Skip to main content

4. szám, 2023. január 23.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Takács Péter: rendszerváltás jön a magyar egészségügyben

„ Új típusú finanszírozási rendszert fogadott el a kormány. Csak az élesítés időpontja kérdéses még – mondta Takács Péter az InfoRádió Aréna című műsorában. A Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára beszélt az új ügyeleti rendszer bevezetésének menetrendjéről, a szakdolgozók bérrendezésének részleteiről és a háziorvosi ellátás átszervezéséről is.

December végén alapjaiban módosították az egészségügyi törvényt, Takács Péter szerint erre azért volt szükség, mert a magyar egészségügyben elmaradt a rendszerváltás. Az időzítésről azt mondta, a járvány volt a változások katalizátora, mert ott szerinte az ellátórendszer minden erőssége és a gyengesége is megmutatkozott. „Az akkor megkezdett folyamatokat visszük tovább lépésről lépésre. Az új irányokat kijelöltük az elmúlt másfél-két évben” – mondta az államtitkár.

Úgy fogalmazott, hogy a struktúra, amit megörököltek, a hetvenes-nyolcvanas években alakult ki, de a szakma közben sokkal többet fejlődött, ezért Takács Péter úgy véli, a fejnehéz egészségügyet lakosságbarátra kell átalakítani.

„Az a fő cél, hogy a magyar egészségügy ne betegségüggyel foglalkozzon. Az ellátórendszer is a későn felismert betegségek kórházi kezelésére készült. A prevenciós szemléletet hozzuk be, hogy valóban egészségügy legyen” – mondta, és hozzátette, hogy komoly szemléletformálásra van szükség, amin az oktatási államtitkársággal is együtt tudnak dolgozni, hogy egészségtudatosságra lehessen nevelni a fiatalokat.

Új ügyeleti rendszer

Az államtitkár azt mondta, az ügyeleti ellátásszervezés változása lesz az első, amit a bőrén érez majd a lakosság. A másfél évig tesztelt Hajdú-Bihar megyei modell alapján az derült ki, hogy teljes éjszakára nem kell háziorvosi kompetencia, csak délután négytől este tízig olyan esetekre, amelyek mentőt nem igényelnek, de nem szerencsés, ha másnapi rendelést megvárják velük. „Este tíztől reggel nyolcig az esetek 95 százaléka mentési feladat, akkor tényleg az megy orvoshoz, akinek komoly baja van” – mondta.

Eddig párhuzamosan tartották fenn a két ellátást, mostantól ezt központosítják: egy négyjegyű telefonszámot kell majd hívni, és megyénként lesz központi triázs, ahol a diszpécser a kikérdezési protokoll alapján megfelelő helyre irányítja a beteget:
* lesz, akinek azt mondja, menjen el másnap reggel a háziorvosához
* lesz, akihez ügyeleti kocsit küld képzett szakápolói személyzettel és telemedicinális eszközökkel
* lesz, akinek azt mondja, fáradjon be az ügyeletre
* és lesz, akinek azt mondja, hogy várjon a mentőre.

Takács Péter elmondta, hogy végigjárták az összes megyét, és helyben megnézték térkép alapján, hogyan látják optimálisnak az ellátást, és mit szólnak ehhez a helyiek. Az is kiderült, hogy az új rendszer bevezetése márciusban Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kezdődik, majd fokozatosan alkalmazzák újabb helyszíneken, a tervek szerint 2023 végére marad Pest megye, és 2024-re Budapest.

Az államtitkár szerint a háziorvosok bevonásával sem lesz gond, havonta legfeljebb két délutáni ügyeletet kell vállalniuk, és akkor sem hagyják magukra őket, mert a mentők ott állnak majd mögöttük a járási központokban.

Az ügyeleti ellátás újraszervezése az Országos Mentőszolgálat feladata, ehhez 26 milliárd forint áll majd rendelkezésre, ebből a mentők állományát is jelentősen lehet bővíteni.

Szakdolgozói béremelés

A szakdolgozói béremelésről Takács Péter azt mondta, a most bejelentett és 14 hónapon belül végrehajtott emelés a legnagyobb mértékű lesz a rendszerváltás óta, és ezzel az átlagos orvosbér 37 százaléka lesz az átlagos szakdolgozói bér. Az államtitkár hozzátette, a kormány azt is elfogadta, hogy a jövőben összekötik az orvosi és a szakdolgozói béreket, azaz csak együtt lehet majd emelni, így megmarad ez az arány a fizetések között. Az államtitkár abban bízik, hogy a béremelés megállítja az elvándorlást a szakdolgozók körében, ahogy a bérrendezés az orvosok külföldre költözését is megfékezte.

„A szakdolgozóknál nem a külföldi országokkal kell versenyezni, hanem piaci szereplőkkel, de ha sikerül olyan anyagi megbecsülését biztosítani, akkor akik elhagyták a hivatásukat, vissza tudnak térni” – mondta, és jelezte, az emelés után az átlagos szakdolgozói bér is meghaladja majd a nemzetgazdasági átlagot. 2022-ben az Országos Kórházi Főigazgatóság által alkalmazott szakdolgozók átlagkeresete bruttó 565 ezer forint volt, ez közel 50 százalékkal emelkedik majd, de differenciáltan, akinek magasabb a képesítése, magasabb mértékű emelést kap.
Kórházat nem zárnak be

„Kórházat nem zárunk be, és nem lesz belőle elfekvő sem” – hangsúlyozta Takács Péter, amikor a kórházak szerepének átalakításáról beszélt. Mint fogalmazott, azt kell logikusan végiggondolni, hogy milyen szolgáltatást kell a lakosság közelében tartani. A kisebb esetek maradnak helyben, de a bonyolultabb, nagyobb szaktudást igénylő ellátásokat a betegbiztonság szempontjából is érdemes a nagyobb kórházakba összpontosítani.
„Ezt sem lehet központilag megmondani, a megyei kórház főigazgatójának a felelőssége a betegútszervezés. Velük kell megbeszélni, hogy mi helyben az optimális ellátórendszer” – mondta az államtitkár.

A betegutakról elmondta, az az eljárás, hogy mindenki a háziorvosát keresi fel, aki beutalja a szakellátásra. Takács Péter szerint a jobb hozzáférést a járóbeteg-ellátásban kell biztosítani, mert míg átlagban egy embernek 12,5 évente kell kórházba befeküdnie, de orvos-beteg találkozás 11,9 van évente. Ennek érdekében a Covid-vakcinák időpontfoglaló rendszerét ki fogják terjeszteni az összes szakterületre.

A háziorvosi rendszer átalakításának egyik fontos pontja, hogy a korábban fiskális okokból korlátozott háziorvosi kompetenciákat – recept- vagy terápiafelírás – visszaadják, ennek felülvizsgálatán most dolgozik az államtitkárság a Magyar Orvosi Kamara javaslatai alapján. Emellett a háziorvosi terhek enyhítése érdekében a szakdolgozói kompetenciákat is növelni akarják.
„Új típusú finanszírozási rendszert fogadott el a kormány. Csak az élesítés időpontja kérdéses még” – jelentette ki Takács Péter. A részletekről annyit árult el, hogy lesz egy bizonyos bázisfinanszírozási és teljesítményalapú része is. Az intézmények állandó költségeit – például energiaellátás, takarítás, őrzés-védelem – központilag rendeznék, egyébként pedig direkt esetfinanszírozást vezetnek be. „Meg kell dolgozni a finanszírozásért, de akkor oda is kell adni a pénzt” – mondta az államtitkár, és jelezte, kijelölnek majd nyolc-tíz mintakórházat, ahol szakmafőcsoportonként megnézik a finanszírozandó költségeket, és ezt folyamatosan karbantartják majd. ”

Forrás:
Takács Péter: rendszerváltás jön a magyar egészségügyben; Infostart; 2023. január 17.

Megjelent az Európai Bizottság (EU) 2023/138 végrehajtási rendelete a nagy értékű adatkészletekről

„…1. cikk Tárgy

(1) Ez a végrehajtási rendelet megállapítja az (EU) 2019/1024 irányelv I. mellékletében meghatározott tematikus kategóriákba tartozó, közszférabeli szervezetek birtokában lévő nagy értékű adatkészletek jegyzékét azon meglévő dokumentumok körére vonatkozóan, amelyekre az említett irányelv alkalmazandó.

(2) Ez a végrehajtási rendelet meghatározza továbbá a nagy értékű adatkészletek közzétételére és további felhasználására vonatkozó szabályokat, különösen a további felhasználásra vonatkozó feltételeket és az adatoknak az alkalmazásprogramozási felületeken (a továbbiakban: API-k) keresztül történő terjesztésére vonatkozó minimumkövetelményeket.

2. cikk Fogalommeghatározások

E végrehajtási rendelet alkalmazásában:
1. Az (EU) 2019/1024 irányelv 2. cikkében foglalt fogalommeghatározások alkalmazandók.
2. A térinformatikai adatok, a Föld-megfigyelési és környezeti adatok, valamint a meteorológiai adatok kategóriájába tartozó adatkészletekre vonatkozóan a 2007/2/EK irányelvben foglalt fogalommeghatározások alkalmazandók.
3. A mobilitási adatok kategóriájába tartozó adatkészletekre vonatkozóan a 2007/2/EK irányelvben és a 2005/44/EK irányelvben foglalt fogalommeghatározások alkalmazandók.
4. „alapvető attribútum”: egy adatkészletben szereplő objektum vagy adat-egyed jellemzője, például nemzeti azonosító kód vagy név;
5. „részletesség”: az adatkészlet részletességi szintje;
6. „alkalmazásprogramozási felület (API)”: a gépek közötti kommunikációt és a zavartalan adatcserét szolgáló funkciók, eljárások, fogalommeghatározások és protokollok összessége;
7. „csoportos letöltés”: olyan funkció, amely lehetővé teszi egy teljes adatkészlet egy vagy több csomagban történő letöltését.

3. cikk A nagy értékű adatkészletek valamennyi kategóriájára alkalmazandó közzétételi szabályok

(1) A mellékletben felsorolt nagy értékű adatkészleteket birtokló közszférabeli szervezetek biztosítják, hogy a mellékletben leírt vagy hivatkozott adatkészletek a továbbfelhasználók észszerű igényeinek megfelelően API-k révén, géppel olvasható formátumban rendelkezésre álljanak. Amennyiben azt a melléklet jelzi, az adatkészleteket csoportos letöltés révén is hozzáférhetővé kell tenni.

(2) Az (1) bekezdésben említett közszférabeli szervezeteknek meg kell határozniuk és közzé kell tenniük az API használati feltételeit és az API teljesítményére, kapacitására és rendelkezésre állására vonatkozó szolgáltatásminőségi kritériumokat. A használati feltételeket ember által olvasható és géppel olvasható formátumban egyaránt rendelkezésre kell bocsátani. Mind a használati feltételeknek, mind a szolgáltatásminőségi kritériumoknak összeegyeztethetőnek kell lenniük a nagy értékű adatkészletek további felhasználására vonatkozóan a 4. cikknek megfelelően meghatározott szabályokkal.

(3) Az API használati feltételeit uniós vagy nemzetközileg elismert, nyílt, ember által olvasható és géppel olvasható formátumú API-dokumentációnak kell kísérnie.

(4) Az (1) bekezdésben említett közszférabeli szervezetek kapcsolattartó pontot jelölnek ki az API-val kapcsolatos kérdések tekintetében annak érdekében, hogy biztosítsák az API rendelkezésre állását és karbantartását, és végső soron a nagy értékű adatkészletek zökkenőmentes és hatékony közzétételét.

(5) A mellékletben felsorolt nagy értékű adatkészleteket birtokló közszférabeli szervezetek biztosítják, hogy az adatkészleteket metaadat-leírásukban nagy értékű adatkészletekként jelöljék meg.

4. cikk A nagy értékű adatkészletek valamennyi kategóriájára alkalmazandó, további felhasználásra vonatkozó szabályok

(1) A tagállamok által az (EU) 2019/1024 irányelv 14. cikkének (5) bekezdése alapján megadott mentességet ugyanúgy online kell közzétenni, mint az (EU) 2019/1024 irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében említett, közszférabeli szervezetekre vonatkozó jegyzéket.

(2) Annak megkönnyítése érdekében, hogy hosszabb időszakokra kiterjedő adatkészletek álljanak rendelkezésre további felhasználásra, az e rendelet alapján előírt kötelezettségek az e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt létrehozott, géppel olvasható nagy értékű meglévő adatkészletekre is vonatkoznak.

(3) A nagy értékű adatkészleteket további felhasználás céljából a Creative Commons közkincsnyilatkozat (CC0) vagy a Creative Commons BY 4.0 engedély, vagy bármely ezzel egyenértékű vagy a mellékletben meghatározottak szerinti, kevésbé korlátozó nyílt felhasználási engedély feltételei mellett kell rendelkezésre bocsátani, ami lehetővé teszi a korlátlan további felhasználást. Az engedélyező ezenfelül előírhatja az engedélyező feltüntetésére szolgáló elismerési követelményt is.

(4) A nagy értékű adatkészleteket a közzétételre és a további felhasználásra vonatkozó, a mellékletben meghatározott szabályoknak megfelelően kell rendelkezésre bocsátani.

5. cikk Jelentéstétel

(1) E végrehajtási rendelet hatálybalépésétől számított két éven belül a tagállamok jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az e végrehajtási rendelet végrehajtása érdekében hozott intézkedéseikről. Adott esetben a (3) bekezdés szerinti információk a vonatkozó metaadatokra való hivatkozások révén is rendelkezésre bocsáthatók.

(2) A Bizottság kérésére minden tagállam rendelkezésre bocsátja a jelentés frissített változatát, amelyet kétévente kell elkészíteni.

(3) A jelentésnek az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a) az egyes nagy értékű adatkészletek e rendelet mellékletében szereplő leírásának megfelelő tagállami (és adott esetben szubnacionális) szintű konkrét adatkészletek jegyzéke, online hivatkozással a meglévő szabványokat követő metaadatokra, például egy külön nyilvántartásra vagy nyíltadat-katalógusra;

b) állandó hiperhivatkozás az e rendelet mellékletében felsorolt nagy értékű adatkészletek további felhasználására vonatkozó engedélyezési feltételekhez, az a) pontban említett egyes adatkészletek tekintetében;

c) állandó hiperhivatkozás az e rendelet mellékletében felsorolt nagy értékű adatkészletekhez való hozzáférést biztosító API-khoz, az a) pontban említett egyes adatkészletek tekintetében;

d) adott esetben a tagállam által a nagy értékű adatkészletek közzétételére és további felhasználására vonatkozóan kiadott útmutatók;

e) adott esetben az (EU) 2016/679 rendelet 35. cikke alapján elvégzett adatvédelmi hatásvizsgálatok megléte;

f) az (EU) 2019/1024 irányelv 14. cikkének (5) bekezdése alapján mentesített közszférabeli szervezetek száma.

6. cikk Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Rendelkezései az e rendelet hatálybalépését követő 16 hónap elteltével alkalmazandók…

MELLÉKLET
[felsorolás, technikai és jogi követelmények az adatok elérhetőségével kapcsolatban. Szerk.] 1. Térinformatikai adatok…
2. Földmegfigyelési és környezeti adatok…
3. Meteorológiai adatok…
4. Statisztikai adatok…
5. Vállalati és vállalattulajdonosi adatok…
6. Mobilitási adatok…”

Forrás:
A Bizottság (EU) 2023/138 végrehajtási rendelete (2022. december 21.) a konkrét nagy értékű adatkészletek jegyzékének, valamint a közzétételükre és a további felhasználásukra vonatkozó szabályoknak a meghatározásáról (EGT-vonatkozású szöveg); EUR-Lex; 2022. január 20.
Háttér:
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról (átdolgozás); EUR-Lex; 2019. június 26.

Közigazgatás, politika, jog

Három különböző napon folynak az uniós tárgyalások

„Didier Reyndersszel, az Európai Bizottság (EB) jogérvényesülésért felelős biztosával folytat tárgyalásokat jövő kedden, azaz január 24-én Varga Judit igazságügyi miniszter – értesült a Magyar Nemzet.

Ezután Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter ­január 25-én szerdán az uniós tárgyalásokért felelős Mariya Gabriel innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős biztossal fog tárgyalni. Egy nap múlva, január 26-án csütörtökön pedig a magyar területfejlesztési miniszter Johannes Hahnnal, az EB költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosával fog egyeztetni.

Mint azt tegnap megírtuk, a szaktárca ­információi alapján a Magyarországtól megkövetelt igazságügyi vállalásokról a hozzájuk kapcsolódó jogalkotás lezajlott, amit már társadalmi egyeztetésre is bocsátottak. Varga Judit erről is tárgyalni fog Reynders biztossal. Az igazságügyi miniszter ezzel kapcsolatban tegnapi Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy a magyar egy szavatartó nép, amire időnként érdemes partnereinket is emlékeztetni. – A kölcsönös tiszteleten alapuló konstruktív párbeszéd és a szavahihetőség hívei vagyunk, és egyenlő mércével mérünk – fogalmazott.

Mindenképpen lesz megállapodás, a diákok finanszírozást fognak kapni az Erasmusra – jelentette ki Navracsics Tibor a Partizán című műsornak adott interjúban. A kormány álláspontját ismertetve kijelentette, hogy a ­kuratóriumi tagság és az összeférhetetlenség viszonylatában két megoldás létezik: az egyik az intézményi összeférhetetlenség megállapítása, amikor magából a hivatali pozícióból adódik az összeférhetetlenség. A másik lehetőség az úgynevezett dinamikus összeférhetetlenség, amit érdekütközés veszélyének felmerülése esetén egy összeférhetetlenségi nyilatkozattal, vagy az adott személynek a döntéshozatalból való kizárásával oldanak meg. Kiemelte: a bizottsággal a tárgyalások során az utóbbi mellett tették le a voksukat, a testület nem kérte, hogy a kuratóriumokból bárki távozzon, hanem jó megoldásnak nevezték a dinamikus összeférhetetlenséget.

Megjegyezte, ezért módosították a ma működő rendszert. Mivel Brüsszelben azt mondták, hogy ez jó lesz nekik, most pedig gondjuk van vele, emiatt megy jövő héten tárgyalni – mutatott rá. Úgy fogalmazott, bármiről egyeztethetnek, bármilyen megoldás lehetséges, csak tudni szeretnék, hogy az Európai Bizottság mit akar. Hozzáfűzte: információt akar szerezni arról is, hogy jó-e a dinamikus összeférhetetlenségi szabályrendszer, mert ha nem, akkor érdemes áttérni a hivatali összeférhetetlenségre. Azt kérte az EB-től, ne az ítéletet hozzák meg a tárgyalás előtt, mert most a bizottság potenciálisan 180 ezer magyar diá­kot zár ki abból az Erasmusból, aminek Navracsics Tibor öt évig a felelőseként dolgozott, és tudja, hogy semmilyen politikai kritérium nem volt benne.

A tárcavezető ezenkívül ismertette: folyamatosan tárgyalásban vannak az unióval, és elérték a tavaly júniusban kitűzött céljukat, hogy az év ­végéig megszülessenek azok a megállapodások, amelyek lehetővé teszik a hozzáférést az euró­pai uniós forrásokhoz. Ilyen megállapodás a helyreállítási tervvel kapcsolatos magyar nemzeti terv és az operatív programok elfogadtatása, illetve a kohéziós pénzekről szóló megegyezés, valamint a partnerségi megállapodás – közölte. Hozzátette, most egy másik tárgyalási folyamat elején vannak, miközben ezzel párhuzamosan zajlik egy jogállamisági feltételességi eljárás, márciusi határidővel.”

Forrás:
Három különböző napon folynak az uniós tárgyalások; Molnár János; Magyar Nemzet; 2022. január 20.

Hogyan alakítaná át Lázár János az állami építési beruházásokat?

„Új korszak köszönthet be a nagy közbeszerzések lebonyolításában, de vannak kivételek.

Megjelent a kormányzat honlapján az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény tervezete. A dokumentumcsomagot az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) jegyzi. Erről korábban a Világgazdaság egy a birtokába került verzió alapján részletesen beszámolt, most a véglegesnek szánt verzió is elérhető.

Az előterjesztés társadalmi egyeztetése jelenleg is zajlik, az észrevételeket elektronikus formában lehet eljuttatni január 20-ig. A javaslat tartalmi összefoglalójában az olvasható, hogy a törvénytervezet célja az, hogy

  • új alapokra helyezze és egységesítse az állami építési beruházások rendszerét,
  • növelje az állami építési beruházások megvalósításának hatékonyságát az energiahatékonyság elsődlegessége mellett,
  • megfelelő jogi, szakmai és költségvetési garanciákat nyújtson a beruházások szereplői számára,
  • és megerősítse és egységesítse az állami építési beruházások megvalósításában közreműködő állami szervezetrendszert.

A Lázár János vezette tárca az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény megalkotásán kívül javaslatot tesz több jogszabály módosítására, valamint hatályon kívül helyezésére a vonatkozó jogi szabályozás összhangjának megteremtése érdekében. Az is kiderült, hogy a törvénytervezet hatálya a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti, értékhatárt elérő új építmény, építményrész, építményegyüttes megvalósítására, meglévő épület bővítésére, felújítására, helyreállítására, lebontására irányuló építési beruházásra terjed ki, amelyeknél a felhasznált költségvetési vagy közvetett európai uniós forrás külön-külön vagy együttesen a becsült érték 50 százalékát meghaladja. Ugyanakkor kiemelték, hogy ebben bizonyos eltérések lehetnek, így például az energetikai rendszereket érintő, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú és rendeltetésű építményeket érintő állami építési beruházásokra vonatkozóan. A kivételi kör speciális elemei továbbá az egyházi és belső egyházi jogi személyek, a civil szervezetek, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok építési beruházásaira, továbbá a határon túli költségvetési támogatás felhasználásával megvalósítandó építési beruházás.

A törvénytervezet egyik alapelve, hogy a kapcsolódó állami feladatokat lehetőség szerint az állami intézményrendszeren belül szükséges ellátni. Méghozzá úgy, hogy az állami gazdasági társaságok irányából az állami beruházásokért felelős miniszter, illetve Építési és Közlekedési Minisztérium szervezetébe átterelve. Az indoklás szerint ezzel csökkenthetők az irányítási szintek. Ennek az elgondolásnak fontos stációja, hogy 2023. január 1-jével megvalósult a társasági integráció Lázár János miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, állami építési beruházásokkal foglalkozó egyes gazdasági társaságok esetében.

A törvénytervezet azt is rögzíti, hogy az állami építési beruházások éves költségvetési fedezetét a miniszter irányítása alatt álló, az ÉKM fejezetétől elkülönülő, önálló költségvetési fejezetben kell tervezni.

Az előterjesztésből az is látszik, hogy az állami építési beruházásokkal kapcsolatban a kormány új mechanizmusban dönt. A végrehajtásának alapja az állami építési beruházási keretprogram, amely szakpolitikai-ágazati beruházási koncepciókra és ágazati beruházási tervekre épül. A törvénytervezet az állami építési beruházások érdekegyeztető fórumaként létrehozza az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanácsot.

Lázár János már tavaly nyáron beszélt a készülő jogszabályról. Akkor azt mondta, hogy a terveik szerint a törvény 2023. január 1-jétől teljesen új világot teremt Magyarországon az állami, önkormányzati közcélú beruházások tekintetében.”

Forrás:
Nyilvánosságra hozták, hogyan alakítaná át Lázár János az állami építési beruházásokat; Hecker Flórián; Világgazdaság; 2023. január 17.
Állami építési beruházások rendjéről szóló törvény; Építési és Közlekedési Minisztérium; 2023. január 12.

Új beruházási törvény: nem kell félni Lázár Jánostól

„Az építési miniszter nem az önkormányzatokkal számolna le, hanem az állami projektek drágulásával.

A nyilvánosságban megjelent értelmezésekkel ellentétben az új beruházási kerettörvénynek nincs olyan eleme, amelynek alapján megállna az a vélekedés, hogy a jogszabály célja az önkormányzatok autonómiájának csorbítása – ez a következtetés vonható le a nyilvánosan elérhető joganyag áttanulmányozásából. Ennek megjelenéséről a kormányzati honlapon a Világgazdaság számolt be elsőként.

Az elmúlt napokban többféle formában értékelték a tervezetet. A Népszava azt írta, hogy az önkormányzati projektek java részét is ellenőrzése alá vonná az állam, így pedig az önkormányzatoknak „lassan semmi beleszólásuk” nem lesz abba, ki, mit és hogyan épít a településükön. Nagy Sándor szegedi városfejlesztési alpolgármester pedig annak az aggodalmának adott hangot a közösségi oldalán, hogy a beruházási kerettörvény hatálybalépésével „a szegediek ügyeiben egy újabb budapesti vízfejapparátus dönt majd”.

Csakhogy mindez alapvető félreértése a törvényalkotói akaratnak.

A törvényjavaslat miniszteri indokolásából is kiderül, hogy az új jogszabály célja átfogó és egységes módon biztosítani mind a közpénzek hatékony felhasználását, mind pedig a szakmai szempontok érvényesülését az állami építési beruházások kapcsán.

Miért éri meg ez az egész?

A hatékonyság növelése érdekében a kerettörvény valóban egységesíti az állami építési beruházások rendszerét, de az emögött meghúzódó megfontolás nem a helyi önkormányzatok autonómiájának csorbítása. Mindössze arról van szó, hogy az egységes szabályozás és intézményrendszer elengedhetetlen ahhoz, hogy a közpénzből finanszírozott beruházások
* egységes koncepció szerint,
* egymással összehangoltan,
* magas szakmai színvonalon
* és kiszámítható költségszinten valósulhassanak meg.

Fontos észrevenni, hogy a központosított intézményrendszernek több előnye is van. Egyfelől megszünteti a korábbi szétdarabolt szervezeten belüli átfedéseket, másfelől azt is biztosítja, hogy a beruházásokkal kapcsolatos bizonyos feladatok (tervellenőri, lebonyolítói szerepkör stb.) ellátására az illetékes állami intézményrendszerben kerülhessen sor. Eddig nem ez volt a gyakorlat, hanem ehhez külső erőforrásokat vontak be. Ezek kiváltásával azonban csökkenthető a beruházások költségszintje.

Ideje tisztázni néhány dolgot

A központosítás és a helyi önkormányzatok viszonyáról szükséges azt is rögzíteni, hogy a kerettörvény hatálya nem terjed ki valamennyi önkormányzati beruházásra. Viszont az önkormányzatok valamennyi őket érintő beruházásban aktív ellenőrző és befolyásoló szerepet kapnak, valamint a törvény alapján olyan szakmai támogatást és minőségbiztosítást, amely sok esetben hiányzik a nagyberuházások lebonyolításánál. Továbbá azt is érdemes szem előtt tartani, hogy az egyes beruházások projektszervezeteire és az azokban történő döntéshozatalra vonatkozó részletszabályokat a kerettörvény végrehajtási jogszabályai, valamint az adott beruházás projektdokumentumai fogják meghatározni. Tehát az erre vonatkozó kritikák – mivelhogy ezek még nem ismertek – pusztán feltételezéseken alapulnak.

Miről szól még az új törvény?

Bár az intézményi központosítás kapta a legnagyobb visszhangot, ez a kerettörvénynek mindössze egyetlen aspektusa. Az intézményi reformokon túlmenően a kerettörvény számos olyan újítást tartalmaz, amelyek növelik az állami beruházások szakmai és pénzügyi kiszámíthatóságát. Mindenekelőtt látni kell, hogy az egységesítés nem csupán az intézményrendszert, de a jogi és műszaki követelményeket is érinti. Az állami beruházások kapcsán az Ausztria, illetve Németország által alkalmazott megoldást (sőt, tágabb nemzetközi példákat is alapul véve) átültetve egységes műszaki követelményeket, illetve szerződéses feltételeket határoznak meg. Ez nem véletlen: a beruházások előkészítési és tervezési szakaszaira vonatkozó részletesebb és szigorúbb követelmények előírása azért indokolt, mert mind a hazai, mind a külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy az állami beruházások körében jelentkező utólagos költségnövekmény elsődleges oka a beruházások alultervezettsége.

A kerettörvény reflektál az elmúlt években tapasztalható és a korábbi merev jogszabályi keretek között rendkívül nehezen kezelhető piaci változásokra is, valamint – szintén részben külföldi minták alapján – bővíti az építtető nyomonkövetési és értékelési feladatainak körét. Ez azért lehet pozitív, mert egy olyan megrendelői tudásbázis jöhet létre, amely a későbbiekben tovább növelheti az állami beruházások hatékonyságát. Mindezeken felül az is említést érdemel, hogy a kerettörvény az építőipar műszaki-technikai fejlődésének szakmai alapú és hatékony követése érdekében számos szabályozási tárgykör tekintetében kezdeményezési jogot biztosít a releváns szakmai szervezetek részvételével működő Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanácsnak.”

Forrás:
Új beruházási törvény: nem kell félni Lázár Jánostól; Hecker Flórián; Világgazdaság; 2023. január 20.

Háziorvos: hiába a másfél éves tesztidőszak, az új ügyeleti rendszer sok veszélyt rejt

„Az Országos Mentőszolgálat szerint a Hajdú-Bihar megyei modellprogram igazolta az egységes ügyeleti rendszer előnyeit, ám a megyében ügyeletes orvosként praktizáló Kerekes László kevésnek tartja a 30 napos felkészülési időt.

Kerekes László háziorvos 16 éve ügyel, a másfél éves modellprogramban is dolgozott, és úgy véli, a telephelyet tekintve nem sok változás történt. Az viszont szerinte nem teljesen fedi a válóságot, hogy az új rendszert ezalatt a másfél év alatt tesztelték, mert jelenleg 22 helyen van 16 órás ügyelet, az új tervezet szerint pedig hétre csökken azon telephelyek száma, ahol hatórás ügyelet lesz: 16 órától 22 óráig. „El lehet képzelni, hogy mennyit csökken a hozzáférés, ha 22 telephely 16 óráját lecsökkentjük hét telephely hat órájára” – mondta.

Ezzel a változással párhuzamosan nő az ellátott terület nagysága, a járási központokra sokkal nagyobb terhelés fog hárulni. Így az ügyelet elérhetősége jelentősen csökkenni fog, és megnő a mentők terhelése – véli Kerekes László. Ez a rendszer szerinte nincs még kipróbálva

A háziorvos szerint a program sikerességét még nem lehet megítélni.

„Az lehet, hogy a betegek számára bizonyos értelemben döccenőmentes volt az átállás, de azt ne felejtsük el, hogy nem volt telephely-megszüntetés. Ez az úgynevezett diszpécserszolgálat a korábbi ügyeleti szolgáltatónál is kötelező volt” – mondta, hozzátéve, hogy ezt a feladatot most újításként kommunikálják.

A teljes átalakítás a háziorvos szerint a humán erőforrás hiánya miatt sem indulhatott el, mert ezeket az ügyeleti pontokat fel kell tölteni, és ha kevesebb ügyeleti pont is van, most olyan embereknél jelentkeznek a betegek, akik eddig még nem voltak rákényszerítve arra, hogy ügyeljenek. A törvény szerint most olyan háziorvosok vállalhatnak ügyeletet, akik praxissal rendelkeznek. Megjegyezte: korábban azok voltak ügyeletesek, akik megfelelő végzettséggel rendelkeztek, de nem háziorvosként működtek, vagy helyettesítő háziorvosok voltak.

A betegeknek és a háziorvosoknak harminc nap áll majd rendelkezésre arra, hogy az átalakításra felkészüljenek.

„Ez nem felkészítés” – jelentette ki Kerekes László, mivel szerinte másfél év után is vannak megoldatlan kérdések, példaként az informatikát említette. Másképp működik egy mentő által üzemeltetett ügyelet, mint ahogy régebben a háziorvosi ügyelet működött – tette hozzá.

Abban lát a háziorvos nagy veszélyt, hogy nem lehet tudni, hány beteg jelentik meg majd a járási ügyeleten. Ezt nem lehet előre kiszámítani, tesztelni, az ellátás sorrendje is kérdéses. Ez a helyzet problémát jelenthet annak, aki előtte sosem ügyelt, de most kötelezve lesz rá. A háziorvos hozzátette: nyilván segítséget kap a mentőktől, de az ő terhelhetőségük véges, és ott is vannak humánerőforrás-gondok.”

Forrás:
Háziorvos: hiába a másfél éves tesztidőszak, az új ügyeleti rendszer sok veszélyt rejt; Tatár Tímea; Infostart / InfoRádió; 2023. január 18.

Így működik az új ügyeleti rendszer, 1830 lesz a hívószáma

„Az új ügyeleti rendszert februártól Hajdú-Biharban, márciustól Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében vezetik be. Az Országos Mentőszolgálat főigazgatója részletesen beszélt a rendszer kialakításának hátteréről, működéséről és arról, hogy a betegek milyen változásokra számíthatnak 2024 februárjáig.

Az új ügyeleti rendszerben a 1830-as telefonszámot kell hívnia annak, aki délután 4 óra után orvosi ellátásra szorul – mondta az InfoRádióban az ügyelet megszervezéséért felelős Országos Mentőszolgálat főigazgatója. Csató Gábor arról is beszámolt, hogy a hívást egy mentésirányító fogadja majd, aki kikérdezi a beteget, majd vagy az ügyeleti pontra irányítja, vagy ügyeleti kocsit, esetleg mentőt küld hozzá.

A mentőszolgálat már megkezdte a felkészülést, hiszen az új rendszert februártól Hajdú-Biharban, márciustól Győr-Moson-Sopron és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében vezetik be. Az új budapesti ügyeleti rendszert nyáron kezdik majd kidolgozni.

„A struktúra megvan, a személyzet pedig nem az Országos Mentőszolgálat állományából fog kikerülni, hanem a mentőszolgálaton belül hozunk létre egy rendszert plusz humán erőforrással és eszközökkel” – ismertette Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója.

A mentőszolgálat 26 milliárd forintot kap az új rendszer felállítására, ezt az éves működési költségre fordítják. Emellett van egy kilencmilliárd forintos egyszeri beruházási költség, amelyből a defibrillátorokat, a gépjárműveket, az ágyakat, a telemedicina-eszközöket vásárolják meg.

A mentőszolgálattal 4-5 ezer új dolgozó fog szerződni, ebbe beletartoznak a háziorvosok, akik délután négytől este tízig ügyelnek majd, beletartoznak azok az orvosok, akik kórházi vagy egyéb szakterületekről érkeznek ügyelni, és olyanok is, akik eddig is részt vettek az ügyeleti ellátásban.

Csató Gábor megjegyezte: Magyarországon ma is több mint 300 helyen működik heterogén ügyeleti ellátás.

A főigazgató szerint az új rendszer előkészítését elkezdték, ennek jó alapot adott a Hajdú-Bihar megyei másfél éves pilotprogram, ahol a betegigényeket nézték. A megye szerinte kiválóan vizsgázott, egyes telephelyeken a 16 órás ügyeleti ellátás alatt átlagosan egy vagy másfél beteg jelent meg, máshol 0,7 beteg volt az átlag. „Egy ilyen ügyeleti telephelyet fenntartani sem szakmailag, sem betegbiztonsági, sem költséghatékonysági szempontból nem érdemes” – állapította meg.

A tapasztalatokat több ügyelet évtizedes működtetése alapján szűrték le, ez alapján összegyűjtötték, hogy az országban miként lehet egységes ügyeleti ellátást biztosítani. Ennek előkészületeit nemcsak Hajdú-Bihar megyében, hanem már Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár Bereg megyében is megkezdték.

Csató Gábor kifejtette, hogy bár az új rendszerben csökken az ügyeleti ellátó pontok száma, nem ez a lényeges, hanem a betegek ellátáshoz való hozzáférése.

Országosan a 1830-as telefonszám lesz hívható minden csatlakozó megyében.

Baj esetén a 112-t, más egészségügyi probléma esetén délután négytől ezt a számot hívhatják a betegek. A telefonvonal rögzített, tehát beteg- és minőségbiztosítás szempontjából is követhető, értékelhető, így nagy előnyt jelenthet a pácienseknek.

Az új ügyeleti ellátásban – Budapest kivételével – 174 járásban este tízig a háziorvosi szolgáltatást lehet elérni, utána pedig 81 település 102 telephelyén az ügyeletet. Ahol nincs ügyeleti telephely, ott ugyanúgy lesz szolgáltatás, hiszen indokolt esetben kimennek a beteghez az ügyeleti autókkal.

Csató Gábor elmondta, hogy a 1830-as hívások a megyei mentésirányító központba érkeznek. Ott a szakemberek kérdezési protokoll alapján döntik el, hogy a betegnek egészségügyi tanácsadásra van szüksége, gyógyszert kell felíratni, vagy súlyos panasza van és mentőt kell hozzá küldeni, illetve elegendő, ha az orvos a lakásán látja el.

A változásokról helyi kampányokkal adnak majd tájékoztatást, hiszen nem országos egyszerre, hanem megyéről megyére vezetik be a rendszert. Elsőként február 1-jétől Hajdú-Biharban.

Legalább harminc nappal a váltás előtt hivatalosan is értesítik az embereket, a résztvevőket, de kampányok már korábban is lesznek.

A Hajdú-Bihar vármegyében ügyeletes orvosként praktizáló Kerekes László korábban az InfoRádiónak azt mondta, az ott tesztelthez képest új rendszer lép majd életbe, és a harmincnapos felkészülési idő kevés lesz az átálláshoz. Csató Gábor szerint viszont Hajdú-Biharban éppen azt nézték meg, hogy valójában mire van szüksége az embereknek, milyen szolgáltatást, mikor vesznek igénybe.

A hajdú-bihari és a szombathelyi tapasztalatokból tudták megmondani, hogy mikor, hova, milyen szolgáltatás kell. Ebből következtették ki, hogy Hajdú-Bihar vármegye tíz járásában este tíz óráig lesznek elérhetők a háziorvosok, ezután pedig öt telephellyel el tudják látni feladatokat.

A főigazgató szerint a rendszer kellőképpen rugalmas, ezt bizonyítja a Covid-járvány alatti helytállásuk, ahol megduplázták a teljes kapacitásunkat. „Az a rugalmasság és az a háttérelemzés, ami a mentésben van, az üzleti és a mesterségesintelligencia-algoritmusokkal, térinformatikával együtt, adott az ügyeleti ellátásban is” – mondta. Így tehát a szezonálisan megnövekvő igényekre is tudnak reagálni a rendszeren belül, és akár új ügyeleti sort is kiállíthatnak.

A kormányhatározat szerint 2024. február végére kell Budapest kivételével az ország többi részét átvennie a mentőszolgálatnak. Budapesten vagy azokon településeken ahol mg nem vezették be az új rendszert, minden változatlan marad.

„Budapesten egészen mást a közlekedés, más a kórházi struktúra, és ezáltal más az egészségügyi ellátást is, tehát oda egy egészen új koncepciót kell elfogadni” – mondta Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója.”

Forrás:
Csató Gábor: így működik az új ügyeleti rendszer, 1830 lesz a hívószáma; Varga Mónika; Infostart / InfoRádió; 2023. január 20.

Megtartotta alakuló ülését a deregulációs kerekasztal

„Megtartotta alakuló ülését a deregulációs kerekasztal csütörtökön Budapesten.

Tuzson Bence, deregulációért felelős kormánybiztos, a kerekasztal elnöke az alakuló ülésen hangsúlyozta, a céljuk, hogy olyan javaslatokat tegyen az adminisztráció csökkentésére, a jogszabályok egyszerűsítésére, amelyek hozzájárulnak az ország versenyképességéhez, megkönnyítik a családok, az állampolgárok életét.

A kerekasztal elnöke köszöntőjében kiemelte, a kormány 2010-ben azzal szembesült, hogy a bonyolult és nehezen betartható jogszabályok nehezítik a jogkövető magatartású emberek életét, ezért szükséges az intézmények és jogszabályok átalakítása, tartalmi elemeinek egyszerűsítése. Hozzátette, már eddig is felülvizsgáltak és módosítottak több ezer olyan jogszabályt, amelyek feleslegesen terhelték a közigazgatás rendszerét, a magyar emberek mindennapjait. Az eredmények ellenére szükség van további deregulációs lépésekre is, a közigazgatási eljárások, az ügyintézés egyszerűsítésére, még hatékonyabbá tételére.

Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, a kerekasztal társelnöke elmondta, az ellenőrzések során gyakran tapasztalták, hogy a túlszabályozott jogi környezet nehezíti, időnként szinte lehetetlenné teszi a jogszabályok betartását. A társelnök fontosnak nevezte, hogy a deregulációs kerekasztal szereplői, köztük a gazdaság képviselői is javaslatot tehetnek a közigazgatási ügyintézés egyszerűsítésre, a betartható jogszabályokra.

Az alakuló ülésen a kormány és a kerekasztal állandó tagjai együttműködési megállapodást írtak alá a célok megvalósításának elősegítésére.

A kerekasztal állandó tagjai: Windisch László, az ÁSz elnöke, Biró Marcell, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke, Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal elnöke, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke, Szedlák Attila, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara főigazgatója, Vágújhelyi Ferenc, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke és Bodor József, a Digitális Magyarország Ügynökség jogi vezérigazgató-helyettese.”

Forrás:
Megtartotta alakuló ülését a deregulációs kerekasztal; Híradó.hu / MTI; 2023. január 19.

Újabb önkormányzati feladatokat vehet át az állam

„A megyei jogú városok vezetőinek Orbán Viktor miniszterelnökkel tervezett találkozóján szó lesz nemcsak a szolidaritási adó fizetésének átmeneti könnyítéséről, de arról is, hogy milyen önkormányzati feladatokat vehetne át az állam a forráshiányos helyhatóságoktól. Közben a megyei önkormányzatok is milliárdos rezsitámogatásért jelentkeztek be, és ezt meg is kaphatják soron kívül.

Nincs még időpontja, de januárban, legkésőbb február közepéig várható az a találkozó, amelyen a megyei jogú városok polgármesterei Orbán Viktor miniszterelnökkel készülnek tájékoztató beszélgetésre – mondta a hvg.hu-nak Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke – egyúttal az egyik érintett, a 60 ezer lakosú Kaposvár polgármestere –, megerősítve Gulyás Gergely miniszter legutóbbi kormányinfón tett bejelentését, hogy a találkozó „a következő hetekben” lehet.

Ezen a megbeszélésen a hvg.hu értesülései szerint előkerül majd az is, hogy milyen, jelenlegi önkormányzati feladatokat vállalhat át az állam, hogy ezzel tehermentesítse az alapvetően is forráshiányos, de most, az elszálló rezsiköltségek miatt még nehezebb helyzetbe került városokat. A téma nem újkeletű, hiszen ugyanezt a kérdést kinyitották már egyszer 2021-ben is, hasonlóan szorongató pénzügyi körülmények között.

A helyzet sokban hasonlít a 2021 tavaszira, amikor az állam a koronavírus-járvány elleni védekezésre hivatkozva előbb elvonta az önkormányzatoktól az iparűzési adó egy részét, majd ezt kompenzációként részben visszaadta. Akkor Balla György fideszes képviselő egyeztetett a városokkal, és tavaly ősszel is ő tárgyalt velük a rezsitámogatásról, amellyel a települések – ha szerencséjük volt – visszakaphatták annak egy részét, amit amúgy szolidaritási adóként fizetnek be.

A megyei jogú városok most nem elsősorban pénzért mennek Orbánhoz, mert rezsikompenzációt már kaptak: a 10 ezer fő feletti önkormányzatok nagy része, 138 város és 17 kerület között 44,6 milliárdot osztott szét a kormány. A 10 ezer fő alatti települések további 32 milliárdhoz jutottak. A 2023-as büdzsében az önkormányzati rezsikompenzációra szánt összesen 144,6 milliárdnyi forrás maradékát, 68 milliárdot a kormány az önkormányzati távhőcégek direkt dotálására szánja.

A már megítélt rezsitámogatáson túl is szóba kerülhet a kormányfői találkozón az önkormányzatok további állami segítése, ami lehet akár egy újabb körös kompenzációra tett ígéret is. Erre a legutóbbi kormányinfón utalt is Gulyás Gergely, mondván: „szeretnénk, ha lenne második kör, de ez két dologtól függ: hogyan alakul a gazdaság helyzete és hogyan a rezsiár.” A segítség mértékéről pedig a miniszter kijelentette: „az ország teljesítőképességének határait a költségvetés tartalmazza”.

A legtöbb városnak az is nagy segítség lenne, ha mérsékelné a kormány azt az összeget, amit szolidaritási adóként kell befizetniük az állami költségvetésbe. Ezt a kérést már jó előre fel is vetette az egyik megyei jogú város, a 95 ezer lakosú Székesfehérvár Fidesz-KDNP-s polgármestere. Cser-Palkovics András az adó elvével egyetért, csak azt kéri a kormánytól, hogy annak az új szabályzónak, számítási módnak a bevezetését halasszák el, ami miatt sokuknak nőne 2023-ban az adóterhe.

„Együtt szenvedjük a bajokat, a kormány is segít, mi is segítünk, közösen kell megoldani a helyzetet, mert csak mi nem tudjuk megoldani, de egyedül a kormány sem” – mondta az önkormányzatok-állam viszonyról a tárgyalások előtt kérdésünkre Szita Károly. Amúgy az általa vezetett Kaposvár is kapott rezsikompenzációt, nem is keveset, 840 millió forintot. De ez csak harmada a rezsi miatti pluszkiadásuknak, egyharmadot összespóroltak, a város mínusza még így is egymilliárd forint körüli.

Szita szerint az önkormányzati víziközmű-társaságok állami tulajdonba és üzemeltetésbe vétele folytatódhat, ez segítség az azok működtetésére anyagilag képtelen városoknak, nem beszélve arról, hogy az egyre sürgetőbb hálózati rekonstrukciók költsége szerinte elérheti az 5000 milliárd forintot. Emellett kilátásban van az említett 68 milliárdos állami keretösszegből a szintén önkormányzati távhőcégek megsegítése. De további segítség lehet Szita szerint, hogy más, önkormányzati feladatokat is átvehet az állam az önkormányzatoktól, az ezzel együtt felmerülő költségekkel, kiadásokkal együtt, nyilván ez is szóba kerül majd a miniszterelnöki találkozón.

Hogy melyek lehetnek ezek a feladatok? Sok olyan van, amit szívesen átadnának az önkormányzatok, de kevesebb, aminek átvételére a kormány nyitott is. A helyi sportlétesítmények üzemeltetése ilyen lehet, különösen, hogy ezeknek a fenntartási költségét nagyon megdobta a rezsi emelkedése. Több önkormányzat kénytelen is volt bezárni némely sportlétesítményét, bár néhányan kaptak erre extra állami támogatást, így nyitva tarthatták mondjuk az uszodájukat.
…
Pécs polgármestere szerint is „érdekében áll” az MJVSZ-nek Cser-Palkovics András szolidaritási adóval kapcsolatos javaslata, de szerinte az önkormányzatoknak többlet terhet jelentő új számítási mód halasztása mellett az adónem teljes felülvizsgálatát is érdemes felvetni. Szerinte ahelyett, hogy a költségvetés „elnyelné”, a városok által fizetett adót az agglomeráció fejlesztésére is fordíthatnák. Péterffy olyan területet is említett, ahol az állam által átvett feladatot a települések visszavennék: mivel eddig csak negatív hatásáról hallottam, szerintem az építéshatósági hatáskört és feladatokat vissza kellene adni a településeknek, így ismét az ő felelősségük lenne a településkép alakítása.

Ha személyesen Orbán Viktorral nem is tudnak tárgyalni, a megyei jogú városokon kívül egy másik önkormányzati csoport is kormányzati segítségben reménykedik – ráadásul nem is hiába. Ezek a megyei önkormányzatok, amelyekkel Gulyás Gergely miniszter ígérete szerint hamarosan szintén egyeztet a kormányzat. Ezt erősítette meg a hvg.hu-nak a 19 megye önkormányzatát tömörítő Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke is.

Pajna Zoltán elnök – aki Hajdú-Bihar megye önkormányzatának vezetője is – kérdésünkre azt mondta, hogy bár 2011 óta a megyei önkormányzatok saját intézményeket nem tartanak fenn, közlekedési vagy más infrastruktúrát nem kezelnek, és tevékenységük jobbára a területfejlesztési programok koordinációjára, projektmenedzsmentre terjed ki, rezsiköltségük nekik is van, ez pedig mindenhol nőtt, így rezsikompenzációs tárgyalásokat kezdeményeztek Balla Györgynél.

A megyei önkormányzatok apparátusa 19-ből 17-nél a megyei kormányhivatallal egy épületben van, a rájuk eső rezsiköltségeik is nőttek, de nekik kell fizetni a megyei önkormányzatok képviselőinek tiszteletdíját és a szakmai apparátus bérköltségét, a hivatali autók megdrágult tankolását is. Ráadásul egyetlen működési bevételük a megyék nagysága alapján számolt állami normatíva, ám ennek összege a kötelező béremelések és az infláció ellenére 2020 óta nem nőtt.

Pajna Zoltán elnök a 19 megyei önkormányzat rezsiköltség pluszkiadását összesen mintegy egymilliárd forint körüli összegre becsülte, ami a teljes 5,4 milliárdos éves összköltségvetésükhöz képest kigazdálkodhatatlan, ezt a kormányzat is tudja, szerinte ezért is ismerik el a kompenzációs igényüket, amit a költségvetésben elkülönített 144,6 milliárdos önkormányzati kompenzációs kereten felül is előteremtene az ígéretek szerint a kormányzat…”

Forrás:
Újabb önkormányzati feladatokat vehet át az állam; HVG.hu; 2023. január 18.

György István a magyar közigazgatás korszerűségét méltatta

„A magyar közigazgatás korszerűségét méltatta a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára csütörtökön, az újszászi kormányablak átadásán.

György István elmondta: több mint 14,3 millió ügyfél kereste fel a kormányablakokat 2022-ben, akik 15,7 millió ügyet intéztek el, ami megközelíti a koronavírus-járvány előtti, 2019-es év rekordot jelentő számait. Hozzátette: a 2010–es választások után a kormány elkötelezett volt a magyar közigazgatás fejlesztésében. A kiegyezés óta nem volt olyan évtized, amikor ekkora fejlődésen ment volna keresztül a magyar közigazgatás – közölte. A kormányablak-projekt zászlóshajójává vált a közigazgatás fejlesztésének – jegyezte meg. Az államtitkár elmondta: a közigazgatásban 34 ezernél többen dolgoznak, akik az állam közhatalmi tevékenységének területi feladatellátói, és akik ügyfélbarát módon végzik munkájukat. Szólt arról, hogy az újszászi a 314. kormányablak az országban. A kormányablakokban több mint 2500 ügyet el lehet indítani, és a látogatók döntő többsége kifejezetten elégedett – számolt be. A jól működő közigazgatás gazdasági versenyképességi tényező. Az elmúlt több mint tíz éves időszak igazolta, hogy a közigazgatás paradigmát váltott – mondta.

György István kiemelte a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) szerepét a kormányablakok működésében. Elmondta, az online intézhető ügyek száma egyre bővül, valamint az új, mesterséges intelligenciát alkalmazó, önkiszolgáló ügyintézési pontok is elérhetővé válnak a legtöbb ügyfélszolgálaton idén. A kormányablakokban a MIA (Mesterséges Intelligencia Asszisztens) önkiszolgáló ügyintézési pontokon intézhető például a vezetői engedély és személyi igazolvány pótlása, anyakönyvi kivonat- és erkölcsi bizonyítvány igénylése – sorolta. A terminálok beüzemelése folyamatos, a következő hónapokban országosan több mint 300 kormányablakban lesz elérhető – számolt be.
…minden járásában van kormányablak, a csütörtökön átadott újszászi a tizenhatodik, a Jászságban pedig az ötödik.

Beszámolt arról is, hogy 2022-ben több mint 480 ezer ember kereste fel a megye kormányablakait és több mint 530 ezer ügyet intéztek. Hozzátette: 2022 májusban kezdődött az újszászi beruházás, a munkálatok ideje alatt a NISZ Zrt.-nek köszönhetően minden héten egy kormányablakbusz ment Újszászra. Ebben az időszakban több mint 1600 ügyfél kereste fel ezeket a kiegészítő szolgáltatásokat – közölte. Elmondta: a kormányablakokban az ügyfélfogadási idő igazodik az emberek munkába járásához.

Kitért arra is, a tervek szerint egy hónapon belül kikerülnek a Braille- írásos dokumentumok a falakra, ami a vakok és gyengénlátók ügyintézését segíti. Az újszászi kormányablak is része ennek a programnak – tette hozzá.
…
Az eseményen részt vett többek mellett Bene János Zsolt, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. ügyélkapcsolati és ágazati igazgatója, Domokos Péter, a Miniszterelnökség Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkárság ügyfélbarát fejlesztések koordinációjáért felelős munkatársa és Borbás Zoltán, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Közgyűlés alelnöe.k”

Forrás:
György István a magyar közigazgatás korszerűségét méltatta; Híradó.hu / MTI; 2023. január 19.

Európai Unió

Az új európai Bauhaus az európai zöld megállapodás fontos katalizátora, tovább bővítik a finanszírozását

„A Bizottság közzéteszi az új európai Bauhaus első eredményjelentését, amely számba veszi a kezdeményezés első két évében elért eredményeket, valamint bemutatja a program iránytűjét, vagyis az új projektek első értékelési eszközét is. Az új európai Bauhaus a polgárok és szervezetek átfogó, egész Európára kiterjedő közösségét hozta létre, amely a fenntarthatóságot, az inkluzivitást és az esztétikumot ötvöző közös jövőképen dolgozik. Az új európai Bauhaus legfontosabb tevékenységei – mint például a díjak, az első fesztivál és a labor – mind sikeresen megvalósították kitűzött céljaikat, és létrehoztak egy alulról felfelé építkező transznacionális hálózatot. A több mint 100 millió euró összegű eddig odaítélt európai finanszírozásnak köszönhetően Európa-szerte folyamatban vannak az új európai Bauhaus kisebb és nagyobb léptékű projektjei. A Bizottság csak a 2023–24-es időszakban további 106 millió euróval növeli a projektek finanszírozását, a Horizont Európa program célzott forrásait felhasználva.

Az új európai Bauhaus-mozgalom

A kezdeményezés mozgalommá nőtte ki magát, amely mögött egy aktív és folyamatosan növekvő, az Európai Unió tagállamaiban és azokon túl is jelen lévő közösség áll.

Több mint 600 hivatalos partnerszervezetének köszönhetően – melyek közt uniós szintű hálózatok és helyi kezdeményezések egyaránt megtalálhatók – az új európai Bauhaus polgárok millióit éri el. A kezdeményezés sikeresen összefogja a különböző hátterű résztvevőket, a művészet és a design világától, a kulturális és kreatív iparágaktól, illetve a kulturális örökségvédelmi intézményektől kezdve egészen az oktatási, tudományos és innovációs szakemberekig, beleértve a helyi és regionális önkormányzatokat, valamint a polgári kezdeményezéseket is.

Az új európai Bauhaus a kezdetektől fogva bátorítja és inspirálja a helyi, regionális és nemzeti szereplőket a programhoz kapcsolódó saját kezdeményezések létrehozására. Az új európai Bauhaus célzott pályázati felhívásaira, kedvezményezettjeire és közösségi tagjaira vonatkozó információkhoz való átlátható hozzáférés biztosítása érdekében a Bizottság létrehozott egy irányítópult elnevezésű eszközt, amely a programhoz kapcsolódó, interaktív térkép formájában működő átfogó adatbázis.

Az új európai Bauhaus közössége Ukrajnában is aktív. A program hozzájárul mind a sürgősségi lakhatási megoldásokhoz, mind a hosszú távú újjáépítési tervezéshez. Az új európai Bauhaus laboratóriuma három kísérleti projektet működtet (a sürgősségi lakhatás, a körforgásosság és a kapacitásépítés témájában), ezenkívül összesítették az ukrán önkormányzatok és az érdekelt felek (pl. építészek, várostervezők, diákok és építőipari vállalatok) rövid és hosszú távú újjáépítési szükségleteit. A kísérleti projektek eredményei alapján 2023 első negyedévétől kezdve számos kapacitásépítési eszköz áll majd rendelkezésre az ukránok, az új európai Bauhaus partnerei és a nemzetközi újjáépítési szakértők számára.

A jelentős uniós beruházások kézzelfogható eredményeket hoznak

A különböző uniós programokból származó széles körű finanszírozásnak köszönhetően az új európai Bauhausnak lehetősége nyílt helyszíni, kézzelfogható változásokat is végrehajtani. 2022-ben kiválasztották és elindították az új európai Bauhaus első hat bemutatóprogramját – nagyszabású és megismételhető helyi átalakítási projekteket –, amelyeket a Horizont Európa program keretében finanszíroztak. Ezekhez 2023-ban tíz újabb program fog csatlakozni a kohéziós politika európai innovatív cselekvései keretében. 2021–2022-ben az Európa-szerte elindított kisebb léptékű projektekkel együtt már több mint 100 millió eurót fektettek a többéves pénzügyi keret különböző programjainak támogatásával az új európai Bauhaus projektjeibe.

Minden egyes tagállam felvett az új európai Bauhausra vonatkozó rendelkezéseket a 2021–2027-es kohéziós programjába, és ezzel előkészítették a kohéziós finanszírozás lehetőségét a program által inspirált projektek számára.

Az új európai Bauhaus iránytűje segít útbaigazítani a projektfejlesztés és -értékelés résztvevőit

A Bizottság a mai napon bemutatja az új európai Bauhaus iránytűjét is. Ez egy értékelési eszköz, amely segít megérteni, hogy egy adott projekt milyen mértékben testesíti meg az új európai Bauhaus megközelítését. Az eszköz részletesen ismerteti a programhoz tartozó három alapérték, a fenntarthatóság, az inkluzivitás és az esztétikum jelentését az adott kontextusban, valamint a részvétel és a transzdiszciplinaritás működési elve szerinti összehangolhatóságukat és kombinálhatóságukat. Az iránytű alapján részletesebb értékelési eszközöket is ki fognak dolgozni, elsőként az épített környezetre vonatkozóan.

További lépések

A Bizottság folytatni fogja az új európai Bauhaus uniós programokban való érvényesítésére irányuló munkáját, részben a kohéziós politikának köszönhetően, és növelni fogja a kezdeményezés finanszírozását. 2023-ban és 2024-ben több mint 106 millió eurót különítenek el az új európai Bauhaus célzott pályázati felhívásaira a Horizont Európa küldetése és klaszterei keretében.

A készségek európai évével összefüggésben az új európai Bauhaus 2023-as díjaival az oktatásra összpontosítanak, és kiterjesztik a földrajzi lefedettséget az uniós tagállamok mellett a Nyugat-Balkánra is. Idén az új európai Bauhaus kifejleszt egy akadémiát is, és képzéseket szervez a fenntartható építőiparról, a körforgásosságról és a bioalapú anyagokról, hogy felgyorsítsa az ágazat átalakulását.

A már folyamatban lévő projektek – például a laboratórium – tovább folytatódnak, hogy az új európai Bauhaus minden szakpolitikába beépülhessen. Az új európai Bauhaus ezenkívül fontos feladatának tekinti jelenlétének növelését azokban az országokban és régiókban – beleértve a vidéki területeket is – ahol a programhoz kapcsolódva eddig csak kevés tevékenység folyt.

Az Erasmus+ „Fedezd fel az EU-t” elnevezésű új európai Bauhaus útvonalainak köszönhetően a fiatal európaiak hamarosan felfedezhetik Európa lenyűgöző tájait és városait, miközben megismerkedhetnek az új európai Bauhaus-projektekkel.

További információk

Az új európai Bauhaus honlapja

Az új európai Bauhaus LinkedIn oldala

Az új európai Bauhaus Instagram-fiókja”

Forrás:
Az új európai Bauhaus az európai zöld megállapodás fontos katalizátora, tovább bővítik a finanszírozását; Európai Bizottság; 2023. január 17.

A tehetségpotenciál kiaknázása Európában: új lendület az uniós régióknak

„Európa számos tehetséggel rendelkezik. A tehetségeket azonban gondozni kell, különösen azért, mert az EU jelentős demográfiai átalakuláson megy keresztül. Erre még nagyobb szükség van azokban a régiókban, ahol csökken a munkaerő és alacsony a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, valamint ahonnan nagy arányú a fiatalok elvándorlása.

Ha nem teszünk ellene, ez a folyamat új és egyre növekvő területi egyenlőtlenségekhez fog vezetni, mivel egyes régiók elöregednek és lemaradásba kerülnek a munkaerő létszáma és készségei tekintetében. Mindez megváltoztathatja Európa demográfiai környezetét, gyengítve az EU rezilienciáját és versenyképességét.

A tehetségfejlesztési csapda által fenyegetett régiók rezilienciájának és vonzerejének növelésén munkálkodni alapvető fontosságú feladat azon vállalásunk szempontjából, hogy az EU senkit és egyetlen helyet sem hagy hátra.

Ez az oka annak, hogy a Bizottság a mai napon elindítja a tehetségpotenciál-növelési mechanizmust. Ez a mechanizmus támogatni fogja a munkaképes korú népesség gyorsabb csökkenése által érintett uniós régiókat a demográfiai átmenet hatásainak kezeléséhez szükséges készségek és kompetenciák fejlesztésében, megtartásában és vonzásában.

A mechanizmust „Az európai régiók tehetségpotenciáljának kiaknázása” című mai közlemény mutatja be, és 2023-ban ez az első olyan kulcsfontosságú kezdeményezés, amely hozzájárul a készségek európai évéhez – amint azt a Bizottság javasolta –, amelynek célja, hogy új lendületet adjon az átképzésnek és a továbbképzésnek. A közlemény testre szabott, helyi alapú és többdimenziós megoldásokat kínál, beleértve a meglévő uniós alapok és kezdeményezések felhasználását a folyamatban lévő demográfiai átalakulás és az azzal járó hatások által leginkább érintett régiók támogatására, valamint az EU-n belüli új és növekvő területi egyenlőtlenségek kialakulásának megelőzésére.

A Bizottság ma a demográfiai változások hatásairól szóló 2023. évi jelentését is közzéteszi, amely aktualizálja a 2020. évi demográfiai jelentést. Ez a jelentés áttekinti a demográfiai tendenciákat és a közelmúltbeli fejlemények – például a brexit, a Covid19 vagy az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió – nyomán azonosított hatásokat. Kiemeli, hogy az EU jövőbeli gyarapodásának és jóllétének biztosítása érdekében alapvető fontosságú a demográfiai átmenetből eredő kihívások kezelése. E kihívások közé tartozik a népesség elöregedése és csökkenése, a munkaképes korú népesség csökkenése, valamint a növekvő területi egyenlőtlenségek, többek között a városok és a vidék között egyre növekvő szakadék. A jelentés azt vizsgálja, hogy a kialakult demográfiai minták felgyorsulnak-e vagy megszakadnak-e, és ha igen, miként, továbbá hogy mikor következnek be, átmeneti jellegűek-e vagy tartós hatást gyakorolnak-e a demográfiai változásokra.

A tehetségfejlesztés csapdája egyes uniós régiókban

Az uniós tagállamoknak a munkaképes korú népesség jelentős csökkenésével kell szembenézniük. E népesség 2015 és 2020 között 3,5 millió fővel zsugorodott, és 2050-re várhatóan további 35 millió fővel fog csökkenni.

16 tagállam 82 régióját (amelyek az EU népességének közel 30%-át teszik ki) súlyosan érinti a munkaképes korú népesség csökkenése, az egyetemi vagy más felsőfokú végzettséggel rendelkezők alacsony aránya, illetve a 15–39 éves népességük elvándorlása. Ezek a régiók olyan sajátos strukturális kihívásokkal néznek szembe, mint a munkaerőpiac, az oktatás, a képzés és a felnőttoktatási rendszerek hatékonyságának hiánya, az innováció, a közigazgatás vagy a vállalkozásfejlesztés terén tapasztalható gyenge teljesítmény, valamint a szolgáltatásokhoz való hozzáférés alacsony szintje. E kihívások kezelése révén a régiók több képzett munkavállalót vonzhatnának. E régiók közül több már „tehetségfejlesztési csapdában” van, míg a többi régió a közeljövőben szembesül ennek a kockázatával. Ha nem kezeljük ezt a helyzetet, az EU hosszú távú jóléte kerül veszélybe.

Új uniós mechanizmus: a „tehetségpotenciál-növelési mechanizmus”

A Bizottság a következő nyolc pillér alapján fogja kidolgozni a tehetségpotenciál-növelési mechanizmust:

  1. 2023-ban új kísérleti projekt indul azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson az ún. „tehetségfejlesztési csapdába” kerülő régióknak testre szabott és átfogó stratégiák kidolgozásához, megszilárdításához, továbbfejlesztéséhez és végrehajtásához, valamint a szakképzett munkaerő képzése, vonzása és megtartása szempontból releváns projektek feltérképezéséhez. Támogatásban a nyílt pályázati felhívás alapján kiválasztott kísérleti régiók részesülnek majd.
  2. 2023-ban indul „A demográfiai átmenethez intelligensen alkalmazkodó régiók” című új kezdeményezés azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson a fiatalok nagy arányú elvándorlásától sújtott régióknak abban, hogy helyi stratégiákat dolgozzanak ki és hajtsanak végre a demográfiai átalakuláshoz való alkalmazkodás érdekében, valamint testre szabott, helyi alapú szakpolitikákon keresztül beruházzanak a tehetségfejlesztésbe. A kedvezményezett régiókat nyílt pályázati felhívás alapján választják ki.
  3. A technikai támogatási eszköz (TSI) a 2023-as TSI-felhívás keretében kérésre támogatni fogja a tagállamokat a nemzeti és regionális szintű azon reformok során, amelyek elengedhetetlenek a munkaképes korú népesség zsugorodásának és a készségek hiányának kezeléséhez, valamint a helyi piaci igényekre való megfelelő reagáláshoz szükségesek.
  4. A kohéziós politikai programok és az interregionális innovációs beruházások ösztönözni fogják az innovációt és a magas szintű képzettséget igénylő munkahelyek teremtését, és ezáltal hozzájárulnak a tehetségek megtartására és vonzására irányuló lehetőségek javításához ezekben a régiókban.
  5. Az „Európai Városfejlesztési Kezdeményezés” keretében egy új, innovatív intézkedésekre irányuló felhívás kerül közzétételre a szakképzett munkavállalók fejlesztésével, megtartásával vagy vonzásával kapcsolatos kihívásokkal foglalkozó zsugorodó városok által irányított, helyi alapú megoldások tesztelésére.
  6. A tehetségek fejlesztését támogató uniós kezdeményezéseket egy külön erre a célra létrehozott weboldalon fogják ismertetni. Ez megkönnyíti az érdekelt régiók számára az olyan területekre vonatkozó uniós szakpolitikákkal kapcsolatos információkhoz való hozzáférést, mint a kutatás és innováció, a képzés, az oktatás és a fiatalok mobilitása.
  7. Lehetőség lesz a tapasztalatok cseréjére és a bevált gyakorlatok terjesztésére: a régióknak lehetőségük nyílik arra, hogy tematikus és regionális munkacsoportokat hozzanak létre a konkrét szakmai vagy területi kihívások kezelésére.
  8. A regionális fejlesztésre és a migrációra vonatkozó, tényeken alapuló szakpolitikák támogatásához és megkönnyítéséhez szükséges elemzési tudásbázist tovább bővítik majd.

Tehetségek felszabadítása a meglévő uniós források és kezdeményezések révén

A közlemény azt is kiemeli, hogy a meglévő uniós eszközök és szakpolitikák – többek között az európai szemeszter irányítása révén – hogyan támogathatják a gazdaság élénkítését és a megfelelő készségek fejlesztését, ami szükséges ahhoz, hogy az érintett régiókba vonzzák a nagy potenciállal rendelkező tevékenységeket. Ilyen például az új európai innovációs menetrend és az általa meghirdetett, a deep tech tehetségekre irányuló kiemelt kezdeményezés, melynek konkrét célja a deep tech ágazatok tehetséghiányának kezelése, és amely valamennyi európai régióra kiterjed.

A közlemény azt is hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika miként segíti és fogja továbbra is támogatni ezeket a régiókat gazdaságuk diverzifikálásában, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításában, a közigazgatás hatékonyságának növelésében, valamint a regionális és helyi önkormányzatok célzott, helyi alapú stratégiák révén történő bevonásának biztosításában.

Végezetül pedig számos példát is bemutat olyan nemzeti és regionális kezdeményezésekre és bevált gyakorlatokra, amelyek helyi összefüggésben hatékonyan kezelik a strukturális kihívásokat, növelve a régiók vonzerejét a tehetségek számára. Az egymástól való tanulás elősegítése céljából a Bizottság továbbra is együttműködik a nemzeti hatóságokkal, feltérképezve az általuk azonosított legégetőbb demográfiai kihívásokat, valamint példákat gyűjtve a demográfiai változások hatásainak kezelését célzó szakpolitikákra és projektekre.

További lépések

A Bizottság rendszeresen jelentést tesz e közlemény végrehajtásáról.

Háttér-információk

A demográfiai változások kezelése létfontosságú a méltányosabb és reziliensebb társadalom megteremtéséhez. Mivel a folyamatban lévő demográfiai átmenet különböző szakpolitikai területeket érint, a politikai döntéshozóknak összetett koordinációt kell folytatniuk, bevonva az összes érintett szereplőt uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt. Bár az e kihívásokkal foglalkozó szakpolitikai eszközök többsége a tagállamok kezében marad, a Bizottság szakpolitikai javaslataiban figyelembe veszi a demográfiai változások következményeit és hatásait.

A Bizottság már elfogadta „A demográfiai változások hatása Európában 2020-ban” című jelentést, amely az idősödésről szóló zöld könyv és a 2040-ig megvalósítandó, az EU vidéki területeire vonatkozó hosszú távú jövőkép elfogadásával 2021-ben megnyitotta az utat további kezdeményezések előtt.

A tagállamokat a különböző területeken és ágazatokban végbemenő demográfiai változások kezelésében támogató legújabb uniós szintű kezdeményezések között szerepel az európai gondozási stratégia a megfizethető és magas színvonalú tartós ápolás-gondozáshoz való hozzáférésről szóló tanácsi ajánlással együtt, a koragyermekkori nevelés és gondozás, az EU átfogó gyermekjogi stratégiája és az európai gyermekgarancia, az ifjúsági foglalkoztatást támogató intézkedéscsomag, a foglalkoztatás hatékony aktív támogatásáról szóló bizottsági ajánlás, a klímasemlegességre való méltányos átállás biztosításáról szóló tanácsi ajánlás, a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatására vonatkozó csomag és a közelmúltbeli javaslat, amelynek célja, hogy 2023-at a készségek európai évévé tegyék, valamint a mai napon elfogadott, „Az európai régiók tehetségpotenciáljának kiaknázása” című közlemény.

További információk

Közlemény az európai régiók tehetségpotenciáljának kiaknázásáról

Jelentés – A demográfiai változások hatása egy változó környezetben

Kérdések és válaszok „Az európai régiók tehetségpotenciáljának kiaknázása” című közleményről és a demográfiai jelentésről

Tájékoztató az európai régiók tehetségpotenciáljának kiaknázásáról

A demográfiai változások hatása Európában

Az EU regionális demográfiai tendenciáinak feltérképezése

Kohéziós politika 2021–2027

A Kohéziós Alap nyíltadat-platformja

Kohesio”

Forrás:
A tehetségpotenciál kiaknázása Európában: új lendület az uniós régióknak; Európai Bizottság; 2023. január 17.

Digitális közigazgatás, digitális politika

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felméri az adózók véleményét az online ügyintézésről

„A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felméri az adózók véleményét az online ügyintézésről, a visszajelzések segítik a hivatalt ügyintézői felületeinek fejlesztésében – közölte a hivatal az MTI-vel.

A közleményben kiemelték, a hatóság arra kíváncsi, hogy az ügyfelek milyen ügyeket intéznének online, melyik felületet használnák a legszívesebben, például az interneten elérhető ügyfélportált, vagy az applikációt, a NAV-Mobilt, vagy mindkettőt.

A kérdőív olyan adóügyeket sorol fel, amelyek a legtöbb adózó életében előfordulhatnak.

Fontos, hogy minél több visszajelzést, információt kapjanak az adózók elképzeléseiről, mert ezek hatással lehetnek a jövő fejlesztéseire – írják a közleményben.

A kérdőív a NAV honlapján a https://nav.gov.hu/oldalak/adokonzultacio-felmeres linken érhető el – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.”

Forrás:
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felméri az adózók véleményét az online ügyintézésről; IT café; 2023. január 20.

A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) elindította online e-matrica-lekérdező felületét

„A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) elindította online e-matrica-lekérdező felületét, ahol egy adott járműre érvényes autópálya-matricákról lehet tájékozódni. Ezzel a társaság újabb lépést tett az ügyintézési folyamatok digitalizálására – közölte a szolgáltató kedden az MTI-vel.

Kiemelték, az ügyfelek igényeihez igazítva, az új vállalati digitalizációs törekvéseket szem előtt tartva indították el a saját e-matrica-lekérdezőjüket, amely a NÚSZ szerint ebben a témában az egyetlen pontos és hivatalos tájékoztatást tartalmazó online felület Magyarországon. A telefonos ügyfélszolgálatra érkező hívások közül minden ötödikben az adott járműre érvényes autópálya-matricáról érdeklődnek az ügyfelek, tavaly nagyjából 25 ezer alkalommal kérdeztek rá az e-matricára és az érvényességre – írták a közleményben.

Részletezték, hogy az e-matrica-lekérdező a társaság megújult nemzetiutdij.hu oldalán érhető el, a segítségével bárki megnézheti, hogy egy adott gépjárműnek a lekérdezés időpillanatában van-e érvényes autópálya-matricája.

Az adatok lehívása a NÚSZ Zrt. saját adatbázisából történik, amely teljes körű információt tartalmaz a hazai díjköteles utakra való matricavásárlásokról.

A lekérdezés eredménye nem függ a vétel módjától, helyétől, azaz mindegy, hogy a vignettát a NÚSZ Zrt.-nél vagy a társaság viszonteladó partnerein keresztül, benzinkúton, az interneten, SMS-ben vagy mobilapplikáción keresztül vették-e meg – hívták fel a figyelmet.

Hangsúlyozták, az érvényes e-matricák lekérdezése egyszerű és gyors, nincs szükség hozzá előzetes regisztrációra, csak a jármű felségjelzését és rendszámát kell megadni. Az eredmény mindig a lekérdezés időpontjára vonatkozik, és az éppen aktuálisan érvényes e-matricák adatait tartalmazza, így a vignetta típusát, érvényességi idejét, valamint több vármegyei matrica esetén a vármegyék felsorolását.

A közleményben kitértek arra, amennyiben a rendszer nem talál az adatbázisban érvényes e-matricát, a felületről egy kattintással el lehet jutni a társaság értékesítési felületére, ahol meg lehet venni a szükséges úthasználati jogosultságot.

Éves szinten mintegy 15 millió e-matricát vásárolnak a közlekedők körülbelül 6,5-7 millió járműre. Az autópálya-matricák legnagyobb részét személygépjárművekre (D1 díjkategória) veszik az úthasználók, nekik jelentheti a legnagyobb segítséget az újonnan induló e-matrica-lekérdező.

Az online felület bármikor használható, de különösen hasznos a díjköteles útra való felhajtás előtt, hiszen segítséget nyújt abban, hogy a közlekedők a hivatalos, pontos információ birtokában a szabályoknak megfelelően tudják használni a hazai díjköteles gyorsforgalmi utakat – tájékoztatott a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.”

Forrás:
Már online is tájékozódhatunk az érvényes e-matricákról a NÚSZ új felületén; Világgazdaság / MTI; 2023. január 17.

Álcázott honlap! Ne dőljön be senki! – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal figyelmeztetése

„A Nemzeti Adó- és Vámhivatal új honlapjára hasonlító, minden bizonnyal adathalászatra létrehozott, csaló portál jelent meg az interneten. A felület a járványra és kitalált adóvisszatérítésre hivatkozva ígér pénzt. A csábító, de gyanús ígéreteknek senki ne dőljön be, senki ne kattintson az ilyen álcázott honlapokra, mert komoly következményei lehetnek, ha adatai illetéktelenek kezébe kerülnek. A NAV soha, semmilyen körülmények között nem kér bankkártyaadatokat!

A NAV hivatalos portáljának elérhetősége: www.nav.gov.hu.

Forrás:
Álcázott honlap! Ne dőljön be senki!; Nemzeti Adó- és Vámhivatal; 2023. január 21.

Adatcentrum vagy adatrabszolga? – előadás és beszélgetés az eReceptről és a gyógyszertárakról

„A 2022-es Gyógyszerész Köztestületi Napokon aktuális, a szakmát érintő kérdésekre keresték a válaszokat a Magyar Gyógyszerészi Kamara által felkért előadók.

Dr. Bertalan Lóránt, az ESZFK eRecept és eEgészségügy szakértője arról beszélt, hogy az EESZT eRecept-moduljának új fejlesztései hogyan lendítik tovább a gyógyszertárak digitalizációját és ez hogyan fogja segíteni a gyógyszertárak mindennapi működését.

A rövid videóriportot itt tekintheti meg …”

Forrás:
Adatcentrum lesz a gyógyszertár? – előadás és beszélgetés az eReceptről; ESZFK Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ; 2023. január 16.

Technika, tudomány

Záró mérföldkövéhez ért a Szupergyors Internet Program a szigetvári járásban

„Záró mérföldkövéhez ért a Szupergyors Internet Program keretében megvalósuló újgenerációs hírközlő hálózat építése a szigetvári járásban.

A beruházást követően a legmodernebb, gigabitképes optikai hálózaton válik elérhetővé a szupergyors internet a települések lakói számára. Emellett digitális kábeltévé és vezetékes telefonszolgáltatás is lehetővé válik a térségben. A fejlesztéssel érintett 35 településen, valamint településrészeken, az elkészült hálózati részeket folyamatosan, 2023. január közepétől az év első negyedév végéig adják át, ezáltal biztosítva a hálózatra történő rákapcsolódási lehetőséget a helyi lakosok, vállalkozások számára.

A fejlesztésről január 12-én Szentlászlón tartott sajtótájékoztatón a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség képviseletében dr. Spaller Endre, a szervezet elnöke vett részt.

A szupergyors internet bevezetése jelentős lakosságmegtartó erőt jelent, hiszen már egyre több munkához szükséges. A kormány célja az is, hogy ezzel is támogassa a fiatalok, családok kistelepüléseken maradását, illetve a falvakba költözését. A legmodernebb hírközlő hálózatnak köszönhetően többen tudják az otthonról való távmunka, a home office lehetőségeit is kihasználni, a családok így közelebb maradhatnak egymáshoz – fogalmazott Dr. Spaller Endre.

A fejlesztés így a lakosság mellett a vállalatok számára is kedvez. A közszolgáltatások és az oktatás területén is óriási a szerepe, hiszen a feladatellátáshoz, az oktatás modern és minőségi megvalósításához elengedhetetlen a megfelelő hálózat – tette hozzá a KIFÜ elnöke.”

Forrás:
Mérföldkövéhez ért a Szupergyors Internet Program – KIFÜ; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ); 2023. január 16.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fokozza a digitális szolgáltatók ellenőrzését a Gazdasági Versenyhivatal

„A Gazdasági Versenyhivatal tavasszal tovább növeli az eljárások számát a digitális szolgáltatók körében a fogyasztók védelme érdekében; a Vodafone Magyarország megvásárlásánál a kormány jogszerűen járt el – ezekről beszélt Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke a Médiapiac.com-on kedden megjelent írásban.

A hivatal elnöke a lapnak nyilatkozva kifejtette, hogy a magyar hatóság a digitális óriásvállalatok közül jelenleg a TikTok, a Viber és a Google bizonyos megoldásait vizsgálja. A Viber ellen indított eljárásnál az a kérdés – akárcsak a Facebook esetében –, hogy adataikkal fizetnek-e a felhasználók a szolgáltatásokért.

A kínai tulajdonú, Amerikában bejegyzett TikTok gyakorlatát elemezve a versenyhatóságnál felmerült, hogy a videómegosztó valószínűleg nem tájékoztat megfelelően a kezelt adatok felhasználásáról, de emellett a hivatal a reklámok ügyében is fogalmazott meg kételyeket – tájékoztatott.

A GVH vizsgálata a Google-nál annak tisztázásáért indult, hogy a vállalat jogsértően befolyásolja-e a dalszöveg közzétételével foglalkozó piaci szereplők közötti versenyt azzal, hogy a többi honlap linkjei előtt a saját szolgáltatását helyezi el.

Rigó Csaba Balázs felidézte, hogy a tavasszal életbe lépő uniós előírások új feladatokat adnak a versenyhatóságnak a technológiai cégek esetleges jogsértő megoldásainak kivizsgálásában, versenyfelügyeleti eljárást indíthatnak annak megállapítására, hogy a digitális platformszolgáltatók megfelelnek-e az uniós jogszabályban foglalt kötelezettségeiknek.

A hivatal elnöke emlékeztetett, hogy a GVH számos eljárást lefolytatott a piacvezető óriáscégeknél, így született már magyar határozat a PayPal, az Apple, a Google, a Facebook és a Booking.com esetében is.

A holland szállásfoglaló cég például agresszív pszichés nyomásgyakorlással késztette a felhasználókat mihamarabbi foglalásra – részletezte.

Felhívta a figyelmet arra, hogy számos fogyasztó nincs tisztában az általa átadott adatokkal, pedig a személyes adatok értéke adott esetben messze meghaladhatja egy-egy átlagos értékű előfizetési díj nagyságát.

Arról is beszámolt, hogy 2022-ben a Yettel 1,3 milliárd forint, az Alza 450 millió forint, a Vodafone pedig 245 millió forint fogyasztói jóvátételt vállalt a GVH eljárásának eredményként.

A versenyhatóság elnöke leszögezte, hogy a Vodafone Magyarország megvásárlásánál a kormány jogszerűen járt el, a versenyhivatali eljárás alóli mentesítés jogintézménye széles körben elterjedt szerte a világban.

Önmagában az összefonódás is lehet közérdek, és egy új, erősebb piaci szereplő megjelenése éppen hogy erősítheti is a versenyt a telekommunikációs szektorban, ami a fogyasztók javára válhat – vélekedett.

A lapban felidézték a hónap elején tett bejelentést, miszerint a Vodafone magyar tulajdonba kerül, a vállalatot megveszi a 4iG Nyrt. leányvállalataként működő Antenna Hungária, illetve a magyar állam képviseletében a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.; az előbbi a magyar Vodafone 51, az utóbbi a 49 százalékát szerzi meg. A 660 milliárd forintos tranzakciót nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a kormány, ezért a felvásárlást nem vizsgálja a GVH.”

Forrás:
Fokozza az ellenőrzést a digitális szolgáltatók felett a GVH; Világgazdaság / MTI; 2023. január 17.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Az európai védelmi ipar megerősítése a közös közbeszerzési jogszabály (EDIRPA) révén [az EU folyamatban lévő jogalkotása]

„A Bizottság 2022. július 19-én rendeletjavaslatot terjesztett elő az európai védelmi ipar közös közbeszerzési jogszabály révén történő megerősítéséről (EDIRPA). A Tanács 2022. december 1-jén elfogadta általános megközelítését. Az EDIRPA egy 500 millió EUR értékű rövid távú közös védelmi közbeszerzési eszköz. Célja, hogy kezelje a védelmi képességek legsürgetőbb és legkritikusabb hiányosságait, és arra ösztönözze a tagállamokat, hogy közösen szerezzenek be védelmi termékeket. Nem írja elő a beszerzés módját, mivel ez a tagállamokra van bízva, amelyeknek teljesíteniük kell az EDIRPA által meghatározott kritériumokat.

A javaslat Ukrajna orosz invázióját követi, amely drámaian átalakította az európai geopolitikai környezetet, és fokozta az uniós fővárosokban a védelmi beruházásokról és képességekről folytatott megbeszéléseket. Tekintettel a 2022. márciusi versailles-i csúcstalálkozón adott gyakorlati megbízatásra, a Bizottság 2022 májusában előterjesztette a védelmi beruházási hiány elemzését, amelyben az EDIRPA-t javasolta a védelmi vonatkozású beruházások, képességek és ipari hiányosságok kezelésének egyik eszközeként.”

Forrás:
European defence industry reinforcement through common procurement act (EDIRPA) [EU Legislation in Progress]; Sebastian Clapp; European Parliamentary Research Service; 2023. január 16.
European defence industry reinforcement through common procurement act (EDIRPA); European Parliament, Think Tank; 2023. január 13. (A teljes jelentés PDF-ben.)

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

A „Global Gateway”: számbavétel az első év után

„A magas jövedelmű és az alacsony és közepes jövedelmű országok közötti globális beruházási szakadék az elmúlt években nőtt, különösen a világjárvány és Oroszország Ukrajna elleni inváziója által okozott kettős válságot követően. Ez az eltérés és az alulfinanszírozottság negatívan hat a globális konnektivitásra is, amely jelentős pénzügyi forrásokat igényel mind a bővítéséhez, mind a fenntartásához. Ez fontos a jelenlegi válságból való kilábalás szempontjából, mivel a modern világ a közösségek, gazdaságok és országok közötti sokrétű kapcsolatokon alapul, és ismert, hogy az összekapcsoltság hozzájárul a gazdasági növekedéshez, az ellátási lánc hatékonyságához és a sokkhatásokkal szembeni ellenálló képességhez.

Az EU 2015 óta erőfeszítéseket tesz e beruházási hiány csökkentésére és a globális összeköttetések támogatására, nem utolsósorban azért, hogy ellensúlyozza Kína „Egy övezet, egy út” kezdeményezésének hatását. A szakértők azonban úgy vélték, hogy az uniós támogatás és beruházások széttagoltak, ami hatékonysági problémákhoz, hiányosságokhoz és átfedésekhez vezet. Ezt és a konnektivitásnak a világjárvány által egyértelművé tett növekvő jelentőségét figyelembe véve az EU 2021. december 1-jén elindította a Global Gateway stratégiáját. Globális hatóköre nem korlátozódik kiválasztott régiókra vagy országokra.

A stratégia azt ígérte, hogy akár 300 milliárd eurót is mozgósíthat az intelligens, tiszta és biztonságos digitális, energetikai és közlekedési összeköttetések fellendítése, valamint az egészségügyi, oktatási és kutatási rendszerek világszerte történő megerősítése érdekében. Talán ez idáig a legjelentősebb kezdeményezés az első regionális Global Gateway Afrika-Európa beruházási csomag 2022 februárjában történt elindítása volt. A további eredmények közé tartozik a nemzetközi megállapodások aláírása és az első infrastrukturális projektek elindítása.

Számos agytröszt és szakértő üdvözölte a Global Gateway-t, mint az uniós konnektivitási és beruházási politikák hatékonyságának, koherenciájának és stratégiai ösztönzésének fokozására irányuló kísérletet. A vélemények azonban megosztottak azzal kapcsolatban, hogy elegendő finanszírozást lehet-e mozgósítani, és még meg kell vizsgálni, hogy az „Európa együtt (Team Europe)” megközelítés, amely összefogja az EU-t, a pénzügyi intézményeket és a tagállamokat, eredményes lesz-e.”

Forrás:
The Global Gateway: Taking stock after its first year; Marcin Szczepański; European Parliamentary Research Service; 2023. január 16.
The Global Gateway: Taking stock after its first year; European Parliament, Think Tank; 2023. január 13. (A teljes jelentés PDF-ben.)

Szakirodalom

A községi jegyző szerepének átalakulása, feladat- és hatáskörének változásai. Összehasonlító elemzés egy jegyző szemszögéből

„A kutatás a közigazgatás oly szerteágazó és bonyolult rendszerében, annak egy apró részét alkotó helyi, azon belül is a községi közigazgatás egyik „szereplőjének” specifikumát kívánja feltárni az olvasó számára. Az értekezés tárgya a községi jegyző jogállásának, feladat- és hatáskörének, illetve annak fejlődésének ismertetése.
A jegyzői tisztség formálódását az önkormányzatiság alakulásának vonalán vezetem végig. A helyi önkormányzat és a jegyző szerepe is sokat változott az elmúlt évszázadok során: kezdve a jegyzői tisztség megjelenésétől annak kötelező alkalmazásán, valamint a de iure és de facto szerepeinek változásán át a jegyzői állások államosításáig. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény hozta vissza az önkormányzati rendszert, vele együtt pedig a jegyzői tisztséget. Az önkormányzati rendszer újjáalakulása, a közelmúltban lezajlott szervezeti átalakulások, az elmúlt három évtizedben bekövetkezett jogszabályi változások jelentős hatást gyakoroltak a helyi közigazgatásra, érintve a jegyzők közigazgatási rendszerben elfoglalt helyét, jogállását, feladat- és hatásköri megosztását és nem utolsó sorban „rendeltetését”. A jegyzői jogállás tekintetében azonban továbbra is igény mutatkozik annak fejlesztésére.
…
Vizsgálódásom a magyar rendszer és a jegyző jogállása vonatkozásában több száz év változásait öleli fel, a feladat- és hatáskört meghatározóan a rendszerváltástól kezdődően a kézirat zárásáig vizsgálom, a nemzetközi kitekintés keretében pedig elsődlegesen a jelenlegi helyzet elemzésére szorítkoztam.

Az országok kiválasztásában több szempontot vettem figyelembe. A V4 országok feldolgozása nyilvánvaló volt számomra. A szomszédos országok történelme, közigazgatásának fejlődése sok hasonlóságot mutatott hazánk rendszerével. Ez alapján került kiválasztásra Csehország, Szlovákia és Lengyelország mellett Ausztria és Románia is.
…
A különböző közigazgatási modellek közül is bemutatok egy-egy államot. Az angolszász modellből Írországra, a francia modellből Olaszországra és Spanyolországra, a germán modellből Ausztriára, a posztszocialista országok közül Lengyelországra, Csehországra, Szlovákiára, Romániára és Bulgáriára esett a választásom. Ezen országok tekintetében kifejtésre kerülnek a helyi közigazgatásuk kialakulásának meghatározó állomásai, az alapjául szolgáló jogszabályok, az önkormányzati rendszerük felépítése, szintjei, szereplői. Részletesen csak a jelenlegi rendszert, az önkormányzati és hivatali szervezetet ismertetem, illetve de fő célkitűzésem a magyar községi jegyzőnek megfelelő személy azonosítása és jellemzése volt…”

Forrás:
A községi jegyző szerepének átalakulása, feladat- és hatáskörének változásai. Összehasonlító elemzés egy jegyző szemszögéből; Veilandics Eszter; Széchenyi István Egyetem, Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2023-II-09 14:00, helye: SZE, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar, Deák-terem

A kormányzás elmélete a rendszerváltás utáni Magyarországon. A jogállam, a jó állam és a hatalommegosztás

„…a jóléti államok válságával párhuzamosan angolszász ihletettséggel a neoklasszikus (neoliberális/neokonzervatív) államszervezési és gazdasági gyakorlatok jöttek divatba az 1980-as,’90-es évek Európájában, ahogy az amerikai kontinensen is. A globalizációval és a digitális technikai forradalommal összefüggésben, a gazdasági válság, valamint az új típusú környezeti és biztonsági fenyegetések közepette (legfőképpen a nemzetközi terrorfenyegetettség) a modern állam feladatai és szerepköre újabb bővülésnek indultak. A 2001. szeptember 11-ei terrorista merényleteket követően pedig az addig a dereguláció, liberalizáció és privatizáció „szentháromságát” hirdető libertariánus- neokonzervatív szellemi és politikai körök is egyre etatistábbá váltak, legalábbis ha a polgári és politikai szabadságjogok korlátozásáról volt szó nemzetbiztonsági érdekekből.

A 2008-as nagy gazdasági recesszió során válságállóbbnak bizonyultak a jóléti államok (pl. Ausztria és a skandináv országok) a kormányzati feladatokat privatizáló, a gazdasági szabályozó eszközeiket dereguláló és a monopóliumok terjedését korlátozó törvényeket liberalizáló neoliberális minta országoknál (pl. az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok vagy éppen Lettország). Ezzel párhuzamosan a neoliberális eszmerendszer által a közigazgatásban favorizált, a közszolgáltatások kiszervezésére és privatizálására, vagy legalábbis üzleti alapra helyezésére hivatott New Public Management (NPM) nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és előtérbe került a neoweberiánus közigazgatási modell.

Munkámban a másik két fő hatalmi ághoz képest a tudományos gondolkodásban kevésbé hangsúlyos végrehajtó hatalom, azon belül is a kormányzás átalakuló szerepét és sajátosságait elemzem, és a kormányzást helyezem a hatalommegosztás rendszerének középpontjába, ebből a fókuszból szemlélve a kormányzat más jogalkotó (törvényhozás, önkormányzatok), valamint jogalkalmazó-ellenőrző (pl. Alkotmánybíróság, bíróságok, ombudsman) közhatalmi intézményekkel való kapcsolódási pontjait. Művemben hangsúlyos annak a folyamatnak a bemutatása, hogy a rendszerváltáskor (Magyarországon is) uralkodó, a radikális hatalommegosztást eszményítő jogállamiság felfogás mellett a közjogi eszmeáramlatok szintjén egyre hangsúlyosabban jelent meg a hatékonyság, mint a jó kormányzás legfőbb kritériuma, ezzel párhuzamosan pedig a kormányzat és a miniszterelnök hatáskörei egyre inkább megnövekedtek mind a végrehajtó hatalom, mind pedig más hatalmi ágak szintjén, a fékek és ellensúlyok rendszerében.
…
A disszertáció azt kívánja bemutatni, hogy…a rendszerváltástól napjainkig minden kormányzat arra törekedett, hogy feladat- és hatásköreit, valamint a közigazgatásra és a társadalmi ellátórendszerekre gyakorolt politikai befolyását minél teljesebb mértékben kiterjessze. A klasszikus politikai ideológiáknál (konzervativizmus, liberalizmus, nacionalizmus, szocializmus) ezért Magyarországon sokkal nagyobb jelentősége volt a kormányzati szerepfelfogásra és hatáskörgyakorlásra fontos befolyást gyakorló olyan közjogi eszmeáramlatoknak, mint a menedzserszemléletű céges működést idealizáló technokrata NPM (good governance), a depolitizáló jogállami radikalizmus, a politika méltóságát, elsőbbségét hangsúlyozó és etatista guvermentalizmus vagy a jó állam-jó kormányzás (good government) neoweberiánus gyökerű teóriája…”

Forrás:
A kormányzás elmélete a rendszerváltás utáni Magyarországon. A jogállam, a jó állam és a hatalommegosztás; Szaniszló Krisztián Gábor; Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2023-II-09 14:00, helye: PPKE JÁK Dékáni Tanácsterem

Törvények, rendeletek

Közzétették az uniós forrásokhoz szükséges igazságügyi tárgyú törvénymódosításokat

„Az Igazságügyi Minisztérium szerda este társadalmi egyeztetésre bocsátotta az uniós kohéziós források lehívásához elvárt reformjavaslatait. A salátatörvény jó pár ponton próbál megfelelni az Európai Bizottság által támasztott követelményeknek, így arra is nyílhat esély, hogy az Erasmus-program blokkolása hamarabb véget érjen.

A kormány által közzétett, február 3-ig véleményezhető törvényjavaslat alapvetően a négy igazságügyi kritériumnak próbál megfelelni.

Így az Országos Bírói Tanács (OBT) ügyével foglalkozik a leghosszabban. Óriási változás többek között, hogy az Országos Bírói Tanács jogi személyiséget kap, és jelentősen bővítenék a jogköreit is: az általános központi igazgatás területén a bíróságokat érintő jogszabályok alkotására, módosítására mostantól javaslatokat tehet, és véleményezési hatáskört is kap – írja a Portfolio.

Erősödő jogkörű OBT, szigorúbban szabályozott OBH

Az OBT valamennyi tagját egy-egy jogi végzettségű igazságügyi alkalmazott segíti a törvényjavaslat szerint. Az alkalmazott akár bírósági titkár is lehet, aki a Tanács elnökének beosztottja lesz. A beosztottak képzettségi követelményeit maga a testület határozza meg. Külön költségvetés biztosítja az OBT anyagi és szakmai függetlenségét – szerepel a törvényjavaslatban.

Az Országos Bírósági Hivatalra (OBH), vagyis a bíróságok központi igazgatási szervére szigorúbb feltételeknek vonatkoznának mostantól. A testület vezetőjét olyan személyek közül kell kiválasztania az államfőnek, akik esetében az OBT határozatában vagy a Fővárosi Törvényszék végzésében megállapította, hogy alkalmasak az elnöki posztra.

A vizsgálati periódus előtt javaslatot tehet majd az Európai Bizottság, ha a reformok megfelelnek a jogállamisági kritériumoknak, valamint a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál is kiküszöbölik az összeférhetetlenségi szabályokra vonatkozó hiányosságokat, akkor az Erasmus-program már tavasszal kikerülhet a tilalom alól, attól függetlenül, hogy a kohéziós támogatások folyósítása kezdetét veszi-e.”

Forrás:
Diszkréten közzétették az uniós forrásokhoz szükséges törvénymódosításokat; Horváth Tibor; Napi.hu; 2023. január 19.
Lásd még:
egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat; Igazságügyi Minisztérium; 2023. január 18.
(A cím helyesírása a kiírótól származik. Szerk.)
A tervezetre vonatkozó véleményeket a tarsadalmiegyeztetes@im.gov.hu elektronikus levélcímre 2023. február 3-ig lehet elküldeni.
A véleményezhető anyag részei: tartalmi összefoglaló, normaszöveg és indokolás, hatásvizsgálati lap