Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Interjú a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorával: új fejlődési pálya, szervezeti átalakítás, képzések és a kutatási tevékenység újraszervezése
Tárgyszavak: Koltay András, közigazgatási felsőfokú képzés, közszolgálati felsőoktatás, Magyarország, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Minden magyar háztartásban elérhetővé tettük a szupergyors internetet
Tárgyszavak: 5G Koalíció (5GK), keskenysávú dolgok Internete (NB-IoT), Magyarország, Mesterséges Intelligencia Koalíció (MI Koalíció), NB-IoT, okos város, optikai hálózatok, Palkovics László, smart city, Szupergyors Internet Program (SZIP) 2.0, T-Systems Magyarország Zrt., urbanisztika, városfejlesztés
Szócska Miklós: Üveggyöngyért ne adjuk el a jövőt!
Tárgyszavak: adatközpontú egészségügy, adatpolitika, adatvagyon, digitális egészségügy, digitális kormányzati szolgáltatások, Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), Magyarország, mesterséges intelligencia, Mobil Egészségnapló és Tájékoztató Alkalmazás (Menta), nyílt adatok, Szócska Miklós

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Interjú a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorával: új fejlődési pálya, szervezeti átalakítás, képzések és a kutatási tevékenység újraszervezése

„Új fejlődési pályára szeretné állítani a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet az intézmény rektora. Koltay András szerint ehhez szükség van egy jelentősebb szervezeti átalakításra, a képzések és a kutatási tevékenység újraszervezésére, valamint a finanszírozás új alapokra helyezésére. A közeljövő terveiről a Bonum Publicumnak adott interjújában beszélt az intézmény vezetője.

Több mint két hónapja vezeti rektorként a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet. Bár korábban is volt kapcsolata az intézménnyel, pályázatának szenátusi elbírálásakor azt hangsúlyozta, hogy egyelőre kívülállónak tekinti magát. Mennyire változott ez az érzés azóta?
Koltay András: A kívülálló szerepnek sok előnye volt, de ma már egyáltalán nem tekintem magam annak. Gyorsan és magától értetődően alakult ki kiváló emberi és munkakapcsolat a vezetői körrel, akikhez – a közösen vallott értékrend okán – nem volt nehéz feladat csatlakoznom. A csapat, amellyel dolgozom – akár a közelebbi, akár a tágabb környezetemre, a karok vezetőire gondolok –, egészen példamutató elhivatottsággal küzd, mindennap őszinte örömmel jövök be közéjük dolgozni. Ahogy Andrew Bonar Law brit miniszterelnök mondta: „Követnem kell őket, hisz a vezetőjük vagyok.” Remélhetőleg ők is elviselnek azért.

Azt is mondta a szenátusi meghallgatáson, hogy első számú feladata az egyetem belső szervezetének erősítése, az egyes karok és intézmények közötti együttműködés továbbfejlesztése lesz a meglévő szellemi energiák minél hatékonyabb felhasználása érdekében. Ezen a területen sikerült-e elindítani valamilyen folyamatot? Ebben milyen támogatást kapott az egyetemi polgároktól?
K. A. Terveink között szerepel egy jelentősebb szervezeti átalakítás, amelynek segítségével megpróbáljuk új pályára állítani az intézményt szakmai és finanszírozási oldalról egyaránt. Ez jellegénél fogva valószínűleg nem lehet minden elemében teljes konszenzust élvező folyamat, de ahogy látom, itt egy elhivatott és kellő önfegyelemmel is rendelkező közösség működik, amelynek tagjai az egyéni szempontokon túl az intézményi érdekeket fogják majd elsősorban szem előtt tartani az átalakítás során is. Az új struktúrát az egyetemi vezetőtársakkal közösen alapozzuk meg, és ez egy jó eszköz lesz arra, hogy az intézmény szervezettebben, átláthatóbban, kiszámíthatóbban, hatékonyabban működjön. Eszköz, és nem cél, hiszen utóbbi természetesen az oktatás és a kutatás minőségének emelése. A kiindulópontom szerint az egyetemen a legfontosabb szervezeti egységek a karok. Ez a szemlélet az intézmény megalakulásának és első éveinek időszakában érthető okokból nem feltétlenül tudott maradéktalanul érvényesülni, de ezen már túl vagyunk. A karok köré kell tehát építeni az egyetem többi elemét. A központi szervezeti egységek – köztük is elsősorban a rektor – feladata, hogy minél hatékonyabban kiszolgálják az oktatást és a kutatást. Tehát nekünk itt, az egyetemi központban szolgálni kell a karokat, azokon keresztül pedig a hallgatókat. A dékánoknak szabad kezet adtam abban, hogy a saját karaik struktúráját gondolják át, és az esetleges módosításokra tegyenek javaslatot.

Minden jelentősebb változás érdeksérelemmel jár. Erre lehet és kell előre készülni?
K. A. Ilyen szempontból sem hátrány, hogy az elmúlt hét évet nem az NKE-n töltöttem, tehát a gondolkodásomat és a döntéseimet nem kötik meg a korábbi történések. De új a fenntartói struktúra is, és a fenntartó miniszter kezét sem köti meg az, ami a múltban történt. Tiszta lappal lehet tehát indulni, ami nagy előny, ugyanakkor értelemszerűen az elmúlt évek vívmányait meg kell becsülni, az elvégzett heroikus munkát pedig el kell ismerni, és nem kell mindenben új fejezetet nyitni. Ahol szükség van rá, ott azonban meg kell tenni a kiigazításokat. Ez a folyamat bizonyos fokú érdeksérelemmel, ám annál több lehetőséggel és remélt előnnyel jár majd. Ennek során azonban csak az egyetem érdekeit szabad nézni, félretéve az egyéni szempontokat.

A fenntartói szerkezet már említett változása az egyetem szempontjából nézve mennyire tekinthető racionális, jó lépésnek?
K. A. A törvénymódosítás lehetőséget ad az egyetemfejlesztés felgyorsítására. Folyamatos és kiegyensúlyozott a kapcsolatunk a Miniszterelnökséggel. E változástól önmagában azonban még nem módosultak az egyetem feladatai az egyes hivatásrendek és illetékes szakminisztériumok vonatkozásában, amelyek sajátos igényeit továbbra is a korábbi elkötelezettséggel kell tudnunk kiszolgálni.

Az évnyitón Gulyás Gergely miniszter egyfajta elvárásként is megfogalmazta, hogy „a Nemzeti Közszolgálati Egyetem neve egyet kell hogy jelentsen a minőséggel”. Hogy állunk e tekintetben, és milyen módon tudunk ennek megfelelni a jövőben?
K. A. Bármilyen egyetemi tevékenységről van szó, alapvető elvárás, hogy annak a minőséget kell képviselnie. Természetesen lehetnek azonban különbségek is: a tömegképzéseknek más a funkciójuk, mint a doktori képzésnek vagy a tudományos kutatásoknak. Ezeket a tevékenységeket nem lehet azonos nevezőre hozni, azonos módon megítélni. A minőség azonban mindenhol jelen kell hogy legyen, a parküzemeltető életében ugyanúgy, mint az egyetemi docensében. Az egyetemnek nagyon jó színvonalat kell elérnie, amely felé haladunk, de még messze nem dőlhetünk hátra. Az ismert anekdota szerint, amikor a második világháború idején egy költségvetési vitában valaki a hadi kiadások növelése érdekében a művészetek támogatásának megkurtítására tett javaslatot a brit parlamentben, Winston Churchill azt kérdezte: ha nem támogatjuk a művészetet, akkor mégis miért harcolunk? A történet akkor is fontos, ha feltehetően nem igaz. Aki innen kikerül, annak magyarként, a magyar társadalom szolgálójaként tudnia kell választ adni a kérdésre, miszerint „miért harcolunk?”. Aki itt tanul, annak el kell tudnia igazodni kulturális, történelmi, társadalmi, geostratégiai és más egyéb alapvető kérdésekben, szilárd szellemi alapokkal és kellő lelkierővel is kell rendelkeznie, bárhová is vesse később a sorsa. Elemi felelősségünk a magyar nemzet kulturális és gazdasági egységének erősítése, támogatása, és nemcsak magyarországi, hanem minimum Kárpát-medencei léptékben.

Mik az egyetem jelenlegi erősségei, és mely területeken kell jelentősebben előrelépni?
K. A. Azonnal kirajzolódó erősségünk a modern infrastruktúra, de ennél valójában sokkal fontosabb a megfelelő emberanyag, ideértve a közösség minden tagját: oktatókat, dolgozókat, hallgatókat. Két hónap alatt nagyon sok értékes emberrel találkoztam, és messze nem csak a vezetők vagy az oktatók között. Sorra járom az egyes szervezeti egységeket, hogy minél jobban, minden szinten megismerjem az intézmény munkatársait. Szinte megható példáit látom folyamatosan az elkötelezettségnek, ahogyan az emberek a hátukon viszik ezt az egyetemet. Ez egy kiemelkedő érték, amelyet még tovább kell erősíteni. Ami a nehézségeket illeti, azok egy része abból adódik, hogy az NKE-nek számos olyan feladata van, amelyekkel más egyetemeknek általában nem kell foglalkozniuk. Van egy nagy parkunk, lovardánk és sportcentrumunk is, amelyek működtetése speciális szakértelmet igényel. Ezek nem klasszikus egyetemi feladatok, és e területeken van hová fejlődnünk. Nagy kérdés, hogy miként tudjuk ezt az infrastruktúrát úgy kihasználni, hogy a parkot és épületeit egy ismert márkává emeljük. Az a célunk, hogy a campuson olyan színes kulturális élet legyen, amely ideköti a hallgatókat, a munkatársakat és ezen túl a város lakóit is. Ez ugyanis nemcsak egy egyetemi környezet, hanem egy városi közösségi tér is egyben. Amíg ennek a kultúrája az Egyesült Államokban természetesen alakult ki, nálunk nincs még hagyománya, de most meg kell azt teremteni. Az egyetem nem csak attól egyetem, hogy a tudományt oktatják a katedráról, hanem attól is, hogy az emberek, akik idejárnak, vagy itt dolgoznak, jól is érzik magukat közben. Ha ez nem így van, akkor valamit nem jól csinálunk.

Az eddigi rektori beszédeiben mindig hangsúlyozta az emberi kapcsolatok fontosságát. Ez a szellemiség mennyire lesz meghatározó az intézményben a következő években?
K. A. Az egyetem nem egy olyan intézmény, ahol az egymás iránti megértés, minőségi együttműködés, sőt szeretet nélkül különösebben messze tudnánk eljutni. Nem feltétlenül kell szoros barátokká válniuk a munkatársaknak, de nem lehet az intézményt jól működtetni a benne munkálkodók közötti összetartó erő nélkül. Akikkel én dolgozom, azok között ez megvan, és nagyszerűen működik. Az is az egyik feladatom, vagy inkább úgy mondanám, közös feladatunk, hogy ezt a szemléletet az egyetem egészében próbáljuk meghonosítani.

Az interjút teljes terjedelmében a Bonum Publicum novemberi számában olvashatják.”

Forrás:
„Miért harcolunk?”; Szöőr Ádám; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2018. november 29.

Minden magyar háztartásban elérhetővé tettük a szupergyors internetet

„A kormány eleget tett a két évvel ezelőtti vállalásának, miszerint – ahol erre igény van – teljes szélessávú internet lefedettséget biztosít 2018 végére – jelentette be Palkovics László.
Az innovációs és technológiai miniszter a T-System Symposium konferencián mondott nyitóelőadásában hozzátette: indul a szupergyors internet program 2 (SZIP-2), amelynek célja az eddigiekhez képest is gyorsabb, több mint háromszoros sávszélesség kiépítése.

Palkovics László kijelentette: a digitalizáció újabb szintet lép Magyarországon. A kormány a szupergyors internet programban (SZIP) vállalta, hogy 2018 végéig minden háztartásba eljuttatja a nagysebességű szélessávú internetet. Ez megvalósult, mára 880 ezer háztartásba eljutott. A szélessávú lefedettség 75-ről 99,9 százalékra nőtt 2014-ről 2018-ra, a 4G lefedettségben pedig Magyarország ezzel a 7. helyen áll a világon.

A miniszter hozzátette: a SZIP 2.0 programban az optikai fejlesztésekre fektetik a hangsúlyt 2025 végéig a gigabitképes hálózatok jobb elterjedése érdekében. Egy sor ösztönző intézkedés fogja vállalatok digitális fejlődését szolgálni – mondta. A cél, hogy Magyarország az 5G fejlesztések egyik európai központjává váljon, ami növeli az ország versenyképességét és innovációs potenciálját.

Az 5G koalícióban tervezett következő lépések közé sorolta a miniszter, hogy a zalaegerszegi tesztpálya mellett a városi környezetben okosvárosi megoldásokat vezetnek be. A zalaegerszegi tesztkörnyezet fontos eleme a kutatózóna, ahová kutatóintézeteket és innovatív partnereket várnak. Erről 300 céggel folynak tárgyalások.

A Mesterséges Intelligencia (MI) koalíció november végén tartja első plenáris ülését, abban kutatóhelyek, vállalatok, és az állam képviselői vesznek részt, jelenleg 124 tagja van, jelentette be a miniszter.

Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója arról is beszélt, hogy a Magyar Telekom a több mint 5 millió mobil ügyfelével piacvezető, az éves árbevétele meghaladja a 610 milliárd forintot. A csoport több mint 9 ezer embert foglalkoztat. A cég hálózata egymás után harmadszorra lett a leggyorsabb a magyarországi szolgáltatók között.

Elmondta: a keskenysávú dolgok internetje (IoT) új tipusú mobilhálózatra szabványosított technológia a gépek közötti kommunikációt szolgálja, a hálózat lefedettsége Magyarországon majdnem 60 százalékos. A magyar gazdaság digitalizációja ezzel a lefedettséggel új szintre lép és új lehetőségeket teremt. A gyártásban, a logisztikában és a mezőgazdaságban elterjedt digitális alkalmazások a keskenysávú IoT-hálózaton gazdaságosabban kommunikálhatnak, így ez az új technológia a mindennapokban is támogatja majd az innovációt, a hatékony döntéshozatalt, és a minden eddiginél gazdaságosabb napi működést – mondta.

A hálózatot a jövőben a lakosság is használhatja háztartási mérőeszközei, riasztóberendezései, vagy egyéb okos eszközeinek kommunikációjára – tette hozzá.

Srini Gopalan a Deutsche Telekom Európáért felelős igazgatósági tagja arról beszélt, hogy Magyarország a Deutsche Telekom egyik legfontosabb partnere, az ország jól áll a digitalizáció elterjedtségében. Fontosnak nevezte ennek a megtartását, hogy Magyarország a digitalizáció nyertese legyen.

Kaszás Zoltán, a T-Systems Magyarország Zrt. vezérigazgatója elmondta: a jövőben sok minden fog változni, a sebesség átalakul, meghatározza a mindennapokat, és nem csak technológiai értelemben. Az 5G ebben forradalmi ugrást jelent.

A T-Systems Magyarország hetedik alkalommal rendezte meg az ICT (infokommunikációs technológiai) iparág legnagyobb, immár hagyományossá vált egész napos rendezvényét, a Symposiumot. A konferencia számos aktuális témakört dolgoz fel, így az 5G és a konnektivitás mellett az innováció, az okosvárosok és közlekedési újdonságok, a kis- és középvállalatok digitalizációja, az ipar 4.0, az IT biztonság, a kereskedelem és média, a pénzintézetek előtt álló kihívások, a cloud megoldások, az államigazgatás, valamint az egészségügy digitális átalakulásának kérdéseit.”

Forrás:
Minden magyar háztartásban elérhetővé tettük a szupergyors internetet; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. november 27.

Szócska Miklós: Üveggyöngyért ne adjuk el a jövőt!

„Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térről (EESZT), az adatrabszolgaságról, és az adatvezérelt egészségügyi modellről is beszélt a MedicalOnline-nak Szócska Miklós korábbi államtitkár, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatója. A téma a Nézőpont Intézet december 7-ei, Gyógyuló Egészségügy című konferenciáján is kiemelten szerepel.

– Hosszas előkészítő munkálatok után tavaly novemberben élesítették a hazai közfinanszírozott szolgáltatóknál az EESZT-t, amelynek mielőbbi elindítását 2010-14 között, államtitkárként erősen szorgalmazta. Nem találta túl lassúnak a tempót?
– Volt egy kis csúszás, de mivel az EESZT nagyon komoly versenyelőnyt biztosít Magyarország számára, így nagyon örülök, hogy végül létrejött ez az integrált, egységes rendszer, amely egyébként világszinten is ritkaságszámba megy.

– Mitől világraszóló a mi rendszerünk?
– Ugyan számos országban, így például Skóciában, Skandináviában, és az észteknél is vannak egységes rendszerek, irigylendő adatgazdagsággal, de itt is, ott is hiányzik belőlük valami. Hol az országosan egységes adatcsere felszín – mert a különböző alrendszerek szigetszerűen, más-más időszakokban fejlődtek – hol pedig a másodlagos adathasználathoz szükséges technikai tudás. Nemrégiben találkoztam Brüsszelben az Európai Bizottság egészségügyi igazgatóságának szakembereivel, akik kiemelt projektként értékelik az EESZT elindítását.

– A magánellátókra – amelyeknek szolgáltatásait egyre nagyobb számban veszi igénybe a lakosság – egyelőre nem teljes körűen vonatkozik a jelentési kötelezettség. Nem veszítünk így túl sok adatot?
– A tér nyújtotta első generációs lehetőségek közül talán a legfontosabb, hogy az orvosok követhessék a rendszerben a beteg útját, és láthassák, mi történik a páciensükkel akár a magán-, akár a közfinanszírozott ellátásban. Ez mind a betegútszervezés, mind a betegbiztonság szempontjából kiemelt jelentőségű elem.

– A kórházakon és betegellátó-helyeken kívül más elemeket is be lehetne kapcsolni a rendszerbe?
– Akár a betegek viselhető eszközeit. Azok a digitális egészségügyi megoldások, amelyek néhány krónikus betegség esetében már elérhetőek, és amelyeket naponta fejlesztenek, ma már részei a gyógyítás folyamatának.

– Az egészségügyért felelős államtitkárság tervei között szerepelt, hogy központi regiszterrendszerek is készülnek az EESZT-ben. Ennek mi lehet a jelentősége?
– Az életmentés, a rendszerfejlesztés és kutatás alapját képezik ezek a regiszterek. Így van ez például Svédországban is, ahol a digitális egészségügyi rendszer alapját a népegészségügyi, vagy minőségügyi regiszterek jelentik, amelyek segítségével folyamatosan figyelhető a beteg állapotának alakulása, így permanensen értékelhető a terápia, vagy mérlegelhető a terápiaváltás szükségessége. Az észteknél egyébként a regiszterek adatai – a személyazonosításra alkalmatlan formában – bárki számára, nyilvánosan elérhetőek.

– Egyre többet hallani arról, hogy a Big Data helyett a smart data, azaz a „rendezett adatok” időszaka következik. Ennek az egészségügyben is van jelentősége?
– Sok-sok definíciót és jelzőt akasztottunk már az adatokra! Én inkább azt hangsúlyoznám, hogy mindazokat az adatokat integráljuk a rendszereinkbe, amelyek az egészségügyet szolgálják, és ebben a tekintetben a strukturálatlan adatok is tudnak életet menteni. Azt gondolom, hogy lesznek olyan megoldások, amelyek a legváltozatosabb adatok integrálására képesek a gyógyítás, vagy a rendszerfejlesztés érdekében. A jövő módszereit alapozhatja meg például a hálózatkutatás, ahol akár a közösségi médián keresztül érhetünk el célcsoportokat az üzeneteinkkel a társalgási tematikájuk mentén. A személyre szabott prevenció nem álom.

– Az infotechnológia, a digitalizált egészségügy közelebb vihet olyan betegségek gyógyításához, amelyre még nem talált megoldást az orvostudomány?
– Nem csak ezekhez. A digitalizált adatok ma már olyan összefüggéseket mutatnak meg nekünk, amelyeket korábban nem láthattunk. Példaként: megfigyelték, hogy azok a 65 éven felüliek, akiknél öt állapotjelző jelen volt, és emellett kaptak pneumococcus elleni védőoltást is, öt évvel tovább éltek. Nem valószínű, hogy a kutatók pontos magyarázatot is tudtak adni erre a jelenségre, mindenesetre elkezdték beoltani az összes pácienst, akik a paramétereknek megfeleltek.

Néhány éve még csak ígéretként beszéltünk a digitális ellátási modellekről is, manapság már ilyen modelleken dolgozunk. Nemrég csak sejtéseink voltak a mesterséges intelligenciáról, ma már magyar kutatóknak is vannak olyan megoldásai, amelyeket akár országos szinten használhatnánk. Ma még csak pedzegetjük az adatvezérelt egészségügyi modell fogalmát, de már – Észtország mellett – mi is tagjai vagyunk egy olyan uniós projektnek, amely ebbe az irányba kezdi meg a kutatásokat.

– Mit takar az adatvezérelt egészségügyi modell?
– Ez egy olyan rendszer, amelyben akár strukturálatlan és integrált adatok alapján jelöljük ki a beteg számára legjobb betegutat, a hasonló genetikájú és szimptómákkal élők adatainak összehasonlító elemzése mentén választunk terápiát. Egyébként az említett uniós projektbe éppen azért hívták meg Magyarországot, mert az EESZT, mint országosan egységes, digitális rendszer lehetővé teszi, hogy egy ilyen ellátási modellt tesztelni tudjanak néhány év múlva.

– Gyakran említi, hogy a következő időszak legnagyobb kérdése, hogy adatrabszolgák leszünk, vagy résztvevők az új, digitális ökoszisztémában. Mit jelent ez pontosan
– Adatrabszolga az, aki ellenszolgáltatás nélkül osztja meg egészségügyével, egészségével, életmódjával kapcsolatos adatait globális szereplőkkel. Vagy azok az orvosok, kutatók, akik ugyancsak ellentételezés nélkül, vagy kicsi magánhaszonért teszik elérhetővé adatbázisaikat a multinacionális fejlesztők-szolgáltatók számára. Ha ezt megengedjük, üveggyöngyért, tüzes vízért adjuk el a jövőt. Azoknak az adatoknak, amelyek a közfinanszírozott ellátásban, közalkalmazotti bérrel, a járulék- és adófizetők pénzén fenntartott rendszerünkben előállnak, a magyar intelligens megoldások fejlesztését kell szolgálniuk. Ezeket nem adhatjuk át ingyen, hogy aztán más kifejlesszen belőlük egy okos rendszert, amit majd szolgáltatásként visszavásárolunk. Tudatosan, stratégia szerint kell a „saját szöveteinkből” épülő adatbázisokat felhasználnunk, és magunknak törekednünk szolgáltatások nyújtására, vagy arra, hogy kutató-fejlesztő partnerként tekintsenek ránk cserébe. Az út nem egyszerű, nagyon sokat kell küzdenünk a részvételért.

– Van ezeknek az adatoknak konkrétan meghatározható ára?
– A szürkegazdaság már beárazta ezeket. Azt mondanám, hogy az értékük nagyon nagy, az ár teljesen esetleges. Egyébként, ha azt nézzük, hogy a klinikai kutatásokban is adatokat gyűjtenek, akkor van meghatározott ár, hiszen ez most is egy több tízmilliárdos piac Magyarországon.

– A digitalizálódó egészségügy javíthat a magyarok – egyelőre meglehetősen rossz – egészségértésén és adherenciáján?
– Mindenképpen. Bár az EESZT-hez kapcsolódó lakossági alkalmazás, a Menta (Mobil Egészségnapló és Tájékoztató Alkalmazás) fejlesztése megtörtént, annak integrációja még hátra van. Ha csak azt elérjük, hogy az éppen esedékes szűrővizsgálatról tudunk figyelmeztetést küldeni a páciensnek vagy a háziorvosának, már előreléptünk. A Menta rendszerben elérhetőek betegtájékoztató anyagok, és az egészségügyi szolgáltatáskereső is.

– A Nézőpont Intézet december 7-ei, Gyógyuló Egészségügy című konferenciáján külön blokkot kapott a digitalizáció. Mi ennek az üzenete?
– Az, hogy a digitális egészségügy nem ígéret többé, és intenzíven kell dolgoznunk a digitális ellátási modelleken. Az adatvezérelt egészségügyi paradigmaváltás azonban csak akkor valósulhat meg, ha figyelembe vesszük a digitális transzformáció emberi oldalát, vagyis azt, hogy hogyan viszonyulnak az új modellhez a szereplők: az orvosok, a szakdolgozók és nem utolsó sorban a betegek.

Gyógyuló egészségügy
A Nézőpont Intézet december 7-ei, Gyógyuló egészségügy című konferenciája első kézből nyújt szakmai információt a hazai egészségügy aktuális helyzetéről, az állami és magánegészségügy kapcsolatáról és a gyógyszeripari kilátásokról. A részletes program ITT érhető el, a konferenciára pedig ITT lehet jelentkezni.”

Forrás:
Szócska Miklós: Üveggyöngyért ne adjuk el a jövőt!; Tarcza Orsolya; Medical Online; 2018. november 30.

Közigazgatás, politika

Megtartotta első plenáris ülését a Mesterséges Intelligencia Koalíció

„Megduplázta, 124 tagra bővítette taglétszámát az egy hónappal ezelőtti alakulás óta az innovációs és technológiai miniszter kezdeményezésére a Digitális Jólét Program (DJP) keretében létrejött Mesterséges Intelligencia Koalíció (MI Koalíció). A koalíció célja, hogy Magyarország a mesterséges intelligencia fejlesztések és alkalmazások terén az európai élvonalba kerüljön, és a nemzetközi MI közösség fontos tagjává váljon – mondta el megnyitó beszédében Palkovics László miniszter. Az MI Koalíció első plenáris ülésén megválasztotta a nyolcfős elnökséget, és döntött a szakmai munkacsoportok létrehozásáról.
A Mesterséges Intelligencia nem maga a cél, hanem egy stratégia, egy eszköz a társadalmi-gazdasági céljaink megvalósításához. Az MI koalíció feladata nemcsak az európai szintű előrelépéshez szükséges versenyképes területek beazonosítása, hanem hogy mindenkit felkészítsen Magyarországon a mesterségesintelligencia-alapú megoldások elfogadására – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az első plenáris ülésen. Majd hozzátette: az MI koalíció különböző problémakörök megvitatásához és a széles körű együttműködési lehetőségek megteremtéséhez biztosít fórumot, amelyben a kormány jogalkotási folyamatok felgyorsításában nyújt segítséget.

Mély meggyőződésem, hogy Magyarország a technológiai újítások terén már eddig is sokat adott és a jövőben is sokat tud adni a világnak. Ha egy vállalkozás, egy kormányzat vagy akár egy nemzetgazdaság jó ütemben és jó logikában kezd el foglalkozni egy olyan horderejű technológiai és üzleti innovációval, mint a mesterséges intelligencia, akkor esélyt teremt magának, hogy évtizedes hátrányt dolgozzon le – vagy évtizedes előnyt szerezzen versenytársaival szemben – emelte ki Jakab Roland, a Koalíció elnöke.

Az MI Koalíció nyolcfős elnökségének tagjává választották Dr. Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamara (MKIK) elnökét, Hetényi Márkot, az MKB Digitális stratégiai vezérigazgató-helyettesét, Szigeti Ádámot, az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkárát, Kishonti Lászlót, az AImotive Zrt. vezérigazgatóját, Böszörményi-Nagy Gergelyt, a Design Terminál ügyvezetőjét, Laufer Tamást, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSz) elnökét és Dr. Charaf Hassant, a BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékének vezetőjét.

A plenáris ülésen hat szakmai munkacsoport létrehozásáról döntöttek a tagok: az MI stratégia kidolgozására, technológia és biztonsági témakörben, adatipar és adatvagyon, szabályozási és etikai keretek, alkalmazások és piacfejlesztés, nemzetközi kapcsolatok, valamint az oktatás és tudatosítás témakörében.

Az MI Koalíció 124 alapító tagjának listája itt érhető el.”

Forrás:
Megtartotta első plenáris ülését a Mesterséges Intelligencia Koalíció; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. november 29.

Innováció a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban az Ipar 4.0-nak köszönhetően

„Az Ipar 4.0 révén óvatos becslések alapján is akár 10 százalékos hatékonyságnövekedés érhető el. Most az agráriumon, ezen belül kiemelten az élelmiszeriparon a sor, hogy a már meglévő technológiákat ésszerűen alkalmazza sajátos feladataira –hangsúlyozta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a Szent István Egyetemen tartott „FoodConf” nemzetközi konferencián.
Az esemény kiemelt témája az Ipar 4.0 az élelmiszerszektorban, valamint szóba kerülnek az élelmiszergyártás, – logisztika, – kereskedelem, – biztonság és táplálkozás témakörei is.

Zsigó Róbert előadásában elmondta: a 2015-ben elfogadott Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiánk is megfogalmazta, hogy Magyarország nemzeti érdeke a hazai lakosság egészséges, biztonságos és megbízható élelmiszer ellátását a lehető legnagyobb mértékben hazai forrásokból biztosítani. A tárca meghatározó célja a lehető legmagasabb hozzáadott értéket itthon előállítani, és a hazai szükségletet meghaladó élelmiszerek exportjával javítani a nemzetgazdaság helyzetét. Ezen kívül kiemelkedően fontos a vidék önfenntartó képességét, munkalehetőségeit megőrizni és ezt az élelmiszer-feldolgozás arányának növelésével is javítani – tette hozzá.

Mint ismertette: az Ipar 4.0 (a negyedik ipari forradalomra utalva) az információs technológia és az automatizálás egyre szorosabb összefonódását, ezen keresztül a gyártási módszerek alapvető megváltozását elhozó időszak. A forradalmi átalakulás a szemünk előtt történik, és az lesz a nyertese, aki puszta nézőből a folyamat alkotó résztvevőjévé válik.

Az államtitkár kiemelte: az Ipar 4.0 megoldások alkalmazásával az élelmiszeriparban is gördülékenyebbé és kiszámíthatóbbá tehető az ellátási lánc, vagy előre diagnosztizálhatóak a meghibásodások, így elkerülhetőek a nem tervezett leállások. Emellett növelhető az energiahatékonyság és garantálható az élelmiszerlánc-biztonsági szabályozásnak való megfelelés.

Az Agrárminisztérium államtitkára elmondta, hogy szerencsére az Ipar 4.0 bevezetése a hazai élelmiszeriparban is megkezdődött. A kormány célja az Ipar 4.0 átállás folyamatának gyorsítása és elősegítése, ezzel is növelve a hazai élelmiszeripar EU-n belüli pozícióját. A következő évtizedben ezek a megoldások nagyban hozzájárulhatnak a mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó feldolgozóipar fejlődéséhez, ráadásul az iparágat jellemző magas munkaerőhiány miatt kialakuló kapacitáskorlátok megoldására is megfelelő választ adhatnak – hívta fel a figyelmet.”

Forrás:
Innováció a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban az Ipar 4.0-nak köszönhetően; Agrárminisztérium; 2018. november 30.

Élet 2050-ben – ülésezett csütörtökön a Székesfehérvár Jövőjéért Egyesület

„Székesfehérvár 2050 címmel tartotta soros ülését a Városházán a Székesfehérvár Jövőjéért Egyesület. Egy korábbi, hasonló témájú tanácskozáson globális kitekintést tettek a résztvevők a rohamosan fejlődő technológiai újításokról, a mesterséges intelligenciák mindennapi szerepéről. Az ülésen a világméretű változásoknak a magyar nagyvárosokra gyakorolt hatásairól volt szó.

Tovább folytatta az egyesület a Székesfehérvár 2050 címmel tartott nyár eleji megbeszélését azzal, hogy a rohamosan fejlődő technológiai újdonságok vajon milyen hatást gyakorolnak majd a nagyvárosok fejlődésére.

Az ülésen Pukler Gábor tanácsadó tartott előadást, beszélt többek között az okos városok, smart city-k jelenlegi státuszáról Magyarországon. Nagyon nehéz megmondani, hogy milyen lesz a világ és a város 2050-ben. Példaként említette, hogy 2008-ig senki nem hitt abban, hogy mobiltelefonnal tudunk majd parkolni, ma már azonban a parkolási tranzakciók 78 százaléka mobilon keresztül történik. A technológiafejlődés sokkal előrébb jár, mint a felhasználás, mert keveset költünk az oktatásra. Az okos városhoz azonban okos emberek is kellenek – mondta.

Beszélt néhány hazai nagyváros smart projektjeiről. Debrecen erős a közlekedés-fejlesztésben, a városban bankkártyával lehet fizetni a tömegközlekedésben, van okos zebra is, amikor az autós fényjelzést kap arról, ha útján egy gyalogátkelőhely felé közelít, az ilyen zebráknál pedig még nem volt baleset. Szolnokon városkártya működik, amely nem kedvezménykártya, viszont használható közlekedésre, kismamának bérletre, könyvtári kölcsönzésre és biztonságos beléptetésre egy szórakozóhelyen. Kaposvár – a cukorgyártásra építkezve – fontos lépéseket tett azért, hogy független legyen az energiaszolgáltatóktól, Kecskeméten parkolási applikáció működik, amely megmutatja a szabad parkolóhelyeket a közlekedőknek.

Székesfehérvár stratégia mentén halad a fejlesztésben, okosan gazdálkodik, csak olyan smart szolgáltatásokat és smart technológiákat igyekszik bevezetni, melyekre valóban szükség lehet. Kiemelt az elektromos autók és a töltőpontok számának növekedése, az innovációs központok létrehozása, a fiatalok megszólítása applikációval, a turisztikai mobilapplikációk fejlesztése, illetve a solar fa működtetése közterületen a mobileszközök töltésére és az ingyenes wi-fi használatra.

Pukler Gábor arról is beszélt, hogy 2050-ben világméretű feladat lesz a fenntarthatóság biztosítása és a mesterséges intelligenciák használata az élet meghosszabbítására, gyógyításra, szervek helyettesítésére. Kiemelte: az algoritmusok most még segítenek, később azonban irányítanak majd. Ahogy fogalmazott: helyettünk dönt a mesterséges intelligencia, mi pedig hallgatni fogunk rá.

A Székesfehérvár Jövőjéért Egyesület ülésén tagfelvétel is történt. A testület egyhangúlag elfogadta Szilády Dezső felvételét, aki Fehérváron született, azóta is itt él és elkötelezett lokálpatrióta, továbbá családja, munkája is a városhoz köti. Az Albatrosz Repülő Egyesület elnökéként pedig elhivatott a repülés hagyományainak ápolásában. Európában egy város nem lehet meg légiközlekedési desztináció nélkül, ezért dolgoznak Székesfehérváron is.”

Forrás:
Élet 2050-ben – ülésezett csütörtökön a Székesfehérvár Jövőjéért Egyesület; Havasi Tímea; Székesfehérvár Városportál; 2018. november 30.

Mesterséges intelligencia: készül Észtország stratégiája

„Észtország stratégiát dolgoz ki a a mesterséges intelligencia használatára, a fejlesztések támogatására. A feladattal Siim Sikkut van megbízva, aki az észt kormányzat informatikai vezetője (chief information officer for the government of Estonia). A munkában támaszkodik az Ernst & Young LLP cégre. A határidő 2019 tavasza, az Európai Parlament esedékes választása előtt.

„Próbálkozhatnánk egy összehangolt, koherens terv nélkül is. De a gyors, hatékony előrehaladáshoz ki kell találnunk, hogy mit kell mozgósítani, milyen akadályokat kell eltávolítani, és milyen kísérleti programnak kell elsőbbséget adni. Ezt biztosítja a terv.”

A most alakuló nemzeti mesterséges intelligencia terv az etikai problémákra is figyelemmel lesz, és tartalmazni fog megfelelő gazdasági ösztönzőket is, hogy az észt gazdaságban növekedjen a mesterséges intelligencia használata. Választ fog adni arra is, hogy a kormányzat hogy tudja anélkül használni a mesterséges intelligenciát, hogy túlságosan függővé válna a technológiától, vagy megsértené a magánadatokat. Szó lesz benne arról, hogy meghatározott esetekben, például a nyugdíjakkal kapcsolatos ügyintézés automatizálásában, hogyan kell használni.

2019-ben már használni kívánják a mesterséges intelligenciát a munkaügyi szolgálat munkájában, a munkaerő kínálatának és keresletének összehangolásában. Sikkut szerint további alkalmazási területek lehetnek az orvostudomány területén, a bírósági hangfelvételek automatizált átírásában, az idegenforgalmi ráfordítások tervezésének finomhangolásában. A már rendelkezésre álló mesterséges intelligencia megoldásokkal is elérhető feladatokat keresnek a közigazgatás, közszektor emberi munkával elvégzett eljárásainak automatizálásához.

Az Ernst & Young LLP illetékese szerint a nemzeti cselekvési terv nélkül nem lehetne összehangolni az erőforrásokat. Ez pedig kiemelten fontos a kisebb ország számára korlátozottan rendelkezésre álló erőforrások miatt.”

Forrás:
Estonia’s CIO Tackles AI Strategy For Government; Sara Castellanos; Wall Street Journal, CIO Journal; 2018. november 28.

Közigazgatási, politikai informatika

Kiberbiztonság és robothadviselés napjainkban

„A robothadviseléssel kapcsolatos legújabb kutatásokról és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiberbiztonsági kutatóműhelyének munkájáról is szó volt az intézmény Hungária körúti campusán rendezett tudományos-szakmai konferencián.

A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, valamint a Magyar Hadtudományi Társaság immáron 18. alkalommal megtartott közös konferenciáján Ványa László ezredes, egyetemi tanár köszöntötte a jelenlévőket. A Katonai Üzemeltető Intézet igazgatója emlékeztetett, hogy 18 évvel ezelőtt még arról beszéltek a szakemberek, hogy hogyan kellene a levegőben maradni a pilóta nélküli repülőgépeknek, ma pedig már arról szólnak a híradások, hogy a brit hadsereg robot hadgyakorlatot tart. Elhangzott, hogy az elmúlt időszakban, a robothadviselés témában a HHK több mint 10 doktorandusza vált doktorrá és habilitált is. A rendezvényen a Magyar Hadtudományi Társaság elismeréseinek átadására is sor került. A Tanárky Sándor-díjat Makkay Imre professzor, az elektronikai hadviselés tanszék volt vezetője, míg a Korponay János-díjat Szabó András százados, kiberszakértő vehette át.

A mesterséges intelligencia (AI) katonai és polgári alkalmazási lehetőségeiről beszélt előadásában Vadász Pál. A MONTANA Tudásmenedzsment Kft. ügyvezetője elmondta, hogy az elmúlt évtizedekben exponenciálisan nőtt az elérhető adattömeg és a számítógépek teljesítménye is. A mesterséges intelligencia gondolata még az 50-es évek közepén született meg, de igazi áttörést a 2000-es évek hoztak. A szuperszámítógépek legyőzték a legjobb sakkozókat, és egyre inkább elterjedtek a mély neurális hálózatok, amelynek nagyban elősegítették a gépi tanulást. Ma már a világ szinte minden országa komoly pénzügyi forrásokat fektet a mesterséges intelligencia fejlesztésébe, amelyben az USA és Kína jár leginkább az élen. Vadász Pál elmondta, hogy egyre több katonai és civil területen alkalmazzák a mesterséges intelligenciát. A radiológiában például ennek használatával, nagyobb pontossággal lehet meghatározni bizonyos elváltozásokat, de fontos szerepet játszik más képfeldolgozó eljárásokban, szöveges alkalmazásoknál vagy hangfeldolgozásnál is. Emellett ma már nélkülözhetetlenné vált a mesterséges intelligencia a különböző robotok fejlesztésénél vagy az adatbányászatban. Katonai alkalmazásuk is egyre sokrétűbb, így például ezt használjak az autonóm, azaz az önálló döntésre is képes fegyverek fejlesztésénél. Egyes becslések szerint az AI 2045-re meghaladja majd az emberi agy teljesítményét. A szakember szólt arról is, hogy egyre nagyobb a félelem az emberekben, hogy a robotok elveszik majd a munkájukat, Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy inkább a foglalkoztatottság átalakulására kell számítanunk, amelynek során a szakképzett embereknek továbbra is lesz majd munkájuk.

„A drón egy hordozó eszköz, nem képesség”- fogalmazott előadásában Lakó Zoltán alezredes. A szakember a pilóta nélküli repülőgépek civil felhasználási területei között említette meg a mezőgazdaságot, az építőipart, a biztonságtechnikát és az energiaszolgáltatást. Elmondta, hogy légi alkalmazás mellett ma már egyre több olyan pilóta nélküli eszközt fejlesztenek, amelyeket a szárazföldön és a tenger alatt használnak. A katonai alkalmazással kapcsolatos trendek között említette a cirkáló lőszerek megjelenését, az eszközök méretcsökkenést és a kiberhadviselési képességekkel való ellátásukat. „A drónok alapvetően segítik a világ fejlődését, de rossz kezekbe kerülve komoly veszélyt is jelenthetnek”- fogalmazott Lakó Zoltán.

Makkay Imre ny. ezredes a tájékozódás képességének fejlődéséről beszélt előadásában. A szakember elmondta, hogy navigációról akkor beszélünk, ha azt akarjuk megtudni, hogy éppen hol vagyunk. Az elmúlt évszázadokban számos eszköz segítette az emberi tájékozódást, így például a térképek, iránytű, rádiónavigációs eszközök, majd legújabban a műholdas navigáció segítségével közlekedünk a mindennapokban is.

A robotok ma már egyre inkább megjelennek az oktatásban is. Varga Péter János, az Óbudai Egyetem adjunktusa elmondta, hogy a műszaki pályák iránt érdeklődő fiatalokat minél korábban érdemes beavatni a robotizáció rejtelmeibe. Egyre több olyan óvoda és iskola működik hazánkban, amelyeknek a foglalkozásain megjelennek az egyszerűbb robotok, így az oktatásban résztvevők aránylag fiatalon elkezdhetnek érdeklődni a természettudományos pályák iránt. Erre azért is van szükség, mert az elmúlt 10 évben folyamatosan csökkent a műszaki felsőoktatásban résztvevő hallgatók száma.

„Az úgynevezett blockchain technológiát számos területen lehet használni a robotizálható feladatokban és a mesterséges intelligencia fejlesztésében”- mondta el előadásában Huszár Viktor. Az NKE Katonai Műszaki Doktori Iskola doktorandusza egyik ilyen lehetőségként a drónok által készített felvételek elemzését említette, amelynek során az adatok valós idejű feldolgozása történik meg. Így könnyen felismerhetők bizonyos mozgások és tárgyak. Ez a katonai alkalmazásokban és a bűnmegelőzésben is jól használható módszer.

Kínában 2020-tól az egész országra vonatkozó társadalmi kreditrendszert vezetnek be. A távol-keleti országban jelenleg kétszázmillió kamera figyeli az emberek minden lépését, az arcfelismerő rendszerrel bárki beazonosítható, a kormány hozzáfér a bankkártyaadatokhoz, az egészségügyi kórtörténethez és persze az emberek internetes tevékenységéhez is, a rengeteg adatot pedig szinte valós időben tudják feldolgozni és pontokká alakítani. Az új rendszerben az emberek pozitív értékelése előnyöket, negatív rangsorolása pedig hátrányokat jelent majd számukra a mindennapi életben. Kollár Csaba, az NKE Katonai Műszaki Doktori Iskola oktatója szerint a társadalmi kreditrendszer célja, hogy informatikai eszközök és megoldások segítségével kontrollálja és irányítsa az egész társadalmat. Ennek egyik etikailag is megkérdőjelezhető következménye, hogy feketelisták jöhetnek majd létre azokról az állampolgárokról, akik a rendszer szerint nem teljesítenek jól. Csupán biztonsági szempontból nézve viszont sok előnye is lehet a kreditrendszernek, hiszen könnyebben kiszűrhetőek lesznek vele a társadalomra veszélyes elemek is.

A konferencia délutáni szekciójában a kiberbiztonságról tanácskoztak a szakemberek. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen két éve jött létre a Kiberbiztonsági Kiemelt Kutatóműhely, amelynek egyik fő célja az volt, hogy összefogja az egyetemen addig széttagoltan zajló kiberkutatásokat. Kovács László ezredes, egyetemi tanár elmondta, hogy munkájukkal szerettek volna hozzájárulni a magyar közigazgatás információbiztonságának emeléséhez. A kutatóműhely vezetője rámutatott, hogy ezt a kibertudatosság növelésével, oktatással, képzéssel, stratégiai kutatásokkal és a speciális infrastruktúra fejlesztésével kívánták elérni. Utóbbi kapcsán elhangzott, hogy két labort is létrehoztak, amelyek közük az egyik jelenleg is házigazdája a NATO egyik legnagyobb kibergyakorlatának. A kutatóműhely számos hazai és nemzetközi szervezettel működött együtt, és mintegy 70 kutató vett részt a munkában. Olyan témákkal foglalkoztak tudományosan, mint például az okos város kutatások, a közösségi média kockázatai, vagy a kibertér biztonsági kihívásai. A kutatómunka során ezekben a témákban nyolc könyv és számos hazai és idegennyelvű cikk született, valamint három nagy konferenciát is szerveztek. A konferencián szó volt még a többi között a kiberműveletekről, a biztonsági eseménykezelés humán kihívásairól és a kibertérből érkező csalásokról is.

A kutatóműhelyről korábban készült videós riportunkat itt tekintheti meg: https://www.youtube.com/watch?v=otPVAGv9FkY&t=3s”

Forrás:
Kiberbiztonság és robothadviselés napjainkban; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2018. november 28.

Symposium 2018 – infokommunikációs konferencia

„A konnektivitás, az 5G és az innováció mellett, többek között az okosvárosok és közlekedési újdonságok, az IT biztonság, a cloud megoldások és az államigazgatás valamint az egészségügy digitális átalakulásának kérdései voltak porondon az idén hetedik alkalommal megrendezett Symposium konferencián november 27-én a Budapesti Kongresszus Központban.

Idén már hetedik alkalommal rendezte meg Symposium elnevezésű egész napos szakmai konferenciáját a T-Systems Magyarország. A nemzetközi szinten is elismert, az infokommunikáció leggazdagabb portfólióját felvonultató hazai rendezvényen idén is csaknem kétezer meghívott vendég képviselte a digitalizáció által érintett széles iparági spektrumot a Budapesti Kongresszusi Központban november 27-én.

A technológia által kínált lehetőségeknek köszönhetően egyre több társadalmi, üzleti, gazdasági kérdésre kapunk azonnali választ. Az 5G, a smart technológia, az IoT, a Cloud megoldások, a BigData mind-mind átalakítják világunkat és a technológiában élen járó döntéshozók, nagyvállalatok felelőssége, hogy ennek az átalakulásnak régiónk és Magyarország a nyertese legyen. A technológiai fejlődést követő előadásokat, bemutatókat és meetupokat kínáló exkluzív program lehetővé tette, hogy a konferencia vendégei inspirácót merítsenek, új megoldásokkal ismerkedjenek meg a több szinten és hatalmas területen zajló, pezsgő hangulatú rendezvényen.

A plenáris programban a Deutsche Telekom, a Magyar Telekom és a T-Systems Magyarország vezetői mellett nemzetközi inspirációs előadók, kormányzati döntéshozók és nagyvállalatok nemzetközi vezetői kaptak szót. A nagyobb lélegzetű témákat felölelő plenáris előadásokat követően 8 féle szekcióban 8-8 előadóval ismerkedhetett meg a közönség, a pénzintézetek, egészségügy, smart city- közlekedés, államigazgatás, innováció, IT biztonság, kereskedelem és média, valamint az ipar témaköreiben. A szekcióik tematikusan ölelték fel egy-egy iparág, technológiai terület újdonságait. Az előadások és kerekasztal-beszélgetések részvevői a Jövőtér elnevezésű kiállítótérben is megtekinthető megoldásokat és további sikeres projektek céljait és eredményeit mutatták be. A szekciók fókuszában az emberi igények, az ezekre adott technológiai válaszok, valamint ezek jövőbemutató részletei szerepeltek.

A Lechner Tudásközpontot a Symposiumon Dr. Sik András a Lechner Térbeli Szolgáltatások Igazgatóságának vezetője képviselte. A #smart_city elnevezésű szekcióban tartott Smart Design: Épített környezetünk adat-alapú fejlesztése című előadásában arról beszélt, hogy épített környezetünk alakítása kulcsfontosságú az élhető, okos városok megteremtéséhez. A Lechner Tudásközpont által működtetett és fejlesztett országos nyilvántartások nagy mennyiségű térbeli adatot tartalmaznak, amelyek eredményesen használhatók a területrendezési, térségfejlesztési, várostervezési és építésügyi döntéselőkészítésben, illetve monitoringban egyaránt. Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR), valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) most folyó fejlesztései online téradat-szolgáltatásokat és korszerű felhasználói felületeket biztosítanak majd mindezen tevékenységek résztvevői számára, ezáltal támogatva a „smart design” szemléletmód hazai elterjedését.

A Lechnerben végzett objektív elemzési tevékenység segítségével a térbeli adatokat fel tudjuk használni épített környezetünk alaposabb megismeréséhez és ezernyi, akár gazdasági célra is jól használható következtetést vonhatunk le -mondta el Dr. Sik András. A Lechnert sokrétű feladatai inspirálják arra, hogy az épített környezet minden léptékére reagálni tudjon. A térségi lépték után a települési és az egyedi épületi szintig is fejlesztünk informatikai megoldásokat, fejlesztünk és üzemeltetünk informatikai rendszereket, mint például a sok kisebb alrendszerrel rendelkező Országos Építésügyi Nyilvántartást, vagy a társadalmi-gazdasági adatokat települési szinten megjelenítő húsz éves TeIR-t, azaz az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszert. A területfejlesztés és -rendezés a legnagyobb egység és a legbonyolultabb feladat, hiszen települési, megyei és állami szintű igények között kell egyensúlyt találni, a víziókat jogszabályi keretek közé szorított valósággá egyeztetni rendezési terveken, fejlesztési stratégiákon keresztül. Ehhez rengeteg adatra van szükség. Szintén hatalmas az adatigénye az egyes települések és azon belül az egyes épületek felmérésének, nyilvántartásának. Folyamatosan gyűjtünk és kezelünk is 3D és egyéb téradatokat, hasznosításukhoz a jogszabályi környezet adja meg a hátteret. Ilyen térbeli adatokkal teli rendszer például az elektronikus közműnyilvántartásé, amelynek legizgalmasabb része a közműtérkép, ahol egy alaptérképen a közműszakágak vezetékellátottsága jelenik meg. Ezek az adatok egységes térképen jelennek meg, ami alapján kiválóan lehet tájékozódni arról, hogy egy adott településrészen milyen kapacitású és sűrűségű lefedettség van. Az e-közmű víziója, hogy valós idejű kivitelezéstámogatóvá fejlődhessen, azaz a jövőben például egy markolókezelő a tablet eszközén 3d-ben vizualizálhassa majd a föld alatti vezetékhálózatot, így minimalizálva a vezeték-átvágás kockázatát. Mindezek a jelenlegi és jövőbeli fejlesztések a TÉMOR-ba, azaz egy nemzetközi településértékelési rendszer hazai verziójába futnak majd össze, amelynek segítségével a települések jelenlegi fejlettségi állapota és a fejlődésükhöz szükséges lépéssorozat állítható össze – foglalta össze a térbeli szolgáltatások igazgatója.

Prezentáció
Dr. Sik András: Smart design: épített környezetünk adat-alapú tervezése”

Forrás:
Symposium 2018 – infokommunikációs konferencia; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2018. november 28.

Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes közleménye a BKK elektronikus jegyrendszer projektjéről

„Az elektronikus jegyrendszer projekt (AFC) a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) által leszerződött és menedzselt projekt, amellyel kapcsolatos problémákról se Tarlós István főpolgármesternek, se nekem nem voltak információim.

A BKK Igazgatósága 2018. november 21-én – egyhangú szavazással – azonnali határidővel felmondta az elektronikus jegyrendszer kiépítésére és üzemeltetésére kötött szerződést. A szerződés felmondásának indoka a szállító megfelelő bankgarancia nyújtásával kapcsolatos szerződésszegése.

A Fővárost anyagi kár nem érte. A probléma hosszú időn át tartó elhallgatása miatt a főpolgármester a szükséges személyi döntéseket meghozza.”

Forrás:
Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes közleménye a BKK elektronikus jegyrendszer projektjéről; Budapest portál; 2018. november 29.

Dr. Szegvári Péter, a BKK igazgatósága elnökének közleménye az elektronikus jegyrendszer projektről

„A sajtóban megjelent híresztelésekkel ellentétben a fővárosi elektronikus jegyrendszer projekt az EBRD hitelszerződéses feltételei alapján tovább folytatódik, s az eddig kifizetett összegek alapján elvégzett fejlesztési elemek felhasználhatók a projekt továbbfejlesztése során.

Az AFC projekt kivitelezésére a BKK és az EBRD rendszere szerint kiválasztott szállító (Scheidt & Bachmann GmbH) 2014. novemberében szállítói szerződést (DBOM) kötött, amely szerint a tervezett 7 elemből 3 határidőben és a tervezett költségek figyelembe vételével megvalósult. Ezek az elemek a hatályos szállítói szerződés alapján készültek és megfelelően felhasználhatók a projekt tovább folytatásához.

A BKK Igazgatósága a 2018. október 31-én tartott ülésén a szállító bankgarancia nyújtásának elmaradása miatt kezdeményezte a szállítói szerződés felmondásának előkészítését és 2018. november 21-i ülésén az EBRD jóváhagyásával a szállítói szerződést felmondta, és elrendelte a szerződéses biztosítékok érvényesítését, valamint a szállítóval való elszámolást.

Az Igazgatóság egyúttal kezdeményezte az EBRD-vel való konzultációt a projekt tovább folytatása érdekében új szállítói szerződés megkötésére a továbbra is hatályban lévő hitelszerződés keretei között. Ezért az Igazgatóság utasította a vezérigazgatót 2018. november 30-ig az AFC projekt koncepcionális újrastrukturálására vonatkozó javaslat elkészítésére, amely alapját képezheti az új feltételekkel kötendő szállítói szerződések előkészítésének és a projekt más szállítóval történő folytatásának.

Az Igazgatóság egyben kezdeményezte, hogy a fővárosi önkormányzat együttműködésével kezdődjenek tárgyalások a kormányzati szervekkel az AFC projektnek az országos rendszerekbe történő jövőbeni integrálása lehetőségéről.

Az Igazgatóság felkérte a vezérigazgatót, hogy határozatairól tájékoztassa a Fővárosi Önkormányzat vezetőit. A sajtóhírekkel ellentétben az Igazgatóság elnöke közvetlenül nem adott rendszeres jelentést az adott ügyben a főpolgármester számára.”

Forrás:
Dr. Szegvári Péter, a BKK igazgatósága elnökének közleménye az elektronikus jegyrendszer projektről; Budapest portál; 2018. november 30.

Tarlós István főpolgármester közleménye a BKK elektronikus jegyrendszer projektjéről

„A BKK által menedzselt elektronikus jegyrendszer projekttel kapcsolatban ellenzéki hírforrások összekevernek két különböző szerződést, és ebből mindjárt túlzó, valóságon túli tényadatokat és kilátásokat is levezetnek.

A Fővárosi Önkormányzat eredetileg valóban kötött egy finanszírozási szerződést az EBRD-vel, de ez a szerződés továbbra is érvényben van. A BKK pedig teljesen önállóan kötött 2014-ben egy másik szerződést, kivitelezői szerződést egy szállítóval. Több határidő-módosítást követően ez utóbbi szerződést bontotta fel végül a minap, hosszú vívódást követően a BKK igazgatósága.

A BKK részéről a kivitelezési bonyodalom súlyának elhúzódó téves értelmezése, illetve szofisztikus magyarázatai folytán mára semmiképp sem indokolható időveszteség következményeként az illetékes, BKK-t felügyelő főpolgármester-helyettes feladata a jövőben a városüzemeltetésre korlátozódik. A fejlesztések közvetlen felügyeletével ezt követően általánosan dr. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettest bízom meg.

A történtek miatt kezdeményezem továbbá a BKK vezérigazgatójának e pozícióból való felmentését.”

Forrás:
Tarlós István főpolgármester közleménye; Budapest portál; 2018. november 30.

Informatika, távközlés, technika

Megválasztották az MI koalíció elnökségét

„Elindult a Mesterséges Intelligencia (MI) Koalíció operatív működése, amelyet az idei MENTA konferencián Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter indított útjára.

Miniszteri és kormányzati szinten két fő célkitűzés mentén szerveződött az elképzelés, amely szerint itt lehetőség van megfogalmazni az állam felé azon intézkedéseket (pl. szabályozás, forrás, oktatás), amelyeknél állami feladatra és beavatkozásra van szükség. Az MI Koalíció másik célja, hogy minél több szinergiát teremtsen a piaci szereplők között, és a magyar startupok és kkv-k nagy arányban vegyenek részt MI fejlesztésekben, akár nagyvállalati, egyetemi vagy nemzetközi partnerségben.

Az MI Koalíció elnöki teendőit Jakab Roland látja el, az elnökség 8 főből áll, többek között Laufer Tamás (IVSZ), Dr. Charaf Hassan (BME), Kishonti László (AImotive), Szigeti Ádám (ITM) részvételével. Az MI Koalíció elnöksége a kormányzat, a piaci szereplők és a tudományos szféra képviselőiből álló döntéshozó testület, amely évente legalább 3 alkalommal ülésezik.

A MI koalíció működésének tervezett ütemezése

A szakmai munka az alábbi munkacsoportokban szerveződik, a delegált tagok tesznek javaslatot a munkacsoporti vezetők személyét illetően a közeljövőben.

A MI koalíció tervezett munkacsoporti felosztása

Az MI Koalíció a következő időszakban is várja a téma iránt érdeklődő szereplők jelentkezését, az IVSZ és tagvállalatai aktív részesei a formálódó kezdeményezés piacosításában és a különböző érintetti körök szinergiájának biztosításában.

Amennyiben kérdésed van a koalícióval kapcsolatban, fordulj Fehér Sándorhoz a feher.sandor[@]ivsz.hu e-mail címen.”

Forrás:
Megválasztották az MI koalíció elnökségét; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2018. november 30.

Nemzeti Közszolgálati Egyetem: megtartotta első plenáris ülését a Mesterséges Intelligencia Koalíció

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartotta első plenáris ülését az idén októberben alakult Mesterséges Intelligencia Koalíció. A több mint 120 tagot számláló szervezet elnökségi tagokat választott és hamarosan megalakulhatnak majd a munkacsoportjai is.

Idén októberben, Balatonfüreden alakult meg a tömörülés, aminek egyik célja, hogy Magyarország fontos tagjává váljon a nemzetközi mesterséges intelligencia közösségnek. A koalíciót alapítók szándéka az, hogy közösen határozzák meg a mesterséges intelligencia hazai fejlesztésének irányát és kereteit. A szervezetnek jelenleg 124 tagja van, de ez a szám folyamatosan bővül Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szerint. A tárcavezető a koalíció első plenáris ülésén elmondta, hogy a többi között 17 egyetemi kutatóhely is részt vesz a szervezet munkájában. Elhangzott, hogy az állam elsődleges szerepe a megfelelő jogszabályi környezet biztosítása a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztőmunkának. Ebben a kormányzat várja a szakma javaslatait, hogy a legmegfelelőbb törvények, jogszabályok születhessenek. Palkovics László szerint a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések Magyarország számára is jó esélyt kínálnak, hogy növeljük hazánk versenyképességét Európában és a világban. „A Mesterséges Intelligencia nem maga a cél, hanem egy stratégia, egy eszköz a társadalmi-gazdasági céljaink megvalósításához. Az MI koalíció feladata nemcsak az európai szintű előrelépéshez szükséges versenyképes területek beazonosítása, hanem hogy mindenkit felkészítsen Magyarországon a mesterségesintelligencia-alapú megoldások elfogadására” – fogalmazott a miniszter. Elhangzott, hogy a világban és hazánkban is folyamatosan növekszik azon területek száma, ahol már alkalmazzák a mesterséges intelligenciát. Palkovics László példának hozta fel az autógyártást, az egészségügyet és a banki szférát.

A rendezvényen Jakab Roland, a koalíció elnöke elmondta, hogy a szervezet létrehozása jelzi a vállalati szektor, az állam és a tudomány közös gondolkodásában rejlő hatalmas képességet és lehetőséget. Elhangzott, hogy évtizedes előnyöket lehet szerezni ma egy országnak azzal, ha a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatásokat, fejlesztéseket összehangoltan és jó irányban folytatja. „A koalíció célja, ennek az esélynek a megragadása”- tette hozzá a szakember. Jakab Roland elmondta azt is, hogy munkájuk hátterét a digitális jólét program adja, amelynek fő célja hazánk digitális átállásnak biztosítása. Jakab Roland szólt arról is, hogy a következő időszak feladata a szabályozással kapcsolatos igények megfogalmazása az állam felé, valamint a mesterséges intelligencia stratégia jövőbeni megalkotásához szükséges javaslatok összegyűjtése. A koalíció jövő év elejétől szakmai munkacsoportokat hoz létre és tavaszra mesterséges intelligencia térképet is szeretnének megalkotni a szakemberek.

A rendezvény résztvevői stílszerűen a mobiltelefonjuk segítségével választották meg az elnökség tagjait, akik egy-egy nagyobb szakterületet jelenítenek meg a szervezet munkájában. A közigazgatási szakterületet Szigeti Adám innovációért felelős helyettes államtitkár képviseli, aki a fejlesztő állam szerepét emelte ki hozzászólásában. A szakmai szervezeteket képviselő Laufer Tamás szerint számos ösztönzőelemet kell majd a törvényi szabályozásba beépíteni ahhoz, hogy a vállalati szektor valamennyi képviselője érdekelt legyen a fejlesztésekben és az együttműködésben.

A plenáris ülésen hat szakmai munkacsoport létrehozásáról döntöttek a tagok: az MI stratégia kidolgozására, technológia és biztonsági témakörben, adatipar és adatvagyon, szabályozási és etikai keretek, alkalmazások és piacfejlesztés, nemzetközi kapcsolatok, valamint az oktatás és tudatosítás témakörében.”

Forrás:
Megkezdte munkáját a Mesterséges Intelligencia Koalíció; Szöőr Ádám; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2018. november 30.

Palkovics László: A Mesterséges Intelligencia Koalícióval Magyarország az európai élvonalba kerülhet

„A Mesterséges Intelligencia Koalícióval (MI Koalíció) Magyarország a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztések terén az európai élvonalba kerülhet, a nemzetközi mesterséges intelligencia verseny résztvevői pedig előreviszik ezt a kezdeményezést – mondta az innovációs és technológiai miniszter a verseny díjátadóján csütörtökön Budapesten.
Palkovics László kiemelte: a 4. ipari forradalom zajlik, amelyben a kihívások jelentős része nem műszaki, hanem jogi, etikai, erkölcsi vagy gazdasági természetű, a mesterséges intelligencia lehetőségei pedig beláthatatlanok.

Palkovics László ismertette, hogy egy hónappal ezelőtt létrehozták a Mesterséges Intelligencia Koalíciót, aminek már csaknem 140 szervezet a tagja. A koalíció tevékenysége kiterjed a vállalkozások és a nemzetgazdaság versenyképességének erősítésére, a mesterséges intelligenciához kapcsolódó szabályozási és etikai kérdések megvitatására. A koalíció célja, hogy közösen határozzák meg az MI hazai fejlesztésének irányait és kereteit, állandó szakmai és együttműködési fórumot biztosítva, amihez várják a versenyzők észrevételeit is.

Hangsúlyozta, hogy együttműködésre van szükség az alapkutatás, a technológiai fejlesztés, az üzleti alkalmazások fejlesztése és a kormányzati szereplők között. Csak így erősíthető meg Magyarország és a régió versenyképessége, és így kerülhet fel az ország az MI világtérképére.

Az IBM és az iLex Systems együttműködő partnerekként 2018 októberében nemzetközi versenyt hirdettek elsősorban a jogi és gazdasági főiskolai/egyetemi hallgatók számára, hogy megmutassák a mesterséges intelligencia által teremtett új lehetőségeket. A cél az volt, hogy a mesterséges intelligencia saját chatbotba (kommunikációs robot) történő beépítésével olyan üzleti asszisztenseket hozzanak létre, amelyek segítenek nemzetközi jogi, közgazdasági vagy informatikai feladatok napi értelmezésében és megoldásában.

A verseny nemzetközi fődíját Bárdos Kata kapta a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karáról, aki a Brexit jogi hatásait bemutató, információs chatbotot hozott létre.”

Forrás:
A Mesterséges Intelligencia Koalícióval Magyarország az európai élvonalba kerülhet; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. november 26.

Új stratégiát fogadott el a Magyar Űripari Klaszter

„Elfogadta új stratégiáját Miskolcon megrendezett közgyűlésén a Magyar Űripari Klaszter csütörtökön. A cégbemutatóval, workshoppal egybekötött tanácskozás egyik célja, hogy az űripar iránt érdeklődő vállalatok megismerhessék azokat a terveket, amelyeken keresztül a nemzetközi űriparban meghatározó szerepet nyerhetnek.
A hazai űripar új fejezete kezdődött 2015-ben, amikor Magyarország az unió űrügynökségének (European Space Agency – ESA)tagja lett, ezzel új lehetőségek nyíltak az európai együttműködésekre, a lehetőségek hatékonyabb kihasználását szolgálja a kormány azon változtatása, amely a magyar űrügyeket a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz (KKM) csoportosította át, és a teendők irányítását miniszteri biztosra bízta – mondta Ferencz Orsolya, a KKM űrkutatásért felelős miniszteri biztosa a rendezvény szünetében megtartott sajtótájékoztatón.

Úgy fogalmazott: az unió kiemelkedő szerepet szán az űriparnak, mint az ipar egyik legösszetettebb, és innovatívabb területének, az ESA-hoz való csatlakozás óta az uniós döntéshozók, valamint az űripari kis- és nagyvállalatok szervezetében a Hunspace is képviselteti magát.

Mint mondta: az űreszközök létrehozása egy állandó innovációs kihívás, ugyanakkor ezen a területen a legnagyobb a hozzáadott érték, itt a leggyorsabb a technikai fejlődés.

Az űripar szolgáltatásai között a távközlés, a navigáció és a Föld-megfigyelés áll az élen, de egyes szolgáltatások, mint a logisztika, a térinformatika központi szerepet játszanak az információs forradalomban is. Az űripar fogalma is változott az elmúlt évtizedben, míg korábban az ismeretszerzésen, az űrkutatáson volt a hangsúly addig ez mára áttevődött a szolgáltatások területére.

A tanácskozáson elhangzott: az űrügynökséghez történt csatlakozás után fontos feladat, hogy a klaszter a magyar kutatási, fejlesztési eredményeket többszörösére növelje. Ezt leginkább nemzetközi nagyprojektek elnyerésével, illetve azokban való részvétellel kívánja elérni a Hunspace. A klaszter emellett minél több hazai vállalatot vonna be űripari fejlesztésekbe.

Budapesten az elektronika és az informatika a fő terület, a másik űripari központban, Miskolcon pedig anyagtudományi, szerkezeti, és hőtani fejlesztések történnek. A Miskolci Egyetem az 1980-as évektől előbb az Interkozmosz, majd a NASA partnereként aktív szerepet vállalt az űr megismerésében.”

Forrás:
Új stratégiát fogadott el a Magyar Űripari Klaszter; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2018. november 29.
HUNSPACE – Magyar Űripari Klaszter

Jelentős, összehangolt hálózatfejlesztési beruházások az MVM NET-nél

„A Nemzeti Távközlési Gerinchálózatot (NTG) üzemeltető MVM NET Zrt. jelentős szerepet vállal az állami stratégiai távközlési fejlesztésekben, mind a nyílt, mind pedig a kiemelt pályázatokban. A Nemzeti Infokommunikációs Stratégiában (NIS) megfogalmazott célok megvalósulását 2014 és 2020 között többek között a Széchenyi 2020 Programon belül meghatározott és az Európai Bizottság által 2015-ben jóváhagyott Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében elérhető Európai Uniós támogatások segítik.

„Célunk, hogy valamennyi hálózatfejlesztési tevékenységünket gondosan összehangoljunk a szinergiák maradéktalan kihasználása, a lehető legoptimálisabb működés érdekében. Pontosan emiatt tervezési folyamataink több időt vehetnek igénybe, mivel a különböző GINOP-os beruházásainkat nem egymástól elszigetelten kezeljük, hanem komplex egészként tekintünk rájuk” – mondta el Téren Róbert, az MVM NET Zrt. vezérigazgatója.

A beruházások között szerepel többek közt újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése, a lakosság szélessávú internet-elérési lehetőségeinek bővítése, valamint az intézmények hálózati hozzáféréseinek, kapcsolatainak javítása is. A fejlesztések emellett érintik a kormányzati hálózatok konszolidációját, kapacitásainak, teljesítményének növelését, a kormányzati célú hálózat területi lefedettségének és kapacitásának növelését, illetve a köznevelési intézmények vezetékes és vezeték nélküli hálózati, valamint az oktatási igények lefedéséhez szükséges szélessávú internetelérésének javítását is.

A munkálatok részeként zajlik a Szupergyors Internet Programhoz (GINOP – 3.4.1 – 2015) kapcsolódó beruházás tervezése is. A SZIP eredeti célja, hogy a nagyarányú hálózatfejlesztések eredményeképp minden magyar családnak, háztartásnak, vállalkozásnak, közintézménynek lehetősége legyen a legalább 30 Mbit/s sebességű szupergyors internet-szolgáltatás igénybevételére és hogy ez a hálózati infrastruktúra piaci szereplők bevonásával épüljön ki a még ellátatlan területeken. Az MVM NET 13 járásban nyert és kötött támogatási szerződést a hálózat megvalósítására.

Az elnyert kivitelezések megvalósításához az MVM NET hosszabbítási kérelmet nyújtott be az Irányító Hatósághoz, így a fejlesztések kiépítésének határideje 2020. szeptember 30-ra módosult az alábbi járásokban: Bajai, Keszthelyi, Körmendi, Balassagyarmati, Pásztói, Devecseri, Sümegi, Gyöngyösi, Mórahalmi, Celldömölki, Pápai, Békéscsabai, Kaposvári. Az MVM NET a felsorolt járásokban megkezdte a munkát és a vállalt határidőre be is fejezi a hálózatok kiépítését.”

Forrás:
Jelentős hálózatfejlesztési beruházások az MVM NET-nél; MVM NET; 2018. november 28.

Információbiztonsági előrejelzések 2019-re

„…A CSO magazin stábja és szakértői által fontosnak tartott biztonsági trendekből szemezgetünk az alábbiakban.

Visszaszorulnak a zsarolóprogramok, de még mindig nagy károkat okoznak. Az előrejelzés szerint a zsarolóvírusok által okozott fenyegetés csökken, mert a kiberbűnözők más módját választják a bevételszerzésnek.

– Bár a zsarolóprogramok még mindig sok problémát okoznak majd, sokkal inkább célzott támadásokhoz fogják használni őket, vélekedik Steve Ragan, a CSO munkatársa, aki felhívja a figyelmet arra, hogy egyre csökken a zsarolóprogram-támadások száma. Például a Kaspersky statisztikája szerint a zsarolóvírus áldozatává vált felhasználók száma 2017-ben és 2018-ban közel 30 százalékkal csökkent a korábbi időszakhoz képest.
…A zsarolás visszaszorulásának oka, hogy a kiberbűnözők a cryptojackinget és más módszereket jövedelmezőbbnek találják. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a Kaspersky adatai szerint a kriptobányász támadást elszenvedett felhasználók száma az elmúlt évben 44,5 százalékkal nőtt…

Általánossá válik a többfaktoros azonosítás az összes online tranzakciónál. Bár nem egy tökéletes megoldás, a legtöbb weboldal és online szolgáltatás a jelszó mellett kínálni fog egy vagy több további azonosítási módszert. Egy ideig összezavarják és fusztrálják majd a felhasználókat a többfaktoros azonosítás különféle formái. Azonban lépniük kell a szolgáltatóknak, mivel ha csak jelszót kérnek a bejelentkezéshez, ez sebezhetővé teszi a felhasználókat az adathalászati és más támadásokkal szemben.

Még célzottabb lesz a célzott adathalászat. A támadók jól tudják, hogy minél több információt tudnak rólunk, annál sikeresebb adathalászati támadást tudnak indítani ellenünk…

Egyre több szervezet kér majd kiberbiztonsági területen szerzett egyetemi diplomát a CSO/CISO állásra jelentkezőktől. Egyre kifinomultabbá válnak a kiberbiztonsági tréningek, és csak tanfolyami bizonyítványok nem lesznek elegendőek egy biztonsági vezetői állás betöltéséhez. Egyre több neves egyetem indít kiberbiztonsági mesterképzést, és egyre több vállalat keres olyan embereket CSO és CISO pozíciókba, akik rendelkeznek szakirányú egyetemi diplomával.”

Forrás:
Információbiztonsági előrejelzések 2019-re; Mészáros Csaba; Computerworld; 2018 november 29.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. december 3.

A digitális Maginot vonal
Az ember nem győz örülni, ha végre egy igazán jó címbe fut bele! Olyanba, ami pontosan, és ugyanakkor nagy erővel hívja fel a figyelmet valami fontos jelenségre. És teszi ezt úgy, hogy nem a populáris bombasztikusságok olcsó eszközéhez nyúl, hanem a széleskörű tájékozottság értékes tárházából hoz sokat mondó példát. Most egy ilyen cikket szeretnék bemutatni, ami – pusztán a jól megválasztott címével – már akkor is fontos gondolatokat ébreszthet bennünk, ha egyébként a szerző sok megállapításával nem feltétlenül tudunk azonosulni.
A „Digitális Maginot vonal” napjaink egyik legtöbbet vitatott témáját járja körül: a geopolitika ötödik dimenziójának is nevezett kibertér mind inkább csatamezőhöz hasonlatos világát mutatja be. A „csatatér”, itt aligha áttételesen értelmezendő hasonlat csupán. A szerző, Renee DiResta, a New Knowledge nevű think tank kutatási igazgatója, az amerikai Kongresszus szakértője, az USA Külügyminisztériumának tanácsadója nem hagy kétséget a felől: ma már az információs terekben valódi háború zajlik. Ha nem is „forró” küzdelem ez még, azonban a hidegháború szembenállásán már messze túlmutat. Langyos háborúnak nevezi ezt a mostani állapotot a szerző, amely döntően az információs terekben, és az informatika eszköztárával zajlik. Ahogy a kormányokban egyre inkább tudatosul a veszély, egyre-másra tesznek lépéseket a digitális konfrontáció veszélyeinek az elhárítására. Az ellenintézkedések nem csupán lassúak, bizonytalanok, de koncepciójukban is alapvetően elhibázottak – véli DiResta. Erre a nyugtalanító, határozott értékítéletre az európai hadtörténet legendás példáját hozza fel analógiának. Az I. világháború szinte mozdulatlan, lövészárkokból vívott vérfürdőjének tapasztalataira támaszkodva, a két világháború közötti francia vezetés egy áthatolhatatlan védőfal megépítésével gondolta örökre elejét venni egy újabb német agressziónak. Hatalmas emberi és anyagi ráfordítások árán megépítették a Németországgal határos területeken a Maginot vonalnak nevezett erődrendszert. Korszerű volt, erős volt, hatalmas volt – de lényegét tekintve semmiben sem különbözött az előző világégés lövészárkaitól. Abból a feltételezésből indultak ki tervezői, hogy egy jövendő háborúban is rögzített erődvonalak mentén néznek majd farkasszemet az ellenfelek. Az örök rivális németek viszont másként gondolkodtak: úgy vélték, hogy egy jövendő háborúban mozgékony, gépesített hadseregeknek kell áttörnie egye-egy megfelelő ponton az ellenség védelmén. Aztán 1940-bena német páncélos haderők így is tettek: a legyőzhetetlennek gondolt Maginot vonalat pedig egyszerűen megkerülték.

Cikkünk szerzője, Renee DiResta úgy véli: napjainkban a kormányok, és maguk a digitális óriásvállalatok is tulajdonképpen korábbi korszakok információs háborúinak viszonyaihoz igazodva próbálnak gátat vetni napjaink (és még inkább a jövő) történéseinek. Erőfeszítéseik ezért éppen úgy kudarcra vannak ítélve, mint a két világháború közötti francia hatalom próbálkozásai: az általuk építgetett digitális Maginot vonal éppen úgy nem tudja majd megállítani az ellenséget, mint történelmi elődje.

Az amerikai kutató úgy véli: az információs konfrontáció első stádiumának tapasztalatai alapján a témával foglalkozó kormányok hajlamosak feltételezni, hogy továbbra is valamiféle „tréfamesterekkel”, „önjelölt technikai zsenikkel”, hiú, de alapvetően ártalmatlan „csínytevőkkel” kell majd a jövőben is szembe nézniük. Ezzel szemben az igazság az, hogy az információs háború hadviselői között már jó ideje megjelentek a szervezett, állami organizmusok (hírszerző intézmények, vagy a hadseregek, vagy nem-állami, de szintén szervezett erők (pl. terrorcsoportok, bűnözőszindikátusok) által létrehozott és működtetett kicsi, de hatékony csapatok.

A szerző – aki az információs harctér újsütetű „fegyveresei” körében kizárólag az autoriter rezsimek, esetleg terrorszervezetek embereit véli felfedezni – úgy véli, hogy a demokráciák korábbi fő erőssége (a szólás és az információ szabadsága) most ebben a digitalizált korban a legfőbb gyengesége lehet. Az internetes tartalmak szabályozására, korlátozására irányuló állami és nagyvállalati törekvéseket a digitális „bajkeverők” éppen azzal igyekeznek ellehetetleníteni, hogy az ilyen szabályozási törekvéseket cenzúrának titulálva hiteltelenítsék. Ez a zavaróan egyoldalú – sőt elfogult – szemléletmód ugyanakkor a szerző egyébként érdekes okfejtésének legfőbb korlátja. Bár, álláspontja nyilván nem véletlen: az ugyanis kétségtelen, hogy a nyugati világba beágyazott digitális óriások (például a Google, vagy különösen a Facebook) riasztóan önkényes, átláthatatlan, elfogult „szabályozó” törekvései nagyon nehezen illeszthetők egy a szabadságjogokat fókuszba helyező liberális demokrata értelmezési keretbe. Ahogy az amerikai, vagy brit kormányzat egyes kiberhadviselési törekvéseiről is nehéz lenne demokratikus számot adni.
The Digital Maginot Line; Renee DiResta; Ribbonfarm; 2018. november 28.

Nyers adatból tudás: innováció a közdiplomáciai stratégiaalkotásban
A kormányzatok és a széles közvélemények közötti közvetlen párbeszéd koncepciójára építő közdiplomácia egyik elismert kutató- és képzőhelye az USC Center on Public Diplomacy. A világhírű Annenberg Kommunikációs Iskolának otthont adó Dél-Kaliforniai Egyetemen működő intézet most azoknak a szakmabelieknek szervez egy ún. rövidképzést, akik úgy érzik, hogy ma már a közdiplomáciára szakosodott diplomatáknak is elkelne az egyszerű közösségi média fióknál komolyabb információs „szerszámosláda”.
A jövő héten kezdődő, három napos minikurzus arra az alapvető felismerésre épül, hogy napjaink információáradatában már egyértelműen nem a tudás építőköveinek beszerzése a probléma, hanem az információs építőkövek – adatok – kezelése, feldolgozása.
A rövid, de intenzív tanfolyam három fő tématerületre koncentrál majd:

releváns, minőségi adatok beszerzése, kinyerése;
adatelemzés;
az adatokból nyert, információ, majd tudás felhasználása a közdiplomáciai stratégiaalkotásban.

Transforming Data into Insights for PD Strategy;USC Center on Public Diplomacy; 2018. december 3.

Mesterséges intelligencia: a diplomaták új csodafegyvere?
Az ismertetőinkben gyakorta szereplő Diplo Foundation ma délutánra szervez különösen érdekes kerekasztal beszélgetést a genfi Geneva Internet Platform székházában. A téma, ami terítékre kerül a dr. Katharina Höne vezető kutató és Philippe Lorenz projekt igazgató által gondozott és irányított szakmai panelban, nekünk is mind inkább az érdeklődésünk fókuszába kerül, tehát igyekszünk közelről figyelni a fejleményeket. Igen, ismét a digitális diplomácia és a mesterséges intelligencia „találkozásáról” lesz szó. Noha a világban egyre szaporodnak az érdekes fejlesztések (néhányról, mint például az Izraeli Külügyminisztérium „tárgyalószoftveréről” a közelmúltban már beszámoltunk), a kérdés azért még mindig az, amit a Geneva Internet Platform szervezői is választottak a ma délutáni szeánsznak: „A mesterséges intelligencia lesz-e a diplomaták eszköztárának új csodafegyvere?”
A mesterséges intelligencia persze nem csupán a diplomaták háza táján számít ilyen kicsit még furcsán méregetett újdonságnak. Lényegében igaz ez az életünk valamennyi aspektusára, hiszen nincsen olyan terület, ahol a mesterséges intelligencia alkalmazása ne tűnt volna science fictionnak még akár néhány évvel ezelőtt is. Ma már azonban szinte teljes egyetértés látszik kibontakozni legalább abban a kérdésben, hogy a mesterséges intelligencia a társadalmi lét számos területén (gazdaság, oktatás, infrastruktúra, kormányzás, technikai kommunikáció) meghatározó befolyásra tehet szert az elkövetkező időkben.
Ha a fenti tétel, meggyőződés igaz, akkor nyilvánvaló, hogy a diplomáciai tevékenységre is kihatással lesz a sokat emlegetett MI, vagy angolosan AI. Merthogy a „diplomácia” napjainkban egyre kevésbé valamiféle szűk, néhány „nagypolitikai” kérdésre szorítkozó tevékenység. Másfelől joggal adódik az a feltételezés (vagy inkább még kérdés), hogy a mesterséges intelligencia magát a diplomáciai tevékenységeit is elérheti, új eszközt biztosítva a diplomáciai funkciók érvényesítéséhez.
A Geneva Internet Platform szakértőinek ma délutáni kerekasztal beszélgetése az alábbi részterületeket kívánja legalább exponálni:

A tágabb környezet: az államok közötti kapcsolatrendszer, a geopolitikai mozgások kontextusában látunk-e már a mesterséges intelligencia alkalmazásoknak tulajdonítható változásokat?
Az MI új nyelvezete: mik a beszélgetőrobotok (chatbot-ok) alkalmazásának lehetőségei a konzuli munkában, ill. a közdiplomáciai tevékenységekben; mik a lehetséges hátulütők, vagy éppen veszélyek?
A szerződések biztonsága: teret nyerhetnek-e az ún. okos szerződések (mesterséges intelligenciával támogatott szoftver által készített, ellenőrzött, menedzselt megállapodások) a nemzetközi kapcsolatok világában?
Új elképzelések: támogathatja-e afféle okos gépi asszisztensként a mesterséges intelligencia a diplomatákat, vagy külpolitikai szakértőket új meglátások, koncepciók kialakításában?

A kérdések persze még bővíthetők, hiszen a diplomáciai tevékenység alapfunkciói közül jó néhányhoz kapcsolhatónak látszik a gépi tanuláson alapuló szoftveres támogatás.
Artificial Intelligence and Diplomacy. A New Tool for Diplomats?; Diplo blog; 2018. december 3.

KÖNYVSZEMLE – Vadhyanathan, Siva (2018): Anti-Social Media. How Facebook Disconnets Us and Undermines Democracy. New York, Oxford University Press.
Itt egy kicsit feljebb, a Digitális Maginot vonalról szóló ismertetőnkben, az általunk bemutatott szerző nézőpontjának kritikájához kapcsolódva, tettünk néhány rövid utalást a digitális világ globális óriásainak egyre inkább és egyre gyakrabban megkérdőjelezhető viselkedéséről. Most egy olyan könyvet ajánlunk olvasásra, amelynek a témában ugyancsak járatos szerzője az egyik ilyen óriásvállalat, a Facebook ténykedését veszi szigorú, de tárgyszerű vizsgálat alá – és konklúziója már nem is lehetne lesújtóbb, mint amit a címként választott fordulat sugall: Mark Zuckerberg vállalkozása maga az anti-szociális média.
Azért is jutott eszembe olvasnivalónak az előttünk álló hétre ez a munka, mert jó kiegészítés (ellenpont) lehet az egyébként érdekes intellektuális tartalmakat, hasznos koncepciókat felvető Renee DiResta kiábrándítóan „hiányos” nézőpontjához. Ott ugyanis a digitális multik egyértelműen a „jó oldal” szereplői. Ez a könyv pedig itt, kicsit más megvilágításba helyezi ezeknek a nagyjátékosoknak a szerepét. A szerző amúgy nem akárki: Vadhyanathan, a Virginiai Egyetem média professzora, jeles kultúrtörténész, olyan meghatározó amerikai periodikáknak rendszeres szerzője, mint a The Chronicle of Higher Education, a The New York Times, a The Nation.
„A pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve” – így összegezhetnénk a szerző legfontosabb meglátását, aki nem habozik leírni: a Facebook sztorija annak a története, hogy a jó szándékból, a misszionáriusi küldetéstudatból és a számítógépekben az emberi lét valamennyi problémájára gyógyírként tekintő vakhitből micsoda gőgös önhittség eredhet. És az micsoda károkra képes. Mert Vadhyanathan ítélete kérlelhetetlen: a Facebook története arra példa, hogy a közösségi média hogyan segítette elő a demokratikus és intellektuális kultúra leépülését szerte a világban.
Mielőtt valamennyi követ Mark Zuckerbergre vetnénk, idézzük itt gyorsan a szerző pontosító meghatározását: a Facebookkal két baj van. Az egyik: ahogyan üzemeltetik. A másik: ahogyan használják. Üzemeltetni úgy üzemeltetik, hogy a felhasználók állandó „monitorozása” központi elem. A felhasználók pedig, amellett, hogy ezernyi remek dologra veszik igénybe, előszeretettel használják manipulálásra, hazugságok terjesztésére is. Az igazi probléma éppen az, szögezi le Vadhyanathan, hogy tökéletes szimbiózis alakult ki a Facebook üzleti modellje, azaz a „kémkedő kapitalizmus”, és felhasználóinak viselkedése között.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. november 26-december 1.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás
Tevékenység monitoring
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/227
Közzététel dátuma: 2018.11.26.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.12.27.
„KÖFOP – Közigazgatás informatikai infrastruktúrájának konszolidálása a költségek csökkentése érdekében”projekthez kapcsolódóan „Tevékenység monitoring” beszerzése
Magas rendelkezésre állású, georedundáns kialakítású, a Műszaki leírás „6. KÖVETELMÉNYEK” pontban részletezett követelményeknek megfelelő, a privilegizált hozzáféréseket központilag kezelő, felügyelő, valamint a privilegizált hozzáférések tevékenységét monitorozó – TM rendszer – hardver, szoftver elemeinek és kapcsolódó licenceinek szállítása (továbbiakban együtt TM rendszerelemek, vagy röviden termék), valamint a TM rendszer implementációja, helyszíni beüzemelése a georedundáns KAK infrastruktúrában, a konfigurálása, az integrációja a KAK-ban alkalmazott üzemeltetés felügyeleti-, naplózó- és mentési rendszerekkel, a TM rendszer teljes körű dokumentálása, továbbá a TM rendszerre vonatkozó üzemeltetői és felhasználói oktatások végrehajtása, a támogatási tevékenységek (továbbiakban együtt TM rendszer szolgáltatások) teljesítése.
Lásd bővebben

Pénztárgép Felügyeleti Rendszer rendszertámogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/227
Közzététel dátuma: 2018.11.26.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.01.03.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az Online Pénztárgépekkel összefüggő feladatai ellátása érdekében Pénztárgép Felügyeleti Rendszert (PFR) alakított ki. Szükséges rendszertámogatás nyújtása az optimális működés biztosítás érdekében. Így különösen a PFR informatikai rendszer működésével kapcsolatos időszakos konzultációk folytatása, a hibamegelőző tevékenység kidolgozására javaslatok elkészítése, az alkalmazás használata során felmerülő – nem jótállási körbe vonható – problémák diagnosztizálása és kiértékelése, valamint az éles üzem indítása után különböző okokból felmerülő változtatási igényekkel összefüggésben megoldások kidolgozásában való támogató közreműködés, illetve mindazon tevékenységek támogatása, amelyek az optimális éles üzemi működéshez elengedhetetlenek.
Lásd bővebben

Audio-vizuális eszközök beszerzése 2.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/227
Közzététel dátuma: 2018.11.26.
Ajánlatkérő: Eszterházy Károly Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.01.07.
Audio-vizuális eszközök beszerzése az Eszterházy Károly Egyetem Európai Uniós projektjeiben 2
Lásd bővebben

Tablet PC beszerzés – 2018
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/227
Közzététel dátuma: 2018.11.26.
Ajánlatkérő: NKM Áramhálózati Kft.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.12.21.
Keretszerződés alapján 780 db táblaszámítógép (irodai dokkoló eszköz, passzív érintőceruza, gépkocsi gyári töltő, nyakba akasztható vállpánt vagy oldalpánt és hordtáska kiegészítőkkel), valamint plusz 60 db gépkocsi gyári töltő és 100 db pótakkumulátor szállítása, melyből 300 db táblaszámítógép és kiegészítői megrendelésére kötelezettséget vállalnak Ajánlatkérők (NKM Áramhálózati Kft. 250 db, NKM Észak-Dél Földgázhálózati Zrt. és NKM Földgázhálózati Kft. 50 db).
Lásd bővebben

Taneszközök, szoftverek beszerzése az EFOP-4.1.3-1
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/228
Közzététel dátuma: 2018.11.27.
Ajánlatkérő: Szekszárdi Tankerületi Központ
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.12.03.
Lásd bővebben

Tömeges SMS szolgáltatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/228
Közzététel dátuma: 2018.11.27.
Ajánlatkérő: Nemzeti Mobilfizetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Várható forgalom
* a szolgáltatás kb. havi 70 ezer Igénybevevő-Operátor irányú tranzakció kezelését kell, hogy ellássa
* a szolgáltatás kb. havi 70 ezer Operátor-Igénybevevő irányú tranzakció kezelését kell, hogy ellássa
* külföldi irányú forgalom kb. havi 500 db körül mozog
Lásd bővebben

Interaktív monitor beszerzése – ajánlati felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/229
Közzététel dátuma: 2018.11.28.
Ajánlatkérő: Pécsi Szakképzési Centrum
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.12.28.
A beszerzés tárgya: 18 db interaktív monitor beszerzése adásvételi szerződés keretében.
Műszaki paraméterek: kijelző: 74,5” képátló, 16:9 arány, felbontás: 4K UHD
Lásd bővebben

Notebook konfiguráció beszerzése 2018/3
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/230
Közzététel dátuma: 2018.11.29.
Ajánlatkérő: KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.01.03.
Nyertes ajánlattevő feladata az Ajánlatkérő számára az első ütemben 7 db „A” kategóriás, illetve a Kbt. 105. § (1) bekezdés c) pontja szerinti írásbeli konzultációt követően további notebookok biztosítása vegyesen az előbbi kategóriás gépekből bérleti konstrukció keretében Windows operációs rendszerrel, MS Office csomaggal együtt. Ajánlatkérő a Ajánlatkérő a notebookokat egyben munkaállomásként is használni kívánja, ezért az ehhez szükséges kiegészítőkre nézve is kér ajánlatot.
Lásd bővebben

Oktatói Pool II
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/230
Közzététel dátuma: 2018.11.29.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.12.10.
Vendégoktatások szervezése és olyan „oktatói pool” biztosítása, amelyből a 2018/2019-es tanév őszi és tavaszi félévében a részt vevő felsőoktatási intézmények az általuk meghatározott kurzusokra releváns gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberek részvételét biztosíthatják képzéseikben.
Ajánlatkérő kiköti, hogy a megvalósítás ideje alatt, az érintett intézményekkel folytatott konzultációk alapján mindösszesen 1163 db vendégoktatási alkalom megtartását tervezi megrendelni.
Lásd bővebben

GIS termékek gyártói supportja
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/230
Közzététel dátuma: 2018.11.29.
Ajánlatkérő: Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.12.07.
A közbeszerzés rövid ismertetése: A Budapest Közút Zrt. által üzemeltetett Közúti Adatgyűjtő Rendszeren (KARESZ) belül előállított 3 dimenziós pontfelhők előállításához, valamint a KARESZ KAPU rendszer üzemeltetéséhez az alábbi ArcGIS szoftvereket és azok gyártói támogatása (supportja) szükséges 2019 december 31-ig.
Lásd bővebben

PROVYS RENDSZER SUPPORTJA ÉS FEJLESZTŐI TÁMOGATÁSA
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/232
Közzététel dátuma: 2018.12.01.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.01.02.
Nyertes Ajánlattevő feladata a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap által a szakmai folyamatainak támogatásához üzemeltetett Provys csatorna menedzsment rendszer gyártói és „second-line” támogatásának ellátása valamint – eseti megrendelés alapján – fejlesztési szolgáltatás nyújtása szolgáltatási szerződés keretében 24 hónapos határozott időtartamban
Lásd bővebben

Workflow-, Dokumentum- és Iratkezelő rendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/232
Közzététel dátuma: 2018.12.01.
Ajánlatkérő: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.12.28.
1 db Integrált Eszközrendszer (IE), azaz Dokumentummenedzsment (DM) eszköz, Iktató és Iratkezelő eszköz, valamint Workflow (WF) menedzsment eszköz beszerzése
Lásd bővebben

Hitachi Vantara háttértárolók terméktámogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/232
Közzététel dátuma: 2018.12.01.
Ajánlatkérő: Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.12.11.
A terméktámogatás szolgáltatás keretében Ajánlatkérő meglévő Hitachi Vantara adattároló rendszereire teljes körű rendszertámogatási szolgáltatás biztosítását várja.
A támogatás a közbeszerzési dokumentumok részét képező Műszaki leírás 1. számú mellékletben részletezett 2db Hitachi VSP G200 háttértároló rendszer hardver és szoftver elemeire terjed ki. A szolgáltatás keretében a reaktív (hibaelhárítási) és proaktív (hibamegelőzési) kategóriájú támogatás fejezetekben részletesen ismertetett elvárásokat szükséges megajánlani.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Tájékoztatás eljárás eredményéről – call center
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/227
Közzététel dátuma: 2018.11.26.
Ajánlatkérő: IMMODUS Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: EX-ID Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Elnevezés: Műszaki call center szolgáltatás beszerzése
Ajánlatkérő magas színvonalú, ügyfélközpontú műszaki tárgyú telefonos ügyfélszolgálati szolgáltatás nyújtását kéri az alábbiak szerint.
Az ügyfélszolgálati diszpécserek elsődleges feladata az Ajánlatkérő ügyfelei (a jelen kiírás időpontjában a FŐTÁV Zrt. és Kiserőmű Kft.) telefonos ügyfélszolgálatára beérkező, műszaki jellegű megkeresések kezelése, a fogyasztók vonatkozó jogszabályoknak és a belső szabályzatoknak megfelelő tájékoztatása, megrendelések rögzítése, valamint a szolgáltatás minőségével kapcsolatos panaszok és hibabejelentések továbbítása az illetékes szervezetek felé.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.032.000.000,- Ft
Lásd bővebben

MSTR licenc beszerzés support és funkcióbővítés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/228
Közzététel dátuma: 2018.11.27.
Ajánlatkérő: Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft.
Nyertes ajánlattevő: BIXPERT Tanácsadó Kft.
Ajánlatkérő meglévő MicroStrategy alkalmazásához az alábbi mennyiségű licencekre és a jelen Műszaki leírásban részletezett Standard Support szolgáltatás nyújtására kér ajánlatot a szerződés hatályba lépésétől számított 1 év (12 hónap) időtartamra
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 29.942.860,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/229
Közzététel dátuma: 2018.11.28.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: SZITÁR-NET Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság; Infopolis Korlátolt Felelősségű Társaság
A Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt., mint ajánlatkérő ajánlatot kér „Számítógépek és szoftverek beszerzése” tárgyú közösségi eljárásrendben indított nyílt közbeszerzési eljárásban.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 22.359.478,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/229
Közzététel dátuma: 2018.11.28.
Ajánlatkérő: Csorba Győző Könyvtár
Nyertes ajánlattevő: H. Network Informatikai, Tanácsadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
A Csorba Győző Könyvtár részére informatikai eszközök beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 38.890.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/231
Közzététel dátuma: 2018.11.30.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: STREAMNET Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Határmenti videókonferencia rendszer MCU licence
A közbeszerzés rövid ismertetése:
1. Támogató MCU rendszer port-licence 14 db
2. Támogató MCU rendszer vmr-licence 5 db
3. Üzemviteli MCU rendszer port-licence 132 db
4. Üzemviteli MCU rendszer vmr-licence 105 db
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 23.778.000,- Ft
Lásd bővebben

SMART Building előkészítés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/231
Közzététel dátuma: 2018.11.30.
Ajánlatkérő: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: iTeam Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A projekt célja a Kaposváron a Modern Városok Program keretei között létrejövő épületek (Aréna, Uszoda, IT központ- Kórház Déli Tömb épületrendszer) okos épület technológiai megoldásokkal történő bővítési lehetőségének vizsgálatával kapcsolatos megvalósíthatósági tanulmányának és koncepció tervének elkészítése, valamint környezettudatos üzemeltetési keretrendszer kidolgozása annak érdekében, hogy a jelenleginél olcsóbban üzemeltethető, hosszú távon fenntartható épületállomány jöjjön létre.
Nyertes ajánlattevő megvalósíthatósági tanulmányt készít, melyben alapul veszi a nemzetközileg és itthon is sikeresen alkalmazott zöld épület minősítési rendszereket, és figyelembe veszi a fenntarthatóság holisztikus szemléletmódját. E munka folyamán az érintett épületekre fenntarthatósági keretrendszert állít fel és alkalmaz, az egyes épületekre vonatkoztatva. Összefoglalja az okos épület technológiai megoldásokat, melyekkel bővítve az épületeket, bemutatja a beépíthető digitális és egyéb technológiákat. Megtérülési számításokat mutat be az ezekkel elérhető költségcsökkentő, hatékonyságnövelő, bevételt generáló és felhasználói élményt, közérzetet növelő megoldásokra vonatkozóan.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 45.991.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/231
Közzététel dátuma: 2018.11.30.
Ajánlatkérő: HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság; Duna Elektronika Kft.
Informatikai eszközök és szoftverek beszerzése 4 részben
1.rész: Irodai munkaállomások, monitorok, switchek, szünetmentes tápegységek beszerzése
2.rész:Laptopok és tartozékok, digitális rajztábla, tablet beszerzése
3.rész:Szerver és SSD meghajtó beszerzése
4.rész: Szoftverek beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 30.614.215,- Ft
Lásd bővebben

Különböző típusú belső háttértárak beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/231
Közzététel dátuma: 2018.11.30.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Nyertes ajánlattevő: Karakter Számítástechnikai, Elektronikai Kft.
2 TB belső merevlemez: – 6 darab
500 GB belső merevlemez: – 5 darab
SSD 120 GB: – 2220 darab
SSD 250 GB: – 6 darab
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 17.378.900,- Ft
Lásd bővebben

Eszközök II.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/231
Közzététel dátuma: 2018.11.30.
Ajánlatkérő: Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet; Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság;ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
Elnevezés: A Kontakt Tolmácsszolgálat jelnyelvi tolmácsoláshoz és szöveges operátori szolgáltatáshoz szükséges kliens oldali táblaszámítógépek, és egyéb számítástechnikai eszközök beszerzése az EFOP-1.1.5-17-2017-00006 projekt keretében II.
II.1.4) A közbeszerzés rövid ismertetése:
1.rész: összesen 347 db különféle informatikai eszköz (tablet, asztali számítógép, laptop, fejhallgató, szoftver, projektor, videokamera stb. a II.2.4) pontban részletezve) 2. rész: összesen 100 db csontrezonanciás vezetéknélküli fejhallgató 3. rész: összesen 71 db különféle informatikai eszköz (laptop, asztali számítógép, videokamera, szoftver stb.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 10.766.950,- Ft
Lásd bővebben

Táj.az eljárás eredményéről-TÁBLA PC üzemeltetés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/232
Közzététel dátuma: 2018.12.01.
Ajánlatkérő: MÁV Szolgáltató Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: IMG Solution Kft.
Vállalkozási szerződés megkötése „Tábla PC teljeskörű üzemeltetése” a MÁV-START Zrt. tulajdonában álló, jótállással rendelkező 3100 db Winmate M101B típusú tábla PC vonatkozásában, 14 hónap időtartamra.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 184.450.000,- Ft
Lásd bővebben

Szocionet informatikai eszközök szállítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/232
Közzététel dátuma: 2018.12.01.
Ajánlatkérő: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: Bázis Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 21.993.000,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai eszközök és szoftverek beszerzése TEE
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/232
Közzététel dátuma: 2018.12.01.
Ajánlatkérő: Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér
Nyertes ajánlattevő: Freedom-Tech Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A dokumentációban meghatározott specifikációjú és mennyiségű informatikai eszköz és szoftver beszerzése, 15 féle különböző eszköz, összesen 206 db
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 13.376.660,- Ft
Lásd bővebben

Flash tároló redundancia kiépítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/232
Közzététel dátuma: 2018.12.01.
Ajánlatkérő: NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Invigor Informatika Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 44.480.000,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Eljárás eredményéről szóló tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/228
Közzététel dátuma: 2018.11.27.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
1) kommunikációs stratégia/kampánytervezés/kampánymenedzselés/médiatervezés és vásárlási feladatok;
2) kreatív ügynökségi tervezési és kivitelezési feladatok;
3) PR ügynökségi feladatok
4) Online Ügynökségi kommunikációs és közösségi-média tanácsadói feladatok
Szerződés/rész odaítélésre került nem
A befejezetlen eljárás oka
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: A tárgyi eljárás vonatkozásában minden beérkezett ajánlat ajánlati ára, így a legkedvezőbb ajánlat is meghaladja a rendelkezésre álló fedezet összegét.
Lásd bővebben

SINOSZ eszközbeszerzés III.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/229
Közzététel dátuma: 2018.11.28.
Ajánlatkérő: Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége
A Kontakt Tolmácsszolgálat jelnyelvi tolmácsoláshoz és szöveges operátori szolgáltatáshoz szükséges kliens oldali táblaszámítógépek, és egyéb számítástechnikai eszközök beszerzése az EFOP-1.1.5-17-2017-00006 projekt keretében III.
Szerződés/rész odaítélésre került nem
A befejezetlen eljárás oka
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: kizárólag érvénytelen ajánlatot nyújtottak be (Kbt. 75. § (1) bek. b) pontja)
Lásd bővebben

Kiszolgálók beszerzése a Budapest Közút részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/230
Közzététel dátuma: 2018.11.29.
Ajánlatkérő: Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Áttekintés
A Budapest Közút Zrt. két helyszínen korszerű technológiai megoldásokkal biztosítja központi informatikai rendszereinek üzemeltetését. A Kozma utca szerverteremben 2017-ben beszerzett szervereken hagyományos virtualizációs megoldásokkal, a Bartók Udvar szerverszobából privát felhő üzemeltetésével látja el a cég informatikai rendszereinek kiszolgálását.
1) A privát felhő bővítése
2) Off-site mentési kapacitás biztosítása
Ajánlatkérő az alábbi mennyiségekben kíván kiszolgálókat beszerezni:
Storage cloud bővítés (Szerver I és Szerver II.) (2db)
Computing cloud bővítés (Szerver III.) (1 db)
Off-site backup szerver (Szerver IV.) (1 db)
2.Off-site backup szerver (opció) (Szerver V.) (1 db)
Szerződés/rész odaítélésre került nem
A befejezetlen eljárás oka
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján érvénytelenné nyilvánítja, tekintettel arra, hogy az igazolhatóan rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – IT Szolgáltatásmenedzsment és műszaki képzések
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/230
Közzététel dátuma: 2018.11.29.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
IT Szolgáltatásmenedzsment és műszaki képzések a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2015-00005 azonosítószámú, a ’Közigazgatás informatikai infrastruktúrájának konszolidálása a költségek csökkentése érdekében’ című projekthez kapcsolódóan.
Szerződés/rész odaítélésre került nem
A befejezetlen eljárás oka
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Az eljárás során kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be, ezért ajánlatkérő a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján eredménytelenné nyilvánította az eljárást.
Lásd bővebben

Szoftver beszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/232
Közzététel dátuma: 2018.12.01.
Ajánlatkérő: Dunaújvárosi Tankerületi Központ
2 db Nyelvi labor rendszer
Szerződés/rész odaítélésre került nem
A befejezetlen eljárás oka
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Ajánlatkérő a Kbt. 75. § (2) e) pontjának alkalmazására tekintettel az eljárást eredménytelennek nyilvánította, tekintettel arra, hogy az eljárásban egy ajánlat érkezett be.
Lásd bővebben

Szakirodalom

A rendőrségi informatikai hálózat védelmének helyzete, a fejlesztés irányai, feladata

„…Gyakorlati tapasztalataim és hosszú több éves megfigyeléseim, továbbá információgyűjtésemre támaszkodva megállapítom, hogy a kezdetleges szabályozások az informatikai hálózat biztonságát egy minimálisan teljesíthető követelményekkel ellátott szinthez igazítják a Rendőrségi informatikai hálózatok tekintetében. Az eddig szervezetenként, területenként eltérő szabályzások más és más biztonsági sávot húztak meg a hálózat biztonság területén. A központi szabályzás megpróbálja kiküszöbölni a nagy különbséget. De a központi szabályok visszabontása során nehéz feladat a következetesség biztosítása. A szabályzások csak megadják a védelem fejlesztésének alapját, viszont nem elegendőek. Nem megfelelően harmonizáltak a politikai elvek, az irányelvek, a filozófia, a stratégia, a követelményrendszerek az információvédelem területén, így a hálózatvédelem területén is. Megítélésem szerint ezeknek a hiányosságoknak a felfedésével szükség van a teljes informatikai védelem fejlesztésére. Értekezésem e témakörrel kapcsolatban, elsősorban a Rendőrségi informatikai hálózat védelmével szorosan összefüggő kérdéseket foglalja össze…”

Forrás:
A Rendőrségi informatikai hálózat védelmének helyzete, a fejlesztés irányai, feladata; Fehér Judit; Óbudai Egyetem, Biztonságtudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2018-XII-04 09:30, helye: ÓE-Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar – 1081 Budapest, Népszínház u. 8. – Tanácsterem fszt. 45.
A dolgozat letöltése (PDF)

Beváltja-e a „big data” a hozzáfűzött reményeket a döntéshozatalban?

„A Government Information Quaterly hasábjain megjelent elemzés (Rationality and politics of algorithms. Will the promise of big data survive the dynamics of public decision making?) azt a kérdést járja körbe, hogy a „big data” felhasználása vajon beváltja-e a hozzáfűzött reményeket a politikai döntéshozatal minőségének javításában. És bár végső álláspontot ebben nem fogalmaznak meg, a „hurráoptimista” szemlélettől elrugaszkodva olyan elemzési keretet fogalmaztak meg, amely alkalmas a big data döntéshozatalra gyakorolt hatásának értékelésére (ami természetesen az optimista megközelítésből fakadóan várt eredményre is vezethet, de nem kizárólagosan).

A „big data” fogalmát kezdetben – angol kezdőbetűik alapján – a „három V”-vel határozták meg, miszerint „nagy adat” az, ami nagy mennyiségű (high-Volume), nagy sebességű (high-Velocity) és nagyon változatos (high-Variety) információs eszközöket foglal magába. Az itt ismertetett tanulmány szerzői a big data definiálásakor nem annyira az adatra, hanem annak felhasználására fókuszálnak, öt meghatározó jellemzőt sorolva fel:

Több (szervezeten belüli és kívüli) forrásból származó, sokféle és nagy adatkészlet kombinált felhasználása.

Strukturált (hagyományos) és kevésbé strukturált (nem hagyományos) adatok kombinált felhasználása az elemző munkában.

A bejövő adatok valós idejű vagy közel valós idejű felhasználása.

Fejlett elemzési eszközök és algoritmusok fejlesztése és alkalmazása, számítástechnikai és más fejlett technológiák biztosítása nagy és összetett számítási feladatokhoz.

A meglévő adatbázisok és adatforrások innovatív felhasználása, új és radikálisan eltérő alkalmazásokkal.

Bár racionális megközelítésben a big data felhasználásának nagy a potenciális hozzáadott értéke mind az üzleti élet, mind a kormányzat számára, a döntéshozatalra gyakorolt teljes hatásáról alig tudunk valamit. A szerzők egyetértenek azzal a kritikai megközelítéssel, hogy az optimista nézőpont a döntéshozatal racionalitásából indul ki, miközben a valóságban gyakran kell számolnunk ellenállással az intézmények vagy azok vezetése részéről, akár a közérdek és az egyéni érdekek szembekerülése miatt, akár más okból.
A big data döntéshozatalra gyakorolt hatásának elemzéséhez a tanulmány olyan értelmezési keretet ajánl, amelynek két dimenzióját a döntéshozók nézőpontja, illetve logikája határozza meg az információk felhasználása során.
A döntéshozók információfeldolgozási logikáját a következőképpen írja le a modell:

Információs logika Döntési logika

Szerep Döntéstámogatás Információforrások ellenőrzése

Minőségre törekvés Változatosság Válogatás

Döntés alapja Módszertani Ideológiai

A lehetséges nézőpontokat pedig a következő módon:

Racionális nézőpont – mire fókuszál? Politikai nézőpont – mire fókuszál?

Tevékenységre Szereplőkre

Előre meghatározott lépésekre A valós élet tranzakcióira

Közös célokra Egyéni célokra

A fentiek szerint a big data döntéshozatalra gyakorolt hatását négy lehetséges mezőre osztva írják le:

Információs logika Döntési logika

Racionális, elemzői nézőpont 1.negyed: információ-optimalizálás. Az adatelemzők képesek racionalizálni a folyamatot jobb adatok elérhető formában történő biztosításával. 2.negyed: döntés-optimalizálás. A döntéshozók képesek racionalizálni a folyamatot azzal, hogy pontosan azokat az adatokat kapják meg, amelyekre szükségük van a döntésekhez.

Politikai nézőpont 3.negyed: algoritmus-politika. Okos algoritmusok biztosítanak lehetőséget az adatelemzőknek arra, hogy a döntéshozóknak eljuttatott információkkal befolyásolják a döntés eredményét. 4.negyed: információs piactér. A big data lehetőséget biztosít a döntéshozónak arra, hogy csak a kiválasztott forrásokból származó információktól függjenek a döntéshozatalban.

Az egyes mezőkkel kapcsolatban az elemzők a következő kérdéseket vizsgálták:

1.negyed: Milyen lehetőségek vannak arra, hogy a big data segítségével az adatelemzők jobb információkkal lássák el a döntéshozókat?

2.negyed: Milyen lehetőségek vannak arra, hogy a big data segítségével a döntéshozóknak jobb legyen az adatelemzőktől érkező információk befogadása?

3.negyed: Milyen lehetőségek vannak arra, hogy a big data segítségével az adatelemzők saját céljaikat kövessék, és ilyen módon befolyásolják a döntéshozókat?

4.negyed: Milyen lehetőségek vannak arra, hogy a big data segítségével a döntéshozók saját céljaikat kövessék az adatelemzőktől kapott információk befogadásával?

A kérdésekre keresett válaszok megfogalmazása során két konkrét esettanulmányt dolgoztak fel, Milánóból és a hollandiai Tilburgból. A felállított értelmezési keret alapján az esettanulmányok tapasztalatai alapján a négy negyed mindegyikére egy-egy tézist fogalmaztak meg.

Az információ-optimalizálás tézise szerint a big data azáltal gyakorol hatást a döntéshozatalra, hogy az adatelemzőket képessé teszi arra, hogy jobb minőségű információkkal lássák el a döntéshozókat.

A döntés-optimalizálás tézise szerint a big data azáltal gyakorol hatást a döntéshozatalra, hogy a döntéshozókat képessé teszi arra, hogy jobbak legyenek az adatelemzőktől kapott információk befogadásában.

Az algoritmus-politika tézise szerint a big data azáltal gyakorol hatást a döntéshozatalra, hogy az adatelemzőket képessé teszi arra, hogy saját céljaikat követve lássák el információkkal a döntéshozókat.

Az információs piac tézise szerint a big data azáltal gyakorol hatást a döntéshozatalra, hogy az adatelemzőket képessé teszi arra, hogy saját céljaikat kövessék az adatelemzőktől kapott információk befogadásával.

A szerzők kiemelik, hogy két esettanulmányból természetesen nem lehet messzire menő következtetéseket levonni – értelmezési keretükön keresztüli feldolgozásuk inkább a tanulást, mint tények megállapítását szolgálta. Ezzel együtt azt a fontos megfigyelést fogalmazták meg, hogy a big data mind az adatelemzők, mind a döntéshozók autonómiáját képes fokozni, akik ilyen módon a inkább válhatnak a döntéshozatal autonóm szereplőivé, mint a döntéshozatali lánc elemeivé.”

Forrás:
Rationality and politics of algorithms. Will the promise of big data survive the dynamics of public decision making?; H.G. van der Voort, A.J. Klievink, M. Arnaboldi, A.J. Meijer; Government Information Quarterly; 2018. október 21.

Negyedik alkalommal került megrendezésre az Önkormányzatok napjainkban konferencia

„„A rendszerváltó fejlődés közép-európai győztese Magyarország volt: mi voltunk az elsők, akik 1990-ben megalkották az önkormányzati kódexet”- hangsúlyozta Verebélyi Imre a IV. Önkormányzatiság napjainkban című nemzetközi konferencián. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar Önkormányzati Kutatóintézete és Tudományos Tanácsának kutatói és szakértői nyolc alprogramban, külföldi kutatók bevonásával mutatták be az önkormányzatiság dimenzióit. A tematikus rendezvénysorozat előadásait idén az NKE Önkormányzati Kutatóintézetének kutatási eredményei köré szervezték.

Pogácsás Tibor elmondta, a jelenleg átalakulás alatt álló önkormányzatoknak nagy szüksége van a tudományos kutatásokra. Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára szerint ezek mutatják az utat a politika számára, hogy milyen fejlesztési lehetőségek adottak az önkormányzatok területén. Ehhez elengedhetetlenül szükségesek a Közigazgatás- és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) által lehetővé tett kutatások.

Padányi József szerint a KÖFOP az egész közigazgatás modernizációjának tudományos kutatási alátámasztását célozta meg. Az NKE tudományos rektorhelyettese kiemelte, ennek meghatározó része az önkormányzatok működésének, kommunikációjának a kutatása, vagyis az, amivel az Önkormányzati Kutatóintézete elkezdett foglalkozni az elmúlt másfél év során. „Az itt született kutatási eredmények nagyban hozzájárulnak a KÖFOP egészének teljesítményéhez”- hangsúlyozta.

„A kutatás feladata és célja, hogy tekintsünk vissza az elmúlt 30 évre azokkal az emberekkel, akik szakmai oldalon részt vettek az 1989-1990-es rendszer kialakításban”- fejtette ki Verebélyi Imre. Az Önkormányzati Kutatóintézet Tudományos Tanácsának elnöke hozzátette, a 90-es évek rendszeréből a bevált és a nem bevált elemeket vizsgálták. „Mert más modell is lehetett volna”- vetette fel a professzor. Három általuk végzett fejlesztési irányt mutatott be. Az 1990-ben bevezetett magyar önkormányzati kódex a települési és a megyei önkormányzatokra is kiterjedt. A jogszabályt a magyar parlament elfogadta. Létrejött egy olyan dokumentum, amely vér nélkül vezette be a polgári típusú rendszert a szovjet helyett. A második fejlesztés értelmében nemcsak rendszertípust, hanem modellt is váltottak. A hierarchikus szovjet modell helyett önkormányzati megyék kerültek kialakításra. A harmadik típusú fejlesztés értelmében az önkormányzatok a modellek bevezetésével foglalkoztak, racionalizálni akkor akartak, ha ezzel már elkészültek. A racionalizáció csak szigetszerű volt. „Fontos az önkormányzatoknak a stabilitás, hogy megbízhatóan és kiszámíthatóan hozzák a tőlük elvárt teljesítményt.”

Balázs István a kutatási programról számolt be. „Egy dilemmát kellett megoldanunk” – fogalmazott a professzor. A V4 országok tekintetében regionálisan hagyományos összehasonlítást végeztek a magyar folyamatok mérésére. A nemzetközi kutatás központja a helyi önkormányzatok nemzetközi környezte lett. Meglátása szerint ebben fontos szerepet töltöttek be a helyi önkormányzatokkal foglalkozó helyi és kormányzati szervezetek, valamint a nemzetközi érdekszövetségek által meghatározottak. „Erre azért került sor, mert úgy ítéltük meg a kutatásban, hogy ezeknek a forrásoknak a felhasználása egyenlőtlen a helyi önkormányzatokat érintő kutatásokban”- magyarázta. A helyi önkormányzatok jövőképét a nemzetközi környezetben számba vett dokumentumok alapján eddigi szerepkörük felértékelődésének igénye határozza meg. „Aktív szerepet kívánnak betölteni”- hívta fel rá a figyelmet.

Michiel de Vries véleménye szerint nagy jelentősége van a kutatásuknak. A holland University of Nijmegen professzora kifejtette, hogy az önkormányzatok teljesítményét nem mindig a szervezeti struktúrával lehet magyarázni. Azt gondolják, ezek a területek sok hiányban szenvednek, ezeken tudnak javítani. Nemzetközi szinten egész Európában az önkormányzatok újrastrukturálják magukat. A helyi önkormányzatoknak sokszor a központi törvényeket kell megvalósítaniuk, szabad kezet ebben nem kapnak. Mindez kevésbé hatékony és kevés pénzzel is jár. Kiemelte, fontos a fenntartható szolgáltatás nyújtása és együttműködés kialakítása a helyi lakosok körében. Ha az állampolgárok tudják, hogy a helyi önkormányzatok az emberek érdekeit képviselik, akkor hinni és bízni fognak a döntéseinkben. Szerinte minél jobban teljesít egy önkormányzat, annál magasabb a bizalom az irányába.

„A francia körkép megváltozott a tíz évvel ezelőtti állapothoz képest”- magyarázta Christophe Chabrot. A francia lyoni egyetem professzora elmondta, Magyarországhoz hasonlóan Franciaország is igen nagy szórást mutat a vidéki lakosság terén. Manapság a lakosság nagy része már városban lakik. Az önkormányzatok nagy számossága jellemző: 68 millió lakosra önkormányzatonként átlagosan 1900 lakos jut. Magyarországon ez a szám úgy alakul, hogy a 3150 önkormányzat közül átlagosan 3200 lakos jut egy önkormányzatra. Az önkormányzatok méretbeli eloszlása is nagyon különleges. Következtetésként levonta, a közelmúltbéli reformokba a területi struktúrák evolúcióját tekintve egyre nagyobb a tudástranszfer száma. Véleménye szerint a decentralizálás a központosított állam érdekében valósul meg.

A délutáni panelbeszélgetések az egyes alprogramok kutatási eredményeit vették számba. Pálné Kovács Ilona, akadémikus összefoglalót adott a Modernizációs alprogram kutatásairól, valamint moderálta a kutatóiból álló panelt. Tózsa István a Szervezet és Működéshatékonyság, valamint az Erőforrásgazdálkodási alprogramok kutatásait mutatta be, majd szólította meg e programok vezetői kutatóit. Végül a rendezvény házigazdája, Budai Balázs vezette fel az utolsó panelt az okos hivatalokról szóló kutatási beszámolójával, s indította el azt a kerekasztal beszélgetést, mely a Feladatrendszerek és közszolgáltatások, illetve a Jövőorientált önkormányzatok alprogram kutatói főbb megállapításainak adott teret.

A konferencia a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projektből valósult meg.”

Forrás:
Negyedik alkalommal került megrendezésre az Önkormányzatok napjainkban konferencia; Fecser Zsuzsanna; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2018. november 28.

Törvények, rendeletek

T/3632 A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról

„…Általános indokolás
A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (a továbbiakban: NHIT) a Kormány informatikai és hírközlési ügyekben véleményező, tanácsadó szerve. Az NHIT új, kibővített szerepet kap: feladata egyebek mellett a kormányzati hírközlési és informatikai beruházások véleményezése lesz. Az NHIT elnökét, alelnökét és tagjait a miniszterelnök nevezi ki, működésére a részletszabályokat a kormány rendeletben állapítja meg a jövőben…”

Forrás:
T/3632 A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról; Országgyűlés; 2018. november 20.

Kormánytisztviselők (Infojegyzet)

„Az Infojegyzet a Kormány által T/3610. számon benyújtott törvényjavaslathoz készült. Az összeállítás vázolja a közszolgálat jellemzőit, a köztisztviselői kar tagozódását, illetve ismerteti a kormánytisztviselők jogviszonyát.”

Forrás:
Kormánytisztviselők; Infojegyzet, 2018/32.; Országgyűlés, Képviselői Információs Szolgálat; 2018. november 27. (PDF)

A miniszterelnök kabinetfőnöke 5/2018. (XI. 30.) MK utasítása a Miniszterelnöki Kabinetiroda Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Forrás:
A miniszterelnök kabinetfőnöke 5/2018. (XI. 30.) MK utasítása a Miniszterelnöki Kabinetiroda Szervezeti és Működési Szabályzatáról; Hivatalos Értesítő 2018. évi 65. szám 2018. november 30. (PDF)

2018. évi LXXXIII. törvény a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról

Forrás:
2018. évi LXXXIII. törvény a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár;
2018. évi LXXXIII. törvény a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról; Magyar Közlöny 2018. évi 187. szám 2018. november 28. (PDF)

	Információs logika	Döntési logika
Szerep	Döntéstámogatás	Információforrások ellenőrzése
Minőségre törekvés	Változatosság	Válogatás
Döntés alapja	Módszertani	Ideológiai

Racionális nézőpont – mire fókuszál?	Politikai nézőpont – mire fókuszál?
Tevékenységre	Szereplőkre
Előre meghatározott lépésekre	A valós élet tranzakcióira
Közös célokra	Egyéni célokra

	Információs logika	Döntési logika
Racionális, elemzői nézőpont	1.negyed: információ-optimalizálás. Az adatelemzők képesek racionalizálni a folyamatot jobb adatok elérhető formában történő biztosításával.	2.negyed: döntés-optimalizálás. A döntéshozók képesek racionalizálni a folyamatot azzal, hogy pontosan azokat az adatokat kapják meg, amelyekre szükségük van a döntésekhez.
Politikai nézőpont	3.negyed: algoritmus-politika. Okos algoritmusok biztosítanak lehetőséget az adatelemzőknek arra, hogy a döntéshozóknak eljuttatott információkkal befolyásolják a döntés eredményét.	4.negyed: információs piactér. A big data lehetőséget biztosít a döntéshozónak arra, hogy csak a kiválasztott forrásokból származó információktól függjenek a döntéshozatalban.

49. szám, 2018. december 3.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek