Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szakirodalom


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Matolcsy György: adatreformra van szükség Magyarországon

„Könyvbemutatón ismertette az új közgazdaságra tett javaslatait a jegybank vezetése.

Bemutatta új könyvét a Magyar Nemzeti Bank, amely a fenntarthatóságról szól. A köteten több mint 40 szerző dolgozott és angolul, illetve kínaiul is megjelenik.
Mérföldkőnek tekintjük ezt a kötetet. Ebben folytatunk mindent, amit eddig elindítottunk és előrevetítünk egy sor következő fordulatot – mondta Matolcsy György, a jegybank elnöke az Új fenntartható közgazdaságtan – globális vitairat könyvbemutatóján, szombaton.

A jegybank elnöke szerint a jelenlegi világban, például a klímaváltozás miatt fenntarthatósági fordulatra van szükség.
Az anyagi gazdagság alapja egy szellemi forrás, a tudás – mondta Matolcsy György a rendezvényen, hozzátéve, a tudás az átadásával exponenciálisan bővül. Ez pedig a globális közösségben általános bőséget teremt, illetve teremthet. Az igazi áttörést az új korszakban a tudás megosztásának új technológiája hozta, ehhez járul hozzá az internet. Ebben a megosztásban viszont kell keresni egy iránytűt, a közgazdaságban is, ezért a jegybankelnök úgy véli, az új közgazdaság a közérdek elsőbbségére épül. Az új jövőképet is a fenntarthatóság gondolata köré kell építeni.

Az új közgazdaság mélyül a múlt és gyorsul a jövő felé – tette hozzá az elnök.
Matolcsy György kiemelte: ehhez minden adatot mérni kell, mert az új közgazdaság mindent adattá alakít át, ezért adatreformra van szükség Magyarországon. Az új közgazdaságnak új mérőszámokra is szüksége van, nem elég a GDP. Másra van szükség, például fenntartható GDP-mérőszámra.
Matolcsy György szerint egyben az állam szerepe is megváltozik az új közgazdaságban. A jegybankelnök ezzel kapcsolatban elmondta: május 19-én bemutatják az MNB javaslatait a kormányzás következő éveire, a fenntartható egyensúly és felzárkózás pontjait mutatják majd meg.

A rendezvényen Virág Barnabás, a jegybank alelnöke kiemelte: nem sikerült a termelékenység növekedését elérni, ami szükségszerű lenne ahhoz, hogy fenntartható maradjon a gazdasági növekedés. Közben a természeti erőforrások kimerülőben vannak, elég csak az elmúlt években tapasztalt energiaválságot, az előttünk álló élelmiszerellátással kapcsolatos kihívásokat nézni. A jelenlegi pálya nem fenntartható, teljes fordulatra van szükség a gazdaságban és a közgazdaságtani gondolkodásban is.
Egy viharos évtizedben vagyunk. A viharban el lehet süllyedni, de új lendületet is lehet kapni– mondta Virág Barnabás.
Ez a lendület lehet a technológiai forradalom, amely jelenleg is zajlik a világban. Az új gazdasághoz új közgazdaságra lesz szükség. Az elmúlt évtizedekben a közgazdaságtan dogmatikus tudománnyá vált. Ezzel a vitairattal viszont a valós gazdasági problémákkal foglalkozó tudományágat alakítana ki a jegybank.

Kandrács Csaba, a jegybank alelnöke szerint ebben a kötetben nem a múltat és a jelent elemzik, hanem a jövőt próbálják megsejteni. Patai Mihály alelnök pedig azt tette hozzá beszédében, hogy új fősodor van a közgazdaságban, amely az új fenntartható közgazdaságtani gondolkodásnak is nagy segítője lesz.”

Forrás:
Matolcsy György: adatreformra van szükség Magyarországon; Ferentzi András; Világgazdaság; 2022. május 7.
Új Fenntartható Közgazdaságtan; Magyar Nemzeti Bank
A vitairat és a szakkönyv, valamint a kapcsolódó adattáblák és háttéranyagok ingyenesen letölthetőek!

Összefogás a Digitális Magyarországért – IVSZ Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége

„Egységes szerkezetbe foglalt kiáltvány

Az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért felhívással fordult tavaly ősszel a digitális szakmához, a gazdaság szereplőihez, a politikai döntéshozókhoz, és a teljes magyar közvéleményhez, hogy rávilágítson: a vállalkozások korszerű technológiájának és a munkavállalók versenyképes tudásának a fejlesztése történelmi esélyt jelent Magyarország számára.

A digitalizáció minden magyar ember életét, minden hazai vállalat és intézmény működését jelentősen megváltoztatja, és a következő években alapjaiban fogja megrengetni mindennapjainkat.

A felhívások ideje lejárt, eljött a cselekvés pillanata!

A kiáltványban négy pillért határoztunk meg, amelyekre építve gyors és hatékony változások érhetők el:

  • digitális társadalom, humán erőforrás
  • ágazati digitalizáció, kkv-k technológiai fejlesztése
  • adatgazdaság, innováció, startup ökoszisztéma
  • digitális régió, nemzetközi együttműködés

A fenti kritikus területek mindegyikéhez részletes szakmai vitaanyagokon alapuló javaslatcsomagot készítettünk el, mely tartalmazza javaslatainkat többek között az oktatás digitalizációjáról, az ágazati digitalizációs programokról, az innovációs és startup ökoszisztéma fejlesztéséről vagy a szorosabbra fűzendő nemzetközi együttműködésekről, az adatgazdaság fellendítéséről. Ezúton is szeretnénk megköszönni minden véleményezőnek, aki értékes javaslatokkal járult hozzá a szakmai vitaanyagok elmélyítéséhez, pontosításához.

Az alábbi gombra kattintva a javaslatcsomag rövidített verziója érhető el:
Elolvasom a javaslatokat

Forrás:
Összefogás a Digitális Magyarországért; IVSZ Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2022. május 4.

Közigazgatás, politika

Elengedhetetlen tovább növelni a mezőgazdaság digitális átállását

„A hazai agrárium aktuális helyzetéről, illetve az elkövetkező évek fejlesztési terveiről adott elő Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a német-magyar agrártechnológiai üzleti fórumon.

A virtuális térben megrendezett szakmai eseményt Magyarország Berlini Nagykövetsége szervezte együttműködésben az Agrárminisztériummal és a Német Mezőgazdasági Társasággal. Az üzleti fórum célja az volt, hogy a magyar mezőgépgyártók bemutatkozhassanak a német piacon és a későbbiekben együttműködések indulhassanak a két ország között. Az Agrárminisztérium a rendezvény által támogatta a hazai mezőgépgyártók nemzetközi piacra történő belépését, ezáltal is elősegítve a mezőgazdasági gépek értékesítését, beszállítását, valamint a közös gyártást.

A rendezvényt Györkös Péter, Magyarország berlini nagykövete és Philipp Schulze Esking, a Német Mezőgazdasági Társaság alelnöke nyitotta meg. Az Agrárminisztérium részéről Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár előadásában a magyar mezőgazdaság aktuális helyzetéről beszélt és ismertette fejlődési lehetőségeit. Beszédében kifejtette, hogy a kormány által 2021-ben meghirdetett Megújuló vidék, megújuló agrárium programnak mekkora jelentősége van a hazai agrárium versenyképességének fejlesztése szempontjából, illetve a környezet védelme érdekében, ugyanis ez adja a magyar Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Terv alapját is. Kiemelte, hogy a mezőgazdaság digitális átállását elengedhetetlen tovább növelni, hiszen ez az összes célkitűzést szolgálja. Előadását követően a Csanádi Tamás, a Mezőgépgyártók Országos Szövetségének elnöke tartott prezentációt a magyar mezőgazdaság gépgyártás helyzetéről, amely a 19. századtól napjainkig folyamatosan világszínvonalat képvisel. Ezt követően kilenc, a mezőgazdasági gépgyártás területén is aktív, kiemelkedően innovatív magyar vállalkozás mutatta be legújabb termékeit és fejlesztéseit: mások mellett drónokat, precíziós növénytermesztési rendszereket, valamint energiahatékonyságot növelő technológiát.

Az online fórum nagy lehetőséget jelentett a magyar mezőgépgyártók részére a piaci lehetőségeik szélesítésében, illetve nemzetközi kapcsolataik kiépítésében.”

Forrás:
Elengedhetetlen tovább növelni a mezőgazdaság digitális átállását; Agrárminisztérium; 2022. május 5.

Európai Unió

Mario Draghi, a föderalisták új csillaga – mondja Navracsics Tibor

„Az Olaszország miniszterelnökeként alig több, mint egy éve dolgozó Mario Draghi fokozatosan vált hűvös technokratából az európai föderalisták egyik politikai vezetőjévé. A hősüket kereső föderalisták egyre nyilvánvalóbb támogatása a miniszterelnök kezdeményezőkészségére is serkentőleg hatott, aki a május harmadikán az Európai Parlamentben elmondott beszédében már kifejezetten indítványozta az Európai Unió működésének alapjául szolgáló Szerződés reformját a föderalizmus szellemében.

A már évek óta politikai és gazdasági válságok sorát átélő Olaszországban általános fellélegzés fogadta a pártok egy évvel ezelőtti kompromisszumát, amelynek eredményeként 2021. február 13-án kormányfővé választották Mario Draghit. Az olasz bankár, aki 2011 és 2019 között mindenki megelégedésére látta el az Európai Központi Bank elnöki tisztét, tökéletes választásnak tűnt egy válságkezelő kormány élére. Addigi pályafutása során politikai kérdésekben nem nagyon nyilvánult meg, így politikai ellenségei sem voltak, ugyanakkor az Európai Központi Bank élén mind a válságkezelésben, mind pedig az egyes, gyakran egymásnak ellentmondó nemzeti érdekek összehangolásában meglehetősen nagy rutint szerzett.

Tekintélyét jól jelzi, hogy a vezetésével megalakult kormányban minden jelentősebb olasz párt képviseltette magát. A baloldali Demokrata Párt és az Öt Csillag Mozgalom ugyanúgy fontosnak tartotta részvételét, mind a jobboldal meghatározó pártjai, a Matteo Salvini által vezetett Liga vagy Silvio Berlusconi pártja. Az eddigi pályafutása során kialakult kép egy olyan technokrata szakember pályáját mutatta, akinek pragmatizmusa széles szövetséget tud teremteni a politikában, és ideológiai viták helyett a problémák gyakorlati megvalósítására tudja hasznosítani a politikai szövetségben rejlő energiát.

Az elvárásokra azonban némileg rácáfolva már miniszterelnöki beiktatási beszéde is egyértelműen értékelvű, ideológiai állásfoglalás volt a föderális Európa eszméje mellett. Beszédének kulcsmondatára, miszerint nem létezik szuverenitás a magányban, hamar felfigyelt az európai sajtó, és rögtön szembe is állították Emmanuel Macron francia köztársasági elnök államokat középpontba állító Európa-koncepciójával.

Mostani, május harmadikai európai parlamenti beszédében Draghi még egyértelműbben fogalmazott az Európai Unió jövőjével kapcsolatban. Szerinte a koronavírus-járvány és az ukrajnai háborús helyzet minden eddiginél sürgetőbbé tette, hogy a pragmatikus föderalizmus jegyében ismét megnyissák a szerződési reformok időszakát. Véleménye szerint mindenekelőtt a döntéshozatali eljárás reformjára van szükség. Szakítani kell a konszenzusos döntéshozatali eljárással, és a kormányközi módszer minden elemével, hogy hatékonyabbá váljon az Európai Unió működése.

Draghi jól választotta meg beszéde helyszínét: az Európai Parlamentnél keresve sem találna olyan intézményt, ahol kedvezőbben fogadnának egy föderalista ihletettségű beszédet. Sokak számára meglepő a korábban szenvtelen technokratának gondolt olasz kormányfő szenvedélyes érvelése a föderális Európa mellett.

Holott ebben valójában nincsen semmi újdonság: az olasz politikusok túlnyomó többsége a föderális Európa mellett áll ki. Altiero Spinellitől kezdve napjaink politikusaiig vezet azon olasz közszereplők sora, akik egy föderális Európában képzelik el a kontinens jövőjét. Persze ez a tény önmagában még nem kell, hogy aggassza azokat, akik nem értenek egyet ezzel a koncepcióval. Draghi javaslata a Szerződés reformjáról ugyanis vélhetően sokkal inkább a médiának szólt, mint a tényleges stratégiai döntések meghozóinak. Ebben Draghi az olasz politika régi hagyományait követi.”

Forrás:
Mario Draghi, a föderalisták új csillaga; Navracsics Tibor; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2022. május 5.

Választási reformokat sürget az Európai Parlament

„Az Európai Parlament módosítani szeretne az európai parlamenti választás szabályain.

Az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén tegnap szavaztak az Alkotmányügyi Bizottság azon jelentéséről, mely az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos jogszabályokat módosítaná az Európai Unió demokratikusabbá tétele céljából. A reformjavaslatok egy része reflektál az EP 2020-as állásfoglalására, amelyben a testület a 2019-es választásokat értékelte. A mostani szövegtervezet, melyről szavazniuk kellett a képviselőknek, három nagyobb területen vezetne be új szabályozást.

Az egyik a transznacionális pártlisták alkalmazása. Régóta visszatérő téma ez az európai belpolitikában, mely értelmében az európai parlamenti választásokon összeurópai listákat állítanának a különböző pártcsaládok. Az Alkotmányügyi Bizottság azt szorgalmazta, hogy már a következő, 2024-es választásokon legyen lehetőségük a polgároknak ilyen listákra szavazni. A korábbi elképzelésektől eltérően azonban mindez nem váltaná fel a nemzeti pártlistákat, hanem kiegészítené őket, második szavazatot adva a választóknak. A bizottság összesen 28 főt juttatna ilyen módon Európai Parlamentbe, amely létszám a jelenlegi 705 képviselőhelyre tevődne rá.

A második terület a közös alapelvek, és azok módosítása. A magasabb részvételi arány reményében a képviselők előírnák a levélben történő szavazat leadás biztosításának kötelezettségét valamennyi tagállam tekintetében, amelyet kiegészíthetnek egyéb voksolási formák is – például az elektronikus szavazás. Ezen túlmenően az aktív választójog korhatárát leszállítanák 16 évre, ugyanakkor ez nem jelentené azon nemzeti szabályok felülírását, amelyek csak 18 éves kortól teszik lehetővé a választáson való részvételt. Harmadik alapelvként kötelezővé tennék a parlamentbe jutási küszöb meghatározását minden tagállam esetében. Ez nem lehetne több 5 százalékosnál, viszont azokban a nemzetekben, amelyek több mint 60 képviselőt küldenek az EP-be, a választási küszöbnek legalább 3,5 százalékos kellene lennie. Jelenleg az Unió 2 százalékos küszöböt ajánl tagjainak, Németországban – amely országnak 96 mandátuma van az Európai Parlamentben – azonban nem szabtak meg hivatalosan ilyen értéket, így ez a módosítás őket érintené a legérzékenyebben.

A bizottsági jelentés nyomán az uniós testület a választások közös, európai jellegét is erősítené. Szorgalmazzák, hogy valamennyi tagországban egyszerre kezdődjön meg a hivatalos kampányidőszak, az európai pártok pártlogóinak megjelenésére nagyobb hangsúlyt helyeznének, a szavazólapok egységes külsőt kapnának és magát a választást is ugyanazon a napon, május 9-én – Európa napján – kellene megtartani minden államban.

A választási reformok hatályba lépéséig még hosszú út áll. Ennek első állomását jelentette az európai parlamenti szavazás. Az elfogadását követően viszont az uniós nemzeteknek is jóvá kell hagyniuk azt egyhangúlag a Tanácsban. A kezdeményezés támogatóinak – például Németországnak, Franciaországnak vagy Spanyolországnak – jó hivatkozási alap lehet az Európa jövőjéről szóló konferencián megfogalmazott végső javaslatcsomag. Ebben ugyanis ugyanezen törekvések kerültek megfogalmazásra, ám ennek ellenére komoly viták várhatóak azokkal a nemzetekkel – például Dániával, Bulgáriával vagy éppen Hollandiával –, amelyek nem hívei most még a koncepciónak.”

Forrás:
Választási reformokat sürget az Európai Parlament; Kalas Vivien; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2022. május 4.

Az Európa jövőjéről szóló konferencia: a konferencia plenáris ülése elfogadta a végleges javaslatokat

„Április 29–30-án utoljára ülésezett az Európa jövőjéről szóló konferencia plenáris ülése, és 49 részletes javaslatot fogadott el, amelyek – az éghajlatváltozástól és az egészségügytől kezdve a migráción át egészen az EU globális szinten betöltött szerepéig – témák széles körét ölelik fel. Ennek előzménye az a különleges párbeszéd, amelynek keretében a polgárok Európa-szerte egy éven keresztül vitát folytattak, tanácskoztak és együttműködtek azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy milyen Európában szeretnének élni.

Az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és a nemzeti parlamentek képviselői egyetértésüket fejezték ki a javaslatokkal kapcsolatban. A plenáris ülésen részt vevő polgárok is kifejtették álláspontjukat e javaslatokkal összefüggésben.

A konferencia társelnökeként Dubravka Šuica, a demokráciáért és a demográfiáért felelős alelnök vezette a Bizottság arra irányuló munkáját, hogy hozzájáruljon a jelenlegi mandátum alatt esedékes fontos célok megvalósításához. Az alelnök a következőket mondta: „A konferencia elérkezett az utolsó fejezetéhez. Büszkén jelenthetem ki, hogy deliberatív demokráciát gyakorolva, innovatív folyamat keretében, közösen, kézzel fogható eredményeket érünk el. Elkötelezett és motiváló polgáraink megmutatták, milyen irányt kívánnak Európa számára. Most pedig az uniós intézmények feladata mindezt megvalósítani. A világjárványt követően és az Európa földjén vívott, brutálisan agresszív háború valósága nyomán minden eddiginél fontosabb célnak bizonyult a munkahelyi demokrácia és a polgárok cselekvőképessége.”

Az egészségügyi munkacsoport elnöki tisztét betöltő Maroš Šefčovič alelnök a következőket tette hozzá: „Nem tudhatjuk biztosan, mit hoz a jövő. A közelmúlt sajnálatos eseményei – a világjárvány, jogellenes háború a szomszédunkban, az éghajlatváltozás még időben történő megállításáért folytatott küzdelem – mind-mind rámutattak, mennyire bizonytalan is lehet a helyzet napjainkban. Európa ereje a kihívásokkal szemben abban rejlik, hogy képesek vagyunk megvitatni és megosztani egymással alapértékeinket, illetve egyesíteni azokat, ami viszont erősíti demokráciánkat és demokratikus intézményeinket. A konferencia ennek lenyűgöző példája. Szeretnék külön köszönetet mondani mindazoknak, akik eltökélten és lelkesen vállaltak szerepet ebben a folyamatban. Nagyon különleges és szemléletformáló tapasztalat volt a polgárokkal együttműködésben döntéseket hozni az EU jövőbeli politikáit illetően. Nélkülük nem lehetett volna sikeres a konferencia.”

Věra Jourová alelnök, az értékekkel, a jogállamisággal, az alapvető jogokkal és a biztonsággal foglalkozó munkacsoport elnöke a következőket nyilatkozta: „Mindenekelőtt gratulálni szeretnék azoknak a polgároknak, akik energiája és kreativitása nélkül most nem emelhetnénk ki a konferencia sikerét. Megmutatták, milyen irányba szeretnék terelni Európát a jövőben. Ambiciózusabb, határozottabb és magabiztosabb EU-t akarnak, mely jobban összpontosít az emberek problémáira, és kevesebb figyelmet fordít saját folyamataira. Az emberek azt szeretnék, hogy aktívan védjük és fenntartsuk a demokráciát és annak értékeit. A mi feladatunk biztosítani, hogy ezek az igények valóra válhassanak. Ezt a küldetést valamennyi uniós intézménynek és tagállamnak komolyan kell vennie. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy eljátsszuk a polgárok Európa jövőjének alakítását illetően belénk vetett bizalmát.”

A következő lépések

Az Európa jövőjéről szóló konferencia hivatalosan május 9-én (Európa napján) zárul Strasbourgban, ahol a konferencia vezető testületének társelnökei benyújtják a javaslatokat tartalmazó végleges jelentést az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elnökének. A három intézmény ezt követően – saját hatáskörein belül és a Szerződésekkel összhangban – meg fogja vizsgálni, miként lehetne hatékonyan továbblépni a jelentés alapján.

Háttér-információk

Az Európa jövőjéről szóló konferencia újszerű és innovatív folyamat, mely új teret nyitott a polgárokkal való vitára a kontinensünk előtt álló kihívások és prioritások kezelése érdekében.

További információk

Többnyelvű digitális platform

A konferencia pénteki és szombati plenáris ülésén megvitatott kérdések kivonatai az EbS-en érhetők el.”

Forrás:
Az Európa jövőjéről szóló konferencia: a konferencia plenáris ülése elfogadta a végleges javaslatokat; Európai Bizottság; 2022. május 2.

Európai egészségügyi unió: Európai egészségügyi adattér az emberek és a tudomány szolgálatában

„Az Európai Bizottság a mai napon megnyitotta a közös európai egészségügyi adatteret (EHDS), mely az erős európai egészségügyi unió egyik legfontosabb építőköve. Az európai egészségügyi adattér létrehozása EU-szerte óriási változást jelent az egészségügyi ellátás biztosításának módját illetően. Lehetővé fogja tenni az emberek számára, hogy egészségügyi adataik felett rendelkezzenek saját országukban vagy más tagállamokban. Előmozdítja a digitális egészségügyi szolgáltatások és termékek valódi egységes piacát. Következetes, megbízható és hatékony keretről gondoskodik a személyes egészségügyi adatok kutatási, innovációs, szakpolitikai döntéshozatali és szabályozási célokból való felhasználása terén, miközben biztosítja az EU magas szintű adatvédelmi normáinak való teljes körű megfelelést.

Margarítisz Szhinász, az Európai Bizottság első alelnöke így nyilatkozott: „Büszke vagyok arra, hogy bejelenthetem az első közös uniós adattér megnyitását egy adott szakterületen. Az európai egészségügyi adattér egyfajta új kezdet az EU digitális egészségpolitikája számára, mely az egészségügyi adatokat mind a polgárok, mind a tudomány szolgálatába állítja. Ma letesszük az egészségügyi adatokhoz való biztonságos és megbízható hozzáférés fundamentumát, teljes összhangban az EU alapját képező alapvető értékekkel.”

Sztella Kiriakídisz, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos hozzátette: „A mai napon létrehozzuk az európai egészségügyi unió egy újabb pillérét. Víziónk kezd valósággá válni. Az európai egészségügyi adattér forradalmasítani fogja az egészségügyi ellátás digitális transzformációját az EU-ban. Középpontjában a polgárok állnak, akik teljes körű ellenőrzést gyakorolhatnak adataik felett annak érdekében, hogy jobb egészségügyi ellátásban részesüljenek Unió-szerte. Ezek az adatok, melyek bizalmas jellegét a biztonságra és a magánélet védelmére vonatkozó szigorú garanciák védik, kincset érő információforrást jelentenek majd azon tudósok, kutatók, feltalálók és szakpolitikusok számára is, akik újabb és újabb életmentő kezelések kidolgozásán munkálkodnak.Az EU ezzel valóban történelmi lépést tesz az uniós digitális egészségügy megteremtése felé.”

Mi fogunk rendelkezni egészségügyi adataink felett saját országunkban és határokon átnyúlóan

  • Az európai egészségügyi adattérnek köszönhetően azonnal, térítésmentesen és könnyen férhetünk hozzá elektronikus formában tárolt egészségügyi adatainkhoz. Az adatokat könnyen megoszthatjuk más uniós országok egészségügyi szakembereivel, ami javítani fogja egészségügyi ellátásunk színvonalát. Miután adataink felett mi fogunk teljeskörűen rendelkezni, azokat ki is egészíthetjük, a téves információkat helyesbíthetjük, mások hozzáférését korlátozhatjuk, és tájékozódhatunk arról, hogy adatainkat kik, milyen célra használják fel.
  • A tagállamok gondoskodni fognak arról, hogy a betegadatlapok, az elektronikus vények, az orvosi képalkotási leletek és képalkotási jelentések, a laboratóriumi eredmények és a kórházi zárójelentések közös európai formátumban kerüljenek kiadásra és elfogadásra.
  • Az interoperabilitás és a biztonság kötelező követelménnyé válik. Az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek gyártóinak igazolniuk kell az e szabványoknak való megfelelést.
  • A polgárok jogainak érvényesítése érdekében minden tagállamnak digitális egészségügyi hatóságokat kell kijelölnie. Ezek a hatóságok csatlakozni fognak ahhoz a tagállamközi digitális infrastruktúrához (MyHealth@EU), amely segíti a betegeket a határokon átnyúló adatmegosztásban.

Az egészségügyi adatok kutatási, innovációs és szakpolitikai célú felhasználásának optimalizálása

  • Az európai egészségügyi adattér szilárd jogi keretet hoz létre az egészségügyi adatok kutatási, innovációs, népegészségügyi, szakpolitikai és szabályozási célú felhasználására. A kutatók, az innovátorok, a közintézmények és az ipar – szigorú feltételek mellett – nagy mennyiségű és kiváló minőségű egészségügyi adathoz férhetnek hozzá, mely információk döntő fontossággal bírnak az életmentő kezelések, az oltóanyagok vagy orvostechnikai eszközök kifejlesztése, valamint a jobb egészségügyi ellátás és a reziliensebb egészségügyi rendszerek létrejötte szempontjából.
  • Az adatokhoz való hozzájutás érdekében a kutatóknak, vállalatoknak vagy intézményeknek engedélyt kell kérniük az egészségügyi adatokhoz való hozzáférést biztosító illetékes szervtől (minden tagállamban létre kell hozni egy ilyet). Hozzáférés csak akkor adható, ha a kért adatokat meghatározott célokra, zárt és biztonságos környezetben, az egyének kilétének felfedése nélkül használják fel. Szigorúan tilos az adatokat olyan döntésekhez felhasználni, amelyek hátrányt jelentenek a polgárok számára (például káros termékek, szolgáltatások nyújtása vagy a biztosítási díj emelése céljából).
  • Az egészségügyi adatokhoz hozzáférést biztosító szervek össze fognak kapcsolódni a másodlagos felhasználásra szolgáló új és decentralizált uniós infrastruktúrával (HealthData@EU), mely a határokon átnyúló projektek támogatására szolgál.

Háttér-információk

A Covid19-világjárvány egyértelműen rámutatott a digitális szolgáltatások jelentőségére az egészségügy területén. A járvány idején a digitális eszközök elterjedése nagy mértékben felgyorsult. Mindazonáltal a tagállamok közötti szabályok, struktúrák és folyamatok összetettsége megnehezíti a személyes egészségügyi adatokhoz való hozzáférést és azok megosztását, különösen határokon átnyúlóan. Emellett az egészségügyi rendszerek fokozott mértékben váltak kibertámadások célpontjaivá.

A közös európai egészségügyi adattér az általános adatvédelmi rendeletre (GDPR), az adatkormányzásról szóló rendeletjavaslatra, az adatmegosztási jogszabály-tervezetre és a kiberbiztonsági irányelvre alapoz. Az említett kezdeményezéseket kiegészíti, és testreszabottabb szabályokat biztosít az egészségügyi ágazat számára. A közös európai egészségügyi adattérről szóló nyilvános konzultáció, mely 2021. május 3. és július 26. között zajlott, összegyűjtötte azon szerteágazó véleményeket, amelyek hozzájárultak e jogi keret kialakításához.

Az európai egészségügyi adattér ki fogja használni azokat a lehetőségeket, amelyeket a közhasznú digitális javak – például a mesterséges intelligencia, a nagy teljesítményű számítástechnika, a felhő és az intelligens köztesszoftverek – már meglévő és jövőbeli alkalmazása kínál az EU-ban. Emellett a mesterséges intelligenciára, az elektronikus személyazonosítási rendszerre és a kiberbiztonságra vonatkozó jogi keretek is támogatni fogják az európai egészségügyi adattér működését.

A következő lépések

Az Európai Bizottság által előterjesztett javaslatot hamarosan a Tanács és az Európai Parlament fogja megvitatni.

További információk

Az európai egészségügyi adattér ismertetése: Az egészségügyi adatokban rejlő lehetőségek kiaknázása a társadalom és a betegek javára, valamint az innováció céljaira

Az európai egészségügyi adattérről szóló rendeletre irányuló javaslat

Kérdések és válaszok

Tájékoztató

A 2020. február 19-i adatstratégia

Weboldal

Forrás:
Európai egészségügyi unió: Európai egészségügyi adattér az emberek és a tudomány szolgálatában; Európai Bizottság; 2022. május 3.

Kérdések és válaszok – Uniós egészségügy: európai egészségügyi adattér

1. Miről szól az európai egészségügyi adattérre vonatkozó javaslat?

Orvosok, ápolók, gyógyszerészek, kutatók és az egészségügyi szabályozás területén dolgozók minden másodpercben nagy számban állítanak elő és használnak fel olyan alapvető egészségügyi adatokat szerte az EU-ban, amelyek életmentő munkájuk szempontjából nélkülözhetetlenek. Ezek az adatok jelentik tulajdonképpen az egészségügyi rendszerek ereiben keringő vért. A Covid19-világjárvány rádöbbentett bennünket, hogy mennyire fontos szerepet játszanak a naprakész egészségügyi adatok a jól tájékozott népegészségügyi intézkedések meghozatalában és a válsághelyzetekre való reagálásban. A pandémia jelentősen felgyorsította a digitális eszközök térhódítását is. Sajnos még mindig vannak olyan összetett akadályok, amelyek megnehezítik a digitális egészségügyi rendszerben és az egészségügyi adatokban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázását.

Az európai egészségügyi adattér segít felszámolni ezeket az akadályokat. Az adattér egy olyan egészségügyi adatmegosztási keret, amely egyértelmű szabályokat, közös szabványokat és gyakorlatokat, infrastruktúrákat és irányítási keretet határoz meg az elektronikus egészségügyi adatok betegek általi felhasználása, valamint a kutatás, az innováció, a szakpolitikai döntéshozatal, a betegbiztonság, a statisztika, illetve a szabályozás céljából történő felhasználása tekintetében.

2. Kinek származik előnye az európai egészségügyi adattérből?

Az európai egészségügyi adattér Unió-szerte lehetővé teszi az egyének számára, hogy teljeskörűen gyakorolhassák egészségügyi adataikhoz kapcsolódó jogaikat. Az emberek a jövőben könnyen férhetnek majd hozzá adataikhoz és oszthatják meg azokat, miközben az adatvédelemre vonatkozó átfogó uniós megközelítéssel teljes összhangban nagyobb fokú ellenőrzést is tudnak gyakorolni azok felett.

Az egészségügyi szakemberek munkája szintén könnyebbé és hatékonyabbá válik. A jobb interoperabilitás révén az egészségügyi szakemberek határokon átnyúlóan is hozzáférhetnek a betegek kórtörténetéhez, ami növeli a kezeléssel és a diagnózissal kapcsolatos döntések tudományos alapját akkor is, ha a betegek adatai egy másik uniós ország rendszerében szerepelnek.

Az egészségügyi szolgáltatók közötti, országokon belüli és határokon átnyúló adatcsere támogatása érdekében megerősített interoperabilitás révén elkerülhető, hogy az egészségügyi szolgáltatók megismételjék a már elvégzett vizsgálatokat, ami nem csak a betegek számára előnyös, de csökkenti az egészségügyi kiadásokat is.

A kutatók számára is előnyös, ha megbízható és biztonságos keretek között, közvetlenebb módon férhetnek hozzá az adatokhoz, amelyek nagyobb mennyiségben és kiváló minőségben válnak elérhetővé számukra. Hatékonyabban és olcsóbban férhetnek hozzá az adatokhoz egy olyan adathozzáférési szerven keresztül, amely biztosítja a betegek magánéletének védelmét.

A szabályozók és politikai döntéshozók is könnyebben férhetnek majd hozzá az egészségügyi adatokhoz a szakpolitikai döntéshozatal és a jobban működő egészségügyi rendszerek érdekében. Ezáltal javul az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, csökkennek a költségek, nő a hatékonyság, az egészségügyi rendszerek ellenállóbbá válnak, új lehetőségek nyílnak a kutatás és az innováció terén, a politikai döntéshozatal pedig nagyobb mértékben tud a tényekre támaszkodni.

Az ágazat számára előnyös lesz, hogy létrejön az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek egész Unióra kiterjedő piaca, amely azonos szabványokkal és előírásokkal rendelkezik. Az egészségügyi adatok jobb elérhetőségének köszönhetően javul az emberek egészsége, valamint könnyebben lehet majd olyan innovatív gyógyszereket és eszközöket előállítani, melyek hatékonyabb és személyre szabottabb ellátást biztosítanak. Az ágazat képes lesz a mesterséges intelligenciára épülő új eszközöket is kifejleszteni.

3. Milyen irányítási rendszer kerül bevezetésre?

Az európai egészségügyi adattér megerősíti a nemzeti és az uniós szintű irányítást. Az e-egészségügyi hálózaton belül az adatok egészségügyi ellátásban való elsődleges (azaz betegek általi) felhasználása terén jelenleg folyó együttműködésre épül, amely a Covid19-világjárvány idején bizonyította igazán értékét.

Az adattér kiterjeszti ennek az elsődleges felhasználásnak a körét, és mostantól az egészségügyi adatok másodlagos (az összesített egészségügyi adatok pl. egészségügyi szakemberek, politikai döntéshozók, innovátorok és az ágazat általi további) felhasználását is szabályozza.

Az adattérnek az egészségügyi adatok további felhasználására vonatkozó szabályai az adatkormányzási rendelettel bevezetett keretre épülnek. Kialakításra kerül az új Európai digitális és egészségügyi adatvédelmi testület, amelynek tagjai a digitális egészségügyi hatóságok képviselői, a tagállamok egészségügyi adatokhoz való hozzáférés tekintetében illetékes új nemzeti szervei, a Bizottság és a megfigyelők. A testület feladata hozzájárulni a szabályok következetes alkalmazásához az egész EU-ban, többek között azáltal, hogy más uniós szervekkel és érdekelt felekkel – például betegszervezetekkel – együttműködve tanácsot ad az Európai Bizottságnak.

A tagállamok uniós szinten is együttműködnek majd két határokon átnyúló, az adatmegosztást lehetővé tévő (az egészségügyi adatok elsődleges, illetve másodlagos felhasználására szolgáló) digitális infrastruktúra megteremtése érdekében.

4. Milyen előnyökkel és költségekkel jár az európai egészségügyi adattér, és mi lesz a finanszírozás módja?

Összességében az európai egészségügyi adattér tíz év alatt várhatóan mintegy 11 milliárd eurós megtakarítást eredményez az EU számára: 5,5 milliárd euróval kevesebb lesz a kiadás az egészségügyi adatokhoz való jobb hozzáférés és az ilyen adatok cseréje révén, és további 5,4 milliárd euró takarítható meg az egészségügyi adatoknak a kutatás, az innováció és a szakpolitikai döntéshozatal terén való jobb felhasználásával.

Az európai egészségügyi adattér megvalósításához további nemzeti szintű digitalizációra van szükség. Ezzel együtt az egész EU-ra kiterjedő interoperábilis infrastruktúrákat is létre kell hozni, hogy lehetővé váljon az egészségügyi adatok határokon átnyúló felhasználása. Ezért a tagállamok és a Bizottság is támogatni fogja az európai egészségügyi adatteret különböző uniós alapokon és eszközökön keresztül. A tagállamok például a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében 12 milliárd eurót irányoztak elő a digitális egészségügyet célzó beruházásokra. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az InvestEU program további beruházási lehetőségeket kínál.

Ezenkívül a Bizottság több mint 810 millió eurót biztosít az európai egészségügyi adattér támogatására. „Az EU az egészségügyért” program keretében 280 millió euró áll majd rendelkezésre, a fennmaradó összeget pedig a Digitális Európa program, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és a Horizont Európa program finanszírozza.

5. Milyen hatások várhatók az európai egészségügyi unió egyéb kezdeményezéseire, pl. a rákellenes tervre, a gyógyszerstratégiára, illetve a HERA-ra nézve?

Az európai egészségügyi adattér az erős egészségügyi unió központi eleme.

Segít fellendíteni az európai rákellenes terv keretében végzett munkát. Az ismeretek, a tapasztalatok és az adatok összegyűjtése és megosztása segít olyan gyakorlati megoldások kifejlesztésében, amelyek a rákbetegek javát szolgálják. Az európai egészségügyi adattér a ráknyilvántartással kapcsolatos innovatív megközelítések kialakítása előtt is megnyitja az utat, lehetővé téve a rák különböző típusaira vonatkozó információk időben történő és hatékonyabb gyűjtését. Ez valós idejű helyzetképet adhat majd a rákos megbetegedésekről az EU-ban.

Az adattér emellett lehetővé teszi, hogy az egészségügyi adatok jelentősen hozzájáruljanak az innovációhoz, a kutatáshoz, valamint új gyógyszerek, kezelések és orvosi készítmények kifejlesztéséhez. Ennek eredményeként határozottan támogatni fogja az európai gyógyszerstratégiát és az Európai Unió Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóságának (HERA) küldetését.

6. Számomra mit jelent mindez?

Az európai egészségügyi adattérnek és az általános adatvédelmi rendelet által biztosított jogoknak köszönhetően Ön nagyobb ellenőrzést gyakorolhat személyes egészségügyi adatai felett. Mindenekelőtt:

  • egészségügyi adataihoz azonnal, ingyenesen hozzáférhet elektronikus formában;
  • adatait meg tudja osztani egészségügyi szakemberekkel akár az EU-n belül, akár határokon átnyúlóan;
  • kiegészítheti az adattérben szereplő információkat, javíthatja az esetleges hibákat, korlátozhatja a hozzáférést és információt kérhet arról, hogy mely szakemberek fértek hozzá az Ön adataihoz;
  • az egészségügyi adatok bizonyos kategóriái, például a betegadatlapok, az elektronikus vények, az orvosi képalkotási leletek és jelentések, a laboratóriumi eredmények és a kórházi zárójelentések esetében lehetőség lesz az adatoknak az elektronikus egészségügyi dokumentáció európai csereformátumában történő kiadására és fogadására.

Ezen túlmenően garantált lesz az Ön biztonsága és magánéletének védelme:

  • a kutatók, az ágazati szereplők, illetve a közintézmények csak konkrét, az egyének és a társadalom javát szolgáló célokból férhetnek hozzá egészségügyi adataihoz;
  • ugyanakkor kizárólag olyan adatokhoz férhetnek hozzá, amelyek nem fedik fel az Ön személyazonosságát;
  • az adatok csak zárt, biztonságos környezetben érhetők el és dolgozhatók fel, a letöltés pedig kizárólag anonimizált adatok tekintetében lesz engedélyezett.

7. Tudna konkrét példákkal szolgálni arra, hogyan fog működni az európai egészségügyi adattér?

1. példa: Egy Portugáliában élő nő Franciaországba utazik nyaralni. Ott tartózkodása alatt sajnálatos módon megbetegszik, ezért egy helyi háziorvoshoz kell fordulnia. Az európai egészségügyi adattérnek és a MyHealth@EU elnevezésű eszköznek köszönhetően a Franciaországban praktizáló orvos saját számítógépén megtekintheti francia nyelven a beteg kórtörténetét. Az orvos a beteg kórtörténetének ismeretében fel tudja írni a szükséges gyógyszereket, elkerülve például azokat a készítményeket, amelyekre a beteg allergiás.

2. példa: Egy egészségügyi technológiai vállalkozás mesterséges intelligencián alapuló, az orvosi döntéshozatalt támogató olyan új eszköz kifejlesztésén dolgozik, amely segíti az orvosokat abban, hogy a beteg laboratóriumi képalkotási leleteinek áttekintését követően hozzanak diagnosztikai és kezelési döntéseket. A mesterséges intelligencia összehasonlítja az adott beteg leleteit sok más korábbi beteg leleteivel. A vállalkozás az európai egészségügyi adattér révén nagy számú orvosi képalkotási lelethez fér hatékonyan és biztonságosan hozzá, amelyek alapján be tudja tanítani a mesterséges intelligencia algoritmusát, továbbá optimalizálni tudja annak pontosságát és hatékonyságát, mielőtt piaci jóváhagyást kérne.

3. példa: Sürgősségi betegellátás során felvétel készült egy férfi tüdejéről abban a kórházban, ahova a mentőszolgálat beszállította. Röviddel ezután a páciens ellátogat saját pulmonológusához, aki egy másik kórházban rendel. Az európai egészségügyi adattérnek köszönhetően a pulmonológus megtekintheti a máshol készített leletet, így nem kell feleslegesen újabb vizsgálatot végezni.

8. Milyen hatással lesz az európai egészségügyi adattér az egészségügyi szakemberekre?

Az elektronikus egészségügyi adatok könnyebben elérhetővé válnak az egészségügyi szakemberek számára mind a határokon belül, mind pedig a határokon átnyúlóan. A jobb interoperabilitás révén az egészségügyi szakemberek hozzáférhetnek a betegek kórtörténetéhez, ami növeli a kezelésre és a diagnózisra vonatkozó döntések tudományos alapját.

A releváns egészségügyi adatokhoz való könnyebb és gyorsabb hozzáférés révén az egészségügyi szakemberek javítani tudják az ellátás folyamatosságát.

Könnyebben hozzá tudnak majd férni a különböző forrásokból származó egészségügyi adatokhoz is, csökkentve ezzel az adminisztratív terheket, hiszen többé nem kell manuálisan másolatot készíteniük a különböző rendszerekben nyilvántartott dokumentációkról. Mindez pozitív hatással lesz az egészségügyi rendszer hatékonyságára is. A kutatásban résztvevő egészségügyi szakemberek emellett kutatási és innovációs célú munkájuk céljaira is élvezhetik az egészségügyi adatokhoz való könnyebb hozzáférés előnyeit.

9. Hogyan garantálja az európai egészségügyi adattér az adatvédelmet és adatbiztonságot?

A közös európai egészségügyi adattér az általános adatvédelmi rendeletre (GDPR), az adatkormányzásról szóló rendeletjavaslatra, az adatmegosztási jogszabály-tervezetre és a kiberbiztonsági irányelvre épül. Az adattér kiegészíti ezeket a kezdeményezéseket, és szükség esetén testreszabottabb szabályokat állapít meg az egészségügyi ágazat számára.

A bizalom az európai egészségügyi adattér fontos eleme. A javaslat biztonsági kritériumokat vezet be az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek interoperabilitására és biztonságára vonatkozóan, és előírja ezek tanúsítását a gyártók számára. Az adattér emellett az általános adatvédelmi rendelet által kínált azon lehetőségre is épít, hogy olyan uniós jogszabályt terjesszen elő, amely támogatja az egészségügyi adatok diagnosztikai és kezelési célú, valamint kutatási, statisztikai vagy közérdekű felhasználását.

Ezenkívül elektronikus egészségügyi adatokat csak a rendeletben meghatározott konkrét célokra lehet másodlagos felhasználás keretében feldolgozni, valamely, az adatokhoz való hozzáférés tekintetében illetékes szerv által kiadott engedély alapján. Tilos lesz az adatokat az egyénekre nézve hátrányos döntések meghozatalához, illetve egészségügyi termékek egészségügyi szakemberek vagy betegek részére történő forgalmazásához felhasználni.

Az adatfeldolgozás csak olyan biztonságos adatkezelési környezetben történhet, amelynek meg kell felelnie a magánélet védelmére és a (kiber)biztonságra vonatkozó, nagyon magas szintű szabványoknak, és amelyből nem lehet személyes adatokat letölteni. Ezen túlmenően a kutatók, a vállalatok vagy a közintézmények csak nem azonosítható adatokhoz férhetnek hozzá (amelyek a betegségre, a tünetekre és a gyógyszerekre vonatkozóan nyújtanak információkat anélkül, hogy kiderülne az egyén személyazonossága). A felhasználó nem kísérelheti meg újra azonosítani az érintetteket. Tekintettel az egészségügyi adatok érzékeny jellegére, a szigorú intézkedések kiemelkedő fontosságúak.

10. Milyen mértékben állnak készen a tagállamok az európai egészségügyi adattérre?

A tagállamok eltérő fejlettségi szinttel rendelkeznek a digitális egészségügy tekintetében.

Ami az egészségügyi adatok elsődleges felhasználását illeti: az egészségügyi szolgáltatásnyújtás céljából történő felhasználás tekintetében – a különböző tanulmányok alapján – néhány tagállamban magas szintű a digitalizáció és az interoperabilitás az ország határain belül, míg más tagállamokban csak elkezdték megtenni a szükséges lépéseket. Betegadatlapok és elektronikus vények az összes tagállam kétharmadában léteznek, és leggyakrabban online portálon keresztül érhetők el, de csak néhány országban lehet ezeket határokon átnyúlóan küldeni vagy fogadni, 11 országban pedig továbbra is papírnyomtatványokat használnak a recept kiállításához. Jelenleg csak tíz tagállam támogatja a betegadatlapok és az elektronikus vények megosztását a MyHealth@EU rendszeren keresztül. A tervek szerint 2025-ig valamennyi tagállam csatlakozni fog a MyHealth@EU infrastruktúrájához.

Ami az egészségügyi adatok kutatási, innovációs, politikai döntéshozatali és szabályozási célokra történő másodlagos felhasználását illeti: a szabályozási döntések alapjául szolgáló tanulmányok jelenleg gyakran csak kis számú, néhány uniós tagállamra kiterjedő adatbázisklaszter alapján készülnek, ami földrajzi és demográfiai szempontból korlátozza a minták méretét. E széttagoltság és a hozzájárulástól való túlzott függés megszüntetése érdekében egyes tagállamok nemzeti jogszabályokat fogadtak el. 13 tagállam például már elkezdte központosítottabb nemzeti rendszerek előterjesztését az adatokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében, de ezek között uniós szinten nincs kapcsolat, a rendszer továbbra is széttagolt, és a sok közös vonás ellenére különbségek vannak a feladatok között. Egyes tagállamok az egészségügyi adatokhoz hozzáférést biztosító testületeket hoztak létre – erre példa a Findata, a francia Data Hub, a német Forschungsdatenzentren és mások.

A közös európai egészségügyi adattér ambiciózus abban az értelemben, hogy a javaslat célja előmozdítani valamennyi tagállamban a digitális egészségügyet, és felkészíteni az EU egészségügyi rendszereit a digitális jövőre.

11. Megosztásra kerülnek az európai egészségügyi adattérben tárolt adatok az ágazati szereplőkkel?

Az egészségügyi adatok ágazati felhasználása fontos annak érdekében, hogy innovatív megoldásokkal lehessen javítani a betegségek megelőzését, diagnosztizálását és kezelését. A Covid19-világjárvány ismét rávilágított arra, hogy milyen kiemelkedő szerepet játszik az innováció az oltóanyagok kifejlesztésében, amelyeknek köszönhetően több millió ember életét lehetett megmenteni.

Ezért az ágazati szereplőknek lehetőségük lesz arra, hogy az egészségügyi adatokhoz hozzáférést biztosító testületekhez forduljanak, miután engedélyt kaptak az adatokhoz való hozzáférésre. Csak az adott kutatáshoz szükséges adatokat bocsátaná az adattér az ágazat rendelkezésére anélkül, hogy kiderülne az egyén személyazonossága, és csak a projekt időtartama alatt, biztonságos feldolgozási környezetben lenne biztosított a hozzáférés.

Az egészségügyi ellátással összefüggésben az európai egészségügyi adattér csak azt támogatja, hogy az egészségügyi szakemberek hozzáférjenek betegeik adataihoz. Az ágazat nem rendelkezik majd hozzáféréssel ezekhez az adatokhoz.

További információk

Közlemény: Európai egészségügyi adattér: Az egészségügyi adatokban rejlő lehetőségek kiaknázása a társadalom és a betegek javára, valamint az innováció céljaira

Az európai egészségügyi adattérről szóló rendeletre irányuló javaslat

Sajtóközlemény

Tájékoztató

A 2020. február 19-i adatstratégia

Weboldal

Forrás:
Kérdések és válaszok – Uniós egészségügy: európai egészségügyi adattér; Európai Bizottság; 2022. május 3.

Új európai Bauhaus: kiválasztották, hogy melyik öt demonstrációs vezérprojekt kerül finanszírozásra a különféle európai országokban

„A Bizottság a mai napon bejelenti, hogy melyik öt pályázat került kiválasztásra azon 25 millió euró összegű pályázati felhívás keretében, amely az új európai Bauhaus demonstrációs vezérprojektjeinek kidolgozását hivatott támogatni. Már a támogatási megállapodásokról zajlanak a tárgyalások a kiválasztott kedvezményezettekkel.

A projektek fenntarthatóbb, befogadóbb és szebb terek létrehozásához vezetnek majd szerte az Európai Unióban, és helyi szinten bevonják a polgárokat a zöld gazdaságra való átállás folyamatába.

Ursula von der Leyen elnök a következőket nyilatkozta: „Alig várom, hogy ezek az új európai Bauhaus-projektek testet öltsenek. E projektek megmutatják majd, hogy milyen lehet a jövő, és az európai zöld megállapodás miként válik a mindennapjaink és a lakókörnyezetünk részévé. A cél az, hogy ezek a projektek a további új európai Bauhaus-projektek európai és világméretű hálózatának kiindulópontjává váljanak.”

Öt demonstrációs projekt 13 országban

Az öt előválogatott projekt számára körülbelül 5 millió euró összegű finanszírozást biztosítanak a megvalósítás céljára. Erre 11 különböző tagállamban (Belgium, Csehország, Dánia, Görögország, Hollandia, Horvátország, Lettország, Németország, Olaszország, Szlovénia és Portugália), valamint Norvégiában és Törökországban kerül majd sor. Olyan témákra fognak összpontosítani, mint az épületkorszerűsítés, a körforgásos jelleg, a művészetek, a kulturális örökség, az oktatás, az intelligens városok, a város- és vidékrehabilitáció stb. A következő projektekről van szó:

  1. CULTUURCAMPUS (Cultuurcampus: fenntartható központ a művészetek, a kutatás, a tanulás és a katalizátorént működő közösségek számára): a Cultuurcampus az oktatás, a kutatás, a politika és a kultúra ötvözésével, valamint lakóinak élettapasztalataira építve kívánja átalakítani a dél-rotterdami hátrányos helyzetű városi térséget (Hollandia). A különböző csoportok és tevékenységek központjaként működő Cultuurcampusnak egy történelmi épület fog otthont adni.
  2. NEB-STAR (New European Bauhaus STAvangeR): a NEB-STAR Stavangerben (Norvégia), Prágában (Csehország) és Utrechtben (Hollandia) fogja bemutatni, hogy a területi átalakítási tervek miként testesíthetik meg az új európai Bauhaus elveit és értékeit. A projekt négy korunkra jellemző kihívással foglalkozik majd, amelyek a klímasemleges városokhoz kapcsolódnak. A lakosokkal és az érdekelt felekkel való közös alkotási folyamat révén a helyi szükségletek és problémák is kiemelt figyelmet fognak kapni.
  3. NEBhourhoods (NEBhourhoods): a NEBhourhoods München Neuperlach nevű városrészét (Németország) készíti fel az európai zöld megállapodás által körvonalazott jövőre az épített környezet, a körforgásos jelleg, a mobilitás, az energia, az élelmiszerek és az egészség tekintetében. A projekt Neuperlach erősségeire épít – az erős közösségi szellemre, a hatalmas zöldövezetekere, a nagy méretű, bár felújításra szoruló lakóterületekre –, és orvosolni kívánja a gyengeségeit, azaz az átlagosnál magasabb munkanélküliséget és az átlagostól elmaradó iskolai végzettséget.
  4. DESIRE (Designing the Irresistible Circular Society): e projekt célja, hogy megoldást találjon a társadalmak és városok előtt álló főbb kihívásokra – az éghajlatváltozásra, a biológiai sokféleség csökkenésére és a szűkös erőforrásokra. A projekt három fő témakör alapján – inkluzivitás, körforgásos jelleg és a városok és a természet összhangjának megteremtése – fogja a művészetre, az építészetre és a formatervezésre támaszkodva feltárni, hogy milyen alternatív módjai vannak a területek átalakításának különböző európai városokban (Dániában, Hollandiában, Szlovéniában, Olaszországban, Lettországban).
  5. EHHUR (EYES HEARTS HANDS Urban Revolution): a projekt a városokat és a kiszolgáltatott helyzetben lévő lakosokat támogatja épített környezetük átalakításában. Hét különböző helyszínen, mind tagállamokban, mind társult országokban (Dánia, Görögország, Belgium, Portugália, Törökország, Horvátország, Olaszország) olyan társadalmi-gazdasági és kulturális kihívások leküzdésére fog törekedni, mint a társadalmi szegregáció, az energiaszegénység és az elnéptelenedett történelmi városrészek hanyatlása.

Két éven belül várható, hogy a projekteknek köszönhetően új ötletek és megoldások születnek, egyengetve az utat az új európai Bauhaus keretében megvalósuló további fellépések előtt. Amint a projektek egyre jobban elterjednek Európában, igen változatos eredményekre lehet számítani, amelyeket némi módosítással mind Európában, mind Európán kívül hasonló tevékenységekbe és kísérleti projektekbe át lehet ültetni, illetve meg lehet ismételni, hogy ihletet adjanak más jövőbeli projekteknek.

A projektek az uniós küldetésekhez is hozzájárulnak. A különféle küldetésekben és az új európai Bauhausban sok a közös, lévén mindkét kezdeményezés célja az egészségügy, az éghajlat és a környezet terén jelentkező főbb kihívások leküzdése a polgárokkal való szorosabb együttműködés, valamint a kutatás és az innováció erejének kiaknázása révén.

Mind az öt kiválasztott projektet, valamint a jövőbeli demonstrációs vezérprojekteket egy további, kétmillió euró finanszírozású projekt, a CRAFT (CReating Actionable FuTures) koordinációs és támogatási fellépés kíséri. A CRAFT három „tesztvárosban” (Amszterdamban, Bolognában és Prágában) az új európai Bauhaus jegyében történő átalakítások együttműködésen alapuló helyi modelljeit fogja tesztelni, és iránymutatásként fog szolgálni a „Klímasemleges és intelligens városok” küldetés keretében kiválasztott 100 város számára.

Háttér-információk

Az új európai Bauhaus célja, hogy a művészet, a kultúra és az oktatás világát összekapcsolja a tudománnyal és a technológiával. A Horizont Európa az új ötletek, prototípusok és termékek mögött húzódó fő hajtóerőként kulcsfontosságú szerepet játszik ebben, mivel az új európai Bauhaus tervezésének, megvalósításának és terjesztésének fő elemei a kutatás és az innováció.

„Az új európai Bauhaus kezdeményezés demonstrációs vezérprojektjei elterjesztésének támogatása az uniós küldetések keretében” elnevezésű, 25 millió euró összegű pályázati felhívást 2021. szeptember 28-án írták ki, és 2022. január 25-én zárult le. A felhívás része a Horizont Európa küldetésekkel kapcsolatos, 2021–2022-re szóló munkaprogramjának.

A sikeres pályázók bejelentése nem minősül hivatalos finanszírozási kötelezettségvállalásnak. A pályázatban részt vevő projektekre vonatkozó végső döntést (beleértve az odaítélendő támogatási összeget is) csak akkor lehet meghozni, miután a Bizottság szolgálatai befejezték a támogatás előkészítését, és elvégezték az összes szükséges ellenőrzést.

További információk

Az új európai Bauhaus honlapja

Az uniós küldetések honlapja

Sajtóközlemény: A Bizottság bejelentette, hogy melyik 100 város vesz részt a klímasemleges és intelligens városok 2030-ig való megvalósítását célzó uniós küldetésben

Forrás:
Új európai Bauhaus: kiválasztották, hogy melyik öt demonstrációs vezérprojekt kerül finanszírozásra a különféle európai országokban; Európai Bizottság; 2022. május 4.

Többségi véleménnyel, de nem az egység jegyében zárul ma az EU-jövő konferencia

„ A brexit sokkja után az EU-egység megszilárdítását és az uniós projekt „állampolgárokhoz közelebb vitelét” célozta az uniós konferencia meghirdetése, amely az EU jövőjéhez gyűjtött egy éven át állampolgári ötleteket. A hétfőn véget érő konferencia polgári elképzeléseket valóban felsorol, de ezek az egységet távolról sem mindenben szavatolják.

Az egyéves konferencia ünnepélyes záró plenáris ülésére május 9-én, „Európa napján” Strasbourgban kerül sor. Azt is előre tudni lehet, hogy ennek során minden bizonnyal formalizálni fogják a megelőző hónapokban összesen 49 témakörben született 325 „polgári javaslatot”.

Időközben az is kiderült azonban, hogy ezen elképzelések egy része az egység helyett esetenként éppen, hogy a megosztottságot fokozzák, olyannyira, hogy a többségi véleménytől helyenként kifejezetten elhatárolódó egyes delegációk utóbb még a közös munkából is kiszálltak.

Az Európai Parlament frakciói közül például megtagadták a közösséget a konferencia eredményével a konzervatív, valamint az EU-szkeptikus szélsőjobboldali és egyes szélsőbaloldali pártcsoportok, miként ellene foglaltak állást egyes néppárti delegációk, és hasonlóképpen elhatárolódó nyilatkozatot tett közzé a héten a Fidesz európai parlamenti delegációja nevében Gál Kinga EP-képviselő is.

Mindeközben arról sem lehet egyelőre biztosat tudni, hogy végül is mi lesz a sorsa a konferencia ajánlásainak: megmarad-e állampolgári felvetésnek, vagy – miként azt szintén a héten az EP plenárisának többségi állásfoglalása javasolta – a tagországok egyfajta „alkotmányozó konvent” meghirdetésével tételesen számba veszik majd a kezdeményezéseket, és ahol lehet és szükséges, ott az ölteteket megkísérlik majd akár az ily módon módosuló alapszerződésnek is részévé tenni.

Szakértők megjegyzik, hogy egy ilyen törekvés egyelőre szintén az egység híján indulna, lévén azt már a konferencia előtt és alatt tudni lehetett, hogy a tagállamok legalább fele előre jelezte: nem áll szándékukban szerződésmódosítási folyamatba kezdeni. (A brüsszeli Euractiv egyebek között a következő országokat sorolta fel az ötlettől elzárkózók között: Ausztria, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Hollandia, Írország, Lettország, Litvánia, Málta, Svédország és Szlovákia. Mások emellett közéjük sorolják még Lengyelországot, és láthatóan minimum kormányzati szinten hasonló véleményen van Magyarország is.)

Tekintve, hogy szerződésmódosításra csak konszenzussal van lehetőséget, ekkora ellenállás eleve kétségessé teszi az ilyen szándékok kivitelezhetőségét.

Pedig a konferencia ötlete eredetileg éppen, hogy nyugtatni, új közös irányok mellett egységbe kovácsolni szeretett volna.

Azt követően, hogy 2016 júniusában befejezett ténnyé vált Nagy-Britannia kilépési szándéka az Európai Unióból, egymás érték a tagállamok közötti egyeztetések és közös stratégiát elemző megbeszélések, hogy milyen kívánatos irány adódik az unió számára a sorok újbóli rendezése érdekében.

E folyamatot erősítette tovább Emmanuel Macron 2017-es elnökké választása, midőn az új francia államfő a párizsi Sorbonne Egyetemen elmondott terjedelmes előadásában részletesen taglalta az EU szerinte kívánatos jövőbeni fejlődését, és kiemelt projektként szorgalmazott egy olyan, a közösség egészét lefedő konferenciasorozatot, amely közvetlenül az állampolgároktól kapott kezdeményezésekkel adhatna új lendületet az unió tovább fejlődésének.

A konferenciát, amelyen arányos módon a legkülönbözőbb társadalmi csoportok, szervezetek, érdek-képviseleti intézmények véleményét igyekezték becsatornázni – egyéni polgári felvetések folyamatos (zömmel online) gyűjtésével együtt – eredetileg „legalább kétévesre” tervezték. A 2020/21-ben tetőpontjára hágott Covid-járvány azonban késleltette az indítást, és a végén a tényleges időtartam egyévesre zsugorodott.

Az alapvető szándék kettős volt: megmutatni és az érintettek (az „egyszerű emberek”) véleményét bevonva fel is frissíteni az Európai Unió napi hasznát és értelmét a közvélemény szemében egyfelől, illetve akár újabb ötletek révén is az állampolgári/kisközösségi részvétel, az uniós folyamatokra való ráhatás lehetőségét demonstrálni másfelől.

Összességében, az alapvető cél az unió „közelebb vitele” volt az emberekhez, optimális esetben párosulva a tagországok közötti kohézió erősítésével.

Ha különösen az utóbbi láthatóan mégsem tudott egy év után sem igazán összejönni, annak oka éppen a brexit óta erősödő polarizáció azon két európai uniós véleménycentrum között, amelyből az egyik némileg leegyszerűsítve a „nemzetek Európája”, a másik a nemzetek fölötti közösségi modell elsődlegessége mentén készült és készül ma is megoldást kínálni egy eddigieknél hatékonyabb és elfogadottabb EU erősítése érdekében.

Kormányzati szinten az előbbit az uniós tagok közül különösen a lengyel és a magyar kormányok, illetve a kapcsolódó politikai szervezetek, mozgalmak képviselik kitartóan, míg a társadalmi mozgalmak – sok esetben ellenzéki pártok – szintjén ugyanezek a törekvések számos további tagállam politikai életében is jelen vannak.

Ez utóbbira látványos példát kínált idén tavasszal Marine Le Pen (elveszített) francia elnökválasztási kampánya, aminek egyik központi témája a „nemzetek Európájához” való visszatérés (így egyebek között a francia nemzeti jog elsődlegességének a deklarálási szándéka) volt.

Kormányzati szinten magyar részről Orbán Viktor miniszterelnök tavaly júniusban, a magyar függetlenség 30. évfordulója alkalmából ünnepi tartott beszédében ugyanezen törekvések jegyében egyebek között az Európai Parlament közvetlen választása helyett a nemzeti törvényhozásokból delegált képviselői rendszerhez való visszatérést javasolta, a nemzeti parlamentek számára pedig vétójogot indítványozott uniós jogalkotási folyamatok megállítására.

A jelek szerint az EU-jövő konferencián regisztrált kezdeményezések nem kis része éppen, hogy az utóbbiakkal megy szemben. Látványos példái ennek azok a felvetések, amelyek az uniós döntéshozásban a többségi szavazásra – tehát a nemzeti vétó megszüntetésére – állnának át egyebek között közösségi külpolitikai, adózási és költségvetési ügyeknél is. (Egy másik javaslat a többségi szavazást tenné általános szabállyá a 7. cikk szerinti jogállamisági eljárásban is az ennek kitett tagországokkal szemben. Jelenleg Magyarország és Lengyelország ellen zajlik ilyen, és még nem került tagállamok közötti szavazásra annak megállapítása, vajon az érintett országokban az alapvető uniós jogokat és értékeket valóban „tartósan és rendszer szintűen” megsértik-e, vagy sem. Sokak szerint azért sem voksoltak eddig erről, mert tudni való volt, hogy a helyzet megítélésekor egyhangú döntést kívánó eljárásban minimum a két érintett közép-európai ország kölcsönösen vétózná a másik elítélését.)

Aligha véletlen, hogy a fenti irányt erőteljesen pártoló európai parlamenti többségi vélemény eközben éppen a héten olyan értelmű jogszabálytervezetet fogadott el, amely az ötévenkénti európai választáson a nemzeti pártlisták mellett létrehozna egy szimbolikus „európai uniós választókörzetet” is, (más szóval egy olyan, 28 nevet tartalmazó listát, amelyen nemzeti hovatartozástól független, közvetlenül EU-szintű politikusokra lehetne voksolni). Egy másik változtatás pedig formalizálná azt a két választási ciklus óta EP-részről egyoldalúan már alkalmazott, ám tagállami kormányok által többnyire megkérdőjelezett azon rendszert, amelyben a különböző EU-szintű pártcsoportok listavezető jelöltjei egyúttal – egymással is versengő – európai bizottsági elnökjelölteknek is minősülnének. (Tagállami részről kezdettől fogva vitatják ennek összhangban állását az EU alapszerződésével, lévén ez utóbbi a bizottsági elnökválasztáshoz a kormányoknak adta a jelölés jogát.)

Ha ehhez hozzávesszük, hogy már jó ideje ugyancsak európai parlamenti többségi törekvés az uniós jogalkotásba az úgynevezett „kezdeményezési jog” megszerzése – jelenleg alaphelyzetben csupán abból lehet EU-törvény, amit a brüsszeli Európai Bizottság kezdeményez, és amivel utóbb az EP és a tagállamok szükséges többsége egyetért –, akkor mindebből jól kiolvasható a nemzetek feletti megoldások rendszerének a preferálása.

(Amihez képest tehát láthatóan a másik végletet képviseli a magyar kormányfő azon tavaly júniusi felvetése, hogy az EP jogkörét szerinte nemhogy növelni kellene, de a maga részéről a közvetlen választását is beszüntetné.)

Valójában az EP lehetséges szerepe az európai uniós folyamatokban évtizedes vita tárgya, ami a közelmúlt egymást érő reformtörekvései közepette még inkább előtérbe került. A két jellemző véglet szerint az EU demokratikusabbá tételének és elfogadottságának a kulcsa elsődleges az Európai Parlament szerepének a fokozása lehetne, illetve – a másik véleménypólus szemében – az EP éppen, hogy a demokratikus jelleget gyengíti, midőn úgymond a nemzeti hatáskör rovására lehet ráhatása olyan ügyekre, amelyek végső soron a nemzeti végrehajtásba jelennek meg.

A kapcsolódó – immár politikaelméleti – viták végső gyökere többnyire oda nyúlik vissza, vajon lehet-e legitim egy olyan soknemzetiségű parlament működése, amely mögött nem áll egyetlen egységes (európai uniós) demokratikus közösség („démosz”)?

Az egyik iskola tagadja ennek lehetőségét, (ezzel érvelt az EP múlt heti plenáris vitájában a Fidesz részéről Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszter is, midőn kifejtette, hogy „az EP nem a szuverenitás hordozója, hanem az unió alapszerződéseinek urai a tagállamok”). A másik véleménycentrum viszont úgy látja, hogy éppen az EP aktívabb részvétele a döntéshozásban tehetné láthatóbbá az EU-t az állampolgárok számára, ami visszahatásában európai közösségformáló is lehetne.

A vita eldöntetlen, cserébe a most véget érő konferencia ajánlásainak hangsúlyai is a fenti véleményszűrőn át kerülnek megítélésre. Gál Kinga a Fidesz EP-delegációja nevében például csütörtöki nyilatkozatában úgy vélte, hogy „az Európa Jövője Konferenciasorozat az intoleráns és erőszakos véleményhegemónia színjátéka volt, nem közös szabad gondolkodás. Ezért nem tudjuk elfogadni sem a módszereit, sem a következtetéseit.”

Mindez együttesen azt vetíti előre, hogy a hétfőn Strasbourgban ünnepélyes keretek között lezáruló konferenciát a zömében inkább integrációt mélyítő kezdeményezések túlsúlya miatt ünnepelt eseményként értékelik majd a közösségi megközelítés hívei – köztük minden bizonnyal a vendéglátó Franciaország közelmúltban újjáválasztott elnöke, a konferenciát hajdan formálisan kezdeményező Emmanuel Macron is –, míg az eredményt vitatók alkalmasint az egész konferencia legitimitását is kétségbe vonhatják.

A dolognak igazából az adhat tétet, ha döntés születne arról, hogy a szerződésmódosítást szükségessé tevő javaslatok továbbvitelére a közeljövőben hívjanak össze szerződésmódosító európai uniós konventet is. Ennek eddig felettébb csekély volt a tagországok közötti támogatottsága – többségi egyetértésre van szükség ahhoz, hogy egy ilyen konvent megkezdje működését, míg az alapszerződés bármilyen módosítása konszenzust igényel az unióban résztvevő országok teljes köre részéről –, de persze az orosz–ukrán háború a jelenben és a közeljövőben nem kizárható módon esetleg e tekintetben is módosíthat tagállami prioritásokon.

Mindenesetre, ha erre nem kerül sor, akkor a sok ajánlás végső soron nem lesz több, mint figyelembe vehető ötletek sora, amelyek közül sokat előre látható módon felkarolnak majd például egyes európai parlamenti frakciók, de tényleges megvalósításuk esélye ez esetben aligha számít majd jelentősnek.

Cserébe elmondható lesz, hogy a konferencia az egységteremtő küldetés helyett a fennálló frontvonalak és véleménykülönbségek markánsabban láthatóvá tételét hozta el inkább.”

Forrás:
Többségi véleménnyel, de nem az egység jegyében zárul ma az EU-jövő konferencia; Fóris György; Infostart.hu; 2022. május 9.

Közigazgatási, politikai informatika

Továbbra is használhatók az érvényes forgalmazási engedéllyel nem rendelkező pénztárgépek

„Továbbra is használatban maradhatnak azok a pénztárgépek, amelyek nem rendelkeznek érvényes forgalmazási engedéllyel – jelentette be Varga Mihály. A pénzügyminiszter kiemelte: az intézkedés több ezer kisvállalkozásnak jelent újabb anyagi és adminisztrációs könnyítést, amely különösen fontos az orosz-ukrán háború negatív gazdasági hatásainak idején.

Összesen 86 olyan pénztárgéptípus engedélyét vonták vissza 2017-ben és 2018-ban, amelyen a gyártók, forgalmazók nem végezték el a szükséges fejlesztéseket. A szabályok több éves felkészülést biztosítottak az átállásra, a visszavont engedélyű kasszákat öt évig lehetett használni. Az érintettek többsége azonban kisvállalkozás, akiknek az új pénztárgépek beszerzése és üzembe helyezése nemcsak adminisztrációs, hanem komoly anyagi terhet is jelentene, ezért a régi pénztárgépek további használatának engedélyezése fontos adóügyi könnyítést jelent számukra. Az online adatkapcsolat ezeknél a pénztárgépeknél is biztosított, az adóhivatal kockázatelemzői továbbra is rálátnak ezekre a kasszákra, így a gazdaságfehérítésben betöltött szerepük nem sérül.

A kisvállalkozásokat segítő jogszabály-módosítás előkészítése folyamatban van.”

Forrás:
Újabb adóügyi könnyítés több ezer kisvállalkozásnak; Pénzügyminisztérium; 2022. május 5.

Informatika, távközlés, technika

Hálózati költség­vállalásra kényszerítené az amerikai cégeket az Európai Unió

„A vita évek óta tart a távközlési és az IT-vállalatok között.

Margrethe Vestager, az Európai Bizottság digitális korszakért felelős ügyvezető alelnöke, egyben az Európai Unió versenypolitikáért felelős biztosa közölte, hogy a kontinensen létrehozandó hálózatok kiépítési költségeinek egy részét az amerikai IT-cégeknek kell viselniük. A politikus azt mondta, hogy ezt a kérdést nagyon pontosan meg kell vizsgálni. Ők azt látják, hogy vannak olyan piaci szereplők, amelyek nagyon nagy adatforgalmat generálnak, erre épül az üzleti modelljük, de soha nem járultak hozzá a befektetésekhez.

A European Telecommunications Network Operators (ETNO) nevű ágazati szervezet a tanulmányában kiemelte, hogy a globális adatforgalom több mint 56 százaléka köszönhető az Alphabet, az Amazon, az Apple, a Meta, a Microsoft és a Netflix rendszerében keletkező tartalmaknak. A dokumentum készítői kimutatták, hogy ha a technológiai óriások 20 milliárd euróval hozzájárulnak a hálózati és hálózatépítési kiadásokhoz, akkor az az európai uniós gazdaságnak 72 milliárd eurós segítséget jelentene. Az ETNO tagjai egykori állami vagy részben állami hálózatüzemeltető társaságok, például a Deutsche Telekom, az Orange, a Swisscom, a Telefónica és a TIM.”

Forrás:
Hálózati költség­vállalásra kényszerítené az amerikai cégeket az Európai Unió; SG.hu; 2022. május 4.

Társadalom, gazdaság, művelődés

2022. május 11-12. Precíziós Gazdálkodás és Agrárinformatikai Konferencia és Kiállítás (Prega)

„Csaknem 100 előadóval idén immár hetedik alkalommal rendezik meg május 11-12-én Budapesten a Precíziós Gazdálkodás és Agrárinformatikai Konferencia és Kiállítást (Prega), amely Magyarország agrár-digitalizációs szakmai fóruma – jelentette be kedden az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Feldman Zsolt a konferenciát beharangozó sajtótájékoztatón, az Agrárgazdasági Kutatóintézetben kiemelte: a magyar agrárium szereplőinek óriási szükségük van arra, hogy a technológia előnyeit minél szélesebb körben megismerjék, és ki tudják használni. A rendezvény úttörő és irányadó fóruma a magyar precíziós gazdálkodásnak. Hozzátette: a termelők nyitottságát jelzi a technológia iránt a precíziós pályázat sikere is, hiszen több mint 1 millió hektáron gazdálkodnak azok, akik mintegy 212 milliárd forintra nyújtottak be támogatási igényt. A tavaly nyáron nyílt pályázatra 2900 gazdálkodó adott be kérelmet. Eddig 2400 támogatói döntés született 178 milliárd forint értékben, azaz a benyújtott pályázatok több mint 80 százalékát már elbírálták. A programban több mint 7 ezer erő- és munkagépet igényeltek, ebből 4200 munkagép, 800 kombájn – sorolta. A benyújtott pályázatok 23,4 százaléka valamilyen műholdas távérzékelési adat beszerzésére és elemzésére vonatkozott, 20,5 százaléka pedig a precíziós talajmintavételezést célozta.

Az államtitkár felidézte: a 2020-as Agrárcenzus felmérés szerint a legegyszerűbb precíziós technológiai elemet, a sorvezető automata kormányzást 1,6 millió hektáron használták, 7-800 ezer hektáron pedig hozamtérképezést, vagy más, komolyabb eszközt. Mivel a kutatás szerint az eszközök hiánya a legtöbb helyen az ismerethiányból fakad, ezért közös felelősségnek nevezte a tájékoztatást, hozzátéve, hogy alapfeladat a digitális szakadék elkerülése.

Győrffy Balázs, a rendezvényt társszervezőként jegyző Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke hangsúlyozta: a mezőgazdaságban egyre több helyen jelennek meg az adatgyűjtésre szolgáló mérőműszerek, komplex döntéstámogató rendszerek, vagy a precíziós gépek, ezek pontosabb, megalapozottabb döntéseket tesznek lehetővé. Az úgynevezett okos technológiák immár szinte szabványként jelennek meg a gépekben. Küszöbön áll a Mezőgazdaság 5.0 néven ismert következő lépcsőfok is, mely például a pilóta nélküli eszközök és az autonóm döntéstámogató rendszerek korát hozza el. Mindehhez azonban továbbra is elengedhetetlen a megfelelően képzett szakemberek jelenléte – hangsúlyozta. Kitért arra, hogy az ágazati generációváltás újabb lendületet ad a digitalizációnak, mert a fiatalabb korosztály az eszközöket már ösztönösen használja.

Bolyki Bence, a főszervező Agroinform.hu portálvezetője elmondta, hogy a 18 szekcióban elhangzó, mintegy 100 előadás mellett a rendezvény két napja során a résztvevők 50 kiállító agrárdigitalizációs megoldásait is megismerhetik. Idén ismét indul új szekció, ebben többek között a mezőgazdasági drónok alkalmazása küszöbön álló kiterjesztésének részleteiről tájékozódhatnak az érdeklődők. Lesznek workshopok, kerekasztal beszélgetések, a témák között vetéstechnológia, vagy a növényvédelem, gyümölcstermesztés is sorra kerül.”

Forrás:
A jövő héten rendezik a precíziós gazdálkodási konferenciát; Agrárminisztérium; 2022. május 3.
PREGA. Magyarország agrár-digitalizációs szakmai fóruma

Az adatszuverenitást sürgeti a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS)

„A Nemzetközi Fizetések Bankja jobban meghatározott, de működésükben rugalmasabb szabványokkal váltaná ki az emberek és cégek adatainak begyűjtésére vagy felhasználására vonatkozó, helyenként is eltérő szabályokat.

A központi bankok legnagyobb globális ernyőszervezete, a Nemzetközi Fizetések Bankja (Bank for International Settlements, BIS) is azt szorgalmazza, hogy az egyéni felhasználók és a cégek is nagyobb ellenőrzést kapjanak mindazon adataik fölött, amelyeket a közösségi média, a big tech szolgáltatók vagy a bankok gyűjtenek össze, dolgoznak fel, sőt értékesítenek velük kapcsolatban. A BIS csütörtökön közzétett tanulmánya szerint a legtöbb országban létezik ugyan valamilyen törvényi szabályozás az adatok felhasználásról, a legtöbb alany azonban még mindig nincs vele tisztában, hogy milyen kockázatokat visel, illetve hogy milyen jogai vannak a saját adataival kapcsolatban.

A Reuters beszámolója szerint a BIS új adatkezelési rendszer bevezetését szorgalmazza, amely kiegyenlítené az érintettek és az adatkezelők közötti versenyfeltételeket. Ebben megkövetelnék az adatgyűjtéshez való egyértelműbb hozzájárulást, az adatok felhasználásáról szóló egyértelműbb tájékoztatást, és azoknak is könnyebb hozzáférést tennének lehetővé, akiktől az adatokat begyűjtötték. A rendszer azt is pontosan meghatározná, hogy amikor az adatszolgáltatók megosztják az adatokat, akkor az adatfelhasználó tisztázza, milyen adatok megosztását kéri, mennyi ideig őrzi meg azokat, és pontosan ki fogja az adatokat feldolgozni.

Pontosabb, de rugalmasabb keretekre lenne szükség

A hírügynökség kiemeli, hogy a BIS állásfoglalása a jegybankok közötti együttműködés és információcsere kiemelt fórumaként arra is rávilágít, hogy mennyire széleskörűen terjed a szigorúbb adatszolgáltatási szabályok iránti igény. Az eltérő feltételekre jellemző, hogy amíg az Európai Unió 2018-ban hatályba lépett általános adatvédelmi rendeletét (GDPR) általánosságban a legátfogóbb ilyen keretrendszernek tekintik, addig az is több szempontból problémás, a világ más részein pedig annál is sokkal kevésbé fejlett szabályozás működik. A big tech cégek nagy részének otthont adó Egyesült Államokban például nincsenek átfogó fogyasztóvédelmi törvények, ehelyett az állami és ágazati szabályok összevisszaságára hagyatkoznak.

A BIS szerint egyébként az érintettek azzal is veszítenek, hogy az információ gyakran záródik be a cégek adatsilóiba vagy platformjaiba egy-egy alkalmazás, webhely vagy szolgáltatás használata után. Maguk a vállalatok viszont kombinálhatják ezeket az adatokat más attribútumokkal, olyan származott adatokat hozva létre, amelyeket gyakran értékesebbnek tartanak. Amikor valakitől megtagadják mondjuk a hitelfelvételt korábbi hiteltörténetének hiánya miatt, az online adataihoz való teljes hozzáférés változtathatna a helyzeten: az alacsony árrésű, magas kockázatú ügyfelek elérése egyszerűen nem gazdaságos a hagyományos rendszerben, a digitális adatmegosztáshoz való hozzáférés nélkül.

A dokumentum öt olyan követelményt is azonosít, amelyhez minden új irányítási rendszernek igazodnia kellene. Ezek a szabványok az adatmegosztás célhoz kötöttsége, az adatminimalizálás, a megőrzési korlátozás, a felhasználási korlátozás, illetve a működési rugalmasság, ami az adatok megfelelő biztosításának feltétele lenne.”

Forrás:
A big tech adatporszívó szabályozását sürgeti a központi bankok szervezete; Bitport.hu; 2022. május 6.

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Különleges befektetési alapot hozott létre a CIA

„Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) kockázatitőke-befektetéssel foglalkozó részlegének, az In-Q-Telnek a vezetősége különleges alapot hozott létre annak érdekében, hogy a „növekvő geopolitikai instabilitás korában érvényesítse az Egyesült Államok szélesebb körű érdekeit” – adta hírül az Intercept.

Az In-Q-Tel meglehetősen sajátságos kockázatitőke-kezelő vállalat, amelyet a CIA hozott létre Peleus néven a 90-es évek végén, hogy ösztönözze a magánszektor innovációját azzal a céllal, hogy a legújabb technológiával álljon elő Amerika titkos nemzetbiztonsági műveletei érdekében.

Az amerikai kormányzat, az NSA, a FBI és a CIA támogatja, utóbbi csak 2016-ban legalább 120 millió dollárral.

Az In-Q-Telnek részvényei voltak a Google-ben, melyek a CIA által finanszírozott műholdas térképszoftver, a ma már Google Earth néven ismert program felvásárlásából származtak. 2006-ban még nagyobb befektetésre szánta rá magát az alap: több mint 5 800 üzleti tervet vizsgált át, és mintegy 150 millió dollárt fektetett be több mint 90 vállalatba, melyek egy része szoftvereket (keresőmotorokat, levelezőrendszerekek, biztonsági rendszereket, big data-elemző programokat), másik részük hardvereket (diagnosztikai eszközöket, DNA-olvasókat stb.) állít elő. Tulajdonképpen kockázati tőkealapként és a CIA és a Szilícium-völgy közötti hivatalos összekötő kapocsként működik, és olyan startupokba fektet be, amelyek a hírszerző ügynökségek céljaira alkalmazható csúcstechnológiát fejlesztenek.

A védelmi minisztérium és a CIA által biztosított költségvetés mellett az In-Q-Tel az általa felvásárolt startupok tőkéjének eladásából szerez bevételt. A közelmúltban portfóliójába olyan cégek tartoztak, amelyek a közösségi média megfigyelésével, mesterséges intelligenciával és önműködő drónokkal foglalkoznak.

Legutóbb az In-Q-Tel felső vezetése egy Chain Bridge I nevű „különleges célú felvásárló társaságot” (SPAC) hozott létre az offshore Chain Bridge Groupon alapon belül, a társaság részvényeinek egy részét pedig 200 millió dollár értékben értékesítette a Nasdaq tőzsdén tavaly novemberben. A Kajmán-szigetekre bejegyzett alapot a In-Q-Tel a CIA nyugalmazott vezetőiből és technológiai befektetőkből álló csapattal együtt alapította.

Az Intercept értesülései szerint a Chain Bridge I-n keresztül a Chain Bridge Group a 200 millió dollárból továbbra is egy olyan védelmi vállalkozást szeretne felvásárolni, amely a cég éves jelentése szerint
„készen áll arra, hogy profitáljon” a nemzetbiztonságra fordított kormányzati kiadásokból.

Ehhez kellett létrehozni a SPAC-ot, amelyeknek a népszerűsége az elmúlt két évben ugrásszerűen megnőtt. Ez a társasági forma lehetővé teszi a befektetők számára, hogy tőkét egyesítsenek egy nyilvánosan jegyzett alapban anélkül, hogy az alap bármiféle eszközzel vagy üzleti modellel bírna. A SPAC-ok fő célja más magáncégek felvásárlása…”

Forrás:
Különleges befektetési alapot hozott létre a CIA, amely a magánérdek és a biztonságpolitika összefonódásáról tanúskodik; Kocsis Árpád; Mérce; 2022. május 6.

Szakirodalom

Motivációs tényezők a közszféra személyi állományának foglalkoztatásában különös tekintettel a Kttv.-re és a Kit.-re

„A közigazgatásban a dolgozói teljesítményelismerés többféle módja és formája terjedt el az elmúlt mintegy három évtizedben a nemzetközi gyakorlatban, azonban az elismerés célja szinte kivétel nélkül mindig a dolgozók motiválása, ösztönzése volt a magasabb szintű teljesítményre, amely hosszú távon a közigazgatás hatékonyságának növekedéséhez vezethet. Fontos ez az ország gazdasága szempontjából is, mivel Magyarországon – az uniós átlagot jóval meghaladóan – az aktív munkavállalók közel negyede2 a közszférában dolgozik. Az erőforrások hatékonyságának fokozása érdekében tett intézkedéseknek és fejlesztéseknek a humán szférára is ki kell terjedniük.

A valódi problémája a közigazgatásnak a modern államban nem a demokrácia vagy a jogállamiság sérülése, hanem a hatékonyság hiánya. Mivel lényegét tekintve a közszféra ugyanolyan ismertetőjegyek alapján működik, mint bármely más szervezet, így megvalósítható a közigazgatásban is a racionális működés és irányítás.

A magyar kormány kinyilvánítva a piaci szemlélet fontosságát 2015. február 16-án elfogadta a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020 című (a továbbiakban: Stratégia) tervdokumentumot, amelyben deklarálta elkötelezett szándékát arra, hogy „2020-ra a magyar közigazgatás szervezetten, következetes és átlátható intézményi struktúrában, korszerű és ügyfélbarát eljárásrenddel, mindenki számára elérhetően; professzionálisan, nemzeti hivatástudattal rendelkező, szakmailag felkészült, etikus és motivált személyi állománnyal, modern szervezeti keretek között; és költséghatékonyan, a lehető legkisebb adminisztratív teherrel, versenyképes szolgáltatási díjakkal és rövid ügyintézési határidőkkel működjön, azaz létrejöjjön az emberek bizalmát élvező szolgáltató állam.” A magyar közigazgatás stratégiai dokumentumában nem először jelenik meg a menedzsmenttudomány, amely fontos és előremutató lépésnek tekinthető, azonban valódi sikerekről csak akkor lehet beszélni, ha mindez a gyakorlatban is megvalósul. Néhány hónappal a Stratégiában megjelölt határidő előtt aktuális és izgalmas feladat áttekinteni az elmúlt időszak közszolgálati reformjait, amelyek gyakran tűzték zászlajukra a közigazgatásban dolgozók motivációjának növelését, valamint megvizsgálni, hogy miért oly kiemelten lényeges a kormány számára az, hogy a közigazgatásban motivált személyi állomány lássa el a feladatokat, hogyan és milyen előzmények során jutott el e felismerésig és milyen intézkedésekkel kísérli meg ezen cél elérését, illetve sikerült-e megvalósítani a motivációs célokat.

A kutatásom hasznos és releváns információval szolgálhat arról, hogy a jogszabályokban rögzített jogalkotói szándéknak sikerült-e megvalósulnia, illetve javaslatokkal szolgálhat a motivációs tényezők szélesebb körű, hangsúlyozottabb és individualizáltabb alkalmazására, mind alkalmazotti, mind vezetői szinten. Vagyis a fő kérdés az, hogy a közigazgatásban jelenleg létező ösztönzőrendszer alkalmas-e a közigazgatásban dolgozók teljesítményének és így a szervezeti hatékonyságnak az optimalizálására”

Forrás:
Motivációs tényezők a közszféra személyi állományának foglalkoztatásában különös tekintettel a Kttv.-re és a Kit.-re; Rácz Anita Mária; Nemzeti Közszolgálati, Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2022-V-18 11:30, helye: NKE Oktatási Központ 510. tárgyaló (1083 Budapest, Üllői út 82.)
További információ

E-közigazgatási szolgáltatások hatékonyságának növelése az infokommunikációs technológiákkal

„Az általam választott téma multidiszciplináris jellegű. Kutatásom célja feltárni az információs társadalom és kiemelten az e-közigazgatás fejlődési folyamatait Magyarországon az elmúlt évtizedekben a fejlesztési célkitűzések és a megvalósítás tapasztalatai alapján.

Az előzetes kutatások alapján világossá vált, hogy ez három nagy területet érint. Az egyik vetülete az e-közigazgatási szolgáltatások köre és jellemzői, ami az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult. Évtizedek óta folyik a diskurzus arról, hogy mit is takar ez a történelmileg változó fogalom, kialakulására és fejlődésére milyen tényezők hatnak, illetve milyen lehetőségeket biztosít a közszféra, illetve a nemzetgazdaság egésze számára.

A másik vetülete az infokommunikációs technológiák köre, a napról napra változó és fejlődő technológiai környezet és eszköztár. Az információs társadalom megvalósítása, a digitális átalakulás elképzelhetetlen a modern infokommunikációs technológiák fokozottabb mértékű alkalmazása nélkül.

A harmadik vetülete pedig az elért eredmények, a megvalósulás hatékonyságának a vizsgálata, pontosabban a teljesítménymérés. Számos nemzetközi és hazai teljesítménymérési lehetőség áll rendelkezésre, de nincs egyetértés abban, hogy mitől jó az állam, mitől jó a közigazgatás, egyáltalán milyen mutatókkal a módszertanokkal minősíthető az e-közigazgatás teljesítménye.

A választott kutatási téma komplex, több tudományterületet érint, így indokolt leszűkíteni az elemzést annak érdekében, hogy értékelhető tudományos eredményekhez vezessen. Az értekezés elsősorban a magyar e-közigazgatási szolgáltatások megvalósítására összpontosít a XXI. században. A hazai fejlesztések eredményei önmagukban csak korlátozottan értelmezhetők, így szükséges nemzetközi összehasonlítás is, elsősorban az Európai Unió vonatkozásában. A múlt, jelen és jövő szorosan összekapcsolódik. A múlt történéseinek, folyamatainak tudományos igényű elemzése alapján nyílik lehetőség az ok-okozati viszonyok feltárására és a jövő előrejelzésére. A tanulmánynak nem célja a teljes történelmi visszatekintés. Az egyre gyorsuló változások befolyásolják a hatékony elemzési módszerek alkalmazhatóságát. Az elmúlt 20 év adatainak a vizsgálata kellő alapot nyújthat a tendencia
felismeréséhez, becslési alapot nyújtva a jövőbeli folyamatok előrejelzéséhez…”

Forrás:
E-közigazgatási szolgáltatások hatékonyságának növelése az infokommunikációs technológiákkal; Orbán Anna; Nemzeti Közszolgálati, Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola; A védés időpontja: 2022-V-19 10:30, helye: NKE Oktatási Központ 510. tárgyaló (1083 Budapest, Üllői út 82.)
További információ

A kínai soft power vizsgálata Magyarországon a kínai-magyar kulturális és oktatási kapcsolatok tükrében

„A Kínai Népköztársaság 1949-es megalakulását követően Magyarország az elsők között vette fel a diplomáciai kapcsolatot a pekingi kormánnyal. A két ország között szinte azonnal megindult a kulturális és oktatási együttműködés. Ennek intenzitása az azóta eltelt több mint hetven év során folyamatosan változott, ugyanakkor összegezve elmondhatjuk, hogy a két ország között a kultúra és az oktatás területén rendkívül komoly együttműködés zajlott, és zajlik ma is.

A disszertáció igyekszik feltárni a kínai kulturális és oktatási csereprogramok alakulását a kínai-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételét követően, majd az így kapott információk alapján megvizsgálom a kínai puha hatalom építését és forrásait Magyarországon. Tekintettel a Kína és Magyarország közötti kapcsolatok történelmi hullámvölgyeire és a kétoldalú kapcsolatok elmúlt években tapasztalt gyors fejlődésére, az elemzés során éppen a két ország közötti kétoldalú kapcsolatok történelmi dimenziója kiindulópont. Az értekezésben néhány olyan reprezentatív történelmi időszakot választok ki a Kínai Népköztársaság megalapításától napjainkig , amely a két csúcspontot és annak folytatását mutatja a hidegháború és multipolarizálódó világrend ideje alatt, és ily módon megvizsgálom és értékelem Kína puha erejének magyarországi építését, annak módozatait, valamint Kína puha hatalmának forrásait. A disszertáció hipotézise a Nye által javasolt puha hatalom elméletéhez kapcsolódik. A történelmi események nyomon követésén és elemzésén keresztül vizsgálom és kiegészítem a Joseph Nye által javasolt puha hatalom elméletét…”

Forrás:
A kínai soft power vizsgálata Magyarországon a kínai-magyar kulturális és oktatási kapcsolatok tükrében; Wang Qiuping; Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola; A védés időpontja: 2022-V-20 10:00, helye: Corvinus – online TEAMS