Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

• Innovációs és technológiai miniszter: várják a vezető hazai informatikai és elektronikai vállalatok csatlakozását egy „mesterségesintelligencia-platformhoz”
  Tárgyszavak: Digitális Jólét Program, informatikai felsőoktatás, Magyarország, mesterséges intelligencia, mesterségesintelligencia-platform, Palkovics László, technika társadalmi-gazdasági hatásai, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)
• Az agilis kormányzás szakirodalmának módszeres áttekintése – a jövő kutatási irányai, I. rész
  Tárgyszavak: adatalapú közigazgatás, agilis kormányzás, agilis közigazgatás, agilis módszertan, agilis szemlélet, agilis szervezet, digitális kormányzati szolgáltatások, közigazgatás-tudomány, közigazgatási programmenedzsment, közigazgatási projektmenedzsment, közszolgálati érték, szervezés- és vezetéstudomány

Közigazgatás, politika

• Szakmai és pénzügyi elismerés a jó adatszolgáltató önkormányzatoknak
  Tárgyszavak: adatpolitika, költségvetési adatszolgáltatás, Magyarország, önkormányzatok gazdálkodása, Pénzügyminisztérium
• Munkába álltak a kórházakban a költségvetési felügyelők
  Tárgyszavak: Állami Számvevőszék, egészségügyi ellátórendszer gazdálkodása, Fábián Attila, kórházi adósságállomány, költségvetési felügyelő, Magyarország
• 2019-re már 1000 milliárd forintos forráshoz jutnak a megyei jogú városok
  Tárgyszavak: Baranya megye, egyetemfejlesztés, gazdaságfejlesztés, Gyopáros Alpár, Magyarország, Modern Városok Program, Pécs, Pécsi Tudományegyetem, urbanisztika, városfejlesztés
• György László a digitális kihívásokról: egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma, digitalizáció és a mesterséges intelligencia etikai és jogi kérdései
  Tárgyszavak: György László, innovációs ökoszisztéma, Magyarország, mesterséges intelligencia, munkaerőpiac, szakképzés, technika társadalmi-gazdasági hatásai, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)
• Békés Megyei Kormányhivatal: Célegyenesben a tanácsadó testület, debütál a tudományos tanács
  Tárgyszavak: Békés megye, Békés Megyei Kormányhivatal, Magyarország, területi államigazgatás

Közigazgatási, politikai informatika

• Gyorsabb, olcsóbb, egyszerűbb a bírósági távmeghallgatás
  Tárgyszavak: bírósági eljárások, bírósági eljárások átláthatósága, bírósági informatika, digitális kormányzati szolgáltatások, igazságszolgáltatás, Magyarország, távmeghallgatás
• Hétfőtől tesztelik Romániában a telefonos riasztórendszert
  Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, katasztrófavédelmi informatika, katasztrófavédelmi riasztórendszer, mobil távközlés, Románia
• A magánszolgáltatók egy része, továbbá az Országos Mentőszolgálat is csatlakozik a Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez
  Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, egészségügyi adatok, Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), magán egészségügyi szolgáltatók, Magyarország, Országos Mentőszolgálat

Informatika, távközlés, technika

• Elképesztő összegeket költ Kína kutatás-fejlesztésre
  Tárgyszavak: Kína, kutatás-fejlesztés-innováció, kutatás-fejlesztési ráfordítások, tudomány- és technológiapolitika, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)

Társadalom, gazdaság, művelődés

• Dinamikusan terjed az elektronikus vonatjegyvásárlás az utasok körében, csaknem 600 millió forintot hagyott az utasok zsebében a vasúttársaság
  Tárgyszavak: digitális fizetés, digitális jegy, e-vasúti menetjegy, e-vonatjegy, közlekedési informatika, Magyarország, MÁV-START, mobilalkalmazások, ügyfélkiszolgáló csatornák, vasúti informatika
• Az Európai Parlament elfogadta a sokat kritizált, retrográd szellemiségű szerzői jogi szabályozást
  Tárgyszavak: digitális platformok, Európai Parlament, Európai Unió, internetes keresőprogramok, internetes szűrők, kreatív gazdaság, médiaipar, Reda Julia, szerzői jogi reform

Információ röviden

• A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. szeptember 17.
  Tárgyszavak: álhírek, Dánia, digitális diplomácia, digitális kormányzati szolgáltatások, e-diplomácia, fake news, kiberbiztonság, kibervédelem, közösségi média, mesterséges intelligencia, Németország, puha erőhatás, soft power, Svédország, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika), újságírás
• A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. szeptember 10-szeptember 14.
  Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, közbeszerzések, Magyarország

Szakirodalom

• A magyar önkormányzatok döntéshozatali mechanizmusának jogtörténeti, jogszociológiai és összehasonlító jogi vizsgálata (konferencia)
  Tárgyszavak: állam- és jogtörténet, jogszociológia, konferencia, közigazgatás-tudomány, Magyarország, önkormányzati döntéshozatal, önkormányzatok, összehasonlító jogtudomány
• Megjelent a „Magyar statisztikai évkönyv, 2017”
  Tárgyszavak: demográfiai statisztika, gazdaságstatisztika, Központi Statisztikai Hivatal, Magyarország, társadalomstatisztika, területi statisztika
• Távközlés, internet, televíziószolgáltatás, 2018. II. negyedév: a mobilhálózat adatforgalma 81%-kal haladta meg az egy évvel korábbit
  Tárgyszavak: internet-előfizetések, internethasználat, internetstatisztika, Magyarország, mobil adatforgalom, mobiltelefon-előfizetések, távközlési statisztika
• Új Idők Új Hadviselése – Kognitív biztonság az információs és a kiberhadviselés korában
  Tárgyszavak: álhírek, honvédelem, információs és pszichológiai hadműveletek, információs hadviselés, kiberhadviselés, médiabefolyásolás, propaganda, puha erőhatás, soft power
• Future Law – A jövő joga konferencia
  Tárgyszavak: adatalapú gazdaság, adatvédelem, algoritmusok, automata gépjármű, digitális gazdaság, digitális platformok, jogtudomány, konferencia, mesterséges intelligencia, munkajog, önvezető gépjárművek, szabályozás, technika jogi hatásai, technika társadalmi-gazdasági hatásai
• Állami Számvevőszék: jelentések és tanulságaik a szabálytalanul gazdálkodó kórházakról
  Tárgyszavak: Állami Számvevőszék, egészségügyi ellátórendszer gazdálkodása, kórházak gazdálkodása, Magyarország, számvevőszéki ellenőrzés

Törvények, rendeletek

• Hamarosan megkezdi működését a Nemzeti Népegészségügyi Központ
  Tárgyszavak: egészségügyi intézményrendszer, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Kásler Miklós, közegészségügy, közigazgatási intézmények összevonása, közigazgatási központosítás, Magyarország, Nemzeti Népegészségügyi Központ, Országos Közegészségügyi Intézet, tisztifőorvosok
• Kormányrendelet a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség NZrt-ről és a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat NKft-ról, a Digitális Jólét Program és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről szóló szabályozás módosításáról
  Tárgyszavak: Digitális Exportfejlesztési Stratégia, Digitális Exportfejlesztési Tárcaközi Bizottság (DETB), digitális gazdaság, Digitális Jólét Nonprofit Kft., HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség NZrt., kereskedelemfejlesztés, kis- és középvállalkozások, KKV, Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat NKft., külkereskedelem, Magyarország

---

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Innovációs és technológiai miniszter: várják a vezető hazai informatikai és elektronikai vállalatok csatlakozását egy „mesterségesintelligencia-platformhoz”

„Mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek, szervezetek együttműködését szorgalmazza a kormány.
Az innovációs és technológiai miniszter az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének pénteki sárvári konferenciáján elmondta, várják a vezető hazai informatikai és elektronikai vállalatok csatlakozását egy „mesterségesintelligencia-platformhoz”.

Palkovics László azt mondta: mindenkit szeretnének bevonni a munkába, aki érdekelt a mesterséges intelligencia jövőbeni alkalmazásában, kutatásában, termékké tételében, annak jogi és etikai aspektusainak vizsgálatában. Hozzátette: az a szándékuk, hogy közösen határozzák meg a mesterséges intelligencia hazai fejlesztésének irányait és kereteit.

A technológiai fejlődésnek ez a szintje teljesen különbözik az eddigiektől, hiszen itt gépek hoznak majd meg olyan döntéseket, amelyeket eddig emberek hoztak meg – mondta. Példaként hozta fel az önvezető autók fejlesztésének és bevezetésének kérdését, megemlítve a Zalaegerszegen ezeknek a járműveknek a teszteléséhez már felépült, világszínvonalú tesztpályát.

Lehetnek szavai szerint olyan helyzetek amelyekben a gép esetleg már „túlnő” rajtunk, meg kell vizsgálni például mi történik akkor, ha egy ilyen gép balesetet okoz, ki a felelős érte?

Számos aspektusa van a témának, ezért hozzák létre a tárca irányításával és a kormány támogatásával szavai szerint a minél szélesebb körű együttműködést.

Palkovics László informatikai, telekommunikációs és elektronikai vállalatok vezetői előtt tartott előadásában úgy fogalmazott: Magyarországnak jó esélye lehet a digitális technológiai fejlődés kiaknázásában, hiszen a területen nem az egyes ország nagysága, gazdasági ereje számít, sokkal inkább a szellemi kapacitásokra ötletekre van szükség.

Szólt arról, hogy folytatni kívánják a 2030-ig szóló Digitális Jólét Programot, bővítenék tartalmát. A fő célok közé továbbra is az állampolgárok digitális felhasználói képességeinek növelése, a kis- és középvállalkozások megerősítése a digitális technológiák alkalmazásában, valamint a digitális eszközök felhasználásának elősegítése az oktatásban.

Palkovics László hangsúlyozta: még mindig jelentős a hiány Magyarországon informatikusokban, bár a felsőoktatásban szavai szerint egyre többen választják az informatikai szakokat, de nagy a lemorzsolódás. Növelni kellene az informatikai cégek részvételét a duális rendszerű felsőoktatási képzésben, mértéke ugyanis egyelőre még csak 11 százalék – hozta példaként.

A miniszter kijelentette: szeretnék elérni, hogy a felsőoktatásba jelentkező hallgatók 40 százaléka válasszon valamilyen műszaki, természettudományos vagy informatikai képzést, a jelenlegi 29 százalékos aránnyal szemben.”

Forrás:
Mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek együttműködését kezdeményezi a kormány; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. szeptember 14.
Lásd még:

„…Jön a Mesterséges Intelligencia Platform
A startupok és a nagyvállalatok mellett a piacon feltűnik az állam is egy külön szereplőként. Az IVSZ Menta konferencián részt vett Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője is – és bejelentést is tett. Felhívta az iparági szereplőket egy új kooperációra, az 5G Koalíció mintájára a mesterséges intelligencia terén is szeretne állami-privát együttműködést a minisztérium. Az egyelőre csak ötlet szintjén létező együttműködés a Mesterséges Intelligencia Platform névre hallgatna, ebben az ITM, a kutatók, a fejlesztők és a felhasználók (szervezetek) dolgoznának együtt.

A kezdeményezés létező problémát céloz: nincs jó termék, mert nincs a kutatás-fejlesztésre pénz, de nincs pénz, mert nincs bevételt generáló termék. Ezt a tyúk-tojás problémát oldaná meg a MIP azzal, hogy összehozza a K+F szereplőket, az államot és a felhasználókat egy közös keretbe, amelyen keresztül koordinálhatóak a fejlesztési erőfeszítések, a támogatások elosztása is.

Talán még ennél is fontosabb a szabályozás területe. Az AI feszegeti a meglévő jogi korlátokat (máshol meg még nincsenek is korlátok). A MIP egyik fontos kimenete lesz a kiszámítható jogszabályi környezet, amely biztosítja a szereplők számára, hogy hosszú távon tervezzenek fejlesztéseikkel. Az állam fogyasztóként is megjelenik a képletben, a MIP-től Palkovics magasabb színvonalú közszolgáltatásokat vár, nagy megrendelőként pedig a fejlesztések irányát is szeretné befolyásolni.”

Forrás:
Nagyvállalat vs startup: van, aki csúnyán elrontja; Gálffy Csaba; HWSW.hu; 2018. szeptember 14.

Az agilis kormányzás szakirodalmának módszeres áttekintése – a jövő kutatási irányai, I. rész

„Az Elsevier kiadásában megjelenő Government Information Quarterly második negyedévi számának tematikus melléklete az agilis kormányzással foglalkozik. Ennek bevezetője (Ines Mergel, Yiwei Gong, John Bertot: Agile government: Systematic literature review and future research) az elmúlt 30 év szakirodalmát dolgozta fel, a teljesség igényével, több körben is szűkítve a releváns írásokat. A fontosabb tanulságok és megállapítások kiemelése mellett a kutatás arra is rámutatott, hol vannak még feltáratlan vagy alig feltárt területei az agilis kormányzás elméletének és gyakorlatának.

Mint a szerzők rámutatnak: az agilis kormányzásra, mint közigazgatási megközelítésre napjaink gyorsan változó környezete és az ebből fakadó kihívások, az azokra adandó gyors és hatékony válaszok érdekében van szükség. Olyan rendszereket kell létrehozni, amelyek feltérképezik a trendeket, azonosítják a fejlődési irányokat, előre jelzik azok potenciális hatását a szervezetre, és hamar megtanulják, hogyan valósítsák meg a szükséges változásokat úgy, hogy azok illeszkedjenek standard működésükhöz. Ehhez a közigazgatásnak agilis szemléletmódra van szüksége, beépítve azt többek közt a folyamatok újratervezésébe, a projektmenedzsmentbe és a szoftverfejlesztésbe. Bár az agilitás, a gyors reagálás és az alkalmazkodóképesség régóta általánosan elfogadott kívánalom a versenyszférában, az utóbbi években a közigazgatási szakirodalomban és gyakorlatban is növekvő mértékben tör utat magának.

Az agilis kormányzásra nem csak a megváltozott külső és belső körülmények, hanem a változó fogyasztói és ügyféligények miatt is szükség van. A „Facebook-nemzedéknek” ma már elvárása a folyamatos (24/7) elérhetőség és a személyes hozzáférés a közigazgatási szolgáltatásokhoz. A közösségi hálók felhasználó-centrikus folyamatélménye és az online piacterek lehetőségei hasonló igényeket gerjesztenek a közigazgatási és közszolgáltatások terén is. Ehhez járulnak hozzá az olyan iparági hajtóerők, mint amit az adatgazdálkodás (a „Big Data”), az előrejelző elemzési módszerek, az „okosváros” megoldások vagy a megosztáson alapuló gazdaság, amelyek ennek megfelelő belső kapacitások és készségek kifejlesztését teszi szükségessé a közigazgatáson belül is annak érdekében, hogy az új technológiákat megfelelően értékeljék, jó válaszokat adjanak rá és alkalmazzák azokat. A problémát az jelenti, hogy a korábbi meghatározó közigazgatás-fejlesztési irány, a New Public Management (elsősorban az angolszász országokban) a kiszervezések ösztönzésével jelentősen leépítette a közigazgatáson belüli kapacitásokat, különösen az informatikai fejlesztések és szolgáltatások terén. A közigazgatási vezetők hatásköre gyakorlatilag a szerződésmenedzsmentre korlátozódott, amit most olyan eszközökkel igyekeznek meghaladni, mint belső innovációs műhelyek létrehozása, hackathonok szervezése, innovációs felső vezetők pozícióba helyezése, iparági szakemberek átcsábítása a közigazgatásba vagy olyan új szervezeti megoldások, mint a digitális szolgáltató csoportok. Ezek hatékonyságáról azonban egyelőre nincs világos képünk.

Fontos eleme az újszerű megközelítésnek az, hogy a fejlesztések széles környezetben terjedjenek el a közigazgatás különböző szintjein és területein, meghaladva a siló-szerű működést. Egyáltalán: az agilis kormányzásnak olyan eszközei, mint a szoftverfejlesztés, csak a szervezeti kultúra átalakításával együtt lehetnek sikeresek, előtérbe helyezve az együttműködést és a magas szintű alkalmazkodó képességet.

Mindezzel együtt a szerzők szerint az agilis kormányzás alapját és legerősebb hajtóerejét a szoftverfejlesztés jelenti, amelynek irányelveit a 2001-ben elfogadott Agilis Szoftver Kiáltvány 12 pontja határozza meg. Az „agilitás” definíciója ugyan nem egyöntetű a szakirodalomban, de bizonyos közös jellemző szinte mindegyik meghatározásban megjelenik: ezek a hatékonyság, a költséghatékonyság, az áramvonalasság, a gyorsaság, a rugalmasság, a magas minőség és az egyszerűség. Az előnyök mellett azonban kedvezőtlen hatásokkal is számolni kell: a folyamatok kevésbé előrejelezhetők, több időt kell szánni a belső kommunikációra, a résztvevők nagyobb igényei pl. tréningekre, a dokumentálhatóság hiányai vagy a projektek eltérülése, ami miatt folyamatosan újra kell fogalmazni az igényeket. Alapkérdés, hogy a versenyszférában született agilis fejlesztés mennyire és milyen módon illeszthető össze a közigazgatás igényeivel és normáival.

A nagymennyiségű és célzottan feldolgozott szakirodalom tanulságai szerint a szerzők négy nagy területet azonosítanak: az agilis szoftverfejlesztést, az agilis projektmenedzsmentet, az agilis beszerzéseket és az agilis értékelést. Az agilitás meghatározásához a szerzők egyike egy korábbi írásában kiemelte a holisztikus megközelítés szükségességét, amelyben a közkeletűen elfogadott szoftverfejlesztési és projektmenedzsment eszköztár mellett a célhoz igazodó beszerzési folyamatok, emberi erőforrás-gazdálkodás, valamint megfelelő szervezeti és vezetési megközelítés társul.

A szoftverfejlesztés kapcsán a szerzők rámutatnak, hogy az hagyományosan „vízesésszerűen” történik, ahol a folyamat nagy lépésekben halad, és nincs lehetőség visszatérni egy korábbi fázishoz. Az agilis megközelítés ezzel szemben iteratív folyamatot feltételez, és a végtermék kialakítása előtt nagy jelentőséget biztosít a tesztelésre már alkalmas prototípusnak is. A fejlesztésben eszerint fontos szerepe van a folyamat közbeni interjúzásnak, fókuszcsoport-vizsgálatoknak és a felhasználói beszámolóknak, ami ugyanakkor első megközelítésben idegen a közigazgatás utasításon és ellenőrzésen alapuló hagyományos rendjétől.

Ez a korlát a projektmenedzsment terén is jelentkezik. Ennek áthidalására az egyik idézett szerző a projektorientált szemlélet meghonosítását szorgalmazza a közigazgatásban, ahol a tervezés, az ellenőrzés és a feladatalapú költségvetés stratégiai és működési szinten egyaránt megjelenik. Az informatikai megoldások alkalmazása önmagában nem hozza meg a kívánt eredményeket, ahhoz a szervezeti működésnek is az agilitás irányába kell megváltoznia, holisztikus megközelítésben.
A beszerzések területén az agilis megközelítés a közigazgatásban jellemző korlátozott pénzügyi keretek miatt különösen indokolt. A nagy lobbierővel rendelkező beszállítók ugyanakkor ellenérdekeltek az ennek megfelelő megoldásokban, mivel nekik jobban megfelel az a hagyományos megoldás, hogy a felhasználó csak a szerződéses időszak végén, késztermék formájában találkozik munkájukkal.

A legnagyobb hiányosságot a szerzők az agilis értékelés területén találták. A kevés hivatkozható esetben a szerzők a versenyszférában meghonosodott mérési és értékelési eszközök alkalmazását javasolják, azonban némileg homályban marad a tanulmányban, hogy ezt miképpen lehetne összeegyeztetni a közigazgatás sajátosságaival.
Az egyik idézett tanulmány rámutat arra, hogy a decentralizált közigazgatás hátrányt jelenthet az agilis megoldások adaptálása terén, ahogy arra a megosztáson alapuló gazdaság jelentette kihívások megválaszolása is példát mutatott, amit szövetségi szinten eredményesebben kezeltek, mint a helyi önkormányzatok. Egy másik tanulmányban a szerzők a New Public Management egyik értékelési eszközét, a Public Value (PV) keretrendszer adaptálását ajánlják nyitott, alulról építkező és tapasztalaton alapuló eljárásként, jó példaként említve Helsinki és Tallin példáját.

A jövőre nézve az egyik legfontosabb kutatási iránynak – mintegy hiánypótló jelleggel – a szerzők a mérhetőség és az értékelés fejlesztését tartják, a tapasztalatokon nyugvó fejlesztések érdekében. Ennek érdekében az első fontos kérdés annak meghatározása, hogy mit is tartunk sikernek, elérendő eredménynek. A szükségletek és a kiváltott hatások mélyebb megértésére pedig az agilis kormányzás esetében is a holisztikus szemlélet erősítésére van szükség.”

Forrás:
Agile government: Systematic literature review and future research; Ines Mergel, Yiwei Gong, John Bertot; Government Information Quarterly; Volume 35, Issue 2, April 2018; https://doi.org/10.1016/j.giq.2018.04.003; 291-298. oldalak
Szerkesztői megjegyzések: A tanulmány a „Special Issue: Agile Government and Adaptive Governance” című tematikus rész bevezetője. Az egyes cikkek rövid ismertetésére az eGov Hírlevél következő számában kerítünk sort.
A Government Information Quarterly Magyarországon az EISZ központi programban résztvevő felsőoktatási és kutatóintézetek hálózatán keresztül érhető el szabadon.
Lásd még:
Public value; Wikipédia

Közigazgatás, politika

Szakmai és pénzügyi elismerés a jó adatszolgáltató önkormányzatoknak

„A költségvetési adatszolgáltatás minőségének folyamatos javítása kulcsfontosságú annak érdekében, hogy minél megbízhatóbb képet kapjon a központi kormányzat az önkormányzatok gazdálkodásáról. A pénzügyminiszter döntése értelmében 120 önkormányzat részesül pályázati úton vissza nem térítendő támogatásban ennek további ösztönzésére.
A „Jó adatszolgáltató önkormányzatok támogatására” kiírt pályázatot 2018. február 8-án jelentette meg a Pénzügyminisztérium 50 millió forintos keretösszeggel, amely – a nagy érdeklődésre való tekintettel – 100 millió forintra bővült. A felhívásra azon települések jelentkezhettek, amelyek határidőben és megfelelő minőségben teljesítették a 2017. év végi beszámolóra és a IV. negyedéves mérlegjelentésre vonatkozó államháztartási adatszolgáltatásokat. Ennek lehetőségével 355 települési önkormányzat élt, ebből 343 pályázat volt érvényes. Ezt követően egy szakmai, könyvvezetésre vonatkozó teszten mérettettek meg a pályázók, ahol a legalább 70%-os eredményt elért önkormányzatok részesültek támogatásban. A kedvezményezett önkormányzatok ezt az összeget az államháztartási adatszolgáltatások teljesítésében közreműködő dolgozók egyszeri elismerésére fordíthatják 2018. december 31-ig.

Támogatottak listája (Xlsx – 16,53 KB)”

Forrás:
Szakmai elismerés a jó adatszolgáltató önkormányzatoknak; Pénzügyminisztérium; 2018. szeptember 11.

Munkába álltak a kórházakban a költségvetési felügyelők

„Munkába álltak a kormány megbízottai a kórházakban, amelyeket az ÁSZ és a szaktárca is vizsgál. Az ÁSZ is tovább vizsgálódik, és újabb kórházakban találta átláthatatlannak a gazdálkodást.
Újabb kórházak ellenőrzéséről számolt be az Állami Számvevőszék (ÁSZ) csütörtökön. A vizsgálatnak ezúttal tétje is volt, hiszen a számvevők azt kérték Kásler Miklós minisztertől, hogy vonja felelősségre a szabálytalanságok elkövetőit. Ráadásul most nem csak az ÁSZ-vizsgálat és a újabb eredménye és az esetleges felelősségre vonás ronthatja a kórházigazgatók közérzetét: mint megtudtuk, a héten mintegy tucatnyi intézménybe megérkeztek a költségvetési felügyelők is. Első körben csak oda delegált kincstári szakembert a kormány, amelyeknek a lejárt adóssága több mint az éves bevételük tíz százaléka.

Az ÁSZ által legutóbb vizsgált öt intézményben, a szekszárdi, a soproni, a hatvani, a mosonmagyaróvári és a berettyóújfalui kórházban, a pénzügyek és a vagyongazdálkodás terén is találtak hibákat – állították csütörtöki tájékoztatójukon az ÁSZ szakemberei. A vizsgálók 2014 és 2016 közötti időszakot vették górcső alá, és szinte valamennyi intézményben hasonló problémákat találtak: egyik kórháznál sem volt átlátható és elszámoltatható a közpénzfelhasználás. Elégtelennek ítélték a belső kontroll-rendszereket, volt olyan kórház, amelynek nem volt szervezeti és működési szabályzata sem. Több helyen olyan dolgozó írt alá számlákat, vállalt pénzügyi kötelezettséget a kórház nevében, akinek erre nem volt jogosítványa. Több intézménynél nem találtak leltárt az eszközeikről.

Salamon Ildikó, ÁSZ tervezési vezetője elmondta: ezúttal az öt intézménynél összesen 87 javaslatot tettek a feltárt szabálytalanságok kijavítására. Ebből a legtöbb javítandó feladatot a soproni és mosonmagyóvári kórház kapta. Az emberi erőforrások miniszterétől mind az öt kórház esetében azt kérték: keresse meg és vonja felelősségre a szabálytalan működés felelőseit. A Népszava hiába érdeklődött a szaktárcánál, hogy a felelősség számonkérésének milyen formái lehetnek az ÁSZ vizsgálat nyomán, lapzártánkig nem kaptunk választ.

Néhány hete, amikor ÁSZ 51 közintézmény között tizennégy kórházat is ellenőrzött, hasonló következtetésre jutottak. Akkor az ÁSZ elnöke azt találta mondani, hogy pénzügyi szempontból botrányos, anarchiára jellemző állapotok uralkodnak az egészségügy egyes területein. Akkor erre a kórházszövetség azonnal reagált és vitatta az ÁSZ-jelentésben leírtakat. Később szakmai konzultációra meghívták a számvevőszék elnökét, de ő ezt azzal utasította el: „Az ÁSZ-nak nincs vitája a Magyar Kórházszövetséggel, sem a találkozót kezdeményező másik szervezettel, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületével. Ezek ugyan nem ellenőrzött szervezetek, ugyanakkor az elnökségeikben lévő tisztségviselők maguk is az ÁSZ korábbi, illetve jelenleg is folyamatban lévő ellenőrzéseiben érintett egészségügyi szervezeteket vezetnek.” Azt pedig nem teheti meg az ellenőrző hivatal vezetője, hogy az ellenőrzöttekkel találkozzon.

A nyári ÁSZ vizsgálat óta a minisztérium is felállította a maga kórházi működést elemező csapatát. Fábián Attila, az Egészségbiztosítási Alap működtetéséért felelős helyettes államtitkár irányításával a következő két évben 16 intézményt világítanak át, az első négy kórház működésének elemzése el is kezdődött. Azt vizsgálják, hol, milyen gazdálkodási megoldásokat alkalmaznak, mit csinálnak jól a pozitív szaldós, és mit csinálnak rosszul a tartozást felhalmozók.”

Forrás:
Máris megérkeztek a kórházakba a költségvetési felügyelők; Danó Anna; Népszava; 2018. szeptember 13.

2019-re már 1000 milliárd forintos forráshoz jutnak a megyei jogú városok

„A 23 megyei jogú város 2019-re már 1000 milliárd forintos támogatási forráshoz jut a Modern városok program (MVP) keretében – mondta a Miniszterelnökség modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosa hétfőn sajtótájékoztatón, Pécsen.
Gyopáros Alpár hangsúlyozta: a kifizetett támogatások kétharmada hazai költségvetési forrás. A városok részéről 260 projekt fogalmazódott meg, ezek közül 60 nagyobb közlekedési fejlesztés, 200 pedig az adott várost érintő helyi, lokális projekt – közölte a politikus.

Hozzátette, hogy a program keretében összesen 3500 milliárd forintnyi beruházásokra fogalmaztak meg „kérést” a városok, a helyi projektekre az összegből 1500 milliárd forint jut.

Pécs fejlesztései is elérik a 100 milliárd forintos nagyságrendet, a projektek előrehaladása nagyon jó – mondta a kormánybiztos.

Az MVP keretében Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának (PTE-MIK) épülő új oktatási csarnokában rendezett eseményen Gyopáros Alpár kitért arra is, hogy a baranyai megyeszékhely fejlesztései közül az egyetemi projektek haladnak előre a leglátványosabban.

Hoppál Péter, Pécs országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a város és az egyetem együttműködése „új dimenzióba” került, majd utalt arra, hogy a megyeszékhely MVP-s projektjei „nagyon erős egyetemfejlesztési lábbal” rendelkeznek.

A politikus a sajtóeseményen az egész dél-dunántúli térség legnagyobb kérdésének a gazdaságfejlesztést, illetve annak új formáinak megtalálását nevezte. A kulturális ágazatra térve Hoppál Péter a program eredményei között említette, hogy a pécsi Kodály Központ koncertterem és a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. finanszírozásába „beszállt a kormányzat”.

„Az a partnerség, ami Pécs és az Orbán-kormány között létrejött, történelmi léptékkel nézve is megsüvegelendő együttműködés” – hangoztatta a politikus, aki egyúttal sikertörténetként értékelte az egyetem műszaki karának innovatív megújulását.

Páva Zsolt polgármester az eseményen bejelentette: az eddigi elemeken felül 4 milliárd forintos új programpontként került be a pécsi közutak, járdák felújítását célzó projekt, valamint szintén 4 milliárdos forrás jut a MVP keretében elektromos buszok vásárlására.

A városvezető szólt arról is, hogy Pécs rendelkezik egy élményfürdő-fejlesztési tervvel, amelynek megvalósítása során nem várt nehézségek jelentkeztek. Ez azonban „továbbra is élő, eleven, megvalósítandó program” – emelte ki Páva Zsolt.

Mint részletezte, az eredeti koncepció a város alatt vélelmezett melegvízforrásokra épített, azonban a próbafúrások nem jártak sikerrel. Ezért egy új terv keretében a várostól dél-keletre található, már meglévő fúrt kútból származó, vezetéken szállítandó 70 fokos vízzel látnák el a leendő létesítményt.

Páva Zsolt leszögezte: a fürdőberuházás „akkor valósul meg, ha fenntartható (…), a mai számítások szerint erre pedig komoly esély van”. A pécsi közgyűlés szeptember 20-án szavaz a beruházásról – jelezte.”

Forrás:
2019-re már 1000 milliárd forintos forráshoz jutnak a megyei jogú városok; Miniszterelnökség; 2018. szeptember 10.

György László a digitális kihívásokról: egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma, digitalizáció és a mesterséges intelligencia etikai és jogi kérdései

„A kormány segíteni kívánja a vállalkozásokat a digitális kihívások kezelésében, abban, hogy a mesterséges intelligencia terjedésével járó újításokat a saját méretüknek megfelelően tudják alkalmazni – mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára a Joint Venture Szövetség makrogazdasági konferenciáján kedden.
Az államtitkár az eseményen stratégiai megállapodást írt alá a szövetséggel, amelynek lényege, hogy az ITM bevonja partnerét a jogszabály-előkészítési folyamatokba.

György László kiemelte: a nagyvállalatok többnyire rendelkeznek a folyamatok átalakításához szükséges tudással, támogatásra főképpen a kis- és közepes cégeknek van szükségük.

Fontos eszköz az egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma kialakítása, amely az odatelepülő nagyvállalatok kiszolgálása mellett inspirálóan hat a helyi kis- és közepes cégekre is – jegyezte meg.

Az egyetemi innovációs ökoszisztéma tudásának, infrastruktúrájának igénybe vételével a kisebb cégek szervezetfejlesztési, márkaépítési, piac- és termékfejlesztési szolgáltatásokhoz juthatnak – fejtette ki az államtitkár.

György László arra is kitért, hogy a mesterséges intelligencia korában a kormányoknak oda kell figyelniük arra is, hogy a foglalkoztatási és jövedelemelosztási aggodalmakat kezeljék. Magyarországon 2010 óta jelentős volt a jövedelemátcsoportosítás, a nettó bérhányad a teljes megtermelt jövedelem arányában 8 százalékponttal, 22 százalékról 30 százalékra nőtt.

A digitalizáció etikai és jogi kérdéseket is felvet, amelyekre a kormányoknak kell választ adniuk – mutatott rá az államtitkár utalva arra, hogy az önvezető autók technológiája már rendelkezésre áll, a szabályozás azonban még nem tart ott, hogy a gyakorlati alkalmazás lehetségessé váljon.

György László úgy fogalmazott, hogy egyre komplexebb kérdésekre egyre komplexebb válaszokat kell adni, ezért is összpontosít a kormány a tudományra, a felsőoktatásra és az innovációra.

Az államtitkár azt is elmondta, hogy a szakképzési rendszer és a felnőttképzés fejlesztésével az a céljuk, hogy munkához segítsék azokat, akik évtizedekre kikerültek a munkaerőpiacról. Magyarországon a kilencvenes években kiépült egy olyan rendszer, amely az inaktivitást ösztönözte, melynek eredményeképpen 1,5 millió ember elveszítette állását. Példaként azt is felhozta, hogy Csehországhoz viszonyítva 2010-re Magyarországon arányaiban egymillió emberrel kevesebben tartottak el egymillióval több inaktívat. Nyolc év munkája eredményeképpen az országban 800 ezerrel többen dolgoznak, mára a munkapiac végre Magyarországon is elérte normális feszességét – fejtette ki.”

Forrás:
A kormány segíteni kívánja a cégeket a digitalizációban; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. szeptember 11.

Békés Megyei Kormányhivatal: Célegyenesben a tanácsadó testület, debütál a tudományos tanács

„Békés megye jövője, fellendítése, a népességmegtartó erő növelése – a „kiművelt emberfők” helyben tartása –, a megyei felsőoktatás helyzete egyaránt a témája volt a Békés Megyei Kormányhivatal évadnyitó értekezletének. A közös cselekvés szellemiségében, partnerként invitálta évadnyitó munkaértekezletre, párbeszédre a kormányhivatal vezetése azon érdekképviseleti szervek, köztestületek, kamarák vezetőit, valamint a megyében működő felsőoktatási intézmények képviselőit, amely szervezetekkel, intézményekkel már korábban együttműködési megállapodást kötött. A közelmúlt történései mellett a jövő feladatai, célkitűzései is terítékre kerültek a munkaértekezleten.
A Takács Árpád kormánymegbízott kezdeményezésére megrendezett munkaértekezleten részt vett dr. Görgényi Ernő, Gyula város, illetve dr. Mokán István, Sarkad polgármestere is.

Megnyitó beszédében Takács Árpád nyomatékosította, egy a sorsunk, egy az utunk: közösen kell dolgozni Békés megye megfelelő helyre pozícionálásáért. Mindehhez elengedhetetlen az együttműködés, a közös gondolkodás. Ugyanakkor azt is bejelentette, hogy a Békés Megyei Kormányhivatal – társadalomszervező feladatkörében – a közeljövőben együttműködési megállapodást köt a Magyar Vöröskereszt Békés Megyei Területi Szervezetével, valamint a soraiban mintegy 95 tagszervezetet számláló Civil Szervezetek Szövetségével. A nem túl távoli jövőben feláll a soraiban 14 tagot számláló, bárminemű anyagi ellentételezés nélkül működő kormánymegbízotti tanácsadó testület, s debütál a kormányhivatal tudományos bizottsága is. A kormánymegbízott a kormányzati elképzeléseket ismertetve, a bürokráciacsökkentés fontosságát hangsúlyozta.

Gyula város polgármestere üdvözölte, hogy a kormányhivatal együttműködési megállapodásokat kötött a kamarákkal, érdekképviseleti szervekkel, és úgy fogalmazott, hogy mindez üzenetértékű: bizonyíték arra, hogy a szolgáltató állam nem csak üres szlogen, valós tartalommal bír.

Kozsuch Kornél, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés megyei alelnöke – egyebek mellett – az ezüstjodidos talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer Békés megyei elindításáról számolt be.

Hrabovszki János, az Országos Magyar Vadászkamara Békés Megyei Területi Szervezete elnöke üdvözölte a kormányzat azon döntését, hogy idén országosan már 800 millió forintot biztosított az apróvadállomány megtartására, létszámának bővítésére. Ennek köszönhetően megyénkből is 37 vadászati egység, vadásztársaság nyert egyenként 5-6 millió forint vissza nem térítendő támogatást.

Fajzi Tamás, a Békés Megyei Építész Kamara elnöke a települési arculati kézikönyvek elkészítéséről beszélt, Búzás Zoltán, a Békés megyei Mérnök Kamara elnöke a szakmát érintő aktualitásokról szólt.

Dr. Orosz Tivadar, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a gazdasági környezet – kormányzati intézkedéseknek köszönhetően bekövetkezett – változását méltatta és a szeptember 26-28-a között Budapesten megrendezendő Szakmák Világbajnoksága rendezvényről is beszámolt. Ezen 40 szakma, 28 országból érkezett képviselői mérik össze tudásukat, s örömteli, hogy Békés megyét 4 fiatal is képviseli.

Dr. Vincze Gábor, a Magyar Orvosi Kamara Békés Megyei Területi Szervezete elnöke az egészségügyi ellátórendszer aktualitásairól ejtett szót.

Képviseltette magát az évnyitó munkaértekezleten a Gál Ferenc Főiskola, a Kodolányi János Egyetem, illetve a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományi Kara Tessedik Campusa is.

A Gál Ferenc Főiskola képviseletében dr. Kozma Gábor rektor úgy fogalmazott, hogy új típusú főiskolára van szükség és a felsőoktatási szakképzések mellett az úgynevezett hivatásképzés fontosságát hangsúlyozta.

A Kodolányi János Egyetem rektora, dr. Szabó Péter az intézmény létrejöttét elevenítette fel és nyomatékosította, hogy elköteleződtek a megye mellett, küldetésük nem csak Orosházára korlátozódik, hanem az egész megyét érinti.”

Forrás:
Célegyenesben a tanácsadó testület, debütál a tudományos tanács; Békés Megyei Kormányhivatal; 2018. szeptember 14.

Közigazgatási, politikai informatika

Gyorsabb, olcsóbb, egyszerűbb a bírósági távmeghallgatás

„Rövidesen minden ítélkező szervezetnél lesz kamerával és mikrofonnal ellátott helyiség

A távmeghallgató rendszereknek köszönhetően mindegy, hogy az ország mely részén tartózkodik a sértett, a vádlott, a tanú vagy a szakértő, a bírák egyszerűen meghallgathatják őket, nem kell egyik településről a másikra utazniuk. A magyar bíróságokon eddig 72 végpontot alakítottak ki, s a cél az, hogy néhány éven belül az összes tárgyalóteremben elérhető legyen ez a megoldás.

A távmeghallgatási technológia kiépítésének célja elsősorban a bírósági eljárások időtartamának csökkentése volt. Számos esetben ugyanis az eljárások szereplői arra hivatkoznak, hogy hosszú időn át kell utazniuk egy rövid meghallgatás miatt, és távollétük problémát okoz a munkahelyükön.

– Sokszor kellett elhalasztani a tárgyalásokat és új határnapot kitűzni emiatt. Ezzel a megoldással viszont mindenki jól jár – fogalmazott lapunk kérdésére Péter Zoltán János, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elektronikus eljárások főosztályának főosztályvezető-helyettese.

Szavai szerint ezzel nem csupán időt, de jelentős pénzt is megspórolhatnak az eljárás résztvevői, a hatóságoknak és az állampolgároknak is sokkal költséghatékonyabb, hiszen nem kell benzinköltséget vagy vonatjegyet előlegezniük, továbbá nem kell a munkahelyükön magyarázkodni és igazolni távollétüket. A bíróságok modernizálásakor fontos tényező volt az eljárások átláthatóságának biztosítása is. Ezek az eszközök nemcsak meghallgatásra, hanem hang- és képrögzítésre is alkalmasak, tehát a vallomástételt már automatikusan rögzítik.

– Ezentúl senki sem tud arra hivatkozni, hogy a tárgyalási jegyzőkönyvbe valami nem került bele, hiszen kép- és hangfelvétel készül, amelyet az arra jogosultak utólag megtekinthetnek – hangsúlyozta Péter Zoltán János. A bíróságok mellett a büntetés-végrehajtási intézetekben, a kormányhivatalokban, a bevándorlási és állampolgársági hivatalokban is megkezdték a rendszer kiépítését, így a végpontok száma mára meghaladta a százat.

Az új technológia biztonsági szempontból is jelentős változásokat hoz. A letartóztatott vagy fogvatartott személyt ugyanis a büntetés-végrehajtási intézet egyik távmeghallgatásra alkalmas helyiségében hallgatják meg, így nem szükséges a tárgyalásra szállítani. A program lehetővé teszi a védett tanú meghallgatását is.

Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy kizárólag a bíró látja a meghallgatott személyt a monitorán, ám a tárgyalóteremben ülők csak egy fekete képet látnak a képernyőn, a hang pedig automatikusan torzított. Az erről készült felvétel bizonyítékként is bekerülhet a tárgyalás anyagába, amelyet később szakértő is megvizsgálhat; hogyan viselkedett, mennyire volt életszerű a sértett története.

– A távmeghallgatási rendszer használata nagyon egyszerű, mondhatni egyetlen mozdulat és az Egri Törvényszéken találjuk magunkat, virtuálisan legalábbis – mutatta Péter Zoltán János, miközben a képernyő túloldalán megjelent az egri bíróság egyik bírája.

– Itt három olyan tárgyalóterem is van, ahol lehetőség van a távmeghallgatásra. Elsőként egy büntetés-végrehajtási bíró tesztelte a rendszert élesben. Kezdetben furcsállta, és „hiányolta” a vádlott személyes jelenlétet, de a kamerabeállításoknak hála sokkal jobban rá tudott közelíteni a fogvatartott arckifejezéseire és a reakcióira. Ami a rendszer nagy előnye, hogy valós idejű élményt ad: a kép-és hangminőség hibátlan, semmilyen késleltetést, szakadozást nem tapasztaltunk – összegezte Schmidt Péter, az Egri Törvényszék büntető kollégium vezetője a kamera túloldaláról.

A bírák úgy vélik, a távmeghallgatás nem nehezíti meg a döntéshozók dolgát. – Ez egy olyan lehetőség, amely hatékonyabbá teszi a munkámat és minden bíró munkáját – hangsúlyozta az OBH főosztályvezető-helyettese.

A jövőben további 112 végpontot hoznak majd létre, s így minden járásbíróságon, törvényszéken, ítélőtáblán lesz legalább egy olyan helyiség, amely alkalmas a kép- és hangfelvétel készítésére.”

Forrás:
Gyorsabb, olcsóbb, egyszerűbb a bírósági távmeghallgatás; Tar Hajnalka; Magyar Idők; 2018. szeptember 14.

Hétfőtől tesztelik Romániában a telefonos riasztórendszert

„Elindult a romániai mobiltelefonos katasztrófavédelmi riasztórendszer tájékoztató portálja, hétfőtől pedig a RO-ALERT rendszer országos tesztjei is megkezdődnek, írja az MTI Raed Arafat román katasztrófavédelmi államtitkár bejelentése alapján.

A hétvégén élesített ro-alert.ro honlapon román és angol nyelvű tájékoztatás érhető el a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) és a katasztrófavédelmi felügyelőség (IGSU) által kiépített rendszer működéséről és a telefonkészülékeken elvégzendő beállításokról.

A rendszer nem sms-t küld, hanem a telefonok úgynevezett „cell broadcast” (cellaüzenet) funkcióját használja arra, hogy szöveges és hangriasztást küldjön minden olyan készülékre, amely a veszélyeztetett térségben működik a négy romániai mobilszolgáltató valamelyikének hálózatában, akár roamingban is. Az államtitkár elmondta, a RO-ALERT nem érzékeli, ki és hol „veszi az adást”, nincs szüksége a riasztás továbbításához a felhasználók telefonszámára, így nem is tárolja azok adatait.

Raed Arafat elmondta: az IGSU pontosan be tudja rajzolni a térképen, hogy mely térséget riasszanak. Kizárólag súlyos, életveszélyes helyzetekben fogják használni a rendszert, ezzel is arra bátorítva minden mobilfelhasználót, hogy állítsa be és tartsa bekapcsolva készülékén az életmentő funkciót. Úgy vélekedett: a túl gyakori riasztás nagyon zavaró lenne, hiszen az nem hallgat el, amíg a felhasználó el nem olvassa az üzenetet és akkor is hangosan szól, ha egyébként a telefon le van halkítva.

A hatmillió euróért kiépített rendszer beüzemelése és a telefonkészülékek helyes beállításának ellenőrzése érdekében szeptember 17. és 27. között Romániában az ország különböző térségeiben próbariasztásokat fognak küldeni a telefonokra.

A bukaresti kormány tavaly döntött arról, hogy a szélsőséges meteorológiai jelenségek, terrortámadások, árvizek vagy egyéb vészhelyzetek által veszélyeztetett lakosság azonnali riasztását lehetővé tevő rendszert épít ki, miután egy évvel ezelőtt, 2017. szeptember 17-én, nyolc halálos áldozatot követelő és csaknem 150 ember sebesülését okozó vihar söpört végig a Bánságon és több erdélyi megyén, amit a meteorológiai szolgálat sem látott előre, csak fél órával a katasztrófahelyzetet előtt, amikor a hatóságoknak már nem volt idejük figyelmeztetni a lakosságot.”

Forrás:
Hétfőtől tesztelik Romániában a telefonos riasztórendszert; Index.hu/MTI; 2018. szeptember 15.

A magánszolgáltatók egy része, továbbá az Országos Mentőszolgálat is csatlakozik a Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez

„November elsejéig kell az Országos Mentőszolgálatnak is csatlakoznia a Térhez.

2018. november 1-jéig kell csatlakozniuk az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez azoknak a nem közfinanszírozott egészségügyi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóknak, amelyek a Központi Implantátumregiszter vagy a Nemzeti Csípő- és Térdízületi Endoprotézis Beültetés Regiszter rendszerébe kötelesek adatokat szolgáltatni, tájékoztatta a Weborvost az Állami Egészségügyi Ellátó Központ.

Szintén november 1-jéig csatlakozik az online egészségügyi rendszerhez az Országos Mentőszolgálat. Az EESZT-hez fokozatosan egyre több magánszolgáltató csatlakozik majd, így a magyar emberek egyre több, az egészségügyi ellátásukkal kapcsolatos adatot követhetnek figyelemmel egyetlen központosított szolgáltatásban.

2017. november 1-jétől minden közfinanszírozott fekvő- és járóbeteg-ellátó intézménynek, háziorvosi rendelőnek és a gyógyszertáraknak csatlakozni kellett az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) szolgáltatásaihoz. Ezzel többek között lehetővé vált, hogy a kezelőorvosok hozzáférjenek olyan létfontosságú, ám más egészségügyi szolgáltatóknál rögzített egészségügyi adatokhoz, amelyek elősegítik a kezelés eredményességét. 2018. november 1-jével zárul a magánszolgáltatók csatlakozásának első köre: eddig a napig kell megkezdeniük az EESZT használatát a Központi Implantátumregiszterbe és a Nemzeti Csípő- és Térdízületi Endoprotézis Beültetés Regiszterbe adatszolgáltatási kötelezettséggel rendelkező magánszolgáltatóknak.

Ebbe a körbe tartozik az implantológia az emlősebészetben és a fogászatban, a traumatológián belül pedig a csípőprotézis beültetését végző magánszolgáltatók, emellett a szemlencse beültetést végző, illetve a fix hallókészüléket beépítő szolgáltatói kör. Az implantátum- és protézisregiszter rendszerébe már eddig is kötelező volt a TAJ-szám szerinti adatszolgáltatás.

A beteg szempontjából kiemelten fontos, hogy minden beteg adata egy helyen elérhető legyen az őt kezelő orvosok részére, függetlenül attól, hogy az egyes egészségügyi szolgáltatásokat államilag finanszírozott vagy magánszolgáltatói rendszerben veszi igénybe.

A betegadatok komplex kezelése a sürgősségi ellátás során a legnagyobb érték, illetve a magánellátás során is látnia kell a kezelőorvosnak, hogy korábban milyen kezeléseket kapott a betege az állami egészségügyi ellátórendszerben. Kiemelten fontos lesz tehát a csatlakozás a magánszolgáltatók részéről, mivel ezzel hozzájárulnak pácienseik biztonságos, akár életmentő ellátásához.

Annak érdekében, hogy a csatlakozási folyamat gördülékeny legyen, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ EESZT Üzemeltetési és Fenntartási Főosztálya a magánszolgáltatók tájékoztatására 2018. szeptember 13-án EESZT Információs Napot rendezett. Az esemény lehetőséget biztosított a kérdezésre, valamint, minden segítséget és információt megadott a rendszerhez való csatlakozáshoz és annak biztos használatához.

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, az EESZT több éves fejlesztést követően 2017. november 1-jén indult el élesben, a közfinanszírozott ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók és a gyógyszertárak csatlakozásával. Ezzel az egészségügyben példátlan volumenű informatikai fejlesztéssel a kormány lefektette a digitális egészségügy alapjait. Az EESZT szolgáltatásaival az orvosok számára jóval több információ érhető el a betegről, látják a más kezelőorvosok által felírt gyógykezeléseket, a felírt és azon belül ki nem váltott gyógyszereket, a beutalókat illetve leleteket. Mindez jelentősen javítja a betegellátás minőségét és hatékonyságát, elkerülhetők a feleslegesen megismételt vizsgálatok, az orvosok sokkal pontosabb képet kapnak betegükről, ami elősegíti a biztosabb diagnózist és a gyorsabb gyógyulást.

Az elmúlt nyolc hónapban a csatlakozásra kötelezett csaknem tízezer ellátó intézmény használja napi szinten az EESZT szolgáltatásait.”

Forrás:
EESZT: a magánszolgáltatók egy része is csatlakozik; Weborvos.hu; 2018. szeptember 13.
Magánszolgáltatói csatlakozás 2018. Kinek kell csatlakozni 2018.11.01-ig?; EESZT Információs portál

Informatika, távközlés, technika

Elképesztő összegeket költ Kína kutatás-fejlesztésre

„Kína jelentősen növelte kutatás-fejlesztési kiadásait az elmúlt 25 évben.

A kínai statisztikai hivatal adatai szerint az 1992 és 2017 közötti időszakban a kutatás-fejlesztési kiadások évente átlagosan 20,3 százalékkal nőttek.

Tavaly a megelőző évhez képest 14 százalékkal, 1760 milliárd jüanra (mintegy 257 milliárd dollár, 1 jüan=40,33 forint) emelkedett a kiadás, ami 123-szorosa az 1991. évinek.

Kína tavalyi kutatás-fejlesztési kiadása a hazai össztermék (GDP) 2,12 százalékának felelt meg. Ez a mutató a Világbank 2015-re vonatkozó adata szerint az Egyesült Államokban 2,8 százalék, Németországban 2,9 százalék, Japánban pedig 3,3 százalék volt.

Kínában a kutatás-fejlesztési területen foglalkoztatottak száma eléri a 6,2 milliót.”

Forrás:
Elképesztő összegeket költ Kína kutatás-fejlesztésre; HVG.hu/MTI; 2018. szeptember. 16.
Szerkesztői megjegyzés:
Kína most hagyja el az Amerikai Egyesült Államokat a tudományos publikációk területén. 2016-ban már meghaladták az amerikai publikációkat a matematika, fizika, mérnöki tudományok területén. Ez ugyan mennyiségi jellemző, és a minőség területén még elmaradnak, de gyors ütemben javítják a színvonalat.
China Is Overtaking the U.S. in Scientific Research. Beijing’s long-term efforts to promote academic scholarship are paying off; Peter R. Orszag; Bloomberg; 2018. szeptember 12.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Dinamikusan terjed az elektronikus vonatjegyvásárlás az utasok körében, csaknem 600 millió forintot hagyott az utasok zsebében a vasúttársaság

„Több mint 580 millió forintot hagyott az utasok zsebében a MÁV-START az önkiszolgáló csatornákon keresztül megvásárolt vasúti jegyekre adott 5, 10, 20 százalékos kedvezmények révén. Az online megváltott vonatjegyek növekvő népszerűségének köszönhetően 275 millió forinttal több menetdíjbevételt könyvelhetett el eddig a vasúttársaság. Bár mindenki jól jár a kedvezményekkel, a vasúttársaság intézkedéseinek legfőbb nyertesei az utasok.

Az önkiszolgáló csatornákon keresztül január elsejétől szeptember 2-ig vásárolt e-vasúti menetjegyekre az utasoknak nyújtott kedvezmények összértéke meghaladta az 580 millió forintot. A tavaly decemberi menetrendváltáskor bevezetett 5, 10, 20 százalékos kedvezmények ugyanakkor jelentős, 275 millió forintos többletet eredményeztek a MÁV-START menetdíjból származó árbevételében. Az utasok körében ugyanis egyre nagyobb népszerűségnek örvend az online vásárlás, és ezen belül az e-vonatjegy. Idén közel hatmillió jegyet vásároltak online (ideértve a Vonatinfó mobilapplikációs jegyvásárlási lehetőséget is), ebből 4,5 millió volt az e-vonatjegy. Az elektronikus vásárlás esetében 67, az e-vonatjegyeknél 101 százalékos a növekedés az előző évhez hasonló időszakához képest. Az internetes jegyvásárlási rendszerben 10-ből 9 esetben az e-vonatjegyet választják az utasok, akik felfedezték és megszerették a kényelmes és gyors mobilapplikációs jegyvásárlást is, mivel a Vonatinfó használatával időt lehet megspórolni a pénztárak előtti sorban állás elkerülésével. A mobilalkalmazáson belüli jegyvásárlás június 20-i bevezetése óta már csaknem 220 ezer e-vonatjegyet váltottak a Vonatinfón. Összességében az önkiszolgáló csatornák részesedése 14,5 százalékról 18,9 százalékra nőtt az utasszám tekintetében. Az árbevétel terén szintén jelentős, 5 százalékos az emelkedés.

(A jegyautomatánál megváltott jegyek ára 5, míg az otthon nyomtatott vagy mobileszközön bemutatott e-vonatjegyek ára tíz százalékkal csökkent a téli menetrendváltástól. Az alacsonyabb kihasználtságú, legalább 100 kilométer távolságra, csúcsidőn kívül közlekedő – a menetrendi keresőben @ jellel jelölt – járatokra szóló e-vonatjegyek pedig 20 százalékkal kerülnek kevesebbe. Erről bővebben itt olvashat. A Vonatinfó mobilapplikációs jegyvásárlási lehetőségről ezen az oldalon talál további részleteket.)”

Forrás:
Dinamikusan terjed az elektronikus vonatjegyvásárlás az utasok körében; MÁV Magyar Államvasutak Zrt.; 2018. szeptember 12.

Az Európai Parlament elfogadta a sokat kritizált, retrográd szellemiségű szerzői jogi szabályozást

„Elfogadta az Európai Parlament a szerzői jogi reform módosításait, amelyről már 2-3 éve folynak az egyeztetések. A júliusban elutasított reformtervezet óta változott pár dolog az aktivisták kérésére, de Julia Reda kalózpárti képviselő szerint csak kozmetika történt.

Végül elfogadta az Európai Parlament a szerzői jogi irányelvre vonatkozó módosításokat 438 igen, 226 nem és 39 tartózkodás mellett – hirdeti az Európai Parlament oldala. A végeredmény nem egészen volt egyértelmű, hiszen júliusban még elutasította a Parlament a reformot, azaz akkor engedett a civil szervezetek és az aktivisták nyomásának. Mostanra viszont a tervezetet támogató pártoknak és képviselőknek sikerült fölénybe kerekedniük. Abban egyébként minden fél egyetért, hogy a jelenlegi széttöredezett, tagállamonként változó szerzői jogi szabályozást egy egységes uniós szabályozással kell felváltani, de az ellenzők a júliusban szavazásra bocsátott formát nem helyeselték, amely véleményük szerint korlátozná a véleménynyilvánítást. Úgyhogy az elmúlt időszakban a Parlament néhány módosítást is végzett a tervezeten, hogy az elfogadhatóbb legyen a kisebb cégeknek, és védje a véleménynyilvánítás szabadságát – írja az EP közleménye.

Emlékeztetőül, a vitát lényegében a 11-es és a 13-as cikkely keltette. Előbbi a „linkadó” néven emlegetett kiegészítő szerzői jog (ancillary copyright), mely előírja, hogy minden információ átvételéhez licencelési szerződést kell kötni. Ez a pont lényegében a kiadók lobbijának eredménye, mivel álláspontjuk szerint a Google és a Facebook az információk átvételével vált híraggregátorrá (lásd például Google News), és ezen keresztül gazdagodott meg, míg a kiadóknak nem juttatott vissza a bevételből.

A 13. cikkely pedig a tartalomszűrők bevezetését írja elő az online platformok számára, amely automatikusan szűri a jogvédett tartalmakat. A reformnak ez a része főleg a YouTube-ra és a Facebook ellen irányul, amelyek tömegesen jelenítenek meg védett tartalmakat, de a kritikusok szerint a kisebb szolgáltatók sínylenék meg ezt a szabályozást, mivel azok nem tudnak nagy költségek árán automatizált tartalomszűrőt fejleszteni – egy korábbi jelentés szerint például a YouTube szűrője több mint 60 millió dollárba került a Google-nek. Másrészt az ellenzők szerint a reform a felhasználók által generált tartalmakat is keretek közé szorítaná, mivel nem engedné át a más mű felhasználásával készült anyagokat, köztük paródiákat vagy mémeket. Véletlenül előfordult már például olyan is, hogy a Sony letiltotta Bach műveit vagy a YouTube rendszere jogilag védett zenének hitte a madárcsiripelést vagy levette egy konferencia előadás hangját az ebédszünetben beszűrődő zene miatt – sorolja a problémás eseteket az Electronic Frontier Foundation, amelyek könnyen előfordulhatnak a jövőben is.

Változtatott pár dolgon a Parlament
Az Európai Parlament láthatóan igyekezett figyelembe venni a civil szervezetek és az aktivisták ellen-kampányát, úgyhogy módosított a reform szövegezésén (erről itt egy nem hivatalos változat). Az internetes óriáscégeknek, mint például a Google, a Facebook vagy a Twitter nem csak a kiadóknak lesz köteles fizetni a hírekért, beleértve a szöveges-képes hírrészleteket (snippet), hanem konkrétan az újságíróknak is. Azonban a fizetési kötelezettség csak a nagyvállalatokra vonatkozik, miközben az irányelv szövegezésből kikerültek a kis- és mikroplatformok. A Parlament szerint így már nem állja meg a helyét a kritika, hogy a reform akadályozza a startupok létrejöttét és az innovációt.

Az újságírók és más tartalomkészítők (például zenészek, énekesek) ezenkívül még több tárgyalási jogot kapnak, hogyha úgy látják, a jogaikat kezelő fél túlságosan nagy előnyökhöz jut a szellemi termékükön keresztül, akkor újratárgyalhatják a részesedésüket. Az előnyök többek közt magukba foglalják a „közvetett bevételeket” is. Ha a licencet kezelő fél nem akarja betartani ezt a feltételt, akkor a művészek és újságírók visszavonhatják vagy megszüntethetik a szerződésüket.

Azonban a szabályozás kimondja, hogy a cikkekhez tartozó linkeket továbbra is szabadon meg lehet osztani, amennyiben az oldalon a felhasználó annak tartalmát a saját szavaival mutatja be. Viszont a cikkek kimásolására vagy a részletek automatizált megjelenítésére nem lesz lehetőség a Google News-hoz hasonló formában, csak ha a szolgáltató fizet a tartalomért. Továbbá a reform egyértelműen megszabja, hogy a jogvédett tartalmak szűrésére vonatkozó rendszerek nem távolíthatják el a nem-jogsértő bejegyzéseket a véleménykifejezés védelme miatt. Amennyiben erre mégis sor kerül, akkor a panaszokat kifejezetten erre dedikált csapatnak kell kezelni, nem pedig algoritmusnak.

A reform nem érinti az online enciklopédiákat, jellemzően például Wikipédiát, ahová nem kereskedelmi céllal továbbra is fel lehet tölteni a tartalmakat – reagált a Parlament a Wikipédia alapító korábbi tiltakozására. Ezenkívül a szerzői jogi szabályozás a nyílt forrású szoftverplatformokra sem vonatkozik, mint például a GitHubra.

„Katasztrófa”?
A reformtervezetet folyamatosan ellenző Julia Reda kalózpárti német képviselő és egyben EP-tag szerint a szövegezésben tulajdonképpen csak „kozmetikázás” történt a júliusi szavazás óta – írja bejegyzésében. A képviselő véleménye, hogy a Parlament végül mégis a vállalati profitot helyezte előtérbe a szólásszabadsággal szemben, és feladta az elveket, amelyek az internet alapjait alkotják manapság. Véleménye szerint az EU a linkadóval elköveti ugyanazt a „katasztrofális” hibát, ami korábban Németországban történt. A német újságírók és a kiadók a szabályozással nem jutottak több pénzhez, viszont a hírszektorban lévő startupoknak be kellett zárni, és továbbra is folyamatos a jogi bizonytalanság a linkelés körül.

Hasonló szabályozást szavazott meg Spanyolország is korábban, csak azzal a különbséggel, hogy a Google ott végül a News teljes bezárása mellett döntött a kiadók kifizetése helyett. Ennek viszont a kisebb híroldalak látták a kárát, amelyekre a felhasználók a hírkeresőből találtak rá. Ugyanis hiába érvel az EU is amellett, hogy a Google hírmegjelenítési gyakorlata miatt nem kattintanak az olvasók a cikkekre, mivel elég információhoz jutnak a címből és az első pár sorból, de valójában ez segít a kisebb oldalak látogatottságán. Elképzelhető, hogy a Google a jövőben Európában is megszünteti a Newst, vagy netán csak a témához tartozó linkeket fogja listázni az oldalon, de valószínűleg nem kezd a zenekiadókhoz hasonló szerződéseket kötni a híroldalak kiadóival is.

Reda szerint a 13. cikkely értelmében pedig az oldalaknak és az alkalmazásoknak nem marad más lehetőségük, mint hogy szűrőkkel vizsgálják a felhasználók minden egyes feltöltött tartalmát, köztük film- és zenerészleteket. Ezen a hálón pedig a paródiák és a mémek fenn fognak akadni, mivel bár ezek nem szabálytalanok, de a szűrők nem fogják tudni a kivételt kezelni – egyébként ennek megoldásáról szól a Facebook héten megjelent Rosetta kutatási jelentése. Reda szerint a reform elleni tiltakozásnak folytatódni kell, amíg az EP nem tekint el teljesen a szűrők alkalmazásától.

Más cégek, például a zenekiadók természetesen örömmel fogadták az EP szavazás eredményét. Az európai zeneszerzők összefogó GESAC elnöke szerint a szavazás Európa függetlenségének győzelme néhány (amerikai) technológiai óriás fölött, amelyek eddig profitáltak az elavult szerzői jogi szabályozásból – idézi a Billboard. A zeneszerzők nemzetközi szövetségének (CISAC) és a független zenei szövetség (AIM) igazgatója is hatalmas eredménynek tartotta a mai szavazást, melyből a jövőben a művészek profitálhatnak, és ez visszaállíthatja a munkájuk értékét. A zenekiadókat képviselő IFPI is kifejezetten örül az eredménynek, amely korábban zenészek segítségével is kampányolt a 13. cikkely elfogadása mellett.

A helyzet egészen összetett, mivel elég jelentős szervezetek érdekei feszülnek egymásnak. Redán kívül azonban például a holland EP képviselő, Marietje Schaake is „csalódottan” úgy gondolja, hogy az internetfelhasználók jogai sérülnek. A holland képviselő szerint ésszerűbb lett volna visszalépni, majd egy olyan szerzői jogi reformot javasolni, amely valóban megfelel a 21. század követelményeinek. Sok minden viszont a legnagyobb érintett vállalatokon, többek közt a Google és a Facebook döntésein fog múlni, amelyek egyelőre még nem reagáltak a parlamenti szavazás eredményére. A változások viszont még egyáltalán nem most fognak alkalmazásba lépni, úgyhogy a cégeknek még lesz ideje átgondolni az EU-s reform következményeit.

Messze még a tagállami jogszabály
A módosításokat tartalmazó szerzői jogi irányelv teljes elfogadására 2019. januárban kerül majd sor, mikorra a Parlament, az Európai Bizottság és az Európa Tanács „zárt ajtók mögött” egyezteti az irányelv végső változatát. A szakértők szerint elképzelhetetlen, hogy a Parlament ezek után ellene szavazzon. Azonban mivel irányelvről van szó, ezért a szavazást követően a tagállamok még saját jogszabályt fognak alkotni, amely viszont egymástól egészen eltérően vezetheti be az irányelv szövegezését a saját jogszabályai közé, amelynek megfogalmazására és elfogadására két éve lesz a tagállamoknak.”

Forrás:
Megszavazta az Európai Parlament a szerzői jogi reformot; Habók Lilla; HWSW.hu; 2018. szeptember 13.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. szeptember 17.

A digitális diplomácia sem nélkülözheti az újságírók támogatását
Kezdetben az volt a nagy álom. Amiről a diplomaták munkáját digitalizálni hirdető úttörők álmodtak. A nagy ígéret. Hogy ti. – hála a digitális platformoknak és eszközöknek – a külügyek alakítói most már majd közvetlenül érhetik el a külföldi célországok közvéleményét. Korábban ugyanis a sajtó, az állomáshely közbeszédét uraló média volt a kapuőr, és az összekötő kapocs. Magára valamit is adó sajtóattasé, új állomáshelyén nyomban hozzákezdett a személyes jó kapcsolatok kiépítéséhez az adott ország, város legfontosabb sajtótermékeinek legfontosabb újságíróival. Mert tudta, hogy ezeken a sajtókapcsolatokon áll, vagy bukik minden.

Az IKT-forradalom nekilódulásával, az Internet-használat exponenciális terjedésével, majd a mobil eszközök mindennapivá válásával reális lehetőségként csillant fel a diplomaták szemei előtt az, hogy a nagyhatalmú helyi sajtó kikerülésével, közvetlenül kezdjenek párbeszédet a helyi közvéleménnyel.

Az egyik első áttörési kísérlet az ún. virtuális nagykövetségek felállításához kapcsolódott. A külügyi innovációkban mindig is élenjáró Izrael például az Öböl-menti államok lakói számára nyitott egy ilyen fizikailag nem létező, ám nagyon is valóságos „külképviseletet”. Az információs csomópontként üzemelő portál lehetővé tette az izraeli diplomácia képviselői számára, hogy élénk párbeszédet alakítsanak ki az – országukkal hivatalos diplomáciai kapcsolatban nem álló – térség polgáraival. Méghozzá úgy, hogy kikerülték az Izraellel szemben erősen kritikus helyi sajtó közvetítő szerepét. Az izraeli külügy saját maga tarthatta kézben a kommunikáció minden lényeges aspektusát, a tartalmak, vagy ahogy előszeretettel mondják, a narratívák meghatározásával. A közösségi média szédületes karrierje további lehetőségeket, eszközöket kínált a digitalizációval megújuló külügyi kapcsolatépítésnek. Az USA például a Twittert és a Facbookot használta fel egy különösen sikeres közönségkapcsolati projektjéhez. A stratégiai szempontból kulcsfontosságú Pakisztán egyre erőteljesebben Amerika-kritikus helyi sajtójának az ellensúlyozására a Pakisztánban akkreditált amerikai diplomaták erőteljes közösségi médiajelenlétet építettek ki. A követség Twitter-fiókja hamarosan 200 000 követőt gyűjtött be, és az állomáshely Facebook-oldalát is mintegy 6 millióan „lájkolták”.

A külképviseletek helyi közönségkapcsolati munkája mellett az informatika az országok külpolitikai munkáját tervező, szervező és felügyelő minisztériumok számára is hatékony eszközt biztosított a stratégiai szintű kommunikációs üzenetek továbbítására. Szokás idézni a brit külügy (FCO) által kiépített szakmai blogoszférát, amely globális trendek elemzésével, az aktuális külpolitikai események értelmezésével, illetve a külpolitikai törekvések értékelésével kínál értékes – és egyébként nehezen hozzáférhető – szakinformációt követőinek.

Mindezek a fejlemények arra engedhetnének következtetni, hogy az elkülönült újságírói szakma szerepe a diplomáciában mára jelentősen visszaszorult. Gyakran idézett szakértőnk, Ilan Manor, a digitális diplomácia oxfordi kutatója azonban úgy véli, hogy erről egyáltalában nincsen szó, sőt! Manor legfrissebb tanulmányában egyenesen az újságírók „közvetítői” szerepkörének egyfajta reneszánszáról beszél a diplomácia vonatkozásában. Hogyan lehetséges ez? Az izraeli kutató egyértelműen a közösségi média-működéseket meghatározó algoritmusoknak tulajdonítja azt, hogy az újságírói „mediációt” nélkülöző közvetlen kapcsolatépítés, direkt párbeszéd diplomaták és közönségük között, a kezdeti optimista várakozásokkal ellentétben csak korlátozott maradt. A közösségi média cégek folyamatosan fejlesztik az információfolyamokat szabályozó algoritmusokat. A cél az, hogy a felhasználó egyedi igényeihez, preferenciáihoz, érdeklődéséhez, sőt meggyőződéséhez igazodó információk kerülhessenek csupán elé. Ez ugyanakkor – érthető módon – szűk információ-, illetve vélemény buborékok kialakulásához vezet. A helyi közönséggel párbeszédet folytatni akaró diplomata azzal szembesül, hogy az általa megformált, irányított üzenetek csupán (relatíve) szűk követői rétegükhöz juthat el biztosan.
Manor úgy véli, hogy ennek következtében ismét felértékelődik az újságírók szerepe. Ők ugyanis – széleskörű helyi kapcsolataiknak, erős társadalmi beágyazottságuknak, széles körű követői rétegüknek köszönhetően – nagyon fontos szerepet játszhatnak abban, hogy a digitális diplomaták elektronikus platformokon át kibocsátott kommunikációját maximálisan felerősítsék.
Az eredményességre törekvő diplomata tehát kénytelen ma is személyes kapcsolatokat építeni és ápolni a befolyásos újságírókkal. Éppen úgy, mint a régi szép időkben.
The Growing Importance of Journalists in Digital Diplomacy; Ilan Manor; USC Center on Public Diplomacy; 20108. szeptember 10.

Védekezés a választások manipulációja ellen – a svédek is tartanak a farkastól
A svéd ultra-nacionalista erők szokatlanul erős közösségi médiás támogatottságára hívta fel a figyelmet az erős NATO-kötődésekkel rendelkező Atlantic Council „álhírfelderítő részlege”, a DFRLab. A deklaráltan az orosz információs manipuláció felderítésére, leleplezésére alakított elemző szervezet arra a következtetésre jutott, hogy a közelmúlt élénk nemzetközi figyelemmel kísért eseménye, a svéd parlamenti választás sem volt mentes „szokatlan internetes tevékenységektől”. A jelenlegi svéd politikával (elsősorban persze a bevándorlás-politikával) kritikus, feltörekvő politikai formáció az AfS –Alternatíva Svédországért elnevezésű párt ugyanis, politikai üzeneteinek továbbítására, terjesztésére, megosztására erőteljesen támaszkodott a közösségi média lehetőségeire. A DFRLab elemzői kiemelésre érdemesnek tartották azt, hogy a választási kampány hajrájában feltűnően megnövekedett az AfS közösségi médiás üzeneteit továbbító, „jelerősítőként” értelmezhető szereplők aktivitása a közösségi média platformokon. Már pedig az AfS erős közösségi média jelenléte – vélik a NATO-közeli elemzők – alkalmas lehetett arra, hogy egy a párt valóságos súlyánál nagyobb támogatottság illúzióját keltsék a választói közvéleményben.
A DFRLab médiaelemzői – miközben hangsúlyozzák, hogy a svéd bevándorlás ellenes párhoz köthető közösségi média forgalom egyértelműen szervezettségre, koordinált fellépésre utal – arra a következtetésre jutnak, hogy ez még nem feltétlenül utal nem valós személyektől kiinduló (automatizált) véleményformáló akcióra. Ellenkezőleg: a fegyelmezetten koordinált médiamegosztások mögött azonosíthatóan valós személyek álltak (még ha némelyiküknek egynél több média fiókjai is volt).

A választások befolyásolását célzó beavatkozásra ugyan nem derült fény, de ez a témában nyilatkozó egyes szakértők szerint éppen annak köszönhető, hogy a svéd államhatalom időben felismerte a veszélyt, és komoly megelőző ellenlépéseket tett. A svéd kormányzat ugyanis 2017 őszétől figyelmeztette az állampolgárokat, valamint természetesen az érintett állami tisztviselőket, hogy a 2018. évi választások kapcsán Svédországban is a 2016-os amerikai elnökválasztás során észleltekhez hasonlatos információs beavatkozási kísérletek várhatók. Elsősorban, mondanunk sem kell, az orosz manipulációs törekvések veszélyeire hívták fel a figyelmet. E korai bejelentések szellemében, az információs hadműveletekkel szembeni ellenálló képesség, „rezíliencia” erősítése lett az elmúlt év során a Svéd Polgári Védelmi Ügynökség (MSB)egyik fő prioritása. Ott ugyanis az elsősorban természeti katasztrófák nyomán fellépő helyzetek kezelésére létrehozott állami szervezet feladatkörébe tartozik a lakosság „lélektani ellenálló képességének” erősítése is. Természetesen a svéd titkosszolgálatok is kivették a részüket a felkészülésből. A Svéd Belbiztonsági Szolgálat (a Sapo) még a szavazás előtti héten is a „befolyásoló hadműveletek” erősödéséről adott ki figyelmeztetést. Végül, a szavazás különösebb „rendkívüli események” nélkül lezajlott. Ez azonban nem a beavatkozási próbálkozások hiányára utal – vélik egyes szakértők – hanem az óvintézkedések hatékonyságát igazolja.
ElectionWatch. Disproportionate Support for Swedish Fringe Party; Christina Apelseth; Digital Forensic Research Lab; 2018. szeptember 8.
Sweden – Preparing for the Wolf, not Crying Wolf; Cristine Berzina; The German Marshall Fund of the United States; 2018. szeptember 7.

A példa ragadós – a dánok is felkészülnek a külső manipulációk ellen
A divatszavak nem ismeretlenek a külpolitikai szaknyelvben sem. Az egyik ilyen felívelő nyelvi csillag manapság a „rezíliencia”, azaz angolul – hiszen azért ez a nemzetközi kapcsolatok lingua francája – a „resilience”. Az államok, vagy akár a társadalmak egészének ellenálló képességét jelölik vele, méghozzá egy meglehetősen szűk és speciális összefüggésben. Az elmúlt években az egyes számú veszélyforrás posztjára emelt álhír özön (azaz a fake news), illetve a külső hatalmak által gerjesztett információs manipuláció elleni védekezés képességét értik rajta a nyilatkozó politikusok és szakemberek.

A napokban érdekes nyilatkozatot adott ki a dán Külügyminisztérium. Ebben kifejtik, hogy a kormányzat egyik prioritása az elkövetkező időkben a dán társadalom rezílienciájának erősítése lesz. A cél az, hogy az országot felkészítsék a társadalmat felforgatni akaró, a demokratikus rendet bomlasztani szándékozó külföldi befolyásolási próbálkozások elleni védekezésre. A nyilatkozat Oroszországot nevesíti, mint olyan országot, amely ilyen eszközökhöz folyamodva próbált beavatkozni az USA, és több európai állam ügyeibe. Ugyanakkor a dán Külügy felhívja a figyelmet arra is, hogy az ország elhárító szolgálatai szerint az elkövetkező időszakban több olyan hatalom is felbukkanhat, amely rendelkezik azokkal a képességekkel, hogy befolyásolni próbálja Dániát, például a közelgő parlamenti választások kapcsán.

A választások tisztaságának megőrzésére, illetve a beavatkozási kísérletek elhárítására, a dán kormány egy 11 pontos akciótervet dolgozott ki:
* a kormány egy tárcaközi bizottságot hívott életre a befolyásoló kampányok elleni fellépés koordinálására;
* a dán Külügyminisztérium egy megerősített monitorozó részleget állított fel a Dánia ellen irányuló dezinformációk figyelemmel kísérésére; ugyanakkor a minisztérium – felhasználva a környező skandináv államok ide vágó jógyakorlatait is – a dezinformációk kezelésére, elhárítására felkészítő tréningeket szervez majd az illetékes állami tisztviselőknek;
* a Dán Belbiztonsági Hírszerző Szolgálat (DSIS) és a Dán Katonai Hírszerző Szolgálat (DDIS) erősíteni fogja fellépését a Dánia elleni befolyásolási akciókat szervező külső hatalmak törekvései ellen;
* a parlamenti választások előkészítéséért felelős Gazdasági Minisztérium, illetve Belügyminisztérium fókuszába bekerül az esetleges befolyásolási hadműveletek elleni fellépés; e téren a tárcaközi koordinációs bizottsággal szoros együttműködésben készítik elő a szavazást;
* a kormány a választásokon induló valamennyi politikai párt számára tanácsadást biztosít a külföldi befolyásolási hadműveletekről (azok céljairól, módszereiről, beleértve a kiber-támadásokat), valamint az ellenük való védekezés módozatairól;
* a kormány külön tájékoztatást szervez a témában valamennyi politikai párt vezetőjének;
* a kormány párbeszédet kezdeményez a média képviselőivel az együttműködés lehetséges formáinak kialakításáról, a külföldi befolyásolási kísérletek elleni harc érdekében (a sajtószabadság elveinek maximális betartása mellett);
* a kormány párbeszédet kezdeményez a szóba jöhető közösségi média platformok képviselőivel az együttműködés lehetséges formáinak kialakításáról, a külföldi befolyásolási kísérletek elleni harc érdekében;
* a kormány párbeszédet kezdeményez a közszolgálati média képviselőivel az együttműködés lehetséges formáinak kialakításáról, a külföldi befolyásolási kísérletek elleni harc érdekében;
* végezetül a kormány törvénytervezetet fog beterjeszteni annak biztosítására, hogy a hatályos büntetőszabályozás összhangban legyen a Dánia elleni befolyásolási műveletekkel szembeni harc követelményeivel.
Strengthened safeguards against foreign influence on Danish elections and democracy; Ministry of Foreign Affairs of Denmark; 2018. szeptember 7.

A jövőre készülnek: Németország formálódó MI stratégiája
A hónap elején rendezte meg a német Die Zeit magazin az ország harmadik Mesterséges Intelligencia Konferenciáját. Németország ugyanis, hasonlóan más államokhoz, jelentős erőket összpontosítva dolgozik egy nemzeti Mesterséges Intelligencia Stratégia kialakításán. Egy stratégiai előtanulmány (Eckpuntepapier) már elkészült és olvasható, míg a teljes stratégia végleges szövege előre láthatóan novemberben lesz hozzáférhető.

A stratégia – talán nem meglepő módon – azt célozza, hogy Németország a Mesterséges Intelligencia témában a világ élvonalába zárkózzon fel – legyen szó akár a témához kapcsolódó kutatásokról, akár pedig a gyakorlati alkalmazásokról az üzleti és a szolgáltató szektorokban.

Az előtanulmány hangsúlyozza, hogy Németország már most kedvező pozícióban van ahhoz, hogy világvezető lehessen az MI terén. Ennek érdekében ugyanis az elmúlt időben kulcsfontosságú lépések történtek, mindenekelőtt a német High-Tech Stratégia kidolgozásával, és különösen a Plattform Industrie 4.0 elindításával. Ennek ellenére a konferencia egyik visszatérő motívuma az volt, hogy Németországnak sürgősen fel kell zárkóznia. A felszólalásokban egyértelműen tapintható volt az attól való félelem, hogy Németország végérvényesen lemaradhat (vagy egy már meglevő pozícióból leszakadhat) mind a Mesterséges Intelligenciához kapcsolódó innovációk, mind pedig a konkrét gyakorlati alkalmazások terén.

A rendezvény érdekes mozzanata volt – és elsősorban Hubertus Heil Munka-és Társadalomügyi Miniszter nevéhez kapcsolódott – az a felvetés, hogy Németországnak tulajdonképpen egy „harmadik utas” politikára van szüksége a Mesterséges Intelligencia stratégia kidolgozásakor. Németországnak (és vele együtt Európának) olyan utat kell kijelölnie, amely az MI innovációk területén eltér mind az USA alapvetően szabadpiaci megközelítésétől, mind pedig a másik pólust képviselő Kína államközpontú, államilag kontrolált felfogásától. A szociáldemokrata miniszter koncepciója szerint ez a harmadik út az alábbi hármas alapelvekben gyökerezne: piacgazdaság, társadalmi jólét és demokrácia.
Hubertus Heil nagyon egyértelműen leszögezte: a technológiai haladás egyben társadalmi haladás is kell, hogy legyen. A miniszter ugyanakkor azt is felvetette: a témához kapcsolódóan elengedhetetlen a nagy Internet óriásvállalatokra vonatkozó versenypiaci szabályozás megreformálása annak érdekében, hogy megtörjenek a felhasználói adatokra vonatkozó monopolhelyzetek, és hogy az adatok nyílt hozzáférésével lendületet kapjon az innováció.
Az MI stratégiai előtanulmány innét tölthető le teljes terjedelemben
Ready for the Future? Germany’s Emerging AI Strategy; Katharina Hone; Diplo; 2018. szeptember 3.

SZAKMAI MŰHELY – Itt épül a digitális diplomácia jövője!
„Lendületet adni a digitális diplomáciának” – nagyjából ez lehet a címe annak a szakmai rendezvénynek, amit a közelmúltban szervezett a ljubljanai USA Nagykövetség. Ha valakinek a Trump-kormány első hónapokban tett intézkedései hatására az a benyomása támadt, hogy az új vezetés (akár ideológiai, akár személyi megfontolásból) kissé mostohagyerekként fogja majd kezelni a – jórészt Hillary Clinton kezdeményezéseihez kapcsolódó – amerikai kiberdiplomáciai törekvéseket, akkor ez a rendezvény alaposan rácáfol ezekre a félelmekre. A tréning, ellenkezőleg, arra utal, hogy Amerika nagyon is fontos eszköznek, mi több: közös platformteremtőnek tekinti a digitális diplomácia eszköztárát, méghozzá éppen a mi szűkebb térségünkben.
Ugyancsak imponáló volt mindjárt a résztvevők köre: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Észtország, Grúzia, Litvánia, Koszovó, Makedónia, Moldova, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovénia, Szlovákia és Ukrajna diplomatái és külügyi szakértői kaphattak első kézből, az egyes szakterületek legelismertebb nagyságaitól tájékoztatást a digitális diplomácia trendjeiről, a legtöbbet ígérő eszközökről, de ugyanakkor a kihívásokról, sőt veszélyekről is.
Az előadói oldal legalább ilyen sokszínűnek bizonyult: Matthew Jacobs, az USA Külügyminisztériumának újmédia specialistája mellett az elméleti megalapozásról a téma nagyjának számító Corneliu Bjola gondoskodott. A közösségi média diplomáciai célú felhasználásának átfogó kérdéseiről a neves szerző Matthias Lüfkens tájékoztatta a hallgatóságot. A digitális diplomata gyakorlatáról pedig a brit kormányzat kommunikációs specialistája, Henry Collis tartott beszámolót.
Digital Diplomacy Future Under Construction; Centre for European Perspective; 2018. szeptember 9.

Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. szeptember 10-szeptember 14.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

Nyomtatók üzemeltetése, karbantartása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/175
Közzététel dátuma: 2018.09.11.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.10.09.
Vállalkozási szerződés keretében nyomtatók ( összesen 77 darab Develop Ineo és Konica Minolta típusú eszköz) tervszerű üzemeltetése, karbantartása
Becsült teljes érték vagy nagyságrend (áfa nélkül): 96.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Nagyméretű interaktív videó fal beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/177
Közzététel dátuma: 2018.09.13.
Ajánlatkérő: Szépművészeti Múzeum
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.10.10.
1 darab nagyméretű interaktív videó fal beszerzése számítógépes vezérlő rendszer és a működtető szoftverek telepítéssel és kapcsolódó szolgáltatások nyújtása. A rendszer bevezetésével együtt az éles indulástól számított 24 hónap üzemeltetés, támogatási szolgáltatás nyújtása.
A videó fal aktív hossza nem lehet 14 méternél rövidebb és 15 méternél hosszabb. A videó fal aktív magassága 1,2 és 1,4 méter között kell legyen.
Lásd bővebben

Eljárást megindító felhívás

Informatikai rendszer megfelelőségének tanúsítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/175
Közzététel dátuma: 2018.09.11.
Ajánlatkérő: Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.09.19.
A közbeszerzés rövid ismertetése: Informatikai rendszer megfelelőségének tanúsítása 2019.
A Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság informatikai rendszere megfelelőségnek tanúsítása a 2013. évi CCXXXVII. törvény, valamint a pénzügyi intézmények, a biztosítók és a viszontbiztosítók, továbbá a befektetési vállalkozások és az árutőzsdei szolgáltatók informatikai rendszerének védelméről szóló 42/2015. (III. 12.) Korm. rendelet alapján.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Kultúra-, ajándék- és iskolakezdési elektronikus utalványok cafeteria kártyán keresztül történő beszerzésére – tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/174
Közzététel dátuma: 2018.09.10.
Ajánlatkérő: Budapesti Távhőszolgáltató Zrt.; DHK Hátralékkezelő és Pénzügyi Szolgáltató Zrt.; IMMODUS Szolgáltató Zrt.; FŐTÁV-Kiserőmű Villamos energia-, Hőtermelő és Hőszolgáltató Kft.; FŐTÁV-KOMFORT Épületenergetikai Szolgáltató és Fővállalkozó Kft.
Nyertes ajánlattevő: OTP Pénztárszolgáltató és Tanácsadó zártkörűen működő Részvénytársaság
Ajánlattevő feladata a FŐTÁV Zrt., FŐTÁV-Komfort Kft., DHK Zrt., FŐTÁV-Kiserőmű Zrt., IMMODUS munkavállalói részére elektronikus utalványok cafeteria kártyán keresztül történő biztosítása 2019.12.31-ig.
Az ajánlattevő feladata a meghatározott specifikációjú béren kívüli juttatás körében választható, különböző névértékű kultúra-, ajándék- és iskolakezdési elektronikus utalvány külön-külön alszámlákon, kártyán keresztül történő rendelkezésre bocsátása, továbbá az ehhez szükséges plasztik kártyák leszállítása.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 200.000.000,- Ft
Lásd bővebben

„Audio-vizuális eszközök beszerzése az Eszterházy Károly Egyetemen az EFOP-3.1.2-16-2016-00001. sz. projekt keretein belül”- tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/175
Közzététel dátuma: 2018.09.11.
Ajánlatkérő: Eszterházy Károly Egyetem
Nyertes ajánlattevő: PANAUDIO Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 40.352.700,- Ft
Lásd bővebben

„Eszközbeszerzés TOP-6.8.2-15-MI1-2016-00001″
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/175
Közzététel dátuma: 2018.09.11.
Ajánlatkérő: Miskolc Holding Önkormányzati Vagyonkezelő Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Alienline Kft.; CPM Hungary Kft.
1. rész: Információ technológiai eszközök
2. rész: Irodabútor
3. rész: Irodatechnikai eszközök
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 5.249.203,- Ft
Lásd bővebben

BMH rendszerinél rend-re állás,támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/175
Közzététel dátuma: 2018.09.11.
Ajánlatkérő: Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Quattrosoft Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.; T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság;IRIS Rendszerház Kft.
A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal által használt Központi Nemzeti Vízumrendszer, EGT rendszer (Európai Gazdasági Térség polgárainak nyilvántartó rendszere) (1. rész), a BIOTAR rendszer (2. rész), a MIR-2 rendszer (3. rész) tekintetében rendelkezésre állás, szoftver szakértői tevékenység és támogatási szolgáltatás nyújtása az egyes részeknél külön meghatározva.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 52.048.000,- Ft
Lásd bővebben

Számítástechnikai és irodai eszközök beszerzése 2.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/175
Közzététel dátuma: 2018.09.11.
Ajánlatkérő: Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 11.371.200,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése a PTE részére-Táj
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/175
Közzététel dátuma: 2018.09.11.
Ajánlatkérő: Pécsi Tudományegyetem
Nyertes ajánlattevő: Alienline Kft.; M&M Computer Számítás- és Irodatechnikai Kereskedelmi Kft
A közbeszerzés rövid ismertetése:
Informatikai eszközök beszerzése a Pécsi Tudományegyetem részére a Közbeszerzési Dokumentumokban meghatározottak szerint az alábbi bontásban:
1. rész: Alkatrészek, tartozékok és kellékek számítógéphez
2. rész: Apple vagy azzal egyenértékű kábelek, csatlakozók
3. rész: Adatbeviteli kellékek
4. rész: Notebook
5. rész: Memóriatároló eszközök
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 1.609.419,- Ft
Lásd bővebben

Táj.elj.eredm_lemaradó
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/176
Közzététel dátuma: 2018.09.12.
Ajánlatkérő: Pest Megye Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: Responsum Kft.
Megbízási szerződés egységes szemléletű komplex gazdaságfejlesztési kutatásra és -program kidolgozására, a négy leszakadó járás (Ceglédi, Nagykátai, Nagykőrösi, Szobi) gazdaságfejlesztése érdekében, az alábbiak szerint:
A nyertes ajánlattevő által kidolgozandó:
– Igazolhatóan tudományos megalapozottságú módszertannal elkészített tényalapú döntéshozatal támogatására alkalmas program, amely áll
1. Áttekinthető indikátorrendszerre épülő elemző munkarészekből
2. A hazai jógyakorlatokat és az önkormányzatok sajátosságait figyelembe vevő javaslattételekből
Feladatok (eredménytermékek):
1. Járásonként 1 db (összesen 4 db) helyzetfeltáró dokumentum készítése: strukturált indikátorrendszerre építő, a helyi gazdaság és a makrogazdasági környezet kapcsolatát bemutató kutató munka
2. Járásonként 1 db (összesen 4 db) a hazai jógyakorlatokat és az önkormányzatok sajátosságait figyelembe vevő felzárkóztatási program
3. Fentiekre épülő összegző Akcióterv (1db): egységes szemléletű, a leszakadó járások komplex gazdaságfejlesztését támogató program
Célcsoport
– nagyobb részben a programozási területen aktív, vagy letelepedni szándékozó kis- és középvállalkozások
– kisebb részben a programozási területen található önkormányzatok.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 52.450.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről_BCE109
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/177
Közzététel dátuma: 2018.09.13.
Ajánlatkérő: Budapesti Corvinus Egyetem
Nyertes ajánlattevő: Invigor Informatika Korlátolt Felelősségű Társaság
Alkatrész/szolgáltatás megnevezése: VSP G200 3.2TB DC2 Flash Mdule Drive beszerzés, hardveres installáció és szoftveres konfigurálás
Mennyiség: 2 db
Gyártói cikkszám: HDW2-F800-3R2FN.P
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 8.516.000,- Ft
Lásd bővebben

„Keretmegállapodás SAP fejlesztés támogatási szolgáltatások beszerzésére két részben”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/178
Közzététel dátuma: 2018.09.14.
Ajánlatkérő: NKM Földgázszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: DXC Technology Magyarország Korlátolt Felelősségű Társaság; ERP Consulting Informatikai és Tanácsadó Zrt.; BCS Business Consulting Services Kft.; SAP Hungary Kft.
„Fejlesztés támogatási szolgáltatások beszerzése ajánlatkérő SAP rendszerének alábbi moduljai vonatkozásában:
SAP core modulok (FI, CO, AM, MM, SD, IM-PS, TR-CM, DMS, WF, BC, FI-SL) és az SAP HR modul funkcióinak támogatása az éles üzemeltetés támogatásán kívül.
Nem képezi nyertes ajánlattevő feladatát az éles üzemeltetés támogatási feladatok ellátása.
Mennyisége: legfeljebb 40 000 emberóra/év
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 6.800.000.000,- Ft
Lásd bővebben

„Infrastruktúra és gördülő állomány karbantartó szoftver és IT alkalmazás konszolidáció II.ütem”projekt keretében beszerzendő erőforrás-,és műszaki folyamatokat támogató szoftver csomag és bevezetési szolgáltatás beszerzése a MÁV-START Zrt.és MÁV Zrt.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/178
Közzététel dátuma: 2018.09.14.
Ajánlatkérő: MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt.
Nyertes ajánlattevő: DXC Technology Magyarország Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 3.117.450.000,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése EFOP-4.1.3
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/178
Közzététel dátuma: 2018.09.14.
Ajánlatkérő: Szombathelyi Tankerületi Központ
Nyertes ajánlattevő: Delta Services Korlátolt Felelősségű Társaság; ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 4.279.542,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

SAM- Insights modulok beszerzése_tájékoztatás az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/176
Közzététel dátuma: 2018.09.12.
Ajánlatkérő: BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: IPR-Insights Hungary Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 9.575.760,- Ft
Lásd bővebben
SAM=Software Asset Management, szoftvereszköz-gzadálkodás

Meghiúsult közbeszerzések

„Adatkapu fejlesztése, térinformatikai adatgyűjtés és adatbázis feltöltése” – tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/174
Közzététel dátuma: 2018.09.10.
Ajánlatkérő: KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.
Teljesítés helye:
A közbeszerzés keretében megvalósítandó feladat három fő részből tevődik össze:
1. Adatkapu fejlesztése a meglévő ELZA rendszerbe
2. Térinformatikai adatbázis összeállítása és feltöltése
3. Szoftverkörnyezet biztosítása alapadatok minőségellenőrzéséhez
Szerződés/rész odaítélésre került nem
Befejezetlen eljárással kapcsolatos információ
A szerződés/tétel nem került odaítélésre
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
A közbeszerzési eljárás eredménytelen a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján, mert a rendelkezésre álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevővel.
Lásd bővebben

Digitalizáló műhely és bizt-i rendszer kiépítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/176
Közzététel dátuma: 2018.09.12.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
1 db digitalizáló műhely és biztonsági rendszer kiépítése.
Szerződés/rész odaítélésre került nem
Befejezetlen eljárással kapcsolatos információ
A befejezetlen eljárás oka
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: A közbeszerzési eljárás a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján eredménytelen, tekintettel arra, hogy a Kbt. 75. § (4) bekezdésben foglaltak szerint igazolhatóan a rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez.
Lásd bővebben

Aláírás-minta alapú dokumentum hitelesítési rendszer kialakítása alkalmazásfejlesztés, kapcsolódó igazgatásszervezési feladatok, tananyagfejlesztés és képzés, informatikai szakértői, IT biztonsági tanácsadás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/178
Közzététel dátuma: 2018.09.14.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Kormányhivatala
Rövid meghatározás:
Aláírás-minta alapú dokumentum hitelesítési rendszer (AMAHIT) kialakítása (POS PAD eszközbeszerzés integrációs szolgáltatással) alkalmazásfejlesztés, kapcsolódó igazgatásszervezési feladatok, tananyagfejlesztés és képzés, informatikai szakértői, IT biztonsági tanácsadás tárgyú vállalkozási szerződés
A szerződés/rész eredetileg becsült összértéke (áfa nélkül): 1.503.303.718,- Ft
Szerződés/rész odaítélésre került nem
Befejezetlen eljárással kapcsolatos információ
A szerződés/tétel nem került odaítélésre
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Lásd bővebben

Szakirodalom

A magyar önkormányzatok döntéshozatali mechanizmusának jogtörténeti, jogszociológiai és összehasonlító jogi vizsgálata (konferencia)

„Időpont: 2018. szeptember 19.

Helyszín: SZTE ÁJTK Pólay terem

A magyar önkormányzatok döntéshozatali mechanizmusának jogtörténeti, jogszociológiai és összehasonlító jogi vizsgálata nevű Államtudományi Kutatóműhely egy éves munkájának méltó zárásaképp konferenciát szervez, amelyre szeretettel vár minden érdeklődőt.

A konferencia során az elmélettől a gyakorlatig, a közigazgatási jogtól a szociológiáig minden területet érintünk, hogy hallgatóink még inkább beleláthassanak az önkormányzatok működésébe.

További információ:
Dr. Patyi Zsófia, SZTE ÁJTK ÖJI tudományos segédmunkatárs, a Kutatóműhely kutatója drpatyizsofia@gmail.com

A konferencia moderátora:
Prof. Dr. Badó Attila, SZTE ÁJTK ÖJI Intézetvezető egyetemi tanár, a Kutatóműhely kutatásvezetője

A konferencia programja:

12.00-12.20 Welcome kávé

12.20-12.35 Prof. Dr. Badó Attila / Beszámoló a Kutatóműhely munkásságáról/

12.35-12.55 Dr. Feleky Gábor / Beszámoló a Kutatóműhely eredményeiről/

12.55-13.10 Prof. Dr. Balogh Elemér / Előadás az önkormányzati döntéshozatal történetéről/

13.10-13.25 Dr. Siket Judit / Helyi autonómia korlátok között (?). Az önkormányzati rendszer sajátos vonásai hazánkban/

13.25-13.35 Dr. Igaz Ágnes / A helyi önkormányzati rendszer a gyakorlatban/

13.35-13.45 Dr. Tóth Annamária / A helyi önkormányzati rendszer a gyakorlatban/

13.45-14.00 Dr. Józsa Zoltán / Képviselői szerepek: ahány ház, annyi szokás? A helyi képviselők jogállása a választók szemszögéből/

14.00-15.00 Büféebéd (zártkörű)

15.00-17.00 Szakmai workshopok (zártkörű)

Jelezd részvételi szándékod Facebook-on”

Forrás:
A magyar önkormányzatok döntéshozatali mechanizmusának jogtörténeti, jogszociológiai és összehasonlító jogi vizsgálata; Szegedi Tudományegyetem; 2018. szeptember 10.

Megjelent a „Magyar statisztikai évkönyv, 2017”

„Az évkönyvben az ország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatait, környezeti jellemzőit és annak időbeli változását mutatjuk be. A főbb mutatókat idősorban vagy térségi összehasonlításban grafikonokkal, térképekkel szemléltetjük, melyek interaktív változata honlapunkon elérhető. A megyék és régiók területi különbségeit, valamint a nemzetközi mutatókat külön-külön fejezetben közöljük.
A kötet internetes melléklettel jelenik meg, mely tartalmazza a PDF-formátumú kiadványt, valamint minden táblát további feldolgozásra alkalmas, Excel-formátumban. A melléklet elérése a www.ksh.hu/polc oldalon történő regisztrációt követően lehetséges. A regisztrált felhasználók bejelentkezést követően, az évkönyv elején található kötetazonosító kód aktiválásával saját felhasználói polcukra helyezhetik a mellékletet, mely ezt követően használhatóvá válik.

Témakör: Összefoglaló kiadványok
Kategória: Évkönyv, zsebkönyv
Nyelv: Magyar, Angol
Megjelenés: 2018.09.13.
Oldalszám: 533
Ár: 8.000 Ft, 5.600 Ft

Lásd még:
Tartalomjegyzék (PDF)
Mintaoldalak (PDF)
Archívum (A 2010-2016 közötti évkönyvek PDF-ben szabadon letölthetők)”

Forrás:
Magyar statisztikai évkönyv, 2017; Központi Statisztikai Hivatal; 2018. szeptember 13.
Megjelent a Magyar statisztikai évkönyv, 2017; Központi Statisztikai Hivatal; 2018. szeptember 13. (Összefoglaló ismertetés)

Távközlés, internet, televíziószolgáltatás, 2018. II. negyedév: a mobilhálózat adatforgalma 81%-kal haladta meg az egy évvel korábbit

„2018 II. negyedévében a mobiltelefon-előfizetések száma megközelítette a 11,9 milliót, ezen belül tovább emelkedett a havidíjas előfizetések aránya. A telefonbeszélgetésre fordított idő több mint négyötödét mobiltelefonról kezdeményezték. A mobilhálózat adatforgalma 81%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. 2018. II. negyedév végére 9,7 millióra bővült az internet-előfizetések száma, ennek 69%-a mobilinternet-előfizetés volt. A televíziószolgáltatás előfizetéseinek száma csaknem elérte a 3,7 milliót, 79%-a digitális előfizetői csomagokból tevődött össze.

Témakör: Információ, kommunikáció
Kategória: Statisztikai tükör
Nyelv: Magyar
Megjelenés: 2018.09.11.
Méret: 463 KB

Archívum (Korábbi számok)
Kapcsolódó adatok
Táblázatok
Táblák (STADAT) – Évközi adatok – Információ, kommunikáció
Tájékoztatási adatbázis − Információ, kommunikáció”

Forrás:
Távközlés, internet, televíziószolgáltatás, 2018. II. negyedév; Központi Statisztikai Hivatal; 2018. szeptember 11.
A kiadvány letöltése PDF-ben

Új Idők Új Hadviselése – Kognitív biztonság az információs és a kiberhadviselés korában

„A 21. század posztmodern, globalizált és a számítógépes rendszerek uralta korában radikálisan megváltoztak az információszerzés, a kommunikáció, a társas interakció s így a hadviselés viszonyrendszerei is. A politikai és a gazdasági érdekérvényesítés súlypontja áttevődik a kibertérbe, az elektronikus online média hadszíntérré változik, és az információ fegyverré alakul. Állami és nem állami szereplők használják a propagandisztikus online médiabefolyásolás puha erőkifejtő eszközeit, amelyek ellen nagyon nehéz hatékonyan védekezni.
A stratégia és a módszer tulajdonképpen évtizedek óta ismert, csupán a kibertechnológiai megoldások és forradalmi változások teszik újszerűvé az információs műveleteket, illetve a hibrid hadviselés megnyilvánulási formáit. Az emberek és a társadalmak kognitív sérülékenysége a puha erőhatások és a hibrid befolyásoló hadműveletek célpontjában új stratégiai elemző megközelítést és alternatív hadviselési, szociálpszichológiai megoldásokat tesz szükségessé.”

Forrás:
Új Idők Új Hadviselése – Kognitív biztonság az információs és a kiberhadviselés korában; Csutak Zsolt; Honvédségi Szemle; ISSN 2060-1506; 146 (5), 2018; 33-48. oldalak (PDF)

Future Law – A jövő joga konferencia

„A KRE ÁJK és a Dentons közreműködésével rendezzük meg a „Future Law” konferenciát.
A jövő joga már nagyon is jelen van, hiszen javában zajlik az éltünket alapjaiban felforgató 4. ipari forradalom, amelynek középpontjában az automatizáció áll. A mesterséges intelligencia, a robotok, önvezető autók, algoritmusok, a cybertérben rendszerbe kapcsolt eszközök (IoT) csak néhány példa azokra a technológiákra, amelyek már kezdenek betörni életünkbe.
A jognak a társadalmi viszonyok szabályozójaként reagálnia kell a technológiák jelentette kihívásokra, miközben a jogot a múltbeli előítéletek alapján éppen a haladás gátjaként azonosítják. A jog azonban akkor tölti be társadalmi rendeltetését, ha a különböző érdekek között hidat tud képezni. A technológia szabályozásának ez ad különös kihívást: miként tudjuk legyőzni a technológiákkal szembeni alapvető emberi félelmet, egyszerre biztosítani a haladást, és hogy a technológia végső soron az embert szolgálja.
Mindennek kulcsa a jog részéről egy olyan felelős alapállás kell, hogy legyen, amely nem a reflexszerű, kockázatmenetes tiltásból, hanem az új megismeréséből indul ki.
Konferenciánk ennek szellemében kíván átfogó képet adni a jog technológiai kihívásokra adandó válaszairól, a téma neves hazai és nemzetközi szakértői közreműködésével.

Program:

9:00 – 9:10 Bevezető előadás

9:10 – 9:50 Robotok és mesterséges intelligencia EU-s szabályozási irányai
Előadó: Nicolas Petit
9:50 – 10:20 Platformok, algoritmusok, mesterséges intelligencia és a munkajog
Előadó: Dr. Kun Attila
Robosses és a munkajog – Robosses and labour law
Előadó: Prof. Dr. Hajdú József0:20 – 10:50 Ipar 4.0 irányok a Knorr-Bremse Rail Systems Budapest-nél
* Úttörők vagy követők legyünk?
* Az általunk kiválasztott irányok
* Milyen hasznot várunk az I4.0-tól?
* Néhány konkrét jogi probléma, kihívás
Előadó: Tavaszi Tivadar

10:50-11:20 The Digital Transformation and what it means for the legal profession
Előadó: Dr. Jochen Engelhardt

11:20 – 11:55 Kávészünet

11:55–12:10 Hálózatgazdaság jogi vonatkozásai Előadó: Dr. Tóth András
12:10–12:30 Cyber-biztonság erősítése: az EU új Cyber-biztonsági szabályozása Előadó: Dr. Bencsik Balázs
12:30–13:30 Az adatalapú gazdaság adatvédelmi kihívásai (Előadás és panelbeszélgetés) Előadó: Dr. Szabó Endre Győző
Moderátor: Dr. Bana Tímea
Résztvevők:
Dr. Beczner Attila
Dr. Budai J. Gergő
Dr. Klein Tamás
Dr. Szabó Endre Győző

13:30–14:30 Ebéd

14:30–15:30 Fogyasztói döntéshozatal és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok a digitális gazdaságban (Előadás és kapcsolódó panelbeszélgetés) Előadó: Dr. Bak László
Az előadás számba veszi a digitalizáció lehetséges hatásait a fogyasztói döntéshozatalra, továbbá megkísérli bemutatni a digitális világ és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv kapcsolódási pontjait, különös tekintettel az adat, mint fizetőeszköz, valamint a natív hirdetés témakörökre, továbbá röviden ismerteti a Gazdasági Versenyhivatal e téren kifejtett jogalkalmazói tevékenységét.
Moderátor: Dr. Balogh Virág
Résztvevők:
Dr. Bak László
Battay Máté
Dr. Fazekas Ildikó
Tóth Patrik

15:30–15:45 Fintech jogi aspektusai Előadó: Hetényi Márk
15:45–16:00 Géntechnológia Előadó: Dr. Bándi Gyula
16:00–17:00 A légiközlekedés automatizálásának jogi kérdései (Előadás és kapcsolódó panelbeszélgetés)
Előadó: Dr. Konkoly Manriko
Közlekedési ágazat automatizálásának jogi kérdései
Előadó: Dr. Szilágyi Dorottya
Cégünk önvezető autókhoz fejleszt szoftvert, jelenleg fejlesztési, tesztelési szakban vagyunk.
Gyakorlati tapasztalatom elsősorban a teszteléssel kapcsolatos jogalkotási folyamattal kapcsolatban van. Az itt szerzett ismeretek, érdekességek izgalmas téma lehet az előadáson. Azaz nem foglalkoznék „minden” önvezető autóval kapcsolatos kérdéssel (pl. felelősségi kérdés, vagy pl. az etikai kérdések), hanem egy aktuális és érdekes szelettel, a teszteléssel.
* AImotive Kft. bemutatása. Kik vagyunk, mit is fejlesztünk, hol tartunk? Mi az az „AI”, jelenleg mire használjuk?
* A közúti teszteléssel kapcsolatban szerzett tapasztalataink, érdekességek: Magyarország, Kalifornia (USA), Finnország, Japán
* Közúti teszteléssel kapcsolatban várható trendek az „Uber baleset” után
* Teszteléssel összefüggő jogi kérdések (pl. biztosítás, adatvédelem).
Moderátor: Dr. Udvary Sándor

17:00–19:00 Összegzés és kanapébeszélgetés
A programváltoztatás jogát fenntartjuk.
Moderátor: Dr. Tóth András PhD. – Elnökhelyettes, a Versenytanács elnöke, Gazdasági Versenyhivatal – Tanszékvezető egyetemi docens, KRE ÁJK
Előadók:
Dr. Bak László – elnökhelyettes, Gazdasági Versenyhivatal
Dr. Balogh Virág – jogi osztályvezető, Telekom – Csoport Jogi Igazgatóság
Dr. Bana Tímea – Counsel, Dentons
Prof. Dr. Bándi Gyula – a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes, az MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár, a PPKE JÁK
Battay Máté kommunikációs vezető, Golden Brothers Zrt.
Dr. Beczner Attila jogász
Dr. Bencsik Balázs igazgató, Nemzeti Kibervédelmi Intézet
Dr. Budai J. Gergő – vállalati kapcsolatok vezérigazgató-helyettes, Vodafone
Dr. Fazekas Ildikó – főtitkár, Önszabályozó Reklám Testület
Prof. Dr. Hajdú József – tanszékvezető egyetemi tanár, SZTE ÁJK
Hetényi Márk – vezérigazgató-helyettes, MKB Bank
Dr. Jochen Engelhardt LL.M. – Head of Legal, Microsoft CEE
Dr. Klein Tamás – egyetemi tanársegéd, KRE ÁJK
Dr. Konkoly Manriko – Légi- és nemzetközi jogi csoportvezető, HungaroControl Zrt.
Dr. Kun Attila – tanszékvezető egyetemi docens, KRE-ÁJK
Nicolas Petit visiting professor at Stanford Univerity (USA), Professor of Law at Liege University, Belgium
Dr. Szabó Endre Győző – elnökhelyettes, NAIH
Dr. Szilágyi Dorottya – vezető jogtanácsos, AImotive
Tavaszi Tivadar – ügyvezető igazgató, Knorr-Bremse Rail Systems Hungary
Dr. Tóth András – Elnökhelyettes, a Versenytanács elnöke, Gazdasági Versenyhivatal – Tanszékvezető egyetemi docens, KRE ÁJK
Tóth Patrik – tulajdonos, Golden Brothers Zrt.
Dr. Udvary Sándor – tanszékvezető habilitált egyetemi docens, KRE Polgári Eljárásjogi Tanszék
A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

Rendezvény információk
Helyszín: Bankcenter (1054 Budapest Szabadság tér 7.)
Időpont: 2018. szeptember 27.
Időtartam: 9.00-17.00 (regisztráció 8.30-tól)”

Forrás:
Future Law – A jövő joga konferencia; Wolters Kluwer

Állami Számvevőszék: jelentések és tanulságaik a szabálytalanul gazdálkodó kórházakról

„Súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Állami Számvevőszék a szekszárdi, a soproni, a hatvani, a mosonmagyaróvári és a berettyóújfalui kórház ellenőrzése során. Salamon Ildikó tervezési vezető az ÁSZ sajtótájékoztatóján kiemelte: a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése, valamint a pénzügyi és vagyongazdálkodás mind az öt ellenőrzött kórházban szabálytalan volt 2014 és 2016 között. Továbbá a korrupciós veszélyek ellen védelmet biztosító integritás kontrollrendszert sem a kockázatokkal arányosan építették ki az intézmények. Az ÁSZ a jelentéseiben összesen 87 javaslatot tett a feltárt szabálytalanságok kijavítása érdekében.

A szekszárdi Tolna Megyei Balassa János Kórház, a hatvani Albert Schweitzer Kórház- Rendelőintézet, a Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet, a mosonmagyaróvári Karolina Kórház- Rendelőintézet, valamint a Berettyóújfaluban működő Gróf Tisza István Kórház ellenőrzéséről készült jelentéseket hozta nyilvánosságra az Állami Számvevőszék kedden. Az ÁSZ sajtótájékoztatóján elhangzott: az öt ellenőrzött kórház mérleg szerinti összesített bevételei 2016-ban összesen meghaladták a 31 milliárd forintot, kiadásaik pedig a 30 milliárd forintot, az átlagos ágyszámuk pedig 2016-ban összesen 3260 volt.
…
Az ÁSZ tervezési vezetője rámutatott: a kórházak ellenőrzésére kockázati szempontú kiválasztás alapján került sor. Erre tekintettel az ellenőrzési tapasztalatokból valamennyi kórházra vonatkozóan rendszerszintű következtetések közvetlenül nem vonhatók le, ugyanakkor az ellenőrzések eredményeként felszínre kerültek az egyes területeken jelentkező típushibák – hangsúlyozta Salamon Ildikó. Hozzátette: Az ellenőrzések fókuszába tartozik a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése is, mivel anélkül nem valósítható meg a közpénzek, a közvagyon átlátható, szabályos, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználása. Ellenőrzési terület továbbá az integritás kontrollok kiépítettségének ellenőrzése, amely kontrollok a szervezet korrupciós kockázatainak kezelését szolgálják.

Utóbbival kapcsolatban Salamon Ildikó elmondta: a közpénzekből gazdálkodó szervezetek számára a belső kontrollrendszerek kiépítését és működtetését, illetve a korrupciós kockázatok kezelését törvény, valamint kormányrendelet írja elő. Ez azt jelenti, hogy a költségvetési szerv vezetője – tekintettel a költségvetési szerv működésének folyamatára és sajátosságaira – köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a szervezet belső kontrollrendszerét. A tervezési vezető hangsúlyozta, hogy az ÁSZ korrupciós veszélyekre – és nem ténylegesen bekövetkezett korrupciós bűncselekményekre – hívja fel a figyelmet, a Számvevőszék ugyanis nem nyomozóhatóság. Ugyanakkor azt alá kell húzni, hogy abban a gazdálkodó szervezetben, ahol a korrupciós veszélyek ellen védettséget biztosító – törvényben előírt – integritáskontrollokat nem alakították ki megfelelően, ott jelentős nő a rendeltetésellenes közpénzelhasználás, így a korrupció esélye és lehetősége is – világított rá Salamon Ildikó.

A kedden lezárult öt ellenőrzés megállapításait összegezve Salamon Ildikó rámutatott: a szekszárdi, a soproni, a hatvani, a mosonmagyaróvári és a berettyóújfalui kórházról szóló jelentések alátámasztják az ÁSZ elmúlt években, egészségügyi gazdálkodó szervezetek többségénél tett megállapításait. A belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése, valamint a pénzügyi és vagyongazdálkodás mind az öt ellenőrzött kórházban szabálytalan volt 2014 és 2016 között – ismertette az ÁSZ tervezési vezetője.

Az ellenőrzések részletes megállapításairól szólva Pető Krisztina felügyeleti vezető elmondta: a kórházak feletti irányítószervi feladatellátás szabályszerű volt, ám a középirányító szerv két esetben nem az előírásoknak megfelelően látta le feladatát, mivel 2014-2015-ben nem hagyta jóvá a szervezeti és működési szabályzatot.

A felügyeleti vezető felhívta a figyelmet arra, hogy a költségvetési intézmények számára jogszabályban és rendeletben előírt belső kontrollrendszert egyik kórházban sem alakították ki és működtették szabályszerűen. Jellemző hiba volt, hogy az intézmények nem rendelkeztek szervezeti és működési szabályzattal, nem készítettek önköltségszámítási szabályzatot, számviteli politikájuk, számlarendjük nem volt összhangban az előírásokkal. Szintén visszatérő hiányosság volt, hogy nem szabályozták a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét, és közzétételi kötelezettségeiket sem teljesítették. Pető Krisztina kiemelte: a belső kontrollrendszer kialakításában és működtetésében feltárt hibák következtében egyik kórháznál sem volt biztosított az átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználás.

Az ÁSZ ellenőrzései a pénzügyi- és vagyongazdálkodás területén is súlyos szabályszerűségi mulasztásokat azonosítottak mind az öt intézménynél. Jellemző probléma volt, hogy a teljesítésigazolást, -érvényesítést és az utalványozást nem az arra jogosult személy végezte, és gyakran az intézmények kötelezettségvállalása sem az előírásoknak megfelelően történt. A kórházak a mérlegeiket, illetve maradvány kimutatásukat nem támasztották alá leltárral, valamint részletező nyilvántartással.

Végezetül a felügyeleti vezető beszámolt arról, hogy a kórházak a korrupciós veszélyek ellen védelmet biztosító integritás kontrollokat nem a kockázatokkal arányosan építették ki, így nem érvényesült az integritás szemlélet. Pető Krisztina hangsúlyozta: az állampolgárok érdekeit szolgáló közintézmények feladata a tiszta és átlátható működés és gazdálkodás megteremtése, így feladatellátásuknak elválaszthatatlan része kellene hogy legyen a korrupció elleni fokozott védekezés.

Az ÁSZ a szekszárdi Tolna Megyei Balassa János Kórház főigazgatójának 11, a hatvani Albert Schweitzer Kórház- Rendelőintézet vezetőjének 16, a Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet főigazgatójának 23, a mosonmagyaróvári Karolina Kórház- Rendelőintézet vezetőjének 19, valamint a Berettyóújfaluban működő Gróf Tisza István Kórház főigazgatójának 11 javaslatot fogalmazott meg. Az ellenőrzések során a Számvevőszék az emberi erőforrások miniszterének összesen öt javaslatot tett. A feltárt hiányosságok kijavítása érdekében az érintett vezetőknek 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.”

Forrás:
Szabálytalanul gazdálkodó kórházak; Lengyel Viktor; Állami Számvevőszék; 2018. szeptember 13.
Lásd még:
Jelentés – A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzése – Tolna Megyei Balassa János Kórház (PDF)
Jelentés – A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzése – Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet (PDF)
Jelentés – A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzése – Albert Schweitzer Kórház – Rendelőintézet (PDF)
Jelentés – A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzése – Karolina Kórház- Rendelőintézet (PDF)
Jelentés – A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzése – Gróf Tisza István Kórház (PDF)
Minden jelentés közzétételének dátuma: 2018. szeptember 13.

Törvények, rendeletek

Hamarosan megkezdi működését a Nemzeti Népegészségügyi Központ

„Az emberi erőforrások minisztere, Prof. Dr. Kásler Miklós kezdeményezésére megalakult a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK).
Az új egészségügyi, központi hivatalként működő szervezet október 1-jén kezdi meg munkáját és a kormány szándékai szerint a hatósági feladatok mellett hozzájárul a népegészségügyi célok eléréséhez, a népegészségügyi programok végrehajtásához és magyar lakosság egészségügyi állapotának javításához.

Az NNK az Országos Közegészségügyi Intézet bázisán, kibővült hatáskörrel, jelentős részben az intézet korábbi feladatait, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumának országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkára korábbi feladatait veszi át.

Az NNK a közegészségügyi-, járványügyi biztonság és betegbiztonság, az egészségfejlesztés, kórházhigiéne, az egészségügyi intézmények működési engedélyeztetése és munkaegészségügy területén a hatáskörébe tartozó feladatokat az ország egész területére kiterjedő illetékességgel látja el.

Külön jelentőséggel bír, hogy az így létrejövő NNK a továbbiakban részt vesz az országos népegészségügyi programok kidolgozásában, szervezésben, koordinálásban, azok végrehajtásának területi és helyi feladataiban. Létrejöttével lényegesen javulni fog az országos járványügyi tevékenység gyorsreagáló képessége és számos olyan terület ellátását koordinálja, mely pozitív irányban befolyásolja Magyarországon a betegbiztonságot, hozzájárul az állampolgárok egészségi állapotának javításához.

A központ élén álló az országos tisztifőorvos feladatkörébe tartozik a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek közegészségügyi és járványügyi feladatainak ellátására kijelölt szervek szakmai felügyelete is.

Az országos tisztifőorvos tevékenységét a helyettes országos tisztifőorvosok segítik, akiket a miniszter nevez ki, az egyéb munkáltatói jogokat pedig az országos tisztifőorvos gyakorolja.[EMMI]”

—

„A rendelet szerint az Országos Közegészségügyi Intézet elnevezése október elsején Nemzeti Népegészségügyi Központra változik, egyidejűleg az Emberi Erőforrások Minisztériuma országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkára által irányított szervezeti egységek az NNK-ba olvadnak.

Így október elsejétől az NNK látja el mindazon feladatokat, amelyek szeptember 30-ig az OKI és az Emmi országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkára által irányított szervezeti egységek feladatkörébe tartoztak. Az NNK részt vesz az országos népegészségügyi programok kidolgozásában és irányítja, szervezi, koordinálja a programok végrehajtásának területi és helyi feladatait, továbbá ellátja a jogszabályban meghatározott, egészségügyi ellátás feletti szakfelügyeleti feladatokat.

Ezek mellett feladatai lesznek a közegészségügy (környezet- és település-egészségügy – ideértve a gyógyfürdőügyet is -, élelmezés-egészségügy, táplálkozás-egészségügy, sugáregészségügy, kozmetikai termékek egészségügyi megfelelősége, kémiai biztonság, gyermek- és ifjúságügy), valamint a járványügy területén. Az NNK-hoz tartozik majd az egészségfejlesztés (egészségvédelem, egészségnevelés és egészségmegőrzés, népegészségügyi szűrések szervezése és koordinálása, egészségmonitorozás, beleértve a nem fertőző betegségek epidemiológiája, és az „egészséghatás-értékelés”, az egészségügyi igazgatás és koordináció, továbbá a munkaegészségügy (munkahigiéne és foglalkozás-egészségügy) területe.

Az NNK a miniszter irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv
Az országos tisztifőorvos tevékenységét a helyettes országos tisztifőorvosok segítik, akiket a miniszter nevez ki és ment fel, az egyéb munkáltatói jogokat az országos tisztifőorvos gyakorolja. Az országos tisztifőorvos tájékoztatást, adatot, egyéb információt kérhet minden olyan, a kormányhivatal feladatkörébe tartozó népegészségügyi kérdésben, amely a lakosságot érinti vagy érintheti, emellett megkeresésre szakmai kérdésekben állást foglal, véleményt nyilvánít. Mindemellett az országos tiszti főorvos felhívást intézhet közegészségügyi-járványügyi, egészségfejlesztési, valamint egészségügyi igazgatási intézkedések megtételére, ha azok a lakosság érdekében szükségesek. Az NNK a hatáskörébe tartozó feladatokat az ország egész területére kiterjedő illetékességgel látja el.[MTI]”

Forrás:
Hamarosan megkezdi működését a Nemzeti Népegészségügyi Központ; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2018. szeptember 13.
Megkezdi működését a Nemzeti Népegészségügyi Központ; Webbeteg.hu/MTI; 2018. szeptember 11.
162/2018. (IX. 10.) Korm. rendelet egyes kormányrendeleteknek a Nemzeti Népegészségügyi Központ létrehozásával kapcsolatos módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 162/2018. (IX. 10.) Korm. rendelete egyes kormányrendeleteknek a Nemzeti Népegészségügyi Központ létrehozásával kapcsolatos módosításáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 136. szám; 2018. szeptember 10.; 29730-29741. oldalak (PDF)
Lásd még:
164/2018. (IX. 11.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet és a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 164/2018. (IX. 11.) Korm. rendelete az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet és a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 137. szám; 2018. szeptember 11.; 29753-29754. oldalak (PDF)

Kormányrendelet a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség NZrt-ről és a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat NKft-ról, a Digitális Jólét Program és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről szóló szabályozás módosításáról

„…1. §…28. a miniszter által vezetett minisztériummal együttműködve működteti a regionális vállalati és projektspecifikus adatbázisokat,
29. közreműködik a Digitális Exportfejlesztési Stratégia végrehajtásában, megismerteti a hazai digitális megoldásokat külföldön, elősegíti azok exportját,
30. részt vesz a külgazdasági attasék ismereteinek bővítésében, kiküldetésüket megelőzően felkészítésükben,
31. gondoskodik a kereskedelemfejlesztési szakmai programok, így különösen szemináriumok, tréningek, workshopok technikai szervezéséről és lebonyolításáról,
32. működteti a hazai kis- és középvállalkozások exportra való felkészülését elősegítő Exportakadémiát,”
…
5. § A Digitális Jólét Program végrehajtásával összefüggő egyes feladatokról, valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről szóló 268/2010. (XII. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 127/2017. ( VI. 8.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Digitális Jólét Nkft. a 2. § b) pontja alapján közfeladatai körében] „e) a Magyarország Digitális Exportfejlesztési Stratégiájában foglaltak hatékony megvalósulása érdekében létrehozza és működteti a stratégia nyomonkövetési rendszerét, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársasággal együttműködve koordinálja a Digitális Exportfejlesztési Tárcaközi Bizottság munkáját, és közreműködik a szakmai feladatok végrehajtásában;…”

Forrás:
HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság feladatainak meghatározásáról, valamint a Digitális Jólét Program végrehajtásával összefüggő egyes feladatokról, valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről szóló 268/2010. (XII. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 127/2017. (VI. 8.) Korm. rendelet módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 163/2018. (IX. 10.) Korm. rendelete a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság feladatainak meghatározásáról, valamint a Digitális Jólét Program végrehajtásával összefüggő egyes feladatokról, valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről szóló 268/2010. (XII. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 127/2017. (VI. 8.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 136. szám; 2018. szeptember 10.; 29741-29744. oldalak (PDF)

---

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Innovációs és technológiai miniszter: várják a vezető hazai informatikai és elektronikai vállalatok csatlakozását egy „mesterségesintelligencia-platformhoz”

„Mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek, szervezetek együttműködését szorgalmazza a kormány.
Az innovációs és technológiai miniszter az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének pénteki sárvári konferenciáján elmondta, várják a vezető hazai informatikai és elektronikai vállalatok csatlakozását egy „mesterségesintelligencia-platformhoz”.

Palkovics László azt mondta: mindenkit szeretnének bevonni a munkába, aki érdekelt a mesterséges intelligencia jövőbeni alkalmazásában, kutatásában, termékké tételében, annak jogi és etikai aspektusainak vizsgálatában. Hozzátette: az a szándékuk, hogy közösen határozzák meg a mesterséges intelligencia hazai fejlesztésének irányait és kereteit.

A technológiai fejlődésnek ez a szintje teljesen különbözik az eddigiektől, hiszen itt gépek hoznak majd meg olyan döntéseket, amelyeket eddig emberek hoztak meg – mondta. Példaként hozta fel az önvezető autók fejlesztésének és bevezetésének kérdését, megemlítve a Zalaegerszegen ezeknek a járműveknek a teszteléséhez már felépült, világszínvonalú tesztpályát.

Lehetnek szavai szerint olyan helyzetek amelyekben a gép esetleg már „túlnő” rajtunk, meg kell vizsgálni például mi történik akkor, ha egy ilyen gép balesetet okoz, ki a felelős érte?

Számos aspektusa van a témának, ezért hozzák létre a tárca irányításával és a kormány támogatásával szavai szerint a minél szélesebb körű együttműködést.

Palkovics László informatikai, telekommunikációs és elektronikai vállalatok vezetői előtt tartott előadásában úgy fogalmazott: Magyarországnak jó esélye lehet a digitális technológiai fejlődés kiaknázásában, hiszen a területen nem az egyes ország nagysága, gazdasági ereje számít, sokkal inkább a szellemi kapacitásokra ötletekre van szükség.

Szólt arról, hogy folytatni kívánják a 2030-ig szóló Digitális Jólét Programot, bővítenék tartalmát. A fő célok közé továbbra is az állampolgárok digitális felhasználói képességeinek növelése, a kis- és középvállalkozások megerősítése a digitális technológiák alkalmazásában, valamint a digitális eszközök felhasználásának elősegítése az oktatásban.

Palkovics László hangsúlyozta: még mindig jelentős a hiány Magyarországon informatikusokban, bár a felsőoktatásban szavai szerint egyre többen választják az informatikai szakokat, de nagy a lemorzsolódás. Növelni kellene az informatikai cégek részvételét a duális rendszerű felsőoktatási képzésben, mértéke ugyanis egyelőre még csak 11 százalék – hozta példaként.

A miniszter kijelentette: szeretnék elérni, hogy a felsőoktatásba jelentkező hallgatók 40 százaléka válasszon valamilyen műszaki, természettudományos vagy informatikai képzést, a jelenlegi 29 százalékos aránnyal szemben.”

Forrás:
Mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek együttműködését kezdeményezi a kormány; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. szeptember 14.
Lásd még:

„…Jön a Mesterséges Intelligencia Platform
A startupok és a nagyvállalatok mellett a piacon feltűnik az állam is egy külön szereplőként. Az IVSZ Menta konferencián részt vett Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője is – és bejelentést is tett. Felhívta az iparági szereplőket egy új kooperációra, az 5G Koalíció mintájára a mesterséges intelligencia terén is szeretne állami-privát együttműködést a minisztérium. Az egyelőre csak ötlet szintjén létező együttműködés a Mesterséges Intelligencia Platform névre hallgatna, ebben az ITM, a kutatók, a fejlesztők és a felhasználók (szervezetek) dolgoznának együtt.

A kezdeményezés létező problémát céloz: nincs jó termék, mert nincs a kutatás-fejlesztésre pénz, de nincs pénz, mert nincs bevételt generáló termék. Ezt a tyúk-tojás problémát oldaná meg a MIP azzal, hogy összehozza a K+F szereplőket, az államot és a felhasználókat egy közös keretbe, amelyen keresztül koordinálhatóak a fejlesztési erőfeszítések, a támogatások elosztása is.

Talán még ennél is fontosabb a szabályozás területe. Az AI feszegeti a meglévő jogi korlátokat (máshol meg még nincsenek is korlátok). A MIP egyik fontos kimenete lesz a kiszámítható jogszabályi környezet, amely biztosítja a szereplők számára, hogy hosszú távon tervezzenek fejlesztéseikkel. Az állam fogyasztóként is megjelenik a képletben, a MIP-től Palkovics magasabb színvonalú közszolgáltatásokat vár, nagy megrendelőként pedig a fejlesztések irányát is szeretné befolyásolni.”

Forrás:
Nagyvállalat vs startup: van, aki csúnyán elrontja; Gálffy Csaba; HWSW.hu; 2018. szeptember 14.

Az agilis kormányzás szakirodalmának módszeres áttekintése – a jövő kutatási irányai, I. rész

„Az Elsevier kiadásában megjelenő Government Information Quarterly második negyedévi számának tematikus melléklete az agilis kormányzással foglalkozik. Ennek bevezetője (Ines Mergel, Yiwei Gong, John Bertot: Agile government: Systematic literature review and future research) az elmúlt 30 év szakirodalmát dolgozta fel, a teljesség igényével, több körben is szűkítve a releváns írásokat. A fontosabb tanulságok és megállapítások kiemelése mellett a kutatás arra is rámutatott, hol vannak még feltáratlan vagy alig feltárt területei az agilis kormányzás elméletének és gyakorlatának.

Mint a szerzők rámutatnak: az agilis kormányzásra, mint közigazgatási megközelítésre napjaink gyorsan változó környezete és az ebből fakadó kihívások, az azokra adandó gyors és hatékony válaszok érdekében van szükség. Olyan rendszereket kell létrehozni, amelyek feltérképezik a trendeket, azonosítják a fejlődési irányokat, előre jelzik azok potenciális hatását a szervezetre, és hamar megtanulják, hogyan valósítsák meg a szükséges változásokat úgy, hogy azok illeszkedjenek standard működésükhöz. Ehhez a közigazgatásnak agilis szemléletmódra van szüksége, beépítve azt többek közt a folyamatok újratervezésébe, a projektmenedzsmentbe és a szoftverfejlesztésbe. Bár az agilitás, a gyors reagálás és az alkalmazkodóképesség régóta általánosan elfogadott kívánalom a versenyszférában, az utóbbi években a közigazgatási szakirodalomban és gyakorlatban is növekvő mértékben tör utat magának.

Az agilis kormányzásra nem csak a megváltozott külső és belső körülmények, hanem a változó fogyasztói és ügyféligények miatt is szükség van. A „Facebook-nemzedéknek” ma már elvárása a folyamatos (24/7) elérhetőség és a személyes hozzáférés a közigazgatási szolgáltatásokhoz. A közösségi hálók felhasználó-centrikus folyamatélménye és az online piacterek lehetőségei hasonló igényeket gerjesztenek a közigazgatási és közszolgáltatások terén is. Ehhez járulnak hozzá az olyan iparági hajtóerők, mint amit az adatgazdálkodás (a „Big Data”), az előrejelző elemzési módszerek, az „okosváros” megoldások vagy a megosztáson alapuló gazdaság, amelyek ennek megfelelő belső kapacitások és készségek kifejlesztését teszi szükségessé a közigazgatáson belül is annak érdekében, hogy az új technológiákat megfelelően értékeljék, jó válaszokat adjanak rá és alkalmazzák azokat. A problémát az jelenti, hogy a korábbi meghatározó közigazgatás-fejlesztési irány, a New Public Management (elsősorban az angolszász országokban) a kiszervezések ösztönzésével jelentősen leépítette a közigazgatáson belüli kapacitásokat, különösen az informatikai fejlesztések és szolgáltatások terén. A közigazgatási vezetők hatásköre gyakorlatilag a szerződésmenedzsmentre korlátozódott, amit most olyan eszközökkel igyekeznek meghaladni, mint belső innovációs műhelyek létrehozása, hackathonok szervezése, innovációs felső vezetők pozícióba helyezése, iparági szakemberek átcsábítása a közigazgatásba vagy olyan új szervezeti megoldások, mint a digitális szolgáltató csoportok. Ezek hatékonyságáról azonban egyelőre nincs világos képünk.

Fontos eleme az újszerű megközelítésnek az, hogy a fejlesztések széles környezetben terjedjenek el a közigazgatás különböző szintjein és területein, meghaladva a siló-szerű működést. Egyáltalán: az agilis kormányzásnak olyan eszközei, mint a szoftverfejlesztés, csak a szervezeti kultúra átalakításával együtt lehetnek sikeresek, előtérbe helyezve az együttműködést és a magas szintű alkalmazkodó képességet.

Mindezzel együtt a szerzők szerint az agilis kormányzás alapját és legerősebb hajtóerejét a szoftverfejlesztés jelenti, amelynek irányelveit a 2001-ben elfogadott Agilis Szoftver Kiáltvány 12 pontja határozza meg. Az „agilitás” definíciója ugyan nem egyöntetű a szakirodalomban, de bizonyos közös jellemző szinte mindegyik meghatározásban megjelenik: ezek a hatékonyság, a költséghatékonyság, az áramvonalasság, a gyorsaság, a rugalmasság, a magas minőség és az egyszerűség. Az előnyök mellett azonban kedvezőtlen hatásokkal is számolni kell: a folyamatok kevésbé előrejelezhetők, több időt kell szánni a belső kommunikációra, a résztvevők nagyobb igényei pl. tréningekre, a dokumentálhatóság hiányai vagy a projektek eltérülése, ami miatt folyamatosan újra kell fogalmazni az igényeket. Alapkérdés, hogy a versenyszférában született agilis fejlesztés mennyire és milyen módon illeszthető össze a közigazgatás igényeivel és normáival.

A nagymennyiségű és célzottan feldolgozott szakirodalom tanulságai szerint a szerzők négy nagy területet azonosítanak: az agilis szoftverfejlesztést, az agilis projektmenedzsmentet, az agilis beszerzéseket és az agilis értékelést. Az agilitás meghatározásához a szerzők egyike egy korábbi írásában kiemelte a holisztikus megközelítés szükségességét, amelyben a közkeletűen elfogadott szoftverfejlesztési és projektmenedzsment eszköztár mellett a célhoz igazodó beszerzési folyamatok, emberi erőforrás-gazdálkodás, valamint megfelelő szervezeti és vezetési megközelítés társul.

A szoftverfejlesztés kapcsán a szerzők rámutatnak, hogy az hagyományosan „vízesésszerűen” történik, ahol a folyamat nagy lépésekben halad, és nincs lehetőség visszatérni egy korábbi fázishoz. Az agilis megközelítés ezzel szemben iteratív folyamatot feltételez, és a végtermék kialakítása előtt nagy jelentőséget biztosít a tesztelésre már alkalmas prototípusnak is. A fejlesztésben eszerint fontos szerepe van a folyamat közbeni interjúzásnak, fókuszcsoport-vizsgálatoknak és a felhasználói beszámolóknak, ami ugyanakkor első megközelítésben idegen a közigazgatás utasításon és ellenőrzésen alapuló hagyományos rendjétől.

Ez a korlát a projektmenedzsment terén is jelentkezik. Ennek áthidalására az egyik idézett szerző a projektorientált szemlélet meghonosítását szorgalmazza a közigazgatásban, ahol a tervezés, az ellenőrzés és a feladatalapú költségvetés stratégiai és működési szinten egyaránt megjelenik. Az informatikai megoldások alkalmazása önmagában nem hozza meg a kívánt eredményeket, ahhoz a szervezeti működésnek is az agilitás irányába kell megváltoznia, holisztikus megközelítésben.
A beszerzések területén az agilis megközelítés a közigazgatásban jellemző korlátozott pénzügyi keretek miatt különösen indokolt. A nagy lobbierővel rendelkező beszállítók ugyanakkor ellenérdekeltek az ennek megfelelő megoldásokban, mivel nekik jobban megfelel az a hagyományos megoldás, hogy a felhasználó csak a szerződéses időszak végén, késztermék formájában találkozik munkájukkal.

A legnagyobb hiányosságot a szerzők az agilis értékelés területén találták. A kevés hivatkozható esetben a szerzők a versenyszférában meghonosodott mérési és értékelési eszközök alkalmazását javasolják, azonban némileg homályban marad a tanulmányban, hogy ezt miképpen lehetne összeegyeztetni a közigazgatás sajátosságaival.
Az egyik idézett tanulmány rámutat arra, hogy a decentralizált közigazgatás hátrányt jelenthet az agilis megoldások adaptálása terén, ahogy arra a megosztáson alapuló gazdaság jelentette kihívások megválaszolása is példát mutatott, amit szövetségi szinten eredményesebben kezeltek, mint a helyi önkormányzatok. Egy másik tanulmányban a szerzők a New Public Management egyik értékelési eszközét, a Public Value (PV) keretrendszer adaptálását ajánlják nyitott, alulról építkező és tapasztalaton alapuló eljárásként, jó példaként említve Helsinki és Tallin példáját.

A jövőre nézve az egyik legfontosabb kutatási iránynak – mintegy hiánypótló jelleggel – a szerzők a mérhetőség és az értékelés fejlesztését tartják, a tapasztalatokon nyugvó fejlesztések érdekében. Ennek érdekében az első fontos kérdés annak meghatározása, hogy mit is tartunk sikernek, elérendő eredménynek. A szükségletek és a kiváltott hatások mélyebb megértésére pedig az agilis kormányzás esetében is a holisztikus szemlélet erősítésére van szükség.”

Forrás:
Agile government: Systematic literature review and future research; Ines Mergel, Yiwei Gong, John Bertot; Government Information Quarterly; Volume 35, Issue 2, April 2018; https://doi.org/10.1016/j.giq.2018.04.003; 291-298. oldalak
Szerkesztői megjegyzések: A tanulmány a „Special Issue: Agile Government and Adaptive Governance” című tematikus rész bevezetője. Az egyes cikkek rövid ismertetésére az eGov Hírlevél következő számában kerítünk sort.
A Government Information Quarterly Magyarországon az EISZ központi programban résztvevő felsőoktatási és kutatóintézetek hálózatán keresztül érhető el szabadon.
Lásd még:
Public value; Wikipédia

Közigazgatás, politika

Szakmai és pénzügyi elismerés a jó adatszolgáltató önkormányzatoknak

„A költségvetési adatszolgáltatás minőségének folyamatos javítása kulcsfontosságú annak érdekében, hogy minél megbízhatóbb képet kapjon a központi kormányzat az önkormányzatok gazdálkodásáról. A pénzügyminiszter döntése értelmében 120 önkormányzat részesül pályázati úton vissza nem térítendő támogatásban ennek további ösztönzésére.
A „Jó adatszolgáltató önkormányzatok támogatására” kiírt pályázatot 2018. február 8-án jelentette meg a Pénzügyminisztérium 50 millió forintos keretösszeggel, amely – a nagy érdeklődésre való tekintettel – 100 millió forintra bővült. A felhívásra azon települések jelentkezhettek, amelyek határidőben és megfelelő minőségben teljesítették a 2017. év végi beszámolóra és a IV. negyedéves mérlegjelentésre vonatkozó államháztartási adatszolgáltatásokat. Ennek lehetőségével 355 települési önkormányzat élt, ebből 343 pályázat volt érvényes. Ezt követően egy szakmai, könyvvezetésre vonatkozó teszten mérettettek meg a pályázók, ahol a legalább 70%-os eredményt elért önkormányzatok részesültek támogatásban. A kedvezményezett önkormányzatok ezt az összeget az államháztartási adatszolgáltatások teljesítésében közreműködő dolgozók egyszeri elismerésére fordíthatják 2018. december 31-ig.

Támogatottak listája (Xlsx – 16,53 KB)”

Forrás:
Szakmai elismerés a jó adatszolgáltató önkormányzatoknak; Pénzügyminisztérium; 2018. szeptember 11.

Munkába álltak a kórházakban a költségvetési felügyelők

„Munkába álltak a kormány megbízottai a kórházakban, amelyeket az ÁSZ és a szaktárca is vizsgál. Az ÁSZ is tovább vizsgálódik, és újabb kórházakban találta átláthatatlannak a gazdálkodást.
Újabb kórházak ellenőrzéséről számolt be az Állami Számvevőszék (ÁSZ) csütörtökön. A vizsgálatnak ezúttal tétje is volt, hiszen a számvevők azt kérték Kásler Miklós minisztertől, hogy vonja felelősségre a szabálytalanságok elkövetőit. Ráadásul most nem csak az ÁSZ-vizsgálat és a újabb eredménye és az esetleges felelősségre vonás ronthatja a kórházigazgatók közérzetét: mint megtudtuk, a héten mintegy tucatnyi intézménybe megérkeztek a költségvetési felügyelők is. Első körben csak oda delegált kincstári szakembert a kormány, amelyeknek a lejárt adóssága több mint az éves bevételük tíz százaléka.

Az ÁSZ által legutóbb vizsgált öt intézményben, a szekszárdi, a soproni, a hatvani, a mosonmagyaróvári és a berettyóújfalui kórházban, a pénzügyek és a vagyongazdálkodás terén is találtak hibákat – állították csütörtöki tájékoztatójukon az ÁSZ szakemberei. A vizsgálók 2014 és 2016 közötti időszakot vették górcső alá, és szinte valamennyi intézményben hasonló problémákat találtak: egyik kórháznál sem volt átlátható és elszámoltatható a közpénzfelhasználás. Elégtelennek ítélték a belső kontroll-rendszereket, volt olyan kórház, amelynek nem volt szervezeti és működési szabályzata sem. Több helyen olyan dolgozó írt alá számlákat, vállalt pénzügyi kötelezettséget a kórház nevében, akinek erre nem volt jogosítványa. Több intézménynél nem találtak leltárt az eszközeikről.

Salamon Ildikó, ÁSZ tervezési vezetője elmondta: ezúttal az öt intézménynél összesen 87 javaslatot tettek a feltárt szabálytalanságok kijavítására. Ebből a legtöbb javítandó feladatot a soproni és mosonmagyóvári kórház kapta. Az emberi erőforrások miniszterétől mind az öt kórház esetében azt kérték: keresse meg és vonja felelősségre a szabálytalan működés felelőseit. A Népszava hiába érdeklődött a szaktárcánál, hogy a felelősség számonkérésének milyen formái lehetnek az ÁSZ vizsgálat nyomán, lapzártánkig nem kaptunk választ.

Néhány hete, amikor ÁSZ 51 közintézmény között tizennégy kórházat is ellenőrzött, hasonló következtetésre jutottak. Akkor az ÁSZ elnöke azt találta mondani, hogy pénzügyi szempontból botrányos, anarchiára jellemző állapotok uralkodnak az egészségügy egyes területein. Akkor erre a kórházszövetség azonnal reagált és vitatta az ÁSZ-jelentésben leírtakat. Később szakmai konzultációra meghívták a számvevőszék elnökét, de ő ezt azzal utasította el: „Az ÁSZ-nak nincs vitája a Magyar Kórházszövetséggel, sem a találkozót kezdeményező másik szervezettel, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületével. Ezek ugyan nem ellenőrzött szervezetek, ugyanakkor az elnökségeikben lévő tisztségviselők maguk is az ÁSZ korábbi, illetve jelenleg is folyamatban lévő ellenőrzéseiben érintett egészségügyi szervezeteket vezetnek.” Azt pedig nem teheti meg az ellenőrző hivatal vezetője, hogy az ellenőrzöttekkel találkozzon.

A nyári ÁSZ vizsgálat óta a minisztérium is felállította a maga kórházi működést elemező csapatát. Fábián Attila, az Egészségbiztosítási Alap működtetéséért felelős helyettes államtitkár irányításával a következő két évben 16 intézményt világítanak át, az első négy kórház működésének elemzése el is kezdődött. Azt vizsgálják, hol, milyen gazdálkodási megoldásokat alkalmaznak, mit csinálnak jól a pozitív szaldós, és mit csinálnak rosszul a tartozást felhalmozók.”

Forrás:
Máris megérkeztek a kórházakba a költségvetési felügyelők; Danó Anna; Népszava; 2018. szeptember 13.

2019-re már 1000 milliárd forintos forráshoz jutnak a megyei jogú városok

„A 23 megyei jogú város 2019-re már 1000 milliárd forintos támogatási forráshoz jut a Modern városok program (MVP) keretében – mondta a Miniszterelnökség modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosa hétfőn sajtótájékoztatón, Pécsen.
Gyopáros Alpár hangsúlyozta: a kifizetett támogatások kétharmada hazai költségvetési forrás. A városok részéről 260 projekt fogalmazódott meg, ezek közül 60 nagyobb közlekedési fejlesztés, 200 pedig az adott várost érintő helyi, lokális projekt – közölte a politikus.

Hozzátette, hogy a program keretében összesen 3500 milliárd forintnyi beruházásokra fogalmaztak meg „kérést” a városok, a helyi projektekre az összegből 1500 milliárd forint jut.

Pécs fejlesztései is elérik a 100 milliárd forintos nagyságrendet, a projektek előrehaladása nagyon jó – mondta a kormánybiztos.

Az MVP keretében Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának (PTE-MIK) épülő új oktatási csarnokában rendezett eseményen Gyopáros Alpár kitért arra is, hogy a baranyai megyeszékhely fejlesztései közül az egyetemi projektek haladnak előre a leglátványosabban.

Hoppál Péter, Pécs országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a város és az egyetem együttműködése „új dimenzióba” került, majd utalt arra, hogy a megyeszékhely MVP-s projektjei „nagyon erős egyetemfejlesztési lábbal” rendelkeznek.

A politikus a sajtóeseményen az egész dél-dunántúli térség legnagyobb kérdésének a gazdaságfejlesztést, illetve annak új formáinak megtalálását nevezte. A kulturális ágazatra térve Hoppál Péter a program eredményei között említette, hogy a pécsi Kodály Központ koncertterem és a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. finanszírozásába „beszállt a kormányzat”.

„Az a partnerség, ami Pécs és az Orbán-kormány között létrejött, történelmi léptékkel nézve is megsüvegelendő együttműködés” – hangoztatta a politikus, aki egyúttal sikertörténetként értékelte az egyetem műszaki karának innovatív megújulását.

Páva Zsolt polgármester az eseményen bejelentette: az eddigi elemeken felül 4 milliárd forintos új programpontként került be a pécsi közutak, járdák felújítását célzó projekt, valamint szintén 4 milliárdos forrás jut a MVP keretében elektromos buszok vásárlására.

A városvezető szólt arról is, hogy Pécs rendelkezik egy élményfürdő-fejlesztési tervvel, amelynek megvalósítása során nem várt nehézségek jelentkeztek. Ez azonban „továbbra is élő, eleven, megvalósítandó program” – emelte ki Páva Zsolt.

Mint részletezte, az eredeti koncepció a város alatt vélelmezett melegvízforrásokra épített, azonban a próbafúrások nem jártak sikerrel. Ezért egy új terv keretében a várostól dél-keletre található, már meglévő fúrt kútból származó, vezetéken szállítandó 70 fokos vízzel látnák el a leendő létesítményt.

Páva Zsolt leszögezte: a fürdőberuházás „akkor valósul meg, ha fenntartható (…), a mai számítások szerint erre pedig komoly esély van”. A pécsi közgyűlés szeptember 20-án szavaz a beruházásról – jelezte.”

Forrás:
2019-re már 1000 milliárd forintos forráshoz jutnak a megyei jogú városok; Miniszterelnökség; 2018. szeptember 10.

György László a digitális kihívásokról: egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma, digitalizáció és a mesterséges intelligencia etikai és jogi kérdései

„A kormány segíteni kívánja a vállalkozásokat a digitális kihívások kezelésében, abban, hogy a mesterséges intelligencia terjedésével járó újításokat a saját méretüknek megfelelően tudják alkalmazni – mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára a Joint Venture Szövetség makrogazdasági konferenciáján kedden.
Az államtitkár az eseményen stratégiai megállapodást írt alá a szövetséggel, amelynek lényege, hogy az ITM bevonja partnerét a jogszabály-előkészítési folyamatokba.

György László kiemelte: a nagyvállalatok többnyire rendelkeznek a folyamatok átalakításához szükséges tudással, támogatásra főképpen a kis- és közepes cégeknek van szükségük.

Fontos eszköz az egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma kialakítása, amely az odatelepülő nagyvállalatok kiszolgálása mellett inspirálóan hat a helyi kis- és közepes cégekre is – jegyezte meg.

Az egyetemi innovációs ökoszisztéma tudásának, infrastruktúrájának igénybe vételével a kisebb cégek szervezetfejlesztési, márkaépítési, piac- és termékfejlesztési szolgáltatásokhoz juthatnak – fejtette ki az államtitkár.

György László arra is kitért, hogy a mesterséges intelligencia korában a kormányoknak oda kell figyelniük arra is, hogy a foglalkoztatási és jövedelemelosztási aggodalmakat kezeljék. Magyarországon 2010 óta jelentős volt a jövedelemátcsoportosítás, a nettó bérhányad a teljes megtermelt jövedelem arányában 8 százalékponttal, 22 százalékról 30 százalékra nőtt.

A digitalizáció etikai és jogi kérdéseket is felvet, amelyekre a kormányoknak kell választ adniuk – mutatott rá az államtitkár utalva arra, hogy az önvezető autók technológiája már rendelkezésre áll, a szabályozás azonban még nem tart ott, hogy a gyakorlati alkalmazás lehetségessé váljon.

György László úgy fogalmazott, hogy egyre komplexebb kérdésekre egyre komplexebb válaszokat kell adni, ezért is összpontosít a kormány a tudományra, a felsőoktatásra és az innovációra.

Az államtitkár azt is elmondta, hogy a szakképzési rendszer és a felnőttképzés fejlesztésével az a céljuk, hogy munkához segítsék azokat, akik évtizedekre kikerültek a munkaerőpiacról. Magyarországon a kilencvenes években kiépült egy olyan rendszer, amely az inaktivitást ösztönözte, melynek eredményeképpen 1,5 millió ember elveszítette állását. Példaként azt is felhozta, hogy Csehországhoz viszonyítva 2010-re Magyarországon arányaiban egymillió emberrel kevesebben tartottak el egymillióval több inaktívat. Nyolc év munkája eredményeképpen az országban 800 ezerrel többen dolgoznak, mára a munkapiac végre Magyarországon is elérte normális feszességét – fejtette ki.”

Forrás:
A kormány segíteni kívánja a cégeket a digitalizációban; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. szeptember 11.

Békés Megyei Kormányhivatal: Célegyenesben a tanácsadó testület, debütál a tudományos tanács

„Békés megye jövője, fellendítése, a népességmegtartó erő növelése – a „kiművelt emberfők” helyben tartása –, a megyei felsőoktatás helyzete egyaránt a témája volt a Békés Megyei Kormányhivatal évadnyitó értekezletének. A közös cselekvés szellemiségében, partnerként invitálta évadnyitó munkaértekezletre, párbeszédre a kormányhivatal vezetése azon érdekképviseleti szervek, köztestületek, kamarák vezetőit, valamint a megyében működő felsőoktatási intézmények képviselőit, amely szervezetekkel, intézményekkel már korábban együttműködési megállapodást kötött. A közelmúlt történései mellett a jövő feladatai, célkitűzései is terítékre kerültek a munkaértekezleten.
A Takács Árpád kormánymegbízott kezdeményezésére megrendezett munkaértekezleten részt vett dr. Görgényi Ernő, Gyula város, illetve dr. Mokán István, Sarkad polgármestere is.

Megnyitó beszédében Takács Árpád nyomatékosította, egy a sorsunk, egy az utunk: közösen kell dolgozni Békés megye megfelelő helyre pozícionálásáért. Mindehhez elengedhetetlen az együttműködés, a közös gondolkodás. Ugyanakkor azt is bejelentette, hogy a Békés Megyei Kormányhivatal – társadalomszervező feladatkörében – a közeljövőben együttműködési megállapodást köt a Magyar Vöröskereszt Békés Megyei Területi Szervezetével, valamint a soraiban mintegy 95 tagszervezetet számláló Civil Szervezetek Szövetségével. A nem túl távoli jövőben feláll a soraiban 14 tagot számláló, bárminemű anyagi ellentételezés nélkül működő kormánymegbízotti tanácsadó testület, s debütál a kormányhivatal tudományos bizottsága is. A kormánymegbízott a kormányzati elképzeléseket ismertetve, a bürokráciacsökkentés fontosságát hangsúlyozta.

Gyula város polgármestere üdvözölte, hogy a kormányhivatal együttműködési megállapodásokat kötött a kamarákkal, érdekképviseleti szervekkel, és úgy fogalmazott, hogy mindez üzenetértékű: bizonyíték arra, hogy a szolgáltató állam nem csak üres szlogen, valós tartalommal bír.

Kozsuch Kornél, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés megyei alelnöke – egyebek mellett – az ezüstjodidos talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer Békés megyei elindításáról számolt be.

Hrabovszki János, az Országos Magyar Vadászkamara Békés Megyei Területi Szervezete elnöke üdvözölte a kormányzat azon döntését, hogy idén országosan már 800 millió forintot biztosított az apróvadállomány megtartására, létszámának bővítésére. Ennek köszönhetően megyénkből is 37 vadászati egység, vadásztársaság nyert egyenként 5-6 millió forint vissza nem térítendő támogatást.

Fajzi Tamás, a Békés Megyei Építész Kamara elnöke a települési arculati kézikönyvek elkészítéséről beszélt, Búzás Zoltán, a Békés megyei Mérnök Kamara elnöke a szakmát érintő aktualitásokról szólt.

Dr. Orosz Tivadar, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a gazdasági környezet – kormányzati intézkedéseknek köszönhetően bekövetkezett – változását méltatta és a szeptember 26-28-a között Budapesten megrendezendő Szakmák Világbajnoksága rendezvényről is beszámolt. Ezen 40 szakma, 28 országból érkezett képviselői mérik össze tudásukat, s örömteli, hogy Békés megyét 4 fiatal is képviseli.

Dr. Vincze Gábor, a Magyar Orvosi Kamara Békés Megyei Területi Szervezete elnöke az egészségügyi ellátórendszer aktualitásairól ejtett szót.

Képviseltette magát az évnyitó munkaértekezleten a Gál Ferenc Főiskola, a Kodolányi János Egyetem, illetve a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományi Kara Tessedik Campusa is.

A Gál Ferenc Főiskola képviseletében dr. Kozma Gábor rektor úgy fogalmazott, hogy új típusú főiskolára van szükség és a felsőoktatási szakképzések mellett az úgynevezett hivatásképzés fontosságát hangsúlyozta.

A Kodolányi János Egyetem rektora, dr. Szabó Péter az intézmény létrejöttét elevenítette fel és nyomatékosította, hogy elköteleződtek a megye mellett, küldetésük nem csak Orosházára korlátozódik, hanem az egész megyét érinti.”

Forrás:
Célegyenesben a tanácsadó testület, debütál a tudományos tanács; Békés Megyei Kormányhivatal; 2018. szeptember 14.

Közigazgatási, politikai informatika

Gyorsabb, olcsóbb, egyszerűbb a bírósági távmeghallgatás

„Rövidesen minden ítélkező szervezetnél lesz kamerával és mikrofonnal ellátott helyiség

A távmeghallgató rendszereknek köszönhetően mindegy, hogy az ország mely részén tartózkodik a sértett, a vádlott, a tanú vagy a szakértő, a bírák egyszerűen meghallgathatják őket, nem kell egyik településről a másikra utazniuk. A magyar bíróságokon eddig 72 végpontot alakítottak ki, s a cél az, hogy néhány éven belül az összes tárgyalóteremben elérhető legyen ez a megoldás.

A távmeghallgatási technológia kiépítésének célja elsősorban a bírósági eljárások időtartamának csökkentése volt. Számos esetben ugyanis az eljárások szereplői arra hivatkoznak, hogy hosszú időn át kell utazniuk egy rövid meghallgatás miatt, és távollétük problémát okoz a munkahelyükön.

– Sokszor kellett elhalasztani a tárgyalásokat és új határnapot kitűzni emiatt. Ezzel a megoldással viszont mindenki jól jár – fogalmazott lapunk kérdésére Péter Zoltán János, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elektronikus eljárások főosztályának főosztályvezető-helyettese.

Szavai szerint ezzel nem csupán időt, de jelentős pénzt is megspórolhatnak az eljárás résztvevői, a hatóságoknak és az állampolgároknak is sokkal költséghatékonyabb, hiszen nem kell benzinköltséget vagy vonatjegyet előlegezniük, továbbá nem kell a munkahelyükön magyarázkodni és igazolni távollétüket. A bíróságok modernizálásakor fontos tényező volt az eljárások átláthatóságának biztosítása is. Ezek az eszközök nemcsak meghallgatásra, hanem hang- és képrögzítésre is alkalmasak, tehát a vallomástételt már automatikusan rögzítik.

– Ezentúl senki sem tud arra hivatkozni, hogy a tárgyalási jegyzőkönyvbe valami nem került bele, hiszen kép- és hangfelvétel készül, amelyet az arra jogosultak utólag megtekinthetnek – hangsúlyozta Péter Zoltán János. A bíróságok mellett a büntetés-végrehajtási intézetekben, a kormányhivatalokban, a bevándorlási és állampolgársági hivatalokban is megkezdték a rendszer kiépítését, így a végpontok száma mára meghaladta a százat.

Az új technológia biztonsági szempontból is jelentős változásokat hoz. A letartóztatott vagy fogvatartott személyt ugyanis a büntetés-végrehajtási intézet egyik távmeghallgatásra alkalmas helyiségében hallgatják meg, így nem szükséges a tárgyalásra szállítani. A program lehetővé teszi a védett tanú meghallgatását is.

Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy kizárólag a bíró látja a meghallgatott személyt a monitorán, ám a tárgyalóteremben ülők csak egy fekete képet látnak a képernyőn, a hang pedig automatikusan torzított. Az erről készült felvétel bizonyítékként is bekerülhet a tárgyalás anyagába, amelyet később szakértő is megvizsgálhat; hogyan viselkedett, mennyire volt életszerű a sértett története.

– A távmeghallgatási rendszer használata nagyon egyszerű, mondhatni egyetlen mozdulat és az Egri Törvényszéken találjuk magunkat, virtuálisan legalábbis – mutatta Péter Zoltán János, miközben a képernyő túloldalán megjelent az egri bíróság egyik bírája.

– Itt három olyan tárgyalóterem is van, ahol lehetőség van a távmeghallgatásra. Elsőként egy büntetés-végrehajtási bíró tesztelte a rendszert élesben. Kezdetben furcsállta, és „hiányolta” a vádlott személyes jelenlétet, de a kamerabeállításoknak hála sokkal jobban rá tudott közelíteni a fogvatartott arckifejezéseire és a reakcióira. Ami a rendszer nagy előnye, hogy valós idejű élményt ad: a kép-és hangminőség hibátlan, semmilyen késleltetést, szakadozást nem tapasztaltunk – összegezte Schmidt Péter, az Egri Törvényszék büntető kollégium vezetője a kamera túloldaláról.

A bírák úgy vélik, a távmeghallgatás nem nehezíti meg a döntéshozók dolgát. – Ez egy olyan lehetőség, amely hatékonyabbá teszi a munkámat és minden bíró munkáját – hangsúlyozta az OBH főosztályvezető-helyettese.

A jövőben további 112 végpontot hoznak majd létre, s így minden járásbíróságon, törvényszéken, ítélőtáblán lesz legalább egy olyan helyiség, amely alkalmas a kép- és hangfelvétel készítésére.”

Forrás:
Gyorsabb, olcsóbb, egyszerűbb a bírósági távmeghallgatás; Tar Hajnalka; Magyar Idők; 2018. szeptember 14.

Hétfőtől tesztelik Romániában a telefonos riasztórendszert

„Elindult a romániai mobiltelefonos katasztrófavédelmi riasztórendszer tájékoztató portálja, hétfőtől pedig a RO-ALERT rendszer országos tesztjei is megkezdődnek, írja az MTI Raed Arafat román katasztrófavédelmi államtitkár bejelentése alapján.

A hétvégén élesített ro-alert.ro honlapon román és angol nyelvű tájékoztatás érhető el a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) és a katasztrófavédelmi felügyelőség (IGSU) által kiépített rendszer működéséről és a telefonkészülékeken elvégzendő beállításokról.

A rendszer nem sms-t küld, hanem a telefonok úgynevezett „cell broadcast” (cellaüzenet) funkcióját használja arra, hogy szöveges és hangriasztást küldjön minden olyan készülékre, amely a veszélyeztetett térségben működik a négy romániai mobilszolgáltató valamelyikének hálózatában, akár roamingban is. Az államtitkár elmondta, a RO-ALERT nem érzékeli, ki és hol „veszi az adást”, nincs szüksége a riasztás továbbításához a felhasználók telefonszámára, így nem is tárolja azok adatait.

Raed Arafat elmondta: az IGSU pontosan be tudja rajzolni a térképen, hogy mely térséget riasszanak. Kizárólag súlyos, életveszélyes helyzetekben fogják használni a rendszert, ezzel is arra bátorítva minden mobilfelhasználót, hogy állítsa be és tartsa bekapcsolva készülékén az életmentő funkciót. Úgy vélekedett: a túl gyakori riasztás nagyon zavaró lenne, hiszen az nem hallgat el, amíg a felhasználó el nem olvassa az üzenetet és akkor is hangosan szól, ha egyébként a telefon le van halkítva.

A hatmillió euróért kiépített rendszer beüzemelése és a telefonkészülékek helyes beállításának ellenőrzése érdekében szeptember 17. és 27. között Romániában az ország különböző térségeiben próbariasztásokat fognak küldeni a telefonokra.

A bukaresti kormány tavaly döntött arról, hogy a szélsőséges meteorológiai jelenségek, terrortámadások, árvizek vagy egyéb vészhelyzetek által veszélyeztetett lakosság azonnali riasztását lehetővé tevő rendszert épít ki, miután egy évvel ezelőtt, 2017. szeptember 17-én, nyolc halálos áldozatot követelő és csaknem 150 ember sebesülését okozó vihar söpört végig a Bánságon és több erdélyi megyén, amit a meteorológiai szolgálat sem látott előre, csak fél órával a katasztrófahelyzetet előtt, amikor a hatóságoknak már nem volt idejük figyelmeztetni a lakosságot.”

Forrás:
Hétfőtől tesztelik Romániában a telefonos riasztórendszert; Index.hu/MTI; 2018. szeptember 15.

A magánszolgáltatók egy része, továbbá az Országos Mentőszolgálat is csatlakozik a Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez

„November elsejéig kell az Országos Mentőszolgálatnak is csatlakoznia a Térhez.

2018. november 1-jéig kell csatlakozniuk az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez azoknak a nem közfinanszírozott egészségügyi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóknak, amelyek a Központi Implantátumregiszter vagy a Nemzeti Csípő- és Térdízületi Endoprotézis Beültetés Regiszter rendszerébe kötelesek adatokat szolgáltatni, tájékoztatta a Weborvost az Állami Egészségügyi Ellátó Központ.

Szintén november 1-jéig csatlakozik az online egészségügyi rendszerhez az Országos Mentőszolgálat. Az EESZT-hez fokozatosan egyre több magánszolgáltató csatlakozik majd, így a magyar emberek egyre több, az egészségügyi ellátásukkal kapcsolatos adatot követhetnek figyelemmel egyetlen központosított szolgáltatásban.

2017. november 1-jétől minden közfinanszírozott fekvő- és járóbeteg-ellátó intézménynek, háziorvosi rendelőnek és a gyógyszertáraknak csatlakozni kellett az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) szolgáltatásaihoz. Ezzel többek között lehetővé vált, hogy a kezelőorvosok hozzáférjenek olyan létfontosságú, ám más egészségügyi szolgáltatóknál rögzített egészségügyi adatokhoz, amelyek elősegítik a kezelés eredményességét. 2018. november 1-jével zárul a magánszolgáltatók csatlakozásának első köre: eddig a napig kell megkezdeniük az EESZT használatát a Központi Implantátumregiszterbe és a Nemzeti Csípő- és Térdízületi Endoprotézis Beültetés Regiszterbe adatszolgáltatási kötelezettséggel rendelkező magánszolgáltatóknak.

Ebbe a körbe tartozik az implantológia az emlősebészetben és a fogászatban, a traumatológián belül pedig a csípőprotézis beültetését végző magánszolgáltatók, emellett a szemlencse beültetést végző, illetve a fix hallókészüléket beépítő szolgáltatói kör. Az implantátum- és protézisregiszter rendszerébe már eddig is kötelező volt a TAJ-szám szerinti adatszolgáltatás.

A beteg szempontjából kiemelten fontos, hogy minden beteg adata egy helyen elérhető legyen az őt kezelő orvosok részére, függetlenül attól, hogy az egyes egészségügyi szolgáltatásokat államilag finanszírozott vagy magánszolgáltatói rendszerben veszi igénybe.

A betegadatok komplex kezelése a sürgősségi ellátás során a legnagyobb érték, illetve a magánellátás során is látnia kell a kezelőorvosnak, hogy korábban milyen kezeléseket kapott a betege az állami egészségügyi ellátórendszerben. Kiemelten fontos lesz tehát a csatlakozás a magánszolgáltatók részéről, mivel ezzel hozzájárulnak pácienseik biztonságos, akár életmentő ellátásához.

Annak érdekében, hogy a csatlakozási folyamat gördülékeny legyen, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ EESZT Üzemeltetési és Fenntartási Főosztálya a magánszolgáltatók tájékoztatására 2018. szeptember 13-án EESZT Információs Napot rendezett. Az esemény lehetőséget biztosított a kérdezésre, valamint, minden segítséget és információt megadott a rendszerhez való csatlakozáshoz és annak biztos használatához.

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, az EESZT több éves fejlesztést követően 2017. november 1-jén indult el élesben, a közfinanszírozott ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók és a gyógyszertárak csatlakozásával. Ezzel az egészségügyben példátlan volumenű informatikai fejlesztéssel a kormány lefektette a digitális egészségügy alapjait. Az EESZT szolgáltatásaival az orvosok számára jóval több információ érhető el a betegről, látják a más kezelőorvosok által felírt gyógykezeléseket, a felírt és azon belül ki nem váltott gyógyszereket, a beutalókat illetve leleteket. Mindez jelentősen javítja a betegellátás minőségét és hatékonyságát, elkerülhetők a feleslegesen megismételt vizsgálatok, az orvosok sokkal pontosabb képet kapnak betegükről, ami elősegíti a biztosabb diagnózist és a gyorsabb gyógyulást.

Az elmúlt nyolc hónapban a csatlakozásra kötelezett csaknem tízezer ellátó intézmény használja napi szinten az EESZT szolgáltatásait.”

Forrás:
EESZT: a magánszolgáltatók egy része is csatlakozik; Weborvos.hu; 2018. szeptember 13.
Magánszolgáltatói csatlakozás 2018. Kinek kell csatlakozni 2018.11.01-ig?; EESZT Információs portál

Informatika, távközlés, technika

Elképesztő összegeket költ Kína kutatás-fejlesztésre

„Kína jelentősen növelte kutatás-fejlesztési kiadásait az elmúlt 25 évben.

A kínai statisztikai hivatal adatai szerint az 1992 és 2017 közötti időszakban a kutatás-fejlesztési kiadások évente átlagosan 20,3 százalékkal nőttek.

Tavaly a megelőző évhez képest 14 százalékkal, 1760 milliárd jüanra (mintegy 257 milliárd dollár, 1 jüan=40,33 forint) emelkedett a kiadás, ami 123-szorosa az 1991. évinek.

Kína tavalyi kutatás-fejlesztési kiadása a hazai össztermék (GDP) 2,12 százalékának felelt meg. Ez a mutató a Világbank 2015-re vonatkozó adata szerint az Egyesült Államokban 2,8 százalék, Németországban 2,9 százalék, Japánban pedig 3,3 százalék volt.

Kínában a kutatás-fejlesztési területen foglalkoztatottak száma eléri a 6,2 milliót.”

Forrás:
Elképesztő összegeket költ Kína kutatás-fejlesztésre; HVG.hu/MTI; 2018. szeptember. 16.
Szerkesztői megjegyzés:
Kína most hagyja el az Amerikai Egyesült Államokat a tudományos publikációk területén. 2016-ban már meghaladták az amerikai publikációkat a matematika, fizika, mérnöki tudományok területén. Ez ugyan mennyiségi jellemző, és a minőség területén még elmaradnak, de gyors ütemben javítják a színvonalat.
China Is Overtaking the U.S. in Scientific Research. Beijing’s long-term efforts to promote academic scholarship are paying off; Peter R. Orszag; Bloomberg; 2018. szeptember 12.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Dinamikusan terjed az elektronikus vonatjegyvásárlás az utasok körében, csaknem 600 millió forintot hagyott az utasok zsebében a vasúttársaság

„Több mint 580 millió forintot hagyott az utasok zsebében a MÁV-START az önkiszolgáló csatornákon keresztül megvásárolt vasúti jegyekre adott 5, 10, 20 százalékos kedvezmények révén. Az online megváltott vonatjegyek növekvő népszerűségének köszönhetően 275 millió forinttal több menetdíjbevételt könyvelhetett el eddig a vasúttársaság. Bár mindenki jól jár a kedvezményekkel, a vasúttársaság intézkedéseinek legfőbb nyertesei az utasok.

Az önkiszolgáló csatornákon keresztül január elsejétől szeptember 2-ig vásárolt e-vasúti menetjegyekre az utasoknak nyújtott kedvezmények összértéke meghaladta az 580 millió forintot. A tavaly decemberi menetrendváltáskor bevezetett 5, 10, 20 százalékos kedvezmények ugyanakkor jelentős, 275 millió forintos többletet eredményeztek a MÁV-START menetdíjból származó árbevételében. Az utasok körében ugyanis egyre nagyobb népszerűségnek örvend az online vásárlás, és ezen belül az e-vonatjegy. Idén közel hatmillió jegyet vásároltak online (ideértve a Vonatinfó mobilapplikációs jegyvásárlási lehetőséget is), ebből 4,5 millió volt az e-vonatjegy. Az elektronikus vásárlás esetében 67, az e-vonatjegyeknél 101 százalékos a növekedés az előző évhez hasonló időszakához képest. Az internetes jegyvásárlási rendszerben 10-ből 9 esetben az e-vonatjegyet választják az utasok, akik felfedezték és megszerették a kényelmes és gyors mobilapplikációs jegyvásárlást is, mivel a Vonatinfó használatával időt lehet megspórolni a pénztárak előtti sorban állás elkerülésével. A mobilalkalmazáson belüli jegyvásárlás június 20-i bevezetése óta már csaknem 220 ezer e-vonatjegyet váltottak a Vonatinfón. Összességében az önkiszolgáló csatornák részesedése 14,5 százalékról 18,9 százalékra nőtt az utasszám tekintetében. Az árbevétel terén szintén jelentős, 5 százalékos az emelkedés.

(A jegyautomatánál megváltott jegyek ára 5, míg az otthon nyomtatott vagy mobileszközön bemutatott e-vonatjegyek ára tíz százalékkal csökkent a téli menetrendváltástól. Az alacsonyabb kihasználtságú, legalább 100 kilométer távolságra, csúcsidőn kívül közlekedő – a menetrendi keresőben @ jellel jelölt – járatokra szóló e-vonatjegyek pedig 20 százalékkal kerülnek kevesebbe. Erről bővebben itt olvashat. A Vonatinfó mobilapplikációs jegyvásárlási lehetőségről ezen az oldalon talál további részleteket.)”

Forrás:
Dinamikusan terjed az elektronikus vonatjegyvásárlás az utasok körében; MÁV Magyar Államvasutak Zrt.; 2018. szeptember 12.

Az Európai Parlament elfogadta a sokat kritizált, retrográd szellemiségű szerzői jogi szabályozást

„Elfogadta az Európai Parlament a szerzői jogi reform módosításait, amelyről már 2-3 éve folynak az egyeztetések. A júliusban elutasított reformtervezet óta változott pár dolog az aktivisták kérésére, de Julia Reda kalózpárti képviselő szerint csak kozmetika történt.

Végül elfogadta az Európai Parlament a szerzői jogi irányelvre vonatkozó módosításokat 438 igen, 226 nem és 39 tartózkodás mellett – hirdeti az Európai Parlament oldala. A végeredmény nem egészen volt egyértelmű, hiszen júliusban még elutasította a Parlament a reformot, azaz akkor engedett a civil szervezetek és az aktivisták nyomásának. Mostanra viszont a tervezetet támogató pártoknak és képviselőknek sikerült fölénybe kerekedniük. Abban egyébként minden fél egyetért, hogy a jelenlegi széttöredezett, tagállamonként változó szerzői jogi szabályozást egy egységes uniós szabályozással kell felváltani, de az ellenzők a júliusban szavazásra bocsátott formát nem helyeselték, amely véleményük szerint korlátozná a véleménynyilvánítást. Úgyhogy az elmúlt időszakban a Parlament néhány módosítást is végzett a tervezeten, hogy az elfogadhatóbb legyen a kisebb cégeknek, és védje a véleménynyilvánítás szabadságát – írja az EP közleménye.

Emlékeztetőül, a vitát lényegében a 11-es és a 13-as cikkely keltette. Előbbi a „linkadó” néven emlegetett kiegészítő szerzői jog (ancillary copyright), mely előírja, hogy minden információ átvételéhez licencelési szerződést kell kötni. Ez a pont lényegében a kiadók lobbijának eredménye, mivel álláspontjuk szerint a Google és a Facebook az információk átvételével vált híraggregátorrá (lásd például Google News), és ezen keresztül gazdagodott meg, míg a kiadóknak nem juttatott vissza a bevételből.

A 13. cikkely pedig a tartalomszűrők bevezetését írja elő az online platformok számára, amely automatikusan szűri a jogvédett tartalmakat. A reformnak ez a része főleg a YouTube-ra és a Facebook ellen irányul, amelyek tömegesen jelenítenek meg védett tartalmakat, de a kritikusok szerint a kisebb szolgáltatók sínylenék meg ezt a szabályozást, mivel azok nem tudnak nagy költségek árán automatizált tartalomszűrőt fejleszteni – egy korábbi jelentés szerint például a YouTube szűrője több mint 60 millió dollárba került a Google-nek. Másrészt az ellenzők szerint a reform a felhasználók által generált tartalmakat is keretek közé szorítaná, mivel nem engedné át a más mű felhasználásával készült anyagokat, köztük paródiákat vagy mémeket. Véletlenül előfordult már például olyan is, hogy a Sony letiltotta Bach műveit vagy a YouTube rendszere jogilag védett zenének hitte a madárcsiripelést vagy levette egy konferencia előadás hangját az ebédszünetben beszűrődő zene miatt – sorolja a problémás eseteket az Electronic Frontier Foundation, amelyek könnyen előfordulhatnak a jövőben is.

Változtatott pár dolgon a Parlament
Az Európai Parlament láthatóan igyekezett figyelembe venni a civil szervezetek és az aktivisták ellen-kampányát, úgyhogy módosított a reform szövegezésén (erről itt egy nem hivatalos változat). Az internetes óriáscégeknek, mint például a Google, a Facebook vagy a Twitter nem csak a kiadóknak lesz köteles fizetni a hírekért, beleértve a szöveges-képes hírrészleteket (snippet), hanem konkrétan az újságíróknak is. Azonban a fizetési kötelezettség csak a nagyvállalatokra vonatkozik, miközben az irányelv szövegezésből kikerültek a kis- és mikroplatformok. A Parlament szerint így már nem állja meg a helyét a kritika, hogy a reform akadályozza a startupok létrejöttét és az innovációt.

Az újságírók és más tartalomkészítők (például zenészek, énekesek) ezenkívül még több tárgyalási jogot kapnak, hogyha úgy látják, a jogaikat kezelő fél túlságosan nagy előnyökhöz jut a szellemi termékükön keresztül, akkor újratárgyalhatják a részesedésüket. Az előnyök többek közt magukba foglalják a „közvetett bevételeket” is. Ha a licencet kezelő fél nem akarja betartani ezt a feltételt, akkor a művészek és újságírók visszavonhatják vagy megszüntethetik a szerződésüket.

Azonban a szabályozás kimondja, hogy a cikkekhez tartozó linkeket továbbra is szabadon meg lehet osztani, amennyiben az oldalon a felhasználó annak tartalmát a saját szavaival mutatja be. Viszont a cikkek kimásolására vagy a részletek automatizált megjelenítésére nem lesz lehetőség a Google News-hoz hasonló formában, csak ha a szolgáltató fizet a tartalomért. Továbbá a reform egyértelműen megszabja, hogy a jogvédett tartalmak szűrésére vonatkozó rendszerek nem távolíthatják el a nem-jogsértő bejegyzéseket a véleménykifejezés védelme miatt. Amennyiben erre mégis sor kerül, akkor a panaszokat kifejezetten erre dedikált csapatnak kell kezelni, nem pedig algoritmusnak.

A reform nem érinti az online enciklopédiákat, jellemzően például Wikipédiát, ahová nem kereskedelmi céllal továbbra is fel lehet tölteni a tartalmakat – reagált a Parlament a Wikipédia alapító korábbi tiltakozására. Ezenkívül a szerzői jogi szabályozás a nyílt forrású szoftverplatformokra sem vonatkozik, mint például a GitHubra.

„Katasztrófa”?
A reformtervezetet folyamatosan ellenző Julia Reda kalózpárti német képviselő és egyben EP-tag szerint a szövegezésben tulajdonképpen csak „kozmetikázás” történt a júliusi szavazás óta – írja bejegyzésében. A képviselő véleménye, hogy a Parlament végül mégis a vállalati profitot helyezte előtérbe a szólásszabadsággal szemben, és feladta az elveket, amelyek az internet alapjait alkotják manapság. Véleménye szerint az EU a linkadóval elköveti ugyanazt a „katasztrofális” hibát, ami korábban Németországban történt. A német újságírók és a kiadók a szabályozással nem jutottak több pénzhez, viszont a hírszektorban lévő startupoknak be kellett zárni, és továbbra is folyamatos a jogi bizonytalanság a linkelés körül.

Hasonló szabályozást szavazott meg Spanyolország is korábban, csak azzal a különbséggel, hogy a Google ott végül a News teljes bezárása mellett döntött a kiadók kifizetése helyett. Ennek viszont a kisebb híroldalak látták a kárát, amelyekre a felhasználók a hírkeresőből találtak rá. Ugyanis hiába érvel az EU is amellett, hogy a Google hírmegjelenítési gyakorlata miatt nem kattintanak az olvasók a cikkekre, mivel elég információhoz jutnak a címből és az első pár sorból, de valójában ez segít a kisebb oldalak látogatottságán. Elképzelhető, hogy a Google a jövőben Európában is megszünteti a Newst, vagy netán csak a témához tartozó linkeket fogja listázni az oldalon, de valószínűleg nem kezd a zenekiadókhoz hasonló szerződéseket kötni a híroldalak kiadóival is.

Reda szerint a 13. cikkely értelmében pedig az oldalaknak és az alkalmazásoknak nem marad más lehetőségük, mint hogy szűrőkkel vizsgálják a felhasználók minden egyes feltöltött tartalmát, köztük film- és zenerészleteket. Ezen a hálón pedig a paródiák és a mémek fenn fognak akadni, mivel bár ezek nem szabálytalanok, de a szűrők nem fogják tudni a kivételt kezelni – egyébként ennek megoldásáról szól a Facebook héten megjelent Rosetta kutatási jelentése. Reda szerint a reform elleni tiltakozásnak folytatódni kell, amíg az EP nem tekint el teljesen a szűrők alkalmazásától.

Más cégek, például a zenekiadók természetesen örömmel fogadták az EP szavazás eredményét. Az európai zeneszerzők összefogó GESAC elnöke szerint a szavazás Európa függetlenségének győzelme néhány (amerikai) technológiai óriás fölött, amelyek eddig profitáltak az elavult szerzői jogi szabályozásból – idézi a Billboard. A zeneszerzők nemzetközi szövetségének (CISAC) és a független zenei szövetség (AIM) igazgatója is hatalmas eredménynek tartotta a mai szavazást, melyből a jövőben a művészek profitálhatnak, és ez visszaállíthatja a munkájuk értékét. A zenekiadókat képviselő IFPI is kifejezetten örül az eredménynek, amely korábban zenészek segítségével is kampányolt a 13. cikkely elfogadása mellett.

A helyzet egészen összetett, mivel elég jelentős szervezetek érdekei feszülnek egymásnak. Redán kívül azonban például a holland EP képviselő, Marietje Schaake is „csalódottan” úgy gondolja, hogy az internetfelhasználók jogai sérülnek. A holland képviselő szerint ésszerűbb lett volna visszalépni, majd egy olyan szerzői jogi reformot javasolni, amely valóban megfelel a 21. század követelményeinek. Sok minden viszont a legnagyobb érintett vállalatokon, többek közt a Google és a Facebook döntésein fog múlni, amelyek egyelőre még nem reagáltak a parlamenti szavazás eredményére. A változások viszont még egyáltalán nem most fognak alkalmazásba lépni, úgyhogy a cégeknek még lesz ideje átgondolni az EU-s reform következményeit.

Messze még a tagállami jogszabály
A módosításokat tartalmazó szerzői jogi irányelv teljes elfogadására 2019. januárban kerül majd sor, mikorra a Parlament, az Európai Bizottság és az Európa Tanács „zárt ajtók mögött” egyezteti az irányelv végső változatát. A szakértők szerint elképzelhetetlen, hogy a Parlament ezek után ellene szavazzon. Azonban mivel irányelvről van szó, ezért a szavazást követően a tagállamok még saját jogszabályt fognak alkotni, amely viszont egymástól egészen eltérően vezetheti be az irányelv szövegezését a saját jogszabályai közé, amelynek megfogalmazására és elfogadására két éve lesz a tagállamoknak.”

Forrás:
Megszavazta az Európai Parlament a szerzői jogi reformot; Habók Lilla; HWSW.hu; 2018. szeptember 13.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. szeptember 17.

A digitális diplomácia sem nélkülözheti az újságírók támogatását
Kezdetben az volt a nagy álom. Amiről a diplomaták munkáját digitalizálni hirdető úttörők álmodtak. A nagy ígéret. Hogy ti. – hála a digitális platformoknak és eszközöknek – a külügyek alakítói most már majd közvetlenül érhetik el a külföldi célországok közvéleményét. Korábban ugyanis a sajtó, az állomáshely közbeszédét uraló média volt a kapuőr, és az összekötő kapocs. Magára valamit is adó sajtóattasé, új állomáshelyén nyomban hozzákezdett a személyes jó kapcsolatok kiépítéséhez az adott ország, város legfontosabb sajtótermékeinek legfontosabb újságíróival. Mert tudta, hogy ezeken a sajtókapcsolatokon áll, vagy bukik minden.

Az IKT-forradalom nekilódulásával, az Internet-használat exponenciális terjedésével, majd a mobil eszközök mindennapivá válásával reális lehetőségként csillant fel a diplomaták szemei előtt az, hogy a nagyhatalmú helyi sajtó kikerülésével, közvetlenül kezdjenek párbeszédet a helyi közvéleménnyel.

Az egyik első áttörési kísérlet az ún. virtuális nagykövetségek felállításához kapcsolódott. A külügyi innovációkban mindig is élenjáró Izrael például az Öböl-menti államok lakói számára nyitott egy ilyen fizikailag nem létező, ám nagyon is valóságos „külképviseletet”. Az információs csomópontként üzemelő portál lehetővé tette az izraeli diplomácia képviselői számára, hogy élénk párbeszédet alakítsanak ki az – országukkal hivatalos diplomáciai kapcsolatban nem álló – térség polgáraival. Méghozzá úgy, hogy kikerülték az Izraellel szemben erősen kritikus helyi sajtó közvetítő szerepét. Az izraeli külügy saját maga tarthatta kézben a kommunikáció minden lényeges aspektusát, a tartalmak, vagy ahogy előszeretettel mondják, a narratívák meghatározásával. A közösségi média szédületes karrierje további lehetőségeket, eszközöket kínált a digitalizációval megújuló külügyi kapcsolatépítésnek. Az USA például a Twittert és a Facbookot használta fel egy különösen sikeres közönségkapcsolati projektjéhez. A stratégiai szempontból kulcsfontosságú Pakisztán egyre erőteljesebben Amerika-kritikus helyi sajtójának az ellensúlyozására a Pakisztánban akkreditált amerikai diplomaták erőteljes közösségi médiajelenlétet építettek ki. A követség Twitter-fiókja hamarosan 200 000 követőt gyűjtött be, és az állomáshely Facebook-oldalát is mintegy 6 millióan „lájkolták”.

A külképviseletek helyi közönségkapcsolati munkája mellett az informatika az országok külpolitikai munkáját tervező, szervező és felügyelő minisztériumok számára is hatékony eszközt biztosított a stratégiai szintű kommunikációs üzenetek továbbítására. Szokás idézni a brit külügy (FCO) által kiépített szakmai blogoszférát, amely globális trendek elemzésével, az aktuális külpolitikai események értelmezésével, illetve a külpolitikai törekvések értékelésével kínál értékes – és egyébként nehezen hozzáférhető – szakinformációt követőinek.

Mindezek a fejlemények arra engedhetnének következtetni, hogy az elkülönült újságírói szakma szerepe a diplomáciában mára jelentősen visszaszorult. Gyakran idézett szakértőnk, Ilan Manor, a digitális diplomácia oxfordi kutatója azonban úgy véli, hogy erről egyáltalában nincsen szó, sőt! Manor legfrissebb tanulmányában egyenesen az újságírók „közvetítői” szerepkörének egyfajta reneszánszáról beszél a diplomácia vonatkozásában. Hogyan lehetséges ez? Az izraeli kutató egyértelműen a közösségi média-működéseket meghatározó algoritmusoknak tulajdonítja azt, hogy az újságírói „mediációt” nélkülöző közvetlen kapcsolatépítés, direkt párbeszéd diplomaták és közönségük között, a kezdeti optimista várakozásokkal ellentétben csak korlátozott maradt. A közösségi média cégek folyamatosan fejlesztik az információfolyamokat szabályozó algoritmusokat. A cél az, hogy a felhasználó egyedi igényeihez, preferenciáihoz, érdeklődéséhez, sőt meggyőződéséhez igazodó információk kerülhessenek csupán elé. Ez ugyanakkor – érthető módon – szűk információ-, illetve vélemény buborékok kialakulásához vezet. A helyi közönséggel párbeszédet folytatni akaró diplomata azzal szembesül, hogy az általa megformált, irányított üzenetek csupán (relatíve) szűk követői rétegükhöz juthat el biztosan.
Manor úgy véli, hogy ennek következtében ismét felértékelődik az újságírók szerepe. Ők ugyanis – széleskörű helyi kapcsolataiknak, erős társadalmi beágyazottságuknak, széles körű követői rétegüknek köszönhetően – nagyon fontos szerepet játszhatnak abban, hogy a digitális diplomaták elektronikus platformokon át kibocsátott kommunikációját maximálisan felerősítsék.
Az eredményességre törekvő diplomata tehát kénytelen ma is személyes kapcsolatokat építeni és ápolni a befolyásos újságírókkal. Éppen úgy, mint a régi szép időkben.
The Growing Importance of Journalists in Digital Diplomacy; Ilan Manor; USC Center on Public Diplomacy; 20108. szeptember 10.

Védekezés a választások manipulációja ellen – a svédek is tartanak a farkastól
A svéd ultra-nacionalista erők szokatlanul erős közösségi médiás támogatottságára hívta fel a figyelmet az erős NATO-kötődésekkel rendelkező Atlantic Council „álhírfelderítő részlege”, a DFRLab. A deklaráltan az orosz információs manipuláció felderítésére, leleplezésére alakított elemző szervezet arra a következtetésre jutott, hogy a közelmúlt élénk nemzetközi figyelemmel kísért eseménye, a svéd parlamenti választás sem volt mentes „szokatlan internetes tevékenységektől”. A jelenlegi svéd politikával (elsősorban persze a bevándorlás-politikával) kritikus, feltörekvő politikai formáció az AfS –Alternatíva Svédországért elnevezésű párt ugyanis, politikai üzeneteinek továbbítására, terjesztésére, megosztására erőteljesen támaszkodott a közösségi média lehetőségeire. A DFRLab elemzői kiemelésre érdemesnek tartották azt, hogy a választási kampány hajrájában feltűnően megnövekedett az AfS közösségi médiás üzeneteit továbbító, „jelerősítőként” értelmezhető szereplők aktivitása a közösségi média platformokon. Már pedig az AfS erős közösségi média jelenléte – vélik a NATO-közeli elemzők – alkalmas lehetett arra, hogy egy a párt valóságos súlyánál nagyobb támogatottság illúzióját keltsék a választói közvéleményben.
A DFRLab médiaelemzői – miközben hangsúlyozzák, hogy a svéd bevándorlás ellenes párhoz köthető közösségi média forgalom egyértelműen szervezettségre, koordinált fellépésre utal – arra a következtetésre jutnak, hogy ez még nem feltétlenül utal nem valós személyektől kiinduló (automatizált) véleményformáló akcióra. Ellenkezőleg: a fegyelmezetten koordinált médiamegosztások mögött azonosíthatóan valós személyek álltak (még ha némelyiküknek egynél több média fiókjai is volt).

A választások befolyásolását célzó beavatkozásra ugyan nem derült fény, de ez a témában nyilatkozó egyes szakértők szerint éppen annak köszönhető, hogy a svéd államhatalom időben felismerte a veszélyt, és komoly megelőző ellenlépéseket tett. A svéd kormányzat ugyanis 2017 őszétől figyelmeztette az állampolgárokat, valamint természetesen az érintett állami tisztviselőket, hogy a 2018. évi választások kapcsán Svédországban is a 2016-os amerikai elnökválasztás során észleltekhez hasonlatos információs beavatkozási kísérletek várhatók. Elsősorban, mondanunk sem kell, az orosz manipulációs törekvések veszélyeire hívták fel a figyelmet. E korai bejelentések szellemében, az információs hadműveletekkel szembeni ellenálló képesség, „rezíliencia” erősítése lett az elmúlt év során a Svéd Polgári Védelmi Ügynökség (MSB)egyik fő prioritása. Ott ugyanis az elsősorban természeti katasztrófák nyomán fellépő helyzetek kezelésére létrehozott állami szervezet feladatkörébe tartozik a lakosság „lélektani ellenálló képességének” erősítése is. Természetesen a svéd titkosszolgálatok is kivették a részüket a felkészülésből. A Svéd Belbiztonsági Szolgálat (a Sapo) még a szavazás előtti héten is a „befolyásoló hadműveletek” erősödéséről adott ki figyelmeztetést. Végül, a szavazás különösebb „rendkívüli események” nélkül lezajlott. Ez azonban nem a beavatkozási próbálkozások hiányára utal – vélik egyes szakértők – hanem az óvintézkedések hatékonyságát igazolja.
ElectionWatch. Disproportionate Support for Swedish Fringe Party; Christina Apelseth; Digital Forensic Research Lab; 2018. szeptember 8.
Sweden – Preparing for the Wolf, not Crying Wolf; Cristine Berzina; The German Marshall Fund of the United States; 2018. szeptember 7.

A példa ragadós – a dánok is felkészülnek a külső manipulációk ellen
A divatszavak nem ismeretlenek a külpolitikai szaknyelvben sem. Az egyik ilyen felívelő nyelvi csillag manapság a „rezíliencia”, azaz angolul – hiszen azért ez a nemzetközi kapcsolatok lingua francája – a „resilience”. Az államok, vagy akár a társadalmak egészének ellenálló képességét jelölik vele, méghozzá egy meglehetősen szűk és speciális összefüggésben. Az elmúlt években az egyes számú veszélyforrás posztjára emelt álhír özön (azaz a fake news), illetve a külső hatalmak által gerjesztett információs manipuláció elleni védekezés képességét értik rajta a nyilatkozó politikusok és szakemberek.

A napokban érdekes nyilatkozatot adott ki a dán Külügyminisztérium. Ebben kifejtik, hogy a kormányzat egyik prioritása az elkövetkező időkben a dán társadalom rezílienciájának erősítése lesz. A cél az, hogy az országot felkészítsék a társadalmat felforgatni akaró, a demokratikus rendet bomlasztani szándékozó külföldi befolyásolási próbálkozások elleni védekezésre. A nyilatkozat Oroszországot nevesíti, mint olyan országot, amely ilyen eszközökhöz folyamodva próbált beavatkozni az USA, és több európai állam ügyeibe. Ugyanakkor a dán Külügy felhívja a figyelmet arra is, hogy az ország elhárító szolgálatai szerint az elkövetkező időszakban több olyan hatalom is felbukkanhat, amely rendelkezik azokkal a képességekkel, hogy befolyásolni próbálja Dániát, például a közelgő parlamenti választások kapcsán.

A választások tisztaságának megőrzésére, illetve a beavatkozási kísérletek elhárítására, a dán kormány egy 11 pontos akciótervet dolgozott ki:
* a kormány egy tárcaközi bizottságot hívott életre a befolyásoló kampányok elleni fellépés koordinálására;
* a dán Külügyminisztérium egy megerősített monitorozó részleget állított fel a Dánia ellen irányuló dezinformációk figyelemmel kísérésére; ugyanakkor a minisztérium – felhasználva a környező skandináv államok ide vágó jógyakorlatait is – a dezinformációk kezelésére, elhárítására felkészítő tréningeket szervez majd az illetékes állami tisztviselőknek;
* a Dán Belbiztonsági Hírszerző Szolgálat (DSIS) és a Dán Katonai Hírszerző Szolgálat (DDIS) erősíteni fogja fellépését a Dánia elleni befolyásolási akciókat szervező külső hatalmak törekvései ellen;
* a parlamenti választások előkészítéséért felelős Gazdasági Minisztérium, illetve Belügyminisztérium fókuszába bekerül az esetleges befolyásolási hadműveletek elleni fellépés; e téren a tárcaközi koordinációs bizottsággal szoros együttműködésben készítik elő a szavazást;
* a kormány a választásokon induló valamennyi politikai párt számára tanácsadást biztosít a külföldi befolyásolási hadműveletekről (azok céljairól, módszereiről, beleértve a kiber-támadásokat), valamint az ellenük való védekezés módozatairól;
* a kormány külön tájékoztatást szervez a témában valamennyi politikai párt vezetőjének;
* a kormány párbeszédet kezdeményez a média képviselőivel az együttműködés lehetséges formáinak kialakításáról, a külföldi befolyásolási kísérletek elleni harc érdekében (a sajtószabadság elveinek maximális betartása mellett);
* a kormány párbeszédet kezdeményez a szóba jöhető közösségi média platformok képviselőivel az együttműködés lehetséges formáinak kialakításáról, a külföldi befolyásolási kísérletek elleni harc érdekében;
* a kormány párbeszédet kezdeményez a közszolgálati média képviselőivel az együttműködés lehetséges formáinak kialakításáról, a külföldi befolyásolási kísérletek elleni harc érdekében;
* végezetül a kormány törvénytervezetet fog beterjeszteni annak biztosítására, hogy a hatályos büntetőszabályozás összhangban legyen a Dánia elleni befolyásolási műveletekkel szembeni harc követelményeivel.
Strengthened safeguards against foreign influence on Danish elections and democracy; Ministry of Foreign Affairs of Denmark; 2018. szeptember 7.

A jövőre készülnek: Németország formálódó MI stratégiája
A hónap elején rendezte meg a német Die Zeit magazin az ország harmadik Mesterséges Intelligencia Konferenciáját. Németország ugyanis, hasonlóan más államokhoz, jelentős erőket összpontosítva dolgozik egy nemzeti Mesterséges Intelligencia Stratégia kialakításán. Egy stratégiai előtanulmány (Eckpuntepapier) már elkészült és olvasható, míg a teljes stratégia végleges szövege előre láthatóan novemberben lesz hozzáférhető.

A stratégia – talán nem meglepő módon – azt célozza, hogy Németország a Mesterséges Intelligencia témában a világ élvonalába zárkózzon fel – legyen szó akár a témához kapcsolódó kutatásokról, akár pedig a gyakorlati alkalmazásokról az üzleti és a szolgáltató szektorokban.

Az előtanulmány hangsúlyozza, hogy Németország már most kedvező pozícióban van ahhoz, hogy világvezető lehessen az MI terén. Ennek érdekében ugyanis az elmúlt időben kulcsfontosságú lépések történtek, mindenekelőtt a német High-Tech Stratégia kidolgozásával, és különösen a Plattform Industrie 4.0 elindításával. Ennek ellenére a konferencia egyik visszatérő motívuma az volt, hogy Németországnak sürgősen fel kell zárkóznia. A felszólalásokban egyértelműen tapintható volt az attól való félelem, hogy Németország végérvényesen lemaradhat (vagy egy már meglevő pozícióból leszakadhat) mind a Mesterséges Intelligenciához kapcsolódó innovációk, mind pedig a konkrét gyakorlati alkalmazások terén.

A rendezvény érdekes mozzanata volt – és elsősorban Hubertus Heil Munka-és Társadalomügyi Miniszter nevéhez kapcsolódott – az a felvetés, hogy Németországnak tulajdonképpen egy „harmadik utas” politikára van szüksége a Mesterséges Intelligencia stratégia kidolgozásakor. Németországnak (és vele együtt Európának) olyan utat kell kijelölnie, amely az MI innovációk területén eltér mind az USA alapvetően szabadpiaci megközelítésétől, mind pedig a másik pólust képviselő Kína államközpontú, államilag kontrolált felfogásától. A szociáldemokrata miniszter koncepciója szerint ez a harmadik út az alábbi hármas alapelvekben gyökerezne: piacgazdaság, társadalmi jólét és demokrácia.
Hubertus Heil nagyon egyértelműen leszögezte: a technológiai haladás egyben társadalmi haladás is kell, hogy legyen. A miniszter ugyanakkor azt is felvetette: a témához kapcsolódóan elengedhetetlen a nagy Internet óriásvállalatokra vonatkozó versenypiaci szabályozás megreformálása annak érdekében, hogy megtörjenek a felhasználói adatokra vonatkozó monopolhelyzetek, és hogy az adatok nyílt hozzáférésével lendületet kapjon az innováció.
Az MI stratégiai előtanulmány innét tölthető le teljes terjedelemben
Ready for the Future? Germany’s Emerging AI Strategy; Katharina Hone; Diplo; 2018. szeptember 3.

SZAKMAI MŰHELY – Itt épül a digitális diplomácia jövője!
„Lendületet adni a digitális diplomáciának” – nagyjából ez lehet a címe annak a szakmai rendezvénynek, amit a közelmúltban szervezett a ljubljanai USA Nagykövetség. Ha valakinek a Trump-kormány első hónapokban tett intézkedései hatására az a benyomása támadt, hogy az új vezetés (akár ideológiai, akár személyi megfontolásból) kissé mostohagyerekként fogja majd kezelni a – jórészt Hillary Clinton kezdeményezéseihez kapcsolódó – amerikai kiberdiplomáciai törekvéseket, akkor ez a rendezvény alaposan rácáfol ezekre a félelmekre. A tréning, ellenkezőleg, arra utal, hogy Amerika nagyon is fontos eszköznek, mi több: közös platformteremtőnek tekinti a digitális diplomácia eszköztárát, méghozzá éppen a mi szűkebb térségünkben.
Ugyancsak imponáló volt mindjárt a résztvevők köre: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Észtország, Grúzia, Litvánia, Koszovó, Makedónia, Moldova, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovénia, Szlovákia és Ukrajna diplomatái és külügyi szakértői kaphattak első kézből, az egyes szakterületek legelismertebb nagyságaitól tájékoztatást a digitális diplomácia trendjeiről, a legtöbbet ígérő eszközökről, de ugyanakkor a kihívásokról, sőt veszélyekről is.
Az előadói oldal legalább ilyen sokszínűnek bizonyult: Matthew Jacobs, az USA Külügyminisztériumának újmédia specialistája mellett az elméleti megalapozásról a téma nagyjának számító Corneliu Bjola gondoskodott. A közösségi média diplomáciai célú felhasználásának átfogó kérdéseiről a neves szerző Matthias Lüfkens tájékoztatta a hallgatóságot. A digitális diplomata gyakorlatáról pedig a brit kormányzat kommunikációs specialistája, Henry Collis tartott beszámolót.
Digital Diplomacy Future Under Construction; Centre for European Perspective; 2018. szeptember 9.

Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. szeptember 10-szeptember 14.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

Nyomtatók üzemeltetése, karbantartása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/175
Közzététel dátuma: 2018.09.11.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.10.09.
Vállalkozási szerződés keretében nyomtatók ( összesen 77 darab Develop Ineo és Konica Minolta típusú eszköz) tervszerű üzemeltetése, karbantartása
Becsült teljes érték vagy nagyságrend (áfa nélkül): 96.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Nagyméretű interaktív videó fal beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/177
Közzététel dátuma: 2018.09.13.
Ajánlatkérő: Szépművészeti Múzeum
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.10.10.
1 darab nagyméretű interaktív videó fal beszerzése számítógépes vezérlő rendszer és a működtető szoftverek telepítéssel és kapcsolódó szolgáltatások nyújtása. A rendszer bevezetésével együtt az éles indulástól számított 24 hónap üzemeltetés, támogatási szolgáltatás nyújtása.
A videó fal aktív hossza nem lehet 14 méternél rövidebb és 15 méternél hosszabb. A videó fal aktív magassága 1,2 és 1,4 méter között kell legyen.
Lásd bővebben

Eljárást megindító felhívás

Informatikai rendszer megfelelőségének tanúsítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/175
Közzététel dátuma: 2018.09.11.
Ajánlatkérő: Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.09.19.
A közbeszerzés rövid ismertetése: Informatikai rendszer megfelelőségének tanúsítása 2019.
A Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság informatikai rendszere megfelelőségnek tanúsítása a 2013. évi CCXXXVII. törvény, valamint a pénzügyi intézmények, a biztosítók és a viszontbiztosítók, továbbá a befektetési vállalkozások és az árutőzsdei szolgáltatók informatikai rendszerének védelméről szóló 42/2015. (III. 12.) Korm. rendelet alapján.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Kultúra-, ajándék- és iskolakezdési elektronikus utalványok cafeteria kártyán keresztül történő beszerzésére – tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/174
Közzététel dátuma: 2018.09.10.
Ajánlatkérő: Budapesti Távhőszolgáltató Zrt.; DHK Hátralékkezelő és Pénzügyi Szolgáltató Zrt.; IMMODUS Szolgáltató Zrt.; FŐTÁV-Kiserőmű Villamos energia-, Hőtermelő és Hőszolgáltató Kft.; FŐTÁV-KOMFORT Épületenergetikai Szolgáltató és Fővállalkozó Kft.
Nyertes ajánlattevő: OTP Pénztárszolgáltató és Tanácsadó zártkörűen működő Részvénytársaság
Ajánlattevő feladata a FŐTÁV Zrt., FŐTÁV-Komfort Kft., DHK Zrt., FŐTÁV-Kiserőmű Zrt., IMMODUS munkavállalói részére elektronikus utalványok cafeteria kártyán keresztül történő biztosítása 2019.12.31-ig.
Az ajánlattevő feladata a meghatározott specifikációjú béren kívüli juttatás körében választható, különböző névértékű kultúra-, ajándék- és iskolakezdési elektronikus utalvány külön-külön alszámlákon, kártyán keresztül történő rendelkezésre bocsátása, továbbá az ehhez szükséges plasztik kártyák leszállítása.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 200.000.000,- Ft
Lásd bővebben

„Audio-vizuális eszközök beszerzése az Eszterházy Károly Egyetemen az EFOP-3.1.2-16-2016-00001. sz. projekt keretein belül”- tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/175
Közzététel dátuma: 2018.09.11.
Ajánlatkérő: Eszterházy Károly Egyetem
Nyertes ajánlattevő: PANAUDIO Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 40.352.700,- Ft
Lásd bővebben

„Eszközbeszerzés TOP-6.8.2-15-MI1-2016-00001″
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/175
Közzététel dátuma: 2018.09.11.
Ajánlatkérő: Miskolc Holding Önkormányzati Vagyonkezelő Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Alienline Kft.; CPM Hungary Kft.
1. rész: Információ technológiai eszközök
2. rész: Irodabútor
3. rész: Irodatechnikai eszközök
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 5.249.203,- Ft
Lásd bővebben

BMH rendszerinél rend-re állás,támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/175
Közzététel dátuma: 2018.09.11.
Ajánlatkérő: Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Quattrosoft Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.; T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság;IRIS Rendszerház Kft.
A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal által használt Központi Nemzeti Vízumrendszer, EGT rendszer (Európai Gazdasági Térség polgárainak nyilvántartó rendszere) (1. rész), a BIOTAR rendszer (2. rész), a MIR-2 rendszer (3. rész) tekintetében rendelkezésre állás, szoftver szakértői tevékenység és támogatási szolgáltatás nyújtása az egyes részeknél külön meghatározva.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 52.048.000,- Ft
Lásd bővebben

Számítástechnikai és irodai eszközök beszerzése 2.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/175
Közzététel dátuma: 2018.09.11.
Ajánlatkérő: Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 11.371.200,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése a PTE részére-Táj
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/175
Közzététel dátuma: 2018.09.11.
Ajánlatkérő: Pécsi Tudományegyetem
Nyertes ajánlattevő: Alienline Kft.; M&M Computer Számítás- és Irodatechnikai Kereskedelmi Kft
A közbeszerzés rövid ismertetése:
Informatikai eszközök beszerzése a Pécsi Tudományegyetem részére a Közbeszerzési Dokumentumokban meghatározottak szerint az alábbi bontásban:
1. rész: Alkatrészek, tartozékok és kellékek számítógéphez
2. rész: Apple vagy azzal egyenértékű kábelek, csatlakozók
3. rész: Adatbeviteli kellékek
4. rész: Notebook
5. rész: Memóriatároló eszközök
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 1.609.419,- Ft
Lásd bővebben

Táj.elj.eredm_lemaradó
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/176
Közzététel dátuma: 2018.09.12.
Ajánlatkérő: Pest Megye Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: Responsum Kft.
Megbízási szerződés egységes szemléletű komplex gazdaságfejlesztési kutatásra és -program kidolgozására, a négy leszakadó járás (Ceglédi, Nagykátai, Nagykőrösi, Szobi) gazdaságfejlesztése érdekében, az alábbiak szerint:
A nyertes ajánlattevő által kidolgozandó:
– Igazolhatóan tudományos megalapozottságú módszertannal elkészített tényalapú döntéshozatal támogatására alkalmas program, amely áll
1. Áttekinthető indikátorrendszerre épülő elemző munkarészekből
2. A hazai jógyakorlatokat és az önkormányzatok sajátosságait figyelembe vevő javaslattételekből
Feladatok (eredménytermékek):
1. Járásonként 1 db (összesen 4 db) helyzetfeltáró dokumentum készítése: strukturált indikátorrendszerre építő, a helyi gazdaság és a makrogazdasági környezet kapcsolatát bemutató kutató munka
2. Járásonként 1 db (összesen 4 db) a hazai jógyakorlatokat és az önkormányzatok sajátosságait figyelembe vevő felzárkóztatási program
3. Fentiekre épülő összegző Akcióterv (1db): egységes szemléletű, a leszakadó járások komplex gazdaságfejlesztését támogató program
Célcsoport
– nagyobb részben a programozási területen aktív, vagy letelepedni szándékozó kis- és középvállalkozások
– kisebb részben a programozási területen található önkormányzatok.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 52.450.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről_BCE109
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/177
Közzététel dátuma: 2018.09.13.
Ajánlatkérő: Budapesti Corvinus Egyetem
Nyertes ajánlattevő: Invigor Informatika Korlátolt Felelősségű Társaság
Alkatrész/szolgáltatás megnevezése: VSP G200 3.2TB DC2 Flash Mdule Drive beszerzés, hardveres installáció és szoftveres konfigurálás
Mennyiség: 2 db
Gyártói cikkszám: HDW2-F800-3R2FN.P
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 8.516.000,- Ft
Lásd bővebben

„Keretmegállapodás SAP fejlesztés támogatási szolgáltatások beszerzésére két részben”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/178
Közzététel dátuma: 2018.09.14.
Ajánlatkérő: NKM Földgázszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: DXC Technology Magyarország Korlátolt Felelősségű Társaság; ERP Consulting Informatikai és Tanácsadó Zrt.; BCS Business Consulting Services Kft.; SAP Hungary Kft.
„Fejlesztés támogatási szolgáltatások beszerzése ajánlatkérő SAP rendszerének alábbi moduljai vonatkozásában:
SAP core modulok (FI, CO, AM, MM, SD, IM-PS, TR-CM, DMS, WF, BC, FI-SL) és az SAP HR modul funkcióinak támogatása az éles üzemeltetés támogatásán kívül.
Nem képezi nyertes ajánlattevő feladatát az éles üzemeltetés támogatási feladatok ellátása.
Mennyisége: legfeljebb 40 000 emberóra/év
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 6.800.000.000,- Ft
Lásd bővebben

„Infrastruktúra és gördülő állomány karbantartó szoftver és IT alkalmazás konszolidáció II.ütem”projekt keretében beszerzendő erőforrás-,és műszaki folyamatokat támogató szoftver csomag és bevezetési szolgáltatás beszerzése a MÁV-START Zrt.és MÁV Zrt.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/178
Közzététel dátuma: 2018.09.14.
Ajánlatkérő: MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt.
Nyertes ajánlattevő: DXC Technology Magyarország Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 3.117.450.000,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése EFOP-4.1.3
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/178
Közzététel dátuma: 2018.09.14.
Ajánlatkérő: Szombathelyi Tankerületi Központ
Nyertes ajánlattevő: Delta Services Korlátolt Felelősségű Társaság; ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 4.279.542,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

SAM- Insights modulok beszerzése_tájékoztatás az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/176
Közzététel dátuma: 2018.09.12.
Ajánlatkérő: BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: IPR-Insights Hungary Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 9.575.760,- Ft
Lásd bővebben
SAM=Software Asset Management, szoftvereszköz-gzadálkodás

Meghiúsult közbeszerzések

„Adatkapu fejlesztése, térinformatikai adatgyűjtés és adatbázis feltöltése” – tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/174
Közzététel dátuma: 2018.09.10.
Ajánlatkérő: KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.
Teljesítés helye:
A közbeszerzés keretében megvalósítandó feladat három fő részből tevődik össze:
1. Adatkapu fejlesztése a meglévő ELZA rendszerbe
2. Térinformatikai adatbázis összeállítása és feltöltése
3. Szoftverkörnyezet biztosítása alapadatok minőségellenőrzéséhez
Szerződés/rész odaítélésre került nem
Befejezetlen eljárással kapcsolatos információ
A szerződés/tétel nem került odaítélésre
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
A közbeszerzési eljárás eredménytelen a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján, mert a rendelkezésre álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevővel.
Lásd bővebben

Digitalizáló műhely és bizt-i rendszer kiépítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/176
Közzététel dátuma: 2018.09.12.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
1 db digitalizáló műhely és biztonsági rendszer kiépítése.
Szerződés/rész odaítélésre került nem
Befejezetlen eljárással kapcsolatos információ
A befejezetlen eljárás oka
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: A közbeszerzési eljárás a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján eredménytelen, tekintettel arra, hogy a Kbt. 75. § (4) bekezdésben foglaltak szerint igazolhatóan a rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez.
Lásd bővebben

Aláírás-minta alapú dokumentum hitelesítési rendszer kialakítása alkalmazásfejlesztés, kapcsolódó igazgatásszervezési feladatok, tananyagfejlesztés és képzés, informatikai szakértői, IT biztonsági tanácsadás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/178
Közzététel dátuma: 2018.09.14.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Kormányhivatala
Rövid meghatározás:
Aláírás-minta alapú dokumentum hitelesítési rendszer (AMAHIT) kialakítása (POS PAD eszközbeszerzés integrációs szolgáltatással) alkalmazásfejlesztés, kapcsolódó igazgatásszervezési feladatok, tananyagfejlesztés és képzés, informatikai szakértői, IT biztonsági tanácsadás tárgyú vállalkozási szerződés
A szerződés/rész eredetileg becsült összértéke (áfa nélkül): 1.503.303.718,- Ft
Szerződés/rész odaítélésre került nem
Befejezetlen eljárással kapcsolatos információ
A szerződés/tétel nem került odaítélésre
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Lásd bővebben

Szakirodalom

A magyar önkormányzatok döntéshozatali mechanizmusának jogtörténeti, jogszociológiai és összehasonlító jogi vizsgálata (konferencia)

„Időpont: 2018. szeptember 19.

Helyszín: SZTE ÁJTK Pólay terem

A magyar önkormányzatok döntéshozatali mechanizmusának jogtörténeti, jogszociológiai és összehasonlító jogi vizsgálata nevű Államtudományi Kutatóműhely egy éves munkájának méltó zárásaképp konferenciát szervez, amelyre szeretettel vár minden érdeklődőt.

A konferencia során az elmélettől a gyakorlatig, a közigazgatási jogtól a szociológiáig minden területet érintünk, hogy hallgatóink még inkább beleláthassanak az önkormányzatok működésébe.

További információ:
Dr. Patyi Zsófia, SZTE ÁJTK ÖJI tudományos segédmunkatárs, a Kutatóműhely kutatója drpatyizsofia@gmail.com

A konferencia moderátora:
Prof. Dr. Badó Attila, SZTE ÁJTK ÖJI Intézetvezető egyetemi tanár, a Kutatóműhely kutatásvezetője

A konferencia programja:

12.00-12.20 Welcome kávé

12.20-12.35 Prof. Dr. Badó Attila / Beszámoló a Kutatóműhely munkásságáról/

12.35-12.55 Dr. Feleky Gábor / Beszámoló a Kutatóműhely eredményeiről/

12.55-13.10 Prof. Dr. Balogh Elemér / Előadás az önkormányzati döntéshozatal történetéről/

13.10-13.25 Dr. Siket Judit / Helyi autonómia korlátok között (?). Az önkormányzati rendszer sajátos vonásai hazánkban/

13.25-13.35 Dr. Igaz Ágnes / A helyi önkormányzati rendszer a gyakorlatban/

13.35-13.45 Dr. Tóth Annamária / A helyi önkormányzati rendszer a gyakorlatban/

13.45-14.00 Dr. Józsa Zoltán / Képviselői szerepek: ahány ház, annyi szokás? A helyi képviselők jogállása a választók szemszögéből/

14.00-15.00 Büféebéd (zártkörű)

15.00-17.00 Szakmai workshopok (zártkörű)

Jelezd részvételi szándékod Facebook-on”

Forrás:
A magyar önkormányzatok döntéshozatali mechanizmusának jogtörténeti, jogszociológiai és összehasonlító jogi vizsgálata; Szegedi Tudományegyetem; 2018. szeptember 10.

Megjelent a „Magyar statisztikai évkönyv, 2017”

„Az évkönyvben az ország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatait, környezeti jellemzőit és annak időbeli változását mutatjuk be. A főbb mutatókat idősorban vagy térségi összehasonlításban grafikonokkal, térképekkel szemléltetjük, melyek interaktív változata honlapunkon elérhető. A megyék és régiók területi különbségeit, valamint a nemzetközi mutatókat külön-külön fejezetben közöljük.
A kötet internetes melléklettel jelenik meg, mely tartalmazza a PDF-formátumú kiadványt, valamint minden táblát további feldolgozásra alkalmas, Excel-formátumban. A melléklet elérése a www.ksh.hu/polc oldalon történő regisztrációt követően lehetséges. A regisztrált felhasználók bejelentkezést követően, az évkönyv elején található kötetazonosító kód aktiválásával saját felhasználói polcukra helyezhetik a mellékletet, mely ezt követően használhatóvá válik.

Témakör: Összefoglaló kiadványok
Kategória: Évkönyv, zsebkönyv
Nyelv: Magyar, Angol
Megjelenés: 2018.09.13.
Oldalszám: 533
Ár: 8.000 Ft, 5.600 Ft

Lásd még:
Tartalomjegyzék (PDF)
Mintaoldalak (PDF)
Archívum (A 2010-2016 közötti évkönyvek PDF-ben szabadon letölthetők)”

Forrás:
Magyar statisztikai évkönyv, 2017; Központi Statisztikai Hivatal; 2018. szeptember 13.
Megjelent a Magyar statisztikai évkönyv, 2017; Központi Statisztikai Hivatal; 2018. szeptember 13. (Összefoglaló ismertetés)

Távközlés, internet, televíziószolgáltatás, 2018. II. negyedév: a mobilhálózat adatforgalma 81%-kal haladta meg az egy évvel korábbit

„2018 II. negyedévében a mobiltelefon-előfizetések száma megközelítette a 11,9 milliót, ezen belül tovább emelkedett a havidíjas előfizetések aránya. A telefonbeszélgetésre fordított idő több mint négyötödét mobiltelefonról kezdeményezték. A mobilhálózat adatforgalma 81%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. 2018. II. negyedév végére 9,7 millióra bővült az internet-előfizetések száma, ennek 69%-a mobilinternet-előfizetés volt. A televíziószolgáltatás előfizetéseinek száma csaknem elérte a 3,7 milliót, 79%-a digitális előfizetői csomagokból tevődött össze.

Témakör: Információ, kommunikáció
Kategória: Statisztikai tükör
Nyelv: Magyar
Megjelenés: 2018.09.11.
Méret: 463 KB

Archívum (Korábbi számok)
Kapcsolódó adatok
Táblázatok
Táblák (STADAT) – Évközi adatok – Információ, kommunikáció
Tájékoztatási adatbázis − Információ, kommunikáció”

Forrás:
Távközlés, internet, televíziószolgáltatás, 2018. II. negyedév; Központi Statisztikai Hivatal; 2018. szeptember 11.
A kiadvány letöltése PDF-ben

Új Idők Új Hadviselése – Kognitív biztonság az információs és a kiberhadviselés korában

„A 21. század posztmodern, globalizált és a számítógépes rendszerek uralta korában radikálisan megváltoztak az információszerzés, a kommunikáció, a társas interakció s így a hadviselés viszonyrendszerei is. A politikai és a gazdasági érdekérvényesítés súlypontja áttevődik a kibertérbe, az elektronikus online média hadszíntérré változik, és az információ fegyverré alakul. Állami és nem állami szereplők használják a propagandisztikus online médiabefolyásolás puha erőkifejtő eszközeit, amelyek ellen nagyon nehéz hatékonyan védekezni.
A stratégia és a módszer tulajdonképpen évtizedek óta ismert, csupán a kibertechnológiai megoldások és forradalmi változások teszik újszerűvé az információs műveleteket, illetve a hibrid hadviselés megnyilvánulási formáit. Az emberek és a társadalmak kognitív sérülékenysége a puha erőhatások és a hibrid befolyásoló hadműveletek célpontjában új stratégiai elemző megközelítést és alternatív hadviselési, szociálpszichológiai megoldásokat tesz szükségessé.”

Forrás:
Új Idők Új Hadviselése – Kognitív biztonság az információs és a kiberhadviselés korában; Csutak Zsolt; Honvédségi Szemle; ISSN 2060-1506; 146 (5), 2018; 33-48. oldalak (PDF)

Future Law – A jövő joga konferencia

„A KRE ÁJK és a Dentons közreműködésével rendezzük meg a „Future Law” konferenciát.
A jövő joga már nagyon is jelen van, hiszen javában zajlik az éltünket alapjaiban felforgató 4. ipari forradalom, amelynek középpontjában az automatizáció áll. A mesterséges intelligencia, a robotok, önvezető autók, algoritmusok, a cybertérben rendszerbe kapcsolt eszközök (IoT) csak néhány példa azokra a technológiákra, amelyek már kezdenek betörni életünkbe.
A jognak a társadalmi viszonyok szabályozójaként reagálnia kell a technológiák jelentette kihívásokra, miközben a jogot a múltbeli előítéletek alapján éppen a haladás gátjaként azonosítják. A jog azonban akkor tölti be társadalmi rendeltetését, ha a különböző érdekek között hidat tud képezni. A technológia szabályozásának ez ad különös kihívást: miként tudjuk legyőzni a technológiákkal szembeni alapvető emberi félelmet, egyszerre biztosítani a haladást, és hogy a technológia végső soron az embert szolgálja.
Mindennek kulcsa a jog részéről egy olyan felelős alapállás kell, hogy legyen, amely nem a reflexszerű, kockázatmenetes tiltásból, hanem az új megismeréséből indul ki.
Konferenciánk ennek szellemében kíván átfogó képet adni a jog technológiai kihívásokra adandó válaszairól, a téma neves hazai és nemzetközi szakértői közreműködésével.

Program:

9:00 – 9:10 Bevezető előadás

9:10 – 9:50 Robotok és mesterséges intelligencia EU-s szabályozási irányai
Előadó: Nicolas Petit
9:50 – 10:20 Platformok, algoritmusok, mesterséges intelligencia és a munkajog
Előadó: Dr. Kun Attila
Robosses és a munkajog – Robosses and labour law
Előadó: Prof. Dr. Hajdú József0:20 – 10:50 Ipar 4.0 irányok a Knorr-Bremse Rail Systems Budapest-nél
* Úttörők vagy követők legyünk?
* Az általunk kiválasztott irányok
* Milyen hasznot várunk az I4.0-tól?
* Néhány konkrét jogi probléma, kihívás
Előadó: Tavaszi Tivadar

10:50-11:20 The Digital Transformation and what it means for the legal profession
Előadó: Dr. Jochen Engelhardt

11:20 – 11:55 Kávészünet

11:55–12:10 Hálózatgazdaság jogi vonatkozásai Előadó: Dr. Tóth András
12:10–12:30 Cyber-biztonság erősítése: az EU új Cyber-biztonsági szabályozása Előadó: Dr. Bencsik Balázs
12:30–13:30 Az adatalapú gazdaság adatvédelmi kihívásai (Előadás és panelbeszélgetés) Előadó: Dr. Szabó Endre Győző
Moderátor: Dr. Bana Tímea
Résztvevők:
Dr. Beczner Attila
Dr. Budai J. Gergő
Dr. Klein Tamás
Dr. Szabó Endre Győző

13:30–14:30 Ebéd

14:30–15:30 Fogyasztói döntéshozatal és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok a digitális gazdaságban (Előadás és kapcsolódó panelbeszélgetés) Előadó: Dr. Bak László
Az előadás számba veszi a digitalizáció lehetséges hatásait a fogyasztói döntéshozatalra, továbbá megkísérli bemutatni a digitális világ és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv kapcsolódási pontjait, különös tekintettel az adat, mint fizetőeszköz, valamint a natív hirdetés témakörökre, továbbá röviden ismerteti a Gazdasági Versenyhivatal e téren kifejtett jogalkalmazói tevékenységét.
Moderátor: Dr. Balogh Virág
Résztvevők:
Dr. Bak László
Battay Máté
Dr. Fazekas Ildikó
Tóth Patrik

15:30–15:45 Fintech jogi aspektusai Előadó: Hetényi Márk
15:45–16:00 Géntechnológia Előadó: Dr. Bándi Gyula
16:00–17:00 A légiközlekedés automatizálásának jogi kérdései (Előadás és kapcsolódó panelbeszélgetés)
Előadó: Dr. Konkoly Manriko
Közlekedési ágazat automatizálásának jogi kérdései
Előadó: Dr. Szilágyi Dorottya
Cégünk önvezető autókhoz fejleszt szoftvert, jelenleg fejlesztési, tesztelési szakban vagyunk.
Gyakorlati tapasztalatom elsősorban a teszteléssel kapcsolatos jogalkotási folyamattal kapcsolatban van. Az itt szerzett ismeretek, érdekességek izgalmas téma lehet az előadáson. Azaz nem foglalkoznék „minden” önvezető autóval kapcsolatos kérdéssel (pl. felelősségi kérdés, vagy pl. az etikai kérdések), hanem egy aktuális és érdekes szelettel, a teszteléssel.
* AImotive Kft. bemutatása. Kik vagyunk, mit is fejlesztünk, hol tartunk? Mi az az „AI”, jelenleg mire használjuk?
* A közúti teszteléssel kapcsolatban szerzett tapasztalataink, érdekességek: Magyarország, Kalifornia (USA), Finnország, Japán
* Közúti teszteléssel kapcsolatban várható trendek az „Uber baleset” után
* Teszteléssel összefüggő jogi kérdések (pl. biztosítás, adatvédelem).
Moderátor: Dr. Udvary Sándor

17:00–19:00 Összegzés és kanapébeszélgetés
A programváltoztatás jogát fenntartjuk.
Moderátor: Dr. Tóth András PhD. – Elnökhelyettes, a Versenytanács elnöke, Gazdasági Versenyhivatal – Tanszékvezető egyetemi docens, KRE ÁJK
Előadók:
Dr. Bak László – elnökhelyettes, Gazdasági Versenyhivatal
Dr. Balogh Virág – jogi osztályvezető, Telekom – Csoport Jogi Igazgatóság
Dr. Bana Tímea – Counsel, Dentons
Prof. Dr. Bándi Gyula – a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes, az MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár, a PPKE JÁK
Battay Máté kommunikációs vezető, Golden Brothers Zrt.
Dr. Beczner Attila jogász
Dr. Bencsik Balázs igazgató, Nemzeti Kibervédelmi Intézet
Dr. Budai J. Gergő – vállalati kapcsolatok vezérigazgató-helyettes, Vodafone
Dr. Fazekas Ildikó – főtitkár, Önszabályozó Reklám Testület
Prof. Dr. Hajdú József – tanszékvezető egyetemi tanár, SZTE ÁJK
Hetényi Márk – vezérigazgató-helyettes, MKB Bank
Dr. Jochen Engelhardt LL.M. – Head of Legal, Microsoft CEE
Dr. Klein Tamás – egyetemi tanársegéd, KRE ÁJK
Dr. Konkoly Manriko – Légi- és nemzetközi jogi csoportvezető, HungaroControl Zrt.
Dr. Kun Attila – tanszékvezető egyetemi docens, KRE-ÁJK
Nicolas Petit visiting professor at Stanford Univerity (USA), Professor of Law at Liege University, Belgium
Dr. Szabó Endre Győző – elnökhelyettes, NAIH
Dr. Szilágyi Dorottya – vezető jogtanácsos, AImotive
Tavaszi Tivadar – ügyvezető igazgató, Knorr-Bremse Rail Systems Hungary
Dr. Tóth András – Elnökhelyettes, a Versenytanács elnöke, Gazdasági Versenyhivatal – Tanszékvezető egyetemi docens, KRE ÁJK
Tóth Patrik – tulajdonos, Golden Brothers Zrt.
Dr. Udvary Sándor – tanszékvezető habilitált egyetemi docens, KRE Polgári Eljárásjogi Tanszék
A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

Rendezvény információk
Helyszín: Bankcenter (1054 Budapest Szabadság tér 7.)
Időpont: 2018. szeptember 27.
Időtartam: 9.00-17.00 (regisztráció 8.30-tól)”

Forrás:
Future Law – A jövő joga konferencia; Wolters Kluwer

Állami Számvevőszék: jelentések és tanulságaik a szabálytalanul gazdálkodó kórházakról

„Súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Állami Számvevőszék a szekszárdi, a soproni, a hatvani, a mosonmagyaróvári és a berettyóújfalui kórház ellenőrzése során. Salamon Ildikó tervezési vezető az ÁSZ sajtótájékoztatóján kiemelte: a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése, valamint a pénzügyi és vagyongazdálkodás mind az öt ellenőrzött kórházban szabálytalan volt 2014 és 2016 között. Továbbá a korrupciós veszélyek ellen védelmet biztosító integritás kontrollrendszert sem a kockázatokkal arányosan építették ki az intézmények. Az ÁSZ a jelentéseiben összesen 87 javaslatot tett a feltárt szabálytalanságok kijavítása érdekében.

A szekszárdi Tolna Megyei Balassa János Kórház, a hatvani Albert Schweitzer Kórház- Rendelőintézet, a Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet, a mosonmagyaróvári Karolina Kórház- Rendelőintézet, valamint a Berettyóújfaluban működő Gróf Tisza István Kórház ellenőrzéséről készült jelentéseket hozta nyilvánosságra az Állami Számvevőszék kedden. Az ÁSZ sajtótájékoztatóján elhangzott: az öt ellenőrzött kórház mérleg szerinti összesített bevételei 2016-ban összesen meghaladták a 31 milliárd forintot, kiadásaik pedig a 30 milliárd forintot, az átlagos ágyszámuk pedig 2016-ban összesen 3260 volt.
…
Az ÁSZ tervezési vezetője rámutatott: a kórházak ellenőrzésére kockázati szempontú kiválasztás alapján került sor. Erre tekintettel az ellenőrzési tapasztalatokból valamennyi kórházra vonatkozóan rendszerszintű következtetések közvetlenül nem vonhatók le, ugyanakkor az ellenőrzések eredményeként felszínre kerültek az egyes területeken jelentkező típushibák – hangsúlyozta Salamon Ildikó. Hozzátette: Az ellenőrzések fókuszába tartozik a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése is, mivel anélkül nem valósítható meg a közpénzek, a közvagyon átlátható, szabályos, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználása. Ellenőrzési terület továbbá az integritás kontrollok kiépítettségének ellenőrzése, amely kontrollok a szervezet korrupciós kockázatainak kezelését szolgálják.

Utóbbival kapcsolatban Salamon Ildikó elmondta: a közpénzekből gazdálkodó szervezetek számára a belső kontrollrendszerek kiépítését és működtetését, illetve a korrupciós kockázatok kezelését törvény, valamint kormányrendelet írja elő. Ez azt jelenti, hogy a költségvetési szerv vezetője – tekintettel a költségvetési szerv működésének folyamatára és sajátosságaira – köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a szervezet belső kontrollrendszerét. A tervezési vezető hangsúlyozta, hogy az ÁSZ korrupciós veszélyekre – és nem ténylegesen bekövetkezett korrupciós bűncselekményekre – hívja fel a figyelmet, a Számvevőszék ugyanis nem nyomozóhatóság. Ugyanakkor azt alá kell húzni, hogy abban a gazdálkodó szervezetben, ahol a korrupciós veszélyek ellen védettséget biztosító – törvényben előírt – integritáskontrollokat nem alakították ki megfelelően, ott jelentős nő a rendeltetésellenes közpénzelhasználás, így a korrupció esélye és lehetősége is – világított rá Salamon Ildikó.

A kedden lezárult öt ellenőrzés megállapításait összegezve Salamon Ildikó rámutatott: a szekszárdi, a soproni, a hatvani, a mosonmagyaróvári és a berettyóújfalui kórházról szóló jelentések alátámasztják az ÁSZ elmúlt években, egészségügyi gazdálkodó szervezetek többségénél tett megállapításait. A belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése, valamint a pénzügyi és vagyongazdálkodás mind az öt ellenőrzött kórházban szabálytalan volt 2014 és 2016 között – ismertette az ÁSZ tervezési vezetője.

Az ellenőrzések részletes megállapításairól szólva Pető Krisztina felügyeleti vezető elmondta: a kórházak feletti irányítószervi feladatellátás szabályszerű volt, ám a középirányító szerv két esetben nem az előírásoknak megfelelően látta le feladatát, mivel 2014-2015-ben nem hagyta jóvá a szervezeti és működési szabályzatot.

A felügyeleti vezető felhívta a figyelmet arra, hogy a költségvetési intézmények számára jogszabályban és rendeletben előírt belső kontrollrendszert egyik kórházban sem alakították ki és működtették szabályszerűen. Jellemző hiba volt, hogy az intézmények nem rendelkeztek szervezeti és működési szabályzattal, nem készítettek önköltségszámítási szabályzatot, számviteli politikájuk, számlarendjük nem volt összhangban az előírásokkal. Szintén visszatérő hiányosság volt, hogy nem szabályozták a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét, és közzétételi kötelezettségeiket sem teljesítették. Pető Krisztina kiemelte: a belső kontrollrendszer kialakításában és működtetésében feltárt hibák következtében egyik kórháznál sem volt biztosított az átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználás.

Az ÁSZ ellenőrzései a pénzügyi- és vagyongazdálkodás területén is súlyos szabályszerűségi mulasztásokat azonosítottak mind az öt intézménynél. Jellemző probléma volt, hogy a teljesítésigazolást, -érvényesítést és az utalványozást nem az arra jogosult személy végezte, és gyakran az intézmények kötelezettségvállalása sem az előírásoknak megfelelően történt. A kórházak a mérlegeiket, illetve maradvány kimutatásukat nem támasztották alá leltárral, valamint részletező nyilvántartással.

Végezetül a felügyeleti vezető beszámolt arról, hogy a kórházak a korrupciós veszélyek ellen védelmet biztosító integritás kontrollokat nem a kockázatokkal arányosan építették ki, így nem érvényesült az integritás szemlélet. Pető Krisztina hangsúlyozta: az állampolgárok érdekeit szolgáló közintézmények feladata a tiszta és átlátható működés és gazdálkodás megteremtése, így feladatellátásuknak elválaszthatatlan része kellene hogy legyen a korrupció elleni fokozott védekezés.

Az ÁSZ a szekszárdi Tolna Megyei Balassa János Kórház főigazgatójának 11, a hatvani Albert Schweitzer Kórház- Rendelőintézet vezetőjének 16, a Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet főigazgatójának 23, a mosonmagyaróvári Karolina Kórház- Rendelőintézet vezetőjének 19, valamint a Berettyóújfaluban működő Gróf Tisza István Kórház főigazgatójának 11 javaslatot fogalmazott meg. Az ellenőrzések során a Számvevőszék az emberi erőforrások miniszterének összesen öt javaslatot tett. A feltárt hiányosságok kijavítása érdekében az érintett vezetőknek 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.”

Forrás:
Szabálytalanul gazdálkodó kórházak; Lengyel Viktor; Állami Számvevőszék; 2018. szeptember 13.
Lásd még:
Jelentés – A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzése – Tolna Megyei Balassa János Kórház (PDF)
Jelentés – A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzése – Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet (PDF)
Jelentés – A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzése – Albert Schweitzer Kórház – Rendelőintézet (PDF)
Jelentés – A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzése – Karolina Kórház- Rendelőintézet (PDF)
Jelentés – A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzése – Gróf Tisza István Kórház (PDF)
Minden jelentés közzétételének dátuma: 2018. szeptember 13.

Törvények, rendeletek

Hamarosan megkezdi működését a Nemzeti Népegészségügyi Központ

„Az emberi erőforrások minisztere, Prof. Dr. Kásler Miklós kezdeményezésére megalakult a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK).
Az új egészségügyi, központi hivatalként működő szervezet október 1-jén kezdi meg munkáját és a kormány szándékai szerint a hatósági feladatok mellett hozzájárul a népegészségügyi célok eléréséhez, a népegészségügyi programok végrehajtásához és magyar lakosság egészségügyi állapotának javításához.

Az NNK az Országos Közegészségügyi Intézet bázisán, kibővült hatáskörrel, jelentős részben az intézet korábbi feladatait, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumának országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkára korábbi feladatait veszi át.

Az NNK a közegészségügyi-, járványügyi biztonság és betegbiztonság, az egészségfejlesztés, kórházhigiéne, az egészségügyi intézmények működési engedélyeztetése és munkaegészségügy területén a hatáskörébe tartozó feladatokat az ország egész területére kiterjedő illetékességgel látja el.

Külön jelentőséggel bír, hogy az így létrejövő NNK a továbbiakban részt vesz az országos népegészségügyi programok kidolgozásában, szervezésben, koordinálásban, azok végrehajtásának területi és helyi feladataiban. Létrejöttével lényegesen javulni fog az országos járványügyi tevékenység gyorsreagáló képessége és számos olyan terület ellátását koordinálja, mely pozitív irányban befolyásolja Magyarországon a betegbiztonságot, hozzájárul az állampolgárok egészségi állapotának javításához.

A központ élén álló az országos tisztifőorvos feladatkörébe tartozik a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek közegészségügyi és járványügyi feladatainak ellátására kijelölt szervek szakmai felügyelete is.

Az országos tisztifőorvos tevékenységét a helyettes országos tisztifőorvosok segítik, akiket a miniszter nevez ki, az egyéb munkáltatói jogokat pedig az országos tisztifőorvos gyakorolja.[EMMI]”

—

„A rendelet szerint az Országos Közegészségügyi Intézet elnevezése október elsején Nemzeti Népegészségügyi Központra változik, egyidejűleg az Emberi Erőforrások Minisztériuma országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkára által irányított szervezeti egységek az NNK-ba olvadnak.

Így október elsejétől az NNK látja el mindazon feladatokat, amelyek szeptember 30-ig az OKI és az Emmi országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkára által irányított szervezeti egységek feladatkörébe tartoztak. Az NNK részt vesz az országos népegészségügyi programok kidolgozásában és irányítja, szervezi, koordinálja a programok végrehajtásának területi és helyi feladatait, továbbá ellátja a jogszabályban meghatározott, egészségügyi ellátás feletti szakfelügyeleti feladatokat.

Ezek mellett feladatai lesznek a közegészségügy (környezet- és település-egészségügy – ideértve a gyógyfürdőügyet is -, élelmezés-egészségügy, táplálkozás-egészségügy, sugáregészségügy, kozmetikai termékek egészségügyi megfelelősége, kémiai biztonság, gyermek- és ifjúságügy), valamint a járványügy területén. Az NNK-hoz tartozik majd az egészségfejlesztés (egészségvédelem, egészségnevelés és egészségmegőrzés, népegészségügyi szűrések szervezése és koordinálása, egészségmonitorozás, beleértve a nem fertőző betegségek epidemiológiája, és az „egészséghatás-értékelés”, az egészségügyi igazgatás és koordináció, továbbá a munkaegészségügy (munkahigiéne és foglalkozás-egészségügy) területe.

Az NNK a miniszter irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv
Az országos tisztifőorvos tevékenységét a helyettes országos tisztifőorvosok segítik, akiket a miniszter nevez ki és ment fel, az egyéb munkáltatói jogokat az országos tisztifőorvos gyakorolja. Az országos tisztifőorvos tájékoztatást, adatot, egyéb információt kérhet minden olyan, a kormányhivatal feladatkörébe tartozó népegészségügyi kérdésben, amely a lakosságot érinti vagy érintheti, emellett megkeresésre szakmai kérdésekben állást foglal, véleményt nyilvánít. Mindemellett az országos tiszti főorvos felhívást intézhet közegészségügyi-járványügyi, egészségfejlesztési, valamint egészségügyi igazgatási intézkedések megtételére, ha azok a lakosság érdekében szükségesek. Az NNK a hatáskörébe tartozó feladatokat az ország egész területére kiterjedő illetékességgel látja el.[MTI]”

Forrás:
Hamarosan megkezdi működését a Nemzeti Népegészségügyi Központ; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2018. szeptember 13.
Megkezdi működését a Nemzeti Népegészségügyi Központ; Webbeteg.hu/MTI; 2018. szeptember 11.
162/2018. (IX. 10.) Korm. rendelet egyes kormányrendeleteknek a Nemzeti Népegészségügyi Központ létrehozásával kapcsolatos módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 162/2018. (IX. 10.) Korm. rendelete egyes kormányrendeleteknek a Nemzeti Népegészségügyi Központ létrehozásával kapcsolatos módosításáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 136. szám; 2018. szeptember 10.; 29730-29741. oldalak (PDF)
Lásd még:
164/2018. (IX. 11.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet és a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 164/2018. (IX. 11.) Korm. rendelete az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet és a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 137. szám; 2018. szeptember 11.; 29753-29754. oldalak (PDF)

Kormányrendelet a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség NZrt-ről és a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat NKft-ról, a Digitális Jólét Program és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről szóló szabályozás módosításáról

„…1. §…28. a miniszter által vezetett minisztériummal együttműködve működteti a regionális vállalati és projektspecifikus adatbázisokat,
29. közreműködik a Digitális Exportfejlesztési Stratégia végrehajtásában, megismerteti a hazai digitális megoldásokat külföldön, elősegíti azok exportját,
30. részt vesz a külgazdasági attasék ismereteinek bővítésében, kiküldetésüket megelőzően felkészítésükben,
31. gondoskodik a kereskedelemfejlesztési szakmai programok, így különösen szemináriumok, tréningek, workshopok technikai szervezéséről és lebonyolításáról,
32. működteti a hazai kis- és középvállalkozások exportra való felkészülését elősegítő Exportakadémiát,”
…
5. § A Digitális Jólét Program végrehajtásával összefüggő egyes feladatokról, valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről szóló 268/2010. (XII. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 127/2017. ( VI. 8.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Digitális Jólét Nkft. a 2. § b) pontja alapján közfeladatai körében] „e) a Magyarország Digitális Exportfejlesztési Stratégiájában foglaltak hatékony megvalósulása érdekében létrehozza és működteti a stratégia nyomonkövetési rendszerét, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársasággal együttműködve koordinálja a Digitális Exportfejlesztési Tárcaközi Bizottság munkáját, és közreműködik a szakmai feladatok végrehajtásában;…”

Forrás:
HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság feladatainak meghatározásáról, valamint a Digitális Jólét Program végrehajtásával összefüggő egyes feladatokról, valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről szóló 268/2010. (XII. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 127/2017. (VI. 8.) Korm. rendelet módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 163/2018. (IX. 10.) Korm. rendelete a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság feladatainak meghatározásáról, valamint a Digitális Jólét Program végrehajtásával összefüggő egyes feladatokról, valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről szóló 268/2010. (XII. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 127/2017. (VI. 8.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 136. szám; 2018. szeptember 10.; 29741-29744. oldalak (PDF)