Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Uniós tízmilliárdok újraosztva: több uniós operatív programot módosított a kormány
Tárgyszavak: 2014-2020, Automatikus Közigazgatási Döntéshozatali (AKD) rendszer, digitális kormányzati szolgáltatások, Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), fejlesztéspolitika, Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP), Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP), Magyarország, uniós társfinanszírozású projektek, Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

VOSZ: A KATA szigorítása erősítheti a válságot, a büntetőadót a kisvállalkozók fogják kifizetni
Tárgyszavak: bürokratikus terhek csökkentése, kisadózó vállalkozások tételes adója (kata), Magyarország, mikro- és kisvállalkozások, Perlusz László, szabályozás, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

16/2020. (VIII. 5.) BM utasítás a lakosság SMS alapú riasztásának és veszélyhelyzeti tájékoztatásának rendjéről
Tárgyszavak: Belügyminisztérium, BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, digitális katasztrófavédelem, katasztrófavédelmi informatika, katasztrófavédelmi riasztórendszer, lakossági riasztó rendszer, lakosságtájékoztató üzenetek, Magyarország, Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központ, veszélyhelyzeti értesítési szolgáltatás

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Uniós tízmilliárdok újraosztva: több uniós operatív programot módosított a kormány

„ Több uniós operatív programot módosított a kormány. Így jelentős támogatáshoz jutnak a háziorvosok, a kórházak, az elektromos rendszerirányító, de jutott pénz a divatiparnak is.

Az operatív programokat módosító határozatok a Magyar Közlönyben jelentek meg:

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) az egészségügyi alapellátás fejlesztésére – kiemelt programként – 25 milliárd forintot tartalmaz. A pályázatot a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő hirdeti meg még a második félévben. A projekt célja az alapellátás fejlesztése a háziorvosi szolgálatok megerősítésével, a keringési, a szív- és érrendszeri, illetve a daganatos megbetegedések megelőzése, valamint a lakosság egészségügyi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférése. Az állami egészségügyi intézmények higiéniás körülményeinek infrastrukturális fejlesztésére 2,66 milliárd, az onkológiai és kardiológiai eszközpark fejlesztésére 12,5 milliárd forint szerepel a listán. Ezeket is még az idén lehet megpályázni.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) két nagyobb összegű – 7-7 milliárd forintos – támogatást tartalmaz. Az első az egyszer használatos és egyéb műanyagtermékek forgalombahozatalának korlátozásával érintett, valamint az ezeket helyettesítő termékek gyártásával foglalkozó vállalkozások technológiaváltásának és kapacitásbővítésének a támogatása.

A második a divat és dizájnipari mikro-, kis és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása.

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) a víziközmű rendszereket érintő innovatív fejlesztésekre 15 milliárd, a rendszerek műszaki állapotának felmérésére, a problémák feltárására 10 milliárd forintot tartalmaz. Az állami hulladékgazdálkodás hatékonyságának a fejlesztésére 20 milliárd támogatás jár. Az utóbbi kiemelt program és jövő januártól lehet pályázni.

Az elektromos rendszerirányításnál probléma az, hogy a megújuló energiát adó eszközök rapszodikusan táplálják be az áramot. Ahhoz, hogy a rendszer ezt rugalmasan tudja fogadni, egyszer 35,1, másszor pedig 28,8 milliárd forint támogatásban részesül a GINOP-ból. Külön a napelemes rendszerek integrációjára pedig 13,7 milliárdot kap.

A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Programban (KÖFOP) 1 milliárd forint szerepel az Automatikus Közigazgatási Döntéshozatali (AKD) rendszer kialakítására.

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) a mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatására 33,3 milliárd forintot tartalmaz. A strukturális változásokhoz való alkalmazkodás segítésére pedig 55,6 milliárd van a programban. A GINOP-pal közösen pedig a veszélyhelyzeti bértámogatásra (a kutatásfejlesztési munkahelymegőrzés céljából) 20,44 milliárd, a gazdaság fokozatváltását támogató innovatív képzésekre pedig 1,5 milliárd forint fordítható.

”

Forrás:
Az uniós tízmilliárdokat újraosztotta a kormány; Németh Géza; Napi.hu; 2020. augusztus 8.
Lásd még: Magyar Közlöny; 2020. évi 185. szám; 2020. augusztus 7. (PDF)

Közigazgatás, politika

Új elnöke van a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program monitoring bizottságának

„1. A 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 29. § (3) bekezdése alapján
a) Perényi Sigismund Petert a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program monitoring bizottsága elnöki tisztségének ellátása alól – 2020. június 24-i hatállyal – felmentem, és
b) Dányi Gábort, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkárát a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program monitoring bizottsága elnökévé – 2020. június 25-i hatállyal – kinevezem.
2. Visszavonom a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program monitoring bizottsága elnökének felmentéséről és a monitoring bizottság elnökének kinevezéséről szóló 118/2019. (X. 30.) ME határozatot.”

Forrás:
A miniszterelnök 61/2020. (VIII. 7.) ME határozata a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program monitoring bizottsága elnökének felmentéséről és a monitoring bizottság elnökének kinevezéséről; Magyar Közlöny; 2020. évi 185. szám; 2020. augusztus 7.; 5867. o. (PDF)

Kolozsvár döntős az Európa 2020-as Innovációs Fővárosa címért folyó versenyben

„Kolozsvár is a döntőbe jutott az Európa 2020-as Innovációs Fővárosa címért folyó versenyben – írta szerdán az Agerpres hírügynökség.
Az Európai Bizottság szerdán közölte annak a 12 városnak a listáját, amelyek bekerültek a verseny végső szakaszába. A címet elnyerő város egymillió eurós díjat kap innovatív tervei megvalósítására.

Az Európa Innovációs Fővárosa (iCapital) címért folyó versenyt az Európai Unió Horizont 2020 kutatási és innovációs programja szervezi és finanszírozza. A verseny végén azt a várost díjazzák, amelyik dinamikus innovációs rendszereket alakít ki, ezekkel válaszol a közéleti kihívásokra, és javítja az emberek életminőségét.

Az idei verseny döntőjébe Kolozsvár mellett a finnországi Espoo, a belgiumi Gent és Leuven, a hollandiai Groningen és Leeuwarden, az ausztriai Linz és Bécs, a svédországi Helsingborg, az olaszországi Milánó, az izlandi Rejkjavik és a spanyolországi Valencia jutott.

A döntősöket egy szakértői zsűri választotta ki, amely az innovatív városfejlesztési megoldások mellett azt is vizsgálta, hogy milyen mértékben sikerült bevonni a lakosságot a helyi döntéshozatalba.

Az Európa Innovatív Fővárosa címet elnyerő város az egymillió eurós díjat innovációra, valamint a lakosság, a közigazgatás, az akadémiai és az üzleti körök közötti kapcsolatok megteremtésére fordíthatja. A verseny további öt helyezettjét 100-100 ezer euróval díjazzák.

A versenyt hatodik alkalommal szervezik meg. A címet tavaly a franciaországi Nantes nyerte el.

A verseny eredményét szeptember 22-24. között hirdetik ki az európai kutatás és innováció napjai keretében.”

Forrás:
Kolozsvár döntős az Európa 2020-as Innovációs Fővárosa címért folyó versenyben; Webrádió/MTI; 2020. augusztus 5.
European Capital of Innovation 2020: 12 cities make it into the final round; Európai Bizottság; 2020. augusztus 5.

50+40=90 milliárd forint kormányzati támogatást kap Veszprém az Európa Kulturális Főváros 2023 projekt megvalósítására

„Szerda este a Magyar Közlönyben is megjelent az a kormányhatározat, ami az Európa Kulturális Főváros 2023 projekt kormányzati támogatásáról rendelkezik. A határozat értelmében az 50 milliárdos támogatáson felül további 40 milliárd jut a Főegyházmegyének a Vár épületeinek felújítására. A részletekről csütörtök délután sajtótájékoztatón számoltak be az érintettek.

Majdnem a duplájára emelkedett az a támogatási összeg, amit korábban már bejelentettek az Európa Kulturális Főváros 2023 projekt megvalósítása kapcsán. Így tehát a Magyar Kormány a korábbi 50 milliárdon felül további 40 milliárd forinttal támogatja a Veszprémi Várban található egyházi épületek felújítását a következő években.

Csütörtök délután a Városházán tartott sajtótájékoztatón Navracsics Tibor kormánybiztos az EKF-programok finanszírozásáról elmondta, hogy alapvetően állami finanszírozásokból valósulnak meg a tervek minden országban, az Unió jelképes összeggel és csak a cím viselésének évében járul hozzá a megvalósításukhoz.

Ezért is olyan fontos, hogy a Magyar Kormány a veszprémi célok mellé állt és teljes mellszélességgel támogatja annak a víziónak a megvalósítását, amit meghatároztak a pályázatban. Sőt, a mostani döntés értelmében további 40 milliárd forint jut a Vár épületeinek teljes rekonstrukciójára és azok új, interaktív tartalommal való megtöltéséhez.

Navracsics Tibor elmondta, hogy ez egy rövid, de annál hatékonyabb egyeztetés eredménye, amit Udvardy György érsek kezdeményezett nála és a polgármesternél, miszerint a Főegyházmegye a veszprémi történelmi vár felújításával tudna hozzájárulni az EKF sikeréhez.

Ezen törekvésekhez nyújt támogatást a Kormány, ami tegnap óta kormányhatározatban is rögzítette, hogy 2023-ig 50 milliárd forint jut az EKF városi és térségi programjainak megvalósítására, valamint 2024-ig a Vár felújítása is befejeződik.

A kormánybiztos hozzátette, hogy a Vár projektjeinek megvalósítása az EKF év utánig tart, ugyanakkor 2023-ban nem lesznek építkezések, azok a projektelemek, amelyek nem készülnek el addig, csak 2024 január 1-től folytatódnak. Így a cím viselésének évében nem munkagépek között kell majd megtartani a történelmi várnegyedbe szervezett programokat.

A sajtótájékoztatón Porga Gyula polgármester ismét hangsúlyozta, hogy az EKF amellett, hogy egy lehetőség arra, hogy megmutassuk Veszprém gazdag kultúráját a kontinensnek, közösség- és térségfejlesztő céljai is vannak.

A polgármester kiemelte, hogy nem szeretnének más, korábbi EKF-címet viselő városok hibájába esni, akiknél a túlzott infrastruktúra-fejlesztő projektek miatt később olyan problémák jelentkeztek, hogy nem tudják gazdaságosan fenntartani ezeket az intézményeket. Ugyanakkor kiemelte, hogy Veszprémben és a térségben is vannak olyan épületek, amelyek érdemesek arra, hogy az EKF keretében megújuljanak és új funkciókat kapjanak.

A teljesség igénye nélkül az 50 milliárdos keretösszegből meg fog újulni a régi gyermekkórház épülete, és a vasúti pályaudvar is, hiszen ezzel, a most még leromlott állapotú épülettel találkoznak először azok a vendégek, akik Veszprémbe látogatnak.

Ha vendégek érkeznek otthonunkba, arra törekszünk, hogy a legszebb és legjobb formánkat mutassuk – fogalmazott Porga Gyula.

Ugyanakkor kiemelte, hogy a helyiek szempontjából az még fontosabb, hogy milyen lesz a város 2024-ben és az azutáni évtizedekben. A polgármester víziója az, hogy Veszprém ne csak az ország, hanem Közép-Kelet-Európa legélhetőbb városává nője ki magát, ennek pedig egyik legfontosabb lépcsőfoka a mostani támogatás, amit a Magyar Kormánytól kapnak.

A sajtótájékoztatón jelen volt Udvardy György érsek is, aki csupán egy éve tölti be ezt az egyházi tisztséget és rögtön egy több tízmilliárdos projekt megvalósításának küszöbéhez érkezett az általa irányított Főegyházmegye.

Az érsek elmondta, hogy megbízatása elején, amikor feltérképezte a veszprémi egyházi infrastrukturális és tárgyi javakat, azt tapasztalta, hogy nincs kellőképpen kihasználva az a gazdag kulturális adottság, ami egyébként Veszprémet jellemzi. Éppen ezért kidolgozták azt a tervet, amiben a Vár épületeire egységként tekintenek, azok felújítását és új funkcióját egymással összehangolva határozták meg.

Ebben talált partnerre Navracsics Tibor és Porga Gyula személyében, keretet pedig az EKF adott hozzá, így érkezik 2024-ig 40 milliárd forint a Vár felújítására.

A kultúra és evangélium hirdetése fontos az egyháznak, ezt pedig a tereken, tárgyakon keresztül is el lehet érni – fogalmazott az érsek.”

Forrás:
50+40=90 milliárd forint érkezik az EKF céljainak megvalósítására; Hajas Bálint; VEHIR.hu; 2020. augusztus 6.

„…A kormánybiztos elmondta, a támogatás a program stabil finanszírozását teszi lehetővé, az erről szóló kormányhatározat szerdán jelent meg. Ebből kiderül, 2020-ban programfejlesztésre és infrastrukturális beruházásra 11 milliárd, jövőre 5 milliárd, 2022-ben 22,5 milliárd, míg 2023-ban 11 milliárd forint áll a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. rendelkezésére. Navracsics Tibor emlékeztetett, bár az EKF-cím európai uniós program, de nemzeti forrásokra épül, az unió a program lebonyolításának évében ad jelképes támogatást a cím nyertesének. A kormánybiztos kitért rá, tavaly 500 millió forinttal, míg idén ötmilliárd forinttal – amelynek egy részét a koronavírus-járvány miatt utóbb átcsoportosították, de később megkapja ezt az összeget a város – támogatta az állam a programot. Hangsúlyozta, a kormányhatározat az Európa kulturális fővárosa 50 milliárd forintos kormányzati támogatása mellett a Veszprémi Főegyházmegye 40 milliárd forinthoz jut 2024 végéig.

Porga Gyula polgármester (Fidesz-KDNP) kiemelte, a kormány bőkezűen járul hozzá Veszprém és a Bakony, Balaton térség közösen megvalósítandó víziójához. Hozzátette, a forrásból régóta üresen álló ingatlanok – például az egykori veszprémi gyermekkórház – újulnak meg, valamint fejlesztik a közlekedési infrastruktúrát is.

Megszépül a vasútállomás és környezete, felújítanak több városba vezető utat, továbbá rekonstrukciót végeznek több kulturális intézményen. Megjegyezte, nagy lehetőség a város és a térség előtt az EKF-cím, a cél Veszprém számára, hogy a legélhetőbb közép-kelet-európai várossá váljon az időszak végére, amelyhez a kormányzati támogatás segítséget ad.

Udvardy György veszprémi érsek elmondta, a Veszprémi Főegyházmegyének ítélt támogatás lehetővé teszi a vár épületeinek egységes szemléletű megújítását. Az állami forrás révén a vár szinte valamennyi épülete megújulhat, így az érseki palota több épületrésze, a Boldog Gizella és a Szent György kápolna. A Körmendy-palotában az egyház gyűjteményének bemutatását lehetővé tevő kiállítóteret alakítanak ki, a régi szeminárium épületében többfunkciójú zarándokszállást alakítanak ki, és felújítják a Szent Mihály-székesegyház belső terét, altemplomát. Az évek óta üresen álló volt piarista gimnázium és a mellette lévő rendház új funkciót kap: négycsillagos szálloda, konferenciaterem és étterem kap helyet az épületekben…”

Forrás:
Nagyvonalú állami támogatást kap az Európa Kulturális Fővárosa program; Marton Attila; VEOL.hu; 2020. augusztus 6.

„…– 2018 decemberében dőlt el, hogy Veszprém lesz Európa kulturális fővárosa 2023-ban – folytatta Porga Gyula polgármester. – Szerintem három dolog szólt Veszprém mellett: a város gazdag történelmi múltja, a jelen pezsgő kulturális élete és az, hogy nagyon ambiciózus jövőt tudtunk megfogalmazni. Az EKF egy város-, térség- és közösségfejlesztési lehetőség, amely nemcsak Veszprémről, hanem egy térségről szól, amelybe beletartozik a Bakony és a Balaton is. Nem szeretnénk egy túldimenzionált infrastrukturális fejlesztési irányba elmenni, de azzal is tisztában vagyunk, hogy vannak olyan hiányosságok, amelyeket pótolnunk kell. Ilyen a régi, funkció nélküli épületek, mint például az egykori gyermekkórház vagy a Jókai utca 8. felújítása, a közlekedési infrastruktúra megújítása, ideértve a vasútállomást és a környékét is, valamint a városba vezető utak rekonstrukciója, de tervezzük a működő kulturális infrastruktúra felújítását is. Ez egy óriási lehetőség lesz számunkra, és rajtunk áll, hogy éljünk vele, nem csak 2023-ban, hanem az azt követő években is.

Dr. Udvardy György érsek, aki pont egy éve vezeti a Veszprémi Főegyházmegyét, elmondta: az egyházmegyének jelentős kincsei, értékei vannak, amit szeretnének méltó módon elérhetővé tenni a nagyközönség és a kutatók számára.

– Az Európa Kulturális Fővárosa projektben a vár megkerülhetetlen, és több olyan egyházi, illetve állami tulajdonban lévő ingatlan is található ott, amelynek jelenleg nincs funkciója – magyarázta. – Úgy véljük, a vár egészét egységes szemlélet alapján kellene felújítani, ezért jeleztem Navracsics Tibornak, hogy kész lennék az együttgondolkodásra. A nyár elejére elkészült a koncepcióterv, amelyet a kormány jóváhagyott. Az egyházmegye területe egybeesik az EKF-be bevont régió területével, tehát itt is együtt tudunk gondolkodni.

Az egyházmegye turisztikai vonzerő-fejlesztési terve szinte az összes, a várban lévő ingatlan fejlesztését, felújítását magába foglalja. Erről az egyházmegye honlapján olvashatnak bővebben.

– A városi közjót szeretnénk szolgálni – hangsúlyozta az érsek. – Ahol megújulnak az épületek, ott előbb-utóbb az odajáró emberek lelke is megszépül, ez pedig javítja a kapcsolatainkat. II. János Pál pápa mondta: „Az a hit, ami nem teremt kultúrát, nem hit.”

Az érsek hozzátette még, hogy a kelleténél jóval alaposabb kockázatelemzést végeztek a beruházással és a fenntartással kapcsolatban is, és minden épületnek két funkciót kerestek a jobb helykihasználás érdekében…”

Forrás:
EKF – Ötvenmilliárd a városnak, negyvenmilliárd az érsekségnek; Révész Erika; Veszprém Kukac; 2020. augusztus 6.
Lásd még: 1468/2020. (VIII. 5.) Korm. határozat az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím viselésével összefüggő intézkedésekről; Nemzeti Jogszabálytár

Miniszteri biztost neveztek ki a Magyar Államkincstár stratégiai megújításáért és hatékonyabb működésének elősegítéséért

„…1. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 22. § (1) bekezdése alapján 2020. augusztus 5. napjától 2022. május 31. napjáig terjedő időtartamra a Magyar Államkincstár stratégiai megújításának és hatékonyabb működésének elősegítéséért felelős miniszteri biztossá Márton Péter urat nevezem ki. A miniszteri biztos e megbízatása visszavonással vagy a miniszter hatáskörgyakorlása megszűnésével megszűnik.

2. § A miniszteri biztos az 1. § szerinti feladatkörében

a) vizsgálja a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) hatékonyabb működésének elősegítését, ennek keretében áttekinti a Kincstár működésére vonatkozó stratégiai és koncepcionális kérdéseket, részt vesz a Kincstárt érintő elemzések, vizsgálatok lefolytatásában, folyamatosan figyelemmel kíséri a Kincstár európai uniós finanszírozású és egyéb projektjeit, informatikai fejlesztéseit, javaslatokat tesz a felmerülő kérdések megoldását érintően, szükség esetén intézkedések kiadását kezdeményezheti,

b) figyelemmel kíséri a Kincsár működésére vonatkozó előterjesztéseket, jelentéseket, véleményezi a Kincstár által elkészített stratégiákat, koncepciókat, javaslatokat dolgoz ki a Kincstár hatékonyabb működését szolgáló projekteket érintően,

c) az a) és b) pontokban foglaltak végrehajtása érdekében kapcsolatot tart, egyeztetéseket szervez a Pénzügyminisztérium, a Kincstár és az egyéb érintett szervezetek képviselőinek részvételével,

d) az a), b) és c) pontokban foglaltak végrehajtása érdekében dokumentumokat, jelentéseket, tájékoztatókat kérhet be,

e) az a), b) és c) pontokban foglaltak végrehajtása érdekében jogszabály módosítására tehet javaslatot,

f) feladatainak ellátásáról havonta beszámol.

3. § A miniszteri biztos tevékenységét a pénzügyminiszter irányítja.

4. § A miniszteri biztos tevékenységét titkárság nem segíti.

5. § A miniszteri biztos feladatköre ellátásáért a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (6) bekezdése szerinti díjazásban és juttatásban részesül…”

Forrás:
15/2020. (VIII. 5.) PM utasítás miniszteri biztos kinevezéséről; Nemzeti Jogszabálytár
A pénzügyminiszter 15/2020. (VIII. 5.) PM utasítása miniszteri biztos kinevezéséről; Hivatalos Értesítő; 2020. évi 44. szám; 2020. augusztus 5.; 4250-4251. o. (PDF)
„Márton Péter korábban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérigazgatója és a Századvég Gazdaságkutató vezetője volt.”
Miniszteri biztosa lett a Magyar Államkincstárnak; Németh Géza; Napi.hu; 2020. augusztus 5.

Homályos a készülő közigazgatási reform Szlovákiában, kérdéses a magyar lakta települések önkormányzatainak sorsa is

„A kormány belevágna a közigazgatási rendszer és az adminisztratív felosztás átalakításába. Veronika Remišová (Za ľudí) befektetésekért és régiófejlesztésért felelős miniszter azt ígéri, mindezt úgy teszik majd, hogy ne sértsék a kisebbségek érdekeit.

Remišová a hétvégén a Markíza televízió politikai vitaműsorában arról beszélt, a világjárvány következményeinek enyhítésére lehívható uniós támogatások egy részét a területi közigazgatási rendszer megváltoztatására lehetne használni. Egyelőre azonban nem tudni, mindez milyen konkrét változásokat jelentene az adminisztratív felosztásban, például összevonnak-e településeket, vagy miként változtatják meg a közigazgatási kompetenciák leosztását az országos, a megyei, a járási és önkormányzati szint között. A tárcavezető arra emlékeztetett, a múltban többször is felmerült a közigazgatási rendszer átszervezése, de egyik kormány sem akart ebbe belefogni. „Az országban háromezer községi hivatal és hatványozottan több önkormányzati képviselő van, a járások különböző méretűek, kialakításuk nem logikus, a kisebb községek költségvetésük nagy részét az adminisztrációra költik” – nyilatkozta a miniszter az aktuality.sk-nak. Remišová azonban nem válaszolt egyértelműen arra a kérdésre, megszüntetnék-e a megyerendszert. „Meg kell találni a köz- és államigazgatás legjobb modelljét, ami nem kell, hogy szükségszerűen valamely szervezési szint felszámolását jelentse” – mondta a tárcavezető. Hozzátette, az átalakítás hosszú, akár a választási ciklus végéig eltartó folyamat lehet, mert adatokat kell gyűjteniük arról, hogy például honnan hová járnak az emberek dolgozni, vagy iskolába. Ebbe a folyamatba szerinte magukat az önkormányzatokat is be kell vonni. A témáról még a koalíciós tanácson is egyezteti fognak.

Mi lesz a magyarokkal?
Mi Remišovát arról kérdeztük, lesznek-e a reformnak olyan elemei, amelyek a kisebbségeket, a kisebbségi jogokat érinthetik. Szélsőséges esetben ilyen lehet például, ha egyszerűen településeket vonnak össze. Ha ugyanis egy kisebb, magyarok által is lakott falut egy nagyobb, szlovák többségű önkormányzatba olvasztanának be, akkor elképzelhető, hogy az adott helyen a 15 százalékos nyelvhasználati küszöb már nem lenne érvényes. Így pusztán egy adminisztratív döntés nyomán a hivatali magyar nyelvhasználathoz, vagy a magyar településnévtáblához való jog az adott helyen megszűnhetne.
Problémák adódhatnak az iskolahálózat további működtetésében is, hiszen az alapiskolák fenntartói a helyi önkormányzatok, a középfokú oktatási intézmények többségét pedig a megyék működtetik. A miniszter lapunknak adott nyilatkozatában arról beszél, hogy egy ilyen, a polgárok életét évtizedekre meghatározó változást társadalmi párbeszéd előz majd meg. Remišová szerint a reformnak része lehet, hogy összevonnak bizonyos hivatalokat, de ez nem elég. „Ha komplex reformot akarunk, akkor tovább kell mennünk” – közölte. Remišová ugyanakkor kijelentette, ő azt fogja képviselni, hogy a változások következtében ne sérüljenek a nemzetiségi kisebbségek érdekei. „A reformnak olyan változásokat kell hoznia, amelyek végső soron mindenki érdekében állnak, beleértve a kisebbségeket is” – nyilatkozta a tárcavezető.

A belügy szerint
A közigazgatás átalakításával kapcsolatban megkerestük a belügyminisztériumot is. A tárca szóvivője, Petar Lazarov arra hívta fel a figyelmet, hogy a reform a kormányprogramban is szerepel, de egyelőre még nem állapodtak meg semmi konkrétumban. A belügyi tárca szerint a kormány a közigazgatás strukturális reformokért felelős bizottságon belül létrehoz egy albizottságot, amely az adminisztratív felosztás megváltoztatásának lehetőségeit vizsgálja majd. Mindez pedig Štefan Hollý (Sme rodina), a törvénykezésért és stratégiai tervezésért felelős miniszterelnök-helyettes hatáskörébe tartozik majd. „Elképzelhető, hogy ezen albizottság munkájának eredménye lesz majd egy vagy több javaslat az ország adminisztratív felosztásának megváltoztatására” – írta válaszában a minisztérium, és hozzátették, hogy a folyamat még nagyon az elején tart, nem tudni, milyen megoldások születnek.
…
A vidék is fejlődjön
Martin Kalužák, az OĽaNO kommunikációs stábjának tagja arról beszélt, hogy a települések összevonása ellen mindig nagy a politikai ellenállás. Ezért ők inkább abban gondolkodnak, miként lehet az önkormányzatok kompetenciáit úgy beállítani, hogy az azokból eredő feladatokkal a legkisebb települések is megbirkózzanak. Kalužák szerint a hatékonyabb közigazgatási rendszer létrehozása mellett a reformnak az is célja, hogy lehetővé tegyék a régiók fejlődését. Így a fővároson kívül élők életszínvonalát is növelni szeretnék és meg szeretnék állítani az elnéptelenedő térségekből az emberek elvándorlását. A reform során az önkormányzatok finanszírozásában is új, hatékony megoldásokat szeretnének bevezetni.”

Forrás:
Homályos a készülő közigazgatási reform; Czímer Gábor; Új Szó; 2020. augusztus 5.

„…Nem lehet fájdalommentesen véghezvinni

Azt nem nehéz belátni, hogy a közigazgatási reform és a municipalizáció egy olyan vállalkozás lenne, amit nem lehet fájdalommentesen véghezvinni. Túl sokáig működött a jelenlegi, egyébként nem hatékony és sok tekintetben igazságtalan közigazgatási berendezkedés, ám megváltoztatása komoly áldozatokkal járhat.

A helyi és megyei önkormányzati hivatalok összesen 191 ezer embernek adnak munkát, durván az összes közalkalmazott harmada dolgozik az önkormányzatoknál. A település- és hivatalösszevonások miatt jelentős részük minimum másik munkakörbe kerül, ha nem is veszti el állását.

Az állam természetesen – mint eddig mindig – most is az önkormányzatokon spórolna. A települések kiadásai a közfinanszírozás kiadási oldalának 12 százalékáért felelősek, és egyébként ez a szám minden évben emelkedik. Minden egyes az állam által kikényszerített közigazgatási megszorítás megtakarítást jelent a költségvetésben, amelynek politikai következményeit nem a parlamenti képviselők vagy a kormánytagok, hanem a polgármesterek és képviselők fizetik meg.

Az érem másik oldala, hogy Szlovákiának 35-ször több polgármestere van 100 ezer lakosra vetítve, mint az uniós átlag. Egy településre átlagban 1853 lakos jut, miközben Ausztriában 4134, Magyarországon pedig 3125 (IFP, 2017). A pénzügyminisztérium mellett működő Pénzügypolitikai Intézet, (IFP) szerint az önkormányzatok összesen 316 millió eurót takarítanának meg évente a települések összevonásával, az úgynevezett mikrorégiók kialakításával. Azt azért érdemes kiemelni, hogy ismerve a szlovákiai politikai gyakorlatot, naivitás lenne azt hinni, hogy ez az összeg teljes egészében megmarad a településeknél.

Az vitán felül áll, hogy a települések összevonása és a mikrorégiók kialakítása a magyar többségű régiók egységének fellazítására is alkalmas, a polgármesterek számának csökkentése közvetlenül hat ki a magyar közösség politikai képviseletére és annak erejére…”

Forrás:
Az uniós újjáépítési alapból finanszírozhatják a szlovák közigazgatási reformot; Komjáthy Lóránt; Körkép.sk; 2020. augusztus 3.

Közigazgatási, politikai informatika

Tovább fejleszti a kormány a KRÉTA oktatási rendszert, mondta Rétvári Bence államtitkár

„ Bár a KRÉTA elsődlegesen tanügyigazgatási rendszer, mégis jól tudta támogatni a tanárok és tanulók közötti kommunikációt – fejtette ki az államtitkár.

Tovább fejleszti a kormány a KRÉTA oktatási rendszert a digitális oktatás hatékonyabb támogatása érdekében – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Rétvári Bence a jobbikos Csányi Tamás országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére jelezte: tekintettel arra, hogy a kormány fel kíván készülni a koronavírus-járvány második hullámának lehetőségére, megkezdődött a KRÉTA integrált részét képező Digitális Kollaborációs Tér modul (DKT) fejlesztése. Az államtitkár kifejtette: a DKT olyan komplex modul, amely segíti a tanárok és a diákok digitális online együttműködését, kommunikációját és a feladatok kiadását, szükségtelenné téve egyéb szoftverek használatát.

Kiemelt funkciója a tanórai feladatok, a házi feladatok komplex, logikailag egységes rendszerben történő megjelenítése és kezelése, emellett alkalmas csoportos (projekt-) feladatok kezelésére is. Továbbá kezeli a határidőket, a beadási időszakokat a feladatok, házi feladatok esetében, és képes online kommunikációs platformot biztosítani a diákok és tanárok között. A modul fejlesztésének költségeit a kormány költségvetési forrásból biztosította, a fejlesztés az év végéig fejeződik be, de a DKT-modul egy része már október 1-jétől használható lesz – mondta Rétvári Bence, jelezve: a beszerzésekről a www.kozbeszerzes.hu oldalon lehet tájékozódni.

Az államtitkár a koronavírus-járvány alatti időszakot elemezve kitért arra is: a KRÉTÁN keresztül küldött üzenetek száma 200-szorosára nőtt átlagosan, a házi feladatok rögzítésének átlagos száma 35-szörösére, az elektronikusan intézett ügyeké háromszorosára emelkedett, míg az értékelések száma megfelel a korábbi évek átlagának, azaz annak, amikor megszokott módon működtek az iskolák. A naplózások száma szintén megfelel a korábbi évek átlagának, a gondviselők belépési száma duplájára nőtt, ahogy a diákoké is. Március 15. és június 15. között az értékelések száma meghaladta a 46 milliót, a kiküldött üzenetek száma a 13 millió 700 ezret, a rögzített házi feladatok száma 11 millió 367 ezer volt.

Rétvári Bence közölte: a KRÉTA rendszer bővítése és „átparaméterezése” a koronavírus-járvány első hulláma során használt funkcióknál nem igényelt többletforrást. A KRÉTA jelentős segítséget adott a digitális oktatáshoz a tanároknak, a tanulóknak és a szülőknek egyaránt. Az érintett (március-júniusi) időszakban a rendszer korábban fejlesztett és bevezetett változatát használták a felhasználók – közölte. Kiemelte: a KRÉTA elsődlegesen tanügyigazgatási rendszer, nem a digitális oktatás támogatására alakították ki, de a rendkívüli helyzetben számos funkciója jól tudta támogatni az oktatást, valamint a tanárok és tanulók közötti kommunikációt.”

Forrás:
Rétvári: Tovább fejleszti a kormány a KRÉTA oktatási rendszert; Mandiner/MTI; 2020. augusztus 7.

Számos változás a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Programban (KÖFOP)

„…A mellékletből:
2. Az 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat 1. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat a következő 34. sorral egészül ki:
KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15
Mesterséges intelligenciával támogatott ügyintézési pont (KIOSK) kiterjesztése a kormányhivatalokra, illetve más külső ügyintézési helyszínekre
Felhívás keretösszege (Mrd Ft): 2,600(ebből VEKOP: 0,497)
Felhívás meghirdetésének módja: kiemelt
Felhívás meghirdetésének tervezett ideje: Meghirdetve: 2015. szeptember

3. Az 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat 1. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat a következő 12b. sorral egészül ki:
KÖFOP-2.2.7-VEKOP-20
Automatikus Közigazgatási Döntéshozatali (AKD) rendszer SZEÜSZ kialakítása
Felhívás keretösszege (Mrd Ft): 1,00 (ebből VEKOP: 0,191)
Felhívás meghirdetésének módja: kiemelt
Felhívás meghirdetésének tervezett ideje: 2020. szeptember

7. Az 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat 2. mellékletében foglalt táblázat a következő 32b. sorral egészül ki…:

32b.
Felhívás azonosító jele: KÖFOP-1.0.0- VEKOP-15
Projekt megnevezése: Mesterséges intelligenciával támogatott ügyintézési pont (KIOSK) kiterjesztése a kormányhivatalokra, illetve más külső ügyintézési helyszínekre
Támogatást igénylő neve: Belügyminisztérium vagy az általa vezetett konzorcium
Projekt indikatív támogatási kerete (Mrd Ft): 2,600 (ebből VEKOP: 0,497)
Projekt benyújtásának várható ideje: 2020
Szakmai elvárások
1. A projekt célja mesterséges intelligenciával támogatott ügyintézési pont – KIOSK – kiterjesztése a kormányhivatalokra, illetve más külső ügyintézési helyszínekre. A projekt keretében a mesterséges intelligencia legkorszerűbb vívmányai kihasználásával ki kell egészíteni a Belügyminisztérium által felügyelt szolgáltatásokat, hogy lehetővé váljon egyes közigazgatási folyamatok automatizálása.
Különösképpen a következő ügyeknél: állandó személyazonosító igazolvány igénylése; magánútlevél igénylése; vezetői engedély igénylése; valamint hatósági erkölcsi bizonyítvány igénylése. A projekt keretében megtörténik:
1.1. univerzális, mesterséges intelligencia elemeit magába foglaló folyamattámogató alkalmazás elkészítése a bevezetni kívánt ügytípusok, háttérfolyamatok automatizálása érdekében,
1.2. 400 darab komplex perifériákkal kiegészített önkiszolgáló KIOSK oszlop eszköz kialakítása és kihelyezése,
1.3. az eszközök hardware és szoftver üzemeltetését támogató menedzsmentrendszer kialakítása,
1.4. minimum 10 új ügytípus bevezetése KIOSK eszközön.
2. A projekt megvalósításának feltételei:
2.1. 2020. szeptember 30-ig a megvalósíthatósági tanulmányt be kell nyújtani,
2.2. 2021. április 30-ig a megvalósítás megkezdéséhez szükséges közbeszerzési eljárások dokumentumait ellenőrzésre be kell nyújtani.
…
11. Az 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat 2. mellékletében foglalt táblázat…a következő 43c. sorral egészül ki:

43c.
Felhívás azonosító jele: KÖFOP-2.2.7- VEKOP-20
Projekt megnevezése: Automatikus Közigazgatási Döntéshozatali (AKD) rendszer SZEÜSZ kialakítása
Támogatást igénylő neve: Belügyminisztérium és az általa vezetett konzorcium
Projekt indikatív támogatási kerete (Mrd Ft): 1,000 (ebből VEKOP: 0,191)
Projekt benyújtásának várható ideje: 2020
Szakmai elvárások
1. A projekt eredményeként megvalósul egy olyan integrált szolgáltatás, amelynek segítségével az ügy indítása és lezárása közötti ügyintézési lépések emberi beavatkozás nélkül történnek meg, amennyiben a döntéshez szükséges minden információ rendelkezésre áll. A projekt egy olyan továbbfejleszthető és kiterjeszthető szolgáltatási modellt valósít meg, amely révén a közigazgatási intézménynek lehetősége lesz a szolgáltatás integrálásával a saját ügyintézési folyamatait egyszerűsíteni és automatizálni.
A projekt keretében
1.1. elkészül az AKD igazgatási módszertan és kiválasztási szempontrendszer,
1.2. megvalósul az AKD modulok rendszertervezése és prototípus fejlesztése,
1.3. pilot készül,
1.4. szolgáltatásbevezetési kutatás valósul meg, és elkészül a kapcsolódó dokumentáció,
1.5. az AKD modell elterjesztését célzó oktatási anyagok készülnek, labor kerül kialakításra,
1.6. AKD modell képzések valósulnak meg,
1.7. megvalósul a kapcsolódó informatikai alapinfrastruktúra tervezése, beszerzése, üzembe helyezése.
2. A projekt megvalósításának feltételei:
2.1. 2020. október 31-ig a megvalósíthatósági tanulmányt be kell nyújtani,
2.2. 2021. április 30-ig a megvalósítás megkezdéséhez szükséges közbeszerzési eljárások dokumentumait ellenőrzésre be kell nyújtani…”

Forrás:
A Kormány 1477/2020. (VIII. 7.) Korm. határozata a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat módosításáról; Magyar Közlöny; 2020. évi 185. szám; 2020. augusztus 7.; 5817-5837. o. (PDF)
Szerkesztői megjegyzés: Csak válogattunk a változásokból! Rengeteg tétel változott.

Rettenetesen rosszul áll az informatizáció terén Szlovákia

„53 információs projekt vizsgálatát fejezte be a Veronika Remišová (Za ľudí) által vezetett beruházási, regionális fejlesztési és informatizációs minisztérium. Ötöt közülük megszüntetésre terjeszt fel, a fennmaradó 48-at pedig átdolgoztatja.
Rettenetesen rosszul állunk az informatizáció terén, Remišová nekifogott takarítani

Remišová az államtitkárával, Marek Antallal tartott sajtótájékoztatót arról, hogy egyetlen IT-projektet sem találtak, amely kifogástalan lenne. Egyes projekteknél szerinte nem voltak világosak az állami prioritások, és a projektek tartalmát nem az állam, hanem a beszállítók szabták meg.

Összesen 740 millió értékű projektet ellenőriztek, a megszüntetendő 5-tel 48 millió eurót spórol az állam, a fennmaradók módosításával pedig 51 és 110 millió euró közti összeget takaríthatnak meg.

Az egyes projekteknél megvizsgálták azok értelmét, azon keresztül, hogy a megrendelő, tehát a konkrét minisztérium meg tudja-e fogalmazni, miért van rá szükség, definiálni tudja-e a céljait. Némely projekteknél a szavai szerint elérhetetlen célokat találtak, például olyanokat, hogy két év alatt 50-80 programozót állítanak munkába, vagy hogy ugyanennyi idő alatt 500 szervezetnél implementálják a pénzügyi rendszer.

Az államtitkár elmondása szerint a gazdasági minisztériumnál és a belügyi tárcánál két-két, míg az informatizációs minisztériumnál egy projektet szüntetnek meg.

Remišová emlékeztetett arra, hogy a 2007 és 2013 közti EU-s programidőszakban 843 millió eurót invesztált a kormány az informatizációba, az összeg 11%-át illetően viszont korrekciót kért az Európai Bizottság, vagyis azt az összeget végül az államnak kellett térítenie. Kifejtette, hogy 96 millió eurót kellett visszaküldeni Brüsszelbe.

Elmondta azt is, hogy az aktuális, 2014-2020-as programidőszakban pedig csupán a források 19%-át, nem egész ötödék merítették ki. Hozzátette, az elkövetkező három évben hatalmas összeget kell lehívniuk.”

Forrás:
Rettenetesen rosszul állunk az informatizáció terén, Remišová nekifogott takarítani; Paraméter.sk; 2020. július 30.

Informatika, távközlés, technika

4iG Nyrt. – Rendkívüli tájékoztatás nagy összegű nyertes ajánlatról – 2020. augusztus 5.

„A 4iG Nyrt. rendkívüli tájékoztatása verseny újranyitással megindított központosított közbeszerzés eredményéről

A 4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1037 Budapest, Montevideo u. 8.) tájékoztatja tisztelt befektetőit, valamint a pénz- és tőkepiac szereplőit, hogy a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség „WIFI lefedettség biztosítása a konvergencia régió szakképzési intézményeiben” tárgyú verseny újranyitással megindított központosított közbeszerzési eljárásán a Társaság nyertes ajánlatot tett.
Jelen beszerzési eljárás GINOP 3.4.6-17-2017-00001 forrásból valósul meg, célja a konvergencia régiókban (Budapesten és Pest megyén kívül az ország minden részén) lévő, köznevelési és szakképzési intézmények korszerű, és egységes vezeték nélküli hálózati infrastruktúrájának kialakítása.
Az eljárás összértéke az összegző dokumentum alapján: 3 310 483 720,-Ft+ÁFA
Budapest, 2020. augusztus 5.”

Forrás:
4iG Nyrt. – Rendkívüli tájékoztatás nagy összegű nyertes ajánlatról – 2020. augusztus 5.; 4iG Nyrt.; 2020. augusztus 5.

Debrecenben nyitotta meg legújabb régiós központját a 4iG

„Újabb informatikai szolgálató cég választotta Debrecent regionális központjának. Magyarország egyik vezető IT nagyvállalata, a 4iG kedden nyitotta meg új irodáját a belvárosban. A társaság célja megszólítani a magasan képzett munkaerőt. Az iroda létrehozásával hosszútávon mintegy 100 szakembert tudnak majd helyben foglalkoztatni.

Tágas, világos terek a legmodernebb megoldásokkal: ilyen környezetben dolgozhatnak a 4iG debreceni munkatársai. A társaság magas szintű szakmai és technológiai szolgáltatásokkal támogatja a magyarországi vállalatok digitális átalakulását. A 4iG szeretne az észak-magyarországi régióban jelentős szerepet vállalni a digitális gazdaság felépítésében.

Linczényi Aladin, a társaság általános vezérigazgató helyettese a keddi megnyitón azt mondta: Debrecen megfelelő feltételeket biztosít az ide települő ipari és szolgáltató cégek számára is.

– Itt amellett, hogy az infrastrukturális feltételek adottak, szeretnénk támaszkodni a város méltán híres egyetemi és oktatási hátterére, a régióban elérhető kiválóan képzett munkaerőre, munkatársakra – mondta Linczényi Aladin.

A húsz fővel induló iroda létszáma a tervek szerint rövid időn belül akár 100 főre is bővülhet. A 4iG célja, hogy a magasan képzett szakemberek számára vonzó életpályát kínáljon. Ezért a Debreceni Egyetemmel is együttműködést tervez a társaság. Kutatásfejlesztési programokban szeretnének részt venni és várják a frissen végzett diplomásokat is.

Barcsa Lajos alpolgármester kiemelte: a veszélyhelyzet ideje alatt mindössze 1 százalékkal emelkedett a munkanélküliség Debrecenben, de fontos, hogy több lábon álljon a város gazdasága.

– Az informatika pont egy olyan iparág, amelyet nem érintett meg annyira a veszélyhelyzet, illetve a pandémia időszaka, sőt a visszajelzések azt mutatják, hogy akár több megrendelést is tudtak ezek a cégek magukénak, ami mindenféleképpen azt mutatja, hogy az ilyen típusú beruházásokkal válságtűrőbbé válik a debreceni gazdaság is – hangsúlyozta Barcsa Lajos.

Az alpolgármester hozzátette: a Debrecen 2030 program garantálja, hogy a városban folyamatosan tudnak szakembereket képezni az itteni munkáltatók számára.”

Forrás:
Debrecenben nyitotta meg legújabb régiós központját a 4iG; Pinczés Mariann; Dehir.hu; 2020. augusztus 4.

Elkezdődött a békéscsabai okoshálózat fejlesztése

„ Több mint harminc utcában kezdték el a héten a lámpacseréket Békéscsabán, mellyel nemcsak energiahatékony, hanem SMART, azaz okos is lesz a város közvilágítási hálózata. A megyeszékhely célja, hogy a technika vívmányait úgy használják fel, hogy azzal a városi lét mindennapjait segítő és támogató rendszerek jöjjenek létre. A projekt lehetőséget fog nyújtani a lakossággal történő közvetlenebb kapcsolattartásra, és a közterületek jobb felügyeletére is.

Nagy Ferenc alpolgármester elmondta, a beruházás a Modern Városok Program keretein belül valósul meg. A mintegy bruttó 1,8 milliárd forintos fejlesztést komoly tervezési, és előkészítési feladatok előzték meg. Hozzátette, a projektet indokolja, hogy Békéscsaba közvilágítási hálózata egyrészt nem teljes, másrészt a lámpakarok és világító berendezések nagy része elavult, cserére érett. A korábbi beruházások során a város mintegy 11 ezer közvilágítást biztosító berendezésének csak az egyharmadát sikerült lecserélni, most néhány kivétellel a fennmaradó kétharmad kerül korszerűsítésre. Mindezek mellett számos utcában a fényerő nem kielégítő, a fejlesztéssel pedig ezt is orvosolják.

– Egy nyílt közbeszerzési eljárást bonyolítottunk le, amelynek eredményeként választottuk a nyertes konzorciumot. A konzorcium vezetője a székesfehérvári RONEKO Kft. és a budapesti RIO Lámpastúdió Kft. A munka mérete jelentős kapacitásokat igényel, így a konzorcium számos, többek között békéscsabai alvállalkozó igénybevételét is jelezte már a beruházó felé. A munka vállalási ára nettó 1 milliárd 166 millió forint. A kivitelezést végző vállalkozóknak egy évük van a munkára, így jövő év közepére várható a projekt befejezése – részletezte Ádám Pál, a városüzemeltetési, fejlesztési és környezetvédelmi bizottság elnöke.

Opauszki Zoltán, a város környezetvédelemért és turisztikáért felelős tanácsnoka úgy fogalmazott: nagy öröm, hogy végre megvalósulhat a város közvilágításának teljes mértékben ledes izzókkal történő biztosítása, mellyel jelentős mennyiségű energiát takaríthatunk meg, és csökkenthetjük az ökológiai lábnyomunkat.

– Mindez fontos lépés, mert a későbbiekben megjelennek az okosfunkciók a rendszerben, melyek a lámpák fényerejének vezérlését, közlekedésirányító funkciókat, a környezetszennyezés mérését, parkolást segítő funkciókat, a város wifi hálózatának bővítését is lehetővé teszik majd – részletezte a tanácsnok.

Mint kiderült, a kivitelezés mintegy 7500 lámpatestet érint, mely során körülbelül 6800 új lámpatestet is felszerelnek. Borbola István, a Modern Városok Programért felelős polgármesteri biztos kiemelte, ahol indokolt, ott a hálózat sűrítését is megoldják.

– Jelentős energiamegtakarítással is számolhatunk, nagyságrendileg 300 ezer wattal csökken a beépített teljesítmény. A megtakarítás révén pedig lehetőségünk lesz megteremteni a pénzügyi hátterét annak, hogy a közvilágítási hálózathoz csatlakoztatott SMART elemek működtetésével emeljük a városüzemeltetés színvonalát, és a lakossági szolgáltatások szintjét – hangsúlyozta.
…
A projekt mintegy 7498 világítási berendezést érint, és a közlekedési felületek jó megvilágítása érdekében 6749 darab új lámpatestet szerelnek fel, amelyből 57 új fénypont a hálózat sűrítését szolgálja majd…

Okoseszközöket is felszerelnek

A teljes projektben közel negyven optikai szenzort (közlekedés- és parkolásmenedzsment rendszerek) telepítenek, valamint megtörténik a város wifi-hálózatának kialakítása több mint negyven egység telepítése révén. Emellett kilenc modulárisan felépített, SMART gyalogos elirányító és információs rendszert helyeznek üzembe.”

Forrás:
Elkezdődött a békéscsabai okoshálózat fejlesztése; Busi Ottó; BEOL.hu; 2020. augusztus 6.

Együttműködik a pécsi egyetem és a zalai tesztpálya

„A drónok, a mesterséges intelligencia és az építészet területén alakulhat ki leginkább együttműködés a Pécsi Tudományegyetem és a zalaegerszegi ZalaZone Járműipari Tesztpálya között, amelyek az innovációs és technológiai miniszter jelenlétében írtak alá együttműködési megállapodást a zalai megyeszékhelyen pénteken.

Palkovics László elmondta, hogy Zalaegerszeg az ország egyik tudásközpontja, ami az épülő járműipari tesztpályának, illetve az alakuló tudományos-innovációs parknak köszönhető.
Bár Zalaegerszeg nem klasszikus egyetemi város, mert nincs önálló egyeteme, de több felsőoktatási intézmény, köztük a Pécsi Tudományegyetem (PTE) is jelen van a városban valamilyen képzéssel. A miniszter hozzátette: a PTE egészségtudományi képzést folytat a zalai megyeszékhelyen, de köszönhetően az együttműködésnek a ZalaZone-nal, elsősorban a mesterséges intelligencia, illetve az építészet kutatási területeivel tud kapcsolódni a tesztpályához.

Miseta Attila, a PTE rektora azt mondta: a „nagyon erősen digitális kommunikációs világban” a tudományos információk és a valódi innovációk sokszor rejtve maradnak.
Ezért szorgalmazták, hogy a pécsi egyetem műszaki és informatikai tudásbázisára építve működjenek együtt a ZalaZone-nal és annak partnereivel, ami a gyakorlatban használható innovációkat jelenthet – tette hozzá.

Medvegy Gabriella, a műszaki és informatikai kar dékánja kérdésre elmondta: a drónokkal kapcsolatos fejlesztések, az autonóm járművek, illetve a szenzorok kutatásában látják leginkább a kapcsolódási lehetőséget.
Ugyancsak fontosnak nevezte, hogy a tesztpályán kialakított okos város közlekedési és építészeti kutatási-fejlesztési lehetőségeihez is kapcsolódjanak.
A jövőben a duális képzés keretében érkeznek is hallgatók Zalaegerszegre, informatikai, gépész és villamossági területről – jelezte a dékán.

Háry András, a ZalaZone ügyvezető igazgatója közölte: a tesztpálya megvalósítása már az utolsó szakaszához közeledik, miközben a már elkészült elemeken most is zajlanak tesztek.
Ez a környezet azonban nemcsak az ipari szereplőknek, hanem a kutatás-fejlesztési projekteknek is széles lehetőséget kínál magyar és külföldi érdeklődőknek egyaránt. Ezt bizonyítja, hogy tavaly szeptemberben a pálya szomszédságában kutatóközpont nyílt, illetve szakmailag és földrajzilag is egyre szélesebb a kapcsolatrendszer az egyetemekkel.”

Forrás:
Együttműködik a pécsi egyetem és a zalai tesztpálya; Kanizsa Újság/MTI; 2020. augusztus 7.

Társadalom, gazdaság, művelődés

VOSZ: A KATA szigorítása erősítheti a válságot, a büntetőadót a kisvállalkozók fogják kifizetni

„A KATA-s vállalkozókat érintő 40 százalékos büntetőadó a kisvállalkozóknak jelentős bevételcsökkenést okoz, mert az extra adóterhet nem fogja a megrendelő viselni, hanem érvényesíti majd a szerződéses árban. Az évi 3 millió forintos, vagyis az átlagosan havi 250 ezer forintos határ pedig több szakmában irreálisan alacsony – fejtette ki a növekedés.hu-nak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Perlusz László nem érti, „miért kell extra terhekkel büntetni azokat a korrekt módon tevékenykedő kisvállalkozókat, amelyeknek van néhány nagyobb megrendelőjük azokkal szemben, akik kizárólag sok apró megrendelést, munkát vállalnak el?”. A VOSZ szerint a szigorítás nem oldja meg a rejtett foglalkoztatás problémáját, és erősítheti a válsághullámot a kisvállalkozók körében. A szakmai szervezet továbbra is rendelkezésre áll a szakmai egyeztetésre, az elmúlt időszakban úgy tapasztalták, hogy a kormányzat nyitott a szakmai vitára.

Észbekaptak a vállalkozói érdekképviseletek.

Bár Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara KATA-s vállalkozókat érintő szigorító javaslatából nagyon gyorsan törvény lett, egyre több érdekképviselet ismeri fel, hogy a kisvállalkozásokat nagyon negatívan érinti az eddig kedvező adózási forma szigorítása.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a napokban indított online felmérést arról, hogy a vállalkozók mit szólnak a KATA szigorításához, és szerintük megfelelően nyúlt-e a kormányzat az adóhoz, annak érdekében, hogy kiszűrje a bújtatott foglalkoztatókat.

Mint ismert, a kisadózókat érintő változásban a vállalkozók véleményét nem kérték ki, viszont az egyik legnagyobb vállalkozói érdekképviselet vezetője javasolta azt.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, Perlusz László a növekedés.hu-nak kifejtette, sikeres adózási formának tartja a KATA-t, és abban is egyetért a kormányzattal, hogy lehetnek olyan piaci szereplők, akik nem az eredeti célok – kisvállalkozás egyszerű és ösztönző közteherviselése – érdekében használják ezt az adófajtát. A„vadhajtásoktól” – a korrekt piaci szereplők, munkaadók és munkavállalók érdekében – valóban meg kell szabadulni, mert túlburjánzásuk veszélyeztetné az eredeti szándékot, a korrekt közteherviselés teljes körűvé válását. A VOSZ szerint a megoldást azonban alaposan körül kell járni és óvatosan kell lépni, hogy az eddig létrejött értékek és eredmények megmaradjanak. A VOSZ véleménye szerint a módosítás nem eredményezheti a KATA adminisztrációjának növekedését és a terhek vállalhatatlan emelkedését.

Kiemelte, hogy a VOSZ tagjainak véleménye szerint a most megismert módosítást nem előzte meg kellő mélységű elemzés, vagy vita és az elfogadott szabályozás nem ennek az egyszerűsített adózási rendszer továbbfejlesztésének, vagy „finomhangolásának” felel meg és bizony veszélyezteti az elért eredményeket.

A büntetőadó nem oldja meg a rejtett foglalkoztatást, és a kisvállalkozóknak jelent többletterhet

A VOSZ szerint a 40 százalékos büntetőadó önmagában a rejtett munkavállalás problematikáját nem oldja meg, hiszen annak alapvető oka az élőmunka-terhek még mindig magas magyar szintje, vagyis a magas adóék. A 2016 -ban kötött 6 éves (2017-2022) bérmegállapodás eredményeként évről évre, folyamatosan csökken a magyar munkaerőköltség, de sajnos, még mindig elég magas ahhoz, hogy versenyhátrányt jelentsen. Mindez a lassan növekvő, de régiós összevetésben még mindig alacsony magyar termelékenységgel társul, amely a kisebb cégeket még jobban sújtja.

Ebben a helyzeten egy szigorítás okozta költség- és adminisztráció-növekedés nem használ a fejlődésnek, kibontakozásnak, vállalkozóvá válásnak, megerősödésnek.

A szigorítás nem csak azoknak a vállalkozóknak jelent többlet , akik külföldi megrendelővel szerződnek és maguk kell viseljék a 40 százalékos terhet, hanem bizony azoknak a kisvállalkozóknak is jelentős bevételcsökkenést okoz ez az intézkedés, akik belföldi piaci szereplőnek végeznek munkát. Hiszen ezt az extra adóterhet nem fogja a megrendelő viselni, hanem érvényesíti majd a szerződéses árban – véli a VOSZ.

A legkevésbé védekezőképes kisvállalkozók esélyeit rontja a szigorítás, vállalkozások szűnhetnek meg

Új üzleti tervek, új tárgyalások, új szerződések válnak szükségessé – bevételcsökkenés mellett mindez jelentős adminisztrációs tehernövekedést is jelent. A folyamatosan módosuló adójogszabályok nem teszik lehetővé a vállalkozások stabil adótervezését; az elvonások ad-hoc jellegű módosítása üzleti terv és fejlesztési stratégia módosításra kényszeríti a vállalkozásokat, melynek eredménye lehet, hogy megszűnik, mert a vállalásait nem tudja teljesíteni.

A megnövekedett adminisztrációs terhek és bevételt csökkentő hatások éppen a koronavírus-járvány miatt megtépázott, legkevesebb védekezési lehetőséggel, tartalékkal rendelkező kisvállalkozói körben rontják leginkább az esélyeket.

Ezek a vállalkozók 2021 elejétől – a hitelmoratórium lejártával – ismét el kell kezdjék törleszteni a hiteleiket és a támogatások megszűnését követően is folytatniuk kell gazdasági tevékenységüket – miközben a korábban kedvező KATA-adózásuk is megszűnik.

Nagyon alacsony a havi átlag 250 ezer forintos keret

A 3 millió forintos éves keret havi 250 ezer forintnak felel meg, – miközben az átlagbér közel 400 ezer forint – rengeteg szakma képviselője (jelenlegi katások) számára irreálisan alacsony: ilyenek a több, nagyobb fix (éves megbízású) megrendelővel dolgozó vállalkozók (például a takarítók, kisipari javítási szolgáltatók, könyvelők és könyvvizsgálók, agrárvállalkozók, mérnökök és még ki tudja, hány szakma képviselői). A VOSZ azt a kérdést tette fel, hogy miért kell extra terhekkel büntetni azokat a korrekt módon tevékenykedő kisvállalkozókat, amelyeknek van néhány nagyobb megrendelőjük azokkal szemben, akik kizárólag sok apró megrendelést, munkát vállalnak el?

Piactorzító kivételek

Perlusz László kiemelte: indokolatlannak tartják azt is, hogy az állami megrendelők (költségvetési szervek) a kivételek között szerepelnek (mint amelyeknél – úgymond – szóba sem kerülhet a foglalkoztatással szembeni alternatívaként megjelenő „katázás”, vagy „katáztatás”).

Az állami szervek – legalábbis bízunk benne – igenis érdekeltek a kormány versenyképességi programjában is elismerten magas magyar állami bürokrácia (és foglalkoztatás) csökkentésében, továbbá a takarékoskodásban, a bértömeg-gazdálkodás optimalizálásában.

Másik oldalról azt sem tudhatjuk, milyen torzulásokat okoz a gazdaságban, hogy ugyanaz a vállalkozó ugyanazon munkával kapcsolatban az állami megrendelővel szemben nyugodtan „katázhat”, míg a piaci megrendelővel való üzletet évi 3 millió forint felett 40 százalékos büntetőadó terheli.

Végül: a magyar vállalkozók – az általunk is képviselt többség – igenis jogkövetők és készek a korrekt közteherviselésre, ezért az ezzel ellentétes előfeltételezéseket visszautasítjuk – fogalmazott a VOSZ főtitkára.

Újabb válsághullámot hozhat a szigorítás a foglalkoztatásban

A távolabbi hatások tekintetében is látunk kockázatokat: a KATA ellehetetlenülése óhatatlanul megnöveli a munkaerő-kínálatot, de kérdéses, hogy a lassan visszaépülő piac vajon fel tudja-e majd szívni a volt vállalkozókat, vagy egy újabb koronavírus-járványhullám melletti újabb válsághullámot fog erősíteni ez az intézkedés. A jogszabálykövetésnek, adózási fegyelemnek, adózói kör bővítésének sem biztos, hogy jót tesz a szigorítás: az eddigi, évek óta elismerten támogató kormányzati intézkedésekkel szembe menő döntés nehezen talál majd megértésre a több-százezres vállalkozói körben.

A terhek ilyen mértékű növekedése miatt újabb „kiskapuk” keresése és más „kreatív” megoldások irányába fejlődik majd tovább a rendszer, fantom-vállalkozások és színlelt ügyletek jöhetnek létre, ismét növekedhet a szürke- és feketegazdaság aránya is.

Mindez növeli a fölösleges adminisztrációs terheket és sem a vállalkozóknak, sem a piacnak, sem az ország versenyképességének, sem az államnak nem jó – a VOSZ álláspontja szerint.

A VOSZ megoldási javaslatai:

A megoldásra számos – a jelenlegi módosítástól eltérő – más irány is elképzelhető – véli a VOSZ.

1. Elsőként az élőmunkaterhek radikálisabb csökkentését említjük, hiszen Magyarország (a csökkenő tendencia és a családpolitikai intézkedések vitathatatlan eredményei ellenére) még mindig az EU országok listájának élmezőnyében van adóék tekintetében, a legfrissebb 2019. évi OECD adatok alapján.

A végleges és megnyugtató megoldást tehát az jelentené, ha az adóék erőteljesebb csökkentésével a KATA választása és az alkalmazotti lét közötti adó- és járulékteher-különbség is csökkenne, mert ezzel a cégek és a munkavállalók számára is előnyösebb lehet a munkaviszony fenntartása. A munkaviszony erősebb kötelék, erősebb védelem az alkalmazottaknak és a nyugellátás területén is előnyösebb lehet.

2. Az online számlázás bevezetése után minden számla látszódik a NAV adatbázisában; ezt felhasználva ne a kisvállalkozókat ellenőrizzék szigorúbban, hanem azon nagyvállalkozókat, akik tömegesen alkalmazzák a KATA-s vállalkozókat – hangsúlyozta a főtitkár.

3. Ezzel együtt a KATA-s vállalkozások működési feltételeinek teljesülését szigorúbban is vizsgálhatnák – a meglévő feltételekből többnek kellene teljesülnie -, hogy kiszűrjék azokat a vállalkozásokat, amelyek visszaélnek a KATA lehetőségével. Olyan irányban lenne érdemes továbbfejleszteni az adórendszert, hogy a KATA-s vállalkozók számára, fejlődésük egy későbbi szakaszában, előnyösebbé válna más adózási forma is; elképzelhető lenne pl. a KATA-val megismert, kiváló és egyszerű átalányadózás továbbfejlesztésével az évi 12 millió forint feletti bevételi sávokra egy kissé magasabb, de még mindig „versenyképes” átalányadót bevezetni, amely a cégek számára fejlődésük és növekedésük során, későbbi életciklusukban is előnyös lehet.

Orvosoknál (esetleg más szakmák, pl. mérnökök körében) vezessenek be a korábbi „szellemi szabad foglalkozás” kategóriához és adózási megoldáshoz hasonló, testre szabott adózási megoldást (az eredeti szerkezetű KATA továbbélésére).

4. Az öngondoskodásra ma már nem csak a munkaviszony ad választ, hanem sok piaci megoldás is találhat, amely még előnyösebb is lehet és részben tehermentesítheti is az állami nyugellátási rendszert. Ezen eszközök és megtakarítási, előgondoskodási formák ösztönzése a vállalkozóknál – hangsúlyosan a KATA-soknál is – fontos, amelyet a mára már ismert pénzügyi eszközök (pl. nyugdíjelőtakarékossági konstrukciók, állampapírok) népszerűsítésével és adózási előnyeinek fokozásával hatékonyan lehet fejleszteni ebben a körben is.

Vállalkozói körben az is megfogalmazódott, hogy ha semmiképpen nem lehet eltekinteni a szigorítás jelenlegi irányától (ami az egy megrendelő felé kiállított számlaösszegre vonatkozó értékhatár bevezetését illeti), akkor az értékhatárt emeljük fel legalább pl. havi 500 ezer forint (6 millió forint/év) összegre, amely már közelebb áll a realitásokhoz.

5. Továbbá, a 40 százalékos büntetőadó helyett egy olyan – lényegesen alacsonyabb – adóráta kialakítását javasoljuk, amely még hordozná a KATA előnyét és így tömegesen vállalható lenne. Ha elkerülhetetlen, akkor a KATA jelenlegi drasztikus módosítása ne 2021-től, hanem 2022-től történjen meg: ezzel haladékot kapna több-százezer kisvállalkozó a „felkészülésre” és nem akadályozná a talpra állást a COVID-19 után.

A főtitkár hangsúlyozta, hogy a VOSZ továbbra is rendelkezésre áll szakmai egyeztetésre, egy megfelelő szabályozás kialakítása érdekében és az elmúlt időszakban úgy tapasztaltuk, hogy a kormányzat nyitott a szakmai vitára és egyeztetésekre.

Sikeres adózási forma a KATA, meg kell védeni

Perlusz László leszögezte, hogy a KATA létrehozása óta egyre sikeresebb adózási formának bizonyult, a vállalkozói közösségek és az állami gazdaságpolitika irányítói szerint egyaránt. A VOSZ a korábbiakban is üdvözölte és támogatta a pénzügyi kormányzat azon intézkedéseit, amellyel egyre kedvezőbbé tette ezt a korszerű kisvállalkozói adózási megoldást.

A KATA nagyban hozzájárult a szürke- és feketegazdaság visszaszorulásához – sokan a KATA hatására léptek be a legális adózói szférába – és több-tízezer, korábban EVA-s vállalkozásnak jelentett a KATA megoldást a további működésre. Hangsúlyozta: meggyőződésük, hogy a KATA-t – a lényegét jelentő alacsony adminisztrációs terhet és adózásra ösztönző, vállalható mértékét – feltétlenül meg kell védeni, fenn kell tartani és tovább kell bővíteni – a több-százezer legálisan működő és adófizető kisvállalkozás érdekében és összhangban a kormányzat versenyképességi stratégiájával. ”

Forrás:
VOSZ: A KATA szigorítása erősítheti a válságot, a büntetőadót a kisvállalkozók fogják kifizetni; Növekedés.hu; 2020. augusztus 7.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. augusztus 10.

A „Tiszta Háló”, avagy útban az egymással ellenséges digitális szekértáborok széttöredezett Internetjei felé

Az elmúlt héten igazi bombaként robbant a hír, (noha szinte alig figyeltek fel rá) és talán mindennél beszédesebben fogalmaz a The National Interest című erősen konzervatív amerikai folyóirat címe: „Pompeo el akarja vágni Kínát Amerika Internetjétől”. Amerika Internetje???? – ráncolhatja a szemöldökét az, aki az elmúlt években, évtizedekben akár csak felszínesen figyelemmel kísérte az Internet szabályozásához kapcsolódó vitákat. Hiszen, ha valaki, akkor Amerika a független és nyílt Internet, a valóban globális világháló legelkötelezettebb szószólójaként igyekezett alakítani a kibertér szabályozását. Ez a bejelentés viszont szabályos hátra arcot jelent.

Az amerikai külügyminiszter által most meghirdetett „Clean Network” koncepció, illetve akció program öt elemet ölel fel:
* Tiszta távközlés: ami annyit jelent, hogy az amerikai kormányzat azon dolgozik, hogy a „megbízhatatlan kínai távközlési cégek” ne szolgálhassák, de még csak ne is befolyásolhassák az amerikai távközlési forgalmat;
* Tiszta alkalmazás boltok: azaz, el kell távolítani a mobil alkalmazásokat árusító online boltokból a „megbízhatatlan kínai alkalmazásokat”;
* Tiszta alkalmazások: a kínai gyártók ne installálhassanak „megbízhatatlan” alkalmazásokat az USÁ-ban forgalmazott eszközökre;
* Tiszta felhő: biztosítani kell, hogy az amerikai adatokhoz ne férhessen hozzá a felhőben az Alibaba, a Tencent, a ChinaTelecom, vagy más kínai szolgáltatók;
* Tiszta kábelhálózat: a tenger alatti kommunikációs kábeleket biztonságossá kell tenni, hogy azokhoz ne férhessenek hozzá a kínaiak, különösen a Huawei.

Érdemes megjegyezni, hogy a „Clean Network” fogalma éppen a kínaiaknál jelent meg, még 2011-ben. Csakhogy ez akkor deklaráltan a pornográfiától, illegális tartalmaktól igyekezett tisztán tartani a világháló Kínában futó szakaszait. A Nagy Kínai Tűzfalat persze – okkal is, ok nélkül is – sok kritika érte, ám az amerikai program most más irányba megy. A Pompeó által meghirdetett Clean Network ugyanis a jelek szerint nem valamiféle „tiszta” világhálót jelöl. Hanem sokkal inkább „kínai mentest”.
A jelek egyre inkább arra mutatnak, hogy az élesedő geopolitikai szembenállások, a globális és regionális (sőt lokális) hatalmi játszmák felerősödésének farvizén viharos gyorsasággal fog darabjaira töredezni a Földgolyót behálózni és összekapcsolni gondolt Internet.
After TikTok, what happens to internet freedom?; John Sakellariadis; The South China Morning Post; 2020. augusztus 3.
The Clean Network; David Pierce; Source Code; 2020. augusztus 6.

Az érem másik oldala: a digitális szuverenitás gondolata az óceán innenső oldalán is erősödik

A németországi Burda kiadó 12 ezer embert foglalkoztat, éves bevétele 2,6 milliárd euró. 600 magazint, rádióadót, tévécsatornát és egyéb médiaterméket birtokol 18 országban. A cég első embere, Paul-Bernhard Kallen amellett érvelt, hogy jelenleg az amerikai technológiai óriások diktálják a játékszabályokat, de Európának ideje lenne függetlenítenie magát a tengerentúli IT-cégektől és digitális szempontból szuverénné (önrendelkezésre képessé) válnia, valamint a saját jogainak és értékeinek érvényt szereznie.
A menedzser kijelentette, hogy a kontinensnek fel kell építenie a saját digitális infrastruktúráját, amely megfelel az értékekkel kapcsolatos elképzeléseinek, legyen szó a böngészőkről, a keresőkről és minden más szolgáltatásról vagy szoftverről. Szükség van egy megfelelő szabályrendszerre is: a már meglévő piaci szereplők számára előírásokat kell készíteni azzal kapcsolatban, hogy miként kell kinéznie az infrastruktúrának és annak Európa értékeit kell visszatükröznie, például az adatvédelmet, az adatbiztonságot és adatintegritást. Kallen hozzátette, hogy a kontinensnek olyan szabályokat és törvényeket kell elfogadnia, amelyek nem csupán a helyi cégekre vonatkoznak, hanem az Európán kívüliekre is, amelyeknek európai ügyfeleik vannak. Ugyanakkor szerinte az európai digitális szuverenitás kiépítése csak külpolitikai konfliktusok árán sikerülhet. Az Amerikai Egyesült Államok jelenleg nagyon sokat tesz azért, hogy Európa a digitális kolóniája maradjon.
Az Atlanti-óceán túlsó partján a legnagyobb vállalatok – Amazon, Facebook, Google – üzleti modellje arra épül, hogy nem fizetnek semmit a tartalmakért. Ők diktálják a játékszabályokat és ezáltal kicsi marad az a terület, amelynek segítségével digitális bevételekhez lehet jutni. A folyamat még az 1990-es évek közepén, végén kezdődött, amikor a Clinton-adminisztráció azt nézte, hogy az USA hol növekedhet és ennek megfelelően állította át a váltókat. Így többek között kivételes szabályokat hoztak az áfával kapcsolatban. Az Amazon 2010-ig nem fizetett áfát az USA-ban. A Fortune magazin kiszámolta, hogy a társaság ez által évente 1,5 milliárd dollárt takarított meg. Kína ugyanezt valósította meg körülbelül 10 évvel ezelőtt és célzottan támogatta a helyi technológiai társaságokat. Szintén ezt tette számos más állam is, csak Európa nem. A kontinens ugyanis azt gondolta, hogy ez majd automatikusan megtörténik. A politika nem értette meg, hogy nem a gazdaság határozza meg a keretfeltételeket, hanem ő maga. S azt sem, hogy keretfeltételekre van szükség azért, hogy új piacok jöhessenek létre.
Margrethe Vestager, az Európai Unió versenypolitikáért felelős biztosa ugyan számos bátor döntést hozott és neki köszönhetően az EU néhány milliárd bevételre szert is tett, de ez által önmagában nem tudta megváltoztatni a játékszabályokat. A Burda vezetője leszögezte, hogy komoly ellentmondások vannak, mert miközben a kontinens a mesterséges intelligencia területén vezető akar lenni, s adatokról és algoritmusokról beszél, az Amazon, a Google és a Microsoft szoftvereit használja. Ezen szerinte mindenképpen változtatni kell, miként azon is, hogy miközben a tengerentúli konszernek fele a pénzügyi forrásokat Európából szerzi, a bevételeire adómentesen tesz szert.
Európának digitális szuverenitásra van szüksége; SG.hu; 2020. augusztus 4.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Amit a Microsoft cég valójában szeretne a TikTok megszerzésével

Az USA és Kína közötti – fentebb is említett – elmérgesedő háborúság aktuális főtémája a TikTok ügye. Az USA, adatvédelmi, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kitiltaná a roppant népszerű mobiltelefonos rövidvideó alkalmazást. Valójában a kínai fejlesztésű és tulajdonú app a digitális tartalmak terén is terjeszkedni akaró Kína első átütő globális sikertörténete, és ez az internet- és közösségi média technológiák terén mindeddig egyeduralkodó USA szemében nyilvánvaló vastag szálka. Trump elnök a TikTok kitiltására tett ígéretet, ám most úgy tűnik, az amerikai kormányzat hajlandó belemenni abba, hogy tulajdonosváltást követően a tizenévesek körében népszerű alkalmazás tovább működhessen az USA-ban. Az így „kényszer-eladó sorba” került cégre gyorsan bejelentkezett az amerikai (tehát „tiszta pedigréjű”) Microsoft cég. Az első pillanatra különös érdeklődés (hiszen a Microsoft elsősorban operációs rendszereiről híres) hátterében a Mesterséges Intelligencia-forradalom mozgatóerői állhatnak. Ezen a piaci területen ugyanis a Microsoft is versenybe kíván szállni, ám az MI-területen vezető vetélytársaival ellentétben nincsen még saját „video-adat csatornája”. A már közhelyszerű metafora szerint ugyanis „az adat az MI-technológia olaja”, és ez a kulcsfontosságú adattömeg leginkább a video közösségi felületek, streaming szolgáltatások révén jut óriási tömegben a Google, vagy a Twitter birtokába. Már pedig a TikTok éppen ezt az adattömeget tudná „belsőleg” szállítani az MI-fejlesztéseken erősíteni akaró Microsoftnak.
Idő közben a konkurencia is felébredt, és a hírek szerint immár a Twitter cég is szemet vetett a TikTok vállalati kincseire. Az ügyet még forróbbá teheti, hogy úgy tűnik: a TikTok tulajdonosa mégsem adja be ilyen könnyen és harc nélkül a derekát. Várhatóan szövetségi bírósági keresetben támadják meg, a Kaliforniai Kerületi Törvényszék előtt, az elnök szerintük alkotmányellenes lépését, amivel őket a cég eladására kényszerítenék.
The real reason Microsoft wants to buy TikTok; Jay Greene; The Washington Post; 2020. augusztus 5.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. augusztus 3-augusztus 7.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

Naplóelemző rendszer gyártói követése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/149
Közzététel dátuma: 2020.08.03.
Ajánlatkérő: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.10.
QRadar SIEM szoftver gyártói szoftverkövetése és támogatása a műszaki leírásban meghatározottak szerint.
Lásd bővebben

felhívás – TÜSZ fénymásolókhoz (II)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/149
Közzététel dátuma: 2020.08.03.
Ajánlatkérő: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.11.
TÜSZ kis- és közepes sebességű fénymásolókhoz (II)
Megrendelő a szerződés megkötésével az üzemeltetési területén működő multifunkciós (MFP) eszközök teljes körű üzemeltetését kívánja biztosítani. „Teljes körű Üzemeltetési szolgáltatáson” (a továbbiakban: TÜSZ) az alábbiakat kell érteni: Szolgáltató működőképes állapotban tartja a Konica Minolta bizhub C224e és Xerox B7030 típusú eszközöket. A szolgáltatás magában foglalja a gyártó által előírt időszakos karbantartások elvégzését, az üzemszerű használat során bekövetkező meghibásodások javítását és a szükséges kellékanyaggal (toner, dob, stb. kivéve papír) történő ellátást.
Lásd bővebben

ELHISZ és alrendszereinek informatikai támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/149
Közzététel dátuma: 2020.08.03.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.17.
Az NMHH Elektronikus Hitelesítési Infrastruktúra Szolgáltatásokat nyújtó rendszere (továbbiakban ELHISZ) biztosítja az elektronikus ügykezelési folyamatok alapjait. A rendszer interfészeken keresztül kapcsolódik több további NMHH rendszerhez (pl. PKCS11 interfésszel a HSM modulhoz), illetve a NISZ által működtetett központi rendszerhez (melynek részei többek között a Linux operációs rendszeren, Wildfly 10 alkalmazás szerveren működő Hivatali Kapu, Cégkapu, Ügyfélkapu). Az ELHISZ rendszer szerves részét képezi az önállóan is működni képes Hitelesítéskezelő ALKalmazás (HALK), melynek segítségével különböző formátumú elektronikus aláírások létrehozása, illetve ellenőrzése valósítható meg, akár több állományon egyszerre. A HALK program Java nyelven íródott és MS Windows 10 operációs rendszeren működik.
Az ELHISZ rendszer forráskódja az NMHH tulajdonában van.
Az elektronikus ügyintézési törvény hatályba lépése nyomán az ELHISZ egyre fontosabb szerepet tölt be az NMHH életében, ezért gondoskodni szükséges a rendszer zökkenőmentes üzemeltetés támogatásáról.
Lásd bővebben

Egységes betegazonosító rendszer bevezetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/150
Közzététel dátuma: 2020.08.04.
Ajánlatkérő: Kiskunhalasi Semmelweis Kórház a Szegedi Tudományegyetem Oktató Kórháza
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.31.
Az ajánlatkérő automatizált betegazonosító és betegkövető rendszer kialakítását kívánja megvalósítani. A betegek egy speciális RFID UHF+NFC chipet egyaránt tartalmazó karóra tokkal kerülnek azonosításra a kialakítandó rendszerben, amelynek része a kórház területén kiépítésre kerülő RFID kapuk, illetve a szükséges wifi hálózat is. A rendszer teljes körűen integrálódik a kórházi HIS rendszerhez is.
Lásd bővebben

„Audiovizuális technika beszerzése”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/150
Közzététel dátuma: 2020.08.04.
Ajánlatkérő: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.14.
Audiovizuális technika beszerzése. Az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának tárgyalóiba videokonferenciák, prezentációk megtartására, tárgyalások hangosítására, hangrögzítésére alkalmas audiovizuális eszközök beszerzése, beszerelése, üzembe helyezése, valamint a kezelőszemélyzet betanítása.
Lásd bővebben

Műtárgyállomány digitalizációja KDS2020 keretében
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/150
Közzététel dátuma: 2020.08.04.
Ajánlatkérő: Szépművészeti Múzeum
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.13.
Digitális gyűjteményfejlesztés: múzeumi műtárgyállomány széles spektrumú digitalizációja a KDS 2020 projekt keretében
Feladat: Különböző méterű és típusú hazai és határon túli múzeumok gyűjteményeiben két és három dimenziós múzeumi tárgyak digitalizálása. Cél 3500 db múzeumi tárgy nagyfelbontású fotózása, valamint 100 múzeumi tárgy 3D modelljének elkészítése, valamit együttműködve a tartalomszolgáltató intézmények muzeológusaival a tárgyak minőségi leíró adatainak (metaadatainak) létrehozása, adattisztítása, adatgazdagítása és összefűzése az elkészített képi állományokkal.
Lásd bővebben

MOME Médiatechnológia
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/151
Közzététel dátuma: 2020.08.05.
Ajánlatkérő: Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.28.
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Campus – Kreatív Innovációs és Tudáspark beruházás (a továbbiakban: Beruházás) tekintetében médiatechnológiai eszközök beszerzése.
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás – Navision
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/151
Közzététel dátuma: 2020.08.05.
Ajánlatkérő: Nemzeti Mobilfizetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.19.
Navision szoftverrel kapcsolatos követési, támogatási és egyéb szolgáltatások beszerzése keretmegállapodás keretében.
A keretmegállapodás keretösszege: nettó 14.000.000,-Ft
Lásd bővebben

Adóigazolványok beszerzése (2021.)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/151
Közzététel dátuma: 2020.08.05.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.24.
350.000 db sorszámozott biankó kártyaokmány előállítása (gyártás), továbbá a Megrendelő megszemélyesítési engedélye alapján ezen biankó kártyaokmányok közül legfeljebb 350.000 darab megszemélyesítése. (Plasztik, kártya formátumú a 86/1996. (VI.14.) Korm. rendelet szerinti biztonsági okmány gyártása és lézergravírozás útján történő megszemélyesítése.)
Lásd bővebben

E-számla, e-befizetés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/151
Közzététel dátuma: 2020.08.05.
Ajánlatkérő: NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.09.08.
Vállalkozási keretszerződés keretében az Ajánlatkérő regisztrált ügyfelei részére az Ajánlatkérő által elektronikusan átadott, a jogszabályi előírásoknak megfelelően, Ajánlatkérő által elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátva hitelesített elektronikus számlák az Ajánlattevő e-számla bemutatási rendszerén keresztül történő bemutatása, azok az Ajánlattevő e-számla bemutatási rendszerében történő tárolása és az Ajánlattevő e-számla bemutatási rendszere fizetési szolgáltatásainak Ajánlatkérő ügyfelei részére történő biztosítása.
E-számla, e-fizetés: várható összes mennyiség: 1.360.0000 db/24 hónap
E-számla bemutatás: várhatóan 800.000 db/24 hónap
E-számla befizetés: várhatóan 560.000 db/24 hónap
A keretszerződés keretösszege (24 hónap): 48.000.000.- Ft. Ajánlatkérő a keretösszeg 70 %-ig vállal lehívási kötelezettséget.
Lásd bővebben

EFOP-1.9.6-16 eszközök szállítása és telepítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/151
Közzététel dátuma: 2020.08.05.
Ajánlatkérő: Állami Egészségügyi Ellátó Központ
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.09.01.
EFOP-1.9.6 projekt keretében a telemedicina keretrendszer számára adattovábbításra képes telemedicina mérőeszközök beszerzése, rendszerintegráció és kapcsolódó szolgáltatások.
Jelen beszerzés célja a Telemedicina Keretrendszerhez GSM adathálózaton kapcsolódó végponti alrendszer, azaz mobil hub és a hozzá helyi adatkapcsolaton illesztett telemedicina mérőeszközök és kapcsolódó kiegészítők beszerzése, az alrendszer tesztelése, üzembe helyezése és a működés támogatása a műszaki leírásban részletezettek szerint. Szükséges megtervezni és megvalósítani a végponti alrendszert, azaz az orvostechnikai eszközök és a mobil hub integrációját (adatcseréjét), a TMKR-rel történő integrációt (dokumentált TMKR interface-eken adatcserét) a Rendszerintegrációs Szoftver kifejlesztésével.
Lásd bővebben

NKE informatikai üzemeltetés támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/152
Közzététel dátuma: 2020.08.06.
Ajánlatkérő: Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.09.07.
„NKE informatikai alap és központi infrastruktúra üzemeltetés támogatás”. A Nemzeti Közszogálati Egyetem (NKE) rendelkezik minden szükséges szoftver licensszel. Az NKE informatikája egy komplex, 2 vidéki és 4 budapesti telephellyel rendelkező, homogén eszközparkú rendszer, melynek struktúrája főbb vonalakban tartalmaz 300 db hálózati, központilag menedzselhető aktív eszközt, 3 db tűzfal eszközt, 50 db fizikai szervert, valamint 60 db virtuális szervert.
Lásd bővebben

Informatikai rendszer megfelelőségének tanúsítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/152
Közzététel dátuma: 2020.08.06.
Ajánlatkérő: Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.17.
Informatikai rendszer megfelelőségének tanúsítása 2021. A Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság informatikai rendszere megfelelőségnek tanúsítása a 2013. évi CCXXXVII. törvény, valamint a pénzügyi intézmények, a biztosítók és a viszontbiztosítók, továbbá a befektetési vállalkozások és az árutőzsdei szolgáltatók informatikai rendszerének védelméről szóló 42/2015. (III. 12.) Korm. rendelet alapján.
Lásd bővebben

Forensic elemző szoftver beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/153
Közzététel dátuma: 2020.08.07.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.27.
Ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárás keretében Forensic elemző szoftvert (20 konkurens és 5 mobil licence), illetve a kapcsolódó betanítást szerzi be.
Lásd bővebben

Laptopok és kiegészítő tartozékok beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/153
Közzététel dátuma: 2020.08.07.
Ajánlatkérő: Budapesti Gazdasági Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.19.
21 db üzleti kategóriájú laptop és tartozékok beszerzése
Lásd bővebben

Készpénzbefizetési bizonylatok feldolgozása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/153
Közzététel dátuma: 2020.08.07.
Ajánlatkérő: NKM Energia Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.09.09.
Szolgáltatási keretszerződés. Országos hálózaton keresztül az MVM Vállalkozáscsoport által kibocsátott készpénzbefizetést lehetővé tevő bizonylatok (továbbiakban: csekk) ügyfelektől történő átvétele, feldolgozása. A bizonylat ellenértékének (készpénz) kezelése, tételes analitika elektronikus létrehozása. Az ajánlatkérő részére az átvett összeg megadott bankszámlaszámokra történő átutalása, és a tételes analitika megadott adatstruktúrában történő továbbítása.
Keretmennyiség: Várhatóan 23 369 000 db csekk/év +30 %/év
Lásd bővebben

2 darab ultrabook beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/153
Közzététel dátuma: 2020.08.07.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.18.
Nyertes ajánlattevő feladata Ajánlatkérő részére 2 db új, gyári csomagolású, azonos gyártmányú és típusú ultrabook szállítása tartozékokkal a műszaki leírás és a szerződéstervezet szerint.
Lásd bővebben

Audioguide rendszer beszerzése (767/2020)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/153
Közzététel dátuma: 2020.08.07.
Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.09.08.
Az Országház látogatói részére 1 darab audioguide rendszer beszerzése a működtetéshez szükséges eszközökkel, tartozékokkal (kiegészítőkkel):
– 500 darab audioguide vevő eszköz beépített akkumulátorral, 30 darab audioguide adó eszköz beépített akkumulátorral, mobil töltőegység rendszer 530 darab eszköz egyidejű töltéséhez, egyszerűen áthelyezhető 4 darab lopásgátló berendezés, 1 darab szoftverlicenc 4 év szoftverkövetéssel, 120 darab fix pontra telepíthető saját áramellátással rendelkező jeladó egység, 1 garnitúra tartalék áramforrás (összesen 120 db) a jeladókhoz, 350 darab mobil jeladó egység audio hanganyag tartalomválasztáshoz és nyelvválasztáshoz, gyors nyelvválasztást segítő rendszer (minimum 25 idegen nyelvre felprogramozva; 10 mobil eszközre, amely mobil eszközök képesek egyszerre legalább 25 idegen nyelv egyedi vagy csoportos kiválasztására), 2500 darab egy fülre akasztható mono fülhallgató, 60 darab fejmikrofon.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Tájékoztatás elj. eredményéről – KÖKIR fejlesztés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/150
Közzététel dátuma: 2020.08.04.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: LaSalle Informatikai és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Elnevezés: KÖKIR és kapcsolódó rendszerek továbbfejlesztése
Jelen közbeszerzési eljárás során kötött keretmegállapodás az Innovációs és Technológiai Minisztérium (továbbiakban ITM) közlekedéssel összefüggő állami feladatainak ellátását biztosító Közúti Központi Információs Rendszer (továbbiakban KÖKIR) és egyéb kapcsolódó közúti közlekedési hatósági rendszereinek továbbfejlesztésére vonatkozik.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.494.000.000,- Ft
Lásd bővebben

NMKH-Információtechnológia-táj. az eljárás eredm.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/150
Közzététel dátuma: 2020.08.04.
Ajánlatkérő: Nógrád Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság;SYSInfo Rendszerinformatikai Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;Infopolis Korlátolt Felelősségű Társaság
Információtechnológai eszközök beszerzése GINOP-5.2.1-14-2015-00001, a GINOP-6.1.1-15-2015-00001, a GINOP-5.3.10-17-2017-00001, a TOP-5.1.1-15-NG1-2016-00001, a TOP-6.8.2-15-ST1-2016-00001, a TOP-5.1.2-15-NG1-2016-00001, és a TOP-5.1.2-15-NG1-2016-00002 kiemelt projektek a Nógrád Megyei Kormányhivatal részprojektje keretében.
Microsoft Office irodai programcsomag: 68 db, projektor: 1 db.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 6.616.900,- Ft
Lásd bővebben

TEE – Különféle informatikai, kutatási eszközök 2.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/150
Közzététel dátuma: 2020.08.04.
Ajánlatkérő: Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Nyertes ajánlattevő: Infopolis Korlátolt Felelősségű Társaság
Különféle informatikai és kutatási eszközök beszerzése a GINOP-2.2.1-15-2017-00097 projekt keretében II. ütem
összesen 38 db informatikai eszköz beszerzése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 12.823.800,- Ft
Lásd bővebben

Országlicence igénylés 2022.06.30-ig
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/151
Közzététel dátuma: 2020.08.05.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Informatika a Látássérültekért Alapítvány
Országlicence igénylés határidejének 2022.06.30-ig történő meghosszabbítása, képernyőolvasó és képernyőnagyító szoftverek letöltéséhez új aktiváló kódok biztosítása, valamint a már kiosztott hitelesítő kódok érvényességének meghosszabbítása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 89.460.000,- Ft
Lásd bővebben

Kamerarendszer karbantartása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/152
Közzététel dátuma: 2020.08.06.
Ajánlatkérő: Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala
Nyertes ajánlattevő: Opti-Cost Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala által működtetett térfigyelő kamerarendszer, a központi adatrögzítési berendezések, megjelenítők, vezérlők karbantartási és szükség szerinti javítási munkálatainak elvégzése tárgyban 24 hónapos időszakra.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 55.450.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/152
Közzététel dátuma: 2020.08.06.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Nyertes ajánlattevő: Lenár-Jagd Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Forenzikus adatelemző szoftver beszerzése (öröklicence + 1 év support) szoftverhasználati betanítással
7 db szoftver
minimum 14 fő maximum 20 fő szoftverhasználati betanításával
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 19.642.000,- Ft
Lásd bővebben

NEPTUN-KRÉTA követés, támogatás, szolgáltatások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/152
Közzététel dátuma: 2020.08.06.
Ajánlatkérő: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal
Nyertes ajánlattevő: EKRÉTA Informatikai Zrt.
NEPTUN-KRÉTA rendszer működtetéséhez szükséges technológiai- és jogszabálykövetés, támogatás (support) és kapcsolódó szolgáltatások nyújtása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 386.067.000,- Ft
Lásd bővebben

Egyetemes postai szolgáltatás mérés 2020-2023
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/152
Közzététel dátuma: 2020.08.06.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: James and Tailor Consulting Tanácsadó Kft.
Keretszerződés az egyetemes és az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő postai szolgáltatások végpontok közötti küldemény átfutási idejének országos mérése céljából.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 75.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Iratkezelő rendszerhez tartozó fejlesztési keret
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/153
Közzététel dátuma: 2020.08.07.
Ajánlatkérő: NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: e-Corvina Informatikai Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 60.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről(versenyújrany)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/153
Közzététel dátuma: 2020.08.07.
Ajánlatkérő: Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő
Nyertes ajánlattevő: ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.
Jelen közbeszerzés tárgya: orvosi vények közbeszerzése a jelen eljárásban kötött szerződés aláírásától számított 12 hónap időtartamban, versenyújranyitás eredményeként megkötendő egyedi adásvételi szerződés keretében
Mennyisége: 288 000 000 db orvosi vény
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.094.400.000,- Ft
Lásd bővebben

Megjelenítő eszközök beszerzése (MESZ)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/153
Közzététel dátuma: 2020.08.07.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: számos cég
Keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárás a… megjelenítő eszközök beszerzése céljából az 1. közbeszerzési részben 6 féle alaptermék, részegységekkel és tartozékokkal egyetemben mindösszesen 34.750 darabos mennyiség, a 2. közbeszerzési részben 4 féle, összesen 3700 darabos mennyiség alaptermék vonatkozásában.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 5.986.683.394,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom

Kezdőcsomag a küldetésorientált innovációs és iparpolitikához

„A University College London (UCL) egyetem közcélú innovációs intézetének (Institute for Innovation and Public Purpose, IIPP) igazgatója, Mariana Mazzucato a vállalkozó állam, az innováció-központú fejlesztés és a küldetésorientált közpolitikák ismert szakértője. Az IIIP Policy Brief 2019 decemberi számában szerzőtársával együtt mintegy keresztmetszetét adja az elmúlt évek ez irányú írásainak (amelyekből többet hírleveleinkben is ismertettünk) a „Küldetések: Útmutató kezdőknek” című összefoglalójában (Missons: A Beginner’s Guide). Mint bevezetőjükben írják, a XXI. századot nagy társadalmi kihívások (mint a klímaváltozás, az öregedő társadalmak vagy az egyenlőtlenségek növekedése) jellemzik, amelyek innovatív megoldást követelnek. Az innováció tekintetében nem csak az a kérdés, hogy milyen arányban részesedik a forrásokból, hanem a kívánatos iránya is. De hogyan lehet meghatározni az irányokat? Az IIPP válasza és mércéje erre a közhasznúság – olyan közösen teremtett közcélú értékek, amelyek igénylik a polgárok részvételét a célmeghatározásban, valamint a képességek és kapacitások fejlesztését, az előállított érték mérhetőségét és az előállított társadalmi javak egyenlő elosztását.

Küldetéseket rendszerint olyan nagy léptékű, bonyolult és nehezen megoldható nagy kihívásokra fogalmaznak meg, mint az ENSZ 17 fenntarthatósági célja (Sustainable Development Goals) vagy a NASA Apolló-programja a 60-as években. A kihívások megválaszolására szükség van a feladat pragmatikus lépésekre bontására, konkrétan meghatározott és mérhető célokkal, amelyek keretet és ösztönzést adnak az innovációnak. A küldetésorientált innovációs és iparpolitikák nem szektorközpontúak, hanem a megoldandó problémákra fókuszálnak, sok szereplő együttműködésével. Míg a hatvanas években a küldetések inkább technológiai jellegűek voltak, ma a nagy társadalmi kérdések a meghatározók, amelyek ennélfogva összetettebbek is a technológiai innovációnál. A küldetéseknél fontos az iránykijelölés, az eredmény elérésének módját azonban nem szerencsés előre kijelölni, mivel a jó válaszokat nem tudhatjuk előre. Sőt, kifejezetten cél a többféle megoldás kifejlesztésének ösztönzése, amelynek során jutalmazni kell a kockázatot és kísérletezést vállaló szereplőket. A régi típusú, technológiai küldetésekkel szemben, amelyeket fentről meghatározott célok vezettek, a társadalmi célú küldetéseknél szereplők széles körének bevonására van szükség a célkijelölésnél, már csak azért is, mert a megoldásnak része az emberek viselkedésének változása is, amihez széleskörű társadalmi elfogadottság kell.

A küldetéseket tehát a nagy kihívások inspirálják, de azok átfogó jellegéhez képest specifikusabbak és körülhatárolhatóbbak. A végén pedig egyértelmű válasz kell adnunk rá, hogy teljesült-e, vagy sem. A küldetés világosan kijelölt céljait projektek egész sorával és támogató szakpolitikai beavatkozásokkal lehet elérni. A küldetések megfogalmazásakor a szerzők öt fő szempontot javasolnak figyelembe venni:

Legyen bátor és inspiráló, széleskörű társadalmi jelentőséggel, ami biztosíthatja a közösség részvételét. Ehhez világossá kell tenni, hogy a várt eredmény hatással lesz az emberek mindennapi életére.

Legyen világos az irány – jól célzott, mérhető és határidőhöz kötött legyen, világos keretekkel. A cél specifikációja történhet igen vagy nem alapú teljesíthetőséggel (pl. sikerült-e embert eljuttatni a Holdra, és biztonságban visszahozni onnan?) vagy előre meghatározott célszámokkal.

Legyen ambiciózus, de realista. Ebben a kockázatvállalásnak és a visszajelzéseknek egyaránt kulcsszerepe van.

Bátorítsa az interdiszciplináris, szektorközi és többszereplős innovációt. A küldetésnek több tudományágat is fel kell ölelnie, szüksége van az iparágak együttműködésére, valamint az állami és magánszereplők közös részvételére.

Fogadjon be többféle, lentről kezdeményezett megoldást. A küldetés teljesíthetősége nem függhet egyetlen kijelölt fejlesztési iránytól vagy technológiától, ezért nyitottnak kell maradnia különböző típusú megoldásokra.

A szemlélet sikeréhez elengedhetetlen, hogy az állam saját szerepvállalásáról vallott felfogása is változzon. Ne csak akkor érezze szükségét a beavatkozásnak, a neoklasszikus felfogás jegyében, ha valami piaci hibát kell orvosolnia, hanem maga is vegyen részt az értékteremtésben és a piacok formálásában. Ez a megközelítés szembe megy a ma uralkodó közgazdasági felfogással, a közhasznúság által vezérelve, ami nem is fér bele a szűken értelmezett közgazdasági keretekbe. A küldetés-orientált szakpolitikák feltétele, hogy a közszolgálatban dolgozók újra megkapják a szükséges bizalmat, a közigazgatást pedig át kell formálni szerkezetileg és állományában is, kreatívvá téve a hivatali rendszert és bevonzva a kiemelkedő szakértőket az apparátusba.

A küldetésorientált innovációs politikák kidolgozásánál fontos megragadni a tovagyűrűző hatásokat, mint ami az innováció egyik legfontosabb hozadéka (ld. az Internetet kifejlesztő ARPA vagy a NASA tevékenységét). Az innovációs rendszerek összetettek. Az innovációs lánc sokféle szereplője hálózatot alkot, amelyben megvan a szerepe az alapkutatásoknak, alkalmazott kutatásoknak és az innovatív cégeknek egyaránt. Utóbbiaknál türelmes finanszírozásra van szükség, ami lehetővé teszi növekedésüket.

A küldetésorientált innovációs és piacformáló politikák kapcsán a szerzők több olyan esetet mutatnak be, amikor az IIPP koncepciói épültek be kormányok vagy nemzetközi szervezetek programjába. Így a vállalkozó állam jegyében íródott „Küldetésorientált innovációs politika: kihívások és lehetőségek” nagy hatással volt az EU innovációs és kutatási fejlesztéseit meghatározó Horizont programra, a 2018-as „Küldetésorientált iparpolitika” pedig a brit kormány 2019-es iparstratégiáját alapozta meg.

A küldetésorientált szakpolitikák sikeréhez küldetésorientált intézményekre is szükség van, a finanszírozást is beleértve. Mivel az innováció sok bizonytalanságot hordoz magában, hosszú az átfutási ideje, kollektív és kumulatív jellegű, mindezek miatt türelmes és stratégiailag elkötelezett finanszírozásra van szükség, amire az állami fejlesztési bankok a legalkalmasabb szereplők.

A küldetésorientált megközelítés korántsem része a mindennapi gyakorlatnak. Ahhoz, hogy az állam e téren átértékelje szerepét, és a piaci kudarcokat orvosló szerepén túlmenően piacformáló és piaci társ-értékteremtő szerepet is betöltsön, illetve hogy ennek megteremtse az elfogadottságát, alapvető fontosságú a megfelelő értékelési módszertan. A hagyományos költség-haszon elemzések itt nem segítenek, sőt, kifejezetten ellene lehetnek az innovatív fejlesztéseknek. Szükséges meghaladni a hivatali rendszer azon öröklött korlátait is, amelyek bonyolult szervezeti formákkal korlátot szabnak az információáramlásnak és a nyitottságnak, vagy merev hivatalos folyamatokkal korlátozzák a kreativitást. A küldetések sikeréhez szükséges a közhivatalok képesség-fejlesztése és rugalmasabbá tétele is. Az alulról induló, kísérletezés-alapú innovációhoz szükség lehet újszerű finanszírozási eszközök egész sorára is, rugalmasan alkalmazkodva az adott innovációs fázis sajátosságaihoz. A küldetések lehetőséget adnak az állampolgári részvételre is, sőt, középpontba állítják azt, mintegy összekötve a kutatás-fejlesztési pénzek elköltését azokkal az ügyekkel, amelyek az embereket foglalkoztatják, keretet adva az együttműködéshez. A közös célok koalíciókat hozhatnak létre, amelyek az átalakítási folyamatban a küldetésorientált innováció megvalósítói lehetnek.

Az IIPP a gyakorlatias elméletalkotás elkötelezettjeként létrehozta a Küldetésorientált Innovációs Hálózatot (Mission-Oriented Innovation Network, MOIN) annak érdekében, hogy összehozza a vezető szakpolitika-formáló intézményeket (mint az állami fejlesztési bankok, innovációs ügynökségek vagy a minisztériumok és állami szervezetek stratégiai egységei) a közhasznú célok megvalósításában érdekelt vállalkozásokkal. A hálózat egyben egy új szakpolitika-formálási keretrendszer megteremtését és tesztelését is jelenti.”

Forrás:
Missions: A beginner’s guide; Mariana Mazzucato, George Dibb; UCL Institute for Innovation and Public Purpose; (IIPP) Policy Brief Series: IIPP PB 09; 2019. december 19.
About MOIN. Learn more about the Mission-Oriented Innovation Network (MOIN); UCL Institute for Innovation and Public Purpose
Lásd még:
Mariana Mazzucato; eGov Hírlevél (korábbi cikkeink)

Az IKT kutatás és fejlesztés Európában és Európán kívül – az elemzés legfontosabb tényei (PREDICT 2020)

„A jelentés az IKT-re irányuló K+F-tevékenységek helyzetét elemzi az EU-28-ban és világszerte további 12 országban. Ez a sorozat 13. tagja. A korábbiakhoz hasonlóan az online változat a következő címen érhető el: https://ec.europa.eu/jrc/en/predict.
A statisztikai adatok lehetővé teszik a következők összehasonlítását:
az IKT-ágazat és a teljes gazdaság;
az IKT-gyártó ágazat és az IKT-szolgáltatások ágazata;
a négy IKT-gyártó ágazat, két IKT-szolgáltató ágazat, valamint az MC- és RS-ágazat (Media and Content, Retail Sector);
az Európai Unió országai;
az EU és a nemzetközi környezet (beleértve a világgazdaság legrelevánsabb országait).
A jelentés különösen az IKT-re irányuló kutatás-fejlesztés makrogazdasági dinamikájára összpontosít.”

Forrás:
The 2020 PREDICT. Key facts report : an analysis of ICT R&D in the EU and beyond; Giuditta De Prato, Monserrat Lopez Cobo (szerk.); ISBN 978-92-76-20790-0 (online), doi:10.2760/291872 (online); Publications Office of the European Union, Joint Research Centre (European Commission); 2020
PREDICT Prospective Insights in ICT R&D; EU Science Hub. The European Commission’s science and knowledge service

Újraéledő francia iparpolitika – új dilemmák, kihívások és eszközök

„Franciaországban – ahol gyakran a német Mittelstand vállalatokat tekintik nemcsak példának, de versenytársnak is – a nagyvállalati fejlesztési modell megrekedése után ismételten napirenden az újraiparosítás. Ezúttal a figyelem fókuszában a középvállalatok, azoknak is egy speciális köre, az ETI-k, valamint a startup cégek kerültek. A dezindusztrializáció negatív hatásai, amit a 2008-as válság tovább súlyosbított, sok vitát generáltak részben a beavatkozás szükségességével, részben annak mikéntjével kapcsolatban. A decentralizált Németországhoz való felzárkózás, az ipari versenyképesség bázisát jelentő Mittelstand-modell sikeresebb alkalmazása komoly kihívás a centralizáltabb berendezkedésű Franciaországban. Az elemzések kimutatták, hogy az ipar relatív elmaradásának hátterében leginkább a gyengébb innovációs teljesítmény jelenik meg. Ezért az állami intézmények és támogatási rendszerek erőteljesen fókuszálnak az innovációs teljesítmény javítására. Bár a vita nem dőlt el, egyre inkább az iparpolitika szükségessége mellett érvelők kerülnek többségbe, úgy tűnik, ismét egy ipart támogató állami politika van kibontakozóban. Annak kapcsán, hogy ez hogyan, milyen eszközökkel történjen, még nagyon nem látszik konszenzus. A francia iparpolitika jelenleg oszcillál a közép- és nagyvállalatokat középpontba állító, valamint a kiemelten a startup vállalkozásokat támogató, ezeket különféle kormányzati eszközökkel támogatni szándékozó nézetek és gyakorlatok között. A két elképzelésben az innováció intenzív támogatása a közös vonás. Egyelőre annak a jelei kevésbé, vagy csak nagyon áttételesen rajzolódnak ki, hogy milyen módon segíti a francia gazdaság- és fejlesztéspolitika és intézményrendszere annak az üzleti környezetnek, infrastruktúrának a fejlesztését, amely ezt az innovációalapú iparpolitikát hatékonyan képes támogatni, illetve hogyan működik a lokális, regionális üzleti infrastruktúra, az oktatási és szakképzési rendszer, amely az innovációt és az ipari teljesítményt közvetetten, de annál eredményesebben tudja ösztönözni.”

Forrás:
Újraéledő francia iparpolitika – új dilemmák, kihívások és eszközök; Egyed Ildikó, Póla Péter; Tér és Társadalom; 34. évfolyam, 1. szám; DOI: https://doi.org/10.17649/TET.34.1.3158; 2020; 96-118. o.

Európa Kulturális Fővárosai Kelet-Közép-Európában

„Az Európai Unió kiváló és sikeres kulturális kezdeményezése az Európa Kulturális Fővárosa projekt. Az ezredforduló utáni két évtizedben a programsorozat Kelet-Közép-Európában is grandiózus módon megvalósult kilenc városban, mely városokban megújulást, ismertséget, kulturális felvirágzást hozott magával. Az első Európa Kulturális Főváros Kelet-Közép-Európában Nagyszeben volt, 2007-ben. Példáját Vilnius követte 2009-ben, a következő években pedig rendre Európa Kulturális Fővárosa volt Pécs, Tallinn, Maribor, Kassa, Riga, Plzen és Wroclaw. Izgalmas kérdés, hogy a programsorozat milyen hatásokat generált ezekben a városokban, milyen hozadéka származott a megvalósított projekteknek, hozzájárult-e – ha igen, miként – a városok fejlődéséhez az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezés? Tudni kell azonban, hogy a projekt jelentős forrásokat igényel, mely olyan felelősséget ró a városokra, hogy a programsorozat képes legyen hosszú távon előremutató városfejlődési eredményeket produkálni. E tanulmányban a kilenc kelet-közép-európai Európa Kulturális Főváros projektjeivel foglalkozunk, megvizsgálva a városok kulturális vízióit, a projektek kézzel fogható eredményeit, illetve összehasonlításra kerülnek a programok költségvetései, valamint a projektévben városokba látogatók száma. Ez utóbbi indikátort az Európa Kulturális Fővárosa projekt kiemelt sikerességi faktorának tekintjük, hiszen kifejezi, hogy milyen mértékben sikerült megszólítani a kultúra iránt érzékeny európai polgárokat. Az eredményesség értékelése kapcsán ugyanakkor eredendően úgy véljük, hogy a kezdeményezés soha nem lesz sikertelen egy városban sem, hiszen a kultúra virágzásáért tett legkisebb erőfeszítés is nagyrabecsülendő.”

Forrás:
Európa Kulturális Fővárosai Kelet-Közép-Európában ; Morvay Szabolcs, Rechnitzer János, Fekete Dávid; Tér és Társadalom; 34. évfolyam, 1. szám; DOI: https://doi.org/10.17649/TET.34.1.3147; 2020; 119-139. o.

Írásbeliség a járványügyi veszélyhelyzet idején, 3. rész

„…5. A cégszerű aláírás elektronikus aláírással és más módszerekkel és az írásbeliség

Az előző problémakörrel függ össze az, hogy cégnyilvántartásban szereplő jogalanyok esetén vajon a 2006. évi V. törvény („Ctv.”) 9. § (4) bekezdését és a 25. § (1) bekezdés r) pontját úgy kell-e érteni, hogy cégszerű aláírást csak az eIDAS szerinti elektronikus aláírással lehet megvalósítani, mégpedig akkor, ha előzetesen bejegyezték a képviselő elektronikus aláírási tanúsítványát a cégjegyzékbe.

Ez a problémakör összefügg azzal, hogy mit jelent a cégszerű aláírás, és az mennyiben tér el az írásbeli szervezeti képviselet kérdésétől (az ügyleti képviselet kérdéskörét kizárva). Beszélhetünk-e szervezeti képviselő nevében írásbeli képviseletről, ha az nem cégszerű, és ha igen, milyen esetben lehet egy szervezeti képviselőnek nem cégszerűen aláírnia? Vagy a nem cégszerű aláírás fogalmilag kizárja az írásbeli szervezeti képviseletet?

A fogalmi bizonytalanság illusztrálására: a Fővárosi Ítélőtábla a Ctv. 9. § (1) bekezdésével összefüggésben (nem ügyleti képviseleti körben) a Pf.20482/2009/4. számú ítéletében egy írásbeli formát igénylő szerződés esetén megjegyezte, hogy „a fénymásolt okiraton lévő aláírással és pecséttel kapcsolatos alperesi aggályok a szerződés létrejöttének megállapíthatósága esetén irrelevánsak lennének, mert csak teljes bizonyító erejű magánokirat esetén követelmény a cégszerű aláírás. Erre figyelemmel az aláírt, de pecséttel el nem látott okirat alapján is megállapítható lenne a szerződés létrejötte.”

Ebből a szóhasználatból az lenne levezethető, hogy a cégszerű aláírásnak a következő értelmezése tűnik ki:

a) a szervezeti képviselő nevében történő, de nem cégszerű aláírás, azaz a Ctv. 9. §-nak nem megfelelő aláírás is aláírás, joghatás kiváltására alkalmas, írásbeli képviselet is lehet, csak éppen nem felel meg a teljes bizonyító erejű magánokiratiság 325. § (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételeknek, mert nem „cégszerű” (a hatályos Pp. szerint: „az okiratot a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően aláírja”);

b) a cégszerű aláírás csak akkor elvárás, ha meghatározott jogszabályhely vagy a felek nyilatkozata ezt kifejezetten előírja, lásd például Ptk. 3:254. § (4) bekezdésében a letéti igazolás esetén.

Ezzel szemben más vélemények és bírósági határozatok szerint cégek esetén a szervezeti aláíró részéről az írásbeli képviselet csak cégszerű lehet, egyébként az aláírás a Ctv. 9. § (1) bekezdés szerinti jogszabályi követelményt sérti, lásd pl. Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 26.K.32.431/2014/5. sz. ítéletét.

Ez utóbbi ügy felülvizsgálata során tett a Kúria olyan alapvető megállapítást, miszerint „a cégszerű aláírásnak nem követelménye az aláírás-minta szerinti fizikai, térbeli elhelyezkedés”. Azaz a cég neve alatt vagy fölött is cégszerűen alá lehet írni, nem kell szó szerint venni az aláírási címpéldány erre vonatkozó rendelkezését (lásd Kfv.38164/2014/4).

Egyet kell érteni a Kúriával, hogy egy ilyen megszorító értelmezés valóban csak haszontalan formalizmus lenne, a forgalom biztonságát éppen csökkentené, ahelyett, hogy növelné.

Úgy véljük, elsődlegesen ugyanezen okból következik az is, miért téves a Ctv. 9. § (4) bekezdésének az az értelmezése, hogy a cégszerű aláíráshoz a képviselő tanúsítvány cégnyilvántartásbeli bejegyzését is meg kell követelni.

Ha ilyen módon értelmezzük a Ctv. 9. (4) bekezdését akkor abból az is következik, hogy a Ptk. 6:7. § (3) bekezdés szerinti írásbeliségi szabályt semmi sem fogja tudni teljesíteni Magyarországon, legalábbis a cégnyilvántartásban szereplő szervezetek esetén – csak az a fokozott biztonságú aláírás, ami be lett jegyezve a cégjegyzékbe. Így az e-mailes kötelezettségvállas sem lehet érvényes, még a legkisebb összegre sem.

Figyelembe kell venni azt is, hogy a Ptk. mondja ki mit jelent az írásbeliség, nem a cégtörvény, és a cégszerű aláírás ilyen formális, előzetes nyilvántartásba vételhez kötött értelmezése csak 1989-ben jelent meg elvárásként az akkori forgalombiztonsági okokból. Mindezekre figyelemmel az is furcsa lenne, ha a cégeljárási törvény előírását olyan kiterjesztően értelmeznénk, hogy az a cégnyilvántartásban szereplő szerveknél újradefiniálhatja az írásbeli képviseletet, úgy, hogy hasonló kógens előírás a nem cégnyilvántartott jogi személyeknél hiányzik. A cégnyilvántartás és közhitelesség szellemiségével is összeegyeztethető, hogy ha nem jelent be egy cég egy aláírásmintát, akkor ahhoz közhitelesség vagy más jogi jellegű támogatás nem fűződik, de ez a szabályozás nem járhat azzal, hogy a Ptk. írásbeliségi követelményeit és a rugalmasság irányába tett intézkedéseit alkalmazhatatlanná teszi.

Ha megnézzük az előterjesztői indoklást a 2007. évi módosításhoz, ez a következőt írta: “A cégjegyzék a jövőben tartalmazhatja a cég képviseletére jogosult elektronikus aláírásának tanúsítványát. Amennyiben az elektronikus tanúsítvány a cégjegyzékbe bejegyzésre kerül, ahhoz további eljárási kedvezmények kapcsolódnak (pl: ingyenes céginformáció).” Az eljárási kedvezmény ugyan nem következett be, de a szövegezés eredetileg sem utalt arra, hogy a fent említett kizárólagossági szándék merült volna fel bárkiben is.

További érv, hogy a papíralapú aláírási címpéldányt már többé nem kötelező csatolni és a cégnyilvántartás részévé tenni (Ctv. 9. § (1) bekezdés). Ha nem csatol valaki papíralapú aláírási címpéldányt a cégnyilvántartáshoz, attól még üzletszerűen működhet a cég, és következésképpen írásban is képviselheti a céget, akár teljes bizonyító erővel. Ugyanakkor a Ctv. 9. § (4) bekezdésének korlátozó értelmezéséből az következne, hogy ha nem csatol elektronikus címpéldányt, akkor nem is jogosult elektronikusan aláírni, tehát elektronikusan jóval szigorúbb az elvárás, mint papíralapon.

Ez az értelmezés végül azért is téves, mert az eIDAS mint uniós rendelet szerinti joghatóságok nem függhetnek attól, hogy egy nemzeti szabály bármi további előírást megfogalmaz-e. Ha egy cégjegyzésre jogosult személy aláír egy, az eIDAS szerinti minősített elektronikus aláírással, az pont ugyanúgy az ő kézzel történő aláírásának joghatását kell, hogy megkapja mindenhol (eIDAS 25. cikk (2) bekezdése), beleértve a cég írásbeli képviselet is és a cégszerű aláírást is. Ennek uniós szinten garanciális jelentősége van, és nem lehet ehhez tagállami plusz követelményeket csatolni, miszerint pl. Magyarországon cégjegyzés esetén ez csak akkor igaz, ha azt a tanúsítványt cégnyilvántartásba veszik. Ez arra figyelemmel is igaz, hogy egyébként az eIDAS kifejezetten kerülni próbálja az érvényességre vagy más alaki követelményekkel kapcsolatos kérdések egységes rendezését (eIDAS 2. cikk (3) bekezdés).

Végül, ha a Ctv. 25. § (1) r) pontot nézzük, abban sem szerepel, hogy „kötelezően bejegyzendő” cégadat lenne az elektronikus aláírási címpéldány, ezt a kijelentést legfeljebb az 1. számú mellékletből vezethetjük le. A törvény azonban ebben a pontban is azt mondja ki, hogy a cégnyilvántartás „szükség szerint” tartalmazza ezt az adatot, és „ha a kérelem tartalmára tekintettel kötelező, akkor… bejegyzéshez szükséges okirat” az elektronikus aláírási címpéldány – de a kérelem tartalmára tekintettel nem lehet kötelező az elektronikus aláírási címpéldány.

Az AVDH cégszerűségi kérdése is ezzel függ össze az előző fejezetben már kifejtettek szerint. Abból kell kiindulni, hogy ha egy személy írásban képviselhet egy céget (akár együttesen, akár önállóan), és ő tesz egy Ptk. szerint egyébként írásbelinek minősülő nyilatkozatot, amit az ő nyilatkozatának tekintünk, és magából a nyilatkozatból egyértelműen kitűnik, hogy ő ezt a nyilatkozatot egyébként egy cég nevében teszi (akár úgy, hogy a neve után vagy elé odaírja a cég nevét), akkor ezt nem kezelhetjük úgy, hogy ne lenne megfelelő az adott cég írásbeli képviselete, és nem mondhatjuk, hogy ez ugyan írásbeli lesz, de nem cégszerű, ezért inkább ne tessék használni.

Összefoglalva: nem adhatunk a cégjegyzés vagy cégszerű aláírás fogalmának egy „szuperírásbeli” tartalmat.

Ez azt eredményezné, hogy minden cég esetén az írásbeliség polgári jogi fogalmát meghaladó feltételeket támasztanánk, mégpedig cégtörvényi-cégeljárási alapokon, és hasonló feltételt más szervezeti forma esetén nem írhatunk elő.

Ilyen „szuperírásbeliséget” a magyar jogban egyedül a teljes bizonyítóerejű magánokiratiság perjogi fogalma eredményezhet. Bár a teljes bizonyító erő nem anyagi jogi kérdés, hanem a bizonyítóerőhöz kapcsolódó perjogi fogalom, mégis rengeteg jogszabályban visszaköszön az ilyen okirat írásbeliséget meghaladó formai előírásokat megfogalmazó természete (lásd például a 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatokat és számtalan más hasonló, fogyasztóvédelmi célú követelményeket). A bizonyítóerő ilyen célú használata az eIDAS előírásai alapján is elfogadott megoldás.

Bár nem jogi, de ettől még fontos kérdés, hogy az aláírás elfogadója milyen esetben milyen módon tud meggyőződni arról, hogy egy személy minősített tanúsítványával aláírt irat valójában a képviseletre jogosulttól származik-e. Ne feledjük, hogy Magyarországon az elektronikus aláírásra használt személyes (azaz nem szervezeti) tanúsítványok – feltehetően adatvédelmi okokból – nem tartalmaznak olyan, bárki számára szemantikailag értékelhető adatokat, hogy ki is valójában a tanúsítvány alanya (nem tartalmaznak az ETSI TS 119 412 műszaki előírás 5.1.3. pontja szerinti természetes személyre vonatkozó szemantikai azonosítót).

Csak az illető neve, egy azonosításra használhatatlan e-mail cím, és két, a hitelesítésszolgáltatón kívüli személyek számára jelentés nélküli egyedi azonosító szerepel: a tanúsítvány egyedi azonosítója (sorszáma, pl. 57EBF34E005C) és egy, a hitelesítésszolgáltatónál az adott alanyt egyedileg azonosító sorozatszám (pl. 1.3.6.1.5.1.21528.2.2.1.21239). (Szervezeti tanúsítványok esetén a szervezet egyedi azonosítását biztosító azonosító szokott szerepelni a magyarországi tanúsítványokban is, például adószám.)

Nem feltétlenül jár el megfelelő gondossággal az a szerv, aki elfogad egy aláírást valamely szervezet (pl. XY Kft.) nevében azért, mert annyit tud róla, hogy egy elektronikusan beérkezett iratot “Kovács János” látta el aláírással, és a cégjegyzék szerint XY Kft. nevében van egy önálló aláírási jogú Kovács János.

Ha az XY Kft. cégjegyzékében azonban szerepel egy Kovács János nevű önálló cégjegyzőnél egy olyan tanúsítvány azonosító, amelynek sorszáma megegyezik az aláírásra használt tanúsítvány sorszámával (és ebből következően az alanyt azonosító sorozatszámok is egyeznek), akkor már biztos, hogy olyan személy aláírásáról van szó, aki jogosult cégjegyzésre az XY Kft. nevében, akkor is, ha egyébként az aláírásra használt tanúsítványban nem szerepel az, hogy XY Kft. nevében jogosultak aláírásra.

Ugyanígy, ha a cégnyilvántartásban az XY Kft. cégjegyzésére jogosult személyekhez egyáltalán nem lett egyetlen elektronikus aláírási tanúsítvány sem bejegyezve, de a megkapott irat olyan elektronikus aláírással lett aláírva, amelynek tanúsítványa nem személyes, hanem szervezeti tanúsítvány, és így az is szerepel benne, hogy az XY Kft. nevében is jogosult nyilatkozni az illető, akkor a hitelesítésszolgáltató köteles volt ellenőrizni az illető aláírási jogát (akár cégjegyzékben szereplő cégjegyzési jog alapján, akár meghatalmazás alapján), tehát bátran hagyatkozhatunk arra, hogy az aláírás készítésekor az illető jogosult volt az adott cég nevében írásbeli nyilatkozatot tenni.

6. Befejezés

Látható, hogy a cégszerű aláírás ilyen szigorú értelmezése oda vezetne, hogy a digitalizált írásbeliség iránti igény ellenére a jog nem lenne képes biztosítani a sokoldalú elektronikus írásbeliséget, csak a közel húsz éve elérhető, de továbbra is még csak szűkebb körben alkalmazott minősített aláírás esetén.

Mindazonáltal lehet, hogy később majd úgy gondoljuk, mégis ez lett volna a helyes irány, a sokoldalú elektronikus írásbeliség egy zsákutca volt csak, ami senkinek a megelégedésére nem szolgált.

A minősített aláírási szabványokkal kapcsolatos keretrendszer ugyanis már húsz éve folyamatos átalakulásban van. Éppen az utóbbi két évben kezdtek el széles körben terjedni azok a műszaki megoldások, amelyek az eddigi akadályt jelentő bonyolult eszközhasználatot ki tudják váltani, mégis megőrzik a szabványos, jól kidolgozott biztonsági megoldások nagy részét. Gondoljunk itt a távoli minősített aláírás biztosította sokoldalú megoldásokra, amely rohamosan terjed.

Ugyanígy láthattuk a veszélyhelyzet során, hogy a minősített tanúsítványok kiállításának másik gyenge láncszeme, a regisztráció és személyazonosság ellenőrzése is egyszerűsíthető, hiszen Magyarországon is most vált lehetővé a távoli személyazonosítás a hitelesítésszolgáltatók számára (lásd az azóta már hatályon kívül helyezett, 132/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet szerinti videótechnológiás azonosítást – ennek megfelelőjét a bankok számára a hazai pénzmosási szabályozás lényegében már több éve biztosítja).

Nem kizárt, hogy a folyamat végén a szabványos minősített aláírási keretrendszerbe tartozó megoldások olyan sikeressé válhatnak, mint amit a huszadik század végén elképzeltünk. Ma azonban azt már látjuk, hogy ennek nem jogi akadályai vannak…”

Forrás:
Írásbeliség a járványügyi veszélyhelyzet idején; Homoki Péter; Ars Boni; 2020. július 20.
(A szerző a Homoki Ügyvédi Iroda irodavezető ügyvédje.)
Szerkesztői megjegyzés:
A tanulmányt terjedelmi okok miatt három részben közöljük.
A további megjelenés tervezett menetrendje:

1. rész (2020. július 27.)
- 1. A jogbiztonság és alkalmazhatóság
- 2. Az MNB válasza a Ptk. 6:7. § (3) bekezdésének problémáira
2. rész (2020. augusztus 3.)
- 3. Teljes bizonyító erejű magánokiratiság kapcsolata az írásbeliséggel
- 4. Az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés problémái
3. rész (2020. augusztus 10.)
- 5. A cégszerű aláírás elektronikus aláírással és más módszerekkel és az írásbeliség
- 6. Befejezés
- Irodalomjegyzék

Természetes vízmegtartó megoldások (NWRM, LIFE-MICCAC projekt) – öt magyar település, amely innovatív módszerekkel készül fel a klímaváltozásra

„Az éghajlat változása a helyi közösségeket világszerte érinti. A veszélyek különféle szélsőséges eseményekben nyilvánulnak meg, a leggyakoribb problémát azonban a víz hiánya vagy túlzott mennyisége okozza. Magyarországon, mivel az éghajlatváltozás hatására 3-5 oC átlaghőmérséklet emelkedés várható, növekednek a vízhiányos és aszályos időszakok, miközben a lehulló csapadék egyre kiszámíthatatlanabbá és intenzívebbé válik, súlyosbodó árvíz- és belvízproblémákat okozva. A vízkészletek védelme és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kockázatok kezelése szempontjából a természetes megközelítéseknek fontos szerepe van. Ezen természet-alapú megoldásokhoz kapcsolódó intézkedések célja a környezet, a talaj és a vízvezető rétegek vízmegtartó képességének védelme és megerősítése az ökoszisztémák és a vízfolyások természetes sajátosságainak helyreállításán és fenntartásán, valamint a természetes folyamatok alkalmazásán keresztül, ezáltal csökkentve a vízkészletek klímaváltozás miatti sérülékenységét.

A vízgazdálkodáshoz kapcsolódó alkalmazkodási gyakorlatokat, melyek a természetes folyamatok és ökoszisztéma szolgáltatások igénybevételén alapulnak, nevezzük természetes vízmegtartó megoldásoknak. Mivel a természetes vízmegtartó megoldásokat „erőteljes” adaptációs lehetőségként tartják számon, ösztönzésük és támogatásuk széles körben kívánatos. Ezek az intézkedések jellemzően költséghatékony, rugalmas/visszafordítható, minden esetben előnyökkel vagy alacsony áldozattal járó, beépített biztonsági réssel rendelkező, gyorsabb döntéshozatalt megengedő megoldásokat kínálnak. A természetes vízmegtartó megoldások a végleges vagy viszonylag irreverzibilis mérnöki módszereket kevésbé támogatják. Szintén lényeges szempont, hogy az intézkedések az éghajlat alakulásától függetlenül nettó előnyök elérését is célozzák. Ez azt jelenti, hogy alacsony költséggel vagy költségmentesen, illetve egyéb módon haszonnal valósíthatók meg, és valószínűsíthetően a jelenlegi, de a potenciális jövőbeli éghajlati viszonyok között is előnyöket hordoznak. A természetes vízmegtartó megoldások további előnye, hogy nem csak vízügyi mérnökségek vagy építőipari vállalatok vehetnek részt a végrehajtásban, hanem a települések, a gazdálkodók és az üzleti vállalkozások is. Ilyen módon a természetes vízmegtartó megoldások a helyi érdekeltek éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodását helyi szinten támogatják.

Szükségszerű annak felismerése, hogy a helyi vízkészletek használatára vonatkozó döntéseket a vízgazdálkodással foglalkozó szervezetek ne egyedül hozzák meg, hanem valamennyi érdekelt féllel együtt olyan konkrét intézkedéseken keresztül, amelyek a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás és klímaadaptáció végrehajtását biztosító jogi és intézményi keretek kialakítását is magukban foglalják.

A víz helyi és globális szinten egyaránt fontos tényező. A vízkészletekben bekövetkező jelentősebb változás az éghajlatváltozás olyan elsődleges hatása, amelyet a helyi közösségek, a gazdálkodók, az üzleti vállalkozások, a lakosok és a helyi igazgatási szervek egyaránt felismernek és érzékelnek.

A LIFE-MICACC projektben bemutatott mintaterületeken élő emberek megélhetése az édesvízi ökoszisztémák egészséges működéséhez közvetlenül kapcsolódik. A célzott természetes vízmegtartó megoldások kialakítása és végrehajtása a helyi gazdaságok számára előnyöket fog biztosítani. Így a kiválasztott településeken bemutathatóvá válik, minként ösztönözhetők a főbb érdekeltek, így a vállalkozások, a gazdálkodók és a beruházók, hogy a saját ellátási láncon belül történő vízfelhasználáson és a természeti tőkétől való függésen keresztül hozzanak progresszívebb és az adott vízgyűjtő-terület egészére kiterjedő intézkedéseket a vízkockázatok csökkentése érdekében.

További információ: http://nwrm.eu/

Beavatkozási területek, pilot helyszínek a partner önkormányzatoknál

Az öt beavatkozási mintaterület olyan magyarországi településeken található, ahol az éghajlatváltozás hatására felerősített jelenségként a közép-kelet-európai kistelepülésekre jellemző vízkockázatok és települési sérülékenység fokozottan tapasztalhatók. Ezen helyzeteket a természetes vízmegtartó megoldások helyi vízgazdálkodási rendszerbe történő integrálásával kívánja kezelni a projekt.

Bátya
Bátya Község Önkormányzata az Alföldön, a Duna mentén, a kalocsai járásban, Bács-Kiskun megyében helyezkedik el. Lakosainak száma megközelítőleg 2140 fő, területe 33,86 km2. Mivel Bátya a Duna mentén fekszik, környezetének geomorfológiai sajátosságait jellemzően a folyó hordalékkúpjának köszönheti. Területén természetes eredetű mélyedések találhatók (mocsarak, lápok, tavak, vízzel borított területek, holtágak, stb.). Az ilyen terület egyik jellemző természeti erőforrása a természetes módon kialakult, majd emberi tevékenység hatására formálódott agyaggödör (kubikgödör), ahonnan a helyi közösségek a házak, a középületek és a gátak építéséhez anyagot termeltek ki. Bátya településhez két nagyobb méretű kubikgödör is tartozik. A beavatkozásra szánt kubikgödör olyan természetes módon kialakult mélyedés, amelyet feltehetően évszázadokkal ezelőtt kezdtek anyag kitermelésére használni. A gödör jelenleg kezeletlen, elhagyott, illegális hulladéklerakóként működik és a település tulajdonát képezi.

A beavatkozás során a kubikgödör vizes élőhelyként kerül helyreállításra kotrással és lankás rézsű kialakításával, amelynek eredményeként nyílt vízfelület jön létre. A tervek szerint szabálytalan, több medencéből álló rendszer kerül kialakításra. Ez azt jelenti, hogy a vizes terület több különböző mélységű kisebb medencéből fog állni, biztosítva azt, hogy állandó nyílt vízfelület és sekélyebb élőhely is kialakuljon. A vízpótlást a lakott területen lehulló esővíz fogja biztosítani a meglévő csatornahálózaton keresztül. A rendszer kezelhetősége érdekében egy vízpótlást biztosító műtárgy és egy vízelosztó műtárgy kerül kiépítésre a medencék közötti vízelosztás biztosítása érdekében.

Ez a mintaterület bemutatja, hogy a helyi önkormányzat bevonásával hogyan lehet a több medencés vizes élőhelyeket a különböző vízzel kapcsolatos éghajlati események (jelen esetben aszály és szélsőséges esőzések) kezelésére használni.

Püspökszilágy
Püspökszilágy, Pest megye váci járásában, a Nyugati Cserhát déli részén, a Duna és Tisza vízválasztóján terül el, Váctól mintegy 15-16 kilométerre, délkeletre. Megközelítőleg 730 fős zsákfalu, 25,3 km2-es területtel. Legjelentősebb felszíni vize a Szilágyi-patak, amelynek vízgyűjtő-területe kicsi, mindössze 10 km2. Az évi átlagos csapadékmennyiség csupán 600 mm körüli. A település 2-3 évente jelentkező rekord szintű villámárvizeket tapasztalt az utóbbi 1-2 évtized során, ami korábban nem volt jellemző. Ez jelentős talajlehordáshoz vezet és kárt okoz az épületállományban, miközben nyáron a völgyfenék teljesen kiszárad, ami a mezőgazdaságot, az ökoszisztémát és a talajvízkészletet hátrányosan érinti.

Püspökszilágy célja az árhullámmal lezúduló víz és hordalék visszatartása a felső vízgyűjtőn, mielőtt az elérné az épített környezetet. E célból a vízmosásokban és a Szilágyi-patakban négy fából épített hordalékfogó műtárgy (fenékküszöb) kerül megépítésre. A megtartott vízmennyiség a magasabban fekvő termőföldek és erdők vízellátását fogja biztosítani. Az alsó vízgyűjtőnél, a völgyfenékben jellemzően szántóföld, illetve épített környezet található. Itt, a Szilágyi-patak árterének egy részén, az árvíz és hordalék befogadására és tárolására alkalmas vizes élőhely és tórendszer kerül kialakításra a vízmegtartó képesség növelése és az aszálykockázat csökkentése érdekében. Ezenkívül közvetlenül a vízgyűjtő rendszer fölött fából készült fenékküszöb épül a hordalék megfogására.

Püspökszilágy a projektben a domb- és hegyvidéki falvak éghajlatváltozással kapcsolatos problémáinak lehetséges megoldásait jeleníti meg a helyi vízgyűjtő alsó és felső szakaszát egyaránt érintő integrált természetes vízmegtartó rendszer kialakításával.

Ruzsa
Ruzsa kis falu, lakosainak száma 2800 fő, területe 4800 hektár. A település Délkelet-Magyarországon, a Duna-Tisza közi Homokhátságon helyezkedik el, ami az ország legszárazabb területe. A Duna-Tisza köze átlagos csapadékmennyisége csökken, aminek legfontosabb következménye a talajvízszint süllyedése. Ruzsa viszonylag magas fekvése az erőteljesebb vízszivárgáshoz és a vízmegtartó képesség gyengüléséhez járul hozzá.

A település célja csapadékvíz helyben tartása, a bel- és külterületeken egyaránt. A vízvisszatartás érdekében a külterületen meglévő csatornahálózatot tervezik átalakítani. A meglévő csatornát eredetileg talajvíz és belvíz lecsapolására tervezték. A jelenlegi és a továbbiakban épített három csatornaszakasz kialakítása lehetővé teszi a természetes vízmegtartást. A négy csatornaszakasz kialakítása lehetővé teszi a település számára a belvíz megtartását és a beszivárgás elősegítését a talajvíz-tartalékok visszatöltéséhez a termőföldek és az ökoszisztéma szükségleteinek megfelelően. Az egyik csatorna mintaterületként a helyi földhasználók közötti innovatív együttműködést fogja szolgálni, mely az időszakos elöntésekkel leginkább érintett földparcellák „zöldítését” segíti elő. E területek korábban többnyire vizes élőhelyek voltak. Ez szintén olyan innovatív adaptációs intézkedés, ami később más régiókban is alkalmazásra kerülhet. A helyben kibocsátott, öntözésre felhasználható szürke víz összegyűjtésére és felhasználására a település lakott részének egy használaton kívüli mélyedésében tavat alakítanak ki, mely a falusi környezet zöldítéséhez fog hozzájárulni. A település külterületén lévő szennyvíztisztító telep naponta 200 m3 tisztított vizet bocsát ki. Ez a vízmennyiség a szennyvíztisztító telep közvetlen közelében kerülne megtartásra (a lakott területen kívül) egy 1 hektár területű tározó tóban. A víz itteni beszivárgása a talaj káros átalakulási folyamatainak visszafordítását és az aszálykockázat csökkentését fogja szolgálni.

A Ruzsán megvalósuló kísérleti projekt replikálható modellként szolgál majd a teljes Duna-Tisza köze és Európa más száraz területei számára a talajvíz-tartalékok visszatöltését célzó kombinált vízmegtartó intézkedéseken keresztül.

Rákócziújfalu
Rákócziújfalu Magyarország Észak-Alföldi Régiójában, Jász-Nagykun-Szolnok megyében található település, körülbelül 2000 lakossal. A régió a Tisza vízgyűjtő-területének középső szakaszán található, az árvíz, a belvíz, az aszály, a hőhullámok és a heves esőzések kockázatának rendkívüli mértékben kitett. A régió kulcsfontosságú, kiemelkedő jelentőségű ágazata a mezőgazdaság. A szomszédos településen két nagy élelmiszer- és italvállalat üzeme működik. A Heineken palackozott sört állít elő árpából, míg a Bunge napraforgó- és repcemagból készült nyers növényi olaj gyártásával foglalkozik. Az Alföldön termelt árpa, napraforgó és repce a belvíz, az árvíz, az aszály, a hőhullámok és a heves esőzések hatásainak egyaránt kitett. Egy átlagos év során az árpa, napraforgó és repce termesztésével foglalkozó gazdák számára a vetési időszakot a belvízhelyzet nehezíti, majd a gyakori hőhullámok, a tartós aszályok és a kiszámíthatatlan, heves esőzések okoznak károkat.

A cél a belvíz és a heves esőzés okozta vízfelesleg megtartása az aszálykockázatok mérséklése érdekében természetes vízmegtartó megoldások tervezésén és megvalósításán keresztül. Ennek érdekében a külterületen található csatornahálózat, amely a belvíz és esővíz megtartása céljából korábban nem került felhasználásra, átalakítják a víz megtartására alkalmas műtárgyakkal. Továbbá egy alacsony fekvésű termőterület helyén 0,6 hektár kiterjedésű vizes élőhely kerül kialakításra hordalék eltávolításával, valamint gát és egy vízmegtartó műtárgy megépítésével.

Ez prototípus jellegű megoldásként szolgálhat olyan régióknak, ahol a mezőgazdaság, valamint az élelmiszer- és üdítőital-ipar ellátási lánca nagy hatással van a vízkészletekre. A tervezett infrastrukturális elem alacsony költségű, lemásolható modellt jelent több ezer hektár alacsony minőségű szántóföld számos előnnyel járó használatára az éghajlat-változáshoz való helyi alkalmazkodás érdekében. A Tisza egykori árterén ezerszám találhatók ilyenfajta mélyfekvésű területek, de eddig nem próbálták meg alkalmazni őket a klímaváltozásból fakadó kockázatok (belvízi elöntések, heves esőzések és aszály együtt) csökkentésére.

Tiszatarján
Tiszatarján Borsod-Abaúj-Zemplén megyének Mezőcsát járásában található. 1400 lakossal és 40,4 km2 területtel rendelkezik. A település a Tisza partján fekszik, területének egynegyede a folyó árteréhez (hullámtér, töltések közötti rész) tartozik. A falu gazdaságilag hátrányos helyzetű vidéki település, emiatt alkalmazkodási képessége is alacsony. Az ártér a kiszámíthatatlan, erőteljes áradásoknak, a tartós és egyre gyakoribb aszályoknak, valamint a belvíznek egyaránt rendkívüli mértékben kitett. Az árvíz terméskárokat és az invazív növényfajok elszaporodását eredményezi, az aszály pedig az ökoszisztéma, a mezőgazdaság és a rekreációs ágazat számára okoz vízhiányt, ami az érzékenységet nagymértékben növeli.

A település célja a helyi bioenergia termelés növelése, az invazív növényfajok visszaszorítása, a vízmegtartás, a félig természetes legeltetés, valamint az ökoturizmus előmozdítása. Ennek érdekében kisléptékű természetes vízmegtartó beavatkozásokat fognak végrehajtani az ártérben, a kubikgödrökkel borított területen állandó, nyílt vízfelületek létrehozásával. Ezek egymással összekapcsolt állandó vízfelületként fognak működni. A talajvízbe beszivárogva a mezőgazdaság számára természetes vízellátást fognak biztosítani, emellett szaporodó- és búvóhelyként, illetve táplálkozóhelyként szolgálnak majd a vízimadarak, a kétéltűek és a legelő állatállomány számára. A vizes élőhely a szántóföldeken felgyülemlett belvíz elraktározására is alkalmas lesz. Helyi ökoturizmus fejlesztése érdekében a helyreállított ártérben, a vizes élőhelyen és a kis tórendszer környékén látogató ösvény kerül kialakításra. Továbbá fontos a mintaterület jogi védettségének biztosítása a beruházás fenntarthatósága érdekében.

A helyreállított tájra alapozó ökoturizmus és az ártérben fenntartható módon megtermelt, megújuló energiát szolgáltató biomassza használata gazdaságilag is fenntarthatóvá teszi a modellt. Ez a prototípus igen nagy replikációs potenciállal bír, és jó példaként szolgálna a Tisza és mellékfolyói mentén más helyi közösségek számára, amelyek egyre sérülékenyebbek az éghajlati és a vízzel kapcsolatos kockázatok szempontjából.”

Forrás:
Life – MICACC: Az önkormányzatok integráló és koordináló szerepének megerősítése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében; Belügyminisztérium, Önkormányzati Koordinációs Iroda
Természetes vízvisszatartás Magyarországon; WWF Magyarország
Natural Water Retention Measures (NWRM); The European NWRM Platform

Törvények, rendeletek

16/2020. (VIII. 5.) BM utasítás a lakosság SMS alapú riasztásának és veszélyhelyzeti tájékoztatásának rendjéről

„ 1. § Az utasítás hatálya a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságra (a továbbiakban: BM OKF), az Országos Rendőr-főkapitányságra, a Terrorelhárítási Központra (a továbbiakban együtt: önálló belügyi szervek), valamint a Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központ vezetőjére terjed ki.

2. § Ezen utasítás alkalmazásában

a) lakosságtájékoztató üzenet: rendkívüli esemény esetén a lakosság SMS alapú riasztása és veszélyhelyzeti tájékoztatása;

b) Rendszer: az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 92/C. §-ában és 145/A. §-ában foglalt rendelkezések végrehajtására Magyarország lakosságának egészségét, illetve élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető rendkívüli események megelőzése, az azok elhárítására való felkészülés, a bekövetkezett rendkívüli események hatásainak csökkentése, megszüntetésének, valamint az eredeti helyzet visszaállításának támogatása érdekében létrehozott és a BM OKF által üzemeltetett riasztási és veszélyhelyzeti lakosságtájékoztató rendszer;

c) Rendszerleírás: a BM OKF által – a szolgáltatókkal kötött megállapodások figyelembevétele mellett – elkészített egységes dokumentáció, mely a Rendszer működésével és alkalmazásával kapcsolatos alapvető szabályokat, műszaki paramétereket, a lakosságtájékoztató üzenet formájának, tartalmának és közzétételének minimális követelményeit, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb szükséges információkat tartalmazza.

3. § A lakosságtájékoztató üzenetek kiadását a Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központ vezetője vagy az önálló belügyi szervek (a továbbiakban együtt: javaslattevő) javaslata alapján – a 4. § (2) bekezdése szerinti kivétellel – a belügyminiszter engedélyezi.

4. § (1) Az engedélyezett lakosságtájékoztató üzenetet a javaslattevő ügyeleti szolgálata, hiteles és visszaigazolható formában megküldi a BM OKF ügyeleti szolgálata részére. A visszaigazolást követően a BM OKF ügyeleti szolgálata haladéktalanul intézkedik a lakosságtájékoztató üzenet szolgáltatók részére történő megküldéséről.

(2) Lakosságtájékoztató üzenet halaszthatatlan intézkedést igénylő esetben a belügyminiszter engedélye nélkül is kiadható. Ebben az esetben a javaslattevő – a halaszthatatlan intézkedés tényére hivatkozva – közvetlenül küldi meg a lakosságtájékoztató üzenetet a BM OKF ügyeleti szolgálata részére, és erről a belügyminisztert haladéktalanul tájékoztatja.

(3) A javaslattevő a BM OKF-et tájékoztatja arról, hogy a lakosságtájékoztató üzeneteket mely földrajzi területen, milyen határidővel kívánja közzétenni.

(4) A BM OKF ügyeleti szolgálata a lakosságtájékoztató üzenet közzétételéről a Belügyminisztérium Ügyelete részére haladéktalanul jelentést küld. A lakosságtájékoztató üzenet közzétételében közreműködő ügyeleti szolgálatok az üzenet kiadását a napi jelentésükben rögzítik.”

Forrás:
16/2020. (VIII. 5.) BM utasítás a lakosság SMS alapú riasztásának és veszélyhelyzeti tájékoztatásának rendjéről; Nemzeti Jogszabálytár
A belügyminiszter 16/2020. (VIII. 5.) BM utasítása a lakosság SMS alapú riasztásának és veszélyhelyzeti tájékoztatásának rendjéről; Hivatalos Értesítő; 2020. évi 44. szám; 2020. augusztus 5.; 4249-4250. o. (PDF)

32. szám, 2020. augusztus 10.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek