Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Lázár János: sereghajtókból az élre törtünk az EU-s források kezelésében

„A Miniszterelnökséget vezető miniszter értékelése szerint Magyarország sereghajtóból az élre tört az európai uniós források kezelésében, mind a pályázatok kiírását, mind a szerződéskötéseket, mind a kifizetéseket tekintve.

Lázár János a Kossuth Rádió Európai idő című műsorának adott, vasárnap reggel sugárzott interjúban Magyarországot a 2014-2020 közötti EU-s fejlesztési időszak nyertesének nevezte. Kifejtette: a kormány tervei szerint március 31-ig minden pályázatot kiírnak, és az idén az összes kiírt, azaz 9 ezer milliárd forintnyi megpályáztatott forrásból 2200-2700 milliárd forintot akarnak fejlesztésre fordítani. 2018. március 31-ig pedig az összes pénzt elköltenék.

Ezt az ütemtervet a miniszter egyrészt azzal indokolta, hogy ebből a pénzből növelni kell az ország versenyképességét. Ugyanis ezekben az években dől el, hogy a magyar gazdaság meg tud-e állni a saját lábán: ha 2020 után jóval kevesebb brüsszeli forrás áll majd rendelkezésre, akkor “képesek leszünk-e (…) olyan gazdaságot működtetni, amely az ország fejlődésének motorja lehet”, nem pedig külső forrásokra szorulni – magyarázta.

Másrészt “a pénzt el kell költeni” – hangsúlyozta. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett: az előző, 2007-2013 közötti ciklusban Magyarország nagy bajban volt, mivel az a veszély fenyegetett, hogy az őt megillető keret több mint felét elveszíti. Végül azonban sikerült megmenteni a helyzetet, és a teljes összeg mintegy 110 százalékát lehívni Brüsszelből – hívta fel a figyelmet.

Lázár János kifejtette: a kormány mindent megtesz, hogy a forrásokhoz minél könnyebben jussanak hozzá a vállalkozók, ennek egyik “látványos eszköze” az előleglehívás biztosítása, ezt a magyar megoldási javaslatot Brüsszel is elfogadta. Az átláthatóság érdekében pedig visszaszorítják a pályázatíró cégeket – tette hozzá.

“Fekete bárányok voltunk 2013-2014-ben Brüsszelben a források kifizetését illetően, mert azzal számoltak, hogy nem működik az intézményrendszer. (…) Ehhez képest most az élbolyba tartozunk”, az összes uniós tagállamból Magyarország az első négyben van a kiírt pályázatok, a megkötött szerződések és a kifizetések ütemét illetően – mondta a miniszter. Kiemelte, hogy a magyar intézményrendszer-megváltoztatási módszereket máshol is példaként hozzák fel.

A 2014-2020 közötti uniós pénzekkel kapcsolatban azt is jelezte, hogy a kormány az összeg 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja, a fennmaradó rész kerülhet infrastruktúrafejlesztésre. A cél az – mondta -, hogy a vállalkozások ne veszteségkompenzálásra, hanem valóban cégfejlesztésre fordítsák a támogatást. Erre példaként említette, hogy az előző ciklusban 3800 milliárd forint került a mezőgazdaságba, a termésátlag, a hatékonyság azonban nem nőtt érdemben. Pedig szerinte az agráriumra nem egy “nosztalgiaágazatként” kellene tekinteni, hanem gazdaságfejlesztési területként.

A tárcavezető a jegybank tanulmányára hivatkozva arról is beszélt, hogy egy 4-5 százalékos fenntartható gazdasági növekedéshez elengedhetetlenül szükségesek az EU-s források.”

Forrás:
Sereghajtókból az élre törtünk az EU-s források kezelésében; Miniszterelnökség; 2017. február 12.

A digitális átalakulásnak minden polgár a nyertese lehet

„A kormány egyértelmű szándéka, hogy a digitális átalakulásnak minden magyar polgár nyertese legyen, és Magyarország Európa legsikeresebb országai közé tartozzon – mondta Deutsch Tamás, a Digitális jólét programért felelős miniszterelnöki biztos pénteken, a Joint Venture Szövetség (JVSZ) Digitális átalakulás – digitális gazdaság című rendezvényén.
A kormánybiztos kifejtette: a kormány a magyar üzleti élet valamennyi szereplőjével együttműködve szeretné elérni, hogy a digitalizáció folyamatában jóval több új munkahely jöjjön létre, mint amennyit a digitális átalakulás megszüntet.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a digitális átalakulás a társadalmi esélyteremtés, a társadalmi egyenlőség, az egyes emberek boldogulásának alapvető kérdése, amelynek minden vonatkozására egyenlő súllyal kell figyelni. Jóval fontosabb kérdés annál, mintsem, hogy kizárólag mérnökökre és informatikusokra bízzák – mondta.

Arról is beszélt, hogy Magyarország Németországgal együtt a digitális átalakulásnak azt az európai modelljét képviseli, amely szerint ez egyszerre jelenti az oktatás és a gazdaság digitális átalakítását. Hozzátette, Magyarország a digitális gazdaságot tekintve már most is Európa legjobb teljesítményt felmutató országai közé tartozik, a GDP 20 százalékát a digitális gazdaság adja, és ott dolgozik a foglalkoztatottak 15 százaléka. Európában csak Nagy-Britannia, Írország és a skandináv államok előzik meg e tekintetben.

A kormánybiztos szerint elsőrendű fontosságú, hogy olyan intézkedéseket valósítsanak meg, amelyek a digitális kompetencia fejlesztését össztársadalmi szinten szolgálják. A kormány azt szeretné, ha Magyarországon most meglévő digitális tudásához képest a következő három-öt évben mindenki legalább egyet előre tudni lépni. Ezért átfogó, térítésmentes, a digitális kompetenciák gyarapítását szolgáló képzéseket indítanak a digitális alapkompetenciákkal sem rendelkezők részére. Hozzátette, egyáltalán nem kedvező a kép, európai összevetésben Magyarország e téren a középmezőny végén van. Az alapszintű és átlagos digitális készségekkel rendelkezők digitális kompetenciájának gyarapításával az átlagnál nagyobb digitális tudással rendelkező munkaerő iránti keresletet szeretnék kielégíteni.

Szólt arról is, hogy az Ipar 4.0-val Magyarország a siker jó esélyével kecsegtető programot fogalmazott meg a nemzetgazdasági tárca irányításával, ez azonban nem egyenlő a magyar gazdaság digitalizálásával. E stratégiában elsősorban a nemzetközi vállalatok magyarországi vállalatai, a technológiai cégek, a szolgáltatók, a magyarországi nagy- és középvállalatok tudnak részt venni. A kis- és középvállalkozói szektor a működés digitalizációját segítő programokat igényel, ezek közül a kormánybiztos kiemelte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által már egy éve működtetett Modern Vállalkozások Programot, amely 2017-2018-ban is folytatódik.

Kitért arra is, hogy nagyon jelentős, az állam által használt digitális hálózatot érintő fejlesztések zajlanak annak érdekében, hogy az e-közigazgatás – az állami és önkormányzati igazgatás által nyújtott digitális szolgáltatások – színvonala emelkedjen, az 5G program ennek hálózati feltételeit teremti meg. A program döntő része 2018, illetve 2020 végére megvalósul. Egy másik fejlesztés a szupergyors internet program, amelynek köszönhetően minden magyar háztartásba, közintézménybe eljut a legalább 30 megabit per szekundumos sebességű internet szolgáltatás.

Bejelentette, tavasszal egy 5G koalíciót szeretnének létrehozni a kormány, az üzleti élet szereplői, a technológiai cégek, a hírközlési szolgáltatók, az autóipar, a szakmai és tudományos szervezetek képviselőinek összefogásával, hogy Magyarország az 5G technológia világméretű szabványosításáról szóló 2019-es értekezletre olyan teszteredményekkel rendelkezzen, amelyekkel a világméretű szabványosítás kérdéseibe is érdemben bele tud szólni. Az 5G koalíció tevékenysége a Zalaegerszegen létesülő önvezető gépjárművek tesztelését szolgáló tesztpályához kapcsolódik, amely egy kutatás-fejlesztési övezet is lesz. Zalaegerszeg földrajzi elhelyezkedése arra is lehetőséget teremt, hogy az 5G technológia kísérleti jelleggel történő alkalmazásának a határon átívelő hatásait is vizsgálni tudják – mondta a kormánybiztos.”

Forrás:
A digitális átalakulásnak minden polgár a nyertese lehet; Digitális Jólét Program, Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2017. február 10.

Közigazgatás, politika

Az elvártnál 31 milliárddal több bevételt hozott az átalakított NAV tavaly

„Tavaly 12 793 milliárd forint bevételt hozott az államkasszának az átalakított, ügyfélcentrikus Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), ez 31 milliárd forinttal haladta meg a költségvetés által elvárt összeget – tájékoztatta az MTI-t Tállai András.
A Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára kiemelte: az idén még nehezebb dolga lesz az adó- és vámhivatalnak, hiszen a 2016-ban beszedett összegnél 682 milliárd forinttal vár többet a költségvetés úgy, hogy mindeközben a lakosságnál és a vállalkozásoknál az adócsökkentések mintegy 660 milliárd forintot hagynak.

Az adóhivatal 2016-os átalakításáról szólva elmondta: “egyszerre kell legyen a NAV ügyfélbarát, szolgáltató szellemiségű, valamint az államkassza bevételét is biztosító szervezet.”

Az államtitkár az adóhivatal tavalyi munkáját értékelve kifejtette, hogy a költségvetési előirányzat 31 milliárd forintos túlteljesítése mellett jól vizsgázott az adózókat segítő, szolgáltató oldal is.

Hozzátette, hogy több mint 224 ezer ügyfélkaput nyitottak a NAV ügyfélszolgálatain. “Ezt azt jelenti, hogy munkanaponként átlagosan 878 adózót segítettek hozzá kollégáim ahhoz, hogy otthonról kényelmesen elérjék a hivatalok elektronikus szolgáltatásait, így például az adóhivatal által készített szja bevallási tervezetet is” – mondta Tállai András.

Szólt arról is, hogy mintegy 544 ezer céget minősített adózási előélete alapján a NAV. Több mint 190 ezer cég megbízható státuszt kapott. Ebbe a “jó” adózói körbe idén még inkább megéri bekerülni, hiszen a megbízható cégnek a NAV 45 napon belül továbbítja a kiutalni kért áfát. Ezzel szemben majd 35 ezer kockázatosnak minősített adózó 75 napos utalással számolhat – hívta fel a megbízható státusz előnyeire a figyelmet az államtitkár.

Tállai András elmondta, hogy a tavalyi ellenőrzéseknél is dominált a szolgáltató jelleg. A segítő ellenőrzés 2600 tévesztő adózónak biztosította a szankció-mentesség lehetőségét, akik mind megfizették az adót és a jegybanki alapkamattal egyező mértékű önellenőrzési pótlékot. Tavaly december 31-ig mintegy 25 ezer, hosszabb ideje húzódó ellenőrzést zárt le a NAV. A revizorok összességében 488 milliárd forint eltitkolt adót tártak fel.

Az idei év kihívásai közül a költségvetési bevételek biztosítása mellett azokat a feladatokat emelte ki az államtitkár, amelyek az adózóknak könnyebbséget jelentenek. A NAV 2017-ben 3,8 millió magánszemélynek készít bevallási tervezetet, ami az eddigi legnagyobb adminisztrációcsökkentő intézkedés. Az idei év másik újdonsága a támogató eljárás, amely olykor az adókülönbözet összegét is meghaladó összegű szankcióval záruló ellenőrzés helyett segíti a tévesztő, hibázó adózókat. A végrehajtási szakterület dolgozóinak pedig több mint 200 ezer új ügyben kell eljárniuk, hiszen 2017-től a NAV hatásköre lesz a közigazgatás összes – még folyamatban lévő – pénzkövetelésének a végrehajtása – ismertette Tállai András.”

Forrás:
Az elvártnál 31 milliárddal több bevételt hozott az átalakított NAV tavaly; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. február 6.

A digitalizáció lesz 2020-tól a fő csapásirány a mezőgazdaságban

„A digitalizációra fektetik a hangsúlyt az Uniós mezőgazdasági képviselők 2020 után. Készül egy vízgazdálkodási és tápanyag-gazdálkodási terv, amit áprilisban vitatnak meg az Uniós országok képviselői.
Még januárban, a berlini Zöld Hét keretében egyezett minderről az Európai Unió Bizottsága Phil Hogan mezőgazdasági biztossal és további négy EU-s intézményi képviselővel a KAP megújításával kapcsolatos, de már a gyakorlatban is megvalósítható nézetekről-– tudta meg az agroinform.hu. A gyakorlati megoldásokról áprilisban egyeztetnek az Uniós országok képviselői Pozsonyban.

Hogan bejelentette továbbá, hogy cselekvési tervet készítenek az okos városok kialakításával, fejlesztésével kapcsolatban, közösen más biztosokkal (pl.: régiós, közlekedési) kísérletet téve egyben a szinergiák kiaknázására a különböző EU szintű politikák között. Ennek keretében lesz egy pilot projekt okos öko-szociális városok létrehozására is.

A KAP megújítása tehát megkezdődött. Társadalmi egyeztetést indítanak a témáról, amelynek keretében várják minden érintett szíves hozzászólását. Idén ősszel ennek eredményeit is alapul véve tesznek majd komolyabb politikai bejelentést a KAP megújításának további lépéseiről. Egy honlap is készül, amelyen az érdeklődők majd folyamatosan követni tudják fejleményeket a Cork 2.0 nyilatkozattól a megvalósításig.

Tavaly szeptemberben több mint 340 érintett (minisztériumi, szakmaközi és egyéb szervezeti képviselő) ült össze Corkban (Írországban), hogy közös álláspontot alakítsanak ki arról, melyek jelenleg Európában a közös kihívások a mezőgazdaság, illetve tágabban nézve a vidékfejlesztés területén. Majd javaslatokat tettek a résztvevők a vonatkozó közösségi politika átalakítására. Az egyeztetés eredménye volt a második corki nyilatkozat, amely már hivatalosan is elérhető az Európai Bizottság oldalán magyarul is.

Az Európai Bizottság és Németország január 20-ára a berlini Nemzetközi Zöld Hét mezőgazdasági vásárra (ahol nem mellesleg Magyarország volt a díszvendég), a nyitónapra egy vitaestet szervezett „Észrevételektől a cselekvésig” címmel, öt magas szintű EU-s vezetőt ismét egy asztalhoz ültettek.

Az eseményen ez alkalommal is részt vehettek mind a 28 tagállamból az érintett szervezetek képviselői, különösen, akik a nyilatkozat megfogalmazásában benne voltak – tudta meg az agroinform. hu, a NAK egyik munkatársától aki személyesen vett részt a szakmai egyeztetésen. Ez alkalommal az öt EU-s intézmény képviselője arról vitázott, hogy mit tudnak tenni azért, hogy megvalósíthassák a nyilatkozat célkitűzéseit. A vitát Heino von Meyer moderálta (OECD), aki a corki konferencián is elnökölt.

A corki nyilatkozatban megfogalmazott célkitűzések
Hogan hangsúlyozta, hogy a corki nyilatkozatban foglalt csapásirányok mentén a jövőben – a 28 tagállam érintettjeivel – közösen kialakításra kerülő konkrét gyakorlati indítványokat maximálisan képviselni fogja Brüsszelben, hogy a közösen meghatározott célok megvalósulhassanak.

Létrehozott egy munkacsoportot, hogy kidolgozzák a lehetőségét egy jóval teljesítmény-orientáltabb támogatáspolitikának, amely a rugalmasság és a szubszidiaritás elvének erősítésével egyben jóval kevesebb adminisztratív terhet is ró a tagállamokra. Szorosan együtt fog működni továbbá a környezetpolitikáért felelős Karmenu Vella európai biztossal a fenntartható vízgazdálkodásért közös stratégia kidolgozásában, ebben fókuszálva majd a tápanyag-gazdálkodási terv készítés fontosságára.

A fentieken túl, az ENRD és az EIP hálózatok is dolgoznak azon, hogy a nyilatkozatba foglalt célkitűzések valóra válhassanak. Előbbi hálózat már listába szedte a lehetséges és szükséges cselekvési irányokat, utóbbi hálózat pedig a nyilatkozat egyik fő témája a digitalizáció kapcsán szervez eseményeket, hogy a témában érdekeltek közötti tapasztalatcserét lehetővé tegye, továbbá a digitalizáció fejlesztésével kapcsolatos véleményeket becsatornázza a Bizottsághoz.”

Forrás:
A digitalizáció lesz 2020-tól a fő csapásirány a mezőgazdaságban; Agroinform.hu; 2017. február 9.
Cork 2.0 Nyilatkozat 2016. „Jobb életminőség a vidéki területeken”; European Network for Rural Development, Európai Unió; 2016 (pdf)
Lásd még korábbi cikkünket: Kihirdették az EU agrár-vidékfejlesztésének alapvető dokumentumát, a Cork-i Nyilatkozatot

Lepsényi István: korszerű technológia, innováció kell a kkv-k fejlődéséhez

„A korszerű technológia alkalmazása, az új piacok megtalálása, az innováció és a technológiai fejlődés a kulcsa a hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) fejlődésének és hatékonyságuk növelésének – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára pénteken Sopronban, a vállalkozásfejlesztést elősegítő pályázati lehetőségeket bemutató fórum előtt, sajtótájékoztatón.
Lepsényi István felidézte: Magyarország a 13. helyen szerepel a világ 45 vezető országát tartalmazó 5. Nemzetközi Szellemi Tulajdon Index rangsorában, megelőzve egyebek mellett Lengyelországot, Izraelt és Kanadát is. Ez az eredmény azt mutatja, hogy az innováció terén Magyarország jelentősen előrelépett.

Hangsúlyozta: a bruttó hazai termék több mint felét adják a kkv-k, amelyeknek a növekedése az elmúlt években meghaladta a nagyvállalatok bővülését, a hazai foglalkoztatottaknak pedig mintegy hetven százaléka helyezkedik el a szektorban.

A fejlődést a kormány azzal is segíti, hogy a munkáltatói terheket csökkenti, amellyel mintegy 580 milliárd forint marad a vállalkozásoknál. Ez lehetővé teszi a munkaadóknak, hogy a magasan képzett munkavállalóik bérét megemeljék. Ebbe az intézkedési körbe tartozik egyebek mellett a társasági adó mérséklése kilenc százalékra – mondta az államtitkár.

Az MTI-nek az államtitkár arról is beszélt, hogy a kkv-k számára a legtöbb pályázat már megnyílt, ezekből a legfontosabb a kapacitásbővítési pályázat, amelyre szavai szerint óriási az érdeklődés és a lehetőségeket valószínűleg bővíteni kell majd.

A logisztikai területen márciusban nyílnak meg a pályázatok, amelyek logisztikai fejlesztésekre fognak forrást biztosítani. Kialakítanak majd mintagazdaságokat, ahol korszerű technológiákat alkalmaznak és mutatnak be, mert nemzetközi statisztikák szerint átlagosan tíz százalékkal lesznek hatékonyabbak a korszerű technológiákat alkalmazó vállalkozások.

Az úgynevezett integrátori pályázatokra húsz milliárd forint áll rendelkezésre. A cél, hogy a nagyvállalatoknak minél több kis- és közepes vállalkozás váljon beszállítójává, amellyel már az európai piac nyílna meg a vállalkozás előtt.

Az idén az ötszázmilliárd forintot is meghaladja a kkv-k számára biztosított támogatás mértéke. A fejlesztésekre szánt európai uniós és a hozzákapcsolódó hazai források hatvan százaléka megy a gazdaságba és ennek jelentős hányada a kkv-kat érinti.”

Forrás:
Korszerű technológia, innováció kell a kkv-k fejlődéséhez; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. február 10.

Sosem volt ilyen magas Székesfehérvár költségvetésének főösszege

„Soha ilyen magas nem volt Székesfehérvár költségvetésének főösszege, amely a 2017-es évben 68 milliárd forint és amelyben az összes fejlesztési kiadás 39,8 milliárd forintot tesz ki – hangsúlyozta a város polgármestere a pénteki közgyűlésen a rendelettervezet vitájában.

A testület a rendeletet 17 igen, 3 nem és egy tartózkodással fogadta el. Cser-Palkovics András (Fidesz) kifejtette, hogy a város működtetésére, térségi feladatellátásra és jóléti kiadásokra 23,7 milliárd forintot fordítanak. Az összes fejlesztés egy részét (6,5 milliárd forint) saját erőből hajtja végre Székesfehérvár. Megjegyezte, hogy a Modern városok programból 9 milliárd, egyedi projektekből 21,8 milliárd, az Integrált Területi Programból 2,25 milliárd forint jut fejlesztésekre az idei esztendőben.

A polgármester elmondta, hogy Székesfehérvár saját bevételei idén több mint 19 milliárd forintot tesznek ki, ebből az iparűzési adót 14,2 milliárd forinttal tervezték, miközben tavaly 15,2 milliárd volt, az építményadó pedig 1,8 milliárd forint lesz. Cser-Palkovics András közölte, hogy a tartalék is magas összeggel szerepel a rendeletben: önkormányzati feladatellátásra 3,6 milliárd, általános tartalékként 250 millió, egyéb tartalékként 676 millió forint szerepel a sorokban.

A városvezető felhívta a figyelmet, hogy az Ybl intézményfejlesztési program, a Saára Gyula út-, járda és parkolóhely fejlesztési program, az oktatási infrastruktúra-fejlesztési program, illetve a közbiztonsági program folytatódik, a Kégl György egészségügyi program pedig idén indul.

Farkas László (független), a pénzügyi és költségvetési bizottság elnöke azt emelte ki, hogy helyi adót egyetlen magánszemély sem fizet Székesfehérváron.

Horváth Miklósné, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője szerint olyan költségvetés készült, amely előtérbe helyezi a közszféra bérfejlesztéseit, továbbá a város valamennyi körzetében kiemelkedő fejlesztéseket biztosít.

Márton Roland (MSZP-Együtt) frakcióvezető és Ráczné Földi Judit (DK) képviselő a költségvetés hangsúlyaival nem értett egyet. Horváth-Tancsa Ágnes (Jobbik) úgy vélte, hogy a település a komoly adóbevételek miatt akár állami támogatások nélkül is el tudná tartani magát, ha nem lennének központi elvonások.

Juhász László (VÁLASZ) és Szigli István (független) támogatta a költségvetést, kiemelve annak a város jelentős fejlődését előrevetítő hatásait.

Cser-Palkovics András a közgyűlést követő sajtótájékoztatón kiemelte: a városvezetés – a jelenlegi lehetőségekkel élve – komoly forrásokat fordít az életminőség további javítására, amelyek a jövő Székesfehérvárját is meghatározzák majd. Célnak nevezte, hogy Fehérvárt Közép-Európában is jegyzett, kiemelkedően élhető várossá fejlesszék.”

Forrás:
Sosem volt ilyen magas Székesfehérvár költségvetésének főösszege; Híradó.hu/MTI; 2017. február 10.

Költségvetése felét fordítja fejlesztésre idén Szeged

„51 milliárd forintos főösszeggel elfogadta a szegedi önkormányzat 2017-es költségvetését a szegedi közgyűlés pénteken – a büdzsé felét a tervek szerint fejlesztésre fordítják.

A költségvetést a közgyűlés 17 igennel, 7 nem és 4 tartózkodás mellett fogadta el. Tartózkodott a szavazásnál Binszki József, a DK helyi elnöke is.

Az előterjesztés vitájában Botka László (MSZP) polgármester azt mondta, hogy idén is folytatódik a forráskivonás az önkormányzati szektorból, működtetésre 5 milliárd forintot ad az állam, 540 millióval kevesebbet mint 2016-ban. A bevételekből 13 milliárd forint helyi adókból folyik be, 2 milliárd az önkormányzati cégek befizetéseiből, osztalékából származik – ismertette. A politikus kiemelte, hogy Szeged lassan az utolsó olyan nagyváros, ahol a lakosság nem fizet helyi adót.

Az önkormányzat nem kap állami forrást a szociális támogatásokhoz. A költségvetés része az 500 millió forintos szociális alap, amelyen belül növelik a lakhatási és a gyermekvédelmi támogatást – jelezte.

Botka László közölte, folytatódik az országban egyedülálló szociálisbérlakás-program, amelyben a piaci díj harmadáért juthatnak albérlethez a rászorulók. A város az üzlethelyiségek bérleti díjából felújítja az önkormányzati lakóingatlanokat, idén 400 millió forintot szánnak erre a célra. A költségvetés része egy 500 millió forintos alap, amely a város tulajdonában lévő 14 gazdasági társaság 2700 munkavállalója számára teszi lehetővé a fizetések növelését. Az alap kisebbik része szolgálja csak a kötelező béremeléseket – mondta a polgármester.

Uniós forrásból egész városrészeket érintő fejlesztések indulnak, emellett az önkormányzat egymilliárd forintot fordít út- és járdafelújításra – ismertette a polgármester. Póda Jenő (KDNP) kifejtette: a beruházásokat ösztönző önkormányzati költségvetésre lenne szükség, a vállalkozások helyiadó-terhelése azonban nem csökken. A párt képviselői – a közgyűlés által is elfogadott – módosító indítványaikkal emelték a kulturális, idegenforgalmi, ifjúsági, közlekedésbiztonsági támogatásokat. Javasolták egy 50 millió forintos egyházi keret létrehozását is, ez azonban nem kapott többséget.”

Forrás:
Költségvetése felét fordítja fejlesztésre idén Szeged; Híradó.hu/MTI; 2017. február 10.

Eddigi legmagasabb költségvetésével indította az évet Zalaegerszeg

„A rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb, 24,7 milliárd forintos főösszegével fogadta el idei költségvetését Zalaegerszeg közgyűlése – közölte a város polgármestere pénteki sajtótájékoztatóján.

Balaicz Zoltán (Fidesz-KDNP) a közgyűlés előző napi döntéseiről szólva kifejtette: a 2016-os évet egy utolsó módosítással 25,8 milliárd forintos bevételi főösszeggel zárta a zalai megyeszékhely önkormányzata. Ez a kiemelkedő összeg annak köszönhető, hogy a területi operatív programok (TOP) megvalósításához év végén 5,3 milliárd forintot hívott le a város, s ez épült be a tavalyi költségvetésbe.

Az idei gazdálkodást a rendszerváltás óta a legnagyobb, 24,7 milliárd forintos főösszeggel kezdte a város, ami a TOP-programok előrehaladása révén minden bizonnyal év közben még szintén felfelé módosul – jelezte a polgármester. Hozzátette, hogy az idei költségvetésből mintegy 277 millió forintot fordítanak a város által működtetett intézmények mintegy 1200 dolgozójának esetében a minimálbér és a garantált bérminimum miatti emelésekre.

Balaicz Zoltán újabb munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggésben hozott döntésekről is beszámolt a sajtótájékoztatón. Szólt arról, hogy az osztrák ADA 2015-ben átadott matracgyártó üzemének újabb száz dolgozó számára állást teremtő, egymilliárd forintos beruházásához módosítani kellett a város közigazgatási határát. Miután a bővítendő telek átnyúlik a szomszédos Bocfölde területére, a két önkormányzat megállapodott egy hathektáros terület Zalaegerszeghez történő átcsatolásáról.

Szintén száz dolgozóval és egy 1800 négyzetméteres új üzemcsarnokkal szándékozik bővíteni tevékenységét a város északi ipari parkjában padlógyártással foglalkozó magyar Timbertech Kft., s ezt a beruházást a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. lebonyolításában valósítják meg. Egy tízezer négyzetméteres iparterület pályázat útján történő értékesítéséről is határozott a város közgyűlése, így a fémmegmunkálással foglalkozó keszthelyi ULEV-S Kft. 450 millió forintos, ötven dolgozót alkalmazó beruházására nyílhat lehetőség – sorolta a polgármester.”

Forrás:
Eddigi legmagasabb költségvetésével indította az évet Zalaegerszeg; Híradó.hu/MTI; 2017. február 10.

Átfogó fejlesztés indul Kaposváron

„Százhetvenmilliárd forintot fordíthat fejlesztésekre Kaposvár a Modern városok program és a Területi operatív program segítségével – derül ki abból a kiadványból, amely a múlt hónap végén minden postaládába bekerült a somogyi megyeszékhelyen.

Szita Károly polgármester a dokumentumban úgy fogalmaz: elkezdődik az évszázad beruházási programja, amelyet a XX. század elejének jeles városépítő polgármesteréről, Németh Istvánról neveztek el. A fejlesztések között a biztonság növelését, az egészség fejlesztését célzó és környezetvédelmi beruházások is szerepelnek.

Kaposvár gazdasági fejlődését előmozdító, megközelíthetőségét jelentősen könnyítő, alapvető feltételként szerepel a Németh István-programban a várost az M7-es autópálya dél-balatoni szakaszával összekötő 67-es út kétszer kétsávosra bővítése. A 104,8 milliárdos beruházás megvalósulásától Kaposvár elsősorban a Dél-Dunántúl régióban elfoglalt szerepének erősödését várja. Több mint tízmilliárd forint jut a helyi közlekedési csomópont kialakítására, 4,1 milliárd új autóbusz-telephely építésére, kétmilliárd forint pedig közút- és járdafelújításra.

Oktatási és egészségügyi intézményfejlesztésre három-, szennyvíztisztító mű építésére hat-, turisztikai célú beruházásokra pedig négymilliárd forint fordítható. Új sportcsarnok épül 5,6 milliárd forintból, és ugyanennyibe kerül majd egy új versenyuszoda is. A Kaposi Mór Oktató Kórháztól délre, az egészségügyi intézmény által már nem használt területen 4,5 milliárd forintból többek közt új parkolót alakítanak ki, 2,5 milliárd forintból újulnak meg a belváros önkormányzati tulajdonú üzletei, és régi fényében pompázik majd a sétálóutcán álló Dorottya-ház.

A somogyi megyeszékhely – és egyben a magyar színházi élet – egyik legjelentősebb beruházásaként kilencmilliárd forint fordítható a jóval több mint százéves Csiky Gergely Színház épületének bővítéssel együtt járó rekonstrukciójára.

Mindezek mellett a város 2020-ig 1,2 milliárd forintot fordít a 843 hátrányos helyzetű, állástalan lakója munkába lépésének támogatására.”

Forrás:
Átfogó fejlesztés indul Kaposváron; Gulyás J. Attila; Magyar Idők; 2017. február 6.

Közigazgatási, politikai informatika

Obama öröksége: a technológiát legjobban értő elnök

„Egyes IT-kérdésekben ugyan mindkét nagy párt kritizálta, de ennek ellenére kevés amerikai elnök tett annyit a technológiáért és a tudományért, mint Barack Obama.

„Amikor Barack Obama 2009. január 20-án beköltözött a Fehér Házba, a szövetségi kormány digitális középkorban élt. Még 2011-ben is 30 év lemaradásra panaszkodott. Ő volt az első BlackBerryt használó elnök, amit aztán csak tavaly cserélt okostelefonra.

Az akadályok ellenére, egyik prioritásává tette a szövetségi kormány modernizálását, a telekommunikációs politikától a Fehér Ház IT-jéig. Komolyan és lényegbevágóan foglalkozott az infrastruktúrával, a STEM (tudomány, tech, mérnöki diszciplínák, matematika) oktatással, a netsemlegességel és a klímaváltozással. Kezdeményezései természetesen nem mindig vezettek kirobbanó sikerhez, és egyes kérdésekben, például a személyiségi jogok védelme, a kémkedés és a drónhasználat, a politikai spektrum mindkét oldalán kritizálják.

De szeressük vagy gyűlöljük, Barack Obama szinte mindegyik elnöknél nagyobb hatással volt a tudományra és a technológiára.””

Forrás:
Obama öröksége: a technológiát legjobban értő elnök; mandiner.digit; 2017. január 23.
Eredetileg: Obama’s legacy: The most tech-savvy president; Terrence O’Brien; Endgadget; 2017. január 21.

Adatok és digitális képességek a brit digitális kormányzati stratégiája középpontjában

„Az Egyesült Királyság miniszterelnöki hivatalának minisztere (Minister for Cabinet Office) február 9-én bejelentette, hogy elindult a kormány digitális átalakítási stratégiájának (Government Transformation Strategy, GTS) megvalósítása. A stratégiai dokumentumot a miniszterelnöki kabinet részeként működő Kormányzati Digitális Szolgálat (Government Digital Service, GDS) készítette el, szakértők és civil szereplők széleskörű bevonásával. A GDS blogján a GDS vezetője, Kevin Cunnington mutatta be a stratégia fő elemeit.

A dokumentum a 2012-ben elfogadott kormányzati digitális stratégia (Government Digital Strategy) szerves folytatása. Az erre épülő folyamatok már igazolták, hogy milyen hatalmas potenciál rejlik a kormányzati működés digitális átalakításában. A most bemutatott GTS ennek az átalakulásnak a fő irányait jelöli ki, meghatározva annak ütemezését és léptékét annak érdekében, hogy az emberek számára is érzékelhető érdemi változást érjenek el abban, hogy a szolgáltatások gyorsabbak és hatékonyabbak legyenek.

A leggyakrabban igénybe vett szolgáltatások közül a miniszterelnökség többet is újratervezett és újraépített 2012 óta. Digitális szakmai területeket hoztak létre a közigazgatáson belül, megteremtve egyben az alapját annak, hogy a szervezeti egységek megoszthassák egymással platformjaikat, annak elemeit, jogszabályi alapjait és jó gyakorlatait.

A szervezeti egységek közötti, a hivatali működést keresztbe metsző együttműködés új mintát adott a munkavégzésre. Az adatáramlás megkönnyítése lehetőséget adott kapcsolt szolgáltatások biztosítására és azok zökkenőmentes működtetésére, ami egyben a kormányzat és a polgárok közötti kapcsolatot is átalakította.

A dokumentum öt fő fókuszterületet emel ki.

  • Szervezeti működés átalakítása: világszínvonalú digitális szolgáltatások biztosítása, a kormányzat működésének átalakítására, az ügyfélszolgálattól az irodai háttérmunkákig.
  • Készségek és képességek: a megfelelő készségek és kultúra kialakítása az emberek és a kormányzat között, a megfelelő végeredményű szolgáltatások fejlesztése érdekében.
  • A közszolgálat képessé tétele a várt eredmény eléréséhez: jobb munkahelyek, eszközök és folyamatok biztosítása a köztisztviselők számára munkájuk hatékonyabbá tétele érdekében.
  • Adatok: a jobb adatfelhasználás megvalósítása [A kormányzaton belüli adatok jobb hasznosítása! Szerk.], nem csak az átláthatóság érdekében, hanem a kormányzati működést keresztbe metsző kapcsolt szolgáltatások felépítése érdekében is.
  • Megosztott platformok: újrahasznosítható kapacitások és közös platformok kialakítása, működtetése, iterációja és beágyazása, beleértve a minták és összetevők megosztását, valamint nyílt sztenderdek létrehozását.

Az átalakítási stratégiáról folytatott párbeszédet a DGS országos bemutatók szervezésével folytatja.

Az IT Pro szaklap portálja a stratégia három pillérét emeli ki:

  • a közigazgatási szolgáltatások átalakítása;
  • a kormányzat szervezeti egységeinek digitális átalakítása;
  • a belső kormányzati működés átalakítása.

Idézi a szakpolitikai dokumentumnak azt a megjegyzését, hogy a Brexit és a növekvő kiberfenyegetettség erős motivációt ad a kormány számára ahhoz, hogy erősítse digitális képességeit. Az eredetileg 2015 decemberében tervezett megjelenés többszöri késése összefüggésben lehet azzal, hogy a GDS költségvetése 2020-ra közel 100%-kal növekedést irányoz elő, elérve a 450 millió fontot.”

Forrás:
The Government Transformation Strategy 2017 to 2020; Kevin Cunnington; Government Digital Service blog; 2017. február 9.
GDS prioritises data and digital skills in new strategy; Joe Curtis; 2017. február 9.
Government Transformation Strategy; Government Digital Service; 2017. február 9.

Minőségi építésügyről tanácskoztak Velencén

„Ismét egy asztalhoz ültek a magyar építőipar meghatározó szereplői az ÉMI által idén második alkalommal megrendezett kétnapos MINNOTECH konferencián január utolsó napján és február 1-jén, Velencén. A konferencia fő témája az építésügyi innováció volt, amihez kapcsolódóan Dr. Sik András, a Lechner Tudásközpont térbeli szolgáltatások igazgatója KÖFOP projektjeink fejlesztési irányait mutatta be prezentációjában.

MINNOTECH elnevezésű rendezvényével 2016-ban indított párbeszédet a magyar építőipar legfontosabb szereplői között az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft., vagyis az ÉMI. A konferencia sikerére építve idén ismét találkozóra gyűltek össze a magas- és mélyépítés, az út- és vasútépítés, a tervezés, a kivitelezés, a minőségellenőrzés szakemberei, valamint az innováció, az oktatás és az építészetpolitika képviselői.

A január 31-én és február 1-jén megrendezett eseményen a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságát Füleky Zsolt helyettes államtitkár képviselte, aki főként a megújuló építésüggyel kapcsolatos kormányzati szándékokról és az eddigi eredményekről beszélt. Őt követte Dr. Sik András, a Lechner Tudásközpont Térbeli Szolgáltatások Igazgatóságának vezetője, Innovatív szolgáltatások és e-építésügy című előadásával.

A szekció-előadások utáni kerekasztal-beszélgetésen Dr. Sik András hangsúlyozta, hogy a Lechner Tudásközpontban zajló KÖFOP projektek elektronikus építésügyi alkalmazás-fejlesztései a legkorszerűbb technológiák felhasználásával és a jövőbeli felhasználók véleményének figyelembe vételével valósulnak meg. Továbbá arra is rámutatott, hogy a szabványos adatformátumok bevezetése kulcsfontosságú és nélkülözhetetlen az építésügy modernizációjához.

A Tudásközpontban éppen a MINNOTECH ideje alatt indult meg az aktív szemléletformálás előkészítése a Lechner Kiválósági Programmal annak érdekében, hogy mire elkészülnek és megújulnak az építésügy informatikai alkalmazásai, a potenciális felhasználók már valóban értsék és ismerjék azokat.”

Forrás:
Minőségi építésügyről tanácskoztak Velencén; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2017. február 9.

Három állami szervnél már kötelező a közbeszerzéseknél az e-kommunikáció

„Február 1-jétől három központi beszerző szerv – a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal és az Állami Egészségügyi Ellátó Központ – közbeszerzési eljárásainál kötelező az elektronikus kommunikáció, ami legkésőbb az év végéig valamennyi közbeszerzési eljárásra kiterjed. Az e-közbeszerzés bevezetése növeli a transzparenciát és a versenyt – közölte a Miniszterelnökség az MTI megkeresésére.

A Miniszterelnökség kifejtette: az elektronikus közbeszerzés bevezetésével a 2014-ben megalkotott új uniós közbeszerzési irányelveknek kíván megfelelni a kormány, amelyek szerint az elektronikus közbeszerzés (e-közbeszerzés) bevezetése tagállami kötelezettség. Ez a közbeszerzési eljárások során a teljes körű elektronikus kommunikáció biztosítását jelenti. Másrészt célja az is, hogy a 2015 novemberében hatályba lépett közbeszerzési törvény legfőbb üzenetét mintegy kiegészítve, tovább növelje a transzparenciát.

„Ezáltal mintegy új eszközt adunk a piac szereplőinek kezébe, amely katalizátor szerepet tölthet be a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) megerősödésében, megkönnyítve belépésüket a közbeszerzések piacára. A nagyobb verseny pedig végső soron kedvezőbb árakat és jobb minőséget eredményez” – fogalmazott a Miniszterelnökség.

Az irányelvek alapján 2017. április 18-ig a központi beszerző szerveknél kerül sor az e-közbeszerzés bevezetésére, majd 2018. október 18-ig minden közbeszerzési eljárásnál kötelezővé válik az alkalmazása. Magyarország ennél korábbi határidővel vállalta az e-közbeszerzés bevezetését, a központi beszerző szervek esetén 2017. február 1-jével, a többi közbeszerzési eljárásnál pedig legkésőbb 2017. december 31-én.

A Miniszterelnökség szerint kiemelt hangsúlyt kap a magyar ajánlatkérők, kedvezményezettek, gazdasági szereplők felkészítése arra, hogy napi közbeszerzési gyakorlatukat az uniós jogi környezet figyelembevételével, az unió bírósága és az Európai Bizottság jogértelmezésének megfelelően alakítsák ki.

Közölték, ezt szolgálandó – az Európai Bizottsággal szoros együttműködésben, a bizottság szakmai iránymutatásainak figyelembevételével – már eddig is számos közbeszerzési információs anyagot (például ellenőrzési összefoglalók, mintafelhívások, útmutatók) dolgoztak ki. Ezek azért szükségesek, hogy az Európai Bizottság által is szorgalmazott tájékoztatási feladat, a jó közbeszerzési gyakorlatok elterjesztése minél hatékonyabban valósuljon meg, elősegítve a közbeszerzési szabálytalanságok megelőzését és kiszűrését.

Az információs anyagok gyakorlatorientált módon a napi közbeszerzési ellenőrzési tapasztalatokat hasznosítják, de az uniós auditok tapasztalatait is közkinccsé teszik – tették hozzá.

Az információs anyagok közül az úgynevezett összefoglalók szakmai iránymutatást fogalmaznak meg mind a közbeszerzési kiírások előzetes ellenőrzése során, mind pedig a már folyamatban lévő, vagy lezárásra váró közbeszerzési eljárások során a benyújtott dokumentumok ellenőrzéséhez, valamint segítséget nyújtanak a tipikus hibák elkerüléséhez. Céljuk továbbá, hogy ismertessék a szerződésmódosítások előzetes véleményezésére vonatkozó ellenőrzési gyakorlatot, elősegítve a szerződésmódosítások közbeszerzési-jogi szempontú jogszerűségének elbírálását. Az összefoglalók rendkívül részletesek, de egyúttal „felhasználó-barátak” is, mivel bemutatják többek között a Közbeszerzési Döntőbizottság egyes eseteit és döntéseit, felhívják a figyelmet a rossz és jó gyakorlatokra, kiemelik az ellenőrzésekhez benyújtandó dokumentumok körét és rövid, lényegre törő összefoglalókat tartalmaznak az egyes kérdésekről – áll a közleményben.

A közbeszerzési felhívás és dokumentációminták, valamint az útmutatók célja, hogy segítséget nyújtsanak a szabályos közbeszerzési eljárások előkészítéséhez, az audittapasztalatok figyelembevételével elősegítve a szabályszerű és hatékony támogatásfelhasználást. A felhívás- és dokumentációminták mellett rövid leírások is elérhetőek arra vonatkozóan, hogy a kedvezményezetteknek milyen lényeges feltételeket kell figyelembe venniük, amikor egy adott eljáráshoz dokumentumokat készítenek.

A dokumentumok útmutató része tehát a jó gyakorlatokat, a kerülendő és az alkalmazható előírások tartalmi követelményeit részletezi, a minták pedig – ezen követelményeknek megfelelő – konkrét szövegsablonokat, példákat tartalmaznak.

A Miniszterelnökség szerint a közzétett minták és kapcsolódó útmutatók a közbeszerzések terén kevésbé gyakorlott ajánlatkérőknek egyfajta segítségül szolgálnak, emellett a jó gyakorlatok elterjesztésével gyorsítják az ellenőrzési folyamatot is.

A több tucatnyi iratminta és útmutató a https://www.palyazat.gov.hu/iratmintk-1 webhelyen érhető el.”

Forrás:
Három állami szervnél már kötelező a közbeszerzéseknél az e-kommunikáció; Magyar Idők/MTI; 2017. február 3.

Informatika, távközlés, technika

GINOP-3.4.1-2015 – Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése: hálózatot fejleszt 12 járásban a PR-Telecom

„Tizenkét járásban fejleszt, valamint épít új, modern távközlési hálózatot a PR-TELECOM Távközlési, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt., több mint 3,3 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatás felhasználásával – közölte a társaság.

A tájékoztatás szerint az Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése elnevezésű pályázat keretében a cég helyi elérési hálózatot, illetve a szolgáltatásokat biztosító gerinc optikai infrastruktúrát fejleszt a kőszegi, sárvári mezőcsáti, jászapáti, balatonfüredi, balatonalmádi, veszprémi, kiskunfélegyházi, sárospataki, sátoraljaújhelyi, tokaji, ózdi járásokban. Az érintett települések gerinchálózati csatlakoztatása a kiírás szerint a meglévő optikai hálózatok felhasználásával valósul meg, a településeken új optikai elérési hálózatok épülnek ki. A fejlesztés több mint 150 településen valósul majd meg, a projektet várhatóan 2018 december 31-re fejezik be.

A PR-TELECOM jelenleg az ország hét földrajzilag elkülönült térségében, tizenegy megyéjében, több mint 200 településen nyújt digitális és analóg kábeltelevízió szolgáltatást, szélessávú internetelérést, valamint digitális alapú vezetékes telefonszolgáltatást. A nyilvános adatbázison elérhető információ szerint a társaság nettó árbevétele 2015-ben 5,67 milliárd forint volt az egy évvel korábbi 6,24 milliárd után, adózott eredménye ugyanakkor 73,97 millió forintról 218,24 millió forintra nőtt.”

Forrás:
Hálózatot fejleszt 12 járásban a PR-Telecom; SG.hu/MTI; 2017. február 3.
Lásd még: GINOP-3.4.1-2015 – Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése; Széchenyi 2020

Indul a Szupergyors Internet Program kivitelezését követő projekt

„A Széchenyi 2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében 400 millió forint európai uniós és hazai támogatásból megvalósuló projekt célja a Szupergyors Internet Program szélessávú fejlesztéseinek előkészítéséhez és végrehajtásához kapcsolódó feladatok ellátása. A projekt nagyban hozzájárul ahhoz, hogy 2018 végére Magyarországon minden olyan háztartás, amely ezt igényli, hozzáférhessen a szupergyors internethez.

A Szupergyors Internet Program kivitelezését követő projektben a megépülő hálózatok szakszerűségét, elvárt minőségét, jogszabályi feltételeknek való megfelelését biztosító felügyelőmérnöki hálózat kiépítésével és működtetésével kapcsolatos munkafolyamatokra kerül sor.
A Szupergyors Internet Programban megvalósuló kivitelezések műszaki lekövetései a projekt által biztosított felügyelő mérnöki tevékenység formájában zajlanak. A projekt feladata a SZIP keretében nyertes pályázók, valamint az önerős fejlesztési megállapodást aláírók tevékenységének folyamatos ellenőrzése, a kiviteli munkák követése, műszaki ellenőrzése, a megépült hálózatok megfelelőségi, minőségi és átvételi vizsgálatainak biztosítása a tervezési és hálózatépítési ajánlásban, a tervezési és kivitelezés követési útmutatóban foglaltaknak megfelelően.
Az ellenőrzések a szolgáltatók által vállalt lefedettség és technológiai megvalósítás magas szintű hálózati és szolgáltatási minőségére, a támogatási összeg hatékony felhasználása, és a határidők betartása fókuszálnak.

A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, mint projektgazda gondoskodik a felügyelő mérnökök kiválasztásáról, felkészítéséről, szükség szerinti képzéséről, valamint az egyes pályázati szakaszoknak megfelelő ütemben elkészítendő munkaterveiről, azok teljesítéséről és adminisztrációjáról is.

Kapcsolódó projektek: SZIP – Kivitelezés követése (KKP)
KIFÜ szerepe a projektben: Projekt gazda
Projekt azonosító: GINOP-3.4.4-16-2016-00001
Indítás: 2016
Zárás: 2018
Támogatás összege: 400 Millió forint
Projekt státusza: Folyamatban lévő…”

Forrás:
Indul a Szupergyors Internet Program kivitelezését követő projekt; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség; 2017. február 7.
GINOP-3.4.4-16 Szélessávú fejlesztések előkészítéséhez és végrehajtásához kapcsolódó feladatok ellátása; Széchenyi 2020

Újabb határidő az elektronikus jegyrendszer elindítására Budapesten

„Várhatóan 2018-ban kezdődhet az elektronikus jegyrendszer elindítása Budapesten – közölte az InfoRádióval a BKK. A társaság az új rendszer kiépítése közben pályázatot írt ki régi típusú mechanikus lyukasztók beszerzésére.

Az elmúlt években több határideje is volt az elektronikus jegyrendszer felállításának, azonban különböző okokból egyszer sem sikerült eljutni a kezdésig. Az InfoRádió több kérdéssel is fordult a Budapesti Közlekedési Központhoz, a többi között azzal, hogy mikor és milyen feltételek mentén valósulhat meg a rendszer kiépítése a fővárosban. A közlekedésszervező társaság jelezte, a projekt elindulása 2018 elejétől fokozatosan várható és ez már igazodik az országosan átjárható jegy- és bérletrendszerhez és a kibocsátott kártyák a különböző közlekedési társaságok között biztosítják majd az átjárhatóságot is.

A BKK kiemelte, a szervezet azon dolgozik, újabb csúszás már ne legyen, hozzátették, át kellett alakítani a terveket, mivel az eredeti szerződések nem tartalmazták a tavaly bevezetett elektronikus személyi igazolvány használatát a közlekedésben, ráadásul ezt időközben jelezni kellett az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak, amely finanszírozza a beruházást.
A Budapesti Közlekedési Központ arról is tájékoztatott, hogy a projekt része lesz a beléptető kapuk telepítése a metróállomások jelentős részén, valamint hat HÉV-állomáson. A BKK hangsúlyozta, a kapuk telepítésének dátuma jelentősen függ a 3-as metró felújításának ütemezésétől, illetve az engedélyezési folyamat időigényétől. A BKK tervei szerint az első beléptetőkapuk kiépítése 2017 második felében kezdődhet el.

A sajtóban arról is lehetett olvasni, hogy az elektronikus jegyrendszer tervezése közben a BKK pályázatot írt ki régi típusú, mechanikus lyukasztókra. A BKK ezzel összefüggésben azt mondta, a szervezet feladata, hogy a járműveket azok kialakításához és műszaki lehetőségeihez illeszkedő jegykezelő-készülékekkel lássa el. Hozzátették, a járművek, főleg a buszok és a villamosok egy részén jelenleg csak a mechanikus jegykezelő-készülékek használhatók, az új rendszer megvalósulásához szükséges átalakításokig ezzel is számolni kell, ezért az új eszközök felszerelését követően egy ideig a régi lyukasztók is használatban maradnak.

A BKK kiemelte, először a bérleteket, utána a jegyeket vezetik be az elektronikus jegyrendszerbe, ezzel párhuzamosan kezdődik el a papír alapú termékek kivezetése, de erre időt kell biztosítani az utasoknak. Csak a papír alapú jegyek teljes kivezetése után szerelhetők le a régi típusú lyukasztók – tette hozzá a BKK.

Az utazási egyenleget elektronikusan, a BKK központi rendszerében fogják nyilvántartani, az igénybe vett szolgáltatás ellenértékét pedig levonják a kártyához tartozó számláról.”

Forrás:
Kitalálja, mi az, amit végre tényleg bevezet a BKK?; Szabó S. Gergő; InfoRádió; 2017. február 6.

Közös V4-es álláspont a hírközlési keretszabályozás felülvizsgálata kapcsán

„A szubszidiaritás, a verseny fenntartása, valamint a tagállami sajátosságokat figyelembe vevő, a fogyasztóvédelemre és egyetemes szolgáltatásokra is vonatkozó rugalmas hírközlési szabályozás mellett tették le voksukat a Visegrádi Együttműködésben (V4) résztvevő államok hétfőn Varsóban. Karas Monika felszólalásában hangsúlyozta: hasznos lenne a V4-es együttműködés további erősítése az elektronikus hírközlési kérdésekben.

Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia regionális hírközlésért felelős miniszterei és a hírközlésért felelős nemzeti hatóságok elnökei 2017. február 6-án a V4 soros elnökségét betöltő Lengyelország szervezésében találkozót tartottak annak céljából, hogy közös álláspontot alakítsanak ki a hírközlési keretszabályozás felülvizsgálatára vonatkozó tavaly szeptemberi európai bizottsági jogalkotási javaslat kapcsán.

Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke a találkozón felszólalásában jelezte: szükséges, hogy a piaci változásokra megfelelő szabályozási válaszok szülessenek, hogy a szabályozás korábbi tárgyát az új viszonyokhoz igazítsuk, valamint hogy a közös javaslat a szubszidiaritás elvével legyen összhangban. Továbbá hangsúlyozta, hogy az uniós döntéshozatal során előnyös lenne az elektronikus hírközlési kérdésekben a V4-es együttműködés további erősítése akár hatósági, akár minisztériumi szinten. Az NMHH elnöke hozzátette, hasznosnak tartja az olyan fórumokat, ahol a V4 országok minisztériumainak és szabályozó hatóságainak képviselői vezetői szinten is egyeztetni tudnak az aktuális kérdésekről. Magyar részről a hatóságot az elnök mellett Kajzinger Ervin nemzetközi és stratégiai igazgató képviselte, míg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részéről Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkár vett részt a találkozón.

A most elfogadott közös V4-es álláspont szerint a résztvevők egyetértettek abban, hogy szükséges a szabályozást a piaci változásoknak megfelelően aktualizálni, de ez nem járhat a szubszidiaritás elvének sérülésével. Frekvenciaszabályozás tekintetében a résztvevők a jelenlegi szabályok finomhangolása mellett tették le voksukat. A V4-ek hangsúlyozták, hogy a szabályozás fő mozgatórugójának továbbra is a verseny fenntartását kell tekinteni. Egyetértettek abban, hogy a fogyasztóvédelem és az egyetemes szolgáltatások tekintetében is fontos a tagállami sajátosságokat szem előtt tartó rugalmas szabályozás fenntartása.

A közös álláspont hozzájárul ahhoz, hogy az uniós döntéshozatal során a régió érdekeit megfelelően szinten tudják a tagállamok képviselni. A magas szintű találkozó előkészítése céljából a hatóságok és a minisztériumok képviselői 2016 decemberében folytattak szakértői szintű egyeztetést.

Az elfogadott közös álláspontot a lengyel szervezők az uniós intézmények képviselői számára is megküldik.”

Forrás:
Közös V4-es álláspont a hírközlési keretszabályozás felülvizsgálata kapcsán; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2017. február 7.

Egymást perli a Vodafone és a Telekom a közbeszerzés miatt

„Botrányosan folytatódik az állami mobilszolgáltatásra kiírt közbeszerzési eljárás. A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság február 9-én csütörtökön felfüggesztette a végrehajtását a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) döntésének, amellyel elvileg a Magyar Telekom válna az állami intézmények mobilszolgáltatójává. Ezt Király István, a Vodafone Magyarország vezérigazgató-helyettese jelentette be, hiszen ők tettek panaszt a közbeszerzési eljárással szemben.

A Telekom és Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóság (KEF) már hétfőn bejelentette, hogy a cég az állami mobilszolgáltató pályázat győztese lett, és aláírták a szerződést. Csakhogy a Vodafone bírósági eljárást kezdeményezett, mert a szerinte legkedvezőbb ajánlattal kizárták a pályázatból, és most már polgári pert is indít a Budai Központi Kerületi Bíróságon, mert szerinte a bírósági ügy miatt a KEF eljárása nem zárult le jogerősen, és a Magyar Telekommal kötött szerződés érvénytelen.

A Vodafone szerint ez azt jelenti, hogy továbbra is ő az állami intézmények szolgáltatója.

A KEF azért zárta ki a Vodafone-t a pályázatból, mert szerinte a mobilcég túl alacsony összegű ajánlatot tett, és emiatt kétséges, hogy teljesíteni tudja-e a vállalását. Király István viszont azt nyilatkozta, hogy a kiírásra tett ajánlatuk nem veszteséges, és a becslései szerint éves szinte 500 millió forinttal kedvezőbbek, mint a konkurens Telekom ajánlata.

A Magyar Telekom szerint a Vodafone valótlanságokat állít, ezért pert indít a riválisa ellen. Szerinte a KEF-fel kötött szerződés jogszerű és érvényes, és a szerződő felek „valamennyi irányadó jogszabály betűjét és szellemét betartották”. A Magyar Telekom szerint a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság döntése nem teszi utólag érvénytelenné a szerződést.
Pénteki közleményében a Magyar Telekom egyenesen felszólította a Vodafone-t, hogy szüntesse meg a jogsértő ügyféltájékoztatási gyakorlatát és az ezzel kapcsolatos sajtónyilatkozatokat.”

Forrás:
Egymást perli a Vodafone és a Telekom a közbeszerzés miatt; Tóth Balázs; 2017. február 10.
Lásd még: Mobil közbeszerzés: reagált a Telekom a Vodafone állításaira; Szabó Zsuzsanna; Napi.hu; 2017. február 10.
A Telekom lesz az állami intézmények mobilszolgáltatója; Origo.hu; 2017. február 6.

Társadalom, gazdaság, művelődés

PREGA 2017 konferencia és kiállítás: Adat – Információ – Haszon – Precíziós gazdálkodás és Agrárinformatika

2017. február 22. – Hotel Aquaworld Resort, Budapest

PROGRAM (válogatás)
7:30 – 8:45: Precíz érkezés és regisztráció frissítőkkel

8:45 – 9:20: Plenáris megnyitó, rövid köszöntőkkel
Bolyki Bence, Agroinform.hu, portálvezető
Győrffy Balázs, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, elnök
Harsányi Zsolt, Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége, elnök
Dr. Feldman Zsolt, Földművelésügyi Minisztérium, Agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár
A farmok digitális forradalma – nemzetközi kitekintés 9:20-10:20

  • A precíziós gazdálkodás és az adatok forradalma a nagy és kis méretű mezőgazdasági rendszerekben
    Prof. Dr. Raj Khosla – Colorado State Egyetem, USA, a precíziós gazdálkodás professzora és a Nemzetközi Precíziós Mezőgazdasági Egyesület alapítója
  • Precíziós gazdálkodás, big data & UAV-k – képzelet vagy valóság?
    Prof. Dr. John Stafford – a Precision Agriculture folyóirat főszerkesztője és az Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia programbizottságának elnöke

Plenáris szakmai előadások 10:50-12:10

  • …Okos Farmok a gazdálkodó szolgálatában – Intelligens telephelyek – Zsoldos Tamás, T-Systems Magyarország Zrt.
  • Adatalapú döntések a 2020 utáni finanszírozásban – Hollósi Dávid, Erste Bank Zrt. Agrárkompetencia Központ

Szántóföld szekció 13:30-17:00
…A precíziós gazdálkodás nehézségei – Borsiczky István, Tomelilla Kft., ügyvezető

Jövőkép 2020 – tervek, eredmények, sikerek és kihívások a smart farmok megvalósításában – Precíziós gazdálkodók kerekasztala:
Résztvevők: Bűdi Károly – Alsódobsza, Kauser Jakab – Sárkeszi, Takács András – Szákszend, Szűcs Imre – Belvárdgyulai Mg. Zrt., Gyenei Ferenc – Bonafarm csoport, Dr. Szieberth Dénes – elnök, Magyar Kukorica Klub Egyesület, Moderátor: Dr. Milics Gábor – Széchenyi István Egyetem

Digitális farmok kihívásai gazdaszemmel Locus loci – Dezső Gábor, GSD Agrárprodukt Kft.

Precíziós adatokból hasznos információ – Hiri István, GDi ESRI Magyarország Kft., üzletágvezető

A precíziós gazdálkodás ökonómiai kérdései – Dr. Kemény Gábor, Agrárgazdasági Kutató Intézet, igazgató

Kertészet szekció 13:30-17:00

Állattenyésztés szekció 13:30-17:00…
…OkosFarm – a precíziós telephely – Kövesdi József, Senit Kft., tulajdonos

IoT a gyakorlatban: Távfelügyelet egy baromfiüzemben – Balázs Weibel, CEO, CubiLog Ltd.
A teljes program letöltése docx formátumban itt.

A szervezők a program változtatásának jogát fenntartják.”

Forrás:
PREGA 2017; Agroinform.hu

A kódolás a következő nagy kékgalléros munka

„Az átlagkódolónak nem ideghálóhoz kell algoritmust írnia, hanem tudjon JavaScriptet használni a helyi banknál. Ők a közeljövő új kékgallérosai.

„Ha megkérdezek valakit, hogy írjon le nekem egy kódolót, általában Mark Zuckerberghez hasonló személyekről beszélnek: egyetemet abbahagyó kapucnis arc, 72 órás lázas programozással ír egy appot, célja a hihetetlen gazdagság és a világ megváltoztatása.

De ez a szilícium-völgyi sztereotípia még földrajzilag sem pontos. A Völgy az ország kódolóinak mindössze 8 százalékát alkalmazza. És a többi milliók? Ők inkább Devonra hasonlítanak, aki Portland-ben segít fenntartani egy biztonsági szoftverszolgáltatást. Nem lesz mesésen gazdag, de a munkája stabil, kifizetődő: heti 40 óra, jól fizetett, intellektuális kihívás. Apja kékgalléros arc volt, sok szempontból ő is az.

Politikusok általában siránkoznak a jó kékgalléros állások eltűnése miatt. Ezek a munkák a középosztály egyik pillére. De mi van, ha máris itt van a következő nagy kékgalléros álláskategória, és ez a programozás? Ha a kódra nem nagy tétű szexi dologként, hanem egy Chrysler-üzem megbecsült képzett munkájaként tekintünk? Ha diákok nem négyéves egyetemi stúdiumon sajátítanák el, hanem már a középiskolában is mélyebben beletanulnának, több hónapos intenzív programokon vennének részt. Csodagyerekek kevesebb, a munkások több figyelmet kapnának.

Ezek a kódolók nem ideghálókhoz írnának algoritmusokat, de miért kellene nekik? Munkájukhoz nem is kell ilyen szintű szakértelem. JavaScriptet viszont jól tudnának használni a helyi banknál. Markánsan középosztálybeli munka, és egyre több lesz belőle. Az IT szektor 81 ezer dollár évi átlagkeresete az összes állás átlagkeresetének több mint kétszerese. 2024-ig 12 százalékos bővülés várható, ami szintén több mint más területeken. Országszerte különösen az iparosítás megszűntével sokan ragadják meg a lehetőséget. Szén helyett kód.

A társadalomnak természetesen kellenek szupersztárok. Cégeknél és egyetemeken dolgozó komoly újítók teremtik meg az új területeket, például a mélytanulást. Az igazi programozói munkáról viszont nem így alakul ki új mainstream kép. A popkultúra évtizedekig agyondicsőítette a magányos zseni kódolókat. A valódi hősök viszont naponta dolgoznak, és legyen az autó, szén, vagy kód, jó dolgokat csinálnak.””

Forrás:
A kódolás a következő nagy kékgalléros munka; mandiner.digit; 2017. február 10.
Eredetileg: The Next Big Blue-Collar Job Is Coding; Clive Thompson; Wired; 2017. február 8.
Szerkesztői megjegyzés: A cikket adaléknak közöljük, mert fontos és érdekes kérdéshez szól hozzá – vitatható állításaival (pl. „JavaScriptet viszont jól tudnának használni a helyi banknál.”) egyetemben. Arról nem is szólva, hogy ezek az informatikai állások is áldozatául eshetnek a digitalizációnak.

Tömeges elbocsátások nélküli automatizálás?

„Ha képesek új területeken alkalmazni tudásukat, az automatizálással nem válik minden érintett munkanélkülivé.

„A bankokat a költségek, a szabályozás és a cyberbiztonság növelése foglalkoztatja, de a horizonton megjelenő új technológiákon, mesterséges intelligencián, blokkláncon és big datán is töprengenek. Tavaly egyre hangsúlyosabb lett a robotika, az automatizálás masszív irodai állásvesztéshez vezető robotikus folyamata.

Például a törvények, szabályok és a szabályozás betartását ellenőrző banki részlegek 10 éve csomó személyt alkalmaztak. Ha jelenleg is így lenne, a legnagyobb bankoknál 25 ezren dolgoznának ezen a területen. Most viszont azt nézik, hogy az adatelemzéssel hogyan legyenek hatékonyabbak és eredményesebbek egyes területeken, például a pénzmosásban. Az egyik ügyfél évi 100 millió dollárt spórol meg e tevékenységek nagy részének automatizálásával. Ahogy elnézem, ez most a trend.

Az Accenture-nél az elmúlt másfél évben 17 ezer állást helyettesítettünk automatizált megoldásokkal. Mégsem lett senki munkanélküli, mert ezeknek az alkalmazottaknak új munkaköröket találunk ki. A nagyobb automatizálással, a mesterséges intelligencia gyors fejlődésével és alkalmazásaival rengeteg állás szűnik meg, a vállalatoknak viszont megoldást kell találniuk, hogy alkalmazottaikat ne bocsássák el.

Modellünkből kiderül, hogy kevesebben válnak munkanélkülivé, ha az alkalmazottak több emberi képességet igénylő feladatokra, például bonyolult elemzésekre, közösségi/érzelmi intelligenciára csoportosítják át adottságaikat. Ha ez megtörténik, a teljes automatizálás következtében az Egyesült Királyságban 2035-ig 6 százalékkal kevesebb állás szűnik meg, mint enélkül.””

Forrás:
Tömeges elbocsátások nélküli automatizálás?; mandiner.digit; 2017. január 20.
Eredetileg: Accenture saved a bank $100 million a year by automating a key unit; Lianna Brinded; Business Insider; 2017. január 19.
Technology Trends 2017 – Accenture Tech Vision; Accenture

Zavaros helyzet Debrecenben a közlekedési adatok miatt

„A Debreceni Menetrend alkalmazást egy debreceni szoftverfejlesztő, Szincsák Tamás készítette. Szincsák már 2012-ben is dolgozott annak a megoldásán, hogy egy alkalmazásból elérhetők legyenek a menetrendek. Elmondása szerint akkor gyakorlatilag csak a megállókba kihelyezett menetrendekből és nehezen kezelhető pdf-fájlokból lehetett tájékozódni.

„A fejlesztést kezdetben a szakdolgozatom keretében végeztem, majd TDK munkaként folytattam, de az egyetem után is folyamatosan továbbfejlesztettem az alkalmazást, főként a felhasználói visszajelzésekre és igényekre koncentrálva”
– mondta el a Járókelő blognak az app fejlesztője. A Debreceni Menetrend alkalmazás ingyenesen letölthető Android telefonokra, a Google Play áruház nyilvános adatai szerint 50 és 100 ezer között van a telepítések száma.

A mostani konfliktust a tudomásunkra jutott információk szerint az okozta, hogy a debreceni közlekedési társaság, a DKV Zrt. kifogásolta, hogy a Debreceni Menetrend alkalmazás az engedélyük nélkül újraközli az ő adataikat, és tiltott adatszerzésre hivatkozva feljelentést tettek.

A fejlesztő elmagyarázta, hogy korábban már próbáltak kapcsolatba lépni a DKV-val együttműködést keresve, azonban válasz erre nem érkezett. Az általa fejlesztett alkalmazásban megjelentek a DKV valós idejű adatai, tehát a forgalmi változások, a járművek pozíciója, a késés mértéke, a járművek rendszáma, típusa, hogy alacsonypadlósak-e és így tovább.

„Gyakorlatilag pontosan ugyanazok az adatok, amiket pl. a BKK FUTÁR már évek óta megmutat a felhasználóknak. Ezekhez az adatokhoz a DKV alkalmazása által is használt API-n keresztül jutottam hozzá, ami semmiféle védelemmel nem volt ellátva. A DKV saját alkalmazása ezen adatok közül kevesebbet mutat meg, és azokat is kevésbé átlátható formában”
– tette hozzá Szincsák Tamás, aki AppCorner nevű cégével más városokra, így Budapestre is készített menetrend appot.

A fejlesztő szerint a Debreceni Menetrend appot napi 6-7 ezer ember használja, és 15 ezren használják hetente legalább egyszer. A feljelentésben kifogásolt valós idejű adatok tavaly ősszel kerültek a Debreceni Menetrend alkalmazásba, azzal a céllal, hogy ezek az információk minél több utashoz eljussanak, és ezzel javítsanak a város közösségi közlekedésén. A valós idejű adatokat is figyelembe vevő útvonaltervből legalább ezer készült naponta…”

Forrás:
Járókelő.hu; 2017. február 8.
Vesd össze: Sajtóközlemény; DKV Debreceni Közlekedési Zrt.; 2017. február 8.

Jönnek az “Okos Városok”: a Századvég elindította a Smart Solutions Klaszter programot

888.hu: Tavaly ősszel a települések fejlesztési igényeire fókuszáló klasztert, vagyis szakmai közösséget alapított a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kezdeményezésével több vállalat. Ez az okos megoldások kifejlesztését és működtetését célzó program kiknek lehet hasznos elsősorban?
Márton Péter: Többekkel együtt alapítottuk meg a Smart Solutions Klasztert. Neves informatikai cégek mellett az Urban PM városfejlesztő/tervező vállalat is szerepel a partnerek között. Általánosságban véve ennek a Klaszternek az az alapvető küldetése, hogy a komplex nagyvárosi megoldások mellett a fenntartható fejlődés és a gazdaságélénkítés jegyében egyaránt kellő figyelmet fordítson a kisebb vidéki városok, falvak és életközösségek fejlesztési igényeinek felkutatására, és ezen szükségletek magas szintű kiszolgálására új termékekkel és szolgáltatásokkal. Mi katalizátorként, rendszerszervezőként reméljük, hogy sikerül fellépnünk ebben a projektben annak érdekében, hogy ezek a fejlesztések minél gyorsabban és hatékonyabban elindulhassanak. Mi azt tapasztaltuk, hogy a smart cities, tehát az okos városok fejlesztési terveinek ügyében elméleti tanulmányokból már eddig is rengeteg volt, viszont a gyakorlatba egyáltalán nem kerültek még ezek az elképzelések átültetésre Magyarországon. Ennek az elméletet a gyakorlatba ténylegesen is átültető folyamatnak szeretne az élére állni a Századvég, hogy minél gyorsabban, minél több program ténylegesen is megvalósulhasson.

888.hu: Mit takar a smart city gyűjtőfogalom?
Márton Péter: Nagyon sokan beszélnek a smart cities programról és sok esetben úgy, hogy közben a fogalom pontos meghatározását nem is ismerik. Tükörfordításban okos város az eredeti angol kifejezés magyar megfelelője, ami tulajdonképpen egy olyan gyűjtőfogalom, ami minden olyan leginkább IT-jellegű megoldásra vonatkozik, amely egyszerűsíti, komfortosabbá, könnyebbé teszi egy-egy település életét. Ez a lakossági oldalon ügyfélbarát szolgáltatásokkal, míg a vállalati rétegnek az ipar 4.0-ra való rávezetésével valósulhat meg, de a parkoló rendszerektől az önkormányzati intézmények működésén keresztül az ügyfélfogadó rendszerek szabályozását is jelentheti. Az automatizálási fejlesztéseken keresztül pedig kiterjedhet a víz- és hulladékgazdálkodás optimalizálására, de a napelemes energia termelésére vagy akár az innovatív közlekedésre, illetve az intelligens kamerarendszerek kiépítésére is.

888.hu: A Századvég milyen szerepet vállal a projektekben?
Márton Péter: Ez a projekt újdonságnak számít a Századvég eddigi tevékenységeihez képest, hiszen ezzel a cégünk kilép az eddigi elméletibb jellegű működés formai kereteiből a gyakorlatias megoldások felé is nyitva egy új tevékenységi irányt. A Századvég kifejezetten gyakorlati részt vállal fel a tervek megvalósításában. A Smart Solutions Klaszterbe belépő tagok szolgáltatását olyan termékké alakítja, alakíttatja, ami a felhasználók számára testre szabott. De segít a termékek értékesítésében is, hogy a legmegfelelőbb csatornákon keresztül és a leggyorsabban juthassanak el azok az önkormányzatokhoz. Emellett a fejlesztési projektek forrásainak a felkutatását is vállalja a Klaszterben a Századvég. Mi elsőként léptünk annak érdekében a magyar piacon, hogy gyakorlatias alapon összehozzuk egymással ezen a területen az összes lehetséges szereplőt.

888.hu: Mennyire számít Magyarországon, a magyar cégek és önkormányzatok körében szűz területnek a „smart city, azaz az okos város” fejlesztési irány? Milyen új lehetőségek rejlenek az ilyen, alapvetően a lakosság életminőségét javító új szolgáltatásokban?
Márton Péter: Bár sok cég foglalkozott már eddig is ilyen smart city technológiákkal, de eddig a tevékenységük nagyrészt arra szorítkozott, hogy főként elméleti tanulmányokban kínálják a jövőbeli termékeket, szolgáltatásokat a magyar piacon. Ezekkel alapvetően az a baj, hogy ezek iránt az önkormányzatok nem tudnak így, ebben a formában érdeklődni, mert ezek a tervek nem az ő egyedi eseteikre, az ő személyes tulajdonságaikra vannak szabva. A Századvég abban szeretne segítséget adni, hogy változtat ezen a helyzeten, és összehozza a fejlesztőket a valódi igényekkel. Emellett mi az önkormányzatokkal azt is ismertetni szeretnénk, hogy melyek a már létező, tehát elkészült fejlesztések, és azok milyen irányokban módosíthatóak az egyedi igényeknek megfelelően.

888.hu: Az ország kis mérete és az önkormányzatok ebből fakadó sajátosságai mennyire akadályai a komolyabb, jelentősebb smart solutions, tehát az okos megoldásokat használó fejlesztések megvalósulásának? Kell-e külső EU-s vagy kormányzati támogatás az okos megoldásokat használó fejlesztések magyar valóságba ültetéséhez?
Márton Péter: Az ország méretéből fakadó sajátságok miatt valószínűleg szükség lehet az állami, illetve az EU-s források mozgósítására is. Azonban azt gondoljuk, hogy a lehetséges projektek jelentős része megvalósítható ilyen támogatások bevonása nélkül is. Például pusztán az általuk elért költségmegtakarítások révén is. Ugyanakkor az is biztos, hogy van számos olyan önkormányzat is, amely saját forrásból is meg tud bizonyos fejlesztéseket valósítani. A jelenleg kifejlesztett termékek alkalmazásának persze egyes esetekben méretgazdaságossági szempontok lehetnek az akadályozói, mivel például nem alkalmazhatóak ugyanazok a gazdaságossági számítások a kisebb méretű önkormányzatok esetében. De az ilyen problémák megoldásában is kiemelt szerepe lehet a Századvégnek mint katalizátor szereplőnek, mivel mi ezeknek a technikai jellegű akadályoknak a leküzdésében is segítséget tervezünk nyújtani. Általánosságban véve is az egyik célkitűzésünk a Klaszter életre hívásával, hogy segítéségével az okos megoldások területén a kereslet végre olyan kínálattal találkozhasson, ami a kisebb méretű önkormányzatok számára is megfelelő. Arra törekszünk majd, hogy készüljenek el a kisebb önkormányzatok számára a nagy termékek és szolgáltatások méretet, valamint tartalmat tekintve is redukált, kisebb költségű változatai.

888.hu: A Smart Solution Klaszter projekt a munkahelyteremtés, az álláshelyek megőrzése szempontjából milyen potenciállal bír?
Márton Péter: Mind a fejlesztő cégek munkahelyteremtése tekintetében, mind pedig az okos megoldásokat használó szolgáltatások működtetésében is nagy lehetőségek vannak. Az további potenciált jelent, hogy a termékek exportja is lehetséges, az önkormányzatok pedig a szolgáltatások bővítésével mindig tovább növelhetik a lakossági komfortot ezzel újra növelve a munkahelyek számát.

888.hu: Van-e olyan terület, fejlesztési irány, amelyet már ki lehet emelni a program eredményeként? Mik a következő lépések, a fejlesztési irányok?
Márton Péter: Most néhány hete írtuk alá a Klaszter alapító dokumentumait, most még abban a fázisban vagyunk, hogy rengeteg új tag belépését kell intéznünk. Ez óriási öröm, mert ez azt mutatja, hogy jó volt az eredeti elképzelésünk erről a fejlesztésről. Amikor majd az első nagy belépési hullám lecsendesedik, akkor szeretnénk majd a tagokkal egy közös konferenciát szervezni, ahol közösen megvitathatjuk a jövővel kapcsolatos elképzeléseinket. De van ugyanakkor néhány olyan újdonság is a projekttel kapcsolatban, amelyekkel kapcsolatban viszont már heteken belül tervezzük, hogy megjelenünk a nyilvánosság előtt.”

Forrás:
Jönnek az “Okos Városok”: a Századvég elindította a Smart Solutions Klaszter programot; Vincze Viktor Attila; 888.hu; 2017. február 10.

Német-Francia Digitális Völgy létrehozására tettek javaslatot

„A Roland Berger szakértői szerint a lehetőségek megfelelő kihasználásával az európai digitális piac éves szinten 415 milliárd euró bruttó hazai termelésnövekedést könyvelhetne el, és több mint százezer új munkalehetőséget teremthetne.

A fejlődést nemcsak a stratégia hiánya, hanem az országonként különböző adatvédelmi szabályozások és digitális tranzakciós határok nehezítik. Ezzel magyarázható, hogy az unikornisok 39 százaléka a Szilícium-völgyből kerül ki, míg Európából csak 11 százalékuk. A trendek megfordítása érdekében a Roland Berger szakértői egy Német-Francia Digitális Völgy létrehozására tettek javaslatot. Franciaországban a kevéssé motiváló adózási környezet tartja vissza a befektetőket, míg Németországra a kockázatkerülő magatartás a jellemző.

Schannen Frigyes, a Roland Berger ügyvezetője szerint egy közös Technológiai Völgy az első lépés lenne ahhoz, hogy Európa globálisan is újra meghatározó szerepet játsszon a gazdasági innováció területén…”

Forrás:
Franko–germán völgy; Computerworld; 2017. február 9.
Towards a Franco-German Digital Valley; Roland Berger GmbH; 2016. december (pdf)

Törvények, rendeletek

A Kormány 1062/2017. (II. 8.) Korm. határozata Magyarország Elektronikus Hírközlés-politikájáról

„A Kormány az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció (InternetKon) eredményei alapján a Kormány által végrehajtandó Digitális Jólét Programjáról szóló 2012/2015. (XII. 29.) Korm. határozat 2. pont e) alpontja értelmében elfogadja Magyarország Elektronikus Hírközlés-politikáját és
1. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy gondoskodjon Magyarország Elektronikus Hírközlés-politikájának a kormányzati portálon való közzétételéről;
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: azonnal

2. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert és a Digitális Jólét Programjával kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztost, hogy – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökével együttműködve – a Magyarország Elektronikus Hírközlés-politikájának megvalósításával kapcsolatos feladatok végrehajtásához szükséges intézkedések megtételéről gondoskodjon.
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter, a Digitális Jólét Programjával kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos
Határidő: folyamatos…”

Forrás:
A Kormány 1062/2017. (II. 8.) Korm. határozata Magyarország Elektronikus Hírközlés-politikájáról; Magyar Közlöny; 2017. évi 18. szám; 2017. február 8.; 363. oldal (pdf)