Skip to main content

21. szám, 2021. május 25.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2021. május 17-május 22.

258/2021. (V. 20.) Korm. rendelet a 2021–2027 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról

„…1.A rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya
a) a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Pluszból,
b) a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Pluszból,
c) az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Pluszból,
d) a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Pluszból,
e) a Digitális Megújulás Operatív Program Pluszból,
f) az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Pluszból, valamint
g) a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Pluszból
nyújtott, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatások felhasználására terjed ki.”

Forrás:
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 93. szám; 2021. május 20.; 3687-3696. o. (PDF)

256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet a 2021–2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről

„1.A rendelet alkalmazási köre, hatálya
1. § (1) E rendeletet kell alkalmazni a 2021–2027 programozási időszakban
a) az Európai Regionális Fejlesztési Alapból,
b) az Európai Szociális Alap Pluszból,
c) a Kohéziós Alapból,
d) az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra Alapból,
e) a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból,
f) a Határigazgatási és Vízumpolitikai Eszközből,
g) a Belső Biztonsági Alapból,
h) az Európai Unió Szolidaritási Alapjából és
i) az Igazságos Átmenet Alapból
[az e)–g) pont a továbbiakban együtt: Belügyi Alapok] származó források felhasználására.
(2) E rendeletet nem kell alkalmazni az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Előcsatlakozási Támogatási Eszközből, valamint a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközből finanszírozott Interreg-programokból nyújtandó támogatásokra.”

Forrás:
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 91. szám; 2021. május 18.; 3563-3657. o. (PDF)

Közigazgatás, politika

Az újraindítás költségvetése a 2022-es büdzsé

„Expozéjában Varga Mihály pénzügyminiszter elmondta: a 2022-es büdzsé az újraindítás költségvetése, a tavaszi benyújtás pedig egyike azoknak a biztos pontoknak, amelyek hozzájárulnak az újrainduláshoz. Kiemelte: a jövő évi költségvetés középpontjában a Gazdaság-Újraindítási Akcióterv áll, amely a modern Magyarország történetének legnagyobb gazdasági programja.

Az akcióterv végrehajtása lehetővé teszi, hogy mindenki, akit a járvány nehéz helyzetbe hozott, talpra tudjon állni – jelentette ki.
Kifejtette: ez azt jelenti, hogy a költségvetés eszközeit is felhasználják, hogy mindenki, aki elveszítette a munkahelyét, vissza tudja szerezni, vagy új munkahelyet kaphasson, továbbá minden vállalkozó, akinek be kellett zárnia az üzletét, újra tudja indítani, illetve lehetőség szerint tovább tudja fejleszteni.
Varga Mihály hangsúlyozta: a családok és a vállalkozások támogatása, a munkahelyteremtő beruházások megvalósítása, valamint az egészségügy és a felsőoktatás fejlesztése hozzájárul ahhoz, hogy lendületet adjanak a gazdaságnak. A cél az, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legsikeresebb országa közé tartozzon, a válságot pedig továbbra sem megszorításokkal, hanem a támogatások növelésével és adócsökkentésekkel kezelik, a költségvetési hiányt és az államadósságot ismét csökkenő pályára állítják – mondta.
Kitért arra: Magyarország belső erőforrásait és erőteljes bővülési képességét alapul véve a törvényjavaslat 5,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, mérsékelt, 3 százalékos inflációval, valamint dinamikus, 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol. Továbbra is kiemelt cél az adósságráta csökkenő pályára állítása, hogy a tavalyi GDP-arányos 80,4 százalék után idén 80 százalék alá, jövőre pedig a bruttó hazai termék 79,3 százalékára mérséklődjön az államadósság – magyarázta.

Megjegyezte: megőrizték a korábbi évek konzervatív tervezési szemléletét is, így a változó körülményekből eredő kockázatok kezelésére, a nem várt kiadások finanszírozására 233 milliárd forint összegű biztonsági tartalékot képeztek.
A miniszter arról is beszélt, hogy a 2022-es költségvetés szerkezetét tekintve, a javaslat megőrzi az idei büdzsé két alappillérét: az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alapban mintegy 3600 milliárd forint áll rendelkezésre az egészségügyi, valamint – ha még szükséges – a járványügyi kiadásokra, a gazdaság-újraindítási akcióterv pedig a GDP 13 százalékát kitevő összeget, 7308 milliárd forintot tartalmaz.
Hangsúlyozta: 2022-ben – a polgári kormány korábbi költségvetéseihez hasonlóan – szinte minden terület több forrással gazdálkodhat, mint egy évvel korábban.
Kijelentette: Magyarország ezt a válságot is le fogja győzni, megvédik az elmúlt években elért eredményeket, ez a magyar emberekkel és vállalkozásokkal együtt sikerülni fog. A járvány kitörésekor ezzel a meggyőződéssel hozták meg az azonnali intézkedéseket, tették meg a gazdaságvédelmi akcióterv első lépéseit és készítették el a gazdaság-újraindítási akciótervet – emlékezetetett.
Varga Mihály szerint ebben a rendhagyó időben összefogott az ország, az emberek elfogadták a szigorú intézkedéseket, és sok területen erejükön felül teljesítettek. Sajnálatos tény, hogy a baloldal nem vett részt a munkában, sőt a sikeres védekezés ellen dolgozott – tette hozzá.
Felidézte: a kedden közzétett adatok szerint ez év első három hónapjában várakozáson felül teljesített a magyar gazdaság, a piaci szakértők által várt 0,3 százalékos visszaeséssel szemben 1,9 százalékkal bővült Magyarország gazdasági teljesítménye az előző negyedévhez képest, ami az egyik legnagyobb mértékű növekedés az EU-ban.
Kitért arra: friss előrejelzésében az Európai Bizottság 5,5 százalékos, a Nemzetközi Valutaalap 5,9 százalékos növekedést valószínűsít, minden esély megvan tehát arra, hogy a magyar gazdaság visszaálljon arra a dinamikus pályára, amely a járvány okozta válság előtt jellemezte. A gazdaságvédelmi intézkedések eredményesek voltak, a költségvetésből nyújtott támogatások, adókedvezmények valós segítséget jelentettek a vállalkozásoknak, megkezdődött a magyar gazdaság újraindulása – vélekedett.

A tárcavezető kiemelte a kormány értékalapú politikájának jelentőségét, amelynek alappillérei a járvány során is változatlanok maradtak. Munkaalapú társadalmat építenek, Magyarország jövőbeni gazdasági pozícióit a teljesítmény emelésével – a beruházások, az innováció és a területileg is kiegyensúlyozott növekedés – támogatásával kívánják elérni, kiemelt figyelmet fordítanak a családok megerősítésére, az időskorúak megbecsülésére és a gyermeknevelés támogatására, továbbá minden körülmények között a magyar emberek érdekeit teszik az első helyre – sorolta.
Értékelése szerint az elmúlt évek gazdaságpolitikai intézkedéseinek köszönhetően a járvány erős, ellenálló és kiegyensúlyozott szerkezetű gazdaságot ért. A mostani világválság közepette még jobban látszik, hogy milyen nagy előnyt jelent, hogy nem vesztegették el az elmúlt évtizedet, és ennek köszönhető, hogy a járvány idején támaszkodhattak az egyensúlyi növekedés, az adósságcsökkentés és a költségvetési politika eredményeire – magyarázta Varga Mihály.”

Forrás:
Az újraindítás költségvetése a 2022-es büdzsé; Pénzügyminisztérium; 2021. május 19.

Itt vannak a kormány helyreállítási tervének a részletei

„ Kilenc területet céloz meg a magyar kormány helyreállítási terve, amely 2511 milliárd forint vissza nem térítendő uniós forrás felhasználását tartalmazza. Bemutatjuk, milyen fejlesztések valósulhatnak meg a következő években.

Magyarország helyreállítási és alkalmazkodási terve mintegy 2511 milliárd forint forrással számol, a kormány az összeg 59,26 százalékát az egészségügy és a fenntartható zöldközlekedés területére szánja – olvasható abban a dokumentumban, amely a Pályázat.gov.hu oldalon érhető el. Ahogy korábban megírtuk, az Európai Unió azért hozta létre a Helyreállítási Alapot, hogy segítse a tagállamokat a koronavírus okozta járvány következményeinek az enyhítésében. Továbbá abban, hogy a gazdaságok újra növekedési pályára állhassanak. Az uniós pénzügyi keretnek van egy hitelrésze is (ez hazánk esetében közel 3300 milliárd forint), ezzel egyelőre Magyarország és a tagállamok többsége nem kíván élni.

Hazánk a következő területek fejlesztését célozza meg:

  • Demográfia és köznevelés (230,69 milliárd forint)
  • Magasan képzett, versenyképes munkaerő (281 milliárd forint)
  • Felzárkózó települések (77,47 milliárd forint)
  • Vízgazdálkodás (44,35 milliárd forint)
  • Fenntartható zöldközlekedés (631 milliárd forint)
  • Energetika (262,49 milliárd forint)
  • Körforgásos zöldgazdaság (103 milliárd forint)
  • Egészségügy (857,04 milliárd forint)
  • Szakpolitikához nem sorolható országspecifikus ajánlások területe (24,21 milliárd forint)

A demográfia és köznevelés komponens elsősorban a köznevelési intézmények korszerűsítését segíti elő, mégpedig a digitális és ökotudatos oktatás erősítésével. A koronavírus-járvány is rávilágított arra, hogy a diákok és a pedagógusok körében is bővíteni kell a a digitális eszközökkel való ellátottságot. A többi között most lehetőség nyílik ennek a megváltoztatására. A válság idején a munkavállalóknak gyakran megoldhatatlan helyzetet jelentett (akár a home office-ban, akár a munkahelyen) a munkavégzés, mivel a kisebb gyermekeket nem tudták a veszélyeztetett nagyszülőkre bízni. Ezért ezen a téren is előre kell lépni, így például a bölcsődei férőhelyek további bővítésével.

A magasan képzett, versenyképes munkaerő területe főként a gazdaság ellenálló-képességét erősíti azzal, hogy támogatja a magas hozzáadott értéket képviselő, és így a kevésbé konjunktúraérzékeny tevékenységek kialakulását.

Ide tartozik a felsőoktatás, a felnőttképzés és a szakképzés több irányú fejlesztése, a tanagyagok digitalizációjától kezdve az infrastruktúra korszerűsítésén át a Nemzeti Laboratóriumok létrehozásáig.

A felzárkózó települések esetében a terv elsősorban a helyi gazdaság és társadalom újjáépítését és válságállóságának az erősítését célozza. Ide tartozik a többi között a szociális lakások építése, felújítása, a lakhatási körülmények javítása, illetve a közösségi megújulóenergia-termelés (például szociális naperőművek) és -felhasználás ösztönzése és támogatása.

A vízgazdálkodás terén az a cél, hogy azokat a térségeket is el lehessen látni vízzel, ahol jelenleg nem áll rendelkezésre teljes körű hálózat. Több fejlesztés tartalmaz tározókat, melyek kiegyenlítik a vízhiányos és vízben bővebb időszakok közti különbségeket. A beruházások hozzájárulnak ahhoz is, hogy a hátrányos helyzetű térségekben élők egészséges ivóvízhez jussanak.

A fenntartható zöldközlekedés komponens különösen a kisebb településeken, valamint a kevésbé fejlett régiókban élőknek teremti meg a gazdasági és társadalmi integráció feltételrendszerét. A terv több olyan elemet is tartalmaz (például az elővárosi és a helyközi közlekedés korszerűsítése, regionális közlekedési hálózatok fejlesztése), amely hozzájárul a munkaerőpiaci mobilitás növeléséhez, a rugalmas foglalkoztatási formák elterjedéséhez, a vidéki életminőség javításához. A forrás kerete hozzásegíti az országot az agglomeráció vasúti rendszerének a jelentős korszerűsítéséhez, a pályák, az állomások és a járműpark terén is.

Bővül például az elővárosi vasúti hálózat kapacitása (HÉV), akadálymentesek lesznek az állomások, 59 vasúti jármű beszerzése várható, valamint előrelépünk a közösségi közlekedés karbonmentes átalakításában. A kerékpárút-hálózatot pedig 260 kilométeren fejlesztik.

Az energetika területén az elsődleges cél a rugalmas és biztonságos villamosenergia-hálózat biztosítása az időjárásfüggő megújuló energiaforrások integrálásához. Így például támogatást kap a lakossági napelemhasználat és fűtés-korszerűsítés. A kormány segíti a legszegényebb társadalmi csoportokat azzal, hogy az általuk használt drága és környezetszennyező fűtési rendszereket kiválthassák fenntartható és kedvezőbb árú megoldásokkal.

A körforgásos gazdasággal kapcsolatos terv jelentős részben a hulladékgazdálkodás korszerűsítését jelenti. Így a többi között országos szinten épül ki az elkülönített hulladékgyűjtési rendszer (biohulladék, textilhulladék, hulladékgyűjtő udvar és újrahasználati központ). A program tartalmazza az elszállításhoz szükséges szállítójárművek (biohulladék, veszélyes hulladék miatt) beszerzését, valamint egy új, előkezelést biztosító válogatómű megépítését.

A helyreállítási terv kiemelt területe az egészségügy. Itt az a cél, hogy hatékonyabbá váljon a betegellátás, ezzel javuljon a lakosság egészségügyi állapota. Ezért a többi között fejlesztik alapellátást, erősítik a háziorvosok szerepét, és bővítik a lakóhelyhez közeli szolgáltatásokat. A beruházások az ország teljes területét érintik, beleértve az infrastrukturális fejlesztéseket és az eszközbeszerzéseket is.

Bővülnek az egynapos és az ambuláns ellátási kapacitások, javulnak a szakellátásban dolgozók munkakörülményei, korszerűsítik a gyermeksürgősségi intézményeket, és létrejön egy új kardiológiai központ is.

A komponens tartalmazza az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló digitalizációs programot is, míg az egészségügy átalakításának a fontos része a bérrendezés és a hálapénz kivezetése is.

A szakpolitikához nem sorolható országspecifikus ajánlások területe a többi között az adatalapú döntéshozatali és jogalkotási folyamatot, valamint az egészségügyi vesztegetés kiszorítását támogatja, és erősíti a versenyt a közbeszerzések terén. A digitalizációs beruházások hozzájárulnak a jobban működő közigazgatás kialakításához és elektronikus ügyintézési szolgáltatások fejlesztéséhez.”

Forrás:
Itt vannak a kormány helyreállítási tervének a részletei; Kiss Gergely; Magyar Nemzet; 2021. május 22.
Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF); Széchenyi 2020; 2021
(Itt van Magyarország Helyreállítási és Alkalmazkodási Terve is.)

Indulnak a 2021-27-es európai uniós programozási időszak pályázatai

„Indulnak a 2021-27-es európai uniós programozási időszak pályázatai, és megújult a vállalkozói információs portál (VALI), újraindul a gazdaság – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára csütörtökön Kecskeméten, a kis-és középvállalkozásokat segítő országos szakmai roadshow idei első állomásán.

György László, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában tartott eseményen elmondta: az elmúlt 30 évben 15 évenként értek el annyi – csaknem 20 ezer – vállalkozást fejlesztési programjaikkal, mint amennyire a következő másfél évben készülnek. A vállalkozások így megerősödve, munkavállalóikat megtartva indulhatnak újra a koronavírus-járvány után – fűzte hozzá. Eddig akár napokig is tarthatott eligazodni a kedvezményes hitelek, támogatások, képzések és tanácsadók között, míg a megújult vállalkozói információs portál (VALI) segítségével ez az idő lényegesen csökkent, „mindössze három kattintásra rövidült” – jegyezte meg.

Szólt arról, hogy az elkészült kkv-stratégia célja a magyar vállalkozások fejlődésének segítése, hogy minél több munkavállalót tudjanak foglalkoztatni és hogy nemzetközi téren is versenyképesek legyenek.

Kiemelte: a Ginop Plusz gyorsindulás keretében jelentős forrásokat hirdetnek meg a következő hónapokban. Példaként említette, hogy a tervek szerint 200 milliárd forintos keretösszegű Technológiaváltó támogatási programban benyújtott pályázatok elbírálása legfeljebb 45-60 napig tart. Folytatódik, a Magyar falu vállalkozás-újraindítási program, amellyel a kistelepülések tíz fő alatti vállalkozásait kívánják fejleszteni, akik egyenként legfeljebb 10 millió forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak. A vállalkozásfejlesztésre irányuló egyéb programokról a későbbiekben is lesz tájékoztatás – közölte.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy 2021 első negyedévében már Magyarországon volt a negyedik legnagyobb GDP-növekedés az Európai Unióban, negyedéves alapon. A magyar foglalkoztatási ráta elérte a V3-ak szintjét és meghaladta az európai uniós átlagot – közölte. Elmondta továbbá, hogy 2010 óta a bruttó államadósság mértéke jelentősen elmaradt az uniós országok átlagától, és ezen a Covid-válság sem változtatott. Az államtitkár szerint a gazdaság újraindításának időzítésétől függően a GDP 4 és 6 százalék közötti mértékben bővülhet idén, de a meglepetést okozó első negyedéves adat miatt vannak, akik 6-7 százalékos növekedést várnak.

Gaál József, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az eseményen arról beszélt, hogy a pandémiás helyzet kezdetén a kormányzat és a kamara elkezdett együtt gondolkozni a gazdaság, a cégek működésének segítése érdekében. Ennek eredménye ma már látható, egy viszonylagos gyors visszaállás következett be, az első negyedéves számok már jelentősebb növekedésről tanúskodnak – mondta. A gyorsan hozott intézkedések között említette a hitel- és kamatmoratóriumot, a munkahelyek megtartását célzóakat. Kiemelte: a kamara munkatársai tanácsadást nyújtanak a nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak. A vali.hu-n is nagyon hasznos tájékoztatást találnak a vállalkozók – hívta fel a figyelmet.

A 2021-27-es időszakra vonatkozó, hamarosan megjelenő GINOP Plusz pályázatainál csökkenő adminisztratív terhekre lehet számítani, gyorsabb lesz a támogatási szerződések létrehozása, a források biztosítása – mondta.

A vállalkozókat segítő rendezvénysorozatot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a területi kamarák, és az ITM hívta életre 2019-ben, amelyen eddig több ezer vállalkozás képviselője vett részt.

A program során idén is több helyszínre – elsőként Kecskemétre, Békéscsabára – látogatnak el az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) képviselői, akik ezúttal is a vállalkozók tapasztalatait, véleményét gyűjtik össze.”

Forrás:
Indulnak a 2021-27-es európai uniós programozási időszak pályázatai; Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); 2021. május 20.

Megnyílnak a pénzcsapok – Júniusban valóban elindulnak a 2021–2027-es ciklus első beruházási, illetve innovációs pályázatai

„Állami és uniós forrásból több száz milliárd forint válik elérhetővé a következő hetekben. Mivel jelentős a beruházási igény a reálgazdaságban, a felkészültség mellett sok múlhat a gyorsaságon is.

„Csak olyan beruházásokat, fejlesztéseket érdemes támogatni, amelyek a hatékonyságot és a versenyképességet javítják, máskülönben a nemcsak itthon, hanem a külső környezetben is jellemző inflációs nyomás mellett a piaci szereplők képtelenek lesznek előteremteni a joggal várt emelkedő béreket” – mondta a Figyelőnek a 2021–2027-es uniós ciklus küszöbönálló rajtja kapcsán Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója, aki a Magyarok a Piacon Klubnak is az elnöke. Úgy látja, a berendezések modernizációján túl az innovatív megoldásokat, az automatizálást és a digitalizációt előnyben részesítő projekteket azért kell kiemelni, mert multiplikatív hatásuk révén nemcsak a megvalósításuk pillanatában, hanem az azt követő öt-tíz évben is növelhetik a GDP-t.

A MAPI-vezér szerint biztató, hogy az új ciklusban jelentősebb szerep jut a feltételesen visszatérítendő forrásoknak, azaz bizonyos egzakt pénzügyi mutatók elérése kell ahhoz, hogy részben vagy egészben támogatás váljon a kölcsönből. Szintén pozitívum, hogy a döntéshozók azonosították a kiemelt stratégiai ágazatokban működő vállalkozásokat, illetve a nagy növekedési potenciállal büszkélkedő, a zöldgazdasághoz kapcsolódó feldolgozóipari cégeket.

Ez kedvezhet az egészséggazdaságnak, az élelmiszergyártásnak, emellett a kreatív- és a zöldiparnak is.

Ugyancsak sokat vár Essősy Zsombor a Magyar Multi Program-féle irányvonaltól, amely a kiemelkedő teljesítményt nyújtó magyar tulajdonú vállalatok nagy lehetősége lehet a szintlépésre, hogy a nemzetközi piacokon is láthatóvá váljanak.

Ha egyelőre forrásbőségről nem is beszélhetünk, most úgy tűnik, lényegében ágazattól és cégmérettől függetlenül bárki felsorakozhat a startvonal mögé a négy nagy pályázat valamelyikén. Tóth Ádám Ferenc, a European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezetője úgy fogalmazott a Figyelőnek, hogy legfeljebb első ránézésre hatalmas a 200 milliárd forintos keret a mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő GINOP Plusz-1.2.1-21-nél.

„Ezt az összeget négy szakaszban teszi elérhetővé a kiíró, az első, 80 milliárdos kör előtt egyértelmű, hogy a valódi beruházási igény ennek a többszöröse a kkv-szektorban” – mutatott rá. Június 28-án déltől lehet beadni a pályázatot, és könnyen elképzelhető, hogy néhány óra alatt kimerül a keret. Bár feltételesen vissza nem térítendő támogatásról van szó, Tóth Ádám Ferenc szerint kellően csalogató, hogy különösebb megkötés nélkül a 19 megyéből 12-ben 70 százalékos támogatási intenzitás érhető el, ráadásul a gyártó-termelő iparvállalatok mellett a kereskedők és a szolgáltatók előtt is zöld a lámpa. Projektenként legalább 10, legfeljebb 629 millió forint igényelhető. Széles a paletta, ami a támogatható tevékenységeket illeti: idetartozik a technológiafejlesztés, a kapacitásbővítés, az infrastrukturális és ingatlanberuházás. Emellett támogatható a képzés, a tanácsadás, a gyártási licenc és know-how megszerzése, valamint a megújuló energiaforrás alkalmazása.

Verseny az idővel

„Az előzetes igényfelmérés alapján már aznap kora este betelhet az első körre szánt 80 milliárd forintos keret” – így látja Papadimitropulosz Alex, a Via Credit pályázati tanácsadó ügyvezetője is. Számításai szerint 600-700 pályázó is elegendő az összeg lejegyzéséhez, ami a tavalyi GINOP-1.2.8 pályázatnál ugyancsak az első nap estig beérkezett. A Figyelőnek hangsúlyozta: a pályázóknak azt javasolják, hogy egyszerűsítsenek, ne akarjanak sok apró tételt elszámolni, mert azzal azt kockáztatják, hogy nem készül el időben a pályázati anyaguk. Aki úgy látja, hogy június 28-ig nem készül el ezzel, az szeptember 27-én tudja beadni kérelmét, igaz, a második kör „csak” 50 milliárd forintos lesz.

Emellett a vállalati kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységeket ösztönző GINOP Plusz 2.1.1 pályázatnál 136,67 milliárd forint áll majd rendelkezésre két szakaszban, és projektenként 50 millió, illetve 1 milliárd forint közti összeget lehet igényelni. Papadimitropulosz Alex szerint a k+f-feltételek kedvezőbbek lettek, például bekerült a 15 százalékos átalányelszámolás lehetősége, ami fontos könnyítés. A felhívás ugyanakkor kizárja a teljes informatikai iparágat, ami a szakértő szerint nonszensz a mai világban. A Via Credit ügyvezetője úgy tudja, erre külön pályázati kiírás lesz, de ezt célszerű lett volna előzetesen is kommunikálni.

Álláspontja szerint továbbra sem érthető, hogy a támogatási körből miért kell kizárni a nagyvállalati beruházásokat, ez a terület ugyanis csak bérköltséget számolhat el, beruházásokat nem. Azzal érvelt, hogy Magyarországon az innovációk több mint 90 százalékát nagyvállalatok hajtják végre, holott a legnagyobbakat eleve nehéz rávenni arra, hogy pályázatok keretén belül innováljanak és Magyarországra hozzanak fejlesztéseket. A Via Credit felmérése szerint a k+f-támogatásban részesülő cégek jóval nagyobb növekedést értek el ötéves távon, a 100 millió forint feletti támogatás felhasználása pedig a közép-, de leginkább a nagyvállalati körnél hatékony.

Előremenekülés

Emellett az idén 25 milliárd forinttal folytatódik a Pénzügyminisztérium (PM) által kooridinált Nagyvállalati beruházási támogatási program.

Az elmúlt hat évben már 160 milliárdot fordítottak erre a célra, 179 cég 380 milliárd forint értékű beruházását segítve. Legalább 50 millió-hoz juthatnak a 150 fő feletti közép- és nagyvállalatok, székhely szerint a beruházási érték 25–50 százaléka mögött állhat támogatás. A feldolgozó- és az építőipar mellett labdába rúghat a raktározás-tárolás, illetve a kis- és nagykereskedelem is. Erre a konstrukcióra július 31-ig lehet jelentkezni, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által felügyelt Versenyképesség-növelő támogatás harmadik, 30 milliárd forintos körére pedig szeptember 30-ig. Olyan vállalatok indulhatnak, amelyek annak ellenére vállalnak kétmillió euró feletti beruházást, hogy a járvány miatt legalább 25 százalékkal visszaestek a rendeléseik. Ennél a pályázatnál 20–33 százalékos támogatási intenzitás érhető el. Míg a GINOP Plusz elsősorban a kkv-szektornak, addig a KKM-hez és a PM-hez köthető pályázatok a nagyvállalatoknak kedveznek. Aki most beruházással menekülne előre, annak van hová segítségért folyamodnia.

Kedvező feltételek

„Júniusban valóban elindulnak a 2021–2027-es ciklus első beruházási, illetve innovációs pályázatai, de hangsúlyozom, a köztes időszakban sem volt olyan finanszírozási szükséglet, amelyet reális keretek között ne elégítettünk volna ki” – erről a VG-nek beszélt Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára. A vállalkozások versenyképességét, hatékonyságát növelő eszközbeszerzést, technológiaváltást lehetővé tevő, új piacokra való lépést segítő programok lesznek fókuszban. „A GINOP és a GINOP Plusz programokban mintegy 650 milliárd forintot teszünk elérhetővé az idén, a jövőre pedig további 600 milliárddal kalkulálunk. Mivel sokat tettünk azért, hogy felgyorsuljon a döntéshozatal, minden esély megvan arra, hogy még ezen a nyáron pénzhez jussanak a 2021–2027-es ciklus első nyertes projektgazdái is. A források összességét nézve a Gazdaság-újraindítási Akcióterv keretében 2021-ben mintegy 2500 milliárd, 2022-ben pedig 3000 milliárd forint jut a magyar gazdaságba uniós forrásokból” – tette hozzá.”

Forrás:
Megnyílnak a pénzcsapok; Gyöngyösi Balázs; Figyelő; 2021. május 22.
(A cikk a Figyelő május 20-ai számában került publikálásra.)

Társadalmi egyeztetésen a 2021-2027 közötti időszak operatív programok stratégiai környezeti jelentései

„A társadalmi egyeztetés keretében a palyazat.gov.hu oldalon keresztül megismerhetők és 2021. június 3-ig véleményezhetők a következő operatív programokhoz készült stratégiai környezeti vizsgálatok környezeti jelentései:

  • Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz (IKOP Plusz),
  • Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz),
  • Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz)
  • Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz)

A jelentések véleményezésére a következő felületen van lehetőség:
Operatív Programok Stratégiai Környezeti Vizsgálati Jelentései | Széchenyi 2020 (gov.hu)”

Forrás:
Társadalmi egyeztetésen a 2021-2027 közötti időszak operatív programok stratégiai környezeti jelentései; Széchenyi 2020; 2021. május 13.

Megjelent az egyeztetés alatt lévő Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz) újabb verziójának összefoglalója

„Megjelent a DIMOP Plusz (korábbi elnevezése: Digitális Megújulás Operatív Program, DIMOP) operatív program újabb verziójának összefoglalója a www.palyazat.gov.hu weboldalon. Az operatív program továbbfejlesztése során az intézményrendszer törekedett a partnerségi egyeztetési folyamat során eddig megküldött szakmai vélemények és észrevételek beépítésére, a hazai és uniós egyeztető fórumokon elhangozott álláspontok figyelembevételére. Továbbra is várjuk a szakmai szervezetek, állampolgárok észrevételeit, javaslatait, amelyek rögzítésére a weboldalon van lehetőség.
…
A versenyképesség növelésének egyik horizontális dimenziója egy olyan működési környezet megteremtése, amelynek kialakítása követi a kor, a technológia és a gazdasági-társadalmi igények fejlődését. Azok az országok és társadalmak képesek lépést tartani a világ fejlődésével, amelyek az élet minden területén tudatosan alkalmazzák a digitális technológiákat és folyamatosan megújítják azokat. A digitális átmenet integrált megközelítést megkívánó domináns célrendszerré vált, amelynek választ kell tudnia adni a jelenlegi és az újonnan felmerülő globális, technológiai, biztonsági és fenntarthatósági kihívásokra. A gazdaság és társadalmi versenyképesség megtartása és növelése érdekében Magyarország a 2021-2027 közötti időszakban egy külön – horizontális – operatív program, a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz) keretében tervezi végrehajtani ezeket a fejlesztéseket.

A DIMOP Plusz egységes szemléletmód mellett kívánja összehangolni az ágazati szakpolitikai beruházásokat és az innovatív technológiák alkalmazását, hogy egységes szolgáltatási rétegeken keresztül, adatintenzív megközelítésben járuljon hozzá az egyes szakpolitikai feladatok digitalizációs beruházásaihoz és ilyen módon átfogó megoldásokat támogasson, amelyek egy-egy ágazati célkitűzés megvalósulása mellett egységesen támogatják a digitális transzformáció folyamatát.

A DIMOP Plusz négy prioritási tengelyből áll:
Prioritási tengely Finanszírozó Alap Régiókategória
1. Inteligensebb Magyarország ERFA fejlettebb, kevésbé fejlett
2. Hi-tech és zöld átállás ERFA fejlettebb, kevésbé fejlett
3. Magyarország csatlakoztatva ERFA fejlettebb, kevésbé fejlett
4. Digitális állampolgárság ESZA+ fejlettebb, kevésbé fejlett”

Forrás:
Folytatódik a programok társadalmi egyeztetése; Széchenyi 2020; 2021. május 17.
Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz); Széchenyi 2020; 2021

A kormányablakbusz ismét útra kelt

„ Másfél hónapig élhetnek a korszerű ügyintézési lehetőséggel a tiszavasvári járásban élők.

Ízlelgetjük a szót: kormányablakbusz. Kicsit szokatlan, de talán csak azért, mert egy kicsit új. Kívülről egy hagyományos kisbusznak tűnik, belül azonban egy hivatalban érezzük magunkat. Láthatólag igyekeztek a teret aprólékosan kihasználni úgy, hogy zsúfoltság ne legyen: két dolgozónak és egy ügyfélnek ideális.

Hat településen

Az ügyintézők kedvesek, türelmesek és készségesek. A tiszadobi polgármesteri hivatal előtt – ami egykor az Andrássy család kastélya volt – péntek reggel fél kilenckor nyitotta meg oldalsó ajtaját a busz, hogy aztán több órán át várja az ügyeiket intéző lakosságot.

Nem ez a busz első állomáshelye. Hétfőn indult el körútjára, s azokat a településeket járja sorra másfél hónapon keresztül a tiszavasvári járásban, ahol nincs kormányablak. Tiszalökön van ugyan, de a településhez tartozó Kisfástanyán nincs, ezért emellett Szorgalmatos, Tiszaeszlár, Tiszaeszlár-Bashalom, Tiszadada és Tiszadob a hat állomáshely, majd jön egy pihenőnap és utána kezdődik ugyanez a kör.

Mindezt Müller-Bereczki Andreától, a Tiszavasvári Kormányablak osztályvezetőjétől tudtuk meg, aki két betérő között készségesen válaszolt a kérdésekre.

– A buszban egyszerre ketten várjuk az ügyfeleket. A Tiszavasvári Kormányablakban öten-, a tiszalökiben négyen dolgozunk. Igyekeztünk úgy kialakítani a váltásokat, hogy egyenletes legyen a beosztás és egyik hivatalban se essen túl nagy terhelés a bent maradó kollégákra. Néha át kell szervezni a szabadságok és a megbetegedések miatt az előzetes terveket. Hárman vállaltuk, hogy vezetjük is a buszt.

– Tiszadobra hatnaponként jövünk egészen június végéig, akkor visszaadjuk a járművet a megyei kormányhivatalnak, ahol döntenek, melyik járás használja tovább a kormányablakbuszt. A leginkább a diákigazolványokat és a személyi igazolványokat újítják meg a betérők, de egyre többen térnek be a védettségi igazolásokat igényelni.

Nyit a közigazgatás

Időközben megérkezik Román István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja dr. Vinnai Győző országgyűlési képviselő kíséretében.

Örömhírem van, újra nyit a közigazgatás is az országban – mondta Román István. – Ehhez az kellett, hogy túljussunk a járvány harmadik hullámán. A kedvező járványügyi adatokat nagymértékben köszönhetjük annak, hogy világviszonylatban is kiemelkedő Magyarország átoltottsága. A nyitástól azt várjuk, hogy egyre többen keresnek majd minket. Az ügyfeleknek azt tanácsolom, mielőtt meglátogatnák a kormányablakokat, nézzenek körül az interneten, hiszen számos szolgáltatásunk már online is elérhető, nem szükséges feltétlenül a személyes jelenlét.

Tettünk egy újabb lépést a régi életünk irányába – vette át a szót dr. Vinnai Győző. – A kormányablakbusz is ehhez járul hozzá, hiszen a kistelepüléseken élőknek nem kell feltétlenül utazniuk ahhoz, hogy el tudják intézni az ügyeiket, helybe jön a közigazgatás, az itt élők gyors, hatékony és szakszerű kiszolgálást kapnak.

Fiatalok lepik el a kormányablakbusz környékét. a Tiszadobi Széchenyi István Általános és Alapfokú Művészeti Iskola nyolcadikosai azért jöttek, hogy a diákigazolványaikat megújítsák.

– Debrecenbe megyek tovább tanulni karosszéria-lakatosnak – válaszol Oláh Lóránt, amikor a továbbtanulásról kérdeztük. – Katona szeretnék lenni, de ahhoz be kell töltenem a tizennyolcadik évemet. Addig azonban szeretnék egy jó, biztos szakmát is elsajátítani, azután még meggondolom, abban dolgozom tovább, vagy beállok a seregbe.”

Forrás:
A kormányablakbusz ismét útra kelt; SZON.hu; 2021. május 21.

Állami Számvevőszék: Rosszul sáfárkodott a belügyminisztérium (Szlovákia)

„ Az Állami Számvevőszék szerint nem gazdálkodott jól a belügyminisztérium, a közigazgatási reform legfontosabb elveit a tárca külsősökkel dolgoztatta ki.

Nem gazdálkodott jól a belügyminisztérium, a közigazgatási reform legfontosabb elveit a tárca külsősökkel dolgoztatta ki. Ezt az Állami Számvevőszék (NKÚ) állapította meg, amely a 2017 és 2019 közötti időszakot ellenőrizte. A TASR-t Marek Papajčík, az NKÚ szóvivője tájékoztatta.

Az ellenőrzés a közpénzek gazdaságos és célirányos felhasználását és az állami tulajdon kezelését érintette. Kiderült, hogy az állam nem gazdálkodott jól a vagyonkezelés területén, mert például nem próbálta meg gyorsan, és a lehető legjobb áron eladni vagy bérbe adni a régóta rossz állapotban lévő épületeit. Erre példa a besztercebányai (Banská Bystrica) adminisztrációs célokat szolgáló épület, amely nagyon rossz állapotban van.

Az ellenőrök hiányosságokat találtak a több mint 95 millió euróért vásárolt tűzoltóautók vásárlásánál is. A megkötött szerződést nem megszokottnak minősítették. Az NKÚ arra mutatott rá, hogy 2018-ban vásárolták meg az első 366 járművet, majd a tárca egy évvel később további 470 autóval kapcsolatban kötött szerződést, melyeket az önkéntes tűzoltóknak szántak. A hivatal szerint nem született elemzés arról, hogy mennyi járműre lenne ténylegesen szükség.

Az ellenőrzés a közpénzek nem gazdaságos felhasználását is megerősítette a tárcabeli információs rendszerek üzemeltetéséről szóló szerződéseknél. A minisztérium ugyanis olyan szerződéskiegészítéseket írt alá, amelyek meghosszabbították a határidőket, és ezzel együtt az eredetileg elfogadott ár is megnőtt. A szerződésekben szereplő 2,3 millió eurós összeg így 3,4 millióra emelkedett.

Az NKÚ arra is figyelmeztet, hogy a minisztériumok saját szakalkalmazottjainak kell felelnie a politikai stratégiájuk kidolgozásáért és megvalósításáért. A Belügyminisztérium esetében azonban a legfontosabb elveket más magántársaságok dolgozták ki. Az olyan tevékenységekre, amelyeket a minisztériumnak saját maga kellene megoldania, az említett években 13 millió eurót költöttek a nemzeti és EU-s forrásokból.

„A minisztériumok alkalmazottainak tudnia kell alapvető stratégiai dokumentumokat kidolgozni, nem is beszélve arról, ha egy olyan fontos területről van szó, mint amilyen a jól és hatékonyan működő állam- és közigazgatás. Nyolc éve folyik a pénz magántársaságok részére, de az eredményt továbbra sem ismerjük” – állapította meg Ľubomír Andrassy, az NKÚ alelnöke. ”

Forrás:
Állami Számvevőszék: Rosszul sáfárkodott a belügyminisztérium ; Bumm.sk; 2021. május 21.

Közigazgatási, politikai informatika

Taktikusok és stratégák – a SolarWinds utáni Amerika kiber-dilemmái (2. rész)

„Hírszerzők a kibertérben: a régi stratégia

A SolarWinds témát figyelemmel kísérő szakemberben, egy-egy ilyen jelentős akció kipattanása kapcsán felmerülhet a kérdés: és hol vannak a közismert techno-nagyhatalmak kiberharcosai? A britek, az izraeliek, és különösen az amerikaiak?

Árulkodó a csend, hogy a geopolitikai konfliktustér legerősebb érdekérvényesítői, egyben a kibertechnológiák élenjáró hatalmai (melyekben tehát egyszerre van jelen a késztetés, és a szükséges képesség) a legritkábban kerülnek összefüggésbe ilyen kiberakciókkal. A SolarWinds „lezárásáról” szóló amerikai kormányzati bejelentések azonban véletlenszerűen egy ilyen esettel estek egybe.

A Kaspersky biztonságtechnológiai cég jelezte: kutatói egy új kiberkártevő nyomaira bukkantak, a szálak azonban ezúttal a CIA-hoz vezetnek. A rendellenes kódrészleteket egy 2019-ben megszerzett „kiberkártevő gyűjteményben” találták. Akkori vizsgálatuknál nem bukkant elő azonosság semmilyen ismert kártevővel; azonban a minták ismételt vizsgálata során olyan programozási mintázatokra, stílusokra és technikákra bukkantak, amelyek egyértelmű egyezést mutatnak a Lambert család által készített rosszindulatú programokkal. Lambert családnak hívják a Kaspersky mérnökei az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA ismertté vált kiberműveleteit. Ezek egy részét a WikiLeaks szivárogtatás keretében ismerte meg a világ: a Vault 7 csomagban nyilvánosságra került hacker eszközöket akkor a Symantec amerikai kiberbiztonsági cég egyértelműen a CIA-hoz kapcsolta. A Lambert, vagy más néven Longhorn – a Symantec és a Kaspersky egybehangzó véleménye szerint – egyértelműen egy APT, azaz állami hátterű kiberalakulat. A most Bíbor Lambert (Purple Lambert) névre keresztelt malware a metaadatok szerint 2014-ben készült és legkésőbb 2015-ben vetették be. Alapvetően egy trójairól van szó, amelyet specifikus adatcsomagok aktiváltak, hátsó kaput nyitva a fertőzött rendszerekbe. Egy klasszikus kiberhírszerzési akció eszköze tehát. Éppen olyané, mint amilyen az orosz felderítéshez kötött SolarWinsd művelet. Az igazság ugyanis az – állítják az USA kiberhirszerzésének magas rangú volt és aktív vezetői is – hogy a digitális terekben zajló információszerző műveleteknek Amerikai korántsem csupán elszenvedője. Hanem nagyon is aktív, nagyerejű szereplője – és az is szeretne maradni.

Dilemmák és megoldások

A SolarWinds művelet leglényegesebb ismérve ez: nem károkozási célú „haditett”, hanem klasszikus hírszerzési akció volt.

Ebben a kiberbiztonsági szakértők és az amerikai hírszerző közösség egésze egyetértett. Ám, míg a politika és a szakma egyaránt úgy gondolta, hogy „valamit válaszolnia kell” erre az USA-nak, a hírszerzők zöme hangsúlyozta: az információszerző akcióval az orosz fél nem követett el semmi rendkívülit, nem lépte át a legalitás „vörös vonalát”. Az ügy tehát nem ítélhető „háborús cselekedetnek”, ezért az amerikai információszerző szakemberek egy része még a nem erőszakos jellegű visszavágástól is óvott. Érdemes emlékezni rá: a vezető hatalmak közötti „kémjátszmák” aranykorában, a hidegháború időszakában kialakult modus operandi az „élni és élni hagyni” elve volt. Az elsőre abszurd koncepció valójában komoly stratégiai ésszerűséget takart. A korai válsághelyzetek, például a kubai rakétaválság rávilágítottak arra, hogy a legveszélyesebb helyzet az, ha a szembenálló felek semmit (vagy nagyon keveset) tudnak az ellenfélről. Bizonyos mennyiségű rálátás biztosítása tehát mindkét félnek az érdeke. Márpedig a kibertér nem különálló világ: a globális rivalizálás, konfrontáció elvei és logikái éppen úgy érvényesülnek itt, mint a szembenállás többi („hagyományos”) dimenziójában.

A politika logikája azonban nem mindig vág egybe a szakmai érvekkel. Április elején a Kongresszus demokrata erőcsoportjai már erőteljes nyomást gyakoroltak Avril Haines-re, az USA hírszerző közösségeit koordináló Országos Hírszerző Igazgatóra, valamint William Burns CIA Igazgatóra. Ragaszkodtak ahhoz, hogy az USA „kemény válaszcsapást” mérjen a SolarWinds mögött sejtett oroszokra. Biden elnök láthatóan a középutat választotta: április 15-én több tucat tisztségviselőt, köztük diplomatákat sújtó szankciókat jelentett be Oroszország ellen. Ám még ugyanazon a napon a helyzet de-eszkalálására hívott fel, és ennek érdekében újfent tárgyalásokat javasolt az orosz elnöknek. Ez a kettősség jól mutatja a kibertér műveleteit övező bizonytalanságokat, az elvek és szabályok kiforratlanságát, és egyfajta útkeresést. Az ösvény keskeny és veszélyes, mert a digitális küzdőtereken különösen könnyen csúszhatnak ki az események az ellenőrzés alól.”

Forrás:
Taktikusok és stratégák – a SolarWind utáni Amerika kiber-dilemmái (2. rész); Nyáry Gábor; Ludovika.hu, Cyberblog; 2021. május 20.
A cikk első része itt olvasható: Taktikusok és stratégák – a SolarWinds utáni Amerika kiber-dilemmái (1. rész); eGov Hírlevél; 2021. május 17.

Már mintegy 4,7 millióan intézhetik ügyeiket elektronikusan

„A koronavírus-járványban egyre népszerűbbek a közigazgatás elektronikus szolgáltatásai, amely már mintegy 4,7 millió embernek jelenthet biztonságos, könnyű és egyszerű ügyintézést, például az szja-bevallásnál és az adó 1+1 százalékról szóló nyilatkozat beküldésénél, amit csütörtökig tehetnek meg az adózók néhány kattintással – mondta Tállai András az MTI-nek.

Ma már több száz ügy intézhető elektronikusan – emelte ki a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára. Számos adóhivatali szolgáltatás mellett mintegy 4,7 millióan férhetnek hozzá például egészségügyi dokumentumaikhoz, még a Covid-19 teszteredmények is megtalálhatók az úgynevezett Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben, a rendszer az e-mail cím megadását követően azonnal értesítést küld a kiállított e-receptekről, beutalókról, leletekről – fogalmazott Tállai András.
Az ügyfélkapuval rendelkezők családi pótlékot, anyasági támogatást is igényelhetnek elektronikusan, még az ingatlanok tulajdoni lapját is lekérdezhetik, a Magyar Államkincstár online felületéről otthonról kényelmesen és ingyenesen vásárolhatnak állampapírt, ráadásul az érintetteket automatikus üzenet figyelmezteti a személyi okmányok (például személyi igazolvány, jogosítvány) lejártát megelőzően – sorolta az államtitkár.
Az elektronikus ügyintézés kényelmes, egészségvédelmi szempontból biztonságos, és a koronavírus-járvány idején egyre népszerűbbé is vált – tette hozzá.
Szerinte ezt mutatja az is, hogy sokkal többen rendelkeztek adójuk 1+1 százalékáról, mint a korábbi években – húzta alá az államtitkár, megjegyezve: május 17-ig már több mint 870 ezer nyilatkozat érkezett elektronikusan az adóhivatalhoz, ami közel hetvenezerrel több, mint tavaly ugyanilyenkor. Május 20-ig a vallási közösségeknek, a Nemzeti Tehetség Programnak és a civilszervezeteknek juttattható mintegy negyvenmilliárd forintról dönthetnek az adózók – mondta Tállai András.

Megjegyezte: az adóhivatal díjnyertes e-szja szolgáltatását is többen használták idén: május 16-ig már csaknem 1,3 millióan küldték el online a bevallásukat.
Akinek még nincs, érdemes minél előbb ügyfélkaput nyitnia, mert így azonnal elérheti a közigazgatás több száz online szolgáltatását, amellyel az ügyintézés kényelmesen otthonról is elvégezhető – jegyezte meg az államtitkár.”

Forrás:
Már mintegy 4,7 millióan intézhetik ügyeiket elektronikusan; Pénzügyminisztérium; 2021. május 18.

Uniós támogatással digitalizálják a közszolgáltatásokat Szatmárnémetiben

„„A következő időszakban a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal nagy lépést tesz afelé, hogy digitalizálja működését. Az európai uniós támogatás felhasználásával olyan modern műszaki megoldásokat vezetünk be, amelyek nem csak egyszerűsítik, de gyorsabbá és hatékonyabbá is teszik a lakosság számára az ügyintézést” – nyilatkozta Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere.

A Közigazgatás- és Közszolgáltatásfejlesztési Operatív Program által biztosított támogatás értéke több mint 2.6 millió lej, célja pedig a digitalizálás mellett olyan szoftveres megoldások bevezetése, amelyek egyszerűsítik a szatmáriak számára a polgármesteri hivatal szolgálataival kapcsolatos ügyek intézését.

Ennek lényege, hogy a szolgáltatások az analóg platformról (papír, telefonhívás, személyes megjelenés) áttérnek a digitális platformra – ami ez esetben számítógépről vagy laptopról elérhető weboldalt és mobiltelefonos applikációt jelent. A pályázat során a már meglevő, digitálisan is elérhető szolgáltatásokat bővíteni és fejleszteni fogják, és egyetlen „self care” platformon egyesítik őket. A platform összeállításakor alkalmazni fogják azokat a megoldásokat is, amelyek segítségével a látássérültek is önállóan használhatják azt.

„Ezzel a projekttel javítani szeretnénk a közszolgáltatások minőségét, de fontos szempont az is, hogy ezek a szatmáriak számára könnyen elérhetőek legyenek. Jelentősen csökkentenénk a bürokráciát, működő applikációkkal és olyan megoldásokkal, amelyekkel a lakosság irányából érkező igényekre gyors választ tudunk adni” – mondja a polgármester.

Egy másik cél a dokumentumok menedzsmentjének egyszerűsítése a hattérmunkák összehangolása által, így elősegítve a publicE platform működését (beleértve az online befizetéseket is).

„A digitalizálás során fontos, hogy a különböző intézmények és szolgálatok adatbázisait összehangoljuk, hogy ha egy lakos felvezet a rendszerbe egy dokumentumot, az elérhető legyen minden olyan intézmény számára, amelynek dolgoznia kell vele” – fűzte hozzá Kereskényi Gábor.”

Forrás:
Uniós támogatással digitalizálják a közszolgáltatásokat Szatmárnémetiben; Szatmár.ro; 2021. május 21.

Szavazhatnak a budapestiek arról, hogy mire fordítson a város egymilliárd forintot

„Május 17-től, hétfőtől megnyílt a szavazás Budapest első, fővárosi szintű részvételi költségvetésének ötleteire. A budapestiek számára most következik a részvételi költségvetés legizgalmasabb szakasza, a nyilvános szavazás, ahol eldől, hogy mely ötletek lesznek azok, amiket a Fővárosi Önkormányzat megvalósít.

Indul a szavazás!

A részvételi költségvetés folyamatában mindvégig a budapestiekkel együttműködve hoz döntéseket a főváros. A részvételi költségvetés első ciklusa 2020 októberében kezdődött, az azóta összegyűlt, majd a Főpolgármesteri Hivatal és a részvételi költségvetés véletlenszerűen összeválogatott budapestiekből álló tanácsa által megszűrt ötletekből állt össze a végleges szavazólista 53 ötlettel. Most ismét Budapest lakosságán a sor, másfél hónapig tartó nyilvános szavazással dől el ugyanis, hogy mely ötletek valósulnak meg.

A szavazólistára került ötletek megvalósításának összértéke 3,9 milliárd forint, a részvételi költségvetés keretösszege pedig 1 milliárd forint. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ötletek egynegyede valósulhat csak meg, mivel az ötletek megvalósításának költségei igen eltérőek, de az biztos, hogy most már minden csak a városlakók szavazatain, és az ötletgazdák mozgósítási képességén múlik.

A kategóriáknak külön költségkeretei vannak, ez a Zöld Budapest és a Gondoskodó Budapest esetében 250-250 millió Ft, az Egész Budapest kategória esetében 500 millió Ft. A legtöbb szavazatot gyűjtő ötletekből annyi valósulhat meg, amennyi az adott kategória költségkeretébe belefér.

Hogyan lehet szavazni?

Szavazni május 17-től az otlet.budapest.hu oldalon lehet, illetve június elejétől kihelyezett közterületi szavazóállomásoknál. Bárki szavazhat az ötletekre, aki Budapesten él, tanul vagy dolgozik és betöltötte 18. életévét. Minden kategóriában egy ötletre lehet szava​zni, tehát összesen mindenki három szavazatot adhat le. A szavazás június 30-án zárul, ezt követően azokat a javaslatokat, amelyekre a legtöbb voks érkezett – és amelyek beleférnek a kategóriák költségkereteibe – a Fővárosi Önkormányzat megvalósítja.”

Forrás:
Egymilliárd forint sorsáról döntenek a budapestiek; Budapest.hu; 2021. május 18.

Informatika, távközlés, technika



Társadalom, gazdaság, művelődés

Stratégiai megállapodást kötött a 4iG és a Magyar Nemzeti Múzeum

„Május 17-én a Nemzeti Múzeum dísztermében írták alá a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) és a 4iG Nyrt. közötti stratégiai együttműködésről szóló megállapodást; amellyel a 2017 óta sikeresen zajló szakmai együttműködés új szintre emelkedett. Az aláíráson Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és L. Simon László miniszteri biztos, valamint Linczényi Aladin, a 4iG általános vezérigazgató-helyettese és igazgatósági tagja vettek részt.

A 4iG a hazai informatikai és ICT piac egyik meghatározó cégcsoportjaként több sikeres projektet valósított meg az MNM-mel, ilyen volt a Seuso-kincs 3D-szkennelése és virtuális bemutatása, illetve a Visegrádi Királyi Palota 3D-s rekonstrukciója. A múzeumban soron következő attrakció a nagyharsányi római kori villa mozaikpadlójának bemutatója lesz. A 3D technológiával rekonstruált, és a nagyközönség számára júniusban nyíló kiállítást, a 4iG technikai eszközök adományozásával is támogatja.

A magyar muzeológia számára történelmi mérföldkő a digitális technológiák megjelenése. Nemcsak azért, mert a jelenkor digitális generációjának ez nagy vonzerőt jelent a nemzeti kulturális örökség megismerésében, hanem azért is, mert így képesek lehetünk arra, hogy a műkincseket, történelmi épületeket a mai állapotukban is megőrizhessük az utánunk jövő generációk számára.

A megállapodás kapcsán L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum megújításáért és a múzeumi integrációért felelős miniszteri biztos hangsúlyozta a digitalizáció fontosságát a múzeumok életében: Minden olyan gyűjteményi elemnek, amelyet hozzáférhetővé akarunk tenni, a digitalizálás teremti meg a lehetőséget, hogy széles körben ismertté tegyük. A pandémia rámutatott arra, hogy lehetnek olyan időszakok az életünkben, amikor elzárva vannak a kulturális értékek. S van egy harmadik szempont is: a digitalizáció lehetőséget teremt arra is, hogy sokkal részletesebben tudjuk a műtárgyak összetettségét, gazdagságát és többrétegűségét feltárni.

A digitális képalkotásban és adatfeldolgozásban élen járó vállalatként a 4iG fontosnak gondolja Magyarország nemzeti örökségének megőrzését, a vállalat éppen ezért működött a korábbiakban is közre támogatóként a Seuso-kincs digitalizációja során, vagy éppen a Visegrádi Királyi Palota 3D-rekonstrukciójában. Az együttműködés kapcsán Linczényi Aladin kiemelte, hogy a 4iG és a Múzeum egyaránt elkötelezettek a nemzeti kulturális örökség feltárásában, tudományos kutatásában, továbbá digitális megőrzésében és bemutatásában. A 4iG általános vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta: „a digitalizáció kínálta lehetőségek és az abban élen járó cégcsoportunk tudásbázisa újabb közös sikereket teremthetnek hazánk örökségvédelmében. A 4iG egyik erőssége a komplex feladatok kezelése és megoldása, amire a történelmi értékek digitalizációja is jó példa. Az összetett technikai kihívások megoldásán túl, speciális felkészültséget, nagy rugalmasságot, jellemzően magas biztonsági szintet és teljes bizalmat igénylő feladatokról van szó, az ilyen együttműködéseket pedig egyértelműen támogatja e stratégiai partnerségi megállapodásunk.”

Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója szerint a múzeumok jövője a digitalizációval szoros szövetségben sikerre van ítélve: a mesterséges intelligencia innovatív alkalmazása a régészeti leletek és történeti emlékek meghatározása, értékelése, digitális rekonstrukciója és bemutatása, az online és offline múzeumi szolgáltatások párhuzamos fejlesztése, a 3D-szkennelés olyan páratlan lehetőségeket teremtenek, amelyek hatását ma még talán nem is látjuk pontosan. A digitalizáció egyszerre teremt minden eddiginél könnyebb hozzáférést a múzeumok falain belül látható tartalomhoz, ugyanakkor ki is terjeszti a múzeumlátogatást a falakon kívülre.

A 4iG és az MNM között létrejött megállapodás keretében a digitális technológiák örökségvédelmi és múzeumi hasznosítása érdekében a felek közös erőfeszítéseket tesznek az örökségvédelem és a történeti és régészeti kutatás területén a digitális technológia elterjedéséért, a múzeumi szolgáltatások terén a digitalizáció erősítéséért, továbbá a digitális innovációk múzeumi implementációjának támogatásáért.

A 4iG Nyrt. Mensor3D üzletága és az MNM 2017 óta dolgoznak együtt a digitális technológiák múzeumi alkalmazása terén. Az együttműködés eredményeként került sor a Seuso-kincs darabjainak 3D-szkennelésére, amelynek felhasználásával a Magyar Nemzeti Múzeum Seuso-kincs, Pannonia fénye című állandó kiállítása számára interaktív alkalmazás és 3D-film is készült. Ugyanerre az állományra épülve, egy fejlesztési projekt keretében a NavVis technológia múzeumi adaptációjával digitalizálták és tették online elérhetővé a múzeumban kiállított Seuso-kincset. A legfrissebb publikált közös projekt eredménye a Visegrádi Királyi Palota digitalizált mása, amelyen az ikonikus történelmi épületegyüttes mind a négy szintje, udvarai, kertjei, gótikus és reneszánsz díszkútja, szobrai és termei váltak az interneten bárki számára ingyenesen hozzáférhetővé.”

Forrás:
Stratégiai megállapodást kötött a 4iG és a Magyar Nemzeti Múzeum; IT-Business; 2021. máj. 17.

Az Európai Unió Tanácsa az „Európai Egyetemek” kezdeményezésről

„A Tanács a mai napon következtetéseket fogadott el „Az »Európai Egyetemek« kezdeményezés – A felsőoktatás, a kutatás, az innováció és a társadalom összekapcsolása: új dimenziókat nyitunk az európai felsőoktatásban” címmel. Az uniós vezetők által 2017-ben indított kezdeményezés az EU 2021–2027-es finanszírozási időszakában fog teljes mértékben megvalósulni. Az európai egyetemek szövetségein belül a tervek szerint a hallgatók, az oktatók és a kutatók szabadon mozoghatnak majd a partnerintézmények között képzés, oktatás és kutatás céljából.

Következtetéseikkel a miniszterek arra ösztönzik a tagállamokat és a Bizottságot, hogy gondoskodjanak arról, hogy a kezdeményezés továbbra is központi szerepet töltsön be az európai oktatási térség 2025-ig történő kiépítésében, mivel az inspirálóan hat az uniós felsőoktatás átalakítására, és segíti az innovatív, világviszonylatban versenyképes és vonzó európai oktatási térség és Európai Kutatási Térség nagyívű elképzelésének megvalósítását. E célból a Tanács felkéri a tagállamokat, hogy használják ki az összes rendelkezésre álló finanszírozási lehetőséget, beleértve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt (az EU válság utáni költségvetési eszközét) az „Európai Egyetemek” kezdeményezés támogatása érdekében.

A miniszterek ajánlják továbbá az oktatási hatóságok, a felsőoktatási intézmények és az érdekelt felek közötti együttműködés szorosabbra fűzését az európai szintű együttműködés akadályainak lebontása érdekében. Ezzel összefüggésben javasolják a közös európai diplomák iránti igénynek és ezek megvalósíthatóságának a felmérését az „európai egyetemek” szövetségein belül. Az „Európai Egyetemek” kezdeményezés keretében az oktatóknak és a kutatóknak szóló közös munkaerő-felvételi programokra irányuló, a képzett munkaerő eredményes, „többirányú” és „kiegyensúlyozott” cirkulációját célzó, fokozatos megközelítést kell előmozdítani, amelyhez megerősített, felelős kutatási és tanári életpályák társulnak, különösen a fiatal kutatók esetében.

Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a tagállamok nyomon követhessék az „Európai Egyetemek” kezdeményezés alakulását, felkérték a Bizottságot, hogy 2021 végéig számoljon be az első szövetségek félidős felülvizsgálatának főbb eredményeiről.

„Mindannyiunknak garantálnunk kell, hogy az „európai egyetemek” hallgatóközpontú megközelítések olyan kísérleti platformjaivá váljanak, amelyek az európai társadalmi kihívások és készségigények kezelésére összpontosítanak. Emellett a felelős kutatásnak és oktatásnak, valamint a fiatal kutatók felvételének a kísérleti platformjaként is kell működniük, ideértve a határozatlan idejű munkaviszonyt kínáló felsőoktatási rendszerek javítását, továbbá az életpálya-menedzsment és a változatos szakmai pályafutás kialakításának megerősítését. Az „európai egyetemeknek” elő kell mozdítaniuk a nyílt tudomány elveinek alkalmazását, ideértve annak garantálását, hogy a szakmai előmenetel összeegyeztethető legyen folyóiratok honlapjain vagy nyilvános adatbázisokon keresztül szabadon hozzáférhető kutatási publikációkkal, valamint más nyílt tudományos gyakorlatokkal, például a nyílt hozzáférésű publikációval, a tudás- és adatmegosztással, illetve a nyílt együttműködéssel.”- Manuel Heitor, Portugália tudományügyi és felsőoktatási minisztere

A miniszterek hangsúlyozták továbbá, hogy már láthatók a kezdeményezés első eredményei, mivel – egy közelmúltbeli felmérés szerint – az első 17 „európai egyetem” résztvevői úgy vélték, hogy a szövetségben való részvétel segített nekik a válság kezelésében, és lehetővé tette számukra, hogy erőforrásaik és erősségeik egyesítésének köszönhetően hamarabb talpra álljanak.

Háttér és a további lépések

Az Európai Tanács 2017. decemberi következtetéseiben az uniós vezetők felszólították a tagállamokat, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy Unió-szerte erősítsék meg a felsőoktatási intézmények közötti stratégiai partnerségeket, és szorgalmazzák, hogy 2024-re mintegy húsz „európai egyetem” jöjjön létre. Az „Európai Egyetemek” kezdeményezés ennek a felhívásnak tesz eleget.

A felsőoktatásnak biztosítania kell a hallgatók, a személyzet és a kutatók számára az ahhoz szükséges készségeket, hogy megtalálják a helyüket a változó munkaerőpiacon, ahol egyre nő a kereslet a magasan képzett személyek iránt, és hogy felkészülten tudjanak részt venni a zöld és digitális átállás folyamatában. Ehhez fokozni kell a felsőoktatási intézmények közötti együttműködés mértékét.

Két, 2019-ben és 2020-ban közzétett, az Erasmus+ program keretében finanszírozott felhívás nyomán 41 – több mint 280 felsőoktatási intézményre kiterjedő – európai egyetemi szövetség létrehozása van folyamatban. Az „európai egyetemek” legalább három, három uniós tagállambeli vagy az Erasmus programban részt vevő egyéb országbeli felsőoktatási intézményből állnak.

A Tanács következtetései az „Európai Egyetemek” kezdeményezésről – A felsőoktatás, a kutatás, az innováció és a társadalom összekapcsolása: új dimenziókat nyitunk az európai felsőoktatásban (2021. május 17.)
Európai oktatási térség (háttérinformációk)
Az Európai Egyetemek kezdeményezés | Oktatás és képzés (Európai Bizottság)
Ülések”

Forrás:
„Európai Egyetemek” kezdeményezés: a Tanács következtetései utat nyitnak az európai felsőoktatás új dimenziója előtt; Európai Unió Tanácsa; 2021. május 17.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2021. május 25.
Izrael vesztésre áll a digitális hadszíntereken – legalábbis a videojátékok frontján

A Közel-Keleten ugyan éppen tűzszünet vetett véget legalább időlegesen a vérontásnak, a helyzet azonban továbbra is olyan feszült izraeliek és palesztinok között, mint amilyen – mondják a helyi megfigyelők, szakértők – talán még sohasem volt. A néhány hetes intenzív fegyveres összecsapás a digitális közdiplomácia, az online szembenállás megannyi frontján is számtalan meglepő fordulatot hozott. A konfliktus, és a háború is ezen a vidéken legalább másfél évtizede már, hogy ugyanolyan intenzíven tombol az információs terekben is, mint a fizikai világban. A közvélemények változásával, a közösségi kommunikáció színtereinek és eszközparkjának folyamatos alakulásával újabb és újabb csatamezők nyílnak ezen az információs frontszakaszon is. Az online dimenziókra kiterjedő konfliktushelyzet különösségére szeretnénk ma felidézni egy meglepő harci terepet: az online videojátékok rendkívül népszerű világát.
Elsőként az izraeli, alapvetően liberális beállítottságú Haaretz újság figyelt fel rá, hogy nem sokkal az után, hogy az izraeli hadsereg összehangolt akciókban igyekezett ellencsapásokat mérni a Gázai-övezetből rakétatámadásokkal operáló Hamasz fegyvereseire, hirtelen megjelentek majd egyre erősödtek a konfliktusban állást foglaló hangok az online videojáték platformokon. Érdemes tudnunk, hogy ez a játék ma már a legkevésbé sem „játék”: egyszerre sport (a mostanában sokat emlegetett és egyre komolyabb tömegeket és tőkéket megmozgató e-sport) és tömegszórakozás. A jelentősebb játékokban gyorsan kiemelkedik egy-egy nagyon professzionális játékos gárda, akik igazi sztárokként uralják ezt a sajátos világot. E kicsit sportoló, kicsit kreatív művész világban egyértelműen a palesztinok ügye mellett elkötelezett véleményvezérek tűntek fel most. A játékvilág influenszereinek elköteleződését vizuálisan is jól mutatja az az apró palesztin zászló, amit a legnépszerűbb online játékplatform, az IGN weboldalára a fegyveres összecsapások napjaiban „kitűztek”. Az online közegekben manapság szokásos „identitás-hirdető” szimbólumoknál itt többről van szó: a palesztin nemzeti szimbólumra kattintva részletes instrukciókhoz jut az érdeklődő. Egyrészt tömör leírás fogadja arról, hogy – legalábbis a szerkesztők meglátása szerint – miben foglalható össze a palesztin-izraeli konfliktus lényege. Másrészt gyakorlati támogatásra is ösztönzi olvasóit, részletesen felsorolva azokat a humanitárius szervezeteket, amelyeken keresztül kézzel fogható segítséget nyújthatnak a palesztinok ügyének.
A rendkívül nagy látogatottságú, népszerű játékwebhely, az IGN már korábban is többször kiállt az elesettek megsegítéséért. Többnyire természeti csapások, katasztrófák áldozatainak támogatására irányultak az ilyen akcióik. Ez a mostani az első alkalom, amikor egy kifejezetten politikai színezetű, háborús konfliktusban foglalnak állást. Szakértők, így az említett Haaretz újságírói úgy vélik: a jelenség világosan tükrözi az elmúlt négy-öt év alapvetően megváltozó politikai szcénáját a nyugati világban. Egy olyan, újfajta politikai aktivizmus megnyilvánulása ez, amely egy újabb frontot nyit a Közel-Kelet legrégebbi konfliktusában. Méghozzá olyat, ahol Izrael már most vesztésre látszik állni.
Israel Is Losing on a New Front:The Gaming World; Noa Liberman-Plashkes; Haaretz; 2021. május 20.

A digitális diplomata szerszámosládája: a legnépszerűbb közösségi média platformok 2020-ban

A digitális diplomata közkommunikációs funkciójának, azaz a fogadó államok széles közvéleményével való közvetlen kapcsolattartásának az eminens eszközei a közösségi médiaalkalmazások. A diplomácia, ami a történelem folyamán mindig is szorosan kötődött az információhoz, a tájékoztatáshoz, ebben a modern, technologizált korban elsősorban ezeket a népszerű platformokat tudhatja a munkáját segítő „szerszámosládájában”. A kommunikáció (egyik) legfontosabb aranyszabálya pedig az: ott beszélj, ahol a hallgatóságod fülel. Éppen ezért a hatékony digitális diplomáciai munka, a ténylegesen mérhető eredményeket produkáló online nemzetközi párbeszéd tervezéséhez és működtetéséhez elengedhetetlen annak az ismerete, hogy a több mint sokszínű közösségi média alkalmazási piac aktuális trendjei mit mutatnak.
Az üzleti világban meghatározó információs forrásnak számító Forbes érdekes összeállításban mutatja be a közösségi média univerzum népszerűségi, használati „versenyének” alakulását.
A témában járatosakat talán nem lepi meg, de a leggyakrabban letöltött 10 közösségi média alkalmazás rangsorában toronymagasan a TikTok vezet. Az egészen rövid kisvideókkal való kommunikációra épülő platform, ami néhány hónapja még az egészen zsenge korosztályok meglehetősen üres, erősen énközpontú játékszerének tűnt csupán, mára a legfontosabb közösségi média felületté kezd avanzsálni. Népszerűségének növekedését jól mutatja, hogy 2020-ban mintegy 850 millió alkalommal töltötték le (és telepítették gépeikre) ezt a „játékszert”. Ennél talán nagyobb meglepetés a Facebook kiemelkedő szereplése. Ezt a nálunk is talán legnépszerűbb közösségi eszközt már évek óta temetik, mondván, hogy az ősöregeken kívül senki nem használja már ezt a felületet. A számok alaposan rácáfolnak ezekre a vélekedésekre: a Facebook ökoszisztémájába tartozó négy listavezető alkalmazás (WhatApp, Facebook, Instagram, Messenger) összesen több mint 2 milliárd letöltéssel büszkélkedhetett 2020-ban, ami nagyon imponáló számadat. Ezek az eredmények jól mutatják, hogy a digitális diplomaták valódi közkommunikációjában mindenhol népszerű Facebookra és Instagramra továbbra is nyugodtan lehet építeni a közvélemények széles (és relatíve változatos) rétegeivel való online kapcsolattartást. Fontos a különbségtétel, hiszen a szűken vett szakmai kommunikációsban (újságírókkal, más diplomatákkal, szakértőkkel, tudományos szakemberekkel) folytatott párbeszédre most is, mint korábban is alapvetően a Twitter platformját használja a nemzetközi diplomáciai közösség.
A tavalyi év nagy felfutása az ún. videokonferencia alkalmazásokhoz köthető. Az intézményi kommunikáció, kapcsolattartás virtuális formája a vállalati szektortól az oktatási intézményeken át a közigazgatásig lényegében mindenhol egyeduralkodóvá vált. Az ilyen alkalmazások természetesen a diplomáciai munkában is kiemelkedő helyet találtak maguknak. A széleskörű érdeklődést jól tükrözik a számok is: a Zoom alkalmazást csaknem fél milliárd alkalommal töltötték le 2020-ban, és a második legnépszerűbbnek számító videokonferencia platform, a Google Meet is 254 millió egyedi letöltéssel büszkélkedhetett.
Here are the 10 Most Downloaded Apps of 2020; John Koetsier; Forbes; 2021. január 7.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Az orosz diplomácia a koronavírus járvány lecsengése után is ragaszkodni fog a videokonferencia formátumhoz

Az elmúlt bő egy év alatt intézményi használók tömege állt át – kényszerűségből – az online kapcsolattartásra. A videokonferencia alkalmazások megugró népszerűsége is ennek az egyik pillanatról a másikra fellépő kommunikációs kényszernek köszönhető. A Zoom, a Google Meet, a Microsoft Teams és még megannyi más alkalmazás nem csupán a közoktatásban, a felsőfokú képzésben, a tudományos kapcsolattartásban vált mindennapi használati eszközzé. A digitalizáció térhódításának még többé-kevésbé ellenálló diplomáciai testületek, külügyi szervezetek is napok alatt álltak át a digitális kapcsolattartás e módjára. Az intézményeken belüli értekezletek, de különösen a diplomáciai hálózat globálisan elszórt misszióival való gyors „személyes” megbeszélések fontos eszközévé vált a videokonferencia rendszer. Szinte az első napoktól beépült a nemzetközi kapcsolatok multilaterális fórumainak a munkájába is, noha a hátrányok, technológiai nehézségek is éppen itt mutatkoztak meg talán a leginkább. A közkedvelt alkalmazások ugyanis – talán mondani sem kell – bőségesen szenvedtek, szenvednek a gyerekkor problémáitól: az átvitel minősége sokszor alacsony, és a résztvevők többsége messze nem valamiféle profi video-kommunikátor. A megvilágításon, háttéren, képkivágáson, de különösen a hangminőségen ugyanis nagyon sok múlik, hogy a kapcsolattartás e virtuális módozata ne váljék kínszenvedéssé. És akkor az egyes rendszerekkel kapcsolatos biztonsági kérdéseket még nem is említettük, pedig – különösen egy ilyen érzékeny szakterületen, mint a diplomácia – ez sem elhanyagolható szempont. Fontos az is: az online kapcsolatban elvész a személyes tárgyalások atmoszférája, nehezen érzékelhetők az apró, de fontos jelek, jelzések.
A digitális technológiák alkalmazásában már korábban is élen járó orosz diplomácia a jelek szerint a járvány visszaszorulása után is szívesen megtartja egyébként a most bejáratott videokonferencia technológiát a kapcsolattartásra. Egyértelmű a vélekedés, hogy ezekkel a digitális eszközökkel a nemzetközi kapcsolatok építésén fáradozó szakembergárda egy új dimenzióval tudta bővíteni a működési terét. A formátum számtalan előnnyel kecsegtet: költséghatékony, és kibővíti a nemzetközi kapcsolatépítésbe bevonható szereplők körét. Például – említik sajátos szempontként az orosz diplomaták – a virtuális jelenlétet lehetővé tevő technológiával tudták elérni, hogy – persze csak megfigyelőként – a Krím, vagy a Donbassz képviselői is bekapcsolódjanak a nemzetközi szervezetek munkájába. Egy amerikai vízumra ugyanis alighanem hiába vártak volna.
Diplomats to keep videononference format when pandemic is over – Russian diplomat; TASZSZ; 2021. május 8.

A kormányok egyre gyakrabban cenzúrázzák a közösségi médiát, állítja a Facebook

A Facebook cég közlése szerint a tavalyi év második felében 19 országban összesen 84 alkalommal korlátozták a kormányok az általuk közvetített szolgáltatást. A növekedés szembeötlő, ha ezt összevetjük a pandémiás esztendő első felének adataival, amikor a szolgáltatás-megszakítások (felfüggesztések) száma még csupán 52 esetet tett ki. A tendencia jól mutatja, hogy az egyes nemzeti hatóságok, kormányok egyre gyakrabban avatkoznak be aktívan a közösségi platformokon folyó k9ommunikációba.
A fenti esetekben említett „beavatkozás” persze maga is több féle akciót jelenthet: a kormányzati szervezetek intervencója a szolgáltatás teljes blokkolásától kezdve bizonyos tartalmak szűrésén át széles palettán mozoghat. (Sőt, ha emlékezetünkbe idézzük az orosz Roszkomnodzor médiahatóság közelmúltbeli gyakorlatát, amikor a szolgáltatás betöltési sebességének erőteljes korlátozásával büntették a szabályoknak nem engedelmeskedő Twitter cég helyi szolgáltatását, akkor a korlátozások állami eszköztára még tovább bővül előttünk.) Ezen túlmenően a hatóságok gyakran kérelmezik a Facebookot is, bizonyos konkrét tartalmak törlésére; a cég számításai szerint 2020 folyamán mintegy 10%-kal nőtt az ilyen kérések száma az előző évihez képest. Az ilyen „kérelmezett cenzúra” terén egyébként – ami talán meglepő lehet – az Egyesült Államok vezet, mögötte Indiával, majd Németországgal, Franciaországgal és Nagy-Britanniával. Azaz, éppen az ún. liberális mintademokráciák.
Facebook: Gov’t internet shutdowns on the rise; Ina Fried; Axios Login; 2021. május 20.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: kiberbiztonság – 2021. május 25.
Fizetni, vagy szembeszegülni – a kiberzsarolások növekvő dilemmája

Az Egyesült Államok keleti partvidékén lassan helyreáll a rend, ismét üzemel az országrész fontos energia érrendszerének szerepét betöltő Colonial kőolaj hálózat. Igaz, annak árán, hogy – nagyjából egybe hangzó források szerint – a kőolaj elosztó rendszert üzemeltető vállalat valamivel kevesebb, mint 5 millió dollár váltságdíjat volt kénytelen kifizetni a zsarolóvírusos támadóknak. Ráadásul, mint az a napokban kiderült, ez az ügy súlyosan fenyegette kiterjedt országrészek, urbánus központok alapvető energia ellátását, de korántsem tartozott (legalábbis a bűncselekmény nagyságrendjét tekintve) a legnagyobb esetek közé. Ugyancsak tavasszal, március végén ugyanis hasonló zsarolóvírusos támadás érte a CNA Financial Corp. nevű vállalatot, amely az egyik leghatalmasabb biztosító társaság az Egyesült Államokban. Az óriásvállalat adattömegének jókora részét tulajdonították el a behatolók, miközben bő két hétre sikeresen akadályozták, meg a vállalat munkatársait abban, hogy be tudjanak lépni a vállalati rendszerekbe. A cég vezetői állítják: mindenben a törvények szerint jártak el, és ennek megfelelően felvették a kapcsolatot a szövetségi bűnüldöző szervekkel, valamint a Pénzügyminisztérium illetékes osztályával. Amiről itt szó van az az: az amerikai hatóságok álláspontja az, hogy váltságdíjak kifizetése további ösztönzést jelent a bűnözök számára, ezért a követendő eljárásrend szerint az érintett cégeknek tartózkodniuk kell a követelt zsarolási összeg kifizetésétől. Ajánlásnál itt persze többről van szó: a Pénzügyminisztérium szabályozása értelmében a váltságdíjak kifizetésében közreműködő cégeket szankciókkal lehet sújtani. A források azt állítják: a formálisan vallott szabálykövetéssel szemben a CNA bizony kénytelen volt a váltságdíj kifizetésére. Aminek összege egyébként a lélegzetelállító 40 millió dollárra rúgott a hírek szerint.

A két friss eset kétségtelenül felhívta a figyelmet az energia elosztó rendszerek, illetve általában a nagy infrastrukturális informatikai hálózatok erős sérülékenységére. Szakértők ennek nyomán egyébként már-már arról beszélnek: az informatikaI hálózatok elleni támadás hovatovább a zsarolók legkedveltebb és legfontosabb terepévé válik. A számok mindenesetre alátámasztani látszanak ezeket a véleményeket: a zsarolóvírusos támadások száma robbanásszerűen növekszik ugyanis az USÁ-ban. Miközben az ilyen támadások által okozott kiesés általában két hétre teszi használhatatlanná az érintett rendszereket, a váltságdíjak összege is folyamatosan növekszik. Becslések szerint tavaly összesen 350 millió dollárt tudtak kiberzsarolók kikényszeríteni amerikai vállalatoktól, ami 311%-os növekedést jelent az előző, 2019-es évhez képest. Az áldozatok között egyébként – és ez bizonyos értelemben szintén nyugtalanító fejlemény – nem csupán a nagyvállalati kör szereplőit találjuk: középvállalatok is egyre gyakrabban kénytelenek váltságdíjat fizetni; a tavaly évben pedig az egészségügyi intézmények, kutatóhelyek, sőt kórházak és rendelők is a kedvelt célpontok közé emelkedtek. A fenyegetés „demokratizálódását” mutatja az is, hogy az átlagosan kicsikart váltságdíj (noha összege szintén jelentősen emelkedik) 2020-ban nagyjából 54 000 dollárnak megfelelő kriptovaluta környékén mozgott.
A fenyegetés olyan kiterjedtté és elterjedtté kezd válni Amerikában, hogy most a szövetségi Kereskedelmi Kamara igyekszik már rávenni a kormányt arra, hogy központi fellépéssel (tehát a szövetségi hatóságok összehangolt cselekvésével, illetve megfelelőm jogszabályi környezettel) igyekezzen felvenni a harcot a kiberzsarolás futótűzszerűen terjedő fenyegetésével.
The new digital extortion; Ina Fried; Axios Login; 2021. május 12.
CNA Financial Paid S 40 Million in Ransiom after March Cyberattack; Kartikay Mehrotra, William Turton; Bloomberg; 2021. május 20.
Chamber pushes ransomware fight; Ina Fried; Axios Login; 2021. május 21.

Az elektromos hálózatok megbénítása lehet a jövő energiafegyvere

Fél évszázaddal ezelőtt, az akkori geopolitikai viszonyok közepette született meg a Kőolaj Exportáló Országok Szervezete (az OPEC) szankciós politikája nyomán a hírhedt „olajfegyver” fogalma. Lényegét tekintve arról volt szó, hogy a nagy kitermelő országok (jellemző módon a Közel-keleten) összehangolták termelési politikájukat; időről időre kiaknázási kvótákat állapítottak meg, illetve rögzítették a piacra kerülő nyersolaj hordónkénti árát. Ezzel politikai kéynszert alkalmaztak más (jellemzően nyugati) államokkal szemben. A politika (ami riasztó üzemanyaghiányt okozott a motorizáció bűvöletében élő Egyesült Államokban és másutt is) megmutatta, hogy az energia az egyik leghatékonyabb fegyver a technológiai fejlődésben kiteljesedő modern társadalmakban. Ez még a kőolaj korszaka, a robbanómotorok bűvöletében élő világ volt. Azóta sokat változott a technológiai civilizáció: mára az elektromosság vette át az éltető energiaforrás szerepét. Ennek megfelelően a szakértők egyre inkább azon a véleményen vannak, hogy a „Denial of Electricity Services”, azaz az elektromos energia ellátás korlátozása lesz hamarosan a korszak geopolitikai kényszerítő erővel (is) bíró, új energia-fegyvere.
Figyelmeztető jelzésnek, esettanulmánynak ehhez az elképzeléshez ott van ma már az ukrajnai elektromos hálózatok elleni híres kibertámadás ügye. 2015-ben, feltételezések szerint oroszországi (állami szervezetekkel kapcsolatba hozható) hackerek sikeresen hatoltak be egy ukrajnai elektromos energia-elosztó vállalat informatikai rendszereibe, és sikerült üzemen kívül helyezniük mintegy 30 alállomást az energiahálózaton belül. A következmény: több százezer fogyasztó maradt áram nélkül. A szakirodalom ezt az akciót tekinti az elektromos hálózatok elleni első (kinetikus), azaz károkozó kibertámadásnak. A rá következő évben a kijevi elektromos hálózatot érte hasonló támadás, aminek nyomán Porosenko akkori ukrán elnök kijelentette: országa ellen kiberháborút folytat a szomszédos Oroszország.
Az elektromos hálózatok sérülékenysége azóta csak fokozódott. Becslések szerint 2050-re a világ energia felhasználásának több mint a fele származik majd elektromos áramból. Az okos készülékek, az IoT-rendszerek várható terjedése lényegesen tovább növeli majd ezt a már most is nagyon csábító támadási felületet. Különösen nyugtalanító az. ún. SCADA (ipari folyamatirányító) rendszerek erős sérülékenysége: a felügyeleti vezérlésnek és az adatgyűjtésnek ezek a vezérlőrendszer-architektúrái, amelyek felölelik a számítógépeket, a hálózati adatkommunikációt, valamint a felhasználói interfészeket is egyre kiterjedtebben használatosak az ipari infrastruktúrák, egyebek mellett az elektromos vezetékhálózatok, távszabályozására és monitorozására. Ami azzal jár, hogy ezeknek a rendszereknek a meghekkelése az elosztórendszerek feletti felügyelet átvételét különösen vonzó célponttá teszi.
A másik fő energiahordozó, a kőolaj származékok elosztórendszereinek sérülékenysége most éppen napirenden van, köszönhetően az amerikai Colonial vezetékrendszer elleni zsarolóvírusos támadásnak. Az energia ellátó és elosztó rendszerek kibertámadásokkal szembeni védelmére kézenfekvő megoldásnak látszik a behatolás elleni rendszerek erősítése, általában a rendszerek rezilienciájának erősítése. Amerikai szakértők egy csoportja azonban azt vallja: alapvető áttörést ebben a kérdésben a kiberdiplomácia eszközrendszerének a mozgósítása jelentheti. A támadásokkal szembeni védelmi vonalak, tudások gyarapítása fontos, de nem elégséges. Amire szükség volna, az egy átfogó megállapodás, egyfajta kiber-détente arról, hogy a geopolitikai arcvonalak különböző térfelein álló államok nem használják a kiberhadviselés eszközeit egymás polgári infrastruktúráinak támadására. E nélkül ugyanis könnyen elszabadulhat egyfajta kiber-eszkaláció, csapások és ellencsapások sorozata.
Denial of Electricity Service Could Become Next Geopolitical Weapon; Amy Myers Jaffe; The Wall Street Journal; 2021. május 18.

Intenzív képzés: cél a Magyar Honvédség önálló kiberképességeinek megteremtése, erősítése

Oklevélátadó ünnepséggel ért véget az az intenzív kéthetes képzés, amit a Magyar Honvédség Altiszti Akadémiáján tartottak az állomány kibertudatosságának előmozdítása érdekében. A szentendrei képzési bázison szervezett kurzusra a Magyar Honvédség alakulataitól érkezett katonákat, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karáról érkező növendékeket, csapatgyakorlatukat töltő tisztjelölteket iskoláztak be. A tanfolyam keretében a hallgatók megismerkedtek a kiberbiztonság folyamatosan változó trendjeivel, a villámgyorsan átalakuló fenyegetési környezettel. A témák között szerepeltek a biztonsági modellek, a kockázatelemzési eljárások, és természetesen a szakterületet szabályozó nemzeti és ágazati jogszabályok is. A képzés igyekezett az elméleti alapokat azonnal hasznosítható, gyakorlati tudáselemekkel ötvözni. A cél az volt,hogy a résztvevők olyan valóságos kiberbiztonsági eljárásokat, fogásokat, védekezési módszereket is megismerjenek, amelyeket beosztásukban a későbbiekben a valóságos helyzetben tudnak majd alkalmazni. A hallgatók a kéthetes tanfolyam végeztével közös projektmunka formájában adtak számot a megszerzett ismeretanyagról, illetve annak gyakorlati alkalmazására való képességükről. Dr. Kovács László dandártábornok, a Magyar Honvédség Parancsnoksága kibervédelmi szemlélője a tanfolyamot lezáró eseményen hangsúlyozta: ez a kéthetes felkészítés része volt annak a vezetői döntésnek, amely célul tűzte ki a Magyar Honvédség kiberképességeinek a megteremtését, illetve megerősítését. A szervezeti kibertudások kiépítésének folyamatában mérföldkőnek számított a 2019-es év, amikor a Honvéd parancsnokság (MHP) szervezetén belül létrejött a kibervédelmi szemlélőség, és ezzel együtt megalakult az a kiberképzésekkel foglalkozó szervezet, ami számos témában indít tanfolyamokat, különböző szintű adminisztratív és katonai szakmai beosztásban levők számára.
Az elkövetkező években – részben a most véget érthez hasonló képzési ciklusok révén is – folytatódik a kiberműveletekre alkalmas önálló szervezeti egység felállítása a Magyar Honvédségen belül.
Véget ért a kiberbiztonsági szervezési tanfolyam; Magyar Honvédség Kiberműveleti Központ; 2021. május 22.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Feltörték az Air India szervereit: 4,5 millió utas adataihoz jutottak hozzá a hackerek

Az elmúlt évtized során felgyülemlett ügyféladatok tömegéhez fértek hozzá az indiai állami légitársaság, az Air India szervereit feltörő hackerek. A kiberincidens következtében összesen mintegy 4,5 millió utas személyes adatai (beleértve az útleveleik és hitelkártyáik adatait is) kerültek illetéktelen kezekbe. A légitársaság arról tudósított, hogy haladéktalanul külső szakértőket vont be a támadással kapcsolatos kárfelmérésre és kármentésre. Külön hangsúlyozták, hogy az egyes személyekhez tartozó jelszavak nem kerültek illetéktelen kezekbe (mivel ilyeneket a cég nem őriz meg a hálózatain).
Az elmúlt években egyébként több jelentős légiforgalmi társaság is hasonló kibertámadások áldozatává vált. Ráadásul a károsultak között olyan fejlett kiberbiztonsági „nagyhatalmak” vállalatait is ott találjuk, mint például Nagy-Britannia. A British Airways-től 2018-ban mintegy 400 ezer utas személyes adatai szivárogtak ki.
Air India servers hacked, credit card details of flyers stolen. Here is everything we know about it so far; India Today; 2021. május 21.

Kínai kiberhadviselési egység fejlett nyugati vírusirtó szoftvereket vásárol

A Recorded Futures cég Insikt Group nevű kiberbiztonsági szervezete szerint beszerzési dokumentumok tanúsítják, hogy egész sor nyugati cégek által gyártott vírusirtó szoftvert szerzett be a közelmúltban a kínai hadsereg egyik kiberhadviselési alakulata. A Kínai Népfelszabadító Hadsereg 61419. sz. egységeként azonosított szervezet – amelyet éppen az elmúlt hónapban vádoltak meg a japán hatóságok azzal, hogy egy csaknem egy éve zajló kiberkémkedési akció írható a számlájukra – 2019 elején vásárolt be egész sor vírusirtó szoftvert a szabad piacról. Jellemző módon kisebb tételeket (10-20 munkaállomásra vonatkozó licensszel) rendeltek egy-egy antivirus termékből. A beszerzések a Kaspersky, a Bitdefender, az ESET, a Dr. Web, a Symantec és egyebek mellett a McAfee fejlesztéseit vették célba. A biztonsági cég azt is megjegyezte: a vásárlásnál mindig az angol nyelvű verziót rendelték meg, sohasem a helyi változatokat. Ez egyértelműen arra utal, hogy nem helyi rendszerek vírus monitorozására akarják ezeket felhasználni a kínaiak.
Chinese military unit accused of cyberespionage bought multiple western antivirus products
https://therecord.media/chinese-military-unit-accused-of-cyber-espionage-bought-multiple-western-antivirus-products; Catalin Cimpanu; The Record; 2021. május 5.

Egy évtizeden át gyűjtögette otthon az FBI kibervédelmi dokumentumait a szövetségi nyomozó hatóság egyik elemzője

A héten vádat emeltek az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda, azaz az FBI egyik elemzője ellen. A nő egész kötegnyi dokumentumot – általában szigorúan minősített anyagokat – vitt haza és tárolt otthonában. A különös dokumentum gyűjtemény alapvető információkat tartalmazott az FBI kibervédelmi eljárásrendjével és forrásaival kapcsolatban. Az illegálisan kivitt dokumentumok között akad olyan is, amely részletesen leírja a kiberincidensekkel kapcsolatos nyomozások lépéseit és nyomozati cselekményeit, beleértve a megszerzett információk (emberi) forrásait is. Az anyagok különböző területi nyomozóirodák eljárásait tartalmazta. A dokumentumok között akadtak olyanok is, amelyik különösen veszélyes terrorista szervezetek (pl. az Al-Kaida) elleni ügyekben keletkeztek. A szóban forgó anyagok minősítése és puszta mennyisége is elképesztette az FBI kémelhárítási részlegének az ügyet felgöngyölő embereit. Külön megrázó tényként konstatálták, hogy a letartóztatott nő mintegy másfél évtizeden át tudta otthonában gyűjtögetni ezeket az anyagokat. Az eset egyértelműen felhívja a figyelmet a kiberbiztonsági szakemberek által gyakorta emlegetett (egyik) legfontosabb veszélyforrásra: a „belső fenyegetés” (insider threat) továbbra is az egyik legfontosabb nemzetbiztonsági veszélytényező az informatikai rendszereket illetően.
FBI employee indicted for stealing classified info on FBI cybersecurity work; Shannon Vavra; Cyberscoop; 2021. május 21.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: űrtechnológia és űrgeopolitika – 2021. május 25.
Lendületben a kínai Mars-program

Alig néhány hete hökkentette meg a világot Kína, amikor április 29-én egy új típusú, hatalmas hordozórakéta, a Hosszú Menetelés-5B segítségével Föld körüli pályára állította a leendő kínai űrállomás első, központi részegységét. A Tianho-1 (Tianhe-1) elnevezésű modul köré másfél éven belül kiépülő 66 tonnás égi laboratórium a feltörekvő ázsiai országot az űrkutatás fél évszázados hosszú menetelésének nagyhatalmai közé emeli. Ugyanakkor a „vertikális nagyhatalmi építkezés” nem csupán az űrállomásra kíván támaszkodni: ezzel párhuzamosan zajlik egy másik jelentős program, ami még tovább emeli Kína technológiai tudását és nemzetközi presztízsét – a Mars meghódítása.

Csaknem egy évvel ezelőtt, 2020 júliusában indították útjára a dél-kínai Vencsang (Wenchang) űrközpontból a Tienven-1 (Tianwen-1) űrszondát. A jármű csaknem 300 napi repülés után érte el a Marsot, majd idén május közepén (néhány hónapnyi keringés, megfigyelés, mérés után) sikeresen leereszkedett a Marsra, fedélzetén egy Mars-járó robotjárművel. Önmagában már ez is rendkívüli sikernek nevezhető, hiszen ezzel Kína – a Szovjetunió, majd az Egyesült Államok után – harmadikként tudott űreszközt juttatni a távoli bolygóra. Az úttörő a szovjetek régen feledésbe merült Marsz-3 leszállóegysége volt, amely 1971-ben landolt, és sugárzott felvételeket a Vörös bolygóról – azonban csak néhány másodpercen át. Csaknem fél évtizeddel később, a Viking-1 szondával az USA is megkezdte sikeres leszállásait a Marson. Mint emlékezetes, legutóbb az USA idén február közepén hajtott végre sikeres leereszkedést a Marson, és Perseverance nevű járműve haladéktalanul meg is kezdte a kutatóutakat a felszínen. Most a hét végén a kínai leszálló egység fedélzetén hordozott Csuzsung (Zhurong) névre keresztelt kerekes jármű is megkezdte felderítő útjait. Ezzel Kína gyakorlatilag felzárkózott az Egyesült Államokhoz: csupán e két űrhatalomnak sikerült ugyanis mindeddig kerekes felderítő egységet (rovert) is a Marsra juttatni, és ott üzembe helyezni. Az eddigi manőverek (mindenekelőtt a leszállás, majd a rover beüzemelése) zökkenőmentesen, precíz tervszerűséggel történt, ami önmagában is sokat lendít a programban dolgozó tudósok és technikusok büszkeségén. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a Kínai Népköztársaság Mars-programja nem egészen öt évvel ezelőtt indult csupán, az eredmények több mint figyelemre méltóak. A leszállási manőver azért is számít egyébként technikai értelemben kiemelkedő teljesítménynek, mivel a Mars-Föld távolság 300 millió kilométere miatt a rádióhullámok jelentős késéssel jutnak vissza a földi irányító központba, így a kényes manővert kizárólag az űrjármű autonóm vezérlése bonyolította le. Az 1,85 méter magas, csaknem negyed tonna súlyú Csuzsung (Zhurong) jármű most az Utopia Planitia nevű 3 300kilométer átmérőjű járőrterületének környezeti tényezőit térképezi fel (különös tekintettel a leszállóhely körüli vidék morfológiai alakzataira és geológiai sajátosságaira), és a megszerzett adatokat a bolygó körül keringő Tienven-1 (Tianwen-1) egység közvetítésével továbbítja a földi irányító központba. A hét közepén aztán az első felvételek is megérkeztek a Csuzsungról (Zhurongról).
China lands its Zhurong rover on Mars; Jonathan Amos; BBC; 2021. május 16.
China’s Zhurong Mars rover kicks off roving mission after driving offlanding platform; Deng Xiaoci, Cao Siqi; Global Times; 2021. május 22.
[Szerkesztői megjegyzés: A kínai neveket először a népszerű magyar átírás szabályai szerint adjuk meg, zárójelben tüntetjük fel utánuk a nemzetközileg használt pinjin átírás – kínai fonetikus ábécé – szerinti alakokat.]

Űrteleszkóppal monitorozná az égi szemetet az Európai Űrkutatási Hivatal

Az ESA, az Európai Űrkutatási Hivatal újszerű és egyben valóban nagy (azonnal kézzelfogható) jelentőségű programban gondolkodik a közeli évekre. A terv az, hogy egy olyan űrteleszkópot küldjenek fel, amely alkalmas lesz a – Föld közeli tereket egyre jobban elborító – űrszemét megfigyelésére, beleértve az egészen kicsi, milliméteres nagyságú hulladékdarabok monitorozását is. A Hivatal előzetes tervei szerint a műholdra telepített különleges távcső – amely a maga nemében az első ilyen lenne a világűr meghódításának történetében – 2025-ben megkezdhetné szolgálatát, amennyiben a tagállamok tanácsa jövőre jóváhagyja a program költségvetését.
A 20 centiméteres optikai teleszkópot hordozó mesterséges hold 6-700 kilométeres Föld körüli pályán kering majd. Az ESA által futtatott számítógépes modellek szerint ugyanis ez az orbitális övezet az, ahol a különböző eredetű űrszemét darabok a leginkább sűrűsödnek. A távcső teljesen passzív technológiával folytatná a megfigyelést, kizárólag az egyes tárgyakról visszaverődő napfény detektálására támaszkodva. A valós észlelőkapacitás jellemzésére a szakemberek hangsúlyozzák: a teleszkóp nem lesz képes minden milliméteres (vagy akár centiméteres) hulladékdarab felderítésére, viszont ahhoz éppen elégséges információt tudna gyűjteni, hogy azzal validálhatók legyenek az Űrkutatási Hivatal jelenlegi űrtörmelék-modelljei.
A téma egyébként az európai űrkutatási szervezetnek nem csupán elméleti, de nagyon is valóságos problémaként jelenik meg. 2016-ban ugyanis váratlanul meghibásodott az ESA által felbocsátott Copernicus Sentinel-1A mesterséges hold egyik napenergia panelje. A telemetrikus adatok elemzése alapján a szakemberek megállapították, hogy egy legfeljebb néhány milliméter átmérőjűn részecske csapódott az egyik napelem szárnyba. A műhold ugyan sikeresen megőrizte működőképességét, de a veszély nagyságát jól mutatta az eset. Az ESA becslése szerint jelenleg mintegy 34 000 darab 10 centiméternél nagyobb átmérőjű hulladékdarab kering bolygónk körül. Ugyanakkor az 1 és 10 centiméter közötti nagyságú törmelékek becsült száma már eléri a 900 000-et. A Copernicus műholdat eltaláló és súlyosan megrongáló (1 milliméter és 1 centiméter közötti nagyságú) részecskékből viszont már 128 millió darab keringhet Föld közeli pályán.
A problémának ráadásul egy eddig kevésbé vizsgált aspektusára is ráirányult a közelmúltban a figyelem. Az űrszemét kérdését körbejáró legutóbbi európai szakmai konferencián felmerült az is: az űrszemét okozta környezetszennyezés nem csupán az ember űrbeli tevékenységét teszi kockázatosabbá a jövőben, hanem közvetlen kihatása lehet a klímaváltozással összefüggő folyamatokkal is. A bolygónk körüli pályán keringő törmelék egy része ugyanis, egyre alacsonyabb pályára térve, lassan bekerül az atmoszféra felső rétegeibe, és ott elég. Az ennek nyomán megnövekedett széndioxid szintek azonban csökkenthetik a légkör sűrűségét ezeken a szinteken.
Europe plan to launch space telescope to monitor orbital debris; Tereza Pultarova; Space.com; 2021. május 3.
What if space junk and climate change become the same problem?; Jonathan O’Callaghan; The New York Times; 2021. május 12.

Az űrturizmus hajnala: kereskedelmi célú űrhajós kiképző program indul Amerikában és Franciaországban

Mérföldkő ez is a maga nemében: az űrturizmusra szakosodott francia-amerikai alapítású Orbite vállalat bejelentette: még az idén meghirdeti első „űrturista képző” tanfolyamait. A hivatalosan „asztronauta orientációs” tréning célja, hogy alapvető felkészítést nyújtson azoknak a civileknek, akik a közeli jövőben részt szeretnének venni a – szervezők reményei szerint – hamarosan meginduló „kereskedelmi célú” űrutazásokon, magyarán űrturista kirándulásokon. A négy naposra tervezett képzési program ötvözi majd az elméleti felkészítést a gyakorlati foglalkozásokkal. Ez utóbbi nagysebességű repülőgépeken való utazást jelent majd, sőt (különleges pályán haladó repülök belsejében) rövid időre a mikrosúlytalanság érzését is megtapasztalhatják a növendékek. A tanrend része egyébként az „űrétel kóstolás” tantárgy is, amit a nemzetközi gasztronómia egyik leghíresebb személyisége, Alain Ducasse mesterszakács tart majd. Ez utóbbi mozzanat világosan utal rá, hogy a különleges trénin természetesen nem az átlagpénztárcájú átlagturistát célozza majd meg. Noha pontos tarifák természetesen még nem léteznek, az Orbite vállalat vezetői utaltak rá: az egyszerű, legfeljebb 5-10 percig tartó, ún. szuborbitális repüléseken (amelyekben éppen csak a világűr széléig viszik fel a vállalkozó utasokat) is elérheti egy-egy „jegy” ára a félmillió dollárt. A Föld körüli pályán is megforduló, orbitális űrutakért akár több tízmillió dollárt is elkérnek majd. Az első tanfolyamok, amelyeken a cél valóban csupán az, hogy alapvető fizikai és lélektani felkészítést adjanak a vállalkozóknak, nyár végén indulnak egy franciaországi üdülőhelyen. Az év végégig aztán még három további kurzus indul, ezúttal az USÁ-ban. Az ár borsos: teljes ellátással 29500 dollárba kerül majd fejenként. A nyilvánvalóan egy egészen szűk, nagyon gazdag réteget megcélzó űrturizmustól azt várják elkötelezett hívei, hogy hozzájárul majd az űrkutatás kereskedelmi célú, polgári alkalmazásainak rohamos kiterjesztéséhez – miközben természetesen hatalmas profitokat is generál működtetőinek.
Orbite to offer commercial human spaceflight training program; Jeff Foust; Space News; 2021. május 12.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Lemondásra kényszerült az USA Űr Haderőnem egyik parancsnoka

Távozni kényszerült parancsnoki beosztásából a közelmúltban életre hívott amerikai Ür Haderőnem egyik vezetője. Matthew Lohmeier alezredes egy podcast beszélgetésben úgy fogalmazott, hogy az amerikai fegyveres erőket gyengítik azok a hivatalosan terjesztett „marxista” ideológiák, amelyek a mostanában a csapatoknál és a katonai szervezeteknél bevezetett „diverzitás tréningek” keretében nyernek teret. A főtiszt, aki a 11. űr előrejelző század élén állt különösen az ún. „kritikai fajelméletet” említette azok között az ideológiák között, amelyek szerinte aláássák az amerikai fegyveres erők morálját. Azt említette: saját bázisán is olyan kiképzési anyagokat terjesztettek a katonák körében, amelyekben az Egyesült Államokat „fehér felsőbbrendűségen alapuló nemzetként” bélyegezték meg. A katonatiszt egyébként éppen saját most megjelent könyve kapcsán szólalt meg egy konzervatív podcast-csatornán: publikációjának fő mondandója, hogy „neo-marxista” tanok bomlasztják az USA haderejét, ami súlyos fenyegetést jelent a 21. századi hadviselés koncepciójához igazodó űrcsapatok számára is.
Space Force commander fired after accusing the military of pushing and agenda ’rooted in Marxism’; Reis Thebault; The Washington Post; 2021. május 17.

A SpaceX újrafelhasználható rakétatechnológiája új perspektívákat nyit Ausztrália számára

Csaknem fél évtizeddel ezelőtt formálódott Elon Musk SpaceX cégének tervezőasztalain egy jelentős hordozó kapacitású, ráadásul többször is felhasználható hordozórakéta terve. Az akkor még BFR-nek nevezett űreszközzel kapcsolatos elvárás az volt, hogy 100 tonna hasznos terhet legyen képes a magasba emelni és földközeli pályára állítani úgy, hogy teljes mértékben újrahasznosítható legyen, és ezzel 2 millió dollár körüli értékre szorítsa le egy-egy kilövés költségeit. Összehasonlításként érdemes emlékezni rá: a NASA, az amerikai űrkutatási hivatal saját hordózó programja (amely évek óta késésben van, és egyre jelentősebbek a költségei) csupán egyszer használható eszközökben gondolkodik, amelyekkel egy-egy indítás összköltsége elérheti a 2 milliárd dollárt. A magáncég által fejlesztett hordozórakéta piacképessége tehát nyilvánvaló. Számtalan sikertelen indítási kísérlet után az immár „Csillaghajó” (Starship) névre átkeresztelt hordozójármű sikeres indítása és visszatérése jelentősen megnövelte a szakma optimista várakozásait. A tervek szerint 2023-ban rendszerbe álló rakéta a közép-, sőt „kishatalmak” űrkutatási ambícióinak is komoly lökést adhat. Az Ausztrál Fegyveres Erők – amelynek szerepe folyamatosan átértékelődik az India-Csendes-óceáni térség geopolitikai jelentőségének rohamos növekedésével – most azt fontolgatja, hogy az így megnyíló relatíve olcsó hordozókapacitásokkal jelentősen növelheti űrjelenlétét. A szakértők egy része azonban arra figyelmeztet: Ausztrália viszonylag kis tömegű műholdakra tart elsősorban igényt, s így a SpaceX nagy tömegű hasznos terhekre optimalizált hordozója mégsem lesz majd gazdaságos választás. Kívánatos alternatíva a saját műhold technológia mellett a saját (kis terheket hordozni képes) hordozókapacitás kifejlesztése, ami 10 éven belül reális lehetőség lenne.
SpaceX’s reusable rocket technology will have implications for Australia; Malcolm Davis; Australian Strategic Policy Institute, The Strategist; 2021. május 18.

A dél-koreai űrprogram hosszútávon megtérülő fejlesztésekben gondolkodik

Gyökeres koncepcióváltást hirdetett a dél-koreai űrkutatási hivatal vezetője. Lee Sang-ryool, a Koreai Űrkutatási Intézet elnöke szerint az államilag finanszírozott fejlesztési programoknak olyan területekre kell irányulniuk, amelyekben a magánszektor erőforrásai elégtelenek lennének az áttörő eredményekhez. Az állam kutatási kapacitásait és lehetőséget tehát olyan technológiai alapkutatásokra kell a jövőben fókuszálni, amelyek eredményei csak jelentős időtávon belül érhetnek be. A hivatal elnöke úgy fogalmazott: olyan fejlesztésekben kell gondolkodni, amelyek a 2050-es évekre hozhatnak konkrét eredményeket. Minden egyebet pedig – hangsúlyozta Lee – meg kell hagyni a magán fejlesztési cégek számára.
South Korea’s space agency set sight on missions that ‘won’t pay off untill 2050’; Park Si-soo; Space News; 2021. május 10.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2021. május 17-május 21.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

K55 internet szolgáltatás KBF/253/2021
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/93
Közzététel dátuma: 2021.05.17.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.06.03.
Üzleti internet-hozzáférési szolgáltatás biztosítása az MNB Krisztina körúti épület (1013 Budapest, Krisztina körút 55.) kommunikációs helyiségébe. A szolgáltatást a szükséges kiépítés (implementáció) és beüzemelés megtörténte után 2021.augusztus 13-tól számítva 36 hónapon keresztül kell biztosítani.
Lásd bővebben

Irat- és dokumentumkezelési rendszer fejl. (1457)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/93
Közzététel dátuma: 2021.05.17.
Ajánlatkérő: Oktatási Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.05.28.
„Fejlesztői kapacitás beszerzése az Oktatási Hivatal által alkalmazott irat- és dokumentumkezelési rendszer fejlesztéséhez a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2020-00059 azonosítószámú uniós projekt keretében”
Lásd bővebben

Komplex informatikai szolgáltatások ellátása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/93
Közzététel dátuma: 2021.05.17.
Ajánlatkérő: Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealap-kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.05.26.
„Komplex informatikai szolgáltatások ellátása”
A nyertes ajánlattevő feladata az Ajánlatkérő részére a szerződés időtartama alatt komplex informatikai szolgáltatás biztosítása, amely magában foglalja a szerver számítógépeket, aktív hálózati eszközöket, folyamatosan frissített szoftver licenszeket, rendszer konfigurálási, felügyeleti és üzemeltetési szolgáltatásokat is. A beszerezni kívánt szolgáltatás mennyiségét Ajánlatkérő a kialakítandó informatikai rendszerhez jelenleg csatlakozó végfelhasználók (munkavállalók) számával határozza meg, amely 54 fő. Ajánlattevőknek kalkulálnia kell azzal, hogy a megkötésre kerülő szerződés hatálya alatt a végfelhasználók száma 60 főre módosulhat.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Eredmény tájékoztató- Felsőoktatási MS licencek
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/93
Közzététel dátuma: 2021.05.17.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Softline Services Kft.
A jelen közbeszerzési eljárás keretében a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. (továbbiakban DKÜ Zrt.) a Magyar Felső-, és Középfokú Oktatási, Kutatási és Közgyűjteményi Számítógép-hálózati Egyesület (továbbiakban HUNGARNET) által képviselt felsőoktatási intézményeknél már meglévő Microsoft licenctermékek megújítása és bővítése céljából a Tisztaszoftver program keretein belül megvalósítandó Microsoft vagy azzal egyenértékű felsőoktatási szoftverlicenceket kíván beszerezni.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 2.100.000.000,- Ft
Lásd bővebben

EMIR alkalmazás fejlesztése 2021
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/93
Közzététel dátuma: 2021.05.17.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: Visoft Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes Ajánlattevő feladata a jelenleg Oracle 18c adatbáziskezelőn működő teljes adatbázis kiváltása a PostGre SQL legújabb stabil Ubuntu linux platformján működő verziójának támogatásával oly módon, hogy az EMIR rendszer funkcionalitásában a korábbival egyenértékűen, azzal megegyeződen működjön. Feladat továbbá a meglévő publikációs adatbázis módosítása és kiegészítése oly módon, hogy CMS rendszer függetlenül kiszolgálja a jövőbeli publikációs megoldásokat általános szinten a belső adatbáziskezelővel megegyező platformú és verziójú adatbáziskezelő rendszer alatt. Feladat az Oracle stream jelenleg működő funkciójának kiváltása, mely folyamatosan biztosítja a publikált nyers és számított adatok, mérések, jegyzőkönyvek DMZ-ben működő adatbázisába történő betöltését.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 68.800.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/94
Közzététel dátuma: 2021.05.18.
Ajánlatkérő: KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: B3 Magyarország Mérnöki Szolgáltató Kft.
Magyarországi zajszámítási módszerekkel kapcsolatos műszaki feladatok – CNOSSOS-EU 2020, 1. fázis
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 89.000.000,- Ft
Lásd bővebben

FusionR BSS rendszerhez üzemeltetés támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/94
Közzététel dátuma: 2021.05.18.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: R&R Software Fejlesztő és Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlatkérő FusionR BSS rendszeréhez üzemeltetés támogatás szolgáltatás nyújtása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 77.700.000,- Ft
Lásd bővebben

ASP support
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/94
Közzététel dátuma: 2021.05.18.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes ajánlattevő: Komunáldata Számítástechnikai Fejlesztő és Szolgáltató Kft.;Noispot Innovations Kft.
A Magyar Államkincstár részére az ASP szakrendszerek működésének biztosítása a szerződés hatálybalépésétől számított 12 hónapra négy részben. Jelenleg az ASP rendszer 8 szakrendszerrel működik integráltan. Az ASP rendszer országos kiterjesztettségére tekintettel magas a felhasználói szám: az aktív felhasználók száma 25.000, konkurens felhasználók száma 2.000.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 197.912.000,- Ft
Lásd bővebben

EMGA/EMVA tan. szervi/ illetékes hatósági feladat
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/95
Közzététel dátuma: 2021.05.19.
Ajánlatkérő: Agrárminisztérium
Nyertes ajánlattevő: KPMG Hungária Könyvvizsgáló, Adó- és Közgazdasági Tanácsadó Kft.;Capstone Consulting Kft.
Vállalkozási keretszerződés. 1. rész a) EMGA és EMVA tanúsító szervi feladatok ellátása b) EMGA és EMVA illetékes hatósági közreműködés keretében akkreditációs felügyeleti vizsgálatok elvégzése 2. rész EMGA és EMVA illetékes hatósági közreműködés keretében monitoring vizsgálatok elvégzése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 2.317.993.720,- Ft
Lásd bővebben

Microsoft OVS licencek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/95
Közzététel dátuma: 2021.05.19.
Ajánlatkérő: Székesfehérvár Városgondnoksága Kft.
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 150.169,- EUR
Lásd bővebben

Győr 750 applikáció fejlesztés 2021
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/96
Közzététel dátuma: 2021.05.20.
Ajánlatkérő: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: Monguz Információtechnológiai Kft.
Mobiltelefonos kültéri játékok gyerekek és játékos felnőttek részére
Célcsoport: győri, Győr környéki általános és középiskolás korú gyerekek
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 33.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Meglévő IBM licencek bővítése (ILIC20)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/96
Közzététel dátuma: 2021.05.20.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Számos vállalkozás
Központosított közbeszerzési keretmegállapodás (továbbiakban:KM) kötése a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018 (XII.27.) Korm.rendelet hatálya alá tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó szervezeteknél [ld. az ajánlati felhívás VI.3) 1. pontját!] meglévő IBM szoftverlicencek megújítása, bővítése, kiegészítése, valamint kapcsolódó terméktámogatási szolgáltatások teljesítése tárgyában.
Az eljárás tárgya szerinti 1 db ellátási csomag tételes szolgáltatáslistáját a műszaki leírás szerinti 5830 db árlista sor képezi.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 7.929.000.000,- Ft
Lásd bővebben

EHR üzemeltetése és eseti továbbfejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/97
Közzététel dátuma: 2021.05.21.
Ajánlatkérő: Közbeszerzési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: Ponte.hu Informatikai Kft.
Az Elektronikus Hirdetménykezelő Rendszer (EHR) 4 moduljának (Hirdetményfeladó, eSenders, Iktató és EKR integrációs (KKWS) moduljainak) 1. rendszeres és eseti karbantartása, 2. technikai segítségnyújtás (havonta 4 óra időtartamban), 3. hibamenedzsment, 4. esetileg felmerülő továbbfejlesztési/jogszabálykövetési feladatok megrendelése nettó 24.000.000,- Ft keretösszeg erejéig, mely keretösszeg 70 %-ának mértékéig Ajánlatkérő lehívási kötelezettséget vállal.
A szerződés időtartama 24 hónap (amely meghosszabbítható további legfeljebb 6 hónappal).
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 63.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom

Paradigmaváltásra van szükség a közszféra adatainak hatékony felhasználását célzó stratégiákban – írják az ÁSZ munkatársai

„Az elemzés fókuszában az állt, hogy a nemzeti adatvagyonnal való hatékony gazdálkodást mennyiben támogatja a közadatok felhasználását érintő hazai szabályozási keretrendszer, valamint a nemzeti adatvagyon részét képező közadatok egyáltalán hitelesnek és megbízhatónak tekinthetők-e, ezáltal stabil támaszául szolgálnak, avagy sem, a közszféra digitalizációs és mesterségesintelligencia-alapú fejlesztéseit szolgáló törekvésekhez. Az elemzés bemutatja, hogy a nemzeti adatvagyon vonatkozásában miért bír kiemelt jelentőséggel a hiteles és megbízható adatok rendelkezésre állása. Ennek alátámasztásául ismerteti az adatvagyon felhasználásának különböző szintjeit, a mesterséges intelligencia alkalmazásának közszférabeli szerepét, valamint a közadatok hitelességének, illetve megbízhatóságának jelentőségét, kockázatait és kihívásait mind adatvédelmi, mind közpénzügyi szempontból. A bemeneti adatok pontatlansága, megbízhatatlansága ugyanis a megfelelő algoritmus alkalmazása esetén is predesztinálja a hibás eredménytermékek (következtetés, döntés) létrehozását, amely akár közvetlen anyagi kárt is okozhat, mind az állampolgárok, mind az állam számára. Az elemzés szerzői ezért felvetik, hogy paradigmaváltásra van szükség a közszféra adatainak hatékony felhasználását célzó stratégiákban, azon alapvető előfeltétel rögzítésének szükségességével, hogy a nemzeti adatvagyonnak megbízható és hiteles adatokon kell alapulnia.”

Forrás:
Hiteles és megbízható adatok a nemzeti adatvagyon szolgálatában; Pálmai Gergely, Csernyák Szabolcs, Erdélyi Zoltán; Pénzügyi Szemle; 2021/1. Különszám; 2021. május 20.; 52-66. o.

Mesterséges intelligencia a közigazgatásban – az érdemi ügyintézés támogatása

„A mesterséges intelligencia (MI) egyre népszerűbb fogalom, bár gyakran csak marketingeszközként használják olyan tevékenységek megcímkézésére, amelyek igencsak távol állnak a MI-től. A cikk célja, hogy bemutassa, valójában milyen mesterségesintelligencia-eszközök – szakértői rendszerek – alkalmazhatók érdemi ügyintézésre a közigazgatásban. Az érdemi ügyintézés vége mindig valamilyen döntés, amelyet a törvényi előírások szerint részletesen indokolni kell. A szakértői rendszerek ezt megteszik. Az MI-eszközök másik nagy csoportja, a gépi tanuláson alapuló megoldások, fekete dobozként működnek, bemeneti adatokat képeznek le kimeneti adatokra, a megoldás indoka így nem ismert. Ezért ezek az eszközök közvetlenül érdemi ügyintézésre nem alkalmasak, de támogathatják a szakértői rendszerekkel történő ügyintézést. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra is, hogy a technológiák alkalmazásának komoly feltételei és hozadékai vannak.”

Forrás:
Mesterséges intelligencia a közigazgatásban – az érdemi ügyintézés támogatása; Fejes Erzsébet, Futó Iván; Pénzügyi Szemle; 2021/1. Különszám; 2021. május 20.; 24-51. o.
Szerkesztői megjegyzés: A szerzők egyike, Futó Iván, a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület tagja.

Algoritmusok társadalma – beszélgetés Frank Pasquale-val

„…Frank Pasquale a Brooklyn Law School professzora, a mesterséges intelligencia és gépi tanulás jogának nemzetközileg elismert szakértője. A mérföldkő jelentőségű The Black Box Society: The Secret Algorithms That Control Money and Information és a New Laws of Robotics: Defending Human Expertise in the Age of AI című könyvek szerzője. Számos üzleti vállalat, valamint az amerikai kormányzat és az Európai Bizottság tanácsadójaként is szolgált. Munkássága úttörő az algoritmikus döntéshozatal „elszámoltathatósága”, az internetes platformok szabályozhatósága, illetve a magánszférához fűződő jog terén.

A digitális forradalom során az algoritmikus döntéshozatal szinte egy évtized leforgása alatt álomból valósággá vált. A The Black Box Society: The Secret Algorithms That Control Money and Information című könyvében arra tett kísérletet, hogy feltárja az algoritmusok életünkre és társadalomra gyakorolt hatásait. Milyen következtetéseket fogalmazott meg ezen a téren?

A digitalizáció sokrétű hatást gyakorol életünkre. Azonosítani lehet néhány olyan kulcsfontosságú mozzanatot, amely révén ez a hatalmi átformálódás befolyást gyakorol a mindennapi életünkre. Ezek közül az egyik a központosítás fele mutató tendencia. Mindebben persze az az irónia, hogy az internet első apostolai még a decentralizációs hatást hangsúlyozták. Vagyis a kiinduló pont a hierarchikus rend feloldása, a közvetítő vállalatok számának csökkentése volt. Ugyanakkor jelenleg éppen ennek az ellenkezőjét láthatjuk. Hatalmas amerikai és kínai vállalatok kezdik uralni a „digitális köztereket”, valamint emellett a kereskedelem „digitális üzleteit”.

Az amerikai, kínai és európai politikai döntéshozók előtt álló legnagyobb kihívás, hogy felveszik-e kesztyűt, és megküzdenek-e a hatalmas vállalatok centripetális erejű központosításával és megerősödésével szemben úgy, hogy feldarabolják vagy szabályozzák őket. Az első megoldást az jelentheti, ha a platformok és a kereskedelmi tevékenységet elkülönítjük egymástól. A második, Sabeel Rahman nevéhez köthető javaslat szerint, monopóliumoknak lehet őket tekinteni, amely alapján a működésük tekintetében szigorú szabályok alkothatók.

Egyre inkább olyan világban élünk, ahol az információ „egyénre szabott”. Ez azonban nem növeli, hanem éppen ellenkezőleg, csökkenteni a közpolitikai mérlegelési lehetőségeinket. Hogyan látja ezt a dilemmát?

Az automatizált „közterek” jelentős mértékben roncsolják a közakaratképzés folyamatát. Jómagam azt látom, hogy ez különböző szinteken zajlik. Ezek közül az egyik az információ szélsőséges méreteket öltő „egyéniesítése”, amely az üzenetközlés és az üzenetek értelmezésének fragmentálódását eredményezi.
Ez túlmutat a „szűrőbuborék” már jól ismert problémáján, amely miatt én személy szerint nem aggódom annyira. Az emberek hiteles politikai közösséget különféle méretű csoportokból tudnak építeni. Ugyanakkor mindez jóval nehezebb, ha mikroszinten zajlik egy politikai manipuláció. Vagyis például akkor, ha ugyanabban a háztartásban élő két ember egymástól teljesen eltérő hirdetéseket lát vagy ugyanabban az utcában sétálók teljesen eltérő információkkal rendelkeznek ugyanazon politikusról. Ráadásul úgy, hogy ezeknek az információknak egy része egyszerűen hamis vagy csak propaganda.

Ezek a problémák több szinten is kitapinthatók: az internetes közvetítő cégeknél, a médiában, a digitális pártoknál, amelyek manipulálják a közfelfogást és elterelik a figyelmet a valódi problémamegoldásról. Ugyanakkor a múltat sem szabad idealizálni.

Úgy vélem ugyanis, hogy komoly gondok voltak a demokratikus akaratképzéssel az 1990-es években főként azért, mert az újságok és a televíziós csatornák elhanyagolták a közérdekű kötelezettségeik teljesítését. Nehéz a két helyzet összehasonlítása, ugyanis ez a két „köztér” nem mérhető össze. Mégis azt gondolom, hogy most nagyobb veszélyben vagyunk a hírértelmezés „fragmentációja” miatt.

A 22-es csapdájához szokták hasonlítani a nagy technológiai vállalatok felelősségre vonhatóságát. Ha kiadóként akarják felelősségre vonni őket, akkor arra hivatkoznak, hogy ők valójában csak közvetítők. Ugyanakkor, ha a platformjaikhoz való hozzáférésről van szó, akkor ahhoz ragaszkodnak, hogy kiadók. Milyen kihívás elé állítja ez a jogalkotót?

Az egyik legalapvetőbb hibának tartom, ha a káros tartalom, mind például a gyűlöletbeszéd vagy a „fake news” szabályozása szempontjából a platformokat kiadókként vagy közvetítőkként csoportosítjuk. Ennek a különbségtételnek talán volt valami alapja az 1930-as évektől a korai 2000-es évekig.
Olyan szabályozást rendszert kellene tehát alkotni, amely egyensúlyt teremt a véleménynyilvánítás szabadságának értéke és a dezinformáció veszélyei között.

Ez az egyik oka az olyan jogi szabályozási rendszerek népszerűségének, amelyekben a veszélyes tartalmakat a platformoknak rövid idő alatt – 2 és 24 óra között – el kell távolítaniuk. Ha pedig ezt nem tennék meg, akkor felelősség terheli őket. Egy ilyen jogi rendszer ugyan nem lenne tökéletes, de jelentősen csökkentené a legkárosabb tartalmak terjedését. Egyszerűbben fogalmazva a médiaszabályozás kreativitására van szükség az újszerű kihívások kezelése terén.

Melyek a legnagyobb előnyei és hátrányai az európai, illetve az amerikai szabályozási és alkotmányos megközelítéseknek?Az amerikai megközelítés majdhogynem mindenkinek lehetővé teszi, hogy szinte mindent elmondhasson. Mindezzel elkerülhetők a politikai beszéd határvonaláról folytatott keserű viták. Ugyanakkor, ha valaki összehasonlítja, hogy mi az, ami még engedélyezett Amerikában, és mi, ami már tiltott Európában, akkor ez a mező nem is olyan nagy. A közéleti beszédnek vannak olyan részei, amelyek különös aggodalomra adnak okot, és az EU, illetve az uniós tagállamok komolyan elejét szeretnék venni ennek. Ehhez azonban az értékítéletekhez tartozó „nehéz kérdésekben” kell állást foglalniuk. Az amerikai megközelítés kulcsproblémája, hogy kedvez a demagógok felemelkedésének, akik végső soron lerombolják a véleménynyilvánítás szabadsága által nyújtott védelmet. Ezzel szemben az európai megközelítés dicséretre méltó eleme a kulturális támogatások közérdekként való elismerése. A sajtó és a kultúra támogatása ugyanis létfontosságú az egészségéhez közélet kialakulásához.

Az előző évszázad elején élt híres amerikai bíró, Louis Brandeis óva intett a „nagyság átka” kapcsán. Véleménye szerint ugyanis a nagy trösztök azon túl, hogy gazdasági értelemben nem hatékonyak, fenyegetést jelentenek a jogokra és a politikai rendszerre. Ennek fényében milyen szerepet játszhat a versenyjogi szabályozás a „Big Tech” alkotmányos értékekre gyakorolt káros hatásainak orvoslása terén?

Dacára annak, hogy ritkán hozzák fel, a versenyjogi szabályok és az alkotmányos értékek közötti összefüggés rendkívül fontos. Amennyiben ezek a platformok dominánssá válnak, és így teljes ellenőrzést gyakorolnak a digitális társadalmi élet egy-egy szelete fölött, mint ahogy például a Twitter a mikro blogok, a Google az internetes keresés vagy a Facebook a közösségi média fölött, úgy államokhoz kezdenek hasonlítani. Erről a jelenségről a „functional sovereignty” című korábbi írásomban már felhívtam a figyelmet. A platformok úgy működnek a társadalomban, hogy közben a közélet bizonyos funkciói felett monopóliumot gyakorolnak. A versenyjogi szabályok optimális esetben azt biztosíthatják, hogy a felhasználók szabadan hagyhatják el a platformot, ha annak szabályait túlságosan nyomasztónak találnák. További fontos lépést jelentene a Facebook, a WhatsApp és az Instagram szétválasztása, amely véget vethet a felhasználók teljes megfigyelésének.

A kormányzati beavatkozás további területe a szélsőséges vélemények és a demokratikus berendezkedés közötti feszültséget érinti. Amikor a Twitter kitiltotta Donald Trumpot, sok liberális, centrista és mérsékelt jobboldali azon a véleményen volt, hogy ez egy magáncég, és így végtérre azt tesz, amit akar. Ez azonban túlságosan leegyszerűsítő nézet. Valójában a Twitter közfeladatot vállalt magára és ezért ez a döntése egy közhatalmi, állami döntéssel ér fel.

Hogyan lehet előmozdítani az algoritmikus döntéshozatal „elszámoltathatóságát”, és milyen etikai megfontolások érvényesíthetők a mesterséges intelligencia terén?

Mihelyst a „The Black Box Society” könyvem megjelent számos szakértő azt rótta a terhére, hogy „valójában ami miatt aggódom, az a technológiai ökoszisztéma, nem pedig csak az algoritmusok.” Ezt a kritikai meglátást igaznak tartom, és úgy vélem, hogy látens módon a könyvben is elismertem. Ugyanakkor mindenképpen érdemes szem előtt tartani, ugyanis ez a kritika rávilágít arra, hogy az algoritmusok akkor jutnak szerephez, amikor az emberek vagy vállalatok „távolról” akarnak diagnózist felállítani, értékelni vagy döntéseket hozni. Ahelyett, hogy közvetlenül vizsgálnának meg vagy döntenének el egyéni eseteket, a döntéshozók ezekben az esetekben egy képletet vagy szabályt készítenek, amely a személyeket adathalmazzá alakítja. Ráadásul gyakran kis, részben és pontatlan adatsorrá.
A technológiai vállalatok automatikusan döntést hoznak még azt megelőzően, hogy az érintett személynek lehetősége lenne jogorvoslatért folyamodnia olyan fórumhoz, amely rugalmasan és az egyéni szempontjaikat mérlegelve járhat el. Emiatt gondolom azt, hogy a jogorvoslat biztosítása az elszámoltathatóság alapvető pillérét jelenti. Az antidiszkriminációs törvények szintén kulcsjelentőségűek. A téves adatok ugyanis számos társadalmi csoport sérelmére diszkriminálhatnak. A prediktív technológiák alkalmazása rémisztő jövőt sejtet, ha egyfajta „fekete doboz” módjára befolyásolhatják az emberek megélhetését és lehetőségeit. Éppen ezért olyan garanciákat kell az algoritmusokba építeni, amelyek felismerik a fontos emberi érdekeket és védik az emberi jogokat. Azokat a rendszereket kell kiküszöbölni, amelyekben az ember kiszolgáltatott, tehetetlen, és ennél fogva az elidegenedés veszélye fenyegeti.

Napjaink egyik filozófiai jellegű kérdése, hogy hol is húzódik a határvonal az emberi képességek javítása és kiváltása között. A nemrégiben publikált könyve a New Laws of Robotics: Defending Human Expertise in the Age of AI éppen ezt a dilemmát feszegeti. Véleménye szerint hol húzható meg ez a határvonal?

Engedje meg, hogy egy példát hozzak a könyvemből. Az orvoslás terén érdekes partnerségek alakulnak ki az ápolók és a robotok között. Az egyik ezek közül a Robear, egy olyan robot, amelyet azért alkottak, hogy segítsen az ápolóknak az ágyból felemelni a betegeket, különösen a nehezebb betegeket. Ez azért fontos találmány, mert sok ápoló ortopédiai problémákkal küzd, ugyanis nehéz betegeket vagy olyan betegeket emel, akikkel óvatosan kell bánni. A robotot arra tervezték, hogy a beteget az egyik ágyból a másikba vagy az ágyból a székbe emelje anélkül, hogy az ápolónak különösebb fizikai erőfeszítést kellene kifejtenie. Ez jó példa arra, hogyan nyújt segítséget a mesterséges intelligencia és a robotika anélkül, hogy helyettesítené vagy kiváltaná a szakmabélieket. Ez egy viszonylag szűk és jól körülhatárolt terület, az ápoló folyamatosan jelen van és a robot csak segítséget nyújt számára. Úgy gondolom, hogy egyre több olyan példával találkozhatunk majd, amikor egy-egy rutinfeladatot robotok látnak el.

És mikor beszélhetünk arról, hogy a robot már nemcsak segít, hanem emberi funkciókat vesz át?

A mesterséges intelligenciát fejlesztők olyan rendszereken is dolgoznak, amelyek nemcsak fizikai feladatot látnak el, hanem például a gondozási funkciókat is betöltenek, így például empátiát próbálnak sugározni. Képzeljük el azt a robotot, ami szomorúan néz, amikor a betegnek fájdalmai vannak vagy boldog vonások jellenek meg „arcán”, amikor a beteg jobban van. Ez az a határvonal, amikor azt gondolom, hogy a robot már nemcsak kiegészíti, hanem átveszi az ápolók funkcióit. Emberiességhez tartozó vonásokat hamisít, emberi érzéseket színlel. Másként fogalmazva a robot emberi érzéseket utánoz még akkor is, ha nincsenek ilyen érzései.

Ez egy rossz szolgálat mind a betegekkel, mind az ápolókkal szemben, akik hivatásuknál fogva arra képeztek ki, hogy megfelelően bánjanak a betegekkel és empátiát mutassanak feléjük. Azért csak az emberek képesek ezt a feladatot ellátni, mert ők tapasztaltak fájdalmat és csalódást, valamint örömöt és elégedettséget a saját életükben. A robot ilyet soha nem érzett. A szabályozásnak ezt szem előtt kell tartania.”

Forrás:
Algoritmusok társadalma – beszélgetés Frank Pasquale-val; Sándor Lénárd; Mandiner Precedens; 2021. május 14.

Törvények, rendeletek