Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Az új nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs stratégia pillérei

„Tudástermelésre és -áramlásra, együttműködésre, valamint tudásfelhasználásra és vállalati innovációra épül a 2021 utáni fejlesztési időszakra szóló új nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs stratégia – mondta Szigeti Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) innovációért felelős helyettes államtitkára szerdán, az Országos Innovációs Fórum zárórendezvényén, a Budapesti Corvinus Egyetemen.
A helyettes államtitkár elmondta, hogy a megújuló stratégiával Magyarország a kiemelt gazdasági területeken európai szinten jelentős kutatás-fejlesztési potenciálra tehet szert, valamint a kis- és középvállalatok (kkv) széles körben képessé válhatnak az innovációk bevezetésére és létrehozására.

Szigeti Ádám ismertette, hogy a stratégia célja többek között az innováció iránti fogékonyság javítása, a kreatív gondolkodásra és értékteremtésre való ösztönzés, valamint a korszerű, kutatás-fejlesztést támogató szabályozási keretrendszer és üzleti környezet megteremtése.

Közölte, a tudástermelésben fontos szerepe van a kutatói utánpótlás biztosításának és a tudásalapú szolgáltatások erősítésének. Hozzátette, a stratégia egyebek mellett támogatja az innovációs ökoszisztéma szereplői közti aktív párbeszédet, valamint ösztönzi a nemzetközi kutatói mobilitást. Fontosnak nevezte a szellemi alkotások hasznosítását, és az egyetemek kutatás-fejlesztési tevékenységének erősítését.

Kitért arra is, hogy a kutatás-fejlesztés, az innováció, a digitalizáció és az Ipar 4.0 technológiák meghatározó szerepet töltenek be napjaink fejlődési versenyében. Magyarország jelenleg az Európai Unió (EU) innovációs eredménytábláján a mérsékelt innovátorok között szerepel, azonban 2030-ra el szeretnék érni, hogy a jelentős innovátorok közé emelkedjen.

A helyettes államtitkár szerint a magyar gazdaság teljesítőképessége jelentősen fokozható, ha sikerül növelni a kkv-k innovációs képességét, ezért az innovációt ösztönözni kell.

Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke elmondta, hogy 25 városban több mint 2500 vállalkozó vett részt az ITM és a NKFIH által február 5-én elindított országos innovációs fórumon, amelyen az újjászerveződő innovációs környezet megalapozása mellett javaslatok kaptak, és felmérték az igényeket a kutatás-fejlesztési-innovációs rendszerrel, illetve pályázatokkal kapcsolatban. A rendezvénysorozat szakmai partnere a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) volt.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a hivatal a konzultációt szélesebb körre is kiterjeszti, ezért online felmérést is indít: a kérdőív március 12-ig érhető el a www.orszagos-innovacios-forum.hu/kerdoiv oldalon.”

Forrás:
Több pillérre épül az új nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs stratégia; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. március 7.
Lásd még:
Országos Innovációs Fórum; Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal

A Kormány 1093/2019. (III. 8.) Korm. határozata az országos Tudományos és Innovációs, Technológiai, illetve Ipari Park hálózat kiépítésének koncepciójáról

„A Kormány
1. egyetért az országos Tudományos és Innovációs Park hálózat új, háromszintű hálózati struktúrájának a kialakításával, amely az alábbiak szerint épül fel:
a) Tudományos és Innovációs Park,
b) Technológiai Park,
c) Ipari Park;

2. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy gondoskodjon a „Tudományos és Innovációs Park” cím létrehozásához szükséges jogszabályi feltételek és eljárásrend kialakításáról;
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: 2019. március 31.

3. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter bevonásával készítse elő a Tudományos és Innovációs Park hálózat tudományos és üzleti tervét (a továbbiakban: tudományos és üzleti terv) a szükséges infrastruktúra fejlesztésekkel a kijelölt helyszíneken, a tulajdonosi, vagyonkezelési és szervezeti struktúrával együtt;
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter
Határidő: 2019. március 31.

4. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy felügyelje a tudományos és üzleti terv végrehajtását, ideértve az abban javasolt infrastruktúra-fejlesztési beruházásokat is;
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: folyamatos

6. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy a pénzügyminiszter bevonásával vizsgálja meg költségvetési forrás biztosításának szükségességét a tudományos és üzleti terv megvalósításához;
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter pénzügyminiszter
Határidő: a 2019. év forrásigény tekintetében azonnal
a 2020. évtől az éves központi költségvetés tervezése során

7. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy gondoskodjon a Technológiai Parkok elbírálásához szükséges minősítési szempontrendszer kidolgozásáról.
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter Határidő: 2019. március 31.”

Forrás:
A Kormány 1093/2019. (III. 8.) Korm. határozata az országos Tudományos és Innovációs, Technológiai, illetve Ipari Park hálózat kiépítésének koncepciójáról; Magyar Közlöny; 2019. évi 37. szám; 2019. március 8.; 965-966. oldalak (PDF)

Közigazgatás, politika

Elkészült Magyarország digitális szolgáltatás kereskedelem-fejlesztési stratégiájának szakmai tervezete

„Elkészült Magyarország digitális szolgáltatás kereskedelem-fejlesztési stratégiájának szakmai tervezete, amelynek célja, hogy kiszámítható, stabil és támogató szabályozási környezetet alakítson ki a hazai vállalkozások számára, emellett védje a fogyasztókat – mondta a Digitális jólét program (djp) szakmai vezetője.
Gál András Levente pénteken a győri Széchenyi István Egyetemen tartott sajtótájékoztatón kifejtette, hogy a tanulmány sarkalatos pontja az, hogy felkutassa, mit kell tennie a magyar kormánynak ahhoz, hogy az ezen a piacon működő vállalkozások fejlődni tudjanak, hogy Magyarország e téren inkább exportáló legyen és ne importáló.

Hozzátette, hogy a kormány mindig is a magyar emberek oldalán állt, ezért a fogyasztók védelme kiemelten fontos az e-kereskedelem területén is.

A szakmai vezető konkrétumokról egyelőre nem beszélt, mert a stratégiai tanulmány szakmai tervezetének megvitatása zajlik a 24. Digitális jólét fórum keretében a győri egyetemen, s az ott megfogalmazott javaslatokkal kiegészülve fog először közigazgatási egyeztetésre, végül a kormány elé kerülni.

Kara Ákos, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, a kormány célja az, hogy védje a magyar fogyasztókat a termékbiztonsági garanciákkal.

Kitért arra is, hogy Brüsszelben a fogyasztóvédelem jövőjével kapcsolatos, minden európai uniós tagállamra kiterjedő vita zajlik a kettős minőségű termékekről és az úgynevezett különleges plusz szabályok lazításáról.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kettős minőségű termékekkel kapcsolatban a kormány elfogadhatatlannak tartja, hogy Nyugat- és Kelet-Európában minőségbeli eltérések vannak ugyanazon termékek között, egyben örömét fejezte ki, hogy a közép- és kelet-európai országok jelzése alapján erről a jelenségről uniós szinten diskurzus kezdődött.

Az e-kereskedelem terén létező, úgynevezett különleges plusz szabály lazítását nem támogatja a kormány – mondta, majd hozzáfűzte, hogy ez a szabály mondja ki, hogy 14 napon belül a vásárló indoklás nélkül visszaküldheti a megvásárolt terméket.

Kara Ákos beszélt arról is, hogy a fogyasztók védelme egyre hangsúlyosabb szerepet kap Magyarországon, s a kormány számára fontos, hogy átgondolt és egymással összefüggő intézkedéseket hozzon.

A djp és a győri egyetem szándéknyilatkozatot ír alá a jövőbeni együttműködésről a digitalizáció különböző területein, különösen az e-kereskedelem, a közteherviselés, a kényelmi díj és a share economy területeire.”

Forrás:
Elkészült Magyarország digitális szolgáltatás kereskedelem-fejlesztési stratégiájának szakmai tervezete; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. március 4.

A zalai falvakat járja a kormányablak busza

„Az elmúlt év októbere óta több mint négyszáz személy vette igénybe a Zala megyei kormányablak busz szolgáltatásait. A teljes körű ügyintézést biztosító jármű a megye hat járásában, eddig összesen 38 településen várta az ügyfeleket.
Minderről dr. Sifter Rózsa kormánymegbízott beszélt tegnap délután Pusztamagyaródon, ahol Cseresnyés Péter országgyűlési képviselővel, az Innovációs és Technológia­i Minisztérium parlamenti államtitkárával működés közben is megtekintették a járművet.

– A Zala megyei kormány­ablak busz 2018. október 2-án állt munkába – mondta dr. Sifter Rózsa. – Technikai felszereltsége alkalmas arra, hogy teljes körű ügyintézést végezzünk általa. Minden olyan okmány kiállítható a segítségével, minden olyan ügy elintézhető benne, amely a járási székhelyek kormányablakaiban is. Ma már valóban elmondhatjuk, hogy házhoz megy az ügyintézés.

A kormánymegbízott kiemelte: az ügyfelek zömében az idősebb korú emberek közül kerültek ki, hiszen jellemzően ők élnek a falvakban, s napközben ők tartózkodnak otthon. Életkorukból adódóan ők azok, akik nehezebben tudnak eljutni a járási központokba. A kormányablak busz tehát kényelmi szolgáltatás, de takarékos is az állampolgár számára, hiszen így mentesül az utazási költségek alól. Az eddigi tapasztalatok alapján a busz szolgáltatásait igénybe vevők kétharmada teljes körű ügyintézést végzett, mindent el tudott helyben intézni.

Cseresnyés Péter arról a kormányzati vállalásról beszélt, miszerint igyekeznek az ügyintézést minél közelebb vinni az állampolgárokhoz. E célt szolgálta a járások létrejötte is, a kormányablak buszok rendszerbe állítása pedig újabb fontos lépés volt ezen az úton. Választókörzete 82 települését zömében néhány száz fős aprófalvak adják, Pusztamagyaród 28 kilométeres távolságban van a járási székhelytől. Egy Letenyén vagy Nagykanizsán végzett ügyintézésre akár fél napja is rámehet az itt élőknek, miközben a kormány­ablak buszban 10 perc alatt teljes körű szolgáltatást kaphatnak.

Cseresnyés Péter reményét fejezte ki aziránt, hogy a jövőben minden zalai településre eljuthat a busz, dr. Sifter Rózsa szerint a technikai feltételek meglétével, elsősorban a széles sávú internettel erre egyre inkább lehetőség nyílik.”

Forrás:
A zalai falvakat járja a kormányablak busza; Gyuricza Ferenc; zaol.hu; 2019. március 8.

Hagyomány és csúcstechnika – új épületben a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

„Minden ember annyit ér, amennyit a köz javára tesz, idézte Baross Gábor szavait az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság új épületének átadása alkalmával. Győr az ország 8 kiemelt közigazgatási és munkaügyi bíróságának egyike, ahol tavaly 90 százalékkal emelkedett a beérkező ügyek száma, 81 százalékkal több ügyet fejeztek be, a két éven túli perek száma pedig 60 százalékkal csökkent – sorolta az eredményeket dr. Handó Tünde.

Az OBH elnöke hangsúlyozta: a magyar bíróságok bírálják el leggyorsabban a közigazgatási és munkaügyi pereket az egész Európai Unióban.

Ünnepi beszédében a bírósági szervezet elnöke a szervezet átalakítása kapcsán kiemelte: arra törekszenek, hogy zökkenőmentes legyen az átmenet, ezért is jött létre az Átmenet Projekt, amely koordinálja az átállás folyamatát.

Dr Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettesi feladatokkal megbízott államtitkára köszöntőjében leszögezte: a rendszerváltozás időszakához mérhető változáson megy át az igazságszolgáltatás, az új törvénykönyvek, eljárási törvények mellett mérföldkő lesz az önálló közigazgatási bírósági rendszer is, amely 1949-ig Magyarországon is külön működött. Völner Pál szerint a rendszerváltás nagy adósságát törlesztjük most ezzel. Hozzátette: az alkotmányos dialógusnak helye van a kormányzat és a bíróság között, de csak a bírói függetlenség megőrzése mellett.

Az államtitkár hangsúlyozta: a bíróságokba vetett közbizalom erősítése, megőrzése elsődleges.

A bírói illetmények emelése kapcsán elmondta: a minisztérium az Országos Bírósági Hivatallal karöltve dolgozik a béremelésen és a parlamenti ülésszak végén remélhetőleg már mindenki tudni fogja az illetményemelés mértéket.

Hozzávetőleg másfél év múlva új járásbíróság nyílik Győr-Moson-Sopron megyében – jelentette be köszöntőjében Dr. Takács József, a Győri Törvényszék elnöke. Csornán 1972-ben szűnt meg a városi bíróság, most azonban elkezdődött a jogszabályi háttér megalkotása, így csaknem 50 év után újra lehet helyi bíróság a településen.

A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság új épületéről szólva elmondta: a szecessziós palota 1904-ben iparkamarai székháznak épült, és az elmúlt években használaton kívül állt. A 2200 négyzetmétere alapterületű épületben 31 szobát és 9 db tárgyalótermet alakítottak ki, az egyik közülük 150 fő befogadására alkalmas és ezzel a legnagyobb tárgyalóterem a térségben. A jövőben nagy létszámú tárgyalásokat a törvényszék és az ítélőtábla is tarthat majd az épületben. ”

Forrás:
Hagyomány és csúcstechnika – új épületben a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság; Magyarország Bíróságai; 2019. március 8.

Közigazgatási, politikai informatika

Elindult a Bírósági Fizetési Portál

I. Új szolgáltatások a Bírósági Fizetési Portálon
Önálló Bírósági Fizetési Portált fejlesztett az Országos Bírósági Hivatal (OBH), mely 2019. március 4-én indult el. A cél a bírósági eljárásokhoz kapcsolódó elektronikus fizetési megoldások szélesebb körű biztosítása, az ügyfelek számára kényelmes és ügyfélbarát szolgáltatások nyújtása, valamint a befizetések ellenőrzésének megkönnyítése.

Az új portálon az Igazságügyi Fizetési Portálon korábban megszokott – adósságrendezési, csőd-, felszámolási, jog- és ténytörlési, valamint vagyonrendezési eljárásokban alkalmazott – fizetési módok mellett lehetőség van többek között a bírósági letéti számlákra teljesítendő összegek befizetésére, a perköltségek előlegezésére vagy a bírság jellegű befizetések teljesítésére is.

A Bírósági Fizetési Portál ügyfeleknek nyújtott kényelmi szolgáltatásai között szerepel a regisztrációt követően igénybe vehető felhasználói fiók, amelyen valamennyi kezdeményezett, befizetett és felhasznált fizetési tétel visszakereshető, a fizetési ígérvény letölthető. Az ügyfelek támogatására bevezették a jogcímekhez kötődő eljárási illeték kalkulátort is, amely segítséget nyújt a fizetendő illeték meghatározásában.

A portál támogatja a bankkártyás, ún. VPOS fizetési megoldást az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren (EFER) keresztül, illetve a Magyar Államkincstárnál vezetett számlákra történő utalás esetében egyszerűbbé vált a közlemény rovat kitöltése és a fizetések ellenőrzése. Újdonság, hogy átutalásos fizetési mód választása esetében is fizetési ígérvényt állítanak ki az elszámolást követő munkanapon.

A Bírósági Fizetési Portál tehát 2019. március 4-től elérhető az ügyfelek számára. Az oldal működéséről készült bemutató videót itt megtekinthetik.

II. Átállással kapcsolatos fontos információk
Az Igazságügyi Fizetési Portál használatával befizetett eljárási illetékek és közzétételi költségtérítések fizetési ígérvényei (.FIZIG és .X132 kiterjesztésű fájlok) a Bírósági Fizetési Portál elindulását követően az egyes eljárásokban már nem használhatók fel fizetésre. Erre tekintettel javasoljuk, hogy a befizetett összegekről szóló, de még fel nem használt fizetési ígérvényeket igényeljék vissza.

A polgári, gazdasági, közigazgatási és munkaügyi peres és nemperes ügyekben, a végrehajtási nemperes ügyekben, a magánvádas eljárásokban, valamint a büntető eljárással kapcsolatos eljárási illetékek megfizetése esetében továbbra is utólag, az érkeztetési igazolásban kapott fizetési link segítségével történik.

A Bírósági Fizetési Portál elindulását követően a cégbírósági eljárásokban fizetendő eljárási illetékek és közzétételi költségtérítés megfizetése továbbra is az Igazságügyi Fizetési Portálon keresztül teljesítendő.” ”

Forrás:
Elindult a Bírósági Fizetési Portál; Magyarország Bíróságai; 2019. február 7.

Monoron már elindult az az okosváros pilotprojekt

„A Pest megyei Monoron már elindult az az okosváros pilotprojekt, amelynek sikere az egész ország képét átrajzolhatja. Intelligens köztéri mosdók, a gyerek iskolalátogatásáról sms-t kapó szülők, okospadok és -zebrák is színesítik a terveket.

Manapság egyre többet hallani az okosvárosokról, arról, hogy a településeknek egyre “okosabbá” kell válniuk. Persze, arról, hogy ez mit jelent nincs egységes vélemény, a többség jellemzően a digitalizációt, a technológiai fejlesztéseket és a különböző kütyüket köti ehhez.

Nagyot változhat az életünk hamarosan
Márpedig manapság az okosváros már többről szól, Monszpart Zsolt, a Magyar Innovációs Szövetség alelnöke a Napi.hu tavalyi, témával foglalkozó konferenciáján például úgy fogalmazott, hogy az okosváros-fejlesztések az élet kényelméhez járulnak hozzá, az innovációnak is az a lényege, hogy legyen társadalmi hasznossága, magyarán a helyiek hétköznapjait tegye élhetőbbé.

Az okosváros gondolatot az Orbán-kormány is felkapta és tavaly decemberben meg is jelent egy kormányrendelet, amely az úgynevezett “okos város központi platformszolgáltatás” létrehozásáról és működtetéséről szól. Ez a rendelet nevezi meg Monort, mint a fejlesztendő szolgáltatások tesztelésére kiválasztott települést.

És miért pont a Pest megyei település lett kiválasztva? “Az ok a település fekvése, mérete és lakosságszáma (18 500). Településünk olyan kisváros, amely évtizedek, sőt évszázadok óta körzetközponti szerepet is betölt, járási székhely, a kistérség valódi természetes központja. Közlekedési kapcsolatai jók, mind vasúton, mind közúton buszon helyközi járattal és gépkocsival is jól megközelíthető. Közszolgáltatásai kiterjedtek és azokat széles körben biztosítjuk nemcsak a helyi, de a vonzáskörzet lakosságának is, ugyanakkor nem vagyunk nagyváros, megyeszékhely, így egy pilot talán kezelhetőbb méretekben, első körben méretgazdaságosan valósítható meg” – válaszolta érdeklődésünkre Zsombok László polgármester.

A kiválasztás okairól és a projekt részleteiről többek közt a rendeletben mint résztvevőként megemlített Belügyminisztériumnál, Innovációs és Technológiai Minisztériumnál, Lechner Tudásközpontnál és a Miniszterelnökségnél is érdeklődtünk, végül csak ez utóbbi adott egy rövid választ, mely szerint „az okos városok, okos települések fejlesztési sikerének érdekében kialakításra kerül az okos város központi platformszolgáltatás, amely pilotprojektként Monor településen valósul meg elsőként. A központi platformszolgáltatás fejlesztésének célja olyan informatikai infrastruktúra létrehozása, amely lehetőséget teremt az állami közszolgáltatások és a települések által létrehozott helyi érdekű fejlesztések, szolgáltatások összehangolására. Az állami közszolgáltatások közül a Lechner Tudásközpont készíti elő a Települési Térinformatikai Platform és a Települési Középület Kataszter fejlesztését.”

Mi fog megvalósulni?
A városvezetőtől megtudtuk, hogy a fejlesztések még idén megkezdődnek és a terveik szerint 2020 februárjáig valamennyi elem megvalósul. A lényeg ugyanakkor csak ezután jön, hiszen ekkor kezdődik a fenntartási időszak, ami lényegében a tesztidőszaknak felel meg.

És hogy milyen fejlesztéseket terveznek? Többek közt korszerűsítik a közvilágítást, úgy, hogy az a kijelölt gyalogátkelőhelyeket “várakozás érzékelővel és automatikus fényerősség szabályozással támogatja”, egy kerékpárutat és a hozzá tartozó járdát pedig “haladás szenzoros automatikus fényerősség szabályozással” fejlesztenének.

Létrehoznának egy úgynevezett települési térinformatikai platformot is, melynek keretében például egy épületüzemeltetési rendszert is kialakítanának, amivel a remények szerint az önkormányzat optimalizálni tudja majd az ingatlanok üzemeltetését – ezáltal pedig komoly költségeket spórolhat meg.

Van terv “utcabútor jellegű automatikus működésű köztéri illemhely” létrehozására is. A fejlesztés után a rendszer SMS-üzenetben jelzi többek között a fagyveszélyt, áramkimaradást, vízhiányt, dugulást, segélykérést és a vendégtéri rosszullétet is a helyiségben.

Az okosváros fejlesztések közé tartozik az is, hogy a jövőben a monoriak a gyermekétkeztetés költségeit elektronikus úton egyenlíthetik ki, ám a kialakítandó rendszernek emellett támogatnia kell a szolgáltatás elektronikus megrendelését, lemondását és felfüggesztését is. Nemcsak az étkeztetési szolgáltatásokat, hanem a kiskorúak felügyeletét is fejlesztenék, hiszen az elképzelések szerint az általános iskolások azonosítaniuk kell magukat az oktatási intézménybe érkezéskor, illetve elhagyásakor, melyről a szülő elektronikus értesítés kap majd.

Az iskolákban más fejlesztést is lenne, így minden oktatási intézményben szeretnének legalább egy okos tantermet kialakítani. Az elképzelések szerint a diákok itt tabletekkel tanulhatnának, miközben a tanárokat egy multifunkciós digitális tábla segítené.

Tervezik még azt is, hogy az e-személyazonosító igazolvány egyfajta városkártyaként is szolgáljon. A fejlesztés megvalósulása után ezzel lehetne igénybe venni többek közt a szociális támogatásokat, vagy akár az egyéb szolgáltatásokat (például uszoda, könyvtár) is.

Amennyiben minden a tervek szerint halad, úgy Monoron épülhet meg az ország “legokosabb sétálóutcája”, ahol telefon töltésére alkalmas, wifi-vel felszerelt okospadok és pavilonok várnák az arra járókat. Ide kapcsolódik, hogy olyan kerékpártárolókat hoznának létre, amelyek az e-személyivel nyithatóak és zárhatóak és ha valamelyik bringa elmozdul – azaz megpróbálnák ellopni – akkor a kamera képei alapján azonnal értesítést kapna a tulajdonos a mobiljára. Összefügg ezzel, hogy korszerűsítenék a térfigyelő-rendszerüket is, hogy könnyebben ki tudják szolgálni a rendőrséget és a közterület-felügyeletet.

A rendszer kialakítása
A kormányzat az okosváros központi platformszolgáltatás létrehozásával tulajdonképpen egy központi “egységcsomagot” kíván kialakítani, amelyhez a települések tudnának csatlakozni – magyarázta Zsombok László. Szerinte az így létrehozandó rendszer előnye, hogy az alap adott lenne, így az érdeklődő önkormányzatoknak csak a helyi sajátosságokat kiszolgáló fejlesztéseket kell biztosítania.

Márpedig, ha nem kell minden településen külön-külön, esetlegesen más-más technológiai alapokon nyugvó, licencjogokkal védett szigetszerű fejlesztéseket létrehozni, akkor jelentősen felgyorsíthatja az “okosváros” technológiák magyarországi elterjedését – vélte a polgármester.

A városvezető szerint ugyanakkor mindez nem jelenti azt, hogy túlzottan egységesítenék az okosváros projekteket – ennek nem is lenne értelme, hiszen minden településen más-más kihívásokkal küzdenek -, csak az úgymond tipikusan előforduló részfeladatok lennének központosítva, a helyi igényeket mindig az önkormányzat adhatja majd hozzá a meglévő alapokhoz. Elmondása szerint tehát a központi platformszolgáltatás keretében készül majd el a települési térinformatikai platform és a települési középület kataszter, melyek a helyi fejlesztések alapját képezik. Szintén az állam biztosítja majd a települési mobilalkalmazást és a városkártya rendszert.

„A pilotprogram egyik célja éppen ezért pont az, hogy tapasztalatokat szerezzünk a központi szolgáltatások és a helyi fejlesztések közötti együttműködésről” – tette hozzá Zsombok László. A program ezen kívül kétirányú információ-áramlás biztosít, mely során az önkormányzatoknál meglévő adatokat egy országos adatbázisban összesítenék, miközben a helyhatóságok is lehívhatják majd a rájuk vonatkozó, és a fejlesztésekhez szükséges adatokat. Például a Lechner Tudásközpont építésügyi szakrendszereiben tárolt térképi rétegek felhő-alapú szolgáltatásként elérhetőek lesznek az önkormányzatok számára is. Ez például egy tipikusan olyan fejlesztés, amelyet a helyi lakosok közvetlenül nem fognak tudni használni, ám jelentősen felgyorsítja és egyszerűsíti a hivatali ügymenetet.

A városvezető hangsúlyozta azt is, hogy a program nem “szállítói fókuszú”, azaz nem arról van szó, hogy különböző gyártók, fejlesztők, forgalmazók meglévő termékeiket, alkalmazásaikat, “dobozos” szoftvereiket vásárolják meg “jó lesznek valamire” alapon. “A mindennapi gyakorlatban jól alkalmazható megoldásokra, szolgáltatásokra van szükségünk, nem egyszerűen termékekre, öncélú kütyükre” – fogalmazott Zsombok, aki szerint lehet bármilyen korszerű egy alkalmazás, eszköz, ha a bevezetése nem jár együtt gondos előkészítéssel, a helyi, meglévő folyamatoknak és magának a szervezetnek a fejlesztésével, akkor nem lesz sikeres. Tipikusan ilyenek az okos tantermeket, ahol digitális tananyag és a pedagógusok képzése nélkül önmagában nem fog működni a bármilyen korszerű technológia.

A városkártya rendszer bevezetése sem az e-személyi igazolvány helyi városkártyaként történő kiadásával, mobil tárcaként való alkalmazásának biztosításával ér véget, hanem ki kell építeni egy helyi kedvezmény-rendszert, elfogadó hálózatot és azt folyamatosan kezelni, menedzselni is kell – magyarázta a városvezető.

Mibe fog mindez kerülni?
A projekt során kialakuló költségeket a kormányrendelet szerint részben a településeknek kell állniuk. Itt azokról a költségelemekről van szó, melyek nem a központi platformfejlesztés részei, hanem helyi igényekre igazodó beruházások.

Ettől azonban Monornak egyelőre nem kell félnie, hiszen a pilotprojekt alatt felmerülő költségeket a központi költségvetésből finanszírozzák. Ez pedig nem kevés pénz, a kormányrendelet valamivel több mint 2,5 milliárd forintos kerettel számol csak 2019-re. Ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy – összeg megnevezése nélkül – “a helyi érdekeltségű fejlesztések eredménytermékei fenntartásának költségeit Monor Város Önkormányzata vonatkozásában 2020-2025. években a központi költségvetés terhére kell biztosítani.” Ez azonban vélhetően jóval kevesebbe fog kerülni, mint a 2019-es költség, hiszen a beruházások legnagyobb részben idén zajlanak majd, a fenntartás pedig érthetően kevesebb pénzbe kerül. Ám hogy mennyibe, arról nem tudtunk meg adatokat.

A többi, később csatlakozó önkormányzatoknak – amelyek leghamarabb 2020. július 31. után kapcsolódhatnak be a programba – ugyanakkor a helyi fejlesztéseket maguknak kell állniuk, a kormány ugyanis csak a központi szolgáltatások költségeit állja. Ez utóbbi – a Monornak szánt 2,5 milliárdot nem számítva – kis híján 2 milliárd forintot jelent a következő években a kormányrendeletben elérhető adatok alapján. (Érdekesség, hogy ennek az összegnek a legnagyobb részét, valamivel több mint 1,4 milliárd forintot a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból vonják ki.)”

Forrás:
Valami készül egy magyar városban, ami az egész országra hatással lesz; Dzindzisz Sztefan; Napi.hu; 2019. március 4.

Informatika, távközlés, technika

Tavaszra várható a magyar 5G stratégia

„Európa digitális jövőjéről egyeztettek a tagállami miniszterek az informális távközlési tanácsülésen, Magyarországot Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkár képviselte 2019. március 1-jén, Bukarestben.
A tagállamok távközlésért és digitalizációért felelős állami vezetői megvitatták, hogy milyen irányban szeretnék alakítani az uniós digitális stratégiát 2020 után, ekkor jár le ugyanis a jelenleg érvényben lévő, 2015-ben kiadott digitális egységes piaci stratégia. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a globális versenyképesség megőrzése érdekében közös európai fellépésre van szükség, és hogy az új technológiák – ideértve a mesterséges intelligenciát, a nagy teljesítményű számítástechnikát, a blokklánc technológiát – mielőbbi elterjesztése kulcsfontosságú. Fokozott figyelmet érdemel tehát az ehhez szükséges infrastruktúra is. Így törekedni kell arra, hogy a nagy sebességű szélessávú hálózatok építése és az 5G beruházások terén Európa mielőbb komoly eredményt tudjon felmutatni versenytársaival szemben, hiszen ez az alapja számos terület fejlesztésének, az önvezető autózástól kezdve az ipar 4.0-án át a távolról használható egészségügyi alkalmazásokig.

„Idén januárban útjára indítottuk a Szupergyors Internet 2.0 programot, amelynek célja, hogy legalább 100 Mbit/s-os hálózati infrastruktúrát építsen ki a háztartások részére, valamint 1 Gbit/s-os hálózatot a közintézmények, a kis- és középvállalkozások számára. A program az optikai hálózatfejlesztést preferálja, európai szinten is ez a követendő irány. A kormányzatiak mellett iparági és egyetemi-kutatói tagokból is álló magyar 5G Koalíció nagy erőkkel dolgozik azon, hogy feltárja a technológiában rejlő lehetőségeket. A munka eredményeként tavasszal napvilágot lát hazánk 5G stratégiája” – mondta az ülésen Solymár Károly helyettes államtitkár.

A miniszterek felszólalásaikban hangsúlyozták, hogy figyelemmel kell lenni a kiberbiztonsági szempontokra, hiszen napjainkban ez folyamatosan növekvő fenyegetést jelent. A digitális felzárkóztatás érdekében minél több képzésre is szükség van, az alapvető digitális készségek elsajátítása mellett szükséges a munkaerő átképzése az új technológiák használatához, mivel csak így aknázhatóak ki az új módszerekben rejlő lehetőségek.

Az ülést megelőző napon, február 28-án a tagállamok a Keleti Partnerség országainak (Azerbajdzsán, Örményország, Georgia, Belarusz Köztársaság, Ukrajna és Moldova) infokommunikációért felelős minisztereivel közös egyeztetést tartottak az együttműködés szorosabbra fűzéséről, a roamingdíjak csökkentéséről a Keleti Partnerség és az EU országai között.”

Forrás:
Tavaszra várható a magyar 5G stratégia; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. március 4. 10:24

Újrapályáztatják az országos digitális földfelszíni televíziós hálózatok üzemeltetéséhez kapcsolódó jogosultságokat

„Közzétette véleményezésre honlapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) annak a dokumentációnak a tervezetét, amely alapján áprilisban megpályáztatja az országos földfelszíni digitális televíziós műsorszóró hálózatok építését és üzemeltetését – a jelenlegi szolgáltató jogosultsága ugyanis 2020 őszén lejár. A piaci szereplők észrevételeit, véleményét március 26-áig várja az NMHH. A hatóság tervei szerint a pályázat nyertesének biztosítania kell, hogy a szabadon, előfizetés nélkül fogható közszolgálati televízió- és rádiócsatornák 2020 után is folyamatosan, változatlanul jó minőségben elérhetőek maradjanak, plusz költség nélkül.

Magyarországon 2008 óta működnek országos földfelszíni digitális televíziós műsorszóró hálózatok, ezek üzemeltetési jogosultságát 12 évre az Antenna Hungária Zrt. nyerte el, amely a MinDig TV-szolgáltatáscsaládon keresztül hasznosítja azokat. Magyarországon jelenleg öt, DVB-T (Digital Video Broadcasting – Terrestrial), azaz digitális földfelszíni videós jeltovábbítást lehetővé tevő hálózat működik 470 MHz és 790 MHz között (az UHF-sávban), melyeken az üzemeltető 12 ingyenes és 47 fizetős televíziócsatorna, valamint a 4 közszolgálati rádiócsatorna műsorát továbbítja.

A jelenlegi hálózatok üzemeltetési jogosultsága 2020. szeptember 5-én jár le – a kapcsolódó előfizetői szerződések is ehhez igazodnak –, de a hatóság már most, másfél évvel a lejárat előtt elindítja a pályázati eljárást, hogy a frekvenciák újraosztása ne okozzon fennakadást sem a leendő szolgáltatónak, sem a nézőknek, elegendő időt hagyva a felkészülésre. A pályázat nyertese öt hálózatot építhet ki és üzemeltethet 2020. szeptember 6-ától 12 éven át. Az NMHH feltételként szabja a pályázóknak, hogy minden állampolgár számára kódolatlanul és folyamatosan biztosítsák a közszolgálati televíziós és rádiós tartalmak elérését, változatlan minőségben és ingyenesen a majdani, új hálózatokon is. A médiatörvény értelmében az országos elérésű kereskedelmi televíziók ingyenes eléréséhez – ahogy eddig is – a nyertes pályázó és a médiaszolgáltatók erre irányuló megállapodására lesz szükség.

A lejáró jogosultság újrapályáztatása nemzetközi kötelezettség is
A jelenlegi hálózatok egy része a 700 MHz-es (694–790 MHz közötti) frekvenciasávot használja, ezt azonban az európai uniós irányelvek alapján – összhangban a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) által megfogalmazott célokkal, illetve a Nemzeti Ütemtervben foglaltakkal – a magyar hírközlési hatóságnak is szabaddá kell tennie 2020-ig a közelgő 5G-s fejlesztésekhez. A technológiai fejlődésnek köszönhetően ugyanakkor mára már műszakilag megvalósítható, hogy az NMHH továbbra is – a jelenlegihez hasonlóan – öt országos digitális televíziós műsorszóró hálózat kiépítését írja elő a 700 MHz nélküli UHF (470–694 MHz) frekvenciasávban a pályázaton.

Több csatorna vagy jobb vételi minőség mellett is marad hely az 5G-s fejlesztéseknek
Az új hálózatok közül három már a DVB-T2-es szabványnak megfelelő, modernebb hálózat lesz, ami a jövőben akár a mostaninál több tévécsatorna elérését, akár a meglévők jobb minőségű vételét is lehetővé teheti majd. Emellett a „kiürülő” 700 MHz-es sáv kulcsszerepet játszik a szintén idén tervezett mobil célú frekvenciaértékesítésben, és ez a sáv is használhatóvá válik majd az 5G-s fejlesztésekre, a jövő technológiáira. A most induló pályázat tárgya nemcsak a hálózatok működéséhez szükséges frekvenciák használata, de a kapcsolódó műsorterjesztési, illetve kiegészítő médiaszolgáltatások nyújtása is a felhasználóknak, műsorterjesztőknek, médiaszolgáltatóknak.

A kódolatlan csatornák vételének folyamatossága pályázati feltétel
A pályázaton az NMHH kiemelt célja a nézői érdekek szem előtt tartása. A pályázat nyertesének olyan megoldást kell majd alkalmaznia, ami a szabad vétellel tévéző lakosságnál nem jelent semmilyen anyagi megterhelést, beavatkozást, és amihez nem lesz szükség új vevőberendezés megvásárlására, azaz a meglévő DVB-T-s set-top-boxát vagy televíziókészülékét senkinek sem kell lecserélnie. Az előfizetéses szolgáltatások körét a modernebb hálózatokon a nyertes a saját üzleti döntése alapján határozza majd meg, melyhez biztosítania kell – ingyenesen vagy díj ellenében – DVB-T2-es set-top-boxot. Ez azonban a kódolatlan csatornákkal ellentétben – ahogy jelenleg is – piaci alapú szolgáltatás. A frekvenciasávok átrendezése tehát szükségszerű, de az ezzel járó változások egyértelmű fejlődést hoznak majd mind a digitális televíziózás, mind az ötödik generációs internetes hálózatokra épülő megoldások terén.

A véleményezésre most közzétett dokumentációtervezethez kapcsolódóan szakmai konzultációt is szervez az NMHH a piaci szereplők számára, amely március 20-án, a végleges pályázati kiírás pedig áprilisban várható. A tervek szerint már júniusban nyertest hirdethet a hatóság. A mostaniaknak megfelelő két DVB-T-s hálózatot 2020. szeptember 5-éig kell majd kiépítenie a leendő üzemeltetőnek, és biztosítania azokon az előfizetés nélküli, közszolgálati csatornák folyamatos elérését. Az előfizetéses szolgáltatásoknak helyet adó három modernebb hálózat elindítására további hat hónapja lesz a nyertesnek, de már a pályázati dokumentáció március 6-án közzétett tervezetében is fontos értékelési szempont ezek mielőbbi megvalósítása, azaz közös – hatósági és üzemeltetői – érdek, hogy a kódolt csatornák is a lehető legrövidebb időn belül hozzáférhetőek legyenek majd jövő év szeptember eleje után.”

Forrás:
Megújulnak az országos digitális földfelszíni televíziós hálózatok; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2019. március 7.
Lásd még: Egyeztetés az országos földfelszíni televízió műsorszóró hálózatok üzemeltetési jogosultságának megszerzése tárgyában kiírandó pályázati eljárás kiírási dokumentációjának tervezetéről; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2019. március 6.
Az országos földfelszíni digitális televíziós műsorszóró hálózatok üzemeltetési jogosultságának megszerzésének pályázati dokumentáció tervezete; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2019. március 6.

Az 5G, a roaming és a nagysebességű hálózatok helyzete az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) 38. plenáris ülésén Budapesten

„Az 5G, a roaming és a nagysebességű hálózatok helyzete is napirendre került március 7-én és 8-án az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) 38. plenáris ülésén Budapesten, amellyel párhuzamosan a Független Szabályozók Csoportja (Independent Regulators Group, IRG) is megtartotta 2019-es első közgyűlését. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szervezésében tartott rendezvényeken a magyar hatóság képviselői is aktívan részt vettek.

Az esemény aktualitását az adta, hogy az új európai hírközlési kódex életbe lépése óta ez volt a BEREC első plenáris ülése. A rendezvényekre több mint száz fő érkezett a 28 uniós tagállamból, a tagjelölt államokból és az EGT országaiból. Az üléseken a magyar hatóság képviselői is aktívan részt vettek az NMHH elnöke, Karas Monika vezetésével.

Csütörtökön Jeremy Godfrey, a BEREC 2019-es elnöke – egyben az ír hatóság vezetője – nyitotta meg az ülést, ahol többek között megtárgyalták az 5G-jelentés helyzetét, a roamingjelentésben foglaltakat, a nagysebességű hálózatokba való befektetésről szóló tanulmányt, véleményt cseréltek a hálózatsemlegesség aktuális kérdéseiről, és előkészítették a BEREC 2020-es munkatervét is. A tavaly életbe lépett BEREC-rendelet kapcsán a nem uniós országok részvételét megvitatták mind a BEREC-ülésen, mind az IRG közgyűlésén.

Pénteken az ülés a Keretszabályozási munkacsoport napirendi pontjaival folytatódott, ahol figyelembe véve a tavaly életbe lépett új európai hírközlési kódexet a nemzeti hatóságok vezetői eszmét cseréltek a BEREC munkacsoportjainak eljárási rendjéről, a számozási erőforrásokkal kapcsolatos feladatokról és az általános engedélyezés kérdéseiről: formanyomtatványokról és iránymutatásokról.

A plenáris ülés előtti napon a nemzeti hatóságok vezetői egy workshop keretében a BEREC átláthatóságának fejlesztésével kapcsolatos témákat vitattak meg, valamint a szervezet kommunikációs stratégiájáról is egyeztettek.

A BEREC-ülés eredményeit részletesen a BEREC sajtótájékoztatóján ismertetik március 13-án, szerdán, erre március 10-ig lehet regisztrálni, az esemény online is követhető.”

Forrás:
Budapesten tartotta plenáris ülését az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; Közzétéve: 2019. március 8.

Az Edutus Egyetemen blokklánc témájú szakirányú továbbképzés indul

„Közép-Európában elsőként Magyarországon, az Edutus Egyetemen indul blokklánc témájú szakirányú továbbképzés, mely az innovatív technológia logikájának megismertetését, széles körű alkalmazhatóságát és az üzleti életben betöltött szerepének bemutatását célozza. A képzésre idén március elejétől lehet jelentkezni, a szakirányú továbbképzés 2019 szeptemberében indul.

A technológiai innovációk egyre több, eddig hagyományos iparágként számon tartott területet alakítanak át gyökeresen a globális piacon, melynek logikus következménye, hogy a blokklánc alapú adatbázisok alkalmazásai egyre jelentősebb szerepet kapnak az információtárolásban és -továbbításban, valamint az anonim nyilvántartások létrehozásában.
A blokkláncokban rejlő üzleti lehetőségek igen szerteágazók, ám iparági szakértők egyöntetű véleménye szerint további elterjedésük legfőbb gátja, hogy az üzleti világ meghatározó szereplői nem ismerik kellőképpen a blockchain működési alapelveit, logikáját, irányultságát és a benne rejlő fejlődési lehetőségeket. Az Edutus Egyetem élen jár a hazai felsőoktatási piacon a gyakorlatorientált, a valós piaci igényekre fókuszáló szakirányú továbbképzések sikeres szervezésében. Látva a nemzetközi és hazai blockchain piac elterjedésének dinamikáját, az egyetem – Közép-Európában elsőként – 2019 szeptemberében elindítja a szakirányú továbbképzésben szerzett diplomát adó blokklánc szakértői képzését a budapesti kampuszon.

Némethné Dr. Gál Andrea, az Edutus Egyetem rektora hangsúlyozza: ”Folyamatosan monitorozzuk a hazai és nemzetközi trendeket, hiszen versenyképességünket a magas szakmai színvonalon megvalósuló, piaci igényekre szabott rugalmas képzési portfóliónk adja. Természetesen minden képzésünk esetében az adott téma legjobb szakértőit kérjük fel előadóknak, témavezetőknek. A blockchain képzés elindításával olyan világhírű intézmények mellé sorakozunk föl, mint az Amerikai Egyesült Államokban működő Massachusetts Institute of Technology, amely szintén oktatja a blokklánc tematikát.”

Czeglédi Tamás, a Blockchaineum társalapítója és az egyetemi blokklánc képzés egyik témavezetője szerint: ”Az egyetemi oktatás során nagy hangsúlyt helyezünk a blokklánc felépítésének, logikájának, üzleti alkalmazásának alapos és mély megismertetésére. Az elméleti képzés mellett számos gyakorlati példát is alaposan megvizsgálunk és modellezünk. Bízom benne, hogy egy-két sikeres képzési ciklust követően a környező országokból is számos tanulni vágyó hallgató fog hozzánk érkezni, akik a végzettségük birtokában saját üzleti környezetükben képesek lesznek a gyakorlatba is átültetni a nálunk elsajátított tudást.”

Jobbágy László, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. ügyvezetője szerint: „A pénzügyi szektor azok közé a területek közé tartozik, amelyekben a digitalizáció lehetővé teszi az élre ugrást – annál is inkább, mivel a magyar pénzügyi szektor technológiai értelemben már jelenleg is az európai élmezőnybe tartozik. A Digitális Jólét Program célja, hogy Magyarország regionális vezető szerepre tegyen szert a fintech és blockchain területén is. A DJP keretében készülő átfogó fintech és blockchain stratégia fog az iparági szereplőkkel közösen kidolgozott konkrét intézkedéseket és törvényalkotásai javaslatokat megfogalmazni. A blockchain technológia használatához szükséges kompetenciák pár éven belül elengedhetetlenek lesznek a hazai vállalkozások számára is. De nem csak az informatikusoknak kell tisztában lennie a fogalmakkal, szükség van blockchain-szakértő jogászra, üzleti elemzőre, projektmenedzserre és közigazgatás-fejlesztőre is. Ezért az Edutuson induló szakirányú blockchain továbbképzés fontos első lépés ezen az úton.”

A szakirányú továbbképzésre legalább alapképzésben – vagy korábbi főiskolai képzésben – szerzett diplomával rendelkezők jelentkezését várják.”

Forrás:
Egyetemi blokklánc képzés indul; IT Business; 2019. március 8.

Innovatív, ipari magyar vállalkozások bemutatkozása Berlinben

„Ipari újításokkal foglalkozó feltörekvő magyar informatikai vállalkozások – startup cégek – és a Zala Zone Járműipari Tesztpálya (ZalaZONE) mutatkozott be csütörtökön Berlinben vezető német autóipari társaságok startupokkal foglalkozó szakértőinek.

Az innovatív magyar vállalkozások németországi ismertségének növelését támogató Startup Campus Berlin program szervezésében tartott rendezvényen Simon Péter, a ZalaZONE üzletfejlesztési vezetője a többi között rámutatott, hogy a Zalaegerszeg mellett – egy 265 hektáros területen – zajló fejlesztés egyedülálló eleme lesz egy úgynevezett okos város (Smart City), amelyhez hasonlót csak az amerikai Michigan államban építettek járműipari tesztpálya részeként.

A Smart City révén a jövő meghatározó technológiáit belvárosi és külvárosi környezetben is lehet kutatni és tesztelni a ZalaZONE-on, és a pálya “okosvárosi” részén nemcsak utakat, utcákat, kereszteződéseket, körforgalmakat vagy éppen buszsávokat építenek ki, hanem még épülethomlokzatokat is.

A szakember arról is szólt, hogy a ZalaZONE további egyedülálló adottsága a határokon átnyúló mobilitás kutatásának és tesztelésének lehetősége, ugyanis egy különleges magyar-osztrák-szlovén együttműködési megállapodás révén kialakítanak egy nemzetközi közúti tesztfolyosót a Zalaegerszeg-Graz-Maribor háromszögben.

Multiknak mutatkoztak be
A Startup Campus Berlin program az Enterprise Hungary Nonprofit Kft. kezdeményezésére jött létre, a kelet-közép-európai régióból és Magyarországról több tucat cégnek teremti meg a külpiacra jutás lehetőségét a német fővárosban. A berlini magyar nagykövetséggel együttműködésben rendezett csütörtök esti fórumon a ZalaZONE mellett több magyar járműipari és feldolgozóipari startup mutatkozhatott be a Continental, a Bosch, az Audi és a Daimler szakembereinek.

Drónok a logisztikában
Köztük volt például az Aeriu, amely a dróntechnológia és a mesterséges intelligencia egyesítésével automatizál raktározási és logisztikai folyamatokat. Egyszerű, kereskedelmi forgalomban kapható drónokra optimalizált szoftverjével olcsó, alacsony energiaigényű és gyors megoldást kínál leltározási feladatokra. A társaság vezetője, Ellenrider Gergely prezentációjában egyebek mellett kiemelte, hogy megoldásaikkal elnyerték a világ egyik legnagyobb lakberendezési vállalatának támogatását, szolgáltatásaik így világszerte több száz raktáráruházban jelennek meg.

Jönnek az elektromos kukásautók
Bemutatkozott az AutoParadigm nevű startup is, amely arra vállalkozott, hogy kidolgozza az elektromos meghajtású autók menet közbeni töltésének technológiáját. Az Electromega elektromos meghajtású hulladékgyűjtő járműveket fejleszt, amelyek egyik nagy előnye a vállalkozás vezetője, Bántó Ruben előadása szerint az, hogy jóval csendesebbek, mint a hagyományos kukásautók, ami igen jótékony lehet, amikor hajnalok hajnalán begyűjtik a hulladékot lakóövezetekben.

Az Inventure Automotive járműipari analitikai szolgáltatásokkal foglalkozik, amelyek alapja egy, a gyártótól függetlenül bármilyen járműbe beszerelhető adatgyűjtő készülék. Az adatok elemzése hozzájárulhat például az üzemanyag-felhasználás optimalizálásához.

A Pozi Tech a gyártási folyamatok hatékonyságának növelésére vállalkozott, módszere a folyamat résztvevőinek és elemeinek – például a munkadarab és a munkás, az alkatrész és a szállítóeszköz – fizikai helyének, elhelyezkedésének valós idejű nyomon követése. Györgypál Lászó, a társaság egyik alapítója és vezetője kiemelte, hogy eljárásaikkal igen jelentős eredményeket lehet elérni, megoldásaik hasznosságát pedig az is mutatja, hogy partnereik között olyan óriásvállalatok vannak, mint az Audi, és első fizető ügyfelük, a General Electric.”

Forrás:
Berlinben hakniztak a zalaegerszegi tesztpályával; Autopro/MTI; 2019. március 8.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Köztünk élő építészet – online térképen több mint 200 budapesti és vidéki épület története

„Több mint 200 budapesti és vidéki épület, köztük a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a keszthelyi Festetics-kastély, a Pécsi Nemzeti Színház és a gyulai Várfürdő fotókkal illusztrált kalandos története ismerhető meg a Lechner Tudásközpont Köztünk élő építészet című térképét böngészve.

Egy épület nem határozható meg csupán egy házszámmal, minden háznak története van: tudta például, hogy az ország egyik első vasbeton szerkezetű épülete az Erzsébet-kilátó volt, a ferencvárosi Dandár-fürdő 1930-ban 24 kádas tisztasági fürdőként kezdte meg működését, a tihanyi Rege Cukrászda pedig az 1960-as években a magyar kulturális élet meghatározó alakjainak közkedvelt találkozóhelye volt? A Lechner Tudásközpont 2019 márciusában publikált Köztünk élő építészet online térképe bepillantást enged a homlokzatok mögé, megmutatva épített környezetünk értékeit és történeteit.

A folyamatosan gyarapodó, fotókkal illusztrált írások között magyarországi középületek – többek között fürdők, szállodák, színházak, templomok, pályaudvarok – és bérházak egyaránt felbukkannak. A hazánk építészeti kultúrájából ízelítőt nyújtó rövid történetek forrásai a Lechner Tudásközpont 2016 óta közölt építészettörténeti cikkei.”

Forrás:
Köztünk élő építészet; Jancsó Ágnes; Lechner Tudásközpont; 2019. március 4.
[Az építészettörténeti adatok a Google Térképen vannak elhelyezve. Nem minden böngésző számára egyértelmű a webcím értelmezése, az átirányítások miatt.]

A 10 embernél többet foglalkoztató magyar kkv-k 86 százaléka azért nem foglalkozik innovációval, mert nincs rá szüksége

„A következő uniós költségvetési ciklusban (2021-2027) a kormány kiemelt feladatának tekinti a kis- és a közepes vállalkozások (kkv) innovációs képességének javítását – mondta Szigeti Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) helyettes államtitkára a Magyar Innovációs Szövetség XXX. közgyűlésén.
Az innovációért felelős helyettes államtitkár hozzátette, a magyar gazdaság duális szerkezetű. A nagyvállalatok foglalkoztatják a magyar munkavállalók 25 százalékát, miközben a GDP 75 százalékát állítják elő, a kkv-k pedig a GDP 25 százalékát termelik a magyar dolgozók 75 százalékának munkájával.

A kormány a kkv-k innovációs képességének fejlesztésével, ezen a szerkezeti megoszláson akar változtatni és egyúttal a magyar vállalkozások termelékenységét is javítani igyekszik – hangsúlyozta Szigeti Ádám.

Kiemelte, a magyar állam jelenleg a GDP 1,3 százalékát fordítja kutatásra és fejlesztésre, az Európai Unióhoz hasonlóan azonban Magyarország is 3 százalékra akarja emelni ezt a ráfordítási arányt 2030-ra.

A plusz források biztosítása mellett a kutatói hálózat bővítésére is nagy hangsúlyt kell helyezni, ugyanis az akadémiai és a felső oktatási intézményekben 38 ezren folytatnak kutatói tevékenységet, viszont 60 ezer kutatóra lenne szükség.

Mindezeken felül fontos a kkv-k szemléletformálása is, ebben a feladatban pedig a minisztérium a Magyar Innovációs Szövetség segítségére is számít. Szigeti Ádám szerint a magyar vállalkozásoknál tudatosítani kell, hogy az innováció nem más, mint saját termék, saját szolgáltatás megalkotása, hiszen többlet bevételt csak ezen keresztül érhetnek el.

A szemléletformálás fontosságát mutatja, hogy egy 2016-os európai uniós felmérésben a 10 embernél többet foglalkoztató magyar kkv-k 86 százaléka arra a kérdésre, hogy miért nem valósított meg innovációt, azt válaszolta, hogy nem volt rá szükség – ismertette a helyettes államtitkár.”

„…A közgyűlés végén a Magyar Innovációs Szövetség tisztújítást tartott. Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a tagok négy évre ismét a szövetség elnökévé választották Szabó Gábort, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszorát, aki 2007 óta tölti be ezt a posztot. Általános elnökhelyettesnek Greiner Istvánt, a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. K+F igazgatóját választották.

A szövetség az innováció gyorsítása, az innovációs képességek javítása és az ehhez szükséges szemlélet terjesztése érdekében jött létre még 1990-ben.

Honlapja szerint a Magyar Innovációs Szövetségnek 761 tagja van, közöttük cégek, egyetemek, alapítványok.[Szeged Ma]”

Forrás:
Javítani kell a kkv-k innovációs képességét; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. március 7.
Marad a szegedi professzor a Magyar Innovációs Szövetség élén; Róth Balázs; Szeged Ma; 2019. március 8.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. március 11.

A nyelv a kibertérben is fontos
Sokszor írtunk már, a digitális diplomácia szakterületét definiálva, a terminológia kiforratlanságáról, néha egyenesen lazaságáról. Persze, ezzel nem vagyunk egyedül: gyakori helyzet az, hogy az egyes használók, politikusok, újságírók, kommentátorok és maguk a tudományos kutatók is eltérő jelentéstartalmakkal használnak egy-egy szakszót. A szabatos, jól átgondolt, pontos terminológia ráadásul nem csupán fogalmazásbeli elegancia kérdése. A nyelvi „nagyvonalúságnak” súlyos, akár politikai következményei lehetnek, ahogy erre az európai közdiplomáciai szakma egyik elismert kutatója, Shaun Riordán egy közelmúltban közzétett bejegyzésében rámutatott.
A világviszonylatban is kiemelkedő holland külügyi intézet, a Clingendael gyakori közreműködője, egyben az Európai Nemzetközi Tanulmányok Intézete diplomáciai részlegének igazgatója, korábban pedig gyakorló brit diplomata és külügyi vezető, Riordan most megjelenő könyve kapcsán szentel kisebb esszét a nyelvhasználat fontosságának. Merthogy a meggondolatlan, pontatlan beszéd véleménye szerint túlburjánzik a digitális diplomácia területén. A sajtó manapság különös előszeretettel használja például a „kibertámadás”, vagy egyenesen a „kiberháború” fogalmát. És ez – még ha „csupán” a szenzációkeltés is a célja – nem marad következmények nélkül, véli a brit diplomata. A (nyugati) világ, minden ellenkező híresztelés ellenére, ma senkivel sem áll „kiberháborúban”. A „háború” ugyanis egy olyan eseménysor, amely fizikai pusztulással-pusztítással jár: emberek halnak meg benne. A túlzó, bombasztikus, szenzációhajhász megfogalmazások viszont azzal járnak, hogy triviális, mindennapi jelenséggé járatják le a tényleges háborúskodást, és annak rettenetes emberi árát. Az ilyen fizikai károkozást a kiberbiztonsági szakirodalomban „kinetikus” hatásnak szokták nevezni; márpedig a kiberesemények eddigi történetében csak egészen elvétve került sor ilyen tényleges fizikai kártételre. A legismertebb (és lényegében egyedüli) eset az iráni atomprogram kulcslétesítményei – a fegyverekben használható urán dúsításért felelős centrifugák – elleni számítógépes vírusokkal végrehajtott támadás volt. Az akcióban, amit a szakirodalom és a közvélemény egyaránt az izraeli és az amerikai titkosszolgálatok közös „projektjeként” tart számon súlyos károsodás érte a megbolygatott szoftverű berendezéseket (ami állítólag több évvel vetette vissza az iráni nukleáris fejlesztéseket). Riordan koncepciója, miszerint a „háború” feltétlenül fizikai károkozással jár, szerintünk elméletileg nem áll éppen erős lábakon. A hadművészetek klasszikusai óta közkeletű, elfogadott kategória, hogy a „háború” célja nem valakiknek az elpusztítása, de még csak egy-egy terület elfoglalása, elcsatolása sem. A háború tulajdonképpen a háborút viselő fél akaratának (erő alkalmazásával történő) rákényszerítése egy másikra. Mindazonáltal Shaun Riordan általános intelme az ilyen súlyos jelentésű szavak felelőtlen használatának veszélyeiről vitathatatlan. Riordan másik példája pedig a nyelvhasználati visszaélésekre végképp indokolt. Másik ilyen kedvelt fordulatunk ugyanis, a „kibertámadás” egy speciális jelentéstartalmú, ráadásul érzelmileg is erős töltésű kifejezés. És az esetek egy jó részében teljesen indokolatlan a használata! A sajtó, sőt a tudományos szakma is hajlamos rögvest „kibertámadásnak” nevezni olyan eseményeket, amiknek a fizikai világban fellelhető közeli megfelelőire sohasem mondanánk ilyen súlyos formulát- emlékeztet a brit szakember. A kibertérben például rendszeresen illetik a „kibertámadás” elnevezéssel a digitális terekben zajló információszerzést. Ami természetesen a valódi, fizikai világból is jól ismert, ám ott úgy hívjuk: kémkedés. A kibertérben zajló, másik fél ellen irányuló műveletek tehát jellegük szerint több félék lehetnek. Ugyancsak eltérő lehet a mögöttük meghúzódó mozgatóerő, szándék. Ezek a „kiberműveletek” (mert ez a sokkal szerencsésebb szóhasználat) célozhatják egy kormány valós szándékainak kiderítését; de törekedhetnek adatok, információk eltulajdonítására (például egy technológiai lemaradás gyorsított „ledolgozására”). A distinkció nagyon is lényeges. Miközben egyes titkos műveletek ugyanis elfogadhatók (például az államok intencióinak felderítése), addig mások (és ide tartozik valamennyi magán-, vagy közadat ellopása) jogi értelemben is tarthatatlanok.
Language matters, even in cyberspace; Shaun Riordan; BideDao Managing Geopolitical Risk; 2019. február 20-

Bemutatjuk a fake news elleni „harc” finn nagykövetét
A kiberterekben dúló „háborúság” – mert a média- és szakmai elitek egyelőre így hívják ezt, a magányos figyelmeztető hangok ellenére – egyik fontos terepe, vagy talán válfaja a ma már hétköznapi kifejezéssé változtatott „hibrid hadműveletek”, illetve a lelküket képező „fake news” elleni fellépés. És, az előző tanulmány fényében külön elgondolkodhatunk azon, hogy az online csatornákon és terekben terjedő híresztelésekkel, információkkal kapcsolatban mennyire militarizálttá vált a szóhasználat: szakmában, politikában, sajtóban egyaránt.
Miközben – különösen a 2014-es ukrajnai fejlemények óta – a nyugati szövetségi rendszerekben, a NATO-ban és az EU-ban egyaránt intézményes szintre emelkedett az egyértelműen és kizárólag az orosz információs törekvésekkel azonosított „fake news”, más néven „hibrid hadviselés” elleni fellépés, a tagállamok szintjén tett konkrét lépésekről, intézkedésekről viszonylag kevés hír látott eddig napvilágot. Talán egyedül a skandináv térség kivétel ez alól, ahol – a magukat történelmileg fenyegetve érző balti államok, elsősorban Észtország mellett – Svédország és Finnország is jelentős súlyt tulajdonít a kérdésnek. A svédek kormányzati szinten dolgoztak ki egy stratégiai fellépést a világhálón terjedő álhírek megfékezésére. Finnországban a Külügyminisztérium külön posztot hozott létre az országgal szembeni (külső) információs fenyegetés elleni fellépésre. A hivatalos elnevezéssel a „Hibrid Fenyegetések elleni Fellépés Nagykövete” címet, tavaly év közepe óta, Mikko Kinnunen birtokolja. A hivatásos diplomata a napokban számolt be különleges tevékenysége nem egészen egy esztendejének eddigi tapasztalatairól.
Kinnunen természetesen nem valamiféle egyszemélyes „kiberhadsereg” (hogy e heti hírlevelünk előző cikkének pellengérre állított túlzó kifejezésével éljünk). Feladata elsősorban nem az álhírek elhárításához kapcsolható konkrét informatikai lépések (pl. információ gyűjtés és figyelés; előzetes- és utólagos hírellenőrzés; online információ validálás stb.) szervezése, vagy irányítása: ő elsősorban a témához kapcsolódó nemzetközi kapcsolatépítést és kapcsolattartást kapta feladatul. A nemzetközi együttműködés során kiemelkedő szerepet kap a jógyakorlatok azonosítása és gyűjtése, a különböző országok tapasztalatainak megosztása. Miközben az álhírek gyártása és terjesztése minden országban az adott közösség egyedi sajátosságaihoz, körülményeihez igazodik, ugyanakkor jól láthatók bizonyos általánosnak tekinthető mintázatok, szabályszerűségek – véli a különleges finn nagykövet. „Az információs kampányok, műveleti- és módszertani szempontból, sokszor nagyon hasonlóak. A nemzetközi együttműködés segít nekünk a kirakós játék egyes darabjainak helyretételében, az összefüggések felismerésében.”
Mikko Kinnunen nagykövet maga is kész a felgyülemlő tapasztalatok megosztására. Úgy fogalmaz, hogy kialakulóban van egy ízig-vérig skandináv modell az információs fenyegetések elleni fellépésben. Ennek két központi eleme van: egyfelől a közvélemény figyelemfelkeltése, tájékoztatása, másfelől az információs műveltség javítása. Míg az előző rövidtávú, azonnali védekezést kínál, addig a második egyfajta távlatos, stratégiai mélységű védekezési eszköznek tekinthető. Ma már a finn iskolákban tananyagként oktatják a diákoknak, hogyan lehet felismerni az online álhíreket és propagandát.
Természetesen a rövid távú, azonnali védekezés is hangsúlyos szerepet kap az ország „infovédelmi” koncepciójában. A közvélemény ereje nem elhanyagolható, véli a finn szakpolitikus: az információval manipulálók nyilvános megnevezése és megszégyenítése komoly visszatartó erő. Ugyanakkor – hangsúlyozza Kinnunen nagykövet – a finnek szigorúan ragaszkodnak az „ország-semleges” megközelítéshez. Ami annyit jelent, hogy hivatalosan az álhírek elleni fellépés során nincsenek eleve elkönyvelt „rossz országok”, vagy „rossz államok”. Legalábbis ez a szép alapelv. Az, hogy ez a gyakorlatban nem feltétlenül érvényesül ilyen egyértelműen, azt mutatja az is, hogy a finn nagykövet, barátságtalan információs tevékenységeket végző külső államként mindössze egyetlen országot nevesített a beszélgetés során: Oroszországot.
Az álhír problematika gyakorlati kezelésében egyébként a Finnországban hagyományosnak számító „Totális honvédelem” doktrínája a központi szervező elv. Az 1950-es években kialakított koncepció a társadalom minden lényeges szegmensére kiterjedő polgári védelemre alapoz. A stratégiai fenyegetések elleni fellépés során szoros együttműködést alakítanak ki a védekezésben érintett állami szervezetek, valamint a polgári világ szereplői, vállalatok, civil szervezetek és állampolgárok között.
Meet the Finnish Ambassador fighting fake news; Medha Basu; GovInsider; 2019. március 4.

Több amerikai diplomata is szabálytalanul használta a közösségi médiát
Több külföldön állomásozó amerikai nagykövet közösségi média használatát is elmarasztalta a belső ellenőrzési osztály napokban közzétett hivatalos jelentése. Az USA Külügyminisztériumának belső ellenőrző részlege, az Office of Inspector General egy bejelentés alapján kezdett vizsgálódni a külügyminisztériumi állományban levő személyek hivatalos elektronikus kommunikációjának szabályszerűségét illetően.
A minisztérium ellenőrei összesen 138 külföldön állomásozó amerikai diplomata személyes közösségi média fiókjait azonosították, illetve vizsgálták át. A vizsgálat kiterjedt a vezető diplomaták Facebook- és Twitter fiókjaira egyaránt. A jelentés megállapítja, hogy:

  • több vezető diplomata is megsértette a Minisztérium érvényes kommunikációs szabályzatát;
  • ugyanakkor az is megállapítható, hogy a jelenlegi szabályozás nem megfelelő mértékben egyértelmű abban a kérdésben, hogy mi tekintendő magán-, illetve hivatalos közlésnek az elektronikus médiumokban.

A probléma gyökere abban rejlik, hogy az amerikai KÜM, miközben érvényes szabályzatában kifejezetten bátorítja a diplomáciai képviseleteken dolgozó vezető alkalmazottakat (nagyköveteket, tanácsosokat, konzulokat stb.) a közösségi média (mint innovatív, korszerű diplomáciai eszközök) használatára, ugyanakkor az ilyen közlések csakis a Minisztérium erre illetékes részlegének előzetes jóváhagyását követően történhetnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a követségeken dolgozó amerikai diplomaták, a hivatalukhoz tartozó jelentős témákban (leszámítva persze a Minisztérium által kiadott hivatalos dokumentumokat, közleményeket), csak úgy tehetnek közzé közösségi médián posztot, ha azt a Minisztérium Közkapcsolati Igazgatósága (Bureau of Public Affairs) azt előzetesen jóváhagyta. Ugyanakkor a miniszteriális tisztségviselők a magáncélú közösségi média felületein nem tehetnek közzé a hivatalukhoz, illetve hivatali munkájukhoz kapcsolódó bejegyzéseket. A témát magasabb szinten szabályozó Szövetségi Levéltári Törvény (Federal Records Act) valamivel kacifántosabban ugyan, de azonos értelemben rendelkezik: e szerint a köztisztviselők használhatják magán médiafiókjaikat hivatalos információk továbbítására, ám ebben az esetben ezek a fiókok elveszítik magán jellegüket, és állami tulajdonúvá válnak. Az adott minisztérium tulajdonába került ilyen fiók sorsáról a minisztérium dönthet úgy, hogy azt az illető hivatali idejének megszűnése után is tovább üzemelteti. Illetve elrendelheti a fiók megszüntetését, ám ebben az esetben a rajta levő információkat a Levéltári Törvény rendelkezései szerint kell archiválni. A vizsgálat szerint szabálytalanul eljáró tisztviselők (összesen csupán 4 nagykövetet jelöltek meg) egyébként a hivatalos és aktuális amerikai külpolitikával egybevágó közléseket adtak közzé Twitterükön. E szerint tehát a vizsgálat, illetve annak eredménye nem a Minisztériumon belül, a „régiek” és az „újak” közötti, időről-időre felvillanó törésvonalakra derített fényt.
A jelentés fontos megállapítása végső soron abban áll, hogy felszólítja az illető minisztériumi osztályt a közösségi média használati szabályzat felülvizsgálatára, egyértelműbb eljárási rendelkezések megalkotására.
Az USA Külügyminisztérium OIG részlegének jelentése letölthető itt:
Management Assistance Report: Use of Personal Social Media Accounts to Conduct Official Business; Office of Inspector General, United States Department of State; 2019. február (PDF)
Four US Ambassadors Misused Social Media, Watchdog Finds; Charles S. Clark; Government Executive; 2019. február 7.

KÖNYVSZEMLE – ÚJ MEGJELENÉS: Az adat a mi Bibliánk. Andrews, R. J. (2019): Info We Trust: How to Inspire the World with Data New Jersey, John Wiley and Sons
Mindig igyekszünk egészen friss, egészen fontos és a szakterület egésze szempontjából releváns olvasnivalókat ajánlani Hírlevelünk digitális diplomáciai részében. Néha azonban, és ez a mostani pillanat biztosan ilyen, nem csak a szakmai komolyság lebeg a szemünk előtt: ma olyan könyv került elénk, ami nem csupán fontos, sőt nagyon fontos – de egészen elképesztően közérthető, kifejezetten olvasmányos. Szóval: szórakoztató!
Sokszor mondtuk, és még sokszor mondjuk a jövőben is: a digitális diplomácia nem egyenlő a külügyi szakemberek által közzétett 140 karakternyi tweetekkel. Akár szabályosak, akár szabálytalanok azok. A kommunikáció a diplomáciai munka fontos mozzanata, talán egyenesen kulcseleme; az volt, ma is az, és vélhetően marad is. A modern kommunikációban fontos, talán meghatározó szerepet játszanak a közösségi média platformjai. Ám a twitterezés (vagy, ami azt illeti, a facebookozás, vagy instázás) messze nem azonos 140 karakternyi szokványos szöveggel. Két olyan területet, fogalmat említhetünk, ami bizonyosan központi szerepet játszik már a ma diplomáciájának technológiai támogatásában. Hát még a holnapéban! Az egyik az adattudomány. A másik, természetesen, a Mesterséges Intelligencia. Most az előző kulcselemhez kapcsolódó olvasmányt ajánlunk jó szívvel.
R. J. Andrews Info We Trust, szójátékos című könyvecskéje, amit mi Az adat a mi Bibliánk, profánnak tűnő, de maximálisan igaznak bizonyuló fordításával adnánk közre magyarul, ha könyvkiadó lennénk, tényleg olyan, amihez nincsen szükség informatikai mérnöki diplomára, de még csak matematikai doktorátusra sem. Jól tükrözi, hogy az „adat”, az nem matematika, nem számjegy, nem statisztika. Hanem az egész világunkat elborító, hétköznapi fogalom. És még valamit, ami nagyon fontos: az adat – látvány! Ez a kis kötet nem csupán jól áttekinthetően tördelt, de hemzsegnek benne a közérthető, tetszetős és néha kifejezetten szórakoztató illusztrációk. Ma már annak is, aki „csak” a közösségi média használatra szűkítené a digitális diplomáciát, hétköznapi adattudósnak illik lennie, akinek a kisujjában van az adatelemzés, de főleg az adat vizualizáció. Ha csak egyetlen mondatot írhatnék a könyvről, akkor az alcímét idézném: „Hogyan inspiráljuk a Világot adatokkal”. Hát, erről van szó, a 21. századi külkapcsolatokban meg végképp!
INFO WE TRUST – A data adventure! (A szerző webhelye. Sok részlettel a könyv témáihoz.)

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. március 4-március 8.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Előzetes tájékoztató

Előzetes tájékoztató-NET OSS
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/48
Közzététel dátuma: 2019.03.08.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Rövid meghatározás:
Meglévő NET OSS rendszer szoftverekhez (NETvisor PVSR, NETvisor SLA Suite, NETvisor NETinv és NETvisor IP Explorer) gyártói licenckövetés és gyártói terméktámogatás, valamint a NET OSS rendszer szoftvereihez és integrációihoz szállítói terméktámogatás továbbá a NET OSS rendszerhez üzemeltetési és fejlesztési szakértői támogatás biztosítása.
Lásd bővebben

Ajánlati/Részvételi felhívás

Iratkezelő rendszer szállítása (KBF/622/2018)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/44
Közzététel dátuma: 2019.03.04.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.04.02.
A Magyar Nemzeti Bank iratkezelő rendszerének (továbbiakban: Rendszer) kialakítása és 2021. január 1-jével történő éles üzembe állítása, az eredményes éles üzemi időszak kiemelt támogatása, valamint üzemeltetés-támogatási és szoftverfejlesztés-támogatási szolgáltatások nyújtása, az alábbiak szerint:
a) auditált csomagszoftver szállítása, testre szabása, bevezetése, dokumentációk elkészítése,
b) a szükséges csomagszoftver licenszek biztosítása 1500 főre,
c) szoftverkövetés 5 éves időtartamban,
d) általános üzemeltetési támogatás 5 éves időtartamban,
e) az élesítést követően az MNB munkatársainak eseti oktatása legfeljebb 120 alkalom mennyiségben (opció 1),
f) eseti üzemeltetési támogatás legfeljebb 75 embernap mennyiségben (opció 2),
g) eseti szoftverfejlesztési támogatás legfeljebb 1750 embernap mennyiségben (opció 3).

Lásd bővebben

K1957 Társasági folyamatok vizsgálata
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/46
Közzététel dátuma: 2019.03.06.
Ajánlatkérő: Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.04.04.
Társasági folyamatok vizsgálata – VIR előkészítés beszerzése és folyamatszervezés, átvilágítás (BPR)
A beszerzési eljárás célja az Ajánlatkérőnél kialakított társasági folyamatok vizsgálata, az adminisztratív túlterhelések, a hatékonysági tartalékok kimutatása, a kockázatok, duplikációk beazonosítása és jelzése. A cél egy optimális adminisztrációs és ügykezelési jövőkép kialakítása, a követendő fejlesztési terv és menetrend meghatározásával, különös tekintettel a folyamatokhoz kapcsolódó informatikai rendszerek jövőbeni továbbfejlesztési lehetőségeinek vizsgálatára.
Lásd bővebben

KÖZTER
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/47
Közzététel dátuma: 2019.03.07.
Ajánlatkérő: Erzsébetváros Rendészeti Igazgatósága
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.03.14.
Elnevezés: KÖZTER rendszer
Az ajánlatkérő részére ügyviteli-, és intézkedést támogató informatikai szakrendszer rendelkezésre bocsátása és üzemeltetése (licence-k biztosításával).
Ajánlattevő által jelen közbeszerzési eljárás nyomán kötendő szerződés keretében rendelkezésre bocsátásra kerülő informatikai szakrendszernek éves átlagban – várhatóan – 12 000 db + 10% helyszíni intézkedés végrehajtásának (helyszíni bírság, távolléti helyszíni bírság, közigazgatási eljárás, szabályszegési eljárás és feljelentés kezelésére, valamint figyelmeztetés dokumentálására, és kerékbilincseléssel kapcsolatos eljárás) támogatását, az intézkedésekkel kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátását kell biztosítania.
A BM közhiteles országos személy-, lakcím-, és gépjármű nyilvántartásai vonatkozásában az ajánlattevő által rendelkezésre bocsátásra kerülő informatikai szakrendszerrel biztosítandó folyamatok (lekérdezések száma, valamint a szabálysértési nyilvántartási rendszerbe történő adattovábbítás) éves mértéke – várhatóan – 13.000 db + 20% lekérdezés, 9 000 db + 20% adattovábbítás.
Ajánlatkérő olyan szakrendszer megajánlását várja el, mely rendelkezik olyan alkalmazással (is), amely képes a bírság kiszabás helyszínén PDA + mobilnyomtató segítségével zárt rendszerben helyszíni bírság nyomtatvány kiszabására
A nyertes ajánlattevő feladatát képezi a szerződés keretében rendelkezésre bocsátásra kerülő informatikai szakrendszer – dokumentációban részletezettek szerinti – teljeskörű üzemeltetése. Az üzemeltetési, karbantartási szolgáltatásnak biztosítania kell a szerződés teljes időtartama alatt a szakrendszer folyamatos, megbízható, a jogszabályi környezetnek és ajánlatkérő működési folyamatainak mindenkor mindenben megfelelő működését.
Lásd bővebben

4G router tartozékainak beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/48
Közzététel dátuma: 2019.03.08.
Ajánlatkérő: MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.04.08.
4G router tartozékainak beszerzése, szállítása adásvételi szerződés keretében, a műszaki leírásban foglaltak szerint.
Vasúti kocsi járműantennái:
323 darab 2×2 MIMO vasúti tetőantenna 2G/3G/4G(LTE) + GPS/Glonass kapcsolathoz
Csatlakozók, koaxiális kábelek, túlfeszültség levezető
Lásd bővebben

Médiatart.-kezelő-és disztributivitás rendszer fejl.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/48
Közzététel dátuma: 2019.03.08.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.03.21.
Nyertes ajánlattevő:
Vállalkozási szerződés keretében az MTVA komplex médiatartalom-kezelő- és disztributáló rendszerének informatikai támogatása és továbbfejlesztése a II.2.4) pontban meghatározottak szerint
Lásd bővebben

AF: KSZDR rendszer kialakítás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/48
Közzététel dátuma: 2019.03.08.
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.04.11.
„Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer kialakítása” (rendszertervezés és fejlesztés) vállalkozási szerződés keretében a KÖFOP-2.1.5-VEKOP-16-2016-00001 azonosító jelű, „A versenyképes közszolgálat személyzeti utánpótlásának stratégiai támogatása” elnevezésű kiemelt projekt keretében.
A nyertes ajánlattevő feladata az úgynevezett Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer (KSZDR) kialakítása, mely egyebek mellett képes legalább 6 000 fős regisztrált felhasználói szám és a műszaki leírásban ismertetett, nagy mennyiségű adattömeg (köztük pl. személyes adatok) kezelésére. A teljes fejlesztés eredményeként megvalósul a korszerű emberi erőforrás-menedzsment kialakítását és működését, a HR stratégiai cselekvési készséget erősítő, vezetés-irányítást támogató web alapú informatikai rendszer, a munkakör alapú humánerőforrás-gazdálkodás részeként elkészül a közszolgálati szervek munkaköri katasztere. Az érintett szervezetek személyügyi adatainak egységes szerkezetű és tartalmú, a KSZDR-be történő továbbíthatóságát egy elektronikus nyilvántartás és interfész, a Közszolgálati Személyügyi Interfész (KÖSZI) biztosítja. A nyertes AT feladatait képezi ezért a KSZDR és a KÖSZI rendszertervezése és a rendszerfejlesztése is.
Lásd bővebben

Informatikai és audiovizuális eszközök, szoftverek
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/48
Közzététel dátuma: 2019.03.08.
Ajánlatkérő: Hódmezővásárhelyi Tankerületi Központ
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.04.04.
Lásd bővebben

Eljárást megindító felhívás

Informatikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/48
Közzététel dátuma: 2019.03.08.
Ajánlatkérő: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.03.29.
A közbeszerzés rövid ismertetése: Irodai programcsomagok, hordozható számítógépek és szerver szoftver beszerzése Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala részére.
1. rész: Irodai programcsomag 250 db MS Office 2019 Home&Business Hun Dobozos T5D-03225.
2. rész: 50 db új, azonos gyártó, azonos típusú hordozható számítógép
3. rész: 1 db napló adatgyűjtő és feldolgozó szerver szoftver (Balabit Syslog-NG Virtual Appliance) SSB PER LSH VIRTUAL APPLIANCE LICENSE / 24×7 MAINT (Termékkód: BBB-BAL-PB-247) vagy azzal egyenértékű
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

K1938-Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/44
Közzététel dátuma: 2019.03.04.
Ajánlatkérő: Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: LIBRA SZOFTVER Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A LIBRA 6i rendszer üzemeltetése során keletkező fejlesztési, oktatási, és tanácsadói tevékenységek megvalósítása a hatékonyabb üzemeltetés érdekében alkalmazkodva a vállalat innovatív stratégiájához nettó 40.000.000,- Ft keretösszeg + nettó 10.000.000,- Ft opciós rész erejéig.
Tájékoztató jellegű mennyiségek az egyes feladattípuson belül a szerződéses időszakban:
Az FKF Nonprofit Zrt-nél üzemeltetett LIBRA6i rendszer fejlesztési feladatira szakértői támogatás megvalósítása
Sorszám Megnevezés Tervezett Embernap
1.Fejlesztés 140
2.Tanácsadás 221
3.DBA 53
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 49.998.000,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/45
Közzététel dátuma: 2019.03.05.
Ajánlatkérő: PM-TÉR6 Beruházásszervező és Lebonyolító Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság;ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
1. rész: 5 db notebook, 6 db asztali PC, 8 db monitor, 11 db perifériák (billentyűzet, egér), 30 db USB 3.0 pendrive, 2 db külső HDD USB3.0, 1 db NAS 12 TB, 11 db laptopzár, 3 db asztali kihangosító
2. rész: 38 db Office 365 Business Premium, 11 db ESET, 2 db ArchiCAD 21, 2 db AutoCAD LT 2019, 2 db Adobe Acrobat Pro 2017, 38 db MS Project Proffessional (O365 lic. kiterjesztés), 1 db szerver biztonsági mentést menedzselő szoftver.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 7.600.960,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/45
Közzététel dátuma: 2019.03.05.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: AVM KONFERENCIATECHNIKA Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Elnevezés: „Ipari monitorok beszerzése”
2 db NEC UN551S monitor (referencia termék cikkszáma: 60004055)
1 db NEC SP-RM1 monitor hangszórópár (referencia termék cikkszáma: 100012663)
9 db NEC X464UNS-2 monitor (referencia termék cikkszáma: 60004172)
2 db NEC KT-RC2 háttérfény-érzékelő (referencia termék cikkszáma: 100013487)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 7.836.310,- Ft
Lásd bővebben

Térfigyelő kamerák beszerzése – táj.elj.er.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/45
Közzététel dátuma: 2019.03.05.
Ajánlatkérő: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: Önkormányzati Informatikai Központ Non-profit Korlátolt Felelősségű Társaság
Térfigyelő kamerák beszerzése szállítási szerződés keretében
10 db cső/fix, 9 db búra nélküli hangos dome és 13 db védőbúrás halk dome térfigyelő kamera leszállítása. A feladatnak nem képezi részét a kamerák beüzemelése.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 9.263.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – ArcGIS
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/45
Közzététel dátuma: 2019.03.05.
Ajánlatkérő: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: GDi Magyarország Kft
Elnevezés: ArcGIS desktop és szerver licencek
1 db ArcGIS Server Enterprise Advanced Staging licence 10.5 + 1 év követés – Meglévő ArcGIS for Server Enterprise Advanced éles környezet bővítése további környezettel + 1 év követés 1 db ArcGIS for Server Enterprise Standard 10.5 + 1 év követés – Éves alapszoftver követés és frissítés a már meglévő ArcGIS for Server Enterprise Standard alapszoftver licenchez, + 1 év követés 1 db ArcGIS Server Enterprise Advanced additional licence (2 core) 10.5 – Meglévő ArcGIS for Server Enterprise Advanced éles környezet bővítése két core licenccel 1 db ArcGIS Desktop Standard Concurrent Use licence 10.5 + 1 év követés – Éves alapszoftver követés és frissítés a már meglévő ArcGIS Desktop Standard felhasználói alapszoftver licenchez + 1 év követés
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 24.763.770,- Ft
Lásd bővebben

Parlamenti TV stúdió felújításához eszközök (720)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/45
Közzététel dátuma: 2019.03.05.
Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
Nyertes ajánlattevő: Studiotech Hungary Kereskedelmi Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 41.524.715,- Ft
Lásd bővebben

e-Savaria projekt – informatikai fejlesztés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/45
Közzététel dátuma: 2019.03.05.
Ajánlatkérő: Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala
Nyertes ajánlattevő: GEOVIEW SYSTEMS Számitástechnikai Korlátolt Felelősségü Társaság
Az e-Savaria projekt integrált közigazgatási informatikai alaprendszerek fejlesztési és a fejlesztéssel összefüggő támogatási feladatainak ellátása, ennek részeként a rendszer továbbfejlesztési és üzemeltetési feladatainak támogatása az alábbi rendszerelemekre vonatkozóan:
Rendszer megnevezése:
1. Digitális ügyfélszolgálat
2. Városüzemeltetési rendszer
3. Ingatlanvagyon kataszter
4. ÖAJ Központi ügyfélnyilvántartó rendszer
5. X-Hivatal
6. Passport
7. Beszerzési Rendszer
8. Szociális rendszer
9. Közgyűlési, Bizottsági Rendszer
10. Önkormányzati támogatási rendszer
11. Jóléti alapítvány támogatási rendszer
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 21.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Akadálymentesített infokommunikációs szolgáltató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/46
Közzététel dátuma: 2019.03.06.
Ajánlatkérő: Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége
Nyertes ajánlattevő: Invitech Megoldások Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A nyertes ajánlattevő a jelenleg is éles üzemben működő KONTAKT telekommunikációs platformjára épülve teljes körűen
kifejleszti és dokumentálja a speciálisan vakok és gyengénlátók számára kialakítandó „Távszem” telekommunikációs szolgáltatást támogató informatikai alkalmazást, amely tartalmazza a Távszem szolgáltatás működtetéséhez szükséges üzleti folyamatokat és azok használatához szükséges minden egyéb működési felületet; kidolgozza a kliens telekommunikációs eszközök meghatározott platformjain futtatható ügyfél-alkalmazásokat.
Mennyiség: 2 db internet alapú video kommunikációs rendszer fejlesztése, amely az alábbi részfeladatokból áll: – funkcióspecifikáció, – informatikai rendszertervezés, – programrendszer fejlesztése, – az elkészült informatikai rendszer tesztelése, – a nyilvános tesztüzembe állításhoz szükséges dokumentációk elkészítése, – részvétel az informatikai rendszer oktatásában, – közreműködés a minőségellenőrzésben és rendszerpróbákon, – a rendszer telepítése és beüzemelése, – kiemelt támogatás a nyilvános tesztüzem alatt. Telekommunikációs és adatközponti szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos feladatok: – a KONTAKT szolgáltatás nyújtásához szükséges internet elérés biztosítása, – meglévő IPVPN hálózat működtetése és bővítése, – SIP Trunk szolgáltatás biztosítása, – a működtetéshez szükséges hardver ezközök és tárhely bérbeadása.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 342.800.000,- Ft
Lásd bővebben

Egységes betegazonosító rendszer beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/46
Közzététel dátuma: 2019.03.06.
Ajánlatkérő: Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet
Nyertes ajánlattevő: IERP Hungary Informatikai és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
1 db betegazonosító (egészségügyi és/vagy személyes adatokat kezelő) informatikai rendszer bevezetése és oktatása, amely legalább min. 650 fő személyes adatait és min. 50 db leolvasót kezelni képes. A rendszer leírása: Ajánlatkérő egységes betegazonosító rendszer bevezetését kívánja megvalósítani, amely az intézményben működő medikai rendszer (InfoRend) adatbázisára támaszkodva biztosítja. A betegazonosítási rendszer egy önálló szoftver, amely biztosítja a jelen beszerzésben szállítandó eszközök és a medikai rendszer kapcsolatát, továbbá irányítja és beteg-, illetve riasztási adatokkal látja el a kapcsolódó kapukat és betegleolvasó mobil eszközöket. A beszerzéshez tartozik a QR kóddal és RFID chippel ellátott 10.000 db eldobható karszalag szállítása, amelyeket a betegfelvételkor aktiválnak/regisztrálnak a programban és rendelik hozzá egy beteghez. Szállítandó továbbá az ellátás vagy egyéb azonosításra kijelölt helyszínein a megfelelő azonosító eszközök (3 db kültéri RFID érzékelős kapu és 8 db (és további 8 db opcionálisan lehívható) betegleolvasó mobil a szükséges szoftverrel). A rendszer célja, hogy a kórház betegei a medikai rendszerben tárolt adatok alapján egyértelműen beazonosíthatóak legyenek, és az orvosi döntés alapján fokozott odafigyelést igénylő betegek biztonságát megnövelje az intézmény. A 3 db kültéri kapun való áthaladás esetén a rendszer a karszalagban lévő RFID chip alapján riaszt, ezzel jelezve a ki- és beengedést végző kollegának, hogy orvosi ellátás alatt lévő beteg szeretne távozni. A beszerzés szállítandó elemei részletesen: – 3 db RFID kapu – 10.000 db RFID és QR kóddal ellátott karszalag – 1 db betegazonosító rendszer. A betegazonosító rendszer kötelező moduljai: 1. Betegazonosítás, 2. Betegadatok lekérése, 3. Betegfelvétel és elbocsátás, 4. RFID kapuk támogatása riasztással – 8 db (és további 8 db opcionálisan lehívható) betegleolvasó mobil, amely QR kód leolvasására képes, fut rajta a telepített (nem webes felületen működő) kliens szoftver és tartalmazza a kapcsolódó licenceket is.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 29.400.000,- Ft
Lásd bővebben

City Cooperation II. – Városi Profil munkacsomag
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/46
Közzététel dátuma: 2019.03.06.
Ajánlatkérő: Lenti Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: Borostyánkő Tanácsadó és Marketing Kft.
A „City Cooperation II.” című pályázat keretében szolgáltatás megrendelése WP T1- Városi Profil munkacsomag kialakítására a mellékelt műszaki leírásokban foglaltak szerint 3 részajánlati körben az alábbiak szerint:
1. rész: City Branding Pilot
I. City Branding Pilot tevékenység I.1. Zalai városok közös nyitókonferenciája médiakövetéssel; I.2. Zalai megyei városok (Lenti, Letenye, Zalalövő) városprofiljainak/városmárkájának kialakítása; I.3. Marketingterv elkészítése; I.4. Elkészült tanulmányok, eredmények prezentációja egy sajtónyilvános rendezvény megszervezésén és lebonyolításán keresztül a műszaki leírásban meghatározottak szerint.
2. rész:„City Akadémia” Pilot
II. “City Akadémia” Pilot tevékenység II.1. Az önkormányzati szférában dolgozók számára kapcsolatépítései és tudásátadási/tapasztalatcsere rendezvény lebonyolítása; II.2. “Kínálatfejlesztés”, “Regionális tudás”, “Enregia és város” témakörökben City Akadémia lebonyolítása; II.3, Videóval támogatott rendezvény (tele-workshop – video tréning – osztrák oldali megvalósítással, költségviseléssel) a műszaki leírásban meghatározottak szerint.
3. rész:Innovatív turisztikai termék kidolgozása Pilot
III. Innovatív Turisztikai Termék (“Gyermek-Élményváros”) Pilot tevékenység III.1. Tartalomfejlesztés: “Gyermek-élményváros – Családi Élmény” Pilot közös turisztikai kínálatának kialakítása a zalai régió városaiban. III.2. Kínálatfejlesztés gyerekeknek: ” Gyermek-élményváros Családi Élmény” Pilot közös turisztikai kínálatának kialakítása a zalai régió városaiban. (valamint ezekhez illeszkedő, kapcsolódó súlyponti témák a City Branding és City Akadémia eredményeit figyelembe véve a műszaki leírásban meghatározottak szerint.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 25.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Iratmegsemmisítők beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/46
Közzététel dátuma: 2019.03.06.
Ajánlatkérő: Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság
Nyertes ajánlattevő: PROFIL-COPY 2002 Irodatechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
Az előzetesen kalkuláltak szerint 177 db különböző teljesítményű iratmegsemmisítő (Kis teljesítményű iratmegsemmisítő – 21 db; Kisközepes teljesítményű iratmegsemmisítő – 90 db; Közepes teljesítményű iratmegsemmisítő – 35 db; Nagy teljesítményű iratmegsemmisítő – 31 db) szállítása 24 hónap időtartamra, nettó 45.000.000 Ft keretösszeg erejéig, a szerződés teljesítése során felmerülő igények alapján az írásbeli megrendelések szerint.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): Érték: 45.000.000,- Ft
Lásd bővebben

egységes betegazonosító rendszer eszközök
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/47
Közzététel dátuma: 2019.03.07.
Ajánlatkérő: Szent Lázár Megyei Kórház
Nyertes ajánlattevő: Enterprise Communications Magyarország Kft.
Határidős adásvételi szerződés a Szent Lázár Megyei Kórház egységes betegazonosító rendszer megvalósításához eszközök szállítására az EFOP-2.2.18-17-2017-00016 azonosítószámú, támogatási szerződéséhez kapcsolódóan.
Eszözök:
Betegazonosításra alkalmas kisméretű vonalkód olvasó „smart vagy mobil” eszköz telepítéssel, üzembehelyezéssel 87 db,
Karszalag nyomtató 42 db,
Karszalag 40.000 db
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 23.538.380,-
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/47
Közzététel dátuma: 2019.03.07.
Ajánlatkérő: Pécsi Tudományegyetem
Nyertes ajánlattevő: Studiotech Hungary Kereskedelmi Kft.; H-Copex Irodatechnika Kft.
Vizuális eszközök EFOP-3.4.3-16-2016-00005
A közbeszerzés rövid ismertetése:
1. rész: Full HD kamera 1 db, akkumulátorkészlet 2 db, 4K kamera 1 db, akkumulátorkészlet 1 db, statív fej 1 db, válltáska 2 db, memóriakártya 2 db
2. rész: fényképező gép szett (fényképezőgép váz + makro objektív) 3 db, makro vaku fényképezőgéphez 1 db, video kamera állvánnyal 1 db
3. rész: tükörreflexes digitális fényképezőgép 4 db, video kamerák 6 db
4. rész: szemmozgások követésére alkalmas rendszer (rendszer részei: statikus és mobil szemmozgás vizsgáló készülékek, adatgyűjtő és elemző szoftver, integrált számítógép és tablet) 1 db, webkamera 2 db, HD webkamera 4 db
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 17.891.810,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom

Állami szuverenitás és globális infrastruktúrák: Mit jelenthet a szuverén orosz Internet, ha megvalósul?

„Az orosz szuverén internettel, az erre irányuló orosz kormányzati törekvésekkel kapcsolatos híradások komoly visszhangot váltottak ki az elmúlt hetekben. (A témával mi is foglalkoztunk két héttel ezelőtti hírlevelünkben.) A hírek és gyorselemzések legtöbbször olyan címekkel interpretálták a meghirdetett célokat, hogy Oroszország saját internetet épít, vagy hogy Putyin „lekapcsolná” az internetről Oroszországot. A hírekben megfogalmazott egyszerűsített állítások több téves értelmezésre is okot adhatnak. Az atlantai Georgia Institute of Technology egyetem Internet Governance Project (IGP) kutatóműhelye saját oldalán bemutatott, az IGP keretei között készült fehér könyve (white paper) igyekszik tiszta vizet önteni a pohárba, rámutatva a lehetőségek tükrében a célok és azok értelmezéseinek realitására vagy éppen irrealitására.

Az alapvető kérdéseket tisztázó tanulmány szerzője egy 2017-ben megfogalmazott elméleti keretrendszerre alapozva építi fel válaszait. A hivatkozott elméleti alapvetés Milton Mueller: Will the Internet Fragment? Sovereignty, Globalization and Cyberspace c. könyvében jelent meg [Aki egyben az Internet Governance Project (IGP) alapítója és vezetője. Szerk.] . Ebben a szerző kifejti, hogy a szuverenitásra (kritikusabb megfogalmazásban: az állami kontrollra) törekvés jellemzően nem az internet műszaki széttöredezedésével fog megvalósulni, hanem azzal, hogy az érintett kormányok megpróbálják a kiberteret az állami határokhoz igazítani. Ennek Mueller szerint három fő módja van:

  • nemzetbiztonságiasítás (national securitization),
  • az információáramlás területhez kötése (territorialization),
  • a kritikus internet-források strukturált irányítása az államhatárhoz igazodva.

Az IGP elemzése szerint ezen a három értelmezési pilléren keresztül az oroszországi internettel (Runet) kapcsolatos folyamatok is jól tanulmányozhatók és magyarázhatók. Ahogy az is, hogy mennyire van időben közel a Runet szuverén hálózatként működésének lehetősége.
A nemzetbiztonságiasításnak a tanulmány szerint négy összetevője van:

  1. a kiberbiztonság nemzetbiztonsági kérdéssé emelése az orosz doktrinális irodalomban;
  2. a kiberfenyegetésekkel szembeni hírszerzési és elhárítási tevékenység központosítása a GoszSZOPKA rendszerében, a számítógépes incidensek nemzeti koordinációs központja létrehozásával (az elnöki rendelettel 2018-ban létrehozott GoszSZOPKA elnevezése a kibertámadásokat felderítő, megelőző és következményeit megsemmisítő állami rendszer orosz nyelvű rövidítése, oroszul: государственной системе обнаружения, предупреждения и ликвидации последствий компьютерных атак на информационные ресурсы РФ (ГосСОПКА);
  3. hazai gyártású technológiákra támaszkodás, a szoftverek és alkalmazások fejlesztésének importhelyettesítő állami támogatási programjával;
  4. a hálózatról való hatósági lekapcsolás jogi hátterének megteremtése vagy megerősítése.

A tanulmány rámutat arra, hogy az orosz kormányzati politikában már mind a négy elem megtalálható, az elkészültséget és eredményességet tekintve eltérő szinteken.
Az információáramlás területhez kötése olyan elemeket tartalmaz, mint a külső tartalomszűrők, az adatlokalizálás és a területi alapú tartalomkorlátozás (geo-blocking). Oroszország egy minden elemet tartalmazó, átfogó eszköztárral rendelkezik, ami azonban ezzel együtt sem mérhető össze a Kínában kiépített rendszerrel. Az orosz gyakorlatot az adatok és információk területhez kötésének fokozatosan megvalósuló folyamata, valamint a törvénytelen tartalmat közlő weboldalak blokkolását és a keresőmotorok találatainak szűrését szabályozó törvényi háttér kidolgozása jellemzi.

A kritikus internet-források államhatárhoz igazítása az elemzés szerint a legérdekesebb kérdés, mivel annak valóban az internet széttöredezése lehet a következménye. A domain-nevek és IP-címek globális terének államhatárok szerinti felosztása az államoknak nagyobb befolyást eredményez saját területükön az internet irányítására (Internet governance). A Runet esete jó lehetőséget ad annak nyomon követésére, hogy miképpen fejlődik a kritikus infrastruktúrákkal foglalkozó törvényalkotás, megteremtve egy olyan rendszert, ami lehetővé teszi a Runet független működését vészhelyzet vagy kívülről jövő lekapcsolás esetén is.

Az elemzés bizonyítékokat sorakoztat fel Mueller elméletére, és jól illusztrálja az internet irányításának oroszországi államosítását. A legfontosabb kérdés, ami széttöredezéssel fenyegetheti az internetet, az a forgalomirányítási protokoll (routing policy/routing protocol) új logikájának jogi szabályozása, ami függetlenné teheti a Runetet azoktól a folyamatoktól, amelyekkel az internetes domain-nevek szabályozásáért felelős ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers) jelenleg fenntartja a globális internet működését. A fehér könyv szerint amennyiben sikerülne végül megtalálni azt a technikai megoldást, amivel a Runet függetlenné válhat, akkor Oroszország veszélyes precedenst teremthet az internet darabokra törésére.”

Forrás:
Sovereign RUnet: What Does it Mean?; Ilona Stadnik; Internet Governance Project; 2019. február 12. (a jelentés letölthető)
Lásd még:
Internet Governance Project; Georgia Tech School of Public Policy
Ilona Stadnik; ResearchGate
Will the Internet Fragment? Sovereignty, Globalization and Cyberspace; Milton Mueller; Polity; 2017
Erősen kritikus recenzió a könyvről: Milton Mueller, Will the Internet Fragment? Sovereignty, Globalization, and Cyberspace;Budnitsky Stanislav; International Journal of Communication, v. 11, p. 5, nov. 2017. ISSN 1932-8036.
Russia registered most powerful cyberattack from abroad on presidential election day; TASS; 2019. január 31.
Routing protocol; Wikipédia
Hálózati protokollok forgalomirányítási felosztása; Almási Béla; Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ; 2011. (Számítógép-hálózatok oktatási segédlet)
Internet governance; Wikipédia
Fordítási megjegyzés: A „nemzetbiztonságiasítás” (national securitization) terminus, bármennyire is szörnyen hangzik magyarul, de a nemzetközi kapcsolatok, biztonságpolitikai tanulmányok körében már meghonosodott kifejezés, a „biztonságosítás” alkalmazása a fenti tanulmány ismertetésének céljaira (jobb ötlet hiányában…). Lásd: Biztonságiasítás; Wikipédia – sajnos a magyar szócikk fordítója mélységesen tudatlan volt (összekeveri a nemzetközi kapcsolatok kutatásának Koppenhágai Iskoláját az általános nyelvészet Koppenhágai Iskolájával), ezért ajánlatosabb az angol Wikipédia szócikkét olvasni: Securitization (international relations). A helyzetet bonyolítja, hogy a befektetések, és a tőkepiacok területén is ismert a „securitization” fogalma, amit magyarra „értékpapirosításnak” fordítanak.

Helyhez szabott innovációs ökoszisztéma Ljubljanában, Szlovéniában – II. rész

„Előző heti hírlevelünkben bemutattuk az Európai Bizottság közös kutatóközpontjának (Joint Research Centre, JRC) esettanulmányát a Szlovéniában kiépített innovációs ökoszisztémáról, valamint az abban központi szerepet betöltő Ljubljanai Technológiai Parkról (LTP). Jelen írásban folytatjuk az innovációs ökoszisztéma és a technológiai park bemutatását az esettanulmányból, további részletekre kitérve.

Szlovénia a függetlensége elnyerése (1991) óta folyamatosan építi ki innovációs támogató rendszerét, amit azonban sokáig töredezettség és bizonytalanság jellemzett, a közvetítő intézmények vegyes színvonalával és a fiatal vállalkozók rendszeres, következetes támogatásának hiányával együtt. Az igazán jelentős előrelépésre 2014-ig kellett várni, amikor néhány egyetemi tanár egy hasonló gondolkodású szakemberekből álló munkacsoporttal együtt kiadta a Start:up Kiáltványt, útjára indítva a Start-up Kezdeményezést. A kiáltványban olyan ambiciózus célokat fogalmaztak meg, miszerint 2020-ig 1000 új munkahelyet teremtenek start-up cégekben, legalább 50 start-upot összekapcsolnak a világ legfontosabb start-up ökoszisztémájával, és 150 olyan start-up céget hoznak létre vagy vonzanak be az országba, amelyek globális potenciállal bírnak. Ezeket a célokat a Start-up Kezdeményezés révén kívánják elérni, amelybe érintettek széles körét vonják be a kormányzati intézmények, a tudományos élet szereplői, valamint a vállalatok közül, elérve ezek együttműködését és hozzájárulásukat a célok teljesítéséhez.

A kezdeményezők ambíciója az volt, hogy létrehozzanak egy olyan sikeres start-up-támogató ökoszisztémát, amely kezdettől a nemzetközi innovációs környezetbe illeszkedik. Ebben az ökoszisztémában a start-up cégek életpályájuk különböző szakaszaiban lehetnek:

  • globális potenciállal bíró vállalatok, amelyeket helyi befektetők (üzleti angyalok, kockázati tőkekezelők) segítségével alapítanak;
  • nemzetközi vállalattá fejlődött cégek;
  • nemzetközi nagyvállalatok által felvásárolt start-upok, ahol a felvásárolt cég a felvásárló multi kutatási-fejlesztési részlegeként folytatja tevékenységét.

Ez egyben egy elérhető növekedési pályát is jelent a start-upoknak. A történet azonban nem ér itt véget. Miután a cég végigjárta ezeket a lépcsőket, annak alapítói elhagyhatják a felvásárló multinacionális vállalatot, és spin-off jelleggel leválva a kutatóműhelyről, újabb start-up céget alapíthatnak – ezúttal már akár külföldi befektetői tőkét is vonzva közvetlenül a start-upba vagy az azokat támogató kockázati tőkealapokba.

A manifesztum sorra veszi azokat a tényezőket, amelyek a start-upok számára leginkább nehézséget, korlátot, akadályt jelent, és ezekre egyben megoldásokat is javasol. A finanszírozási források elérhetősége, az üzleti tehetség aktiválása, átfogó támogatási programok megvalósítása, a tudás és a technológia kereskedelmiesítésének gyorsítása, növekedés-ösztönzés a globális piacra lépéshez, és végül konzisztens, átfogó és stratégiai szemléletű kormányzati politika – ezek terén mind változásokat célzott meg a dokumentum.

Bár Szlovénia addig is és azóta is számos stratégiai dokumentummal rendelkezett, igazi áttörést a Start-up Kezdeményezés ért el, az érdekeltek széles köre bevonásának és hálózatba szervezésének köszönhetően. A hálózat vezető partnerei a Ljubljanai Technológiai Park (LTP) és a maribori egyetem inkubátorházából kinőtt „Vállalkozásgyár” (Venture Factory). Része még a hálózatnak két további technológiai park, két inkubátorház és egy kutatóközpont, a Gazdaságfejlesztési és Technológiai Minisztérium, a SPIRIT elnevezésű vállalkozásfejlesztési ügynökség és a Szlovén Vállalkozási Alap (SEF) is. Ezen felül számos más intézmény és szervezet működik együtt az ökoszisztémával annak partnereként, technológiai és más érdekelt vállalatokat is beleértve.

A kezdeményezés fő programjai:

  • tehetség-aktiválás (motivációs találkozók, diákversenyek, start-up hétvégék, ötletfejlesztés-gyorsítók);
  • piaci bevezetés gyorsítása (geek-ház gyorsító, Start:up országjárás, az év start-upja verseny, műhelymunkák és más események);
  • növekedés a globális szintre (Go:Global gyorsító program, 1:1 mentoráló esemény, külföldi piacra belépés gyorsítása és más globális növekedési programok).

Az ambíció nem kisebb, mint hogy a kezdeményezés lefedje a támogatói tevékenység teljes spektrumát, és ehhez az együttműködők széles körét nyerje meg. A hálózat működésében a legfontosabb a két technológiai park (Maribor, Ljubljana), valamint a Szlovén Vállalkozási Alap (SEF) együttműködése. A SEF kezdetben maga próbálkozott a támogatásra érdemes start-up tevékenységek kiválasztásával, ennek eredményével azonban maga sem volt elégedett. Ma már a hálózatban résztvevő technológiai parkok szervezik meg azokat a platformokat és versenyeket, ahol a támogatásra leginkább érdemes kezdeményezéseket kiválogatják, a SEF pedig különböző pénzügyi konstrukciókat kínál nekik, annak függvényében, hogy a megvalósítás mely szakaszában jár a cég. A hatékonyság ezzel a szerepmegosztással jelentősen nőtt. A kezdeményezés ugyanakkor kiterjed a minisztériumra is, ahol munkacsoportokat hoztak létre az érdekeltek csoportjainak bevonásával, annak azonosítására, hogy milyen elemek hátráltatják a vállalkozásbarát környezet erősítését.

A hálózat központi elemét jelentő Ljubljanai Technológiai Park (LTP) létrehozásának ötlete először 1994-ben merült fel, majd a főváros önkormányzatának 2003-as beszállásával vett új lendületet, jelentősen javítva az elhelyezkedésen és a fizikai környezeten. A TPL alkalmassá vált arra, hogy az EU-csatlakozás után támogatásokat hívjon le a strukturális alapokból az innovációs infrastruktúra javítására, amiből négy új épületet is emeltek, helyet biztosítva új szereplők érkezésének. A maribori vállalkozásgyárral 2011 óta erősödött az együttműködés, amit a már említett 2014-es Start:up kiáltvány és kezdeményezés még magasabb szintre emelt és széles körű hálózattá fejlesztett.
Az LTP azonban önmagában is egy hálózat, mintegy 300 szervezettel, amelyek több, mint 9000 embernek adnak munkát 75 ezer négyzetméteren. A technológiai park infrastruktúrája okos város jelleggel működik. A start-up cégek és üzleti szolgáltatók mellett olyan szolgáltatásokkal is felszerelve, mint gyógyszertár, óvoda, étterem. A park területén közösségi munkatér (co-working space) és geek-ház is található, valamint ingyenes tanácsadást is biztosítanak az induló vállalkozásoknak. Az LTP célja, hogy tagjait a fejlesztés minden fázisában támogatni tudja, pontosabban: teret adjon a megfelelő szervezeteknek a támogatásra.

Bár az LTP közintézményként működik (többségi tulajdonosa a fővárosi önkormányzat), működése mégis egy korszerű vállalatéra hasonlít, ami azzal is magyarázható, hogy költségvetésének csak 20-25%-a származik közpénzből, a többi pályázatokból és vállalatoknak nyújtott szolgáltatások díjából származik. A technológiai park intenzíven együttműködik hasonló külföldi kezdeményezésekkel, elsősorban Olaszországból, Ausztriából és Németországból, valamint erőteljesen terjeszkedik tudásexportjával a volt Jugoszlávia ma Nyugat-Balkánnak nevezett országai felé.

Az esettanulmány részletesen bemutatja az ökoszisztéma további szereplőit is: közvetítő szervezeteket, kutatási és innovációs műhelyeket, kormányzati intézményeket, üzleti vállalkozásokat. Konklúzióként pedig megállapítja: az átmenet a korábbi, kormányvezérelt fejlesztési rendszerből a jelenlegi, sokszereplős és együttműködésen alapuló rendszerbe egyáltalán nem volt egyszerű feladat, és ebben a legnagyobb nehézséget a szereplők mentalitása jelentette. A siker kulcsát ennek megváltoztatása jelenti. Az egyetemeknek és kutatóintézeteknek meg kell érteniük, hogy a vállalatokkal való együttműködés küldetésük integráns részét jelenti, a vállalatoknak pedig fel kell ismerniük, hogy a külső műhelyekből érkező tudás, ha nem is alkalmazható mindig közvetlenül termék- és szolgáltatásfejlesztésre, költséghatékonyan segítheti piaci előrelépésüket. A ljubljanaihoz hasonló technológiai parkok pedig lehetővé teszik, hogy az induló innovatív vállalkozások növekedési folyamatuk során a szükséges szolgáltatások teljes értékláncához hozzáférjenek az együttműködés révén.”

Forrás:
Place-based Innovation Ecosystems: Ljubljana start-up ecosystem and the Technology Park Ljubljana (Slovenia); Bucar Maja, Rissola Gabriel Julio; Joint Research Centre (JRC), European Commission; DOI: 10.2760/717413, 10.2760/328073; 2019. március 1.
és (PDF)
Lásd előző számunkat is: Helyhez szabott innovációs ökoszisztéma Ljubljanában, Szlovéniában – I. rész; eGov Hírlevél, és az ott felsorolt, a további tájékozódást szolgáló információt

A motiváció, a mozgásba hozás művészete. Informatikai technológiák alkalmazási lehetőségei a közigazgatási struktúrák fejlesztésében

„Tanulmányunkban többek között arra keressük a választ, mit tanulhat a magyar közigazgatás a tanulószervezetek eszmeiségéből, mennyire van jelen a mai magyar közigazgatásról, szervezéstudományokról való gondolkodásban, s legfőképp mely elemei játszhatnának kulcsszerepet a magyar közigazgatás megújításában, dinamizálásában, a közigazgatás „átlelkesítésében”. Emellett az informatika világából hozott innovációkkal, a blockchain-technológia lehetséges alkalmazási területeinek, lehetőségeinek bemutatásával kíván hozzájárulni Magyarország közigazgatási struktúráinak modernizációjához, fejlesztéséhez. A blockchain-technológia valóságos informatikai forradalmat indít el, amelyben az állam akkor maradhat versenyképes résztvevő, amennyiben élére áll az ilyen irányú fejlesztések alkalmazásának igazgatási struktúráiban.”

Forrás:
A motiváció, a mozgásba hozás művészete. Informatikai technológiák alkalmazási lehetőségei a közigazgatási struktúrák fejlesztésében; Szarvas Hajnalka, Magyar Gábor, Mező Tamás; Polgári Szemle; ISSN 1786-6553; https://doi.org/10.24307/psz.2018.0830; 14 (1-3)., 2018; 383-409. oldalak (PDF)
A szerzőkről: Szarvas Hajnalka, PhD-hallgató, Nemzeti Közszolgálati Egyetem (hajnalkaszarvas@gmail.com), Magyar Gábor, programtervező matematikus, egészségügyi szakközgazdász, Blockchain Expert Zrt. (gabor@blex.io), Mező Tamás szoftvertervező, Blockchain Expert Zrt. (tamas@blex.io)

eIDŐ, avagy a szabadidő behálózása

„…A disszertáció elméleti összegzésre és empirikus elemzésekre épül. Az első, alapvetően a téma irodalmának és elméleti fejlődésének áttekintésére fókuszáló részben a kutatási kérdéshez kapcsolódóan egy általános,– az időfelhasználás változását feltételező – és több specifikus hipotézist fogalmaztam meg. Az elméleti keretezés során arra törekedtem, hogy rendszerezzem az emberi létezést determináló fő tényező, az idő szociológiai szempontú megközelítéseit, majd feltárjam az idő, a kultúra és az életmód kapcsolatát, illetve bemutassam a szabadidő történeti fejlődését. Dolgozatom főszereplői a generációk, vizsgálatuknak mélyen gyökerező hagyományai vannak a szociológiában, Auguste Comte-tól Mannheim Károlyon át egészen a modern kommunikációs generációk fogalmát kidolgozó kortárs ausztrál és amerikai szociológusokig bezárólag.
A dolgozat második része magyarországi empirikus kutatások adatainak elemzésén alapul, melyhez a két utolsó (1999/2000 és 2009/2010) időmérleg adatfelvétel, valamint a Magyar Ifjúság 2012 adatbázisát használtam fel. A kutatás leíró és magyarázó jellegű, kizárólag kvantitatív elemzéseket végeztem, a szabadidős tevékenységszerkezetre vonatkozó adatok másodelemzése révén igyekszem a hipotézisekben feltett kérdéseket megválaszolni és egy magyarázó modellt felépíteni, mely elsősorban a klasszikus kultúra fogyasztására koncentrál.
Az eddigi, hasonló témájú kutatásokhoz képest ez a dolgozat újdonságnak tekinthető abból a szempontból, hogy elsőként vizsgálja időmérleg adatbázisok felhasználásával az információs társadalom kiépülése óta a társadalomban együtt élő generációk szabadidős orientációit, kiemelten a kulturális tevékenységeik rendszerében bekövetkezett változásokat a számítógép-és internethasználat, valamint a szórakoztató elektronikai eszközök népszerűvé válásának hatására fókuszálva. …”

Forrás:
eIDŐ, avagy a szabadidő behálózása;Fekete Marianna; ELTE Társadalomtudományi Kar, Szociológia Doktori Iskola; 2016 (PDF)

Közszolgáltatások és térbeli koncentráció

„Térgazdaságtani szempontból a versenyképesség felfogható a térségek népességmegtartó és tőkevonzó, illetve munkahelyteremtő képességének jellemzőjeként. Ennek szellemében a területi versenyképesség a meglévő és fenntartható infrastruktúrán, az elérhető közszolgáltatásokon, valamint a meglévő foglalkoztatottsági színvonalon (és a mindezek által biztosított vonzó életkörnyezeten) is mérhető.
A jelen tanulmány egyik alapkérdése az volt, hogy bizonyos közszolgáltatások fokozott jelenléte előidézi-e a gazdaság térbeli koncentrációját. Ennek szellemében tanulmányunkban áttekintést kínálunk a közszolgáltatások tipizálásáról és a területi versenyképességhez kapcsolódó irodalmáról; konceptualizáljuk a területi tőketípusok és a közszolgáltatások kapcsolatát; majd a Magyarország vidéki településein végzett főkomponens- és klaszteranalízis segítségével szemléltetjük a gazdasági koncentráció, a lakosság jóléte-jólléte és a közszolgáltatások térbeli elhelyezkedése közötti hasonlóságokat és különbözőségeket.”

Forrás:
Közszolgáltatások és térbeli koncentráció; Szabó Tamás, Kovács Eszter; Polgári Szemle; ISSN 1786-6553; https://doi.org/10.24307/psz.2018.0829; 14 (1-3)., 2018; 361-382. oldalak (PDF)
[Szabó Tamás doktorjelölt, Pécsi Tudományegyetem, Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola (tamas.szabo@transportresearch.net), Kovács Eszter doktorjelölt, Pécsi Tudományegyetem, Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola (info@gipfeltext.com)]

Államleírás és statisztika a 18–19. század fordulójának magyarországi eszmetörténetében. (Politica és diszciplinarizálódás a felvilágosodás tudományosságában)

„…Jelen értekezés a statisztika és az államtudományok felvilágosodás kori helyzetét tárgyalja.

A modern államfogalom megjelenése szükségessé tette az állam érdekének és a vele egyenértékű államrezon meghatározását. Az államrezon (ragion(e) di Stato) és a politikai tudás definiálásának igénye elsőként a gyakorlati politika (Staatskunst) és a politikai nevelés kontextusaiban vetődött fel. A fő cél itt még elsősorban a morálisan helyes és a közjót megvalósító kormányzásra való felkészítés. Az állam működését és az államérdek ismeretét ebben a késő reneszánsztól egészen a 18. század közepéig tartó periódusban leggyakrabban az állami működés (racionális eszközökkel történő) kiismerhetetlenségét állító árkánum fogalom írta le. Az árkánista politikai irodalom az állam 18. századi újraértelmezésével, az új adminisztráció és a központi kormányzat kiépülésével, valamint az állam viszonyait feltáró tudományos leírások elterjedésével szorult vissza. Az elmélettörténeti kutatások ezen a ponton általában egy-egy kanonizált szerzői életművet kiválasztva vizsgálják a korszak (politika- és állam)tudományosságát. Ezért csak elvétve reflektálnak a kora újkori gondolkodási hagyományban alapvetőnek számító politika és tudás szoros kapcsolatára. Jelen értekezés az eszmetörténet-írás azon tendenciáihoz kapcsolódik, amelyek a tudomány és a politika modern szembeállítása helyett a politikai tudás problémáját ‒ Tarnai Andor szófordulatával élve ‒ az „elsőrendű kútfőnek” számító tudományos irodalom felől tartják megválaszolandónak. A dolgozat ezzel elsőként a politikai tudás történeti változásaira, illetve ezek eszme- és tudománytörténeti kontextusaira koncentrál és arra a kérdésre keresi a választ, hogy miként befolyásolta a német államtudományosság a magyarországi politikai gondolkodást. Másodsorban pedig a kortársak szemében milyen valódi tétje volt a 18. század második felében kibontakozó recepciós folyamat elutasításának és támogatásának.

A dolgozat célja a statisztika komplex, elmélettörténeti problémaként való elhelyezése a 18. század eszmetörténeti horizontján, ehhez kapcsolódva pedig a tudományosság ideologikus felfogása és a tudásterület kialakulása (diszciplinarizálódása) közötti összefüggések feltárása…”

Forrás:
Államleírás és statisztika a 18–19. század fordulójának magyarországi eszmetörténetében. (Politica és diszciplinarizálódás a felvilágosodás tudományosságában); Bodnár-Király, Tibor 2018 ELTE BTK, Történettudományi Doktori Iskola, (PDF)