Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A versenyképességet növelné a közszférában foglalkoztatottak számának csökkentése

„Az állami szférában dolgozók számának csökkentése növelné az ország versenyképességét – hangsúlyozta Lázár János, aki szerint nagyon magas a közszférában dolgozók száma.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara csütörtöki budapesti rendezvényén emlékeztetett: a mintegy 4,3 millió magyarországi munkavállalóból csaknem egymilliót a közszféra alkalmaz, az állami tulajdonú cégeknél hozzávetőleg 300 ezren dolgoznak.

Kiemelte: annak ellenére, hogy az állam pénzügyei rendben vannak, az ország, az állam versenyképessége nem nőtt az elmúlt években, aminek részben strukturális okai vannak. Javítani kell a gazdaság, a magyar állam, sőt a társadalom versenyképességét is – tette hozzá. A versenyképesség és a gazdasági növekedés fenntartása, javítása a következő évek két legfontosabb feladata – fogalmazott Lázár János.
Ebben kiemelt szerepe van a foglalkoztatásnak is, 2010 óta jelentősen emelkedett a foglalkoztatottak aránya, a 2010-es 54 százalékról napjainkra 65 százalékra emelkedett a hányaduk a 15-64 éves korosztályban – mutatott rá Lázár János.

A miniszter szólt arról, hogy Magyarországon az állam konszolidációja az elmúlt években lezajlott, a költségvetés egyensúlyban van, de az állam versenyképességén javítani kell, egyre inkább meg kell valósítani a szolgáltató állam, a szolgáltató központi intézmények koncepcióját. Ehhez kultúraváltásra van szükség a közigazgatásban, a közszolgáltatás területén – mutatott rá a miniszter, hozzátéve: el kell érni a közigazgatásban is a teljesítmények valódi mérését, ami az állami szférában még nem evidencia, ellentétben a versenyszférával. A szolgáltatások minőségének javítását eredményezi majd a közszféra háttérintézményi rendszerének átalakítása is – fűzte hozzá.

Lázár János kiemelte: a szolgáltatások minőségét nagymértékben javítani fogja, hogy a jövőben a közszférában is egyre jobban elterjed a digitalizáció, amely hozzásegít majd az állami szféra karcsúsításához is. A következő években mintegy 300 ezer alkalmazottal kellene csökkenteni a közszférában dolgozók létszámát. Rámutatott: a versenyképesség javításán azért kell már most gondolkodni, mert egyelőre nem tudni, hogy 2020, a mostani uniós költségvetési ciklus zárása után mennyi uniós forrás áll majd rendelkezésre, és milyen formában – utalt rá Lázár János. A versenyképesség erősítését célozza az is, hogy a mostani uniós költségvetési ciklusban a magyar kormány az EU-s pénzek 60 százalékát a gazdaság, a kis- és középvállalkozások támogatására kívánja fordítani – emlékeztetett…”

Forrás:
A versenyképességet növelné a közszférában foglalkoztatottak számának csökkentése; Miniszterelnökség; 2016. május 5.

Konferencia: Tényleg segítenek az infokommunikációs technológiák a demokrácia és az átláthatóság fejlesztésében?

CEE eGov&eDem Days, 2016
Több-szintű (e)-kormányzás: tényleg segítenek az infokommunikációs technológiák a demokrácia és az átláthatóság fejlesztésében?

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) 2016. május 12-13-án harmadszor rendezi meg Európa egyik legjelentősebb e-közigazgatással és e-kormányzással foglalkozó konferenciáját… A konferencia társszervezői: Andrássy Egyetem, Budapest – Osztrák Számítástudományi Társaság – Osztrák Európai Jogi és Közpolitikai Intézet – Osztrák Szövetségi Kancellária – Ludwigsgburgi Alkalmazott Tudományok Egyeteme.

2016-ban a konferencia fő témaköre hogyan támogatja az infokommunikációs technológia a több-szintű kormányzás (multi-level governance) rendszereit és folyamatait. Az előadók azt elemzik, miként járul az internet a transzparens és nyílt közpolitikai döntések meghozatalához, illetve az adminisztratív folyamatok hatékonyságának javításához ezekben a több szintű struktúrákban. A konferencia az EU működésének olyan fontos kérdéseit járja körbe, mint például azt, hogy mennyiben változtatja meg az infokommunikációs technológia széleskörű használata az adminisztratív funkciók optimális elosztását földrajzi és kormányzási szintek között, vagy miként tudja szorosabbra fűzni a polgárok és az intézmények kapcsolatát. Különösen ez utóbbi terület igen jelentős azért, hogy a politikától való általános kiábrándultságot visszafordítsa, illetve megerősítse a helyi és regionális ügyekben való aktív állampolgári részvételt. Mindezeken túl a konferenciának fontos célja az is, hogy rávilágítson arra, miként hat az internet a helyi, regionális, nemzeti és európai gondolkodás tágabb összefüggéseire.

Idén a konferenciának hat kiemelkedő meghívottja van, akik nemcsak egyszerűen nemzetközi szakértők, hanem az európai közpolitikai gondolkodás fontos szereplői és alakítói is.
Dr. Beth Noveck az USA kormányzati főinformatikusának nyílt kormányzásért felelős alelnöke volt, ő vezette Obama elnök nyílt kormányzati kampányát. Szerepet vállalt az Egyesült Királyság kormányzatában is hasonló területen, jelenleg az Internet Kormányzás Globális Tanácsának biztosa, a New-York-i Egyetem Kormányzati Laboratóriumának igazgatója. Legolvasottabb munkái a 2009-ben megjelent „Wiki Kormányzás: Hogyan javíthatja a technológia a kormányzást, erősítheti a demokráciát és adhat nagyobb befolyást az állampolgároknak”, illetve a 2015-ben írt „Okos állampolgárok, okos államok: a szakértelem technológiái és a jövő kormányzása”.

Dr. Andreas Kiefer az Európa Tanács Helyi és Regionális Kongresszusának Főtitkára, annak az intézménynek a vezetője, amelyik az ET 47 tagállamának helyi és regionális hatóságait képviseli. Amellett, hogy rendkívül tapasztalt európai politikus, számos olyan tevékenységet is folytat, amelyek a közpolitikai gondolkodás és többszintű kormányzás tudományos fejlesztését is elősegítik: tanulmányai jelennek meg rendszeresen a federalizmus, regionalizmus, határmenti együttműködés és interregionális politika dimenzióiban. A Tübingeni Egyetem és a Bolzano/Bozen Európa akadémia aktív tagja.

Dr. Dona Scola, az ENSZ Közigazgatás-tudományi Szakértői Tanácsának tagja, Moldova korábbi Infokommunikációs Technológia és Kommunikációs minisztere. Az e-kormányzással kapcsolatos tudástranszfer, a Duna-régiós szakpolitikai gondolkodás, és a Kelet-európai közigazgatási modernizáció kiemelkedő szakembere, konferenciák és tudományos műhelyek rendszeres részvevője.

Dr. Rudolf Schicker, osztrák szakpolitikus, városfejlesztési és közlekedési szakértő, az Osztrák Szociáldemokrata Párt parlamenti klubjának elnöke, aki 2001 és 2010 között Bécs város fejlesztésének főtanácsosa volt. Kiemelkedő tapasztalatai vannak a Duna régió stratégia kialakításában, fejlesztésében, a prioritási rendszerek kidolgozásában. Jelenleg ezen a területen a PA 10 – közigazgatás fejlesztési prioritási terület – intézményi kapacitás fejlesztési koordinátora, konferenciák és workshopok rendszeres és aktív résztvevője.

Dr. Szegvári Péter Budapest főpolgármesterének főtanácsadója, aki a hazai regionális fejlesztés és közpolitikai reformok számos területének jól ismert szakértője. Karrierje során a Miniszterelnöki Hivatal és a Nemzeti Regionális Fejlesztési Hivatal tanácsadójaként is közreműködött, 2015-től pedig a Budapesti Közlekedési Központ Igazgató Tanácsának Elnöke. Rendszeresen publikál és előad a regionális kormányzás, városfejlesztés, helyi kormányzás közigazgatási és szabályozási kérdéseivel kapcsolatosan. Nemzetközi területen is aktív, tagja volt az EU „Keleti Partnerség” és az „ EU-Ukrán Kapcsolatok” programoknak, ugyanakkor a Magyar Közigazgatási Kamara és az Magyar Önkormányzati Szövetség egyik alapítója is.

Dr. Andreas Weber, a Baden-Württemberg Alapítvány osztályvezetője, a tartományi kormány minisztériumának munkatársa, a Duna régiós fejlesztések és támogatások felelőse. Részvétele nemcsak megerősíti az Alapítvány támogatási elkötelezettségét, de egyúttal magának a regionális gondolkodásnak a konkrét szakmai elősegítését is elmélyíti.

A kétnapos rendezvényen plenáris- és szekcióülésekben, valamint munkacsoportokban zajlanak a szakértői előadások és egyeztetések. A konferencia közel félszáz tanulmánya az igen impozáns 600 oldalas konferencia-kötetben olvasható, amelyik számos repozitóriumban és on-line felületen is elérhető lesz. Az előadók és résztvevők elsősorban az EU-ból (14 különböző tagállamból) de pl. Oroszországból, Japánból, és Nigériából is érkeznek.”

Forrás:
Central and Eastern European eDem and eGov Days 2016; Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Program (pdf)
Bővebb információ: Austrian Computer Society (OCG)
Összefoglaló videó a tavalyi eseményről

Pölöskeiné: Klebelsberg neve nem kophat el

„57 önálló szervezet, önálló költségvetéssel – ez lesz a Klebelsberg Intézményfenntartóból. A szervezet elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: jogos a felvetés, hogy az intézményvezetőknek vissza kell adni jogköröket.

Teljesen új struktúra nem születhet, mert vannak alapok, amiket figyelembe kell venni – mondta a KLIK átalakításáról a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke.
„Azt nem vitatta senki, hogy állami intézményfenntartásra szükség van. Mivel rettentő felaprózott a magyar oktatási rendszer, nagyon sok kisiskola és különböző iskolatípus van, nagyok az eltérések, tehát valamilyen egyenszilárdságot meg kell teremteni, azt mégiscsak egy kézben levő működtetéssel lehet. Ezért nem volt kétséges, hogy az állami intézményfenntartás struktúrájában kell gondolkozni” – hangsúlyozta Pölöskei Gáborné.

Bármennyire egységre is darabolódik fel a KLIK, központi stratégiai irányításra szükség van – tette hozzá a szervezet elnöke.
A jövőben nem lesz 198 tankerület, mert nagyon nagyok a különbségek – mondta Pölöskei Gáborné. Nagyon komoly decentralizáció lesz – tette hozzá, a fenntartást és a működtetést 57 egységre bontják szét.
„Ezek gyakorlatilag önálló jogi egységek, szervezetek lesznek, önálló költségvetéssel rendelkeznek, ebből következik, hogy jóval közelebb kerül az iskolához a döntés” – emelte ki a KLIK elnöke.
Jogos az a felvetés, hogy az intézményvezetőknek vissza kell adni jogosultsági köröket – hangsúlyozta Pölöskei Gáborné, hozzátéve: a fenntartás továbbra is az állam feladata lesz.
„Az állam a fenntartó, ez változatlan, csak szétszedtük a fenntartási jogosultságokat, például intézmény alapítás, megszüntetés az EMMI-ben van, a stratégiai tervezés, a költségvetés, a keretek meghatározása, az informatika hálózatosítása a központban van. Tankerületi szinten van a munkáltatói jogkör, ugyanakkor az egyértelmű, hogy a munkáltató, az igazgató választhassa ki, milyen pedagógusokkal dolgozzon, ne a tankerület vezetője. Ezt így kell szabályozni” – emelte ki a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke.

Pölöskei Gáborné szerint az állami intézmények esetében az lenne a leghatékonyabb, ha a működtetés és a fenntartás egy kézben lenne. Ehhez forrás is kell – tette hozzá a KLIK elnöke.
Az iskolák a jövőben saját költségvetést készíthetnének, aminek egy elkülönített összegével az intézményvezető gazdálkodhatna – mondta Pölöskei Gáborné
2017-re a kormány rendezte a KLIK és utódszervezetei költségvetését – mondta a szervezet elnöke.
„Ez azt jelenti, hogy az állami intézményfenntartás egyik problémája, a strukturális megújulás megtörténhet most, de ez kevés lenne, ha forrásokat nem rendelnénk hozzá és örökösen adósságállomány lenne velünk. Ennek a rendezése megtörtént, jelentősen, 105 milliárd forinttal kapunk többet az új rendszerben, viszont ha a működtetés átjön, az nincs benne” – mondta Pölöskei Gáborné.

A KLIK-et felváltó 57 egység támogatni fogja, hogy az iskoláknak önálló költségvetésük legyen, amelyben elkülönítenek egy összeget, ami felett az iskolaigazgató rendelkezhet – mondta a szervezet elnöke.
„Ami fölött ő úgy gazdálkodik, hogy el tudja dönteni, hogy mikor mire van szüksége az iskolának. Nem úgy, mint most, hogy ötvenezer forintot odaadtunk az igazgatóknak, hogy ha szükséges, gyorsan vegyenek dolgokat, mert az nem gazdálkodás, hanem tűzoltás. Ez nem erről szól, a szakmai-dologi az egy megtervezett költségvetési sor, amit tud figyelni az év során. Ez előremutató dolog”- hangsúlyozta Pölöskei Gáborné.

A KLIK elnöke elmondta: az új szervezetnek lesz új neve, de ragaszkodnak a régihez is.
„Két dolog marad, az egyik maga a Klebelsberg név, a KLIK ugyan elkopott, de ennek nem szabad elkopnia, nem szabad, hogy ehhez kötődjön. Klebelsberg egy nagy oktatáspolitikus volt, ezért a nevét szeretnénk úgy továbbvinni, hogy az országos központ Klebelsberg Központ legyen, a tankerületek esetében, bár kevesebb lesz, a tankerületi centrumoknak vagy központokról beszélünk” – emelte ki a KLIK elnöke.
Pölöskei Gáborné szerint az új rendszer beállásához másfél-két évre lesz szükség. A KLIK elnöke hozzátette: a rendszerszintű átalakítás néhány év múlva például a Pisa-tesztek eredményein is megmutatkozhat majd.”

Forrás:
Pölöskeiné: Klebelsberg neve nem kophat el; InfoRádió; 2016. május 6.

Közigazgatás, politika

Az OEP a jelenlegi formájában megszűnik

„…Megszületett szerdán a döntés az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) átszervezéséről – jelentette be Lázár János.

A miniszter elmondta, megbíznak egy magas beosztású szakértőt, hogy segítsen szétválasztani az OEP feladatait a Magyar Államkincstár és az Emberi Erőforrások Minisztériuma között. A feladatok nagy része, például a természetbeni ellátások kifizetése, az államkincstárhoz kerül, a többi feladat pedig – egy vagy két lépésben – a minisztériumhoz. Ez a döntés szerdán megszületett – jelezte. Az OEP és a tárca több vezetője is aggályait fogalmazta meg, de kompromisszum csak abban lehet, hogy milyen ütemben történjen az átszervezés – közölte.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a kórházfinanszírozás első lépésben az Emmihez kerül, de vannak olyan szakértők, akik azt javasolják, költségvetési kérdésről lévén szó, hogy ez a terület kerüljön a gazdasági minisztériumhoz…”

Forrás:
Miniszterelnökség; 2016. május 5.

Elfogadhatatlan az iskolák teljes körű államosítása – Országos önkormányzati szövetségek közös nyilatkozata

„Több önkormányzati szövetség is elfogadhatatlannak tartja a kormány tervét, amely szerint teljesen állami kézbe vennék az iskolákat, és azonnali konzultációt kezdeményeznek az oktatásért felelős tárca vezetőjével. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) ez ügyben kiadott közös nyilatkozatához csatlakozott a Községek és Kistelepülések Országos Önkormányzati Szövetsége is.

Az alulírott országos önkormányzati szövetségek, támogatva a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) kezdeményezését elfogadhatatlannak tartják a kormánynak az iskolák teljes államosításával kapcsolatos kezdeményezését.

Az önkormányzati szövetségek sajnálattal állapítják meg, hogy a kormány nem tanult a KLIK három éves tevékenysége eredményeként bekövetkezett bukásából és továbbra sem támaszkodik az önkormányzatok tapasztalataira, együttműködésére és segítő támogatására.

– A szövetségek a közoktatás biztonságos működése szempontjából veszélyesnek ítélik meg, az önkormányzatok teljes kiszorítását az oktatási intézmények üzemeltetéséből is.

– A szövetségek elfogadhatónak tartják az államnak a fenntartás egységesítésével kapcsolatos törekvéseit, de csak abban az esetben, ha az önkormányzatok is lehetnek – önkéntes alapon – intézményfenntartók, ott ahol ennek a feltételei adottak.

– A szövetségek ragaszkodnak hozzá, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő oktatási intézmények működtetési jogát az önkormányzatok gyakorolhassák, és a szükséges és arányos finanszírozást megkapják; hasonlóan az alapítványi, egyesületi és egyházi fenntartású oktatási intézményekhez.

– A szövetségek figyelmeztetik a kormányzatot, hogy amennyiben mégis sor kerül az iskolarendszer teljes államosítására, abban az esetben az önkormányzatok elhatárolódnak a működtetésből származó konfliktusok és problémák megoldásától. Az önkormányzati szövetségek azonnali konzultációt kezdeményeznek az oktatásért felelős tárca vezetőjével, a részletek megtárgyalása és kidolgozása érdekében.”

Forrás:
Elfogadhatatlan az iskolák teljes körű államosítása – Országos önkormányzati szövetségek közös nyilatkozata; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ); 2016. május 4.
A közös nyilatkozat (pdf)

Közigazgatási, politikai informatika

Egészségügy: jön az eRecept

„Az Infotér Nonprofit Kft. által 2016. április végén rendezett PharmaInfotech konferencia résztvevői a magyar egészségügy történetének egyik legnagyobb horderejű változását várják az elektronikus egészségügyi rendszer bevezetésétől. Hamarosan minden egészségügyi dokumentum bárhol, bármikor elérhetővé válik az avatottak számára, és mi magunk is betekinthetünk betegadatainkba. Sőt, néhány hónapon belül elektronikus vényen írják majd fel a gyógyszereinket.

A Medical Tribune nemzetközi ágazati szaklappal közösen rendezett konferencián a fejlesztést vezető szakemberek és ágazati szakértők ismertették az úgynevezett Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) bevezetésének részleteit és várható hatásait. Az e-egészségügy mindennapokba ültetésével ugyanis az egészségügyi adatok kezelése, elemzése, vagyis magának az ellátási rendszernek az információs háttere megérkezik a XXI. századba.

Ez pedig korántsem a távoli jövőt jelenti, hanem pár hónapos távlatban elérhetővé válik mindannyiunk számára. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) által közel 10 milliárd forintos, részben uniós forrásból megvalósított informatikai fejlesztése ugyanis már lezajlott. Most folyik a tesztelése a bevont intézményekkel. Mára szinte valamennyi, az élesítéshez szükséges jogszabály-módosítás megtörtént, néhány rendelet elfogadása a következő hetekben-hónapokban várható.

Az idei év végétől szabad csatlakozást biztosítanak az intézményeknek, 2017-ben pedig minden egészségügyi szolgáltatónak kötelező lesz használni az e-egészségügyi rendszert. Ekkortól tehát valamennyi ágazati szereplő természetesen célhoz kötötten és maguk az állampolgárok is betekintést nyerhetnek az ellátásaikkal kapcsolatos betegadatokba. Ezáltal a kórelőzményektől a korábbi leleteken keresztül a felírt gyógyszereken át a zárójelentésekig valamennyi, az adott beteggel kapcsolatos egészségügyi dokumentum elérhetővé válik az aktuális kezelőorvos számára.

2016 júniusától mindenki rendelkezhet az egészségügyi adatai kezeléséről
A rendszer sarkalatos pontja az adatok bizalmas kezelése. A jogszabályoknak megfelelően a rendszer ezért nagyon szigorúan kezeli majd a személyes adatokat. Az ügyfélkapun keresztül minden állampolgár megtilthatja, hogy az egészségével és ellátásaival kapcsolatos adatokat központilag tárolják. Viszont ha valaki él a rendszer adta lehetőséggel, szabadon meghatározhatja azok körét és azokat az eseteket, amelyekben az ellátásban részt vevő személyek hozzáférhetnek az adataihoz. Akár saját kezelőorvosa nevét is megadhatja, vagy épp azt, hogy mondjuk egy esetleges életmentő beavatkozás során ki és milyen mélységben ismerhesse meg korábbi dokumentumait. Vagyis a 2016. június elsején mindenki számára hozzáférhetővé váló digitális önrendelkezés rendszer biztosítja, hogy csak az általunk megválasztott körben és esetekben, meghatározott céllal ismerhessék meg szenzitív adatainkat.

Hamarosan eReceptet ír fel az orvos
2017 szeptemberétől lesz használható az eRecept. Ettől kezdve a háziorvos, a kórházi kezelőorvos és a gyógyszerész mind egyazon rendszeren belül, elektronikusan állítja ki és kezeli a vényeket. De az átállás során az új rendszerben is megtartják a megszokott papír alapú recepteket is. Ettől pontosabb gyógyszerelést, hatékonyabb gyógyszerfelhasználást, gyorsabb információáramlást és a gyógyszerkasszában felgyülemlő adatok mélyebb megismerését és analizálását várják a szakemberek, ami nagyban javíthatja a gazdálkodás hatékonyságát is.

Big Data – floppy-tól a felhőig
Az egészségügyben értelemszerűen több évtizednyi betegadatot, ellátási dokumentumot kezelnek – jellemzően azonban papíralapon vagy elavult számítógépeken, egymástól elkülönülten. Ismert nem régi eset, amikor a betegadatokat zsákokban tárolták. Előfordult az is, hogy a korábbi kartonokat ugyan felvitték egy számítógépre, de azok csak a szép emlékű hordozható floppykon volt elmentve, amik az intézmény felújítása során egyszerűen elvesztek.”

Forrás:
Egészségügy: jön az eRecept; Computerworld; 2016. május 5.

Informatika, távközlés, technika

Megalakult az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform

„Péntek délelőtt közel negyvenen írták alá az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform alapító okiratát az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetében, köztük számos magyarországi telephellyel rendelkező vállalkozás, oktatási intézmény, kutatóintézet, valamint ágazati szakmai szervezet. Az digitális gazdaság képviseletében az IVSZ csatlakozott a kezdeményezéshez.

Az alapítók szerint az ipar egy új technológiai korszakváltásba lépett, amelyben az internet-gazdaság alapjaiban alakítja át a gyártási rendszereket. Ezért a gazdaság minden szereplőjének a korábbiaknál gyorsabb válaszokra van szüksége a fizikai és digitális világ közti folyamatok kiépítésében, az innovációs megoldások alkalmazásában Ugyanúgy kiemelt figyelemre van szükség a gazdaságpolitikában, amely már tükröződik a hazai iparpolitika új irányait meghatározó Irinyi tervben.

A Platformhoz csatlakozó közel negyven oktatási intézmény, kutatóintézet, ágazati szakmai képviselet és vállalat célja, hogy az ipari digitalizáció zászlóshajójaként javaslatokat és ajánlásokat fogalmazzon meg a kormányzat részére, ösztönözze a tagjai közti együttműködést az Ipar 4.0 hazai szempontból releváns kulcsterületein, különösen a digitális gyártás és a dolgok internete témakörökben, támogassa a jó gyakorlatok hazai elterjesztését.

A Platform tagjai tevékenységük során támogatják a hazai startup és KKV ökoszisztéma információhoz jutását, felkészítését, a lehetőségek bemutatását, a folyamathoz való csatlakozását, de ugyanúgy elősegítik a gyakorlat-orientált, a vállalkozások igényeihez kapcsolódó képzések fejlesztését, az oktatási rendszerek folyamatokhoz illesztését.

Az IVSZ csatlakozásával biztosított, hogy a hazai infokommunikációs vállalkozások aktív részesei lehessenek az Ipar 4.0 magyarországi stratégiájának, és részt vehessenek az ipari digitalizáció hazai folyamatában.”

Forrás:
Megalakult az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform ; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2016. május 6.

Konferencia: A jövő autói – Vezető nélküli autók fejlesztése Magyarországon

„A Nemzetgazdasági Minisztérium konferenciája.

A Nemzetgazdasági Minisztérium – Günther H. Oettinger, az Európa Bizottság digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztosának budapesti látogatása alkalmával – 2016. május 19-én 9.00 órai kezdettel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Dísztermében (1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3.) konferenciát szervez:

A jövő autói – Vezetőnélküli autók fejlesztése Magyarországon címmel.

Az elkövetkezendő években a kutatás-fejlesztés, az innováció és az új technikai megoldások fogják meghatározni az autóipart, melyben Magyarország aktívan részt kíván venni. Az autóipari fejlesztések egyik legmeghatározóbb iránya a jövőben a vezetőnélküli autó lesz, az ezen a területen elért eredményeket tekintjük át a konferencia keretében az iparág legfontosabb magyarországi szereplőinek (Audi, Bosch, Continental, Festo, Knorr-Bremse, Mercedes, Thyssen Presta) részvételével.

A Magyar Kormány elkötelezett az ipar digitalizációja, az innováció vezérelt gyártási tevékenységek és a kutatás-fejlesztés támogatása, ösztönzése mellett, ezért e fontos eseményen Oettinger biztos mellett részt vesz és előadást tart Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is.

Az angol nyelven, magyar szinkrontolmácsolással zajló konferencián a részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. A tagvállalataink a részvételi szándékot 2016. május 10-ig a conferencehungary@ngm.gov.hu e-mail címen jelezhetik.

A tervezett program:
8.30-9.00: Regisztráció
9.00: Józsa János rektor üdvözlő beszéde
9.05: Orbán Viktor miniszterelnök megnyitó beszéde
9.20: Oettinger EU biztos előadása
9.45: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előadása
10.00-10.30: Kávészünet
10.30-12.30: Az autonóm vezetés fejlesztése
Előadások az Audi, Bosch, Continental, Festo, Knorr-Bremse, Mercedes, Thyssen Presta cégek vezetői részéről (előadók felkérés alatt)

12.30-12.45: Kávészünet

12.45-14.00: Smart City és Ipar 4.0
Előadások a Műszaki Egyetem, Prof. Dr. Lutz Heuser (Urban Software Institute vezetője), Prof. Dr. Günther Schuh (Fraunhofer Institute igazgató), NNG, Prof. Matolcsy Mátyás nemzetközi szakértő részéről

14.00: Ebéd – Állófogadás”

Forrás:
A jövő autói – Vezetőnélküli autók fejlesztése Magyarországon ; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2016. május

INFOPROG 2016 – A jövő informatikusai Salgótarjánban

„Huszadik alkalommal rendezték meg az Infoprog középiskolás programozói versenyt Füleken és Salgótarjánban, a Kárpát-medence több száz magyar középiskolájának részvételével.

Összesen több mint 3 millió forint értékben jutalmazták a döntőbe került 80 diák közül a nyerteseket a kárpát-medencei középiskolai tanulók INFOPROG 2016 informatikai versenyén Salgótarjánban. Az INFOPROG 2016 informatikai verseny a Füleki Gimnázium, az Infotér Egyesület, az e-Talentum Nonprofit Kft., a Rákóczi Szövetség, valamint Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) szakmai együttműködésének köszönhetően jött létre. Az országosan egyedülálló kezdeményezés döntőjét két levelező forduló után tartották, ahol az indulók két fő-, vagyis a programozói és felhasználói kategóriában, valamint más területeken is versenyeztek. A tanulók közül bíráló bizottság választotta ki a legjobbakat, a díjak közül a nyertesek közül többen több százezer forint értékben oktatási ösztöndíjat, valamint számítástechnikai eszközöket kaptak, az iskolák tárgynyereményben részesültek.

Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke az ünnepélyes díjátadón rendezett konferencián kiemelte: néhány száz éve egy ország sikerét az határozta meg, hogy megfelelő-e a hadiipara, mennyire erős hajókat tud építeni, hogyan tud meghódítani egy-egy másik országot vagy kontinenst, és ott hogyan tudja továbbfejleszteni a gazdaságot. Napjainkra ez megváltozott, hiszen egy-egy jó elképzelés megvalósításához már nagyon sok esetben nincs szükség komoly tárgyi beruházásokra, elegendő hozzá a kreativitás és az ötlet, és e vonatkozásban eltűntek az országhatárok is.

A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács, mint a kormányzat informatikai ügyekben véleményező szerve ezért szívesen támogatta az idei évben is az Infoprog verseny megrendezését, hiszen ez a verseny lehetővé teszi minden informatika iránt érdeklődő középiskolás diáknak a megmérettetést határainkon innen és túl, lehetőséget adva, hogy megismerkedjenek egymás tudásszintjével, kapcsolatokat-barátságokat építsenek, s később akár közös ötleteket valósítsanak meg.

Biró Albert, az INFOTÉR Egyesület elnökségi tagja elmondta, hogy a hazai informatikai munkaerő piacon 10-20 ezer között található a betöltetlen állások száma, az infokommunikációs szektorban a havi bruttó átlagkereset a második legmagasabb az ágazatok között. Az adatok is alátámasztják, hogy az informatikai ágazat egy biztos karriert, könnyű elhelyezkedést és jó keresetet biztosító szakmát jelent. Az INFOTÉR Egyesület kiemelt célja mindamellett, hogy az infokommunikációs szakmát népszerűsítik a fiatalok körében, 2018-ra szeretnék elérni, hogy állampolgárságtól függetlenül a versenyen nyertes diákok plusz felvételi pontokat kapjanak a hazai felsőoktatási felvételi keretében. Ennek érdekében összeállítanak egy koncepciót, amit az idei évben megküldenek az EMMI köznevelésért felelős államtitkárságának. Ezen felül pedig szeretnék nemzetközivé tenni a versenyt, hogy a világon minden magyarul beszélő középiskolás részt vehessen a jövőben az INFOPROG vetélkedőn.

A verseny döntőjében az elmúlt 20 évben több mint 2000 diák, és közel 250 felkészítő tanár vett részt, 50 különböző magyar tannyelvű középiskolából, Délvidékről, Felvidékről és Erdélyből.
Forrás: NHIT, Rákóczi Szövetség, Infotér”

Forrás:
INFOPROG 2016 – A jövő informatikusai Salgótarjánban; Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács; 2016. május 3.
Lásd még: Infoprog

Csendes digitális forradalom zajlik a mezőgazdaságban

„Algoritmusok, digitális rendszerekkel felszerelt és ellenőrzött farmok, szoftverekkel felügyelt szántók jelenthetik a 21. századi mezőgazdaságot. Számos startup szeretné meghódítani az agrárpiacot, az új üzletág szereplői azt ígérik az őstermelőknek, hogy algoritmusok alapján megmondják nekik hogyan és mikor vessenek, arassanak, permetezzenek vagy öntözzenek a legoptimálisabb eredmény érdekében. Különleges megoldások és programok segíthetnek a feladatok elvégzésében, például műholdas felvételek alapján lehet majd elemezni és megbecsülni a terméshozamokat.

Jürgen Schwarzensteiner 41 éves agrármérnök egy Irlbach melletti üzemet vezet, 970 hektáron termel kukoricát, burgonyát és gabonaféléket. Egyik földje éveken át kimagasló termést hozott, de ezután digitális térképeket vásárolt és olyan különbségeket fedezett fel, amelyeket korábban szabad szemmel nem látott. Az egyik terület sokkal jobb termést hozott, mint a másik. A térképen tökéletesen láthatók a különbségek, például a növények növekedésével és a terméshozammal kapcsolatban. A magas hozamot zöld színnel, az alacsonyat pirossal jelölik – mindezt műholdas felvételek és egy számítógépes szoftver teszi lehetővé. Ezeket Schwarzensteiner a FarmFacts nevű agrárprogram-szolgáltatótól, a tőzsdén bejegyzett Baywa agrárkereskedelmi konszern leányvállalatától szerezte be három éve.

Az új trendet digitális farmolásnak nevezik. A gazdálkodók közvetlenül a számítógépükön vagy a táblagépükön láthatják a legfontosabb információkat. Mindez alapvetően változtathatja meg az ágazatot és a szereplők életét, üzleti modelljeit. Schwarzensteiner például a talajminták segítségével derítette ki, hogy az eltérő humusztartalom felelős a különböző terméshozamért. Változtatott, amivel nem kevés pénzt tudott megtakarítani, ráadásul a csökkenő vegyszerhasználat által így a környezetet is óvja.

Carsten Gerhardt, az A.T. Kearney agrárkémiai szakértője szerint ez lesz a trend a digitális mezőgazdaságban; ő például arra számít, hogy közép- és hosszú távon az üzemeltetési költségek 30-40 százalékkal csökkenhetnek. “A legnagyobb veszély az óriáscégek számára, ha a digitális szolgáltatók meggyőzik a parasztokat arról, hogy elég a második legjobb gyomirtót megvásárolniuk, és bebizonyítják, hogy a felhasználás módja számít igazán.” – mondta Carsten Gerhardt. Ez komoly nyomást alá helyezheti és új kihívás elé állíthatja a növényvédőszer, műtrágya- és vetőmaggyártó óriáscégeket, mint a Syngenta, a Monsanto vagy a Yara. Az új anyagok kifejlesztése segíthet valamennyire ezeken a cégeken, de nem számottevően, mert egyre komolyabb prémiumot kapnak árujukért a biogazdálkodók.

Az ágazat szenved az agrártermékek csökkenő áraitól és attól, hogy emiatt gazdák világszerte egyre kevesebb pénzt tudnak kiadni trágyára és növényvédő szerekre. Világszinten 275 milliárd dolláros piacról beszélünk, melyből a műtrágyaszektor 175 millárdot tesz ki. “A jövőben komoly gonddal fogunk szembenézni, ha egyetlen célunk, hogy minél több hektoliter vegyszert adjunk el” – állapította meg a Liam Condon, a Bayer vezetője, mely cég a világ második legnagyobb növényvédőszer gyártója. A cég előre menekülésként felvásárolta a proPlant növényvédelmi szoftver fejlesztőjét, de a többi cég is szolgáltatásokkal próbálja függetleniteni magát a zuhanó eladásoktól, például a Syngenta hét mezőgazdasággal foglalkozó technológiai céget zsebelt be. A Monsantó egymilliárd dollárért vásárolta fel a Climate Corporation időjárás-elemző társaságot, mely eddig a legnagyobb ilyen tranzakció volt az ágazatban.

De egyáltalán nem biztos, hogy az IT-cégek maguk alá gyűrésével megmenekülnek ezek az óriások, mivel így megkérdőjeleződik a szoftverek hitelessége. “A gazdák nem szeretik, ha csak azért javasolnak nekik egy terméket, mert a szállító azon ér el magas nyereséget.” – vélte a KWS pénzügyi elemzője, Eva Kienle. Az AgFunder ágazati befektetői platform szerint az élelmiszer- és az agrártechnológiai ágazatban tavaly 4,6 milliárd dolláros befektetésekre került sor, míg az úgynevezett precíziós mezőgazdaságban jelen lévő startupok 2015-ben 661 millió dollárt gyűjtöttek össze, ami 140 százalékkal több a 2014-es összegnél. A precíziós agrárvállalatok segítenek a gazdáknak a drónok, a kültéri robotok és a döntést támogató szoftverek használatában.”

Forrás:
Csendes digitális forradalom zajlik a mezőgazdaságban; SG.hu; 2016. május 6.

OECD: Magyarországon a távközlési verseny hiánya miatt kialakult magas árak visszavetik a befektetéseket a gazdaság más területein is

Az OECD most megjelent országjelentéséből kiemeltünk egy részt, amely a távközlési piaccal foglalkozik.

„A piaci verseny által uralt távközlési piac kulcsfontosságú tényező az információtechnológia elterjedésének és használatának erősítésében. Ennek hatása természetesen jelentkezik a gazdaság és társadalom más szektoraiban is, például a bankok, kiskereskedelem, szállítás, oktatás, média és egészségügy (OECD, 2015d). Ez azt jelenti, hogy a távközlési befektetés növelni fogja a befektetéseket ezekben a szektorokban is, növelni fogja a gazdaság innovációs potenciálját és mélyebb integrációját a globális értékláncban. Különösen igaz ez, ha mindezt jólképzett, az információtechnológiát könnyen használó munkaerő támogatja – amint azt a 2. fejezetben kifejtjük. Azonban az egy főre jutó távközlési befektetések (public telecommunications investment) mértéke nemzetközileg alacsony szintű (OECD, 2015d).
Nagy mértékű használat esetén – korlátozás nélküli hanghívások és SMS-üzenetek, nagy adatforgalmat megengedő felhasználói csomagok – a távközlési szolgáltatások ára a legdrágábbak között van az OECD-országok között, és a szélessáv csak a lakosság negyedére terjed ki (1.17 ábra, OECD, 2014c). Azokkal az országokkal, például Franciaországgal, ahol a távközlési piac versenypiac, összevetve az előbb említett fogyasztói csomagok ára 2,5-ször magasabb. Másik jele a korlátozott versenynek az, hogy a három mobilszolgáltató árai általában megegyeznek ugyanolyan típusú fogyasztói csomagok esetén. Hiányzik a versenyre való törekvés, hogy meghatározott fogyasztói csoportoknak versenyző árakat alakítsanak ki. Továbbá csak néhány Virtuális Hálózati Szolgáltató (Mobile Virtual Network Operators – MVNO) működik, míg a legtöbb európai országban ezek száma általában kétszámjegyű.

A távközlési szolgáltatások magas ára is közrejátszik abban, hogy viszonylag kevés háztartásban van számítógép otthon (1.18 ábra, OECD, 2015e). A modern kommunikációs technika lassú elterjedésének másik jele, hogy az online bankhasználat kevésbé fejlett, csaknem minden más OECD-országgal összevetve, hasonló helyzettel találkozunk a digitális számlát használó vállalkozások (több mint 10 alkalmazottat foglalkoztató) esetében is. A szabályozási keretek megfelelnek az uniós ajánlásoknak. Azonban van egy fontos tényező az alacsony internethasználat mögött: a helyi hurok átengedése nem hatékony. Ez azt jelenti, hogy ezen a területen csak az üvegszálas hálózatépítési pályázatok növelik a versenyt. A kormányzat célként tűzte ki, hogy a Digitális Magyarország Program segítségével elérjék az országos szélessávú lefedettséget, hogy a szélessávú internethasználat elterjedtsége növekedjen. Ennek a törekvésnek a hatékonyságát jelentős mértékben megnövelné a helyi hurok átengedésének biztosítása.

A kutatások szerint jelenlegi piacstruktúra nem támogatja a távközlési befektetéseket, ez magyarázza a modern mobilhálózatok viszonylagosan lassú kiépítését, a gyorsabb 4G LTE hálózatok csak az ország 73 százalékán érhetőek el – az uniós átlag alatti érték ez (European Commission, 2015 – digital agenda; WIK-Consult, 2015). Továbbá a befektetési ösztönzőket csökkentik a használatra és a hálózatokra kivetett szektorspecifikus adók, mivel mérsékelik a nagyobb kapcsolati sebesség, nagyobb adat- és mobilhasználat iránti keresletet. 2015-ben új ösztönzőt vezettek be, az új beruházásokat 5 évre mentesítik a közműadó alól, ez érvényes a szélessávú hálózatok esetén is.

Az OECD kutatásai szerint a több szolgáltató növeli a versenyképesebb és innovatívabb szolgáltatások valószínűségét, mivel a versenytársak az újabb fogyasztók megszerzése érdekében befektetéseket valósítanak meg. A mobil területen két új szereplő kezdett hálózatépítésbe. Az MVM Net, amely állami tulajdonban van, új 4G hálózatot létesít a kormányzati távközlési szükségletek kielégítésére (Budapest Business Journal, 2015b). A másik új piaci szereplő a Digi.Mobil, amelynek tulajdonosa a negyedik legnagyobb romániai mobilhálózat, 2016-ban építi ki 4G LTE hálózatát az 1800 MHz frekvenciasávon. A három már működő szolgáltató magasabb szintű hozzáféréssel rendelkezik (800, 1800, 2600 MHz) és kezdeti előnye van a 4G infrastruktúra kiépítésében. Az új piaci szereplő így kisebb hálózati kapacitással és gyengébb pénzügyi háttérrel fog rendelkezni, ami arra utal, hogy viszonylag korlátozott lesz a hatása a verseny fokozására (BMIResearch, 2014).

Annak elősegítésére, hogy új piaci szereplők lépjenek be a mobilpiacra, a kormányzatnak egy teljes sávszélességű új spektrumot (spectrum with full bandwidth) kell biztosítania egy újonnan a piacra lépő cégnek – ez az eljárás sikeresen növelte meg a versenyt Dániában, Franciaországban és Szlovéniában. Ezen túl a mobil virtuális hálózati szolgáltatók számára biztosítani kell a megkülönböztetéstől mentes hálózati hozzáférést. Ezt el lehet érni szabályozással, ahogy az Franciországban történt, vagy a versenyjogra építve, a piaci erőfölénnyel való visszaélés tilalmát alkalmazva, ahogy az Dániában történt. Továbbá a helyi hurok átengedésének biztosítása is segítene. A befektetések ösztönzését is javítani lehet a kínálat oldal élénkítésével olyan adórendszerrel, amely nem a használatot adóztatja…”

Forrás:
Relatively high telecommunication prices are hampering downstream investments; OECD Economic Surveys: Hungary 2016; OECD; 2016. május 6.; 83-86. oldalak – a teljes jelentés, olvasható online, de nem lehet másolni belőle, nem lehet elmenteni
OECD Economic Surveys: Hungary 2016 OECD iLibrary; DOI10.1787/eco_surveys-hun-2016-en; a teljes jelentés letölthető formában, de csak az előfizetői könyvtárakban érhető el
Lásd még: OECD: Magyarországon a legdrágább a mobilozás; Tóth Balázs; Index.hu; 2016. május 7.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az okos város újragondolása – tíz veszélyforrás, tíz „kötelező elem”

A Magyar Urbanisztikai Társaság 50 éves évfordulója alkalmából április végén szervezett műhelybeszélgetésen Z. Karvalics László összefoglalta, hogy a városok megújulását az IT-től és általában a technológiától remélő értelmezés és szellemiség elterjedése vagy uralkodóvá válása milyen veszélyeket idéz fel. Kérésünkre egy megjelenés előtt álló írásából kiemelhettük az óvatos újragondolásra okot adó 10-10 szempontot.

Veszélyek:

  1. Centralizáció-pártiság
  2. Technológiai determinizmus
  3. Univerzalizmus
  4. Nagyváros-központúság
  5. Üzlet-vezéreltség
  6. Az okos várossal foglalkozó szakmai-tudományos háttérmunka egyoldalúsága
  7. Az okos város programok egyenlőtlenség-fokozó hatásúak
  8. A polgárok ellenőrzésének magasabb szintjét teremthetik meg
  9. A sebezhetőség (vulnerabilitás) növekedését eredményezhetik
  10. Az automatikusan adaptált megoldások kiválthatják a lakossági aktivitást

Az okos város tudományos és szakmai-közéleti megközelítéséhez emiatt valójában a városokat aktuálisan érő alapvető kihívások teremtenek alapot. Az okos város narratíva felépítése ott kezdődik, ahol a külső meghatározottságok („korunk legerősebb gazdasági és társadalmi tendenciái”) egyedi módon hibridizálódnak a minden egyes városban különböző belső állapotokkal és szükségletekkel. A város, mint organikus, funkcionáló, összetett entitás háromféle erőforrást tud felhasználni az alkalmazkodáshoz és működése javításához:

  • Embereket (tudáshordozókat és tudásvagyon-hasznosítókat, legyenek azok polgárok, városvezetők, városi közszolgák, szakértők, vagy akár online önkéntesek)
  • Eszközöket (infrastruktúrában megtestesülő óriásrendszereket, egyedi gépeket és végfelhasználói eszközöket, a technológia mindenféle változatát)
  • Tartalmakat (adatok, információs állományok, know how, dokumentumok, de: értékek, szemléletek, hagyományok, csakis egy adott közösség számára értelmezhető jelentéseket)

Ennek megfelelően megtévesztőnek tűnik az „okos város stratégia”, az “okos város program” – mert csak városfejlesztési terv, városstratégia létezik, amely egyre nagyobb hatékonysággal tudja a fegyvertárába építeni az okos megoldásokat. A jó város – számos definíció metszeteként – jó kormányzással (good governance), élhetővé tett (liveable), magas életminőséget (well-being) biztosító lakóhely. Az „okos megoldások” sokat tehetnek érte, hogy egy-egy szempontból „jobb” legyen a város, ám hiába a legokosabb technológiák is, ha a jó-ságot biztosító normatív („kötelezővé tett”, elvárt) követelmények közül akár csak egy is hiányzik! Az attributum (jellemző tulajdonság) helyett szerencsésebb emiatt rekvizitumokról (követelményként megkívánt tulajdonság) beszélni. Ezek – az okos város irodalmából jól ismert, de szétszórtan előforduló elemek – az alábbiak:

  1. Alkalmazkodó/öngyógyító/érző/válaszképes/ (adaptive/resilient/sentient/responsive/)
  2. Fenntartható/zöld/öko-/permakulturális (sustainable/green/eco-/permacultural)
  3. Egészséges (healthy)
  4. Biztonságos (safe)
  5. Kreatív/innovatív (creative/innovative)
  6. Együttműködő/részvételen alapuló (cooperative/participative)
  7. Inkluzív/egyenlő/igazságos (inclusive/equal/fair)
  8. Nyílt/átlátható (open/transparent)
  9. Multikulturális/kevert (multicultural/mongrel)
  10. Összekötött/Hálózatba kapcsolt (connected/networked)

Forrás:
Az okos város újragondolása – tíz veszélyforrás, tíz „kötelező elem; Z. Karvalics László; 2016. május

Digitalizáció nélkül nem megy

„Azok a cégek, amelyek megfelelő erőforrást biztosítanak a digitalizációs folyamatra, mérhető növekedést tapasztalnak majd az eredményeikben, a profitjukban és a piaci értékükben – hangzott el a JVSZ konferenciáján.

Az idén 30 éves Joint Venture Szövetség (JVSZ) a legutóbbi „Digitális Transzformáció” elnevezésű konferenciáján többek között olyan kérdésekre kereste a választ, mint hogy milyen online kihívásokra kell felkészülniük a vállalatvezetőknek és informatikai döntéshozóknak, vagy miért éri meg az egészen kis egyéni vállalkozásoktól a nagy ipari vállaltoknak is jelen lenni az online térben. A kérdések megválaszolásában a Google Magyarország szakértői mellett számos hazai, a témában jártas tanácsadó is segédkezett.

„A digitális transzformáció azt jelenti, hogy minden olyan online csatornán jelen vagyunk, ahol arra számítunk, hogy felhasználóval találkozhatunk, valamint a céges folyamatokat is digitalizáljuk. A folyamos növekedési igény minden profitorientált szervezet életében jelen van. Azok a cégek pedig, akik megfelelő erőforrást biztosítanak erre a digitalizációs folyamatra, mérhető növekedést tapasztalnak majd az eredményeikben, a profitjukban és a piaci értékükben egyaránt” – mondta el Boros Botond, a Google Magyarország marketing vezetője.

A Google saját felméréseiből kiderül, hogy a magyarok 49 százaléka böngészik a neten TV-zés közben, és közülük 40 százalék okostelefont használt. Az is fontos adat továbbá, hogy a magyarok 29 százaléka naponta fogyaszt online videótartalmat, melynek nagyon nagy része otthon történik, tehát, ha egy cégnek csak TV kampánya van, és nem számol az online videós hirdetésekkel, akkor a célcsoportjának egy jelentős részét elveszíti. „A Youtube az első számú videómegosztó és a második számú keresőmotor a világon” – mondta el Valu Róbert, a Google Magyarország digitális tanácsadója. A Google magyarországi felmérései szerint növekedés látható a hazai a Youtube felhasználók számában, és ez a növekedés az idősebb korosztály körében is tapasztalható, továbbá a fő műsoridőben jelentősen nőtt az oldal nézettsége.

„Ez valami új, a jövő zenéje; a mi iparágunk más; ez az IT cégek asztala – ezek a leggyakoribb tévhitek, amiket a cégvezetők mondanak a digitalizációról” – magyarázza Bánhegyi Csanád, Digital Growth Consultant. „Számos kérdés van, amit egy vállalatvezetőnek ajánlott megvizsgálnia a saját cégénél, de talán a legfontosabbak, hogy felmérje a következőket: a jelenlegi szervezeti struktúra mely része alkalmas a digitalizációra, a vállalati kultúra része-e a digitalizáció, és milyen a digitális verseny az iparágban” – teszi hozzá a szakértő.

Somogyi Gyula, a Netwerk ügyvezetője előadásában rámutatott arra, hogy számos különféle adat nyerhető ki egy vállalatról, amelyeket, ha a megfelelő módon standardizálnak és ábrázolnak, akkor olyan, azonnal elérhető és személyre szabható kimutatások és előrejelzések készíthetőek, amelyek a vállalatvezetők üzleti döntéseit jelentős mértékben támogathatják. A legújabb rendszerek már cloud szolgáltatásként elérhetőek, így a szükséges adatok eléréséhez már nincs szükség az IT vagy a marketing külön segítségére.”

Forrás:
Digitalizáció nélkül nem megy; mmonline; 2016. május 5.

Digitális gazdaság és foglalkoztatás

„Digitális gazdaság és foglalkoztatás – ezzel a címmel tart közös szakmai rendezvényt 2016. május 12-én, csütörtökön 15 órától a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztálya és a Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Államtitkársága a Nemzetgazdasági Minisztérium Pénztártermében (Budapest V. kerület, Budapest, József nádor tér 2-4., belépés a Dorottya utca felől).
Bevezetőt mond Hegedüs Éva, a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára, a Gránit Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója. A rendezvényen Pitti Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságpolitika Tanszékének tudományos kutatója ad áttekintést Az újraiparosítási koncepciók nemzetközi háttere címmel. Ezt követően Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára Az Irinyi Terv és az Ipar 4.0. címmel, majd Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára Az újraiparosítás foglalkoztatási aspektusai címmel tart előadást. A fórum moderátora Bagó József, a Belügyminisztérium szakmai tanácsadója, az MKT Munkaügyi Szakosztályának elnöke.

A rendezvényen való részvétel ingyenes, azonban a terem befogadóképességére való tekintettel regisztrációhoz kötött. Az érdeklődők a részvételi szándékukat szíveskedjenek 2016. május 10-ig előzetesen jelezni az office.mkt@t-online.hu e-mail-címen.”

Forrás:
Digitális gazdaság és foglalkoztatás; Pénzügyi Szemle; 2016. április 28.

Smart cities: elszáguldhat hazánk mellett a világ

„Komoly lemaradásban van Magyarország az okos városok (smart cities), hálózatok, egymással kommunikáló rendszerek kialakításában – derült ki az IIR által rendezett Smart Conference 2016 konferencián.
Smart city, okos város alatt lényegében az energiaellátás intelligens eszközökkel történő megoldásait, felhasználási módjait értjük.

Míg több európai és tengerentúli városban, országban az okos megoldások gyakorlati aspektusai és a meglévő rendszerek összekapcsolása jelent kihívást, Magyarországon még a rendszer bevezetését szabályozó elméleti kereteket, irányvonalakat sem határozta meg a kormány, hangzott el az IIR Magyarország energetikai rendezvényén, a Smart Conference 2016 konferencián, kedden. Ugyan több, leginkább tesztprogram fut országszerte, ezek elsősorban a technológiai megvalósíthatóságra összpontosítanak, gyakorlati, üzleti megtérülést egyelőre nem ígérnek.

A centralizáltról decentralizált rendszerekre történő átállás, a fix termelésről rugalmasságra váltás, a fogyasztók elkötelezetté tétele egyébként sem egyszerű, külföldön is küzdenek ezekkel a nehézségekkel. Itthon azonban még az irányvonalak sem tisztázottak. Jó példa erre, hogy az uniós tagországoknak 2012-ig kellett dönteniük arról, hogy – egy uniós irányelvet követve – ellátják-e okosmérővel a fogyasztók 80%-át vagy eltérően járnak el. Magyarország máig nem döntött a kérdésben, semmilyen szabályozás nem született, ami nyilvánvalóan nem ösztönzi a piacot/szolgáltatókat a fejlesztésekre. Az elosztóhálózatokba történő beruházások mértéke 2010 óta csökken, ahogy ezen társaságok büdzséje is, emiatt az ország rosszabb helyzetben van nyugat-európai társaihoz képest, mondta Grabner Péter, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal energetikáért felelős elnökhelyettese.

A rezsicsökkentés sem kedvez a költségigényes beruházásoknak – ezt nem csak Grabner, hanem Balog Róbert, a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt kiemelt ügyfelek és termékfejlesztési vezetője is hangsúlyozta. Az okos mérések bevezetésekor a rezsicsökkentés még nem volt napirenden. Magasabb energiaárak mellett a beruházások gyorsabban térülnek meg és a fogyasztókat is könnyebb meggyőzni, mondta Balog.

Az sem tisztázott, ki fogja finanszírozni a smart rendszerek fejlesztését, mondta Grabner. A szakember egy, a versenypiacra épülő modell kialakítását szorgalmazza: olyan körökben kell okos rendszereket kiépíteni, ahol bizonyítottan megtérül. A jelenleg használt mérőrendszerrel és versenyző szolgáltatók híján ugyanis nincs megtérülés, mondta. További források bevonása helyett a rendelkezésre álló összegek okosabb felhasználásában hisz Dan Byles, a Smarter UK elnöke. (A szervezet az egyik vezető okos infrastrukturális kezdeményezéseket segítő műhely az Egyesült Királyságban.) A szakember szerint ma is rengeteg pénzt költünk energiára, hálózatokra, az iparág feladata, hogy a meglévő pénzből jobb eredményt érjenek el.

Byles szerint a legfontosabb a gondolkodásmód, nem izoláltan, hanem egy rendszer részeként kell ezekre a fejlesztésekre tekinteni. A korábban parlamenti képviselőként is dolgozó szakember szerint az egységes, összehangolt működés az okos hálózatok lényege. Hiába sikeresek önmagukban, az egymástól szeparáltan futó programok lassítják az okos városok, rendszerek gyors terjedését. Nem segít az sem, hogy területtől (pl. közlekedés, háztartás) függően más-más minisztérium, szervezet felügyeli és finanszírozza az okos rendszerek kialakítását. Byles Barcelonát hozta példaként arra, hogy nem szabad csinálni. A város vezetése elhatározta, hogy vezetők lesznek az okos technológiák alkalmazásában, ám minden projektjük különálló, ami stratégiai hiba. Az Egyesült Királyságban számos okos projektet közösen fejleszt és finanszíroz a kormány és a piac, külön parlamenti csoport dolgozik azon, hogy párttól függetlenül valamennyi képviselő megismerje az okos hálózati rendszereket. A brit szabványügyi testületen belül pedig egy smart csoport szabványok készítésével támogatja a folyamatot.

Nem a technológia a fő kihívás, hanem a hozzá kapcsolodó üzleti modellek létjogosultságának érvényesítése. Ma ugyan még kevés a jó példa, de jövőre biztosan találunk olyan városokat, ahol megtérülnek a beruházások, mondta Byles. A világ számos városa versenyez a legfenntarthatóbb és okosabb cím elnyeréséért, ami nemcsak a státuszról szól, hanem a lakókról – a lényeg ugyanis egy olyan város létrehozása, ahol jobb élni és dolgozni.

Magyarországon ma a folyamat technológiai központú, az ebben rejlő lehetőségeket mérik fel, s ezután rendelnek hozzá üzleti modellt, mondta Balog. Az, hogy a fogyasztó is jól járjon, csak ezek után veszik fontolóra, tette hozzá…”

Forrás:
Smart cities: elszáguldhat hazánk mellett a világ; Végh Zsófia; NRGReport.hu; 2016. április 27.

Szakirodalom

Az állam és a magánvállalatok viszonya az osztrák gazdaságban

Ausztriában az állam gazdasági szerepvállalása, az állami és a magánszektor közötti kapcsolatrendszer sajátos vonásokat mutat. Az állam szerepének alakulásában történelmileg, máig ható érvénnyel, igen érdekes és változó ötvözetben együtt szerepel az ausztro-keynesianizmus, a gazdaságpolitikai pragmatizmus és a piaci szereplők befolyása. Az állam a gazdaságfejlesztés irányainak befolyásolásában és magában az irányításban is fontos szerepet játszik. E tanulmány arra fókuszál, hogy bemutassa az állami és a magánvállalati szféra viszonyának történelmi változásait, hatását a jelenlegi helyzetre, a tulajdonviszonyok és az állam szabályozási szerepköre tükrében. Az osztrák állam tulajdonosi szerepe révén a struktúrák alakításában, az intézmények működtetésében és a gazdasági szereplők magatartásának befolyásolásában lényeges szerepet játszik.”

Forrás:
Az állam és a magánvállalatok viszonya az osztrák gazdaságban; Kőrösi, István; MTA KRTK Világgazdasági Intézet; Műhelytanulmányok (111), ISBN 978-615-5594-40-3; 2016 (pdf)

OECD: A magyar gazdaság növekszik, de a képzettség, az üzleti beruházások és a jövedelmek javításához reformokra van szükség

„ A magyar gazdaság a jelentős exportnak és az erőteljes hazai keresletnek köszönhetően számottevően bővült az elmúlt években. A jövedelmek azonban a legalacsonyabbak között vannak az OECD tagországok között. Az OECD friss jelentés szerint strukturális reformokra van szükség, hogy a növekedés középtávon is fenntartható legyen, bővüljenek az üzleti beruházások, és a munkavállalók képzettsége jobban összhangban legyen a munkaerőpiaci igényekkel.

Az OECD magyar gazdaságról szóló jelentése szerint a kis- és középvállalkozások beruházásainak ösztönzése a viszonylag alacsony munkatermelékenység növelése által hozzájárulna a jövedelmek és a jóllét emelkedéséhez.

A munkavállalók készségeinek fejlesztése és a munkaerőpiachoz való hozzáigazítása szintén javítana a termelékenységen, és egyben lehetővé tenné, hogy többen részesülhessenek a gazdasági növekedés előnyeiből.

A tanulmány Budapesti bemutatásán Angel Gurría, az OECD főtitkára a következőket mondta: – A magyar OECD tagság huszadik évfordulóján gratulálok Magyarországnak a 2012 óta bővülő gazdaság kapcsán, melynek hajtóereje a jelentős export és a gazdaságpolitikai stimulus. Mindazonáltal továbbra is jelentős kihívásokkal kell szembenéznie. Az OECD-n belül hazámat, Mexikót követően Magyarországon a legalacsonyabb a várható élettartam. Az oktatási rendszer lassan reagált a tudásalapúvá váló gazdaság változó készségigényeire. Az üzleti beruházásokat – különösen a KKV-k körében – visszafogja a gyakran változó szabályozási környezet valamint a hálózati iparágakban jelenlévő piacralépési korlátok.

A tanulmány szerint amennyiben nem valósulnak meg reformok az üzleti beruházások támogatása és a készségek munkaerőpiaci igényekhez történő hozzáigazítása terén, kevés az esély az erőteljesebb, fenntartható növekedésre, mivel a munkaképes korú népesség létszáma csökken. Egyben elengedhetetlennek tartja a szabályozás átláthatóságát, a bürokrácia csökkentését és az eredményes szabályozási hatásvizsgálatokat is.

Néhány szektorban a szabályok alóli mentesség akadályozza az egészséges gazdasági versenyt. A mezőgazdaságban például a versenykorlátozás tilalma nem kötelező érvényű a helyi piacokra.

Az OECD szerint a magyar oktatási és képzési rendszer nem tartott lépést a technikai készségek iránt a gazdaság szerkezetátalakításának köszönhetően megnövekedett igénnyel. A tanulmány szerint fokozni kell az egész életen át tartó tanulás támogatását, a kormány közmunka-programjaiban pedig nagyobb szerepet kellene kapnia az eredményes képzésnek.

A kisgyermekes nők közül viszonylag kevesen dolgoznak. A nők munkaerőpiaci részvételének növelése érdekében szükséges a bölcsődei férőhelyek bővítése és az apasági szabadság igénybevételének ösztönzése.

Bár a felsőoktatásban való részvétel jelentősen növekedett, a felsőoktatási tanulmányaikat sikeresen befejezők aránya az egyik legalacsonyabb az OECD-n belül. A tanulmány szerint a kormánynak növelnie kellene a felsőoktatás finanszírozását, és ösztönöznie a felsőoktatási intézmények és a magánvállalatok közötti partnerségek megerősödését, annak érdekében hogy több frissdiplomás találjon a végzettségének megfelelő állást.

2008 óta háromszorosára, a munkavállalók 3%-ára növekedett a Magyarországról kivándorlók száma, amely hozzájárul az egyes szektorokban, például az egészségügyben tapasztalható munkaerő-hiányhoz. Ráadásul Magyarországon a népesség öregedése erőteljesebb mint az OECD számos más országában. Az aktív munkaképes korúak teljes népességhez viszonyított aránya a következő évtizedekben előreláthatólag az egyik legalacsonyabb lesz Európán belül, amely magas időskori függőségi rátához vezet. Hosszú távon az idősödő népesség növeli meg leginkább az állami kiadásokat…”

Forrás:
A magyar gazdaság növekszik, de a képzettség, az üzleti beruházások és a jövedelmek javításához reformokra van szükség; OECD; 2016. május 6.
Executive summary, Assessment and recommendations Overview (pdf)
Egyoldalas összefoglaló (pdf)
Remarks by Angel Gurrìa, OECD Secretary-General
OECD Economic Surveys: Hungary 2016 – a teljes jelentés, olvasható online, de lehet nem másolni belőle, nem lehet elmenteni
OECD Economic Surveys: Hungary 2016 OECD iLibrary; DOI 10.1787/eco_surveys-hun-2016-en; a teljes jelentés letölthető formában, de csak az előfizetői könyvtárakban érhető el

Magyarország, 2015

„A Központi Statisztikai Hivatal több mint két évtizede indított sorozatának 2015-ről szóló kötetében bemutatjuk a társadalom legfontosabb jellemzőit, demográfiai és munkaerő-piaci helyzetét, a megélhetési viszonyokat és az életkörülményeket, valamint a társadalmi jóllét néhány aspektusát. Kitekintünk a nemzetközi gazdasági környezetre, bemutatjuk helyünket, kapcsolatainkat a világ és Európa gazdaságával, és részletes áttekintést adunk a magyar gazdaság teljesítményéről. Emellett kitérünk a természeti környezet állapotára és az infrastruktúra legfontosabb elemeinek helyzetére is.

Kapcsolódó adatok
1. fejezet
2. fejezet
3. fejezet
4. fejezet
5. fejezet
6. fejezet
Infografika
Táblák (STADAT)
Tájékoztatási adatbázis

Forrás:
Magyarország, 2015; Központi Statisztikai Hivatal; 2016. április 29. (pdf)

Törvények, rendeletek

Megjelent az Európai Parlament és az Európai Tanács általános adatvédelmi rendelete

Az Európai Unió hivatalos lapjában megjelent rendelet neve: „Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (EGT-vonatkozású szöveg)”.

A rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba és 2018. május 25-től kell alkalmazni.
Forrás:
Az Európai Unió Hivatalos Lapja; L 119, 4.5.2016, p. 1–88 (2016. május 4., 1-88. oldalak) (HTML) és PDF-ben
Lásd még: korábbi cikkeink a témában

Átalakítaná a kulturális örökségvédelem rendszerét a kormány

„Átalakítaná a kulturális örökségvédelem rendszerét az örökségvédelmi törvény és több más jogszabály módosításával a kormány. A parlamenthez benyújtott törvényjavaslat többek között gyorsabbá tenné a nagyberuházások régészeti előkészítését, méltatlan használat esetén kisajátíthatóvá tenné a műemlék ingatlanokat, és szabálysértéssé minősítené a fémkereső műszer jogellenes használatát.
A törvénymódosítás elsődleges célja, hogy a központi háttérintézmények megszüntetésére, átalakítására vonatkozó kormánydöntésből eredő változásokat átvezesse, a kulturális örökségvédelem legfőbb háttérintézménye, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ feladatait megossza a jogutód kulturális örökség védelméért felelős miniszter és a kormány döntése szerinti, külön jogszabályban kijelölendő szerv között.

A javaslat értelmében a hivatal hatósági feladatait (kulturális javak, közhiteles nyilvántartások) a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a nagyberuházások régészeti előkészítéséhez kapcsolódó feladatokat a kijelölendő örökségvédelmi szerv venné át.

A törvény régészeti vonatkozású módosítása egyszerűbbé és gyorsabbá tenné a nagyberuházások régészeti előkészítését. Mint az indoklásban fogalmaznak, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások régészeti feladatellátásának átfogó módosítása értelmében az e beruházásoknál elvárható és szükséges gyorsítást az szolgálja, ha valamennyi régészeti feladatot egyetlen, a miniszter egyes kulturális örökségvédelmi feladatait ellátó, jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv lát el.

Az egyéb nagyberuházások esetében a javaslat határidőt szab a feltárásra jogosult akkreditált intézmény nyilatkozatára, hogy a beruházók számára felgyorsítsa és megkönnyítse a folyamatot.

A tervezet pontosítja és összehangolja az építésügyi szakterülettel összefüggő fogalmakat. Az építésügyi szabályozás meghatározza az épített környezet, azon belül az építészeti örökség, az építészeti érték fogalmát, és e struktúrán belül értelmezi az országos, nemzeti szintű védelemként a műemléki védelmet.

A meg nem fizetett örökségvédelmi bírság köztartozásához kapcsolt új joghatások (jelzálogjog, valamint annak fennállásáig további terhelési tilalom) bevezetése az indoklás szerint azt szolgálná, hogy a terhelt műemlék forgalomképessége növekedjen, így a jelenleg “alig befizetett” és “alig behajtható” tartozások végrehajtása megalapozottabb és hatékonyabb lehessen.

A módosítás jogi szempontból megalapozná a műemlékek kategóriába sorolása további rendszeres felülvizsgálatának elvégezhetőségét.

Az örökségvédelmi hatóság által hozott elsőfokú döntéssel szembeni fellebbezés kizárása az indoklás szerint a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel áll összhangban.

A javaslat szerint műemlékvédelmi érdekből az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvénytől a jelenleginél szélesebb körben el lehetne térni.

A módosító a nemzeti emlékhelyek körébe két kiemelkedő jelentőségű helyszín – a nagycenki kastély és a szigetvári vár – bevonását javasolja.

A tervezet a bírósági végrehajtásról szóló törvény kulturális javakra vonatkozó rendelkezései, az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény, valamint a kisajátításról szóló törvény módosítására is irányul.

A javaslat új jogcímet vezetne be a műemlék kisajátításának indokai közé: megjelenne a méltatlan használat, a helyreállíthatatlan sérülést eredményező állapot és a veszélyeztetettség fogalma. Új szabályozási elemként a törvény szerinti állami teher (például a kényszer-helyreállítás költsége) részösszeggel beszámítható lenne a kisajátítandó, árverezendő ingatlan árába, így az a pénzbeli kártalanítás összegét csökkentené…”

Forrás:
Változhat az örökségvédelmi rendszer; Webrádió; 2016. május 4.
T/10525 A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról; Országgyűlés; 2016. május 3.

2016. évi XXXII. törvény a közigazgatási bürokráciacsökkentés keretében egyes adminisztratív kötelezettségek megszüntetésével összefüggő törvénymódosításokról

Forrás:
2016. évi XXXII. törvény a közigazgatási bürokráciacsökkentés keretében egyes adminisztratív kötelezettségek megszüntetésével összefüggő törvénymódosításokról; Magyar Közlöny; 2016. évi 64. szám; 2016. május 5.; 5174-5185. oldalak (pdf)

2016. évi XXXIII. törvény az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról

„Megjelent az új pályázatértékelői rendszer kialakításáról szóló jogszabály. Eszerint az értékelők listájára a kormány- és köztisztviselők, közalkalmazottak, vagy többségi állami tulajdonú cégnél munkavállalóként dolgozók kerülhetnek fel.

Az értékelőket a Miniszterelnökség pályázat útján választja majd ki, a felhívás részleteiről hamarosan kormányrendelet jelenik meg. A kiválasztottakkal a kormány keretszerződést köt. Az egyes pályázatok kapcsán illetékes irányító hatóságok erről a listáról választanak majd két szakembert, akik értékelik az adott projekteket. Az új értékelői hálózat – egyedi döntést igénylő kivételek mellett – a kis- és középvállalkozások, illetve a helyi és területi önkormányzatok által benyújtott pályázatok tartalmi elemeit vizsgálja majd.

Az értékelői hálózat létrehozásának tervét a múlt héten szavazta meg az Országgyűlés. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban jelezte, a fejlesztési forrásból megvalósuló beruházások elbírálása az új rendszernek köszönhetően átláthatóbb és igazságosabb lesz, emellett csökken a korrupciós kockázat is.

– Az új keret­rendszer garantálja, hogy kizárólag szakpolitikai szempontok érvényesüljenek az értékelésnél, és a folyamat független legyen a külső, pia­ci szereplők érdekei­től – jegyezte meg.
A listára több ezer név kerülhet fel, az értékelők pedig pluszjuttatást kapnak a munkájukért.”

Forrás:
Elstartolhat az új értékelői rendszer; Magyar Idők; 2016. május 5.
2016. évi XXXIII. törvény az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról; Magyar Közlöny; 2016. évi 64. szám; 2016. május 5.; 5186-5189. oldalak (pdf)

Mégsem építhetünk bármit

„A Magyar Közlöny tegnapi számában jelent meg az építésügyi törvény módosítása, amely orvosolja a tavaly év végi jogi változások legnagyobb problémáit.
Tavaly szinte sokkhatás alatt írtuk meg, hogy mostantól mindenki azt épít, amit akar, beleértve bármi olyat, amelynek azután senki, még az építtető sem örül. Külön cikkben elemeztük, milyen szélsőségek történhetnek akkor, ha a helyi építési szabályozásokból csak annyit kell betartani, hogy milyen magas és mekkora alapterületű lehet egy lakóház. A mögöttünk lévő hónapok óriási joghézagban teltek, a hatályos jogszabályok szerint ugyanis nem kellett figyelembe venni még azt sem, hogy az egyes telkekre hány lakás épülhet.

Pedig ez utóbbi egyáltalán nem mindegy. Oké, hogy mindenki elsősorban a saját boldogulására koncentrál, de azért nem kell sok empátia ahhoz, hogy belássuk: ha egy adott területen hirtelen jóval nagyobb lesz a beépítés sűrűsége, mint korábban, akkor a környékre jellemző megszokott adottságok jelentősen megváltoznak. Ha több a lakó, nagyobb a forgalom, szélesebb, jobb utak kellenek, új iskolák, óvodák, bölcsődék, orvosi rendelő. Az új helyzetben bolt még csak-csak nyílik, hiszen ami rentábilis, az előbb-utóbb vállalkozók által megvalósul.

A fentebb felsorolt dolgok azonban nem ilyenek. Utakra, infrastruktúrára, szociális ellátásra, köznevelésre bizony áldozni kell. Ha nem szabályozzuk, hogy egy adott telken hány lakás lehet, az élelmes vállalkozó olyan minitársasházat épít a szomszédunkba, hogy csak pislogunk. Mindezt teljesen törvényesen tehette volna – eddig.

A most megjelent törvénymódosítás ugyanis befoltozza a legfontosabb lyukakat az építésügyi jogrendszeren. Mostantól be kell tartani a helyi szabályozásokból azt is, hogy egy telekre hány ház, illetve hány lakás épülhet, sőt azt is, hogy mennyi zöldfelületnek kell megmaradnia. Az már csak az ínyenceknek való információ, hogy az örökségvédelmi és településkép-védelmi kérdésekkel sem kellett hónapokig senkinek foglalkoznia igazán, ha nem akart. Személyes tapasztalatom főépítészként az volt, hogy azért a többség akart, de akkor is, ez így elég durva volt.

A lényeg, hogy a legfontosabb kérdéseket illetően megnyugodhatunk. A helyi szabályozások a közösség érdekeit védik az egyéni túlkapások ellen, így mindenkinek érdeke, ha ezeket a szabályokat betartják. Az más kérdés, hogy a hatályos helyi szabályozások megengedőbb szemlélettel módosíthatók-e az intenzívebb lakossági építkezések érdekében. Személyes véleményem az, hogy az építőiparon keresztüli gazdaságélénkítés jogi terepe nem az országos, hanem a helyi építési szabályozások korszerűsítésében van. Az erre vonatkozó szemlélet esetleg – ajánlás szintjén – országosan meghatározható, de a végrehajtást az egyes településekre kell bízni, hogy ők döntsék el, nekik mi fontos. Ennek egyszerű oka van: ők vannak helyben, ők tudják – ha tudják –, mire szeretnének jutni.

Kormányközeli információk szerint folyamatban van a fent említett településképi védelemre vonatkozó szabályozás kidolgozása, amely azért megtartaná a megengedő szemléletet. Ha ez jól sikerül, akkor a gyerek megmarad, a fürdővizet mégis sikerül kiönteni. Az építésügyre vonatkozó tavaly év végi jogalkotói lendülettel nem az élénkítést szorgalmazó szándék volt a baj, hanem az alapvető értékekre vonatkozó garanciák hiánya.”

Forrás:
Mégsem építhetünk bármit; Őrfi József; mno.hu; 2016. május 7.
2016. évi XXXVI. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról; Magyar Közlöny; 2016. évi 64. szám; 2016. május 5.; 5205-5207. oldalak (pdf)