Skip to main content

17. szám, 2017. április 24.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Május végén kerülhet a kormány elé a Digitális Jólét Program kibővítése, a DJP 2.0

„Már idén elérhető lesz a Digitális jólét szoftver alapcsomag – tájékoztatta lapunkat Deutsch Tamás. A miniszterelnöki biztos elmondta: az állami egészségügyi rendszer átfogó digitális átalakítása a végéhez közeledik. A program kibővített változata többek között a magyar sportra is kiterjed.

Május végén kerülhet a kormány elé a Digitális jólét program kibővítéséről és 2017–2018-as munkatervéről szóló előterjesztés, röviden a DJP 2.0 – tájékoztatta a Magyar Időket Deutsch Tamás, a programért felelős miniszterelnöki biztos.

Mint hozzáfűzte, a húsz-huszonöt fejlesztési terület szakértőinek közreműködésével készült, mintegy százoldalas stratégiai dokumentum és a hozzá kapcsolódó kormányhatározat többkörös társadalmi-szakmai véleményezése ezekben a hetekben zajlik, ezt követi majd a közigazgatási egyeztetés. A kormánydöntés nyomán az év második felében útjára indulhat a kibővült program végrehajtása – közölte a miniszterelnöki biztos.

– A Digitális jólét program megvalósításának eddigi tapasztalatai alapján, továbbá a közigazgatási műhelyekkel, a minisztériumokkal, a piaci szereplőkkel, valamint a szakmai és társadalmi partnerekkel és érdekképviseletekkel való közös gondolkodás eredményeként jutottunk arra a döntésre, hogy olyan területeken is érdemes és indokolt megfogalmazni a digitalizációt szolgáló stratégiákat, amelyeken ez még nem történt meg – ismertette a program kibővítésének hátterét a miniszterelnöki biztos. Hozzátette, hogy míg a DJP elsősorban az infrastrukturális fejlesztések, valamint az internethez való hozzáférés lehetőségét javító intézkedések, továbbá négy terület (oktatás, exportfejlesztés, gyermekvédelem, startupok fejlesztése) digitalizációs stratégiáját fogalmazta meg, addig a DJP 2.0-ban a gazdasági élet, az állami működés, a magyar társadalom digitális fejlesztésének szinte egyetlen területe sem marad ki. Összesen 23 új programelemről van szó, amelyek közül a legfontosabbakról beszélt lapunknak Deutsch Tamás.

– Míg egyes iparágakban organikus módon végbemegy a digitális átalakulás, addig máshol – például a turizmusban és a kiskereskedelemben – a digitalizáció ösztönzésére van szükség a versenyképesség növelése érdekében. Kiemelt fontosságú a digitális agrárstratégia, hiszen az állattenyésztés, a növénytermelés és az élelmiszeripar nagy ütemben digitalizálódó terület; óriási tartalékok vannak a magyar agrártermelésben.

A miniszterelnöki biztos beszélt arról is, hogy habár az e-kereskedelemben évek óta változatlan a bővülés lendülete, továbbra is feladat ezen szereplők teljesítménynövelésének ösztönzése. Emellett fontos kérdés a fogyasztók érdekeinek a megvédése és az is, hogy miként lehet a szabad gazdasági verseny szabályait betartva a hazai vállalatokat kedvező helyzetbe hozni.

– Az Uber egy torz prizmán keresztül mutatta meg a megosztáson alapuló gazdaság, a sharing economy működését, de kétségtelen, hogy ez az üzleti modell az előttünk álló években egyes iparágakban meghatározó lesz. A DJP 2.0 választ kínál arra a kérdésre is, hogyan lehet a magyar gazdaság teljesítményének javulására fordítani a jelenséget.
Deutsch Tamás kiemelte: a Magyarországon működő vállalkozások 90 százaléka mikro- és kisvállalkozás. Mintegy 450 ezer társaságról van szó, amelyek a munkavállalók több mint felét foglalkoztatják. Az összesített gazdasági súlyuk és a számosságuk miatt nyilvánvaló, hogy ezek digitalizációja nélkül nem beszélhetünk a magyar gazdaság digitalizációjáról, ezért erről is szól a DJP 2.0.

Okos egészségügy
– Az állami egészségügyi rendszer átfogó digitális átalakítása a megvalósítás befejezése felé halad – tért át Deutsch Tamás a következő témára, az egészségügy digitális fejlesztésére. Az okoseszközök által begyűjtött információk azonnali értékelésével, kis befektetéssel a polgárok jelentős egészséggyarapodását lehet elérni, például úgy, ha az applikációk a megfelelő időben jelzik a használóknak, hogy szakorvoshoz, szűrővizsgálatra indokolt menniük.

A magyar sport teljes rendszerének működését támogató, úgynevezett Digitális sport kataszter jön létre 2018-ra. Az adatbázis tartalmazza az egyes sportágak működésével kapcsolatos valamennyi információt – a sportolók és az általuk elért eredmények, a sportszervezetek adatait –, emellett megtalálható lesz benne a sportlétesítmények, az országszerte elérhető sportolási lehetőségek és a sportesemények listája is. – A magyar versenysport kiemelkedő nemzetközi eredményességének megtartása a jövőben a digitális technológia tömeges alkalmazása és a digitális adatelemzés nélkül nem képzelhető el. Elengedhetetlen, hogy az edzés közben viselt kütyük vagy a medencékben használt kamerák által gyűjtött adatok elemzése révén továbbfejleszthetővé váljanak az edzésprogramok – hangsúlyozta a miniszterelnöki biztos.

– A lakóhely, a település mint közösség olyan összefüggő, integrált digitális szolgáltatást, okos városi szolgáltatásokat nyújthat az ott élőknek, aminek a lehetőségét a fejlett digitális infrastruktúra teremti meg, digitális eszközök és szolgáltatások alkalmazásának segítségével – mondta a miniszterelnöki biztos, példaként egy parkoló­applikációt említve. Az alkalmazás a közterületi parkolóhelyek foglaltságát mutatja meg a közvilágítási lámpaoszlopokon elhelyezett berendezések segítségével. Ehhez megfelelő hálózati infrastruktúrára, a lámpaoszlopokra szerelt eszközökre, a városi parkolási rendszert működtető cég vagy önkormányzat és a közvilágítási szolgáltató együttműködésére, valamint az applikáció kifejlesztésére van szükség. Az ilyen fejlesztések és kooperációk révén digitalizálható az adott városban működő gazdasági társaságok helyi adófizetése, de az ott élők számára egységes városi kedvezményrendszert is létre lehet hozni.

– Mindezen fejlesztések mögött egy megfelelő infokommunikációs felszereltséggel, felkészültséggel, valamint teljes körű és korszerű digitális közigazgatási szolgáltatásokkal bíró államnak kell állnia, ezért digitális fejlesztésre és átalakításra vár a közigazgatás is. Az állam rendelkezésére álló információhalmazhoz való szabályozott hozzáférés lehetőségével új típusú erőforrásokat használhatnak az innovatív vállalkozások. A miniszterelnöki biztos példaként azt az applikációt hozta fel, amely létrejöttéhez egy startup a fővárosi önkormányzatnak a működő nyilvános vécéket tartalmazó nyilvántartását használta fel, és ennek a közadathalmaznak a segítségével a nyilvános illemhelyek könnyű megtalálását lehetővé tevő applikációt tudott létrehozni. Ilyen módon a közadat hasznosítása, ami holt tőkeként hever a hivatalokban, egyrészt jó szolgálatot tehet az embereknek, és megfelelően használva gazdasági erőforrássá válhat.

Kiemelt figyelmet kell szentelni a kibervédelemnek is, mind a közigazgatás, a rendvédelem, a nemzetbiztonság területén, mind az üzleti életben és a magánszférában. A sikeres digitalizáció alapfeltétele a megfelelő infrastruktúra. Magyarországon a mobilinternet-hálózat fejlettsége már ma az európai élvonalba tartozik, de további fejlesztések vannak napirenden.

Szupergyors Internet
– A Szupergyors internet program révén 2018 végére elérjük a teljes vezetékes széles sávú internet lefedettséget – hangsúlyozta a miniszterelnöki biztos. Hozzátette, hogy a hazai mobilinternet-hálózat fejlettsége a világ három-öt legjobbja közé tartozik, a 95-97 százalékos 4G-lefedettséggel 35 százalékkal előrébb tartunk az európai átlagnál.

– Az 5G mobilinternet technológiájára való átállásra is fel kell készülni úgy, hogy amikor annak kereskedelmi célú használata 2020-tól elindul, akkor hazánk az 5G-technológiát elsőként alkalmazó országok között legyen – emelte ki Deutsch Tamás. – Az 5G-fejlesztéseket szolgálja a Zalaegerszeg mellett épülő, az önvezető autók tesztelésére alkalmas pálya is, melynek révén komoly kutató- és fejlesztőkapacitások, valamint jelentős befektetések érkezhetnek Magyarországra, hiszen világszerte mindössze 6-8 ehhez hasonló 5G pilot projekt létezik. A nyitott infra­struktúrán az autógyárak, a távközlési szolgáltatók és az egyes berendezések gyártói is tesztelhetik a technológiájukat, az eredmények pedig a 2019–2020 környékén várható, az 5G-világszabványról szóló döntésre is befolyással lehet.

A miniszterelnöki biztos beszélt arról is, hogy az európai digitális gazdasági és társadalmi index mutatószámai alapján is az európai átlagnál jobb a magyarországi infrastruktúra színvonala, de a gazdaság és a közigazgatás digitalizációja jóval elmarad a kívánt mértéktől. Ez utóbbi területek fejlesztéséről gondoskodnak a fent sorolt intézkedések.

Kedvezményes szoftveralapcsomag
– Terveink szerint már idén elérhetővé válik a Digitális jólét szoftver alapcsomag, hogy azok, akik az internet-áfa-csökkentés, valamint az év közepétől elérhető kedvezményes Digitális jólét alapcsomag árcsökkentő hatása révén internet-előfizetővé válnak, ténylegesen használni is tudják a világhálót a számítógépükön. A csomag döntő részben nyílt forráskódú szoftvereket tartalmaz majd – írta le Deutsch Tamás a program egyik elemét, majd beszélt arról az ösztönzőprogramról is, amelyben az ingyenes digitális képzésekért szerzett krediteket digitális termékek és szolgáltatások vásárlásánál lehetne kedvezményre beváltani, az ismert pontgyűjtő rendszerekhez hasonlóan.

A digitális kompetenciafejlesztés átfogó modelljében meghatározó a már a lapunkban is ismertetett Magyarország digitális oktatási stratégiája, amelynek az a célja, hogy legalább átlagos infokommunikációs ismeretekkel kerüljenek ki a tanulók az oktatási rendszerből. Ma még milliós nagyságrendű azoknak a száma, akiknek semmilyen digitális tudásuk nincs. Számukra – főleg uniós forrásból – olyan ingyenes kompetenciafejlesztő programok indulnak még az idén, hogy a megszerzett ismeretekkel beléphetnek a digitális világba, és a munkavállaláshoz szükséges tudás szintjét is elérhetik.

– A DJP 2.0 átfogó stratégiája, vagyis a digitális gazdaság, állam és tudás megteremtése lesz a garancia arra, hogy a digitális átalakulás nyertesévé váljon minden magyar polgár – összegezte az elképzeléseket a miniszterelnöki biztos.”

Forrás:
Digitális fejlesztés segíti a felzárkóztatást; Somogyi Orsolya; Magyar Idők; 2017. április 20.

85. Kormányinfó: internethasználat áfájának csökkentése, adóbürokrácia mérséklése

„…A tervezett 2018-as intézkedések közül a tárcavezető megemlítette az internet és a fogyasztásra szánt hal áfájának 5 százalékra csökkentését. Megerősítette, hogy 2018-ra 4 százalék fölötti gazdasági növekedést, 2,4 százalékos hiányt és 72-73 százalékos államadósság-mértéket terveznek.

A költségvetés körülbelül 80 százaléka megy majd az ország működtetésére, 20 százalék pedig az ország fejlesztését szolgálja – mondta, hozzátéve: minden tárca legalább annyit kap, mint legutóbb, de általában nő a büdzséjük.

Lázár János közölte: a parlament elé kerülnek a jövő évi adótörvények – amelyek jelentős egyszerűsítéseket, a béremelések és az adócsökkentések fenntartását tartalmazzák majd -, a költségvetést megalapozó törvénycsomag, valamint az idei büdzsé módosítása is. Utóbbira azért van szükség, mert át kell vezetni benne a bérnövekedéseket, a járulékcsökkentéseket és az államadósság-csökkentésre szánt földértékesítési többletbevételeket.
…
Csökkenteni kell az adóbürokráciát
A miniszter azt is elmondta: a kereskedelempolitikát érintő tervezett változtatásokkal kapcsolatban a gazdasági kabinet arra jutott, hogy újabb tárgyalásokra van szükség a munkaadók, a munkavállalók és a fogyasztóvédelem képviselőivel, így lehet, hogy ebben a ciklusban nem lesz döntés. „Nehezen boldogulunk a multik megregulázásával”, mert „sok barátjuk van” minden szinten – fogalmazott. Kérdésre megjegyezte: sajnos úgy alakult a magyar gazdaság szerkezete, hogy ma a Tesco a legnagyobb munkaadó Magyarországon, ami „egy elég fontos érv”.

Hozzátette, hogy a dolgozók havi két szabad vasárnapjával kapcsolatos véleményével a kormányzatban kisebbségben van, mert a többség szerint az érintetteknek kellene erről megegyezniük.

A miniszter a tájékoztatón az adóbürokrácia csökkentése mellett foglalt állást. Közölte: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) megújításának stratégiáját megtárgyalta a kormány, azt a versenyképesség javítása érdekében kell végrehajtani 2018 után. Kérdésre elmondta, hogy a szervezetet a jövőben is államtitkár vezeti, s 2018 előtt nem lesz lehetőség arra, hogy a vállalkozások adóbevallásának tervezetét is elkészítse a NAV.
…
Azt is közölte, hogy a kormány javasolja a jogtanácsosi tevékenység újraszabályozását és az ügyvédi tevékenység pontosítását.

A munkaidő-elszámolással kapcsolatos munkatörvénykönyv-módosítási javaslatról a miniszter azt mondta: a kormány még nem tárgyalt róla, de meg kell vitatni, neki vannak fenntartásai, és osztja a szakszervezetek egyes aggályait.
…
Megkérdezték arról is, hogy az EU 18 milliárd forintot kérne vissza az uniós források szétosztását végző informatikai rendszerre kötött szerződések szabálytalanságai miatt. Lázár János szerint a bizottságnak igaza van és a kormány kötelessége büntetőfeljelentést tenni. Kifejtette: az unió kifogása 2010 előtti szerződésekre vonatkozik, a rendszer kialakítására és fejlesztésére 2004 és 2006 között került sor, s ebben Dobrev Klára korábbi NFÜ-s tisztségviselő és Heim Péter, az Altus munkatársa intenzíven vett részt. Jelezte: az informatikai rendszer 2014 óta nem működik.”

Forrás:
A munkából élők költségvetése lesz a 2018-as; Miniszterelnökség; 2017. április 20.

Közigazgatás, politika

Két osztállyal bővült a Szigetszentmiklósi Járási Hivatal

„Március elején átadták az Szigetszentmiklósi Igazgatási Központot. Itt kapott helyet négy járási közintézmény, többek közt a Szigetszentmiklósi Járási Hivatal is. Áprilistól új osztályok is megkezdték működésüket: ide került a Ráckevei Járási Hivataltól a Népegészségügyi Osztály, valamint a Ráckevei Foglalkoztatási Osztály – ismertette a Rádió Orienten Bekk Mária hivatalvezető.

A 2013 óta működő Szigetszentmiklósi Járási Hivatal idén márciusban új épületbe költözött. A komplexumban immáron egy helyen működik a Szigetszentmiklósi Járásbíróság és Járási Ügyészség, a Szigetszentmiklósi Rendőrség és a Szigetszentmiklósi Járási Hivatal.

Bekk Mária elmondta: egy régóta üresen álló irodaház került felújításra, így márciustól komfortos körülmények között végezhetik munkájukat a dolgozok és intézhetik ügyeiket a kliensek. Az épület új ablakokat, nyílászárókat, egységes bútorokat kapott és energetikai modernizálására is sor került. A négy járási közintézményhez három különböző bejáratot alakítottak ki, ezek közül közös bejáróval rendelkezik a járási hivatal és az ügyészség. Az intézmény pozitívumai között szerepel továbbá, hogy saját parkolóval rendelkezik, illetve tömegközlekedéssel is könnyen megközelíthető.

A járási hivatal esetében az ügyfélfogadás a földszinten zajlik, azonban a szervnek a további három emeleten is működnek irodái, hiszen itt működik az építésügy, a gyámügy, a kormányablak és a hatósági osztály.

Ezek mellé költözött be áprilisban a Ráckevei járásból teljes egészében a Népegészségügyi Osztály, illetve a kettévált Foglalkoztatási Osztály.
Az ügyfeleket tizenkét kormányablak várja meghosszabbított nyitva tartással, így az adatok szerint naponta nagyjából 60 fővel több ügyfél fogadására alkalmasak, mint korábban.

A dolgozók jobb kedvűek, a kliensek pedig elégedettebbek az új épületben, hiszen „az ügyintézési idő jelentősen lecsökkent, sok mindent elintézhetnek egy helyen, illetve a földszinten elhelyezett csekkbefizető automata szintén nagy népszerűségnek örvend” – állapította meg Bekk Mária.”

Forrás:
Két osztállyal bővült a Szigetszentmiklósi Járási Hivatal; OrientPress; 2017. április 19.

Szekszárdon ülésezik a Megyei Jogú Városok Szövetsége: hulladékgazdálkodás, körforgásos gazdálkodás, sport

„A brüsszeli előírások megnehezítik a rezsicsökkentés eredményeinek megtartását – hangzott el a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) szekszárdi közgyűléséről tartott csütörtöki sajtótájékoztatón.

A közgyűlés fontos témája a hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása – közölte a Babits Mihály Kulturális Központban tartott sajtótájékoztatón Szita Károly, Kaposvár polgármestere, az MJVSZ elnöke. Szita Károly tudatta, ezen közszolgáltatás díja jelenleg Magyarországon az egyik legolcsóbb az EU-ban, ám a rezsicsökkentés eredményének megtartása küzdelmes, mert a brüsszeli előírások megnehezítik azt. Az MJVSZ arra bátorítja a kormányt, hogy tegyen meg minden lépést, mellyel az elért eredmények megtarthatók – emelte ki.

A jövő héten benyújtják a hulladékgazdálkodásról szóló törvény módosítását, melynek az a célja, hogy szolgálja azt a kormányzati elképzelést, mely egy fenntartható, gazdaságilag hatékony, nullszaldósan működő és a rezsicsökkentés vívmányait fenntartó üzemeltetési struktúrát kíván kialakítani. A módosítással ennek végső lépése történik meg – tájékoztatott Dr. Makai Martina, zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár.

Mint azt hozzátette, Magyarországon hulladékgazdálkodási közszolgáltatási régiók jönnek létre, a közszolgáltatók száma pedig radikálisan csökkenni fog. Ennek eredményeként egy racionális, fenntartható, gazdasági struktúra jön majd létre, olyan számú szolgáltatóval, mely valóban megfizethető és működőképes.

A törvény arra is ki fog térni, hogy az üveghulladék gyűjtés terén további erőfeszítések szükségesek, hogy a kitűzött célok elérhetővé váljanak. Az EU által kitűzött célok elérésére szükség van azon kereskedelmi egységek együttműködésére is, melyek képesek begyűjteni az üveghulladékot a lakosságtól – részletezte a helyettes államtitkár.

Makai Martina hangsúlyozta, a közszolgáltatásnak – az alvállalkozókat is beleértve – nonprofitnak kell lennie, mert csak így biztosítható a rezsicsökkentés fenntartása.

A helyettes államtitkár azt is megosztotta, hogy az európai bizottság idevágó, úgynevezett körkörös gazdaságról [az Európai Bizottság újabban a „körforgásos gazdaság” kifejezést használja. Szerk.] szóló javaslatával az a gond, hogy teljesen figyelmen kívül hagyja Magyarország hulladékgazdálkodási szerkezetét és olyan szerkezetben próbál meg teljesítendő irányszámokat meghatározni, amely a nyugat-európai országok hulladékgazdálkodási szerkezetén alapul. Ez a gyakorlatban azt eredményezi, hogy Magyarország képtelen a meghatározott számokat teljesíteni.

Ács Rezső, Szekszárd polgármestere örömét fejezte ki, hogy az MJVSZ 2008 után idén ismét Szekszárdon tartja közgyűlését. Mint mondta, a közgyűlés jó lehetőség arra, hogy a megyei jogú városok megmutassák, az utolsó találkozás óta milyen fejlesztések történtek és hova kívánnak eljutni. Mint azt hozzáfűzte, a közgyűlés két napja alatt komoly szakmai programok zajlanak.

A hulladékgazdálkodási törvény módosításával összefüggésben arról tájékoztatott, hogy Szekszárd sokat küzdött azért, hogy saját hulladékgazdálkodási cége (Alisca Terra – a szerk.) legyen. Mint azt hangsúlyozta, az új rendszerben is fent fogják tudni tartani a szolgáltatást és meg fogják tudni őrizni a társaság által biztosított munkahelyeket.

Ifjúsági olimpiát tartanak Győrben
A közgyűlésen Borkai Zsolt, Győr polgármestere arról szólt, hogy nyáron ifjúsági olimpiát tartanak, melynek a város lesz a házigazdája – közölte Szita Károly. Hozzátette, a MJVSZ-be tartozó 23 város évente összesen mintegy 20 milliárd forintot fordít sportcélokra és ezzel az állam után a második legnagyobb támogatója a sportéletnek. A megyei jogú városok vezetői szomorúak amiatt, hogy Magyarország nem rendez olimpiát, de büszkék arra, hogy ifjúsági olimpiát igen – hangsúlyozta”

Forrás:
Szekszárdon ülésezik a Megyei Jogú Városok Szövetsége; Kadarka.net (Szekszárdi Információs Portál); 2017. április 20.
Lásd még:
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
Az anyagkörforgás megvalósítása – a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv; Európai Bizottság; COM/2015/0614 final; 2015. december 12.
Circular Economy; Európai Bizottság (a Bizottság összefoglaló webhelye a körforgásos gazdaságról)
REPORT FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE
COUNCIL, THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE AND THE
COMMITTEE OF THE REGIONS
on the implementation of the Circular Economy Action Plan; Európai Bizottság; COM(2017) 33 final; 2017. január 26. (pdf)
Körforgásos gazdaság (korábbi cikkeink a témában)

Várhatóan jó év elé néznek a magyar települések

„A 2018-as költségvetésben időarányosan rendelkezésre állnak a szükséges fejlesztési források, így a megyei jogú városok egyről a kettőre tudnak majd lépni. A gazdaság növekedése nyomán jövőre 5 százalékkal nőhetnek az önkormányzatok adóbevételei – hangzott el a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) szekszárdi közgyűléséről tartott sajtótájékoztatón.

Jó év elé néznek a magyar települések, hiszen azok a fejlesztési források, melyek egyrészt érintik az utak építését, a bölcsődék és óvodák felújítását, fejlesztését, az ipari parkok építését, az épületenergetikai programokat, a 2018-as költségvetésben időarányosan rendelkezésre állnak – kezdte Szita Károly, Kaposvár polgármestere a Megyei Jogú Városok Szövetsége elnöke a Babits Mihály Kulturális Központban tartott sajtótájékoztatót. Mint azt hozzáfűzte, ezek az uniós (TOP) és hazai (Modern Városok Program) források mintegy 3000 milliárd forintot tesznek ki, melyet az önkormányzatok megkapnak.

Ugyancsak jó hír, hogy 2018-ban sem állnak le a bérfejlesztések – hangsúlyozta Szita Károly.

– Hasznos párbeszéd zajlik az MJVSZ és a kormányzat között. Ennek a párbeszédnek is köszönhető, hogy a helyi önkormányzatok finanszírozása stabil, sőt sokszor pozitív egyenleget mutat – fogalmazott Banai Péter Benő a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára. Mint arról tájékoztatott, a 2018. évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslatot a kormány két nappal ezelőtt tárgyalta. Jelenleg a költségvetési tanács véleményezi azt és április végén, május elején kerül sor a törvényjavaslat benyújtására – mondta.

Az államtitkár kiemelte, már most látszik, hogy a megyei jogú városok egyről a kettőre tudnak majd lépni. Tudatta, bízik abban, hogy az önkormányzati rendszer egésze előre léphet.

Banai Péter Benő mindezt annak alapján mondta, hogy jövőre 4,3 százalékos reálgazdasági növekedés van kilátásban. Számításai szerint ez az önkormányzatok számára azt jelenti, hogy a helyi adóbevételek mintegy 5 százalékkal nőnek.

A költségvetési támogatásokat illetően az a működési, finanszírozási rendszer, mely az önkormányzatok stabilitását biztosította, fennmarad 2018-ban is és mellette fejlesztési célokra jelentős uniós és hazai források állnak rendelkezésre. Ezeket a kormányzat a jövő évi költségvetési tervében is szerepeltetni fogja – tájékoztatott az államtitkár.

– Az a költségvetés, melynek tervezési folyamata zajlik, biztonságos önkormányzati működést fog garantálni. Ez köszönhető annak a gazdasági növekedésnek, mely az elmúlt évek gazdaságpolitikájának eredménye, és amely a városokban lévő ipar és az ehhez kapcsolódó adóbevételek útján a városok költségvetésében is megjelenik – mondta Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, az MJVSZ társelnöke.

Szintén fontos, hogy a kormány a végre valóban térségi központokként gondol a térségi központokra és az uniós források, illetve a Modern Városok Program keretében ezekre a központokra támaszkodva speciális programokat indított – folytatta a szövetség társelnöke. Az, hogy címkézett források állnak rendelkezésre és maga a források volumene, óriási jelentőséggel bír. Szintén hatalmas a jelentősége, hogy a rendelkezésre álló összesen 3000 milliárd forint keretösszegű programokat helyi szintű kezdeményezések keretében fogalmazták meg – tudatta Dr. Cser-Palkovics András. Mint azt zárásként elmondta, a programok 2020-2022-re valósulhatnak meg.

A TOP és a Modern Városok Program összesen mintegy 50 milliárd forint értékű fejlesztést takar Szekszárdon és nem mindegy, hogy a következő években milyen ütemben tudják majd ezeket a fejlesztéseket megvalósítani – mondta el Ács Rezső, Szekszárd polgármestere a sajtótájékoztatón.”

——-

„Az önkormányzatok stabilitását biztosító támogatási rendszer 2018-ban is fennmarad, emellett jelentős európai uniós és hazai fejlesztési források állnak majd rendelkezésre – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára pénteken Szekszárdon.
Banai Péter Benő a Megyei Jogú Városok Szövetségének közgyűlését követő sajtótájékoztatón hozzátette: a 2018-as költségvetési törvényjavaslat alapján nemcsak a megyei jogú városok, hanem az önkormányzati rendszer egésze is „egyről a kettőre fog jutni”.

A törvényjavaslat, amelyet április végén, május elején nyújtanak be az Országgyűlésnek, 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel számol, ami azt jelenti, hogy a helyi adóbevételek mintegy 5 százalékkal nőnek – mondta.

Az államtitkár közölte: az önkormányzatok forrásai a gazdasági növekedésnek köszönhetően bővülnek majd, és nőnek a központi költségvetési támogatások is. A minimálbéremelés és a közszférában megvalósuló bérfejlesztés többletét a központi költségvetés fedezi.

A polgármester az MJVSZ szekszárdi közgyűlésével kapcsolatban arról is szólt, erős szakmai program állt össze és nehéz másfél nap áll a résztvevők mögött. Hozzátette, a közgyűlés remek alkalmat teremtett arra, hogy megmutassák a polgármestereknek a várost és a kultúrát.

Mint azt korábban megírtuk, az MJVSZ 2008 után most ismét Szekszárdon tartotta közgyűlését csütörtökön és pénteken Szekszárdon. Az első napon a hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása volt az egyik fő téma. Az erről tartott csütörtöki sajtótájékoztatón elhangzott: a brüsszeli előírások megnehezítik a rezsicsökkentés eredményeinek megtartását.”

Forrás:
Szita Károly Szekszárdon: jó év elé néznek a magyar települések; Kadarka.net (Szekszárdi Információs Portál); 2017. április 21.
2018-ban is stabil lesz az önkormányzatok támogatása; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. április 21.

A KRESZ-tábla miatt is indulhat per

„Gyorsabbá, hatékonyabbá válhat az ítélkezés, ennek révén pedig javulhat az ország versenyképessége, ha 2018. január elsején hatályba lép a nemrégiben elfogadott közigazgatási perrendtartás. Újdonság, hogy az adóügyi, az építési és a szociális jogviták mellett bíróság elé kerülhetnek olyan intézkedések is, amelyek ellen eddig nem emelhettek kifogást a polgárok, per indulhat például a közlekedési táblák elhelyezése miatt. Lapunknak adott interjújában Kalas Tibor, a Kúria közigazgatási kollégiumának vezetője kifejtette: a közigazgatási bíráskodás szervezetét még fejleszteni kell.

– Hatalmas viták zajlottak az elmúlt hónapokban arról, szükséges-e a közigazgatási ítélkezés reformja. Kényes kérdés ugyanis, milyen szervezeti keretek között és milyen jogszabályok alapján döntsön a bíróság a polgárok és a vállalkozások hatóság ellen indított pereiben. A közigazgatási perrendtartást végül két hónapja megszavazta az Országgyűlés. Ön hogyan ítéli meg a folyamatot és a kilátásokat?
– A Kúria közigazgatási ügyekben ítélkező bíráit tömörítő szakmai kollégium vezetőjeként úgy látom, hogy a januárban hatályba lépő jogszabály abszolút újdonság, s nagyon régi hiányt pótol. Bízom benne, hogy segítségével gyorsabb, hatékonyabb és egyszerűbb lesz a bírósági eljárás, noha a gyorsasággal most sem állunk rosszul. Úgy vélem, a közigazgatási bíráskodás fejlettsége az ország gazdasági versenyképességének nagyon fontos feltétele. Amikor külföldi befektetők érkeznek, vagy idehaza kezd valaki vállalkozásba, lényeges szempont, mennyi idő alatt zárul le egy-egy olyan jogvita, amelyet a polgárok, a cégek indítanak a különféle hatóságok ellen. A gyors bírói döntés már magában is komoly előnnyel járhat.

– Hatalmas viták zajlottak az elmúlt hónapokban arról, szükséges-e a közigazgatási ítélkezés reformja. Kényes kérdés ugyanis, milyen szervezeti keretek között és milyen jogszabályok alapján döntsön a bíróság a polgárok és a vállalkozások hatóság ellen indított pereiben. A közigazgatási perrendtartást végül két hónapja megszavazta az Országgyűlés. Ön hogyan ítéli meg a folyamatot és a kilátásokat?
– A Kúria közigazgatási ügyekben ítélkező bíráit tömörítő szakmai kollégium vezetőjeként úgy látom, hogy a januárban hatályba lépő jogszabály abszolút újdonság, s nagyon régi hiányt pótol. Bízom benne, hogy segítségével gyorsabb, hatékonyabb és egyszerűbb lesz a bírósági eljárás, noha a gyorsasággal most sem állunk rosszul. Úgy vélem, a közigazgatási bíráskodás fejlettsége az ország gazdasági versenyképességének nagyon fontos feltétele. Amikor külföldi befektetők érkeznek, vagy idehaza kezd valaki vállalkozásba, lényeges szempont, mennyi idő alatt zárul le egy-egy olyan jogvita, amelyet a polgárok, a cégek indítanak a különféle hatóságok ellen. A gyors bírói döntés már magában is komoly előnnyel járhat.

– Milyen lehetőségeket nyit az új jogszabály a magánszemélyek és szervezeteik előtt?
– Tudni kell, hogy a bíróság ezután is a hatósági döntések törvényességének felülvizsgálatát látja majd el, az ügyek köre már most is nagyon széles. Az esetek egyik része a pénzügyi viták csoportjába sorolható, idetartoznak az adó-, a vám- és az illetékperek, valamint a pénzügyi támogatások miatt indult eljárások. A másik nagy ügykört az építési, ingatlan-nyilvántartási és környezetvédelmi perek alkotják. Ezek mellett most új lehetőségeket nyit meg a törvény, módot ad ugyanis további hatósági intézkedések vizsgálatára. Eddig nem lehetett megtámadni a bíróságon például azt, hogy milyen KRESZ-táblát helyeznek el az utak mentén. Az indok az volt, hogy a tábla felszerelése közútkezelői, önkormányzati feladat, külön határozatot nem hoznak róla. Valljuk be, lehetnek olyan esetek, amikor egy utca életét alapvetően meghatározza a KRESZ-tábla. Nem közömbös például, hogy az utca egyirányú-e, tilos-e az ott parkolás vagy a behajtás. 2018-tól ez a témakör is vitatható lesz a bíróságon. Megemlíthető az is, hogy a jövőben egyes szabályzatokat is felülvizsgálhatnak az ítélkező fórumok. Ilyenek lehetnek például az egyetemi hallgatók életét befolyásoló házirendek, vizsgaszabályzatok.

– Hogyan befolyásolja az új perrend a szociális ügyeket?
– Megítélésem szerint pozitívan. Előfordult ugyanis, hogy a közigazgatási bíróság új eljárást rendelt el, mert nem adtak segélyt olyan személynek, akit a juttatás megilletett volna. Az új eljárást aztán nem folytatták le arra hivatkozva, hogy a döntést az önkormányzati testület hozza meg, a testületet pedig nem lehet befolyásolni. Ezt az anomáliát a jövőben kiküszöbölik az új szabályok, mert előírják, hogy a közigazgatás illetékes szereplőjével szemben bírságot szabhat ki a bíróság. A közigazgatás nem negligálhatja az ítéleteket.

– Magyarországon régi hagyományai vannak a közigazgatási ítélkezésnek. Ez a bírói szervezet a második világháború utáni megszüntetést követően, a rendszerváltozás után csak részlegesen állt helyre. Szükségesnek látja-e a szabályozás további módosítását ebben a témakörben?
– Valóban lehet némi hiányérzetünk, hiszen az elmúlt két évtizedben nem épült ki teljes egészében a közigazgatási bíráskodás szervezete. A közigazgatási bírák, a szakemberek és a tudomány képviselői ugyanakkor egyetértenek abban, hogy szükség van a jelenleg még hiányzó közigazgatási felsőbíróságra. Ez a fórum bírálná el másodfokon a jogvitákat, egy korábbi jogszabálytervezet is ezt tartalmazta. A törvényhozásban ugyanakkor nem jött létre a konszenzus. A januárban hatályba lépő perrend mindemellett is tartalmaz bizonyos változtatásokat: másodfokú bíróságként egyes ügyekben országos illetékességgel a Fővárosi Törvényszék jár majd el. Elmondhatom, a bírák nagyon komoly képzési program alapján készülnek az új eljárási szabályok bevezetésére. Ebben a folyamatban a Kúria szakmai közreműködőként vesz részt, s figyelemmel kíséri a rendelkezések egységes alkalmazását.”

Forrás:
A KRESZ-tábla miatt is indulhat per; Jakubász Tamás, Kulcsár Anna; Magyar Idők; 2017. április 22.

Versenyhátrányt okoz a fejlesztési források lassú felhasználása

„Jelentős versenyhátrányt okoz az országnak, ha lassan használja fel a fejlesztési forrásokat – jelentette ki a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára pénteken Szegeden.
Az előző, 2007-2013 közötti uniós költségvetési ciklus estében a kormány még a pénzügyi zárás évében, 2015-ben is kénytelen volt pályázatokat meghirdetni – mondta Csepreghy Nándor, a Fókuszban az energiahatékonyság című konferencián. Hozzátette: a jelenlegi ciklusban a fejlesztési forrásokat felhasználó tagországok közül Magyarország az egyetlen, amely a teljes rendelkezésre álló pályázati forrást meghirdette.

Csepreghy Nándor kifejtette, a kormány gazdaságpolitikájának célja, hogy az uniós szabályok maximális betartása mellett ugyanolyan támogatást tudjon biztosítani a hazai vállalkozásoknak, mint amilyet a nyugati tagállamok nyújtanak saját cégeiknek. 2010-ig a magyarországi nagy közberuházások szinte mindegyikét három-öt nagy multinacionális cég valósította meg, ma ezek felét már hazai cégek végzik – tette hozzá.

A miniszterhelyettes leszögezte, a versenyképességet jelentősen befolyásolják az energiaárak. A kedvező finanszírozás mellett megvalósuló paksi kapacitásfenntartás garantálja a lakossági és közületi fogyasztóknak, hogy kiszámítható áron kapják majd a villamosenergiát – mondta.

B. Nagy László országgyűlési képviselő, Csongrád megye fejlesztési biztosa közölte, a helyi önkormányzatok, vállalkozások pályázati aktivitása az országosnak megfelelő vagy átlag fölötti. A politikus kiemelte, az uniós támogatással megvalósuló önkormányzati intézményfelújítások szinte mindegyike tartalmazza az ingatlanok energetikai korszerűsítését.

Juhász Tünde Csongrád megyei kormánymegbízott elmondta, a kormányhivatal egységei megyeszerte hatvan ingatlanban működnek, az idei év közepére pályázati támogatással ezek fele megújul, energiatakarékosan, költséghatékonyan működnek a jövőben. Kifejtette, az energia- és költségtakarékosság mellett fontos, hogy a közintézményekben alkalmazott fejlesztések az ott dolgozók és az ügyfelek szemléletformálást is segítsék.”

Forrás:
Versenyhátrányt okoz a fejlesztési források lassú felhasználása; Miniszterelnökség; 2017. április 21.

Nemzeti Versenyképességi Tanács: elektronikus számlavezetés, digitalizáció, internethasználat áfája

„A kormány célja, hogy minél szélesebb körben elterjessze a digitális szolgáltatásokat, egyszerre javítva ezzel a szolgáltatók versenyképességét és csökkentve a felhasználók költségeit – jelentette ki Varga Mihály a Nemzeti Versenyképességi Tanács harmadik ülését követően.

A nemzetgazdasági miniszter elmondta: a Tanács által tárgyalt első hat témakörből már öt területen sikerült olyan jogszabály-módosításokat elindítani, amelyek még ebben a félévben az Országgyűlés elé kerülhetnek.

Varga Mihály kiemelte: ösztönözni kívánják az elektronikus számlavezetést, a közműszámlák elektronikus kiegyenlítését, és a kabinet azt tervezi, hogy idővel a cégek adóbevallását is – a magánszemélyekéhez hasonlóan – az adóhivatal készítse el.

A nemzetgazdasági miniszter szerint a digitalizáció terjedését segíti, hogy a kormány döntött arról, hogy jövőre 18-ról 5%-rá csökken az internetszolgáltatás áfája. A tárcavezető a támogató lépések között említette a szociális alapszámla bevezetését, amelynek köszönhetően már rövidtávon csökkenhet a bankszámla-vezetés költsége.

Varga Mihály kiemelte: a testület által javasolt rövid távú versenyképességi-javító javaslatok egy része – így az építési szabályok és a közműveket érintő egyszerűsítések – már a törvényalkotás szakaszába ért.”

Forrás:
Eredményes a Nemzeti Versenyképességi Tanács munkája; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. április 20.

Közigazgatási, politikai informatika

Linuxra váltott Vicenza

„Az olasz város egy évvel ezelőtt intett búcsút a Microsoft termékeinek.

Vicenza tavaly áprilisban jelentette be, hogy a közigazgatásban 700 számítógépen cserélik le a Windows operációs rendszereket a Zorin OS nevű Linux-disztribúcióra. A tapasztalatok pozitívak. A projekt azzal kezdődött, hogy Albano Battistella a trissinói középiskola számítógépes laboratóriumának 40 konfigurációjára telepítette fel a Zorin OS-t, mert így akarta megtakarítani az intézmény számára új hardverek beszerzését. A visszajelzések annyira jók voltak, hogy végül a teljes közigazgatás a disztribúcióra való átváltás mellett döntött.

A programot azóta Filippo Zanetti, Vicenza innovációért felelős tanácsnoka vezeti, aki az eddigi folyamatot abszolút sikerként könyvelte el, annak ellenére is, hogy az a reméltnél lassabban halad. Az egyik problémát az jelenti, hogy a város technikusainak csak viszonylag kevés idejük van arra, hogy a PC-ket ellássák az új rendszerrel. A közigazgatás mellett a városi könyvtár és a fiatalokat tájékoztató iroda számítógépein fut jelenleg Zorin OS. A projektben résztvevők képzésére körülbelül 10 órát szántak. A felhasználók úgy vélték, hogy a Linux-disztribúción vagy ugyanolyan vagy nagyon hasonló módon lehet kezelni a különböző programokat, mint korábban Windows alatt. A grafikus kezelőfelület mellett a rendszer gyorsaságát is dicsérték.

Artyom Zorin, a Zorin csoport vezetője és az operációs rendszer névadója elmondta, hogy igyekeznek mindenben segíteni az olasz várost, a kooperáció ugyanakkor tisztán informális. Nincsen sem hivatalos együttműködési megállapodás, sem fizetett terméktámogatás sem. A kezdeményezést csupán egy izgalmas projektnek tartják, amelyet szívesen támogatnak. Döntés született arról is, hogy néhány számítógépen megmarad a Windows, mert bizonyos szoftverek – például az Autodesk Autocad vagy a Microsoft Excel – nem Linux-kompatibilisak. Ráadásul sok felhasználó alkalmaz olyan fájlformátumokat, amelyeket a Zorin OS alatt nem lehet megnyitni és módosítani.

Az átállással számítógépenként 300 eurót lehet megtakarítani, ennyibe kerülnek ugyanis a Windows- és az Excel-licencek, azonban ezt az összeget a Zorin OS beszerzésére, optimalizálására és az emberek képzésére fordítják. A város a projekt lezárása után viszont komoly megtakarításokkal számol. Már az önmagában pozitívum, hogy a PC-k élettartama 30-40 százalékkal meghosszabbodhat, ami által elhalasztható az új konfigurációk beszerzése.

Zanetti ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az átállás nem elsősorban költségmegtakarítási okokból történik. A Zorin OS főleg a biztonság tekintetében kínál előnyöket, a jobb teljesítménynek köszönhetően hatékonyabb munkát tesz lehetővé és a kisebb frissítések a hálózati infrastruktúrát sem terhelik meg annyira. A projekt politikai és etikai döntés is, mert minél inkább nyílt forráskódú programokat akarnak használni. Vicenza számos nyílt forráskódú fejlesztést alkalmaz, ezek között van a Qgis, a Zimbra, a Libreoffice és számos más termék. Továbbá van egy helyi Linux-csoport is, amely együttműködik a város vezetőivel és rendszeresen szervez eseményeket a szabad szoftverek terjesztésére.”

Forrás:
Linuxra váltott Vicenza; SG.hu; 2017. április 19.

Ha nyitva van az adatkapu: versenyelőny közadattal?

„Az állami szférában termelődő nyilvános adatok másodlagos hasznosítása versenyelőnyhöz juttathatja a kis- és középvállalkozásokat –hangzott el a Modern Vállalkozások Program legutóbbi, székesfehérvári állomásán. A kkv-k digitalizációjának élénkítését célzó programsorozat részeként ez alkalommal a közadatok piaci hasznosításáról beszélgettek a kerekasztal-beszélgetés meghívott vendégei.

A nyilvános adatok felhasználása a vállalkozások számára előny, melynek mértékét a Fehér Könyv 5 éven belül 10-15%-os GDP növekedésben prognosztizálja. [Szerkesztői megjegyzés: Ez az érték túl nagy tűnik. A Fehér Könyv ennél konzervatívabb becsléseket adott meg.] Amint néhány jó gyakorlat elterjed, a piac elkezdi felhasználni ezeket és jelentős élénkülés várható, hangzott el a hazai vállalkozások digitális fejlesztésére életre hívott Modern Vállalkozások Program rendezvénysorozat részeként megtartott kerekasztal-beszélgetésen. A kis- és középvállalkozások Székesfehérváron megrendezett díjmentes informatikai edukációs programján a közadatok piaci hasznosításáról hallhattak az érdeklődők 2017. április 4-én. A beszélgetés során egy asztalhoz ült dr. Csiszér Gábor az NFM főosztályvezető helyettese, Daróczi Imre Péter, az Axis Rendszerház Kft. ügyvezetője, Koleszár Péter vezető IKT tanácsadó, Magyar Kereskedelmi és Iparkamarától, valamint Both András a Lechner Tudásközpont Infokommunikációs Igazgatóságának vezetője. Az esemény moderátora Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke volt.

A téma szakértői és a közönség soraiban ülő érdekeltek egyetértettek abban, hogy az adatkapuk valódi megnyitásához sürgető szükség van egy közös keresőfelület kialakítására, amely legalább metaszintű adatokkal képes szolgálni az egyes adatkörök lelőhelyével kapcsolatban. Ma ugyanis hiába lenne hozzáférhető rengeteg adat, ezeket senki sem kéri, egyfelől, mert nem tudják, hogy lehet, másfelől mert nem tudják, hogy hol lehetne kérni. Szintén hasznos lenne a vizualizáció, egy hiteles térinformatikai alaptérkép formájában, amelyen jól látható, mely adatkörrel kapcsolatban hová érdemes fordulni.

A beszélgetésen többször elhangzott, hogy a közszférában kezelt nem személyes adatok hasznosítása a vállalkozások számára nem kevés járulékos haszonnal járhat. Amint a kerekasztalnál elhangzott 10-15 élő példa nyomán nyilvánvalóvá vált, a cégek a bejegyzett alaptevékenységükkel kapcsolatos adatok beszerzésével és felhasználásával versenyelőnyre tehetnek szert. Ha egy vállalkozás például Borsod-Abaúj-Zemplén megyében készül gépjármű-üzemet létesíteni, nyilvánvalóan szeretné tudni, mire alapozhatja működését. Tudni akarja, hogyan élnek ott az emberek, közlekednek-e autóval, családonként mennyivel, mennyi az egy főre jutó jövedelem, milyen a lakosság korösszetétele, lesz-e elég munkaerő a környéken. Ezen információk elemzése során nem egyszer nem várt összefüggések válnak világossá. Másik jó példa lehet az építésügyi adatoké. Ha egy mikro-, kis- vagy középvállalat a szellőztető rendszerek piacára kíván betörni, hasznos lehet számára, ha tudja, mennyi egyszerű bejelentés érkezett, hol építkeztek az elmúlt időszakban legtöbben, hol történt változás az energetikai tanúsítvány besorolásában. Az újonnan épülő házak, vagy a frissen szigetelt, ezáltal magasabb energiaosztályba sorolt ingatlanok nagy hányadában műanyag nyílászárókat építenek be. Ezeknél szükség van szellőzésre, így az adatok birtokában a piac igényei és a vállalkozás-működtetés feltételei kiszámíthatóbbak. Az államnak vannak ilyen adatai. A kínálatot csupán össze kell hozni a kereslettel.

De honnan szerezhetik be a keresett információkat az adatok másodlagos felhasználására nyitott vállalkozások?

A különböző közigazgatási vagy hatósági eljárás közben keletkezett, állami rendszerekbe bevitt adatok az elsődleges hasznosítás után állami intézmények szerverein tárolódnak. Népességi, társadalmi, egészségügyi, építésügyi, vagy gazdasági adatok tömegéről beszélünk, melyek újbóli, eredeti céljuktól eltérő hasznosításra is kínálják magukat. Egyetlen példa is kiválóan szemlélteti a másodlagos felhasználásban rejlő potenciált.

Városaink, falvaink kötelezően elkészítendő településszerkezeti tervei tartalmazzák az adott település ipari, mezőgazdasági tevékenységre alkalmas területeit, lakóövezeteit, valamint az ezeket körülvevő infrastrukturális feltételeket. Ez a terv elsődleges célja. Az ipari beruházásban gondolkodó piaci szereplők e tervek alapján összevethetnék az egyes ipari területek paramétereit, a vízi-, vagy közúti feltételek adottságait, humán erőforrás feltételeket a legalkalmasabb terület megtalálásához.

A településszerkezeti tervek, papíron az adott önkormányzatnál, vagy a kötelespéldány-gyűjtő Lechner Tudásközpont ügyfélközpontjában is hozzáférhetők. A jövő útja azonban nem a papír és a fizikai helyhez kötöttség, hanem az online és folyamatos hozzáférés.

A közadat hasznosítás ügyének előmozdítói a székesfehérvári előadáson is felvázolták a továbblépés feltételeit. Folyamatosan frissülő, szabványos, webes interface-en keresztül elérhető rendszerre van szükség, amelyhez a kkv-k saját rendszerüket csatlakoztatni tudják. A kapcsolódást követően az adatlehívás folyamatos lehet. Kiindulópontként pedig egy ingyenes hiteles térinformatikai alaptérkép szolgálna, amelyen jól követhető és kereshető, hol milyen adatokra számíthat a piacról érkező érdeklődő.”

Forrás:
Versenyelőny közadattal; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2017. április 19.
Szerkesztői megjegyzések:
Valóban jó lenne, ha nemcsak beszélnénk, végtelen ciklusban, a nyílt adatok előnyeiről, hanem végre létrejönne a magyar közigazgatás központi nyíltadat-portálja, valamint az egyes városok nyíltadat-portáljai is. Amíg ez nincs, addig nem lesz erre épülő ökoszisztéma sem.
A portál első változataként valóban elégséges, ha az csak egy kereshető katalógus az egyébként már publikált közigazgatási adatokhoz. Az általánosan használt portálmotor ingyenes, CKAN a neve. Számos helyen ezt használják, például az uniós tagállamok adatkészleteihez keresési felületet nyújtó Európai Adatportálnál is.
Vessük össze Budapest és Bécs közadatait – a versenyelőny szempontjából
Budapest: E-információszabadság oldalak és Ingatlan-elidegenítés
Bécs: Für eine offene Stadt, Open Government Data. Mivel az eredeti cikknek erős térinformatikai hangsúlya volt, nézzük meg a bécsi önkormányzat által megosztott földrajzi, téri, városfejlesztési információkat: Geographie und Planung

A Microsoft korábbi vezetője nyílt adatbázist épít a közpénzek és közadatok átlátható nyomon követésére

„…Új weboldalt indított az Egyesült Államok kormányzati költségeinek nagyobb átláthatósága céljából Steve Ballmer, a Microsoft három éve visszavonult vezérigazgatója által támogatott intézet. Az USAFacts Institute mától tette közzé az első nyilvános adatbázist, amely az alapítója szerint a nagyvállalatok évente kiadott 10-K jelentésével hozható párhuzamba. „Mikor ténylegesen meg akartam érteni mélységeiben, hogy egy cég, az Amazon vagy az Apple mit csinált, akkor elolvastam a 10-K jelentésüket.” – nyilatkozta Ballmer a The New York Times-nak.

Megfelelő lekérdezésekkel az adatbázis választ ad például arra, hogy az ország különböző részein hány rendőrt alkalmaznak és ezzel összefüggésben hogyan alakul a bűncselekmények száma, mennyi bevétel keletkezik a parkolócédulákból és mennyi ezeknek a begyűjtési költsége, vagy hogy hány százaléka a lakosságnak depressziós és mennyit költ rájuk a kormány. Ahogy a The New York Times rávilágít, ez az első, pártoktól teljesen független kezdeményezés a szövetségi, tartományi és helyi szintű kormányzatok bevételeinek és költéseinek teljes körű bemutatására.

Ballmer meglepve tapasztalta, hogy eddig még nem hozott létre senki hasonló céget, illetve nyilvánosan elérhető adatbázist, bár ehhez valószínűleg azokra az anyagi erőforrásokra is szükség van, amelyekkel a volt Microsoft-igazgatón kívül kevesen rendelkeznek. Az adatbázis a kormányzat által szolgáltatott adatokat tartalmazza, nem vesz igénybe külső szolgáltatókat a torzítások elkerülése miatt. A források listája megtalálható az oldalon, szerepelnek közte például a kereskedelemre, az oktatásra, az energiaiparra vagy az egészségügyre vonatkozó adatbázisok is.

Az adatok összeállításakor tapasztalta a tulajdonos, hogy nem érhető el mindenről információ, például az országban eladott összes lőfegyver számát nem lehet tudni, mivel az állam nem engedi ezt begyűjteni. Mindössze azt lehet tudni, hogy mennyi lőfegyvert gyártottak, a licencek és a vizsgálatok – de ezek nem összesíthetőek, és nem következtethető ki belőlük a keresett adat.

A weboldal mostantól érhető el, a forrásokban felsorolt adatbázisok tartalmát gyűjti össze egy felületre, és teszi kereshetővé a jelenlegi széttagolt adatforrásoknál sokkal könnyebben kezelhető, szűrhető módon. Külön bontásban tartalmazza a rendszer a népességre és a kormányzati pénzügyekre vonatkozó adatokat, ezen belül is külön lebontja például a bevételeket, a költéseket és a közalkalmazottakra vonatkozó információkat. „Azt szeretném, ha az állampolgárok képesek lennének az intelligens véleménynyilvánításra (…) olyan adatok alapján, amelyek hihetőek.” – mondta Ballmer.

Mindezt pedig azért is tartja fontosnak kihangsúlyozni az Microsoft korábbi igazgatója, mivel az utóbbi időben elterjedtek a szándékosan megtévesztő hírek, és felmerültek kérdések az adatok manipulációjával kapcsolatban az amerikai kormányzattal szemben. Egy ilyen adatbázis viszont csak tényekként közli, hogy például mennyi adót fizettek be a cégek az államnak, vagy hogy a repülőtereknek mennyi a bevétele és a kiadása – a következtetések levonása viszont már a felhasználók dolga.

A további célok között egy kutatócsoport alapítása szerepel Seattle-ben és a Pennsylvania Egyetemen egy ösztöndíj létrehozása olyan hallgatók számára, akik az információk összegyűjtésén dolgoznak. Az elmúlt három évben Ballmer több mint tízmillió dollárt költött a közvetlen támogatásra és az ösztöndíjra, amelyet nem tart soknak a cél elérése érdekében. Távlati terv pedig az, hogy az adatbázist a szervezet megnyitja más magánszemélyek és vállalatok számára, hogy további fejlesztésekkel testre szabott jelentések legyenek készíthetőek a rendszeren keresztül.”

Forrás:
Ballmer cége kormányzati adatokat tesz átláthatóbbá; Habók Lilla; HWSW.hu; 2017. április 18.
Lásd még: Steve Ballmer puts the entire government in a spreadsheet; Mark Fahey; CNBC; 2017. április 18.
Steve Ballmer’s US data trove isn’t the first, but may be the best; Chris Velazco; Endgadget; 2017. április 21.
Steve Ballmer’s USAFacts Uses Smart Design to Make Sense of Government Spending; Liz Stinson; WIRED; 2017. április 18.
Steve Ballmer thinks you don’t have enough data about your government; Tony Romm; Recode; 2017. április 18.
Steve Ballmer’s new gov’t data project assumes that facts change minds; Andrew Cunningham; Ars Technica; 2017. április 19.
Our Nation, in Numbers; Steve Ballmer; YouTube (TEDx); 2017. március 30.

Egyszerűbb, gyorsabb, olcsóbb lesz a közműcsatlakozás

„A közműcsatlakozást egyszerűsíti az egyes törvények Magyarország versenyképességének javítása érdekében történő módosítása, amelynek általános vitája csütörtökön kezdődött meg az Országgyűlésben.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint a hét jogszabályt módosító törvényjavaslat elfogadása esetén új területen folytatódhat a kormány bürokráciacsökkentő politikája, a közműcsatlakozás területén is egyszerűsödhetnek az állampolgárok és a vállalkozások mindennapjai. Elmondta, a Világbank felmérése szerint Magyarországon kiugróan időigényes, 257 nap a villamos hálózatra való csatlakozás. Ez az időtartam kétszerese a lengyelországinak, illetve a szlovákiainak – jegyezte meg. Úgy összegzett: a villamos hálózatra csatlakozás magas időigénye késlelteti „a beruházások termőre fordulását”.

Az államtitkár szerint a problémát a hálózatra csatlakozás tervezési, valamint az ezzel párhuzamosan futó hatósági engedélyezési eljárások időigénye okozza. Csepreghy Nándor elmondta, új mentességi szabályok lesznek a csatlakozási díjak esetében a földgáz-, a villamosenergia- és a víziközmű-szektor esetében is. Kifejtette: a mentességet az egyes szektorokban olyan mérőszámokhoz igazították, amelyek megfelelnek egy családi ház vagy egy kisebb gazdálkodó egység fogyasztásának.

Törvényi szintre emelik legkisebb költségek érvényesítésének elvét. Rögzítik, hogy a különdíjas szolgáltatások végzése esetén a rendszerüzemeltető által alkalmazható különdíj mértékének megállapításakor a munkavégzésre ténylegesen fordított időt vegyék figyelembe – ismertette. Az államtitkár szerint jelenleg a hatóságként eljáró elosztóknak túlzott mérlegelési jogköre van a közműcsatlakozási kérelmekhez csatolandó tervek elbírálásakor.

Hozzátette: törvényi garanciaként beépül a szabályozásba mindhárom szektornál, ha az elosztó nem találja megfelelőnek a vezeték kiviteli terveit, az igénybejelentő a műszaki biztonsági hatóságtól kérhet alkalmassági nyilatkozatot.

Elmondta azt is, jelenleg az áram- és a vízközmű-szektorban a fogyasztó nem választhatja ki a kivitelezőt, ellenben a földgázszektorban lehetőség van arra, hogy gázszerelők nyilvántartásából válasszon kivitelezőt a fogyasztó. Jelezte, a gázszektorban alkalmazott megoldást most átültetik a többi két szektorba. Csepreghy Nándor azt mondta, a törvényjavaslat biztosítja, hogy a közműcsatlakozás kiépítésével az elosztó ésszerű határidőn belül akkor is köteles legyen a csatlakozást átvenni és üzembe helyezni, ha a fogyasztó saját vállalkozóval végeztette a kivitelezést és az nem tér el a tervektől.

Kitért arra, hogy terület- és településrendezési kérdéseket is érint a módosítás. A terület- és településrendezési terveket egy, az ipar, vagy a mezőgazdaság területén működő vállalkozás telephelyének építésekor módosíthatják, tervek módosításának költsége 6-15 millió forint között van, ebből 2-3 millió forintot is kitehet a térképek beszerzése, a közműadatok díja – részletezte az államtitkár. Hozzátette: a központi költségvetésből finanszírozott szereplőknek a térképi adatokat ingyenesen biztosítják. Megjegyezte, szintén ingyenességet biztosítanak a Lechner Tudásközpontnak, amely az országos építésügyi nyilvántartás, valamint az országos területfejlesztési és területrendezési információs rendszer működtetésével hatékonyan segíti az önkormányzatok tervezési feladatait.

Bodó Sándor, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt: eddig a rendkívül hosszú eljárási rend eltántoríthatta a fejlesztésektől a befektetőket, a most javasolt határidő-csökkentés viszont olyan inspiráló tényező lesz a gazdasági szervezetek számára, ami elősegíti, hogy a jövőben reményteljesebben vágjanak bele egy-egy fejlesztésbe.

Jogos igénynek tartotta, hogy felgyorsuljon a közműhálózatra való rácsatlakozás és a munkálatokat megfelelő szakértelemmel bíró szakemberek végezzék el. Üdvözölte a bürokrácia és a költségek csökkentését, valamint az adatbázisok, térképek és kimutatások hozzáférhetőségének javítását. Szerinte a módosításoknak köszönhetően a települési és a megyei önkormányzatok, a szakhatóságok és a vállalkozások eredményesebben és pontosabban tudnak majd dolgozni.”

Forrás:
Egyszerűbb, gyorsabb, olcsóbb lesz a közműcsatlakozás; Miniszterelnökség; 2017. április 20.

Informatika, távközlés, technika

Nyelvtechnológia: számítógépes nyelvészeti konferencia zajlik Budapesten

„A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán zajlik a héten a 18. CICLing (Conference on Intelligent text processing and Computational Linguistics) nemzetközi számítógépes nyelvészeti konferencia nemzetközi hírű előadók részvételével.

„A konferencia általános célja megismertetni egymást a különböző országokban folyó nyelvtechnológiai kutatások eredményeivel. Az intelligens szövegfeldolgozás ma már mindennapjaink része, ezért nem véletlen, hogy az előadók között sokszor megtalálni a legnagyobb világcégek, a Google, az IBM vagy idén éppen a Facebook ezzel a témával foglalkozó kutatóit” – mondta el Prószéky Gábor, a tanácskozás szervezőbizottságának tagja.

Az intelligens szövegfeldolgozást és a számítógépes nyelvészetet az utóbbi időben az elérhető szövegek hatalmas mennyiségének és a feldolgozó eszközök kapacitásának növekedése miatt leggyakrabban ma már egyetlen szóval nyelvtechnológiának nevezik. Ezen a területen nagy sebességgel jelennek meg újabb és újabb módszerek, ezért a CICLIng nem köti a résztvevőket egy-egy szűkebb részterülethez. A konferencia tematikus szempontból nyitott, csupán az a fontos, hogy akinek a szöveg- vagy beszédfeldolgozás területén új elméleti, illetve a gyakorlatban is jól használható eredménye van, az itt egy szigorú előbírálati rendszeren átjutva beszámolhat róla – fejtette ki a MTA-PPKE Magyar Nyelvtechnológiai Kutatócsoportnak vezetője.

A konferenciákon minden évben sok új eredmény jelenik meg, amelyekről a gépi nyelvészeti világ aktuális élvonalát képviselő előadók számolnak be reggeli előadásaikon, majd ugyanaznap délután az adott előadó bevonja a hallgatóságot a saját aktuális kutatásaiba is.

A magyarországi nyelvtechnológia területén zajló kutatásokról Prószéky Gábor elmondta, hogy jelentős kutatás-fejlesztés folyik a házigazda PPKE nyelvtechnológiai kutatócsoportja mellett elsősorban az MTA Nyelvtudományi Intézetében, a Szegedi Tudományegyetemen, a Budapesti Műszaki Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen vagy az olyan nyelvtechnológiai vállalkozásokban, mint a MorphoLogic, a Precognox, a SpeechTex vagy a Kilgray. A terület fontosságát a hatalmas mennyiségű, mindenki számára elérhető szöveges információ hatékony kereshetősége, a megértés támogatása, a szövegek fordítása, a hangzó beszéd írott szöveggé alakítása és egyre több ipari alkalmazás jelzi. A magyar közös fejlesztések legújabb eredménye például az MTA támogatásával létrejött új infrastruktúra, amely az eddigi eredmények szabványosításával és integrálásával kialakított digitális nyelvfeldolgozó rendszer.

„A magyar nyelv szerkezete jelentősen különbözik a gyakorlatilag minden alkalmazás alapnyelvének számító angoltól, viszont a lokális piacon való megjelenéshez és sikerhez kizárólag a helyi nyelven keresztül vezet az út, a más nyelvre megvalósított nyelvi technológiákat adaptálni kell magyarra is, ami a nyelvek különbségei miatt sok esetben igen bonyolult kutatás-fejlesztési feladat” – fejtette ki a kutató.

A konferenciát 2000 óta rendezik meg minden évben, elindítója és azóta is motorja Alexander Gelbukh mexikói professzor. Rendeztek már hasonló tanácskozást Mexikóban, Indiában, Dél-Koreában, Izraelben, Japánban, Nepálban, Egyiptomban és Törökországban is. A vasárnapig tartó konferencia nemcsak tudományos előadásokból és poszterszekciókból áll, hanem olyan közös programokból is, amelyek megismertetik a résztvevőket a házigazda ország kultúrájával.”

Forrás:
Számítógépes nyelvészeti konferencia zajlik Budapesten; SG.hu; 2017. április 21.
CICLing Conference: 18th International Conference on Computational Linguistics and Intelligent Text Processing (a konferencia előadásai letölthetőek)

Lesz-e elég frekvencia Magyarországon az 5G-hez?

„Még javában épülnek a 4G mobilhálózatok, de már mindenki az 5G-t, az ipari internet és az IoT-korszak jövetelét várja. A váltás kapcsán a nemzetközi szakértők több ponton is változást sürgetnek a frekvenciagazdálkodásban. Mi ezekre a hazai szakhatóság válasza? Vári Pétert, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) főigazgató-helyettesét kérdeztük.

Bitport: A mobilipar idei barcelonai világkonferenciáján szinte minden az 5G-ről szólt. Komoly vita volt többek között a mobilhálózatok alapját adó frekvenciák értékesítési gyakorlatáról is. A generációváltással kapcsolatban a GSM-szolgáltatók szövetsége számos változásra és változtatásra hívta fel a figyelmet. Most és a következő években a hangsúly például megint a hálózatépítésre terelődik. Mennyire készült fel erre a hazai szabályozó hatóság?

Vári Péter: Már a jelenlegi intenzív 4G mobilhálózat építések is több szakterületet érintenek az NMHH-nál, köztük az építmény- és a frekvenciaengedélyezést, valamint a hatósági mérési tevékenységet. A toronyengedélyezések kapcsán tavaly a szakma javaslatainak és igényeinek figyelembevételével jogilag is akadálymentesítettük az engedélyezést, ami gyorsította és egyszerűsítette az ügyintézést.

Előfordulnak persze még olyan helyzetek, hogy a szolgáltatónak másfél évébe is belekerül, mire egy kiszemelt helyszínre tornyot építhet. Ennek azonban a hatóságunktól független oka van: az, hogy a szolgáltatók a kiválasztott helyszíneken olyan helyi sajátosságokba ütközhetnek – például természetvédelmi területek, tájvédelmi körzetek vagy közeli repterek esetében –, ahol nehezen tudnak a sokféle elvárásnak megfelelni és megfelelő megoldásokat találni.

A mobilszolgáltatók frekvenciahasználatát könnyíti, hogy a rádióengedélyt keretengedély formájában adjuk ki. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatóknak nem kell minden egyes bázisállomásra engedélyt kérni, rugalmasan telepíthetik az állomásokat, és erről elég utólag és időszakonként tájékoztatni az NMHH-t.

Az ellenőrzés és zavarelhárítás viszont jelentős feladatot ró mérőszolgálatunkra, emiatt a 2020-ig szóló spektrumstratégiánkban kiemelt helyen szerepel ennek intenzív fejlesztése. A technológiai fejlődést együtt kell követnünk a szolgáltatókkal.

Bitport: Az érvényes frekvenciagazdálkodás mennyire felel meg az új rendszerek, az 5G, az ipari internet és a dolgok internete (IoT) igényeinek?

V.P.: A hazai piac szabályozása a szolgáltatókkal közösen megalkotott spektrumstratégia mentén zajlik. A legutóbbit 2015-ben fogadtuk el, mely a 2016-2020 közötti időszakra vonatkozik. Megalkotásánál már eleve figyelembe vettük a jövőbeni változásokat, technológia trendeket. Ilyen tervezett változás például a 700 MHz-es sáv használatának átalakítása – melyet jelenleg a földfelszíni TV műsorszórás használ – és ezt 2020 után, az uniós szabályozással összhangban, mobil szélessávú szolgáltatás céljára kívánjuk hasznosítani. Szintén kiemelt terület az intelligens közlekedési rendszerek támogatása is, amibe nemcsak az 5G-re dedikált sávok biztosítása értendő bele.

Ami leginkább érdekli a szakmai közösséget most, az valóban a 700 MHz-es sáv hazai jövőképe. Jelenleg még földfelszíni TV műsorszórás folyik ebben a sávban, ezt a szolgáltatást országosan az Antenna Hungária (AH) Zrt. nyújtja, illetve néhány helyi televízió is ezt a sávot használja.

Nemzetközi téren az elmúlt években több szinten megindultak a koordinációs egyeztetések a hatóságok között, hogy mikor és milyen módon folytatható a TV műsorszórás a szűkülő UHF sávban, és milyen módon indulhat el ebben a sávrészben a szélessávú mobil szolgáltatás az adott országokban. A műsorszórás esetében a szűkülő spektrum nem feltétlenül jelent kapacitáscsökkenést, a DVB-T technológiáról a DVB-T 2 technológiára való áttéréssel megőrizhető a televíziós multiplexek kapacitása.

Az unió megalkotta az új szabályozást arról, hogyan kell felosztani a 700 MHz-es sávot a mobil célú (MFCN), valamint egyéb hálózatokra, amibe beletartozhat a PPDR (Public Protection and Disaster Relief– szélessávú közrend- és katasztrófavédelmi rendszer), vagyis a TETRA-utód LTE-alapú szélessávú készenléti rendszer is.

Ne felejtsük el, hogy a 700 MHz-es sávú műsorszórás mind az AH-nak, mind a helyi televízióknak 2020.szeptember 5-ig még biztosított, így van idő a felkészülésre. Az uniós szabályozásnak megfelelően el kell készítenünk a 700 MHz használatának átalakítására vonatkozó nemzeti ütemtervünket. Arról nincs információm, hogy a többi uniós tagállam hol tart a saját ütemterv megalkotásával, de nálunk e folyamatban már tavaly elindult. Az uniós szinten publikálandó ütemterv véglegesítéséhez azonban elengedhetetlen, hogy a közeljövőben megismerjük a szolgáltatók véleményét egy szakmai konzultáció keretében.

Itthon legkorábban 2020-ban nyílik meg a mobilok számára a 700 MHz-es sáv

Bitport: Addigra viszont talán már a lineáris tévézés is megszűnik…

V.P.: Nem egészen, 2020 után is még biztosan lesz igény a földfelszíni műsorszórásra. Az uniós szabályozás szerint a megmaradt UHF sávban 2030-ig garantálni kell a földfelszíni műsorszórási célú használatot.

A mobilcégek számára tehát legkorábban 2020 őszén nyílik meg a 700 MHz-es sáv, az addig lefolytatott értékesítési eljárás alapján. A hatóság természetesen támogatja az új technológiák megjelenését, tesztelését, így elképzelhető, hogy adott földrajzi területen a szolgáltatók e dátum előtt is tesztelhetik az 5G-s hálózat képességeit. Ilyen tesztelésre nyílhat lehetőség például a Zalaegerszeg mellett épülő, önvezető autóknak szánt tesztpályán is.

Bitport: Marad tehát a pályáztatásos, árveréses rendszer, vagy eljöhet az a pillanat is, hogy a szolgáltatók, mint egy boltban vesznek a rendelkezésre álló frekvenciakínálatból?

V.P.: Az új sávok egy részénél szóba jöhet a „polcról vásárlás” is. Az NMHH említett spektrumstratégiája több új frekvenciasávot említ, amely a mobilszolgáltatók számára értékes lehet. A polcról vásárlás azt jelenti, hogy versenyeztetési eljáráson kívül, kérelemre a hatóságtól lehet frekvenciahasználati jogot szerezni engedélyezési eljárás keretében. Ez azonban csak olyan sávok esetben lehetséges, amelyek bőségesen állnak rendelkezésre, és emiatt nem indokolt, hogy a rendelkezésre álló készletet versenyeztetéssel értékesítsük.

Az olyan sávok esetében, amelyek valóban komoly értéket képviselnek a szolgáltatónak és végső soron az előfizetőnek, ráadásul korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre, továbbra is a pályázati vagy árverési értékesítés a járható út. Az, hogy mikor tekinthető egy sáv polcról levehetőnek, természetesen sok mindentől függ, például attól is, hogy legyen megfelelő berendezés, készülék a hálózatépítéstől az előfizetői terminálig.

Az egyik lehetséges polcról vehető sáv az 1500 MHz-es, amit régebben a digitális rádiózásra alkalmas sávként ismertünk, ami most a mobilszolgáltatók számára kiegészítő letöltési sávként jöhet szóba. Ez viszont lehet, hogy már nem is akkora érték a szolgáltatóknak, mert a felhasználói szokások változásával a jövőben inkább a feltöltést (Instagram,YouTube), mint a letöltést kell erősíteniük.

Egy másik lehetséges sáv a 2300 MHz-es. Más országokban, ebben a sávban a rendezvényeken használt vezeték nélküli kamerák, mikrofonok üzemelnek. A sáv ma Magyarországon nincs használatban. Hogy ez érték lehet-e a mobilszolgáltatók számára, még a jövő zenéje.

Fontosnak tartjuk, hogy a spektrumstratégiát és annak ütemezését kövessük. A konkrét értékesítési eljárásokat szakmai konzultáció kell, hogy megelőzze annak érdekében, hogy a sávok megfelelő időben és módon kerülhessenek használatba. Ilyen konzultációra a közeljövőben kerülhet sor.

Jönnek a magasabb frekvenciatartomány 5G sávjai

Bitport: Milyen egyéb 5G-s sávok vannak még a hazai választékban?

V.P.: 5G-s sávnak tekinthető a 2600 MHz-es sáv, melyből a három nagy mobilszolgáltató korábban szerzett. E sávban még elérhető egy kisebb TDD blokk. 5G-s sáv a 3400-3800 MHz-es sáv is. Utóbbiból tavaly két mobilszolgáltató is vásárolt.

Az EU-n belül célul tűzték ki, hogy magasabb frekvenciatartományban is legyenek 5G-s sávok. Az egyik ilyen pionír sáv a 26 GHz-es sáv, ebben jelenleg pont-multipont mikrohullámú összeköttetéseket üzemeltetnek a szolgáltatók.

Az IoT alkalmazások a legtöbb esetben megvalósíthatóak a jelenlegi mobil keskeny és szélessávú hálózatokban is. Természetesen lehetnek olyan speciális igények, amelyek nem feltétlen igénylik ezeket a hálózatokat, gondoljuk csak az otthoni WiFi hálózatra csatlakozó IoT eszközeinkre.

Bitport: Mi a következő néhány év menetrendje?

V.P.: Ami az 5G-t illeti, az új, még nagyobb sávszélességnek megfelelő frekvenciatartományokról a soron következő Rádió-távközlési Világértekezlet dönt majd 2019-ben. Ezzel párhuzamosan – elősegítendő az 5G mielőbbi európai bevezetését – az unió elfogadott egy akciótervet, amely azonosította a korai 5G bevezetésére alkalmas, az előbbiekben már felsorolt frekvenciasávokat.

Ezeknél kiemelt hatósági feladat a szükséges nemzetközi frekvenciakoordinációs feladatok elvégzése a szomszédos országokkal. Ezek közül is a 700 MHz-es sávot kell különös figyelemmel kezelni, a jelenlegi műsorszórási használat miatt.

Bitport: Mi az NMHH álláspontja a GSMA által javasolt európai szintű harmonizált spektrum kiosztáshoz, vagyis, hogy az aukciók kiírásának az elvei mindenhol azonosak legyenek?

V.P.: Műszaki értelemben a harmonizáció megtörtént, ugyanaz a sáv ugyanolyan műszaki paraméterekkel érhető el a mobilszolgáltatók által használt frekvenciasávok esetében. Az említett nemzetközi koordináció is azt segíti elő, hogy az adott ország teljes területén lehessen használni e sávokat. Tekintve, hogy az uniós tagországok szolgáltatói eltérő igényekkel találkoznak, eltérő időben, nem tartom valószínűnek, hogy az értékesítési eljárásokat is szinkronban lehetne tartani. A szolgáltató is csak akkor fektet be, építi ki a hálózatát, ha arra megfelelő igény jelentkezik, vagy a technológiaváltás azt megköveteli.

Bitport: A jelenlegi hazai aukciós gyakorlatot a finanszírozás szempontjából hová lehet sorolni, a drága, közepes, vagy olcsó kategóriába?

V.P.: Az aukció az egyik formája az értékesítési eljárásnak. Az aukciók lebonyolítása önmagában nem igényel jelentős plusz erőforrást a hatóságtól, de az azt megelőző folyamatok, hogy egy sáv értékesíthetővé váljon, jelentős erőforrást igényelnek.

Gondoljunk csak a nemzetközi koordinációs egyeztetésekre, a különböző munkacsoportokban végzett munkára, ahol a sáv jövőbeni használatára vonatkozó szabályokat alkotjuk meg, Nem utolsósorban pedig az értékesítendő sáv tisztaságát is biztosítanunk kell az egész ország területén, amely a mérésügyi területünk feladata. Az aukció esetében is nehéz e kérdésre jól válaszolni – olcsó, vagy drága –, hisz az árat maguk a szolgáltatók srófolhatják feljebb.

Bitport: A frekvenciákért éves használati díjat is fizetnek a szolgáltatók. Milyen irányban változik ennek az árazása a következő években?

V.P.: A díjstruktúrákat minden értékesítés előtt áttekintjük. Az értékesített frekvenciák után fizetett használati díjak éves szinten állandó értéket képviselnek, a frekvenciahasználat ideje alatt pedig általában nem változik a díj mértéke.

Meg kell jegyeznem, hogy az egyszeri és a használati díjak csak részelemei a pályáztat értékelési szempontjainak. A legutóbbi nagyobb értékesítésnél például alapvetően nem a bevételi értékek játszották a főszerepet, hanem az, hogy a szolgáltatók minél jobban és rövid határidőn belül lefedjék 4G hálózattal az országot, beleértve az ezer fő alatti településeket is.

Bitport: Az európai frekvenciagazdálkodásban jelenleg két nézet van, az egyik szerint nem is kellenek új frekvenciák, a meglévőket kell hatékonyabban kihasználni, a másik szerint viszont éppen hogy szükség van rájuk. Ön melyik nézetet osztja?

V.P.: A szolgáltatók tudatosan és megfontoltan határozzák meg a frekvenciaigényeiket. Pontosan tudják mikor, milyen frekvenciasáv és azon belül mekkora sávszélesség kell a szolgáltatásaikhoz a jövőben. Az 5G esetében a jelentősen megnövekedett sávszélesség igény miatt szükség van új frekvenciasávokra 1 GHz alatt és felett is. Az említett másik nézet inkább arra vezethető vissza, hogy bizonyos IoT-alkalmazások a meglévő sávokban is megvalósíthatók.

Van is, meg nincs is kötöttség a hazai frekvencia felhasználási gyakorlatban

Bitport: Lát-e módot arra, hogy az USA-ban alkalmazott gyakorlathoz hasonlóan Európában is megszűnjön a frekvenciák felhasználásával kapcsolatos ma érvényben lévő kötöttség?

V.P.: A sávok felhasználásával kapcsolatos jelenlegi kötöttség az adott alkalmazás megfelelő működésének biztosításához szükséges. Az USA gyakorlatát, be kell vallanom, kevésbé ismerem. Természetesen vannak ugyanakkor az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására alkalmas olyan sávok, ahol már ma is a technológia- és szolgáltatássemlegesség elve érvényesül, azaz bizonyos műszaki kritériumok betartása mellett többféle rendszer – LTE, UMTS, GSM – is üzemeltethető az adott sávban.

Bitport: A nemzetközi vitákban felmerült az is, hogy ugyancsak amerikai mintára Európában is örökre szóljon a megvásárolt frekvenciák használati joga. Ez Ön szerint életképes javaslat, vagy a kormányok nem szívesen mondanának le az újbóli értékesítésekből származó bevételekről?

V.P.: Nálunk állami vagyonelem a frekvencia, csak használati jogot lehet szerezni felette. Az állami vagyonról szóló törvény 20 évig engedélyezi a használatot, eddig a mobilpiacon 15 év volt a bevett gyakorlat.

Amúgy az örökre szóló használati jog szakmailag több szempontból sem lenne jó irány, és ebben nem az időszakonkénti állami bevétel a lényeges. Sokkal fontosabb a versenyszempont. Ugyanis az örökre szóló jog bebetonozná a jelenlegi állapotot, és egy új szolgáltató legfeljebb csak másodlagos kereskedelemben tudna frekvenciához jutni, feltéve, ha van az adott időpontban eladó frekvencia. Ha van is, elegendő mennyiséget kínál-e, és ha kínál is megfelelő áron-e? Hasonlóan fontos szempont a sávok használati értékének meghatározása.

Az örökre szóló jogot nem lehetne reálisan beárazni, mert az adott frekvenciasáv használati értéke az igények változásával és a technológia fejlődésével változik. Az örökre szóló frekvenciák lelassíthatják a fejlesztéseket is, a bebetonozott helyzet nem igazán ösztönzi a szolgáltatókat az újításra. Egy korszerűtlenné váló frekvencia-felhasználó helyét egy új innovatív, piaci igényeket jobban kielégítő szolgáltató nem tudná átvenni idővel.”

Forrás:
Nyakunkon az 5G. Lesz hozzá elég frekvenciánk?; Sági Gyöngyi; Bitport.hu; 2017. április 21.

Az állam feladatai a magyar nyelvtechnológia fejlesztéséért

„É. Kiss Katalin személyében először nyerte a legrangosabb magyar tudományos díjat női kutató. A leginkább természettudományos nyelvészeti irányzat képviselőjéről azt mondják, megújította a magyar nyelvtant, kutatásai nemzetközileg is alapvetőek. Különleges nyelv-e a magyar? Milyen mondatokban beszéltek az ősmagyarok? Kell-e félteni a magyar nyelv jövőjét, lesznek-e magyarul tökéletesen csacsogó gépek, és mi az alapvető baj az unalmas nyelvtanórákkal? A Bolyai-díj, a „magyar Nobel” újdonsült birtokosa az Indexnek adta első interjúját.
…
Területe, a generatív nyelvészet akkor még alig létezett Magyarországon.
Chomsky akkor már nemzetközi gurunak számított, de az irányzat Magyarországon még nem nagyon volt ismert, csak a hatvanas évek vége felé kezdett bejönni. Debrecenben egy kis kör kezdett modern nyelvészettel foglalkozni, Papp Ferenc körül. Ő volt az első magyar számítógépes nyelvész, még szobányi gépekkel dolgozott. Nehéz volt egyedül megérteni akkor, hogy mi is a generatív nyelvészet lényege, nekem az segített, amikor kikerültem egy évre Montrealba.
…
A magyar nyelv presztízse itthon is veszélyben lenne?
A jelenleg beszélt 7000 nyelv 90 százaléka száz éven belül ki fog halni becslések szerint. Egy nyelv csak akkor tud megmaradni, ha minden információ elérhető rajta. Még azt is mondanám, hogy az interneten keringő minden tudásnak is elérhetőnek kell lennie magyarul. Fontos az is, hogy alapvetően a magyar maradjon a tudományos szaknyelv. Persze a tudomány nemzetköziesedik, és természetes, hogy egyre több az egyetemeken az angol nyelvű kurzus, erre is szükség van, de arra is, hogy mindenről tudjunk magyarul beszélni. Nem kell új nyelvújító mozgalom, nem azon kell erőlködni, hogy minden kifejezés magyar szótövű legyen – de az cél, hogy mindent el lehessen mondani magyarul is.

Van itt az államnak tennivalója, illetékességi területe?
Például támogatnia kell a magyar nyelvű folyóiratok és tudományos könyvek, szakszótárak kiadását – de ilyen lenne a számítógépes technológia is, hogy minden lefordítódjon magyarra. Ezt célozta a MorphoLogic Kft. webfordító projektje. A webforditas.hu még ma is működik – de miután az állami finanszírozása abbamaradt, abbahagyták a fejlesztést.
…
Nehezebb megtanítani egy gépet magyarul, mint angolul? A számítógépes nyelvészet, a fordító- és beszélőprogramok a legprosperálóbb mai alkalmazásai a generatív nyelvészetnek.
Nem hiszem, hogy az egyik nyelv könnyebben algoritmizálható, mint a másik. Van persze, ami az angolban könnyű, például ott nem nagyon van morfológia. A magyarban Papp Ferenc számításai szerint egy főnévnek 714 lehetséges alakja van (házaimból, házatoknak, stb.), de hiába sok, ha egy nyelv jól le van írva – és a magyar elég jól van leírva – ez azért elég könnyen algoritmizálható. Nagyon sokat merítenek a statisztikából is: ha van egy 500 millió szavas korpuszunk, ami megvan magyarul és angolul is, akkor a számítógépes nyelvészek rengeteg kész fordulatot, mondattöredéket tudnak használni.

Ami nagyon jó nálunk, az a számítógépes beszédgenerálás, már észre sem vesszük, hogy automata beszél a telefonban vagy a hangosbemondóban. A beszédfelismerés egy kicsit nehezebb, könnyebb az írott beszédet hangzóvá tenni, mint a hangzót írottá, de szerintem ezekben jól állunk, és ha többet finanszíroznának, még jobban állnánk. 2015-ben azonban sajnálatos módon megszüntették a digitális bölcsészet mesterszakot. Ennek a Pázmányon a számítógépes nyelvészet volt az egyik szakiránya. Ezt nagyon sajnálom, ez a terület mindenhol abszolút felfutóban van. Indoklás nem volt.

Mennyire jellemző, hogy a jobb hallgatókat elszipkázzák az appfejlesztő cégek? Mennyire vonzó egy tehetséges PhD-hallgatónak Magyarországon a tudományos pályafutás?
A számítógépes nyelvészeknél nagyon nagy gond, hogy elviszik a legjobb embereket. Anyagilag egy magyarországi tudományos karrier nem versenyképes, sem a piaci szférához, sem Nyugat-Európához képest. Ezt a kutatási témaválasztással és a munkaidővel járó nagyobb szabadság kompenzálná némileg a bölcsészeti területen, de az anyagi ajánlatokkal nem tudunk versenyezni…”

Forrás:
A magyar nyelv logikája külföldön is érdekes; Kolozsi Ádám; Index.hu; 2017. április 23.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Okos, fenntartható és bevonáson alapuló növekedés: indul az ATTRACTIVE DANUBE projekt

„A Lechner Tudásközpont az egyik partnere a Duna Transznacionális Együttműködési Program keretében, az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló ATTRACTIVE​ DANUBE projektnek, amely 2017 és 2019 között olyan Duna térségi szakpolitikai integrációt hoz létre, amelynek célja az okos, fenntartható és bevonáson alapuló növekedés, valamint a gazdasági-, társadalmi és területi kohézió elérése.

Minden térségnek megvannak azok a speciális értékei, vonzó tulajdonságai, amelyek versenyképessé tehetik a többi térséggel szemben. A különféle szakpolitikák jó kormányzással megteremthetik a feltételeit ezen értékek – a területi tőke – legjobb kiaknázásának, növelve a lakókra, látogatókra és az üzleti tevékenységekre irányuló területi vonzóképességet. Az ATTRACTIVE DANUBE projekt fő célja a többszintű és nemzetközi kormányzás, valamint a területfejlesztésben kompetens szakpolitikai tervezők intézményi kapacitásainak erősítése a Duna régiót és annak területi egységeit lefedő, állandó, közös, a területi vonzóképességet monitorozó platform megalkotásával.

A projekt előzménye a délkelet-európai térségben sikeresen adaptált, a területi vonzóképesség mérésére alkalmas monitoring rendszer koncepciójának kialakítását célzó ATTRACT-SEE (2012-2014) projekt volt, amelyet a Lechner Tudásközpont elődje, a VÁTI Nonprofit Kft. indított útjára, majd a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal folytatott le. A VÁTI a korábbi években is aktív részese volt a folyóvölgyi régiók nemzetközi fejlesztési, tervezési munkájának. A Lechner Tudásközpont ATTRACTIVE DANUBE projektért felelős munkatársai 2009-től két nagy nemzetközi projektet vezettek le.

A „DATOURWAY – A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére” című projekt 2009 tavaszán, a Délkelet-Európai Együttműködési Programhoz benyújtott javaslat elfogadása után indult. Az Európai Unió és a nemzeti kormányok támogatásával megvalósuló projekt során 2012-ig hét ország szakemberei a VÁTI Nonprofit Kft. vezetésével, közös munkával tárták fel a Duna térség turisztikai adottságait, hoztak létre közös adatbázist, valamint dolgoztak ki stratégiát és – a különböző speciális térségtípusokra – mintaprojekteket a térség turisztikai fejlesztésére.

A „TICAD – Tisza vízgyűjtőterület fejlesztése” című nemzetközi projekt a második legnagyobb hazai folyó térségére fókuszált. A Tisza folyó a 2000-ben bekövetkező súlyos környezetszennyezés után került a nemzetközi érdeklődés középpontjába, ráirányítva a figyelmet az elmaradott, periférikus térségek általános problémáira is. Mindez ahhoz a felismeréshez vezetett, hogy a Tisza vízgyűjtőterületének olyan környezeti, gazdasági, infrastrukturális és szociális kihívásokon alapuló komplex problémákkal kell szembenéznie, amelyek fenntartható megoldása nemzetközi összefogást igényel. A projekt megvalósítása szintén 2009-ben indult a VÁTI vezetésével, és eredményeképpen szakpolitikai javaslatok készültek, többek közt a vízkészletek ésszerűbb felhasználásra, az adottságoknak leginkább megfelelő területhasználatra, a területi konfliktusok és a környezeti kockázatok mérséklésére, valamint a hagyományos társadalmi hálózatok megújítására.

A most induló ATTRACTIVE DANUBE projektben 19 projektpartner és 7 társult partner képviseli a Duna Régió országait. Magyarországról a Lechner Tudásközpont mellett a szegedi Első Magyar Felelősségteljes Innováció Egyesület vesz részt a munkában. A projekt vezetőpartnere a Szlovén Geodéziai Intézet (Geodetski Inštitut Slovenije). A 2019 júniusában záruló projekt időtartama 30 hónap, amely a Duna Transznacionális Együttműködési Program keretében, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg, 1 860 000 euró összköltségvetéssel…”

Forrás:
ATTRACTIVE DANUBE; Lechner Tudásközpont; 2017. április 18.
ATTRACTIVE DANUBE – Improving Capacities for Enhancing Territorial Attractiveness of the Danube Region

Kerítés intelligens kolbászból

„Mitől okos egy város? És mitől lesz szerethető? Hogyan lehet sikeres? Interjúnk Z. Karvalics Lászlóval.
Az informatikai fejlesztéstől lesz-e okos egy város? Vagy elég hozzá egy kemence? Kell-e rettegni az egymással összekapcsolt rendszerektől? És a cybermackóktól? Véget ér-e valaha az álhírek kora? Többek közt ezeket a kérdéseket rágtuk át Z. Karvalics Lászlóval, a Szegedi Tudományegyetem docensével, az Okos városok, kérdő- és felkiáltójelekkel című könyv szerzőjével.

Azt írja a könyvben, hogy tucatnyi módon próbálták már meghatározni az okos várost, melyik definíció áll önhöz a legközelebb?
A világ nagyjából azt érti okos város fogalma alatt, hogy az információtechnológia csodáit, ahol csak lehet, vigyük bele a városi élet szövetébe. Az okos városnak okos közlekedésszervezése és energiarendszere van, intelligens a világítása – és így tovább. Ezzel szemben sokan, többek között én is, azon az állásponton vannak, hogy az okos város nem több mint üres divatkifejezés. Valójában mindenki működőképes és élhető városban szeretne élni, és ha ehhez léteznek okos megoldások, akkor ezektől is remélhető, hogy a városi élet minősége is jobb lesz. Tehát én okos város alatt leginkább okosan tervezett és irányított, okos és felkészült polgárok által gondozott várost értek.

Még foglalkozzunk egy kicsit a definícióval! Sokan valószínűleg nincsenek is tudatában annak, hogy nap mint nap intelligens megoldásokat használnak, pedig reggelente BKK-s applikációval tervezik meg az utazást a munkába, délután Bubival tekernek haza, és ha nincs aprójuk, mobillal parkolnak. De attól, hogy valaki sok alkalmazást használ, feltételezem, még nem vallhatja magát okos város polgárának. Szóval, mikor jelenthetjük ki, hogy okos városban élünk?
Például amikor láthatóvá válik, hogy a városnak jövőképe is van, továbbá ereje ahhoz, hogy el tudjon jutni egy adott állapotból egy kívánt másikba. Amikor polgárként azt tudjuk mondani, hogy korábban számos gondunk volt a településsel, de ezek közül jó néhány sikeresen megoldódott, ráadásul úgy, hogy nem a fejünk felett hozták a döntéseket, hanem mi magunk is részesei lehettünk a megoldásnak, na, akkor, ha nagyon akarjuk, mondhatjuk, hogy a város okosodik.

Élhetőbb, szerethetőbb, vonzóbb
Tehát az okosodásnak nem is feltétele az infokommunikációs vagy a technológiai fejlesztés?
Nem. Az információs technológia mindig csak út valamihez. Sokan követik el a hibát, hogy azzal, hogy kimondják, hogy IT, azt gondolják, máris meghatározták a célt. Az IT lehet eszköz ahhoz, hogy növeljük a tudásunkat, az ismereteinket a világról, kapcsolatot teremtsünk másokkal. Lehet eszköz arra, hogy távolról olcsón rendszereket vezéreljünk vagy felügyeljük a közműhálózatokat, esetleg adatokat nyerjünk a közlekedési hálózat teljesítményéről. Az okos megoldások arról szólnak, hogy van egy valóságos probléma, és ezt az IT segítségével vagy más módon hatékonyabban, összetettebben kezelni tudjuk.

Ha kiejtjük a szánkon az okos város kifejezést, egyeseknek talán valamiféle scifi-szerű kép ugrik be, egy olyan tér, ahol repülő légdeszkákkal közlekedünk két intelligens ablakpárkány között. Ehhez képest milyen egy ténylegesen működő intelligens város?
Ilyenkor szuper IT-attrakciókkal rendelkező városokat szoktak felsorolni: Európában mondjuk Santandert, a szenzorok fővárosát, vagy a koreai Szongdót, ahol a kerítés is intelligens kolbászból van. Én viszont inkább a brazil Curitibát említeném, ahol a jellemzően fiatalokból álló városvezetés a polgárokkal közösen keresett megoldást azokra a problémákra, amelyek a legjobban foglalkoztatták őket: zöldítették a várost, átalakították a tömegközlekedést a lakosok igényei alapján – és az ő segítségükkel. Azaz olyan fejlesztések történtek, amelyektől a lakók jobban érzik magukat. És ehhez néha okos megoldásokat is használtak. De példaként felhozhatnánk olyan dél-amerikai városokat is, mint például Bogota vagy Cali, amelyek elképesztő bűnözési statisztikákkal rendelkeztek: ott azzal értek el komoly eredményt, hogy radikálisan át tudták alakítani a mindennapi életnek azt a sötét felhőjét, ami a legtöbb embert zavarta, és hirtelen kivirágzottak a közösségi formák. És Európában is vannak települések, ahol az ipari korszak rémes örökségét felváltják a kiülős teraszok, közösségi helyek, amelyek élhetőbbé és szerethetőbbé teszik a várost.

Tehát ezek a kulcsszavak: élhetőbb, szerethetőbb?
Élhetőbb, szerethetőbb, vonzóbb. A nagy rákfene az elvándorlás, így hosszabb távon azok a városok lesznek életképesek, amelyek vonzóak – ahol jó élni. Ahonnan nem akarnak elmenni, sőt: ahová költözni akarnak. Ebből a szempontból sok magyar településnek is számot kell vetnie azzal, hogy hogyan tudja megállítani a népesség fogyását. Mit tud kínálni, hogy ne költözzenek el onnan? Mit tud kínálni, hogy magasan kvalifikált polgárok is beköltözzenek? Ezeket a kérdéseket kell feltenni, nem pedig azt, hogy egy-egy világcég bármikor-bárhová ledobható olcsó vagy drága IT-megoldását hogyan tudják használatba venni.

Amikor vizsgálta a hazai és nemzetközi példákat, gondolom, találkozott totális kudarcba fulladt projektekkel. Kirajzolódott, hogy mik a legjellemzőbb buktatók?
Tipikus buktató, amikor az értékekről és a jövőről való közös gondolkodás helyett a város automatikusan átveszi egy multinacionális vállalat vízióját, mert azt gondolja, hogy azzal, hogy alkalmaz egy rendszert, már el is látta a feladatát. Szintén klasszikus csapdahelyzet, amikor a település vezetői, döntéshozói azt gondolják, hogy tudják, mi a helyes út, és ahelyett, hogy okos emberekkel vennék körül magukat, inkább tűzön-vízen keresztülviszik a saját fejlesztési elképzeléseik megvalósítását. Egy városvezetőnek nem az a feladata, hogy ötleteljen, vagy hogy felfuttassa a saját kedvenc látványsportját, hanem hogy professzionális vezetőként a lehető legjobb döntéseket hozza meg, és elérje, hogy a legjobb döntésekhez vezető gondolkodási utakon végigmenjen a város. Ha utána a szűrőn éppen a kedvenc látványsport marad fenn, hát legyen. De mi van, ha nem?

Miért baj, ha a polgármester ötletel?
Mert ha a dolgok ötletszerűek és nem rendszerszerűek, akkor nem a sok-sok helyes és kicsi lépésről, hanem egy-egy megváltást ígérő nagyról fog szólni a dal. És akkor jönnek a csapdák, amikre az előbb rákérdezett. Például mindenkinek nagyon hasonló ötletek jutnak az eszébe. Ilyenkor van, hogy a hatszázhuszonhetedik termálfürdőtől remélik, hogy a városnak jobb lesz. Holott a környék összes városa már éppen belebukik a saját fenntarthatatlan termálfürdőjébe. Vagy ha egy falu szeretne egy nevezetes eseményt magának, akkor nem biztos, hogy a 627. libanap vagy mangalicafesztivál lesz az, ami a települést sajátossá, megkülönböztethetővé teszi. Innentől kezdve az a gond, hogy egyetlen rossz irányba történő lépés vagy forrásfelhasználás hosszú időre lehetetlenné teszi, hogy jó irányba történő lépések vagy forrásfelhasználások következhessenek.
…
A sikeresség szempontjából a méret a lényeg? Kimondható, hogy az okosodás könnyebben megy a nagyvárosoknak vagy a kistelepüléseknek?
Minden méretben vannak veszélyeztetett és jó eséllyel induló települések. Ami számít, az az állandóan változó térszerkezetben elfoglalt hely. A legveszélyeztetettebbnek ma a 10 és 25 ezer közötti nagyvárosokat és az 5-800 közti, az áramlásoktól távol levő, folyamatosan népességet vesztő kistelepüléseket látom. De hogy önmagában ez még nem jelent szükségszerűen rossz forgatókönyvet, arra az a bizonyíték, hogy számos olyan település, amit itt most körülírtam, végül megtalálta a maga útját vagy kitörési pontját. Az egyik, mint egy termelőszövetkezet elkezdett maga gazdálkodni a saját földjein, a másik képes volt odavonzani ipart és foglalkoztatást, a harmadikba ingyen telekkel vagy házzal csábítottak fiatal családokat gyerekkel, a negyedikben egyre több finn vásárolt házat és tölt egyre több időt – és így tovább.

Erre utal a könyvben, amikor öngyógyító településeket emleget?
Igen. Az öngyógyítás, az ellenállás, a megújulás képességének birtokában mindenkinek van esélye: emiatt van az, hogy nincs halálra ítélt, csak nehéz helyzetben lévő település. Fordítottak a sorsukon már olyan kisfalvak is, ahol 100 fő alá került a lakosságszám. Viszont semmi nem megy a lakók akarata nélkül. És a saját múlt is csak akkor erőforrás, ha a kulturális vagyontárgyak és az emberekben lévő tőke képes kapcsolódni olyasmihez, amelyet a világ éppen felértékel, ahol mindez bekapcsolható a jövőépítésbe…”

Forrás:
Kerítés intelligens kolbászból; Borovitz Tamás; 24.hu; 2017. április 20.

Szövetség alakult a megosztáson alapuló gazdaság képviseletéért

„A megosztáson alapuló gazdaság képviselete érdekében megalakult a magyar Sharing Economy Szövetség – közölték az alapítók.

A szövetség azt szeretné elérni, hogy az úgynevezett sharing economy, magyarul a közösségi gazdaság szereplői jogszerűen és kiszámítható szabályok szerint tudjanak működni. A szövetség célja, hogy elősegítse a közösségi gazdaság hazai fejlődését, támogassa a magyarországi közösségi szolgáltató vállalkozások működését, illetve a megfelelő szabályozási környezet kialakítását. Emellett a közösségi gazdaság modell működésének és előnyeinek bemutatásán is dolgozik a szervezet, továbbá aktív szerepet kíván betölteni a digitális kompetenciák és a pénzügyi kultúra fejlesztésében is.

A szövetség rámutatott, hogy Magyarországon már tucatnyi közösségi gazdasági modellen alapuló vállalkozás működik, amelyek lényege, hogy magányszemélyek meglévő felesleges erőforrásaira építenek üzletet vagy közösséget. Az ellentmondásos magyarországi történetéről ismert, fuvarmegosztáson alapuló Uber, az Airbnb szálláshely-közvetítő oldal és a Waze közösségi navigációs alkalmazás mellett már olyan cégek is létrejöttek, amelyek a logisztika, a pénzügy, vagy a mezőgazdaság terén nyújtanak szolgáltatásokat.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy miközben számos szolgáltatás a felhasználók, fogyasztók számára egyértelmű előnyökkel jár, a sharing economy például az adózás szempontjából kérdéseket vet fel.”

Forrás:
Szövetség alakult a megosztáson alapuló gazdaság képviseletéért; SG.hu/MTI; 2017. április 20.
Sharing Economy Szövetség

Szakirodalom

Mennyire támogatják az önkormányzati nyíltadat-portálok a közigazgatási adatokra támaszkodó nyílt innovációt?

„A szektorközi nyíltadat-gazdálkodás elemzési szempontjai.
A Government Information Quarterly webhelyén 2017. márciusától előzetes példányban (preprint) elérhető tanulmány ausztrál önkormányzatok körében végzett elemzések alapján mutatja be, milyen módon lehet feltárni az önkormányzatok nyíltadat-gazdálkodásában rejlő lehetőségeket, különös tekintettel az innovatív megoldásokra.

A tanulmány rámutat, hogy miközben a nyílt kormányzati partnerség és a nyílt adatgazdálkodási kezdeményezések világszerte terjedőben vannak, kevés empirikus kutatási eredmény áll rendelkezésünkre annak felmérésére, hogy mire lehet egyáltalán képes egy nyílt adatokat biztosító portál, ehhez milyen szakpolitikák társulhatnak, és milyen eredmények várhatók a különböző megoldásoktól. Holott ezek a képességek alkalmasak arra, hogy ösztönzőleg hassanak az állampolgárok elkötelezettségére abban, hogy együttműködjenek a nyílt szolgáltatások innovatív fejlesztésében. Különösen az önkormányzatok szintjén kevés az ilyen irányú empirikus felmérés. A részletesen is bemutatott felmérésből hasznos általánosítható szempontokat vonhatunk le hazai körülményekre adaptálva is a nyílt adatokkal gazdálkodás lehetőségeinek empirikus feltárásához.

A nyílt közigazgatási adatok gyakorlata új megközelítésként jelentkezett a kormányzati átláthatóság, az állampolgári elkötelezettség és a nyílt innovációt szolgáló együttműködés új formáinak megteremtésében. A kormányzat, a vállalkozások és az állampolgárok közötti interakciók erősítik az e-közigazgatási szolgáltatások színvonalát és hatékonyságát, a nyílt adatok újrahasznosítása pedig új lendületet adhat az innovációnak. Az ebben rejlő lehetőségek feltárására a tanulmány a következő vizsgálati szinteket javasolja, a hozzájuk tartozó elemzési szempontokkal.

Nyílt adatokat biztosító portálok. Egy nyílt adatokat biztosító portál – célja szerint – lehetővé teszi a felhasználónak, hogy felhasználjon, kezeljen és publikáljon gépileg is olvasható formában lévő adatokat, összekösse azokat a weben bárhol máshol publikált adatokkal, közzé tegyen alkalmazásokat az adatok felhasználásához, és lehetőséget biztosítson a munkakapcsolatra más felhasználókkal is. A vizsgálat célja e téren az lehet, hogy megállapítsa: ezek közül mely lehetőségeket képes biztosítani a portál. A tanulmány megállapítja, hogy a nyíltadat-portálok fejlesztése még a fejlett országokban is gyerekcipőben jár, így kevés tapasztalati adattal rendelkezünk a megvalósult gyakorlatokról. Az általános tapasztalat az, hogy a létező adatportálok nagy része egyszerű „adatraktárként” működik csupán, a hatékony adathasznosításhoz szükséges képességekkel egyelőre csak korlátozottan rendelkeznek.

Nyílt közigazgatási adatok. Ahhoz, hogy egy közigazgatási adat nyílt adat legyen, szükséges, hogy szabadon elérhető legyen bárki számára, valamint használni és újrapublikálni lehessen mindenféle szerzői jogi, szabadalmi vagy más jellegű korlátozás nélkül. Az elemzés – ennek megfelelően – három szintre terjedhet ki: elérhetőség és hozzáférés; újrafelhasználás és terjesztés; univerzális részvétel lehetősége. A tanulmány ennek értékeléséhez elsősorban az „ötcsillagos” minősítést javasolja. Ennek megfelelően egycsillagos megoldás az, amely „dokumentumba zárva” (pl. pdf-ben) teszi elérhetővé az adatokat. A kétcsillagos szinten már olyan jogvédett formában (pl. xls) biztosítja az adatokat, amely alkalmas az adatok kinyerésére, feldolgozására, összegzésére, vizualizálására. A háromcsillagos megoldás hasonló lehetőséget biztosít, de nyílt formátumú alkalmazásokkal (pl. csv, json) is. A négycsillagos szint strukturálatlan adatokhoz is hozzáférést biztosít, pl. RDF grafikus megoldással és olyan URL-ekkel, amelyek a nyílt adatokat más adatokkal kapcsolja össze. Az ötcsillagos szint biztosítja a legnagyobb hozzáadott érték lehetőségét, azzal, hogy a kapcsolt adatok láthatóságát is biztosítani tudja, megfelelő alkalmazásokkal (API). A tanulmány ezen felül más osztályozási lehetőségeket is bemutat, annak kategorizálására, hogy a közzétett nyílt adat mennyire biztosít lehetőséget a passzív olvasástól kezdve az interaktív felhasználások különböző szintjeiig.

Adatelemzési eszközök. A tanulmány a felhasználók számára elérhető adatokhoz rendelhető eszközöket három kategóriába sorolja. Az adatfelfedezés eszköztára lebontja az adatok elérhetősége útjában álló technikai akadályokat. Az adatelemzési eszközök már a vizualizálásra is lehetőséget adnak. Az ún. „mashup” eszközök egyszerre több adatbázishoz is hozzáférést adhatnak, kiterjesztve az ebben rejlő innovációs lehetőségeket. (A „mashup” eredetileg olyan zenei barkácsolás, amikor két vagy több zeneszámot egymásra kevernek.)

A nyílt adatpolitikák intenzitása. A nyílt adatpolitikák hatásának értékeléséhez a szerzők három szintet javasolnak. Az „output” lehet például egy e-közigazgatási szolgáltatás elérésének lehetősége. Az „outcome” ennek a megfelelő, célirányos használatával mérhető. Az „impact” pedig ennek a felhasználásnak a gazdasági és társadalmi hatását méri. A tanulmány rámutat, hogy az „outcome” és főleg az „impact” szintjén jelenleg még igen keveset tudunk a nyílt adatgazdálkodás hatásairól, de a közadatportálok kapacitásáról és képességeiről sem.

A nyílt adatokhoz köthető innováció. Az ipari innováció új formái, amelyek radikálisan megváltoztatták az üzleti szféra innovációs gyakorlatát, először a high-tech cégeknél terjedtek el, majd a hagyományos ipari ágazatokban is megjelentek. Végül a szolgáltatási szférát is átformálták. Ezekre az jellemző, hogy a zárt kutatási-fejlesztési műhelyeket kinyitották, és nyitott innovációs hálózatokon keresztül felfedezték, kiaknázták és becsatornázták a kívülről jött ötleteket. A tapasztalatok szerint a saját és a külső képességek és eszközök inkább kiegészítik, mint helyettesítik egymást, így a folyamat minden résztvevő számára hasznos lehet. A szolgáltatásoknál – a közszolgáltatásokra is alkalmazható módon – az igénybe vevők másképp hangot nem kapó tudását veszik igénybe a szolgáltatók, ami a tapasztalatok tervezésbe való beépítésével folytatódik, majd az ez alapján ajánlott szolgáltatásokkal és az igénybe vevő elköteleződésével folytatódik, elvezetve az ügyféllel történő közös termékfejlesztéshez. Az értékeléshez mind a kifelé, mind a befelé irányuló innovációs nyitottságot érdemes felmérni.”

Forrás:
A longitudinal cross-sector analysis of open data portal service capability: The case of Australian local governments; Government Information Quarterly; 2017. március 6.
A teljes cikk pdf-ben letölthető az EISZ-hez csatlakozott intézmények (praktikusan bármely magyarországi egyetem és nagyobb közkönyvtár) gépeiről.

Játékoslét. A gamifikáció világa

„A Huizinga által megálmodott homo ludens korszaka ma a gamifikációban valósul meg: „A könyv főhőse a Játékos Ember, akit a szerző az online világban vizsgál, bemutatva a sokszereplős játékok köré szerveződő közösségeket, melyek átlépik a földi országok határait” – írja Csepeli György.

„A 21. század egyik legfontosabb erőforrása a figyelem: rávenni az embereket arra, hogy odafigyeljenek ránk, a termékünkre, a műsorunkra, a szavainkra… De nem elég ezt a figyelmet megszerezni, meg is kell tudni tartani mindaddig, amíg a mondanivalónk tart. Ennek egyik leghatékonyabb módja, ha gamifikáljuk, játékosítjuk azt, amit csinálunk; a versengés ugyanis olyan alapvető emberi tulajdonság, amely hosszú távú elköteleződést szül. Fromann Richárd könyve megmutatja, hogy miért és hogyan versengenek az emberek, hogyan tudjuk játékossá tenni a világot körülöttünk, és ez miért fontos. Hiánypótló műről van szó, magyar szerző tollából, a magyar viszonyokból kiindulva nem született még e témában ilyen átfogó könyv. Fromann elkötelezett játékkutató, az egyik legjobb idehaza. Érdemes odafigyelni mindarra, amit erről az új, globális trendről mond.” Pintér Róbert”

Forrás:
Játékoslét. A gamifikáció világa; Fromann Richárd; Typotex Kiadó; ISBN: 978-963-2799-54-4; 2017
Részlet a könyvből (pdf)
A szerző a JátékosLét Kutatóközpont (JLK) alapító vezetője.

Informatorium. Szó-kalauz a kortárs információs kultúrához

„Korunk talán legismertebb, leginkább le- és megterhelt fogalma, az információ nem ismer kegyelmet: most már szinte naponta bukkanhatunk új kifejezésekre, amelyek születésük után rögtön a helyüket keresik egy (nyelvi szempontból) szinte fénysebességgel bővülő szóuniverzumban. És sokszor még így is szinte lehetetlen követni azt, ahogyan a valóság átalakul, ahogyan egy új szóból azonnal szóbokrok nőnek ki.

A használat azonban gyakorta ingadozó, esetleges, következetlen, teret enged egyéni értelmezéseknek, egyidejűleg sok alternatív változattal is találkozhatunk. A jelentések ismeretének és tisztázásának egyszerre van tétje a hétköznapjainkban (hiszen azokat egy mind meghatározóbb információs környezetben éljük), az érintett szakmavilágokban és tudományterületeken is, hiszen magasabb szintű elmélet és megfelelő gyakorlat nehezen elképzelhető a kulcskifejezésekre vonatkozó közös képzetek és az azokra épülő koordináció nélkül. S miközben 250 szócikk révén az információban gazdag valóságban kalandozunk, árnyékként szegődik mellénk útitársnak a nyelv is. Hiszen az információ világa mellett magát a nyelvet is tanulmányozzuk. Képet kapunk arról, hogyan „tanul”, hogyan „alkalmazkodik”, milyen megoldásokkal segíti a megismerést. Informatoriumunk, ez a sajátos szó-kalauz számos bejárási utat kínál közismert és ritkábban használt kifejezésekhez: akit érint és érdekel az információ világa, szellemi kalandozásaihoz mostantól egy formabontó, de rendkívül hasznos kézikönyvet vehet a kezébe. ”

Forrás:
Informatorium. Szó-kalauz a kortárs információs kultúrához; Z. Karvalics László; Tinta Könyvkiadó; ISBN 9789634090892; 2017
A könyvnek létezik egy webes változata is

Törvények, rendeletek

14/2017. (IV. 20.) MvM utasítás a Miniszterelnökség Uniós Fejezeti Főosztálya és a Közigazgatási Programok Lebonyolítási Főosztálya közötti együttműködés eljárásrendjéről

„…1. Az utasítás hatálya
1. § (1) Az együttműködési eljárásrend (a továbbiakban: eljárásrend) – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program KÖFOP 3. prioritáshoz (a továbbiakban: KÖFOP TS) kapcsolódó döntés-előkészítési, támogatási szerződéskötési (a továbbiakban: szerződéskötési), támogatási szerződésmódosítási (a továbbiakban: szerződésmódosítás) és finanszírozási folyamat valamennyi tevékenységére kiterjed.

(2) Az eljárásrend hatálya nem terjed ki a KÖFOP TS-hez kapcsolódó követeléskezelési folyamatra és a szakmai teljesítménymérési szempontok szerint lefolytatott ellenőrzés menetére.

(3) Az eljárásrend a KÖFOP TS lebonyolításához kötődő feladatok ellátásában részt vevő Uniós Fejezeti Főosztály (a továbbiakban: UFF) és a Közigazgatási Programok Lebonyolítási Főosztály (a továbbiakban: KPLF) munkatársaira terjed ki.

2. Az eljárásrend célja
2. § (1) Az UFF-nek a KÖFOP TS-hez kötődő pénzügyi ellenjegyzéssel, kifizetési igénylés-ellenőrzéssel, érvényesítéssel, utalványozással kapcsolatos feladatait az eljárásrend szabályozza.
…
3. Az UFF és a KPLF közötti feladatmegosztás, valamint a feladatellátás általános szabályai
3. § (1) Az UFF feladatait az Európai Uniós Programok Rendszerében (a továbbiakban: EUPR) rögzített adatok, feltöltött dokumentumok alapján végzi el, de a kötelezettségvállalások pénzügyi ellenjegyzésével, az utalványok érvényesítésével, utalványozásával és a kifizetéssel kapcsolatos feladatok kivételével az EUPR-ben nem rögzíti az elvégzett feladatok eredményét. Minden egyéb adatrögzítési feladatot a KPLF végez el az EUPR-ben…”

Forrás:
A Miniszterelnökséget vezető miniszter 14/2017. (IV. 20.) MvM utasítása a Miniszterelnökség Uniós Fejezeti Főosztálya és a Közigazgatási Programok Lebonyolítási Főosztálya közötti együttműködés eljárásrendjéről; Hivatalos Értesítő; 2017. évi 21. szám; 2017. április 20.; 1653-1669. oldalak (pdf)