes szolgáltatással (GIS Adat- és Szolgáltatási Központ),
  • az adatbázis és web szolgáltatás meghatározása közös igényfelméréssel,
  • Living Lab-ek létesítése, a web szolgáltatás tesztelése, monitorozása és értékelése a továbbfejlesztés érdekében, valamint a felhasználók segítése a webes szolgáltatás használatában, továbbá
  • a helyi hatóságok, önkormányzatok, befektetők, területi tervezők, egyetemi hallgatók és civil szervezetek tájékoztatása, képzése, készségfejlesztése.

A TP LAB 2021. január 28-án 13 órától tartja meg a partnerek kick-off meetingjét a Győri Városháza Dísztermében, illetve online formában. A rendezvényt délelőtt nyilvános sajtókonferencia előzi meg, amelyen a résztvevő intézmények szakemberei rövid, 15-20 perces előadásokban mutatják be a projekt egyes elemeit, valamint a szlovák-magyar határ menti együttműködés eddigi tapasztalatait, eredményeit.

Bővebb információért látogassa meg a TP LAB honlapját vagy facebook oldalát.”

Forrás:
Térségi adat- és információszolgáltatás magyar-szlovák együttműködéssel; Lechner Tudásközpont; 2021. január 27.

Informatika, távközlés, technika

Magyar konzorcium építi az indonéz e-útdíj rendszert

Az egyik legnagyobb hazai technológiai export valósul meg.

A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ Zrt.) szerződéses partnere, a ROATEX Zrt. megnyerte az indonéz elektronikus útdíjfizetési rendszerhez kapcsolódó tendereljárást, a Többsávos Szabad Áramlási Tranzakciós Rendszer („Multi Lane Free Flow”) megvalósítására kiírt nemzetközi pályázatot. Mager Andrea, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter szerint: „A projekt során 300 millió USD értékű beruházás valósul meg. Ez a valaha volt egyik legnagyobb mértékű magyar technológiai export.”

A magyar konzorcium több éves szakmai együttműködés eredményeként nyerte meg az indonéz autópályákon – összesen mintegy 6000 km hosszúságú úthálózaton – kivitelezésre kerülő GNSS-alapú (műholdas helymeghatározáson alapuló), készpénz- és érintésmentes elektronikus útdíjfizetési rendszer kialakítását és 10 éves üzemeltetését. A világ negyedik legnépesebb, a G20-ak közé tartozó országában megvalósuló projekt első szakasza a rendszer kiépítését takarja, és várhatóan másfél év alatt valósul meg.

„Hasonlóan innovatív e-útdíj rendszert kell kiépítenünk és üzemeltetnünk, mint a hazai, és amely jelenleg a világ egyik legmodernebb útdíj-technológiája” – jegyezte meg Bartal Tamás, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója.

Az indonéz kormány nemzetközi tenderére végül két ország adta be a pályázatát. A magyar mellett orosz pályázó volt versenyben. 2021. január 27-én az indonéz Közmű- és Lakásügyi Minisztérium Útdíjszabályozó Ügynöksége hivatalosan bejelentette a jogerős magyar győzelmet.

„Kollégáink több éves munkájának eredménye ez a siker. A jelenlegi tervek szerint a NÚSZ Zrt. mint projektmenedzser vagy erőforrásbiztosítói feladatokat ellátó szervezet vesz részt a projekt megvalósításában, ezáltal is biztosítva a folyamatos szakmai felügyeletet” – mondta Kruchina Vince, a NÚSZ Zrt. hazai és nemzetközi projektekért felelős vezérigazgató-helyettese.

A projekt megvalósítása hozzájárul azon digitális exportfejlesztési kormányzati stratégiai cél eléréséhez, hogy a hazai IT-szektor jelentősebb részben járuljon hozzá az ország magas hozzáadott értékű digitális termékeinek intenzív exportnövekedéséhez és a nemzetgazdaság bővüléséhez.”

Forrás:
Magyar konzorcium építi az indonéz e-útdíj rendszert; Computerworld.hu; 2021 január 30.

150,2 milliárd forintért keltek el a 2022-ben lejáró mobilfrekvenciák

„A 900 MHz-es és az 1800 MHz-es frekvenciasávok frekvenciahasználati jogosultságainak licitálását szigorú óvintézkedések mellett január 28-án tartotta meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). A résztvevő Magyar Telekom Nyrt., a Telenor Magyarország Zrt. és a Vodafone Magyarország Zrt. összesen 150,2 milliárd forint értékben licitált másfél évtizedre szóló használati jogosultságokért.

Az NMHH január 28-i árverésén a három szolgáltató az egyes frekvenciasávokon belül arra licitálhatott, hogy az adott sávban a dokumentációban megadott kezdőlicit értékéről indulva mennyi frekvenciablokkra tart igényt.
A Magyar Telekom a 900 MHz-es sávban 16 MHz-et, az 1800 MHz-es sávban 40 MHz-et nyert el.
A Telenor a 900 MHz-es sávban 26 MHz-et szerzett, az 1800 MHz-es sávban pedig 40 MHz-re licitált sikerrel.
A Vodafone a 900 MHz-es sávban 18 MHz-re, az 1800 MHz-es sávban pedig 40 MHz-re tett szert.

Az árverésen megszerzett spektrummennyiségekért a licitáló szolgáltatók jelentős, összesen mintegy 150,2 milliárd forint összeget fizetnek majd a magyar államháztartásnak: a 900 MHz-es sáv blokkjai 73,8 milliárd forintért, az 1800 MHz-es sáv részei 76,4 milliárd forintért keltek el.

A jogosultságok tizenöt évig, 2037. április 9-ig érvényesek, azután, hogy a mostani jogosultságok 2022 áprilisában lejárnak.

A jogosultságok időtartama további öt évvel meghosszabbítható. Karas Monika, az NMHH elnöke az árverés kapcsán elmondta, hogy a sávok időben történő értékesítése a hazai mobilszolgáltatások folytonossága szempontjából kulcsfontosságú volt, ráadásul az elmúlt időszakban a koronavírus-járvány még inkább előtérbe helyezte a mobiltechnológiát.

A résztvevők felkészülését az NMHH január 26-án próbaárveréssel segítette, melynek során az árverés helyszínén a szolgáltatók képviselői – az értékesítési dokumentációban leírtakon felül – megismerkedhettek a licitálás helyszínével, menetével, az árverést támogató rendszer használatával, és a speciális, pandémiás helyzet miatt kialakított környezettel, szabályokkal.

A 900 és az 1800 MHz-es frekvenciasávok európai harmonizációja még az 1990-es években megtörtént, ami világviszonylatban is sikert hozott az európai mobilkommunikációs iparági érdekelteknek, a fogyasztóknak és a felhasználóknak.”

Forrás:
150,2 milliárd forintért keltek el a 2022-ben lejáró mobilfrekvenciák; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2021. január 28.

Társadalom, gazdaság, művelődés

A drasztikus digitalizáció lehet a labdarúgás jövője

„A Corvinus Egyetem Sportgazdaságtani Kutatóközpontja idén ötödik alkalommal rendezte meg a Sportgazdaságtani Kutatók és Egyetemi Oktatók Fóruma Konferenciát számos neves hazai és nemzetközi szakértő részvételével. A Konferencia első napján kerekasztal-beszélgetésen a futball jövőjéről értekeztek lengyel, spanyol és magyar szakemberek – írják közleményükben.

A pandémia rávilágított a szektor bizonyos gyengeségeire – mondta Olivier Jarosz, a Club Affairs nevű, független nemzetközi futball tanácsadó cég ügyvezetője.

A kerekasztal-beszélgetésen Jesús Pizarro Bravo, a LaLiga Global Network magyarországi delegáltja, Paula de la Peña, a Granada Club de Fútbol külkapcsolatokért és fejlesztésért felelős igazgatója, Olivier Jarosz, a Club Affairs nevű, független nemzetközi futball tanácsadó cég ügyvezetője, valamint Dudás Hunor, a Sportközgazdász mesterszak Duális Partnere, a The Path Sports Management elnök-tulajdonosa vettek részt, Dr. Kozma Miklós, a Kutatóközpont nemzetközi kapcsolatok vezetőjének moderálásával. A témához kapcsolódott még az angol nyelvű szekcióban Tarkan Batgün előadása is.

Összeomlott a klubok bevételi forrásainak tradicionális szerkezete, így például kiestek a meccsnapi bevételek – nem csupán a jegyértékesítésből származó összegek, amelyek jellemzően nagy hányadát jelentik a klubok bevételeinek, hanem a mérkőzésekhez kötődő fogyasztások és költések is.

Ebben a helyzetben különösen felértékelődött a közvetítési díjak jelentősége (a Granada CF bevételeinek például több mint kétharmada jelenleg e jogdíjakból érkezik), így hatalmas pénzügyi nyomás alá kerültek a ligák és a klubok, hogy a tavaszi lezárásokat követően minél hamarabb folytassák a bajnokságukat. Nem véletlen, hogy mindössze tíz férfi profiliga állt le teljesen, míg 26 női bajnokság is erre a sorsra jutott, hiszen elsősorban előbbiek részesülnek a közvetítési díjakból.

Jesús Pizarro elmondta, a futballklubok, illetve a LaLiga digitális transzformációja már a járvány előtt megkezdődött, amit jól példáz a LaLiga OTT platformja [„Over the Top TV (OTT) olyan audiovizuális vagy audio tartalomszolgáltatás, amely valamilyen szélessávú adatátviteli elérésen keresztül jut el a nézőhöz” Szerk.], melyen nemcsak a spanyol labdarúgó-bajnokság mérkőzései, hanem további harminc sportág spanyol vonatkozású eseményei is helyet kapnak. Paula de la Pena hangsúlyozta, a digitalizáció még drasztikusabb fejlesztésére katalizátorként hat a jelenlegi helyzet – azaz, hogy nem köszönthetnek nézőket a stadionokban, ami a közösségteremtésnek, a helyi és globális szurkolók kiszolgálásának új formáit hívta életre.

Paula de la Pena elmondta, a digitális transzformáció azonban nem csupán a szurkolókkal való kommunikáció, de a szponzori kapcsolatok és az operatív működés szintjén is kulcsfontosságú egyrészt a mostani helyzetben lecsökkent személyes interakciók pótlására, másrészt az adatok döntéshozatalban betöltött szerepének erősödése miatt is.

Dudás Hunor kiemelte, hogy a játékospiacon radikális változások mennek végbe a statisztikai elemzések használatában, ezáltal megváltozik a sikerkritériumként megjelenő kompetenciák köre az átigazolások folyamatában: az online elemzőprogramok, statisztikai és ökonometriai ismeretek egyre inkább elengedhetetlenné válnak a klubok szakmai vezetői és a játékosügynökök számára.
Ennek egy haladó eszközét mutatta be Tarkan Batgün előadása.

Az átigazolási díjak az elmúlt évtizedekben meredek növekedést mutattak, a futballtörténelem tíz legdrágább transzfere közül mindössze egy olyan van, amelyik nem az elmúlt öt esztendőben valósult meg (Gareth Bale 2013-ban 86 millió fontért igazolt a Tottenham Hotspurtől a Real Madridba). Dudás Hunor szerint a pandémia okozta gazdasági válság, amely a futballklubokat is erősen sújtotta, erősíti a feltételekhez kötött kifizetések (conditional payments) súlyát az átigazolások során.

Dudás érvelését alátámasztja, hogy az elmúlt átigazolási szezonban a klubot váltó játékosok több mint harmada ingyen vagy csereüzlet részeként csatlakozott új csapatához. A szakértők egyetértettek abban, hogy a jelenlegi bevételcsökkenés átvészelésében jelentős szerepe lesz a klubok minőségi akadémiai rendszerének, az utánpótlás-nevelésük színvonalának.”

Forrás:
A drasztikus digitalizáció lehet a labdarúgás jövője; Világgazdaság; 2021. január 28.

Egyre többen hajlandóak fizetni az online zenéért

„…Egyre többen hajlandóak fizetni a zenéért

A ProArt Zeneipari Jelentés 2020-as lakossági felmérése szerint jelenleg
Magyarországon mintegy 400 ezer olyan felhasználó van, aki fizet a zenei streaming szolgáltatásért.

Ez mindössze a lakosság 4 százaléka, mégis jelentős felhasználószámnak tekinthető, ha figyelembe vesszük, hogy a 2000-es évek elején az internet elterjedése és a zeneipar teljes átalakulása idején az a nézet alakult ki, hogy „a zene ingyen van”. Persze minden relatív: a skandináv országokban közel minden második ember, azaz 49 százalékuk fizet a zenehallgatásért…”

Forrás:
Zeneipar: jobb a sűrű fillér, mint a ritka forint; Világgazdaság; 2021. január 26.
ProArt Zeneipari Jelentés 2020; Jakab Gábor, Főző Zsolt; HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ, ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért; 2020. december 16. (PDF)

Újra lendületben a digitális adózás

„Nem teljesült az OECD 2020 végére kitűzött célja, hiszen a nemzetközi konszenzus a két pillérként emlegetett – globális adórendszer átalakítását célzó – koncepció kapcsán még várat magára. Az új amerikai elnök beiktatásával ismét lendületet vehet a folyamat, azonban egyes európai nemzetállamok is újra az önálló törekvések irányába mozdultak el. Ebben Franciaország jár az élen, hiszen 2020 végén kivetette a korábban felfüggesztett, francia digitális adót.

A 2020-as év eseménydúsnak bizonyult a digitális adózás terén.

Januárban Franciaország és az Egyesült Államok került ellentétbe egymással, amikor Franciaország egyoldalú, helyi szintű rendelkezéseket vezetett be a digitális szektor legnagyobb szereplőinek megadóztatására. A rendelkezésekre válaszul az erősen ellenérdekelt Egyesült Államok büntetővámokkal fenyegetőzött, így Franciaország visszavonulásra kényszerülve év végéig felfüggesztette a digitális adók beszedését. Az OECD akkori tervei szerint szintén év végéig kellett volna egyetértésnek születnie a digitális üzleti modellek megadóztatásával kapcsolatban. Azonban a 2020-as év a várt nemzetközi konszenzus nélkül zárult, Franciaország pedig további nemzetközi egyeztetések nélkül, önállóan kivetette a digitális adóját.

A franciák határozott lépésének lendületet adhatott az is, hogy leköszönt az önállóan bevezetett digitális adókat végletekig elutasító Trump-adminisztráció. Időközben, a francia digitális adóval párhuzamosan több országban is (pl. Olaszország és Egyesült Királyság) hasonló adók kerültek kivetésre. Ezen lépések komoly nyomást helyeztek az Egyesült Államokra és egészen 2021. januárig kellett várni, hogy kiderüljön, vajon az Egyesült Államok kiveti-e a felfüggesztett 25 százalékos büntetővámot bizonyos francia importjavakra,
amely egyes becslések szerint évi 1,3 milliárd dollár értékben sújtaná az érintett szektorokat.

A hivatalos kommunikációk alapján azonban az Egyesült Államok egyelőre kivár. Az elhúzódó válasz ugyanis lehetőséget ad Washington számára, hogy egységesen lépjen majd fel az összes kivetett digitális adóval szemben.

Amerika elhúzódó válasza előnyös lehet egy nemzetközi konszenzusra a digitális adókat illetően, amely az Egyesült Államok érdeke is egyben – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A végső döntést számos tényező befolyásolhatja, legfőképp az új, Joe Biden vezette adminisztráció hivatalba lépése. A várakozások szerint a korábbinál kevésbé retorzív hozzáállásra lehet számítani a kereskedelmi politika terén, mindazonáltal az egyoldalúan bevezetett digitális adók továbbra is ellentétesek az Egyesült Államok érdekeivel, így az ezektől való elhatárolódás valószínűleg a jövőben is fennmarad. A helyzet összetettségét tovább növeli, hogy a nemrég beiktatott amerikai elnök köztudottan a szilícium-völgyi technológiai cégek támogatásának örvend.
Érdekesség, hogy az egyoldalúan bevezetett digitális adó mellett Franciaország más módon is támadta a digitális szektort.

A Francia Legfelső Bíróság a Valueclick – egy amerikai bázisú online marketing cég – esetében döntött a cég Franciaországból származó nyereségének megadóztatásáról 2020 decemberében. Ezzel a váratlan lépéssel a francia bíróság elmozdult korábbi joggyakorlatától, és a vonatkozó kettős adóztatást elkerülő egyezmény értelmezésekor szigorúbb jogértelmezést követett az addigi gyakorlatánál.

Az OECD legutóbbi tervei szerint 2021 nyarára kerül az átdolgozott ajánlás publikálásra. Az OECD szintjén addig is folyik a munka a tervezetek részleteinek egyeztetése kapcsán. Legutóbb január 14-15-én tartottak értekezletet a vonatkozó munkacsoportok. Mindazonáltal, az egységes, végső tervek elfogadása ezen szűk fél éven belül továbbra is ambiciózus célnak tűnik, amely, ha nem teljesül, kereskedelmi konfliktusok kirobbanását idézheti elő.”

Forrás:
Újra lendületben a digitális adózás; Világgazdaság; 2021. január 27.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2021. február 1.
Hat meghatározó tendencia 2021-re
„Jelen elemzésünkben azzal foglalkozunk, hogy milyen főbb tendenciák határozhatják meg a nemzetközi politikát 2021-ben. Ugyan a koronavírus-járványt fel lehet számolni a hatékony oltóanyag megjelenésével, de a vírus még a legjobb forgatókönyvek szerint is dominálni fogja 2021 elejét. A januárban hivatalba lépő Biden-kormányzatnak egyszerre kellene újjáalkotnia a szövetségi rendszerét, visszatérnie az Iránnal kötött nukleáris megállapodáshoz, és fellépnie néhány egyre önállóbb szövetségesével szemben. Az Európai Unióban új hatalmi konfigurációt eredményezhet a német tranzíció, illetve a felkészülés a 2022-es választásokra. A változások viszont akár nagyobb teret is adhatnak az olyan együttműködési formáknak, mint a V4. Mindezek mellett azonban talán semmi más nem fogja annyira meghatározni a jövő évet, mint a kínai–amerikai versengés aktuális állapota.”
Hat meghatározó tendencia 2021-re; Baranyi Tamás Péter, Salát Gergely, Szalai Máté és Ugrósdy Márton; KKI Elemzések; Külügyi és Külgazdasági Intézet; 2020. december 31. (PDF)

A kínai Övezet és Út kezdeményezés – mítosz és valóság
„Az „övezet és út kezdeményezés” (Belt and Road Initiative, BRI) a nemzetközi politika egyik kulcsfogalma lett az elmúlt években, fogalmát mégis mítoszok, túlzott elvárások és ésszerűtlen kritikák veszik körül. Jelen írás arra tesz kísérletet, hogy belpolitikai, külpolitikai és külgazdasági szempontból elemezze a kezdeményezést, annak hátterét és eredményeit. Elemzésünk szerint a BRI alapvetően kínai belpolitikai és gazdasági dinamikára adott válasz, illetve a nemzetközi térben is elsősorban külgazdasági relevanciát hordoz. A BRI-hoz társul külpolitikai háttér is, azonban ez mindig másodlagos marad a külgazdasági célokhoz képest. A nemzetközi diskurzusban éppen a BRI nem egyértelmű meghatározása és a projektek heterogenitása miatt szélsőséges interpretációk alakultak ki, melyek általában nem fedik a teljes valóságot. Tanulmányunk célja e szélsőséges interpretációknál tényszerűbb megközelítés előnyeinek bemutatása.”
A kínai Övezet és Út kezdeményezés – mítosz és valóság; Baranyi Tamás Péter, Goreczky Péter, Salát Gergely; KKI Elemzések; Külügyi és Külgazdasági Intézet; 2020. december 30. (PDF)

Világgazdasági körkép (a kínai globalizációról)
„Emmanuel Macron 2018 januárjában tett kínai látogatásának fő küldetése az volt, hogy kifejezze Franciaország nyitottságát a 2013–2014 során indított „Egy övezet, egy út” kezdeményezéssel kapcsolatban. E geopolitikai jelentőségű eseménnyel párhuzamosan egyre növekednek a nagyszabású kínai programmal kapcsolatos kérdések is, például: a kínai Új Selyemút kezdeményezés vajon a globalizáció egy új szakaszának kezdetét jelenti? Vagy ez egy egyszerű hatalompolitikai kérdés, amelyet szigorú nemzeti érdekek vezérelnek?

A jelen kötetben gazdasági adatok és geopolitikai folyamatok földrajzi szintézisén keresztül, naprakész statisztikai háttérrel megalapozva, a francia szerzők többek között e kérdésekre is válaszlehetőségeket ajánlanak.”
Világgazdasági körkép; François Bost és szerzőtársai; Pallas Athéné Könyvkiadó; 2021. január 25.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2021. január 25-január 29.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

Szakmai termékminőségbiztosítási feladatok ellátás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/16
Közzététel dátuma: 2021.01.25.
Ajánlatkérő: Külgazdasági és Külügyminisztérium
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.02.19.
A konzuli ügyintézést támogató elektronikus szolgáltatások fejlesztése” című projekthez kapcsolódó termék-minőségbiztosítási feladatrendszer. Összesen: 7620 óra
Lásd bővebben

Ajánlati Felhívás – Iratkezelési licencek
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/18
Közzététel dátuma: 2021.01.27.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.02.22.
„A 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó érintett szervezeteknél meglévő DMS ONE szoftverlicencek megújítása, bővítése, kiegészítése, valamint kapcsolódó szolgáltatások biztosítása, illetve Poszeidon iratkezelési szoftverrendszerhez kapcsolódó support szolgáltatások beszerzése.
A keretmegállapodás keretösszege: 899.014.680 nettó HUF.
Lásd bővebben

ICorso FIR. és CooSpace e-learning KR. terméktám.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/19
Közzététel dátuma: 2021.01.28.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.02.08.
Az Országos Bírósági Hivatal Magyar Igazságügyi Akadémia képzésszervezési és képzésadminisztrációs tevékenységét támogató iCorso Felnőttképzési Információs Rendszer, valamint a CooSpace e-learning keretrendszer összekapcsolása és terméktámogatása.
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás – ITMBE
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/19
Közzététel dátuma: 2021.01.28.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.02.22.
IT minbizt. szolgáltatások EU-s forrásból (ITMBE)
Európai uniós forrásból megvalósuló informatikai rendszerek fejlesztéséhez kapcsolódó minőségbiztosítási szolgáltatások nyújtása.
Becsült teljes érték vagy nagyságrend (áfa nélkül): 16.900.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás – ITMB
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/19
Közzététel dátuma: 2021.01.28.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.02.22.
IT minőségbiztosítási szolgáltatások (ITMB)
Informatikai rendszerek fejlesztéséhez kapcsolódó minőségbiztosítási szolgáltatások nyújtása.
Becsült teljes érték vagy nagyságrend (áfa nélkül): 10.400.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás – ITSZE
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/19
Közzététel dátuma: 2021.01.28.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.02.22.
IT szakértői szolgáltatások EU-s forrásból (ITSZE)
Európai uniós forrásból megvalósuló informatikai rendszerek tervezéséhez, megvalósításához és bevezetéséhez kapcsolódó szakértői szolgáltatások nyújtása.
Becsült teljes érték vagy nagyságrend (áfa nélkül): 91.000.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Alkalmazásfejlesztési szolg. EU-s forrásból (SWFE)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/19
Közzététel dátuma: 2021.01.28.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.02.22.
Európai uniós forrásból megvalósuló alkalmazásfejlesztési szolgáltatások nyújtása.
Az 1. közbeszerzési részben Microsoft .NET keretrendszer alapú és Microsoft Business Intelligence alkalmazás rendszerekre vonatkozó fejlesztési szolgáltatások nyújtása , a 2. közbeszerzési részben Java alapú fejlesztői környezethez vagy Business Intelligence alkalmazás rendszerek fejlesztői környezetéhez kapcsolódó fejlesztési szolgáltatások nyújtása.
Becsült teljes érték vagy nagyságrend (áfa nélkül): 676.000.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás – ITSZ
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/19
Közzététel dátuma: 2021.01.28.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.02.22.
IT szakértői szolgáltatások nyújtása (ITSZ)
Informatikai rendszerek tervezéséhez, megvalósításához és bevezetéséhez kapcsolódó szakértői szolgáltatások nyújtása.
Becsült teljes érték vagy nagyságrend (áfa nélkül): 33.800.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Alkalmazásfejlesztési és üzemeltetés támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/19
Közzététel dátuma: 2021.01.28.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.02.22.
Alkalmazásfejlesztési és üzemeltetés támogatási szolgáltatások nyújtása.
Becsült teljes érték vagy nagyságrend (áfa nélkül): 117.000.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Tájékoztató a KM01KGR17 számú keretmegállapodás alapján 2020.07.23. és 2020.12.31. között megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/17
Közzététel dátuma: 2021.01.26.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: GriffSoft Informatikai Zrt.
Elnevezés: KGR IKM modul support szolgáltatás
a Költségvetési GazdálkodásiRendszer (KGR) alrendszerék képező Intézményi Könyvelési Modul (IKM) szoftverelemeinek támogatási,jogszabálykövetési és fejlesztési feladatainak ellátása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.848.323.740,- Ft

Tájékoztató a KM01MSLIC18 számú keretmegállapodás alapján 2020.07.23. és 2020.12.31. között megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/17
Közzététel dátuma: 2021.01.26.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: SMP Solutions Zrt.;S&T Consulting Hungary Kft.;DXC Technology Magyarország Kft.;SoftwareONE Hungary Kft.
Microsoft szoftverlicencek bővítése, kiegészítése, meghosszabbítása, verzió-követése, cseréje, valamint újszoftverlicencek beszerzése és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 748.5097.640,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM02SRVT17 számú keretmegállapodás alapján 2020.07.23. és 2020.12.31. között megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/17
Közzététel dátuma: 2021.01.26.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Szerverek és tárolók, valamint ezekhez kapcsolódó szolgáltatások beszerzése (nem x86)
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 2.130.199.473,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/18
Közzététel dátuma: 2021.01.27.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Nyertes ajánlattevő: Envirosense Hungary Szolgáltató és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
Térinformatikai adatbeszerzés II, belvízdetektálás támogatására kijelölt mintaterületi elemzések elvégzését támogató adatbeszerzés, a FIR projekt keretében megvalósuló adatfeldolgozó képességek (algoritmusok) fejlesztéséhez
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 14.198.989,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM01VMWARE17 számú keretmegállapodás alapján 2020.07.23 és 2020.12.31. között megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/18
Közzététel dátuma: 2021.01.27.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Számos vállalkozás
VMware virtualizációs szoftverlicenszek beszerzése és kapcsolódó szolgáltatások
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 411.553.461,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM0201SUPP16 számú keretmegállapodás alapján 2020.07.23. és 2020.12.31. között megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/19
Közzététel dátuma: 2021.01.28.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Oracle Hungary Kft.
„Oracle vagy azzal egyenértékű fejlesztői platformú szoftverlicencekhez kapcsolódó gyártói emelt szintű konzultációs és gyártói terméktámogatási szolgáltatások.”
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 3.215.010.080,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM0101SUPP16 számú keretmegállapodás alapján 2020.07.23. és 2020.12.31, között megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/19
Közzététel dátuma: 2021.01.28.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Microsoft Kft.
Microsoft vagy azzal egyenértékű fejlesztői platformú szoftverlicencekhez kapcsolódó gyártói emelt szintű konzultációs és gyártói terméktámogatási szolgáltatások
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 162.504.825,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM0401SUPP16 számú keretmegállapodás alapján 2020.07.23. és 2020.12.31. között megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/19
Közzététel dátuma: 2021.01.28.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: SAP Hungary Kft.
„SAP vagy azzal egyenértékű fejlesztői platformú szoftverlicencekhez kapcsolódó gyártói emelt szintű konzultációs és gyártói terméktámogatási szolgáltatások.”
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 133.960.812,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM01GROS18 KM szerinti KM2-ről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/19
Közzététel dátuma: 2021.01.28.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: GDi Magyarország Kft
Térinformatikai szoftverek beszerzése és kapcsolódó szolgáltatások teljesítésére.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 423.240.200,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM0201SUPP16 számú keretmegállapodás alapján 2020.07.23. és 2020.12.31. között megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/19
Közzététel dátuma: 2021.01.28.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Novell PSH Professzionális Szolgáltatások Magyarország Kft.
„Novell vagy azzal egyenértékű fejlesztői platformú szoftverlicencekhez kapcsolódó gyártói emelt szintű konzultációs és gyártói terméktámogatási szolgáltatások.”
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 141.371.940,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató KM04SLIC17 számú keretmegállapodás alapján 2020.07.23. és 2020.12.31. között megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/19
Közzététel dátuma: 2021.01.28.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: TIGRA Kft.;Sysman Informatikai Zrt.;99999 Informatika Kft.;ALOHA Informatika Kft.;DAMIT Informatika Kft.;RacioNet Zrt..;WSH Kft.;4ig Nyrt (volt Axis Rendszerház Kft.);LicensePort Zrt.;ViVeTech Zrt.;Novell PSH Kft.
Novell szoftverlicencek bővítése, kiegészítése, meghosszabbítása, verzió-követése, cseréje, valamint újszoftverlicencek beszerzése és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 360.043.024,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom

Az adatszuverenitás fogalmi áttekintése

„A Big Data & Society hasábjain német kutatók elemzésükben (Data sovereignty: A review – online elérhető 2021. január 22-től) az adatszuverenitás fogalmát és jellemzőit járják körbe nagymennyiségű tudományos közlemény feldolgozásával. Céljuk, hogy feltérképezzék az adatszuverenitás különböző értelmezéseit, és élesítsék annak kontúrjait a szuverenitás más fogalmaival összevetve. Ehhez 602 releváns szakcikket dolgoztak fel, amelyekből 1492 olyan szövegrészt dolgoztak fel, amelyek az adatszuverenitással vagy ahhoz kapcsolódó szuverenitással foglalkoznak. Ebből 680 az adatszuverenitással, 213 a kiberszuverenitással, 175 a digitális szuverenitással, 110 az internet-szuverenitással, míg – számszerűleg a második legnagyobb kategóriát alkotva, 314 említéssel – a szuverenitás más formáival (mint például az átfogóan értelmezett nemzeti szuverenitás) kapcsolatos. A szövegrészek kategorizálását a következő kérdések szerint végezték el:
1. Fogalom: melyik szuverenitás-fogalmat említi?
2. Közreműködők: milyen entitások bevonását írja le a szövegrész?
3. Kontextus: mi a szélesebb témakör a háttérben, amely kapcsán a szuverenitást említi?
4. Értékek: a normatív elméletek mely értékeit említik a szuverenitás kapcsán?
5.Tartalom: hogyan használja a fogalmat, leírásként vagy célként?

A kérdésekre kiolvasható válaszok alapján a szerzők kifejlesztettek egy induktív fogalmi sémát, majd az Atlas.Ti szövegelemző programjának segítségével az előfordulások számát és gyakoriságát dolgozták fel az együttes előfordulásokat vizsgálva a fent említett öt kategória és a 2-4. kérdésekre adott válaszok között (koefficiensekkel is kifejezve az eredményt).

Az adatszuverenitás közreműködői, kontextusa és hivatkozott értékei jelentős részben fedik le a közelebbi vagy távolabbi más szuverenitásfogalmakat, ugyanakkor markáns különbségek is fellelhetők mindhárom kérdés mentén.
A vizsgált szövegrészeket tartalmuk szerint is vizsgálták a szerzők a leírás, a kihívások és a menedzsment-stratégiák vonatkozásában. Az adatszuverenitás leírásai a következőképpen csoportosíthatók:

  1. Redukció – az adatszuverenitás lebontása specifikus feltételek és értékek szerint (pl. a nemzeti adatszuverenitás miatti aggodalmak közigazgatási információk felhőbe költözése esetén).
  2. Képesség – az adatszuverenitásra való képességet helyezi középpontba (pl. az adatszolgáltatók lehetőségét saját adataik ellenőrzése felett).
  3. Jog – az adatszuverenitás az adott nemzet joga saját adatainak összegyűjtésére és felhasználására.
  4. Jogalkotás – az adatszuverenitás jogalkotás eredménye, az adatok földrajzi helymeghatározása alapján.
  5. Az adatvagyon megcsapolása – az adatszuverenitás az adatvagyonban rejlő gazdasági lehetőségek kiaknázása.
  6. Kapcsolódás az átfogó szuverenitáshoz – az adatszuverenitás a nemzeti szuverenitás részét alkotja; a kibertér felsorakozott a szárazföldi, tengeri, légi és világűrbeli lehetséges hadszínterek mellé.

A kihívások az alábbiakból fakadnak:

  1. Az adatok alapvető természetéből fakadó kihívások – a védelem nélküli adatok alacsony költséggel és minőségvesztés nélkül sokszorosíthatók.
  2. Műszaki tervezés – a tárgyak internetének fejlődése révén olyan összetett kiber-fizikai-társadalmi rendszerek jöttek létre, amelyben könnyen el lehet veszteni az ellenőrzést az adatok felett.
  3. Ismerethiány (episztemikus kérdések) – az adatszuverenitást a tökéletlen információk is veszélyeztetik, például a felhőbe költöztetett közigazgatási adatok jogbizonytalanság kapcsán.
  4. Jogi kérdések – a felhőbe költöztetett adatok kapcsán a területi joghatóság is vitatott lehet.

A menedzsment stratégiáknak ugyanezekre a kérdésekre kell választ adniuk, így kategorizálásuk is a fentieknek felel meg.
A szerzők végül kutatási eredményeik részletes kifejtése után egy nyitott végű fogalmi hálót alkottak az adatszuverenitás főbb jellemzői és legfontosabb kérdései alapján, a szakirodalom szerinti leggyakoribb válaszokkal, ami elemzésük gyakorlati – és továbbfejleszthető – összefoglalójának is tekinthető.

Mint említettük, az összegzés egy pillanatnyi képet mutat fel arról, hogy a meghatározó szakirodalom jelenleg mit állít középpontba az adatszuverenitás kapcsán. Az egyes publikációk között átfedések és ellentmondások egyaránt előfordulhatnak, amit az elemzés – megfogalmazott céljának korlátai között maradva – nem old fel, ugyanakkor továbbgondolásra késztet, egyben empirikus alapon tart tükröt az adatszuverenitásról folyó aktuális szakmai gondolkodás irányairól.”

Forrás:
Data sovereignty: A review; Patrik Hummel, Matthias Braun, Max Tretter, Peter Dabrock; Big Data & Society; 2021. január 22.
(A tanulmány szabadon elérhető.)

Válság és együttműködés : a koronavírus-járvány okozta lehetséges intézményi változások és a kooperatív közszolgáltatások

„A napjaink egyik legnagyobb társadalmi és gazdasági kihívását jelentő koronavírus-járvány az intézményi közgazdaságtan számára is releváns kérdéseket vet fel. Tanulmányunkban a kialakult válsághelyzet komisz problémaként való értelmezéséből kiindulva bemutatjuk a kormányzati intézkedések jellemzőit, illetve a külső keresleti és kínálati sokk közszolgáltatásokra gyakorolt hatását. Elemzésünkben arra a kérdésre keressük a választ, hogy ezek a sokkok milyen intézményi változásokat jelentettek a humán közszolgáltatások esetében. Érvelésünk szerint a válsághelyzet következtében egyfajta – sodródásként jellemezhető – változás indulhat el a kooperatív közszolgáltatások irányába. Végül felvetjük a változások tartósságával kapcsolatos lehetséges dilemmákat.”

Forrás:
Válság és együttműködés : a koronavírus-járvány okozta lehetséges intézményi változások és a kooperatív közszolgáltatások; Katona Márton, Petrovics Nándor; Közgazdasági Szemle; 68. évf. 1. sz. (2021. január); 76-95. o. (PDF)