Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Navracsics Tibor: csaknem negyvenmilliárd euró a következő hónapok tétje
Tárgyszavak: 2021-2027, Európa-politika, Európai Unió, fejlesztéspolitika, Magyarország, Navracsics Tibor, uniós források
Hatályba lépett az uniós adatkormányzási rendelet
Tárgyszavak: adatgazdaság, adatpolitika, Data Governance Act (DGA), Európai adatkormányzási rendelet, Európai Unió, nyílt adatok
Magyar Elektronikus Aláírás Napja
Tárgyszavak: digitális aláírás, elektronikus aláírás, Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség (MELASZ), Magyarország

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Korlátozza az arcfelismerő technológiáihoz való hozzáférést a Microsoft
Tárgyszavak: arcfelismerés, Mesterséges Intelligencia (MI) — kockázatok, Mesterséges Intelligencia (MI) — magánszféra védelme, Mesterséges Intelligencia (MI) — szabadságjogok, Microsoft

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Navracsics Tibor: csaknem negyvenmilliárd euró a következő hónapok tétje

„Reális célnak tartja Navracsics Tibor, hogy még az idén megnyerje a két legfontosabb brüsszeli csatát, amelyeken az múlik, hogy Magyarország hozzájusson a 21,7 milliárd euró kohéziós támogatáshoz, illetve a helyreállítási alapból a visszatérítendő támogatásokkal együtt 15,5 milliárd euróhoz. A VG-nek adott interjúban az uniós források felhasználásáért és területfejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter ismertette, hogy a fejlesztéspolitika is reagál a forint mozgására: az euróban érkező uniós források tervezési árfolyamát 350-ről várhatóan közel 375-re emelik. Az ötödik Orbán-kormány nagy visszatérője gyorsabb és hatékonyabb forrásfelhasználást ígér, a régiók közti szakadékot ő sem tüntetheti el egyik napról a másikra, jogszabályi és intézményi eszközökkel viszont hidakat építhet.

Miniszter úr! Volt ideje megszokni ezt a régi-új megszólítást az elmúlt néhány hétben?

Tekintettel arra, hogy a magyar protokoll hagyományai szerint aki egyszer miniszter volt, az élete végéig szólítható annak, és sokan éltek is ezzel, így nem szoktam el tőle. Amikor az Európai Bizottság biztosa voltam, akkor is sokan „minisztereztek”, ami nem baj, mert az előbbinek mindig is volt egyfajta negatív felhangja.

Az ötödik Orbán-kormány – Lázár János mellett – nagy visszatérőjeként azonnal igent mondott a felkérésre? Ez az a feladat, amire várt?

Kértem azért némi gondolkodási időt. Álomszerepeim már nincsenek, hiszen sok mindent csináltam a politikában, gazdasági profilú tárcát viszont mostanáig nem vezettem. Voltam már állammal foglalkozó minisztérium, a közigazgatás és az igazságügy élén, a nemzetközi piacok felé fordulva irányítottam külgazdasági és külügyi tárcát, uniós biztosként humán területekkel is foglalkoztam, most pedig a gazdaságpolitika területére kirándulok. Egyrészt a járatlan út miatt mérlegeltem, hogy belevágjak-e, másrészt pedig azért, mert az első perctől láttam, hogy az uniós források megszerzése mint feladat, meglehetősen nehéz.

Túl a gazdasági világválságon, 2010-ben volt nehezebb kormányzati tisztséget vállalni, vagy most, egy világjárvány és háború idején?

Ne feledjük, akkor egy kormányváltás volt, ami korszakhatárt jelentett az 1990 utáni magyarországi demokrácia történetében. Túl azon, hogy az MSZP–SZDSZ-kormányokat leváltotta a Fidesz–KDNP pártszövetsége, akkor újonnan került be a parlamentbe a Jobbik és az LMP is. Az idén a megújulást célzó elképzelés, hit vagy éppen illúzió ugyanakkor sokkal halványabb volt, mint tizenkét éve. Ha a mostani kormányalakításra félig kívülállóként, félig bennfentesként tekintek, az ügyek folytatását és az időközben felmerült nehézségek menedzselését látom. Míg 2010-ben a minket körülvevő problémahalmazt az elődeink idézték elő, addig most külső tényezők miatt érezhetjük azt, hogy összecsapnak a fejünk felett a hullámok. A beavatkozás módszere viszont ugyanaz: a lakosságot érintő megszorítások nem lehetnek a megoldás részei, akkor is, és most is úgy teremtjük elő a szükséges pluszforrásokat, hogy az az állampolgárokat közvetlenül nem terheli.

Pusztán elméleti lehetőség vagy valós veszély az uniós forrásvesztés?

A forrásvesztés veszélye 2010 előtt állt fenn, a baloldali kormányok ugyanis a hazánknak járó uniós forrásoknak csak a töredékét tudták lehívni. A 2010-es kormányváltás után a nemzeti kormány jól működő fejlesztéspolitikai reformokat vezetett be, a pályázatok egyszerűsödtek, a kifizetések felgyorsultak, ennek köszönhetően Magyarország a 2007–2013-as fejlesztési ciklust szinte forrásvesztés nélkül zárta, a 2014–2020-as források lehívásában pedig ma Magyarország az uniós élmezőnyben jár. Az viszont, hogy hozzá se jussunk a forrásokhoz, reményeim szerint csak elméleti lehetőség. Ha a két nagy forráscsoportot vizsgáljuk, mint uniós tagországnak éppúgy jár nekünk a 2021–2027-es operatív programok alapján a 21,7 milliárd euró kohéziós támogatás (MFF), mint a 15,5 milliárd euró a Covid-válság utáni újraindítást szolgáló Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (RRF). Az utóbbiban eredetileg 7,2 milliárd euró lett volna a támogatás, ez azonban Magyarország kiugróan jó 2021. évi gazdasági növekedése és a bizottság újraszámolási mechanizmusa miatt 5,9 milliárdra csökkent, amelyhez 9,6 milliárd euró visszatérítendő forrás, azaz kedvezményes hitel társul. Mindkét támogatási formát Magyarország rendelkezésére kell bocsátani, sokkal inkább az szorul magyarázatra, hogy egyelőre miért nem kapjuk meg. Nehezített pályán haladunk, nem titok, hogy a szakmai kérdéseket gyakran felülírják a politikai viták. Nagyobb energiákat kell arra fordítanunk, hogy ezek az uniós források valóban meg is érkezzenek, mint más országoknak, de a 2021–2027-es ciklust tekintve mi magunk is nagyobb ellenszelet kapunk, mint az előző, 2014–2020-as időszakban.

Már a miniszterjelölti meghallgatásának is az volt az egyik tételmondata, hogy mind az új fejlesztési ciklusra vonatkozó partnerségi megállapodást, mind pedig a helyreállítási alapról szólót sikerülhet aláírni az év második felében. Tekintettel arra, hogy nyáron Brüsszelben a fű se nő, sűrű őszi időszak elé nézünk. Ambiciózus vagy reális a vállalása?

Akár ambiciózus, akár reális, meg kell tenni, különben forrásvesztés áll fenn. Augusztusban valóban bezár egy hónapra az uniós intézményrendszer, de júliusban még nyitva van Brüsszel, tervezek is újabb tárgyalásokat folytatni az ügyünkre hatással bíró döntéshozókkal. Minden követ meg kell mozgatnunk még a nagy nyári leállás előtt is, ha az őszre valóban kézzelfogható eredményeket szeretnénk elérni. Technikai szinten nem állunk rosszul az MFF és az RRF esetében sem, most leginkább a politikai akaraton múlik, hogy mikor és hogyan érünk célba. Ehhez azt kell elérni, hogy lehetőleg senki se ellenezze a Magyarországnak járó források folyósítását. Van egy ideológiai jellegű vita Európa jövőjéről, a demokrácia, a jogállamiság absztrakt értelmezéséről, de azon fáradozom, hogy ne ez határozza meg Magyarország uniós megítélését. Sokkal szerencsésebb, ha konkrét szakpolitikai kérdések mentén, okosan érvelve védhetjük meg az álláspontunkat, és ha bizonyos kérdésekben jogszabályt kell változtatnunk, attól sem határolódunk el.

Három nap alatt nyolc uniós biztost „fogyasztott el” Brüsszelben, közelebb került a megoldáshoz a tárgyalásai során?

Embere válogatja, ki mennyire játszik nyílt lapokkal. Sok tényező árnyalja, milyen egy tárgyalás, nyilván más hangulatban ülünk le az asztalhoz azokkal, akikkel 2014 és 2019 között is együtt dolgoztunk uniós biztosként. Ez még akkor is igaz, ha a liberális Margrethe Vestagerről van szó, aki rendszerint a legélesebb kritikusa a magyaroknak. Versenyjogokért felelős biztosból lett az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, s közben már a digitális korra felkészült Európa a szakterülete. Öt évig egymás mellett foglaltunk helyet az üléseken, van egyfajta személyes szimpátia közöttünk, nagyon kemény kérdéseket is meg tudunk beszélni úgy, hogy az nem válik konfliktusossá. Azt kértem a biztosoktól, hogy ők mondják meg, látnak-e megoldást a tárgyalások továbbvitelére, és ha igen, hogyan képzelik azt el, erre mindenkinek volt konstruktív javaslata. Összességében úgy látom, a kohéziós alapok és a helyreállítási eszköz tekintetében is minden esély megvan arra, hogy még az idén megállapodjunk.

Bevett gyakorlat, hogy a magyar költségvetés kockázatára és terhére előlegeznek meg beruházási, fejlesztési pályázatokat. Már csak azért is égetően fontos a gyors megállapodás, hogy az államháztartást ne terhelje túl ez a tétel is.

Ez olyannyira így van, hogy még a 2014–2020-as ciklus sem lezárt fejezet. Ne feledjük, hét plusz hároméves az elszámolási időszak, azaz a jövő év végéig kell minden egyes fejlesztési számlának és eurócentnek a helyére kerülnie. Ha a legutóbbi számokat nézzük, az előző hét évből 7,1 milliárd eurót kell még hazahoznunk, ami a teljes, 27,15 milliárd eurós forráskeret 26 százaléka. Ebből adódóan a lehívási mutatónk 74 százalékon, jóval az EU-átlag felett áll, az év végéig pedig minden bizonnyal felkúszik még a részarány közel 82-83 százalékra. Ami pedig a 2021–2027-es ciklust illeti, nem vagyunk még semmiről sem lemaradva, egyelőre a tagállamok harmada írta alá a partnerségi megállapodást, másokhoz hasonlóan a mi tervezetünk is bizottsági értékelésre vár. Ez a megállapodás több pénzt hozhat, de nekem az újjáépítési források bebiztosítása is ugyanolyan fontos. Az utóbbinál láthatóan több a politikai feltétel, élen a jogállamisági vitával. Még áprilisban küldött levelet erről a magyar kormánynak Brüsszel, a válaszadási határidő június 27-én jár le, fontos, hogy a válaszunk hiteles legyen az Európai Bizottságnak, olyan, amely építi, és semmiképp sem rombolja a tárgyalási alapot.

Az EU euróban fizet, itthon a forrásfelhasználás tervezési árfolyama viszont jóval alacsonyabb a mostani 400-as kurzusnál. Ilyen értelemben a forintgyengülés adott esetben még növelheti is a mozgásteret?

Erre nem érdemes bárkinek is építenie. Egyrészt a tervezési árfolyamot időről időre felülvizsgáljuk, már előkészítés alatt áll a 350-es szint felhúzása közel 375-re. Bár az árfolyammozgások következtében nominálisan több forint érkezik, azt el is viszi az infláció, hiszen jól tudjuk, májusban éves alapon már 10,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Ráadásul a magyar ipar jelentős alapanyagimport-igénye miatt sokszor inkább visszaüt a drága euró, vagyis amit nyerünk a réven, azt elveszítjük a vámon.

Azzal, hogy miniszteri szintű feladattá vált az uniós források felhasználása, hogyan változik a gyakorlatban a hazai fejlesztéspolitikai intézményrendszer?

Tartalmilag már az előző struktúra alatt kialakították az operatív programokat. Az én feladatom kettős: egyrészt az irányító hatóságok egy intézményi keretbe terelése révén kiiktatni a párhuzamosságokat és kihasználni a szinergiákat. Ezáltal gyorsabb és hatékonyabb lehet a fejlesztéspolitika a felhívások megjelentetésén túl a pályáztatás folyamatán át a források kiosztásáig, a vidékfejlesztés, a halászat kivételével valamennyi pályázati terület átfogásával. Másrészt hozzám tartozik a támogatások felhasználásának ellenőrzése, beleértve a közbeszerzési eljárások kontrollját. Mindemellett a területfejlesztés is a portfólióm része, az a cél, hogy a 2028. január 1-jén kezdődő új uniós ciklusra valódi orvosságot találjunk a regionális fejlettségben megjelenő hatalmas különbségekre, és az azokkal járó más problémákra. Éppen ezért míg az egyik államtitkárom, Ágostházy Szabolcs az európai uniós fejlesztésekért felelős, addig a másik, Mayer Gábor a területfejlesztésért. Az utóbbi a szakpolitikai dokumentumokon túl akár jogszabályi, intézményrendszeri szinten is mozgásteret kap.

Való igaz, nemhogy az Észak-Alföld és Észak-Magyarország, még a Dél-Dunántúl is az EU húsz legszegényebb régiójának egyike, miközben Budapesten az egy főre eső GDP az uniós átlag 153 százaléka. Pest megye fellélegezhet, amiért a fejlesztési források terén levált a fővárosról?

Budapest más ligában focizik. Abban, amelyikben rajta kívül nem más magyar régiók vesznek részt, hanem Prága, Pozsony, Bécs, München, Varsó, Bukarest, és ebben a mezőnyben kell megállnia a helyét. Ugyanakkor fejlesztéspolitikai dilemmát okoz, hogy Budapest – mint fejlesztési egység – határai nem esnek egybe a közigazgatási határaival, hiszen az agglomeráció, ahogy a közszolgáltatások, úgy a beruházások, fejlesztések terén is összenőtt a fővárossal. Egy következő kihívás, hogy miként kezelhetjük egy egészként ezt a térséget a támogatási térkép megrajzolásakor is. Nem cél, hogy Budapest elszigetelődjön, de az sokkal inkább, hogy minél több ponton kötődjön az őt körülölelő régiókhoz, és húzza magával az egész magyar gazdaságot. Minden eszközzel csökkenteni kell a fejlettségi szakadékot, hogy ne csak Nyugat- és Közép-Dunántúl legyen európai szemüveggel is látható Budapesten kívül.

Az extraprofitadók bejelentésekor az állam nyilvánvalóvá tette, hogy saját magán is spórol. Hónapok óta pang a pályázati piac, a közberuházások helyett jöhetnek belátható időn belül jelentősebb keretösszegekkel uniós forrású vállalati felhívások?

Ez nagymértékben múlik azon, hogy mi lesz a tárgyalások végkimenetele, hogy mikor tudunk megállapodásokat aláírni az Európai Unióval. Ha az év második felében valóban célba érünk, az új ciklus első uniós támogatásai már az év végén megérkezhetnek. Az extraprofitadó meghatározásakor is törekedtünk arra, hogy inkább szolgáltató cégeket érintsen, termelőket pedig kevésbé, ennek a körnek az előremenekülését segítve a magyar költségvetés is megelőlegez újabb forrásokat beruházásra, fejlesztésre. Tisztában vagyunk vele, hogy ha a nemzetközi piacokon is versenyképesek akarunk lenni, ahhoz a legmagasabb szintű technológiára van szükség a gyártásban, ehhez pedig a fejlesztéspolitika is igyekszik minden segítséget megadni – lehetőleg nemcsak jövőre, hanem már az idén is. Ez már csak azért is kötelességünk, mert összefüggésben az ukrajnai háború negatív hatásaival, Nyugat-Európában is egészen direkt gazdaságélénkítő intézkedéseknek lehetünk a tanúi bizonyos kedvezményezett szektorok javára.

Nemzetközi kitekintésben hová helyezné a magyar válságkezelés receptjét?

A magyar gazdaságpolitika leginkább a határozottságával rendhagyó, többek között az árstopok rendszerének bevezetésével az infláció letörése érdekében. Azoknak az országoknak furcsa ez, ahol a piaci megoldásokat minden tekintetben előnyben részesítik, az elmúlt hónapok eseményei mégis indokolttá tették ezeket a sokaknak drasztikusnak tűnő lépéseket. A magyar gazdaságpolitika karaktere annyiban más, hogy a pénzügyi kormányzat kifejezetten nagy hangsúlyt fektet a közbizalom fenntartására a hazai gazdaságban, elsősorban a költségvetési hiány kordában tartásával. Kifelé is többet kell mutatnunk a befektetői bizalom megerősítéséért, mert mi hiába hiszünk Közép-Európa biztonságában, a szomszédos Ukrajnában zajló események miatt több ezer kilométerről ez egy labilis térségnek tűnhet.

Gazdaságpolitikai küzdelmeink egyik jellemző pillanatfelvétele az aktuális forint-euró árfolyam. Ön is távolságtartóan kezeli a magyar euróbevezetés gondolatát, vagy árnyaltabban látja a képet, mint a mereven elzárkózók?

Nem szükségszerű a bevezetés, van olyan ország, amely vígan él tovább a saját valutájával, azt viszont az euróhoz kötötték, és ezzel lényegében bent is van a zónában, meg kint is, miközben megőrzi a nemzeti szimbolikát. Ilyen értelemben ez a kérdés itthon túldimenzionált, szerintem mindig is az volt. Az első és legfontosabb szempont az, hogy ha Magyarország egyszer bevezeti az eurót, azt milyen árfolyamon teszi, másrészt az milyen hatással lesz a pénzügyi manőverekre, hiszen az árfolyampolitika azonnal eltűnik az eszköztárból. Számomra teljesen elfogadható és vállalható a magyar kormány álláspontja, hogy most nem kell az euró.

A mostani turbulens gazdasági helyzet előtt az volt az alapvetés, hogy a magyar felzárkózáshoz tartósan két százalékpontos növekedési előny kell az unió átlagához képest. Ön szerint ez mire lehet elég?

Vannak optimista és pesszimista jóslatok, a valóság, a magyar gazdaság teljesítőképessége az utóbbi években azonban többször a legpozitívabb prognózisokat is felülmúlta. Sokan például attól tartottak, hogy megelőz minket Románia. Ez nemhogy nem következett be, de mi hagytuk le Portugáliát, a visegrádi térségből pedig nagyobb a hazai felzárkózás lendülete, mint a lengyeleké, a csehek és a szlovákok pedig valamelyest távolodtak is az elmúlt évben a középértéktől. Ez a nemzetközi kitekintés adja meg az értékét a tavalyi 7,1 százalékos visszapattanásnak, s az idei első negyedévben látott 8,2 százalékos bővülésnek. Ezek az adatok megint csak fontosak a közbizalom szempontjából. A külföldi működő tőke beáramlása is lendületben maradt, ráadásul ezek jelentős része már a jövő iparát szolgálják, gondolok itt elsősorban az akkumulátorgyárak hazai létesülésére. Ezek a befektetések hihetetlenül erős infrastrukturális fejlesztéseket kívánnak az országtól, de amint elkészülnek, Európa ipari élvonalába tartozunk. Lassan, de biztosan zárkózunk, bizakodó vagyok.”

Forrás:
Navracsics Tibor: csaknem negyvenmilliárd euró a következő hónapok tétje; Gyöngyösi Balázs; Világgazdaság; 2022. június 23.

Hatályba lépett az uniós adatkormányzási rendelet

„…38. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2023. szeptember 24-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. május 30-án.”

Forrás:
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/868 rendelete (2022. május 30.) az európai adatkormányzásról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról (adatkormányzási rendelet) (EGT-vonatkozású szöveg); EUR-Lex; 2022. június 3. és Hivatalos Lap; L 152; 65. évfolyam; 2022. június 3.
Angol nyelvű változat:
Regulation (EU) 2022/868 of the European Parliament and of the Council of 30 May 2022 on European data governance and amending Regulation (EU) 2018/1724 (Data Governance Act) (Text with EEA relevance)

Magyar Elektronikus Aláírás Napja

„A Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség (MELASZ), az INTEGRITY Kft. és a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI), valamint az Internet Szolgáltatók Tanácsa (ISZT) hagyományteremtő szándékkal útjára indítja az “Elektronikus aláírás napja” rendezvényt. Az ötletet az adta, hogy 2000-ben június 30-án írta alá Bill Clinton az amerikai elektronikus aláírási törvényt, így azóta ezt a napot “ESIGN Day” (e-aláírás napja) néven ismerik az Amerikai Egyesült Államokban. A szervezők célja az, hogy

Magyarországon is legyen lehetőség az elektronikus aláírás népszerűsítésére minél szélesebb körben,

az aláírásokkal kapcsolatos aktuális, szakmai ismeretek felhasználóbarát módon hozzáférhetőek legyenek, továbbá

jöjjön létre egy olyan fórum, ahol minden érdeklődő a számára szükséges információhoz első kézből hozzájuthat.

Az előadások felölelik az elektronikus aláírási terület történeti áttekintését, valamint az elmúlt években bekövetkezett jogi és technológiai változásokat. Minden évben aktuális érdekességek lesznek bemutatva az elektronikus aláírások területéről, és bepillantást lehet nyerni a jövőben várható megoldások világába is.

A megbízható gazdaság egyik alappillérének számító elektronikus hitelesítési, aláírási, és bélyegzési technológiák terén folyamatosan zajlanak olyan kutatási-fejlesztési tevékenységek, amelyek révén a jövőben sem kell várhatóan nélkülözni az elektronikus hitelesítési eljárásokat a hétköznapokban.
Az online rendezvény mindenki számára ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Regisztráció
(Az online rendezvény mindenki számára ingyenes, de regisztrációhoz kötött.)

ESIGN Day – 2022. június 30.

Délelőtti programok

Köszöntö
9:00 9:10 Almási János, MELASZ
9:10 9:20 Ormos Pál, SZTAKI
9:20 9:30 Dravecz Tibor, ISZT

9:30 10:00 Gaál Barna, Belügyminisztérium E-közigazgatási Főosztály
e-ügyintézés: jelenben a jövő
10:00 10:30 dr. Bencsik Balázs, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága Kiberbiztonsági Felügyelet
Nemzeti kiberbiztonsági tanúsítás és a magyar PQC szabályozás
10:30 11:00 dr. Dósa Imre, MKB Bank Nyrt.ű
Szerződéskötés másképp – a vegyes aláírások kezelése

11:00 11:15 szünet

11:15 11:35 dr. Gerhard Péter, Budapest Főváros Levéltára
Elektronikus iratok hiteles hosszú távú megőrzésének problémái a levéltárakban
11:35 11:55 dr. Sylvester Nóra, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság E-szolgáltatás-felügyeleti osztály
A felügyeleti hatóság szerepe a bizalmi szolgáltatások megbízhatóságának biztosításában
11:55 12:15 dr. Szőke László, SZGYF Esélyteremtési Főosztálya Fogyatékosságügyi Osztály, Országos Fogyatékosságügyi Tanács (OFT)
Az elektronikus aláírás és az esélyegyenlőség
12:15 12:35 Hirsch Gábor, Paksi Attila, Thales
Piaci trendek a gyártó szemüvegén keresztül
12:35 12:55 dr. Madocsai Kinga, dr. Szabó Orsolya, SimpLEGAL Madocsai Ügyvédi Iroda, InvestCEE LegalTech Consultancy
LegalTech – hol tart a jogi technológia világa a digitális szerződéskötések terén

12:55 13:45 ebédszünet

Délutáni programok

13:45 14:05 Szabó Áron, MELASZ
Post-Quantum Cryptography – avagy mire számíthatunk a NIST PQC döntése után?
14:05 14:25 Varga Viktor, Microsec
eIDAS 2.0 és az attribútumok
14:25 14:45 Paulik Tamás, Microsec
Az elektronikus személyi igazolvány szerepe a modern bizalmi szolgáltatás nyújtásában
14:45 15:05 Dr. Szőke Sándor, MELASZ
Minősített weboldal-hitelesítő tanúsítványok: mit hoz az eIDAS 2.0?

15:05 15:15 szünet

15:15 15:35 Dravecz Tibor, Integrity
Visszaélés digitális aláírással és digitális aláírt irattal – hogyan védekezhetünk visszaélések ellen?
15:35 15:55 Kürtössy Nándor, NJSZT ICDL Iroda
ICDL és DigComp v2.2
15:55 16:15 dr. Bánhidi Sándorné, ISZE
Elektronikus aláírás a kisvállalkozói rétegben és a középiskolai korosztályban
16:15 16:30 dr. Erdősi Péter Máté, MELASZ
Az észt aláírási megoldások és az akadálymentesítés
16:30 17:00 Bencze Zoltán, MELASZ-SZTAKI-Integrity
Kvízjáték kérdései. A kvízjáték összegzése és eredményhirdetése”

Forrás:
Magyar Elektronikus Aláírás Napja; Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség (MELASZ), INTEGRITY Kft., Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI), Internet Szolgáltatók Tanácsa (ISZT); 2022. június
(Az egyes előadások rövid kivonatai megtekinthetők a fenti címen.)

Közigazgatás, politika

Navracsics Tibor: Voltam már a barikád mindkét oldalán

„– Nincsenek illúzióim: bár a magam részéről továbbra is tartom magam ahhoz az optimista menetrendhez, miszerint még idén sikerül elfogadtatnunk az újjáépítési alaphoz való hozzáférést lehetővé tevő nemzeti tervet, Varsó példáját látva az Európai Parlament liberális szárnyának vehemens ellenállására kell számítani – fogalmazott Navracsics Tibor. A területfejlesztésért és az uniós források felhasználásért felelős miniszter a lapunknak adott interjúban arról is beszélt: bár az Európai Néppárt jelenleg kétségkívül nem a legjobb formáját mutatja, fontosnak tartotta, hogy a kettős tagság lehetőségével élve ezentúl a Fidesz helyett a KDNP-ben aktivizálja magát, hiszen az uniós források folyósítása körüli vita is jól bizonyítja, hogy mindennél fontosabb az együttműködés fenntartása az európai pártcsalád és a magyar kormánypártok között.

– A Facebook-idővonala alapján eseménydúsan telt a múlt hete: kétoldalú találkozókkal teli napokat töltött Brüsszelben. Milyen céllal utazott az Európai Unió fővárosába?

– Területfejlesztési miniszterként az egyik legfontosabb feladatom, hogy az uniós források lehetőség szerint minél hamarabb elérhetővé váljanak Magyarország számára, ennek pedig értelemszerűen meg kell teremteni a kommunikációs kereteit. Körülbelül három hete részt vettem a kohéziós politikáért felelős miniszterek luxemburgi tanácskozásán, ahol mások mellett Elisa Ferreira kohézióért és reformokért felelős uniós biztossal is egyeztettem a többéves pénzügyi keretről, ahhoz azonban, hogy ezeknek a tárgyalásoknak jobban megágyazzunk, fontos a kapcsolatépítés azokkal a biztosokkal is, akik akár közvetlen, akár közvetett módon kiemelt szerepet töltenek be az Európai Unió és Magyarország közötti tárgyalások politikai környezetében. Az egyeztetések egyelőre technikai szinten zajlanak, de előbb-utóbb el fognak érni egy olyan politikai szintet, amikor már fontossá válik, hogy azoknak az embereknek, akik döntést hoznak, legyen egyfajta személyes kapcsolatuk magával az üggyel, és természetesen velem is, aki Magyarországot képviseli a tárgyalóasztalnál.

– Találkozott egyebek mellett Margarítisz Szkínász migrációs ügyekért felelős bizottsági alelnökkel, a Magyarországot jogállamisági kérdésekben előszeretettel kritizáló Vera Jourová demokráciáért és átláthatóságért felelős uniós biztossal és Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős uniós biztossal is. Milyen hangulatban teltek a megbeszélések?

– Általánosságban jó hangulatban, hiszen legtöbbjüket ismerem azokból az időkből, amikor én a Juncker-bizottság tagja voltam, van tehát múltja a személyes kapcsolatoknak. Tizenegy jelenlegi és két volt uniós biztossal találkoztam, és noha minden egyeztetés eredményes volt, érezhető egyfajta különbségtétel a hangsúlyokban: az Európai Parlament liberális csoportjához, a Renew Europe frakcióhoz közel álló biztosok, mint például Vera Jourová vagy Margarethe Vestager, az egyeztetések során több időt szenteltek a magyar kormánnyal szembeni kritikáiknak
míg az Európai Néppárt köreibe tartozó biztosok inkább a tárgyra, illetve a tárgyalások aktuális állására koncentráltak, elsősorban arra, hogy hogyan tudunk eljutni a megállapodások aláírásáig.

– És milyen hangulatban zajlott a megbeszélése egykori főnökével, Jean-Claude Junckerrel?

– Rövid, baráti hangulatú beszélgetés volt, amelyen leginkább csak megosztottuk egymással, hogy mi történt velünk az utolsó találkozásunk óta. Junckernek a bizottság volt elnökeként most is van irodája a Berlaymont-ban (az Európai Bizottság brüsszeli székhelye – a szerk.), és bár a találkozónk nem volt betervezve, Johannes Hahn igazgatási ügyekért felelős biztos – akivel szintén megbeszélést folytattunk a múlt héten – említette neki, hogy találkozik velem, Juncker pedig megüzente, hogy ha van időm, ugorjak be hozzá is.

– Magyarország az utolsó olyan uniós tagállam, amelynek még nincs megállapodása az Európai Bizottsággal a nemzeti gazdaságélénkítési tervről, így hazánk nem tudja lehívni az uniós forrásokat a koronavírus-járvány társadalmi és gazdasági következményeinek mérséklésére létrehozott helyreállítási alapból. A múlt héten szerzett brüsszeli benyomások alapján mit gondol: a következő hónapokban nehéz dolga lesz Magyarország uniós források felhasználásáért felelős minisztereként?

– Továbbra is tartom magam ahhoz az optimista menetrendhez, miszerint még idén sikerül elfogadtatnunk az újjáépítési alaphoz való hozzáférést lehetővé tevő nemzeti tervet. Bár hivatalosan ezt nem mondják ki, a nem hivatalos csatornákon tisztán látszik, hogy ennek politikai feltételei is vannak. Ezt bizonyítja például, hogy a hetes cikkely szerinti, tágabb hatályú jogállamisági eljárás mellett áprilisban a bizottság hivatalos jegyzéket küldött a magyar kormánynak arról, hogy elindítják Magyarországgal szemben az uniós forrásokat jogállamisági kritériumokkal összekötő úgynevezett kondicionalitás-rendeletet.

A magyar kormánynak egyébként június 27-én jár majd le a határideje, hogy válaszoljon az uniós végrehajtó testület levelére… És bár azt mondják, a kettőnek nincs köze egymáshoz, számomra elég világos, hogy az ebben a válaszlevélben megfogalmazott érvek és állítások gyorsíthatják vagy lassíthatják, segíthetik vagy hátráltathatják a nemzeti terv elfogadásával kapcsolatos tárgyalásainkat.

Ennél azonban egy fokkal sürgősebbnek tartanám a többéves pénzügyi kerettervvel kapcsolatos partnerségi együttműködés aláírását, ami lehetővé teszi az operatív programok finanszírozását. Szeretném, ha első lépésként ezt el tudnánk érni, hiszen ez talán kevésbé politikai jellegű, aztán rá lehet fordulni a helyreállítási alappal kapcsolatos tárgyalásokra.

És igen, itt nyilvánvalóan szükségszerűek lesznek majd a politikai jellegű tárgyalások, és politikai vitákra is számítani lehet.

– Egy minapi interjújában említette, hogy az uniós pénzek folyósításával kapcsolatban a „lengyel minta” a legvalószínűbb Magyarország számára. A bizottság a hónap elején hagyta jóvá a lengyel nemzeti tervet – bizonyos feltételekkel. Mire számíthatunk?

– Június elejéig a 27 tagállam közül már csak Magyarország és Lengyelország nem rendelkezett a bizottság által elfogadott nemzeti tervvel, és – nem csak a nyilvánosságban vagy a sajtóban, de a bizottság berkein belül is – sokakat meglepetésként ért, hogy a bizottság végül megállapodott Varsóval. Azóta a lengyel nemzeti tervre már a tanács is rábólintott, tehát halad tovább előre a folyamat, ugyanakkor konkrét pénzügyi kiutalások nem történtek, a helyreállítási alaphoz való hozzáférés úgynevezett mérföldkövekhez van kötve, ami annyit tesz, hogy a bizottság és Varsó megállapodott egyfajta vitarendezési mechanizmusban, amely szerint Lengyelország – időben elosztva – vállalja a vitás kérdések rendezését – akár jogalkotással, akár a problémás jogi területek értelmezésével, s ezek mentén jut majd hozzá Varsó a konkrét forrásokhoz. Úgy gondolom, hogy a politikai helyzetből adódóan Magyarország is egy hasonló út előtt állhat. Azért fogalmazok feltételes módban, mert bár a bizottság és Varsó között egyelőre csak egy megállapodás köttetett, közvetlen pénzhez Varsó tehát még nem fért hozzá, az Európai Parlament liberális képviselői máris aláírásgyűjtést kezdeményeztek, hogy a bizottság ellen bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be, amiért rábólintott a lengyel nemzeti tervre.

Ez jó indikátora annak, hogy nagyon éles reakció várható az uniós parlamenttől a magyar nemzeti terv kapcsán is.

Nincsenek tehát illúzióim ezzel kapcsolatban: amennyiben Magyarország is előre tud haladni egy a lengyelhez hasonló úton, az Európai Parlament liberális szárnya valószínűleg ugyanilyen vehemensen fog reagálni. A mi feladatunk tehát az, hogy ezt a fajta bizonytalanságot, illetve politikai hisztériát leszereljük egy kifejezetten bizalomkeltő magatartással és politikával.

– Miért lenne fontos, hogy Magyarország, illetve Lengyelország mihamarabb megkapja a szóban forgó uniós pénzeket?

– Mindenekelőtt azért, mert ez jár nekünk is és a lengyeleknek is. Az unió tagállamai vagyunk, tehát akár a többéves pénzügyi kerettervből származó pénzekről, akár a helyreállítási alapból levonható uniós forrásokról beszélünk, ezek megilletnek minket, hiszen ott voltunk a döntések meghozatalánál, és közben lojálisan teljesítjük az ezekhez kapcsolódó pénzügyi kötelezettségeinket is, vagyis jogilag jár nekünk mind a két pénzügyi forrásból származó összeg. Másrészt ma annyira kiszámíthatatlan a külgazdasági környezet, vegyük csak a háború gerjesztette inflációt, hogy az eddig meg nem kapott összegek fontos segítségként szolgálnak majd a magyar gazdaság számára.

Egyrészt azért, hogy kiszámíthatóbbá és stabilabbá tudjuk tenni a gazdasági környezetet, másrészt pedig, hogy tudjuk folytatni azt a politikát, amit eddig is, akár az árszabályozás, akár a rezsicsökkentés területén, de említhetném azt a befektetésélénkítő politikát is, amelynek következtében Magyarország az elmúlt időszakban európai szinten is kiemelt vonzóerővel rendelkezik a külföldi befektetők számára.

– A bizottság jogállamisági aggályai mellett rendszerint megjelenik a közbeszerzésekkel kapcsolatos korrupció is az uniós pénzek visszatartására vonatkozóan. Hogyan lehet e téren közelíteni az álláspontokat?

– Mindenképp célom, hogy különválasszam az elméleti vitát a gyakorlati vitától, és egyébként ebben történt is haladás a tárgyalásokon. Mind a jogállamisági, mind a korrupciós aggályokra vonatkozóan elmondható, hogy ezek elsősorban intézményi vagy jogszabályi kérdésként jelennek meg. Fontosnak tartom, hogy vitassuk meg azokat a területeket, ahol az Európai Bizottság konkrét problémát lát, és nézzük meg, hogy a vonatkozó jog értelmezésével hogyan tudjuk eloszlatni a bizonytalanságot. Amennyiben pedig valóban fennáll egy ilyen jellegű probléma, akkor azt kell megvitatni, hogy jogszabálymódosítással hogyan tudunk előrelépni. Ebben van gyakorlatom, hiszen 2010 és 2014 között számtalan tárgyalást folytattam az akkori Európai Bizottsággal, például az igazságszolgáltatás függetlenségének kérdéskörében, de említhetném akár a médiatörvényt is. Akkor el tudtuk azt érni, hogy 2013-ra minden problémás ügyet lezárjunk a bizottsággal. Volt, hogy mi módosítottunk jogszabályt, volt, hogy az átértelmezés következtében ők álltak el egy adott észrevételtől.

Egykori uniós biztosként mondhatom, hogy voltam már a barikád mindkét oldalán: értem mind a két logikát, ebből adódóan pedig meggyőződésem, hogy meg fogjuk találni a megoldást ezekre a problémákra.

– Menjünk vissza néhány hetet az időben: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Európai Néppárt (EPP) május közepén megrendezett kongresszusáról úgy nyilatkozott: „Tartjuk az irányt!”. Ön, aki szintén részt vett a rotterdami találkozón, hogyan értelmezi ezt?

– A KDNP népes delegációval vett részt a rotterdami kongresszuson, aminek személy szerint nagyon örültem, hiszen ez is azt jelzi, hogy a kisebbik magyar kormánypárt nem csak formálisan tagja a jobbközép pártcsaládnak. Kétségtelenül az EPP jelenleg nem a legjobb formáját mutatja, tekintve hogy Bécstől nyugatra ma nincs néppárti kormányfője az Európai Uniónak, mondhatnánk tehát azt, hogy a néppárt mostanra egy közép-európai jelenséggé zsugorodott… De nem szabad feladni a reményt, hogy visszatér a régi formája, és ismét az Európai Unió legmeghatározóbb politikai erejévé válik. Éppen ezért, az effajta kongresszusokon ott kell lenni, és el kell mondani a véleményünket. Meggyőződésem, hogy a KDNP tagságának megőrzése mellett a néppártnak a Fidesszel is elengedhetetlenül szükséges fenntartania valamilyen intézményi kapcsolatot. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindenben egyet kell értenünk, azt viszont igen, hogy tárgyalnunk kell, fenn kell tartani a kommunikációs csatornákat, és a KDNP mellett a Fidesznek is el kell mondania a magyar kormány álláspontját a vitás kérdésekben.

Mindennél fontosabbnak tartom tehát az együttműködés fenntartását, hiszen ez egy olyan mozgásteret ad nekünk, amelyet semmi más nem tud pótolni akkor, amikor például az uniós forrásokról tárgyalunk, de említhetném az Európa jövőjéről szóló vitasorozatot is.

– Ezért tartotta fontosnak, hogy személyesen részt vegyen a rotterdami kongresszuson?

– Sőt, ezért tartottam azt is fontosnak, hogy átlépjek a Kereszténydemokrata Néppártba, illetve a kettős tagság lehetőségével élve ezentúl a Fidesz helyett a KDNP-ben aktiváljam magam. Ez teszi ugyanis számomra lehetővé, hogy együtt dolgozhassak az Európai Néppárttal, illetve részt vehessek a rotterdami kongresszushoz hasonló eseményeken, de például a múlt heti brüsszeli megbeszéléseim során is folytattam bizalmas tárgyalásokat a néppárti kollégáimmal.

– Térjünk vissza Magyarországra: alig három hete harmadszorra is letette az esküt az Orbán-kormány minisztereként. Milyen érzés visszaülni a miniszteri székbe?

– Nyolc évvel lettem öregebb azóta, hogy a második miniszteri eskümet letettem. Azt érzékelem, hogy nagyon sok minden megváltozott a magyar politikában 2014-hez képest. Kézzel fogható dolgok is, például a házszabály, mondhatom tehát, hogy egy kicsit új fiúnak is érzem magam, másrészt pedig azt tapasztalom, hogy a képviselők közötti kommunikációs viszonyok is megváltoztak. Noha a 2010-2014 közötti időszakban is voltak éles viták, de fogalmazzunk úgy, hogy volt legalább egy kommunikációs kapcsolatrendszer kormánypárti és ellenzéki képviselő között. Ma már ez sajnálatos módon sokkal ritkább, pedig egy olyan időszakban, amikor világjárvány, háború és gazdasági kihívások nehezítik az ország fejlődési pályáját, továbbra is úgy tartom, hogy határozottan szükség van a párbeszédre.

Nem mindig fogunk egyet érteni, adott esetben az éles viták is elkerülhetetlenek, de fent kell tartani az egyenes kommunikációt, mert ha nem beszélünk egymással, az a bizalmatlanságot növeli, a bizalmatlanság pedig egy rosszabb hangulatú országot eredményez.

– Ön az uniós források felhasználásáért és a területfejlesztésért is felel; a kettő szorosan összefügg, hiszen előbbi adja az utóbbi alapját. Magyar kormányban ilyen pozíció korábban nem volt, milyen elképzelésekkel látott neki a feladatnak?

– Ennek két előtörténete is van: egyrészt, amikor közigazgatási és igazságügyi miniszterként voltam hivatalban, akkor az én vezetésemmel hajtottuk végre azt az államigazgatási reformot, amely a megyei szintű döntéshozatalt ismét erőssé tette, másrészt 2020 nyarától az észak-dunántúli gazdasági övezet kormánybiztosa voltam. Tulajdonképpen ezek a tapasztalatok mind megerősítették bennem azt a meggyőződést, hogy bár a magyar fejlesztéspolitika nagyon szép eredményeket tudott felmutatni az elmúlt években, hiszen folyamatosan zárkózunk fel az Európai Uniós átlaghoz, ma már nem lehet kizárólagosan Budapestről megmondani, hogy melyik térségnek milyen fejlesztésre van szüksége. Ott van például önmagában a főváros, amelynek lakosai az uniós átlag felett élnek, ebből adódóan pedig Budapest kohéziós pénzekből például nem is részesülhet. Aztán ott van az észak-, illetve nyugat-dunántúli régió, amely az eddig elért eredmények alapján Magyarország legfejlettebb régiója, a viszonyítási alap megváltoztatásával ugyanakkor más képet kapunk. Ha például Pozsonnyal, Burgenlanddal vagy összességében Ausztriával, de akár Észak-Olaszországgal állítjuk párhuzamba, akkor azt látjuk, hogy nagyon erős nyomásnak, illetve fejlődési elvárásoknak van kitéve. De például a Dél-Dunántúl, a Tiszántúl vagy a Duna–Tisza közében elhelyezkedő régiók felzárkózási problémákkal küzdenek, és ebből adódóan más jellegű finanszírozási lehetőségeket kívánnak. Ennek felismerésével jött a területi logika a fejlesztéspolitikába, és lényegében ennek az eredménye az én miniszteri tárcám: most megpróbáljuk kidolgozni azokat a megoldásokat, és létrehozni azokat intézményeket, amelyek lehetővé teszik, hogy amikor a következő hétéves pénzügyi keretterv időszakába lépünk 2028. január 1-én, akkor már a területi, regionális dimenzió jelenjen meg a források szétosztásával kapcsolatos gondolkodásban: a cél tehát az, hogy okosabb válaszokat tudjunk adni az eltérő igényekre az ország különböző pontjain.

– Vannak konkrét projektek, amelyeket szívügyének tekint?

– Titkos vágyaim vannak, ilyen például annak megteremtése, hogy körbevonatozható legyen a Balaton. Ez turistalátványosságként is kiváló lehetőségeket rejtene magában, éppen úgy, ahogy Budapesten a 2-es villamos, amelynek az útvonalán megcsodálható panorámát a helyieken kívül évente több millió turista is élvezi. Ha ennek megvalósulását elérni nem is tudom a hivatali időm alatt, bízom benne, hogy legalább közelebb jutok hozzá. De említhetném a vasútvillamosítást is, amit szintén nagyon fontosnak tartok: szeretném, ha jelentős előrelépés történne a vasútfejlesztésben, ami lehetővé tenné a kamionos áruszállítás arányának csökkenését, vasúti forgalomra való átterelődését. De ha már az előbb szóba hoztam a Dunántúlt: fontosnak tartanám a 8-as út fejlesztését, ami jelentősen tehermentesíthetné az 1-est, és általánosságban a Balaton felé vezető forgalmat, így akár az M7-est is. Az ország keleti részében pedig mindenképp folytatni kell azt a beruházásösztönző politikát, aminek ma már világosan látszanak az eredményei, hiszen Debrecen, Nyíregyháza és Miskolc újra komoly ipari központtá nőtte ki magát. Szeretném, ha a békési, tehát a dél-keleti területek is megtalálnák a saját arculatukat, és konkrét támogatást kapnának ennek megvalósításához. Meggyőződésem, hogy nincs egy általános megoldás a régiók problémáira, inkább külön-külön kell feldolgozni az adott térségekben rejlő lehetőségeket. Ezt a célt szolgálja, hogy két hete 5 kormánybiztos foglalta el hivatalát a tárcán belül. Az ő feladatuk, hogy ezeken a területeken összegyűjtsék a gazdasági és politikai szereplők véleményeit és elképzeléseit, és csatornázzák be ezeket a koncepció és a szakpolitikaépítés folyamatába.”

Forrás:
Navracsics Tibor: Voltam már a barikád mindkét oldalán; Tóth Loretta; Magyar Nemzet; 2022. június 22.

Navracsics Tibor szerint kevés az esélye, hogy nem tudnak megállapodni az Európai Bizottsággal

„A szakértői tárgyalások elég jól haladnak, közel áll egymáshoz a Bizottság és a kormány álláspontja – nyilatkozta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Magyar Önkormányzatok Szövetségének nemzetközi konferenciáján, Gödöllőn. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy ezek az egyeztetések már több mint egy éve folynak. Mint mondta, alapvetően az a fontos, hogy megvan-e a politika szándék mindkét oldalról, hogy meglegyen a megállapodás. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány részéről ez megvan. – Brüsszelben is elmondtam, itthon is elmondom, mi a szükséges kompromisszumokat megkötjük, hogy forrásokhoz jussunk, és azt látom, hogy a bizottság részéről is van egy ilyen hozzáállás. Én abban bízom, hogy az év második felében meg tudjuk kötni azt a két nagy megállapodást, ami lehetővé teszi az operatív programok, illetve az újjáépítési programok finanszírozását – emelte ki Navracsics Tibor. Kérdésre válaszolva a miniszter kifejtette: jelenleg a nemzeti költségvetés előfinanszírozó, tehát már megkezdődött az operatív programok finanszírozása. Hozzátette, 0,2 százalék esélyt lát arra, hogy nem tudnak megállapodni a bizottsággal.

A miniszter előadásában úgy fogalmazott: az Európai Unióhoz való csatlakozás óta Budapest, a Közép- és a Nyugat-Dunántúl egy jó felzárkózást tudhat magáénak, de sajnos vannak olyan térségek, amelyek nem ilyen sikeresek. Hangsúlyozta: most az a feladat, hogy főleg a lemaradó régiókat támogassák. Mint mondta, az egyéni megoldásoktól a helyi szintű megoldásokra kell koncentrálni, járási, kistérségi, megyei és regionális szinten egyaránt.

Sem fejlesztési források, sem hitelek nem állnak rendelkezésre, hogy kevesebb energiát használjunk. Ezért fontos, hogy a magyar kormány le tudja hívni a helyreállítási terv forrásait, akár annak a hitelkeret részét is, öt-tíz éven belül megtérülő beruházásokkal – emelte ki az eseményen Karácsony Gergely főpolgármester. A városvezető úgy fogalmazott: itt az alkalom arra, hogy szembenézzünk az energiakrízissel, és rávegyük magunkat, a háztartásokat és az államot is arra, hogy több megújuló energiát használjunk. Ezzel kapcsolatban az előadásában úgy fogalmazott: Európának le kell válnia a fosszilis energiahordozókról, és a helyreállítási programoknak is ezt a lépést kell segíteniük.

A megállapodással kapcsolatban a főpolgármester nem annyira optimista, de mint mondta, az önkormányzatoknak az az érdekük, hogy meglegyen ez a megállapodás…”

Forrás:
Navracsics Tibor szerint kevés az esélye, hogy nem tudnak megállapodni az Európai Bizottsággal; Harangozó Éva; Magyar Nemzet; 2022. június 24.

A tanároknak és az egészségügyben dolgozóknak is üzent Pintér Sándor

„A belügyminiszter szerint azért van rendőrhiány, mert jól megy a gazdaság, és a rendőrök keresett szakemberek a versenyszférában. Pintér Sándor a Károli Gáspár Református Egyetem Szabadegyetemén beszélt erről, ahol volt minisztertársa, Trócsányi László rektor készített vele portréinterjút. A tárcavezető bejelentette, hogy ősszel felmérik a magyar diákok képességeit, és átszervezések lesznek az egészségügyben.

„Rendőrnek.” Ezt válaszolta Pintér Sándor Trócsányi Lászlónak, amikor a Károli Gáspár Református Egyetem rektora azt kérdezte a belügyminisztertől, hogy minek látja magát. „A pályafutásomat a rendőrség alapozta meg, a jogi ismereteknek a megszerzése, betartása, betartatása, a fegyelem kérdése, a szervezés és az irányítás összhangja – ezek azok a tulajdonságok, amelyek a Belügyminisztériumnak minden más területére is ki kell hogy terjedjenek” – fejtette ki Pintér Sándor.

Azt mondta, gyakran nehezen érteti meg magát azokkal az európai belügyminiszterekkel, akik egész életükben politikusok voltak és a párthátterük miatt kötött mandátummal érkeznek a tárgyalásokra. Ő nem tartozik ezek közé, csak kereteket kap Orbán Viktor miniszterelnöktől – hangsúlyozta a tárcavezető, aki egyébként 126 nap múlva a legtovább hivatalban lévő magyar belügyminiszter lesz, és egyelőre nem tervezi a nyugdíjba vonulást.

Csendőrségre nincs szükség – mondta a belügyminiszter. „Kétféle járműállomány, kétféle informatikai rendszer, kétféle érvrendszer, kétféle parancsnok, kétféle titkárság – ezt a gazdag országok is egyre kevésbé engedhetik meg maguknak” – érvelt.

Pintér Sándor kitért a rendőrhiányra is. Azt mondta, van hiány, szeretnék, hogy ezt mielőbb fel tudnák tölteni. A hiány okát abban látja, hogy jól megy a gazdaság, és a gazdaságban az összes hivatásos múlttal rendelkezőt szívesen veszik.

Az oktatás területén elsősorban a gyerekek érdekét kell figyelembe venni. A tanároknak például meg kell mondaniuk, hogy szerintük mekkora az optimális osztálylétszám – szögezte le Pintér Sándor, aki a pedagógusbérekre nem tért ki, viszont a PISA teszteredményeket kommentálva bejelentette, hogy ősszel, szeptember-október elején felmérést készítenek a magyar diákok képességeiről.

Az egészségügyben is a betegek érdeke az első; egyúttal átszervezéseket ígért az ágazatnak, de azt nem részletezte, hogy melyek lesznek ezek.”

Forrás:
A tanároknak és az egészségügyben dolgozóknak is üzent Pintér Sándor; Herczeg Zsolt; Infostart / InfoRádió; 2022. június 24.

Windisch Lászlót jelölik ÁSZ-elnöknek a kormánypártok

„Windisch Lászlót, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettesét, volt jegybanki alelnököt jelöli a Fidesz és a KDNP az Állami Számvevőszék (ÁSZ) új elnökének – nyilatkozta Bánki Erik, a jelölőbizottság fideszes elnöke pénteken a VG-nek.

A jelölőbizottság szerda délelőtt fog ülésezni – közölte a kormánypárti politikus. Bánki Erik elmondta azt is, hogy a Fidesz–KDNP mellett a Mi Hazánk jelölt még ÁSZ-elnököt. A baloldal egyébként a jelölőbizottságba sem delegált tagot – tette hozzá.

Az ÁSZ jelenlegi elnökét, Domokos Lászlót 2010-ben választotta meg az Országgyűlés, tizenkét évre szóló mandátuma július 4-ig tart.

Windisch László 1978-ban született Drezdában, diplomát már Magyarországon szerzett 2002-ben, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán. 2002-ben kezdett dolgozni a NAV jogelődjénél, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál, előbb mint jogász, majd osztály- és főosztályvezetői, illetve igazgatóhelyettesi pozícióban. 2011 januárjától a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és vámigazgatási főosztályának vezetője volt, majd 2013 áprilisától a jegybank alelnökévé választásáig a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatóság költségvetési elemzések igazgatójaként tevékenykedett. 2013–19 között az MNB alelnöke, a monetáris tanács tagja volt, innen igazolt át a KSH-hoz, amelynek elnökhelyettese 2021 januárja óta. Nős, egy gyermek édesapja.”

Forrás:
Windisch Lászlót jelölik ÁSZ-elnöknek a kormánypártok; Világgazdaság; 2022. június 24.

Lassult a kórházak adósságának emelkedése

„Május végén több mint négyezer beszállítónak és 22 milliárd forinttal tartoztak az intézmények.

A Magyar Államkincstár május 31-i adatai szerint a kórházak adóssága elérte a 22 milliárd forintot, az április végi 20 milliárd forint után. Március végén 16, 1 milliárd forint, február végén pedig még 29,6 milliárd forint volt a kifizetetlen számlák összege.

Az adósság növekedése azért lassult, mert a fekvőbetegellátók és a szakrendelők a központi költségvetésból májusban hat milliárd forintot kaptak a tavaly novemberi, decemberi Covid-ellátás költségeire – mondta a VG-nek Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.

A Magyar Kórházszövetség kongresszusán Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója azt mondta, hogy az átlagfinanszírozás jelentősen nagyobb kiadást generált az intézmények többségénél, mint amekkora az a teljesítményük alapján indokolt lett volna. Ezért is akar visszatértni a NEAK a teljesítményfinanszírozáshoz, amit majd fokozatosan vezetnek be.

Rásky László erre reagálva azt mondta: ha a „túlfinanszírozással” ilyen ütemben nőtt az intézmények tartozása, akkor a teljesítményfinanszírozás visszavezetésével az adósságnövekedés dinamikája nőni fog. Pláne akkor, ha az intézmények „motivációja’” az ellátás felpörgetésére nem, vagy csak lassan tér vissza.

Több mint négyezer cégnek tartoznak

A mindenhova begyűrűző infláció az orvostechnikai eszközök területén is érezhető, az áremelkedés nem kerülhető el a sebészeti ellátáshoz szükséges eszközöknél sem. A szakember szerint az orvostechnikai eszközök területén infláció alatti lesz az áremelkedés, de pontos számot a közbeszerzések árleszorító hatása miatt nehéz mondani. Rásky László szerint egyes közbeszerzéseknél már lehetőség van arra, hogy a tender futamideje alatti korlátozott árkövetés történjen.

Az ellátási problémákat firtató kérdésre válaszolva elmondta: a gyógyászati segédeszköz ellátással ellentétben a kórházi területen nincsenek ellátási zavarok. Viszont az ellátási láncok továbbra sem stabilak, ezért lenne fontos az adósságrendezés és a finanszírozás rendbetétele – azaz a kiszámíthatóság megteremtése – hogy eltűnjön a magyarországi cégek ebből adódó hátránya. A kórházak továbbra is több mint négyezer beszállítónak tartoznak, közülük több száz cég végez orvostechnikai eszköz beszállítást.”

Forrás:
Lassult a kórházak adósságának emelkedése; Koncsek Rita; Világgazdaság; 2022. június 22.

Európai Unió

Az Európai Parlament elfogadta az uniós klímavédelmi csomag több fontos elemét, így a klímaadót és a szociális klímaalapot is

„

A kibocsátáskereskedelmi rendszer reformja: az EP szerint gyorsabb ütemben kellene felhagyni a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásával, a magánépületekre és az egyéni közlekedésre viszont csak később kellene kiterjeszteni az új rendszer hatályát

Új eszköz a kibocsátásáthelyezés kivédésére: szélesebb hatókör és gyorsabb

Szociális Klímaalap az energiaszegénységben élők és a közlekedés lehetőségétől megfosztottak támogatására

Megszületett a parlamenti álláspont a 2030-ra legalább 55 százalékos kibocsátáscsökkentést, illetve a munkahelyek és a polgárok védelmét előirányzó, új uniós klímavédelmi csomagról.

A 2022. június 7-i plenáris vitát követően a képviselők megállapodtak az „Irány az 55%!” csomag részét képező három fő jogszabállyal kapcsolatos parlamenti álláspontról. A tervezett intézkedések az európai klímarendelettel összhangban azt hivatottak biztosítani, hogy az Európai Unió 2030-ra legalább 55 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsásson ki, mint 1990-ben, 2050-re pedig egyáltalán ne terhelje többletkibocsátással a környezetet (azaz klímasemleges legyen). A Parlament ezzel készen áll arra, hogy a jogszabályok végleges formába öntéséhez a tagországok vezetőivel egyeztessen.

A jogszabálycsomag intézkedései ahhoz is nélkülözhetetlenek, hogy az Európai Unió már jóval 2030 előtt függetlenedni tudjon a drága és környezetszennyező orosz fosszilis energiahordozóktól.

A kibocsátáskereskedelmi rendszer reformja

A képviselők ösztönzőket kívánnak beépíteni a szabályozásba annak érdekében, hogy a különböző ágazatok még tovább csökkentsék kibocsátásukat, és a környezetet kevésbé károsító technológiákba ruházzanak be. Ennek érdekében a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) reformja többek között a következőket jelentené:

új ETS II az épülethasználatból és a közlekedésből származó kibocsátás szabályozására, amely 2029-ig még nem terjedne ki a magánszemélyekre;

az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének 2030-ra kitűzött mértéke 61 százalékról 63 százalékra nőne;

a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának gyakorlatával 2027-től fokozatosan fel kellene hagyni, hogy 2032-re teljesen megszűnjön;

2025-től „bonus-malus” rendszer lépne érvénybe; és

a kibocsátáskereskedelemből származó bevételeket az EU és a tagállamok kizárólag klímavédelemre fordíthatnák.

A részletekről külön sajtóközleményt adtunk ki.

Szigorúbb mechanizmus a kibocsátásáthelyezés megakadályozására

A képviselők az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó uniós mechanizmus (CBAM) kiterjedtebb és gyorsabb alkalmazását sürgetik annak érdekében, hogy elejét lehessen venni a globális klímavédelmet gyengítő kibocsátásáthelyezésnek (azaz annak, hogy az uniós cégek termelésük karbonintenzív részét külföldre helyezzék át, illetve az uniós termékeket karbonintenzívebb importtermékekkel helyettesítsék). Ehhez többek között a következőkre lenne szükség:

korábban be kellene vezetni a CBAM alkalmazását, a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásával pedig 2032-ig fel kellene hagyni;

a mechanizmust a szerves vegyi anyagokra, a műanyagokra, a hidrogénre és az ammóniára, valamint a közvetett kibocsátásokra is ki kellene terjeszteni;

az európai költségvetésből a CBAM-ból származó bevételekkel egyenértékű pénzügyi támogatást kell nyújtani a legkevésbé fejlett országoknak a zöld átállásuk segítésére; és

központi CBAM-hatóságot kellene felállítani.

A részletekről külön sajtóközleményt adtunk ki.

Szociális Klímaalap az energiaszegénységben élők és a közlekedés lehetőségétől megfosztottak támogatására

A Parlament egyetért a Szociális Klímaalap létrehozásával. Ebből az alapból azokon lehetne segíteni, akiket leginkább veszélyeztet az energiaszegénység és az, hogy nem férhetnek hozzá közlekedési lehetőségekhez, és akikre ezáltal elviselhetetlen pénzügyi terhet ró az energetikai átállás. A Szociális Klímaalap az alábbiakat nyújtaná:

ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatást (például az energiaadók és -díjak csökkentése formájában) az üzemanyagok és a fűtőanyagok drágulásának ellensúlyozására; és

pénzügyi forrásokat épület-korszerűsítéshez, megújuló energiaforrások használatához, a tömegközlekedésre való áttéréshez, a közösségi autóhasználathoz, a közlekedés aktív módozatainak igénybevételéhez (például a kerékpározáshoz). A támogatás akár adókedvezményt, utalványt, pénzügyi hozzájárulást vagy kamatmentes hitelt is jelenthet.

A részletekről külön sajtóközleményt adtunk ki.

Az ETS felülvizsgálatával kapcsolatban a Parlament egyéb jelentéseket is elfogadott:

az autók és kisteherautók szén-dioxid kibocsátási normáiról;

a földhasználathoz, a földhasználat megváltoztatásához és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásról;

a közös kötelezettségvállalási határozat hatálya alá tartozó egyéb ágazatok üvegházhatásúgáz-kibocsátásáról;

a nemzetközi légi közlekedésben alkalmazandó kibocsátáskompenzációs és -csökkentési rendszerről; és

a piaci stabilizációs tartalékról.

”

Forrás:
Klímaváltozás: gyorsabb cselekvést és energiafüggetlenséget sürget a Parlament; Európai Parlament; 2022. június 22.
Lásd még: „Az Európai Parlament (EP) baloldali többsége nem tudott abba belenyugodni, hogy a legutóbbi plenáris ülésen a testület leszavazta a klímaadót, és minden eljárási szabályt megkerülve visszaerőltette újabb szavazásra a javaslatot – jelentette ki Tóth Edina, a Fidesz európai parlamenti képviselője szerdán. Az uniós parlament szerdai plenáris ülésén megszavazta az úgynevezett klímaadóról szóló uniós javaslatot, amelynek értelmében az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszer 2029-től kiterjedne a lakossági épülethasználatból és közlekedésből származó kibocsátásra.
A képviselő „döbbenetesnek” nevezte, hogy az EP baloldali többsége „szégyenteljesen és minősíthetetlenül,” „addig szavazott egy szövegről, amíg az úgy alakult, hogy nekik kedvező legyen.” „Ez a nagy demokrácia és jogállamiság az Európai Parlamentben” – tette hozzá, megjegyezve, hogy álláspontja szerint nem lehet a lakossággal megfizettetni az átállás árát.
Mint mondta, uniós intézményközi tárgyaláson a tanács oldaláról a magyar kormány továbbra is ezt az álláspontot fogja képviselni. A képviselő azt is elmondta, hogy a klímaadó által előzetes számítások szerint, magyar viszonylatban, az üzemanyagok 20-25 százalékos drágulása várható, a családok havi rezsiköltsége pedig közel 10-12 ezer forinttal növekedne havonta.”
Átment az EP-n a klímaadó és a szociális klímaalap is; Infostart / MTI; 2022. június 22.

Európai Parlament: legyen szélesebb az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus

„

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust (CBAM) 2027-től folyamatosan kellene bevezetni, 2032-re fel kellene hagyni a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásával

A CBAM hatálya alá be kellene vonni a szerves vegyi anyagokat, a műanyagokat, a hidrogént és az ammóniát, valamint a közvetett kibocsátásokat

A legkevésbé fejlett országokat az uniós költségvetésből kellene támogatni a mechanizmus keretében beszedett összeggel egyenértékű forrással

Központi CBAM-hatóságot kellene felállítani

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus hatáskörének tágítását és gyorsabb bevezetését kéri a Parlament a globális éghajlatváltozás hatásainak enyhítése érdekében.

A Parlament szerdán 450 szavazattal, 115 ellenszavazat és 55 tartózkodás mellett elfogadta tárgyalási álláspontját az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó uniós mechanizmusról (CBAM), amely a világ első ilyen jellegű eszköze. A döntés a 2022. június 7-i plenáris vitát követi.

A Parlament egyetért azzal, hogy a globális karbonkibocsátás csökkentése érdekében be kelll vezetni a mechanizmust, amellyel az EU a nem uniós országokat is kibocsátáscsökkentésre ösztönzi, ugyanakkor elejét veszi a globális klímavédelmet gyengítő kibocsátásáthelyezésnek (azaz annak, hogy az uniós cégek termelésük karbonintenzív részét külföldre helyezzék át, illetve az uniós termékeket karbonintenzívebb importtermékekkel helyettesítsék). Azonban a képviselők magasabb elvárásokat támasztanak a mechanizmussal szemben.

A CBAM hatályának kiterjesztése

A Parlament a Bizottság által javasolt termékek (vas és acél, finomítók, cement, szerves vegyi alapanyagok és műtrágyák) mellett a szerves vegyi anyagokra, műanyagokra, hidrogénre és ammóniára is kiterjesztené a CBAM hatályát. A Bizottságnak a szerves vegyi anyagok és a polimerek esetében először el kellene végezni egy technikai értékelést annak érdekében, hogy az újonnan hozzáadott anyagok esetében is zökkenőmentesen alkalmazható legyen a CBAM. A képviselők emellett a közvetlen (vagyis a gyártók által felhasznált energiából származó) kibocsátást is bevonnák a mechanizmus hatálya alá, hogy a rendszer jobban tükrözze az európai gyártók által viselt költségeket.

A CBAM be-, az ingyenes engedélyeik kivezetése

A CBAM 2023. január elsején egy 2025 végéig tartó átmeneti időszakkal lépne életbe. A Parlament szerint az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatálya alá tartozó, fent felsorolt termékekre már 2032-re teljes körűen alkalmazni kellene – ez három évvel korábbi időpont a Bizottság által javasoltnál. Az exportőrök 2032-ig ingyenes CBAM-tanúsítványokat kapnának: 2023-2026 között a teljes behozatalukra, 2027-ben az import 93 százalékáig, 2028-ban 84 százalékáig, 2029-ben 69 százalékáig, 2030-ban feléig, és 2031-ben negyedéig.

2032-re, a CBAM hatályba lépésével egyidejűleg az ETS hatálya alá tartozó uniós iparágnak adott összes ingyenes kibocsátási engedélyt ki kellene vonni a forgalomból.

A Parlament azt kéri, hogy ha egy, a leghatékonyabbak közé tartozó uniós gyártó a CBAM hatálya alá tartozó terméket szeretne exportálni az Unió ETS rendszeréhez hasonló mechanizmussal nem rendelkező országba, akkor egy exportkiigazítási mechanizmus keretében az exportra szánt termékek mértékében ingyenes kibocsátási egységeket kaphasson. A Bizottságnak 2025. december 31-ig jelentésben kellene értékelnie az ETS és a CBAM hatását a CBAM által lefedett és az Unión kívülre eladott termékek gyártására, a globális kibocsátások alalkulására és az exportkiigazítási mechanizmus Kereskedelmi Világszervezet szabályaival való kompatibilitására.

A Parlament hangsúlyozza: a CBAM és az ETS koherens működése elengedhetetlen ahhoz, hogy az Unió a Kereskedelmi Világszervezet szabályai között maradjon, és hogy a CBAM ne váljon a protekcionizmus eszközévé.

Központi CBAM-hatóságra van szükség

A Parlament szerint 27 külön tagállami hivatal helyett egy központi CBAM-hatóságot kellene felállítani, amely hatékonyabban, átláthatóban és költséghatékonyabban intézhetné a CBAM-mel összefüggő ügyeket. Az is megelőzhető lenne, hogy az importőrök a nekik legmegfelelőbb ügyintézési fórum kiválasztása érdekében válogassanak a hivatalok között.

Bevételek

A Parlament a CBAM-tanúsítványok értékesítéséből származó bevételt az Unió költségvetésébe irányítaná. A képviselők megjegyzik, hogy az Uniónak a CBAM-tanúsítványok eladásából származó bevétellel legalább egyenértékű pénzügyi támogatást kellene nyújtania a legkevésbé fejlett országok számára annak érdekében, hogy azok is haladhassanak iparuk karbonmentesítésével. Ez a támogatás az uniós klímacélok és a nemzetközi kötelezettségvállalások, például a párizsi megállapodás teljesítésében is segítene.

Mohammed Chahim (S&D, Hollandia) jelentéstevő szerint
„Az éghajlattal kapcsolatos uniós törvényalkotás szempontjából történelmi jelentőségű nap a mai. A CBAM-mel immár van olyan eszköz a kezünkben, amellyel kereskedelmi partnereinket gyártókapacitásuk dekarbonizálására ösztökélhetjük, hiszen bárhol is szennyezzék a környezetet, mostantól fizetniük kell érte, ha az európai piacon szeretnének üzletet kötni. A CBAM jelentős mértékben hozzájárul majd az uniós és a globális klímavédelmi célok eléréséhez.”

A következő lépés
A Parlament készen áll a tagállamokkal folytatandó tárgyalásokra.

Háttér

A CBAM az Irány az 55%! csomagba tartozó jogszabályok egyike. Ez az a csomag, amelynek eredményeként az Unió 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2050-re pedig – a klímarendelettel összhangban – elérné a nettó zéró kibocsátást, azaz a klímasemlegességet.

Az üzemanyagok elégetéséből származó globális szén-dioxid-kibocsátás közel 27 százaléka a nemzetközi kereskedelemből származik, és ugyan az Unió jelentősen csökkentette a hazai üvegházhatásúgáz-kibocsátását, az uniós importból származó kibocsátása folyamatosan növekszik. Ez pedig aláássa a globális kibocsátáscsökkentés érdekében tett uniós erőfeszítéseket.”

Forrás:
EP: legyen szélesebb az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus; Európai Parlament; 2022. június 22.

Irány az 55%: a Parlament sokoldalúbb kibocsátáskereskedelmi rendszert szeretne

„

ETS II a kereskedelmi épülethasználatból és a közlekedésből származó kibocsátás szabályozására 2024-től – a rendszer 2029-ig még nem terjedne ki a magánszemélyekre

A CBAM-által lefedett ágazatokban 2027-től fokozatosan fel kellene hagynia kibocsátási egységek ingyenes kiosztásával, 2032-re pedig teljesen meg kell szüntetni az ingyenes engedélyeket

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére előírt célérték 2030-ra legyen 63 százalék, 61 helyett

A kibocsátáskereskedelemből származó bevételeket az EU és a tagállamok kizárólag klímavédelemre fordíthatnák

A kibocsátáskereskedelmi rendszert úgy kell módosítani, hogy az jobban ösztönözze a kibocsátáscsökkentést és az alacsony karbonkibocsátású technológiák fejlesztését, mondja a Parlament.

A Parlament szerdán 439 szavazattal, 157 ellenszavazat és 32 tartózkodás mellett elfogadta tárgyalási kiinduló álláspontját az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (azaz az ETS) reformjáról. A döntés a június 7-i plenáris vitát követően született meg.

A képviselők szerint az ETS az európai klímapolitika középpontjában áll és már eddig is jelentős kibocsátáscsökkentést eredményezett. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás ára ugyanis arra ösztönzi a különböző iparágakat, hogy csökkentsék kibocsátásaikat és többet fordítsanak az alacsony karbonkibocsátással járó technológiák fejlesztésére.

A karbonkibocsátás csökkentésének felgyorsítása az ETS I-gyel

A Parlament 2030-ra a bizottsági javaslatnál szigorúbban, a 2005-ös szinthez képest 61 százalék helyett 63 százalékkal vágná vissza az ETS által lefedett ágazatok kibocsátásait.

A hirtelen ársokkok elkerülése és az energiaválsággal küzdő cégek támogatása érdekében a Parlament a reform első időszakában a bizottsági javaslatnál valamivel kevesebb kibocsátási egységet vonna ki a forgalomból, de 2025 végére az éves kivonás mértéke elérné a 4,4 százalékot, amely 2026-tól 4,5 százalékra, 2029-től pedig 4,6 százalékra emelkedne.

A Parlament a legjobban teljesítő vállalatok és az innováció ösztönzése céljából 2025. július elsejével bonus-malus rendszert vezetne be, amelynek értelmében az adott ágazatban legeredményesebb vállalatok további ingyenes kibocsátási egységeket kapnának. Azok a cégek, amelyek nem hajtják végre az energetikai audit ajánlásait, nem tanúsított energiagazdálkodási rendszert alkalmaznak, vagy nem készítik el létesítményük dekarbonizációs tervét, elvesztik ingyenes kvótájuk egy részét vagy akár az összes kvótát.

A Parlament már többször kérte, hogy az ETS-t a tengeri hajózási szektorra is terjesszék ki. A képviselők szerint a kibocsátáskereskedelmi rendszernek 2024-től az Európán belüli hajóforgalomból származó összes kibocsátásra, az Európán kívüli forgalom esetében pedig a kibocsátás felére vonatkoznia kellene. 2027-től viszont már – bizonyos kivételek mellett – minden útvonal esetében az összes kibocsátásra vonatkoznia kellene. A képviselők nem pusztán a szén-dioxid-kibocsátással, hanem más, üvegházhatású gázok, például metán vagy dinitrogén-oxidok kibocsátásával is számolnának. A tengeri hajózási kvóták elárverezéséből származó bevétel 75 százalékát egy ún. Óceán Alapba kellene tenni, amelyből az energiahatékony és az éghajlatváltozással szemben ellenálló hajózási ágazat felé vezető átmenetet támogatnák, véli a Parlament.

A Parlament 2026-tól kezdve a települési hulladék égetéséből származó kibocsátást is bevonná az ETS hatálya alá.

2032-ben tűnnek el az ingyenes kibocsátási engedélyek a CBAM által lefedett ágazatokban

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó uniós mechanizmus (CBAM) által lefedett szektorokban a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának gyakorlatával 2027-től fokozatosan fel kellene hagyni, hogy 2032-re teljesen megszűnjön. A Parlament 2032-ben ezzel párhuzamosan teljes körűen bevezetné a CBAM-ot – ez három évvel korábbi időpont, mint amit a Bizottság javasolt. Az ingyenes kibocsátási egységeket az eredeti mennyiség 2027-ben 93 százalékára, 2028-ban 84 százalékára, 2029-ben 69 százalékára, 2030-ban 50 százalékára, 2031-ben 25 százalékára, és 2032-ben pedig zéró százalékára kellene csökkenteni.

Új ETS II a kereskedelmi épületekre és a szállításra

2024. január elsejétől külön kibocsátáskereskedelmi rendszert kell bevezetni a kereskedelmi célú közúti szállítás üzemanyagelosztására és az épületekre – a Parlament a Bizottság javaslatához képest egy évvel hamarabb tenne így.

Az új ETS a lakóházakra és a magáncélú közlekedésre 2029-ig még nem vonatkozna annak érdekében, hogy ne az állampolgárokra nehezedjen az energiával kapcsolatos többletköltség. A rendszer magánfelhasználókra való kiterjesztésére csak a Bizottság alapos helyzetértékelését követően, a Tanács és a Parlament elé beterjesztett új jogszabályjavaslat elfogadásával történhet. A képviselők emellett 50 eurós plafon meghatározását javasolják, így amennyiben új ETS II-ben az engedélyek értéke már 2030 előtt meghaladja ezt az értéket, akkor a piaci stabilitási tartalékből 10 millió új engedélyt kell piacra dobni.

Az ETS II 150 millió engedélyének elárverezéséből származó bevételt a Parlament szerint a Szociális Klímaalap számára kell átadni, amely az alacsony jövedelemmel rendelkező családokat támogatja majd.

Célzott szolidaritás és az új technológiák támogatása

Az ETS bevételeit a zöld átmenet támogatására kellene fordítani úgy, hogy azok segítsék az energia- és erőforrás-megtakarítást eredményező és a környezetet kevésbé károsító technológiák fejlesztését. A Parlament azt szeretné elérni, hogy az ETS-engedélyek értékesítéséből származó bevétel bizonyos része az uniós költségvetés általános bevételévé váljon. Az ETS I-ből és II-ből származó tagállami és uniós forrásokat egyaránt kizárólag az éghajlatváltozással kapcsolatos tevékenységre, vagy a zöld átmenet által érintett munkavállalók át- vagy továbbképzésére szabad költeni, mondja a Parlament.

A Parlament támogatja azt a bizottsági javaslatot, amely egy Modernizációs Alapból segítené a szegényebb tagállamok energiahatékonyságának növelését és energetikai rendszereinek modernizálását. Az alap olyan alacsony gazdasági növekedési rátával rendelkező, határmenti régiók közös projektjeit is finanszírozhatná, amelyek egyébként nehezen jutnak forráshoz. A Parlament ahhoz is ragaszkodik, hogy csak olyan tagállamok férhessenek hozzá az alaphoz, amelyek jogilag kötelező érvényű célértékeket határoztak meg arra vonatkozóan, hogy milyen ütemben kívánják 2050-re elérni a klímasemlegességet és milyen intézkedésekkel kívánják kivezetni a fosszilis üzemanyagokat. Az alap használatának emellett a jogállamiság tiszteletben tartása is feltétele kellene legyen.

A Parlament jelentősen megnövelné az Innovációs Alap méretét (amelyet Éghajlatváltozási Beruházási Alapra keresztelne át). Az alap az ETS-ágazatok dekarbonizációjához jelentős mértékben hozzájáruló technológiák fejleszését támogatja.

Peter Liese (EPP, Németország) jelentéstevő szerint:
„Nagy nap ez a mai az éghajlat számára. Négyszer nagyobb mennyiségű üvegházhatású gázzal kevesebbet fogunk évente kibocsátani, mint 1990-től máig tettük. Bárki, aki az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésébe fektet, támogatást kap, viszont akik továbbra is csak szennyezik a környezetet, azok nehéz időszak elé néznek. Megvédjük a munkahelyeket, és minden szükségeset megteszünk annak érdekében, hogy megmentsük a bolygót a gyermekeink és unokáink számára.”

A következő lépés
A Parlament készen áll a tagállamokkal folytatandó tárgyalásokra.

Háttér

Az ETS az Irány az 55%! csomagba tartozó jogszabályok egyike. Ez az a csomag, amelynek eredményeként az Unió 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2050-re pedig – a klímarendelettel összhangban – elérné a nettó zéró kibocsátást, azaz a klímasemlegességet.”

Forrás:
Irány az 55%: a Parlament sokoldalúbb kibocsátáskereskedelmi rendszert szeretne; Európai Parlament; 2022. június 22.

Irány az 55%: Szociális Klímaalap az energiaszegénység ellen és a közlekedési lehetőségektől elesők támogatására

„

A képviselők társadalmilag méltányos átmenetet szorgalmaznak a klímasemlegesség felé vezető úton

Az energiahatékonyság növelésére, a dekarbonizációra és a fenntartható közlekedés érdekében befektetésekre van szükség

Nemzeti klímatervekben kellene foglalkozni az energiaszegénységgel és a közlekedéshez való nehéz hozzáféréssel

A Parlament támogatja annak az új alapnak a létrehozását, amely a rászoruló európaiakat támogatja majd az energiaátmenet miatt megnövekedő kiadások miatt.

A képviselők a szerdai plenáris ülésen 479 szavazattal, 103 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett elfogadták álláspontjukat a Szociális Klímaalap létrehozásáról.
Az elfogadott szöveg a Parlament kiinduló álláspontját alkotja a tagállamokkal folytatott tárgyalások során. A jelentés leszögezi: az alapnak azokat a rászoroló háztartásokat, mikrovállalkozásokat és közlekedésieszköz-használólat kell segítenie, amelyekre és akikre különösen nagy terhet ró a klímasemlegességre való átállás. Az alap kétféle módon egészíti ki a tagállami támogatást:

a jövedelmek ideiglenes közvetlen támogatásával (például az energiaadók és díjak csökkentésével) a közúti közlekedés és a fűtéshez használt üzemanyag árnövekedésének ellensúlyozására; és

hosszú távú strukturális befektetéssel épületek korszerűsítéshez, megújuló energiaforrások használatához, a tömegközlekedésre való áttéréshez, a közösségi autóhasználathoz, a közlekedés aktív módozatainak igénybevételéhez (például a kerékpározáshoz). A támogatás akár adókedvezményt, utalványt, pénzügyi hozzájárulást vagy kamatmentes hitelt is jelenthet.

Az alap számára rendelkezésre álló összeg két forrásból adódik össze: a kibocsátáskereskedelmi rendszerbe (ETS) bevont kereskedelmi célú közúti fuvarozás és épületek által generált összeg 25 százalékából, és 150 millió újabb kibocsátási egység elárverezéséből származó bevételből. A végösszeg a 2027-ig tartó időszakra a Parlament becslései szerint 16,39 milliárd euró lesz, amely a következő uniós költségvetési tárgyalások és a magánépületek és a közúti közlekedés ETS-be vonása fényében 2032-re akár összesen 72 milliárd euróra is emelkedhet.

A parlamenti állásponttal kapcsolatos további információ itt található (angolul).

A jelentéstevők szerint
„Nem fordulhat elő, hogy az energiaátmenettel csak néhány szerencsés járjon jól. Ezért gondoskodnunk kell arról, hogy az alapban lévő pénzek az átmenet során a legrászorultabbakhoz is eljussanak. Az intézkedések között többek között a lakások szigetelésére felhasználható utalványok és a használt elektromos autók piacának létrehozása szerepel” – mondta Esther De Lange (EPP, Hollandia) társ-jelentéstevő.

„Az éghajlatváltozás miatt szükséges erőfeszítések során Európa senkit nem hagyhat magára, ezért a klímasemlegességhez vezető átmenet idején a Szociális Klímaalap a társadalom biztonsági hálójaként funkcionál majd. Az alap céljai között az energiafelhasználás csökkentése és az energiahatékonyság növelése is szerepel: mindkettő kibocsátáscsökkentést eredményez. Milliárdokat fektetünk majd háztartásokba és mikrovállalkozásokba, hogy társadalmaink biztonságosan megbirkózhassanak az éghajlatváltozással” – mondta David Casa (EPP, Málta) társ-jelentéstevő.

A következő lépések
A képviselők hamarosan megkezdik a tárgyalásokat a tagállamokkal.

Háttér

A Szociális Klímaalap az Irány az 55%! csomag része. Ez az a program, amelynek eredményeként az Unió 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2050-re pedig – a klímarendelettel összhangban – elérné a nettó zéró kibocsátást, azaz a klímasemlegességet.”

Forrás:
Irány az 55%: Szociális Klímaalap az energiaszegénység ellen és a közlekedési lehetőségektől elesők támogatására; Európai Parlament; 2022. június 22.

Zöld megállapodás: úttörő javaslatok Európában a természet helyreállítására 2050-ig és a peszticidhasználat felére csökkentésére 2030-ig

„A Bizottság a mai napon úttörő javaslatokat fogadott el a károsodott ökoszisztémák helyreállítása és a természet regenerálása érdekében Európa-szerte, a mezőgazdasági földterületektől és tengerektől kezdve az erdőkig és a városi környezetig. A Bizottság azt is javasolja, hogy 2030-ig 50 %-kal csökkentsük a vegyi növényvédő szerek használatát és kockázatát. Ezek a kiemelt jogalkotási javaslatok biodiverzitási és a „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégia követésére irányulnak, és hozzájárulnak az élelmiszer-ellátás rezilienciájának és biztonságának megvalósításához az EU-ban és világszerte.

A természet helyreállításáról szóló jogszabályjavaslat kulcsfontosságú lépés az ökoszisztémák összeomlásának elkerülése, valamint az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásainak és a biológiai sokféleség visszaszorulásának megelőzése terén. Az uniós vizes élőhelyek, folyók, erdők, gyepterületek, tengeri ökoszisztémák, városi környezetek és a bennük élő fajok regenerálódása alapvető és költséghatékony megoldást jelent az élelmezésbiztonság, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia, az egészség és a jólét megvalósítására. Hasonlóképpen, a vegyi növényvédő szerekre vonatkozó új szabályok csökkenteni fogják az EU élelmiszerrendszerének környezeti lábnyomát, megóvják a polgárok és a mezőgazdasági dolgozók egészségét és jólétét, továbbá segítenek enyhíteni a talajegészség romlása és a peszticidek okozta beporzóhiány miatt már jelenleg is elszenvedett gazdasági veszteségeket.

Természethelyreállítási jogszabály az európai természetben okozott károk 2050-ig történő helyrehozására

A Bizottság a mai napon javaslatot tesz az első olyan jogszabályra, amely kifejezetten az európai természet regenerálódására, a 80 %-ot kitevő, rossz állapotban lévő európai élőhelyek helyrehozására, valamint a természet valamennyi ökoszisztémában történő helyreállítására irányul, az erdőktől és mezőgazdasági földterületektől kezdve a tengerekig, édesvizekig és városi környezetig. A jogszabályjavaslat minden tagállamban alkalmazandó, a különböző ökoszisztémákban a természet helyreállítására vonatkozó, jogilag kötelező erejű célokat célkitűzéséket határoz meg, kiegészítve a meglévő jogszabályokat. Célja, hogy a helyreállítási intézkedések 2030-ra az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20 %-át lefedjék, és végső soron a 2050-ig helyreállításra szoruló valamennyi ökoszisztémára kiterjedjenek.

A jogszabály fokozni fogja a természet regenerálódására irányuló intézkedésekkel – például a renaturálással, a fák újratelepítésével, a városok zöldítésével vagy a szennyezés felszámolásával – kapcsolatos meglévő tapasztalatokat, hogy lehetővé tegye a természet helyreállítását. A természet helyreállítása nem egyenlő a természetvédelemmel, és nem vezet automatikusan több védett területekhez. Míg a természet helyreállítása a védett területeken is szükséges egyre rosszabb állapotuk miatt, nem minden helyreállított területnek kell védett területté válnia. A többségüket nem lehet védettnek nyilvánítani, mivel a helyreállítás nem zárja ki a gazdasági tevékenységet. A helyreállítás a természettel való együttélést és -termelést jelenti azáltal, hogy mindenhol visszaállítjuk a biológiai sokféleséget, beleértve azokat a területeket is, ahol gazdasági tevékenység folyik, például a gazdálkodás alá vont erdőkben, a mezőgazdasági földterületeken és a városokban.

A helyreállítás a társadalom minden rétegét közvetlenül érinti és szolgálja. Inkluzív folyamat keretében kell végrehajtani, különösen azokat bevonva, akik életében a különösen pozitív hatást fog gyakorolni, mert megélhetésük tekintetében az egészséges természettől függenek, ideértve a mezőgazdasági termelőket, az erdészeket és a halászokat. A természet helyreállításába való beruházás 8–38 EUR gazdasági értéket teremt minden elköltött euró után, az élelmezésbiztonságot, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képességet és az éghajlatváltozás mérséklését, valamint az emberi egészséget támogató ökoszisztéma-szolgáltatásoknak köszönhetően. Emellett megerősíti a természetet jelenlétét mindennapi életünkben, ami bizonyítható előnyökkel jár az egészség és a jólét szempontjából, valamint a kulturális és rekreációs értékkel bír.

A természethelyreállítási jogszabály helyreállítási célokat és kötelezettségeket határoz meg a szárazföldi és tengeri ökoszisztémák széles körére vonatkozóan. A legfontosabb prioritások közé azok az ökoszisztémák tartoznak, amelyek a legnagyobb potenciállal rendelkeznek a szén-dioxid-eltávolítás és -tárolás, valamint a természeti katasztrófák, például az árvizek hatásainak megelőzése vagy csökkentése tekintetében. Az új jogszabály a meglévő jogszabályokra épül, de valamennyi ökoszisztémára kiterjedve túlmutat az élőhelyvédelmi irányelv által lefedett és a Natura 2000 szerinti védett területeken, hogy 2030-ra minden természetes és féltermészetes ökoszisztéma a helyreállítás útjára lépjen. Jelentős uniós finanszírozásban részesül majd: a jelenlegi többéves pénzügyi keretben mintegy 100 milliárd euró áll majd rendelkezésre a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kiadásokra, beleértve a helyreállítást is.

A javasolt célok a következők:

A beporzópopulációk csökkenésének visszafordítása 2030-ig és a populációk számának növelése,

A zöld városi területek nettó veszteségének megállítása 2030-ig, majd 5 %-os növekedés elérése 2050-ig, legalább 10 %-os lombkorona-fedettség minden európai nagyvárosban, városban és külvárosban, valamint az épületekbe és infrastruktúrába integrált zöldterületek nettó növekedése,

A biológiai sokféleség általános növekedése a mezőgazdasági ökoszisztémákban, valamint a gyepterületek lepkéi, a mezőgazdasági területek madárpopulációi, a szántóföldek ásványi talajaiban található szerves szén és a mezőgazdasági földterületeken található, nagy biodiverzitású tájképi elemek pozitív tendenciája,

A mezőgazdasági használatban lévő és tőzegkitermelési helyszíneken a lecsapolt tőzeglápok helyreállítása, többek között elárasztással,

A biológiai sokféleség általános növekedése az erdei ökoszisztémákban és az erdei összeköttetések, a száradék, az egyenetlen korú erdők aránya, az erdei madarak és a szervesszén-állomány pozitív tendenciája,

A tengeri élőhelyek, például a tengeri fűágyak vagy fenéküledék helyreállítása, valamint az ikonikus tengeri fajok, például delfinek és barnadelfinek, cápák és tengeri madarak élőhelyeinek helyreállítása,

A folyók gátjainak megszüntetése annak érdekében, hogy 2030-ra legalább 25 000 km-nyi folyószakaszon valósuljon meg a szabad vízáramlás.

Annak érdekében, hogy – a nemzeti körülményeknek megfelelő rugalmasság fenntartása mellett – elősegítsék a célok elérését, a jogszabály előírná a tagállamok számára, hogy a tudományos szakértőkkel, érdekelt felekkel és a nyilvánossággal szorosan együttműködve dolgozzanak ki nemzeti helyreállítási terveket. Az irányításra (monitoringra, értékelésre, tervezésre, jelentéstételre és végrehajtásra) vonatkozó egyedi szabályok – amelyek a nemzeti és európai szintű szakpolitikai döntéshozatalt is javítanák – biztosítanák, hogy a hatóságok közösen mérlegeljék a biológiai sokféleséggel, az éghajlattal és a megélhetéssel kapcsolatos kérdéseket.

A javaslat megvalósítja az európai zöld megállapodás egyik kulcsfontosságú elemét: a 2030-ig tartó időszakra szóló biodiverzitási stratégia azon kötelezettségvállalását, hogy Európa jó példával jár elöl a biológiai sokféleség csökkenésének visszafordítása és a természet helyreállítása terén. Ez az EU kulcsfontosságú hozzájárulása a biológiai sokféleségre vonatkozó, 2020 utáni globális keretről folyó tárgyalásokhoz, amelyet a biológiai sokféleségről szóló egyezmény részes feleinek ez év december 7–15-én Montrealban megrendezendő 15. konferenciáján fogadnak el.

Szigorú szabályok a vegyi növényvédő szerek használatának csökkentése és a fenntarthatóbb élelmiszerrendszerek 2030-ig történő biztosítása érdekében

A vegyi növényvédő szerek használatának csökkentésére irányuló mai javaslat megvalósítja a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása iránti elkötelezettségünket Európában. A javaslat az európai zöld megállapodással és „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiával összhangban elősegíti a fenntartható élelmiszerrendszerek kiépítését, miközben biztosítja a tartós élelmezésbiztonságot és egészségünk védelmét.

A tudósok és a polgárok egyre jobban aggódnak a peszticidek használata, valamint azok maradványainak és metabolitjainak a környezetben való felhalmozódása miatt. Az Európa jövőjéről szóló konferencia végső jelentésében a polgárok kifejezetten kérték, hogy foglalkozzanak a peszticidek használatával és kockázatával. A peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv jelenlegi szabályai azonban túl gyengének bizonyultak, és végrehajtásuk is egyenlőtlenül valósult meg. Az integrált növényvédelem, valamint más alternatív megközelítések alkalmazása terén sem történt elegendő előrelépés. A vegyi növényvédő szerek károsítják az emberi egészséget és csökkentik a biológiai sokféleséget a mezőgazdasági területeken. Szennyezik a levegőt, a vizet és a tágabb környezetet. A Bizottság ezért egyértelmű és kötelező erejű szabályokat javasol:

Jogilag kötelező erejű uniós szintű célok a vegyi növényvédő szerek használatának és kockázatának, valamint a veszélyesebb növényvédő szerek használatának 2030-ig történő 50 %-os csökkentése érdekében. A tagállamok adott paramétereken belül meghatározzák saját nemzeti csökkentési célkitűzéseiket az uniós szintű célok elérésének biztosítása érdekében. A kártevők elleni környezetbarát védekezésre vonatkozó szigorú új szabályok: Az új intézkedések biztosítják, hogy minden mezőgazdasági termelő és más hivatásos peszticid-felhasználó integrált növényvédelmet alkalmazzon, előnyben részesítve a kártevőkkel szemben az alternatív megelőző és védekezési módszereket, amelyek során a vegyi növényvédő szereket csak végső megoldásként lehet használni. Az intézkedések magukban foglalják a mezőgazdasági termelők és más szakmai felhasználók kötelező nyilvántartását is. Emellett a tagállamoknak olyan terményspecifikus szabályokat is meg kell állapítaniuk, amelyek meghatározzák a vegyi növényvédő szerek alternatíváit.

Valamennyi növényvédő szer betiltása az érzékeny területeken. Tilos minden növényvédő szer használata a városi zöldterületeken, beleértve a nyilvános parkokat vagy kerteket, játszótereket, szabadidős vagy sportpályákat, nyilvános utakat és a Natura 2000 hálózat védett területein, valamint a veszélyeztetett beporzók számára megőrzendő, ökológiailag érzékeny területeken. Ezek az új szabályok eltávolítják a vegyi növényvédő szereket a közelünkből a mindennapi életünk során.

A javaslat a meglévő irányelvet rendeletté alakítja át, amely közvetlenül alkalmazandó lesz valamennyi tagállamban. Ez kezelni fogja azokat a tartós problémákat, amelyeket az elmúlt évtizedben a meglévő szabályok gyenge és egyenlőtlen végrehajtása jellemez. A tagállamoknak az elért eredményekről és a végrehajtásról részletes éves jelentést kell benyújtaniuk a Bizottsághoz.

Az átmenet támogatása:

A kulcsfontosságú szakpolitikák egy csomagja támogatni fogja a mezőgazdasági termelőket és más felhasználókat a fenntarthatóbb élelmiszer-termelési rendszerekre való átállásban, beleértve a következőket:

A közös agrárpolitika új szabályai annak biztosítása érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők egy ötéves átmeneti időszakban kompenzációban részesüljenek az új szabályok végrehajtásával kapcsolatos költségekért,

Nagyobb erőfeszítések a biológiai és alacsony kockázatú alternatívák körének bővítésére a piacon,

Az EU Horizont programjai keretében az új technológiákat és technikákat – többek között a precíziós gazdálkodást – támogató kutatás és fejlesztés, valamint

Ökológiai cselekvési terv a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia növényvédő szerekre vonatkozó céljainak elérése érdekében.

Az átmenetet a precíziós gazdálkodással kapcsolatos piaci fejlemények is támogatják, például a térinformatikai lokalizációs és kártevő-felismerési technikákat alkalmazó permetezők.

Globális eredmények:

A fenntartható peszticidhasználatra vonatkozó politikájával összhangban a Bizottság hamarosan, első alkalommal fog javaslatot tenni egy olyan új intézkedésre, amely figyelembe veszi a globális környezetvédelmi megfontolások melletti elkötelezettségét az élelmiszerekben előforduló maximális maradékanyag-határértékek meghatározása során. A tiltott anyagok mérhető maradékait tartalmazó importált élelmiszerek idővel nem lesznek forgalmazhatók az EU-ban. Ez olyan „angyali kör” kialakulásához vezet majd, amely arra ösztönzi a harmadik országokat, hogy korlátozzák vagy tiltsák be az EU-ban már betiltott peszticidek használatát.

A Bizottság hamarosan konzultációt indít a tagállamokkal és a harmadik országokkal egy olyan intézkedésről, amely a beporzók globális pusztulásához ismerten hozzájáruló két anyag, a tiametoxam és a klotianidin maradékanyagait nullára csökkenti. Ezek az anyagok az EU-ban már nem engedélyezettek. Az intézkedés elfogadását követően e két anyag mérhető maradékanyagait tartalmazó importált élelmiszerek – bizonyos átmeneti időszak leteltével – többé nem hozhatók forgalomba az EU-ban.
…
A következő lépések

A javaslatok most az Európai Parlament és a Tanács elé kerülnek megvitatásra a rendes jogalkotási eljárás keretében. Az elfogadást követően a gyakorlati hatás fokozatos lesz: a természethelyreállítási intézkedéseket 2050-re kell bevezetni, míg a peszticidekre vonatkozó célértékeket 2030-ig kell elérni.

Ily módon a javaslatok hatása nincs közvetlen összefüggésben az Oroszország Ukrajna elleni folytatott agresszív háborújának azonnal hatásával. Középtávon megerősítik Európa rezilienciáját és élelmiszerbiztonságát, mivel a beporzópopulációk egészségesebbé és bőségesebbé válnak, csökken a talajerózió, javul a vízmegtartás, és természeti környezetünk tisztább és fokozatosan toxikus anyagoktól mentes lesz. Emellett a javaslatok révén csökken a mezőgazdasági termelők drága alapanyagoktól, például vegyi növényvédő szerektől való függősége, és elérhetőbbé válnak a minden uniós polgár számára megfizethető élelmiszerek.

Háttér-információk

Az egészséges és reziliens ökoszisztémák jóllétünk és gyarapodásunk alapját képezik, mivel élelmiszert, tiszta vizet, szénelnyelőket és a természeti katasztrófákkal szembeni védelmet biztosítanak, ideértve az éghajlatváltozás okozta katasztrófákat is. A globális GDP több mint fele a természettől és az általa nyújtott szolgáltatásoktól függ, és a világ élelmiszernövényeinek 75 %-a állati beporzást igényel.

Fontossága ellenére a természet állapota Európában riasztó ütemben romlik: az élőhelyek több mint 80 %-ának helyzete nem megfelelő. A vizes élőhelyek, a tőzeglápok, a gyepek és a dűnék élőhelyei a leginkább érintettek. A nyugat-, közép- és kelet-európai vizes élőhelyek száma 1970 óta 50%-kal csökkent. Az elmúlt évtizedben a halállomány 71 %-a és a kétéltű populáció 60 %-a fogyatkozott meg. 1997 és 2011 között a biológiai sokféleség csökkenéséből eredő károk a becslések szerint évi 3,5–18,5 billió eurót tettek ki.

A természethelyreállítási jogszabály hatásvizsgálata kimutatta, hogy a természet helyreállításának előnyei messze meghaladják a költségeket. A tőzeglápok, mocsarak, erdők, fenyérek és cserjések, gyepterületek, folyók, tavak, tengeri és hordalékos élőhelyek, valamint part menti vizes élőhelyek helyreállításának gazdasági előnyei a becslések szerint nyolcszorosan meghaladják a költségeket.

A peszticidek fenntartható használatáról szóló javaslat felváltja a fenntartható használatról szóló 2009/128/EK irányelvet, amelynek célja a peszticidek fenntartható használatának elérése volt az EU-ban a peszticidek emberi egészségre és környezetre gyakorolt kockázatainak és hatásainak csökkentése, valamint az integrált növényvédelem használatának előmozdítása révén. Az irányelv fő intézkedései a felhasználók és forgalmazók képzésével, a peszticidek kijuttatásához használt berendezések ellenőrzésével, a légi permetezés tilalmával és az érzékeny területeken történő peszticidhasználat korlátozásával kapcsolatosak. Több jelentés is rámutatott az irányelv végrehajtásának hiányosságaira, ami azt eredményezte, hogy nem csökkent a peszticidek használata és kockázata.

Az Európa jövőjéről szóló konferencián Európa-szerte különféle hátterű polgárok javasolták a vegyi növényvédő szerek és műtrágyák drasztikus csökkentését a mezőgazdasági termelés valamennyi formájában, valamint a fenntartható mezőgazdaság fejlesztését, ideértve a természet és a munkavállalók tiszteletben tartását is. A mai csomaggal a Bizottság öt javaslatra és a polgárok által javasolt nyolc konkrét intézkedésre válaszol.

További információk

Kérdések és válaszok a természet helyreállításáról

Tájékoztató a természethelyreállítási jogszabályról

Tájékoztató a biológiai sokféleségről és rezilienciáról

Kiadvány: A természet helyreállítása (folyamatban lévő projektek a tagállamokban)

Kérdések és válaszok a peszticidekkel kapcsolatban

Tájékoztató a peszticidek kockázatának és használatának csökkentéséről Európában

Tájékoztató a peszticidek fenntarthatóbb használatáról Európában

Tájékoztató a mezőgazdasági termelőknek a vegyi növényvédő szerek használatának csökkentéséhez nyújtott támogatásról

Interaktív oktatási tapasztalat: Beporzópark”

Forrás:
Zöld megállapodás: úttörő javaslatok Európában a természet helyreállítására 2050-ig és a peszticidhasználat felére csökkentésére 2030-ig; Európai Bizottság; 2022. június 22.

Felhőalapú együttműködéssel Európa kulturális örökségéért: a Bizottság és a tagállamok közös kezdeményezése

„A Bizottság ma párbeszédet kezdeményezett a tagállamokkal a kulturálisörökség-felhő közös létrehozásáról, mely a megfelelő digitális infrastruktúra megteremtése révén hivatott elősegíteni az európai kulturális értékek megőrzését. A felhő célja a kulturális, kreatív és technológiai ágazatok közötti együttműködés és közös alkotás előmozdítása.

Az együttműködést támogató felhő a Horizont Európa programból 2025-ig előirányzott 110 millió eurós költségvetésnek köszönhetően egyedülálló infrastruktúrát hoz létre, mely eddig példa nélküli, tudományokon átívelő és nagyszabású együttműködést tesz lehetővé szakemberek, például kulturális örökséggel foglalkozó tudósok, kurátorok, levéltárosok és konzervátorok között. Élvonalbeli technológiákat fog biztosítani a műtárgyak digitalizálásához, a műalkotások kutatásához és az adatok dokumentálásához, ami jelentősen előmozdítja és új digitális dimenzióval egészíti ki a kulturális örökség megőrzését és helyreállítását. Célja, hogy megkönnyítse a fejlett technológiákhoz való hozzáférést, és felszámolja a kisebb és távoli intézmények előtt álló akadályokat.

Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos, a kulturális és tudományügyi miniszterek, valamint a tagállamok és az Európai Parlament magas szintű képviselői lefektették a kulturális örökség európai együttműködési felhőjének alapjait.

Eddig az európai kulturális gyűjteményeknek csupán 30–50%-át digitalizálták. A statisztikák még ennél is alacsonyabb számokat mutatnak a kulturális örökség jelentős – a mélyreható tudományos kutatás alapját képező – struktúráinak és helyszíneinek háromdimenziós ábrázolása esetében. Ezenkívül a legtöbb használatban lévő szabvány nem egységes, nyomon követhető vagy biztonságos, ami veszélyezteti Európa materiális és immateriális kulturális kincseit.

Marija Gabriel uniós biztos a következőképpen nyilatkozott: „Európa gazdag kulturális öröksége a kulturális örökség európai együttműködési felhője révén új digitális dimenzióval bővül. Ez az európai erőfeszítés elő fogja segíteni a kutatók, kurátorok és múzeumi szakemberek közötti együttműködést a kulturális örökségünk megőrzése és a kulturális tartalmakhoz való könnyű hozzáférés érdekében, amely eredményeknek így a jövő nemzedékei is részesei lehetnek. Emellett új lehetőségeket kínál a kisebb múzeumok és kulturális intézmények számára a digitalizálás előmozdítására, valamint a biztonságos és magas szakmai színvonalú közös projektekben való együttműködésre.”

A munka most kezdődik, nyolc független szakértő bevonásával készül az együttműködési felhővel kapcsolatos előzetes hatásvizsgálat. A felhő fejlesztésére a Horizont Európa, az EU kutatási és innovációs programja (2021–2027) keretében kerül sor. A program első alkalommal tartalmazza a „Kreativitás, kulturális örökség és társadalmi befogadás” témakörrel foglalkozó klasztert, amelynek teljes költségvetése a 2021–2027-es időszakra 2,28 milliárd EUR. A Bizottság szorosan együtt fog működni a tagállamokkal annak érdekében, hogy előkészítse a Horizont Európa munkaprogramját a számításifelhő-infrastruktúra kialakításának, szolgáltatásainak és eszközeinek megvalósítása érdekében. Az előirányzott költségvetés 110 millió EUR, a pályázati felhívásokat várhatóan 2023-ban és 2024-ben teszik közzé.

Háttér-információk

A Horizont Európa „Kreativitás, kulturális örökség és társadalmi befogadás” klaszterének cselekvései előmozdítják az egyre inkább zöld és digitális európai kulturális örökséget. Az EU különböző programok révén ösztönzi az innovációt és a kreativitást a művészeti ágazatban, valamint a kulturális és kreatív iparágakban. A Kreatív Európa program első alkalommal irányoz elő ágazati támogatást a kulturális örökség számára.

Az új európai Bauhaus kezdeményezés a társadalmi befogadás, a fenntarthatóság és az esztétika terén tett uniós erőfeszítések vezérfonala. A kulturális ágazat sürgető jelzéseit követően a számításifelhő-infrastruktúra hozzá fog járulni ahhoz, hogy a digitális korban jobban meg lehessen őrizni az egyedülálló európai műtárgyakat, kultúrtájakat, történelmi helyszíneket és épületeket.

Az előző uniós kutatási és innovációs program, a Horizont 2020 keretében több mint 60 millió EUR-t fordítottak kutatási és innovációs tevékenységekre a tárgyi és szellemi kulturális örökség megőrzését szolgáló eszközök és módszerek kidolgozása érdekében; emellett kiemelt szerepet játszott a veszélyeztetett örökség védelme az illegális kereskedelemmel szemben, a kulturális örökséghez való hozzáférés elősegítése és a kulturális turizmus előmozdítása is.

További információk

Adatlap

Európa digitális jövőjének alakítása

A Bizottság ajánlása a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetőségéről, valamint a digitális megőrzésről

Jelentés a kulturális örökségre vonatkozó európai együttműködésen alapuló számítási felhőről

A Horizont Európa kulturális örökségre vonatkozó felhívásai”

Forrás:
Felhőalapú együttműködéssel Európa kulturális örökségéért: a Bizottság és a tagállamok közös kezdeményezése; Európai Bizottság; 2022. június 21.

Közigazgatási, politikai informatika

Válogatás a Közbeszerzési Értesítő friss, digitális és szakpolitikai hirdetményeiből – 2022. június 27.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

SAP SUCCESS FACTOR LICENCEK BESZERZÉSE
Ajánlatkérő: Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara
Közbeszerzési Értesítő: 2022/117, 2022.06.20.
Sérült dokumentumok digitalizálása
Ajánlatkérő: Baranya Megyei Kormányhivatal
Közbeszerzési Értesítő: 2022/118, 2022.06.21.
Ajánlati Felhívás (PM Workflow-rendszer támogatása 2023)
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Közbeszerzési Értesítő: 2022/118, 2022.06.21.
Üsz kontakt center támogatása, üzemeltetése AF (Ügyfélszolgálati kontakt center üzemeltetése, támogatása)
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Közbeszerzési Értesítő: 2022/118, 2022.06.21.
Távközlési szolgáltatások beszerzése – 2022.
Ajánlatkérő: Budapest Környéki Törvényszék
Közbeszerzési Értesítő: 2022/119, 2022.06.22.
Konfiguráció kezelő rendszer frissítése
Ajánlatkérő: Legfőbb Ügyészség
Közbeszerzési Értesítő: 2022/119, 2022.06.22.
„MS licencek beszerzése 2022″
Ajánlatkérő: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 75.000.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/120, 2022.06.23.

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Ajánlatkérőnél megval. hívásrekord feldolgoz
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes: CompArgo Számítástechnikai, Távközlési és Szolgáltató Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 24.800.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/117, 2022.06.20.
Meglévő Microsoft szoftverek támogatása (MSSUP22)
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes: Microsoft Magyarország Számítástechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 6.000.000.000,00 Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/117, 2022.06.20.
Informatikai eszközök beszerzése 2022
Ajánlatkérő: Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont
Nyertes: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 15.000.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/118, 2022.06.21.
Tájékoztató az eljárás eredményéről. (Géptermi hűtőrendszereinek amortizációs cseréje)
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes: B+N Referencia Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.;H1 Systems Mérnöki Szolgáltatások Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 58.653.458,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/118, 2022.06.21.
DDoS eszközök beszerzése, telepítése (817/2022)
Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
Nyertes: Valkyr Informatikai Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 23.164.998,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/118, 2022.06.21.
Mobilizálható vezetési és irányítási pont
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Nyertes: „SCORPIO” Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül):278.878.900,00 Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/119, 2022.06.22.
Digitális Agrárakadémiai tananyagok fejlesztése
Ajánlatkérő: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
Nyertes: ELMS Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 200.000.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/120, 2022.06.23.
FusionR BSS rendsz. üzemeltetés támogatás szolg.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes: R&R Software Fejlesztő és Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 35.289.600,00 Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/120, 2022.06.23.
Dinamikus beszerzési rendszer létrehozása (Dinamikus beszerzési rendszer létrehozása)
Ajánlatkérő: Széchenyi István Egyetem
Nyertes: Szintézis Informatikai Zrt.;Euro-Profil Rendszerház Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 26.094.500,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/121, 2022.06.24.

Amikor a múlt a jelen legkorszerűbb technikájával találkozik

„A legújabb technológiák jó szolgálatot tesznek a múlt emlékeinek dokumentálásánál is. Kitűnő példa erre a Fiumei úti sírkert legjelentősebb mauzóleumainak és síremlékeinek lézerszkenneres felmérése, amelyet a Lechner Tudásközpont a Nemzeti Örökség Intézetével folyó együttműködés keretében nemrég végzett el.

A korábbi felmérési technikák mellé a 21. században felsorakozó lézerszkenneres technológiát világszerte sokfelé alkalmazzák a kulturális örökség dokumentálására is. Így történt ez például Velence esetében, amikor a 2019-es áradás után felmerült annak az igénye, hogy a víz által veszélyeztetett várost minden részletében felmérjék. Egy másik példa a Frank Lloyd Wright által Arizonában alapított építészeti iskola lézerszkenneres felmérése, amelyből származó 3D modell az iskola 2020-as bezárása után is bejárhatóvá teszi a területet virtuálisan. Ugyancsak nagyon jó szolgálatot tesz a 2019 áprilisában tűzvész áldozatává vált párizsi Notre Dame újjáépítésénél az a lézerszkenneres felmérés, amelyet Andrew Tallon művészettörténész készített a katedrálisról négy évvel korábban.

A Lechner Tudásközpontban – a folyamatosan fejlődő technikai infrastruktúra részeként – 2021 júliusától egy új, korszerű lézerszkenner segíti az épületfelmérések és tervezési feladatok ellátásához szükséges magas színvonalú szakmai munkát. A Riegl VZ 400-i lézerszkenner akár 800 méteres hatótávolsága lehetővé teszi a nagy léptékű felmérést is, ami az örökségvédelem területén, például kastélyok, templomtornyok esetében jelentős könnyebbséget jelent. Másodpercenként akár 500 000 mérést képes elvégezni, egy álláspont adatgyűjtése 60 másodperc alatt elkészül, így a sok álláspontot igénylő feladatokat is igen hatékonyan lehet vele elvégezni. A mérési pontossága még 300 méteren is 2 milliméter alatt van. Képes detektálni és kiszűrni a többszörös visszaverődéseket, valamint a növényzetet.

Az integrált kamera segítségével a lézer- és a képi adatokat is tudja rögzíteni, és magas minőségű automata pontfelhőszínezést tesz lehetővé. A lézerszkenner rendszer az innovatív feldolgozási architektúrát a legújabb hullámforma feldolgozású LiDAR technológiával ötvözi, és mindezek mellett könnyen kezelhető felhasználóbarát színes érintőképernyőjének köszönhetően. A gyors, hatékony metódus BIM-modellek előkészítéséhez is nagyon jól használható, egyetlen felméréssel részletes geometriai alapot lehet előállítani a modellezéshez.

A Nemzeti Örökség Intézetével folyó együttműködés keretében a Lechner Tudásközpont megkezdte a Fiumei úti sírkert lézerszkenneres, fotogrammetriai és geodéziai felmérését. A közel 170 éves sírkert nemcsak egy temető, hanem a múltra való emlékezésnek is egy ikonikus helye, ahol a legjelentősebb államférfiak és a legnagyobb művészek sírjai kaptak helyet, hasonlóan a párizsi Père-Lachaise temetőhöz. A magyar történelem és kultúra nagyjainak a síremlékei is általában külön művészettörténeti értéket képviselnek, nagy részük neves építészek, szobrászok alkotása. A munka során a Lechner Tudásközpont 3D Építésügyi Módszertani Osztálya lézerszkenneres technológiával felmérte a legjelentősebb mauzóleumokat és síremlékeket.
…
A Lechner Tudásközpont és a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) a múlt év szeptemberében kötött együttműködési megállapodást. Az együttműködés keretében a Tudásközpont térinformatikai alapú webes térképalkalmazást fejleszt a nemzeti örökség gondozásához kapcsolódó szakmai munka támogatására, amelynek segítségével a NÖRI 21. századi színvonalon a 3D modellezés és a térinformatika legmodernebb eszközeivel állhat lakossági és szakmai partnerei rendelkezésére a Nemzeti Sírkert helyszínei, valamint a nemzeti és történelmi emlékhelyek tekintetében, mindezt magyar szervereken futó szoftver-megoldásokkal.”

Forrás:
Amikor a múlt a jelen legkorszerűbb technikájával találkozik; Pesti Mónika; Lechner Tudásközpont; 2022. június 21.

Megszűnik a szálláshely-szolgáltatók kettős adatszolgáltatási kötelezettsége

„A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) együttműködésének eredményeként a szálláshely-szolgáltatók, valamint az önkormányzatok számára megszűnik a korábbi kettős turisztikai célú adatszolgáltatás. A turisztikai ágazat egységes adatforrása a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) lesz.

A jövőben az MTÜ által létrehozott és működtetett NTAK adatait használja a KSH a szálláshely-szolgáltatással összefüggő adatelőállítása során. Az erről szóló együttműködési megállapodást a napokban írta alá Dr. Vukovich Gabriella, a KSH elnöke és Dr. Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója.

2020. év eleje óta az NTAK-ba − Európában is egyedülálló módon − az összes hazai szálláshely-szolgáltató szálláshelykezelő szoftverén keresztül szolgáltat valós idejű forgalmi, statisztikai adatokat. A most aláírt megállapodás keretében az MTÜ egy biztonságos adattovábbítási csatornán keresztül juttatja el a minden szálláshelytípus által beküldött adatokat a KSH-nak, amely így a jövőben az NTAK információi alapján állítja elő a hivatalos statisztikai adatokat. Az NTAK információi a turizmusstatisztika mellett a szolgáltatás-külkereskedelem és a GDP-számítások forrásává is válnak.

A megállapodás aláírását három hónapos tesztidőszak követi, ezután a KSH kivezeti az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program keretében idáig általa üzemeltetett elektronikus adatgyűjtő rendszert. Ezzel nem csak a szálláshely-szolgáltatók, de az önkormányzatok turisztikai adatszolgáltatási kötelezettsége is megszűnik a KSH felé.

„A KSH elkötelezett a megbízható, magas minőségű adatok publikálása mellett, ugyanakkor célja, hogy a statisztikai információk előállításához minél kisebb mértékben terhelje az adatszolgáltatókat. Az együttműködés eredményeként a KSH nemcsak képes lesz a szálláshelyi statisztikára vonatkozó eddigi adatközléseit, illetve adatszolgáltatásait teljesíteni, hanem mindezt rövidebb feldolgozási idő alatt, bővebb adattartalommal, alacsonyabb adatszolgáltatói teher mellett és várhatóan a korábbinál is jobb minőségben teheti meg. Ezzel együtt 274-re nőtt azon adminisztratív adatforrások száma, amelyek hozzájárulnak a hivatalos statisztikai adatok előállításához” – tette hozzá Dr. Vukovich Gabriella, a KSH elnöke az aláírást követően.

Dr. Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója elmondta: „A megállapodás aláírásával a turisztikai szektor digitalizálásának újabb fontos állomásához értünk. Ezután elegendő lesz kizárólag a szálláshelykezelő szoftverek pontos vezetése, és az adatok megfelelő rögzítése, így más módon, más szervnek, más adatokat nem kell a jövőben továbbítani. A szálláshelyek adminisztrációs terhei tovább csökkennek. A kizárólag az NTAK-adataiból készített, a teljes szálláshely-szolgáltatói szektorra vonatkozó, egységes KSH-publikációk mind a szakma, mind a sajtó számára segítik majd a könnyebb eligazodást az adatok között. A megállapodás egyben azt is jelenti, hogy az NTAK a KSH által előállított adatokon keresztül az európai statisztikák szempontjából is kiemelten fontos adatforrássá válik.”

NTAK-adatokból készített elemzést a KSH először 2022 augusztusában publikál.”

Forrás:
MTÜ‒KSH együttműködés: megszűnik a szálláshely-szolgáltatók kettős adatszolgáltatási kötelezettsége; Központi Statisztikai Hivatal; 2022. június 21.

Informatika, távközlés, technika

arcfelismerés, Mesterséges Intelligencia (MI) — kockázatok, Mesterséges Intelligencia (MI) — magánszféra védelme, Mesterséges Intelligencia (MI) — szabadságjogok, Microsofthttps://hirlevel.egov.hu/2022/06/26/korlatozza-az-arcfelismero-technologiaihoz-valo-hozzaferest-a-microsoft/” rel=”noopener” target=”_blank”>Korlátozza az arcfelismerő technológiáihoz való hozzáférést a Microsoft

„Minden korábbinál jobban odafigyelnek a területre, de persze ha ezzel egyedül maradnak, akkor a rossz szándékú vevők csupán máshoz fognak menni.

Natasha Crampton, a Microsoft felelős mesterséges intelligenciáért felelős vezetője a blogbejegyzésében kifejtette, hogy a vállalat a jövőben sokkal érzékenyebben és szigorúbban kívánja kezelni az arcfelismerő technológiákat. Az érzelmeket, nemet, életkort és egyéb tényezőket meghatározni képes algoritmushoz való hozzáférést jelentősen korlátozni fogják. Mindenkinek, aki a jövőben új ügyfélként szeretne hozzáférni ezekhez a szolgáltatásokhoz, el kell magyaráznia a Microsoftnak, hogy mire kívánja azokat használni. A meglévő ügyfelekkel is felveszik a kapcsolatot ezzel kapcsolatban. Érdekesség, hogy a társaság hasonló korlátozásokat már bevezetett bizonyos hangfelismerő szolgáltatásokra.

„Úgy döntöttünk, hogy nem biztosítunk nyílt végű API-hozzáférést olyan technológiához, amely képes átvizsgálni az emberek arcát, és az arckifejezésük vagy mozgásaik alapján következtet érzelmi állapotukra. A vállalaton belüli és kívüli szakértők rávilágítottak az érzelmek meghatározásával kapcsolatos tudományos konszenzus hiányára, a következtetések általános felhasználási esetekre, régiókra és demográfiai jellemzőkre vonatkozó kihívásaira, valamint az ilyen típusú képességekkel kapcsolatos fokozott adatvédelmi aggályokra.” – írja Natasha Crampton.

Az elképzelés mindenképpen dicséretes, de a végrehajtása azért lehet kockázatos, mert a Microsoft nem kizárólagos szolgáltatója az ilyen technológiáknak. Az ügyfelek egy része pedig minden bizonnyal azt a szolgáltatót fogja választani, amely megadja neki azt a technológiát, amit akar és nem azt, amellyel előzetesen egyezkedni kell különböző kérdésekben. S ez még akkor is így van, ha a vállalat érvelésével, miszerint a technológiával vissza lehet élni a diszkrimináció és a szolgáltatások indokolatlan megtagadása érdekében, abszolút egyet lehet érteni.

Az óriáscég belső iránymutatásokat is kidolgozott a mesterséges intelligencia etikus felhasználásáról. Az egyik megállapított szabály az, hogy a technológiában csak akkor lehet megbízni, ha az megfelelő eszköz a probléma megoldására, amelynek megoldására létrehozták. „A mesterséges intelligencia egyre inkább az életünk részévé válik, a törvénykezés viszont lemaradt a fejlődéstől. Miközben látjuk annak jeleit, hogy a kormány mesterséges intelligenciával kapcsolatos intézkedései bővülnek, elismerjük a cselekvésben vállalt felelősségünket is. Úgy gondoljuk, hogy azon kell dolgoznunk, hogy az AI-rendszerek tervezésüknél fogva felelősségteljesek legyenek.”

Tim O’Brien, a Microsoft mesterséges intelligencia programokért felelős ügyvezető igazgatója és egyúttal a társaság etikai vezetője már 2019 novemberében az arcfelismerés kockázataitól tartott. Brad Smith, az óriáscég elnöke és jogi igazgatója pedig 2020 júniusában törvényi szabályozást sürgetett a kérdésben.”

Forrás:
Korlátozza az arcfelismerő technológiáihoz való hozzáférést a Microsoft; SG.hu; 2022. június 23.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Európai szintű tudásközpont épül a Miskolci Egyetemen

„Szerkezetkész állapotba került a Miskolci Egyetem tízmilliárd forintból épülő Tudományos Adatelemző Módszertani Központ és Levéltári Nyílt Kutatási Adatforrás Háza, amelynek ünnepélyes bokrétaünnepét pénteken tartották.

Varga Judit igazságügyi miniszter, az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke az eseményen azt mondta: egy évvel ezelőtt tették le az épület alapkövét, az avatás 2023 májusában várható.

Az európai szintű tudásközpontközpont és levéltár az egyetemi modellváltás szimbóluma. Az épület és a benne helyet kapó intézménykomplexum az egyetemi modellváltás kézzel fogható, bejárható, látványos része lesz – tette hozzá.

„Közgazdasági tény, hogy az állami beruházások jelentős multiplikátor hatással, munkahelyek teremtésével, az infrastruktúra javításával és a közszolgáltatások emelésével meghatározó mértékben járulnak hozzá a gazdasági folyamatokhoz” – mondta.

A kormány biztosította, hogy a fontos beruházásokat ne kelljen félbehagyni még egy kisebb konjunktúra idején sem – közölte a miniszter.

Az adatelemző és levéltári központ igazi kincsesbánya lesz az egyetemi hallgatóknak és a fiatal kutatóknak. Az új központban folyamatosan digitalizálják majd a múlt dokumentumait – közölte Varga Judit.

Állandó egyetemtörténeti kiállítás és kulturális funkciók, mini tudományos látvány- és élményközpont is helyet kap a jövőre elkészülő új épületben. Ebben a fejlesztésben is az látszik, hogy a Miskolci Egyetem a hagyományaira alapozva újul meg – mondta.”

Forrás:
Európai szintű tudásközpont épül a Miskolci Egyetemen; Híradó.hu/MTI; 2022. június 24.

A Magyar Posta – az Országos Mentőszolgálat támogatásával – figyelemfelhívó kampányt indított a hiányos ház- és ajtószámok, nevek és levélszekrények pótlásáért

„A Magyar Posta – az Országos Mentőszolgálat támogatásával – figyelemfelhívó kampányt indított a hiányos ház- és ajtószámok, nevek és levélszekrények pótlásáért.

A Magyar Posta Zrt. csütörtöki, az MTI-nek elküldött közleménye szerint a házszámok, ajtók, csengők és levélszekrények hiánya vagy nem megfelelő jelölése nemcsak a sikeres kézbesítésnek szab gátat, hanem a mentők munkáját is megnehezíti; akár életek is múlhatnak a hiányosságokon.

Sok településen ütközik akadályokba a postai kézbesítés, mivel nincsenek pontosan jelölve a címadatok az ingatlanokon. A Magyar Posta Zrt. friss, reprezentatív felmérése szerint minden hetedik ingatlanról hiányzik a házszám, valamint a lakosság csaknem felénél jelent problémát a nevek beazonosítása a levélszekrényen. Ugyanez a kapucsengőknél is megfigyelhető: a válaszadók több mint fele nyilatkozott úgy, hogy vagy hiányzik a neve a nyomógomb mellől, vagy ott van, de olvashatatlan. Tíz bejárati ajtó közül hatról hiányzik vagy nem azonosítható be a címadat – ismertették.

Emiatt a kézbesítők lassabban vagy egyáltalán nem tudják kézbesíteni a küldeményeket, és a mentők munkáját is megnehezíti, akadályozva a gyors segítségnyújtást – emelték ki a közleményben.

A Magyar Posta Zrt. az Országos Mentőszolgálat támogatásával „Segíts, hogy megtaláljunk!” néven indít nagyszabású figyelemfelhívó kampányt, hogy jelezzék, mennyire fontos a házszám és a több címadat.

A közleményben Panulin Ildikót, a vállalat szóvivőjét is idézték: „a lakosság segítségére is szükségünk van, a Magyar Posta Zrt. arra kér mindenkit, hogy győződjön meg arról, jól látható-e a házszáma, az ajtószáma, a lakásban lakók neve, van-e zárható, névvel ellátott levélszekrénye és működő csengője”.

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője azt mondta: „naponta száznál is több olyan riasztást kapnak, ahol minden perc, sőt minden másodperc számít, mert újraélesztésre, vagy más életmentő beavatkozásra van szükség. A cím megtalálása még GPS segítségével sem egyszerű. Ha hiányzik az utcanévtábla, nincs kint a házszám, a lépcsőház betűjele, vagy az egyéb jelölés, akkor a keresgélés percekig is tarthat és az időveszteség életekbe kerülhet”.”

Forrás:
A hiányos címek pótlásáért indított kampányt a Magyar Posta; OrientPress/MTI; 2022. június 24.

Kiderültek az internetezési szokások: a 2 éves gyerek és a 85 éves idős ember is használja a netet

„Hatból öt ember hozzáfér valamilyen internetezési lehetőséghez az otthonában mobil- vagy vezetékes interneten keresztül – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság friss piackutatásából. Az előzetes eredmények szerint a járvány idején 63 százalékról 67 százalékra nőtt a telefonos mobilinternetes előfizetések aránya, ahogy egy háztartáson belül a családtagoknak több internetes forgalmat kellett lebonyolítaniuk egyidőben, de a fogyasztók otthon összességében még így is a vezetékes hozzáférést részesítik előnyben a mobilnethez képest.

Az aktív korú lakosság több mint 90 százaléka rendszeresen internetezik. A gyerekek körében egyre korábban kezdődik az internethasználat, de meglepő adat, hogy még a 85 év körülieknek is a közel 20 százaléka rendszeresen böngészi a világhálót – derült ki Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) új felméréséből.

Magyarországon az internetet használók száma az aktív korosztályban gyakorlatilag elérte a lehetséges felső korlátot. Az NMHH 2021-ben végzett reprezentatív kutatása 3000 háztartás, illetve az ott élő 8130 személy hírközlési szokásait vizsgálta.

A kapott adatokból megállapították, hogy a 15–50 éves korosztály tagjainak 97,1 százaléka rendszeresen használja az internetet. Kiderült az is, hogy a 15 év alattiak körében nem teljes körű az internethasználat, bár a rászokás egyre fiatalabb korban kezdődik. A vizsgálatban részt vevő családok szerint a 2 éves gyerekek 4 százaléka már internetezik, míg a 3 évesek közül 9 százalék használja – viszonylag rendszeresen – az internetet.

Az internetet nem használók száma az életkorral párhuzamosan növekszik

Az 51–53 évesek mindössze 7 százaléka marad ki az internet világából. 80 év fölött ez már 90 százalék, a 90 évnél idősebbek körében pedig gyakorlatilag 100 százalék. Az idősebb korcsoportot két tényező befolyásolja az internetezési szokásban: hogy magányos vagy társas életet él, illetve az iskolázottság.

A 65 év feletti lakosság (1,9 millió fő) 34 százaléka internethasználó, a magukra maradt idősek 31 százalékban, a kétfős háztartásokban élők viszont 42 százalékban interneteznek. Ezek a számok összefüggésben lehetnek azzal, hogy a magányos idős emberek kevésbé nyitottak az új dolgokra, nem akarnak már tanulni. Befelé fordulás, bezárkózás jellemezheti őket. Míg, ha az idősek párban élnek, akkor egymást is tudják motiválni az internethasználatra. A 66–68 évesek körében az egyedül élők 60, a társsal élők 67 százaléka internetezik; a megfelelő arányok a 72–74 évesek esetében 23 kontra 39 százalék, a 84–86 éveseknél pedig 10 és 23 százalék.

Az iskolai végzettség hatása az internethasználatra

A kutatásból az is kiderült, hogy az iskolázottságnak nincs befolyása az internethasználatra. A 20 és 50 év közötti korosztályban mindenki – kivéve az alapfokú végzettséggel rendelkezőket – internetezik. Az 50 év felettiek körében viszont jelentős eltérés van az egyes végzettségi csoportok között. A felsőfokú végzettségű idősebbek otthonosan mozognak a világhálón: a 70 év körüli diplomások 80, míg a 80 év körülieknek is a 60 százaléka szeret „szörfölni a neten”. Ugyanebben a korcsoportban a szakmunkásképzőt végzetteknek csak 40, illetve 20 százaléka internethasználó. A háttérben itt is több minden állhat: a képzettebbek idős korukra is nyitottabbak az újdonságokra, de az is lehetséges, hogy a magasabb végzettségűek aktív életükben nagyobb arányban voltak számítógéphasználók, így az internet világa nem idegen számukra.”

Forrás:
Kiderültek az internetezési szokások: a 2 éves gyerek és a 85 éves idős ember is használja a netet; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2022. június 22.

Liberalizálnák a magyarországi távszerencsejáték-piacot

„A liberalizált szerencsejátékok körébe sorolná át 2023-tól a távszerencsejátékot a kormány egyik kedden benyújtott törvényjavaslata, amely alapján tehát a következő évtől megszűnne az online sportfogadás esetében az állami játékszervező, a Szerencsejáték Zrt. jelenlegi monopóliuma.

Az Országgyűlés már hónapokkal ezelőtt előkészítette a távszerencsejáték-szervezés piacosítását, hiszen a nemzeti vagyonról szóló törvényben kivette azt az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei közül. Ha a parlament elfogadja a technológiai és ipari miniszter mostani indítványát is, akkor távfogadás lebonyolítására a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnak – vagyis a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) – az engedélye alapján lesz lehetősége az Európai Gazdasági Térségben (EGT) honos gazdasági szereplőknek.

A kiadható engedélyek számát nem korlátoznák. Csak azok a cégek nem szerezhetnének jogosultságot, amelyek a kérelmük benyújtását megelőző öt évben jogalap nélkül szerveztek szerencsejátékot valamely EGT-tagállamban.

Ugyanakkor az előterjesztő az indoklásban arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel a liberalizált online fogadási piacon több magánvállalkozás egymással versengve lép fel, fennáll „a túlzott játékra ösztönzés” veszélye. Ezért a játékosok érdekeit védő garanciális szabályozási elemek bevezetésére tett javaslatot a törvényalkotó. Ilyen például az SZTFH elnökének a részletszabályokra vonatkozó rendeletalkotási joga, mely „az esetlegesen rossz irányba induló” piaci folyamatokra gyors reagálást tesz lehetővé.

A liberalizáció előzménye – mint azt az előterjesztő is felidézte –, hogy egyes multinacionális konglomerátumok sikerrel támadták meg az Európai Unió Bírósága előtt a magyarországi szerencsejáték-szervezésre vonatkozó korábbi szabályozást, amely szerint hazánkban kizárólag az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. jogosult online sportfogadás szervezésére.

A luxemburgi székhelyű bíróság viszont azt állapította meg, hogy az állami monopóliumban lévő online játékszervezési szabályozás sérti a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás szabadságát.

Online kaszinójátékot ugyanakkor a jövőben is kizárólag a Magyarországon lévő játékterem üzemeltetésére szóló koncesszió jogosultja által létrehozott vagy működtetett koncessziós társaság szervezhet.”

Forrás:
Liberalizálnák a távszerencsejáték-piacot; Helmeczi Zoltán; Világgazdaság; 2022. június 22.

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

„A kiberbiztonság jelentősége a mindennapokban”: Interjú Kovács László dandártábornokkal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának egyetemi tanárával

„„Infokommunikáció nélkül nehéz elképzelni az életünket a 21. században, hiszen az internet nélkül ma már fiziológiai szükségleteinket sem mindig tudjuk kielégíteni, ám az ezeket biztosító infrastruktúrák masszív támadásoknak lehetnek kitéve. A kiberbiztonság és kiberhadviselés aktuális kérdéseiről a Ludovika Szabadegyetem előadásán beszélt Kovács László dandártábornok, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar egyetemi tanára és a Magyar Honvédség Parancsnokságának kibervédelmi szemlélője.” Az előadáson olyan alapfelvetések, a mindennapi életünket átszövő, meghatározó körülmények biztonságát veszélyeztető jelenségek merültek fel, amellyel jobb, ha minél szélesebb körben tisztában vagyunk. Tábornok úr az előadását azzal a kérdéssel kezdte, hogy el tudjuk-e képzelni az életünket félóra áramkimaradással. Azt a szituációt, hogy hazaérkezve nem kapcsolunk lámpát, nem nézünk tévét, nem hűtött üdítőt fogyasztunk. Vajon hányan vagyunk képesek erre? A hallgatóság az előadás kezdetétől a végéig néma csendben, megfeszült figyelemmel hallgatta tábornok urat. Arról, hogy mi is az a kiberhadviselés, mióta beszélhetünk róla, mekkora jelentősége van a kiberbiztonságnak a hétköznapi életünkben, kérdeztük Kovács László dandártábornok urat.”

Forrás:
„A kiberbiztonság jelentősége a mindennapokban”: Interjú Kovács László dandártábornokkal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának egyetemi tanárával; Belügyi Szemle; 70 (6); 2022; 1327-1337. o. (PDF)

dr. Ferencz Orsolya Ildikót az űrkutatásért felelős miniszteri biztossá nevezték ki

„…1. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 22. § (1) bekezdése és 221. § (2) bekezdése alapján dr. Ferencz Orsolya Ildikót 2022. május 24. napjától a kinevezés visszavonásáig – de legfeljebb két évre – az űrkutatásért felelős miniszteri biztossá nevezem ki.

2. § A miniszteri biztos az 1. §-ban meghatározott feladatkörében a következő tevékenységeket látja el:
a) tudományos szempontból felügyeli az űrkutatási tárgyú szerződések tartalmára vonatkozóan a szükséges szabályozás kidolgozását, a szerződések előkészítését, egyeztetésével kapcsolatos feladatok ellátását;
b) tudományos szempontból felügyeli az űrkutatás fejlesztésére vonatkozó stratégiák, szakpolitikák összehangolását és megvalósítását;
c) a Kormánynak az űrkutatással kapcsolatos tudományos témákhoz kapcsolódó, hazai és nemzetközi
űrkutatási szervezetekben és fórumokon képviselt álláspontjára javaslatot tesz, illetve tudományos szempontból véleményezi és képviseli azt;
d) a Kit. 4. §-a szerinti jogkörben eljárva tudományos-szakmai vonatkozásban felügyeli a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért és űrtevékenységért felelős főosztálya (a továbbiakban: főosztály) tevékenységének tudományos vonatkozásait, felügyeli a főosztály szakmai feladatainak ellátását biztosító állomány kiválasztását és értékelését annak tudományos vonatkozásaiban.

3. § A miniszteri biztos tevékenységét a Kit. 22. § (2) bekezdésére figyelemmel a külgazdasági és külügyminiszter irányítja.

4. § A miniszteri biztos a fenti tevékenysége ellátásáért a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (6) bekezdése szerinti illetményre és juttatásokra jogosult.

5. § A miniszteri biztos feladatkörének ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztosítja.”

Forrás:
A külgazdasági és külügyminiszter 7/2022. (VI. 24.) KKM utasítása miniszteri biztos kinevezéséről; Hivatalos Értesítő; 2022. évi 34. szám; 2022. június 24.; 2526. o. (PDF)

Kiberbiztonsági versenyt hirdet a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete

„A regisztráció már zajlik, a legjobban teljesítők képviselhetik hazánkat az európai fordulóban, az összdíjazás több mint kétmillió forint.

Itt a lehetőség, ha valaki belekóstolna a filmek-sorozatok titkosszolgálati hackereinek életébe! A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) alá tartozó Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI) ugyanis infobiztonsági versenyre hívja a fiatalokat, 16-25 éves kor között.

Az idén ötödszörre megrendezett Hungarian Cyber Security Challenge 2022 (HCSC’22) verseny selejtezőjéből kikerülő 10 fős csapat az idén szeptemberben Bécsben rendezendő European Cyber Security Challenge során képviselheti Magyarországot, a szállást és az étkezést természetesen az NKI állja.

Az esemény hétfői sajtótájékozatóján Boross Tamás, az NBSZ helyettes szóvivője elmondta, hogy a regisztrációra július 18. éjfélig van lehetőség a HCSC’22 weboldalán. Az NKI a versenyt az Óbudai Egyetem Biomatika és Alkalmazott Mesterséges Intelligencia Intézetével (BMI) és a White Hat IT Security Kft. infobiztonsági céggel közösen szervezi.

A verseny célja többek között a szakma népszerűsítése, tehetségek felkutatása, a kiberbiztonsági tudatosság növelése, szakmai közösségépítés és a bécsi versenyen részt vevő magyar csapat toborzása – mondta Boross Tamás.

A kihívásra természetesen magyar állampolgárokat várnak, a versenyzők két korcsoportban – 16-tól 20 évesig, illetve 20-tól 25 évesig – mérhetik össze a tudásukat, de lesz úgynevezett összetett verseny is, amelyen 25 évnél idősebbek is indulhatnak, igaz, ők csak az összetettben mérkőzhetnek meg egymással, a bécsi versenyre nem kvalifikálhatják magukat.

A két korcsoport legjobbjai sorrendben 300 ezer, 200 ezer és 150 ezer forint értékű elektronikai vásárlási utalványt kapnak, míg az összetett dobogósai 500 ezer, 350 ezer és 250 ezer forintos utalvánnyal mehetnek haza. A két kategóriák 5 legjobbját meghívják a magyar csapatba. Az összes regisztráló között egy 256 GB-os Steam Deck konzolt sorsolnak ki.

A verseny egyfordulós, online megmérettetésein minden nap új kihívások várnak a játékosokra. A szervezők úgynevezett „capture the flag” (CTF) típusú feladatokat, valamint letölthető virtuális gépeket biztosítanak a versenyzőknek. Újdonság, hogy az eddigi HCSC versenyeken alkalmazott technikai jellegű feladatok mellett kommunikációs feladatok is előfordulhatnak.”

Forrás:
Infobiztonsági versenyt hirdet a Nemzeti Kibervédelmi Intézet; Andersen Dávid; PCWorld.hu; 2022. június 20.

26. szám, 2022. június 27.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Háttér-információk

További információk

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális transzformáció: stratégia és technológia