Skip to main content

33-34. szám, 2014. augusztus 18.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt hírünk

A helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása – 1.

„Az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete 2013 áprilisa és 2014 júliusa között valósította meg az Államreform Operatív Program keretében a „Helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása” című kiemelt projektet. Ennek keretében áttekintésre került a közszolgáltatás-szervezés elméleti szakirodalma, a hazai jogi szabályozási, szakpolitikai sajátosságok, illetve jelentős empíria gyűlt össze a hazai önkormányzatok közszolgáltatási sajátosságairól. A kutatás földrajzi értelemben kiterjedt az egész országra, a települési kérdőíves felmérésben a települések 45,3%-a vett részt, a jegyzői kérdőíveket az önkormányzati hivatallal rendelkező települések 56,8%-a töltötte ki, és további 50 településről készült interjúkon, helyszíni felméréseken alapuló esettanulmány. A vizsgálatokat kiegészítette egy országos reprezentatív mintás lakossági felmérés is.

E tapasztalatok alapján kerültek összefoglalásra a jelenlegi helyzet legfontosabb jellemzői és fogalmazódtak meg javaslatok a szervezetfejlesztési, feladat-ellátási, finanszírozási és szervezési témakörökben a helyi önkormányzatok és a kormányzati szervek számára. A projekt megvalósítása során összegyűjtött adatállomány, információk elemzése birtokában modelljavaslat készült egy átfogó, országos nyilvántartást, tervezéstámogatást és folyamatos monitorozást biztosítani képes közszolgáltatási információs rendszerre.

A nagy horderejű projekt kiterjedt partnerségben került végrehajtásra a Regionális Kutatások Intézete bázisán, amely interdiszciplináris felépítése, hálózati karaktere, helyi beágyazottsága alapján különösen alkalmasnak bizonyult az elemzések, empirikus kutatások lebonyolítására. Az intézet 60 munkatársa, szinte a teljes kollektíva részt vett a végrehajtásban. Bizonyos szakmai kompetenciák biztosítása, továbbá a visszacsatolás, tesztelés érdekében szükség volt külső szakértők (TÖOSZ, AAM Consulting Zrt., Humanswot Tanácsadó Kft., Fact Intézet, LRMI Helyi Obszervatórium Kft.) bevonására, továbbá a kormányzattal és az önkormányzatokkal való közvetlen kapcsolatok kiépítésére.

Az eredmények bemutatására szervezett szakmai zárókonferencia 100 fő részvételével zajlott le Pécsett, 2014. július 29-én. A konferenciát a Belügyminisztérium Önkormányzati helyettes államtitkárának köszöntő szavai nyitották, melyet a Miniszterelnökség Területi Közigazgatás-fejlesztési Főosztályvezetőjének előadása követett. A hallgatóság soraiban is több minisztérium, így a Földművelésügyi Minisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma képviselői, továbbá számos önkormányzat, államigazgatási szerv és civil szervezet delegáltjai is jelen voltak.

A konferencián elhangzott előadások:

Forrás:
Zárókonferencia; MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Regionális Kutatások Intézete; 2014. július 29.
A projekt webhelye
ÁROP 1.1.22 – Helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása; Széchenyi 2020
A kutatás további anyagait a mai hírlevél különböző rovataiban lehet megtalálni!

Közigazgatás, politika

A KLIK és a Gyemszi is a kormányhivatalokhoz kerülhet

„Akár az iskolák fenntartójának számító KLIK, valamint a kórházak felügyelő szerve, a Gyemszi is a kormányhivatalokhoz kerülhet – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a fővárosi kormánymegbízott. A Miniszterelnökség és az illetékes államtitkárság mintegy 50 olyan ügykört vizsgál, amely a kormányhivatalokhoz kerülhet. Erről ősszel dönthet az Országgyűlés – tette hozzá György István, aki azt is bejelentette: ezzel párhuzamosan az ügyintézést is egyszerűsíteni szeretnék.

A fővárosi kormánymegbízott azt sem tartja kizártnak, hogy önkormányzati hatáskörök is átkerülnek a Miniszterelnökség fennhatósága alá tartozó kormányhivatalokhoz. György István – szavai szerint – több javaslatot is benyújtott a kormányzathoz a kormányhivatalok további működéséről. Hozzátette: egyedileg kell megvizsgálni az egyes ügykörök adminisztrációját és ahol lehetséges csökkenteni a bürokráciát. „A cél, hogy mindenki a lakóhelyéhez lehető legközelebb intézhesse az ügyeit.”

A korábbi főpolgármester-helyettes az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy „a BKV a BKK-val együtt mozog, azaz mindkét társaságnak egy tulajdonosi kézben kell lennie.” György István elképzelhetőnek tartja, hogy a budapesti közösségi közlekedés állami kézbe kerül. Ennek éves költségvetését a fővárosi kormánymegbízott nemzetgazdasági volumenűnek nevezte, ugyanis 140 – 145 milliárd forintot tenne ki.

György István úgy véli, hogy 1998 és 2010 között mintegy 800 milliárd forintot kellett volna fordítani az elavult budapesti közlekedés fejlesztésére, karbantartására. Hozzátette ugyanakkor, hogy ami az elmúlt négy évben megvalósult már meghaladja ennek az összegnek az egynegyedét.

A városüzemeltetésért felelős egykori főpolgármester-helyettes emlékeztetett a miniszterelnök korábbi nyilatkozatára, hogy az idén ősszel megalakuló Fővárosi Közgyűlés struktúrája ideiglenes lesz, ugyanis a tapasztalatok alapján a következő ciklusra alkothatja meg a parlament a végleges önkormányzati választójogi rendszert.”

Forrás:
György István: a KLIK is a kormányhivatalokhoz kerülhet; Inforádió; 2014. augusztus 14.

Áttörést sikerült elérni az ügyteher csökkentésében az ország legnagyobb bíróságán

„Áttörést sikerült elérni az ügyteher csökkentésében az ország legnagyobb bíróságán, a Fővárosi Törvényszéken, így a jelentős többletterhet okozó több száz új devizahiteles per törvényben előírt szigorú elintézési határideje is tartható lesz – mondta Fazekas Sándor, a törvényszék elnöke az MTI-nek.
A törvény szerint a devizahiteles szerződések egyoldalú módosításának tisztességtelenségével kapcsolatban az összesen mintegy 400 pénzintézet által az állam ellen indítható perekben még egy hétig, legkésőbb augusztus 25-ig lehet bírósághoz fordulni. Ezekben a perekben első fokon a Fővárosi Törvényszéknek van kizárólagos illetékessége, amelynek a kereset beérkezésétől számított legfeljebb 30 napon belül döntést is kell hoznia.

Az ország mintegy 2900 bírájából csaknem hétszázat foglalkoztató Fővárosi Törvényszék elnökévé 2012. január 1-jén kinevezett Fazekas Sándor elmondta: az egy bíró kezén egyszerre folyamatban lévő ügyek száma jelenleg a legtöbb ügyszakban kerületi szinten ötven és száz között van, és a törvényszék első és másodfokú szakterületein is jelentősen csökkent. Két-három éve még száznál, sőt bizonyos ügyszakokban kétszáznál is több perben járt el egyszerre egy fővárosi bíró. Ez az ügymennyiség jóval meghaladta az országos átlagot és gyakorlatilag kezelhetetlen volt, tárgyalásokat csak négy-öt havonta tudtak tartani egy-egy ügyben.

Az elmúlt két és fél évben határozott lépések történtek azért, hogy érdemi változások legyenek a főváros évtizedek óta nehéz helyzetben lévő bíróságain – közölte Fazekas Sándor.

Kifejtette: nemperes ügyeket intéző bírák közül több tucatot tettek át peres ügyek intézésére. Bírákat segítő teamek jöttek létre titkárok, jogvégzett ügyintézők és tisztviselők részvételével, és a perelőkészítéstől a vádlottak felkutatásán, szakértők kirendelésén át az ítéletek írásba foglalásáig számos területen vállalták át az adminisztratív terheket a bíráktól, így ők az ítélkező munkára koncentrálhatnak. Ezek a teamek kerületi bírósági szinten 30-40 százalékkal növelték az ítélkezés hatékonyságát, azaz hozzávetőleg ilyen arányban növelték a befejezett ügyek számát – mondta el az elnök. Szerinte ez áttörésnek nevezhető a központi régió bíróságainak több évtizedes leterheltségét tekintve.

Pusztán házon belüli intézkedések, belső erőforrások azonban nem lettek volna elegendők a törvényszék helyzetének konszolidálásához, szükség volt az Országos Bírósági Hivatal támogatására is. Ennek köszönhetően a törvényszéken 2012-ben több mint száz új, ügyintézői, illetve titkári státus jött létre, és 2013-ban is jelentős létszámfejlesztés volt – ismertette az elnök.

Hozzátette: az elmúlt két évben a legnagyobb közérdeklődésre számot tartó és legterjedelmesebb, kiemelkedő tárgyi súlyú, bonyolult bizonyítást igénylő törvényszéki elsőfokú büntetőügyeknél harmadára csökkent az egy bírónál folyamatban lévő ügyek száma, 36-ról 12-re. A jelenleg különböző ügyszakokban folyamatban lévő permennyiség mellett lehet minőségi munkát végezni, súlyozni az ügyek fontossága szerint, illetve vannak tartalékok a hirtelen nagy mennyiségben érkező olyan dömpingügyek kezelésére is, mint amilyenek a devizahiteles ügyek.

Fazekas Sándor hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzetben már nem megy a többi ügy rovására a devizahiteles perek intézése, ahogy ez három évvel ezelőtt történt volna. A devizahiteles ügyek miatt a fővárosi kerületekből már az első negyedévben 127 bírót rendeltek fel a törvényszékre.

„A hólabdát az elején lehet könnyen megállítani. A felmerülő problémákra gyorsan kell reagálni, mert később már sokkal nehezebb a kialakult helyzet kezelése” – mondta az elnök.

Azok a kollégák, akiket berendelnek a többletterhek feldolgozása érdekében, elfogadják a döntést, mert tudják, hogy ők is számíthatnak segítségre, ha nehéz helyzetbe kerülnek. Minden szervezeti egység egyformán fontos, bármely területen romlik a hatékonyság, lassul az ügyek elintézése, az az egész szervezetre vet rossz fényt – tette hozzá Fazekas Sándor.

A törvényszék munkájának színvonalát, az ítélkező munka elfogadottságát jelzi az is, hogy polgári ügyszakba kerületi szinten az ügyek több mint 80 százaléka jogerőre emelkedik, befejeződik, mert a felek nem fellebbeznek – hangsúlyozta az elnök.

Fazekas Sándor elmondta: a törvényszék Markó utcai épületében október 30-án adják át az új ügyfélcentrumot. Valamennyi kezelőiroda egy helyen lesz, teljes körű felvilágosítást adnak majd a folyamatban lévő ügyekről. Kivetítőn lesznek olvashatók az alapvető információk, a keresetlevél benyújtásához is segítséget kapnak az ügyfelek, és az okmányirodákhoz hasonlóan lehetőség lesz elektronikus időpontfoglalásra.

Rövidesen létrejön a fővárosban az egységes szabálysértési bíróság, amely egész Budapestre kiterjedő illetékességgel működik majd 2015. január 1-jétől a II. kerület, Tölgyfa utca 1-3. szám alatti új bírósági épületben. Ebben az épületben kap majd helyet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is, amely jelenleg két különálló objektumban dolgozik. Évente több száz millió forintos megtakarítást jelenthet majd, hogy a Tölgyfa utcai, a törvényszék kezelői jogában lévő épületért nem kell bérleti díjat fizetni. ”

Forrás:
Fazekas: Áttörés az ország legnagyobb bíróságán; Híradó.hu/MTI; 2014. augusztus 17.

A helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása – 4. (Szakpolitikai kérdések)

„A hazai közszolgáltatás-szabályozás keretei
A projekt keretében készült, Pálné Dr. Kovács Ilona és Dr. Finta István által szerkesztett „A helyi önkormányzati közszolgáltatások jogi szabályozási és szakpolitikai környezete” című tanulmány arra tesz kísérletet, hogy számba vegye, elemezze az önkormányzatok helyzetére, feladatrendszerére, finanszírozására vonatkozó, illetve azokat érintő kormányzati átfogó stratégiákat, koncepciókat, jogszabályokat. Emellett külön-külön kitér az egyes önkormányzati közszolgáltatások hazai szabályozási kereteire, az ellátás és a finanszírozás módozataira.

Feladatellátási- és finanszírozási modellek
Országos, teljes körű, településsoros adatbázisok alapján feladatellátási és finanszírozási, illetve tervezési és mérési modellek kidolgozása volt ezen projektelem célja, mégpedig az elmúlt évek tényleges önkormányzati kiadásai alapján számított fajlagos költségek alapján. Ezen közgazdasági modellek segítségével összevethetőek a tényleges költségek a modellek által számítható értékekkel. A megfelelően illeszkedő modellek elő tudják jelezni a szolgáltatások jövőbeli költségeit, vagy segíteni tudják az állami támogatások valamely elosztási elveket követő célba juttatását. A feladatelem részletes eredményeit közlő tanulmány itt letölthető.

Szervezet- és működésfejlesztési módszertani ajánlások kidolgozása
E projektelem célja volt, hogy a helyi közszolgáltatásokat ellátó egyes szervezeteket érintő fontosabb szervezet- és működésfejlesztési intézkedések hatásait és a végrehajtás tapasztalatait felméréje, bemutatassa, ideértve az ÁROP keretében megvalósult projektek tapasztalatait is. E feladat végrehajtására a projektgazda, az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete közbeszerzési eljárást írt ki, mely eredményeképp a megbízást az AAM Consulting Kft. nyerte el, s munkájuk keretében elkészült a „Szervezet- és működésfejlesztési módszertani ajánlások kidolgozása” c. módszertan, mely a helyi közszolgáltatások versenyképességének, azaz minőségének fejlesztését kívánja támogatni.

Ennek megfelelően a dokumentum a helyi közszolgáltatások minőségének javítását támogató módszertant foglalja magában, melyet a helyi önkormányzatok, illetve a közszolgáltatás működtetésében érintett további szervezetek, intézmények iránymutatásként, illetve konkrét támogató eszközként alkalmazhatnak a közszolgáltatásaik önálló fejlesztéseinek lebonyolítása során.

A módszertan alkalmazhatósága annak elkészítését követően két helyi önkormányzat által került tesztelésre. A tesztelés eredményeit a módszertan a fejlesztés során végrehajtandó lépések, tevékenységek részletezése kapcsán feltüntetett példákon, valamint a dokumentum mellékletét képező esettanulmányon keresztül mutatja be.

Pilot programok végrehajtása
A feltárt eredmények alapján a közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan kidolgozott költségmérési és tervezési, valamint szervezet és működés hatékonyság-fejlesztési módszertan két önkormányzat (Szászvár és Monor) esetében kísérleti jelleggel kipróbálása került annak érdekében, hogy a mintaprojektek eredményei alapján a módszertan esetleges korrekciója, finomhangolása megtörténhessen. E projekt elem során került sor a két kiválasztott önkormányzat érintett szakembereivel való konzultációkra, képzésére, mely a kidolgozott módszertan alkalmazásának részleteinek ismertetését célozza. A pilot program során elhangzott előadások, oktatási anyagok itt érhetők el. ”

Forrás:
A helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása; MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Regionális Kutatások Intézete; 2014. július 29.

Közigazgatási, politikai informatika

Órákat kell várni az anyakönyvi kivonatokra

„Szeged – Amióta júliustól bevezették az elektronikus anyakönyvi rendszert, lelassult az ügyintézés.

Tavaly percek alatt végeztem Szegeden a Huszár utcai okmányirodában, ha anyakönyvi kivonatért mentem. Hétfőn két óra várakozás után feladtam a küzdelmet. Érkezéskor 46-an voltak előttem, egy ügyintéző rendszeresen kijött, elnézést kért a lassúságért, de ez mit sem változtatott a helyzeten. Láttam kiírva, hogy az elektronikus adatrögzítés miatt lassult az ügyintézés. Létezik ez? – kérdezte olvasónk.

A polgármesteri hivatal igazgatási és építési irodavezetője, Ácsné Gunda Judit azt válaszolta, júliustól bevezették az elektronikus anyakönyvi rendszert, emiatt valóban lelassult az ügyintézés. Elrendeltek túlórát, többen dolgoznak, a napokban oktatást is kaptak, mindent megtesznek, de pár perc helyett így is több mint 20 perc megy el egy ügy intézésével. A központi számítógépes rendszer lassú, nincs még kész a program, és nem volt próbaüzem oktatással. Több adatot kell rögzíteni, mint korábban, de a gyakorlat, a számítógépes hibák javítása és az oktatás várhatóan hamarosan gyorsítja az adatfeldolgozást. ”

Forrás:
Órákat kell várni az anyakönyvi kivonatokra; delmagyar.hu; 2014. augusztus 13.

Új kiberfegyvert fejleszt az NSA

„A készülő rendszer feladata az Egyesült Államok elleni kibertámadások felderítése és visszaverése lenne.

Roppant informatív nagyinterjút és pályaleírást közölt ma a Wired Edward Snowdenről, a volt NSA-alvállalkozóról, aki hatalmas mennyiségű információt szivárogtatott ki a legfontosabb amerikai nemzetbiztonsági ügynökség tevékenységéről, legfőképpen a sok esetben illegálisan végzett globális megfigyelési projektekről. Az interjú egyik legérdekesebb része az, ahol Snowden egy jelenleg is zajló projektről, a Monstermindról beszél.

A Monstermind egy kibervédelmi rendszer lesz, mely metaadatokra építve folyamatosan szkenneli a webet, hogy rátaláljon az USA ellen irányuló kibertámadásokra utaló jelekre. Amennyiben észlel ilyet, automatikusan beavatkozik: igyekszik mérsékelni vagy leállítani, esetleg visszacsapni.

Azt nem tudni, milyen állapotban van a fejlesztés, de az NSA korábbi gátlástalan viselkedését tekintve máris felmerültek aggályok. Például az, hogy ha a támadók egy botnetet használnak fel, akkor egy automatikus megtorló válasz kárt okozhat azoknak a vétleneknek, akiknek a számítógépe fertőzés nyomán vált zombivá. Sőt, megtörténhet, hogy a támadás jellege miatt a válaszcsapás akár más, az akcióban egyébként nem érintett kormányok rendszereit is elérheti, ami egyértelműen diplomáciai konfliktusokhoz vezetne.

De az még fontosabb, hogy bár az egyre világosabb, hogy a kiberbűnözés és a kártékony kódok ellen valóban csak nemzetközi összefogással, az internetet egységnek tekintve lehet fellépni, ám ha az NSA fejleszt ilyen technológiát és szkenneli a netet, akkor ők döntenek arról, hogy mi számít malware-nek vagy támadásnak és mi nem – vagyis túlságosan nagy és alig ellenőrizhető hatalmat kapna az amerikai nemzetbiztonság.”

Forrás:
Új kiberfegyvert fejleszt az NSA; Dajkó Pál; IT café; 2014. augusztus 14.
Edward Snowden: The Untold Story; James Bamford; Wired; 2014. augusztus 13.

A kibertér gyarmatosítása folyik?

„Az amerikai NSA által vezetett öt nagy nyugati titkosszolgálati tömörülés, a „Five Eyes” kiberbűnözői módszereket alkalmaz számítógépek tömeges feltörésére az interneten – írja a kiberbiztonsági témákkal foglalkozó német Heise Online szakportál cikkére hivatkozva a dpa hírügynökség.

Az NSA által vezetett brit (GCHQ), kanadai, ausztrál és új-zélandi titkosszolgálatok által alkalmazott eszköz, a „Hacienda” – hasonlóan a kiberbűnözők által alkalmazott módszerekhez – sérülékeny behatolási pontok után kutat az interneten, és eltakarít maga után minden nyomot. A feltört és megfertőzött számítógépeket aztán saját tevékenységük álcázására veszik igénybe a szervezetek: arra, hogy ne lehessen felderíteni későbbi célzott támadásaik eredetét.

Van kapcsolat Snowdennel?
A Heise Online írása egy amerikai, brit és kanadai titkosszolgálati dokumentumok alapján készült tanulmányra hivatkozik. Az említett tanulmány szerzői, Laura Poitras és Jacob Appelbaum korábban Edward Snowden által szolgáltatott dokumentumok kiértékelésével is foglalkoztak. A Heise cikke nem említi, hogy a Hacienda-tanulmány alapjául szolgáló dokumentumok kapcsolatban állnak-e Snowdennel.

A tanulmányból nem derül ki, hogy a kémszervezetek mekkora számban fertőztek meg számítógépeket az említett módszerrel. A sérülékenységi pontok felkutatására alkalmazott „magas pásztázási frekvencia” kifejezés azonban arra utal, hogy nagy számról lehet szó.

Ilyen még nem volt
„Korábban nem voltak arra vonatkozó bizonyítékok, hogy titkosszolgálatok tömegesen törtek volna fel számítógépeket világszerte” – mutatott rá a Heise Online főszerkesztő helyettese. Ilyen módszerekhez eddig csak a kiberbűnözők folyamodtak, és ez a gyakorlat már „felér a kibertér gyarmatosításával” – fogalmazott.

A Heise Online cikkének szerzői, elismert német informatikai szakemberek adatlekérdezési szabvány kidolgozását javasolják a sérülékenységi pontok után kutató tömeges pásztázások megakadályozására az interneten.”

Forrás:
A kibertér gyarmatosítása folyik?; MTI/mno.hu; 2014. augusztus 16.
NSA/GCHQ Hacienda: Die vollständige Kolonisierung des Netzes; heise online; 2014. augusztus 15.
NSA/GCHQ: The HACIENDA Program for Internet Colonization; Julian Kirsch, Christian Grothoff, Monika Ermert, Jacob Appelbaum, Laura Poitras, Henrik Moltke; c’t magazin; 2014. augusztus 15.
Vita a fenti cikkről; Hacker News; 2014. augusztus 15.

A helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása – 3. (Integrált Közszolgáltatási Információs Rendszer modelljavaslat )

„Integrált közszolgáltatási információs rendszer modelljavaslat kidolgozása

A helyi önkormányzati közszolgáltatások helyzetéről szóló információk meglehetősen rendszertelenül, dezintegráltan, hiányosan, koordinálatlanul állnak csak rendelkezésre, ami megnehezíti az egyes közszolgáltatási ágazatok szakmai irányítását, a helyi közszolgáltatások összehangolását, a finanszírozási rendszer működtetését és a helyi közszolgáltatás szervezési döntések meghozatalát is. Az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete ÁROP kiemelt projektjének keretén belül integrált közszolgáltatási információs rendszer (IKIR) tervezésére, specifikálására vállalt kötelezettséget, melynek megvalósítására külső közreműködőt vont be, a HUMANSWOT Tanácsadó Kft-t. Az elvégzendő feladat a helyi közszolgáltatások finanszírozásához, közszolgáltatásonkénti pénzellátási modelljének kidolgozásához, valamint integrált közszolgáltatási információs rendszer modellezéséhez kapcsolódó szakértői szolgáltatások biztosítása volt. Ezen feladatok keretében a kiválasztott vállalkozónak – rendszerspecifikáció formájában – javaslatot kell tenni az IKIR modelljére.

A „Modelljavaslat – Követelmény-specifikáció és Integrált Közszolgáltatási Információs Rendszer modelljavaslat kidolgozása a helyi közszolgáltatások országos szintű nyilvántartási rendszer modelljére” c. dokumentum célja, hogy röviden összefoglalja a projekt keretében történt szakértői elemzéseket, felvázolja az IKIR specifikációját és a workshop, illetve pilot részfeladatok alapjául szolgáló prototípust is bemutassa.

A kidolgozandó IKIR modelljavaslat célja, hogy segítséget nyújtson

  • a közszolgáltatások lehetséges finanszírozási rendszerének kialakításához;
  • az önkormányzatok helyi szolgáltatás szervezési reformlépéseinek megalapozásához, valamint;
  • a helyi közszolgáltatások országos szintű nyilvántartását és kapcsolódó pénzügyi tervezését szolgáló információs rendszer létrehozásához.

”

Forrás:
A helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása; MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Regionális Kutatások Intézete; 2014. július 29.

Informatika, távközlés, technika

Elektromos autókra váltana az állam

„Uniós pénzből és a szén-dioxid-kvóták értékesítéséből befolyó összegből elektromos autók töltőállomás-hálózatát építené ki a kormány. Emellett a bevásárlóközpontokat, a parkolócégeket és egyes önkormányzatokat is köteleznék arra, hogy a parkolóhelyeik bizonyos százalékát tegyék alkalmassá az elektromos autók töltésére.

Országos, elektromos autókkal használható töltőállomás-hálózat kiépítésének tervén dolgozik a kormány – tudatta a Magyar Nemzettel Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára. A Jedlik Ányos-terv szerint a teljes infrastruktúra egy részét a parkolóhelyek működtetésére kötelezett bevásárlóközpontoknak, szórakozóhelyeknek, hiper- és szupermarketeknek, valamint a parkolásért pénzt kérő társaságoknak és egyes állami szereplőknek saját költségen kell megépíteniük. A meglévő parkolóhelyeket is alkalmassá kell tenni az elektromos autók töltésére. A főbb forgalmi csomópontoknál, főutak mentén pedig uniós támogatásból vagy a szén-dioxid-kvóták értékesítéséből származó pénzből építené ki az állam a töltőhelyeket. Annak meghatározásához, hogy pontosan hol lesz szükség ilyen állomásokra, a Magyar Mérnöki Kamara segítségét kérik.

– A töltőhálózatot a közlekedési és a villamosenergia-infrastruktúra metszéspontjain szeretnénk kialakítani, így alacsonyabb költségek mellett tudjuk felállítani a rendszert – emelte ki Glattfelder Béla. Elmondta, a világban egyre jobban elterjed az elektromos autók használata, köszönhetően annak, hogy az elmúlt években a technológia robbanásszerű fejlődésen ment keresztül. Megszűnt az a félelem, hogy útközben lemerül az akkumulátor, az új fejlesztésű elektromos autók ma már meglehetősen nagy távolságot tudnak megtenni.”

Forrás:
Elektromos autókra váltana az állam; mno.hu; 2014. augusztus 11.

Beszámoló a világ két legjelentősebb hackerkonferenciájáról

„A világ két legjelentősebb hackerkonferenciája, a múlt héten Las Vegasban megrendezett Defcon és a Black Hat egyaránt rekord nézőszámmal zárt. Az NSA megfigyelési botrányának kirobbanása után az NSA és az FBI szakembereinek jelenléte visszafogottabb volt az IT-biztonsági találkozókon.

Az idei hackerkonferenciák egyik legfontosabb témája a wifit használó, hordozható, illetve számítógéptől függetleníthető eszközök sérülékenysége volt. Szakértők egy csoportja azt is megmutatta, milyen könnyű betörni egy otthonba, ahol például nem megfelelő védelemmel ellátott intelligens fűtésszabályozót használnak.

Szintén nagy figyelmet kapott, hogy a Defcon egyik résztvevője feltörte a szuperbiztonságosnak, és NSA-állónak tartott Blackphone-t is.

Az „internet of things” szekcióban nagy figyelmet kapott még az orvosi berendezések feltörhetősége, a hackerek pedig az autógyártóknak is nyílt levelet írtak, amelyben felhívtak a figyelmet arra, hogy nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a kocsik informatikai rendszereire.

Ez különösen abból a szempontból érzékeny kérdés, hogy a legnagyobb autógyártóknál napirenden van a vezető nélküli önműködő kocsik kifejlesztése. Ám amint lapunknak egy szakértő mondta, amit számítógép vezérel, azt meg lehet heckelni. És ki tudja, nem ad-e valaha egy terrorista sejt olyan parancsot a vezető nélküli autóknak, ami miatt tömeges balesetek következnek be.

Aki az IT-biztonságban profi, annak mindkét konferenciára el kell mennie, ezért a Mandalay Bay hotelben rendezett Black Hat a múlt csütörtökön, a Defcon pedig vasánap zárult a közeli Rio szállodában. A Black Hat inkább konszolidált, céges jellegű rendezvény, ahol IT-biztonsági vezetők, tudósok és kémek egyaránt részt vesznek, a Defcon viszont a full punk szabadúszó jogvédő hackerek közösségét gyűjti össze, akik a biztonsági réseket derítik fel, illetve kimutatják az általánosan használt szoftverekben a kémkedésre alkalmas hátsó ajtókat. Az internet sebezhetőségét mutatják be az ilyen konferenciákon.

A hackerek csúcstalálkozójának számító Defcon 16 ezer, az IT-biztonság gazdasági vonatkozásait előtérbe helyező Black Hat 9 ezer látogatót regisztrált idén a tavalyi 12 ezer, illetve 7500 után. Mindkét konferencia szervezői jelentős nézőszám növekedésnek örülhettek, viszont voltak, akik láthatóan hiányoztak a Defconról: az amerikai szövetségi kormány képviselői nem szólaltak fel. Jeff Moss, a Defcon alapítója a Venture Beatnek elmondta: az NSA és az FBI ugyan bejelentkezett a találkozóra, de semmi olyasmiről nem beszélhettek volna, amit ne tudhatnánk meg az ügynökségek honlapjáról. Moss úgy látja, furcsa és feszült a viszony az FBI-NSA páros és a hacker társadalom között, ezért itt az ideje, hogy a szövetségiek „bevonják az eszmecserébe a (hacker) közösséget ahelyett, hogy feldühítenék őket”.

A Defconra csak készpénzzel lehet belépőt vásárolni (ennyit a bankkártyák biztonságáról), és a szervezők nem gyűjtenek személyes adatokat a résztvevőktől. A Time magazin tudósítása szerint ugyanakkor nem volt tanácsos a konferenciatermekben wifit használni, aki mégis megtette, az a helyi hackerek tevékenysége nyomán könnyen a „Birkák falán” találhatta magát – a Defcon szervezői egy monitoron mutatják meg a gyanútlan áldozatok felhasználóneveit és jelszavainak egy részét.

„Vicces, azelőtt senki nem merte a mi wifinket használni, mindenki a telefonján internetezett, de a Snowden-ügy után, amikor lehallgatják a telefonokat és kilesik az SMS-eket, inkább a mi biztonságos hálózatunkat választják” – mondta a hackerek körében Dark Tangent néven ismert Moss, aki szerint mostanra megnyugodtak a kedélyek az NSA megfigyelései kapcsán.

A Defcon alapítója szerint a hackerek megértették a fenyegetettséget és míg tavaly világvége hangulat uralkodott a piacon, mostanra minden érintett megtette a megfelelő, racionális lépéseket. A Google és a Microsoft egyaránt a netes szolgáltatások biztonságosabbá tételén dolgozik, a szabadságjogokat védő Electronic Frontier Foundation pedig az eddigi legnagyobb akciósorozatába kezdett az internetezők védelmében. (Ez a civil szervezet egyébként 50 ezer dolláros adományt kapott a Black Hat szervezőitől).

„Mintha most megpróbálnánk a saját kezünkbe venni a sorsunk irányítását” – fogalmazott Moss, aki szerint hacker szempontból nem sok minden változott Snowden színrelépése óta. A szektor szakértőinek reakciója a kémkedésre: „persze, hogy meg lehet csinálni, én is tíz éve csinálom”. Viszont míg korábban a lehallgatási és adathalász akciókkal kapcsolatos beszélgetéseket a fiatalság paranoid elméleteinek bélyegezték, addig mostanra a közvélemény elfogadta, hogy ilyesmi nem csak a képzeletben létezik „atyavilág, mégsem vagy őrült fiam” – reagáltak a szülők Moss szerint, aki egyébként eddig sikerrel titkolta el a korát a nyilvánosság elől. ”

Forrás:
„Mégsem őrült a fiam” – Rekord látogatószám a hackerkonferenciákon; Demeter Kálmán; Világgazdaság Online; 2014. augusztus 14.

Szoftverfejlesztési pályázatok: Elszalasztott lehetőségek, elmaradt milliárdok

„Jogilag szabályosan mennek el szoftverfejlesztésre a pályázati eurómilliók, ám a kész terméket fejlesztőik sokszor meg sem próbálják értékesíteni a piacon. Ezzel pedig az ország egésze rendkívül sokat veszt – állítja Csudutov Csudinka, aki mintegy kívülállóként találkozott a történettel.

– Ön nem pályázati szakértő, hanem informatikai fejvadász. Hogyan futott bele ebbe a történetbe, amelyet aztán a Facebookon meg is osztott?
– Észrevettem, hogy több cég egyszer Java-programozókat kér, aztán fél év múlva szélnek ereszti őket, és C++-szakértőket vesz fel. Sok programozó is csak fél–egy évet tölt egy helyen, majd másik állást keres. Velük beszélgetve kirajzolódott előttem a kép, hogy nem kevés cég él csak a fejlesztésre kapott pályázati pénzekből. Folyamatosan figyelik a támogatási és k+f kiírásokat, kiváló pályázatokat írnak, el is nyerik a pénzt. Ezzel még nem is lenne baj, ha a tevékenységük nem merülne ki a pályázati pénz – egyébként jogilag szabályos – felhasználásában. A gond ott van, hogy az elkészített szoftvert vagy innovációt meg sem próbálják piacra vinni és hasznosítani, pedig számtalan esetben tényleg kiváló a végeredmény, és kereslet is lenne rá. Véget ér a projekt, elkészül a vállalt fejlesztés, a pályázat kiírói elégedettek, a termék pedig megy a fiókba. Addigra már megnyertek egy újabb pályázatot, megint elvannak fél-egy évig, és így tovább.

– Ez valahol a pályázati rendszer hibája, nem igaz?
– Nem tudom, Brüsszelben vagy Budapesten kellene-e valamit másképp csinálni. Talán inkább itt… Az biztosan nem jó, hogy csak fejlesztésre legyen pénz. Természetesen nem lehet minden fejlesztésből piaci termék, de az sem jó, ha nem a fejlesztés hasznosítása a fő cél. Az uniós és magyar források értelmetlen elherdálása, ha senkit nem érdekel, mi lesz a fejlesztés sorsa, miután a kedvezményezett bemutatta a szoftvert, és minden költséget számlával igazolt.

– Tudna példát mondani egy nem hasznosult fejlesztésre?
– Kifejlesztettek egy olyan hőkamerát, amellyel a szemlencse-mozgató izmokat lehet vizsgálni. A munkában részt vett egy magyar és egy brit kórház, valamint egy magyar optikai cég. A vizsgálattal az esetek negyedében feleslegessé tehető a szemüveg felírása, mert ha nem fénytörési hibáról, hanem az izmok gyulladásáról van szó, azt antibiotikummal is lehet kezelni. Egyértelmű, hogy társadalmi és egyéni szinten is óriási haszonnal jár, ha nem teszünk valakit szemüvegessé. Az eredményeket csak az angol partner hasznosította. Nem mondom, hogy minden szemészeten legyen ilyen hőkamera, de egyes klinikákon, pláne a gyerekeknél lehetne alkalmazni.

– Mennyire elterjedt gyakorlatról van szó?
– Rá kellett jönnöm, hogy elég sok vállalkozás működik így. Még rosszabb, hogy a jelenség nem egyedi Magyarországon. Aki egy kicsit is ismerős a felsőoktatásban, az pontosan tudja, hogy ott is így mennek a dolgok. Az egyetemi szakemberek gyakorlatilag húsz éve rákényszerülnek, hogy onnan szerezzenek pénzt, ahonnan tudnak. Minden professzor kiválóan ír pályázatokat, különben az oktatási feladatait sem tudná ellátni. Be is épült a gondolkodásmódba, hogy a működés normál költségeit is pályázatokból fedezzék.

– Ön szerint miért nem próbálkoznak a fejlesztők az eredmény hasznosításával?
– Céget építeni, terméket sikeresen piacra vinni fáradságos, olyan komoly szakértelmet igénylő feladat, amilyen nem sűrűn áll rendelkezésre Magyarországon, különösen, ami a marketinget illeti. A híres magyar startupok marketingrészlegei az Egyesült Államokban találhatók. Nem azért, mert ott van a nagy piac, hanem mert ott ehhez sokkal jobban értenek. Sokszor az ambíció is hiányzik a magyarokból. A többség hátradől, amikor eléri a bruttó 500 ezer forint havi jövedelmet. Ennyiből is meglesz a görögországi nyaralás meg az autó. Elérte a magyar középosztály alsó szintjét, és az neki elég is.

– Nem vállalhatnák át a hasznosítást az egyetemek mellett működő inkubátorházak? A kutató hozná az ötletet, a szellemi tőkét, az üzleti tudást pedig betennék vállalkozók vagy az állam.
– Ez lehetne a klasszikus spin-off, de Magyarországon spin-off kultúra sincs, mert nincs meg hozzá a tudás. A hazai inkubátorházak is inkább csak irodát és irodai szolgáltatásokat biztosítanak, nem üzleti tudást. Attól félek, hogy a mostani ígéretes startupok sem fognak kitörni, amíg nem lesz igazán jó marketingjük. A tanácsadó testületeikben még mindig többségben vannak a műszaki vagy pénzügyi szakemberek, pedig ha már valami készen van, azt el is kellene tudni adni.

– Milyen káros hatásai lehetnek ennek az egész jelenségnek?
– Rossz ez a munkavállalóknak és a cégeknek is, mert nem alakulnak ki igazi tudásközpontok, hiszen egyszer Java-, máskor meg php-programozókra van szükség. De egy programozót nem kell félteni, talál magának állást. Sokkal nagyobb baj, hogy nem hasznosulnak az emberekben egyébként meglévő kreatív energiák. Óriási gazdasági lehetőséget szalasztunk el, ha az egyébként már kész fejlesztéseket nem akarjuk a piacon hasznosítani. Csak én legalább száz kihasználatlan lehetőségről hallottam: ha ezeknek csak tíz százalékát lehetne nemzetközileg sikerre vinni, már nagyon komoly mértékben növelnék a magyar gdp-t és az ország hírnevét. Az informatikai cégek sikereinek pedig messzire gyűrűző hatása van: hét-tíz informatikus munkahely már házon belül megteremt egy nem informatikusi munkahelyet, nem beszélve a gazdaság egészében kifejtett multiplikátorhatásról. A sikeres vállalkozások által megvalósulhatna a politikusok álma is, a magyar nagytőkés réteg, ráadásul olyanokból, akik nem állami megrendeléseken vagy jól irányzott privatizációk során szerezték a vagyonukat.

– Semmilyen megoldási lehetőséget nem lát erre a helyzetre?
– Nem hiszem, hogy nekem kellene megoldást találnom, de ötleteim lennének. Ha valaki maga nem akarja hasznosítani a fejlesztését, akkor legalább tegye elérhetővé egy erre a célra létrehozott fórumon, közösségi téren, hátha más lát benne fantáziát, és fizetni is hajlandó lenne érte. Jellemző, hogy alig posztoltam a Facebookon a bejegyzésemet, máris jelentkezett egy befektető privátban, hogy ő megvenné a szóban forgó fejlesztést. Ez lehetne az egyik kiút. A kockázati befektetők is szívesebben foglalkoznak egy kész fejlesztéssel, működő prototípussal, mert kisebb kockázatot jelent számukra, mint ha a fejlesztő kockás papírra vázolja nekik a fejében élő elképzeléseit. Ha pedig már egy befektető kezében van a dolog, akkor ő valószínűleg mindent megtesz, hogy sikerre vigye az innovációt, és ebből nem csak ő profitálna.”

Forrás:
Elszalasztott lehetőségek, elmaradt milliárdok; Schopp Attila; IT Business; 2014. augusztus 14.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Forradalmi változást hoz a prepaid a kártyapiacon

„Az elmúlt években többszörösére nőtt az előrefizetett, úgynevezett prepaid kártyákra töltött összeg az Egyesült Államokban és a fejlődés a következő években is gyors lesz az előrejelzések szerint nemcsak az USA-ban, hanem globálisan is. A megoldás azon túl, hogy kényelmes és biztonságos, tökéletes alternatívát jelenthet a bankkártyák, hitelkártyák és a készpénz használatára. A prepaid kártya a legdinamikusabban fejlődő pénzügyi szolgáltatás világszerte, 2017-re globálisan 822 milliárd dolláros lehet a potenciális piac.

A prepaid kártyákra töltött pénzösszeg 2008 és 2012 között háromszorosára nőtt, és elérte a 76,7 milliárd dollárt a Mercator Advisory Group adatai szerint. A tanácsadó cég prognózisa alapján 2015-ig további 120 százalékos növekedés várható, így ez az összeg elérheti a 168,4 milliárd dollárt. A prepaid kártyák egyre nagyobb népszerűségét jól mutatja, hogy az Egyesült Államokban a két legnagyobb szolgáltatónál kezelt aktív kártyák száma a 2009-es 3,4 millióról 2012-re több mint 7 millióra nőtt.

Komoly lehetőségeket vázolt az előrefizetett kártyák kapcsán a MasterCard elemzése is, amely ugyan eltérő számokat tartalmaz, de szintén jelentős növekedést prognosztizál. A kártyaszolgáltató adatai szerint ez a megoldás 2017-re világszinten potenciális 822 milliárd dolláros piacot jelenthet, vagyis évente átlagosan 22 százalékkal bővülhet. A kártya elterjedését támogató tényezők között a pénzügyi függetlenség és a praktikus fizetési megoldás mellett fontos az is, hogy biztos védelmet kínál a hitelkeret esetleges átlépése ellen.

Ez a kártyatípus hazánkban sem ismeretlen. 2002 óta kaphatók prepaid bankkártyák ajándékozási céllal (jelenleg csak cégek igényelhetik), illetve 2010 óta a pécsi városkártya is kérhető prepaid bankkártyával egybeépítve. A prepaid bankkártya azonban mégsem ajándékozási vagy városkártyaként terjedt el igazán hazánkban, hanem fesztiválkártyaként. Fiatalok tízezrei ismerték meg ezt a terméket az elmúlt években a nagy nyári zenei fesztiválokon, amelyek területén kizárólag ezzel a kártyával fizethettek.

A prepaid kártya konstrukció lényege, hogy a felhasználók úgy juthatnak hozzá egy számos tranzakcióra használható bankkártyához, hogy nem szükséges mellé folyószámlát nyitniuk. Nem szükséges szerződést sem kötniük – vagy elegendő egy egyszerűsített szerződés – és vannak olyan konstrukciók is, amelyeknél a használati díjakat a nyitáskor egy összegben vonja le a kibocsátó, így a kártyahasználat átalánydíjas. Az előre feltöltött kártya bankfüggetlen és rendelkezik a hagyományos bankkártyák biztonságával, megbízhatóságával, ugyanakkor biztosítja a készpénz megszokott, egyszerű használatát és anonimitását. Az előrefizetett kártya használata rendkívül kényelmes: a bankkártyaként a világ minden táján fizethetünk vele, ugyanakkor költéseink kordában tartását is segíti azzal, hogy csak az előre feltöltött összegből gazdálkodhatunk. Az ilyen típusú kártyák jellemzően 2-3 éves lejáratúak, és szabadon választott összeggel többször feltölthetők.

A kártyák alkalmazási köre is igen széles, hiszen könnyen, egyszerűen, gyorsan és díjmentesen használható vásárlásnál – offline és online egyaránt -, a mobiltelefon egyenleg feltöltésénél, de akár a közüzemi számlák kifizetésénél is sőt, az ATM automatából való készpénzfelvétel is megoldott. A prepaid kártyákat és birtokosaikat ugyanazok a biztonsági megoldások védik, mint a hagyományos bank- vagy hitelkártyákat, így PIN kóddal használhatók.

Bár a prepaid kártyák elsődleges célközönségét eddig a folyószámlával, illetve bankkártyával nem rendelkezők jelentették, az ilyen eszközöket már birtoklók számára is hasznos megoldás lehet. Így például az olyanoknak, akik szeretnék elkerülni, hogy kiadásaik meghaladják a bevételeiket és számlaegyenlegük mínuszba kerüljön, vagy akik nem szeretnek magukkal sok készpénzt hordani, ugyanakkor igénylik a biztonságos és kényelmes fizetési módot még a kis összegű vásárlások esetén is. De olyanok számára is hasznos lehet, akik szeretnék a bankköltségeiket kordában tartani.

A prepaid kártyák több típusa létezik, így az általános használatú mellett vannak ajándékozásra szánt, utazásra használható, gyerekeknek szóló, és az online vásárlásnál alkalmazható, valóban virtuális kártyák. A lakosság mellett az üzleti felhasználók számára is léteznek prepaid kártyák, amelyek a kisebb vállalatok, és a nagyobb, multinacionális cégek munkavállalói számára egyaránt jelenthetnek hozzáadott értéket. A prepaid kártyákat bankoktól vagy alternatív pénzügyi szolgáltatóktól lehet online igényelni egy rendkívül egyszerű, néhány lépésből álló folyamatban. Az igényléshez nem szükséges személyesen megjelenni a bankban és megspórolhatjuk a bonyolult számlanyitási procedúrát is.”

Forrás:
Forradalmi változást hoz a prepaid a kártyapiacon; Gyöngyösi Balázs; Napi Gazdaság Online; 2014. augusztus 17.

Szakirodalom

Megjelentek az az V. Térinformatikai Konferencia és Szakkiállítás anyagai

A Debreceni Egyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszéke rendezte 2014. május 29. (csütörtök) és 31. (szombat) között az V. Térinformatikai Konferencia és Szakkiállítást. Az esemény adott helyet továbbá a MapWindow OpenSource GIS & OSGeo közösségek ez évi konferenciájának is.

A Debreceni Egyetem konferenciájának az volt a célja, hogy elősegítse a felhasználók ismereteinek bővítését és szakmai fejlődését a GIS (szabad és piaci szoftverek) témakörében. A három napos program során prezentációk, vitaindító előadások, workshopok és társasági események várták a résztvevőket.

Az első napon magyar résztvevőké volt a főszerep, kizárólag magyar nyelvű prezentációkkal, workshopokkal és vitaindító előadásokkal. A második napon már vegyesen magyarul és angolul zajlottak a programok, valamint ekkor vette kezdetét a MapWindow OpenSource GIS & OSGeo közösségek konferenciája. A harmadik nap programjai kizárólag angol nyelven kerültekk lebonyolításra főként MapWindow GIS & DotSpatial valamint általános OpenSource GIS témakörben. Ezen a napon MapWindow, DotSpatial, GRASS, QGis, OpenLayers, GDAL, GEOS, LeafLet prezentációkat lehetett meghallgatni.

Néhány előadás az igen gazdag anyagból:

  • Cseri József: A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetése, avagy a földügyi szakterület legnagyobb kihívása az utóbbi évtizedben
  • Zsilvölgyi Csaba: A Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) mint adatgazda
  • Katona Zsolt–Kiss Alida–Lénárt Csaba–Kelemen Béla: Környezeti adatok publikációja az INSPIRE irányelv alapján
  • Ladányi Richárd: Hulladékgyűjtő járatok tervezése GIS alapon
  • László Péter–Perge Kinga–Czikoráné Balázs Erika: A megújult katasztrófavédelmi térinformatikai rendszer
  • Pálóczi Gábor: A háztól házig utazás modellezése a közösségi közlekedés időterében térinformatikai módszerek felhasználásával
  • Rábay Andor: A közösségi térképezésben rejlő előnyök és veszélyek
  • Siki Zoltán: Trendek a nyílt forráskódú térinformatikai fejlesztésekben
  • Szentpáli Áron Zsolt–Szabó Orsolya: Az erdélyi magyar anyanyelvi oktatással kapcsolatos szakpolitikai döntések segítése térinformatikai eszközökkel
  • Kis János: Egyedi tájértékek felmérése Balmazújváros közigazgatási területén
  • Kristóf Csorba–Dávid Szalóki–László Kundra: A geoinformatika, tanuló rendszerek, adatbányászat és okostelefonok kapcsolódási pontjai
  • Varga Orsolya Gyöngyi: Turisztikai adatbázis kialakítása és továbbfejlesztése a Hajdú-Bihar–Bihor eurorégióban

Forrás:
Aaz elmélet és a gyakorlat találkozása a térinformatikában V. : V. Térinformatikai Konferencia és Szakkiállítás; Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Debreceni Egyetem; 2014. május 29-31. (pdf, figyelem 45 megabájt!)

Jogrendszer belülről : Beszélgetéssorozat az MTA TK JTI-ben

„A 2014 októberében kezdődő beszélgetéssorozat célja, hogy a jogtudomány képviselőinek betekintést engedjen a jogrendszer működése során fontos intézmények belső életébe. Egy egyetemi vagy akadémiai kutatónak természetesen elsődlegesen tudományos jellegű kérdésfeltevésekkel kell foglalkoznia, de ehhez a szakirodalom ismeretén túl arra is szüksége van, hogy az intézmények és a jogrendszer valós működéséről (law in action) reális vagy legalábbis reálisabb képpel rendelkezzen. Ennek érdekében a jogrendszer és a jogászság számára fontos intézmények vezetőit vagy fontos tisztviselőit kérjük fel mintegy félórás előadások megtartására.

Különösen arra lennénk kíváncsiak, hogy (1) az intézménybe érkezésükkor milyen szervezeti kultúrával, esetleg meglepő íratlan szabályokkal találkoztak, ez mennyiben változott azóta; (2) saját maguk szerepfelfogását miként jellemeznék, milyen célokat és terveket tartottak és tartanak szemük előtt; (3) milyen főbb nem-jogi (pénzügyi, politikai, személyi) tényezők befolyásolják az intézmény működését; (4) mennyiben befolyásolták az utóbbi néhány év jogszabályi változásai ténylegesen is a munkát az adott intézményben; (5) milyen tipikus téves közhelyekkel találkoznak a működésükkel kapcsolatban a jogtudományban vagy a közbeszédben; (6) miként látják intézményük jövőjét a saját terveik és a külső körülmények fényében, milyen problémákat kell megoldania az intézménynek a jövőben. Röviden szólva mindenre kíváncsiak vagyunk, ami nem látható közvetlenül a jogi aktusokból (jogszabályokból, ítéletekből, határozatokból). A félórás előadást kilencven perc beszélgetés követi, a jelenlevő kutatók kérdései alapján. A rendezvények nyilvánosak, de a részvétel a szilagyi.emese@tk.mta.hu címen való előzetes regisztrációhoz kötött.

Helyszín: MTA TK JTI tárgyalója, 1014 Budapest Országház u. 30., II. emelet

Időpontok:

  • 2014. okt. 9. (csütörtök) 14:00-16:00 – Handó Tünde, az OBH elnöke
  • 2014. nov. 6. (csütörtök) 14:00-16:00 – Darák Péter, a Kúria elnöke
  • 2014. nov. 20. (csütörtök) 14:00-16:00 – Polt Péter, legfőbb ügyész
  • 2014. dec. 4. (csütörtök) 14:00-16:00 – Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke
  • 2015. jan. 8. (csütörtök) 14:00-16:00 – Réti László, a Budapest Ügyvédi Kamara elnöke
  • 2015. jan. 22. (csütörtök) 14:00-16:00 – Trócsányi László, igazságügyi miniszter
  • 2015. febr. 5. (csütörtök) 14:00-16:00 – Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke
  • 2015. febr. 19. (csütörtök) 14:00-16:00 – Krejniker Miklós, a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara elnöke
  • 2015. febr. 26. (csütörtök) 14:00-16:00 – Sajó András, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája
  • 2015. márc. 5. (csütörtök) 14:00-16:00 – Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke
  • 2015. márc. 19. (csütörtök) 14:00-16:00 – Wellmann György, Székely Ákos, Kalas Tibor kúriai kollégiumvezetők
  • 2015. ápr. 2. (csütörtök) 14:00-16:00 – Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnöke
  • 2015. ápr. 16. (csütörtök) 14:00-16:00 – Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke
  • 2015. ápr. 30. (csütörtök) 14:00-16:00 – Székely László ombudsman
  • 2015. máj. 14. (csütörtök) 14:00-16:00 – Lukács Zsuzsanna, Fővárosi Ítélőtábla elnöke
  • 2015. máj. 28. (csütörtök) 14:00-16:00 – Juhász Endre, az Európai Unió Bíróságának bírája
  • 2015. jún. 11. (csütörtök) 14:00-16:00 – Czúcz Ottó, az Európai Unió Törvényszékének bírája

Kutatásvezetők: Jakab András és Szilágyi Emese”

Forrás:
Jogrendszer belülről; Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont

A helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása – 2. (Nemzetközi trendek)

„A projekt első eredményei között megszületett Pálné Dr. Kovács Ilona szerkesztésében „A helyi közszolgáltatások megszervezésének főbb trendjei a szakirodalom és nemzetközi szervezetek dokumentumainak tükrében” című összegző tanulmány. A munka az önkormányzati közszolgáltatási területre vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalom, uniós és egyéb nemzetközi dokumentumok, irányelvek szakértői feldolgozását tartalmazza, a feltárt modellek relevanciáját értékeli.

A közszolgáltatások szabályozása az Európai Unióban az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra, illetve még inkább az általános érdekű szociális szolgáltatásokra kiadott fehér és zöld könyvek, irányelvek keretében történik. Az Európai Közigazgatási Térben a nemzetek feletti szabályozás mellett megjelenik a hálózatokon keresztüli szabályozás is. Az OECD és a Világbank keretében ugyancsak intenzív munka zajlik a közszolgáltatások hatékony megszervezését segítendő. Mindezen nemzetközi tapasztalatok hazai adaptálhatóságának elemzése fontos szakmai hátteret biztosít további reformok megalapozásához.

Az önkormányzati közszolgáltatási feladatvállalás és eszközrendszer tekintetében az általános jogszabályi keretek jó része megszületett (önkormányzati törvény, stabilitási törvény, az önkormányzati feladatfinanszírozás alapjai), illetve az egyes szakterületek reformja is elindult, illetve előkészítés alatt van (közoktatás, szociális ellátás stb.), ugyanakkor vannak területek, részkérdések, amelyek további központi szabályozást, illetve a végrehajtást illetően helyi döntéseket igényelnek. Mindezen döntések megalapozásához nyújthat segítséget a tanulmány.

A tanulmánnyal egy időben elkészült „A helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása” című hazai és nemzetközi szakbibliográfia is.”

Forrás:
A helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása; MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Regionális Kutatások Intézete; 2014. július 29.

Törvények, rendeletek

Nyomtatványügyi időutazás

A honvédelmi miniszter utasítást adott ki a nyomtatványrendszeresítés, módosítás és hatályon kívül helyezés szabályairól, valamint a Nyomtatványrendszeresítő Munkacsoport felállításáról és működésének rendjéről. Kiemelünk néhány mondatot. Érdeklődésünk tárgya: mennyire vannak digitalizálva (elektronizálva) a folyamatok?

„…4. § Az új nyomtatvány rendszeresítésére, a használatban lévő nyomtatvány belső tartalmának, rovatszerkezetének módosítására, továbbá az elavult nyomtatvány hatálytalanítására irányuló előterjesztésnek a következőket kell tartalmaznia:
…
b) a rendszeresíteni, a módosítani, hatálytalanítani kívánt nyomtatvány eredeti méretű kézirati példányát – két példányban –, grafikai mintáját nyomtatott és amennyiben létezik elektronikus formában,
c) a nyomtatvány papírminőségét, formai kialakítását,
d) az új nyomtatvány szigorú számadás-kötelezettségére, későbbi – kitöltést követő – minősíthetőségére vonatkozó igényt,
e) a nyomtatvány bevezetésének, módosításának, hatálytalanításának időpontját, a várható felhasználás éves mennyiségét,
…
h) a kitöltött vagy betelt nyomtatvány megőrzésére vonatkozó előírást és
i) a régi – hatályon kívül helyezésre javasolt – nyomtatvány megnevezését, raktári vagy más azonosító számát, az alkalmazás megszűnésének idejét, az alkalmazás megszüntetését elrendelő intézkedést vagy arra irányuló más belső rendelkezés tervezetét, valamint amennyiben szükséges, a további irattározására vagy megsemmisítésére vonatkozó javaslatot.
…
Az NYMCS a javaslat elbírálásakor megvizsgálja, hogy a bevezetésre tervezett nyomtatvány alkalmas-e a szükséges adatok rögzítésére és az esetleges gépi adatfeldolgozásra…”

Forrás:
A honvédelmi miniszter 50/2014. (VII. 28.) HM utasítása a nyomtatványrendszeresítés, módosítás és hatályon kívül helyezés szabályairól, valamint a Nyomtatványrendszeresítő Munkacsoport felállításáról és működésének rendjéről; Hivatalos Értesítő; 2014. évi 38. szám, 2014. július 28.; 4918-4919. oldalak (pdf)

Kormányhatározat a holding alapú közszolgáltatási rendszer megszervezése érdekében szükséges intézkedésekről

„1. A Kormány a közszolgáltatási rendszer átalakítása érdekében egyetért olyan állami tulajdonú holding létrehozásával, amely nonprofit alapon, a szolidaritás elvét figyelembe véve, kis ráfordítással, fenntartható módon működik.

2. A Kormány
a) szükségesnek tartja, hogy az új közszolgáltatási rendszer előkészítésére, a szabályozási, gazdasági megalapozó feladatok elvégzésére a Miniszterelnökséget vezető miniszter vezetésével, az igazságügyi miniszter, a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter részvételével munkacsoport jöjjön létre;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter igazságügyi miniszter nemzeti fejlesztési miniszter belügyminiszter
Határidő: azonnal

b) szükségesnek tartja valamennyi közmű-szolgáltatási szektor helyzetének vizsgálatát (hulladékgazdálkodás, víziközmű-szolgáltatás, kéményseprő-ipari szolgáltatás, távhőszolgáltatás, villamos energia szolgáltatás, földgázellátás);

c) felkéri a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökét, hogy közreműködésével segítse a munkacsoportot feladatainak ellátásában;

d) felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy az igazságügyi miniszterrel, a nemzeti fejlesztési miniszterrel és a belügyminiszterrel együtt nyújtson be előterjesztést a holding alapú közszolgáltatási rendszer kialakításához szükséges jogszabály-módosítási javaslatokról, a gazdasági megalapozó számításokról.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter igazságügyi miniszter nemzeti fejlesztési miniszter belügyminiszter
Határidő: 2014. szeptember 15.

3. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba…”

Forrás:
A Kormány 1465/2014. (VIII. 15.) Korm. határozata a holding alapú közszolgáltatási rendszer megszervezése érdekében szükséges intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2014. évi 111. szám, 2014. augusztus 15.; 12148-12149. oldalak (pdf)

Tájékoztató a reklámadó szabályainak hatálybalépéséről

„2014. augusztus 15-én hatályba lépett a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény [Ratv.]. Adóköteles a reklám Ratv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott módokon való közzététele, emellett – a reklám-közzétevő részéről a nyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztása esetén – az ilyen reklám közzétételének megrendelése is. A kétfajta adókötelezettség léte nem vagylagos, a reklám-közzétevő adókötelezettsége és a megrendelő adókötelezettsége két különböző rendelkezésen [Ratv. 2. § (1) és (2) bekezdésén] alapul, egymástól függetlenül áll fenn.

Az adóelőleg-kötelezettséget első ízben – az arra kötelezett reklám-közzétevőnek – 2014. augusztus 20-áig (21-éig) kell bevallania és megfizetni. A megrendelőt terhelő adókötelezettség teljesítése legkorábban 2014. szeptember 20-áig (22-éig) esedékes.”

Forrás:
Tájékoztató a reklámadó szabályainak hatályba lépésről; NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály; 3156653184/2014., 2014. augusztus 15.
A reklámadó legfontosabb szabályai 2014.; Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzeti Adó és Vámhivatal; 66. információs füzet; 2014. augusztus 15. (pdf)