Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

A digitális oktatási stratégia lényege az esélyteremtés
Tárgyszavak: Csépe Valéria, Cser-Palkovics András, Deutsch Tamás, digitális gazdaság, digitális oktatás, Digitális Oktatási Stratégia, IKT-ipar, Lepsényi István, Magyarország, Mattheisen Christopher, OECD, oktatáspolitika, oktatástechnológia, Parragh László, Rétvári Bence
A digitalizáció legyen közös uniós politika!
Tárgyszavak: 5G, Deutsch Tamás, digitális gazdaság, digitalizáció, Európai Unió, hálózat- és információbiztonság, hálózati infrastruktúra, internethasználat költségei, IT-biztonság, Karas Monika, Magyarország, Németország, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Solymár Károly, Századvég Gazdaságkutató Zrt.
Startup Campus Budapest – Budapest nemzetközi szerepet is kíván vállalni a startup és innovációs körforgásban
Tárgyszavak: Budapest, digitális gazdaság, fintech, IKT-ipar, innováció, innovációs ökoszisztéma, külkereskedelem, Magyarország, pénzügyi informatika, startup vállalkozások, Szingapúr, szoftverfejlesztés, vállalkozásfejlesztés, Varga Mihály

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2017. október 2.
Tárgyszavak: adatközpontú közigazgatás, adatpolitika, adattudomány, big data, digitális diplomácia, digitális kormányzati szolgáltatások, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Finnország, India, Izrael, közdiplomácia, közösségi média, külpolitika, nagy adattömegek, Twitter

Szakirodalom

Játékosítás és részvételi demokrácia a közszolgáltatásokban
Tárgyszavak: demokrácia, gamifikáció, játékos eszközök, játékosítás, közigazgatás-tudomány, közigazgatási innováció, részvételi demokrácia, szervezés- és vezetéstudomány

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A digitális oktatási stratégia lényege az esélyteremtés

„A digitális esélyteremtés stratégiája Magyarország digitális oktatási stratégiája – jelentette ki pénteken Budapesten, az első alkalommal megrendezett, kétnapos Digitális Oktatási Konferencián és Kiállításon tartott előadásában Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programja összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos.
Célnak azt nevezte, hogy senki ne kerülhessen ki az oktatásból úgy, hogy nem rendelkezik az alapvető digitális képességekkel; attól függetlenül kapjanak egyenlő esélyt a fiatalok, hogy hol és milyen iskolában tanulnak, milyen a szociális hátterük.

Megemlítette, hogy az oktatás digitalizálása minden tantárgyat érint majd. Ez újfajta szemléletmódot és módszertant követel meg, a pedagógusok szerepe pedig eltolódik az információ használatának és megszerzésének oktatása felé. Kulcselemnek nevezte, hogy mindenkinek hozzáférhető legyen a programozói ismeretek alapjainak megszerzése.

A miniszterelnöki biztos hangsúlyozta, hogy egy éve tart a hazai digitális oktatási stratégia végrehajtása, amelynek során – akárcsak a kidolgozás idején – „szoros és napi” együttműködésre van szükség a pedagógusok szakmai és érdekképviseleti szerveivel és a szakmai tömörülésekkel.

Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkára a legfontosabb feladatok között említette a digitális átállást, megjegyezve, hogy innovációvezérelt gazdaságra kell átállnunk, az ország újraiparosítása pedig alapvetően nem mennyiségi, hanem minőségi váltást jelent.

Annak fontosságát hangsúlyozta, hogy az általános digitális ismeretek mellett a szakmai tudásra kiterjedő információkra is mind nagyobb szükség van. A jövő nagy kérdése ember és gép együttműködése lesz – mondta, példaként hozva fel, hogy egy friss felmérés szerint Németországban minden második munkahely kiváltható volna robottal.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára megjegyezte, hogy a hazai fiatalok jól állnak a számítógépek és az internet használata terén, és nemzetközi összehasonlításban az egy komputerre jutó diákok számában sem állunk rosszul.

Fontos iránynak nevezte ugyanakkor a digitális tananyagok fejlesztését, valamint azt, hogy segítséget nyújtsanak a tanároknak a használatukban. Emlékeztetett arra, hogy 2015-16 fordulója óta jelentős eszközfejlesztéseket hajtott végre a kormányzat, amelynek részeként a következő években további 70 ezer informatikai eszközt – köztük 45 ezer tanári laptopot és 24 ezer diákoknak szánt tabletet – osztanak majd ki.

Dirk Van Damme, az OECD Oktatáskutatási és Oktatásinnovációs Központjának igazgatója ambiciózusnak és remekül tervezettnek nevezve a magyar programot. Arról beszélt, hogy az oktatási rendszerek lassan veszik át az új technológiákat, holott ez a siker kulcsa. Önmagában az eszköz nem megoldás – fogalmazott -, meg kell találni az oktatásban a számítógép-használat ideális mértékét.

Csépe Valéria köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztos kiemelte, sok ma a mítosz a digitális eszközöket készségszinten fejlesztő „digitális bennszülöttekről”. A siker zálogaként az eszközhasználatot és a szükséges tartalom rendelkezésre állását nevezte. Nem a tankönyveket szeretnék száműzni, hanem az arányokat megváltoztatni – mondta.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kiemelte: a digitalizáció uralja a mindennapokat, ezen belül a szakképzés területét is. Hangsúlyozva, hogy számukra a témák között abszolút előnyt élvez a digitális tudás (azaz az eszközök munkavégzésre használata) és a nyelvismeret.

A digitális oktatásnak és tudásnak már az általános iskolában meg kell jelennie, fontos, hogy a diákok megfelelő pályaorientációs támogatást kapjanak, ugyanakkor le kell bontani a szakképzés és a felsőoktatás közötti határokat – jelentette ki.

A digitalizáció „nem esély, hanem feltételek nélkül teljesítendő feladat”, mert ha elmarad, kieshetünk az „elképesztően éles” nemzetközi versenyből – közölte a kamarai elnök.

Az utóbbi kijelentéssel egyetértett Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom Nyrt. vezérigazgatója is. Megjegyezte, a gazdaság fejődéséhez szükséges tudás ma már nem statikus, könyvtárakban beszerezhető ismeret, hanem hálózatokban érhető el, és ebből nincsen visszaút.

Azt mondta: nemsokára „minden szakmában lesz informatika”, a fejlesztésekhez pedig az állam és a magánvállalkozások harmonikus együttműködésére van szükség, és ennek legkritikusabb területe éppen az oktatás.

Cser-Palkovics András (Fidesz), Székesfehérvár polgármestere – a csaknem negyedmilliárd forintos saját forrásból létrehozott Alba-Innovár Központ projektjüket bemutatva – elmondta, a nyáron megnyílt centrum feladata, hogy évi ötezer diáknak rendezzen érzékenyítő tréningeket, kínáljon pályaorientációt és digitális oktatási rendszert. Fiataljainknak a digitalizáció nem a jövőt jelenti, hanem a mindennapjaikat – fogalmazott.”

Forrás:
A digitális oktatási stratégia lényege az esélyteremtés; Miniszterelnöki Kabinetiroda, Digitális Jólét Program; 2017. szeptember 29.

A digitalizáció legyen közös uniós politika!

„A Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos szerint a digitalizációnak közös uniós politikává kell válnia 2020 után.
Deutsch Tamás a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Irány a digitalizáció! című csütörtöki budapesti konferenciáján azt mondta, ebben a kérdésben Magyarországnak élharcosnak kell lennie.

Azt mondta, Magyarország elemi érdeke, hogy partnereivel közösen megfogalmazzák az igényt arra, hogy a 2020 utáni uniós költségvetési időszakban a digitalizáció legyen a harmadik közös uniós politika. Hozzátette: így a tagállamok a digitalizációt szolgáló fejlesztésekhez közös uniós forrásokat használhatnának fel.

A miniszterelnöki biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy a digitalizáció ma már a világgazdaság teljesítményét alapvetően meghatározó folyamat. Nincs olyan sikeres gazdaságpolitika, amely az elsők között nincs tekintettel arra, hogy a gazdasági sikerhez a digitalizációt kell sikerre vinni – mondta.

Deutsch Tamás szerint a magyar gazdaság digitális átalakítása is csak korlátozott sikerekre vezethet, ha az európai gazdaság teljesítménye, a digitális fejlesztések üteme nem csökkenti a lemaradást az észak-amerikai és ázsiai térséghez képest. Megjegyezte: csaknem kétszáz éve, 1820-ban fordult elő utoljára a világgazdaságban, hogy a gazdasági teljesítmény 20 százalékát Kína és India állítja elő, és szerinte 2020-ra ugyanez lehet a helyzet. Nincs sikeres digitalizáció, ha abban nem vállal aktív kezdeményező szerepet az állam, a kormányzat – mondta.

Kiemelte, a digitális átalakulás nem egyszerűen üzleti vagy gazdasági kérdés, hanem egy átfogó esélyteremtő társadalmi változás, amelynek középpontjában az emberek állnak.

Hozzátette, hogy a digitalizáció nem halogatható, az a jelen feladata, nem a holnapé, ezért abban a magyar piac minden szereplőjének, a kormány és a közigazgatás minden műhelyének dolga van.

Deutsch Tamás azt mondta, Magyarország az elmúlt két, két és fél évben nagyobb sebességű fokozatra kapcsolt a digitalizációban, és az unióban elfoglalt pozíciója erősödött.

Úgy fogalmazott, hogy „Magyarország a digitalizáció ügyében meg tudta állítani Brüsszelt”. Utalt arra, hogy a magyar kormány javaslatára, az Országgyűlés döntése alapján 27 százalékról előbb 18-ra csökkent, januártól pedig 5 százalékra csökken az internethasználat áfája.

Hozzátette: az unió emiatt nem indított kötelezettszegési eljárást sem, és Magyarország ezzel a lépéssel azt érte el, hogy 2017 őszére az Európai Bizottság javaslatot nyújt be, aminek köszönhetően a tagállamok lehetőséget kapnak arra, hogy saját országukban a legkedvezőbb áfakörbe sorolják a nethasználatot.

A miniszterelnöki biztos szerint sikeres lehet az a modell, amit Európában ma csak Németország és Magyarország követ, amely szerint minden, a digitalizációval kapcsolatos fejlesztési döntést egyszerre kell oktatási és gazdasági szempontból vizsgálni.

Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke emlékeztetett arra, hogy Magyarország előkelő helyen áll az internetgyorsaság tekintetében. A mobilinternet gyorsaságában a harmadik, a vezetékes tekintetében a 11. helyen áll.

Az 5G fejlesztéséről azt mondta, habár kecsegtető a jövőkép, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a hálózatépítésnek óriási a beruházásigénye, európai szinten 660 milliárd euróra becsülik ennek összegét.

Az uniós szabályozásról szólva az NMHH elnöke leszögezte: Magyarország álláspontja az, hogy a szabályozást ugyan a piaci változásoknak megfelelően aktualizálni kell, de az nem járhat a nemzeti jogalkotói hatáskör sérülésével.

Kitért arra, hogy a digitális fejlődés átszövi a társadalom minden szegmensét, a technológiai fejlődés magával hozza az infrastruktúra kiépítését, a nagyobb elérhetőség pedig utat nyit az új tartalmak megjelenése előtt. Az újdonságok azonban „új reakciókat” követelnek meg a hatóságtól és a piaci szereplőktől is, egyre sürgetőbben hozza magával az igényt a nagyobb IT-biztonságra. Úgy fogalmazott, hogy „magasabb fokozatba kell kapcsolnia az információbiztonsággal foglalkozó szakembereknek, mert csak így jöhet létre az a zavartalan, és az emberek érdekeit szolgáló digitális környezet, amelyet ma mindannyian vizionálunk”.

Arról is beszélt, hogy az NMHH feladata pedig az, hogy ösztönözze a digitális fejlődéshez szükséges iparági beruházásokat, ellenőrizze a jogszerű és etikus piaci magatartást, másrészt pedig a keresleti oldal fejlődése érdekében erősíteni kell az emberek digitális kompetenciáit. Azt hangoztatta, az NMHH célja az, hogy mindenki egyenlő esélyekkel férjen hozzá az infokommunikációs javakhoz, ehhez pedig tiszta versenyhelyzetre van szükség, akár technológiáról, akár a tartalmakról van szó.

Pachner Róbert, a zrt. digitális gazdaság üzletágának igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövő gazdasága nagymértékben eltér majd a múlt gazdaságától, hiszen a gazdaság minden területén meg kell, hogy jelenjen a digitalizáció. Jelezte: ebben a Századvégnek is szerepe van, és elengedhetetlen, hogy naprakész nemzetközi piaci információkkal, kutatásokkal segítsék a digitális átállást.

Solymár Károly infokommunikációért felelős helyettes államtitkár is arról beszélt, hogy ma már a gazdaság valamennyi ágazatában jelen van a digitalizáció, illetve a legtöbb területen előrehaladtak a stratégiák készítésével. Így ha a digitális gazdaság valódi súlyát meg akarják mérni, akkor az összes ágazatban meg kell becsülni, milyen módon van jelen – mondta.

Szerinte ha az infrastruktúra „nincs rendben”, akkor bele sem lehet kezdeni az ipari vagy más ágazati digitalizációba. Arra utalva, hogy a piac és az állam 200 milliárd forintot költ a szupergyors internet programjára, közölte: ha egy településhez nem jut el az optikai hálózat, akkor ott a jövőben nem lesz gazdasági termelés.”

Forrás:
A digitalizáció legyen közös uniós politika!; Miniszterelnöki Kabinetiroda, Digitális Jólét Program; 2017. szeptember 28.

Startup Campus Budapest – Budapest nemzetközi szerepet is kíván vállalni a startup és innovációs körforgásban

„A magyar kormány kiemelt feladatának tartja, hogy segítse az innovatív magyar startup vállalkozások kilépését a nemzetközi térbe – mondta Varga Mihály a Startup Campus Singapore rendezvényen.
A nemzetgazdasági miniszter a Hock Lai Chia-val, a Singapore FinTech Association elnökével közösen megnyitott tanácskozáson kijelentette: Magyarország komoly erőket mozgósít annak érdekében, hogy termelésünkben és a szolgáltató ágazatokban minél magasabb részarányt képviseljenek a modern technológia adta megoldások.

Az országok közötti együttműködés, a tapasztalat-megosztás és főként a közös üzleti sikerek lendítik előre a világot – jelentette ki Varga Mihály hozzátéve, hogy ezzel összhangban a magyar kormány új lehetőségként tekint az innovatív vállalkozásokra a gazdasági növekedés erősítése szempontjából.

Ezért az elmúlt években több olyan program is indult, amelyek segítik a magyar innovációs ökoszisztéma fejlesztését, az innovatív vállalkozások indulását és kilépésüket a nemzetközi piacra – közölte a tárcavezető. Varga Mihály szólt arról, hogy hazánk a járműgyártás egyik európai központjának számít, ebben további nagy szerepe lehet az önjáró autók átfogó tesztelésére is alkalmas zalaegerszegi tesztpályának. A magyar kormány kiemelt feladatának tartja, hogy Magyarország a világon elsők között vezesse be az 5G technológiát 2020 után – jelentette ki a tárcavezető.

A nemzetgazdasági miniszter szerint fontos előrelépést jelent a Startup Campus Budapest innovációs közösségi tér kialakítása, hiszen ezzel a központtal Budapest nemzetközi szerepet is kíván vállalni a startup és innovációs körforgásban. Hozzátette: fontos lépés, hogy a mai eseményen a Singapore FinTech Association és az Enterprise Hungary, illetve az MNKH – Innotrade vezetői a fintech területre irányuló együttműködési megállapodást írtak alá.

Glázer Tamás, a Millenáris Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: a budapesti Startup Campus projekt célja, hogy a magyar főváros egyik szimbolikus helyén olyan innovációs vállalkozói és multifunkcionális rendezvényközpont jöjjön létre, amely összekapcsolja az innovációs ökoszisztéma legfontosabb állami és piaci szereplőit, ezen felül edukációs és vállalkozásfejlesztő munkateret biztosít mind a vállalkozni vágyó, mind pedig a már vállalkozó fiatalok számára.”

Forrás:
Innovatív magyar cégek külpiacra lépését segíti a kormány; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. szeptember 27.
Lásd még: Startup Campus Budapest; EU Pályázati Portál; 2017. június 26.
1488/2017. (VII. 31.) Korm. határozat a Startup Campus Budapest megvalósításáról a Millenáris Parkban; Nemzeti Jogszabálytár

Közigazgatás, politika

Sikeresen halad a NAV átalakítása

„A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a jelentős létszámcsökkentés és az adózásban bevezetett könnyítések mellett is eleget tett alapvető feladatának, 2016-ban a gazdasági növekedést meghaladó mértékben, 3,7 százalékkal nőttek a költségvetést megillető adóbevételek, 2017-ben pedig 4,8 százalék az előirányzat.
Az eredmények igazolják, hogy a másfél-két éve kezdődött szemléletváltással a hivatal jó úton jár – mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára, a NAV vezetője csütörtökön, a Nemzeti Adókonzultáció 2017 adószakmai konferencián.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter gondolatait tolmácsolva elmondta, hogy 2010 és 2017 között 9 százalékkal mérséklődött a tényleges adóterhelés, ami egyértelműen jelzi a kormányzati politika irányát: adócsökkentés és az adózás további egyszerűsítése. A miniszter elismeri a NAV által végrehajtott változásokat, kiemelten az e-szja rendszerét és az e-számla bevezetését. Varga Mihály kiemelte azt is, hogy az adóhivatalnak 2018-tól újabb kiemelt feladatai lesznek, az általános közigazgatási végrehajtás – mintegy 440 ezer ügy – a NAV feladatkörébe fog tartozni – ismertette az államtitkár.

Tállai András kifejtette: a költségvetést megillető bevételeket úgy növelték, hogy közben nőttek a gyermekes családok kedvezményei, egykulcsossá vált és csökkent az szja, mérséklődött a társasági adó, a szociális hozzájárulás, több áru és szolgáltatás áfája, kedvezőbbé váltak a kisvállalkozói adók, a kata és a kiva, valamint rövidült az áfakiutalás határideje a jó adózóknál. Az intézkedések 2017-ben 860 milliárd forint bevételkiesést okoztak, pozitívan hatottak ugyanakkor a bevételekre a gazdaságfehérítő intézkedések, különösen az online pénztárgépek és az ekáer bevezetése.

Izer Norbert, az NGM adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy az adópolitika fókuszában továbbra is az adóterhek csökkentése áll, a költségvetés mozgásteret ad ehhez. Beszélt arról is, hogy az adóeljárás mostani egyszerűsítése után a tételes adókat is átvizsgálják.

Tállai András elmondta, hogy másfél-két éve szemléletváltozás kezdődött az adóigazgatásban, a NAV partneri viszonyra törekszik az adózókkal. Centralizált, profiltiszta, funkcionális alapon szerveződő hivatalt hoznak létre, a szolgáltató tevékenység erősítésére törekszenek. A távlati cél a személyes ügyintézés felváltása a költséghatékonyabb telefonos és elektronikus kapcsolattartással. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nemcsak a szakmai, informatikai rendszereket, hanem a tudástőkét és a gazdálkodást is meg kell újítani.

Kitért arra is, arra törekszenek, hogy az adózók minden ügyüket egy helyen intézhessék, ezért a kormányablakokban NAV-ablakokat alakítottak ki. A jövő évi fejlesztések közül az e-ügyintézés kiterjesztését és a cégkapu bevezetését említette. Az online pénztárgép rendszer további kiterjesztéséhez az államtitkár szerint új, modernebb technológiai megoldás szükséges, amin gondolkodnak.

Az e-szja rendszert, amely jól vizsgázott, innovációs díjat is kapott, továbbfejlesztik, kiterjesztik az őstermelőkre és az adószámmal rendelkező magánszemélyekre is, ami 160 ezer embert érint. A készülő adócsomag szerint a jövőben a munkáltatók helyett is a NAV készíti el a bevallás-tervezetet, ez 660 ezer személyt érint, és több mint 30 ezer munkáltatónak csökkenti az adminisztrációs terheit. Az étel-és italautomaták bekötése folyamatban van. Az ekáer továbbfejlesztése is elindult, a tengelysúlymérő rendszer már öt helyen üzemel. Az államtitkár kiemelte továbbá az e-számlázás bevezetésének jelentőségét. Az e-bevallások sorában a következő az e-jövedéki adóbevallás lesz, amelyet szeretnének az e-áfabevallással folytatni – jegyezte meg.

Beszélt arról is, hogy a NAV által minősített 550 ezer adózó közül több mint 200 ezer megbízható adózó, akik kedvezményeket kapnak. A támogató eljárás bevezetésével a jogkövető magatartást szeretnék ösztönözni. Bevezették továbbá a kezdő vállalkozók mentorolását, és szűkítették az ellenőrzési határidőket (a vizsgálatot egy év alatt le kell zárni). Az ellenőrzési szemlélet is változott, bevezették az adótraffipaxot, és itt is nagyfokú elektronizálásra törekednek. A hivatal 2018-ban szeretne a papírmentes ellenőrzésre áttérni. Az eredmények között említette, hogy 2016 júniusára az összes elhúzódó ellenőrzést lezárta a hivatal.

Hangsúlyozta azt is, a jogsértéssel arányos adóhivatali fellépésre van szükség. Nem az ellenőrzések számának növelése a cél, hanem az, hogy tudatos kiválasztással minél gyorsabban kiszűrjék az adófizetés elmaradását, és felhívják az adózó figyelmét arra, hogy az adót meg kell fizetni – mondta.

Hozzátette, a végrehajtás területén is nagy változások vannak, nem a végrehajtási bevételek növelésére kell törekedni, hanem a végrehajtás elkerülésére, rávéve az adózót, hogy önként fizesse be elmaradását. Ezért az adózók türelmi időt kapnak, aminek eredményességét mutatja, hogy az elmaradt adók több mint fele befolyik a felszólítást követő öt nap alatt.

A bűnüldözésben arra törekszenek, hogy valós idejű ellenőrzésekkel minél hamarabb megfogják és kitegyék a rendszerből a csalárd adózókat. A vagyon visszaszerzésének eredményessége nőtt, ebben nemzetközi szervezetekkel is együttműködik a NAV. Folyamatban van a központi bűnjelkezelés kialakítása is.

A NAV 2.0 programot elfogadta a kormány, az adóhatóságot 2021-re, mire a program befejeződik, papírmentes, korszerű hivatallá kell tenni. Megvalósítására 2017-ben 5 milliárd, 2018-ban pedig 21 milliárd forint áll rendelkezésre – mondta az államtitkár.”

Forrás:
Az eredmények igazolták, hogy a NAV jó úton jár; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. szeptember 28.

Az elmúlt 27 év bebizonyította, szükség van az önkormányzatiságra

„Az elmúlt 27 év alatt az önkormányzatokban dolgozó választott tisztségviselők és az ott hivatásszerűen dolgozók bebizonyították a polgároknak, hogy szükség van erre az önigazgatási formára – mondta Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára pénteken Budapesten.
Az államtitkár a helyi önkormányzatok napja alkalmából rendezett ünnepségen felidézte: az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította a helyi önkormányzatok napjává szeptember 30-át annak emlékére, hogy 1990-ben ezen a napon tartották a 40 év utáni első helyhatósági választások első fordulóját. A felmérések szerint a választópolgárok megbíznak az önkormányzatokban, a polgármesterekben, képviselőkben – mondta.

Az 1990 után születetteknek nehéz megérteniük, milyen volt a rendszerváltozás előtti időszak, és miért tekintjük az önkormányzatiság megteremtését komoly vívmánynak – jegyezte meg Pogácsás Tibor. Visszaemlékezése szerint 1990-ben az alakuló önkormányzatokban szokatlan volt, hogy különböző demokráciafelfogású politikai erők működtek együtt a helyi feladatok megoldásában. Megjegyezte: az önkormányzatokat választják, azonban mégis politikai testületként kell rájuk tekinteni – még ha nem is feltétlenül pártpolitikusok ülnek benne -, mert a képviselők saját közösségükért, a szó eredeti és legnemesebb értelmében politizálnak, vagyis a közösség számára legjobb megoldásokat keresik.

Kitért arra is, hogy az 1990-es évek közepétől az önkormányzatok romló anyagi helyzetben voltak, az önkormányzatiság eszméje azonban élt. Függetlenül attól, milyen költségvetési helyzetben volt a település, a településvezetők azon dolgoztak, hogy a „meglévő játéktérben” elérhessék a célt, ami miatt őket megválasztották – tette hozzá az államtitkár. Pogácsás Tibor megjegyezte: a 2000-es évek végére az önkormányzatok egyre több feladatot kellett, hogy ellássanak egyre gyengülő finanszírozás mellett, és 2010-re a helyzet tarthatatlanná vált.

Az államtitkár elmondta, úgy látja, a 2010 után megindított változás során a kormány egyértelműen bizonyságot tett amellett, hogy elkötelezett az önkormányzatok szabad gazdálkodása és szabad döntéshozatala. Jelezte: bár sok minden változott az önkormányzatok feladatában, finanszírozásában, de az alaptétel, hogy minden településnek önkormányzata lehessen, nem változott, és úgy gondolja, ennek nem is szabad változnia. Kitért arra, nagyon fontos, hogy az önkormányzatok fejlesszék az úthálózatot, a közösségi tereket, de ennél is fontosabbnak tartja, hogy megszervezzék a polgárokkal közös életet, hogy az emberek a településüket – legyen az akár kistelepülés, akár nagyváros – a magukénak érezhessék.

Pogácsás Tibor a helyi önkormányzatok napja alkalmából miniszteri díjat adott át Haller Imre Györgynek, Sajtoskál község polgármesterének, Nagyné Varga Melinda Máriának, a Főpolgármesteri Hivatal Kulturális, Turisztikai, Sport, Köznevelési és Szociálpolitikai Főosztálya vezetőjének, Szirjáki Imrénének, a kaposvári polgármesteri hivatal Műszaki és Pályázati Igazgatóság igazgatójának, valamint a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetnek.”

Forrás:
Az elmúlt 27 év bebizonyította, szükség van az önkormányzatiságra; Belügyminisztérium; 2017. szeptember 29.

Csaknem 50 ipari kis- és középvállalkozás (kkv) versenyképességét erősíti Budapesten és Pest megyében a szeptemberben indított Irinyi II. Kockázati Tőkealap

„Csaknem 50 ipari kis- és középvállalkozás (kkv) versenyképességét erősíti Budapesten és Pest megyében a szeptemberben indított Irinyi II. Kockázati Tőkealap – tájékoztatta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára pénteken az MTI-t.
Hozzátette: a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. által kezelt alap a nemzeti iparfejlesztési stratégiában, az Irinyi Terv kiemelt ágazataiban működő, hosszú távú növekedésre képes ipari cégeket támogatja a tőkebefektetéssel.

Kifejtette: az Irinyi II. Kockázati Tőkealap tőkekerete mintegy 8 milliárd forint, azonban a későbbi sikeres kilépésekből (exit) visszaforgó további tőkeösszegeknek köszönhetően ennél akár jelentősebb nagyobb értékű összeg kerülhet a vállalkozásokhoz a következő évtizedben. Egy-egy vállalkozás minimum 60 és maximum 240 millió forint értékben vonhat be pénzt a tőkealaptól. A tőkeprogram várhatóan 2032 márciusában zárul le, így az alapnak összesen közel 15 éve van egy kiterjedt cégportfólió felépítésére, a vállalkozások növekedési terveinek megvalósítására, valamint az exitek végrehajtására.

Magyarország kormányának célja, hogy a következő évtizedre az Európai Unión belül Magyarország bruttó nemzeti össztermékén belül legyen a legnagyobb az ipari termelés aránya, ehhez az ipari szektor teljesítményében rejlő lehetőségeket jól megvalósított pénzügyi eszközökkel, tőkeprogramokkal támogatják – emelte ki Rákossy Balázs, hozzátéve, a tőkekonstrukciók kialakítása úgy történik, hogy azok találkozzanak a növekedést tervező ipari vállalkozások fejlesztési igényeivel.

Rákossy Balázs emlékeztetett arra is, hogy az Irinyi Tőkealap az Irinyi Tervben kiemelt nyolc iparágat fejleszt: a járműipart, a speciális gép- és járműgyártást, a zöldgazdaságot, a megújuló energiát, az élelmiszeripart, az egészségipart, a védelmi ipart és a faipart, valamint az ezekhez kapcsolható infokommunikációs, digitális, illetve Ipar 4.0-s fejlesztéseket.

Csuhaj V. Imre, az Irinyi II. Kockázati Tőkealapot kezelő Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta: az Alapkezelő eddigi hatéves működése során több mint 300 – többségében feldolgozóipari – vállalkozás tőkeigényét és növekedési potenciálját vizsgálta meg, ami alapján határozott elképzelés alakult ki az Irinyi Tőkealap befektetési és exitstratégiájának sikeres megvalósításáról is. A támogatott vállalkozások kiválasztása szigorú szakmai-üzleti alapokra épül, illetve a döntéseket nagy mértékben segíti, hogy a célszektorok szinte mindegyikében komoly tapasztalattal és mélyebb ismeretekkel rendelkeznek – tette hozzá.”

Forrás:
A kormány csaknem 50 kkv-t támogat tőkebefektetéssel Budapesten és Pest megyében; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. szeptember 29.

Az internet korunk legkomolyabb jótéteménye

„A digitalizáció technológiai alapját jelentő internet a 20. század végének és a 21. század elejének legkomolyabb jótéteménye – jelentette ki a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos szerdán Balatonalmádiban.
Deutsch Tamás A média hatása a gyermekekre és fiatalokra című, háromnapos nemzetközi médiakonferencián kifejtette: a kormány a Digitális Jólét Program részeként, amelynek alapgondolata, hogy „a polgárokat nem megvédeni kell a digitális átalakulástól, hanem fel kell erre készíteni őket”, megalkotta Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiáját..

Hozzátette: a stratégia kitér a biztonságos internetezés és az értékteremtő internethasználati attitűd megalapozásának, az online zaklatás megelőzésének és kezelésének fontosságára, valamint a képzések és továbbképzések jelentőségére.

Az elmúlt esztendő eredményének nevezte az online gyermekvédelemmel kapcsolatos képzések elindulását.

Közölte: 2-3 éven belül minden iskolában elérhető lesz a megfelelő sávszélesség, rendelkezésre fog állni a digitális tananyag és a megfelelő eszközök.

A kormány szándéka a közeljövőben egy értékes tartalmakat felvonultató gyűjtőhonlap létrehozása, 2018 közepére pedig megerősítik a korábbi e-Magyarország hálózatra épülő Digitális Jólét Program pontok hálózatát, amelyek egyebek mellett a digitális kompetenciákat erősítő képzési központok lesznek – hangsúlyozta.

Deutsch Tamás szólt arról, hogy a Digitális Gyermekvédelmi stratégia erősíteni és tudatosítani kívánja a médiaműveltséget, nagy hangsúlyt helyez a biztonság kérdésére, továbbá kitér arra is, hogy ha „bekövetkezik a baj, milyen szankcionálás lehetséges”.

Közölte, a biztonságos internetezés nem kizárólag jogszabályalkotással, hanem például a szolgáltatókkal kötött szerződések alapján a hálózati szűrés eredményeként valósítható meg.”

Forrás:
Az internet korunk legkomolyabb jótéteménye; Miniszterelnöki Kabinetiroda, Digitális Jólét Program; 2017. szeptember 27.

Az oktatási rendszer digitalizálása nem csak technológiaváltást jelent

„A teljes magyar oktatási rendszer digitalizálása nem egyszerűen technológiaváltást jelent, a pedagógusok szerepét is átalakítja – mondta Deutsch Tamás, a Digitális jólét programért felelős miniszterelnöki biztos az M1 aktuális csatorna csütörtök délelőtti műsorában.
A miniszterelnöki biztos elmondta: az oktatási rendszer átalakításának célja, hogy a következő évektől csak úgy kerüljenek ki diákok a köznevelési, szakképzési rendszerből, csak úgy szerezzenek diplomát, hogy rendelkeznek a munkaerőpiacon nélkülözhetetlen, a végzettségüknek megfelelő digitális szaktudással.

Ehhez szükség van egyrészt technológiai fejlesztésre, másrészt a pedagógusok képzésére is, hogy birtokában legyenek annak az általános digitális tudásnak, amellyel az egyre gazdagabb digitális tananyagkínálatból tudnak választani, és ismerjék a használatukhoz szükséges pedagógiai módszereket is – jelentette ki a miniszteri biztos.

Deutsch Tamás rámutatott: alapvetően változik meg az a pedagógusszerep, amely eddig jól működött, és amely szerint a nagyobb tudású adja át a tudását a kevesebbet tudónak.

Ma bizonyos tudásszint elérése után a tanárnak abban kell segítenie a diákokat, hogy hogyan tudnak tájékozódni az információdömpingben: minél gyorsabban megtalálni, értelmezni és feldolgozni a nekik kellő információt – tette hozzá.”

Forrás:
Az oktatási rendszer digitalizálása nem csak technológiaváltást jelent; Miniszterelnöki Kabinetiroda, Digitális Jólét Program; 2017. szeptember 28.

A nyáron eldőlt 300 milliárd forint vidékfejlesztési forrás sorsa

„Nagy lendületet vett a Vidékfejlesztési Program keretében benyújtott kérelmek elbírálása, nyár végére már a források 60 százalékáról döntés született.
Jelentős eredményeket ért el a Miniszterelnökség az elmúlt időszakban a Vidékfejlesztési Program keretében benyújtott kérelmek gyorsított ütemű elbírálásával – közölte a Világgazdaság megkeresésére Kis Miklós Zsolt. A Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkárának tájékoztatása szerint a nyár folyamán több mint 300 milliárd forintról hozott döntést a tárca. Ennek megfelelően a rendelkezésre álló közel 1300 milliárd forintos keretből már 772 milliárd forintra került kötelezettségvállalás, ami 60 százalékos aránynak felel meg. Eddig összesen több mint 48 ezer vidékfejlesztési pályázatot támogatott a kormány, ami a jogosult kérelmek 80 százaléka.

Magyarország vidékfejlesztési forrásai a többi uniós tagállamhoz képest kiemelkedően magas arányban, több mint 50 százalékban beruházásokra lettek elkülönítve – emlékeztetett az államtitkár. Hozzátette: a 665 milliárd forintos beruházási forrásból eddig 212 milliárd forintnyi kifizetési kötelezettséget vállaltak.

Mint mondta, a nyár folyamán hozott döntések közül kiemelendő a 2016. évi agrár-környezetgazdálkodási (AKG) felhívás. A magas igény miatt a Miniszterelnökség az eredeti 40 milliárd forintos keretösszeg megemeléséről döntött, még júniusban. Így a 69 milliárd forintos keretre, több mint 4000 kérelem, a jogosult igények 91 százaléka a részesült pozitív döntésben.

A Vidékfejlesztési Program élelmiszeripari (ÉLIP) felhívásában 91 milliárd forint odaítéléséről döntött a tárca a nyár folyamán. Ez 542 darab élelmiszeripari projekt támogatását jelenti.

A kertészeti ágazat fejlesztésére kiírt beruházási pályázatok közül első körben közel 28 milliárd forint sorsáról született döntés augusztusban. Ez 366 darab kérelem támogatását jelenti az ültetvénytelepítés, a gomba- és hűtőházak, illetve az üveg- és fóliaházak korszerűsítésére benyújtott projektekről. Kis Miklós kiemelte, e téren a nyertesek köre az ősz folyamán tovább fog bővülni a felhívások többi szakaszára beérkezett kérelmek elbírálásával.

Az államtitkár kiemelte, hogy az állattartók is fontos és pozitív döntésekről értesülhettek, hiszen a tejágazat szerkezetátalakítását támogató felhívás jelentős túligénylését is a források megemelésével kezelte a minisztérium. Az ágazat szereplői a nyár során így 55 milliárd forint odaítéléséről értesülhettek.

Szeptember első napjaiban pedig döntés született a sertéstartó telepek korszerűsítésére kiírt felhívásról is. Ennek keretében az Irányító Hatóság 24,6 milliárd forint támogatást ítélt meg 181 sertéstartó számára. Az ősz folyamán a szarvasmarha és a baromfitartók is megtudják telepkorszerűsítésre beadott kérelmeik eredményét, tette hozzá Kis Miklós Zsolt.

De nem csak a gazdálkodók, hanem az önkormányzatok, egyházak és civil szervezetek is fontos döntésekről értesültek a nyáron. A településképet meghatározó épületek felújítására 25 milliárd forint, az egyedi szennyvízkezelés megvalósítására első körben több mint 3 milliárd forint odaítéléséről is döntött a Miniszterelnökség. Ezek keretében az önkormányzatok mintegy 17 milliárd forint, az egyházak 10 milliárd forint, míg a civil szervezetek közel 2 milliárd forint fejlesztési forráshoz jutnak. Az ezt igénylő önkormányzatok számára pedig már meg is indultak az előlegek kifizetései, melyhez bankgarancia nélkül juthatnak hozzá.”

Forrás:
A nyáron eldőlt 300 milliárd forint vidékfejlesztési forrás sorsa; Dénes Zoltán; Világgazdaság; 2017. september 28.

Közigazgatási, politikai informatika

A Központi Címregiszter kialakítása során legyenek figyelemmel a a kialakult helyi szokásokra és gyakorlatra!

„A Központi Címregiszterrel kapcsolatban nyújtottak iránymutatást a Belügyminisztérium munkatársai azon a konferencián, amelyre a Városháza Dísztermében került sor. A rendezvényen Székesfehérvár polgármestere azzal a kéréssel fordult az illetékesekhez, hogy legyenek figyelemmel a kialakult helyi szokásokra és gyakorlatra. Konkrét példaként említette a Várkörút elnevezést is, amelyet több mint száz éve egybeírva ismernek a fehérváriak és szeretnék továbbra is így használni.

Magyarországon a közigazgatás eddig nem rendelkezett egységes, közhiteles, az ország valamennyi címét lefedő címadatbázissal. A központi címregiszter, a KCR létrehozásának célja, hogy a jelenleg különböző nyilvántartásokban párhuzamosan nyilvántartott címadatokat egyetlen nyilvántartásba egyesítse, és ezzel elérje, hogy az adatok naprakészek, pontosak legyenek és a különböző nyilvántartásokban szereplő címadatok megegyezzenek.

A fehérvári KCR konferencián a megyei jogú városok küldöttei és a földhivatalok munkatársai vettek részt. Tóth Anita, a székesfehérvári KCR Iroda vezetője elmondta, a legfontosabb cél az, hogy a címek rendbetétele minél gördülékenyebben, egységes eljárásrend alapján tudjon működni, ehhez kérték fel a Belügyminisztérium kollégáit, hogy előadásaikkal segítsék megadni a szükséges iránymutatást a konferencia keretein belül.

A konferencián Cser-Palkovics András polgármester azt a kérést tolmácsolta a Belügyminisztérium illetékeseinek, hogy legyenek tekintettel a helyi kialakult szokásokra és gyakorlatra. „Amikor sok-sok évtizedes elnevezéseket nem tudunk átvinni az informatikai rendszereken, akkor az nem megoldást fog jelenteni, hanem az emberek rosszallását eredményezi. Ha valamit ötven éve lakónegyednek hívnak Székesfehérváron, akkor a fehérváriak szeretnék azt a következő ötven évben is lakónegyednek hívni. Ha valamit Várkörútnak neveznek Székesfehérváron 110 éve, akkor szeretnék a következő 110 évben is Várkörútnak és nem Vár körútnak nevezni, attól függetlenül, hogy valaki egy budapesti irodában informatikai oldalról helyesnek tartja-e ezt.” – fogalmazott Székesfehérvár polgármestere, aki szólt arról is, hogy az önkormányzat kifejezetten egyetért azzal, hogy érdemes rendet tenni a címadatbázisban és szükség van a Központi Címregiszterre.[Székesfehérvár Városportál]”

—

„A Központi Címregiszterrel kapcsolatos, országos szakmai konferenciát rendeztek ma Székesfehérváron, a Városházán. A tanácskozásra a megyei jogú városok földhivatalaiból érkeztek szakemberek, hogy megvitassák az ország valamennyi címét tartalmazó rendszer megvalósításával és gyakorlati működésével kapcsolatos feladatokat. A konferencián dr. Cser-Palkovics András polgármester kifejezetten jogos igénynek tekintette a KCR létrehozását, ugyanakkor a települések több évtizedes szokásainak tiszteletben tartását kérte a döntéshozóktól.

A Központi Címregiszter egy egységes, hiteles, az ország valamennyi címét tartalmazó adatbázis, amely eddig nem létezett a magyarországi közigazgatásban. A különféle rendszerek sokfélesége, a téves, logikátlan, párhuzamos vagy hiányzó ház- illetve ajtószámozás nagyon sok problémát okozott a lakossági ügyintézéseknél, az igazgatási szerveknél és a közszolgáltatóknál egyaránt. Ezért született meg a döntés arról, hogy egyetlen nyilvántartásban, a KCR-ben egyesítik a párhuzamos nyilvántartásokat, hogy a címadatok naprakészek, pontosak, megegyezőek legyenek, és minden hatóság ezt az adatbázist használja.

Kedden Székesfehérváron rendeztek országos konferenciát a KCR-rel kapcsolatos feladatokat ellátó ügyintézők, jegyzők részvételével, a tanácskozásra mintegy 110 szakember jött el a megyei jogú városokból. Fehérváron a Polgármesteri Hivatal Hatósági Főosztályán a KCR Iroda munkatársai látják el a feladatokat. A városban már 2015-ben elkezdték a címek felülvizsgálatát, jelenleg az adatok tisztázása, a KCR adatbázis felállítása folyik.

A konferencia résztvevőit dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte. Kifejezetten jogosnak és szükségesnek nevezet a KCR rendszer létrehozását, ugyanakkor arra kérte a döntéshozókat és a szakembereket, hogy a lehető leginkább vegyék figyelembe a települések szokásait. Mint mondta, konfliktust okoz és a lakók rosszallását is kiváltja, hogy több éves, évtizedes utca- és térelnevezéseket, lakóterületeket nem tudnak átvinni az új informatikai rendszeren.
„Amit több mint ötven éve lakónegyednek hívnak Fehérváron, azt a lakók továbbra is lakónegyednek szeretnék hívni. Amit Várkörútnak hívunk és egyben írunk 110 éve, azt a következő évtizedekben is így szeretnénk hívni és írni, függetlenül attól, hogy ez informatikai szempontból helyes, vagy helytelen.” – fogalmazott a polgármester, kiemelve, hogy a város szakirodája minden szakmai és hivatali segítséget megad a nyilvántartás rendbetételéhez, a Közgyűlés pedig egyhangúlag hozza meg a KCR-rel kapcsolatos döntéseket.

A programon szakmai előadást tartott Munkácsiné dr. Hankó Tímea, a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárság képviseletében. Elmondta, Magyarországon rengeteg nyilvántartás van, amelyek mindegyike a saját struktúrájában, szabályozási hátterével és más-más céllal kezeli a címeket. Találtak olyan családot, akinek minden tagjánál más cím volt a lakcímkártyán, de volt olyan eset is, amikor nem egyezett az ingatlan-nyilvántartási, a személy-nyilvántartási és a postacím. A szabályozatlanság és az egységesség hiánya alapozta meg a KCR létrehozásának igényét. Emellett Magyarországnak európai uniós tagállamként kötelezettségei is vannak e téren.

Az egész napos konferencia témakörei között szerepelnek jogi és igazgatási kérdések, ingatlan-nyilvántartási kérdések és a KCR gyakorlati alkalmazása.[ÖKK]”

—

„A KCR-rel, tehát a Központi Címregiszterrel kapcsolatban rendeztek országos konferenciát kedden Székesfehérváron.
– A Központi Címregiszter vagy KCR egy olyan nyilvántartás, amely kimondottan címadatok tárolására készült. Legfőbb funkciója, hogy az ehhez csatlakozott vagy a jövőben csatlakozó nyilvántartások ebből az adatbázisból kapják meg a címadatokat. Magyarországon eddig nem volt egységes címstruktúrával rendelkező nyilvántartás, így ezek nem is tudtak egymással kommunikálni: ahány adatbázis létezett, annyiféle módon és struktúrában tartották nyilván a lakcímeket. A KCR erre kíván megoldást nyújtani – részletezte a Belügyminisztérium képviseletében Munkácsiné Hankó Tímea…Kérdésünkre Munkácsiné Hankó Tímea elmondta: van lehetőség arra, hogy megmaradjon a közismert Várkörút forma [FEOL]”

Forrás:
A Várkörút legyen Várkörút – a központi címregiszterről tanácskoztak; Gáspár Péter, Molnár Arthúr; Székesfehérvár Városportál; 2017. szeptember 26.
Jogos és szükséges a Központi Címregiszter létrehozása; ÖKK – Önkormányzati Kommunikációs Központ – Székesfehérvár; 2017. szeptember 26.
Fontos, hogy legyen egy átlátható egységes címstruktúra; Szanyi-Nagy Judit; 2017. szeptember 29.

A hatékonyabb kormányhivatalokért

„A Fejér Megyei Kormányhivatal által vezetett konzorcium 7 milliárd forint vissza nem térítendő európai unós támogatásban részesült a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00042 „A Kormányhivatal irányításának hatékonyabbá tételét biztosító háttér kialakítása” című kiemelt projekt keretében – tudtuk meg Dr. Simon László Fejér megyei kormánymegbízottól a projektindító konferencián.

Zöld-Nagy Viktória, a Miniszterelnökség Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkárságának helyettes államtitkára köszöntőjében kiemelte, hogy a projekt stratégiai célkitűzése a fővárosi és megyei kormányhivatalok hatékony irányításához szükséges információ és elemzési háttér biztosítása, valamint az elektronikus forma alkalmazásának elterjesztése a belső hivatali működés során. A fejlesztést a Fejér Megyei Kormányhivatal a Miniszterelnökséggel, valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel közösen alkotott konzorciumban valósítja meg.

Ezt követően Varga Gábor projektvezető tájékoztatójában kiemelte, hogy a fenti stratégiai cél megvalósítása érdekében, a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) részeként, a projekt a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeteinek belső működésével kapcsolatban hajt végre fejlesztéseket. Ennek részeként megvalósul az adattárház kialakítása gazdálkodási és működési adatkörökre; elemzési szolgáltatásokat alakítanak ki a különböző vezetői szintek igényeinek figyelembevételével.
Az összesen 217 helyszínen megvalósuló fejlesztésben érintett szervezetek az elsődleges államigazgatási helyszínekként funkcionáló kormányhivatalok és járási hivatalok, beleértve a kormányablak-hálózatot és a települési ügysegédeket is.
Az egységes irányítási struktúra kialakítása által korszerűsödnek a munkamódszerek, valamint az ország minden pontján azonosan magas színvonalú és egységes közigazgatási információszolgáltatások lesznek elérhetőek a fővárosi és megyei kormányhivatalok és szervezeti egységeik vezetői és munkatársai számára.

Kloó Józsefné a projekt gazdasági vezetője hozzátette, hogy továbbfejlesztik a gazdálkodási rendszert, melynek keretében bevezetik az e-számla rendszert, megvalósulnak az ügyfelek fizetési lehetőségeinek bővítéséhez szükségek kormányhivatali szintű fejlesztések, valamint munkaállomásokat szereznek be a fejlesztések eredményeképpen. Így közvetetten csökkennek az ügyfelek (állampolgárok és vállalkozások), valamint a kormányhivatalok helyi és területi partnerszervezeteinek adminisztratív terhei, és (különösen az e-számlarendszer bevezetése által) kézzel foghatóvá válik számukra a gyorsabb és gördülékenyebb ügyintézés. A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg. A projekt megvalósításának tervezett határideje 2018. 12. 31”

Forrás:
A hatékonyabb kormányhivatalokért; Regio Regia; 2017. szeptember 29.

Az online korszak 2014-es bevezetése óta Magyarországon 7,2 százalékponttal csökkent az áfa-adórés (adóelkerülés)

„Az online korszak 2014-es bevezetése óta Magyarországon 7,2 százalékponttal csökkent az áfa-adórés. Az Európai Bizottság tanulmánya szerint sikeresek és eredményesek a kormány gazdaságfehérítő intézkedései, amelyeknek köszönhetően feleakkora az adóelkerülés Magyarországon, mint a régió országaiban – tájékoztatta Varga Mihály az MTI-t.
A nemzetgazdasági miniszter közölte: a bizottság tanulmánya alapján a magyarországi becsült áfa-adórés – a költségvetésből kieső áfabevétel – mértéke a 2013. évi 20,9 százalékról, köszönhetően az adóelkerülés visszaszorítását célzó kormányzati intézkedéseknek, 13,7 százalékra csökkent 2015-ben. Ezzel az eredménnyel Magyarország fejlődése megkérdőjelezhetetlen, tavaly a harmadik, idén pedig az ötödik legnagyobb javulást érte el az EU-ban – emelte ki a tárcavezető.

Elmondta, hogy a javulásban kétségkívül a legnagyobb szerepet az online gazdaságfehérítő eszközök játszották. Az online pénztárgépek használata 2014. szeptember 1-jétől kötelező. A rendszer megakadályozza a bevétel eltitkolást, hiszen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal online, valós időben követi nyomon a tranzakciót. 2015. március 1-jén indult az ekáer (elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer) éles üzeme, amely kizárja a közutakról a csalárd adózókat, hiszen kiszűri az áruk fiktív utaztatását – részletezte a miniszter.

Kiemelte, hogy Magyarországon feleakkora az adóelkerülés, mint a régió országaiban. A bizottság tanulmánya szerint, míg Magyarországon az adórés 13,7 százalék, addig a régiós átlag 25,5 százalék – mondta Varga Mihály, megemlítve, hogy bevezetésük óta folyamatos a fokozott nemzetközi érdeklődés az online gazdaságfehérítő eszközök iránt. A Magyarországhoz történő felzárkózásban segíthet az is, hogy a magyar ekáer alapján kidolgozott lengyel SENT rendszer már 2017. május 1-jén hatályba lépett, és 2018-ban a szlovák adóhivatal is alkalmazza majd az online közúti ellenőrzés új rendszerét – tette hozzá.

A tárcavezető a harmadik online gazdaságfehérítő eszközről elmondta, hogy a 2018. július 1-jén debütáló e-számlázás még nagyobb csapást mérhet a magyar feketegazdaságra. Az online számlázással az adóhivatalnak gyors és közvetlen rálátása lesz a gazdasági folyamatokra, a kockázatelemzők, évi 50 ezer milliárd forintnyi számlaforgalom adatait vizsgálva, valós időben is ki tudják szűrni a csalárd cégeket, fiktív számlázókat, vagy a gyanús céghálókat.

„Bízom benne, hogy a gazdaságfehérítés mellett, az adómorál javulásának köszönhetően, 2018-ra akár 10 százalék alá is csökkenhet hazánkban az adórés mértéke” – mondta Varga Mihály.

Brüsszel évről évre méri minden egyes tagállam esetében a várt áfabevételek és a ténylegesen beszedett összeg közötti különbséget. Ez az úgynevezett áfa-adórés, amelybe az adóelkerülés miatt elméletileg kieső költségvetési bevételeken kívül beleszámít például a fizetésképtelenség, felszámolás és egyéb tagállami sajátosságok miatt kalkulált összeg is.”

Forrás:
Két év alatt több mint hét százalékkal csökkent az adóelkerülés; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. szeptember 29.

Informatika, távközlés, technika

Stratégiai partnerségi megállapodást kötöttek az SAP-val

„Stratégiai szövetségesek kellenek a sikeres gazdasági átalakuláshoz, hiszen az országok közötti versenyben azok lesznek eredményesek, amelyek meg tudják szólítani a vezető vállalatokat – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten, a szoftverfejlesztő Sap Hungary Kft.-vel kötött stratégiai partnerségi megállapodás aláírása alkalmával.

A miniszter arra számít, hogy az együttműködés erősítheti a német-magyar kapcsolatokat, a két ország gazdasági együttműködésének eredménye pedig rekordot dönthet idén.
Ablonczy Balázs, a német SAP magyarországi leányvállalata, az SAP Hungary Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy alkalmazottaik száma 2019-ig 1500-ra nőhet, emellett folytatják partneri együttműködéseiket a magyarországi cégekkel. Erősítik a startup cégek számára kiírt programjaikat, valamint segítik a kis- és középvállalkozásokat digitális ismereteik bővítésében.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a versenyképesség feltételei világszerte átalakulnak és azok az országok lesznek sikeresek, amelyek az új technológiákat a leggyorsabban vezetik be és a legsikeresebben hangolják össze termelésüket a digitalizációval.

A miniszter arra számít, hogy az SAP Hungary és a kormány stratégiai partnersége nem csak Magyarország digitális átalakulását segítheti, de erősítheti a német-magyar kapcsolatokat is, a két ország gazdasági együttműködésének eredménye pedig rekordot dönthet idén.

Elmondta, hogy az SAP Hungary alkalmazásait a Magyarországon működő nagyvállalatok többsége már használja, a cég növekedése pedig csaknem kétszeresen haladja meg az anyavállalat globális bővülését. Kiemelte azt is, hogy az aláírt partnerségi kapcsolat az oktatásra is kiterjed, így a vállalat 16 magyarországi egyetemmel működik együtt és 5 ezer hátrányos helyzetű ember informatikai oktatását biztosítja.

A tárcavezető felidézte, hogy a digitális átállás sikerét az együttműködésen túl többek között a nagy sebességű, országos internethálózat kiépítésével és az ötödik generációs megoldások (5G) támogatásával segíti, a kutatásfejlesztési beruházásokat pedig adókedvezménnyel támogatja.

Ablonczy Balázs hangsúlyozta, hogy szerepet vállalnak a tudásmegosztásban is, hiszen nem csupán a magyar gazdaságnak van szüksége új tudásra, ezért a Programozd a jövőd! programhoz csatlakozva ingyenes képzéseket tartanak a felsőoktatási intézményekben. A cégvezető szerint a stratégiai megállapodás nem csak a vállalkozás eddigi eredményeinek elismerése, de azt is jelzi, hogy a kormány nyitott a további fejlesztésekre és arra, hogy a magyar gazdaság új tudással gyarapodjon.

Az SAP AG a világ egyik legnagyobb üzleti szoftver- és felhőinformatikai cége, a német tőzsde egyik legértékesebb vállalata. 2016-ban globális árbevétele elérte a 22 milliárd eurót. Magyarországi leányvállalata, az SAP Hungary Kft. több mint ezer alkalmazottat foglalkoztat, beruházásainak értéke 2010 óta elérte a 14 milliárd forintot. Árbevétele 20 százalékos éves növekedéssel tavaly meghaladta a 28 milliárd forintot. A cég vezetője nemrég elmondta, hogy árbevételük várhatóan idén is nőni fog, eredményeikhez pedig a magyar gazdaság teljesítménye is hozzájárul.”

Forrás:
Stratégiai szövetségesek kellenek a sikeres gazdasági átalakuláshoz; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2017. szeptember 28.

Adatközpontú lesz a magyar kerékpáros infrastruktúra fejlesztése

„2019 nyarára elkészülnek a Budapest-Balaton kerékpárúthoz kapcsolódó fejlesztések, így a fővárosból kerékpáron is el lehet majd jutni a Balatonra – jelentette be a kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos Velencén, ahol sajtótájékoztatón mutatták be a Velencei-tó kerékpáros forgalmát számláló berendezést.
Révész Máriusz hangsúlyozta, hogy a következő két évben „soha nem látott mértékű”, kerékpáros turizmust érintő fejlesztés valósul meg Magyarországon. Kiemelt feladatnak nevezte a Balaton-kör rendbetételét és prioritásnak nevezte a fővárost a Balatonnal összekötő kerékpárút megépítését, amely az Eurovelo 14-es európai útvonal része lett, miután nemrégiben Brüsszelben elfogadták a nyomvonal tervét.

Az MTI kérdésére elmondta, hogy a 110 kilométeres Budapest-Balaton bicikliút tervei 2-3 héten belül készen lesznek. Hozzátette: pontos költségek még nem ismertek, de kilométerenként 80-100 millió forinttal számolva vélhetően 8-10 milliárd forintba fog kerülni.

Révész Máriusz az új európai bicikliúttal kapcsolatban kiemelte, hogy a nyomvonal a Bodeni-tótól indulva, Ausztrián keresztül haladva, Magyarországon az Őrséget, a Balatont, a Velencei-tavat, Budapestet, Egert, Hortobágyot és a Tisza-tavat érintve Debrecenig haladna. Hozzátette, hogy reményei szerint később két keréken Székelyföld vagy akár a Fekete-tenger is elérhető lesz majd.

A kormánybiztos rámutatott, hogy kevés információ áll rendelkezésükre a magyar kerékpáros életről, az utak kihasználtságáról, ezért a fejlesztési stratégiában számos helyen mérhetővé tennék a biciklis közlekedést. Megjegyezte, hogy jövőre írják ki a közbeszerzést a mérőberendezések beszerzésére, telepítésére.

Mint elmondta, a mérőhálózat kiépülését követően kétévente végeznének turisztikai méréseket, a köztes időben pedig a mindennapi kerékpáros közlekedést mérnék.

L. Simon László országgyűlési képviselő közölte, hogy 2010 után a Velencei-tó térségében épült a legtöbb kerékpárút, ezek nemcsak a tóparton, hanem távolabb is megtalálhatók és kapcsolódnak például a Budapest-Balaton vagy a Vértes biciklis túraútvonalaihoz.

Bejelentette, hogy a Bejárható Magyarország program keretében a térségbe mintegy 400 millió forint érkezik: Sukorón és Agárdon biciklis pihenőpontok épülnek, továbbá több információs pont létesül a kerékpárutak mentén.

A képviselő a mérőberendezés telepítésével kapcsolatban elmondta: reményei szerint a jövőben mért adatok is alá fogják támasztani, hogy az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően a Velencei-tó az ország egyik kiemelkedő kerékpáros turisztikai központja.

Bogdán Csaba a velencei TDM egyesület elnöke úgy vélte, a tényadatok ismeretében a jövőben pontosan meghatározhatók lesznek a turisztikai fejlesztések irányai és sok segítséget kapnak a szolgáltatások tervezéséhez is.

Szőke József, a Mérföldkő Közlekedési Fejlesztő és Szolgáltató Kft. tulajdonosa elmondta, hogy teljesen magyar fejlesztésű fogalomszámláló berendezést készítettek, amely ultrahangos eljárással működik. A rendszer előnye, hogy az utak roncsolása nélkül kiépíthető, illetve gyorsan telepíthető fix és mobil módon is.

A helyszínen és online módon gyűjthetők az adatok, amelyek a forgalom irányát, nagyságát, az elhaladók számát mutatják, de a rendszer képes megkülönböztetni a gyalogost a kerékpárostól és a különböző időjárási körülmények alapján is szűrhetők a mért adatok.”

Forrás:
2019 nyarára elkészül a Budapest-Balaton kerékpárút; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2017. szeptember 25.

Magyarország tárgyalásokat folytat egy magyarországi ITU iroda létesítéséről

„Dr. Mikola István biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár 2017.09.25-26. között részt vett, és beszédet mondott a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) dél-koreai Puszánban megrendezett Telecom World 2017 konferenciáján.
Az esemény megnyitójának egyik kiemelt szónokaként az államtitkár megerősítette, hogy Magyarország, az ITU alapító tagjaként elkötelezett a digitalizáció területén való együttműködés iránt. A jelenleg kibontakozó 4. ipari forradalom páratlan lehetőségeket teremt a digitális technológia térhódításával. Rámutatott, hogy az új, innovatív megoldások, az 5G és a big data rendszerek, valamint az elektromobilitás és a mesterséges intelligencia széleskörű elterjesztése kulcsfontosságú az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak eléréséhez.

Az államtitkár beszédében szorgalmazta a fejlett, európai országoknak az ITU munkájához való fokozottabb hozzájárulását. Ennek jegyében Magyarország tárgyalásokat folytat egy magyarországi ITU iroda létesítéséről. Továbbá, 2019-ben ismét otthont adna az ITU Telecom World konferenciának, építve a 2015-ös rendkívül sikeres rendezés tapasztalataira.

A konferencián az államtitkár kétoldalú megbeszélést folytatott Houlin Zhao-val, az ITU főtitkárával, valamint a szervezet felsővezetőivel. Továbbá részt vett a digitalizáció társadalmi hatásaival foglalkozó miniszteri kerekasztal-beszélgetésen. Ennek keretében kiemelte az innovatív kis- és közepes vállalkozásoknak a digitális gazdaság megalapozásában játszott megkerülhetetlen szerepét, valamint a tudástőke fontosságát az átalakuló értékláncokba való bekapcsolódásban.”

Forrás:
Magyarország tárgyalásokat folytat egy magyarországi ITU iroda létesítéséről; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2017. szeptember 26.
YouTube; ITU; 2017. szeptember 25.

Michael Dell: az ember-plusz-gép megoldásokra kell helyezni a hangsúlyt

„A mesterséges intelligencia nagyobb hasznára lesz majd az emberiségnek, mint amennyit ártani lenne képes – jelentette ki a Dell Technologies elnök-vezérigazgatója Michael Dell pekingi tartózkodása során a kínai állami Hszinhua (Xinhua) hírügynökségnek adott interjúban.

A jövőben az ember-plusz-gép megoldásokra kell helyezni a hangsúlyt, nem pedig a gép-mínusz-ember megoldásokra – hangsúlyozta az amerikai számítástechnikai gyártó és informatikai szolgáltató konszern első embere az interjúban.
Az utóbbi időkben erősen vitatott „forró témává” vált a mesterséges intelligencia kérdése szakmai körökben és a nyilvánosság előtt is. Sokak számára a mesterséges intelligencia (artificial intelligence, AI) fejlődése nem csak hogy a foglalkoztatásra nézve jelent komoly veszélyt, de magát az emberi civilizációt is végveszélybe sodorhatja.

Michael Dell szerint azonban nem kell tartani az AI-forradalomtól. „Eszközről van szó, nem kell tartani tőle” – fogalmazott. Rámutatott: a modern gazdaságban az adat éppen olyan fontos gazdasági tényezővé lépett elő, mint a munka és a tőke. „Az adat vált az emberi civilizáció fejlődését meghatározó új erővé.”

Véleménye szerint a big data, a dolgok internete (IoT), az ötödik generációs mobil adatátviteli szolgáltatások, a mesterséges intelligencia, az öntanuló gépek és más hasonló innovációk, vagyis összefoglaló nevén a „digitális forradalom” a legapróbb részleteiben is át fogja formálni nem csak a gazdaság és a kereskedelem, de magának a társadalomnak a működését is.

A Dell első embere az interjúban megjegyezte, hogy Kína az éllovas szerepét tölti be a digitális forradalom számos területén, egyebek között az elektronikus kereskedelemben, a mobil fizetésekben, valamint erőforrásmegosztó (sharing economy) alkalmazások terén.
Kína egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a nemzetközi porondon és ezzel párhuzamosan a Dell szempontjából is – fogalmazott.

Michael Dell első alkalommal látogatott el Kínába azt követően, hogy a tőzsdén jegyzett Dell Inc. privatizációjával megalakult a Dell Technologies Inc. és 2016 szeptemberében beolvasztotta magába az EMC üzleti szoftverfejlesztő és informatikai szolgáltató vállalatot.”

Forrás:
Dell: Az ember-plusz-gép megoldásokra kell helyezni a hangsúlyt; Világgazdaság; 2017. október 1.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Eljuthatunk oda, hogy nem is lesz szükség a jogászokra?

„A robotügyvéd még távolinak tűnhet, ám a mesterséges intelligencia alkalmazása a jogi ügyekben már rövid időn belül megvalósulhat – állítja a hvg.hu-nak adott interjúban a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda globális vezetője, Paul Rawlinson.
…
Hvg.hu: Arról beszélt, hogy változó világban élünk. Ez azt jelenti, hogy az ügyvédek munkája is változik?
P.R.: Eltávolodva a jogászok hagyományos szerepétől, egyre inkább üzleti partnerekké lépünk elő, akiknek pontosan tisztában kell lenniük az egyes ágazatok sajátosságaival. Már rég nem arról van szó, hogy csak előkészítjük a dokumentumokat egy szerződéshez: egyszerre kell projektmenedzsernek, IT-szakembernek lennünk, gyakorlati kérdésekre választ adni. Amikor a céghez kerültem, felmérték a jogi tudásomat – ez már nem elég. Az is fontos, hogyan kommunikálunk az ügyfelekkel, hogy fel tudjuk mérni az erősségeiket, és csapatban tudjunk dolgozni. És az innováció is fontos – ez a mi esetünkben a technológia tudatosabb használatát jelenti, akár a mesterséges intelligencia alkalmazásával.

Hvg.hu: Robotügyvédekkel fogunk találkozni?
P.R.: Egyelőre inkább az információáramlás automatizálásáról van szó. Például egyes ügyeknél akár milliónyi oldalt kell átnézni, ami több száz jogász munkáját igényli. De ha ezt a keresést egy gép meg tudja oldani, akkor nagyjából a tizedére lehet szorítani a jogászok munkáját. Ez persze nem mesterséges intelligencia, hanem a technikai lehetőségek okos kihasználása. A következő fázis egy olyan gép, amely már ítéleteket tud elemezni, például adóügyekben. Például fel tudja vázolni, hogy egy adott bírót mi befolyásol a döntései meghozatalánál, mire alapozza őket. Ez még mindig nem olyan kifinomult, mint az emberi elme, de nagy segítséget jelent.

Hvg.hu: Eljuthatunk oda, hogy nem is lesz szükség a jogászokra?
P.R.: Nekünk azt is meg kell értenünk, hogy az ügyfeleinknek mire van szükségük, ezt egy gép nem tudja. Persze azt még nem látjuk, mi lesz száz év múlva, de egyelőre az ügyvédek döntéseit segítik a gépek, nem helyettesítik őket.

Hvg.hu: A kollégái nyitottak ezekre a dolgokra?
P.R.: Munkatársaink számára nem új dolog, hogy lépést kell tartaniuk a fejlődéssel, legfeljebb az, hogy egyre gyorsabb ez a folyamat.

Hvg.hu: És ügyfeleik nem kételkednek ezekben az újításokban?
P.R.: Említettem már, hogy amit most elvárnak tőlünk, az a felelős segítség, hogy az asztalnál ülve ne csak jogi tanácsot adjunk, de értsük az üzletet is…”

Forrás:
„A Brexit és Trump után sem dőlt össze a világ, csak megváltozott”; Gyükeri Mercédesz; HVG.hu; 2017. október 1.

A cél: Székelyföldet fejleszteni. Ötödször is Székelyföldi IT&C és Innovációs Konferencia

„A cél: Székelyföldet fejleszteni.

Október 18. és 20. között ötödik alkalommal, ezúttal Sepsiszentgyörgyön szervezik meg a régió és Erdély legjelentősebb szakmai fórumát. A Székelyföldi IT&C és Innovációs Konferencia céljai változatlanok: továbbra is aktívan kiaknázni a digitális technológia lehetőségeit, ezt a tudást pedig Székelyföld fejlesztésére fordítani. A legújabb ágazati trendek, a sikeresen működő innovatív modellek mellett olyan jó példákat mutatnak be a szervezők, amelyek Székelyföldet társadalmilag, de gazdaságilag is fejleszteni tudják.

A 40 informatikai vállalkozást tömörítő, a konferenciát szervező IT Plus Klaszter hisz abban, hogy lépést kell tartani a technológiával, hogy fel kell gyorsítani a helyi ügyintézést ahhoz, hogy fiatalokat otthon tartsák. „Az országunkra jellemző bürokrácia sok fiatalt elriaszt itthonról, közben meg egyáltalán nem kedvez azoknak, akik bár elköltöztek Székelyföldről, Romániából, de visszajönnének. Mi arra vállalkoztunk, hogy változtassunk a visszás helyzeten, ugyanakkor felismerjük azokat az értékeket, amelyek leginkább jellemzik településeinket, amelyek külföldön is eladhatók. Korszerűsíteni kell – ez jelentheti a kitörés lehetőségét. A hagyományok korszerű tálalása ma mindennél fontosabb, mert kézműves termékekben, élményturizmusban jók vagyunk, megéri, hogy ezekre digitális értékesítési hálózatot építsünk” – hangsúlyozta Bihari Béla, az IT Plus Klaszter elnöke, aki szerint Székelyföldben olyan hivatalokra van szükség, ahol nem kell sorban állni, vagy ahova be sem kell menni, hogy ügyeiket elintézzék az emberek. A városoknak is fejlődniük kell, ahol ingyenessé kell tenni a wifi szolgáltatást, és a szemléletnek is meg kell változni, hogy ne legyen ciki zöldnek lenni és kerékpározni autózás helyett.

A szervezők tapasztalatai szerint a konferencia szakmai beszélgetései és előadásai során kapcsolati háló épül ki a nemzetközi piacon működő IT&C vállalkozások, szakemberek, oktatók és önkormányzatok között.

Az eseményen jelen lesz és előad Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos, Molnár Szilárd, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Tervezési és Elemzési Osztályának vezető tervezője, Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, az Európai Néppárt kis- és közepes vállalkozásokat támogató lobbi szervezetének alelnöke, Kun Szabolcs, a CryptTalk világhírű startup vezérigazgatója és társalapítója, Paller Gábor, a Széchenyi István Egyetem tudományos főmunkatársa, Besenyei Sarolta, az Európai Parlament okosváros szakértője és még sok más meghívott.

Legyen részese a rendezvénynek, regisztráljon október 15-ig a http://digitalisszekelyfold.ro/ oldalon!”

Forrás:
Ötödször is Székelyföldi IT&C és Innovációs Konferencia; Computerworld; 2017 szeptember 30.

Kikérte a személyes adatait a Tindertől, 800 oldalt kapott vissza a legmélyebb, legsötétebb titkairól

„Egy francia újságírónő, Judith Duportail úgy döntött, kikéri a személyes adatait a Tindertől. Ehhez minden uniós állampolgárnak joga van az EU-s adatvédelmi törvény alapján, de kevesen élnek vele.

Duportail egy privacy-aktivista, Paul-Olivier Dehaye és egy emberi jogi ügyvéd, Ravi Naik segítségét kérte, és sikerült is elérnie, hogy kiadják az adatokat. Tapasztalatairól a Guardianben írt cikket.

Duportail 800 oldalnyi információt kapott vissza saját magától. Benne voltak a Facebook-lájkjai, az Instagram-képei (még a törölt Instagram-oldaláról is), oktatási adatai, minden egyes Tinder-csetelésének helyszíne, és hogy milyen korú férfiak iránt érdeklődik. És ott volt mind az 1700 Tinder-üzenet, amit 2013 óta váltott 870 emberrel.

„Végigolvastam a reményeimet, a félelmeimet, a legmélyebb titkaimat. A Tinder nagyon jól ismer engem. Ismeri az igazi, dicstelen énemet, aki egyszerre másolta be ugyanazt a viccet három különböző embernek, aki egyszerre csetelt 16 emberrel, és egyszerre nem írt egyiknek sem többet.”

„El vagyok borzadva, közben mégsem vagyok meglepődve az adatok mennyiségétől”, mondja a cikkben Olivier Keyes, a University of Washington adattudományi kutatója. „Minden egyes appnak, amit használsz, hasonló mennyiségű adata van rólad.”

A Tinder a felhasználói szokások alapján tudja a legtöbbet az emberekről. Figyeli, milyen gyakran lépsz be és milyen időpontokban, hogy milyen arányban matchelsz fehérekkel, feketékkel és ázsiaiakkal, hogy milyen emberek érdekelnek, milyen szavakat használsz a leggyakrabban, mennyi időt töltenek az emberek a képeidet nézve, és így tovább.

A Tinder felhasználói feltételei között egyébként ott van, hogy a személyes adatokat felhasználhatják célzott hirdetésekhez. Sőt, leírják azt is, hogy nem számíthatsz arra, hogy a személyes adataid mindig biztonságban lesznek.

Mi van, ha ezek az adatok nyilvánosságra kerülnek? „Már attól rosszul érzem magam, ha arra gondolok, hogy valaki a Tindernél ezt végigolvasta, mielőtt elküldte nekem”, írja Duportail.

Miért kellenek ezek az adatok? A Tinder szerint azért, hogy minél személyesebb falhasználói élményt biztosítsanak, minél inkább olyan felhasználók kerüljenek mindenki elé, akik nagyobb eséllyel érdeklik.

De az összegyűjtött adatok ennél sokkal fontosabb kérdésekben is meghatározóak lehetnek. Például, hogy ki milyen állásajánlatokhoz jut hozzá, mennyit fizet egy biztosításért, milyen kölcsönt vehet fel.

Egy sokkal inkább átlátszó társadalom felé haladunk, egy olyan világ felé, ahol a rólad összegyűjtött adatok az életed nagy részét meghatározhatják, mondja az adatok megszerzésében segítő Paul-Olivier Dehaye.

A cikket Duportail így zárja: A Tinderről gyakran mondják, hogy olyan, mint egy bár tele egyedülállókkal. Pedig valójában inkább egy olyan bár, ami direkt nekem kiválasztott emberekkel van tele az alapján, hogy folyamatosan figyelik a viselkedésemet és elolvassák a naplómat.[444.hu]”

—

„A társkereső alkalmazás szerverein minden leírt betű, minden belájkolt profil, évekre visszamenőleg el van tárolva, az emberek legtitkosabb szexuális vágyait is ismerik.

Egy francia szabadúszó újságíró annak járt utána, hogy a sokak által inkább alkalmi szexpartner-keresőként működő szolgáltatás mennyi információt tárol a tagjairól. Judith Duportail Párizsban él, s főleg a Vice és a Slate online magazinoknak készít anyagokat. A nő egy évvel ezelőtt kezdett komolyabban foglalkozni a magánélete védelmével, elsősorban a legutóbbi amerikai választás és ahhoz kapcsolódóan tapasztalt célzott Facebook-reklámok miatt. Korábban már csatlakozott a Tinderhez és kíváncsi volt arra, hogy a platform mennyi adatot gyűjtött róla össze. Ezért – ahogy az bármelyik EU-állampolgárnak jogában áll – levelet írt az üzemeltetőknek és kikérte a vállalatnál róla tárolt információkat. A teljes adatmennyiség 800 nyomtatott oldalt tett ki.

Duportail a tapasztalatait a The Guardian számára írt cikkben összesítette. Kiderült, hogy 920 alkalommal nyitotta meg a Tinder alkalmazást, 870 férfit ismert meg és 1700 üzenetet írt. Látható volt, hogy a férfiak hány évesek voltak és miről chatelt velük. A kutatómunkájához segítséget kapott Paul-Olivier Dehaye svájci adatvédelmi aktivistától, a Personaldata adatvédelmi oldal üzemeltetőjétől. Az információk kikérését nehezítette, hogy erre a Tindernél nincs automatizált megoldás, az embereknek e-mailben kell a céghez fordulniuk, azonban a többségük egyáltalán nem kap választ – még Duportail sem kapott meg minden kért adatot.

Az újságíró megtudta, hogy a társkereső szolgáltatás minden felhasználó esetében készít egy vonzósági értéket, ez az úgynevezett Desirability Score. Ez magyar nyelvre fordítva annyit tesz, hogy egy algoritmus kiszámolja, hogy valaki mennyire jön be másoknak. A Tinder azt nem árulta el, hogy a folyamat során milyen jellemzők számítanak és az egyes felhasználók hány pontot érnek el. Dehaye két adatvédelmi központhoz fordult, segítséget kért egy emberi jogi ügyvédtől és sokáig egyeztetett a platform vezetőivel – sikertelenül, a vonzósági érték továbbra is titokban maradt. Miként az is, hogy valójában mit csinál a vállalat a birtokába kerülő információkkal. Duportail feltette a kérdést, azt a választ kapta, hogy az adatokat célzott reklámokra és arra használják fel, hogy jobb lehetséges partnert tudjanak közvetíteni, tehát ha valaki sok ázsiai partnert lájkolt, akkor annak több ilyet dobnak fel, mert nagyobb eséllyel „matchelnek”.

Az újságírónőt nagyon meglepte, hogy a Tinder mennyi információt gyűjtött össze róla, különösen a személyes üzenetek eltárolása miatt aggódott. A társaság egyébként rendkívül őszinte és az adatvédelmi irányelveiben azt írta, hogy egyetlen rendszer sem lehet teljesen biztonságos. Annak ellenére, hogy lépéseket tesz az adatok védelmében, nem ígérte meg, hogy a személyes információk, a chatbeszélgetések vagy más kommunikációk mindig biztonságban lesznek. Amennyiben egy hackernek sikerülne megszereznie a portál összes adatát, akkor átfogó információkkal rendelkezne körülbelül 50 millió ember szex- és szerelmi életével kapcsolatban. Emellett a Tinder gyűjti a Facebook-lájkokkal és az Instagramon tárolt képekkel kapcsolatos adatokat is.

Duportail leszűrte a tapasztalatokat: már a Signal üzenetküldő programot és a Protonmailt használja, és ugyan nem mondott le a Tinderről sem, de azt sokkal ritkábban használja. Azonban bármikor átváltana egy hasonló funkciókat kínáló, de nagyobb adatvédelmet biztosító alkalmazásra.[SG.hu]”

Forrás:
Kikérte a személyes adatait a Tindertől, 800 oldalt kapott vissza a legmélyebb titkairól; Plankó Gergő; 444.hu; 2017. szeptember 27.
Hatalmas adatgyűjtő a Tinder; SG.hu; 2017. szeptember 29.
I asked Tinder for my data. It sent me 800pages of my deepest, darkest secrets; Judith Duportail; The Guardian; 2017. szeptember 26.

Megnyílt a British Petrol szegedi üzleti szolgáltatóközpontja

„Megnyílt a British Petrol (BP) szegedi üzleti szolgáltatóközpontja, ahol jelenleg csaknem kétszáz munkavállaló dolgozik, a foglalkoztatotti létszámot a tervek szerint 2020-ra ötszázra növelik.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az avatáson kifejtette, a jelentős kormányzati támogatással megvalósuló beruházás hozzájárul ahhoz, hogy Szeged és tágabb környezete is sikeres legyen.

Az egykori ruhagyár épületének felújításával megvalósult beruházás szimbolizálja azt a gazdaságtörténeti utat, melyet az ország bejárt az elmúlt száz évben. Az épületet a magyar ipar egyik virágkorában emelték, majd a rendszerváltást követően, amikor a könnyűipar összeomlott, elveszítette funkcióját, most pedig a világ egyik vezető vállalkozása tette fontos központjává – mondta a politikus.

Richard Hookway, a BP Global Business Services és IT ügyvezető igazgató elmondta, a cég a világ egyik vezető integrált energiavállalataként 72 országban van jelen. Az új szolgáltatóközpont megnyitásával a foglalkoztatottak létszámát tekintve Magyarország a BP számára az öt legfontosabb ország, Szeged pedig a tíz legjelentősebb város közé került.

A szakember hangsúlyozta, a BP számára nagyon fontosak az alkalmazottak, ezért kiváló munkahelyi körülményeket teremtenek, hogy a dolgozók a legjobbat hozzák ki magukból. A cég számára fontos a sokszínűség is, a Szegeden dolgozó emberek 5 százaléka nem magyar, a teljes BP GBS Europe-nál 15 százalék ez az arány, a nők aránya kétharmad, 70 százalék pedig fiatalabb 35 évesnél.

Brian Puffer, a BP GBS alelnöke közölte, a cég választása a jó infrastruktúra, a kiváló az egyetem, a sok itt tanuló tehetséges fiatal miatt esett Szegedre.

Botka László (MSZP) polgármester kifejtette, Szeged legfontosabb erőssége, hogy egyetemi város. Az ország minden részéből érkeznek ide fiatalok, és egy felmérés szerint végzés után kétharmaduk, ha teheti, Szegeden akar boldogulni.

Az önkormányzat ehhez igazította gazdaságfejlesztési tervét, amelynek középpontjában a tudásalapú gazdaság áll. A városba települt több mint tucatnyi informatikai cég 2500 új munkahelyet teremtett, az üzleti szolgáltató központokban pedig eddig mintegy nyolcszázan dolgoztak. A BP 2020-ig további ötszáz, zömében fiatal, pályakezdőnek ad munkát.

A BP 1991 óta van jelen Magyarországon a Castrol termékcsalád képviseletében. A budapesti üzleti szolgáltató központot 2009-ben alapították, az akkor 70 fős létszám az idei évre 1700-ra nőtt. A cég magyarországi alkalmazottainak 85 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik, átlagos életkoruk 32 év, és a munkatársak több mint fele kettőnél több nyelvet beszél folyékonyan. A cég szolgáltatóközpontja pénzügyi, beszerzési, munkaügyi, vevőszolgálati és IT területen támogatja a globális vállalatcsoport működését.

A cég korábbi tájékoztatása szerint a szegedi üzleti szolgáltatóközpontot mintegy 8 milliárd forintos beruházással alakítják, melyből 1,9 milliárd forintot a magyar kormány támogatása fedez.”

Forrás:
Megnyílt a British Petrol szegedi üzleti szolgáltatóközpontja; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2017. szeptember 26.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2017. október 2.

MINEK NEVEZZELEK? – FOGALOMTÁR
Érdemes még komolyan vennünk az (újabbnál) „újabb diplomáciákat”?
„XXI. századi diplomácia”, „cyber diplomácia”, „twitter diplomáca”, sőt „twiplomácia”, „online diplomácia” és természetesen „digitális diplomácia” – kétségtelenül egyre nehezebb eligazodni a rendületlenül burjánzó terminológiában. Szeretnénk hetente közreadni egy-egy megközelítést, definíciót, hogy ezzel segítsük a tisztánlátást. Az elmúlt időszak legérdekesebb fejleménye ezen a téren a DiploFoundation által szervezett webes vitafórum volt. A rendezők szakértője úgy vélte: az egyes kifejezések az IT-eszközökkel új lendületet kapó diplomácia eltérő jellegzetességeire helyezik a hangsúlyt, használatuk tehát indokolt. Ugyanakkor a neves holland Clingendael Intézet szakértője inkább nyelvi divatot gyanít a jelenség mögött.
Should we take new diplomacies seriously?; Andrijana Gavrilovic; Diplo blog; 2017. augusztus 12.

Szolgálhatja-e a diaszpóra diplomácia India külpolitikai céljait?
Rahul Gandhi, az indiai Kongresszus Párt alelnöke a diaszpóra diplomácia lehetőségeiről tartott beszédet a kaliforniai Berkeley-n. 16 millió indiai él az anyaországon kívül, a világ második legnépesebb diaszpóráját alkotva. Szerepük az indiai külpolitika formálásában már ma sem elhanyagolható. A kapcsolódás kétirányú: a külföldön élő közösségek igyekeznek megjeleníteni sajátos érdekeiket az anyaország külpolitikai prioritásaiban. Másfelől az indiai diplomácia alakítói vallják: a határokon túl élő indiaiak, miközben új hazáik lojális polgárai, egyben az anyaország „legfontosabb szószólói” lehetnek. A digitalizáció ebben paradigmaváltást hozhat: a diaszpórára alapozott közdiplomácia, IT-eszközök széleskörű, sokrétű alkalmazásával karöltve, valódi digitális diplomáciai forradalmat hozhat el.
Can diaspora diplomacy support India?; Shreya Challagalla; Observer Research Foundation; 2017. szeptember 18.

Digitális diplomácia az izraeli külpolitika szolgálatában
Izrael, ez a „csendes IT-nagyhatalom” nem meglepő módon a diplomácia digitalizációjában is élen jár. A kezdeti próbálkozások után, 2010-től kapott nagyobb lendületet az IT-eszközök széleskörű alkalmazása a diplomáciában. A közösségi média számos platformját és csatornáját kihasználva igyekeznek megsokszorozni az izraeli közdiplomácia hatékonyságát és hatókörét – ez utóbbit aktívan kiterjesztve immár a térség arab nyelvű lakóira is. Különösen erős a facebook- és youtube jelenlétük, de ma már a célzott instagram fiók is nélkülözhetetlen eszköz az izraeli külpolitikai célok szolgálatában. Ami mégis egyfajta védjegyévé vált az izraeli digitális diplomáciának az a twitter különösen aktív, és gyakran igen hatékony alkalmazása. A digitalizáció mind jobban átfogja a külkapcsolati-külszolgálati munka teljes spektrumát, ám az IT-alapú eszközök és alkalmazások nem „teszik divatja múlttá” a hagyományos diplomáciát sem a közel-keleti országban.
Digital Diplomacy in the Service of Foreign Policy Objectives; Yuval Rotem; The State of Digital Diplomacy 2016

A Burson-Marsteller tanácsadó cég 2017-es Twiplomácia Felmérése
A Burson-Marsteller globális PR- és kommunikációs órásvállalat idén is elkészítette a világ külügyi szolgálatainak digitalizációját szemügyre vevő Twiplomáciai Felmérését. A kutatók az egyes országok külpolitikáját formáló szervezetek és politikusok jelenlétét vizsgálták a fontosabb közösségi média platformokon. A felmérés – egyebek mellett – két markáns felismerést hoz:
A diplomáciában a twitter az első számú közösségi médium. A facebook a külpolitika formálói által második leggyakrabban alkalmazott csatorna, miközben elérése messze a legnagyobb. Harmadik helyen a youtube áll, és csupán ezután következik a többi közösségi média platform.
A diplomácia világában egyértelműen növekszik a digitális szakadék az IT-eszközöket mind tudatosabban, szélesebb körben alkalmazó kormányzatok, illetve a digitális lehetőségeket csupán kiegészítő jelleggel, esetlegesen igénybe vevő külügyi igazgatások között. Az előbbiekre jellemző az is, hogy ma már dedikált”digitalizációs” csapatokat foglalkoztatnak.
Twiplomacy Study 2017; Twiplomacy; 2017. május 31.

A közdiplomácia az amerikai külpolitika legerősebb fegyvere
Az amerikai Center on Public Diplomacy tanácsadó testület „Az amerikai közdiplomácia védelmében” címmel helyzetértékelést tett közzé. A dokumentum leszögezi, hogy az álhírekkel, hamis információkkal elborított korunkban a közdiplomácia a legalkalmasabb eszköz arra, hogy hiteles és valóságos formában közvetítse Amerika „üzenetét” a világ népei számára. A stratégiai kihívások sokasodásával a közdiplomácia eszköztára kulcsszerepet kaphat

az erőszakos szélsőségek vonzerejének csökkentésében
a baráti országok népeinek tájékoztatásában
a krízishelyzetek előrejelzésében és megelőzésében
az amerikai külpolitikai célok (kulturális, tudományos, tömegtájékoztatási) támogatásában
az amerikai vezető szerep és globális versenyképesség növelésében.

Public diplomacy is America’s best foreign policy tool; CPD blog; 2017. szeptember 25.

SZAKMAI MŰHELYEK – Közelgő konferencia: big data a külpolitikában
A Finn Külügyminisztérium október 9-én nemzetközi konferenciát rendez Helsinkiben „Adat diplomácia: a big data a külpolitikában” címmel. A finn és brit külügyi szakemberek, kutatók, külföldi diplomaták részvételével zajló egynapos esemény az alábbi fő témákat érinti majd:

adat diplomáciai alapvetés
a big data a külügyi munkában, a brit gyakorlat
a big data és a szakpolitikai elemzés javítása
a big data a diplomáciai tudásteremtésben

Data Diplomacy: Big Data for Foreign Policy; Diplo blog; 2017. október 1.
Regisztráció: https://www.lyyti.fi/reg/
Data_Diplomacy_Big_Data_for_Foreign_Policy_3462
Az összeállítás Nyáry Gábor munkája.

Szakirodalom

Játékosítás és részvételi demokrácia a közszolgáltatásokban

„Az SSRN e-könyvtári oldalon közzétett tanulmányában Gianluca Sgueo, az Európai Parlament kutatóműhelyének kutatója az elsősorban marketingterületen népszerű „játékosítás” (gamification) alkalmazásainak lehetőségét vizsgálja a közigazgatás és a közszolgáltatások különböző területein, már folyamatban lévő gyakorlatok tapasztalataira alapozva. A szerző szerint a játékosítás a kormányzati innováció területén a leglátványosabb kezdeményezések közé tartozik – a Gartner hivatkozott kutatása szerint az élenjáró közintézmények közül világviszonylatban mintegy kétezer vezetett be legalább egy, játékosításon alapuló alkalmazást. Olyanokat említve példaként, mint az ausztrál statisztikai hivatal „Run that town” programja, amely a népszámlálás fontosságát tudatosítja az állampolgárokban; az Egyesült Államok kiemelt védelmi kutatási projektjeiért felelős ügynökségének „Red Balloon Challenge” kezdeményezése, amely a katonák, a szakértők és a diplomaták közötti együttműködést hivatott javítani; vagy a Texas állambeli Manor városában bevezetett „Manor Labs” a városban élők bevonására a várostervezés folyamatába. Az elemzés célja, hogy meghatározza, kik lehetnek a résztvevői a játékosításnak a közpolitika-formálási folyamatokban, milyen hatása lehet a játékosítással megragadott közrészvételnek a demokratikus kormányzásra, valamint meghatározza azt a társadalmi környezetet, amelyben a játékosítás eredményes lehet.

Az első részben kitér arra a tapasztalatra, miszerint a nyugati demokráciákban csökken a részvételi hajlandóság a közéleti folyamatokban – a játékosítást éppen az érdeklődés, az elkötelezettség fokozására tett kísérletként értékelve. Majd megkísérli osztályozni és leírni azoknak a polgároknak a csoportjait, akiket aktiválni vagy újraaktiválni lehet a játékosítással: ezek az öntudatos közszereplők („szakpolitikai vállalkozók”), a szakpolitika-formálást a maguk kedvére alakítani akarók („lobbista polgárok”) és a társadalmi kérdésekben elkötelezett polgárok („polgári aktivisták”). A demokratikus kormányzásra gyakorolt hatás vizsgálatához három fogalmi keretet használ: a prozumerizmust (olyan szereplők, akik az adott folyamatban egyszerre termelők és fogyasztók is), a kollektív intelligenciát és a hálózatelméletet.

A játékosításra optimális társadalmi környezet vizsgálatánál elsősorban azt javasolja, hogy a közhivatalok hozzanak létre „mini közösségeket” az egyes megvitatandó témákra, mindegyikre a bevonandók érdeklődésének megfelelően. Felhívja ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a játékosítás nem jelent automatikus garanciát a sikerre. Három fő kihívással kell megküzdeni: az elitek dominanciájával, a növekvő költségekkel és azzal, ahogy a folyamat lecsapódik a közvéleményben. Rosszabb esetben a játékosítás úgy tűnhet, hogy a kormányzat ennek alkalmazásával mintegy menekülni akar a ráruházott felelősség és elszámoltathatóság elől. Mindent összevetve a szerző úgy látja, hogy a közigazgatásban alkalmazható játékosítás ma még meglehetősen képlékeny, kiforratlan állapotban van.”

Forrás:
Gamification, Participatory Democracy and Engaged Public(s); Gianluca Sgueo; Wirtschaftsuniversität Wien, Institut für Gesellschaftswandel und Nachhaltigkeit (IGN); SSRN; 2017. szeptember 29. (pdf)

40. szám, 2017. október 2.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom