Skip to main content

8. szám, 2013. február 18.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Szigorodhat az önkormányzatok törvényességi felügyelete

„Az alkotmánybírósági felülvizsgálat kezdeményezésének módját, a felügyeleti bírság kiszabását és az önkormányzati társulások törvényességi ellenőrzését is pontosítja az önkormányzati törvény módosítása, amelynek célja, hogy a helyhatóságok a jogszabályoknak megfelelően működjenek – mondta Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára kedden, az Országgyűlés előtt.

Az önkormányzati rendeletalkotás alkotmányosságának vizsgálatát a helyhatóságokat felügyelő miniszter kezdeményezheti a kormánynál – tette hozzá. A változások közé tartozik, hogy a felügyeletet ellátó kormányhivatalok a jövőben nemcsak az önkormányzatokat, hanem a társulásokat is bírságolhatják. Jelenleg a kormányhivatal abban az esetben is csak a helyi önkormányzattal szemben szabhat ki törvényességi felügyeleti bírságot, amennyiben a jogszabálysértést a társulás követi el.

A törvényjavaslat ennek, a helyi önkormányzatokra nézve méltánytalan helyzetnek az orvoslására tesz javaslatot, annak érdekében, hogy az elkövetett jogszabálysértés következményeit valóban az viselje, aki azt elkövette.

Szabó Erika közölte: a módosítást a törvényességi ellenőrzés 2010-es visszaállítása utáni gyakorlati tapasztalatok indokolják. A változtatások lehetővé teszik, hogy a felügyeletet ellátó kormányhivatalok – jogsértések esetén – akár a képviselőtestületeket is összehívják vagy bírósági felülvizsgálatot kezdeményezzenek.

A módosítás nem csorbítja az önkormányzatok jogait – hangsúlyozta az államtitkár -, csupán az eljárási határidők betartását és az ezekkel kapcsolatos jogi garanciákat biztosítja. Ez által Magyarország azon európai államokhoz csatlakozik, amelyek szigorúbban ellenőrzik önkormányzataikat.

2010-ben a Kormány megalakulásakor a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése súlyos anomáliákkal küzdött. Ezek egyrészt az akkori jogszabályok hiányosságaiból, másrészt a szervezetrendszer hibáiból eredtek. A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése 2009. januárjában – a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok átalakításával – gyakorlatilag megszűnt. Ennek eredményeként az állampolgárok kiszolgáltatottá váltak, egy esetleges jogszabálysértő önkormányzati döntés esetén nem tudták megfelelően gyakorolni az őket megillető jogokat.

Az alkotmányellenes állapot feloldásának első lépésére 2010 őszén került sor, amikor létrehoztuk a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalokat, amely lehetőséget adott a helyi önkormányzatok feletti törvényességi ellenőrzési jogkör visszaállítására. Ezzel véget ért az akkor már több mint másfél éve tartó ex lex állapot. 2011 áprilisában elfogadta az Országgyűlés Magyarország Alaptörvényét, amely rögzítette a helyi önkormányzatok feletti törvényességi felügyelet bevezetését.”

Forrás:
Szigorodhat az önkormányzatok törvényességi felügyelete; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. február 12.

Mindent megtanítanak a települési ügysegédeknek

„A Tolna Megyei Kormányhivatal kétnapos képzést szervezett a járási hivatalok települési ügysegédei részére annak érdekében, hogy a legkisebb településen is magas szinten és problémamentesen intézhessék ügyeiket a polgárok. A járások felállításával már a települési ügysegédek is elindíthatják például a lakcímnyilvántartással kapcsolatos ügyeket, illetve bizonyos hatósági bizonyítványokat is kiadhatnak. A cél, hogy falvakban élőknek se kelljen minden ügy miatt a városba utazniuk.

A képzés célja olyan gyakorlati ismeretek, tapasztalatok átadása volt, melyek a települési ügysegédek munkáját segítik, egyszerűsítik a helyben történő ügyintézést, és ezzel könnyítik a kistelepülésen élők életét. A két nap alatt a hallgatók megismerkedtek az ügyintézésükhöz szükséges IRMA iktatási programmal, majd a Szociális és Gyámhivatal, valamint a Hatósági Főosztály kormánytisztviselői tartottak előadást és konzultációt a járási hivatalokhoz kerülő feladat és hatáskörökről, kiemelten a települési ügysegédek lakcímnyilvántartással, szociális ellátásokkal kapcsolatos teendőiről. A települési ügysegédek tájékoztatást kaptak még – többek között – az állatvédelemmel, állattartással, kommunális igazgatással kapcsolatos járási hatáskörökről, valamint a gyámügyi igazgatás, illetve az egyes gyámhatósági eljárások 2013. január 1-jével történt változásairól.

A képzés a Kormányablakban tett látogatással zárult, ahol az ügysegédek megismerkedhettek az ügyfélszolgálattal. A kormányablak a közigazgatási reform tartópillére, ezeken keresztül kívánja ugyanis a kormány megteremteni az egyablakos ügyintézést.

Dr. Kovács Elvira, a szekszárdi Kormányablak ügyfélszolgálatának munkatársa előadásában kiemelte: nem az ügy elintézési folyamata a fontos, hanem az ügyfél problémájának mielőbbi, legegyszerűbb megoldása. Ezen alapelv mentén működik a közigazgatás új kultúrája. Hozzátette: az ügyfélszolgálat munkatársa ezáltal a közigazgatás és a közszolgáltatások kulcsszereplőjévé válik. Ő a közszféra arca a polgárok szemében, ezért kiemelten fontos az ügyfélszolgálati munkatársak gyakorlati, kompetencia-központú képzése, hogy később felkészülten tudják kezelni a problémákat, az esetleges kommunikációs nehézségeket, és a szükséges infokommunikációs technikai eszközöket. Kovács Elvira rámutatott: minden ügyintézőnek meg kell tanulnia olyan egyszerű, közérthető módón kommunikálni, amely segíti az ügyfél eligazodását egy-egy ügy intézése során. Az ügysegédeknek szükségük lesz találékonyságra is, hiszen minél több ügyet intéznek, annál több új feladat merül fel, amelyekkel korábban még nem találkoztak, és ezekben az esetekben is meg kell majd találni a megfelelő megoldást.

Ismeretes: Tolna megyében hat járás jött létre, a szekszárdi, a paksi, a bonyhádi, a tolnai, tamási és a dombóvári járás. A járási hivatalok mellett kilenc kirendeltség, valamint hetvenkilenc helységben települési ügysegéd segíti az ügyintézés gördülékenységét. Az ügysegédeknek köszönhetően valamennyi olyan településen, ahol ezt kérték, a járáshoz tartozó ügyek helyben elindíthatók.”

Forrás:
Mindent megtanítanak a települési ügysegédeknek; Tolna Megyei Kormányhivatal; 2013. február 11.

Dönteniük kell a településeknek a járóbetegekről

„Ezekben a hetekben döntenek véglegesen az érintett Békés megyei településeken is, hogy április 30-a után is vállalják-e az önkormányzati tulajdonú, járóbeteg-szakellátást nyújtó intézmények működtetését, fenntartását.

Május elsejétől a járóbeteg-szakellátást nyújtó, önkormányzati tulajdonban és működtetésben lévő egészségügyi szolgáltatók állami tulajdonba kerülnek, kivéve, ha az adott önkormányzat úgy dönt, hogy továbbra is ellátja ezt a feladatot.

A településeknek február 15-éig kell határozniuk a kérdésben, valamint tájékoztatni az egészségügyért felelős minisztert. Döntés és tájékoztatás hiányában az intézmény az állam tulajdonába, fenntartásába kerül.

Békésben egyelőre vegyes a kép, akadnak települések, amelyek átengedik az államnak az intézményeket, de többen a lakosság helyben történő ellátása miatt ragaszkodnak a létesítményekhez.

— Békés járási székhelyként is fontos szerepet tölt be a kistérségben, ezért és a lakosság kiszolgálása érdekében továbbra is folytatnunk kell a járóbeteg-szakellátási feladatokat – hangsúlyozta lapunknak Izsó Gábor, a megye névadó településének polgármestere. A helyi képviselő-testület ezért legutóbbi soros ülésén úgy döntött, hogy a jövőben is önkormányzati fenntartásban kívánja működtetni az Egyesített Egészségügyi Intézmény és Rendelőintézetet valamint a járóbeteg-szakellátást.

Mint elhangzott, a békési egészségügyi rendszer üzemeltetése csak úgy valósítható meg, ha a feladatok egy kézben koncentrálódnak. A közös szervezet és az azonos fenntartó lehetőséget ad az alapellátás és a járóbeteg-szakellátás közötti szakmai és szervezeti együttműködésre.

A Sarkadi Kistérségi Járóbeteg-szakellátó Központ viszont májustól állami kézbe kerülhet. Az intézmény létrehozását és működtetését is a kistérség kilenc települése – Biharugra, Kötegyán, Körösnagyharsány, Méhkerék, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Újszalonta és Zsadány – által alapított Sarkadi Kistérségi Egészségügyi Fejlesztő Nonprofit Kft. végezte eddig, melynek több millió forint kölcsönt nyújtott a sarkadi önkormányzat is a községekhez hasonlóan.

A szakellátó központ közel 1 milliárd forintból, főleg uniós és hazai támogatásból épült, 2011 szeptemberében nyitotta meg kapuit. Mint ismert, tizenkilenc szakellátás kapott benne helyet, illetve egy tízágyas fekvőbeteg részleg.

A gyomaendrődi képviselő-testület — tartózkodás és ellenszavazat nélkül — úgy döntött, hogy 2013. április 30-át követően is saját hatáskörben kíván gondoskodni az egészségügyi járóbeteg szakellátásról, vagyis a továbbiakban is vállalja a feladatok ellátását, a Városi Egészségügyi Intézmény fenntartását. Mint azt dr. Torma Évától, a gyomaendrődi Városi Egészségügyi Intézmény igazgató főorvosától megtudtuk, a lakossági szükségletek minél teljesebb körű kielégítése továbbra is elsődleges céljuk, és az intézet hitvallásához tartozik.

Mezőberényben a testület szintén úgy foglalt állást, hogy folytatni kívánja a tulajdonában álló járóbeteg-szakellátási feladatok működtetését, vagyis a klinikai kislaboratórium fenntartását. A grémium határozott arról is, hogy a járóbeteg-szakellátási feladatok ellátásra szolgáló vagyonhoz kapcsolódóan a szemészeti és a fül-orr-gége szakrendelést működtető vállalkozó szakorvosokkal is fenn kívánja tartani a feladatátvállalási szerződést.

A laboratóriumi betegforgalom tavaly megközelítette a 11 ezret, a vizsgálatok száma pedig a 40 ezret. A mintákat helyben veszik le és szállítják Békéscsabára, így ezért senkinek nem kell a megyeszékhelyre utaznia. A másik két, szintén minőségi szakrendelés nem jelent költséget a városnak, de fontos a helyieknek, ezért is foglaltak mellettük állást.”

Forrás:
Dönteniük kell a településeknek a járóbetegekről; beol.hu; 2013. február 11.

Minden alapot nélkülöznek azok az állítások, hogy megszűnnének az üvegzseb-szabályok

„Minden alapot nélkülöznek azok az állítások, hogy egy év múlva nem tudhatjuk meg, mire, mennyit költenek az állami cégek, vagy hogy nem lesznek nyilvánosak az önkormányzati vezetők fizetései és prémiumai.

Mint azt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium több alkalommal is egyértelművé tette, a közpénzek felhasználásának nyilvánosságára vonatkozó, az üzleti titkokat korlátozó, úgynevezett üvegzseb-szabályok szakmai okokból nem a Polgári Törvénykönyvben kerülnek elhelyezésre, hanem a Polgári Jogi Kodifikációs Bizottság javaslatával egyezően, a jelenleg még a Polgári Törvénykönyvben található szabályozás átkerül az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénybe. Az új Polgári Törvénykönyv 2014. március 15-én lép hatályba, az addig hátralévő több mint egy év bőven elegendő az adatvédelmi törvény módosítására.”

Forrás:
Minden alapot nélkülöznek azok az állítások, hogy megszűnnének az üvegzseb-szabályok; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. február 13.

Közel sincs minden rendben az állami kézbe került iskolákban

„– Ha elég távolról nézzük az oktatást, akkor látszatra minden rendben zajlik: nincs gond a fűtéssel, áram is, víz is, kréta is van, a telefonok működnek, az iskolák átadás-átvétele rendben zajlik. Az elmúlt egy hónapban azonban gyakorlatilag ellehetetlenült a működésünk – mondja Kardos Kálmán, az NGSZ igazgatója. A szegedi önkormányzati tulajdonban lévő általános iskolák, gimnáziumok és kollégiumok működtetése tartozik ehhez a szervezethez.

A szegedi iskolák állami kézbe vétele óta minden eddigi szabály érvényét vesztette az igazgató szerint. A 10 év alatt kialakított és jól bejáratott együttműködést, szervezeti keretet, munkaköröket újra kell építeni. – Sokat kell azért dolgoznunk, hogy eljussunk arra a szervezettségi és szabályozottsági szintre, ahol egyszer már voltunk – mondta az igazgató.

Az a fő gondja, hogy az önkormányzat, az igazgatók, a tanárok nem tudják értelmezni azokat a belső utasításokat, amelyeket a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) ír. Ez annak is köszönhető, hogy a jogalkotó nem mindig fogalmazott egyértelműen.

– A törvény az ingó- és ingatlanvagyon működtetését, valamint a köznevelési feladat megfelelő színvonalú és biztonságos ellátásának biztosítását teszi a működtető önkormányzat feladatává. Ki képes ez alapján eldönteni, hogy a más városban zajló tanulmányi versenyek nevezési díját, a tanulók és a kísérő pedagógusok úti-, szállás- és étkezési költségét vagy egy iskola által szervezett, oktatási célú konferencia költségeit a működtető önkormányzat vagy a fenntartó állam köteles fizetni? – kérdi az igazgató. – Ez csak néhány példa volt. Az eddig előforduló, bizonytalan megítélésű esetek éves pénzügyi kihatása csak Szegeden meghaladhatja a 100 millió forintot. A bizonytalanság miatt a szükséges döntések nem születnek meg időben, ezáltal akaratlanul is akadályozzuk az iskolák munkáját. A tanárok elteszik a számlákat, azzal, hogy egyszer csak valaki majd fizet. Az iskolaigazgatók spájzoltak egy-két hónapra, de ha februárban az önkormányzat nem fogadja el a költségvetést, mint történt a múlt évben, ellehetetlenülnek. Nincs több tartalék, a készletek végesek, és senki nem tud jogszerűen fizetni helyettük. Kérdése sokunknak van, de megnyugtató, egyértelmű válasz ez idáig nem érkezett. Kérdéseinket feltesszük a tankerületi igazgatónak, az önkormányzatnak, itt már külön munkacsoport alakult erre a problémára, szinte naponta konzultálunk a más városokban működő, hozzánk hasonló iskolaműködtető szervezetekkel – mondja Kardos Kálmán.

Ezért várták Hoffmann Rózsa államtitkár január 29-i szegedi látogatását, a politikus az írásban feltett kérdéseikre később, írásban ígért választ. Kardos szerint az országban mindenhol azonosan jelentkező problémákra választ egy mielőbb kiadandó kormányrendelet adhatna.”

Forrás:
Kréta van, de rengeteg a kérdés; delmagyar.hu; 2013. február 11.

A KIM-ben ismét ülésezett az antikorrupciós civil munkacsoport

„A havi rendszerességgel megtartott egyeztetés újabb állomásához érkezett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által tavaly létrehozott antikorrupciós civil munkacsoport. A mai ülésen a korrupció ellenes kampány megszervezéséről tárgyaltak.

A megelőzési program több ponton is konkrét kommunikációs feladatokat határoz meg a közigazgatás számára. Többek között azt, hogy kampányokat kell indítani a társadalom tagjai korrupciós jelenségekkel, és az azokkal szemben alkalmazható magatartásformákkal és ellenlépésekkel kapcsolatos ismereteinek és tudatosságának növelése érdekében.

A találkozón civil szervezetek, többek között az Amerikai Kereskedelmi Kamara, a Budapest Intézet, a Civil Összefogás Fórum, a Geopolitikai Tanács Alapítvány, a Honfoglalás 2000 Egyesület, a Joint Venture Szövetség, a K-Monitor Egyesület, a Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International Magyarország, valamint az atlatszo.hu képviselői vettek részt. A megbeszéléshez csatlakoztak a Külügyminisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársai is.

A munkacsoport tavaly ült össze először. Célja, hogy a kormány antikorrupciós programjának megfelelő végrehajtása érdekében a lehető legáttekinthetőbb egyeztetési mechanizmust alakítsák ki minden érintett féllel, így a szakértő civil szervezetek képviselőivel is. A rendszeres ülések lehetőséget biztosítanak a kormány és a civil szervezetek között konzultációra.

A kerekasztal munkája hatékony; a már több hónapja elkezdődött egyeztetés-sorozat keretében tárgyalták a közérdekű bejelentők védelmét, továbbá a Nyílt Kormányzati Együttműködésre (Open Government Partnership) vonatkozóan a benyújtott javaslatokat, melyek alapján a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egy akciótervet állított össze. A Kormány ezt legutóbbi ülésén elfogadta.

Ebben a kormányzat többek között vállalja, hogy Magyarország tovább erősíti elkötelezettségét a nyílt kormányzás mellett, amely egyenesen következik az új Alaptörvényből is. Hazánk a kiegyensúlyozott, átlátható, fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti, ahol mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.

Cél az is, hogy a közbeszerzési adatok kereshetősége javuljon, azaz a közbeszerezési eljárásokkal kapcsolatos dokumentumok, adatok kereshetőek, lekérdezhetőek, könnyen azonosíthatóak legyenek, ezáltal javítva a nyilvánosság biztosításának mértékét.

Az antikorrupciós munkacsoport munkája az eddigi eredmények alapján előremutató. A következő egyeztetés várható témája a Köztisztviselői Etikai Kódex lesz.

A munkacsoport a kormányzat és a szakmai civil szervezetek közötti stabil együttműködési és tanácsadó fórum, mely a korrupció megelőzését szakmai alapon kívánja szolgálni, működése pedig minőségileg javított a korrupció megelőzésével kapcsolatos társadalmi párbeszéden. A testület pártpolitika mentesen működik, mely eredményességének egyik záloga.

Részletek a kormány korrupcióellenes intézkedéseiről: Összefoglaló a Kormány korrupcióellenes intézkedéseiről”

Forrás:
A KIM-ben ismét ülésezett az antikorrupciós civil munkacsoport; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. február 15.

Navracsics szerint nincs korrupció a magyar közigazgatásban

„A több korrupció kevesebb demokráciát jelent – mondta Schiffer András pénteken a Parlamentben azon az antikorrupciós kerekasztal-beszélgetésen, amelyet az LMP rendezett kormányzati képviselők, parlamenti pártok és a civil szervezetek bevonásával. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter kijelentette, hogy a magyar közigazgatás ma tiszta.

A szervezőként felszólaló Schiffer András azt mondta, az LMP azért kérte, hogy a civil, a parlamenti és a kormányzati szereplők jöjjenek össze, mert az elmúlt 25 évben a szavak szintjén nagy egyetértés mutatkozott abban, hogy a korrupció visszaszorítása az egyik legfontosabb politikai feladat. Miközben a felszínen egyetértés van, az ország egyre kockázatosabb helyzetbe kerül a korrupciós nyomás miatt – tette hozzá.

A politikus azt mondta, hogy ahol a jogalkotást különböző lobbicsoportok tudják befolyásolni, ott a „demokrácia illúzió”. Schiffer András kitért arra is, hogy aggodalomra ad okot a fékek és egyensúlyok rendszerének gyöngítése, illetve a parlamentáris eljárásban történt változások. A független képviselő a szocialista Tóbiás Józsefhez hasonlóan utalt a párt és kampányfinanszírozás kérdésének rendezésére is.

A Transparency Internationalt képviselő Ligeti Miklós kijelentette, hogy Magyarországon 2011-re befolyásos érdekcsoportok „foglyul ejtették a közhatalom gyakorlását”, mára már a szabályozási környezetet is képesek befolyásolni.

Léderer Sándor a K-Monitor képviseletében abból az aspektusból vizsgálta a kérdést, hogy miközben súlyos problémák vannak a törvények és az alaptörvény szintjén, nagyon sok minden múlik azon, hogy mennyire lehet visszaállítani az emberek bizalmát az állam irányába.

Maróy Ákos (atlatszo.hu) azt emelte ki, hogy amikor konkrét esetek után kutatnak, akkor az információ birtokosai gyakran mindent elkövetnek annak érdekében, hogy azt vagy ne, vagy csak nagyon sokára kelljen kiadniuk. Hozzátette, sokszor hiába tárnak fel ügyeket, ezeknek nincs következményük.

Tóth István János, a BCE Korrupciókutató-központ képviseletében közölte: látszik a hatékony, jó kormányzásra való szándék, de eközben sokszor nem akarják olyan formában nyilvánosságra hozni az adatokat, hogy azok összegezhetők, elemezhetők legyenek.

Az elhangzottakra reagáló Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter megjegyezte, hogy minden demokráciában befolyásolhatják érdekcsoportok a döntéshozatalt, hiszen az asztalnál ülő civil szervezetek is érdekcsoportok. A tárcavezető azt is kijelentette: nem biztos, hogy a több demokrácia önmagában kevesebb korrupciót eredményez, mert vannak korrupciós szempontból tiszta diktatúrák és nagyon fertőzött demokráciák is.

Kijelentette, hogy teljesen korrupciómentes ország nincsen, de Magyarország – az Európai Unión belüli pozícióját tekintve – nem teljesít rosszul. Hozzátette, hogy a 2010 óta eltelt időszakban a magyar közigazgatásban kultúraváltás történt. „Nem akarom azt mondani, hogy azelőtt teljesen korrupt volt, de (…) ma a magyar közigazgatás tiszta” – mondta. Hozzátette, ettől függetlenül nem lehet kizárni, hogy egy-egy korrupt ember megjelenik a közigazgatásban.

A miniszter elmondta: kiemelt fontosságot tulajdonítanak a megelőzésnek és a szankcióknak is, így például mind a bíróság, mind az ügyészség külön forrásokat kapott a korrupció elleni harchoz. Az eseményt követő sajtótájékoztatón Schiffer András arról beszélt, hogy az LMP szeretné a következő hónapokban folytatni ezeket a beszélgetéseket.

Ahol semmiféle legitimitással nem rendelkező érdekcsoportok saját üzleti elképzeléseiknek megfelelően tudják befolyásolni a szabályalkotást, ott az állampolgárok akarata nem tud érvényre jutni – ismertette véleményüket. Hozzátette: a megbeszélésen úgy látta, hogy a kormányzati és civil szereplők, valamint a pártok egyes területeken képesek lehetnek a megegyezésre.

Navracsics Tibor azt emelte ki, hogy a kormány antikorrupciós stratégiájának megvalósítása során számos olyan jogszabályi változást, illetve intézményi megoldást érvényesítettetek, amely közelebb viheti az országot ahhoz, hogy hatékonyabban küzdhessen a probléma ellen. Felhívta a figyelmet, hogy jelenleg is zajlik egy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által létrehívott, az antikorrupciós stratégiáról szóló párbeszédsorozat. A kormány ezen a héten fogadta el az integritási referens intézményének bevezetéséről és a közszolgálatban alkalmazandó etikai kódexről szóló döntéseket, amelyek azt célozzák, hogy ne csak intézményi, hanem személyi szinten is minél tisztább és átláthatóbb legyen a közigazgatás – mondta.

A fideszes Vas Imre a kerekasztal és a sajtótájékoztató során is párhuzamot vont a korrupció és a közlekedési balesetek közötti küzdelem között. Szavai szerint a politikának és a közszféra szereplőinek mindaddig mindent meg kell tenniük a megelőzés érdekében, amíg egyetlen baleset vagy korrupciós ügy is történik. Hozzátette, hogy az utóbbi időszakban az igazságszolgáltatás és a kormányzat is több lépést tett a korrupció megelőzésének érdekében.

Tóbiás József jogos igénynek nevezte, hogy a társadalom tagjai beleláthassanak azokba az irányított folyamatokba, amelyeket – a vélekedések szerint – szűk érdekek vezényelnek. Hozzátette, hogy az állam működőképességét össze kell tudni hangolni az állampolgárok betekintésének lehetőségével. A több demokrácia magában hordozza a kevesebb korrupció lehetőségét – ismertette véleményét.”

Forrás:
Navracsics szerint nincs korrupció a magyar közigazgatásban; HVG.hu/MTI; 2013. február 15.

A közigazgatás szereplőinek össze kell hangolniuk stratégiáikat a közjó érdekében

„A közigazgatás főbb szereplőinek, a központi és a területi államigazgatásnak, valamint az önkormányzati szférának nem egymással szemben kell megfogalmazniuk érdekeiket, stratégiáikat és fejlődési lehetőségeiket, hanem összefogva együttesen – hangoztatta pénteken Budapesten a közigazgatási és igazságügyi miniszter.

Navracsics Tibor a most induló mintegy 4 milliárd forint keretösszegű szervezetfejlesztési program nyitókonferenciáján azt mondta, a közigazgatás mindig eszköz „a legfőbb politikai és közösségi cél”, a közjó gyarapítása és szolgálata érdekében, ezért a közigazgatás egyetlen szereplője sem fogalmazhatja meg önérdekként a saját törekvéseit.

Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy az elmúlt 20 évben a közigazgatás szereplői gyakran magukat védték másokkal szemben, és az intézményi harcokban elveszett a közjó. Szavai szerint ezért kellett az ágazati és területi érdekekben „rendet vágni” annak érdekében, hogy a közigazgatási reform – a szervezetépítés és a közigazgatási kultúra szempontjából is – magasabb szintre léphessen.

Elmondta, a most meghirdetett pályázatok azt a célt szolgálják, hogy a szervezetfejlesztésben „összeérjenek” az elképzelések, és ez egy jó minőségi közigazgatást eredményezzen a jövőben.

A miniszterelnök-helyettes elmondta, a program keretében két hónapig tartó regionális konferenciasorozatot is indítanak, melyen a jogszabályi változtatások ismertetése mellett a közigazgatás szereplői megoszthatják eddigi gyakorlati tapasztalataikat. Jelezte: így ha valami az előzetes elképzelésekből nem vált be, később korrigálni tudják.

A tárca most pénteken (a Magyary Zoltán program részeként) induló szervezetfejlesztési programjáról kiadott tájékoztató szerint az Államreform Operatív Program keretén belül négy – egymással szerves kapcsolatban álló – projektben a központi közigazgatási intézmények és az önkormányzatok közel 4 milliárd forintra pályázhatnak. A projektek a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási és kerületi kormányhivatalok kivételével az egész közigazgatási szervezetrendszert lefedik. A konferencián elhangzott, a járások külön projekten indulhatnak majd.”

Forrás:
A közigazgatás szereplőinek össze kell hangolniuk stratégiáikat a közjó érdekében; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. február 15.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége közleménye és a Belügyminisztérium válasza

„A Magyar Önkormányzatok Szövetsége február 13-ai, közel 500 polgármester részvételével rendezett konferenciája után sajnálattal állapítja meg .

– hogy több száz – elsősorban kis – település van, amelynek testülete objektív okok miatt nem tud „nullszaldós” költségvetést készíteni a kötelező önkormányzati feladatok valamelyikének részleges vagy teljes elhagyása nélkül. A konferencián elhangzott felszólalások is azt erősítik meg, hogy beavatkozás nélkül nem lehet megfelelni a törvényi előírásnak.

– hogy konferencián a polgármesterek nem kaptak választ arra, hogy miként tudnak a nagy számban érintett települések a költségvetésük elkészítésénél megfelelni annak a törvényi elvárásnak, hogy nem tervezhetnek hiányt.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége ezért a mai napon kezdeményezte Dr. Pintér Sándor belügyminiszternél az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa ülésének haladéktalan összehívását, hogy ott, a többi önkormányzati szövetség részvételével közösen alakíthassuk ki az ezzel kapcsolatos álláspontot és megtaláljuk a legjobb megoldást.

Dr. Gémesi György
MÖSZ elnök”

„A Belügyminisztérium felhívja a Magyar Önkormányzatok Szövetsége figyelmét, hogy szakmai javaslatait eljuttathatja a minisztériumhoz, ahogy azt más önkormányzati érdekszövetségek már megtették.

A beérkezett javaslatokat a minisztérium rendszerezi és értékeli, ezt követően a belügyminiszter dönt az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa összehívásának szükségességéről.”

Forrás:
Közlemény; Magyar Önkormányzatok Szövetsége; 2013. február 15.
A Belügyminisztérium válasza a Magyar Önkormányzatok Szövetsége közleményére; Belügyminisztérium; 2013. február 15.

A konszolidáció után tiszta lappal indulnak az önkormányzatok

„Az önkormányzati államtitkár szerint történelmi léptékű az önkormányzati adósságok állami átvállalása, a helyhatóságok tiszta lappal tudnak indulni a konszolidáció után.

Tállai András az MTI-nek adott interjújában felidézte, hogy az önkormányzatok nagy részének 2010-ben komoly működési hiánya volt, amit kiegészítő kormányzati támogatásokkal sikerült kezelni, majd nekiláttak a teljes rendszer átalakításának. Szavai szerint rendszerszintű volt az eladósodás, ami az ország önkormányzatainak kétharmadát, vagyis több millió ember lakóhelyét érintette. Az államtitkár szerint ennek indoka a szocialisták gazdaságpolitikája volt, ami egyre több feladatot és egyre kevesebb forrást adott a helyhatóságoknak, így hitelekből, kötvénykibocsátásból próbálták fedezni kiadásaikat.

„Egyszer minden véget ér, nem lehet a végtelenségig eladósodni” – jelentette ki Tállai András. Elmondta: a múltat az adósságkonszolidációval, a jövőt az új önkormányzati és a stabilitási törvénnyel rendezik. Utóbbi szigorúbbá, szabályozottabbá teszi a jövőbeni kötelezettségvállalásokat – tette hozzá.

A feladatfinanszírozásra való áttérésnek is az a célja – mondta az államtitkár -, hogy a kötelező feladatok forrása biztosított legyen, az önként vállalt feladatokat pedig a maguk által előteremtett bevételekből állják. Az átalakítás során felszínre kerülő nehézségek kezelésére 45 milliárd forintot különítettek el.

Utalt arra is, hogy február 15. az önkormányzati költségvetések benyújtásának határideje, ezeket 30 napon belül kell elfogadniuk a képviselő-testületeknek. „Nagy kihívás, hogy sikerül-e a működési bevételek és kiadások egyensúlyát megtalálni, de az önmagában eredmény, hogy megváltozott a trend, már a tervezésnél látni kell, hogy mire van és mire nincs forrás” – fogalmazott.

Tállai András az állami adósságátvállalással összefüggésben elmondta: az ötezres lélekszám alatti településeken 14 kivétellel tavaly befejeződött az eljárás, 1710 önkormányzat 74 milliárd forintnyi adósságát fizette ki az állam a két ünnep között. A fennmaradó helyhatóságok – Alsómocsolád, Harkány, Szabadkígyós, Füzér, Aba, Fertőd, Bükkszék, Poroszló, Besenyszög, Cserkeszőlő, Nagykörű, Újszilvás, Balatonfűzfő és Tótszerdahely – adósságát külön eljárásban rendezik, azt legalább 40 százalékban veszi át az állam. „Alapvetően nem önkormányzati feladatra költötték a felvett hitelt, hanem forgalomképes vagyonra, ami nyereséget termel” – ismertette az államtitkár, hozzátéve: nem teheti az állam, hogy a szállodákra, vendéglátókra felvett hiteleket teljes mértékben átvállalja, és minden hasznot az önkormányzat élvez.

Az ötezer fő feletti, 278 érintett település önkormányzatánál az adósságátvállalás mértékének meghatározása következik, az összeg az iparűzésiadó-bevétel nagyságától függ. A mérték 40-től 70 százalékig terjedhet, de a törvény lehetővé teszi, hogy egyedi esetekben magasabb százalékot is átvállaljon az állam – jelezte az államtitkár. Elmondta: ez február 28-ig befejeződik, majd június 28-ig szerződéseket köt az állam, az önkormányzat és az érintett bank.

Az állam összesen 1033 milliárd forintnyi kötelezettségvállalásból vesz át egy meghatározott részt, a tőke mellett a kamatokat is átvállalja – tette hozzá.

Tállai András arról is beszámolt, hogy a Belügyminisztérium az idén is meghirdeti az önkormányzati intézmények fejlesztésére szóló, a létszámleépítéssel összefüggő, az uniós pályázatok önerejére vonatkozó, valamint a vis maior pályázatokat. Úgy véli, az idén az energiaracionalizálási uniós pályázatok lesznek többségben, s közben az önkormányzatok készülnek a 2014 és 2020 közötti lehetőségekre. A gazdaságfejlesztésen és a munkahelyteremtésen túl az önkormányzati feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra fejlesztése jut nagyobb szerephez – vélekedett az államtitkár.

A következő uniós finanszírozási ciklus keretköltségvetésére utalva jelezte: az arányok nem változtak, bízik abban, hogy abból a „tortából”, amit Magyarországnak sikerült megszereznie, legalább ugyanolyan arányban részesülnek az önkormányzatok, mint korábban.”

Forrás:
A konszolidáció után tiszta lappal indulnak az önkormányzatok; Belügyminisztérium; 2013. február 15.

Wetzel Tamás a közigazgatási egyszerűsítésekről tájékoztatta a tengerentúli magyarokat

„Wetzel Tamás miniszteri biztos a március 1-jétől hatályba lépő Magyary Zoltán Közigazgatás-racionalizálási Programnak a nyugati diaszpórát leginkább érintő változásait ismertette az elmúlt héten a Boston, New York és Washington környékén élő magyarokkal.

„A program egy egész sor törvényt, illetve végrehajtási rendeletet módosít, és bizonyos részei hatalmas könnyebbséget jelentenek a nyugati magyarság számára” – jelentette ki az MTI-nek nyilatkozva Wetzel Tamás.

A miniszteri biztos a programmal és az állampolgársági ügyintézéssel kapcsolatban kifejezetten a nyugati magyarságra vonatkozó részekre, a hazai anyakönyvezésre, valamint személy- és lakcímnyilvántartással kapcsolatos változásokra hívta fel a figyelmet.

Wetzel Tamás elmondta, hogy az új szabályozás értelmében a magyar útlevél a lejárta után még legalább egy évig kötelező elfogadni az állampolgárság igazolására. Emellett olyan konszolidált informatikai rendszer jött létre a magyarországi személyi és lakcím-nyilvántartás keretén belül, amely alapján a külképviseletek is meg tudják állapítani, hogy valaki magyar állampolgár-e.

Rámutatott, hogy külföldön élő magyar állampolgároknak célszerű kérni felvételüket a személy- és lakcímnyilvántartásba, mert akkor évek múltán is egyszerűbben tudják intézni a hatósági ügyeiket, mert a nyilvántartás közhitelesen igazolja a magyar állampolgárságukat.

Ha hazai anyakönyvezés történik – ilyen van tipikusan egy gyerek születésének bejelentésekor – akkor az új magyar állampolgár már hivatalból kerül be a személy- és lakcímnyilvántartásba. Lerövidültek a határidők és leegyszerűsödtek a formanyomtatványok is. Több kérdésre a választ ezentúl hivatalból a magyar közigazgatás maga köteles megállapítani, vagyis az egyik hivatalnak kell megkeresnie egy másikat.

Wetzel Tamás példaként hozta fel, hogy állampolgársági kérelem esetén a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal meg tudja kerestetni a települési anyakönyvi hivataloknál az esetlegesen hiányzó születési anyakönyvi kivonatot.

Az egyszerűsített honosításkor bizonyos esetekben lehetővé vált, hogy azok a magyar felmenőkkel nem rendelkező személyek is egyszerűsített módon kérjék a magyar állampolgárságot, akik tíz évig éltek házasságban egy magyar állampolgárral, vagy öt évig voltak házasok, de a frigyből egy közös gyerek is született.

Wetzel Tamás pénteken fejezi be egyhetes egyesült államokbeli látogatását.”

Forrás:
Wetzel Tamás a közigazgatási egyszerűsítésekről tájékoztatta a tengerentúli magyarokat; MTI/Heti Válasz; 2013. február 16.

A Miniszterelnökséghez került a MaNDA

„A szétaprózott erőforrások mederbe terelésével, a koordinációs problémák elhárításával, a kulturális örökség digitalizálásának dinamizálásával indokolja a kormány, miért volt szükség a Magyar Nemzeti Digitális Archívumot (MaNDA) az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) felügyelete alól a Miniszterelnökség alá helyezni.

A Magyar Közlönyben a héten jelent meg az a kormányrendelet, amelynek értelmében a Miniszterelnökséget vezető államtitkár irányítja csütörtöktől a Magyar Nemzeti Digitális Archívumot és Filmintézetet.

Az MTI kérdésére a Miniszterelnökség megerősítette, hogy az „irányítói jogok gyakorlója” Lázár János, a miniszterelnökséget vezető államtitkár. Mint megjegyezték, a fenntartóváltás a törvény szerint nem befolyásolja a határozott idejű kinevezéseket. Lovas Lajos 2011-ben pályázati úton nyerte el főigazgatói kinevezését, amely 2016. november 1-jéig szól. „A főigazgató munkáltatói jogait mostantól Lázár János államtitkár gyakorolja” – írták.

A Miniszterelnökség hangsúlyozta, hogy a kormány kiemelt jelentőséget tulajdonít a digitalizációval kapcsolatos projekteknek és a terület kínálta lehetőségek kiaknázásának. „Az, hogy a területet közvetlenül a Miniszterelnökség irányítja, nem példa nélkül való. Korábban Magyarországon is a Miniszterelnöki Hivatal alá tartoztak a kulturális digitalizációval foglalkozó intézmények, külön államtitkár irányítása mellett” – emlékeztetettek, hozzátéve, hogy ez a megoldás lehetőséget ad a szétaprózott erőforrások mederbe terelésére, a koordinációs problémák elhárítására, a kulturális örökség digitalizálásának dinamizálására és a MaNDA által fejlesztett egységes, központi felület mielőbbi feltöltésére.

„A MaNDA feladatai túlnyúlnak a kulturális területen. A hungarikum-törvény szerint a MaNDA feladata például a Magyar Értéktárak által digitalizált dokumentumok őrzése és nyilvánosságra hozatala. A MaNDA által fejlesztett központi adatbázisok, tervezett szolgáltatások ugyanakkor a kultúrgazdaság területét is érintik, komoly finanszírozási potenciál ígéretét hordozzák magukban nem csupán a kulturális szereplők számára. Nem kritikáról van szó tehát, hanem racionalizálásról. A Miniszterelnökség fenntartása elősegíti a különböző minisztériumok által felügyelt területeken folyó munka koordinálását” – válaszolták arra kérdésre, hogy mennyire tekinthető az Emmi kritikájának a terület kiszervezése.

Az elmúlt időszak eredményeit ismertetve rámutattak, hogy a MaNDA összességében 2 milliárd forintnyi uniós forrásra pályázott az oktatási célokhoz közvetlenül kapcsolódó kulturális térinformatikai rendszer kialakítására. „Az intézményen belül eddig olyan fejlesztések folytak, amelyek megalapozzák a teljes rendszer működését. Ilyen a kötelespéldány feltöltő rendszerre is rendelkező univerzális adatbázis vagy a kulturális GPS pilot vagy az e-learning pilot csomag” – írta a Miniszterelnökség.”

Forrás:
A Miniszterelnökséghez került a MaNDA; HVG.hu/MTI; 2013. február 15.
A Kormány 25/2013. (II. 12.) Korm. rendelete az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2013. évi 21. szám, 2013. február 12.; 1581. oldal (pdf)

A helyi kormánymegbízott kendőzetlenül beszél

„Rácz Róbert értékel… Cívishír-interjú
…
Cívishír: Hogyan értékeli a közigazgatás elmúlt két évét, a kormányhivatalok felállításának fényében?
Rácz Róbert: A szakigazgatási szervek 2011. évi integrációjával a közigazgatás egy új típusú, hatékonyabb és költségtakarékos működése valósult meg. Már az első évben 25 százalékkal (300 millió forinttal) kevesebb volt a dologi kiadás, mint egy évvel korábban, amikor külön működtek a szakigazgatási szervek. A funkcionális feladatok (pénzügy, humánpolitika, informatika) a Kormányhivatal általi ellátásával egy egységes (17 költségvetési szerv helyett 1) átláthatóbb rendszer épült fel, tervezhetőbbé vált a működés, egyszerűsödött az irányítás. A szakmai feladatok ellátásában kiemeltebb figyelmet kapott az ügyfél-centrikus, gyors ügyintézés. (Több ügytípus ügyintézési határideje csökkent. Ilyenek például a szakhatóságok bevonásával lefolytatandó eljárások.)
A szakigazgatási feladatok ellátásában fellelhető párhuzamosságok is kiiktathatókká váltak. (Például az ellenőrzések összehangolásával a szakigazgatási szervek nem külön, hanem együtt keresik meg a gazdálkodó szervezeteket. Ugyanazon feladat érdekében nem végeztet el két szakigazgatási szerv ugyanolyan laborvizsgálatokat. A parlagfű felderítésben a helyszínbejárásra nem megy ki külön-külön több érintett szakigazgatási szerv). Az átállás szakmai sikerét az mutatja, hogy már 2011 második félévére kialakult az „üzemszerű” működés.

Cívishír: Országos viszonylatban hol áll(hat) a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal megítélése?
Rácz Róbert: A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal az országban az egyik legtöbb, 17 szakigazgatási szervet működtető hivatal, 5 megyére kiterjedő illetékességgel, ezért azokban a szakmai kérdésekben, amelyek az elmúlt két évben országos szinten megjelentek mérvadó volt a Kormányhivatal véleménye, megoldási javaslata. Mintaértékű volt az integráció több eleme, például a szakigazgatási szervek elhelyezésének koncentrációja, amellyel a működés költsége csökkenthető volt (a bérlemények felmondása közel 60 millió forint megtakarítást eredményezett) és koncentráltabban elérhetővé váltak a szakigazgatási szervek az ügyfelek számára. Ügyfélszolgálataink forgalma országos szinten is a legmagasabbnak mondható, 2012-ben több, mint 900 ezer ügyfél jelent meg érdemi ügyintézésre.

Cívishír: 17 szakigazgatási szerv, 17 vezetővel. Hogyan sikerül ennyi különböző érdeket egy cél érdekében közös irányba terelni?
Rácz Róbert: A 17 szakigazgatási szervezet szakmai irányítása nem változott, továbbra is a különböző szakminisztériumok, országos szakmai irányító hatóságok szabják nekik a feladatot. A kormányhivatalban csak a funkcionális tevékenységeik integrálódtak. Humanpolitika, gazdálkodás, gépjárműhasználat, informatikai és jogi ügyek, stb. A közös irány annyiban igaz, hogy mindenkinek törekednie kell a takarékos működésre és szakítania kell a korábbi szemlélettel, mely szerint, ha ügyfelet látunk, akkor azt először megdermesztjük a szolgálati nézésünkkel majd pedig legyőzzük az ügyében. Szerintem, elég jól állunk a hozzáállás változásában. Tisztelet a néhány kivételnek, akiknek nem fekszik ez a fajta közszolgálat.

Cívishír: Az állampolgárok még mindig túl bürokratikusnak, bonyolultnak látják a közigazgatást. Egyetért-e ezzel és lát-e arra reményt, hogy tovább egyszerűsödjön ügyeink intézése?
Rácz Róbert: A további javuláshoz rengeteg jogszabályt kell megváltoztatnia, eltörölnie a parlamentnek és a szaktárcáknak. Személyes véleményem szerint még mindig túl paternalista az állam, nem kellene ennyit koslatni az állampolgárok nyomában. 50 éves szokás, hogy a magyar állam szabályokat állít és rengeteg pénzbe kerülő preventív ellenőrzésekkel próbálja csekkolni, hogy azokat betartják e az érintettek. Szerintem okosabb lenne a normaszegést nagyon szigorú következménnyel sújtani, és nem drága „járőrözéssel” elejét venni a szabályszegésnek. Jobb, ha mindenki tudja, oda van bízva a dolog, de ha ezzel a bizalommal visszaél, nagyot bukhat rajta. Mondok rá példát. Ma a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv (leánykori nevén KÖJÁL) rendszeresen a nyakára jár az éttermeknek, hogy ellenőrizze például a közegészségügyi viszonyokat. Egy vagyonba kerül állandóan roadshow-ztatni a kollégáimat. Ha rajtam állna, egyszer mennénk oda, amikor kinyit, utána pedig soha többé, amíg nincs probléma. Ha meg hasmenést kap a vendég a konyha miatt, bezárnám körülbelül 200 évre. Legyen ez a tulaj gondja és felelőssége, ne az államé. Ezt persze úgy is lehet láttatni, hogy kevesebbet ad az állam a polgárnak, de azt is érteni kell, hogy akkor olcsóbb is lesz a mutatvány. Kölcsönösen sokat vár el egymástól az állam és polgára. Az elmozdulás előfeltétele a kölcsönös bizalom és tisztelet. Most először ezt kell felépíteni a felek között.

Cívishír: A kormányablakokat nagy dérrel-dúrral állította fel a kormány, de továbbra is kevés azoknak az ügyeknek a száma, amelyet az állampolgárok ott intézhetnek. Nem túl nagy luxus szinte pusztán tájékoztatásért fenntartani a kormányablakokat?
Rácz Róbert: A jelenleg működő kormányablakok egy mintaprojekt részei, amelyek azt a célt szolgálták az első két évben, hogy teszteljék az ügyfélszokásokat, a hosszított nyitva tartás munkamenetét, a hozzá kapcsolódó informatikai rendszert és lehetőséget teremtsenek a bővítésre mind a kormányablakok számában, mind a bevonható ügykörök esetében. Ez a mintaprojekt az alapja annak a bővítésnek, amely 2013 végére megvalósul. A megye 19 városában, az okmányirodák bázisán (azokat kormányablakká bővítve) kétezret meghaladó ügykör intézésére nyílik majd lehetőség. Ehhez a bővítéshez azonban szükség volt a járási rendszer kialakítására, az eddig a jegyzői hatáskörbe tartozó államigazgatási ügyek egy részének átvételére. A kormányablakok jelenleg sem csupán a tájékoztatás eszközei, hiszen a hozzájuk delegált ügykörökben az ügyintézés lehetősége is adott. (Ilyen például az ügyfélkapu megnyitása és az egyszerűsített honosítási kérelmek benyújtása).

Cívishír: Bár a járási rendszer év eleji felállításától nem telt el sok idő, tud már számvetést adni?
Rácz Róbert: Fél év előkészítő munkájának eredményeként több mint 500 köztisztviselő úgy került át az önkormányzatoktól a járási hivatalokba kormánytisztviselőként, hogy az év első munkanapján minden feltétel adott volt a munkavégzésükhöz. Az előkészítő munka eredményeként 82 település önkormányzatával mindenki számára elfogadható megállapodás született, az ingatlanok használati jogát és az eszközöket átadták, határidőben megkötöttük az üzemeltetési megállapodásokat…”

Forrás:
A helyi kormánymegbízott kendőzetlenül beszél; Civishír; 2013. február 14.

Közigazgatási, politikai informatika

Kifogott a számítógépes ügyintézés a nyugdíj előtt álló asszonyon

„Számítógépes ismeretek kellenek a nyugdíj előtti szolgálati idő elismertetéséhez — keresték meg az elmúlt hetekben többen is, köztük egész életükben, de komputerek nélkül dolgozó emberek lapunkat.

— Munkám mellett nem igazán sikerült megismernem a számítógép és az internet működését — kereste meg lapunkat egy nem sokkal nyugdíj előtt álló, az egyik Békés megyei kistelepülésen élő asszony.
Mint elmondta, 40 év munkaviszony után szeretne nyugdíjba menni, amihez csak néhány hónap van még hátra. Éppen azt szerette volna megtudni az illetékes nyugdíjfolyósító szakembereitől, hogy mennyi időt kell még ledolgoznia, vagyis a szolgálati idő elismertetést kérte a szakemberektől.

— Sajnos arról tájékoztattak, hogy január elsejétől az ügyintézést elektronikusan kell lebonyolítani — ecsetelte lapunknak a hölgy. Aki nem titkolta, világ életében szakmunkásként dolgozott, nem ért a számítógéphez.
— Az ügyintézők udvariasak voltak — tette hozzá. — Kiderült viszont, hogy egy elektromos ügyfélkaput kell nyitnom, illetve irataimat be kell szkennelnem. Nekem kicsit kínaiul hangzott mindez, s számítógépünk sincs.

A szakemberek a kormányhivatalhoz, illetve a járási hivatalhoz irányították, ahol az asszony számára el is készítették az elektronikus ügyfélkaput. A szkennelés viszont nehezebb diónak tűnik számára. Mint írtuk, hasonló észrevételekből többet is kaptunk az elmúlt időszakban.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságtól, illetve a Békés Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságától megtudtuk, január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény valóban módosult, de csak a szolgálati idő elismerési kérelem benyújtásának lehetősége szűnt meg, bevezették ugyanakkor az adategyeztetési eljárást, amelynek során az ügyfelek tájékoztatást kapnak a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban szereplő adataikról — biztosítási jogviszonyok időtartama, kereseti, jövedelmi és egyéb adatok —, valamint az eljárásban az esetleges hiányos, téves adatok javítása, hiányzó adatok beszerzése is megtörténik.

Az eljárás célja és eredménye az ügyfelek informáltságának növelése, még színvonalasabb kiszolgálása, a nyugdíjak egyszerűbb, gyorsabb, hatékonyabb megállapítása.

Az egyeztetési eljárás indítása, az adatok tisztázása az 1955. és 1959. között születettek esetében a 2013. január 1-jétől 2014. december 31-éig terjedő időszakban hivatalból történik, de lehetőség van arra is, hogy az adategyeztetést az ügyfelek kérelmezzék, viszont ebben az esetben ez valóban elektronikus ügyintézés keretében történhet.”

Forrás:
Kifogott a számítógépes ügyintézés a nyugdíj előtt álló asszonyon; beol.hu; 2013. február 10.

Fejlesztés az Államkincstár honlapján: átláthatók a helyi adók

„Egyszerűbben áttekinthetik a hazai vállalkozások a helyi adók mértékét és a kapcsolódó kedvezményeket a Magyar Államkincstár honlapjára nemrégiben felkerült adatoknak köszönhetően – hívja fel a figyelmet a Mazars [tanácsadó cég]. A nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat szerint az on-line adatbázisból néhány kattintással lehívhatók a székhely vagy telephely létesítése céljából kiválasztott települések adózási feltételei.

A 2013. évre vonatkozó adócsomag alapján, a Magyar Államkincstár ez év januárjában egy olyan adatbázist hozott létre, amely nem csak a hazai önkormányzatoknál bevezetett helyi adók mértékét, de a hozzájuk kapcsolódó adómentességeket és adókedvezményeket is tartalmazza – hívja fel a hazai vállalkozások figyelmét a Mazars.

A településtől függ, hogy milyen adókedvezmények vehetők igénybe
A helyi adókról szóló törvény felhatalmazást ad az egyes települési önkormányzatoknak arra, hogy a meghatározott törvényi maximum kereteket betartva, önkormányzati rendeletekben határozzák meg azt, hogy a területükön milyen helyi adókat vezetnek be és milyen mértékben. Ezek a rendeletek – meghatározott keretek között – adókedvezményeket, adómentességeket, illetve a maximumnál alacsonyabb adókulcsot is megállapíthatnak, amelyek különösen a helyi iparűzési adó tervezéséhez kapcsolódóan érintik a hazai vállalkozásokat.

Attól függően ugyanis, mutat rá a Mazars, hogy a település, ahol az adott gazdasági társaság székhellyel, telephellyel rendelkezik – vagy ilyen létesítését tervezi – hogyan, és milyen kedvezményekkel határozza meg a fizetendő helyi iparűzési adó mértékét, komoly különbségek adódhatnak a tényleges adóterhekben.

Az új rendszerrel könnyebb lesz a tájékozódás
Bár a kormányzat célja elsősorban az adminisztráció egyszerűsítése volt, az egyes önkormányzatok területén alkalmazott helyi adók mértékének átláthatóvá tétele nagy jelentőséggel bír az adóoptimalizálás folyamatában is – mutat tá az adatbázis jelentőségére Csizmadia Heléna, a MAZARS adóigazgatója. Bár az önkormányzati rendeleteket már korábban is elektronikusan kellett közzétenni, komoly terhet rótt az adózókra, hogy ezeket átolvasva kiszűrjék a konkrét adómértékeket, kedvezményeket, mentességeket. Az új adatbázisban pedig egyszerűen ellenőrizhetőek a székhelyként, telephelyként szóba kerülő települések adózási feltételei.

A Mazars szakértői szerint a weboldalon elérhető adatbázis adatállománya teljes körű: az összes hazai településre vonatkozóan tartalmazza a helyi adók tervezéséhez szükséges adómértékeket és a kapcsolódó mentességeket, elérhető kedvezményeket is. Az alapadatokon túl, az oldalon ugyancsak megtalálhatók az önkormányzatok elérhetőségei is – általában weboldallal együtt – és a sikeres használatot betűrendes kereső is támogatja.

A Mazars további fejlesztéseket javasol
A Mazars szerint ugyanakkor további fejlesztésekkel még felhasználóbarátabb lehet az adatbázis. A szakértők leginkább az adatok egyszerű összevethetőségét biztosító „összehasonlító”, vagy „letöltési” funkciókat hiányolják, amely vélhetően azért nem biztosított, mert a kormányzatnak nem célja az adóoptimalizálás megkönnyítése a vállalkozások számára. Hiányosság továbbá, hogy az adatbázisból nem tölthetőek le a bevallási nyomtatványok, vagy azok elérési útvonala. Ez azt jelenti, hogy egy – extrém esetben akár több száz – telephellyel rendelkező vállalkozás továbbra is kénytelen az egyes önkormányzatok honlapját egyesével átböngészni annak érdekében, hogy a helyi adó kötelezettségeiről bevallást tegyen.

Csizmadia Heléna elmondta: a törvény rögzíti ugyan, hogy az önkormányzat köteles a honlapján mind az adórendelet egységes szövegét, mind pedig a bevallási nyomtatványt közzétenni, de egyelőre még nem minden hazai önkormányzat rendelkezik honlappal. Ebben az esetben csak telefonon, e-mailben, vagy levélben lehet felvenni a kapcsolatot az adott önkormányzattal, annak érdekében, hogy a nyomtatvány eljusson a vállalkozáshoz. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az önkormányzatok nyomtatványai még mindig nem egységesek, és többségükben kizárólag kézzel kitölthetők.”

Forrás:
Fejlesztés az Államkincstár honlapján: átláthatók a helyi adók; Privátbankár.hu; 2013. február 13.

Felhők a közigazgatás egén

„Amerikával ellentétben Európa nem áll túl jól a közigazgatási IT rendszerek egységesítésében. Nálunk messziről indultunk, de javulhat a helyezet.

A 38 éves, indiai származású Vivek Kundrát nálunk az informatikában is kevesen ismerik, pedig alaposan felforgatta az ITC és a közigazgatás kapcsolatát. Kundra az Egyesült Államok szövetségi kormányának informatikáért felelős vezetője (Chief Information Officer, CIO) volt 2011 őszéig. Ő olyan programot hirdetett, amellyel az amerikai közigazgatás 3 milliárd dollárt (azaz több mint 650 milliárd forintot) spórolt meg az előző Obama adminisztárció idején.

A hatalmas költségcsökkentést jórészt az egységesítésnek, illetve a számítási felhő technológiák alkalmazásának köszönhetik. Az IT szakmában évek óta emlegetett felhő-számítástechnika azt jelenti, hogy a programok távoli gépeken futnak, ahogy mondjuk a Gmail levelezésünk, vagy a webes szolgáltatóhoz feltöltött fényképeink, dokumentumaink. A számítási felhő révén egy-egy informatikai nagyprojekthez nem kell drága hardvert és licenceket vásárolni, elég, ha havi-éves díjért tárhelyet, programokat (alkalmazásokat) szolgáltatásként vásárol a megrendelő egy hatalmas központi szerverteremben. Így egy nagy géptermi beruházás (amelyet technológiai óriáscégek, esetleg kormányok hoznak létre) tucatnyi, vagy akár ezernyi feladatot is kiszolgálhat, nem kell minden vállalatnál, szervezetnél saját szerver, szoftver.

Elképesztő ütemű változások zajlanak a közigazgatási informatikában – erősítette meg Joseph Reger, a Fujitsu Technology Solutions cég technológiai vezérigazgató-helyettese a Figyelő kérdésre. A magyar származású menedzser a globális cég felsővezetői pozíciójából értékeli az amerikai és az európai modell különbözőségét is. Úgy látja, hogy az Európai Unióban még az amerikainál is rosszabb a helyzet. Többszörösen töredezett rendszerek léteznek, amelyek megújítására nincsen egységes koncepció, nem folynak ilyen beruházások – ellentétben a bevezetőben említett amerikai példával. „Németországban szövetségi, tartományi és helyi önkormányzati szinten sem azonosak a közigazgatási informatikai rendszerek, sőt még az azonos szinten működő szervek, például egy-egy minisztérium is más-más megoldásokat használ.” – meséli tapasztalatait a Fujitsu technológiai vezérigazgató-helyettese. Szerinte a kisebb államoknak könnyebb a helyzetük, mert egyszerűbben kivitelezhető egy átfogó megújulás e téren.

A cikket teljes terjedelmében a Figyelő 2013/7-ik számában, az INFOTECH rovatban olvashatja el.”

Forrás:
Felhők a közigazgatás egén; Figyelő Online; 2013. február 15.

Átfogó kiberbiztonsági szabályozás az USA-ban

„Az amerikai elnök elrendelte a létfontosságú infrastruktúra kiberbiztonságának megerősítését, melyben fontos szerepe lesz az információcserének és az ipari partnerekkel kötendő keret-együttműködéseknek.

Rendeletet hozott Barack Obama a létfontosságú infrastruktúra kiberbiztonságának megerősítésére. A rendelet értelmében az eddig a hadiipari vállalatok számra fenntartott információcsere-programot más szektorok előtt is megnyitják, és a fenyegetésekről rendelkezésre álló információt csaknem valós időben megosztják velük. Az elnök arra kötelezte a szövetségi szerveket, hogy időben és ne titkosított jelentések formájában értesítsék az amerikai cégeket az őket fenyegető kibernetikai veszélyről.

Az alapvető szabadságjogok nem sérülhetnek
A rendelet arra is kitér, hogy az intézkedéseket úgy kell végrehajtani, hogy ne sérüljenek a személyiségi és polgári szabadságjogok. Egyúttal szorgalmazza a kiberbiztonságra vonatkozó jogi szabályozás felülvizsgálatát.

A kiberbiztonsági együttműködés kereteit az amerikai Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet (National Institute of Standards and Technology – NIST) irányítása alatt fogják kidolgozni, a hatékonynak bizonyult nemzetközi szabványok, gyakorlat és eljárás alapján.

A rendelet mellett az elnök kibocsátott egy politikai direktívát is, amelyben kritikus infrastruktúrát azon vagyontárgyak, hálózatok és rendszerek összességében határozta meg, amelyek létfontosságúak a közbizalom, valamint az ország biztonságának és jólétének biztosítása szempontjából. Ennek biztonságáért egyaránt felelősek a szövetségi, állami, helyi, törzsi és területi entitások, valamint a létfontosságú infrastruktúra köz- és magántulajdonosai, illetve üzemeltetői. A direktíva konkrét ütemtervet ír elő a kibervédelmi állami-privát együttműködés több aspektusának felülvizsgálatára. Egyebek között előírja, hogy 240 napon belül korszerűsítsék a nemzeti infrastruktúra-védelmi tervet, és két éven belül teljes egészében vizsgálják felül a „kritikus” infrastruktúrát.

A Fehér Ház a rendelettel és a direktívával kapcsolatban kiadott közleményében emlékeztetett rá, hogy Barack Obama elnök még 2009 májusában nemzeti stratégiai vagyontárgynak nyilvánította az Egyesült Államok digitális infrastruktúráját, annak védelmét pedig nemzeti prioritásnak.

A kormányzat a belbiztonsági minisztérium irányítása alatt létrehozta a Kiberbiztonság és Kommunikáció Nemzeti Integrációs Központját (National Cybersecurity and Communications Integration Center – NCCIC), amely folyamatosan monitorozza a létfontosságú infrastruktúrát, az internetet és a kiberteret fenyegető támadásokat. Az intézkedéscsomag fontos eleme a megbízható kibertéri identitás stratégia, amellyel összhangban átfogó kiberbiztonsági törvénytervezetet terjesztettek a kongresszus elé. Az indoklás szerint ugyanis a jelenlegi jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy a kormány minden szükséges intézkedést megtegyen a kibernetikai biztonság szavatolása érdekében…”

Forrás:
Átfogó kiberbiztonsági szabályozás az USA-ban; Bitport.hu; 2013. február 13.
Executive Order — Improving Critical Infrastructure Cybersecurity; The White House; 2031. február 12.
Executive Order on Improving Critical Infrastructure Cybersecurity; The White House; 2013. február 12.
Improving the Security of the Nation’s Critical Infrastructure; Michael Daniel; The White House Blog; 2013. február 13.

Informatika, távközlés, technika

Többségbe kerültek a virtuális szerverek a Richternél

„Magyarország egyik legnagyobb virtualizációs projektjét hajtotta végre az elmúlt években a Richter Gedeon Nyrt.

A gyógyszeripari vállalat fizikai szervervásárlás helyett szervervirtualizációval bővítette adatközpontjainak kapacitását, így a kiszolgálók többsége és az újonnan üzembe állított rendszerek mindegyike már virtualizált környezetben fut. A cég közleménye szerint a környezet nem csak a jelenlegi igényeket elégíti ki, de rendkívül rugalmasan képes alkalmazkodni a vállalat jövőbeni növekedéséhez is.

1901-es alapítása óta a Richter Gedeon Nyrt. a közép-kelet-európai térség egyik meghatározó gyógyszergyártója lett. A társaság több mint 30 országban van jelen, összesen öt gyártóhellyel, 31 képviseleti irodával, valamint 14 leány- és nagykereskedelmi vállalattal rendelkezik, miközben piachálózata kiterjed mind az öt világrészre. Szerteágazó tevékenységét kiterjedt informatikai infrastruktúrával támogatja a Richter. A vállalat üzleti működését mintegy 250 fizikai szerver szolgálja ki.

„Már jó pár évvel ezelőtt kezdtünk kifogyni a fizikai és egyéb kapacitásokból. A szerverterem alapterülete, a szerverszekrények fizikai telítettsége vagy akár a szabad elektromos kapacitás hiánya többször okozott problémát egy-egy új eszköz rendszerbe állítása során” – sorolja a gondokat Illyés János, a Richter Gedeon Nyrt. üzemeltetési osztályvezetője. Az adatközpontok telítettsége ugyanakkor rossz kihasználtsággal párosult. Tipikus volt az „egy szerver-egy alkalmazás” konfiguráció, ami kihasználatlan erőforrásokat jelentett a gépteremben. „Próbálkoztunk bizonyos szolgáltatások és alkalmazások vegyítésével, de ez nem minden esetben lehetséges és az esetleges hibaelhárítást is megnehezíti”, mondja a módszer hátulütőiről Illyés János.

Ez a működési mód az infrastruktúra rugalmasságára is rossz hatással volt. Ha egy alkalmazás számára már nem volt elegendő a kezdetben beállított szerver kapacitása, nehézkes volt a konfiguráció módosítása, bővítése. A több éves hardverek meghibásodása esetén az alkatrészek beszerzése, cseréje is szinte megoldhatatlan (de mindenképpen drága) feladatot jelentett. A rugalmatlanság az üzleti folyamatok kiszolgálásának terén is jelentkezett: az egyes fejlesztésekhez és új rendszerekhez szükséges hardverek beszerzése és üzembe állítása akár hónapig is elhúzódhatott.
…
A Richter szakemberei már 2007-ben megkezdték az ismerkedést a technológiával, akkor még Microsoft Virtual Server 2005 segítségével. A Hyper-V bevezetése után már éles üzemben működő rendszereket is nagyobb számban kezdték virtualizálni. 2008 és 2010 között több tucat éles, bár nem feladatkritikus alkalmazást mozgattak át virtuális gépre. A két budapesti adatközpontban működő 160 fizikai szerver közül jelenleg mintegy 70-en már virtuális kiszolgálókat futtatnak, összesen több mint 300-at, vagyis a vállalatnál már többségben vannak a virtuális szerverek. A megmaradt fizikai szerverek egy részét nem is érdemes virtualizálni (ide tartoznak az olyan, infrastruktúra-jellegű szerverek, mint a tűzfalak vagy domain controllerek). Szintén nincsenek még virtualizálva a leginkább feladatkritikusnak ítélt alkalmazások, elsősorban az SAP vállalatirányítási rendszer.
…
„Az egyik legnagyobb előny, hogy a növekvő igények mellett sem kell új adatközpontot építeni. Ez önmagában akkora megtakarítást jelent, ami mellett a virtualizáció minden költsége eltörpül, még ha a többi, pénzügyi és üzleti előnyt – csökkenő áramfelhasználás, kisebb üzemeltetési költségek, nagyobb rugalmasság – nem is számítjuk. Az is bebizonyosodott számunkra, hogy nem kell ezt egyszerre csinálni, hogy élvezhessük az előnyeit: a virtualizáció a Richternél nem nagyszabású projekt, hanem napi feladat” – foglalja össze az előnyöket Illyés János.
…
Az összvállalati előnyökön túl az üzemeltetés dolga is könnyebb lett. Eltűntek a hardverfüggőségből adódó korlátok: javult a fizikai szerverek kihasználtsága, az alultervezett konfigurációk problémái gyorsan orvosolhatók, hardverhiba vagy -karbantartás esetén a leállási ablak órák helyett percekre csökken. A nagyobb rugalmasság hasznát az üzleti felhasználók is élvezhetik. Ha új rendszerre van szükség, akár tesztelésre, akár fejlesztésre, az igények néhány óra alatt kielégíthetők. Többé az sem okoz gondot, ha az alkalmazások erőforrás-igénye megnő (vagy éppen csökken)…”

Forrás:
Többségbe kerültek a virtuális szerverek a Richternél; SG.hu; 2013. február 13.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Ingyenes nyílt forráskódú szoftverek a köz- és felsőoktatás számára

„Köz- és felsőoktatási célokra ajánlott fel térítésmentesen több informatikai cég nyílt forráskódú és szabadon felhasználható szoftvereket – jelentette be Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára és Dr. Hoffmann Rózsa, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára 2013. február 13-án, Budapesten.
A felajánlást tevő cégek között szerepel az IBM, a NetIQ Novell SUSE Magyarországi Képviselet és az ULX. Az informatikai vállalatok ingyenesen bocsátanak rendelkezésre a tanárokat és a diákokat egyaránt segítő, az oktatást megkönnyítő termékeket, a hozzájuk tartozó licencekkel és széleskörű terméktámogatással.

Vályi-Nagy Vilmos elmondta: a kormányzat a közigazgatásban már megtette azokat a lépéseket, amelyek a nyílt forráskódú termékek használatához, a versenysemlegesség megteremtéséhez szükségesek. A mostani felajánlást újabb mérföldkőnek értékelte abban a Kormány által korábban meghirdetett ingyenes szoftverbefogadási akcióban, amelynek révén az oktatási intézmények és tanulóik szabad felhasználású szoftverekhez, alkalmazásokhoz és segédanyagokhoz juthatnak.

Vályi-Nagy Vilmos elmondta: a kormányzat a közigazgatásban már megtette azokat a lépéseket, amelyek a nyílt forráskódú termékek használatához, a versenysemlegesség megteremtéséhez szükségesek. A mostani felajánlást újabb mérföldkőnek értékelte abban a Kormány által korábban meghirdetett ingyenes szoftverbefogadási akcióban, amelynek révén az oktatási intézmények és tanulóik szabad felhasználású szoftverekhez, alkalmazásokhoz és segédanyagokhoz juthatnak.

Dr. Hoffmann Rózsa beszédében hangsúlyozta: az oktatáspolitika egyik kiemelt területe, hogy mind a köznevelési rendszerben, mind pedig a felsőoktatásban minél nagyobb súllyal szerepeljen az informatika-oktatás. Jól példázza ezt az a tény, hogy az új kerettantervek alapján a 6-10. osztályos tanulók kötelező informatika-óraszáma 180 óra, amelyet a speciális tagozatokon, és a szabad órakeret terhére tovább is bővíthetnek az intézmények. Az államtitkár hozzátette: ezzel az európai országok rangsorában Magyarország az elsők között szerepel.

A felajánlás tartalmáról a beszédek után adott tájékoztatást Veres Zsolt, az IBM Magyarország vezérigazgatója, Szittya Tamás, a NetIQ Novell SUSE Magyarországi Képviselet ügyvezető igazgatója és Dr. Szentiványi Gábor, az ULX Nyílt Forráskódú Tanácsadó és Disztribúciós Kft. ügyvezető igazgatója.

A most felajánlott ingyenes oktatási csomagok a cégek szoftver- és alkalmazás-portfólióinak több száz darabját tartalmazzák, amelyek használatához szakmai segítséget, tanácsadást is nyújtanak a vállalatok.”

Forrás:
Ingyenes nyílt forráskódú szoftverek a köz- és felsőoktatás számára; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2013. február 13.

Olcsó laptopot hoz a Sulinet utódja

„Olcsó számítógépeket és szoftvereket juttat a rászoruló családoknak a kormány a többek közt a Microsofttal és az Intellel közösen meghirdetett Digitális otthon program keretében, amely célját tekintve az egykori Sulinet program utódjának tekinthető, bár nem kifejezetten gyerekeket céloz meg.

Az új programot a kormány a Microsofttal, az Intellel, a Vodafone-nal, illetve az Informatikai Vállalkozások Szövetségével közösen indítja útjára, de az nyitott minden más csatlakozni kívánó szervezet vagy vállalkozás előtt. Várhatóan még az idén megkezdődik a Digitális otthon tesztelése egy negyvenezer családot érintő miskolci pilotprogram keretében.

Olcsón kapnak laptopot és szoftvereket
A program résztvevői nemcsak egy laptopot és internetkapcsolatot fognak kapni kedvező áron, hanem szoftverekhez is hozzájuthatnak. A hardver és a szoftver mellett oktatással is jár a programhoz való csatlakozás. Azt egyelőre még nem tudni, hogy a program keretében mennyi pénzért juthatnak majd számítógéphez és szoftverekhez a rászoruló családok, de a cég honlapján lévő tájékoztató szerint a Microsoft „igen jelentős kedvezményeket” készül nyújtani, és várakozásai szerint a többi részt vevő cég is hasonlóképp cselekszik majd.

Diákok, idősebbek és romák a fókuszban
A kormány és az informatikai ipar szereplői által indított kezdeményezésben nemcsak a miskolci lakosok vehetnek majd részt, hanem a város tágabb környékén élők is. Amennyiben a résztvevők digitális írástudási képessége javul, és a munkahelyhez jutási esélyeik nőnek, országos programmá válhat a Digitális otthon.

A kezdeményezés három csoportot céloz meg: a diákokat, az ötven évnél idősebb, számítógépet nem használó népességet és a romákat. A programot az állam négymilliárd forintos tőkével indítja el, amelyet az informatikai ipar szereplői további négymilliárd forinttal egészítenek ki. Az egyes családokra azonban nem kétszázezer forint fog jutni, ahogy egy egyszerű osztás sejtetné, hanem jóval kevesebb. Az összeg egy részét felemészti a hálózatbővítés, a számítógép-használói oktatás ára és a program keretében megvalósuló digitális város szolgáltatások kivitelezésének költségei.

Rejtély még, hogy milyen laptopot kapnak
A családokhoz várhatóan hetven-nyolcvanezer forint értékű hardver fog kikerülni – hangzott el a Digitális otthon program indulása alkalmából tartott sajtóbeszélgetésen. A közbeszerzési eljárás várhatóan márciusban fog véget érni, akkor lehet megtudni, hogy pontosan mely gyártók eszközeit kapják meg a digitalizálódó otthonok.

A hardverek és a szolgáltatók kiválasztása mellett folyamatban van annak a kigondolása is, hogy milyen szolgáltatásokkal, információval lehet internetre csábítani a világhálótól eddig elzárkózó magyarokat. Az ország lakosai közül jelenleg körülbelül négymillióan nem rendelkeznek sem internetkapcsolattal, sem számítógéppel. Az iparág szereplői szerint az interneten megvásárolható vonatjegy és az ehhez hasonló valós előnyöket kínáló szolgáltatások azonban meghozzák a kedvet a jelenleg nem internetezőknek is. A program fontos része az oktatás, így a résztvevőknek nem maguktól kell majd beletanulniuk az internetezésbe.”

Forrás:
Olcsó laptopot hoz a Sulinet utódja; Szedlák Ádám; [origo]; 2013. február 13.
Digitális Otthon Program; Microsoft Magyarország; 2013. január 23.

Így válhat nyílttá a magyar (köz)oktatás

„Kormányzati felkérésre fognak össze az open source támogatói.

Ma tartott sajtótájékoztatót a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, ahol Vályi-Nagy Vilmos kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkár dr. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkárral együtt jelentette be a kormányzat azon szándékát, mely szerint az oktatásban biztosítani kell a választás lehetőségét, a nyílt rendszerek használatának támogatását. Ez természetesen nem menne iparági támogatók nélkül, akik közül három képviselte is magát az eseményen. Az IBM részéről Veres Zsolt vezérigazgató, az ULX Kft. ügyvezető igazgatója, dr. Szentiványi Gábor és Szittya Tamás, a Novell Magyarország ügyvezető igazgatója foglalta össze, mit is nyújthatnak cégeik az oktatás számára.

Vályi-Nagy Vilmos fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy a korábbi kormányzati döntést felülvizsgálva mintegy lefelezték a Tisztaszoftver Program beszerzési árait. A távlati célok – versenyképesebb tudás, jobb informatikusképzés, mint a környező országokban – eléréséhez azonban szükség van arra, hogy versenyhelyzet legyen a szegmensben, választási lehetőséget kapjanak a diákok. Emellett a hazai beszállítói kör is nagyobb szerephez juthat a nyílt forrás támogatása révén.

Ezt az elkötelezettséget erősítette meg Hoffmann Rózsa is, aki elárulta, hogy jelenleg szinte majdnem darabra pontosan 190 ezer számítógéppel rendelkezik a közoktatás, vagyis átlagosan minden tizedik iskolásra jut egy PC. Az otthoni számítógépes ellátottság már 80 százalék feletti, ennek figyelembe vételével alkották meg az új oktatási tantervet. Utóbbi keretei között a 6-10. osztályba járók 180 órányi kötelező informatikai oktatásban vesznek részt (nem számítva a különórás képzéseket), ami Hoffmann szerint egy 50 európai ország eredményeit mutató lista élmezőnyébe repítette az országot.

A kérés értő fülekre talált
Veres Zsolt megemlítette a kormányzat és az IBM között alig több mint egy hónapja megkötött stratégiai megállapodást. Ez bővülhet most tovább a vállalat Academic Initiative programja révén, mely ingyenes hozzáférést ad licencköteles szoftverek és más technológiai megoldások oktatási célú használatához. Az eddig csak felsőoktatási szinten létező projekt a következő hónapokban megjelenhet a középiskolákban is. A Kék Óriás hazai képviselője emellett beszámolt a Smart University Workgroupról, mely egy, hazai egyetemek és a nemzetközi vállalat között létrejött, a már létező ötletek, fejlesztések szigetszerűségének megszüntetését célzó munkacsoport. Működése révén az oktatási intézményekben általánosan elterjedhetnek ezek az elképzelések, hatékonyabbá téve az oktatást.

Végül Veres említést tett az IBM víziójáról, mely szerint az oktatás jövője a felhőben rejlik. A cloud technológia lehetőséget ad arra, hogy az egyetemek, főiskolák közös szerverterületen osztozzanak, ahelyett, hogy magas költségen saját szerverkapacitásokba ruháznának be. A jó terhelés- és időbeli elosztás révén az intézmények így kevesebb pénzből is folyamatosan korszerű IT-rendszereken oktathatnak, emellett komoly számítási kapacitásokhoz juthatnak kutatási projektjeik megvalósításához. Az IBM hazai vezetője szerint a piaci szereplők és az oktatási intézmények együttműködése állami koordináció mellett hatékonnyá és piacképessé teheti a képzést.

Szentiványi Gábor bejelentése szerint az ULX Kft. az általa már közel 10 éve fejlesztett Sulix Professional szabad letöltésének felajánlásával járul hozzá a nyílt forrású kormányzati törekvésekhez. Ezzel nem csak egy platformhoz kaphatnak hozzáférést a tanulók, hanem egyben egy komplett oktatócsomag birtokába is jutnak, több tucatnyi – nem csak informatikai képzésre használható – oktatószoftverrel egyetemben. Az operációs rendszer előnye, emelte ki Szentiványi, hogy nem csupán az oktatási intézmények falai között, hanem akár otthon telepítve is használható, vagyis a diákok nincsenek arra kárhoztatva, hogy kizárólag az iskolában végezzék el feladataikat.

Sulix – nyílt forrást az oktatásba!
A közoktatás igényeire szabott, az iskolai visszajelzések figyelembe vételével fejlesztett platform mellett az ULX Kft. egy több mint 400 oldalas linux-oktatói tudásbázist (Digitális írástudás Linuxon) is elérhetővé tett, elősegítendő a pingvines operációs rendszer terjedését. Emellett olyan óravázlatokkal is segíteni kívánja a tanárok munkáját, melyek „konyhakész” informatikai oktatást tesznek lehetővé. A vállalat Openedu programjához eddig közel 400 iskola csatlakozott, hangzott el a sajtótájékoztatón.

Szittya Tamás szintén kihangsúlyozta a felhasználói képzés fontosságát: a NetIQ Novell SUSE Magyarország vezetője megemlítette a 2008-ban indult Huedu programját, melynek keretei között nem csak nagy kedvezménnyel biztosítottak oktatási intézmények számára különböző szoftvereket, hanem azok frissítését, telepítési támogatását is lehetővé tették. Ennek eredményeként 2009 és 2012 között több mint százezer felhasználó juthatott hozzá a korszerű informatikai alapinfrastruktúrához, több száz oktatási intézmény mellett. A program második generációja immár teljes mértékben az open source-ra koncentrál, az oktatáson kívül olyan lehetőségeket is nyílt forrású alapokon biztosítva, mint csoportmunka, levelezés, file-szolgáltatás vagy irodai munka.

A vállalat az OpenSUSE szerver- és kliensoldali csomagját kínálja az iskolák számára, olyan kiegészítésekkel, mint dolgozatok központi kezelése, levelezés, mentés, monitorozás. A közelmúltban ezek a lehetőségek gyarapodtak többek között a hardver- és szoftverleltár, az e-napló rendszer, gépterem felügyelet és tananyagkezelő rendszer képességeivel.

Nyíltan a jövőbe?
A bejelentést követően újságírói kérdésre Vályi-Nagy elárulta, hogy ha a nyílt forrású lehetőségeket az oktatás 10-15 százalékában veszik igénybe, már az is 5 milliárd forint körüli nagyságrendű eszközhasználatot jelent. Célként pedig a 20 százalékos szint elérését jelölte meg az államtitkár. Véleménye szerint, ha ezt sikerül egy év alatt elérni, akkor már nyílt oktatásról beszélhetünk – a digitális infrastruktúra tekintetében mindenképp.”

Forrás:
Így válhat nyílttá a magyar (köz)oktatás; Szilágyi Szabolcs; Computerworld; 2013. február 13.

Szakirodalom

Újabb települések adósodhatnak el

„Újabb települések adósodhatnak el, mert az új, feladatfinanszírozású rendszerben nem biztosított a biztonságos működéshez szükséges forrás– állapította meg a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének az ez évi önkormányzati költségvetésről szóló gyorsjelentése.

A TÖOSZ szerint a Belügyminisztériumnak és a Nemzetgazdasági Minisztériumnak sürgősen fel kell mérnie az önkormányzatok tényleges költségvetési helyzetét. Ennek részeként valamennyi települési önkormányzatnak be kell mutatnia, milyen konkrét költségvetési kihatásokat eredményezett nála az új feladatfinanszírozási, feladat-átalakítási és -átadási rendszer, milyen strukturális átalakításokat végeztek az elmúlt egy hónapban a rendszer működőképességének fenntartása érdekében.

Az, hogy az eddigi normatív alapú finanszírozást részben feladatalapú finanszírozás váltotta fel, az önkormányzatok jelzései szerint sok helyen még nagyobb gondot jelent majd a háziorvosi ügyelet finanszírozása; a falugondnoki rendszer fenntartása; a kistelepülési óvodák működtetése; a szociális ellátások biztosítása; a kulturális létesítmények, a speciális települési természeti és épített örökségekről való gondoskodás; a helyi sport támogatása, de még a közvilágítás biztosítása is.

Míg a nehézségek településenként eltérőek, általános problémaként jelentkezik, hogy a gyermekétkeztetés önkormányzati feladat lett. Nem csak azért, mert szakmailag nehezen magyarázható, hogy miközben az iskolák jelentős részének fenntartását, illetve működtetését is átvette az állam, a gyermekétkeztetés önkormányzati feladat lett. Azért is, mert bár a nyersanyagok ára központi támogatásból, illetve szülő finanszírozásból megoldott, az ételek előállításának költsége nem megoldott.

Problémát jelent az is, hogy jóllehet az önkormányzati törvény szerint differenciálni kell a települések feladatait, ez még nem történt meg. Emiatt a települések nem tudják elkészíteni idei költségvetésüket, amit előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, kötelező és önként vállalt, valamint állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban kellene tervezniük.

A TÖOSZ azt is kifogásolja, hogy a jogszabályok a hatáskörök telepítésével egyidejűleg nem határozzák meg a feladat- és hatáskörellátáshoz szükséges minimális szakmai, személyi, tárgyi és gazdasági feltételeket, így a feladatfinanszírozás alapja válik bizonytalanná.”

Forrás:
Újabb települések adósodhatnak el; Világgazdaság 2013. február 11.
Gyorsjelentés a 2013. évi önkormányzati költségvetési felmérésről; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége; 2013. február 7. (doc)

Az „Önkormányzatok költségvetése – 2013” című konferencia előadásai

A helyi önkormányzatok 2013. évi
feladatai és finanszírozási rendszere; dr. Berczik Ábel, Nemzetgazdasági Minisztérium; pptx

A helyi önkormányzatok adósságkonszolidációja; dr. Papp Emese; Belügyminisztérium; pptx

Forrás:
Magyar Önkormányzatok Szövetsége; 2013. február 15.

Törvények, rendeletek

Megvan az ütemterve az elektronikus útdíj rendszer kiépítésének

„Papíron már megvan az ütemterve az elektronikus útdíj rendszer kiépítésének. A kormány a Magyar Közlöny tegnapi számában tette közzé ezzel kapcsolatos határozatát.

Miután január közepére egyértelművé vált, hogy sikertelenül zárult a Getronics visszalépése miatt megtett úttal arányos elektronikus díjszedési rendszer bevezetésére kiírt közbeszerzési eljárás, kérdésessé vált az is, hogy az eredetileg kitűzött határidőre, azaz ez év július 1-ére sikerül-e bevezetni a rendszert. Ez már csak azért is fontos kérdés, mivel a rendszer elindítása érinti a költségvetést is.

Január közepén, a vásárosnaményi kihelyezett kormányülés után Orbán Viktor is megszólalt az ügyben, és azt mondta, a megvalósítást az állam saját hatáskörben valósítja meg a projektet. A megvalósítást menetrendjét a tegnap kiadott Magyar Közlönyben tették közzé.

Lesz törvény is
A projekt felelőse a nemzeti fejlesztési miniszter, akinek nagyjából egy hónapos etapokban kell végrehajtania a bevezetéshez szükséges feladatokat. E hónap 15-éig kell meghatároznia azokat a feladatokat, melyek a rendszer bevezetéséhez kellenek. Március 15-ig kell benyújtania az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról szóló törvény tervezetét a kormány ülésére, a rendszer indulásához és működéséhez szükséges kormányrendeletek tervezeteit pedig április 15-ig kell elkészíteni.

A következő időpont május 15. Addig kell elkészítenie az NFM-nek – a belügyminiszterrel, valamint a közigazgatási és igazságügyi miniszterrel együttműködve – a díjfizetés ellenőrzésére vonatkozó jogszabály tervezetét. Majd a hónap végéig a rendszer üzemeltetéséhez szükséges szakembergárdát is fel kell állítani, akikkel öt nappal később, június 5-én a tesztüzem is elindul majd. Ugyancsak május végéig kell előkészíteni a díjszedési, díjellenőrzési feladatokra kötendő, 10 évre szóló szolgáltatási szerződést.

A teljes rendszer elindításának határideje továbbra is július 1.”

Forrás:
Ez már nem kabaré: ütemterv az e-útdíjra; Bitport.hu; 2013. február 14.
A Kormány 1060/2013. (II. 13.) Korm. határozata a megtett úttal arányos elektronikus díjszedési rendszer bevezetésének időszerű feladatairól; Magyar Közlöny; 2013. évi 22. szám, 2013. február 13.; 1727-1728. oldalak (pdf)

Kormányhatározat Magyarország 2013. évi Nemzeti Reform Programjának előkészítésével kapcsolatos feladatokról

„A Kormány
…
9. felhívja a feladatkörükben érintett minisztereket, hogy dolgozzák ki részletesen javaslataikat és tájékoztassák a nemzetgazdasági minisztert a növekedés és versenyképesség előmozdítására irányuló, a 2013. évi Nemzeti Reform Programban szerepeltetni javasolt, a 2013–14-es időszakra vonatkozó intézkedésekről a 2013. évi Éves Növekedési Jelentés ajánlásaira figyelemmel, ideértve különösen:
…
c) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásának javítására irányuló intézkedéseket,
Felelős: külügyminiszter, a nemzetgazdasági miniszter és a további, feladatkörükben érintett miniszterek bevonásával
Határidő: 2013. február 28.

d) a hálózati iparágak fejlesztésére irányuló intézkedéseket;
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: 2013. február 28.

10. felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy – a feladatkörükben érintett miniszterek bevonásával – dolgozza ki részletesen a közigazgatás korszerűsítésére irányuló, a 2013. évi Nemzeti Reform Programban szerepeltetni javasolt, a 2013–14-es időszakra vonatkozó intézkedéseket a 2013. évi Éves Növekedési Jelentés ajánlásaira és a 2012. évi országspecifikus ajánlásokra figyelemmel és azokról tájékoztassa a nemzetgazdasági minisztert;
Felelős: közigazgatási és igazságügyi miniszter a feladatkörükben érintett miniszterek bevonásával
Határidő: 2013. március 15.

11. felhívja a feladatkörükben érintett minisztereket, hogy tájékoztassák a nemzetgazdasági minisztert az Európa2020 célkitűzések állásáról, a célkitűzés elérése, valamint az országspecifikus ajánlások végrehajtása érdekében elsősorban a 2012. év folyamán tett intézkedésekről;
Felelős:
nemzetgazdasági miniszter
emberi erőforrások minisztere
nemzeti fejlesztési miniszter
belügyminiszter
vidékfejlesztési miniszter
Határidő: 2013. február 28.

12. a) felhívja a feladatkörükben érintett minisztereket, hogy a 2013. évi Nemzeti Reform Programban szerepeltetni kívánt intézkedések területén folytassák le a szükséges társadalmi egyeztetéseket;
Felelős:
nemzetgazdasági miniszter
emberi erőforrások minisztere
nemzeti fejlesztési miniszter
belügyminiszter
közigazgatási és igazságügyi miniszter
vidékfejlesztési miniszter
Határidő:
2013. március 31.

b) felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy tegyen javaslatot a 2013. évi Nemzeti Reform Program társadalmi egyeztetésének módjára.
Felelõs: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2013. március 31.

Orbán Viktor s. k., miniszterelnök”

Forrás:
A Kormány 1061/2013. (II. 14.) Korm. határozata Magyarország 2013. évi Nemzeti Reform Programjának előkészítésével kapcsolatos feladatokról; Magyar Közlöny; 2013. évi 23. szám, 2013. február 14.; 1872-1874. oldalak (pdf)

A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetben)

Forrás:
A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetben); Hivatalos Értesítő; 2013. évi 8. szám, 2013. február 15.; 1354-1359. oldalak (pdf)