Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Tízmilliárdos adósságtól szabadulnak meg Buda környéki települések

„ A tizenhét Buda környéki település összesen 11 milliárd 246 millió forintnyi adósságát engedi el az állam a konszolidáció két ütemében – közölte Csenger-Zalán Zsolt, a térség fideszes országgyűlési képviselője szerdán Budaörsön, sajtótájékoztatón.

A Zsámbék polgármesteri posztját is betöltő politikus, valamint a tájékoztatón részt vevő biatorbágyi, budakeszi, pátyi és piliscsabai polgármester egyetértett abban, hogy az adósságuktól február végéig teljes mértékben ‘megszabadított’ önkormányzatok a kormányzati intézkedésnek köszönhetően végre ‘levegőhöz’ juthatnak. Az eddig törlesztőrészletre fordított összegeket mindannyian fejlesztésekre, vállalkozásösztönzésre kívánják fordítani.

Csenger-Zalán Zsolt elmondta, az elmúlt napokban az érintett 2-es számú választókerület valamennyi önkormányzata döntött az adósságkonszolidáció második üteméről, így a jövő hónap végéig ‘formálisan’ is megtörténik a 17 település adósságának átvétele.

A tavalyi és az idei adósságátvállalásnak köszönhetően a Buda környéki települések közül a térség legnagyobb, körülbelül 27 ezer lakosú városa, Budaörs jár a ‘legjobban’ – emelte ki a fideszes politikus. A település 6,4 milliárd forintnyi adósságából tavaly 2,7 milliárdot engedtek el, most pedig a ‘maradék’ 3,7 milliárdos tartozásától is megszabadul az egyébként igen jó helyzetben lévő város, ahol 2013-ban egyedülálló mértékben, 6 százalékkal nőtt az iparűzési adóbevétel – húzta alá a képviselő.

Felsorolása szerint a választókerületéhez tartozó települések közül Páty bő 1 milliárd, Biatorbágy körülbelül 850 millió, Budakeszi 584 millió, Solymár közel 500 millió, Nagykovácsi 345 millió, Piliscsaba több mint 270 millió forint adósságától szabadul meg összesen a második ütem végére.

‘Saját’ települése, a bő 5 ezer lelkes Zsámbék esetében a felelős és takarékos gazdálkodás révén keletkezett mindössze 55 milliós adósságteherből 42 milliót már tavaly átvállalt az állam, a fennmaradó résztől pedig most február végéig mentesítik a várost – mondta Csenger-Zalán Zsolt.

Példaként hozta fel, hogy az 5 ezernél kevesebb lakosú, szintén e térséghez tartozó Telki 408 millió forintos adósságát már tavaly, ‘egy körben’ elengedték hasonlóan Perbál 179 milliós tartozásához.

Az eseményen részt vevő polgármesterek elmondták, hogy felszabaduló pénzeszközeiket például iskolafejlesztésre, egyes uniós beruházások önrészének biztosítására, illetve vállalkozások támogatására fordítják majd.”

Forrás:
Tízmilliárdos adósságtól szabadulnak meg Buda környéki települések; OrientPress; 2014. január 22.

Sólyom: egyre nagyobb az érdeklődés az adatvédelem iránt

„Egyre nagyobb az érdeklődés az adatvédelem iránt, de gondot okoz, hogy a szabályozás mindig le van maradva a technikai lehetőségek mögött – mondta Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke a Medián közvélemény-kutató intézet által szervezett állampolgári találkozón szombaton Budapesten. Sólyom László kiemelte: gyakori propaganda, hogy az adatszolgáltatás növeli a hatékonyságot, könnyebbé és egyszerűbbé teszi az életet, segíti a bűnözés elleni harcot, de az emberek hajlamosak nem belegondolni abba, hogy mi lesz kiadott adataik további sorsa. Úgy látja, a Snowden-ügy miatt ma már sokkal többeket foglalkoztat, hogy mi lesz a begyűjtött adatokkal. Korábban az emberek gyakran aggályok nélkül adták ki adataikat, az adatvédelem iránt nem volt túl nagy érdeklődés, sokan elhitték, hogy nagy előnnyel jár az az áldozat, amelyet az adatszolgáltatás jelent – emlékeztetett.

Mint mondta, az emberekre jól hat az az érv, hogy az adatgyűjtés segíti a bűnözés elleni harcot, például a romagyilkosságok esetében is az autópálya-kamerák felvételeit használták fel. De érdemes belegondolni abba, hogy annyival később is előkereshették ezeket az adatokat, még mindig megvoltak a felvételek – mutatott rá. Sólyom László szerint hatásos érv az adatgyűjtés mellett a terrorizmus visszaszorításának segítése is, mivel a terrorizmustól nagyon tartanak az emberek. Közölte, régen is voltak törekvések hatalmas központi nyilvántartások létrehozására, de az olyan technikai újítások, mint a mobiltelefon és az internet az adatnyilvántartás kapacitásait korlátlanná és olcsóvá tették.

Felidézte, hogy Magyarországon is igyekeztek meghatározóvá tenni az adatvédelem alapelveit, például azt, hogy csak beleegyezéssel lehessen adatot gyűjteni és követhető legyen az adat útja. Ezek az elvek beépültek a jogrendszerbe, az adatvédelem jogi infrastruktúrája kiépült, így kialakult egyfajta bizalom az emberekben. Sólyom László azt hangoztatta: az embereknek joguk van tudni, mi lesz az adataikkal, de a szabályozás mindig le van maradva a technikai lehetőségek mögött. A kérdés az, hogy ki mennyire bízik az adatkérőben, mennyire hajlandó kiszolgáltatni magát.

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet részt vesz a SURveillance, PRIvacy, SECurity (Megfigyelés, magánszféra, biztonság) elnevezésű nemzetközi kutatásban, amely a folyamatosan fejlődő technikai megoldásokkal végzett megfigyeléssel kapcsolatos véleményeket méri fel. Magyarországon – a kelet-közép-európai régióban egyedüliként – 250 állampolgár oszthatja meg a témával kapcsolatos véleményét a szombati, egész napos konzultáción. Ez év első felében kilenc országban tartanak hasonló rendezvényt, és az így összegyűjtött véleményeket az Európai Bizottságnak juttatják el, hogy az unió biztonságpolitikai döntései meghozatalakor az állampolgárok szempontjait is figyelembe vehessék. Az eredményeket később a média, a kormányok és a közvélemény számára is elérhetővé teszik.

A találkozók célja, hogy a hétköznapi emberek is elmondhassák véleményüket a magyar és az európai politikusoknak. Az új biztonsági technológiákról filmvetítések és a többi megkérdezettel folytatott beszélgetések révén a résztvevők új információkra tehetnek szert és kialakíthatják véleményüket ezekről az eszközökről. Az eseményen a résztvevők az okostelefonos helymeghatározással és az intelligens térmegfigyelő kamerákkal kapcsolatban fejthetik ki véleményüket.”

Forrás:
Sólyom: egyre nagyobb az érdeklődés az adatvédelem iránt; SG.hu/MTI; 2014 január 25.
Surveillance, Privacy and Security: A large scale participatory assessment of criteria and factors determining acceptability and acceptance of security technologies in Europe; Institute of Technology Assessment of the Austrian Academy of Sciences (ITA/OeAW)/EU Framework Programme 7 Project

Felosztják a regionális fejlesztést

„Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megye vette át a területfejlesztési feladatokat a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség (DARFÜ) Nonprofit Kft.-től – tájékoztatta Bányai Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke pénteken az MTI-t.

Összhangban a megyék területfejlesztési feladatkörével, a szervezet 2014. január 1-től került a három megyei önkormányzat irányítása alá – mondta az elnök.

Bányai Gábor beszámolt arról, hogy Magyar Annával, a Csongrád megyei, valamint Farkas Zoltánnal, a Békés megye közgyűlés elnökével megkezdték az egyeztetéseket.

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke hangsúlyozta: az elmúlt hét év gyakorlatához viszonyítva változik a magyar támogatáspolitika a 2014-2020-as európai uniós költségvetési ciklusban. Ennek egyik fontos elemének nevezte, hogy a fejlesztéspolitika helyi szintjévé a régió helyett a megye válik.

Bányai Gábor azt is alapvető változásként értékelte, hogy mostantól a tervezés után a fejlesztések lebonyolításában is hatásköröket kapnak a megyék.

A közgyűlési elnök ismertette, hogy jelenleg a tulajdonjog átadás-átvétele zajlik, amit a székhely szerinti, azaz a Csongrád Megyei Önkormányzat koordinál, a DARFÜ üzletrészét három egyenlő arányban osztják el.

A Bács megyei politikus a változás fontos részének nevezte, hogy a jelenlegi szegedi székhely mellett a jövőben a másik két megyeszékhelyen is működik majd irodája az ügynökségnek, így a pályázóknak a jövőben Kecskeméten és Békéscsabán is lesz lehetőségük a személyes ügyintézésre.

A DARFÜ az átszervezés alatt is folyamatosan működik, mivel a 2007-2013 közötti uniós költségvetési ciklusban indult programokkal kapcsolatban jelenleg vannak még folyamatban lévő eljárások – fűzte hozzá Bányai Gábor.”

Forrás:
Felosztják a regionális fejlesztést; Szeged.hu; 2014. január 24.

Minden mutatóban elégedettek az emberek a járási rendszerrel

„Minden kérdésben javul a járási rendszer megítélése a kormánytisztviselők és a lakosság szemszögéből is egy felmérés szerint – közölte Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) területi közigazgatásért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten.

Az államtitkár sajtótájékoztatón kifejtette: a Közpolitikai Kutatások Intézetének kutatása szerint a közigazgatási szakemberek egyetértenek azzal, hogy az önkormányzatokról le kell választani az államigazgatási feladatokat, sőt, még több feladatot át lehetne venni a jegyzőktől. Az átvett köztisztviselők jelentős része biztosabbnak érzi pozícióját és motivált a tanulásra, az elégedettség 82 százalékos – jegyezte meg Szabó Erika.

Mint mondta, az ügyfelek körében 26-ról 36 százalékra emelkedett azok aránya, akik szerint nőtt a hivatali ügyintézés színvonala, a kormányablakok ismertsége pedig 62-ről 68 százalékra nőtt. Hozzátette: a roma “fókuszcsoportok” pozitívan értékelték a roma referensek jelenlétét száz járási hivatalban, az ő közvetítő szerepük a nyelvtudás miatt is fontos.

Az államtitkár a közigazgatási átalakítás következő lépésének nevezte a kormányablakok kiépítését országos szinten. Mint mondta, ebben egy uniós pályázat miatt elmaradás van, de februártól egymást követi a kormányablakok átadása a jelenlegi okmányirodák bázisán.

Szabó Erika jelezte: csaknem hétezer kormányablak-ügyintéző képzése már megtörtént, a középfokú végzettségűek munkavégzését pedig a közeljövőben megszerzendő igazgatásszervezői diplomához kötik, hogy visszaadják a szakma rangját.

Elmondása szerint a járási hivatalok ma a legtöbb ügyet intéző helyszínek, s az állampolgárok a megyeszékhelyen lévő okmányirodákban reggel 8-tól este 8-ig intézhetik ügyeiket. Pest megyében ez valamennyi járásszékhelyen így van.

Az államtitkár kitért arra is: korábban sokan tartottak attól, hogy a kistelepülésekről mindenért a járásszékhelyre kell utazni, az ügysegédi rendszer azonban megcáfolta ezt, hiszen az ügysegédek helyben felveszik a korábban a jegyző által ellátott feladatokat. A 198 járási hivatal mellett 152 helyen működik kirendeltség, 205 településen állandó, 1825 településen ideiglenes ügysegéd van. Ez azt jelenti, hogy a mintegy 3200 településből 2380 helyen van ügyintézési lehetőség.

Szabó Erika szólt arról, hogy a kormány a hatósági eljárások területén is igyekezett mindent megtenni az emberekért, az ügyintézési határidők például 30-ról 21 napra csökkentek, racionalizálták az eljárásokat, csökkentették az adminisztratív terheket, s egy törvénymódosításnak köszönhetően illetékmentessé vált a bűncselekmények során ellopott okmányok pótlása is.”

Forrás:
Minden mutatóban elégedettek az emberek a járási rendszerrel; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2014. január 23.

2014-2020 között tízezerötszáz milliárd forint fejlesztési forrás érkezik Magyarországra

„A 2014-2020 közötti fejlesztési ciklusban 10 ezer 500 milliárd forint fejlesztési forrás érkezik Magyarországra európai uniós forrásokból – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára az EU gazdaságfejlesztési források – 2014-2020 című gazdasági fórumon csütörtökön.

A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett fórumon a helyettes államtitkár azt mondta: az előző költségvetési ciklusban 8200 milliárd forint érkezett Magyarországra kohéziós és strukturális alapokból, Magyarország 2 ezer milliárd forintot fizetett be az Európai Unió közös kasszájába, vagyis 6200 milliárd a nettó nyeresége az országnak.

Csepreghy Nándor elmondta, a 2010-es kormányváltás után igyekeztek felgyorsítani a már megnyert pályázatokat: 2007 és 2010 között heti 7,7 milliárdot fizettek ki az uniós forrásokra pályázóknak, ma pedig heti 30 milliárd forintot, tavaly december utolsó hetében rekord összegű kifizetést értek el, egy hét alatt 154 milliárd forint kifizetésével.

Hozzátette: a 2014-2020 fejlesztési ciklusban a mezőgazdasági támogatásokkal együtt összesen 10 ezer 500 milliárd forint fejlesztési támogatás érkezik biztosan Magyarországra az uniós forrásokból. Aláhúzta, ezt további 30 százalékkal, vagyis 3 ezer milliárddal lehet növelni, ha hatékonyan használják fel a Magyarország számára dedikált forrásokat. Ezáltal pedig lehetőség lesz olyan források behozatalára is, amelyeket közvetlenül Brüsszelből lehet lehívni.

Csepreghy Nándor elmondta: Magyarország a fejlesztési ciklusra egyebek mellett azt vállalta, hogy 10 százalékra csökkenti a korai iskolaelhagyók arányát, 450 ezerrel mérsékli a mélyszegénységben élő hárommillió ember számát, az energiahatékonyságot 10 százalékkal növeli, valamint, hogy a jelenlegi 8 százalékról 14,6 százalékra emeli a megújuló energiaforrás arányát.

Utóbbit jelentős befektetésekkel lehet elérni, ezért a fejlesztéspolitika ezen a téren két elemre épít: az állam egyszeri támogatásokat ad az energiaparkok létrehozására, a kötelező átvételi árat pedig olyan szintre emeli, hogy érdemes legyen piaci, vagy banki forrásokból a szektorba befektetni – fejtette ki Csepreghy Nándor.

Mint mondta, az ország azt is vállalta, hogy a GDP 1,8-át kutatás-fejlesztésre fordítja.”

Forrás:
2014-2020 között tízezerötszáz milliárd forint fejlesztési forrás érkezik Magyarországra; Miniszterelnökség; 2014. január 23.

Új elnöke lesz a Nemzeti Innovációs Hivatalnak

„Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Spaller Endrét nevezi ki a Nemzeti Innovációs Hivatal elnökévé február 1-jei hatállyal.
Spaller Endre az Eötvös Loránd Tudományegyetem szociológia szakán végzett. Tudományos pályáját még egyetemistaként kezdte, ösztöndíjas volt Brüsszelben, majd az Egyesült Államokban. Dolgozott a Károli Gáspár Református Egyetemen, és több cégnél.

2010 óta országgyűlési képviselő. Parlamenti munkája során öt bizottságban dolgozott és egy albizottságot vezetett. A legaktívabb munkát az innovációs bizottságban végezte, ott szerezte meg azt a szakmai tapasztalatot és kapcsolatrendszert, ami alkalmassá teszi őt a Nemzeti Innovációs Hivatal vezetésére.”

Forrás:
Új elnöke lesz a Nemzeti Innovációs Hivatalnak; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2014. január 24.

Új közbeszerzési szabályok Európában, két évünk van átvenni

„Az Európai Parlament új, közbeszerzési irányelve véget vetnek a legolcsóbb ár uralmának, illetve csak a nyertes pályázónak kell majd bemutatnia a különféle igazolások eredeti dokumentumait, valamint a tenderek feldarabolását is ösztönzik, így a kisebb vállalatok is sikerrel pályázhatnak a jövőben.

Az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététel után húsz nappal lép hatályba. Ezt követően a tagállamoknak két év áll rendelkezésükre az új szabályok átvételére – írta az MTI.

Az új szabályozás véget vet az értékelésnél a legalacsonyabb ár uralmának. Valamint csak a nyertes pályázónak kell majd bemutatnia a különféle igazolások eredeti dokumentumait. Így több mint 80 százalékkal csökken a pályázók adminisztrációs terhe. Az új szabályok a tenderek feldarabolását is ösztönzik, így a kisebb vállalatok is sikerrel pályázhatnak a jövőben – áll az Európai Parlament közleményben.

A parlament egy teljesen új eljárást vezetett be annak érdekében, hogy nagyobb eséllyel szülessenek innovatív megoldások a közbeszerzési eljárások során. Így az állami, önkormányzati szervek konkrét feladat megoldására írják majd ki a tendert anélkül, hogy a pontos megoldást leírnák. Ennek következtében a pályázat kiírója és a pályázó közösen innovatív megoldásokat dolgozhat ki. A mostani szabályozás szigorítja a kirívóan alacsony árú pályázatokra vonatkozó előírásokat is.”

Forrás:
Új közbeszerzési szabályok Európában, két évünk van átvenni; HVG.hu; 2014. január 21.
New EU-procurement rules to ensure better quality and value for money; European Parliament; 2014. január 15.

Magyar viszonyok

„A tegnapi posztomra sok reakció érkezett. [A szerző a magyar ügyfelek és a szolgáltatók közötti viszonyt elemezte, meglehetősen felindultan. szerk.] A legtöbben védik (megértik) a magyar rendszert, mert állítólag az alapvető hozzáállás itt mindig az, hogy az emberek mindent megpróbálnak kijátszani és szükség van a nehezítésekre. Az egyik számítógép alkatrészekkel kereskedő cég szerint a garanciális ügyintézés azért annyira bonyolult, mert mindenki ezzel játszik. A magyarnak nincs pénze, tehát próbálkozik. Aki meg őszintén szeretne tényleg cseréltetni garanciában valamit, az rosszul jár.

Volt valaki, aki laminált magának aláírási címpéldányt:
„A céges dolgokra csináltattam egy mini aláírási címpéldányt. Az ötlet alapja hogy az aláírási címpéldánynak nincsenek formai követelményei. Azaz lehet 5-ös betűmérettel. [XXXX] ügyvéd ezt meg is erősítette. Ezek után a második közjegyző el is készítette. Én lelamináltam, és azóta a igazolványaim között hordom.””

Forrás:
Magyar viszonyok; Plastik média; 2014. január 24.

Közigazgatási, politikai informatika

Eredményesen megvalósultak az E-sztenderdek projekt fejlesztései

„A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) által vezetett konzorcium sikeresen megvalósította az ÁROP 1.1.17-2012-2012-0001 számú „Kormányzati informatikai szolgáltatási és e-közigazgatási sztenderdek” elnevezésű projektben az Európai Szociális Alap által biztosított, 200 millió forint támogatásból megvalósított szakmai célokat.

A KIFÜ és a NISZ Zrt. alkotta konzorcium több olyan időtálló terméket (specifikációkat, módszertanokat és dokumentációkat) hozott létre, melyek jelentősen segítik a költségtakarékosabb informatikai tervezést és növelik az informatikai projektek megvalósításának hatékonyságát. Ezek sorában kiemelendő a projektmenedzsment eljárásrend, dokumentum- és sablontár elkészítése, amelyet 90 fő közigazgatási projekttag intenzív oktatáson is megismerhetett.

A konzorcium az eredményekről sajtóközleményt adott ki, illetve december 18-án nyilvános workshop keretében mutatta be a termékeket.”

Forrás:
Eredményesen megvalósultak az E-sztenderdek projekt fejlesztései; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ); 2014. január 9.
E-Sztenderdek – Kormányzati informatikai szolgáltatási és e-közigazgatási sztenderdek
A projektről
Korábbi cikkünk a projekt zárásakor tartott workshopról (az ott elhangzott bemutatók anyagai elérhetőek a fenti hivatkozások valamelyikén )

Megújul a bírósági ügyintézés

„„Az elektronikus szolgáltatások kiterjesztése és az emberi erőforrások optimalizálása az ítélkezés időszerűségének javítása érdekében” elnevezésű EKOP – 2.1.22-2013-2013-0001 azonosító jelű projekt megindításáról.

A bíróságok szolgáltató jellegének erősítésével harmóniában, valamint a magas színvonalú, megbízható és gyors ügyintézés érdekében az Országos Bírósági Hivatal kiterjeszti az elektronikus szolgáltatások körét, és továbbfejleszti a bírósági munkateher mérés módszerét. A projekt elindítása és megvalósítása a bírák és igazságügyi alkalmazottak tudásának a hasznosításával, valamint részvételével történik. Az OBH a hatékonyabb igazságszolgáltatás biztosításához olyan informatikai rendszert és portálfelületet alakít ki, amelynek segítségével az ügyfelek információhoz juthatnak a különböző bíróságok leterheltségéről, másrészt könnyen kezelhető elektronikus felületen keresztül nyújthatják be igazgatási panaszaikat. A projekt közvetlen célcsoportja minden magyar és külföldi állampolgár, intézmény, illetve egyéb fél, aki valamilyen módon kapcsolatba kerül a magyar ítélkezési rendszerrel.

Az Országos Bírósági Hivatal a komplex fejlesztési program megvalósításához 599.951.925 Ft. támogatást kap az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program által EKOP – 2.1.22 kódszámmal közzétett pályázat keretében.

A projekt megvalósulásától a következő eredmények várhatóak:
1. Az ügyfelek igazgatási panaszaikat a nap 24 órájában online felületen is benyújthatják. A panaszbeadványok hatékony, átlátható feldolgozása által pedig egyszerűsödik a panaszok intézése.
2. A projektben megvalósul az elnöki lajstrom rendszerek országos konszolidációja, amely új, az elnöki iktatást támogató iratkezelő rendszer kialakítását eredményezi.
3. Az ügyfelek a kialakítandó internetes felületen – a korábbi ügyek adatai alapján – tájékoztatást kaphatnak tervezett ügyük várható hosszáról. Így a bírósághoz fordulók – vagylagos illetékesség esetén – eldönthetik, hogy melyik bíróságon indítják meg a pert.
4. A bírói munkateher mérése érdekében kialakításra kerül az egyes ügyek elintézésének várható munkaidő igényét tükröző súlyszám, mely a bírói munkateher mérésének és összehasonlíthatóságának a lehetőségét biztosítja, amely a bírósági ügyelosztási és ügybeosztási rend kialakításában, valamint ellenőrzésében nyújt majd segítséget.

A fejlesztések eredményes megvalósításához elengedhetetlen az adatrögzítést végző kliensek, az adattárolást és adatkiszolgálást biztosító szerverek egy részének fejlesztése, cseréje. A műszaki hátteret 60 db szerver és 1.200 db új munkaállomás biztosítja. A projekt 2013. október 22-én indult.”

Forrás:
OBH – A bírósági munkateher mérés és elosztás korszerűsítése; Országos Bírósági Hivatal; 2014. január 20.
EKOP-2.1.22 Az elektronikus szolgáltatások kiterjesztése és az emberi erőforrások optimalizálása az ítélkezés időszerűségének javítása érdekében; Új Széchenyi Terv

Megújulnak a bírósági informatikai rendszerek

„„A bírósági szervezetrendszert érintő jogszabályi változásokból eredő fejlesztések a Bírósági Integrált Informatikai Rendszerben (BIIR) és a Vezetői Információs Rendszerben (VIR)”elnevezésű EKOP – 1.1.16-2013-2013-0001 azonosító jelű projekt megindításáról

A bírósági szervezet átalakulásához kapcsolódóan megújul a Bírósági Integrált Informatikai Rendszer (BIIR) és a Vezetői Információs Rendszer (VIR). A fejlesztés célja, a bírák napi teendőinek, a jogszabályban előírt statisztikai adatszolgáltatásnak, és az eredményes működésért felelős vezetők döntéseinek hatékony támogatása. Az Országos Bírósági Hivatal a komplex fejlesztési program megvalósításához 289.976.120 Ft. támogatást kap az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program által EKOP – 1.1.16 kódszámmal meghirdetett pályázat keretében. A projekt megvalósítására a bírák, valamint az igazságügyi alkalmazottak tudásának hasznosításával és részvételükkel történik.

A projekt megvalósulásától a következő eredmények várhatóak:
1. A projektben továbbfejlesztésre kerül az új igazságszolgáltatási struktúra statisztikai adatszolgáltatási rendszere, mely segíti a vezetői döntések meghozatalát.

2. Sor kerül a BIIR rendszer felhasználói felület modernizálására is. Ezáltal a bírák könnyebben elérik a gyakran használt funkciókat, a dokumentumtár tartalmát, és figyelmeztető üzeneteket kapnak az eljárási határidők közeledtéről, illetve az esetlegesen elmulasztott eljárási cselekményekről. A program előrejelzi az ügyek elévülését, az írásba foglalási határidőket, az elintézetlen ügyiratokat, a kényszerintézkedések esedékes felülvizsgálatát, valamint a statisztikai lapok és értesítők kiállításának elmaradását.

3. Az automatikus nyomtatvány-kitöltési funkció egyszerűsíti a statisztikai adatlapok és értesítők kitöltését. Így az adatokat egyszer kell csak manuálisan rögzíteni, és minden adatnak egy hiteles forrása lesz.

A műszaki hátteret új szerverek és 700 db új személyi számítógép biztosítja. A fejlesztés megkezdődött, a projekt során a rendszer működése zavartalan. A projekt 2013. október 7-én indult.”

Forrás:
OBH – Megújulnak a bírósági informatikai rendszerek; Országos Bírósági Hivatal; 2014. január 23.
EKOP-1.1.16 – A bírósági szervezetrendszert érintő jogszabályi változásokból eredő fejlesztések a Bírósági Integrált Informatikai Rendszerben és a Vezetői Információs Rendszerben; Új Széchenyi Terv

Sikertelen az informatikai nagyprojektek egy része a közigazgatásban

„Nemzetközi szakértők tapasztalatai szerint a különböző kormányok által indított informatikai nagyprojektek 70 százaléka nem indul el időben, hibásan működik vagy teljes egészében sikertelen – olvasható a MultiContact Consulting Kft. sajtóközleményében.

2014-2020 között Magyarország összesen mintegy 300 milliárd forint EU-forrást használhat fel e-kormányzati, illetve gazdasági, társadalmi, infrastrukturális infokommunikációs fejlesztésekre. Így amennyiben a becslés helytálló, a következő uniós fejlesztési ciklusban több mint 200 milliárd forintnyi informatikai beruházás sikere múlik a projektszervezés hatékonyságán. A kiemelt projektek sikeresen csak a változó környezethez rugalmasan alkalmazkodó, szükség esetén azt aktívan alakítani is képes szakértői szemlélettel valósíthatók meg, állítja Kustán Szabolcs, a MultiContact Consulting Kft. ügyvezetője.

Az EU-tól 2007 és 2013 között Magyarország számára mintegy 144 milliárd forintnyi támogatás állt rendelkezésre az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) keretein belül. 2014-2020 között számos nagy rendszer online átalakítása, elektronikussá tétele kerül napirendre. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) révén hazánk 148 milliárd forintot használhat fel új e-kormányzati fejlesztésekre, 152 milliárd forintot gazdasági, társadalmi, infrastrukturális – infokommunikációs fejlesztésekre. A nemzetközi tapasztalatok alapján a nagy rendszerek kiépítési sajátosságai miatt mintegy 200 milliárd forint, valamint a későbbi költséghatékony működtetés kerülhet veszélybe.

A nagy rendszerek és kialakításuk nehézkessége világméretű probléma, ahol a „hiba” alapvetően ezek természetéből fakad. Egy bizonyos méretet és összetettséget meghaladó rendszer tervezői és fejlesztői ugyanis a siker érdekében nemcsak hogy nem tudnak kellő hatást gyakorolni a környezetre; sok esetben a külső változások követésére sincsenek felkészülve. Miközben Európában a szakértők egyetértenek abban, hogy a problémás projektek aránya 70 százalék, egy, a közelmúltban végzett amerikai felmérés megdöbbentő, 90 százalék feletti eredményt hozott. A Standish Group szerint az Egyesült Államokban az utóbbi tíz évben a nagyméretű kormányzati információtechnológiai projektek 94 százaléka sikertelen volt – több mint fele késve valósult meg, túllépte a költségvetést, vagy nem felelt meg a felhasználói elvárásoknak, 41 százaléka pedig teljes kudarcot vallott. A probléma jelentőségét tekintve precedensértékű. Nem volt még a történelemben arra példa, ami Amerikában történt: az egészségbiztosítási rendszer megújítását meghatározó informatikai fejlesztési projekttel kapcsolatban elnöki szinten kellett nyilatkozni, majd a hiányosságok miatt a felhasználóktól elnézést kérni.

„A jövőben a világ leggazdagabb, technológiai szempontból legfejlettebb országai sem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy rendszerszintű okokból kudarcot valló kormányzati informatikai projektekre költsenek. Ennek megelőzésére Amerikában elnöki innovátori programot indítottak, és az ország szakértőit összegyűjtve dolgoznak a problémák megoldásán. A brit kormányzat két éve a miniszterelnöki hivatalon belül hozott létre digitális szolgálatot ugyanerre a célra. Sőt, ma már léteznek nemzetközi internetes portálok is, amelyek célja a projekttapasztalatok nyilvános megosztása” – hangsúlyozta Kustán Szabolcs. – „Magyarországon ma a költséghatékony megoldás a rugalmas nagyprojektek tervezésére és értékelésére szakosodott külső szakértői kapacitás, amely rendszerszinten jelentős költségvetési pénzt spórol meg.”

Új megközelítés
A tervek szerint Magyarország a GINOP keretében az említett összesen 300 milliárd forintot – többek között – felhasználóbarát elektronikus állami szolgáltatások bevezetésére, a nagyobb állami ágazati intézmény- és ellátórendszerek folyamatainak elektronikussá tételére, az államigazgatási belső folyamatokat támogató informatikai rendszerek fejlesztésére, önkormányzati informatikai fejlesztésekre, az informatikai biztonság és hálózatbiztonság javítására, valamint állami nyilvántartások és elektronikus azonosítás korszerűsítésére fordítaná. Ezek közül számos területen külön kihívást jelent majd a tömeges mennyiségű személyes adat biztonságos és hatékony, egymással összekapcsolható rendszerekben történő kezelése. Így kiemelten fontos lesz az új megközelítés, a stratégiai tervből sok lépcsőben lebontott munkafázisok pontos, eredeti terv szerinti elvégzésének ellentéte: a rendszerszintű rugalmas problémamegoldás.

„Az informatika ma már nélkülözhetetlen a közigazgatásban, viszont ritka, hogy a jogalkotók, intézményvezetők, vagy a közigazgatás kiemelt szereplői és munkatársaik egyszerre rendelkezzenek szervezeti, szabályozási és informatikai kompetenciákkal” – mondta Kustán Szabolcs, a MultiContact ügyvezetője. – „Az új típusú, úgynevezett agilis projektszervezés középpontjában viszont az ezeken a szakterületeken átívelő tudással rendelkező kisebb szakértői csoport és a hatékony belső kommunikáció áll. Így érhető el, hogy a projekt végső sikerét befolyásoló információk az egyes szakterületeknél, például a tényleges informatikai fejlesztést végző csoportnál gyorsan, a megfelelő tartalommal rendelkezésre álljanak. Ezt a módszert egyébként az autóipar nagy fejlesztési projektjeiben több mint egy évtizede sikerrel alkalmazzák.”

Sajátos feltételrendszer
A nagyprojektek tervezése és lebonyolítása mindenhol sajátos, néha egymásnak ellentmondó feltételek mellett zajlik, amelyek megnehezítik a sikeres megvalósítást. A finanszírozási forrásoktól függően különböző, speciális követelményeknek kell megfelelnie. Az adott esetben akár több éven át tartó fejlesztés során a projektek célrendszere, környezete folyamatosan változik. A szakértő szerint lényeges sajátosság az is, hogy a megbízó oldalán a kulcsfelhasználók – akik több ezren is lehetnek – a folyamat végéig egyáltalán nincsenek jelen. Ahhoz azonban, hogy hogy egy újonnan kialakított közigazgatási rendszert sikeresen lehessen bevezetni, és az adatokat, nyilvántartásokat, határozatokat az ezekkel dolgozó tisztviselők országszerte mindenhol megfelelően tudják használni, már a fejlesztési projekt keretében külön hangsúlyt kell fektetni a bevezetés támogatására, a felhasználók tájékoztatására, oktatására.

Végeredményben, a kiemelt projektek sikeréhez két tényező elengedhetetlen. Az egyik egy olyan szakértő csapat támogatása a közigazgatás oldalán, amely átlátja a komplex e-közigazgatási fejlesztés célrendszerét és a kapcsolódó technológiát – csak így lehet a programokat kisebb, de egy cél irányába mutató projektekre bontani és ezeket menedzselni. A másik a szereplők szándéka és képessége arra, hogy a változó célrendszerhez alkalmazkodjanak.”

Forrás:
Sikertelen az informatikai nagyprojektek egy része a közigazgatásban; ProfitLine.hu; 2014. január 23.

Informatika, távközlés, technika

Tízből négy magyarnak van mobilnet-előfizetése

„Tavaly év végén ismét milliós mérföldkőhöz ért a magyarországi szolgáltatók mobilnetes ügyfélbázisának a növekedése. Eközben a felhasználók által forgalmazott átlagos adatmennyiség gyakorlatilag alig változott.

Tíz magyarból átlagosan négy előfizet valamelyik mobilinternet-szolgáltatásra, de csak három használja ténylegesen is azt az internetelérést, amelyért fizetett – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb piaci gyorsjelentéséből. A statisztikák emellett arra is rámutatnak, hogy néhány kisebb-nagyobb kilengést leszámítva az ügyfelek adatfogyasztása sem változik, vagyis az előfizetők – az egyre nyilvánvalóbbá váló mobilos, okostelefonos trendek ellenére – vagy nem tudják, vagy nem akarják többet használni az egyre gyorsabbá váló, egyre nagyobb területi lefedettséget elérő hálózatokat.

Az NMHH friss adatai alapján – mely a szolgáltatók önbevallásán alapul – tavaly év végén összesen mintegy 4,084 millió mobilnetes előfizetője volt a három magyarországi operátornak. A legkisebbnek számító Vodafone-nak most először sikerült átlépnie az egymilliós küszöböt, a Telenor 1,229, a piacot gyakorlatilag a kezdetek óta vezető Telekom pedig 1,845 millió ügyféllel rendelkezik. A teljes piac egy év alatt nagyjából 905 ezer előfizetéssel bővült, a növekedés ezzel valamelyest elmarad a 2012-es szinthez képest, akkor ugyanis egy év alatt több mint egymillió előfizetéssel gyarapodott a teljes ügyfélbázis.

Az ügyfélszám növekedésével tavaly tovább nőtt azoknak a száma, akik előfizetnek ugyan valamilyen mobilnet-szolgáltatásra, de hónapokon keresztül egy bitnyi adatot sem forgalmaznak vele – vagyis lényegében a semmiért fizetnek a szolgáltatójuknak. Míg 2011 decemberében körülbelül 550 ezer, 2012 decemberében pedig 780 ezer, addig 2013 végén már több mint egymillió inaktív ügyfél szerepelt a nyilvántartásban. Ezek túlnyomó többsége vélhetően olyan előfizető, aki okostelefont vásárolt valamilyen, adatforgalmat is tartalmazó integrált tarifával, ám végül soha nem használta másra a készüléket telefonáláson és SMS-ezésen kívül.

A szolgáltatói erősorrend az aktív felhasználók körében sem változik, a Vodafone 675 ezer, a Telenor 973 ezer, a Telekom pedig 1,446 millió aktív ügyféllel rendelkezik. Mindez egyben azt is jelzi, hogy az inaktív felhasználók aránya éppen a legnagyobb 3G-s területi lefedettséget ígérő Vodafone Magyarországnál a legnagyobb, egyben a piros szolgáltatónál is a legkisebb az átlagosan forgalmazott adatmennyiség.

Az adatforgalmi átlag egyébként évek óta változatlan (felhasználónként nagyságrendileg a havi 1 gigabájtos szinten stagnál), látszólag sem a gyorsabb hálózatok, sem az okostelefonok kínálta lehetőség nem sarkallnak arra tömegeket, hogy többet használják a mobilnetet. A stagnáló forgalom emellett annak is lehet a jele, hogy a szolgáltatók tarifaszerkezete egyszerűen nem teszi lehetővé, hogy az ügyfelek ennél nagyobb arányban vegyék igénybe a szolgáltatást – erre jó példa, hogy a manapság divatos, korlátlan beszédpercet biztosító flatrate tarifákkal is többnyire csak 500 megabájtnyi havi adatforgalom jár, melyet néhol eseti, vagy állandó jelleggel lehet ugyan bővíteni, de csak bizonyos határig.”

Forrás:
Tízből négy magyarnak van mobilnet-előfizetése; Koi Tamás; HWSW.hu; 2014. január 21.
Mobilinternet-gyorsjelentés 2013. december; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2014. január 20 (pdf)

Az internet Isten ajándéka

„A nyitottságával sok újabb hívet szerző pápa a digitális kommunikációban nagy esélyt lát a világ jobbá tételére.

A számtalan modernizációs lépésével és törekvésével már eddig is nagy tiszteletet kivívó Ferenc pápa a vatikáni szokásoknak megfelelően üzenetet küldött a Kommunikációs Világnap alkalmából (az idén májusban 48. alkalommal meghirdetett esemény pár nappal követi a Távközlési Világnapot, illetve a még viszonylag új Internet Világnapját).

Az üzenet alaphangját itt is a nyitás határozza meg: a pápa „isten ajándékának” nevezte az internetet. A szövegben felsorolja a digitális kor pozitív és negatív hozadékait, illetve a katolikusokra mint hívőkre gyakorolt hatásait.

Az üzenetben szerepel, hogy hatalmas lehetőségeket hordoz az, hogy bárki bárkivel kapcsolatba léphet a világhálón, ám felhívja a figyelmet arra, hogy a függőség (a „stay connected”) bomlasztó hatással is lehet a való világbeli, a baráti és családi viszonyokra. A digitális kommunikáció jótékony hatására igen költői szavakkal mutat rá: ez lehet olyan, mint „a gyógyír a fájdalomra vagy éppen egy finom bor, mely megörvendezteti a szívet”.

A konzervatívabb hívőket megbotránkoztató módon felhívta a toleranciára is a figyelmet, azt ajánlva, hogy a katolikusok nem viselkedhetnek olyan arrogáns módon, mintha egyedül ők birtokolnák az igazságot, ehelyett meggyőződésükhöz ragaszkodva a más gondolkodásúakkal valódi párbeszédekre kell törekedniük. A pápa úgy látja, hogy a digitális kommunikáció felmérhetetlen jelentőségű pozitívuma, hogy – helyesen használva – növelheti a megértést és közelebb hozhatja az eltérő gondolkodású és világnézetű embereket egymáshoz.”

Forrás:
Az internet Isten ajándéka; Dajkó Pál; IT café; 2014. január 24.

Magyar szakember az európai távközlési szabályozási intézmény élén

„Az Európai Parlament (EP) ipari, kutatás- és energiaügyi bizottsága meghallgatta Ignéczi Lászlót, az európai országok nemzeti távközlési szabályozó testületeit összefogó ernyőszervezet (Body of European Regulators for Electronic Communications, BEREC) új elnökét – közölte csütörtökön Herczog Edit szocialista EP-képviselő, aki szerint a bizottság tagjai személyesen is meggyőződhettek arról, hogy felkészült és tapasztalt vezető nyerte el a kinevezést.

A testületet 2009-ben hívta életre az uniós távközlési reformcsomag. Feladata az egységes belső piac megteremtésének és hatékony szabályozásának támogatása, a nemzeti szabályozó testületeknek és az uniós intézményeknek szakértői segítség nyújtása. Vezetőjét nyílt pályázat útján választják ki.

“Nagy öröm (…) hazánk számára, hogy magyar szakember vezeti a jövőben az uniós testületet” – emelte ki Herczog Edit.
Mint arról az EP-képviselő beszámolt, a szerda esti bizottsági meghallgatáson egyértelművé vált, hogy “a magánszférában és a közigazgatásban egyaránt tiszteletre méltó eredményeket elért új vezetővel a testület hatékonyan részt tud vállalni a közeljövő sürgető feladataiban”.
Herczog felhívta a figyelmet arra, hogy a távközlés területen évek óta folyik a ma még tökéletlen egységes belső piac kialakítása, amitől hatalmas gazdasági előnyöket remélhet az unió minden tagállama.”

Forrás:
Magyar szakember az európai távközlési szabályozási intézmény élén – Ignéczi László lett a BEREC új elnöke; Jogi Fórum/MTI; 2013. január 23.

Superweek 2014: hitből és megérzésekből nem lesz online profit

„Nem biztos, hogy van értelme összefoglalnom ezen a blogon az idei Superweek konferencia előadásait. Márcsak azért sem, mert nyilván akit mélyebben érdekel ez a téma, ott volt. Vagy legalább átnézi az előadók által megosztott prezentációkat. Akiket meg ilyen mélységben nem érdekel, azoknak elég annyit mondani idén is, hogy vegyenek a kezükbe egy könyvet, majd mélyedjenek el a Tag Managerrel foglalkozó alapírásokban és videókban, és szánják rá 2014-et arra, hogy hozzák be a lemaradásukat.

Nagy vonalakban: a konferencia fő csapásiránya a Google Tag Manager, a fejlett Universal Analytics használat, a prediktív analitika, a szerver oldali analitika, a digitális analitika, az adatgyűjtés vs. privacy, valamint az adatvizualizáció, a blackhat analitika és a fizikai világ GA-ban történő mérési lehetőségei voltak.

A Kelet-Európában életében először járó Avinash Kaushik, a webanalitika legbefolyásosabb és legismertebb arca nem is szórakozott sokat azzal, hogy mi fontos és mennyire fontos:

A nulladik lépés a Google Tag Manager használata minden webes cég számára. A második a megfelelő tagging, aztán pedig az akkurátus GA reporting bevezetése.

Ezt követi a retagging gyakorlat, a GA dashboardok és reportok automatizálása. Szerinte ez az első lépés, mely már valamennyi üzleti értéket is képvisel. Nevesül: egy, azaz 1 dollárt. Ezután következik a Universal Analytics, a mobile tagging vagy a social integrálás, valamint a cost értékek importja. Ebből pedig újabb reporting, újabb dashboardok, újabb automatizálások.

A webes cégek jelentős része szerintem eddig sem jut el. És Avinash szerint az analitika nem is itt kezdődik, hanem a következő két hátralevő lépésben: egy olyan belső webanalitikus alkalmazása, aki nem csak a reporting részhez ért, hanem valódi adatelemzések elvégzésére is képes. Önálló következtetésekre képes jutni. Következtetései pedig pozitív hatással vannak a cég üzleti teljesítményére. Szerinte ezen a ponton keletkezik először igazi üzleti érték egy cég számára. Ha az eddigi lépések nulla vagy 1 dollárt értek, akkor a belső webanalitikus alkalmazása ehhez képest 1 millió dollár üzleti értékkel bír.

Az utolsó, 9. lépés pedig a valódi, magas szintű, üzletileg is kiemelten értékes analitika: olyan skálázható framework megteremtése, mely az adatokat a core businessbe képes integrálni. Avinash ennek jelentőségét 50 millió dollárra teszi. Vagyis ötvenmilliószor fontosabbra értékeli, mint a normál GA tagging, reporting, dashboard bevezetést.

Avinash ezzel azt akarja hangsúlyozni, hogy az a MINIMUM, hogy jól felépített adatmérés, reportolás és automatizálás van a szájtunk alatt. Ám ezzel nem hogy nem pipáltuk ki az analitika házifeladatainkat, hanem épp csak elkezdtük a munkát. A neheze, a stratégiaalkotás, az analitika üzleti eredményekre hatása csak ezután következik.

Nagyon nehéz helyzetben vagyok, mert úgy próbálok írni erről a konferenciáról, hogy azok is értsenek az egészből valamit, akik eddig maximum a pageview-ket nézegették a Google Analytics-ben, miközben a konferencián idén is az előadások többsége ennél jóval magasabb szinten zajlott. Még azok számára is, akik amúgy napi szinten web analitikával foglalkoznak. Itt egy jó példa, Yehoshua Coren áttekintő prezentációja a Universal Analytics és a Tag Manager előnyeiről:

További trendek
Egy másik forró téma az idei konferencián az adatvizualizáció volt. Az egyik eszköz, amit most mindenki elkezdett használni, a Tableau, a másik pedig a D3. Ez a téma azért került előtérbe, mert minél több dolgot mérünk, minél szofisztikáltabb szegmensekkel dolgozunk, annál nehezebb jól bemutatni mások számára, hogy milyen következtetésekre is lehet jutni ezekből az adatelemzésekből.

Ugyancsak egyre több szó esett idén arról, hogy a webanalitika halott. Abban a formájában, ahogyan az elmúlt években használtuk ezt a kifejezést, mindenképpen elavulttá vált. Ennek egyik oka, hogy a méréseknek egyre inkább része az offline, vagy fizikai világból származó adat. Az egyik jó példa Sam Briesemeister előadása volt, amikor a gépre kötött Raspberry PI-ra szerelt mozgásérzékelőn keresztül bejutó adat a Google Analyticsben valós idejű eseményeket generált, amikor valaki elhaladt a mozgásérzékelő előtt.

Biztos vagyok benne, hogy az ilyen összetett, a fizikai világot a virtuális világgal összekötő mérési kezdeményezésekből egyre több lesz ebben az évben. Ilyen módon egyre kevésbé beszélhetünk webanalitikáról, és egyre inkább digitális analitikáról.

Ugyancsak érdekes volt megfigyelni, hogy a not provided probléma eluralkodása kapcsán idén már tényleg kimondható, hogy a SEO (klasszikus értelmében) kimúlt. Átvette a helyét a fejlett (összetett, üzleti szintig hatoló) analitikai stratégia, mely magában foglalja a PPC-t és a socialt is, valamint a content marketing és a UX-re fókuszálás.

Ide kapcsolódik Avinash egyik prezentációja is, melyben három magyar szájton szemléltette, hogy mekkora baj is van a piacon. Kitért arra, hogy két magyar szájt (a Szállás.hu és a Nosalty.hu) nem rendelkezik egyáltalán mobilra optimalizált szájtverzióval, miközben a nemzetközi trendekből is valószínűsíthető, hogy Magyarországra is igaz, hogy a szálláskeresés és a receptkeresés is jelentős mértékben mobilon történő tartalomfogyasztás.

Harmadik példája pedig az Origo volt. Őszintén megdöbbent azon, hogy a szájtra látogatva egy intersitial hirdetés fogadja a látogatót. A hirdetés maga viszont 404 oldalra visz. Az is külön megjegyezte, hogy a cikkoldalon a hasznos tartalom (vagyis maga a cikk) elhanyagolható felületen jelenik meg. Mindeközben az egymás értékét agyonütő bannerhirdetésekkel rogyásik tele van az oldal. Számára ez annak a jele, hogy nincs kialakult, átgondolt üzleti stratégia a szájt mögött. Az esztelenség dühöng.

Másik alapmondása volt, hogy a Facebook like szám a lehető legrosszabb metrika a Földön. És aki csupán erre összpontosít az nem jobb azoknál az üzleti döntéshozóknál, akik a pageview számot kergetik. Mintha bármelyik adatsorból is következnék bármilyen konverzió is.

Kiemelném még Steen Rasmussen előadását a bannerhirdetések optimalizálásáról (foglalkozik ezzel idehaza bárki?), Tim Leighton-Boyce prezijét a jó online kérdőívezésről és feedbackgyűjtésről (nem, nem az idegesítő popup kérdőívekről volt szó, hanem a tartalomba ágyazott on-conversion és post-conversion kérdőívekről). Illetve Phil Pearce mindig ijesztő prezentációit a rosszhiszemű analitikai törekvésekről. Jeff Sauer kiváló monológját a közösségi média mérésről, illetve Doug Hall prezijét a hardcore auto-event trackingről

Kiket érdemes követni webanalitika témában? [Twitter-fiókok]

Forrás:
Superweek 2014: hitből és megérzésekből nem lesz online profit; Webisztán; 2013. január 26.
“superweek” in stories, tweets, images, videos and links.; Storify
Bánóczy Zoltán: A világ legjobb analitikai konferenciáját szeretnénk megcsinálni; korábbi cikkünk

Már vannak adatok: nyolcmillió felhasználó jelszavát lopták el

„Egy nap alatt több mint tízmillió megkeresés érkezett a német informatikai biztonsági hivatalhoz (BSI), miután a szervezet közölte, hogy bűnözők tömeges identitáslopást követtek el szoftverekkel, amelyek felhasználóneveket, e-mail-címeket és a hozzájuk tartozó jelszavakat gyűjtöttek össze és továbbították észrevétlenül.

Mint ahogy előzetesen beszámoltunk róla, a BSI szerint összesen 16 millió felhasználónévhez – többnyire .de végződésű levélcímhez – és jelszóhoz jutottak hozzá a botvírusokkal. A hivatal kedden a www.sicherheitstest.bsi.de címen elindított egy oldalt, amelyen e-mail-cím megadásával mindenki ellenőrizheti, hogy az elkövetők hozzájutottak-e az adataihoz.

Szerda délutánig 12,76 millió megkeresés érkezett az oldalra. Összesen 884 ezer címről állapították meg, hogy tulajdonosa a bűncselekmény áldozata – mondta Michael Hange, a BSI vezetője egy berlini informatikai biztonsági konferencián.

A hivatal becslése szerint Németországban 8 millió ember, a lakosság nagyjából egytizede lehet érintett, de az elkövetők nem csak német e-mail-fiókok adatait szerezték meg. A tömeges adatlopás az áldozatok teljes digitális identitását veszélyeztetheti – figyelmeztetett a hivatal, rámutatva, hogy a cím-jelszó adatpárt sokan nem csak a levelező szolgáltatásokhoz használják, például online áruházakban vagy közösségi portálokon kialakított felhasználói fiókjukhoz is ezzel férnek hozzá.

Michael Hange elmondta, hogy az esetről már decemberben tudomást szereztek, de a nyomozás érdekében eddig nem tájékoztathatták a nyilvánosságot. Bűnüldöző szervezetek és kutatóintézetek az úgynevezett bothálózatok vizsgálata során jutottak a nagyszabású identitástolvajlás nyomára.

A bothálózat alattomban telepített kémszoftverrel – (ro)botvírussal – fertőzött számítógépek hálózata. A botvírustól távirányított automata, “zombi” lesz a számítógépből, amely így a felhasználó tudta nélkül hajt végre műveleteket. A hálózatok irányítói egyebek között bizalmas személyes adatok megszerzésére – identitáslopásra – és kéretlen levelek, vírusok terjesztésére használják a megfertőzött gépeket.

A bothálózatok révén akár eurómilliókat is könnyen ki lehet csalni az áldozatoktól – mondta a BSI vezetője. A támadások mindenkit veszélyeztetnek, az állampolgárokat, a vállalatokat és az állami szerveket is – tette hozzá.

A BSI adatai szerint a német kormányzati szervezetek informatikai hálózatában naponta 2-3 ezer támadást regisztrálnak. Számos esetben rendkívül kifinomult technikával törnek adatok megszerzésére. A hivatal szerint elképzelhető, hogy a magas szinten kivitelezett támadásokat külföldi titkosszolgálatok hajtják végre.”

Forrás:
Már vannak adatok: nyolcmillió felhasználó jelszavát lopták el; Hirado.hu; 2014. január 23.

Először küldött spamet egy hűtőszekrény

„A bűnözők régóta használnak saját céljaikra megfertőzött számítógépeket, de modern háztartási berendezésekkel eddig még sosem terjesztettek kémprogramokat vagy kéretlen elektronikus reklámleveleket. Most erre is sor került. A Proofpoint amerikai biztonsági szolgáltató nyilvánosságra hozta a legújabb jelentését azokról a kibertámadásokról, amiket az úgynevezett “dolgok internetjéhez” (Internet of Things) tartozó eszközök bevonásával követtek el a bűnözők. Kiderült: több mint 100 000 megfertőzött készülékről több mint 750 000 spam- és adathalász e-mailt küldtek el. A megfertőzött termékek között voltak televíziók, routerek és egy hűtőszekrény is. Mindez alátámasztja azt, hogy új korszakba lépett az emberiség és ezek az eszközök – a számos plusz funkciójuk mellett – immár biztonsági kockázatot is jelentenek.

Az okostelevíziók és az akár okostelefonok segítségével is vezérelhető különböző szórakoztató elektronikai berendezések új lehetőségeket, innovatív megoldásokat kínálnak a felhasználók számára, de legalább ugyanilyen fontos, hogy biztonságosak is legyenek. A fejlesztőknek mielőbb lépniük kell, hiszen most legfeljebb érdekes egy ilyen eset, de néhány esztendő múlva már bosszúságokat okozhat.

A piackutatók azt prognosztizálták, hogy az IoT az évtized további részében komoly növekedést okozhat majd. Az IDC elemzői szerint a hálózatba kötött “dolgok” száma 2020 végére globális viszonylatban elérheti a 212 milliárdot. Mindez az intelligens városok, autók, otthonok megjelenésének köszönhető, valamint annak, hogy egyre több készülék csatlakozik a világhálóhoz.”

Forrás:
Először küldött spamet egy hűtőszekrény; Berta Sándor; SG.hu; 2014. január 20.
Háztartási gépekből álló botnetet találtak; Hlács Ferenc; HWSW.hu; 2014. január 22

Társadalom, gazdaság, művelődés

Saját hackerekkel védi a pénztárgépeket a NAV

„Hackereket is hadrendbe állít a NAV, hogy kiszűrjék azokat a próbálkozásokat, amelyek az onlinekassza rendszer kijátszását célozzák – mondta a NAV informatikai elnökhelyettese. Vágujhelyi Ferenc úgy tájékoztatott, már 22 ezer kassza működik az adóhatósághoz bekötve. Az onlinekassza.hu megtudta, a hatósághoz már eljutottak pletykák arról, hogyan készülnek a rendszer átverésére. A szakember szerint azonban a magyar szisztémát nagyon nehéz kijátszani. Annyira, hogy a várható haszon nem éri el azt a szintet, amennyiért érdemes lenne próbálkozni.

Meghaladta a 22 ezret azoknak a pénztárgépeknek a száma, amelyek már az adóhatósághoz bekötve működnek. Ezekből már most mintegy másfélmillió naplófájlt kapott a NAV – nyilatkozta az onlinekassza.hu-nak a NAV informatikai elnökhelyettese. Vágujhelyi Ferenc rámutatott, ennyi adat az elmúlt 15 évben keletkezett összesen az adóhivatalnál a kasszák vizsgálata során. Hozzátette, a rendszert úgy tervezték, hogy akár 300 ezer kasszát is tudjon kezelni, és egy időben 30 ezer gépről kérhessen adatokat.

A vezető elmondta, jelen pillanatban 40 ezer legyártott kassza, illetve AEE egység vár a bekötésre, és ez a szám napról napra nő.

A hatóság ugyanakkor nagyon komoly energiát fordít arra, hogy védje a pénztárgépes rendszert. Nem véletlen tehát, hogy az ezt szabályzó NGM-rendelet kétharmada műszaki tartalmú leírás.

Egyrészt műszaki, másrészt adatbányászati módszerekkel is kiszűrik a csalásokat – szögezte le a vezető. Az elektronikus védelem célja, hogy az adatok ne kerülhessék meg az AEE egységet, mielőtt az adóügyi bizonylatokon kinyomtatnák, illetve a NAV szerverére továbbítanák őket. Nagyon összetett kódolás és informatikai kulcsok szolgálják azt, hogy a gépek egyértelműen azonosíthatóak legyenek, így az adatforgalmat nem lehet kívülről manipulálni. Műszakilag az AEE egységeket úgy alakították ki a gyártók, hogy ne lehessen fizikai károsodás nélkül hozzányúlni, sok esetben teljesen kiöntötték gyantával a belsejét – mondta el Vágujhelyi Ferenc.

Az adatbányászati módszer azt jelenti, hogy felmérik, adott környezetben mennyi bevétel várható egy üzletben. Ha a bejelentett adat rendkívüli mértékben eltér a tapasztalatokon alapuló becsléstől, akkor érdemes utánanézni a revizoroknak, miből adódik a különbség – fogalmazott a vezető.

A Hétpecsét Információbiztonsági Egyesület mostani szakmai rendezvényén elhangzott, hamarosan hackerek is segítik a NAV munkáját, megpróbálják feltörni az engedélyezett, vagy engedélyre váró gépeket. Ha sikerül, akkor jelzik a problémát a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnak, vagy – ha jogszabályi szintű beavatkozásra van szükség – a szakminisztériumnak. A hackerlabor működtetésének célja, hogy a hatóság előbb fedezze fel az esetleges biztonsági réseket, mint az ügyeskedők. Az informatikában nem létezik feltörhetetlen rendszer, a legjobb védelem az, ha a csalástól várható haszon kevesebb, mint az az idő és erőforrás, mint amit a rendszer feltörésébe kell befektetni.

A lehetséges legegyszerűbb csalási módozatok között említette a NAV-vezető, hogy némelyik gyártó online pénztárgépe hajszálra ugyanúgy néz ki, mint a hagyományos. Előfordulhat, hogy egy kereskedő beköttet egy online gépet, és az üzletben elhelyez több olyat, ami hagyományos, csak megtévesztésül rászerel egy kis antennát és egyéb alkatrészeket, amelyek utánozzák az online kasszákat. Ezután a be nem kötött gépekbe rögzíti a bevétel nagy részét. A helyszíni ellenőrzés ezt a csalási módot is leleplezi, hiszen az ellenőr a nála lévő táblagépen azonnal látja, hogy az adott üzletben egy online gép működik, joggal kérdezi, mit keres ott a többi kassza.

Az ellenőrzések úgy történnek, hogy ha például leül a revizor egy kávézóban, és látja, hogy sorban fogyasztanak az emberek, akkor a központból szinte rögtön meg kell kapnia a gépbe beütött számlák adatait. Ha ezek nem jelennek meg a nála lévő táblagépen, akkor megalapozottan feltételezheti, hogy nem kerülnek be az adatok a kasszába.

Szóba került, hogy egyesek GSM blokkoló berendezésekkel próbálják megakadályozni, hogy az adat eljusson az átjátszó adóig. A NAV szakembere szerint ez nem lesz jellemző módszer, mert az ilyen illegális eszközök használatát a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, valamint a mobilszolgáltatók is szigorúan ellenőrzik.”

Forrás:
Saját hackerekkel védi a pénztárgépeket a NAV; OnlineKassza.hu; 2014. január 21.

Nagy-Britanniában eladnák a lakosság egészségügyi adatait

„Az NHS brit egészségügyi hivatal összegyűjtené, majd értékesítené a szigetország összes lakójának egészségügyi információit. Az adatokat biztosítótársaságok és gyógyszergyártó cégek vásárolhatják majd meg. Az elképzelésről a The Guardian számolt be és óriási felzúdulást váltott ki, néhány óra alatt 900 felhasználó bírálta a javaslatot. Az ötlet lényege, hogy az NHS létrehozna egy anonim online adatbázist, ahol az emberek különböző betegségekkel és egészségügyi kockázatokkal (pszichés problémák, rák, ivási és dohányzási szokások stb.) kapcsolatos adatait gyűjtenék össze a háziorvosok és a kórházak aktáiból, melyeket digitalizálnának majd eladnának. Korábban még soha nem történt olyan, hogy egy nemzet összes lakosának teljes kórtörténetét egy helyen tárolták volna.

A program támogatói azzal érvelnek, hogy az új platform felgyorsíthatja a gyógyászat fejlődését, könnyebben kiszűrhetők a mellékhatások, és ezáltal életeket menthet, az adatvédelmi szakemberek ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki a túlzott és átfogó adatgyűjtés miatt. A kritikák között van, hogy senki sem tudja majd, kik férhetnek hozzá a személyes információihoz és azokat miként használják fel. Az adatbázis a tervek alapján már a nyáron elérhető lesz a világhálón és az ott tárolt fájlokhoz hozzáférést szerezhetnek az egyetemi kutatóintézetek, a biztosítótársaságok és a gyógyszergyártók. Az egészségügyi adatlap tartalmazza majd az illető egészségügyi azonosítóját, születési időpontját, irányítószámát, etnikumát és nemét, mindezekhez egy hamis nevet rendelnek.

A nyilvántartás működését a HSCIC nevű brit központ fogja felügyelni. A szervezet közölte, hogy csupán egy kicsi, elméleti kockázata van a projektnek, annak, hogy egyes betegek azonosíthatók lesznek. Ennek oka, hogy a biztosítótársaságok és a gyógyszergyártók már most is rendelkeznek egészségügyi adatokkal, így ezeket összekapcsolhatják a betegek aktáival. “Rengeteg adat birtokában lehetséges lehet az egyes emberek azonosítása, ez csupán attól függ hogyan használják az adatokat. De véleményem szerint ez apró, teoretikus kockázat” – nyilatkozta Mark Davies igazgató.

A közvélemény megnyugtatására az NHS England 26 millió háztartásnak küldött tájékoztatót “Better Information Means Better Care”, azaz a több információ jobb kezelést jelent címmel, melyben leírják, hogy az adatbázist megosztják külső kutatókkal és egyéb szervezetekkel, kivétel, ha az emberek nem jelzik ennek ellenkezőjét saját háziorvosuknál. Vezető kormányzati és egyetemi tanácsadók szerint azonban egy ilyesfajta szabályozás egyértelmű adatvédelmi irányelvek nélkül súlyos kérdéseket hagy nyitva és a bizalmat alapjaiban rombolja.

Az NHS tanácsadócsapatában ülő Julia Hippisley-Cox professzor szerint a megoldásnak ugyan vannak előnyei, de a pácienseknek le kell tudniuk kérdezni, hogy ki és milyen célból kezeli az adataikat, illetve létre kell hozni egy egyszerű rendszert, ahol a megosztásról rendelkezhetnek. Az ezt ellenző Davies szerint viszont nincs szükség független ellenőrzésre, attól tart, hogy 50 millió auditor nézne át folyamatosan a válla fölött, ezzel Anglia teljes lakosságára utalva. Véleménye szerint a betegek érdeke az adatbázis megnyitása a kereskedelmi cégek számára, és már most is vannak magánkórházak és egyéb vállalatok (pl. a Virgin), melyek betegadatokat vásárolnak az NHS-től. Szerinte a trend folytatódni fog mindaddig, amíg ebből a betegellátásnak előnye származik, de elfogadja, hogy vitát kell nyitni a kérdésről.

Egy vizsgálat szerint már most komoly adatkiadások történtek, például Wales kormányzata 11 000 rákos beteg személyes adatait biztosította a kezelés módja és várakozási idők megállapításához, és ezek között volt a nevük, címük és születésük ideje is. Egy másik esetben több ezer, az NHS kórházaiban szülő nő adatait használták fel egy anyasági adatbázis létrehozásához. A páciensek neve és címe most is kikérhető, a kutatóknak ennek lekérésére további információkérés miatt van lehetőségük.

Az emberek közül sokan attól tartanak, hogy az egészségügyi és más adataik miatt hátrányos helyzetbe kerülnek a munkahelyeiken vagy egy életbiztosítási szerződés megkötésekor. Phil Booth, a betegeket képviselő medConfidential koordinátora szerint csak idő kérdése egy katasztrófa bekövetkezte. Véleménye szerint az adatlekérés öt indoka túl széles kört ölel át; ezek a gyógyítás javítása, egészségügyi intelligencia, auditálás, egészségügyi kutatás és a szolgáltatások jobb tervezhetősége. “A hivatalnokok bizonygatják, hogy mindezt kutatási célból és a kezelés javítására teszik, de már az első adatok feltöltése előtt nyilvánvaló a nem-orvosi, nem kutatási célú felhasználás.” Szerinte ennek az óriási, minden orvosi bejegyzést tartalmazó központosított adatbázisnak potenciálisan korlátlan a felhasználási területe.

Az NHS még a héten közzéteszi saját értékelését a titoktartási kockázatokról és kiemelik, hogy az adatbázis célja “gazdasági növekedés elérése azáltal, hogy Anglia az egészségügyi kutatások világszinten vezető országává válik”. Kiemelik, hogy az ezzel kapcsolatos vitának tényeken kell alapulnia, a különböző adatok kezelésével kapcsolatos bonyolult módszer alapos megértésével.”

Forrás:
Nagy-Britanniában eladnák a lakosság egészségügyi adatait; Berta Sándor; SG.hu; 2014. január 22.

Indul a Digitális Közösség program második szakasza

„További 80 ezer ember számára nyújt lehetőséget a Kormány a digitális felzárkózásra – mondta Vályi-Nagy Vilmos infokommunikációért felelős államtitkár 2014. január 24-én Miskolcon a program első szakaszát értékelő sajtótájékoztatón. Az államtitkár az eseményen bejelentette, hogy a kormány korábbi szándékainak megfelelően január 27-én kiterjesztik a Digitális Közösség programot az egész miskolci járásra.

Ez a program nem csak laptopokhoz segíti hozzá a miskolci polgárokat, hanem a ma már nélkülözhetetlen digitális tudáshoz is, az informatikai beruházások és az alkalmazások fejlesztése révén pedig a város működése, valamint az állampolgárokkal való kapcsolattartás is korszerűbbé, gyorsabbá, költséghatékonyabbá válik – hangsúlyozta Vályi-Nagy Vilmos.

Az államtitkár beszámolt arról, hogy január 17-én zárult le a Digitális Közösség Program első fázisa, amely mindenképpen sikeresnek értékelhető, hiszen a jelentkezési határidő végéig mintegy tízezer miskolci állampolgár pályázott a térítésmentesen biztosított laptopokra és oktatásra. Jelenleg a beérkezett pályázatok feldolgozása zajlik, február végére várható azok kiértékelése, ezt követően értesítik a nyerteseket.

A program második fázisában a miskolci járás 38 települését vonják a pályázati körbe – közölte Vályi-Nagy Vilmos. Az oktatási intézmények meghívásos pályázatai révén a járás már az első szakaszban is a kedvezményezettek között volt, de január végétől nyílt pályázat útján is hozzájuthatnak az eszközökhöz és az oktatáshoz az egyik leghátrányosabb helyzetű régió lakosai. A második szakaszban január 27-től február 27-ig lehet benyújtani a pályázatokat. A pályázás megkönnyítése érdekében a Programiroda munkatársai roadshow keretében adna tájékoztatást a települések lakosainak, így a nagyobb településeken is lehetőség lesz személyes informálódásra.

A kormány vizsgálja annak lehetőségét, miként lehet kiterjeszteni ezt a programot a régióra, vagy akár az egész országra. A Digitális Közösségbe való bekerülés ugyanis egyet jelent az informatikai eszközökhöz és a megfelelő képzéshez való hozzáféréssel, és ezáltal a versenyképesebb, tudásalapú gazdasági környezet megteremtését segíti elő.

Az Európai Unióban is egyedülálló projekt 2013 novemberében indult el Miskolcon. Az állam és a versenyszféra által közösen finanszírozott program keretében 17 ezer laptopot biztosítanak a pályázók számára, ingyenes képzéseket szerveznek, és térségi informatikai beruházásokat valósítanak meg Miskolcon és vonzáskörzetében.

A program célja, hogy a lehető legtöbb rászorulót támogassa a digitális tudás megszerzésében, ezzel hozzájáruljon az esélyegyenlőség megteremtéséhez, az életminőség javításához, és az érintett terület felzárkóztatásával az ország versenyképességének növeléséhez.

A Kormány összesen 4 milliárd forinttal járult hozzá a pilot programhoz – melyből 3 milliárd hazai, 1 milliárd uniós forrás –, amelynek keretében a résztvevőknek ingyenesen biztosítja a szükséges eszközöket, az infrastruktúrát és a megfelelő oktatást.

A program során a Kormány 17 ezer laptopot juttat el rászorulókhoz. Ebből 16 ezer darab a megadott célcsoportból pályázó magánszemélyekhez, a többi pedig meghívásos tender révén hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatását célzó intézményekhez, a Digitális Középiskola programban résztvevő iskolákhoz és a Miskolci Egyetem elsőéves hallgatóihoz kerül.”

Forrás:
Indul a Digitális Közösség program második szakasza; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2014. január 24.

Mégis lehet Díjneten villanyszámlát fizetni

„Bár az Elmű nem táncolt vissza és szakítva a Díjnettel ügyfeleinek ezentúl saját felületén kívánja biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét, a Díjnet mégis lehetőséget ad arra, hogy az Elmű 70 ezer díjnetes ügyfele továbbra az integrált oldalról fizethesse az Elmű/Émász számlákat. Korábban azt írtuk, a villanyszámlákat csak az Elmű saját felületén lehet január 15-től online befizetni.

Ez azt jelenti volna, hogy a fogyasztók nem intézhetik online számlaügyeiket egy helyen, hanem a villanyszámlához külön regisztrálniuk kell az Elmű rendszerébe, amely a korábbi hírek szerint csak Mozilla Firefox és Internet Explorer böngészőkből érhető el. A netezők 43,35 százaléka egyébként Google Chrome-ot használ Magyarországon.

„Ön továbbra is fogadhatja és rendezheti Elmű/Émász számláit a Díjnet elektronikus számlabemutató rendszerében! Ehhez mindössze egy rövid beállításra van szükség, mely pár kattintással egyszerűen, gyorsan elvégezhető” – írta a Díjnet hírlevele.

Chrome-on is elérhető
Az Elműnél azonban hangsúlyozták: szó sincs arról, hogy mégis megállapodott volna a Díjnettel. „Sem az ELMŰ sem az ÉMÁSZ vállalat nem kívánja jelenleg a Díjnet szolgáltatásait igénybe venni, hanem az ügyféli elvárásoknak megfelelően kiterjesztett szolgáltatásokkal, saját rendszerében várja az ügyeket intézni kívánó fogyasztókat. Természetesen a rendszer „Chrome” típusú böngészővel is elérhető” – írta az Indexnek az Elmű kommunikációs igazgatója, Boross Norbert.

Megállapodás nincs, lehetőség van
A Díjnetnél megerősítették Boross információit, hozzátették azonban, hogy a Díjnet mégsem vezetett félre senkit, valóban felkínálják az érintetteknek, hogy továbbra is fizethetik a többi közüzemi számlával együtt az Elmű számláikat is a Díjneten keresztül.

Ehhez csupán megbízást kell adniuk az elműs/émászos ügyfeleknek a Díjnet számára, hogy az Elmű saját felületére várt regisztrációt elvégezhessék a nevükben. Ezután a Díjnet saját felületén biztosítja a számlák elektronikus befizetését, megőrizve a korábbi integrált rendszert.

A Díjnetnél elmondták: az ügyfelek a jövő hét elején kapnak egy e-mailt, amelynek útmutatásai alapján egy kattintással megbízást adhatnak a Díjnetnek a regisztráció elvégzésére. Ez az ügyfeleknek nem jelent plusz költséget és személyesen sem kell a Díjnetnél megjelenniük.

„Ez egy technikai megoldás tehát, amellyel nem titkolt célunk segíteni azon dijnetes Elmű- ügyfeleket, akik a regisztrációt nem akarják elvégezni, vagy úgy akarják, hogy azt továbbra is a díjneten át érhessék el” – közölte a Díjnet.

Az Elmű ezért már nem fizet
A szolgáltatást a Díjnet önként nyújtja, az Elművel kötött szerződése megszűnt, így az áramszolgáltató sem fizet ezért a Díjnetnek.

A cég nem tart attól, hogy a többi szolgáltató is elpártolna tőlük, hogy aztán az ügyfelek kényelmét a Díjnet végül ingyen továbbra is fenntartsa. A cégnél úgy látják, hogy az Elmű regisztrációját sokan nem fogják elvégezni, mert szétaprózottan, szolgáltatónként nem kívánnak regisztrálni így könnyen visszaállhatnak a csekkbefizetésre. Ez a Díjnet szerint nagyobb költséget jelent majd a szolgáltatónak, mint amennyit fizetett az integrált oldal fenntartásáért a Díjnetnek. A cég szerint más szolgáltató nem tervez az Elműhöz hasonló lépést. ”

Forrás:
Mégis lehet Díjneten villanyszámlát fizetni; Index.hu; 2014. január 25.

Korszerű digitális eszközökkel felszerelt oktatási intézmény nyílt Jászfényszarun

„A nemzetgazdaság növekedése elképzelhetetlen megfelelő informatikai tudás és az ahhoz szükséges informatikai oktatás nélkül – jelentette ki Vályi-Nagy Vilmos infokommunikációért felelős államtitkár a Samsung SMART School megnyitóján 2014. január 23-án, Jászfényszarun. A helyi önkormányzat és a Samsung Electronics Magyar Zrt. együttműködésének eredményeként megvalósult oktatási központ a legkorszerűbb digitális eszközökkel járul hozzá a térség versenyképességének javításához.

A legmodernebb technikával felszerelt, komplex informatikai oktatási központ átadásával a jászfényszarui kisiskolásoknak valódi lehetőségük nyílt a digitális írástudás elsajátítására, melynek elterjesztése az egyik legfontosabb kormányzati törekvés – hangsúlyozta Vályi-Nagy Vilmos. Az államtitkár beszédében arra is kitért, hogy a Samsung nem csak a kormány stratégiai partnere, de a helyi önkormányzattal való együttműködése is példaértékű.

Vályi-Nagy Vilmos beszédében kiemelte, hogy Magyarország fejlődése szorosan összefügg az informatika fejlődésével. Az informatikai szemlélet fejlesztését ezért már általános iskolában el kell kezdeni, hiszen csak versenyképes tudással lehet versenyképes gazdaságot építeni.

A Samsung SMART School a vállalat tervei szerint rövid időn belül a jászsági régió legkorszerűbb oktatási intézményévé válhat. Az iskolának a Jászfényszaru Önkormányzata által biztosított, patinás, ugyanakkor az oktatási céloknak megfelelően felújított, és a legmodernebb technológiával felszerelt Rimóczi-kastély ad otthont.

Az intézményben részben 8-13 éves korú gyermekeket, részben pedig munkanélküli fiatalokat oktatnak, képeznek. Az általános iskolások a digitális technológiára épülő tanulási módszereket sajátítanak el, melyek segítségével bármely területen hatékonyabban szerezhetnek új ismereteket.”

Forrás:
Korszerű digitális eszközökkel felszerelt oktatási intézmény nyílt Jászfényszarun; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2014. január 23.

Mobilszámra is lehet majd utalni egy hazai banknál

„Magyarországon elsőként az AXA Bank okostelefonos ügyfelei bárkinek utalhatnak majd pénzt, akinek ismerik a mobilszámát.

Mobilszámokra is utalhatnak majd pénzt az AXA Bank ügyfelei – közölte a pénzintézet. Az Android, iOS/iPhone és Windows Phone rendszerű okostelefonokra letölthető alkalmazással az ügyfelek ezenkívül bárhol, bármikor módosíthatják a bankkártyájukhoz tartozó költési limiteket és nyomon követhetik a bankszámlájuk egyenlegének alakulását is.

Az új alkalmazás éles tesztjéhez jelenleg próbahasználókat toboroz a bank, amelyre a axabank.hu/mobil oldalon lehet regisztrálni. Elsőként ők használhatják majd az applikációt, míg a mindenki számára nyílt piaci bevezetés áprilisban várható – tették hozzá.

Az új applikáció legérdekesebb eleme minden bizonnyal a mobiltelefonszámra történő pénzátutalás. A folyamat azzal indul, hogy az AXA Bank ügyfele okostelefonján átutalást kezdeményez egy általa ismert mobilszámra. Ezt követően a bank SMS-t küld az átutalás kedvezményezettjének arról, hogy pénzt szeretnének küldeni számára.

Ezután a kedvezményezett felkeres egy weboldalt, ahol beazonosítja magát, és megadja azt a bankszámlaszámot, ahová az átutalt összeget kéri – a regisztrációt csak egyszer kell elvégezni, a következő utalás már automatikus. Ekkor a bank elindítja az utalást, aminek megtörténtét az utalás kezdeményezője a mobilalkalmazással tudja ellenőrizni.

A mobilalkalmazás ingyenes lesz, és használatáért a bank nem számít fel külön díjat, az átutalás díja pedig ugyanannyi, mintha az ügyfél az internetbankon keresztül indítaná azt – közölte a pénzintézet.”

Forrás:
Mobilszámra is lehet majd utalni egy hazai banknál; Index.hu; 2014. január 21.

Új call-centert kapott a MÁV

„A Synergon Integrator Kft., a tőzsdén forgó a Synergon Informatika Nyrt. 100 százalékos tulajdonú leányvállalata sikeresen átadta a MÁV Start új, saját üzemeltetésű call centerének informatikai fejlesztését Szolnokon – közölte a cég a tőzsde honlapján.

A cég a MÁV részére az elmúlt években egy virtualizált hardveres erőforrásokon alapuló, Cisco Contact Center Enterprise alapú rendszert fejlesztett, majd bővített ki, ez tökéletes alapot biztosított arra, hogy licencbővítések és minimális hardveres erőforrásbővítést követően költséghatékonyan otthont adjon egy újabb virtuális ügyfélszolgálati rendszernek.

A MÁVDIREKT telefonos ügyintézői, a MÁV Start igényei szerint testre szabott felületen fogadják a hívásokat a nap 24 órájában. Ezen a felületen olyan, a kezelők munkáját nagyban segítő funkciók valósultak meg, mint az SMS-küldés integrációja, vagy az egy gombbal történő átkapcsolás más kezelői csoportokhoz. A teremben fali kijelző ad valósidejű tájékoztatást az ügyfélszolgálati rendszer működéséről, így a várakozók számáról oszlopdiagram formájában, a kezelők foglaltságáról, a legrégebbi várakozó várakozási idejéről. A Synergon rendszerét jelenleg 34 kezelő használja egyidejűleg a MÁV-nál, maga az infrastruktúra azonban lehetővé teszi, hogy akár 2000 kezelő is használja egyszerre..”

Forrás:
Új call-centert kapott a MÁV; Világgazdaság Online; 2014. január 22.

Hatalmas piaccá fogja magát kinőni a hálózatra kötött eszközök felhasználása

„Óriási potenciált, a gyökeres gazdasági átalakulás lehetőségét rejti magában a “minden a hálón” (Internet of Everything, IoE) technológia terjedése világszerte, Kelet-Európa pedig kifejezetten jó lehetőséget kínál a technológiát megragadó kezdő vállalkozásoknak – hangzott el a Cisco és a 3TS Capital Partners kockázati befektetési alap közös, a kelet-közép-európai országok szakújságírói számára rendezett telekonferencián. A 2014-es év áttörést hozhat az IoE technológia terjedésében – vélekedett Michael Ganser, a Cisco közép-európai alelnöke. Az IoE eszközök, adatok, folyamatok és emberek összekapcsolásával exponenciálisan növekvő gazdasági potenciált képvisel. Az IoE megvalósításához számos jelentős technológiai újdonság, a dolgok internete (Internet of Things, IoT), a mobilitás, a számítástechnikai felhő és a big data (gigantikus adathalmazok gyűjtése és elemzése) járul hozzá. A folyamat első eredményei már láthatóak. A Cisco által a globális GDP 70 százalékát adó 12 országban megkérdezett 7500 üzletember és IT-vezető válaszai alapján összeállított “IoE Value Index” azt mutatja, hogy a “minden a hálón” technológia 2013-ban világszerte 613 milliárd dollár értéket teremtett.

Az ipari forradalomhoz mérhető változás küszöbén állunk – mutatott rá Michael Ganser -, de most nem az emberi izomerő gépekkel való felváltásáról van szó, hanem arról, hogy nagy adattömeget gyűjtő és elemző technológiák igénybe vételével lehetőségünk nyílik jobb és megalapozottabb, “intelligens” döntések meghozatalára. Az IoE térnyerésének potenciális gazdasági előnyét a Cisco 2020-as távlatban globális szinten 19 ezer milliárd dollárra becsüli, amelyhez a magánszféra 14 ezer milliárd dollárral, a közszféra 5 ezer milliárd dollárral járulhat hozzá.

Michael Ganser a spanyolországi Barcelona példájával ábrázolta a IoE technológiai forradalomban rejlő lehetőségeket. A barcelonai városvezetés a város infrastruktúrájának teljes körű összekapcsolásával, az “okos” közvilágítás, vízellátás, tömegközlekedés, parkolási rendszer, szennyvízkezelés bevezetésével 70 százalékkal csökkenti majd az energiafelhasználást 2020-ig, ugyanakkor 47 ezer új munkahelyet is teremt, 4500 vállalatot vonz a térségébe, és 8,9 milliárd euró bevételi többletre is szert tehet.

Pekka Maki, az informatikai start-up vállalatok finanszírozására szakosodott egyik legnagyobb kelet-közép-európai kockázati tőkebefektető társasága, a 3TS Capital Partners ügyvezető partnere szerint az IoE-ben rejlő lehetőségek kiaknázásához az ideális nagyságrendet egy-egy város “behálózásának” megteremtése jelenti. Ehhez elsősorban modern, nyílt gondolkodású városvezetésre van szükség, a kormányzati intézkedések másodlagosak – vélte. Megfogalmazása szerint “globális szinten kiegyenlített pályán játszunk, vállalatok versenyeznek vállalatokkal, nem pedig országok országokkal”.

Minden a vállalkozókon múlik – hangsúlyozta a 3TS Capital szakembere. A vállalkozók változtatják meg a világot alulról felfelé építkezve. Nem kell kormányzati intézkedésekre várni, hanem bele kell vágni. Az emberek változásra éhesek, javítani szeretnék helyzetüket. “Mi ebben segítünk nekik az ígéretes vállalkozások finanszírozásával. Ahol nyílt városvezetést és világszínvonalú innovációt találunk, ott segítünk a vállalkozást globális növekedési pályára állítani” – mondta Pekka Maki. A 3TS Capital Partners 103 millió euró alaptőkével indította el TCEE Fund III alapját elsősorban informatikai, internet-, média- és távközlési technológiai vállalatok finanszírozására. Az alap befektetői között van a Cisco, az EBRD, az Európai Befektetési Alap (EIF) és az OTP bank is. Az új alappal együtt a 3TS Capital Partners által kezelt befektetési összeg már meghaladja a 300 millió eurót.”

Forrás:
Gazdasági áttörést hozhat minden eszköz hálózatra kötése; SG.hu/MTI; 2014. január 24.
Százmillió eurót kapnak az IoE-startupok; Gálffy Csaba; HWSW.hu; 2014. január 24.

Törvények, rendeletek

A Kormány határozata a KMOP-4.6.1/D-13-2013-0001 azonosító számú („Intézményi informatikai infrastruktúra fejlesztés a közoktatásban” című) projekt akciótervi nevesítéséről

„A Kormány
1. elfogadja az 1. melléklet szerint a KMOP-4.6.1/D-13-2013-0001 azonosító számú, „Intézményi informatikai infrastruktúra fejlesztés a közoktatásban” című projektjavaslat (a továbbiakban: projekt) kiemelt projektként történő nevesítését,

2. hozzájárul ahhoz, hogy az 1. pont szerinti projekt támogatási szerződését a nemzetgazdasági miniszter megkösse…

Projekt rövid bemutatása
A projekttel bővül a közép-magyarországi köznevelési intézmények informatikai infrastruktúrája és javul az informatikai szolgáltatásokhoz való hozzáférése.
A fejlesztés célja, hogy a közoktatási intézményekben álljon rendelkezésre a digitális leszakadást csökkentő, egyenlő hozzáférést biztosító, pedagógiai munkát támogató informatikai és digitális eszközrendszer.
Ezt a célt az intézmények körében megvalósuló előzetes igényfelmérés, a meglévő infrastruktúra bővítése, továbbá a pedagógusok számára tartandó módszertani továbbképzések, és a kialakításra kerülő „helpdesk” szolgáltatások segítik.

Akciótervi nevesítés elszámolható közkiadás összege (Ft)
145 000 000

Támogatást igénylő neve
Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.”

Forrás:
A Kormány 1016/2014. (I. 20.) Korm. határozata a KMOP-4.6.1/D-13-2013-0001 azonosító számú („Intézményi informatikai infrastruktúra fejlesztés a közoktatásban” című) projekt akciótervi nevesítéséről; Magyar Közlöny; 2014. évi 6. szám, 2014. január 20.; 683-684. oldalak (pdf)
KMOP-4.6.1/D-13 Intézményi informatikai infrastruktúra fejlesztés a közoktatásban; Új Széchenyi Terv

Drágább lesz mobillal fizetni a parkolást és az autópályadíjat

„Módosul a nemzeti fizetési rendszerről szóló kormányrendelet, amely a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. által felszámított tranzakciós díjak mértékét szabályozza, a tervezet szerint egyéni ügyfeleknek parkolás esetén tranzakciónként 50 forint, autópálya-matrica vásárlása esetén pedig a korábbi 80 helyett 50 forint úgynevezett kényelmi díjat kellene fizetniük. A viszonteladóknak parkolás esetén 40 forintot, autópálya-matrica vásárlásakor pedig 37 forint 50 fillért kellene fizetniük – az erről szóló kormányrendelet módosításának tervezete a kormany.hu-n jelent meg és január 30-ig lehet véleményezni. Az Országgyűlés még 2011 decemberében döntött az egységes mobilfizetési rendszer kialakításáról, az elfogadott jogszabály sarkalatos törvénynek minősül. A kormány 2012 év végén fogadta el a részletszabályokat tartalmazó rendeletet, amely tavaly nyáron módosult úgy, hogy a rendszer informatikai infrastruktúráját az elektronikus-útdíj-rendszer továbbfejlesztésével kell kialakítani.

A rendszer – amelyet az állami tulajdonú Nemzeti Mobilfizetési Zrt. valósít meg – 2013. szeptember 30-án indult volna, de 2014. július 1-re halasztották az indulást. A nemzeti mobilfizetési rendszer a parkolás és az autópályadíj-fizetés lehetőségével, valamint közlekedési jegy értékesítésével indul el. A kormany.hu-n található módosítási tervezet szerint a nemzeti mobil fizetési szervezet valamennyi ügyfél számára Magyarország egész területén biztosítja a központosított mobil értékesítésű szolgáltatások megvásárlásának lehetőségét a nemzeti mobil fizetési rendszer útján. A rendelet a fizetendő díjakon túl tartalmazza többek között a nemzeti mobil fizetési szervezet feladatait és az elszámolás módját.”

————

„Iktatószám: JF/1929/2014-NFM
VÉLEMÉNYEZÉSI HATÁRIDŐ: 2014. január 30. (csütörtök) munkaidő vége.

Tájékoztató
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jogalkotási tevékenységére vonatkozó a jogalkotásról szóló törvény szerinti közigazgatási egyeztetésre bocsátott koncepciókat, jogszabálytervezeteket, valamint a tervezetekhez kapcsolódó előterjesztéseket, szakmai indokolásokat olvashatja ezeken az oldalakon. Kérjük, hogy a tervezetekre vonatkozó véleményeket, javaslatokat a velemeny@nfm.gov.hu e-mail címre küldje, az egyértelmű azonosíthatóság érdekében tárgyként minden esetben a minisztériumi iktatószámot feltüntetve.”

Forrás:
Drágább lesz mobillal fizetni a parkolást és az autópályadíjat; SG.hu/MTI; 2014. január 24.
A nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet-tervezet; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2013. január 22. (zip-fájl)