Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Navracsics Tibor: törvénymódosítás jön az Erasmus-ügy miatt
Tárgyszavak: Erasmus+, Európai Helyreállítási Alap, Európai Unió, Horizont Európa, jogállamisági kondicionalitási mechanizmus, közérdekű vagyonkezelő alapítványok, Lantos Csaba, Magyarország, Navracsics Tibor, uniós helyreállítási hitel
Pontosított az Európai Bizottság: mégis pályázhatnak a közalapítványi egyetemek
Tárgyszavak: Erasmus+, Európai Bizottság, Horizont Európa, jogállamisági kondicionalitási mechanizmus, közérdekű vagyonkezelő alapítványok, Magyarország

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Arany elismerést nyert a Néprajzi Múzeum Motívumalkotó nevű alkalmazása
Tárgyszavak: digitális bölcsészet, Magyarország, múzeumügy, Néprajzi Múzeum

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Navracsics Tibor: törvénymódosítás jön az Erasmus-ügy miatt

„ Az Erasmus+ oktatási és a Horizont Európa kutatási programok folytatásáról tárgyalt a területfejlesztési miniszter az oktatásért és a költségvetésért felelős uniós biztossal. Kiderült az is, hogy azért lett ő a helyreállítási alap teljes hitelkeretével kapcsolatos tárgyaló, mert előrehozták a határidőt, sietni kell.

Január 9-én írt arról a Népszava, hogy nem kaphatnak friss támogatásokat az EU által finanszírozott Erasmus+ és Horizont Európa keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn. Az Európai Bizottság értesítette a szolgálatait és a pénzek kezelésével megbízott nemzeti hatóságokat, hogy a december 15. után elbírált pályázatok esetében a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által üzemeltetett felsőoktatási intézmények nem juthatnak forráshoz. Magyarországon 21 alapítványi egyetem működik.

A kormány ezután több alkalommal is nyugtatott, hogy nem veszít forrást Magyarország, azt ígérte, hogy amíg az ügy nem rendeződik, magyar forrásból biztosítja a szükséges pénzeket, és kifejezte, hogy perelni is kész az EU bíróságánál, ha nem lesz megegyezés.

Mint kiderült, az Európai Bizottság már decemberben értesítette szervezeteit. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a január 12-i Kormányinfón arról beszélt, hogy Brüsszel mást mondott nekik, mint amit aztán tett: „Megkérdeztük, hogy milyen összeférhetetlenségi szabályokat szeretnének, jóváhagyták a magyar kodifikációt, ezek után szankcionálnak, ez nem korrekt. A kodifikáció során minden passzust egyeztettünk, nem volt elvárás, hogy ne legyenek politikusok a kuratóriumokban.”

Navracsics Tibor a friss egyeztetésekről az InfoRádióban elmondta, hogy a programban részt vevőknek, hallgatóknak, kutatóknak semmit nem kell másként csinálniuk, mint eddig.

„A tárgyalások elején viszonylag hamar sikerült rögzítenünk azt a tényt, hogy az Erasmus+ programban a diákok tekintet nélkül arra, hogy milyen típusú egyetemre járnak, nyugodtan jelentkezhetnek, akik pedig már jelentkeztek és elnyerték az ösztöndíjat, nyugodtan megkezdhetik az Erasmus+ ösztöndíjukat. A Horizont Európa esetében pedig ugyanúgy az alapítványi egyetemek kutatócsoportjai is részt vehetnek továbbra is a kutatási programokban, sőt, új kiírásokra pályázhatnak is, és ezek el is lesznek bírálva” – mondta a miniszter.

Hozzátette, a két biztos azt kérte a jogállamisági eljáráshoz kötődően az alapítványi egyetemek státuszának rendezése céljából, hogy vizsgáljuk meg annak lehetőségét, hogy az egyetemi kuratóriumokban az összeférhetetlenséget a politikai, hivatali összeférhetetlenségre is terjesszék ki, „kizárólag politikusokra, magas politikai tisztséget betöltő politikusokra vonatkozzon ez, miniszterek, államtitkárok ne lehessenek a tagjai”. Hogy hol húzzák meg a magas politikai tisztség határát, az még nem eldöntött.

A másik kérésük az volt, hogy fontolják meg, a jelenleg határozatlan időre szóló kuratóriumi tagságot valamilyen határozott idejűre alakítsák át.

Az Európai Tanácsnak már december 13-ra keltezve van egy 52 oldalas dokumentuma, ami elég részletesen taglalja, hogy hogy áll most, mit várnak és mi lesz a jövőben, ki értett félre és mit. Navracsics Tibor szerint a félreértésnek két oka volt. A bizottsággal egyetértésben már korábban szabályozta a kormány az összeférhetetlenséget – mondta –, új összeférhetetlenségi nyilatkozatrendszert vezettek be. Az ebben történt megállapodás után az Európai Bizottság már egyértelműen a képviselői vagyonnyilatkozatokra koncentrált, de úgy tűnt, megelégszik a magyar szabályozással, ami magát a hivatali összeférhetetlenséget nem vezeti be.

„A másik félreértés abból adódott, hogy mindenfajta tárgyalás nélkül az Európai Bizottság úgy gondolta, hogy a tanácsi határozat alapján azonnali hatállyal kizárhat hallgatókat, kutatókat ezekből a programokból, méghozzá úgy, hogy erről a kormányt nem értesíti hivatalosan, hanem csak az ügyben eljáró konzorciumokat, kutatócsoportokat vagy az Erasmus esetében a nemzeti hatóságot” – magyarázta a miniszter.

Mint mondta, sikerült tisztázni a félreértéseket, a két biztos ígéretet tett arra, hogy világosan azt kommunikálják, hogy kutatók, hallgatók nem láthatják kárát ennek a vitának, a kormány pedig törvénymódosítással megoldja a kérdést.

Utóbbi a közérdekű alapítványokról szóló törvény módosítását jelenti.

„Nézzük az én esetemet. Úgy lettem a Pannon Egyetem kuratóriumának elnöke, hogy nem voltam miniszter, tehát nem voltam összeférhetetlen, de miniszter lettem, az új szabályozás értelmében – ha a kormány ezzel egyetért, és a bizottság is ezt támogatja – attól a pillanattól kezdve, amikor kineveznek valakit miniszternek, le kell mondania a kuratóriumi tagságról, és az ő helyét be kell tölteni valaki mással. Ez nem zárja ki azt, hogy amikor már nem miniszter, akkor visszatérhessen a kuratóriumba” – mondta Navracsics Tibor.

Ahhoz ragaszkodik a kormány, hogy pozícióhoz és ne pártkötődéshez szabják az összeférhetetlenség kritériumait.

Navracsics Tibor megbízást kapott Orbán Viktortól a helyreállítási alap teljes hitelkeretével kapcsolatos tárgyalásokra is. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az elvi aggályok elhárultak a kérdésben, a gyakorlatiak még nem. Az Európai Bizottság előrehozta február végére a határidőt, ameddig a tagállamoknak nyilatkozniuk kell az újjáépítési alap hitelrészének felvételéről, eredetileg ezt nyáron kellett volna megtenni. Eddig mindössze hét, jobbára déli ország vette fel a hitelt, nem sikeres eddig, nehézkes, bürokratikus, a hitel maga jó, csak bonyolult a hozzáférés – hívta fel a figyelmet a miniszter. A szűkebbre szabott határidő miatt született a határozat, hogy ő vegye kézbe a tárgyalásokat.

„Ha sikerül olyan célokat, olyan projekteket azonosítani, amelyek valóban jók a nemzetgazdaság és az Európai Unió számára is, és a hitel értelmesen használható, akkor fölvesszük, de fenntartom maguknak a jogot, hogy ha a tárgyalások nem megfelelően zajlanak, túl nehéz és túl bonyolult eljárásba visznek be minket, akkor végül más megoldást keresünk” – részletezte a miniszter.

Lantos Csaba energetikai miniszter dolgozza ki a felhasználás részleteit, Navracsics Tibor megerősítette, hogy ez azt is jelenti, hogy ezt a pénzt az energetika korszerűsítésére fordítják, ebben konszenzus van a bizottság és a kormány között. Két fő cél van:
* a diverzifikáció
* a lakossági infrastruktúra megújítása

Kiderült az is, hogy sietni kell, hiszen 2026 nyarának végéig a támogatásból és a hitelből finanszírozott projekteknek is működniük kell.”

Forrás:
Navracsics Tibor: törvénymódosítás jön az Erasmus-ügy miatt; Exterde Tibor; Infostart / InfoRádió; 2023. január 26.

Pontosított az Európai Bizottság: mégis pályázhatnak a közalapítványi egyetemek

„ A közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek továbbra is jelentkezhetnek és részt vehetnek különféle uniós programokban, így például az Erasmus+ vagy a Horizont Európa programokban is.

Az Európai Bizottság pénteken közleményben pontosította azt a december 15-i döntését, amely a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemeket is érinti.

A határozat értelmében az uniós költségvetés közvetlen, illetve közvetett irányítás keretében történő végrehajtása során tilos új jogi kötelezettségvállalást tenni a magyar közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal és az általuk fenntartott jogi személyekkel. Ezen intézkedés célja, hogy megvédje az uniós költségvetést az esetleges összeférhetetlenségektől, és biztosítsa az uniós támogatás közérdekű vagyonkezelő alapítványok általi átlátható felhasználását. Amíg az intézkedés hatályban van, nem ítélhető oda szerződés a szóban forgó szervezetek számára, és nem írható alá új, az uniós költségvetést érintő jogi kötelezettségvállalás e szervezetekkel.

A közlemény hangsúlyozza, hogy ez idő alatt a határozat által érintett magyar szervezetek továbbra is jelentkezhetnek pályázati felhívásokra és részt vehetnek a közvetlen, illetve közvetett irányítás keretében megvalósuló különféle uniós programok – például az Erasmus+ vagy a Horizont Európa – értékelési és kiválasztási eljárásaiban.

„Azután, hogy a tanácsi végrehajtási határozatból eredő intézkedés visszavonása megtörténik, az odaítélés időpontjában a szervezetek nem fognak ezen indokból támogatásra nem jogosultnak minősülni, és így újra lehetségessé válik jogi kötelezettségvállalást aláírni velük” – áll a pontosításban.

Azt is kiemeli a testület, hogy az intézkedés nem érinti a nem közérdekű vagyonkezelő alapítványok által működtetett vagy fenntartott szervezeteket. Ezenkívül a Magyarországra irányuló csereprogramokban részt vevő hallgatók sem érintettek.

„A bizottság bízik abban, hogy Magyarország a lehető leghamarabb megfelelő és hatékony intézkedéseket fog hozni az ezen intézkedések elfogadásához vezető helyzet orvoslására annak érdekében, hogy megindulhasson az intézkedések megszüntetésére irányuló szabályozási bizottsági eljárás” – zárul a közlemény.”

Forrás:
Pontosított az Európai Bizottság: mégis pályázhatnak a közalapítványi egyetemek; Infostart; 2023. január 27.

Közigazgatás, politika, jog

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége észrevételei és javaslatai az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény tervezetével kapcsolatban

„Az Építési és Közlekedési Minisztérium társadalmi egyeztetésre megküldte az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény tervezetét (a továbbiakban: Áébrtvt.) a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége részére, az Áébrtvt.-re vonatkozó észrevételeinket és javaslatainkat megküldtük a minisztériumnak.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége részéről is indokoltnak tartjuk az állami beruházások rendjének szabályozását. Ugyanakkor nem tartjuk indokoltnak, hogy az Áébrtvt. megküldött normaszövegéből adódó nagyvolumenű eljárás egyetlen minisztérium feladatkörébe tartozzon. Indokolt lenne az eljárásrendet oly módon szabályozni, hogy az ezirányú munkavégzésbe bevonásra kerüljenek az Irányító Hatóságok és a Monitoring Bizottságok, és az Építési és Közlekedési Minisztérium koordinációs feladatokat lásson el.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége részéről ugyanakkor indokolatlannak tartjuk, hogy gyakorlatilag megszűnnének az önkormányzati építési beruházások, mivel nincs – és az önkormányzatok forráshiányos helyzete miatt nem is várható, hogy lesz – olyan önkormányzati építési beruházás ma Magyarországon, ahol a beruházás becsült értékének 50%-át ne haladná meg a felhasznált központi költségvetési vagy a nem közvetlen európai uniós forrás. (lásd Áébrtvt 5. § (1) bekezdés 1. pont). Ezért indokolt lenne, hogy az Áébrtvt. vonatkozó rendelkezése a helyi önkormányzatok vonatkozásában tartalmazzon egy olyan értékhatárt (pl. nettó 500 millió forint), amely esetén az önkormányzati beruházás nem esne az az Áébrtvt. hatálya alá.

Az Áébrtvt. szövegéből és annak indokolásából sem derül ki, hogy a törvénytervezet szerinti monitoring bizottság hány monitoring bizottságot, hány fővel és mekkora költséggel lehet működtetni.

Az Áébrtvt. szövegéből és annak indokolásából sem derül ki, hogy az Áébrtvt. hatálya milyen okból került kiterjesztésre a helyi önkormányzatokra. Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése szerint: „A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között (…) e) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat;”. Az Áébrtvt. 12. §-a kifejezetten rendelkezik az önkormányzat tulajdonjogának a korlátozásáról. Nyilván egyértelmű, hogy a helyi önkormányzat a tulajdonosi jogokat törvény adta keretek között gyakorolhatja, de álláspontunk szerint az Áébrtvt. az hatályos szabályozáshoz képest tovább rombolja az önkormányzatiság lényegét.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége részéről problémaként látjuk az Áébrtvt. megküldött normaszöveggel történő hatálybalépése esetén, hogy a pályázati rendszerben nincsenek beruházási tervek előre, nem tudható, hogy mely tervek nyernek. Források nélkül a helyi önkormányzatok nem tudnak beruházásokat előkészíteni.”

Forrás:
A TÖOSZ észrevételei és javaslatai az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény tervezetével kapcsolatban; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ); 2023. január 23.
Lásd még:
Állami építési beruházások rendjéről szóló törvény; Építési és Közlekedési Minisztérium; 2023. január 12.

Uniós hitelfelvétel: megnéztük, hogyan változott a kormány álláspontja

„ Magyarország mégis felvesz hitelt a helyreállítási alap keretéből. A kormány korábban kategorikusan elzárkózott ettől a lehetőségtől, de az orosz–ukrán háborút követő energiaválság miatt módosította álláspontját.

A háború előtt 2021-ben Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón még azt mondta, hogy Magyarország nem szorul rá a hitelfelvételre, de ha mégis, akkor sem az Európai Uniótól kér kölcsön.

„A magyar gazdasági növekedésnek, a költségvetési politikának köszönhetően ma a piacokon kedvező feltételek mellett lehet hitelt felvenni” – deklarálta Gulyás Gergely 2021-ben.

Tavaly február 24-én azonban kitört az orosz–ukrán háború, ami addig elképzelhetetlen magasságokban lökte az energiaárakat. Gulyás Gergely ekkor már nem zárta ki az uniós hitelfelvételt, de hangsúlyozta, hogy nem a teljes összeget fogjuk igényelni.

„A vissza nem térítendő támogatást teljes egészében Magyarország fel fogja venni, a hiteleknél pedig projektalapon egyedi döntés esetén lehetséges felvétel. 2023 végéig bármikor projektalapon a hitel igényelhető és felvehető. Ha Magyarország bármilyen projektet hitelből valósít meg, és ez a hitel rendelkezésre áll és a kamata kedvezőbb, mint más hiteleké, akkor természetesen mi is igénybe tudjuk és igénybe fogjuk venni” – jelezte a kormány álláspontjának változását a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Orbán Viktor miniszterelnök december 21-én a nemzetközi sajtótájékoztató Kormányinfón arról beszélt, hogy szükség lesz nemzetközi hitelfelvételre 2023-ban. Mint mondta, 2021-ben 7 milliárd eurót, 2022-ben 17 milliárdot, 2023-ban 17-20 milliárd eurót fog fizetni az energiáért az ország.

A kérdésre, hogy tárgyalnak-e az IMF-fel határozott nemmel válaszolt. „Az IMF-é a legjobb kamatozású, de legrosszabb politikai feltételű hitel. Aztán jönnek az EU-s pénzek, végül a pénzpiaci pénzek, mert ott nincsenek feltételek, nem mondják meg, hogy járj a füleden, énekelj szopránul” – mondta kormányfő.

A piaci pénzekkel kapcsolatos fejlemény volt, hogy a Varga Mihály január elején bejelentette: Magyarország sikeresen bocsátott ki devizakötvényeket 4,25 milliárd dollár értékben, a befektetők érdeklődése háromszorosan haladta meg a kínált mennyiséget, több mint 12 milliárd dollárnyi ajánlatot tettek.

Az 5 éves dollárkötvényből (amely évi 6,125 százalékos fix kamatot fizet) végül 1,5 milliárd dollárnyit fogadott el a magyar állam és a hozamfelár 240 bázispont lett.

A 10 éves dollárkötvényből (amely évi 6,25 százalékos fix kamatot fizet) végül szintén 1,5 milliárd dollárnyi ajánlatot fogadott el az ÁKK és a hozamfelár végül 280 bázispont lett.

30 éves dollárkötvényből (amely évi 6,75 százalékos fix kamatot fizet) végül 1,25 milliárd dollárnyi ajánlatot fogadott el az ÁKK és a hozamfelár végül 325 bázispont lett.

– derül ki a Portfolio összeállításából.

A helyreállítási alap hitelének kamatáról a 24.hu azt írja, tagállamok számára elérhetőnél kedvezőbb – de hivatalosan nem meghatározott – feltételek mellett kellene azt törleszteni. Ez azt jelenti, hogy Magyarországnál kedvezőbb pozícióban lévő nyugati EU-s államok lehetőségeinél is jobb. A Népszava márciusi cikke szerint az uniós helyreállítási hitel kamata 0-0,5 százalék között van, ugyanis az Európai Unió mint hitelfelvevő a magyar államnál sokkal jobb minősítésű.

A gazdasági helyzet rosszabbra fordulásával a kormány végül úgy döntött, hogy a helyreállítási alap hitelkeretének teljes összegét lehívja, vagy legalábbis megteszi ennek érdekében az előkészületeket. Az erről szóló határozat már olvasható a Magyar Közlönyben. Orbán Viktor miniszterelnök az ügyintézéssel Navracsics Tibor uniós forrásokért felelős minisztert és Lantos Csaba energiaügyi minisztert bízta meg, a hitel jelentős részét ugyanis energetikai fejlesztésekre fordítanák.

Erről Navracsics Tibor beszélt az InfoRádióban.

„Egyrészt a diverzifikációt, az ország energiaellátásának sok lábra állítását szeretnénk elérni, másrészt pedig a lakosságnak is szeretnénk segítséget nyújtani abban, hogy az infrastruktúra megújításával hatékonyabban és könnyebben rá tudjanak csatlakozni a megújuló energiák előállítására és felhasználására. Meglátjuk a részleteket, hogy a bizottsággal mennyire tudjuk egyeztetni az elemeket” – mondta a tárgyalásokkal megbízott területfejlesztési miniszter.

Arról is beszélt, hogy eddig hét, jobbára déli állam élt a hitelfelvétel lehetőségével, mert bár maga a hitel jó, nehézkesen, igen bürokratikus módon lehet csak hozzájutni.

Navracsics Tibor szerint nincs túl sok idő a tárgyalásokra, mert az uniós pénzből finanszírozott projekteknek legkésőbb 2026 nyár végéig működniük kell.”

Forrás:
Uniós hitelfelvétel: megnéztük, hogyan változott a kormány álláspontja; Infostart / InfoRádió; Herczeg Zsolt; 2023. január 27.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter alapvető átalakítást ígért

„Alsópetényben írt alá partnerségi megállapodást kamarai vezetőkkel a területfejlesztési miniszter.

A következő években alapvető változások zajlanak Magyarországon a területfejlesztési politikában, szeretnék csökkenteni a Budapest-központúságot, és jobban bevonják a régiókat a döntések előkészítésébe és végrehajtásába – mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter pénteken a nógrádi Alsópetényben, ahol kamarai vezetőkkel írt alá partnerségi megállapodást.

Országos szinten együttműködik a kormány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK), de különösen fontos, hogy a megyei, helyi szereplők fokozottan vegyenek a döntéselőkészítésben, a döntéshozatalban, ezt követően a végrehajtásban is- mondta Navracsics Tibor.

„Szeretnénk oldani azt a Budapest-központúságot, amely nemcsak a településszerkezeti vagy a közlekedésszervezési adottságokból adódik, hanem mindeddig a fejlesztéspolitika sajátossága is volt, amelynek jegyében Budapesten születnek a döntések, sőt Budapesten születnek a tervek is, viszonylag kis nyitottsággal arra, hogy a Budapesten kívüli világ mit gondol, mire van szüksége, és hogyan lehetne egyes fejlesztéseket hatékonyabban végrehajtani” – fogalmazott.

A területfejlesztési miniszter az észak-kelet-magyarországi gazdaságfejlesztési zóna hat megyéje kereskedelmi és iparkamarájának vezetőjével kötött stratégiai partnerségi megállapodást, amellyel szorosabbra fűzik a gazdasági együttműködést, összefogva a tudásbázist a területfejlesztési politikához.

A miniszter elmondta: voltak már kapcsolataik a régióban, konzultáltak az egyetemekkel, kétoldalú együttműködések korábban is működtek, most azonban az egész régióval szeretnének kialakítani olyan gazdasági együttműködést, amely a helyiek számára is segítséget jelent.

A minisztérium kormányzati intézkedésekről, tervezett kormányzati, törvényhozási lépésekről ad előzetes tájékoztatást partnereinek, adott esetben előzetes egyeztetésekre is sor kerül – tette hozzá.

Hatékonyabb, eredményesebb lehet a fejlesztéspolitika, ha partnerként együtt tudunk működni, ennek eredménye megjelenhet abban is, hogy az európai uniós források a legjobban hasznosuljanak a következő időszakban – hangsúlyozta Navracsics Tibor…”

Forrás:
Navracsics Tibor alapvető átalakítást ígért; Infostart / MTI; 2023. január 27.

Nagy egyetemekkel szerződött Navracsics Tibor

„Tizennégy szervezettel, köztük felsőoktatási intézményekkel kötött stratégiai partnerségi megállapodást a területfejlesztési miniszter.

Az aláírási ünnepségen a miniszter elmondta: olyan partnereket kerestek, akik az adott régióban nemcsak elméleti tudásukkal, hanem gyakorlati tapasztalataikkal is gazdagítani tudják a kormány területfejlesztési elképzeléseit.

A miniszter kiemelte az egyetemeket mint tudásközpontokat, amelyek szerinte nemcsak Magyarország, de Európa jövőjének meghatározói is. „Még akkor is, ha időnként megpróbálják kizárni őket a nemzetközi vérkeringésből, a magyar felsőoktatási intézmények megbecsült és magas presztízsű partnerei a nemzetközi együttműködéseknek” – húzta alá.

A megállapodások nem csupán szakmai együttműködésekről, hanem az emberi kapcsolatok megerősítéséről is szólnak – hangsúlyozta a miniszter, megjegyezve: a most megkötött együttműködéseket hosszú távon képzelik el. Fontosnak nevezte a kétirányú kommunikációt, amely során a szakpolitikai elképzeléseket megvitatják a partnerekkel és kikérik a szervezetek javaslatait, ötleteit is annak érdekében, hogy együtt formálhassák az ország jövőjét.

A miniszter rögzítette: ha új területfejlesztést képzelünk el Magyarországon, akkor „az egyik alapvető célnak kell lennie, hogy Budapesten kívülre nyúljunk.” Hangsúlyosnak nevezte azon civil szervezetek, szövetségek és egyesületek szerepét is, amelyek egy-egy földrajzi vagy szakmai értelemben vett terület hozzáértői.

A miniszter hétfőn
* a Budapesti Gazdasági Egyetem,
* a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,
* az Életfa Közösség és Településépítő Egyesület,
* az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület,
* az Eötvös Loránd Tudományegyetem,
* az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem,
* a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége,
* a Károli Gáspár Református Egyetem,
* a Kós Károly Egyesülés,
* a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont,
* a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara,
* a Pannon Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás,
* a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint
* a Vállalkozók Országos Szövetsége

képviselőivel írt alá stratégiai partnerségi megállapodást.

A mostani aláírásokkal egy tavaly megkezdett folyamat újabb állomásához érkeztek, Navracsics Tibor ugyanis korábban 13 felsőoktatási intézmény, 17 tudományos, egyházi, karitatív, érdekképviseleti és civil szervezet, valamint kilenc iparkamara vezetőjével kötött már hasonló megállapodást annak érdekében, hogy a területi szakpolitika erősebbé, rugalmasabbá és versenyképessebbé váljon.”

Forrás:
Nagy egyetemekkel szerződött Navracsics Tibor; Infostart / MTI; 2023. január 23.

Európai Unió

Az Európai Unió Tanácsa az elektronikus bizonyítékokhoz való határokon átnyúló hozzáférés javításáról

„Az uniós tagállamok állandó képviselői a mai napon megerősítették a Tanács elnöksége és az Európai Parlament között az elektronikus bizonyítékokhoz való határokon átnyúló hozzáférésről szóló rendelettervezetről és irányelvtervezetről létrejött megállapodást. Az elfogadott szövegek lehetővé fogják tenni, hogy az illetékes hatóságok közvetlenül címezhessenek az elektronikus bizonyítékokra vonatkozó bírósági határozatokat másik tagállambeli szolgáltatóknak.

„E megállapodással igazságügyi hatóságaink egyik kulcsfontosságú kérésére reagálunk. Egyre nagyobb számú bűncselekményt terveznek meg, illetve követnek el online, hatóságainknak pedig szükségük van azokra az eszközökre, amelyekkel e bűncselekményeket ugyanúgy büntetőeljárás alá vonhatják, mint az offline elkövetetteket. Az új szabályok révén a bírák és az ügyészek gyorsan hozzáférhetnek majd az általuk szükségesnek vélt bizonyítékokhoz, bárhol is tárolják őket, megelőzve azok eltűnését.” – Gunnar Strömmer svéd igazságügyi miniszter

A büntetőeljárásokban felhasználandó elektronikus bizonyítékokra vonatkozó, közlésre és megőrzésre kötelező európai határozatokról szóló rendelettel a társjogalkotók célja, hogy a nemzetközi együttműködés és a kölcsönös jogsegély meglévő eszközei mellett alternatív mechanizmust vezessenek be. A rendelet különösen azokra a problémákra kínál megoldást, amelyek a „helymeghatározás lehetetlenségéből”, illetve az elektronikus bizonyítékok illékony természetéből erednek: a rendelet új eljárásokat hoz létre annak érdekében, hogy a határokon átnyúló hozzáférés gyors, hatékony és eredményes lehessen.

A rendelettel létrejönnek a közlésre és megőrzésre kötelező európai határozatok, amelyeket az igazságügyi hatóságok bocsáthatnak ki elektronikus bizonyítékok megszerzése vagy megőrzése céljából, függetlenül attól, hogy hol találhatók az adatok. E határozatok az adatok bármely kategóriájára vonatkozhatnak, beleértve az előfizetői, a forgalmi és a tartalmi adatokat is. A forgalmi adatok (a kizárólag a felhasználó azonosítása céljából lekért adatok kivételével) és a tartalmi adatok tekintetében küszöbérték került megállapításra. Ezen adatok kizárólag olyan bűncselekmények esetében kérhetők le, amelyek büntetési tételének felső határa a kibocsátó országban legalább három év szabadságvesztés, illetve a kiberbűnözéssel, a gyermekpornográfiával, a készpénz-helyettesítő fizetési eszközöket érintő hamisítással vagy a terrorizmussal összefüggő meghatározott bűncselekmények esetében.

A közlésre kötelező határozatra 10 napos kötelező válaszadási határidő van érvényben. Kellően indokolt veszélyhelyzetben a határidő nyolc órára csökkenthető. A szolgáltatók szankciókkal sújthatók, amennyiben nem tesznek eleget a határozatnak: akár az előző pénzügyi évi teljes világpiaci éves forgalmuk 2%-áig terjedő pénzbírság is kiszabható rájuk.

Azon esetek kivételével, amelyekben a kibocsátó hatóság azt feltételezi, hogy a bűncselekményt a kibocsátó országban követték el vagy valószínűleg ott fogják elkövetni, és/vagy az a személy, akinek az adatait kérik, a saját területén tartózkodik, értesítési rendszert fognak létrehozni a forgalmi adatokra (a kizárólag a felhasználó azonosítása céljából lekért adatok kivételével) és a tartalmi adatokra vonatkozóan. Az értesítéssel a végrehajtó állam tájékoztatása a cél, valamint lehetőség biztosítása az adott állam számára arra, hogy megvizsgálja a jogszabályban meghatározott egy vagy több megtagadási indokot, és adott esetben hivatkozhasson arra/azokra, például arra, hogy a kért adatok védelmet élveznek. A végrehajtó államnak 10 nap – illetve veszélyhelyzetben 96 óra – áll a rendelkezésére, hogy megjelölje a megtagadás indokát, illetve indokait. Ilyen esetben a szolgáltatónak le kell állítania a határozat végrehajtását, és nem szabad továbbítania az adatokat, a kibocsátó hatóság pedig visszavonja a határozatot. Amennyiben – veszélyhelyzetben – már sor került az adatok továbbítására, a kibocsátó hatóság törli vagy más módon korlátozza az adatokat, vagy az adatok felhasználása során teljesíti a megállapított feltételeket.

A kijelölt telephelyek kijelöléséről és a jogi képviselőknek a büntetőeljárásban elektronikus bizonyítékok összegyűjtése céljából történő kinevezéséről szóló irányelv a rendelet alkalmazásának alapvető eszköze lesz. Az irányelvben megállapításra kerültek a szolgáltatók jogi képviselőinek kinevezésére, illetve a kijelölt telephelyeik kijelölésére alkalmazandó szabályok; e jogi képviselők, illetve kijelölt telephelyek felelősséggel tartoznak a szóban forgó határozatok kézhezvételéért, valamint az azokra történő válaszadásért. Erre azért van szükség, mert nincs arra vonatkozó általános jogi követelmény, hogy a nem uniós szolgáltatók fizikailag jelen legyenek az Unióban. Emellett a szóban forgó irányelv alapján kinevezett jogi képviselőket, illetve kijelölt létesítményeket a nemzeti szintű eljárásokba is be lehetne vonni.

Háttér

Egyre több bűnöző használja fel a technológiát bűncselekmények megtervezésére és elkövetésére. Ennek eredményeképpen a hatóságok egyre nagyobb mértékben kénytelenek elektronikus bizonyítékokra támaszkodni a bűnözők felkutatása és büntetőjogi felelősségre vonása céljából.

Az elektronikus bizonyítékokhoz való hozzájutás ugyanakkor hosszadalmas és bonyolult folyamat lehet, különösen akkor, ha az adatokat külföldön tárolják. Ezen okból kifolyólag, az Európai Tanács és a Tanács kérésére a Bizottság 2018 áprilisában új szabályokat javasolt az elektronikus bizonyítékokhoz való hozzáférés javítása céljából.

Rendelet az elektronikus bizonyítékokhoz való határokon átnyúló hozzáférésről (végső kompromisszumos szöveg)

Irányelv a kijelölt telephelyek kijelöléséről és a jogi képviselők kinevezéséről (végső kompromisszumos szöveg)

Hozzáférhetőbb elektronikus bizonyítékok a bűnözés elleni fellépés érdekében (háttér-információk)

”

Forrás:
Elektronikus bizonyítékok: a Tanács megerősítette az elektronikus bizonyítékokhoz való határokon átnyúló hozzáférés javítását célzó új szabályokról az Európai Parlamenttel létrejött megállapodást; Európai Unió Tanácsa; 2023. január 25.

Az Európai Bizottság pontosítása a magyar közérdekű vagyonkezelő alapítványokról

„A Bizottság pontosítani kíván néhány, az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek magyarországi megsértésével szembeni védelmét szolgáló intézkedésekről szóló, 2022. december 15-i (EU) 2022/2506 tanácsi végrehajtási határozat gyakorlati végrehajtásával kapcsolatos elemet. A Tanács az említett határozatot az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet alapján hozta meg.

A határozat értelmében az uniós költségvetés közvetlen, illetve közvetett irányítás keretében történő végrehajtása során tilos új jogi kötelezettségvállalást tenni a magyar közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal és az általuk fenntartott jogi személyekkel. Ezen intézkedés célja, hogy megvédje az uniós költségvetést az esetleges összeférhetetlenségektől, és biztosítsa az uniós támogatás közérdekű vagyonkezelő alapítványok általi átlátható felhasználását.

Amíg az intézkedés hatályban van, nem ítélhető oda szerződés a szóban forgó szervezetek számára, és nem írható alá új, az uniós költségvetést érintő jogi kötelezettségvállalás e szervezetekkel.

Ez idő alatt a határozat által érintett magyar szervezetek továbbra is jelentkezhetnek pályázati felhívásokra és részt vehetnek a közvetlen, illetve közvetett irányítás keretében megvalósuló különféle uniós programok – például az Erasmus+ vagy a Horizont Európa – értékelési és kiválasztási eljárásaiban.

Azután, hogy a tanácsi végrehajtási határozatból eredő intézkedés visszavonása megtörténik, az odaítélés időpontjában a szervezetek nem fognak ezen indokból támogatásra nem jogosultnak minősülni, és így újra lehetségessé válik jogi kötelezettségvállalást aláírni velük.

Ez az információ valamennyi érdekelt fél számára elérhető az Erasmus+ megfelelő weboldalain (Intensification of prior deep institutional transnational cooperation és Development of new deep institutional transnational cooperation), valamint a Horizont Európa portálján (FAQ]).

Az intézkedés nem érinti a nem közérdekű vagyonkezelő alapítványok által működtetett vagy fenntartott szervezeteket.

Ezenkívül a Magyarországra irányuló csereprogramokban részt vevő hallgatók („bejövő mobilitás”) sem érintettek, mivel az ilyen típusú mobilitás a küldő országok szervezeteivel, azaz Magyarországon kívüli szervezetekkel aláírt támogatási megállapodások hatálya alá tartozik. Az intézkedés csak a magyar közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal és az általuk fenntartott jogi személyekkel aláírandó jogi kötelezettségvállalásokat érinti.

A Bizottság bízik abban, hogy Magyarország a lehető leghamarabb megfelelő és hatékony intézkedéseket fog hozni az ezen intézkedések elfogadásához vezető helyzet orvoslására annak érdekében, hogy megindulhasson az intézkedések megszüntetésére irányuló szabályozási bizottsági eljárás.

A Bizottság továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet.”

Forrás:
Hahn és Gabriel biztos nyilatkozata a 2022. dec.15-i tanácsi végrehajtási határozatnak a magyar közérdekű vagyonkezelő alapítványok tekintetében történő alkalmazásáról; Európai Bizottság, Magyarországi Képviselet; 2023. január 27.

Az áruk szabad mozgása: az Európai Bizottság keresetet indít Magyarország ellen az építőiparban alkalmazott exportkorlátozások miatt

„A Bizottság ma úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot a magyar hatóságok által bevezetett előzetes bejelentési rendszer miatt, amely lehetővé teszi az építőanyagok kivitelének megakadályozását.

A magyar jog szerint a kivitelre szánt építőanyagokat előzetes bejelentési eljárásnak kell alávetni. A magyar hatóságok korlátozhatják a kivitelt, ha megállapítják, hogy az „jelentős mértékben akadályozza vagy ellehetetleníti a kritikus infrastruktúrák létesítését, működését, fenntartását, fejlesztését, ezzel veszélyezteti a közellátást, vagy kockázatot jelent az építőipari ellátásbiztonságra”.

A Bizottság úgy véli, hogy ezek az intézkedések sértik az EUMSZ 35. és az EUMSZ 36. cikkét, mivel korlátozzák az áruk szabad mozgását, és nem indokoltak. Magyarország különösen nem bizonyítja kielégítő módon, hogy az intézkedés jogszerű célt követ. Úgy tűnik továbbá, hogy Magyarországon az érintett termékek esetében nem áll fenn tényleges ellátásbiztonsági kockázat. Ezenkívül a magyar intézkedésekben nem szerepelnek objektív és előre meghatározott kritériumok annak eldöntéséhez, hogy a kivitel megakadályozható-e. Ezért a magyar hatóságok szabadon dönthetnek arról, hogy mikor áll fenn kockázat az építőipari ellátásbiztonság szempontjából, ami önkényessé teheti a döntésüket. Az intézkedések ezért nem tekinthetők indokoltnak a tervezett közérdekű cél elérése szempontjából.

A magyar intézkedések nemcsak az Unión belüli kereskedelmet érintik, hanem a harmadik országokkal folytatott kereskedelmet is, megsértve ezzel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 2. és 3. cikkét. Emellett a magyar hatóságok nem teljesítették az egységes piac átláthatóságáról szóló irányelv szerinti értesítési kötelezettségeiket, mivel nem nyújtották be a Bizottságnak az intézkedéstervezetet.

A Bizottság 2021 szeptemberében küldte az első felszólító levelet, amelyet 2022 áprilisában indokolással ellátott vélemény követett. Mivel a Bizottság úgy véli, hogy Magyarország továbbra is megsérti az uniós szabályokat, úgy határozott, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjeszti.

Háttér-információk

Mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedésnek minősülnek azok a nemzeti intézkedések, amelyek alkalmasak arra, hogy közvetlenül vagy közvetve, ténylegesen vagy potenciálisan akadályozzák a Közösségen belüli kereskedelmet. A magyar jogszabályokban előírt exportbejelentési rendszer és exportkorlátozási jog ilyen intézkedésnek minősül.

További információk

Kötelezettségszegési ügyekben hozott határozatok adatbázisa

Uniós kötelezettségszegési eljárás

Kötelezettségszegési ügyekben hozott határozatok

Kötelezettségszegési ciklus – 2023. január”

Forrás:
Az áruk szabad mozgása: a Bizottság úgy határozott, hogy keresetet indít a Bíróságon MAGYARORSZÁG ellen az építőiparban alkalmazott exportkorlátozások miatt; Európai Bizottság; 2023. január 26.

>Az Európai Unió trösztellenes hatóságai vizsgálat indítását tervezik a Microsoft Teams video- és üzenetküldő szolgáltatás miatt

„Az Európai Unió trösztellenes hatóságai azt tervezik, hogy vizsgálatot indítanak a Microsoft ellen a Teams video- és üzenetküldő szolgáltatás miatt – közölte a Politicóval az ügyet ismerő személyek.

A Slack 2020-as panasza alapján indított vizsgálat során a Microsoft ismét hivatalos uniós ellenőrzés alá kerülhet, több mint egy évtizeddel azután, hogy véget vetett egy hosszú trösztellenes vitának. Ez arról szólt, hogyan élt vissza erős szoftverszállítói pozíciójával, hogy új termékeket és szolgáltatásokat erőltessen a piacra. A tisztviselők arra a vádra összpontosítanak, hogy a Microsoft tisztességtelenül köti össze a Microsoft Teams-t és más szoftvereket a széles körben használt Office csomagjával.

Az Európai Bizottság a vizsgálat gyors eszkalálását tervezi, és kifogásközlést készít, amelyben a vállalat magatartásával kapcsolatos versenyproblémákat fogalmazza meg. Az elmúlt hetekben kéréseket küldött a riválisoknak és az ügyfeleknek arról, hogy milyen bizonyítékokat tervez felhasználni – mondták a bennfentesek. Az ilyen „iratbetekintési” kérelmek gyakran a hivatalos vizsgálat megindítását követő kifogások elküldésének előzményei.

A Bizottság szóvivője azt mondta, hogy „a panasz értékelése folyamatban van”. A Microsoftot külön-külön is célba vették már a felhőszolgáltatók trösztellenes panaszai a licencfeltételek és az Azure szolgáltatására vonatkozó állítólagos árukapcsolási gyakorlatok miatt.”

Forrás:
Az Európai Unió komoly vizsgálódásra készül a Teams videó- és üzenetküldő szolgáltatása miatt; Computerworld; 2023 január 27.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Egyre hatékonyabban működik a mesterséges intelligencia az ügyintézésben – mondja a NISZ

„A digitalizációs folyamatok az elmúlt tíz évben Magyarországon is jelentős fejlődésen mentek keresztül és az állami szektorban is megjelentek a mesterséges intelligenciára (MI) épülő technológiai megoldások. Ezek közé tartozik a MIA chatrobot is, amely 2021 májusa óta sikeresen nyújt támogatást az ügyintézőknek a 1818 Közigazgatási Ügyfélvonalnál. A szolgáltatás bevezetése óta a chatrobothoz beérkező kérdések száma közel 1 000 000 db volt, ezek megválaszolása során az MI-vel támogatott válaszok aránya már elérte a 95%-ot. További előrelépés, hogy a tavaly beérkezett megkeresések 38%-át a chatrobot már automatikusan, emberi beavatkozás nélkül kezelte.

Az elmúlt évtizedben több mint 3000 ügytípussal kapcsolatban mintegy 20 millió kérdéssel fordultak 1818 Közigazgatási Ügyfélvonalhoz. A megkeresések száma évről évre nő, 2022-ben közel 3 millió alkalommal keresték fel az ügyfélszolgálat munkatársait. Az e-közigazgatási szolgáltatások automatizációjával és a mesterséges intelligencia alkalmazásával jelentősen tehermentesíthető az ügyfélszolgálatok működése. Az ügyintézők több időt szánhatnak a bonyolultabb kérdések kezelésére, miközben az egyszerűbbekre a chatrobot válaszol helyettük. A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) szakemberei folyamatosan keresik azokat az újgenerációs technológiákat, amelyek megkönnyíthetik az állampolgárok számára a közigazgatási ügyek intézését és csökkenthetik a várakozással töltött időt.

A mesterséges intelligencia alapú szolgáltatások a jövőben megkérdőjelezhetetlenül a közigazgatás fontos alappillérei lesznek, hiszen segítik a gyorsabb, minőségibb ügyfélkiszolgálást és hozzájárulnak az operátorok hatékonyabb munkavégzéséhez. A Digitális Magyarország Ügynökség felügyelete, illetve irányítása alatt működő NISZ Zrt. 1818 Közigazgatási Ügyfélvonalának modernizálása érdekében, már 2021 májusában bevezette a mesterséges intelligenciával támogatott MIA hibrid chatrobotot, amely mesterséges és humán intelligencia kombinációjával válaszol a megkeresésekre. A robot az ügyfélszolgálat munkatársainak kommunikációját alapul véve ajánl fel válaszlehetőségeket az operátoroknak, majd az elfogadott válaszjavaslatokból folyamatosan tanulva, teljesen automata üzemmódba is léphet. A mesterséges intelligencia segítséget nyújt az egyszerűbb ügyek élethelyzet alapú kezdeményezéséhez, valamint hatékonyabbá teszi az ügyfél-ügyintéző közötti kommunikációt.

A MIA chat alkalmazás jelenleg az Ügyfélkapun és a Cégkapun történő ügyintézésben, valamint a kéményseprői tevékenység használatában nyújt segítséget az állampolgároknak. A NISZ Zrt.-nél egyelőre a tájékoztatási feladatokban segít az MI alapú chat technológia, de a közigazgatás készül az ügyintéző chatrobot bevezetésére is: a tervek szerint az elektronikus űrlapok kitöltése és beküldése helyett egy chatrobottal folytatott kommunikáción keresztül is lehet majd hivatali ügyeket intézni.

A bevezetés óta a szolgáltatáson keresztül közel 1 millió ügyfélkérdés volt, melyek során az MI-vel támogatott válaszok aránya már elérte a 95%-ot. A tavaly beérkezett kérdések 38%-át MIA már automatikusan, emberi beavatkozás nélkül kezelte.”

Forrás:
Egyre hatékonyabban működik a mesterséges intelligencia az ügyintézésben; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2023. január 26.

Megújult az ingyenes állami adattörlő szolgáltatás

„Decemberben szép csendben átalakította 2021-ben bevezetett, a fogyasztók személyes adatainak védelmében elindított „állami” adattörlő alkalmazás háttérinfrastruktúráját a rendszer működésének hátterét biztosító Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.

Több mint egy évvel ezelőtt, 2021 decemberében vezette be a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egy kormányrendelet előírásai alapján a fogyasztóknak bizonyos adathordozók vásárlásakor kötelezően nyújtandó ingyenes adattörlési lehetőséget, melynek adminisztrációja főleg a kezdetek során óriási terhet rótt mind a kereskedőkre, mind a hatóságra és egyéb, közreműködő állami szervekre.

Ennek elsődleges oka, hogy az ingyenes adattörlésre szánt, a kormányzat által kiválasztott platformot egy egyszer használatos kóddal lehetett, illetve lehet azóta is igénybe venni, ezek a kódok azonban korábban szigorú számadású nyomtatványként besorolt matricákon jutottak el a kereskedőkhöz – a program kezdetén a HWSW-hez érkezett kereskedői visszajelzések alapján többnyire erősen korlátozott mennyiségben.

A rendszer működését egy évvel az indulást követően – részben a fenti, adminisztrációs terhek csökkentése érdekében – egyszerűsítették. Az adattörlő kódot tartalmazó matricák kiadását 2023. március 31-ével megszünteti a hatóság (a korábban kiadott kódok ettől még továbbra is használhatók maradnak), a kereskedőknek pedig lehetőséget ad arra, hogy a kódokat a vásárláskor kiadott bizonylatokra vezessék fel. Ez utóbbi lehetőség egyébként már tavaly december óta nyitva áll a kereskedők számára.

A rendszerben eszközölt másik fontos változás, hogy a fogyasztók januártól már az NMHH-tól is igényelhetik az egyszer használatos kódot az eszköz vásárlását igazoló bizonylat bemutatásával, amennyiben a kereskedőtől nem kapták meg azt. Bár a kereskedőnek a jogszabály értelmében kötelessége átadnia a kódot például egy merevlemez, pendrive vagy akár egy okostelefon vásárlása esetén, ez utóbbi változtatás arra utal, hogy ez a gyakorlatban számos esetben elmaradhat(ott) és a jelek szerint ez a legtöbbször nem járt komoly retorzióval.

A jogszabályi megfelelőséget egyébként jelen esetben nem az NMHH, hanem a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi, míg a címkéket tavaly december 15-től a NAV-tól lehet elektronikusan igényelni – a rendszer működésének továbbra is fennálló bonyolultságát jól jelzi, hogy annak hátterét legalább három kormányzati szerv biztosítja illetve felügyeli (és ebben a körben éppen az adatvédelmi ügyekben illetékes Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság nincs benne).

Az adattörlő szolgáltatás technológiai háttere eközben változatlan, a platformot a német Certus Software GmbH biztosítja.”

Forrás:
Megújult az ingyenes állami adattörlő szolgáltatás; Koi Tamás; HWSW.hu; 2023. január 26.
Megújult a végleges adattörlési szolgáltatás; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2023. január 24.
Lásd még:
Már elérhető az ingyenes állami adattörlő alkalmazás; eGov Hírlevél; 2021. december 6.

A közadatok előírt közzététele a Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén és az átláthatósági eljárás

„A nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével minden költségvetési szerv köteles meghatározott gazdálkodási adatait az újonnan létrehozott Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén (a továbbiakban: Felület) kéthavi rendszerességgel közzétenni. A közzététel módját és pontos tartalmát az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 37/C. §-a és a Központi Információs Közadat-nyilvántartás részletszabályairól szóló 499/2022. (XII. 8.) Korm. rendelet tartalmazza. A közzétételi kötelezettség a 2022. november 29-én vagy azt követően keletkezett adatokra vonatkozik.

Az adatszolgáltatást a Felületről letölthető adatlapon a Felhasználói Szabályzatban[2] található útmutatók szerint kell teljesíteni. A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség Kft. (a továbbiakban: NAVÜ) az adatokat az adatlap beérkezését követő munkanapon a Felületen közzéteszi. Az első alkalommal teljesítendő adatszolgáltatásokat legkésőbb 2023. február 28. napjáig köteles a NAVÜ a Felületen közzétenni.

Amennyiben egy költségvetési szerv a Felületen közzétételi kötelezettségét nem teljesítette vagy a közzétételre a valóságnak nem megfelelő adatokkal vagy hiányosan került sor, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) bejelentés alapján átláthatósági hatósági eljárást indít és hivatalból átláthatósági hatósági eljárást indíthat. Az átláthatósági hatósági eljárásban az ügyintézési határidő 45 nap. A Hatóság jogsértés esetén elrendeli a Felületen a közzétételi kötelezettség soron kívüli, de legfeljebb 15 napon belüli teljesítését. Amennyiben közzétételi kötelezettségének a költségvetési szerv 15 napon belül továbbra sem tesz eleget, a Hatóság bírságot szabhat ki. A bírság mértéke százezertől ötvenmillió forintig terjedhet. A Hatósághoz 2023. február 28. napjától lehet bejelentést tenni az átláthatósági eljárás megindítása céljából.”

Forrás:
Közlemény a Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületen előírt közzétételről és az átláthatósági eljárásról; Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság; 2023. január 3.
Központi Információs Közadat-nyilvántartás; Nemzeti Adatvagyon Ügynökség Kft.

Fülöp Attila: egész Európában egyedülálló az időseket segítő új magyar program

„ A Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára értékelte a tavaly indított Gondosórát.

Az M1 tévécsatornának nyilatkozva Fülöp Attila elmondta, hogy a kormány által tavaly elindított Gondosóra programot négy év alatt fokozatosan építik ki. Minden 65 év feletti magyar állampolgár, aki regisztrál a gondosora.hu oldalon, kaphat egy ingyenes, nyakban vagy karon hordható jelzőkészüléket, amely összeköti az éjjel-nappal az egész országból elérhető diszpécserszolgálattal.

Ha valami baj történik, a készülék jelez a diszpécsereknek, akik felveszik a kapcsolatot az idős emberrel, valamint a megadott kontaktszemélyekkel, vagyis a családtagokkal, esetleg a szomszéddal. Abban az esetben, ha azonnali beavatkozásra van szükség, a diszpécser jelzést ad a mentőknek vagy a katasztrófavédelemnek.

Az államtitkár azt is hangsúlyozta, hogy a szolgáltatás nem helyettesíti a 112-es segélyhívót, inkább a szociális biztonságra helyezi a hangsúlyt. Ez azt jelenti, hogy akkor is fel lehet hívni a diszpécsert, ha valaki nem találja a kulcsait vagy otthon elesik és nem éri el a mobiltelefont.

Elmondta, hogy a program indulásától eltelt háromnegyed év alatt mintegy 900 egészségügyi jelzés érkezett a készüléken keresztül.

„Hosszú távon az a célunk, hogy ne hagyjuk ki a digitális fejlődésnek azt a lehetőségét, amely az idősgondozásban is hasznosítható” – mondta az államtitkár, hozzátéve: szociális biztonságot, kapcsolati biztonságot szeretnének nyújtani az időseknek ennek az eszköznek a felhasználásával. ”

Forrás:
Fülöp Attila: egész Európában egyedülálló az időseket segítő új magyar program; Infostart / MTI; 2023. január 26.

Rögös út vezet a digitális állampolgársághoz

„A digitális állampolgárokká válásról szóló indexes cikk késztetett arra, hogy letöltsem az eSzemélyiM alkalmazást az iPhone-omra, annál is inkább, mert a leírás szerint a „mobilalkalmazás jelentősen megkönnyítheti az eSzemélyi okmány elektronikus funkcióinak használatát”.

Az elsők között kaptam elektronikus csippel ellátott eSzemélyit még 2016-ban, a hasznos alkalmazások előnyeit boldogan élvezem, így kapóra jött, hogy kipróbáljam az IdomSoft által fejlesztett, még tavaly tavasszal megjelent applikációt.

A letöltésével nem is volt gondom, és a telepítésével sem mindaddig, amíg az alkalmazás nem kért tőlem egy hat számjegyű PIN-kódot.

Feltételezem, nem vagyok egyedül, akinek gondot okoz a megannyi belépési név, azonosító, jelszó vagy éppen PIN-kód megjegyzése. Én erre egy külön alkalmazást, a 1Passwordot használom évek óta, amelynek egyik legnagyobb előnye, hogy a titkos adatokat a felhőben tárolja, így sosem vesznek el.

Szerencsémre ebben mentettem el még hat és fél éve az eSzemélyimhez tartozó PIN-kódot, amit az igazolványhoz csatolt, kaparós „kódkártya” is tartalmaz. Ezt egy tízkarakteres személyes feloldókulcs, a PUK is kiegészíti, továbbá egy hosszú, kis- és nagybetűkből álló, úgynevezett regisztrációs kód. Végül az eSzemélyihez jár egy hat számjegyű CAN-szám is, card access number, a kártya hozzáférési száma.

Remélem, minden világos, és érthető.

Adott egy eSzemélyi – az elektronikus, csippel ellátott, új típusú személyi igazolvány PIN-nel, PUK-kal, CAN-nal és regisztrációs kóddal, továbbá ennek az igazolványnak a mobilalkalmazása, egy eSzemélyiM, nagy M-mel a végén.

A telepítés

A telepítés után tehát az eSzemélyiM alkalmazás kért egy hat számjegyű PIN-kódot. Igen ám, de én csak egy öt számjegyűt kaptam az igazolványhoz. Bepötyögtem az öt számjegyet, a Tovább menügomb persze szürke maradt, a műveletet nem lehetett folytatni.

Bepötyögtem az öt karaktert újra, majd kísérletképpen megtoldottam egy nullával, bár tudtam, hogy nem lesz jó. A Tovább menüpont kizöldült, de a PIN értelemszerűen hibás volt. Nem mertem tovább kísérletezni, mert a hibaüzenet szerint a harmadik téves próbálkozás után letilt az alkalmazás.

Az állami tulajdonban levő fejlesztőcégnek nincs ügyfélszolgálata, így a honlapjukon fellelhető egyetlen, kapcsolat jelzésű e-mail-címre írtam meg a problémámat, és legnagyobb meglepetésemre rövidesen válaszolt a titkárság. Továbbították a fejlesztők üzenetét, miszerint próbálkozzak három téves PIN-kóddal, ami után az alkalmazás letilt. Ezek után a tízkarakteres PUK-kóddal oldjam fel a tiltást, ami után új, hatkarakteres, általam választott PIN-kódra cserélhetem a régit.

Mondanom sem kell, hogy közben a jelszóőr-alkalmazásomból előkerült a hatjegyű PIN is, amit az eSzemélyi átvétele után kellett generálnom, csak létezéséről – hat év távlatában – megfeledkeztem.

A megfelelő PIN-kód birtokában a telepítés úgy ment, mint a karikacsapás.

A kártyát időnként oda kellett érinteni a telefonhoz, de ebben a lépésben már semmilyen problémával nem szembesültem.

A regisztráció

Azt hittem, hogy az Elfogad gombra kattintva a kijelzőmön megjelennek majd az eSzemélyin tárolt adataim, továbbá a lakcímem, a taj- és adókártyaszámom, talán még a jogosítványom érvényessége is, ami után mobillal is azonosíthatom magam, receptet válthatok ki a patikában tajkártya nélkül, bérletet vehetek a tömegközlekedésre, elektronikusan aláírhatok, és így tovább.

Nem ez történt.

Az eSzemélyiM alkalmazás használata előtt regisztrálni kell. A regisztrációhoz újra hozzá kellett érinteni az eSzemélyit a telefonhoz. Az adatok kiolvasása ekkor már egy kicsit tovább tartott, és a végén felugrott egy újabb hibaüzenet: „Az eSzemélyin tárolt referencia-tanúsítvány (CVCA) frissítése szükséges!” Így, felkiáltójellel.

A frissítés elvégezhető kormányablakban vagy otthoni olvasóval, és eSzemélyi Kliens segítségével – üzente az alkalmazás.

Az ügyfélkapu révén próbáltam a lehető legrosszabb időszakban, a január elején rövidített munkaidővel működő kormányablakokban időpontot foglalni, aztán kiderült, hogy ezt ügyfélkapus regisztráció nélkül is megtehetem.

A próbálkozást kissé megnehezítette, hogy a „referencia-tanúsítvány frissítése” nem szerepel a kiválasztható ügykörök között. Próba szerencse alapon az „állandó személyazonosító igazolvány cseréje, pótlása iránti kérelem” menüpontot választottam, és március közepére találtam az első, foglalható időpontot.

Nem foglaltam, de én még ilyenkor sem adom fel.

A kártyaolvasó

A Google segítségével kiderítettem, mi a második opcióban szereplő eSzemélyi Kliens, majd kerestem egy olvasót.

A Belügyminisztérium néhány olvasót bevizsgált, közülük hatot talált „alkalmazhatónak”. A kártyaolvasók ára harmincezer forintnál kezdődik, de sokkal többért is kaphatók Magyarországon ellenőrzött és használható készülékek. Ezt kicsit sokalltam egy referencia-tanúsítvány frissítésért, így némi további keresgélés után találtam egyet ötezerért, amelyet egyrészt az olvasóba dugott eSzemélyi bizalmat gerjesztő fotójával hirdettek, másrészt kompatibilis volt a Macemmel.

Tudtam persze előre, hogy nem fog működni, mégis megrendeltem, másnap kézhez vettem. Közben letöltöttem az eSzemélyi Kliens Maces változatát, amit szintén az IdomSoft fejlesztett.

Kicsit szokatlannak tartottam, hogy a számítógépes alkalmazást csak egyszer, első alkalommal tudtam elindítani, de megfejtettem a titkát. Kizárólag akkor működött – legalábbis az én Macemen –, ha kiléptem, majd újra bejelentkeztem felhasználói fiókomba.

Csodák csodájára a csatlakoztatott olvasót felismerte. A beledugott igazolvány, az eSzemélyi adatait azonban nem tudta kiolvasni.

Óriási átalakításba kezd a kormány, digitális állampolgárokká válunk

Az olvasóhoz mellékelt cseh és szlovák nyelvű útmutatóból nem sokat értettem, megtaláltam viszont a gyártó oldalán fellelhető cseh útmutatót PDF-ben (ugyanaz volt, mint a készülékhez csatolt nyomtatott változat). A Google ezt a semmitmondó szöveget is lefordította, tudniillik csak műszaki leírást tartalmaz, de útmutatót arra az esetre, ha az eSzemélyi beolvasása sikertelen – nem.

A forgalmazó simán visszavette a készüléket, visszautalta vételárát, arra azonban nem adott magyarázatot, hogy Magyarországon miért forgalmaznak olyan olvasót, amely magyar igazolvány beolvasására alkalmatlan.

A kormányablak

Makacsul ekkor sem adtam fel.

Egy váratlan ötlettől vezérelve, időpontfoglalás nélkül, nem sokkal zárás előtt elmentem a hozzám legközelebb eső kormányablakba. Kicsit zavarban voltam, amikor megkérdezték, milyen ügyhöz kérek sorszámot, de egy „személyi” válasszal kaptam egyet.

A kedves ügyfélszolgálatos hölgy, akihez percek alatt bebocsátást nyertem, értetlenül hallgatta, hogy a referencia-tanúsítványt szeretném frissíteni, de gyorsan kerített egy nála jártasabb informatikust.

A fiatalember tanácstalanul nézte a képernyőfotóként elmentett hibaüzenetet, aztán mégis bedugták az eSzemélyimet az ő olvasójukba. Az olvasó kiolvasta az eSzemélyim csipjében talált adatokat, amit ezúttal még a lakcímemmel is kiegészítettek. Egyszóval az adatokat frissítették, a tanúsítványt nem. Nem tudták, hogyan kell. Nem is találkoztak még ilyen esettel.

Tisztáztuk, hogy ugyanazt az eSzemélyi Klienst használtam én is, mint ők a windowsos gépen, sőt az informatikus meg is mutatta, hogy azon nincs tanúsítványfrissítő menüpont, amiről sem ő, sem az ügyintéző még csak nem is hallott.

„Írjon újra a fejlesztőknek” – javasolta. Ha nem oldódik meg a problémám, menjek vissza a kormányablakba, hozzájuk, és akkor ők írnak majd hivatalból az IdomSoftnak. Mondanom sem kell, hogy több elvesztegetett nap és még több óra elteltével többé eszembe se jut ebben az ügyben visszamenni a kormányablakba.

A fejlesztőknek azonban írtam, akik nyolc nap elteltével közölték, hogy az okmányirodai frissítés után biztos a legújabb tanúsítvány van a kártyán. „Emiatt a probléma kapcsán alkalmazáshibára gyanakszunk, így a további vizsgálathoz kérjük adja meg a készülék, a rajta futó iOS pontos típusát.”

A kiforratlan fejlesztés

Észtország a világ eddigi egyetlen állama, ahol a közszolgáltatások 99 százaléka online (is) működik a hét minden napján 24 órában. Az elektronikus közigazgatás lehetővé teszi, hogy a hivatalos ügyek 99 százalékát a dolgozószobából el lehessen intézni.

A digitális működés átláthatóvá teszi a kormányzat munkáját és kiszámíthatóvá a vállalkozások életét – írta csaknem két éve a Mandiner, és tételesen felsorolta, hogy az E-Estonia bevezetésével hány ügy intézhető pillanatok alatt anélkül, hogy az ügyfélnek hivatalban kellene vesztegetnie saját idejét, és rabolnia az ott dolgozókét.

Valószínűleg hasonló szándék vezérelte a magyar Nemzeti Digitális Állampolgárság Program megalkotását is. Ebben a kormány vállalja, hogy megteremti azt az egységes és kiváló felhasználói élményt nyújtó digitális környezetet, amely jelentősen egyszerűsíti az állampolgár és a kormányzat különböző szervei közötti kommunikációt.

A határidő 2026, a kivitelező pedig az IdomSoft, amely – mint írja – tulajdonosától, a Magyar Államtól azt a feladatot kapta, hogy teremtse meg „a hazai közigazgatás zökkenőmentes működtetésének alapfeltételeit”, ehhez biztosítsa a megfelelő informatikai hátteret, fejlesszen, integráljon, üzemeltessen.

Azért dolgozunk, hogy „az emberek minél egyszerűbben és gyorsabban el tudják intézni az ügyeiket” – szögezi le magáról a fejlesztőcég.

Azért írtam le aprólékosan az én esetemet, hogy kiderüljön: a digitalizálás még nagyon gyerekcipőben jár. Nem én vagyok az egyetlen, aki egy egyszerű alkalmazás beindításánál elakadt – ez derül ki az eSzemélyiM alkalmazás néhány igencsak lesújtó értékeléséből, legalábbis az AppStore-ban.

Fölöttébb szokatlan, hogy egy hibaüzenettel egy kormányhivatal sem tud megbirkózni, ami arra utal, hogy a „kormányzat különböző szervei közötti kommunikáció” nem működik akadálymentesen.

Ilyen körülmények között miként várják el, hogy „2026-ra bárki digitális állampolgárrá válhasson”, hogy – senkit sem akarok lebecsülni vagy megbántani – Zsuzsi néni, a nyugdíjas szomszédom használatba vegyen egy ilyen alkalmazást.

A fejlesztés – saját példáimból is tudom – kemény dió, és nehéz munka. Ha befejezetlen, kiforratlan, használhatatlan, akkor egyelőre nem kellett volna közzétenni.

A telefonos applikáció egyébként nem szolgál a fizikai kártya helyettesítésére – ezt a magyarázatot kaptam a fejlesztőktől, akik szerint fő funkciója a PIN-kódok kezelése, a CAN-szám megadása és ideiglenes eltárolása, illetve az „eAláíráshoz tartozó tanúsítvány adatainak megjelenítése”.

Egyszóval gyakorlatilag használhatatlan.”

Forrás:
Több sebből vérzik a digitális állampolgárrá válás; Németh Árpád; Index.hu; 2023. január 24.

Az IVSZ véleménye a Nemzeti Digitális Állampolgárság Programról

„Az IVSZ bekérte tagcégeinek véleményét a Digitális Állampolgárság Programról, és a visszajelzéseket egy dokumentumban összegezve eljuttatta a programot kidolgozó Digitális Magyarország Ügynökség számára.

Fontos és előremutató lépésnek tartja a Digitális Állampolgárság Program megalkotását az IVSZ, és támogatja annak törekvéseit – szögezi le a szövetség közleménye. „Megítélésünk szerint a Program betölthet akcelerátori szerepet a digitális elmaradottság felszámolásában, ezért az IVSZ támogatja és egyetért a céljaival, azonban felhívjuk a figyelmet arra, hogy a program még a legtökéletesebb megvalósítás esetén sem kecsegtet a hazai digitális ökoszisztéma legnagyobb lemaradást mutató területeinek felzárkóztatásával”, fogalmaz a dokumentum. Ezért a szövetség azt javasolja a kormányzatnak, hogy tűzze napirendre a digitális munkaerőhiány enyhítését, az ágazati digitalizáció felgyorsítását vagy a startup ökoszisztéma fejlesztését, vagyis azokat a feladatokat, amelyeket az IVSZ az „Összefogás a digitális Magyarországért” javaslatcsomagban is feldolgozott.

Néhány konkrét megállapítás, javaslat a program egy-egy pontjához:

Digitális állampolgárság: az IVSZ javasolja az eFöldhivatali modul beépítését, valamint azt, hogy a négy alapszolgáltatás (eSzemélyazonosítás, ePosta, eDokumentumkezelés, eFizetés) kialakítása során kezdődjenek egyeztetések a bankszektor képviselőivel.

Adatvagyon felhasználása: az IVSZ kiemelten egyetért az állami adatvagyon hasznosítására irányuló tervekkel, különösen, ha azok hangsúlyos részét képezi az állami érdekkörben keletkező közadatok szabad felhasználhatóvá tétele.

Felhőtechnológia: egyetért a szövetség a felhő alapú szolgáltatások fejlesztésének szándékával, ugyanakkor nemzeti szintű fejlesztés helyett inkább regionális vagy uniós szintű megoldást volna érdemes kezdeményezni.

Felhasználói élmény: üdvözölik az ügyfélbarát, intuitív felhasználói felületek kialakításának szándékát, amivel kapcsolatban kiemelik az edukáció fontosságát, valamint a felhasználói élmény mérhetőségét.

Kiberbiztonsági képességek: az IVSZ javasolja, hogy a mostani KAÜ kiszolgálással ellentétben az állami adatvagyon védelmét két faktoros hitelesítés szolgálja ki.

A teljes, három oldalas dokumentum erről a linkről tölthető le. (PDF)”

Forrás:
Itt a hazai ICT-ipar állásfoglalása a Digitális Állampolgárság Programról; IT Business; 2023. január 23.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Arany elismerést nyert a Néprajzi Múzeum Motívumalkotó nevű alkalmazása

„A MAKSZ (Magyaroroszági Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége) és a Kreatív magazint is kiadó Professional Publishing Hungary Kft. által újonnan indított Pixel Perfect Awards célja, hogy évről évre bemutassa a digitális gondolkodás és digitális eszközkészlet segítségével született újszerű, szokatlan, emlékezetes kampányokat és megjelenéseket. Az első megmérettetésre 169-en jelentkeztek, főleg a marketingkommunikáció területéről. A pályázók közül a szakmai zsűri 83 nevezést juttatott a döntőbe. A finalisták köréből 33 munkának ítélt díjat a zsűri, ebből hat pályázat kapott aranyat. A legjobb applikációként elismert, Motívumalkotó elnevezésű alkalmazás arra is felhívja a figyelmet, hogy kulturális, ismeretterjesztő célú, tudományos kutatáson nyugvó megoldások is felvehetik a versenyt az üzleti szektor innovációival.
A digitális applikáció több mint ezer darab vektorizált díszítményt és motívumot gyűjt össze a Néprajzi Múzeum magyar és nemzetközi műtárgyainak mintái közül.

Az alkalmazás a díszítmények világának és a matematikának a találkozása, ahol lehetővé válik, hogy a motívumok szabad transzformációja minőség- és adatvesztés nélkül új megjelenési formákat hozzon létre. Ez a megoldás a maga nemében egyedülálló módon ötvözi a múzeumi forrásanyagot és a technológia nyújtotta lehetőségeket. A projekt a Néprajzi Múzeum és a MOON42 RDI informatikai cég együttműködése során jött létre, melynek során előbb a tárgyakról származó, szakmailag ellenőrzött díszítmény-adatbázis valósult meg, majd erre épült rá ez a digitális applikáció.

„Elsődleges célunk az volt, hogy közelebb hozzuk a megőrzött, archivált tárgyakat, anyagokat nemcsak a múzeumi látogatókhoz, hanem más felhasználókhoz is” – fogalmazott Tasnádi Zsuzsa muzeológus, a Néprajzi Múzeum Etnológiai Archívumának főosztályvezetője, a projekt szakmai felelőse. Ez persze nem volt egyszerű, egy közgyűjtemény és egy informatikai cég kitartó és hosszú távú közös munkáját jelentette a példa nélkül álló kezdeményezés megvalósítása. „Az ötletet, hogy a gyűjtemény motívumait digitalizáljuk, vektorizáljuk, már több mint tíz éve megfogalmaztuk. Az adatbázis három éve készült el. Az erre épülő alkalmazást másfél éve kezdtük el, és most a második fázison, új funkciók hozzáadásán dolgozunk” – összegezte Lőrincz Emőke designer, art director, a MOON42 szakembere.

„A Néprajzi Múzeum számára fontos, hogy különböző megmérettetéseken induljon, a muzeológia, az etnográfia mellett más szakági területeken is visszajelzést kapjon fejlesztéseiről, munkájáról. Az elmúlt hónapokban – az építészeti eredményeken túl – két nemzetközi filmfesztiválon szerepeltünk sikeresen egy animációs és egy dokumentumfilmmel, de egy múzeumpedagógiai alkalmazásunk is díjat nyert. A rangos elismerések azt bizonyítják, jó úton járunk, amikor a tudományos és múzeumi szakmai kutatásokkal, projektekkel párhuzamosan az innovatív digitális és kreatív technológiák fejlesztőivel együttműködünk” – mondta dr. Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója.
Az alkalmazás azon túl, hogy elérhető és kipróbálható a világhálón, a Néprajzi Múzeum MÉTA terében is élményt kínál a látogatóknak.

Az alkalmazás 2023-ban a nemzetközi közönség előtt is bemutatkozhat: a 18. Velencei Építészeti Biennálé Magyar Pavilonjában május végén nyíló „Reziduum – The Frenquency of Architecture” kiállításon nyitja ki virtuálisan a látogatók előtt a Néprajzi Múzeum gyűjteményeit.”

Forrás:
Aranyat nyert a Néprajzi Múzeum alkalmazása; Kultúra.hu; 2023. január 26.
Motívumalkotó; Néprajzi Múzeum

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Thierry Breton uniós biztos az EU és az Egyesült Államok kiberbiztonsági együttműködéséről

„…Megnyugtatok mindenkit: a védelmi ügyekben erősebb Európai Unió egyben erősebb NATO-t is jelent, amely továbbra is Európa biztonságának középpontjában marad.

Nem kell tehát tartani attól, hogy Európa előrehalad, és egyre inkább maga gondoskodik a kontinens biztonságáról.

A háború [Ukrajnában.Szerk.] azt is átformálja ahogyan az új, vitatott területekhez, például a kiberügyekhez közelítünk.

Európa kifejlesztette a közös kiberbiztonságának növeléséhez szükséges képességeket, szabályozási kereteket és politikai hajlandóságot. Készen állunk arra, hogy ezekre támaszkodva erős partnerséget építsünk ki az Egyesült Államokkal, ez Washingtonban való tartózkodásom egyik fő célkitűzése is. Tegnap Mayorkas államtitkárral közösen elindítottuk politikai szinten az EU-USA kiberpárbeszédet.

Együttműködésünk nagyon konkrét eredmények elérésére fog összpontosítani az alábbi területeken:
1) közös helyzetfelismerés és strukturált információcsere,
2) kiberbiztonsági szabványok hardverek és szoftverek számára, és
3) a kritikus infrastruktúra kiberbiztonsága.

Örömmel látom, hogy az Egyesült Államok a kifejlesztett erős operatív kiberképességeket egy szigorúbb szabályozással egészíti ki a hamarosan bejelentett kiberstratégia keretében…”

Forrás:
Security, technology, raw materials, online platforms – updating the transatlantic partnership in the new geopolitical order | Speech by Commissioner Breton at the Centre for Strategic and International Studies; Európai Bizottság; 2023. január 27.
Lásd még:
Transatlantic Tech and Security: A Conversation with EU Commissioner Thierry Breton; Center for Strategic and International Studies (CSIS); YouTube; 2023. január 28.
Thierry Breton; Európai Bizottság

Ukrajna csatlakozott a NATO kibervédelmi összefogásához, a CCDCOE-hoz

„Az ország csatlakozása a NATO kibervédelmi összefogásához, a CCDCOE-hoz, szakértők szerint egyben változást jelent a szövetség kibervédelmi doktrínájában.

Kibervédelmi szempontból már elég közel került a NATO-hoz Ukrajna. Az ország aláírta azt a szerződést, amellyel formálisan is csatlakozik az Észak-atlanti Szerződés Tallinban működő kibervédelmi központjához, a CCDCOE-hoz (Cooperative Cyber Defence Centre of Excellence, magyarul Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központként emlegetik). A CCDCOE egyszerre tudásközpont, kutatóintézet és kiképzőintézmény, amely technológiával, információ- és tudásmegosztással is segíti tagjait. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy bár NATO-intézmény, munkájába nem csak a védelmi szövetség tagjai kapcsolódhatnak be. Jelenleg Ukrajnán kívül hét ún. közreműködő ország vesz részt a munkában: Ausztria, Finnország, Svájc, Svédország, Írország, valamint Dél-Korea és Japán.

Ukrajna már jóval az orosz invázió megindulása előtt, 2021 augusztusában kérte felvételét, amit tavaly áprilisban hagyott jóvá a központ szponzor országait (a NATO-tagokat) képviselő irányítóbizottság. Ezzel lehetővé vált, hogy a központ munkájában részt vevő országok kibervédelme hozzáférhessen az ukránok „értékes, első kézből származó, több ellenfélre vonatkozó ismereteihez”. Mint a The Register írja, a csatlakozási szerződésnek ez a megfogalmazása azokra a kiberhadviselési taktikákra utalt, amelyeket Oroszország Ukrajna lerohanása előtt, valamint a háború alatt alkalmazott ukrán célpontok ellen. Keleti szomszédunkat csak tavaly mintegy kétezer kibertámadás érhette, közel 1700 az invázió megindulása után. (Emiatt az ukránok egyfajta kiber-ENSZ felállítását szorgalmazzák annak érdekében, hogy a nemzetközi közösség kezelje egyenrangúan a polgári célpontok elleni kibertámadásokat a rakétacsapásokkal.)

Az ukránok tagságát a központot alkotó teljes jogú tagországoknak is jóvá kell hagyniuk. Ezzel azonban csak egy fennálló állapot szentesítenek, hiszen az aktív együttműködés már tavaly elindult, nyilatkozta az ukrán kibervédelmi erők vezetője, Jurij Scsigol. A CCDCOE igazgatója és nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetője például 2022 novemberében személyesen látogattak Ukrajnába az orosz kibertámadások elhárításával kapcsolatos tapasztalatcserére.

Dráma fordulat a kibervédelmi doktrínában

A The Registernek nyilatkozó szakértők szerint a csatlakozási szerződés aláírása jelentős, mert a tudáscsere nem csak az ukránokat, de a többi tagállamot is segíti az orosz kiberakciók kivédésében. A Contrast Security szoftvergyártó cég kiberstratégiáért felelős alelnöke, Tom Kellermann, aki korábban Washingtonban is dolgozott kiberügyi kormányzati posztokon, azonban még ennél is tovább megy.

Bár szerinte is fontos a régi tagoknak és Ukrajnának is a tudáscsere, az első kézeből érkező információk, hogy hatékonyabban védjék az országok kritikus infrasturktúráit, Ukrajna befogadása „egyben drámai változást” jelent mind az USA, mind a NATO kibervédelmi doktrínájában, ami alapján az orosz támadásokat kezelik. Eddig ugyanis a kibertámadásokat alkalmazó hibrid hadviselésben a NATO részéről a védekezésen volt a hangsúly. Mostantól azonban Oroszországnak védekeznie kell – véli Kellermann.”

Forrás:
Ukrajna kiberkatonái már a NATO ajtaja előtt topognak; Bitport; 2023. január 25.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Európában teljes mértékben egyetértünk azzal a célkitűzéssel, hogy Kínát megfosszuk a legfejlettebb csipektől

„…Továbbá a biztonság kérdéskörén belül maradva, határozottan úgy gondolom, hogy erősebb közös alapot kell kialakítanunk a technológiai biztonság terén.

Nem engedhetjük meg, hogy Kína hozzáférjen a legfejlettebb technológiákhoz, legyenek azok félvezetők, kvantumtechnológia, felhő és peremhálózati számítástechnika, mesterséges intelligencia vagy összekapcsoltság.

Nagyon erős összhangot látok ezekben a kérdésekben az EU és az Egyesült Államok között, még akkor is, ha néha eltérünk egymástól a módszerek tekintetében. Dolgoztunk az 5G kiberbiztonság érdekében, hogy eltávolítsuk hálózatainkból a magas kockázatú beszállítókat, és szorosan nyomon követjük az európai kritikus infrastruktúrákba irányuló kínai beruházásokat.

A félvezetőkkel kapcsolatban az EU és az Egyesült Államok is csiptörvényeket terjesztett elő, hogy támogassa saját nagy csipgyárak létesítését. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy újra egyensúlyba hozzuk és biztosítsuk ellátási láncainkat, csökkentve kollektív függőségünket Ázsiától.

Néhány szó ebben az összefüggésben az Egyesült Államok merész döntéséről a félvezetők exportjának ellenőrzéséről. Európában teljes mértékben egyetértünk azzal a célkitűzéssel, hogy Kínát megfosszuk a legfejlettebb csipektől, és ugyanez vonatkozik a kvantumtechnológiákra is…”

Oroszország és Kína növeli jelenlétét Afrikában

„Oroszország az ázsiai, latin-amerikai és afrikai kontinens dinamikusan fejlődő országaiban fog partnereket keresni.

Miközben Oroszország és Kína politikai és gazdasági jelenléte egyre erősödik Afrikában, a közelmúltban tartott második amerikai-afrikai csúcstalálkozó – amelyet nyolc év után először rendeztek meg – megmutatta, hogy a gyarmatellenes érzelmek erősödésével Moszkva fölényben van a világ leggyorsabban növekvő kontinensén és bőséges támogatásra számíthat.

Afrika a drágakövekben és ásványi anyagokban, például kobaltban és lítiumban való gazdagságáról ismert, de egyre több országa fordít hátat a nyugati kereskedelmi szerződéseknek. Az Egyesült Államok és a korábbi gyarmatosító hatalmak, Nagy-Britannia és Franciaország az elmúlt években veszítettek befolyásukból Afrikában – írta a Times.

„A növekvő orosz befolyás rávilágít a világ leggyorsabban növekvő kontinensének változó kapcsolataira. Az elmúlt években ezek az országok teret vesztettek Kínával, Oroszországgal és kisebb szereplőkkel, például Törökországgal és az Öböl-államokkal szemben” – érvelt a londoni székhelyű lap.

A hírportál azt is hangsúlyozta, hogy Oroszország nagy támogatásra számíthat Afrikában, amely „régóta a nagyhatalmak játszótere”, nemzetközi szinten, elsősorban az ENSZ-ben.

Mint ismeretes, az ENSZ-közgyűlés idei, Putyin ukrajnai háborúját elítélő, nem túl meggyőző szavazása megerősítette a szakértők által régóta vallott nézetet: hogy új hajsza van folyamatban Afrikáért. Ugyanis huszonkét afrikai ország elutasította, hogy elmarasztalja Oroszországot a háború miatt. Hónapokkal később egy hasonló csoport nem ítélte el négy ukrán régió annektálását sem. Az elmúlt évtizedben a Közép-afrikai Köztársaságtól Szudánig az afrikai vezetők nagyra értékelték Oroszország kemény hatalmát.

Épp ezért nem meglepő, hogy a decemberben tartott amerikai-afrikai vezetői csúcstalálkozó keretében Joe Biden amerikai elnök „megpróbálta a Nyugat oldalára téríteni” az afrikai államfőket. A lap azt is megjegyezte, hogy az Afrikáért folytatott új csata „máris elveszett lehet” Oroszország és Kína bővülő jelenléte nyomán a kontinensen.

Az amerikai-afrikai csúcstalálkozón 49 afrikai ország állam- és kormányfője, valamint az Afrikai Unió képviselői vettek részt. Több ország – Mali, Burkina Faso, Guinea és Szudán, ahol korábban katonai puccsok történtek – nem kapott meghívást a háromnapos találkozóra.

A fórumon nem vett részt Eritrea sem, amellyel az Egyesült Államoknak nincsenek diplomáciai kapcsolatai. Zimbabwe és Dél-Afrika vezetői korábban már bejelentették, hogy különböző okokból lemondják az utazást.

Alekszej Murzenok, az Orosz Exportközpont nemzetközi partnerségi programjainak igazgatója bizakodását fejezte ki, hogy az afrikai és ázsiai piacok nagyon ígéretesek a „Made in Russia” márkanév alatt forgalmazott áruk exportja szempontjából.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint Oroszország az ázsiai, latin-amerikai és afrikai kontinens dinamikusan fejlődő országaiban fog partnereket keresni.”

Forrás:
Oroszország és Kína növeli jelenlétét Afrikában; Computerworld; 2022. december 29.

Thierry Breton európai biztos sürgette a zöld átálláshoz alapvetően szükséges ásványi nyersanyagok beszállítóinak támogatását

„Az Európai Unió kihívásokkal szembesül a zöldátállás terén: 27 tagország jogszabályait kell összehangolnia a tiszta energia és az energiaátalakítás alapanyagainak biztosítására.

Thierry Breton európai biztos ezen a héten sürgette az európai finanszírozókat, hogy támogassák még jobban az energetikai átálláshoz szükséges ásványi nyersanyagok beszállítóit, miközben az Európai Unió előkészíti a Green Deal tervét – írja a Reuters.

Az EU várhatóan március 8-án mutatja be az alapvető nyersanyagokról szóló törvényét, amelynek célja, hogy az elektromos járművekhez szükséges ásványi nyersanyagokkal biztosítsa a blokk ellátását, többek között lítiummal, kobalttal, nikkellel, mangánnal és grafittal.

Breton két fontos problémát emelt ki:
* az első az olyan országoktól való túlzott függés, mint például Kína, amely az elektronikai cikkekhez, autókhoz és a gépekhez használt magnéziumot állítja elő,
* másodikként a kereslet várható „kolosszális” növekedését jelölte meg.

„Azt szeretném, ha befektetnének a nyersanyagláncban zajló műveletekbe” – mondta Breton az európai bankok, köztük a Société Générale, a Deutsche Bank és a Santander Group kerekasztal-beszélgetésén.

„Néha kihívásokkal kellett szembenézniük: itt Európában a helyi ellenállás, a hosszadalmas eljárások miatt, vagy a gazdasági indokok hiánya okán; a világ többi részén pedig azzal vádolhatják önöket, hogy alacsony környezetvédelmi és szociális normákkal rendelkező projekteket támogatnak” – tette hozzá hétfőn a brüsszeli Berlaymont hotelben tartott előadásán.

Mivel a blokknak 27 tagország jogszabályait kell összehangolnia, lemaradásban van más nyugati országokhoz, például az Egyesült Államokhoz és Kanadához képest, amelyek már törvényjavaslatokat nyújtottak be a tiszta energia és az energiaátalakítás nyersanyagainak biztosítására.

Az Európai Bizottság vezetője, Ursula von der Leyen a múlt héten azt mondta, hogy az EU rendelkezésre bocsátja az Európai Szuverenitási Alapot, hogy megakadályozza a cégek Egyesült Államokba való áttelepülését. Breton szerint az EU reméli, hogy Ukrajnát és más országokat is be tudja vonni az akkumulátorágazat kiépítésébe.

„Természetesen nem csak Európában fektethetünk be. Ezért stratégiai partnerségeket alakítottunk ki Kanadával, Ukrajnával, Namíbiával és Kazahsztánnal, és folyamatban lévő tárgyalásokat folytatunk más országokkal” – mondta.”

Forrás:
Az EU arra kéri az európai bankokat, hogy növeljék az alapvető ásványi nyersanyagforrások finanszírozását; Kovácsfi Réka; Világgazdaság; 2023. január 25.

Szakirodalom

A digitális átalakulás mozgatórugói és eredményei a közszektorbeli szolgáltatások esetében

„A kormányok átalakítják működésüket, hogy a digitális technológiákra alapozva jobb minőségű, átláthatóbb, hatékonyabb, az állampolgárok igényeit jobban kielégítő közszolgáltatásokat hozzanak létre. Ezt a folyamatot hívjuk digitális átállásnak. Ugyanakkor a tanácsadó cégek jelentésein kívül csak korlátozott számú tanulmány vizsgálja azt, hogy a közszféra vezetői jelenleg hogyan azonosítják a digitális átalakulást saját napi gyakorlatukban, hogyan valósítják meg a digitális transzformációs projekteket, és melyek a várható eredményeik. A cikk egy esettanulmány keretében vizsgálja, hogy a közszolgálati vezetők mit várnak el a digitális átalakítási projektektől, valamint a projektek várható eredményeitől. Kvalitatív elemzést végeztek olyan szakértők körében, akik digitális átalakítási projektekben vettek részt, alaposan ismerik a kormányzati döntéseket, és a végrehajtási eljárásokat. Az interjúk alapján a tanulmány támogatni szeretné a gyakorlati szakembereket a digitális átalakulási folyamat akadályainak azonosításában, a végeredmény javítása érdekében.”

Forrás:
Drivers and Outcomes of Digital Transformation: The Case of Public Sector Services; Fotis Kitsios, Maria Kamariotou, Archelaos Mavromatis; Information 2023, 14(1), 43; https://doi.org/10.3390/info14010043; 2023. január 10.

A hazai okos és autonóm falvak területi összefüggései

„Jelen kézirat az okos falvak, autonóm falvak és alternatív energiaforrások legfontosabb fogalmainak áttekintését és legfontosabb térgazdasági összefüggéseinek bemutatását tűzi ki alapvető célul. Napjainkban kiemelt fontosságú az SMART tényezők térgazdasági szerepe a településeken (digitalizáció jelene), az okos falvak, okos megoldások és autonóm falvak definiálása vidéken, illetve az alternatív energiaforrások, ökotelepülések bemutatása, melyhez szorosan kapcsolódik a SMART Rural21 zászlóshajó projekt is. A kéziratban az okos rendszerek és a fenntarthatóság kapcsolatrendszerére világítunk rá a vidéki térben. Az alábbi kérdésre keressük elsődlegesen a választ: Hogyan könnyítheti meg a vidéki települések mindennapi életét a digitalizáció és az alternatív energiaforrások jelenléte?”

Forrás:
A hazai okos és autonóm falvak területi összefüggései; Némediné Kollár Kitti; Studia Mundi – Economica; ISSN 2415-9395; DOI: 10.18531/Studia.Mundi.2022.09.01.57-67; 9 (1). 57-67. o.
Letöltés PDF-ben

Jogászegyleti Értekezések 2022

„…A Jogászegyleti Értekezések 2022 című kötetben megjelent összesen tizenöt tanulmány három nagy jogterületet fog át: a büntetőjogot, a közigazgatási jogot és a polgári eljárásjogot. Az elmúlt években mindhárom jogterület jelentős átalakuláson, fejlődésen ment keresztül. Új kódexek születtek, így még nem beszélhetünk teljesen kiforrott gyakorlatról sem.
A kitűzött célnak megfelelően, a kötetben megjelent írások elsődlegesen a gyakorló jogászok számára nyújthatnak segítséget. A szerzők egy része azonban a jogalkotónak címzett javaslatokat is megfogalmazott.
…
Közigazgatási jog
* Baranyi Bertold – Aszalós Dániel: Az azonnali jogvédelem: azonnali? jogvédelem?
* Barabás Gergely: A közigazgatási cselekmény semmissége az új közigazgatási jogorvoslati rendszerben
* Forgács Anna: A népszavazási bíráskodás egyes perjogi kérdései
* Kis Krisztián: A közigazgatási jogorvoslati rendszer átalakítása: hangsúlyeltolódások
* Papp Dorottya: A Kp. hatályosulásának egyes kérdései a gyakorlatban – a felülvizsgálati eljárás szemszögéből
…”

Forrás:
Jogászegyleti Értekezések 2022; Bodzási Balázs (szerk.); Magyar Jogász Egylet; ISSN 2939-6069; 2022
Letöltés PDF-ben

Törvények, rendeletek

dr. Solymár Károly Balázst az Energiaügyi Minisztérium helyettes államtitkárává nevezték ki

„A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 228. § (2) bekezdés b) pontja alapján – a gazdaságfejlesztési miniszter javaslatára –
dr. Solymár Károly Balázst, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkárát e tisztségéből – más fontos megbízatására tekintettel –
2023. január 20-ai hatállyal felmentem…”

Forrás:
1/2023. (I. 20.) ME határozat helyettes államtitkár felmentéséről; Nemzeti Jogszabálytár
A miniszterelnök 1/2023. (I. 20.) ME határozata helyettes államtitkár felmentéséről; Magyar Közlöny; 2023. évi 11. szám; 2023. január 20; 372. o. (PDF)

„A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 234. § (1) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva, az energiaügyi miniszter javaslatára
dr. Solymár Károly Balázst
– 2023. január 21-ei hatállyal –
az Energiaügyi Minisztérium helyettes államtitkárává kinevezem…”

Forrás:
2/2023. (I. 20.) ME határozat helyettes államtitkár kinevezéséről; Nemzeti Jogszabálytár
A miniszterelnök 2/2023. (I. 20.) ME határozata helyettes államtitkár kinevezéséről; Magyar Közlöny; 2023. évi 11. szám; 2023. január 20.; 373. o. (PDF)

Új helyettes államtitkár felel a felsőoktatásért

„Varga-Bajusz Veronika 2023. február elsejével áll munkába a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért felelős helyettes államtitkáraként.

Varga-Bajusz Veronika eddig a Tempus Közalapítvány főigazgatói posztját töltötte be.

A felsőoktatásért felelős helyettes államtitkári poszt még decemberen, Hankó Balázs felsőoktatásért és innovációért felelős államtitkárrá való kinevezésével üresedett meg.”

Forrás:
Új helyettes államtitkár felel a felsőoktatásért; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2023. január 23.
4/2023. (I. 20.) ME határozat helyettes államtitkár kinevezéséről ; Nemzeti Jogszabálytár
A miniszterelnök 4/2023. (I. 20.) ME határozata helyettes államtitkár kinevezéséről; Magyar Közlöny; 2023. évi 11. szám; 2023. január 20.; 373. o. (PDF)

5. szám, 2023. január 30.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek