Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Csepreghy a fejlesztéspolitikáról és az állami szférában várható több tízezres, akár százezres létszámleépítésről

„A magyarországi szakképzett munkaerő hiányára részben megoldás lehet, hogy a következő években az állami szférában több tízezres, akár százezres létszámleépítés várható, ezeket a korábbi állami alkalmazottakat átképzés után a versenyszférában lehetne alkalmazni – mondta Csepreghy Nándor, csütörtökön Budapesten.

A portfolio.hu által megrendezett Budapest Economic Forumon tartott nyitóelőadásában Csepreghy Nándor kiemelte: idén eddig összesen 1054 milliárd forint európai uniós támogatást fizetett ki a kormány a régi és az új EU-s ciklus kötelezettségvállalásai alapján, az idei negyedik negyedévre duplázódást vár a kabinet, és így teljesül majd az idénre tervezett 2048 milliárd forintos kifizetés.
A magyar gazdaság helyzetéről elmondta: a 2010-es kormányváltáskor 3,73 millió ember dolgozott Magyarországon, most közel közel 4,4 millióan dolgoznak, vagyis időarányosan jól áll a kormány azon vállalása, hogy 10 év alatt 1 millió új munkahelyet létesít.

Megjegyezte, hogy a magyar gazdaság teljesítménye, növekedése jelentősen kapcsolódik az uniós forrásokhoz, és míg az előző ciklusban a pénzfelhasználás maximalizálására törekedett a kormány, addig a 2014-2020-as időszakban a hatékony felhasználásra, a hatékony kihelyezésre helyezte a hangsúlyt. Kiemelte: a kormány idén januárban tűzte ki azt a célt, hogy 2048 milliárd forintos uniós támogatást fizet ki ebben az évben, ebből a harmadik negyedév végéig 971 milliárd forintot kellett teljesíteni, a mostani helyzet alapján 1054 milliárd forintot utalt át eddig a kabinet, ami tartalmazza még a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklushoz tartozó áthúzódó tételeket is, és 800 milliárd forintot a 2014-2020-as ciklushoz tartozó kifizetésekből.

A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára egy a portfolio.hu-n szerdán megjelent cikkre visszautalva hangsúlyozta: Magyarország várhatóan nem ront eddigi uniós 2-es – besorolásán a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) nyári uniós auditjának eredménye miatt, de egy vita esetében sem lenne veszélyben a költségvetés, mivel a hiány mértékét a tagállamok követeléseivel csökkenteni kell. Az államtitkár kiemelte: a portfolio.hu-n leírtakkal szemben az átvilágítás során kizárólag a GINOP irányítási és ellenőrzési kontrollrendszerét vizsgálták az auditorok, nem a hazai fejlesztéspolitikai intézményrendszert. Így a program-specifikus vizsgálat alapján készülő jelentés sem egy átfogó, horizontális elemzés, dokumentum lesz.

Ismertette: az EU-ban 4 besorolási fokozat létezik az uniós gyakorlatban, a legjobb az 1-es “osztályzat”, – amelyet szinte képtelenség elérnie az országoknak -, Magyarország általában 2-es fokozatot szokott kapni, ami azt jelenti, hogy a rendszer működik, csupán kisebb javítások szükségesek. A harmadik fokozat a rendszer súlyos hiányosságait, a 4-es pedig a működésképtelenséget jelenti.

Csepreghy Nándor elmondta: idén eddig 4746 állami alkalmazott kezdte meg a regisztrációt az állami projektértékelői rendszerben, 2116 emberrel kötött már szerződést a Miniszterelnökség, ennyi szakértőt regisztráltak, és 3912 projekt értékelése kezdődött meg. Az államtitkár rámutatott: a visegrádi országok között Magyarország jól áll a 2014-2020-as uniós források pályázati meghirdetésével és a határozatokkal is, míg Magyarország a 7 éves keret 71 százalékát már meghirdette, addig a második helyen álló cseheknél 54,7 százalék ez az arány. Magyarország a 7 éves keretnek már a 34 százalékát odaítélte, itt Szlovákia áll a második helyen 13,1 százalékos aránnyal az augusztus végi adatok alapján.”

Forrás:
Az állami szférából leépített alkalmazottakat a versenyszférában lehetne alkalmazni; Miniszterelnökség; 2016. október 6.

Közigazgatás, politika

Kórházak: a forrásteremtés felér a varázslással

„A szerdai tisztújító közgyűlés óta Törökné Kaufmann Zsuzsanna az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) új elnöke. Az egészségügyi szakközgazdász 38 éve dolgozik a balatonfüredi Állami Szívkórházban, amelynek – miután végigjárta a szakmai ranglétrát – 2010 óta gazdasági igazgatója.

– Megújulás előtt áll az EGVE?

– A tisztújító közgyűlésen mindig megfogalmazódnak szakmai elvárások a megválasztott, új vezetőséggel szemben, de régóta nagy zűrzavar vesz körül bennünket. Sok tisztázatlan és megoldatlan szakmai problémával küzdöttünk az elmúlt években és most is, mire ezeket a feladatokat az elnökségi célkitűzésnek megfelelően és a tagság által elvárt módon végigvisszük, sok idő telik el.

– Mi élvez most prioritást?
– A lehetetlen bérhelyzet. Nem akarom önmagunkat ismételni, de a műszaki-gazdasági területen dolgozó kollégáink kilenc éve nem kaptak béremelést, miközben a betegellátásban viselt felelősségük óriási. Ígéretek vannak, de érdemi előrelépés nincs, így kiemelten fontosnak tartom, hogy ebből a méltatlan helyzetből kilábaljunk. Legutóbb Ónodi-Szűcs Zoltán arról beszélt, hogy a közalkalmazotti bértáblát kellene módosítani, de mivel ez nem csak az egészségügyi ágazatot érintené, túl gyors változást még ő sem remélt. Álláspontom szerint a jelenlegi közalkalmazotti bértábla elavult, hiszen A1 kategóriában például 71 ezer forintos fizetést határoz meg, miközben a minimálbér már 111 ezer forint. Egy egyetemi végzettséghez kötött besorolás közelíti meg a garantált minimálbért.

– Senki nem tiltja meg, hogy ennél magasabb fizetést adjanak ezeknek a kollégáknak…
– Valóban, ám ez csak elvi lehetőség, mert az intézmények költségvetési előirányzata és finanszírozása még a minimálbér összegét sem tartalmazza. A megalázóan alacsony fizetések mellett várjuk el a munkatársaktól, hogy megküzdjenek az új számviteli törvény vagy az egységes kontrollingrendszer bevezetésével, a jogszabályok folyamatos változásaival, de az uniós pályázatok ellenőrzésének felelőssége is az övék és az adatszolgáltatás is az ő feladatuk. A fizetésemelést most nem kéne a bértábla módosításához kötni, megoldható lenne átmenetileg bérkiegészítéssel. A bértábla rendezése ráér ezután is, viszont csakis úgy, ha ehhez kapcsolódva az előirányzatok és a finanszírozás is változik.

– Úgy hírlik, hogy az EGVE-n belül nem annyira egységes az álláspont a kancelláriarendszerrel kapcsolatban, ahogy az kívülről látszik…
– Egészséges megbeszélések zajlanak, inkább csak arról, hogy ha létrejönnének a kancelláriák, azok milyen mértékben és milyen témákat érintve avatkoznának be a mindennapi munkánkba. Vannak területek, ahol hatékony a központosítás, vannak feladatok, amelyek az intézményfelügyelethez, vagy a középirányítói szinthez sorolhatóak, ehhez még kancelláriarendszerre sincs szükség. A tartózkodás – különösen a munkatársaink részéről – onnan eredhet, hogy kevés az információ. A szakmai beszélgetések azonban csak szűk körben folytak, ugyanis a döntéshozó részéről nem is volt kérés felénk, hogy véleményezzük a kancelláriarendszert.

– Úgy tűnik, az utóbbi időszakban csökken az intézmények eladósodásának üteme. Titkos tartalékokra leltek a gazdasági vezetők?
– Minden lassulásnak, átmeneti megtorpanásnak van magyarázata. A tavaszi mérséklődés oka az is lehetett, hogy az intézmények késve kapták meg az elmaradt bérkiegészítési támogatást, amelyet addig megelőlegeztek a dolgozóiknak. Amikor ez a forrástömeg egy összegben megérkezett az intézményekhez, abból ki tudták fizetni az addig felhalmozódott számlák egy részét. Nyár végén kapták meg a vidéki intézmények a retrospektív pályázatban elnyert összegeket, ebből elsősorban az adósságaikat kellett volna törleszteniük. Később kiderült, hogy a pályázati pénz nem használható fel addig, amíg a teljes pályázati ellenőrzés le nem zajlik. Bár az adminisztratív revízió megtörtént, az orvostechnológiai felülvizsgálat még tart. Nullás zárójegyzőkönyvek hiányában azonban nem használhatják fel a pénzt. A gazdasági igazgatóknak mindig van szerepük abban, ha csökken az adósságállomány, a forrásteremtés azonban felér a varázslattal. De mindig van racionális magyarázata az adósságállomány hullámzásnak.

– Segít az intézményeken a HBCS súlyszámemelés?
– Saját intézményem esetében próbáltam előre számolni, de mi egyszakmás intézményként könnyebb helyzetben vagyunk, mert mindössze 15-20 HBCS-s palettával dolgozunk. Úgy tűnik, hogy a bérkiegészítések nyomán befolyó összeggel együtt nullszaldóra kijövünk, ha nincs teljesítménycsökkenés, a teljesítménynövelésnek viszont gátat szab a TVK. A sokszakmás centrumokban különösen nehéz előre kiszámítani, hogy mi várható, de az ígéret az volt, hogy rosszabbul senki nem jár. Ha mégis, akkor azt valamilyen módon kompenzálják.

– A kórházakban mindig az orvosszakma oldaláról merülnek fel az igények a fejlesztésre, beruházásra. Sokszor kell piros lámpát adniuk?
– Hogy mennyire nagy a nyomás, az intézményenként változik, de már csak ritkán, vagy egyáltalán nem találkozunk irreális szakmai elvárásokkal. Inkább az a jellemző, hogy az orvosaink a végsőkig leamortizálódott gépekkel már nem tudnak mit kezdeni; így leginkább a vészhelyzeteket igyekszünk elhárítani.

– Van jövője a gazdasági igazgatásnak az ellátórendszerben?
– Nagyon fontos az orvos és a szakdolgozó, a diagnosztika és terápiás géppark, de önmagában mindez nem elég a betegellátáshoz. A kórházakban folyamatos, 24 órás működést kell biztosítani műszakilag, energetikailag, hogy fenntartható legyen a betegbiztonság. Ezeket a feladatokat koordinálni, felügyelni kell, ami távolról nem megoldható. Olyan ez, mint egy gyöngysor: ha egy szem kiesik, szétgurul az egész. Nagyon aggaszt a jövő szempontjából, hogy ahogyan az orvosoknál és ápolóknál, nálunk sincs utánpótlás. Míg én kiváló gazdasági igazgatóktól tanulhattam el a szakmai ismereteket és fogásokat, nagy szomorúságom, hogy mindezt nem tudom továbbadni, mert nincs kinek. Kiváló fiatal jogászok, közgazdászok, informatikusok és könyvelők végeznek a felsőoktatásban. Jól képzettek, rugalmasak, értenek az informatikához, mi viszont se jövőképet, se anyagi biztonságot nem tudunk biztosítani nekik. Ha néhány hónapot el is töltenek az intézményekben, hamar továbbállnak, hiszen könnyen találnak munkát másutt, magasabb fizetésért. Nehezen dolgozom fel ezt az értékvesztést. A gazdasági-műszaki területen dolgozók fizikailag és lelkileg egyaránt túlterheltek. Nem tudom mikor lesz mód arra, hogy a mi egészségünkkel is foglalkozzanak az intézményekben.”

Forrás:
A forrásteremtés felér a varázslással; MedicalOnline; Tarcza Orsolya; 2016. október 7.

Ötvenmillió forintot kapnak az adatszolgáltatásban jeleskedő önkormányzatok

„Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pályázatot hirdetett a jó adatszolgáltató önkormányzatok támogatására, folytatva ezzel a 2015-ben bevezetett támogatási rendszert.
Az 50 millió forint keretösszegű pályázaton azok a települési önkormányzatok vehettek rész, amelyek megfelelő minőségben és határidőre teljesítették a 2015. év végi és 2016. év eleji államháztartási adatszolgáltatásokat.

152 önkormányzat élt a pályázás lehetőségével és töltötte ki – előzetes regisztrációt követően – a pályázathoz kapcsolódó, rövid szakmai tesztet. A tesztet kitöltők közül 71 önkormányzat részesül a teljesítménytől függően 240 ezer forinttól 1,6 millió forintig terjedő támogatásban. Az önkormányzatok a megítélt juttatást az államháztartási adatszolgáltatások teljesítésében közreműködő munkatársaik elismerésére fordíthatják és 2016. december 31-éig használhatják fel.

A támogatott önkormányzatok listáját tartalmazó melléklet a kapcsolódó anyagok között, a jobb oldal szélén érhető el.

Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény 3. melléklet I. 6. Önkormányzati adatszolgáltatások minőségének javítása előirányzaton 50 millió forint szolgálja a „Jó adatszolgáltató önkormányzatok támogatását”.”

Forrás:
Ötvenmillió forintot kapnak az adatszolgáltatásban jeleskedő önkormányzatok; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. október 5.

Az MVH átszervezése nem veszélyezteti a gazdák forráshoz jutását

„A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) jogutódlással történő megszüntetése miatt nem kerül veszélybe az agrártámogatások jövő évi kifizetése. Az illetékes tárcák az Európai Bizottsággal közösen hatékonyan dolgoznak azért, hogy az átszervezés minél rövidebb idő alatt, zökkenőmentesen megtörténjen. Az elkövetkező időszakban 1300 milliárd forint vidékfejlesztési forrás segíti a magyar gazdálkodókat.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) átszervezése a meghatározott ütemterv szerint, az illetékes tárcák folyamatos aktív együttműködésével halad. A Miniszterelnökség az Európai Bizottsággal szoros együttműködésben, folyamatos kapcsolattartás mellett dolgozik annak érdekében, hogy a Magyar Államkincstár (MÁK) 2017. január 1-től kifizető ügynökségként működhessen, valamint az MVH további feladatait a Miniszterelnökség, a Földművelésügyi Minisztérium és a megyei kormányhivatalok átvegyék. A MÁK munkatársai eddig is foglalkoztak Európai Uniós társfinanszírozású operatív programok kifizetéseivel, ezért nem jelent problémát a vidékfejlesztési források kifizetése sem. Az MVH jelenlegi kollégái pedig – mostani munkavégzésük helyén – továbbra is folytatni fogják a kifizetési feladatokat.

Az egyeztetések az érintett minisztériumok és szervezetek között folyamatosak, az átalakítást több munkacsoport koordinálja. Az Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatóságával több, magas szintű személyes megbeszélés, valamint számos szakértői szintű egyeztetés zajlott már le. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az MVH sikeres átalakítása érdekében Brüsszel minden segítséget megad, valamint, hogy a Bizottság elfogadta hazánk átalakítási szándékát, melyet teljes mértékben tagállami hatáskörnek tart.

Fontos hangsúlyozni, hogy a Bizottság az akkreditáció meglétét, annak érvényességét vizsgálja, az Európai Uniós és Közös Agrárpolitika jogszabályrendszere szerint. A programvégrehajtási, kifizető ügynökségi feladatok ellátásának intézményrendszere – bizonyos alapszabályok betartásával – teljes mértékben tagállami hatáskör. A MÁK feltételes akkreditációja az MVH átalakításával párhuzamosan folyik. Az EU-s szabályok értelmében a feltételes akkreditáció megléte elégséges a kifizetéshez, így a gazdálkodók időben megkapják a támogatásokat. A teljes akkreditáció pedig a jövő év folyamán megtörténik.

A magyar vidékfejlesztésben jelentősebb eredmények születtek az elmúlt évben, mint az előző programozási időszak első éveiben. A Vidékfejlesztési Program jóváhagyását követő első évben összesen 35 pályázati felhívás jelent meg, 900 milliárd forint értékben, – ami a napokban 940 milliárdra emelkedett – vagyis a források több mint 70 százaléka kiírásra került. Ezzel szemben a szocialista kormányzás alatt az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program elfogadása után ez csupán 500 milliárd forint volt.

A Miniszterelnökség az Európai Unió egyre bonyolultabbá váló Közös Agrárpolitikájában is mikro-, kis- és középvállalkozások érdekeit szem előtt tartva működteti a Vidékfejlesztési Programot. A háttérben folyamatos a támogatási kérelmek értékelése, az ügyfelekkel zajló adategyeztetés, illetve a hiánypótoltatás, melyek az értékelésekhez feltétlenül szükségesek. Ezt követően az egyes kiírások eredményhirdetései a közeljövőben folyamatosak lesznek.

A Miniszterelnökség felhívja a gazdálkodók figyelmét, hogy az ellendrukkerek riogatása ellenére a támogatási kérelmek értékelése megfelelően halad, az MVH átszervezése során pedig nem kell a kifizetések felfüggesztésétől tartani. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség korábbi átalakítása során is jól vizsgázott a kormány, az akkori negatív hangokból sem igazolódott be semmi. Ezen munkának a tapasztalatait felhasználva a Miniszterelnökség egyértelmű célja az, hogy az átalakításnak köszönhetően a gazdálkodók egyszerűbben, átláthatóbban és időben juthassanak hozzá az őket megillető támogatásokhoz.”

Forrás:
Az MVH átszervezése nem veszélyezteti a gazdák forráshoz jutását; Miniszterelnökség; 2016. október 6.

Nőhet a Balatonra szánt fejlesztési pénz

„Számottevően több támogatáshoz juthat a Balaton kiemelt üdülőrégió a még szakmaközi egyeztetésre váró új javaslat szerint a tavasszal visszavont, 300 milliárd forintos balatoni fejlesztési forrásról szóló kormányhatározathoz képest – számolt be Tóth Tamás, a Miniszterelnökség főosztályvezetője a Balaton Fejlesztési Tanács ülésén pénteken Balatonfüreden.
Közölte, a Balaton, illetve a turizmusfejlesztés koncepciójának újabb tervezetét – amelyet az első olvasatban egyeztettek az államigazgatásban – hamarosan hivatalos szakmaközi egyeztetésre bocsátják. Ebben a korábban balatoni fejlesztésekre szánt 280 milliárd forintnyi uniós keret körülbelül 20 százalékkal nőtt, és bővült a visszavont kormányhatározatban szereplő 24 milliárd forintos hazai forrás is. Nem változtak érdemben a kiemelt területek, hangsúlyos maradt a környezetvédelem és a közlekedésfejlesztés, de csökkent a humánforrásokra szánt összeg – summázta a főosztályvezető.

Tóth Tamás emlékeztetett arra, hogy a 2014-2020 közötti balatoni fejlesztésekről szóló korábbi kormányhatározatot azért vonták vissza, mert 2016 márciusában a turizmus területén az állami feladat- és intézményrendszer átalakításáról döntött a kormány. Ennek keretében országos szinten vizsgálják felül a turizmus fejlesztését szolgáló programokat, így a balatoni fejlesztési programot is.

Bóka István, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke az MTI kérdéseire válaszolva elmondta, az új koncepció sok tekintetben a korábbi programot veszi alapul. Véleménye szerint a korábbi kormányhatározat visszavonása és felülvizsgálata a folyamatban lévő projektek nagy részénél nem okozott késlekedést, csak a még nem nevesített pályázatoknál, ami behozható.

“A velem egyeztetett tervezet szerint nincsenek vesztesei a Balaton fejlesztési program újragondolásának, de minden akkor dől el véglegesen, amikor azt a kormány elfogadja” – fogalmazott. Hozzátette, bízik abban, hogy egy-két héten belül kormány elé kerülhet a javaslat.

Tóth Tamás beszámolt arról is, hogy a 2014-20-as fejlesztési ciklus pályázataira az üdülőrégió területéről eddig 926 projekt érkezett. A legtöbbet a GINOP (452 darab) és a TOP (287 darab) kereteire adták be, összesen körülbelül 290 milliárd forintnyi támogatási igénnyel, amelynek fele közlekedésfejlesztésről szól.

Az üdülőkörzet 180 települése közül 120 pályázott valamilyen forrásra. A legnagyobb városok közül Siófok 81, Balatonfüred 65, Keszthely 53 pályázatot nyújtott be, támogatást eddig 134 projektnek ítéltek meg mintegy 129 milliárd forint értékben – mondta.

Tájékoztatása szerint mennyiséget tekintve a GINOP kereteire érkezett a legtöbb sikeres vállalkozói pályázat, értékben a közlekedésfejlesztés, illetve a környezetvédelem területére jut a legtöbb forrás. A jelenlegi adatok alapján a Balaton-régióba eddig 51 milliárd forintnyi kifizetett pályázati forrás érkezett.”

Forrás:
Nőhet a Balatonra szánt fejlesztési pénz; Miniszterelnökség; 2016. október 7.

Miniszterelnökség: a Portfolio cikke az uniós támogatások esetleges felfüggesztéséről nem több mint fikció

„A portfolio.hu-n megjelent mai cikk egy vizsgálat kapcsán azt veti fel, mi történhet az elképzelhető legrosszabb esetben – amiről azonban szó sincs.
Az Európai Unió gyakorlatának megfelelően Magyarországon a nyár folyamán lezajlott egy, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programra vonatkozó, előre jelzett audit, ahol annak irányítási és ellenőrzési kontrollrendszerét vizsgálták. Az átvilágításba beletartozott minden, ami az operatív programmal kapcsolatban releváns lehet, az értékelési eljárástól kezdve egészen addig, amíg az Irányító Hatóság meghozza a döntését a nyertesekről, vesztesekről.

Egy ilyen, klasszikus operatív program-specifikus vizsgálat során az auditorok tehát nem a hazai fejlesztéspolitikai intézményrendszert tekintik át, és az ez alapján készülő jelentés sem egy átfogó, horizontális dokumentum, hiszen tárgya maga a vizsgálat program, a GINOP. Az a sajtóban megjelent állítás, hogy a teljes magyarországi fejlesztéspolitikai rendszer átvilágítása történt meg és ennek értékelésére kerül sor alapvetően téves! A korábbi, hasonló vizsgálatok folyamatának megfelelően a végső jelentés az audit után 3-6 hónappal szokott megszületni, így az eredmény és a besorolás legkorábban januárra várható.

A lezajlott audittal kapcsolatban még jelentéstervezetet sem kaptunk, tehát a lehetséges „felfüggesztés” jogi alapja még ismeretlen, nem létezik semmilyen dokumentum, amely ezt megalapozná. Ez csupán egy lehetőség, ahogy arra is esély van, hogy valakinek ötöse lesz a lottón.

A Portfolio által említett három besorolási fokozattal ellentétben 4 létezik az uniós gyakorlatban: legjobb az 1-es, – amelyet szinte képtelenség kapni –, Magyarország általában 2-est szokott kapni, ami azt jelenti, hogy a rendszer működik, csupán kisebb javításokra van szükség A harmadik fokozat a rendszer súlyos hiányosságokkal való működését, a 4-es pedig a működésképtelenséget jelenti. A kategóriába sorolás és ezzel együtt a jelentéstétel minden esetben az audit lezárása után történik meg. Ennek első eleme az angol nyelvű jelentés-tervezet, ez után egy hivatalos, az érintett tagállam hivatalos nyelvére fordított jelentés érkezik, majd az érintett állam észrevételeket tehet a tervezett megállapításokra vonatkozóan, amelyet figyelembe véve készül el a végső jelentés.

A számok alapján mi úgy látjuk, ez most sem lesz másképp, és Magyarország nem ront eddigi besorolásán, ismét a kettes kategóriába kerül.

A félreértések elkerülése végett pedig alább a GINOP pontos számadatai: meghirdetésre került, tehát pályázatot írtunk ki 1 528 milliárd forint forrásra, amelyből 1 019 milliárd forint az eddig lezárt pályázatokra megítélt összeg. Ebből már 949 milliárd forint szerződéssel le lett kötve, kifizetésre pedig 315,6 milliárd forint került. A kifizetett támogatások teljes állománya, tehát az összes fejlesztési programot figyelembe véve meghaladta a 800 milliárd forintot. Ennek legnagyobb hányadát, 39 százalékot a GINOP-ban teljesítettük a pályázók felé.

Azt a vádat, hogy a hazai rendszer kevésbé lenne független – különösen annál, mint akkor, amikor egy államtitkári rangú elnök irányította szervezet, az NFÜ vezénylete le a források kifizetését -, a Miniszterelnökség visszautasítja. Az Irányító Hatóságok vezetőinek függetlenségét az EU azzal a kérdéssel vizsgálja: vajon az adott IH vezetőt az operatív program végrehajtása során bármely külső szereplő vagy szervezet befolyásolhatja-e. Súlyosan téves az a megállapítás a Portfolio cikkében, hogy a kiemelt projektek miatt sérül az IH vezető függetlensége, hiszen a kiemelt projektek létét a Bizottság elfogadja és elismeri. A kiemelt eljárás egy EU-jogszabályban létező kiválasztási metodika, amit a hazai jog adaptált és használ. Olyan projekteknél indokolt, ahol a verseny nem értelmezhető, vagy nem releváns, és más szempontok alapján állapítható meg a projekt megfelelősége.

Nem kell szakértőnek lenni, hogy belássuk például: két település közötti útnál nincs verseny, mert csak egy út van, de, a kiemelt eljárás segítséget jelenthet abban is, hogy ne a települések pályázati képessége határozza meg, lesz kórház vagy iskola egy országban, hanem egy szakpolitikai stratégia. Ebben az esetben előre definiálható a projekt és a kedvezményezett is. A sajtóban megjelent véletlen, vagy szándékos félreértések miatt fontos különbséget tenni két döntési pont között. Az első, amikor a pályázati célokról születik döntés, tehát arról, hogy hol épüljön út, vagy valamilyen közösségi beruházás. Ekkor olyan döntés kell hozni, amelyért a kormánynak társadalmi felelősséget kell vállalnia, hiszen a döntés lényege, hogy a szükségesnél kevesebb forrás áll rendelkezésre, ezért a fejlesztéseket a kormány sorba rendezi. Ezt követően arról, hogy a konkrét beruházás milyen keretben kerül kivitelezésre a kormány nem dönt és nem is dönthet. Utóbbi pontnál belép a közbeszerzési törvény, amely rendelkezései irányadóak a továbbiak tekintetében.

Szeretnénk kiemelni: a költségvetés likviditási helyzete stabil és a szakmai közvélemény abban a tekintetben is megnyugodhat, hogy egy esetleges vita a költségvetési hiányt nem érinti, hiszen annak mértékét a tagállamok követeléseivel csökkentetni kell.”

Forrás:
A Portfolio mai cikke nem több mint fikció; Miniszterelnökség; 2016. október 5.
Vesd össze: Komoly a helyzet: minden EU-pénzt megtagadhat tőlünk Brüsszel; Weinhardt Attila; Portfolio.hu; 2016. október 5.

Közigazgatási, politikai informatika

Téradatok: első EuroGeographics Közgyűlés Magyarországon

„A magyar kormány elkötelezett abban, hogy az ügyfelek minél olcsóbban jussanak téradatokhoz, ennek érdekében jelentős fejlesztések indulnak – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az EuroGeographics Közgyűlés megnyitóján, Budapesten.

Az agrártárca vezetője hangsúlyozta, az ország térinformatikai rendszerének átalakítására és az ingatlan-nyilvántartás korszerűsítésére jelentős összeget fordít majd a kormány európai uniós program keretében beleértve a különböző térképek, térinformatikai hálózatok, rendszerek és a földhivatali nyilvántartás korszerűsítését. Ez számunkra rendkívüli fontossággal bír, hiszen hazánkban a többi országhoz képest kedvezőek a domborzati és talajviszonyok a mezőgazdaság számára, az agrárium fejlődéséhez pedig fontosak a naprakész adatok, amelyhez a térinformatika nyújt segédkezet – mondta a miniszter.

Az EuroGeographics szervezet célja az Európai Téradat Infrastruktúra továbbfejlesztése, a tagszervezetek érdekeinek védelme és a kapacitásfejlesztés elősegítése. A geoinformációk alapvető fontosságúak a gazdaság és a szociális élet szempontjából is. Magyarország időben felismerte a téradatok fontosságát, így az elmúlt években a világ tendenciáit követve felgyorsította a fejlesztéseket.

A magyar szakemberek évek óta részt vesznek az EuroGeographics több pán-Európai projektjében és a különböző szakértői csoportok munkáiban is. A Földművelésügyi Minisztérium Földügyi Főosztálya és háttérintézménye teljes jogú tagként vesz részt az EuroGeographics munkájában.”

Forrás:
Első Eurogeographics Közgyűlés Magyarországon; Földművelésügyi Minisztérium; 2016. október 3.
Lásd még: EuroGeographics [„EuroGeographics represents the European National Mapping, Cadastral and Land Registry Authorities.”] Másik hírünk: Térinformatikai ülés Budapesten a téradatok fontosságáról

Nemzeti Kibervédelmi intézet: technikai fejlesztésekre is szükség van

„A stratégiák és szabályozások mellett a humán erőforrás szintjén és technikai fejlesztésekkel is erősíteni kell a kiberbiztonságot – emelte ki a Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI) igazgatója az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.

Bencsik Balázs felidézte, hogy a szabályozásban Magyarország élen járt, hiszen már 2013-ban megalkotta a kiberbiztonsági stratégiát. Az uniós szabályozás idén augusztusban készült el.
Az utóbbi években egyre intenzívebbé váltak a kibertámadások, ezért mind több országban, az Egyesült Államokban és az Európai Unióban is megfelelő szervezeteket hozta létre a kibervédelem területén. Magyarországon az NKI tavaly októberben kezdte meg működését.

Az NKI vezetője az M1-en kiemelte: napjainkban egyre több az okoseszköz, „minden össze van kapcsolva mindennel”. Az információs társadalomban az informatika alapvető fontosságú, de fontos, hogy a funkcionális fejlesztések mellett a biztonságot is erősítsék.

Bencsik Balázs elmondta: a kibertámadások skálája nagyon széles. Van, hogy komolyabb szakértelem nélkül, kedvtelésből támadnak informatikai rendszerek ellen, a kiberbűnözés azonban már valamilyen gazdasági, vagyonszerzési céllal elkövetett támadás. Emellett létezik az úgynevezett kiberhadviselés is, amely akár a nemzetbiztonságot veszélyeztető, célzott támadásokat jelent akár egy ország vagy egy nagyobb cég informatikai rendszerei ellen.

Az európai kiberbiztonsági hónap keretében Magyarországon is több szakmai rendezvényt tartanak októberben. Bencsik Balázs elmondta: az egyik szakmai előadáson az is elhangzott, hogy a feketepiacon 50 és 100 dollár között lehet vásárolni olyan „támadókapacitást”, amellyel egy nagyvállalat informatikai rendszereit, szolgáltatásait is elérhetetlenné lehet tenni.”

Forrás:
Kibervédelmi intézet: technikai fejlesztésekre is szükség van; Magyar Idők/MTI; 2016. október 5.

Nyílt adatos jó gyakorlatok és civil szervezetek költségvetésének közérthető közzététele

„Nyílt adatos jó gyakorlatokról és a közérthető civil költségvetés közzétételének és elterjesztésének lehetőségeiről gondolkodtunk közösen 2016. október 4-én a SZTAKI-ban megrendezett Budapest Open Knowledge Meetupon.

Micsik András elmondta, merre halad, illetve milyen jó gyakorlatokat szült eddig a nyílt adatok használata, elfogadása itthon, illetve más országokban. A lezárult Share-PSI (közadatok megosztása) projekt keretében született “jó gyakorlat gyűjtemények” közül a Data on the Web Best Practices a technikai, míg a Share PSI-Best Practices inkább a szervezési kérdésekben próbál iránymutatást nyújtani. Megnéztünk néhány sikeres külföldi példát is, mint például Helsinki nyílt szoftverfejlesztő csapata által működtetett oldalt, de hogy ne menjünk ilyen messzire, megvitattuk a meetup-on – illetve a K-Monitor nemrég zárult Adatozz Okosan! Projektjében is – résztvevő Civil Kapocs Egyesület vezetőjével, hogy hogy áll most, illetve milyen nehézségekkel küzd az Alsónémedi önkormányzati gazdálkodásának és döntéshozatalának átláthatóságáért dolgozó alulról jövő kezdeményezés. Mindenképp érdemes átlapozni a témában a W3C magyar irodája által Magyarországra átdolgozott Nyílt adatok kézikönyvet, ami a nyílt adatokkal kapcsolatban felmerülő elméleti kérdések megvitatása utána egészen a megvalósításig vezet.

A még gyerekcipőben járó – amit a K-Monitor a PetaByte-tal közösen hozott létre a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával – célja, hogy a civil szervezetek gazdálkodása átlátható, illetve közérthető legyen bárki számára, ezáltal hitelesebbé téve az adott civil szervezet működését. Az oldalon regisztráló szervezetek – nagyrészt a birosag.hu-n minden évben egyébként is kötelezően közzétett, de kevéssé átlátható, illetve látványos “PK142”-es névre hallgató éves beszámoló dokumentumuk használatával – könnyen feltölthetik adataikat, amik innentől nemcsak látványosak, de különböző bontásokban is (pl. egy-egy adott évben a különböző forrásokból szerzett bevételek nagysága, illetve aránya az egy-egy projektre fordított, vagy éppen személyi költségekhez képest) áttekinthetőek lesznek, majd beágyazhatóak a szervezet saját online felületeire.

A K-Monitor már kitöltötte az alkalmazást saját gazdálkodási adataival, a középtávú cél pedig az lenne, hogy minél több civil szervezet töltse ki, majd ossza meg mind a költségvetés vizualizációt saját oldalán, mind pedig a tapasztalait velünk az info@k-monitor.hu e-mail címen. Nagyon köszönjük azoknak, akik már eddig is így tettek, hamarosan jönnek a további információk a továbbfejlesztett oldalról, hogy minél többen, minél könnyebben tudják használni!
Az előadások prezentációi:
Share-PSI
Civilzseb

Forrás:
Nyílt adatos jó gyakorlatok; civil átláthatóság – ilyen volt az októberi Open Knowledge Meetup; K-Blog; 2016. október 6.

Mai formájában megszűnik a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI)

„Tisztelt Ügyfelünk, Tisztelt Partnereink! Kedves Érdeklődő!

Tájékoztatjuk, hogy a Földmérési és Távérzékelési Intézet a 1312/2016. (VI. 13.) Korm. határozat értelmében jogutódlással – Budapest Főváros Kormányhivatalába történő beolvadással – megszűnik. A FÖMI 2017. január 1. napjától Budapest Főváros Kormányhivatala szervezeti rendszerén belül folytatja szakmai tevékenységét.

Az intézményi integráció eredményeképpen 2017. január 1-étől minden élő szerződéses és partneri viszonyban a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) megnevezés helyébe jogutódként Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) lép, a jogfolytonosság biztosítása érdekében.

A jogutódlással kapcsolatos aktuális helyzetről honlapunkon folyamatos tájékoztatást adunk.

Az intézményi integráció időszaka alatt a FÖMI természetesen továbbra is biztosítja a feladatok zökkenőmentes ellátását és változatlan színvonalon nyújtja szolgáltatásait.

Bízva a további sikeres szakmai együttműködésben, kérjük megértésüket és szíves együttműködésüket!”

Forrás:
Földmérési és Távérzékelési Intézet; 2016. október 3.

Innovációs ötletek a hazai EIP-AGRI honlapon

„Tovább bővült a hazai EIP-AGRI honlapon elérhető szolgáltatások köre. Az érdeklődő gazdálkodók, kutató intézetek, ipari szereplők és tanácsadó cégek számára lehetőség nyílik a kutatási és innovációs projekt ötletek regisztrálására és projekt-építő támogatás igénybe vételére.
A regisztrált felhasználók elküldhetik kutatási ötleteiket a honlap projektfeltöltő felületére.

Ezt követően az alakuló operatív csoportok, valamint a kutatási ötlet gazdái ingyenesen igénybe vehető szolgáltatás keretében projekt-építő felkészítő tréningen, illetve a tréninget követően személyre szabott projekt-építési tanácsadásban vehetnek részt, amelyekre a projektfeltöltő felületen belül, jelezhetik részvételi szándékukat.

Fontos hangsúlyozni, hogy a regisztráció, valamint a projektfeltöltés nem előfeltétele a jövőben megnyíló EIP-AGRI pályázatban való részvételnek.

A szolgáltatást a Földművelésügyi Minisztérium (FM) a Discovery R&D Centerrel közösen biztosítja, amely cég több mint 3 éve úttörőként foglalkozik innováció- és kutatásmenedzsment képzésekkel az agrárium területén. A Discovery R&D Center számos nemzetközi konzorciumot vezetett az innováció menedzsment témakörben.

Az FM célja ezzel a technikai segítségnyújtással, hogy támogassa és segítse az innovatív kutatási ötletek épülését, a sikeres EIP pályázaton való részvételt.

Az EIP-AGRI honlap és a hozzá kapcsolódó innovációs projektösztönző szolgáltatás reményeink szerint hozzájárul a hazai innovációs források hatékony felhasználásához, és segíteni fogja a megvalósult ötletek minél szélesebb körű elterjesztését.”

Forrás:
Innovációs ötletek a hazai EIP-AGRI honlapon; Földművelésügyi Minisztérium; 2016. október 3.
Lásd még korábbi hírünket: Megjelentek a magyar nyelvű EIP-AGRI kiadványok!; eGov Hírlevél; 2016. március 2.

Térinformatikai ülés Budapesten a téradatok fontosságáról

„A magyar földügyi szakterület működése és eredményei elismertek az EU-ban és nemzetközileg egyaránt, ezért a szakmai kérdésekben véleményünkkel hozzá tudunk járulni az uniós elképzelések alakulásához, szabályzatok, szabványok kialakításához – mondta Tóth Katalin a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára az UN-GGIM Europe (United Nations Initiative on Global Geospatial Information Management) budapesti ülésén.

A UN-GGIM 2011-ben alakult azon felismerés mentén, hogy a térinformatika globális, és behálózza az élet minden területét. Érinti a világ gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásait, ugyanakkor hiányzik egy globális konzultációs és döntéshozó mechanizmus az ENSZ tagországok között. Egyre inkább a magánszektor igyekszik kihasználni a térinformatikában rejlő lehetőségeket, csökkentve ezzel a kormányok szerepét és befolyását. Pedig a kormányoknak van felhatalmazása és felelőssége arra, hogy kezelje és elérhetővé tegye a nemzeti térinformatikai adatokat, adatbázisokat, illetve az ezzel kapcsolatos politikát.

Tóth Katalin előadásában kiemelte, a térbeli adatok széleskörű használata a gazdasági növekedés kulcsa, a növekvő adatmennyiség óriási lehetőség a magánszféra számára értéknövelt adatbázisok, termékek, szolgáltatások előállítására, ami hozzájárul a gazdasági és társadalmi kihívások kezeléséhez, a térben tudatos társadalom építéséhez.

A UN GGIM európai szervezete 2014-ben alakult meg. Az elkövetkező 7 évben az EU több mint 350 milliárd eurót fog költeni területi kohézióra, gyakran helyi és városi szinten, és nyilvánvalóan ehhez szükség van nagyon részletes statisztikai és térinformatikai adatokra, hogy megtervezzék és monitorozzák ezt az óriási befektetést. A térképészeti hatóságoknak kiemelt szerepe van ebben továbbra is, hogy megfeleljenek a felhasználók elvárásainak. Az EuroGeographics tagok minden évben mintegy 1,5-2 milliárd eurót fektetnek a térinformatika fejlesztésébe, a legmodernebb technológiákat alkalmazva, hogy létrehozzanak, igazgassanak, fenntartsanak és elérhetővé tegyenek hiteles nemzeti adatbázisokat.

A budapesti rendezvényen több mint 120 delegált, 50 nemzeti szervezet vezetői vettek részt. Az EuroGeographics kétnapos közgyűlésének és azt követően az egynapos UN-GGIM Europe ülésének házigazdája a Földművelésügyi Minisztérium és háttérintézménye a Földmérési és Távérzékelési Intézet, valamint a Honvédelmi Minisztérium Geoinformációs Szolgálata volt.”

Forrás:
Térinformatikai ülés Budapesten; Földművelésügyi Minisztérium; 2016. október 5.
Lásd még: Spatially Enabled Society; International Federation of Surveyors (FIG), Global Spatial Data Infrastructure Association (GSDI); 2012. április (pdf) – magyar hivatalos használatban a „spatially enabled society” kifejezést „térben tudatos társadalom”-nak fordítják
Korábbi hírünk: Téradatok: első EuroGeographics Közgyűlés Magyarországon

Továbbra sincs minden rendben a Magyar Államkincstár KIRA-rendszerével

„…– A Központosított Illetményszámfejtési Rendszer (KIRA) bevezetése után, március elején tárgyalásokat kezdeményeztek a Magyar Államkincstárral (MÁK). Rendeződtek a problémák?

– A központi lekérdező rendszer továbbra sem működik. Szerdai határidővel kellett adatot szolgáltatniuk az intézményeknek az ÁEEK kérésére a gazdasági-műszaki területen foglalkoztatott dolgozóikról (reménykedem, hogy ez egy lépés afelé, hogy foglalkoznak a bérezésükkel). Miközben a 21. században azt várnánk, hogy ezeket az adatokat központilag lekérheti a fenntartó, sok intézményben papíron, ceruzával gyűjtögetik össze az adatokat. Voltak egyeztetések, zajlanak a tárgyalások, bevontak a munkába olyan külső cégeket, amelyek munkaügyi modulokkal támogatják a szolgáltatókat, de a bérszámfejtő kollégák munkájában ez most még nem segítség…”

Forrás:
A forrásteremtés felér a varázslással; MedicalOnline; Tarcza Orsolya; 2016. október 7.

Digitalizáció: a XXI. századba lépett a Nyíregyházi Törvényszék

„Az építésügyi hatósági eljárásokkal kapcsolatos iratanyag a jövőben kizárólag elektronikus formában jelenik meg a bíróságon.

Az intelligens városi szolgáltatások alkalmazásában is jeleskedő megyeszékhely törvényszéke és a Lechner Tudásközpont, mint az ÉTDR fejlesztő-üzemeltetője között együttműködési megállapodás született. A megállapodás szerint a nyíregyházi bíróság az építésügyi hatósági eljárásokkal kapcsolatos iratanyagokat elektronikus formában, az ÉTDR-en keresztül kapja meg a területileg illetékes szervtől, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivataltól. A megyei építésügyi hatóság, jelen esetben a kormányhivatal az, amely nyilvántartja a jogszabályi kötelezettség alapján benyújtott építésügyi dokumentumokat a megyében. A bíróság és a hivatal közötti információáramlásban a Tudásközpont úgy közreműködik, hogy rendszerhasználat tekintetében biztosítja a megfelelő felkészítést és hátteret.

A megállapodáshoz vezető megbeszélést követően a Lechner munkatársa, Tringer Tamás ÉTDR szakértő Nyíregyházán bemutatta a törvényszék munkatársainak, hogyan használhatják betekintésre a hatósági engedélyezési eljárásokat támogató rendszer releváns részeit az úgynevezett egyedi kóddal. Az egyedi kód segítségével, melyet a megyei kormányhivatal bocsát a törvényszék rendelkezésére, a bíróság munkatársai minden adatot és szükséges információt megkapnak az ÉTDR-ből.

A Lechner Tudásközpont szakértői a megyeszékhelyen tett látogatást követően elkészítettek egy egyedi oktatóvideót, amely kifejezetten a törvényszéki felhasználók igényei szerint magyarázza könnyen érthetően a rendszer használatát. A tesztidőszak június 30-ai befejezését követően az együttműködés résztvevőinek van idejük tapasztalataikat egybevetve levonni a következtetéseket és megtenni a még szükséges fejlesztési lépéseket. Ezután szeptemberben élesben is elindul az együttműködés, amely a gördülékenyebb ügymeneten kívül végül gazdaságosabb papírhasználatot és nagyobb környezettudatosságot is eredményez.

Az ÉTDR, azaz teljes nevén az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer az e-közigazgatás azon szolgáltatása, mely az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban lehetővé teszi az elektronikus kérelem- és tervbeadást, valamint az elektronikus ügykezelést.”

Forrás:
A XXI. századba lépett a Nyíregyházi Törvényszék; Lechner Tudásközpont; 2016. július 15.

Dubai blokklánc alapú közigazgatást vezet be

„Dubai kormányzata 2020-ig minden ügyiratot blokkláncon (blockchain) alapuló digitális formában fog kezelni, ezzel egyben megvalósítja a papírmentes közigazgatást is – jelentette a Dubai Médiairoda október 6-án.
A blokklánc – aminek leghíresebb alkalmazása a Bitcoin kriptopénz (szerk.) – egyfajta elosztott, nyilvános digitális főkönyvet valósít meg, hálózatba kapcsolt számítógépek segítségével. A rendszerben a tételeket valós időben és visszafordíthatatlanul rögzítik, a hamisítást és módosítást a rendszer működési módja kizárja.
„A stratégia célja az, hogy könnyebbé tegyük az emberek életét és munkáját Dubaiban. A felhasználóknak egyszer kell belépniük személyes vagy üzleti azonosítójukkal” – írta Twitter-üzenetében Hamdan bin Mohamed koronaherceg. „A Dubai Blokklánc Stratégia évente 25 millió gazdaságilag hasznos óra felszabadítását célozza meg az iratfeldolgozásra fordított időből” – tette hozzá.

Februárban a Jövő Múzeuma Alapítvány – az ország innovációs inkubátora – először egy „Globális Blokklánc Tanácsot” hozott létre magáncégek, a kormányzat és start-up vállalkozások részvételével, a technológia lehetőségeinek kutatására. A Tanács hét projektet mutatott be májusban: a blokklánc felhasználását az egészségügyi adatgazdálkodásban, a gyémántkereskedés biztosításában, címjegyzékek továbbításában, a céges regisztrációban, a digitális végrendelkezésben és a turizmus fellendítésében.

Globális viszonylatban más kormányok is kísérleteznek a blokklánc közigazgatási használatával. Ausztrália a szavazási eljárásokban tervezi alkalmazni; Grúziában és Svédországban a földhivatalokban; míg Szingapúrban a szállítmányozó cégek pénzügyi csalásait szándékoznak ilyen módon megelőzni.”

Forrás:
Dubai to move all government documents onto Blockchain; Charlene Chin; GovInsider; 2016. október 7.
Lásd még: Dubai turns to blockchain for domestic challenges; Simeon Kerr; Financial Times; 2016. október 6.
Dubai launches Blockchain strategy to become paperless by 2020; Gulf News; 2016. október 5.
Blockchain (database); Wikipédia (magyar változat)
[Az ismertetés Hegedűs Tamás segítségével készült.]

Informatika, távközlés, technika

Az Ubert választották új parkolóhelyek építése helyett

„New Jersey szövetségi állam egyik települése egyszerűen oldotta meg a parkolási problémát.
Summit New York egyik elővárosának számít, ezért nem meglepő, hogy a lakosok jelentős része a közeli metropoliszban dolgozik és a többségük oda vonattal utazik. A vasútállomásig az emberek általában a saját autójukkal jutnak el, de nincs elegendő parkoló. A város vezetői ezért arra gondoltak, hogy a lakosok használhatnák a közösségi utazásmegosztó szolgáltatást is. Ezáltal ugyanis elkerülhető lenne a vasútállomás mellett egy új parkoló építése, s az emberek is kényelmesebben és könnyebben juthatnának el a céljukig, hiszen rendkívül sok időt visz el a szabad parkolóhelyek keresése. Az elképzelés és annak megvalósítása követendő példa lehet más települések számára is.

Az Uber vezetőivel kötött megállapodásnak köszönhetően Summit lakói minden olyan útért, amelynek kiindulási vagy célpontja a vasútállomás egységesen 2 dolláros átalánydíjat fizetnek. Amennyiben az út 2 dollárnál többe kerülne, akkor a település átvállalja a különbözetet. Az üzlettel mindegyik fél jól jár. Az ingázók megtakarítják az átlagosan 15-20 perces parkolóhely-keresést; a város is örülhet, mert megszűnnek a dugók és nem kell új parkolóhelyeket építeni; míg az Uber komoly forgalomnövekedést könyvelhet el és állandó bevételhez juthat. Becslések alapján az Uber helyi útmegrendelései akár 300 százalékkal is nőhetnek.

A költségkalkulációk alapján egy új parkoló építése 10 millió dollárt emésztett volna fel, míg a város csak maximum 167 000 dollárt fizet majd évente az Ubernek. Az utóbbinak az együttműködés kiváló lehetőség arra, hogy kiépítse a vidéki üzleteit. Jelenleg ugyanis általában elsősorban a városokban veszik igénybe a szolgáltatásait, míg vidéken alig.”

Forrás:
Az Ubert választották új parkolóhelyek építése helyett; SG.hu; 2016. október 5.
Lásd még: Welcome to Uberville. Uber wants to take over public transit, one small town at a time; Spencer Woodman; The Verge; 2016. szeptember 1.
Uber and Lyft Want to Replace Public Buses. Pressed by tight budgets, some towns are cutting transit lines and subsidizing car rides; Joshua Brustein; Bloomberg; 2016. augusztus 15.

4G hálózatot fejleszt Borsod és Heves megyében a Vodafone

„A 4G-s hálózati lefedettséget javító stratégiai fejlesztésbe kezdett a Vodafone Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében – jelentette be a cég magyarországi műszaki vezérigazgató-helyettese a két megye határán fekvő Bánkúton.

Amrita Gangotra elmondta: a bálványi, tavasszal felújított Petőfi-kilátón már működik a Vodafone adója, a következő időszakban Borsodban 40, Hevesben pedig tucatnyi bázisállomást létesítenek. A beruházás nyomán javulni fog a 3G-s lefedettség is, illetve a 4G-s hálózat jelenlegi 88,6 százalékos borsodi, és közel 87 százalékos hevesi lefedettsége. A Vodafone 2014 őszén Budapest belvárosában indította el minden korábbinál gyorsabb mobilinternet hozzáférést biztosító 4G-s szolgáltatását, melynek jelenlegi országos kültéri lefedettsége közel 94 százalékos.

A sajtótájékoztatót követően Amrita Gangotra felavatta a Bükk második legmagasabb csúcsán, a 956 méteres Bálványon álló Petőfi-kilátó új emléktábláját. A kilátó 1948-ban épült, s 1966-ban újították fel, majd 2002-ben az eredeti terveknek megfelelően teljesen átépítették. A 2013-ban lezárt 18 méter magas tornyot a Vodafone stratégiai hálózatfejlesztésének keretében idén tavasszal állították helyre.”

Forrás:
4G hálózatot fejleszt Borsod és Heves megyében a Vodafone; SG.hu/MTI; 2016. október 6.

Ipari automatizálási mintaprojektek megvalósítására 2,5 milliárd a keret

„A kormány az év végén megnyitja azt a 2,5 milliárd forintos pályázati keretet, amelynek révén robotizálási és automatizálási mintaprojektet hozhatnak létre magyar kkv-k – jelentette be Lepsényi István Székesfehérváron, a VT Metal Kft. új KTL festőüzemének és felületkezelő sorának avatóünnepségén.

A Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára megemlítette, hogy a Videoton vállalatcsoporthoz tartozó, forgácsolásos fém alkatrészgyártással, szereléssel és felületkezeléssel foglalkozó VT Metal Kft. galván üzletágának fejlesztésére az állam 272 millió forint támogatást nyújtott a nagyvállalati beruházási támogatás keretében. Az összességében 777 millió forintos kapacitásbővítő beruházás 28 új munkahelyet teremtett.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az állami támogatásoknál egyre inkább a hatékonyságnövelés, a korszerű technológia alkalmazása a meghatározó szempont, miközben a munkaerőhiány miatt a “létszámnövelést a létszám megtartásra korlátozzák”.

Az államtitkár az MTI kérdésére elmondta: az elmúlt időszak legnagyobb változása a gazdaságban a digitalizálás térnyerése, vagyis a negyedik ipari forradalom. A kormány létrehozta az Ipar 4.0 platformot, melynek célja a legmodernebb eszközök, módszerek (robotizálás, automatizálás, gépek internetes összekapcsolása) gyors elterjesztése a magyar gazdaságban. Ennek érdekében jövőre 7 mintavállalatot hoznak létre, ahol a kkv-k megismerhetik a technológiákat.

Az államtitkár felidézte, hogy a nagyvállalati támogatási programban, hazai költségvetési forrásból 2015-ben hárommilliárd, idén pedig 15 milliárd forintot kaphattak a cégek. Hozzátette: jövőre is hasonló összeg áll rendelkezésre.”

Forrás:
Ipari automatizálási mintaprojektek megvalósítására 2,5 milliárd a keret; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. október 7.

A világ a digitális ipar korszakába lép

„A világ az adatalapú, digitális ipar korszakába lép, és amelyik ország erre a rendkívül éles váltásra nem tud reagálni, megfelelően lépni, annak versenyképessége gyorsan “elillan” – mondta Szijjártó Péter a GE Globális Digitális Fejlesztési Központjának budapesti megnyitóján.

A külgazdasági és külügyminiszter elmondta: a GE a magyar kormány egyik legjobb befektetési partnere, az amerikai vállalat most 8 milliárd forintos beruházással Budapesten hozta létre a hat digitális fejlesztési központjának egyikét, Európában az egyedülit.

Hozzátette: az új központ 400 új munkahelyet hoz létre, ennyivel növeli a GE jelenlegi tízezeres alkalmazotti létszámát.

A külgazdasági és külügyminiszter arról is szólt, hogy az idei első kilenc hónapban a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) 13 amerikai beruházást hozott az országba 440 millió dollár értékben, ezek a befektetések 3040 új munkahelyet teremtettek. Hozzátette: a HIPA további 13 új amerikai befektetésről is tárgyal, amelyek további 200 millió dollárt tesznek ki, és 2500 új munkahelyet eredményeznek.

Szijjártó Péter rámutatott: 2010 után a magyar kormány elhatározta, hogy Magyarország legyen Közép-Kelet-Európa egyik termelési központja. Ezt elérte, teljesítette az ország, ami jó alapot ad arra, hogy az ipar új korszakába, a 4. ipari forradalom, a digitalizáció időszakába is sikerrel lépjen be – fűzte hozzá.

Kiemelte: az elmúlt időszakban azt is bebizonyította az ország, hogy lehet úgy gazdasági növekedést elérni, új munkahelyeket létrehozni, hogy közben fegyelmezett a költségvetés és csökken az államadóság. Rámutatott: 2010 óta a 677 ezer új munkahely jött létre, az országban a munkanélküliségi ráta 5 százalékra csökkent, és napjainkban 4 millió 386 ezer ember dolgozik.

Szijjártó Péter kiemelte: a következő évtől a kormány jelentős adókedvezményeket vezet be, amelyek a dolgozók munkába járását, lakhatását segítik. További beruházásösztönző lépésekre is sor kerül majd, kevesebb lesz a vállalkozások adminisztratív terhe, és a cégek kutatásra-fejlesztésre fordított összegeit adókedvezményekkel támogatja majd a kormány.

A kabinet célja, hogy néhány éven belül a GDP-hez mérten 1,8 százalékra emelkedjenek az államháztartás kutatás-fejlesztésre fordított kiadása – mondta.

A miniszter elismerően szólt arról is, hogy Colleen Bell, az Egyesült Államok budapesti nagykövete az elmúlt években nagymértékben segítette az amerikai cégek magyarországi befektetéseit.

Kiemelte: az, hogy a GE a hat digitális fejlesztési központjának egyikét Budapesten hozta létre, a magyar infokommunikációs szakemberek sikerének is betudható.

Colleen Bell, az Egyesült Államok budapesti nagykövete a központ megnyitóján elmondta: a GE Magyarország egyik legjelentősebb befektetője, már 1989-ben, az amerikai cégek közül úttörőként befektetett az országban, napjainkban Magyarországon mintegy 10 ezer embernek ad munkát.

Peter Stracar, a GE közép-és kelet-európai régió ügyvezető igazgatója kiemelte: a GE a magyar kormány stratégiai partnereként tovább folytatja magyarországi beruházásait és ipari hátterének fejlesztését.

A központ szakértői szoftverfejlesztéssel, az üzleti folyamatok és alkalmazások rugalmasságát javító informatikai megoldásokkal, informatikai infrastruktúra építéssel és működtetéssel foglalkoznak majd, továbbá adatelemzési (Big Data) megoldásokhoz nyújtanak hozzáférést a vállalat ügyfeleinek – emelte ki Peter Stracar.”

Forrás:
A világ a digitális ipar korszakába lép; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2016. október 7.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Itthon is megnyílnak a banki API-k!

„Radikális változás küszöbén áll az európai bankpiac: a hagyományosan nehézkesen mozgó, a technológiai trendeket sokszor lemaradással követő szektor szereplői bő egy éven belül kényszerűen versenyre kell, hogy keljenek egymással, ha relevánsak akarnak maradni a piacon – amely történetének talán legnagyobb átalakulása előtt áll.

A karnyújtásnyira lévő átalakulást a PSD2 néven ismertté vált európai uniós szabályozás hajtja, amelyet jelenlegi állás szerint 2018. január 13-tól kell majd alkalmazni – Magyarországon is. Az irányelv az intézetek, illetve azok szolgáltatásainak technológiai felzárkóztatását célozza, valamint a területen a verseny és az elmúlt évtizedekben erősen nullához közelítő innováció felpörgetését. A szabályozás arra kötelez minden európai pénzintézetet, hogy hozzon létre szabványos nyílt hozzáférést biztosító API-t, amelynek segítségével különböző harmadik felek is hozzáférhetnek a banki ügyfelek egyes adataihoz. Az adatok segítségével ezek a szolgáltatók felépíthetik saját szolgáltatásaikat.

Automatizált, kényelmes, pontos szolgáltatások
A PSD2-vel a legkülönbözőbb pénzügyi appok özöne érkezhet meg. A paletta a banki alkalmazásokon túl, a csak PFM (Personal Finance Magagement) appokként emlegetett, a személyes pénzügyek kezelésére szolgáló szoftverektől egészen mobilfizetési appokig, a hitelezési, vagyonmenedzsment szolgáltatásokig terjed. Ezekből persze most sincs hiány, PFM megoldásokat például az iOS-es és androidos alkalmazásboltokban is szép számmal találni, használatukat ugyanakkor megnehezíti, hogy a kiadásokra vonatkozó adatokat manuálisan kell bepötyögni azok nyilvántartásához. Ha a fejlesztők végre banki oldalról hozzáférést kapnak a felhasználók költéseihez, ugyanez a folyamat sokkal kényelmesebbé válik, hiszen az app a bank rendszereiből szerzett adatokkal dolgozik. A megoldás pontosabb is mint a kézi bevitelre építő appok, hiszen nem fenyeget a veszélye, hogy egy-egy tétel véletlenül lemarad a listáról, a hétvége küszöbén például már nehéz követni, hogy a társaságból melyik körben ki mit kért és azt éppen ki állta.

Hasonló, banki adatokkal dolgozó megoldás egyébként már most is van a piacon, ráadásul hazai fejlesztésről van szó – igaz az app nem hivatalos API-t használva, „kerülőúton” szerzi be a felhasználók pénzügyeire vonatkozó adatokat. A Wyze alkalmazás „favágó módszerrel”, egy PC-s plugin segítségével, a netbankba helyettünk bejelentkezve, annak felületét módszeresen végigböngészve gyűjti össze a bevételekre-kiadásokra vonatkozó adatokat. A szolgáltatás a szerzett információkat különböző kategóriákba osztja, mint az élelmiszerre vagy szórakozásra fordított kiadások.

De tradicionálisabb megoldás is került már ki a magyar fejlesztők keze alól, ilyen a már jó ideje elérhető Koin – egy hagyományos, kézi bevitelre építő PFM appról van szó, amelyben a költéseket és beérkező összegeket manuálisan begépelve, kézzel kategóriákba rendezve tarthatók szemmel a pénzügyek. Az app lényegében az otthoni, rongyos költségvetés-füzetet költözteti a telefonokra, szinkronizálható formában – egyértelmű az előrelépés a toll-papír kombótól, látható azonban, hogy a hasonló appok komoly hasznot húzhatnak majd a PSD2-ből.

Az említett Wyze a 2018-ra datált, egyszerűen Open API-ként is emlegetett kezdeményezés által előrevetített szolgáltatásokhoz nagyon hasonló felhasználói élményt kínál, ebből pedig látszik, hogy a dedikált alkalmazásfejlesztői interfész nélkül is megvalósíthatók hasonló projektek, ezzel együtt nem véletlen, hogy az európai törvényhozás szükségét látja a fogyasztói adatok védelmét biztosító API létrehozásának. A hivatalos interfész kerülőutak helyett szabályozott és biztonságos keretek között biztosít hozzáférést a felhasználói információkhoz.

A kezdeményezés ráadásul olyan új megoldások előtt is utat nyit, mint a számla információkat összesítő vagy a fizetés kezdeményezési szolgáltatások. A PISP (fizetéskezdeményezési) szolgáltatóknak, mint harmadik feleknek ezáltal lehetőségük nyílik a fogyasztók nevében és felhatalmazásával online fizetéseket kezdeményezni, például e-kereskedők felé, egyenesen a felhasználó bankszámlájáról, egy webes felületen keresztül. A 2018 után várható szolgáltatáshullám másik nagy ágát az AISP-ként (Account Information Service Provider) is emlegetett számlainformációkat összesítő szolgáltatók jelentik majd, amelyek a felhasználói tranzakciókat, egyenlegeket és egyéb fiókadatokat gyűjtik össze.

Magyarország sem marad ki a sorból – ideje készülni
Az open banking API érkezése a magyarországi piacot is felforgatja majd – azoknak a hazai cégeknek és bankoknak pedig akik ki akarják használni, jó lesz azonnal belevágni a fejlesztésekbe, sőt ideális esetben azokkal már most haladó fázisban járnak. Az új generációs pénzügyi szolgáltatások nyújtotta lehetőségek (mind felhasználói, mind üzemeltetői oldalon) a magyar környezetben nem mondhatni, hogy széles körben ismertek lennének, pedig a Koin és a Wyze példája is jól mutatja, hogy a hazai fejlesztők és startupperek is tapogatóznak a területen.

Hogy a piac, illetve az innováció minél előbb berobbanjon tehát megfelelő edukációra is szükség van, ezt célozza az MKB által indított, négyhetes FinTech Akadémia. A képzés heti egy alkalommal járja körbe a digitális bankolás fejlődését, irányvonalait, best practice-eit, a gyakorlati megoldásokat fókuszba helyezve. Az akadémia lezárultával pedig a már meglévő üzleti tervvel, alfa-bétacímkés termékkel rendelkező csapatok FinTech Versenyen mérhetik össze megszerzett tudásukat.

Az MKB fejlesztők, UX-esek, “megmondóemberek” jelentkezését várja, az Akadémiára, illetve mindenkiét aki szeretne tanulni a különböző fintech megoldásokról, illetve a digitális pénzügyek jelenéről-jövőjéről. A képzés végén a vizsga sem marad el, a hallgatók egy rövid kvíz keretei között adhatnak számot tudásukról – az eredménytől függően pedig elektronikus oklevelet is kapnak az Akadémia elvégzéséről, amely mellé egy a közösségi oldalakra kitűzhető, virtuális badge is jár.

A négyhetes kurzus mindenki számára nyitott, de a részvétel jelentkezéshez között, erre a kezdeményezés weboldalán van lehetőség. Az MKB az Akadémia végeztével sem engedi el a résztvevők kezét, azok pályafutását a tervek szerint a későbbiekben is követi majd, függetlenül attól, hogy teljesítenek a képzést követő megmérettetésen. A versenyen a startupok PFM, vagyonmenedzsment, digitális fizetés, big data modellek, akvizíciós megoldások kategóriákban indulhatnak, a csapatok egy szakmai zsűrinek mutathatják majd be kezdeti stádiumban járó elképzeléseiket.

Coworking iroda és anyagi támogatás
A legjobbnak ítélt megoldások az MKB Bank inkubációs programja keretében komoly hátszelet kapnak a pénzintézettől: egy mentor programban vehetnek részt, amelyben kiterjedt banki, fintech, IT biztonsági, UX és jogi tanácsadásban is részesülnek, hogy minél hatékonyabban vihessék piacra termékeiket. A szolgáltatásokat mindezek mellett valós banki környezetben, az MKB Open API sandboxában tesztelhetik, integrációs próbákkal, illetve a banki tranzakciók és egyéb munkafolyamatok emulációjával. A munka és a mentorokkal való egyeztetés egy budapesti coworking irodában zajlik majd, a csapatok továbbá pénzbeli támogatást is kapnak az arra érdemesnek ítélt projektek megvalósításához.

A FinTech Akadémiára az érdeklődők október 25-ig jelentkezhetnek, az első előadás időpontja október 27., ezt követően november 7-én, 14-én és 21-én folytatódnak az órák, amelyeket november 25-én egy FinTech Jam Buli zár majd. A FinTech Verseny pályázatainak leadási határideje december 1., a legjobb kiválasztott pitchek listája december 6-ára várható, amelyeket készítőik ugyanezen hónap 15-én adhatnak elő a zsűrinek. (A MKB Bank Zrt. megbízásából készített anyag.)”

Forrás:
Itthon is megnyílnak a banki API-k!; HUP.hu; 2016. október 6.
Lásd még: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2015/2366 IRÁNYELVE (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről; EUR-Lex; 2015. december 23.
Catalyst or threat? The strategic implications of PSD2 for Europe’s banks; Jörg Sandrock, Alexandra Firnges; PwC (PricewaterhouseCoopers); 2016. július 25. (letölthető tanulmány)
Wyze.me
Koin.hu
Szerkesztői megjegyzés: A cikk ugyan eredetileg hirdetésnek íródott, viszont fontos és érdekes újdonságokról számol be.

Zeneipari Jelentés a HÉTFA közreműködésével

„A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért Egyesület megbízásából idén a HÉTFA Kutatóintézet készíti a magyar Zeneipari Jelentést. A Jelentés a zeneipart érintő területeket elemzi: a zenefogyasztási trendeket, a szerzői jogokkal kapcsolatos kérdéseket, a zeneoktatás helyzetét. A kutatás októberben fog megjelenni, az előzetes eredményekről pedig október 7-én, pénteken tartanak kerekasztal-beszélgetést a Budapest Music Expo programsorozat keretein belül. A beszélgetésen a HÉTFA Kutatóintézetet Főző Zsolt, a Zeneipari Jelentés egyik készítője képviseli. A program keretében többek között az online és a hagyományos zenehallgatási csatornákról és a magyar közönség zenefogyasztási szokásairól is szó lesz.

A készülő Jelentés adataiból szemezgetve néhány érdekes adat már most látható: a zenehallgatással kapcsolatos lakossági felmérés eredményeiről az Összkép Magazinban olvashatnak.”

Forrás:
Zeneipari Jelentés a HÉTFA közreműködésével; HÉTFA; 2016. október 4.
Lásd még: A zene tényleg kell – Új adatok arról, hogyan hallgatunk zenét; Orbán Dorottya; 2016. szeptember

Szakirodalom

Földek és emberek. Földhasználók és földhasználati módok Magyarországon

„A földhasználat jelentős mértékű koncentrációja, a nagybirtokok kialakulása, az állami tulajdonú földek tartós használatba adása majd kiárusítása, az európai uniós támogatások felosztása, a helyi termelők és külső befektetők érdekellentétei, az állami földpolitika, a mezőgazdaság új szerkezete, a gazdálkodók számának gyors csökkenése, a vidéki társadalom egyenlőtlenségei és a szegénység a közérdeklődés figyelmének középpontjában állnak.
A könyv célja, hogy a legújabb kutatási eredmények felhasználásával bemutassa a földhasználat-koncentráció szakaszait és mértékét, a politikai beavatkozások szerepét, a földtulajdon területi mintázatait, a földhasználók csoportjait az önellátásra termelőktől a legnagyobb földtulajdonosokig.”

Forrás:
Földek és emberek. Földhasználók és földhasználati módok Magyarországon; Kovách Imre; DUPress Debreceni Egyetemi Kiadó; 2016.
Lásd még: A jelenkori magyar vidéki társadalom szerkezeti és hatalmi változásai; Kovách Imre; MTA doktori értekezés; 2010 (pdf)
A föld és társadalma. Alul és felül a történelem sodrásában. Gondolatok Kovách Imre: „Földek és emberek” című műve kapcsán; Harcsa István; Metszetek; Vol. 5 (2016) No. 2 (pdf)

Homeopátiás vidékfejlesztés: LEADER akciócsoportok Kelet-Közép-Európában

„…Az EU keleti bővítésének egyik érdekes következménye volt, hogy a nyugat-európai „rurális”, azaz városokhoz integrálódott és szervesült vidéki térségeibe tervezett vidékfejlesztési (rural development) technikákat Kelet-Közép-Európa országaiba is bevezették. Ezek egyik legérdekesebb fejezete az ún. LEADER program. A megközelítés alapja az önmagáért felelősséget vállaló és cselekedni képes közösség újraélesztése. Ennek előmozdításához az érintett térségekben létrejönnek az ún. helyi akciócsoportok (HACS), amelyek működésében elvileg olyan alapelveket kell figyelembe venni, mint a szubszidiaritás, partnerség, innováció, helyi irányítás (governance). A címben szereplő „homeopátia” kifejezést Van Meyer használta egy, a LEADER módszerről szóló előadásában. Ezt arra értette, hogy a HACS-ok az elnyert összeget továbbpályáztatással maguk osztják szét a térségben és általában kis bekerülési költségű projektek valósulnak meg általuk. (Van Meyer 1997)
E sorok írója először egy 2010-es nemzetközi konferencia vitájában szembesült azzal a kérdéssel, hogy a magyarországi LEADER program nem minden lépése a fenti alapelvek szerint valósult meg. A közép-európai országok hasonló programjait értékelő írások egy részében is visszaköszönnek a negatív jelzők: a helyi autonómia hiánya, instabilitás, túlbürokratizáltság, átláthatatlanság, az elvek negligálása, felülről vezéreltség, az innovativitás hiánya stb. (Svobodá 2015, Bedrac – Cunder 2010, Kisiel – Gierwiatowska 2013)
Cikkünk behatóan a „Visegrádi Négyek” csoportjára, illetve Szlovéniára koncentrál, mint közép-európai országokra…”

Forrás:
Homeopátiás vidékfejlesztés: LEADER akciócsoportok Kelet-Közép-Európában; Patkós Csaba; Társadalomföldrajzi kihívások és adekvát válaszlehetőségek a XXI. század Kelet-Közép-Európájában. II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola; 2016; 388-393. oldalak (pdf)

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 – különös tekintettel a LEADER megközelítésre

„Jelen írás célja egy rövid összefoglaló írása a 2014-2020 között működő, vidékfejlesztési projekteket EU társfinanszírozással finanszírozó Vidékfejlesztési Programról, ezen belül pedig kiemelt hangsúlyt fektetünk a közösség által vezérelt helyi fejlesztési programokra, azaz a LEADER megközelítésre. A vidékfejlesztés témakörében az elmúlt esztendőkben számtalan cikket és szakkönyvet jelentettek meg a különböző szakterületek (agrár, környezettudomány, szociológia, közgazdaságtudomány, földrajz etc.) kutatói. Egy földrajzos számára a vidékfejlesztés területi vetületei a legfontosabbak, így a LEADER-ben is a helyi akciócsoportok mint területi konstrukciók kapnak figyelmet.

Cikkünkben egy rövid összefoglalást adunk először a vidék és vidékfejlesztés meghatározásáról. A fogalmakat rendkívül széles körben használják a szakértők, illetve politikusok, valamint a társadalom szélesebb köreiben is gyakran emlegetik. Ennek következtében számos jelentésárnyalat és értelmezési módozat tapad hozzájuk.
A munka második felében, a dokumentum elemzésére, illetve néhány minisztériumi háttéranyagra támaszkodva áttekintjük a Vidékfejlesztési Program (VP) főbb célkitűzéseit, valamint az ezek
megvalósítására elkölteni kívánt források megoszlását.
Az írás következő harmadában részletesen bemutatjuk a VP egyik fontos prioritását, a „Társadalmi befogadás és helyi fejlesztés a vidéki térségekben” című stratégiai célkitűzést. Ennek jelentősége abban áll, hogy a vidéki térségekben élő közösségeket igyekszik mobilizálni, hatalommal (local governance) felvértezni.”

Forrás:
Vidékfejlesztési Program 2014-2020 – különös tekintettel a LEADER megközelítésre; Patkós Csaba; A Magyar Tudomány Ünnepe az Eszterházy Károly Főiskolán; EKF; 2016; 1-15. oldalak (pdf)

Törvények, rendeletek

A 2017–2026 időszakra szóló Nemzeti Tájstratégiáról készült előterjesztés

„Nemzeti Tájstratégia (2017-2026) előterjesztés

Véleményezési határidő: 2016. október 19.
Észrevételeket a jogifo@fm.gov.hu címre várjuk.

A Nemzeti Tájstratégia (NTS) a tájat az Európai Táj Egyezményben (továbbiakban: Tájegyezmény) foglaltaknak megfelelően értelmezi. Ennek értelmében a táj az ember által érzékelt terület, amelynek jellege természeti tényezők és/vagy emberi tevékenységek hatása és kölcsönhatása eredményeként alakult ki. A táj egyformán fontos része az emberek életminőségének mindenhol: városon és falun, leromlott és kiváló állapotú területeken, a különlegesen szépnek tartott és ilyen adottság nélküli helyeken. Ennek értelmében a degradált, leromlott/rontott tájak éppúgy a stratégia tárgyát képezik, mint a védelem alatt álló kiemelt értékkel rendelkező és a védelem alatt nem álló tájak. Az európai tájak minősége és sokfélesége közös érték. Az NTS egyik alapfeladata a társadalom figyelmének és felelősségérzetének felkeltése annak érdekében, hogy a hazai, illetve a határon átnyúló tájak védelme, kezelése és tervezése céljából az érdekeltek helyi, országos és nemzetközi szinten is együttműködjenek. Jelen stratégia az egyezmény szellemiségének megfelelően a védelem-kezelés-tervezés hármas eszközrendszerét alkalmazva határozza meg a célokat és feladatokat.

  • A táj védelme a táj jelentős vagy jellemző sajátosságainak megőrzésére és fenntartására vonatkozik. Örökségi értékét a táj természeti adottságai és/vagy az emberi tevékenységek révén kialakult elemeinek jellemző összetétele adja.
  • A táj kezelése a fenntartható fejlődés szempontjából olyan tevékenységet jelent, amelynek célja a táj rendszeres fenntartása. Célja, hogy a társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatok által előidézett változásokat irányítsa és összhangba hozza.
  • A táj tervezése olyan céltudatos tevékenységet jelent, amelynek célja a táj fejlesztése, helyreállítása vagy új létesítése.

A stratégia kidolgozása során a települések teljes közigazgatási területét, beleértve a víztesteket is – az egyezménynek megfelelően – a táj részének tekintjük.”

Forrás:
A 2017–2026 időszakra szóló Nemzeti Tájstratégiáról készült előterjesztés; Földművelésügyi Minisztérium; 2016. október 5. (ZIP)

Megint teljesen felforgatják a magyar kórházakat

„Elkészült az egyetemi kórház, mint új egészségügyi szolgáltató kategória bevezetését kezdeményező törvényjavaslat. A fideszes képviselők előterjesztése alapjaiban változtathatja meg a hazai egészségügyi ellátórendszer struktúráját.

A Kósa Lajos, Pósán László, Halász János kormánypárti képviselők által jegyzett törvényjavaslat az indoklás szerint az egészségügyi és orvosképzési feladatellátás minőségi fejlesztését és hatékonyabb működését eredményező szervezeti és szakmai integráció jogi feltételeinek megteremtését célozza.

Az előterjesztés új egészségügyi szolgáltató kategóriát, az úgynevezett “egyetemi kórház” kategóriát vezet be, amely az egyetem szervezeti egységeként hozható létre. Egyetemi kórház valamely más kórház felsőoktatási intézménybe való beolvadásával hozható létre.

Új kézben a rendszer
A javaslat szerint az addig általános költségvetési szervként működő kórházak egyetemi kórházzá alakulásával szakmai irányításuk az egyetem rektora, a gazdasági működtetés a kancellár kezébe kerül.

A szakorvosképzés szervezését az egészségügyi felsőoktatási intézmény, míg megvalósítását a klinikai központ végzi. Az egészségügyi felsőoktatási intézménynél a szakmai feladatokkal kapcsolatos jog- és hatáskört a rektor, a működtetéssel és gazdálkodással összefüggő jogköröket a kancellár gyakorolja. A javaslat értelmében a klinikai központ és az egyetemi kórház – az egészségügyi ellátórendszer részeként – részt vesz a közfinanszírozott egészségügyi szakellátások végzésében, valamint a felsőoktatási intézmény képzési és kutatási feladataiban.

Ha az egészségügyi felsőoktatási intézmény klinikai központot és egyetemi kórházat is működtet, az egészségügyi szolgáltatások egységes szakmai irányítását az Egészségügyi Irányító Testület (EIT) látja el. A héttagú EIT-be az egészségügyért felelős miniszter három, az egyetem rektora és a kancellár 2-2 főt delegál.

Borul az eddigi struktúra
A törvényjavaslat elfogadása esetén annak hatása egyelőre elég nehezen felmérhető, az azonban bizonyos, hogy alapjaiban avatkozik bele a magyar egészségügyi ellátórendszer eddigi, területi és progresszivitási alapon szerveződő struktúrájába. Arról nem is beszélve, hogyan illeszkedik majd mindez a budapesti ellátórendszer egyelőre ismeretlen átalakítási koncepciójához, hacsak nem most realizálódik e javaslaton keresztül a hosszú ideje várt budapesti átalakítási terv.

A méret igenis számít
Magyarországon négy egyetemen folyik orvosképzés – Budapesten, Debrecenben, Szegeden és Pécsett -, de csak egy olyan egyetem van, ahol az orvosképzés a fő profil, a budapesti Semmelweis Egyetem. A másik három tudományegyetemen egy-egy kar az orvostudományoké.

Az egyetemek eddig is kiemelt szerepet játszottak a hazai betegellátásban az egyetemi kórház – állami közkórház arány további eltolódása, a létrejövő mamutintézmények működése viszont egyelőre megválaszolhatatlannak tűnő kérdéseket vet fel. Az aktív fekvőbeteg-ellátás során ellátott betegek 17,5 százalékát kezelték a négy hazai felsőoktatási intézményben 2014-ben.

A jelenlegi legnagyobb magyar fekvőbeteg-ellátó a budapesti Semmelweis Egyetem, amely 2162 ággyal rendelkezik. Szegeden és Pécsett már eddig is csak az egyetemek nyújtottak kórházi ellátást, a beterjesztett javaslat alapján megjósolható, hogy a debreceni egyetem és a Kenézy Kórház fúziója következtében pedig olyan 2800 ágyas mamutintézmény jön létre, amely Hajdú-Bihar megye aktív ágyainak 88 százalékát foglalja magába.

Évtizedek óta nemzetközi vita tárgya az ideális kórház, és szám. Az ellátási feladatok megosztása, az ország infrastruktúrája, a lakosság gazdasági helyzete, mobilitása illetve az ország egészségügyi finanszírozási rendszere alapjaiban határozza meg a helyes választ. Európai szakértők amellett érvelnek, hogy a néhány vezető nagykórház és a logikusan telepített lakosság-közeli kórházak közötti hatékony munkamegosztás sokkal inkább vezet gazdaságosabb, hatékonyabb és magasabb minőségű betegellátáshoz, mint a területi monopóliumot gyakorló gigakórházak rendszerének kialakítása. A javaslat egyelőre mintha nem venne tudomást erről a megállapításról.

Átláthatatlan vezetés
Az egyetemi és állami fenntartói feladatok ilyen szintű keverése a vezetési struktúrát teszi átláthatatlanná. Az egyetemi kórházak láncolata egyfajta szuperkórház-irányítási feladatkört ró az egyetemi rektorokra. De vajon milyen szakmai irányítást és kontrollt gyakorol majd a debreceni, szegedi és pécsi tudományegyetemek nem orvos rektora az egyetemi kórházak betegellátásban betöltött szerepe felett? Arról nem is beszélve, hogyan fokozza az átláthatatlanságot, hogy a kórházigazgatók fölé legalább két újabb vezetési szint kerül, a rektor, és a EIT, illetve annak az elnökének a személyében.

Mi lesz a progresszivitási szintekkel?
Az egyetemi klinikák az ellátórendszer csúcsai. Azaz országos, illetve nagytérségi hatáskörrel, vezető kórházként, dominánsan 3-as progresszivitási szinten vesznek részt a betegellátásban. Személyi állományuk a gyógyítás mellett oktatási és kutatási feladatokat lát el. Kettes progresszivitási szinten jellemzően a megyei kórházak, egyes szinten a városi kórházak állnak.

Ha a háromszoros funkció és az ennek megfelelni képes kiemelt személyi állomány miatt legdrágább ellátás aránya a beolvasztások következtében tovább nő, és a közkórházi arány pedig csökken, akkor egyrészt az alapszintű, 1-2-es ellátási formákból keletkezik hiány, másrészt az ellátórendszer csúcsán tovább növekszik az általános feladatok aránya.

Különösen igaz ez akkor, ha nem kap több forrást az ágazat, és a jelenlegi büdzséből kell kigazdálkodni az egyetembe olvadó közkórházak magasabb, egyetemi szintre emelését – hívták fel lapunk figyelmét egészségügyi szakértők. Plusz forrás nélkül vagy az egyetemi klinikák színvonala devalválódik, vagy az egyetemi körből kimaradóké süllyed még tovább.

Egyetemi kórház azonban nem csak közkórház beolvadásával alakulhat ki. Ha a meglévő klinikai központok közül néhány, egyfajta leminősítés során válik egyetemi kórházzá, nagy kérdés, vajon hogyan fogadja az ott dolgozó klinikai oktató, kutató, gyógyító gárda a napi munkában jelentkező hangsúlyeltolódást. Zavart okozhat az egyetemi kórházzá beolvadó közkórházak és a meglévő egyetemi klinikák közötti strukturális, funkcionális, vagy munkarendi különbség is.

Ha az egyetemi kórházak jelentik az ellátás csúcsát, logikus lenne négy ellátási térségre osztani az országot, hogy a térségen belül valamiféle egyenszilárdságú ellátás jöhessen létre. A jelenlegi felosztásban viszont azokban a térségekben, ahol nincs egyetem, az államnak biztosítani kellene az egyetemi kórházakkal egyenértékű vezető állami kórházzal a betegellátást a lakosság számára.

Budapest a sötét ló
A legtöbb kérdés Budapest kapcsán tolul fel a szakértőkben, miközben az készülő új ellátási struktúra részletei sem ismertek még. A javaslatból nem derül ki például, hogy ki, mikor és milyen szempontokra tekintettel választ ki a Semmelweis Egyetem rendszerébe illesztendő egyetemi kórházat.

Közkórházak, országos intézetek, vagy a meglévő klinikák egy része alakul majd át egyetemi kórházzá? Átlépi-e városhatárt az oktató kórház fogalmával keveredő egyetemi kórházi koncepció, azaz lehet például másik megyében is az egyetemi kórház, mint maga az egyetem? Az új, számos kérdést felvető egyetemi kórházi rendszernek egy jelenleg még alapjaiban is ismeretlen hosszú távú budapesti ellátási stratégiához kellene illeszkednie.

Ugyanakkor olyan hosszú hónapok óta vitatott kérdések sincsenek tisztázva a fővárosban, mint a kelenföldi (?) új szuperkórház helye és feladata, vagy a jelenlegi helyét mindenképpen elhagyó Sportkórház további sorsa, avagy a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi tömbjének és a Szent János kórháznak az újra és újra felvetett majd elvetett fúziója.”

Forrás:
Megint teljesen felforgatják a magyar kórházakat; Szepesi Anita; Napi.hu; 2016. október 4.
2016. évi … törvény egyes törvényeknek az egyetemi kórházak létrehozásával, fenntartásával és működésével kapcsolatos módosításáról; Országgyűlés (pdf)