Tartalomjegyzék

Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk minden olvasónknak!

Következő számunk 2023. január 2-án fog megjelenni.

Kiemelt híreink

Navracsics Tibor: januártól megnyílik az uniós pénzcsap
Tárgyszavak: Európai Bizottság, helyreállítási terv, jogállamisági kondicionalitási mechanizmus, Magyarország, Navracsics Tibor
Elfogadta a kormány a Nemzeti Digitalizációs Stratégiát
Tárgyszavak: Magyarország, Nemzeti Digitalizációs Stratégia (2022-2030)
1582/2022. (XI. 30.) Korm. határozat Magyarország Nemzeti Digitalizációs Stratégiájának (2022–2030) elfogadásáról
Tárgyszavak: Nemzeti Digitalizációs Stratégia (2022-2030)

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

A felhőbe költözik Észtország közigazgatása – a Microsoft partnerségével
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, Észtország, Mesterséges Intelligencia (MI) — közigazgatás, Microsoft, szabad és nyílt forráskódú szoftverek

Technika, tudomány

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

A magyar pénzügyi szektor kiberfenyegetettségi térképe 2022 (MNB)
Tárgyszavak: digitális pénzügyek, kiberbiztonság, kibervédelem, Magyar Nemzeti Bank, Magyarország

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Európai adatközpontokba helyezi át európai ügyfelei adatait a Microsoft
Tárgyszavak: adatszuverenitás, Egyesült Államok, Európai Unió, informatikai felhő, Microsoft, transzatlanti adatcsere-egyezmény, versenypolitika

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Navracsics Tibor: januártól megnyílik az uniós pénzcsap

„ A partnerségi szerződéseket várhatóan a magyar területfejlesztési miniszter és Paolo Gentiloni gazdaságfejlesztési biztos írhatja alá – derült ki az InfoRádió Aréna című műsorából, ahol arról is szó esett, hogy pontosan mikor és mennyi pénz várható az Európai Unióból, és arról is, mennyit kellett engednie a két tárgyaló félnek a megegyezéshez.

Brüsszelben hétfő este az állandó képviselők egyezségre jutottak többek között a Magyarországnak járó európai uniós források kifizetése ügyében. Navracsics Tibor az InfoRádió Aréna című műsorában elmagyarázta, ez a testület az utolsó olyan lépcsőfok, amely a politikai döntéshozatal előtt van. Ez az a szint, ahol megtárgyalnak részleteiben minden ügyet, mielőtt az Európai Tanács ülése elé kerülne.

A miniszter kiemelte, hogy kétfajta ügycsoport létezik: amelyik ügyben konszenzus alakul ki a tagállamok között, arról már nem nyitnak vitát a miniszterek a tanácsban, csak döntenek róla, amelyben pedig nincs konszenzus, az kerül fel vitapontként a miniszteri tanács napirendjére.

„A hétfő esti tárgyalás azt az eredményt hozta, hogy a négyes csomag minden elemében – globális minimumadó, Ukrajnának folyósítandó hitel, magyar helyreállítási terv és a magyar jogállamisági eljárás – konszenzusra jutottak, és így döntésre készen kerül fel a legközelebbi tanácsülés napirendjére” – mondta Navracsics Tibor, jelezve, hogy a kérdésekben már nincs szükség vitára, csak szavazás lesz. „99,9 százalékban megvan a megállapodás, csak egy szavazási aktus kell” – tette hozzá az uniós pénzekről folyó tárgyalásokon a magyar kormányt képviselő politikus.

A globális minimumadó esetében Magyarország visszavonta a vétóját, de most Lengyelország kért gondolkodási időt, ez nem hátráltatja azonban a magyar támogatások ügyét, mert a közös döntés után a négy csomag már nem érinti egymást.

A kérdésre, hogy mikor kerülhet végleg pecsét a Magyarországnak járó források ügyére, Navracsics Tibor azt mondta, a döntésnek kell megszületnie december 31-ig.

„Még a héten van általános ügyek tanácsa, ott is napirenden lehet, de bő egy héten belül mindenképpen pecsét kerülhet a partnerségi megállapodásra a helyreállítási alap és a kohéziós források esetében is” – mondta. A helyreállítási tervnél az Európai Bizottságnak kell döntenie még, utána jöhet a dokumentumok aláírása. Ezt korábban Ursula von der Leyen bizottsági elnök és az adott ország kormányfője jegyezte, de Navracsics Tibor úgy tudja, hogy az elnök nem szándékozik Budapestre jönni, így várhatóan ő fogja aláírni a partnerségi megállapodást Paolo Gentilonival, az Európai Bizottság gazdaságpolitikai biztosával.

A miniszter szerint az ügyben a közvetlen szereplők mindegyike elégedett lehet, ugyanakkor lehetnek olyanok, akikben „maradt tüske”, úgy véli, hogy például az Európai Parlament baloldali képviselői éles támadást fognak indítani a megállapodás ellen.

Navracsics Tibor úgy látja, hogy a megegyezés érdekében igazán egyik félnek sem kellett engednie, csak kommunikációs pozíciókat váltottak. A bizottság szerinte azért nem engedett, mert eleve kimondta a magyar helyreállítási programról, hogy kiváló minőségű, és elfogadásra javasolta, míg a jogállamisági eljárásban azért nem veszített, mert a három operatív program esetében a 65 százaléknyi visszatartott forrás alig változott, 55 százalék lett.

A miniszter olvasatában a magyar kormány sem engedett, mert a globális minimumadó elfogadása továbbra sem okoz adóemelést, a tanács megerősítette, hogy a magyar iparűzési adó megfelel a globális minimumadó feltételeinek, így nem kell új adót bevezetnünk. Az ukrajnai hitel esetében pedig azzal, hogy a bizottság arra kapott felhatalmazást, hogy az uniós költségvetés maradványainak terhére vegyen fel hitelt, nem bővül az uniós adósságállomány, ami a magyar fél feltétele volt.

Arról, hogy mikor és milyen uniós pénz érkezhet, Navracsics Tibor azt mondta, hogy a kifizetések többsége utófinanszírozás, a befogadott pályázatok és az elkészült projektek alapján lehet benyújtani a számlákat, addig ezeket a nemzeti költségvetésből finanszírozza a kormány. „Januártól megnyílhat a pénzcsap, onnantól a bizottság pénzügyi rendjén múlik, hogy mikor és mennyit utal” – mondta.

Három forrásból is érkezhet uniós pénz. A kohéziós támogatások összértéke 14 ezer milliárd forint a jelenlegi árfolyamon, ebből 4500 milliárd az agrártámogatás. A helyreállítási alapból 2300 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást hívhat le Magyarország 2026 végéig befejezett projektekre: ennek a 48 százaléka energetikai beruházás, a zöld átállást segíti, míg további 30 százalék a digitális átállást. Március végéig 25 nagy pályázati kiírás készül el, mert szűkös a határidő, és ha elindulnak a projektek, akkor lehet lehívni a pénzeket – magyarázta Navracsics Tibor.

További 3000 milliárd forintos kedvezményes hitel lehívására is lehetőség nyílik, ezt 2023 nyaráig lehet kérni. A kormány megvárja a nemzetközi környezet alakulását, és ennek fényében dönt majd, hogy kéri-e ezt a hitelt. Abban az esetben, ha felveszi a kölcsönt, szintén kell egy újjáépítési terv, a miniszter tájékoztatása szerint az előkészítő munkálatok folynak, hogy ha pozitív döntés születik, akkor ne legyen késedelem.

A magyar kormány a megállapodás érdekében eredetileg tett 17 vállalást, a kohéziós pénzek visszatartásának feloldása érdekében a Európai Bizottság 27 szupermérföldkőről beszélt, de Navracsics Tibor szerint itt csak a számítás eltérő, valójában jó részt ugyanazokról a vállalásokról van szó. Még az igazságszolgáltatás függetlenségét felvető aggályok ügyében tett vállalásokat kell teljesíteni március végéig, ebben sem volt éles ellentét, csak ez minősített többséget igényel a parlamentben, ezért hosszabb határidő – tette hozzá.

A mérföldkövek ellenőrzéséről úgy nyilatkozott, hogy ez sem végleges, folyamatos a párbeszéd a felek között, míg az ellenőrzési pontok a határidők. Kiemelte a kommunikáció fontosságát, mert sok esetben ugyanazokban a megoldásokban a különböző országokból érkezők mást érthetnek, és ezt a párbeszédben fel lehet oldani.

„Azt szeretném látni, hogy Magyarország az unió legtisztább országa legyen. Ezért sokan fölényesen megmosolyognak, de ezt egyedül a politika nem tudja megcsinálni, nem megy a gazdasági élet szereplői nélkül. Ez egy összenemzeti gyakorlat, mindenki lásson értéket abban, hogy tiszták vagyunk. Ez kultúraváltást is jelent. Ezt nem is feltétlenül tudja ez a generáció levezényelni, még akkor sem, ha adottak lesznek a szabályai” – mondta a miniszter, de úgy véli, a változtatások nagy része jó nekünk, rövid- és hosszú távon is. „Van, amit azért vezettünk be, mert az unió ragaszkodott hozzá, de lehet, hogy magyar kontextusban is jól működik majd az, ami máshol Európában bevált” – tette hozzá… ”

Forrás:
Navracsics Tibor: januártól megnyílik az uniós pénzcsap; Infostart; 2022. december 13.

Elfogadta a kormány a Nemzeti Digitalizációs Stratégiát

„A Stratégia, illetve rövidítve: NDS, 2022-től 2030-ig határozza meg a digitalizáció terén tervezett célokat, intézkedéseket.

A kormány a 2022. november 30-án született határozatában fogadta el a Nemzeti Digitalizációs Stratégiát, amelyet már egy korábbi, 2021-2030-as tervezet alapján most véglegesítettek. Az NDS elkészítésének aktualitását az adta, hogy egyrészt az „előd” dokumentum, a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2020-ban zárult, másrészt pedig az Európai Unió Digitális Iránytű elnevezésű szakpolitikai programja 2030-ig iránymutatást ad a digitalizáció kiemelt fejlesztési területeinek meghatározásához. Ezeket a célokat tükrözi az NDS is, amely így az alábbi négy pillérre épül: digitális infrastruktúra, digitális kompetencia, digitális gazdaság, digitális állam.

Az NDS kiemeli, hogy a digitalizáció már régóta nem egy elszigetelt jelenség, hiszen egy mindent átfogó digitális ökoszisztémáról beszélhetünk, amely természetesen jóval bővebb, mint az IKT szektor. Az IKT szektor értékteremtő, és versenyképesség növelő jelentősége ezzel együtt vitathatatlan, és ma már a magyar gazdaság megtermelt bruttó értékének a 20 százalékát teszi ki.

A Stratégia helyzetelemzése a DESI (Digital Economy and Society Index) jelentés adatait, statisztikáit veszi figyelembe, innen tudható, hogy hazánk a 27 európai uniós ország között az „összesített”, rangsorban a 22. helyen áll. Az internet hozzáférés (13. hely) és a digitális közszolgáltatások (21. hely) tekintetében jobban teljesítünk, a humán tőke (23. hely), és a digitális vállalati technológiák integráltsága (25. hely) tekintetében viszont rosszabbul.

A kormányzati cél az, hogy Magyarország 2030-ra a digitalizáció terén a legjobban teljesítő 10 ország közé kerüljön, a Stratégia ennek elérése érdekében határozott meg olyan indikátorokat, mint például, hogy:

a gigabites kapcsolatra képes hálózattal lefedett háztartások aránya érje el a 95 százalékot, az 5G lefedettség pedig 67 százalékra növekedjen,

a digitális kompetencia területén 95 százalékra kell növelni a 16-74 éves korosztály rendszeres internethasználatát,

a vállalkozások egyharmada használjon az integrált vállalati folyamatokat,

az e-kormányzati szolgáltatásokat használók aránya érje el a 90 százalékot.

A kormány a számos, a célkitűzések megvalósítását szolgáló intézkedést a négy digitális pillér köré csoportosítja, és bizonyos konkrét programokat is megnevez: Szupergyors Internet Programiroda létrehozása, Nemzeti WiFi hálózat kialakítása a kollégiumokban, közösségi terekben, voucher a DigKomp 1-6 szintű képzéseken résztvevők részére, Digitális Közösségi Pontok hálózatának továbbfejlesztése, távfelügyeleti rendszer időseknek okoseszközök használatával stb. Az intézkedések „aprópénzre” váltása a Stratégiában foglaltak szerint az állami szereplőkön kívül a gazdasági és egyéb szervezetek bevonásával vihető csak sikerre…”

Forrás:
Elfogadta a kormány a Nemzeti Digitalizációs Stratégiát; Képes Gábor; Neumann János Számítógéptudományi Társaság (NJSZT); 2022. december 14.

1582/2022. (XI. 30.) Korm. határozat Magyarország Nemzeti Digitalizációs Stratégiájának (2022–2030) elfogadásáról

„A Kormány elfogadja a részére bemutatott Nemzeti Digitalizációs Stratégiát, és elrendeli annak a kormányzati portálon való közzétételét.
Felelős: Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter
Határidő: azonnal”

Forrás:
1582/2022. (XI. 30.) Korm. határozat Magyarország Nemzeti Digitalizációs Stratégiájának (2022–2030) elfogadásáról; Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2022. évi 197. szám; 2022. november 30.; 8127. o. (PDF)
Nemzeti Digitalizációs Stratégia (2022-2030); Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2022. december 5. (a stratégia letölthető PDF-ben)

Közigazgatás, politika, jog

Online elérhető Magyarország elfogadott Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégia Terve

„A 2022-es év nagy sikere, hogy november 7-én az Európai Bizottság elfogadta Magyarország KAP stratégiai tervét, mely történelmi lehetőséget jelent a magyar vidék és agrárium számára. Az elfogadott stratégiai dokumentum elérhető letölthető formátumban a kormányzati honlapon.

A 2027-ig tartó időszakban Magyarországnak járó uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatásokról kedvező megállapodás született, az uniós források a kiemelkedő arányú nemzeti költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél nagyobb segítséget jelentenek a vidékfejlesztés, a gazdálkodók és élelmiszer-feldolgozók számára. Az elkövetkezendő öt év költségvetése a hazai KAP-ban összesen 14,7 milliárd euró. Ennek csaknem felét a magyar kormány biztosítja, az Európai Uniótól 8,4 milliárd euró forrás érkezik. A vidékfejlesztési források több mint fele, csaknem 1500 milliárd forint gazdaságfejlesztésre megy, több mint 1000 milliárd forint pedig fenntarthatósági célokat szolgál majd. Mindkettő jelentős bővülést jelent az előzőekhez képest, csakúgy, mint a felértékelődő, tudásátadáshoz kapcsolódó kiadások kerete, ami a kétszeresére nő. A támogatások okos felhasználásával a magyar agrárium termelékenysége a másfélszeresére, a hozzáadott érték a kétszerese nőhet az évtized végére.

Annak érdekében, hogy minden gazdálkodó a számára lehető legmegfelelőbb támogatásokat elérje, az Agrárminisztérium kiemelt feladatának tekinti a folyamatos tájékoztatást. A hazai KAP Stratégiai Terv elfogadását megelőzően is – az Európai Bizottsággal szakmailag lezárt és a gazdálkodók számára döntéseik meghozatalához szükséges és fontos témákban – a szaktárca a kormányzati portálon, az országos- és szaksajtóban, illetve számos szakmai konferencia keretében közzétette a szabályozási terveket és információkat. A jövőben is online és jelenléti formában szervezett szakmai fórumokat szervez a szaktárca a KAP 2023-tól induló új közvetlen támogatási rendszeréről, a változásokról és az újdonságokról, melyekről nyomtatott kiadvány is készül a NAK-kal együttműködésben. Felkészítést kapnak a falugazdászok, a jövő év elejétől pedig egy tematikus honlap ugyancsak az agrártámogatási rendszerrel kapcsolatos információk közzétételét szolgálja majd.

Az új honlap elindulásáig az Európai Bizottság által elfogadott magyar KAP Stratégiai Tervet az Agrárminisztérium letölthető formátumban, magyar nyelven, a kormányzati honlapon elérhetővé teszi minden érdeklődő számára. ”

Forrás:
Online elérhető Magyarország elfogadott Közös Agrárpolitika Stratégia Terve; Agrárminisztérium; 2022. december 14.

Miniszteri meghallgatás – Lázár János fontosnak érezte kiteríteni a kártyáit

„ A vasúti közlekedés komoly fennakadásainak napján vendégeskedett az Országgyűlés gazdasági bizottságában az új közlekedési miniszter. Lázár János részletesen beszélt a MÁV-val, a Volánnal és az autópályákkal kapcsolatos terveiről.

Lázár János szerint a tömegközlekedést a kötött pályára kell alapozni, mert a magyarok 70 százaléka ingázik, de ehhez most naponta az optimális 50 percnél jóval többet kell utaznia. A vasút azonban „borzalmas” állapotban van – ismerte el a miniszter –, ugyanis a vonatok – a több mint 8000 kilométeres pályaszakasz felén érvényben lévő sebességkorlátozás, valamint az 50 éves mozdonyok miatt – naponta 150-200 órát késnek. Ezzel szemben a HÉV nem késik – tette hozzá a miniszter, aki szerint pályakorszűretés nélkül nem lesz versenyképes a vasút, de ehhez évente 60-70 milliárd forintot kell rákölteni.

A tárcavezető szerint a 6000 járművel közlekedő és 10 ezer sofőr foglalkoztató Volánnál 10 év alá kell szorítani a buszok életkorát. Lázár János megígérte, hogy 2023 végére a MÁV-nak és a Volánnak közös tarifarendszere és menetrendje lesz. Megjegyezte, jelen pillanatban is zajlanak informatikai fejlesztések európai uniós forrásokból, de az elmúlt két hét felülvizsgálatai alapján világossá vált a számára, hogy ezt január 1-jével nem lehet bevezetni. Lázár János tájékoztatása szerint az első lépés az egységes bérletvásárlás bevezetése lesz, de nem az egységes menetrendet és az egységes tarifarendszert jelenti.

Lázár János a közúti közlekedés témáját érintve emlékeztetett rá, hogy a kormány minden autópályát ki akar vinni az országhatárig és az összes megyei jogú várost be szeretné kötni a gyorsforgalmi hálózatba. A lakosság jelentős része sohasem fog tudni lemondani arról, hogy autóval közlekedjen – közölte a miniszter, aki az ellenzéki vezetésű fővárossal is létrehoz egy állandó egyeztetési fórumot.

Lázár János a tárcája másik szakterületére rátérve jelezte, hogy elkészült egy kerettörvény-javaslat, amely megváltoztatja az állami beruházások teljes rendszerét, de mielőtt beterjeszti az Országgyűlésnek, egyeztet róla az Európai Bizottsággal. A bürokrácia csökkentése és a versenyképesség növelése érdekében kidolgoznak egy másik építési kerettörvényt is, ami tavasszal kerül a parlament elé, és jelenleg 80 szakmai szervezettel tárgyalnak róla – tette hozzá Lázár János, akinek egyébként a vonatkozó jogszabályok regnáló miniszterként nem tették kötelezővé a hétfői meghallgatást, de fontosnak tartotta, hogy ismertesse a döntéseit és a terveit az Országgyűlés gazdasági bizottságával. ”

Forrás:
Miniszteri meghallgatás – Lázár János fontosnak érezte kiteríteni a kártyáit; Herczeg Zsolt; Infostart / InfoRádió; 2022. december 12.

Megyebérlet bevezetését jelentette be Lázár János

„ Az autós közlekedésnek kínálnának ezzel alternatívát országszerte. Vagyis vidéken.

Az ország egészében az autós közlekedés valódi alternatívájává tennék a közösségi közlekedést, ennek első lépéseként megyebérlet-konstrukció bevezetésén dolgoznak – mondta a Délmagyarországnak a közlekedési és beruházási miniszter.

Lázár János a napilap szombati számában megjelent interjúban azt mondta, elérhetőbbé, az autós közlekedés valódi alternatívájává akarja tenni a tömegközlekedést, méghozzá az ország egészében. Egyik első lépésként ezért a MÁV-val az úgynevezett megyebérlet-konstrukció bevezetésén dolgoznak. Ez az autópálya-matricához hasonlóan kedvezményes áron, egyetlen „jeggyel” tenné lehetővé a vidéken élőknek, hogy egy vagy több megyében vasúton és autóbusszal is közlekedhessenek – ahogy az számukra a legmegfelelőbb – közölte a politikus. Jelezte: ragaszkodik hozzá, hogy a megoldást a következő esztendő első felében bevezessék.

A miniszter kifejtette, a vidéki állami beruházások és közlekedésfejlesztési projektek megszervezése és végrehajtása áll az első helyen. További autópályák épülnek majd az országban. Jövőre például az M4 és az M49-es kerülnek napirendre, de tervben van az M1 kétszer háromsávosra bővítése, és meg kell fontolni az M5-ös hatsávosítását is Kecskemétig vagy éppen az M9-es továbbépítését. A térség gazdasági potenciáljának minél jobb kiaknázása szempontjából kulcskérdés Debrecen elérhetősége, „bekötöttsége”, ezért a 47-es utat a városig négysávosítani kell.
…
Szegedről szólva hangsúlyozta, a politikai nézetkülönbségek ellenére a várossal nagy tervei vannak a kormánynak. Ez részben az infrastruktúra további fejlesztését jelenti, részben pedig regionális együttműködést. A várost nemcsak a múltja, de a mai adottságai is alkalmassá teszik a régiós főszerepre. ”

Forrás:
Megyebérlet bevezetését jelentette be Lázár János; Infostart; 2022. december 17.

Európai Unió

Állami támogatás: Az Európai Bizottság a széles sávú hálózatokra vonatkozó felülvizsgált állami támogatási szabályokat fogad el

„Az Európai Bizottság felülvizsgált közleményt fogadott el a széles sávú hálózatokhoz nyújtott állami támogatásról (a továbbiakban: a széles sávú hálózatokról szóló iránymutatás). A széles sávú hálózatokról szóló felülvizsgált iránymutatás meghatározza azokat a szabályokat, amelyek alapján a Bizottság értékeli a tagállamok által bejelentett, a széles sávú hálózatok kiépítését és az EU-ban történő széles körű bevezetésüket célzó állami támogatási intézkedéseket. Az új szabályok hozzájárulnak az EU azon stratégiai célkitűzéseihez, hogy az évtized végére mindenki számára gigabitalapú konnektivitást és 5G lefedettséget biztosítson, ami elengedhetetlen az Unió digitális átállásának megvalósításához. Az új iránymutatás az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba, ami 2023 januárjában várható.

A széles sávú hálózatokról szóló felülvizsgált iránymutatás

A széles sávú hálózatokról szóló felülvizsgált iránymutatás naprakész keretet biztosít a digitális átállás támogatásához, és tükrözi a technológiai, szabályozási és piaci fejleményeket. Emellett az új szabályok összhangban állnak a gigabitalapú információs társadalomról szóló közleményben, az Európa digitális jövőjének megtervezéséről szóló közleményben, a digitális iránytűről szóló közleményben, valamint az Európai Parlament és a Tanács által nemrégiben elfogadott, a digitális évtizedhez vezető útról szóló javaslatban meghatározott jelenlegi uniós szakpolitikai prioritásokkal.

A felülvizsgált iránymutatás különösen a következőkre tér ki:

A vezetékes hálózatok állami támogatására vonatkozó küszöbérték összehangolása a legújabb technológiai és piaci fejleményekkel. Ezek a változások lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy olyan területeken ruházzanak be, ahol a piac nem biztosít és valószínűleg nem is fog biztosítani a végfelhasználók számára legalább 1 Gbps letöltési sebességet és legalább 150 Mbps feltöltési sebességet. Minden állami beruházásnak legalább meg kell háromszoroznia a rendelkezésre álló letöltési sebességet, és a verseny jellemezte területeken legalább 1 Gbps letöltési sebességet és 150 Mbps feltöltési sebességet kell biztosítania.

Új értékelési keretrendszer bevezetése a mobil (többek között az 5G) hálózatok kiépítésére vonatkozóan. Az új iránymutatás lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy támogassák a mobilhálózatokat ott, ahol a beruházást egyébként magánszolgáltatók nem hajtották volna végre, és azt más intézkedések – például az egyes rádióspektrumok használatához kapcsolódó lefedettségi kötelezettségek – nem garantálják.

Annak kifejtése, hogy az állami támogatás hogyan használható fel a széles sávú szolgáltatások felfuttatásának ösztönzésére. A digitális konnektivitás előtt álló akadályok felszámolása és a széles sávú szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása révén a széles körű bevezetést szolgáló intézkedések célja a digitális befogadás és a társadalmi reziliencia előmozdítása. A felülvizsgált iránymutatás leírja a szociális és konnektivitási utalványok összeegyeztethetőségi kritériumait annak érdekében, hogy a fogyasztókat és az üzleti felhasználókat széles sávú szolgáltatások igénybevételére ösztönözzék.

Egyes szabályok egyszerűsítése az iránymutatás gyakorlati alkalmazásának megkönnyítése, valamint a vállalkozások és a hatóságok adminisztratív terheinek csökkentése érdekében. A felülvizsgált iránymutatás például lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az adott terület versenyhelyzetétől és az egyes termékek iránti kereslettől függően előírják a szolgáltatóknak a legmegfelelőbb nagykereskedelmi hozzáférési termékek biztosítását. Ez csökkenteni fogja az ilyen termékek költségeit, miközben megőrzi a versenyt és megakadályozza a bezáródást.

Az állami támogatások Bizottság által végzett értékelése szempontjából fontos egyes kulcsfontosságú fogalmak – például a feltérképezés, a nyilvános konzultációk, a kiválasztási eljárás, a nagykereskedelmi hozzáférés árképzése és a visszakövetelési mechanizmusok – egyértelmű meghatározása és további iránymutatás nyújtása.

A támogatásnak a versenyre és a kereskedelemre gyakorolt pozitív, illetve negatív hatásainak összevetéséhez használt kritériumok aktualizálása. Az értékelés figyelembe veszi a különböző lehetséges hatásokat, például az EU digitális és zöld átállásra vonatkozó célkitűzéseihez való hozzájárulást.

Háttér-információk

A széles sávú hálózatokról szóló iránymutatás meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az állami támogatás, melyet a tagállamok a széles sávú hálózatok kiépítéséhez és a rendelkezésre álló széles sávú szolgáltatások elterjedéséhez nyújtanak, az egységes piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető. A szabályok azt hivatottak elősegíteni, hogy a tagállamok úgy teljesíthessék az ambiciózus uniós konnektivitási célokat, hogy ez a lehető legkisebb költséggel járjon az adófizetők számára, és ne torzítsa indokolatlanul a versenyt az egységes piacon.

A széles sávú hálózatokról szóló felülvizsgált iránymutatás elfogadására a meglévő szabályok 2020-ban elvégzett értékelését, valamint az érdekelt felekkel – többek között a tagállamokkal, a vállalkozásokkal, az érdekcsoportokkal, a vállalatokkal, a nem kormányzati szervezetekkel és a polgárokkal – folytatott konzultációt követően került sor. A felülvizsgálat a Bizottságnak a korábbi szabályok alkalmazása során szerzett tapasztalataira épül, amelyeket az elmúlt években alkalmazott határozathozatali gyakorlata is tükröz.

A széles sávú hálózatokról szóló iránymutatás rendelkezéseit az általános csoportmentességi rendelet egészíti ki, amely megállapítja, hogy a tagállamok milyen előzetes összeegyeztethetőségi feltételek mellett hajthatnak végre állami támogatási intézkedéseket a Bizottság előzetes értesítése nélkül. 2021-ben a Bizottság a helyreállítással kapcsolatos bizonyos intézkedések megkönnyítése céljából elfogadta az általános csoportmentességi rendelet módosítását, amely fontos rendelkezéseket tartalmaz a vezetékes és a mobilhálózatokról, valamint a széles sávú szolgáltatások térnyerését ösztönző intézkedésekről. Az általános csoportmentességi rendelet jelenlegi felülvizsgálata technikai kiigazításokat tartalmaz a széles sávú hálózatokról szóló felülvizsgált iránymutatással való összhang biztosítása érdekében.

A széles sávú hálózatokról szóló iránymutatás felülvizsgálata kiegészíti az egyéb folyamatban lévő kezdeményezéseket, például a széles sávú infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos költségek csökkentéséről szóló irányelv felülvizsgálatát, az újgenerációs hozzáférési hálózatokhoz (NGA) való szabályozott hozzáférésről szóló, 2010. szeptember 20-i 2010/572/EU ajánlást és a verseny előmozdítását és a széles sávú beruházási környezet javítását célzó következetes megkülönböztetésmentességi kötelezettségekről és költségszámítási módszerekről szóló, 2013. szeptember 11-i 2013/466/EU ajánlást, valamint az érintett piacokról szóló 2020. évi ajánlás korábbi felülvizsgálatát.

További információk

Lásd a Versenypolitikai Főigazgatóság erre a célra létrehozott weboldalát, amelyen megtalálható az érdekelt felek által benyújtott valamennyi észrevétel.”

Forrás:
Állami támogatás: A Bizottság a széles sávú hálózatokra vonatkozó felülvizsgált állami támogatási szabályokat fogad el; Európai Bizottság; 2022. december 12.

Az Európai Unió vezető intézményei megállapodtak a 2023-ra és 2024-re vonatkozó közös jogalkotási prioritásokról

„A Parlament, a Tanács és a Bizottság elnöke a mai napon együttes nyilatkozatot írt alá a 2023. és 2024. évi uniós jogalkotási prioritásokról.

Az elmúlt évben elért jelentős eredményekre építve Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, Petr Fiala, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó cseh miniszterelnök és Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke aláírta a 2023. és 2024. évi uniós jogalkotási prioritásokról szóló együttes nyilatkozatot.

Az együttes nyilatkozat közös európai jövőképet vázol fel egy erősebb és az Oroszország Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, brutális agressziójával és annak széles körű hatásával szemben reziliensebb Európáról, miközben más súlyos kihívásokkal, például az éghajlati válsággal és a gazdasági nehézségekkel is foglalkozik. Az Európai Unió továbbra is kiáll Ukrajna és az ukrán polgárok mellett, miközben felgyorsítja a zöld és digitális kettős átállást.
…
A mai együttes nyilatkozat kiemeli azokat a kulcsfontosságú jogalkotási javaslatokat, amelyek jelenleg az Európai Parlament és a Tanács előtt vannak, illetve amelyeket az Európai Bizottság fog 2023-ban fog előterjeszteni. A nyilatkozat kötelezi a három uniós intézményt arra, hogy kiemelt prioritásként kezelje azokat a kezdeményezéseket, amelyek célja az európai zöld megállapodás céljainak elérése, a digitális átállás megvalósítása és az EU rezilienciájának megerősítése, az emberközpontú gazdaság megteremtése, Európa globális szerepének erősítése, az európai életmód előmozdítása, valamint demokráciánk és értékeink védelme. A három intézmény arra törekszik, hogy a 2024. évi következő európai választásokig a lehető legjobb eredményeket érjék el az együttes nyilatkozatban foglalt kezdeményezések terén.

Az uniós intézmények üdvözlik az Európa jövőjéről szóló konferencia eredményeit is, és megerősítik arra irányuló kötelezettségvállalásukat, hogy a javaslatokat hatáskörükön belül nyomon követik. A konferencia számos javaslata már tükröződik a Bizottság 2023. évi munkaprogramjában.

A három intézmény vezetője továbbá üdvözölte a kihívások ellenére 2022-ben elért eredményeket, különösen az Ukrajnának és az ukrán népnek nyújtott humanitárius, politikai, pénzügyi és katonai támogatást, valamint a gazdasági nyomásgyakorlás és Oroszország katonai képességeinek aláásása érdekében Oroszországgal szemben bevezetett példátlan szankciókat. Az EU az ideiglenes védelmi mechanizmus első alkalommal történő aktiválásával hozzáférést biztosított az ukránok számára a munkahelyekhez, a lakhatáshoz, az oktatáshoz, a képzéshez és az egészségügyi ellátáshoz. A REPowerEU terv elfogadásával az EU fokozatosan megszünteti Európa orosz fosszilis energiától való függőségét, miközben ösztönzi a megújuló energiaforrásokat és az energiabiztonságot. Ugyanakkor a Next Generation EU keretében kidolgozott nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása előmozdítja a reziliens helyreállítást. A három intézmény továbbra is elkötelezett amellett, hogy közös uniós megoldásokat találjon a polgárok és a vállalkozások megélhetési válságának kezelésére.

Emellett fontos jogszabályokról született megállapodás a 2022. évi együttes nyilatkozatban már azonosított számos kiemelt területen, többek között a mérföldkőnek számító digitális piacokról szóló jogszabályról és a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról, a méltányos minimálbérekről, a vállalati vezetőtestületekben a nemek közötti egyenlőség biztosításáról, valamint az egészségügyi unióra és az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagra vonatkozó egyes javaslatokról. Ezenkívül 2022 elején lett 20 éves az euró és kezdetét vette az ifjúság európai éve.

További lépések

A három uniós intézmény folytatja az együttes nyilatkozat és az azt kísérő – 164 kulcsfontosságú jogalkotási javaslatot felsoroló – munkadokumentum alapján a közös munkát.

Háttér

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2016 óta egyeztet és állapodik meg egymással az EU-nak a következő évre szóló jogalkotási prioritásairól, melyeket egy évente kiadott együttes nyilatkozatban rögzítenek. Ez lehetővé teszi az intézmények számára, hogy hatékonyabban és szorosabban dolgozzanak együtt egymással a Bizottság által előterjesztett azon kulcsfontosságú jogalkotási javaslatokon, amelyek esetében az Európai Parlament és a Tanács társjogalkotó.

Ezenkívül a három uniós intézmény 2020-ban együttes következtetéseket írt alá a 2020–2024-es időszakra vonatkozóan, amelyekben meghatározta a közös szakpolitikai célkitűzéseket és prioritásokat a 2014. évi következő európai választásokig.

További információk

Együttes nyilatkozat és munkadokumentum: az EU 2023. és 2024. évi jogalkotási prioritásai

Együttes következtetések a 2020–2024-es időszak szakpolitikai célkitűzéseiről és prioritásairól

Az Európai Bizottság 2023. évi munkaprogramja

Az Európa jövőjéről szóló konferencia zárójelentése

Szolidaritás Ukrajnával”

Forrás:
Az uniós intézmények megállapodtak a 2023-ra és 2024-re vonatkozó közös prioritásokról; Európai Bizottság; 2022. december 15.

Digitális jogok és elvek: az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának elnökei aláírták az európai nyilatkozatot

„Ma kézzelfoghatóvá vált az EU digitális DNS-sel – a digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozattal – kapcsolatos munkája: az Európai Tanács ülésének alkalmával Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke, Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, valamint a Tanács soros elnökségét ellátó Csehország miniszterelnöke, Petr Fiala együtt írta alá a nyilatkozat szövegét.

Az idén januárban a Bizottság által előterjesztett nyilatkozat rögzíti az EU védett, biztonságos és fenntartható digitális átállás melletti elkötelezettségét, mely az EU alapértékeivel és alapvető jogaival összhangban az embereket helyezi a középpontba. A nyilatkozat megmutatja a polgároknak, hogy az európai értékeket, valamint az uniós jogi keretben rögzített jogokat és szabadságokat online ugyanúgy tiszteletben kell tartani, mint offline. A hat fejezetbe rendezett dokumentum iránymutatásul szolgál majd az új technológiákkal foglalkozó politikai döntéshozóknak és vállalatoknak. A nyilatkozat a digitális átállással kapcsolatos, világszerte képviselt uniós megközelítésnek is irányt szab.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a következőket mondta: „A digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozat aláírása tükrözi a digitális átállásra irányuló közös célunkat, mely az embereket helyezi előtérbe. A nyilatkozatunkban megfogalmazott jogok Unió-szerte mindenkit megilletnek online, éppúgy mint offline. A nyilatkozatban foglalt digitális elvek pedig iránymutatásul szolgálnak majd az összes új kezdeményezéssel kapcsolatos munkánkhoz.”

Jogok és elvek a digitális átállás összefüggésében

A digitális átállás az emberek életének minden vetületére kihat. Lehetőségeket kínál a személyes jólét, a fenntarthatóság és a növekedés fokozására, ugyanakkor olyan kockázatokat is felvethet, amelyekre közpolitikai válaszra van szükség. A digitális jogokról és elvekről szóló nyilatkozattal az EU az alábbiak révén kívánja biztosítani az európai értékek érvényre juttatását:

az emberek középpontba helyezése a digitális átállás során;

a szolidaritás és a befogadás támogatása a következőkön keresztül: konnektivitás, digitális oktatás, képzés és készségek, tisztességes és igazságos munkafeltételek, valamint a digitális közszolgáltatásokhoz való hozzáférés;

a választási szabadság és a tisztességes digitális környezet fontosságának újbóli megerősítése;

a digitális nyilvános térben való részvétel előmozdítása;

a biztonság, a védelem és a szerepvállalás növelése a digitális környezetben, különösen a fiatalok körében;

a fenntarthatóság előmozdítása.

Ezek a jogok és elvek konkrétan a következőket jelentik: megfizethető és nagy sebességű digitális konnektivitás mindenütt és mindenkinek, jól felszerelt tantermek és digitálisan képzett tanárok, zökkenőmentes online hozzáférés a közszolgáltatásokhoz, biztonságos digitális környezet a gyermekeknek, lecsatlakozás a munkaidő után, a digitális termékek környezeti hatásaira vonatkozó, könnyen érthető információk, a személyes adatok felhasználása és megosztása feletti ellenőrzés.

Következő lépések

A digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozat legmagasabb szintű aláírása az EU és tagállamai azon közös politikai kötelezettségvállalását tükrözi, hogy a 2030-ig tartó időszakra szóló digitális iránytű célkitűzéseinek elérése érdekében a digitális élet minden területén előmozdítják és végrehajtják ezeket az elveket. A nyilatkozat iránymutatásul fog szolgálni a nyomonkövetési és együttműködési mechanizmussal, azaz a digitális évtized szakpolitikai programmal kapcsolatos konkrét feladatokhoz is, melyek e közös digitális célkitűzések elérését szolgálják. Annak érdekében, hogy teljesüljenek a 2030-ra kitűzött célok, és a nyilatkozat kézzelfogható hatásokat váltson ki, a Bizottság nyomon fogja követni az előrehaladást, és a digitális évtized helyzetéről szóló éves jelentésben fog beszámolni. Ezenfelül a nyilatkozat a tekintetben is iránymutatással szolgál majd az EU nemzetközi kapcsolatai terén, hogy miként alakítható úgy a digitális átállás, hogy az embereket és az emberi jogokat helyezze a középpontba.

Háttér-információk

2021. március 9-én a Bizottság a Digitális iránytű: a digitális évtized megvalósításának európai módja című közleményében felvázolta az Európa 2030-ig megvalósítandó digitális átállására vonatkozó jövőképét, majd a 2021 szeptemberében előterjesztett, a digitális évtizedhez vezető út révén szilárd irányítási keretet vezetett be e digitális célok elérése érdekében.

A Bizottság 2022 januárjában terjesztette elő a digitális jogokról és elvekről szóló nyilatkozatot. A Bizottság, a Parlament és a Tanács 2022 novemberében megállapodásra jutott a nyilatkozatról. A nyilatkozat kiegészíti a tagállamok korábbi digitális kezdeményezéseit; ezek közé tartozik az e-kormányzatról szóló tallinni nyilatkozat, a digitális társadalomról és az értékalapú digitális kormányzásról szóló berlini nyilatkozat és a digitális demokrácia irányairól szóló lisszaboni nyilatkozat.

Ezenkívül a Bizottság nyilvános konzultációt is folytatott, melyből az derült ki, hogy az európai digitális elvek széles körű támogatottságot élveznek: 10 uniós polgárból 8 hasznosnak véli, hogy az EU közös európai jövőképet határozzon meg a digitális jogokra és elvekre vonatkozóan, és előmozdítsa annak megvalósulását. Sor került továbbá egy Eurobarométer tematikus felmérés elvégzésére is.

A nyilatkozat és az abban foglalt jogok a Szerződésekben és az Alapjogi Chartában gyökereznek. A meglévő digitális szakpolitikákra, például az adatvédelemre, az online adatvédelemre, a munkavállalói jogokra és a Bíróság ítélkezési gyakorlatára épül, és kiegészíti a szociális jogok európai pillérét.

További információk

Nyilatkozat a digitális jogokról és elvekről

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozat kidolgozásáról

Tájékoztató az EU-n belül mindenkire érvényes digitális jogokról és elvekről

Digitális iránytű: a digitális évtized megvalósításának európai módja

Közlemény: „A digitális évtizedhez vezető út””

Forrás:
Digitális jogok és elvek: a Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács elnöke aláírták az európai nyilatkozatot; Európai Bizottság; 2022. december 15.

Digitális közigazgatás, digitális politika

A felhőbe költözik Észtország közigazgatása – a Microsoft partnerségével

„A Bürokratt virtuális asszisztens és annak nyílt forráskódú fejlesztése új távlatokat nyit a polgárok és az állam kapcsolatában

Felhőalapú szolgáltatásaival, valamint vállalati és kormányzati területeken szerzett több évtizedes tapasztalataival a Microsoft is részt vesz Észtország egyedülálló projektjében, a Bürokratt virtuális asszisztens fejlesztésében. A program nemcsak a jövő bürokráciáját alapjaiban megreformáló céljait, hanem megvalósítását tekintve is különleges, hiszen élő példája annak, hogy egy állam, egy multinacionális nagyvállalat és független szoftverfejlesztők egész hada képes a leghatékonyabb együttműködésre, és mindez csak szándék és nyitottság kérdése.

A nyílt forráskódú fejlesztést az teszi lehetővé, hogy 2022 tavasza óta a teljes folyamat nyilvános, a munka tervezésétől és a napi kódelőállítástól kezdve egészen az eredmények közzétételéig. Ám ahhoz, hogy a Bürokratt ilyen módú fejlesztése már a kezdetektől olajozottan működjön, fontos előkészületekre volt szükség.

Ilyen volt az észt Gazdasági és Kommunikációs Minisztérium és az Információs Rendszerekért Felelős Hatóság (RIA) kísérleti projektje, a DMR (Distributed Message Rooms), amelynek megalkotásában a Microsoft és a Net Group nemzetközi K+F csapata vett részt. A DMR ma már a Bürokratt kommunikációs platformjaként funkcionál, amely lehetővé teszi az üzenetváltást a rendszert használók között és arra is alkalmas, hogy rögzítse, ki kivel és milyen feltételek mellett működik együtt. A DMR pilot projektként is hasznos volt – hiszen kidolgozása során nagyon fontos tapasztalatokra tettek szert a fejlesztők. A DMR a Bürokratt nyílt forráskódú fejlesztésének fontos és alapvető eszköze.

A kommunikációs platform – mint kísérleti program – befejezését követően rövid idő alatt már húsz másik projektet tettek közzé a fejlesztők a Bürokratt e célt szolgáló felületén, a GitHub-fiókban – megmutatva, hogy a közösségi fejlesztés elképzelése a gyakorlatban is életszerű. Ezek között egyaránt vannak egyelőre vázlatszinten létező elképzelések és ma már napi rendszerességgel zajló fejlesztések is, amelyek természetesen szintén nyilvánosak.

A tapasztalatok igen pozitívak. Kaupo Laagriküll, az RIA gépi tanulással és nyelvi technológiával foglalkozó osztályának vezetője értékelésében rámutatott, elégedettek az eddigi eredményekkel és a munkamódszerrel, amelynek alapja a folyamatos információcsere a fejlesztésben résztvevők között, akik ezáltal hatékonyan találnak választ a felmerülő kihívásokra.

A Bürokratt fejlesztése nemcsak azért egyedülálló és modellértékű, mert egy állam saját erőforrásai mellett független mérnökök, szakértők tudását igénybe véve építi ki digitális bürokráciáját, hanem azért is mert a munkában „harmadik lábként” részt vesz a Microsoft, amely évtizedes tapasztalatokkal rendelkezik az államigazgatási rendszerek fejlesztésében és megoldásait világszerte alkalmazzák. Mindemellett biztosítja a szükséges digitális infrastruktúra fundamentumát, a cloud szolgáltatásokat is. A Bürokratt projekt tehát élő példája annak is, hogy egy állam, egy multinacionális nagyvállalat és független szoftverfejlesztők egész hada képes a leghatékonyabb együttműködésre, és mindez csak szándék és nyitottság kérdése.

Ott Velsberg, a Gazdasági és Kommunikációs Minisztérium stratégiai adatkezelési vezetője szerint a Microsofttal való munka jó példa arra, hogy a felhőmegoldásokra való áttérés hogyan segíti a közszolgáltatások fejlesztését és a felhasználói élmény javítását. „A projekt megmutatta, hogy a magánszektor által kínált felhőmegoldások fontos szerepet játszanak az észt felhőpolitikában, és számos tevékenység jóval hatékonyabb végrehajtását teszik lehetővé” – fogalmazott Velsberg.

„A digitalizáció 21. században elért szintje lehetőséget ad arra, hogy újragondoljuk a közszféra működését és folyamatait. Ha egy vállalkozás, egy adminisztratív folyamat vagy egy szervezet hatékonyabb, gyorsabb, jobban informált lehet a technológia segítségével, miért ne lehetne ezeket a képességeket a fejlődés szolgálatába állítani? Örömünkre szolgál, hogy részesei lehetünk az észt kormány projektjének, amely teljesen átformálja a polgárok és a közigazgatás közötti párbeszédet, a felek kapcsolatát” – mondta Evangelos Chrysafidis, a Microsoft ágazati megoldásokért felelős vezetője.

„Rob Fraser, a Microsoft kereskedelmi és szoftverfejlesztési (CSE) vezetője, kormányzati és védelmi iparágvezető pedig azt emelte ki, hogy a Microsoft CSE csapata értékes partneri kapcsolatokat épített ki Észtországgal és a Net Grouppal. „A rendkívül innovatív együttműködés révén valósulhat meg Bürokratt-vízió, amelyhez szabad hozzáférése lehet minden más kormányzati szervnek is” – mondta.”

Forrás:
A felhőbe költözik Észtország közigazgatása – a Microsoft partnerségével; Microsoft News Center; 2022. december 12.
Lásd még:
Estonia’s Bürokratt is a concept of how state could operate in the age of artificial intelligence; Indrek Mäe; Invest in Estonia; 2022. január
Estonia’s Net Group introduces the most advanced e-government solutions to Belgium’s public sector; The Baltic Times; 2022. december 6.

Technika, tudomány

A Microsoft eloszlatná a Teamshez köthető gyakorlatok miatt megfogalmazott uniós aggályokat

„A Slack panasza után az EU versenyhatósága is aggódik a Teamshez köthető gyakorlatok miatt, de a Microsoft meggyőzné a hatóságot, hogy mindez alaptalan.

A tech óriások ellen megszámlálhatatlan trösztellenes vizsgálat folyik, és persze sok ügy nem indult még el, de tudni lehet, hogy aggasztja a hatóságokat. Miután a Slack sok panaszt tett az EU-nál (amiatt, hogy a Teams tisztességtelen módon lett integrálva az Office-csomagba), a Microsoft Teams is annak célkeresztjébe került.

Hamarosan formális trösztellenes vizsgálat indulhat állítólag az ügyben, azonban a Microsoft már másképp tekint az ilyen ügyekre, mint régen, és a jól értesült források szerint inkább eloszlatná a hatóságok aggályait az üzleti gyakorlatai kapcsán.

A jelentések szerint a Microsoft már egyeztet az EU versenyhatóságával az ügy megoldása érdekében. Hivatalos válaszok még egyik oldalról sincsenek. A riválisok októberben kapták meg a trösztellenes hatóság kérdéseinek második körét a Microsoft gyakorlataira vonatkozóan (ez a formális vizsgálatot előzi meg általában).

A Microsoft egyébként sok trösztellenes panasz tárgya, többek között a felhő kapcsán is.”

Forrás:
Eloszlatná az EU Teams-aggályait a Microsoft; Harangi László; IT café; 2022. december 15.

Új, térképészeti nonprofit szervezetet alapított a Microsoft, a Meta és az Amazon

„A Linux Foundation, az Amazon Web Services (AWS), a Meta, a Microsoft és a holland TomTom térképgyártó vállalat egyesítette erőit az Overture Maps Foundation nevű új térképészeti nonprofit szervezetben.

Az Overture célja, hogy segítsen új térképészeti termékek készítésében azzal, hogy interoperábilis nyílt térképadatokat kínál, lényegében olyan térképadatokat, amelyeket a tagok számítógépes rendszereken keresztül használhatnak.

Az adatok a következők forrásokból származnak majd: kormányzati szervek, például várostervezési osztályok; meglévő nyílt térképadat-projektek, mint például az OpenStreetMap (amelyet a Meta már használ); a tagoktól, akik saját adataikkal járulnak hozzá a projekthez – írja a The Hustle.

A tagsági díj egyébként évi 0 és 3 millió dollár között mozog, attól függően, hogy magánszemélyről, nonprofit szervezetről, kormányzati ügynökségről vagy vállalkozásról van-e szó.

Ahogy Jim Zemlin, a Linux Foundation ügyvezető igazgatója a Venture Beatnek elmondta, ez nem egy Google Maps, amitől útbaigazítást lehet kérni. Inkább a térképészet válasza a nyílt forráskódú szoftverekre. Jelenleg a fejlesztők, akik jó minőségű és naprakész térképadatokat szeretnének találni, gyakran különböző forrásokból rakják össze azokat, amelyeknek mindegyikének saját nyelve van és saját furcsaságokat hordoz.

Az Overture adatai egyetlen helyen fognak élni, és olyan alaptérképként szolgálnak, amelyre a vállalatok és a fejlesztők építhetnek. A 2023-ban induló első adatkészlet épület-, út- és közigazgatási információkat tartalmaz majd. Idővel az Overture további rétegeket, például 3D-s épületadatokat is közzé fog tenni…”

Forrás:
A Microsoft, a Meta és az Amazon együtt vágtak bele egy interoperábilis térképprojektbe; Computerworld; 2022. december 17.

Az internetsemlegességről bontakozott ki vita az EU-ban

„Nem mindegy, hogy kik között és milyen arányban fognak eloszlani a jövőben a hálózati költségek.

Tavaly decemberben a Deutsche Telekom, a Vodafone, a Telefonica, az Orange, a Swisscom és számos más piaci szereplő jelezte, hogy azt szeretnék, ha a jól kiépített európai internethálózat által bevételeket szerző amerikai technológiai cégek részt vállalnának a költségekből és fizetniük kellene a hálózatfejlesztésért. Májusban kiderült, hogy az Európai Unió erre akarja kényszeríteni az amerikai vállalatokat, mert az online platformoknak is viselniük kell a távközlési hálózatok költségeit. Szeptember végén Matt Brittin, a Google európai üzletágának a vezetője – a felhasználók érdekeire hivatkozva – elutasította a hálózati költségek kifizetését, amelyet később szakértők is elleneztek.

Az európai uniós elképzeléseket néhány tagállam szintén erősen ellenzi, az egyik közülük Németország. A berlini kabinetben mostanra egyetértés alakult ki abban, hogy a brüsszeli tervek sértik a hálózatsemlegesség elvét. Ezt az érvet a nagy technológiai vállalatok lobbistái is felhozták. A hálózatsemlegesség elve alapján az interneten minden adatot egyformán kell kezelni, függetlenül az eredetétől, a tartalmától és a rendeltetési helyétől. A német kormány a koalíciós megállapodásban megígérte, hogy megvédi ezt az elvet. Amennyiben az egyes cégeknek díjat kellene fizetniük az általuk küldött adatokért, az aláásná az internetsemlegességet.

Jens Zimmermann, a Bundestag SPD-frakciójának digitális politikai szóvivője „elfogadhatatlannak” tartotta az Európai Unió terveit, mivel azok sértik a hálózatsemlegességet. Ez azonban „a részvétel, az innováció és a tisztességes verseny előfeltétele”. Tobias Bacherle, a Bundestag Digitális Bizottságának zöldpárti elnöke még abban is kételkedett, hogy egy ilyen szabályozás megállná a helyét a luxemburgi Európai Bíróság előtt. Katja Adler liberális Bundestag-képviselő pedig a projekt megakadályozását követelte, mivel az „beavatkozhat a működő piacba, és beláthatatlan következményekkel járhat a technológiai vállalatokra és a fogyasztókra nézve”.

A technológiai óriások is hasonlóan érveltek. „A brüsszeli tervekkel veszélybe kerül a nyitottság és az egyenlő bánásmód a kínálatban” – figyelmeztetett Sabine Frank, a Youtube vezető európai lobbistája. Az Európai Bizottság ugyanakkor nem látja veszélyeztetve a „szabad és nyitott” internetet a tervei által, mivel azok senkit sem akadályoznának meg az adatcserében.

December elején a német kabinet Ausztriával, Észtországgal, Finnországgal, Írországgal és Hollandiával együtt levelet küldött a testületnek és a tagállamok azt követelték, hogy az EU kezelje átláthatóbban a kérdést és adjon tájékoztatást a jogalkotás felé vezető következő lépésekről. Volker Wissing digitális minisztériuma a Handelsblattnak azt nyilatkozta, hogy az Európai Bizottságnak megalapozottan meg kell indokolnia, miért tartja szükségesnek a költségmegosztást. A piacra és a versenyre, a hálózatsemlegességre és a fogyasztókra gyakorolt következményeket először alaposan elemezni kellene. A minisztérium ítélete azonban egyértelmű volt: „Jelenleg nem látjuk szükségét a szabályozásnak.”

Franciaország, Spanyolország és Olaszország már nyáron Brüsszel mellé állt, így legalábbis kérdésesnek tűnik, hogy a díjfizetési terveket még le lehet-e állítani. A jogalkotási folyamat előkészítése már folyamatban van. A Handelsblatt információi szerint az Európai Bizottság még december vége előtt megkezdheti az érintett csoportok megkérdezését. Ez azt jelenti, hogy a hivatalos konzultációs szakasznak legkésőbb 2023 elején meg kell kezdődnie, s annak keretében az állampolgárok, a vállalatok és a szövetségek hivatalosan is kifejthetik álláspontjukat.

A nagy német vezetékes és mobilhálózat-üzemeltetők növelték a nyomást a berlini koalícióra. Markus Haas, a Telefónica Deutschland (O2) vezérigazgatója „a jövő adatforgalmának növekedéséhez szükséges infrastrukturális kiadások finanszírozásának terheinek igazságos elosztását” szorgalmazta. „A Telefónica elkötelezett a tárgyalásos megoldás mellett. Ragaszkodunk a hálózatsemlegesség alapvető jogához” – tette hozzá a menedzser. ”

Forrás:
Az internetsemlegességről bontakozott ki vita az EU-ban; SG.hu; 2022. december 14.

Társadalom, gazdaság, művelődés

A legfontosabb civil / szakmai szereplők a digitalizáció területén – Nemzeti Digitalizációs Stratégia (2022-2030)

„…

Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ)

Az IVSZ a legnagyobb érdekképviseleti szervezet az IKT szektorban Magyarországon. Alapdokumentuma szerint a Szövetség célja az információs és kommunikációs technológia szakterület fejlődésének, megismertetésének elősegítése, a tagszervezetek szakmai, iparági érdekeinek hatékony képviselete, továbbá az infokommunikáció, digitalizáció hazai és nemzetközi elismertségének növelése, valamint IKT kutatás-fejlesztés és innováció elősegítése, támogatása és végzése.

Hírközlési Érdekegyeztető Tanács

A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) a Magyarországon működő elektronikus hírközlési szolgáltatókat tömörítő legnagyobb érdekképviseleti szervezet. Tagjai között az összes Magyarországon működő, jelentősebb távközlési szolgáltató, illetve a kisebb szolgáltatókat tömörítő érdekképviseleti szervezet megtalálható. Célkitűzése olyan támogató környezet kialakítása, amely lehetővé teszi a legmodernebb technológiák alkalmazását és a legmagasabb színvonalú szolgáltatások nyújtását a felhasználók megelégedésére. A HÉT 2002 óta folyamatosan a magyar hírközlési piac működési feltételeinek javításán dolgozik stratégiai partnerségben a kormányzattal. Küldetésének és egyik legfontosabb feladatának tekinti az iparági egyeztetések lebonyolítását, a szakmai konszenzus kialakítását és a magyarországi digitalizáció katalizálását, illetve ennek előnyeinek mind szélesebb körű terjesztését.

Informatika a Társadalomért Egyesület (Infotér)

Az Egyesület alapszabály szerinti célja a társadalom érdekképviselete abból az okból, hogy a közszférában megvalósuló informatikai fejlesztések a társadalom érdekeit szolgálják.
Ennek érdekében az Egyesület:
* az ország információs és tudásalapú fejlődésével, fejlesztésével kapcsolatban kutatási és tájékoztatási feladatokat lát el;
* a társadalmi érdekek képviselete céljából a közszférában megvalósuló informatikai fejlesztéseket véleményezi, megismerteti a közvéleménnyel, azzal kapcsolatban módszertani ajánlásokat fogalmaz meg;
* az informatikát érintő jogszabályalkotásban véleményt formál, ezt kommunikálja;
* segíti a határon túli magyarok bekapcsolását az információs társadalomba.

Egyéb infokommunikációs fő fókusszal rendelkező szakmai szervezetek:

Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE)

Magyar Kommunikációs Szövetség (MKSZ)

Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség (MHKSZ)

Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület

Neumann János Számítógéptudományi Társaság (NJSZT)

Természetesen számos egyéb általános társadalmi, gazdasági vagy közigazgatási fókuszú szakmai és érdekképviseleti szervezet is van Magyarországon, amely a digitalizációt kiemelten kezeli, közülük a legfontosabb és legnagyobb a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, amely dedikált informatikai kollégiummal is rendelkezik, illetve a Modern Vállalkozások Programját is koordinálja…”

Forrás:
Nemzeti Digitalizációs Stratégia (2022-2030); Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2022. december 5.

A gazdaságok digitális átállását is segíti az AEDIH projekt – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerint

„A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is részt vesz az Agrár EDIH (AEDIH) projektben, amely a mezőgazdaságban támogatja a digitalizáció gyorsabb elterjedését.

A projekt indulását megelőzően az Európai Bizottság a Digitális Európa Program keretében kiadta az Európai Digitális Innovációs Hubok (EDIH-ek) létrehozásáról szóló munkaanyagát, amelyben új finanszírozási programmal támogatja a 2021–2027 közötti időszakban a tagországok gazdaságainak és társadalmainak digitális fejlődését. A program célja olyan – nem K+F+I jellegű tevékenységet ellátó – közvetítő, koordináló és tanácsadó szervezetek (EDIH-ek) létrehozása, amelyek a vállalkozások és az állami intézmények számára hozzáférhetővé teszik a legfrissebb digitális technológiákat.

Az AEDIH projektben a NAK többek között a GAK Oktatási és Üzemeltetési Nonprofit Közhasznú Kft.-vel, a Széchenyi István Egyetemmel, az Uni-Agro-Food Kft.-vel, illetve a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-vel közösen vesz részt. A hazánkban októberben indult AEDIH elsődleges célja, hogy támogassa a mezőgazdasági termelők digitális transzformációját, a digitális megoldások alkalmazásának elterjedését. Másodlagos cél az agrár szaktanácsadók módszertani és szakmai felkészítése az adat alapú agrár szaktanácsadásra. Az AEDIH célkitűzése továbbá, hogy a már működő Digitális Agrárakadémia szolgáltatásaira épülve a meglévő digitális közszolgáltatásokat, nyílt adatokat tartalmazó adatbázisokat megismertesse a programba bekapcsolódó termelőkkel, agrár szaktanácsadókkal és startup-vállalkozásokkal. A projekt elsődleges célcsoportja a mezőgazdasági termelők, akik képzéseken tudnak általa részt venni. A másodlagos célcsoport a mezőgazdasági szaktanácsadók és az innovációval foglalkozó vállalkozások, számukra a projekt lehetőséget nyújt az elkészült és kipróbált digitális agrár szaktanácsadási módszertanok elsajátítására.

Minden kiválasztott EDIH-projekt hozzájárul a helyi kkv-k, kis- és középvállalkozások, valamint a közszféra szervezeteinek digitális átalakulásához. Az EDIH olyan szolgáltatásokat nyújt, mint a befektetés előtti tesztelés, képzés és készségfejlesztés, támogatás a befektetések megtalálásához, hálózatépítés és az innovációs ökoszisztémákhoz való hozzáférés. A projektek hozzájárulnak továbbá egy olyan EDIH-hálózat kiépítéséhez, amely Európa valamennyi régiójára kiterjed, és amely a köz- és a magánszektor igényeinek elégíti ki, beleértve valamennyi gazdasági ágazatot, és a digitális átalakulással kapcsolatos szakosodott szolgáltatások széles skáláját kínálja.”

Forrás:
A gazdaságok digitális átállását is segíti az AEDIH projekt; Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK); 2022. december 15.

Via Mercatoria – online kereskedelemtörténeti térkép

„A 2015 óta működő Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport a „Gazdasági erőforrások kiaknázása: utak és csomópontok a középkori Magyar Királyság történetében” című, NKFIH által támogatott (TKP2021-NKTA-15) projekt keretében Via Mercatoria címmel, sokoldalú keresővel ellátott, online térképet készít.

A program hosszú távú célja a középkori Magyar Királyság kereskedelmi színtereinek (vásárok, lerakatok), a kereskedők által használt utaknak, és az utakon található vámszedő- és átkelőhelyeknek a bemutatása. A térképen jelölt helységekhez, utakhoz információs táblák, úgynevezett popupok tartoznak, melyek segítségével a felhasználó megismerheti az adott ponthoz kapcsolódó adatokat. A táblák az adott település státusza és kiváltságai mellett fontos, kereskedelemhez kapcsolódó információkat is tartalmaznak: tartottak-e vásár(oka)t, és az ott szedett vásárvám kimutatható-e; bírt-e a település lerakatjoggal; milyen kereskedelmi rendelkezések voltak érvényben; állt-e kereskedőház a területén; volt-e átkelőhelye, szedtek-e közlekedési vámot; külkereskedelmi vámszedőhelyként funkcionált, avagy sem; lakói rendelkeztek-e vámmentességgel. Ugyancsak fontos adatokat talál a felhasználó arra vonatkozóan, hogy hova lehetett egy-egy településen keresztül eljutni, kapcsolódott-e hozzá útkényszer, illetőleg az útkényszer alá eső útvonalakra milyen szabályozások voltak érvényben.

A felhasználókat a továbblépésben válogatott szakirodalom segíti, a csoport által végzett forrásfeltáró kutatások miatt azonban a hivatkozott, tájékoztató szakirodalomban található információk sok esetben eltérnek a popupokon olvasható anyagoktól. A térképen nemcsak a településekhez, hanem az azokon, azok mellett áthaladó szárazföldi és vízi utakhoz is tartoznak információs táblák, melyek az útvonalra vonatkozó legfontosabb adatokat összegzik. A térkép használatát sokoldalú kereső segíti, a keresőfunkciók révén a kereskedelemtörténeti adatok a magyar középkor különféle korszakaira is lebonthatók, ahogy szűkebb régiók kereskedelmi hálózata (például egy megye vásárhelyei vagy egy konkrét folyó átkelőhelyei) is megismerhető.

A folyamatosan bővülő térkép elérhető a http://viamercatoria.abtk.hu/ címen.

További információ és kapcsolat a BTK Történettudományi Intézet oldalán.”

Forrás:
Online kereskedelemtörténeti térkép; Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport; Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat (ELKH); 2022. december 17.

Széchenyi István leveleinek kritikai kiadása – online

„Széchenyi István leveleinek kritikai kiadását tartalmazó adatbázist jelentet meg egy új honlapon – szechenyilevelezes.abtk.hu – a BTK Történettudományi Intézet. A levelezés teljességre törekvő modern kiadása Fónagy Zoltán és Czinege Szilvia közreműködésével készül, és felbecsülhetetlen értékű forrásanyagot tesz könnyen hozzáférhetővé a történészek és az érdeklődők számára.

Széchenyi hatalmas irathagyatékának jelentős részét teszi ki levelezése, a jelenleg ismert általa írott levelek száma 4800–5000 között van. Ezek nagy része a gróf közéleti tevékenységével összefüggésben keletkezett, főként az 1830–1840-es években, alkotótevékenysége legaktívabb időszakában. Széchenyi levelezésének tartalmi fontossága a történettudomány szempontjából felbecsülhetetlen, közzététele a korabeli magyarországi viszonyok számos rétegének a megismerését nagymértékben előmozdíthatja.

A levelek kiadási munkálatai 2017 szeptemberében kezdődtek a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében Fónagy Zoltán vezetésével, Czinege Szilviarészvételével. A munka Széchenyi István leveleinek kritikai kiadása címet viseli, és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal K 125364 számú pályázatának támogatásával folyik. A vállalkozás nem előzmény nélküli, a két világháború között Bártfai Szabó László és Viszota Gyula tett kísérletet Széchenyi teljes levelezésének kritikai publikálására, ez azonban az eredeti elképzelések szerint nem valósult meg. Az 1980-as évek második felében a Történettudományi Intézet Bárány György és Spira György vezette kutatócsoportja folytatta Bártfai és Viszota munkásságát, de ez a kilencvenes évek elején eredménytelenül abbamaradt. Jelenleg a két kutatás iratanyagának felhasználásával folyik a munka.

A kutatás első szakaszának egyik fontosabb feladata volt a fellelhető Széchenyi-levelek számbavétele adatszinten: kinek, mikor, hol írta, ma hol található a levél, és megjelent-e már? Ehhez a forráskiadványok, valamint a közgyűjtemények katalógusai nyújtottak segítséget. A Széchenyi leveleit listázó katalógus elkészítése után következett az előző két kutatás iratanyagának számbavétele és összevetése a katalógussal. Azt vizsgáltuk, hogy mely levelekről készültek már másolatok, átiratok, és mi hiányzik az első vizsgált időszakból, amelynek végét 1825 decemberében határoztuk meg. Ezzel párhuzamosan folyt a közgyűjteményekből a kéziratok másolatainak a gyűjtése a későbbi feldolgozáshoz. A Széchenyi-levelek legnagyobb része ma két budapesti közgyűjteményben: a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában található, de jelentősebb gyűjteményt őriz az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, az esztergomi Duna Múzeum és a soproni Storno-ház. Az, hogy mindez ma is elérhető számunkra, főként annak köszönhető, hogy a Széchényi család a 18. század óta rendszerezett levéltárat vezetett, és Széchenyi István maga is rendszerezve tartotta iratait.

A Széchenyi-levelezés kiadásának speciális nehézségét képezi a nyelvi tarkaság. A levelek németül, magyarul, franciául és angolul íródtak, sőt olykor akár egy levélen belül is keveredett a nyelvhasználat. Jellemző volt, hogy Liebenberg (Lunkányi) Jánosnak, jószágigazgatójának írott levelekben a német és a magyar nyelv váltakozott, míg fiatal éveiben a hölgyeknek küldött francia nyelvű levelekbe néhány német mondat is vegyült. A korabeli írásmódot és az adott nyelvet kitűnően ismerő szakembereket is nehezen megoldható feladat elé állítja Széchenyi kézírása, illetve sajátos nyelvhasználata, amelyen tetten érhetőek a délnémet nyelvjárás sajátosságai, továbbá néhány, az irodalmi német nyelvre kevésbé jellemző köznyelvi szó vagy kifejezés használata. A gyakori félreolvasások, a jegyzetek szórványos volta vagy hiánya miatt az összes, kéziratban fennmaradt levéllel – tehát a korábban nyomtatásban megjelentekkel is – el kell végezni a kritikai kiadások összes szokásos feladatát.

A levelek átírása az eredeti kéziratról történik, amennyiben az a rendelkezésünkre áll. Ha csak másolatban vagy közlésben maradt ránk Széchenyi levele, akkor azt tekintjük alapszövegnek. Abban az esetben, ha egy levélnél rendelkezünk a fogalmazvánnyal és/vagy a másolati könyvi példánnyal és az elküldött levéllel is, mindig az elküldöttet tekintjük alapszövegnek. Ha egy levélről több fogalmazvány maradt fenn, az időben később keletkezettet vesszük az átírás alapjául, mivel vélhetően Széchenyi is azt szándékozta közölni címzettjével.

A levelek átírásánál szöveghűségre törekszünk: nem javítjuk ki, és nem jelöljük az előforduló helyesírási és nyelvtani hibákat a Széchenyi által használt egyetlen nyelven sem, csak abban az esetben teszünk szövegkritikai megjegyzést, ha a nyelvhelyességi hiba vagy szokatlan szóalak félreértésre ad okot. Minden egyéb írásjel (vessző, gondolatjel, aláhúzások, rajzok) esetében törekszünk azokat úgy közölni, ahogyan a kéziraton is látható, és amennyire a szövegszerkesztő program ezt lehetővé teszi. A levelekhez kétféle jegyzetapparátus készül: szövegkritikai lábjegyzet, amely a szöveg keletkezését, változásait követi nyomon, valamint tartalmi végjegyzet, amely a levélben felbukkanó adatokat magyarázza. A jegyzetek készítésénél elsősorban a Bártfai‒Viszota-kutatás során alkalmazott eljárást és kifejezéseket alkalmazzuk, a leveleket történeti szövegként kezeljük.

A fentebb említett első időszak 549 levelet foglal magába, amelyek online már olvashatóak. Ebben az időszakban Széchenyi legtöbb levelét jellemzően szüleinek, majd 1814-től Liebenberg (Lunkányi) Jánosnak címezte, de megtalálható a címzettek között Wesselényi Miklós, Felsőbüki Nagy Pál, József főherceg vagy Metternich is. A honlapon a levelek nagyobb tematikus kategóriákba vannak rendezve, mint ’A család’, ’Barátságok’ vagy ’A gazda’, ezekhez külön leírás található. Az olvasónak lehetősége nyílik továbbá a levelek között keresni dátum, címzett, írás helye, nyelv és (tartalmi) címke alapján, vagy a levelek szövegében egy, az érdeklődés tárgyát képező kifejezés szerint. Az egyes leveleknél feltüntetjük a címzettet, mikor és hol írta Széchenyi a levelet, ma hol található meg az átírás alapjául szolgáló irat, ennek minősítését, hogy eredeti-e, vagy másolat, ha a levél már korábban megjelent, rövidített formában megadjuk a könyvészeti adatokat, amelyek feloldását egy külön bibliográfia tartalmazza. Az idegen nyelvű leveleknél lehetőség lesz magyar nyelvű kivonatban megismerni a levél tartalmát.

Természetesnek tartjuk, hogy a Széchenyi-levelezésnek fel kell majd kerülnie a könyvtárak polcaira az életmű korábban publikált kötetei mellé, de a mai kutatói és olvasói igényekhez alkalmazkodva online elérhető adatbázisban is hozzáférhetővé tesszük azt. Az online publikálás praktikus okokból meg is előzi időben a nyomtatott változatot: a szövegkritikai szempontból feldolgozott és jegyzetelt levelek folyamatosan kerülnek be a nyilvános adattárba, néhol az eredeti irat digitális fotójával együtt. A kifejezetten erre a célra fejlesztett honlap szándékaink szerint egyszerre tesz eleget a tudományos kutatás szigorú szakszerűségi követelményeinek, és teszi megközelíthetővé a Széchenyi életműnek a mai ember számára talán legkönnyebben befogadható részét az érdeklődő olvasó számára.

A levelezés szövegkritikai, teljességre törekvő modern kiadása felbecsülhetetlen értékű forrásanyagot tesz könnyen hozzáférhetővé a történészek számára. Nem csak a szorosan vett Széchenyi-kutatás, sőt nem is csak a vonatkozó évtizedek kutatói forgathatják haszonnal a hatalmas mennyiségű primer forrást. A levelezés a szorosan vett Széchenyi-kutatáson túl a történettudomány több ága (politika-, eszme-, társadalom-, gazdaságtörténet) és szűkebb részterülete (város-, technika-, mentalitástörténet stb.) számára is kimeríthetetlen információbázist fog jelenteni.

Az adatbázis itt elérhető: szechenyilevelezes.abtk.hu”

Forrás:
Széchenyi István leveleinek kritikai kiadása; Czinege Szilvia, Fónagy Zoltán; Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat (ELKH); 2022. december 14.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

A magyar pénzügyi szektor kiberfenyegetettségi térképe 2022 (MNB)

„A hazai pénzügyi szektor aktuális kibervédelmi kockázatairól szóló jelentést a jövőben évente tervezi kiadni a Magyar Nemzeti Bank.

A rosszindulatú tevékenységek mellett a hagyományos üzemzavarok hatásai jelentik a legfontosabb kiberbiztonsági kockázatot a pénzügyi intézmények számára. Ezek megelőzése, az informatikai átállások hatékony menedzselése, illetve – a támadások gyakori célpontjaiként – az ügyfelek pénzügyi tudatosságának további erősítése is csökkentheti az IT-incidensek arányát – állapítja meg a jegybank új jelentése.

A magyar pénzügyi szektor kiberfenyegetettségi térképe 2022 címmel megjelent kiadványt a jövőben évente tervezi frissíteni a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A pénzügyi piacok szereplőit érintő kiberbiztonsági fenyegetéseket, azok főbb trendjeit, illetve a hazai pénzügyi szereplőknél tapasztalt konkrét incidenseket tartalmazó anyag a jegybank tájékoztatása szerint az első magyar vonatkozású, átfogó elemzés a kiberfenyegetettségekről.

A jelentésnek egy idén februártól július végéig tartó pilot program ágyazott meg. Ennek során az MNB gyűjtötte össze és elemezte a pilot részletes incidensadatait. A projekt keretében az elemzéshez szükséges információkat 39 felkért intézmény (közte 5 bank, 12 biztosító és 10 pénztár) szolgáltatta.

A leggyengébb láncszemre mennek

A tanulmány a hazai pénzügyi rendszer működését biztonságosnak ítéli, ezért a tényleges kibertámadások, jellemzően az adathalászat különböző formái főként az ügyfeleket célozzák. A piaci szereplők technikai védelme mellett így az anyag hangsúlyozza az ügyfelek pénzügyi tudatosságának megerősítése, például a KiberPajzshoz hasonló kezdeményezések révén.

Kiderült az is, hogy a pénzügyi intézmények számára kiberfenyegetést jelentő nemzetközi hatások, jellemző trendek néhány hónapos késéssel megérkeznek Magyarországra is. A pénzintézeteknek ezért érdemes figyelni az ilyen jellegű nemzetközi (különösen az európai) eseményeket, és azok alapján előkészíteni a hazai védekezést.

Európai szinten idén a megtévesztésen alapuló támadások, az adatokkal, illetve az ellátási láncokkal szembeni fenyegetések, az intézmények rendelkezése állása elleni (terheléses, DDoS) akciók aránya növekedett a korábbiakhoz képest az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) felmérése szerint. Stagnált ugyanakkor a zsarolóvírusos, rosszindulatú programokhoz kötődő, dezinformáló vagy a rendelkezése állást fenyegető támadások aránya. Az MNB anyaga szerint az EU kiberbiztonságát jelentősen erősítheti az új digitális ellenállóképességi rendelet (DORA) végrehajtása is a következő években, mely az incidensek bejelentésében és kezelésében is jelentős változásokat hoz majd.

Az üzemzavar a leggyakoribb incidens

A hazai pilot program során megfigyelt időszakban regisztrált incidensek döntő többsége (70 százaléka) hagyományos értelemben vett kisebb (nem kritikus besorolású) üzemzavar volt a magyarországi pénzügyi intézményeknél. A második legnagyobb arányban (23 százalék) a rosszindulatú tevékenység/visszaélés volt mérhető, míg ezekhez képest jóval kisebb arányt tett ki a szándékos fizikai támadások (pl. elvesztett/ellopott IT-eszközök, 3 százalék), IT-eszközök nem szándékos sérülékenysége (3 százalék), illetve a kimaradások, szünetek (1 százalék) mértéke.

A kiadvány szerint a hazai arányok alapján – a pusztán az intézmények elleni kibertámadásokra összepontosító védekezés helyett – a hagyományos üzemzavarok megelőzése/mielőbbi elhárítása a kiberbiztonság fenntartásának leghatékonyabb módja. Emellett azon időszakokban (pl. a nyári hónapokban), amikor kevesebb a pénzügyi intézményeknél az IT-rendszereket érintő változás vagy frissítés, látványosan kevesebb lett az ezek működését érintő incidens. A körültekintő változásmenedzsment tehát fontos eszköz az üzemzavarok megelőzésében – hangsúlyozza az MNB jelentése.”

Forrás:
Az MNB felrajzolta a hazai kibefenyegetettségi térképet; Bitport.hu; 2022. december 16.
A magyar pénzügyi szektor kiberfenyegetettségi térképe 2022; Magyar Nemzeti Bank; 2022. december

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Európai adatközpontokba helyezi át európai ügyfelei adatait a Microsoft

„Nem vár tovább a Microsoft arra, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok újabb – potenciálisan kudarcra ítélt – adatcsere-egyezményt dolgozzon ki: a cég január 1-jétől fokozatosan az EU-s adatközpontokba költöztet át minden uniós ügyfelet.

Elébe megy a transzatlanti adatcsere-egyezmény létrejöttének, pontosabban a maga részéről okafogyottá tenne minden hasonló egyezményt a Microsoft azzal, hogy a cég fokozatosan áthelyezi az EU-s ügyfelek adatait a tengerentúlról az EU-n belül működő adatközpontokba – jelentette be ma Julie Brill, a cég adatvédelemi politikáért felelős alelnöke és Erin Chapple a zászlóshajó Azure termékekért felelős alelnök egy blogbejegyzésben.

Az „EU Data Boundary” terv részeként 2023. január 1-jétől a Microsoft összes felhős termékére (Azure, Microsoft365, Dynamics, Power Platform) vonatkozóan lehetőséget biztosít majd a közszférához és a privát szférához tartozó ügyfeleknek egyaránt arra, hogy adataikat, adatbázisaikat garantáltan egy az Európai Unió területén lévő adatközpontba helyezzék át, illetve ott dolgozzák fel.

A többfázisú bevezetés első etapjában a felhasználói adatok áthelyezése zajlik majd, míg a második és harmadik fázisban a logok és a terméktámogatási folyamatok után a tervek szerint 2024-ig bezárólag minden egyéb, ügyfélspecifikus adat átkerülhet az európai infrastruktúrába.

Az uniós ügyfelek adatai egyébként jelentős részben jelenleg is az EU-n belül működő adatközpontokban találhatók, egyes adatbázis-elemek vagy a GDPR hatálya alá eső személyes adatok azonban ettől függetlenül a világ más pontjain – így köztük az Egyesült Államokban – elhelyezkedő szervereken lehetnek tárolva. Az EU Data Boundary erre próbál egyfajta garanciát biztosítani, ezáltal az ügyfelek biztosak lehetnek abban, hogy az uniós állampolgárok és cégek adatai nem jutnak ki az EU-n kívülre.

A blogposzt szerint a Microsoft eddig 17 adatközpont-régiót épített, illetve épít jelenleg is az EU illetve az EFTA területén – a cég csak 2020-tól kezdődően kilenc új adatközpont-régió építésébe fogott bele nagyjából 12 milliárd dolláros beruházás révén.”

Forrás:
Januártól Európában marad a Microsoft felhője; Koi Tamás; HWSW.hu; 2022. december 15.

Szakirodalom

Arcképek a magyar egészségügyi informatika történetéből, 1959-2022

„Aszklépiosz a gyógyítás görög istene a gyógyítás hatalmával (amit a bot jelképez) meg tudta újítani betegei életét (bőrét megújító kígyó). Az elmúlt évtizedekben a gyógyító hatalom alapvető eszközévé vált az informatika. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) Informatikatörténeti Fórumának (iTF) tárlata a magyar egészségügyi informatika 60 éves történetének meghatározó, alkotó személyiségeit mutatja be. Munkájuk és kollégáik tevékenysége lehetővé teszi a modern informatikai eszközökön alapuló gyógyítás, a megelőzés terén az egyre hatékonyabb egészségügyi ellátás kialakulását.

A tárlat szereplőinek tevékenységét meghatározó történeti hátteret a tárlat szerkesztői az iTA írásai között található „Arcképek a magyar egészségügyi informatika történetéből” c. tanulmányból merítik. A terület hazai történetét, ha nem is teljesen, de mindenképpen meghatározó módon bemutató kötet Havass Miklós, Simon Pál és Talyigás Judit munkáját dicséri. Dr. Simon Pál egyben a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület tagja is.
Arcképek a magyar egészségügyi informatika történetéből; ITF, NJSZT Informatikatörténeti Fórum; 2022. november

„…Tanulmányunk háttértanulmány, az iTF „Arcképek a magyar egészségügyi informatika történetéből” c. on-line tárlatához. Elsődleges célja: egyszerű összegyűjtése azoknak az ismereteknek, amelyek segítenek megvilágítani a magyar egészségügyi informatika történetében kiemelkedő szereplők munkáját, ezzel is segítve a hazai egészségügyi informatika történetének majd rendszeres feltárását. Ez azért is szükséges,mert ez utóbbi még várat magára. Így pusztán arra jutott energiánk, hogy személyes visszaemlékezések alapján rekonstruáljuk az eddig történteket. A tanulmány patchwork abban az értelemben is, hogy nem új ismereteket tárgyal, hanem innen-onnan egybegyűjti a legfontosabb tudnivalókat, sokszor átvéve az eredeti megfogalmazásokat, anélkül, hogy az idézetek forrását megjelölné. A kezdeti kor történeti feltáratlansága, dokumentálatlansága miatt nagyobb hangsúlyt kaptak a korábbi évek, noha a terület fontossága éppen a 2020-as évek elejére teljesedett ki.
…
Az egészségügyi informatika a mindennapok részévé válik. Az informatikai eszközök nélkül nincs kutatás-fejlesztés és mindennapi orvoslás, sem népegészségügyi tevékenység, sem ágazati irányítás.

A tanulmány egyes fejezetei a történet egy-egy fontos intézményét, eseményét, projektjét mutatják be,köréjük csoportosítva a velük kapcsolatba hozható kiemelkedő szereplőket. Mindegyiküket egy helye nmegemlítve, ahol először fordultak elő, vagy ahol meghatározó szerepük volt.”
Arcképek a magyar egészségügyi informatika történetéből. Patchwork a magyar egészségügyi informatika történetének meghatározó szereplőiről; Havass Miklós, Simon Pál, Talyigás Judit; ITF, NJSZT Informatikatörténeti Fórum; 2022. november 11. (PDF)”

Forrás:
Arcképek a magyar egészségügyi informatika történetéből, 1959-2022; Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület; 2022. december 18.

Az európai egészségügyi adattér

„Ez a kutatási dokumentum értékeli az európai egészségügyi adattérre vonatkozó jogalkotási javaslatot, beleértve az egyéb uniós intézkedésekkel, valamint a tagállami szabályokkal és jogszabályokkal való összefüggéseket is. Ajánlásokat tartalmaz továbbá az egészségügyi adatok EU-szerte történő megosztásának, cseréjének és további felhasználásának megvalósításához, megkönnyítéséhez és javításához szükséges további lépésekre vonatkozóan. A dokumentumot az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsága (ITRE) kérésére a Gazdaságpolitikai, Tudománypolitikai és Életminőségi Tematikus Főosztály bocsátotta rendelkezésre.”

Forrás:
The European Health Data Space; Európai Parlament, Policy Department for Economic, Scientific and Quality of Life Policies, Directorate-General for Internal Policies; 2022. december 12.
Lásd még:
Proposal for a regulation on the European Health Data Space; Legislative Train Schedule, Európai Parlament; 2022

A működő smart grid tanulságai egy magyar önkormányzati példán keresztül

„Összefoglaló: Az elektromos áram iránti növekvő globális kereslet, a fenntarthatósági elvárások, a globális Covidjárvány és az orosz–ukrán háború is befolyásolja az elektromos áram ellátási láncát. Tanulmányunkban a közeljövő modern intelligens áramhálózatával, a smart griddel foglalkozunk a menedzsment megközelítésével. Magyarország legújabb és legkomplexebb smart gridjét elemezzük az esettanulmány módszerével. A smart grid szereplőit vizsgáltuk, hogy milyen volt az együttműködés, milyen tanulási folyamatokat tapasztaltak, milyen kockázatokat láttak és látnak most. Eredményeink szerint a megrendelők és a kivitelezők kölcsönösen elégedettek; a számszerű előnyök mellett mindegyik fél fontosnak tartja a különböző területeken megvalósult tanulási folyamatokat is. A kockázatok a modern technológiából, a komplexitásból, az újszerű megoldásokból és működési mechanizmusokból erednek, de a geopolitikai és világgazdasági bizonytalanságok, hiányjelenségek is hatást gyakorolnak.”

Forrás:
A működő smart grid tanulságai egy magyar önkormányzati példán keresztül; Piricz Noémi, Révész Balázs; Pénzügyi Szemle; 2022/3.; 398-413. o. (PDF)

Az okosváros-tervezés fejlődéstörténete kritikai megközelítésben

„A városfejlesztés egyik legújabb paradigmája, az úgynevezett okosváros-tervezés is immár közel két évtizedes múltra tekint vissza, ezért lehetőség nyílt a folyamat egyfajta fejlődéstörténetének, „evolúciójának” megrajzolására. Bár igen rövid időszakról van szó, mégis figyelemre méltó párhuzamokat azonosíthatunk a várostervezés egészének folyamatával a 20. század második felétől kezdve. Cikkünk ebből a megközelítésből kiindulva mutatja be az okosváros-tervezés három szakaszát a nemzetközi szakirodalomban kibontakozó diskurzus elemzésével. Először számba veszi a fogalommeghatározása körül kialakult különbségeket, kérdéseket és dilemmákat. Ezt követően részletesen vizsgálja az említett három szakaszt (a megjelenés évei; kritikák megfogalmazása, mint második szakasz; majd megújulás és ismételt felívelés) a domináns szakmai párbeszéd elemzése révén. Az eredmények azt mutatják, hogy bár éles határvonalakat nem lehet húzni, és számos téma a kezdetektől „átível” a folyamaton, egyfajta hangsúlyeltolódás mégis azonosítható. Ezt a szakaszolást pedig rá lehet vetíteni a 20. század második felétől jellemző városfejlesztési folyamatokra általában és egyfajta párhuzamként egyaránt.

A tanulmány további része az elméleti elemzést egy, a témához kapcsolódó hazai kutatás eredményeinek bemutatásával is igyekszik megvilágítani, melynek témája az okosváros-eszközök, a helyi fejlesztés és a helyi közösség viszonyrendszerének vizsgálata volt. Ennek legfőbb tanulsága szerint a legkisebb településekre általában túlzott terhet ró mind az anyagi, mind az emberi erőforrások oldalán az infokommunikációs eszközök működtetése, és hasznát is kevéssé látják, míg a nagyobbaknál erre nagyobb szükség és igény is van. Főképpen a kisebb lélekszámú településeken hiányzik az ehhez szükséges technológiai, szervezeti és menedzsment háttér és -kapacitás, és jelentős idegenkedés is tapasztalható e települési körben.”

Forrás:
Az okosváros-tervezés fejlődéstörténete kritikai megközelítésben; Gere László, Kocsis János Balázs; Tér és Társadalom; 36 (4), 2022; DOI: 10.17649/TET.36.4.3398; 108-129. o. (PDF)

Az okosváros-modell alkalmazhatósága rurális terekben

„Annak ellenére, hogy az okos város szakirodalma átfogó és gazdag, az információs és kommunikációs technológiák használatához kapcsolódó lehetőségeket, azok hasznosságát, potenciális előnyeit és hátrányait a rurális térségekben és falvakban egészen az utóbbi évekig kevésbé kutatták, holott a vidéki térségek is olyan komoly kihívásokkal néznek szembe, melyek kezelésében, megoldásában az IKT használata, vagy más innovatív megoldások alkalmazása fontos szerepet játszhat. A tanulmány első részében összefoglaljuk az okosváros-megközelítés legfontosabb megállapításait. Azt szeretnénk bemutatni, hogy hogyan lehet az eredeti okosváros-megközelítést a vidéki térségek sajátosságaihoz igazítani, mit tanulhatunk a korábbi okosváros-kutatások tapasztalataiból, hogy elkerülhessük az úgynevezett „IKT-fanatizálást”, azaz a technológiák mindenhatóságába vetett hitet, és elsősorban azokra a problémákra koncentrálhassunk, melyekkel a falvak küzdenek. A második részben bemutatjuk, hogy mit jelent az okos falu, okos vidéki fejlődés fogalma, valamint, hogy hogyan változott az IKT térbeliségre gyakorolt hatásáról, valamint a távolság szerepéről való gondolkodás az elmúlt évtizedekben. Végül bemutatjuk egy elmaradott térség okosvidék-kutatásának eredményeit, tanulságait.

Az okos település lényege az adott lehetőségek és erőforrások lehető legjobb kihasználása a technológiák adta lehetőségek kiaknázásával. A sikeresség pedig nagyban múlik a település vezetőinek elkötelezettségén, lelkesedésén, ismeretein és azon, mennyire képesek a település lakosságát aktivizálni, bizalmat kiépíteni, kommunikálni, megnyerni a változtatásnak, változásnak. Kulcsfontosságú a fiatalok bevonása, aktivizálása, a település népességmegtartó erejének fokozása, mert a fiatalokban nagy az elvándorlási hajlandóság. A tanulmány fontos belátása, hogy nem létezik olyan okosváros-, okosfalu-stratégia vagy megközelítés, mely minden településnek megfelelő; mindig az adott hely adottságaiból kiindulva, azokra építve kell a fejlődési útvonalat meghatározni.”

Forrás:
Az okosváros-modell alkalmazhatósága rurális terekben; Barsi Boglárka; Tér és Társadalom; DOI: 10.17649/TET.36.4.3462; 36(4), 2022; 130–150. o. (PDF)

Törvények, rendeletek

2022. évi LVI. törvény az Európai Bizottság kérésére egyes törvényeknek a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében szükséges módosításáról

„1 2022. évi LVI. törvény az Európai Bizottság kérésére egyes törvényeknek a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében szükséges módosításáról
2. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása
3. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosítása
4. A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény módosítása
5. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása
6. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása
7. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítása
8. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása
9. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása
10. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása
11. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása
12. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása
13. A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény módosítása
14. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása
15. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítás
16. Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény módosítása
17. Záró rendelkezések ”

Forrás:
2022. évi LVI. törvény az Európai Bizottság kérésére egyes törvényeknek a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében szükséges módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2022. évi 206. szám; 2022. december 14.; 8838-8850. o. (PDF)

dr. Túri Anikót, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkárát, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkárává nevezték ki

„Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés j) pontja, valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény205. § (1) és (4) bekezdése, továbbá 229. § (1) bekezdése alapján – a miniszterelnök javaslatára – dr. Túri Anikót,a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkárát e megbízatása alól 2022. december 31-ei hatállyal felmentem, egyúttal 2023. január 1-jei hatállyal a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkárává kinevezem…”

Forrás:
A köztársasági elnök 344/2022. (XII. 15.) KE határozata államtitkár felmentéséről és közigazgatási államtitkár kinevezéséről; Magyar Közlöny; 2022. évi 207. szám; 2022. december 15.; 8890. o. (PDF)

51-52. szám, 2022. december 19.

Tartalomjegyzék

Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk minden olvasónknak!

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek