Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Tuzson Bence: Valódi közszolgálatot építünk, a hivatalainknak segítenie és nem gáncsolnia kell az embereket

„Személyes feladatomnak tekintem, hogy a rossz és fölöslegesen hosszadalmas eljárásokat kiiktassuk. Szolgáltató államot építünk, amelynek egyetlen feladata, hogy az embereket szolgálja, de a közösség érdekében létrejött szabályokat következetesen betartassa – mondta a PestiSrácok.hu-nak adott nagyinterjúban Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára arra a felvetésünkre, hogy az emberek ma még sokszor útonállóként, kerékkötőként tekintenek a hivatalnokokra, akik újabb és újabb kötelezettségekkel egzecíroztatják a törekvő polgárokat, vállalkozókat.
Tuzson Bence elismerte, hogy a központi közigazgatásban, főként a minisztériumokban 2008 óta valóban nem volt érzékelhető béremelés, ennek oka, hogy az állam szerény és önmagával szemben szigorú. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a bérezési rendszer teljes felülvizsgálatát javasolja, mert a közigazgatásnak elkötelezett és jól megfizetett munkatársakra van szüksége. Az államtitkár ugyanakkor nem tartja ördögtől való gondolatnak az állami szféra karcsúsítását, ám erről még semmiféle döntés nem született…

– Három éve, amikor a Fidesz frakciószóvivőjévé nevezték ki, azt mondta a PestiSrácok.hu-nak, hogy “lélek nélkül, elvek nélkül” nem lehet kormányozni. Sikerült-e megtartani ezt a fogadalmat?
– Talán a nézők, olvasók és hallgatók tudják jobban megítélni, de szerintem amikor a kormány nevében szólalok meg, akkor abban tartalom is van. A magam részéről szóvivőként, kommunikációs államtitkárként is törekedtem rá, hogy mindig éreztessem: a döntéseink mögött van tartalom és elviség. Ezt a mostani feladatomat is csak az elveink és értékeink szigorú megtartása mellett tudom ellátni, a pusztán “működtető, üzemeltető” kormányzati szemléletet mindig is elutasítottam. Ha egy kormánynak nincsenek távlati, nemzeti céljai, pillanatokon belül kibillen az egyensúlyából.

– Nem tudom, a kormányzaton belül szokták-e méricskélni, ki mekkora területet visz, de aligha tévedünk, ha a közszolgálati államtitkárságot az egyik legnagyobbnak véljük?!
– Valóban ez egy nagyon nagy terület, ide tartozik a területi közigazgatás, az építésügy, az örökségvédelem és az uniós finanszírozású közigazgatás-fejlesztés, továbbá a közbeszerzések felügyelete. Egyik nap örökségvédelmi kérdésekben hozunk döntéseket, aztán közigazgatási témákban. Ez a sokszínűség pallérozza, ébren tartja az ember elméjét, de egy ekkora feladatot valóban csak akkor lehetséges elvégezni, ha van elképzelésünk evvel az országgal és ugyanazokat az elveket érvényesítjük minden területen. Csak a kormányhivataloknál 35 ezren dolgoznak. A legújabb Fidesz-KDNP-kormányban azért lett a neve ennek az államtitkárságnak, hogy a “közszolgálatért felelős”, mert evvel is jelezni szeretnénk a legfőbb küldetésünket. Az államigazgatásnak úgy kell működnie, hogy az állampolgárok szolgáltatásként lássák, éljék meg a hivatali ügyintézést.

Most már tényleg kivonul az állam az emberek egymás közti ügyeiből

– 2010-ben grandiózus bürokráciacsökkentést ígért a kormány a Magyary programmal és nem vitás, hogy akár csak a kormányablakok rendszere nagy előrelépést hozott. Korábban egy elrontott forgalmi engedély kijavítása vagy egy évnyi utánajárásba és több tíz órányi sorbanállásba került, ma ez negyed óra lenne. Ám úgy tűnik, ez a korszakváltás a pultok mögötti irodarengetegben már nem történt meg, az állam indái továbbra is fojtogatják a polgárokat.
– A kormányhivatalok rendszerével az államban szerteágazóan kezelt ügyek, szám szerint 2200 ügytípus, egy helyre kerültek, annak érdekében, hogy mindent a lehető leghamarabb és legkényelmesebben el lehessen intézni, jelenleg 295 kormányablak és 10 kormányablak busz segíti majd az ügyintézéseket, de nem vitás, hogy a kormányablakok rendszerét is fejleszteni kell még.

– Nyilván nem ártana például, ha az elektronikus személyit le tudnák olvasni a hivatalokban
Ez a fejlesztés folyamatban van, a személyit, a tb-kártyát és az adókártyát ez a rendszer képes egyedül összekapcsolni, informatikailag egy rendkívül jó megoldás, a telepítések folyamatban vannak. Ennél fontosabb, hogy az ügyek számát csökkenteni kell, minél kevesebb ügyet legyen muszáj elintéznie egy polgárnak. Persze a jó munkához megbecsült kollégák, tisztviselők kellenek, ezért is szeretnénk bevezetni a családbarát munkahely modelljét, hogy a kollégáknak ne kelljen választaniuk a gyermeknevelés és a hivatal között. Ez a téma 35 ezer munkatársunkat érinti.

– Magyary-program hangzatos ígérete az volt, hogy az állam kivonul az emberek egymás közötti ügyeiből és mindenhonnan, ahol fölöslegesen van ott. Hogy nem jár majd börtön, ha a horgász odaadja a halát a barátjának, vagy NAV-bírság, ha az egyszer már leadózott ötezer forintomért lenyíratom a füvet a szomszéddal. És nem arról szól majd a kormányhivatalnokok küldetése, hogy hogyan keseríthetnék meg az eddiginél is jobban a vállalkozók életét! Ehhez képest a pálinkafőzés legalizálásánál elakadtak a dolgok, a hivatalok pont ugyanúgy egzecíroztatják a polgárokat, mint korábban.
– Én ezt nem így látom, 2010 óta csökkent a bürokrácia, sok ügy intézése jóval egyszerűbb, ráadásul ingyenes lett. De ez egy folyamat, még sok a tennivaló. Első lépésben az eljárások leegyszerűsítése zajlott le, most jutottunk el oda, hogy a joganyagot is lefaragjuk, kevesebb és egyszerűbb jogszabály nehezítse az életünket. Valóban az építésügytől a fogyasztóvédelmen át van egy sor olyan szabály, amely fölöslegesen avatkozik bele az emberek egymás közötti ügyleteibe. Szeretnénk szisztematikusan minden ügytípust átnézni és a közigazgatás szerkezeti felépítését is leegyszerűsíteni. Némi türelmet kérünk, hiszen nagyon sok, majdnem hatvan szervezetből jöttek létre a mai kormányhivatalok. Szervezetszociológiai szempontból nagyon komoly kihívás, hogy mindebből egy csapatot kovácsoljunk, hogy a kollégák jól érezzék magukat és jól tudjanak teljesíteni.

Útonálló állam vagy szolgáltató állam?

– Maradjunk a filozófiai vonalnál, hogyan lesz az „útonálló” államból szolgáltató állam? Számos konkrét eset, az engedélyért kenőpénzt kizsaroló kéményseprőktől, a legeslegújabb dohányozni tilos táblaszabvány, vagy a felmosószer típusa miatt bírságoló tisztiorvosokon át az ipari beruházásokat ellehetetlenítő, csigalassúságú engedélyezésekig hosszan lehetne sorolni a polgárokat erő csapásokat.
– Személyes feladatomnak tekintem, hogy a rossz és fölöslegesen hosszadalmas eljárásokat kiiktassuk, egyes ügyeket például a kamaráknak adjunk át. Szolgáltató államot építünk, amelynek egyetlen feladata, hogy az embereket szolgálja, de a közösség érdekében létrejött szabályokat következetesen betartassa. Ezt a filozófiát a teljes államigazgatásban kötelezővé kell tennünk. A példánál maradva, a vállalkozói ingatlanberuházások engedélyezése még valóban nehézkes, miközben a lakóingatlanoknál már működik az új rendszer: az engedélyezés pofonegyszerű, de ha visszaélés történik, azt súlyosan büntetjük. Ausztriában például szinte minden felelősség a tervező irodáé, az államnak nemigen kell közbeavatkoznia.

– Lesz-e olyan fórum, ahol az emberek jelezhetik, melyek a fölöslegesen túlbonyolított eljárások?
– Mindenképpen szeretnénk egy ilyen fórumot nyitni, amiben megkérdezzük, melyik ügytípus felesleges, melyik, amit egyszerűsíteni lehetne, esetleg csak egyszerű bejelentéshez kötni. A felfogásunk szerint a kormányablak az állam kapuja, aminek kétirányúnak kell lennie, azaz a visszajelzéseket is fogadniuk kell. Ez egy politikafilozófiai elv, hogy a döntéseinket mindig az emberek véleményére alapozzuk. Nem véletlenül folynak a nemzeti konzultációk vagy került sor a népszavazásra is.

Kis pénzért mit várhatunk a köztisztviselőktől – lesz-e béremelés?

– Ha valóban ennyire fontos kormányzati cél az államigazgatás megújítása, hogyan fordulhat elő, hogy egyedül a kormánytisztviselők nem kaptak béremelést 2008 óta, miközben a közszféra más területein és a privát szférában meredeken emelkednek a bérek. Összeszedtünk pár példát: miközben a Lidl 315-330 ezer forint közötti bruttó bért kínál a pénztárosoknak, addig egy diplomás referens a kormányablakban csak 240 ezer bruttót kap. De például egy nyolc évnyi tanulás után jogi szakvizsgát tevő kormánytisztviselő is csak bruttó 270 ezer forintot keres. Hogyan lehet így teljesítményt elvárni a kollégáitól?
– Az állam önmagával szemben szigorú és szerény, első körben az egészségügyben dolgozók, a pedagógusok, a rendvédelmi dolgozók, a katonák, a szociális munkások béremelésére került sor. A központi közigazgatásban dolgozók maradtak a végére. A kormányhivatali rendszerben egy harminc százalékos béremelés már megvalósult, ráadásul differenciáltan, tehát a vezetők kevesebbet kaptak, az ügyintézők jóval magasabbat. A köztisztviselői alapilletmény 2008 óta valóban nem változott, ez a központi közigazgatásban, azaz főként a minisztériumokban dolgozókat érinti. A kormány azonban már bejelentette szándékát, hogy szeretne itt is béremelést indítani és szeretnénk a teljesítményértékelést rugalmasabbá tenni és a piacon is versenyképes béreket kínálni. Az első lépés ehhez, hogy áttekintjük, mi is a kiinduló helyzet, hány kormánytisztviselő dolgozik most, a kormányzati, minisztériumi feladatok elvégzéséhez mekkora létszám szükséges.

– A magyar állam uniós összevetésben az egyik legtermetesebb, miközben a piaci szférában munkaerőhiány jelentkezik. Nem lehet véletlen, hogy húsz százalékos létszámcsökkentés tervéről suttognak a bennfentesek.
– Semmiféle tervezet vagy döntés nem született létszámcsökkentésről. Azt viszonyt tény, hogy a cél az, hogy az állam csak annyit költsön magára és csak annyian dolgozzanak a központi közigazgatásban, ahány kollégára tényleg szükség van. Tehát lehet gondolkodni egy tisztességes feltételekkel lezajló karcsúsításon. A cél, hogy olcsó és jó államot működtessünk. Mondhatjuk, hogy sok az állami alkalmazott Magyarországon, hogy a foglalkoztatottak 18 százaléka az államtól kapja a fizetését. Ausztriában ez a szám valóban csak tíz százalék, de ott egészen másként épült fel a gazdaság és az állami szolgáltatások rendszere. Ténykérdés ettől még, hogy ez a 18 százalék nem a reálgazdaságban dolgozik, ezért ha sikerül csökkenteni az ügyek számát, ha sikerül egy kisebb, hatékonyabb igazgatást létrehozni, akkor ez az arány megváltozhat a privát szféra javára. Például nem vagyok benne biztos, hogy a járási rendszer jelenlegi struktúrája hosszú távon a modern államigazgatást szolgálja, hiszen az elektronikus ügyintézés kiépülésével nem biztos, hogy minden járásban hivatalt ugyanekkora létszámmal kell fenntartani.

– Biztos, hogy onnan kell elvinni a munkahelyeket, ahol amúgy is nagyon kevés a kvalifikált álláslehetőség?
– Az államigazgatást nem szociális kérdésként kell kezelni, hanem szolgáltatásként. Másrészt azt ne feledjük, hogy ma Magyarországon inkább már munkaerőhiány van, mint munkanélküliség. 2010 óta 12 százalékról 3,6 százalékra csökkent a munkanélküliség és folyamatosan nőnek a bérek.

– Mit vár a közigazgatási bíróságok felállításától? Lesznek-e újabb körök az bürokráciában, azaz olyan ügyek, amiket eddig az államigazgatás maga megoldott, de most – panasz esetén – a bíróságon is kell majd futni egy kört?
– A közigazgatási felsőbíróság létrehozása az állampolgárok jogvédelmének erősítését szolgálja. Amit megfellebbeztek, az eddig is a bíróságon kötött ki, csak sokszor nagyon lassan született jogerős döntés, ami miatt fontos igazgatási ügyek parkoltak. A magyar hagyomány szerint újrateremtett közigazgatási bíróságokon rendelkezésre áll majd kellő speciális szakértelem és kapacitás, hogy a vitás államigazgatási ügyek gyorsan lezáruljanak. Egyszerűsödik is majd az eljárás, egyfokú fellebbvitel lesz a döntések többségénél, azaz az államigazgatás meghozza a maga döntését, amit a közigazgatási bíróságon lehet majd megfellebbezni, ami után egy körben megszületik a jogerős végzés.

– Arra panaszkodnak még az olvasók, amire fent én is utaltam, hogy az állam rejtett bugyraiban folyamatosan újabb ügyeket és kötelezettségeket kreálnak. Eddig elég volt beküldeni az autó adásvételi szerződését, most be kell vinni személyesen – írja például egy olvasó. Valami növekedésgátlót kéne beadni az államnak tehát. Hogyan lehetne megakadályozni a hivatalnokok ügykreálásait?
– Erről beszéltem feljebb, minden ilyen problémát egyenként meg kell vizsgálni. Tényleg szükséges-e, hogy személyesen vigyék be a papírt, van-e értelmes oka a szigorításnak, biztos, hogy mindent el kell bírálni, nem lehet-e egy adott ügyet az állampolgár tisztességére és bejelentési kötelezettségére bízni? Járjuk végig az összes felvetődött kérdést és ahol lehet, egyszerűsítsünk! Azért mert néhány ember megpróbálja kijátszani a jogszabályokat, nem a többieket kell büntetni, hanem azt a néhányat!

– Ehhez persze felkészült nyomozók kellenének, ám ők mintha direkt menekülnének az államigazgatási- és gazdasági ügyektől…
– Én volt ügyvédként jobban hiszek a statisztikának, hiszen a bűncselekmények száma felével csökkent a kormányzásunk óta és látványosan javult a felderített ügyek aránya is.

– Azt írja itt egy fiatal, családalapítás előtt álló, elhivatott tisztviselő, hogy fájó szívvel, de el kell hagynia az államigazgatást a megalázó bérezés miatt, hiába ígértek ötven százalékos emelést, a különböző képletek okán a legtöbbjüknél csak 15-25 százalékos emelés lett belőle. Hozzáteszi, hogy a mostani fizetések minimum dupláját kínálja a versenyszféra azonos munkakörben. Ebből is látszik – ezt már én teszem hozzá – hogy kevesebb de jól fizetett tisztségviselővel talán jobban járna Magyarország.
– A kormány is hasonlóan gondolkodik, a központi közigazgatásban dolgozók életpályarendszerének a bevezetését tervezi. Nekünk elkötelezett és jól megfizetett kollégákra van szükségünk, ezért is javaslom a bérezési rendszer teljes felülvizsgálatát és egy jól működő, kis közigazgatás megteremtését.

– Szépen hangzik, de a kérdés egyszerű: mikor?
– A munka már elkezdődött. A központi közigazgatásban dolgozók helyzetének javításáról szóló döntések előkészítése ősszel várható. Utána jöhet a területi közigazgatás fejlesztése, de ez ma is a legjobban működő része az állami szférának.

– Egy “kis kedves” a végére: mi a véleménye az elődei, Lázár János miniszter és Kovács Zoltán közigazgatási államtitkár munkájáról?
– Az elődök munkáját mindig nagyon meg kell becsülni. Az én elődeim óriási munkát végeztek, egy szétzilált közigazgatásból 2010 után egy működő, látványosan jobb szolgáltatást adó rendszert építettek fel. Minden ember persze más, természetesen Gulyás Gergely miniszter és én is sok mindent másként fogunk csinálni ebben a most kezdődő új korszakban, de szó sincs arról, hogy eldobnánk, vagy nem becsülnénk az ő teljesítményünket. Ez a munka sosem fejeződik be, hiszen az élet folyamatosan változik, amihez a hivataloknak is folyamatosan alkalmazkodniuk kell. A bürokráciacsökkentés egy olyan munka, amit az ember elkezd, de sosem tud befejezi, hiszen olyan mint a borostyán, magától is nő, ebből fakad, hogy folyamatosan nyírni, gondozni kell. Biztos vagyok benne, hogy a mostani nekifutásunkkal is több száz fölösleges ügyet és kötelezettséget fogunk találni, amelyek kiiktatásával csak örömet fogunk okozni az embereknek.”

Forrás:
Tuzson Bence: Valódi közszolgálatot építünk, a hivatalainknak segítenie és nem gáncsolnia kell az embereket; Budapest Főváros Kormányhivatala; 2018. augusztus 6.

Ősszel dönthet a kormány a közszolgálati szektor reformjának részleteiről

„A közigazgatásban annyi embert kell foglalkoztatni, amennyit a feladatok megkövetelnek. A tervezés most folyik, a kormány ősszel tekinti át a helyzetet, hogy a racionalizálás milyen irányba történjen meg – mondta a Világgazdaságnak a közszolgálatért felelős államtitkár. Tuzson Bence szerint nem igaz, hogy a kisebb településeken a polgármesteri hivatalok bezárására készülne a kabinet.

Hol tart a közigazgatás – állami, önkormányzati feladatok – átalakítása, átszervezése?
Ez egy hosszú folyamat, amelynek fő célja, hogy az állampolgár érdekei érvényesüljenek, de emellett tekintettel kell lennünk a közigazgatásban dolgozók érdekeire is, s szem előtt kell tartanunk, hogy a korszerű közigazgatásnak az ország versenyképességének javítását is szolgálnia kell.

Hogyan?
A kormányablakok rendszerének kiépítésével, az eljárási szabályok egyszerűsítésével. Előbbiben fontos előrelépés történt: 297 kormányablakot nyitottunk, s a fejlesztéseket folytatjuk. Az ügyintézés ideje korábban 15 perc volt, most 12 perc, amit tovább kell csökkenteni, ezért egyfokúvá tesszük a közigazgatási eljárást, jogorvoslati lehetőségre pedig a közigazgatási bíróságokon lesz lehetőség.

Kaptak is kritikát érte, mondván, hogy az állam maga alá gyűri a bírákat, csorbul a függetlenségük.
Akik ezt mondják, boldog tudatlanságban szenvednek! A köz­i­gaz­gatási felsőbíróság létre­ho­zása az állampolgárok jogvédelmének erősítését szolgálja. A közigazgatási bíráskodásnak nagy hagyománya van hazánkban, jól működött, amíg szét nem verték a szocializmusban. A polgári jogban egyenrangú felek mennek a bíróságra, a közigazgatásiban az állam hoz egy döntést, s ezt megtámadja valaki: egymással szemben az állam és a polgár áll. A bíróknak nagyon sok szakkérdésben kell megfelelő tudással rendelkezniük, s pontosan kell ismerniük a közigazgatás működését, ezért kiválasztásuk egyedi. Azt preferáljuk, hogy a közigazgatásban gyakorlatot szerzett személyek élvezzenek előnyt egy-egy ilyen pozíció betöltésében. De a bírók függetlensége nem csorbul, hiszen döntéseikben nem lehet befolyásolni őket.

Visszatérve a bürokráciára: van még mit lefaragni, nem gondolja?
A hogyan kérdésében sokat léptünk előre, de a mit kérdése még előttünk van, ezért áttekintjük mind a 2200 ügytípust, amelyet ki lehet vezetni, azt megszüntetjük. Teljesen felesleges olyan adatokat szolgáltatniuk az embereknek, vállalkozóknak, amelyekkel az állam nem kezd semmit. Ilyen a vállalkozói engedélyek kérdése: érthetetlen, ha valaki céget alapít, miért kell kanyarognia a bürokratikus útvesztőkben, miért nem lehet például csak adószámot kérnie, az alapításhoz kapcsolódó többi ügye pedig önjáró módon, magától elintéződne.

A kormányfő június végén azt mondta, hogy a magyar állam legjobban működő szerve a középszintű közigazgatás. Ahogy fogalmazott: „Azt várjuk a Miniszterelnökséget vezető minisztertől, hogy a központi közigazgatás is méltóztasson felzárkózni e színvonalra.” Azért ez kritika is, nem?
Szolgáltató államot építünk, amelynek egyetlen feladata, hogy az embereket szolgálja, de a közösség érdekében létrejött szabályokat következetesen betartassa. Ezt a filozófiát a teljes államigazgatásban kötelezővé kell tennünk. A magyar kormány 2010 után megkezdte a közigazgatás átszervezését, hogy az korszerű legyen. Ez lépcsőfokokból áll, az első fok a területi közigazgatás átszervezése volt, a központié még előttünk áll, s ennek eleme a racionalizálás. Azt is látni kell, hogy ez nem statikus állapot, hanem az új kihívások miatt folyamatos változás.

Ön racionalizálásról beszél. A gyáriparosok szövetségének alelnöke és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) szerint százezer embert kellene a közszférából leépíteni, s így csökkenteni a versenyszféra munkaerőhiányát. Van ilyen terv?
A cél, hogy olcsó és jó államot működtessünk. A világ változik. A korszerű informatikának, a digitalizációnak a közigazgatásban is jelen kell lennie, mert ez nemcsak a jövő, de már a jelen, s ez az emberek és a gazdaság érdeke is. Ez akár változást is hozhat majd a létszámban, ugyanakkor lesznek olyan területek, ahol – ha például egy település lakóinak száma nő – a közigazgatásban, közszférában dolgozók számát is növelni kell. Nem akarok számháborúzni, hiszen alapszabály és -igazság: annyi embert kell foglalkoztatni, amennyit a feladatok megkövetelnek. A tervezés most zajlik, a kormány ősszel tekinti át a helyzetet, hogy a racionalizálás milyen irányba történjen meg.

Lesznek elbocsátások?
A munkavállalók 18 százaléka dolgozik a közszférában, ez Nyugat-Európában 10 százalék, ami azért elgondolkodtató. De amikor az állam hatékony működéséről beszélünk, elsősorban nem leépítésekben kell gondolkodni, hanem meg kell találni azt a receptet, amely a leghatékonyabb eredményt hozza. Gyakran éri kritika a kormányzatot, hogy a minisztériumokban, illetve a háttérintézményeknél, állami cégeknél többen dolgoznak mint korábban… Összességében kell nézni a számokat, s úgy nem igazak a vádak. Látni kell azt is, hogy az adatokat nem lehet összevetni, mivel számos feladat állami hatáskörbe került, így emiatt nagyobb a létszám.

Például?
A közszolgáltató vállalatok nagy része magánból lett állami.

Mit gondol, a közigazgatásban a gazdasági szervezetek javaslata miért ütközik olyan mértékű ellenállásba, holott a versenyszférában jóval többet lehet keresni?
Nem hiszem, hogy ez valós ellenállás, racionális vélemény, hanem inkább politikai. Hiszen már most is sokan vannak, akik a közigazgatásban szerzett tapasztalataikat a versenyszférában kamatoztatják. De a cél az, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon! Vagyis a közigazgatással maximálisan elégedettek legyenek a polgárok, és az ott dolgozók is megbecsültnek érezzék magukat.

Ha magas szintű munkát követelnek, akkor azt anyagilag is honorálni illik. Mikor lesz bérrendezés?
Több szintje van a bérrendezésnek: a járási, megyei hivatalokban már történt egy nagyarányú bérrendezés, de a központi közigazgatás területén ez még ránk vár. A jövő évi költségvetésben van rá keret, de konkrét döntés még nincs, mert előbb átfogó képet kell kapnunk a jelenlegi helyzetről, hogy hányan dolgoznak a központi közigazgatásban és a mostani feladatokhoz hány ember kell feltétlenül. A bérstruktúra is át fog alakulni, bértömeg gazdálkodásra akarunk átállni, szemben a mostani merev rendszerrel. Ha ugyanis a versenyszférából akarunk megszerezni embereket a közigazgatásnak, akkor versenyképes béreket kell kínálnunk.

Igaz az, hogy a kormány a kisebb településeken megszüntetné ma polgármesteri hivatalokat?
Nincs ilyen terv! Gondoljon csak arra, hogy az Orbán-kormány durván 1300 milliárd forintból konszolidálta az önkormányzatokat, nem pedig ellehetetlenítette. A jövőben a kis településeket meg szeretnénk erősíteni, ezt a célt szolgálja a vidék esetében tervezett, megemelt családi otthonteremtési kedvezmény, illetve a most készülő Magyar falvak program is.”

Forrás:
Ősszel dönthet a kormány a közszolgálati szektor reformjának részleteiről; Csákó Attila; Világgazdaság; 2018. augusztus 8.

Közigazgatás, politika

Kormányablak működik a Sziget fesztiválon

„A kormányablak a Sziget fesztiválon is jelen van és nemcsak biztosítja az állam szolgáltatásait, hanem lehetőséget is ad az érdeklődőknek bepillantani a különböző tevékenységek működésébe – mondta a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára a rendezvényen tartott sajtótájékoztatón.
Tuzson Bence hangsúlyozta: a Szigeten működő kormányablakbuszban szinte az összes olyan szolgáltatást igénybe lehet venni, ami a fesztiválon kívüli kormányablakban is igénybe vehető. Beadható kérelem személyi igazolvány, útlevél készítésére és az emberek segítséget kaphatnak elveszett okmányaik pótlásában is.

Olyan államot építünk, ahol a szolgáltatás elsődleges. Az országban immár 297 helyen működik kormányablak, és ezekben az állampolgárok az állam tevékenységével mint szolgáltatással találkoznak. Az emberek egyrészt megkapják, ami jár nekik, másrészt elmondhatják véleményüket az állam működéséről. Ezeket a véleményeket mi komolyan vesszük – fogalmazott az államtitkár.

Fontosnak nevezte, hogy a fiatalok a Szigeten is képet alkothatnak a kormányablak, a járási hivatalok tevékenységről, és elmondhatják a véleményüket, amelyet figyelembe fognak venni a szolgáltatások továbbfejlesztésében.

Domokos Péter, a fővárosi kormányhivatal főigazgatója arról beszélt, hogy hogy harmadik éve működik a fesztivál idején a Sziget járási hivatala.

A fesztiválon az intézmény ellát munkavédelmi tevékenységet, mérik és ellenőrzik a megfelelő hangterjedelmet, a fogyasztóvédelem vizsgálja a vendéglátóipari egységeket, a népegészségügyi hatóságok a hulladékokra, a víz minőségére, a hőség kapcsán tett intézkedésekre figyelnek, a közlekedésiek pedig a taxiszolgáltatás árait, minőségét ellenőrzik. Mint elhangzott, a Szigeten több mint háromszáz helyen láthatóak ábrák a helyes kézmosásról, de például készíthető szelfi gázmaszkban.

Kérdésre válaszolva a főigazgató elmondta, hogy az idei zamárdi Balaton Soundon 83, a soproni VOLT Fesztiválon pedig 87 olyan elveszett okmány, köztük pénztárca maradt, a kormányhivatal ezek gazdáit kereste meg saját nyilvántartási rendszere alapján. A jogsértések kapcsán arról számolt be, hogy a tavalyi Szigeten a népegészségügyi hatóság 478 ellenőrzést végzett, és csak kisebb hiányosságokat tárt fel. Hozzátette: a közlekedés területén két komolyabb eljárást kellett elindítaniuk 2017-ben, a 216 fogyasztóvédelmi ellenőrzésből pedig csak öt súlyos hiányosságra leltek…”

Forrás:
Kormányablak működik a Sziget fesztiválon; Miniszterelnökség; 2018. augusztus 9.
Lásd még: Kormányablak is van a Sziget Fesztiválon; Magyar Idők; 2018. augusztus 10. „[Pászti András, Budapest Főváros Kormányhivatala Kormánymegbízotti Kabinetének sajtófőnöke] Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a legnépszerűbb ügytípus az e-személyi igazolvány; a tavalyi évben a fesztiválon működő mobil kormányablak ügyfeleinek közel fele ilyen okmányt igényelt.”

Internet és út is kell a munkahelyek mellé – mondja a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ)

„Hét munkacsoport alakult Települési Önkormányzatok Országos Szövetségében (TÖOSZ) a Modern Falvak Program megalkotásához.

A falvak fejlődése határozott menetrend szerint halad 2030-ig, ezért készül a Modern Falvak Program. – Augusztus végéig állítjuk össze az anyagot, amelyet szeptemberben benyújtunk Gyopáros Alpár államtitkárnak – mondta Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke. – Biztosan lesznek benne olyan pontok, amelyek már a jövő évi költségvetést érintik, de hosszú távú irányokat szab meg.

Utak fejlesztése, internetelérés javítása, és kisebb beruházások végrehajtása a településeken mindenképpen bekerülnek a programba. – Biztos vagyok benne, hogy az egész program gerincét ez fogja adni – mondta TÖOSZ elnöke. – Fontos volna az elvándorlás és népességfogyás megállítása és a térség járásközpontjára felfűzött gazdasági szemléletet sikerül kialakítani. Ez roppant fontos, enélkül nem fognak előrébb jutni a falvak.

Arról már korábban is beszélt a TÖOSZ-elnök, hogy a Modern Falvak Program megvalósításához éves szinten 4500 milliárd forintnyi forrásra lesz szükség.

A közszolgáltatások fejlesztésére helyezné a hangsúlyt Gige polgármestere. – Ennek mértékét településenként a lélekszámhoz és az átmenő forgalomhoz kell igazítani – fogalmazott Bálint Ildikó. – Úgy gondolom egy településvezetőnek az adott kor hívó szavát meg kell hallania és igazodni kell hozzá, ha a települését fejlődő pályára akarja állítani.

Csicsai László Viktor, Kereki polgármestere szerint a csatornahálózat kiépítésére lenne égető szükség a falvakban, valamint az internetelérés javítására. – Mégiscsak a 21. században élünk – mondta Csicsai László Viktor. – Minden településen lennie kellene egy nyilvános, ingyenes wifi pontnak.

Hozzátette: a zsákfalvakat meg kellene szüntetni utak építésével. Hogy a lehető legrövidebb úton elérhetőek legyenek egymásnak, így a Szólád, Kötcse, Nagycsepely, Teleki településeket össze kellene kötni Karáddal. Előbbiek zsák mivolta megszűnne és Karád közelebb kerülne a Balatonhoz.

Munkacsoportok a fejlődésért
Hét munkacsoport jött létre a tervezéshez: a helyi közösségek fejlesztésére, a letelepedés, a megélhetés, az infrastruktúra és közösségi közlekedés, a közszolgáltatások, a fejlesztési programok, és a helyi menedzsment fejlesztésére. Süvegjártó Csaba iregszemcsei polgármester, a közszolgáltatások fejlesztését célzó munkacsoportban dolgozik.

– A közigazgatás megérett a reformra – fogalmazott a településvezető. – Komoly elvárásaink vannak a községi rangú polgármestereknek, ehhez kell hogy összedugjuk a fejünket. Jó lenne, ha a településvezetőknek nem mezőgazdasági termeléssel kellene foglalkozniuk, hanem a klasszikus közigazgatás visszaköszönne.”

Forrás:
Internet és út is kell a munkahelyek mellé; Koszorús Rita; SONLINE; 2018. augusztus 6.

Vita az egészségügyi intézmények gazdálkodásáról: Pénzügyi anarchia uralkodik az egészségügy egyes területein (Domokos László)

„Pénzügyi szempontból botrányos, anarchiára jellemző állapotok uralkodnak az egészségügy egyes területein – erre a megállapításra jutott az Állami Számvevőszék elnöke, miután a szervezet számos kórházat és szakrendelőt ellenőrzött. Utóbbiaknál például rendszerszintű, hogy a vezetők nem tartották be a legalapvetőbb gazdálkodási szabályokat sem, a kórházaknál pedig néhol leltár sem készült egyes készletekről. Domokos László lapunknak úgy vélekedett: a szabálykövető intézményvezetőket nem szabad leváltani, de azokon a helyeken, ahol a pénzügyek nincsenek rendben, új gazdasági irányításról kell gondoskodnia a tulajdonosnak, az államnak. Az elnök szerint az ország nem lehet versenyképes, ha az egészségügy pazarlóan működik.

– Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szakemberei hosszabb ideje ellenőrzik a hazai egészségügy különféle intézményeinek pénzügyeit, gazdálkodását. Ha röviden kellene összefoglalnia az eddigi tapasztalatokat, hogyan fogalmazna?
– Anarchia. Botrány. Ez a két szó, ami először eszembe jut.

– Erős kifejezések. Ezek szerint nem bánnak különösebben jól az adófizetők pénzével az egészségügyi intézményeknél.
– Az Állami Számvevőszéknek az a feladata, hogy – a parlament pénzügyi ellenőrző szervezeteként – őrködjön a közpénzek szabályos elköltése felett, s határozott jelzést adjon, ha problémás gyakorlatokat észlel. Ennek szellemében végeztük és végezzük a jövőben is ellenőrzéseinket az egészségügyben. Megállapításaink közül érdemes néhány példát külön is megemlíteni. Találtunk olyan kórházat, ahol szinte minden fontos terméket és szolgáltatást úgy vett meg az intézmény vezetősége, hogy nem folytatott le közbeszerzést, vagyis a vásárlásoknál minden lehetséges jogszabályt figyelmen kívül hagytak. Számos olyan kórház is akadt, ahol nem vezettek hiteles leltárt bizonyos eszközökről, így gyakorlatilag nem tudták megmondani, hogy adott pillanatban mekkora a készletük, s miből mennyi fogy. Néhol az elszámolások egyszerűen átláthatatlanok voltak. De kaotikus viszonyokat találtunk egyes szakrendelőknél is. Számos esetben hamis nyilatkozatokat tettek az intézményvezetők a gazdálkodásról, így esély sem volt arra, hogy kiderüljön, mekkora vagyonnal gazdálkodtak és a forrásokat mire fordították. Az eddigiek alapján azt kell mondjam: rendszerszintű, hogy az összességében több millió embert ellátó szakrendelők vezetői nem tartják be a legalapvetőbb gazdálkodási szabályokat sem. Elképzelhetetlen pénzügyi viszonyok uralkodnak néhol az egészségügyben. Ráadásul a korrupció ellen védelmet nyújtó kontrollrendszereket gyakorlatilag egyik ellenőrzött egészségügyi intézményben sem alakították ki megfelelően.

– Érdekes, amit mond. Különösen annak fényében, hogy rendszeresen azt hallhatja az adófizető: azért nem mennek jól a dolgok az egészségügyben, mert a kormány kevés pénzt fordít erre a célra. Az ellenzék állandóan a hiányzó vécépapírral példálózik.
– A pénz mennyiségét érintő kritika lehet, hogy jogos, de az is lehet, hogy nem. A helyzet úgy áll, hogy a súlyos gazdálkodási szabálytalanságok miatt nem tudhatjuk, valójában mennyi pénz kell az egészségügynek. A vécépapír kapcsán pedig – a tapasztalatok alapján – elmondok egy nagyon is elképzelhető eseménysort, ami más eszközökre és szolgáltatásokra is behelyettesíthető. A kórház vásárol hatalmas mennyiségben vécépapírt, de fel sem merül, hogy ezt közbeszerzési eljárásban tegye. Valahogyan kiválasztja a beszállítót, amelyik – a szabálytalan beszerzés miatt – minden bizonnyal jóval áron felül szállítja le az árut az intézménynek. A kórháznál a megérkező mennyiséget elfelejtik felvenni a leltárba, aztán amikor a beteg bemegy az illemhelyre, felháborodva tapasztalja, hogy nincs guriga. Teszem hozzá, teljesen jogosan. Leltár, nyilvántartás hiányában viszont senki nem tudja, mi lett a nagy mennyiségű vécépapír sorsa: lehet, hogy az összeset kitették a mosdókba és elfogyott, így többre lenne szükség, de az is előfordulhat, hogy egy részét ellopták. Mivel az egész folyamat teljesen szabálytalan, sajnos a lopás lehetősége mellett felmerül a korrupcióé is. A kórház újra rendel vécépapírt, a szállító pedig újra szállít, holott szinte biztos lehet benne, hogy csak később, az állami konszolidáció idején kapja meg a pénzt, a kórház ugyanis elköltötte, amit az államtól kapott. A szállító ezzel nyilván számol, beépíti a késedelmet az árba. S megteheti, mert nincs közbeszerzés, szabálytalan az egész folyamat.

– Adódik rögvest a kérdés: mi a megoldás?
– Érdemes ezt a helyzetet alaposan végiggondolni. A szakrendelők ellenőrzésekor két olyan intézményt is találtunk – érdekes módon éppen a fővárosban –, ahol minden megfelelően ment, a szabályokat betartották, a közpénzt eredményesen és hatékonyan költötték el, s ki is jöttek a keretükből. Olyan kórház is akadt, amely nagyjából szabályszerűen működött, ahol törekedtek az előírások betartására. Vagyis lehet jól csinálni. Ezeknek az intézményeknek a vezetőit megítélésem szerint nem szabad leváltani, hiszen a feladatukat el tudják látni. Ott kell beavatkozni, ahol a gazdálkodásban súlyos szabálytalanságok vannak. Lehet, hogy az ottani vezető egyébként kiváló orvos, remekül ért a gyógyításhoz és nincs párja a műtőben. De akkor csak azzal foglalkozzon, a pénzügyekkel, a logisztikával ne törődjön, azokat vigye valaki más.

– Ha jól értem a szavait, ezeken a helyeken változtatásra volna szükség. De milyen típusúra?
– A szakminiszter megannyi megoldás közül választhat, s hiszem, hogy Kásler Miklósnak megfelelő tapasztalata és tudása van ahhoz, hogy megtalálja a célra vezető módszert. A lehetőségek tárháza ez ügyben szinte végtelen. Például leválthatja az érintetteket és másokat nevezhet ki. Vagy összevonhatja az adott intézmény gazdálkodását egy másikkal, esetleg külön pénzügyest küldhet oda, de ezek mellett sok más módszer is szóba jöhet. A kérdés megválaszolásához egyébként, úgy vélem, érdemes egy lépést hátrébb lépnünk. Először is szemléletváltás kell az egészségügyben. Mit tapasztalunk jelenleg? Ha egy kórház betartja a szabályokat, s nem költi el az összes rendelkezésére álló pénzt, akkor jó eséllyel megtörténhet, hogy a megmaradt összeget elvonják tőle. A másik intézmény, amelyik viszont jóval többet költ, mint lehetne, ahelyett az állam idővel jót áll, s kifizeti a tartozását. Ez körülbelül olyan, mintha azt büntetné meg a környezetvédelmi hatóság, aki kidobja a szemetet a kukába, annak pedig pénzt adna, aki az erdő szélére hordja az építési sittet. Nincs ez így rendben. A szemléletváltásnak tehát egyrészt abban kell állnia, hogy az egészségügyi vezetők megfelelően bánjanak az állami pénzzel, az adófizetők pénzével, s ezt a kormány szigorúan ellenőrizze. Az az intézményvezető pedig, aki ennek az elvárásnak nem tud megfelelni, ne hozhasson több gazdasági döntést. A törvényeket ugyanis be kell tartani.

– Mi volna a szemléletváltás másik területe?
– Az egészségügynek az ember, a beteg védelme kell az első legyen. Említek egy példát. Ma a sürgősségi ellátással szemben az a kritérium él, hogy 12 órán belül lássa el a pácienst. Ez szerintem rettenetesen hosszú idő. A mentők húsz percen belül megérkeznek a helyszínre, akkor az egészségügyi intézménynek miért van fél napja arra, hogy megkezdje a veszély elhárítását? Az Állami Számvevőszék most készíti elő ennek a területnek a rendszerszintű vizsgálatát, az ellenőrzés-sorozathoz hamarosan hozzáfogunk. Úgy vélem, az volna a megfelelő, ha lenne az ország minden pontján olyan intézmény, amely a hét minden napján, ünnepnapokon is fogadná a sürgős ellátást igénylőket, mégpedig úgy, hogy azonnal megkezdi a bevitt személy ellátását, a veszélyhelyzet elhárítását. Akár úgy is, hogy valaki odalép az érintetthez, hogy felvegye az adatait, ezután pedig – de nem órákkal később – jönne egy orvos, aki megnézné, s ha kell, elvégeznék a halaszthatatlan beavatkozást. Az úgynevezett vészhelyzeti betegellátás lesz tehát a következő terület, amelyet áttekintünk, és a kockázatelemzésünk alapján ezen a területen is bőven vannak megoldásra váró feladatok.

– Szakmai szempontokat is vizsgálnak majd? Az ÁSZ-tól viszonylag távol esnek a gyógyítás szakkérdései.
– Valóban, a számvevőszéki ellenőrzések ezért is nem terjeszkednek túl azokon a pontokon, amelyeket számunkra a jogszabályok, köztük az alaptörvény kijelöl. Az ÁSZ feladata annak áttekintése, hogy az állami, az önkormányzati szervezetek szabályosan, eredményesen és hatékonyan költik-e a közpénzt, és ezeket az alapelveket szem előtt tartva kezelik-e a rájuk bízott közvagyont. Az egészségügy százmilliárdos összegekből gazdálkodik évente, s nagyon nem mindegy, hogy mi lesz ennek a summának a sorsa. Ráadásul az egészségügyi szereplőknek is észre kell venniük, hogy a versenyképesség számukra is új kihívást jelent. Az ország nem lehet versenyképes, ha az egészségügy pazarlóan működik. S nem elég, hogy pazarlóan működik, de az emberek, az adófizetők még csak meg sem kapják a megfelelő ellátást. Az állami egészségügynek minőségi szolgáltatást kell kínálnia, s ezért az ágazat vezetőinek is tenniük kell, ahogy felelősséget is kell vállalniuk az esetleges kudarcok miatt. Nem lehet mindenben az államra mutogatni. A szemléletváltásra persze az állam képviselőinél, a kormányzatnál is szükség van: az államnak a betegek oldalára kell állnia, a betegek érdekeit kell az első helyre tennie.”

Forrás:
Pénzügyi anarchia uralkodik az egészségügy egyes területein; Jakubász Tamás; Magyar Idők; 2018. augusztus 6.

Vita az egészségügyi intézmények gazdálkodásáról: Az ÁSZ tájékoztatása az egészségügyi gazdálkodó szervezetek ellenőrzéséről (Állami Számvevőszék)

„Az Állami Számvevőszék évek óta figyelmeztet az egészségügyi gazdálkodó szervezetek ellenőrzése során feltárt jellemző és sorozatos szabálytalanságokra. Domokos László elnök az elmúlt években lezárt ellenőrzések összegző tapasztalatait ismertette a Magyar Időknek adott hétfői interjúban. Az elmúlt években az ÁSZ több alkalommal is összegezte a tapasztalatait, amelyeket megosztott a döntéshozókkal, a Magyar Kórházszövetséggel és egyéb szakmai szervezetekkel. Az ÁSZ álláspontja szerint a törvényi előírásoknak való megfelelés a gazdálkodásban éppen olyan lényeges, mint az orvos-szakmai protokollok betartása a betegellátásban és a gyógyításban.

Az Állami Számvevőszék az elmúlt években számos egészségügyi intézménynél, kórháznál és járóbetegellátó szervezetnél végzett ellenőrzést, és felhívta a figyelmet az egyes szervezetek gazdálkodásában megállapított sorozatos pénzügyi, számviteli, valamint közbeszerzési szabálytalanságokra, törvényellenes gazdálkodási gyakorlatokra. Domokos László elnök ezeknek az ellenőrzéseknek az elmúlt években összegyűlt összegző tapasztalatait ismertette a Magyar Időknek adott hétfőn megjelent interjúban, felhívva a figyelmet az egyes egészségügyi intézmények, illetve társaságok gazdálkodásában feltárt súlyos szabálytalanságokra, a szakmai feladatellátást is veszélyeztető alapvető gazdálkodási hiányosságokra.

Az ÁSZ elnöke rámutatott, hogy a feltárt szabálytalanságok az érintett intézményeknél és társaságoknál veszélyeztették a felelős pénzügyi gazdálkodás megbízhatóságát, kockázatok keletkeztek a pénzügyi folyamatokban és az intézmények fizetőképességében, valamint a gazdálkodási szabálytalanságok jelentősen növelték a korrupciós kockázatokat. Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy a feltárt szabálytalanságok nem minden gazdálkodó szervezetnél jelentkeztek egységesen, néhány intézmény, illetve társaság esetében az ÁSZ szabályos gazdálkodási gyakorlatokat is tapasztalt.

Az egyes intézmények, illetve gazdasági társaságok ellenőrzéséről készült nyilvános számvevőszéki jelentések elérhetőek az ÁSZ honlapján. Az ÁSZ augusztus 7-én kedden újabb három szakrendelő ellenőrzéséről készült jelentést hozott nyilvánosságra. Az ellenőrzésekben érintett három szakrendelő közül kettőnél – egy rétsági és egy cigándi – társaságnál az ÁSZ a korábbiakkal jelentős részben egybevágó, elmarasztaló megállapításokat tett, ugyanakkor a kisteleki társaság gazdálkodása megfelelő volt. Mindezekkel hozzájárulást adunk Domokos László hétfőn megjelent interjújához, mely szerint visszatérő és sorozatos szabálytalanságok tapasztalhatók egyes egészségügyi gazdálkodó szervezeteknél, vannak ugyanakkor szabályszerűen gazdálkodó szervezetek is. A három legfrissebb ellenőrzésről itt olvasható részletes tájékoztató.

Az ellenőrzések során feltárt szabálytalanságokra, hibás gazdálkodási gyakorlatokra az ÁSZ az elmúlt években számos alkalommal felhívta a döntéshozók és a közvélemény figyelmét, és összegző tapasztalatait a Magyar Kórházszövetséggel, valamint egyéb szakmai szervezetekkel is megosztotta. Igény esetén az ÁSZ ismét eljuttatja összegző tapasztalatait az érintettekhez. Az ÁSZ álláspontja szerint fontos, hogy az egyes intézményeket és gazdasági társaságokat megfelelő pénzügyi-gazdasági szaktudással irányítsák.

Az Állami Számvevőszék folytatja az egészségügyi szervezetek (kórházak, járóbetegellátó gazdasági társaságok) ellenőrzését, jelenleg is több egészségügyi intézmény és társaság ellenőrzése van folyamatban, amely során az ÁSZ értékeli az egyes intézmények és társaságok gazdálkodásának törvényi előírásoknak való megfelelőségét.”

Forrás:
Az ÁSZ tájékoztatása az egészségügyi gazdálkodó szervezetek ellenőrzéséről; Állami Számvevőszék; 2018. augusztus 7.

Vita az egészségügyi intézmények gazdálkodásáról: A Kórházszövetség visszautasítja az ÁSZ-elnök kijelentéseit

„A kórházszövetség és az EGVE vezetőit megdöbbentették “általánosításokon és téves feltételezéseken alapuló megállapítások”.

A Magyar Kórházszövetség (MKSZ) és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) visszautasítja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének egy hétfői lapinterjúban megjelent kijelentéseit – olvasható a két szervezet szerdai nyilatkozatából.

Azt írták, hogy “visszautasítjuk azt a megállapítást, amely szerint az egészségügyünket az “anarchia, botrány” summázattal lehet jellemezni, miközben a szakmai alapossággal végzett elemzések egyértelműsítik: ilyen kevés pénzből, ennyire hozzáférhető, ilyen magas szintű ellátás a fejlett országokban sem általános”.

Domokos László, az ÁSZ elnöke a Magyar Időknek adott interjúban azt mondta, pénzügyi szempontból botrány és anarchia jellemzi az egészségügy egyes területeit. Szerinte “rendszerszintű”, hogy az összességében több millió embert ellátó szakrendelők vezetői nem tartják be a legalapvetőbb gazdálkodási szabályokat sem.

A két szakmai szervezet vezetőit megdöbbentették a cikkben megfogalmazott, “általánosításokon és téves feltételezéseken alapuló megállapítások”, és visszautasítják az általánosságban megfogalmazott korrupciós vádakat. Hangsúlyozták, hogy a teljes egészségügyi ellátórendszer a beteg oldalán áll. Az ágazatban dolgozók áldozatos munkájának köszönhetően tudták fenntartani az ellátórendszer működését akkor is, amikor nemzetközi összehasonlításban az egészségügyre fordított közkiadásokban az utolsók között voltunk. Most már az ország teljesítménye lehetővé tette, hogy lényegesen több jusson a közpénzből az Európában egyik legbetegebb magyar lakosság gyógyítására. Ez azonban az uniós vagy az OECD-országok átlagához viszonyítva még mindig nem elég – állapították meg. Példaként hozták, hogy Magyarországon 2017-ben a GDP 5,2 százalékát fordították egészségügyi közkiadásokra, miközben az uniós átlag 7,2 százalék. Jelentős az elmaradásunk, hiszen Magyarországon az egy főre jutó egészségügyi közkiadás – a javuló finanszírozás ellenére – 600 euró, míg az uniós átlag 2000.

Úgy fogalmaztak: nehezen tudják értelmezni a cikkben felhozott méltatlan, szakmaiatlan, a kórházak lejáratására alkalmas példákat. A vécépapír-beszerzésnél feltételezésként leírt folyamat például már csak azért sem képzelhető el a kórházi gyakorlatban, mert ezt a terméket egy kormányrendelet, valamint egy BM-rendelet szerint csak a büntetés-végrehajtás intézményrendszerén keresztül szerezhetik be, azaz önálló beszerzést vagy közbeszerzést nem is folytathatnak le.

Az MKSZ és az EGVE közleménye szerint az Ász-elnöknek a sok nehézséggel küzdő sürgősségi ellátásra vonatkozó példája sem nem állja meg a helyét, hiszen a cikkben leírt 12 órás ellátási idő helyett szigorú, szakmailag pontosan szabályozott, a beteg állapotától függ az osztályozás és az ellátási rangsorolás. Így van olyan beteg, akinél az ellátást azonnal el kell kezdeni, míg másnál akár több órát is halasztható – írták. Megjegyezték, ezek az osztályozási és ellátási rendek nemzetközi és hazai szakmai szabályozásokon alapulnak, amelyek véleményezésére az arra kijelölt szakmai grémiumok alkalmasak. Nem véletlen, hogy az egészségügyi tárca kiemelt szerepet szán ezek megerősítésére és ezen belül a sürgősségi ellátás ilyen jellegű folyamatos ellenőrzésére is. Ugyanakkor egyetértenek azzal, hogy a sürgősségi ellátásnak az ország minden területén folyamatosan és elérhetően kell működnie – tették hozzá.

Állásfoglalásukban leszögezték: valóban közös érdek, hogy a magyar egészségügy hatékonyan működjön, és még fontosabb, hogy a betegek megkapják a szakmailag szükséges és lehetséges ellátásokat. Egyetértenek abban, hogy a jogszabályokat mindenkinek be kell tartania, de felhívják a figyelmet arra is, hogy az “élet törvényét” és “a beteg üdve a legfőbb törvény” elvét nemcsak az ellátórendszeren, az egészségügyben dolgozókon kell számon kérni, hanem a jogalkotón, az irányító és ellenőrző hatóságokon is – írták.

Megjegyezték: ezután is konstruktívan együtt kívánnak működni Magyarország jobb egészségügyi ellátásáért, és csak remélni tudják, hogy az interjú szerzőjét és szereplőjét is hasonló célok vezérlik. Ezért meghívták az Állami Számvevőszék elnökét a Magyar Kórházszövetség következő elnökségi ülésére, hogy “felesleges, sőt káros” sajtóüzengetések helyett közös gondolkodással a valódi problémák feltárásán és megoldásán fáradozhassanak. “Az általánosságban megfogalmazott korrupciós vádakat visszautasítjuk, és azt javasoljuk: ha ilyenről bárkinek tudomása van, tegye meg a szükséges lépéseket” – olvasható a két szakmai szervezet állásfoglalásában.

A tiltakozó szakmai szervezetek közös nyilatkozata itt olvasható.

Forrás:
A Kórházszövetség visszautasítja az ÁSZ-elnök kijelentéseit; Weborvos.hu; 2018. augusztus 8.

Vita az egészségügyi intézmények gazdálkodásáról: Az ÁSZ reagálása a Magyar Kórházszövetség szerdai állásfoglalására (Állami Számvevőszék)

„Az Állami Számvevőszék üdvözli, hogy a Magyar Kórházszövetség elkötelezett az állami egészségügyi intézmények törvényes gazdálkodása mellett. Az ÁSZ álláspontja szerint a jogszabályi előírások betartása, a szabályos működés biztosítása és fenntartása alapvetően nem pénzkérdés. Az ÁSZ egyetért azzal is, hogy „közös érdek, hogy a magyar egészségügy hatékonyan működjön, és a betegek a lehető legmagasabb szintű ellátást kapják”, ugyanakkor a Számvevőszék rámutat: az is közérdek, hogy mindezt az egészségügy a legeredményesebb módon nyújtsa. Ehhez mindenekelőtt szabályosan és átláthatóan gazdálkodó egészségügyi intézményekre és gazdasági társaságokra van szükség. Az ÁSZ ennek érdekében végzi ellenőrzéseit az ágazatban, és teszi közzé megállapításait.

Az Állami Számvevőszéknek nincs vitája a Magyar Kórházszövetséggel sem az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületével, amelyek nem ellenőrzött szervezetek, ugyanakkor az elnökségeikben lévő tisztségviselők maguk is az ÁSZ korábbi, valamint jelenleg is folyamatban lévő ellenőrzéseiben érintett intézményeket vezetnek. A kórházak, mint a központi alrendszer intézményei meghatározó súlyt képviselnek a közpénzek felhasználásában és az állami vagyonnal való gazdálkodásban, ezért kötelesek a közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kezelni, valamint maradéktalanul megfelelni a gazdálkodásukra vonatkozó törvényi előírásoknak. A törvényi előírások és gazdálkodási szabályok betartása és betartatása a szervezet vezetőinek a felelőssége.

Az ÁSZ egyetért a Magyar Kórházszövetség szerdai állásfoglalásával miszerint: „a jogszabályokat mindenkinek be kell tartania”. Ugyanakkor ezt az elmúlt években egészségügyi gazdálkodó szervezeteknél – kórházaknál és szakrendelőknél – végzett ellenőrzések nyilvános számvevőszéki jelentéseinek megállapításai nem támasztották alá. Az ÁSZ számos gazdálkodási szabálytalanságot tárt fel mind korábbi ellenőrzései, mind jelenlegi, a központi költségvetési intézményként működő kórházak, vagy jellemzően önkormányzati fenntartásban működő egészségügyi gazdasági társaságok ellenőrzése során. Utóbbi területen tett megállapításait az ÁSZ először egy júniusi sajtótájékoztatón osztotta meg, mely itt olvasható. Ezt követően a Számvevőszék még két alkalommal, legutóbb e hét kedden adott ki jelentéseket önkormányzati fenntartású egészségügyi társaságokról, melyek megállapításai egybecsengtek a korábbi tapasztalatokkal. A júliusban kiadott jelentésekről ide, az e hét kedden kiadott jelentésekről ide kattintva olvasható tájékoztatás.

A számvevőszéki ellenőrzések során feltárt szabálytalanságokra, hibás gazdálkodási gyakorlatokra az ÁSZ az elmúlt években több alkalommal felhívta a döntéshozók és a közvélemény figyelmét, és összegző tapasztalatait a Magyar Kórházszövetséggel, valamint egyéb szakmai szervezetekkel is megosztotta. Az ÁSZ összegző megállapításai tényeken, ellenőrzési bizonyítékokon alapulnak, nem elhallgatva a kevés számú jó gyakorlat meglétét sem. Az egyes intézményekre, illetve gazdasági társaságokra vonatkozó megállapítások elérhetők a nyilvános számvevőszéki jelentésekben az ÁSZ honlapján.

Az Állami Számvevőszék folytatja az egészségügyi szervezetek (kórházak, járóbetegellátó gazdasági társaságok) ellenőrzését, jelenleg is több egészségügyi intézmény és társaság ellenőrzése van folyamatban, amely során az ÁSZ értékeli az egyes intézmények és társaságok gazdálkodásának törvényi előírásoknak való megfelelőségét.

Az Állami Számvevőszék álláspontja szerint közös cél, hogy a betegek a lehető legmagasabb szintű ellátást kapják a kórházakban és járóbetegellátó szakrendelőkben, ehhez ugyanakkor mindenekelőtt szabályosan, átláthatóan és hatékonyan működő egészségügyi gazdálkodó szervezetekre van szükség Magyarországon.”

Forrás:
Az ÁSZ reagálása a Magyar Kórházszövetség szerdai állásfoglalására; Állami Számvevőszék; 2018. augusztus 9.

Vita az egészségügyi intézmények gazdálkodásáról: Hiány és pazarlás az egészségügyben (Surján László)

„Domokos Lászlónak, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének a Magyar Idők számára adott interjúja reakcióra késztet (Magyar Idők, augusztus 6., 11. oldal). Még a nyolcvanas évek végén megfogalmaztuk, hogy az egészségügyben egyszerre van jelen a hiány és a pazarlás. Akkoriban a pazarlást a diagnosztikus és a gyógyítómunkában láttuk, a feleslegesen ismételgetett laborvizsgálatokban, a járóbeteg-ellátás helyetti rendszeres kórházi befektetésekben, a körzeti orvosi munka gyógyító jellegének elvesztésében.

Az Állami Számvevőszék szakemberei ezekkel a problémákkal értelemszerűen nem foglalkoztak és ne is tegyék. Bármennyire is fejlődött a diagnosztika és bármilyen jó ellátási sémákat, szakmai protokollokat lehetett kidolgozni, a sikeres gyógyítómunkához meg kell adni a gyógyítás szabadságát. Ami persze, mint semmilyen szabadságjog, nem lehet korlátlan.

E korlátokat nem a számvevőknek és nem is a területre szakosodó jogászoknak kell megszabniuk, hanem magának a szakmának. Ennek a szakmai ellenőrzésnek az intézményi feltételei jelenleg hiányoznak. A szakmai ellenőrzés rendszerét újra kell gondolni és fel kell építeni, mind az alapellátás, mind a szakellátás szintjén.

Az egészségügy gazdálkodásának ellenőrzése sem mellőzhető, ez markánsan kiviláglik az ÁSZ elnökének interjújából. A hagyományos orvosi gondolkodás e tekintetben elutasító. Schulteisz Emil miniszterként is ellenezte, hogy az orvost a betegágy mellett pénzügyi megfontolások befolyásolják. De az ÁSZ-ellenőrzés nem arról szól, hogy a kórház mit szerezzen be, hanem hogy honnan és miként. Ennek világos szabályai vannak, amelyeket következmények nélkül megszegni nem lehet.

Az elnök úr szavai azt sejtetik, hogy a szabályok megsértése és a kórház deficites működése között kapcsolat van. Noha jócskán akad példa arra, hogy a közbeszerzési eljárás során megvásárolt áru drágább, mint ha a sarki boltból kiskereskedelmi áron vették volna meg, ez csak a közbeszerzési törvény további javítását sürgeti, nem pedig a közbeszerzések megszüntetését.

Nehezen lehet találni olyan kórházvezetőt, aki szerint az egészségügy nem alulfinanszírozott. Ehhez még hozzájön a gondolatszegény ellenzék üzemszerű és hangos siránkozása, s kialakul az a közvélekedés, hogy több pénzt kell fordítani az egészségügyre. Ilyenkor persze elfelejtjük például, hogy vannak olyan kórházaink is, amelyek nemcsak kijönnek a rendelkezésükre álló összegekből, hanem még maradványuk is van.

Örömmel olvastam Domokos László véleményét, amelyhez csatlakozva állítom: nemcsak azt kell elérni, hogy e maradványpénzeket ne vonják el az eredményesen gazdálkodó intézményektől, hanem azt is, hogy minden egészségügyi intézmény tudja, hogy e maradványokról szabadon rendelkezhet. Mindenfajta szabály, ellenőrzés, piszkatúra hatása ugyanis eltörpül az egyéni és intézményi érdekeltség mellett.

Ma ha egy kórház nem költi el az összes rendelkezésre álló pénzt, akkor jó eséllyel megtörténhet, hogy a megmaradt összeget elvonják tőle, mondta az elnök úr. Kulcsmondat, aminek a gazdasági irracionalitása még jobban kiviláglik abból, hogy a deficites kórházak végül mindig megkapják a hiányzó összegeket. A hiánynak lehetnek objektív okai is, de bizony lehetnek gazdálkodási hibák a deficit mögött. Ez utóbbiaknak személyi következménye kell legyen, az előbbiek elemzése viszont a pénzelosztás szabályainak felülvizsgálatát kívánja.

Felvetheti valaki, hogy a maradványérdekeltség az ellátás színvonalának csökkenését eredményezheti. Pénzéhes, erkölcsi gátlások nélküli vezető esetén ezt nem zárhatjuk ki. Vannak azonban módszerek, amelyek ezt meggátolják. Egyrészt a szakmai és pénzügyi ellenőrzések is ebbe az irányba hatnak, másrészt az, ha nem merev és felső korlátokkal nehezített betegutak jönnek létre, hanem ésszerű szakmai korlátok mellett lehetővé tesszük a betegek részére a szabad intézményválasztást. Ha a betegekért verseny alakul ki a kórházak között, akkor senkinek sem jut eszébe, hogy csökkentse az ellátás színvonalát.

Az egészségügyi kormányzat a legfontosabb területekre fókuszáló népegészségügyi programja, a fegyelmezett gazdálkodás és az egyéni érdekeltség bevezetése, továbbá a nagyvonalú beruházások összességében az egész ágazat jelentős fejlődéséhez vezethetnek. Kérdés, hogy az orvoskamara képes lesz-e az elengedhetetlen etikai színvonalemelés elérésére.”

Forrás:
Hiány és pazarlás az egészségügyben; Surján László; Magyar Idők; 2018. augusztus 7.

Vita az egészségügyi intézmények gazdálkodásáról: Voltak már pénzügyi problémák az egészségügyi intézményekben (Magyar Idők)

„A Magyar Kórházszövetség rendkívüli ülést hív össze, az Emberi Erőforrások Minisztériuma pedig tanulmányozni fogja az Állami Számvevőszék vizsgálati eredményét – reagáltak az ÁSZ elnökének kritikáival kapcsolatban, aki szerint több egészségügyi intézményben is gazdasági szabálytalanságokat találtak az ellenőrzések során. Korábbi megoldási javaslatként felmerült a kórházigazgatók felett álló kancelláriák létrehozása, ám a választások utánra halasztott intézkedés azóta sem valósult meg.

Rendkívüli elnökségi ülést hív össze a Kórházszövetség, ahova az Állami Számvevőszék képviselőjét is meghívják, hogy közösen tárják fel a problémákat és konkrétumokról egyeztessenek – reagált a Magyar Időknek a szövetség a lapunk tegnapi számában megjelent interjúra. Az Emmi pedig közölte: tanulmányozni fogja az Állami Számvevőszék vizsgálati eredményét. – Az ÁSZ jelentéséről eddig megismert információkkal egybevág, hogy az Emmi már korábban intézkedési terv kidolgozását kezdte meg a kórházak gazdálkodásával kapcsolatban – tették hozzá.

Domokos László szerint a szabálykövető intézményvezetőket nem szabad leváltani, de azokon a helyeken, ahol a pénzügyek nincsenek rendben, új gazdasági irányításról kell gondoskodnia az államnak. – Találtunk olyan kórházat, ahol szinte minden fontos terméket és szolgáltatást úgy vett meg az intézmény vezetősége, hogy nem folytatott le közbeszerzést, vagyis a vásárlásoknál minden lehetséges jogszabályt figyelmen kívül hagytak. Számos olyan kórház is akadt, ahol nem vezettek hiteles leltárt bizonyos eszközökről – mondta el az ÁSZ elnöke.

A kórházszövetség értesüléseink szerint csak az elnökségi ülés után fog hivatalos állásfoglalást kiadni, de annyit hozzáfűztek: Domokos ­László nem nevezett meg konkrét kórházakat, így addig nem tudnak érdemben a problémákra megoldást találni. A közbeszerzéseket a kórházak külön-külön kezelik, így az abban lévő anomáliákra sem tudnak egységes választ adni – tették hozzá. A szövetség arra is felhívta a figyelmet, hogy a szakrendelők nem hozzájuk, hanem az önkormányzatokhoz tartoznak.

A számvevőszék évek óta tart ellenőrzéseket, és korábban is pénzügyi és vagyongazdálkodási szabálytalanságokat, valamint likviditási problémákat talált több vizsgált intézményél is. A problémák felszámolására több megoldási javaslat is született.

Ónodi-Szűcs Zoltán korábbi egészségügyi államtitkár javaslata volt a kórházigazgatók felett álló kancelláriarendszer kialakítása, amellyel hatékonyabbá akarták tenni az intézmények működését. A tervet az ÁSZ akkor üdvözölte, ám a Magyar Kórházszövetség megtorpedózta, így végül a kormány úgy döntött, az idei választások utánra halasztja a döntést. A kancelláriákról április óta azonban nem esett szó sem az új egészségügyi államtitkár, sem az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) részéről.

A kórházszövetség korábbi kongresszusi állásfoglalásában közölte, ragaszkodnak a tagkórházak gazdasági önállóságához, és fontosnak tartják a kórházak élén álló szakmai és gazdasági szempontból erős és felelős, önálló menedzsmenteket. – A kórházszövetség igazságtalannak tartja azt a gyakorlatot, amely az egyes ellátóintézmények ellenőrzésekor fellelt rendszerszintű problémákat kizárólag az érintett intézményi menedzsmentek nyakába kívánja varrni, holott e problémák kialakulása és kezelése ennél sokkal szélesebb felelősségi kört érint – olvasható az állásfoglalásban.”

Forrás:
Voltak már pénzügyi problémák az egészségügyi intézményekben; Magyar Idők; 2018. augusztus 7.

Vita az egészségügyi intézmények gazdálkodásáról: A kórházak gazdálkodását előre ütemezetten vizsgálja az EMMI

„Az EMMI ismeri a kórházak gazdálkodásának problémakörét, emiatt a tárca hivatalba lépése után kidolgozott egy cselekvési tervet a kórházak átvizsgálására és a nehézségek megoldására, még az ÁSZ 2008-2015 közötti időszakra vonatkozó jelentésének közzététele előtt.
A kórházak gazdálkodásának vizsgálata néhány héten belül elkezdődik. Az EMMI szakmailag közelít a kérdéshez és kézben tartja a vizsgálatokat.”

Forrás:
A kórházak gazdálkodását előre ütemezetten vizsgálja az EMMI; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2018. augusztus 9.

Megkezdte előkészítő munkáját a Szakképzési Innovációs Tanács

„Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kezdeményezésére első alkalommal, előkészítő jelleggel ült össze a Szakképzési Innovációs Tanács (SZIT), amelynek legfőbb célja, hogy a középfokú szakképzési és felnőttképzési rendszer jövőbeli fejlesztési irányainak kérdésében aktív párbeszéd jöjjön létre a kormányzat és a szakképzési rendszer meghatározó szereplői között.
Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter megnyitóbeszédében kiemelte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium stratégiai területként tekint a szakképzési és felnőttképzési rendszerre, amelynek innovatív megoldásokkal történő továbbfejlesztése elengedhetetlen annak érdekében, hogy a magyar munkavállalók és vállalkozások a 21. század technológiai kihívásainak nyerteseivé válhassanak. Az ITM számára meghatározó fontosságú, hogy a szakképzési rendszer valamennyi meghatározó szereplője részt vegyen a jövőbeli fejlesztési irányok meghatározásában, ezért tesz a minisztérium javaslatot a Szakképzési Innovációs Tanács létrehozására – hangsúlyozta a miniszter.

Pölöskei Gáborné, szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár megnyitóbeszédében köszönetét fejezte ki az előkészítő ülésen megjelent kamarák, nagyvállalatok, szakszervezetek, érdekképviseleti szervek, oktatási szervezetek, intézményfenntartók, tanulói képviseletek delegáltjainak, és ismertette, hogy a szakterület tervei között szerepel a szakképzési és felnőttképzési rendszer átfogó felülvizsgálata, amely munkában feltétlenül számít a jelenlévő partnerintézmények és vállalatok aktív részvételére. Pölöskei Gáborné jelezte, hogy a SZIT első hivatalos ülésére 2018 szeptemberében kerül sor, amellyel a résztvevők egyetértettek.

György László, gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkár megköszönte az előkészítő ülésen a felek részéről mutatkozó aktív részvételt és kiemelte, hogy a McKinsey globális tanácsadó vállalat 2007-es tanulmánya alapján az eredményes oktatási rendszerek alapját a jó képességű tanárok, a tanárok magas szintű módszertani felkészültsége és az képezi, hogy mennyire képesek kezelni a családi háttérből származó különbségeket. Ennek érdekében kiemelt fontosságú, hogy miként tud a szakpolitika már rövidtávon minőséget bevonni a szakképzési rendszerbe.”

Forrás:
Megkezdte előkészítő munkáját a Szakképzési Innovációs Tanács; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. augusztus 9.

Közigazgatási, politikai informatika

Nagy cégek sem fogják tudni elektronikusan továbbítani az adatokat a NAV-nak

„Számos vállalkozás jelenleg sem tudja teljesíteni az online számlázási kötelezettségeit, a legjobban az anyacég által rendszeresített programokat használó külföldi társaságok magyar leányvállalatai küzdenek – mondták el a lapunk által megszólaltatott adószakértők.
Még mindig vannak olyan számottevő, Magyarországon jelen lévő külföldi cégek, amelyek nem kapcsolódtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) online számlázórendszeréhez, holott a hatályos törvény szerint ezt július elsejéig meg kellett volna tenniük. Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adóüzletág-vezetője a Világgazdaságnak azt mondta: jó néhány Magyarországon áfaregisztrált külföldi vállalkozás keresi meg őket, hogy vásároljanak az RSM szoftverjéből, amellyel például összeköthetik a saját számlázási rendszerüket a NAV-val.
Egyes külföldi cégek olyan integrált, belső számlázási szisztémát használnak, amely nem harmonizál az elvárt itthoni feltételrendszerrel, nincs fejlesztésük a megfelelő magyarországi adattovábbításra.

Bizonyos vállalkozásoknak sikerült saját maguknak kifejleszteniük olyan szoftvert, amely révén a szükséges adatsorokat továbbíthatják az adóhatóság felé elektronikusan, más cégek azonban kudarcot vallottak.

„Utóbbi cégek most kapkodnak – fogalmazott Hegedüs Sándor –, s próbálnak vásárolni speciális számlázóprogramot a piacról, vagy olyan szoftvert, amely garantálja a programjuk és a NAV közötti összeköttetést.” Az RSM Hungary adóüzletág-vezetője tud olyan cégről, amely havonta több száz számlát bocsát ki, s még nincs megoldva az online összeköttetése a NAV-val.

Sok vállalkozás nem tudja még teljesíteni az online számlázási kötelezettségeit – mondta a Világgazdaságnak Tancsa Zoltán. A Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának partnere szerint is főként azon nagyobb külföldi cégcsoportok magyarországi leányvállalatai küszködnek ezzel, amelyek összetett integrált belső vállalatirányítási rendszert használnak, összekötve különböző számlázási modulokkal. A Deloitte partnere tud olyan cégről, amely a nyolc számlázóprogramjából hatot már bekötött a NAV-hoz, ám kettőn még mindig dolgozik. Olyan cég is van, amely havonta több ezer számlát bocsát ki, részben a külföldi központból, részben Magyarországról indítva, ezért ezek kontrollálása rendkívül komplex feladat.

Tancsa Zoltán szerint több cég egyeztetést kezdeményezett az illetékes NAV-igazgatósággal, jelezve: további felkészülésre van szükségük, s csak augusztus végére vagy még későbbi időpontra tudják megoldani az online számlázási kötelezettséget.
A mulasztásban lévő társaságok közül több még mindig manuálisan küldi el az adatokat a NAV felé, ezzel is mutatva, hogy igyekszik az elvárásoknak megfelelni. Ennek oka az lehet, hogy az adóhatóság – korábbi közlései szerint – figyelembe veszi az együttműködést, amikor mulasztási bírság kiszabásáról dönt.

A pénzügyminiszter által kezdeményezett egy hónapos türelmi idő július végén lejárt, azaz a NAV már szankciókkal sújthatja azokat a cégeket, amelyek mulasztanak az online számlázásban. Nem csekély összegről van szó: a mulasztási bírság mértéke számlánként akár 500 ezer forintra is rúghat. Az RSM szakértője közölte azt is: a cégeknek nemcsak az összeköttetést kellett megteremteniük az adóhatósággal, és továbbítani az adatokat, hanem mindezt megfelelő formátumban is kell tenniük. Több mint száz lehetséges és a NAV által rendszeresített hibaüzenetet tett közzé az adóhatóság a honlapján, még a tesztelési időszakban.

Ha egy cég nem tünteti fel a teljesítés idejét, az áfakulcs mértékét, vagy nincs megadva az eladó, illetve a vevő adószáma vagy a székhely címe, esetleg az áfa értéke forintban, akkor a hibás online számlázási adatsor miatt megeshet, hogy a NAV súlyos százezrekre bünteti meg a mulasztó céget.”

Forrás:
Nagy cégeket zavar az online számla; Vöő György; Világgazdaság; 2018. augusztus 8.

Mintegy százezer informatikai eszközt kapnak iskolák az év során

„Mintegy százezer informatika eszközzel fejleszt iskolákat az év során az állam – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős helyettes államtitkára csütörtökön budapesti sajtótájékoztatón.

Maruzsa Zoltán elmondta, mintegy ötvenezer tanár, a pedagógusok csaknem harmada vesz majd részt informatikai továbbképzésen, hogy a beszerzett eszközöket minél felkészültebben használják az oktatás során.

A következő tanévben olyan digitális fejlesztések valósulnak meg, amelyek az oktatás minőségének javításához nagyban hozzájárulnak majd – jelentette ki a helyettes államtitkár.

Elmondta, a digitális korszakváltás egyik eleme az informatikai eszközök biztosításában rejlik: az iskolai gépparkok, szerverek és az internet-hozzáférés területén szükségesek fejlesztések. Fontosnak nevezte azt is, hogy rendelkezésre álljanak digitális tananyagok, tartalmak.

Maruzsa Zoltán közölte, összesen 26 milliárd forintot fordítanak jelenleg és a következő tanévben európai uniós és költségvetési forrásokból arra, hogy szélessávú internet legyen az iskolákban. A fejlesztések folyamatosan zajlanak, eddig 262 helyszínen megtörtént a kiépítés, és az év végéig még további 2000 helyen lesz szélessávú internet – tette hozzá. Kitért arra, az oktatásban a digitális átállás népszerűségét jól mutatja a kormány által kezdeményezett digitális témahét sikere: a 2017-es programhoz 927 iskola csatlakozott.

Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke elmondta: az idén 45 ezer laptopot és 800 osztálynyi, 24 ezer tabletet már beszereztek. Jelenleg folyamatban van 5 ezer projektor és 3 ezer interaktív tábla beszerzése. Az ősszel ezek az eszközök is eljutnak az intézményekhez – tette hozzá.

Közölte: a felsorolt eszközök a konvergenciarégióba kerültek. A központ ugyanakkor a saját költségvetéséből 6,3 milliárd forintot biztosított eszközbeszerzésre a közép-magyarországi régió intézményei számára. Az iskolákba 20 ezer informatika eszköz került, főként asztali számítógép, laptop és tablet. A pedagógusok már említett képzései várhatóan ősszel indulnak – mondta Hajnal Gabriella. Fontos célként jelölte meg, hogy jövőre minden ötödikes kezébe tablet kerüljön, és megtanítsák nekik a használatát.”

Forrás:
Mintegy százezer informatikai eszközt kapnak iskolák; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2018. augusztus 9.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fordulatra van szükség a magyar gazdaságban

„Az utóbbi időben egyre világosabban fogalmazódik meg, hogy a gazdasági növekedés fenntartása már nem várható extenzív módszerektől, vagyis az egyre több külső, EU-s forrás bevonásától, valamint további munkaerő termelésbe állításától. Fordulatra van szükség: a belső energiák felszabadítására, azaz endogén fejlődésre, valamint a pénzforrások és a humán vagyon hatékonyabb, azaz intenzív hasznosítására. Ez az innovációs és termelékenységi szint javulását követeli. Fontos azonban, hogy a problémát világosan fogalmazzuk meg, csak így találhatunk megoldásokat.

Tusványoson elhangzott: a fő baj az, hogy a kkv-szektor nem elég innovatív, és alacsony a termelékenységi szintje. Ez azonban az egész magyar gazdaságra igaz.

Nézzük először az innovációt! 2010 óta nem tudunk a 21. helyről előbbre lépni az innovációs eredménytáblán a 28 EU-s ország között. A legutóbbi Eurostat-adatok szerint 2010-hez képest 2017-ben Magyarországon a feldolgozóipar termelése 33 százalékkal bővült, de ezen belül a csúcstechnológiát képviselő termelés (high technology manufacturing) 1 százalékkal csökkent (–1 százalék). Ugyanez a két érték Csehországban 35 és +26 százalék, Lengyelországban 39 és +3, Ausztriában 19 és +38 százalék. Nálunk az exportban is csökken a csúcstechnológiát képviselő termékek aránya. Arra is fel kell figyelni, hogy Ausztriában e termékek előállítása sokkal jobban nőtt, mint az átlagos feldolgozóipari termelés. A „low tech”, vagyis alacsony technológiai szintet képviselő termelés ugyanakkor Csehországban 8,6, Ausztriában 8,5, Németországban 0,3 százalékkal nőtt 2010-ről 2017-re, nálunk viszont 23 százalékkal. Nálunk csökkent tehát a feldolgozóiparban a tudás- és innovációtartalmú termékek gyártásának bővülési üteme, ami nyilvánvalóban innovativitási problémára utal.

Az innovativitás fontos mutatója az üzleti demográfia, vagyis a cégek létrejöttének és megszűnésének statisztikája. A sok új cég innovációs dinamizmust hoz a gazdaságba, növeli az egészséges versenyt, ami maga is az innováció forrása. A nettó cégnövekedési arány – azaz az új és a megszűnt cégek egyenlegének százalékos változása – Magyarországon az iparban alacsonyabb (2,23 százalék), mint Litvániában (5,11 százalék), és a növekedés regionálisan is nagyon kiegyenlítetlen:

Baranyában csak 0,59, Tolnában 0,42 százalék. Erőteljesebb növekedés csak az infokommunikáció területén tapasztalható (4,5 százalék). A fiatal, de már a megszűnési veszélyen túljutott, hároméves cégek aránya az iparon belül nálunk 5, Csehországban 5,5, Horvátországban 7, Szlovákiában 5,56, Bulgáriában 6 százalék.
Különösen kevés közöttük nálunk a fiatal kiscég (0–9 fő): arányuk 5,44 százalék. A cseh érték 6,26, a bolgár 6,88, a litván 8,9, a szlovák 5,78 százalék. Ezek az adatok mind az innovativitás alacsony szintjére utalnak. Az Eurostat friss termelékenységi adatai is érdekes összefüggéseket mutatnak. Ezek szerint nemcsak a kisvállalati szektor, hanem az egész magyar gazdaság termelékenységével baj van. Nálunk a 250 fő fölött foglalkoztató nagyvállalatok szektora is alacsonyabb termelékenységű, mint a fejlettebb országokban: a feldolgozóiparban a magyarországi nagyvállalatok termelékenysége az osztráknak csupán 45 százaléka.

A kisebb cégek termelékenysége pedig a mérettel együtt csökken: az 50–249 fő között foglalkoztató közepes cégeké már csak az osztrák érték 29 százaléka, a 20–49 fős vállalkozásoké a 27 százaléka. Megjegyzendő, hogy a kisebb cégek csökkenő termelékenységi szintje a fejlett országokban is jellemző. Ennek egyik jól ismert mikrogazdasági oka a mérethatékonyság, a másik pedig, hogy a nagy cégeknél könnyebb a legkorszerűbb vezetési-szervezési módszereket alkalmazni.
A termelékenységet az Eurostat a bruttó új hozzáadott érték, vagyis a helyben előállított új érték (GVA) és az alkalmazott munkaerő arányával méri, ami meg is adja a magyarázatot az alacsony magyar termelékenységi értékekre. A nagy cégek esetén azt mutatja, hogy az alacsonyabb hozzáadott értéket jelentő összeszerelő munka termelékenysége korlátozottan javítható. A kisebb cégek alacsonyabb termelékenysége pedig elsősorban az előállított termékek és szolgáltatások alacsonyabb innováció- és tudástartalmára utal.

Mi a leszűrhető következtetés? Először is az, hogy ha a gazdaság növekedési ütemét tartani akarjuk, akkor az egész gazdaság innovativitását és termelékenységét kell javítani. Ehhez azonban a termelékenységet egyrészt ki kell terjeszteni a tőke termelékenységére is: minden fillért csak kemény hatékonysági feltételekkel szabad elkölteni.

Másrészt az alacsony innovációs és termelékenységi szint okainak keresését az állami szektorra is ki kell terjeszteni. Az IMF friss, augusztusi országjelentése felhívja a figyelmet a továbbra is nagy bürokráciára és a kisvállalati szektor üzleti környezetének problémáira. Az EU legutóbbi kisvállalati jelentése is arra mutat rá, hogy a kisvállalatok Magyarországon kedvezőtlenebb helyzetben működnek, mint a nagyok. A velük szembeni „felelős állami viselkedés” területén Magyarország a 28 ország között a 26. helyen áll. Ezért kiemelten kell vizsgálni a hazai kisvállalati szektor üzleti környezetében lévő visszafogó tényezőket. E szektor javuló működése segíti ugyanis az intenzív fejlődési útra lépést és a gazdaság válságálló képességének erősödését, ami a technológiai forradalom okozta bizonytalan körülmények között stratégiai fontosságú. [a szerző egyetemei tanár, a Nemzeti Verseny­­képes­ségi Tanács tagja]”

Forrás:
Fordulatra van szükség a magyar gazdaságban; Csáth Magdolna; Világgazdaság; 2018. augusztus 9.

Mikor lesz önnek hibrid munkahelye, ahol szoftverek és algoritmusok a kollégák?

„A mesterséges intelligencia erőteljesen fel fogja pörgetni a gazdaságot, ugyanakkor fenekestül felforgatja a munkaerőpiacot: nagyjából ugyanannyi munkahely jöhet létre, mint ahány megszűnik – állítja egy új kutatás. Pintér Róbert, a Corvinus Egyetem Infokommunikációs Tanszékének adjunktusa szerint viszont az látszik, hogy igazából maguk a kutatók sem tudják, milyen világ lesz a mesterséges intelligencia elterjedése után, és inkább egy hitvita zajlik a kérdésben.

Egy friss PwC-kutatás a mesterséges intelligencia terjedésének gazdasági következményeit vizsgálta, az elemzés főbb megállapításai a következők voltak:

  • A mesterséges intelligencia, a robotizáció, és más automatizációs-technológiák fejlődése nagymértékben fel fogja pörgetni a gazdaságot, elsősorban azért, mert a gépek elképesztő mértékben növelhetik a vállalatok hatékonyságát és termelékenységét.
  • A kutatók becslése szerint ezek a technológiák akár 14 százalékkal is hozzájárulhatnak 2030-ra a globális GDP-hez, ami a mai értékekhez képest 15 ezer milliárd dolláros növekedést jelent. A legnagyobb hasznot Kína és Észak-Amerika húzhatja a technológiai forradalomból, Európa csak a harmadik helyen szerepel.
  • Általánosságban elmondható, hogy a technológia első körben olyan területekről fogja kiszorítani az embert, ami alacsony képzettséget kíván meg. Az elemzés szerint a változás következtében nagyjából ugyanannyi munkahely fog megszűnni, mint ahány létrejön – sőt a PwC előrejelzése szerint a mérleg nyelve az új munkahelyek felé fog elbillenni.
  • Bár a kutatásban nem szerepel Magyarország, a régió több országának munkaerőpiacát is érzékenyen érintheti a változás: az elemzés szerint Szlovákiában, Szlovéniában, Litvániában, és Csehországban a jelenlegi munkahelyek 40-45 százalékát automatizálhatják a jövőben.

Bár az említett elemzés amellett érvel, hogy a változás gazdasági növekedést, és a megszűnő munkahelyek helyére rengeteg új munkahelyet fog hozni, a sok bizonytalanság miatt a pontos jövőt valójában senki sem tudja megjósolni. Éppen ezért, Pintér Róbert, a Corvinus Egyetem Infokommunikációs Tanszékének adjunktusa úgy látja, hogy a kérdés körül alapvetően egy hitvita zajlik, amiben nem lehet igazságot tenni.

„A PwC most amellett tette le a garast, hogy a mesterséges intelligencia egy 20 éves időtávlatban ugyanannyi munkát hoz, mint amennyit elvesz. Egy másik neves intézmény, az Oxford Institute viszont ennek épp az ellenkezőjét jósolta, azt hogy a változás az amerikaiak és az angol munkaerőpiac kárára fog válni” – mondta Pintér, aki szerint a mesterséges intelligencia elterjedése strukturális munkanélküliséghez vezethet.

„Az egy dolog, hogy mondjuk 7 millió állás megszűnik, a másik oldalon pedig 7 millió létrejön, de ezek közé nem tehetünk egyenlőségjelet. Ha megszűnik egy kamionsofőr munkája, de létrejön egy adatbányász állás, aközött azért nincs automatikusan átjárás, a munkaerőpiac nem így működik.”

Az internetkutató szerint a kérdésben, amely szerint a gépek elveszik-e a munkánkat vagy sem, jelenleg egy értékalapú vita zajlik a tudományos életben, amiben ki az egyik, ki a másik oldalra áll be. Érdemben egyelőre nem lehet eldönteni, kinek van igaza.

Azt azonban látni lehet, hogy a korábbi időszakokban a produktivitás növekedését nem feltétlenül követte a munkahelyek számának emelkedése – sőt inkább csökkenés volt tapasztalható. Régebben ez a két dolog idővel összetalálkozott, ám a 2000-es évektől látszik egy elég nagy széthúzás, amiről egyelőre nem tudjuk, hogy újra össze fog-e találkozni a jövőben.

Miért nehéz jósolni?
Pintér Róbert azt is kiemelte, hogy amikor mesterséges intelligenciáról van szó, akkor tulajdonképpen három különböző dologról beszélünk, ami a jövő más időpontjaiban valósulhat meg:

  • Az első az úgynevezett szűk mesterséges intelligencia, ez a technológia már ma is létezik, és több feladatot is sikeresen meg tud oldani – ilyen például a fordítószoftver, a képfelismerő algoritmus, vagy mondjuk a különféle közlekedéstervező applikációk is.
  • Ehhez képest az általános mesterséges intelligencia az, amit mindenki úgy képzel el, hogy olyan intelligens, mint az ember. Általában hétköznapi emberek erre gondolnak először, amikor azt hallják, hogy mesterséges intelligencia. Ám ez a technológia egyelőre nem létezik, és azt sem tudjuk, hogy milyen messze van még. Az áttörést mindig a következő évekre teszik, de az ígéret valahogy mindig csak tolódik, az elmúlt 50 évben tulajdonképpen folyamatosan ez történik. Szóval nem tudjuk, mikor fog megérkezni ez a technológia, ha egyáltalán meg fog – mert egyesek szerint ez megvalósítható, míg mások szerint nem.
  • A következő szint pedig a szuper-intelligens mesterséges intelligencia, ami meghaladja az ember értelmi képességeit. Ezen a ponton azonban egy elég komoly ellentmondással állunk szemben. Ugyanis ha képesek leszünk olyan gépeket létrehozni, ami legalább annyira értelmes, mint az ember, akkor onnantól kezdve semmit nem kell létrehoznunk, hiszen amit létrehoztunk, az képes lesz létrehozni önmagánál intelligensebb programokat. Emiatt ez egy nagyon speciális eszköz: nem olyan, mint egy ásó vagy egy gőzgép – elvégre egy gőzgép nem fog még több gőzgépet létrehozni, a mesterséges intelligenciánál viszont pontosan ez a helyzet. Emiatt nem tudjuk, hogy mi lehet a szingularitás után (miután a gépek okosabbá válnak az embernél).

Pintér meglátása szerint tehát azért bizonytalan minden jóslat, mert a történelemben ezidáig nem dolgoztunk még mesterséges intelligenciával, így a korábbi időszakokból nagyon nehéz tanulságokat levonni a munkaerőpiac jövőjével kapcsolatban.
„Fontos azonban észrevenni, hogy amikor arról beszélünk, hogy a gépek elveszik a munkánkat az nem egy jövőbeli, hanem egy múlt-, és jelenbeli folyamat – emelte ki az internetkutató, aki szerint már ma is olyan technológiai eszközökkel vagyunk körülvéve, amelyek nélkül nem tudnánk dolgozni, működtetni a gazdaságot. – A gép és ember kooperációjára nagyszerű példa a két konkurens szállásfoglaló oldal, a szállás.hu és a booking.com versenye: mindkét cégben szoftverek, algoritmusok és emberek működnek együtt, mindenki azt csinálja, amiben jobb, és közösen próbálják legyőzni a rivális céget. Szóval ez nem egy jövőidejű folyamat, hanem már most is zajlik.”

Mit tehetünk, hogy nyerjünk a gépek térhódításából?
Pintér szerint arra mindenképp fel kell készülnünk, hogy a munkák egyre nagyobb része automatizálható lesz, a gépek fokozatosan elveszik tőlünk a repetitív, unalmas munkákat, így érdekesebb, kreatívabb dolgokat fogunk csinálni.

„Hozzá kell szoknunk, hogy életünk során akár többször is szakmát, hivatást kell váltanunk. Aki most lép be a munkaerőpiacra, azoknak a legjobb tanács az, hogy ne egy specifikus munkát, hanem iparágat válasszanak maguknak. Tehát mondjuk, aki sofőrnek megy, az abban gondolkodjon, hogy logisztika; és akkor a területen egy csomó olyan szakma van, ami nem sofőri munka, de a szállítmányozással kapcsolatos. Így ha kell, időben lehet váltani a szakmák között, mert teljes iparágakat nem fog bedönteni ez a folyamat, de egyes szakmákat nagyon gyorsan kihalásra ítélhet.”
Szakértőnk szerint akkora horderejű változásra kell felkészülnünk, mint amikor évezredekkel ezelőtt nomád társadalomból agrártársadalommá alakult át az emberiség, és minden megváltozott – kezdve a termelés módjától, a családszerkezetig, a vallásig. Hasonló változásokat hozott az ipari forradalom, vagy az információs forradalom is, és Pintér szerint a mesterséges intelligencia is hozhat egyfajta új civilizációs struktúrát.

A változásnak azonban lesznek nyertesei és vesztesei is, így arra elsősorban a gyerekeket kellene felkészíteni az oktatási rendszeren keresztül.

„Olyan képességeket lenne érdemes megtanítani a gyerekeknek, amelyek elősegítik a csapatmunkát. Meg kellene tanítani őket, hogy nincs jó meg rossz, hanem komplex feladatok vannak, amiket át kell látni és kollaborálva, csapatban meg lehet oldani. Ezekre kellene felkészíteni őket, és kevésbé a lexikális tudást beléjük verni. Ezt persze könnyű mondani, de a világban szinte egyetlen oktatási rendszer sincs, amely a gyerekek többségének ezt biztosítani tudná, egyedül Szingapúrt és Finnországot szokták kivételként emlegetni. Összességében azok az országok működnek most is a legjobban, ahol az oktatást komolyan veszik, és az emberek képesek adaptálódni a különféle új helyzetekhez. Ám ehhez a tanulás nem érhet véget azzal, hogy az ember kikerül az iskolapadból” – mutatott rá Pintér az oktatás fontosságára.”

Forrás:
Mikor lesz önnek hibrid munkahelye, ahol szoftverek és algoritmusok a kollégák?; Kovács Levente; Zoom.hu; 2018. augusztus 3.

Új lehetőségek nyílnak a kkv-szektor előtt

„Számottevő új fejlesztési lehetőség várhat a termelő, szolgáltató hazai kis- és középvállalkozásokra azáltal, hogy az új kormányzati ciklusban az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kezében összpontosul a fejlesztéspolitika koordinálása – osztotta meg várakozásait a Világgazdasággal Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója. Arra számít a piac, hogy még idén november–decemberben új versenyképesség-javítást, illetve az ipar 4.0-s automatizációs és digitális megoldások alkalmazását ösztönző felhívások jelenhetnek meg hazai forrásból, s ezekre akár már jövő év január–februárjában lehetne is pályázni.

Emellett jövő tavasszal újabb uniós kiírásokkal is lehet kalkulálni a visszahulló források keretéből. Várhatóan százmilliárdos nagyságrendet tesz majd ki az így felszabaduló összeg a fel nem használt támogatások, illetve meg nem valósuló beruházások, fejlesztések miatt.

Essősy Zsombor szerint a csaknem 4,5 millió munkavállalónál jóval többen ezután sem fognak dolgozni, ezért a 4 százalék feletti GDP-növekedés akkor tartható fenn, ha ágazattól és mérettől függetlenül a versenyszféra valamennyi tagja nagymértékben növeli a hatékonyságát.

Éppen ezért ma már nélkülözhetetlen a magas hozzáadott értékű termeléshez a legmodernebb technológia alkalmazása, de szükséges a humánkapacitás-ráfordítás növelése is, hogy a dolgozók felnőjenek a gép- és eszközparkhoz. A MAPI vezére éppen ezért üdvözli azt a megfogalmazódott gazdaságpolitikai irányváltást, amely szerint elsősorban nem szakmunkásokat kell képeznünk, hanem magasan kvalifikált mérnököket.

Úgy látja, egy irányba húz a fejlesztéspolitika, hiszen ezt az álláspontot képviseli az ITM apparátusa, akárcsak a közelmúltban 180 pontos reformcsomagot megfogalmazó Magyar Nemzeti Bank.
A visszatérítendő támogatások kapcsán pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy ma már nem lebecsülendő a nullaszázalékos, azaz ingyenes hitel. Ilyen a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programon (Ginop) belül a mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai korszerűsítését célzó, csaknem 60 milliárd forintos hitelprogram (Ginop-8.3.5-18). Essősy szerint a változó kamatkörnyezetben piaci alapon ma már 5 százalékos kamattal kellene számolni, így hétéves futamidővel lényegében 35 százalékos támogatási intenzitásnak felel meg a nullás hitel.”

Forrás:
Új lehetőségek nyílnak a kkv-szektor előtt; Gyöngyösi Balázs; Világgazdaság; 2018. augusztus 7.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. augusztus 13.

A kanadai-szaudi összezördülés: avagy csak óvatosan a Twitter-diplomáciával!
Kanada és Szaud Arábia között áll a bál. A két ország kapcsolatai rekord sebességgel látszanak összeomlani – és mindez egy pár tucat szóból álló Twitter-poszt miatt! Az „expanzív libearlizmus” elkötelezett szószólójának számító, és ugyanakkor a korszerű IKT-eszközökben rejlő potenciálokat lelkesen felhasználó kanadai Külügyminisztérium a minap hivatalos Twitter fiókján közzétett üzenetben fejezte ki aggodalmát a közel-kelet olajkirályságban letartóztatott nőjogi aktivisták sorsa miatt. Egyben felszólította a szaudi hatóságokat a civil képviselők haladéktalan szabadon bocsátására.
Nem kellett volna. A szaudiak ugyanis a jelek szerint mást gondolnak nem csupán a polgárjogok érvényesítésének módozatairól, de különösen a nemzetközi kapcsolatok, a diplomácia írott és íratlan szabályairól is. Rijád nem csupán valami vérszegény tiltakozó nyilatkozattal reflektált a kanadai külügy akciójára: mindjárt kezdetnek bejelentették, hogy Szaud-Arábia többé nem vásárol gabonát az észak-amerikai országtól, és valamennyi kanadai államkötvényét haladéktalanul piacra dobja. S ha ez még nem lenne elég a gazdasági szankciókból, a szaudiak felfüggesztették valamennyi Kanadába tartó repülőgép járatukat, egyben befagyasztották valamennyi „új kereskedelmi és beruházási” megállapodásukat. A szokatlanul erős válaszcsapást mintegy megkoronázta az oktatási együttműködések haladéktalan felfüggesztése, és a Rijádban akkreditált kanadai nagykövet haladéktalan kiutasítása.
Szakértők a meglehetősen szokatlan fordulatot vett eset kapcsán rámutattak: a közösségi médiumokon közzétett néhány szavas üzenetek egyszerűen alkalmatlanok a finom, apró nüanszokat is érvényre juttatni képes, magyarul „diplomatikus” megfogalmazásokra. Roderick Bell, egy korábbi kanadai nagykövet, aki maga is megszólalt az ügyben, úgy véli: az ilyen sommás Twitter-üzenetek csupán nyers kinyilatkoztatásokra alkalmasak, nem pedig átgondolt, külpolitikai üzenetek tolmácsolására.
A liberális progresszió egyfajta vezéralakjaként feltűnő Trudeau miniszterelnök azonban, a gyorsan eszkalálódó botrány ellenére is sietett kijelenteni, hogy kormánya nem hagy fel a közösségi platformok, elsősorban a Twitter diplomáciai célokra történő alkalmazásával. Pedig itt most a tét még annál is nagyobb, mint ahogy az első pillanatra látszik. Elemzők rögtön rámutattak: az Adel al-Dzsubair szaud-arábiai külügyminiszter által kilátásba helyezett további szankciók, egyes „új kereskedelmi tranzakciók” felmondására, egy horribilis méretű, 11 és fél milliárd dolláros fegyvervásárlási megállapodásra utaltak. Márpedig, az a kanadai hadiipart nagyon is húsba vágóan érintené, ha most elesne ettől a zsíros fegyverüzlettől.
Az ellenzékben levő kanadai konzervatívok máris ujjal mutogatnak. A „jól bevált diplomáciai csatornák” nem helyettesíthetők holmi Twitter-üzenetekkel, ahogy azt a Trudeau-kormány vallja, szögezte le a párt külpolitikai szakértője. Csavar persze ebben is van: a közösségi média politikai célokra való felhasználását elítélő nyilatkozat ugyanis – Twitteren érkezett!
Canada-Saudi spat highlights perils of Twitter diplomacy. Mark Gollom, CBC Canada, 2018. augusztus 9.

A visszavonult nagykövetek lehetnének az e-diplomácia tartalékserege
Ma már alig emlékszünk rá, de az informatikai újdonsült eszközeire támaszkodó e-diplomácia jórészt a költségtakarékossági intézkedések szülötte. A hidegháború végeztével államok egész sora látta úgy, hogy ideje visszavenni a külpolitika aktív menedzselésére hivatott szervezetek létszámából, testületeiből, és persze elsősorban nagyra nőtt büdzséjéből. Az új évezred hajnalán, a 2001. szeptemberi Al-Káida támadás nyomán kibontakozó terrorellenes háború aztán ismét felértékelte a közdiplomácia szerepét is. Az újsütetű igényt azonban nem feltétlenül kísérte a források megemelése is. A nyugati világ külügyminisztériumai költséghatékony megoldások után kezdtek nézni. A csodaszert pedig az IKT-eszközökkel felvértezett, digitális diplomáciában vélték felfedezni. A vállalkozó szellemű minisztériumok virtuális követségeket építhettek, illetve közvetlen párbeszédbe foghattak idegen nemzetek polgáraival, hatékonyan vetíthették ki hazájuk országimázsát – és mindezt úgy, hogy ahhoz nem kellett új, és drága külképviseleti létesítményeket építeniük.
Az azóta eltelt bő másfél évtized persze rávilágított a kezdeti takarékossági elképzelések illuzórikus voltára. Az e-diplomácia korántsem olyan olcsó, vagy olyan költséghatékony, ahogy azt kezdetben gondolták. Tartalmakat kell készíteni és közzétenni, méghozzá tömegével. A megszólított közönséggel is beszélgetni kell, folyamatosan. A virtuális nagykövetségek sem lóghatnak a levegőben, rengeteg valóságos eseménnyel kell körbe venni működésüket. Az országimázs hatékony kivetítéséhez komplex kampányokat kell megtervezni és kivitelezni, ahogy az eredményeket is rendszeresen mérni kell. A digitális diplomáciát felhasználó külügyi szervezetek ma már valóságos „digitális birodalom” középpontjában állnak: közösségi média platformok, webhelyek, virtuális nagykövetségek, konzuli mobil alkalmazások szövevényét igazgatják – és a külügyi apparátusok ehhez rendre túlterheltek, kevés rá az emberük és a forrásuk is.
A külügyminisztériumok most arra keresik a választ: vannak-e olyan „rejtett tartalékok”, amelyek segítségükre lehetnek a megnövekedett digitális outputok előállításában, anélkül, hogy erre számottevő plusz forrást kellene allokálni? Kedvelt és becsült digitális szakértőnk, az izraeli Ilan Manor válasza erre határozott igen. A kutató felvetése: visszavonult, korábbi nagyköveteket lehetne például bevonni ilyen feladatokra. Ők rendelkeznek két olyan dologgal is, ami kulcsfontosságú lehet: megvan a szaktudásuk, és megvan az elégséges idejük is ahhoz, hogy hatékony digitális kommunikátorként segítség szervezeteiket.
A volt nagykövetek mindenekelőtt külpolitikai szakértők. Általában több minisztériumi osztályon, referatúrán is dolgoztak, és több külföldi állomáshelyen is szolgálták hazájukat. Pályafutásuk során ráadásul óhatatlanul első osztályú kommunikátorrá is váltak általában. Hasonlóan járatosak a kapcsolatépítésben: többnyire mesterei annak, hogyan lehet a hazájuk iránt erősen kritikus külföldi közvéleményeket kezelni.
Az egykori nagykövetek azonban, mindezek tetejében, nagy tekintélyű emberek. Olyanok, akiknek a szava számít, ami igen csak súlyos érv ebben az álhírektől terhes, dezinformációktól töredezett korszakban.
A minisztériumok tehát, véli a kutató, jól teszik, ha csatasorba állítják ezeket a hajdani diplomatákat. Egyfajta „nagykövet emeritusként”, azaz nyugállományú követként kezelhetnének, menedzselhetnének egy-egy tematikus digitális platformot. Másokat program-specifikus feladatokra lenne célszerű beállítani: egy-egy globális ügy melletti kampányba kapcsolódhatnának be, digitális platformok egész skáláját kézben tartva, ilyen hajdani nagykövetek.
Az emeritus nagykövetek digitális munkájának előkészítése és támogatása is igényelne azonban ráfordításokat: a közösségi média tréning mellett elsősorban a nagykövetek és az egyes minisztériumi részlegek közötti digitális együttműködés folyamatos koordinálása elengedhetetlen feltétele volna hatékony működésüknek.
Are Retired Ambassadors Digital Diplomacy Assests?. Ilan Manor, Exploring Digital Diplomacy, 2018. augusztus 8.

Balul sült el a franciaországi „oroszbarátokat” leleplező ál-tanulmány
Álhírekről szóló valódi (vagy éppen ál-) hírek nélkül ma már nem igen telik el hét, ahogy a nyugati társadalmakat fellazítani akaró orosz dezinformátorok is állandó szereplői lettek az atlantista agytrösztök jelentéseinek. Csak a helyszín változik: az elmúlt héten éppen a franciaországi „összeesküvés” gyanús nyomait leleplező tanulmány kavarta fel a nyárvégi állóvizet.
Egy belgiumi székhelyű „civil szervezet”, az orosz média manipulációk felderítésére szakosodott EU DisinfoLab nevű szervezet most közzétett jelentésében arról számolt be: a francia elnök erőszakos és törvénytelen fellépésen kapott biztonsági főnöke, Alexandre Benalla ügyéhez kapcsolódva, egész tömeg, szám szerint 55 000 „hiperaktív” Twitter fiókot azonosítottak, amelyek „oroszpárti” felfogásban tolmácsolták a francia elnök környezetében kipattant kínos ügyet. A francia fősodratú sajtó szinte azonnal felkapta a témát, és a francia közvéleményt megtéveszteni akaró orosz webrobotok, magyarul botok hadáról festett riasztó képet.
Hogy az ügyben megszólaló Twitter-fiókok hangneme „oroszbarát” volt-e, az bizonyára vita tárgya lehet. De, hogy ezek nem webrobotok voltak, ahhoz a kétség árnyéka sem férhet. Ugyanis egymás után jelentkeztek a sajtóban a DesinfoLab állítólagos orosz „web bot” listáján felsorolt fióktulajdonosok. Köztük a francia politikai élet prominens képviselői is, mint például Jean-Luc Melenchon, vagy éppen Marine Le Pen. Kikérve maguknak, hogy „hülye kémek” robotnak nézzék őket.
Magyarázkodásként az álhírek elemzésére szakosodott NGO, a DesinfoLab arra hivatkozott, hogy magától a Twitter cégtől kapta elemző eszközeit, amelyekkel az egyes hírekhez kapcsolódó forrásokat tudták szemügyre venni. Most úgy pontosították korábbi közlésüket, hogy az általuk felderített félszázezer „túlságosan is aktív” (tehát szerintük máris gyanús) fiók „27%-a tartozik az orosz dezinformációs ökoszisztémához”. Mindjárt kifejtették azt is, hogy ki és mi a része ennek az „ökoszisztémának”: bárki, aki megosztja az orosz RT televíziós csatorna, vagy a Szputnyik híriroda bármely anyagát, az automatikusan az „orosz narratíva propagátorának” tekintendő. Ahogy azok is, akik a nyugati fősodratú média bármely állítását megkérdőjelezik.
A dezinformáció ellen küzdeni akaró szervezet elfogulatlanságával kapcsolatban azonban végképp nem sok megnyugtató részlet került napvilágra: a DisinfoLab alapítói között egy Alliance for Securing Democracy nevű szervezetet találunk, ami a Német Marshall Alap támogatottja. Tavaly hozták létre azzal a céllal, hogy a közösségi médiumokban küzdjön az „orosz befolyás” ellen. A mostani jelentést egyébként maga a Twitter cég finanszírozta.
„Hyperactive French Russophiles” study lands Soros-backed DisinfoLab in Twitter data abuse scandal…. Nebojsa Malic; RT.com, 2018. augusztus 11.

Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. augusztus 6-augusztus 10.

Ajánlati/Részvételi felhívás

AVID NEXIS bővítés, montírozók és iNews beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/150
Eljárás fajtája: Nyílt eljárás
Közzététel dátuma: 2018.08.06.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.08.31.
Szolgáltatással vegyes adásvételi szerződés keretében az MTVA meglévő AVID NEXIS tároló rendszerének bővítése, új AVID montírozók kialakítása, iNews licencek beszerzése
Lásd bővebben

rendszerelemek üzemeltetése,javítása,karbantartása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/150
Eljárás fajtája: Nyílt eljárás
Közzététel dátuma: 2018.08.06.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.08.30.
Vállalkozási szerződés – Számítógéptermekben üzemelő erősáramú-, gépészeti berendezések és üzemfelügyeleti rendszerelemek üzemeltetése és javítása és karbantartása 36 hónapos vállalkozási szerződés keretében
Lásd bővebben

ORACLE SPARC T7-2 szerver hardver beszerzés – EMF
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/150
Eljárás fajtája: Nyílt eljárás
Közzététel dátuma: 2018.08.06.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.08.31.
1 db ORACLE SPARC T7-2 szerver hardver szállítása és üzembe állítása, tesztelési jegyzőkönyv elkészítése és átadása, 3 év kibővített gyártói garancia biztosítása helyszíni kiszállással
Lásd bővebben

Philips Brilliance ICT karbantartás,javítás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/150
Eljárás fajtája: Nyílt eljárás
Közzététel dátuma: 2018.08.06.
Ajánlatkérő: Markusovszky Egyetemi Oktatókórház
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.09.05.
„Vállalkozási szerződés Philips gyártmányú Brilliance ICT teljes körű karbantartására, javítására, alkatrész ellátására, gyártói technológia által megkövetelt felülvizsgálati szolgáltatások nyújtásával” (rövid megnevezés: Philips Brilliance ICT karbantartás,javítás)
Lásd bővebben

Számvitel, kontrolling,bérszámfejtési szolgáltatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/151
Eljárás fajtája: Tárgyalásos eljárás
Közzététel dátuma: 2018.08.07.
Ajánlatkérő: Nemzeti Eszközkezelő Zártkörően Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.09.03.
Lásd bővebben

Informatikai szolgáltatás beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/151
Eljárás fajtája: Nyílt eljárás
Közzététel dátuma: 2018.08.07.
Ajánlatkérő: KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.09.04.
Jelen közbeszerzési eljárás tárgya az ajánlatkérő számára informatikai rendszer kialakítása, bérbeadása és üzemeltetése (infrastruktúra, hálózatok, szerverek szolgáltatásként történő biztosítása és üzemeltetése) 36 hónapra vállalkozási szerződés keretében.
Ez részletesen az alábbiakat jelenti:
* fájlszerver (tárterület) szolgáltatás nyújtása,
* levelezőszerver szolgáltatás nyújtása,
* címtár szolgáltatás nyújtása,
* alkalmazásszerver szolgáltatás nyújtása,
* irodai hálózati szolgáltatás nyújtása,
* teljes körű ügyfélszolgálat üzemeltetése helyszíni és távoli támogatással,
* további kapcsolódó szolgáltatások szükség szerint a fentiekhez kapcsolódva: tűzfal, IPS/IDS, SMTP, FTP, DNS, DHCP, spam szűrés, antivírus és antimalware, szervervirtualizációs megoldás, clustering megoldás, menedzsment eszközök, mentési és archiválási rendszer.
Lásd bővebben

Különféle informatikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/151
Eljárás fajtája: Nyílt eljárás
Közzététel dátuma: 2018.08.07.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.09.06.
A Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. (továbbiakban: Filmalap) napi feladatellátásához szükséges különféle informatikai eszközök beszerzése vált szükségessé.
A beszerzés két részben valósul meg az alábbiak szerint:
1. rész: Beépíthető alkatrészek:
Tápegységek, kábelek és csatlakozók, kártyák, egyéb beépíthető alkatrészek, szerverházak
2. rész: Adattárolók, munkaállomások, szoftverek:
Adattárolók, munkaállomások és megjelenítők, szoftverek
Lásd bővebben

MTVA broadcast SAN bővítés és TSM licencbővítés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/152
Eljárás fajtája: Nyílt eljárás
Közzététel dátuma: 2018.08.08.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.09.03.
Lásd bővebben

PIM CyberArk FELHASZNÁLÓ-KEZELŐ RENDSZER
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/152
Eljárás fajtája: Nyílt eljárás
Közzététel dátuma: 2018.08.08.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.09.06.
Rövid meghatározás:
“PRIVILEGIZÁLT FELHASZNÁLÓ-KEZELŐ RENDSZER (CYBERARK) BŐVÍTÉSE ÉS A TÁMOGATÁS MEGÚJÍTÁSA KBF/304/2018”
Privilegizált felhasználó-kezelő rendszer (CyberArk) használatához szükséges termékkövetés, a Rendszer további, opcionális bővítése, gyártói és szállítói támogatási szolgáltatás biztosítása.
Lásd bővebben

GNSS referenciaállomás vevőkészülék beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/154
Közzététel dátuma: 2018.08.10.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Kormányhivatala
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.08.27.
A közbeszerzés rövid ismertetése: „GNSS referenciaállomás vevőkészülék beszerzése a hozzá illeszkedő GNSS referenciaállomás antennával” a műszaki leírásban részletezettek szerint.
4 db GNSS referenciaállomás vevőkészülék beszerzése az illeszkedő GNSS referenciaállomás antennával és mindösszesen 3 év szoftverkövetéssel.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Népegészségügyi felmérés az EFOP-1.8.10-VEKOP-17-2017-00001 számú, Komplex egészségvédelem és szemléletfejlesztés a táplálkozás és gyógyszerfogyasztás területén elnevezésű kiemelt projekt megvalósításához kapcsolódóan
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/150
Közzététel dátuma: 2018.08.06.
Ajánlatkérő: Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet
Nyertes ajánlattevő: Kutatópont Piac- és Véleménykutató Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 49.500.000,- Ft
Lásd bővebben

Check Point Security Gateway and Management
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/150
Közzététel dátuma: 2018.08.06.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Valkyr Informatikai Kft.
Az MTVA részére Check Point Security Gateway and Management szoftverkövetés és gyártói támogatás meghosszabbítása tárgyában szolgáltatási szerződés keretében a közbeszerzési dokumentumokban foglaltak szerint.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 21.406.100,- Ft
Lásd bővebben

Kutatási célra használt különböző informatikai eszközök beszerzése 3 részfeladatban adásvételi szerződés keretében eredményről szóló tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/150
Közzététel dátuma: 2018.08.06.
Ajánlatkérő: MTA Természettudományi Kutatóközpont
Nyertes ajánlattevő: Freedom-Tech Infomatikai Kft.; Etiam Kft; Alienline Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 14.527.445,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/150
Közzététel dátuma: 2018.08.06.
Ajánlatkérő: Pénzügyminisztérium
Nyertes ajánlattevő: Globál Konferencia Kft.
A GINOP 5.1.1 és a VEKOP 8.1.1. kiemelt projektek keretében tervezett rendezvények megvalósításához szükséges rendezvényszervezési szolgáltatás ellátása
Az Ajánlattevő feladata különféle rendezvények megszervezése, teljes körű előkészítése és lebonyolítása budapesti, vidéki és esetenként külföldi (határ menti országokban: Szlovákia, Ausztria Románia, Horvátország, Szlovénia, Szerbia, Ukrajna) helyszíneken a Megrendelő által megadott megrendelések alapján.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 157.201.000,- Ft
Lásd bővebben

HR platform szoftver szállítása a Millenáris Nkft. számára
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/151
Közzététel dátuma: 2018.08.07.
Ajánlatkérő:Millenáris Tudományos Kulturális Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: Infinit Média Kft.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
A tárgyi beszerzés keretében 500 szoftver licence leszállítása szükséges a szerződés időtartama alatt.
A szoftverrel kapcsolatos elvárt funkciók:
• HR toborzás és kiválasztás
• Munkaerőközvetítési szolgáltatás igénybevételére alkalmas felület
• HR ügyviteli modul
• Alap CMS tartalomkezelő
• Karrier oldalak létrehozása és szerkesztése
• Álláshirdetés modul
• Jelöltkezelő modul
• Űrlap modul
• Hírek és blog funkció
• Beépített tesztek
A fenti funkciók biztosítása mellett a nyertes ajánlattevő feladatát képezi az alkalmazás üzemeltetés, a helpdesk és karbantartási feladatok ellátása, valamint oktatás 8 órás időtartamban.
Továbbá szükséges a szoftver testre szabása is.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): Érték: 61.600.000,- Ft
Lásd bővebben

Intranet informatikai platformhoz szükséges szoftverek szállítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/151
Közzététel dátuma: 2018.08.07.
Ajánlatkérő: Millenáris Tudományos Kulturális Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: Varius Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság
A közbeszerzés rövid ismertetése:
Közérdekű és hasznos információk megosztása
Hírek, közlemények publikálása könnyen kereshető formában
Gyakran ismételt kérdések és válaszok publikálása
Események, rendezvények publikálása, promóciója
Eseményre, rendezvényre való regisztrációs lehetőség
Kérdőívek publikálása, válaszok begyűjtése, illetve azok eredményeinek összesítése
Nyilvánosan elérhető bemutatkozó oldal startupok számára
Belső kapcsolati “telefonkönyv” elérhetőségi adatokkal
Letölthető fájlok megosztási lehetősége
Képek, képgalériák és videók megosztási lehetősége
Hasznos linkek linkgyűjteménye
Fentiek mellett ajánlatkérő elvárja a szoftver üzembe helyezését, a műszaki leírásban meghatározott mértékben történő szükség szerinti testre szabását, illetve oktatási feladatokat (8 óra időtartamban).
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 57.500.000,- Ft
Lásd bővebben

Sector News – Iparági Iránytű és Monitoring rendszerhez szükséges szoftverek szállítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/151
Közzététel dátuma: 2018.08.07.
Ajánlatkérő: Millenáris Tudományos Kulturális Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: Profit & Partners Korlátolt Felelősségű Társaság
A közbeszerzés rövid ismertetése:
Sector News – Iparági Iránytű és Monitoring rendszerhez szükséges szoftver (1 db) beszerzése.
A szoftverrel kapcsolatos elvárt funkciók:
• szakmai adatbázis kezelése, szakmai tartalom feltöltése, információ és statisztika lekérdezés
• kapcsolattartói adatbázis kezelése
• automatikus iparági hírfigyelés, gyűjtés funkció
• CMS – TARTALOMKEZELŐ
• iparágak kezelése – Kiemelt iparágak és iparágak feltöltési lehetősége
• TARTALOM ÉRTÉKELŐ RENDSZER
• KAPCSOLATFELVÉTELI ŰRLAP MODUL
A tartalomkezelő funkció képes kell legyen az iparági oldalak, bejegyzések, kapcsolatok létrehozására és szerkesztésére, kiemelt tartalmak megjelölésére, hírfolyam kezelésére, fájlok és média tartalmak feltöltésére vagy médiatárból betöltésre.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 60.300.000,- Ft
Lásd bővebben

Startup Business University rendszer szállítása a Millenáris Nkft. számára
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/151
Közzététel dátuma: 2018.08.07.
Ajánlatkérő: Millenáris Tudományos Kulturális Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: First Voice Szolgáltató Kft.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
Startup Business University rendszerhez szükséges szoftver szállítása
A szoftverrel kapcsolatos elvárt funkciók:
• CMS -tartalomkezelő
• Modulok kezelése
• Videó előadások, illetve fájl és médiatár elérhetővé tétele, tárolása és nyilvántartás vezetése
• A tartalom értékelését lehetővé tevő rendszer
• kapcsolat felvételi űrlap
• multi funkciós kereső
Feladat továbbá a kezdő vállalkozók számára releváns 8 darab megadott témakör rendelkezésre bocsájtása élvezhető, felhasználóbarát és gyakorlatias formában. Témakörönként az alábbi terjedelmi követelmények elvártak:
– minimum 50 oldal írásos anyag
– minimum 3 PowerPoint prezentáció (legalább 15 dia / darab)
– minimum 2 infografika
– 2 előre felvett primer, erre a célra készített videó
A fenti funkciók biztosítása mellett a nyertes ajánlattevő feladatát képezi az alkalmazás üzemeltetés, a helpdesk és karbantartási feladatok ellátása, valamint oktatás 8 órás időtartamban.
Továbbá szükséges a szoftver testre szabása is.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 60.600.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről a “Seaguard rendszer karbantartása, eseti hibajavítása és bővítése” tárgyú közbeszerzési eljárásban
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/153
Közzététel dátuma: 2018.08.09.
Ajánlatkérő: Fővárosi Vízművek Zrt.
Nyertes ajánlattevő: SEAWING Kft
Vállalkozási keretszerződés melyek tárgya Seaguard rendszer karbantartása, eseti hibajavítása és bővítése.
Ajánlatkérő székhelyén és telephelyein működő integrált beléptető és elektronikus vagyonvédelmi rendszer üzemeltetéséhez szükséges támogatás, a rendszer hardver és szoftver elemeinek ütemezés szerinti karbantartása illetve a rendszer garanciális meghibásodásokon túli javítása, valamint Ajánlatkérő egyedi igénye alapján kivitelezendő szoftver, hardverfejlesztések, programmódosítások megvalósítása.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 41.494.195,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/153
Közzététel dátuma: 2018.08.09.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: MULTIMEX Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Elnevezés: KAB ügyfélhívó rendszer üzemeltetés, fejlesztés
A közbeszerzés rövid ismertetése:
Fix rész:
Megnevezés: Üzemeltetési szolgáltatás, támogatás, kapcsolódó szolgáltatások
Db szám: 281 db végponti helyszínen működő Q-FUSION ügyfélhívó rendszer + 10 % db bővülés, egy központi szerver kapcsolattal
Opció:
Megnevezés: Egyedi fejlesztési, tesztelési, tanácsadási feladatok elvégzése (opció)
Db szám: 150* embernap
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 28.740.000,- Ft
Lásd bővebben

A GINOP-5.2.1.-14-2015-00001 azonosítószámú projekt megvalósításához szükséges tonerek és fényhengerek szállítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/154
Közzététel dátuma: 2018.08.10.
Ajánlatkérő: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: CTS-Informatika Kft.; Profil-Copy 2002 Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 3.897.000,- Ft
Lásd bővebben

DT Közigazgatási és Munkaügyi Bír. eszközbeszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/154
Közzététel dátuma: 2018.08.10.
Ajánlatkérő: Debreceni Törvényszék
Nyertes ajánlattevő: Nádasdi Elektro Biztonságtechnikai Kft.
Debreceni Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság regionális illetékességének kialakításával összefüggően biztonságtechnikai rendszer ki-/átalakítása
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 52.113.385,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény – „EuroSkills Budapest 2018 rendezvényhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtása vállalkozási szerződés alapján”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/151
Közzététel dátuma: 2018.08.07.
Ajánlatkérő: SkillStar 2018 Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: HUNGEXPO Vásár és Reklám Zártkörűen Működő Részvénytársaság
EuroSkills Budapest 2018 rendezvényhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtása vállalkozási szerződés alapján
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.764.177.491,- Ft
Lásd bővebben

Többfaktoros authentikációs rendszer bevezetése az Állami Számvevőszék IT rendszerében – tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/152
Közzététel dátuma: 2018.08.08.
Ajánlatkérő: Állami Számvevőszék
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zrt.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
Egy többfaktoros authentikációt és jelszó menedzser funkciót megvalósító rendszer bevezetése magyarországi supporttal, a rendszer oktatása az ajánlatkérő 6 fő informatikai szakembere számára, a bevezetést követő 6 évben (72 hónapban) történő üzemeltetése (licence, support, egyéb, a rendszer üzemeltetéséhez kapcsolódó feladatok).
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 33.040.000,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Microsoft licencek szállítása, szoftverkövetés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/152
Közzététel dátuma: 2018.08.08.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zrt.
Rövid meghatározás:
Licencszerződés Microsoft Enterprise Agreement szerződés keretében Microsoft licencek szállítására és az ahhoz kapcsolódó licenckövetés biztosítására
MVMI rendelkezik Microsoft Enterprise Agreement (MS EA) szerződéssel. A licencek a MVMI Zrt. és az MVM Csoport személyi számítógépeit, és az összes szerverét lefedik. A licencszerződés 1 éves meghosszabbítása és az új LSP partnert tartalmazó új MS EA biztosítja a jogszabályi előírásoknak megfelelő jogszerű licenchasználatot. A szerződés biztosítja az új licencek beszerzését és a már használt verziók licenckövetését is.
Szerződés/rész odaítélésre került nem
A szerződés/tétel nem került odaítélésre
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
További információk:
A jelen hirdetmény feladása az Közbeszerzési Értesítőben KÉ-11432/2018. szám alatt megjelent hirdetmény visszavonására irányul.
Lásd bővebben

Digitális trendek – digitális állam, digitális közigazgatás – 2018. augusztus 13.

Elosztott főkönyv közigazgatási alkalmazásai
A skót kormányzat számára készült elemezés áttekinti a követésre érdemes nemzetközi példákat. A skót helyzet elemzése után javaslatokat fogalmaz meg a papíralapú dokumentumok kiváltására.
Scottish Government’s DLT Future. Wallet Services (a jelentést készítő cég)
Regisztráció után elérhető a dokumentum. (PDF)
Distributed Ledger Technologies in Public Services. Scottish Government, 2018. június

Megjelent a civil társadalom fejlesztésre kidolgozott angol kormánystratégia
Hangsúlyos szerep jut benne a digitális technológiának. Különösen annak, hogy a civil szervezetek digitális megoldásokat dolgozzanak ki a társadalmi problémák megoldására.
Civil Society Strategy: building a future that works for everyone. Department for Digital, Culture, Media & Sport, 2018. augusztus 9.
Government aims to build digital in civil society. UKAuthority, 2018. augusztus 10.

Szabványok a közigazgatási webhelyek számára Kaliforniában
A tagállam kormányzati webhelyei tervezéséhez, fejlesztéséhez és fenntartásához jelentek meg egységes tervezési szabványok.
California releases state government website standards. govfresh, 2018. július 24.

A 100 legbefolyásosabb ember a digitális kormányzat területén, 2018-ban
Az Apolitical nevű, magát globális szakpolitikai platformként meghatározó szervezet összeállítása. Tudósok, politikusok, vállalkozók, civil emberek – nemzetközi összeállítás.
World’s 100 Most Influential People in Digital Government. 2018. augusztus

Parlamenti vizsgálat Angliában
Az Egyesült Királyság Képviselőházának illetékes bizottsága (Science and Technology Committee) vizsgálatot indított, hogy felmérje a digitális kormányzat helyzetét az országban. Tanulságosak az indító kérdések (hangsúlyosak az adatpolitikai vonatkozások), amelyekre 2018. szeptember 28-ig várják a nagyközönség válaszait.
Digital Government inquiry launched. Commons Selected Committee, 2018. július 25.
Digital Government inquiry (itt lesznek majd elérhetőek a bizottsági anyagok)

A Pentagon 10 milliárd dollárért rendel felhőszolgáltatást (JEDI cloud)
A most megnyílt közbeszerzést megnyerő magánvállalatnak az amerikai hadsereg katonai működése (beleértve az esetleges harctéri tevékenységet) számára kell biztosítania a felhőtechnológia (az üzleti szférában már mindennapos) előnyeit.
The Pentagon opens JEDI cloud for bidding, still as a single award contract. fedscoop, 2018. július 26.
JEDI Cloud RFP (közbeszerzési dokumentumok)

Nyílt adatként érhetőek el a helyi önkormányzatokban dolgozók munkaügyi adatai Wales-ben
Excel, CSV, XML és JSON formátumban.
Wales opens up councils’ workforce data. UkAuthority, 2018. augusztus 3.

Ismertetők az eIDAS világával, lehetőségeivel ismerkedők számára
Az általános bevezetőként szolgáló első kiadványt nem számítva, ezek oldalnyi infografikák, nagyon népszerű formában.
Quickstart Guide – eIDAS made easy!
Using Electronic ID and Trust Services in the Online Retail Sector
Using Electronic ID and Trust Services in the Financial Services Sector
Using Electronic ID and Trust Services in the Professional Services Sector
Using Electronic ID and Trust Services in the Transport Sector
Európai Bizottság, 2018. augusztus

Szakirodalom

Kell-e bizalmi szolgáltató a fokozott biztonságú elektronikus aláíráshoz?

„Előfordul, hogy valamely ágazati jogszabály előírja, hogy egy megállapodást rögzítő okiratot, ha az elektronikus formában jön létre, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni. Az ilyen szabályozás célja általában az ügyletben résztvevő felek jogbiztonságának növelése. A cikk azt a kérdést elemzi, hogy ezen jogalkotói szándék elérhető-e akkor, ha nem azonos érdekérvényesítő képességgel rendelkező felek, például egy bank és ügyfele esetén, a vélhetően „erősebb” fél azt ajánlja a vélhetően „gyengébbnek”, hogy a jogszabálynak minősített bizalmi szolgáltató által nyújtott garancia nélkül feleljenek meg. Kap-e ilyen esetben a gyakorlatban érvényesíthető garanciát az ügyfél, vagy a megfelelés csupán formális és a jogalkotói szándék kikerülése?”

Forrás:
Kell-e bizalmi szolgáltató a fokozott biztonságú elektronikus aláíráshoz?; Vágujhelyi Ferenc (Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke); LinkedIn; 2018. július 16.

„A kód szabadnak születik, és mégis mindenütt bilincsekben él” – A szabad és nyílt forráskódú forradalom története

„Recenzió Christopher Tozzi: For Fun and Profit: A History of Free and Open Source Software Revolution (The MIT Press, Cambridge – London, 2017, 336 oldal, ISBN 978-0-262-03647-4) című könyvéről
A szabad és nyílt forráskódú szoftverfejlesztés az infokommunikációs technológiák fontos és sajátos területe. Fontossága abban mutatkozik meg, hogy mára az informatika minden részterületében komoly teret hódított magának a beágyazott rendszerektől az okos eszközökön, a személyi és szuperszámítógépeken át a szerverek és felhőszolgáltatások szegmen- séig. Sajátossága leginkább ideológiai és technikatörténeti gyökereiből fakad – az információ, az alkotás szabadságára, a közösségért végzett munkára, valamint a szaktudás kiemelt értékére alapul. A szabad és nyílt forráskódú szoftverek (továbbiakban FOSS) legalább annyira fontos társadalmi mozgalomnak tekinthetők, mint amennyire az informatikai fejlesztés egyik kulcsszegmensének.
Bár a FOSS-szal az 1980-as évek óta számos szerző foglalkozott különböző aspektusokból, nem született átfogó, több szempontot figyelembe vevő munka a területről. Ezt a hiátust igyekszik pótolni Christopher Tozzi 2017-ben megjelent könyve, a For Fun and Profit: A History of Free and Open Source Software Revolution. A kötet nem pusztán a mozga- lom történetének egyszerű összefoglalását nyújtja – Tozzi igyekszik bemutatni a fejlesztési irányok, a legfontosabbnak ítélt események, projektek komplex társadalmi kontextusát is. Arra is választ keres, hogy miért lett sikeres, és merre tart a FOSS – milyen összetevői voltak bizonyos fejlesztések és közösségek virágzásának, míg mások relatíve sikertelennek bizonyultak.”

Forrás:
„A kód szabadnak születik, és mégis mindenütt bilincsekben él” – A szabad és nyílt forráskódú forradalom története; Mátyus Imre; Információs Társadalom; http://dx.doi.org/10.22503/inftars.XVIII.2018.2.7; XVIII. évf. (2018), 2. szám; 114–120. oldalak (PDF)

A chatbotok jelensége, taxonómiája, felhasználási területei, erősségei és kihívásai

„A chatbotok a 2010-es évek elején jelentek meg tömegesen az üzleti intelligencia specifikus formájaként. A gyakran mesterséges intelligenciával bíró interaktív technológia utat talált az online csevegőprogramok világába, és ma már több csatornán találkozhatnak vele a felhasználók. A chatbotok nem csupán a virtuális asszisztensek részei. De számos szervezet és kormányzat is használja őket weboldalak, applikációk, illetve azonnali üzenetküldő platformok környezetében annak érdekében, hogy termékeiket, ötleteiket, szolgáltatásaikat vagy éppen az általuk fontosnak ítélt témákat promotálják. Tanulmányukban a szerzők vállalkoznak a chatbotok taxonomiájának, a fa struktúrájú és generatív modellek, nyílt és zár rendszerek bemutatására, röviden érintve a mesterséges és érzelmi intelligencia kérdését is. Ugyancsak a tanulmány tárgyát képezi annak prezentálása, hogy a technológia fejlődésével – ami alatt alapvetően a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás és a natural language understanding magasabb szintre lépését értik – a chatbotok használata is pontosabb, sőt intuitívabb lesz. Néhány sikeresen alkalmazható terület mellett a szerzők végül a technológia kihívásaira és hátrányaira is felhívják a figyelmet. ”

Forrás:
A chatbotok jelensége, taxonómiája, felhasználási területei, erősségei és kihívásai; Szűts Zoltán, Yoo Jinil; Információs Társadalom; http://dx.doi.org/10.22503/inftars.XVIII.2018.2.3; XVIII. évf. (2018), 2. szám; 41–55. oldalak (PDF)

Vita az egészségügyi intézmények gazdálkodásáról: adatok és statisztikák a magyar egészségügyről (háttér)

W3C Műhelykonferencia jelentés – Web5G: Hálózati és webes technológiák evolúciójának párhuzama

„A W3C közzétette a 2018. május 10 – 11-én, Londonban rendezett Web5G: Hálózati és webes technológiák evolúciójának párhuzama műhelykonferenciáról (W3C Workshop on Web5G: Aligning evolutions of network and Web technologies) készült jelentést, amely tartalmazza minden egyes szekció összefoglalóját valamint hivatkozást a prezentációkhoz. A megbeszélések részletesebb jegyzőkönyvei szintén elérhetők.

Hálózatüzemeltetők, fejlesztők, alkalmazásfejlesztők, tartalomszolgáltatók és szabványkészítők vettek részt az eseményen, melynek célja annak felderítése, hogyan segíthet a Nyílt Webes Platform az 5G innováció alkalmazásában az alkalmazási szinttől a hálózati szintig.

A kétnapos rendezvény alatt a résztvevők megvizsgálták azon lehetőségeket, melyeket az alkalmazási szinten születő innovációk és új képességek az 5G hálózathoz adhatnak. A rendezvény egy akciócsoport tervezett életre hívásának igényével zárult, ahol a résztvevők felfedezhetik, hogyan működhetnek az 5G és a webes közösségek produktív és egymáshoz kapcsolódó módon.

Emellett széles körű megegyezés született arról, hogy minél hamarabb meghatározásra kerüljenek azon üzleti és technikai célok, melyek közös együttműködést ösztönöznek a W3C, 5G szabványosítási szervezetek (pl. 3GPP), fejlesztők, eszköz- és hálózatüzemeltetők, böngésző fejlesztők között. A cél egy olyan környezet megteremtése, melyben minden érintett támogatja az új technológiák fejlesztését és alkalmazását.

A W3C köszönetet mond a rendezvény házigazdájának, a GSMA-nak, valamint a Programbizottságnak az esemény létrejöttéért.”

Forrás:
W3C Műhelykonferencia jelentés – Web5G: Hálózati és webes technológiák evolúciójának párhuzama; W3C Magyar Iroda; 2018. augusztus 9.

A változtatás közgazdaságtana: a közcélú piacformálás szakpolitikája és értékelési rendszere

„A University College London (UCL) egyetem közcélú innovációs intézete (Institute for Innovation and Public Purpose, IIPP) visszatérően foglalkozik a neoklasszikus modellt meghaladó piacformálás modelljével, amelynek hajtóereje a küldetésorientált innovációs politika. Az UCL IIPP honlapján ismertetett új kutatási jelentésük elsősorban módszertani kérdésekkel, kiemelten a javasolt értékelési rendszerrel foglalkozik, konkrét esettanulmányokon keresztül mutatva be annak alkalmazhatóságát.

A szerzők a bevezetőben megerősítik, hogy a szakpolitikák formálói növekvő mértékben teszik magukévá azt a törekvést, hogy az iparági és innovációs politikát korunk modern társadalmainak nagy kihívásai megválaszolására használják fel. Ilyen kihívásvezérelt programként nevezik meg az ENSZ fenntarthatósági fejlesztési céljait, az Európai Unió „Horizont 2020” kutatás-fejlesztési programját vagy az Egyesült Királyság 2017-es fehér könyvét az ipari stratégiáról. A kérdés az, hogy miközben kézzel fogható az elmozdulás a kihívásvezérelt szakpolitikák felé, vajon a meglévő szakpolitikai eszköztárak – fogalmi keretek, értékelési módszertanok, adatelemzés – támogatják vagy inkább korlátozzák a kívánatos irányú elmozdulást. A szerzők szerint a fő veszély az, hogy a kihívásvezérelt politikaformálás csak egy új címke a meglévő gyakorlat folytatására. Ahhoz hogy ezt elkerüljük, a közszféra szerepének mélyreható újraértékelésére van szükség, meghaladva a neoklasszikus jóléti közgazdasági modellt, amelynek középpontjában a piaci elégtelenségek kijavítása áll. Ehelyett az állami szereplőknek piacformálóként, társ-alkotóként kellene megjelenni a folyamatokban, jelentős tovagyűrűző hatást eredményezve a gazdaságban, magába foglalva a kívánatos szerkezeti változásokat is. Az ismertetett jelentés célja, hogy feltárja, milyen értékelési rendszer illeszkedik célszerűen ehhez a megközelítéshez.

A szerzők szerint a piacformáló, küldetésorientált szakpolitikákat három szinten érdemes értékelni:

  • Mennyire erősíti a felhasználói élményt és elkötelezettséget?
  • Mennyire tágítja ki a technológiai határokat?
  • Milyen széleskörű makroökonómiai multiplikátor hatása van?

A megfelelő értékelés megvalósításához a kormányzatnak új eszközök és módszertanok alkalmazását kell felkarolnia, és tapasztalatokat szereznie azokról – olyanokat, amelyek az allokációs hatékonyság helyett a felhasználói szükségleteket és a dinamikus hatékonyságot állítják középpontba. (A dinamikus hatékonyság a termelési folyamatok javítását, a hosszútávú átlagköltségek csökkentését szolgáló innovációk és a beruházások optimális mértékét jelzi, vagyis a hatékonyság jövőbeli alakulására fókuszál – így idővel természetesen a termelési és az allokációs hatékonyságot is növeli.) Ezek az új eszközök és módszertanok magukba foglalják a következőket:

  • szolgáltatástervezési kutatásokban alkalmazott technikák, amelyek a felhasználói tapasztalatra és társ-alkotói gyakorlatra fókuszálnak;
  • az evolúciós közgazdaságtan olyan elemei, amelyek kiemelten foglalkoznak a
    • technológiák változásával és azok formálásával, illetve
    • a bizonytalan körülmények között működő komplex rendszerek irányításával.

Az esettanulmányok ismertetése után a szerzők levonják a következtetéseket, kiemelve a különbségeket a piaci elégtelenségek kijavítására törekvő és egyben erre is korlátozódó „piacjavító”, valamint a piacformáló modellek elemzési keretrendszerében, a következők szerint:

Piacjavítás Piacformálás
A szükséges kormányzati szerepvállalás indoklása Piaci vagy koordinációs elégtelenségek:

  • közjavak
  • negatív externáliák
  • tökéletlen verseny
  • egyenlőtlen informáltság
A kormányzati, a verseny- és a civilszféra minden piacon és intézményben társ-alkotók. A kormányzat szerepe annak biztosítása, hogy a piacok a közjót szolgálják, valamint bevonja társ-alkotóként a felhasználókat is.
Esettanulmányok értékelése Ex-ante költség-hasznon elemzés, statikus feltételeket (kapcsolatok, árak etc.) feltételezve. A küldetés elérését lehetővé tevő rendszerszintű változásra és a dinamikus hatékonyságra (innováció, tovagyűrűző hatások etc.) fókuszál.
Alapvető feltételezések Diszkontálással megbízhatóan lehet meghatározni a jövőbeli értéket. A rendszer az egyensúlyra törekvéssel jellemezhető. A jövő a potenciális újdonságok és szerkezeti változások miatt bizonytalan. A rendszer komplex magatartással jellemezhető.
Értékelés Az adott szakpolitika megoldást jelent-e a piaci elégtelenségekre, és elkerüli-e a kormányzati hibákat (Pareto-hatékonyság)? Folyamatos és visszaható értékelése annak, hogy a rendszer a küldetés céljainak megfelelő irányba változik-e, a közbülső mérföldkövek és a felhasználói elkötelezettség eredményei mentén. Több szakpolitika és beavatkozás együttes alkalmazására, valamint a köztük lévő kölcsönhatásokra fókuszál.
Kockázat megközelítése Magas kockázatkerülés; optimista elfogultság A kudarc elfogadható; bátorítás arra, hogy a tanulás módjaként fogjuk fel.

Forrás:
The economics of change: Policy and appraisal for missions, market shaping and public purpose; Rainer Kattel, Mariana Mazzucato, Josh Ryan-Collins, Simon Sharpe; University College London, UCL Institute for Innovation and Public Purpose; 2018. július (PDF)