Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

NAV: „géppuskalövések helyett mesterlövészekre van szükség”
Tárgyszavak: adattárház, adóügyek, bürokratikus terhek csökkentése, digitális kormányzati szolgáltatások, e-számla, EKÁER, Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszer, Kormányzati Adatközpont, Magyarország, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Nemzeti Adókonzultáció, szabályozás, Tállai András, ügyfélközpontúság
„Digitális Esély 2016” – Idén is meghirdeti a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok digitális felzárkózását támogató közös programját a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács és az SAP szoftvercég
Tárgyszavak: Ablonczy Balázs, civil szervezetek, digitális esélyegyenlőség, digitális felzárkóztatás, digitális oktatás, Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács, SAP, Sík Zoltán Nándor

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Az Országgyűlés elé került az általános közigazgatási rendtartásról és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvénytervezet
Tárgyszavak: általános közigazgatási rendtartás, Igazságügyi Minisztérium, jogalkotás, közigazgatási rendtartás, Magyarország, polgári perrendtartás

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

NAV: „géppuskalövések helyett mesterlövészekre van szükség”

„Több adójogszabály módosulhat a következő években – mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vezetője csütörtökön a Nemzeti Adókonzultáción. Beszélt arról is, az adó- a vám- és a bűnügyi terület integrációjával hatékonyabbá vált a NAV működése, a gazdaság jobb teljesítménye és a kormányzati adópolitika megváltozása mellett az adóhatóság munkatársainak jó teljesítménye is szerepet játszik abban, hogy évről évre jelentős többletbevétel folyik be az államháztartásba.
A kétnapos konzultáció az első adószakmai konferencia, amely a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kezdeményezésére a legjelentősebb könyvvizsgáló cégek – az EY, a PwC, a KPMG és a Deloitte – közreműködésével jött létre.

Az államtitkár elmondta, hogy hamarosan a parlament elé terjesztik az adózás rendjéről szóló új törvényjavaslatot, amely a jelenlegi szabályozásnál lényegesen egyszerűbb, követhetőbb és átláthatóbb lesz. A tervek szerint csak két ellenőrzési típus lesz, és az adóellenőrzések időtartama nem haladhatja meg a 365 napot.

Az államtitkár szerint az alanyi adójogszabályokon is változtatni kell, mert követhetetlenek, ezért a kormány számára készítenek egy javaslatot arról, hogy a következő két évben ez milyen ütemben történjék meg.

Napirenden van az illetékrendszer átalakítása is, mert az illetékek beszedése nem hatékony, 100 milliárd forint folyik be, miközben kilencszázan foglalkoznak ezzel. Az erre vonatkozó javaslatot ősszel szeretnék minisztériumi, illetve gazdasági kabineti szintre vinni. Új végrehajtási törvény megalkotásán is gondolkodnak, továbbá csökkenteni szeretnék a kis- és középvállalkozások körében az adóbürokráciát, az adóbevallások tartalmának átvizsgálásával – ismertette Tállai András.

Az államtitkár az idei változások közül egyebek mellett kiemelte, hogy a NAV háromszintűból kétszintűvé vált, megszűnt a hét regionális igazgatóság, bevezették az életpálya-modellt. A jelentős szervezeti átalakítás mellett a létszám is jelentősen csökkent, ezt azonban nem elbocsátással érték el, hanem azzal, hogy egy éve nem vesznek fel új munkatársakat. Míg 2011-ben 23 ezren dolgoztak a hivatalnál, most 20 600-20 700 a létszám, és nemsokára 20 ezer alá csökken.

Az eredmények közül kiemelte, hogy sikerült lezárni az évek óta elhúzódó ellenőrzések 90 százalékát. Az ellenőrzések terén „géppuskalövések helyett mesterlövészekre van szükség”, vagyis a tisztességes adózók érdemtelen többszöri ellenőrzése helyett a szándékos, tudatos adóelkerülők megtalálására kell koncentrálni – mondta Tállai András. A másik fontos elvárás, hogy komplex és jelen idejű legyen az ellenőrzés, évek múltán ugyanis nehezebb feltárni az adócsalást. Felállítottak egy új, 50 személyes, központilag irányított kockázatkezelési és kiválasztási főosztályt is, amely egységes szempontok alapján irányítja a kiválasztást az ellenőrzésre.

A törvény 2015. október 1-jétől lehetővé teszi, hogy a hatóság csak kiemelt esetekben foglalkozzon a névtelen bejelentésekkel. Tavaly 36 ezer közérdekű bejelentés érkezett a NAV-hoz, amelyek nagy része névtelen bejelentés volt, amelyek mögött általában emberi tényezők – például a versenytárs lejáratása, személyes bosszú, szomszéddal, ismerőssel való vita – áll, és kezelésük minimális hatékonysággal, sok energiát emésztett fel.

Beszélt arról is, hogy önálló jogorvoslati rendszert hoztak létre a fellebviteli igazgatóság felállításával. A jogorvoslati eljárás az adóhatóságon belül marad, de kikerül a rendes adóeljárás rendszeréből. Olyan jogorvoslati rendszerre van szükség, amely elfogadja, hogy az adózónak is lehet igaza. Vége kell, hogy legyen a „csakazértis” adóhatóságnak, annak, hogy csakis az adóhatóságnak lehet igaza – mondta.

A NAV végrehajtási tevékenysége is jelentősen átalakult. Az államtitkár szerint a végrehajtási bevételek növelése rögeszmévé vált az adóhatóságnál, ennek érdekében minden eszközt és módszert bevetettek, nem adtak esélyt az adózónak arra, hogy megfizessék tartozásukat, mert már az első vagy második banki napon inkasszáltak. Az adóbevételek 50 százaléka azonban úgy is befolyik, hogy egy-két banki nap helyett ötöt adnak a befizetésre. A behajtás lényegi eleme ezért az inkasszálás helyett a felszólítás és a helyszíni végrehajtás lett. Ez az ügyfélbarát módszer, de ha így sem megy, vannak más eszközök is – mondta az államtitkár.

A jövőbeli feladatok közül Tállai András egyebek mellett kiemelte, hogy meg kell újítani és egységesíteni kell a NAV informatikai rendszerét, amiben az eddiginél lényegesen jelentősebb feladatot kap majd az adóhivatal saját gazdasági társasága. Egy új adattárház fejlesztés is elindul, a NAV-ot integrálni kell a kormányzati adatközpontba. A NAV birtokában lévő adatvagyont és a NAV szellemi tudását egy tudásközpontban kell összpontosítani. Ez egy kidolgozás alatt álló új stratégia része, és a következő öt-tíz év feladata lesz.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy bővítik az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszert (ekáer), január 1-jétől kiterjesztik az online pénztárgépek használatát, az italautomatákat is online bekötik az adóhivatalhoz, teszt jelleggel bevezetik az e-számlát (utóbbi áprilisi időpontját korainak tartotta).”

Forrás:
Több adójogszabály módosítását tervezik; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. szeptember 22.

„Digitális Esély 2016” – Idén is meghirdeti a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok digitális felzárkózását támogató közös programját a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács és az SAP szoftvercég

„„Digitális Esély 2016” címmel az idei évben is meghirdeti közös pályázatát a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) és az SAP szoftvercég. A pályázat célja szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekek, fiatalok infokommunikációs felzárkózásának és digitális oktatásának támogatása.

A pályázat ünnepélyes bejelentésén Sik Zoltán Nándor, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács alelnöke elmondta: az NHIT, mint a kormány infokommunikációs ügyekben véleményező és javaslattevő szerve kiemelten fontosnak tartja, hogy a ma már az életünk minden területét átszövő informatikához kapcsolódó tudás elérhetővé váljon mindazon gyermekek számára is, akik az ehhez szükséges eszközökhöz és tudáshoz önerőből nem tudnak hozzáférni. A pályázat az idei évben is esélyt teremt arra, hogy a diákok az így megszerzett tudást hasznosítani tudják mind további tanulmányaik, mind pedig a munkaerő piaci elhelyezkedésük során.

Ablonczy Balázs, az SAP Hungary Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a magyar fiatalok infokommunikációs oktatásának támogatása számukra nem új, hanem több éve végzett folyamatos munka. „Tíz év múlva akár azon fiatalok között lesznek a legújabb szoftverek megálmodói, véghezvivői az SAP-nál, vagy éppen más magyar cégnél, melyek részt vettek e pályázaton, és új jövőt kaptak az informatika által”- mondta.

A „Digitális Esély 2016” pályázaton összesen tízmillió forint érhető el, amely tíz-tizenöt, Magyarországon működő és nyilvántartott közhasznú szervezet (civil szervezetek, alapítványok, gyermekotthonok) szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek digitális felzárkózását, valamint infokommunikációs oktatását segítő programját segíti majd.

Két életkori kategóriában várják a pályázatokat: egyrészt a 10-14 év közötti, másrészt a 15-18 év közötti szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek informatikai oktatására, digitális esélyegyenlőségének javítására vonatkozó programokkal lehet jelentkezni.

Egy pályázó mindkét kategóriában nyújthat be pályázatot.

Mindkét kategóriában olyan pályázatokat várnak, amely bemutatja, hogyan és milyen új módszerekkel valósítható meg hatékonyan a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok digitális felzárkóztatása, mindez hogyan javítja az életminőségüket, hogyan ad új esélyeket a továbbtanulásukhoz.

A pályázatok beadási határideje: 2016. október 7.

A pályázatról bővebb információ a www.nhit.hu/digitalisesely2016 oldalon olvasható.”

Forrás:
„Digitális Esély 2016” – Idén is meghirdeti a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok digitális felzárkózását támogató közös programját a Nemzeti Hírközlési Tanács és az SAP szoftvercég; Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács; 2016. szeptember 12.

Közigazgatás, politika

Deutsch Tamás a magyarországi digitális oktatási stratégiáról beszélt New Yorkban

„Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos a magyarországi digitális oktatási stratégiáról tartott előadást helyi idő szerint szerda reggel New Yorkban.
A politikus az ENSZ Közgyűlés 71. ülésszakának egyik kísérő rendezvényén, az Oktatásért Globális Üzleti Koalíció (Global Business Coalition for Education) nevű szervezet kerekasztal-beszélgetésén tartott előadást.

Deutsch Tamás az MTI-nek azt mondta, hogy őszintén meglepődött a meghíváson, annál is inkább, mert olyan szervezetről van szó, amely a világ 200 legnagyobb vállalatát tömöríti, amelyek azt a közös célt tűzték ki, hogy a világon mindenütt támogassák – dollármilliókkal, eszközökkel, módszerekkel – az oktatás fejlesztését. „Ennek a szervezetnek a vezetői figyeltek fel arra, hogy Magyarországon a Digitális Jólét Program keretében nagy, átfogó digitális oktatási stratégia készült” – mondta Deutsch Tamás.

Arra a kérdésre, hogy vajon mi kelthette fel a szervezet érdeklődését, mi az, amivel Magyarország kitűnhetett, Deutsch Tamás azt mondta: mindenekelőtt az, ahogyan a magyar kormány előkészítette a program kidolgozását, valamint példaértékűnek ítélték azt is, ahogyan a teljes oktatási rendszert átalakítják.

Előadásában egyébként a miniszterelnöki biztos kifejtette: „mind a Digitális Jólét Program előkészítését, végrehajtását, mind pedig a digitális oktatási stratégia kidolgozását markáns partnerségi gondolat hatotta át, vagyis Magyarországon a digitális fejlesztésekről és az internetről szóló nemzeti konzultáció alapozta meg az ezzel kapcsolatos egész oktatási stratégia kidolgozását”. Majd elmondta: a magyar kormány megkérdezte a polgárokat arról, hogy mit tartanak fontosnak a közeljövőben az internet fejlesztését illetően, és az emberek véleményére alapozva dolgozta ki, építette fel ezt a programot.

Deutsch Tamás hangsúlyozta: nyilvánvalóan más országokban is törekednek ilyen széles konzultációkra, de ennyire világosan és egyértelműen talán kevés helyen teremtik meg a polgárok számára a közvetlen beleszólás lehetőségét. A politikus emlékeztetett arra is, hogy az üzleti élet szereplői, a szakmai és társadalmi szervezetek, a pedagógus szakmai szervezetek, érdekképviseletek, a közigazgatás műhelyei mind-mind részt vettek e stratégia kidolgozásában. Fontosnak tartotta hangsúlyozni azt is, hogy a világban kevés helyen készült olyan digitális oktatási stratégia, amely az oktatási rendszer teljes egészére kiterjed.

„A köznevelés, a szakképzés, a felsőfokú oktatás és a felnőttkori képzés teljes rendszerének digitális fejlesztését, digitális átalakítási programját fogalmaztuk meg” – mondta az előadásban és az MTI-nek is Deutsch Tamás. Hozzátette: ez az, amit példaértékűnek tartottak az oktatási szakemberek a New Yorkban tartott rendezvényen.

„Én nagyon hiszek abban, hogy Magyarország sikeres lesz, nem csupán a stratégia kidolgozásában, hanem a végrehajtásában is” – fogalmazott Deutsch Tamás, aki azt is kiemelte: van mire alapozni, hiszen a számítástechnikában a magyarok nagyon sokat tettek le az asztalra. Hiszen a számítógép feltalálója magyar, Neumann János, és elég például a Word-programra vagy az Excel táblázatkezelő programokra gondolni, amelyek megalkotása szintén magyar ember tehetségét dicséri.

A New Yorkban tartott rendezvényt egyébként Gordon Brown, volt munkáspárti brit miniszterelnök, az ENSZ globális oktatási irodájának munkatársa nyitotta meg. Felesége, Sarah Brown a Deutsch Tamást meghívó oktatási szervezet vezetője.”

Forrás:
Deutsch Tamás a magyarországi digitális oktatási stratégiáról beszélt New Yorkban; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2016. szeptember 22.

Állami Számvevőszék: a költségvetési kiadásokkal szemben határozzanak meg hatékonysági és eredményességi követelményeket

„A közpénzek elköltésének eredményessége, hatékonysága, illetve az állammenedzsment színvonala számottevően befolyásolja Magyarország gazdaságának versenyképességét. Bár az utóbbi években pozitív változásoknak lehetünk tanúi, mindkét területen van fejlesztési lehetőség – mondta az 54. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke.
A Kecskeméten megrendezett, 54. Közgazdász-vándorgyűlés központi témája a versenyképesség volt, mellyel kapcsolatban Domokos László előadása elején leszögezte: mivel Magyarországon az állam a megtermelt GDP több mint felét újra elosztja, e folyamat hatékonysága döntő hatással van az ország versenyképességére. A felelőtlen újraelosztás növelné az államháztartás hiányát, ám a magyar költségvetési deficit 2012 óta minden évben az Unió által előírt 3 százalékos határ alatt maradt, s komoly eredmény, hogy mindezt nem megszorítások segítségével sikerült elérni.

A fenntartható fehérítés javítja a versenyképességet
Az ÁSZ elnöke szerint az államháztartás sikeres stabilizációjának egyik feltétele volt, hogy a fiskális és monetáris politika összehangolt intézkedései következtében a versenytársakéhoz hasonlóan alacsony kamatszint és inflációs szint alakult ki Magyarországon, ami kedvező makrogazdasági keretet teremt a gazdasági szereplők számára. E változás hátterében több más tényező mellett fontos szerepet játszik a 2012 óta hatályos, új Alaptörvény is, hiszen rendelkezéseinek köszönhetően a költségvetés hosszabbtávú fenntarthatósága alkotmányos alapkövetelménnyé vált.

Domokos László rámutatott: a 2015. és a 2016. évi költségvetési folyamatokat tanulmányozva az a tendencia rajzolódik ki, hogy – az elmúlt évtizedekben megszokott helyzettől eltérően – az adóbevételek nem maradtak/maradnak el a tervezett mértéktől, hanem még meg is haladják azt. Az elnök szerint ez részben egyszeri hatásoknak köszönhető, részben azonban a gazdaság kifehérítése érdekében tett intézkedések, például az online pénztárgépek vagy az EKÁER bevezetésének hatása. Véleménye szerint további bevételnövekedéshez vezethet, hogy az ÁSZ ellenőrzési megállapításai alapján a NAV vezetése számos olyan intézkedést hozott, amelyek a jövőben hozzájárulnak az eredményesebb adóbeszedéshez.

„Az adóbeszedés hatékonyságának növelése nem öncél, hanem eszköz arra, hogy az adókulcsok csökkenhessenek, és ezáltal a gazdaság versenyképessége javulhasson. Megítélésem szerint célszerű lenne bevezetni és alkalmazni a „fenntartható kifehérítés” fogalmát” – javasolta Domokos László. Az ajánlott módszer lényege, hogy a gazdaság kifehérítéséből származó többletet az állam kisebb adókulcsok vagy célzott kedvezmények révén az adózóknál hagyja, s így a kisebb adókulcsok hatására tovább fehéredhet a gazdaság.

A hatékonyságon van a hangsúly
A versenyképesség szempontjából azonban az ÁSZ elnöke szerint nem az elvonás és az újraelosztás mértéke az igazi kérdés, hanem az, hogy az állam mire és milyen hatékonysággal költi el a beszedett összeget. 2015-ben például már látható volt, hogy az államháztartás kiadási szerkezetén belül emelkedett az oktatás és az egészségügy részesedése, ám a versenyképesség tényleges javulása csak akkor következik be, ha a ráfordítások mértéke mellett a nyújtott szolgáltatások minősége is emelkedik. Domokos László felhívta a figyelmet arra, hogy az államháztartás összes kiadásán belül folyamatosan emelkedik – 2011 és 2015 között 13,1 százalékról 19,7 százalékra – a gazdasági funkciók költségeinek részaránya, így különösen fontos a befektetések eredményességének és hatékonyságának vizsgálata.

Az Állami Számvevőszék régóta szorgalmazza, hogy a költségvetési kiadásokkal szemben hatékonysági és eredményességi követelményeket határozzanak meg. „Javaslatom az, hogy a költségvetés fejezeti, illetve intézményi előirányzatai esetében legalább az legyen meghatározva, hogy az előirányzat felhasználásánál a kormány a megtakarítást tartja célszerűnek, vagy azt, hogy az adott összegből minél több és jobb ellátást biztosítson az arra jogosultak számára” – mondta Domokos László. Bár a magyar állam nagyságrendileg 3500 milliárd forintot költ el gazdasági funkciókra, a kiadások növekedése nem eredményez automatikusan nagyobb gazdasági eredményt, kizárólag akkor, ha a kiadások elé a kormányzat mérhető célokat állít, és azok teljesítését rendszeresen monitorozza.

Eredménykövetelményeket kell állítani a közpénzekhez
Az elnök úgy véli, a versenyképesség egyik legfontosabb sikerkritériuma az állammenedzsment megújítása. Az ÁSZ a tavalyi évben megfogalmazta az rendszer megújításával kapcsolatos javaslatait, amelyeknek döntő többségét a kormány elfogadta. Az állammenedzsment megújítása során az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az integritás követelményének teljesítése mellett az eredményesség követelménye is megfogalmazódik, de nemcsak az elvek szintjén, hanem olyan konkrét intézkedésekbe építve, mint a közintézmények teljesítményének mérése, vagy az irodai terekkel való gazdálkodás. Domokos László szerint az új követelményeknek tükröződniük kell az állami vezetők javadalmazási, teljesítményértékelési rendszerében is. A javaslat szerint az eredményes közpénzfelhasználás feltétele lenne például, hogy a kormány állítson minden egyes adóforint elköltése elé eredménykövetelményt, mérje a követelmények teljesülését, legyen minden forint elköltésének elszámoltatható felelőse, és a költéseket évről évre ellenőrizzék.

Domokos László kijelentette: Az ÁSZ a jövőben is arra törekszik majd, hogy az Alaptörvény követelményeivel összhangban feltárja, ha a közpénzeket szabálytalanul, pazarló módon használják fel, és az intézmény nagy súlyt helyez arra is, hogy az ilyen vétség ne maradjon következmények nélkül, azaz a közpénzek hiányos kezelésének meglegyen a következménye.”

Forrás:
Domokos László előadása az 54. Közgazdász vándorgyűlésen; Lengyel Viktor; Állami Számvevőszék; 2016. szeptember 26.

Jogászegyleti elnök: a közigazgatási jogszabálytervezetek indokoltak és időszerűek

„Indokoltnak és időszerűnek tartja a Magyar Jogászegylet elnöke az általános közigazgatási rendtartásról és a közigazgatási perrendtartásról szóló javaslatot.
Az MTI annak apropóján kérdezte Sárközy Tamás professzort, hogy az Igazságügyi Minisztérium pénteken benyújtotta a két törvénytervezetet.

A jogászegylet elnöke hangsúlyozta: sokfajta vélemény van, de a szakma túlnyomó része alapvetően egyetért azzal, hogy az egyik legrégebbi törvényt, az 1952-es polgári perrendtartást egy új perrendtartás váltsa fel, illetve hogy a közigazgatási eljárás új alapokra kerüljön. Hozzátette: részletkérdésekben vannak szakmai viták, például abban, hogy a gyorsaságot hogyan lehet összeegyeztetni a jogállami garanciákkal, az eljárásban az ügyfelek jogaival, de a jogszabályok aktualitásában mindenki egyetért.

Elmondta, hogy a jelenleg Balatonalmádiban zajló 13. Magyar Jogászgyűlésen is szóba került ez a téma és a Magyar Jogászegylet is több fórumon vitatta meg a tervezeteket.

A közigazgatási perrendtartással kapcsolatban külön szólt a bíróság felépítéséről, utalva arra, hogy jelenleg a közigazgatási és munkaügyi bíróság együttesen szerepel a bírósági szervezetrendszerben. Mint mondta, felmerült a kérdés, hogy mennyire célszerű ezt kettéválasztani, mennyiben lehet a munkaügyi bíráskodást a polgári bíráskodástól külön tartani, hisz a munkaszerződés is szerződés. Ugyancsak szakmai vita bontakozott ki arról, hogy mennyiben szükséges fenntartani a közigazgatási hivatali rendszeren belüli merev felülvizsgálati struktúrát, vagy inkább a bírósági szint erősítése szükséges a gyorsabb eljárások érdekében.

Hangsúlyozta azt is, hogy az elektronizáció új lehetőséget jelent a jognak, ez is indokolttá teszi a változtatást.

Az Igazságügyi Minisztérium pénteken nyújtotta be az általános közigazgatási rendtartásról és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényjavaslatot. A tárca közleménye szerint az új törvények az ügyfelek ügyeinek gyorsabb és hatékonyabb elintézését, a közigazgatás szolgáltató jellegének erősítését, valamint az eljárások átláthatóbbá és egyszerűbbé tételét szolgálják.

A bíróságok közigazgatási ügyekben való eljárásának szabályai eddig a polgári perrendtartásról szóló törvényben kaptak helyet. Tekintettel azonban arra, hogy a két jogterület számos eltérő sajátossággal rendelkezik, a közigazgatási bírósági eljárások kikerültek az Országgyűlésnek már benyújtott új polgári perrendtartásból, és a javaslat szerint azokat külön törvény szabályozza – írták.”

Forrás:
Jogászegyleti elnök: a közigazgatási jogszabálytervezetek indokoltak és időszerűek; Webrádió; 2016. szeptember 24.

Az Igazságügyi Minisztérium célja az igazságszolgáltatás színvonalának folyamatos emelése

„Az Igazságügyi Minisztérium munkája megalapozza az igazságszolgáltatás színvonalának emelkedését – jelentette ki az igazságügyi miniszter a 13. Magyar Jogászgyűlésen tartott előadásában.

Trócsányi László elmondta, hogy az elmúlt két évben elvégzett feladatok alapot adnak a gyorsabb és hatékonyabb igazságszolgáltatásra, hozzátéve, hogy folyamatosan javul a jogalkotás minősége is.

A tárcavezető kifejtette, hogy a hivatásrendek közötti együttműködés erősödése szintén jól szolgálja a jogalkotást.

A kormányzati ciklus félidejének mérlegeként megállapította, hogy sikerült rendezni a devizahiteles problémakört, sikerként említette a magáncsőd intézményének bevezetését és a polgári törvénykönyv módosítását. Az eljárásjogi törvények küszöbön álló reformja az igazságügyi kormányzat következő nagy feladata – tette hozzá a miniszter.

A tárcavezető arról is szólt, hogy manapság „jogalkotási dömpingről” lehet beszélni, mert míg 1946-ban 29 törvényt fogadtak el, addig 2015-ben 230-at, az idén pedig 94-et. Ennek okaként az igazságügyi miniszter azt jelölte meg, hogy „mindenki igyekszik minél magasabb szintre emelni a jogszabályát”, ami szavai szerint nem minden esetben indokolt. Hozzátette: az unió is előír számos szabályozást, amely korábban nem létezett, így a túlszabályozás világjelenséggé vált.

Trócsányi László beszélt arról is, hogy arányaiban kevés az új törvény és sok a módosító javaslat, 2016-ban például tíz törvény és 84 módosítás volt.

A tárcavezető szólt arról, hogy az ötpárti egyeztetéseknek nagy szerepük van a törvényhozásban. Mint mondta, ezeken természetesen szakmai és politikai vitákkal kell számolni.

Hozzátette: a stratégiai és a gazdasági kabinet megjelenésével a szakmai viták új fóruma teremtődött meg.

A migrációs válság számos jogalkotási feladatot von maga után, tíz törvényt kellett módosítani – közölte Trócsányi László, aki a kvótapert elvi jelentőségűnek nevezte.

A szombat délelőttig tartó 13. Magyar Jogászgyűlésen a közjog, az igazságszolgáltatás, a polgári jog és a büntetőjog témakörében hallgathatnak előadásokat a résztvevők. Előadó lesz mások mellett Darák Péter, a Kúria elnöke, Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és Polt Péter legfőbb ügyész…”

Forrás:
A cél az igazságszolgáltatás színvonalának folyamatos emelése; Igazságügyi Minisztérium; 2016. szeptember 22.

KÖFOP 2.1.1: az állami tisztviselők új képzési programja és a közszolgálati továbbképzési rendszer megújítása

„Az állami tisztviselők új képzési programjáról és a közszolgálati továbbképzési rendszer megújításáról is szó volt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem projektnyitó rendezvényén. A Parlamentben tartott eseményen a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint az NKE közötti stratégiai partnerségi megállapodások átadására is sor került.

„2010-ben elkerülhetetlenné vált, hogy a kormány teljesen új alapokra helyezze a korábban minden szempontból elavult közigazgatást”- mondta köszöntőjében Dr. Vidoven Árpád. A Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára hozzátette, hogy a megújulás első lépése a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozása volt, a legutóbbi fontos eredmény pedig a nemrég hatályba lépett, állami tisztviselőkről szóló törvény megalkotás volt. „Ez a ténylegesen ellátott feladatokhoz és teljesítményhez kötődő bérezés kialakítását segíti a közszférában” – tette hozzá Vidoven Árpád. Az államtitkár – aki a Fenntartói Testület tagja is – szólt arról, hogy a közigazgatás átalakítása egyre több feladatot ró a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, elsősorban a közszolgálatban dolgozók képzésében, továbbképzésében. Ez Vidoven Árpád szerint azért kiemelt feladat, mert a jó állam csak a megfelelően képzett, elhivatott közszolgákkal valósulhat meg. Hozzátette, hogy ehhez egy átalakított képzési, továbbképzési rendszer szükséges, amelynek fontos szempontja, hogy a piaci, gazdasági igényeket ki tudják szolgálni és versenyképes tudással rendelkezzenek a közigazgatásban dolgozók.

„A kormánynak tettekben is megnyilvánuló, szilárd elhatározása a közigazgatás és a teljes körű közszolgálat szervezetrendszerét szolgáló humán tevékenység korszerűsítése” – mondta köszöntőjében Dr. Janza Frigyes nyugállományú rendőr vezérőrnagy. Az NKE Fenntartói Testület ügyvivője szerint a kiemelt projekt sikeréhez elengedhetetlen a közszolgálat országos területi és helyi szerveinek cselekvő támogatása. „Ez a program Önökről, az Önök munkatársairól szól”- fordult a kormányhivatalok jelen lévő vezetőihez Janza Frigyes. Szerinte a rendezvény címe, az igazi tisztviselő jól visszatükrözi a projekt tartalmát, amely az állami tisztviselők új képzési programjáról és a közszolgálati továbbképzési rendszer megújításáról szól. „Törekvéseink csak akkor lesznek sikeresek, ha a hitelesség felől közelítjük meg a kompetencia szó mögött meghúzódó tartalmakat”- hangsúlyozta a tábornok, aki szerint csak a hiteles közszolga tud bizalmat kiváltani az ügyfelekben.

„A projekt egésze arról szól, hogy a magyar közigazgatási személyi állomány legyen annak az igazi haszonélvezője”- mondta köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint a jelenlévők és a programban résztvevők elkötelezettségéhez nem férhet kétség, ahogy fogalmazott: „Itt ma csupa olyan ember ül, aki szereti a közigazgatásban végzett munkáját, elkötelezett saját munkatársai és az ügyfelek iránt is.” Patyi András megjegyezte, hogy 20 évnek kellett eltelnie a rendszerváltás óta, hogy legyen egy kormány, amely az államigazgatás területi szintjét igazából megerősítse és integrálja a különböző illetékességű területi szerveket. A rektor felhívta a figyelmet arra is, hogy a közigazgatás átalakításában, így a kiemelt projektben is fontos szerepe van az egyetemi szférának, hiszen az NKE egyedül „nem lenne képes ezt a kompetenciafejlesztő munkát megvalósítani”. Patyi András az egykori német kancellár, Otto Von Bismarck gondolatait idézte, aki szerint: „rossz törvényekkel és jó hivatalnokokkal még mindig lehet kormányozni, de rossz hivatalnokok esetén a legjobb törvények sem segítenek rajtunk.” A rektor szerint kompetencián ebben az esetben a tisztviselők képességeit, készségeit, tudását és tapasztalatát értjük. Egyed Istvánt idézve elmondta azt is, hogy „a közigazgatás nem egy üzem, nem egy gyár, itt mindig az egyes emberrel állunk szemben”. Ugyanakkor szerinte a közigazgatási szervek végrehajtó szereppel is bírnak, hiszen „a jogszabályokat be kell tartani”.

„A közigazgatás a benne dolgozók számára izgalmas, érdekes világ, tele kihívásokkal”- hangsúlyozta beszédében Dr. Jávor András. A Magyar Kormánytisztviselői Kar elnöke szerint a közigazgatásban dolgozni, a közjóért tenni az egyik legnemesebb hivatás. Elhangzott, hogy ez a projekt is arról a mintegy 80 ezer állami tisztviselőről szól, akik jelenleg is a közszférában tevékenykednek. „Jellemes bürokráciát kell nevelnünk” – idézte Márai Sándor 1941-ben elhangzott gondolatait az NKE mentor-oktatója. Jávor András reméli, hogy ez manapság sem egy üres gondolat, hanem most is megtölthető tartalommal. Szerinte a közszolgák úgy tudják megtalálni a helyüket a társadalomban, ha hivatással, hittel, intellektussal és tudással rendelkeznek. „Emellett azonban még szükség van az indulatmentes helyzetfelismerésre, a bölcs döntésekre és az empatikus gondolkodásmódra is” – fogalmazott Jávor András.

Korszakosnak nevezte a kormányhivatalok és az NKE közötti megállapodást Dr. Kállai Mária. Jász-Nagykun-Szolnok megye kormánymegbízottja szerint már az eddigi fejlesztések is nagy hangsúlyt helyeztek a szervezeti és az eljárásjogi egyszerűsítésekre, a bürokrácia csökkentésére, valamint a technikai fejlesztésekre. „Igazi eredmény azonban csak akkor várható, ha folyamatosan, magas minőségben, a közigazgatás egészét érintően sikerül a szemléletformálás”- hangsúlyozta az előadó. Ehhez újra alapokra kellett helyezni az állam és polgárai, az állam és a vállalkozói szféra, valamint az állam és az önkormányzatok közötti együttműködést. „Ennek érdekében igyekszünk ügyfélközpontú, szolgáltatói attitűdöt megjelenítő közszolgáltatás megvalósítására”- tette hozzá Kállai Mária. Ahogy a többi előadó, a kormánymegbízott is szólt Teleki Pál egykori miniszterelnök tevékenységéről, aki többször hangsúlyozta a köztisztviselők képzésnek fontosságát.

„Az állam reformja, a közigazgatás fejlesztése nem öncélú folyamat, annak célja nem az államban, a közigazgatásban van” – mondta köszöntőjében Prof. Dr. Kis Norbert. Az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese szerint fontos cél a polgárok jobb életminősége, a versenyképesebb és hatékonyabb állami működés. A projekt szakmai vezetője úgy véli, hogy a tisztviselő és kiemelten a közigazgatási vezető az úgynevezett X-faktor a közigazgatás fejlesztésében. Elhangzott, hogy a fejlesztési tervek középpontjában a vezetők fejlesztése áll, hiszen nagyrészt az ő munkájukon múlnak a valódi változások. „A változásra való képesség ott kezdődik, hogy önmagunk fejlesztésére kortól és vezetői tapasztalattól függetlenül nyitottak legyünk” – hangsúlyozta Kis Norbert. A rektorhelyettes szerint nem szabad azonban csupán a vezetői rutinra építeni ezt a fejlesztést, hiszen az sokszor csökkenti az önkontroll szintjét. A tanuláshoz ugyanis ki kell lépni a komfortzónából, és meg kell szabadulni a rutinmegoldásoktól. „Az a célunk első sorban, hogy a tanulási kedvet, vágyat ébresszük fel, és a tanulás sikerélményét nyújtsuk az abban résztvevőknek. Olyan programot kínálunk, amely nem oktat, hanem gondolkodásra ösztönöz”- fogalmazott a szakmai vezető. Kis Norbert szerint nem vizsgáztatni, hanem fejleszteni szeretnének: nem tanulókat, hanem személyiségeket várnak a programba, akiket nem oktatók és tanárok, hanem szellemi partnerek segítenek majd.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem gondozásában megvalósuló projekt kiterjedt szakmai feladatrendszere a fővárosi és megyei kormányhivatalok stratégiai partnersége mellett valósul meg. Ennek keretében együttműködési megállapodások megkötésére került sor az NKE és a kormányhivatalok között. Az erről szóló dokumentumokat Patyi András rektor adta át az ünnepségen a kormányhivatalok képviselőinek.

A rendezvény a KÖFOP 2.1.1-VEKOP-15, A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése című kiemelt projekt keretében valósult meg.”

Forrás:
Az igazi tisztviselő; Szöőr Ádám; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2016. szeptember 22.
Lásd még: KÖFOP-2.1.1-VEKOP-15 A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése; Széchenyi 2020

Szakmai műhelymunka a Jó Állam mutatókról

„A Jó Állam mutatók választásával és mérésével kapcsolatban tartott alprojekt indító konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A Közigazgatás– és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program, azaz a KÖFOP, „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projekt keretében megvalósult esemény a projektben résztvevő munkatársak és szakmai megvalósítók számára nyújtott lehetőséget a Jó Állam-kutatásokkal és mérésekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdések megvitatására.

Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora köszöntötte a konferencián résztvevőket és a projekt során az egyetemmel együttműködő szervezetek szakmai képviselőit. A rektor kifejtette, hogy tisztelettel és reményekkel várja a megvalósuló alprojektet, ahol a Jó Állam mutatók mérésével és fejlesztésével foglalkoznak. Mint mondta, a cél az, a nemzetközi indexek, jellemzések, összehasonlító leírások mellett egy saját hazai indikátorrendszer jöjjön létre, amely egy, mérhető tudományos alapokon nyugvó tükör lesz a magyar állami működés, a magyar kormányzás számára. Patyi András továbbá beszámolt a Jó Állam jelentés második verziójának dinamikus fejlesztéséről, amely az általános elemzés mellett az állam működésének öt speciális területére átfogóan fókuszál: az állam nemzetvédelmi képessége, belbiztonsága, adórendszere, igazságszolgáltatása és versenyképessége.

Az alprojekt célja egy társadalmilag és gazdaságilag is hasznos mérési rendszer létrehozása – mondta Dányi Gábor Zoltán. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára kitért arra, hogy a projektek magvalósítása során három indikátort kell választani: egyet unió által meghatározott operatív programhoz csatolt indikátor közül, kettőt pedig a Jó Állam mutatók közül. Dányi Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy a KÖFOP-on keresztül közel 240 milliárd forintnyi támogatás hívható le, ez kiemelkedő az elmúlt támogatási időszakok közszolgálatfejlesztéssel kapcsolatos operatív programjaihoz képest. A helyettes államtitkár előadásában a projektcentrikusságra és a gyakorlati megoldásokra helyezte a hangsúlyt, ismertette az irányító hatóság közreműködését és a projekttel kapcsolatos számonkéréséket.

Dr. Kaiser Tamás , az Államkutatási és Fejlesztési Intézet tudományos igazgatója és a Jó Állam mutatók mérése alprojekt szakmai vezetője bemutatta a Jó Állam kutatások szakmai hátterét, fejlesztési menetét. A jó állam és a jó kormányzás kérdésköre megkerülhetetlen, állam és kormányzás nem elválasztható – emelte ki. Ismertette, hogy a New Public Management égisze alatt az „államtalanítás” volt a szempont, a minisztériumi feladatok kiszervezése állami ügynöksége részére. Ezt a felfogást váltotta fel az állami szerepvállalás erősítése, amely Magyarországon 2007-2008 után vált trenddé, ahol cél az állami kapacitás és a kormányzati képességek fejlesztése volt. A Jó Állam-kutatások keretében a kutatóműhelyek 2013-ra dolgozták ki a saját szervezeti adatbázisukat, autonóm teljesítményrendszerüket, amelyek segítségével megszülethetett a 2015-ös Jó Állam Jelentés. Kaiser Tamás elmondta, hogy a 2016-os jelentés hamarosan elkészül, amelybe be fogják építeni a reprezentatív lakossági véleményfelméréseket és nemzetközi összehasonlításokat is. Az alprojekt szempontjából kiemelte a teljesítménymérés fontosságát, ami nemzetközi kutatások mellett a nemzeti intézményrendszerekre is reflektál. Kaiser Tamás célként a KÖFOP-projektek támogatását és értékelését, a nemzetközi módszertan adaptációját és a kormányzati tevékenység támogatást tűzte ki.

A konferencia a projektek megvalósításával kapcsolatos előadásokkal, workshopokkal folytatódott, amelyen többek között az Államkutatási és Fejlesztési Intézet Mérési és Módszertani Labor szakértőitől kaphattak válaszokat a résztvevők gyakorlati kérdéseikkel kapcsolatban.

Az esemény a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15–2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projekt keretében valósult meg.”

Forrás:
Szakmai műhelymunka a Jó Állam mutatókról; Podobni István; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2016. szeptember 20.
Lásd még: KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés; Széchenyi 2020

Erdei-Dolóczki: nem lett egyszerűbb a közigazgatás Romániában

„Romániában az állampolgár egy folyamatos küzdelmet vív a közigazgatási rendszerrel és annak útvesztőivel. Annak ellenére, hogy a szakértői kormánnyal szemben számos elvárás fogalmazódott meg az ügyintézés és maga a közigazgatás átláthatóságára vonatkozóan, ez mind a mai napig nem valósult meg. Mi több, a nemrég erre vonatkozó kormányrendelet sem teszi átláthatóvá és egyszerűbbé a központi közigazgatást” – fogalmazott Erdei-Dolóczki István, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője azt követően, hogy a PSD meghívására a miniszterelnök a parlament együttes ülésén vett részt.

Erdei kifejtette, hogy az RMDSZ egyszerűsített és átlátható központi közigazgatást szorgalmazott és ennek megteremtését várta el a szakértői kormánytól, azonban ez nem valósult meg.

„A közigazgatás az állampolgárokért van. A szakértői kormány feladata lett volna a döntési folyamatokat közelebb vinni az emberekhez, ezáltal teremtve egy emberarcú központi közigazgatást. Ennek hiányáról tanúskodnak például az európai alapok lehívására kidolgozott útmutatók, amelyekben számos módosítást eszközöltek a pályázati kiírásokat követően is. Így több pályázati dossziét is visszautasítottak azon az elven, hogy nem felelnek meg az előírásoknak, de az előírások nem pontosították a felmerült dilemmákat” – mondta Erdei-Dolóczki. A Szatmár megyei képviselő továbbá nehezményezte a szakértői kormány intézkedéseit az ANAF régiósítása kapcsán.”

Forrás:
Erdei-Dolóczki: nem lett egyszerűbb a közigazgatás; transindex.ro; 2016. szeptember 21.

Közigazgatási, politikai informatika

Service design: ügyfélközpontú szogáltatásfejlesztés

„A service design (SD) olyan tervezési módszertan, ahol a terméket vagy a szolgáltatást az üzleti érdekek mellett a fogyasztók igényei felmérésével alakítják ki. Boros Judittal, az Isobar Budapest digitális kommunikációs ügynökség service designerével beszélgettünk.

HVG Extra Business: Hogyan definiálnád a service design fogalmát?
Boros Judit: Én azt a definíciót szeretem a legjobban, miszerint a service design mindent érint, amit a mindennapokban használunk, de nem a tulajdonunk. Ez általánosításnak hangozhat, de az online szolgáltatásoktól kezdve a tömegközlekedésen és kórházakon át az IKEA-s vendéglőig tényleg minden terület benne van, ahol a felhasználók – fogyasztók, ügyfelek, vásárlók, végfelhasználók – érintkeznek az adott vállalat vagy szervezet rendszerével, folyamataival. A service design lényegében egy tervezési módszertan, amelyet olyan területeken tudunk alkalmazni, ahol komplex termékszolgáltatás-rendszerekkel, ökoszisztémákkal kell foglalkozni ahhoz, hogy a termék vagy a szolgáltatás az üzleti érdekek és a fogyasztók igényei alapján együtt legyen kialakítva.

HVG Extra Business: Mik a lépései és az eszközei a SD-nak?
Boros Judit: A lépései ugyanazok, mint más területen bármilyen tervezési folyamatnak: van egy kutató-feltáró szakasz, amelyet ötletelés és koncepciódefiniálás követ, majd jön a kidolgozás és a tesztelés. Ez egy folyamatosan alakuló folyamat, azaz minden szakasz eredményeit visszacsatoljuk a folyamatba. Így alakul ki több körben a végeredmény, amely addigra – ideális esetben – már egy többször tesztelt, prototipizált koncepció, és így életszerűbb és fenntarthatóbb használatot ígér.

HVG Extra Business: Mi a gyakorlati haszna a service designnak?
Boros Judit: Megmutatja, hogy egy felhasználó miként viselkedik az adott szolgáltatás igénybevétele közben, milyen gondjai, nem teljesített igényei vannak, miért lép be a szolgáltatás folyamatába, és azt hogyan hagyja el. Ha már ennyire értjük a fogyasztóinkat, olyan termékeket, szolgáltatásokat tudunk nekik fejleszteni, amelyek közelebb állnak az ő ügyfélvalóságukhoz, ezáltal többet fogják használni, jobban fogják szeretni, másoknak ajánlani.
…
HVG Extra Business: Mennyire jellemző a service design használata hazai nagyvállalati körökben?
Boros Judit: Egyre népszerűbb, de itthon még azért elég fiatal ez a terület ahhoz, hogy lássuk, kik látják meg benne a tényleges értékeket, és kik kezelik csupán egy új marketingeszközként.

HVG Extra Business: Miért lett a szívügyed a service design?
Boros Judit: Számomra szívügy az egészségügy, a fenntarthatóság, az alternatív mezőgazdaság vagy a dizájnoktatás, és a service designt éreztem olyan eszköznek, amellyel munkám során a legjobban tudok ezekhez kapcsolódni. És persze az is nagyon jó, hogy a kevésbé szívügyeken is úgy lehet dolgozni, hogy ér visszakérdezni, ténylegesen megvizsgálni a problémákat és a való életre tervezni.”

Forrás:
Egy módszer, ahol a való életre terveznek, és visszakérdezni is ér; HVG.hu; 2016. szeptember. 23.
Lásd még: Service design; Wikipédia
Welcome to the Public Sector section of Design for Europe; Design for Europe

Trump és Clinton Twitter-követőinek több mint a harmada nem valódi személy

„Egy hirdetési csalásokkal foglalkozó cég felmérése szerint Trumpnak 4,3 millió, míg Clintonnak 3,1 millió követője nem valódi személy.

Az eZanga nevű, hirdetési csalásokkal foglalkozó cég az amerikai elnökválasztási kampány vége előtt 6 héttel hozta nyilvánosságra kutatási eredményeit, amelyek szerint Donald Trump Twitter-követőinek 39 százaléka kamufelhasználó, míg Hillary Clintonnnál ez az arány 37 százalék. A kamufelhasználók számát tekintve a különbség több mint egymillió: Trump esetében több mint 11 millió követőből 4,3 millió nem valódi személy, Clinton esetében több mint 8 millió felhasználóból 3,1 millió kamu. Az Adweek cikke szerint mindez azt is jelenti, hogy a kampányhajrában a közösségi médiába pumpált pénz igen nagy hányadát nem létező szavazókra költik.

A kamufelhasználók nagy arányú jelenléte a kampányokban nem újdonság, Barack Obama százalékai is hasonlóak. A leköszönő amerikai elnök Potus-Twitterjének 10,4 millió követőjéből 3 millió nem igazi felhasználó (ez 29 százalék), illetve a Barack Obama „személyes” fiókját működtető és Clinton kampányát is támogató Organizing for Action szervezet Twitter-accountjainak közel 48 százalékát teszik ki a kamufelhasználók: 77,4 millióból 40,7 millió…”

Forrás:
Trump és Clinton Twitter-követőinek több mint a harmada kamufelhasználó; Kreatív Online; 2016. szeptember 23.

Szlovákia: Rigó Konrád viszi a digitális ügyeket

„Marek Maďarič kulturális miniszter Rigó Konrád államtitkárt jelölte a Közigazgatás digitalizálásáért és az egységes digitális piacáért felelős kormánytanács tagjának.

Ez a beruházásokért és informatizációért felelős miniszterelnök-helyettes, Peter Pellegrini mellett tanácsadó testületként létrejövő csoport az állami szektor digitalizációját segíti. Hatáskörébe tartozik az e-government bevezetése, a digitális hálózatok és szolgáltatások növekedési és terjeszkedési feltételeinek javítása és az európai digitális gazdaság növelése. A tanács először csütörtökön ülésezett. Az első találkozás témája többek közt a közigazgatás digitalizációja volt.

„Örömömre szolgál, hogy a kulturális minisztériumot én képviselem ezen a területen. Maga a téma testhezálló, hiszen tíz évig vezettem egy digitális ügynökséget, részt vettem komplex informatikai projektek kivitelezésében, így a problematika nem új számomra. Az e-government mindenkit érint és mind a nyilvánosság, mind a sajtó részéről komoly érdeklődésnek örvend. Van mit csinálni ezen a területen” – nyilatkozta Rigó Konrád.

Rigó Konrádot a Híd jelölte a kulturális államtitkári posztra. A hivatalt egy hete foglalta el.”

Forrás:
Rigó Konrád viszi a digitális ügyeket; Új Szó Online; 2016. szeptember 22.

Folyamatos innováció vs. innovációs kihívások és versenyek

„Az Innovation Excellence oldalán Brennan McEachran innovációs menedzsment szakember szembeállítja a folyamatos innovációra törekvés kultúráját az innovációs kihívások szervezésével, utóbbi hatékonysága mellett érvelve.

A kihívások és erőpróbák vezérelte innovációs folyamatok a következő fő pontokban térnek el a folyamatos innovációtól:

Időkorlát. Véges idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy a kihívásokra az ezzel megbízott munkatársak választ fogalmazzanak meg javaslatként.

Specifikus és fókuszált. Az innovációs kihívások nagyon szűk területtel (scope) foglalkoznak, jól meghatározott témával – olyannal, amelyre a munkatársnak megfelelő rálátása van.

Forrásokhoz kötött. Az innovációs kihívásokra született válaszokra a vállalat előre hozzárendeli azokat a forrásokat, amelyek a megvalósítást segítik, így az eredmény gyorsan át tud menni a gyakorlatba.

A gamifikáció (gamification) nem csak arra alkalmas, hogy lelkesedést és elkötelezettséget váltsanak ki a kollégákból, hanem hatékony módja annak is, hogy időszerű ötleteket segítsen összegyűjteni jól meghatározott prioritások mentén. Alkalmazását indokolhatja még, ha betekintést akarunk nyerni egy adott probléma megoldásába, ha különös erőfeszítést akarunk elindítani vagy ha mindenkit el akarunk kötelezni egy adott részstratégiai cél mentén.

A siker fő elemeiként a szerző a következőket határozza meg:

A fókuszt hangoljuk össze a szervezeti prioritásokkal.

Fogalmazzuk meg explicit módon kérdést a kihívással kapcsolatban.

Írjunk gyakran emaileket, feljegyzéseket, emlékeztetőket a résztvevőknek.

Biztosítsunk forrásokat a megvalósításhoz.

Végeredményben a kihívások mentén megfogalmazott innovatív megoldások egyszerűek, költséghatékonyak és gyorsan megvalósíthatók lesznek.”

Forrás:
How to Run a Successful Innovation Challenge; Brennan McEachran; Innovation Excellence; 2016. szeptember 9. – Hegedűs Tamás ismertetése

Hackathon és innováció a közigazgatásban – az ausztrál példa

„Ausztráliában a hackathon immár széles körben elterjedt a kormányzat intézményében is. A Környezetvédelmi és Energiaügyi Minisztérium egy vezető tisztségviselője a Public Sector Innovation Toolkit kormányzati oldalon számol be saját minisztériumának jól sikerült gyakorlatáról, a „Hekkeljük meg a bolygót” (’Hack the Planet’) elnevezésű versenyről.

A verseny lehetőséget teremt a munkatársaknak arra, hogy kilépjenek a mindennapok megszokott szerepköréből, és azon dolgozzanak, hogy innovatív megoldásokat hozzanak felszínre olyan problémák esetében, amelyekkel a minisztérium a feladatai során szembesül. A résztvevők csoportokat alkotnak, majd minden csoport kap egy „Rejtélydobozt”. A doboz tartalma alapján öt egymásra épülő lépést kell meghatározni: a jelenség felfedezése, a probléma meghatározása, új választási lehetőségek generálása, a csoport-ötlet finomítása és végül a javaslat rögzítése.

A versenyben csaknem 100 munkatárs vett részt, a minisztérium minden területéről, valamint 30 felsővezető. Mindegyik csoportban születtek nagyszerű ötletek, öt ezek közül azóta már pilot jelleggel el is indult. A szerző három okot nevezett meg, ami miatt a program sikeressé vált:

A hackathon új utak keresésére ösztönzi a munkatársakat. A jól képzett, elkötelezett és magas kvalitású kollégáknak is szükségük van ösztönzésre és megfelelő eszköztárra ahhoz, hogy nyitottá váljanak a csoportos gondolkodásra. A résztvevők 80%-a számolt be arról, hogy használta vagy használni fogja az elsajátított eszközöket a maga területén ahhoz, hogy innovatívabb munkát végezzen.

A hackathon elősegíti a hálózatosodást és az együttműködést. A jelen esetleírásban szereplő minisztériumnak 1500 munkatársa van. A hivatali munka szakterületek és szakmai feladatok széles skáláját fedi le, amiből azt, ami más szervezeti egységben történik, képtelenség nyomon követni. A hálózatosodás ugyanakkor segít szintetizálni azokat az információkat, amelyek lényegesek a saját végzett munka fejlesztéséhez. A versenyben a csapatokat eleve úgy szervezik, hogy olyanok dolgozzanak együtt, akiknek hivatali munkájuk során amúgy erre nincs lehetőségük. A visszajelzések alapján új munkakapcsolatok jönnek létre, a résztvevők pedig nagyra becsülik annak lehetőségét, hogy az együttműködés új lehetőségeit próbálják ki.

A hackathon lelkesedést és érdekeltséget generál. Tapasztalatok szerint a hackathon által inspirált innovatív kezdeményezések meghatározóak lehetnek a későbbi munkavégzésben, kifizetődők lesznek, és emiatt a felsővezetés részéről is komoly támogatást kapnak.

A tapasztalatokat összegezve elmondható: a ’Hack the Planet’ verseny robbanásszerűen megújította az innovációs kultúrát a minisztériumon belül.”

Forrás:
Hack the Planet; Public Sector Innovation Toolkit; 2016. szeptember 15. – Hegedűs Tamás ismertetése

Informatika, távközlés, technika

2017-ben megszűnnek a barangolási díjak az EU-ban: a Bizottság által elfogadott új megoldások minden európai polgár javát szolgálják

„Jean-Claude Juncker elnöknek az Unió helyzetét értékelő beszédében tett bejelentésével összhangban a biztosi testület ma megvitatta azoknak az intézkedéseknek a felülvizsgált tervezetét, amelyek a roamingdíjak megszüntetésére vonatkozó, 2017 júniusában életbe lépő új szabályokkal való visszaélést hivatottak megakadályozni.

Az uniós biztosok áttekintették az újonnan bevezetendő méltányos használati feltételeket, és egyetértettek abban, hogy ne vonatkozzon idő-, illetve mennyiségbeli korlátozás az uniós polgárok más EU-országokban történő mobilhasználatára vonatkozó díjszabás tekintetében. Az új szabályok egyúttal olyan mechanizmus bevezetéséről is rendelkeznek, mely hatékony biztosítékot nyújt a mobilszolgáltatók számára az esetleges visszaélésekkel szemben.

Az új szabályok szempontjából meghatározó jelentőségű lesz, hogy melyik országban van a mobiltulajdonos lakóhelye, illetve hogy melyik országhoz fűzik szoros szálak (például hogy ellátogat-e gyakran és hosszabb időszakokra a szolgáltató székhelye szerinti tagországba).

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök a következőket nyilatkozta: „A Parlament és a Tanács elfogadta az EU-n belül külföldre utazóknak felszámított roamingdíjak megszüntetéséről szóló javaslatunkat. Együttes erővel gondoskodnunk kell arról, hogy Európában mindenütt alacsony díjszabás érvényesüljön, hogy maradéktalanul ki lehessen aknázni az új mobilszolgáltatásokban rejlő előnyöket. Az európai fogyasztók nem érik be ennél kevesebbel.”

Günther H. Oettinger, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos így fogalmazott: „A roamingdíjakkal kapcsolatos bizottsági intézkedések egyértelmű előnyöket biztosítanak az európai fogyasztók számára. A mai napon megvitatott javaslatok értelmében 2017. június 15-től meg fognak szűnni a barangolási díjak az EU-n belül utazó polgárok számára, a szolgáltatók pedig rendelkezni fognak olyan eszközökkel, amelyek birtokában meg tudják majd akadályozni a szabályokkal való visszaélést.”

A biztosi testület megvitatta azokat a tervezett szabályokat, amelyek – ha életbe lépnek – lehetővé fogják tenni az utazóknak, hogy SIM-kártyájukat, amelyet vagy a lakóhelyük szerinti országban, vagy egy olyan másik uniós országban szereztek be, amelyhez szoros szálak fűzik őket, ugyanolyan feltételekkel használhassák bármely más EU-országban.

Ez vonatkozik például a határ menti ingázókra, a külföldön dolgozó, hazájukba gyakran visszalátogató munkavállalókra és az Erasmus program keretében külföldi tanulmányokat folytató diákokra. A mobiltulajdonosok külföldön is a belföldi díjszabás szerint telefonálhatnak, küldhetnek/fogadhatnak üzeneteket, illetve internetezhetnek majd mobilkészülékükön, és teljes hozzáférésük lesz az általuk előfizetett egyéb szolgáltatásokhoz is (pl. havi adatforgalmi csomagok).

A biztosi testület a végleges javaslatot 2016. december 15-ig fogja elfogadni – azt követően, hogy áttekinti és figyelembe veszi az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC), a tagállamok és az érdekelt felek visszajelzéseit.

Biztosítékok a szolgáltatók számára
1) Biztosítékok a lakóhelyre, illetve a valamely EU-országhoz fűződő szoros kötelékekre vonatkozó szabállyal való visszaélések ellen
A roamingszabályok a más uniós országokba ideiglenes jelleggel ellátogatók számára hivatottak megkönnyíteni, illetve olcsóbbá tenni a külföldi telefonhasználatot. A tervezett szabályozás lehetővé fogja tenni a szolgáltatóknak, hogy nyomon kövessék ügyfeleik telefonhasználati szokásait, és megelőzzék a belföldi díjszabás szerinti barangolásra vonatkozó új szabályokkal való visszaélést.
Visszaélésre utalhatnak például a következők:
– a belföldi hívások száma, illetve a belföldi adatforgalom volumene eltörpül a nemzetközi hívások, illetve adatforgalom mellett;
– egy elsősorban, de nem kizárólag roamingszolgáltatások céljából használt SIM-kártya hosszú ideig inaktív állapotban van;
– egy ügyfél egyszerre több SIM-kártyára fizet elő, és azokat rendszeresen használja roaming üzemmódban.

Ilyen esetekben a szolgáltatónak figyelmeztetnie kell ügyfelét. A szolgáltatók csak a fenti esetekben számíthatnak fel többletdíjat, amely amúgy is alacsony lenne: a hanghívások, az üzenetküldés- és fogadás és az adatforgalom árának felső határa 0,04 euró/perc, 0,01 euró/SMS, illetve 0,0085 euró/MB lenne a Bizottság javaslata szerint. A szolgáltatónak panasztételi eljárást kell életbe léptetnie arra az esetre, ha nézeteltérés alakulna ki közte és az ügyfél között. Az az ügyfél, akinek nem sikerül a jogvitát rendeznie a szolgáltatóval, a nemzeti szabályozó hatósághoz fordulhat, amely pontot tesz az ügy végére.
Visszaélésnek minősül az is, ha valaki nagy mennyiségben vásárol fel SIM-kártyákat, és azokat újraértékesíti a kártyát kibocsátó szolgáltató székhelye szerinti országon kívüli állandó használat céljából. Az új szabályok értelmében ilyen esetben a szolgáltató azonnali és arányos intézkedéseket hozhat, tájékoztatva egyidejűleg a nemzeti szabályozó szervet.

2) Biztosítékok a belföldi piacokon uralkodó kivételes körülmények esetén
Ha valamelyik piacon emelkednek az árak, vagy egyéb, a belföldi ügyfelek számára kedvezőtlen esemény következik be, a szolgáltatók – ha a nemzeti szabályozó szerv ezt engedélyezi nekik – mellőzhetik az egységes kül- és belföldi árazásra vonatkozó új szabályokat, és ideiglenesen felszámíthatnak felárat a külföldi telefonhívások, az üzenetek külföldön történő küldése és fogadása, valamint a külföldi adatforgalom után (a többletdíj felső határa a Bizottság javaslata szerint 0,04 euró/perc, 0,01 euró/SMS, illetve 0,0085 euró/MB lenne). A szolgáltatóknak ilyen esetekben igazolniuk kell, hogy a bel- és a külföldi telefonhasználat egységes árazása veszélyeztette a belföldi díjszabást.

Háttér-információk
A Bizottság már egy évtizede dolgozik azon, hogy csökkentse azokat a többletdíjakat, amelyeket a távközlési szolgáltatók minden egyes alkalommal felszámítanak ügyfeleiknek, amikor azok üzleti útra vagy turistaként másik uniós országba utaznak, és ott mobiltelefonjukat használják. 2007 óta a barangoló telefonhívások díja több mint 90%-kal csökkent. 2015-ben, az Európai Bizottság javaslata alapján az Európai Parlament és a Tanács megállapodott a roamingdíjak megszüntetéséről. 2017 júniusától a más EU-tagországokba ellátogató uniós polgárok az országhatár átlépését követően is ugyanolyan díjszabás mellett használhatják mobilkészülékeiket, mint saját hazájukban.”

Forrás:
2017-ben megszűnnek a barangolási díjak az EU-ban: a Bizottság által elfogadott új megoldások minden európai polgár javát szolgálják; IP/16/3111; Európai Bizottság; 2016. szeptember 21.
Questions and Answers; Európai Bizottság; 2016. szeptember 22.

Régi adósságát törleszti a UPC: modern optikai hálózatot épít Monor körzetében

„A UPC Magyarország 2016 októberétől nagyszabású hálózatfejlesztésbe kezd Monoron és a környező településeken. A több milliárd forintból megvalósuló beruházás keretében 500 Mbit/s átviteli sebességre képes optikai hálózatot építenek ki, amely a szélessávú internet mellett olyan, más országrészben már elérhetővé szolgáltatásokat nyújt majd a helyi előfizetők számára, mint a Műsorvisszanéző, a Horizon Go vagy a Wi-Free.

Az elavult ADSL technológia helyébe lépő, korszerű optikai kábelhálózat 500 Mbit/másodperces adatátviteli sebességre is alkalmas, így a jelenleginél akár ötvenszer gyorsabb adatforgalmat tud biztosítani a szolgáltató a városban és a környező településeken.

A körzetben először Monoron kezdődnek meg a fejlesztési munkálatok, ahol a UPC az év végéig közel tízezer háztartásban teszi elérhetővé az új hálózatot. A korszerűsítésnek köszönhetően a településeken is rendelkezésre áll majd a UPC országos digitális kínálata, így nemcsak a szupergyors internetet, de a teljes HD minőségű televíziós csatornaválasztékot és a digitális tv szolgáltatásokat is elérhetik az előfizetők. [Monor város hivatalos honlapja]”

———

„…Az elmúlt csaknem húsz évben szinte egyáltalán nem nyúlt hozzá a Monort és környékét magába foglaló 29-es primer körzet technológiai alapjaihoz a UPC Magyarország, ám a (vezetékes) távközlési vívmányok és innovációk terén elátkozottnak tekintett terület lakói most végre fellélegezhetnek. A cég bejelentette, hogy októbertől kezdődően nagyszabású fejlesztéseket indít a térségben, melynek eredményeként legkésőbb jövőre a 29-es körzet lakói is pontosan ugyanazokat a szolgáltatásokat élvezhetik majd, mint bármelyik másik UPC-előfizető az országban.

Üdv a XX. században!
A UPC tulajdonosa 1998-ban szerezte meg a 29-es primer körzet inkumbens szolgáltatóját, a Monor Telefon Társaságot (MTT), mely tíz éven keresztül működött azonos cégcsoportban a UPC-vel, majd 2008-ban beolvadt a cégbe. Hiába telt el azonban a tulajdonszerzéstől számítva csaknem két évtized, az egykori MTT-előfizetők még ma is a múlt századi, réz érpárra épülő xDSL technológiát kapják a UPC-től, ezzel a körzet a szolgáltató egyfajta fekete bárányának számít. Ebben hoz változást, hogy a cég végre úgy döntött, felszámolja ezt a digitális sivatagot.

A Liberty Global tulajdonában álló távközlési cég szerdán bejelentette, hogy az idén októberben induló, és jövőre lezáruló nagyszabású hálózatfejlesztés részeként immár a körzetben lakó mintegy 50 ezer előfizető számára is elérhetővé teszi ugyanazt a kábeles technológiát (DoCSIS 3.0), melyet az ország más területein is biztosít az ügyfeleknek. A fejlesztés a leglátványosabban a kábelhálózaton keresztül nyújtott internetcsatlakozás sávszélességében mutatkozik majd meg. A jelenlegi UPC előfizetők szerencsés esetben legfeljebb 18 Mbps letöltési sávszélességet kaphatnak a legdrágább, több mint 9000 forintba kerülő csomagban, ez a határ a fejlesztést követően 500 Mbps-re nő, ráadásul mivel a DoCSIS technológia lényegében érzéketlen a központtól számított távolságra, ezért ezt a sávszélességet egységesen, minden előfizető megkaphatja majd.

A szolgáltató közleménye szerint a körzetben először Monoron kezdődnek meg a fejlesztési munkálatok, ahol a UPC az év végéig közel tízezer háztartásban teszi elérhetővé az új hálózatot. A korszerűsítésnek köszönhetően a településeken is rendelkezésre áll majd a UPC országos digitális kínálata, így nemcsak a gyors internetet, de a teljes HD minőségű televíziós csatornaválasztékot és a digitális tv szolgáltatásokat is elérhetik az előfizetők. Elérhetők lesznek továbbá a vállalat olyan szolgáltatásai is, mint a közelmúltban bevezetett Műsorvisszanéző funkció, a televíziós tartalmak mobil elérését biztosító Horizon Go vagy a MyPrime interaktív videotéka. Az itt élők ugyancsak csatlakozhatnak majd az országosan 430 000, Európa-szerte pedig 6 millió ponton elérhető ingyenes UPC Wi-Free közösségi Wi-Fi hálózathoz – fejti ki a UPC.

A GVH-hoz is eljutott
A távközlési cég saját weboldalán belül külön szekcióval rendelkező 29-es körzet lakói az elmúlt években elkeseredett küzdelmet folytattak azért, hogy a számukra is hozzáférhetővé váljanak a XXI. századi vezetékes távközlési technológiák. Az ügyben a beérkező nagy számú panasz hatására a Gazdasági Versenyhivatal is kénytelen volt kifejteni álláspontját 2012-ben. Akkor a GVH nem indított hivatalból vizsgálatot, és megállapította, hogy versenyjogi szempontból minden rendben van a 29-es körzetben, felhívva a figyelmet rá, hogy a UPC eltérő technológiai alapokkal nyújt távközlési szolgáltatásokat a területen, ezért lehetősége van eltérő árakat is alkalmazni.

Később azonban a GVH-nál is betelt a pohár, így tavaly tavasszal gazdasági erőfölénnyel való visszaélés gyanúja miatt vizsgálat indult a cég 29-es körzetben tanúsított magatartásával kapcsolatban. Ez a vizsgálat a HWSW információ szerint még nem zárult le. A szolgáltatási területek közti különbségek mindenesetre most is rendkívül beszédesek: A jelenleg elérhető legnagyobb sávszélességű, legfeljebb 18 Mbps letöltési sebességet biztosító xDSL-csomagért a 29-es körzetben havi 9290 forintot kell fizetni, miközben Budapesten 200 forinttal drágábban, havi 9490 forintért már 500 Mbps-os Fiber Power csomagot kapnak az ügyfelek.

A UPC mostani fejlesztésével kapcsolatos nem elhanyagolható szempont, hogy míg a helyi hurok átengedésére vonatkozó kötelező érvényű szabályozás értelmében a szolgáltató a 29-es körzetben köteles nagykereskedelmi modellt kialakítani a réz érpár alapú hálózaton, addig az önerőből épített kábelhálózaton erre semmi sem kötelezi majd a céget. Ettől függetlenül a társaság nagyobb versenytársai közül egyre több terjeszkedik Monoron és környékén, melynek alighanem része volt abban, hogy a UPC rászánja magát a hálózatmodernizációra az elátkozott 29-es körzetben.

Nyomul a konkurencia
A Telekom a 29-es primer körzetben 2013-16 között 35.400 – köztük több ezer monori – háztartás számára tette elérhetővé a nagysebességű, szélessávú internetet, idén pedig további, több települést érintő sajáterős-fejlesztéseket is tervez a cég a körzetben. Az elkészült és tervezett hálózatok a lakossági piacon jelenleg tömegesen alkalmazottak közül a legjobb, FTTH technológiával készültek/készülnek – tudtuk meg a Magyar Telekomtól. [HWSW.hu]”

Forrás:
Régóta várt, Monort is érintő hálózatfejlesztést jelentett be a UPC!; Monor város hivatalos honlapja; 2016. szeptember 21.
Megöntözi Magyarország digitális sivatagát a UPC; Koi Tamás; HWSW.hu; 2016. szeptember 21.
Lásd még: Monoron és környékén fejleszti hálózatát a UPC; UPC; 2016. szeptember 21. (pdf)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Smart City Hungary 2016

„Az okos város, avagy smart city olyan gyűjtőfogalom, amely alatt mindenki mást ért, legyen az a technológiai, energiahatékonysági vagy az életminőséget javító program. A lényege, hogy a fejlesztéseket a helyi igényekhez kell igazítani, ennek első lépése a települési stratégiák kialakítása. A magyar települések között a megyei jogú városok közül alig van olyan, amelynek még nincsenek smart city tervei, bár ezek nagyon különböznek egymástól.

Az okos város nélkülözhetetlen részei az „okos városlakók”, ez alapvető feltétele egy város fejlődésének. Azok a városok sikeresek, ahol teret engedtek az innovációs tevékenységnek, amihez az önkormányzatok részéről szolgáltató szemlélet szükséges – vagyis az, hogy ne a testület legyen a kizárólagos meghatározója a város életének. Fontos, hogy a kényelmi szolgáltatások találkozzanak a valós igényekkel. Ehhez először a cégeknek kell megérteniük, hogy miként működik az adott terület, és ehhez a helyzethez kell igazítaniuk az okos várost szolgáló fejlesztéseket.
Konferenciánk célja, hogy az azon részt vevő cégvezetők, önkormányzati és vállalati vezetők, szakemberek és szakújságírók első kézből értesüljenek az okosváros-koncepcióról és az ehhez kapcsolódó projektekben rejlő lehetőségekről és legfontosabb történésekről.

Moderátor: Leszák Tamás, a Noguchi Porter Novelli munkatársa, szakújságíró

Részletes program
08:15 Regisztráció, kávé
09:00 Köszöntő
Korányi G. Tamás, a Napi.hu főszerkesztője

09:05 Mire lesz pénz 2017-ben? Mely okosváros-projektek élveznek majd prioritást?
Dr. Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke (felkérés alatt)

09:35 Okosváros-koncepció Magyarországon – az elkészült munkaanyag részletei
Kulcsár Sándor, a Smart City programot koordináló Lechner Tudásközpont vezérigazgatói tanácsadója

10:00 Direktívák és okos városok

10:25 A kreatív ipar, a k+f+i ökoszisztémák és a városfejlesztés kapcsolata
A smart city laboratóriumok, Living Labek és okos város pilot programok jelen állapotai
Szemerey Samu építész, urbanista, a Design Terminál szakmai tanácsadója

10:50 Kávészünet

11:20 Okos liget – a Liget Budapest projekt részletei

11:40 Kereskedőház – tudásexport lehetőségei a városfejlesztésben
Lánszki Regő városépítész, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. szakértője

12:00 Megvalósult példák – okos települések – panelbeszélgetés
A beszélgetés résztvevői:
Gáspár Mátyás, Budaörs közigazgatási szakértője
Szita Károly, Kaposvár polgármestere

12:40 Kávészünet

13:00 Okos építési technológiák

13:20 Okos fizetés, a jövő szolgáltatásai

13:40 Új korszak küszöbén? – Önvezető autók lehetséges hatásai a nagyvárosokra – panelbeszélgetés
14:30 Ebéd…

Helyszín
Művészetek Palotája, 1095 Budapest, Komor Marcell utca 1.
Időpont: 2016. november 9…”

Forrás:
Smart City Hungary 2016; Napi.hu konferenciák

Digitalizáció útján a mezőgazdaság

„A X. Jubileumi Kaposvári Állattenyésztési Napok ünnepélyes megnyitóját követően tartották meg azt a szakmai konferenciát, amelyet – hagyományteremtő szándékkal – a Magyar Mezőgazdaság Kft. és a Kaposvári Egyetem rendezett. A nagy érdeklődéssel kísért tanácskozás célja az volt, hogy hazai és nemzetközi példákon keresztül bemutassa a precíziós mezőgazdaság gyakorlatát.

A hazai agrárium vezető cégei és szakemberei nemcsak kiállítóként, hanem előadóként is részt vettek ezen a szakmai eseményen, ahol a résztvevők megismerhették termékeiket, szolgáltatásaikat, valamint a legújabb kutatási és fejlesztési tevékenységeiket. Az itt elhangzott előadások egyebek között érintették a precíziós növénytermesztést, a növényvédelmi munkákat, a talajerő gazdálkodást, valamint az állattenyésztésben alkalmazott szelekciós munkát, az állattartás és takarmányozás kihívásaira kidolgozott innovatív megoldásokat, melyek hozzájárulnak az agrártermelés hatékonyságának növeléséhez és hosszú távú fenntarthatóságához.

A szakmai konferenciát Szávai Ferenc, az egyetem rektora nyitotta meg. Előadásából azt is megtudtuk, hogy három egyetem – a gödöllői a Szent István Egyetem, a Pannon Egyetem és a Kaposvári Egyetem – együttműködésének, köszönhetően a közeljövőben elkészül egy tanulmány, amelyben olyan eredmények szerepelnek, melyből kiderül, a modern technika, a digitális rendszerek, és a precíziós gazdálkodás segítségével hogyan lehet még eredményesebben, hatékonyabban dolgozni, mind a kutatásban, mind a termelésben. Ez a közös munka a DAS-t, azaz a Digitális Agrár Stratégia nevet kapta. Ebben a tanulmányban a precíziós állattartás, a talaj és az öntözés, a növényvédelem, a kertészet, a vidékfejlesztés, az élelmiszerlánc, valamint a gép és a gazdálkodó szerepel.

A megnyitó előadást követően Gyuricza Csaba köszöntötte az egyetem 170-es előadójának szépszámú hallgatóságát. Az MVH elnökét egyáltalán nem lepte meg ez a nagy érdeklődés, hiszen amint mondta, a precíziós gazdálkodás ma már nem a jövő, hanem a jelen. E rendkívül népszerű téma egyre több embert érint, hiszen ezen a területen van bőven tanulnivaló és előrelépésre lehetőség, éppen ezért van szükség az ilyen és ehhez hasonló szakmai rendezvényekre. – Ha megnézzük a világ mezőgazdasági fejlődésének tendenciáit, akkor alapvetően két irány látható: az egyik a csúcstechnológiák irányába való elmozdulás és robbanásszerű fejlődés, ezzel párhuzamosan pedig a hagyományokhoz való visszatérés, itt az ökológiai gazdálkodásról, vagy éppen a helyi élelmiszer-előállításhoz kapcsolódó technológiákról van szó. Ezeket sokszor egymással szembe állítja a szakma és a politika, pedig ezeknek egymás mellett kell „működniük”. A kérdés az, hogy milyen arányban tudnak egymás mellett meglenni? A precíziós gazdálkodásban talán az jelenti a legnagyobb kihívást, a legnagyobb nehézséget, hogy interdiszciplináris, több tudományterületet foglal magában, komoly szintetizáló képességet és tudást is feltételez. Ebben témakörben pedig két, egymástól látszólag eltérő tudományterületet kell ötvözni, a mezőgazdaságot és az informatikát. Nos erről szól a precíziós gazdálkodás. Magyarországon még gyerekcipőben járnak ezek a technológiák, ugyanakkor Európában már kedvezőbb a helyzet, azonban ha megnézzük Észak-Amerikát, robbanásszerű fejlődést figyelhetünk meg az elmúlt egy-két évtizedben. Nos ez a törekvés már Magyarországon is látszik. Szerencsére egyre több gyakorlati példa látható, amely irányt mutat az elkövetkezendő évekre is. A precíziós gazdálkodás az, amely lehetővé teszi azt, hogy csökkentsük a termelési költségeket, amelynek köszönhetően a mezőgazdasági termelés eredményessége akár 10-30 százalékkal is növelhető. A precíziós gazdálkodáshoz pedig három dologra van szükség: az elszántságra, a tőkére és a szaktudásra – mondta végezetül Gyuricza Csaba.

Varga Péter, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) agrárinformatikai munkacsoportjának vezetője a több mint 500 tagot számláló szövetség Digitális Agrárstratégiáját mutatta be. Az informatikai vállalkozások nagy, kiaknázatlan piacnak látják a mezőgazdaságot, ezért kezdték föltárni az általuk kezelhető problémáit. A precíziós gazdálkodást ma a termelési megoldásokra értik, de az IVSZ szerint a termelési szint csak az alap, az onnan gyűjtött adatoknak üzemi szinten kell összeérniük, hogy alkalmassá váljanak a döntéshozatalra. Ezen túl a termékpályák, a szakrendszerek, végül a közigazgatás szintjén is komoly előrelépést lehet elérni a digitalizációval. Ma sem a szakrendszerekben, sem a közigazgatásban nem kielégítő az adatok mennyisége, minősége és elérhetősége, mondta Varga Péter. Ennek az öt alrendszernek a fejlesztésével becsléseik szerint 10 százalékos, azaz 300 milliárd forintos növekedést érhetne el az agrárium. Sajnos a legtöbb helyen a motiváció sincs meg a digitális világ megismerésére és kihasználására, vagyis az igények fölkeltésével kell kezdeni a munkát.
Az agrárinformatikai munkacsoport nyitottan működik, bárki bekapcsolódhat a munkájába az IVSZ honlapján keresztül.

Lehetőségek és kihívások a precíziós növénytermesztésben címmel tartotta előadását Mesterházi Péter Ákos, a Széchenyi István Egyetem docense. A precíziós gazdálkodás fogalma az USA-ban született 1997-ben, és olyan komplett rendszert takar, ami kisebb erőforrás-felhasználással ér el jobb hatékonyságot. Inkább gondolkodásmód, ugyanis a meglévő eszközökkel is számottevő eredményeket lehet elérni. Napjainkban még a módszert kidolgozó USA-ban sem elterjedt, a GPS alapú vezérlést a gazdaságok háromnegyedében használják, viszont például a talajellenállás-mérést már csak minden tizedikben. Hazánkban szinte csak a robotpilóta-rendszereket használják, igaz, nehéz megmondani, milyen adatokból induljunk ki, nem tudjuk átvenni más országok működő modelljeit az eltérő adottságaink miatt. Az összegyűjthető adatokat a helyükön kell kezelni, mert például egy év hozamtérképéből még nem lehet következtetést levonni, hiszen nem ismerjük a korlátozó tényezőket. Olyan szakértői rendszerekre van szükség, amelyek értelmezni tudják a begyűjtött adathalmazt.
[magyarmezogazdasag.hu]”

———–

„…A terület kiválasztása, a talaj specifikumainak felmérése, az adatmennyiség bemutatása és ezek egymáshoz kapcsolása volt a jövő önmaga. Az elmúlt években már nagyon sokan és nagyot sokat áldoztak a precíziós gazdálkodásért, és most úgy látszik, az egyik ok, ami miatt talán nem volt elérhető a várt és átütő eredmény, az a kommunikáció gyorsasága, illetve lassúsága és a rendelkezésre álló adatmennyiség feldolgozhatóságának szűkösségében is kereshető.

Látványos volt – és nem titkoltan az is volt a cél, hogy az legyen –, ahogy a kombájnból bejelentkezett a kombájnos kolléga, és láthattuk a kijelzőn, hogy akkor éppen 21 százalék körül volt a betakarított kukorica nedvessége, kb. 9 tonna/hektár hozammal lehet számolni, 5 km/óra sebességgel haladt a kombájn, és a magtartály akkor éppen 45 százalékig volt tele.

Csak ezek a pillanatnyi információk is hordoznak magukban már további feladatokat, utasítások lehetőségét, de ha ezek halmozódását is végiggondoljuk, eljutunk megint csak oda, hogy a jövő igénye nem elégíthető ki az eddig megszerzett tudásunkkal, hanem olyan mértékű ugrásra van megint szükség, amit egyelőre nehéz elképzelni.

A néhány órában külön-külön említett fejlesztések, azok további egymáshoz igazítása és ezek komplex kezelése elgondolkoztatott: kire lesz szükség a jövőben? Informatikusokra, folyamatszervezőkre és a ’big-data’ adatokat feldolgozni képes rendszerekre csak?[Agroinform.hu]”

Forrás:
Smart Farm konferencia – további sikerre számíthat; Forgács Tibor, Horváth Csilla; magyarmezogazdasag.hu; 2016.szeptember 23.
A fejlődést nem lehet megállítani: AGRO INNO SHOW 2016; Agroinform.hu; 2016. szeptember 23.

IVSZ Export Munkacsoport ülése

„A munkacsoport következő ülése szeptember 28-án lesz.

Időpont: 2016. 09. 28. 16-18 óra
Helyszín: Egyeztetés alatt

A tervezett témák:

Exim exporthitel-termékek

Világbanki projektlehetőségek

Kereskedőház bemutatkozása

Digitális Export Startégia

Exportfejlesztési pályázat helyzete

A munkacsoporti ülésen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött…”

Forrás:
IVSZ Export Munkacsoport ülés; IVSZ Export Munkacsoport; 2016. szeptember

Kétszer fizették ki a digitális oktatási tananyagot?

„Milliárdokat szórtak el lényegében használhatatlan, korábban már megvett szoftverekre az iskolák infrastruktúrájának fejlesztése ürügyén! Az Educatio Nonprofit Kft. összesen 12,7 milliárd forint uniós támogatást kapott erre a célra, amelyből több mint 4 milliárd ment el a digitális iskolai tananyagokra.

Az azóta már megszüntetett, az Emberi Erőforrások Minisztériumhoz (EMMI) tartozó állami cég olyan szoftverre fizetett milliárdokat, amelynek használati jogát korábban már megvásárolta a magyar állam. Ez volt a Virtuális szertár nevű program, amelyet 400 millió forintos uniós támogatásból fejlesztett ki egy miskolci cég, és amihez egy egyszerű regisztrálás után bárki hozzáférhetett.

Ennek ellenére bruttó 1,3 milliárd forintot fizetett ki az Educatio a Lab@Home nevű szoftverre, amelyben csupán videók vannak. Minden egyes, a program során beszerzett informatikai eszközre feltelepítették, vagyis közel 30 ezer darabot rendeltek meg belőle. Ez azt jelenti, hogy a szoftver darabja 45 ezer forintba került, ami akkor is elképesztően túlárazott lenne, ha most vásárolták volna meg először.

– Az uniós támogatás alapfeltételeit sem tudja teljesíteni a program, vagyis nem az általános iskolásoknak szól az oktatási anyag, hanem csak a középiskolásoknak – hívta fel a figyelmünket egy oktatási szakértő. A Science Guide fantázianévvel ellátott, CD-n terjesztett programért 2,7 milliárdot fizettek. Itt nem is tagadták az alkotók, hogy a „Virtuális szertár” gyermeke, egész pontosan annak továbbfejlesztett, kiegészített változata. Ennek ellenére ez is furcsának tűnik, mivel a menüpontokra kattintva csak egy száraz óravázlat jelenik meg.

– Nem elég, hogy egy megvásárolt szoftverért fizettek még egyszer óriási pénzeket, de ki sincs dolgozva, egy külföldi anyagot fordíthattak le magyarra – mondta a Blikknek oktatáskutatással és szoftverfejlesztéssel foglalkozó informátorunk, aki azt kérte, hogy egyelőre ne nevezzük meg őt. Szerinte az érintett tanárok túlnyomó többsége még nem szembesülhetett ezekkel a problémákkal. – A legtöbb programban részt vevő iskola még meg sem kapta a szoftver CD-jét, vagy egyszerűen nem kapott kódot, amellyel beléphetne a digitális tananyagba, noha az elmúlt év végén kifizették az uniós támogatást a kedvezményezetteknek.

Kerestük az EMMI-t, hogy tudott-e problémáról és hogyan lehetett többször is elszámolni ugyanazt a szoftvert, de lapzártánkig nem reagált.

800 iskola volt a cél
A projekt célja eredetileg az volt, hogy az oktatás minőségét javítsák számítástechnikai eszközök és modern digitális tananyagok beszerzésével. Nyolcszáz vidéki iskola szerepelt a programban, ám információink szerint a legtöbb helyen még nem kapták meg az összes eszközt, továbbá a szállító által vállalt és előre kifizetett tízórás oktatás sem történt meg, amiért összesen 90 millió forintot számlázhattak ki.

A Blikk megkeresésére az EMMI az alábbi választ küldte:
Téves minden olyan állítás, amely a két hivatkozott konstrukció során született tartalmakat összemossa és függetlenül az azok során létrejött, egymástól elkülönülő eredményektől és teljesítésektől valótlanságot állít.

A hivatkozott TIOP program során egy, a piacon akkor elérhető szoftveres tartalmat szerzett be az EMMI Háttérintézménye, míg a másik esetben több tucat másik pályázó mellett egy nyílt pályázaton a hivatkozott szoftver tulajdonosa is nyert fejlesztési forrásokat termékének megújítására. A kapott támogatással, mint minden esetben most is elszámoltak a pályázók, sőt a hivatkozott ügyben az EMMI Irányító Hatósága külön is vizsgálta, hogy az újonnan létrehozott termékek valóban újszerűek-e és lényegi elemeiben eltérnek-e a piaci környezetben elérhető korábbi verzióktól. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ebből adódóan visszautasít minden olyan a valóságtól távol álló és tényszerűtlen feltételezést, amely ennek ellenkezőjét állítja.”

Forrás:
Kétszer fizették ki a sulis szoftvereket; Blikk; 2016. szeptember 24.

Szakirodalom

Magyarország számokban, 2015 – Internet és OECD

„A kiadvány célja, hogy széles olvasóközönséggel ismertesse meg a Magyarországra vonatkozó alapvető mutatószámokat, az utóbbi időben jellemző gazdasági és társadalmi folyamatokat. Az országot átfogóan bemutató strukturált, táblázatokat és grafikonokat tartalmazó törzsanyag mellett évente változó, érdeklődésre számot tartó témákat dolgoz fel, grafikonok, táblázatok és szöveges magyarázatok, elemző részek beiktatásával.

Kiemelt témáinak egyike az internethez kapcsolódik, mivel 25 éve kapcsolódott be hazánk az internet világába, másik kiemelt témája pedig hazánk OECD-hez történő csatlakozásának 20. évfordulója alkalmából egy grafikonos összeállítást tartalmaz.”

Forrás:
Magyarország számokban, 2015; Központi Statisztikai Hivatal 2016. szeptember 19. (pdf;

A klímavédelmi szabályozás helyi szintje

„A környezetvédelmi jogalkotás sajátossága helyi szinten, hogy a települési önkormányzatok a központi előírásnál szigorúbb követelményeket szabhatnak. Nem írhatnak elő azonban határértéket, nem tilthatnak generálisan a központi előírások szerint jogszerűen folytatható magatartásokat, s általában is tiszteletben kell tartaniuk a törvényi kereteket. A klímavédelem területén „tiszteletben tartandó” előírást a levegővédelemről, a településrendezésről, a távhőről szóló, s egyéb országos jogszabályok is tartalmaznak. Ezek alapján nem lehetséges, pl. a helyi emisszióval nem járó fűtési módok kikötése, a távhőre való csatlakozás előírása, illetve az arról való leválás korlátozása sem. A tárgykörben született alkotmánybírósági határozatok és az érintett települések ma hatályos rendeleteinek összevetése azt mutatja, hogy – bár időközben a törvényi szabályozás kismértékben módosult – a helyi jogalkotási mozgástér így túlságosan szűk. A klímavédelem és a szolgáltatásnyújtás biztonsága (gazdaságossága) szempontjai összekapcsolódnak, s szemben állnak a polgári jogi, fogyasztóvédelmi érdekekkel. A konfliktus feloldása további, központi intézkedéseket igényel.”

Forrás:
A klímavédelmi szabályozás helyi szintje; Fodor László; 7. Báthory-Brassai Konferencia, 2016. május 19–20.; Óbudai Egyetem (pdf)

A megújuló energiák szabályozása Ausztriában (rövid bevezetés)

„Közismert tény, hogy a megújuló energiák az osztrák energiaellátásban máris nagyobb szerepet töltenek be a hazainál, ami részben a vízerő hasznosításának tudható be, amihez az ország földrajzi adottságai kedvezőbbek a mienknél. Emellett azt is látjuk, hogy a nyugati országhatárt elhagyva jóval több szélkerék forog, ahogyan a háztetőkre szerelt napelemek száma is nagyobb, mint nálunk. Kiindulópontom az a feltételezés, hogy ez nemcsak az adottságokon vagy az emberek gazdagságán, energiatudatosságán, környezeti érzékenységén, hanem a szabályozáson is múlik, ami a hazaitól alighanem eltérő. A vonatkozó jogszabályok, szakirodalom, szakmai tájékoztatók és egyéb, internetes források segítségével igyekszem a megújuló energiákra vonatkozó osztrák nemzeti szabályozás tartalmába, működésébe betekintést nyerni illetve nyújtani. A téma időszerűsége abból következik, hogy Ausztriának ugyanazon európai uniós játékszabályoknak kell megfelelnie a megújuló energiák előnyben részesítése során, mint hazánknak, vagyis az alábbi sorok egyúttal adalékul szolgálhatnak a hazai szabályozás ismerőinek, hogy mit hogyan lehet (esetleg másképp) csinálni.”

Forrás:
A megújuló energiák szabályozása Ausztriában (rövid bevezetés); Ünnepi tanulmányok Prugberger Tamás professzor 80. születésnapjára; Miskolci Egyetem; 1-9. oldalak (pdf)

Önkormányzati környezet- és klímavédelem német példák tükrében

„Az energiaügy (településrendezés, monitoring, közszolgáltatások), a víz- és hulladékgazdálkodás feladatai (vízellátás, szennyvízkezelés, hulladékkezelés) a közlekedés (forgalomszervezés, közösségi közlekedés szervezése), a helyi adók (környezetterhelési és igénybevételi adók) területének az áttekintése (amiből itt csupán részleteket volt mód felvillantani) arra a következtetésre vezet, hogy az önkormányzatok környezetügyi kompetenciái körében Németországban már nem várható és nem is indokolt áttörés, hiszen máris rengeteg ilyen feladat és hatáskör létezik. Ahol növelhető az önkormányzatok szerepe – és ez Magyarországra éppúgy érvényes – az a megrendelői és szolgáltatói szerepkörben való példamutatás (amit az uniós környezetpolitika vagy a német szövetségi energetikai jogszabályok is a hangsúlyoznak), és ezzel a helyi közösségek környezeti tudatosságának javítása.”

Forrás:
Önkormányzati környezet- és klímavédelem német példák tükrében; Fodor László; IV. Környezet- és Energia Konferencia , 2016. március 11-12., Debrecen. (pdf)

Az okos mérés előírásai a villamosenergia-szektorban

„Az okos (intelligens) mérés Magyarországon ma még nem realitás, de nem is a tudományos-fantasztikus regények utópiája. Az alábbiakban a villamos energia szektorra koncentrálva igyekszem értelmezni, hogy mit jelent jogi szempontból az okos mérés, illetőleg ahhoz kapcsolódóan az okos hálózat (smart metering, smart grid). A mérésre vonatkozó követelményekhez szorosan hozzátartozik a számlainformációk szabályozása, hiszen az okos mérés átláthatóbb, a fogyasztó számára könnyebben értelmezhető számlainformációkat szolgáltathat, illetve jelentős tényező az energiaárak szabályozása is. E kérdésköröket azonban éppen csak érintem. A bemutatás során elsősorban a környezeti- illetve a klímavédelemhez fűződő, energiapolitikai szempontból fontos kapcsolódási pontokra igyekszem rámutatni. Az uniós illetve a hazai szakpolitikai és jogi háttér elemzése mellett néhány szabályozandó kérdéskört emelek ki, s mindehhez az előttünk járó uniós tagállamok megoldásait kapcsolom példaként.”

Forrás:
Az okos mérés előírásai a villamosenergia-szektorban; Fodor László; Iustum, Aequum, Salutare; Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Kar; ISSN 1787-3223; 12 (1). 217-239. oldalak; 2016 (pdf)

Törvények, rendeletek

Az Országgyűlés elé került az általános közigazgatási rendtartásról és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvénytervezet

„Az Igazságügyi Minisztérium benyújtotta az Országgyűlésnek az általános közigazgatási rendtartásról (Ákr.) és a közigazgatási perrendtartásról (Kp.) szóló tervezetet 2016. szeptember 23-án. A kormány már megalakulásakor, 2014-ben meghirdette az eljárásjogok reformját, mert célja a bürokrácia csökkentése és az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom erősítése.
Az általános közigazgatási rendtartásról és a közigazgatási perrendtartásról szóló új törvények az ügyfelek ügyeinek gyorsabb és hatékonyabb elintézését, a közigazgatás szolgáltató jellegének erősítését, valamint az eljárások átláthatóbbá és egyszerűbbé tételét szolgálják. A bíróságok közigazgatási ügyekben való eljárásának szabályai eddig a polgári perrendtartásról szóló törvényben kaptak helyet. Tekintettel azonban arra, hogy a két jogterület számos eltérő sajátossággal rendelkezik, ezért a közigazgatási bírósági eljárások kikerültek az Országgyűlésnek már benyújtott új Polgári perrendtartásból és a javaslat szerint külön törvényben nyernek szabályozást.

A fenti törvények benyújtását kétéves alapos előkészítés előzte meg. A Kormány felhatalmazása alapján a jogászi hivatásrendek képviselőiből, országosan elismert szakemberekből álló kodifikációs bizottságok dolgozták ki a tervezeteket. A javaslatok közigazgatási és társadalmi egyeztetése, valamint számos szakmai konferencián való megvitatása mellett, az Igazságügyi Minisztérium két alkalommal is – 2015. március 19-én, majd 2016. szeptember 2-án – egyeztetett a szabályozásról a parlamenti pártok frakcióival.

A most benyújtott törvényjavaslatok nem tartalmazzák a bírósági szervezetrendszert érintő, külön törvény tárgyát képező szabályokat. Az erre vonatkozó szabályozási megoldásokról az igazságügyi tárca további szakmai és ötpárti egyeztetéseket folytat majd.”

Forrás:
Az Országgyűlés elé került az általános közigazgatási rendtartásról és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvénytervezet; Igazságügyi Minisztérium; 2016. szeptember 23.
Lásd még: T/12233 Az általános közigazgatási rendtartásról; Országgyűlés
T/12234 A közigazgatási perrendtartásról; Országgyűlés
T/11900 A polgári perrendtartásról; Országgyűlés

39. szám, 2016. szeptember 26.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek