Tartalomjegyzék

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Példátlan internetcenzúrát terveznek az EU-ban

„Kiszivárogtatták a két éve készülő új internetszabályozási direktíva piszkozatát. A tervezet a virtuális Dzsihád ellen készül, ám a terror elleni harcban az uniós állampolgárokat is meztelenre vetkőztetheti. Ha törvény lesz belőle, a Facebook nyomozhat a felhasználói után. Van, aki a szoftverlobbi összeesküvéséről beszél, az irányelvek előkészítésében Magyarország is részt vesz. A projekt a TEK hatáskörébe tartozik.

A kínai diktatúrában is lazább az internetszabályozás, mint amilyen az Európai Unióban lehet, ha az EU elfogadja a kontinensen példátlan szigorúságú tervezetcsomagot. A netes terrorista tartalmak visszaszorítását célzó elképzelések között szerepel például, hogy uniós állampolgárok csak valós névvel és profilképpel regisztrálhatnak közösségi oldalakon. A világsajtóban bicskanyitogatónak talált ötlet szerint az EU egy európai szintű internetrendőrséget állítana fel (minden tagállam magának), amelynek tagjai fent lennének a Facebookon és egyéb oldalakon. A netrendőrség funkciója az elrettentés lenne, ugyanis a tervek szerint jól láthatóan kiírnák az szájtokra, hogy az azokon történő aktivitásokat a hatóságok figyelik. A teljes tervezet itt olvasható el, angolul, bár kiszivárgása óta elvileg több ponton finomítottak rajta, a végleges verziónak pedig 2013 májusára kell elkészülnie.

Mindenki mindenkit megfigyelne
A tervezet szerint az EU szervezeti szinten semmit sem csinálna, hanem minden felelősséget és a megvalósításhoz szükséges költséget a tagállamokra, a weboldalakat üzemeltető cégekre és az internetszolgáltatókra bízna. Az országok kijelölt hatóságainak folyamatosan monitoroznia kellene a fennhatóságuk alá tartozó oldalakat, és jelentéseket kellene küldeniük az EU-nak, amely fellebbezés nélkül töröltethetné a sértő szájtokat. A jelenlegi gyakorlat szerint minden esetben vizsgálat és meghallgatások előzik meg egy oldal lelövését.

Az irányelvek megvalósítását úgy képzelik, hogy az EU kötelezné a böngészők és operációs rendszerek tulajdonosait, hogy programjaikban helyezzenek el egy „feljelentés” gombot, amely egy alkalmazáson keresztül elküldené a nem tetsző tartalmat az illetékes hatóságnak. Azt is a cégeknek kellene ellenőrizniük, hogy egy-egy közösségi oldali profil valóban azt a személyt rejti-e, akit mutat, így például a Facebook EU-s állampolgárainak személyi igazolványt kellene beszkennelniük és elküldeniük, ha nem is San Franciscóba, de a Facebook Írországban található európai főhadiszállására biztosan. Másrészt az internethasználók aktivitását is monitoroztatná az unió, ugyanis kötelezné a netszolgáltatókat, hogy szűrjék az emberek adatforgalmát. Ha a felhasználó terrorista oldalakat látogat, szerkeszt, vagy letölt onnan tartalmakat, akkor a szolgáltató automatikusan értesítést küldene erről az illetékes hatóságnak.

A tervezetet a CleanIT nevű, tagállamok közt működő projekt során készítették el 400 ezer eurós uniós támogatásból, amelyet az EU bűnmegelőzési bizottságától kaptak. A projektet kezdetben Hollandia, Németország, Nagy-Britannia, Belgium és Spanyolország vitte, azóta több ország csatlakozott, a támogatók közt van már például a svájci Kalóz Párt és Magyarország is, amelyet a projekt honlapján az előkészítés vezetői közt jegyeznek. A CleanIT szerint Magyarországon a Belügyminisztérium foglalkozik a témával, az [origo] utánajárása nyomán kiderült, hogy ez a projekt a TEK hatáskörébe tartozik. Megkérdeztük a TEK-et is, hogy mikor, milyen célból csatlakozott a projekthez, egyelőre várjuk a szervezet válaszát.
…
A CleanIT elvileg csak 2013 februárjában hozta volna nyilvánosságra az irányelveket, azonban az European Digital Rights (EDRI) nevű jogvédő szervezet kiszivárogtatta az irányelvek elmúlt két évben elkészült változatát. A 23 oldalas tervezetből többek között az is kiderül, hogy a CleanIT nem ajánlott irányelveket készített, hanem törvénytervezetet. A kiszivárgott dokumentum a felhasználói aktivitások monitorozásától kezdve az állami kötelezettségig végigveszi a netes terrorizmust érintő témákat, és már kész ajánlásokra, valamint további kérdéses pontokra osztja az elveket. But Klaasen, a CleanIT vezetője szerint pont ez mutatja, hogy a tervezet még félkész állapotban van, és érdemtelenül hasonlítják a világsajtóban az ACTA-hoz. A Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodáshoz szigorúsága mellett a tervezet kidolgozásának antidemokratikus, zárt ajtók mögötti előkészítése miatt is hasonlítják, valamint azért, mert többek szerint véget vet az internetes anonimitásnak, és a hatalmi szervek előtt meztelenre vetkőzteti a felhasználót.

Klaasen a Twitteren vitatkozott össze Glyn Moody technológiai íróval, aki szerint a CleanIT totális megfigyeléshez és a digitális hatalom önkényuralmához vezet. Klaasen azzal védekezett, hogy a netes terrorizmus elleni harcot éppen hogy nem felülről vezérelve, hanem az állampolgárok részvételével képzelik el. Klaasen szerint ők nem akartak zárt ajtók mögött szervezkedni, már a projekt indulásakor is hívták az EDRI-t, akik viszont nem szálltak be. Nagyobb hírverést pedig azért nem csaptak, mert szűkös volt a költségvetésük, és nem futotta belőle konferenciák szervezésére. Ehhez képest a CleanIT honlapján az áll, hogy konferenciák és workshopok tapasztalatai alapján vázolják fel azt, amit a magánemberek és a versenyszféra gondol a netes terrorizmusról.
…
Bár már két évet dolgoztak rajta, és a végeredmény prezentálásától csak hónapok választják el őket, Klaasen szerint menet közben több szigorú elképzelésükkel kapcsolatban meggondolták magukat. „Rájöttünk, hogy ezek nagyon rossz ötletek voltak” – mondta az Arstechnica nevű technológiai portálnak a projekt vezetője. Pascal Gloor, a svájci Kalóz Párt elnöke pedig azt nyilatkozta a Piratetimes nevű kalózportálnak, hogy a valós személyiségre vonatkozó passzusokat a kiszivárogtatás után azonnal kivették a tervezetből. Klaasen szerint a kiszivárgott dokumentum egyébként is csak egy nagyon kezdetleges, belső használatra szánt munkajegyzet. A holland tisztviselő szerint munkájuk az eddigi legkeményebb terrorellenes kezdeményezés a világon. John McNamee, az EDRI vezetője szerint viszont a CleanIT minimális eredménnyel sem járna a netes terrorizmus elleni harcban. Mcnamee szerint különben is csak arról van szó, hogy az Európai Bizottság egy álprojektbe bújtatva rányomja saját elképzeléseit a versenyszférára. Más elképzelések szerint pedig az egész mögött a szoftvergyártók lobbija áll, akik nagyot szakítanak majd, ha megnő a kereslet a terrorista tartalmak szűrésére.

Egyes szakértők szerint az egészből úgysem lesz semmi, ha javaslat, ha törvénytervezet formájában kerül az Európai Parlament elé. Ugyanúgy át fognak gázolni rajta, mint az ACTA-án. Rebecca MacKinnon technológiai szabályozással foglalkozó újságíró szerint viszont nem kizárt, hogy a szakma inkább önként vállalja a CleanIT-ben foglaltakat, és egyfajta erősen ajánlott önszabályozó rendszer alakul ki a tervezet mentén, különben akár egy még ennél is szigorúbb törvénnyel nézhetnek szembe a versenyszféra tagjai. Hasonló megelőző önszabályozás volt már a mobilszektorban.”

Forrás:
Példátlan internetcenzúrát terveznek az EU-ban; Fábián Tamás; [origo]; 2012. október 2.
Inside the Clean-IT conflict; Paul Wardenga; PirateTimes; 2012. szeptember 25.

Háromszáz szakrendelő államosítása van függőben

„Még mindig bizonytalan, átveszi-e az állam január 1-jétől az önállóan működő szakrendelőket. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár egy hónapja arról beszélt: ősszel tisztázzák, hogyan történik majd a járóbeteg-ellátó intézmények állami átvétele. A szakrendelők érdekvédelmi szervezetétől ugyanakkor lapunk úgy értesült, egyelőre semmilyen előrelépés nem történt a kérdésben.
2012. január elsejével a megyei és a fővárosi önkormányzat fenntartásában álló, május elsejével pedig a városi fekvőbeteg-intézményt vette át az állam. Az egészségügyi vezetés tervei szerint 2013. január elsejével a járóbeteg-szakellátó intézmények átvétele következik.

Ezek közül egyelőre azok kerültek állami fennhatóság alá, amelyek kórházhoz integráltan működtek, illetve négy szakrendelő Pest megyéből. A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség tudomása szerint ma Magyarországon összesen 430 szolgáltatónak van szerződése járóbeteg-szakellátásra az egészségbiztosítóval. Ezek között 90 nagy rendelőintézet van, de működik mintegy 170 egészen kicsi rendelő, ezek közül 148 mindössze egy vagy két orvosszakmát művel. Az államosítás összesen 286 járóbeteg-intézményt érintene – mondta a Világgazdaságnak a szövetség elnöke. Pásztélyi Zsolt úgy fogalmazott: félő, hogy az államosítással nem könnyebb, hanem nehezebb lesz majd a rendelők működtetése, a központosítás nyomán a döntéshozatal távolabbi, és emiatt lassabb lesz a jelenleginél.

Az államosítással járó centralizálás okozta rugalmatlanságtól az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete is tart. Ari Lajos szerint azonban ha a kormányzat egy egységes fenntartású ellátórendszer mellett kötelezte el magát, akkor folytatni kell a megkezdett folyamatot, és a szakrendelőket is állami kézbe kell venni.”

Forrás:
Háromszáz szakrendelő államosítása van függőben; Világgazdaság; 2012. szeptember 27.

Utasíthatják a szakhatóságokat a kormánymegbízottak

„Utasításadási jogot kaphatnak a kormánymegbízottak, ha a Ház megszavazza Szabó Erika és Navracsics Tibor kormánytagok önálló képviselői indítványként beadott módosító javaslatát.
Szabó Erika (Fidesz) rövid expozéjában nemzetgazdasági érdekekkel indokolta a törvény módosításának szándékát. Mint mondta, nem elég koordinálni, figyelni a szakhatóságok munkáját, azokat esetenként utasítani is kell, ezért adták be a javaslatot. Rétvári Bence államtitkár a kormány nevében elmondta, adatkérési, javaslattételi, törvényességi, hatósági és felügyeleti eljárást is kezdeményezhet a kormányhivatal. Az előterjesztést a kormány támogatja – tette hozzá.

Román István (Fidesz) megismételte az expozéban elhangzottakat, a szocialista Józsa István viszont úgy fogalmazott: skandalum az előterjesztés közigazgatási szempontból, mivel elismerik, hogy nem működnek az engedélyezési eljárások. Kifejtette: szerinte működésképtelen rendszert hoztak létre, a kívánt cél elérésére pedig a javaslat nem alkalmas, csak az uniós források kézi vezérlésű, nem normatív elosztását segíti.

Staudt Gábor (Jobbik) szintén bírálta a javaslatot, mint mondta, a kormánymegbízottak utasítási jogkörrel való felruházása a népbiztosok korát idézi, és emiatt a mostani közigazgatási rendszerbe nem illeszthető bele. Hozzátette, hogy nem tudják támogatni az előterjesztést, de még módosító indítványt sem érdemes benyújtani hozzá. Schiffer András (LMP) azt kifogásolta, hogy az Igazságügyi Minisztérium vezetője és egyik államtitkára önálló képviselői indítványként nyújtják be a módosítási javaslatot. Úgy vélte, a kormány nem akarja a gazdaság kettéosztottságát megszüntetni, a kormánymegbízott szerepe pedig közigazgatási nonszensz, „politikai komisszárt” csinálnak belőlük. Szabó Erika a vitában elhangzottakra úgy reagált: sok rosszindulatú, hozzá nem értő megjegyzést kaptak.”

Forrás:
Utasíthatják a szakhatóságokat a kormánymegbízottak; Gazdasági Rádió/MTI; 2012. október 2.

Nyugtalanítják a közszférában dolgozókat a szektor további létszám-leépítéséről kiszivárgott hírek

„Nyugtalanítják a közszférában dolgozókat a szektor további létszám-leépítéséről kiszivárgott, bár hivatalosan sehol meg nem erősített hírek: országosan hat-nyolcezren válhatnak fölöslegessé az állam számára januártól.

A nyugtalanságukra legkevesebb két nyomós okuk van. A bürokrácia csökkentésének IMF által megfogalmazott igényére gyakran hivatkoznak egyetértően kormányzati szereplők, és az államigazgatás járási rendszerének kialakítása, a közigazgatás önkormányzati színtereinek átszabása is kifejezetten alkalmas létszámvágásra.

„Már nagyon unjuk: ha valahol kiadást csökkent az állam, akkor rendre előkerülünk, ráadásul kollégáink kirúgását a jó állam építésének eszközeként kommunikálja a végrehajtó hatalom, ami, mit mondjunk, nem esik jól.” Az érthetően neve elhallgatását kérő harmincas somogyi kormányhivatalnok szerint mindannyian féltik az állásukat. A kormány céljaival egyetértve a hatékony és ügyfélbarát államigazgatáson dolgoznak ők is, és nem tartják ördögtől valónak, ha ezeket a célokat feszesebb létszámmal kívánja elérni az állam. „ Nincs kőbe vésve, hogy a kormányablakból menjünk nyugdíjba mindannyian, de úgy nem lehet dolgozni, hogy minden karácsonyt egzisztenciális félelemben kell várnunk. Vannak barátaink, akik tavaly a két ünnep között kerültek utcára az összecsapott megyei konszolidáció miatt.”

Erről a minap sajtótájékoztatón kérdeztük a somogyi kormányhivatal vezetőit, amikor az időarányosan jól haladó járási előkészületekről számoltak be. Várható-e, hogy most 350-400 körüli járási kormányhivatalnokkal számolnak Somogyban, és a tavalyihoz hasonlóan az év végén, elején üt be egy leépítési hullám? (Akkor a megyei önkormányzatnál fölöslegessé váló köztisztviselők egy részét nem tudta átvenni a hivatal, majd január 11-én kormányhatározat rendelkezett 6700 közszféra-álláshely leépítéséről. A 943-as akkori létszámból a kormányhivatal 94-et veszített, ennek felét be nem töltött álláshely likvidálásával oldva meg.) Juhász Tibor kormánymegbízott és Neszményi Zsolt főigazgató a Magyar Hírlap aznapi, létszámleépítésről szóló írását nem kommentálta. Ugyanez a lap biztos pontként említette az IMF-megállapodás feltételeként a leépítést. A kormánybarát lap ugyanakkor azt írta, több ezres leépítés is megvalósulhat az államigazgatási apparátusban és az önkormányzatoknál. Varga Mihály főtárgyaló miniszter elmondása szerint a leépítés a kormány minap küldött javaslatai között is szerepel.

Fehér József, a SZEF alelnöke, nyilatkozta: januárban „statáriális gyorsasággal” már végrehajtottak egy hétezer fős létszámcsökkentést. Szerinte a közszolgálatban ezért a végletekig kizsákmányolják a maradék embereket, akik évek óta nem kaptak egyetlen fillérnyi fizetésemelést sem, de még az egyéb juttatásaikat is alaposan megkurtították. Az egészségügyben vagy a közoktatás területén sem jobb a helyzet, hangsúlyozta, ezért jelentősebb leépítés esetén mindenképpen be kellene zárni intézményeket.

Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) nemrég beiktatott főtitkára pénteken járt bemutatkozó látogatáson Kaposváron, ahol Neszményi Zsolttal és Vörös Tamással, Somogy megye főjegyzőjével folytatott megbeszéléseket. A kapcsolattartásra szükség lesz, hiszen az érdekvédőknek és a kormánynak – éles érdekkülönbségeik mellett is – lehetnek közös céljaik. Ilyenek az utolsó kongresszusokon megfogalmazott szakmapolitikai csomagjukban a minőségi jogszabályalkotás, a bürokrácia csökkentése, valamint a közszolgálat teljes korrupciómentessége. De elsőként is azt akarják elérni, hogy a járási rendszerre való átállás után is legyen minden önkormányzati dolgozónak munkahelye, azaz ne legyenek elbocsátások.

A főtitkár az elbocsátási hírekről szólván azt nyilatkozta: hiányolja az első kézből származó híreket, és várja az egyeztetéseket. Januártól kétezres lélekszámhoz kötik a polgármesteri hivatalokat, emiatt 400 körjegyzőség szűnhet meg, hatezren dolgoznak ezeken a helyeken. A leépítések hírekben szereplő hat-nyolcezer embert tehát nagyon sok. Ha mégis igaz lenne ez a leépítés, mondta Boros Péterné, akkor a szakszervezet evidenciának tekinti a gondoskodó elbocsátást a kormány részéről, hiszen kistelepüléseken egyetlen foglalkoztató az önkormányzat. Az óriásplakát üzenete lenne lényeges ebben az kérdésbe is: szeretem a munkám. Ezt elmondanák a kollégáim, hogy szeretnék a munkájukat, mondta erről a főtitkár.

E kollégák információnk szerint türelmetlenül várják a bőrükre menő döntést, mondta egy forrásunk. Közben a hangulat feszült, panaszkodni senki nem mer, s mindig a háta mögé néz, hallgatja-e valaki. A kormánykarikatúrák Facebook-megosztására gondolni sem merünk, de miért is ne lehetne egy szürke hivatalnoknak humora.
Az általunk megkérdezett belső-somogyi településvezetőnek az az érzése, mintha a közigazgatási végeken a kapkodás és a pénztelenség írná a jövőt, s fél, hogy e kettő közül minimum egy több mint megérzés…

Schmidt Jenő: Nincsen hatalmas puffer a közszférában
Legfeljebb a húszezer lélekszámnál népesebb városokban képzelhető el, hogy a központi költségvetés csökkentse a közszférában dolgozók létszámát. Ezt Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, tabi polgármester mondta lapunk kérdésére. A tisztségviselő a jellemzően kistelepülési struktúrájú Somogyban, ahol nincs létszámtartalék, nem vár nagyobb leépítési hullámot. Úgy tartja, a feladatokhoz képest semmiképpen sem túldimenzionált a köztisztviselők és közalkalmazottak létszáma, megint más az a szempont, ha az országos költségvetéshez viszonyítjuk a szektor munkaerő-állományát, ami országosan a 700 ezerhez közelít. Szerinte ezzel együtt is túlzó hatalmas pufferként elképzelni – a kormányszóvivő fogalmazott így a minap – a közszféra tartalékait.

– A bizonytalanságot érzem a kollégáimon, hiszen egyelőre csönd van a folyamatokról, a járási hivatalok még csak fejben vannak meg, a január viszont mindjárt itt van, három hónap múlva – mondta Schmidt Jenő. – Azt szoktam mondani mindenkinek, jól képzett államigazgatási szakemberekre minden kormánynak szüksége van, járjanak tanfolyamokra, képezzék magukat, amikor csak lehet.
Schmidt Jenő a létszámról szólva azt mondta: azt csak egy-két éves előkészítés után, ugyanekkora próbaidő mellett lehet érdemben visszavágni. A bürokráciát valóban érdemes csökkenteni, kevesebb papír, kevesebb kéz, vagyis jogszabályi egyszerűsítés ráférne a rendszerre, mely olykor a működőképességet veszélyeztetően túlszabályozott, mondta.

Szerinte nem jó adottság, hogy lassan kétmilliós adófizetői állomány tartja el a tízmilliós országot, így lehetetlen volna 600 milliárdot elvenni a jövő évi hiánycél tartása érdekében komoly ágazati változások nélkül. Az összeg érzékeltetésére hozzátette, a következő évre 637 milliárdot szán a büdzsé az önkormányzati szektorra, ahonnan elkerül ugyan az oktatás finanszírozása, de máshonnan sem kerül kevesebbe.
– Sem a világ, sem Európa nem növekszik, az egykori közgazdasági elméletek ma nem érvényesek, fizikai képtelenség őket használni, újakat kell kifejleszteni – mondta a TÖOSZ-elnök.

Varga András: A várdaiak elvárják a falu színvonalához méltó közszolgáltatásokat
Várdán három éve még önálló polgármesteri hivatal működött, utóbb körjegyzőség. Januártól a nyolc járási hivatali rendszer 55-60 ügysegédje közül kapnak egyet, aki kijáróként a polgárok számos államigazgatási ügyét segíti majd. Varga András polgármester várakozással tekint az eddig nem létező „intézmény” elé. A változásról azt mondja, s polgármesterként a helyében vélhetően senki sem mondana mást: lényeg, hogy a falu félezres lakossága ne szenvedjen hátrányt semmiben!

Az ápolt köztereiről, természeti-kulturális akcióról, Szász Endre élő kultuszáról ismert Várda európai mezőnyben indulhatna a virágosítási versenyben, ha intézményei volnának. De iskolásai, óvodásai sem járhatnak már helyben. Mindent el lehet fogadni, ha átgondolt és működő alternatíva lép egy megszokott szolgáltatás helyébe, ezt várják most is számos somogyi kistelepüléssel együtt, mondta Varga András. Aki szerint a vidék országszerte egyre vonzóbb az emberek számára, az élhetőség kritériumai azonban a munkahelyek és szolgáltatások megszűnésével egyre kopnak, s ezt meg kell állítani.”

Forrás:
Sonline.hu; 2012. október 1.

Bizonytalanságban a somogyi intézményfenntartó hivatalnokok

„A volt megyei intézmények átvételére létrehozott SMIK funkciói lassan kiürülnek. A több ezer alkalmazottnak sem mindegy, ki lesz a munkaadójuk a jövőben.

A Somogy Megyei Intézményfenntartó Központ (SMIK) intézményeivel kapcsolatos konkrét változásokról megfelelő időben természetesen tájékoztatni fogjuk a sajtó képviselőit. Ezt válaszolta kérdésünkre Bátori Zsolt, a Somogy Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője augusztus 31-én. Azóta még nem érkezett el ez az idő, azt mindenesetre már tudni, amit három-négy hónapja beszélnek az intézményfenntartásban: a volt megyei intézmények átvételére létrehozott SMIK funkciói lassan kiürülnek.

Ezt a folyamatot a hivatalban legalább félszáz SMIK-munkavállaló várja szorongva (többen tavaly a megyék kicsontozását várták ugyanígy), és a több ezer intézményi alkalmazottnak sem mindegy, ki lesz a munkaadójuk a jövőben. Félnek az intézményekben azért is: a törzshivatalban fölöslegessé váló köztisztviselők nehogy az ő helyüket szemeljék ki maguknak. Hír alig van a jövőről, kíváncsiság annál több: internetes keresők az intézményfenntartó központok „sorsa” és „megszűnése” témában a legaktívabbak.

A megyék alulfinanszírozott intézményei alaposan megviselték a nemzetgazdaságot. A volt megyei telephelyek a SMIK-nél sem töltenek túl hosszú időt. Már tavasszal felvetődött, s azóta beigazolódott, a közgyűjtemények a települési önkormányzatokhoz kerülnek. A levéltárak az országos intézményhez csatlakoztak, a múzeumok és a könyvtárak januártól a megyeszékhelyekhez fognak. A szociális és gyermekvédelmi intézmények minisztériumi kötődéssel, megyei képviselettel működnek majd.

A HVG tavasszal azt írta, a kormányhivatalok és az intézményfenntartók apparátusának költségeit túlzónak találja a nemzetgazdasági tárca, jóllehet éppen gazdaságosságot vártak tőlük, de ezt akkor a minisztérium cáfolta.”

Forrás:
Bizonytalanságban a somogyi intézményfenntartó hivatalnokok; Balassa Tamás; Sonline.hu; 2012. október 2.

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ – igazságosabb és kiszámíthatóbb viszonyok

„2012. szeptember 1-jével jött létre a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK), amely feladatait a tankerületeken keresztül látja el. A Központ megbízott vezetője Marekné Dr. Pintér Aranka a Somogy Megyei Kormányhivatalban tett látogatása során a köznevelési rendszerben várható változásokról tájékoztatta a megyei jegyzőket.

Jövő év január 1-jétől az óvodák kivételével általános szabályként állami fenntartásba kerülnek az oktatási intézmények. Az állami fenntartás alapvetően szakmai irányítást jelent, az új feladatmegosztás igazságosabb, kiszámíthatóbb és kiegyensúlyozottabb viszonyokat teremt, nagyobb biztonságot nyújt a gyerekeknek és a pedagógusoknak is, mondta el Somogy megyei látogatása során Marekné Dr. Pintér Aranka. A fenntartói feladatok koordinálását a központi és területi szervekből álló Klebelsberg Intézményfenntartó Központ végzi. A területi szervezeti egységek a tankerületek és a megyeközponti tankerületek lesznek (az országban összesen 198), ezek vezetői pedig a tankerületi igazgatók.

A KIK megbízott vezetője Juhász Tibor kormánymegbízottal közösen tartott sajtótájékoztatóján kiemelte: az átalakítás országosan közel 3000 intézményt, 1 200 000 diákot és mintegy 120 000 pedagógust érint. Főszabályként a háromezer lélekszámúnál kisebb települések iskoláinak működtetése lesz automatikusan az állam kötelessége, tette hozzá. Juhász Tibor kormánymegbízott hangsúlyozta, az új fenntartói rendszer 2013. január 1-jétől indul el, a Somogy Megyei Intézményfenntartó Központnál lévő oktatási intézmények 2012. december 31-ig a SMIK fenntartásában maradnak. Az iskolák az állami fenntartás mellett is a helyi közösségeké maradnak, az oktatásirányítás természetesen mindent elkövet azért, hogy a fenntartóváltás ne okozzon fennakadást a napi működésben, emelte ki a kormánymegbízott.”

Forrás:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ – igazságosabb és kiszámíthatóbb viszonyok; Somogy Megyei Kormányhivatal; 2012. október 2.

Jegyzői értekezlet a Megyeházán

„2012. szeptember 19-én a Komárom- Esztergom Megyei Kormányhivatal szervezésében jegyzői értekezletre került sor Tatabányán a Megyeháza nagytermében, melynek témája a járási hivatalok felállítása és az azzal kapcsolatos várható feladatok voltak.

Az értekezletet Czunyiné Dr. Bertalan Judit nyitotta meg.

Beszédében elmondta, hogy a Kormányhivatalnak az érintett települési önkormányzatokkal a státuszok és eszközállomány átadásáról, az ingatlanhasználatról, egyéb jogokról és kötelezettségekről szóló megállapodásokat 2012. október 31-ig kell megkötni. Az aláírt megállapodásokat 2012. november 10-ig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak kell megküldeni.

Elmondta, hogy a járási hivatalok kialakítása milyen szempontok szerint történt és ennek megvalósításához elsődlegesen a jegyzők segítségét kéri. Kormánymegbízott Asszony beszédében kitért arra, hogy mindenkinek érdeke, hogy 2013. január 1-től zökkenőmentesen kezdjék meg munkájukat a járási hivatalok.

Török Ádám, a Komárom- Esztergom Megyei Kormányhivatal főigazgatója köszönetet mondott mindazért a segítségért, amit a települési adatszolgáltatások során kapott, továbbá azoknak a városoknak, akik a szabálysértési hatáskör átadásakor 2012. áprilisában a Kormányhivatalt segítették.

„A megyében 6 járási hivatal, valamint 3 állandó kirendeltség (Bábolna, Dorog, Nyergesújfalu) felállítására kerül sor, továbbá összesen 9 kormányablak kezdi meg működését a jövő évtől. – mondta el beszédében. Ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy 2012. október 31-ig a megállapodásokat meg kell kötni, ezért fontos lenne legkésőbb október közepéig a képviselő-testületi üléseken napirendre venni a megállapodások megtárgyalását.

A leendő járási székhelyközpontokkal már korábban megkezdődött az egyeztetés. Beszédében kitért még a kormányablakos ügyintézők 1 éves képzésére, melyre a mai nappal kezdődtek meg a meghallgatások. 2012. szeptember 17-én a Magyar Közlönyben megjelent 1371/2012. Kormányhatározat, amelynek értelmében megkezdődnek a teljes körű közszolgálati ellenőrzések, melyek a 2012. január 1- augusztus 31. közötti munkáltatói intézkedésekre terjednek ki. Az ellenőrzéseket 2012. szeptember 30-ig kell elvégezni.

„Szintén az elmúlt héten kértük a polgármestereket, hogy a járási hivatalok felállításával kapcsolatosan lakossági tájékoztatókat tarthassunk minden településen.”- mondta el Török Ádám, majd befejezésként a tankerületek kialakításáról tett említést: 5 járási és 1 megyeközponti tankerület kezdi meg működését 2013. január 1-én.

Zárásként kormánymegbízott asszony vette át a szót, és elmondta, hogy mindezen változásokról a település lakosságát is tájékoztatni kell, a tájékoztatók megtartását a kormányhivatal munkatársaival az ősz folyamán testületi üléseken, lakossági fórumokon a településeken szeretnénk közvetlenül megtenni.”

Forrás:
Jegyzői értekezlet a Megyeházán; Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal; 2012. október 1.

Szinte teljesen leállt az idén az önkormányzati hitelezés

„Az állam az általa átvállalt feladatok (közoktatás, egészségügy, államigazgatás) eddigi támogatási forrásait elvonja, és nemhogy a bankok, de a települések sem igen látják, hogy melyek és milyen nagyságrendűek a stabilan és hosszabb távon is kiszámítható önkormányzati saját bevételek, amelyek biztosíthatják a hitelek visszafizetését. E nélkül pedig a bankok nem tudják megítélni, mely település lesz hitelezhető – mondta lapunknak egy bankár.

Nehézségeket okoznak a települések további eladósodásának megakadályozására született kormányzati intézkedések is. Januártól szigorodott a likvid hitel definíciója, a kezességvállalás feltétele és az adósságszolgálati korlát, miközben szűkült a hitelek fedezeteként figyelembe vehető bevételek köre. A kölcsönök egy részéhez, így például a működés finanszírozásához szükséges folyószámlahitelekhez a kormány előzetes hozzájárulása kell, ha a hitel éven túli lejáratú. Év végével az önkormányzatok 300 milliárd forint folyószámla és munkabérhitele jár le, amit át kellene ütemezni, újra kellene finanszírozni.

De ilyen kölcsönöket kormányengedély nélkül csak naptári éven belüli megtérüléssel lehet nyújtani, miközben sok település részben az eddig felhalmozódott működési hiányt is így finanszírozta – tette hozzá a szakember, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a kérdés még mindig nem rendeződött, holott szeptember vége van. Óvatosságra inti a bankokat, hogy a válság előtt főleg devizában kibocsátott kötvényeik, devizahiteleik kezdik maguk alá temetni az önkormányzatokat. A települések eddig összességében a legjobb adósok közé tartoztak, tavaly év végén például a kilencven napnál régebben nem törlesztett hitelek aránya alig négy százalék volt, szemben a lakossági közel 15, valamint a vállalati több mint 17 százalékkal.

A jellemzően 3-5 éves tőketörlesztési moratóriumok azonban 2010 végén elkezdtek lejárni, s tavaly év végén a településeknek már az értékpapírok felénél el kellett kezdeniük a visszavásárlást. Az MNB úgy kalkulál, hogy 2013 végére ez az arány eléri a 90 százalékot, s a teljes hosszú távú kötelezettségállományhoz kapcsolódó törlesztési teher 2012–2013-ra 80 milliárdra nőhet, szemben a 2011-es 60 milliárd forinttal.

Hogy ez mekkora problémát okozhat, jelzi, hogy tavaly év elején még a két százalékot sem érte el a nem törlesztett hitelek aránya. A mutató ráadásul úgy romlott a duplájára, hogy közben a bankok átalakítják a hiteleket: az átstrukturált kölcsönök aránya tavaly mindössze hat hónap alatt a tízszeresére, öt százalékra ugrott – s idén tovább nő, elég csak Hódmezővásárhely és az Erste esetére gondolni. A jegybank szerint azonban a hitelek átalakítása, például a futamidő meghosszabbítása nem jelent tartós megoldást a problémára, csak átmenetileg javít a fizetésképtelenség határán álló települések helyzetén.”

Forrás:
Elveszett a hitelesség; Horniák Balázs; Népszabadság; 2012. október 1.

Minden önkormányzattal egyeztetnek

„A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Államigazgatási Kollégium keddi, nyíregyházi ülésén a meghívott vendég dr. Zöld-Nagy Viktória, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára volt. – A területi államigazgatás legfontosabb kérdése a januártól létrejövő járási hivatalokkal kapcsolatos feladatok előkészítése – mondta a helyettes államtitkár. – Azért tárgyal erről az államigazgatási kollégium is, mert a tagjai azok a szakigazgatási szervvezetők, akiknek már vannak olyan szerveik, amelyek a járási szakigazgatás szervezi lesznek. Ilyen a körzeti földhivatal, a jelenlegi rendszerben a munkaügyi központok, vagy a népegészségügyi szakigazgatási szervek.

– A járási hivatalok feladatinak másik részét a jegyzőktől átvett feladatok és hatáskörök adják, ilyenek az okmányirodákban elvégzett feladatok, útlevéllel és személyi igazolvány kiadásával kapcsolatos teendők, gyámhivatali, gyermekvédelmi, menekültügyi, idegenrendészeti, környezet- és természetvédelmi feladatok, bizonyos szociális ellátási formák. Így a jegyzők által ellátott államigazgatási ügykör fele kerül át a járási hivatalokhoz. Ezekről folynak most a tárgyalások – sorolta dr. Zöld-Nagy Viktória.

Mint megtudtuk, minden megyében, valamennyi önkormányzattal külön egyeztetéseket folytat a kormányhivatal. Azokon a településeken, ahol ügysegédek, kirendeltségek vagy járási hivatalok működnek majd januártól ott az önkormányzatokkal október 31-éig megállapodást is kötnek a kormányhivatalok. – Ez a megállapodás fogja megadni a jogszabályi keretét annak, hogy pontosan hány fővel állnak fel a járási hivatalok, s közülük mennyi kerül át az önkormányzattól, a polgármesteri hivataltól, a körjegyzőségekből, illetve azt is, hogy milyen ingó és ingatlan vagyon az, amelyben a járási hivatal a feladatát el fogja látni – mondta a helyettes államtitkár.”

Forrás:
Minden önkormányzattal egyeztetnek; Bednárik Mónika; Szabolcs Online; 2012. október 2.

Navracsics: „Most jön a munka dandárja”

„A járási rendszer kialakítása már jól áll, a személyzeti kérdésekben viszont még most jön a munka dandrája Navracsics Tibor szerint. Jelenleg is zajlik a járási hivatalvezetők kiválasztása.

Néhány technikai jellegű jogszabály megalkotása szükséges ahhoz, hogy lezáruljon a járási rendszer kialakításával kapcsolatos jogalkotási folyamat – közölte Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter sajtótájékoztatón szerdán Nyíregyházán.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes tájékoztatása szerint a személyzeti kérdésekben a munka „dandárja” viszont csak most következik, mivel jelenleg is zajlik a járási hivatalvezetők kiválasztása. Az ezzel kapcsolatos javaslatokat a megyei kormánymegbízottak gyűjtik össze, a kinevezéseiket pedig a tervek szerint december első felében vehetik át a szaktárcától az új hivatalok vezetői.

Navracsics Tibor elmondta: a járási hivatalok elhelyezése kapcsán már elkezdődött az egyeztetési folyamat az önkormányzatok és az illetékes kormányhivatalok között. Az erről szóló megállapodást eddig Bonyhádon és Nagykőrösön írták alá a felek, október 31-ig pedig több ilyen megállapodásnak kell megszületnie – tette hozzá a miniszter.

Ha nem születik megállapodás, akkor a kormányhivatal dönt a infrastrukturális feltételek megteremtéséről, a kormánymegbízott által meghozott döntés a bíróság előtt azonban megtámadható – emlékeztetett Navracsics Tibor. A cél az – folytatta a miniszter -, hogy ne húzódjon sokáig a vagyonmegosztás és az infrastruktúra körüli esetleges vita, és lehetőség szerint év végéig tiszta kép alakuljon ki a fennálló helyzetről.

A járási hivatalok részeként 300 helyszínen jönnek létre kormányablakok 2013 év végéig, és egységes arculattal, több mint kétezer ügycsoportban, egyablakos ügyintézés keretében fogadják majd az állampolgárokat – közölte a tárca vezetője. A kormány döntése értelmében január 1-jétől 175 vidéki járási és 23 fővárosi kerületi hivatal kezdi meg működését, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 13 járást alakítanak ki összesen 22 kormányablakkal.

A járási rendszer kialakításának lényege, hogy ne az állampolgár menjen az ügy után, hanem a kormányablakok révén az ügyintézés legyen egyszerűbb és könnyebben elérhető az emberek számára – fűzte hozzá a közigazgatási és igazságügyi miniszter.

Navracsics Tibor az MTI kérdésére elmondta: az új rendszer kialakításakor figyelmet fordítanak a járások, valamint többek között a helyi bíróságok és a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területeinek összehangolására is. A következő időszakban lépésről lépésre igazítja egymáshoz a szaktárca ezeket a rendszereket, illetve azok illetékességi területeit – tette hozzá a miniszter.”

Forrás:
Navracsics: „Most jön a munka dandárja”; HVG.hu/MTI; 2012. október 3.

Problémák a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ körül

„Három hónap múlva az állam átveszi az iskolafenntartást, ám az erre létrehozandó központ körül elég nagy a káosz, az FN24 birtokába jutott jelentés szerint a tankerületek harmadának vezetésére még pályázó sincs.

Hoffmann Rózsa nyáron jelentette be, hogy megalakul a január 1-jétől az iskolák fenntartását végző Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK), amelynek intézményhálózata járási tankerületenként épül ki. Hoffmann Rózsa a tanévnyitó konferencián bemutatta a központ megbízott elnökét, Marekné Pintér Arankát is.

Az intézmény felállításának előrehaladásáról már az új vezető készített a kormány számára beszámolót. A szerkesztőségünk birtokába jutott – Hoffmann Rózsa és Balog Zoltán által is látott – dokumentum azonban túl sok eredményt nem tud felsorakoztatni. A 19 megyei és 179 járási tankerületi igazgató posztjára augusztus 27-től lehetett pályázni, szeptember 30-ig. Öt nappal a határidő előtt három megyében (Borsod, Baranya, Tolna) egyáltalán nem volt jelentkező, a járási szintű vezetői pozíciók egyharmadára szintén nem volt érdeklődés. Azaz szeptember 25-én hiányzott a vezetők egyharmada. A többi helyre is átlag 1,4-szeres volt a túljelentkezés, ha közülük sokan alkalmatlanok, akkor akár a tankerületek felében is gond lehet a vezető kiválasztásával. Anélkül viszont az apparátus kiépítése sem képzelhető el. A vezetőkről szóló döntés határideje november 1.

Hoffmann Rózsa többször is említette, hogy a KIK munkatársait a jelenleg az önkormányzatoknál dolgozó, az oktatási területért felelős apparátusból akarják megnyerni. Ez logikusan hangzik, ám sok helyen nincs szakapparátus, vagy ha van, az nem kizárólag az oktatási, hanem esetleg a szociális, egészségügyi, kulturális ügyeket is intézi, tehát, ha „átigazolnak” a KIK-be, ellátatlan marad a többi terület. Ennél is nagyobb akadálya lehet a „sima íróasztalcserének”, hogy azoknál az önkormányzatoknál, amelyek vállalják az iskolák működtetését, annak intézésére szintén kell ember. Azt már csak félve kérdezzük, hogy mi van, ha az adott munkatárs nem ért egyet az átirányításával. (Vagy kötelező lesz?)

A KIK vezetője szerint tehát egy olyan szervezetnek kellene végeznie több ezer intézmény államosítását, majd fenntartását, amely több hónap alatt saját magát sem volt képes felállítani. A beszámoló szerint ugyanakkor már van a cégnek számlaszáma, sőt a fizetések kifizetése sem gond, hiszen elindult az illetményszámfejtés.

Vállalás és átadás
A KIK által vezényelt állami fenntartás alapvetően szakmai irányítást jelent, amelybe beleértendő a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők fölötti munkáltatói jogok gyakorlása, és a Magyar Államkincstárral közösen a foglalkoztatásukkal kapcsolatos bérfinanszírozás lebonyolítása. A települési önkormányzatok szerepe az iskolák működtetése lehet. Hogy ez pontosan mit is jelent, és az önkormányzatoktól mennyi pénzt von el az állam a fenntartásra, s mennyit hagy működtetésre, az sem a jelentésből, sem más jogszabályból egyelőre nem derül ki.

Ennek hiányában kell döntenie a 3 ezer fős lakosságszám fölötti önkormányzatoknak október 31-ig, hogy vállalják-e az iskoláik működtetését. (Mellesleg ennek hiányában tárgyalja a parlament a jövő évi büdzsét, noha nem kis tételről van szó.)

A jelentés egyébként rögzít egy új szóhasználatot is ezzel kapcsolatban. A 3 ezernél kevesebb lakosú települések a „működtetés vállalásáról”, a nagyobb lélekszámú települések „a működtetés állami feladatkörbe való átadásáról” dönthetnek. Azaz elképzelhető, hogy a kis települések is működtetnek majd iskolát, illetve hogy nagy települések is megszabadulnak a feladattól.

Érdekes bekezdés egy államosításról (amely a működtető önkormányzatoknak maximum gondnoki feladatot hagy) szóló beszámolóban azt olvasni, hogy kiemelt feladata lesz a polgármestereknek a helyi oktatási közszolgálatban. Mint Marekné írja, az „állami felelősségvállalás a helyi közösségekkel, települési önkormányzatokkal közösen képzelhető el a leghatékonyabban, hiszen a település választott vezetője ismeri a lakosok elvárásait, élvezi a szülők bizalmát, ő tudja leginkább kialakítani a nevelés vonzó színterét, s hasznosítani azt egyéb közösségi célokra”. A kiemelt feladatú polgármester dönthet majd – mint ahogy azt a köznevelési törvény vitájában egy kormánypárti településvezető megfogalmazta – az izzócserékről.

A jelentésben semmi nem utal arra, hogy készült volna valamilyen előzetes felmérés, becslés, milyen nagyságrendben döntenek majd a működtetés mellett az önkormányzatok, s ez hány iskolát, pedagógust, gyereket érint, ennek milyen költségvetési folyománya van.

A tanév közepén
Az oktatás államosítása (amit – mint írtuk – a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete egyszerűen jéghegyhez hasonlított a minap, ami felé az oktatás hajója száguld) a legnagyobb horderejű változás a hoffmanni reformban. A KIK létrehozása csaknem 3 ezer intézményt, 1,2 millió tanulót és 120 ezer pedagógust érint. Az állami központnak 3-4 MÁV-nyi munkavállalója lesz. A központot a kormány először a közigazgatási minisztérium alá akarta rendelni, később az Emmié lett a feladat. Szakmai berkekben most megint arról beszélnek (ám ezt lapunknak nem erősítette meg senki), hogy mégiscsak elvennék azt az oktatási államtitkárságtól, és az eredeti elképzelések szerint a közigazgatás mellé rendelnék.

Tanulságos, hogy senki nem akar együttműködni az Emmivel e téren, szakemberek nem jelentkeztek tankerületi vezetőnek, az önkormányzatok, úgy tűnik, nem adnák az embereiket.

Egy biztos: három hónap múlva, a tanév kellős közepén élesben indul – a rendszerváltás óta konszenzusosan kialakított, decentralizált struktúra helyett – a központi oktatásirányítás. Élén a KIK, amellyel kapcsolatban ma még az sem látszik, honnan lesznek meg a tankerületi vezetői.”

Forrás:
Bedőlhet az állami iskolafenntartó; FN24; 2012. október 3.

A városoknak kell a zsebükbe nyúlniuk, hogy ne romoljon tovább a helyzet

„A megyék múzeumai, könyvtárai, művelődési központjai 2013-tól a megyeszékhely városok és kisebb települési önkormányzatok fenntartásába kerülnek, a volt megyei levéltárak pedig az állami levéltárba tagozódnak be. Jelenleg folyik az átadás-átvétel. Az intézmények idén januártól előbb ideiglenesen a Megyei Intézményfenntartó Központokhoz, a MIK-ekhez kerültek, ezektől veszi most át őket a közművelődési törvényben kijelölt új fenntartó. Az átadás-átvételről december 15-ig kell megállapodni.

Közben zajlik az átadott intézmények költségvetési keretének vitája is. Szeptember közepén a parlament kulturális bizottsága előtt már ismertették a tervezett számokat. Mint tudjuk, a volt megyei múzeumi rendszer központi múzeumait minden megyében a székhelyváros veszi át (hisz ezek eddig is a megyeszékhelyen működtek), kivéve Pest megyét, ahol Szentendre kapta meg ezt a feladatot. Ezek a továbbiakban megyei gyűjtőkörrel rendelkező városi múzeumok lesznek. Fenntartásukra a költségvetési terv a megyeszékhelyeknek (és Szentendrének) összességében 2,4 milliárd forintot adna jövőre.

Sok ez vagy kevés? Idén az egész megyei múzeumi rendszerre költöttek ennyit a MIK-ek, tehát a kisebb települések megyei fenntartású múzeumaival együtt. Szakemberek viszont figyelmeztetnek: az idei támogatás jelentősen elmaradt a korábbi évekétől. A megyei múzeumi hálózatnak a kisebb településeken maradó múzeumai, kiállítóhelyei most székhelytelepülésük önkormányzata fenntartásába kerülnek (vagy ha az nem tudja átvenni őket, akkor valamely nagyobb országos múzeum filiáléjává válnak: például a gyöngyösi Mátra Múzeum a Természettudományi Múzeumhoz kerül, a nagycenki Széchenyi-kastély pedig a Magyar Nemzeti Múzeum szervezetébe tagozódik be). A múzeumokat átvevő települési önkormányzatoknak összességében egymilliárd forintot juttatna a költségvetés jövőre. A nagy állami múzeumokhoz rendelt egységek, az említettek mellett a sátoraljaújhelyi Magyar Nyelv Múzeuma vagy a pákozdi Katonai Emlékpark után 700 millió forinton osztozkodhatnak a befogadó országos múzeumok.

Összességében a volt megyei múzeumi rendszer elemeire fordítandó állami támogatás tehát 2,4+1+0,7 milliárd, azaz 4,1 milliárd forint. Ez körülbelül megegyezik azzal az összeggel, amelyet 2011-ben a megyék a múzeumaikra fordítottak: az 4,017 milliárd forint volt. Viszont már 2011 is olyan év volt, amikor a kultúra lett a költségvetés vesztese.

Ami a volt megyei könyvtárakat illeti: ahol a megyeszékhelyen a megyei könyvtár mellett városi könyvtár is működött, ott a két bibliotékát összevonják. Nyolc ilyen megyeszékhely van, tudtuk meg. Az így létrejövő megyeszékhelyi könyvtárakra 2,85 milliárd forintot szánnak 2013-ban – nagyságrendileg ez az összeg megfelel a korábbi évek támogatásának –, valamint további 1,7 milliárdot biztosítanak ezen intézmények úgynevezett kistelepülési feladatellátására is.

A közművelődés területi szakmai szolgáltató szervezetének működtetését 1,1 milliárd forinttal dotálná jövőre a kormány. A fővároson és a megyeszékhelyeken kívüli települési önkormányzatok a nyilvános könyvtári ellátásra és a közművelődési feladatokra kapnak támogatást, összesen 7,55 milliárd forintot, amit lakosságszám alapján számoltak ki. A normatíva 1140 forint lakosonként – tudtuk meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma sajtóosztályán.

A megyeszékhelyek és a főváros (valamint Szentendre) csak közművelődési támogatásban részesül, ami 400 forintot jelent lakosonként. (A könyvtári feladatokhoz más jogcímen kapnak finanszírozást.) Így a megyeszékhelyek 710 millió, Budapest Főváros Önkormányzata 677,8 millió, a kerületek pedig 677 millió forint közművelődési támogatást kapnak.

A Országos Levéltár rendszerébe tagozódó megyei levéltárakra 2,2 milliárd forint juthat jövőre.

Földiák András, a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke mindezek kapcsán arra hívta fel a figyelmet: a kulturális alapellátást végző négy nagy intézményrendszer közül kettő – a levéltárak és a megyei közművelődési szakmai szolgáltatás – országos szintre kerül, tehát koncentráció történik, kettőt a megyei fenntartásból a megyeszékhelyek vesznek át, tehát dekoncentrációt hajtanak végre. Szervezetük indokolatlannak tartja a rendszer ilyetén kettéválasztását, ráadásul ennek okairól semmiféle szakmailag megalapozott indoklást nem olvastak.

Földiák szerint különösen súlyos gondot okoz, hogy a volt múzeumi hálózat mintegy 190 – nem megyeszékhelyen lévő – intézményének a sorsa változatlanul és teljesen bizonytalan. Ezeket feltehetőleg – politikai befolyás hatására – át fogják venni a települési önkormányzatok, de nincs és valószínűleg nem is lesz pénzük a megfelelő fenntartásukra. A szakszervezet a helyi önkormányzatok és az önkormányzati szövetségek képviselőitől hiába próbált választ kapni erre a fogas kérdésre, ők sem tudják, miből tudnák elvégezni a feladatot, hiszen szinte mindenütt forráshiányos a költségvetés.

A másik, még ennél is komolyabb gondja a meghirdetett kultúrafinanszírozási modellnek, hogy igen kevés pénz jut a nem megyeszékhely rangú települések kulturális feladatainak ellátására. A tervben – mint fentebb láthattuk – 7,55 milliárd szerepel a települési önkormányzatok könyvtári és közművelődési feladatainak támogatására. Földiák adatai szerint ez az összeg 2009-ben több mint 11 milliárd forint volt, most 32 százalékkal kevesebb, ha pedig az inflációt is figyelembe vesszük, akkor a fele a négy-öt évvel ezelőttinek. Valószínű, hogy az önkormányzatok nem fognak tudni ehhez számottevő mértékben hozzájárulni, akkor pedig nagyobb baj lesz a kulturális alapellátás területén, mint amilyen eddig bármikor is volt.”

Forrás:
Kétfelé lendül az inga; Csordás Lajos, Bárkay Tamás; Népszabadság; 2012. október 2.

Bizonytalan a helyi művelődés intézmények sorsa

„Semmiről nem tájékoztattak eddig bennünket, azt is csak a városi polgármesteri hivatalból kiszivárgó információkból tudjuk, hogy talán átvesz minket az önkormányzat – mondja az egyik észak-magyarországi múzeumigazgató. Több intézményvezetőt is megkérdeztünk ebben a térségben, névvel senki nem nyilatkozott, mondván, a fenntartó ezt engedélyhez köti.

Nem jártunk jobban a megyei önkormányzatoknál sem: Heves megyében az intézményeket fenntartó szervezetnél például azt mondták, csak L. Simon László államtitkársága adhat tájékoztatást a könyvtárak, múzeumok átadása-átvétele ügyében.

A név nélkül nyilatkozó múzeumigazgatók meglehetősen sötét képet festettek a jövőről. Szavaik szerint a megyeszékhelyeken lévő múzeumok amúgy is szűkös költségvetése a kétharmadára csökkenhet, miután átveszik őket a megyei jogú városok. Úgy kalkulálnak, lesz több mint kétszáz városi vagy kistelepülési múzeum, amelyek működtetésére fejenként nagyjából havi ötmillió forint jut. Ebből kellene kifizetni a minimum ötfős dolgozói létszámot (azt ugyanis törvény írja elő, hogy milyen szakdolgozói létszám mellett lehet egyáltalán múzeumnak nevezni egy intézményt), a villanyt, a fűtést, a műtárgyak karbantartását, esetleges felújításokat, szakértői díjakat, restaurátorokat stb. Egy átlagos városi múzeum havi fenntartási költsége ma 20 millió forint, ezt csak úgy tudták eddig 15 millióra letornázni, hogy bizonyos munkákat –restaurátori, művészettörténészi tevékenységet – a most megszűnő megyei múzeumi szervezetnél alkalmazásban lévő szakember látott el.

Most még egyik polgármester sem meri bevállalni, hogy bezáratja a múzeumot vagy a tájházat. Kényszerhelyzetben azonban lépni fognak – mondta az egyik múzeumigazgató. – Például integrálják a kiállítóhelyeket az általános művelődési központokba, a jelenlegi múzeumvezetőknek pedig legfeljebb majd az is a feladatuk lesz, hogy őrködjenek a hétvégi bálok biztonsága felett, esetleg letárgyalják, mikor nyisson a turkáló a nagyteremben. De az is előfordulhat, hogy csak nyári vagy hétvégi nyitva tartással üzemelnek majd a most még egész évben a közönség rendelkezésére álló kiállítóhelyek.

Nincs persze mindenki ilyen látványosan kétségbeesve. Rendes Sándor, a ﬁdeszes vezetésű nyíregyházi önkormányzat sajtószóvivője például azt mondja: a városvezetés szerint a tervezet „a múzeumokra, könyvtárakra, közművelődési intézményekre a szakmai priorítások hangsúlyozása mellett a korábbinál átláthatóbb, hatékonyabb és remélhetőleg magasabb színvonalú szakmai működést elősegítő fenntartói modell bevezetését mozdítja elő”. Örvendetes az is, hogy a múzeumok esetében a korábbinál nagyobb hangsúly kerül a kulturális javak bemutatására, igazodva a közgyűjteményekkel szemben megváltozott társadalmi elvárásokhoz. A megyei Jósa András Múzeum eddig is szerves része volt Nyíregyháza közművelődési életének, fenntartói jogának átvételéről, s annak részleteiről a város közgyűlése fog végleges döntést hozni.

Debrecen polgármestere, Kósa Lajos is csak arról tudta eddig tájékoztatni a közgyűlést, hogy a városhoz kerül a Déri Múzeum és a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár, de egyelőre nem tudni, hogy milyen költségvetési kondícióban. Mint mondta, elképzelhető, hogy a városnak akár félmilliárd forintot is rá kell költenie az intézményhálózatra. A megyei könyvtár anyagi lehetőségeiről mindenesetre sokat elárul, hogy idén januárban azért zárták be egy hónapra, hogy ne kelljen fűtésszámlát fizetni, továbbá a villanyszámla csökkentése érdekében ma is érvényben van az a meglepő megszorító intézkedés, hogy a könyvtár látogatói a hordozható számítógépüket nem csatlakoztathatják rá a könyvtár elektromos hálózatára. Somogyi Béla alpolgármester szerint viszont az a tény, hogy integrálják a Piac utcai városi könyvtárat és a megyei könyvtárat, megszünteti a párhuzamosságokat, ellenben nem sérti a városrészek könyvtári ellátottságát.

Csongrád megyében az teremt különleges helyzetet, hogy a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum már 2007-ben kivált a megyei szervezetből, önálló jogi személyiséget szerzett. Lázár János, a város polgármestere és országgyűlési képviselője eredményesen lobbizott, így 4,2 milliárd forintból az egész belvárost megújították, és Tornyai János Kulturális Városnegyed névre keresztelték át. Maga a Tornyai János Múzeum 1,2 milliárd forintból újult meg, miközben a művelődési központ a rekonstrukció során még nevet is váltott: Petőfi Sándor helyett Bessenyei Ferenc nevét kapta meg. Az új kulturális belvárost az időközi polgármester-választás kampányában adták át szeptember elején.

A korábbi megyei intézmény, a Móra Ferenc Múzeum fenntartásának terhe – az összes kiállítóhelyével, gyűjteményével, szakembergárdájával – Szeged megyei jogú városra hárul a jövőben. A város ezt kész vállalni, az viszont potenciális konfliktusforrás, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyetértési jogot tart fenn például a vezető kinevezésében, illetve erős szakmai felügyeletet kíván gyakorolni a jövőben.

Makó, Csongrád és Szentes múzeuma a jövőben önálló jogi személyiséggel rendelkező intézmény lesz, és a helyi önkormányzatok fenntartásába kerül. A hozzáértők attól tartanak, Szentes múzeuma túl nagy és sokrétű a város méretéhez képest. Szirbik Imre, Szentes polgármestere kérdésünkre csak annyit jegyzett meg: 50-70 millió forint pluszköltséggel terheli ez meg a város költségvetését, s ennek egyelőre nem látja a forrását.

Ami Pécset illeti, azt senki sem bánja, hogy a megye fenntartásában működő Csontváry, Vasarely és Zsolnay múzeumnak a város lesz a gazdája, hisz ezek a kiállítóhelyek évente összesen 120-150 ezer látogatót vonzanak. Csakhogy a tíz pécsi múzeumot működtető megyének 3-4 kevésbé vendégcsalogató állandó kiállítása is van, s ezeket – a városházáról kiszivárgott információk szerint – az önkormányzat nem szívesen venné át. A kormány viszont erről nem alkudozik, csak együtt adja „a csomagot” és a hozzá rendelt támogatást. Hogy ez pontosan mennyi lesz, arról egyelőre senki sem tud biztosat, viszont mindenki úgy véli: lényegesen kevesebb, mint amennyiből végső soron a megyei szervezetek gazdálkodhattak.”

Forrás:
Eszi, nem eszi : A hírzárlat teljes, de valójában az érintettek is csak találgatnak; Népszabadság; 2012. október 2.

Rendszeres szakmai képzéseken vehetnek részt a közszolgálati tisztviselők

„Nem érne véget az iskolapaddal a közszolgálati tisztviselők képzése – a Kormány a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programmal összhangban nagyobb hangsúlyt fektetne a közigazgatásban dolgozók képzésre. A rendszeresen felfrissített tudás és az új szakmai ismeretek megszerzése javítja a közszolgálatban dolgozók felkészültségét, motivációját és jelentősen segítheti őket egy sikeres szakmai életpályában, másrészt a közigazgatás egészének teljesítményét is javítja.

A kötelező közigazgatási alapvizsga és szakvizsga mellett lehetőség lesz rendszeresen részt venni szakmai, speciális továbbképzéseken, vezetőképzéseken hagyományos tantermi és távoktatásos formában is.A továbbképzések során olyan plusztudást, készségeket sajátíthatnak el a közszolgálati tisztviselők, amelyekkel korábbi tanulmányaik alatt nem, vagy csak rövid képzési időtartamban találkoztak, ugyanakkor munkájukhoz, illetve tovább fejlődésükhöz, karrierjükhöz fontos adalék lehet. Ilyen kiemelt témakörök a közigazgatási eljárási szabályok, a jogalkotási ismeretek, az új munkajogi és közszolgálati szabályok, az új büntető és polgári jogi kódexek, illetve a kompetencia fejlesztő képzések.

A következő évtől folyamatosan intenzív díjmentes továbbképzési programok indulnak a közszolgálati tisztviselők számára, dolgozzanak azok a kormányzatban vagy akár önkormányzatnál is. Jövőre összesen 20 ezer fő közszolgálati tisztviselő, majd évente a teljes közszolgálati tisztviselői kar képzését tervezik.

A 2014-ben induló rendszeres képzéseket hazai és európai uniós forrásokból finanszírozzák. Azt, hogy kinek milyen intenzitású, tartamú képzésen kell részt venni az eddigi képzettségei, közigazgatási vizsgái, munkaköre alapján döntik el. Egy tanulmányi pontrendszer fogja 2014-től segíteni a tájékozódást, hogy kinek hány pontot kell elérnie ahhoz, hogy teljesítse a képzési elvárásokat.

A továbbképzés tartalmáról a tisztviselő egyéni fejlesztési és képzési igényének felmérését követően a munkáltató dönt. A munkáltatók (minisztériumok, háttérintézményeik, kormányhivatalok önkormányzatok) az egyéni képzési igényeket is figyelembe vevő továbbképzési tervek alapján fogják ”beiskolázni” a tisztviselőket. Azok a tisztviselők, akik még nem rendelkeznek közigazgatási szakvizsgával, 2013-ban még a szakvizsga megszerzésével teljesíthetik a továbbképzési kötelezettségüket.

A továbbképzéseket döntően a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adja, de szükség szerint – bizonyos továbbképzések esetében – más felsőoktatási intézményt vagy más állami költségvetési szervet is bevonhat képzési feladatai megvalósításába. A képzésekről tanúsítványt kapnak a résztvevők. A továbbképzések tervezési, monitoringozási és beiskolázási központja az augusztusban megalakult új közigazgatási bázisintézmény, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal lesz…”

Forrás:
Rendszeres szakmai képzéseken vehetnek részt a közszolgálati tisztviselők; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2012. október 7.

KIH – a feladatokhoz alakítják a szervezetrendszert

„Hat-nyolcszázalékos költségvetési megtakarítás érhető el 2013-ban azzal, hogy összevonták a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) öt háttérintézményét a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalba (KIH). Erről a közelmúltban létrejött új szervezet frissen kinevezett elnöke, Hidas János adott tájékoztatást, közölve egyebek mellett azt is, hogy a tervek szerint a teljes kormány-tisztviselői kar, azaz csaknem nyolcvanezer ember adatait kell majd kezelniük.

A közigazgatás-fejlesztésről szóló Magyary-program jegyében a KIM öt háttérintézménye augusztusban olvadt össze: a Wekerle Sándor Alapkezelő bázisán a Nemzeti Közigazgatási Intézet, a KIM Igazságügyi Szolgálata, a tárca vagyonkezelő központja és az Ecostat Kormányzati Hatásvizsgálati Központ összeolvadásával jött létre a hivatal – írta az elnök az MTI megkeresésére készített összeállításban.

A hivatal feladatairól szólva példaként említette, hogy az igazságügyi egységnél az integrációval egyidejűleg bővültek a feladatok, szeptember közepétől ugyanis a KIH vezeti a felszámolói névjegyzéket, és végzi a felszámolók működésének ellenőrzését is.

A személyzetfejlesztési és személyügyi igazgatás területen ésszerűsítik és modernizálják a feladatokat – közölte. A cél az, hogy miután a kormány-tisztviselői alap- és szakvizsgáztatás átkerül a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez – hiszen ennek a lebonyolítására ott van a megfelelő tudásbázis – a feladat ellenőrzése, valamint a kormányzati személyügyi rendszer és adatbázis-kezelés a KIH-ben valósuljon meg.

„Az állami feladatkataszter alapján látjuk, hogy a közigazgatásban közel harmincezer feladatot végzünk el”, át kell azonban értékelni, hogy minden feladat megfelelő helyen van-e, és azokat valóban az államnak kell-e ellátnia. Ezt követően – folytatta – a feladatokhoz alakítják a szervezetrendszert, „és nem fordítva, amint az korábban történt”. Ehhez kapcsolódik szorosan a személyi állomány kérdése: a tervek szerint a teljes kormány-tisztviselői kar, azaz csaknem nyolcvanezer ember adatait kell majd kezelniük – tájékoztatott.

A KIH-ben egyébként jelenleg több mint 260 kormánytisztviselő dolgozik, további 250 munkatársat pedig az európai uniós forrásból finanszírozott kiemelt projektekben foglalkoztatnak.

A hivatal éves büdzséje idén az öt szervezet költségvetésének összege, ugyanakkor a 2013-ra tervezett számok már azt mutatják, hogy ugyanazt a feladatmennyiséget az összevonás eredményeképpen 6-8 százalékos költségvetési megtakarítás elérésével, „de színvonalasabban, összességében tehát hatékonyabban tudjuk majd elvégezni” – jelezte. Közölte azt is, hogy a KIH támogatáskezelési igazgatósága egyrészt a KIM-hez rendelt nagyságrendileg egymilliárd forint összegű hazai költségvetési forrás elosztását végzi, másrészt rajta keresztül zajlik több EU-s kiemelt projekt megvalósítása is csaknem 25 milliárd forint értékben.

„A KIH létrehozása bizonyítéka annak, hogy Magyarország kormánya nem a külföldi megoldások kritika nélküli átvételével igyekszik megoldani a problémákat, hanem nemzeti értékekkel bíró alapra, a kor kihívásainak megfelelő szervezeti, személyzeti és magas szakértelemmel rendelkező új középirányító közigazgatási intézmény mintáját hozza létre” – olvasható Hidas Jánosnak az MTI-hez eljuttatott tájékoztatásban. Sorait azzal zárta, hogy „összességében az eddig külön-külön létező képességek és tudás most már egymást kiegészítve egy helyen tudnak működni. A hangsúly a hatékonyságon van. Az összevonás oka nemcsak a költségcsökkentés volt, hanem belső erőforrások átcsoportosítása is, amellyel egyrészt a korábbi párhuzamosságok felszámolhatóak, másrészt az egymást segítő, támogató folyamatok összhatásának, eredményességének fokozása érhető el”.”

Forrás:
KIH – a feladatokhoz alakítják a szervezetrendszert; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2012. október

Szervezetfejlesztéssel és az ügyfélszolgálati munka fejlesztésével is készülnek a kormányhivatalokban a járási rendszerre

„Közel 3 milliárd forint értékű fejlesztés zajlik jelenleg a területi közigazgatás-fejlesztéséhez kapcsolódóan az Új Széchenyi Terv keretében. Az államigazgatás, a kormányhivatalok, az ügyfélszolgálatok gőzerővel készülnek a további változásokra, fejlesztésekre. A kormányhivatalok szervezetfejlesztése 2,1 milliárd forint, az ügyfélszolgálati munka fejlesztésére 500 millió forint, a járási hivatalok feladatellátásának támogatására 300 millió forint értékű projektek megvalósítását koordinálja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Nemzeti Államigazgatási Központ és a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal. A fejlesztéseket uniós források teszik lehetővé.

Mint ismert, a Kormány az elmúlt húsz év legátfogóbb közigazgatási reformját hajtja végre. Az újjászervezés egyik legjelentősebb területe, a területi közigazgatás átszervezése, amelynek eddigi legjelentősebb állomása volt a megyei és fővárosi kormányhivatalok megalakulása és a kormányablakok megnyitása 2011 januárjában.

Országszerte összesen 29 helyen működik kormányablak jelenleg, ahol már közel félmillió ember ügyintézését segítették eddig. A kormányablakok helyszíneinek száma azonban a tervek szerint 2014-re 300-ra bővül, így az egész országban közelebb kerül az ügyintézés az állampolgárokhoz. Az ott elintézhető ügyek száma is megsokszorozódik, több mint 2000 ügyet lehet majd intézni egy helyen a tervezett egyablakos ügyintézésnek köszönhetően. Az állampolgárok – különösen a vidéken élő emberek – számára ugyancsak egyszerűsítést, az ügyintézés elérhetőségét szolgálják majd 2013-tól a járási (fővárosi kerületi) hivatalok is.

A területi közigazgatásban végbemenő változások, az új feladatmegosztás, és az ügyfelek iránt maximálisan elkötelezett, szolgáltató típusú közigazgatás kialakításához a jogszabályi környezet megváltoztatásán túl nagy szükség van szervezeti fejlesztésekre is. A most indított projektek ezt a célt szolgálják.

A Kormányhivatalok szervezetfejlesztése kiemelt projekt keretében átvilágítják és fejlesztik a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezetét. Felmérik az ellátandó állami feladatokat, a szervezeti működést, a személyi állományt. Mindezzel az állampolgárok elégedettségének és a közigazgatás belső hatékonyságának növelése a cél. A projekt eredményeként a kormányhivatalok feladatellátásának minősége, valamint a szakmai és gazdasági hatékonyságnak további javulása várható 2013 decemberére.

A kormányablakok egyre bővülő száma és az ott elérhető egyre gyarapodó szolgáltatások miatt különösen nagy hangsúlyt fektet a Kormány az ügyfélszolgálati munkatársak kiválasztására és képzésére. Az Ügyfélszolgálati élethelyzetek, eljárások kidolgozása projekt célja ezért egy olyan új megközelítésű ügyintéző/ügyfél-kiszolgálási rendszer kialakítása, amely alkalmas arra, hogy az állampolgárok leggyakrabban előforduló ügyeiket, ügycsoportjaikat élethelyzet köré csoportosítva gyorsan, hatékonyan intézhessék. A projekt során felmért ügyfélszolgálati élethelyzetek és ennek alapján kidolgozott eljárások ismerete elengedhetetlen a kormányablakban dolgozó munkatársak ügyfélbarát, felkészült, hatékony, valóban az ügyfeleket szolgáló ügyintézéshez.

Így az ügyfélszolgálatok munkájának fejlesztése szorosan kapcsolódik a kormány közigazgatás-fejlesztési törekvéseihez. Gyakori ügyfélszolgálati élethelyzeteket, eljárásokat tartalmazó tudásmenedzsment-szolgáltatást és tudásbázist hoznak létre, amelytől a kormányzati ügyfélszolgálatok, pl. a kormányablakok szolgáltatásainak további javítását várják. A program hatékonyan segíti egyrészt az ügyfélszolgálaton dolgozó munkatársak mindennapi munkavégzését, másrészt a jogkereső állampolgárok tájékozódását.

A járási államigazgatási rendszer kialakításának megtervezése projekt keretén belül egyes államigazgatási feladatoknak a települési önkormányzatoktól a járási hivatalokhoz történő telepítését, valamint az államigazgatás járási szintű szerveinek kialakítását segítik elő. A járások létrehozásának elveiről és az előkészítés feladatairól tavaly szeptember 1-jén döntött a Kormány, majd az Országgyűlés idén júniusban fogadta el a járások kialakításáról szóló 2012. évi XCIII. törvényt. Mindezek alapján 2013 januárjától országszerte 175 járási, a fővárosban pedig 23 kerületi hivatal kezdi meg működését.

A Kormány júliusban fogadta el a járási (a fővárosban kerületi) hivatalokról szóló rendeletet, amelyben azok felállítását, működését és illetékességi körét szabályozzák. A fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti egységeiként működő 175 járási és 23 kerületi hivatal az államigazgatási ügyeket veszi át a településektől és a kerületektől, tehát ezekben intézik majd a gyermekvédelmi, gyámügyi és egyes szociális ügyeket, ide tartoznak majd az okmányirodák, továbbá a munkaügyi és népegészségügyi kirendeltségek is

Kapcsolódó projektek
ÁROP 1.2.7-2012-2012-0001 Kormányhivatalok szervezetfejlesztése 2,1 milliárd Ft
ÁROP 1.2.9-2012-2012-0001 Ügyfélszolgálati élethelyzetek, eljárások kidolgozása 500 millió Ft
ÁROP 1.2.8-2012-2012-0001 Járási államigazgatási rendszer kialakításának megtervezése 300 millió Ft”

Forrás:
Szervezetfejlesztéssel és az ügyfélszolgálati munka fejlesztésével is készülnek a kormányhivatalokban a járási rendszerre; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2012. október 4.

Rendben halad a járási hivatalok kialakításáról szóló megállapodások megkötése

„Az ütemterv szerint halad a járási hivatalok felállításához szükséges feltételek megteremtése. Már több mint 100 településen alá is írták a kormánymegbízottak és a polgármesterek a járási hivatalokhoz kerülő köztisztviselőkről, ingó és ingatlan vagyonról szóló átadás-átvételi megállapodásokat. Mind a 19 megyében és a fővárosban is folyamatosak az egyeztetések a kormányhivatalok és az önkormányzatok között az átadandó feladatokról, még eldöntendő kérdésekről, és sorra születnek a helyi képviselő-testületek által jóváhagyott megállapodások, amelyeket a jogszabály szerint október végéig kell megkötni. A járási hivatalok januárban kezdik meg működésüket, amelyek a vidéken élőknek különösen nagy segítséget és könnyebbséget fognak jelenteni az ügyintézésben.

Országszerte 175 járási és 23 kerületi hivatal kezdi meg működését a kormányhivatalok kirendeltségeként 2013. január 1-jétől. A járási hivatalok az államigazgatási ügyek intézésében nyújtanak majd segítséget az állampolgároknak, és ezzel jelentős terhet vesznek le az önkormányzatok, a jegyzők válláról. A járási hivatalhoz kerülnek az okmányirodák, egyes gyám- és gyermekvédelmi, szociális igazgatási, családtámogatási ügyek, köznevelési feladatok, menedékjog, egyes építésigazgatási feladatok, egyéni vállalkozói tevékenység engedélyezése, egyes kommunális, állategészségügyi, vízügyi hatáskörök, a helyi védelmi bizottságok vezetése. A szabálysértési feladatok már 2012. április 15-től a kormányhivatalokhoz kerültek.

A feladatellátáshoz kapcsolódó ingó- és ingatlan vagyonra az állam ingyenes használati jogot kap az önkormányzatoktól. Ezekről a kérdésekről zajlanak most az egyeztetések. A megyei és fővárosi kormánymegbízottak, több helyen járási biztosok segítségével, már hónapok óta tárgyalnak az átadás – átvételi megállapodásokról a település vezetőkkel. Ez nem csak a járási székhelyekre vonatkozik, hanem minden olyan helységre, ahol lesz járási hivatali ügyintézés. A kisebb településeken a járási hivatal vagy állandó kirendeltségeket tart majd fenn,vagy települési ügysegédek fognak ügyfélfogadást tartani.

A jegyzőktől nagy számban átvett feladatokkal a járási hivatalok átveszik azokat a közszolgálati tisztviselőket, akik jelenleg ezeket az államigazgatási feladatokat eddig a polgármesteri hivatalokban végezték, garantálva számukra az eddigi bérüket. A járási hivatalok megalakulását követően, következő lépés a kormányablakok számának bővítése lesz, a jelenlegi 29-ről 300-ra. Azaz megsokszorozódik országszerte az ügyfélszolgálatok száma, és az ott elintézhető ügyek mennyisége is nőni fog. A megszaporodott feladatokkal párhuzamosan megkezdődött a felkészült és az ügyfélszolgálati munkára rátermett tisztviselők toborzása és kiválasztása.”

Forrás:
Rendben halad a járási hivatalok kialakításáról szóló megállapodások megkötése; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2012. október 5.

Maradt a káosz – ellátás nélkül keringhetnek a betegek

„Egyelőre prolongálódik a térségi alapú egészségügy „próbaüzeme”, a budapesti és a Pest-megyei akut trauma ügyleti ellátását ugyanis a jelek szerint a mai napig nem sikerült aktualizálni.

Ahogy korábban megírtuk, Budapest és Pest megye baleseti ügyeleti rendszerét még nem igazította az új területi ellátási kötelezettségekhez az Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH), így papíron egy olyan traumatológiára irányítanak sérülteket, ahol az ÁNTSZ honlapja szerint megszűnt ez a fajta aktív ellátás. Az egészségügyi államtitkárság akkori, a sajtóban megjelenő reagálásában októberre ígérte az ügyeleti rend aktualizálását, azonban az ÁNTSZ honlapján fellelhető beosztás szerint erre mind a mai napig nem került sor.

Az OTH lapunk megkeresésére továbbra is a 2011 december végén, a térségi ellátás előtt összeállított ügyeletet jelölte meg aktuálisként, hozzátéve, hogy „a közép-magyarországi régió sürgősségi, akut ügyeleti ellátása zavartalanul működik”.

Miért is nehéz az ügyelet megszervezése?
A térségi szervezésre épülő ügyeleti rend megszervezése a 4,5 millió lakost érintő gigantikus központi térségben, beleértve Budapestet, Pest megyét és még néhány ide csatolt települést, meglehetősen bonyolult logisztikai feladat, amelynek nem is az a fő nehézsége, hogy az OTH által megjelölt, máig érvényes beosztásban a hét négy napján az az újpesti Károlyi kórház ad teljes körű trauma ellátást, amelynek július elsejével papíron megszűnt az aktív ellátásbeli szerepe, az ahhoz rendelt ágyakkal egyetemben.

A probléma gyökere ennél sokkal mélyebbre, a térségi ellátás alapelveiig nyúlik, s könnyen érthető válik, amint elképzelünk egy hétvégén ügyeleti ellátásra szoruló, többféle kórral sújtott, perifériális településen élő pácienst, aki a különböző betegségeivel az új területi ellátási kötelezettség (TEK) alapján elvileg több, különböző intézményekhez tartozik – vázolták a rendszer felállításának nehézségeit a lapunknak nyilatkozók.

A problémák hétvégén sűrűsödnek
A térségi ellátás és a TEK koncepciójából ugyanis mintha kimaradt volna, hogy az események nem lineáris rendben és munkaidőben, hanem olykor egyszerre és hétvégén történnek, így megeshet, hogy egy Nógrád-megyei beteget a salgótarjáni és a kerepestarcsai kórházba is vinni kellene. lyen esetben pedig rendszerbe szervezett ügyeleti beosztás nélkül a döntés csak kézi vezérlésű lehet, állandó személyes mérlegelési felelősséggel.

Ezt támasztja alá az OTH válasza is, mely szerint „az OTH Sürgősségi Betegellátást Koordináló Osztálya a hét minden napján, 24 órában a betegirányítás rendelkezésére áll, és szükség szerint azonnali korrekciót tud megvalósítani a 2012. akut ügyeleti beosztás és a GYEMSZI adatbázis segítségével, ezért nem is lehet szervezési és irányítási nehézségekről beszélni az ügyelet terén”.

A jelek szerint a kézi vezérlésre hosszabb távon kell berendezkedni, mert a rendkívül bonyolult rendszer egyértelműsítése a vártnál keményebb diónak mutatkozik. Mindeközben azonban minden további nélkül megesik, hogy egy diabéteszes, alzheimeres, traumás beteg másfél napig kering az őt „ambullánsan ellátó” kórházak között ellátás nélkül, mert a számon kérhető ügyeleti beosztás nélkül igazából sehova sem tartozik.

Nem kis problémát visz a rendszerbe a finanszírozási korlátozások, a kórházi TVK-k osztályra, szakmákra történő leosztása sem. Egyes osztályok esetében ez jól láthatóan nem igazodik a tényleges igényekhez, vagyis a nem papír alapú betegutakhoz.

Becslések szerint Budapesten a hétvégi ügyeletekben elvégzendő mintegy 160 műtétből 40 kényszerűségből hétfőre halasztódik, ugyanakkor információink szerint van olyan budapesti kórház, ahol a sebészek azért nem végezhettek tervezett műtéteket, mert az ügyeletek felemésztették az intézmény sebészetre leosztott TVK-részét.

Az ügyeleti rendszer megszervezéséhez nem ártana a ténylegesen ellátott szolgálatok elemzéséből kiindulni, mert forrásaink szerint az is gyakori, hogy néhány kórház egy-két órával a munkaidő lejárta előtt mondja le az aznapi fővárosi ügyeleti kötelezettségét. Tavalyi adat szerint volt olyan hónap, amikor a beosztásban átlagosnak számító 25 százalékos módosítás aránya 60 százalékra ugrott.”

Forrás:
Maradt a káosz – ellátás nélkül keringhetnek a betegek; Szepesi Anita; Napi Gazdaság; 2012. október 4.

Közigazgatási, politikai informatika

Ma este Hackathon!!!!

„Amikor Tausz kolléga májusban elment a TI Titkárságához dolgozni, pár hét után lelkesen mondta, hogy részt vett egy Hackathonon, ami olyan, hogy IT fejlesztők 24 órán át összezárva egy problémára keresnek informatikai megoldást. Például amin ő volt, egy facebook applikációt fejlesztettek, amivel bárki könnyen tud fotókat küldeni, ha korrupciós helyzettel találkozik úgy, hogy nem lehet felfedni ki volt a beküldő. Itt mi csak hüledeztünk, milyen fejlettek ott Berlinben, míg bennünk még élénken élt a régebbi informatikusunk mondata, miszerint azért nem működik a wifi, mert lassú az irodában a levegő.

És akkor tessék, ma meg együtt indítunk Hackathont a Kitchen Budapesttel és a berlini Titkársággal. A cél, hogy a fiatalok számára fejlesszünk olyan eszközöket, amelyek segítik őket korrupciós helyzetek felismerésében, megakadályozásában. Az Ifjúság és korrupció című kutatásunk szerint ugyanis a fiatalok nagy része szívesen tenne a visszaélések ellen, de nem tudják, mik a lehetőségeik.

Márpedig, az internet és az ahhoz kapcsolódó technológia aranybánya a korrupció ellen, hiszen a nyilvánosság révén hatalmas a megelőző ereje. Ha például minden közpénzből finanszírozott szerződés megjelenne egy kereshető adatbázisban, és nem pdf dokumentumban az önkormányzat honlapján sok kattintás után, valószínűleg kisebb lenne az esélye annak, hogy a polgármester a saját bt-jével köt szerződést tanácsadásra. Nagy Britanniában a képviselők költségtérítése körül kialakult botrány után jelent meg a költéseket nyomon követő internetes adatbázis, így már kínosabb volt kerti csapra elszámolni a pénzt. A K-monitorral és a TASZ-szal közösen lassan elkészül a sok közbeszerzési, cégbírósági és egyéb adatot összekötő megaadatbázisunk, a Háló.

Az adatbázisokon kívül nagy lehetőség még az internet arra, hogy egy-egy beruházást, fejlesztést vagy kampányok költéseit monitorozzuk, akár a saját lakóhelyünkön. És persze arra, hogy okos kutatások eredményeit szemléletesen bemutassuk…”

Forrás:
Ma este Hackathon!!!!; Alexa Noémi blogja (Transparency International Magyarország); 2012. október 5.
Lásd még:
Hackathon, Wikipédia

Informatika, távközlés, technika

Otthon az Internet jövőjében

„A Google és az ELTE BTK Média és Kommunikáció Tanszékének szervezésében 2012. október 10-én, szerdán Scott Rubin, a Google EMEA-régióért (Európai, Közel-Kelet és Afrika) felelős kommunikációs igazgatója tart előadást „Your home in the Internet future” címmel a cég politikájáról, közeljövőbeli terveiről, és a fiatal magyar munkavállalókat érintő legfontosabb internetes témákról. Az előadót Hammer Ferenc mutatja be, aki az előadás utáni beszélgetést is vezeti.

Regisztráció
Facebook

Időpont: 2012. október 10. 16:00–18:00
Helyszín: ELTE Gólyavár (1088 Budapest, Múzeum krt. 4.)”

Forrás:
ELTE; 2012. szeptember 25.

Húsz országból 1000 hacker – Hacktivity 2012!

„Szervező: Hacktivity Kft.
Helyszín: MOM Kulturális Központ (1124 Budapest, Csörsz u. 18.)
Időpont: 2012.10.12. – 13.
Október 12-13-án kilencedik alkalommal kerül megrendezésre a Hacktivity, Kelet-Közép-Európa legnagyobb független IT-Biztonsági Fesztiválja. Húsz országból mintegy 1000 hacker hallgatja a magyar és külföldi előadókat, három világhírű keynote speaker érkezik Amerikából és Angliából, interaktív workshopok, hardver hacking, lockpicking (sérülésmentes zárnyitás), több százezer forintos nyereményekért zajló 24 állomásos 24 órás hackerjáték és -verseny színesíti az eseményt!

KEYNOTE ELŐADÓK:
Jeff Bardin, USA
Jeff a Treadstone 71 információs vezőtője. 2007-ben az RSA konferencián a biztonsági megoldások terén Kiválósági Díjat nyert. A legelismertebb szakértőnek számít a kiberbűnözés, a kiberterrorizmus és a kiberinformáció területén.

Sir David Pepper, UK
Sir David Pepper a Kormányzati Kommunikációs Központ (GCHQ) igazgatója volt, mely az Egyesült Királyságban a rádiós hírszerzésért és az elektronikus információs biztonságért felelős ügynökség. Sir Pepper jelenleg a Thales UK tanácsadó testületének tagja és együttműködik a Deloitte-tal a kiberkockázatok és a nemzetbiztonság kérdésében.

Shakeel Tufail, USA
Shakeel Tufail, a HP Enterprise Security Solutions szövetségi ügyfelekért felelős vezetője több mint 22 éve gyűjti a tapasztalatokat a számítógépiparban. Korábbi munkahelyei között szerepel: a Pentagon Haderő Védelmi Ügynöksége (PFPA), a DEA, a Fortify Software, Cigital, Electric On-Ramp, CompUSA és America Online.

Az előadók és témák között lesznek:

Balázs Zoltán /HUN — Zombie böngészők rootkittel fűszerezve
Alexander Polyakov /RUS — 10 SAP legfontosabb sérülékenység
Joe McCray /USA — A behatolás tesztelés evolúciója magas biztonságú környezetben
Kabai András /HUN — Hibakeresés és kihasználás kernel driverekben
Alexander Kornbrust /GER — Önvédő adatbázisok
Vivek Ramachandran /IND — Rosszindulatú Wi-Fi routerek szórakozásból és üzleti célból
Miroslav Stampar /CRO — Találjunk webes sérülékenységeket
Bencsáth Boldizsár /HUN — Károkozók elemzése
Shay Chen /ISR — Diviner egy új OWASP ZAP proxi kiterjesztés

PayPass sérülékenységek, „Chip-csirip”, avagy PKI eszközök „alternatív” felhasználásai, HSRP biztonsági problémák, USB = Universal Security Bug, Alternatív Internet, Böngésző alapú támadások, Android Security, iOS security, NAT támadások, Forráskódok biztonsági elemzése, Geek Girls, Követhetetlen mobiltelefonok, Lockpicking 2.0, Elit közösségi hálók és csalások, AntiVírus hatástalanítás.

Újra lesznek Hello Workshopok!
Kiscsoportos, (maximum 20 fős) hackelések, ahol hat témában a résztvevők az elmélettől eljutnak a gyakorlatig is. Lesz Hello Injection, Hello CA, Hello forráskódelemzés, Hello Iptables workshop, valamint egy teljes új gyakorló Hacking platformot is bemutatnak a szervezők.

Hardver workshop & lockpicking
Lesz igazi „bütykölős aktivitás” is, úgynevezett hardver workshop a H.A.C.K. szervezésében, ahol többek között újra össze lehet forrasztani a 2 éve a multimédiás áruházakban „nagy sikert” aratott TV-B-Gone kittet. Valamint lesz lockpicking tanulás és verseny a Lockpicking Blog támogatásával, ahol gyorsan elsajátíthatjuk, hogy nyissuk ki a szekrényünket, ha elhagytuk a kulcsot, s hogy miért adnak hamis biztonságérzetet a kínai piacon vásárolt masszívnak tűnő zárak, lakatok.

Idén először U25 sarok
Ahol a jövő generációja, a most végzős, 25 év alatti fiatalok találkozhatnak, beszélgethetnek és kérhetnek tanácsokat kötetlen hangulatban a már komoly sok esetben nemzetközi tapasztalattal rendelkező IT-biztonsági szakértőktől.

Hack24, egy 24 órás, 24 állomásból álló igazi csapatverseny
A csapatoknak a következő feladatokra kell felkészülniük: számítógép hackelés szimulált pályákon a Webshark Kft. fejlesztésében; XBOX Kinnect pisztolypárbaj amit a Fortinet állít fel; Urban Warrior verseny, ahol bilincsből szabadulva kell megszerezni a páncélba zárt kódot; fejtörő játékok plakátokon: aka Hacker Road 1.0; az InstApp által készített Hacktivity mobilalkalmazásba rejtett kódtörés; az RRC Kft. által épített SPLUNK naplózóban rögzített banki betörés log analízise; social engineering minden mennyiségben, valamint néhány egyéb titkos meglepetés pálya.

Hacktivity app!
Újdonság, hogy az InstApp támogatásával már elkészült a Hacktivity app Androidra és hamarosan letölthető lesz iPhone-ra is! A mobilalkalmazásban nyomon követhetjük a programot, bejelölhetjük a megtekinteni kívánt előadásokat, és nem utolsó sorban részt vehetünk vele a Hack24 játékban!

További információ, részletes program, regisztráció: https://hacktivity.com/hu/
Facebook: http://www.facebook.com/hacktivity
Twitter: twitter.com/hacktivity2012”

Forrás:
Húsz országból 1000 hacker – Hacktivity 2012!; IVSZ

Az informatikának komoly a múltja, ígéretes a jövője Magyarországon

„Ígéretes jövője van Magyarországon az informatikai szektor fejlesztésének Orbán Viktor miniszterelnök szerint.

A kormányfő ezt csütörtökön a budapesti kibertér-konferencia megnyitóján mondta, felidézve, hogy a magyarok mindig is élen jártak az informatikai szektor fejlesztésében: elég csak a matematikus Neumann Jánosra, a beszélőgépet feltaláló Kempelen Farkasra vagy a BASIC komputernyelv megalkotójára, Kemény Jánosra gondolni.

Orbán Viktor szerint azonban az infokommunikációs technológia területének nemcsak komoly múltja van Magyarországon, hanem ígéretes jövője is.

Bár az informatika meglehetősen tőkeigényes terület – folytatta -, a tapasztalatok azt mutatják, hogy ebben a szektorban még „egy olyan méretű, tőkeszegény ország is képes komoly teljesítményt felmutatni, mint a mi hazánk. Ez valószínűleg azért van így, mert a kibervilág nemcsak az adatállományra, hanem elsősorban a szürkeállományra épül”. Ezért a tőkeszegény országok az innovatív kezdeményezéseikkel hozzá tudnak járulni az IT- és a kiberszektor fejlődéséhez – mutatott rá a miniszterelnök, hozzátéve, hogy „nekünk, magyaroknak az IT-szektor korlátlan lehetőséget nyújt a gazdaságunk fejlesztésére.

Beszédében elmondta továbbá, hogy a magyarok nagyra becsülik azt a szabadságot is, amely csak egy virtuálisan létező, számítógépekből és kábelekből álló rendszerben, a kibertérben jelenik meg.

Orbán Viktor hangsúlyozta ugyanakkor: még mindig kevés felhasználónak jut eszébe, hogy a kibertérben nap mint nap bűncselekménynek eshet áldozatul. Tavaly az internetes bűnözés mértéke meghaladta a világ drogkereskedelmének árbevételét – hívta fel a figyelmet, közölve: a magyar kormány álláspontja az, hogy a világ országainak különösen nagy erőfeszítést kell tenniük és együtt kell működniük a kibertér biztonságának megteremtéséért, és fel kell készülniük a kiberterrorizmus elleni harcra, mert ma már nem elképzelhetetlen, hogy valaki csekély ráfordítással és egy aránylag egyszerű gép segítségével egy egész állam működését megzavaró támadást indítson.

„A kibertér lényegében falak nélküli világ, amelyen belül meg kell oldani a magánszféra, a személyes adatok és a magánéletre vonatkozó információk védelmét, valamint a nemzetbiztonsági szempontból jelentős információk védelmét is” – zárta szavait a kormányfő.

A Budapesten, a Millenáris Parkban megrendezett kétnapos kibertér-konferencián az internet biztonságáról és a számítógépes bűnözésről is tanácskoznak külföldi politikai vezetők és szakemberek.”

Forrás:
Az informatikának komoly a múltja, ígéretes a jövője Magyarországon; Miniszterelnökség; 2012. október 4.

Térképen követhetők a győri buszok

„Dinamikus adatokat olvashatunk le a győri helyi járatok mozgásáról. A térképen megnézhetjük, hol tart a kiválasztott busz.
A győri utasok eddig az on-line utastájékoztató térképeken követhették a járatok mozgását, ám egy újabb fejlesztés eredményeként a társaság eredeti térképes, migrációs segédlete már valós idejű adatok mutat.

A megállókat jelölő kék ikonok információs ablakában található busz ikonjára kattintva indítható a dinamikus adatkérés. Amennyiben a vonal-irányon van közlekedő, vagy várakozó jármű, azt egy busz-ikonnal jelzi a térképen. A helyzetüket 15 másodpercenként frissíti a rendszer. A busz információs ablaka megmutatja azt is, hogy melyik viszonylaton közlekedik.

Egy időben több viszonylat autóbuszainak követése is lehetséges. Egy vonal-irány követését a hozzá tartozó busz ikon információs ablakában látható törlés ikonnal lehet kikapcsolni.
Kiegészítő információként a kiválasztott megállóban várható valamennyi járat listája megjelenik a térkép bal felső sarkában, a kiválasztott vonal-irány kiemelésével.
A térkép itt érhető el!”

Forrás:
Térképen követhetők a győri buszok; IHO; 2012. október 14.

Társadalom, gazdaság, művelődés

A Google már értékesebb, mint a Microsoft

„A New York-i tőzsde zárásakor a Google piaci értéke 249,9 milliárd dollárra emelkedett, míg a Microsoft apró csökkenéssel 247,2 milliárd dollárra esett vissza…A szakértő szerint az átrendeződés egyértelműen a web irányába tolja el a hangsúlyt. A tech cégek listáját jelenleg az Apple vezeti, a 618,1 milliárd dolláros kapitalizációjú vállalat nem csak az IT szektorban az első, de egyben a világ legértékesebb cége is.”

„A Bloomberg amerikai üzleti lap szerint a rangsor változása azt jelzi, hogy a befektetők nagyobb potenciált látnak az internetalapú szolgáltatásokban a hagyományos szoftvereknél.

Bár a Microsoft is kínál felhőalapú szolgáltatásokat, a cég mobil operációs rendszere még nem terjedt el, a táblagépekre is szánt Windows 8 pedig csak a hónap végén fog megjelenni. Noha a cég bevételei még magasabbak a Google-énál, ezek többsége olyan hagyományos szoftverekből származik, mint a Windows vagy az Office.

Ezzel szemben az Apple és a Google a mobil eszközök szegmensének vezető szereplői lettek, az okostelefonok és táblagépek döntő többségén ennek a két cégnek a szoftverei és szolgáltatásai működnek.”

Forrás:
A Google már értékesebb, mint a Microsoft; Világgazdaság; 2012. október 2.
Már a Google is többet ér a Microsoftnál; [origo]; 2012. október 2.

6. Digitális Esélyegyenlőség (DE!) konferencia

„2012. november 15. 10 – 17 óráig, Budapest, Danubius Hotel Gellért

Idén hatodik alkalommal sorra kerülő Digitális Esélyegyenlőség konferencia áttekintést ad az információs társadalom építésében megtett útról és felvázolja a még megválaszolandó kérdéseket.

A részvétel ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött.
On-line jelentkezés: http://njszt.hu/jelentkezes-a-6-de-konferenciara
A hagyományoknak megfelelően az előadásokat interneten is közvetítjük.

A konferencia tervezett programja:
10.00-10.15 Megnyitó
10.15-10.45 Bőgel György – Áttörünk – de hova?
10.45-11.15 Sugár Mihály – Hol végződik az esélyegyenlőség és hol kezdődik a szakadék?
11.15-11.30 Kávé szünet
11.30-12.00 G.NAGY, Balázs – Az információs társadalom kulcseleme az ember – Human Age
12.00-12.30 Z. Karvalics László – Káromkodjunk és fütyörésszünk, avagy hogyan távolodunk az információs társadalom fősodrától
12.30-13-15 NJSZT 2011. évi díjainak átadása, Kovács Attila díj átadása
13.15-14.30 Ebéd
14.30-15.00 Pintér Róbert – Negyedik rész: Új remény – A telefon visszatér
15.00-15.30 Gulyás István – m-Learning, vagy változatlan oktatás?!
15.30-16.00 Kis Ervin Egon – Aranyásók homokozó lapáttal
16.00-16.30 Magyar Gábor – A hárpia megzabolázása?
Az előadások sorrendje még változhat.

6. DE! konferencia – előadások szinopszisai

Bőgel György
CEU Business School
Áttörünk – de hova?
Közgazdász körökben jól ismert a teremtő rombolás jelensége: az innováció és a verseny velejárójaként az új legyőzi a régit, a friss termékek, technológiák, megoldások a korábbiak helyére lépnek. Az innováció egyesek számára felemelkedést, másoknak deklasszálódást hoz: a teremtésnek nyertesei, a rombolásnak vesztesei vannak, a „teremtés” nem feltétlenül ugyanott történik, ahol a „rombolás”. Nem mindegy, hogy ki melyik csoportba tartozik. A nyertesek számára új lehetőségek nyílnak, a vesztesek lába alól könnyen kicsúszhat a talaj. Az információs technológia fejlődését és térhódítását is a teremtő rombolás jellemzi. Az előadás ennek gazdasági és társadalmi következményeiről igyekszik képet adni, példákon keresztül mutatja be, mi különbözteti meg egymástól a nyerteseket és a veszteseket. Felhívja a figyelmet a kirajzolódó feszültséggócokra és azokra a teendőkre, amelyekre a vesztes helyzet elkerülése érdekében van szükség. Ne feledjük: nincs vesztegetni való időnk, a világ nem a mi tempónkhoz igazodik.

Sugár Mihály
BellResearch
Hol végződik az esélyegyenlőség és hol kezdődik a szakadék?
Az előadásom a legfrissebb és kevéssel a konferencia előtt elkészülő Magyar Infokommunikációs Jelentés 2012 háztartási és egyéni moduljaira épül majd. Célunk, hogy azt a legfrissebb – kimondottan az információs társadalom indikátoraira kihegyezett – információs csomagot nyerjük ki, amely keresztmetszetet ad a lakosság infokommunikációs felkészültségét, internet- és infokommunikációs eszközhasználatát, szokásait, ezek demográfiai jellemzői szerinti alakulását (kor, településtípus, iskolázottság stb.), a nem-használat okait illetően.

G. Nagy Balázs
Manpower Business Solutions Kft.
Az információs társadalom kulcseleme az ember – Human Age
Az információs társadalom közgazdasági társfogalma a tudásgazdaság, amely szerint az értelem gazdasági hasznosításán keresztül érték jön létre. Az értéket megfogalmazni és észlelni pedig csak az ember képes. Miért az ember a legfontosabb szereplő? Hogyan használjuk, vagy nem használjuk ki azt, amink van? Miért jó nekünk, hogy információs társadalomban élünk?

Z. Karvalics László
SZTE
Káromkodjunk és fütyörésszünk, avagy hogyan távolodunk az információs társadalom fősodrától
Az információs társadalom Hortobágyának poétája lassan eltemetheti a szívében a nótát: Miközben a termelés és a társadalom szerkezetét tekintve ipari-agrár országból információs társadalommá váltunk az ezredfordulóra, sikerült egyidejűleg több meghatározó felzárkózási esélyt eljátszani, hogy annak fősodrába kerülhessünk. Ehhez az utóbbi két évtizedben mindenki hozzátette a magáét. A leszakadás sajnos egyre látványosabb, és egyre látványosabban kulturális. Már csak néhány évtized kell, és elemezni is tudjuk majd, miért történt mindez. Most csak annyi a feladat, hogy kimondjuk és illusztráljuk. Vagy tehetünk ennél többet is?

Pintér Róbert
Ipsos
Új remény – A telefon visszatér
Úgy tűnik, hogy az internet nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a digitális szakadék továbbra is létezik, mind az országok, mind a használók és nem használók, mind pedig a felhasználók között. Az utóbbi időszakban azonban egy Új Remény születésének lehetünk a tanúi, amit a mobiltelefon és még inkább az okostelefon köré szőnek a felhasználók, kutatók és cégek egyaránt. Vajon áttörést hozhat-e a nagy elektronikus tömegkommunikációs eszközök közötti sorban a rádió, a televízió és az internet után immáron negyedikként az okostelefónia – egyfajta visszatérésként a kezdetekhez, azaz a telefonhírmondóhoz? Lehetséges-e, hogy a mobiltelefónia fogja elhozni számunkra azt az átalakulást a jövőben, amit egykoron az internet ígért? A mobiltelefon demokratikus eszköz, szinte mindenkinek a zsebében ott lapul, használata pedig egyszerű. Vagy az áttörés ezúttal is elmarad és illúzió az okostelefon által ígért változásban hinni?

Magyar Gábor
BME
A hárpia megzabolázása?
A velünk (egyelőre nem bennünk) élő infokommunikációs eszközválaszték zavaros túlkínálatában nézünk körül. „Nézünk”, mert együtt-gondolkodásra invitál az előadás. Mire valók a zsebben, táskában, lakásban, irodában, autóban és felhőben hozzánk tartozó infokommunikációs eszközök/kacatok? Összeáll-e szolgáltatási rendszerré a technológia? Felül tudunk-e emelkedni gyors életciklus-változásaikon? Tudunk-e „szabadnapot” kivenni, vagy legalább nyugodtan ebédelni telefonnal a zsebben? Érdekelnek-e a kockázatok és mellékhatások? Háziasítottuk-e már eszközeinket? Magabiztosan uraljuk-e géptársainkat? Nem vízióban merülünk el, hanem a jelen kínálatát és szokásait vesszük sorra. Lássuk: elég jól ismerjük-e a velünk élő jövőt?

Gulyás István
Médész Kft.
m-Learning, vagy változatlan oktatás?!
Az iskola intézménye és a diákság örök kapcsolatban áll. Ennek a kapcsolatnak formája azonban folyamatosan változik, éppen úgy, ahogy az intézmény falai is olykor virtuálissá nőnek.
Az új térben nem csak a modern eszközök, de új készségek is szükségesek, amelyek a kreatív alkotás élményét erősíthetik.
A XXI. század olaja a média lesz (Al Gore). Ehhez szükséges tartalmakat azonban nagyságrenddel nagyobb szakember tömeg biztosítja majd, mint ahogy ma azt az IT területén az informatikusok teszik.
Új szakmák és vele együtt új szakemberek (MÉDÉSZ -ek) vannak születőben, amelyek képzése új kihívások elé állítja az oktatást. Az egyik jelentős kihívás a bárhol, bármikor és bármit tanulás hatékony támogatása, azaz az m-Learning alapjainak megvalósítása.
Mely tényezők változnak tehát az oktatásban? Hogyan és kinek kell felkészülnie és felkészítenie ezekre a folyamatokra, változásokra?

Kis Ervin Egon
Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesület
Aranyásók homokozó lapáttal
Az e-kereskedelem az internet egyik legvonzóbb és látványos sikereket felmutató üzletága, ahol – kívülről nézve – sokan gazdagodtak meg gyorsan és könnyen, Magyarországon is. Akár az aranyláz idején, most is sokan tódulnak a milliárdos cégeladások hallatán, hogy megcsinálják a maguk szerencséjét. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy nem elég rátalálni az aranytelérre, annak kibányászását, elszállítását és értékesítését is meg kell szervezni, na meg mindezt finanszírozni.
Magyarországon 2-300 sikeres, és 2-3 ezer sikertelen e-kereskedő van – utóbbiak elsősorban annak köszönhetik balsorsukat, hogy felkészületlenek voltak és nem ismerték az aranymosás technikáját. Kérdés: akarják-e megtanulni?”

Forrás:
Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT)

Egészségügyi távdiagnosztika Makón

„Telediagnosztikai központ kezdi meg működését egy magyar-román uniós támogatású projekt keretében a makói Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórházban, ahol több diagnosztikai berendezést is beszereztek – közölte az intézmény főigazgatója kedden a településen.

Baráth Lajos elmondta: fontos volt, hogy egy olyan távdiagnosztikai hálózatot hozzanak létre, amelyben az alkalmazott eljárások megfelelnek a XXI. század követelményeinek. A fejlesztés érintette a hagyományos radiológiát, a CT-t, az ultrahang-diagnosztikát és a mammográfiát. Ezek az osztályok évente 14 ezer beteget látnak el és 25 ezer beavatkozást végeznek el. A főigazgató elmondta: a projekt a határon átívelő betegforgalomra épít, a partnerek között telediagnosztikai rendszer jön létre, amely nyitott az új csatlakozókra. A kórház ezzel a rendszerrel oktatási központtá is válik, nő az ellátás minősége, s a munkatársak korszerű orvostechnikai eljárásokkal dolgozhatnak.

Baráth Lajos hozzátette: Európában egyébként ez már működik, a kis kórházakban nem ritka, hogy csak egy radiológus van, ám egy modern rendszer működtetésével a betegellátás magas fokát tudják biztosítani. A telediganosztikai rendszerben minden egészségügyi szolgáltató partnernél működik egy archiváló és leletező egység, ahonnan szélessávú kapcsolattal kerül a központba a digitalizált felvétel. A makói leletező centrumban nyílik lehetőség a konzultációra a szakemberek között. Ilyen centrum valósul meg Aradon is.

A program összköltségvetése bruttó 1,7 millió euró, azaz mintegy 486 millió forint. A makói kórházban megvalósult, kedden átadott fejlesztés értéke mintegy 132 millió forint. A makói kórház központi radiológiájára a fejlesztéssel egy digitalizált felvételeket készítő és közvetlenül a telediagnosztikai hálózatra csatlakoztatható készülék is érkezett. Egy új CT-berendezést is vásároltak, amely lényegesen gyorsabb, mint a korábbi gép, és több vizsgálatot is tudnak vele végezni, például a tüdőembólia kimutatására, a perifériás erekre vonatkozóan. A járóbeteg-szakellátás egy nyugalmi terheléses EKG-rendszerrel is gyarapodott – mondta az intézményvezető.

A rendszer segítségével az erre alkalmas EKG-készülékek is egymásba kapcsolhatók, és ha a kistelepülések háziorvosai megfelelő felszereléssel rendelkeznek, ők is bekapcsolódhatnak a közös munkába és szintén kérhetnek konzultációt a kórház munkatársaitól – tette hozzá Baráth Lajos a rendszert bemutató konferencián, amelyen a projektben részt vevő partnerek képviselői is jelen voltak. A projektben a makói kórház mellett partner volt az Arad Megyei Sürgősségi Kórház, a Móra Vitál Egészségmegőrző és Szociális Nonprofit Kft., a Kistelek Térségi Egészségügyi Központ, a szegedi Vasút Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Központ, valamint Csanádpalota és Maroslele önkormányzata.”

Forrás:
Egészségügyi távdiagnosztika Makón; SG.hu/MTI; 2012. október 2.

„A kibertér sokkal kevésbé biztonságos, mint a való világ”

„Az internet jelenleg leginkább a vadnyugathoz hasonlítható az Europol igazgatója szerint. Rob Wainwright az után nyilatkozott az MTI-nek, hogy pénteken a kiberbűnözésről tartott előadást a Budapesten rendezett kétnapos kibertér-konferencián.

„A kibertér sokkal kevésbé biztonságos, mint a való világ. A kibertérben nincsenek rendőrjárőrök, nincs ügyelet és nincs egy segélyhívószám, amelyet baj esetén hívni lehet (…). A virtuális tér leginkább a vadnyugathoz hasonlít” – mondta az Európai Rendőrségi Hivatal igazgatója.

Rob Wainwright szerint a legnagyobb fenyegetést az interneten a személyes adatok ellopása jelenti, erre már több milliárd eurós „bűnipar” is épült, amely mind kifinomultabb eszközökkel tulajdonítja el és használja fel más bűntények elkövetéséhez az interneten tárolt személyes információkat.

Az Europol már eddig is sikerrel vette fel a harcot a kiberbűnözők ellen. Wainwright példaként azt említette, hogy tavaly széles körű nemzetközi összefogással több mint 200 olyan embert sikerült elfognia az európai rendőrségnek, aki gyermekpornóoldalakat üzemeltetett, vagy más módon kapcsolódott a gyermekpornóiparhoz, és sikerült azonosítani több mint 250 áldozatukat is. „Az ehhez hasonló nemzetközi kooperációra egyre nagyobb szükség van” – hangsúlyozta Wainwright. 2013-tól az Europol munkáját egy kiberbűnözéssel foglalkozó központ is segíti majd.

A csütörtökön kezdődött budapesti kibertér-konferencia célja a kibertér hálózati és tartalmi fejlődésének, szabad és biztonságos használatának segítése, az ehhez szükséges fejlesztések lehetőségeinek vizsgálata volt a kormányzati és a magánszektor szoros együttműködésében, a nemzetközi és regionális szervezetek összehangoltabb tevékenységével.”

Forrás:
„A kibertér sokkal kevésbé biztonságos, mint a való világ”; HVG.hu/MTI; 2012. október

Szakirodalom

Adatvédelem és információszabadság a mindennapokban

„2012. január 1-jével hatályba lépett az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.), amelyet sokan egyszerűen az „új adatvédelmi törvény” elnevezéssel illetnek. Jelen kötet szerzői – elismert szakemberek, szerkesztője pedig a legfőbb jogalkalmazó, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke – azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy az Infotv.-t a gyakorlatban felmerülő kérdésekre választ adva értelmezzék. A kiadvány egyaránt szól az adatvédelemmel foglalkozó jogászokhoz és a személyes adatokat kezelő szervezeteknél eljáró szakemberekhez.

A könyv részletesen ismerteti az Infotv. egyes rendelkezéseit, ennek keretében kiemelt szerepet kapnak a változások, a törvény alapelvei és az adatkezelés új jogalapjai. Külön fejezetet szenteltek a szerzők a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak, részletesen bemutatva a Hatóság eljárását és az általa alkalmazható jogkövetkezmények rendszerét. Szintén önálló fejezetek foglalkoznak az adatvédelem lényeges intézményeivel és fogalmaival, az információszabadság kérdéseivel, valamint a fontosabb szektorok (a munkaviszony, az elektronikus hírközlési szolgáltatók, a hitelintézetek, a biztosítók, a direkt marketing, a közvélemény-kutatás, a piackutatás, a közszolgáltatók, az egészségügy, a kamerás megfigyelés, a tudományos kutatás és az állami alapnyilvántartások) adatkezelési szabályozásával.

Tarlomjegyzék és részletek a könyvből

Szerző: Baka Péter, Dudás Gábor, Freidler Gábor, Keszey Gábor, Kuthiné Nagy Andrea, Révész Balázs, Somogyvári Katalin, Szabó Endre Győző, Sziklay Júlia, Trócsányi Sára, Zombor Ferenc, Filipovits Viktória
Szerkesztő: Péterfalvi Attila
ISBN: 978 963 258 163 7
Megjelenés éve: 2012
Terjedelem (oldalszám): 484”

Forrás:
Adatvédelem és információszabadság a mindennapokban; HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

Törvények, rendeletek

Kormányhatározat a vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló, Egyszerű Állam program egyes feladatainak módosításáról

„…A Kormány
1. felkéri a nemzetgazdasági minisztert, hogy koordinálja az Egyszerű Állam című középtávú kormányzati program (a továbbiakban: Program) végrehajtását, és a kormányzati munka során folyamatosan érvényesítse a vállalkozói adminisztrációs terhek csökkentésének alábbi alapelveit:
…
c) Duplikációk megszüntetése – érvényre kell juttatni azt a korábban megfogalmazott célt, hogy az állami szerveknek egyszer megadott információt ne kelljen újra megadni, azokat a hatóságok, igazgatási szervek egymástól vegyék át.

d) Elektronizálás – az állam fogadja el a vállalkozások működésének elektronikus dokumentálását, és adatszolgáltatási kötelezettségeinek elektronikus úton történő teljesítését olyan módon, hogy az elektronikus megoldásokra ne vonatkozzanak szigorúbb előírások, mint azok papír megfelelőire.
…
c) felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy teremtse meg az éves (és egyszerűsített éves) beszámolóban és a társasági adóbevallásban és az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program által elvárt adatszolgáltatási kötelezettség időbeni és tartalmi összehangolásának feltételeit annak érdekében, hogy a vállalkozások a hasonló tartalmú adatszolgáltatási kötelezettségeiket egyetlen adatszolgáltatással teljesíthessék;
…
d) felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy tegye meg egy olyan e-vállalkozás kereteinek létrehozásához szükséges intézkedéseket, amely az állammal szembeni legtöbb adminisztratív kötelezettségének eleget tud tenni egy egységes, ügyfélbarát, elektronikus felületen keresztül;
…
j) felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az állam által szolgáltatott nyilvános céginformációk körének bővítése érdekében, és hozzon létre egy olyan céginformációs rendszert, amelyen keresztül a kisvállalkozások is könnyen megbizonyosodhatnak üzleti partnerük megbízhatóságáról;
…
4. felhívja a nemzetgazdasági minisztert a Programban szereplő, az adó- és járulékrendszerhez kapcsolódó vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló intézkedések teljes körű, az 1. mellékletben szereplő ütemterv szerinti végrehajtására, ideértve különösen
…
d) a standard elektronikus számlaformátum kialakításához és elterjesztéséhez szükséges intézkedések végrehajtását,
…
8. felhívja a vidékfejlesztési minisztert a Programban szereplő, a vidékfejlesztési pályázati eljárásokhoz kapcsolódó vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló intézkedések teljes körű, az 1. mellékletben szereplő ütemterv szerinti végrehajtására, ideértve különösen

a) az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (a továbbiakban: ÚMVP) és az ÚSZT eljárásrendjei harmonizációjának megteremtését; a sablonizálható – formalizálható szabályok alapján történő – projektkiválasztásból a bonyolult fejlesztési feladatok elhatárolását; ez utóbbinál a pályázati rendszerre való mielőbbi áttérés lehetőségeinek vizsgálatát, feltételeinek (informatikai, humán) megteremtését; a Ket. alapú eljárások alkalmazási területeinek optimalizálását; az ÚMVP miniszteri rendeletekkel történő részletszabályozásainak minimális szintre szorítását;

b) az ügyfélszolgálati rendszer elérhetőségének javítását,

c) az elektronikus ügyintézés és nyilvántartás lehetőségeinek fejlesztését;
…
14. felhívja a közigazgatási és igazságügyi és a nemzeti fejlesztési minisztert a Programban szereplő, az államműködés elektronizálására irányuló intézkedések teljes körű, az 1. mellékletben szereplő ütemterv szerinti végrehajtására, ideértve különösen

a) hozzáférés biztosítását az állami szervek számára az állami adatbázisokhoz annak érdekében, hogy olyan adatokat, amelyekkel állami szerv már rendelkezik, ne lehessen újra bekérni a vállalkozásoktól, folytatva az 1133/2011. (V. 2.) Korm. határozat végrehajtását,

b) a vállalkozások elektronikus adatszolgáltatási, számlázási, fizetési és iratarchiválási gyakorlatának bővítésére irányuló intézkedéseket,

c) a vállalkozások számára az állami előírásokat és azok eljárási, adminisztratív teljesítésének módját teljes körűen, a vállalkozások valós élethelyzeteihez igazodva bemutató, egységes internetes vállalkozói portál kialakítását, folytatva az 1133/2011. (V. 2.) Korm. határozat végrehajtását…”

Forrás:
A Kormány 1416/2012. (X. 1.) Korm. határozata a vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló, Egyszerű Állam című középtávú kormányzati program egyes feladatainak módosításáról; Magyar Közlöny; 2012. október 1.; 2012. évi 130. szám; 22294-22309. oldalak (pdf)

Az Államreform Operatív Program akcióterveiben szereplő egyes kiemelt projektek nevesítésérő

Forrás:
Az Államreform Operatív Program akcióterveiben szereplő egyes kiemelt projektek nevesítéséről; Magyar Közlöny; 2012. évi 131. szám; 2012. október 4.; 22342-2344. oldalak (pdf)

Kormányhatározat az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011–2013. közötti időszakra szóló akciótervének elfogadásáról és aktualizálásról

Forrás:
A Kormány 1422/2012. (X. 4.) Korm. határozata az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011–2013. közötti időszakra szóló akciótervének elfogadásáról, az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2009–2010. közötti időszakra szóló akciótervében szereplő egyes konstrukciók törléséről, és egyes kiemelt projektek nevesítéséről; Magyar Közlöny; 2012. október 1.; 2012. évi 130. szám; 22345-22368. oldalak (pdf)

41. szám, 2012. október 8.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek