Tartalomjegyzék

„Gyopáros Alpár: a hazai kistelepülések több mint felében megtörtént a várt trendforduló: egyre több a beköltöző fiatal család és több gyermek születik.

A Magyar falu program az első olyan vidékfejlesztési projekt, amelyet maguk a falvak, azok lakói és vezetői írnak – hangoztatta a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos szombaton a Vas vármegyei Horvátzsidányban. Gyopáros Alpár, aki a több mint 800 lakosú községben a program keretében megvalósult fejlesztéseket – felújított utcát, közösségi teret és a közterület fenntartásához szükséges eszközöket – adott át, hozzáfűzte: a kistelepülések azért tudják hatékonyan felhasználni a fejlesztési forrásokat, mert megmondhatják, hogy milyen célterületekre szeretnének támogatást kapni, sőt abba is beleszólhatnak, hogy milyen eljárásrend mellett tudnak ezekhez hozzájutni.

A kormánybiztos köszöntőjében úgy fogalmazott: a Magyar falu program legfontosabb célja az volt, hogy a falvak lélekszáma újra növekedésnek induljon, az elmúlt három évben pedig a hazai kistelepülések több mint felében megtörtént a várt trendforduló: egyre több a beköltöző fiatal család és több gyermek születik. Gyopáros Alpár az átadóünnepség előtt az MTI-nek elmondta: a program keretében 2019 óta több mint ezer milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg a falvakban, Vas vármegyébe ebből 30 milliárd forintnyi forrás érkezett. Hozzátette: a kormány döntése alapján a Magyar falu program a gazdasági kihívások és nehézségek ellenére folytatódik. Ezért is írtunk ki pályázatot és adtunk támogatást a kisboltok segítésére, ezért kívánunk megújítani ezer kilométernyi, a falvakat összekötő utat, valamint belső utakat és járdákat egy új pályázat keretében; ezeknek a kiírásáról a döntés már megszületett, illetve az év második felében is lesznek új kiírások – mondta…”

Forrás:
Magyar falu program: több mint ezer milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg 2019 óta; Világgazdaság / MTI; 2023. május 27.

Az online számlák száma jelentősen nő, napokon belül eléri a kétmilliárdot

„Az online számlák száma jelentősen nő, napokon belül eléri a kétmilliárdot – mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára az MTI-nek, kiemelve, hogy Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben, 5,1 százalékos áfarésértékkel az Európai Unió tagállamai közül a legjobb eredményt érte el az áfacsalás elleni küzdelemben.

Fontos eleme a gazdaságfehérítésnek a kormány 2018. július 1-jén debütált NAV online számlarendszere. Az online számla amellett, hogy segíti a jogkövető vállalkozásokat, több százmilliárd forintnyi pluszbevételt is hoz az államkasszának. A bevételi adatok tanúsága szerint az ennek a digitális megoldásnak tulajdonítható többletbevétel évek óta szolgál a kormány adócsökkentéseinek fedezetéül – tette hozzá.

A rendszerbe eddig 1,4 millióan regisztráltak, közülük 1,2 millióan már szolgáltattak is adatot. A csaknem kétmilliárd számla túlnyomó többségét elektronikus számlázóprogram segítségével küldték be az adóhatósághoz.

Sőt, a NAV Online Számlázóját használók száma is meghaladta már a 228 ezret, míg a számlázó mobil alkalmazását 75 844 okoseszközre töltötték le – ismertette.

Izer Norbert emlékeztetett: 2021 óta minden számlára rálát az adóhivatal, azóta ugrásszerűen megnőtt az online számlarendszerbe beérkező számlák száma. Míg 2019-ben átlagosan havonta kétmillió számláról érkezett adat, tavaly ez a szám már 66 millióra emelkedett.

A rendszer egyik legnagyobb vívmánya, hogy könnyen át lehet térni az elektronikus számlázásra, amely gyors és egyszerű. Ráadásul a papírszámláról áttérők számlánként több száz forintot is spórolhatnak. Az online számlázás révén pedig a cégek egyre nagyobb informatikai jártasságra tesznek szert, amely nemcsak az adott vállalkozást fejleszti, hanem jelentős szerepet játszhat Magyarország versenyképességének további növekedésében is – fejtette ki.

Az online számlarendszer eredménye visszaköszön a kormány egyik legfontosabb célkitűzésében, azaz az áfacsalás elleni sikeres küzdelemben is. A feketegazdaság visszaszorítása, az úgynevezett áfarés – az állam által be nem szedett, azaz hiányzó áfa összege – kimagasló javulása ugyanis egyrészt pénzügyi mozgásteret ad az adók csökkentésére, másrészt kiemelt szerepet játszhat Magyarország versenyképességének további növekedésében.

Az államtitkár emlékeztetett arra, Magyarországon 2010-ben még 22 százalék volt az áfarés aránya, ami mára 5,1 százalékra csökkent. Az Európai Bizottság jelentése megerősítette: a magyar eredmény kiugró javulásában jól követhetők voltak az olyan intézkedések hatásai, mint az online pénztárgép (2014), az EKÁER (2015), az online számla (2018) bevezetése, valamint 2020-as kiterjesztése, illetve akár az otthonfelújítási támogatás bevezetése is, hiszen alapkövetelménnyé vált a számlák kibocsátása.

Ma különösen fontos, hogy – védve a tisztességes vállalkozásokat – senki se bújhasson ki az adók megfizetésének kötelezettsége alól, ezért a feketegazdaság elleni küzdelem folytatódik. A gazdaság fehéredése, az adók hatékonyabb beszedése, és az ezáltal lehetővé váló adócsökkentések pedig még válságállóbbá tették a magyar gazdaságot, ami a mostani háborús időkben még nagyobb jelentőséggel bír, mint korábban – fogalmazott Izer Norbert.”

Forrás:
Jól muzsikál a kormány gazdaságfehérítő eszköze; Világgazdaság / MTI; 2023. május 29.

Futurisztikus kezdeményezéseivel Dél-Korea már a jövő gazdaságát építi

„A dél-koreai kormány 2022. december 21-én ismertette ambiciózus „Új növekedési stratégia 4.0” tervét, amelyben 15 ágazat fejlesztését célozza meg. A dél-koreai gazdaság jövőbeni versenyképességének biztosítása érdekében célzott gazdaság-fejlesztést hajtanak végre: a tudásba, az önálló innovációs potenciálba, a digitális és zöld átállásba, az egészségiparba, mezőgazdaságba, a turizmusba és a koreai kultúra népszerűsítésébe fektetnek, amely megközelítés Magyarország számára is modell értékű.

Dél-Korea potenciális éves gazdasági növekedése az elmúlt években fokozatosan csökkent (1997–2006: 5 százalék, 2017–2020: 2,7 százalék, 2021–2023: 2,2 százalék, OECD) az elöregedő munkaerőpiac és a világon legalacsonyabb termékenységi ráta miatt (0,78 gyermek per nő, 2023 februárjában, Statistics Korea). A dél-koreai gazdaság hosszú távon fenntartható növekedésének a biztosításához így elengedhetetlen új, innovációvezérelt kulcsiparágak felépítése. A kormányzat a terv sikeres megvalósításával az elkövetkezendő 10 évben (2023–2032) az ország egy főre eső bruttó nemzeti jövedelmét (GNI) 50 ezer USD-re kívánja növelni (2022: 32 661 USD, Bank of Korea).

A kezdeményezés az alábbi 15 ágazat fejlesztését célozza meg, amelyek Dél-Korea jövőbeni növekedésének motorjai lehetnek:
Informatika
1. Kvantumtechnológia: épül az első kvantumszámítógép
…
2. Mesterséges intelligencia (MI): Jön a dél-koreai ChatGPT
…
3. 6G technológia: 5G x 100
…
Energetika
4. Fókuszban az atomenergia, a fúziós energia, és a hidrogénipar
…
Fenntarthatóság
5. Karbonsemleges városok: élhető nagyvárosi környezet
…
6. Okos mezőgazdaság: Hogyan tehető trendivé a vidéki élet?
…
Egészségügy
7. Új technológiák: jönnek a digitális terápiák
…
8. Biológiai innovációk: épül a jövő egészségügye
…
Közlekedés, logisztika
9. Városi légi mobilitás: érkeznek a repülő autók
…
10. Újgenerációs logisztika: robotok általi és drónos csomagkézbesítés
…
Nemzetközi pozíciók erősítése
11. Elsőbbség a stratégiai iparszektorokban: félvezetők, kijelzők, akkumulátorok
…
12. Űrkutatás: cél az űrgazdasági nagyhatalommá válás
…
13. Külföldi üzleti lehetőségek: nemzetközi tudástranszfer
…
Soft Power
14. Kultúra és turizmus: A kulturális nagyhatalommá válás útján
…
15. Koreai tartalomfejlesztés: cél a dél-koreai Disney felépítése…”

Forrás:
Futurisztikus kezdeményezéseivel Dél-Korea már a jövő gazdaságát építi; Szabó Dávid, Halász Fruzsina Franciska; Világgazdaság, Magyar Nemzeti Bank elemzőinek blogja; 2023. május 24.
(A szerzők a Magyar Nemzeti Bank Nemzetközi kapcsolatok igazgatóságának munkatársai.)
Lásd még:
15 futuristic projects unveiled for next big leap; Park Han-na; The Korea Herald; 2022. december 21.

Közigazgatás, politika, jog

A tanyák szabályozásának újdonságai – 2023.05.31. szakmai fórum

„Önt is várjuk a MUT Falutagozatának rendezvényére: A tanyák szabályozásának újdonságai különös tekintettel az OTÉK 2023. március 30-ától érvényes rendelkezéseire.
kerekasztal beszélgetés, szakmai fórum
A MUT Falutagozatának rendezvénye
Helyszín: 1094 Budapest, Liliom utca 48. nagyterem
Időpont: 2023. május 31-én 14:00-tól

Tervezett napirend:

Dr. Ónodi Gábor, a MUT Falutagozat elnöke
Bevezető, rövid áttekintés a tanyák szabályozási szempontjainak változásairól
Súlyponti kérdések:
– hol voltak, hol vannak és hol legyenek tanyák?
– a tanyák funkciói
– a tanyák infrastrukturális ellátása?
– a tanyák tervezése, engedélyeztetése?
– jogharmonizáció?

Felkért hozzászólók (kb 5-5 perc, vitaindító felvetések):

Dr. Schattmann Ferenc főosztályvezető, Ujfalusi Zoltán Tamás osztályvezető, Építési és Közlekedési Minisztérium, településrendezésért és építéshatósági ügyekért felelős helyettes államtitkárság
A tanyák új szabályozásának szempontjai, céljai

Dr. Kovács Zita helyettes államtitkár, Agrárminisztérium
A tanyák új szabályozásának kapcsolata a mezőgazdasági területek hasznosításával, forgalmával

Dr. Bérczi Szabolcs, a MUT elnökségi tagja
A települési külterületek fejlődési lehetőségei az új szabályok következtében

Farkas András, polgármester, Piliscsaba
A településpolitika lehetőségei az új szabályok következtében

Szabó Gellért polgármester, Szentkirály
Az új szabályozás kínálta lehetőségek hagyományosan tanyás alföldi településeken

További hozzászólások, kérdések, vita

Melléklet:

Magyar Építészkamara terület- és Településrendezési Tagozat
Gondolatok a tanyák szabályozásával kapcsolatban
A tanyák szabályozása a Nemzeti Fejlesztés 2030 – az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció és az OTÉK 29.§ (10)-(14) tükrében”

Forrás:
A tanyák szabályozásának újdonságai – 2023.05.31. szakmai fórum; Magyar Urbanisztikai Társaság; 2023. május 20.

A TÖOSZ elvárásai és kezdeményezései az önkormányzati rendszer működésével kapcsolatban

„A legnagyobb taglétszámú magyar önkormányzati érdekvédelmi szervezet, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége 2023. május 24-én tartotta éves Küldöttgyűlését a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban. A több mint 1600 települési önkormányzat érdekeit képviselő TÖOSZ, ahogy minden évben, 2023-ban is megfogalmazza elvárásait és kezdeményezéseit az önkormányzati rendszerre vonatkozóan.

A TÖOSZ – Küldöttgyűlése által 2023. május 24-én egyhangúlag elfogadott, az önkormányzati rendszer működésével kapcsolatos elvárások és kezdeményezések című dokumentum letölthető: INNEN (PDF)”

Forrás:
A TÖOSZ elvárásai és kezdeményezései az önkormányzati rendszer működésével kapcsolatban; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ); 2023. május 24.

A Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Program 2023. évi pályázati felhívása

„A Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Programot 2023-ban is folytatjuk, ebben az évben azokat a már bizonyított jó önkormányzati gyakorlatokat várjuk, amelyek minimum legalább egy éve hatékonyan, hatásosan, mások számára átvehető és megismételhető módon működnek.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS LEGJOBB ÖNKORMÁNYZATI GYAKORLATOK PROGRAMJA 2023.

Tisztelt Polgármester Asszony!
Tisztelt Polgármester Úr!
Tisztelt Önkormányzati Szakemberek!

Közelegnek a helyi önkormányzati választások, ami mindig arra készteti az önkormányzati szektort, hogy visszanézve az elért eredményekre számba vegye a sikereket, a kitűzött célokhoz viszonyítva. Segítünk megünnepelni az Ön eredményeit, hiszen a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok programja tükröt tart Önnek, hogy nemzetközileg elfogadott elvek és szabványok mentén, külső szakértők értékelése nyomán is büszke legyen jó gyakorlatára.

A Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Programot (a továbbiakban: Program) 2023-ban is folytatjuk, ebben az évben azokat a már bizonyított jó önkormányzati gyakorlatokat várjuk, amelyek minimum legalább egy éve hatékonyan, hatásosan, mások számára átvehető és megismételhető módon működnek.

Három nagy területen várjuk pályázataikat 2023-ban:

1.1 Helyi értékek a településmarketing és/vagy a kulturális alapú gazdaságfejlesztés szolgálatában

Hazánk sokszínűségét és a híres magyar kreativitást szeretnénk bemutatni ezzel a kategóriával: olyan önkormányzati már működő jó gyakorlatokat keresünk a díjakra, ahol valamely helyi, a Települési Értéktárban szereplő értéket bizonyítottan hatásosan és hatékonyan használt fel az önkormányzat (és esetleg partnerei) a településmarketing és /vagy a gazdaságfejlesztés érdekében.

A helyi értékek lehetnek hagyományok, kulturális vagy történelmi örökségek, programok, termékek. A jó gyakorlattól elvárjuk, hogy a közösségfejlesztést, a társadalmi inklúziót, az innovatív megoldásokat, a helyi közösség érdekeit szolgálja érzékelhető és bizonyítható módon.

A kategória díja: a Nemzeti Művelődési Intézet által felajánlott tanulmányút teljes finanszírozása 40 fő részvételével az önkormányzat számára Lakitelekre

1.2. Bűnmegelőzési, közbiztonsági jó önkormányzati gyakorlatok

A felhívás célja olyan jó önkormányzati gyakorlatok feltérképezése, amelyek a településbiztonság fokozása és az állampolgárok biztonságérzetének javítása érdekében megvalósítandó: a közterületek biztonságának fokozásával, a gyermek- és fiatalkori bűnözés és az áldozattá válás megelőzésével, az idősek védelmével, segítésével, a hátrányos helyzetű családok és egyének számára preventív intervenciókkal közvetlenül kezeli az adott térségre vagy közösségre jellemző problémákat.

Olyan innovatív gyakorlatokat várunk, amelyek nem egyetlen dimenzióban értelmezik a prevenciós feladatokat, hanem célba veszik a bűnelkövetés minden lehetséges aspektusát: az elkövetőt, az áldozatot és a bűncselekményi szituációt is.

Előnyben részesülnek azok az innovációk, amelyek a komplex bűnmegelőzési szemléletnek megfelelően az önkormányzatok kezdeményezésével a helyi szereplők koordinálásával (pl. civil szervezetek, a helyi jelzőrendszer szereplői, polgárőrség, oktatási-nevelési intézmények, egyházi szervezetek) reflektálnak a problémákra és később a helyi társadalompolitika integrált részévé válhatnak.

Továbbá, amelyek előtérbe helyezik az állampolgárok bevonását a bűnmegelőzési programokba, amely hatására

az állampolgárok öngondoskodási képessége erősödik, felelősségérzete növekszik;

a konfliktusok erőszakmentes megoldásának szemlélete nő a társadalomban;

a fiatalok megküzdési képessége erősödik;

fokozódik a lakóközösségek önvédelme;

az áldozattá válás, a másodlagos és ismételt áldozattá válás kockázata alacsony, az állampolgárok biztonságérzete magas.

A felhívás nem kívánja leszűkíteni a bűnmegelőzés témaköreit, de kiemelten javasolja az alábbi problématerületeket:

Az építészet a maga eszközeivel fontos eszköze lehet a bűnmegelőzésnek: a terület- és településrendezés, a közterek kialakítása, átalakítása, a környezet általános állapota, a tudatos állampolgári használat mind csökkentheti a bűnelkövetések számát.

Az időskorúak jóhiszeműségükből fakadóan veszélyeztetett csoportot képeznek, ezért a védelmük érdekében minden jelzőrendszeri innováció, komplex közösségi bűnmegelőzési program hatékony lehet.

A hátrányos helyzetű településeken elkövetett bűncselekmények visszaszorítása érdekében egy újszerű módszertannal megvalósuló közösségi program, az öngondoskodást segítő intervenciók, a konfliktusok erőszakmentes kezelésének elsajátítását elősegítő programok hatékonyan képesek megelőzni a bűnelkövetővé és áldozattá válást.

Online csalások megelőzését segítő önkormányzati programok, jó gyakorlatok.

A gyermek- és fiatalkorúak csoportja több szempontból is veszélyeztetett korosztály. A fiatal generációk megszólítása, előremutató kommunikációs módszerek alkalmazása, újszerű kulturális, szabadidős programok megvalósítása, valamint a jelzőrendszeri szereplőket érintő komplex programok hatékonyan segíthetik az áldozattá és elkövetővé válás megelőzését. A díjazásban ezért külön kategóriában díjazzuk a fiatalok védelmére irányuló jó gyakorlatokat az alábbiak szerint. Kérjük, jelölje meg a címben a témánál, hogy mely alkategóriába sorolja a gyakorlatát.

Díjak:

–        1. helyezett: 1,4 millió Ft

–        2. helyezett: 1 millió Ft

–        3. helyezett: 600 ezer Ft

Az elnyert díjat szabadon – ám a jó gyakorlattal kapcsolatos – a TÖOSZ-szal előre egyeztetett célokra használhatja fel a díjazott önkormányzat.

1.3. Önkormányzati innovációk

Ebben a témakörben szabadon, bármely önkormányzati működési területhez tartozó bizonyított jó gyakorlatokat várunk, amelyek megfelelnek a Program feltételeinek és nem tartoznak az előző témakörökhöz, továbbá a fent említett legalább egy éves működéssel rendelkeznek (ez valamennyi téma-kiírásra vonatkozik).

Díj:

–        részvételi lehetőség a TÖOSZ által üzemeltetett D-Care Lab Budapest innovációs programjában (minimum hat workshop keretében innovációs fejlesztési folyamatban való részvétel) (http://xn--tosz-5qa.hu/aktualis/hirek/a-d-care-labs-projekt-hirei/);

–        szakmai tanulmányúton való részvétel (egyeztetés alatt).

A díj elnyerésének feltételei

A pályázatban bemutatott gyakorlatok bírálati szempontjai:

– Elfogadottság és együttműködés

A gyakorlat tervezését és bevezetését megfelelő egyeztetések kísérték-e, amelyek során sikerült-e megegyezésre jutni a gyakorlat tartalmáról és az együttműködés megvalósításáról.

– Átláthatóság és nyitottság

A gyakorlat kialakítását segítő döntések jól definiáltak-e és közérthető formában hozzáférhetőek-e. Kialakításuk során konzultáltak-e résztvevőkkel, és van-e lehetőség a közreműködésükre a megvalósítás szakaszában. Törekedett-e az önkormányzat az aktív részvétel támogatására.

– Hatásosság

A gyakorlat megvalósította-e a kitűzött célt, van-e pozitív hatása, esetleg hatást gyakorol-e más kapcsolódó területek gyakorlataira, a lakosok pozitívan értékelik-e.

– Hatékonyság

A gyakorlat bevezetése jelentős, mérhető hatékonyságjavulást eredményezett-e.

– Fontosság

A gyakorlat hozzájárul-e a település egyik (vagy több) problémájának megoldásához. Olyan probléma megoldásához járul-e hozzá, amely sok településen jellemző, s kevéssé ismert a megoldása.

– Fenntarthatóság

A gyakorlat intézményesült-e és integrálódott-e az önkormányzat cselekvéssorába, megalapozott-e pénzügyi és szervezeti fenntarthatósága.

– Megismételhetőség

A gyakorlat bevezethető-e több más településen különösebb probléma nélkül.

Azok az önkormányzatok pályázhatnak a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Díjra, amelyek a maguk megítélése szerint valami új és másutt is alkalmazható gyakorlatot alakítottak ki.

A Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Díj elnyerésére irányuló pályázat benyújtásával a pályázó önkormányzat vállalta, hogy a TÖOSZ-szal kötendő szerződés szerint a saját, díjazott gyakorlatát más önkormányzatokkal megismerteti. Annak érdekében, hogy a tudás széles körben, az ország más részein is hasznosulhasson, a nyertesek a legjobb gyakorlatukat bemutató fontosabb információkat nyílt napok, szakmai konferenciák, tanulmányutak, internetes bemutatkozás keretében adják át. A Program a nyertes önkormányzatok képviselőinek mindehhez felkészítő képzést kínál.

A Program irányítói

A Programot a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) az Európa Tanács Helyi és Regionális Demokrácia Szakértői Központja együttműködésével hirdeti meg 2008-tól folyamatosan. A megvalósításában a 2023. évben a TÖOSZ mellett részt vesz a Kisvárosok Szövetsége, a Magyar Faluszövetség, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, a Belügyminisztérium, a Nemzeti Művelődési Intézet, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács, a Biztonságos és Élhető Városokért Egyesület, a Homo Oecologicus Alapítvány, az Országos Polgárőr Szövetség.

A Program célja

A Program célja a legjobb önkormányzati gyakorlatok feltérképezése, és megismertetése az ország más önkormányzataival, kormányzati szervezetekkel és a nemzetközi szakmai közélettel is.

Az új és innovatív helyi megoldások feltérképezése, illetőleg az ilyen megoldásokat nyújtó önkormányzatok tudásának és tapasztalatának terjesztése a hasonló problémával küszködő önkormányzatok körében jobb közszolgáltatásokat, s a településvezetésben magasabb színvonalú teljesítményt eredményezhet. A Program által kezdeményezett tudásátadási folyamat azonban nemcsak azokat az önkormányzatokat segíti, amelyek új megoldásokhoz jutnak, hanem azokat is, amelyek a gyakorlatokat kialakították. A tudásátadás nemcsak írott formában, hanem nyílt napokkal és a kollégákkal való konzultáció során valósul meg. E konzultációkon kitűnő új ötleteket kaphat az átadó önkormányzat is a kialakított gyakorlatok továbbfejlesztésére.

Előzmények

Az elmúlt 15 évben közel 300 pályázat érkezett be a Programba, és nagyjából 180 millió Ft összegnek megfelelő díjazásban részesültek a nyertesek. A Programban évente több pályázati területről gyűjtöttük az önkormányzati jó gyakorlatokat. Az eljárásrend értelmében az írásos pályázatokat a helyszínen is ellenőrizték a szakértők, akik az Irányító Bizottságtól nyerték el mandátumukat. A Program végrehajtását projektmenedzser segíti, akinek munkáját a TÖOSZ biztosítja. A végső döntő egy szakmai konferencia keretében zajlik, amikor a jó gyakorlatokat max. 10 perces prezentációban mutatják be a pályázók. A konferencia előtt prezentációs képzésben részesítjük a települések képviselőit, ami bizonyítottan hatékonyabbá és célzottabbá teszi minden évben a tudásátadási folyamatot. A szakértői értékelés markánsan elkülönül az Irányító Bizottság munkájától. A szakértői értékelések alapján a döntést az Irányító Bizottság hozza meg. A Program honlapján részletes információk állnak rendelkezésre a program valamennyi részletéről: www.legjobbonkormanyzatigyakorlatok.hu

Az Innovációs és technológiai Minisztérium (ITM) támogatásával 2019-ben nagy sikerű szakmai tanulmányútra került sor, amelyen a nyertes önkormányzatok képviselői vehettek részt. 2020-ban a nyertesek pénzjutalmat és változásmenedzsment képzést kaptak, tekintve, hogy szakmai tanulmányutat nem tudtunk szervezni a járvány miatt.

A díjakkal járó pénzösszegek felhasználása kötött abban a tekintetben, hogy csak olyan önkormányzati fejlesztésre lehet felhasználni, ami a nyertes jó gyakorlattal kapcsolatos és megfelel a program feltételeinek, amit a menedzsmentet biztosító TÖOSZ ellenőriz.

A díjakkal járó pénzösszegek felhasználásáról következő év március 31-ig kell benyújtani az elszámolást a TÖOSZ felé.

A Program 2023. évi tervezett ütemezése:

–        2023-as pályázati szakasz meghirdetése: 2023. május 24.

–        Pályázatok benyújtásának határideje: 2023. szeptember 14.

–        Beérkezett pályázatok írásbeli értékelése: 2023. szeptember 29.

–        Helyszíni/online megbeszéléseken keresztüli szakértői értékelések, beszélgetések: 2023. november 5-ig.

–        Záró-konferencia és prezentációs verseny: 2023. november 30.

–        Felkészítő tréning az offline/online prezentációs döntőre 2023. november folyamán.

Pályázati határidő: 2023. szeptember 14.

A pályázati adatlap csatoltan található.
Valamennyi magyarországi települési önkormányzat elnyerheti a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Díját. Pályázni a www.toosz.hu és www.legjobbonkormanyzatigyakorlatok.hu internetes honlapról letölthető pályázati formanyomtatvány elektronikus kitöltésével lehet. A pályázatot online kell beküldeni a következő címre: toth@toosz.hu és sabjan@toosz.hu

A pályázat további érvényességi feltételei:

egy 8-10 szöveges-képes diából álló MS Power Point (ppt) prezentáció és egy max. 2 perc időtartamú videó, amelyet pályázat elektronikus példányával együtt kell megküldeni a toth@toosz.hu, valamint a sabjan@toosz.hu e-mail címre [5 MB-nál nagyobb terjedelmű fájl esetén kérjük, szíveskedjenek óriásfájl-küldő programot (www.mammutmail.com vagy www.toldacuccot.hu) használni];

a pályázati formanyomtatványt egy MS Word és egy szkennelt, a polgármester által aláírt változatban kell megküldeni e-mailben.

A pályázathoz a jó gyakorlat eredményeit bemutató dokumentumok, kiadványok, fotók anyagát az önkormányzat honlapjára feltöltve és a linket beillesztve van lehetőség megküldeni. A pályázó a mellékletek megküldésével hozzájárul a dokumentumok, kiadványok, fotók és videók szabad felhasználásához. Bármely felmerülő kérdésével forduljon bizalommal a TÖOSZ Titkárságához a következő elérhetőségek valamelyikén: (06 30) 436 0260 vagy (06-1) 322-7407 telefonszámon és a sabjan@toosz.hu e-mail címen.”

Forrás:
A Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Program 2023. évi pályázati felhívása; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ); 2023. május 25.

Európai Unió

Ideiglenes megállapodás született a vállalati információk számára létesítendő Egységes Európai Hozzáférési Pontról (ESAP)

„Az EU egy olyan egységes hozzáférési pontot fog létrehozni, amelyen keresztül elérhetők lesznek az uniós vállalatokra és befektetési termékekre vonatkozó nyilvános pénzügyi és fenntarthatósági információk. A Tanács és az Európai Parlament tárgyalóküldöttsége a mai napon ideiglenes megállapodásra jutott három javaslatról az egységes európai hozzáférési pont (ESAP) létrehozására irányulóan, amely a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv részét képezi.

„A mai megállapodás jó hír mind az európai vállalkozások, mind pedig a világ minden részéről érkező befektetők számára. Olyan platformot hozunk létre, amely sokkal könnyebbé teszi a fenntartható és jó pénzügyi kilátásokkal rendelkező befektetési termékek és vállalkozások – köztük kkv-k – megtalálását és összehasonlítását. Ez segíteni fogja az európai vállalkozásokat abban, hogy még vonzóbbá váljanak a befektetők számára.” – Elisabeth Svantesson, Svédország pénzügyminisztere

Az európai vállalatok, köztük a kisvállalkozások által közzétett pénzügyi és fenntarthatósági információkhoz való ingyenes, felhasználóbarát, központosított és digitális hozzáférés megkönnyíti majd a döntéshozatali folyamatot a befektetők széles köre, így többek között a lakossági befektetők számára is. Az információk – határokon is átnyúló – áramlásának növelésével és az információk digitális felhasználásának fokozásával az ESAP tovább fogja erősíteni a pénzügyi szolgáltatások és a tőkepiacok integrációját az Unión belül, és elő fogja segíteni a tőkepiaci unió célkitűzéseinek elérését.

Az ESAP nem ír elő adatszolgáltatási többletkövetelményeket az európai vállalatok számára. Ennek az az oka, hogy az ESAP a vonatkozó európai irányelvekkel és rendeletekkel összhangban már most is nyilvánosságra hozott információkhoz fog hozzáférést biztosítani. A fenntarthatósági információk már az ESAP működésének korai szakaszában rendelkezésre fognak állni, ami elősegíti majd az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek elérését.

Az ideiglenes megállapodás az ESAP platform 2027 nyarától való rendelkezésre állását és fokozatos bevezetését irányozza elő a megalapozott végrehajtás lehetővé tétele érdekében. Ez a koherens szakaszokon alapuló fokozatos bevezetés biztosítani fogja, hogy az európai rendeletek és irányelvek – a prioritásuktól függően – négy éven belül az ESAP hatálya alá kerüljenek. Ez biztosítani fogja, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a projekt szükséges technikai szempontjainak meghatározására és megvalósítására. Ezen idő alatt az ESAP működésének rendszeres értékelése és egy felülvizsgálati rendelkezés is bevezetésre kerül, amely azt hivatott biztosítani, hogy a platform megfeleljen a felhasználók igényeinek és technikailag hatékony legyen.

A társjogalkotók megállapodtak arról, hogy kezdetben (az 1. szakaszban) a short ügyletekről szóló rendelet (a 236/2012/EU rendelet), a tájékoztatóról szóló rendelet (az (EU) 2017/1129 rendelet), valamint az átláthatósági irányelv (a 2004/109/EK irányelv) szerinti információk tartoznak majd az ESAP hatálya alá.

A 2. szakasz az ESAP nyilvánossá tétele után 6 hónappal (a hatálybalépés után 48 hónappal) indul majd. A 2. szakasz hatálya meglehetősen tág lesz, ide tartoznak majd többek között a fenntartható finanszírozással kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet, a hitelminősítő intézetekről szóló rendelet, valamint a referenciamutatókról szóló rendelet szerinti információk.

Az utolsó, 3. szakasz során pedig a hatály alá kerülnek majd a mintegy 20 további jogszabály értelmében szolgáltatandó információk. E jogszabályok közé tartozik a tőkekövetelményekről szóló rendelet (CRR), a pénzügyi eszközök piacairól szóló rendelet (MiFIR-rendelet) és az európai zöldkötvényekről szóló rendelet (EUGBR).

A megállapodás ideiglenes, mivel azt a Tanácsnak és a Parlamentnek még meg kell erősítenie ahhoz, hogy annak hivatalos elfogadására sor kerülhessen.

Háttér

Ez a javaslat a tőkepiaci unióra vonatkozó csomag részét képezi, amelyet a Bizottság 2021. november 25-én terjesztett elő. A Tanács 2022. június 29-én fogadta el a javaslatra vonatkozó álláspontját. Az Európai Parlamenttel folytatott háromoldalú tárgyalások 2023. március 8-án kezdődtek meg, és a mai napon létrejött ideiglenes megállapodással értek véget.

Könnyű hozzáférés a befektetők számára a vállalati információkhoz: a Tanács elfogadta álláspontját az európai egységes hozzáférési pontról (ESAP) (sajtóközlemény, 2022. június 29.)

Tőkepiaci unió (háttér-információk)

”

Forrás:
Könnyű hozzáférés a befektetők számára a vállalati információkhoz: ideiglenes megállapodás született az egységes európai hozzáférési pontról; Európai Unió Tanácsa; 2023. május 23.

Az EU Tanácsa véglegesen jóváhagyta a gépekre vonatkozó új szabályokat

„A Tanács a mai napon elfogadta a gépekről szóló új rendeletet. A javasolt jogszabály naprakésszé teszi és rendeletté alakítja a gépekről szóló 2006-os irányelvet. Az új szöveg harmonizálja a gépekre vonatkozó alapvető uniós egészségvédelmi és biztonsági követelményeket, előmozdítja a gépek szabad mozgását, valamint magas szintű biztonságot szavazol a munkavállalók és a polgárok számára.

„Az aktualizált szabályok lehetővé teszik, hogy az európai ipar új és továbbfejlesztett jogi keretben működjön. Magas szintű védelmet biztosítanak munkavállalóink és polgáraink számára, miközben növelik az Unióban gyártott gépek versenyképességét és jó hírnevét.” – Paulina Brandberg, a nemek közötti egyenlőségért és a foglalkoztatásért felelős miniszter

Megfelelési és dokumentációs követelmények

A ma elfogadott rendelet kötelezővé teszi a harmadik fél általi megfelelőségértékelést a „nagy kockázatú” gépek hat kategóriája esetében.

A biztonsági információkat minden termékhez biztosítani kell, azonban a rendelet értelmében – a digitális átállással összhangban – az alapértelmezett opciónak a digitális használati utasításokat kell tekinteni. Továbbra is lehetséges lesz nyomtatott formában hozzájutni a használati utasításokhoz, amennyiben a vásárlók erre igényt tartanak.

Háttér-információ

A gépekről szóló 2006. évi irányelv az egyik olyan fő jogszabály, amely a gépek tekintetében uniós szinten alkalmazandó alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények harmonizálására irányul. A ma elfogadott új rendelet jogi keretet hoz létre a biztonságos gépek uniós piacon történő forgalomba hozatalára vonatkozóan, és kiterjed a kialakulóban lévő technológiákhoz kapcsolódó új kockázatokra. Emellett jogbiztonságot is garantál azáltal, hogy egyértelművé teszi a rendelet hatályát, amely egyebek mellett kiterjed a személyszállításra használt kis járművekre és a könnyű elektromos járművekre – például robogókra és kerékpárokra –, mivel ezek használata széles körben elterjedt, és potenciálisan veszélyesek lehetnek a felhasználóikra nézve.

A következő lépések

Azzal, hogy a Tanács a mai napon jóváhagyta az Európai Parlament álláspontját, a jogalkotási aktus immár elfogadásra került. A rendeletet – azt követően, hogy az Európai Parlament elnöke és a Tanács elnöke azt aláírta – ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az a kihirdetést követő huszadik napon hatályba fog lépni. A tagállamoknak és a gazdasági szereplőknek 42 hónap áll majd rendelkezésére az új rendelet szabályainak kötelező alkalmazása előtt.

Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a gépekről

Ülések

”

Forrás:
A gépekre vonatkozó új szabályok: a Tanács végleges jóváhagyását adta; Európai Unió Tanácsa; 2023. május 22.

Tőkepiaci unió: az EU Tanácsának álláspontja az azonnali fizetésekről szóló javaslatról

„A Tanács kialakította álláspontját az euróban történő azonnali átutalásokról szóló rendeletjavaslatról, amelynek célja, hogy javítsa az azonnali fizetési lehetőségek elérhetőségét mindazok számára, akik bankszámlával rendelkeznek az EU-ban és az EGT-országokban.

Az azonnali fizetések lehetővé teszik, hogy az emberek tíz másodpercen belül – munkaidőn kívül is – pénzt utaljanak át nemcsak egy adott országon belül, hanem egy másik uniós tagállamba is. A javasolt szabályok értelmében a pénzforgalmi szolgáltatóknak, például az euróban történő standard átutalásokat bonyolító bankoknak szolgáltatásaik közé fel kell majd venniük az euróban történő azonnali fizetések indítását és fogadását is. Az ezekre alkalmazott díjaik (ha vannak ilyenek) nem haladhatják meg a szokásos átutalások díját.

„A mai napon olyan felülvizsgált szabályokról alakítottuk ki álláspontunkat, amelyek révén sokkal gyorsabbá válnak az Európán belüli pénzátutalások. Ezáltal az európai fogyasztók még több fizetési lehetőség közül választhatnak majd.” – Elisabeth Svantesson, Svédország pénzügyminisztere

Emellett az új szabályok növelni fogják az európai gazdasági és pénzügyi ágazat stratégiai autonómiáját, mivel segítenek csökkenteni a harmadik országbeli pénzügyi intézményektől és infrastruktúráktól való túlzott függést.

Álláspontjában a Tanács kimondja, hogy az új szabályok végrehajtása az euroövezetbe tartozó tagállamokban gyorsabban fog végbemenni, míg az euroövezeten kívüli tagállamokban működő pénzforgalmi szolgáltatók esetében a végrehajtás szakaszonként történik majd. Az első szakaszban csak munkaidőben lesz kötelező az azonnali fizetések teljesítése, majd második lépésként életbe lépnek az euroövezeti pénzforgalmi szolgáltatókra érvényes szabályok. Ennek célja azon aggályok enyhítése, amelyek szerint az euroövezeten kívüli pénzforgalmi szolgáltatók számára kihívást jelenthet az eurolikviditásnak a szokásos munkaidőn túli biztosítása. A nem euroszámlákról történő azonnali fizetések euróban való indítása csak munkanapokon lesz kötelező azon pénzforgalmi szolgáltatók számára, amelyek euróban is nyújtanak standard átutalásokat.

A tagállamok figyelemmel kívánják kísérni a belföldi és a határokon átnyúló átutalások, valamint a tagállamok nemzeti pénznemében és euróban történő azonnali átutalások díjainak alakulását. A Tanács ezért a szövegbe felülvizsgálati záradékot illeszt, amely előírja a Bizottság számára, hogy nyújtson be jelentést, amely tartalmazza e díjak időbeli alakulásának értékelését.

Azzal, hogy a Tanács kialakította a javaslattal kapcsolatos álláspontját, immár készen áll arra, hogy megkezdje a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel a szöveg végleges változatáról való megállapodás céljából.

Háttér

A szóban forgó kezdeményezés a tőkepiaci unió kiteljesítésének keretébe illeszkedik. A Tanács 2021 márciusában és 2022 áprilisában következtetéseket fogadott el, amelyekben felhívta a figyelmet az azonnali fizetések széles körű használatának népszerűsítésére, és emlékeztetett azon célkitűzésre, hogy versenyképes, az EU egészére kiterjedő piaci alapú fizetési megoldások jöjjenek létre.

A Bizottság 2022. október 26-án javaslatot terjesztett elő az azonnali euroátutalásokról szóló rendeletre irányulóan, amely módosítja és korszerűsíti az egységes eurófizetési térségről (SEPA) szóló, a standard euroátutalásokra vonatkozó 2012. évi rendeletet azáltal, hogy azt az azonnali euroátutalásokra vonatkozó konkrét rendelkezésekkel egészíti ki.

A tervezett rendelet célja, hogy fokozza az azonnali euroátutalások elterjedését, és megkönnyítse az ilyen szolgáltatásokhoz való hozzáférést az uniós fogyasztók és vállalkozások számára. Az euróban történő azonnali fizetésekre a következő követelmények vonatkoznak majd:

az euróban történő azonnali fizetés általános rendelkezésre bocsátása azáltal, hogy az euroátutalásokat már jelenleg is kínáló pénzforgalmi szolgáltatók számára kötelezővé válik az ezek azonnali változatára irányuló szolgáltatás nyújtása

az azonnali euroátutalások megfizethetővé tétele azáltal, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók kötelesek lesznek az azonnali euroátutalások teljesítéséért alkalmazott díjat úgy megállapítani, hogy az nem haladhatja meg a hagyományos, nem azonnali euroátutalásokért felszámított díjat

az azonnali fizetés iránti bizalom növelése a szolgáltatók arra való kötelezése révén, hogy ellenőrizzék a kedvezményezettnek a fizető fél által megadott bankszámlaszáma (IBAN) és neve közötti megfelelést, hogy ezáltal a fizető felet még a fizetés teljesülése előtt figyelmeztetni lehessen az esetleges hibákra vagy csalásra

az euróban történő azonnali fizetések feldolgozását érintő súrlódások elkerülése, egyúttal pedig az uniós szankciók hatálya alá tartozó személyek azonosítása egy olyan eljárás révén, amelynek során a szolgáltatók – a tranzakcióalapú ellenőrzés helyett – legalább naponta ellenőrzik majd, hogy ügyfeleik uniós szankciós jegyzékbe vett személyek vagy szervezetek-e

A Tanács álláspontja a Parlamenttel folytatandó tárgyalásokhoz

A Bizottság javaslata

A Tanács következtetéseket fogadott el az európai gazdasági és pénzügyi ágazat stratégiai autonómiájáról (sajtóközlemény, 2022. április 5.)

Kis értékű fizetések: a Tanács támogatja az azonnali fizetések és az egész Unióra kiterjedő fizetési megoldások előmozdítását (sajtóközlemény, 2021. március 22.)

Digitális pénzügyi szolgáltatások (háttér-információk)

Tőkepiaci unió (háttér-információk)

”

Forrás:
Tőkepiaci unió: a Tanács kialakította álláspontját az azonnali fizetésekről szóló javaslatról ; Európai Unió Tanácsa; 2023. május 22.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Pánikhangulat uralkodott el a gazdálkodókon egy új kötelezettség miatt

„A gazdálkodóknak 2023. eleje óta kell vezetniük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felületén az elektronikus permetezési naplót. Az adminisztrációs feladat a permetezési szezonban hatalmas terhet ró a gazdákra, amit sokan próbálnak áthárítani a növényorvosokra, holott ez nem az ő dolguk lenne.

Az új támogatási ciklusban új kötelezettségek jelennek meg a gazdálkodók számára. A növényvédelmi kezeléseket korábban is kötelező volt papíron vezetni, de egy szabálymódosítással ezt digitális környezetbe helyezték át – írja az Agrárközösség sajtóközleményében.

Török Zoltán, az Agrárközösség ügyvezetője szerint a legnagyobb fejtörést az okozza a gazdáknak, hogy év eleje óta a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodóknak naprakész nyilvántartást kell vezetniük a szántóföldi kultúrában végzett rovarölő szeres kezelésekről.

„Az ilyen típusú kezeléseknél előírták, hogy a permetezést követő nap végéig be kell küldeni a Nébihnek az adatokat. Az intézkedés a fogyasztók érdekeit tartja szem előtt, a vegyszerfelhasználás ugyanis régóta sarkalatos kérdése az embereknek. A nyugat-európaihoz hasonló szabályozással az élelmiszerek nyomon követése sokkal valósabb képet mutat majd arról, hogy az adott termény mivel és mikor lett kezelve. Csakhogy ez óriási plusz terhet ró a gazdákra” – mutatott rá az agrárszakember. Mint mondta, a visszajelzések alapján a gazdáknak napi 1-3 órája is elmegy azzal, hogy az adatokat rögzítsék.

Emiatt eluralkodott egyfajta pánikhangulat a szektorban, miközben a gazdálkodókkal folyamatos kapcsolatban álló növényorvosok tehetetlenek, hiszen sokan próbálják rájuk hárítani a feladat elvégzését, pedig hivatalosan ezért nem ők a felelősek.

Megoldás lehet az alkalmazás

A problémára egy hiánypótló alkalmazás a megoldás, amivel az adatszolgáltatási kötelezettségek pár gombnyomással teljesíthetők, csak egy okostelefon kell hozzá.

„A gazdálkodó a művelet közben vagy végén egy lenyíló gördülő listából választhatja ki a kijuttatott növényvédő szer típusát és dózisát. A rendszerben elhelyeztünk egy minőségbiztosítási ellenőrzési pontot, ami megelőzi a Nébih felületére történő beküldést. Ez azt jelenti, hogy növényorvos validálja munkaidőben az adatokat” – magyarázta Okner Péter, az AgroVIR Kft. cégvezetője.

Hozzátette, hogy amennyiben ünnepnapon történik a kezelés, a szoftverbe épített automata a határidő utolsó percében akkor is beküldi az adatokat validálás nélkül, ha a növényorvos azt nem tudta ellenőrizni. Ezáltal az adatszolgáltatást teljesíti a gazda, és a legsúlyosabb növényvédelmi bírságot biztosan elkerüli.

A szakemberek figyelmeztettek: a tervek szerint 2024-től az e-gazdálkodási napló is beáll a sorba, vagyis az összes mezőgazdasági művelési területen elvégzett feladatot be kell majd rögzíteni. Az alkalmazást ennek fényében továbbfejlesztik majd, így a gazdálkodók az összes műveletet egy helyen tudják majd kezelni.”

Forrás:
Pánikhangulat uralkodott el a gazdálkodókon egy új kötelezettség miatt; Infostart; 2023. május 23.

Fellélegezhet a vendéglátósok egy része, szakaszosan vezetik be a kötelező adatszolgáltatást

„A Magyar Turisztikai Ügynökség a vendéglátóhelyek és turisztikai attrakciók kötelező adatszolgáltatásának szakaszos bevezetését javasolja. Az NTAK-regisztráció minden szereplő számára kötelező.

A vendéglátó üzletek és turisztikai attrakciók kötelező adatszolgáltatásának szakaszos bevezetését javasolja a kormánynak a Magyar Turisztikai Ügynökség – derült ki a szervezet szerdai közleményéből. Az MTÜ javaslata alapján 2023. július 1-jétől az évi 100 millió forint nettó árbevétel felett teljesítő vállalkozások számára lépne életbe a kötelezettség, az ennél alacsonyabb árbevételű szolgáltatók adatszolgáltatásának kezdete pedig későbbi időpontra módosulna, hosszabb felkészülési időt biztosítva így számukra. Az MTÜ felhívta a figyelmet arra, hogy az NTAK-regisztráció továbbra is minden vendéglátó üzlet és turisztikai attrakció számára kötelező, ennek elmulasztása szankcionálható.

Az ügynökség a márciusban bevezetett tesztidőszak tapasztalatai alapján javasolta a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (NTAK) való adatszolgáltatás szakaszos bevezetését a vendéglátó üzletek és a turisztikai attrakciók esetében is. Ez a szálláshelyek kapcsán 2019-ben már megvalósult.

A mostani javaslat szerint július elsejétől az NTAK-ba történő adatok szolgáltatására és továbbítására kizárólag azon vendéglátó üzlet üzemeltetője és turisztikai attrakció működtetője köteles saját vendéglátó vagy jegykezelő szoftverén keresztül, amelynek éves nettó árbevétele 2022-ben szolgáltatási helyenként meghaladta a 100 millió forintot.

Következő lépésben, 2024. január elsejétől ugyanezt az a vendéglátó üzlet üzemeltetője és turisztikai attrakció működtetője köteles megkezdeni, amelynek szolgáltatási helyenként 2022. évi nettó árbevétele több mint 12 millió forint, de nem haladta meg a 100 millió forintot. A javaslat alapján a nettó árbevétel számításakor a vendéglátóüzletek esetében a vendéglátás jellegű kereskedelmi tevékenységből származó bevételt veszik alapul, a turisztikai szolgáltatók esetében pedig a turisztikai attrakció szolgáltatásaihoz kapcsolódó jegyértékesítésből származó bevétel lesz az irányadó.

Az MTÜ javaslatában az is szerepel, hogy a 12 millió forint nettó árbevételt el nem érő vendéglátó üzletek és turisztikai szolgáltatók számára az NTAK adatszolgáltatás ne legyen kötelezően előírva. Ugyanakkor a 2021. november elsején életbe lépett regisztrációs kötelezettséget a módosítási javaslat nem érinti, azaz minden nyilvántartásba vételi dokumentummal rendelkező vendéglátó üzletnek és turisztikai attrakciónak regisztrálnia kell az NTAK-ba. Vagyis valamennyi magyarországi étterem, cukrászda, büfé, kávézó, italüzlet, bár, zenés-táncos szórakozóhely, gyorsétterem, alkalmi vendéglátóhely, mozgó vendéglátóhely, rendezvény étkeztetés, munkahelyi étkeztetés szolgáltatást nyújtó vendéglátó üzlet köteles az NTAK-ba regisztrálni. Szintén kötelező a regisztráció minden jeggyel látogatható múzeum, vár, kastély, közfürdő, természetes fürdő, kalandpark, állatkert, vidámpark, védett természeti terület bemutatóhelye, turisztikai közlekedési eszköz, valamint zenés-táncos rendezvény számára is.

A Magyar Turisztikai Ügynökség nyilvántartása alapján a regisztrációt május 23-ig több mint 22 ezer vendéglátó üzlet és attrakció végezte már el.”

Forrás:
Sok vendéglátós fellélegezhet: könnyítene a kötelező adatszolgáltatás szabályain az MTÜ; Világgazdaság; 2023. május 24.

Technika, tudomány

Nyílt kutatás, nyílt adatok, nyílt tudományos képzési terv a NASA-tól

„Az Amerikai Egyesült Államok kutatóintézetei számára 2023 a nyílt tudomány éve. A kezdeményezésben élen jár a NASA, amely nemrég publikálta a nyílt tudományos képzési tervének első változatát. A több, mint harminc szakember által összeállított tanterv a véleményezés után várhatóan szeptemberben válik mindenki számára szabadon elérhetővé.

A tervezetben szereplő főbb modulok:
• Bevezetés a nyílt tudományba
• Nyílt tudományos eszközök
• Nyílt adatok
• Nyílt szoftverek
• Nyílt kutatási eredmények
A tervek elérhetők az alábbi oldalon: https://doi.org/10.5281/zenodo.7392118”

Forrás:
Nyílt tudományos képzési terv a NASA-tól – KIFÜ; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ); 2023. május 26.

Az EU Tanácsa sürgeti a tudományos publikációkhoz való átlátható, méltányos és nyílt hozzáférést

„A Tanács a mai napon következtetéseket fogadott el „a magas színvonalú, átlátható, nyílt, megbízható és méltányos tudományos publikálásról”, amelyekben azonnali és korlátlan nyílt hozzáférést sürget a közpénzből támogatott kutatások publikálása tekintetében.

„Ha valóban hiszünk a nyílt tudományban, gondoskodnunk kell arról, hogy a kutatók eredményeiket elérhetővé és újból felhasználhatóvá tehessék, valamint hogy a magas színvonalú tudományos cikkek nyíltan hozzáférhetők legyenek mindazoknak, akik számára szükséges azok elolvasása. Ennek különösen a közpénzből támogatott kutatások terén kellene érvényesülnie, hiszen ahhoz, amiért mindannyian fizetünk, mindannyiunknak hozzá is kellene férnünk.” – Mats Persson svéd oktatási miniszter, Oktatási és Kutatási Minisztérium

A tudományos publikálás kelepcéi

A folyóiratokban megjelenő tanulmányok és a tudományos publikálás egyéb formái továbbra is elsődleges eszközként szolgálják a kutatási eredmények és az új tudományos ismeretek terjesztését. Ennek ellenére a többi kutató és egyéb érdeklődő számára korántsem érhető el valamennyi tanulmány. A tudományos kiadványokhoz és a tudományos publikáláshoz való hozzáféréshez szükséges fizetési falak költségei fenntarthatatlanná válnak, a kutatóknak szánt publikációs csatornák pedig sokszor magáncégek kezében vannak, amelyek gyakran ellenőrzést gyakorolnak a cikkek szellemi tulajdonjoga felett. A tanulmányok minőségének biztosításához elengedhetetlen azok szakmai lektorálása, erre azonban kihívásként nehezedik a benyújtott művek egyre nagyobb száma és a lektorok leterheltsége. Problémát jelentenek továbbá a kizsákmányoló és megkérdőjelezhető kiadói gyakorlatok is.

Következtetéseiben a Tanács felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák azokat a szakpolitikákat, amelyek célja egy nonprofit, nyílt hozzáférésű, több formátumú, az olvasók számára költségekkel nem járó tudományos publikációs modell kialakítása. Néhány tagállam a nemzeti szerzői jogi jogszabályaiba bevezette a másodlagos publikációs jogokat, ezáltal lehetővé téve a közpénzből támogatott tudományos publikációkhoz való nyílt hozzáférést. A Tanács ösztönzi a nemzeti nyílt hozzáférési politikák és iránymutatások kidolgozását annak érdekében, hogy a tudományos publikációk nyílt licencek alapján azonnal nyíltan hozzáférhetővé váljanak. Elismeri továbbá az előrehaladás nyomon követése terén – például az európai nyílt tudományosadat-felhő keretében – bekövetkezett pozitív fejleményeket, és javasolja, hogy a nyílt tudomány nyomon követése épüljön be az Európai Kutatási Térség (EKT) nyomonkövetési mechanizmusába. A következtetésekben a Tanács arra is ösztönzi a tagállamokat, hogy támogassák az Open Research Europe kísérleti projektet (egy nagyszabású, nyílt hozzáférésű tudományos kiadói szolgáltatás kialakítása érdekében), használjanak nyílt forráskódú szoftvereket és alkalmazzanak nyílt szabványokat, ismerjék el és fizessék meg a kutatók értékelését szolgáló szakmai lektorálási tevékenységeket, valamint mozdítsák elő a kutatóknak a szakmai lektorálási készségek és a szellemi tulajdonjogok terén való továbbképzését.

A Tanács következtetései a magas színvonalú, átlátható, nyílt, megbízható és méltányos tudományos publikálásról

Ülések

”

Forrás:
A Tanács sürgeti a tudományos publikációkhoz való átlátható, méltányos és nyílt hozzáférést; Európai Unió Tanácsa; 2023. május 23.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Adatgazdász szakirányú képzés indul az ELTE Digitális Örökség Nemzeti Laboratóriumának szervezésében

„2023 szeptemberében indul az Eötvös Loránd Tudományegyetem Digitális Örökség Nemzeti Laboratóriumának szervezésében az első hazai, oklevelet adó adatgazdászképzés. A háromféléves szakképzés betekintést nyújt hazai szakmai műhelyekbe, valamint nemzetközi projektekbe.

Azzal párhuzamosan, hogy a digitálisan született, valamint a digitalizált adatterek volumene egyre nő, egyre fontosabbá válik az egyetemeken és más kutatóhelyeken, a közgyűjtemények számára és az üzleti szférában is, hogy az adatkezelés komplex feladatát képzett szakemberek támogassák. Az adatgazdászok (data steward) olyan szakemberek, akik képesek a technológiai újításokkal lépést tartva megfelelően kezelni a nagy mennyiségű digitális adatot, származzon az kutatási, gyűjteményi vagy egyéb forrásokból. A szakképzés célja olyan szakemberek képzése, akik a könyvtár- és információtudomány, a digitális bölcsészet és az IT technológia határmezsgyéjén a digitalizált vagy eleve digitálisan keletkezett adatok kezelési technikáinak magas szintű elsajátítását követően képesek ezek egyéni vagy csoportmunkában történő, a jogi keretek adta mozgástéren belüli, akár projektszerű kezelésére. Hangsúlyt fektetünk az adatok biztonságának és hitelességének biztosítására, a FAIR kutatási adatkezelés körülményeinek megteremtésére, valamint a kezelt adatok másodlagos felhasználási célokra történő kijelölésére és felhasználására, az erre alkalmas rendszerek adatokkal történő feltöltésére és üzemeltetésére.

A képzés során a résztvevők szisztematikus ismereteket szereznek az adatkezelési modellekről és munkamenetekről, valamint az adatkezelés technológiáiról. A hallgatók megismerkednek a projektszemléletű csoportmunka folyamatával és lehetőségivel, valamint mindezek jogi hátterével, azokat a szempontokat kiemelve, amely az adatok nyílt vagy éppen zárt kezelése kapcsán az átgondolt döntéseket lehetővé teszik.

A képzés gyakorlatorientált, a résztvevők a képzés során megismerik az eszközök mellett a munkafolyamatban betölthető lehetséges szerepek hatókörét is. A képzés részét képezi a különböző, magyar és külföldi kutatóhelyek, gyűjtemények gyakorlatainak megismerése, valamint egy projektfeladat végrehajtása szakmai partnereink közreműködésével.

Célcsoport

* Kutatók bármely tudományterületről, kutatási infrastruktúrák fenntartói; egyetemi, kutatóhelyi könyvtárak munkatársai, tudománymetriával, kutatástámogatással és -menedzsmenttel foglalkozó szakemberek.
* Állami intézmények, cégek adatkezeléssel, adatbiztonsággal megbízott munkatársai.
*Kulturális intézmények, köz- és magángyűjtemények munkatársai, gyűjteménykezelők, digitalizálással foglakozó munkatársak.

Milyen tudást biztosít a szakképzés? Mitől különleges?

Az adatgazdász szakma most van alakulóban: több területen is szükségessé váltak olyan szakemberek, akik a megnövekedett adatmennyiséget a technológiai újításokkal lépést tartva szakszerűen tudják kezelni. Az adatgazdászat egyre keresettebb szakterületté fejlődött.

Az ELTE TI Digitális Bölcsészet Tanszék Magyarország első oklevelet adó adatgazdász képzését nyújtja.

A szakképzés piaci, ütőképes tudást biztosít. Betekintést nyújt hazai szakmai műhelyekbe, valamint nemzetközi projektekbe.

Tanrend

A szakképzés három félévből áll, melyek alatt a résztvevők 90 kreditet gyűjtenek össze. A szakképzés kimeneti követelménye szakdolgozat és záróvizsga.

Képzés indulása: 2023. szeptember

Az e-learning anyagok tartalmazzák az elsajátítandó alapismereteket, amelyeket gyakorlati órákon tesztelhetnek a résztvevők. Az e-learning tananyag esetén a szövegek mellett videók is segítik az egyéni tanulást.

1. félév
Adatvagyon-gazdálkodási alapismeretek I.
Nyílt tudományosság elvei és gyakorlatai
Digitális szövegfeldolgozás I.
Projektirányítás az informatikában

2. félév
Adatvagyon-gazdálkodási alapismeretek II.
Adathalmazok automatizált kezelése
Információs rendszerek
Repozitóriumkezelés
Szakmai gyakorlat / Projektfeladat

3. félév
Adatkezelési szabályozások
Adatbányászat és gépi tanulás
Digitális szövegfeldolgozás II.
Korszerű adatbázisok
Szakdolgozat (Egyéni szakdolgozati felkészülés)

A jelentkezés határideje: 2023. június 2.
A képzés díja: 200 000 Ft / félév”

Forrás:
Adatgazdász képzés az ELTE-n; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ); 2023. május 24.
Adatgazdász Képzés; ELTE DH – Eötvös Loránd Tudományegyetem, TI Digitális Bölcsészet Tanszék; 2023. május

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Készülnek az MI katonai célú bevetésére, jönnek az önállóan működő fegyverrendszerek

„Izrael nyíltan vállalja, hogy MI-szuperhatalommá lépne elő, és nagy fejlesztéseket ígér az MI-alapú, önjáró fegyverek terén.

Az utóbbi hónapokban nyilvánvalóvá vált, hogy az MI sok tekintetben megváltoztat mindent: a munkát, a tartalomgyártást, az internetet, a hitelesség kérdését, a társadalmat, a választásokat, az emberiség jövőjét. És a fegyveres konfliktusokat, háborúkat is.

Bár az MI katonai célú felhasználásának felelős kivitelezésére több ország is figyelmeztetett már, elkerülhetetlennek tűnt, hogy ebből a kérdésből is trend legyen.

Izrael a napokban vállalta, hogy MI-szuperhatalommá kíván válni, és nagy fejlődést jósol az MI-alapú, önjáró fegyverek, hadviselés és harc közbeni döntéshozatal kapcsán. Rekordmagas költségvetéssel támogatják a fejlesztéseket, továbbá külön részleg nyílik az egyik minisztériumnál a katonai robotikának.

Az MI a hadviselés újabb forradalmát hozhatja el a tájékoztatók szerint, és bár a GPT és az AGI most civil MI-iparban hódít, hamarosan katonai felhasználásra is bevetik. A fegyverek csoportokban támadhatnak, függetlenül működhetnek harci rendszerek, adatfúzió és egyéb segíti majd a gyors döntéshozást, minden eddiginél nagyobb méretekben.

A tájékoztatón az utóbbi évek fejlesztéseiből párat nyilvánosságra is hoztak, hogy jelezzék, nem üres ígéretekről van szó.”

Forrás:
Készülnek az AI katonai célú bevetésére, jönnek az önjáró fegyverek; Harangi László; IT café; 2023. május 25.
Szerkesztői megjegyzések:
1. Nem önjáró, hanem autonóm fegyverekről van szól, azaz nagyfokú önállósággal rendelkező fegyverekről.
2. „Az MI a hadviselés újabb forradalmát hozhatja el a tájékoztatók szerint, és bár a GPT és az AGI most civil MI-iparban hódít, hamarosan katonai felhasználásra is bevetik.” Nem ezt írja az eredeti cikk! Ez áll az eredetiben: „A GPT-t és az AGI-t nevezte meg a mélytanulás azon területeinek, amelyekkel a polgári MI-ipar foglalkozik, és amelyeknek végül katonai alkalmazása is lehet.”
AGI egyébként jelenleg nem létezik. Az is kérdéses, hogy egyáltalán lehet-e, mindenesetre nem napjaink közvetlenül fenyegető problémája. A mesterséges általános intelligencia (AGI) egyfajta feltételezett értelmes cselekvő, melynek intellektuális képességei elérik vagy meghaladják az emberi képességeket.

Kibervédelem: az EU Tanácsa következtetései hangsúlyozzák, hogy tovább kell erősíteni az EU kiberfenyegetésekkel szembeni rezilienciáját

„Mivel a stratégiai verseny a kibertérben is jelen van, az uniós biztonság és védelem területe fokozódó kockázatoknak van kitéve, egyrészt a növekvő geopolitikai feszültségek, másrészt pedig a digitális technológiáktól való függés következtében.

Ennek fényében a Tanács ma következtetéseket hagyott jóvá a kibervédelemről, amelyekben hangsúlyozza, hogy az EU-nak és tagállamainak tovább kell erősíteniük a kiberfenyegetésekkel szembeni rezilienciájukat, valamint javítaniuk kell közös kiberbiztonságukat és kibervédelmüket a kibertérben tanúsított rosszindulatú magatartással és agresszióval szemben.

A mai következtetésekben a Tanács üdvözli az Európai Bizottságnak és a főképviselőnek az uniós kibervédelmi politikáról szóló, 2022. novemberi közös közleményét, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy úgy egyénileg, mint közösen érdemben be kell ruházni a reziliencia megerősítésébe és a teljes spektrumú defenzív kibervédelmi képességek telepítésébe. E tekintetben kulcsfontosságú szerepe lehet az uniós együttműködési kereteknek és pénzügyi ösztönzőknek.

A következtetésekben a Tanács a stratégiai iránytűvel összhangban felkéri a tagállamokat és más érintett szereplőket, hogy együttesen lépjenek fel a kibervédelem megerősítése érdekében azáltal, hogy megerősítik az együttműködést és a koordinációt az EU-n és a tagállamokon belül a katonai és polgári kiberközösségek, valamint a köz- és a megbízható magánökoszisztéma között. Üdvözli továbbá az uniós kibervédelmi koordinációs központ létrehozására vonatkozó javaslatot, amely fokozná a koordinációt és a helyzetismeretet különösen az uniós missziók és műveletek parancsnokai körében, és megerősítené az EU szélesebb értelemben vett vezetési és irányítási architektúráját.

A Tanács arra ösztönzi a tagállamokat, hogy az uniós védelmi ökoszisztéma biztonságának garantálása érdekében fejlesszék tovább a kibervédelmi műveletek végrehajtásához szükséges saját képességeiket, ideértve adott esetben a kibertámadások elleni védelemre, azok felderítésére, elhárítására és az azoktól való elrettentésre irányuló proaktív védelmi intézkedéseket is. Az EU-nak és tagállamainak csökkenteniük kell stratégiai függőségeiket a képességeik és ellátási láncaik tekintetében, valamint élvonalbeli kibervédelmi technológiákat kell kifejleszteniük és magas fokon elsajátítaniuk. Ez magában foglalja az európai védelmi technológiai és ipari bázis megerősítését.

A Tanács szorgalmazza továbbá, hogy a tagállamok ruházzanak be az interoperábilis kibervédelmi képességekbe, többek között a nemzeti kibervédelmi képességek továbbfejlesztésére vonatkozó önkéntes kötelezettségvállalások kidolgozása, valamint az uniós szintű együttműködésen alapuló kutatási lehetőségek lehető legjobb kihasználása révén. Egyúttal elismeri, hogy az uniós szintű, együttműködésen alapuló projektek közvetlen előnyökkel járnak a nemzeti kibervédelmi képességek fejlesztése szempontjából. Felkéri ezenkívül a tagállamokat, hogy keressenek megoldást a fennálló jelentős kiberbiztonsági készséghiányra, kiaknázva a katonai, a polgári és a bűnüldözési kezdeményezések közötti szinergiákat.

Végezetül pedig hangsúlyozza, hogy a közös kihívások kezelése érdekében kulcsfontosságú a partnerségek kialakítása. Felszólítja a főképviselőt és a Bizottságot, hogy vizsgálják meg a kibervédelmi szakpolitikákkal kapcsolatos, kölcsönösen előnyös és az igényekhez igazított partnerségek kialakításának lehetőségeit, többek között az Európai Békekeret révén történő kibervédelmi kapacitásépítés terén. Ennek érdekében a kibervédelemmel is foglalkozni kell az EU által a kiberterület kapcsán folytatott párbeszédek és konzultációk, valamint a partnerekkel folytatott általános biztonsági és védelmi konzultációk során.

A Tanács következtetései az EU kibervédelmi politikájáról

„Az EU kibervédelmi politikája” című közös közlemény (az EKSZ honlapja; angol nyelven)

Uniós kibervédelmi szakpolitikai keret (2018. évi naprakésszé tett változat) (2018. november 19.)

Ülések

”

Forrás:
Kibervédelem: a Tanács következtetései hangsúlyozzák, hogy tovább kell erősíteni az EU kiberfenyegetésekkel szembeni rezilienciáját ; 2023. május 23.

Uniós védelmi együttműködés: Dánia csatlakozott, valamint elindult az új PESCO-projektek ötödik hulláma

„A Tanács a mai napon határozatot fogadott el, amelyben megerősítette Dánia részvételét az állandó strukturált együttműködésben. Dánia ezáltal a PESCO 26. tagjává vált.

„A PESCO központi helyet foglal el védelmi együttműködésünkben. Az, hogy Dánia csatlakozott a PESCO-ban részt vevő tagállamok köréhez, továbbá hogy a mai napon 11 új projektet fogadtunk el, az együttműködésünk bővítését és mélyítését jelenti. Ez lehetővé teszi a tagállamok számára a közös beruházásokat, a szükséges képességek kifejlesztését, valamint erőink felkészítését.” – Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője

A dán szavazók a 2022. június 1-jén tartott népszavazáson támogatták azt, hogy Dánia csatlakozzon az EU közös biztonság- és védelempolitikájához, lezárva ezzel az ország 30 éve tartó önkéntes kívülmaradását az uniós védelmi együttműködés terén.

Ennek megfelelően Dánia 2022. július 1-jével csatlakozott az uniós biztonság- és védelempolitikai együttműködéshez, és megkezdte hozzájárulását az EU közös európai biztonság- és védelempolitikai misszióihoz és műveleteihez. 2023. március 23-án értesítette a Tanácsot és a főképviselőt, hogy szándékában áll részt venni a PESCO-ban, és képes eleget tenni a kötelezettségvállalásoknak. Dánia 2023. márciusban az Európai Védelmi Ügynökséghez is csatlakozott.

A Tanács a mai napon egyúttal egy, a PESCO-projektek listáját aktualizáló határozatot is elfogadott. Ennek eredményeként a már meglévő, 2017 decembere óta kidolgozott projektek mellett a lista 11 új projekttel fog bővülni.

Az új projektek listája a kiképzéssel, a szárazföldi, tengeri és légi rendszerekkel, a kibertérrel, valamint összhaderőnemi, támogató szolgáltatásokkal kapcsolatos projekteket tartalmaz, mégpedig a következőket:

Európai védelmi légi szállítás – Képzési akadémia (EDA-TA)

Integrált önjáró földi gépjármű-rendszerek 2 (iUGS 2)

Ellenséges üteg elleni szenzorok (CoBaS)

Torpedóelhárító torpedó (ATT)

A kritikus tengerfenéki infrastruktúrák védelme (CSIP)

Tervezett rövid hatótávolságú levegő-levegő osztályú rakéta (FSRM)

Újgenerációs közepes helikopter (NGMH)

Integrált többrétegű lég- és rakétavédelmi rendszer (IMLAMD)

Sarkvidéki vezetési és irányítási effektor- és szenzorrendszer (ACCESS)

Szilárd kommunikációs infrastruktúra és hálózatok (ROCOMIN)

ROLE 2F

Háttér

Az állandó strukturált együttműködés (PESCO) az Unió egyik kulcsfontosságú védelmi kezdeményezése. Az e védelmi együttműködési keretben részt vevő uniós tagállamok szigorúbb kötelezettségvállalásokat tettek egymással szemben: e tagállamok közösen fejlesztenek védelmi képességeket, koordinálnak beruházásokat, javítják fegyveres erőik műveleti készenlétet, interoperabilitását és rezilienciáját, valamint együttműködést folytatnak projektek keretében.

A mai napon elfogadott határozattal 68-ra emelkedett az együttműködési projektek száma, amelyek számos különböző területre terjednek ki, nevezetesen: a „kiképzés és létesítmények”, a „szárazföld, formációk, rendszerek”, a „haditengerészet, légierő rendszerek”, a „kiber”, az „összhaderőnemi, képességfokozó”, és az „űr” területre.

A PESCO-ban így mától a következő 26 tagállam vesz részt: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia.

Dánia: A főképviselő nyilatkozata a védelem területére vonatkozó önkéntes kívülmaradásról tartott népszavazás eredményéről (az EKSZ honlapja, 2022. június 1., magyar nyelven nem elérhető)

Állandó strukturált együttműködés (PESCO) – angol nyelvű tájékoztató (az EKSZ weboldala)

A PESCO angol nyelvű honlapja

Uniós együttműködés a biztonság és a védelem területén (háttér-információk)

A PESCO-projektek szóvivői (az EDA honlapja)

Ülések

”

Forrás:
Uniós védelmi együttműködés: a Tanács üdvözölte a PESCO-hoz újonnan csatlakozott Dániát és elindította az új PESCO-projektek ötödik hullámát ; Európai Unió Tanácsa; 2023. május 23.

Közös biztonság- és védelempolitika (KBVP): az EU megerősíti polgári misszióit

„A 2022 márciusában jóváhagyott stratégiai iránytű nyomán teendő egyik kulcsfontosságú lépésként a Tanács és a tagállamok a mai napon jóváhagyták a polgári KBVP területére vonatkozó új paktumot.

„Három kontinensen működő 13 polgári missziónknál több mint 2200-an dolgoznak. A lehető legkülönfélébb helyzeteket kezelnek: válságokat követnek nyomon, erősítik a partnerországok kapacitásait, támogatják a rendőrség vagy az ügyészség munkáját. Szerepük kulcsfontosságú. Az új paktummal misszióink még hatékonyabbá válnak: gyorsabban tudunk cselekedni, fel leszünk vértezve az új és kialakulóban lévő fenyegetésekkel szemben, több és jobb polgári kapacitásba ruházunk be, és fokozottabban együttműködünk partnereinkkel.” – Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője

A paktum célja megerősíteni a közös biztonság- és védelempolitikai polgári szárnyát, valamint hatékonyabbá, hatásosabbá, rugalmasabbá és robusztusabbá tenni a polgári missziókat. Ennek köszönhetően a missziók hatékonyabban tudják majd kezelni a jelenlegi, a kialakulóban lévő és a jövőbeli biztonsági kihívásokat. Oroszország Ukrajna elleni, provokáció nélkül indított indokolatlan agressziós háborúja visszahozta a háborút Európába: az új paktum lehetővé teszi majd az EU számára, hogy hatékonyabban lépjen fel az emiatt kialakult jelenlegi geopolitikai környezetben.

Az EU elkötelezett amellett, hogy többek között miniszteri szintű éves megbeszélések révén növelje a polgári KBVP politikai láthatóságát, valamint hogy jobban megismertesse az európai polgároknak, a helyi közösségeknek és az EU partnereinek biztonságához általa nyújtott hozzájárulást.

Az EU tervei szerint a jövőben készen áll majd arra is, hogy szükség esetén 30 napon belül telepítsen 200 polgári szakértőt, akár összetett környezetekben is.

Az új paktum konkrét kötelezettségvállalásokat tartalmaz a következőkre vonatkozóan: a polgári missziók parancsnokságának megerősítése, a fogadó államok és a kapcsolódó missziók rezilienciájának megerősítése, a konfliktusok és válságok integrált uniós megközelítésének keretében a szinergiák megerősítése más uniós eszközökkel, továbbá a bel- és igazságügyi szereplőkkel és más releváns uniós szereplőkkel és partnerekkel folytatott koordináció és együttműködés fokozása. A paktum emellett további beruházásokat hivatott eszközölni a szükséges képességekbe azzal a céllal, hogy a kirendelt szakértők körében a nők aránya valamennyi misszióban és valamennyi szinten elérje a 40%-ot, az operatív pozíciókban dolgozó kirendelt szakértők aránya pedig 100% legyen.

A polgári KBVP területére vonatkozó új paktummal összhangban kialakításra kerül egy polgári képességfejlesztési folyamat a képességekkel kapcsolatos szükségletek felmérése, a követelmények kidolgozása, a hiányosságok elemzése és az elért eredmények rendszeres felülvizsgálata céljából.

Háttér

A polgári KBVP területére vonatkozó új paktum a 2018 novemberében elfogadott első paktumon alapul, amellyel az EU a polgári válságkezelési missziók bevetésére és fenntartására vonatkozó kapacitását kívánta megerősíteni. E missziók célja, hogy a rendőrség, a jogállamiság és a polgári közigazgatás megerősítését szolgálják instabil és konfliktus által sújtott környezetekben.

Jelenleg 3 kontinensen 13 uniós polgári misszió működik:

az Európai Unió iraki tanácsadó missziója (EUAM Irak)

az Európai Unió líbiai integrált határigazgatást segítő missziója (EUBAM Líbia)

a rafahi határellenőrzést segítő európai uniós misszió (EU BAM Rafah)

az Európai Unió palesztin területeken folytatott rendőri missziója (EUPOL COPPS)

az Európai Unió közép-afrikai köztársasági tanácsadó KBVP-missziója (EUAM RCA)

az Európai Unió mali KBVP-missziója (EUCAP Száhel Mali)

az Európai Unió nigeri KBVP-missziója (EUCAP Száhel Niger)

a szomáliai kapacitásépítést célzó európai uniós misszió (EUCAP Szomália)

az Európai Unió koszovói jogállamiság-missziója (EULEX Koszovó)

az Európai Unió grúziai megfigyelő missziója (EUMM Grúzia)

az Európai Unió ukrajnai tanácsadó missziója (EUAM Ukrajna)

az Európai Unió örményországi missziója (EUM Örményország)

valamint az Európai Unió nemrég létrehozott, moldovai köztársasági polgári partnerségi missziója (EUPM Moldova)

Következtetések a polgári KBVP területére vonatkozó paktum létrehozásáról

Tájékoztató a polgári KBVP területére vonatkozó paktumról (az EKSZ weboldala)

Jelentés a polgári KBVP területére vonatkozó paktumról (az EKSZ weboldala)

Stratégiai iránytű: fokozott biztonság és védelem az EU számára a következő évtizedben (sajtóközlemény, 2022. március 21.)

A polgári KBVP területére vonatkozó paktum: a Tanács a következtetéseiben elismeréssel szól az elért eredményekről (sajtóközlemény, 2021. december 13.)

Uniós missziók és műveletek (az EKSZ angol nyelvű weboldala)

Ülések

”

Forrás:
Közös biztonság- és védelempolitika (KBVP): az EU megerősíti polgári misszióit, hogy hatékonyabban tudjanak reagálni a világszerte előforduló válságokra; Európai Unió Tanácsa; 2023. május 23.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

GNSS fejlesztések és kihívások – képzés és szakmai nap a nagy pontosságú műholdas helymeghatározás szolgáltatásról

„Szakmai információs és továbbképző napot tartottak május 18-án a Lechner Tudásközpontban. A rendezvényen a Kozmikus Geodéziai Obszervatórium (KGO) által üzemeltetett nagypontosságú műholdas helymeghatározás szolgáltatás, a GNSSnet.hu működésével és használatával kapcsolatos folyamatban lévő korszerűsítések kerültek fókuszba.

GNSSnet.hu: fejlesztések és kihívások címmel szakmai információs és továbbképző napot szervezett a Lechner Tudásközpont május 18-án. A Tudásközpont Kozmikus Geodéziai Obszervatóriuma (KGO) által üzemeltetett GNSSnet.hu szolgáltatás működésével és használatával kapcsolatos folyamatban lévő korszerűsítésekről szóló napon a nagypontosságú műholdas helymeghatározás szolgáltatáshoz kapcsolódó praktikus és hasznos ismereteket szerezhettek be az érdeklődők. Az információs nap a szakmai közösség tájékoztatását és felkészítését tűzte ki céljául, bemutatva a műholdas helymeghatározás előtt álló kihívásokat, illetve azt, mit tesz a szolgáltatói oldal az alkalmazók hatékonyabb munkavégzése érdekében.

A résztvevőket Dr. Kenyeres Ambrus a KGO vezetője köszöntötte. Bevezetőjében elmondta, legutóbb egy évtizede volt hasonló képzés, azóta azonban sok változás történt és a változások egy része jelenleg is zajlik. A képzés és szakmai nap célja a felhasználók felkészítése az elkövetkező időszakban várható ionoszférius aktivitás erősödése miatti problémák kezelésére és annak bemutatása, milyen fejlesztések segítik a hazai geodéziai infrastruktúra átalakítását. Az Obszervatórium vezetője kiemelte, hogy a fejlesztések nem egyszerű eszközcserét takarnak, hanem az Európai Űrügynökség (ESA) támogatásával a KGO fejlesztői csapata teljesen új, sokoldalúan kihasználható infrastruktúrát hoz létre. A munka eredményeként olyan integrált hálózati infrastruktúra és ahhoz rendelt műholdas geodéziai technológia jön létre, amelynek kisebb, de központi eleme lesz a jelenlegi GNSSnet.hu és a ráépülő szolgáltatás.

Dr. Kenyeres Ambrus köszöntője után Galambos István a KGO GNSS Szolgáltató Központjának vezetője beszélt a GNSSnet.hu szolgáltatás jelenlegi helyzetéről, készültségi állapotáról, valamint az idei év végéig várható korszerűsítésekről. – A GNSSnet.hu szolgáltatásban éveken átívelő nagy volumenű fejlesztés zajlik, amely során a csak GPS/GLO jelvételre képes referencia állomások korszerűsítése történik, valamennyi állomásra multi GNSS adatok (GPS/GLO/GAL/BDS) észlelésére alkalmas berendezések kerülnek – mondta el Galambos István. Ennek köszönhetően az ország teljes területére elérhetővé válnak a multi GNSS adatok mind a valós idejű, mind az utólagos adatszolgáltatásban.

A Miniszterelnökség Ingatlan-nyilvántartási és Térképészeti Főosztálya képviseletében Madarász Áron Viktor osztályvezető az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenység jogszabályi alapjait ismertette a GNSS technológia vonatkozásában.

– Műholdas technológiai támogatással a hazai geodéziai infrastruktúra teljes megújítása előtt állunk – mondta el az Obszervatórium vezetője, Dr. Kenyeres Ambrus szakmai prezentációjában. Új típusú Integrált Műholdas Magassági Alapponthálózat (IMMA) létesítését kezdtük meg, ahol a GNSS és InSAR technológiákat egyesítő infrastruktúrát építünk és hozzá a terepen használandó digitális adatbázist, fenntartási és mérési technológiát rendelünk A program ESA támogatással, dél-magyarországi teszthálózattal indult és országos kiterjesztése is folyamatban van. Az IMMA hálózat magában foglalja a GNSSnet.hu aktív hálózatot is és e fejlesztéssel tudjuk 2023 végére a GNSS szolgáltatást országos szinten multi-GNSS szolgáltatássá bővíteni – számolt be az IMMA hálózat megújításának pillanatnyi állásáról Dr. Kenyeres Ambrus.

A nagypontosságú műholdas helymeghatározásban dolgozó gyakorlati szakemberek felhasználói és szolgáltatói oldalról is találkoztak már a GNSS RTK méréseket megnehezítő megnövekedett ionoszférikus hatásokkal. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont képviseletében Dr. Frey Sándor asztrofizikus, a MTA tudományos főmunkatársa a jelenség hátterének tudományos magyarázatát nyújtotta Mi az ionoszféra és hogyan hat a navigációs műholdak jeleire című prezentációjában.

– Mivel a GNSS mérési eredményeinket egy globálisan elhelyezett koordináta-rendszerben kapjuk meg, így azokat a gyakorlati felhasználás előtt a hazai vízszintes és magassági rendszerekbe kell transzformálni – fejtette ki előadásában Tóth Sándor a KGO GNSS kutatója. Ez igaz utófeldolgozás során és valós idejű terepi méréseink esetén is. Az előadás bemutatta, hogy milyen lehetőségeink vannak a számítások elvégzésére, továbbá hogyan támogatják a nemzetközi és hazai rendszerek közötti kapcsolatteremtést a GNSSnet.hu különböző transzformációs szolgáltatásai.

Peremiczki Péter a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal földmérési szakfelügyelője a vármegyében folyó GNSS mérések ingatanügyi vizsgálatáról beszélt, majd Virág Gábor a KGO Kalibráló Laboratóriumának vezetője foglalta össze előadásában a geodéziai műszerek kalibrálásának jogszabályi hátterét, a kalibráló laboratóriumok akkreditálásának lehetőségeit. Bemutatta a kalibrálás alapfogalmait, valamint a K-GEO Kalibráló Laboratórium tevékenységét, az elektrooptikai távmérő műszerek és a GNSS vevőberendezések kalibrálásának folyamatát. Emellett ismertette a területalapú agrártámogatások ellenőrzésére használt vevőberendezések validálásának és kalibrálásának gyakorlati végrehajtását.

Tóth Mátyás a Leica Geosystems Hungary Kft. geomatikai támogató mérnöke a GNSS technológia kihívásai foglalta össze a napfolttevékenység és refenciaállomások hálózati hatásainak tükrében.

A szakmai napot Galambos István előadása zárta, amely a GNSSnet.hu használatával kapcsolatos praktikus tanácsok és információk gyűjteményét adta a résztvevőknek, valamint megmutatta, miként javíthatnak a felhasználók a GNSS észleléseken akár intenzív ionoszféra körülmények idején is. Galambos István emellett beszámolt a GNSSnet.hu szolgáltatásban jelenleg zajló folyamatos fejlesztésekről és rámutatott, a szolgáltatás használata során figyelembe kell venni ezeket a változásokat, be kell tartani a javasolt ajánlásokat, hogy a legnagyobb hatékonysággal lehessen a rendszert használni a terepi munkavégzéskor. Az átalakulás az év végére befejeződik, melynek hozadékaként a felhasználók jobb feltételekkel vághatnak neki az újabb téli időszaknak, amikor vélelmezhetően még erőteljesebben jelentkezik az ionoszféra GNSS jelkésleltető hatása.”

Forrás:
GNSS fejlesztések és kihívások; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2023. május 22.

Katasztrófák is megelőzhetők a korszerű űrtechnológiákkal

„A biztonságpolitikában is folyamatosan felértékelődnek az űrstratégiák, hiszen a műholdakkal és az egyéb csúcstechnológiás eszközökkel olyan kritikus infrastruktúrák is hatékonyabban védhetők, mint az úthálózat vagy az energiaellátás. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos kitért arra is, hogy míg a 2010 előtti baloldali vezetés folyamatosan leépítette a hazai űrszektort, a jelenlegi kormánynak napjainkra nagyjából sikerült felzárkóztatnia azt a régiós országok szintjére…

– Múlt héten Brüsszelben tartották az Európai Űrügynökség (ESA) második biztonságpolitikai konferenciáját, amelyen ön is részt vett. Mik voltak az előadók főbb megállapításai?

– Az EU, az ESA és a NATO szakembereinek közös részvételével szervezett konferencia üzenete, hogy nyíltabban kell beszélni az Európát érintő új kihívásokról, amelyek az űrtechnológia és az űreszközök használatát is érintik. Jómagam a különböző védelmi lehetőségeket és dilemmákat körüljáró panelbeszélgetésben vettem részt, amelyen azt boncolgattuk, hogy Európának milyen stratégiai dimenziókkal kell számolnia. Fontos hangsúlyozni, hogy az ESA komoly, megbízható partnerként tekint Magyarországra, s ennek köszönhető, hogy ezen a konferencián kiemelten képviseltethettük magunkat, ahogyan az is, hogy jelen lehetünk az űrügynökség minden programjában.

– A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) a minap tartott konferencián szintén az űrkutatás biztonságpolitikai aspektusai szolgáltatták a témát. Elhangzottak esetleg az orosz–ukrán konfliktus kapcsán is megszívelendő gondolatok?

– A konferencia előadásai arra világítottak rá, hogy milyen központi jelentőségű, ugyanakkor sérülékeny infrastruktúrát jelent az űrben elhelyezett eszközök és az azokon elérhető adatok, szolgáltatások összessége.

Adott esetben egy fegyveres konfliktus kimenetelébe is beleszólhat, hogy ki milyen adatok fölött diszponál, miként tud a különböző eszközeivel navigálni, valamint hogy milyen képeket tud alkotni a földfelszínen zajló folyamatokról. Ezekben a kérdésekben Európának nagyobb függetlenségre lenne szüksége, s fontos lenne, hogy hatékonyabban használjuk ki a saját, nagyon magas színvonalú eszközeinkben rejlő lehetőségeket. Erről szól a stratégiai szuverenitás is, amiről például Emmanuel Macron francia elnök is beszélt nemrég.

– E konferenciák új irányt jelentenek az ESA tevékenységében? Ha jól tudom, az űrügynökség alapvetően polgári felhasználású területekkel foglalkozik.

– Valóban így van, de annak szükségessége is világossá vált, hogy az úgynevezett kettős felhasználású technológiák is erősebb fókuszt kapjanak. A brüsszeli konferencia markánsan jelzi ezt a fordulatot. A biztonságpolitikai megfontolások egyébként nemcsak a háborús veszélyekre történő felkészülés szempontjából fontosak, hiszen az űreszközöket sok minden más behatástól is védeni kell. Ebben az érzékeny infrastruktúrában akár egy napkitörés miatt is keletkezhetnek komoly sérülések, ami például a globális kommunikációban okozhat a világgazdaság egészére kiható akadozásokat.

– A kibertámadások az űreszközökre is veszélyt jelentenek?

– Természetesen, ezt láthattuk például az ukrajnai háború első napjának hajnalán is, amikor a Viasat műholdrendszer megzavarásával a kapcsolódó német szélfarmok gyakorlatilag vezérelhetetlenné váltak.

– Mindezen fejlemények fényében kell esetleg változtatni a nemzeti űrstratégián?

– A 2021-ben elfogadott magyar űrstratégia általános keretrendszere ezeket a folyamatokat már figyelembe vette. A NATO például már 2019-ben műveleti területté nyilvánította a világűrt. Egyébként egy-két évente felülvizsgálják – és szükség szerint kiigazítják – ezeket a nagy kormányzati stratégiákat.

– A szomszédunkban zajló háborúról beszélve muszáj megemlíteni, hogy a kiszivárogtatott titkosszolgálati jelentések szerint Zelenszkij ukrán elnök felvetette a Barátság kőolajvezeték felrobbantását. Ilyen jellegű biztonságpolitikai fenyegetések ellen mit tehet az űrtechnológia?

– Az űreszközök olyan kritikus infrastruktúrák védelmét is megkönnyítik, mint az ivóvíz- és az úthálózat, valamint az energiaellátás. Ma már akár tíz centiméteres felbontásban is készíthetők az űrből a földfelszínről képek, s ez akár az említett infrastruktúra rendszerek lerombolását tervező ágensek esetében is komoly visszatartó erőt jelenthet. Ám ezen technológiák segítségével például olyan tragédiák is megelőzhetők, mint a kolontári vörösiszap-katasztrófa, ugyanis a mai műholdak akár kisméretű repedéseket és elmozdulásokat is képesek kimutatni. Ezért is rendkívül fontos, hogy a szövetségi rendszereken belül transzparensen történjen az adatok megosztása.

– Hogy állunk az űrdiplomáciával?
– Mind a multilaterális, mind a bilaterális kapcsolatrendszerünket megerősítettük, 18 kétoldalú együttműködést kötöttünk Izraeltől Szingapúrig, Brazíliától Finnországig. Ezen kívül az ESA-n belül megemeltük a hozzájárulásunkat és ezzel együtt a szerepünket, de részt veszünk az EU és az ENSZ különféle űrpolitikai platformjaiban is. Emellett nemzeti programokat is elindítottunk. Ezek egyike, a Hunor (Hungarian to Orbit) elnevezésű magyar űrhajós program részeként 2024 végén vagy 2025 elején az amerikai Axiom Space vállalattal közösen juttatunk egy magyar kutatóűrhajóst a Nemzetközi Űrállomásra.

Kiemelendő, hogy az Európai Űrügynökség is együttműködő partnerünk ebben a programban, így az abban résztvevő magyar asztronauta ESA minősítést kap. A programot övező nemzetközi figyelem annak is köszönhető, hogy a munkában magánvállalatok is részt vesznek.

Már több mint negyven olyan céget tart számon a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, amely részben vagy egészben az űriparból él és ez a szám folyamatosan nő….jelentős fejlesztések és beruházások indultak be az űrszektorban. 2015-ben végre teljes jogúan csatlakoztunk az ESA-hoz, eleget téve az 1991 óta álló meghívásuknak. Mostanra pedig elértük, hogy a 25 millió dollárt kitevő éves befizetésünk egy főre lebontva összemérhető a lengyelekével vagy a románokéval. További előrelépés volt, hogy 2018-ban a külügyi tárcához került ez a terület, és ez óriási segítséget jelent a kapcsolatrendszerünk bővítésében.

– Hogyan hasznosulnak az említett befizetett pénzek?

– Fontos aláhúzni, hogy ezek az összegek nem maradnak az űrügynökségnél, hanem a befizető ország szektora visszakapja azokat. A különböző szereplők ugyanis a saját országuk befizetéséből finanszírozhatják a munkájukat, miután beléptek az ESA programjaiba. Tehát nagyon kedvező konstrukcióról van szó, amelyben előbb-utóbb minden fillér hasznosul. Ezzel párhuzamosan a nemzeti űrprogramjaink terén is történt jelentős előrelépés, hiszen a nemzeti űrhajós programmal saját képességeket is tudunk építeni…”

Forrás:
Katasztrófák is megelőzhetők a korszerű űrtechnológiákkal; Kárpáti András; Magyar Nemzet; 2023. május 22.

Az EU Tanácsa az űrforgalom-irányítás európai megközelítését szorgalmazza

„A Tanács a mai napon következtetéseket fogadott el a világűr méltányos és fenntartható hasznosításáról, amelyben az űrforgalom-irányítás európai megközelítését szorgalmazza egy olyan időszakban, amikor az űrpályák az űrobjektumok növekvő mennyisége miatt egyre túlterheltebbé válnak.

„Az űrpályák olyan közjót jelentenek, amelyekre nemcsak magunk miatt kell vigyáznunk, hanem a jövő nemzedékei miatt is. Továbbra is ki kell használnunk a műholdas technológiák kínálta lehetőségeket, de úgy, hogy az a bolygón élő valamennyi nép számára fenntartható, biztonságos és méltányos legyen.” – Mats Persson svéd oktatási miniszter, Oktatási és Kutatási Minisztérium

Felhívás a cselekvésre

A miniszterek tisztában vannak azzal, hogy az űrtechnológia számos előnnyel jár a társadalom és a gazdaság számára, a Föld körüli pályák némelyike ugyanakkor műholdakkal és űrszeméttel van túlterhelve, ami kockázatosabbá és bonyolultabbá teszi az űrtevékenységek jövőbeli fejlődését. Ezenfelül a fényszennyezés és az elektromágneses interferencia zavarja a csillagászati megfigyelést és a kutatást.

E kihívások kezelése érdekében a Tanács a következtetéseiben mérséklő intézkedésekre szólít fel a meglévő űrszemét nyomon követése és kezelése, valamint az űrpályákat érintő jövőbeli tevékenységek során keletkező hulladék mennyiségének csökkentése érdekében.

E célok elérése érdekében a Tanács a következtetéseiben a kapacitások megerősítését javasolja, például az Európai Unió űrmegfigyelési és nyomonkövetési szolgáltatásának az EU Űrprogramügynökségével együttműködésben történő hozzájárulása révén, hogy ezzel is előmozdítsa az űrforgalom-irányítás uniós megközelítésének megvalósítását.

A Tanács a következtetésekben elismeri, hogy a világűr globális közjó, amelynek minden állam számára szabadon feltárhatónak és hasznosíthatónak kell lennie. Ezért felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vegyék fontolóra az ENSZ mentési megállapodásának, az űrobjektumok által okozott károkért való nemzetközi felelősségről szóló egyezménynek, valamint a nyilvántartásba vételről szóló egyezménynek az elfogadását, amelyek az ENSZ-egyezményekre és a világűrrel kapcsolatos egyezményekre épülnek.

A Tanács a következtetéseiben felszólítja továbbá a tagállamokat és a Bizottságot, hogy folytassák az űrtevékenységek hosszú távú fenntarthatóságára vonatkozó, az ENSZ által elfogadott 21 önkéntes iránymutatás végrehajtását.

Háttér

A Bizottság és az EKSZ 2022. február 15-én közleményt tett közzé „Az EU űrforgalom-irányítási megközelítése – Uniós hozzájárulás egy globális kihívás kezeléséhez” címmel, amelyben javaslatot tett az „űrforgalom-irányítás” (STM) fogalmának meghatározására. A Tanács 2022. június 22-én megvitatta ezt az elképzelést, és azt javasolta, hogy ezt a fogalommeghatározást vegyék alapul az uniós szinten folytatott munkához.

A Tanács következtetései a világűr méltányos és fenntartható hasznosításáról

Közlemény: „Az EU űrforgalom-irányítási megközelítése – Uniós hozzájárulás egy globális kihívás kezeléséhez”

Ülések

”

Forrás:
A Tanács az űrforgalom-irányítás európai megközelítését szorgalmazza; Európai Unió Tanácsa; 2023. május 23.

Szakirodalom

„Mi történik, és van-e baj a budapesti agglomerációban?” – az agglomeráció növekedése és a barnamezős fejlesztések

„A HÉTFA Város és Területfejlesztési iroda igazgatói, Baranyai Zsolt és Szendrei Zsolt, interjút adtak a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület számára. Az interjú „Mi történik, és van-e baj a budapesti agglomerációban?” címmel jelent meg és az agglomeráció növekedését és a barnamezős fejlesztések kérdését járja körbe a városfejlesztés mentén.

A cikk témájához kapcsolódóan további részletekkel és más aktuális városfejlesztési kérdésekkel jelentkezik idén ősszel a 29. Országos Urbanisztikai konferencia.

2023. október 19-én kerül sor a Magyar Urbanisztikai Társaság és a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ közös szervezésében a 29. Országos Urbanisztikai Konferenciára, amely az urbanisztika egyik legjelentősebb, évente megrendezett országos seregszemléje. A hazai városfejlesztési szakma egyik legjelentősebb multidiszciplináris fórumának fókuszában idén a településfejlesztésben érintettek, a fejlesztők, a finanszírozók és a szabályozók eltérő érdekei, az ebből adódó konfliktusok és kooperációs lehetőségek állnak a „Ki fejleszti a várost? – Érdekek, konfliktusok és együttműködések a településfejlesztésben” kérdéskör mentén.

A HÉTFA szakértőinek interjú anyaga itt érhető el.”

Forrás:
A HÉTFA szakértőinek interjúja a budapesti agglomeráció növekedéséről; HÉTFA; 2023. május 26.

Törvények, rendeletek

A minősített elektronikus aláírást, eszközök létrehoz. szóló kormányrendelet

„A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2023. május 31-ig várjuk, a tarsadalmiegyeztetes@kormanyiroda.gov.hu email címen.

Ö S S Z E F O G L A L Ó
a minősített elektronikus aláírást és minősített elektronikus bélyegzőt létrehozó
eszközök megfelelőségértékelési tevékenységére irányuló kijelöléséről, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének különös szabályairól szóló _____/2023. (…) Korm. rendeletről

2019. január 1-jén módosultak a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Msztv.) felhatalmazó rendelkezései, ennek megfelelően a kijelölési eljárás, valamint a kijelölt szervezetek kijelölését követő ellenőrzésének általános szabályai mellett az adott termékszabályozás sajátosságaival összefüggő különös szabályokról is kormányrendeletben kell rendelkezni. Ezzel egyidejűleg a minisztert rendeletalkotásra felhatalmazó szabályok közül kikerültek a hatósági eljárási
szabályokra vonatkozó rendelkezések.”

Forrás:
A minősített elektronikus aláírást, eszközök létrehoz. szóló kormányrendelet; Miniszterelnöki Kabinetiroda, Jogszabálytervezetek; 2023. május 23.

22. szám, 2023. május 30.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek