Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Célunk a teljesítmény tisztességének visszaállítása a közigazgatásban

„Célunk a teljesítmény tisztességének visszaállítása a közigazgatásban – ezt dr. Biró Marcell, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Közigazgatás-tudományi Karának diplomaosztó ünnepségén pénteken és szombaton, ahol összesen 467 fiatal vehette át diplomáját.

Az államtitkár köszöntőjében kiemelte, amikor 2010-ben a kormány úgy döntött, hogy új egyetemet alapít „a Haza szolgálatában” akkor azzal a reménnyel tette ezt, hogy a három korábbi intézmény összevonásából születető új campus az ott végző hallgatók számára minden eddiginél erősebb identitást, szakmai alapot és motivációt lesz képes nyújtani ahhoz, hogy fiatalok ezrei a haza szolgálata mellett döntsenek. Kitért arra is, hogy minden fiatal, amikor dönt jövőjéről, munkát, vagy hivatást választ, hiszen a nemzet, a közösség érdekeiért munkálkodni egyértelműen hivatást és egyben értékválasztást jelent.

Biró Marcell elmondta, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a tudatos, önmagát megszervezni képes állam jelképe. Az állam belátta, hogy nem bízhatja a polgárai érdekét másra csak olyan emberekre, akik tudásukkal, kreativitásukkal, szorgalmukkal a nemzet javát, gyarapodását és a köz érdekeit képesek szolgálni. Végül a friss diplomásokhoz szólva kiemelte, a fentiek fényében legyenek büszkék arra, hogy a közigazgatás megújulásának részeseiként a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen szerzett diplomát tarthatják kezükben.

Az NKE három intézmény – a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara – jogutódjaként jött létre 2012 január 1-jén. Az egyetem létrehozása – melyről a kormány még 2010 decemberében döntött – jelentős lépés a közigazgatás reformjában, mivel az intézmény olyan felsőfokú közszolgálati szakembereket fog képezni, akik az új nemzedékét adhatják a jó államnak.”

Forrás:
Célunk a teljesítmény tisztességének visszaállítása a közigazgatásban, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. július 10.

Jövőre 50 milliárd forint lesz az önerőalap

„Jövőre 50 milliárd forint lesz az önerőalap, az a keret, amelyet az önkormányzatok az európai uniós pályázatokhoz használhatnak fel – mondta Pintér Sándor belügyminiszter pénteken Magyarnándorban.
Pintér Sándor a nyugat-nógrádi térség polgármestereivel folytatott megbeszélést követő sajtótájékoztatón közölte: tavaly is többletforrást biztosított a kormány az uniós önerőalaphoz.

Miután még nem kapták meg az igényeket, a tárcavezető nem tudta megmondani, lesz-e olyan terület, amelyre nem jut támogatás – mondta, hozzátéve: szeptemberben már ismertek lesznek az adatok.

Jövőre ez az összeg biztosan lesz 50 milliárd forint, és vannak különböző célok még az idei esztendőre, így például még ebben az évben 25 milliárd forinttal járul hozzá a kormány a víz arzénmentesítéséhez, ez főleg az alföldi területeket érinti – közölte Pintér Sándor.

A belügyminiszter azt is elmondta: a következő egy-két hétben felkeresik majd a minisztériumban azok a polgármesterek, akik a pénteki megbeszélésen nem tudták feltenni a kérdéseiket.

A találkozót szervező Sándor István, Magyarnándor független polgármestere arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a tanácskozáson a belügyminiszter konkrét segítséget ígért az energiamegtakarítási programhoz kapcsolódóan. Szó volt többek között arról, hogy az elmúlt ciklusokban felhalmozott adósságok miatt a működőképesség határára sodródtak az önkormányzatok, és körbetartozásuk már az intézmények működését is veszélyezteti. A miniszter azt ígérte, hogy megvizsgálja a helyzetet.

Elhangzott, hogy a polgármesterek szükségesnek tartják az önkormányzati rendszer átalakítását, de felvetették, hogy egyes esetekben meg kell szüntetniük a jelenlegi társulásokat, és új társulásokat kell létrehozniuk, mivel azok nem léphetik át az újonnan kialakított járáshatárokat. Ugyanez érvényes a közös polgármesteri hivatalokra is.”

Forrás:
Pintér Sándor: jövőre 50 milliárd forint lesz az önerőalap, Belügyminisztérium, 2012. július 6.

Navracsics Tibor a II. regeneráció tábor megnyitóján Zánkán

„Országos hálózattá bővítjük a kormányablakok rendszerét, mivel ez jeleníti meg az új közigazgatási kultúrát – mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a II. regeneráció tábor keddi megnyitóján Zánkán.

A közigazgatásban 2010-re az a helyzet alakult ki, hogy az állam túl bonyolult, lassú ügyintézési rendszerrel gátolta a gazdaságot, nem szolgálta a családokat; a versenyképesség és a közigazgatás egymást kioltó tényezőkké váltak Magyarországon, az állam se az állampolgárnak, se a befektetőnek nem volt barátja – fejtette ki a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) vezetője.

Hozzátette: a KIM azért jött létre, hogy a közigazgatás, az igazságügy reformját megvalósítsa. Emlékeztetett: a KIM indulásakor nagy viták voltak a minisztériumról, ami természetes, hiszen a rendszerszintű változás érdekeket sértett.

A cél, hogy hatékony, fegyelmezett, számon kérhető központi és területi közigazgatás és igazságügy jöjjön létre; az adófizető polgároknak bebizonyítani, hogy az állam hatékonyan használja fel a tőlük kapott adót, hogy az állam védelmet biztosít a jog és tulajdonbiztonság területén, s olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyek az állampolgár megbecsülését bizonyítják – mondta Navracsics Tibor.

Azzal folytatta: nemcsak új intézményrendszerre, hanem új igazságügyi és közigazgatási kultúrára van szükség, olyan közszolgákra, akik az állampolgár szolgálatát tartják legfontosabbnak.

Ilyen közigazgatási elem a kormányablak, amely sikeres kísérletnek bizonyult, ezért a jövőben folyamatosan bővítik, az egész országot lefedő hálózattá – jelentette be a miniszter. Kiemelte: a kormányablakok a jövő közigazgatási kultúráját jelenítik meg; ebben a kultúrában elképzeléseik szerint fiatal, jól képzett, nagy szakmai tapasztalattal rendelkező, több nyelvet beszélő fiatal kormányhivatalnokok dolgoznak majd.

“Elkezdtük az utánpótlást szervezni, ezért vannak itt önök” – szólította meg a táborozókat Navracsics Tibor, megjegyezve, a regeneráció tábor az a fórum, ahol a fiatalok betekinthetnek a közigazgatásba.

Gál András Levente, a Magyary-program kormánybiztosa a jó állam fejlesztési programról beszélt, amely a nemzeti együttműködés programja keretében valósul meg. Egészséges egyensúlyt teremt a számtalan érdek és igény között; az állam felelősséggel jár el az örökölt természeti és kulturális javak tovább örökítése érdekében, az állam egyetlen önérdeke pedig e kettő érvényesítése – határozta meg a kormánybiztos a jó állam fogalmát. “Eljutottunk oda, hogy felismerhető és átlátható a magyar közigazgatás” – mondta a program eredményeiről Gál András Levente.

A KIM 2010-ben indította el azokat a programjait, amelyekkel a közszolgálatot kívánja közelebb hozni a fiatalokhoz. Akkor ősszel tízezer fiatal vett részt az első közszolgálati expón, a másodikon még többen – hangzott el a megnyitón.

Tavaly nyáron rendezték meg az első regeneráció tábort, ahol a közszolgálat világával, a közszolgálatot megjelenítő vezetőkkel kötetlenül találkozhatnak a fiatalok. A kedden megkezdődött II. regeneráció tábor csütörtökig tart.”

Forrás:
Navracsics: az egész országban lesznek kormányablakok, HVG.hu/MTI, 2012. július 10.
Elkezdődött a ReGeneráció Tábor, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. július 10.

NFM: a menzák és kollégiumok már most is az állam tulajdonában vannak

„Semmilyen államosításról nincs szó, az állami felsőoktatási kollégiumok, sportlétesítmények, menzák, további szolgáltatóegységek – az új építésű és beruházói tulajdonban lévő PPP-s diákszállókat leszámítva – a magyar állam tulajdonában vannak – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kedden.

A tárca tájékoztatása szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a vonatkozó kormányhatározat alapján megkezdte egy egységes nemzeti hallgatói szolgáltatórendszer felállításának vizsgálatát, aminek keretében a felsőoktatási hallgatóknak nyújtott intézményi szolgáltatások jelenleginél hatékonyabb és takarékosabb megvalósításának lehetőségeit keresik. A vizsgálat tárgya az, hogy az állam képes-e hatékonyabban, jobban, költségtakarékosabban ellátni az eleve saját felelősségi körébe tartozó feladatot.

A szakértők bevonásával végzett áttekintés a legfontosabb hallgatói szolgáltatásokat érinti, így a lakhatást, étkeztetést, sportolási lehetőségeket is. Célja a megvalósíthatóság megállapítása, és kiterjed az esetleges bevezetés lehetséges dátumaira is. A munka kapcsolódik továbbá a sok esetben előnytelen, drága, a költségvetés számára aránytalanul nagy terhet jelentő felsőoktatási PPP-projektek felülvizsgálatához, ezek között nagyszámú kollégiumi beruházás is van – fejtették ki.

Kiemelték: semmilyen államosításról nincs szó, az állami felsőoktatási kollégiumok, sportlétesítmények, menzák, további szolgáltató egységek – az új építésű és beruházói tulajdonban lévő PPP-s diákszállókat leszámítva – a magyar állam tulajdonában vannak. A felsőoktatási intézmények az állammal kötött szerződések alapján gondoskodnak ezek vagyonkezeléséről, a vonatkozó jogszabályi keretek között saját erőforrással vagy külső üzemeltetők útján működtetik azokat.

Az eduline pénteken írt arról, hogy birtokába került a felsőoktatási fejlesztési tervezet több változata is, amelyek szerint a menzákat, a büféket, sportpályákat és a kollégiumokat is államosítaná a kormány. Az oktatási portál cikke szerint Nemzeti Hallgatói Szolgáltató Rendszernek neveznék az egyetemi és főiskolai kollégiumokat, menzákat, büféket, sportlétesítményeket összefogó állami hálózatot, a következő egy-két évben német mintára szerveznék át a szolgáltatásokat, és egy állami gazdasági társaságot hoznának létre.”

Forrás:
NFM: a menzák és kollégiumok már most is az állam tulajdonában vannak, HVG.hu/MTI, 2012. július 10.

Egyeztetés a megyei intézmények átadásáról

„A korábban megyei fenntartású könyvtárak és múzeumok megyeszékhelyeknek történő esetleges átadásáról egyeztetett július 9-én az érintett városok képviselőivel L. Simon László az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára.

Kevés kivételtől eltekintve valamennyi megyeszékhely polgármestere vagy kulturális ügyekben illetékes alpolgármestere részt vett azon a megbeszélésen,amelyen a korábbi megyei fenntartású könyvtárak és múzeumok tervezett átadásáról egyeztettek a minisztériumban. A találkozó összehívását az indokolta, hogy a kulturális ügyekért felelős államtitkár még ebben a hónapban a kormány elé szeretné terjeszteni az átadás részleteit tisztázó jogszabály tervezetét. Ez azért is fontos, hogy a megyei jogú városok már az új helyzet ismeretében tervezhessék ősszel a következő évet.

A résztvevők megállapodtak, hogy az államtitkárság e héten előkészíti a jogszabálytervezet szövegét, amelyet elküld véleményezésre a megyei jogú városok – és a szintén megyei intézményeket átvevő Szentendre – képviselőinek. Így július közepén már ezek ismeretében folytatódhatnak az egyeztetések.”

Forrás:
Egyeztetés a megyei intézmények átadásáról, Emberi Erőforrások Minisztériuma, 2012. július 9.

Kialakultak a járási hivatalok feladatkörei

„Elsősorban okmányirodai feladatokat, a gyermekvédelmi és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyek intézést veszik át a településektől a jövőre megalakuló járási hivatalok.

A hatáskörök szétválasztásánál kiemelt szempont volt, hogy a helyi szabályozáshoz kapcsolódó, mérlegelési jogkörbe tartozó ügyek lehetőleg maradjanak a települési jegyzőnél, ahol viszont az adott ügyben az államnak van egyértelműen feladata, szerepe, ott a járási hivatal tudjon majd hatékonyabban intézkedni. Az azonos szabályozók mentén lefolytatható eljárásokkal hatékonyabb, racionálisabb ügyintézés valósulhat meg országszerte. A jegyzőktől átkerülő államigazgatási ügyek évi közel ötmillió államigazgatási ügy intézését jelentik a járási hivatalokban.

2013. január 1-jével ismét létrejönnek a magyar közigazgatás egykor szerves egységét képező járások és járási hivatalok, amelyek egykor elválaszthatatlan részei voltak a magyar közigazgatásnak. A több száz éves múltra visszatekintő járási rendszert 1983-ban szüntették meg, jövőre tehát harminc év után, de új szervezeti rendben és új céllal alakulnak meg ismét a járások a megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként. A fővárosban nem járási, hanem kerületi hivatalok néven. Erről júniusban, a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló törvény elfogadásával döntött az Országgyűlés, a jogszabály több mint 80 db törvényi szinten szabályozott államigazgatási feladatot határozott meg a járások számára.

A járási hivatalok feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz, amelyeknek nagy részét eddig a jegyzők látták el, mert az Állam az elmúlt húsz évben „kényelmi szempontok” miatt oda telepítette ezeket. A jegyzők, kivételesen polgármesterek által ellátott 12 millió hatósági ügy 90 %-a eddig is államigazgatási jellegű volt, ez azt jelenti, hogy ekkora tömegű – az állam által áthárított – pluszfeladat hárult eddig az önkormányzatokra, jegyzőkre. Az új feladatmegosztásnak köszönhetően az összes államigazgatási ügy több mint 40%-a kerül vissza az államot képviselő járási hivatalokhoz.

A feladatok megosztásáról több hónapon át folytatott társadalmi, szakmai és politikai egyeztetést a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. A tárca a döntés előkészítésébe bevonta az országos önkormányzati érdekszövetségeket, konzultált a szakszervezetekkel, a Megye jogú Városok Szövetségének Jegyzői Kollégiumával, a Jegyzők Országos Szövetségével, a Községek, Kistelepülések, és a Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségével. A KIM az elmúlt hónapokban a Települési Önkormányzatok Szövetségével közösen országszerte polgármesterekkel és jegyzőkkel is tartott fórumokat.

Jegyzőknél maradó ügyek
Csak azok az ügyek maradnak a jegyzőknél, amelyekhez a helyi viszonyok ismerete elengedhetetlen, vagy amelyekben országosan nem egységes szabályozás és helyi mérlegelési lehetőség is van. Ilyenek pl. a helyi adóval összefüggő igazgatási, az anyakönyvi és állampolgársági ügyek, a települési polgári védelmi, katasztrófa igazgatási feladatok. Továbbá az ipar- és kereskedelmi igazgatási, a birtokvédelmi feladatok, a hagyatéki eljárás, a nem alanyi jogon járó szociális ellátások, a távhőszolgáltatási kérdések, a helyi védettséggel összefüggő környezet- és természetvédelmi, a veszélyes ebek nyilvántartásával összefüggő feladatok, az óvodáztatási támogatás.

A jegyzőknél, polgármestereknél maradó, a törvényben nem szabályozott államigazgatási feladatokról az ősszel születnek meg a további jogszabályok.

Az olyan hatósági ügyeknél, mint pl. a földművelésügyi, állategészségügyi, a vízügyi, az ipari igazgatással, valamint a környezet- és természetvédelemmel, a közlekedés és hírközlési igazgatással kapcsolatos feladatok, lesz feladata a települési jegyzőnek és a járási hivatalnak is, mint ahogy eddig is eljárt ezen feladatkörökben a kormányhivatal helyi szerve és jegyző is.

Okmányiroda a járásokban
A legtöbb feladatot az okmányirodáktól átvett ügyek fogják jelenteni a járási hivatalok számára. Mivel az okmányirodák 2013. január 1-jétől a járási hivatalok törzshivatalának szervezeti egységeiként működnek tovább, így (a fővárosban működő Központi Okmányiroda kivételével) valamennyi okmányiroda a járási hivatalokhoz kerül, az ott foglalkoztatott köztisztviselőkkel együtt. Az eddig a települési önkormányzatok által ellátott okmányirodai feladat tehát a járási hivatalok feladata lesz. Ezek nagy részét a személyi adat- és lakcímnyilvántartással, útlevél-igazgatással és a közlekedési igazgatással kapcsolatos feladatok adják.

A tervek szerint 2013 végére az okmányirodák bázisán alakítják ki a kormányablak-rendszert. A területi közigazgatási reform távlati célja az egyablakos ügyintézés biztosítása az ügyfelek számára, hogy az állampolgárok egyetlen helyen, a – 2013 végéig kialakítandó – kormányablakoknál tudják majd hivatalos ügyeiket intézni.

Az ügyfelek dolgát nagyban megkönnyíti majd, hogy 2013 januártól a járási hivatalok okmányirodái országos illetékességgel fogják ellátni feladataikat.

Gyermekvédelmi, gyámügyi, szociális igazgatási feladatok
A járási kormányhivatalokhoz kerülnek a helyi igazgatáson túlmutató ügyek, mint pl. egyes szociális igazgatási, az okmányirodai és a gyermekvédelmi- és gyámügyek. A gyámhivatalok a járási hivatal szakigazgatási szervként, járási gyámhivatal néven folytatják munkájukat. A szociális igazgatási ügyek egyharmada is a járási hivatalokhoz fog tartozni.

A gyámhivatalokhoz hasonlóan a munkaügyi kirendeltségek, a népegészségügyi intézetek, a körzeti földhivatalok és az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalok is a járások szakigazgatási szerveiként végzik majd feladataikat.

Ugyancsak a járások látják majd el szinte kizárólagosan majd a kommunális igazgatással (pl. temetőengedélyezés), a menedékjogi ügyekkel kapcsolatos feladatokat.

A járások székhelyei és a járások illetékességi területéről is hamarosan döntés várható. A fővárosban kerületi szinten szerveződnek a járási hivatalok, azaz a fővárosi kormányhivatal kirendeltségeként 23 kerületi hivatal kezdi meg működését.”

Forrás:
Kialakultak a járási hivatalok feladatkörei; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2012. július 12.

Szabó Erika: az igazi könnyebbség 2013-ban érkezik

„A korábbi rendszerben az állampolgárnak az ügyintézéshez meg kellett tanulnia a területi közigazgatás rendjét. A széttöredezettséget a Jó Állam programnak köszönhetően a hatékony és gyors ügyintézés fogja felváltani – a Rádió Orient műsorában Dr. Szabó Erika államtitkár beszélt az elmúlt időszak közigazgatási átalakításáról. Az államtitkár emellett a járási biztosok jogállásáról, a folyamatos egyeztetésekről, a személyi állomány átvételéről és a jövőbeli tervekről is szót ejtett.

A magyar területi közigazgatás átszervezésének kulcseleme a Jó Állam program megvalósítása. Az átalakítás célja, hogy új, bizalmi alapot biztosítson az állampolgár és az állam viszonyában. A Rádió Orient műsorában Dr. Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára elmondta, a bizalom kialakításához hatékony és gyors kiszolgálás szükséges. Ez pedig csak a megfelelő szervezetrendszer kialakításával érhető el. Az államtitkár hozzátette, az új struktúra fontos eleme a 2013. január 1-jétől felálló járási hivatal. „A kormányhivatal részeként működő járási kirendeltség jelentősen növeli az államszervezet hatékonyságát, mely fontos lépcsőfok a kormányablakok országos hálózatának kialakításában” – hangsúlyozta.

Az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége a folyamatosan zajló egyeztetésekről is beszélt. Elmondta, a jegyzők és a polgármesterek együttműködő, jó szándékú kérdéseket tettek fel. „A polgármesterek érzik a közös felelősséget a szolgáltatás magas színvonalának megőrzésében” – emelte ki.
A korábbi rendszerben az állampolgárnak az ügyintézéshez meg kellett tanulnia a területi közigazgatás rendjét. A bonyolult, szétszórt rendszer felszámolását követően az ügyfélszolgálati feladatok egy helyszínre csoportosulnak. „Az ügyfelek az igazi könnyebbséget 2013 végétől a 300 kormányablak megnyitását követően fogják érezni” – mondta Szabó Erika a Rádió Orient vendége.

A járási törvény elfogadását követően minden kormánymegbízottnak lehetősége van járási biztos kinevezésére. Az új munkatársak feladata a járási hivatalok felállásának elősegítése. A június végén elfogadott jogszabály értelmében a járási hivatal vezetője ötéves közigazgatási tapasztalattal és felsőfokú végzettséggel rendelkező személy lehet. A közigazgatási gyakorlatba az országgyűlési képviselők és a polgármesterek munkaévei is beleszámítanak. „Ezek a feltételek garantálják a szakmaiságot és a döntések gyors meghozatalát” – emelte ki az államtitkár. A hivatalvezetők keresése és kiválasztása többszintű folyamat.

Szabó Erika kiemelte, nem új kollégákat keresnek: a polgármesteri hivatal köztisztviselői kerülnek át a járásokba. „A feladattal jönnek a kollégák is. A polgármesteri hivatal szétválasztását követően a személyi állomány közel egyharmada kerül át az új szervezeti egységekhez” – foglalta össze.

„Összetett háttérmunkát végzünk” – emelte ki az államtitkár. Szabó Erika elmondta, a kormányhivatalok szervezetfejlesztése, a járások kialakítása és az informatikai háttér megteremtése 8 uniós forrás összehangolásával zajlik. Az államtitkárság emellett egyeztetéseket tart, végzi az operatív feladatokat, rendezi a vitás kérdéseket és előkészíti a szükséges joganyagot. A kormánymegbízottak a járási hivatalok előkészítését koordinálják.”

Forrás:
Szabó Erika: az igazi könnyebbség 2013-ban érkezik; OrientPress; 2012. július 12.

Fizetésképtelen Heves városa

„Adósságrendezési eljárás indult Heves városának önkormányzata ellen, mondta Balázs Ferenc (Fidesz) alpolgármester. Elmondta, hogy a képviselő-testület döntése alapján az önkormányzat saját maga ellen kérte az eljárás megindítását.

Az alpolgármester nem kívánt bővebb tájékoztatást adni az ügyről, azt mondta, a történtekről hétfőn számol be Csáki Zsigmond, a 12 ezer lakosú település független polgármestere, aki jelenleg szabadságát tölti.

Az MTI úgy értesült, hogy a város önkormányzati számláit kezelő pénzintézet májusban inkasszót nyújtott be, ami lehetetlenné tette a folyó kiadások teljesítését.

Kerestük a város jegyzőjét is, aki azonban a polgármesterhez és az alpolgármesterhez irányított az ügyben. Esztergom után Heves a legnagyobb város amely ellen adósságrendezési eljárás indult.

Már év elején nagy volt a hiány
Az önkormányzat február 16-án rendkívüli ülésen tárgyalt a 2012-es költségvetés előkészítéséről. Már akkor kezelhetetlen mértékű, kb. 600 millió forintos működési hiányról beszéltek. Az ülésen elhangzott, hogy a 310 millió forintnyi lejárt tartozásra refinanszírozási hitelt kell felvenni.

A polgármester beszámolt a város ellen indított három adósságrendezési eljárás állásáról. Az építési generálkivitelezéssel foglalkozó Bolax Kft. visszavonta az adósságrendezési eljárást, a Styl-Építő Zrt. viszont éppen akkor kezdeményezett eljárást, Heves azonban kifogással élt, ezért a bíróság nem indította meg azt. A város a közétkeztetést biztosító Pensió Kft-nek több mint 100 millió forinttal tartozott, de a cég akkor éppen szüneteltette az adósságrendezést.

A hiány leküzdésére felvázolt tervek között szerepelt a városi intézmények gyors átszervezése, köztük a helytörténeti kiállítóhely és sakkmúzeum megszüntetése, és az épület felajánlása a CBA-nak. Elhangzott, hogy a városnak 238 forgalomképes vagyontárgya van, amelynek nagy része belterületi beépítetlen terület, vagy külterületen lévő szántóföld, amelyek becsült értéke 535 millió forint. A polgármester a testületi ülésen azt mondta: elsődlegesnek tartják, hogy a közalkalmazotti és köztisztviselői béreket kiutalják és a már folyamatban lévő európai uniós pályázatok megvalósuljanak.”

Forrás:
Fizetésképtelen Heves városa, Index.hu, 2012. július 13.

Botrány a német adatvédelem körül

„A Bundestag a minap módosította az adatvédelmi törvényt, lehetővé téve, hogy az államigazgatási szervek a polgárok hozzájárulása nélkül eladhassa azok nevét és címét hirdetési célokra. A kormányzó CDU/CSU és az FDP szavazataival elfogadott jogszabályt az adatvédelmi biztosok botrányosnak minősítették, az ellenzéki pártok pedig jelezték: megvétózzák azt a törvényhozás másik házában, ahol ők vannak többségben. Az általános felháborodásra, amelynek kormánypárti politikusok is tiltakoztak, a kabinet visszavonulót fújt és átdolgozza a javaslatot.

Az eredeti cél az adatvédelem erősítése, illetve az eljárás egyszerűsítése volt. A javaslat szerint a helyi önkormányzatok a törvény által előírt esetekben, emellett – térítés ellenében – kiadhatják a lakosok nevét – és címét. Ám az utóbbi esetben csak akkor, ha a polgárok adataik kereskedelmi célú hasznosításához kifejezetten hozzájárulnak. Egyes konzervatív politikusok javaslatára ez a megszorítás azután kikerült a törvényjavaslatból, azzal az indokolással, hogy az bürokratikus, hiszen hogyan lehetne elvárni, hogy mindenki, egyénileg jelentse be, mit lehet tenni az adataival és mit nem.

A jogszabályról történetesen akkor vitázott (volna) a Bundestag, amikor éppen kezdődött a német-olasz mérkőzés a labdarúgó EB-n… Így az ülésteremben alig voltak, akik mégis, azok sem szólaltak fel, csak írásban adták be felszólalásukat – majd szavaztak.

Ezután tiltakoztak elsőnek a tartományok adatvédelmi biztosai, akik elképesztőnek és elfogadhatatlannak minősítették a lehetőséget, hogy a helyi hatóságok polgáraik adataival kereskedjenek, ráadásul anélkül, hogy azokat megkérdezték volna. Az ellenzéki pártok eleve elutasították a javaslatot, a botrány kitörése után több konzervatív politikus is tiltakozott, főként a bajor CSU soraiból. Mint kitűnt, a módosítás lényege, hogy t.i. a polgár megkérdezése nélkül kiadhassák nevét-címét, a kormánykoalíció liberális tagjától, az FDP-től származott.

A tiltakozások hatására a kormányszóvivő rendhagyó módon közölte: visszavonják a javaslatot s az álláspontok közelítésére törekszenek.”

Forrás:
Botrány az adatvédelem körül; Ger-mania; 2012. július 10.

Bővülnek a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hatáskörei

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) feladat- és hatásköreit bővíti az elektronikus hírközlési törvény módosítása. A változtatást csütörtökön 251 igen, 45 nem szavazat és 36 tartózkodással fogadta el a Ház.

A jövőben a fejlesztési tárca helyett az NMHH készítheti el a hírközlés területén azokat a szakmai koncepciókat és stratégiákat, amelyekhez kapcsolódó feladatokat a hatóság látja el. Mivel a frekvencia- és spektrumgazdálkodással kapcsolatos hatáskörök a hatóságnál vannak, ide kerülnek az egyetemes, valamint a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos hatáskörök is.

Változnak a katasztrófariasztással kapcsolatos szabályok is, arra az esetre, amikor a lakosság tájékoztatása nem tűr késedelmet. A lakosság védelme érdekében megszakíthatók lennének egyes televízió- és rádióműsorok, hogy azok hangsávján tájékoztató közleményeket közölhessenek. Ezzel kapcsolatban a jogalkotási hatáskörök is az NMHH elnökéhez kerülnek.

A kiskorúak védelme érdekében jogszabály egyértelműsíti, hogy a műsorterjesztő csak titkosított formában továbbíthat egy kizárólag 18 éven felülieknek szóló tartalmat, és az ennek feloldására szolgáló kódot csak nagykorúaknak adhatja át. A módosítás nemzetközi kötelezettségből adódó jogalkotási feladatoknak is eleget tesz, és pontosítja a hírközlési jogviták kezelésének eljárását is, szabályozva, mikor fordulhat a hatóság az európai távközlési szabályozókat tömörítő szervezethez.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete adatigénylési jogköre a bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, engedély nélküli szolgáltatás, valamint a vállalat felvásárlás ellenőrzésének esetein túl – egy európai uniós rendelet-módosításának megfelelve – a short vagy hitel-nemteljesítési ügyletekkel kibővült. A PSZÁF a felsorolt esetekben a verseny védelme érdekében egyes telefon- vagy forgalmi nyilvántartásokkal kapcsolatban a szolgáltatóktól adatokat igényelhet.

A változtatások értelmében az elektronikus hírközlési szolgáltatók korábbi koncessziós szerződéseit hatósági szerződéssé alakítják. A hatóság jogszabályalkotásával kapcsolatos rendelkezések sarkalatosnak minősülnek.”

Forrás:
Hatáskörök vándoroltak át Szalai Annamáriáékhoz; HVG.hu/MTI; 2012. július 12.

Iskolafenntartás: 3000 főnél húzták meg a határt

„Elfogadta az Országgyűlés csütörtökön a köznevelési törvény módosítását, amely elsősorban azzal függ össze, hogy a közoktatási feladatellátás – az óvodák kivételével – 2013. január 1-jétől állami kézbe kerül. Ennek megfelelően rögzíti a jogszabály, milyen esetekben működteti az iskolát az állam, és mikor az önkormányzat.

A törvény szerint a háromezer lakost meghaladó lélekszámú településeken a helyi önkormányzat gondoskodik – a szakképző iskola kivételével – a köznevelési intézmények működtetéséről.

Ha azonban a helyhatóságok gazdasági okokból nem tudják ellátni ezt a kötelezettségüket, mentesülnek alóla.

A háromezernél kevesebb lakosú településeken az állami intézményfenntartó központ működteti az iskolákat, de a helyi önkormányzat dönthet úgy, hogy átvállalja ezt a feladatot.”

Forrás:
Iskolafenntartás: 3000 főnél húzták meg a határt; HVG.hu/MTI; 2012. július 12.

Közigazgatási, politikai informatika

Ingyenes Nemzeti Jogszabálytáron kereshet bárki a jogszabályok között

„Könnyen kezelhető felületen, ingyenesen kereshetnek az állampolgárok és a vállalkozások az ügyeik intézéshez szükséges magyar jogszabályok között. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium elindította a Nemzeti Jogszabálytárt a www.njt.hu weboldalon.

A jogszabálytár a lekérdezés pillanatában hatályban lévő egységes szerkezetű jogszabályokat tartalmazza. Lehetőség van arra is, hogy 5 évre visszamenőleg vagy akár még nem hatályos, de már kihirdetett jogszabályokra keressen rá az érdeklődő. A honlapon megtalálhatók lesznek a jövőben a nemzetközi szerződések egységes szövegei is.

A felhasználókat segíti, hogy külön kategóriában lehet megtalálni a „Közismert jogszabályokat” (pl. KRESZ, ÁFA, PTK, stb. ), „mai napon hatályba lépő jogszabályokat”, és a „mai napon hatályukat vesztő jogszabályokat”.

A mai gyorsan változó társadalmi és gazdasági viszonyok között alapvető szükséglet, hogy hazánkban minden polgár könnyen, gyorsan és ingyen hozzá tudjon férni az életét, munkáját, vállalkozásának működését szabályozó jogszabályokhoz. Különösen nagy ennek a jelentősége az idei évben, amikor – elsősorban – Magyarország Alaptörvényének hatályba lépése okán a magyar jogrend jelentős része megújult. A Nemzeti Jogszabálytár tartalmazza a törvények kihirdetésének időpontját, továbbá biztosítja a közzétett jogi normák kibocsátójára, számára és címére, a kibocsátás évére, valamint a szövegekben történő több szempontú keresés lehetőségét, így mindenki számára megkönnyíti az eligazodást a jogszabályok rengetegében.

Nem ez az első online kormányzati segítség az ügyintézéshez. A közelmúltban a www.ket.kormany.hu oldalon online szolgáltatást indított a tárca, amellyel ügyfélbarát megoldásokkal kívánja segíteni a hatósági ügyekben eljárókat és ügyfeleket, legyen az például okmányirodai, földhivatali vagy építési ügy.”

Forrás:
Ingyenes Nemzeti Jogszabálytáron kereshet bárki a jogszabályok között, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. július 11.

Közbeszerzés – A bolgárokkal vagyunk egy szinten

„Miközben 2016-ra az Európai Unióban kötelező lesz a közbeszerzések elektronikus lebonyolítása, Magyarországon ez a terület még messze elmarad más országok gyakorlatától.

Hogy miről szól az elektronikus közbeszerzés? …XX. században a beszerzés elektronizálásáról, a XXI. században az előkészítéstől a teljesítésig teljes körű informatikai támogatásról. Miről szól itthon az elektronikus közbeszerzés? Elektronikus hirdetményfeladásról és annak egyedi ellenőrzéséről, eseti e-mailezésről, strukturálatlan elektronikus adatbázisok szemmel való megtekintéséről. Jelenleg európai összehasonlításban a bolgárokkal vagyunk egy szinten.

Tény, hogy például az orosz közbeszerzési modell nem hasonlítható össze az egységes európai közbeszerzési hirdetményrendszerrel vagy a nyilvánosságra vonatkozó európai szabályokkal. Az Amerikai Egyesült Államok híresen liberalizált és modernizált közbeszerzési szabályrendszerét is papíralapon alkalmazzák Philadelphiában, de szigorúan elektronikusan a Fehér Ház Költségvetési Irodájának integrált rendszerre vonatkozó tervei szerint. Egészen más olvasata van tehát az informatikai támogatásnak egy moszkvai egyetemi vagy egy washingtoni irodai beszélgetés alkalmával, pedig hozzáértésben egyik helyen sincs hiány.

A magyar közbeszerzési piacon az elektronikus közbeszerzés mostohagyerek volt. A 2000-es évek elején a Magyar Posta elektronikus közbeszerzési projektjének befulladását követően gyakorlatilag semmi nem történt. Létrejött egy kormányrendelet, melyet a piaci szereplők nagy része nem ismer. 2010-ben aztán két hónapra – egy törvényi hiba folytán – hatályba lépett a kötelező elektronikus közbeszerzés. Amennyi előrehaladás látható, az az elektronikus aukció elterjedésével, az elektronikus adatbázisok megjelenésével, a faxról az e-mailre váltással azonosítható. Ez azonban nem jelenti azt, hogy valódi segítséget kapnának ajánlatkérőink ahhoz, hogy minél gyorsabban, minél kevesebb adminisztrációval tudják munkájukat végezni.

Egy közepes nagyságú magyar ajánlatkérőnek körülbelül két hétig tart, míg az előző évben lebonyolított eljárásairól összefoglalót készít, és elküldi azt a Közbeszerzési Hatóságnak. Litván kollégánk számára ez egy kattintás, hiszen az eljárásaival kapcsolatos minden adat elérhető, és hasonló összefoglaló automatikusan generálható egy elektronikus rendszerben.

Az elektronikus közbeszerzés tehát már régen nem csupán az egyszerű adatáramlás kérdése, hanem integrált rendszerekről, katalógusokról, adatbázisokról szól. Ha itthon legalább azt tudnánk, miből mennyit vásárolunk, erre a jogalkotó is rugalmasabban lenne képes reagálni. Európai összehasonlításban igen magas itthon a nyertes kis- és középvállalkozások aránya, de ennél többet a kérdésről nem tudunk, pedig sikerrel lehetne kommunikálni. A GDP körülbelül 5 százalékát költjük el a közbeszerzésben, miközben a bolgárok 10 százalék fölött, a németek majdnem 20 százaléknál tartanak. Valami tehát nem stimmel az adatainkkal, vagy egyszerűen csak nem foglalkozunk vele.

Az informatikai támogatás hatékonyabb adatáramlást, adatbányászatot tesz lehetővé, gördülékeny adminisztrációt segít, átláthatóságot biztosít, a teljesítések, kifizetések automatizálásával pedig még a kisebbeket is segíthetjük vele. Hogy nagy rendszer kell vagy kicsi, mindenki maga dönti el. 2003-ban, amikor nemzetközi közbeszerzési konferenciát rendeztek Budapesten, megkérdeztem ausztrál kolléganőmet, az ismert e-közbeszerzés-kutató Christine Tonkint, mi a véleménye: kis vagy nagy rendszert kell építeni? Válasza egyértelmű volt: az elektronikus közbeszerzés mindenhol politikai kérdés.

Ezért foglalkoznak annyit Európa több más államában az elektronikus közbeszerzés hatékonyságnövelő eredményeivel, s támasztják alá annak szükségességét. Nemrég egy Brüsszelben megrendezett elektronikus közbeszerzés konferencián könnyek között mesélt a francia kisvállalkozó arról, micsoda könnyebbséget jelent neki elektronikusan ajánlatot tenni, s hallhattunk részletesen az információ elektronikus áramlásáról, amit ma egy bátrabb óvodás is az érintett ajánlattevő után csinál. A románok nagyon egyszerű informatikai rendszere évekkel ezelőtt forradalmasította közbeszerzésüket. Nem informatikailag érdekes mindez, hanem azért, mert kötelező erővel megteremtették azt a közeget, amely számára már nem lesz meglepetés, amikor 2016-ban csak elektronikusan lehet közbeszerezni Európában.

Az új közbeszerzési irányelvek ugyanis ezt teszik várhatóan számunkra kötelezővé anélkül, hogy pontosan megmondanák, hogyan csináljuk. Az Európai Unió nem segít nekünk ebben sokat, de hasznos, ha megismerjük más államok gyakorlatát. Az EU páneurópai online közbeszerzési projektjéből, az úgynevezett PEPPOL projektből, mely egységesíteni szerette volna a mi segítségünkkel az EU elektronikus közbeszerzését, kiléptünk. A múlt héten találkoztam a projekt vezetőjével, aki sajnálkozását fejezte ki távozásunk miatt.

Mi a teendő? A portugálok példája mutatja talán a legjobban, hogy két év alatt fokozatosan, kulturáltan be lehet vezetni egy elektronikus megoldást, de ezt nemcsak szabályozási eszközökkel, hanem oktatással, szoftveres segítséggel, akár egy nagy rendszer bevezetésével lehet megtenni. Könnyebb lenne a hazai elektronikus közbeszerzést kutató tucatnyi érdeklődő lelke, ha nevünk mellett az európai összehasonlító tanulmányokban csak annyi szerepelne: Magyarország – elektronikus közbeszerzés bevezetés alatt.”

Forrás:
Közbeszerzés – A bolgárokkal vagyunk egy szinten, Tátrai Tünde, Világgazdaság Online, 2012. július 10.

Új Btk.: internetes szakmai fórum indult

„Internetes fórum indult az új büntető törvénykönyv (Btk.) értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos szakmai kérdések megvitatására – közölte HVG-Orac Kiadó.

Az ujbtk.hu elnevezésű internetes oldalon elérhető az új Btk. teljes szövege, továbbá az idén nyáron elindult Büntetőjogi Szemle első száma és a Büntetőjogi Kodifikáció 2001 és 2008 között megjelent számai. A kiadó célja, hogy a jogászság körében szakmai vita bontakozzon ki az új büntetőjogi szabályozással kapcsolatosan, ezért az olvasók valamennyi cikkhez véleményt írhatnak.

A HVG-Orac várhatóan szeptemberben jelenteti meg az új Btk. alapján készített Büntetőjog című kétkötetes kiadványát, melynek első része az általános szabályokat, második része az egyes tényállásokat dolgozza fel az elméleti alapoktól, alkotmányos elvektől, a történeti előzményeken és a hazai, illetve nemzetközi jogirodalom fontosabb megállapításain keresztül egészen az élő joggyakorlatig.

A június 25-én megszavazott új Btk. az 1878-as Csemegi-kódex, továbbá az 1961-es és az 1978-as büntetőkódex után az ország negyedik büntető törvénykönyve, amely egyéves felkészülési idő után 2013. július 1-jén lép majd életbe. Korábban Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára a jogrendszer felülvizsgálatába illeszkedő új Btk. kodifikációjáról szólva többek között arról beszélt: a cél a polgárok biztonságérzetének javítása, a rend helyreállítása, ezt szolgálják a főként visszaesőket fenyegető szigorítások.

Gyakorló jogászok, a Kúria és az ügyvédi kar képviselői a társadalmi vita során jobbára úgy jellemezték az új kódexet, mint amely konzervatív, a bírói gyakorlatra támaszkodik és tartózkodik a fölösleges újításoktól, valamint mértéktartóan szigorít. Élesebb kritikát főként az egyetemi és tudományos szféra egyes képviselői fogalmaztak meg. A bírálatok egy része olyan, korábban már életbe lépett, de az új Btk.-ban is megőrzött rendelkezésekre vonatkozott, mint például a három csapás vagy a tényleges életfogytiglan, mely utóbbit az alaptörvény is rögzíti, továbbá kifogásolták, hogy az új törvény bizonyos területeken szűkíti a bírói mérlegelés lehetőségét.”

Forrás:
Új Btk.: internetes szakmai fórum indult, HVG.hu/MTI, 2012. július 15.

Informatika, távközlés, technika

Egységes számítási felhő szabványokat akar az EU

„Az Európai Unió Made in Europe jelöléssel látná el a jövőben a számítási felhőben használt egységes biztonsági és adatvédelmi szabványokat.

Neelie Kroes, az Európai Unió digitális menetrendért felelős biztosa szerint a felhőszolgáltatások hasonló paradigmaváltást jelentenek az IT-ipar számára, mint az internet elterjedése, ezért az EU egységes felhőstratégiát akar kidolgozni a közeljövőben. Európa ugyanakkor addig nem használhatja ki teljesen a technológiában rejlő lehetőségeket, amíg a meglévő akadályok el nem tűnnek.

Paolo Malinverno, a Gartner elemzője közölte, hogy Európa ezen a területen jelenleg két évvel el van maradva az Egyesült Államok mögött. Ennek oka részben az euróválságban keresendő, részben abban, hogy az egyes tagállamok eltérő módon szabályozzák a számítási felhővel kapcsolatos biztonsági és adatvédelmi kérdéseket. Pedig a helyi Cloud-szolgáltatók is egységes szabályozást szeretnének.

Kroes azt reméli, hogy nyomást gyakorolhat a tagországokra. Az európai uniós biztos jövőre megvizsgálná, hogy mely tagállamok milyen fejlődést értek el ezen a területen, ugyanakkor javaslatokat is tenne arra vonatkozóan, hogy hol kell még javítani. Az új európai uniós cloud-stratégia három fő részből áll. Az első a törvényi keretek megteremtése, hiszen az eltérő régiós, nemzeti és európai uniós szabályok felesleges akadályokat jelentenek. Ide tartozna a szolgáltatói szintű szabályozás, ami meghatározná, hogy mit kell tenniük a cégeknek egy szerverközpont kiesése esetén és ki felel ilyen esetekben. Kialakítanának egy minősítési mechanizmust is, ami megmutatná, hogy milyen mértékben garantálják az egyes szolgáltatók az adatvédelmet és a biztonságot.

A második fő rész a szabványosítás. Ebben főszerep jutna az Európai Távközlési Szabványügyi Intézetnek (ETSI), és a közigazgatásban is elterjedhetne a Cloud-szolgáltatások használata. A harmadik fő rész pedig a nemzetközi párbeszéd megteremtése és fejlesztése. Az Európai Uniónak rendszeresen megbeszéléseket kellene folytatnia az Egyesült Államokkal és Japánnal, így egyeztetnék globális szinten a nemzetközi adatforgalommal és az adatbiztonság koordinálásával kapcsolatos felvetéseket, kérdéseket. Neelie Kroes egyik munkatársa májusban azt mondta, hogy a számítási felhő technológiától senkinek sem szabad félnie és eljött az idő a szabványosításra.”

Forrás:
Egységes számítási felhő szabványokat akar az EU, Berta Sándor, SG.hu, 2012. július 10.

Mégis megkezdik a negyedik mobilszolgáltató kiépítését

„Az állami konzorcium a bírósági döntés ellenére megkezdi a negyedik mobilszolgáltató fejlesztését – értesült a Magyar Nemzet.

Bár a bíróság döntése értemében a negyedik mobilszolgáltató legalább szeptember elejéig nem veheti használatba a hírközlési hatóság tenderén elnyert frekvenciát, az állami MPVI Mobil Zrt. még júliusban kiírhatja a hálózat építésére vonatkozó tenderét – írja a lap csütörtöki száma.

A cikk emlékeztet arra: az MPVI januárban szerezte meg 10 milliárd forintért azt a sávtartományt, amely egy új, teljes körű kereskedelmi távközlési szolgáltatás indításához szükséges, ám a tendert lezáró határozatot megtámadták a már régóta működő társaságok, a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone. A cégek a pályázat kiírását sérelmezték, és egyebek között kérték a határozat felfüggesztését a kereset elbírálásáig.

A felperesek kifogást emeltek a nemzeti roamingkötelezettség ellen is, amelynek lényege, hogy a régi szolgáltatók valamelyike köteles hálózata egy részét bérleti díj ellenében kölcsön adni az új versenytársnak, amíg az el nem készül a saját infrastruktúrájával. Ezt ugyan a három cég önként elfogadta – e vállalás nélkül nem kapták volna meg az elnyert frekvenciákat -, a keresetben azonban már kényszerről beszélnek – írja a lap. Az ügyekben legkorábban szeptemberben lehetséges előrelépés a nyári ítélkezési szünet miatt.

Az MPVI még ebben a hónapban kiírja a hálózatfejlesztés meghívásos pályázatát, jelezve a potenciális kivitelezők felé, hogy a frekvencia egyelőre nem hasznosítható – tudta meg a Magyar Nemzet. A lapot neve említésének mellőzését kérő informátora arról tájékoztatta, hogy a konzorcium tartani kívánja a pályázatban elvárt határidőt, ezért a bíróság “packázása” ellenére nem halogatják tovább a fejlesztéseket. Az ország teljes széles sávú mobilinternet és mobiltelefon lefedése több tízmilliárd forintos beruházást jelent.

A lap informátora utalt arra is, hogy ha a bíróság a nemzeti roamingügyben helyt adna a felperes kifogásainak, az újabb perek sorát indítaná el, a negyedik társaság ugyanis nem tudná elindítani szolgáltatását, így felmerülne a vélhetőleg sokmilliárdos nagyságrendű, úgynevezett biztatási kár.”

Forrás:
Mégis megkezdik a negyedik mobilszolgáltató kiépítését, HVG.hu/MTI, 2012. július 12.

Okostelefonos áramfogyasztás-mérés, valós időben

„Az EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. közel 3000 háztartás és vállalati ügyfél részvételével elindította kísérleti jellegű okos mérési programját. A fogyasztók akár okostelefonon is ellenőrizhetik majd energiafelhasználásukat, a szolgáltató a központból olvashatja le a mérőórákat.

Az EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó és az Inter-Computer-Informatika Zrt. valamint az IBM közös programja egyszerre lesz hatásvizsgálat és technológiai próba. A 2013 végéig tartó tesztelés célja, hogy kiderüljön, miként változtatja meg az energiafelhasználási szokásokat, ha az ügyfél maga is nyomon követheti fogyasztását. A szolgáltató arra is kíváncsi, milyen költségmegtakarítás érhető el az energiafelhasználás pontosabb tervezése vagy üzemeltetési költségek tekintetében az új technológia felhasználásával.

A cég szolgáltatási területén kiválasztott háztartásokban és vállalkozásoknál a fogyasztók internetes felületen, akár okostelefonon is, ellenőrizhetik energiafelhasználásukat. A szolgáltató eközben kiszállás nélkül, a központban vagy más távoli pontokon is leolvashatja az okos fogyasztásmérőt. Így csökkenhetnek a költségek, és a hibabejelentések ellenőrzése is egyszerűbbé válhat.
Az IBM – a telekommunikáció kivételével – a pilot teljes végrehajtásában szerepet vállalt; közreműködik, a tervezéstől, a mérőeszközök szállításán át a beüzemelésig és a támogatásig. Többek között az internetes ügyfélkapcsolat is az IBM megoldásán keresztül zajlik majd, felölelve a teljes számlázási és információszolgáltatási rendszert.”

Forrás:
Okostelefonos áramfogyasztás-mérés, valós időben; Világgazdaság Online; 2012. július 12.

A FUTÁR (Forgalomirányítási és Utastájékoztatási Rendszer) fogja majd irányítani a budapesti közlekedést

„6,7 milliárd forintos beruházással, 2013 nyarának elejére tervezi üzembe helyezni a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) az új, napi 24 órában működő forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszerét. Vitézy Dávid a BKK vezérigazgatója szerint ez a fejlesztési projekt benne van a világ tíz legbonyolultabb ilyen programjában.

„Ez az évtized egyik legjelentősebb fejlesztési beruházása” – mondta Vitézy a FUTÁR (Forgalomirányítási és Utastájékoztatási Rendszer) bemutatására rendezett eseményen. A vezérigazgató szerint a rendszer még nem indult be, csak „az első elemek vannak meg, nem sok látszik az utcán”, de a következő évtől már eredményekre számítanak és a tömegközlekedési szolgáltatások minőségének megugrására.

A mostani és az új rendszer közötti legnagyobb különbség a valós idejű tájékoztatás bevezetése. Ma a BKK és a BKV diszpécsereinek nincs információjuk arról, melyik busz vagy villamos merre tartózkodik, erről adatokat csak a járművezetőtől kaphatnak, egy mára igen alacsony megbízhatóságú rádiórendszer segítségével. A jelenlegi rendszerben a diszpécserek nehezen tudják befolyásolni, hogy a járatok ne egyenetlenül közlekedjenek, és ne forduljon elő az, hogy két busz jön egymás után, majd hosszú ideig nem érkezik járat a megállóba.

A fenti állapotnak vet véget elvileg a FUTÁR. A fejlesztés keretében 2295 felszíni járműbe (villamos, busz, troli) szerelnek műholdas nyomkövetőket, így a központban folyamatosan követik majd a járműveket és tudják majd szabályozni a járművek közlekedését, vagy épp sokkal könnyebben és gyorsabban lehet majd megszervezni egy villamos- vagy metrópótlást zavar esetén.

A járatsűrűség szabályozása mellett a rengeteg információ segítségével a rendszer képes kiszámolni, hogy melyik jármű mikorra ér egy adott megállóba, így erről az ígéretek szerint mobiltelefonon, interneten, illetve 257 helyszínen az oda telepített kijelzőkön is kaphatnak majd tájékoztatást az utasok. A diszpécserek és a járművezetők közötti megbízható kommunikáció érdekében teljesen új, korszerű rádiórendszer is kiépül.

Vitézy szerint a mostani rendszer „minden csak nem korszerű” és régen megérett az idő a forgalomirányítás modernizálására. Budapesten napi 7-800 forgalmi zavar fordul elő, de lényegében egy a hetvenes években kialakított rendszert tudnak csak használni a diszpécserek a gondok megoldására.

Évek óta tervezik
Már régóta nyilvánvaló volt, hogy egy műholdas rendszer nélkül nem lehet megoldani az utasok valós idejű tájékoztatását és már 2009 júniusában megkötöttek egy támogatási szerződést egy új hálózat kiépítésére. Vitézy szerint összességében nem sok történt, részben az adminisztrációs terhek miatt is, de miután a BKK 2012 májusában átvette a BKV-től a fejlesztés koordinálását, az egész program új lendületet vett.

A FUTÁR kialakításának költsége nagyjából 6,7 milliárd forint lesz. A BKK és a BKV 4 milliárd forintot nyert uniós támogatásokból, a fennmaradó részt pedig a fővárosi önkormányzat fogja állni. A fővállalkozó a Synergon Rendszerintegrátor Kft. lesz, míg a forgalomirányítói szoftverrendszert szállító alvállalkozó „az egyik legjobb ilyen rendszerszállító”, a „szerte a világban több kontinensen hasonló rendszereket sikerrel bevezető német” IVU lesz.

Vitézy szerint az eredeti alvállalkozó, aki mára kiszállt más volt, de ő nagyon bízik az IVU-ban. „Ha ők nem tudják megoldani, akkor senki” – mondta Vitézy annak kapcsán, hogy Budapesten egy összetett közlekedési hálózat van, de a cég már bizonyított, például Berlinben is, az ottani hálózat megszervezésével.

A vezérigazgató szerint „csak tökéletes rendszert fogadunk el”, mert ha bevezetik az újat és a hibák miatt sorozatosan csalódnak az utasok, az rosszabb lenne, mintha mindent hagytak volna a régiben. Vitézy szerint nagy a kockázat, de a BKK bízik benne, hogy a rendszert a vállalkozók határidőre elkészítik és hogy az sikeres lesz.

Nem megy minden egyszerre
A központi diszpécserhálózat korszerűsítése mellett sok egyéb elem is van a fejlesztésben. Javítják a járműveken a fedélzeti tájékoztatást és bővül majd a baleseti tájékoztatás is. Könnyebb lesz azt is megállapítani, hogy a közlekedésben ki, mikor és mennyit teljesített, így létre lehet majd hozni egy versenyző piacot a buszszolgáltatásban, és a forgalmi adatokból sokkal gyorsabban kiderül majd, ha átszervezésre van szükség egy vonalon.

Harminc forgalmi csomópontnál „kísérleti üzem” is indul majd. Ezeknél a helyeknél a tömegközlekedési járatok befolyásolni tudják majd a forgalmi lámpák beállításait, így csökkentve a menetidőt. A BKK reményei szerint fontos tapasztalatokat tudnak majd szerezni, amik függvényében tudják majd alakítani a rendszert.

A FUTÁR integrálása a közlekedésbe annyiban nem lesz teljes, hogy kimaradnak belőle a metró és a HÉV járatai. Technikai okok miatt itt még nem megoldható, hogy ugyanúgy azonnali adatokat tudjanak adni az utasoknak, mint a buszok vagy a villamosok esetében. Vitézy szerint a HÉV tájékoztatási rendszerének a kiépítése önmagában 1 milliárd forintba kerülne és így is elég bonyolult lesz az átállás anélkül, hogy ezt is belevennék.

A már említett 257 helyszínre kitelepített kijelző se fogja lefedni az egész várost, hanem csak a legforgalmasabb helyeken, a legfontosabb járatok vonalaira jut belőlük. Ez a hétköznapi utas számára valószínűleg a legfontosabb fejlesztés lesz, hiszen amint odaér egy buszmegállóhoz rögtön láthatja, hogy melyik busz hány perc múlva érkezik.

Ha lesz rá igény több helyre is kerülhetnek majd kijelzők, amiben partner lesz a BKK, de magánvállalkozóknak is be kell majd segíteniük. Ez úgy történhet például, hogy ha egy bevásárlóközpont előtt van egy villamosmegálló, és oda kijelzőt akarnak, akkor azt a bevásárlóközpontnak kell majd kifizetnie.

Vitézy szerint a „forgalomszervezésben most sok az esetlegesség”, és az emberi képességek növelésével már nem lehet javulást elérni a mostani rendszer korlátai miatt. „Az információ időt jelent” és ezért a forgalomirányításnak fejlődnie kell.”

Forrás:
Az évtized fejlesztését ígéri a BKK, Index.hu, 2012. július 11.
FUTÁR – az évtized egyik legjelentősebb tömegközlekedési fejlesztése Budapesten Budapesti Közlekedési Központ, 2012. július 11.

Viselhető IT – az informatika öltöztet

„Másfél éve, 2010 utolsó negyedében a szállítók több okostelefont értékesítettek, mint PC-t, és rövidesen a mobilpiacon is hasonló fordulat következhet. Az IDC szerint 2012 első negyedében világszinten 1,5 százalékkal (404,3 millióról 398,4 millióra) csökkent az eladott mobilok száma, miközben az okostelefonok szegmense 42,5 százalékkal (101,7 millióról 144,9 millió darabra) nőtt.

Ennek alapján akár azt is mondhatnánk, hogy beköszöntött a viselhető IT (wearable computing) korszaka. A sci-fi könyvekben és filmeken vagy a szintén a fantázia világába tartozó James Bond kalandjain nevelkedett felhasználók azonban viselhető IT-n nem a zsebben lapuló, kézben tartott infokommunikációs eszközöket értik. Sokkal inkább olyan megoldásokat, amelyek a szó átvitt vagy szoros értelmében az emberi test kiegészítő részévé teszik a technológiát, a sokszorosára bővítve az érzékelés spektrumát és fokozva a cselekvés erejét.

A viselhető digitális eszközök piaci pályafutása ígéretesen indult, mégsem tapasztaljuk, hogy az emberek ma már tömegével a karórájukon intéznék a telefonhívásokat, és a Philips-Levi’s elektronikus dzsekiből sem lett egy új 501-es. A lehetséges okokra még visszatérünk. Ugorjunk azonban egy nagyot előre az időben a Google június végi I/O konferenciájáig, ahol a cég demózta az áprilisban már megszellőztetett Glass Projekt eredményét, az AR (augmented reality) szemüveget. Fényesebbnek láthatjuk-e ezen keresztül a viselhető IT jövőjét?

A San Franciscóban megrendezett konferencia közönsége mindenesetre lelkesedéssel fogadta a bemutatót, amelyben a Google Glass látványos módon érkezett meg a rendezvénynek otthont adó Moscone Center színpadára: élő videofolyamban először az épület tetejére leereszkedő ejtőernyősök, majd a folyosókon végigtekerő kerékpárosok szemszögéből láttatva a bejárt utat.

De Mike Elgan, anyalapunk szerzője elsősorban nem emiatt szkeptikus a Google Glass kilátásait illetően. Szerinte több oka is lesz annak, hogy az emberek túlnyomó többsége nem akar majd ilyen AR szemüveget viselni. A lencsén megjelenő információkat szolgáltató háttérrendszerek például a valóságban nem működnek mindig kifogástalanul, és a késve szolgáltatott vagy irreleváns információk nemcsak a felhasználói élményt tennék tönkre, hanem kognitív disszonanciához vezetnének, összezavarnák a felhasználót. Ráadásul csupán a szemüveg egyik lencséje működne kijelzőként, ami egészségre károssá és balesetveszélyessé is teheti a szemüveg viselését.

A Forrester áprilisban közzétett elemzése (Wearable Devices: The Next Battleground For The Platform Wars) szerint a viselhető digitális eszközök főáramba kerüléséhez komoly beruházásra lesz szükség az öt nagy platformot fejlesztő cég – Amazon, Apple, Facebook, Google és Microsoft – és a köréjük épülő fejlesztői közösségek részéről.

A viselhető digitális eszközök esetében ugyan egyelőre nem beszélhetünk 100 milliós felhasználói táborról, de az olyan réspiacokon, mint az egészségügy, a sport és a rekreáció, valamint a hadászat (és minden bizonnyal az elhárítás), már megjelentek.

Idén januárban debütált például a Nike+ FuelBand LED-kijelzős csuklópántja, amely pontozással méri viselőjének napi aktivitását. Az adatok Bluetooth kapcsolaton keresztül iPhone-ra, USB-csatlakozón PC-re, illetve a Nike honlapjára tölthetők, és kiszámolható belőlük a mozgással eltöltött idő, az elégetett kalóriák száma. A felhasználó megadhatja, hogy mekkora pontszámot kíván elérni, és a pánt színskálán jelzi, hogy hol tart a napi terv teljesítésében.

Az Adidas a focisták számára készített intelligens cipőt. Az adizero F50 a talpba épített miCoach szenzor segítségével méri a játékos minden mozdulatát, beleértve az átlag- és a maximális sebességet, a sprintek számát, a megtett távolságot, a lépések és a rúgások ütemét. A futballcipő belső memóriája 7 órányi edzés adatait tárolja, amelyeket vezeték nélküli kapcsolaton keresztül tölt át tabletre vagy PC-re. A statisztika ezután megosztható a Facebookon, ahol olyan játékosok eredményeivel is összevethető, mint Leo Messi. A miCoach weboldalán keresztül az adatok az edzéstámogató alkalmazásokba is importálhatók. Az Adidas idén várhatóan egy online videojátékot is bejelent az adizero F50-hez, amelyben a felhasználók tényleges teljesítményüknek megfelelően rúghatják majd a bőrt.

A Sony szintén a tavasszal Android platformra épülő karórát dobott piacra. Az érintőkijelzős SmartWatch nem váltja ki az okostelefont, annak csupán Bluetooth tartozéka, de bizonyos funkciókat – például hívásfogadás, üzenet- és levélolvasás – a csuklón is elérhetővé tesz. A Philips IntelliVue telemetriás termékcsaládja pedig több olyan viselhető eszközt is tartalmaz, amely a kórházi kezelésen levő páciensek, illetve a járóbetegek állapotának folyamatos monitorozására, vészhelyzetben az egészségügyi dolgozók riasztására szolgál.

A Forrester szerint a viselhető digitális eszközök már rövid távon nagy horderejű változásokat fognak előidézni az élet számos területén, ezért az érintett iparágak szereplői – például a ruházati cikkeket gyártó vállalatok, a szoftverfejlesztő, a média- és a kereskedő cégek stratégái – helyesen teszik, ha időben felkészülnek.”

Forrás:
Viselhető IT – az informatika öltöztet; Kis Endre; Computerworld; 2012. július 11.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Napi 207 percet töltünk a neten, 14-et mobilról

„Nem sokkal, de több időt fordítunk idén internetezésre, mint tavaly. A GfK Hungária Digital Connected Consumer felmérése szerint nagyon dinamikus a fejlődés a mobilos netezés terén. Egy átlagos hazai okostelefon-használó nyolc alkalmazást tölt le, de csak négyet használ aktívan.

Míg 2011-ben naponta 201 percet töltött egy átlagos, legalább hetente internetező 15-49 éves magyar internethasználattal, addig ez idén már 207 perc – állapítja meg a GfK Hungária Digital Connected Consumer 2012 felmérése. Ez a minimális különbség azonban belső szerkezetében sok érdekességet rejt. Egyrészt nagymértékben csökken az asztali gépek szerepe a laptopokkal szemben. Míg az előbbi esetében 149 percről 122 percre csökkent a napi használat, addig a laptopok részesedése 47 percről 71 percre nőtt. Bár időtartamát tekintve a mobileszközökről történő internetezés a teljes internethasználat aránylag kis szeletét adja – 2011-ben 3 perc, 2012-ben 14 perc – az időtartam növekedése rendkívüli dinamikát mutat és jól példázza az ezen eszközök további térnyerésének lehetőségét.

Vásárlás laptopon, hírolvasás mobilon
A vizsgált célcsoportban még mindig komoly többségben vannak azok, akik csak PC-n vagy laptopon interneteznek, ők teszik ki a válaszadók közel kétharmadát. Ugyanakkor ma már minden 12. felhasználó a világhálón eltöltött idejének több mint egynegyedét mobileszközök segítségével teszi. Ezeket általában rövidebb böngészésekhez használjuk, leggyakrabban utazás vagy várakozás közben.

Az online vásárlás, az online ügyintézés, a videómegosztó oldalak látogatása még azok esetében is inkább a hagyományos gépekhez kötődik, akik intenzíven használnak telefont vagy táblagépet internetezéshez; az ő körükben a közösségi oldalak látogatása, az e-mailek írása és a híroldalak látogatása viszont már egyértelműen a mobilgépekhez kötődik. Ez mondható el a térképalkalmazások, navigációs szoftverek használatáról is, de ez nem meglepő ezen alkalmazások felhasználási jellege miatt.

Nyolc alkalmazás a hazai átlag, iPhone-on huszonhárom
Az okostelefonokhoz az alkalmazások – nemzetközi szinten is egyre intenzívebb – letöltése és használata is szorosan hozzátartozik, bár Magyarországon ilyen téren még bőven van fejlődési lehetőség. Az okostelefont és táblagépet használók átlagosan nyolc alkalmazást töltöttek le és csupán négyet használnak rendszeresen. Az adatok azonban nagy szórást mutatnak. Sok új belépő még csak most kezdte felfedezni ezt a lehetőséget, míg a legtapasztaltabb felhasználók akár már több száz alkalmazást is kipróbáltak. Különösen aktívak az iPhone-használók, akik körében a letöltött alkalmazások átlagos száma eléri a huszonhármat. Talán nem meglepő, hogy a legnépszerűbb alkalmazás a Facebook, amely ötből négy okostelefon tulajdonos készülékén megtalálható.”

Forrás:
Napi 207 percet töltünk a neten, 14-et mobilról, HVG.hu, 2012. július 10.

A BpMenetrend sztori

„Azt hiszem kevés olyan budapesti iPhone/Android tulajdonos van, akinek a telefonján ne lenne ott a BpMenetrend (iOS / Android) – ez az a program, amivel egyszerűen lehet közösségileg közlekedni a városban. Van szerencsém ismerni az alkalmazás fejlesztőjét Kovács “szotyi” Pétert …, akivel még tavasszal beszélgettem arról, hogy merre tart a program és mi a jövője. Mint látni fogjuk, sajnos ez is egy olyan történet, ami lehetett volna más is, de bejött a komplexitás és talán a magyar valóság. Át is adnám a szót neki:

„Az egész onnan indult, hogy a barátnőm a város másik végében lakott, és éjszakánként mindig ki volt számolva, hogy érem el az utolsó buszomat. Akkoriban ezt nehéz volt, mert csak a BKV weboldaláról lehetett megtudni az időket, ami egy hol PDF, hol pedig mobilon használhatatlan HTML-es táblázat volt. Eszembe jutott, hogy milyen jó lenne egy app, amiben benne vannak a menetrendi táblák offline letöltve.

Akkoriban ismertük meg trn-t és neki is kedve volt egy jó natív appot designolni, úgyhogy beleugrottunk és elkezdtünk tervezni. Elsődleges cél az volt, hogy egyszerűen és intiutíven lehessen használni, aki már használt legalább egy iPhone-os programot, otthonosan mozogjon a képernyők között. A legnagyobb kihívás természetesen az adatok megszerzése volt. Ezek a BKV weboldalán hol PDF-ekben képként (!) voltak eltárolva, hol valami HTML táblában. Írtam egy feldolgozót, ami végigment az összes táblázaton és lementette a menthető adatot, aztán kézzel, sokszor külső segítséggel (barátnő, anyuka) lett betöltve a maradék PDF menetrend. Közben elkészült a design és utána maga a natív program, a BpMenetrend.

A kezdeti verzióban még nem volt frissíthető a menetrend, az adatok az első feldolgozásból lementett adatok voltak. Ezek persze elég gyorsan elévültek, ezért minél előbb frissíthető verziót kellett csináltunk. A sok publicitásnak köszönhetően a BKV is hallott rólunk és megkerestek minket. Sikerült megegyezni velük, hogy adják át nekünk folyamatosan az adatbázisukat. Közben elkészült egy Androidos verzió is a programból. A BKV-tól kapott adatbázis eléggé komplikált volt, ezért nekünk át kellett alakítani és optimalizálni, hogy még a régebbi telefonokon is gyors tudjon maradni.

A programért nem kértünk pénzt, sőt, még reklámokat sem raktunk bele, nekünk semmilyen bevételi forrásunk nem származott belőle. Nagyon sok erőforrást öltünk abba, hogy egy jó programot hozzunk össze, igazi szerelemgyerek volt. Hosszú távon sajnos ennek az lett az eredménye, hogy egyre kevesebb időt tudtunk a fejlesztésre fordítani, mert a megélhetésünkkel kellett elsősorban foglalkoznunk, pedig nagyon sok továbbfejlesztési lehetőség lenne még benne.

Időközben a BKK (Budapesti Közlekedési Központ) publikusan is kiadta a Google által favorizált formában a teljes menetrendi adatbázist, ami már megállóra pontosan tartalmazza a járatok érkezését.

Sajnos a program megelőzte a korát, mert az adatbázis réteget teljesen újra kellene írnunk, hogy használni tudjuk az új formátumot, ezért inkább egy gyorsabb utat választottunk: a pontos adatbázist alakítjuk át a program eddig is használt formátumára. Ez azt eredményezi, hogy friss adataink vannak, de nem teljesen pontosak.

Mivel még mindig mi vagyunk a legelterjedtebb és legjobban szeretett menetrendi program a városban, ez a pontatlanság eljutott a BKK fülébe is. Találkoztunk velük és elmeséltük az egész sztorit, de sajnos nem akarnak vagy tudnak segíteni, de azt szeretnék, hogy változtassuk át a programot az új adatbázisformátumra.

Itt tartunk most. Még nagyon sok potenciál lenne a programban (az offline útvonaltervezés prototípusa már kész van), de megfelelő befektetés nélkül nem tudunk továbbhaladni. Eddig nem sikerült megfelelő üzleti tervet kitalálnunk: lehetne fizetős és reklámokat tartalmazó verzióra is átállni, de sajnos Magyarországon a program eladásokból nem lehet eltartani egy programfejlesztést. A reklámok megölnék az offline funkcionalitást, számításaink alapján nem hoznának akkora bevételt, és személy szerint nem szeretném elcsúfítani a programot velük.

Mi azt látjuk, hogy elkezdődött egy pozitív fejlődés a BKK-nál, de sajnálatos módon a kicsiket kihagyják belőle, és megint valami hétköznapi ember számára felfoghatatlan összegű fejlesztés zajlik (sokszor külföldi fejlesztők bevonásával).”

Ez nagyjából a BpMenetrend története. A BKK tényleg jó viszonyban van szotyiékkal…de a BKK azon túl, hogy megnyitja az adatokat (aztán csináljon vele aki amit szeretne), nem ebben az irányban gondolkodik. Pedig tényleg itt van egy közhasznú és minőségi alkalmazás, ami már most létezik és mindenki használja is.

Egy ideális világban nagyobb piacon lennénk, lenne értelme annyi pénzért árulni, hogy a fejlesztés költségei visszajöjjenek, de egy ideális világban talán annyi is elég lenne, hogy a BKK felkarolja a projektet, megvegye a szoftvert és rakjon a fejlesztésbe annyi pénzt, hogy egy tényleg korszerű és használható, méltó alkalmazás legyen belőle – én mindenesetre látnám a programban a fantáziát, nem véletlenül mentem el hozzájuk, nem véletlenül készítettem ezt a riportot. De nem lehet a BKK-t ezért hibáztatni, komplex rendszert üzemeltetnek, big € projektek, más a prioritásuk, nyilván fognak valami saját mobil alkalmazást is készíttetni előbb-utóbb…”

Forrás:
A BpMenetrend sztori, Plastik média, 2012. július 12.

Hajnali háztetők – irodalmi séta okostelefonnal

„Száz éve született Ottlik Géza: az író századik születésnapját itt a Könyvesblogon is alaposan megünnepeltük (életrajz, Iskola a határon, filmek), de az évforduló még mindig tartogat meglepetéseket, ezek közül az egyik a MOME, a PIM és az MTA Sztaki közös projekje, a Hajnali háztetők séta – okostelefonon.

A Hajnali háztetők irodalmi séta készítői a MOME Kreatív Technológia Laborjának Digitális múzeum kurzusán találkoztak: Mata Juli konzulensként, Jankó Anna és Oravecz Júlia hallgatóként: szerettek volna kilépni egy múzeumi kiállítás teréből, és megvizsgálni, hogyan lehet egy irodalmi alkotást lefordítani a városra. Az Ottlik-évben adódott, hogy a mindvégig Budapesten játszódó Hajnali háztetők legyen a szerencsés kiválasztott…A Petőfi Irodalmi Múzeum egyébként Ottlik tárgyi hagyatékából létrehozott egy teljesen hagyományos tárlatot is Minden megvan címmel, de intézményi szinten támogatták az újszerű kezdeményezést is, hogy a múzeum falain kívül is elérhető legyen egy tárlat.

Az okostelefon-alkalmazás miatt került képbe az MTA SZTAKI, akik a Guide@Hand alkalmazásuk kereteibe tudták integrálni ezt a budapesti sétát: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Google Playben vagy az App Store-ban a Guide@Hand Budapest alkalmazást kell kikeresni és telepíteni, majd a séták közül letölteni az ingyenes Hajnali háztetők sétát.

Az alkalmazás egyébként teljesen offline, úgyhogy nem kell félteni az adatforgalmat sem: egyszer kell letölteni, és utána a megfelelő helyszínre érve lehet előhívni a tartalmakat. (Illetve ha valaki most a demo változatot tölti le, akkor a teljes változatot szeptemberben majd frissíteni kell, de ezt az alkalmazás is jelzi majd a megszokott módon.)

A séta aktív pontokból áll össze: ezeket kell megadott sorrendben végigjárni – sajnos ezektől eltérni nincs lehetőség, ahogyan normál esetben egy könyvet is az elejétől a végéig olvas az ember.

a Hajnali háztetők három rövid szakasza került feldolgozásra, a Fővám tér, az Egyetem tér, a Csendes Létterem és a Kossuth Lajos utca vonalon sétálgathatunk egy órán keresztül. Az alkotók szeptemberre ígérik a teljes változatot 16 útszakasszal: akkor a Mechwart térről indulva a Millenárison keresztül jutunk a Villányi útra, majd az Operán keresztül a Lónyay utcába, ahol a híres címadó jelenetet is átélhetjük majd. Átélés alatt azt értem, hogy a regény eredeti helyszínein meghallgathatjuk (Habóczki Máté előadásában) vagy elolvashatjuk a vonatkozó részleteket, és kapcsolódó tartalmakkal ismerkedhetünk meg. Eleve egy korabeli, 30-as évekbeli térkép segítségével haladunk (már ha kikapcsoljuk az online térképet), a regényrészletek mellé archív tartalmakat, újságcikkeket, fotókat és filmrészleteket kapunk.

Megosztani most még csak a teljes sétát lehet: a későbbiekben lehetőség lesz élménypontok rögzítésére és az idézetek megosztására is…”

Forrás:
Lesétálni Ottlikot – okostelefonnal; KönyvesBlog; 2012. július 12.

Online katalógust adott ki a Szépművészeti Múzeum

„Több mint 4600 olasz és francia reneszánsz metszetet tartalmaz a Szépművészeti Múzeum által megjelentetett első online katalógus; Kárpáti Zoltán és Seres Eszter “Italian and French Prints before 1620. An On-Line Catalogue” című munkája a www.printsanddrawings.hu honlapon érhető el.

A nemzetközi gyakorlathoz csatlakozva, történetében először online katalógusban publikálja a Szépművészeti Múzeum a gyűjteményében fellelhető műtárgyakat. A napokban megjelent angol nyelvű internetes katalógus a Szépművészeti mintegy 4600 művet számláló olasz és francia reneszánsz metszetkollekcióját öleli fel, így először válik megismerhetővé az intézmény 100 ezer lapot őrző gazdag metszetgyűjteményének egy teljes része. A múzeum közleménye szerint a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával elkészült, az intézmény két kurátora, Kárpáti Zoltán és Seres Eszter által írt katalógus a művek lehető legteljesebb, szakirodalommal és rövid kommentárokkal kísért bemutatására törekszik.

Napjainkban a világ vezető múzeumai nagy gondot fordítanak arra, hogy gyűjteményeik minél szélesebb közönség számára hozzáférhetővé váljanak. Korszerűségén túl egy online katalógus használata lényegesen egyszerűbb, a benne foglalt információk gyorsan és sokféle módon kereshetők, tartalma könnyen és rendszeresen frissíthető. A könyvek kisméretű, többnyire fekete-fehér reprodukcióival szemben pedig a művek nagyfelbontású, színes képeken tanulmányozhatók – emlékeztet a múzeum közleménye. A Szépművészeti metszeteinek feldolgozására tett egyetlen korábbi kísérlet Térey Gábor nevéhez fűződik, akinek egy évszázaddal ezelőtt megjelent leíró lajstroma mindössze a gyűjteményben található művek számát regisztrálta művésznevek szerint.

Az olasz és francia reneszánsz metszetek katalógusa elsősorban a hazai és nemzetközi szakma számára készült, webes publikálása azonban lehetőséget nyújt a művek szélesebb körű bemutatására is. Így nemcsak általános szakmai referenciaként használható, de eleget tesz a múzeum azon közgyűjteményi feladatának is, hogy az itt őrzött kulturális javakat a szakmán kívül az egyetemi oktatás és a nagyközönség számára is elérhetővé tegye – hangsúlyozza a Szépművészeti Múzeum.”

Forrás:
Online katalógust adott ki a Szépművészeti Múzeum; SG.hu/MTI; 2012. július 12.

Szakirodalom

Ország-fejlődés, stratégia, jó kormányzás – Finnország esetének tanulságai a SITRA modelljén keresztül

„Május 21-én a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány a Közép-Európai Egyetem EU Bővítési Tanulmányok Központjával (CENS) közösen rendezte meg Mikko Kosonen, a SITRA elnökének előadását, mely az “Ország-fejlődés, stratégia, jó kormányzás – Finnország esetének tanulságai a SITRA modelljén keresztül” címet viselte…Mikko Kosonen beszédében mindenek előtt röviden bemutatta a SITRA-t és tevékenységi körét (angol nyelvű prezentációt lásd alább). Elmondta, hogy a SITRA közalapítványt “a holnap sikeres Finnországának építéséért” hozták létre. Tevékenysége új működési modellek létrehozására irányul, ill. arra, hogy az üzleti életen keresztül segítse elő a fenntartható jólétet és fejlődést. Hangsúlyozta, lehetséges a növekedéssel, az innovációval és a fejlődéssel párhuzamosan megoldani a társadalmi, ökológiai és fejlődési kérdéseket. Emellett kiemelte, eljött az ideje a vezetési paradigmák újragondolásának, és hogy a jó kormányzás fontosabb, értékesebb mint az erős kormányzás. E célok elérésének érdekében részletesen kifejtette a “stratégiai agilitás” új elvének szükségésségét. Végül Kosonen úr azzal zárta előadását, hogy minden országnak szüksége lenne egy saját SITRA-ra. ”

Forrás:
Ország-fejlődés, stratégia, jó kormányzás – Finnország esetének tanulságai a SITRA modelljén keresztül, Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány, 2012. július 16.
Prezentáció (pdf)

Törvények, rendeletek

Kormányhatározat az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011–2013. évi akciótervének elfogadásáról

„A Kormány úgy dönt, hogy
1. megállapítja az 1. melléklet szerint az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011–2013.évi akciótervét,
2. elfogadja a 2. mellékletben meghatározott projekteknek az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program és az Államreform Operatív Program kiemelt projektjeiként történő nevesítését,
3. hozzájárul ahhoz, hogy a Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatósága a 2. pont szerinti kiemelt projektek támogatási szerződéseit megkösse,
4. visszavonja az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011–2013. évi akciótervének elfogadásáról és az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2009–2010. évi akciótervének módosításáról szóló 1247/2011. (VII. 18.) Korm. határozatot,
5. jóváhagyja az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2009–2010. évi akciótervében nevesített EKOP 3.1.2 „Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelés megvalósítása” című kiemelt projekt támogatási keretösszegének 200 millió forinttal, 943 millió forintra történő emelését.”

1. melléklet az 1236/2012. (VII. 12.) Korm. határozathoz
I. Prioritás bemutatása – 1. prioritás:
1. Prioritás tartalma
Prioritás rövid tartalma
A prioritási tengely célja a közigazgatás működésében az elektronikus szolgáltatások nyújtásának képességhez szükséges belső fejlesztések végrehajtása, ami által biztosíthatók a közigazgatáson belüli (G2G) informatikai alapú szolgáltatások. Egyúttal ezek a fejlesztések teremtik meg az állampolgárok (G2C) és a vállalkozások (G2B) felé nyújtandó szolgáltatások hátterét, amely ügyfelek általi elérhetőségét a 2. prioritási tengelyben szereplő beavatkozások alapozzák meg. E beavatkozások egyúttal szolgálják az EU fejlesztési programjaiban – így különösen az i2010 programban – megfogalmazottakhoz illeszkedő közigazgatási fejlesztési pálya megvalósítását. A jelzett beavatkozások az összes államigazgatási ügyet, eljárást és folyamatot érinthetik, függetlenül attól, hogy azokat államigazgatási és/vagy önkormányzati szervek látják el.

2. A prioritás ütemezése – kiírások kerete
Indikatív forrásallokáció
2011: 1,00
2012: 27,08
2013: 0,00
Összesen: 28,8 (Mrd Ft)

3. A prioritás ütemezése – kötelezettségvállalás (IH döntés)
Indikatív forrásallokáció
(Mrd Ft, folyó áron, 280 HUF/EUR árfolyamon)
2011: 0,00
2012: 22,84
2013: 5,24
2014: 0,00
2015: 0,00
Összesen: 28,04 (Mrd Ft)

II. A támogatási konstrukciók összefoglaló adatai (2011-2013)
Konstrukció Konstrukció neve
kódja
1.2.18 Kormányhivatalok műszaki-gazdasági integrációja
1.2.15 E-közigazgatási Szabad Szoftver Kompetencia Központ létrehozása
1.2.14 A hivatalos lapok kiadási folyamatának modernizálása
1.A.2 Ágazati pályázat a közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítására
1.2.17 A szakrendszereknek (beleértve az igazságszolgáltatást is) a módosult követelményeknek való megfeleléshez szükséges fejlesztéseket szolgáló kiemelt projekt keret
1.2.22 Központi és egyéb közbeszerzési és beszerzési folyamatokat támogató ASP rendszer
1.2.23 Hibrid kézbesítési és konverziós rendszer
1.A.3 Kimutatható megtakarítással járó központi elektronikus szolgáltatások használatára történő áttérés (HR, gazdálkodás, intézményi működtetés, iratkezelés)
1.2.20 Határon túli magyarságot szolgáló közigazgatási szolgáltatások kifejlesztése
1.2.16 Központi Illetményszámfejtési Rendszer
1.1.10 A katasztrófavédelmi informatikai rendszerek döntéstámogató szerepének és biztonságának növelése
1.2.21 Tervezés és jogalkotás informatikai támogatása
1.1.14 Adóigazgatási szakrendszerek integrációja
1.1.4 Központosított kormányzati informatikai rendszer kiterjesztése (KKIR2)
1.1.7 A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadsági Hatóság informatikai infrastruktúrájának komplex fejlesztése
1.2.4 Elektronikus Hulladékgazdálkodási rendszer
1.1.12 Komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer
1.2.10 Mezőgazdasági és környezeti információs rendszer
1.1.13 A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakrendszeri informatikai fejlesztése
1.1.15 Felelősen, felkészülten a büntetésvégrehajtásban 2. ütem
1.2.11 Országos támogatás-ellenőrzési rendszer
1.1.16 A bírósági szervezetrendszert érintő jogszabályi változásokból eredő fejlesztések a Bírósági Integrált Informatikai Rendszerben és a Vezetői Információs Rendszerben

Többlet-kötelezettségvállalás esetén tartalék konstrukciók
1.1.18 Külső és belső adatforrások elemzését támogató tudásmenedzsment rendszer kialakítása
1.2.24 Az MVH Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszerének kiterjesztése (IIER2) és felkészítése a 2014-20-as KAP ciklus követelményeinek kiszolgálására
1.1.8 A gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az előzetes jognyilatkozatok elektronikus nyilvántartásáról
1.1.16 Költségvetés tervezési és központi költségvetési és gazdálkodástámogatási rendszer

I. Prioritás bemutatása – 2. prioritás:
1. Prioritás tartalma
Prioritás rövid tartalma:
A prioritási tengely fő célja az ügyfelek kiszolgálásához szükséges beavatkozások megvalósítása, a közigazgatási szolgáltatások folyamatainak elektronizálása, tranzakciós szintjének emelése. Egységes, szabványosított keretrendszerben kialakításra kerülnek az EU által elvárt 20 szolgáltatás, valamint a 20 szolgáltatáson kívüli, az ügyfeleket leginkább érintő közigazgatási szolgáltatások folyamatainak e-kormányzat vezérelte követelmény specifikációi, majd ezek alapján az érintett szolgáltatási folyamatok elektronizálása.

2. A prioritás ütemezése – kiírások kerete
Indikatív forrásallokáció (Mrd Ft, folyó áron, 280 HUF/EUR árfolyamon)
2011: 5,90
2012: 21,14
2013: 0,00
Összesen: 27,04

3. A prioritás ütemezése – kötelezettségvállalás (IH döntés)
2011: 0,00
2012: 22,14
2013: 4,90
2014: 0,00
2015: 0,00
Összesen: 27,04

II. A támogatási konstrukciók összefoglaló adatai (2011-2013)
Konstrukció Konstrukció neve
kódja
2.1.12 ESR – az egységes európai hívószámra (112) alapozott Európai Segélyhívó Rendszer
2.1.15 Az integrált ügyfélszolgálatok interoperabilis informatikai infrastruktúrájának kialakítása
2.1.14 Telefonos ügyfélszolgálat megújítása
2.1.18 Adózói életúttal kapcsolatos információk elérhetővé tétele
2.3.7 Egészségbiztosítási ügyfélkapcsolatok fejlesztése, egészségügyi rendszerekbe integrált adatkezelés és azonosítás megvalósítása
2.A.2 Ágazati pályázat a közigazgatási szolgáltatásokhoz való hozzáférést támogató fejlesztésekre
2.1.17 A szakrendszereknek (beleértve az igazságszolgáltatást is) a módosult követelményeknek való megfeleléshez szükséges fejlesztéseket szolgáló kiemelt projekt keret
2.3.8 Teljeskörű ügyfélazonosítás
2.1.16 E-befogadás
2.1.20 Postai agóra
2.2.1 Kormányzati adatközpont és IT értéknövelt szolgáltatások nyújtása (Kormányzati felhő)
2.2.2 Kormányzati hálózatbiztonsági korai figyelmeztető rendszer és szolgáltatás kialakítása
2.2.4 Kormányzati intézmények központi telephelyein végberendezések modernizációja
2.2.5 Belügyi, hatósági és közintézményi internet-hozzáférést nyújtó szervek informatikai végberendezéseinek korszerűsítése
2.1.22 Intelligens bírósági határozatkereső rendszer

Többlet-kötelezettségvállalás esetén tartalék konstrukciók
2.1.15 Az integrált ügyfélszolgálatok interoperabilis informatikai infrastruktúrájának kialakítása
2.1.19 Sajátszámlás nyugdíjjárulék kezelés ügyfélkapcsolati fejlesztése
2.1.8 Digitalizált törvényhozási tudástár 2. ütem
2.1.21 Élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer
2.1.9 Törvényhozás Információs rendszer és a kapcsolódó weboldal továbbfejlesztése

I. Prioritás bemutatása – 3. prioritás:
1. Prioritás tartalma
Prioritás rövid tartalma:
A Közép-magyarországi régió – az ország régiói közül egyedül – a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés alá tartozik. Az elektronikus közigazgatás fejlesztése az eddigi tapasztalatok alapján hatékonyan nem valósítható meg központi, egységes irányítás nélkül. Ez viszont csak úgy lehetséges, ha az operatív program külön prioritási tengelyt tartalmaz a Közép-magyarországi régióra, mint a regionális versenyképesség és foglalkoztatás alá eső régióra. Jelen prioritási tengely leképezi az 1. és 2. számú prioritási tengelyeket a Közép-magyarországi régióra.

II. A támogatási konstrukciók összefoglaló adatai (2011-2013)
Konstrukció Konstrukció neve
kódja
3.1.6 Önkormányzati ASP központ felállítása
3.1.5 A Rendőrség elektronikus feldolgozó rendszerének korszerűsítése a KMR régióban
3.1.3 Ágazati pályázat a Közép-Magyarországi Régióban megvalósítandó fejlesztésekre

Többlet-kötelezettségvállalás esetén tartalék támogatási konstrukciók
3.1.6 Önkormányzati ASP központ felállítása
3.1.3 Ágazati pályázat a Közép-Magyarországi Régióban megvalósítandó fejlesztésekre

Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program és az Államreform Operatív Program kiemelt projektjei
1.2.18 Kormányhivatalok műszaki-gazdasági integrációja, 1.2.17/A Web alapú agrárstatisztikai információs rendszer kialakítása és összeköttetése, 1.2.17/B Az Építésügyi Monitoring Rendszer (ÉMO) komplex működését biztosító településrendezési tervek digitalizálása, 1.2.22 Központi és egyéb közbeszerzési és beszerzési folyamatokat támogató ASP rendszer, 1.2.23 Hibrid kézbesítési és konverziós rendszer, 1.2.20 Határon túli magyarságot szolgáló közigazgatási szolgáltatások kifejlesztése, 1.2.16 Központi Illetményszámfejtési Rendszer, 1.1.10 A katasztrófavédelmi informatikai rendszerek döntéstámogató szerepének és biztonságának növelése, 1.2.21 Tervezés és jogalkotás informatikai támogatása, 1.1.4 Központosított kormányzati informatikai rendszer kiterjesztése (KKIR2), 1.1.7 A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadsági Hatóság informatikai infrastruktúrájának komplex fejlesztése, 1.2.4 Elektronikus Hulladékgazdálkodási rendszer, 1.1.12 Komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, 1.2.10 Mezőgazdasági és környezeti információs rendszer, 1.1.13 A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakrendszeri informatikai fejlesztése, 1.1.15 Felelősen, felkészülten a büntetésvégrehajtásban 2. ütem, 1.2.11 Országos támogatás-ellenőrzési rendszer, 1.1.16 A bírósági szervezetrendszert érintő jogszabályi változásokból eredő fejlesztések a Bírósági Integrált Informatikai Rendszerben és a Vezetői Információs Rendszerben, 2.1.15 Az integrált ügyfélszolgálatok interoperabilis informatikai infrastruktúrájának kialakítása, 2.1.18 Adózói életúttal kapcsolatos információk elérhetővé tétele, 2.3.7 Egészségbiztosítási ügyfélkapcsolatok fejlesztése, egészségügyi rendszerekbe integrált adatkezelés és azonosítás megvalósítása, 2.1.17/A Földhivatali folyamatok ügyfélközpontú átalakítása és ahhoz szükséges korszerűsítése, 2.3.8 Teljeskörű ügyfélazonosítás, 2.1.16 E-befogadás, 2.1.20 Postai agóra, 2.2.1 Kormányzati adatközpont és IT értéknövelt szolgáltatások nyújtása (Kormányzati felhő), 2.2.2 Kormányzati hálózatbiztonsági korai figyelmeztető rendszer és szolgáltatás kialakítása, 2.2.4 Kormányzati intézmények központi telephelyein végberendezések modernizációja, 2.2.5 Belügyi, hatósági és közintézményi internet- hozzáférést nyújtó szervek informatikai végberendezéseinek korszerűsítése, 2.1.22 Intelligens bírósági határozatkereső rendszer, 3.1.6 Önkormányzati ASP központ felállítása, 3.1.5 A Rendőrség elektronikus feldolgozó rendszerének korszerűsítése a KMR régióban, 1.1.16 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztés-politika kapacitásának biztosítása

Forrás:
A Kormány 1236/2012. (VII. 12.) Korm. határozata az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011–2013. évi akciótervének elfogadásáról, valamint kiemelt projektek nevesítéséről az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011–2013. évi akciótervében és az Államreform Operatív Program 2011–2013. évi akciótervében, Magyar Közlöny, 2012. évi 90. szám, 2012. július 12., 13397-13408. oldalak (pdf)
A visszavont 1247/2011. (VII. 18.) Kormányhatározat