Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2021. február 15-február 19.

  • 68/2021. (II. 19.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt a gyógyszertáron kívül történő gyógyszerforgalmazás egyes szabályainak eltérő alkalmazásáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 25. szám; 2021. február 19.; 885. o. (PDF)
  • 69/2021. (II. 19.) Korm. rendelet egyes, az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal összefüggő veszélyhelyzeti szabályokról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 25. szám; 2021. február 19.; 886-889. o. (PDF)

A Kormány 1057/2021. (II. 19.) Korm. határozata a Magyarország egyes területei közötti gazdasági egyenlőtlenség csökkentése érdekében szükséges fejlesztési program, továbbá a „Felzárkózó települések” hosszú távú programjának kiterjesztéséről

„A Kormány
1. egyetért azzal, hogy
a) a Magyarország egyes területei közötti gazdasági egyenlőtlenség folyamatos és érzékelhető csökkentése, továbbá a helyi foglalkoztatás bővítése, a vidék lakosságmegtartó képességének növelése érdekében az 1. mellékletben felsorolt, a gazdasági mutatók alapján elmaradott 445 településen szükséges a Gazdaságélénkítő program célzott fejlesztéseit ütemezetten elindítani;
b) a Gazdaságélénkítő program következő ütemében – a 2019. és 2020. évben bevont összesen 100 település mellett – a 2. mellékletben felsorolt 50 településen induljon el a fejlesztés;
c) a társadalmi, gazdasági, infrastrukturális hátrányok csökkentése, a helyi foglalkoztatás bővítése, a vidék lakosságmegtartó képességének növelése érdekében a komplex foglalkoztatási, iskolázottsági, lakhatási, jövedelmi, közbiztonsági viszonyokat és korszerkezetet figyelembe vevő szempontrendszer alapján kiválasztott, a 3. mellékletben felsorolt 300 településen szükséges ütemezetten elindítani a „Felzárkózó települések” hosszú távú programját;
d) a „Felzárkózó települések” program következő ütemében – a 2019. és 2020. évben bevont összesen 67 település mellett – a 4. mellékletben felsorolt 51 településen induljon el a fejlesztés;
e) a „Felzárkózó települések” programjában kijelölt települések mellett Gyöngyöspata és Eger településeken is fejlesztési program induljon;
2. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 33. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva elrendeli a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 5. Társadalmi felzárkózást segítő programok alcímének a 12. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület
felzárkózási feladatainak támogatása jogcímcsoporttal és a 13. A Gazdaságélénkítő programok támogatása jogcímcsoporttal történő kiegészítését;
Felelős: pénzügyminiszter
Határidő: azonnal
3. az Áht. 33. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 34. § (2) bekezdés b) pontja értelmében felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy a Kvtv. 1. melléklet XLVII. Gazdaságvédelmi Alap fejezet, 4. Gazdaságvédelmi
Foglalkoztatási Alap cím, 6. Start-munkaprogram alcím előirányzatról utaljon át a) 6 000 000 000 forintot a Kvtv. 1. melléklet XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 5. Társadalmi felzárkózást segítő programok alcím, 12. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület felzárkózási feladatainak támogatása jogcímcsoport javára a jelen Korm. határozatban meghatározott feladatok finanszírozására;
b) 10 000 000 000 forintot a Kvtv. 1. melléklet XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 5. Társadalmi felzárkózást segítő programok alcím, 13. Gazdaságélénkítő programok támogatása jogcímcsoport javára a jelen Korm. határozatban meghatározott feladatok finanszírozására;
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: azonnal
4. felhívja a belügyminisztert, hogy
a) a „Felzárkózó települések” programhoz kapcsolódó Jelenlét program megvalósítása, a szükséges beavatkozások meghatározásához elengedhetetlen egyedi települési diagnózisok elkészítéséhez biztosítsa a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület részére a 3. pont a) alpontja szerinti költségvetési forrásokat;
Felelős: belügyminiszter
Határidő: a 3. pont a) alpontja szerinti forrásbiztosítást követően azonnal
b) a Gazdaságélénkítő program keretében támogatható településeken a helyi és nemzetiségi önkormányzatok, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező társulásai, az önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet, továbbá a programban közreműködő központi költségvetési szerv támogatása érdekében indítson e szervezetek által megvalósítandó, helyi fejlesztésekre irányuló programot, valamint biztosítsa a 3. pont b) alpontja szerinti költségvetési forrásokat;
Felelős: belügyminiszter
Határidő: a 3. pont b) alpontja szerinti forrásbiztosítást követően azonnal
5. felkéri a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetőit, hogy
a) szervezzék meg és ösztönözzék a tőkeerős vállalkozások Gazdaságélénkítő és „Felzárkózó települések” programban történő szerepvállalását, a programban kijelölt településeken új munkahelyek teremtését termelésük kihelyezésével, vagy új telephelyek létesítésével;
b) az a) pontban meghatározott feladat eredményeiről, a megtett intézkedésekről 2021. május 15-ig tájékoztassák a Kormányt…”

Forrás:
A Kormány 1057/2021. (II. 19.) Korm. határozata a Magyarország egyes területei közötti gazdasági egyenlőtlenség csökkentése érdekében szükséges
fejlesztési program, továbbá a „Felzárkózó települések” hosszú távú programjának kiterjesztéséről
; Magyar Közlöny; 2021. évi 25. szám; 2021. február 19.; 953-974. o. (PDF)

Közigazgatás, politika

Az adatvagyon-gazdálkodás aktuális kérdései

Az adatvagyon-gazdálkodás aktuális kérdései – ezzel a címmel tart előadást a Magyar Közgazdasági Társaság Informatikai Szakosztályának meghívására Gál András Levente, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség ügyvezetője, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője 2021. március 3-án, szerdán 16.00 órától a Webexen és az MKT YouTube-csatornáján. A rendezvény levezető elnöke Pongrácz Ferenc, a Tungsram-csoport innovációs igazgatója, az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke, az országos elnökség tagja.

A rendezvény megtekintéséhez szükséges információk:
YouTube-link:
https://www.youtube.com/channel/UCQn9xUBg0ybiPRfB2QM4QOA/
Webex-link:
https://magyarkozgazdasagitarsasag.my.webex.com/magyarkozgazdasagitarsasag.my/j.php?MTID=m356a42468757900b9548bbda03b5ed7f
Meeting number: 181 825 7272
Password: Navu2021

A rendezvényt élőben streameljük az MKT YouTube-csatornáján.

Forrás:
Az adatvagyon-gazdálkodás aktuális kérdései; Magyar Közgazdasági Társaság; 2021. február

Társadalmi véleményezés: Belső Biztonsági Alap – Nemzeti Program, Határigazgatási és Vízum Eszköz Nemzeti Program

„A Belügyminisztérium a Belső Biztonsági Alap (BBA) és a Határigazgatási és Vízumeszköz (HAVE) 2021-2027-es ciklusban rendelkezésre álló forrásainak hatékony felhasználása érdekében társadalmi véleményezésre bocsátja az alapok nemzeti programjainak a helyzet- és szükségletelemzést, valamint az egyedi célkitűzések bemutatását tartalmazó összefoglalóit a http://belugyialapok.hu/alapok/2021-2027 oldalon.

Kérdéseiket, észrevételeiket, szövegszerű javaslataikat 2021. március 2-ig alaponként küldhetik meg a következő e-mail címekre:

BBA: isf2127@bm.gov.hu

HAVE: bmvi2127@bm.gov.hu

Forrás:
Közlemény; Belügyminisztérium; 2021. február 16.

Több mint 200 milliárd forintot csoportosított át a kormány

„Több jogcímen, mintegy 235 milliárd forint átcsoportosításáról döntött a kormány – derült ki a péntek este megjelent Magyar Közlönyből. Úgy tűnik, idén is a gazdaságvédelmi alap terhére finanszíroz számos beruházást a kabinet. Az egyetemek és főiskolák ezúttal 10 milliárd forint többlettámogatásban részesültek, de jutott Közép-Duna menti térségfejlesztési feladatokra 18 milliárd forint, illetve a honvédség beruházásaira is 26 milliárd forint.

Az állami vagyongazdálkodás gazdaságvédelmi központi kezelésű előirányzatból:

  • a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt. működési támogatásra 14,9 milliárd forintot,
  • a Liget Budapest projekttel kapcsolatos beruházások 62,8 milliárdot,
  • az Eiffel Műhelyház és Próbacentrum, valamint a Magyar Állami Operaház Andrássy úti épületének beruházása 6,9 milliárdot,
  • a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia megvalósítását szolgáló kiadások 500 millió forintot kapott.

A Kiemelt Kormányzati Magasépítési Beruházások jogcímen belül 92 milliárd forintot rendelt a kormány a következő fejlesztésekhez:

  • Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola infrastrukturális fejlesztésének előkészítésére191 millió forint,
  • Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház szülészeti épülete rekonstrukciójának megvalósítására 1 milliárd forint,
  • Semmelweis Egyetem II. Sz. Patológiai Intézet Nemzeti Orvosi Innovációs Képző Központ beruházásának előkészítésére 209 millió forint,
  • Szegedi kézilabdacsarnok beruházásra 24,5 milliárd forint,
  • Tatabánya multifunkciós csarnok építésére 7,2 milliárd forint,
  • Debreceni Főnix Csarnok felújítására 2,1 milliárd forint,
  • a Budapest Környéki Törvényszék elhelyezéséhez szükséges beruházás megvalósítására 6,5 milliárd forint,
  • a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar bővítésének és a Hagyományos Kínai Orvoslás Részleg kialakításának megvalósítására 4,8 milliárd forint,
  • új budapesti multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok előkészítésére és megvalósítására 44 milliárd forint,
  • honvédelmisportközpontok fejlesztésének előkészítésére és megvalósítására 2,1 milliárd forint,
  • tanterem fejlesztések előkészítésére és megvalósítására 3,6 milliárd forint,
  • tornaterem fejlesztések megvalósítására 1,4 milliárd forint,
  • tanuszoda fejlesztések megvalósítására 2,6 milliárd forint,
  • kézilabda munkacsarnok fejlesztésekre 638 millió forint,
  • egészségügyi dolgozók lakhatási feltételeinek fejlesztéséhez szükséges beruházások előkészítésére 474 millió forint,
  • sportpark beruházások megvalósítására 598 millió forint.

Forrás:
Több mint 200 milliárd forintot csoportosított át a kormány; Világgazdaság; 2021. február 20.
Magyar Közlöny; 2021. évi 25. szám; 2021. február 19. (PDF)

Szakirányú továbbképzésként folytatódik a diplomáciai vezetőképzés

„Tavaly szeptemberben indult el a Magyar Diplomáciai Akadémia Diplomataképző Programja és Diplomáciai Vezetőképző Programja a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakmai együttműködésében. A Diplomáciai Vezetőképző Program keretében megvalósuló képzési program szakirányú továbbképzési szakként folytatódik 2021 elejétől.

A Diplomáciai Vezetőképző Program képzése a Szenátus erre vonatkozó döntése, majd az Oktatási Hivatal határozata alapján 2021 februárjától diplomáciai vezetőképzés szakirányú továbbképzési szakként folytatódik, melynek célja a közszolgálati és nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szakemberek számára olyan diplomáciai karrierképzést kínálni, amely hazánkban és a régióban is egyedülálló, komplex megközelítésre és módszertanra épülő fejlődési lehetőséget jelent. Olyan képzési struktúra alakul ki, amely ötvözi a szakmai alapú diplomáciai tréning, a készségorientált továbbképzés és az üzleti fókuszú felsőoktatási programok látásmódjait. A képzésekre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusán kerül sor, a szakfelelősi feladatokat Zachar Péter Krisztián egyetemi docens, az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar nemzetközi dékánhelyettese látja el. A képzés egyszerre kíván elméleti és gyakorlati tudást, valamint ismereteket átadni úgy, hogy biztosítani tudja a hallgatóknak azokat a naprakész információkat, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy valaki a jövőben a diplomáciában, illetve nemzetközi kapcsolatok terén dolgozzon. Ide tartozik a nemzetpolitika, geopolitika, diplomáciai alapismeretek, a külgazdaság és a biztonságpolitika.

Az elméleti és gyakorlati megalapozáson túl a képzés célja a hallgatók kompetenciafejlesztése is, mely lehetővé teszi nem csupán a jövőbeli munkájuk során alkalmazott írásbeli és szóbeli kommunikáció (beszédtechnika) magasabb szintű használatát, de azt is, hogy vezetőként megfelelően helytálljanak. A képzés során a hallgatók általános vezetői kompetenciáinak fejlesztése is megtörténik annak érdekében, hogy ezeket a mindennapi munkájukban készségszinten legyenek képesek alkalmazni. Ennek biztosításához számos nemzetközi, tudományos körökben is meghatározó előadó és tréner kapcsolódik be a program új félévébe.

A képzést elvégzők vezető diplomáciai szaktanácsadó szakképzettséget tanúsító oklevelet vehetnek át 2021 nyarán, a sikeres záróvizsgát követően.”

Forrás:
Szakirányú továbbképzésként folytatódik a diplomáciai vezetőképzés ; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2021. február 18.

Elkészült a TÖOSZ kisvárosi programjavaslata

„Az 5.000-20.000 fő közötti lakosságszámú települések fejlesztését célozza a TÖOSZ kisvárosi programjavaslata, amelyet a Magyar Falu Programhoz készített javaslatcsomag mintájára állított össze a legnagyobb hazai önkormányzati szövetség. A dokumentumot – a korábbi gyakorlatnak megfelelően – a TÖOSZ megküldte Gyopáros Alpár Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos és az illetékes szaktárcák részére.”

Forrás:
Elkészült a TÖOSZ kisvárosi programjavaslata; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége; 2021. február 17.
Kisvárosi fejlesztések (javaslatok) 1.1 verzió; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége; 2021. február 17. (PDF)

A legjobb helyi innovációk és megoldások a COVID-19 ellen: meghívó online konferenciára

„A 2021. február 24-ei nemzetközi konferencián három témakörben érkezett gyakorlatokat ismerhetik meg első kézből: Társadalmi felzárkózási jó gyakorlatok – a szegénység elleni küzdelem hatékony helyi módszerei, Önkormányzati jó gyakorlatok az idősellátásban, Önkormányzati innovációk. A konferencián a résztvevők előadást hallhatnak az Európai Települések és Régiók Tanácsa (CEMR) tevékenységéről a COVID-19 járvány kapcsán kialakult helyzetben, valamint az Európa Tanács önkormányzatoknak és szövetségeiknek szóló programjairól is.

MEGHÍVÓ

LEGJOBB ÖNKORMÁNYZATI GYAKORLATOK 2020

A legjobb helyi innovációk és megoldások a COVID-19 ellen

Nemzetközi online konferencia 2021. február 24.

Tisztelt Polgármester Asszony, Polgármester Úr!
Tisztelt Önkormányzati Szakemberek!

Engedje meg, hogy nagy tisztelettel meghívjuk Önt és kollégáit a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Program 2020. évi szakaszának pályázatait bemutató nemzetközi online konferenciára (programtervezet a mellékletben). A konferencián magyar-angol, angol-magyar tolmácsolást biztosítunk.

Helyreállítás és újjáépítés a járvány okozta károk enyhítésére – jól bevált önkormányzati innovációk volt a 2020-as év fő témája, amelyben 27 pályázatot kaptunk összesen. Valamennyi kezdeményezés hasznos és előremutató volt. A kiírásnak való maradéktalan megfelelés miatt a végső díjazottak köre szűkebb volt ennél. Az eredményeket itt olvashatják:

http://legjobbonkormanyzatigyakorlatok.hu/news/45/59/LoeGY-Program-2020-ime-a-nyertesoenkormanyzatok-listaja/

A 2021. február 24-ei konferencián három témakörben érkezett gyakorlatokat ismerhetik meg első kézből:
– Társadalmi felzárkózási jó gyakorlatok – a szegénység elleni küzdelem hatékony helyi
módszerei
– Önkormányzati jó gyakorlatok az idősellátásban
– Önkormányzati innovációk – bármely (a fenti témakörön kívüli) önkormányzati hatáskörbe
tartozó, már végrehajtott jól működő tevékenységek

A Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Program Irányító Bizottságában résztvevő szervezetek: Belügyminisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Innovációs és Technológiai Minisztérium, Kisvárosok Szövetsége, Magyar Faluszövetség, Magyar Önkormányzatok Szövetsége, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Országos Polgárőr Szövetség, e-Demokrácia Műhely, Homo Oecologicus Alapítvány. Ez a szakmai grémium a 2020. évi pályázati kiírással és online tudásprogrammal is arra ösztönzi az önkormányzatokat, hogy használjuk fel egymás innovációit; tanuljunk egymástól, gondolkodjunk közösen a közös célok érdekében.

Az előzetes programtervezet ITT található.

Regisztrálni itt lehet, a regisztrációt követően, a konferencia előtt küldjük ki az online konferencia internetes címét: https://forms.gle/1RfruUVdFZGmPiDV6

Tisztelettel,

A TÖOSZ Titkársága”

Forrás:
A legjobb helyi innovációk és megoldások a COVID-19 ellen: meghívó online konferenciára; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ); 2021. február 16.

Közigazgatási, politikai informatika

Elérhetők a megyei területrendezési téradatok a hazai települések számára

„A 2020 során felülvizsgált megyei területrendezési tervek téradatai alapján elkészültek a települések rendezési feladataihoz szükséges zip formátumú adatcsomagok, amelyekhez az önkormányzatok az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer (E-TÉR) Tájékoztató modulján keresztül tudnak díjmentesen hozzáférni. Ezek a téradatok a településtervezésben felhasználva megkönnyítik a településszerkezeti és a szabályozási terv rétegeinek elkészítését, illetve a megyei tervekkel való összhang megteremtését.

Városainknak, falvainknak a megyei területrendezési tervekkel összhangban kell a településrendezési feladataikat ellátniuk, így a településszerkezeti tervek rajzi, térképes munkarészeinél és a helyi építési szabályzatok mellékletét képező, szintén térképes szabályozási tervek elkészítésekor szükség van a megyei téradatokra (nagyon sok más téradat mellett). Ezekhez a településtervezők korábban csak a megyei területrendezési tervek pdf formátumú térképi mellékleteiként tudtak hozzájutni georeferálás és újravektorizálás után, ami a hibák és pontatlanságok előfordulásának komoly esélyét rejtette magában.

A 2020 során elfogadott megyei tervek térképi mellékletei már egységes rétegszerkezetű (vektoros) térinformatikai állományok, amelyeknek szolgáltatását mostantól a Lechner Tudásközpont „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása” KÖFOP projektjének részeként megvalósult Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer (E-TÉR) biztosítja a települések számára.

Az adatszolgáltatás alapját biztosító megyei területrendezési tervek téradatait, vagyis a szerkezeti és az övezeti tervek rétegeit (így például a tervezett és meglévő közúthálózatot, vagy az ökológiai hálózat magterületének övezeteit) a megyei önkormányzatok a jogszabályi előírásoknak megfelelően a terv elfogadása után beküldték a Lechner Tudásközpont Építésügyi Dokumentációs és Információs Központjába. (A jogszabályi előírásoknak megfelelően a megyei területrendezési tervek egyeztetése is részben az E-TÉR Egyeztető moduljában történt.)

A Tudásközpont munkatársai a kiemelt térségek és a megyék területrendezési terveinek téradataiból – az adattisztítást és feldolgozást követően – elkészítették a települések közigazgatási területére vonatkozó shape formátumú adatcsomagokat, zip fájlokba tömörítve. A települési önkormányzatok letöltési jogosultsággal és regisztrációval rendelkező felhasználói a Lechner Tudásközpont E-TÉR alkalmazásának Tájékoztató modulján keresztül tudnak hozzáférni a téradatokhoz, amelyek a településtervezésben megkönnyítik a településszerkezeti és a szabályozási tervek térképi rétegeinek elkészítését, illetve a felsőbb szintű tervekkel való összhang megteremtését.

Az adatok letöltése a települési önkormányzatok által hivatalosan kijelölt szervezeti adminisztrátorok regisztrációja után indulhat, ezért 2021. január elején a Lechner Tudásközpont a hivatali kapura küldött levélben felkereste a települési önkormányzatokat a szervezeti adminisztrátorok regisztrációjának megkezdéséhez.

Az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer (E-TÉR) Tájékoztató modulja az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 azonosítószámú, „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása” című projekt keretében készült.

Forrás:
Elérhetők a megyei területrendezési téradatok a hazai települések számára; Lechner Tudásközpont; 2021. február 15.

Oltásigazolások: egy harmadik módszert is tanulmányoz a magyar kormány

„ A piacon versengő három megoldás közül kettőt vezetett be a kormány – nagy kérdés, mi lesz a harmadikkal.

A kormány múlt szerdán döntött a koronavírus elleni védettségi igazolvány bevezetéséről és a legfontosabb részletek meg is jelentek egy pénteki kormányrendeletben.

Röviden összefoglalva a kettős magyar rendszer lényegét, háromféle módon lehet igazolni a koronavírus elleni védettséget:
ha valaki megkapta a védőoltást;
igazoltan átesett a koronavírus-fertőzésen;
ha valaki vélhetően átesett a fertőzésen, de nem tudott erről vagy nem készült erről teszt és utólag elvégzett ellenanyag-vizsgálat igazolja a fertőzésen való átesését is.

Első két esetben nem lesz lejárata az igazolásnak, az utolsónál viszont négy hónap.

Továbbá a rendszer az EESZT-re (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) épül, vagyis arra a rendszerre, amelyben digitálisan szerepelnek a magyar egészségügyi adatok – ebből „szedi ki” a megjeleníteni szükséges információkat.

A meghatározott, személyes és a védettséggel kapcsolatos adatokat egy plasztikkártya fogja tartalmazni, de emellett a védettséget egy applikációval is lehet majd igazolni. Előbbi angolul is működik majd, és benne lesz az útlevél száma, vélhetően tehát ezt szánják nemzetközi használatra. A mobilalkalmazás a másik megoldásnál kevesebb információt tartalmaz.

Egy harmadik lehetőség lenne egy, az észtek által fejlesztett, a például a bitcoinnál is használt blokklánc-technológián alapuló, összetett rendszer, amely nemcsak az oltás/védettség igazolására alkalmas, hanem az oltási kampány teljes követésére is, a beszerzéstől a beadásig. Összekapcsolható továbbá külföldi rendszerekkel, így segítve és biztonságosság téve a nemzetközi együttműködést.

A közelmúltban a 24.hu a fejlesztő cég közlése alapján azt írta, hogy a Guardtime oltási platformjának tesztje itthon várhatóan február végéig tart, ezután a magyar kormány, ha használja a rendszert, eldönti, mely modulokat és mikor vezeti be.

Ezzel szemben a Portfolio most úgy értesült, hogy jelenleg nem zajlik itthon teszt a rendszerrel, de Magyarország az egyik partner, amely meghallgatta az észt elképzeléseket. Habár a portálnak nyilatkozó szakember szerint a magyar félnek alapvetően tetszik, amit eddig látott, de még tartanak az egyeztetések, és egyáltalán nincs döntés a bevezetésről sem.

A Portfolio felidézi: Észtország élen jár a digitalizációban és a digitális állam kialakításában (1997 óta zajlik a folyamat, ma már az észtországi közügyek 99 százaléka intézhető online és lehet online szavazni a választásokon). A blokklánc-technológia egyik lényeges eleme pedig, hogy a jelenlegi technológiai ismereteinkkel feltörhetetlen, vagyis rendkívül biztonságos.

A Guardtime az átfogó oltáslogisztikai és -igazolási rendszert a járvány kezdetén elkezdte fejleszteni, a már meglévő megoldást mutatták be a WHO-nak, amely nyitott volt az együttműködésre. Tavaly október 6-án az észt miniszterelnök, a Guardtime és a WHO képviselője alá is írt egy megállapodást, hogy a Guardtime egy gyorsan használatba vehető és biztonságos megoldást hoz létre a meglévő blockchain platformjára alapozva. ”

Forrás:
Oltásigazolások: egy harmadik módszert is tanulmányoz a magyar kormány; Infostart; 2021. február 15.

Péterfalvi Attila: nagyon nem mindegy, mire lesz jó az oltásigazolás

„ Élesítés előtt áll a magyar digitális oltásigazolás, miközben egységes jogalkalmazásra lenne szükség az Európai Unióban.

Nincs jogi akadálya a digitális oltásigazolás bevezetésének, mondta el az InfoRádiónak Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke. Mint fogalmazott, több körben véleményezték a kérdést, és nem vet föl adatvédelmi aggályokat. Ugyanakkor megfelelő módon szabályozhatja a védettség igazolását.

Az oltás ténye személyes egészségügyi adatnak minősül, ahogyan az is, hogy valaki átesett-e a koronavíruson-fertőzésen, és hogy felgyógyult-e, tette hozzá a szakember, kiemelve: nyilvánvalóan a védettségnek a ténye az érdekes, nem pedig, hogy a védettséget melyik vakcina biztosítja az illető számára.

Vagyis határozottan szakmai kérdésnek tartja, hogy az adott oltás nyújt-e védettséget, vagy sem, ilyen szempontból tehát nem lenne szabad különbséget tenni, hogy a vakcinát melyik, nemzeti vagy európai hatóság engedélyezte, illetőleg ki a szer gyártója. Mindössze a védettség ténye lehet az, ami releváns, az összes többi pedig nem – szögezte le Péterfalvi Attila.

Azonban nem mindegy, hogy mihez használják majd az igazolást, így célszerű lenne ezt jogszabályban rögzíteni, egészítette ki a NAIH vezetője.

Szerinte különbséget kellene tenni aközött, ha valakinek mondjuk a munkája ellátásával kapcsolatban merül fel a kérdés, vagy ha az állampolgár magánjogi alapon, üzleti szolgáltatásként igénybe akar venni valamilyen szolgáltatást. Utóbbi esetében a különbségtétel ugyanis felvethet adott esetben egyenlő bánásmódra vonatkozó kérdéseket.

Végül, például az utazásokkal kapcsolatban az egységes jogalkalmazásra hívta fel a figyelmet a szakember. Péterfalvi Attila szerint jó lenne, ha minimum uniós megállapodás születne, vagy uniós elvek alapján történne a szabályozás, akár nemzeti szinten, hiszen azokat lehet gyorsabban életbe léptetni. „De az nem fordulhat elő, illetve nem lenne szerencsés, ha mondjuk az egyik légitársaság elviszi az utast, míg a másik nem hozza haza ” – magyarázta a hatóság elnöke, az egységes szabályozás fontosságát kiemelve.

Magyarországon márciusban kezdik meg az első védettségi igazolásokat kiadni. ”

Forrás:
Péterfalvi Attila: nagyon nem mindegy, mire lesz jó az oltásigazolás; Virányi Zsolt; Infostart / InfoRádió; 2021. február 17.

Több mint kétmilliárd forintért vásárolt „kibervédelmi gyakorló berendezést és oktatóhelyet” januárban a Magyar Honvédség

„…Több mint kétmilliárd forintért vásárolt „kibervédelmi gyakorló berendezést és oktatóhelyet” januárban a Magyar Honvédség – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből. A vételi felhívást tavaly ősszel a Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) tette közzé, és egyedül az állami tulajdonú HM EI Zrt. tett 2,1 milliárd forintos ajánlatot még a múlt év végén.

Szerettük volna megtudni, hogy pontosan milyen „szimulátorról” van szó, és az miért fontos, továbbá azt is, honnan szerezte be a HM EI Zrt. a szükséges eszközöket, de válaszokat nem kaptunk. A Honvédelmi Minisztérium közölte, nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva 30 évre titkosították a beszerzés adatait. A pályázaton befutó cég nem is reagált.

Makay József kiberbiztonsági szakértő, a Makay Kiberbiztonsági Kft. ügyvezetője lapunk kérdésére elmondta: a közbeszerzési értesítőben körülírt eszközhöz hasonló oktatóbázisokon olyan, nagy erejű, számítógépek és hálózatok elleni támadásokat szoktak szimulálni a védelmi feladatokat ellátó csapatok számára, amelyek kritikus infrastruktúrákat, például kórházakat, közműrendszereket, közigazgatási rendszereket és atomerőműveket vesznek célba. A szakértő hozzátette: a kibervédelmi gyakorlórendszerek jellemzően túlterheléses- és zsarolóvírus-támadásokat, valamint az ezeknél kevésbé látványos, de nehezebben felfedezhető behatolási kísérleteket modelleznek. A honvédség szakértői így gyakorolva időben észlelhetik és kivédhetik a valódi kibertámadásokat, sőt, esetenként az elkövetőket is azonosíthatják – mondta Makay József.

Mivel a beszerzés tételei nem ismertek, nem tudható, túlzó-e a 2,1 milliárd forintos ár, mindenesetre a szakértő rögzítette: „A kiberbiztonsági piacon jelenleg elérhető szoftverek, eszközök és szolgáltatások folyamatos fejlesztési költségei rendkívül magasak, így a termékek is drágák.”

A szimulátort a szentendrei Görgey Artúr laktanyában használják majd, ahol a honvédség 2019 nyarától egy képzési központot, úgynevezett Kiberakadémiát működtet. Ennek vezetője, Kovács László dandártábornok már 2020 júniusában arról beszélt a Haditechnika című folyóiratnak arról, hogy az Akadémia informatikai rendszerét mesterséges intelligencia segíti, így tudnak profi bevetési élményt nyújtani a jövő kibervédelmi szakértőinek…”

Forrás:
Újabb titkos, milliárdos beszerzések a kiberharc jegyében; Koncz Tamás; Népszava; 2021. február 17.

Informatika, távközlés, technika

A Mesterséges Intelligencia Koalíció tagja lett a Nébih

„A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) is csatalakozott a Mesterséges Intelligencia Koalícióhoz. A fórumban való közreműködés révén a Nébih a digitális agrár-ökoszisztéma egyik motorjává válhat. A hivatalnál már jelenleg is meglévő nagy mennyiségű információ pedig lehetővé teszi a hatékony részvételt a közös ágazati adattér létrehozásának megvalósításában.

A mesterséges intelligencia (MI) sikerének alapköve a szakértők, illetve egyéb piaci, kormányzati szereplők megfelelően motivált, összeghangolt működése, így a Mesterséges Intelligencia Koalíció által biztosított szakmai és konzultációs fórum kiváló lehetőséget teremt a szorosabb partneri kapcsolatok kialakításához. Az MI Koalícióhoz történő csatlakozással a digitális agrár-ökoszisztéma egyik motorjává válhat a Nébih, és eredményesen hozzájárulhat ahhoz, hogy hazánk az EU legsikeresebb tagországaihoz sorolható nemzetté váljon az IT technológia rohamos fejlődésének világában.

A Nébih fontosnak tartja azon területek azonosítását, ahol a technológia és az adatok megosztása tudományos, társadalmi vagy gazdasági előnyökkel jár. Az MI megoldások, alkalmazások gerincét az adattömegek minőségi feldolgozása jelentheti. Az egyes szereplőknél tárolt adatok között az összefüggések tanulmányozása, a hasznosíthatóság irányainak meghatározása prioritást élvező feladat, ezáltal egy átfogó, az agrárium egyes részterületei magába foglaló adatintegráció kialakítására nyílik lehetőség.

A Nébih széleskörű, az agrárium valamennyi szegmensét (állategészségügyi és állatvédelmi, növényegészségügyi és növényvédelmi, állattenyésztési, élelmiszerlánc-biztonsági, élelmiszerfogyasztási, környezeti monitoring stb.) lefedő mennyiségi és minőségi adatot tárol már jelenleg is. Ezáltal a nemzeti vagyonelem egyik meghatározó elemeként hatékonyan hozzájárulhat, kulcs fontosságú szerepet kaphat a MI Koalíció egyik kiemelt jelentőségű célkitűzésének, a közös ágazati adattér létrehozásának megvalósításában.

Az élelmiszerlánc szereplőkről, termékekről és folyamatokról rendelkezésre álló adatmennyiség és információ birtokában a Nébih jelentős mértékben járulhat hozzá a nemzeti szinten megfogalmazódott célok hatékony végrehajtásához. A hivatal által tárolt adatok lehetővé teszik az adattérben rejlő szinergiapotenciál kiaknázását, digitális megoldások lehetőségeinek felhasználását.

A platform kiváló lehetőséget biztosít a Mesterséges Intelligencia Koalícióban résztvevő állami, piaci és egyéb szereplőknek, hogy közösen határozzák meg, alakítsák ki azokat a fejlődési irányokat, és lehetőségeket, amelyek hozzájárulnak a digitalizációs törekvések érvényre juttatásához. ”

Forrás:
A Mesterséges Intelligencia Koalíció tagja lett a Nébih; Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih); Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih); 2021. február 19.

Egy év múlva már működhet az új szuperszámítógép Magyarországon

„A tervek szerint egy év múlva már működhet az új szuperszámítógép Magyarországon, amellyel hazánk ismét a világ élvonalába kerülhet ezen a területen. A fejlesztést két lépcsőben valósítják meg, összköltsége 5,8 milliárd forint lesz.

A szakértők azon munkálkodnak, hogy az új szuperszámítógép- (High Performance Computing, HPC) beruházás minél hamarabb elindulhasson Magyarországon, és a gép egy év múlva már teljes kapacitással működhessen – nyilatkozta a Világgazdaságnak Szijártó Zoltán, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) elnöke. A beruházás révén – tette hozzá – Magyarország ismét a világ élvonalába kerülhet a szuperszámítógép-infrastruktúra teljesítményével.

A fejlesztés két lépcsőben fog megvalósulni, összköltsége 5,8 milliárd forint lesz. Egy ilyen infrastruktúrát, a speciális igényei miatt, az erre a célra kialakított adatközpontban szükséges elhelyezni – hangsúlyozta Szijártó Zoltán. A számítógép energiaigénye is speciális feltételeket és önálló energiaforrás biztosítását kívánja meg, továbbá az eszköz hűtése meleg vízzel történik, ami szintén további egyedi üzemeltetési megoldásokat kíván. Az is fontos – elsősorban környezetvédelmi – szempont, hogy a közelben legyen lehetőség a keletkező nagy mennyiségű hulladékhő újrahasznosítására.

„Partnerünkkel, a Debreceni Egyetemmel már tíz éve működünk együtt, ezért a következő HPC-t is az erre a célra kialakított debreceni HPC-központban helyezzük el. Mivel azonban a kapacitást megtízszerezzük, komoly energetikai és gépészeti fejlesztésekre van szükség, a gépterem kapacitása ugyanis 1,3 megawatt lesz” – emelte ki az elnök.

A folyamatos fejlesztés szerinte azért is nagyon fontos, mert olyan esszenciális kutatási eszközökként tekinthetünk a szuperszámítógépekre, amelyeket tulajdonképpen az összes tudományterület alapvető infrastruktúraként használ: ezért az az ország, amely nem biztosítja ezt a kutatói, innovatív vállalatai számára, lemarad, illetve versenyhátrányt szenved. „Gondoljunk csak a Covid–19-járvány egészségügyi kihívásaira. Teljesen egyértelmű, hogy szuperszámítógépek nélkül nem lehetett volna ilyen gyorsan kifejleszteni a vakcinákat, és az egyes mutációk megjelenésének hatását sem lehetett volna villámgyorsan jelezni. És ez csak az egészségügy egy szűk, bár jelenleg talán a legfontosabb területe, ahol hasznosul a HPC” – mutatott rá Szijártó Zoltán. A fejlesztések során pedig egyetlen pillanatra sem lehet hátradőlni, ugyanis egy ilyen infrastruktúra három-öt év alatt teljesen elavul.

A közelmúltban végzett kutatás szerint a felhasználók igénylik, hogy a megnövekedett kapacitás rendelkezésükre álljon, a kutatásaikat és a munkáikat is így tervezik. Ám az is nagyon fontos – tette hozzá az elnök –, hogy új partnereket találjanak, és minél több hazai vállalkozás is fantáziát lásson az új lehetőség kiaknázásában, mivel számukra is létfontosságú lehet a szuper-számítástechnika használata, ha lépést akarnak tartani a nemzetközi trendekkel.

A KIFÜ pillanatnyilag hat szupergépet üzemeltet, amelyek Budapesten, Debrecenben, Miskol­con és Szegeden találhatók. 2015-ben volt legutóbb az infrastruktú­rát érintő beruházás, amivel akkor duplájára emelkedett a hazai szuper­számítógépes teljesítmény, és akkor Magyarország a világ 308. leggyorsabb szuperszámítógépével büszkélkedhetett. A most aktuális top 500-as listát figyelembe véve a tervezett fejlesztéssel a KIFÜ Komondor nevű szupergépe a 60. hely körül helyezkedik majd el.
Támogatják a felhasználókat

A KIFÜ-ben létrehozott HPC Kompetencia Központ feladata, hogy már az első lépésektől támogassa a felhasználókat, így segítve újabb felhasználók bevonását. A technikai segítségnyújtás mellett HPC-szakértők támogatják a kutatókat a projektjeik futtatásában. A kompetencia-központ továbbá magas színvonalú felhasználói támogatást nyújt, konzultációs lehetőséget biztosít, tanácsadást végez, és gondoskodik a szuperszámítógépek használatához szükséges ismeretek oktatásáról, a HPC-kultúra terjesztéséről is.”

Forrás:
Jövőre már működhet az új szuperszámítógép; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ); 2021. február 18.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az agrárágazat digitalizációjáért született együttműködés

„Szándéknyilatkozatot írt alá hétfőn Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) megbízott rektora és Gál András Levente, a Digitális jólét program (DJP) szakmai vezetője a digitalizáció agrár- és logisztikai területein való együttműködésről – közölte a DJP szerdán az MTI-vel.

Gál András Levente a közlemény szerint ismertette: a DJP az elmúlt időszakban már eredményes együttműködést valósított meg a jogelőd Szent István Egyetemmel a kormány által 2019-ben elfogadott Magyarország digitális agrár stratégiájának (DAS) kidolgozása, annak végrehajtása, valamint Kárpát-medencei és nemzetközi kiterjesztése kapcsán.

A szakmai vezető szerint mára egyértelművé vált, hogy a 21. század digitális gazdaságának – ezen belül a digitális agráriumnak is üzemanyaga az adat. Ezért a megállapodás egyik fontos eleme az adatvezérelt agrárium fejlesztése, amelynek érdekében a DJP és a MATE közös szakmai műhelyt is létrehoz. A műhely tevékenységének részleteit a hamarosan a kormány elé kerülő új adatvagyon törvény elfogadását követően fektetik le.

A megállapodás értelmében a felek együttműködnek a kutatás-fejlesztési projektek, szakdolgozatok, doktori kutatási témák készítésében, valamint a drónok és az 5G agrárágazati felhasználásának fejlesztésében.

Gál András Levente felhívta a figyelmet, hogy a DJP és a MATE sajátos módon azonban nemcsak az agrárium, de a logisztika területén is együttműködést tervez, elsősorban a szakemberképzés és a kutatások területén.

Gyuricza Csaba azt emelte ki: a DJP-vel kötött megállapodás eredményeként összefogják azt a tudást és szakismeretet, amely a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen rendszerszinten is rendelkezésre áll. Ennek következtében egy Élelmiszergazdasági Adatközpontot hoznak létre, amely támogatja a Digitális jólét programot az új tudás transzformációjában. A DJP-vel kötött megállapodás hozzájárul Magyarország agrárdigitalizációjának sikeréhez, segítve a hazai mezőgazdaság és vidék fejlődését.”

Forrás:
Az agrárágazat digitalizációjáért született együttműködés; Világgazdaság; 2021. február 17.

Harminc százalékkal több olvasó az OSZK által üzemeltetett Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK)

„2020-ban (az előző évihez képest) harminc százalékkal emelkedett az OSZK által üzemeltetett Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) olvasottsága. A koronavírus-járvány első, tavaszi hulláma idején a növekedés aránya a hetven-nyolcvan százalékot is elérte.

Könyvtárunk az év folyamán több mint 15 millió látogatást regisztrált az oldalon. Az idén megújulás előtt álló, huszonegyezer kötetet meghaladó digitális adatbázisra most már naponta hatvanezernél is több olvasó kíváncsi. A leggyakrabban letöltött, magyar szerzőjű szépirodalmi kötetek között többnyire klasszikusok – Mikszáth Kálmán, Petőfi Sándor, Krúdy Gyula és Rejtő Jenő – művei szerepelnek. Az elektronikus könyvtárban Jókai Mór 217, Mikszáth Kálmán 78, Móricz Zsigmond 64, Krúdy Gyula 54, Karinthy Frigyes 53 és Kosztolányi Dezső 35 műve, illetve művének kiadása található meg.

A MEK tematikus digitalizálást tervez a 2021-től szolgáltatható művekből, így többek között olvasható lesz Brodarics István királyi kancellár Szentpétery Imre (1878–1950) által fordított és sajtó alá rendezett históriája a mohácsi vészről, George Bernard Shaw (1856–1950) Az ördög cimborája (fordította Mikes Lajos) és Heinrich Mann (1871–1950) Ronda tanár úr (fordította Kosztolányi Dezső) című alkotása is.

A gyűjtemény szabadon hozzáférhető, regisztráció sem szükséges használatához. Az OSZK jó szívvel ajánlja a MEK köteteit kutatáshoz, tanuláshoz, tájékozódáshoz vagy akár szórakozáshoz.”

Forrás:
Harminc százalékkal több olvasó a MEK-ben; Országos Széchenyi Könyvtár; 2021. február 18.

Az Egyesült Királyság legfelső bíróságának ítélete szerint az Uber sofőrjei munkavállalók, nem pedig egyéni vállalkozók

„Az Egyesült Királyság legfelső bíróságának ítélete szerint az Uber sofőrjei munkavállalók, nem pedig egyéni vállalkozók – írta meg a BBC.

A döntés értelmében az Ubernek dolgozó autósok tízezrei jogosultak minimálbérre és fizetett szabadságra. Ráadásul a telekocsis alkalmazásnak súlyos kompenzációt kell majd fizetnie, az ítélet pedig minden bizonnyal hatással lesz a munkaerőpiacon létrejött „haknigazdaságra” is.

A jogi vitát két, korábban uberező sofőr, James Farrar és Yaseen Aslam indította el. Már 2016 októberében nekik adott igazat a munkaügyi bíróság, de az Uber többször is fellebbezett. Farrar és Aslam elmondásuk szerint megkönnyebbültek, és feldobva érezték magukat az ítélet után.

Az Uber korábban azt szerette volna, hogy ha el is ismerik munkavállalónak a sofőröket, csak addig számolják a munkaidőt, amíg utas van az autóban. A végleges döntés szerint viszont a sofőrök onnantól kezdve végzik a munkájukat, hogy bejelentkeztek az applikációba, és akkor ér véget a munkaidő, amikor kijelentkeztek belőle. Értelemszerűen így is kell fizetni őket, akkor is, ha épp nem szállítanak valakit, hanem utasra várnak.

Farrar szerint így az utas és a kocsi vezetője is jobban jár, illetve az Uber a jövőben nem tudja majd „túlkínálni” a piacot autósokkal és sofőrökkel. Ez különösen jól jön, tekintve, hogy a járvány miatt 80 százalékkal alacsonyabb viteldíjak sok járművezetőnél okoznak anyagi nehézségeket, és többen közülük csapdába esnek az Uber rendszerében.”

Forrás:
Az Egyesült Királyság bírósága kimondta: munkavállalók az Uber sofőrjei; Bozsó Ágnes; Telex.hu; 2021. február 19.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2021. február 22.
Ritkaföldfém ellátási lánc – a globális technológiai konfrontáció Achilles-sarka?

2017-óta egyre gyorsuló ütemben növekszik a két globális hatalom, a hegemón szerepéről mind inkább lecsúszó USA, és az egyre magabiztosabb kihívóként fellépő Kína közötti konfliktusrendszer. A nyílt rivalizálás döntően kereskedelmi háborúságként robbant ki, ám az ellentétek hamar egyfajta technológiai vetélkedéssé transzformálódtak. Az elkövetkező évek technológiai ökoszisztémáiban kulcsszerepet játszó 5G rendszerek kerültek az összecsapások frontvonalába, és a kínai technológiai óriáscégek, mindenekelőtt az 5G rendszerek fejlesztésében, gyártásában és telepítésében egyértelműen globális vezető szerepet játszó Huawei jelentették az Amerika (és a Nyugat) célkeresztjébe került „nagyvadakat”. A jogszabály alkotási, szankciós eszközrendszer mellett a technodiplomácia is elsősorban az 5G rendszerekkel kapcsolatos érdekérvényesítésre összpontosított mindkét oldalon.

A technológiai-kereskedelmi háborúság kiszélesedésével újabb „csatamezők” is nyíltak, elsősorban a chip-gyártással összefüggésben. A fejlett technológiákhoz, különösen a Mesterséges Intelligencia rendszerek építéséhez és működtetéséhez elengedhetetlenül szükséges, nagy teljesítményű mikrochipek gyártása olyan területnek tűnt fel, ahol az ezen a téren egyértelműen az élen járó USA (különösen a szövetségi erőterébe tartozó olyan gyártókkal együtt, mint Dél-Korea és Tajvan) komolyan megszorongathatja a Kínai Népköztársaságot. Kína természetesen maga is tisztában van a chip ellátási láncának sérülékenységével, ezért – nem meglepő módon – a most induló 14. Ötéves Népgazdasági Tervben hangsúlyosan szerepel a hazai chipgyártó kapacitások kifejlesztése. E mellett előtérbe került egy terület, ahol viszont Kína szorongathatja meg nyugati riválisait, egyebek mellett éppen az USA chip-gyártó ellátási láncainak fenyegetésével.
A néhol már szinte regényes fordulatokkal tarkított technológiai rivalizálás egyik jelentéktelennek tűnő, de valójában fontos tényezője az ún. ritkaföldfémek köre. Ez az összesen 17 kémiai elemet tartalmazó csoport (amelyből talán az ittrium neve hangzik még a laikusnak is ismerősen) nélkülözhetetlen szerepet játszik a korszerű technológiák, különösen a mikroelektronikai berendezések és eszközök (köztük a számítógépek lelkét alkotó mikrochipek) előállításában. Az 5G rendszereket használó mobileszközök, vagy a nagy sebességű adatátviteli hálózatokhoz kapcsolódva működő önvezető járművek ezek nélkül az elemek nélkül elképzelhetetlenek. Az arányok érzékeltetésére szokták említeni, hogy a digitális technológiák köré épülő amerikai csúcsvadászgép, az F-35 egy-egy darabja például mintegy 415 kilogramm ritkaföldfémet „hordoz” a rendszereiben.

A kulcsfontosságú anyag elnevezése egyébként meglehetősen félrevezető, mivel a ritkaföldfémek tulajdonképpen egyáltalán nem számítanak ritka nyersanyagnak. Viszont a globális érclelőhelyek 37-48%-a Kínában található. Noha kibányászásra alkalmas készletek máshol is akadnak (Dél-Afrika, India, Brazília, Ausztrália mellett éppen az USÁ-ban is), kitermelést szinte kizárólag Kínában folytatnak. A ritkaföldfémek többsége ugyanis erősen mérgező, ennek következtében mind a bányászat, mint pedig az ércek feldolgozása erősen szennyezi a környezetet, és ezen a téren Kína – egészen a legutóbbi időkig – megengedőbb politikákat folytatott. A kitermelés és feldolgozás kínai dominanciáját jól mutatja, hogy az USA még az otthon (elsősorban Kaliforniában) bányászott ritkaföldfém érceket is Kínába szállítja feldolgozásra. Mindennek köszönhetően úgy kalkulálnak, hogy a Kínai Népköztársaság tartja ellenőrzése alatt a világ ritkaföldfém ellátásának 80%-át.

A ritkaföldfémek globális monopóliuma olyan fegyvert biztosíthat Kínának, amivel adott esetben stratégiai jellegű csapást mérhet geopolitikai ellenfeleire, elsősorban az Egyesült Államokra. A lehetőséget vizsgáló, latolgató elemzők rámutatnak arra, hogy az USA által specifikusan kínai cégek (elsősorban a Huawei, illetve más technológiai gyártók) ellen bevezetett szankciós politikái szinte tálcán kínálják a KNK vezetésének az – ilyen értelemben legitim – válaszkorlátozások bevezetésének lehetőségét. A nyitó lépést már tulajdonképpen meg is tették a kínaiak, amikor tavaly december 1-én életbe lépett az új exportellenőrzési és -engedélyeztetési törvény. Az új szabályozás nem csupán a ritkaföldfémek kivitelére vonatkozik, hanem számos olyan nyersanyagra és technológiára, ami a hadiiparban felhasználható. Az új szabály szigorú engedélyeztetéshez köti az ilyen termékek kivitelét, s már ez a lépés is stabilan felfelé tornázta a ritkaföldfémek világpiaci árát. Az amerikai Pentagon azonban már azt latolgatja, milyen következményekkel járna, ha Kína lezárná e kulcsfontosságú nyersanyagok kivitelét. Elemzők úgy látják, hogy ebben az esetben sem egy teljes exporttilalommal kellene számolni, hanem célzott (amerikai hadiipari, technológiai óriáscégekre vonatkozó) szankciókkal. Hosszú távú folyományként lehet számolni azzal is, hogy a technológiai (sőt tisztán geopolitikai) konfliktusok elrendezésére a szankciós politikákat előszeretettel alkalmazó USA kényszerűen elgondolkodik majd ennek a koercív, azaz erőszakos eszköznek a célszerűségén. Ami azt is jelenti, hogy a technológiai rivalizálás területén, a kordonok és szankciók helyett, ismét felértékelődhet a technodiplomácia szerepe.
Rare earths are the next geopolitical chess game; Stuart Burns; MetalMiner; 2021. február 16.
China takes a „rare” swipe at the US; Alex Kliment; Signal; 2021. február 18.
Rare Earths MMI: China mulling stricter rare earths regulations; Fouad Egbaria; MetalMiner; 2021.február 10.
China taregets rare earth export curbs to hobble US defence industry; Sun Yu, Demetri Sevastapulo; Financial Times; 2021. február 16.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Lettország erősít az információs háborúban

Az Oroszország elleni információs háború, legalábbis a Baltikum térségében, kezd kifejezetten rossz emlékeket idéző fordulatot venni. Mostantól kezdve ugyanis a NATO és az Európai Unió tagjai közé tartozó Lettország orosz anyanyelvű állampolgárai kénytelenek lesznek lejjebb venni a hangerőt, ha az arrafelé fogható több tucatnyi orosz tévéállomás valamelyikének műsorára kapcsolják tévékészülékeiket. Mostantól kezdve ugyanis nem csupán ezeknek a szomszédos Oroszországban sugárzó csatornáknak az átvétele (továbbítása) számít törvénytelennek. A törvényhozás által a közelmúltban elfogadott jogszabály büntetést helyez kilátásba az ilyen adások nézői-hallgatói számára is, azaz kriminalizálja az orosz csatornák puszta megtekintését. Ez a példa nélküli intézkedés az ország lakóinak több mint egyharmadát sújtja hátrányosan. Ennyien vannak ugyanis a balti országban olyanok, akiknek orosz az anyanyelve, vagy az oroszt használják az otthoni érintkezésben. Az új törvényt védelmükbe vevő lett politikusok azt hangsúlyozták, hogy az ország „információs terének védelme” elsődleges feladat a fenyegető orosz behatolási törekvések ellenében. Ezzel ellentétben az orosz diplomácia úgy véli, hogy a lépés a „diktatúrák legszebb hagyományait idézi”. A kelet-európai térségben élő középkorúak mindenesetre ugyanazt a gombócot érezhetik a torkukban a hír hallatán, mint amit alig néhány évtizeddel ezelőtt éreztek akkor, ha valamelyik tiltott – ez esetben éppen amerikai – csatorna adására hangoltak.
Latvia goes further than a simple ban on Russian TV news – Riga will FINE citizens for watching „Illegal” cross-border channels; RT.com; 2021. február 18.

Informatikai rendszerek elleni támadásról számol be a francia kiberbiztonsági ügynökség

Hosszú ideje tartó kibertámadás nyomára bukkant az ANSSI, a francia kibervédelmi ügynökség. A szervezet az eddigi jelek alapján azt valószínűsíti, hogy a széleskörű akció mögött orosz katonai hackercsoport állhat, nevezetesen a katonai hírszerzés kötelékébe tartozónak mondott Sandworm kódnevű egység. Az ügy érdekessége mindenestre az, hogy miközben december óta a világot (benne elsősorban a leginkább kitett Egyesült Államokat) az ún. Solarwind akció tartja izgalomba, most egy sok szempontból hasonló, de az előbbitől fizikailag független akció okozhat újabb fejtörést a kibervédelmi szakembereknek. Míg a Solarwind-ügyben az amerikai cég Orion nevű rendszerfelügyeleti szoftverének frissítéseit használták fel a támadók arra, hogy kártékony kémprogramokat juttassanak a felhasználók gépeire, addig most a francia Centreon nevű cég hasonló IT-monitorozó szoftvere segíthetett az illetéktelen behatolásokhoz. A rendszerekbe bejutó hackerek egy már korábbról ismert „hátsókapu nyitó” trójai programot telepítettek fel, ami aztán szabad hozzáférést biztosított az elfoglalt rendszerekhez. Ez a bizonyos trójai, az Exaramel segített a támadók azonosításában: szakemberek szerint ezt a szoftvert eddig kizárólag az orosz Sandworm csoporttal kapcsolatban észlelték.
France: Russian state hackers targeted Centreon servers in years-long campaign; Catalin Cimpanu; ZDNet; 2021. február 15.

Twitter-diplomáciai összecsapás – ezúttal az USA és Nagy-Britannia között

Éppen a múlt héten számoltunk be a digitális térben egyre otthonosabban mozgó diplomácia egyik gyakran használt eszközéről – a humorról. Persze, technikai értelemben olyan a közösségi médiaplatformokon terjesztett kis digitális karikatúrákról, azaz mémekről beszéltünk, amelyek egyre nagyobb szerepet kapnak a közösségi média terein folytatott diplomáciai párbeszédben. Említettük azt is (hiszen a cikk apropóját is egy újabb csatorna, a TikTok bekapcsolása adta, egy ott debütáló viccesre szabott üzenettel), hogy ebben a „műfajban” az orosz diplomácia különösen aktív, és eredményesnek tartott, akárcsak az izraeli. Az esetek jó részében a könnyed eszköz, a vicces kis videó, szellemesnek gondolt módon átalakított fénykép, vagy grafika véresen komoly diplomáciai csatározásokat takar. Nem is véletlen, hogy ennek a specifikus digitális kommunikációs elemnek a használata a geopolitika erős embereit, a nagyhatalmak digitális diplomáciai csatornáit jellemzi. A kutatók úgy tartják: az elmúlt években különösen erőteljesen „mémelő” orosz diplomácián belül is egyértelműen a londoni képviselet viszi a pálmát. Az ottani követség saját Twitter-csatornája legendássá vált az ilyen abszolút tömör, erős vizuális hatásokat mozgósító kommunikációjával. Az elmúlt napok egyik különösen érdekes fejleményeként ismét egy „mémes-összecsapásra” került sor, ismét a Twitteren, a helyszín megint London volt – ám ezúttal nem az orosz digitális diplomaták voltak a szereplők. Az ügyben felbukkanó digitális karikatúra tulajdonképpen nem is igazi mém, hanem egyszerű reklámfotó: egy Weetabix nevű dobozolt kétszersült amerikai gyártója mutatta be, hogy terméke milyen remekül megfelel a klasszikus brit ínyencség, a sült babbal kent pirítós szerepkörében. Ezt a londoni amerikai nagykövetség azzal a csípős megjegyzéssel osztotta tovább, hogy „nem éppen az az amerikai-brit kooperáció, amit mi szeretnénk”. Az odaszúrást egy nem kevésbé szarkasztikus válasszal „csapta le” a washingtoni brit követség, mondván: „erős állítás ez egy olyan nemzettől, amelyik mikrósütőben forralja a teavizet”. Ez persze vicc, bár szokatlan: nem jellemző a FiveEyes összetartó országai között.
British and US embassies in Twitter spat over Weetabix and baked beans combination; April Roach; Evening Standard; 2021. február 9.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2021. február 15-február 19.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

VÉDA rendszer bővítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/31
Közzététel dátuma: 2021.02.15.
Ajánlatkérő: Országos Rendőr-főkapitányság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.03.11.
Teljes mennyiség: 32 db forgalmi sávon, illetve leálló sávon 10 helyszínen.
A kiépítendő eszközparknak kommunikálnia kell a VÉDA rendszer központi részével, a KAFIR-ral.
Lásd bővebben

BIIR rendszer üzemeltetése és fejlesztése 2021
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/31
Közzététel dátuma: 2021.02.15.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.03.16.
A nyertes ajánlattevő feladata a BIIR rendszer teljes körű üzemeltetése, az üzemeltetés során felmerült és a felhasználók által bejelentett problémák kezelése, alkalmazás rendszergazdai feladatok elvégzése, üzemeltetés-folytonosság biztosítása az OBH-ban és a Bírósági Intézményekben országszerte.
Mennyiség: 11 000 felhasználó, 20 000 fejlesztői keretóra
Lásd bővebben

@VATAR fejlesztés, támogatás, support szolgáltatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/33
Közzététel dátuma: 2021.02.17.
Ajánlatkérő: Nemzeti Földügyi Központ
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.03.16.
„@VATAR Vagyon-nyilvántartó Térinformatikai Alaprendszer fejlesztés, támogatás, support szolgáltatás” a Nemzeti Földügyi Központ részére két részajánlattétel biztosításával
Keretösszeg: 130.000.000,- Ft. Ajánlatkérő a keretösszeg 70 %-nak lehívására vállal kötelezettséget. A szerződés hatálya a keretösszeg kimerüléséig, de legfeljebb a szerződés megkötésétől számított 20 hónapig tart.
Lásd bővebben

Bírósági Fizetési Portál üzemeltetése OBH részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/33
Közzététel dátuma: 2021.02.17.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.03.16.
Bírósági Fizetési Portál (BFP) üzemeltetése az OBH részére, mely 2000 fejlesztői keretóra mértékéig tartalmazza a portálhoz kapcsolódó fejlesztési szolgáltatásokat is.
elhasználók száma: nagyságrendileg 9100 fő, mely folyamatosan emelkedik.
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/33
Közzététel dátuma: 2021.02.17.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.03.01.
Az Országos Bírósági Hivatalban működő Gondnokolt Nyilvántartás és Hirdetményi rendszer üzemeltetése, valamint az üzemeltetéshez kapcsolódó fejlesztési feladatok ellátása 500 keretóra mértékéig
Az össz felhasználók száma: 5284 fő
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/33
Közzététel dátuma: 2021.02.17.
Ajánlatkérő: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.03.01.
Megbízási szerződés keretében az MFB Zrt. pénzügyi szolgáltatási tevékenysége, valamint az azzal közvetlenül összefüggő tevékenysége ellátásához használt informatikai rendszer zártsági megfelelőségére vonatkozó tanúsítási eljárás lefolytatása a 42/2015. (III.12.) Korm. rendelet alapján.
Lásd bővebben

AF – Microsoft szoftverlicencek beszerzése 2.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/33
Közzététel dátuma: 2021.02.17.
Ajánlatkérő: Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.03.01.
Microsoft vagy azzal egyenértékű szoftverlicencek beszerzése Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala részére. 876 darab különböző licenc.
Lásd bővebben

Oracle support és konzultációs szolgáltatás (784)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/33
Közzététel dátuma: 2021.02.17.
Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.03.02.
Az ajánlatkérő Oracle szervereihez tartozó 15-féle licenc gyártói szoftverkövetése, valamint azokhoz kapcsolódó összesen 25 nap Oracle Expert Services konzultációs szolgáltatás a közbeszerzési dokumentumokban foglaltaknak megfelelően.
Lásd bővebben

2021évi HW és SW gyártói supportok meghosszabbítás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/34
Közzététel dátuma: 2021.02.18.
Ajánlatkérő: Nemzeti Védelmi Szolgálat
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.03.19.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat informatikai infrastruktúrájának részét képező termékek hardver és szoftver supportjának, szoftverek licence követésének beszerzése három közbeszerzési részben.
1. közbeszerzési rész: „Cisco eszközök supportja”
2. közbeszerzési rész: „Fujitsu-Vmware-Veeam termékek supportja”
3. közbeszerzési rész: „Microsoft-Microsemi-PPS-SNMP-BioKey-SIEM termékek supportja”
Lásd bővebben

Légtár – üzemeltetés támogatás, szoftverfejlesztés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/34
Közzététel dátuma: 2021.02.18.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.03.23.
„Légtár rendszer üzemeltetési támogatása és szoftverfejlesztési szolgáltatása KBF/877/2020”
Vállalkozási keretszerződésben a Magyar Nemzeti Bank épületüzemeltetéssel, karbantartással és eseti javítással kapcsolatos feladatainak informatikai támogatását biztosító Légtár rendszerének szoftverkövetése és támogatása 3 évre, valamint üzemeltetési és szoftverfejlesztési támogatása – 360 embernap opcionális keretben, esetlegesen a licencek bővítése és az ehhez kapcsolódó szoftverkövetés biztosítása.
Lásd bővebben

PannonRIS rendszer informatikai támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/34
Közzététel dátuma: 2021.02.18.
Ajánlatkérő: Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.03.09.
A Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület, mint ajánlatkérő (Megrendelő) és a PannonRIS rendszer üzemeltetője a PannonRIS rendszer központi infrastruktúra, belső, webes, illetve mobil alkalmazások működésének támogatására, továbbfejlesztésére és változáskövetési feladatainak ellátására kér ajánlatot.
A magyarországi Folyami Információs Szolgáltatások elnevezése PannonRIS, mely a www.pannonris.hu címen érhető el.
Lásd bővebben

KIR projekthez hardver és szoftver beszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/35
Közzététel dátuma: 2021.02.19.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.03.05.
A BFVK Zrt. KIR projektjének megvalósításához 1 db Adatbázis szervert, 2 db Alkalmazás szervert, Rack szekrényt kiegészítőkkel, meglévő Storage bővítéséhez elemeket, Oracle adatbáziskezelő és Linux szoftvereket, valamint egyéb Hardver elemeket kíván beszerezni.
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás_E-learning tananyagok
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/35
Közzététel dátuma: 2021.02.19.
Ajánlatkérő: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.03.01.
4200 fő, agrárszakképzésben résztvevő tanuló számára „T” kategóriás, ITM által akkreditált E-learning tananyag (4200 db kupon) és a közúti elsősegély tanfolyamot támogató E-learning tananyag (4200 db kupon).
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Tájékoztató a KM01SWF17 számú keretmegállapodás alapján 2020.07.23. és 2020.12.31. között megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/32
Közzététel dátuma: 2021.02.16.
Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Számos vállalkozás
A 2014-2020 programozási időszak Európai Uniós forrásból finanszírozott szoftverfejlesztési projektek megvalósításához kapcsolódó fejlesztési tanácsadás
1. rész: Microsoft .NET keretrendszer alapú és Microsoft Business Intelligence alkalmazás rendszerekre vonatkozófejlesztési tanácsadás
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.875.520.003,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – Szoftver
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/33
Közzététel dátuma: 2021.02.17.
Ajánlatkérő: Budaörs Város Önkormányzata Budaörsi Polgármesteri Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Karakter Számítástechnikai, Elektronikai Kft.
Szoftver licenszek biztosítása: 437 darab licenc
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 20.967.460,- Ft
Lásd bővebben

Végpontvédelmi (SEP) rendszer támogatás megújítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/33
Közzététel dátuma: 2021.02.17.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: WSH Számítástechnikai, Oktató és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
„Végpontvédelmi (SEP) rendszer támogatás megújítása (KBF/887/2020)”
Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Ajánlatkérő) részére „Symantec Endpoint Protection (továbbiakban SEP)” végpontvédelmi rendszer további használatához szükséges termékkövetés, gyártói és üzemeltetési támogatás biztosítása.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 34.662.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a DKM02SZGRK20 KM szerinti KM2-ről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/34
Közzététel dátuma: 2021.02.18.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Számos vállalkozás
Elnevezés: Kliens oldali IT eszközök beszerzése (SZGR)
a 2. közbeszerzési részben 37-féle, összesen 200 000 darabos alaptermék és önállóan rendelhető tartozék vonatkozásában.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 443.250.099,- Ft
Lásd bővebben

Eredménytájékoztató -OH Felmvez., szervezés (1365)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/34
Közzététel dátuma: 2021.02.18.
Ajánlatkérő: Oktatási Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Szociometrum Társadalomtudományi Kutató Korlátolt Felelősségű Társaság
„Felmérés vezetési és szervezési feladatok ellátása az EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében”
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 39.687.360,- Ft
Lásd bővebben

Riporting szoftver licence
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/35
Közzététel dátuma: 2021.02.19.
Ajánlatkérő: Városliget Ingatlanfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Oander Commerce Korlátolt Felelosségu Társaság
Az Oander Connect Middleware szoftver integrált kiegészítő modulja, az Oander Kepler riporting szoftver licence megvásárlása, a felhasználási jogának 36 hónapra történő biztosításával.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 7.850.000,- Ft
Lásd bővebben

Eredménytájékoztató – Űrfelvételek 2. időablak
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/35
Közzététel dátuma: 2021.02.19.
Ajánlatkérő: Nemzeti Földügyi Központ
Nyertes ajánlattevő: GeoIQ Imaging kft.
Magyarország teljes területére vonatkozó multispektrális űrfelvételek szállítása 2020.07.01 – 2020.08.15 közötti időablak szerint. Az űrfelvételek készítésének Magyarország teljes területére kell kiterjednie.
II.1.6) A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 30.950.000,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom

Digitalizáció, mesterséges intelligencia és a munka világa – új társadalmi szerződésre van szükség?

„Az Európai Parlament elnöksége a technológiai értékeléssel kapcsolatos projektek megvalósításának érdekében 2004-ben hozta létre a – mai nevén – „Testület a tudomány és a technológia jövőjéért” elnevezésű szervezeti egységet (Panel for the Future of Science and Technology), amely 2018. októberéig „A tudományos és technológiai alternatívák értékelésével foglalkozó egység” néven futott, és innen ered máig használt rövidítése (STOA – Science and Technology Options Assessment). A STOA 2021. januárjában jelentette meg a David Spencer, a Leedsi Egyetem professzora által vezetett kutatócsoport „Digitális automatizáció és a munka jövője” (Digital automation and the future of work) című tanulmányát, amelyet az EP kutatási szolgálatának blogja „Munka a mesterséges intelligencia korában – Itt az idő egy digitális társadalmi szerződésre” (Work in the Era of AI: Time for a Digital Social Contract) című recenziójában mutatott be.

A jelentés rámutat, hogy bár az új technológiák hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, a munkahelyteremtéshez és új igényeket támasztanak speciális készségekre, mindeközben egész feladatköröket és foglalkozásokat tesznek fölöslegessé, megváltoztatva a munka természetét és struktúráját, növelve a munka világának polarizáltságát. A munka változó természete alááshatja a munkavállalói jogok védelmét, bizonyos foglalkoztatási típusoknál tartós munkanélküliséget eredményezhet és tovább fokozhatja a társadalmi ellentéteket, ami – a COVID-19 hatásával súlyosbítva – alacsonyan képzett emberek millióinak életét sújthatja. A STOA jelentése időszerű és mélységi áttekintést ad a digitális automatizáció természetéről, kiterjedéséről és lehetséges hatásairól, belehelyezve napjaink vitáit a technológia változások történelmi folyamatába és tágabb gazdasági-társadalmi összefüggésrendszerébe.

A STOA által közzétett rövid kivonat azokat az opciókat emeli ki, amelyek célja annak biztosítása, hogy a digitális jövő mindenki javát szolgálja (Digital automation and the future of work – Securing a digital future that works for all). A jelentés azonosítja a fenyegetéseket, amelyek a munkavégzés minőségére hathatnak az előnyök és kockázatok egyenlőtlen eloszlása miatt. Ezek orvoslására fogalmaz meg olyan szakpolitikai döntési irányokat, amelyek a digitális átalakulás emberközpontú megközelítésén, az „ipari demokrácián” és a társadalmi partnerségen alapulnak. Ezen szakpolitikai opciók a következők:

Képzések és tréningek biztosítása
1. opció: olyan szövetség létrehozása az iparági és szektoriális készségek alapján, amely segítséget nyújt azoknak a munkavállalóknak, akiknek a munkája veszélybe kerülhet, azzal a céllal, hogy átképzi őket az átalakult munkakörökre.

A jelentés felvázolja a szövetségkötést a fő érdekeltek – az iparág reprezentánsai, szakszervezetek, képzési és tréningszervezetek – között, az EU készségek szerinti szektoriális együttműködési modelljének mintája alapján. A szövetségnek stratégiai bizonyítékokat kell gyűjtenie az automatizáció miatt veszélybe kerülő munkahelyekről; a munkaerőpiac átalakulásának mértékéről, természetéről és léptékéről szektoriális, regionális és foglalkozási szinten, ami alapján meg lehet célozni a megfelelő szakpolitikai beavatkozásokat a munkahelyek megőrzése és az átalakulás legjobb menedzselése érdekében.

Digitális munka-szabadidő egyensúly
2.1. opció: a lekapcsolódás jogának európai szintű megteremtése.

A digitális technológiák egyik hátránya – az emaileken és okostelefonokon keresztül – az, hogy elmossa a választóvonalat a munkaidő és a szabadidő között. A jelentés ezért európai szinten javasolja biztosítani a munkavállalók jogát a lekapcsolódásra, miszerint nem kötelesek munkaidőn kívül válaszolni a beérkező emailekre és más üzenetekre.

2.2. opció: Az EU munkaidő-irányelvében (WTD) a heti munkaidő 38 órára csökkentése, kimaradási záradék nélkül.
A jelentés két további szakpolitikai lehetőséget is felvázol. Az egyik a heti munkaidő 38 órára csökkentése a WTD-n belül, fokozatos és egyeztetett bevezetéssel. Radikálisabb megoldást jelent, ha ugyanebben a kérdésben eltörölnék a kimaradási záradékot. Ezzel a megoldással az automatizáció miatt felszabaduló munkaidő nem a munkahelyek, hanem a kötelező munkaórák számának csökkentését jelentené. Másodszor, hosszabb távon, az EU elkötelezné magát arra, hogy 2050-re átlagosan 30 órára csökkenne a heti munkaidő. Mindez a fenntarthatóbb és egyenlőbb gazdaság központi elemét jelentené.

Kormányzás
3. opció: Munkavállalói képviselet, vállalati jutalmazási rendszer és munkahelyi kormányzás.

A jelentés szerint a legjobb módja annak, hogy megvédjük a munkahelyeket a tisztességes munkavégzést, az az „ipari demokrácia” beágyazása a technológiai megközelítésébe. Ez a dolgozók bevonását jelenti – szakszervezeteken keresztül vagy más módon – a technológiai fejlesztésekbe, azok bevezetésébe és működtetésébe. Ez megtörténhet úgy, hogy a dolgozók nagyobb képviseletet kapnak a vállalati vezető testületekben, a nagyrészvényesek szavazatarányának mérséklésével és a dolgozói tulajdonrészesedés erősítésével, amihez az EU-nak adórendszerbeli ösztönzőket kellene biztosítania. A dolgozói résztulajdonlást hitelekkel és pénzügyi alapokkal is támogatni lehet.

Irányelv a kötelező jelentéstételre
4. opció: Új irányelv a munkahelyi technológiák szabályozásáról.

A szabályozási áttekintés hiánya bizonytalanságot és egyenlőtlenséget teremt a digitális technológiák fejlődését és hatásait tekintve. A tanulmány ezért új jelentési irányelvet javasol arra, hogy a cégek kötelesek legyenek beszámolni a digitális technológiák munkahelyekre, fizetésekre és a munka minőségére gyakorolt hatásáról, mérhető számszerű adatokkal, ami az elszámoltathatóságot is javítja. Az így nyert adatok új kollektív szerződéseket tesznek lehetővé szektoriális és vállalati szinten.

Küldetésorientált iparpolitika
5. opció: Az EU közvetlen bevonása a digitális technológiák tervezésbe és terjesztésébe a tisztességes munka céljának elérésének biztosítására.

Annak érdekében, hogy a digitális technológiákkal maximális társadalmi jólétnövelő hatást lehessen elérni, a jelentés az uniós országokban kívánatosnak nevezi az innovációs folyamatok olyan meghatározását és irányítását, amely a – a Maria Mazzucato által kidolgozott – stratégiai, küldetés-orientált megközelítésen alapszik. Ez a digitális átalakulás olyan adaptációját támogatja, amellyel mindenki nyertes lehet: magasabb minőségű munkával, jobb életminőséggel és rövidebb munkaidővel, a tisztességes és megbecsült munkát állítva az egységes digitális piac és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos koordinált tervek középpontjába. Mivel a mesterséges intelligencia és az automatizálás javítja a termelékenységet és a versenyképességet, a cél az, hogy ennek haszna minél egyenletesebben terüljön szét. ”

Forrás:
Work in the era of AI: Time for a Digital Social Contract; Mihalis Kritikos; European Parliamentary Research Service Blog; 2021. február 10.
Digital automation and the future of work; European Parliamentary Research Service (EPRS), Scientific Foresight Unit (STOA); 2021. február (PDF)
Digital automation and the future of work. Securing a digital future that works for all; European Parliamentary Research Service, Scientific Foresight Unit (STOA); STOA Options Brief; 2021. január (PDF)
Lásd még:
Science and Technology Options Assessment; Wikipédia

Milyen kapcsolatban állnak a közszféra reformjai a gazdaságpolitikai paradigmákkal?

„Az állam szerepének kérdése mindig is foglalkoztatta a közgazdász-társadalmat. Az egyes gazdaságpolitikai paradigmák kiemelt szerepet szántak az állami beavatkozáshoz fűződő kérdések megvitatásának. Arra azonban, hogy az állam miként is oldja meg feladatait, már kisebb figyelem irányul. A 20. évszázad utolsó harmadában – párhuzamosan a keynesi gazdaságpolitikával – megingott a weberi bürokráciába vetett hit, új, az államháztartás működésének megreformálását célzó irányzatok kerültek előtérbe. Ilyennek tekinthetjük az új közszolgálati menedzsment, a jó kormányzás irányzatát és az új weberiánus megközelítést. Bár ezek a fogalmak különböző elméleti alapokon nyugszanak, sok esetben vezettek hasonló szervezeti változásokhoz. A tanulmány célja megvizsgálni azt, hogy a különböző időszakokban megjelenő államszervezési elméletek milyen kapcsolatban állnak a gazdaságpolitikai paradigmákkal. A feldolgozott irodalmak arra utalnak, hogy az államtól várt szabályozás mértéke (a reguláció vagy a dereguláció irányába történő elmozdulások), valamint az állam és a társadalom viszonya meghatározza az államszervezet formáját, jellemzőit.*”

Forrás:
Milyen kapcsolatban állnak a közszféra reformjai a gazdaságpolitikai paradigmákkal?; Tóth Balázs; Közgazdasági Szemle; DOI:10.18414/KSZ.2021.2.205; LXVIII. évf., 2021. február (205—222. o.) (PDF)

 

Törvények, rendeletek

A Kormány 1063/2021. (II. 19.) Korm. határozata a Magyar Nemzeti Levéltár digitális adatvagyona Kormányzati Adattrezorban történő tárolása pénzügyi forrásának biztosításáról

„A Kormány a Magyar Nemzeti Levéltár digitális adatvagyona Kormányzati Adattrezorban történő tárolásának megvalósítása érdekében

1. felhívja a belügyminisztert, hogy az emberi erőforrások minisztere bevonásával gondoskodjon a Magyar Nemzeti Levéltár digitális adatvagyonának a Kormányzati Adattrezorba történő offline betárolásáról (a továbbiakban: első fázis);
Felelős: belügyminiszter, emberi erőforrások minisztere
Határidő: 2022. december 31.

2. felhívja a belügyminisztert, hogy az emberi erőforrások minisztere bevonásával gondoskodjon a Magyar Nemzeti Levéltár digitális adatvagyonának a Kormányzati Adattrezorba történő online betárolásáról (a továbbiakban: második fázis);
Felelős: belügyminiszter, emberi erőforrások minisztere
Határidő: 2023. december 31.

3. felhívja a belügyminisztert, hogy a pénzügyminiszter bevonásával gondoskodjon egyszeri jelleggel az első fázis megvalósítása érdekében a Magyarország 2022. évi központi költségvetése Belügyminisztérium fejezetében 217 881 110 forint rendelkezésre állásáról;
Felelős: belügyminiszter, pénzügyminiszter
Határidő: a 2022. évi központi költségvetés tervezése során

4. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy a pénzügyminiszter bevonásával gondoskodjon egyszeri jelleggel az első fázis megvalósítása érdekében a Magyarország 2022. évi központi költségvetése Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetében 131 506 000 forint rendelkezésre állásáról;
Felelős: emberi erőforrások minisztere, pénzügyminiszter
Határidő: a 2022. évi központi költségvetés tervezése során

5. felhívja a belügyminisztert, hogy a pénzügyminiszter bevonásával gondoskodjon egyszeri jelleggel a második fázis megvalósítása érdekében a Magyarország 2023. évi központi költségvetése Belügyminisztérium fejezetében 455 062 006 forint rendelkezésre állásáról;
Felelős: belügyminiszter, pénzügyminiszter
Határidő: a 2023. évi központi költségvetés tervezése során

6. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy a pénzügyminiszter bevonásával a második fázis megvalósítása érdekében gondoskodjon a Magyarország 2023. évi központi költségvetése Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetében 246 398 432 forint rendelkezésre állásáról;
Felelős: emberi erőforrások minisztere, pénzügyminiszter
Határidő: a 2023. évi központi költségvetés tervezése során

7. felhívja a belügyminisztert, hogy a pénzügyminiszter bevonásával a Magyar Nemzeti Levéltár Kormányzati Adattrezor felé történő folyamatos adatszolgáltatása első és második fázisának fenntartása érdekében gondoskodjon
a) a 2022. évben egyszeri jelleggel 8 624 055 forint rendelkezésre állásáról az adott évi központi költségvetés Belügyminisztérium fejezetében,
b) a 2023. évben egyszeri jelleggel 44 008 166 forint rendelkezésre állásáról az adott évi központi költségvetés Belügyminisztérium fejezetében,
c) a 2024. évtől évi 80 280 167 forint rendelkezésre állásáról az adott évi központi költségvetés Belügyminisztérium fejezetében;
Felelős: belügyminiszter, pénzügyminiszter
Határidő: az a) alpont esetében a 2022. évi központi költségvetés tervezése során
a b) alpont esetében a 2023. évi központi költségvetés tervezése során
a c) alpont esetében az adott évi központi költségvetés tervezése során

8. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy a pénzügyminiszter bevonásával a Magyar Nemzeti Levéltár Kormányzati Adattrezor felé történő folyamatos adatszolgáltatása első és második fázisának fenntartása érdekében gondoskodjon
a) a 2022. évben egyszeri jelleggel 5 575 300 forint rendelkezésre állásáról az adott évi központi költségvetés Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetében,
b) a 2023. évben egyszeri jelleggel 27 351 322 forint rendelkezésre állásáról az adott évi központi költségvetés Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetében,
c) a 2024. évtől évi 48 602 165 forint rendelkezésre állásáról az adott évi központi költségvetés Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetében.
Felelős: emberi erőforrások minisztere, pénzügyminiszter
Határidő: az a) alpont esetében a 2022. évi központi költségvetés tervezése során
a b) alpont esetében a 2023. évi központi költségvetés tervezése során
a c) alpont esetében az adott évi központi költségvetés tervezése során”

Forrás:
A Kormány 1063/2021. (II. 19.) Korm. határozata a Magyar Nemzeti Levéltár digitális adatvagyona Kormányzati Adattrezorban történő tárolása pénzügyi forrásának biztosításáról; Magyar Közlöny; 2021. évi 25. szám; 2021. február 19.; 995-996 o. (PDF)

A Kormány 1060/2021. (II. 19.) Korm. határozata a kormányzati szintű beruházás-monitoring rendszer kialakításáról

„A Kormány a hazai költségvetési forrásból megvalósuló, 1 milliárd forintot meghaladó összköltséggel rendelkező beruházások, továbbá a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF), valamint a többéves pénzügyi keret (MFF) keretösszegéből
megvalósuló projekt (a továbbiakban együtt: beruházás) strukturált monitoring rendszere, elemzési környezete, valamint a beruházás előrehaladásának, megvalósításának, forrásfelhasználásának, kockázatainak és eredményeinek nyomon követése érdekében

1. egyetért a Kormányzati Beruházás-monitoring Iroda (a továbbiakban: Monitoring Iroda) azonnali létrehozásával;
2. egyetért azzal, hogy a Monitoring Irodát a társadalmi és kormányzati egyeztetések koordinálásáért felelős miniszterelnöki biztos irányítsa;
3. egyetért a kormányzati szintű beruházás-monitoring rendszer (a továbbiakban: beruházás-monitoring rendszer) kialakításával, amely az adott beruházás tekintetében tartalmazza különösen a következőket:
a) a beruházás alapadatai, így különösen a beruházás neve, azonosítója, célja, rövid leírása,
b) a beruházás becsült költségei,
c) a beruházás megvalósításának folyamata, tervezett határideje, vállalt indikátorai és mérföldkövei,
d) a tényleges és várt kockázat, probléma,
e) rendelkezésre álló fedezet megjelölése;
4. egyetért azzal, hogy a beruházások tekintetében a beruházás-felelősök kijelöléséről a Kormány egyedi határozattal döntsön;
5. egyetért azzal, hogy a beruházás-monitoring rendszert támogató informatikai infrastruktúra és alkalmazás üzemeltetője a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság legyen;
6. felhívja a pénzügyminisztert, hogy – a Miniszterelnökséget vezető miniszter bevonásával – gondoskodjon a beruházás-monitoring rendszer felállítása és működtetése érdekében 220 000 000 forint többletforrás biztosításáról a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény (a továbbiakban: Kvtv.)
1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet javára;
Felelős: pénzügyminiszter, Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: azonnal
7. felhívja a pénzügyminisztert, hogy – a Miniszterelnökséget vezető miniszter bevonásával – gondoskodjon a beruházás-monitoring rendszer működtetésével összefüggő személyi jellegű kiadásokhoz 2021. évben szükséges 1 000 000 000 forint többletforrás biztosításáról a Kvtv. 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet javára;
Felelős: pénzügyminiszter, Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: a felmerülés ütemében
8. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy vizsgálja meg a 6. és a 7. pontban szereplő kiadások európai uniós finanszírozásának lehetőségeit, és ennek eredményeként tegye meg a szükséges intézkedéseket az európai uniós finanszírozás érdekében, ideértve a 2021–2027 közötti európai uniós programozási időszak forrásai (így a technikai segítségnyújtás keret) terhére történő haladéktalan átforgatást és elszámolást is, amint erre a vonatkozó európai uniós szabályozás lehetőséget biztosít;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: folyamatos
9. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy készítsen előterjesztést a Kormány részére a beruházásmonitoring rendszer eljárásrendjének kialakítása és működtetése érdekében.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2021. március 31.”

Forrás:
A Kormány 1060/2021. (II. 19.) Korm. határozata a kormányzati szintű beruházás-monitoring rendszer kialakításáról; Magyar Közlöny; 2021. évi 25. szám; 2021. február 19.; 986. o. (PDF)