Tartalomjegyzék

„ A magyar kormány célja az, hogy [Magyarország] 2030-ra az Európai Unió egyik legélhetőbb országává váljon, ebben pedig a területfejlesztési politikának, valamint az ettől elválaszthatatlan közigazgatási rendszernek kiemelt szerepe van. Mindezt Navracsics Tibor, közigazgatási és területfejlesztési miniszter mondta csütörtökön Veszprémben a VEAB szakmai konferenciáján, ahol az is kiderült a miniszter előadásából, hogy milyen újítások várhatók még a kormányablakoknál.

„Tavaly decemberben fogadta el az Országgyűlés az új területfejlesztési törvényt, amelynek az egyik célja az, hogy az eddigieknél nagyobb ütemű felzárkózást biztosítson a lemaradott régióknak. Ebben a közigazgatás óriási szerepet játszik, hiszen akár a kormányhivatalok, akár pedig az önkormányzatok révén a területfejlesztési politika legfontosabb aktorai jelen vannak. A cél az, hogy 2030-ra az Európai Unió legélhetőbb tagállamai között legyen Magyarország. Abban bízunk, hogy a digitalizáció, az ügyfélközpontú fejlesztések révén a közigazgatás a jövőben egy olyan, a polgárok rendelkezésére álló szolgáltatás lesz, amellyel minden régió nyerni fog.” – Ezt Navracsics Tibor nyilatkozta a VEAB Közigazgatási Munkabizottságának konferenciáján, amit csütörtökön tartottak a veszprémi városházán, ahol több olyan konkrét fejlesztési tervet is bemutattak, amikkel akár már idén is találkozhatnak azok, akik valamely hivatalos ügyüket intézik a kormányablakokban.

A konferencia kezdetén Porga Gyula polgármester köszöntötte a megjelent közigazgatási szakembereket, majd kiemelte, hogy az Európa Kulturális Fővárosa program sikerének az egyik kulcsa az volt, hogy a közigazgatási rendszer stabil alapot adott a programban résztvevő 117 település együttműködésének.

A városvezető után dr. Kaiser Tamás, a munkabizottság elnöke üdvözölte a megjelenteket, ő megemlítette, hogy 2016-os ujjáalakulások óta folyamatosan emelkedik a tagságuk, már több, mint ötvenen vannak, céljuk pedig továbbra sem változott, miszerint párbeszéd és tapasztalatcsere által közelebb hozzák az önkormányzati, államigazgatási, civil és tudományos szféra szakemberei által képviselt nézeteket a közigazgatás fejlesztésében.

A köszöntők után Navracsics Tibor tartott előadást a közigazgatás várható fejlesztéséről és annak legfontosabb pillérjeiről. A miniszter rögtön az elején tisztázta, hogy új közigazgatási törvényre azért volt szükség, mert a korábbi már aktualitását vesztette, hiszen amikor azt megalkották, még egészen más volt a területfejlesztési politika és Magyarország lehetőségei is. Példaként említette, hogy korábban a települések közti versengés volt a meghatározó, most sokkal inkább az együttműködések.

A közigazgatás fejlesztését három csoportba rendezte Navracsics Tibor, amelyeken keresztül számos újítás várható a következő időszakban.

Az első ilyen a digitális szolgáltatások fejlesztése, itt külön kiemelt egy olyan mobilapplikációt, amely egyszerre tartalmazza az állampolgár összes hivatalos dokumentumát, mint a személyi igazolvány, jogosítvány, TAJ-kártya. Ez is egy olyan opcionális lehetőség lesz, amellyel megkönnyítik a mindennapi életet, de a hosszabb távú cél, hogy egyes ügycsoportokat is lehessen ilyen formán digitálisan intézni. A kormányablakok rendszerét ez viszont nem befolyásolja, hiszen továbbra is lesznek olyan ügytípusok, amelyeket csak személyesen, úgymond offline módon lehet intézni.

Itt pedig rá is tért a következő pillérre, a kormányablakok ügyfélközpontú fejlesztéséhez. „Az állampolgároknak nem kell megtanulnia a közigazgatást, azért vannak ezek a kormányablakok, hogy el tudjanak menni oda, ahol ezt professzionális módon működtetik” – mondta a miniszter arra utalva, hogy régen sokkal könnyebb volt elveszni a bürokratikus útvesztőben, egy ideje viszont elsődleges cél, hogy minél egyszerűbben, gyorsabban intézhessék az ügyeiket az emberek.

Kitért olyan már elindított újításokra és tervezett fejlesztésekre, amik ugyanezt az ügyfélközpontúságot hivatottak erősíteni. A kormánybuszok például már évek óta járják az olyan kisebb településeket, ahonnan nehezebb eljutni a legközelebbi kormányablakba is, így viszont „házhoz megy” a közigazgatás. De például arra is van koncepció, hogy nagyobb autókereskedések mellé kifejezetten a gépjárműátíráshoz szükséges ügyintézői irodát nyitnak.

A kormányablakok száma mióta 2011-ben elindult ez a rendszer folyamatosan emelkedik az országban. A Navracsics Tibor által hozott statisztika szerint 29 központtal indultak, 2024-ben ez a szám már eléri a 316-ot. Ami pedig az elintézhető ügyek számát illeti, 2011-ben még csak 29-re volt lehetőség, ma 2500-nál is többre.

Végül harmadik prioritásként a szakmai minőség fejlesztését tűzte ki. Itt kitért arra, hogy az kormányablakokban dolgozóknak folyamatos lehetősége van a saját szakmai kompetenciájuk fejlesztésére. Navracsics Tibor abból sem csinált titkot, hogy a közigazgatás, bár folyamatosan emelkednek a bérek, de még így sem tud sokszor versenyezni a versenyszférával, ezért igyekeznek még rugalmasabbá, kiszámíthatóvá és családbarátabbá tenni a munkakörülményeket, ezzel kedvezve a kollégáknak.”

Forrás:
Navracsics Tibor a közigazgatás várható fejlesztéseiről beszélt Veszprémben; vehir.hu; 2024. május 17.
—

„A közigazgatás hatékonyságának növeléséhez a régiók együttműködésére van szükség, az egymás közti verseny már nem építi a folyamatokat – fogalmazott a közigazgatási és területfejlesztési miniszter csütörtökön Veszprémben, egy konferencián.

Navracsics Tibor a MTA VEAB Gazdaság-, Jog- és Társadalomtudományi Szakbizottság Közigazgatási Munkabizottsága munkaüléssel egybekötött konferenciáján azt emelte ki: a közigazgatást az jellemzi, hogy „mennyiben elégedettek a közszolgáltatásokkal a polgárok.” Mint mondta, a régiók közti verseny már nem építi a közszolgáltatást.

Az együttműködés sokkal inkább szolgálja ezt a folyamatot, amelynek célja, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legélhetőbb tagállamának egyike legyen. Ezt az anyagi jóléten kívül többek között az emberi kapcsolatok minősége és az egyéni elvárások is meghatározzák – tette hozzá.

Mint mondta, a területfejlesztés célja a területi különbségek csökkentése felfelé irányuló konvergenciával. Felidézte: fontos lépés volt, hogy 2010-től megalakultak a közigazgatási hivatalok és a megyei kormányhivatalok. A területfejlesztési törvény tavalyi módosítását az elmúlt évtizedekben megváltozott körülmények indokolták, illetve az a tény, hogy mára a mesterséges intelligenciának és a digitális technikáknak nagy szerep jut a közigazgatásban.

Szavai szerint a fejlesztési irányok a digitális szolgáltatások és az ügyfélközpontúság fejlesztését, valamint a szakmai felkészültség javítását célozzák. A digitális állampolgársági program nem fogja leváltani az offline közigazgatást, azaz a személyes találkozást az ügyintézők és az állampolgárok között, csupán bővül majd a választás lehetősége az ügyintézést illetően – mutatott rá a tárcavezető.
Nyár végén már lesz lehetőség regisztrálni a digitális állampolgársági programban, jövő január 1-jétől pedig tényleges működni fog a rendszer – mondta. Navracsics Tibor beszélt arról is, hogy az elektronikus ingatlan-nyilvántartás létrehozása növelni fogja a tulajdon biztonságát, mint mondta, a kormányablak-buszok hatékonyan működnek, a mesterséges intelligencia asszisztens pontokkal kapcsolatosan azonban megoszlanak a vélemények városonként. A gépjármű ügyintézési pontokkal kapcsolatban azt mondta, a terv az, hogy ezeket az autókereskedések szomszédságába telepítik majd.

Szavai szerint a közigazgatásban dolgozók esetében 20-30 százalékos fluktuációval kell számolni, ezért fontosnak nevezte a közjóért tenni akaró emberek megfelelő motiválását és ezzel a hatékonyság erősítését.
Porga Gyula, Veszprém polgármestere (Fidesz-KDNP) elmondta, hogy a város törekszik arra, hogy különböző csoportok hatékony párbeszédet folytassanak egymással, ahogyan ezen a konferencián is az egyéni és közösségi érdekek összehangolása az egyik legfontosabb téma.
A rendezvényen a közigazgatásban és fejlesztéspolitikában dolgozó gyakorlati szakemberek és tudományos kutatók vesznek részt.”

Forrás:
A hatékony közigazgatáshoz a régiók együttműködésére van szükség; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2024. május 16.

113/2024. (V. 14.) Korm. rendelet a digitális állam megvalósításához kapcsolódó egyes kormányrendeletek módosításáról

„…1. Az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet módosítása
1. § Az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet a következő 3/A. alcímmel egészül ki:
„3/A. A digitális állampolgársághoz kapcsolódó kijelölő rendelkezések
3/A. § (1) A Kormány a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti digitális állampolgárság szolgáltatóként az IdomSoft Zrt.-t jelöli ki.
(2) A keretszolgáltatások szolgáltatója a digitális állampolgárság szolgáltató. A digitális állampolgárság szolgáltató az eAláírás szolgáltatást a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. bevonásával nyújtja.
(3) A keretalkalmazás szolgáltatója a digitális állampolgárság szolgáltató.

2. Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása
2. § Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet a következő V/B. Fejezettel egészül ki:
„V/B. Fejezet DIGITÁLIS ÁLLAMPOLGÁRSÁG ELŐREGISZTRÁCIÓVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
…
3. Az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása
…
4. A bizalmi szolgáltatások esetében a személyes jelenléttel egyenértékű biztosítékot nyújtó, nemzeti szinten elismert egyéb azonosítási módszerekről szóló 541/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása
…
7. § A bizalmi szolgáltatások esetében a személyes jelenléttel egyenértékű biztosítékot nyújtó, nemzeti szinten elismert egyéb azonosítási módszerekről szóló 541/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet 3. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„3. Távoli azonosítás
…
5. A fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása
…
6. Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 561/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet módosítása
…
1. melléklet a 113/2024. (V. 14.) Korm. rendelethez
„6a. melléklet a 429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelethez
Az elektronikus házasságkötési szándékbejelentés adattartalma…”

Forrás:
113/2024. (V. 14.) Korm. rendelet a digitális állam megvalósításához kapcsolódó egyes kormányrendeletek módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 113/2024. (V. 14.) Korm. rendelete a digitális állam megvalósításához kapcsolódó egyes kormányrendeletek módosításáról; Magyar Közlöny; 2024. évi 54. szám; 3324-3328. o.; 2024. május 14. (PDF)

Nemzeti Kutatási Kiválósági Program (NKKP) néven folytatódik 2024-től az OTKA-program

„A legkiválóbb nemzetközi sztenderdek alapján megújítva, Nemzeti Kutatási Kiválósági Program (NKKP) néven folytatódik 2024-től a hazai tudományos kutatásokat csaknem négy évtizede támogató OTKA-program. Erre a célra a tavalyi 13,5 milliárd után idén bő 40 százalékkal több, 19 milliárd forint pályázati forrás érhető el, amelynek elosztásáról – a nemzetközi szakmai értékelő testületek ajánlása alapján – az újonnan létrehozott, Krausz Ferenc Nobel-díjas magyar fizikus által vezetett Kutatási Kiválósági Tanács fog döntést hozni.

A 2023-ban meghirdetett Neumann János Program stratégiai célja a hazai kutatások gazdasági, társadalmi és tudományos hatásának erősítése. Ennek elérése céljából a tavalyi évben megújult az innovációs pályázatok elvárás- és értékelési rendszere. A hazai kutatási és innovációs ökoszisztéma megemelésének következő lépéseként, a Kutatási Kiválósági Tanács – amelynek tagjait konszenzusos módon jelölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Kutatási Hálózat – döntést hozott a kiválósági alapú hazai tudományos kutatási pályázati rendszer megújításáról is annak érdekében, hogy a legkiválóbb magyar kutatók és kutatócsoportok nemzetközileg is versenyképes feltételrendszer mellett végezhessék kutatásaikat.

A program megújítása a legjobb külföldi példákat követi annak érdekében, hogy a magyar kutatók ne csak hazai pályán legyenek sikeresek, de egyre eredményesebben vegyenek részt olyan nemzetközi megmérettetéseken, mint például az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) pályázatai. A pályázati rendszer felülvizsgálatának időszerűségét jól jelzi, hogy 2018 és 2023 között összesen 2178 OTKA-pályázat kapott együttesen csaknem 84 milliárd forint támogatást, míg ugyanebben az időszakban mindössze 17 Magyarországról benyújtott ERC-pályázat jutott el a sikeres nemzetközi megmérettetésig.

Nemcsak a keretösszeg, hanem az abból elnyerhető egyes támogatások mértéke is számottevően emelkedik: míg korábban az OTKA keretében elnyerhető legmagasabb támogatási összeg 48 millió forint volt 4 évre, az NKKP keretében 100-200 millió forint közötti támogatások érhetők el 2-4 éves időszakra az egyes alprogramok függvényében. Fontos elem, hogy bár az új pályázati rendszer elsősorban a nemzetközileg versenyképes tudományos kiválóságot támogatja, és ennek megfelelően a pályázatok benyújtása és értékelési folyamata angol nyelven történik, továbbra is megmarad az ún. Hungarikum-kérelem lehetősége is, hogy a magyar kulturális örökség szempontjából fontos kutatások is lehetőséget kapjanak a program keretében.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapon belül elkülönített 19 milliárd forintos keretösszegből az NKKP egyes alprogramjai a világban sikeres jó gyakorlatokhoz, többek közt az ERC pályázati rendszeréhez igazodva, kiválósági alapon segítik a hazai kutatásokat.

Az EXCELLENCE kategória azokat célozza, akik már indultak ERC-pályázaton, és ott megfelelő szakmai értékelést értek el, de forráshiány miatt végül nem nyertek támogatást. Számukra kiemelt finanszírozási lehetőség – 2 évre 200 millió forint – biztosítja az ígéretes kutatások folytatását és a felkészülést egy kötelezően vállalt újabb nemzetközi megmérettetésre.
Az ADVANCED kategóriában már tapasztalt kutatók juthatnak szintén 4 évre akár 120 millió forint támogatáshoz.
A STARTING kategória a doktori fokozatot legfeljebb 7 éve megszerzett fiatal kutatókat támogatja, akik 4 évre akár 100 millió forint támogatást nyerhetnek.
A támogató szervezetek közötti bilaterális megállapodásokon alapuló, nemzetközi kutatási együttműködéseket segítő (NN típusú) két alprogram célja továbbra is a magyar tudomány nemzetközi beágyazottságának erősítése, hazai kutatócsoportok és külföldi partnereik közös kutatásainak támogatása a magyar-osztrák és a magyar-szlovén relációban.

A keretösszegek megemelése mellett megújításra kerül a pályázatok értékelési rendszere is. Az anonim bírálók zömmel külföldi szakemberek lesznek, bírálataik alapján a pályázatokat – a korábbi 28 zsűri és 4 kollégium helyébe lépő – 14 tudományterületi értékelő testület fogja kiválósági sorrendbe rendezni. Az új, főszabály szerint 7 tagú értékelő testületek többségében külföldi szakértők részvételével állnak fel. A sikeres pályázatokról a végső döntést a Kutatási Kiválósági Tanács hozza meg.

Csák János, kultúráért és innovációért felelős miniszter hangsúlyozta: „A Neumann János Program stratégiai intézkedéscsomag az egyetemek, a kutatóintézetek és a gazdaság összekapcsolását célozza. Ebben kiemelt szerepet játszik a kutatói kiválóság minden eddiginél jelentősebb összegű, fókuszált és következetes támogatása annak érdekében, hogy a jövő magyar Nobel-díjasai kiemelkedő színvonalú körülmények között végezhessék kutatásaikat.” A miniszter hozzáfűzte: „a kutatásra szánt források növelése mellett azok felhasználását is hatékonyabbá és teljesítményorientáltabbá szükséges tenni, ez a feladat pedig a Nobel-díjas Krausz professzor vezette szakmai testületnél a lehető legjobb kezekben van.”

Krausz Ferenc, a Kutatási Kiválósági Tanács elnöke kiemelte: „A Kutatási Kiválósági Tanács missziója, hogy a fiatal, tehetséges magyar kutatók számára vonzó kutatói életpályát alakítson ki. Ez a garanciája annak, hogy ne csak sikerrel tartsuk Magyarországon a legtehetségesebb kutatóinkat, de a világból is hazacsábítsuk azokat, akik külföldön mérettették meg magukat az elmúlt időszakban. A Nemzeti Kutatási Kiválósági Program e cél elérésének első, de kiemelten fontos eleme. A jövőben is azon dolgozunk, hogy minél vonzóbb körülményeket alakítsunk ki itthon a tehetségek számára.”

A programot kiíró és lebonyolító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal továbbra is nagy súlyt helyez arra, hogy a támogatott projektek minél egyszerűbb adminisztrációval, rugalmas költségelszámolással valósulhassanak meg, annak érdekében, hogy a kutatók elsősorban a kutatási eredményekre tudjanak koncentrálni. Fontos követelmény a színvonalas publikálás, hogy a pályázati támogatásból létrejött kutatási eredményeket ne csak egy szűk szakmai réteg ismerje meg, hanem a nemzetközi tudományos közösség, sőt a széles nyilvánosság számára is láthatóvá váljanak.”

Forrás:
Megújul az OTKA rendszere: 19 milliárd forintos kerettel indul el a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program; Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal; 2024. május 14.

Közigazgatás, politika, jog

Intenzív fejlesztések a Magyar Falu Program keretében

„Több mint 3200 utcát újítottak fel és 1300 járdaszakasz újult meg.

A Magyar Falu Program keretében 2019 óta több mint 3200 utca újult meg, 1300 járdát újítottak fel és több mint 100 kerékpárútszakasz készült el a magyar kistelepüléseken – közölte pénteken a Vas vármegyei Magyarlakon a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos, aki a térség országgyűlési képviselőjével és a község polgármesterével közösen adta át a felújított Boldog Brenner János utcát, valamint a hozzá csatlakozó, a szőlőhegyre vezető több mint egy kilométeres útszakaszt.

Gyopáros Alpár hozzáfűzte: a program indulása óta több mint négyezer kilométernyi állami mellékúthálózati, zömmel vidéki kistelepüléseket összekötő útszakasz újult meg a Magyar falu program keretében.

Szavai szerint az elmúlt öt évben „példátlan mennyiségű forrás” érkezett a falvakba, de hiába magasak a számok, óriási az elvégzetlen feladat, megannyi útszakasz, utca, járda, földút vár felújításra.

„Egyre népszerűbb, egyre trendibb falun élni, egyre több fiatal marad otthon a falvakban, egyre több család költözik haza a szülőfalujába, egyre többen vállalnak a falvakban gyermekeket. Egyre több telket építenek be, és ez azt is jelenti, hogy egyre több intézményre van szükség, egyre több óvodát kell bővíteni, egyre több bölcsődét kell nyitni, egyre több iskolát kell felújítani, egyre több játszóteret kell építeni, és igen, egyre több utcát kell felújítani, és egyre több utcát kell építeni is” – mondta.

A Magyar Falu Program nem egy budapesti irodában született, hanem a falvakban íródott, és a megvalósítása is a falvakban zajlik. Az elért sikerek is közös eredmények, a munkából kivette a részét a térség országgyűlési képviselője és Magyarlak polgármestere is, amiért „megemelem a kalapom előttük” – tette hozzá.

V. Németh Zsolt államtitkár, a térség fideszes országgyűlési képviselője köszöntőjében úgy fogalmazott: Magyarlak a bizonyíték arra, hogy a kistelepülések számára pótolhatatlan lehetőséget biztosít a Magyar Falu Program, amely 100 százalékos előfinanszírozott támogatási rendszerével és egyszerű elszámolhatóságával a helyi igényekhez igazodva orvosolja a legégetőbb problémákat, amit saját forrásból nem tudnának kivitelezni.

Felsorolása szerint Magyarlakon a kormány támogatásával 2019 óta a Magyar Falu Program keretében 185 millió forintnyi beruházás valósult meg, járda- és útfelújítások mellett megújult az önkormányzati hivatal, az óvoda, a helyi focipálya melletti sportöltöző, a tűzoltószertár, és falubuszt szereztek be.
”

Forrás:
Intenzív fejlesztések a Magyar Falu Program keretében; Magyar Hírlap / MTI; 2024. május 17.

Az állami beruházások új szabályozása a a kis- és közepes méretű vállalkozásokat segíti

„A kormány célja, hogy erősítse a magyar gazdaságot és annak szereplőit, ezért vállaltan protekcionista politikát folytat, még ha ez konfliktusokkal jár is – mondta az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) parlamenti államtitkára a Közbeszerzési Expó 2024 című szakmai rendezvényen kedden Budapesten.

Csepreghy Nándor hangsúlyozta: az állami beruházási kerettörvény, az építésgazdaság egészét formáló építészeti törvény vagy a közlekedés területén készülő új jogszabály is protekcionista, ugyanakkor a feltételrendszert ki lehet úgy alakítani, hogy Magyarország ne menjen szembe az Európai Unió közös szabályaival, de használja azokat az eszközöket, amelyeket más uniós tagállamok is alkalmaznak.
Az államtitkár példaként említette, hogy protekcionista szabályozás érvényesül a francia mezőgazdaság és agráripar, a német nehézipar, valamint az osztrák építőipar területén is.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az állami építési és beruházási terület teszi ki a közbeszerzéseken keresztül elköltött közforrások meghatározó hányadát, és ennek hazai szabályrendszere jelentősen megváltozott az elmúlt időszakban.
Csepreghy Nándor felidézte, hogy a kormányzat 29 ezer milliárd forintot költött az ország infrastruktúrájának fejlesztésére 2010 és 2022 között. Az állam aktív gazdaságpolitikájának eredményeképpen a vagyoni állapot is megváltozott, az állami vagyon értéke 11 650 milliárd forint volt 2010-ben, míg 2020-ra ez az érték 18 ezer milliárd forintra emelkedett – ismertette.
A közelmúltban elfogadott állami beruházási törvény kapcsán kiemelte: fel kell hagyni azzal a szempontrendszerrel, amelyben a közbeszerzési kiírás elnyerésének lehetősége kizárólag az ár alapján történik, mert így a kis- és közepes méretű gazdasági szereplők nem lesznek versenyképesek.
Az államtitkár kitért arra, hogy a beruházási törvény kétlépcsős folyamatot nyit meg, az állami beruházásokat szakaszolni kell, és több ponton kap az állam beavatkozási lehetőséget. Különválik a tervezés és az építés fázisa, ezzel jelentősen csökken a bizonytalansági faktor, ami a gyengébb tőkeháttérrel rendelkező vállalkozásokat nagyobb kockázat vállalására kényszerítette – ismertette.
Az EKM arra számít, hogy a közeljövőben az előző tíz évhez képest nem jut majd akkora fejlesztési forrás a közberuházásokra, de most más típusú beruházásokra lesz szükség, az alap-infrastruktúra lényegében elkészült – jelezte.
Csepreghy Nándor az építészeti törvényről elmondta, hogy az építési ágazat egészét befolyásolja, az alapanyag-ellátástól a kivitelezésén át a köz- és magánberuházásokig. Kiemelte, hogy szeretnék jelentősen emelni a magyar építőanyag-ipari ellátást, mert jelenleg 50 százalék alatt van a magyar alapanyagok aránya.
Az államtitkár elmondta azt is, hogy készül a tárcánál a harmadik jogszabálycsomag, amely a magyar vasút átalakítását szolgálja. A tervezett program olyan volumenű lesz, amilyen az elmúlt tíz évben a gyorsforgalmi úthálózatok fejlesztésénél történt – emelte ki.
A Közbeszerzési Hatóság által rendezett, szakmai kiállítással egybekötött Közbeszerzési Expó lehetőséget biztosít a gazdasági szereplők és a jogalkalmazók találkozására, a közbeszerzési eljárásokban érdekelt szakmai szereplők közötti közvetlen kommunikációra, valamint az aktuális közbeszerzési kérdések megvitatására.”

Forrás:
Csepreghy Nándor: protekcionista jogszabályokat alkot a kormány a magyar gazdaság erősítése érdekében; Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM); 2024. május 16.

Falusi utcák, járdák, hidak, kerékpárutak felújítására lehet pályázni

„Önkormányzati tulajdonban lévő utcák, járdák, hidak és kerékpárutak felújítására pályázhatnak az ötezer lakosúnál kisebb települések a Magyar Falu Programban – jelentette be a Miniszterelnökség modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosa hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.

Gyopáros Alpár közölte, a felhívás keretösszege ötmilliárd forint, út-, illetve hídfelújításra 45 millió forintig, járdafelújításra 10 millió forintig lehet pályázni.

A pályázati felhívást már hétfőn közzéteszik a kormany.hu és a magyarfaluprogram.hu oldalon, pályázni pedig június 12. és július 12. között lehet majd – ismertette a kormánybiztos.

Gyopáros Alpár hangsúlyozta: az út- és járdafejlesztés az egyik legnépszerűbb felhívásuk a Magyar Falu Programban, 2019 óta több mint 4500 nyertes pályázatot támogattak.

Kitért arra is, hogy az állami kezelésű utak felújítása is folyamatos 2019 óta: 286 milliárd forintból több mint négyezer kilométernyi útszakasz újult már meg.”

Forrás:
Falusi utcák, járdák, hidak, kerékpárutak felújítására lehet pályázni; Miniszterelnökség; 2024. május 13.

Cél a gazdasági növekedés beindítása a Dél-Dunántúlon

„A Dél-Dunántúl a demokratikus átmenet utáni időszak legnagyobb vesztese a magyarországi térségek közül, ezért a cél olyan folyamatok beindítása, amelyek korábban Északkelet-Magyarországon már megindították a gazdasági növekedést – mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter Kaposváron csütörtökön.

Navracsics Tibor a Kaposvár polgármesterével, Szita Károllyal (Fidesz-KDNP) a témában folytatott megbeszélést követő sajtótájékoztatón kiemelte, hogy Északkelet-Magyarország a jövedelmeket, a foglalkoztatási statisztikákat és a közlekedési infrastruktúrát tekintve is felzárkózóban van, e lehetőségeket a Baranya, Somogy és Tolna alkotta Dél-Dunántúlnak is meg akarják teremteni.
Ez magában foglalja az olyan, a közlekedési infrastruktúra fejlesztését jelentő beruházásokat, mint például a mohácsi Duna-híd építése, amelytől közvetve a Dél-Dunántúl revitalizálását várják – jegyezte meg.
A miniszter közölte, bíznak abban, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kampusza, a térség és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése az ipari parkokkal együtt „olyan közös tartományt és kiindulópontot ad a jövőre vonatkozóan”, amelynek eredményeként a Pécs-Kaposvár tengely ismét lendületbe hozza a régiót, így az csatlakozik a gyorsabb ütemben felzárkózó régiókhoz, közelíti, belátható időn belül eléri az uniós átlagot.
Navracsics Tibor hangsúlyozta, a jövő fejlesztéspolitikai elképzeléseit alapvetően nem településekre, hanem térségekre szabják, Szita Károly is várostérségben, a Kaposvárhoz „életvitelszerűen kötődő” települések együttes fejlesztésében gondolkodik, így lehet lépésről lépésre haladni.
A miniszter utalt rá, hogy amíg „mindannyian a sok elmaradottsági mutatót produkáló” Északkelet-Magyarországra összpontosítottak, a fejlesztési források jelentős részét is oda csoportosították át, és az utóbbi időben rengeteg olyan iparpolitikai döntést hoztak akár Miskolc, Nyíregyháza vagy Debrecen tekintetében, ami az ottani gazdaságot megmozdította, addig a Dél-Dunántúl régió „valahogy egy kicsit kiesett a figyelemből”.
Márpedig a mutatók tekintetében 1990 óta a Dél-Dunántúl egy elöregedő régió benyomását kelti, amely fokozatosan elveszítette ipari potenciálját, ennek következtében a lakosság jelentős része elvándorolt, akik pedig itt élnek, idősebbek és képzetlenebbek az országos átlagnál – jegyezte meg.
Kitért rá, hogy Pécs az 1990 utáni időszakban veszített a gazdasági vonzerejéből, Kaposvár pedig ugyan jól teljesített, de méretéből, fekvéséből adódóan nem tudta „húzni magával” a régiót.
A mostani fejlesztési tervekben kiemelt jelentősége van Kaposvárnak mint ipari, oktatási, felsőoktatási, egészségügyi központnak, s mint olyan nagyvárosnak, amely „fordítókorongként” viselkedhet a Balaton régió viszonylag erős gazdasági térsége és Belső-Somogy között – hangoztatta Navracsics Tibor.
Szita Károly beszámolt arról, hogy készül a Dél-Dunántúl régió mintaprogramja, ezzel összefüggésben arra kérte a minisztert, támogassa a több mint 400 hektáros új ipari parki övezet kialakítását Kaposváron, mert a város iránt töretlen a befektetői érdeklődés.
A településvezető igényként fogalmazta meg a taszári korábbi katonai repülőtér hasznosítását, szavai szerint egy itt működő logisztikai ipari park és cargobázis ugyancsak segítené a térség felzárkózását.
Szita Károly fontosnak nevezte Kaposvár északi elkerülő útjának megépítését, a geotermikus energia hasznosításában rejlő lehetőségek kiaknázását, továbbá gyorsforgalmi út létesítését a somogyi vármegyeszékhely és Pécs között.
Kaposvár arra törekszik, hogy Magyarország tíz legfejlettebb városa közé tartozzon, ezért indította útjára a gépiparra és az élelmiszer-gazdaságra épülő újraiparosítási programját – mondta.
Megjegyezte, ezzel együtt cél a teljes foglalkoztatottság elérése, és az is, hogy magasabb hozzáadott értékek előállításával emelkedjenek a bérek Kaposváron.
Navracsics Tibor a geotermikus energiáról szólva emlékeztetett rá: a kormány elfogadta Magyarország földhő stratégiáját, hogy a korábbinál sokkal intenzívebben használják ki „azt a tartalékot, kincset, amin élünk”. Reményét fejezte ki, hogy Kaposvár is hamarosan megjelenik a hazai geotermia térképén, és a fejlesztések révén át tudja alakítani a maga energiamixét.
A taszári reptérről azt mondta, a koronavírus-járvány egyik következménye az online kereskedelem részarányának robbanásszerű növekedése. Mivel ez a futárszolgálatok intenzívebb alkalmazásával jár, el tudja képzelni, hogy vármegyénként, régiónként legyen egy-egy olyan légikikötő, amely futárszolgálatoknak lehetővé teszi a fel- és leszállást.
Ezenkívül nő azon gazdag polgárok száma nemcsak Nyugat-Európában, hanem Magyarországon is, akik magángépekkel kirándulásokat engedhetnek meg maguknak – tette hozzá.
Navracsics Tibor azt hangoztatta, hogy a repülőterekre nem luxusberuházásokként, hanem a hétköznapi élethez, a „hétköznapi gazdasági hátországhoz” szükséges beruházásokként kell tekinteni.”

Forrás:
Cél a gazdasági növekedés beindítása a Dél-Dunántúlon; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2024. május 17.

Társadalmi egyeztetésen a GINOP Plusz 2.1.3-24 „KKV-k innovációs képességének támogatása” című felhívás tervezete

„Elindult csütörtökön a kkv-k innovációs képességeinek támogatását célzó GINOP Plusz pályázat társadalmi egyeztetése, az észrevételeket és a javaslatokat május 26-ig várják – jelentette be a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára csütörtökön Gödöllőn.

Hankó Balázs elmondta, hogy a 75 milliárd forint keretösszeggel, európai uniós társfinanszírozással megvalósítani tervezett új pályázat a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) innovációs képességeit támogatja.
Az idén 40 milliárd forint lesz pályázható, projektenként 20 és 50 millió forint közötti támogatással.
Az államtitkár jelezte, hogy Magyarországon jelenleg a kkv-k harmada végez innovációs tevékenységet, a cél elérni az ötven százalékot.

Hankó Balázs hangsúlyozta, hogy az innovációban három területen kell fejlődni: több szabadalom, több védjegy és brand kell; több innovátor kis- és középvállalkozásra, valamint még több kutató-fejlesztőre van szükség.
Háromezerrel több innovátor kkv-ra van szükség 2030-ig, ezért is kívánják támogatni a magyar kkv-k innovációs képességét – mondta. Hozzátette, hogy a most induló, a kkv-kat innovációra inspiráló program ezer kkv esetében teszi azt lehetővé, hogy folyamatinnovációt vigyenek véghez.

Hankó Balázs kitért arra, hogy jó irányba változott a felsőoktatás, a szakképzés, és jó irányba megy az innováció és a felnőttképzés is. Jó az irány – mondta, hozzátéve: 2030-ra azt szeretnék elérni, hogy Magyarország legyen Európa tíz legjobb innovátora között, továbbá legyen egy magyar egyetem a világ 100 legjobb felsőoktatási intézménye között és legalább három Európa 100 legjobbja között.

Azt is szeretnék, ha a szakképzés nemcsak európai, hanem világszinten is jelentőset lépne előre, a felnőttképzésben pedig az a cél, hogy tízből heten vegyenek részt olyan felnőttképzésben, amely a magyar gazdaság, a magyar foglalkoztatók érdekeit képviseli…”

Forrás:
Hankó Balázs: innovációra inspiráló kkv pályázati program indul; Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM); 2024. május 16.
Társadalmi egyeztetésen a GINOP Plusz 2.1.3-24 kódszámú „KKV-k innovációs képességének támogatása” című felhívás tervezete; Pályázati Portál; 2024. május 16.
GINOP Plusz 2.1.3-24 KKV-k innovációs képességének támogatása; Széchenyi Terv Plusz; 2024. május 16. (Letölthető a véleményezendő dokumentum.)

Társadalmi egyeztetésen a GINOP Plusz 2.1.1-24 „Fókuszterületi innovációs projektek támogatása” című felhívás tervezete

„Elindult a „Fókuszterületi innovációs projektek támogatása” című (GINOP Plusz 2.1.1- 24 kódszámú) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a felhívástervezetben szereplő kiválasztási kritériumrendszert a GINOP Plusz Monitoring Bizottság még nem fogadta el, így a Monitoring Bizottság esetleges módosító javaslatai a felhívásban a társadalmi egyeztetést követően átvezetésre kerülnek.

A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2024. május 27-ig várjuk a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.”

Forrás:
Társadalmi egyeztetésen a GINOP Plusz 2.1.1-24 kódszámú „Fókuszterületi innovációs projektek támogatása” című felhívás tervezete; Pályázati Portál; 2024. május 17.
GINOP Plusz 2.1.1-24 Fókuszterületi innovációs projektek támogatása; Széchenyi Terv Plusz; 2024. május 17. (Letölthető a véleményezendő dokumentum.)

Európai Unió

„Magyar ízt próbáltunk adni annak, ami Európa érdeke is volt” – A 2024-es magyar EU-elnökség

„Bemutatták a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent, A 2024-es magyar EU-elnökség című kötetet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen május 10-én. A Ludovika Fesztivál részeként megtartott esemény panelbeszélgetésén a kötet szerzői – Győri Enikő európai parlamenti képviselő, Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter, Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár – osztottak meg részleteket a teltházas hallgatósággal az idei soros magyar elnökség feladatairól és programjairól.

Gazdasági szempontból nagyon rossz helyzetben volt Magyarország, amikor 2010-ben megalakult az új kormány, amelynek néhány hónapja volt csak a felkészülésre – emlékeztetett Győri Enikő európai parlamenti képviselő. A 2011-es uniós elnökség szakpolitikai felelőse kiemelte: hazánk infrastrukturális szempontból is jobb helyzetben van most, mint korábban, a kormány tagjai közül pedig többen is rendszeresen részt vesznek tanácsüléseken. A politikus felidézte: 2011-ben a gazdasági helyreállítás volt a legfontosabb cél, emellett meg kellett alkotni egy szabályrendszert az eladósodás ellen, ugyanakkor szerették volna megmutatni, mit jelent a „közép-európaiság”, illetve előkészítették Horvátország csatlakozását.

„Magyar ízt próbáltunk adni annak, ami Európa érdeke is volt” – jelentette ki Győri Enikő, aki hangsúlyozta: a szakpolitikákat nézve a kontinens jelenleg nagyon komoly versenyképességi problémákkal küzd, ezért most a magyar elnökség elsődleges feladata a versenyképesség megerősítése és a meglévő akadályok lebontása lesz. „Nekünk is az az elsődleges érdekünk, hogy az európai gazdaság jobban működjön” – tette hozzá. Fontos feladatnak nevezte még a nyugat-balkáni térséggel kapcsolatos bővítési politikát, valamit a kohéziós és az agrárpolitikát is.

A mostanihoz hasonló intézményi ciklusváltás a Lisszaboni szerződés 2009-es hatályba lépése óta nem volt – mutatott rá Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter. Kifejtette, hogy a korábbiak közül a 2009-es svéd, a 2014-es olasz, illetve a 2019-es finn elnökség lehet iránymutató számunkra. A politikus részletesen beszélt a június 9-i európai parlamenti választások után megvalósuló intézményi átmenet folyamatáról, amelynek része egyebek mellett az új parlament megalakulása, valamint az Európai Bizottság új elnökének és a biztosok megválasztása is.

„Minél pragmatikusabb, ideológiamentesebb, rugalmasabb egy elnökség, és minél nagyobb bizalmi szinttel rendelkezik az elnökséget ellátó tagállam a többiek és az uniós intézmények irányába, annál nagyobb a valószínűsége, hogy sikeres lesz az intézményi megújulás – jelentette ki Navracsics Tibor. Hangsúlyozta: még a Magyarországgal ellentétes nézeteket vallók sem kérdőjelezik meg hazánk hozzáértését a szakpolitikai kérdésekhez, de ezek eredményességét is nagyban befolyásolja majd a bizalmi szint.

„Meg akarjuk teremteni azokat a feltételeket, amelyekkel a szakpolitikai célkitűzések elérhetők” – fogalmazott Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár. A 2024-es elnökség operatív feladatainak előkészítésért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos kiemelte: a magyar elnökség végleges rendezvénynaptára, a logó és a szlogen is elkészült már, de ezeket csak az elnökség kezdete előtt hozzák nyilvánosságra.

A politikus elmondta, hogy a legtöbb rendezvény helyszíne a Várkert Bazár lesz, de a Bálnát is igénybe vesztik erre a célra. A részletekről elmondta: a 176 rendezvényből 16 miniszteriális szintű, informális találkozó, kettő pedig csúcstalálkozó lesz. A kulturális események közül kiemelkedik az október 23-ra tervezett hazai és brüsszeli nagyszabású rendezvénysorozat – tette hozzá. Kitért arra is, hogy a szakpolitikai feladatokat Brüsszelben végzik a kollégák, akiknek létszámát bővítették, de többen segítik a munkájukat itthonról is.

A magyar és angol nyelven megjelent, 35 szerző és 37 szakmai lektor közreműködésével összeállított, 28 tanulmányt tartalmazó kötet a Ludovika Kiadó oldalán regisztráció után ingyenesen letölthető – emelte ki a panelbeszélgetés moderátora, Tárnok Balázs. Az NKE Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének vezetője kifejtette: a mű célja, hogy átfogóan ismertesse a 2011-es magyar uniós elnökség tapasztalatait, valamint beszámoljon az idei elnökségre való felkészülésről, illetve annak kihívásairól és lehetőségeiről. Kitért arra is, hogy a könyv első részében található tíz tanulmány politikusok tollából származik, a második részben pedig a magyar elnökség számára fontos szakpolitikák (versenyképesség, demográfia, kohézió, védelem- és bővítéspolitika, migráció) kaptak helyet, de érintik az agrár- és energiapolitika, a Duna régió, vagy a roma stratégia kérdését is.”

Forrás:
„Magyar ízt próbáltunk adni annak, ami Európa érdeke is volt”; Szabó Réka Zsuzsanna; Eötvös József Kutatóközpont, Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2024. május 10.
—

„2024 július 1-jén hazánk második alkalommal tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét. Magyarország már tapasztaltabban vág neki a feladatnak, ugyanakkor a lényegesen bonyolultabb viszonyok – az orosz–ukrán háború, a közel-keleti helyzet, az infláció, a súlyosbodó migrációs helyzet – következtében a tapasztalat önmagában nem elégséges egy sikeres elnökségi időszakhoz. Kreativitás, innováció és a hazánkhoz fűződő bizalom erősödése szükséges ahhoz, hogy sikerrel vegyük 2024 második félévében az akadályokat.

A tanulmánykötet célja egy átfogó helyzetjelentést nyújtani a 2011-es magyar EU-elnökség tapasztalatairól, a 2024-es elnökségre való felkészülésről, a várható kihívásokról és lehetőségekről, valamint átfogóan bemutatni a magyar szempontból legfontosabb szakpolitikai kérdéseket. A tudományos igénnyel, ám közérthető nyelven íródott tanulmánykötet érthetőbbé teszi a soros elnökség intézményének szerepét, illetve betekintést nyújt az egyes szakpolitikai területeken végbemenő folyamatokba.”

Forrás:
A 2024-es magyar EU-elnökség; Navracsics Tibor, Tárnok Balázs (szerk.); ISBN: 9789636530587; Ludovika Egyetemi Kiadó; 2024
The 2024 Hungarian EU Presidency; Navracsics Tibor, Tárnok Balázs (szerk.); ISBN: 9789636530587; Ludovika Egyetemi Kiadó; 2024
(a kiadványok regisztráció után szabadon letölthetők PDF-ben)

Kohézió és versenyképesség – Navracsics Tibor

„Annak ellenére, hogy a szolidaritás és a versenyképesség szempontjainak együttes szerepeltetése meglehetősen elterjedt a különböző pártok választási dokumentumaiban, általánosan elfogadott meggyőződés, hogy a versenyképesség számára a szolidaritás, azaz a kohézió szempontjai hátráltató tényezők. Úgy tűnik sokaknak, hogy a kohézió, éppen a lemaradók felzárkóztatása révén nehezíti a versenyképes szereplők pályáját: kicsit úgy, ahogyan a nehezebb felfogású tanulók kényszerítik lassabb tanulásra az okos gyerekeket.

Igaz, a következtetés nem kis mértékben attól is függ, hogy hol határozzuk meg a versenyképesség méréséül szolgáló egységet. Amennyiben a tanulók egyéni kibontakozásának ütemét nézzük, kétségtelenül igaza lehet annak, aki ragaszkodik az élenjárók sebességének gyorsításához. Amennyiben az osztály egészének teljesítményét mérjük, nem kétséges, hogy a lemaradók felzárkóztatása legalább annyira fontos, mint a jó tanulók előtt álló akadályok elhárítása.

Az egységes piac révén az Európai Unió is sok szempontból olyan versenyképességi egységnek tekinthető, ahol az egyes, egymásra utalt nemzetgazdaságok alapvető érdeke, hogy a kevésbé dinamikusan növekvő részek is felzárkózzanak a legversenyképesebb térségekhez. Ez az érdekazonosság teremti meg uniós szinten a versenyképesség és kohézió egységét, amelynek alátámasztásául a Bizottság által publikált Kilencedik Kohéziós Jelentés szolgál további részletekkel.

Mindenekelőtt érdemes rögzíteni, hogy az Európai Unió kohéziós politikájának köszönhetően az Európai Unióban figyelemre méltó konvergencia zajlik. Különösen a közép-európai országokra jellemző az átlagnál gyorsabb ütemű felzárkózási folyamat, aminek köszönhetően Horvátország nemzeti összterméke nyolc százalékkal lesz magasabb 2030-ra, mint volt az ország csatlakozásakor, Lengyelországban és Szlovákiában pedig hat százalékkal magasabb nemzeti össztermékkel számolhatunk, mint a kohéziós politika támogatásai nélkül.

Összességében is igaz ugyanakkor, hogy a kohéziós politika az Európai Unió egész területén érezteti pozitív hatását. A 2014–2020 és a 2021–2027 közötti pénzügyi időszak hatásait összeszámolva az Európai Unió egészét tekintve megállapítható, hogy 2030-ig összességében a nemzeti össztermék 0,9 százalékával járul hozzá a növekedéshez, és ez a hatás még 2043-ig kiterjesztve is 0,6 százalék. Mindez tükröződik a belső piac dinamizálásában is. Az említett két pénzügyi időszakban minden egyes befektetett euró 1,3 eurót fial 2030-ig, és majdnem triplázódik 2043-ig, ami összességében négy százalék körüli megtérülési rátát jelez.

A kohéziós politika támogatási eszközeivel ugyanakkor a munkahelyteremtéshez is hasznosan járul hozzá. A becslések szerint a különböző programoknak köszönhetően 2027-ig további 1,3 millió munkahely létesítése válik lehetségessé. Ezek a pozitív hatások különösen fontosak egy olyan időszakban, amikor a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság alapvetően érintette az Európai Unió belső kohéziós szerkezetét is. Miközben a járvány alatt is – apró megtorpanásokkal ugyan – folytatódott a kelet-közép-európai térség lendületes felzárkózása, a dél-európai térségek közül számos stagnál vagy éppen vissza is lépett a régiók közötti rangsorban.

Az Európai Unió mostani fejlettségi és versenyképességi térképei egyértelműen mutatják, hogy a 2019 utáni időszak szétváló fejlődési vonalakat alapoznak meg. Az Európai Unió földrajzi középső térségében északról délre – Svédországot, Hollandiát, Németországot magában foglaló – futó fejlettségi és versenyképességi sávját nyugatról és keletről két övezet veszi körül: keleten a felzárkózó és egyre versenyképesebb országok, nyugatról és délről pedig a lassuló felzárkózású és versenyképességét vesztő országok csoportja.

Éppen ezért a jövő kohéziós politikájának nagy kérdése az is, hogy hogyan tudja térben összeegyeztetni versenyképesség és szolidaritás szempontjait. Azaz annak megválaszolása, hogy hogyan tudja úgy biztosítani a közép- és kelet-európai tagállamok felzárkózásának akadálytalanságát, hogy közben a déli és nyugati területek is kilábaljanak a stagnálásból vagy éppen a leszakadás felé mutató folyamatokból.”

Forrás:
Kohézió és versenyképesség; Navracsics Tibor; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2024. május 16.

A magyar uniós elnökség a versenyképességre és demográfiai problémákra is nagy hangsúlyt fog helyezni

„Magyarország egy kihívásokkal teli időszakban tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, célunk, hogy kulcsfontosságú területeken lépjünk előre – jelentette ki Varga Mihály, miután Elisabeth Svantesson svéd pénzügyminiszterrel tárgyalt Brüsszelben.

A magyar tárcavezető a magyar elnökség prioritásait ismertetve elmondta: nagy hangsúlyt fordítunk majd az uniós versenyképességi és a demográfiai kihívásokra, a zöld gazdasági átállásra és a fenntartható adósságpályára is. Az európai versenyképesség kulcsfontosságú lesz az elnökségünk során, fontos feladat, hogy újraindítsuk a gazdasági növekedést az Unióban, és csökkentsük a globális versenytársakkal szembeni lemaradást – fejtette ki Varga Mihály. Mint mondta: az Unió folyamatosan veszít versenyképességéből, a magyar EU-elnökség ezért nagy hangsúlyt fordít majd a folyamat visszafordítására. A tárcavezető kijelentette: a magyar álláspont szerint az Uniónak nagyobb felelősséget kell vállalnia Európa biztonságáért, növelni kell a védelmi kiadásokat, erősíteni kell a határvédelmet. A folyamatban lévő háborús konfliktusok mellett a migrációs nyomás is fokozatosan növekszik, a határvédelem terheiben növelni szükséges az uniós szerepvállalást – fejtette ki Varga Mihály hozzátéve, hogy ennek előmozdítása érdekében az elmúlt hetekben személyes látogatásra is invitálta Johannes Hahn uniós költségvetési biztost a magyar határra. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a magyar elnökség alatt kiemelt figyelmet kívánunk szentelni a demográfiai problémáknak is, a romló népesedési folyamatok megfordítása ma az egyik legnagyobb kihívás, amelyre a magyar felfogás szerint a bevándorlás ösztönzése helyett a családok támogatása a helyes megoldás. A kormány ezért is elkötelezett a családok támogatásában, az Európai Unión belül a magyar családtámogatási arány a legmagasabb a GDP-hez képest – tette hozzá a pénzügyminiszter. Varga Mihály megerősítette, hogy a Pénzügyminisztérium szakértői felkészültek a magyar elnökség egyik fontos feladatára, a 2025. évi uniós költségvetés elkészítésére is.”

Forrás:
A magyar elnökség az uniós versenyképességre és a demográfiai kihívásokra is nagy hangsúlyt helyez; Pénzügyminisztérium; 2024. május 14.

Az EU Tanácsa a pozitív hatás érdekében a véleményvezérek fokozottabb támogatását szorgalmazza az EU-ban

„A Tanács következtetéseket hagyott jóvá arról, hogy miként lehetne támogatni a véleményvezéreket mint online tartalomalkotókat az EU-ban.

A „véleményvezérek” („influenszerek”), vagyis azok az online tartalomalkotók, akik tartalmakat tesznek közzé a közösségi médiában vagy videómegosztó platformokon, egyre nagyobb hatást gyakorolnak azokra az online tartalmakra és információkra, amelyeket az emberek napi rendszerességgel fogyasztanak az EU-ban. Bár ez a hatás – az online közösségek sokfélesége és az általuk generált összetartozás-érzés okán – gyakran pozitív, a véleményvezérek által alkotott tartalom esetlegesen káros is lehet, mind az egyének mentális egészségére nézve, mind pedig társadalmi szinten olyan területeken, mint a demokrácia.

„Az európaiak egyre több időt töltenek az interneten, ami azt jelenti, hogy a közösségi médiában tartalmakat közzétevő véleményvezérek minden eddiginél nagyobb hatást gyakorolnak arra, ahogyan a világot látjuk és értelmezzük. E tevékenység pozitív hatásának biztosítása érdekében az EU-nak támogatást kell nyújtania a véleményvezéreknek, lehetővé téve számukra a médiatudatosságuk fejlesztését, valamint azt, hogy jobban megismerjék és megértsék az online tevékenységeikre irányadó szabályokat.” – Benjamin Dalle, flamand ifjúsági és médiaügyi, valamint a szegénység csökkentéséért és Brüsszelért felelős miniszter

A véleményvezérek lehetséges hatása

A Tanács a következtetéseiben megállapítja, hogy a véleményvezérek már jelenleg is technikai és kreatív készségeik segítségével állítanak elő és szerkesztenek tartalmakat. Emellett azonban médiatudatossági készségekkel is rendelkezniük kell ahhoz, hogy tisztában legyenek vele: a félretájékoztatás és a dezinformáció megosztása, az online gyűlöletbeszéd, az internetes megfélemlítés és más jogellenes vagy káros tartalmak potenciálisan negatív hatásokkal is járhatnak.

A Tanács különösen felhívja a figyelmet a gyermek influenszerek, vagyis a 18 év alatti véleményvezérek számának növekedésére, valamint arra, hogy a szülők, gyámok és gondviselők felelősséggel tartoznak a gyermek influenszerek védelméért, és gondoskodniuk kell arról, hogy azok tudatában legyenek a rájuk vonatkozó jogi kötelezettségeknek.

A legfontosabb ajánlások

Következtetéseiben a Tanács:

ösztönzi a tagállamokat, hogy működjenek együtt a véleményvezérekkel és azok kialakulóban lévő képviseleti szervezeteivel annak biztosítása érdekében, hogy az említettek tisztában legyenek a médiaökoszisztémában betöltött szerepükkel és a rájuk vonatkozó jogszabályokkal

felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a véleményvezérek uniós szintű támogatásának módjait, többek között a médiatudatosságra és a felelős online magatartásra összpontosító koherens szakpolitikai megközelítés révén, valamint a médiaoktatáshoz kapcsolódó meglévő uniós alapok és programok felhasználásával

felkéri mind a Bizottságot, mind a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki olyan szakpolitikákat és eszközöket, amelyek a véleményvezérek felelős magatartásának előmozdítását szolgálják, és támogassák az önszabályozó testületek vagy mechanizmusok létrehozását, beleértve a véleményvezérekre vonatkozó esetleges etikai kódex kidolgozását vagy más hasonló kezdeményezéseket

arra is felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy biztosítsák a véleményvezérek bevonását a médiapolitika azon vonatkozásainak alakításába, amelyek hatással lehetnek rájuk, ideértve a mesterséges intelligencia megnövekedett használatát

A véleményvezérek online tartalomalkotóként való támogatása (tanácsi következtetések)

Ülések

”

Forrás:
A Tanács a pozitív hatás érdekében a véleményvezérek fokozottabb támogatását szorgalmazza az EU-ban; EU Tanácsa; 2024. május 14.

Távközlési Világnap 2024: óriási adatigény és az Európai Unió szabályozási törekvései – ahogy az NMHH látja

„A hírközlés legfontosabb kérdése napjainkban az adat iránti nagy igény, ami minden típusú hírközlési szolgáltatási hálózatra és az arról való gondolkodásra is kihat – mondta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) hírközlési elnökhelyettese Győrben.

Lapsánszky András a Széchenyi István Egyetemen a távközlési világnap alkalmából rendezett konferencián kiemelte, hogy az óriási adatigény az űrtávközlésre is kihat. A műholdas távközlés szerepe nagymértékben előtérbe került, mert a földi hálózatok fejlesztése nem biztos, hogy tudja minden szempontból garantálni azt a szolgáltatásra való igényt, amit a társadalom megfogalmaz a hírközléssel szemben – mondta. A műholdas hálózatokat és szolgáltatásokat jelenleg kiegészítésként alkalmazzák, de egyre nagyobb szükség lesz rájuk – fűzte hozzá.

Lapsánszky András beszélt arról is, hogy az Európai Bizottság a hírközlési hálózatok fejlődéséről kiadta a fehér könyvet, aminek egyik legfontosabb pontja az, hogy a hírközlési hálózatokat optikává kell fejleszteni annak érdekében, hogy az Európai Unió (EU) versenyképessége megmaradjon. A hálózatfejlesztés viszont nagy hatással van a szabályozáson túl az EU hírközléspolitikájára is. A dokumentum „komolyan feszegeti”, hogy a hírközlésnek bizonyos tagállami széttagoltságát érdemes lenne markánsabban uniós szintre vinni.

Másik fontos pontja azt taglalja, hogy a frekvencia gazdálkodást – amellyel a tagállamok jelenleg önállóan, a Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union – ITU) segítségével gazdálkodnak – is érdemes lenne uniós szintre emelni – mondta, hozzátéve, hogy a fehér könyv szerint ez szintén arra adna lehetőséget, hogy az EU megőrizze versenyképességét az Amerikai Egyesült Államokkal és a Távol-Kelettel szemben. Harmadik pontja arra tér ki, hogy a hírközlés piaci versenyébe történő tagállami beavatkozás és unió szabályozás megfelelő-e továbbra is. Lapsánszky András kiemelte: a magyar hírközlési piacon jól működő piaci struktúra van, szolgáltatói szinten nem jellemzők a jogsértések, a szereplők tekintettel vannak a fogyasztókra.

Horváth Zoltán, a Széchenyi István Egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar dékánja köszöntőjében elmondta, hogy a távközlési világnapot 1968 óta május 17-én tartják annak emlékére, hogy 1865-ben azon a napon Párizsban húsz ország képviselői aláírták az ITU létrehozásáról szóló alapító okmányt, amelyhez Magyarország 1866-ban csatlakozott, szintén alapító tagként. ”

Forrás:
A hírközlés legfontosabb kérdése napjainkban az adat iránti nagy igény; SG.hu; 2024. május 16.
Lásd még:
Az Európai Bizottság új kezdeményezései a jövő digitális infrastruktúrájáért; eGov Hírlevél; 2024. február 25.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Elindult a megújult E-cég betekintő szolgáltatás

„Az Igazságügyi Minisztérium egy korábban már meghatározott kiemelt célja, hogy a cégnyilvántartási rendszert, az E-cég betekintés szolgáltatást megújítsa, működését biztonságosabbá és még hatékonyabbá tegye. Az E-cég betekintő szolgáltatás újra elindult, immár megújulva áll a felhasználók rendelkezésére.

Az elmúlt időszakban több előremutató fejlesztést valósítottunk meg a szolgáltatással kapcsolatban, amelynek célja az ügyfelek által jelzett észrevételek javítása és pótlása, a szolgáltatás minőségének fokozása, valamint működésének stabil alapokra helyezése volt.

Ezzel párhuzamosan megvalósult az informatikai infrastruktúra és a működtető környezet korszerűsítése is. A fejlesztést követően, immár naprakész adatok érhetők el az E-cég betekintő szolgáltatáson keresztül. A továbbfejlesztés az Igazságügyi Minisztérium és az Országos Bírói Hivatal között megkötött együttműködési megállapodásnak köszönhetően valósulhatott meg.”

Forrás:
Elindult a megújult E-cég betekintő szolgáltatás; Igazságügyi Minisztérium; 2024. május 16.
—

„Az Ügyfél Irathozzáférési Rendszer E-CÉG BETEKINTÉS menüpontjában cégjegyzékszám alapján kereshet a nyilvános cégiratok között. A letöltött iratok megtekintéséhez e-szignó alkalmazás szükséges.

Tájékoztatjuk, hogy egy felhasználó 24 órán belül legfeljebb 100 keresést indíthat.

A keresőfelület használatához bejelentkezés szükséges – amennyiben már rendelkezik Ügyfélkapu+ szolgáltatással vagy eSzemélyi igazolvánnyal, akkor kattintson az oldal jobb felső sarkában található BEJELENTKEZÉS menüpontra.”

Forrás:
E-CÉG BETEKINTÉS; Ügyfél Irathozzáférési Rendszer (ÜIR)

Technika, tudomány, MI

Sikerülhet főszerepben megőrizni az embert?

„Az új technológiák lehetőségeket, de kockázatokat is hordoznak: hogy mégis az ember maradhasson a középpontban, fontos megérteni hatásaikat. Ehhez számos tudományágnak kell folyamatosan sokszínű párbeszédet folytatni – hangzott el egy tudományos eszmecserén az egyetemen.

Az ember és közösségei a legújabb technológiák között címmel szervezett közös konferenciát az Alkotmánybíróság (AB), a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Információs Társadalom Kutatóintézete (ITKI) május 16-án, a Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében.

A technológia kettős természete

A résztvevőket elsőként Török Bernát, az NKE EJKK igazgatója, az ITKI intézetvezetője köszöntötte. Mint elmondta, immár az ötödik éve, erős hagyományt teremtve gyűlhetünk össze a tavaszi információs társadalom konferencián. Lelkesítő, hogy nem csupán a szervezők, de a jelentkezések alapján már az előadók is várják az alkalmat. Török Bernát hozzátette, tavaly óta nem a technológia, hanem kissé hátrébb lépve az ember és közössége áll a közös gondolkodás fókuszában. E téren az új technológiák egyszerre nyújtanak lehetőségeket, de hordoznak kockázatokat. Az ITKI által vezetett empirikus kutatásban is kiütközik e kettősség: az emberek többsége félti személyes kapcsolatait azoktól a hatásoktól, melyeket azokra a technológia gyakorol, úgy véli, veszítünk, ha nem figyelünk oda. A konferencia e szempontból szinte ideális arányú tudományterületi megoszlásban: a jogi fősodor mellett több más tudományterület közös gondolkodására van szükség, hogy sikerüljön megőrizni az ember főszerepét, visszavenni az irányítást a technológia fejlődése során.

Mi zajlik az emberek fejében?

Nem elég csupán érteni, komplexen kell átlátni, hogyan használja az új technológiákat a társadalom – hangsúlyozta megnyitó beszédében Christián László r. dandártábornok, az NKE oktatási rektorhelyettese. Korunk egyik legmeghatározóbb kérdése ugyanis az, hogy a fejlesztések és a társadalmak milyen hatással vannak egymásra. Fél évszázad alatt a digitális technológiák átformálták valóságérzékelésünket, gazdaságunkat és társadalmunkat. Komoly hatással vannak arra, hogy milyen értékek mentén alakulnak és formálódnak a közösségek. Megváltozott, ma is változik az ügyintézés módja, az emberek és intézmények közötti kommunikáció, azaz a társadalom működése. Emellett a legutóbbi évtizedben az internet használata radikálisan megváltoztatta az információ- és a tudásszerzés módját és azt, ahogyan a világot látjuk.

E változásban azonban fontos szempont kell, hogy maradjon: mi zajlik az emberek fejében, milyen a közösségek élete, hogyan érik el céljaikat, milyen értékeik vannak. Mire ad megoldást a technológia? Milyen képességekre lesz szüksége a jövő generációnak? Bár a tehetségesek hatékonysága növekszik, a közepesen teljesítők viszont dilemma elé kerülhetnek. Felemelkedhetnek, de akár le is csúszhatnak. A technológia ugyanis nem helyezi az emberi élet kontextusába a digitálisan kipótolt képességeket, amelyek között a hatékonyság csak egy a hosszú sorban.

Kulcsfontosságú az akadémiai szféra számára ezen kihívások és lehetőségek megismerése, használata és megértése, amiből a régió képzési és tudományos központjaként az NKE sem kíván kimaradni, ezért is ad otthont az ország legkülönbözőbb részeiből érkezett, eltérő tématerületeken szakértő előadók immár hagyományos és sokszínű párbeszédének e konferencián.

Eltérő gondolkodásmódok

Az algoritmikus gondolkodás ritkán alkalmazható a társadalomtudományok és a jog területén, a félreértések kiküszöbölésére pedig folyamatos párbeszédre van szükség a tudományterületek között, amelyre jó alkalom e konferencia is – tette hozzá Bitskey Botond, az AB főtitkára. Megnyitójában elmesélte, az Alkotmánybíróság épületében, az aula jobb oldaláról megközelíthető terasz falán áll egy emléktábla, ami Náray Zsoltra, a Számítástechnikai Koordinációs Intézet alapító főigazgatójára emlékeztet. Az intézetet 1969-ben alapították, gyakorlatilag ipari kémkedésre, az IBM akkor kurrens hardvereszközeink lemásolására a KGST számára. Az eredetileg az intézet számára tervezett épületben azért vannak vaskos oszlopok, hogy a födém képes legyen megtartani azon gépek súlyát, melyek akkoriban kiemelkedőnek számító kapacitása alig éri el egy mai, belépő szintű mobiltelefon képességének negyedét. Az intézet a magyar számítástechnikai meghatározó műhelye, amelynek kisugárzása máig hat – áll e mondat az emléktáblán, melyet minden májusban megkoszorúz az intézet munkatársainak még élő közössége. Az esemény nagyszerűen ragadja meg a konferencia fókuszát, azaz az ember, a közösség, illetve a technológia kapcsolatát. E kisugárzást az AB is szeretné napi informatikai gyakorlatában megőrizni.

Bitskey Botond egy másik történetet is felidézett: a kilencvenes években egy mérnök informatikus ajánlotta fel segítségét az AB-nek abban, hogy az utólagos normakontroll érdekében számítógép segítségével átszűri a magyar joganyagot az alkotmány szövegén. Mint látható, a mérnöki és a jogi gondolkodásmód gyökeresen eltér, így természetesek a kommunikációs problémák. Emellett a technológiához értő szakemberek egyre fiatalabbak, így jelentős generációs különbségek alakulnak ki, ami esélyegyenlőségi konfliktusokat okozhat, hiszen bizonyos szolgáltatásokhoz való hozzáférésből egyre több idősebb ember marad ki.

Nincs szabályozási vákuum

Az új szabályokkal sincs semmi új a nap alatt, változatlanul a GDPR szabályait kell alkalmazni – emelte ki Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke A NAIH szerepe az EU-s adatjogszabályok végrehajtásában – különös tekintettel a Mesterséges Intelligencia Rendeletre című előadásában. Üdvözölte, hogy az EU Digitális Csomagja felismerte, a kontinensnek digitális szuverenitásra van szüksége, s nemcsak gazdasági, hanem nemzetbiztonsági vagy alapjogvédelmi szempontból is. Az EU új jogszabályai számos új feladatot delegáltak a NAIH-hoz, amelyre a szervezet felkészült, ennek részeként olyan munkatársakat is alkalmazott, akik nemcsak a jog, hanem az informatika területén is otthonosan mozognak. Az edukáció egyébként is fontos, a digitális állampolgárság kapcsán a politika felelőssége is, hogy mennyire fogják ténylegesen használni az állampolgárok az elektronikus ügyintézést.

Péterfalvi Attila azt is hangsúlyozta, a mesterséges intelligencia (MI) kapcsán sincs szabályozási vákuum, a GPDR rendelkezéseit kell alkalmazni. Persze felmerülnek kérdések, dilemmák: például könnyű elrendelni az adatok törlését egy határozattal, de hogyan lehet azt végrehajtani és ellenőrizni egy MI esetén. Szintén kérdés: javítja vagy rontja az emberi beavatkozás az automatizált döntéshozás eredményét. Ha pedig rontja, az milyen felelősségi kérdéseket vet fel? Ami bizonyos: a hatóságnak is változtatnia kell a stratégiáján; az eddigi utánkövetés helyett, mellett a proaktív működés is hangsúlyt kap.

Szerző-e az MI?

Az ITKI felmérése szerint a magyarok 84%-a jobban védené az emberi kreativitás eredményeit, mint az MI produktumait – kezdte a Mesterséges intelligencia és szellemi tulajdon – világvége vagy egy új világ kezdete? című előadását Lábody Péter, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökhelyettese, az ITKI kutatója. Egy, a nyolcvanas években született brit szabályozás 50 éves védelmi idővel garantált védelmet számítógép generálta művekre, egy új ukrán szabályozás pedig 25 évre ad szerzői jogi oltalmat. A szaúdi megközelítés szerint pedig akkor védett a produktum, ha egy természetes személy hozzájárulása kiemelkedő a létrehozása során. Európában és az USA-ban a szabályozás egyértelműbb, hiszen csak a természetes személy alkotása lehet védett. A Naruto kontra Slater ügyben az amerikai bíróság kimondta, még egy kint felejtett kamerával szelfit készítő majom fotója sem élvez szerzői oltalmat. A védettség még akkor sem áll fent, ha nagyon bonyolult utasítássorozat révén bocsátotta ki az MI a tartalmat. Ugyanakkor Kínában a bíróság elismerte a tudatosan alkalmazott promptok eredményezte alkotás esetén az oltalmat. Az ITKI kutatása szerint a magyar társadalom csak 24,9%-a tekinti magáénak az MI bevonásával készült produktumot, így tehát helyesnek tűnik az EU jelenlegi megközelítése a szerzői jog területén.

Jelentős kérdés az MI betanítása is, hiszen a bevitt adatok minden bizonnyal emberi produktumok. Az EU területén tudományos kutatás céljából jogszerű e védett adatok felhasználása, általános célú MI esetén pedig tiltakozási és eltávolítási lehetőséget kell biztosítani. Az AI Act szintén elvárja a szerzői jog tiszteletben tartását és részletes összefoglalót kér az adatokról, melyeket felhasználtak a tanulás során. A felelősség megosztott, az MI létrehozója, az adatbázis készítője, a szolgáltató, de a felhasználó is érintett. Utóbbi azt is jelentheti, hogy a jogdíjakat végül a felhasználó fogja kifizetni. A kreatív iparnak van még esélye, hiszen az ITKI felmérése szerint a magyarok 26,7%-a fizetne ugyanannyit egy MI által alkotott tartalomért, mint egy emberi alkotásért.

A konferencia a plenáris előadások után szekcióülésekkel folytatódott a nap folyamán: mindösszesen három ülésben, a tíz szekcióban közel 50 előadással.”

Forrás:
Sikerülhet főszerepben megőrizni az embert?; Sarnyai Tibor; Ludovika Magazin; 2024. május 16.

A mesterséges intelligenciához szükséges infrastruktúra kiépítése veszélyezteti a Microsoft klímacéljait

„A Microsoft szén-dioxid-kibocsátása közel 30%-kal nőtt a mesterséges intelligenciának köszönhetően. A vállalat megköveteli bizonyos beszállítóitól, hogy 2030-ra 100%-ban szénmentes villamos energiával működjenek.

A redmondi informatikai óriáscég közölte, hogy CO2-kibocsátása 29,1 százalékkal nőtt a 2020-as bázishoz képest, és ez nagyrészt olyan közvetett kibocsátásoknak tudható be, amelyek a felhőszolgáltatások iránti ügyféligény kielégítése érdekében több adatközpont építéséből és üzembe helyezéséből erednek. Ezek az adatok a Microsoft 2024-es környezetvédelmi fenntarthatósági jelentéséből származnak, amely a 2023. június 30-án zárult 2023-as pénzügyi évet öleli fel. Ebben az időszakban a Microsoft az OpenAI és a ChatGPT iránti robbanásszerű érdeklődést követően elkezdte növelni a mesterséges intelligencia támogatását.

„Ebben az évben az olyan technológiák, mint a mesterséges intelligencia, megmutatták, hogy az innováció milyen szerepet játszhat a haladás felgyorsításában. A mérés javításától az adatközpontok hatékonyságának növelésén át az energiaátvitel javításáig a technológia erőteljes gyorsítója lehet annak a tempónak és léptéknek, amelyre a világnak szüksége van a nettó zéró eléréséhez” – áll a Microsoft jelentésében. Ugyanakkor hozzáteszik: „Az optimizmus közepette szembesülünk a kihívás összetettségének realitásaival. A ’23-mas pénzügyi évben a kibocsátásunk 29,1 százalékkal nőtt a 2020-as bázishoz képest, és továbbra is beruházunk az új technológiák fejlesztéséhez szükséges infrastruktúrába”.

A Microsoft teljes kibocsátásának több mint 96 százalékát a 3. hatókör teszi ki, amely magában foglalja a beszállítói láncból, a hardverek és eszközök életciklusából és más közvetett forrásokból származó kibocsátásokat. A vállalat állítása szerint saját kibocsátása 2020 óta valójában hat százalékkal csökkent, köszönhetően a tiszta energiabeszerzésnek, a zöld tarifa programoknak és a megújuló energia tanúsítványok használatának. A Microsoft a közvetett hatásokat olyan lépésekkel kívánja kezelni, mint például a beszállítók rávétele a megújuló energia használatára. Melanie Nakagawa fenntarthatósági igazgató elmondta, hogy cége megköveteli majd „a kiválasztott, nagy volumenű beszállítóktól, hogy 2030-ra 100 százalékban szénmentes villamos energiát használjanak” a Microsoftnak szállított áruk és szolgáltatások esetében, és a követelmények a 2025-ös pénzügyi évtől a vállalat beszállítói magatartási kódexének részét képezik majd.

A Microsoft szerint az alacsony fogyasztású szerverek használata lehetővé tette, hogy a központjaiban lévő, ki nem osztott szerverek energiafelhasználása akár 25 százalékkal csökkenjen, ezért ennek a technikának a használatát a 2022-es néhány ezer szerverről 2023 végére mintegy egymillióra bővítette. Ami a vízfelhasználást illeti, a Microsoft úgy véli, hogy új adatközpontjait az MI-munkaterhelések támogatására tervezték és optimalizálták, és a hűtéshez nulla vizet fognak fogyasztani, hogy csökkentsék az édesvízforrásokra való támaszkodást.

A jelentésből azonban kiderül, hogy a ’23-mas pénzügyi év során a vállalat vízfogyasztása valójában „az üzleti növekedésünkkel összhangban” nőtt: a ’22-es pénzügyi év során mért 6 399 415 m3-ről 7 843 744 m3-re. Ez az adat önmagában 34 százalékkal haladta meg a ’21-es pénzügyi év adatait. Válaszul a Microsoft azt állítja, hogy növelte a vízpótlási programokba történő beruházásait, és több mint 16 millió dollárt fordított 49 vízpótlási projektre világszerte, ami több mint 61 millió m3 „potenciális” vízhasznot jelent. A bökkenő az, hogy az ilyen projektek beindulása időbe telik. Ami az egyéb környezeti hatásokat illeti, a Microsoft azt állítja, hogy 2030-ra az épületek és a működés során keletkező hulladék nullára csökken, és hogy 2025-re a szerverek és az összes felhőhardver 90 százalékát újrahasznosítják.

Brad Smith elnök szerint az a sok jó, amit a mesterséges intelligencia tehet a világért felül fogja múlni a káros környezeti hatásokat: „Alapvetően úgy gondoljuk, hogy a válasz nem az, hogy lassítsuk le a mesterséges intelligencia terjedését, hanem az, hogy gyorsítsuk fel a környezetbarátabbá tételéhez szükséges munkát”. Nem mintha a Microsoft lassítani tervezne: a múlt hónapban a vállalat közölte, hogy a 2025-ös pénzügyi év első felében megháromszorozza az adatközpont-kapacitások kiépítésének ütemét. De nem csak a redmondi óriás növeli kapacitását, hogy megfeleljen a mesterséges intelligencia növekvő igényeinek. Ezen a héten az adatközpont-üzemeltető Digital Realty bejelentette, hogy már támogatja a 150 kilowattos rackenkénti teljesítménysűrűséget, azaz máris ami megduplázza a csak tavaly bevezetett 70 kilowattos rackenkénti teljesítménysűrűséget. Tavaly az adatközpontok átlagos energiafogyasztása rackenként 7-10 kilowatt volt. ”

Forrás:
Az MI-energiaéhsége miatt távolodik klímacéljaitól a Microsoft; SG.hu; 2024. május 17.
2024 Environmental Sustainability Report; Microsoft CSR; 2024. május
Lásd még:
Az adatközpontok betonjából árad a felhő szén-dioxidja – Bitport – Informatika az üzlet nyelvén; Bitport.hu; 2024. május 17.

Az Óbudai Egyetem tudományos és innovációs parkot létesít Kaposváron

„Az extenzív korszakot lezárva a magyar gazdaság egyre inkább átkerül az intenzív fejlődés szakaszába, amikor jelentősen nő a hozzáadott érték – mondta a pénzügyminiszter Kaposváron, ahol támogatásáról biztosította a városban tervezett okosipari beruházást.

Varga Mihály a leendő Tudományos és Innovációs Park színhelyén tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, a magyar gazdaság bebizonyította, hogy képes csúcstechnológiás termékeket előállítani.
Az elmúlt tíz évben sikerült elérni azt a célt, hogy egymillióval több embernek legyen munkája a magyar gazdaságban, a fejlődés extenzív szakasza megteremtette a lehetőségét annak, hogy egyre több kutatás, fejlesztés kerüljön Magyarországra – tette hozzá. Azt mondta, a kormány támogatja az egyetemeknek a hozzáadott értéket növelő fejlesztéseit. Ehhez minél szélesebb autonómiát adnak az intézményeknek, és forrásokat rendelnek a megtervezett programokhoz.

Kiemelte, a modellváltásnak köszönhetően egyre több egyetem kerül kedvezőbb pozícióba nemzetközi összevetésekben. A modellváltás „eredményes folyamat, amit nem akadályozni kell – ahogyan ezt Brüsszelből teszik -, hanem ösztönözni” – fogalmazott. Kiemelkedő – mondta -, hogy az Óbudai Egyetem – amellyel a kaposvári önkormányzat közösen tervezi létrehozni az innovációs parkot -, a világ legjobb 1200 egyeteme közé került az elmúlt években. Ma már minden harmadik mérnök erről az egyetemről kerül ki, egyre vonzóbb az egyetem képzési köre.

A modellváltással az volt a szándék, hogy legyen verseny az állami fenntartású és az alapítványi intézmények között, és derüljön ki, mely egyetemek vonzóak, és képesek nemzetközi összevetésben is megállni a helyüket – jegyezte meg.
Utalt arra, hogy az Óbudai Egyetem fejlesztési programjában három tudományos innovációs park szerepel Zsámbékon, Székesfehérváron és Kaposváron. A kaposvári parknak okosipari profilja lesz, a beruházás magasan hozzáadott értéket képviselő iparágak – a környezet-, a zöld-, illetve a védelmi ipar – fejlesztésével fog megvalósulni.

Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár közölte, az Óbudai Egyetem mellet még 11 magyar egyetem van a világ egyetemeinek első 5 százalékában, a magyar intézmények az elmúlt évek sikeres megújításának köszönhetően nagyot léptek előre. Hozzátette: szintet lépett tavaly a magyar innováció is, Magyarország Európa egyedüli országaként európai innovátor kategóriába került. A kormány azt a cél tűzte ki, hogy Magyarország 2030-ra a 10 leginnovatívabb európai ország között legyen, és legyenek magyar egyetemek a világ vagy Európa 100 legjobbja között.

A recept, hogy összekapcsoljuk az egyetemeket, az ipart az innovációval, ennek módja a tudományos és innovációs parkok létrehozása, amelynek címpályázatát május 24-ig lehet benyújtani – fűzte hozzá. Azt is mondta, hogy „nem mindenki érdekelt a magyar versenyképesség erősítésében, sajnálatos, hogy Brüsszel folyamatosan gáncsolja az egyetemistáinkat, kutatóinkat, és azokat az egyetemi fejlesztéseket, amelyek jogosan járnak”.

Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora többek között beszámolt arról, hogy Zsámbékon jövőipari, Székesfehérváron mechatronikai, Kaposváron okosipari fejlesztést terveznek, utóbbi helyszínen 15 milliárd forintos beruházásra készülnek.

Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere elmondta, a vármegyeszékhely arra törekszik, hogy az ország tíz legfejlettebb városa közé kerüljön. Ennek jegyében indítottak újraiparosítási programot, a gépiparra és az élelmiszer-gazdaságra építve. A programtól több munkahelyet, magasabb béreket és magas hozzáadott értéket képviselő technológiák alkalmazását várják. E cél elérésében nagy segítség lehet a tudományos ipari park – fejtette ki. Közölte, a hat hektáros területen öt csarnok épül majd, a kiviteli tervek december 31-ig készülnek el, azután feltételes közbeszerzési eljárást indítanak. Emlékeztetett, a park első beruházója a német védelmi ipari cég, a DND GmbH lesz.”

Forrás:
Intenzív fejlődés szakaszába lép a gazdaság; Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM); 2024- május 17.
Lásd még:
Dynamite Nobel Defense és VIKI – védelmi kutató központ Kaposváron; Kovács Géza Péter; Védelmi Ipar blog; 2024. május 8.
Német hadiipari óriáscég, a DND költözik Kaposvárra; SONLINE.hu; 2024. május 7.
(A német cég izraeli tulajdonban van.)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Mérföldkőhöz érkezett a magyarországi Egyéni Tanulási Számla (ETSZ) kidolgozása

„Megtartották a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) és külföldi partnerei szervezésében az Egyéni Tanulási Számlák magyarországi bevezetését támogató projekt, illetve a 2023-as Készségek Európai Évének közös záróeseményét Budapesten.

Az Európai Parlament és a Tanács készségek európai évéről szóló határozatában kihangsúlyozta a képzett munkaerő jelentőségét, mely hozzájárul a versenyképesség és a kedvezőtlen külső hatásokkal szembeni ellenállóképesség megtartásához. Ennek keretein belül indult el a hazai ETSZ bevezetésének kidolgozása, mely pénzügyi motivációs eszközként használható, egyben segítheti a kedvezményezetteket, hogy saját képességeik fejlesztésére összpontosítsanak, ugyanakkor hozzájárul a képzési rendszerek átláthatóságához is. A HUN-ILA néven ismertté vált, Egyéni Tanulási Számlák hazai koncepciójának kidolgozásáról szóló projekt 2023 januárjától 2024 májusáig tartott. A hat szakaszból álló megvalósítás során átfogó helyzetelemzés, megvalósíthatósági tanulmány és részletes cselekvési terv készült az ILA rendszer országos bevezetésének megvalósíthatósága érdekében. Az érintett tárcákkal, továbbá szociális partnerekkel való egyeztetés mellett meghallgattuk a német, francia, holland és szingapúri, később pedig a lett és horvát szakértőket is, akiknek hazájában már bevezették az Egyéni Tanulási Számla modellt.

Hankó Balázs, innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkár videó üzenetben nyitotta meg a rendezvényt és köszöntötte a jelenlévő mintegy 70, illetve az eseményt online követő több mint 30 résztvevőt. Beszédében hangsúlyozta: „A felnőttképzés által szakképzett, küzdőképes, olyan kompetenciákkal és készségekkel rendelkező munkaerőt biztosítunk, amely a magyar gazdaság és társadalom érdeke. A felnőttképzést a felsőoktatással, a szakképzéssel és az innovációval összekapcsoló magyar modell tesz minket versenyképesebbé.”

Giancarlo Dente, a projekt vezetője köszönetet mondott az OECD-nek, a DG Reform-nak, a Kulturális és Innovációs Minisztériumnak és a projektben résztvevő szakértőknek az elhivatott munkáért, és tartalmas konferenciát kívánt.

A szakmai előadások fő témájaként a készségek és képzések napjainkban betöltött szerepe kapott helyet, melynek során Varga Bajusz Veronika, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár kitért az Európai Bizottság által finanszírozott projekt eddigi jelentős mérföldköveire és várt hatásaira. Beszédében kiemelte: „Az Egyéni Tanulási Számla projekt során azt vizsgáltuk meg, hogy milyen olyan motiváló eszközt, ösztönzőt tud létrehozni a kormány, amely több, mint a már elérhető képzési hitel, mert valóban motiválja a felnőtteket arra, hogy képzésben vegyenek részt.” Elmondta továbbá: „2030-ig általános versenyképességi célkitűzése az országnak, hogy hazánk az Európai Unió fejlettségi szintjének 90%-át, a foglalkoztatási ráta a 85%-ot érje el.”

Paul Jeffrey HUN-ILA szakértő bemutatta azon nemzetközi tapasztalatokat és jó gyakorlatokat, melyek mintául szolgáltak a magyarországi ETSZ kidolgozása során, majd a francia és horvát modell bemutatását követően az érdeklődőknek lehetőségük volt feltenni kérdéseiket.

Bertalan Tamás és Várkonyi Zoltán, a hazai Egyéni Tanulási Számlát kidolgozó szakértői csapat két képviselője részletesen bemutatta a rendszert, valamint annak lehetséges bevezetési ütemtervét.

Cservék Judit politikai tanácsadó végezetül röviden összefoglalta a hazai modell kialakításának további lehetőségeit.”

Forrás:
Mérföldkőhöz érkezett a magyarországi Egyéni Tanulási Számla (ETSZ) kidolgozása; Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM); 2024. május 17.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Feltörekvők és felforgatók – avagy milyen lesz a holnaputánunk?

„Az NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézete Mesterséges intelligencia: mit hoz a jövő? címmel rendezett szakmai fórumot május 14-én a John Lukacs Társalgóban.

A mesterséges intelligencia (MI) és a kiberbiztonság lassan olyanok lettek, mint a foci: mindenki ért hozzá, anélkül, hogy e témákról mélyebb ismerete lenne. Kevés szó esik ugyanakkor arról, hogy milyen szerep várhat a jövőben a mesterséges intelligenciára” – fogalmazott köszöntőjében Kovács László dandártábornok, az NKE tudományos rektorhelyettese, a Kiberbiztonsági Kutatóintézet vezetője. Ezért fontos, hogy ne csak a jelen, hanem a jövő problémáiba is betekintést adjon a mai alkalom. Az egyetemnek is dolga, hogy az MI használatával, szabályozásával, engedélyezésével foglalkozzon. A téma számos, a jövőre vonatkozó kérdést vet fel. Jelenleg „nagy a köd”, nem látszik, mit hoz a holnap, nem biztos az sem, hogy nyelvi modelleken alapul majd az MI továbbra is, s azt nem váltja fel a gépi- vagy a mélytanulás – mutatott rá Kovács László.

A harmadik legnagyobb GDP

A konferencia első előadását Weidinger Judit, a Microsoft Magyarország Kft. vezető ügyfélkapcsolati menedzsere tartotta A mesterséges intelligencia jövője – nagyvállalati perspektívából címmel, amelyben arról szólt, miképpen tudja a MI a digitális transzformációt szolgálni a védelmi szervezetekben. A jelent jellemezve elmondta: a tavaly berobbant ChatGPT három hónap alatt elérte a 100 millió felhasználót – ekkora közönséget a mobiltelefon 16 év, az internet 7, a közösségi oldalak 4,5 év alatt tudtak bevonzani.

8 milliárd dollár – ez az óriási összeg a világszintű kiberbűnözés gazdasági hatását jelzi, s ez a harmadik legnagyobb „GDP” az USA és Kína után. Évi 15 százalékos növekedési üteme pedig duplája annak, amelyet a leggyorsabban fejlődő ország, India el tud érni. A helyzetet az egyik oldalon az MI-t használó támadók, a másik oldalon pedig a jellemzően széttöredezett biztonsági rendszerek jellemzik. A támadóknak pedig csak egyszer kell, hogy igazuk legyen, a védelemnek azonban folyamatosan készenlétben kell lenniük. Teljes paradigmaváltásra van szükség – fogalmazott a szakértő. A jelzések feldolgozásának sebessége, a válaszok és azok pontossága határozza meg a védelem hatékonyságát; egyre jobb és jobb modellekre van szükség.

7953 mrd euró – ennyit költ az EU védelmi innovációra 2021-27 között, ez a második téma, amely fontos lesz a jövőben. A védelmi technológia a MI-n alapul majd, annak szerepe lesz a katonai kiképzésben, annak egészségügyi hatásainak alakításában, a szimulációra épített képességfejlesztésben. Például a repülőgéptervezésben és az operációban is fontos lesz e technológia; a karbantartásra szakosodott modellek előre jelzik majd, ha egy alkatrész meg fog hibásodni, és vissza is jelzik a K+F-nek, így a következő fejlesztésbe már ezt az információt is be tudják majd csatornázni, ezáltal is segítve a kapacitástervezést, humán erőforrás tervezést.

Fenyegetések

Ezt követően Mesterséges intelligencia a jövő katonai keresőműveleteiben című előadásában Magyar Sándor ezredes, az NKE HHK NBI Katonai Nemzetbiztonsági Tanszék vezetője a változó környezetről szólt, amelyeket növekvő számú elektronikus információs rendszerek, kikerülhetetlen smart rendszerek, a kibertérből érkező fenyegetések növekvő száma és komplexitása, valamint a kritikus infrastruktúrák ellen irányuló kibertér műveletek számának emelkedése jellemez. Ezek katonai vonatkozásai egyebek mellett a hibrid hadviselés – állami és nem állam szereplőkkel, háborús küszöb alatt, a szürke zónában zajló versennyel, amely tengeren, szárazföldön, a levegőben, a kozmikus térben és a kibertérben egyaránt zajlik. Szóba került még a kvantum számítástechnika is, amely nagy számítási kapacitással feltörhetetlen jelszókat tud generálni, a könnyebbeket pedig fel tudja törni. A MI fejlődésének jelenleg vannak erkölcsi és jogi gátlói, de ha a MI-t magát „ráengednénk”, hogy fejlessze a hatékonyságát, az átugraná a jelenleg még meglévő gátakat, ez azonban újabb gondokat vetne fel, vetette fel az előadó. Szólt még arról is, hogy most generatív MI létezik – azaz adatokkal tanítjuk, amelyek alapján válaszokat képes generálni –, de a következő fázis már az autonóm robotokról szól, amelyet aztán akár az agyba ültethető mesterséges intelligencia chip követ majd, amelynek segítségével mondjuk azonnal elsajátíthatjuk a repülőgépvezetést.

Digitális katona

A mesterséges intelligencia a jövő védelmi technológiáiban címmel Balogh Péter ezredes, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet Reziliencia Központjának vezetője osztotta meg gondolatait. Elmondta: a Krím-félsziget 2014-es orosz megszállása óta az adaptációra való képesség felértékelődött, ekkor, ennek nyomán jött létre a kutatóintézet is az előrelátás és a befolyásolás növelése érdekében. Az innovációs teljesítmények összevetéséből az látszik, hogy Magyarország feltörekvő innovátorból feljött ugyan a mérsékelt innovátor kategóriába, de e téren a lemaradásunk még mindig tetemes. A kutatóintézet három fő területre fókuszál. A „digitális katona” kiképzése kognitív fejlesztést, egyedi fegyverrendszereket, és katonai digitális rendszereket jelent. Az autonóm rendszerek és a distruptive technológiák elemei közé pedig egyebek mellett az integrált fegyverrendszerek, az űrtechnológiai, a kiber-, valamint az adat és szenzor rendszerek tartoznak. A stratégia egyik fontos eleme a Nemzeti Védelmi Labor kialakítása, amely az ország több pontján elhelyezkedő nemzeti laborokkal történő együttműködést takarja; koordinálásuk célja a hatékonyság növelése, mert jelenleg például az uniós források pályázatai szempontjából lemaradásban vagyunk. A jövőt illetően elhangzott: a MI piaca évente várhatóan 33 százalékkal nő, a bővülést az USA és Ázsia stimulálja elsősorban, az EU némiképp lemaradt.

Manipuláció és deepfake

A mesterséges intelligencia felhasználása a kibertámadások során című előadásában Zala Mihály, az Ernst & Young Magyarország kibervédelmi üzletágának vezetője elsőként az adathalászatról és a bizalomra épülő manipulációról szólt, arról, mire használják az MI-t a bűnözők a megtévesztésen alapuló támadások során. Elhangzott: a deepfake technológia segítségével lehetségessé vált a képi és hanganyagok valós időben történő manipulációja, emberi mimikát, hangszínt is lehet már szimulálni. Szó volt arról is, hogy a világszerte 300 ezer főt foglalkoztató Ernst & Young saját MI platformot fejleszt. Ehhez az irányadó ötletet az adta, hogy a tanácsadói munka nyomán nagy adatbázis jött létre, amely – amennyiben azt az ügyfél és a munkát végző partner engedélyezi – jó és pénzügyi értelemben is hasznos alapot nyújt e tevékenységhez.

Üveges András százados, az NKE HHK NBI Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékének tudományos segédmunkatársa a Mesterséges intelligencia és a biztonsági tér fenyegetései című előadásában az uniós szabályozásról és a MI kockázati csoportjairól beszélt. Ilyen például a munkahelyek kiszorítása, a nagy mennyiségű személyes adatok gyűjtése révén a magánélet megsértése vagy a környezetterhelés.

Ződi Zsolt, az NKE EJKK tudományos főmunkatársa Emberi jogok és az MI technológiák dichotómiái című előadásában az MI-rendelet témáját járta körül. Az MI jellegzetessége, hogy nem maga a termék a veszélyes, hanem az általa produkált kimenetek. A szabályozás célja az egészség, biztonság és a környezet (HSE) védelme, célja a kockázatok kizárása, a problémák megelőzése. Ami az emberi jogokat illeti, azok közül a diszkriminációmentesség, a szólásszabadság és a magánélethez fűződő jog érintettek az MI kapcsán. Ezek nem kvantifikálhatók – kontextusfüggők, értékeken alapszanak, érveléseket mozgatnak, általában utólag ítélhetők meg – mutatott rá Ződi Zsolt. Ráadásul a már felmerült esetekben jellemzően az előítéletes adatok miatt következett be a probléma – az elfogult adatokat az elfogult társadalom termelte. „Az MI rendszerek létrehozásakor a fejlesztők nagyon komoly bajban lesznek, amikor garantálniuk és dokumentálniuk kell az „elfogultságmentességet” – vélte.

A konferencián szó esett még a digitális különbségek hatásáról a 21. századi társadalmakra, az alapjogok védelméről a metaverzumban, valamint a dark web és a MI jövőjéről is.”

Forrás:
Feltörekvők és felforgatók – avagy milyen lesz a holnaputánunk?; Kovács Lilla; Ludovika Magazin; 2024. május 14.

Szakirodalom

A közoktatás indikátorrendszere 2023 – megjelent

„„A közoktatás indikátorrendszere” című kiadvány a magyar közoktatási rendszer jellemzőit leíró törzsindikátor-rendszert mutatja be. Az indikátor-rendszer kifejlesztésével létrejött Magyarországon egy évente frissíthető kiadvány, amely alkalmas arra, hogy a szakpolitikai döntéshozók könnyen és pontosan tájékozódjanak a közoktatás aktuális állapotáról a változások trendjeiről, és az érdeklődő szakértő és nem szakértő közönség is megismerje a magyar közoktatást leíró legfontosabb mutatókat.
A kötetet kiegészíti a Technikai útmutató “A közoktatás indikátorrendszere” című kiadványhoz, mely minden egyes indikátornak ismerteti számítási módját és az egyes indikátorokhoz felhasznált adatok pontos forrását.”

Forrás:
A közoktatás indikáttorrendszere 2023; Varga Júlia (szerkesztő); HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Közgazdaság-tudományi Intézet; 2024 május 6.
A kötet letöltése PDF-ben
Technikai útmutató „A közoktatás indikátorrendszere 2023” című kiadványhoz; Varga Júlia (szerkesztő); HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Közgazdaság-tudományi Intézet; 2024 május 6. (PDF)
Szemelvények „A közoktatás indikátorrendszere 2023” című kiadványhoz; Varga Júlia (szerkesztő); HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Közgazdaság-tudományi Intézet; 2024 május 6. (PDF)
A kiadvány előző kötetei; eGov Hírlevél
Lásd még:
Drámai képet fest a magyar iskolákról és a tanulók teljesítményéről a közoktatás helyzetét bemutató tanulmánykötet; Kende Ágnes; Qubit.hu; 2024, május 16.

Az államtudományok encyklopaediája

„Az Államtudományi Klasszikusok sorozatszerkesztőjeként szívből ajánlom a kötetet mindenkinek, aki az állam tudomány iránt érdeklődik. A kötethez Koi Gyula készített rendkívül színvonalas, államtudományi és tudomány történeti adalékokban gazdag, a kötet keletkezési körülményeit, korabeli tudományos megítélését és tartalmi vonásait ismertető, bevezető életrajzi tanulmányt, amely nagyban segíti a majd’ százötven éve elhunyt nagy tudós munkájának megértését, az abban való eligazodást. A tanulmány záró gondolatával köszöntöm az Olvasót: „A Berlinben 1875-ben elhunyt tudós államtudományi és közjogi munkássága rendkívül jelentős, és a legnagyobb német államtudósok és közjogtudósok panteonjában a helye Julius Stahllal, Karl von Gerberrel, Rudolf von Gneisttel, Lorenz von Steinnel és többekkel együtt.””

Forrás:
Az államtudományok encyklopaediája; Robert von Mohl; ISBN: 9789636530495; Ludovika Egyetemi Kiadó; 2024 (regisztráció után szabadon letölthető)
Lásd még:
Robert von Mohl; Wikipédia (német)

Magyarország közjoga (államjog)

„Szívből ajánlom a kötetet az Államtudományi Klasszikusok sorozatszerkesztőjeként mindenkinek, akit érdekel a magyar alkotmányjog és az alkotmányjog-tudomány. A kötethez Koi Gyula készített rendkívül színvonalas, államtudományi és tudománytörténeti adalékokban gazdag bevezető életrajzi tanulmányt – ennek záró gondolataival köszöntöm az Olvasót:

„Nagy Ernő részben a hagyományos közjog szellemében, részben új módszertannal, új dogmatikai szemlélettel, az adott korszak modern áramlatai mentén dolgozta fel a hazai közjog szabályait. A történeti szabályokat csak a megértéshez szükséges mértékig vette figyelembe, ugyanakkor a jogdogmatikai vizsgálódás szabályait érvényesítette, a szabadságjogok figyelembevétele és elemzése mellett. Ezzel a tágabb értelmű államtudomány hazai klasszikus művét alkotta meg, amely napjainkig is hordoz tanulságokat. […] A ma embere számára egy fordulatos történeti korszak lenyomatát, és egy jelentős elméleti tudományművelő szellemi fejlődésének kiteljesedését hordozza.””

Forrás:
Magyarország közjoga (államjog); Nagy Ernő; Államtudományi Klasszikusok; ISBN: 9789636530525; Ludovika Egyetemi Kiadó; 2024 (regisztráció után szabadon letölthető)
Lásd még:
Nagy Ernő; Wikipédia

Magyarország Versenyképességi Stratégiája 2024-2030 – a Magyar Nemzeti Bank szakmai észrevételei

„…* A stratégiában vázolt célrendszer elsődlegesen a gazdasági növekedés mennyiségi tényezőire fókuszál, a versenyképesség minőségi tényezőire jóval kevesebb hangsúlyt fektet.
* A makrogazdasági pálya nincs összhangban a gazdaságtörténeti realitásokkal és a hazánk előtt álló gazdasági kihívások jellegével.
* A stratégiában felvázolt fejlesztési célok általános hívószavak szintjén kívánnak változást elérni, a magyar gazdaság 21. századi versenyképességének javulását támogató strukturális reformok kevéssé azonosíthatók.
* A stratégia nem tekinthető átfogó, a versenyképességi fordulatot komplexen támogató gazdaságpolitikai programnak. A jegybank által vizsgált versenyképességi keretrendszer kulcsterületeinek 80 százaléka nem, vagy csak érintőlegesen jelenik meg.
* A megvalósítási terv és a hozzá rendelt finanszírozási terv nem kerül bemutatásra az anyagban.

Sorban haladva: az MNB fő kritikája az, hogy a kormány versenyképességi stratégiája elsősorban a gazdasági növekedés mennyiségi tényezőire fókuszál, a minőségiekre kevésbé.

Ennek megfelelően az MNB szerint inkább a következőkre lenne szükség:
* A foglalkoztatás mennyiségi növelése helyett a munkaerő-kínálat minőségi javítása. Magyarul: nem egyre több embernek kellene dolgoznia, hanem minél jobban dolgozni képes embereket kellene képezni.
* Az export volumen növelése helyett a hazai hozzáadott érték növelésén kellene dolgozni. Vagyis ne az legyen a cél, hogy külföldi tulajdonú cégek minél több dolgot legyártsanak Magyarország területén, hanem az, hogy olyan termékeket tudjunk exportálni, amelyeknek minél nagyobb részét a magyar gazdaság állítja elő, például azzal, hogy itt fejlesztik ki őket.
* A beruházások mennyiségi növelése helyett a beruházások minőségi szerkezetén kellene változtatni. Magyarul nem olyan cégeket kellene Magyarországra csábítani, amelyek jellemzően betanított gyártósori munkásokat foglalkoztatnak, hanem olyanokat, amelyek minél bonyolultabb folyamatokat hoznak az országba.
* A feldolgozóipar gazdasági súlyának növelése helyett a tudásalapú szolgáltatószektort kellene támogatni. Vagyis a jegybank szerint nem az akkugyárak és az autógyárakra lenne szükség, hanem összetett tudást igénylő szolgáltató cégekre.

Az MNB felhívja a figyelmet arra, hogy 2019 és 2023 között Magyarországnak a legtöbb versenyképességi rangsorban nem javult, hanem romlott a helyezése, a 27 uniós tagállam közül ma valahol a 19-24. helyezésnél vagyunk. Az anyagot olvasva az a kép rajzolódik ki, hogy az MNB szerint ezután sem várható az ország amúgy sem rózsás versenyképességének javulása, ha a kormány stratégiája szerint megyünk tovább.

A 2024-30-as versenyképességi stratégia 6 kulcságazatot jelölt ki (járműipar, élelmiszeripar, egészségipar, alapanyaggyártás, információ és kommunikációs technológiai szektor valamint kreatívipar), ezek mellett pedig olyan általános célokat fogalmaztak meg, mint hogy támogatni kell a fejlett technológiák elterjedését, fenntarthatóságot és a termelési láncok diverzifikációját.

A versenyképesség ezen kívül célként tűzi ki a magyar gazdaság dualitásának enyhítését is. Ez nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy ma Magyarországon egymás mellett működnek a nagy, erős, versenyképes, innovatív külföldi cégek, és a hozzájuk képest kicsi és gyenge magyar cégek. A stratégia ezen változtatna azzal, hogy növelné az exportképes magyar vállalkozások számát, és a vállalatok beruházási rátáját.
…
A kormány céljai között van, hogy 85 százalékra emeljék a 20-64 éves korosztály foglalkoztatottságát, amivel Magyarország uniós rekorder lenne. Az MNB szerint azonban nem mennyiségi, hanem minőségi változásra lenne szükség, vagyis a mostaninál sokkal több magasan képzett munkaerőre.

Kiemelik, hogy Magyarországon a dolgozók között relatíve alacsony (32 százalék) a felsőfokú végzettségűek aránya, miközben a balti országokban és Lengyelországban 40 százalék feletti. Szerintük ezt az oktatással lehetne megváltoztatni, de „az oktatás nem hangsúlyos része a stratégiának, illetve nem látszik, hogy hogyan valósulna meg a foglalkoztatási szerkezet átalakulása.”

A kormány 2030-ig 25-30 százalékkal növelné a magyarok munkatermelékenységét, ami ma az unión belüli összehasonlításban elég alacsony, ebben negyedikek vagyunk a sor végéről.

Az MNB ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet egy olyan összefüggésre, hogy a munkatermelékenység jelentős részben a munkaerő képzettségi szerkezetétől függ, vagyis minél több minél jobban képzett dolgozó van, annál többet tudunk termelni. Itt pedig megint visszajutottunk az oktatás kérdéséhez.

Export, export, export

A kormány versenyképességi stratégiájának fontos része, hogy durván növeljük az export mennyiségét, az anyag kommunikációjában több helyen szerepelt, hogy a cél a GDP száz százalékának megfelelő értékű terméket exportálni. Ebben a mutatóban egyébként Magyarország ma is az elsők között van az EU-ban, csak Szlovákia, Szlovénia és Hollandia előz meg minket.

Az MNB azonban felhívja a figyelmet arra, hogy nem nagyon van közvetlen összefüggés aközött, hogy egy ország mennyi terméket exportál, és aközött, hogy mennyire fejlett a gazdasága. Vagyis hiába Szlovákia exportál a GDP-jéhez képest a legtöbbet, nem ők a legfejlettebb ország Európában.

Ráadásul az MNB szerint a magyar export nagyon nagy részben importra épül, hiszen olyan dolgokat gyártunk, amelyek alapanyagait és alkatrészeit külföldről hozzuk be. Emiatt szerintük az export növelése az import növelésével jár együtt, vagyis egyre nagyobb mértékű külső gazdasági függéssel járhat együtt.

Fontosabb lenne szerintük, hogy az export mennyiségi növelése helyett az exporton belüli hazai hozzáadott értéken javítsunk (ez az a része az exportnak, amit tényleg itthon állítottunk elő, nem importáltuk például alapanyagként vagy alkatrészként). Az adatok azt mutatják, hogy a magyar exportban megjelenő, hazai hozzáadott érték (52 százalék) az 5. legalacsonyabb az EU-ban.
…
A kormány versenyképességi stratégiája azt is célul tűzte ki, hogy jelentősen emelkedjen a beruházási ráta, és a jelenlegi 23 százalékról 2030-ig 30 százalékra nőjön. Az MNB szerint viszont „a beruházások felpörgetése tovább erősítheti a költségoldali negatív hatásokat és ronthatja a gazdaság külső egyensúlyát.” Ezenkívül a történelmi tapasztalat szerintük azt mutatja, hogy a beruházások túlzott felpörgetése kiszorító hatást gyakorolhat a fogyasztás rovására, ami pedig erodálhatja a költségvetés bevételi oldalát.

Az MNB azt is megemlíti, hogy „a technológiai színvonal javulásában, a digitalizáció felgyorsításában elengedhetetlen az okosberuházások arányának növelése, ezzel szemben az elmúlt években az építési beruházások domináltak a nemzetgazdasági beruházásokban.” Ezért szerintük a beruházási szerkezet átstrukturálására lenne szükség.

A kormány versenyképességi stratégiája azzal is számol, hogy jelentősen emelnék a feldolgozóipari (köznyelvben: gyártás) súlyát a nemzetgazdaságban. Az MNB szerint viszont ez nem egy helyes fejlesztési stratégia, mert a feldolgozóipari termelés nagy része importból származik, és a külföldi tulajdonú ipari nagyvállalatok kevés hazai inputot használnak. Szerintük az elmúlt évtizedek sikeres felzárkózási modelljei (Izrael, Szingapúr, Baltikum, Skandinávia) mind a szolgáltató szektor súlyának növekedésével együtt valósultak meg.

Nagy Mártonék versenyképességi stratégiájának az is része, hogy a magyar profitegyenleget mínusz négy százalékról nulla százalékra vigyük fel. Ez azt jelenti, hogy ma a külföldi cégek sokkal több profitot visznek ki külföldre, mint amennyi profitot magyar cégek hoznak haza, ezen változtatna a kormány.

Az MNB szerint azonban minél több külföldi iparvállalat telepedik Magyarországra, annál több profitot visznek majd ki külföldi cégek az országból, amivel csak romolhat majd a mostani mínusz négy százalékos mutatónk…”

Forrás:
Magyarország Versenyképességi Stratégiája 2024-2030 – a Magyar Nemzeti Bank szakmai észrevételei; Magyar Nemzeti Bank (MNB); 2024. május 13. (PDF)
„Nincs összhangban a realitásokkal” – nekiment az MNB a kormány gazdaságfejlesztési stratégiájának; Weiler Vilmos; Telex.hu; 2024. május 14.
Lásd még:
Magyarország versenyképességi stratégiája 2024-2030. A változó gazdasági környezet kihívásai tükrében; eGov Hírlevél (a Nemzetgazdasági Minisztérium eredeti dokumentuma)

Adatelemzés. Üzleti, közgazdasági és szakpolitikai döntésekhez – új könyvek

„Az adatelemzéssel foglalkozók – és a területtel még csak ismerkedők – számára olyan eszközöket és módszereket kínál könyvünk, melyek jól használhatók valóélet-beli, adatok felhasználásával vizsgálható kérdések megválaszolásához. Tanácsokat adunk a megfelelő módszerek kiválasztásához és alkalmazásához, az eredmények megjelenítéséhez és értelmezéséhez, egyben igyekszünk segíteni a módszerek eredményes alkalmazásához szükséges készségek fejlesztését.

Az olvasó alapos áttekintést kap az adatok feltárásához és leírásához szükséges, és a regresszióelemzéshez használt módszerekről, valamint megtudhatja mikor, miért és hogyan működnek, és hogyan kapcsolódnak egymáshoz ezek a módszerek.

Az egyes fejezeteken esettanulmányok futnak végig, melyek hatékonyan szemléltetik az adatelemzést, támogatják a gyakorlati használat megismerését. Az esettanulmányok egy-egy érdekes kérdéssel kezdődnek, amelyekre valós adatok felhasználásával, a könyvben tárgyalt eszközök és módszerek alkalmazásával adunk választ. A megszerezhető tudás elmélyítését számos gyakorlókérdés és adatfeladat is támogatja. A könyvhöz kiterjedt online források is kapcsolódnak, többek között elérhetők a nyers és tisztított adatok, valamint az elemzéshez szükséges összes kód Stata, R és Python programnyelven.

„A világ 30 országában, az Egyesült Álloaoktól Ausztráliáig, Mexikótól Indiáig neves egyetemek használnak egy magyar közgazdászok által készített tankönyvet, amelyet idehaza eddig csak a szűk szakma ismert. A túlzás nélkül világsikernek mondható tananyag most végre megjelenik magyarul.” (portfolio.hu)

„Ez az izgalmas, új szöveg mindent tartalmaz, amit napjaink feltörekvő adatelemzőinek ismerniük kell; egyszerre átfogó és könnyen érthető. A két Gábor egy jó konfidenciaintervallumhoz hasonlóan szinte teljesen lefedte, amit érdemes tudni!”
Joshua Angrist Nobel-emlékdíjas professzor, Massachusetts Institute of Technology

„Az ökonometria és az adattudomány gyönyörű integrációja, amelyben az adatgyűjtéstől és a feltáró elemzéstől egyenes út visz a hagyományos regressziós modellezésig, majd az előrejelzésig és az oksági modellezésig. Éppen erre van szükség ahhoz, hogy a hallgatók következő generációját felvértezzük a két terület eszközeivel és felismeréseivel.”
David Card Nobel-emlékdíjas professzor, University of California”

Forrás:
Adatelemzés. Üzleti, közgazdasági és szakpolitikai döntésekhez; Békés Gábor, Kézdi Gábor; ISBN: 9786155669712; Alinea Kiadó; 2024
A szerzők webhelye:
Letölthető a kód, az adatok, és egy angol-magyar szakszótár, minta oldalak.
A könyvhöz tartozik egy Github tároló is.

Szintén frissen megjelent, a témába vágó kiadvány:

„A társadalmi jelenségek vizsgálatában a statisztikai módszerekkel megragadható adatok elemzése mindig is kulcsszerepet játszott, de a jelenleg is zajló adatforradalom meg inkább elengedhetetlen készséggé tette az adatelemzési ismereteket a társadalomkutatással foglalkozók számára. Az elmúlt években az R-program vált a társadalomtudományi elemzések elsődleges platformjává. Vonzerejét többek között annak is köszönheti, hogy más bevett adatelemző programokkal ellentétben ingyenesen elérhető. Bene Márton könyve az R-programban végzett adatelemzés mikéntjével ismerteti meg az olvasót az alapszintű leíró elemzésektől az összetett többváltozós elemzésekig, példák sokaságával segítve a megértést. A könyvhöz nem szükségesek előzetes adatelemzési ismeretek, hiszen az elemzések R-ben való elvégzése mellett az egyes elemzési eljárásokról gyakorlatorientált, a statisztikai részletekben nem elvesző, a módszerek helyes alkalmazására azonban felkészítő, az eredmények értelmezésére pedig nagy hangsúlyt fektető bevezetést is nyújt.”

Forrás:
Adatelemzés az R-ben. Bevezetés a társadalomtudományi adatok elemzésébe az R-program használatával; Bene Márton; ISBN: 978-963-4932-88-8; Typotex; 2024

21. szám, 2024. május 21.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom