Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Idén 2100 milliárd forintot kell lehívni Brüsszelből

„ Nagy kihívásnak nevezte csütörtökön Lázár János Brüsszelben, hogy Magyarországnak az idei év folyamán 2100 milliárd forint uniós forrást kell lehívnia.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: 2014 decemberéig Magyarország 6880 milliárd forintot fizetett ki, egyedül a tavalyi évben 1863 milliárd forintot folyósítottak. Ezzel Magyarország a 2007 és 2013 között rendelkezésre álló keret 80 százalékát fizette ki, amiből 75 százalékot Brüsszel már át is utalt. Lázár János szerint Magyarország ezen a téren az elmúlt két évben kifejezetten jól teljesített, az uniós források lehívásán dolgozó magyar stáb munkáját pedig Brüsszelben is méltatták.

Lázár János közölte azt is: a kormány akciótervet készít, amelyben minden tárca számára meghatározza, mennyi uniós forrást kell idén lehívnia. A miniszter elmondta, hogy az előző ciklusban nagyon jó kapcsolatot sikerült kialakítania a kormányzatnak az akkori regionális fejlesztésért felelős uniós biztossal, Johannes Hahnnal, és ezt az új biztossal, Corina Cretuval is szeretnék fenntartani, s arra törekednek, hogy rendszeres legyen a párbeszéd a magyar kormányzat, a fejlesztéspolitikai szakemberek és az Európai Bizottság között a 2007 és 2013 közötti pénzügyi időszak sikeres lezárása érdekében.

Lázár János nem mulasztotta el megemlíteni, hogy az uniós források tavaly is érdemben hozzájárultak a magyar gazdaság növekedéséhez, és erre idén is érdemi befolyással lesz, hogy Brüsszel milyen ütemben utalja a pénzeket, illetve a kormány milyen gyorsan folyósítja a forrásokat a kedvezményezetteknek.

Áprilistól indulhatnak az új operatív programok pályázatai
A magyar tárcavezető a következő 2014 és 2020 közötti pénzügyi időszak operatív programjainak (OP) jóváhagyásáról is egyeztetett Brüsszelben Corina Cretuval, s tudatta, hogy a bizottság a kormány által benyújtott OP-k közül hatot már „de facto” elfogadott, és ezeknél áprilisban megkezdődhet a pályázatok kiírása.

A miniszter elmondta, hogy a vidékfejlesztési, halászati, valamint a közigazgatás korszerűsítését szolgáló OP ügye maradt még nyitva. Lázár János tájékoztatott arról is, hogy a brüsszeli testület új közbeszerzési tervet is kért a kormánytól, amelyet decemberben küldtek el, a bizottság pedig „tárgyalásra és megvalósításra alkalmasnak” találta. Ennek keretében új közbeszerzési törvény és új végrehajtási szabályrendszer is készül Magyarországon.

„Elkerülhetetlennek gondolom, hogy Magyarországon új közbeszerzési gyakorlat alakuljon ki. Ennek egyik oka, hogy megkönnyítsük az európai uniós pénzekhez való hozzáférést, csökkenjen a bürokrácia. A másik oka pedig, hogy mindenki számára átlátható legyen az uniós pénzek kiosztási rendszere, elszámolható legyen, és lehetőség szerint a korrupciónak még a gyanúja se merüljön fel” – húzta alá Lázár János.

A Miniszterelnökség még az idén lezárná az „aszfaltügyet”
A miniszter kitért arra is, hogy még az idei évben szeretne pontot tenni az úgynevezett aszfaltügy végére, amelyben potenciálisan 100 milliárd forintnál is több pénz forog kockán.

A politikus emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság korábban már jóváhagyott útépítési projekteket vett ismét elő, megállapítva, hogy a magyar pályázati kiírás szabálytalanul korlátozta a piaci versenyt, és azt javasolta, hogy ha Magyarország ezt elismeri, akkor a költségvetés fizessen 25 százalékos, 100-150 milliárdos úgynevezett korrekciót, büntetést.

Ezt a kormány nem fogadta el, mert egyrészt nem tartja méltányosnak, hogy korábban jóváhagyott projekteket nyitottak meg ismét, valamint úgy ítéli meg, egyes esetekben igenis jobb minőségű út épült, ha volt a közelben aszfaltgyár. Brüsszel azt kifogásolta, hogy egyes útépítéseknél csak olyan cégek indulhattak, amelyek rendelkeztek a közelben aszfaltelőállító teleppel.

A miniszter szerint egy 100-150 milliárdos büntetés a költségvetés számára is „kezelhetetlen” volna, és az érintetteket is be kellene vonni. Lázár János mindazonáltal úgy vélte, hogy a bizottság bizonyos mértékben méltányolni látszik a magyar álláspontot. A miniszter tudatta: a kormány meghallgatást kért a brüsszeli testülettől az ügyben, ám arra várhatóan március előtt nem kerül sor.

A politikus fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy ha Magyarországnak korrekciót, büntetést is kell fizetnie, az összességében nem jelenti azt, hogy uniós források vesznének el, mert az érintett OP-kben a keretnél nagyobb összegre kötöttek szerződéseket, az a kérdés, hogy a központi költségvetésnek mekkora terhet kell emiatt vállalnia.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy vélte: elkerülhető az ügyben a hosszadalmas pereskedés az Európai Bíróságon.”

Forrás:
Idén 2100 milliárd forintot kell lehívni Brüsszelből; Miniszterelnökség; 2015. január 15.

Infokommunikációs akciótervet fogadott el a kormány

„A kormány 2014 végén elfogadta az infokommunikációs szektor 2014-2020 közötti fejlesztési irányairól szóló ún. Zöld könyvet, amelynek célja, hogy a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia által megfogalmazott célkitűzések megvalósításához szükséges lépéseket részleteiben bemutassa.

A dokumentum a stratégiához hasonlóan együttesen kezeli az infrastruktúra, a digitális kompetencia, a digitális gazdaság és állam lehetséges fejlesztésének és ösztönzésének lehetőségeit.

A stratégia és a Zöld könyv a kitűzött célok eléréséhez olyan eszközöket jelöl ki, amelyek lehetővé teszik, hogy Magyarország az évtized végére az átlagot már ma is meghaladó mutatók esetében megőrizze pozícióit, a jelenleg lemaradást jelző területeken pedig ledolgozza hátrányát. A dokumentum számba veszi a szükséges eszközöket, erőforrásokat, és kijelöli az egyes intézkedések megvalósításáért felelős szerveket, intézményeket.

A Zöld könyv elfogadása lehetővé teszi, hogy az Operatív Programok brüsszeli jóváhagyását követően az azokban megjelölt új infokommunikációs célú programok, pályázatok elinduljanak.”

Forrás:
Infokommunikációs akciótervet fogadott el a kormány; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2015. január 15.
Zöld könyv az infokommunikációs szektor 2014-2020 közötti fejlesztési irányairól; Infokommunikációért és Fogyasztóvédelemért Felelős Államtitkárság, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2014. december (pdf)
Az infokommunikációs szektor fejlesztési stratégiája v9.0, Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020; 2014. december 22. (pdf)

IVSZ: Internetre költözött az ország!

„ Nincs és nem is lesz internetadó – erősítette meg újra Deutsch Tamás az év végén az IVSZ-szel közösen tartott előzetes egyeztetésen.

A találkozón az IVSZ elnöksége és munkacsoport-vezetői, illetve az Infotér által delegált független szakértők az IKT iparág véleményét tolmácsolták azzal kapcsolatban, milyen kérdésekről kellene szólnia az internetről szóló nemzeti konzultációnak.

Az IVSZ saját tagjait kérte arra, hogy rangsorolják az iparágat és a digitális világot érintő legfontosabb kérdéseket a hivatalos egyeztetés előtt. A tagság felé elküldött felhívásra több mint 260 visszajelzés érkezett, az IVSZ elnöksége, illetve a témavezetők ezen rangsoroknak megfelelően hangsúlyozták üzeneteiket.

„Az internet ismerete és a digitális tudás egyre több dolgozó emberrel szemben ugyanolyan elvárás, mint az írástudás vagy a számolás képessége. Ami száz éve az elektromosság volt, az ma az internet – olyan alapvető infrastruktúra, aminek kiépítése és használatba vétele nem kérdőjelezhető meg. – vezette fel az egyeztetést Laufer Tamás, az IVSZ elnöke, de hozzátette, hogy ma Magyarországon az internettel kapcsolatban leginkább nem kérdésekre, hanem tanításra van szükség, meg kell mutatni az embereknek és a vállalatoknak is, hogyan tudnak hasznot hajtani a mindennapokban a digitális világ eszközeivel.

Az IVSZ a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiában is megfogalmazott négy alappillér köré gyűjtötte össze témaköreit, ezek a Digitális Infrastruktúra, Digitális Állam, Digitális Gazdaság és a Digitális Oktatás. Habár az iparágnak jellemzően megvannak a válaszai is a felhozott témákra, az előzetes konzultáció esetében sokkal fontosabbnak tartotta az IVSZ elnöksége a kérdéseket tisztázni, amikről érdemes szakmai és társadalmi vitát is folytatni.

Digitális Infrastruktúra – témavezető: Mátrai Gábor

  • Az internet, mint közmű – járhat-e alanyi jogon hozzáférés?
  • Felhőben tárolt tartalmak és adatok jogi szabályozása
  • Internetsemlegesség
  • Állam szerepe az alapinfrastruktúrában: állami, koncessziós, szabad piaci megoldások
  • Szociális alapon támogatott internetelérés és eszközök

Digitális állam – témavezető: Wenczel Richárd, IVSZ elnökségi tag

  • Elektronikus közbeszerzés, átláthatóság, kiszámíthatóság
  • Közadatok és köztartalmak akadálytalan megismerhetősége
  • Digitális állampolgárság és ügyintézés, elektronikus aláírás
  • E-demokrácia, közvetlen szavazás és véleménynyilvánítás
  • E-egészségügy, otthon végezhető vizsgálatok, proaktív orvosi szerepkörök

Digitális gazdaság – témavezető: Vityi Péter, IVSZ alelnök

  • Magyar vállalkozások digitális felkészültségének javítása
  • Digitális munkahelyek, részmunkaidős foglalkoztatás és távmunka
  • A digitális transzformáció miatt munkahelyüket elvesztők átképzése
  • Az elektronikus kereskedelem szabályozási kérdései
  • A digitális termelés, termékek piaci, politikai és társadalmi megítélése

Digitális oktatás – témavezető: Horváth Ádám, IVSZ oktatási igazgató

  • Az idegennyelv oktatása, szélesebb körű hozzáférés a globális tudáshoz
  • Digitális tudás biztosítása az oktatásban az életkornak megfelelően
  • Kiberbiztonság, tudatos digitális „közlekedés” képességének fejlesztése
  • Programozás és informatika oktatás kiterjesztése, fejlesztése
  • Digitális tananyagok elterjedése, papír alapú tankönyvek kiszorítása

Az IVSZ elkötelezett abban, hogy ezeket a Magyarország jövője szempontjából kritikus kérdéseket az internetről szóló nemzeti konzultáció során és azon túlmenően is hangosan képviselje. Az IVSZ tagok véleményét szem előtt tartva a szervezet minden lehetséges fórumon küzdeni fog a társadalom és a gazdaság számára is hasznos fejlődésért. ”

Forrás:
IVSZ: Internetre költözött az ország!; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2015. január 15.

Közigazgatás, politika

A polgármesterek szerint a Tolna megyei települések lakói teherbíró képességük végéhez értek

„ Új év, új költségvetés. A megkérdezett Tolna megyei önkormányzatok, bár lenne rá lehetőségük, nem tervezik újabb adók kivetését. A polgármesterek szerint a Tolna megyei települések lakói teherbíró képességük végéhez értek.

Idén bővül a települési önkormányzatok adómegállapítási mozgástere. Az elfogadott szabály értelmében az önkormányzatok települési adót vezethetnek be bármely adótárgyra. Bármire ki lehet vetni, feltéve, hogy azt más törvény nem tiltja, illetve, ugyanarra még nem vetettek ki adót. Vállalkozásokat e minőségükben nem terhelhet települési adó. Ugyanakkor jelentősen átalakul Magyarországon a szociális támogatások rendszere. Ez utóbbit tekintve viszont még mindig nagy a bizonytalanság, hiszen a változásra nem a naptári év kezdetével kerül sor. Az általunk megkérdezett polgármesterek már egy hónappal ezelőtt és most is azt mondták, hogy az adott település lakói kiadásaikat tekintve így is a tűrőképességük határára értek. Azt is elmondták, a szociális területet érintő változásokról csak akkor kaphatnak képet, ha elkészül a központi költségvetés. Ha lesz változás, az is nagy kérdés, hogy milyen az önkormányzatok teherbíró képessége, illetve, hogy a városban vagy faluban élők közül hányan kaptak eddig különféle támogatást. Volt, aki azt is elmondta: abban bízik, hogy az eddigi rendszer szerint a településeknek ezután sem kell pénzt hozzátenniük azokhoz a szociális támogatásokhoz, melyeket most az állam finanszíroz.

Csakúgy, mint tavaly
Nem kívánja a lakosság terheit növelni a bátaszéki önkormányzat. Ez azt jelenti, hogy ebben a költségvetési évben nem emelik a meglévő adók mértékét, és új adót sem vezetnek be a városban. Dr. Bozsolik Róbert polgármester elmondta, a működési feltételeket illetően úgy tűnik, mintha a 2015-ös évben a 2014-est ismételnék. Bátaszék így nem tervez leépítést intézményeiben, melyek ennek megfelelően változatlan feltételek mellett működhetnek. Hogy helyben mit jelentenek a szociális terület országos változásai, egyelőre nem lehet tudni a városvezető szerint, ez leghamarabb január végén, február elején körvonalazódik.

Földadó nem lesz
Báta polgármestere, Huszárné Lukács Rozália úgy gondolja, hogy február vége felé lesz költségvetése a községnek. Egyelőre nem tervezik új adók bevezetését. Idén például nem élnek a földadó kivetésének lehetőségével sem. Mivel egyelőre még a települések gazdálkodására vonatkozó új irányelvek még nem ismertek, nehéz konkrétumot mondani, jóslásokba pedig nem akar belemenni – mondta Huszárné Lukács Rozália. Annyit azért elárult a megye legdélibb településének polgármestere, hogy túl sok jóra nem számít. A tavalyról áthúzódó beruházásokat mindenképpen befejezik, ilyen például a faluközpont rekonstrukciója.

Megfontoltság
– Még nagyon az elején járunk a költségvetés tervezésének, de az már most borítékolható, hogy nem tervezzük újabb adónemek bevezetését – válaszolta kérdésünkre Kelemen Ferenc. Izmény polgármestere indoklásul hozzátette, egyrészt azért nem fontolgatnak ilyet, mert már így is leterhelt a lakosság: az iparűzési adó éppen elég költséget jelent az érintettek számára. Másrészt – akárcsak az eddigiekben – a jövőben is azt tartják szem előtt a működésnél, hogy addig nyújtózkodnak, ameddig a takarójuk ér. Vagyis nem vállalnak olyan programokat, fejlesztéseket, amelyekre nincsen meg a pénzügyi fedezet.

Százmilliós tétel esett ki az önkormányzat bevételéből
– Terveink szerint öt elemre fog épülni a költségvetés – mondta Szabó Loránd, Dombóvár polgármestere. Az elsődleges a kötelező feladatok ellátása, illetve a segélyezés megoldása. Ezzel kapcsolatban a városvezető elmondta, hogy mintegy százmillió forinttal csökkent az önkormányzat iparűzési adóból származó bevétele. Az ok, hogy a MÁV-Start Zrt. tulajdonában lévő leányvállalatok beolvadtak az anyacégbe, amely törvényileg mentesül az iparűzési adó fizetése alól. Dombóváron 4-5 ilyen cég volt. A kiesés miatt azonban Dombóvár nagyobb összeget igényelhet abból a központi alapból, amelyet a szociális támogatásokhoz szükséges összeg kiegészítésére hoztak létre. Vagyis az állami támogatás és az önerő révén biztosítani tudják a lakásfenntartási támogatást, a krízissegélyt, az iskolakezdési támogatást és a természetbeni – például tűzifa – ellátásokat. Marad az adósságkezelési szolgálat és bevezetik az idősek számára a taxi utalványt, amelyet a meghatározott mértékéig arra tudnak felhasználni, hogy eljussanak az egészségügyi ellátó intézményekbe.

Dombóváron emellett a következő évek beruházásaink előkészítésre, a gólyavári ásatások folytatására és közfoglalkoztatási önerő biztosítására szeretnének hangsúlyt fektetni a költségvetésben.”

Forrás:
Itt a vége a lakosság teherbíró képességének; teol.hu; 2015. január 11.

Javuló abszorpciós ráta fogadja Lázár Jánost Brüsszelben

„ Corina Cretu, regionális politikáért felelős biztossal tárgyal csütörtökön Brüsszelben Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A megbeszélés fő témája a forrásfelhasználás javítására a biztos által javasolt munkacsoport tevékenységének megvitatása lesz. Közben a legfrissebb adatok szerint a kohéziós források magyar abszorpciója majdnem eléri a 76 százalék fölötti uniós átlagot.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtök délután Brüsszelben előbb Corina Cretuval, a regionális politikáért felelős biztossal, majd a regionális politikai főigazgatóval tárgyal – közölték brüsszeli források lapunkkal.

Ez lesz az első eszmecsere a két politikus között a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság november eleji megalakulása óta, korábban sajtóhírek szerint időpont egyeztetési nehézségek miatt nem sikerült összehozni a találkozót.

A megbeszélés középpontjában információnk szerint a román biztos kezdeményezésének megvitatása áll, amelynek értelmében a Bizottság és nyolc, az átlagos uniós forrásfelhasználási ráta alatt lévő tagország külön-külön munkacsoportot hozna létre az abszorpció felgyorsítása érdekében. Corina Cretu még novemberben levélben tájékoztatta erről a szándékáról a nyolc tagállamot (Magyarországot, Olaszországot, Csehországot, Szlovákiát, Horvátországot, Szlovéniát, Bulgáriát és Romániát).

A mostani megbeszélésen a román biztos arra lesz kíváncsi, hogy a magyar kormánynak milyen elképzelései vannak a forrásfelhasználás felgyorsítására hozzávetőleg egy évvel a 2007 és 2013 között elérhető támogatások költségelszámolására (a kifizetési számlák benyújtására) adott határidő lejárta előtt.

Cretu eddig csak Szlovákiával tartott hasonló találkozót. A felek forrásaink szerint közösen áttekintik majd az egyes programok állását és megnézik, hogy a szabályok adta lehetőségeken belül milyen módszerekkel lehet felgyorsítani a támogatások lehívását. A munkacsoport ezt követően egy akciótervet fogadna el.

Érdekesség, hogy a BruxInfo birtokába jutott legfrissebb, mindössze kétnapos adatok szerint Magyarországnak a 2007 és 2013-as időszakban rendelkezésére álló felzárkózási források 76,3 százalékát már kifizették január közepéig, ami alig marad el a 76,7 százalékos uniós abszorpciós átlagtól. Ez a mérleg a regionális fejlesztési alap, a kohéziós alap és a szociális alap felhasználását tükrözi.

A kedvezőnek tűnő összképet ugyanakkor némileg árnyalja, hogy a 76 százalék fölötti adat magába foglalja az uniós viszonylatban egyik legmagasabbnak számító 12 százalékos előleget is. Enélkül tehát 65 százalék körül állna a magyar abszorpció. A másik hét lemaradással küzdő tagállam közül mindazonáltal messze a magyar forrásfelhasználás a legjobb, hiszen a minket követő bolgárok is csak (előleggel együtt) 65,5 százalékon állnak, míg az olaszok és a csehek éppen csak 63 százalék, a szlovákok pedig 60 százalék fölé kerültek. Az időszak közben csatlakozott Horvátországot nem számítva a leghaloványabb teljesítményt éppen a regionális politikai biztos hazája, Románia produkálta eddig 56,3 százalékos abszorpciós rátával.

Úgy tudjuk, hogy Magyarország év végén sok kifizetési kérelmet nyújtott be Brüsszelnek, így az sem kizárt, hogy a számlák kifizetése után már az uniós átlag fölé fog kerülni.

Brüsszeli megfigyelők várakozásai szerint Lázár János a regionális politikai főigazgatóval fogja érdemben áttekinteni a problematikusabb ügyeket, közülük is mindenekelőtt az úgynevezett aszfaltügyet, ahol a Bizottság még 2013 decemberében előbb megszakította, majd utóbb ősszel bizottsági források szerint fel is függesztette a kifizetéseket. Az ügy lezárását késlelteti, hogy a felek még nem tudtak megállapodni a pénzügyi korrekcióban, azokban a százalékos összegekben, amelyekkel a szabálytalanságok miatt a szóban forgó projektek uniós támogatását csökkenteni kell.

Decemberben írtunk arról, hogy a Bizottság elfogadásra késznek találta év végén a kormány által benyújtott operatív programok többségét. Ezek formális elfogadása más országok operatív programjaival együtt február 15. és május eleje között várható, ám a késlekedésnek kormányilletékesek szerint nincs hatása a programok effektív végrehajtására.”

Forrás:
Javuló abszorpciós ráta fogadja Lázár Jánost Brüsszelben ; BruxInfo; 2015. január 14.

Kormányzati intézmény székhelye lett Kecskemét

„ Magyarország jól halad a vidéki erőcentrumok kiépítésében – mondta a miniszterelnök Kecskeméten, a Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkárságának átadó ünnepségén.

Orbán Viktor abból az alkalomból mondott beszédet Bács-Kiskun megye székhelyén, hogy a Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkársága az első olyan államtitkárság, amely vidéki helyszínen működik. A kormányfő köszönetet mondott Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkárnak az úttörő szerep vállalásáért.

A vidéknek a fővárossal egyenrangú szerepet kell kapnia, az ország – Budapest minden szépsége és ereje ellenére – nem állhat egy fővárosból – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Szavai szerint ennek a szándéknak világos kifejezése az, hogy „békeidőben először van arra példa, hogy központi közigazgatási egység vidékre költözzön”.

Magyarország jól halad a nagy vidéki erőcentrumok kiépítésében – mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök ezt történelmi távlatokban mutatta be: a 90-es évek nagy gazdasági depressziójából a vidéki erőcentrumok közül elsőként Székesfehérvár lábalt ki, aztán következett Debrecen és Győr, a következő jelölt pedig Kecskemét, Szombathely bontogatja szárnyait, és várjuk, hogy Szeged és Pécs is feltámadjon. Miskolccal együtt pedig létre fognak jönni azok a nagy vidéki erőcentrumok, amelyek képesek lesznek oldani a mostani fővárosközpontúságot – tette hozzá. Ez Orbán Viktor szerint hozzájárul ahhoz, hogy arányosabban terülnek majd szét a források, a karrierlehetőségek és a szellemi élet minősége. A miniszterelnök ugyanakkor azt is elvárja ezektől az erőcentrumoktól, hogy legyenek termelési központok, ápolja hagyományait, és legyen vonzáskörzete is, nyújtson munkahelyet a környéknek.

Az Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkárságnak óriási szerepe lesz abban, hogy sikerül-e végrehajtani a kormány vidékpolitikáját, sikerül-e megvalósítani a kis- és közepes birtokok, illetve a nagybirtokok között meghatározott 80-20 százalékos arányt, s a források ehhez az arányhoz való igazítását – mondta a miniszterelnök.

Az Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkárság az egyik legfontosabb közigazgatási munkahely a következő időszakban, aminek az az oka, hogy itt több mint 1200 milliárd forintot fognak szétosztani – közölte Orbán Viktor, hozzátéve: „az agráriumban működő kis- és középvállalkozások fejlesztésre 518 milliárd forintot, a fiatal gazdák támogatására 76 milliárd forintot szeretnénk elkölteni”.

A kormányfő Kecskemétet az egyik legdinamikusabban fejlődő magyar városként jellemezte, és „visszajáró vendégként” megemlítette, hogy jövő héten a Mercedes új modelljének bemutatójára érkezik a városba, s legutóbb az Univer élelmiszeripari cég vendége volt.

Orbán Viktor köszönetet mondott Zombor Gábor korábbi polgármesternek Kecskemét város fejlődésének elindításáért és Szemereyné Pataki Klaudia jelenlegi polgármesternek az államtitkárság befogadásáért.

Az eseményen az agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár jelképesen átvette az államtitkárság kulcsát a kecskeméti polgármestertől. Kis Miklós Zsolt beszédében kifejtette: 2020-ig egy talán soha vissza nem térő lehetőséghez jut a magyar vidék.

Az államtitkárság a vidéki munkahelyteremtést kiemelt célként jelölte meg, a pályázatok megnyílásával a magasabb hozzáadott értékkel bíró munkaigényes ágazatokra kíván koncentrálni. Az agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár szerint az olyan ágazatok támogatása, mint a zöldség- és gyümölcstermesztés, a kertészet vagy az állattenyésztés komoly kitörési pontokat kínál Magyarországnak.”

Forrás:
Kormányzati intézmény székhelye lett Kecskemét; Miniszterelnökség; 2015. január 14.

Megnyílt az út az integrált közszolgálati személyzetfejlesztés felé

„A 2014-es reformnak köszönhetően a teljes közszolgálat személyfejlesztése a Belügyminisztériumhoz került. Az új struktúrában az ágazat kompetenciatérképe szervezet- és beosztás-specifikussá vált, valóban az érdemeken alapul az előrejutás. Dános Valér a Rádió Orient műsorában az átalakult továbbképzési rendszerről is szót ejtett. A Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság vezetője kiemelte, az új rendszer az egyéni teljesítményértékelésre épül. A 2015-ös év célja a tényleges integráció a közszolgálati személyzetfejlesztés terén.

Az elmúlt években jelentős deficit alakult ki a rendészeti hivatásos állomány vezetőképzésében és –kiválasztásában. A jogszabályváltozásnak köszönhetően 2014. december 31-éig új feltételeknek kell megfelelni, nagyobb felkészültséget és több vezetői kompetenciát követelnek meg. Az ebből fakadó megnövekedett terhek mellett az új kormány felállásával átalakult a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM), a teljes közszolgálat személyzetfejlesztése a Belügyminisztérium Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóságához került.

Decemberben jelent meg az a belügyminiszteri rendelet, amely teljesen új alapokra helyezte a rendészeti ágazat vezető-kiválasztását és -képzését. Dános Valér a Rádió Orient műsorában elmondta, egy két évvel korábbi tudományos kutatás eredményeit építették be a rendszerbe. „A döntéshozó eltörölte, hogy a vezetőnek kinevezett személyek utólag szerezhessék meg a szükséges kompetenciákat. A rendészeti ágazat kompetenciatérképe szervezet- és beosztás-specifikussá vált. A komplex tesztrendszert követően a személyek a vezetői utánpótlási adatbankba kerülnek, majd egy tanfolyam során kompetenciaalapú ismereteket szereznek. Ezt követően a vezetők által megnevezett 3 jelölt és az adott beosztás kompetenciáinak vizsgálatával a Főigazgatóság preferencia sorrendet állít fel. Így valóban az érdemeken alapul az előrejutás. Nem elég jónak, hanem a legjobbnak kell lenni.”

A vezetők kiválasztása mellett 2014-ben a továbbképzési rendszer is jelentős változásokkal nézett szembe. A főigazgató kiemelte, a normatív alapok és a költségvetési háttér megteremtése mellett az új rendszer az egyéni teljesítményértékelésre épül. A belügyi szervezetek megküldik a Főigazgatóságnak munkatársaik véleményezését, valamint a szervezet éves továbbképzési tervét. A Főigazgatóság ezt követően kiemeli a központi továbbképzési programokat, illetve az ágazati célkitűzéseknek megfelelően további kötelező képzéseket javasol.

A 11 belügyi szervezet az elmúlt évben 2600 továbbképzési programot nyújtott be, amelyből közel ezer valósult meg. A képzéseken több mint 1200 fő vett részt, emellett 3100 embert érintett rendészeti szakvizsga kötelezővé tétele. Dános Valér rámutatott, ez óriási megterhelést jelent a trénereknek és a szervezeteknek. A főigazgató hozzátette, intézményük a kompetenciafejlesztésre szakosodott, a jövőben tovább kell erősíteni a szakmai képzést és kiválasztást.

A munkatársak a képzéseket követően leginkább a kreativitást és a szakmai tapasztalatot emelték ki sarokkőként. „Az ideális munkatárs innovatív és önállóan gondolkodik” – a vendég hozzátette, a gyakorlatorientáltság erősítése érdekében szervezeten belüli, valamint a társszervezetekkel közös együttműködéseket alakítanak ki. Dános Valér a közös kutatások és a gyakornoki program mellett a BM mentori rendszerét és a Doktoranduszok Országos Szövetségével való kapcsolatfelvételt emelte ki példaként.

A 2015-ös év fő feladata lesz a kiválasztási rendszer működőképességének felmérése, valamint a sztenderdek beállítása. „Mivel a civil közigazgatás személyügyi része is a Főigazgatósághoz került, fontos az új terület megismerése. Emellett meg kell történnie a valóságos integrációnak, a közös szemlélet és közszolgálati személyfejlesztés kialakításának.”

A Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság vezetőjével készült beszélgetést itt meghallgathatja.”

Forrás:
Megnyílt az út az integrált közszolgálati személyzetfejlesztés felé; OrientPress; 2015. január 16.

Pálinkás József: kiszámítható kutatás-fejlesztési szakpolitikára van szükség

„A kiszámítható és kiegyensúlyozott kutatás-fejlesztési és innovációs szakpolitika szükségességéről, a rendelkezésre álló források célszerű, hatékony és átlátható felhasználásának elveiről beszélt az MTI-nek Pálinkás József akadémikus, a 2015. január 1-vel létrejött Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) elnöke.
“Az új szervezet egységesíti a korábban széttagolt támogatási rendszert, integrálja a kutatásokkal, fejlesztésekkel és az innovációval kapcsolatos tevékenységet” – emelte ki az elnök.

Ismertetése szerint a NKFI Hivatal átvette az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) és a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) feladatait, továbbá kezeli a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapot (NKFI Alap). “Ez egy elkülönített állami pénzalap, amelynek teljes kiadási főösszege 74,1 milliárd forint. Vállalati befizetések mellett költségvetési hozzájárulásból is gazdálkodik. Az NKFI Hivatal idei költségvetése 6,9 milliárd forint, amelynek nagy részét a nemzetközi tudományos szervezetekben való részvétel kötelezettségei, egyebek közt a tagdíjak és az NKFI Alap kezelésével kapcsolatos költségek teszik ki” – mondta.

Az új szervezet fő feladata olyan tudományos kutatási, fejlesztési és innovációs szakpolitika kidolgozása, amely megalapozza a hatékony kutatásfinanszírozást és lendületet ad a Magyarországon lévő kutatói kiválóságoknak, a tudományos kutatás-fejlesztési és innovációs műhelyeknek. Az NKFI Hivatal munkájában nagy mértékben támaszkodik a Magyar Tudományos Akadémiára, az egyetemek, a Magyarországon jelentős innovációs tevékenységet folytató vállalatok és vállalkozások szellemi kapacitására, a nagy presztízsű pályázati rendszerek eljárási garanciáira. Feladata emellett a hazai kutatás-fejlesztés és innováció (KFI) finanszírozása.

“Ilyen értelemben az NKFI Hivatal egy finanszírozó intézmény, és mint kormányszerv feladata a hazai KFI képviselete a nemzetközi KFI szervezetekben. A nemzetközi tevékenység gyakorlatilag folyamatos munkát jelent, hiszen nagyon sok európai uniós szervezet, bizottság tevékenységében kell részt vennünk” – mondta Pálinkás József.

A NKFI Hivatal lesz az uniós strukturális alapokból elnyerhető kutatási, fejlesztési és innovációs források elosztásának szakmai felelőse is, ez az összeg hét év alatt 750 milliárd forintot tesz ki.

Pálinkás József prioritásnak nevezte a kiszámítható támogatási szakpolitikát. “Egyrészt kiegyensúlyozottan kell támogatni a felfedező (alap)kutatásokat, a célzott, vagyis alkalmazott kutatásokat és az innovációs tevékenységet. A rendszer nem működhet jól, ha bármelyik irányban nagy az eltolódás, hiszen világszínvonalú alapkutatások nélkül aligha képzelhető el eredményes innováció.
Kiemelkedően fontos szakpolitikai kérdés, hogy kiegyensúlyozott legyen az egyetemi és akadémiai alkotói műhelyek, a kis- és közepes vállalatoknál végzett kutatás-fejlesztés és innováció támogatási rendszere és a nagyvállalatok olyan KFI tevékenységének a támogatása, amelynek haszna Magyarországon jelentkezik. Akkor célszerű támogatni a nemzetközi nagyvállalatokat, ha Magyarországon hoznak létre kutató-fejlesztő munkahelyeket, ha idehozzák azokat a tevékenységeket, amelyek a legnagyobb hozzáadott értéket tartalmazzák” – magyarázta az elveket az elnök.

Pálinkás József kitért arra, hogy az első pályázatokat márciusban írják ki. Az elképzelések szerint alapkutatásokra legkevesebb 8 milliárd forintot fordítanak abban a rendszerben, ahogyan az korábban az OTKA keretében valósult meg.

“A kutatói témapályázatoknak nevezett pályázati rendszerben a régészettől a zenetudományig, a mikrobiológiától a részecskefizikáig minden olyan projektet finanszírozunk, amelyeket a szakemberek, a zsűrik támogatandónak ítélnek. Óriási szükség van a kutatói kezdeményezésű pályázatokra, ezt a pályázati rendszert nemcsak megtartani, hanem erősíteni is szükséges” – fogalmazott a NKFI Hivatal elnöke.

Emellett célzottabb, az alapkutatásokat, az alkalmazott kutatásokat és az innovációt ötvöző pályázatokat is indítanak, amelyek valamilyen termék vagy szolgáltatás létrehozásához járulnak hozzá.

“Tematikus programokról van szó, amelyek sikerességéhez nélkülözhetetlen az egyetemek és az akadémiai kutatóhelyek szellemi hozzájárulása. Az eredményesség záloga továbbá, hogy a gazdaságnak legyenek olyan szektorai, amelyek képesek hasznosítani a kutatás-fejlesztési eredményeket, hiszen csak olyan innovációnak van értelme, amelynek alapján eladható terméket vagy szolgáltatást lehet előállítani” – jelentette ki az elnök.

Hozzátette: mindebből következik, hogy jelentősen különböznek az alapkutatások és az innováció támogatásának kritériumai. “Míg egy felfedező kutatást azért érdemes közpénzből finanszírozni, hogy folyamatosan valami újat tudjunk meg a világról, gyarapítsuk az emberiség tudását, innovációs programot kizárólag akkor támogatunk, ha annak van gazdasági eredménye” – vázolta az elképzeléseket Pálinkás József, aki munkájában nemzetközi tudományos tanácsadó testületre is szeretne támaszkodni.

“A legkülönbözőbb tudományterületeken elismert kutatókkal, fejlesztési és innovációs szakemberekkel is szeretném közvetlenül megtárgyalni ezeket a kérdéseket, hogy eredményesen érvényesítsük munkánkban a legjobb nemzetközi gyakorlatot. A célkitűzés a lehető legjobb gyakorlat kialakítása, s ebben számítok a hazai és külföldi elismert szakemberekre ” – összegezte a terveket Pálinkás József.”

Forrás:
Pálinkás József: kiszámítható kutatás-fejlesztési szakpolitikára van szükség; InfoRádió; 2015. január 18.

Kemény időszak elé néz az egészségügy: újraosztják a szerepeket

„Vélhetően óriási konfliktusokat okoz majd a fővárosi kórházak körében a kapacitások újraosztása és ezzel az ágazat irányításáért felelős szakállamtitkár, Zombor Gábor is tisztában van – hangzott el azon a háttérbeszélgetésen, melyet az Egészségügyért Felelős Államtitkárság szervezett újságírók számára. Új struktúra, új finanszírozási technikák, új megközelítés – minden mozdul, szinte semmi sem marad változatlan.

Mint ahogy arról korábban a MedicalOnline már beszámolt, tavaly év végén az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egy milliárd forintot osztott szét az intézmények között a várólisták csökkentésére. Ebből az összegből nagyjából 1000-1500 nagy értékű beavatkozást tudnak elvégezni a szolgáltatok, azt a pénzt külön „pántlikázva” kapják, kizárólag a várólisták ledolgozására használhatják fel. Erre a célra nagyjából még további 5 milliárd forint áll majd rendelkezésre, melyre pályázhatnak a szolgáltatók – mondta Zombor Gábor. A várólisták terén óriási a káosz, ezért folyamatosan monitorozzák az aktuális helyzetet, most úgy tűnik, hogy egyrészt a nagy értékű eszközbeszerzések halogatása miatt teszik várólistára betegeiket az intézmények. De gyakori az is, hogy a beavatkozást végző osztályt vezető szakorvos(ok) nem szívesen végez(nek) bizonyos típusú műtéteket, így egy-egy térségben folyamatosan növekszik a lista. A most alakult munkacsoport minden intézményi várólistát külön-külön felülvizsgál majd, sőt, tervezik, hogy minden várakozó beteggel felveszik a kapcsolatot, talán ez is segítheti a kialakult helyzet mielőbbi felszámolását. Ezen túlmenően bővül az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által központosított közbeszerzéssel megvásárolt eszközök köre (pld. csípő-és térdprotézisek, műlencsék) is, így az intézményvezetők nem tudnak majd spórolni a betegellátás kárára.

Diagnosztika
Változik a mammográfiás vizsgálatok kapacitásainak elosztása is, központi irányítás alá kerül, hisz az államtitkár szerint ma óriási különbségeket tapasztalnak. Nem mondta, de utalt rá, hogy sok esetben felmerül a gyanú, hogy az állami kapacitások mesterséges visszafogása a magánszféra malmára hajtja a vizet. A diagnosztikai vizsgálatok közül a rövid időn belül elvégezhető CT vizsgálatok igénybevételét is korlátozzák, de hosszú távon a nukleáris medicina szakmát kérik arra, hogy gondolják újra a diagnosztikus vizsgálatok igénybevételét szabályzó szakmai protokollokat.

Onkológia
Körülbelül két héten belül ülteti tárgyalóasztal mellé Zombor Gábor az onkológia képviselőit. A daganatos betegségek terápiájára elköltött forrás jelentősen megnőtt az elmúlt évek folyamán. Jelenleg 169 milliárd forintot fordítunk erre, ám a nemzetközi szakirodalmi adatok alapján nem túl nagy hatékonysággal. Változtatni kell és fogunk is – mondta az államtitkár, nem maradhat a jelenlegi szisztéma. Módszertani, irányítási és strukturális változásokra van szükség. Pillanatnyilag közel 70 akkreditált onkológiai ellátóhely működik az országban, ezzel szemben 145 helyről jelentenek onkológiai beavatkozásokat – ez pedig nonszensz. A daganatos betegek ellátása csak a kijelölt centrumokban folyhat, a gondozást kell szélesíteni, ebben vállalhatnak szerepet az akkreditációval nem rendelkező ellátók – állítja Zombor.

Kapacitáselosztás
Február végéig kell megállapodásra jutniuk a megyei egyeztető fórumokon az egészségügyi szolgáltatóknak arról, hogy az adott térségben, ki, milyen feladat ellátására vállalkozik. Az új kormányzati struktúrában az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kezében van karmesteri pálca. Az ellátásokat több csoportba sorolták, a kórházi ellátások zöme – mely a súlyszám, több mint 50 százalékát teszi ki – két kategóriába (A, illetve B-be) került. Ezek az úgynevezett tömegellátások – ezekre lehet majd pályázniuk az intézményeknek. A többi, regionálisan, vagy országos szinten szervezett, centrumosított ellátás esetében a finanszírozó dönti el, hogy kvázi kitől vásárolja majd a szolgáltatást. Ha nincs egyezség, akkor jön a már korábban beharangozott egy megye-egy kórház modell – mondja Zombor Gábor, aki szerint egy biztos, senki sem bújhat ki a racionalizálás kényszere alól.

A legnagyobb érdekellentét a fővárosban várható – ezzel az államtitkár is tisztában van. Mint mondja, még semmi sem dőlt el. Lehet, hogy egy, de az is, hogy öt kórház kap irányító szerepet. A lényeg, hogy „kijelöléskor” az intézmény „sürgősségi ellátási képességét” veszik alapul, továbbá kitétel az is, hogy a vezető intézmény egy megyei kórházhoz hasonlatos ellátási palettával rendelkezzen. Jelenleg két ilyen intézményt lát a fővárosban: az Uzsokit és a Szent István Kórházat. A területi ellátási kötelezettség újragondolása és egy új beutalási rend eredményezheti azt is, hogy az Országos Mentőszolgálat terhelése csökkenhet, elemzések azt mutatják, hogy jelenleg Budapesten a szervezet kapacitásainak 80 százalékát köti le az intézmények közötti betegszállítás. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztáron múlik, élnek-e az új szisztémában kapott lehetőséggel, most náluk a labda, hisz megkapták teljes körű ellátásszervezési feladatokra a jogosítványt. Az államtitkár reméli, élni fognak vele.

Egynapos sebészet
Kinek jó, kinek rossz hír, hogy az államtitkárság döntése alapjaiban megváltoztatja majd a jelenlegi viszonyokat. Ugyanis egy hamarosan életbe lépő jogszabály értelmében a jövőben az egynapos sebészeti ellátások körébe sorolt beavatkozásokat csak kivételes és szakmailag indokolható esetben lehet majd a hagyományos kórházi ellátás körében elvégezni, illetve finanszírozni. Ezzel párhuzamosan az egynapos sebészeti ellátások teljesítményvolumen korlátját (tvk) eltörlik.

A pénz követi a beteget
Az elkövetkezendő időszak egyik legfontosabb intézkedése, hogy az E-Alapon belül a járó-és a fekvőbeteg kasszát összenyitja a jogalkotó, ezzel is segítve az egészségügyi intézmények számára a kedvező gazdálkodási feltételek megteremtését. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megyénként meghatározta az egy lakosra jutó fejkvótát/kontingenst – az új szisztémában a finanszírozás követi a beteget, vagyis ott számolják majd el a vizsgálatok után járó finanszírozást, ahol elvégezték a beavatkozást.

Mit kell tudni a háttérintézményekről?
Mint azt a MedicalOnline már megírta megszüntetés, összevonás, feladatátcsoportosítás – tavaszra jelentős átalakulás vár az Emberi Erőforrások Minisztériumának eddigi 17 egészségügyi háttérintézményére.

A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) jogutódja az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK), amely a fenntartói-tulajdonosi jogokat gyakorolja az állami intézmények esetében.

Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) és mai nyolc háttérintézménye helyett négy maradhat.

  • Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH)
  • Országos Közegészségügyi Központ, mely három feladatcsoport mentén szerveződik meg: a környezet-és település-egészségügy, sugáregészségügy, valamint a kémiai biztonság. Vagyis egyesül a Országos Kémiai Biztonsági Intézet, az Országos „Frédéric Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet és az Országos Környezetegészségügyi Intézet.
  • Továbbra is fennmarad az Országos Epidemiológiai Központ;
  • Létrejön a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, az Országos Alapellátási Intézetnek és az Országos Gyermekegészségügyi Intézetnek az Országos Egészségfejlesztési Intézetbe történő beolvadásával. A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet módszertani intézetként és egészségfejlesztési szolgáltatási központként látja majd el feladatait.

Újra önálló lesz a mai Országos Gyógyszerészeti Intézet. Ennek feladatai bővülnek az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) hatósági feladataival. Úgy tudjuk, az új intézmény neve Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) lesz, és oda helyezik át a gyógyszer-kiskereskedelemmel kapcsolatos feladatokat is, amely eddig az OTH-hoz tartozott. Ebbe az intézetbe tagozódik be az Eszközminősítő és Kórháztechnikai Igazgatóság(a volt EMKI) és a Technológia-értékelő Főosztály is.

Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal és a GYEMSZI-ből kiváló Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság beolvadásával jön létre az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK). A két szervezet integrációjára az általuk ellátott feladatok hasonlósága miatt volt szükség. A központ létrehozásával megvalósulhat az ügyintézéssel járó terhek csökkenése, ügyfélbarát szolgáltatás nyújtása, a teljes körű tájékoztatás biztosítása, az elektronikusan intézhető ügyek körének bővítése, és további, a közszolgáltatás színvonalát emelő előnyök megvalósulása. Az erőforrások koncentrálása által a HR támogatásra szánt költségvetési források hatékonyabb felhasználására is lehetőség adódhat.

Az Országos Igazságügyi és Orvostani Intézet (OIOI) feladatai a Semmelweis Egyetembe integrálódnak. Az Országos Vérellátó Szolgálatot (OVSZ) a GYEMSZI jogutódjaként létrejövő ÁEEK fenntartói jogköre alá kerül. Az intézet önálló költségvetési szervi jogállásának megtartása biztosítja az állam felelős szerepét, a mentéshez hasonlóan kiemelten kezelve a vérellátást.

Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) a struktúraátalakításban feladatbővüléssel érintett, az intézet veszi át a GYEMSZI-től a minőségügyi szakfőorvosi rendszer működtetését. Az egészségügyi ellátók szakmai, valamint az azokat támogató működési folyamataira koncentráló támogatásával, a minőségértékeléssel és minőségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a betegbiztonságot segítik elő, ezáltal szorosan összefüggnek a betegjogi képviselők tevékenységével. ”

Forrás:
Kemény időszak elé néz az ágazat: újraosztják a szerepeket; Tinnyei Mária; MedicalOnline; 2015. január 16.

Közigazgatási, politikai informatika

Fővárosi kormánymegbízott: 2015 nagy áttörést hozhat (az e-kormányzat területén)

„Az Államreform Bizottság javaslata alapján tavasztól három lépcsőben történhet meg a kormányhivatalok külső és belső integrációja – közölte rádiónkban a fővárosi kormánymegbízott. Ennek keretében a szakigazgatási szervek főosztályi szervezetben működnek tovább, a hatáskörök címzettje pedig a kormánymegbízott lesz. György István beszélt arról is, hogy véleménye szerint az e-közigazgatás számára 2015 az áttörés éve lesz.

Már megjelent a kormányhatározat a megyei és fővárosi kormányhivatalok külső és belső integrációjáról, amelynek elkészítését az Államreform Bizottság végezte el. Ennek célja a kormányhivatali rendszer egységesítése, amelyben speciális eset a fővárosi intézmény hatalmas, 4401 fős foglalkoztatottsági létszáma miatt, amely a további szakigazgatási szervek bevonásával pedig eléri majd a közel ötezer főt – közölte a Rádió Orient műsorában György István.

Az állampolgárok remélhetőleg csak a hatékonyabb, szervezettebb ügyintézést fogják tapasztalni abból a három lépéses integrációs folyamatból, amely a tervek szerint március elsején indul, majd júniusban folytatódik, és szeptemberben fejeződik be. Az integráció részeként a kormánymegbízott hatáskörébe tartoznak majd a szakigazgatási szervek szakmai munkájának belső irányítása. Eddig is a kormányhivatal biztosította az infrastruktúrát és utalta a fizetéseket, de a szakmai irányítást a minisztériumok, illetve az arra illetékességgel és hatáskörrel rendelkező szervezetek közvetlenül látták el. Ezentúl a feladat- és hatáskörök címzettje a kormánymegbízott lesz, a főosztályokká alakuló szakigazgatási szervek a minisztériumi szakmai iránymutatásokat is az ő személyén keresztül kapják meg – magyarázta György István. A fővárosban 13 ilyen szerv válik főosztály szintűvé.

Kevesebb lesz a vezető a kormányhivatalban
A kormánymegbízott rámutatott, több generalista és kevesebb specialista munkatárs lesz ezentúl, ami az esetleges átcsoportosításoknál is jól jöhet, egy-egy több embert igénylő feladatnál. A külső integráción túl a belső egységesítést elősegítő feladatokat már megkapták a kormánymegbízottak. György István elmondta, így kevesebb vezetői szint lesz, és több főosztály is egyesülni fog. Hangsúlyozta, nem a polgárokkal érintkező ügyintéző munkatársak számát fogják csökkenteni, hanem a vezetőkét. Ez által a belső munkavégzés nem csak hatékonyabb, de olcsóbb és gyorsabb is lesz – emelte ki.

A kormányhivatal vezetője kérdésre közölte, a költségvetés végleges számait még nem látják. „Természetesen csak addig nyújtózkodhatunk, amíg a takarónk ér” – mondta György István, majd kifejtette, hogy a tervek szerint, az életpálya modellnek köszönhetően 2016 júniusától várható majd a közszférában jelentősebb béremelés. A kormányhivatal legfőbb törekvése addig is a munkavégzéshez szükséges nyugodt feltételek biztosítása a kormánytisztviselők számára.

2015 az áttörés éve
A jövőbeli tervekről György István elmondta, a meglévő 8 második, és 4 első generációs kormányablak mellé a közeljövőben újak nyílnak, összesen 2015. végétől a tervek szerint 35 kormányablak fog működni a fővárosban. Hangsúlyozta, az eddigi közvélemény-kutatások és ügyféli visszajelzések is azt mutatják, hogy az állampolgárok kifejezetten elégedettek az új típusú ablakokkal. Emellett az e-közigazgatás fejlesztésében is jelentős lépések várhatók. Közölte, főként a fiatalok részéről nő egyre inkább az igény az elektronikus ügyintézésre, ahol a kínálati oldal az, amin még sokat kell fejleszteni. A kormánymegbízott elmondta, újdonság, hogy lehetőség van online időpontfoglalásra a kormányablakokban, illetve a Földhivataltól már online is lehet ügyirat-betekintéseket kérni. Mint mondta, 2015 nagy áttörést hozhat, és várhatóan robbanásszerű fejlődésnek indulhat az otthoni ügyintézés.”

Forrás:
Fővárosi kormánymegbízott: 2015 nagy áttörést hozhat; OrientPress; 2015. január 13.

Ingyenes bírósági ügyfélértesítő rendszer indul január végén

„Január végén ingyenes bírósági ügyfélértesítő rendszer indul, amellyel sok időt és energiát takaríthatnak meg a jogkeresők és a bírósági dolgozók egyaránt – mondta Kékedi Szabolcs, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) bírósági főosztályának helyettes vezetője.

A szolgáltatás részeként a bíróság a peres fél regisztrációja után egyfelől sms, illetve e-mail üzenetben küld értesítést, ha az ügyben két tárgyalás között történt valami jogilag releváns esemény. Ilyen lehet, hogy iratok érkeztek a másik féltől vagy például a szakértőtől, valamint figyelmeztető üzenetet küld a közelgő tárgyalásról, másfelől lehetővé teszi, hogy a felek egyes, az eljárással kapcsolatos adatoknak maguk is utánajárhassanak – ismertette a szakember.

A tárgyalásra a kitűzött időpont előtt nyolc nappal figyelmeztető sms-hez joghatás nem fűződik, továbbra is akkor szabályszerű például egy idézés kézbesítése, ha azt hagyományos postai úton vették át – tette hozzá. Az ügyfelek nemcsak jelzéseket kaphatnak a bíróságtól, hanem maguk is utánanézhetnek webes felületen az eljárásaikkal kapcsolatos egyes információknak, ez azonban egyelőre még nem jelenti azt, hogy az iratokba is betekinthetnek elektronikus formában, ez a fejlesztés a távlati tervekben szerepel.

Ezeket a szolgáltatásokat csak az veheti igénybe, akinek a bíróságon peres ügye van, az ahhoz kapcsolódó ügyszám például nélkülözhetetlen a szolgáltatás igénybevételéhez. Szükséges továbbá regisztrálni az ügyfélkapun, másrészt pedig egy ízben be kell mennie az ügyfélnek vagy a jogi képviselőnek arra a bíróságra, ahol a peres ügye zajlik, a személyazonosítás érdekében. Amikor egy ügy átkerül egy másik bíróságra vagy fellebbezés folytán másik bírósági szintre, újra kell regisztrálni személyesen is – mondta Kékedi Szabolcs.

Minden bírósági szinten, a járásbíróságtól a Kúriáig a polgári, gazdasági, közigazgatási, munkaügyi és büntető perek túlnyomó többségében igénybe vehető ez a szolgáltatás. Az új szolgáltatás várhatóan lényegesen csökkenti majd az ügyfelek és a bírósági dolgozók idejét, energiáját felemésztő személyes vagy telefonos kapcsolatfelvételeket, hiszen a perekkel kapcsolatban az ügyfelek számos technikai információhoz hozzájuthatnak az interneten – magyarázta a szakember.

Egy másik új, webes felületen igénybe vehető szolgáltatás a pertartam-kalkulátor, amely egy-egy ügytípusban egy-egy bíróságon előre jelzi az eljárás várható időtartamát a rendelkezésre álló adatok átlaga alapján.

Ez a szolgáltatás polgári, gazdasági, munkaügyi és közigazgatási perekben vehető igénybe. Jelentősége, hogy az olyan ügyekben, amelyekben több bíróság is illetékes, és közülük a peres fél választhat, a kalkulátor segítségével az ügyfél a várhatóan hamarabb döntést hozó, vélhetően kevésbé leterhelt bíróságon indíthatja meg például kártérítési perét vagy házassági bontóperét. A kalkulátorból kiderül például, hogy az egyik legleterheltebb magyar helyi bíróságon, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon egy válóper átlagosan 184 napig tart, ugyanakkor a Gyulai Járásbíróságon csupán 116 napig – ismertette az OBH munkatársa.

Induláskor a 2013. évi érdemben befejezett ügyek adatainak statisztikai átlagából számított pertartamok láthatók a rendszerben, amely évről évre frissül majd. Természetesen a szolgáltatás arra is figyelmezteti az ügyfeleket, hogy az átlagtól jelentősen eltérhet egy-egy konkrét per hossza például a bizonyítás nehézségei, a peres felek száma vagy más körülmény miatt.

Az elektronikus felületeken lehetőség lesz továbbá panaszkezelésre is, a bírósági vezetőknek címzett ilyen jellegű beadványokat elsősorban ott várják majd az ügyfelektől. Mindezek a január végén működésbe lépő szolgáltatások díjtalanok – mondta Kékedi Szabolcs.”

Forrás:
Ingyenes bírósági ügyfélértesítő rendszer indul január végén; HVG.hu/MTI; 2015. január 18.

A magyar közigazgatási innovációk exportképesek

„Az IVSZ a Magyar Nemzeti Kereskedőházzal és az NHIT-vel közösen elkészített egy átfogó külgazdasági diplomáciai kiadványt, amiben 13 kiemelkedően fontos közigazgatási terület IT-vezérelt megoldásait mutatja be.

A kiadványban szereplő megoldások mögött álló vállalatokról, termékekről pedig az IVSZ egy részletes közigazgatási IT-katasztert vezet, hogy a kiadvány által keltett érdeklődésből konkrét üzletek születhessenek.

Exportképes IT megoldások a közigazgatásban
Az 1990-es rendszerváltást követően az ország nekifogott az állam és a közigazgatás működésének teljes újraszervezéséhez. Az elmaradásokat csak innovatív, a régi beidegződéseken túlmutató, hatékony megoldásokkal lehetett leküzdeni. A magyar és a Magyarországon működő külföldi vállalatok újító szándéka és a digitális technológia, az informatika került középpontba, egy 20 éves múltra visszatekintő folyamatban mostanra Magyarország egy digitálisan vezérelt, a XXI. századra felkészült országgá vált.

A közigazgatásban lezajló informatikai fejlesztési projektek első körben a papíralapú, lassú, nem hatékony óriásrendszerek elektronikus újraszervezésére irányultak – ezekben úgy kellett digitális háttérszolgáltatásokat felépíteni, hogy a közép-európai társadalom jellemzőit, sajátosságait is figyelembe kellett venni. Mostanra a magyar állam teljesen elektronikus működésre váltott, a digitális szolgáltatásokban képes az ország széles körű és változatos kínálatot adni lakosainak.

A jelenlegi és a közelmúltban megvalósult projektek már ennél is tovább mennek, a hatékonyság növelése mellett megjelent a bevételnövelő alkalmazásokra való igény, a terhek igazságosabb, teljesítményalapú elosztása, a jobb és precízebb ellenőrzés lehetősége és a szabályok rugalmasabb kialakításának lehetősége.

A kormányzati digitalizáció elérte többek között a pályázatmenedzsment, adózás, iratkezelés, közlekedés, közigazgatás és a mezőgazdaság területét is, valamennyit áthatja a digitális transzformáció és az innováció. A magyar kormányzati elképzeléseket sok esetben hazai tervezésű megoldások tudták megvalósítani. Az előremutató gondolkodás eredményeként olyan informatikával átitatott megoldások jöttek létre, amelyek minden tipikusnak mondható gazdasági és kormányzati struktúra esetében relevánsak lehetnek.

A „Közigazgatási innováció – működő állam” című kiadvány egyelőre angol és orosz nyelven készült el. A digitális változatot bárki szabadon letöltheti innen. Az IVSZ pedig a továbbiakban is várja az érintett témakörben megoldásokkal és referenciákkal rendelkező cégek jelentkezését, hogy az exportképes hazai IT-megoldások nyilvántartása tovább bővülhessen.”

Forrás:

A magyar közigazgatási innovációk exportképesek; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2015. január 13.

Informatika, távközlés, technika

A magyar tartománynevek regisztrálása húsz év után végre utolérte a digitális világot

Végre elindulhat a .hu alatt az online regisztráció

Hosszú éveken (sőt évtizedeken keresztül) a magyar domaintér (.hu) számított az egyik legnehezebben regisztrálható domain tartományok közé. Mindez köszönhető volt annak, hogy szinte kizárólag papír alapon benyújtott domain igénylésekkel lehetett webcímekhez hozzájutni.

Január 12-től azonban egy új rendszer bevezetésére kerül sor: tisztán elektronikus úton lehet domaint regisztrálni.

A domain regisztráció menete a jövőben:
Az ügyfél megadja az adatokat a regisztrátor honlapján majd továbblép, a regisztrátor cég lekéri a domain nyilvántartó központi rendszeréből Internet Szolgáltatók Tanácsa (nyilvántartó) által szolgáltatott nyilatkozat szövegét (elfogadom a feltételeket/szabályzatot/helyesek az adatok stb.) és egy kódot. Az ügyfél elfogadja a feltételeket és beírja a kódban megjelenő betűket, elismerve a szabályzat elfogadását. Ezt követően a domain bekerül elbírálási folyamatba és elindul a domain delegálás folyamata.

Ez a lehetőség egy új lehetőségként jelenik meg, megmarad az eddig megszokott “papíros” módszer is.

A portálunkhoz a különbőző regisztrátoroktól eljutott információk szerint egyelőre még nincsenek kész a technikai megvalósítással, így várhatóan csak a hét második felében jelenik meg egyes regisztrátoroknál az online igénylés folyamata.”

Forrás:
20 éve vártunk erre hétfőre; Kerekes P. András; domainABC.hu; 2015. január 10.

A mesterséges intelligenciának a társadalmat kell szolgálnia

„Neves tudósok és vállalatvezetők nyílt levélben tettek hitet a mellett, hogy biztosítani kell: a mesterséges intelligencia területén folyó kutatások az emberiség javát szolgálják.

Az emberiség létét fenyegető veszélyek mérsékléséért dolgozó Future of Life Institute (Az Élet Jövője Intézet) által megfogalmazott nyílt levélben, amelyet több százan írtak alá, köztük Stephen Hawking fizikus és Elon Musk, a SpaceX űrprogram igazgatója, arra mutattak rá, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztését célzó munkák mellett olyan kutatásokra is szükség van, amelyek biztosítják, hogy az intelligens rendszerek hasznosak az emberiség számára, vagyis azt teszik, amit mi akarunk.

A levélhez kapcsolódó dokumentumban olyan kutatási irányokat is megfogalmaztak, amelyek segítségével maximalizálható a mesterséges intelligencia társadalmi haszna, és minimalizálhatók az esetleges veszélyek. Mint írták, mára kialakult egy széles tudományos konszenzus arról, hogy a mesterséges intelligencia kutatása jelentős fejlődést mutat, ezért valószínűleg már a közeljövőben is egyre nagyobb hatást lesz képes gyakorolni a társadalomra. A mesterséges intelligencia kifejlesztését célzó kutatások mára komoly eredményeket tudnak felmutatni a beszédfelismerés, a képelemzés, az automata járművek, a fordítás és a robotika területén. A jövőben pedig a mesterséges intelligencia segítségével akár olyan ambiciózus célok is elérhetővé válnak, mint a betegségek legyőzése vagy a szegénység felszámolása.

“A lehetséges előnyök hatalmasak, hiszen minden, amit a civilizáció nyújtani tud, az emberi intelligencia eredménye, így megítélni sem tudjuk, milyen célok lennének elérhetőek, ha az emberi intelligenciát a mesterséges intelligencia által nyújtott eszközökkel lehetne felerősíteni” – olvasható a levélben. A levél írói ugyanakkor figyelmeztettek arra, hogy pontosan a mesterséges intelligenciában rejlő hatalmas lehetőségek miatt fontos, hogy azt is kutassuk: hogyan élvezhetjük az új technológiák hasznát anélkül, hogy a lehetséges csapdáiba beleesnénk.

Az intézet által megfogalmazott rövid távú kutatási célok között szerepel például a mesterséges intelligencia gazdasági hatásainak vizsgálata, hogy az intelligens rendszerek ne tegyenek munkanélkülivé milliókat. Hosszú távon pedig, ahogy az intelligens rendszereknek átadjuk az irányítást egy-egy infrastruktúra felett, gondoskodni kell arról, hogy meghibásodás esetén megfelelő biztosítékokkal a minimálisra lehessen csökkenteni a kárt.

Stephen Hawking egy decemberi interjúban arról beszélt, hogy egy korlátok nélküli mesterséges intelligencia létezéséből fakadó veszélyekre csakis a rendszer önmaga tudna megfelelő válaszokat adni, az ember számára az ilyen problémák megoldhatatlanok lennének. A világhírű fizikus szerint az önmagát autonóm módon továbbfejlesztő mesterséges intelligencia ezért katasztrofális következményekkel járhatna, akár az emberi faj végét is jelenthetné. ”

Forrás:
A mesterséges intelligenciának a társadalmat kell szolgálnia; SG.hu/MTI; 2015. január 13.

Utcákra bontott időjárás-előrejelzések jöhetnek?

„A közeljövőben átalakulhat a meteorológia és nemcsak pontosabb, de személyre szabottabb is lehet.

A meteorológusok hamarosan akár az egyes utcákra is készíthetnek időjárás-előrejelzéseket. Mindez új műholdaknak, illetve az okostelefonoknak és az azokba beépített szenzoroknak köszönhető. Utóbbiak alkalmassá válhatnak arra, hogy elküldjék egy központi számítógépnek a felhasználók aktuális tartózkodási helyén lévő hőmérsékleti adatokat, így pedig létrehozható az időjárási mérőállomások gigantikus hálózata. Amennyiben a meteorológusok kiértékelik a szenzorok információit, akkor az eddiginél sokkal pontosabban lehet megmondani a várható időjárást, akár az egyes lakóterületek számára is.

A megnövekvő adatmennyiséget szuperszámítógépekkel fogják kielemezni. A kutatók azt remélik, hogy ezáltal sok energiát lehet majd megtakarítani, ez pedig nemcsak a gazdaság számára fontos. Az energiaellátók például megtudhatják, hogy milyen szélviszonyok mellett mennyi energiát termelnek a szélerőműveik, s ennek két előnye is van. Egyrészt meghatározható, hogy mikor kell bekapcsolni a hagyományos erőműveiket, ezáltal megtakarítható a felhasznált alapanyagok jórésze, másrészt kiszámíthatóbbá válik, hogy mennyi áramot tudnak be- vagy visszatáplálni az energiahálózatokba.

Sarah Jones, a Német Meteorológiai Szolgálat (DWD) kutatási vezetője elmondta, hogy a tervezett új műholdakat feljavított infra- és mikrohullámú szenzorokkal szerelik fel, így a szakemberek további információkhoz juthatnak a felhők hőmérsékletével és a levegő nedvességtartalmával kapcsolatban. Az új modellek közé tartoznak az európai EumetSat alacsony magasságon működő műholdjai is. A fedélzeten elhelyezett Icecloud Imager segítségével felbecsülhető a jég tömege és az egyes jégdarabok mérete, ezáltal pedig jobban megérthetők a felhőkben zajló fizikai folyamatok.

Ezekhez az adatokhoz csatlakoznak még a felszíni állomások, az időjárási ballonok, a hajókon lévő szenzorok, az óceánokban lévő bóják és a repülőgép-fedélzeti mérőeszközök által rögzített információk. Mindezen óriási információmennyiség feldolgozásához szuperszámítógépek kellenek. A Met Office brit meteorológiai szolgálat nemrég vásárolt 150 millió dollárért egy új berendezést, amely 2017-ben állhat üzembe. Az új módszerrel rendkívül precízen tíz napra előre lehet majd jelezni az időjárást. ”

Forrás:
Utcákra bontott időjárás-előrejelzések jöhetnek?; SG.hu; 2015. január 14.

A kormány és az Oracle aláírták a stratégiai megállapodást

„A kaliforniai székhelyű informatikai cég magyarországi leányvállalata immár a tizedik, Magyarországon befektető amerikai vállalat, amellyel a magyar kormány stratégiai partnerséget kötött.

A néhány nappal ezelőtt bejelentett megállapodás aláírási ceremóniáján Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára kiemelte: az Oracle Hungary az elmúlt években évente átlagosan 15-30 százalékkal növelte alkalmazottainak a számát. Hozzátette: Magyarországon egy erős ipari bázison magas hozzáadott-értéket képviselő kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitás épül ki, ennek az Oracle az egyik zászlóshajója.

Magyarországon sok a jól képzett informatikai mérnök, az Oracle Hungary pedig jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy még több ilyen szakember legyen – mondta el Reményi Csaba, a cég ügyvezető igazgatója. Megjegyezte, hogy a kaliforniai anyacég többek között arra kíváncsi, amikor további befektetésekről dönt, hogy rendelkezésre áll-e kellő számú, szorgalmas, jól képzett szakember.

A kormány eddig 58 Magyarországon befektető vállalattal kötendő stratégiai partnerségi megállapodás megkötéséről döntött, amelyekből több mint ötvenet már meg is kötöttek. Az első ilyen megállapodást 2012 nyarán írták alá, 2013 végére 36-ra nőtt a kormány stratégiai partnereinek a száma, majd 2014-ben további 16-tal.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter december 12-én, a stratégiai partnerekkel hagyományteremtő céllal rendezett első találkozón elmondta: az 52 vállalatnál átlagosan 65 százalék a magyar beszállítók aránya, és a stratégiai partnerek jelentős mértékben hozzájárultak a nemzetgazdasági célok eléréséhez, többek között az export bővüléséhez.”

Forrás:
A kormány és az Oracle aláírták a stratégiai megállapodást; IT café; 2015. január 16.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Udacity – a világ első online egyeteme

„Új projektjével az élethosszon át tartó tanulást akarja megreformálni a Google X kutatólaboratórium vezetője és a Stanford Egyetem professzora.

Sebastian Thrun többek között részt vett a Google robotautójának kifejlesztésében. A 47 éves szakembert még 2011-ben bízta meg Larry Page a Google X kiépítésével, ezzel párhuzamosan pedig néhány kollégájával együtt létrehozta az Udacity nevű online egyetemet, amely a világ első ilyen jellegű oktatási intézménye. Az Udacitynek ma már 120 munkatársa és több mint 3 millió hallgatója van.

“Az Udacity névből a nagy U az egyetemre utal, míg a szó többi része az angol audacity [vakmerőség] szóból származik. Azért hagytam ott a Stanford Egyetemet és a Google kutatólaboratóriumát, mert ez a program teljesen lekötötte a figyelmemet. Az Udacity számomra több mint egy vállalat, ez az én misszióm. Forradalmasítani akarom az egyetemi világot, nemcsak az USA-ban, hanem az egész világon. Az oktatási rendszert több száz éve nem újították meg. Több mint 100 országból több mint 3 millió hallgatónk van.”

“Olyan végzettségeket kínálunk, amelyeket mindenki elismer. A diákok több mint 60 százaléka tesz sikeres vizsgát. A klasszikus egyetemek többségétől ugyanakkor távol tartjuk magunkat, a képzési ajánlatunkat az olyan óriáscégekkel közösen építjük ki, mint a Google és a Facebook. Ezek a cégek nagyon sok pénzt fektetnek a projektbe. A kezdeményezésünket nagyon jól fogadták, a végzettség sok vállalatnál egyetemi diplomának felel meg” – emelte ki Sebastian Thrun.

A menedzser közölte, hogy jelenleg az Udacity műszaki egyetemként működik, ahol a témák között szerepel az IT, a statisztika és a mesterséges intelligencia. Ők és a Georgia Institute of Technology közösen kínálnak informatikai mesterkurzust, ez náluk kevesebb, mint 7000 dollárba kerül, míg a GT-n akár 45 000 dollárt is elkérhetnek. Az együttműködés kezdete óta 30 százalékkal többen jelentkeztek a GT informatikai mesterkurzusára és ehhez jön még 2500 olyan ember, aki csak online tanul.

“Az oktatási rendszer forradalma még csak most kezdődik. Bill Gates mondta mindig, hogy a leginkább azoktól az emberektől fél, akik egyetlen találmánnyal megváltoztathatják a szabályokat. Ezt tette a Google is a keresőjével. A jövőben is fel lesznek találva olyan dolgok, amelyekről ma még fogalmunk sincs. A szabály- és az értékrendszerek radikálisan meg fognak változni. Mindenesetre globális vitát indítottunk el a tanulás jövőjéről. A professzorok valamikor felébrednek majd, mert mellettünk az olyan cégek is a vetélytársaik lesznek, mint a Coursera.”

“A Harvard, a Stanford vagy a Princeton egyenként évente csupán legfeljebb néhány ezer embert képeznek. De hol van a többi ember? A kevésbé ismert főiskolákon is csak a hallgatók 20-30 százaléka diplomázik le sikeresen, ez pedig pénzpocsékolás. Az elitegyetemek ennek ellenére jó munkát végeznek és a jövőben is meg fognak élni a nevükből. De, ha a mi képzésünk legalább ugyanolyan jó, de olcsóbb lesz, akkor felmerül majd a kérdés, hogy jogos-e ennyi pénzt kiadni ezen professzorok előadásaiért. Fontos, hogy a jövőben a pénz és a származás ne legyen meghatározó. A tudás demokratizálásán fáradozunk. Aki tanulni akar, az ezt megteheti majd, bárhol is legyen a világon és függetlenül attól, hogy mennyi pénze van. “

“A tanulást egyre inkább a szükség fogja meghatározni. Régen mindent megtanultunk fiatalkorunkban, amire később szükség volt a munkánkhoz. A mai világ radikálisan változik, így a korábbi módszernek már nincs értelme. Mindig újat kell tanulnunk. Egy átlag amerikai 4-5 éven át tarthatja meg a munkáját, utána valami újat kell keresnie. Könnyebben talál, ha folyamatosan képezi magát. Öt év múlva a világ legnagyobb és legjobb egyeteme akarunk lenni, de nem úgy, mint a Harvard vagy a Stanford. Annyi embert akarunk jól képezni, amennyit csak lehetséges, ezzel változtathatjuk meg a világot” – hangsúlyozta Sebastian Thrun. ”

Forrás:
Udacity – a világ első online egyeteme ; SG.hu; 2015. január 16.
Lásd még: Massive open online course; Wikipédia

Szakirodalom

A területi közigazgatás jövője

„A Területi Közigazgatási Reform Jövőbeli Irányai” címmel nemzetközi szimpóziumot tartottak a mai napon Budapesten a Miniszterelnökség Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkársága és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Kormányzási és Területfejlesztési Igazgatósága szervezésében.

A rendezvényt dr. Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár nyitotta meg, aki beszélt a közigazgatási reform eddigi eredményeiről, irányvonaláról. Az OECD Kormányzási és Területfejlesztési Igazgatósága képviseletében Luiz de Mello igazgatóhelyettes köszöntötte a meghívottakat. Dr. Cséfalvay Zoltán, Magyarország OECD melletti Állandó Képviseletének nagykövete, az OECD és Magyarország közötti együttműködéseket ismertette.

A konferencián bemutatták az OECD „Magyarország kormányzati felülvizsgálata: elmozdulás a stratégiai megközelítésű állam felé” című kiadványát. Az OECD a 2010 előtti államigazgatási rendszer szétaprózódottsága, intézményrendszerbeli túlburjánzottsága okozta problémák megoldására született átfogó megoldásként értékelte a területi államigazgatási reformot. A testület pozitívumként emelte ki a reform nagyszabású jellegét és azt, hogy mindezt ilyen rövid idő alatt sikerült végrehajtani. A szakbizottság elismerését fejezte ki továbbá azzal kapcsolatban, hogy a területi államigazgatási reform a Magyary Programmal és más stratégiai jelentőségű kormányzati dokumentumokkal, valamint a Kormány európai uniós kötelezettségvállalásaival összhangban lett kialakítva. Szintén pozitívan értékelték a szervezeti integrációt és a járási hivatali rendszer, valamint a kormányablak-hálózat kialakítását.

A jelentéstevők szerint a területi államigazgatási reform célkitűzései széleskörű támogatottságot élveznek az OECD-delegáció által megkérdezett állami és nem állami szereplők körében. Az egyes reformintézkedések tervezése valamint végrehajtása során aktív együttműködést tapasztaltak a központi, területi államigazgatási szervek és a helyi önkormányzatok között.

Az OECD Magyarországnak is tesz ajánlásokat a rendszer finomhangolása érdekében. Az OECD szerint célravezetőbb lenne, ha költségvetési kimutatásokkal, összehasonlításokkal lehetne szemléltetni a területi közigazgatás reformjának hatékonyságát. A jelentés megjegyzi, hogy, az infokommunikációs technológiákban rejlő lehetőségek és az e-közigazgatási technikák vegyítése még befejezetlen, továbbfejlesztendő folyamat.

Az OECD-jelentés megállapításait videokonferencián mutatták be a központi és területi közigazgatási vezetőknek. Az interaktív tanácskozásba kilenc vidéki helyszín (Baja, Tokaj, Hódmezővásárhely, Tatabánya, Salgótarján, Kaposvár, Szolnok, Veszprém és Zalaegerszeg) kapcsolódott be.”

Forrás:
A területi közigazgatás jövője; Miniszterelnökség; 2015. január 15.
Hungary: Towards a Strategic State Approach; OECD Public Governance Reviews; 2015. január 15. (ingyenes változatban, a weben olvasható formátumban)

Új kiadvány: A „hiteles helyektől” az elektronikus közigazgatásig

A 10 éves Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület új kötete a hazai közigazgatás fejlődésének történetét a kormányzati számítástechnika kialakulásán keresztül mutatja be. A „hiteles helyektől” az elektronikus közigazgatásig c. könyv e folyamat kezdeti lépéseit mutatja be a rendszerváltás körüli időszakáig. Úgy gondoljuk, a kiadvány hézagpótló, hiszen a közigazgatás-tudománynak része lehet a közigazgatás informatizálásának elemzése is, így reméljük, a mű további kutatások sorát indítja el a magyar közigazgatás információ-kezelésének történetén belül.

A közigazgatás elektronizálása több évtizedes múltra tekint vissza. Annak érdekében, hogy megértsük napjaink e-közigazgatási fejlődésének irányait, változásait, kényszereit, ahhoz meg kell ismernünk a múltbéli történéseket és azokat a szereplőket, amelyek és akik lerakták e folyamat alapjait.

A kötet súlypontja a hazai közigazgatás számítógépesítésének jellegadó évtizedeire, a „puha szocializmus” hatvanas és hetvenes éveire esik, de helyet kapott benne a rendszerváltást követő államigazgatási környezet és napjaink fejlődését meghatározó Európai Unió kontextusa is.

A kötet igyekszik a lehető legnagyobb történeti ívet megrajzolni, így nem tekinthető monográfiának, nem lép fel a teljesség igényével. Szerkesztői egy-egy fontos fejlődési mozzanat krónikájának összeállítását, egy-egy nevezetes intézmény bemutatását tűzték ki célul, néhol egyenesen az úttörő rendszerezés, illetve forrás-feltárás igényével.

A rendszerváltást követően nem történt meg az egykori ágazati számítóközpontok irat- és adatállományának levéltári megőrzése, így az 1960-1990 évek történései jórészt csak a szereplők, szakemberek emlékezetében, jó esetben otthoni iratgyűjteményeiben maradtak fent. Az egykori szereplők életkorát figyelembe véve, e kutatómunkát, értékmentést minél előbb el kellett végezni.
A könyv három, jellegében, feladataiban egymástól eltérő közigazgatási adatkezelési, és így informatizálási fázist, korszakot tekint át:

  • Az elektronizálás előtti (és az elektronikus számítógépek megjelenése előtti) közigazgatás, illetve közigazgatási nyilvántartások története: a magyar államiság kezdeteitől körülbelül az 1960-as évek elejéig
  • A magyar államigazgatás elektronikus informatikai intézményrendszerének kialakulása, különös tekintettel a digitalizált államigazgatási adatok feldolgozására: az államigazgatási ügyvitel a 1960-as évektől 1990-ig
  • Az elektronikus kormányzat, illetve annak tervezési fejlődésének áttekintése az 1990 utáni néhány évig, azaz az e-közigazgatás alapjainak lerakásáig

Köztudott, hogy Sztálin a számítástechnikát röviden és tömören „kapitalista áltudománynak” minősítette, azaz tilos volt az ezzel való foglalkozás. Ennek az lett a következménye, hogy a szovjet hadiipar tetemes hátrányba került az amerikaival szemben a miniatürizálás és az intelligens irányítástechnológia terén is. További következmény, hogy az ’50-es évtized elején hazánkban is tervszerűen „begyűjtötték” a számítógépek iránt érdeklődő, politikailag azonban megbízhatatlan szakembereket, de – a helyzet visszásságára jellemző módon – a börtönben külön „munkaterápiás” csoportot alakítottak ki belőlük. Nem véletlen, hogy 1953-ban éppen innen indult Edelényi László, Hatvany József és Tarján Rezső kezdeményezése: levélben fordultak az MTA illetékes osztályához, javasolva egy számítógép-fejlesztési program megindítását, és megadva a legígéretesebbnek látszó alkalmazási területek listáját.

Az elektronikai technológia jelentősen lemaradt a fejlett nyugati világtól mind hazákban, mind a többi szocialista országban, és a hazai szakemberek szaktudása hiába érte el a nemzetközi szintet, hazai érvényesülésüket behatárolta a korszerű eszközök hiánya. Az elzártság belső kreativitást, olyan intézmények, csoportok, megoldások létrejöttét kényszerítette ki, amelyek alapján azt kell mondjuk, hogy a hazai számítástechnika, az azt befogadó intézményrendszer fejlődése – az erősen korlátos források, eszközök mellett is – inkább reflektív, normateremtő volt, mintsem követő.

Ma már jól tudjuk, hogy a szocialista és a kapitalista világrendszerek versenye főleg a technológiák, műszaki újítások, innovációk versenye volt. Érzékelte ezt néhány gondolkodó a szocialista táboron belül is. Így például Magyarországon 1960-ban tört meg a jég, amikor Norbert Wiener nemzetközi hírű kibernetikus Budapestre látogathatott, és az Akadémián előadást tartott. Az évtized folyamán több első generációs számítógép érkezett, érkezhetett az országba, és a lehetőségek fokozatosan felébresztették az alkalmazói igényeket is. A helyzet az évtized végén változott meg lényegesen, amikor egy híressé vált levél hatására – amely Alekszej Koszigintól, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökétől érkezett a magyar kormányhoz – a számítástechnika zöld utat és jelentős állami támogatásokat kapott. A levél megállapította, hogy a szocialista országok számítástechnikai eredményei – alapvetően az embargó-korlátozások következtében – jelentősen elmaradnak a kapitalista országokéitól, és ez a körülmény hátrányosan befolyásolja mind gazdasági, mind katonai potenciáljukat. Mivel a lemaradást az egyes országok a saját erejükből nem tudják behozni, Koszigin levele KGST-szintű összefogást sürgetett, célként jelölve meg egységes számítógépcsalád (oroszul: rjad) létrehozását. Ezt követően rohamosan beindultak a fejlesztési programok, és látványos eredmények is születtek. Azt mondhatjuk, hogy a ’80-as évtized végére a „puha” termékek – elsősorban alkalmazási programok – tekintetében lényegében felzárkóztunk a nyugati világhoz, sőt, a magyar programozókat a nemzetközi élvonalban jegyezték. Ugyanakkor behozhatatlanul lemaradtunk a „kemény” eszközök fejlesztésében és még inkább ezeknek a gyártásában.

A kiadvány egyik „érdeme”, hogy a Koszigin levél ebben a kiadványban kap először nyilvánosságot.

A két világrendszer közötti verseny eldőlt, de a közigazgatás elektronizációjának fejlődése, története nem ért véget, így a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület a munkát folytatva a rendszerváltás utáni évek, korszakok hasonló feldolgozását végzi.

A kötet könyvészeti adatai:
Cím: A „hiteles helyektől” az elektronikus közigazgatásig : Mérföldkövek a hazai közigazgatás automatizálásának és a kormányzati számítástechnika kialakulásának történetében
Szerzők: Álló Géza, Csákó Mihály, Futó Iván, Gáspár Mátyás, Gerencsér Balázs, Juhász Albin, Kleinheincz Gábor, Molnár Szilárd, Nyíry Géza, Papp Zoltán, Sántha György, Sikolya Zsolt, Simon Pál, Süveges Dezsőné, Varga Lajos, Wetzel Tamás
Sorozat: (Tanulmányok a magyar e-közigazgatásról 1.)
ISBN: 978-963-306-309-5
ISSN: 2415-9255
Letöltés: pdf, 4 MB
A kötet nyomtatott változata megrendelhető (korlátozott példányban) az Egyesületnél.

A kiadvány a Creative Commons Nevezze meg! – Ne adja el! – Ne változtassa! 2.5 Hungary licenc szerint az alábbiak betartásával felhasználható, terjeszthető magán-, non-profit, oktatási és ismeretterjesztési célra:

  • Meg kell jelölni a kutatás és a kiadvány készítőjét: „Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület” és a kiadvány címét: „A „hiteles helyektől” az elektronikus közigazgatásig (2014)”
  • Tilos a változtatás: idézett szöveget, vagy szövegrészletet csak eredeti formájában lehet közzétenni.
  • A közzétevő ugyanakkor a szövegrészletekhez hozzáteheti saját írását.
  • Tilos az értékesítés.

További információ elérhető az egyesületről és a kiadványról:
Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület: A civil szervezet 2005 óta működik, tagjai informatikusok, közgazdászok, szociológusok és jogászok, az üzleti szféra és a közigazgatás sikeres menedzserei, illetőleg elismert szakértői, többségük oktatási, kutatási gyakorlattal.

Webcímünk:
www.magyary.hu

Érdeklődés:
Molnár Szilárd, 06-20-917-4362

Forrás:
Új kiadványunk: A „hiteles helyektől” az elektronikus közigazgatásig; Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület; 2015. január 18.

Hírek a legfontosabb irányítási rendszerszabványok felülvizsgálatáról. I. rész: ISO 9001

„Azonos szerkezetű irányítási rendszerszabványok készülnek

Jó úton halad az ISO 9001 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények és az ISO 14001 Környezetközpontú irányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási irányelvek felülvizsgálata. Mindkét szabvány nemzetközi szabványtervezetének (DIS = Draft International Standard) szavazása pozitív eredménnyel zárult, és várhatóan 2015 márciusában a végső nemzetközi szabványtervezetük (FDIS) is megjelenik. A végleges szabványok közzététele egyaránt 2015 szeptemberében esedékes.

A felülvizsgálatkor a szabványok kidolgozói nemcsak a tartalomra vonatkozó felhasználói vélemények beillesztésére törekedtek, hanem a különböző irányítási rendszerek integrációjának megkönnyítésére is. Ezért az új szabványok változásai a felépítés egységesítése révén a több rendszert is működtető szervezetek számára jelentik a legnagyobb előnyt. Az irányítási rendszerszabványok általános (high-level) szerkezetét, közös szakkifejezéseit és szövegrészeit az ISO/IEC Direktívák 1. részének SL melléklete tartalmazza (www.iso.org/directives).

Az SL melléklet alapján a fejezetek a következők:
Előszó
0. Bevezetés
1. Alkalmazási terület
2. Rendelkező hivatkozások
3. Szakkifejezések és meghatározásuk
4. A szervezet környezete
5. Vezetés
6. Tervezés
7. Támogatás
8. Működés
9. Teljesítményértékelés
10. Fejlesztés.

Az ISO/DIS 9001:2014 szabvány legfontosabb szemléletbeli változásai:

  • a szervezetnek meg kell határoznia környezetének azon lényeges külső és belső tényezőit, amelyek befolyásolják abban, hogy irányítási rendszere elérje a tervezett eredményeket, és meg kell értenie az érdekelt felek igényeit és elvárásait;
  • nagyobb hangsúly helyeződik a minőségirányítási rendszer alkalmazási területének és határainak meghatározására;
  • a folyamatszemlélet megerősítése céljából a szabvány konkrét követelményeket ír elő.

További változások:

  • több új szakkifejezés, koncepció és meghatározás;
  • kockázatalapú megközelítés: az ezzel kapcsolatos követelmények érintik a minőségtervezést és a korábbi „megelőző tevékenységet”;
  • nincs hagyományos értelemben vett kizárás (ha egy követelmény alkalmazható, alkalmazni kell);
  • a dokumentum és a feljegyzés helyett dokumentált információk vannak, amelyeket fenn kell tartani vagy bizonyítékként meg kell őrizni;
  • a külső forrásból származó termékek és szolgáltatások szabályozása egységessé válik;
  • a felső vezetőség bevonása erősödik (vezetőség képviselője nem követelmény);
  • egyértelmű követelmények a változások kezelésére;
  • az elemzés és értékelés kibővül;
  • új A melléklet adja meg a szerkezet, a terminológia és koncepciók magyarázatát.

Az új szabványra való áttérés igazodik a hároméves tanúsítási ciklushoz. Az ISO 9001:2008 szerint kiadott tanúsítványok a szabvány közzétételét követő 3 év letelte után vesztik el érvényességüket. Az áttérés lebonyolítható a szokásos felügyeleti audit alkalmával vagy megújító auditkor.

Az MSZT annak érdekében, hogy a felhasználók időben értesüljenek a változásokról, megjelentette az ISO/DIS 9001:2014 magyar nyelvű változatát MSZ/T ISO/DIS 9001:2014 jelzettel. A dokumentum megvásárolható az MSZT Szabványboltjában, illetve a Szabványkönyvtár előfizetői már olvashatják.
A hírek szerint az ISO/FDIS 9001 elkészítése során a követelményekben nagy változásokra nem kell számítani, bár lesznek bizonyos szerkesztésbeli módosítások, pl. lehet, hogy a szakkifejezések és meghatározásuk helyett a végső változat az ISO 9000-re való rendelkező hivatkozást fogja tartalmazni.

A tárgyhoz tartozó egyéb magyar nyelven megjelent szabványok:
MSZ EN ISO 9000:2005 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár (ISO 9000:2005)
MSZ EN ISO 9004:2010 A szervezet tartós sikerének irányítása. Minőségirányítási megközelítés (ISO 9004:2009)
MSZ EN ISO 19011:2012 Útmutató irányítási rendszerek auditálásához (ISO 19011:2011)
MSZ 13073:2014 Kockázatfelmérés és -kezelés. Szakszótár (ISO Guide 73 alapján)
MSZ EN 31010:2010 Kockázatkezelés. Kockázatfelmérési eljárások (IEC/ISO 31010:2009)
MSZ ISO 31000:2015 Kockázatfelmérés és -kezelés. Alap- és irányelvek (ISO 31000:2009)”

Forrás:
Hírek a legfontosabb irányítási rendszerszabványok felülvizsgálatáról. I. rész: ISO 9001; Magyar Szabványügyi Testület; 2015. január

Területi különbségek az egészségügyi ellátásban

„Az egészségügyi rendszerek egyik legfőbb kihívása, hogy minimalizálják az indokolatlan eltéréseket – írja az ellátás területi különbségeiről szóló áttekintésében az eski.hu.

A lapon közölt tanulmány részletesebben öt ország (Finnország, Csehország, Anglia, Németország, Franciaország) esetében mutatja be az egészségügyi ellátásban tapasztalható területi különbségeket, s tekinti át az ezek csökkentésére alkalmazott eszközöket.

Ahogy a végén, az összegzésben kitérnek rá az eltérések közvetlen vagy közvetett leküzdését célzó intézkedések az alábbi nyolc típusba sorolhatók:

A lapon közölt tanulmány részletesebben öt ország (Finnország, Csehország, Anglia, Németország, Franciaország) esetében mutatja be az egészségügyi ellátásban tapasztalható területi különbségeket, s tekinti át az ezek csökkentésére alkalmazott eszközöket.

Ahogy a végén, az összegzésben kitérnek rá az eltérések közvetlen vagy közvetett leküzdését célzó intézkedések az alábbi nyolc típusba sorolhatók:

  • A földrajzi eltérésekre irányuló nyilvános jelentéstétel annak érdekében, hogy kérdéseket intézhessenek az érdekeltekhez, és sürgessék az akciókat, különösen a kiugró értékekkel rendelkező régiók esetében.
  • A regionális szintű célkitűzések támogathatják a nyilvános jelentéseket, és előmozdíthatják az ellátás megfelelő igénybevételét.
  • Az erőforrások újraelosztásával növelhető vagy csökkenthető az erőforrások (pl. ágyak, orvosok) kínálata az alacsony, illetve magas igénybevételi rátájú régiókban.
  • A klinikai irányelvek kidolgozása és betartása előmozdíthatja a nagyobb következetességet a klinikai gyakorlatban.
  • A szolgáltatói szintű jelentéstétel és visszacsatolás elősegíti a klinikai gyakorlat fejlesztését, és ellenösztönzőt biztosít az egészségügyi szolgáltatások indokolatlan igénybevételéhez.
  • A finanszírozási mechanizmusokban történő változtatások hozzájárulhatnak a magasabb (vagy alacsonyabb) igénybevételhez, amennyiben az alul-ellátottság (vagy túlzott igénybevétel) gyanúja merül fel.
  • Az egészségügyi eredmények mérése elősegítheti a nagyobb következetességet a klinikai gyakorlatban.
  • A betegeknek nyújtott döntéstámogatás elősegítheti az eljárások előnyeiről és kockázatairól való tájékozott döntést, valamint a betegpreferenciákhoz való jobb igazodást

olvasható az eski.hu-n közölt tanulmányban.”

Forrás:
Területi különbségek az egészségügyi ellátásban; MedicalOnline; 2015. január 16.

Elektronikus egészségügyi nyilvántartási projektek és azok jogszabályi háttere az EU-ban

„Összefoglaló az európai EHR rendszerek megvalósításáról és jogi környezetéről.

Az Európai Unió Egészségügyi Programja által finanszírozott tanulmány áttekintést nyújt az elektronikus egészségügyi nyilvántartás (EHR) jogszabályi helyzetéről és a nyilvántartás 2011/24/EU Irányelvben foglalt határon átnyúló e-egészségügyi szolgáltatásokkal való kapcsolatáról az EU 28 tagállamában és Norvégiában. A tanulmány azonosítja az elektronikus egészségügyi nyilvántartásból származó adatátvitelt és az e-egészségügyi szolgáltatásokat gátló jogi akadályokat, majd ajánlásokat tesz a határon átnyúló e-egészségügyi szolgáltatások támogatását szolgáló nemzeti törvények és európai keretrendszer kialakítására.

Az Európai Bizottság 2008-as ajánlásaiban szereplő EHR definíciója különböző típusú elektronikus nyilvántartásokra tér ki. Ezek közül több olyan létezik, amelyet nem megosztott hozzáférésre terveztek, a tanulmány azokkal nem foglalkozik. A tanulmány a megosztott nyilvántartások országosan szervezett rendszereire és a rájuk vonatkozó jogi követelményekre összpontosít, ahol az országos rendszerek potenciálisan képesek részt venni egy európai szintű megosztott rendszerben. Jelentős különbségek állnak fenn az országok között az interoperabilitási infrastruktúra EHR részének kiépítettségében, amely lehetővé teszi a különböző ellátók számára az egészségügyi adatok elérését és frissítését a betegellátás folyamatossága érdekében.

A tanulmány nemzeti és európai szintű ajánlásokat fogalmaz meg a következő témakörökben: az EHR-be foglalandó adatok (tartalom), az EHR-t működtető intézményekre háruló követelmények, a betegek előzetes hozzájárulása, az EHR létrehozása, elérhetősége és frissítése, az egészségügyi szakemberek felelőssége, másodlagos felhasználás, az archiválás időtartama, az interoperabilitás követelményei, az EHR és az e-recept közötti kapcsolat.

Az EHR tartalmát és interoperabilitását illetően két szélesebb szemléletet lehet megkülönböztetni a vizsgált országokban. Míg néhány ország részletes követelményeket határozott meg az EHR tartalmára vonatkozóan, más országok erre nem tértek ki. Az EHR-t érintő jogalkotás részletezettsége változatos, az általános egészségügyi adatokra való hivatkozástól a kategóriák és adatok részletes listájáig terjedően. A nemzeti szintű szabályozás részletezettsége azonban nem képez akadályt az EHR rendszerek közötti interoperabilitásra – ehhez megállapodásra van szükség arról, hogy az EHR melyik része kerül be az egészségügyi adatforgalomba. Az információk megosztására az egészségügyi ellátók által használt EHR rendszerek minimum interoperabilitási szinttel kell, hogy rendelkezzenek.

A mellékelt táblázat összefoglalót nyújt az EHR rendszerek megvalósítási szintjéről, és az államok által az EHR szabályozására elfogadott jogi lépésekről.

Forrás:
Overview of the National Laws on EHR in the EU Member States and their Interaction with the Provision of Cross-Border eHealth Services – Final report and recommendations. European Commission, 2014 (pdf)

Kapcsolódó anyag:
EHR (electronic health record) rendszerek Európában. GYEMSZI IRF, 2012 (doc)
20150116_ehr_tablazat.doc (doc)”

Forrás:
Elektronikus egészségügyi nyilvántartási projektek és azok jogszabályi háttere az EU-ban; eski.hu (GYEMSZI IRF); 2015. január 17.

Törvények, rendeletek

Budapest rendezi a Telecom World 2015 konferenciát

„A „Telecom World 2015” című konferencia magyarországi megrendezésével kapcsolatos feladatok koordinációjáért felelős kormánybiztossá nevezte ki a külgazdasági és külügyminiszter Manno Istvánt.

A kinevezés a pénteki Hivatalos Értesítőben jelent meg; visszamenőleg 2014. december 18. napjától, a kinevezés visszavonásáig, de legfeljebb 6 hónap időtartamra szól. A Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union – ITU) 2014-es Telecom World konferenciájának Doha adott otthont 2014. december 7. és 10. között, a magyarországi konferenciát az ITU honlapja szerint 2015. október 12. és 15. között tartják.

A miniszteri biztos feladata a rendezvény előkészítésének irányítása és az ezzel összefüggő döntések koordinálása. Részt kell vennie a konferencia megrendezésével kapcsolatos feladatok ütemezésének megtervezésében; továbbá felügyeli és irányítja a végrehajtást. A biztos részt vesz a konferencia megrendezéséhez kapcsolódó jogi, közigazgatási, beszerzési és pénzügyi folyamatok kidolgozásában, illetve az ehhez kapcsolódó feladatok végrehajtásának koordinálásában, továbbá a megrendezéssel összefüggő kormányzati-közigazgatási együttműködés kialakításában is.

Az ITU eredetileg Nemzetközi Távíró Egyesület (International Telegraph Union) néven 1865-ben Párizsban jött létre. A szervezethez Magyarország 1866 január elsején csatlakozott. A genfi székhelyű szervezet 193 tagállamának, jelenleg közel 700 ágazati és társult tagja van. ”

Forrás:
Budapest rendezi a Telecom World 2015 konferenciát; SG.hu/MTI; 2015. január 17.
A külgazdasági és külügyminiszter 2/2015. (I. 16.) KKM utasítása miniszteri biztos kinevezéséről; Hivatalos Értesítő; 2015. évi 2. szám, 2015. január 16.; 104. oldal (pdf)

A Miniszterelnökséget vezető miniszter 2/2015. (I. 16.) MvM utasítása a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Forrás:
A Miniszterelnökséget vezető miniszter 2/2015. (I. 16.) MvM utasítása a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról; Hivatalos Értesítő; 2015. évi 2. szám, 2015. január 16.; 68-100. oldalak (pdf)