Tartalomjegyzék

eGov Hírlevél és az adatvédelmi változások – általános adatvédelmi rendelet (GDPR)

• eGov Hírlevél és az adatvédelmi változások – általános adatvédelmi rendelet (GDPR)
  Tárgyszavak: adatvédelem, általános adatvédelmi rendelet, eGov Hírlevél, General Data Protection ­Regulation (GDPR)

Kiemelt híreink

• Az új kormány minisztereinek feladat- és hatáskörei
  Tárgyszavak: kormány, kormánystruktúra, központi kormányzat, Magyarország, miniszterek
• Összefoglaló az egyes államtitkárok felelősségi területeiről
  Tárgyszavak: államtitkárok, kormánystruktúra, központi kormányzat, Magyarország
• Az e-közigazgatási, digitális kormányzati feladatok az új kormány minisztereinek feladat- és hatásköreiben
  Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, e-közigazgatás, kormánystruktúra, Magyarország, minisztériumok

Közigazgatás, politika

• A Csongrád Megyei Kormányhivatal országosan egyedülálló fejlesztése, a kormányablak busz: Három hónap, 32 helyszín, több mint 1100 ügyfél
  Tárgyszavak: Csongrád megye, Csongrád megyei Kormányhivatal, Magyarország, mobilizált kormányablak
• A magyar jogszabályok még mindig nem állnak készen az új, egységes európai uniós adatvédelmi rendelet alkalmazására – mondta Péterfalvi Attila
  Tárgyszavak: adatvédelem, általános adatvédelmi rendelet, Európai Unió, felsőoktatás, General Data Protection ­Regulation (GDPR), közoktatás, Magyarország, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, Péterfalvi Attila, szabályozás
• A közbeszerzés aktuális kérdései című konferencia
  Tárgyszavak: konferencia, közbeszerzés, Magyarország, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, szabályozás
• Nagyon megugrott a kórházak adósságállománya
  Tárgyszavak: egészségügyi ellátórendszer finanszírozása, kórházi adósságállomány, Magyarország
• A környező országokban a hasonló struktúra dacára, a gyakori kormányváltások miatt még sem tud olyan jól és hatékonyan működni a közigazgatás
  Tárgyszavak: közigazgatás átszervezése, közigazgatási centralizáció, Magyarország, Pest Megyei Kormányhivatal, ügyfélkiszolgáló csatornák, visegrádi országok

Közigazgatási, politikai informatika

• Egerben mutatták be az országos bírósági távmeghallgatási rendszer működését
  Tárgyszavak: bírósági informatika, digitális kormányzati szolgáltatások, Eger, Heves megye, Magyarország, távmeghallgatás, videó-kommunikációs infrastruktúra (VIKI), videó-kommunikációs központi rendszer
• Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, mint az EESZT működtetője adatvédelmi segédletet készített az intézményeknek
  Tárgyszavak: adatvédelem, általános adatvédelmi rendelet, digitális egészségügy, digitális kormányzati szolgáltatások, egészségügyi adatvédelem, Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), General Data Protection ­Regulation (GDPR), Magyarország
• Az e-ügyintézés lesz a közigazgatás kulcsa a jövőben
  Tárgyszavak: Budapest, Budapest Főváros Kormányhivatala, digitális kormányzat, digitális ügyintézés, e-ügyintézés, György István, közigazgatási interoperabilitás, Magyarország, V4, visegrádi országok, Zöld-Nagy Viktória
• Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT): alig használják a szakorvosok
  Tárgyszavak: Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK), digitális egészségügy, Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), Magyarország
• Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer (KRÉTA): új, elektronikus ügyintézési szisztéma lesz az állami fenntartású iskolákban
  Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, digitális ügyintézés, elektronikus ügyintézés, közbeszerzés, Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer (KRÉTA), közoktatás, közoktatási információs rendszer, Magyarország, oktatási informatika

Informatika, távközlés, technika

• További egy évet csúszik a budapesti e-jegy
  Tárgyszavak: Budapest, Budapesti Közlekedési Központ, digitális jegyrendszer, digitális kormányzati szolgáltatások, e-jegy, elektronikus jegyrendszer, közigazgatási informatikai projektumok, közlekedési informatika, Magyarország, RIGO-projekt
• Emmanuel Macron szerint globális szabványokra van szükség a digitális technológia területén
  Tárgyszavak: digitális technológia szabályozása, Egyesült Államok, Európai Unió, internetes tevékenység szabályozása, Kína, Macron Emmanuel, szabályozás, technika társadalmi-gazdasági hatásai.
• Százmillió eurókba kerülhet a cégeknek az új adatvédelmi irányelv
  Tárgyszavak: adatközpontú világ, adatvédelem, általános adatvédelmi rendelet, Európai Unió, fogyasztóvédelem, General Data Protection ­Regulation (GDPR), megfelelés, szabályozás

Társadalom, gazdaság, művelődés

• Salgótarján és Paks összehangolja a két város smart city projektjeit
  Tárgyszavak: fenntartható okos város, közlekedési informatika, Magyarország, megosztáson alapuló közösségi közlekedési rendszerek, megújuló energia, Nógrád megye, okos város, Paks, Salgótarján, smart city, Tolna megye
• Sok milliárd euróra perli a Facebook-ot és a Google-t egy osztrák adatvédelmi aktivista
  Tárgyszavak: adatközpontú világ, adatvédelem, általános adatvédelmi rendelet, digitális platformok, General Data Protection ­Regulation (GDPR), közösségi média, szabályozás

Információ röviden

• A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. május 28.
  Tárgyszavak: arab országok, Ausztrália, digitális diplomácia, e-diplomácia, Észak-Korea, Kína, közösségi média
• A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. május 22-május 24.
  Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, közbeszerzések, Magyarország

Szakirodalom, tudomány

• A Magyary-örökség: kincsek a hagyatékból – Magyary Zoltán emlékkonferencia
  Tárgyszavak: állam- és jogtörténet, digitális bölcsészet, digitális humaniórák, konferencia, közigazgatás-tudomány története, közigazgatási webhelyek, kulturális örökség digitalizálása, Magyarország, Magyary Zoltán, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
• Megalakult a Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület
  Tárgyszavak: állam- és jogtudomány, közigazgatási eljárás jog, Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület, közigazgatási hatósági jog, közigazgatási jog, Magyarország
• „Big Data”: eltérő érzékenység – és ennek kulturális okai – az Egyesült Államokban és Kínában
  Tárgyszavak: adatgyűjtés, adatközpontú világ, Egyesült Államok, ellenőrzés, Kína, nagy adattömegek, szabadságjogok, társadalomtudományi felmérés, technika erkölcsi problémái, technika társadalmi-gazdasági hatásai

Részletes tartalom

eGov Hírlevél és az adatvédelmi változások – általános adatvédelmi rendelet (GDPR)

eGov Hírlevél és az adatvédelmi változások – általános adatvédelmi rendelet (GDPR)

Kedves olvasóink!

Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) követelményeinek az eGov Hírlevél mindenben megfelel.
Feliratkozóink adatait eddig is csak arra használtuk, hogy a Hírlevelet részükre elküldjük.

Az eGov Hírlevél Adatvédelmi tájékoztatója elolvasható itt.

Bármilyen kérdés esetén örömmel állunk a rendelkezésükre Szerkesztőség

Amennyiben úgy dönt, hogy nem szeretné kapni a továbbiakban a Hírlevelet, akkor a leiratkozni erre a hivatkozásra kattintva lehet. – Bár reméljük, hogy erre nem kerül sor.

Üdvözlettel:

Szerkesztő

Budapest, 2018. május 25.

Kiemelt híreink

Az új kormány minisztereinek feladat- és hatáskörei

„ Megjelent a kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet a Magyar Közlönyben.

A közlönyben minden feladatkörhöz további részletes leírás tartozik, ezek itt olvashatók.

A miniszterelnök kabinetfőnöke, Rogán Antal a kormány
1. általános politikai koordinációért,
2. kormányzati kommunikációért,
3. turizmusért,
4. vendéglátásért,
5. e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős tagja.

A miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely a kormány
1. anyakönyvi ügyekért,
2. állampolgársági ügyekért,
3. Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért,
4. európai uniós ügyek koordinációjáért,
5. építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért,
6. helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért,
7. kormánybiztosok tevékenységének összehangolásáért,
8. kormányzati társadalmi kapcsolatok összehangolásáért,
9. kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért,
10. közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért,
11. közigazgatás-fejlesztésért,
12. közigazgatás-szervezésért,
13. közbeszerzésekért,
14. kulturális örökség védelméért,
15. településfejlesztésért és településrendezésért,
16. területrendezésért,
17. társadalompolitika összehangolásáért,
18. társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős tagja.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kormány
1. egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért,
2. nemzetpolitikáért,
3. nemzetiségpolitikáért (az EMMI-hez tartozó feladatköröktől eltekintve) felelős tagja.

A belügyminiszter, Pintér Sándor a kormány
1. bűncselekmények megelőzéséért,
2. büntetés-végrehajtásért,
3. e-közigazgatásért,
4. élet és vagyonbiztonság védelméért,
5. határrendészetért,
6. helyi önkormányzatokért,
7. idegenrendészetért és menekültügyért,
8. katasztrófák elleni védekezésért,
9. közbiztonságért,
10. közfoglalkoztatásért,
11. közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért,
12. köziratok kezelésének szakmai irányításáért,
13. közlekedésrendészetért,
14. közszolgálati életpálya kidolgozásáért,
15. közterület-felügyelet szabályozásáért,
16. külföldiek társadalmi beilleszkedésének elősegítéséért,
17. külföldre utazás szabályozásáért,
18. minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért,
19. polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért,
20. rendészetért,
21. szabálysértési szabályozásért,
22. személyiadat- és lakcímnyilvántartásért,
23. terrorizmus elleni küzdelemért,
24. településüzemeltetésért, kéményseprő-ipari tevékenységért,
25. vízgazdálkodásért,
26. vízügyi igazgatási szervek irányításáért,
27. vízvédelemért felelős tagja.

Varga Mihály pénzügyminiszter a kormány
1. adópolitikáért,
2. államháztartásért,
3. egészségbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért,
4. foglalkoztatáspolitikáért,
5. gazdaságpolitikáért,
6. gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásáért,
7. lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért,
8. nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért,
9. nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosításijárulék-fizetés szabályozásáért,
10. pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért,
11. számviteli szabályozásért,
12. társadalmi párbeszédért,
13. területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős tagja.

Az agrárminiszter, Nagy István a kormány
1. agrárpolitikáért,
2. agrár-vidékfejlesztésért,
3. élelmiszerlánc-felügyeletért,
4. élelmiszeriparért,
5. erdőgazdálkodásért,
6. földügyért,
7. halgazdálkodásért,
8. ingatlan-nyilvántartásért,
9. környezetvédelemért,
10. természetvédelemért,
11. térképészetért,
12. vadgazdálkodásért felelős tagja.

Az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós a kormány
1. családpolitikáért,
2. egészségbiztosításért,
3. egészségügyért,
4. gyermekek és az ifjúság védelméért,
5. gyermek- és ifjúságpolitikáért,
6. kábítószer-megelőzésért és kábítószerügyi koordinációs feladatokért,
7. kultúráért,
8. oktatásért,
9. sportpolitikáért,
10. sportlétesítmény-fejlesztésért és gazdálkodásért,
11. szociál- és nyugdíjpolitikáért,
12. társadalmi felzárkózásért felelős tagja.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter a kormány
1. honvédelemért felelős tagja.

Trócsányi László igazságügyi miniszter a kormány
1. igazságügyért,
2. választójogi és népszavazási szabályozásért,
3. áldozatsegítésért,
4. kárpótlásért felelős tagja.

Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter a kormány
1. audiovizuális politikáért,
2. állami infrastruktúra-beruházásokért,
3. bányászati ügyekért,
4. belgazdaságért,
5. elektronikus hírközlésért,
6. energiapolitikáért,
7. európai uniós források felhasználásáért,
8. építésgazdaságért,
9. – turisztikai célelőirányzat és a turisztikai fejlesztési célelőirányzat kivételével – fejlesztési célelőirányzatok kezeléséért, szabályozásáért és ellenőrzéséért,
10. fogyasztóvédelemért,
11. gazdaságfejlesztésért,
12. hulladékgazdálkodási közszolgáltatási és szolgáltatási díj megállapításáért,
13. hulladékgazdálkodásért,
14. informatikáért,
15. iparügyekért,
16. kereskedelemért,
17. kormányzati tudománypolitikáért,
18. közlekedésért,
19. nem európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikáért,
20. területfejlesztésért,
21. víziközmű-szolgáltatásért,
22. tudománypolitika koordinációjáért,
23. szakképzésért és felnőttképzésért felelős tagja.

A külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter a kormány
1. külgazdasági ügyekért,
2. külpolitikáért,
3. polgári hírszerzési tevékenység irányításáért,
4. űrkutatásért felelős tagja.

A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Bártfai-Mager Andrea a kormány
1. állami vagyon felügyeletéért,
2. állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért,
3. nemzeti közműszolgáltatásokért,
4. nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért,
5. postaügyért,
6. szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős tagja.

Süli János tárca nélküli miniszter
a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős.”

Forrás:
Íme a miniszterek feladat- és hatáskörei; Infostart; 2018. május 22.
94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelete a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről; Magyar Közlöny; 2018. évi 70. szám; 2018. május 22.; 3574-3623. oldalak (PDF)

Összefoglaló az egyes államtitkárok felelősségi területeiről

„ Áder János köztársasági elnök kedden az Országházban átadta a kinevezési okmányokat a negyedik Orbán-kormány államtitkárainak. Összegyűjtöttük, hogy az egyes tárcáknál melyik államtitkár melyik területért lesz majd felelős.

Korábban összeszedtük már az egyes miniszterek feladat- és hatásköreit is.

Miniszterelnökség

• parlamenti államtitkár: Orbán Balázs András (miniszter-helyettesi feladatokat ellátó államtitkár)
• közigazgatási államtitkár: Janó Márk Ádám
• a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős államtitkár: Aszódi Attila
• a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásához kapcsolódó infrastruktúrafejlesztésért, innovációért és lokalizációért felelős államtitkár: Becskeházi Attila Csaba
• Budapestért és az agglomerációért felelős államtitkár: Fürjes Balázs
• nemzetpolitikáért felelős államtitkár: Potápi Árpád János
• európai uniós ügyekért felelős államtitkár: Takács Szabolcs Ferenc
• területi közigazgatásért felelős államtitkár: Tuzson Bence
• európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár: Varga Judit
• Soltész Miklós

Miniszterelnöki Kabinetiroda

• politikai államtitkár: Dömötör Csaba (miniszter-helyettesi feladatokat ellátó államtitkár)
• közigazgatási államtitkár: Vidoven Árpád
• Miniszterelnöki Programirodát vezető államtitkár: Nagy János

Miniszterelnöki Kormányiroda

• politikai államtitkár: Fónagy János (miniszter-helyettesi feladatokat ellátó államtitkár)
• közigazgatási államtitkár: Biró Marcell
• Czepek Gábor
• Juhász Edit
• Kovács József

Agrárminisztérium

• politikai államtitkár: Farkas Sándor (miniszter-helyettesi feladatokat ellátó államtitkár)
• közigazgatási államtitkár: Tomasitz István
• állami földekért felelős államtitkár: Bitay Márton Örs
• agrárgazdaságért felelős államtitkár: Feldman Zsolt
• Környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár: Rácz András
• élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár: Zsigó Róbert
• Kis Miklós Zsolt

Belügyminisztérium

• politikai államtitkár: Kontrát Károly (miniszter-helyettesi feladatokat ellátó államtitkár)
• közigazgatási államtitkár: Felkai László
• önkormányzati államtitkár: Pogácsás Tibor

Emberi Erőforrások Minisztériuma

• politikai államtitkár: Rétvári Bence (miniszter-helyettesi feladatokat ellátó államtitkár)
• közigazgatási államtitkár: Latorcai Csaba János
• oktatásért felelős államtitkár: Bódis Józsefet (2018. július 1-jei hatállyal)
• kultúráért felelős államtitkár: Fekete Péter
• szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár: Fülöp Attila
• egészségügyért felelős államtitkár: Nagy Anikó
• nemzetközi ügyekért felelős államtitkár: Pacsay-Tomassich Orsolya
• sportért felelős államtitkár: Szabó Tünde
• család- és ifjúságügyért felelős államtitkár: Veresné Novák Katalin Éva
• Európai Uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár: Vitályos Eszter Zsuzsanna

Honvédelmi Minisztérium

• politikai államtitkár: Németh Szilárd István (miniszter-helyettesi feladatokat ellátó államtitkár)
• közigazgatási államtitkár: Kádár Pál
• honvédelmi államtitkár: Szabó István

Igazságügyi Minisztérium

• politikai államtitkár: Völner Pál (miniszter-helyettesi feladatokat ellátó államtitkár)
• közigazgatási államtitkár: Molnár Zoltán
• európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkár: Kecsmár Krisztián
• igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár: Vízkelety Mariann

Innovációs és Technológiai Minisztérium

• politikai államtitkár: Cseresnyés Péter (miniszter-helyettesi feladatokat ellátó államtitkár)
• közigazgatási államtitkár: Gazsó Balázs László
• általános gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkár: György László
• közlekedéspolitikai államtitkár: Mosóczi László
• energia- és klímaügyi államtitkár: Kaderják Péter
• infokommunikációs és fogyasztóvédelmi államtitkár: Kara Ákos
• az Európai Uniós források koordinációjáért felelős államtitkár: Schanda Tamás János
• fenntarthatóságért felelős államtitkár: Weingartner Balázs

Külgazdasági és Külügyminisztérium

• politikai államtitkár: Magyar Levente (miniszter-helyettesi feladatokat ellátó államtitkár)
• közigazgatási államtitkár: Balogh Csaba Sándor
• tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenéséért felelős államtitkár: Menczer Tamás

Pénzügyminisztérium

• politikai államtitkár: Tállai András (miniszter-helyettesi feladatokat ellátó államtitkár)
• közigazgatási államtitkár: Gondos Judit
• államháztartásért felelős államtitkár: Banai Péter Benő
• pénzügyekért felelős államtitkár: Hornung Ágnes
• adóügyekért felelős államtitkár: Izer Norbert
• európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár: Rákossy Balázs

”

Forrás:
Összeszedtük, melyik államtitkár miért felel a kormányban; Infostart; 2018. május 25.

Az e-közigazgatási, digitális kormányzati feladatok az új kormány minisztereinek feladat- és hatásköreiben

„…2. A miniszterelnök politikai munkaszervezete, a miniszterelnök kabinetfőnöke feladat- és hatásköre
7. §(1) A miniszterelnök kabinetfőnöke a Kormány
…
5. e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért
felelős tagja.
…
10. § A miniszterelnök kabinetfőnöke a kormányzati kommunikáció megvalósítása tekintetében

a) felel az egységes kormányzati kommunikáció kialakításáért,
b) felel a kormányzati honlapok egységes szerkezetének és arculatának kialakításáért, fejlesztéséért, fenntartásáért és a tartalom kialakításáért,
…
13. § A miniszterelnök kabinetfőnöke az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért való felelőssége keretében
a) javaslatot tesz az infokommunikációs infrastruktúra-fejlesztési és -szolgáltatási politika végrehajtásának egyes irányaira,
b) kidolgozza az állampolgárok és a vállalkozások számára biztosított elektronikus közszolgáltatások kialakításának elvi irányítási kereteit,
c) gondoskodik az állampolgárok és a vállalkozások elektronikus közigazgatási szolgáltatások használatára való ösztönzéséről,
d) egyetértési jogot gyakorol az e-közigazgatással és az állami informatikai fejlesztéssel kapcsolatos kormányzati döntési javaslatok Kormány általi megtárgyalása során,
e) javaslatot tesz az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések irányára,
f) felügyeli a Kormány informatikai és e-közigazgatási stratégiája végrehajtását.
…
3. A Miniszterelnökséget vezető miniszter feladat- és hatásköre

14. § (1) A Miniszterelnökséget vezető miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány
1. anyakönyvi ügyekért,
…
3. Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért,
…
5. építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért,
6. helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért,
…
9. kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért,
10. közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért,
11. közigazgatás-fejlesztésért,
12. közigazgatás-szervezésért,
13. közbeszerzésekért,
…
15. településfejlesztésért és településrendezésért,
16. területrendezésért…felelős tagja.
…
25. § (1) A miniszter a közigazgatás-szervezésért való felelőssége keretében előkészíti
a) a fővárosi és megyei kormányhivatalok jogállására és működésére,
…
(2) A miniszter a közigazgatás-szervezésért való felelőssége keretében
a) összehangolja a fővárosi és megyei kormányhivatalok hatósági tevékenységét az általános közigazgatási rendtartás általános szabályainak alkalmazása szempontjából, biztosítja e szabályok egységes alkalmazását,
b) összehangolja a több ágazatot érintő, közigazgatással kapcsolatos kormányzati feladatok területi végrehajtását,
c) a Kormány feladatkörében érintett tagjával együttműködve kialakítja és működteti az egységes közigazgatási hatósági statisztikai rendszert,
d) gondoskodik a kormányablakok működtetéséhez szükséges feltételrendszer megteremtéséről és a kormányablak-tudástár tartalmának kialakításáról.

26. § (1) A miniszter a közbeszerzésekért való felelőssége keretében előkészíti a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályokat.
(2) A miniszter a közbeszerzésekért való felelőssége keretében
a) kialakítja és végrehajtja a Kormány közbeszerzési politikáját,
b) ellátja a közbeszerzések központi ellenőrzésével és engedélyezésével kapcsolatos feladatokat.
…
28. § A miniszter a településfejlesztésért és településrendezésért való felelőssége keretében előkészíti
a) a településfejlesztésre, a településrendezésre és azokkal kapcsolatos információs rendszerre,
b) a településtervezésre,
c) az építmények elhelyezésének szakmai követelményeire,
d) a hátrányos helyzetű településekre,
e) az egységes elektronikus közműnyilvántartásra
vonatkozó jogszabályokat.

29. § (1) A miniszter a területrendezésért való felelőssége keretében előkészíti a területrendezésre és az ezzel kapcsolatos információs rendszerre vonatkozó jogszabályokat.
(2) A miniszter a területrendezésért való felelőssége keretében e vonatkozásban irányítja az állami főépítészi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal területrendezési tevékenységét.

30. §.…
c) működteti a civil információs centrumokat és a Civil Információs Portált.

5. A belügyminiszter feladat- és hatásköre
40. §(1) A belügyminiszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) mint a miniszterelnök nemzetbiztonságért felelős helyettese a Kormány
…
3. e-közigazgatásért,
…
11. közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért,
12. köziratok kezelésének szakmai irányításáért,
…
18. minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért,
…
22. személyiadat- és lakcímnyilvántartásért…
felelős tagja.

41. § (1) A Kormány a minisztert jelöli ki
1. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szervként;
2. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartását vezető szervként;
3. a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény szerinti bűnügyi nyilvántartó szervként;
4. az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 39. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást vezető szervként;
5. az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény szerinti nyilvántartó szervként;
6. a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény szerinti szabálysértési nyilvántartás tekintetében az adatkezelői feladatokat ellátó szervként;
7. az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény szerinti működtetőként;
8. a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződések alapján kiállításra kerülő közokiratok kiadásáért és a kiadott közokiratok nyilvántartásáért felelős szervként;
9. a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény szerinti közúti közlekedési nyilvántartó szervként;
10. a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény szerinti közlekedési előéleti pontrendszert nyilvántartó szervként;
11. a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény szerinti kötvénynyilvántartó szervként;
12. a közúti közlekedési nyilvántartás tekintetében az Európai Unió rendszereivel (EUCARIS, RESPER) való információcserét lebonyolító nemzeti kapcsolattartó pontként;
13. részvételre az Európai Unió intézményei tagállami kormányzati részvétellel működő döntés-előkészítő tevékenységében és a szakmai feladatait érintő tagállami képviselet ellátására;
14. a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény szerinti közlekedési igazgatási hatóságként az okmánytárból és az eredetiségvizsgálati nyilvántartásból történő, a Kormány által rendeletben kijelölt szerveknek eseti jellegű egyedi adatszolgáltatás tekintetében;
15. a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendeletben meghatározott parkolási igazolványok kiadásával, cseréjével és pótlásával kapcsolatos, továbbá a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendeletben meghatározott, általánostól nem eltérő illetékességgel meghatározott közlekedési igazgatási feladatok ellátására;
16. a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény szerinti összerendelési nyilvántartást vezető szervként;
17. az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény szerinti központi szervként.

(2) A miniszter a kezelésében lévő nyilvántartások tekintetében ellátja az Európai Unió rendszereivel való információcserét lebonyolító nemzeti kapcsolattartó pont (EUCARIS, RESPER), illetve központi hatóság (ECRIS) hatáskörébe utalt, a publikus kulcsú információs rendszer (PKI) koordinátor, az úti okmányok szenzitív adatainak vizsgálatához kapcsolódó (SPOC) rendszer, valamint a Schengeni Információs Rendszer (SIS II) keretében megvalósuló információcserével kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatait, valamint a foglalkoztatás mobilitás- és álláskeresés-hatékonyságát növelő egységes adatcserét biztosító (EURES) portál működtetését és fejlesztését.
…
43. § (1) A miniszter az e-közigazgatásért való felelőssége keretében meghatározza az e-közigazgatás általános elveit, előkészíti az e-közigazgatásra vonatkozó jogszabályokat.
(2) A miniszter az e-közigazgatásért való felelőssége keretében
a) kialakítja az egységes közigazgatási informatikai fejlesztési és szolgáltatási kormányzati politikát,
b) gondoskodik az e-közigazgatás általános elveinek megfelelően a közigazgatási hatósági eljárások vonatkozásában az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályok előkészítéséhez szükséges szakmai irányok meghatározásáról,
c) megköti a közigazgatási informatika infrastrukturális eszközrendszerének fejlesztését érintő szerződéseket,
d) felügyeli a kormányzati célú hírközlési szolgáltatót, a központi elektronikus szolgáltató rendszer működtetőjét, valamint az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer, a Zártcélú Rendészeti Hálózat, a Köznet, a K-600/KTIR Hírközlési és Informatikai Rendszer működését, valamint e hálózatok infrastrukturális alapját biztosító szervezetek tevékenységét,
e) közreműködik a védelemszervezés közigazgatási szerveket érintő informatikai feladatainak tervezésében, végrehajtásában,
f) ellátja az összkormányzati szintű közigazgatási informatikai alkalmazásokkal és nyilvántartások összehangolásával összefüggő igazgatásszervezési feladatokat,
g) az elektronikus kormányzati stratégiai célokhoz és az infokommunikációs infrastruktúrához történő illeszkedés szempontjának vizsgálatával jóváhagyja az egyes kormányzati informatikai beszerzések és beruházások megvalósításához szükséges közbeszerzésekre irányuló előterjesztéseket, valamint ellenőrizheti a beruházás végrehajtását,
h) ellátja az Európai Unió tagállamainak az elektronikus azonosítás területén történő együttműködésével kapcsolatos rendelkezésekről szóló kormányrendelet szerinti tagállami kapcsolattartási pont feladatait.

(3) A miniszter – jogszabályban meghatározott kivétellel – a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. útján központosított informatikai és telekommunikációs szolgáltatásokat nyújt, gondoskodik az igénybevevők informatikai és telekommunikációs eszközökkel történő ellátásáról és az ilyen eszközök működtetéséről.
…
45. § …2) A miniszter a helyi önkormányzatokért való felelőssége keretében
… b) működteti a helyi önkormányzati vagyonkatasztert,
c) közreműködik a központi költségvetésnek a helyi önkormányzatok támogatásai fejezetében meghatározott támogatások körének, finanszírozásának és elszámolási rendjének kialakításában, az ezt elősegítő információs rendszer működtetésében, valamint az ilyen támogatások nyújtásában,
d) közreműködik a helyi önkormányzatok és a helyi önkormányzati költségvetési szervek számviteli és az államháztartási mérlegrendszerbe illeszkedő pénzügyi információs rendszerének működtetésében,
…
49. § (1) A miniszter a köziratok kezelésének szakmai irányításáért való felelőssége keretében előkészíti a köziratok kezelésére vonatkozó jogszabályokat.
(2) A miniszter a köziratok kezelésének szakmai irányításáért való felelőssége keretében
a) ellenőrzi az iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtását a központi államigazgatási szerveknél,
b) a közlevéltárak ellenőrzési tapasztalatait is felhasználva évente értékeli a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének helyzetét, az elektronikus iratkezelésre történő áttérés tapasztalatait,
c) évente részletes szakmai tájékoztatót készít a közfeladatot ellátó szervek részére, az interneten a nyilvánosság részére folyamatos tájékoztatást nyújt az egységes iratkezelés gyakorlati végrehajtásának tapasztalatairól,
d) az elektronikus iratkezelés egységes bevezetéséhez szükséges informatikai feltételrendszer megteremtése érdekében folyamatosan gyűjti, rendszerezi és elemzi a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének informatikai feltételrendszerére, infrastruktúrájára vonatkozó adatokat, valamint kidolgozza az elektronikus iratkezelés egységes bevezetéséhez kapcsolódó koncepciókat.
…
58. § A miniszter a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért való felelőssége keretében előkészíti a személyi adatok és a lakcím nyilvántartására, a személyazonosító igazolványra, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosító módokra vonatkozó jogszabályokat.
…
7. Az agrárminiszter feladat- és hatásköre
79. § Az agrárminiszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány
…
8. ingatlan-nyilvántartásért,
…
11. térképészetért…
felelős tagja.
…
87. § (1) A miniszter az ingatlan-nyilvántartásért való felelőssége keretében előkészíti az ingatlan-nyilvántartás vezetésére, rendszerére és az abból történő adatszolgáltatásra vonatkozó jogszabályokat.
(2) A miniszter az ingatlan-nyilvántartásért való felelőssége keretében gondoskodik az ingatlan-nyilvántartás vezetéséről, rendszeréről és az abból történő adatszolgáltatásról.
…
90. § (1) A miniszter a térképészetért való felelőssége keretében előkészíti
a) a földmérésre, a térképészetre és a távérzékelésre, valamint – a Kormány feladatkörében érintett tagjával együttműködve – az államhatárral kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek teljesítésére,
b) a földtulajdoni előírások érvényesülésére,
c) a földügyi informatikai rendszerre
vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a térképészetért való felelőssége keretében
a) gondoskodik a polgári célú állami földmérési, térképészeti és a távérzékelési feladatokról, a térinformatikai rendszerek kialakításáról, és működteti a földügyi informatikai rendszert,
b) – a Kormány feladatkörében érintett tagjával közösen – biztosítja az államhatár felmérését, megjelölését, a határjelek felújítását és karbantartását, az államhatárral kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek teljesítését.
…
10. Az igazságügyi miniszter feladat- és hatásköreí
…
11. § …(2) A miniszter az igazságügyért való felelőssége keretében előkészíti
a) a jogalkotásra, a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételre, a hivatalos lapokra és a hivatalos jogszabálygyűjteményekre,
b) … a személyes adatok védelmére, a közérdekű adatok nyilvánosságára, az elektronikus információszabadságra…
g) a cégnyilvánosságra,
…vonatkozó jogszabályokat.

112. § …3) A miniszter az igazságügyért való felelőssége keretében
…
b) gondoskodik a jogszabályok és más jogi aktusok kihirdetéséről, illetve közzétételéről, valamint azok módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, hatályos szövegének tartalmilag hiteles, a jogalkotásról szóló törvény előírásainak és a jogszabályszerkesztés szabályainak megfelelő, nyomdakész formában történő megjelentetéséről, a Magyar Közlöny szerkesztéséről, és kijelöli a Magyar Közlöny felelős szerkesztőjét és annak helyetteseit,
c) vezeti és elektronikusan közzéteszi a jogszabályok és más jogi aktusok nyilvántartását, és a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. útján gondoskodik a jogalkotásról szóló törvény szerinti elektronikus jogszabálygyűjtemény közzétételéről.
(4) A miniszter a Magyar Közlöny szerkesztéséhez a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. szolgáltatásait veszi igénybe.
…
(8) A miniszter az igazságügyért való felelőssége keretében ellátja az igazságszolgáltatással összefüggő kormányzati feladatokat, e tekintetben
…
b) felel a cégadatok nyilvánosságáért, a céginformáció-szolgáltatásért, a számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő közzétételéért, az ezeket érintő informatikai rendszer működtetéséért és az elektronikus cégeljárást érintő informatikai rendszer működtetéséért,
…h) fejleszti és felügyeli az igazságügyi informatikai rendszerek működését és kialakítja az igazságügyi statisztika rendszerét.
…
11. Az innovációért és technológiáért felelős miniszter feladat- és hatásköre

116. § Az innovációért és technológiáért felelős miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány
1. audiovizuális politikáért,
…
5. elektronikus hírközlésért,
…
14. informatikáért,
15. iparügyekért,
16. kereskedelemért,
17. kormányzati tudománypolitikáért,
…
22. tudománypolitika koordinációjáért,
…felelős tagja.

117. § A miniszter az audiovizuális politikáért való felelőssége keretében előkészíti az audiovizuális médiára vonatkozó jogszabályokat.
…
121. § A miniszter az elektronikus hírközlésért való felelőssége keretében előkészíti az elektronikus hírközlésre vonatkozó jogszabályokat.
…
123. § (1) A miniszter európai uniós források felhasználásáért való felelőssége keretében
…
(2) A miniszter európai uniós források felhasználásáért való felelőssége keretében – a 96. § (1) bekezdésben meghatározott kivétellel – az európai uniós források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikai adatbázis és információs rendszer működtetésével folyamatosan figyelemmel kíséri az európai uniós forrásból finanszírozott fejlesztési folyamatokat, összehangolja az európai uniós források felhasználását, nyomon követi és értékeli az európai uniós források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikai programok végrehajtására javasolt intézkedések hatásait és azokról a Kormányt tájékoztatja.
…
128. § A miniszter az informatikáért való felelőssége keretében
a) a 13. §-ban foglaltakkal figyelemmel előkészíti az infokommunikációs infrastruktúra-fejlesztési és -szolgáltatási politika stratégiáját és közreműködik azok végrehajtásában,
b) az irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szervek és az olyan állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok esetében, amely felett tulajdonosi jogot vagy vagyonkezelési jogot gyakorol
ba) felügyeli azok infokommunikációs infrastruktúra eszközrendszerének üzemeltetését és fejlesztését,
bb) egyetértési jogot gyakorol azok infokommunikációs infrastruktúrájáért felelős vezetőinek és az informatikai biztonságért felelős vezetőinek személye és infokommunikációs infrastruktúrát érintő kötelezettségvállalásai tekintetében,
c) megszervezi a nemzeti adatvagyon adatfeldolgozását.
…
36. § A miniszter a tudománypolitika koordinációjáért való felelőssége keretében – az oktatásért felelős miniszter közreműködésével – felel a kutatási, fejlesztési és innovációs ügyek finanszírozásáért, valamint külön törvényben biztosított feladat- és hatásköröket láthat el.
…
12. A külgazdasági és külügyminiszter feladat- és hatásköre
…
k) közreműködik a digitális exportfejlesztés összehangolásában és támogatásában,
l) közreműködik az ipari és innovációs területek fejlesztésének elősegítésében az állami szerepvállalás minél szélesebb körű előmozdítása érdekében…

16. Stratégiai és Családügyi Kabinet

156. § A Stratégiai és Családügyi Kabinet a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott, így különösen
1. az anyakönyvi ügyekért,
…
5. az e-közigazgatásért,
…
12. a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért,
13. a helyi önkormányzatokért,
…
15. az ingatlan-nyilvántartásért,
…
17. a kormányzati kommunikációért,
…
20. a közigazgatás-fejlesztésért,
21. a közigazgatás-szervezésért,
22. a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért,
23. a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért,
24. a köziratok kezelésének szakmai irányításáért,
25. a közszolgálati életpálya kidolgozásáért,
…
31. a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért,
…
38. a térképészetért…
való felelősségi körökben a Kormány ügydöntő jogkörrel rendelkező szerve.

17. Gazdasági Kabinet

157. § A Gazdasági Kabinet a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott, így különösen
…
4. az audiovizuális politikáért,
…
14. az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért,
15. az elektronikus hírközlésért,
…
31. az informatikáért,
…
34. a kormányzati tudománypolitikáért,
…
53. a településfejlesztésért és településrendezésért,
54. a településüzemeltetésért, kéményseprő-ipari tevékenységért,
55. a területfejlesztés stratégiai tervezéséért,
56. a területfejlesztésért,
57. a tudománypolitika koordinációjáért…való felelősségi körökben a Kormány ügydöntő jogkörrel rendelkező szerve…”

Forrás:
94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelete a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről; Magyar Közlöny; 2018. évi 70. szám; 2018. május 22.; 3574-3623. oldalak (PDF)

Közigazgatás, politika

A Csongrád Megyei Kormányhivatal országosan egyedülálló fejlesztése, a kormányablak busz: Három hónap, 32 helyszín, több mint 1100 ügyfél

„Februárban kezdte meg idei megyejárását a Csongrád Megyei Kormányhivatal országosan egyedülálló fejlesztése, a kormányablak busz.

Az eltelt három hónap alatt helyettesítette Sándorfalván a felújítás alatt lévő okmányirodát, a megyeszékhelyen büntetés végrehajtási intézményben segített a fogvatartottak személyi okmányainak pótlásában, Nagymágocson idősek otthonában nyújtott szolgáltatást a mozgásukban korlátozott lakóknak és a kitelepülések helyszínei között már idén is volt sokak által látogatott rendezvény, az állattenyésztési napok Hódmezővásárhelyen, ahová a mezőgazdaságból élőknek vitte helyébe az ügyintézést. Február 21 és május 18 között összesen 1122-en keresték fel a mozgó ügyfélszolgálatot, összesen 32 helyszínen.

A szegedi, a szentesi, hódmezővásárhelyi és a makói járásban tett már egy kört a mobil ügyfélszolgálat, amely minden olyan szolgáltatást a helyébe visz az ott élőknek, amit a kőépületekben lévő kormányablakok nyújtanak. A kistelepüléseken élők nagy érdeklődéssel fogadták az okos járművet: nem csak örültek a helyi ügyintézés lehetőségének, hanem arról is részletesen érdeklődtek, milyen ügyekben fordulhatnak a mozgó ügyfélszolgálathoz és mikor jön legközelebb.

A legnagyobb segítséget Szegeden, a GEMMA Szociális Szolgáltató Központ és Fejlesztő Iskolában és Nagymágocson, a bentlakásos otthonban nyújtotta, ahol a gondozottak, a hozzátartozók és az ott dolgozók egyaránt örömmel fogadták a helybe hozott szolgáltatást. A makói járásban töltött napok ideje alatt átlépte idén az ezret azon ügyfelek száma, akik így éltek a hivatalos ügyintézés lehetőségével.

A Csongrád Megyei Kormányhivatal okos járműve az ügyintézésre bárhol képes, hiszen az adatbázisok kezeléséhez szükséges adatátvitelt vezeték nélküli internetkapcsolattal biztosítja. A beruházás célja az volt, hogy személyazonosító igazolvánnyal, lakcímkártyával, útlevéllel, vezetői engedéllyel kapcsolatos ügyintézésre legyen lehetősége helyben az ügyfeleknek. A kisbuszban a diákigazolványhoz szükséges NEK adatlap is igényelhető és ügyfélkaput is lehet nyitni, sőt az illetékek, igazgatási szolgáltatási díjak kiegyenlítésére is van mód, benne, bankkártyás fizetési lehetőséggel.

Arról, hogy mikor és hol találkozhatnak helyben az ügyfelek a kormányablak busszal, a polgármesteri hivatalok értesítik a lakosságot. Az már biztos, hogy a nyáron minden nagyobb fesztiválon, tömegrendezvényen, mint például a Körös-Toroki Napok, a SZIN, a Szatymazi Falunapon vagy a Derekegyházi palacsintafesztiválon is jelen lesz.”

—-

„A fogyatékkal élő gyermekekkel, fiatalokkal nem könnyű a hivatalos ügyek intézése. A Csongrád Megyei Kormányhivatal ezért a szegedi GEMMA-iskola udvarára települt ki kormányablakbuszával: már délelőtt tucatnyi igazolvány készült el, de egészen délutánig folyt a munka.

Halmozottan- és közepesen sérült gyermekek járnak Szegeden GEMMA Fejlesztő Nevelés–oktatást Végző Iskolába, amely a Bakay Nándor utca városközponttól távolabbi részén található. Az egykori erdészeti kollégium épületét és környezetét kisebb-nagyobb lépésekben újítják fel, április 19-én is folyamatosan dolgoztak a munkások az épület külső részén. Ennek ellenére bent zajlott a nevelői munka, az udvaron viszont nem megszokott tevékenységet végeztek: a Csongrád Megyei Kormányhivatal kormányablakbuszában sorra készültek a fényképfelvételek, és az igazolványigénylések.

„A mai nap a GEMMA-iskolában 14 ügyfelünk volt eddig, nagyrészt diákigazolvány-készítéshez szükséges NEK (Nemzeti Egységes Kártyarendszer) adatlapot vételeztünk fel, valamint személyazonosító igazolvány ügyintézése zajlott” – nyilatkozta kora délelőtt Csányi Zsolt, a Szegedi Járási Hivatal Kormányablak Főosztályának vezetője. Kiemelte, a kormányhivatal számára fontos, hogy a mobil kormányablakbusz a megye teljes területén eljusson azokra a településekre, intézményekbe, ahol idősek, elesettek, megromlott egészségi állapotúak élnek, vagy ott oktatásban vesznek részt.

Csányi Zsolt úgy gondolja, hogy az enyhén, vagy súlyosan sérültek szüleinek könnyebbséget jelent, hogy a kormányablakbusz segítségével, sokkal családbarátabb közegben találkozhatnak az állammal, mint egy hivatal falai között. Más szociális intézményekhez hasonlóan jó kapcsolat alakult ki a GEMMA-iskolával, ahova előre egyeztetett időpontban jöttek el, így a pedagógusok, szülők is felkészülhettek az ügyintézésre.

Péntek Imréné, az intézmény igazgatója hozzátette, komoly segítség számukra a kormányablakbusz, mert sajátos nevelési igényű fiatalok iskolájukba. „Az élet minden területen – beleértve a kormányhivatalt – nagy nehézséget jelent az ügyintézés, hiszen a gyermekeink többsége kerekesszékes, mozgássérült, értelmi fogyatékos – fogalmazott. Elárulta, a szülők nagyon örültek a lehetőségnek, mert csemetéikkel nem könnyű várakozni egy hivatalban még tíz-húsz percet sem.”

Forrás:
Három hónap, 32 helyszín, több mint 1100 ügyfél; promenad.hu; 2018. május 25.
Házhoz ment a kormányhivatal a GEMMA gyermekeihez; Csongrád Megyei Kormányhivatal Sajtószolgálata; 2018.04.24, kedd

A magyar jogszabályok még mindig nem állnak készen az új, egységes európai uniós adatvédelmi rendelet alkalmazására – mondta Péterfalvi Attila

„ A magyar jogszabályok még mindig nem állnak készen az új, egységes európai uniós adatvédelmi rendelet alkalmazására – közölte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, aki arról is beszélt, hogy a szabályozás nincs hatással a magyar közoktatási intézmények életére.

Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR) új intézménye az elszámoltathatóság: ez a legfontosabb változás a szabályokban, ami azt jelenti, hogy nemcsak jogszerűen, tisztességesen és átlátható módon kell az adatkezeléseket folytatni, hanem ezt igazolni is tudni kell adott esetben – mondta Péterfalvi Attila.

„Az adatkezelők nem tudják megspórolni, hogy jelen adatkezelésük értékelésénél egy kockázat alapú átvilágítást végezzenek, vagyis fölmérjék, hogy az adatkezelésük, vagy az alkalmazott IT-megoldás milyen kockázatokkal jár.

Inkább a mikró-, kis- és középvállalkozások az érdekesek, hiszen az európai multinacionális vállalkozások már régebb óta készülnek az adatvédelmi reformra, tehát talán ők jobb helyzetben vannak” – vélekedett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke.

Jogszabályi környezet
Péterfalvi Attila hangsúlyozta, hogy a rendeletet május 25-től mindenkinek alkalmaznia kell. „Az országgyűlés még nem fogadta el a kiegészítő szabályozásokat, illetve az infotörvény módosítása még várat magára, ám május 6-ig kellett volna a nemzeti jogba átültetni a büntető irányelvet, és 25-ig kellene megalkotni az infotörvényben a többi szabályt” – emelte ki Péterfalvi Attila, aki hozzátette azt is, az is fontos, hogy az adatvédelmi hatóság ki legyen jelölve mint eljáró hatóság.

A GDPR hatása a közoktatásra
Az új egységes európai uniós adatvédelmi szabályozás nincs hatással a magyar közoktatási intézmények életére – mondta a hatóság elnöke.

„A magyar adatvédelem eddig is szigorú volt, a GDPR-rendelet nem szigorít tovább a magyar szabályozáshoz képest.

A közoktatási, felsőoktatási adatkezelésekre részben külön törvényi szabályozások is vonatkoznak, mondjuk, hogy egy óvoda milyen adatokat kezelhet a gyerekekről, vagy szüleikről” – mondta Péterfalvi Attila, aki hozzátette, hogy arra is van mód, hogy a szekrényre iskolán belül ne írják ki a gyerekek nevét, vagy valamilyen jellel különböztessék meg a holmijukat.

„Az egyetemeken nem lehet névvel kifüggeszteni a zárthelyi dolgozatok eredményét, helyette azonosítókat használnak, amiből nem derül ki közvetlenül az érintett neve. Ebből szempontból nem hoz újítást a GDPR-rendelet, de azt is fontos figyelembe venni, hogy talán lehetőséget is tartalmaz az adatkezelők számára, csak ezzel jogszerű keretek között élni kell, ezek akár az adatkezelések jogcímei is lehetnek, pl. egy érdekmérlegelés” – summázta Péterfalvi Attila.”

Forrás:
A magyar jogszabályok nem állnak készen a GDPR alkalmazására; Szabó S. Gergő; Infostart/InfoRádió; 2018. május 23.

A közbeszerzés aktuális kérdései című konferencia

„Időpont: 2018. június 14. csütörtök 8:30–15:30
Helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Campus Főépülete, Egyed István előadó (1083 Budapest, Ludovika tér 2.)

A konferencián történő részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

Regisztrálni június 10-ig az alábbi elérhetőségen lehet: https://goo.gl/forms/noClWdnZTZb3VvDr1”

Forrás:
A közbeszerzés aktuális kérdései című konferencia; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2018. május

Nagyon megugrott a kórházak adósságállománya

„Március vége és április vége között nagyot ugrott a magyar kórházak adósságállománya, az egy havi növekedés meghaladta az 5,5 milliárd forintot, a legrosszabb emlékű időket idézve.

Az év elején tartósan csaknem adósságmentes Honvédkórház a friss adatok szerint újra gyűjteni kezdte az tartozásait: egy hónap alatt 269 milliónyi számla kifizetése került várólistára.

Elengedték a gyeplőt
Az egyetemek közül a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem engedte el a gyeplőt, előbbi 371, utóbbi 294 milliós havi növekedéssel, így mindkét intézmény tartozása az év negyedik hónapjában átlépte az egymilliárd forintot.

Nem maradt le tőlük a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei oktatókórház sem, amelyben 347 millió forintnyi szállítói számla kifizetésére nem találtak forrást áprilisban, így a negyedik hónap végére 657 milliós adósságot tolt maga előtt az intézmény. Ugyanez a nagyságrend – 340 milliós havi plusz – jellemzi a Dél-pesti Centrumkórházat (leánykori nevén Egyesített Szent István Szent László kórház) adósságállományát, amely így április végére megközelítette a 1,5 milliárd forintot.

A milliárdosok klubjába (milliárdon felüli tartozás) a mintegy 100 intézményből 8 jutott be, közülük a Péterfy Sándor utcai kórháznak április végére a 2 milliárd forintos adósságot is sikerült meghaladnia.

Ez egyértelműen az alulfinanszírozottság jele
A hónapról hónapra folyamatosan újragenerálódó adósságállomány egyértelműen az alulfinanszírozottság jele, a kórházak már 2000-es évek második felétől kezdve nem jutnak hozzá a feladataik ellátásához szükséges forrásokhoz. Az újratermelődő tartozások kiegyenlítésére jellemzően eddig az év végi konszolidációt szánta a kormány, ami ugyan némi gyógyírt jelentett, az alapproblémán azonban nem változtatott.

A rendszert évek óta a beszállítók finanszírozzák, ami számukra nehezen kezelhető és kiszámíthatatlan helyzetet jelent. A változás érdekében a beszállítókat képviselő szervezetek az új emberi erőforrás miniszterhez fordultak – mondta lapunknak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.

Javaslatuk, hogy 2019-től az utólagos konszolidáció helyett ezt az összeget előre építsék be a teljesítményfinanszírozásba, így a kórházak előre megkapják a feladataik teljesítéséhez szükséges összeget. A javaslat megvalósítása ráadásul a központi költségvetés számára összességében nem igényel plusz kiadást, sőt, a jogszabály erejénél fogva évről évre fizetendő késedelmi kamat és behajtási költségátalány megszűnése miatt megtakarítást eredményez.

Arról nem beszélve – hangsúlyozza a főtitkár -, hogy a teljes intézményrendszer számára kiszámítható és stabil gazdasági környezetet teremt. Emellett az adósság újratermelődését megakadályozó hatékony pénzügyi ösztönző- és kontrollmechanizmusok mielőbbi kidolgozását is kérik az új emberi erőforrás minisztertől, Kásler Miklóstól.”

Forrás:
Robbant a kórházak adósságállománya – ez már a legrosszabb időket idézi; Szepesi Anita; Napi.hu; 2018. május 22.

A környező országokban a hasonló struktúra dacára, a gyakori kormányváltások miatt még sem tud olyan jól és hatékonyan működni a közigazgatás

„Bár a környező országokban is hasonló közigazgatási struktúra létezik, mint hazánkban, a gyakori kormányváltások miatt még sem tud olyan jól és hatékonyan működni a rendszer – mondta a Rádió Orientnek Tarnai Richárd, a Pest Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja.

Magyarországon 2010-ben a francia és a román mintára hozták létre a közigazgatás jelenlegi rendszerét, s bár a metódus hasonló a környező országokban, például Ausztriában, Szerbiában vagy akár Romániában, náluk mégsem működik olyan hatékonyan. Április közepén a V4 Jó Kormányzás Program keretében erről rendeztek konferenciát, amelynek egyik legfontosabb konklúziója volt, hogy amíg hazánkban egy erős felhatalmazású kormány működik, addig az említett államokban gyakoriak a kormányváltások.

„Azt tanácsoltuk nekik, hogy az önkormányzatok a helyi fejlesztésekkel foglalkozzanak, az állami szolgáltatásokat pedig bízzák az államra” – emelte ki Tarnai Richárd.
„Erős kormányzat, elhatározás és pénz a rendszer kialakítására” – ez kell a közigazgatás jelenlegi rendszerének megfelelő működéséhez ‒ hangsúlyozta a kormánymegbízott. Az állami szolgáltatások nyújtása csak úgy lehet elég hatékony, ha állami kézben van ‒ magyarázta. Az erős felhatalmazás, ami a 2018-as választásokon született, megteremti annak a lehetőségét, hogy az elkezdett munka folytatódhasson, illetve egyben garanciát is jelent a valóban minőségi eredményekre és további fejlődésre.

Emellett természetesen fontosak a folyamatos fejlesztések ‒ húzta alá, , hiszen ma már négy módon tudnak az állampolgárok ügyeket intézni: személyesen a kormányablakokban vagy okmányirodákban, interneten keresztül az ügyfélkapu használatával, telefonon a 1818-as ügyintézési számon, valamint az újdonságnak számító mobilizálható kormányablak-buszokban.”

Forrás:
Tarnai: erős kormány kell a közigazgatás működéséhez; OrientPress; 2018. május 24.

Közigazgatási, politikai informatika

Egerben mutatták be az országos bírósági távmeghallgatási rendszer működését

„ Az Egri Törvényszék felújított épületében mutatták be a bírósági szervezetben augusztus végéig országszerte kiépülő távmeghallgatási rendszer működését.

Nyiri Beáta, az Egri Törvényszék elnöke a csütörtöki sajtótájékoztatón kiemelte: a Közigazgatás-fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) kiemelt elemeként megvalósuló fejlesztés a teljes közigazgatást érinti és 3 milliárd forintba kerül.

Elmondta azt is, hogy a nyár végéig a bírósági szervezetben 72 tárgyalótermet, továbbá a büntetés-végrehajtási épületekben 39 helyiséget szerelnek fel a távmeghallgatáshoz szükséges eszközökkel, amelyek az ügyeket tárgyaló törvényszékektől távol tartózkodó tanúk és vádlottak kihallgatását teszik olcsóbbá, korszerűbbé és gördülékenyebbé.

A rendszer első három működőképes végpontja az Egri Törvényszéken épült ki és a csütörtöki sajtóbemutató után pénteken már „élesben” is alkalmazni fogják – tájékoztatott Schmidt Péter, a törvényszék büntető kollégiumának vezetője.

Jelezte: a videó-kommunikációs infrastruktúra (VIKI) elnevezésű rendszer biztosítja, hogy az eljárás résztvevői valós időben, egyidejű kép- és hangtovábbítással kísérjék figyelemmel az eltérő helyszíneken tartózkodó tanú, vagy terhelt kihallgatását. A kiépítés augusztusban záruló első körét követően, előreláthatólag ez év végéig minden magyar bíróságon kialakítanak hasonló végpontokat és belátható időn belül a hang és kép rögzíthetővé tétele is megoldódik – tette hozzá.

Mindezt az utazási költségek csökkentése és az eljárások felgyorsítása mellett a 2018 július 1-én hatályba lévő új büntetőeljárási törvény előírásai indokolják, illetve teszik szükségessé – jegyezte meg.

A rendszer legfontosabb elemeiről szólva elmondta: a tárgyalóteremben tartózkodók két nagyméretű monitoron követhetik az eseményeket, a bíró pedig egy könnyen kezelhető vezérlőegység és egy dokumentumkamera segítségével vezeti az eljárást. Ezen kívül a bíró előtt egy harmadik monitor is található, melyet csak ő lát, így védett személyek meghallgatását is lehetővé teszi. A rendszer továbbá a kép- és hang technikai torzítására is alkalmas – húzta alá.”

Forrás:
Egerben mutatták be az országos bírósági távmeghallgatási rendszer működését; Magyar Idők/MTI; 2018. május 24.

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, mint az EESZT működtetője adatvédelmi segédletet készített az intézményeknek

„Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, mint az EESZT működtetője segédletet készített az intézményeknek.

Mint az bizonyára ismert az Önök számára, az egészségügyi szolgáltatók, mint adatkezelők az Infotv., valamint a május 25-én hatályba lépő EU Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) alapján kötelesek tájékoztatást adni az ellátottaknak a személyes adataik kezeléséről. Ennek a tájékoztatónak értelemszerűen ki kell terjednie az EESZT-hez való csatlakozás folytán az EESZT felé és útján történő adatszolgáltatásokra is. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, mint az EESZT működtetője, e tájékoztatási kötelezettség hatékony és egységes teljesítése érdekében segédletet készített az intézményeknek, amely – mint írták, – az ellátottak számára közérthető módon tartalmaz tájékoztatást az őket érintő, EESZT-ben történő adatkezelésről.

Az ÁEEK arra kéri az intézmények adatkezelőit, hogy a dokumentummal egészítsék ki a jelenlegi adatkezelési tájékoztatókat és a helyben kialakult, szokásos módon tegyék a tájékoztatás részeként elérhetővé az EESZT-re vonatkozó tudnivalókat.

Az ellátottak számára közérthető tájékoztató itt megtalálható.”

Forrás:
GDPR: tájékoztató az intézmények részére; Weborvos.hu; 2018. május 25.

Az e-ügyintézés lesz a közigazgatás kulcsa a jövőben

„Az elmúlt években nagyon sokat fejlődött a hazai közigazgatás, azonban az ügyintézési rendszer teljes paradigmaváltása a jelenleg még tartó informatikai fejlesztések megvalósulásával fog megtörténni – mondta a Rádió Orientnek György István, a fővárosi kormányhivatal vezetője.

Mint arra a kormánymegbízott emlékeztetett, 2010 óta egy olyan komplex közigazgatási rendszer épült ki hazánkban, amely példaértékű lehet a környező országok számára. Mindennek alapja a gyors és hatékony ügyintézés, valamint a bürokrácia csökkentése. Legnagyobb eredménynek és a közigazgatási program zászlóshajójának a kormányablak projektet tekinti György István.

Ugyanakkor az elektronikus ügyintézésben, az informatikai rendszerek összehangolásában van még mit fejlődni. A közigazgatás paradigmaváltása ugyanis csak akkor valósulhat meg teljesen, ha az egyes szakrendszereket oly módon összekötik egymással, hogy az ügyintézők egy helyen hozzáférhessenek valamennyi szükséges adathoz.
Ez lesz az a paradigmaváltás, amely olyan szintre tudja emelni a közigazgatási rendszer működését, amely azt gazdasági versenyképességi tényezővé teszi.

Hiszen az ügyintézés menete, gyorsasága kihat a hétköznapokra, az állampolgárok és a vállalkozások életére” – hívta fel a figyelmet.

Az április közepén megrendezett „V4 Jó Kormányzás Program” konferencia keretein belül külön program keretében a cseh, a lengyel és a romániai küldöttség tagjai ellátogattak a Pest Megyei Kormányhivatalba, majd felkeresték a februárban átadott Nyugati pályaudvari kormányablakot is, ahol Zöld-Nagy Viktória helyettes államtitkár és dr. György István kormánymegbízott mutatták be számukra a magyar közigazgatási modernizáció zászlóshajóját, a kormányablakokat, vagyis az integrált kormányzati ügyfélszolgálati rendszert.

Dr. György István elmondta, az elektronikus tudástárnak, az ügyintézők folyamatos képzésének és az országosan egységes kormányablak arculatnak köszönhetően az ország minden pontján egyforma színvonalon juthatnak hozzá az állampolgárok az állam által nyújtott szolgáltatásokhoz.

A kormánymegbízott a Rádió Orienten arról is szólt, hogy nagyon sok hasznos tapasztalatot sikerült átadni a vendégeknek, akik sok kérdést tettek fel. Mint fogalmazott: van mit tanulnunk egymástól, a fejlődésnek az is a záloga, hogy időről időre a jó mintákat megvizsgáljuk, és a bevált jó gyakorlatokat, modelleket, fejlesztési elképzeléseket megosztjuk egymással.”

Forrás:
Az e-ügyintézés lesz a közigazgatás kulcsa a jövőben; OrientPress; 2018. május 23.

Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT): alig használják a szakorvosok

„Alig használják a szakorvosok a 20 milliárd forintért kiépített elektronikus adatbázist. Van, aki arra panaszkodik: a fejlesztés miatt csak feleannyi betegre jutna ideje.

A rossz tapasztalatok veszik el a szakorvosok kedvét attól, hogy használják az elektronikus egészségügyi térben tárolt betegadatokat – így magyarázták az általunk megkérdezettek, hogy körükben miért kevésbé népszerű a központosított központosított dokumentáció használata, mint a háziorvosoknál vagy a gyógyszerészeknél.

A háziorvosi rendelőkben és a gyógyszertárakban napi gyakorlattá vált a már csaknem kétszáz napja működő Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) használata. A kiállított vények 60-70 százaléka már e-recept, a háziorvosok nem csak gyógyszert rendelnek, de megnézik az e-térbe kerülő szakorvosi leleteket, zárójelentéseket is. A szakorvosok viszont nem aktívak, alig használják a rendszert. Erről Szabó Bálint, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főosztályvezetője beszélt az IME minapi szakmai konferenciáján. Úgy fogalmazott: noha már 200 millió adat van a közös térben, két területen – a kórházakban és a szakrendelőkben – dolgozó orvosok nem igen kérnek a rendszertől információt. Az okokat az EESZT működtetői is vizsgálják.

Van, ahol már az is gondot okoz, hogy az orvosok megszerezzék a vizsgát, amely igazolja, jól ismerik és jól tudják használni a közös e-teret – volt, aki időhiányra panaszkodott, más adminisztratív bajokról számolt be. De akad olyan kórház, ahol egy szakorvos lapunknak kerek-perec kijelentette: náluk még nem is működik a rendszer. Például azért mert még a rendszer üzemeltetőjének nem sikerült megoldania a gördülékeny csatlakozást. Csak ezeket az elmaradásokat nem könnyű hivatalosan is beismerni. „Az orvos még lehet, hogy elmondja az osztályvezetőnek, hogy nincs elég sávszélesség, s amint rákeres a betegre, azonnal lefagy még a belső hálózat is. És akkor percekig megáll a rendelés.” Ez az információ azonban sokszor nem jut tovább a menedzsmenthez.

„Amikor a folyosón legalább 60 beteg várakozik már a rendelés elején, az ember nem szívesen kockáztat meg egy ilyen időhúzást.” – állítja egy nagy kórház kardiológusa.

„A háziorvosok helyzete egyszerűbb, elég ha megnézi a betege zárójelentését, míg a kórházi orvos, ha kíváncsi, a kórtörténet helyett, több tucat PDF dokumentumot soroló listával találja magát szembe” – magyarázza egy másik gigaintézmény reumatológusa. Ezeket egyenként kell megnyitni ahhoz, hogy kiderüljön, van-e bennük releváns információ a betegről. Ennél lényegesen egyszerűbb kikérdezni. A visszatérőkről pedig van jól szerkesztett, áttekinthető anyag a kórházi belső informatikai rendszerben.

Bár az EESZT novemberben indult, körülbelül három-négy hete tudtak csak csatlakozni a rendszerhez abban a szakrendelőben, ahol Lénárd Rita belgyógyász dolgozik. Állítja: ő nagyon is szeretne adatokat, információkat a hozzá érkezőkről, de gyakran ütközik karbantartás miatti üzemszünetbe. Vagy olyan üzenete, hogy a betege korlátozta adataihoz való hozzáférést, miközben az előtte ülő páciense határozottan állítja: nem tett ilyet. Fél óra múlva meg is nyílik az adatlap, csakhogy akkor már a beteg nincs ott. Ő is azt panaszolja, hogy nehézkes a rendszerből összegyűjteni a szükséges információkat. Hátráltatja a munkát az is: a betegről készült dokumentumok a feliratozás miatt szinte használhatatlanok, a címükben ugyanis az szerepel, hogy képalkotó lelet, vagy zárójelentés, de hogy milyen testrészről vagy betegségről van benne információ az már nem látszik. A rendelés alatt pedig nincs idő ezt szétválogatni. De az új rendszer azért is alaposan megnyújtja a betegellátás idejét, mert míg korábban az asszisztensek, előre összeszedték az orvos számára a kórelőzményeket, most ezt nem tehetik. A rendszerbe belépni csak az orvosnak van joga, emiatt viszont betegenként legalább 15 perc elvész a hasznos munkaidőből. Vagyis fele annyi betegre marad ideje, mint az EESZT rendszerbe állítása előtt.

Azt a szakmai fórumon Szabó Bálint, az ÁEEK főosztályvezetője is elismerte, hogy az e-térben lévő PDF fájlok nehezen kezelhetők, javítani kell a bevitt adatok minőségén, szerkezetén. Hozzátette: ezzel együtt sem mondanak le arról, hogy a szakorvosokat a térhasználatra ösztönözzék. Az elmúlt időszakban öt kórházban szerveztek oktatást, most azt vizsgálják, javult-e ennek hatására az érintett intézményekben a térhasználati hajlandóság. Ha a tapasztalatok jók lesznek, országos programot indítanak.”

Forrás:
Szakorvosok húszmilliárdos akadálypályán; Danó Anna; Népszava; 2018. május 23.

Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer (KRÉTA): új, elektronikus ügyintézési szisztéma lesz az állami fenntartású iskolákban

„Mintegy 3,7 milliárd forintos informatikai fejlesztést hajt végre a Klebelsberg Központ, mivel jövőre egy új, elektronikus ügyintézési szisztémát fognak bevezetni az állami fenntartású iskolákban. Olyat, amely integráltan működik majd a KRÉTA nevű tanügyigazgatási rendszerrel. A napokban ezzel kapcsolatban sok csúsztatás látott napvilágot.

A napokban több balliberális médiumban csúsztatásokat, pontatlanságokat tartalmazó cikkek jelentek meg az iskolai informatikai fejlesztésekkel kapcsolatban.

Hadházy Ákos…arról beszélt, hogy a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszerre, a KRÉTA-ra szórja a kormányzat a pénzt. Az Európai Unió hivatalos lapjából, a TED-ből kiderül: sem ez az utóbbi kijelentés nem igaz, sem az, hogy a rendszert lecserélné a Klebelsberg Központ.

Ahogy arról sincs szó, hogy bármiféle javítgatásra szorulna a hárommillió felhasználót magáénak tudó KRÉTA, hanem arról, hogy egy új fejlesztés a már jól működő KRÉTA-val fog integráltan működni.

Az sem igaz, hogy pusztán szoftverfejlesztésről van szó, mert amint az a közbeszerzés ismertetésében is olvasható a TED-en, rendszerek, megvalósításhoz szükséges hardver- és szoftver-infrastruktúra tervezése, leszállítása és üzembe helyezése vagy például a köznevelési, gazdálkodási és HR-folyamatok újraszervezése, szabályozása is a feladatok között szerepel.

A Klebelsberg Központ közlése szerint a jövő évben egy új, elektronikus ügyintézési rendszert fog bevezetni az állami fenntartású iskolákban az intézményfenntartó, amely a már működő KRÉTA tanügy-igazgatási rendszerrel integráltan fog működni, de alapvetően más funkciókat lát el.

A mostani fejlesztéssel a KRÉTA egy jelentős szolgáltatáscsomaggal bővül, amelynek célja az elektronikus ügyintézési módok oktatási intézményekbe történő bevezetése, valamint az ezek kiszolgálását szakszerű formában lehetővé tevő back office-folyamatok támogatása. Hozzátették, hogy ez mind ­összhangban van Magyarország kormánya és az Európai Unió törekvéseivel.

A Klebelsberg Központ fontosnak tartja, hogy a Digitális Oktatási Stratégiának megfelelően, minél szélesebb körben legyenek elérhetők azok az információk, amelyek a diákok, szülők és gondviselők számára az oktatási tevékenység során velük kapcsolatban, az ő érdekükben jönnek létre.

A rendszert nyílt közbeszerzési eljárás során mintegy 3,7 milliárd forint értékben szerezték be.”

Forrás:
Fejlesztés a Kréta mellette; Csejk Miklós; Magyar Idők; 2018. május 27.
Lásd még: Elektronikus ügyintézési és intézményirányítási rendszerek Köznevelés Állami Fenntartóihoz,ill. fenntartásukban lévő köznevelési intézményekhez történő bevezetése és kapcsolódó szolgáltatások nyújtása; Közbeszerzési Értesítő; 2018/97; 2018. május 23.

Informatika, távközlés, technika

További egy évet csúszik a budapesti e-jegy

„Tizenkét év helyett várhatóan eggyel még többet csúszik a BKK elektronikus jegyrendszere, a RIGO. A több száz beléptetőkapu helyett csak egy tucatnyi áll, azok sem teljes üzemmódban működnek; a 11 ezer jegyérvényesítő készülékből csak néhányat szereltek fel három buszra; csipkártyákból pedig még egyet se adtak ki, még tesztelni sem. A beruházás befejezésének első céldátuma 2006 volt, az utolsó 2018. Már most látható, hogy ezt sem tudják tartani. De 17 milliárd forintból 5,3-at már elköltöttek.

Nem lehet azt mondani, hogy nem halad a BKK az elektronikus jegyrendszer bevezetésével. Már három buszon is található a rendszerhez tartozó érvényesítő készülék – igaz, terv szerint már ezernél is több járművön kellene lennie. Viszont jó hír, hogy a készülékek, amikkel egyelőre érvényesíteni nem lehet, jól bírják a tesztet: nem áztak be a busz belterében, nem rázkódtak szét.

Megkérdeztük ugyanis a BKK-t, milyen fázisban van a beruházás. A válasz szerint folyamatosan szerelik fel és tesztelik az elektronikus jegyrendszerhez tartozó beléptetőkapukat és jegyérvényesítő készülékeket.

Beáll a forgalomba az első elektronikus jegyet leolvasó készülékkel felszerelt busz, de jegy még nincs.

A több mint ezer buszból még csak néhány kapott jegyérvényesítőt, ezek – mint fentebb írtuk – jól bírták a változó időjárási és útminőségi körülményeket:
A december folyamán telepített – az elektronikus jegyrendszerhez kapcsolódó érvényesítő készülékekkel felszerelt – első autóbusz esetében az eszközök GPS elérésének és adatkommunikációjának tesztjére került sor, a lefedettség szempontjából legkritikusabb útvonalakon (pl. Hegyvidék, szűk belvárosi utcák). Ezen kívül az autóbusz felszerelésének egyik legfontosabb célja volt, hogy a szakemberek valós üzemi körülmények között vizsgálhassák az eszközök megbízhatóságát, rázkódás elleni védelmét és az időjárási körülmények elleni tűrőképességét. Az elmúlt öt hónap során az eszközök hiba nélkül üzemeltek, egyetlen esetben sem igényeltek beavatkozást. A Deák téri beléptetőkapukon kicsit fejleszteni kellett, de az elmúlt 3 hónapban – ezalatt egymillió utas haladt át rajtuk – érdemi hiba nélkül működtek az eszközök – számolt be a BKK a „teszteredményekről”.

Ez jó hír, a rendszer elektronikus lelkét azonban nem lehetett tesztelni. Be sincs kapcsolva, nincs ugyanis ehhez szükséges csipkártya. Még tesztverzióban sem. Pedig az első tervek szerint már 12 éve át kellett volna adni a rendszert.

Mi az utolsó ütemterv, hol tartunk?
A BKK tulajdonosa, a fővárosi önkormányzat 2018. február végén foglalkozott a kérdéssel, elfogadva azt a BKK beszámolót, amiről már akkor lehetett látni, hogy az ütemtervét lehetetlen tartani:
A már eleve átütemezett menetrend szerint 2017 év végéig több mint 840 járműre kellett volna felszerelni a fedélzeti érvényesítő készülékeket, továbbá az M1-es és az M4-es metró minden, a projekt által érintett állomásán be kellett volna fejezni a beléptetőkapuk telepítését. Ebből a mai napig csak a három busz, illetve a Deák téri és közvágóhídi (H6-os HÉV) állomás lett felszerelve jegyérvényesítővel, illetve beléptetőkapuval.

Röviden: 840 jármű helyett három jármű, és 21 metróállomás helyett egy metróállomás.

A BKK azzal védekezik, hogy a jelentős késést a jogszabályok változása hozta össze:
2016-tól a projekt jelentős átütemezésére volt szükség, mert az eredeti szerződés megkötését követően a projekt lényeges elemeit érintő jogszabályok is megváltoztak, melyek hatásait az eredeti konstrukció nem volt képes kezelni. Ilyen például a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény és végrehajtási rendeleteinek változása, amely alapvetően érintette a kártyakibocsátást és az ahhoz kapcsolódó regisztrációs folyamatokat – írták.

Csakhogy már az átütemezett projekt is csúszik, sőt már annak városházi elfogadásakor lehetett tudni, hogy tarthatatlan.

A legutóbbi, 2017. június 14-i ütemterv szerint 360 beléptetőkapu, 4750 fedélzeti érvényesítő készülék, 420 állomási érvényesítő készüléket kellett leszállítania a szerződéses partnernek.

A gyártó Scheidt & Bachmann eddig 169 kaputestet és 300 fedélzeti érvényesítő készüléket szállított le. Ezeket jelenleg a szállító a raktáraiban tárolja. A már leszállított, de még nem telepített készülékekért nem történt kifizetés.

Hol van a pénz?
A legutóbbi beszámoló szerint a BKK az EBRD által biztosított 17 milliárd Ft hitelből eddig 5,3 milliárd Ft-ot hívott le. Megkérdeztük azt is a BKK-tól, hogy ezt a pénzt eddig mire költötte.

Eszerint
az úgynevezett 0. fázisban a projekt rendszerterveit készítette el a szállító. Itt a teljes rendszer tervezésénél nem csak az új bevezetendő alkalmazások BKK-specifikus rendszerterveit kellett elkészíteni, hanem figyelembe kellett venni a BKK által jelenleg is használt rendszerek integrálását és egyéb más szervezetek által használt, kötelezően csatlakoztatandó rendszerek kapcsolódását. Az erre költött összeg 1,912 millió euró, azaz kb. 600 millió forint.
az 1. projektfázisban a szállító telepítette a két georedundáns szerverközpontot, a tesztelési és oktatási környezetet, valamint átadásra kerültek a kapcsolódó back office rendszerek, szoftverek. Átadták az interfészek leírásait, az ügyfélközpontokba telepített regisztrációs és értékesítési eszközöket és kártyagravírozókat, tesztkártyákat, illetve a szoftverekhez tartozó tűzfalak és biztonsági modulokat. Az erre költött összeg 8,9 millió euró, azaz kb. 2,8 milliárd forint.
a 2. fázisban az MT60 kézi ellenőrző készülékeket és az azokhoz kapcsolódó szoftvert szállították, folytatódott az ügyfélközpontokban a regisztrációs és értékesítési eszközök telepítése, valamint további szoftverfejlesztések történtek. Az erre költött összeg 2,55 millió euró, azaz mintegy 800 millió forint.
jelenleg a 3. fázis lezárása zajlik, melynek keretében további szoftverfejlesztések történtek, valamint bővítették az MT60 készülékek memóriáját. A 3. fázis végösszege 1,88 millió euró.

Idén még 9,7 milliárd Ft-ot költene el a BKK, a tervek szerint a következő tételekre:
további szoftverfejlesztések (CCS, CRM, BCHS, FareGo Data, teljes e-ID fejlesztés, CCTV és kapuvezérlő és kapusor felügyelő kamerarendszer);
NEK és NEJP integrációval kapcsolatos feladatok elvégzése.
további interfacek (SAP, Pótdíj, Bank, SMS);
Futár-integráció,
jegy- és bérletkiadó automaták telepítése és integrációja az elektronikus jegyrendszerbe;
folytatódik az ügyfélközpontokban a regisztrációs és értékesítési eszközök telepítése;
oktatások lebonyolítása, tesztelési feladatok elvégzése;
érvényesítő készülékek és beléptetőkapuk sorozattelepítése a metró- és HÉV-állomásokon, illetve a járműveken,
érvényesítő készülékekhez és beléptetőkapukhoz tartozó szoftverfejlesztések.

Az idei évben kifizetendő pontos összeg a projekt előrehaladásától, a szállító és az alvállalkozók teljesítésétől, valamint az EBRD jóváhagyásának időigényétől függ.”

Forrás:
További egy évet kell várni a budapesti e-jegyre; Tenczer Gábor; Index.hu; 2018. május 23.

Emmanuel Macron szerint globális szabványokra van szükség a digitális technológia területén

„Emmanuel Macron szerint globális szabványok felállításra van szükség a digitális technológiában, Európa pedig utat mutat a GDPR-ral.

A francia elnök a párizsi Viva Tech konferencián beszélt a digitális technológia szabályozásáról, pontosabban a szigorúbb szabályozást célzó globális szabványok felállításának szükségességéről. Emmanuel Macron egy középutas megoldást tartana kívánatosnak, ami a kivételesen laza amerikai és a túlságosan korlátozó kínai megközelítés között helyezkedne el.

A Reuters beszámolója szerint Macron az amerikai modellt fenntarthatatlannak nevezte, mivel az a nagyvállalatok érdekeit szem előtt tartva működik, és nem biztosít politikai elszámoltathatóságot. A kínai modellről ezzel szemben azt mondta, hogy nagyon stabil, viszont nem jeleníti meg azokat az értékeket, amelyek Európa számára fontosak.
…
A hírügynökség kiemeli, hogy Macron a megválasztása óta lelkesen támogatja a startup kultúrát és az olyan fejlesztési irányokat, mint amilyen a mesterséges intelligencia vagy általában a „deep tech” néven hivatkozott kompetenciák. Ezzel szemben fontosnak tartja, hogy a techcégek tekintettel legyenek a közös társadalmi érdekekre is.

Így például azoknak a törekvéseknek is az élére állt, amelyek a technológiai multikat a bevételek keletkezésének helyén adóztatnák meg. Ez utóbbiak az EU-n belül is megosztják a tagállamokat, és a folyamatokat külön lassítja, hogy legnagyobb uniós országok mostanában inkább a a belpolitikai küzdelmekkel vannak elfoglalva.

Ide tartozik a személyes adatok visszaélésszerű felhasználásának korlátozása vagy a közösségi médiában terjedő álhírek és manipulatív kampányok kiszűrése is. Macron a konferencián úgy fogalmazott, hogy a polgárok a világon mindenhol a mostaninál hatékonyabb védelmet várnak a kormányzatoktól, amelyeket politikailag is destabilizálhat, ha nem teszik meg a szükséges lépéseket.

A késlekedés egy másik kockázata, hogy a kiüresedő területekre Kína fog benyomulni. A francia elnök ezzel kapcsolatban elmondta: nem tartja kívánatosnak, hogy saját polgárai vagy hazai startup cégei a kínai szabályozás gyakorlati befolyása alá kerüljenek. Az Európai Unió legújabb általános adatvédelmi rendeletét, a mától hatályban levő GDPR-t ebből a szempontból is nagy előrelépésnek nevezte, ami megmutatta, hogy Európa képes a nemzetközi szabályozás területén is úttörő szerepet játszani.

Macron csütörtökön négyszemközti találkozókon vett részt több nagyvállalati vezetővel, így Mark Zuckerberggel (Facebook), Virginia Romettyvel (IBM) és Satya Nadellával (Microsoft) is. A francia Europe 1 kereskedelmi rádióban már be is jelentette, hogy a Facebook vezérigazgatójával megállapodott a gyűlöletbeszéd elleni új szabályozás közös kidolgozásáról.

Macron szerint hat hónapot adtak maguknak a feladatok elvégzésére, Franciaország pedig európai szintű szabályozásra fog törekedni, miután nem építhet kizárólag az érintett vállalati szereplők jóindulatára.”

Forrás:
A francia elnök szabályozással akasztaná meg a kínai nyomulást; Bitport.hu; 2018. május 25.

Százmillió eurókba kerülhet a cégeknek az új adatvédelmi irányelv

„Az előírás komoly terheket róhat a vállalkozásokra.

Tegnap lépett hatályba a Közös Európai Adatvédelmi Rendelet (GDPR), amely többek között lehetővé teszi az embereknek, hogy az eddigieknél sokkal jobban kontrollálhassák a velük kapcsolatban bárhol tárolt adatokat. A változás miatt a biztosítótársaságoknak abban a helyzetben kell lenniük, hogy felvilágosítást tudjanak adni az ügyfeleiknek arról, hogy melyik rendszerek tárolják az adataikat és azokat milyen módon használják fel.

Kurt Svoboda, az UNIQA pénz- és kockázati ügyekért felelős vezetője kijelentette, hogy a rendelettel az Európai Unió a digitalizálásra és a Big Datára reagált. Az előírás az adatok felhasználását minden ügyfél számára átláthatóbbá teszi és biztosítja, hogy újra el is lehessen felejteni az adatokat és azok akár törölhetők is legyenek a rendszerből. Minden ügyfél felvilágosítást kap arról, hogy mely személyes információk lesznek feldolgozva, feltéve, ha kéri ezt. S mindegyik ügyfélnek joga van arra is, hogy eltávolíttassa az adatokat. Ez természetesen csak akkor lehetséges, ha a fájlok már nem tartoznak a törvényben előírt megőrzési időszak hatálya alá.

A menedzser úgy vélte, hogy a GDPR megvalósítása szerte Európában több százmillió eurós költségeket jelent majd. Ők eddig az ügyféladataik biztosítására 5 millió eurót fordítottak, a rendelet gyors végrehajtása fontos feladatot jelentett az IT-részlegük számára. A GDPR összesen 300 különböző belső rendszert érintett. Svoboda ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy nem csupán azt kell tudniuk gombnyomásra, hogy hol tárolják az adatokat, hanem képesnek kell lenniük arra is, hogy azokat törölhessék anélkül, hogy a rendszert vagy annak részeit megbénítanák.

Az irányelv mindenekelőtt a fogyasztók jogait erősíti, különösen a vállalatoknál tárolt adatok tekintetében. Az alkalmazottak megtudhatják többek között, hogy a munkaadóik milyen információkat gyűjtenek róluk, betekinthetnek a velük kapcsolatos e-mailekbe és más dokumentumokba, láthatják a biztonsági kamerák felvételeit, beleolvashatnak az ajtókban elhelyezett biztonsági chipek protokolljaiba vagy tanulmányozhatják a telefonrendszerek feljegyzéseit. Május elején kiderült, hogy az adatvédelmi hivatalok nem készültek fel a GDPR bevezetésére és alkalmazására.”

Forrás:
Százmillió eurókba kerülhet a cégeknek az új adatvédelmi irányelv; SG.hu; 2018. május 26.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Salgótarján és Paks összehangolja a két város smart city projektjeit

„Közlekedési és energetikai fejlesztésekben együttműködik Salgótarján és Paks, összehangolva a két város smart city projektjeit is.

Az együttműködési megállapodásról keddi ülésén döntött Salgótarján közgyűlése. Fekete Zsolt (MSZP-DK-Tarjáni Városlakó Egyesület), Salgótarján polgármestere ismertette,
Paks önkormányzata kereste meg a nógrádi megyeszékhely vezetését a javaslattal, mert segítené a projektek megvalósítását, ha összehangolnák a fejlesztéseket, és ezzel a fajlagos beruházási költségeket is csökkenteni tudnák.

A polgármester tájékoztatása szerint az együttműködés egyebek mellett elektromos buszok beszerzéséről és azok vezetésére alkalmas sofőrök képzéséről, a közösségi közlekedést elősegítő applikáció fejlesztéséről, valamint a megosztáson alapuló, úgynevezett sharing alapú közösségi közlekedési rendszerekről szól.
Emellett a megújulóenergia-alapú villamosáram-termelésben dolgozik együtt a két város, vizsgálva a naperőműparkok és a decentralizált naperőművek együttes alkalmazását, továbbá a hulladékhasznosítás során előállított villamosenergia tárolását és újraelosztását is.

A smart city (okosváros) programokban – az erről szóló kormányrendelet szerint – az infrastruktúra és a szolgáltatások fejlesztésénél innovatív információtechnológiát alkalmaznak, továbbá szempont a fenntarthatóság és a lakosság bevonása.”

Forrás:
Jelentős megállapodás született két város közt ; Világgazdaság/MTI; 2018. május 22.

Sok milliárd euróra perli a Facebook-ot és a Google-t egy osztrák adatvédelmi aktivista

„Az új uniós adatvédelmi rendelet, ismertebb nevén a GDPR május 25-én lett aktív, és már a hatályba lépésének első napján a Facebookot 3,9 milliárd, a Google-t pedig 3,7 milliárd euróra büntetné egy osztrák aktivista, aki feljelentette a cégeket az Uniónál, írja a Verge.

Max Schrems, személyes adatok védelméért küzdő aktivista régóta kritizálja a cégeket, amiért rengeteg személyes adatot gyűjtenek a felhasználóikról. Most már a jogszabályi környezet is adott ahhoz, hogy feljelentse őket.

A GDPR lényege, hogy a felhasználóikról csak úgy gyűjthetnek adatokat a cégek, ha a gyűjtést meg tudják indokolni, és a felhasználó egyértelműen, aktívan beleegyezik az adatai tárolásába. Ezzel akarnak véget vetni annak, hogy a különböző oldalakon a háttérben rengeteg kis cookie gyűjtsön mindenféle információt az internetezők szokásairól. Bővebben a GDPR-ről ebben a cikkben olvashat.

A GDPR egyik legnagyobb újítása, hogy hatalmas bírsággal sújthatja a szabályszegő cégeket. Emiatt több cég le is állította az európai szolgáltatását, annyira megijedtek.

A Google és a Facebook nem így tett, ők átalakították a rendszerüket és valószínűleg úgy ítélték meg, hogy megfelelően betartják vele az új rendelet minden pontját. Az akivista Max Schrems a bíróságon akarja bizonyítani, hogy ez nem így van. Az adatvédelmi rendelet szövege egyértelműen kimondja, hogy aktívan kell a felhasználóknak beleegyezniük abba, hogy kezeljék az adataikat a cégek, de erre nem kényszeríthetik a felhasználókat. Márpedig Schrems szerint Facebook és a Google úgy kerüli meg az új szabályokat, hogy a szolgáltatásaikat csak és kizárólag akkor engedik használni, ha a felhasználó egy kattintással bepipálja, hogy mindenféle adatot gyűjtsenek róla. Ez szerinte egyértelműen kényszerítésnek számít.

„Biztos, hogy tudják, hogy ezzel megszegik a szabályokat. Nem is próbálják titkolni” – mondta az aktivista a Financial Timesnak. Schrems beperelte a Facebook közösségi oldalt, a Facebook tulajdonában álló Instagramot és a WhatsApp csetszolgáltatást is, valamint a Google-t az Android adatgyűjtése miatt. A cégek azt állítják, ők minden előírásnak megfelelnek, és elkötelezettek az új adatvédelmi rendelet mellett.”

Forrás:
A GDPR bevezetésének napján 7,6 milliárd euróra perlik a Facebookot és a Google-t; Domschitz Mátyás; Index.hu; 2018. május 25.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. május 28.

Ideje, hogy Kim Dzsongun saját Twitter-fiókot nyisson.
Túlzás nélkül állítható: egy egész Világ figyelte lélegzet visszafojtva az elmúlt hét sebesen változó eseményeit, petárdaként puffogó nyilatkozatait. Igen, természetesen a két Korea közötti történelmi kiegyezés fura színdarabja jár a fejünkben. Mert abban már szinte mindenki egyetért: a józan észnek látszólag ellentmondó huzavona, a néha gyerekes, néha kifejezetten visszatetsző üzengetés valójában egy gondosan megtervezett, mesteri módon előadott színdarab része. Amit ma még nem tudhatunk biztosan: hogy ennek a szokatlan színjátéknak ki írta a forgatókönyvét, ki a dramaturgja, ki az, aki a főszereplőket ténylegesen mozgatja? A hosszú évek, sőt évtizedek mozdulatlannak látszó feszültsége után szinte érthetetlen hirtelenséggel meginduló, majd kibontakozó megbékélési folyamat egymást követő lépései láttán nekünk az jut az eszünkbe: talán túlságosan is elhittük a Nyugat szokványos ellenségképét. Azt ugyanis, hogy aki velünk szemben áll, az automatikusan alacsonyabb rendű. Az nem lehet más, csak ostoba. Még inkább: egyenesen őrült. Esetleg mindkettő, de semmiképpen nem egy komolyan veendő tényező. Ezzel az attitűddel nem is az a legfőbb baj, hogy kísértetiesen idézi a nyugati gyarmatosítók évszázados dölyfös hozzáállását. Nagyobb veszély az, hogy ez a leegyszerűsítő, hamis világlátás könnyen elhatalmasodhat kitalálóin is, és az analitikus képességeink csorbításával minket magunkat tesz egy kissé együgyűvé, gyengén látóvá.
Mert ami lassan (sőt, valójában egyre gyorsuló tempóban) dereng, az az: a dél-ázsiai egyeduralkodó nem ostoba, és bizonyosan nem tébolyodott. Egyre több jel mutat arra, hogy a megbékélési folyamatot elindító észak-koreai vezető, Kim Dzsong un nagyon is józan gondolkodású, hideg fejjel számító politikus. Aki nem esetleges lépésekkel tologatja bábuit a nagy sakktáblán, hanem nagyon is távlatos, stratégiai elképzelés mentén építi fel ezt a meccset. Persze, hogy mi lesz a végkimenet, azt ma még aligha lehetne megjósolni. De, az már biztos: ideje komolyan venni ezt az embert. Akinek meghökkentő húzásai, az évtizedes koreai patthelyzetet felbolygató kezdeményezései egyebek mellett éppen az eredetiségükkel lepik meg a szemlélőt.
A dél-ázsiai térség egyik ismert elemzője, Adam Garrie most egy nehezen magyarázható „hiányosságra”, egy szinte már érthetetlenül kihagyott ziccerre figyelt fel. A koreai békefolyamat ugyanis – persze, mint szinte minden geopolitikai történés – nem csak a valóságról szól, hanem annak percepciójáról. A globalizálódó közvéleménynek pedig szinte kizárólag erről a teremtett, a modern médiában keletkező és élő virtuális valóságról. Kim Dzsong un, aki – a leegyszerűsítő, démonizáló ellenségképpel ellentétben – külföldön tanult, jól képzett, modern fiatalember, nagyon is tisztában van a „percepció menedzsment”, avagy ódivatú nevén a propaganda jelentőségével. Évek óta használja is a modern média lehetőségeit, az idei év „béke-offenzívája” pedig különösen emlékezetes ebből a szempontból. Jól kitalált, gondosan megtervezett akciók és azok átgondolt „média terítése” együttesen szolgálták az észak-koreai vezetés céljait (elég, ha a Szöuli Olimpia jó néhány emlékezetes epizódjára gondolunk most).
Ebben a távlatosan gondolkodó, a propagandára nagy súlyt fektető, széles eszközkészlettel operáló politikai kampányból azonban feltűnően hiányzik egy eszköz: a digitális diplomácia ma már elterjedt, előszeretettel csatába hívott, és a jelek szerint különösen hatékony „fegyvere”. A világpolitika, és persze a kisebb léptékű, regionális folyamatok megannyi szereplője is rutinszerűen használja a globalizált közvélemény közvetlen, kvázi-személyes megszólítására alkalmas közösségi platformokat. A diplomácia, a nagypolitika világában ez elsősorban a Twitter jelenti, de fontos eszközként szerepel a Facebook, a YouTube és az Instagram is. Az ázsiai térség emelkedő hatalmát irányító Narendra Modi indiai miniszterelnök az ünnepelt példa, lista-vezető a nagypolitikai közösségi média használatban. Ott van persze a nyomában Donald Trump, akinek twitteres működése alapjaiban forgatta fel a nemzetközi politikai kommunikáció néhány hagyományát (és stílusát).
Miközben amerikai tárgyalópartnere, Trump aktívan használja a Twitter lehetőségeit a világközönséggel való közvetlen kapcsolatépítésre, addig a propagandára figyelő, maradinak aligha nevezhető Kim Dzsongun mindeddig kihagyta a digitális diplomácia közkedvelt eszközeiben rejlő potenciálokat. A Twitter, vagy a stratégiai partnerként számításba jövő Kínában népszerű Weibo (néhány Oroszországban platformról, pl. a Telegram-ról nem is beszélve) drámaian növelhetné az észak-koreai „narratíva” terjesztésének esélyeit. Mondandó pedig, ahogy a pergő eseményeket figyeljük, és a várható fejleményeket latolgatjuk, bőven akad majd a jövőben is.
Kim Jong-un Needs an Official Twitter Account to Communicate Directly with the World, Adam Garrie, Eurasia Future, 2018.05.25.

Az arab világban is a közösségi média alakítja a közbeszéd elfogadott normáit.
Ugye emlékszünk még az „arab tavaszra”? Akkor született ez a kifejezés, amikor 2011-ben, az észak-afrikai térség országai, egyik a másik után, lobbantak forradalmi lángra. A társadalmi-politikai értelemben többnyire konzervatív, a nyugati demokratikus normákat csak részben gyakorló, sokszor kifejezetten elnyomó rezsimek ellen a 21. század eszközeivel: mobil telefonokkal és közösségi platformokon szerveződött a népi elégedetlenség, ellenállás, lázongás.
A rendszerváltó várakozások persze jórészt álmok maradtak. A közösségi média térhódítása azonban töretlen maradt, és éppen olyan ütemben formálja (át) az arab világ társadalmait, közösségeit és kultúráit, ahogy azt a nyugati világban már jól ismerjük. A fejlődés jellegére és ütemére világít rá két közelmúltban nyilvánosságra hozott tanulmány is, amely empirikus adatokkal támasztja alá a fenti vélekedéseket.
Átfogó kutatási adatokat szolgáltat a dubai Rasid Kormányzati Iskola által végzett, „7. Arab Közösségi Média Jelentés” elnevezésű vizsgálat. E szerint az arab világban továbbra is a Facebook a legnépszerűbb közösségi platform, mintegy 156 millió aktív felhasználóval. Ami különösen figyelemre méltó, az a médiahasználat növekedésének elképesztő tempója: a Facebook-használók száma a térségben alig több mint egy év alatt 41 millióval emelkedett. Érdekes részletekre világít rá a Katari Északnyugati Egyetem legfrissebb felmérése, a „Közösségi Média Használat a Közel-Keleten 2017-ben”. Kiugróan magas a közösségi média használat Szaud Arábiában, ahol a népesség 95%-a tekinthető aktív felhasználónak. A listavezető ezen a téren azonban az Egyesült Arab Emírségek: ott, legalábbis a felmérés szerint, gyakorlatilag a lakosság 100%-a használja valamelyik közösségi platformot.
Az alkalmazások között figyelemre méltó a WhatsApp sikere, 95%-os elérési arányt produkálva az Emírségek lakossága körében, miközben Szaud Arábiában is a népesség mintegy 88%-a csatlakozott ehhez a népszerű platformhoz. Érdekes ugyanakkor látni, hogy a Facebook visszaszorulóban van mindkét említett országban. Ezt a kutatók egyértelműen az újabb alkalmazások népszerűségének, és a felhasználók átvándorlásának tulajdonítják. Ezen a téren a megkérdőjelezhetetlen sikertörténet a Snapchaté: mindössze 8%-os felhasználói részesedési arányból 2017-re sikerült a népesség 35%-át felhasználó körébe vonnia az Emírségekben. Szaud Arábiában is hasonló, valamivel még ennél is magasabb növekedést könyvelhet el a népszerű csevegő alkalmazás.
A közösségi média használat rohamos terjedése érezhetően átformálja az arab világ közbeszédét is. A Közel-Kelet azonban ebből a szempontból különleges hely – figyelmeztetnek a kutatók. A közösségi normák, kulturális „érzékenységek” speciális módon befolyásolják például azt, hogy kit választhat az ember barátnak a közösségi média térben, ahogy azt is az arab kultúrára jellemző szabályrendszerek döntik el, hogy milyen fényképeket oszthatnak meg a felhasználók (sőt, már természetesen a profilképek kiválasztásánál is érvényesülnek ezek az elvárások). A kulturális minták (szokások, hagyományok) érvényesítésében maga a felhasználói közeg is erős norma-érvényesítő erőként lép fel.
Persze, a felhasználói normanyomás koránt sem az egyedüli befolyásoló tényező, sőt. Az Öböl menti országok többségében ugyanis külön törvény szabályozza a kibertér biztonságát, illetve az online viselkedés követendő szabályait. Ez azonban, a rendelkezések sokszor képlékeny volta miatt, inkább bonyolítja a képet, sem mint tisztázná azt. A kutatások arról számolnak be, hogy a szólásszabadságot illetően a térség közösségi média használói körében kitapintható a fokozott óvatosság. Általánosságban megfigyelhető, hogy a régióban nem tolerálják a (kormányzatokra irányuló) politikai kritikát, ezzel összefüggésben világosan érezhető az öncenzúra jelenségének terjedése az arab közösségi médiában. Viszonylag kiterjedt az anonimitás ernyőjének alkalmazása, illetve az emberek előszeretettel építik online kapcsolataikat zárt csoportok (fórumok, vagy WhatsApp-csoportok) köré.
Social Media Shaping Norms of Expression in the Arab World, Caline Malek,The Arab Weekly, 2018.05.27.

Kína és Ausztrália: hogyan lehetne megtörni a kölcsönös vádaskodások örök körforgását?
Kína és Ausztrália mostanában nem túlságosan jó barátok. És akkor finoman fogalmaztunk. Az ausztrál kontinens politikai (és persze média-) elitjét ugyanis egyre jobban nyugtalanítja az emelkedő Kína expanziója. Nem, ez úttal nem a Dél-Kínai tenger mesterséges szigeteire, a hajózási útvonalak szabadságára kell gondolni! Ausztrália (akárcsak a szomszédos Új Zéland) egyre növekvő nyugtalansággal szemléli a kínai „soft power” törekvések szárba szökkenését. Magyarul: a kínai kultúra exportját.
A köznapokban ugyanakkor mára mindennapossá vált a kölcsönös „üzengetés” a sajtóban. Nyugati megfigyelők szerint amióta Donald Trump (még a kampányidőszakban) előszeretettel kezdte álhírnek, azaz immár közkeletű nevén fake news-nak nevezni a számára kellemetlen híradásokat, azóta Kína is örömmel karolta fel ezt a gyakorlatot, a viszonyait, vagy politikáját érő kritikák kapcsán. Természetesen az ausztrál sajtó sem maradt adósa a kínaiaknak, és a jelek szerint bőségesen szolgáltat muníciót a hivatalos (vagy félhivatalos, azaz sajtó útján megvalósított) pekingi tiltakozásokhoz.
A viszony elmérgesedését jelzi azonban, hogy immár Ausztrália külügyminisztere, Julie Bishop maga tette felelőssé hazája sajtóját a térség nagyhatalmához, Kínához fűződő viszony romlásáért. Konkrétan azt emelte ki a politikusnő, hogy a múlt heti G20-as találkozón létrejött ausztrál-kínai megbeszéléseket kifejezetten az ausztrál média „negatív kampánya” futtatta zátonyra. A kölcsönös sajtó-vádaskodások kedvezőtlen hatását ma már egyértelműen érzik (és működésüket értelmetlenül megnehezítő teherként értékelik) a Pekingben akkreditált ausztrál diplomaták is. Ugyanakkor az ördögi körből való kitörésre, a sajtó felelősségének kikiáltása helyett, inkább a digitális diplomácia eszközrendszerének mozgósítását javasolják.
A közvetlen frontvonalban tevékenykedő külképviseleti szakemberek véleményével lényegében megegyező konklúziókra jutott a kérdést megvizsgálva, az Ausztrál Stratégiai Közpolitikai Intézet is. Javaslatuk szerint, első lépésként számottevően növelni kellene a digitális közdiplomáciára fordítható erőforrásokat. A kétoldalú kapcsolatok átmeneti visszaesése idején különösen fontos volna a kínai társadalom közvetlen elérésére eszközt adó digitális jelenlét megerősítésére. Az ausztrál diplomáciának jelentősen növelni kellene jelenlétét olyan – népszerű, komoly tájékoztató és véleményformáló potenciált rejtő – közösségi média platformokon, mint a Weibo és a WeChat. Az ausztrál véleményformáló képesség ugyanis ezeken az alkalmazásokon ma még ugyancsak sok kívánni valót hagy maga után. A pekingi Ausztrál Nagykövetség jelenlegi Weibo-fiókja ugyanis még a legnépszerűbb 10 diplomáciai fiók közé sem fér be, ami jól jelzi az ország online tájékoztató-befolyásoló képességének erős korlátait.
A Stratégiai Közpolitikai Intézet némi rosszallással mutat rá: noha már nincsen hivatalban, a korábbi ausztrál miniszterelnök Kevin Rudd elképesztően aktív médiajelenléttel jeleníti meg az ausztrál nézőpontot a kínai közösségi platformokon, elsősorban a 300 millió felhasználót számláló Weibón – természetesen sajátos (a jelenlegi kormányzati elit által „populistának” bélyegzett) politikai felfogásának megfelelően. A kutató-tanácsadók üzenete egyértelmű: a sajtó megbélyegzése helyett célszerűbb volna, ha a jelenlegi ausztrál miniszterelnök, külügyi tárcavezetőjével egyetemben, szintén fiókot nyitna végre a kínai közösségi médiában. Jelenleg ugyanis sem Malcolm Turnbull miniszterelnök, sem Julie Bishop nincsen fenn a Weibón.
Breaking the Australia-China Media Feedback Loop, Fergus Ryan, The Strategist, 2018.05.24.

Diplomácia a hálózatok korában – itt az Aspen Intézet legújabb jelentése
Az amerikai külpolitikai gondolkodás egyik meghatározó háttérműhelye, a nagy múltú Aspen Intézet minden évben lehetőséget teremt arra, hogy az egymástól sokszor gyökeresen elütő érdeklődésű és világnézetű technológiai szakemberek és diplomaták összeüljenek némi közös gondolkodásra a világ dolgairól. Az immár hagyományosnak számító Dialogoue on Diplomacy and Technology (ADDTech) konferencia célja az, hogy megvizsgálja: hogyan szolgálhatná a technológiai fejlődés új világa a külkapcsolatok hagyományos birodalmát, megteremtve a tényleges népi diplomácia lehetőségét.
A legutóbbi rendezvényre tavaly nyáron került sor. Specializált témája, szűkebb fókusza a hálózatokat emelte a beszélgetések középpontjába. A programválasztás abból a felismerésből eredt, hogy napjainkra a hálózatok váltak a Földgolyó domináns szervezési formájává. Elsősorban – különösen, ha a diplomácia célterülete felől vizsgáljuk a témát – az Internet hálózatai jutnak eszünkbe. A közösségi médiumok szerepe ma már magától értetődővé vált a közdiplomácia világában. A Facebook aktív felhasználóinak száma közelíti az 1,9 milliárdot; de ott van Kína, a maga hálózataival, a Weibóval, amely a 300 millió aktív használó mellett önmagában 600 millió regisztrált taggal rendelkezik. Ha a külkapcsolatokról beszélünk, akkor gondolkodásunk korántsem szorítkozhat a közösségi média platformjaira. A mindennapok realitásává vált, hogy bizonyos nem-állami hálózatok korában kizárólag szuverén közszereplők által birtokolt és gyakorolt funkciókat ragadtak magukhoz. Elég, ha az ISIS nevű terrorszervezetre gondolunk, de persze akadnak még rajtuk kívül mások is.
A diplomácia korábban kizárólag nemzetállamok viszonyrendszerében öltött testet. Ma már azonban új, nem állami aktorok színesítik a külkapcsolatok palettáját, és ezzel a hálózatok világa egyszer s mindenkorra létjogosultságot nyert a diplomata szótárában is.
Az Aspen tavalyi ADDTech fórumának most napvilágot látott gyűjtőkötete – a digitális diplomácia témájában megszokott közösségi média alkalmazói fókusz helyett – inkább a téma elméleti körüljárására, feltárására vállalkozik:
A hálózatok hatalma
Az első blokk az elméleti alapvetésé: mik azok a hálózatok? Honnét ez a sokat emlegetett hatalmuk? És persze, a legfontosabb: hogyan jelentkezik a hálózatok fogalma a globális diplomáciai gyakorlatban?

A hálózatok működési elvei
Folytatódik az alapvetés, de immár a téma dinamikájában: hogyan működnek ezek a hálózatok? Melyek azok az alapelvek, amelyek meghatározzák a hálózati viselkedést? Kik azok a befolyásolók, és kik azok a kapuőrök, akik a hálózati működés központi szereplőiként azonosíthatók? Hogyan (hol) befolyásolhatók a hálózatok, és hogyan (hol) nem?

Ideológiai vírusok
A hálózatok persze a biológia világának is mindennapi szereplői, és a vírusok ezen hálózatos biológiai lét mindenki által jól ismert negatív szereplői. De ilyen vírus-szerű hálózatos formák a társadalmi létet is belakják: olyan ideológiák emelkednek fel ismét, amelyek az emberi közösségek pusztítását célozzák meg. Hogyan értelmezhetők ezek a hálózatelmélet fogalomrendszerében?

Nemzeti érdek a hálózatos világban
A nemzeti érdek képviselete (és persze érvényesítése) békés eszközökkel – ez a diplomácia hagyományos működési kerete. De, hogyan működik mindez a hálózatok által dominált világban?

Hálózatok és diplomácia
Végezetül: mi az a közvetlen tanulság, amit a gyakorló diplomata „hazavihet” a hálózatok világának elemzése nyomán?
Diplomacy in the Age of Networks
A teljes kötet letölthető: http://csreports.aspeninstitute.org/Dialogue-on-Diplomacy-and-Technology/2017/report

SZAKMAI MŰHELY – Weibo-diplomácia és cenzúra Kínában
Holnap érdekes – és az e heti témánkhoz erősen illeszkedő – tájékoztatót tart az Ausztrál Stratégiai Közpolitikai Intézet, az ASPI. Tudjuk, hogy a távoli helyszín – az ausztrál főváros, Canberra ad otthont az ún. „policy brief”-nek – nem teszi lehetővé olvasóink zömének, hogy csak úgy „átugorjanak” egy délutáni előadásra. Mégis fontosnak tartjuk jelezni az eseményt, mert olyan témákra irányítja a figyelmünket, amelyekkel a közeljövőben bizonyosan találkozni fogunk még.
A nagyhatalmi érdekeit immár nyíltan érvényesíteni szándékozó Kínával „közvetlen frontvonalban” álló Ausztrália külpolitikai agytrösztje úgy véli: Kína, miközben igyekszik nemzetközi szinten növelni a közvélemények elérését, ezzel egy időben igyekszik meggátolni a külvilág szereplőit abban, hogy elérjék a kínai közvéleményt.
Az ausztrál külpolitikai elemzőközpont szerint Kína ideológiai konfrontációnak tekinti a Nyugattal kapcsolatos szembenállását, és ennek az ideológiai háborúnak a kínai Weibo közösségi média hálózat az elsődleges terepe, hadszíntere. A népszerű kínai mikroblog alkalmazáson, indulása óta jelen vannak a Kínában akkreditált külföldi diplomáciai képviseletek is. Hosszú időn keresztül lényegében ez az online médium biztosította az egyetlen csatornát arra, hogy a viszonylag erősen ellenőrzött kínai közvéleményhez hozzáférhessenek a külföldi vélemények képviselői.
Az utóbbi időben azonban a diplomaták kettős tendenciáról számolnak be: egy felől erősödik a Weibón jelenlévő külföldi képviseletek öncenzúrája, összefüggésben az egyre konfrontatívabb kínai politikai atmoszférával. Ugyanakkor mind kifinomultabb módszerekkel, de változatlan erővel folyik a kínai közösségi média szolgáltató közvetlen cenzúra gyakorlata is.
Launch: Weibo Diplomacy and Censorship in China

Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. május 22-május 24.

Ajánlati/Részvételi felhívás

Informatikai rendszer szállítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/99
Beszerzés tárgya: Árubeszerzés
Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás/2015 EUHL
Eljárás fajtája: Nyílt eljárás
Közzététel dátuma: 2018.05.25.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.06.22.
Rövid meghatározás:
„Informatikai rendszer szállítása, telepítése (Ajánlatkérő meglévő videokonferencia központi rendszerének bővítése és integrációja)”
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Az MTVA Office IBM Storage, SVC, Spectrum Protect és SAN rendszereinek supportja (tájékoztató az eljárás eredményéről)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/96
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Inter-Computer-Informatika Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 54.999.419,- Ft
Lásd bővebben

Keretmegállapodás nemzetközi piacra segítő Regionális Startup Kompetencia Központ beszerzésére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/96
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Nyertes ajánlattevő: PricewaterhouseCoopers Magyarország Kft.
Rövid meghatározás:
A Nemzetközi piacra segítő Regionális Startup Kompetencia Központ beszerzés célja egy komplex kompetencia portfólió létrehozása és biztosítása a GINOP-3.1.3-15 projekt startup célcsoport szereplőinek nemzetközi piacra lépésének támogatásához
A közbeszerzés ismertetése:
Beszerzés tartalmi elemei és várható mennyisége:
1. Hazai IKT startup ökoszisztéma felmérések, felméréséi rendszer megalapozás, és nemzetközi célpiaci elemzések
Cél: módszertan és elemzések (startup/gazdasági/piaci/iparági) elkészítése; az INPUT projekt megvalósításához, továbbviteléhez szükséges hazai helyzet felmérése, továbbá a nemzetközi piacra juttatás érdekében a startupok számára szükséges célpiaci információk megszerzése.
Feladat:
a) Átfogó helyzetfelmérő elemzés készítése a hazai IKT startup ökoszisztémáról (jelenlegi helyzet, trendek, kihívások), továbbá olyan kutatási módszertan megalkotása, melynek segítségével a felmérés könnyen reprodukálható, illetve szükség szerint évenkénti követő tanulmányok készítése az ökoszisztéma fejlődésének bemutatására, visszamérésére.
b) Az INPUT program célcsoport szereplői számára a nemzetközi piacra lépést részletes információkkal megalapozó, a külföldi célpiacokat felmérő célpiaci tanulmányok készítése.
Mennyiség: 25 022 becsült szakértői óra, 8 db tanulmány.
2. Mentoráláshoz kapcsolódó talent management rendszer kialakítása és működtetése
Cél: Az INPUT projektbe jelentkező mentorok szűrése, kiválasztása és tehetséggondozása által a mentorálási tevékenység megfelelő minőségének biztosítása.
Feladat:
a) Mentor kiválasztási, kvalifikációs és tehetségmenedzsment rendszer megtervezése és kialakítása.
b) Kiválasztási- és tehetségmenedzsment rendszer működtetése a projekt teljes időtartama alatt.
c) A rendszerek működésének visszamérése, fejlesztése.
Mennyiség: 21 894 becsült szakértői óra
3. Üzletfejlesztést támogató tevékenységek, külpiacra felkészítés
Cél: Az INPUT projekt által kiválasztott startupok elsajátíthassák a külföldi piacra lépéshez szükséges ismereteket.
Feladat:
a) Startupoknak üzletfejlesztési támogató, személyre szabott szakértői tanácsadási tevékenységek biztosítása.
Mennyiség: 14 231 becsült szakértői óra
b) Startup-specifikus, külpiaci üzletfejlesztést támogató képzési portfólió kialakítása
Mennyiség: 2 189 becsült szakértői óra
c) Startup-specifikus, külpiaci üzletfejlesztést támogató képzések lebonyolítása (lsd: D körös (kompetenciafejlesztő) engedélyezett képzések):
Mennyiség: 5 472 becsült szakértői óra (684 becsült tréning nap) várhatóan 400 fő részére
4. Külpiaci kapcsolatépítés és utazásmenedzsment
Cél: nemzetközi piacok tekintetében konkrét üzleti lehetőségek, kapcsolatok feltárása, továbbá üzleti és egyéb találkozók, esemény részvételek teljes körű biztosítása.
Feladat:
a) Üzleti lehetőségek, kapcsolatok feltárása
b) Nemzetközi szakmai eseményekre (B2B, verseny, kiállítás, konferencia, célpiaci kapcsolatépítés, stb.) történő utaztatások előkészítése, megszervezése és teljes körű lebonyolítása.
c) Külföldi szakértők előadóként vagy szakmai partnerként Magyarországra tett látogatásainak megszervezése és teljes körű lebonyolítása.
Mennyiség:
Külföldi partnerkapcsolatok szerzése 1 478 becsült szakértői óra
Utazásszervezés tervezett keretösszeg bruttó 400 m Ft
5. Integrált döntéstámogató IT fejlesztés, fenntartás, üzemeltetés
Cél: A beszerzésben foglalt feladatrészek, valamint az INPUT projekt további szakmai feladatterületek működésének támogatása IT rendszerrel.
Feladat: Döntéstámogató IT rendszer fejlesztése, és üzemeltetése. A rendszer része a webes felületről elérhető döntéstámogató és adminisztrációs rendszer, illetve az elsősorban a startupoknak szóló mobilalkalmazás, melyen keresztül lehetőség van az INPUT program által szervezett eseményekre jelentkezniük és visszajelzéseket küldeniük a programmal kapcsolatban.
Mennyiség: 9 383 becsült szakértői óra
Érték: 1.273.174.917,- Ft
Lásd bővebben

VMware virtualizációs szoftverlicenszek beszerzése és kapcsolódó szolgálatások teljesítése – tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/97
Ajánlatkérő: Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság
Nyertes ajánlattevő: 99999 Informatika Kft. – Aloha Informatika Kft. – USER Rendszerház Kft. – Professzionál Informatikai Zrt. – Etiam Kft. – Officium Szolgáltató Kft. – Soloron 40 Kft.; Traco Zrt. – IMG Solution Kft. – Valkyr Informatikai Kft. – Invigor Informatika Kft.; T-Systems Magyarország Zrt. – M&S Informatikai Zrt. – SzinvaNet Informatikai Zrt. – VRS Magyarország Kft.; Euro One Számítástechnikai Zrt. – Duna Elektronika Kft. – Enterprise Communications Magyarország Kft. – Flaxcom Holding Zrt. – M&M Computer Kft. – NETvisor Zrt. – PANOR Informatika Zrt., – RacioNet Zrt. – Rufusz Zrt. – TIGRA Kft.; Nádor Rendszerház Kft. – WSH Kft. – Dimension Data Magyarország Kft. – ALPHANET Zrt. – Symmetria Magyarország Zrt. – HUMANsoft Elektronikai Kft.; Sysman Informatikai Zrt. – Gamax Kft. – SMP Solutions Kft.; Areus Infokommunikációs Zrt. – ATOS Magyarország Kft. – SERCO Informatika Kft. – TR Consult Kft. – DIGITRAN Hungária Digitális Transzformáció Zrt.; Delta Systems Kft. – E-ZumIT Kft. – Inter-Computer-Informatika Zrt. – Invitech Megoldások Zrt. – LicensePort Zrt. – S&T Consulting Hungary Kft.
Rövid meghatározás:
Keretmegállapodás kötése a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó intézmények részére VMware virtualizációs szoftverlicenszek beszerzésére és kapcsolódó szolgáltatások teljesítésére
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 2.500.000.000,- Ft
Lásd bővebben

KEHOP-1.6.0/15-2016-00009 azonosító számú projekt keretében iparbiztonsági távmérőhálózat továbbfejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/97
Ajánlatkérő: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Nyertes ajánlattevő: MLR Tech Üzemeltetési és Szolgáltató Kft.
A közbeszerzés ismertetése:
KEHOP-1.6.0/15-2016-00009 azonosító számú projekt keretében iparbiztonsági távmérőhálózat továbbfejlesztése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 3.667.430.000,- FT
Lásd bővebben

Külügyi Humánerőforrás-gazdálkodási és Oktatási Rendszer (KHOR) fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/97
Ajánlatkérő: Külgazdasági és Külügyminisztérium
Nyertes ajánlattevő: Tigra Computer – és Irodatechnikai Kft.
Rövid meghatározás:
„A Külgazdasági és Külügyminisztérium humánerőforrás-gazdálkodásának és belső képzési rendszerének fejlesztése” című KÖFOP-2.1.4-VEKOP-16-2016-00001 azonosító jelű kiemelt projekthez kapcsolódóan a Külügyi Humánerőforrás-gazdálkodási és Oktatási Rendszer (KHOR) fejlesztése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 291.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Elektronikus ügyintézési és intézményirányítási rendszerek Köznevelés Állami Fenntartóihoz,ill. fenntartásukban lévő köznevelési intézményekhez történő bevezetése és kapcsolódó szolgáltatások nyújtása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/97
Ajánlatkérő: Klebelsberg Központ
Nyertes ajánlattevő: eKRÉTA Informatikai Zrt.; Rufusz Computer Informatika Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 3.699.180.000,- Ft
Lásd bővebben

Az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer (EKEIDR) moduljainak, rendszerelemeinek szupport szolgáltatásainak biztosítása a műszaki leírásban részletezettek szerint – 2018
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/97
Ajánlatkérő: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 28.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Balabit SSB termékkövetés/2018 Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/98
Ajánlatkérő: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Officium Szolgáltató Kft.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
„Balabit SSB termékkövetés/2018”
Licenckövetési szerződés a műszaki leírásban részletezett Balabit SSB termékek követésének meghosszabbítására 12 (tizenkettő) hónapon keresztül.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 3.270.960,- Ft
Lásd bővebben

Általános fejlesztési keretmegállapodás (KBE/093/2016) – eredmény tájékoztató 2017. III. n.év
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/99
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: Argonsoft Informatikai Szolgáltató Kft.
Rövid meghatározás:
Általános fejlesztői keretmegállapodás.
Microsoft termékekhez köthető, Windows Phone, Apple iOS és Android operációs rendszerekhez köthető, illetve Linux operációs rendszeren futó alkalmazásokhoz (Red Hat Enterprise, CentOS) kapcsolódó fejlesztési kompetencia biztosítása 100 000 000 HUF keretösszeg kimerüléséig.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 33.398.400,- Ft
Lásd bővebben

Eredménytájékoztató – „Hardver eszközök és projektorok beszerzése”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/99
Ajánlatkérő: Lechner Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: LASERNETWORKS Kft.; Etiam Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 6.935.410,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

Inforex fejlesztése és működtetésének támogatása 2018 – 2019
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/98
Ajánlatkérő: Magyar Export-Import Bank Zrt.
Nyertes ajánlattevő: FX SOFTWARE ZRT.
A közbeszerzés ismertetése:
A közbeszerzés tárgya az Inforex alkalmazás továbbfejlesztése és a szoftver működtetéséhez, üzemeltetéséhez kapcsolódó feladatok elvégzése.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül) 65.200.000,- Ft
Lásd bővebben

Szerződéskötési szándék – Az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer (EKEIDR) moduljainak, rendszerelemeinek szupport szolgáltatásainak biztosítása a műszaki leírásban részletezettek szerint
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/99
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Kormányhivatala
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zrt.
Rövid meghatározás: Az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer (EKEIDR) moduljainak, rendszerelemeinek szupport szolgáltatásainak biztosítása a műszaki leírásban részletezettek szerint
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül) 60.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom, tudomány

A Magyary-örökség: kincsek a hagyatékból – Magyary Zoltán emlékkonferencia

„A rendezvény időpontja: 2018. június 11. 9:00-12:00
A rendezvény helyszíne: Konferencia: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Oktatási Központ, IV. előadóterem, Ebéd: – Oktatási Központ, Aula (1083 Budapest, Üllői út 82.)

A közigazgatási felsőoktatás működésének 40. évfordulója alkalmából a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jubileumi programsorozattal készül. A programsorozat következő rendezvénye a „Magyary-örökség: kincsek a hagyatékból” c. Magyary Zoltán Emlékkonferencia. A konferencia előadásai a Magyary-archívum digitalizált anyagaihoz kapcsolódnak. Az NKE az ELTE ÁJK-val együttműködésben digitalizálta és elektronikussá elérhetővé tette a Tudásportálon keresztül az ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszékének tulajdonában lévő, egyedülállóan gazdag Magyary Zoltán-hagyatékot.

A rendezvény időpontja: 2018. június 11. 9:00-12:00
A rendezvény helyszíne: Konferencia: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Oktatási Központ,
PROGRAM:
08:30 – 09:00 Regisztráció
09:00 – 09:05 Dékáni köszöntő
09:05 – 09:35 Dr. habil. Fazekas Marianna egyetemi docens, ELTE ÁJK, Közigazgatási Jogi Tanszék
09:35 – 10:05 Dr. Horváth Attila tanársegéd, NKE ÁKK, Alkotmányjogi Intézet
10:05 – 10:35 Dr. Koi Gyula tudományos főmunkatárs, NKE ÁKK, Lőrincz Lajos Közigazgatási Jogi Intézet
10:35 – 11:05 Dr. Peres Zsuzsanna egyetemi docens, NKE ÁKK, Magyar Állam- és Jogtörténeti Intézet
11:05 – 11:15 A konferencia zárása
11:15 – 12:15 Szendvicsebéd

A rendezvényen való részvétel térítésmentes, de előzetes elektronikus regisztrációhoz kötött. Kérjük, hogy részvételi szándékát az alábbi linken szíveskedjen jelezni 2018. június 04. 16:00 óráig: Regisztráció
A konferenciával kapcsolatos további kérdések esetén keresse Szilágyi Bettina nemzetközi referenst a szilagyi.bettina@uni-nke.hu e-mail címen.”

Forrás:
A Magyary-örökség: kincsek a hagyatékból – Magyary Zoltán emlékkonferencia; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2018. május
Lásd még előzményként: Közszolgálati Tudásportál és Magyary Zoltán életművének digitalizálása; eGov Hírlevél

Megalakult a Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület

„Nemrégiben létrejött a Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület, amely hiánypótló jelleggel a hazai közigazgatási jog és azon belül is a közigazgatási eljárási jog kutatását, a vonatkozó jogalkalmazás segítését és fejlesztését tekinti alapvető céljának.

Az Egyesület célja a közigazgatási szakemberek tevékenységének gyakorlati és elméleti támogatása, a közigazgatási szakemberállomány jogalkalmazási tevékenységének fejlesztése, és a közigazgatás különböző területein tevékenykedők együttműködésének a támogatása.

E célkitűzések mentén az Egyesület egy olyan szakmai fórum létrehozását tűzte ki célul, amely lehetőséget biztosít a hazai hatósági és egyéb közigazgatási eljárási jogalkalmazásban munkálkodó gyakorlati szakemberek, illetve a tudomány képviselői számára, hogy megvitathassák a közigazgatási eljárásjogi, különösen a közigazgatási hatósági jog egyes szabályozási kérdéseit, áttekinthetik és közösen megoldhatják azokat a felmerülő gyakorlati problémákat, amelyek egy-egy jogszabály-módosítás alkalmával módszertani problémákat okoznak a jogalkalmazásban.

Az Egyesület elnöke a hazai közigazgatási eljárásjogászok egyik ismert képviselője, Dr. habil. Boros Anita, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense.

Az Egyesület szervezeti keretei között lehetőség nyílik továbbá arra, hogy a tagok közösen készüljenek fel a mindenkori közigazgatási eljárásjogi változásokra, az Egyesület által felvetett témakörökben tudományos és szakmai vitákat, konferenciákat tartsanak és egyéb rendezvényeken vegyenek részt.

A megfogalmazott célok elérése érdekében az Egyesület kiterjedt szakmai tevékenységet kíván folytatni: nyomon kívánja követni a közigazgatási eljárásjog kurrens és a gyakorlati jogalkalmazás tekintetében releváns témáit és igyekszik minderről tájékoztatni a közigazgatási eljárásjog iránt érdeklődőket.

Az Egyesület várja minden olyan szakember jelentkezését, aki tagként is részt kíván venni az Egyesület munkájában. Az érdeklődők bővebb információkat az alábbi honlapon találhatnak (www.keje.hu).”

Forrás:
Megalakult a Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2018. május 9.
Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület

„Big Data”: eltérő érzékenység – és ennek kulturális okai – az Egyesült Államokban és Kínában

„Egy, az Elsevier hasábjain megjelent kutatási eredmény markáns különbséget mutatott ki a nagytömegű adatgyűjtéssel és annak felhasználásával („big data”) kapcsolatos érzékenységekről, az ezekhez fűződő érzelmi viszonyulásról a világ két legnagyobb gazdaságában, az Amerikai Egyesült Államokban és a Kínai Népköztársaságban. A kutatásban 9 állítást (valamint ezzel szembeállítva ezek ellentétes állításait) használtak fel, három nagy csoportra bontva. A válaszadók feladata az volt, hogy számskálán fejezzék ki, mennyire értenek vagy nem értenek egyet az állításokkal.
A három kategóriába sorolt kilenc ellentétes állításpár a következő volt:

Előzetes állítások az egyénre fókuszálva

1. A fogyasztóról különböző forrásokból gyűjtött adatok összevonása végeredményben nagyobb értéket állít elő a fogyasztónak vs. ugyanez a fogyasztó sérelmét okozza.
2. A fogyasztói profil készítése személyre szabott szolgáltatást eredményez és így fogyasztói értéket állít elő vs. az adatok esetlegessége miatt ugyanez éppen hogy csökkenti a fogyasztói értéket.
3. A meggyőzéses marketingtechnika a fogyasztó javára vs. kárára van.

Előzetes állítások az üzleti életre fókuszálva

1. Az adatgyűjtés növeli vs. csökkenti a szervezet termelékenységét.
2. Az adattárházak és a „big data” projektek javítják vs. rontják a szervezetről alkotott képet.
3. Az adattárházak és a „big data” projektek csökkentik a szennyezést és jót tesznek a környezetnek vs. növelik a szennyezést és rosszat tesznek a környezetnek.

Előzetes állítások a kormányzatra fókuszálva

1. Az adattárházak és a „big data” projektek kormányzati felhasználása jó vs. rossz a társadalomnak.
2. A kamerák és drónok kormányzati felhasználása jó vs. rossz a társadalomnak.
3. A megosztott képekhez, az internetes keresésekhez és a közösségi médiában közzétett bejegyzésekhez kapcsolódó metaadatok segítik a kormányzatot és az üzleti életet abban, hogy gondoskodjanak a fogyasztóról vs. a metaadatok kormányzati vagy üzleti célú felhasználása ártalmas az egyénre.

Az állításpárokhoz kapcsolódva korábbi kutatásokra alapozva hipotéziseket fogalmaztak meg a kutatók a várható eredményekre nézve, nagymértékben támaszkodva Hofstede kulturális modelljére. Ez a módszertani keret az országokat, szervezeteket, intézményeket és társadalmakat hat kulturális dimenzió mentén írja le, úgymint: hatalmi távolság, bizonytalanság-kerülés, individualizmus vagy kollektivizmus, maszkulinitás vagy feminitás, hosszútávú vagy rövidtávú orientáció, engedékenység vagy korlátozás.
Korábbi kutatások már kimutatták az Egyesült Államok és Kína jellemzőit e hat dimenzió mentén. A maszkulinitás tekintetében az értékek közel állnak egymáshoz, míg a bizonytalanság kerülésében csekély különbség van csak. A többi négy dimenzió mentén azonban lényeges mértékű eltérések mutathatók ki.

A Hofstede-dimenziók mentén kapott eredményekre támaszkodva a kutatók megfogalmazhatták hipotéziseiket az említett kilenc állításpárra. Eszerint az amerikaiak kevésbé fogadják el a személyre szóló adatgyűjtést és profilozást, mint a kínaiak. Az üzleti célú felhasználást viszont Amerikában fogadják kedvezőbben, mint Kínában. És végül: a kínai megkérdezettek kedvezőbb véleménnyel vannak az adatok kormányzati célú felhasználásáról, mint az amerikaiak.

A kutatásba 398 egyetemistát vontak be (221-et az Egyesült Államokból, 177-et Kínából). A kapott válaszok azt igazolták, hogy a kulturális dimenziók mentén megfogalmazott hipotézisek helyesek voltak, az empirikus eredmények megerősítették azokat. A kutatás eredményére támaszkodva a kutatók a következő konklúziókat vonták le:

• A kínai válaszadók nyitottabbak az egyénre irányuló adatgyűjtésre.
• Az amerikai megkérdezettek jobban támogatják a big data projektek üzleti célú felhasználását.
• A big data kormányzati felhasználását a kínai válaszadók erőteljesen támogatják, míg amerikai társaik erőteljesen ellenzik azt.

Mivel a technológiai fejlődés nem áll le, sőt, várhatóan tovább gyorsul, a kutatás fontos tanulságot szolgáltat azoknak, akik nagy adatgyűjtésre és azok feldolgozására alapozzák üzleti vagy éppen közigazgatási modelljüket, ha a tervezett projektek várható társadalmi támogatását és fenntarthatóságát vizsgálják, az adott ország kulturális sajátosságainak megfelelően. Mint a szerzők kiemelik: Kínát kifejezetten pragmatikus kultúra jellemzi, amely gyorsan adaptálja hagyományaihoz a szükséges változásokat. A kínai emberek láthatóan nyitottak az új technológiák befogadására és alkalmazására, beleértve a „big data” alkalmazásokat és projekteket is, míg az Egyesült Államokban sokkal nagyobb gyanakvás kíséri ezeket.
(Megj.: magyarországi adatok e téren – ismereteink szerint – sajnos nem állnak rendelkezésre. Kifejezetten izgalmas kutatási téma lenne.)”

Forrás:
Big data analytics sentiment: US-China reaction to data collection by business and government; Ryan C. LaBrie, Gerhard H. Steinke, Xiangmin Li, Joseph A. Cazier; Technological Forecasting and Social Change; Volume 130, May 2018; https://doi.org/10.1016/j.techfore.2017.06.029; Pages 45-55