Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

• Nagy Márton bemutatta a kormány versenyképességi stratégiáját
  Tárgyszavak: gazdaságpolitika, Lóga Máté, Magyarország, Nagy Márton, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika), versenyképesség, Versenyképességi Stratégia
• Az EU Tanácsa elfogadta az új európai digitális személyazonossági jogi keretet
  Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, digitális személyazonosítás, digitális személyiadat-tárca, EU Tanácsa

Közigazgatás, politika, jog

• Túl kell lépni a közigazgatás-alapú fejlesztéspolitikán, mondta Navracsics Tibor
  Tárgyszavak: fejlesztéspolitika, Magyarország, Magyary Zoltán, Navracsics Tibor, térségalapú fejlesztéspolitika
• Kritikus határon a kórházak adóssága
  Tárgyszavak: kórházi adósságállomány, Magyarország
• Már elérhető a LEADER Helyi Akciócsoportokat támogató felhívás
  Tárgyszavak: agrár-vidékfejlesztés, LEADER Helyi Akciócsoportok, Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH), Magyarország

Európai Unió

• Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a magyar uniós elnökség fő feladatairól
  Tárgyszavak: Bóka János, Ciprus, Magyarország, uniós elnökség
• Ki lesz (lehet) az Európai Bizottság új elnöke – visszatekintés és elemzés
  Tárgyszavak: Európai Bizottság, európai politika, európai választások
• Az Európai Bizottság 170 projektet támogat a tagállami közigazgatási reformok keretében
  Tárgyszavak: Európai Bizottság, Európai Közigazgatási Tér, közigazgatás-fejlesztés, technikai támogatási eszköz (TSI)
• Az Európai Bizottság a választásokat érintő online rendszerszintű kockázatok csökkentéséről
  Tárgyszavak: digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA), Európai Bizottság, európai parlamenti választások, Mesterséges Intelligencia (MI) — választási kampány, online félretájékoztatás, online óriásplatformok
• Az Európai Bizottság európai diploma létrehozását kezdeményezi
  Tárgyszavak: Európai Bizottság, európai diploma, felsőoktatás
• Uniós kezdeményezés a minőségi szakmai gyakorlatokért
  Tárgyszavak: Európai Bizottság, szakmai gyakorlat

Digitális közigazgatás, digitális politika

• Áprilisban indul a digitális tápérték-jelölési rendszer a borászati termékekre
  Tárgyszavak: borászat, digitális kormányzati szolgáltatások, digitális tápérték-jelölési rendszer, Magyarország, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH)

Technika, tudomány, MI

• A mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt az első Montágh Szalon témája
  Tárgyszavak: Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI) — nyelv, Prószéky Gábor, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)
• Egyre több vízre van szükségük a szerverközpontoknak a mesterségesintelligencia-rendszerek futtatása miatt
  Tárgyszavak: Egyesült Államok, Mesterséges Intelligencia (MI) — környezeti problémák
• Mesterséges intelligencia a pénzügyi szektorban – Innováció és kockázatok
  Tárgyszavak: Mesterséges Intelligencia (MI) — kockázatok, Mesterséges Intelligencia (MI) — pénzügyi szektor, Mesterséges Intelligencia (MI) — szabályozás
• Adatvezérelt egészségügy és kiberbiztonság konferencia – 2024. április 25.
  Tárgyszavak: adatpolitika, adatvagyon, digitális egészségügy, gyógyszeripar, kiberbiztonság, Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI)

Fenntartható fejlődés

• Pénztárcánkba nyúlhat a zöld átállás
  Tárgyszavak: agrárgazdaság, éghajlatpolitika, energia- és klímapolitika, Európai Unió, Magyarország, mezőgazdaság
• Online konzultáció indul a zöldenergiáról
  Tárgyszavak: Agrárminisztérium, Magyarország, online konzultáció, zöldenergia
• Az európai mezőgazdaság a háború és a klímavédelem között
  Tárgyszavak: agrárgazdaság, Európai Unió, európai zöld megállapodás, geopolitika, mezőgazdaság, Ukrajna

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

• Hogyan érvényesülhet Európa az űrversenyben? – „Űrpolitika: stratégiai és európai kérdések. Francia-magyar perspektívák” című konferencia
  Tárgyszavak: Európai Unió, Franciaország, Magyarország, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika), űrgazdaság, űrgeopolitika, űripar, űrkutatás, űrpolitika

---

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Nagy Márton bemutatta a kormány versenyképességi stratégiáját

„Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Fábián Gerely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár a mai napon mutatta be a Kormány új versenyképességi stratégiáját.

A tárcavezető a 2030-ig előre tekintő versenyképességi stratégia bemutatása során hangsúlyozta, hogy a gazdaságot és a versenyképességi kérdéseket nem szabad felülről szemlélni, konkrét intézkedésekre van szükség, amelyekre a vállalatoknak kell javaslatokat tenni.

A fenti megközelítést alkalmazva összesen 1243 piaci szereplő véleményét kérte ki a Nemzetgazdasági Minisztérium 6 ágazatban: járműipar, élelmiszeripar, kreatívipar, egészségipar, infokommunikációs szektor, valamint a vegyipar, acélipar és műanyagipar együttesen. Mindezek alapján 41 összefogó szakmai javaslat fogalmazódott meg. A versenyképességi stratégia ezért a vállalatok stratégiája, amelyet az ő javaslataik alapján fogadott el a Kormány.

Nagy Márton kiemelte, hogy nincs szükség gazdasági fordulatra, a meglévő gazdaságstratégia céljainak és eszközrendszerének finomhangolását kell megtenni. A magyar gazdaság 2024-ben 2-3 százalék közötti növekedéssel indul újra, 2025-től pedig várhatóan 4 százalék körül lesz a növekedés, azaz megtörténik a gazdaság növekedésének helyreállítása. A gazdasági növekedés helyreállításához tehát két évre lesz szükség, ugyanakkor ezt a növekedést fenn kell tartani, ezért versenyképességi javaslatokra, egy új versenyképességi stratégiára volt szükség.

A nemzetgazdasági miniszter általános versenyképességi célként azt jelölte meg, hogy 2030-ra Magyarországnak el kell érnie az Európai Unió fejlettségi szintjének 90 százalékát. Ehhez az szükséges, hogy a foglalkoztatási ráta elérje a 85 százalékot, a GDP arányos beruházási ráta pedig a 30 százalékot, amelyből a vállalati beruházások adnak 20 százalékpontot.

A versenyképességi stratégia 4 pilléren alapul: a patriotizmus, a technológia, a fenntarthatóság és az ellátásbiztonság, melyeken belül kiemelt fókuszban lesz a mesterséges intelligencia elterjesztése a vállalati szektorban, valamint a fejlett elektromobilitási ökoszisztéma kiépítése.

A pillérek alapján kiemelt cél a hazai beszállítók fejlesztése, a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység erősítése és szorosabb kapcsolat kialakítása a vállalatokkal, végezetül pedig a nemzeti bajnokok kinevelése.

A versenyképességi stratégia 6 kiemelt ágazatra fókuszál, amelyekhez kapcsolódóan az alábbi konkrét lépések kerültek kialakításra.

Járműipar: A járműipar átalakulásával új, stratégiai jelentőségű ágazatok születnek, melyben piacvezetőkké válunk.

• Járműipari beszállító-fejlesztési program kialakítása, amely az elektromobilitásra történő átállást támogatja
• A beruházási támogatások mértékének meghatározásánál a hazai hozzáadott érték vállalt mértéke, elérésének időtávja és jellege/formája értékelési szempont legyen
• Járműipari Transzformációs Klaszter létrehozatala, amelynek célja a szükséges kompetenciák megszerzését biztosító tudástranszformáció
• Akkumulátoripari kompetenciaközpont kialakítása: K+F, akkumulátor-újrahasznosítás infrastruktúra és gyártókapacitások összehangolása
• Gyártósor részelemek, vezérlő-szoftverek fejlesztési tevékenységének támogatása
• Elektronikai alkatrész összeszerelés, kapcsolódó ökoszisztéma fejlesztése
• A járműipari mérnök és technikus képzés minőségi fejlesztése

Élelmiszeripar: Geopolitikai kihívásoknak is ellenálló ellátásbiztonságot teremtünk.

• Iparági konszolidáció elősegítése, a hazai vállalatok megerősítése a hazai kereskedelemben
• Integrációk létrejöttének és fejlesztésének célzott állami támogatása
• A hazai hatóságok fellépésének megerősítése piacvédelmi céllal
• Technológiai hatékonyságra fókuszáló beruházások ösztönzése célzott állami támogatásokkal
• Digitalizációs programok indítása célzott állami támogatással, különös tekintettel a magyar hátterű szoftvergyártókra
• Mezőgazdasági robotizáció, automatizáció állami támogatása
• Célzott, exporthoz és külföldi terjeszkedéshez kötött állami támogatás, a magyar bajnokok részére piacteremtés támogatása

Egészségipar: Növeljük a kiemelt stratégiai jelentőségű egészségipar exportképességét.

• Az adatok és a mesterséges intelligencia üzleti modelljének kialakítása, EESZT adatok összekötése kórházak adatbázisával, a NEAK finanszírozási adataival; BNO11-re való átállás a pontosabb adatok érdekében
• Klinikai vizsgálatok szerződéskötési folyamatának egyszerűsítése, gyorsítása, standardizálása
• Stratégia partnerségek működtetése és intézményi háttér rendezése
• A gyógyszerágazatban diverzifikált értékkövetési mechanizmus kialakítása a stratégiai gyógyszerlista alapján
• Patrióta szempontokat figyelembe vevő közbeszerzési-elbírálás kialakítása
• Tanúsítások megszerzését támogató finanszírozási program kidolgozása, a fenntartható egészségipar elősegítése és a károsanyag-kibocsátás csökkentése

Vegyi-, acél és műanyagipar: A hazai ellátásbiztonságot megerősítjük. Ez előfeltétele több másik ágazat versenyképes működésének.

• Zöld átállás projektek állami támogatása
• Újrahasznosított alapanyag használatának ösztönzése
• Pályázatok rugalmasabbá tétele, lényegi versenyképességi célok támogatása (K+F, magas hozzáadott érték, automatizálás, energiahatékonyság a fő szempont)
• Magyar beszállítók támogatása a Magyarországra érkező nemzetközi vállalatok kapcsolatfelvétele során
• A kritikus nyersanyagok biztosítása érdekében a hazai ásványvagyon felmérése, cselekvési terv kialakítása
• Kooperatív anyagtechnikai fejlesztések támogatása: szektorok közti összefogáson alapuló K+F tevékenységekre

Információs és kommunikációs technológia: Javítjuk az IKT szektor exportképességeit, támogatjuk a digitalizációt a többi ágazat pozitív teljesítményösztönzésére.

• A helyzeti előnnyel rendelkező beszállítói láncok célzott fejlesztése
• Modern technológiák stratégia kialakítása a nemzeti platformok tudásbázisán, a modern technológiák hatékony alkalmazása érdekében (fókuszban AI)
• A startup ökoszisztéma fejlesztése, finanszírozása
• Az elektronikus hulladékfeldolgozás területén elérjük a teljes újrahasznosítási kapacitást
• IKT felsőoktatás fejlesztése, modernizálása és innováció vezérelt együttműködések piaci szereplőkkel
• Mérnöki pálya vonzerejének növelése ösztönző programok és képzések brand építése által
• Üzleti, sales, marketing és digitális kompetenciák fejlesztése középiskolai és felsőoktatási szinten egyaránt
• A telekommunikációs infrastruktúra fejlesztésének előmozdítása
• A dedikált 5G frekvencia-tartományok ipari célú allokálásának átgondolása

Kreatívipar: A magas árbevételű kreatíviparban versenyelőnyt teremtünk és támogatjuk a szektor bővülését.

• Patrióta beszerzési rendszer
• Creative Hub Hungary kialakítása, Induló vállalkozások inkubációja, gyártók és tervezők együttműködésének ösztönzése
• Nemzetközi értékesítési kapcsolatok fejlesztése, nemzetközi kiállításokon való megjelenés és B2B értékesítés támogatása
• Szellemi tulajdonvédelem, bejegyzések és K+F tevékenységek ösztönzése
• Kreatív ipari szakmák támogatása ágazati imázsépítéssel és márkaépítéssel
• Tanúsítványok megszerzésének támogatása, textil újrahasznosító központ létrehozása, hulladék és vízgazdálkodás, beruházás finanszírozás

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 9 és 10. között kétnapos konferenciát rendez a versenyképességi stratégia kapcsán, ahol meghívásra kerülnek a megkérdezett vállalkozások, valamint ágazatonként megvitatásra kerülnek a javaslatok is, az adott ágazatok főbb szereplői közötti panelbeszélgetéseken.

A stratégia mai bemutatásáról szóló prezentáció megtalálható a Nemzetgazdasági Minisztérium Linkedin oldalán.”

Forrás:
Nagy Márton: 2025-re állítható helyre a 4 százalékos gazdasági növekedés, amelynek fenntartását a Kormány versenyképességi stratégiája támogatja; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2024. március 25.
Versenyképességi Stratégia. A változó gazdasági környezet tükrében; Nemzetgazdasági Minisztérium; LinkedIn; 2024. március 25.

Az EU Tanácsa elfogadta az új európai digitális személyazonossági jogi keretet

„Annak érdekében, hogy minden európai számára biztosítsa a megbízható és biztonságos digitális személyazonosságot, a Tanács a mai napon elfogadta az új európai digitális személyazonossági keretet.

„Az európai digitális személyazonosságról szóló rendelet elfogadása mérföldkövet jelent társadalmunk digitális átalakulásában. Annak lehetővé tétele, hogy a polgárok egyedi és biztonságos európai digitális személyiadat-tárcával rendelkezzenek, ugyanakkor továbbra is teljes körű ellenőrzést gyakoroljanak a személyes adataik felett, olyan kulcsfontosságú előrelépés az EU számára, amely digitális téren globális referenciát jelent, és fokozza a biztonságot az online szolgáltatások igénybevétele során. Emellett az európai digitális személyazonosságról szóló rendelet azáltal, hogy a polgárokat helyezi a középpontba, hozzájárul az online közszolgáltatásokhoz való hozzáférés jelentős mértékű javításához és egyszerűsítéséhez. Nem szabad, hogy a polgárok viseljék a bonyolult adminisztratív és intézményi eljárások terhét.” – Mathieu Michel, a digitalizálásért, a közigazgatás egyszerűsítéséért, a magánélet védelméért és az épületek kezeléséért felelős belga államtitkár

Az európai digitális személyiadat-tárca

A felülvizsgált rendelet Európában egyértelmű paradigmaváltást jelent a digitális személyazonosság tekintetében. Célja annak biztosítása, hogy a polgárok és a vállalkozások Európa-szerte egyetemes hozzáféréssel rendelkezzenek a biztonságos és megbízható elektronikus azonosításhoz és hitelesítéshez.

Az új jogszabály értelmében a tagállamok olyan digitális tárcákat kínálnak majd a polgárok és a vállalkozások számára, amelyek képesek összekapcsolni a nemzeti digitális személyazonosságot más igazoló okmányokkal (pl. vezetői engedély, oklevelek, bankszámla). A polgárok a mobiltelefonjukat használva, egyszerűen igazolhatják majd személyazonosságukat, és digitális tárcájukból elektronikus dokumentumokat oszthatnak meg.

Az új európai digitális személyiadat-tárcák minden polgár számára lehetővé teszik majd, hogy – Unió-szerte elismert – nemzeti digitális azonosítójuk segítségével hozzáférhessenek online szolgáltatásokhoz, méghozzá anélkül, hogy egyéni azonosítási módszereket kellene alkalmazniuk, illetve hogy szükségtelenül meg kellene osztaniuk személyes adataikat. A felhasználók általi ellenőrzés szavatolja, hogy csak a szükséges információk kerüljenek megosztásra.

A felülvizsgált rendelet főbb elemei

A társjogalkotók fenntartották a bizottsági javaslat korszerűsített keretre irányuló általános irányvonalát, amely javítani fogja a hatékonyságot, és kiterjeszti a biztonságos és kényelmes digitális személyazonosság előnyeit a magánszektorra és a mobilhasználatra. Az intézményközi megbeszélések nyomán a jogszabály számos, a polgárok számára fontos területen megerősödött. A tárca tartalmazni fogja a birtokosa számára online és offline egyaránt hozzáférhető, az összes tranzakciót tartalmazó irányítópultot, lehetőséget kínál az esetleges adatvédelmi jogsértések bejelentésére, és lehetővé teszi a tárcák közötti interakciót. Ezen túlmenően a polgárok beléphetnek majd a tárcába a meglévő nemzeti elektronikus azonosítási rendszereken keresztül, és ingyenes elektronikus aláírásokat kaphatnak nem szakmai célú használatra. A felülvizsgált jogszabály fő elemeit a következőképpen lehet összefoglalni:

• 2026-ig minden tagállamnak digitális személyiadat-tárcát kell elérhetővé tennie polgárai számára, és a felülvizsgált rendeletnek megfelelően el kell fogadnia a más tagállamokból származó európai digitális személyiadat-tárcákat
• megfelelő biztosítékok kerülnek bevezetésre annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a megkülönböztetés minden olyan személlyel szemben, aki úgy dönt, hogy nem használja a tárcát, amely mindig önkéntes marad
• a tárca üzleti modellje: a tárcák kibocsátása, használata és visszavonása ingyenes lesz minden természetes személy számára
• az elektronikus attribútumtanúsítvány érvényesítése: a tagállamoknak kizárólag a tárca hitelességének és érvényességének, valamint az igénybe vevő felek kilétének ellenőrzésére kell ingyenes érvényesítési mechanizmusokat biztosítaniuk
• a tárcák forráskódja: az alkalmazás szoftverösszetevői nyílt forráskódúak lesznek, a tagállamok számára ugyanakkor biztosított a mozgástér ahhoz, hogy indokolt esetekben azokat az összetevőket, amelyeket nem a felhasználói eszközökre telepítenek, ne tegyék hozzáférhetővé
• biztosított az összhang a tárca mint az elektronikus azonosítás egy formája és a kibocsátásuk alapjául szolgáló rendszer között.

Végezetül a felülvizsgált jogszabály egyértelművé teszi a minősített webhely-hitelesítési tanúsítványok hatályát, ami biztosítja, hogy a felhasználók ellenőrizhessék, ki áll egy weboldal mögött, ugyanakkor megmaradjanak a jelenlegi jól bevált iparbiztonsági előírások és normák.

További lépések

A felülvizsgált rendelet az elkövetkező hetekben kihirdetésre fog kerülni az EU Hivatalos Lapjában, majd 20 nappal azt követően hatályba lép. A rendeletet 2026-ig kell teljeskörűen végrehajtani.

Háttér-információk

A Bizottság 2021 júniusában javaslatot tett a digitális személyazonosság olyan európai keretére, amely egy európai digitális személyiadat-tárcán keresztül minden uniós polgár, lakos és vállalkozás számára elérhető lenne. Az új keret a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról szóló 2014-es rendeletet (eIDAS-rendelet) módosítja. Az eIDAS-rendelet lefektette egy olyan rendszer alapjait, amelyben biztonságosan lehet online közszolgáltatásokat igénybe venni és tranzakciókat lebonyolítani az EU tagállamai között.

A rendelet előírja a tagállamok számára, hogy az európai digitális személyiadat-tárcákat bejelentett elektronikus azonosítási rendszer keretében, közös műszaki szabványok alapján és a kötelező tanúsítást követően bocsássák ki. A szükséges műszaki architektúra kialakítása, a felülvizsgált rendelet végrehajtásának felgyorsítása, a tagállamok számára iránymutatások nyújtása és a széttöredezettség elkerülése érdekében a javaslatot egy olyan uniós eszköztár kidolgozására irányuló ajánlás kísérte, amely meghatározza a tárcára vonatkozó műszaki előírásokat. Az intézményközi tárgyalásokat („háromoldalú egyeztetések”) követően a két társjogalkotónak 2023. június 29-én sikerült első ideiglenes megállapodásra jutnia a javaslat kulcsfontosságú elemeiről. A megállapodást 2023. november 8-án véglegesítették. Az Európai Parlament előadója Romana Jerković (S&D, HR) volt.

• Felülvizsgált rendelet az európai digitális személyazonossági keret létrehozásáról, 2024. március 26.
• A Tanács és a Parlament megállapodásra jutott az európai digitális személyazonosságról (sajtóközlemény, 2023. június 29.)
• eIDAS-rendelet, a Tanács általános megközelítése, 2022. december 6.
• Felülvizsgált eIDAS-rendelet, a Bizottság javaslata, 2021. június 3.
• Európa digitális jövője (háttér-információk)
• A digitális korra felkészült Európa (a Bizottság tájékoztatója)
• Ülések

”

Forrás:
Európai digitális személyazonosság: a Tanács elfogadta a minden európait megillető biztonságos és megbízható digitális tárcára vonatkozó jogi keretet; EU Tanácsa; 2024. március 26.

Közigazgatás, politika, jog

Túl kell lépni a közigazgatás-alapú fejlesztéspolitikán, mondta Navracsics Tibor

„A hagyományos közigazgatás-alapú fejlesztéspolitikán túllépve a térségalapú fejlesztéspolitikát is ki kell építeni – mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter a Magyary-emlékkonferencián tartott előadásán kedden, a Komárom-Esztergom vármegyei Héregen. Navracsics Tibor emlékeztetett: „éppen Magyary Zoltán ismerte fel, hogy úgy kell meghúzni a közigazgatási határokat, ahogy az emberek mozognak, nem pedig a közigazgatási határok közé szorítani az emberek életét”.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a tavaly év végén elfogadott új területfejlesztési törvény már egyértelműen ezen alapelv szerint fogalmazódott meg. Eddig közigazgatásiegység-alapú fejlesztések voltak, a pályázati rendszer nem az együttműködést segítette, hanem a versengést ösztönözte. A települések sok esetben párhuzamosan indultak harcba a forrásokért, hogy ugyanazokat a fejlesztéseket valósítsák meg – ismertette. Elmondta, a térségi együttműködés serkentésével arra tesznek kísérletet, hogy pénzügyi és pályázati eszközökkel, valamint fejlesztési koncepciókkal is rávegyék az önkormányzatokat: közösen fogalmazzák meg koncepciójukat, és együtt induljanak forrásokért. „Együttműködni persze mindig nehezebb, mint külön indulni” – jegyezte meg. Jó példaként emlékeztetett arra, hogy amikor Veszprém volt Európa Kulturális Fővárosa, a Bakony-Balaton térséggel olyan együttműködést hoztak létre, amelyben 116 település vett részt.

Navracsics Tibor előadásában bemutatta, hogy Budapestet leszámítva még az ország két legfejlettebb régiója is csak az Európai Unió átlagos fejlettségének a felét érte el. Az összes többi régió a felzárkózó kategóriában található, és a versenyképességi mutató is ugyanezt tükrözi. Kitért arra: Ausztria és Dél-Németország munkaerő-elszívó hatása miatt a Nyugat-dunántúli régió is felzárkózási problémákkal küzd, és ha sem sikerül új dinamikát hozni a térség növekedésébe, megreked a fejlődése. A miniszter véleménye szerint az elmúlt tíz év ipartelepítése, a gyorsforgalmi úthálózat építése hozott eredményeket, de sokkal átgondoltabb és szélesebb körű fejlesztéspolitikát kell megvalósítani az elkövetkező években ahhoz, hogy a felzárkózás gyorsabb ütemű legyen.”

Forrás:
Túl kell lépni a közigazgatás-alapú fejlesztéspolitikán; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2024. március 27.

Kritikus határon a kórházak adóssága

„A Magyar Államkincstár (MÁK) friss adatai szerint február végén a kórházak 88,4 milliárd forint adósságot görgettek maguk előtt. Ebben a számban nem szerepel a négy modellváltó orvosegyetem tartozása, utóbbi intézmények február végén 18,7 milliárd forintot görgetettek maguk előtt, erről Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára beszélt. Vagyis február végén a kórházak kifizetetlen számláinak a végösszege elérhette a 110 milliárd forintot is. Egy hónap alatt ez közel 30 milliárd forint emelkedést jelent.

Egy hónappal korábban vagyis január végén 67,6 milliárd forint volt az államkincstárnak jelentési kötelezettséggel tartozó egészségügyi intézményekben a kifizetetlen számlák végösszege. De nagyságrendileg az egyetemi klinikákkal együtt 81 milliárd forint tartozás halmozódott fel a hazai kórházakban és azok háttérintézményeiben, ami történelmi rekordnak számít, ekkora adósságot még soha nem görgettek január végén maguk előtt az intézmények, erről itt írtunk bővebben.

A MÁK azt írja, hogy február végén az egészségügyi intézményeknél fennálló tartozásállományból közel 0,8 milliárd forint az állammal, több, mint 0,4 milliárd forint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjával szembeni tartozás, a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben 83,2 milliárd forint áll fenn, amelyből 2,8 milliárd forint államháztartáson belülre irányul.

Az adatszolgáltatásra kötelezett 560 intézményből valamennyi teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét. Az adós intézmények száma tárgyhóban 258, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással 98 intézmény rendelkezik.

Például a Honvédkórházban januárról februárra egy milliárd forinttal nőtt a tartozás, de több vármegyei intézményben is hasonló emelkedés történt.

A három legnagyobb orvostechnikai beszállító múlt héten kongatta meg a vészharangot. Azt mondták, hogy egy évtizedes probléma a kórházi adósságok ügye, és úgy döntöttek, hogy az Állami Számvevőszékhez fordulnak, mert a tagvállalatok tapasztalatai alapján a tartozás után felhalmozódó kamatokat sem fizetik már ki az intézmények.

A kórházi leállások 10-15 százalékában az eszközhiány áll – mondta Rádai Tamás, az Egészségügyi Technológiai és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) igazgatója. Hozzátette: ez a helyzet nem fog javulni, ha az adósságokat nem rendezik, sőt inkább romlani fog.

Magas a kórházban eltöltött napok száma

Magyarország átlagon alul teljesít az Európai Unióban az egészségügyi ágazat humánerőforrás-ellátottságában, ezt a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi jelentése is megemlíti.

A praktizáló orvosok és főként az egészségügyi szakdolgozók lakosságarányos száma alacsonyabb az uniós és a régiós átlagoknál.

Magyarországon 1,6 szakdolgozó jut egy orvosra, ami elmarad az uniós átlagtól, ahol 1,9 ápoló segíti az orvosok munkáját.

Magyarországon a 100 ezer lakosra jutó friss diplomás orvosok száma nagyságrendileg megegyezik az európai uniós országok és a többi visegrádi ország átlagával, azonban az EU által is elismert végzettséget szerző friss diplomás ápolók száma elmarad a nemzetközi átlagoktól.

Arra is kitér a jegybanki elemzés, hogy még mindig kórházközpontú a betegellátás: egy átlagos kórházi tartózkodás hazánkban több mint két nappal hosszabb az uniós átlagnál.

Magyarországon 2021-ben 9,7 napot voltak a betegek kórházban, ami 2,2 nappal több az uniós 7,5 napos átlagnál és 1,7 nappal hosszabb a régiós 8 napos kórházban tartózkodásnál.”

Forrás:
Lejtőn a betegellátás: újabb 30 milliárddal nőtt a kórházi adósság; Koncsek Rita; Economx; 2024. március 27.

Már elérhető a LEADER Helyi Akciócsoportokat támogató felhívás

„Megjelent az újabb, közel 57 milliárd forint keretösszegű vidékfejlesztési pályázati felhívás, amely a vidéki térségekben működő 105 darab Helyi Akciócsoport (továbbiakban: HACS-ok) számára biztosít vissza nem térítendő támogatást.

A HACS-ok felhívásain keresztül helyi vállalkozók, önkormányzatok és civil szervezetek fejlesztési elképzelései valósulhatnak meg a következő években – jelentette be Papp Zsolt György, az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitika Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkára.

A támogatási kérelem 2024. április 23-a és május 6-a között nyújtható be a vidéki térségek és közösségek fejlesztésében jelentős szerepet vállaló HACS-ok Helyi Fejlesztési Stratégiáinak (a továbbiakban: HFS) végrehajtására és működésére.– hívta fel a figyelmet Papp Zsolt György.

A KAP-RD57-24 – LEADER Helyi Akciócsoportok támogatása elnevezésű pályázati kiírás 2024. március 25-én jelent meg. A felhívás célja a vidéki térségek és közösségek területileg kiegyensúlyozott fejlesztésében jelentős szerepet vállaló, az Irányító Hatóság által elismert HACS-ok számára támogatás biztosítása a végleges HFS-eik végrehajtásához, irányításához és értékeléséhez. A konstrukció lényegében a Vidékfejlesztési Programban megismert támogatási gyakorlat folytatása. A LEADER programba bevont területekhez újonnan csatlakozhattak Pest vármegye vidéki térségnek minősülő, 10 ezer fő lakosságszám alatti települései is.

A pályázat meghirdetésekor, a HACS-ok rendelkezésére álló közel 57 milliárd forintból hozzávetőlegesen 44 milliárd forint kerül meghirdetésre helyi felhívások formájában, 13 milliárd forint pedig a HACS-ok működését szolgálja. Minden HACS a tervezési területén felmerült igények és tapasztalatok alapján készítette elő a jelen agrár-vidékfejlesztési időszakra szóló HFS-ét, amely alapján kerülnek meghirdetésre a helyi felhívások. Ezeken keresztül valósíthatók meg a helyi vállalkozók, önkormányzatok, civil szervezetek azon fejlesztési elképzelései, amelyek szerényebb léptékük, vagy típusuk alapján egyéb operatív programok keretein belül nem juthatnak támogatáshoz. ”

Forrás:
Már elérhető a LEADER Helyi Akciócsoportokat támogató felhívás; Agrárminisztérium; 2024. március 27.
Megjelent a LEADER Helyi Akciócsoportok támogatása pályázat; Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat; 2024. március 27. (pályázati anyagok)

Európai Unió

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a magyar uniós elnökség fő feladatairól

„A közelgő európai parlamenti választások miatt az Európai Unió júliusban fél évre hivatalba lépő magyar soros elnökségének egyik legfontosabb feladata lesz, hogy az unióban biztosítsa az intézményi tevékenység folytonosságát és azt, hogy az EU az intézményi átmenet időszakában is reagálni tudjon az előtte álló kihívásokra – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a Fileleftérosz című ciprusi lapban megjelent interjúban.

A miniszter vasárnapi Facebook-bejegyzésében közölte, hogy az interjút ciprusi útján adta a lapnak. Elmondta, hogy az elnökségi előkészületek jegyében igyekszik minden uniós tagállamot felkeresni. A tapasztalatcsere annál inkább is jelentős, mert nem sokkal Magyarország után (2026 első felében) Ciprus lesz az unió soros elnöke – emelte ki.

Bóka János a bejegyzésben hangsúlyozta: Magyarország elnökségi prioritásai a Spanyolországgal és Belgiummal közösen kidolgozott, az uniós Tanács által is elfogadott trióelnöki programon alapulnak. Ezek a prioritások az Európai Unió gazdasági versenyképességét, a demográfiai kihívásokat, illetve a migrációt, főként annak külső dimenzióját helyezik fókuszba. A kohéziós politika félidős felülvizsgálatának feladata is a magyar elnökségre vár, továbbá a kormány kiemelt feladatként tekint az európai biztonság- és védelempolitika megerősítésére, az európai védelmi iparra alapozva. További fontos feladatnak nevezte az interjúban a jövő évi EU-költségvetés elfogadását, amely szintén kihívást jelent az intézményi átmenet fényében.

A bővítés Magyarország EU-politikájának egyik központi eleme, és ebben a vonatkozásban fontosnak tartja, hogy a folyamat objektív és kiegyensúlyozott legyen mind a keleti – Ukrajnát, Moldovát és Georgiát érintő –, mind a nyugat-balkáni vonalon.

Az Európai Unió komoly geopolitikai és geostratégiai kihívásokkal néz szembe – hangsúlyozta a Facebook-bejegyzésben Bóka János, hozzátéve, hogy „az EU láthatóan elveszítette befolyását nem csak globálisan, hanem a Közel-Keleten, sőt a közvetlen szomszédságában, a Nyugat-Balkánon is”. Ezen változtatni kell, az Európai Uniónak önállóan fel kell tudnia mérnie a stratégiai érdekeit, majd olyan módszereket és eszközöket kell találnia, melyek alkalmasak ezen érdekek érvényesítésére – szögezte le.

„Mi az Európai Uniót az együttműködés platformjának tekintjük, amely a tagállamokat együtt erősebbé tehetné” – húzta alá Bóka János. Hozzáfűzte: ahhoz, hogy ez valóban megvalósuljon szemléletváltásra van szükség. Ezt az igényt az európai parlamenti választások eredménye is meg fogja mutatni.

„Úgy gondolom, hogy a választások után az Európai Parlamentben jelentős jobbra tolódást fogunk látni, ami szükségessé teheti a jelenlegi intézményi ciklusban elfogadott politikák újraértékelését” – fogalmazott.

Ciprus vonatkozásában Bóka János az interjúban kijelentette, hogy a kétoldalú kapcsolatok figyelemre méltóan fejlődnek. „Számos olyan kérdést látok, ahol az érdekeink megegyeznek: a versenyképesség, a kohézió, a biztonság- és védelempolitika, az európai védelmi ipar, a migráció és az unió bővítése melletti elköteleződés” – írta a Facebook-bejegyzésben. Az interjúban hozzátette: számos magyar dolgozik Cipruson, és a szigetország az egyik fő célpontja a magyar tőkebefektetéseknek.”

Forrás:
Bóka János ismertette a magyar soros elnökség fő feladatait; Infostart / MTI; 2024. március 31.

Ki lesz (lehet) az Európai Bizottság új elnöke – visszatekintés és elemzés

„* A júniusi európai parlamenti választások után új elnöke lesz az Európai Bizottságnak.
* A pártcsaládok csúcsjelöltjeiket delegálják a pozícióra.
* A legtöbb esélye a jelenlegi elnöknek, Ursula von der Leyennek van.
* Azonban mégis előfordulhat, hogy a befutó egy még ismeretlen külső szereplő lesz.

Júniusban véget ér a 2019–2024-es uniós ciklus. Az európai parlamenti választások után újraosztják az intézményekben a vezető pozíciókat, így az Európai Bizottság elnökét is megválasztják.

Az európai pártcsaládok harmadik alkalommal jelölték ki előzetesen, hogy mely politikusaikat delegálják a Bizottság élére. A regnáló elnök legesélyesebb kihívója egy luxemburgi biztos, de könnyen lehet, hogy végül egyikük sem kerül a Bizottság élére, ugyanis az elnök kiválasztásában az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács is részt vesz.

Háborús idők háborús elnöke

Az Európai Parlament legnagyobb pártcsaládja, az Európai Néppárt (EPP) Ursula von der Leyent, a Bizottság jelenlegi elnökét indítja csúcsjelöltként. Erről március elején döntött a párt kongresszusa.

Von der Leyen 2019-ben brüsszeli tapasztalat nélkül, szinte a semmiből lett elnök. Az EP-választást megnyerő EPP csúcsjelöltje a német Manfred Weber volt, akit azonban többen nem támogattak a Tanácsban, így megindult a többnapos casting. Konszenzusos jelöltként végül a német védelmi miniszterként dolgozó von der Leyent javasolta a pozícióra a Tanács. A politikust szűk, kilencfős többséggel választotta meg az Európai Parlament.

Ursula von der Leyen

Von der Leyen hamar berendezkedett a Bizottság főépületében, a Berlaymont-ban. Erős kézzel vette át a 30 ezer munkavállalót foglalkoztató mamutszervezetet, és közben sokkal nagyobb tempót diktált, mint elődei. Szinte mandátumának első percétől krízismenedzserré vált, 2020 elején ugyanis kitört a koronavírus-járvány, két évvel később pedig Oroszország megtámadta Ukrajnát.

A háborúban meglátta a lehetőséget az egykori védelmi miniszter, aki nemcsak villámgyorsan az ukránok oldalára állt, hanem azért is mindent megtett, hogy az Unió a megtámadott ország legfontosabb nemzetközi szövetségesévé váljon. Az ukránok végsőkig tartó támogatását és az európai védelmi képességek fejlesztését hangsúlyozó von der Leyen népszerűsége is növekedni kezdett. Egyre többen gondolták úgy, hogy háborús időkben háborús elnökre van szükség.

Azonban nem támogatja mindenki az elnököt. A leghangosabb kritikusa Orbán Viktor, aki szerint a Magyarországnak járó uniós források egy részét befagyasztó elnök az elmúlt években Soros emberévé vált, de a Politico forrásai szerint Emmanuel Macron francia elnök szemét is szúrja von der Leyen túlzott önjárósága.

Utóbbi tulajdonságához kötődik az elnök legnagyobb botránya. A New York Times beperelte von der Leyenéket, miután a Bizottság nem hozta nyilvánosságra az elnök sms-eit, amelyeket a Pfizer gyógyszeróriás vezérigazgatójával váltott. Az amerikai lap szerint von der Leyen egyedül tárgyalta le a második körös, több milliárd eurós uniós vakcinabeszerzést, majd kész tények elé állította a tagállamok vezetőit, akik végül formálisan is jóváhagyták az üzletet.

Aki már a választás utáni alkudozásra készül

Von der Leyen legesélyesebb kihívója Nicolas Schmit, a szociáldemokrata pártcsalád csúcsjelöltje. A luxemburgi politikus jelenleg a Bizottság munka- és szociális ügyekért felelős biztosaként dolgozik. Bár Brüsszelben kifejezetten beágyazottnak számít, szinte biztos, hogy a legtöbb uniós választópolgár még sosem hallott róla.

Schmit jelölésében szerepet játszott, hogy a szociáldemokraták káderhiányban szenvednek. Legismertebb biztosuk, a Bizottság alelnökeként dolgozó Frans Timmermans visszatért a holland belpolitikába, más pedig nem maradt, aki egyszerre népszerű és befolyásos is.

Mivel a szociáldemokratákat stabilan a második helyre mérik a közvélemény-kutatók, Schmittől valószínűleg nem is várnak győzelmet a pártcsalád vezetői. Inkább az EP-választások utáni tárgyalásoknál szánnak neki fontos szerepet. Brüsszeli beágyazottsága ugyanis jól jöhet, amikor a Néppárt vezetőivel kell alkudozni a különböző pozíciókról. A parlamenti többség megszerzéséhez szinte biztosan kellenek a szociáldemokrata képviselők szavazatai is a Néppártnak, így Schmiték jó alkupozícióból indulnak.

Ezt valószínűleg arra fogják használni, hogy a szavazóiknak fontos szakpolitikai témáikat belobbizzák a következő Bizottság programjába, valamint megszerezzék több uniós csúcsszerv, köztük a Tanács elnöki pozícióját. Utóbbit jelenleg a liberális Charles Michel vezeti. Brüsszeli információk szerint a szociáldemokraták a korrupciós vádak miatt lemondott portugál miniszterelnököt, Antonio Costát delegálnák a Tanács élére.

Megosztott liberálisok

A Parlament harmadik legnagyobb frakciója jelenleg a Renew Europe. A liberális-centrista képviselőcsoport alapból megosztott, három különböző pártcsalád képviselőit tömöríti. Náluk ülnek a hagyományos liberális pártcsalád, az ALDE, a macronista Renew, valamint az Európai Demokratikus Párt (EDP) politikusai is.

Macron jelenlegi formájában ellenzi a csúcsjelölti rendszert, mert hiányolja az egységes európai pártlistákat. Ennek és a liberálisok megosztottságának fényében nem meglepő, hogy akárcsak 2019-ben, idén sincs klasszikus értelemben vett csúcsjelöltje a tábornak. A liberálisok egy háromfős csapatot bíztak meg a kampány vezetésével.

Az ALDE csúcsjelöltje a német parlament védelmi bizottságának elnöke, Marie-Agnes Strack-Zimmermann, aki Németországban harcias ukránpártiságáról ismert. Legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy kormánypárti politikusként megszavazta az ellenzék javaslatát, amivel Taurus cirkálórakétákat küldtek volna Ukrajnának. Ezt Olaf Scholz kancellár többször is elutasította.

A liberális vezértrióba az EDP a főtitkárát, az olasz–francia Sandro Gozit delegálta, míg a Renew a francia Valérie Hayert nevezte meg csúcsjelöltjeként. A három politikus legfontosabb feladata az lesz, hogy megakadályozza, hogy a frakció az ötödik helyre csússzon vissza. A legfrissebb közvélemény-kutatások ugyanis azt mutatják, hogy mindkét szélsőjobboldali képviselőcsoport megelőzheti őket.

Egyedül, párban, jelölt nélkül

A kisebb pártcsaládok közül egyedül a legkisebb parlamenti frakcióval rendelkező szélsőbaloldal állított hagyományos csúcsjelöltet, az osztrák kommunista, Walter Baier személyében. A zöldek egy párosra, a német Terry Reintkére és a holland Bas Eickhoutra bízták kampányuk irányítását.

A Néppártól jobbra lévő két pártcsaládnak viszont még nincsen csúcsjelöltje. A Giorgia Meloni által dominált konzervatív-nacionalista Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) egyáltalán nem nyilatkozott a témában, míg a szélsőjobboldali-oroszbarát Identitás és Demokrácia (ID) bejelentette, csúcsjelöltet ugyan nem állít, de a csúcsjelölti vitán Anders Vistisen dán EP-képviselővel képviselteti magát.

A közvélemény-kutatások alapján az ECR és az ID parlamenti frakciója is növekedhet a választások után, a mérések szerint övék lehet a harmadik és negyedik legnagyobb képviselőcsoport. Emiatt akár az is elképzelhető, hogy a parlamenti szavazásnál a Néppárt megpróbálja a konszolidáltabb ECR-képviselőket meggyőzni saját jelöltjének támogatásáról. A parlamenti többség megszerzése már 2019-ben sem volt egyszerű von der Leyen számára, idén valószínűleg még nehezebb lesz.

Füstös szobák

A csúcsjelölti rendszer a 2014-es bevezetése óta felemásan teljesített. Jean-Claude Junckert megválasztották a Bizottság elnökének, míg Manfred Weber jelöltsége már a Tanácsban elbukott. Von der Leyen esetében egyelőre mindkét opció elképzelhető.

Amennyiben a második verzió valósul meg, lehetetlen előre megjósolni, ki lehet a Bizottság következő elnöke. Von der Leyen személye a bizonyíték, hogy ha a Tanács „füstös” szobáiban úgy határoznak, akár egy Brüsszelen kívülről érkező politikus is vezetheti a Bizottságot. ”

Forrás:
Duplázhat-e Von der Leyen a Bizottság élén? És kicsoda Nicolas Schmit? Csúcsjelöltek, akik elvezetnék Brüsszelt; Molnár Kristóf; 444.hu; 2024. április 1.

Az Európai Bizottság 170 projektet támogat a tagállami közigazgatási reformok keretében

„A Bizottság a mai napon 170 projektből álló új kört választott ki a Technikai Támogatási Eszköz keretében, hogy támogassa a tagállamokat 2024 -ben összesen 307 reform megtervezésében és végrehajtásában,amelyek megerősítik a tagállamok versenyképességét, rezilienciáját és korszerűsítését.

Ezek a reformok a polgárok életét befolyásoló területek széles körét fedik le az EU-ban, a mesterséges intelligencia vállalkozásokban és közigazgatásokban való alkalmazását, a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv végrehajtását és a nettó zéró gazdaságra való átálláshoz szükséges egyéb reformokat, a nemek közötti egyenlőség támogatását és az agyelszívás kezelését, valamint a fiataloknak és a gyermekeknek nyújtott mentális egészségügyi szolgáltatásokat.

A technikai támogatási eszköz keretében annak négyéves történetében már végrehajtott reformokra építve – mintegy 780 projekt mintegy 1200 reform esetében – a reformok új köre testre szabott technikai támogatást fog nyújtani a tagállamoknak, hogy segítse őket a szükséges reformok megtervezésében és végrehajtásában, ezáltal megvalósítva a nemzeti és uniós prioritásokat a helyszínen.

A tagállami közigazgatások igazgatási kapacitásának megerősítése

A reformok továbbra is prioritásként kezelik a tagállamok közigazgatásának korszerűsítését, összhangban az európai közigazgatási térség megerősítéséről szóló, 2023 végén elfogadott bizottsági közleménnyel (ComPAct).

2024-ben a TSI támogatni fogja a köztisztviselők csereprogramjait a közigazgatási együttműködési kezdeményezés (PACE) részeként, amely kezdeményezés célja a különböző tagállamok köztisztviselői körében a társaktól való tanulás előmozdítása. Ezeken a cseréken 12 tagállam 200 köztisztviselője vesz részt, hogy fejlesszék készségeiket olyan kulcsfontosságú területeken, mint a fenntartható finanszírozás, az igazgatás digitalizálása, az uniós alapok felhasználása és az adatműveltség.

A TSI segíti a tagállamokat a kulcsfontosságú politikai prioritások megvalósításában

A TSI által 2024-ben támogatott reformok hozzá fognak járulni az EU és a tagállamok közös politikai prioritásaihoz: A kiválasztott reformok31% -a a nulla nettó kibocsátású gazdaságra való átállásra összpontosít. Ezek a reformok elsősorban a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervhez, a biológiai sokféleséghez és a zöld közlekedéshez kapcsolódnak.

A technikai támogatási eszköz segíteni fogja továbbá a nemzeti, regionális és helyi közigazgatásokat a technológiák és a digitális rendszerek integrálásában, valamint abban, hogy a mesterséges intelligencia-takarékosabbá váljanak, mivel a kiválasztott reformok 27% -a a digitális átálláshoz kapcsolódik.

A TSI például segíteni fogja a tagállamokat annak feltárásában, hogy a mesterséges intelligencia hogyan segítheti elő az adatok biztonságos és hatékony feldolgozását a társadalombiztosítás, a jólét és a foglalkoztatás területén, és hogyan biztosíthatják, hogy a közigazgatási szervek a mesterséges intelligencia jellemzőinek kihasználása mellett előmozdítsák a nemek közötti egyenlőséget. A TSI a digitális pénzügyi jártassággal is foglalkozik, hogy segítse a tagállamokat és a polgárokat abban, hogy alkalmazkodjanak az összetett pénzügyi tranzakciók – például megtakarítások, nyugdíjak és beruházások – lebonyolításához szükséges digitális csatornák egyre nagyobb mértékű használatához.

A 2024. évi technikai támogatási eszköz reformjának másik kulcsfontosságú eleme a demográfiai változások hatásainak kezelése és enyhítése számos ágazatban, például az egészségügyi és jóléti rendszerekben, a migrációban, valamint a közpolitikában és a költségvetés-tervezésben.

Emellett 2024-ben a gyermekek és a fiatalok állnak majd a tagállamok 31 projektjének középpontjában, amelyek az oktatásra, valamint a gyermekek és a fiatalok mentális egészségére és jóllétére összpontosítanak.

Az országok és régiók közötti együttműködés megerősítése

A Bizottság továbbra is támogatni fogja a tagállamokat a közös kihívások közös kezelésében, a gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségek csökkentésében, valamint a kormányzás minden szinten történő megerősítésében. A TSI -projektek előmozdítják a társaktól való tanulást, miközben testre szabott támogatást nyújtanak a nemzeti és regionális kontextusokhoz.

2024-ben a TSI 43 több országra kiterjedő reformprojektet és 38 regionális reformprojektet fog támogatni.

A TSI kiemelt projektjeinek szélesebb alkalmazási körén keresztül a Bizottság a tagállamok közös reformigényeivel is foglalkozni fog, a készségfejlesztési rendszerek támogatásától kezdve az államháztartás minőségének javításáig. A 2024-es TSI-ciklus 13 kiemelt projektet fog támogatni.

Háttér

A TSI egy keresletvezérelt uniós eszköz, amely testre szabott szakértelmet biztosít a támogatásért évente folyamodó tagállami hatóságok számára. Nem pénzügyi támogatás formáját ölti, hanem magas színvonalú és testre szabott szakértelem és tudás biztosítása helyett stratégiai vagy technikai tanácsadás, reformigényeket értékelő tanulmányok, képzések vagy szakértői missziók formájában valósulhat meg.

A TSI-projekteket a Bizottság választja ki a kérelmek minősége alapján és a TSI-rendelet 9. cikkében meghatározott kiválasztási kritériumok alapján, amelyek magukban foglalják az azonosított kihívások sürgősségének, kiterjedésének és mélységének, az érintett szakpolitikai területekkel kapcsolatos támogatási igényeknek, a társadalmi-gazdasági mutatók elemzésének, valamint a kérelmező tagállam intézményi és általános igazgatási kapacitásának felülvizsgálatát.

Az egészségügyi szolgáltatások megfelelő biztosításától az államháztartás hatékony és eredményes irányításáig, a közszolgáltatások digitalizálásáig és a pénzügyi ágazat megerősítéséig a TSI segíti a tagállamokat reformprogramjaik megvalósításában.

A technikai támogatási eszköz a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret részét képezi, és elődje, a strukturálisreform-támogató program sikerére épül. 2017 óta a két eszköz közel 1800 technikai támogatási projekt végrehajtását segítette elő valamennyi tagállamban.

Létrehozása óta ez a rugalmas eszköz gyorsan alkalmazkodott a tagállamok felmerülő szükségleteihez, például a Covid19-világjárványra vagy Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújára adott válaszhoz.

Fontos szerepet játszott abban is, hogy segítse a tagállamokat helyreállítási és rezilienciaépítési terveik és területi igazságos átmenet terveik kidolgozásában, valamint a REPowerEU programban meghatározott prioritások végrehajtásában.

További információ

Kérdések és válaszok a 2024. évi technikai támogatási eszközről

Tájékoztatók a tagállamok reformprojektjeiről

Az ÁME 2024. évi munkaprogramja

A reformtámogatásról szóló honlap

Technikai támogatási eszköz (TSI)

Közlemény az európai közigazgatási térség megerősítéséről (ComPAct)

@ElisaFerreiraEC

Idézet(ek)

„A reformprojektek ezen új fordulójával a technikai támogatási eszköz sikeres tevékenységének ötödik éve veszi kezdetét. A közigazgatásoknak egyre többen kell reagálniuk a felmerülő kihívásokra, és teljesíteniük kell a közös prioritásokat, a nettó zéró gazdaságra való átállástól kezdve a mesterséges intelligencia egyre inkább digitális társadalomban betöltött szerepéig. Reformokra van szükség a gazdasági reziliencia, a versenyképesség, valamint a méltányos és befogadó társadalom megteremtése érdekében. A technikai támogatási eszköz célja, hogy értékes szakértelem és testre szabott támogatás révén segítse a tagállamokat abban, hogy az ambiciózus reformigényeket cselekvésre váltsák.” – Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős biztos”

Forrás:
A Bizottság 170 új projektet támogat annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat reformprogramjaik konkrét helyi intézkedésekké alakításában; Európai Bizottság; 2024. március 26.
[Ennek az oldalnak a szövege gépi fordítással készült…Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a gépi fordítás minőségéért és tartalmáért.]

Az Európai Bizottság a választásokat érintő online rendszerszintű kockázatok csökkentéséről

„A Bizottság a mai napon iránymutatásokat tett közzé az online óriásplatformok és keresőmotorok számára a választások integritását esetlegesen befolyásoló rendszerszintű kockázatok csökkentése érdekében javasolt intézkedésekről, és konkrét iránymutatást adott ki a közelgő júniusi európai parlamenti választásokra vonatkozóan.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály értelmében az EU-ban több mint 45 millió aktív felhasználóval rendelkező kijelölt szolgáltatások kötelesek csökkenteni a választási folyamatokkal kapcsolatos kockázatokat, ugyanakkor védeniük kell az alapvető jogokat, köztük a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot.

Ezek az iránymutatások a nagyon népszerű online platformok és keresőmotorok által a választási események előtt, alatt és után végrehajtandó kockázatcsökkentő intézkedéseket és bevált gyakorlatokat javasolnak, például:

• Erősítsék meg belső folyamataikat, többek között azáltal, hogy megfelelő erőforrásokkal rendelkező belső csoportokat hoznak létre, felhasználva a rendelkezésre álló elemzéseket és információkat a helyi kontextusspecifikus kockázatokról, valamint arról, hogy a felhasználók hogyan veszik igénybe szolgáltatásaikat a választások előtt, alatt és után információk keresése és megszerzése céljából, a kockázatcsökkentő intézkedéseik javítása érdekében.
• Az egyes választási időszakokhoz és helyi körülményekhez igazított, választásokkal kapcsolatos kockázatcsökkentő intézkedések végrehajtása. Az iránymutatásokban foglalt kockázatcsökkentő intézkedések között a nagyon népszerű online platformoknak és keresőmotoroknak elő kell mozdítaniuk a választási folyamatokra vonatkozó hivatalos tájékoztatást, médiaműveltségi kezdeményezéseket kell végrehajtaniuk, és ki kell igazítaniuk ajánlórendszereiket a felhasználók helyzetének növelése, valamint a választási folyamatok integritását veszélyeztető tartalmak monetizálásának és viralitásának csökkentése érdekében. Ezenkívül a politikai reklámok átláthatóságáról és targetálásáról szóló új rendeletre készülve a politikai reklámokat egyértelműen ilyenként kell megjelölni.
• A generatív mesterséges intelligenciához kapcsolódó egyedi kockázatcsökkentő intézkedésekelfogadása: Azoknak a nagyon nagy online platformoknak és keresőmotoroknak, amelyek szolgáltatásait generatív MI-tartalmak létrehozására és/vagy terjesztésére lehetne használni, értékelniük és csökkenteniük kell a mesterséges intelligenciához kapcsolódó konkrét kockázatokat, például a mesterséges intelligencia által generált tartalmak egyértelmű címkézésével (például deepfake), szerződési feltételeik ennek megfelelő kiigazításával és megfelelő érvényesítésével.
• Működjenek együtt az uniós szintű és a nemzeti hatóságokkal, a független szakértőkkel és a civil társadalmi szervezetekkel a választások előtti, alatti és utáni hatékony információcsere előmozdítása, valamint a megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések alkalmazásának megkönnyítése érdekében, többek között a külföldi információmanipuláció és beavatkozás, a dezinformáció és a kiberbiztonság területén.
• A választási időszak során fogadjon el konkrét intézkedéseket – többek között incidensreagálási mechanizmust – annak érdekében, hogy csökkentse az olyan incidensek hatását, amelyek jelentős hatással lehetnek a választási eredményre vagy a részvételi arányra.
• Az intézkedések hatékonyságának értékelése a választásokat követő felülvizsgálatok révén. A nagyon népszerű online platformoknak és keresőmotoroknak közzé kell tenniük a választásokat követő felülvizsgálati dokumentumok betekinthető változatát, lehetőséget biztosítva arra, hogy a nyilvánosság visszajelzést kapjon a bevezetett kockázatcsökkentő intézkedésekről.

Az iránymutatások konkrét intézkedéseket tartalmaznak a közelgő európai választások előtt. Tekintettel egyedi határokon átnyúló és európai dimenziójukra, a nagyon népszerű online platformoknak és keresőmotoroknak biztosítaniuk kell, hogy elegendő erőforrás és kockázatcsökkentő intézkedés álljon rendelkezésre, és azokat a kockázatértékeléssel arányos módon osszák el. Az iránymutatások emellett ösztönzik a Digitális Média Európai Megfigyelőközpontjával (EDMO) a 2024-es európai választásokkal kapcsolatos szoros együttműködést.

Az iránymutatások figyelembe veszik a Bizottság által 2024. február 8-án indított nyilvános konzultáció során kapott észrevételeket. A Bizottság a digitális szolgáltatási koordinátorokkal is együttműködött a Digitális Szolgáltatások Európai Testületének keretében az iránymutatásokkal kapcsolatban. Az iránymutatások emellett ösztönzik a harmadik fél általi vizsgálatot és kutatást az enyhítő intézkedésekkel kapcsolatban annak biztosítása érdekében, hogy a bevezetett intézkedések hatékonyak legyenek és tiszteletben tartsák az alapvető jogokat.

Következő lépések

A nagyon népszerű online platformok vagy keresőmotorok által meghozandó konkrét kockázatcsökkentő intézkedések a szolgáltatásuk sajátosságaitól és kockázati profiljától függnek. Az iránymutatások a választási folyamatokkal kapcsolatos kockázatok csökkentésére szolgáló legjobb gyakorlatokat jelen pillanatban mutatják be. Ezért az ezen iránymutatásokat nem követő online óriásplatformoknak és keresőmotoroknak bizonyítaniuk kell a Bizottság felé, hogy a meghozott intézkedések ugyanolyan hatékonyak a kockázatok csökkentése terén. Amennyiben a Bizottság olyan információkat kap, amelyek kétségessé teszik az ilyen intézkedések megfelelőségét, további információkat kérhet vagy hivatalos eljárást indíthat a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály alapján.

A felkészültség további elemének beillesztése érdekében a Bizottság április végén stressztesztet tervez az érintett érdekelt felekkel, hogy a bevezetett eszközöket és együttműködési mechanizmusokat a leghatékonyabban használják fel.

Háttér

A választások integritásának védelme a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály végrehajtásának egyik fő prioritása. Tekintettel az EU-ban 2024-ben tartandó választások nagy számára, beleértve a közelgő európai választásokat is, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály összefüggésében gondosan figyelemmel kísérik az online szolgáltatók, köztük a nagyon népszerű online platformok és keresőmotorok által a demokratikus folyamatokra, a civil párbeszédre és a választási folyamatokra gyakorolt negatív hatások megelőzése érdekében hozott intézkedéseket.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak az elsőként kijelölt online óriásplatformok és keresőmotorok 2023. augusztus végi hatálybalépése óta a Bizottság választási integritási felkészültségi párbeszédet kezdett több nagyon népszerű online platformmal és keresőmotorral a nemzeti választások előtt annak érdekében, hogy nyomon kövesse a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak való tényleges megfelelésüket.

2024 februárjában a Bizottság nyilvános konzultációt indított a választásokra vonatkozó iránymutatások tervezetéről, és 89 választ kapott több érdekelt féltől, köztük civil társadalmi szervezetektől, vállalkozói szövetségektől, vállalatoktól és polgároktól. Ezek az iránymutatások többek között a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex, a politikai reklámok átláthatóságáról szóló rendelet és az inkluzív és reziliens választási folyamatokról szóló bizottsági ajánlás keretében folyamatban lévő munkára is épülnek.

Bővebb információ

Iránymutatások a választási folyamatokat érintő rendszerszintű kockázatok mérsékléséről

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomag

Az online félretájékoztatás kezelése

A nyilvános konzultáció összefoglalása

Idézet(ek)

„Elfogadtuk a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt annak biztosítása érdekében, hogy a technológiák az emberek és az általunk élő társadalmak javát szolgálják. A kulcsfontosságú európai választások előtt ez magában foglalja a platformok azon kötelezettségét, hogy megvédjék a felhasználókat a választási folyamatokkal kapcsolatos kockázatoktól, például a manipulációtól vagy a dezinformációtól. A mai iránymutatások konkrét ajánlásokat fogalmaznak meg a platformok számára e kötelezettség gyakorlati megvalósítására.” – Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök

„A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály révén Európa az első olyan kontinens, amelynek törvénye kezeli az online platformok rendszerszintű kockázatait, amelyek valós negatív hatást gyakorolhatnak demokratikus társadalmainkra. 2024 jelentős év a választások számára. Ezért a mai iránymutatásokkal teljes mértékben kihasználjuk a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály által kínált valamennyi eszközt annak biztosítása érdekében, hogy a platformok eleget tegyenek kötelezettségeiknek, és ne éljenek vissza azzal a céllal, hogy manipulálják választásainkat, ugyanakkor megőrizzük a véleménynyilvánítás szabadságát.” – Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos”

Forrás:
A Bizottság a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály alapján iránymutatásokat tesz közzé a választásokat érintő online rendszerszintű kockázatok csökkentéséről; Európai Bizottság; 2024. március 26.
[Ennek az oldalnak a szövege gépi fordítással készült…Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a gépi fordítás minőségéért és tartalmáért.]

Az Európai Bizottság európai diploma létrehozását kezdeményezi

„A Bizottság a mai napon három kezdeményezést terjeszt elő a felsőoktatási intézmények közötti transznacionális együttműködés előmozdítására, azzal a végső céllal, hogy európai diplomát hozzon létre. Az önkéntes európai diploma a hallgatók és a felsőoktatási közösség javát szolgálná azáltal, hogy fokozná az EU-n belüli tanulási mobilitást és fejlesztené a hallgatók transzverzális készségeit. Segítene kielégíteni a munkaerőpiaci keresletet, és vonzóbbá tenné a diplomásokat a jövőbeli munkáltatók számára, ugyanakkor vonzóvá tenné a világ minden tájáról érkező diákokat, és fokozná Európa versenyképességét.

A három kezdeményezés az alap-, mester- vagy doktori szinten versenyképes közös képzési programokat létrehozó partneregyetemek előtt álló jogi és adminisztratív akadályokkal foglalkozik. A javaslatok az egyetemek intézményi autonómiájára és a tudományos élet szabadságára épülnek. Teljes mértékben tiszteletben tartják a tagállamok és a regionális kormányok hatásköreit a felsőoktatás területén.

A mai csomag magában foglalja az európai diplomára vonatkozó tervről szóló közleményt, valamint a felsőoktatási ágazat támogatását célzó két tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot: az egyik a felsőoktatásban a minőségbiztosítási folyamatok és a képesítések automatikus elismerésének javítása, a másik pedig a tudományos életpályák vonzóbbá és fenntarthatóbbá tétele.

Az európai diploma tervezete

A ma bemutatott európai diploma tervezete megnyitja az utat egy új típusú közös program előtt, amely önkéntes alapon, nemzeti, regionális vagy intézményi szinten valósul meg, és amely az európai szinten elfogadott közös kritériumokon alapul.

Egy ilyen európai oklevél csökkentené a bürokráciát, és lehetővé tenné a különböző országok felsőoktatási intézményei számára a határokon átnyúló zökkenőmentes együttműködést és közös programok létrehozását.

A közlemény konkrét együttműködési utat javasol az uniós tagállamok és a felsőoktatási ágazat között annak érdekében, hogy létrejöjjön az EU-ban automatikusan elismert európai diploma. Tekintettel az európai felsőoktatási rendszerek sokféleségére, a Bizottság fokozatos megközelítést javasol a tagállamok számára az európai diplomák felé, két lehetséges belépési ponttal:

• Előkészítő európai címke: a címke erős európai márkaépítést biztosítana. Olyan közös képzési programoknak adhatók, amelyek megfelelnek a javasolt európai kritériumoknak: a diákok közös diplomájukkal együtt európai diplomacímke-igazolást kapnak.
• Európai diploma: ez az új típusú képesítés a közös kritériumokon alapulna, és a nemzeti jogszabályokban gyökerezne. A díjat vagy közösen ítélnék oda különböző országok több egyeteme, vagy esetleg az ilyen egyetemek által létrehozott európai jogi személy: a diákok automatikusan elismert „európai diplomát” kapnak.

A Bizottság számos konkrét intézkedés – többek között az Erasmus+ program által támogatott európai diplomával foglalkozó szakpolitikai laboratórium – révén elő fogja segíteni és támogatni fogja a tagállamokat az európai diplomára irányuló munkában, amelynek célja, hogy bevonja a tagállamokat és a felsőoktatási közösséget az európai diplomára vonatkozó iránymutatások kidolgozásába.

2025-ben a Bizottság azt tervezi, hogy az Erasmus+ programon belül „európai diplomával kapcsolatos projekteket” indít annak érdekében, hogy pénzügyi ösztönzőket nyújtson a tagállamoknak, akkreditációs és minőségbiztosítási ügynökségeiknek, egyetemeknek, diákoknak, gazdasági és szociális partnereknek, hogy részt vegyenek az európai diplomához vezető úton.

Egyszerűbb és jobb minőségbiztosítás, valamint az egyetemi diplomák automatikus elismerése

Az európai felsőoktatási minőségbiztosítási és elismerési rendszerről szóló tanácsi ajánlásra irányuló bizottsági javaslat felkéri a tagállamokat és a felsőoktatási intézményeket minőségbiztosítási eljárásaik és gyakorlataik egyszerűsítésére és javítására. Ezek az elszámoltathatóság és a bizalom szükséges feltételei, valamint az egyetemek teljesítményének javítása. A tagállamok felkérést kapnak arra, hogy hozzanak intézkedéseket annak érdekében, hogy a felsőoktatási intézmények gyorsabban hozzáigazíthassák a kínált programokat a társadalmi igényekhez.

Ez az ajánlás támogatná az innovatív pedagógiai ajánlatokat, és biztosítaná, hogy a felsőoktatási intézmények olyan transznacionális programokat hozhassanak létre, amelyek az EU egész területén garantáltak és automatikusan elismertek. Az európai diploma az erős minőségbiztosítástól és az automatikus elismeréstől függ.

A tudományos személyzet eltérő szerepének egyenlő értékelése

A vonzó és fenntartható felsőoktatási karrierekről szóló javasolt tanácsi ajánlás célja, hogy az oktatásban és az innovatív tanítási módszerekben részt vevő, határokon átnyúló munkát végző munkatársakat elismerjék és jutalmazzák. Ajánlásokat fogalmaz meg annak biztosítására, hogy a nemzeti felsőoktatási rendszerek kezeljék a személyzet által a kutatás mellett betöltött különböző szerepek – például az oktatás és a fenntartható fejlődés általános érvényesítésébe való beruházás – egyenlőtlen elismerését. Arra is ösztönzi a tagállamokat, hogy támogassák a transznacionális oktatási tevékenységeket.

Következő lépések

A csomagot az elkövetkező hónapokban megvitatják majd az EU Tanácsával és a felsőoktatás legfontosabb érdekelt feleivel. A Bizottság felkéri a Tanácsot, a tagállamokat, az egyetemeket, a diákokat, valamint a gazdasági és szociális partnereket, hogy működjenek együtt annak érdekében, hogy az európai diploma valósággá váljon.

Háttér

2020 szeptemberében az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításáról szóló bizottsági közlemény megállapította, hogy meg kell könnyíteni a felsőoktatási szövetségek közös képzési programjainak megvalósítását. Ezt a Tanács a következő évben jóváhagyta.

A mai csomagot Ursula von der Leyen elnök az Unió helyzetéről szóló 2023. évi beszédében jelentette be, és az a Bizottság 2024. évi munkaprogramjának részét képezi.

Az európai diploma tervezete hat Erasmus+ kísérleti projektre épül, amelyekben Unió-szerte több mint 140 felsőoktatási intézmény vesz részt.

Bővebb információ

Az európai diplomával foglalkozó weboldal

Tájékoztató az európai diplomáról

Idézet(ek)

„Az oktatás az európai életmód kulcsfontosságú építőeleme és ígéret a fiatalabb generációk számára. Egyetemeink stratégiai készségekkel ruházzák fel a diplomásokat a jövőjükhöz, és a tudományos kiválóság európai védjegyének jeladóiként szolgálnak. Az európai diploma a következő lépés, amely lehetővé teszi egyetemeink számára, hogy együttműködjenek a diákok, a tanárok, a munkáltatók és Európa versenyképessége érdekében” – Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök

„Az európai diploma tervezetével választ adunk diákjaink, egyetemeink és munkatársaink, valamint a mai diákok – sőt Európa egésze – jövőbeli munkaadóinak igényeire. Célunk az, hogy az európai felsőoktatás még versenyképesebbé és összekapcsoltabbá váljon. Valamint Európa pozíciójának biztosítása a tehetségekért folytatott globális versenyben.” – Iliana Ivanova, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos”

Forrás:
A Bizottság európai diplomára vonatkozó terveket vezet be; Európai Bizottság; 2024. március 27.
[Ennek az oldalnak a szövege gépi fordítással készült…Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a gépi fordítás minőségéért és tartalmáért.]

Uniós kezdeményezés a minőségi szakmai gyakorlatokért

„Az Európai Bizottság múlt héten mutatta be a szakmai gyakorlatok minőségének és a benne résztvevők munkakörülményeinek javítását célzó intézkedéscsomagra vonatkozó javaslatát.

A szakmai gyakorlat fogalmát 2012-ben az Európai Bizottság (EB) a következőképpen definiálta egyik közleményében, amely értelmében „a szakmai gyakorlat alatt olyan korlátozott időtartamú munkavégzést kell érteni, amelyet az oktatásukat nemrég befejező fiatalok vagy diákok látnak el egy vállalkozásnál, közintézménynél vagy nonprofit intézménynél, annak céljából, hogy a rendszeres foglalkoztatás megkezdése előtt értékes gyakorlati munkatapasztalatot szerezzenek.” A szakmai gyakorlatoknak az EB szerint öt fő – részben egymást átfedő – típusát lehet megkülönböztetni: az oktatás alatti szakmai gyakorlatokat, a kötelező szakmai képzés részét képező szakmai gyakorlatokat, a munkaerő-piaci politikák részét képező szakmai gyakorlatokat, nyílt piaci szakmai gyakorlatokat, valamint transznacionális szakmai gyakorlatokat. Főbb tartalmi elemein nem változtatva, a Bizottság 2024-ben úgy határozta meg a szakmai gyakorlatot, mint „korlátozott időtartamú, jelentős tanulási és képzési elemet tartalmazó munkavégzés, amely a gyakorlati és szakmai tapasztalatszerzés érdekében történik a foglalkoztathatóság javítása, valamint a rendszeres munkaviszonyba való átmenet vagy a szakmához való hozzáférés megkönnyítése érdekében.”

2014-ben a tagországok miniszterei egy tanácsi ajánlásban, huszonegy pontban foglalták össze azokat a minőségi kritériumokat, melyeket valamennyi tagállamnak érdemes lenne a gyakorlatban is alkalmaznia a szakmai gyakorlatokra vonatkozóan. Ezek a pontokat több nagyobb témakör alá sorolták be, úgymint a munkafeltételek, időtartam, jogok és kötelezettségek, vagy éppen a szakmai gyakorlat során elsajátított készségek elismerése később a munkaerőpiacon. Az Európai Bizottság a tavalyi esztendőben értékelte az érintett szereplők bevonásával a tanácsi ajánlásban foglaltak mentén történt előrehaladást. Ennek során a testület arra a megállapításra jutott, hogy a javaslatok nagy segítséget nyújtottak a nemzetek saját jogszabályaik, intézkedéseik meghozatala során, ám további szempontokkal lehetne őket kiegészíteni.

Ebből adódóan az EB márciusban ismertetett javaslatcsomagjának egyik elemét a 2014-es tanácsi ajánlás felülvizsgálatára irányuló javaslat jelenti. Az új tanácsi ajánlásban a korábbi huszonegy pont helyett harmincegy részintézkedésre hívná fel az Európai Unió a tagjainak figyelmét. A Bizottság új elemként emelte bele a méltányos díjazást, egy mentor kötelező jellegű biztosítását – a hatályos tanácsi ajánlás csak ösztönzi erre a szakmai gyakorlatot adókat –, valamint, hogy a munkáltatók ne szabják feltételül a leendő gyakornokok számára a korábbi munkatapasztalattal rendelkezést. Ezeken túlmenően az EB biztosítaná a gyakornokok szociális védelemhez való hozzáférését, továbbá a diszkriminációmentességet.

A szakmai gyakorlatról szóló irányelv elfogadására irányuló javaslat jelenti a másik pillérét az Európai Bizottság múlt héten bemutatott intézkedéscsomagjának. Az elfogadása esetén valamennyi tagországra kötelező érvényű tervezetben az EB egyebek mellett azt indítványozza, hogy a szakmai gyakorlatot adó helyek biztosítsanak lehetőséget a gyakornokok számára a visszaélések és a rossz munkakörülmények bejelentésére, és adjanak előzetes tájékoztatást ezekről a csatornákról. E mellett a tagállamok lépjenek fel a szakmai gyakorlatnak álcázott szabályos munkaviszonyok ellen – a Bizottság pontokban határozza meg az ellenőrzési kritériumokat –, illetve, hogy a munkafeltételek tekintetében a munkáltatók egyenlő bánásmódban részesítsék a gyakornokokat és a nem gyakornokokat. Differenciálásra – például bérezésben – ugyanakkor lenne lehetőség elvégzendő feladat, felelősség és képzettség alapján.

A témában végzett legfrissebb, 2023-as Eurobarometer felmérésben a 18 és 35 éves kor közötti megkérdezettek hetvennyolc százaléka vett már részt legalább egy szakmai gyakorlaton, a leteltét követően az elhelyezkedésben való segítséget ugyanakkor kevesebben – 58 százalék – kapott. A szakmai gyakorlatért díjazást a válaszadók ötvenöt százaléka kapott, mely ugyan kevésnek tűnhet, ám így is tizenöt százalékpontos növekedést lehet megfigyelni 2013-hoz képest.

Az Európai Bizottság most ezeken is javítani kíván, a szakmai gyakorlatok minőségének és a munkakörülmények javításával pedig hozzájárulhatnak a polgárok készségeinek fejlesztéséhez, valamint a munkanélküliek számának csökkentéséhez is.”

Forrás:
Uniós kezdeményezés a minőségi szakmai gyakorlatokért; Kalas Vivien; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2024. március 27.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Áprilisban indul a digitális tápérték-jelölési rendszer a borászati termékekre

„A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) együttműködésben az Agrárminisztériummal és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) egy uniós előírással összhangban április 1-jén digitális tápértékjelölési rendszert indít a borászati termékekre – jelentette be Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára sajtótájékoztatón kedden, Budapesten.

Ismertette: az új európai uniós borcímkézési szabályok értelmében a 2023. december 8. után gyártott és címkézett boroknál fel kell tüntetni a tápértékkel, az adalékanyagokkal és az összetevőkkel kapcsolatos információkat 100 milliliteres adagra lebontva. Rámutatott: az új uniós előírások egyrészt segítik a fogyasztók tájékozódását, ugyanakkor adminisztratív terhet jelentenek a termelők számára.

Az agrártárca, a Nébih és a HNT együttműködésében gyors és egyszerű megoldást kínálnak azzal, hogy a borosüvegen egy QR kódon keresztül a termékre vonatkozó információkat egy központi honlapon (winelabel.hu) teszi elérhetővé. A borászok számára ez nem jelent többlet adatszolgáltatást, mivel a termékinformációk az engedélyezési eljárás során elérhető adatokból állnak össze – jelezte.

Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára elmondta, a szőlő- és borágazatra már most is szigorú uniós szabályozások vonatkoznak, az eredetvédelemtől a jövedéki adózásig, valamint az élelmiszeripari előírásokig, ennek kiterjesztése ez az új uniós előírás is. Elmondása szerint a hegyközségi tagok alanyi jogon, térítésmentesen vehetik igénybe a szolgáltatást. Más országokban hasonló megoldások piaci alapon működnek; becslésük szerint a kínált szolgáltatás piaci értéke megközelítőleg 300-500 millió forint, vagyis ekkora tehertől mentesülnek a borászatok – jegyezte meg. Ismertette, hogy ezek a több nyelven elérhető, a borászati termékek részletes tápérték-adatait tartalmazó digitális címkék már a forgalombahozatali eljárás legelején, a végső származási bizonyítvány kiadásakor elkészülnek, így segítve a termelők gyorsabb piacra lépését az uniós piacokon. A borászok feladata a QR kódot tartalmazó címke nyomtatása – tette hozzá. Tájékoztatása szerint továbbra is megmarad a hagyományos címkeelemek használata azon borászatok számára, amelyek a digitális platformokat nem kívánják, vagy nem tudják igénybe venni.

Brazsil Dávid hozzáfűzte: a HNT és az agrártárca közös célja, hogy a szolgáltatást a stratégiai partnerszervezetek – kisüzemi sörfőzdék, pálinkafőzdék – részére is biztosítsa a jövőben, amennyiben az uniós jogszabályok ezt lehetővé teszik.”

Forrás:
Áprilisban indul a digitális tápérték-jelölési rendszer a borászati termékekre; Agrárminisztérium; 2024. március 26.

Technika, tudomány, MI

A mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt az első Montágh Szalon témája

„A Montágh Szalon első, szerdai eseményén a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolatról Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikussal, nyelvésszel, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatójával beszélgetett a Montágh Testület elnöke, Aczél Petra.

Prószéky Gábor a mesterséges intelligencia nyelvi modelljei előnyeinek nevezte, hogy ezek az eszközök az emberekkel ellentétben gyorsak és pontosak, azonban kiemelte, hogy „bár sokan elhiszik róluk, hogy intelligensek, azonban mégsem azok”, mivel problémamegoldó és hozzáigazodó képességük az emberekhez képest csekély.

Az amerikai OpenAI kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot, a ChatGPT gyorsítja az életünket azzal, hogy összerakja nekünk azt a szöveget, amit mi felül tudunk bírálni, ha abban a helyzetben vagyunk. A probléma viszont az, hogy nagyon sok ember nincs felülbírálási helyzetben – mondta a nyelvész. Hangsúlyozta: mindez etikai kérdéseket is felvet, ugyanis mivel mi felügyeljük a szövegalapú párbeszédrendszert, ezért annak a helyességéért, tartalomelemzésért is a minket terhel a felelősség.

A ChatGPT jelenleg mintegy 180 milliárd angol nyelvű szóval dolgozik, így a chatbotban angol nyelvű szóból van a legtöbb. Második helyen a francia nyelv áll mintegy 3 milliárd francia szóval, a magyar nyelv pedig a tizenkilencedik a sorban: a chatbot körülbelül 127 millió magyar szóból merít, ami „körülbelül egy wikipédiányi mennyiség” – fogalmazott a nyelvész. A nyelvész szemléltetésképpen megjegyezte, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 135 ezer szóból áll. Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ezek a mesterségesintelligencia-alapú nyelvi modellek lehetnek egy nyelv megmaradásának a tényezői a jövőben, különösen a kihalás szélén álló nyelvek esetében – fogalmazott Prószéky Gábor.

A Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársai által fejlesztett mesterségesintelligencia-alapú szövegszerkesztő és nyelvelemző, PULI nevű szoftver egyik fontos célja, hogy olyan hazai intézmények, többek között a magyar államigazgatás szervei, továbbá bankok, biztosítók használhassák, melyek teljes joggal félnek elküldeni tartalmaikat, adataikat a világ nagy cégeinek kiszolgáltatni – hangsúlyozta a nyelvész.

A Montágh Testületet a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hozta létre, célja, hogy a közmédia csatornáin kizárólag olyan műsorvezetők, riporterek, hírolvasók, narrátorok és tudósítók szerepeljenek, akik alkalmasságukkal és felkészültségükkel megfelelnek a közszolgálati televíziózás és rádiózás magas minőségi követelményeinek. A közmédia tanácsadó, véleményező, javaslattevő és ellenőrző testületének kiemelt feladata az anyanyelvi és a viselkedéskultúra ápolása, ezáltal a kulturális értékőrzés, valamint értékteremtés támogatása.”

Forrás:
A mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt az első Montágh Szalon témája; Híradó.hu / MTI; 20024. március 28.

Egyre több vízre van szükségük a szerverközpontoknak a mesterségesintelligencia-rendszerek futtatása miatt

„A kutatások szerint az MI technológia fellendülésével megemelkedett a szükséges számítási teljesítmény, így a nagyobb chipek, valamint a működéshez elengedhetetlen szerverek jelentősen növelik az áram- és vízszükségletet.

Iowa állam kedvelt a tech-cégek körében, mivel megfizethető földterületekkel és alacsony villamosenergia-árakkal várja a befektetőket – írja az Index. Az Egyesült Államokban Iowa adja a legmagasabb megújuló energia-arányt, az elektromosság mintegy 60 százaléka ilyen forrásból származik. Így a technológiai cégek el tudják látni adatközpontjaikat, miközben az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia ambiciózus éghajlati céljait is elérhetik.

Viszont van egy másik erőforrás is az energián kívül, amire az adatközpontoknak szüksége van, ám Iowa nem bővelkedik benne, ez pedig a víz. Miközben az adatközpontok üzemeltetői bekapcsolják az internetet és a mesterséges intelligenciát lehetővé tevő szervereket, nagy mennyiségű vízre is szükségük van a szerverek lehűtéséhez, hogy megóvják a túlmelegedéstől. Kerri Johannsen, az Iowai Környezetvédelmi Tanács energiaprogramjának igazgatója a Newsweeknek azt mondta, az adatközpontok növekvő vízfogyasztása kihívást jelent egyes fogadó közösségek számára, az állam bizonyos részein már érezhető a vízhiány okozta nyomás.

Mint írja a lap, Iowa állam az elmúlt évtizedek egyik legelhúzódóbb aszályának közepén van. A National Oceanic and Atmospheric Administration jelentése szerint március közepére az állam körülbelül 85 százaléka volt szárazságban, és az állam megközelítőleg 56 százaléka szélsőséges vagy súlyos aszályban. Keith Schilling geológus az év elején arra figyelmeztette a vezetőséget, hogy bizonyos víztartó rétegekben a talajvíz szintje csökken, és az államvezetésnek szüksége lesz egy tervre a felszín alatti vízkészletek megőrzésére.

A lap azt írja, a kutatók szerint a mesterséges intelligencia valószínűleg már most is növeli a vízhasználatot egyes technológiai vállalatoknál, és az elkövetkező évekre vonatkozó előrejelzéseik azt mutatják, hogy a mesterséges intelligencia globális növekedéséhez több vízre lesz szükség, mint amennyit egyes kis nemzetek fogyasztanak. Shaolei Ren, a Riverside-i Kaliforniai Egyetem Elektromos és Számítástechnikai Tanszékének docense, aki egy évtizede kutatja a tech-cégek vízhasználatát azt mondta az amerikai híroldalnak, hogy amikor fenntartható számítástechnikáról beszélnek, mindig csak a szén-dioxidot emelik ki, holott a víz is nagyon fontos mérőszám.

A szakértő megvizsgálta az adatközpontok szervereinek hűtéséhez közvetlenül felhasznált vizet a vízhasználat teljesebb mérése érdekében, valamint az adatközpontok üzemeltetéséhez szükséges áram előállítása során felhasznált vizet. Magyarázata szerint a szénalapú erőművekkel, atomerőművekkel való energiatermelés rengeteg vizet is elfogyaszt. Hozzátette, a mesterséges intelligencia jellemzően megnöveli az adatközpontok energiaétvágyát.

Shaolei Ren arra a következtetésre jutott, hogy a globális mesterséges intelligencia iránti kereslet akár 6,6 milliárd köbméter vagy 8,6 milliárd köbyard vízkivételt is eredményezhet 2027-re. Hogy ezt jobban szemügyre vegye, összehasonlította azzal, hogy egyes országok mennyi vizet használnak fel. Ez körülbelül megfelel Dánia teljes vízkivételének négy-hatszorosának.”

Forrás:
Egyre szomjasabb a mesterséges intelligencia; Infostart; 2024. március 26.

Mesterséges intelligencia a pénzügyi szektorban – Innováció és kockázatok

„A mesterséges intelligencia hosszú fejlődési utat járt már be, számos áttörő eredménnyel. E technológia manapság ismét közbeszéd tárgyává vált, és egyre inkább a mindennapjaink részét képezi, amely trend alól a pénzügyi szektor sem jelent kivételt. Szakmai cikkünkben bemutatásra kerül, hogy a hatékonyságjavító üzleti lehetőségekkel együtt jelentkező kockázatokra is tekintettel indokolt lehet az esetleges szektorspecifikus szabályozói keretrendszer kialakítása, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a technológiában rejlő lehetőségek kihasználásra kerülhessenek, a kockázatok minimalizálása mellett…”

Forrás:
Mesterséges intelligencia a pénzügyi szektorban – Innováció és kockázatok; Domokos Anna, Sajtos Péter; Hitelintézeti Szemle; XXIII. évf. 1. szám; 155-166. o.; 2024. március (PDF)

Adatvezérelt egészségügy és kiberbiztonság konferencia – 2024. április 25.

„ Budapest, 2024. március 12., kedd (OS) – Adatvezérelt egészségügy és kiberbiztonság konferencia – 2024. április 25. A MEMT idén már 22. alkalommal szervezi meg az Adatvezérelt egészség és kiberbiztonság konferenciát. Az idei csúcstalálkozó a mesterséges intelligenciára (MI), az egészségügy informatikai és kiberbiztonsági kihívásaira fókuszál.

Dr. Palicz Tamás egészségügyi kiberbiztonsági szakértő kiemelte: „Az egészségügyben a kiberbiztonság alapvetően nem technológiai, hanem betegbiztonsági kérdés, amin emberi életek, akár országok egészségügyi rendszerének hozzáférése múlhat. Az egészségügyben hatalmas mennyiségű adat keletkezik, hiszen egy-egy diagnózis érdekében is vizsgálatok sorát – széleskörű adatgyűjtést – végeznek az intézmények. Ezek magas értékük és jelentőségük miatt különösen értékesek a kiberbűnözők számára.”
Dr. Joó Tamás az adatvezérelt egészségügyi szakértő hangsúlyozta: „Azt szeretnénk megmutatni, hogy az MI bevonása az egészségügybe hatalmas segítséget jelent a betegellátásban akár egyéni szinten, akár nagy tömegek számára. Arra koncentrálunk, miként tudjuk minél gyorsabban, mindenki számára elérhetővé tenni az adatalapú döntéshozó támogatásokat a közfinanszírozott ellátásban. A gyógyításban, diagnosztikában alkalmazható MI-alapú fejlesztéseinken túl, olyan adatfeldolgozásokat, elemzéseket is végzünk, amelyek segítségével országos szintű előrejelzések valósíthatóak meg. Célunk, hogy az adatvezérelt döntéselőkészítésre alapozva, a magyar páciensek ellátása gyorsabbá és hatékonyabbá váljon.”

Kiadó: Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság”

Forrás:
A Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság közleménye; 2024. március 12.

„A Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság idén 22. alkalommal szervezi meg az Adatvezérelt egészségügy és kiberbiztonság konferenciát. Az idei csúcstalálkozó a mesterséges intelligenciára (MI), az egészségügy informatikai és kiberbiztonsági kihívásaira fókuszál.

I. Keynote szekció
Milyen nemzeti és rendszerszintű megközelítések vannak? Hogyan látják ezt kormányzati és ágazati szintről? Mit jelent a rendszerképesség az adatvezérlet digitális átalakulások kapcsán?

09.05 – 09.20
Videóköszöntő – Adathasznosítás kormányzati szempontjai – egészségügyi adatok jelentősége
Vágújhelyi Ferenc, kormánybiztos, Nemzeti Adó- és Vámhivatal

09.20 – 09.40
A versenyképességi stratégia egészségipari aspektusai
Fábián Gergely, államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium

09.40 – 10.00
Bízhatunk-e a mesterséges intelligenciában? – MI fejlesztések új irányai
Csabai István, ELTE

10.00 – 10.20
Adatvezérelt egészség és mesterséges intelligencia, mint rendszerképesség
Dr. Gaál Péter, SE Egészségügyi Menedzserképző Központ, MEMT

10.20 – 10.50
„Egészség mindenkinek” – Legyen mindenki egészsége fontos!
Az április 19-20-i hackaton top3 csapatának döntő megmérettetése, közönségszavazás és eredményhirdetés

10.50 – 11.10
Diszkusszió

11.10 – 11.40
kávészünet
II. szekció
Védelem és kiberbiztonság a digitális egészségügy érdekében Az elkövetkező időszak egyik legfontosabb kihívása a NIS2 elvrásokank történő megfelelés. Hogyan áll a nemzeti felkészülés?
Milyen ágazati és intézményi feladatok várhatók?

11.40 – 11.55
Védelmi Igazgatási Hivatal szerepe az egészségügyben
Lakatos Tibor, Védelmi Igazgatási Hivatal

11.55 – 12.10
Az egészségügyi szektor kiberbiztonsága 2023-ban – a HUNEX tapasztalatai
Szabó Lajos, NBSZ-Nemzeti Kibervédelmi Intézet

12.10 – 12.25
NIS2 az egészségügyben – fejlemények a szabályozási környezetben
Bencsik Balázs, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága

12.25 – 12.40
Közös felelősségünk az adatbiztonság – Egy egészségügyi szereplő felkészülése a NIS2 elvárásaira
Németh Szabolcs, Roche

12.40 – 12.55
Mesterséges intelligencia az egészségügyben, gyakorlati áttekintés
Zala Mihály, EY

12.55 – 13.05
Diszkusszió

13.05 – 14.05
ebédszünet
III. szekció
Nemzeti Laborok szerepe az egészségügyi digitális transzformációban, akadémiai és kutatóműhelyek

14.05 – 14.20
Biobankok elemzése MI-alapmodellekkel: a multimorbiditás és polifarmácia predikciója
Antal Péter, BME

14.20 – 14.35
(egyeztetés alatt)
Benczúr András, MILAB

14.35 – 14.50
(egyeztetés alatt)
Miklós Dezső, Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet

14.50 – 15.05
(egyeztetés alatt)
Dr. Röst Gergely, Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium

15.05 – 15.20
Innovatív tudománykommunikáció és adatvezérelt megoldások a népegészségügyben
Dr. Kulja András, SE Egészségügyi Menedzserképző Központ

15.20 – 15.35
Diszkusszió

15.35 – 15.55
kávészünet
IV. szekció
Egészség- és gyógyszeripar

15.55 – 16.15
Egészségpolitika és adathasznosítás – kiemelt felvezető előadás
Dr. Bidló Judit, Belügyminisztérium

16.15 – 16.35
Egészség- és gyógyszeripari innovációk és mestersége intelligencia
Richard Bergström, IQVIA

16.35 – 16.50
Digitalizáció és MI – szervezeti változások és szabályozási elvárások
Dr. Parapatics Tamás, NNGYK

16.50 – 17.05
Adatalapú gyógyszerfejlesztések és támogatási lehetőségek
Dr. Szalóki Katalin, AIPM

17.05 – 17.20
Konferenciazárás

A rendezvénynek a Váci úti Crowne Plaza Hotel (Westend) ad otthont. ”

Forrás:
Ime adatvezérelt egészségügy és kiberbiztonság konferencia; – Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság; 2024. március-április

Fenntartható fejlődés

Pénztárcánkba nyúlhat a zöld átállás

„Az európai klímavédelem jelentőségéről, az unió zöld átállásáról, a mezőgazdaság jövedelmezőségének megőrzéséről, valamint az országok biztonságát szolgáló energiamixek kialakításáról tanácskoztak szakemberek az egyetemen.

Válaszúton az energia-, klíma- és agrárpolitika az Európai Unióban címmel szervezett tanácskozást a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Európa Stratégia Kutatóintézete (ESK) és a Green Policy Center szakmai műhely március 21-én, a Ludovika Szárnyépület John Lukacs Társalgójában.

Kiemelt kérdések

Az eseményt Tárnok Balázs, az ESK intézetvezetője nyitotta meg. Kiemelte, a beszélgetés címébe emelt három szakpolitika ma jelentősen befolyásolja az európai közbeszédet. Például a klímapolitika, a zöld átállás nem csupán a jelenlegi, de már a korábbi soros elnökségi programokban is fontos hangsúlyt kapott. Az orosz–ukrán háború kitörésekor az energiapolitika változását nem csupán a klímapolitika alkonyában, de egzisztenciálisan is megéreztük. E politikákhoz képest korábban háttérbe szorult az agrárpolitika, ám az elmúlt három-négy hónapban az európai gazdatüntetések ismét a közfigyelem központjába emelték. E témák kiemelt jelentőséget kapnak a júniusi parlamenti választás előtt, illetőleg a július elsején kezdődő magyar soros elnökség sem hagyhatja ezeket figyelmen kívül. Éppen ezért szükségesek az akadémiai ihletésű, de az üzleti és a kormányzati szférának is tanulságos párbeszédek – emelte ki az intézetvezető. Hozzátette, az ESK jelenleg is futó kutatási programja kiemelt figyelmet szentel ezeknek a szakpolitikai kérdéseknek, amelyek meghatározhatják a magyar elnökség programját is.

Nem csak az egzotikus állatokról szól

A panelbeszélgetésen elsőként Maksi Mátyás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének megbízott vezetője Energia-, klíma- és agrárpolitikai intézkedések az Európai Unióban címmel tartotta meg előadását. Kiemelte, bár a jelenlegi Bizottság első számú prioritása volt a zöld átállás, a folyamatot két esemény szorította háttérbe: a koronavírus-járvány és a háború. Ugyanakkor a környezeti válság továbbra is korunk egyik legnagyobb kihívása. A probléma három fő területet érint, ez a biodiverzitás csökkenése, az éghajlatváltozás és a környezetszennyezés. Míg korábban a környezetvédelem kapcsán az egzotikus állatok megmentése vagy a dédunokáink jövője jutott eszünkbe, mára kiderült, hogy e komplex válság rólunk szól, hiszen életünk egyre több területét érinti.

Mi az EU válasza?

Az EU a kihívásra az európai „Klímatörvény” megalkotásával felelt, amely 2050-re zéró kibocsátással, 2030-ra pedig 55%-os kibocsátás-csökkentéssel számol. Ha ezt nem sikerül elérni, a légkör átalakulása pusztító hatásokkal bír majd. A jogszabályhoz kapcsolódik a „Fit for 55” csomag, amely jogi és szabályozási javaslatokat tartalmaz a klímacélok elérésére. Nem független ettől a körkörös gazdaság kialakításának terve, amely takarékosabban bánik a nyersanyagokkal és szintén csökkenti a kibocsátást. Az újrahasznosítás nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is előnyös, hiszen azok a ritka nyersanyagok, amelyek nem állnak az európai gazdaság rendelkezésére, innen pótolhatók lehetnek.

A mezőgazdaságot elsősorban a biodiverzitási stratégia érinti. A klímavédelem a gazdaságban működésbeli átállást igényel, így az ellenállás formái bizony gyakran az utcán is megjelennek – főleg akkor, amikor a jövedelmek csökkeni kezdenek. Ám a zöld átállásnak jelenleg nincs más alternatívája. A bizottság ugyanakkor hallja a gazdák szavát, éppen ezért könnyítéseket jelentett be és párbeszédet kezdeményezett – mondta Maksi Mátyás, majd hozzátette: a gazdaság szereplői, ha van előttük piac és megfelelő jövőkép, képesek változtatni is. A mostani ötéves bizottsági ciklus az alapok lerakásának időszakának tekinthető – immár minden területen van terv, amelyet most kell megvalósítani. Finomhangolásra biztosan szükség lesz, de a kijelölt célok és keretek már aligha fognak megváltozni.

Túl gyors az átmenet?

Ezt követően Magyar érdekek az energia-, klíma- és agrárpolitikában címmel tartott előadást Molnár András, az Energiaügyi Minisztérium Energiapolitikáért Felelős Helyettes Államtitkársága Nukleáris és Energia Külkapcsolatok Főosztályának osztályvezetője. Mint elmondta, az EU mindent a 2050-es zéró kibocsátás célja alá rendelt. Korábban csak a könnyen bezsákolható célokat próbálta elérni, ám a „Fit for 55” intézkedéscsomag nyomán az átállás már nemcsak a gazdaság szereplői, hanem a hétköznapi emberek számára is kézzelfoghatóvá teszi a zöld átmenetet – elsősorban a pénztárcájukon keresztül (például elektromos autók, karbonvám a légi közlekedésben). Európa szeretne a többi térség elé kerülni a zöld átállásban – ám kérdés, hogy a túl gyors átállás gyengíti-e az uniós gazdaságot versenyképességi szempontból a világgazdaságban és nem jelent-e túlzott anyagi terhet az európai polgároknak.

Kockázatok az energia körül

Az európai energiapolitika fókuszában az energiafüggetlenség, a megfizethetőség és a klímasemlegesség áll. Kiemelt cél a földgáz teljes kiváltása, az önellátó, lokális áramtermelés kialakítása, a jelentős (és költséges) hálózatfejlesztés, valamint az új, rugalmasabb piaci termékek a hálózatfejlesztés kiváltására. A földgáz iránti kereslet máris csökkent (itthon körülbelül 15%-kal), ám az orosz gázról az amerikai eredetű cseppfolyós gázra való átállás geopolitikai, ár- és ellátásbiztonsági kockázatokkal jár – hangsúlyozta Molnár András.

A villamosenergia terén elsősorban a tagállami megoldások dominálnak, ami fragmentálja az európai piacot. Bár a piacintegráció fontos, ám e kérdésben a nemzeti energiaszuverenitás ugyanennyire lényeges, itt a két szempont összebékítésére lesz a jövőben szükség.

Az osztályvezető azt is kiemelte, az energia- és klímapolitika részben hozzájárulhat az agrárium finanszírozásához biogázon és a bioüzemanyagon keresztül. Mint mondta, a biogáz hazánkban 1,5–2 milliárd köbméter földgáz kiváltását tehetné lehetővé. E lehetőséggel az agrárium akár saját zöld átállásának finanszírozására is képes lehet.

Sajnálatos átrendeződés

Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen az EM osztályvezetőjén túl részt vett Huszár András, a Green Policy Center alapítója, Simon Gábor, a DLA Piper Hungary energia és beszerzési részlegének vezetője, valamint Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) főtitkára.

A beszélgetést Mernyei Ákos, az ESK kutatója moderálta, akinek első kérdése arra vonatkozott, tudunk-e még egy jól fűtött szobában jó minőségű élelmiszerhez jutni Európában. A MAGOSZ főtitkára szerint az élelmiszerpiacon sajnálatos átrendeződés van Európában. Miközben az európai gazdákkal szemben egyre szigorúbbak az uniós elvárások, a helyi, egészséges élelmiszerek helyét harmadik országokból érkező termékek veszik át, például Marokkóból érkezik a zöldség, Ukrajnából a gabona, Argentínából a marhahús. Voltaképpen egy globális szabadpiac nyílt az európai védett piac helyén. A szabadkereskedelmi megállapodások miatt például 300 százalékkal nőtt a beérkező brazil kukorica mennyisége Európában, itthon pedig az ötvenszeresére nőtt az ukrán gabona behozatala. Ezeket a termékeket aztán nagy, tőkeerős európai cégek csomagolják és adják el a fogyasztóknak.

Cseh Tibor András elmondta, hazánk egyedülálló abban, hogy területének 80 százaléka, azaz 8 millió hektár termőföld, amelyből jelenleg 5 millió hektár van művelésben. Az elmúlt 30 évben több mint 1 millió hektárnyi terület került ki a művelésből – a belterületté válás, az erdősítés és a napelemek telepítése miatt. A főtitkár aggasztó fejleményként említette, hogy utóbbi esetén nem az országos 18 aranykoronás átlaghoz, hanem a települési átlaghoz mérik a művelésből kivonható, leggyengébb föld értékét, ami miatt nagyon értékes mezőgazdasági területek tűnnek el. Mint mondta, szintén érdemes lenne átgondolni azt, hogy hová telepítünk erdőt. A nem megfelelő helyre telepített erdő ugyanis képes teljesen kiszippantani a szükséges vizet a talajból, ami kontraproduktív folyamat.

A szabályozók felelőssége

Huszár András szerint érdemes lenne külön kezelni az éghajlatváltozást és a klímacélokat. Előbbi egy ember által felgyorsított természeti jelenség, amelynek a hatását a legjobban a gazdák érzik. A klímacél azonban végső soron politika, és bár megjelent egy közös akarattal aláírt nemzetközi szerződés, a párizsi egyezmény, minden országnak jó érve van arra, hogy kibújjék a kötelezettségek alól. Az EU esetében például nagyon fontos lenne a nemzetközi kereskedelmi célokat hozzáigazítani a meglévő klímacélokhoz, ugyanis az éghajlatváltozásra biztosan nem jelent megoldást a termelés kiszervezése harmadik országokba. A zöld célkitűzések önmagukban helyesek, ugyanakkor fontos lenne a megfelelő szabályozás, illetve a zöldpolitikai célok minél részletesebb megmagyarázása az embereknek. Itt még akár a biztonsági és a megfizethetőségi kockázatokról is érdemes lenne beszélni.

Huszár hozzátette, szerinte nemcsak az energia termeléséről kellene szólni csak a vitának, hanem annak elhasználásáról is. A világban ugyanis folyamatosan nő az energiaigény, a megújulók bevetése csupán ezt a növekményt követi, azaz nem vált ki meglévő fosszilis energiát. Első körben inkább az igénnyel kellene kezdeni valamit. A szakértő hozzátette, a magyar energiapolitikai tervezés nagyon konzervatív, bizonyos területeken megengedő, máshol túl szigorú. Szabályozó hatóságként szerinte nem megoldani kell az energetikai problémát, ehelyett inkább a befektetőket és a klímacélokat támogató szabályozást lenne érdemes létrehozni.

Van okunk az optimizmusra?

Az üzleti szférát képviselő Simon Gábor a panelbeszélgetésen elmondta, ő inkább optimista ezen a súlyos kérdéseket is felvető területen. Ennek elsődleges oka az, hogy a befektetők részéről nagyon komoly érdeklődés mutatkozik a megújuló energiák, a fenntarthatóság és az ESG – az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) angol szavak rövidítése – iránt. A gazdaság jelentős szereplői fordultak ebbe az irányba versenyképességi vagy épp az uralkodó trendeknek való megfelelés miatt. A kutatás és fejlesztés jelentősége kiemelkedő a területen, különösen az agráriumban. Az energiahasználat, a zöld átállás kérdése eközben egyre több embert érint, a felhasználók pedig egyre inkább hajlandók a kérdést megismerni, akár az igényüket is csökkenteni.

Honnan jön az energia?

Mernyei Ákos utolsó kérdése arra vonatkozott, hogy milyen energiamix lenne szerencsés hazánk számára. Az EM osztályvezetője szerint az alapot a nukleáris energia jelenti, amit mutat Paks1 üzemidejének meghosszabbítása, illetőleg Paks2 megépítése. Középtávon jelentős lesz még a földgáz szerepe, éppen ezért Szlovéniát kivéve minden szomszédos országban kiépült a határkeresztező csővezetékünk, így az eddig csak Ukrajna felől érkező ellátást sikerült a déli határokon át érkező gázzal kiváltani. Szintén lényeges a naperőművek szerepe, hiszen hazánk adottságai e területen nagyon kedvezők, így termelő kapacitásunkat még meg tudjuk duplázni. Ehhez képest a szélerőművek jelentősége itthon elhanyagolható.”

Forrás:
Pénztárcánkba nyúlhat a zöld átállás; Sarnyai Tibor; Ludovika Magazin; 2024. március 22.
Szerkesztői megjegyzés:
A szélerőművek jelentőségét egészen másképpen látja a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK, Corvinus Egyetem): „Magyarország szárazföldi országhoz képest jó adottságokkal rendelkezik a szélenergia-termeléshez.”
Tanulmány a magyarországi szélenergia-potenciálról; Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont; 2023. december 13.

Online konzultáció indul a zöldenergiáról

„Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a zöldenergia térnyerésére, amire jó alkalmat teremt a most indult online zöld konzultáció – mondta Nagy István agrárminiszter csütörtök reggel a Facebook-oldalára feltöltött videójában.

A tárcavezető szorgalmazta, hogy minél több ember vegyen részt az online párbeszédben, mert „közös ügyünk a zöldenergia”.
Kiemelte, hogy teremtett világunk megóvása közös kötelesség, amiért „minden nap teszünk is”.
Elmondta, hogy az elmúlt száz évben Magyarország erdeinek területe megduplázódott, ami a magyar gazdák és erdészek összefogásának eredménye. A cél az, hogy 2030-ra az ország területének 27 százalékát tegyék ki az erdővel és fával borított térségek.
Hozzátette, hogy e cél elérése érdekében indult el az Országfásítási program. A kezdeményezés része, hogy a 10 ezer lakosnál kisebb települések zöldítése történjen meg, amit a Településfásítási program szolgál.
A Településfásítási program nemrég meghirdetett negyedik ütemének részeként év végéig 56 ezer darabra nő a földbe kihelyezett fák száma – mondta.
Nagy István kitért arra is, hogy természeti kincseink megóvásáért dolgoznak nap mint nap a nemzeti parki igazgatóságok is, az általuk megvalósított beruházások 300 ezer hektáron javították a természeti környezet állapotát.
Ezek a kezdeményezések kiemelten segítenek a klímaváltozás elleni fellépésben és a kormány által megfogalmazott klímasemlegességi célok elérésében – mondta a miniszter.
A videó szerint a kérdőív a zoldenergia.kormany.hu oldalon érhető el.”

Forrás:
Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a zöldenergia térnyerésére; Agrárminisztérium; 2024. március 28.
——–

„A felmérésről

Magyarország Kormányának célja, hogy egyetértési pontokat hozzon létre a magyarok mindennapjait meghatározó kiemelt ügyekben. Most online társadalmi párbeszédet indítunk a zöldenergia kérdésében. A felmérésben egyebek között a zöldenergia megtermelésének és tárolásának fontosságáról, a napelemek telepítésének és az elektromos közlekedésnek az állami támogatásáról, a szabályozási rendszer szigorításáról, a nagy szennyező cégek klímavédelmi költségeinek megfizetéséről mondhatják el véleményüket a kitöltők…”

Forrás:
Közös ügyünk a zöldenergia; Online felmérés

Az európai mezőgazdaság a háború és a klímavédelem között

„A klímavédelmi célok, valamint az Ukrajnából származó vámmentes termények európai piacokra való érkezése hátrányosan érinti a mezőgazdasági termelőket. A legújabb megoldás nem sok sikert ígér, egy méltányosabb szabály- és támogatási rendszer kidolgozását várják a Bizottságtól.

Március 21-22 között ismét ülésezett az Európai Tanács, amelynek során a kormány- és államfők többek között Ukrajnáról, az európai biztonságról és a védelemről, a mezőgazdaságról, valamint az európai szemeszterről is tárgyaltak.

Nem szokványos, hogy a kormányfők a mezőgazdaságról tanácskoznak, ám az utóbbi hónapok gazdatüntetései miatt időszerű volt. Az Unió vezetői megegyeztek, hogy szükség van a fenntartható mezőgazdaságra az élelmezésbiztonság és a stratégiai autonómia szempontjából, valamint abban, hogy a mezőgazdasági termelőknek stabil és kiszámítható keretre van szükségük, amelyek során a környezeti és éghajlati kihívásokat kezelik. Ez leginkább az Európai Zöld megállapodás (European Green Deal, a továbbiakban EGD) program által bevezetett változásokra utal, amelyek során a termelők szembesültek termeléshez, előállításhoz, szállításhoz kapcsolódó szabályok éles változásával és a korábban megszokott támogatások összegeinek csökkentésével.

Ezen túlmenően a gazdák elégedetlenségét a már hónapok óta vám nélkül beáramló, jóval olcsóbb ukrán gabonatermények által okozott problémák váltják ki. A kormányfők igyekeznek, hogy erre is egy egységesen elfogadható álláspont jöjjön létre. A hivatalos közlemény ide vonatkozó a zárónyilatkozata kifejezi, hogy felszólítják a Bizottságot, hogy találjon megoldást a szabályokon alapuló és tisztességes verseny biztosítására mind globális szinten, mind a belső piacon. Mi több, az unió vezetői az Ukrajnából származó terményekkel kapcsolatban arra kérik a Bizottságot, hogy igyekeznek megoldást kidolgozni az EU–Ukrajna társulási megállapodás, illetve mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség keretében, valamint, az Ukrajnára vonatkozó autonóm kereskedelmi intézkedésekkel kapcsolatos kérdéseket méltányosan és kiegyensúlyozottan kezelje.

A kormányfők ilyenszerű fellépésére két, igencsak komplex ok miatt volt szükség. Először is, a 2020-ban elfogadott klímasemlegességi és fenntarthatósági (EGD) megállapodás rendkívül ambíciós célokat tűzött ki. Ezek szerint az EU lesz az első kontinens, amely 2050-ig nullára csökkenti az üvegházhatású gázok nettó kibocsátását, a gazdaság növekedése függetlenedni fog az erőforrás-felhasználástól – mindezt úgy, hogy az átállásnak egyetlen ember vagy térség se legyen a vesztese. Ennek első lépéseként, az EU 2030-ig legalább 55%-kal kívánja csökkenteni a kibocsátást az 1990-es szinthez képest. A EGD célkitűzése szinte minden területet meghatározó jellegű, így az EU ipari stratégiáját, az energiaügyeket a tiszta és hatékony energiára való átállás szorgalmazása révén, az éghajlat-politikát, az áru- és személyszállítást, a regionális fejlesztést, a kutatást és fejlesztést, és természetesen a mezőgazdaságot is. Ezen belül az uniós cél az, hogy a lakosság fogyasztási szokásai a fenntartható élelmiszerrendszerre álljon át, biztosítva legyen az élelmiszerek megfizethetősége és elérhetősége, ugyanakkor környezetvédelmi szempontból is előnyös legyen.

Az EGD több uniós stratégián keresztül formálja át a mezőgazdaságot, amelyek közül a legjelentősebb a „Termelőtől a fogyasztóig” (Farm to Fork, F2F) stratégia, illetve az uniós biodiverzitási stratégia  (Biodiversity strategy, BS). Az európai közös agrárpolitika (KAP) reformjában is központi szerepet kap a fenntartható mezőgazdaságra való áttérés. Az F2F stratégia előírja, hogy sürgősen csökkenteni kell a peszticidektől és az antimikrobiális szerektől való függést és a műtrágyák túlzott használatát, továbbá növelni kell az ökológiai gazdálkodás részarányát, javítani kell az állatjólétet és vissza kell fordítani a biodiverzitás csökkenését. A stratégia állatjóléti szabályokat irányoz elő, valamint javasolja, hogy az Unió mezőgazdasági földterületeinek legalább 25 százalékát ökológiai gazdálkodás keretében műveljék meg. Előírja, hogy jelentősen növelni kell az ökológiai akvakultúrás termelés, valamint a növényvédő szerek használatát 50 százalékkal, a műtrágyákét pedig 20 százalékkal kell csökkenteni 2030-ig. Ezen túlmenően a stratégia kitér a teljes élelmiszer ellátási lánc átalakítására, így a termelésre, a feldolgozásra, a szállításra vagy a kiskereskedelemre, de még az egyes termékek reklámázására is. Vagyis, kevesebb, mint egy évtized alatt a termelőknek rendkívül éles váltásokhoz kell alkalmazkodniuk – különben nem részesülhetnek a KAP keretein belül nyújtott állami támogatásokra.

Ezzel együtt a stratégia is elismeri, hogy a jelenlegi uniós élelmiszerek rendkívül magas minőségűek és biztonságosak. Nem csoda, hiszen már most egy sor rendkívül szigorú szabályt kell betartaniuk az uniós mezőgazdasági termelőknek, amelyek kitérnek többek között a génmódosítás szabályaira, a peszticídek és műtrágyák vagy a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának részleteire. A szigorú szabályokon túlmenően, a tavaly decemberi COP28 után több ország is, így pl. Franciaország is bejelentette, hogy megszünteti, vagy csökkenti a mezőgazdasági gépeket, például a traktorokat működtető fosszilis tüzelőanyagok támogatását.

Vagyis, az európai mezőgazdasági termelők kiváló minőségű termékeket állítanak elő szigorú szabályok között. Mindeközben a szabályok tovább szigorodnak, valamint a rendelkezésükre álló támogatások csökkenni látszanak, így a gázolaj árak visszaeső támogatásai. Ezen túlmenően, közvetlenül a termeléssel járó költségek emelkedésén felül más kiadásaik is emelkednek, így a szén-dioxid-kibocsátás miatt kivetett adók vagy a biztosítási díjak emelkedése miatt.

A világpiacon eközben már évek óta emelkednek a mezőgazdasági termelést segítő állami támogatások, bár nem egyenlő mértékben. Az OECD országok mezőgazdaság támogatásának összegét számolva, a legnagyobb részesedése Kínának van. A kínai állami támogatások értéke a teljes összeg 36 százalékát teszik ki. India, az Egyesült Államok és az Európai Unió által nyújtott állami támogatások aránya jelenleg 15 százalékot, 14 százalékot, valamint 13 százalékot tesznek ki. Vagyis, az EU rendkívül szigorú szabályainak betartására kevesebb támogatás jut egy gazdának, mint egy amerikai vagy indiai gazdának, akiknek jóval enyhébb szabályokat kell betartania, így a költségei is alacsonyabbak. Nem meglepő tehát, ha az unió kormányfői a tisztességes versenyt szeretnének látni globális szinten.

A zárónyilatkozat azonban egyértelműen az Ukrajnából származó termékek vámmentes uniós importja által okozott problémákra reflektál. Az eredeti intézkedést a Bizottság 2022. májusában hozta meg, annak érdekében, hogy Ukrajna elsősorban jelentős gabona terményeit exportálni tudja – elsősorban korábbi piacaira, a legkevésbé fejlett országokba. Erre azért volt szükség, mert az orosz–ukrán háború miatt Ukrajna elveszítette a Fekete-tengerre való kijáratát, így terményeit nem tudta exportálni. Ugyanekkor, úgynevezett „szolidaritási folyókat” is létrehoztak, amelyek révén az ukrán export számára alternatív útvonalakat találtak. Ezek a „szolidaritás folyosók” 2024 januárjáig mintegy 122 millió tonna áru, köztük 64 millió tonna gabona, olajos magvak és kapcsolódó termékek exportját tették lehetővé Ukrajnának. Korábban az ukrán gabona mintegy 42 százalékát a fekete-tengeri kikötőkön keresztül exportálták, ám az újonnan létrehozott infrastruktúra az ukrán gabona mintegy 58 százalékának exportját tették lehetővé.

Az így beáramló vámmentes gabona tranzitja felkészületlenül érte a helyi piacokat. Ukrajna közvetlen szomszédországaiban kapacitáshiány alakult ki a silókban és raktárakban, illetve leszorította a helyi termelők terményeinek árát. Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Románia és Bulgária elérték, hogy egy időre megtilthassák a búza, a kukorica, a repcemag és a napraforgómag behozatalát. Ugyanakkor engedélyezték e termékek szárazföldi „szolidaritási folyosókon” keresztül történő tranzitját, amelyek végleges célja a világ legkevésébe fejlett országai voltak. 2023 szeptemberében azonban az Európai Bizottság bejelentette, hogy nem engedélyezi a korábbi korlátozó intézkedések megújítását. Időközben a legtöbb ukrán termény az uniós egyszerű tranzit helyett az EU országaiban maradt és itt került kiárusításra, így a korábbi problémák meg inkább felerősödtek.

Mindeddig nem sikerült a mezőgazdasági termelők számára is elfogadható és kellően megnyugtató megoldásokat találni. Korábban az EU pénzügyi támogatási csomagokkal és enyhített korlátozásokkal igyekezett kárpótolni a termelők veszteségeit, ám ezek nem volt elegendőek, hogy enyhítsék azokat a károkat, amelyek az ukrán termékekkel szembeni versenyben a helyi piacokon keletkeztek. Egy más típusú megoldás, mint például a Lengyelország és Ukrajna közti kétoldalú megállapodás sem hozta meg a várt eredményt. A korábbi megegyezés szerint Litvániába irányuló tranzit exportot egyes források szerint a litván határnál visszafordítják, így Lengyelországban marad az a gabona is, amit Ukrajna a Balti-tengeren keresztül tervezett tovább szállítani korábbi partnereinek. Vagyis, a tranzitfolyosók nem működnek és az alacsony ukrán gabona ára miatt versenyhátrányba kerülnek a helyi termelők.

Március 20-án, vagyis egy nappal az Európai Tanács ülése előtt az EU Tanácsa és az Európai Parlament megállapodtak, hogy egy évvel, 2025. június 5-ig meghosszabbítják az EU-ba irányuló ukrán exportra vonatkozó behozatali vámok és kvóták felfüggesztését. Ugyanakkor, bizonyos termékekre, például a baromfi, a tojás, a cukor, a zab, a kukorica, a dara és a méz esetében védőintézkedéseket vezetnek be. Ezek arra kötelezik a Bizottságot, hogy amennyiben ezen termékek behozatala meghaladja a 2022-es és 2023-as import számtani átlagát, újból vámot vezessen be az átlagon feletti termékekre.

Csakhogy a mezőgazdasági termelők már 2023-ban is úgy vélték, hogy a belföldi piacokra érkező Ukrajnából származó termények mennyisége túlságosan sok és az alacsony árak miatt többen is dömpingárúnak tekintik. Így nem valószínű, hogy ez az intézkedés a legkisebb mértékben is hozzájárulhat a termelők által észlelt problémák orvoslásához. Az Európai Tanács iránymutatása szerint a Bizottságnak méltányos és kiegyensúlyozott megoldást kell keresnie arra, hogy miközben Ukrajna gazdaságát kereskedelmi megállapodások révén támogatni kívánja, az európai mezőgazdasági termelőket se hozza versenyhátrányba. Nem valószínű, hogy a júniusi európai választások előtt a Bizottság kidolgozna egy olyan megoldást, amely akár a rendkívül ambíciós klímaterveit, akár Ukrajnának nyújtott segítségnyújtási szándékát hátráltatná.”

Forrás:
Az európai mezőgazdaság a háború és a klímavédelem között; Máthé Réka Zsuzsánna; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2023. március 25.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Hogyan érvényesülhet Európa az űrversenyben? – „Űrpolitika: stratégiai és európai kérdések. Francia-magyar perspektívák” című konferencia

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Világűrjog és -Politika Kutatóintézet, valamint a Francia Nagykövetség szervezésében rendezték meg az „Űrpolitika: stratégiai és európai kérdések. Francia-magyar perspektívák” című konferenciát, 2024. március 27-én.

Az eseményen magas rangú francia és magyar állami tisztviselők, ipari szereplők, egyetemi oktatók és kutatók beszélgettek az űrszektor jövőjéről.

Az „Európai együttműködés az űrben: az erőfeszítések összehangolása” című kerekasztal-beszélgetés moderátora dr. Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa, az Európai Űrügynökség (ESA) magyar delegációjának vezetője, országgyűlési képviselő volt, aki kiemelte, hogy  a „brain drain” helyett „brain gain” kell, hogy legyen Európa célja, tehát nem elég itt tartani az űrszektorban tevékenykedő szakembereket, hanem olyan perspektívákat kell nekik nyújtani, hogy Európa vonzó desztináció legyen az űripari szereplők számára.

A kerekasztal-beszélgetésen részt vett Szolnoki Szabolcs, a Nemzetgazdasági Minisztérium technológiáért felelős helyettes államtitkára, aki elmondta, hogy küldetésüknek tekintik az űripari szabályozás és a megengedő típusú technológiai környezet létrehozását, a finanszírozás elősegítését, valamint a pilot projektek támogatását.

Szolnoki Szabolcs továbbá hangsúlyozta, hogy a magyar űripar felzárkóztatása hasznos lehet az EU-val közös projektek előmozdításához. Hozzátette, hogy a magánbefektetők távolságot tartanak az űripari projektekbe történő bekapcsolódástól a lehetséges kockázati tényezők miatt, azonban érdemes lenne kidolgozni olyan lehetőségeket, hogy számukra is vonzóvá válhasson az űripar. Az űripari szakemberekre kitérve pedig elmondta, hogy nemcsak motiválni, de megfelelően szankcionálni kellene a szabadalmakat, hogy azt ne értékesítse senki az európai űripar hátrányára.

A beszélgetés résztvevője volt dr. Bartóki-Gönczy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának tudományos dékánhelyettese, egyetemi docens, a Világűrjog és -Politika Kutatóintézet vezetője, aki kifejtette, hogy amíg Európára inkább a kereskedelmi központú, gyorsan megtérülő, tudományos célú befektetések a jellemzőek, addig Indiában, Kínában, Oroszországban, valamint az Egyesült Államokban sokkal inkább a védelmi és stratégiai céloknak való megfelelés áll a fókuszban. Ezek megtérülése nem feltétlenül biztosított 10 éven belüli időszakban, de később lehetővé teszi, hogy autonóm képességekkel rendelkezzenek ezek az államok.

Meghívott vendégként felszólalt Jean-François Rapin, Pas-de-Calais megye szenátora, a francia szenátus Európai Ügyek Bizottságának elnöke (2020 óta) és az űrtevékenységért felelős megfigyelőcsoportjának tagja is, aki elmondta, hogy Európának fontos a világűrhöz való szuverén hozzáférés biztosítása, az űrközlekedés szabályozása és az űr Földről történő felügyelete katonai szinten is, mert az európai adatok kezelését nem szabad Európán kívüli vezetésre bízni, amelyek megkerülve az európai jogi kereteket visszaélhetnek az adatokkal. Mindezt nemcsak jogi szinten szükséges létrehozni, hanem a gyakorlatba átültetve is.

Résztvevő volt Bernard Luciani, a francia űrkutatási hivatal (CNES) európai és nemzetközi ügyekért felelős igazgatóhelyettese, aki felhívta a figyelmet arra, hogy szükséges lenne bevonni a magánvállalatokat is az űripari szereplők közé. Továbbá törekedni kellene arra, hogy minden feltételt meg tudjon teremteni Európa, legyen szó a szakemberállományról vagy az alkatrészgyártásról stb., ezekhez pedig európai nemzeti űrügynökségekre és azok szoros együttműködésére van szükség.

A diskurzuson részt vett Mathieu Bataille, kutató, a European Space Policy Institute – ESPI (Európai Űrpolitikai Intézet) biztonság- és védelempolitikai vezetője is, aki hangsúlyozta, hogy biztonság és a védelem kettős dinamikája rettentően fontos, főleg, hogy jelenleg zsúfoltság, vitatottság és verseny jellemzi a világűrt, ezért gyors cselekvésre van szükség.”

Forrás:
Hogyan érvényesülhet Európa az űrversenyben?; Neuman Technológiai Platform; 2024. március 28.