Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Orbán Viktor: a következő évek a digitális ügyintézésre való áttérésről fognak szólni
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, digitális ügyintézés, e-ügyintézés, elektronikus kormányzat, kormányablak, közigazgatási digitalizáció, Lázár János, Magyarország, Orbán Viktor, Pest megye, statisztika, Szigetszentmiklós, területi államigazgatás átalakítása
Az osztrák Nyílt Innovációs Stratégia és tanulságai
Tárgyszavak: adatpolitika, Ausztria, co-creation, digitális platform, Európai Bizottság, gazdaságpolitika, közigazgatás-tudomány, közös alkotás, négyes spirál, nyílt adatok, nyílt innováció, nyíltság kultúrája, open data, Quadruple Helix Model, szervezés- és vezetéstudomány

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló kormányrendelet tervezete
Tárgyszavak: adatközpontú közigazgatás, Belügyminisztérium, digitális háttérszolgáltatások, Kincsinfo Kincstári Informatikai Nonprofit Kft, közigazgatási háttérszolgáltatások, közigazgatási interoperabilitás, Magyar Államkincstár, Magyarország, önkormányzati ASP, társadalmi véleményezés

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Orbán Viktor: a következő évek a digitális ügyintézésre való áttérésről fognak szólni

„A kormány olyan államot akar létrehozni, ami az emberek bizalmát élvezi és segíti az emberek és a vállalkozások boldogulását – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Szigetszentmiklósi Igazgatási Központ átadóünnepségén.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy a felújított vagy újonnan épített hivatalok aligha érnek valamit, ha nincsenek kiválóan felkészült és elkötelezett alkalmazottaik.

A következő évek a digitális ügyintézésre való áttérésről fognak szólni – vetítette előre.

Orbán Viktor arról is beszámolt, hogy a Szigetszentmiklósi Igazgatási Központban kapott helyet az ország utolsóként átadott kormányablaka. Emlékeztetett: a mára több mint 1500 féle eljárás elintézésére lehetőséget adó egységes kormányablakok kialakítását Navracsics Tibor kezdte el miniszterként és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter zárta le a folyamatot.

A munka céljának nevezte, hogy az átalakított közigazgatás méltó legyen az ezeréves keresztény államhoz, de megfeleljen a 21. századi modern társadalom elvárásainak is.

Emlékeztetett: 2010 előtt az államnak alig akadt olyan szervezete, amely jól működött volna. Azok afféle „magánügynökségként”, kiszervezve tevékenykedtek, az állampolgárok alig tudták elintézni ügyeiket, a törvények pedig nem az áldozatokat, hanem a bűnözőket védték. És mint fogalmazott, csak idő kérdése, hogy a „belülről szúrágta és korhadásnak indult” szervezet már kifelé sem tud erőt mutatni.

Mára azonban 7100-zal bővült a rendőrség létszáma és az ország minden településén állandó rendőri jelenlét van.

„Helyre állítottuk a közrendet Magyarországon” – fogalmazott a kormányfő.

Szólt a közigazgatásban, a rendvédelemben és az igazságszolgáltatásban bevezetett életpályamodellről is. Hangsúlyozta: a közrend kárára megy, ha az államnak dolgozó elkötelezett, felkészült tisztviselők máshol keresnek munkát. Lassan elmondható, hogy a köz szolgálatát vállalni nemcsak szép hivatás, de kifizetődő is – fogalmazott.

A miniszterelnök az elmúlt évek látványos eseményének nevezte a Budapest környéki települések jelentőségének és méretének folyamatos növekedését. Rámutatott: az 1990-es évek óta kétszeresére növekedett Szigetszentmiklós önerőből nem lett volna képes új igazgatási központjának létrehozására, ezért kormányzati segítséggel sikerült egy romos épületet 4,4 milliárd forintból felújítani a célra.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, a kormány 2010-ben azt a célt tűzte maga elé, hogy a területi közigazgatás legyen egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb. Hat évvel ezelőtt 29 kormányablakban 29 féle ügyet lehetett elintézni, ma a 270. kormányablakot adják át. Sok szervezet integrálódott az elmúlt hat évben a kormányhivatali és a járási hivatali struktúrába, létrejött 197 járás, és 25 ezer munkatárs intézi az emberek ügyeit.

Közölte, tavaly az emberek 24 millió üggyel fordultak a kormányhivatalokhoz, a most megnyíló kormányablakban pedig várhatóan félezer ember fordul majd meg.

Csökkent a várakozási idő, jelentősen nőtt azoknak az ügyeknek a száma, amelyeket kevesebb mint nyolc nap alatt képes a magyar közigazgatás elintézni – mondta Lázár János…”

Forrás:
Olyan államot akarunk létrehozni, ami élvezi az emberek bizalmát; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2017. március 3.

Az osztrák Nyílt Innovációs Stratégia és tanulságai

„Az osztrák kormány közzétette „Ausztria Nyílt Innovációs Stratégiája” című dokumentumát, az Európai Bizottság „Nyílt Innováció 2.0” kezdeményezéséhez kapcsolódóan. Az ’Open Innovation 2.0’ a leendő Európai Innovációs rendszer fontos eleme. Az OI2 új paradigmát honosít meg az ún. „négyes spirál” (Quadruple Helix Model) modellre alapozva. A modell alapján a kormányzat az üzleti szféra, a tudományos élet és a civil társadalom bevonásával közösen alkotja meg azokat a dokumentumokat és programokat, messze túlmutatva azon, amit a szereplők körének bármelyike önmagában létre tudna hozni.

A dokumentum nyilvánosságra hozásával Ausztria az első olyan tagállam lett, amely átfogó nyílt innovációs stratégiával állt elő. Az ’Open Innovation Strategy for Austria’ (eredeti, német nyelven: Open Innovation Strategie für Österreich) három cselekvési területet és 14 konkrét szakpolitikai intézkedést fogalmaz meg. A három cselekvési terület:

Kultúra és kompetencia. A nyílt innováció kultúrájának fejlesztése, valamint a nyílt innovációhoz szükséges készségek képzésének biztosítása minden korosztálynak, az innovációs tudásmegosztás érdekében.

Hálózatosodás és együttműködés. Heterogén összetételű nyílt innovációs hálózatok kialakítása, megvalósítva a tudományágak, iparágak és szervezetek közötti partnerséget (kiemelten kezelve a kis- és középvállalkozások bevonását), megteremtve az együttműködés jól kezelhető, intenzíven felügyelt digitális platformját

Források és keretfeltételek. A nyílt innovációhoz szükséges források mozgósítása és a szükséges keretfeltételek megteremtése, különös tekintettel a szellemi tulajdont megtestesítő és a személyes adatok védelmét biztosító jogi feltételekre.

A konkrét intézkedések, amelyekben a fenti három terület legalább egyikét érintik:

Nyílt innovációs és kísérletező terepek létrehozása.

A nyílt innováció elemeinek beágyazása óvodai és iskolai programokba, csakúgy, mint a tanárképzésbe.

A közigazgatás továbbképzése a nyílt innováció eszközeivel és a széles nyilvánosság bevonásával.

Nyílt innovációs platformok felállítása és működtetése társadalmi kezdeményezések számára, hozzájárulva a globális kihívások leküzdéséhez.

Nyílt innovációs térképek létrehozása és működtetése, beleértve az innovációs szereplők „partnerkereső” platformját is.

Kutatói kompetenciák felépítése a nyílt innovációk tudományos alkalmazására.

Ösztönző mechanizmusok kialakítása kutatói együttműködések kialakítására „nem-hagyományos” szereplők részére, a nyílt innováció erősítésére.

A nyilvánosság és a résztvevők szélesebb körű bevonása a kutatási, technológiai és innovációs (RTI) programokba.

Méltányos részesedési és kompenzációs modell kialakítása a széleskörű bevonáson alapuló munka (crowdwork) támogatására.

Nyílt innovációs módszerek, eszköztárak továbbfejlesztése és biztosítása, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra.

A közös alkotás (co-creation) és a nyílt innováció fejlesztése és alkalmazása képzési programokon keresztül.

A nyílt adatok és a nyílt hozzáférés elvének biztosítása a kutatásokban.

A vállalatok, egyetemek, kutatóintézetek felfegyverzése az IP lehetőségek [szellemi tulajdon] kiaknázására a nyílt innováció területén, az innovációs potenciál optimalizálására.

Átfogó kommunikációs kezdeményezés megvalósítása a nyílt innováció tudatosítása és a hálózatok létrehozása érdekében.

A Bizottság egységes digitális piaccal foglalkozó oldalán megjelent értékelés öt fontos tanulságot von le az osztrák stratégiával kapcsolatban:

A Nyílt Innováció csak képessé tesz a megoldásra, de nem maga a megoldás. Az érdekelteknek konkrét eredményeket kell látniuk.

Az időzítés éppen megfelelő. A „digitális bennszülöttek” egyre nagyobb rétege számára magától értetődő, miért fontos az innovációs ökoszisztéma számára a tudásmegosztás és az együttműködés.

Bár a stratégiakészítés nyitottságon alapul, szükség van irányok kijelölésére, mivel a nyílt innovációs eszközök még nem eléggé elterjedtek.

Egy nyílt innovációs stratégiát nem lehet felülről lefelé (top down) megvalósítani. Az alulról fölfelé (bottom up) építkezés esetén a résztvevők jobban magukénak érzik a folyamatot, és mélyebb ismeretekre tesznek szert.

A nyílt innovációs paradigmaváltást eredményezhet a döntéshozatalban is.

Az értékelés kiemeli annak jelentőségét, hogy Ausztria elsőként lépett színre ilyen átfogó stratégiával, úgy, hogy nem lehetett hozzá se mintája, se tapasztalati bizonyítéka a lehetséges kimenetre. A szerző szerint egy kicsi és nyitott gazdaságnak szüksége lehet arra, hogy áttörje a megszokott határokat és kész legyen a kísérletezésre is, versenyképességének növelése érdekében.”

Forrás:
Developing a National Open Innovation Strategy: Five Lessons Learned from the Austrian Example; Gertraud Leimueller; European Comission, Digital Economy & Society, Digital Single Market; 2017. február 22.
Open Innovation Strategy for Austria : Goals, Measures & Methods; Federal Ministry of Science, Research and Economy; 2016. november (pdf)
ugyanez a dokumentum németül (pdf)
Lásd még: Open Innovation 2.0; European Comission, Digital Economy & Society, Digital Single Market; 2015. március 3.

Közigazgatás, politika

80. Kormányinfó: állami tulajdonba kerülhetnek az elhagyatott ingatlanok, folytatódik a bürokrácia leépítése, befejeződik a kormányablakok építése

„…[Állami tulajdonba kerülhetnek az elhagyatott ingatlanok] Állami tulajdonban kerülhetnek azok az ingatlanok, amelyek tulajdonosaiként az okmányok olyan embereket jelölnek meg, akik több mint 115 éve születtek. Lázár János közölte: erre a belterületi ingatlanok valamint a mezőgazdasági földek hasznosításának könnyítése érdekében van szükség. A járási hivatalok, ezen esetekben hirdetményben kísérelnék meg a tulajdonos vagy az örökösök felkutatását, akiknek lehetőségük lesz póthagyatéki eljárás lefolytatására. Az ingatlanok akkor kerülnek az államhoz, ha azokért senki sem jelentkezik – ismertette Lázár János.

Hozzátette: a belterületi ingatlanokat átadnák az önkormányzatoknak, az osztatlan közös tulajdon megvételére pedig lehetőséget biztosítanak a tulajdonostársaknak. Ismertette: a több mint 18 millió ingatlan-nyilvántartási bejegyzésből csaknem 1,9 millió hibás, például hiányos a tulajdonosra vonatkozó bejegyzés. Ismertette: 13 ezer olyan tulajdoni lap van, amely szerint a tulajdonos 1896 előtt született.
[Lezárul a kormányablak-építési program] Beszámolt arról is: pénteken Szigetszentmiklóson a miniszterelnök részvételével zárul le a kormányablak-építési program, amelynek eredményeként a 297 járásában összesen 262 kormányablak jött létre. Az ügyintézés eddigi költségcsökkentése évente összesen 14,5 milliárd forintos megtakarítást jelent az embereknek – ismertette, kijelentette ugyanakkor azt is, hogy még mindig nagy a bürokrácia és sok a bürokrata, ezért gondolkodni kell a következő lépéseken…”

Forrás:
A kormány fenntartja a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzete; Miniszterelnökség; 2017. március 2.

Matolcsy: az állami intézmények és létszám felülvizsgálata, e-governance

„…Nélkülözhetetlen lépés lenne az állami intézmények és létszám felülvizsgálata, valamint az állami ügyintézés felgyorsítása az e-governance által – folytatta.

A helyszínen feltűnt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök látványosan egyetértően bólogatott, amikor Matolcsy György ezeket a javaslatokat sorolta.

Megemlítette azt is a jegybankelnök, hogy a magyar bankrendszer működése régiós viszonylatban nem költséghatékony.

Zárásképp példaként megemlítette India 2014-ben indult gazdaságpolitikai fordulatot, okosvárosokkal, startupokkal…”

Forrás:
Orbán: folytatjuk az adócsökkentést ; Csiki Gergely; Portfolio.hu; 2017. február 28.

Hátrányos helyzetű településeken folytatódik az Idősügyi Infokommunikációs Program

„63 településközponttal bővül a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) irányításával megvalósuló innovatív infokommunikációs fejlesztés. A program 5000 egyedül élő, 65 év feletti idős ember számára teszi lehetővé otthoni számítógép, laptop használatát és további 5000 fő saját számítógépével csatlakozhat a programhoz.
Az országos program célja az idősek életminőségének javítása, a családtagok idősgondozásból eredő terheinek csökkentése, munkavállalásuk elősegítése, a szociális és egészségügyi ellátórendszer tehermentesítése.

A programhoz szükséges infokommunikációs eszközöket, az internet-hozzáférést és az objektív egészségi adatok mérésére alkalmas 1500 állapotmérő-vészjelző karórát az NFM intézménye, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség biztosítja az erre rászoruló idősek részére.

Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkár kiemelte: „A Digitális Jólét Program célja, hogy a digitális átalakulásnak minden magyar ember a nyertese lehessen.

Nem csupán azok, akik munkához akarnak jutni, vagy kisvállalkozásukat akarják sikeresebben működtetni, hanem azok is, akik becsülettel végigdolgoztak egy életet. Az ő biztonságukat, egészségüket is javítják a digitális eszközök.”

Jeneiné dr. Rubovszky Csilla, az NFM miniszteri biztosa hangsúlyozta: „A már két éve futó Infokommunikációs Modellprogram kedvező tapasztalatai, az idősek és az őket gondozó családtagjaik körében tavaly lefolytatott két országos, reprezentatív kutatás eredményei is a hátrányos helyzetű településekre történő kiterjesztés mellett szóltak. A bővítéssel közel 10 ezer időskorú életminősége javítható, és 1365 új munkahely létesülhet.”

A program részleteit ismertetve a miniszteri biztos elmondta: a rendszer működtetése a településenként kialakított diszpécserszolgálat feladata lesz, amely a program teljes időszakában 1110 fő humán, és 250 fő műszaki vagy informatikus végzettségű közfoglalkoztatott bevonásával történik, akik feladataik ellátásához szakirányú képzésen vesznek részt. A diszpécserközpontok munkatársai Skype kommunikációs rendszeren keresztül tartják a kapcsolatot a résztvevő idősekkel, ők biztosítják az infokommunikációs tudás elsajátításának feltételeit is.

A közfoglalkoztatási program a Belügyminisztérium támogatásával és a Segítő Kezek az Aktív Évekért Közhasznú Nonprofit Kft. irányításával valósul meg. Az állapotmérő-vészjelző karórákat az Emberi Erőforrás Minisztériumának irányítása alatt működő Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában lévő helyi szolgáltatási központok fogják működtetni, amelynek célja a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 21. századi korszerűsítése és bővítése.”

Forrás:
Hátrányos helyzetű településeken folytatódik az Idősügyi Infokommunikációs Program; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2017. február 14.

Közigazgatási, politikai informatika

Interaktív térkép zsáktelepüléseinkről

„Ha azt a szót halljuk, hogy zsáktelepülés, a legtöbbünk szeme előtt valószínűleg egyutcás, kicsi, csendes, dombok között fekvő falu jelenik meg. Különböző társadalmi és környezeti adatokat felhasználva, térinformatikai módszerekkel eredtünk a nyomába, hogy mennyire igaz ez az általánosítás.

A zsáktelepülés, illetve zsákfalu fogalmát nem olyan egyszerű definiálni, mint elsőre gondolnánk. A fő kritérium egy település „zsákhelyzetének” megállapításához, hogy csak egy úton keresztül kapcsolódik az országos közúthálózathoz – vizsgálatunk csak ezekre vonatkozik (ám kérdéses, ha második közúti kapcsolattal is rendelkezik, de csak egy zsáktelepülés felé, vagy ha épp rajta fekszik az egyetlen odavezető út másik úttal való csatlakozásán).

Az 507 ilyen településünket ábrázoló térképen jól látható, hogy az 1000 főnél kisebb zsákfalvak az ország azon térségeiben koncentrálódnak, ahol a településhálózat fejlődését a domborzat határozta meg: Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy és Zala megyében. Minden második a Dél-Dunántúlon található, további ötödük pedig az Északi-középhegységben. A 21 db, 2000 főnél népesebb zsáktelepülés inkább az ország más részein jellemző és egyenletesebb eloszlású.

Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerben (TeIR) elérhető 2015. évi KSH adatok szerint zsáktelepüléseink össznépessége 248 934 fő, vagyis a lakosság 2,5%-a. Átlagos lélekszámuk 491 fő, de igen nagy a szórás: a legkevesebben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Gagyapátiban (11 fő), Tornabarakonyban (12 fő) és Tornakápolnán (12 fő) élnek, a legtöbben pedig a 7 469 lakosú Nagykovácsiban, ami egyetlen zsákhelyzetű nagyközségünk. Háromnegyedükben 500 főnél kevesebben élnek, s csak 66 zsáktelepülés népességszáma haladja meg az 1000 főt. Egy „zsákváros” is van Magyarországon, mivel a 2 761 lakosú Sajóbábony 2009-ben városi rangot kapott.

Az 1000 főnél kisebb zsáktelepüléseken a munkanélküliség magasabb, az egy lakosra jutó nettó jövedelem pedig alacsonyabb, mint az azonos nagyságú nem zsákhelyzetűek átlaga. Az 1000–2000 fő közötti népességszám-kategóriában minimális a különbség, a 2000 főnél népesebb zsáktelepülések átlaga viszont határozottan jobb, mint a nem zsákhelyzetűeké. (Fontos hangsúlyozni, hogy az utóbbi kategóriába tartozó 21 zsáktelepülés közül több is a fővárosi agglomerációban fekszik.)

A zsáktelepülések 70%-ában a 65 év feletti lakosság aránya meghaladja a gyermekkorúakét, az öregedési index diagramján mégis az látható, hogy ezeken a településeken kevésbé öregedő lakosság-összetétel jellemző, mint a nem zsákhelyzetűek átlaga (ugyancsak a 2000 főnél népesebb kategória mutatja a legnagyobb eltérést).

Az új lakások számát a teljes lakásállományhoz viszonyítva az is kiderül, hogy a 2000 főnél kisebb zsákfalvakban az építési kedv alacsonyabb, mint a nem zsákhelyzetűek átlaga, a 2000 főnél népesebb kategóriában viszont a zsáktelepülések átlaga több mint kétszerese a nem zsákhelyzetűekének (a meglepően magas érték oka, hogy a dinamikusan bővülő lakásállományú Nagykovácsi is zsákhelyzetű település).

A regisztrált bűncselekmények alapján a zsáktelepülések közbiztonsága jobb, mint a hasonló lakosszámú nem zsákhelyzetűek átlaga, ami részben annak is köszönhető, hogy a csak egy úton megközelíthető településeken hamar szemet szúrnak a gyanús idegenek, és nincs másik menekülési lehetőség sem.

Békés, egyedi hangulatuk varázsát felismerve minden ötödik zsáktelepülés kínál falusi szálláslehetőséget. Ennek lakosszámra vetített értékében három apró település jár élen: az őrségi Felsőszenterzsébet, a csereháti Irota és az Aggteleki-karsztvidéken Teresztenye. Összesített turisztikai látogatottságát tekintve pedig Fenyőfő, Füzér, Háromhuta, Nagybörzsöny, Óbánya és Velem kiemelkedő.

Megközelíthetőségük azért is fontos, mert a 100 fő alatti zsáktelepülések mindössze harmadában található élelmiszerüzlet. A közvélekedés szerint a zsáktelepülések nagyobb távolságra fekszenek a városoktól vagy fő úthálózattól, azonban a közúti elérési adatok ezt nem támasztják alá. Nincsenek sokkal rosszabb helyzetben a hasonló lélekszámú, nem zsáktelepülésekhez képest a megyeszékhely- és járásközpont megközelíthetőségét tekintve: gépkocsival 90%-ukból fél óra alatt elérhető a járásközpont és 75%-ukból egy óra alatt a megyeszékhely. Rossz példaként Bácsszentgyörgy, Becskeháza, Csér és Debréte említhető, ahonnan a járásközpont és a megyeszékhely közúti elérése is kedvezőtlen.

A közösségi közlekedést vizsgálva a zsákfalvak 11%-át érinti vasútvonal (országos átlag 17%) és az autóbuszjáratok sem jelentenek ideális sűrűségű megoldást – mivel azoknak egy zsákfalut útba ejteni kitérőt jelent. Azt gondolhatnánk, hogy ha a gépkocsival való elérés átlagos, a közösségi közlekedés pedig nem kedvező, akkor a helyiek autóval járnak. Ám a gépkocsi-ellátottsági adatok nem ezt mutatják: az 1000 főnél kisebb zsáktelepüléseken ötödével kevesebb az egy főre jutó gépkocsik száma, mint a nem zsákhelyzetűek átlaga.

A zsákfalvak jelentős része tehát valóban apró, békés és kissé hátrányos helyzetű. A nagyobb zsáktelepülések társadalmi-gazdasági helyzete azonban jobb, mint az azonos nagyságú nem zsákhelyzetű településeké. Mindkét kategóriában vannak kivételek, így jobb egy települést egyedileg megismerni, és nem zsákságáról megítélni.

A KSH és az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) adatain alapuló térkép interaktív változata a http://gis.lechnerkozpont.hu/foldgomb webcímen érhető el, a hazai zsáktelepülések részletesebb bemutatásával.

A térkép jobb felső sarkánál látható „Rétegek” ikont lenyitva, a „Zsáktelepülések statisztikai adatai” alatt megtalálhatók a „Tematikus rétegek”, amelyeket bekapcsolva megvizsgálhatók a népességet, elérhetőséget, gazdasági, turisztikai és biztonsági helyzetet bemutató adatok, amiket az elemzéshez felhasználtunk.

Az egyes településekhez kapcsolódó információk megtekintéséhez kattintson az adott zsáktelepülés közigazgatási területére.”

Forrás:
Zsáktelepüléseink kétarcúsága; Devecseri Anikó; Lechner Tudásközpont; 2017. március 1.

A Heves Megyei Kormányhivatal az országban elsőként váltott IP-telefonokra

„A Heves Megyei Kormányhivatal az elmúlt hetekben sikerrel zárta le telefonrendszerének egységesítését, modernizálását. A kormányhivatalok közül az országban elsőként minden telephelyünkön és szervezeti egységünkben megtörtént az átállás a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. által biztosított IP alapú hangszolgáltatásra.

A fejlesztésnek köszönhetően a szervezeti integrációt megelőző időkből örökölt elavult és gazdaságtalan rendszereket a legkorszerűbb, költséghatékony és egységes technika váltotta fel. A hivatal felé forduló partnereink, az állampolgárok és ügyintézőink az átállás folyamata során fennakadásokat nem tapasztaltak, a korábban megszokott elérhetőségek változatlanul megmaradtak, sőt tovább bővültek.”

Forrás:
Elsőként váltott IP telefonokra a hivatal; Heves Megyei Kormányhivatal; 2017. március 1.

Most volt a Nyílt Adatok Világnapja – Open Data Day, 2017

„…Az adóhivatal gépileg feldolgozhatóan vezeti és közzéteszi az egy százalékos felajánlások adatait. Ez egy remek dolog, például azoknak, akik kíváncsiak, hogy a felajánlásért versengő civilek közül ki mennyit kapott a korábbi években. Az adatok kint vannak, innentől a NAV hátradőlhet: jöhet bárki, egy civil szervezet vagy egy hobbiprogramozó, de éppen egy világcég is és szuper ábrát, appot, keresőt szerkeszthet belőlük, amivel mindenki utána nézhet, mennyi az annyi. A dolog kimenete pozitív, nem kell adatot igényelni, szerződni – kint van a friss és megbízható adat, ami innentől önálló életre kelhet a gazdaságban…”

Forrás:
Kinek adjam az egy százalékot? – Segítenek a nyílt adatok! (Open Data Day 2017); K-Blog; 2017. március 4.
You are invited — Open Data Day; Open Knowledge International
1%-kal rendelkezők, összegek és kedvezményezettek; Tóth Borbála – a NAV adatainak elemzése és megjelenítése a Tableau Software platformjának ingyenes változatával készült

Több mint kétmillió magánszemély egy kattintással érheti el a bevallási tervezetét

„Két hét múlva debütál a NAV legjelentősebb adminisztrációcsökkentő csomagja, az e-szja. A cél az, hogy a lehető legnagyobb segítséget kapják azok is, akiknek a tervezetet ki kell egészíteniük. A premier előtti bemutatón jól vizsgázott az új szja-bevallási rendszer online felülete – mondta az adótanácsadóknak tartott konzultációs fórumon Tamásné Czinege Csilla a Nemzetgazdasági Minisztérium adószakmai ügyekért felelős helyettes államtitkára.

Az e-szja mintegy 3,8 millió embert érint, így csak akkor lehet sikeres az újítás, ha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal konzultál az adószakmával, kikéri véleményüket, javaslatukat. A virtuális nyomtatványt a NAV az élesítés előtti pillanatokban mutatta be a magyar adóvilág meghatározó szakértőinek. Ma elsőként az adótanácsadók ismerhették meg az e-szja programját, amely két hét múlva már több mint két millió magánszemély monitorján, telefonján lesz elérhető – hangsúlyozta az adótanácsadókkal történő konzultáció fontosságát a helyettes államtitkár.

A program egyik legnagyobb erénye, hogy alkalmazkodik a felhasználói szokásokhoz, azaz a legtöbbek által használt mobiltelefonon, tableten és számítógépen is ugyanolyan képet mutat. A helyettes államtitkár elmondta azt is, hogy az ügyfélkapun át érkezők számára a NAV által készített bevallási tervezet a kiindulópont. Ha valakinek olyan jövedelme vagy kedvezménye is volt, amely a munkáltatók, kifizetők adatai között nem szerepelt – például a lakáskiadásból származó jövedelem vagy az a családi kedvezmény, amelyről az adóelőleg figyelembevételekor nem nyilatkozott -, azt önmagának kell a tervezethez hozzáadnia.

A NAV egyébként 3,8 millió adózónak készít bevallási tervezetet, amelyhez számításaink szerint az érintettek több mint fele egy kattintással hozzá is fér. Jelenleg ugyanis az érvényes jelszóval bíró ügyfélkapuk száma 2,5 millió – jegyezte meg a helyettes államtitkár. Akiknek nincs ügyfélkapujuk, azok kérhetik, hogy a NAV postázza el nekik bevallási tervezetüket. Ma délig majd 330 ezer kérelem érkezett. A népszerűségi lista élén továbbra is az SMS áll, 174 ezren kérték így a bevallási tervezetük postázását. Munkatársaim a +3670/717-7878 telefonszámra várják az SMS-eket, a következő formában: SZJA szóköz adóazonosító jel szóköz ééééhhnn. Akinek még nincs ügyfélkapuja, mindenképp érdemes öt percet rászánnia, és a kormányablaknál vagy bármelyik NAV ügyfélszolgálaton nyitni egyet, hiszen az ügyfélkapun keresztül a bevallási tervezeten kívül a közigazgatás számos szolgáltatása elérhetővé válik – javasolta Tamásné Czinege Csilla.”

Forrás:
Több mint kétmillió magánszemély egy kattintással érheti el a bevallási tervezetét; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. március 2.

Informatika, távközlés, technika

Öt százalékra csökken az internethasználat áfája jövő évtől

„Az internethasználat áfája 5 százalékra csökken 2018 január elsejétől a Digitális Jólét Program (DJP) 2017-2018-as évekre vonatkozó munkaterve szerint – mondta Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos Budapesten.
Az Evolution – Az online evolúció két napja címmel megrendezett konferencia megnyitóján hozzátette: a mintegy száz szakértő segítségével elkészült program széleskörű szakmai és társadalmi vitája a következő 2-3 hónapban zajlik, a kormány tervek szerint nyár előtt elfogadhatja azt.

Az új elemekkel kiegészült program több tucat fontos eleme közül kiemelte: az áfacsökkentéssel a vezetékes és mobil internetezés fogyasztói ára további 15 százalékkal csökkenhet majd, mivel az eddigi 27-ről 18 százalékra történt áfacsökkentés is beváltotta a reményeket, csökkentek az árak.

Kifejtette, a program további eleme, hogy az idén májusban induló digitális jólét alapcsomaghoz kapcsolódva, de nem csak az arra jogosultak számára 2017 végén, 2018 elején szoftver alapcsomagot is biztosítani szeretnének. Az alapcsomag működtetésével foglalkozó szervezeten, a Digitális Jólét Nonprofit Kft.-n keresztül lesznek elérhetők ingyenesen az elsősorban nyílt forráskódú vagy arra épülő szoftverek, e-learning képzések, támogató szolgáltatások – ismertette.

Deutsch Tamás elmondta, hogy a magyar mobilinternet hálózat jelenleg a világon a 3. legfejlettebb. Szándékaik szerint erre a technológiai adottságra építve az év közepén létrehozzák az 5G koalíciót, amivel Magyarország az 5G fejlesztések egyik európai központjává válhat. Az 5G koalíció tevékenysége a Zalaegerszegen létesülő önvezető gépjárművek tesztelését szolgáló tesztpályához kapcsolódik, amely a szektor kutatás-fejlesztési bázisa is lesz.

A DJP másik fontos eleme lesz a sharing economy – a megosztáson alapuló gazdaság jelensége által felvetett kérdéskörök vizsgálata. Az ötödik legfontosabb elem a kulturális örökség digitalizálása, és a digitalizált elemek ingyenesen hozzáférhetővé tétele lesz, és elkészült a közgyűjtemények digitalizálására vonatkozó stratégia.

Értékelése szerint a Digitális Jólét Program eredményes, ami a kormány és az érintett szervezetek, piaci szereplők bizalomra épülő együttműködésének eredménye. Magyarországon robosztus hálózatfejlesztés zajlik: a szupergyors internet programmal 2 évvel hamarabb, már 2018 végére minden magyar háztartásban elérhető lesz a legalább másodpercenként 30 megabit (Mbps) sebességű internet. Májustól lesz elérhető minden szolgáltatónál a digitális alapcsomag, ami a legolcsóbb internetcsomagnál 15 százalékkal olcsóbb internet hozzáférést biztosít. A Wifi-fejlesztés részeként pedig 2018 végére minden magyar településen lesz legalább egy közterületen, közintézményben ingyenes wifi, ez jelenleg közel ezer településen elérhető.

A DJP arra épül, hogy a digitális hálózatok fejletlensége vagy az anyagi lehetőségek senkit se rekesszenek ki abból, hogy a digitális világ része lehessen – húzta alá.”

Forrás:
Öt százalékra csökken az internethasználat áfája jövő évtől; Digitális Jólét Program, Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2017. március 1.

Épületinformáció-modellezés (BIM): a változás nagyobb lesz, mint a tustollról a számítógépes tervezésre való átállás

„A februári HuGBC & RICS Green Talkon egyesületünk társult tagja, a Magyar BIM Szövetség (MABIM) elnökségi tagjai, dr. Szabó László építőmérnök és Zagorácz Márk építész tartottak előadást a BIM épületinformációs módszerről.

Szabó László, aki a MŰÉP Építőmérnöki Kft. műszaki igazgatója, azzal indította az előadást, hogy kifejtette: olyan korban élünk, amikor minden építési szereplő rengeteg információt, adatot hoz létre és használ a tervezés, a kivitelezés és az üzemeltetés során, de ezeket nem, vagy nem megfelelően osztják meg egymással. Igény lenne a megosztásra: erre született a BIM, amely nem egy szoftver, inkább egy munkamódszer, gondolkodásmód. Egy helyen gyűlnek össze az egyeztetett, integrált adatok, ahol 3D-s és nem-geometrikus adatok (idő, költség, stb.) is szereplenek. Az információhoz minden érintett hozzáfér, a BIM technológia pedig végigkíséri az épületet a teljes életciklusán.

Az előadók részletezték a megvalósítás mikéntjét. Léteznek szabványok, BIM kézikönyv, de a BIM menedzser és a szoros együttműködés is eredményre vezet. Szabványok tekintetében elsősorban nemzetköziek – ISO, amerikai, brit és európai – eredetűek a sztenderdek. Mivel Magyarországon az európai szabvány lesz érvényes, magyar szabvány nem készül. Zagorácz Márk, aki a Lechner Tudásközpont 3D Építésügyi Módszertani Osztály vezetője, elmondta, hogy dolgoznak egy 4 kötetes BIM kézikönyvön, amelynek első 2 kötete várhatóan az év második felében fog megjelenni. Ebben az általános leíráson és esettanulmányokon kívül tervezési segédlet, módszertani útmutató, a szabványok értelmezése és oktatási tananyagok is szerepelnek majd. A 3-4. kötet IT szakembereknek, szoftverfejlesztőknek készül, ill. a szabványok foganatosítását taglalja.

A BIM mint módszer kinek előnyös? Az ingatlanfejlesztőknek, mert már az első tömegmodell jó költségbecslési alapot jelent, és könnyen vizsgálhatnak különböző épületverziókat. A tervezés alatt fontos, hogy a különböző szakágak hatékonyabban tudnak együttműködni: jobban becsülhetők a mennyiségek és világosan látszanak az ütközőpontok. Az üzemeltetési szakaszban is hasznos, mert már a tervezés alatt pontosabban becsülhetők a fenntartási vagy a karbantartási költségek.

Az előadók kitértek arra is, hogy Magyarország a BIM bevezetésének még az elején jár. Üdvözlendő azonban, hogy az állam jogszabályban és anyagi forrásban is áldoz a BIM-re, de a módszerre való átállás hosszú szakmai felkészülést igényel. Hangsúlyozták, hogy nagyobb változás előtt állunk, mint mikor a tustollról a számítógépes tervezésre álltak át az építészek. Az oktatás is igyekszik lépést tartani az újdonságokkal: a BME-n és a PTE-n is vannak már olyan tantárgyak, amelyek a BIM-ről szólnak, és szakdolgozat is született már a témában.

Mind az előadók, mind a hallgatóság kérdései kényes területekre is rávilágítottak. Az egyik legfontosabb téma, hogy vajon kié az információ? Hiszen nem minden szereplő érdeke, hogy a teljes építési ciklus átláthatóvá váljék. Ehhez kapcsolódik, hogy ki az, aki megrendeli a BIM-et, és ki fizeti ennek a költségeit? BIM szakértőkből sincs egyelőre sok Magyarországon, a képzést is meg kell oldani. Fontos az is, hogy az adatok biztonságban legyenek, ne változtassanak rajtuk, illetve hogy a tárolt adatok a teljes életciklus alatt olvashatóak, tárolhatóak maradjanak.

Többek között ezen kihívások megválaszolására alakult 2014-ben a Magyar BIM Szövetség, amely jelenleg 51 tagot számlál, és képzésekkel, konferenciákkal igyekszik hozzájárulni a BIM módszer elterjedéséhez. A MABIM 2016 májusa óta társult tagja a HuGBC-nek.”

Forrás:
BIM: A változás nagyobb lesz, mint a tustollról a számítógépes tervezésre való átállás; Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC); 2017. február 23.
Lásd még: Magyar BIM Szövetség (MABIM)

Készen áll Európa az intelligens épületek forradalmára?

„A Buildings Performance Institute Europe (BPIE) tanulmánya a smartra való felkészültségről innovatív esettanulmányokkal illusztrálva.

Az európai épületállomány és energiarendszer az intelligenssé váláshoz vezető út kezdeti szakaszában van: már kezd elmozdulni a centralizált, fosszilistüzelőanyag-alapú és igen energiaigényes rendszertől egy sokkal hatékonyabb, decentralizált, fogyasztóközpontú és megújuló energiaforrásokkal táplált rendszer irányába. A Párizsi Megállapodást követően a globális felmelegedés 2°C alatt tartására vonatkozóan megalkotott nemzetközi törvény még nagyobb hangsúlyt helyez arra, hogy Európának fel kell gyorsítania az intelligens energiafelhasználásra való áttérést. Ahhoz, hogy az európai épületállomány hatékonyan hozzájárulhasson a globális éghajlati cél eléréséhez, az épített környezetnek mélyreható átalakuláson kell átesnie, és mind intelligenssé, mind hatékonnyá kell válnia.

Egy okos épített környezet irányába tett első lépésként néhány országban már bevezetettek bizonyos szabályozásokat, például a fűtési rendszer optimalizálásának ösztönzésére, energiatárolók építésének támogatására vagy intelligens fogyasztásmérők telepítésére vonatkozóan. Számos olyan példa is akad, amely az intelligens épített környezet többféle jellemzőjének bemutatására szolgál. Miközben ezek az előkészítő és inspiráló lépések kulcsfontosságúak, a folyamat intenzitásának növelésére van szükség. Ez egyfajta szemléletváltást jelent, azaz annak felismerését, hogy az épületek Európa energia infrastruktúrájának szerves részét képezik, és a bennük rejlő széleskörű lehetőségeket teljes mértékben ki kell használni.

Az európai jogszabályok jelenlegi megközelítése nem megy elég messzire az okos épületek kialakításának ösztönzésében, csak az intelligens mérőberendezések és az intelligens mérési rendszerek kiépítésének végrehajtását segítik elő az épületek energiateljesítményéről szóló irányelvnek (EPBD) és az energiahatékonyságról szóló irányelvnek (EED) megfelelően. Ez nem elegendő ahhoz, hogy az okos épületek kialakításának akadályait legyőzzék. Az EPBD és az EED folyamatban lévő felülvizsgálata a legjobb alkalom arra, hogy támogató jogszabályokkal előmozdítsák az átmenetet, és lefektessék azon elveket, melyek ahhoz szükségesek, hogy az európai polgárok számára az intelligens épületek előnyeit biztosítsák.

Egy, a BPIE által készített friss jelentés tíz elvet dolgozott ki az épületekre vonatkozóan. Így azok a szénmentes energiarendszer középpontjában állva flexibilisebbé, rugalmasabbá és hatékonyabbá tudnak válni azáltal, hogy az energiát megtakarítják, előállítják, tárolják és szolgáltatják is. Ezen elvekre alapozva a jelentés azt vizsgálja, hogy a tagállamok Európa-szerte milyen mértékben állnak készen az átmenetre egy nagyon hatékony és intelligens épületállomány irányába. A jelentés vizsgálja, hogy az épületek hatékonyak és egészségesek-e, optimalizálják és szabályozzák-e a források felhasználását, illetve reagálnak-e az energiarendszer szükségleteire, és lehetővé teszik-e a megújuló energia használatát.

Amennyiben Európa meg tudja lovagolni a technológiai forradalom hullámait, az intelligens épületek a bennük lakókat is egyenlőbbé teszik, megerősítik, és tiszta energiával látnak el mindenkit.”

Forrás:
Európa készen áll a smart épületek forradalmára?; Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC); 2017. március 3.
Is Europe ready for the smart buildings revolution?; Buildings Performance Institute Europe (BPIE); 2017. február (pdf + infografika)
Lásd még: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2012/27/EU IRÁNYELVE (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről; Az Európai Unió Hivatalos Lapja; L 315/1; 14.11.2012 [Energy Efficiency Directive (EED)] Energy Efficiency Directive; Európai Bizottság (összefoglaló webhely)
Az Európai Parlament és a Tanács 2002/91/EK irányelve (2002. december 16.) az épületek energiateljesítményéről; Hivatalos Lap; L 001 , 04/01/2003 o. 0065 – 0071; [Directive on the energy performance of buildings (EPBD)]

Partnerségi egyeztetés a Szupergyors Internet Programhoz kapcsolódóan

„Felhívás a Szupergyors Internet Programhoz kapcsolódóan önerős fejlesztések elmaradásával és felhordó hálózati összeköttetések hiányával érintett igényhelyek és települések jegyzékének

PARTNERSÉGI EGYEZTETÉSÉRE

Elektronikus hírközlési szolgáltatók részére

A Kormány a „Digitális Jólét Programja” keretében elindította a Szupergyors Internet Programot (továbbiakban SZIP), Magyarország eddigi legnagyobb léptékű szélessávú infrastruktúra fejlesztési programját. A program célja, hogy 2018 végéig biztosítsa az egész országot lefedő, legalább 30 Mbps sávszélességet biztosító hálózati infrastruktúra megépítését piaci szereplők bevonásával a még ellátatlan területeken. Ezáltal megteremtve minden állampolgár számára a nagysebességű internet szolgáltatáshoz való hozzáférés lehetőségét, amely alapvető feltétele az elektronikus szolgáltatások elterjedésének, az internet használat növekedésének.

A fejlesztések megalapozását szolgáló mapping kutatás keretében 2014. december és 2015. április között felmérésre kerültek a még ellátatlan igényhelyek, illetve a szolgáltatók önerős beruházási tervei. Az önerős beruházásait az érintett szolgáltatók többsége 2015 őszén együttműködési megállapodásban rögzítette a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal. Tekintettel arra, hogy maradtak olyan igényhelyek, amelyekre vonatkozóan nem került aláírásra megállapodás, valamint amelyekre ugyan vonatkozik aláírt megállapodás, de ellátásuktól a szerződött szolgáltatók visszaléptek, ezért a program célja, a 100%-os lefedés teljesítése csak újabb pályázat kiírásával érthető el. A kiírást megelőzően a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium partnerségi egyeztetésre bocsátja az érintett címek listáját azon települések listájával együtt, amelyek továbbra sem rendelkeznek felhordó hálózati összeköttetéssel.

Amennyiben adott címe(ke)n időközben elérhetővé vált az NGA feltételrendszerű (30 Mb/s DL & 7,5 Mb/s UL sebesség) szolgáltatás, illetve az adott településeket elérő optikai településközi, felhordó- és körzethálózat állna rendelkezésre, úgy azt a közzétett listában a csatolt 1. melléklet (lásd alul) szabályai szerint jelölve, a lista és a bizonyító dokumentumok visszaküldésével lehet jelezni a piacikonzultacio@nfm.gov.hu címen.

A listák véleményezésére 2017. február 24. és március 8. között van lehetőség a véleményező cég adatainak és kapcsolattartójának megadásával, valamint a fentiek szerinti listák és dokumentumok megküldésével.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a megküldött jelzések és vélemények figyelembe vételéről a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a szélessáv fejlesztésre vonatkozó európai uniós ajánlások figyelembe vételével dönt.

Együttműködésüket köszönjük!”

Forrás:
Felhívás; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2017. február 27.
Az egyeztetés csatolt dokumentumai elérhetőek a fenti webcímen!

Digitális élményház Székesfehérváron a digitális kompetenciák fejlesztésére

„…„A robotok köztünk élnek – Fehérváron is?!” – ezzel a gondolattal tette közzé az élményház létrehozásának hírét dr. Cser-Palkovics András polgármester közösségi oldalán is. A témáról pénteken tárgyal a közgyűlés és várhatóan nyártól működhet majd a központ.
…
A kezünk ügyében lévő technológia, információ használatának módja elsőrendű kérdéssé vált, éppen ezért fontos a folyamatosan fejlődő és sikeres Székesfehérvár számára, hogy a diákok és az idősebb generáció részese legyen a kommunikációs és technológiai innováció világának. A tervezett egyedülálló központ, az „AKTIV: A kommunikációs és technológiai innováció vára” a legújabb digitális technológiák és a közösségi, interaktív média világát hozza közelebb a látogatók számára.

Az informatikai és technikai élményközpontban működő kiállítási tér, alkotótér és médiaműhely a diákokat, a családokat, a pedagógusokat és más érdeklődőket is megszólít. A létesítményben helyet kap a robotika, a kódolás, a mikrokontrollerek és mikroszámítógépek világa, a mobiltechnológia és a 3D alkotás a virtuális és fejlesztett valóság, a közösségi média menedzsmentjét és a szemantikus web kihívásainak kezelését támogató hálózat. Az ismeretek mellett az élményszerzés is fontos szempont: terveznek például egy szabadulószobát a digitalizáció világára épülő rejtvényekkel és kihívásokkal. A foglalkozások gyakorlatorientáltak, előtérbe helyezik a készségfejlesztést, az alkotást és a tanulói aktivitást, a digitális kompetencia fejlesztését. A diákok itt felkészülhetnek az információs társadalom kihívásaira és hasznos segítséget kaphatnak a pályaválasztásukhoz, valamint tudatosíthatják és aktivizálhatják a felelős és sikeres kommunikációs viselkedést.

Az AKTIV elindításáról pénteken dönt a közgyűlés. A terveket az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) készítette, a megnyitásához szükséges beruházást, az eszközpark létrehozását a Székesfehérvár Fejlődéséért Alapítvány végzi. Az Önkormányzat 225 millió forint összegű támogatással három évre biztosítja az ingyenes hozzáférést a fiataloknak meghirdetett iskolai programokhoz.

A digitális világot megismertető foglalkozások mindenki előtt nyitottak lesznek. A tervek szerint már a nyári táborok idején is fogadnak majd diákokat, szeptembertől pedig délelőttönként ingyenes iskolai oktatóprogramokkal készülnek, hogy esélyegyenlőséget teremtve a fehérvári diákok fejleszthessék készségeiket, megmutathassák tehetségüket. Délutánonként a szakkörök, hétvégén pedig a családok és más érdeklődők számára is megnyílik a központ, a nyári szünetben az élményház gyermektáborok helyszíne lehet, míg a kiállítótérben a turisták számára is ajánlhatók programok. Ezenkívül rendezvényeket, képzéseket, felnőtteknek szóló foglalkozásokat is terveznek. Egy új kulturális helyszín is létrejön ezzel Székesfehérváron, az élményház izgalmas, érdekes programokkal jelenik meg a városi rendezvényeken, fesztiválokon, eseményeken.

A digitális média és kommunikáció fejlesztésében helyet kap a közösségi/interaktív média elemzése és tervezése, újmédia-tartalomalkotás, a blogging/vlogging/gaming és a szemantikus web. A szakmai tartalmakat, a működést szakértői csapat dolgozza ki hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján. A foglalkozásokat vezető pedagógusok évente frissítik ismereteiket a korszerű technológiák és pedagógiai módszerek tekintetében. Az élményház lehetőséget ad továbbá a bemutatkozásra azoknak a székesfehérvári vállalatoknak is, amelyek a digitalizáció világában működnek, valamint szakmai együttműködést terveznek a székesfehérvári oktatás intézményeivel.

„AKTIV: A kommunikációs és technológiai innováció vára” – Témakörök:
Készségfejlesztésre, alkotásra, a digitális kompetencia fejlesztésére épülő foglalkozások
Robotika (pl. LEGO Mindstorms robotkészletek, Littlebits, mbot)
Kódolás és mikrokontrollerek (pl. Micro:bit, Arduino, Raspberry PI)
Programozási környezetek
3D alkotás (3D nyomtatók és szkenner, tervezőeszközök)
Virtuális valóság eszközök
Mobiltechnológia
Közösségi robotok
Mesterséges Intelligencia
Közösségi játékterek
Digitális média és kommunikáció fejlesztésére épülő foglalkozások
Közösségi/interaktív média elemzése és tervezése
Újmédia-tartalomalkotás (civil vs. professzionális)
Blogging/vlogging/gaming
Szemantikus web
(Üzleti)Vállalkozás az újmédiában
Adatmenedzsment
Adatújságírás”

—

„…A közgyűlés döntött arról is, hogy támogatja a Digitális Élmény Központ létrehozását, ami a tervek szerint 2017 májusában kezdené meg a működését. Az informatikai és technikai élményközpontban működő kiállítási tér, alkotótér és médiaműhely a diákokat, a családokat, a pedagógusokat és más érdeklődőket is megszólítja majd.
…
A napirend kapcsán számos hozzászólás érkezett, Márton Roland képviselő jó kezdeményezésnek nevezte, olyan első lépésnek, amire további lépcsőfokok épülhetnek. A jelenlegi oktatási rendszerből hiányolta a digitális készségek fejlesztését, gondozását. Buth Sándor képviselő nem támogatta a központ kialakítását, mint fogalmazott, elismeri a cél fontosságát, de nem ért egyet a létrehozás módjával. Viza Attila önkormányzati képviselő kiemelte, hogy jelenleg is foglalkoznak az oktatási intézmények a digitális készségek fejlesztésével, ezt jól egészítheti ki a Digitális Élmény Központ. Fontosnak nevezte ugyanakkor a hagyományos értékek és tanulási módok elsajátítását is…”

Forrás:
Élményház Székesfehérváron a digitális kompetencia fejlesztésére; Székesfehérvár MJV – Hírportál; 2017. február 28.
Támogatta a közgyűlés a Digitális Élmény Központ létrehozását; Székesfehérvár MJV – Hírportál; 2017. március 3.

Nincs vége a GSM-R projekt kálváriájának

„A Kapsch bécsi központja hallgat, a NISZ kötbérez. Több mint egy éve húzódik a magyarországi GSM-R projekt első ütemének a befejezése.

A GSM-R rendszer elkészült: a rádiótornyok állnak, az azokat összekötő optikai hálózat kiépült, a próbaüzem a közel 1000 kilométeren elindul – válaszolta megkeresésünkre a projektért kormányzati szinten felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kommunikációs főosztálya.

Bukásra ítélt a projekt?
A közelmúltban részletes cikkben foglalkozott a 444.hu az utóbbi évek és a magyar vasút egyik legnagyobb állami technológiai korszerűsítő beruházásának a nehézségeivel egy kiszivárgott minisztériumi belső előterjesztés alapján. Ahogy az internetes lap fogalmaz, az év elején készült dokumentum lényegében a GSM-R rendszer magyarországi bukását dolgozza fel.

Az Európai Unió hosszú évekkel ezelőtt döntött úgy, hogy a zavartalan európai kötöttpályás tranzitközlekedés biztosításához egységes, a GSM-R technológián alapuló vasúti közlekedésirányítási rendszert kell bevezetni a tagországokban, amelyek az így kiépülő új kommunikációs hálózattal csatlakozhatnak az Egységes Európai Vasúti Közlekedésirányítási Rendszerhez (ERTMS). A GSM-R (Global System for Mobile Communications – Railway) rendszeren egyszerre bonyolítható le a biztosítóberendezések és a vasúti járművek közötti adatkommunikáció és a vasúti személyzet hanghívásai.

Magyarország többszöri nekifutásra, ténylegesen csak 2012-ben kezdett a 85 százalékban uniós forrásból finanszírozott projekt megvalósításához. A kormány a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t bízta meg a projekt lebonyolításával. A rendszer első ütemét magában foglaló 935 kilométeres szakasz kiépítésére mintegy 25 milliárd forintot lehet(ett) fordítani. A technológiaváltás után az üzemeltetést a MÁV és a GySEV végezné, a rendszer pedig a magyar állam tulajdona lenne.

A projekt öt nagy beszerzésből áll, ebből a legnagyobb egyedi tétel magának a GSM-R rendszernek a szállítására vonatkozott, amit 2013 végén a Kapsch CarrierCom és MVM OVIT Zrt. alkotta konzorcium nyert el, nettó 14,4 milliárd forintért, és az akkori tájékoztatás szerint 2015 decemberi határidővel. (A 444.hu információi szerint a munka befejezésének határidejét 2015. szeptember 30-ban jelölték meg.) A megbízásból a Kapsch a teljes körű GSM-R technológia, az MVM pedig a háttér-infrastruktúra kiépítését vállalta.

Ketyeg a kötbér, a próbaüzemre fél évet kapott az építő konzorcium
A 444.hu cikke szerint az építkezéssel már végeztek, a kiépített rendszer viszont nem működik. A hardvereken nem fut biztonságosan a szoftver, illetve ahogy a minisztériumi anyagban fogalmaznak: „folyamatos funkcionalitási és stabilitási problémák” vannak. Az adatátvitel úgy-ahogy működik, de egy csomó kiegészítő funkció (tolatás támogatása, számlázás, stb.) megoldatlan maradt.

A fejlesztési minisztérium lapunknak adott válasza alapján a jelenlegi legfontosabb kérdés, hogy a letelepített hálózatot milyen szabványok alapján mérje, tanúsítsa az erre felkért nemzetközi konzorcium. Az NFM szerint a sajtóba kikerült és félreértelmezett előterjesztés-tervezet a tanúsítás esetlegesen bekövetkező hiányának kezelési lehetőségeit vizsgálja.

„Ha a próbaüzem és a tanúsítás az erre szánt mintegy hat hónap alatt sikertelenül zárulna, az építő konzorcium teljes felelősséggel tartozik a Magyar Állam felé. A megvalósítás menetrendjének biztosítása érdekében rendszeres vezetői egyeztetések zajlanak a felek között. Az eddigi késedelemért a projektet megvalósító NISZ Zrt. több mint 800 millió forint kötbért hívott már le” – áll a fejlesztési tárca lapunknak küldött válaszában.

Már 2015 őszén látszott, hogy késni fog a beruházás befejezése, a projektgazda akkoriban úgy tájékoztatta lapunkat, hogy az újabb várható határidő 2016. közepe. Azóta már tudjuk, az újabb határidőt sem sikerült tartani. Az MVM – írja a 444.hu – a hibákért a Kapschot teszi felelőssé, mondván, ami az MVM cégén múlott, azt rendben átadták.

Az esetleges kudarc következményei
Kérdéseinkkel megkerestük a Kapschot is, ahol a bécsi központ nem kívánta kommentálni a magyar sajtóban megjelent információkat. Az osztrák cég nem kispályás szereplője ennek a piacnak, a GSM-R üzletágban több mint 50 százalékos részesedésével globális piacvezetőnek számít. Európában többek között a német, a francia és a brit vasutaknak is épített ki ilyen rendszert.

„A magyar projekt viszont a tekintetben még nagyobb jelentőségű a csoport számára, mert Magyarország az első megrendelők egyike, ahová az osztrák cég már a fejlettebb, teljes egészében IP-alapú GSM-R technológiát szállíthatja” – nyilatkozta lapunknak éppen két éve Kari Kapsch, a bécsi központú csoport operatív vezetője, aki akkor még tarthatónak ítélte a szerződésben vállalt határidőt. Sőt arra számított, hogy nagy eséllyel indulhat a cége a második szakaszra kiírandó tenderen is, amit másfél évvel ezelőttre tervezett az állam.

A 444.hu cikke szerint a fejlesztési minisztériumban most azon gondolkodnak, hogy fel kellene mondani a szerződést a Kapsch–MVM párossal, ám kötbérként a megbízásnak legfeljebb a 25 százalékát tudnák visszaszerezni, mert így állapodtak meg velük a szerződés megkötéskor. Ha pedig új közbeszerzésről döntenének, akkor a beruházás tovább húzódna, és a legjobb esetben sem készülne el a rendszer 2018 vége előtt, pedig addigra az eredeti terv szerint már a következő szakaszt kellene csinálni.

A problémát tetézi, hogy a rendszerre épülő szerződéseket már megkötötte az állam, ám a szerződő cégek addig nem tudják elkezdeni a munkát, amíg az első szakasz le nem zárult. Emiatt a késedelem miatt viszont az államnak kellene kötbért fizetnie. Ráadásul ha kudarcba fullad a projekt, az EU is visszakérheti az erre a célra eddig elköltött pénzt.”

Forrás:
Újabb fél év haladékot kap a GSM-R projekt; Sági Gyöngyi; Bitport.hu; 2017. március 3.
Korábbi cikkeink GSM-R témában

Társadalom, gazdaság, művelődés

Mennyire digitális országban él Ön? Az európai mutatók javultak, de a digitális szakadékot még nem sikerült áthidalni

„A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő 2017. évi mutató (DESI) tanúsága szerint az EU sokat fejlődött, de az élen járó országok és a kevésbé jól teljesítők között továbbra is hatalmas a különbség. További beruházások és erőfeszítések szükségesek a digitális tartalmak egységes piacának maradéktalan kiaknázása érdekében.

Az Európai Bizottság ma tette közzé a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) 2017-es értékeit. Az eszköz segítségével nyomon követhető a 28 tagállam teljesítménye a legkülönbözőbb területeken, az internetkapcsolattól kezdve a digitális készségeken át a vállalkozások és közszolgáltatások digitalizációjáig.

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök a következőket nyilatkozta: „Európa fokozatosan halad előre a digitalizáció útján, de számos országnak kell fokoznia erőfeszítéseit. A digitális tartalmak egységes piaca kínálta lehetőségek maradéktalan kiaknázása érdekében valamennyi tagállamnak több beruházást kell megvalósítania. Nem szeretnénk, hogy kétsebességes digitális Európa jöjjön létre. Mindannyiunknak közösen kell azon munkálkodnunk, hogy Európa egésze világszinten digitális vezető szerepet játsszon.”

Az EU összességében haladást ért el, és az előző évhez viszonyítva három százalékponttal javított teljesítményén[1], de az előrelépés nem kellőképpen gyors, és a helyzet tagállamonként más és más (a digitális szakadék – vagyis a digitálisan legfejlettebb és legkevésbé fejlett országok közötti különbség – mérése során kapott érték 37 százalékpont, míg 2014-ben 36 százalékpont volt). Idén Dánia, Finnország, Svédország és Hollandia eredménye a legkiemelkedőbb; őket Luxemburg, Belgium, az Egyesült Királyság, Írország, Észtország és Ausztria követi. A három digitálisan legfejlettebb tagállam globálisan is élen jár, megelőzve Dél-Koreát, Japánt és az Egyesült Államokat. A legnagyobb fejlődést elérő két tagállam Szlovákia és Szlovénia volt. Egyes tagállamok azonban – az előrelépések ellenére – az uniós átlaghoz képest továbbra is lemaradtak a digitális fejlődésben. Ide tartozik Lengyelország, Horvátország, Olaszország, Görögország, Bulgária és Románia. Az egyes országprofilok online olvashatók.

A Bizottság már előterjesztette az európai digitális egységes piaci stratégia valamennyi jelentős kezdeményezését. Az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak érdemes e javaslatokat a lehető leghamarabb elfogadniuk, hogy Európa kiaknázhassa a digitális területben rejlő lehetőségeket.

A Bizottság a DESI-eredmények figyelembevételével májusban teszi közzé a digitális egységes piaci stratégiára vonatkozó félidős értékelését, melynek célja annak megállapítása, hogy mely téren válhatnak szükségessé további erőfeszítések a jövőbeli kihívások megoldásához.

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) tanúsága szerint:
Az internetkapcsolat javult, de továbbra sem elégséges a jövőbeli szükségletekhez.

Jelenleg az európai otthonok 76%-a rendelkezik nagy sebességű széles sávú (legalább 30 Mbps) internetkapcsolattal. Egyes tagállamokban a háztartások jelentős része a 100 Mbps vagy akár még nagyobb kapacitású hálózatokhoz is hozzá tud férni. Ezen túlmenően a háztartások több mint 25%-a választott gyors szélessávú előfizetést.

A mobil adatszolgáltatásokra vonatkozó előfizetések száma is nő: míg 2013-ban 100 főre 58 előfizető jutott, addig 2016-ra ez a szám 84-re emelkedett.

Az unióbeli lakosság 84%-a 4G mobil szolgáltatásokhoz is hozzáfér.

De nem elég a jövőbeli internetkapcsolat sebessége, minősége és megbízhatósága iránti növekvő igényekre összpontosítani. Az internetforgalom évente 20%-kal nő; a mobil hálózatokon pedig évente több mint 40%-os a növekedés. Az Európai Parlament és a Tanács jelenleg tárgyalja az uniós távközlési szabályok átdolgozására irányuló bizottsági javaslatokat, amelyek – annak érdekében, hogy lépést lehessen tartani Európa lakosainak az internet-összeköttetés iránti, egyre növekvő igényeivel – a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítésébe való beruházásokat is ösztönözni kívánják, és stratégiai célkitűzéseket határoznak meg a 2025-re megvalósítandó gigabitalapú társadalom tekintetében. A tagállamoknak a harmonizált spektrumkiosztás terén szintén fokozniuk kell erőfeszítéseiket. Mostantól idetartozik a 700 MHz-es frekvenciasáv használata is, amelynek segítségével 2020-tól kezdődően megvalósulhat a hírközlő hálózatok új generációjának (5G) nagyarányú elterjedése. Az EU-ban a spektrumkoordináció alapvetően fontos a vezeték nélküli szolgáltatások és a határokon átnyúló új szolgáltatások biztosításához. Emellett a Bizottság WiFi4EU elnevezésű kezdeményezésének köszönhetően az európai önkormányzatok hamarosan finanszírozásért folyamodhatnak annak érdekében, hogy a nyilvános tereken ingyenes, vezeték nélküli hozzáférést biztosíthassanak.

Több a digitális szakértő, de a digitális szakadék fennmaradt.

Az EU egészében a korábbinál többen szereztek diplomát a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén (1000 huszonévesre vetítve 19 diplomás).

A munkavállalók között nőtt az informatikusok aránya (2015-ben 3,5%, míg 2012-ben 3,2% volt).

Ugyanakkor az európaiak csaknem fele (44%) továbbra sincs tisztában az alapszintű digitális ismeretekkel: nem tudja, hogyan kell használni egy elektronikus postafiókot, nem ismeri a szerkesztési eszközöket és nincs tisztában új eszközök telepítésének a módjával sem.

Az Új európai készségfejlesztési program részeként 2016 decemberében indult, a digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció a tagállamokkal, az iparággal és a szociális partnerekkel együtt tekintélyes digitális tehetségbázis kialakításán munkálkodik, és gondoskodik arról, hogy az európai polgárok és munkavállalók birtokában legyenek a megfelelő digitális kompetenciáknak.

Az európai lakosok számára a digitális szolgáltatások egyre inkább mindennapjaik magától értetődő elemévé válnak.

Az európaiak 79%-a hetente legalább egyszer internetezik, ami 2016-ra vetítve három százalékpontos növekedést jelent:

az internethasználók 78%-a az internetet online játékra, illetve zene, filmek, képek vagy játékok letöltésére használja,

az európai internetezők összesen 70%-a olvas híreket online (2013: 64%),

63% használ közösségi hálózatokat (2013: 57%),

66% vásárol az interneten (2013: 61%),

59 % használ közösségi hálózatokat (2013: 56 %)

39 % telefonálásra használja az internetet (2013: 33 %).

A digitális egységes piaci stratégia részeként a Bizottság jelenleg az online világ iránti bizalom erősítésén dolgozik. 2018 májusában lépnek hatályba az új uniós adatvédelmi szabályok. Ezeket olyan új szabályok kísérik majd, melyek az elektronikus hírközlés során a magánélet tiszteletben tartására vonatkoznak. A Bizottság emellett szeretné elérni, hogy több tartalom váljon határokon átívelően elérhetővé az interneten. 2018 elejétől kezdve az európai lakosok az Unióban utazva elérhetik azokat a filmeket, zenéket, videojátékokat és e-könyveket, amelyekre előfizettek. A Bizottság egy másik javaslata annak elősegítését szorgalmazza, hogy a műsorszolgáltatók más uniós tagállamokban is elérhetővé tehessék műsoraikat.

A vállalkozások digitalizálódása folytatódik, az e-kereskedelem ugyan lassan, de növekszik.

Az európai vállalkozások egyre nagyobb arányban alkalmazzák a digitális technológiákat, például üzleti szoftvereket elektronikus információmegosztáshoz (2013-ban ez az arány 26% volt, míg 2015-re 36%-ra nőtt) vagy az elektronikus számlázást (az elektronikus számlát küldők aránya a 2013-as 10%-ról 2016-ra 18%ra nőtt).

A kkv-k esetében az e-kereskedelem kismértékben nőtt (2013: a kkv-k 14%-a, 2016: 17%-a). Ugyanakkor e vállalkozások kevesebb mint fele végez értékesítést egy másik tagállamban.

2016-ban a Bizottság az e-kereskedelem fellendítése érdekében új szabályokat javasolt. Ide tartozik a területi alapú tartalomkorlátozás problémájának megoldása, a határokon átnyúló csomagszállítás megfizethetőbbé és hatékonyabbá tétele és a fogyasztói bizalomnak a jobb fogyasztóvédelem és a szabályok hatékonyabb érvényesítése révén való növelése. A Bizottság emellett javaslatot terjesztett elő az unióbeli e-kereskedelmi vállalkozásokra vonatkozó héa-szabályozás egyszerűsítése érdekében. Ha e kezdeményezéseket az Európai Parlament és a Tanács elfogadja, mind a személyek, mind a vállalkozások számára egyszerűbbé válik a határokon túli vásárlás és értékesítés.

Az európaiak egyre többször vesznek igénybe online közszolgáltatásokat

Az internethasználók 34%-a papíralapú beadvány helyett online töltötte ki a közszolgáltatások formanyomtatványait (2013: 27%).

Egyre több szolgáltatás érhető el online, és ezek egyre összetettebbé válnak. Ilyenek például azok a szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik a lakhelyváltozás, gyermek születése és más fontos események online bejelentését az érintett hatóságoknál. Az e-kormányzással kapcsolatos cselekvési terv részeként a Bizottság egységes digitális portált hoz létre, elősegítve az egységes piaci információkhoz való könnyű online hozzáférést, emellett kezdeményezést indít a társasági jog és a vállalatirányítás további digitalizációja érdekében, és aktualizálja az európai interoperabilitási keretet.

Háttér-információk
A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) egy online eszköz, amellyel mérhetők az EU tagállamainak a digitális gazdaság és társadalom kiépítésében elért eredményei. A digitális szakpolitika aktuális helyzetét jellemző különböző mutatókat ötvöz. A DESI segítségével az uniós tagállamok be tudják azonosítani, hogy mely területeken szükségesek kiemelt beruházások és intézkedések ahhoz, hogy ténylegesen megvalósuljon a Bizottság egyik fő célkitűzése, a digitális tartalmak egységes piaca.

A Bizottság a DESI megállapításaira építve és az európai szemeszter kiegészítéseként az európai digitális eredményjelentésben 2017 májusában mélyreható elemzést ad az EU és a tagállamok által a digitális fejlődés terén elért eredményekről, és beazonosítja a tagállamok digitális teljesítményét javító lehetséges lépéseket.

További információk
Andrus Ansip alelnök beszéde, amelyben bemutatja a DESI eredményeit
Kérdések és válaszok
Országprofilok
Tájékoztató a digitális egységes piaccal kapcsolatban
Európai digitális jövőjének előmozdítása – digitális címlapok
Digitális nap Rómában 2017. március 23-án
[1]A DESI 2016-ot minden ország tekintetében újra kellett számolni, hogy tükrözze az alapjául szolgáló mutatók frissítéseit és helyesbítéseit. Így az ország eredményei és helyezései változhattak az előző közzététel óta. A „Kérdések és válaszok” és a DESI módszertani feljegyzés további információkkal szolgál.”

Forrás:
Mennyire digitális országban él Ön? Az európai mutatók javultak, de a digitális szakadékot még nem sikerült áthidalni; Európai Bizottság; IP/17/347; 2017. március 3.

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) tanúsága szerint: Facebookozásban elsők, mobilnetezésben utolsók vagyunk

„Érezhetően javult a szélessávú internet elterjedtsége Magyarországon, viszont még mindig csak az emberek fele rendelkezik legalább alapfokú digitális ismeretekkel.
A digitális gazdaságról és társadalomról szóló dokumentum szerint hazánk a 21. helyen áll az unióban, csak hét országot előzünk meg, ez derül ki az Európai Bizottság pénteken közzétett jelentéséből – írja a Portfólió.

A közzétett jelentés szerint a magyar internetezők 55%-ának van legalább 30 megabites kapcsolata, ez jelentős javulás a 2016-os 37%-hoz képest. Ráadásul európai összevetésben sem állunk rosszul, a tizedik legmagasabb nálunk a szélessáv elterjedtsége. A mobilnetben viszont jelentős a lemaradásunk, hiszen 100 emberre csak 43 előfizetés jut, miközben az EU-ban ez a szám 84. Ezzel Magyarország a huszonnyolcadik, utolsó helyen áll ebben a mutatóban.

A Bizottság felmérése szerint a magyar emberek 78%-a használ internetet, egy éve még 72% volt ez az arány. Ugyanakkor csak az emberek 51%-ának van legalább alapfokú digitális képessége, ami alatta van az 56%-os EU-átlagnak.

A felmérés arra is kitért, hogy mire használják a magyarok leggyakrabban az internetet. A legmagasabb arányt a híreknél mérték, 88%-a a felhasználóknak tájékozódott az internetről, ami Európában is az ötödik legmagasabb arány. Emellett 83% használt saját bevallása szerint közösségi oldalakat, amivel pedig egyenesen éllovasok vagyunk az EU-ban. A bankolásban és a vásárlásban viszont még mindig le vagyunk maradva.”

Forrás:
Facebookozásban elsők, mobilnetezésben utolsók vagyunk; VS.hu; 2017. március 3.
Digital Economy and Society Index 2017, Hungary; European Comission, Digital Economy & Society, Digital Single Market; 2017. március
letölthető a 2017-es jelentés angolul, ennek kivonata magyarul, továbbá letölthetőek a 2016-os év anyagai is, a DESI-n kívül a European Digital Progress Report Mgyarországra vonatkozó anyagai is
Lásd még: Mennyire digitális országban él Ön? Az európai mutatók javultak, de a digitális szakadékot még nem sikerült áthidalni

Szakirodalom

Intelligens városok és közösségek megoldásai

„Január 13-án tették közzé az EU által finanszírozott tanulmányt, amely az Intelligens városok és közösségek (Smart Cities and Communities) megoldásait elemezte.

Az Intelligens városok és közösségek szemléletét az integrált energia, közlekedés és IT technológiák intelligens alkalmazása határozza meg, melynek célja a környezetre gyakorolt hatás csökkentése.

A tanulmányban 300 különböző, az Intelligens városok és közösségek által vállalt kezdeményezést elemeztek – ezek közül 200 Európában, 100 a világ többi részén valósult meg. A tanulmány 80 példát azonosított bevált gyakorlatként, közülük 10-et esettanulmányban mutatott be.

Ezen elemzés alapján számos esettanulmányt részletesen bemutattak mint legjobb gyakorlatot, valamint ajánlásokat is tettek. A tanulmány megállapította, hogy egy létező projekt nagyobb léptékben vagy egy másik helyszínen történő reprodukálásakor több tényező (nem pedig egyetlen faktor) befolyásolja az új projekt esélyét a sikerre. Emellett azt is leszögezte, hogy a megoldások végrehajtásakor a politikai intézmények, befektetők, ipari szereplők és lakosság bevonása kulcsfontosságú.”

Forrás:
Intelligens városok és közösségek megoldásai; Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC); 2017. február 23.
Analysing the potential for wide scale roll out of integrated Smart Cities and Communities solutions. Final Report; 2016. december (pdf)

Kiberbiztonsági Stratégia 2.0 A kiberbiztonság stratégiai irányításának kérdései

„Manapság egyre inkább közhelynek számít, hogy a hálózat alapú információs rendszerek létfontosságú szerepet játszanak társadalmunkban. Ezzel együtt az a nézet is egyre szélesebb társadalmi beágyazottságra talál, ami szerint ezeknek a rendszereknek a megbízható működése és biztonsága alapvető a gazdaság és a társadalom egészének működése szempontjából. Ugyanakkor az információs rendszereket érő, azok biztonságos működését veszélyeztető események nagyságrendje, gyakorisága és a hatása az elmúlt időszakban folyamatos növekedést mutat, miközben az előrejelzések szerint ez a trend a jövőben tovább erősödik. Az információs hálózatok és rendszerek transznacionális jellege miatt a működésben fellépő zavarok és azok hatásai nem állnak meg az országhatároknál, érinthetnek több országot, egy egész régiót, vagy akár a teljes Európai Uniót. Mindez felhívja a figyelmet arra, hogy az információs rendszerek biztonsága és védelme kiemelkedő fontosságú terület nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. A tanulmány a következő generációs kiberbiztonsági stratégia kidolgozói számára fogalmaz meg szakmai ajánlásokat elsősorban a nemzetközi elvárásoknak, valamint a kormányzati stratégiai irányítási rendszernek való megfelelés szempontjait szem előtt tartva.

Vezetői összefoglaló

Az aktuális Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégia kiadása (2013) óta eltelt időszak jelentős változásokat hozott a kiberbiztonság terén, amelyek indokolttá teszik a stratégia felülvizsgálatát, illetve egy új dokumentum megalkotását. A jelenlegi stratégia számos nemzetközi ajánlást és elvárást figyelmen kívül hagyott elfogadásakor, és a hazai beágyazottság tekintetében is vannak hiányosságai.

Az új stratégiát új formában célszerű elkészíteni, kötelezően elkészítendő, rövid-középtávú stratégiai dokumentumtípusként, amelynek elfogadásához előzetes és utólagos értékelés elvégzése is szükséges lenne.

A fenyegetettségek és a célkitűzések megalapozottságának érdekében az új stratégia kidolgozása előtt országos kiberbiztonsági kockázatelemzés és értékelés elvégzése szükséges.

Az új stratégiához nyilvános végrehajtási terv kidolgozása, valamint a végrehajtás ellenőrzését szolgáló mérőszámok és indikátorok meghatározása kell, hogy kapcsolódjon – csak ezáltal válik eredményesen végrehajthatóvá. A mérőszámokhoz felelősöket és erőforrásokat is szükséges kapcsolni.

A fogalmak, a célrendszer, valamint a fenyegetések meghatározását körültekintőbben szükséges elvégezni.

Az életciklusmodell alkalmazása és a felülvizsgálatra vonatkozó szabályok ugyancsak meg kell, hogy jelenjenek a stratégiában.

”

Forrás:
Kiberbiztonsági Stratégia 2.0 A kiberbiztonság stratégiai irányításának kérdései; Beláz Annamária, Berzsenyi Dániel; Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, Nemzeti Közszolgálati Egyetem; Elemzések; 2017/3.; 2017. március 3 (pdf)

Digitális demokrácia a Twitteren túl

„…A digitális média a lakosokkal való kapcsolatot nemcsak esetenként teszi lehetővé, hanem akár folyamatosan is, és ezt a lehetőséget nemcsak a politikai vezetők próbálják ki. A városi közigazgatás sokféle módszerrel igyekszik szolgáltatásait javítani. Ilyen eszköz például a Fixmystreet és ennek variációi, melyeken keresztül a helyhatóság gyors tájékoztatást kap a városi útkarbantartás és a hulladékkezelés problémáiról, ami gyors beavatkozást tesz lehetővé. Amsterdam városi kormányzata crowdsourcing (közösségi együttműködés) keretében kérte fel a lakosokat, hogy térképezzék fel a városban levő, használaton kívüli ingatlanokat, hogy ezzel is segítsék a helyi vállalkozásokat és a városi gazdaság élénkülését. Barcelona kormányzata Twitteren keresztül népszerűsítette a történeti belváros és a külvárosok piacait. Helsinkiben az Open Ahjo rendszeren keresztül a lakosok sokféle városi adathoz jutnak hozzá, és a helyhatóság döntéseit térképen jelölve is láthatják, ami könnyebbé teszi a változások követését. Sok egyéb olyan közszolgáltatási eszköz is említhető, melyeket társadalmi és gazdasági célból a helyi kormányzaton kívüli szervezetek fejlesztettek ki. Palermoban a Crezikit platform kapcsolja össze a történelmi városközpontban működő kisiparosokat fiatal tervezőkkel és újítókkal, segítve az új termékeket és szolgáltatásokat létrehozó team-ek létrejöttét. Budapesten az Uzletetide egy bank által kifejlesztett térkép, amely a lakosoktól összegyűjtött válaszokat tartalmazza arról, hogy milyen üzlet vagy szolgáltatás hiányzik a környékükről, és így megjelöli a piaci réseket, ahol esetleg banki közreműködésre lehet szükség.

Minden alkalmazás más és más módszerű és mértékű állampolgári részvételi modellel kísérletezik. Minél nagyobb döntéseket hozunk meg ezek által, annál inkább túllépünk a technikai kérdéseken, belépve a politika területére. Valamint annál előbbre lépünk a co-creation felé, és annál magasabbra jutunk fel az Arnstein-i participációs létrán. Hogyan erősítik tehát a digitális módszerek a demokráciát városunkban?

Az URBACT Interaktív Városok hálózat felvonultat jó példákat. Tartu (Észtország) az eKormányzat Akadémiával (eGovernance Academy) közösen működteti a Tartu részvételi költségvetési platformot, a közrészvétellel történő döntéshozás egy formáját. A kezdeményezés 2013-ban indult, amikor a város beruházási alapjának 1 %-a, összesen 140.000 euro különböző intézkedésekre való felhasználásáról döntöttek. Más európai városokban a lakosok online módszerekkel vehetnek részt a döntéshozásban, például a közcélú alapok és források felhasználásának módosításáról. A Crowdfunding.Gent platformot Ghent városa alapította 2015-ben, melyben felkérik a lakosokat, hogy alternatív módon gyűjtsenek pénzt. Egy utcára, környékre vagy az egész városra szóló javaslat posztolásával néhány száz vagy akár több ezer euro gyűjthető össze a lakosoktól. Párizs egy SimCity-féle platformot létesített, amelyben a lakosokat a Chapelle Charbon zöldterület kialakításába vonták be. A játék során szolgáltatásokat lehet elhelyezni, érzékeltetni, és ellenőrizni lehet a javaslatok környezeti hatásait.

Interaktív városok megalapozó tanulmány: digitális és közösségi média, felhasználó által generált tartalom a városi kormányzás javítására
Ne ringassuk magunkat azonban abba az illúzióba, hogy minden digitális megoldás jó a városaink számára. Az Airbnb következtében megnövekvő ingatlanárak a turisztikailag vonzó városrészekben, vagy az Uber hatása a taxisokra sok városban okozott feszültségeket – ahogy ezt nemrég egy URBACT cikk bemutatta. Ezért az Airbnb-t korlátozták Berlinben és Barcelonában, és például az Ubert betiltották Budapesten. A digitális eszközök is olyanok, mint minden más eszköz, céljuk és alkalmazásuk tőlünk függ.

A közösségi média és a digitális kommunikáció nemcsak egy egyirányú kommunikációs csatorna a városháza és a lakosok között, hanem a közrészvétel jó eszköze, lehetőség az információk, városi adatok, erőforrások és civil kapacitások közös menedzselésére, kormányzására. Az új eszközök hatékony használata felé vezető út azonban nem egyszerű. A helyi közigazgatásnak meg kell szólítania, fel kell készítenie mind az önkormányzati, mind az azon kívül szervezeteket is. A városi ügyek sohasem csak egy-egy ügyosztályhoz tartoznak, ezért az ágazati elszigetelődést fel kell oldani. Az ügyosztályok együttműködése azonban mindig nagy kihívás. Hogy lehet megoldani? Van számos offline módszer, mint az, hogy csak ügyosztályok közötti együttműködéssel lehet pénzhez jutni, de ezt a cél szolgálhatják kapcsolatépítő rendezvények is. Mindezek felett a technológia is segíthet: a Yammer-t például sok városban alkalmazzák a hivatalnokok belső kommunikációjában. Ahhoz, hogy az ilyen megoldások hatékonyan működjenek, egyre szükségesebb a köztisztviselők felkészítése, továbbképzése, illetve olyan szakemberek alkalmazása, akik kezelni tudják a komplex kihívásokat. Ilyen körülmények között a közösségi média menedzserek főszerepet kapnak a közösségi média interaktív használata felé történő átmenetben. Az igen sokféle közösségi média eszköz alkalmazásához szükséges szakismeret általában hiányos a városi kommunikációs egységben és az önkormányzati irodákon. Ezért a városok különféle megoldásokat alkalmaznak, például megbíznak közösségi média cégeket a specifikus kommunikációs feladatok ellátására, vagy képezik a tisztviselőket a közösségi média használatára. Ez történt Rómában az ATAC helyi közlekedési vállalatnál. Néhány alkalmazott megszerezte a közösségi média kezeléséhez szükséges készségeket, ezeket sikeresen hasznosították a cég valósidejű információs rendszere alkalmazásánál a Twitter-en és a Whatsapp-on keresztül, használók ezreinek nagy örömére. A munkatársak szakmai felkészítése erősíti elkötelezettségüket a közösségi média iránt, melyen keresztül interaktív kapcsolatba kerülhetnek másokkal a munkaidő után is, és szükség esetén segíteni tudnak.

Interaktív Város – út a közösségi médiát alkalmazó kormányzás felé
Még nehezebb a feladat, ha a közigazgatási szervezeten kívüli érdekeltekkel kívánunk együttműködni. Miért fontos az önkormányzatoknak egy csapatot alkotnia a helyi szereplőkkel? A valódi kooperáció több hasznot hoz, mint az egyeztetés, mert építeni lehet a meglevő erőforrásokra és ismeretekre. Európa szerte sok példa van digitális közösségi innovációra, melynek keretében olyan társadalmi kihívásokat lehet kezelni, mint az egészségügy, a menekültügy, vagy a fenntartható közlekedés. A közigazgatásnak általában nem kell felfedezni a spanyolviaszt. A digitális átmenet önmagában nem erősíti a társadalmat; ehhez új struktúrák, modellek és kapacitások kellenek. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, a városnak nyitnia kell: bizonyos szoft- és hardwareket meg kell osztania a közösséggel. Ahhoz, hogy a város digitális kormányzásának infrastruktúrája kialakuljon, a fő feltétel a valós adatokhoz való szabad hozzáférés. A hozzáférhető adatbázis fontos eszköze az innovációnak és a versenyképesség növelésének. Az adatok birtoklása és használata azonban érzékeny ügy, különösképp, ami a Facebookot és a Google-t illeti. Bécs például nem osztotta meg a teljes forgalmi adatbázist a Google térképeivel. Hasonló okból számos polgári kezdeményezés vezetett az OpenStreetMap-ek használatához. Erre a platformra bárki feltehet szerkeszthető adatokat a Kreatív Közjavak Licenc (Creative Commons License) alapján. Az adatokkal kapcsolatos aktív és sokoldalú viták ellenére a lehetőségek köre igen széles. Ebben a fejlődési folyamatban a közigazgatásnak nagyon tudatosnak kell lennie saját kommunikációs stratégiája adatmenedzselési vonatkozásait illetően.

A konstruktív közösségi dialógus több mint a közösségi médiaeszközök versenye. Segíti a társadalmi kohéziót, és ezért segítenünk kell a városokat az erre való felkészülésben.

Erről fog szólni az Interaktív Városok lisszaboni munkaülése, melyet helyi partnerünk, a Lisszaboni Közösség-vezérelt Fejlesztési Hálózat közreműködésével szervezünk. További információkért kövesd az Interaktív Városok (Interactive Cities) projektet a Facebookon és a Twitteren.”

Forrás:
Digitális demokrácia a Twitteren túl; URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pont/Lechner Nonprofit Kft.; 2017. február 28.
eredeti cikk: There’s more to Digital Democracy than just a tweet; Daniela Patti, Levente Polyak, Simone d’Antonio; URBACT; 2017. január 17.
Hivatkozott jelentések: Interactive cities : Digital, social media & user-generated content improving urban governance; URBACT; 2016. június (pdf)
A Roadmap to Better Social Media Governance : How Social Media can help the collaboration between Public Administration and Citizens; URBACT; 2016. augusztus (pdf)

A mobiltechnológia beilleszkedésének vizsgálata a szakigazgatási rendszerekbe, különös tekintettel az e-health közszolgáltatásokra

„Kutatásaim középpontjában a mobiltechnológia, ezen belül is az M2M rendszerek informatikai fejlődésének (Predojev, 2014) vizsgálata mellett, az egészségügyben jelenleg alkalmazott e-health rendszerek (Eunus, 2008) és szolgáltatások, az úgynevezett telemedicinális rendszerek (Mistry, 2012), az alkalmazott szolgáltatási láncok (Donovan, 2011) vizsgálata áll.
Az értekezésem fő témája a mobiltechnológia, M2M/IoT2 (Namiot, 2014) technológia a közszolgáltatásokban (Bell, 2007), az egészségügyben történő alkalmazása…”

Forrás:
A mobiltechnológia beilleszkedésének vizsgálata a szakigazgatási rendszerekbe, különös tekintettel az e-health közszolgáltatásokra; Miletics Pál; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola; a doktori védés időpontja: 2017. március 21., 9h, helye: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Zrínyi Campus, Zrínyi terem, 1101 Budapest, Hungária krt. 9-11. (pdf)

Regionális politikai és területi kormányzási ciklusok Közép- és Kelet-Európában

„Horváth Gyula meggyőződése volt, hogy a regionalizált kormányzati rendszerű országok sikeresebbek a gazdasági versenyben és hatékonyabbak a társadalmi, területi felzárkóztatásban is. A mintegy három évtizede Nyugat-Európában végrehajtott regionalizációs reformok alátámasztották ezt a véleményt. Nem volt véletlen tehát, hogy a közép- és kelet-európai csatlakozó országok számára is mintául szolgáltak a sikeres példák az uniós kohéziós politikához való alkalmazkodási stratégiák formálása során.

A tanulmány azt a kérdést igyekszik körbejárni, vajon milyen tényezők okozták a közép- és kelet-európai országok regionális reformjainak kudarcát vagy elmaradását. A szerzők a helyi és középszintű önkormányzati rendszerek és a kohéziós alapok menedzsmentjének kronológiába rendezett összehasonlító elemzésével rámutatnak arra, hogy a sikeres regionális reformokhoz rendkívül összetett feltételrendszer szükséges, pusztán az intézményi változások nem elegendőek a regionális decentralizációhoz, viszont az intézményi változások elmaradása önmagában nem ad magyarázatot a regionális felzárkózás elmaradására.”

Forrás:
Regionális politikai és területi kormányzási ciklusok Közép- és Kelet-Európában; Pálné Kovács Ilona, Mezei Cecília; Tér és Társadalom; 30. évf., 4. szám; doi:10.17649/TET.30.4.2810; 2016 (pdf)

Törvények, rendeletek

Az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló kormányrendelet tervezete

„A véleményezési határidő: 2017. március 7. 16 óra.”

Forrás:
Az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló kormányrendelet tervezete; Belügyminisztérium; 2017. március 1. (pdf)

10. szám, 2017. március 6.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek