Tartalomjegyzék

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az adatvezérelt működés nehezen kezelhető problémák elé állítja a vállalatokat
Tárgyszavak: adatvezérelt szervezet, digitális szervezet, gazdasági informatika, szervezeti informatika

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések – 2021. december 6.

674/2021. (XII. 3.) Korm. rendelet a sportorvosi engedélyek érvényességének a veszélyhelyzet idejére történő meghosszabbításáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 221. szám; 2021. december 3.; 10089. o. (PDF)
675/2021. (XII. 3.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló egyes rendelkezések eltérő alkalmazásáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 221. szám; 2021. december 3.; 10089-10090. o. (PDF)
670/2021. (XII. 2.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 220. szám; 2021. december 2.; 10056-10057. o. (PDF)
671/2021. (XII. 2.) Korm. rendelet az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 220. szám; 2021. december 2.; 10058. o. (PDF)
647/2021. (XI. 30.) Korm. rendelet a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény hatálybalépésére tekintettel egyes törvények eltérő alkalmazásáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 217. szám; 2021. november 30.; 9816-9820. o. (PDF)
648/2021. (XI. 30.) Korm. rendelet a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény hatálybalépésével összefüggő kormányrendeleti szabályokról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 217. szám; 2021. november 30.; 9821-9828. o. (PDF)
649/2021. (XI. 30.) Korm. rendelet a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény hatálybalépésére tekintettel egyes veszélyhelyzeti kormányrendeletek módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 217. szám; 2021. november 30.; 9828-9830. o. (PDF)
650/2021. (XI. 30.) Korm. rendelet a veszélyhelyzeti gyógyszerellátáshoz szükséges egyes intézkedésekről
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 217. szám; 2021. november 30.; 9830-9831. o. (PDF)
651/2021. (XI. 30.) Korm. rendelet az alkalmi munka éves időtartamának eltérő veszélyhelyzeti szabályairól
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 217. szám; 2021. november 30.; 9831. o. (PDF)
652/2021. (XI. 30.) Korm. rendelet az egészségügyi irányítás egyes veszélyhelyzeti szabályairól, továbbá a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó egészségügyi szolgáltató, valamint az ennek irányítása alá tartozó egyéb egészségügyi szolgáltató irányításának veszélyhelyzeti rendjéről szóló 691/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 217. szám; 2021. november 30.; 9832-9833. o. (PDF)
654/2021. (XI. 30.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet, valamint a veszélyhelyzet ideje alatt a bírósági és ügyészségi szervezeti és jogállási törvények egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 531/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 217. szám; 2021. november 30.; 984032-9842. o. (PDF)
23/2021. (XI. 29.) HM rendelet a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény hatálybalépésével összefüggésben egyes honvédelmi miniszteri rendeletek módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 216. szám; 2021. november 29.; 9785-9787. o. (PDF)

Közigazgatás, politika

Jövőre ismét 70 milliárdos a keretösszeg a Magyar Falu Programban

„Gyopáros Alpár közölte: a pályázatokat várhatóan már 2022 első munkanapján kiírják, az elbírálás időtartamát pedig a korábbi 120 napról 90 napra csökkentik, hogy a pénz minél hamarabb eljuthasson a kistelepülésekhez.

Hozzátette: a rendelkezésre álló forrásokat a pályázati igények alapján akár több tízmilliárd forinttal kiegészítheti év közben a kormányzat.

Elmondta, jövőre 14 fejlesztési témakörben pályázhatnak a program forrásaira az 5 ezer lakosnál alacsonyabb lélekszámú kistelepülések.

Az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok fejlesztése programpontban polgármesteri hivatalként is működő faluházak fejlesztésére, közösségi terek fejlesztésére, kültéri közösségi terek, például színpadok vagy gépjármű tárolására alkalmas létesítmény építésére, felújítására, orvosi rendelők fejlesztésére, fogászati szék beszerzésére, óvodák és bölcsődék felújítására, korszerűsítésére kaphatnak támogatást az önkormányzatok.

Szintén lehet pályázni közösségszervezéshez kapcsolódó eszközbeszerzésre és közösségszervező bértámogatásra, egyházi közösségi terek fejlesztésére, egyházi közösségszervezéshez kapcsolódó eszközbeszerzés és közösségszervező bértámogatására, egyházi, illetve önkormányzati tulajdonában lévő temetők infrastrukturális fejlesztésére, kommunális eszközök, a közterületek karbantartásához szükséges gépek beszerzésére, óvodai és közterületi játszóterek fejlesztésére.

Továbbá járdák, önkormányzati utak, hidak, kerékpárforgalmi létesítmények, vízelvezető rendszerek építésére, felújítására, szolgálati lakások felújítására, fejlesztésére, tanya- és falugondnoki buszok beszerzése, iskolaépületek, tornatermek fejlesztésére is lehet pályázatokat benyújtani, illetve újra meghirdetik a Falusi Civil Alapot – sorolta a kormánybiztos.

Az egyházi intézmények fejlesztése esetében nem az önkormányzat, hanem az egyházközség a kedvezményezett – fűzte hozzá.

Arról is beszámolt, hogy az elmúlt három évben már több mint 200 milliárd forintnyi forrást használhattak fel a kistelepülések a Magyar Falu Program keretében.

Ugyancsak a kistelepüléseken élőket segíti a falusi csok, amelyet indulása óta 27000 család vett igénybe 145 milliárd forint értékben. A falusi útalap felhasználása nyomán pedig 2019 óta 3000 kilométernyi mellékutat újítottak fel és jövőre további 1500 kilométernyi mellékút újulhat meg – mondta Gyopáros Alpár.”

Forrás:
Jövőre ismét 70 milliárdos a keretösszeg a Magyar Falu Programban; Miniszterelnökség; 2021. december 2.

Európai Unió

Az Európai Bizottság üdvözli a létrejött megállapodást az európai adatkormányzási rendeletről

„A Bizottság üdvözli, hogy az Európai Parlament és az uniós tagállamok a mai napon politikai megállapodásra jutottak az európai adatkormányzási rendeletről. A háromoldalú tárgyalások lezárultak, így a jogi szöveg az Európai Parlament és a Tanács elé kerülhetnek a végleges jóváhagyás céljából.

Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök a következőket nyilatkozta: „Ez a rendelet a szilárd és méltányos adatközpontú gazdaság létrehozásának első építőköve. Megfelelő feltételeket teremt a megbízható adatmegosztáshoz, összhangban európai értékeinkkel és alapvető jogainkkal. Biztonságos környezetet hozunk létre az adatok ágazatok és a tagállamok közötti megosztásához, mind a társadalom, mint a gazdaság javára.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos hozzátette: „A mai napon elfogadott adatkormányzási rendelettel közös megközelítést határozunk meg az adatmegosztásra vonatkozóan – az európai módszert. Megkönnyítjük az egyre növekvő mennyiségű ipari adatok ágazatok és tagállamok közötti áramlását, hogy Európa a világ első számú adatkontinensévé válhasson. Mindezt bizalomépítéssel kívánjuk elérni: az adatokat generáló egyének és vállalatok kezébe adjuk az irányítást, hogy továbbra is ellenőrizhessék az általuk létrehozott adatokat. Dióhéjban egy nyitott, ugyanakkor szuverén európai egységes adatpiacot hozunk létre.”

A 2020 novemberében javasolt adatkormányzási rendelet megteremti az új európai adatkormányzási módszer alapját, összhangban az uniós szabályokkal, például a személyes adatok védelmével, a fogyasztóvédelmi és a versenyszabályokkal. E rendeletnek köszönhetően több adat áll majd rendelkezésre és lesz megosztható Unió-szerte az ágazatok és a tagállamok között. Az európai adatstratégiában bejelentetteknek megfelelően ösztönözni fogja az adatmegosztást és a közös európai adatterek – például a feldolgozóipar, a kulturális örökség és az egészségügy – fejlesztését.

A következő lépések
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött politikai megállapodást az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak még hivatalosan jóvá kell hagynia.

A Bizottság hamarosan javaslatot tesz egy második jelentős jogalkotási kezdeményezésre, az adatmegosztásról szóló jogszabályra is, hogy maximálisan kiaknázza az adatok értékét a gazdaság és a társadalom számára. Az adatmegosztásról szóló jogszabálynak az a célja, hogy előmozdítsa az adatmegosztást a vállalkozások között, valamint a vállalkozások és a kormányok között. 2021. június 3. és szeptember 3. között nyilvános konzultációra került sor, amelynek eredményeit a következő napokban teszik közzé.

E két egymást kiegészítő kezdeményezés mellett a Bizottság továbbra is fejleszti és finanszírozza az európai adattereket, hogy adatokat gyűjtsön olyan kulcsfontosságú stratégiai ágazatokban és közérdekű területeken, mint például az egészségügy, a mezőgazdaság és a feldolgozóipar.

Háttér-információk
Az adatkormányzásról szóló rendeletre irányuló, 2020. november 25-én előterjesztett javaslat az első olyan jogalkotási kezdeményezés, amelyet az európai adatstratégia keretében fogadtak el.

A rendelet magában foglal többek között:

az adatmegosztásba vetett bizalom növelését célzó intézkedéseket, mivel a bizalom hiánya jelenleg komoly akadály, és magas költségeket von maga után;

a semlegesség biztosítására irányuló új uniós szabályokat, hogy az új adatközvetítők az adatmegosztás megbízható szervezőiként működhessenek;

a közszféra bizonyos adatainak további felhasználását megkönnyítő intézkedéseket (például az egészségügyi adatok egyértelmű feltételek melletti további felhasználása előmozdíthatja a ritka vagy krónikus betegségek gyógymódjaira irányuló kutatást);

olyan eszközöket, amelyek révén az európaiak ellenőrizhetik az általuk generált adatok felhasználását azáltal, hogy a vállalatok és az egyének egyértelműen meghatározott feltételek mellett könnyebben hozzáférhetővé tudják majd tenni adataikat a szélesebb értelemben vett közjó érdekében.

További információk
Adatkormányzási rendelet

Kérdések és válaszok

Tájékoztató

A 2020. február 19-i adatstratégia”

Forrás:
A Bizottság üdvözli az adatmegosztás előmozdításáról és az európai adatterek támogatásáról szóló politikai megállapodást; Európai Bizottság; 2021. november 30.

Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament ideiglenes megállapodása az európai adatkormányzási rendeletről

„A Tanács és az Európai Parlament tárgyalói a mai napon ideiglenes megállapodásra jutottak egy olyan új jogszabályról, amelynek célja az adatok rendelkezésre állásának előmozdítása és megbízható környezet teremtése annak érdekében, hogy könnyebbé váljon az adatok kutatási célú felhasználása, illetve az új, innovatív szolgáltatások és termékek létrehozása.

Az adatkormányzási rendelet olyan szilárd mechanizmusokat fog bevezetni, amelyek segítségével könnyebbé válik a védett közadatok bizonyos kategóriáinak további felhasználása, megnő a bizalom az adatközvetítő szolgáltatások iránt, és Európa-szerte elő lehet segíteni az adataltruizmust.

A rendelet fontos eleme az európai adatstratégiának, amelynek célja az adatgazdaság támogatása, az anyagi jólét és a jóllét növelése, valamint Európa versenyelőnyének biztosítása a polgárai és vállalkozásai érdekében.

Az adatkormányzási rendelet fontos mérföldkövet jelent abban, hogy az elkövetkező években fellendüljön Európában az adatvezérelt gazdaság. Az ellenőrzés lehetővé tétele és a bizalom megteremtése révén hozzá fog járulni a vállalkozások és az egyének által előállított hatalmas mennyiségű adatban rejlő potenciál felszabadításához, ami elengedhetetlen a mesterségesintelligencia-alkalmazások fejlesztéséhez, és döntő fontosságú az EU e területtel kapcsolatos globális versenyképességéhez. Az adatalapú innovációk segíteni fognak bennünket egy sor társadalmi kihívás kezelésében és a gazdasági növekedés ösztönzésében, ami nagyon fontos a Covid19-járvány utáni helyreállítás szempontjából. – Boštjan Koritnik, Szlovénia közigazgatási minisztere, a Tanács elnöke

A védett közadatok szélesebb körű további felhasználása
Az adatkormányzási rendelettel létrejön egy olyan mechanizmus, amely lehetővé teszi a közadatok bizonyos kategóriáinak biztonságos további felhasználását olyan esetekben, amikor az adatokra mások jogai vonatkoznak. Ide tartoznak például az üzleti titkok, a személyes adatok és a szellemitulajdon-jogokkal védett adatok. Az ilyen további felhasználást lehetővé tevő közszférabeli szervezeteknek rendelkezniük kell az ahhoz szükséges megfelelő technikai felszereléssel, hogy maradéktalanul biztosítani tudják a magánélet védelmét és az adatok bizalmas jellegét.

E tekintetben a rendelet ki fogja egészíteni a nyílt hozzáférésű adatokról szóló 2019-es irányelvet, amely az adatok ilyen típusára nem vonatkozik.

A közadatok további felhasználására vonatkozó kizárólagos megállapodások kötésére akkor lesz lehetőség, ha az ilyen felhasználás általános érdekű szolgáltatások nyújtásához indokolt és szükséges. A már megkötött szerződések legfeljebb 2,5 évre, az új szerződések pedig 12 hónapra szólhatnak majd.

A Bizottság olyan európai egységes hozzáférési pontot hoz majd létre, amely a közadatok kereshető elektronikus nyilvántartásával rendelkezik. A nyilvántartás a nemzeti egyablakos információs pontokon keresztül lesz elérhető.

Új üzleti modell az adatközvetítéshez
Az adatkormányzási rendelet keretet hoz létre egy olyan új üzleti modell – az adatközvetítő szolgáltatások – előmozdítására, amely biztonságos környezetet nyújt majd ahhoz, hogy a vállalkozások és az egyének megoszthassák adataikat.

E szolgáltatások a vállalkozások esetében megvalósulhatnak olyan digitális platformokon, amelyek támogatást nyújtanak a vállalatok közötti önkéntes adatmegosztáshoz vagy elősegítik a jogszabályban előírt adatmegosztási kötelezettségek teljesítését. E szolgáltatások igénybevételével a vállalkozások képesek lesznek anélkül megosztani adataikat, hogy visszaélésektől vagy versenyelőnyük elveszítésétől kellene tartaniuk.

A személyes adatok esetében az ilyen szolgáltatások és szolgáltatóik segíteni fogják az egyéneket az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szerinti jogaik gyakorlásában. Ezáltal az emberek könnyebben tudnak majd teljes ellenőrzést gyakorolni az adataik felett, és lehetővé válik, hogy megosszák őket olyan vállalkozásokkal, amelyekben megbíznak. Ez történhet például új személyesadat-kezelési eszközökkel, például személyesadat-terek vagy adattárcák, azaz olyan alkalmazások segítségével, amelyek az adattulajdonos hozzájárulása alapján osztanak meg adatokat.

Az adatközvetítő szolgáltatókat nyilvántartásba kell majd venni annak érdekében, hogy ügyfeleik tudják, hogy megbízhatnak bennük.

E szolgáltatók más célokra nem használhatják fel a megosztott adatokat. Nem tehetnek szert előnyökre az adatok révén – például értékesítésük által. Az általuk végzett tranzakciókért ugyanakkor felszámíthatnak díjakat.

Adataltruizmus a közjó érdekében
Az adatkormányzási rendelet értelmében az egyének és a vállalkozások könnyebben tehetnek önkéntesen elérhetővé adatokat a közjó érdekében, például orvosi kutatási projektekhez.

Az általános érdekű adatgyűjtést végezni kívánó szervezetek kérhetik felvételüket az elismert adataltruista szervezetek nemzeti nyilvántartásába. A nyilvántartásban szereplő szervezetek Unió-szerte elismertnek minősülnek. Ez megteremti az adataltruizmushoz szükséges bizalmat, és arra sarkallja majd az egyéneket és a vállalkozásokat, hogy adatokat adományozzanak ilyen szervezetek számára a szélesebb körű társadalmi javak érdekében történő felhasználásra.

Ha egy szervezet szándékában áll, hogy az adatkormányzási rendelet szerinti adataltruista szervezetként ismerjék el, külön szabálykönyvnek kell megfelelnie.

A szolgáltatók könnyű beazonosítása
A logó formáját öltő önkéntes tanúsítás megkönnyíti majd az olyan adatközvetítő szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók és adataltruista szervezetek beazonosítását, amelyek megfelelnek a szabályoknak.

Az Európai Adatinnovációs Testület
Létrejön egy új struktúra, az Európai Adatinnovációs Testület, amelynek feladata egyebek mellett az lesz, hogy tanácsot és támogatást nyújtson a Bizottságnak az adatközvetítő szolgáltatások interoperabilitásának fokozásához, valamint az adatterek kialakításának elősegítésére vonatkozó iránymutatások kiadásához.

A nem személyes adatokhoz való nemzetközi hozzáférés és ezen adatok határokon átnyúló továbbítása
Az adatkormányzási rendelettel biztosítékok jönnek létre, amelyek védik a közadatokat, az adatközvetítő szolgáltatásokat és az adataltruista szervezeteket a nem személyes adatok jogellenes nemzetközi továbbításával, valamint az ilyen adatokhoz való kormányzati hozzáféréssel szemben. A személyes adatok számára az EU az általános adatvédelmi rendelettel már hozott létre hasonló garanciákat.

A Bizottság – másodlagos jogszabályok útján – megfelelőségi határozatokat fogadhat el, amelyekben megállapítja, hogy az adott nem uniós országok megfelelő biztosítékokat nyújtanak az EU-ból továbbított nem személyes adatok felhasználásával kapcsolatban. E határozatok hasonlóak lennének az általános adatvédelmi rendelet szerinti, a személyes adatokhoz kapcsolódó megfelelőségi határozatokhoz. Úgy kell tekinteni, hogy léteznek ilyen biztosítékok, ha a szóban forgó ország olyan egyenértékű intézkedésekkel rendelkezik, amelyek az uniós vagy tagállami jog által biztosítotthoz hasonló védelmi szintet biztosítanak.

A Bizottság szerződési mintafeltételeket is elfogadhat a közszférabeli szervezetek és az adatok további felhasználói támogatása érdekében abban az esetben, ha a közadatokat harmadik országokba továbbítják.

Az alkalmazás kezdete
Az új szabályok 15 hónappal a rendelet hatálybalépését követően válnak alkalmazandóvá.

A további lépések
A ma létrejött ideiglenes megállapodást a Tanácsnak még jóvá kell hagynia, ezért azt jóváhagyás céljából benyújtják a Tanács előkészítő szerveként működő Állandó Képviselők Bizottságának (Coreper).

Európa digitális jövője (háttér-információk)”

Forrás:
Az adatmegosztás előmozdítása: az elnökség megállapodásra jutott a Parlamenttel az adatkormányzási rendeletről; Európai Unió Tanácsa; 2021. november 30.

Az Európai Bizottság döntése nyomán folytatódik az uniós igazságszolgáltatási rendszerek további digitalizációja

„Az Európai Bizottság a mai napon több kezdeményezést fogadott el az uniós igazságszolgáltatási rendszerek digitalizálására vonatkozóan, amelyekkel azok hozzáférhetőbbé és hatékonyabbá válnak. Az intézkedések átfogó célja, hogy a digitális kommunikációs csatornák a határokon átnyúló bírósági ügyek alapértelmezett csatornáivá váljanak, és ezáltal megvalósuljon az igazságszolgáltatás digitalizációjáról szóló tavalyi közleményben meghatározott prioritások egyike.

Manapság az EU belső piacán a polgárok és a vállalkozások között számos jogvita határokon átnyúló jellegű. A határokon átnyúló bűnözés elleni hatékonyabb küzdelem érdekében a különböző tagállamoknak és igazságszolgáltatási rendszereknek szorosan együtt kell működniük. A tagállamok nyomozó hatóságainak és bíróságainak együtt kell működniük és támogatniuk kell egymást a bűncselekmények kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása, valamint a biztonságos és gyors információcsere és a bizonyítékok cseréje során.

Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök így nyilatkozott: „A bűnözés nem áll meg a határon, ezért az igazságszolgáltatásnak sem kellene. A ma előterjesztett javaslatok elő fogják segíteni az ügyészek és a bírák gyorsabb és hatékonyabb együttműködését. A lehető legjobb módon kell kihasználnunk a digitális technológiákat annak érdekében, hogy az igazságügyi hatóságok, a polgárok és a vállalkozások számára gyors és biztonságos eszközöket biztosítsunk az információcseréhez. Ez kulcsfontosságú az igazságszolgáltatáshoz való könnyebb és gyorsabb hozzáférés szempontjából.”

Didier Reynders, a jogérvényesülésért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „A hatékony és minőségi igazságszolgáltatási rendszerek hatékony eszközöket igényelnek. Már most is számos eszközzel rendelkezünk a határokon átnyúló uniós igazságügyi együttműködés megkönnyítésére. Ezek azonban nem minden esetben naprakészek, ezért sürgősen korszerűsítenünk kell őket. Az igazságszolgáltatási rendszereknek is reziliensebbeknek kell lenniük a válságokkal szemben. A bíróságoknak minden körülmények között tudniuk kell működni. Ez a jogállamiság egyik alapelve. Ha megfelelő eszközökkel látjuk el az igazságszolgáltatási rendszereket, ezt a célkitűzést támogatjuk. Ma eleget teszünk a Bizottság azon törekvésének, hogy létrehozzon egy valóban hatékony és reziliens, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térséget.”

Az uniós igazságügyi rendszerek digitalizációja

A Bizottság a következő kezdeményezéseket fogadta el a mai napon:

A határokon átnyúló igazságügyi együttműködés digitalizációja

A polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott, határokon átnyúló uniós igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizálásáról szóló javaslatok két fő problémával foglalkoznak: a határokon átnyúló igazságügyi együttműködést érintő hatékonysági problémák és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés akadályai a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben.

E rendelet:

Lehetővé teszik a felek számára, hogy elektronikus úton kommunikáljanak az illetékes hatóságokkal, vagy bírósági eljárást indítsanak egy másik tagállamból származó féllel szemben.

Lehetővé teszik a videokonferenciák alkalmazását a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben tartott szóbeli meghallgatásokon, aminek eredményeként felgyorsulnak az eljárások, és kevesebb utazásra lesz szükség.

Biztosítják a kérelmek, okiratok és adatok nemzeti hatóságok és bíróságok közötti digitális továbbításának lehetőségét.

A ma még kizárólag papíralapú kommunikációnak az elektronikus csatornára való áthelyezése nemcsak kedvező környezeti hatással járna, hanem időt is megtakarítana, valamint az egész EU-ban évente mintegy 25 millió euróval csökkentené a posta- és papírköltségeket.

Digitális információcsere a terrorizmussal kapcsolatos ügyekben

A Bizottság két javaslatot terjeszt elő a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés egyéb súlyos formái elleni hatékony küzdelem érdekében: A tagállamok jelenleg különböző, gyakran nem biztonságos csatornákon, például e-mailben vagy CD-ROM-on küldenek információkat az Eurojustnak a terrorizmussal kapcsolatos bírósági ügyekről. Emellett az Eurojust elavult információs rendszerrel rendelkezik, amely nem képes megfelelően ellenőrizni az információkat. A kezdeményezés célja e gyakorlatok korszerűsítése.

A rendelet a következőket tartalmazza:

Digitalizálja az Eurojust és a tagállami hatóságok közötti kommunikációt, és biztonságos kommunikációs csatornákat biztosít.

Lehetővé teszi az Eurojust számára, hogy hatékonyan azonosítsa a határokon átnyúló terrorizmussal kapcsolatos korábbi és folyamatban lévő ügyek és a határokon átnyúló súlyos bűncselekmények egyéb formái közötti kapcsolatokat.

Az ilyen kapcsolatok azonosítása alapján a tagállamok képesek lesznek koordinálni nyomozási intézkedéseiket és igazságügyi válaszlépéseiket.

A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának kialakítása

Ez a javaslat a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának létrehozásáról szól. Ezeket a csoportokat két vagy több állam konkrét nyomozás céljából hozza létre. Bár ezek a csoportok sikeresnek bizonyultak, a gyakorlat azt mutatja, hogy számos technikai nehézséggel kell szembenézniük. A kommunikáció jelenleg túlságosan lassú és nehézkes. Egy erre a célra létrehozott informatikai platform lehetővé tenné a közös nyomozócsoportok számára, hogy könnyebben megosszák egymással az információkat és bizonyítékokat, és biztonságosabb módon kommunikáljanak egymással annak érdekében, hogy közösen tudják irányítani műveleteiket.

Következő lépések

Az Európai Parlament és a Tanács most megtárgyalja a Bizottság javaslatait.

Háttér-információk

2020 decemberében a Bizottság az uniós igazságszolgáltatási rendszerek korszerűsítésére irányuló kezdeményezéseket fogadott el, és a digitalizáció nemzeti és uniós szintű előmozdítása érdekében egy sor intézkedésre tett javaslatot. E csomag két fő pillére az igazságügyi digitalizációról szóló közlemény és az európai igazságügyi képzésre vonatkozó új stratégia volt. A digitális igazságügyi eszköztár célja az volt, hogy további támogatást nyújtson a tagállamoknak ahhoz, hogy nemzeti igazságügyi rendszereiket átvezessék a digitális korba, és javítsa a határokon átnyúló uniós igazságügyi együttműködést az illetékes hatóságok között.

A mai kezdeményezések a tavalyi közleményben bejelentett kezdeményezéseket viszik tovább. Az intézkedések célja az igazságügyi hatóságok közötti interakciók digitalizálása, kihasználva a modern kommunikációs eszközök hatékonyságát, amennyiben a polgári és büntetőeljárások, a terrorizmus elleni küzdelem és általában a nyomozások ezt megkövetelik.

További információk:

Kérdések és válaszok

A polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott, határokon átnyúló uniós igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizálásáról szóló javaslatok

Javaslatok a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés egyéb súlyos formái elleni hatékony küzdelem érdekében

A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának létrehozásáról szóló javaslat

Az igazságszolgáltatás digitalizációja”

Forrás:
Az igazságügyi együttműködés korszerűsítése: a Bizottság utat nyit az uniós igazságszolgáltatási rendszerek további digitalizációjának; Európai Bizottság; 2021. december 1.

Az Európai Bizottság üdvözli a megállapodást az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerepének megerősítéséről

„Az Európai Parlament és a Tanács tegnap este megállapodásra jutott az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerepének megerősítéséről. Az ECDC megbízatásának ily módon való felülvizsgálata lehetővé teszi, hogy az ügynökség nagyobb szerepet vállaljon az EU és tagállamai számára a fertőző betegségek jelentette veszélyek megelőzéséhez és leküzdéséhez nyújtott támogatásban, és javítsa Európának a jövőbeli egészségügyi kihívásokra való felkészültségét.

Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök és Sztella Kiriakídisz, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos a következő szavakkal üdvözölte a megállapodást: „A mai napon egy lépéssel közelebb kerülünk egy erősebb európai egészségügyi unió létrehozásához. Célunk egy olyan unió megvalósítása, amely minden szükséges eszközzel rendelkezik a Covid19 elleni határozott fellépés folytatásához, és amely készen áll a jövőbeli egészségügyi válságok kezelésére. A világjárvány kezdete óta az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ vezető szerepet játszik e példa nélküli helyzet kezelésére irányuló közös erőfeszítéseinkben: gyors és világos kockázatértékeléseket és térképeket készít a biztonságos szabad mozgás megkönnyítése érdekében, nyomon követi a víruskitöréseket az EU-ban, és intézkedéseket javasol a járvány megfékezésére. E munka nélkül az uniós szintű koordináció nem lett volna olyan erős, mint amilyen ma.

A mai megállapodás lehetővé teszi, hogy a jövőbeli járványokat a lehető legkorszerűbb módszerekkel tudjuk felügyelni, fokozzuk a tagállamokkal közös készültség- és reagálástervezést, határozottabb iránymutatást tudjunk nyújtani vészhelyzetek idején, valamint jobban tudjuk támogatni a tagállamokat az egészségügyi válságkezelés valamennyi szakaszában, többek között egy állandó, azonnal bevethető uniós egészségügyi munkacsoport segítségével.

Ahhoz azonban, hogy az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ kellően hatékony lehessen, a határokon át terjedő egészségügyi veszélyekre vonatkozó szigorú uniós szabályokra és az Európai Egészségügyi Szükséghelyzet-reagálási Hatóság (HERA) megerősítésére van szükség. Minden elemnek fontos szerepe van ebben a folyamatban.

A lehető leghamarabb politikai megállapodásra kell jutnunk az európai egészségügyi unióra vonatkozó valamennyi javaslatról. A Bizottság előterjesztette kezdeményezéseit, most pedig arra kérjük az összes érintett intézményt, hogy tanúsítsanak felelősségteljes magatartást, és mielőbb kezdjék meg a közös munkát az előttünk álló feladat megoldása érdekében.

Ez a legbiztosabb módja annak, hogy egy olyan egészségügyi uniót hozzunk létre, amely felkészültebb, ellenállóbb és reagálóképesebb a jövőbeli válságokkal szemben. Egy olyan európai egészségügyi uniót, amely megvédi polgárainkat.”

A következő lépések

A rendeletet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak hivatalosan is el kell fogadnia, mielőtt az hatályba léphet.

Háttér-információk

Az európai egészségügyi unióról szóló, 2020. novemberi javaslatában a Bizottság a válsághelyzetekre való felkészülésre és a válaszintézkedésekre összpontosított. Többek között felülvizsgálta az ECDC megbízatását azzal a céllal, hogy az szigorúbb koordinációt és tudományos ajánlásokat biztosítson mind az egészségügyi válságokra való felkészüléskor, mind pedig a válságok során. Az Európai Gyógyszerügynökség megbízatásának megerősítéséről szóló javaslat volt a válsággal kapcsolatos elsőelfogadandó javaslat. A határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló rendeletjavaslatról még folynak a tárgyalások. Az egészségügyi ellenintézkedésekhez kapcsolódó sürgős intézkedések keretéről szóló javaslatot a Tanács fogja elfogadni. Ezek a javaslatok mind a Covid19-járványból levont tanulságokat tükrözik, és a megerősített európai egészségügyi unió alapjaként szolgálnak.

További információk

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ létrehozásáról szóló 851/2004/EK rendelet módosításáról

Tájékoztató az uniós ügynökségekről

Európai egészségügyi unió”

Forrás:
Európai egészségügyi unió: a Bizottság üdvözli az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ szerepének megerősítéséről szóló megállapodást; Európai Bizottság; 2021. november 30.

A kiberbiztonság és -reziliencia megerősítése az EU egész területén, az Európai Unió Tanácsának álláspontja szerint

„Az EU folyamatosan arra törekszik, hogy fokozza a rezilienciát az egyre növekvő kiberfenyegetésekkel szemben, valamint garantálja digitális társadalmunk és gazdaságunk biztonságát és védelmét.

A Tanács a mai napon elfogadta az EU egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekkel kapcsolatos álláspontját („általános megközelítés”), amely intézkedések célja, hogy tovább javuljon mind az állami, mind a magánszektornak, illetve az Unió egészének kiberrezilienciája és a kiberbiztonsági eseményekre való reagálási képessége.

Elfogadását követően az új, „NIS 2” elnevezésű irányelv a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló jelenlegi irányelv (NIS-irányelv) helyébe lép.

Azt tapasztaljuk, hogy gyorsan nő az állami és a magánszektor, valamint a polgáraink elleni kibertámadások száma, és e támadások jelentős hatást gyakorolnak társadalmunkra, nem utolsósorban azért, mert egyre inkább digitalizált világban élünk. Mivel jelentős a tét, az új kiberbiztonsági irányelv nagyon fontos szerepet fog játszani kiberbiztonságunk megerősítésében. Bizonyítéka lesz továbbá annak, hogy Európa vezető szerepet tölt be a kiberbiztonsággal kapcsolatos jogalkotásban. – Boštjan Koritnik, Szlovénia közigazgatási minisztere.

A kiberbiztonsági kockázatok és események kezelésének javítása és fokozott együttműködés
A NIS 2 irányelv meghatározza a kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedések és bejelentési kötelezettségek alapját az irányelv hatálya alá tartozó valamennyi ágazatra nézve, így az energiaügy, a közlekedés, az egészségügy és a digitális infrastruktúra területén.

A módosított irányelv célja, hogy megszüntesse a kiberbiztonsági követelmények és a kiberbiztonsági intézkedések végrehajtása terén a különböző tagállamok között meglévő eltéréseket. Ennek érdekében minimumszabályokat állapít meg a szabályozási keretre vonatkozóan, és mechanizmusokat határoz meg az egyes tagállamok illetékes hatóságai közötti hatékony együttműködéshez. Aktualizálja a kiberbiztonsági kötelezettségek hatálya alá tartozó ágazatok és tevékenységek listáját, és a végrehajtás biztosítása érdekében jogorvoslatokról és szankciókról rendelkezik.

Az irányelv hivatalosan létrehozza az Európai Kiberválságügyi Kapcsolattartó Szervezetek Hálózatát (EU-CyCLONe), amely támogatni fogja a nagyszabású kiberbiztonsági események összehangolt kezelését.

A Tanács által módosított szabályok hatályának kiterjesztése
Míg a korábbi kiberbiztonsági irányelv értelmében a tagállamok feladata volt annak meghatározása, hogy mely szervezetek felelnek meg azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplőnek minősülnek, az új NIS 2 irányelv most bevezet egy, a méretkorlátra vonatkozó szabályt. Ez azt jelenti, hogy az irányelv hatálya alá tartozó ágazatokban működő vagy szolgáltatásokat nyújtó valamennyi közepes és nagyméretű szervezet az irányelv hatálya alá tartozik.

Noha ezt az általános szabályt a Tanács is megtartotta az álláspontjában, kiegészítette a szöveget olyan további rendelkezésekkel, amelyek célja az arányosság és a magasabb szintű kockázatkezelés biztosítása, valamint a kritikus szintre vonatkozó egyértelmű kritériumok meghatározása annak megállapítása tekintetében, hogy mely szervezetek tartoznak az irányelv hatálya alá.

A tanácsi szöveg azt is egyértelművé teszi, hogy az irányelv nem alkalmazandó az olyan területeken tevékenységet folytató szervezetekre, mint a védelem vagy a nemzetbiztonság, a közbiztonság, a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás. A parlamentek és a központi bankok szintén nem tartoznak az irányelv hatálya alá.

Mivel a közigazgatások szintén gyakran válnak kibertámadások célpontjaivá, a NIS 2 irányelv a központi kormányzatok közigazgatási szerveire is alkalmazandó lesz. Ezen túlmenően a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az irányelvet regionális és helyi szinten is alkalmazni kell az ilyen szervekre.

A Tanács által bevezetett egyéb módosítások
A Tanács összehangolta a szöveget az ágazatspecifikus jogszabályokkal, így mindenekelőtt a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról szóló rendelettel (DORA) és a kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájáról szóló irányelvvel (CER) a jogi egyértelműség megteremtése, valamint a NIS 2 irányelv és az e jogi aktusok közötti koherencia garantálása céljából.

A szakértői tanulásra vonatkozó önkéntes mechanizmus növelni fogja a kölcsönös bizalmat, valamint erősíteni fogja azt, hogy tanulni lehessen a bevált gyakorlatokból és tapasztalatokból, és ezáltal hozzájárul a kiberbiztonság egységesen magas szintjének eléréséhez.

A Tanács egyszerűsítette továbbá a bejelentési kötelezettségeket annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a túlzott mennyiségű jelentéstétel, illetve az, hogy az irányelv hatálya alá tartozó szervezetekre túlságosan nagy terhek háruljanak.

A tagállamoknak az irányelv hatálybalépését követően két év áll rendelkezésükre, hogy a rendelkezéseket beépítsék nemzeti jogukba.

További lépések
A ma kialakított általános megközelítés lehetővé teszi a Tanács elnöksége számára, hogy megkezdje a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel. A végleges szöveget a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

Tevezet – Irányelv az Unió egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről – A Tanács általános megközelítése (angol nyelven)

Kiberbiztonság: hogyan kezeli az EU a kiberfenyegetéseket (háttér-információk)

Európa digitális jövője (háttér-információk)

Miként reagál az EU a válságokra és hogyan erősíti a rezilienciát? (háttér-információk)

Európa digitális jövőjének alakítása – Kiberbiztonsági politikák (a Bizottság ismertetője, csak angol nyelven elérhető oldal)

Ülések”

Forrás:
A kiberbiztonság és -reziliencia megerősítése az EU egész területén – A Tanács kialakította álláspontját; Európai Unió Tanácsa; 2021. december 3.

A pénzmosás elleni küzdelem: az Európai Unió Tanácsa álláspontja a kriptoeszköz-átutalások átláthatóságával kapcsolatos tárgyalásokhoz

„Az uniós tagállamok állandó képviselői a mai napon tárgyalási megbízásról állapodtak meg az Európai Parlamenttel azon javaslattal kapcsolatban folytatandó tárgyalások céljából, amely a pénzátutalásokat kísérő adatokra vonatkozó meglévő szabályok aktualizálására irányul. Az aktualizálás célja, hogy a szabályok hatályát kiterjesszék bizonyos kriptoeszközökre.

A mai megállapodás fontos lépés a pénzügyi rendszereink azon hiányosságainak megszüntetése terén, amelyeket a bűnözők rosszhiszeműen használnak jogtalanul szerzett bevételek tisztára mosására vagy terrorista tevékenységek finanszírozására. A kriptoeszközök egyre inkább ki vannak téve annak a kockázatnak, hogy azokat pénzmosásra és bűnügyi célokra használják fel, és örömömre szolgál, hogy a Tanács gyors előrelépést tehet e sürgős javaslattal kapcsolatban. – Andrej Šircelj, Szlovénia pénzügyminisztere

A javaslat célja, hogy kötelezővé tegye a kriptoeszköz-szolgáltatók számára, hogy összegyűjtsenek és hozzáférhetővé tegyenek az általuk kínált virtuális vagy kriptoeszközök átutalásának kezdeményezőjére és kedvezményezettjére vonatkozó minden adatot. A pénzforgalmi szolgáltatók jelenleg ezt teszik az elektronikus átutalások esetében. A cél a kriptoeszköz-átutalások nyomonkövethetőségének biztosítása az esetleges gyanús ügyletek jobb azonosítása és szükség esetén azok letiltása érdekében.

A Tanács által az álláspontjában bevezetett módosítások egyszerűsítik és pontosítják a Bizottság javaslatát, különösen azáltal, hogy követelményeket vezetnek be a kriptoeszköz-szolgáltatók és az önállóan kezelt tárcák közötti kriptoeszköz-átutalásokra vonatkozóan. Az álláspontban a Tanács előírja továbbá, hogy a kezdeményezőre vonatkozó információk teljes körének a kriptoeszköz-átutalással együtt kell utaznia, függetlenül az ügylet összegétől. Tekintettel arra, hogy sürgősen biztosítani kell a kriptoeszköz-átutalások nyomonkövethetőségét, a Tanács az álláspontjában arra törekszik, hogy összehangolja a pénzátutalásokról szóló rendeletjavaslat és a kriptoeszközök piacairól szóló rendeletjavaslat (MiCA) alkalmazását.

Háttér
Ez a javaslat a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályok megerősítésére irányuló jogalkotási javaslatcsomag részét képezi, amelyet a Bizottság 2021. július 20-án terjesztett elő. A csomag a pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó új uniós hatóság létrehozására irányuló javaslatot is tartalmaz.

Ez a javaslat összehangolja az uniós jogszabályokat a Pénzügyi Akció Munkacsoport által meghatározott kulcsfontosságú normákkal.

Az Európai Parlamenttel a pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átutalásokat kísérő adatokról folytatandó tárgyalásokra vonatkozó tanácsi tárgyalási megbízás

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átutalásokat kísérő adatokról (átdolgozás)

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Pénzmosás és a Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem Hatóságának létrehozásáról, valamint az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése érdekében a tagállamok által létrehozandó mechanizmusokról és az (EU) 2015/849 irányelv hatályon kívül helyezéséről

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről

A terrorizmus elleni uniós válaszintézkedések (háttér-információk)

”

Forrás:
A pénzmosás elleni küzdelem: a Tanács megállapodott a kriptoeszköz-átutalások átláthatóságával kapcsolatos tárgyalásokra vonatkozó tárgyalási megbízásáról; Európai Unió Tanácsa; 2021. december 1.

Közigazgatási, politikai informatika

Válogatás a Közbeszerzési Értesítő friss, digitális és szakpolitikai hirdetményeiből – 2021. december 6.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

E-menetlevél vezetést segítő rendszer üzemeltetése
Ajánlatkérő: Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság
Közbeszerzési Értesítő: 2021/230, 2021.11.29.
Navigációs adatbázisok és frissítések 2022-2023
Ajánlatkérő: Védelmi Beszerzési Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Közbeszerzési Értesítő: 2021/230, 2021.11.29.
Logness rendszer bővítése
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Közbeszerzési Értesítő: 2021/231, 2021.11.30.
CyberArk támogatás megújítása és bővítése
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Közbeszerzési Értesítő: 2021/233, 2021.11.02.
Központi mentés és archiválás
Ajánlatkérő: Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Közbeszerzési Értesítő: 2021/234, 2021.12.03.
„Homogén” kliens oldali IT eszközök (SZGRH22)
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 500.000.000.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/234, 2021.12.03.

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Táj.elj.eredm. – Dig.Tudásközpontok szakmai felk.
Ajánlatkérő: Digitális Jólét Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes: Modern Oktatási Eszközök Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 198.000.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/22, 2021.11.29.
KGR IKM modul support beszerzése
Ajánlatkérő: Legfőbb Ügyészség
Nyertes: GriffSoft Informatikai Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 66.300.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/231, 2021.11.30.
Autodesk szoftverbérlet beszerzése
Ajánlatkérő: MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes: Arkance Systems HU Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 86.134.400,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/231, 2021.11.30.
Ellenőrzési tev-t tám. 40 db multifunkc. nyomtató
Ajánlatkérő: Innovációs és Technológiai Minisztérium
Nyertes: Bravogroup Rendszerház Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 34.395.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/232, 2021.11.01.
Tájékoztató az eljárás eredményéről – HNET21 (Hálózati aktív és passzív eszközök beszerzése)
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes: Számos vállalkozás
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 390.000.000.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/232, 2021.11.01.
Távközlési szolgáltatás nyújtása 2022-2023. évekre
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal
Nyertes: Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 81.642.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/232, 2021.11.01.
EDR rádióterminál, licensz, tartozék beszerzés
Ajánlatkérő: Védelmi Beszerzési Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság Magyar Honvédség Parancsnoksága
Nyertes: Pro-M Professzionális Mobilrádió Zártkörűen Működő Rt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 57.764.472,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/233, 2021.11.02.
Tömeges SMS szolgáltatás beszerzése
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes: Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 129.600.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/233, 2021.11.02.
Ellenőrzési tev-t támogató 450 db okostelefon besz
Ajánlatkérő: Innovációs és Technológiai Minisztérium
Nyertes: Bravogroup Rendszerház Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 37.179.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/234, 2021.11.03.
Fireeye APT rendszer támogatás 2021-2022 (KBF/452)
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes: NTT Magyarország Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 124.579.358,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/234, 2021.11.03.
AKR licence (Adóügyi Kommunikációs Rendszer)
Ajánlatkérő: Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.
Nyertes: Sagemcom Magyarország Elektronikai Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 186.835.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/234, 2021.11.03.
KSZDR-hez szükséges adatkapcsolatok kialakítása I.
Ajánlatkérő: Országos Kórházi Főigazgatóság
Nyertes: Orgware Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 69.552.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/234, 2021.11.03.

Kezdjük megszokni az e-ügyintézést

„Jelentős mértékben terjedt az elmúlt tíz évben az elektronikus ügyintézési szolgáltatás Magyarországon, a járványhelyzet pedig fel is erősítette ezt a tendenciát – mutatott rá az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elemzése.

Tíz év alatt csaknem a duplájára nőtt az e-ügyintézést igénybe vevők száma idehaza. A 16–74 éves lakosok számához viszonyítva 2010-ben még csak 34,3 százalékos volt azok aránya, akik használták valamelyik elektronikus közigazgatási portált.

Tavaly viszont már megközelítőleg kétszer ennyien (60,3) voltak azok, akik az interneten keresztül vették fel a kapcsolatot a közhivatalokkal.

E trend pedig még erőteljesebben látszódott az online kitöltött és elküldött űrlapok mennyiségén – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.

Járványhatás

„A digitalizáció térnyerése az élet minden területén megfigyelhető, beleértve a közigazgatási folyamatokat is” – állapította meg a témában készült kutatásában az ÁSZ, hozzátéve: a koronavírus-járvány hatására e tendenciák értelemszerűen felerősödtek. A veszélyhelyzet pedig rámutatott arra, milyen fontos, hogy az állampolgárok elektronikusan intézhessék a közügyeiket is. A hivatalok jórészt ugyanis vagy bezártak, vagy minimalizálták a személyes adminisztráció lehetőségét a pandémia első hullámai idején – emlékeztetett a Figyelő cikke.

A számvevőszék elemzésének az adatai szerint az ügyfélkapu-regisztrációval rendelkezők száma a 2014-es 1,9 millióról 2020-ra közel két és félszeresére, 4,5 millió főre nőtt.

(Az idén ez a szám már átlépte az ötmilliót.) A személyre szabott felületeken az ügyintézés havi mennyisége a 2019. decemberi 336 ezerről tavaly márciusra több mint négyszáz százalékkal bővült. Ebben az esztendőben pedig – a Magyarorszag.hu oldalról elérhető statisztikák alapján – már minden hónapban stabilan egymillió fölött alakult az ügyvitel volumene. Újdonság, hogy februártól arcképes azonosításra is lehetőség van.

Emellett az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) széles körű bevezetésével lehetővé vált, hogy papíralapú vény hiányában is ki lehessen váltani a gyógyszereket: 2020 februárjáig 70 százalékos volt az elektronikusan kiállított receptek aránya a hazai egészségügyben, míg a járvány első hulláma alatt ez a hányad 95 százalékra nőtt. Bár erről még nem állnak rendelkezésre adatok, de nyilvánvalóan nagymértékben növelte az EESZT látogatottságát és használatát, hogy jó ideje már a Covid elleni védőoltás beadatására is e portálon lehet időpontot foglalni. A honlapon egyébként nemcsak a receptjeit tudja bárki megtekinteni, hanem a tajszám segítségével megnézhetők a korábbi orvosi ellátások adatai, a kezelések dokumentumai, a zárójelentések és a leletek.

Adatvédelem, kioszkok

A számvevőszék elemzői ugyanakkor arra is rávilágítottak, hogy az e-ügyintézés miatt megnövekedett adatmennyiséggel nagyobb információbiztonsági és adatvédelmi rizikó jár együtt. A kockázatok kezelésére az érintett adatok, információs rendszerek sértetlenségének és rendelkezésre állásának zárt, teljes körű, folytonos és arányos védelmének a biztosításával van lehetőség az ÁSZ szerint.

A napokban az is napvilágot látott, hogy a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. egy több mint kétmilliárd forintos európai uniós támogatásból megvalósuló fejlesztés révén a jövőben gyorsabb, önkiszolgáló és automatizált ügyintézést ígér.

A tervek szerint négyszáz érintőképes eszközt állítanának munkába, amelyek tulajdonképpen mesterséges intelligenciával támogatott ügyintézési pontok lennének. Az MTI Uzsák Katalinnak (Miniszterelnökség), a területi közigazgatás működtetéséért felelős helyettes államtitkárnak a szavait idézve azt írta: a tervek szerint 2022 végére a KIOSK rendszer az ország 301 kormányablakánál és hat okmányirodájában válik elérhetővé.”

Forrás:
Kezdjük megszokni az e-ügyintézést; Világgazdaság; 2021. december 4.

Már elérhető az ingyenes állami adattörlő alkalmazás

„Az ingyenes állami adattörlő alkalmazásról szóló kormányrendeletnek megfelelően december 1-től a tartós adathordozó eszközök vásárlásakor a vevő egy adattörlő címkét is kap a kereskedőktől. A címkén szereplő kóddal az arra létrehozott webes felületen elektronikus adathordozókra – így például mobiltelefonokra és laptopokra – vonatkozó adattörlési szolgáltatást lehet igénybe venni, mellyel lehetővé válik az eszközön tárolt adatok biztonságos és visszavonhatatlan törlése.

Az ingyenes állami adattörlő alkalmazásról szóló kormányrendelet alapján a tartós adathordozókat, vagy azokat tartalmazó eszközöket árusító kereskedők a vásárlással egyidejűleg adattörlő címkét adnák át a vásárló részére.

A címkén található kód felhasználásával a vásárlónak lehetősége nyílik a tartós adathordozó eszközön tárolt adatok végleges törlésére.

A kereskedőtől kapott címkén lévő kód és szükséges azonosítók megadása, valamint az eszköz típusának kiválasztása után egy szoftver segítségével a veglegestorles.hu adattörlő webes felületen egyszerűen, véglegesen, visszavonhatatlanul és biztonságosan le lehet törölni az adatokat a tartós adathordozóról.

Fontos, hogy a címkén található kód egyszer használatos, egy törlésre jogosít.

Az NMHH a kereskedőknek és a fogyasztóknak az nmhh.hu/veglegestorles címen tájékoztató aloldalt hozott létre saját weblapján.

Ha a fogyasztók a már nem használt adathordozó eszközökről nem törlik véglegesen adataikat, azok könnyen eljuthatnak a készülék következő használójához.

Nem szükséges különösebben képzettnek lenni ahhoz, hogy valaki visszaállítsa az eredeti fájlokat.

Ha a telefonhoz más okoseszközök is kapcsolódnak, akkor még könnyebben elérhetők ezek az adatok, legyenek azok fotók vagy jelenleg is használt jelszavak.

Ezért különösen fontos, hogy a tartós adathordozókon alkalmazott törlési módszer visszavonhatatlan és biztonságos legyen, erre kínál megfelelő megoldást a veglegestorles.hu honlapon elérhető szolgáltatás.”

Forrás:
Már elérhető a végleges adattörlő alkalmazás; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2021. december 2.
Adattörlés; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) (kereskedőknek)
Véglegestörlés.hu – adattörlő portál; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)

Bugár Csaba, a Magyar Államkincstár elnöke, szerint szolgáltatási szintet kell lépni

„A Kincstár lakossági ügyfélköre bő két év alatt közel 160 százalékkal bővült, és meghaladja az 514 ezer főt. Ez azt jelenti, hogy minden 20. magyar állampolgár már rendelkezik értékpapírszámlával a Kincstárban – nyilatkozta a növekedés.hu-nak Bugár Csaba. A Magyar Államkincstár elnöke szerint napjainkban az informatika talán legnagyobb kihívása a biztonsági kockázatok kezelése. Emiatt a Kincstár a legjobb technológiai megoldásokat alkalmazza többrétegű védelmi rendszerben. Hozzátette, a kvalifikált munkaerő felvétele és megtartása érdekében 3 éves béremelési program indult.

Viszonylag sűrűn változnak az Államkincstár vezetői. Ön szerint mivel magyarázható ez?

Alapvetően a Kincstár első 15 évére igaz ez az állítás, ami a kormányváltásoknak is köszönhető. Az elmúlt évtizedben ugyanakkor megállt ez a trend. A legutóbbi két elődöm közel 4-4 évig volt hivatalban.

Olyan viszont még nem volt előttem, hogy közvetlenül a bankvilágból jöjjön valaki az Államkincstár élére. Eddig általában az államigazgatás területéről jelölték ki az elnököket. Meglátásom szerint ez azért is fontos különbség, mert a Kincstárnak jelentős szerepe van a pénzügyi szolgáltatások terén, lényegében a költségvetés bankjaként működik.

Közel fél éve van az intézmény élén, milyenek a tapasztalatai? Milyen intézményt kapott?

30 éve a bankvilágban dolgozom, ezért nem kerültem ismeretlen közegbe, az Államkincstár ugyanakkor sokkal bürokratikusabban működik, a szemléletmód merőben eltérő. Az intézményben több mint 6 ezer ember dolgozik, ami lényegesen több, mint egy kereskedelmi bank esetében.

A kincstári dolgozók elkötelezettsége is jelentősebb, ami megmutatkozik a munkamoráljukban és az itt eltöltött éveik számában is.

Az otthonfelújítási program során például a Kincstár rövid idő alatt megszervezte a hatékony ügyintézési és döntési folyamatokat, amit túlmunka árán, jelentős erőfeszítéssel sikerült megvalósítani.

Ennek köszönhetően a megnövekedett számú, ma már közel havi 20 ezer kérelmet határidőn belül fel tudjuk dolgozni.

A Kincstár másfelől több mint 200 féle tevékenységet végez. Egy banknál közel sincs ennyi tevékenység.

Az otthonfelújítási támogatások, a családtámogatások és az agrártámogatások kifizetése, a nyugdíjak folyósítása, az önkormányzatok számára a könyvelés, a nem állami humán szolgáltatók ellenőrzése mind a feladataink közé tartozik. Emellett a kincstári körön kívülieknek és belülieknek, a költségvetési szervezeteknek számlát vezetünk. 900 ezer állami dolgozónak számfejtést végzünk, de van, hogy bizonyos kérdésekben hatósági jogkörrel járunk el.

Ezen sokszínűség miatt az Államkincstár vezetését szakmai csúcsomnak tekintem, amely egyben óriási kihívás is.

Van-e szükség szervezeti és stratégiai megújulásra?

Mindenképpen. Bizonyos főosztályokat összevontunk, az informatikai területet pedig megerősítettük. Dolgozunk egy olyan koncepción, mely a Kincstár jövőbeli megújítását szolgálja. A kincstári szolgáltatások dedikáltan szolgáltató központokba fognak kerülni. Az ideérkezésemet megelőzően például már megkezdődött a 900 ezer állami dolgozó illetményszámfejtésének központosítása. Ez a folyamat jelenleg is zajlik és jövő februárra zárul le.

Ennek eredményeképpen új formában, a megyei igazgatóságok szolgáltató központokká alakulásával, illetve kevesebb munkatárssal látjuk el ugyanazt a feladatot.

Az így felszabadult kollégák pedig új feladatokat kapnak: az Otthonfelújítási programban, a Magyar Falu programban vagy például a Top Plusz programban vesznek részt. Az esetleges új pozíciók betöltésekor mindenek előtt a belső álláspályázatokat részesítem előnyben.

Továbbá két hónap alatt 19 megyét személyesen meglátogattam annak érdekében, hogy nagyobb informáltsággal rendelkezzem és közvetítsem az általam képviselt szemléletmódot.

HR szempontból melyek a legnagyobb kihívások?

A legnagyobb kihívás a kvalifikált munkaerő felvétele és megtartása. Ezért rövid időn belül a miniszter támogatásával 3 éves béremelési programot javasoltam a kormánynak, melyet elfogadott.

Elégedett a Kincstár jelenlegi feladataival?

A Kincstár jogkövető intézmény, feladatainkat kormányrendeletben rögzítik. Nagyon fontos feladatunk, hogy az állampolgárokat illető juttatások mindenki számlájára időben megérkezzenek.

Szeptemberben 354 milliárd forintot fizetett ki a Kincstár nyugellátásra és nyugdíjszerű ellátásra. November hónapban pedig az inflációs mértékhez igazodva a kormány által jogszabályban rögzített nyugdíj-kiegészítéssel és az idei prémiummal együtt 600 milliárd forintot fizettünk ki.

A családoknak folyósított juttatások együttes havi kiadása több mint 60 milliárd forintot tesz ki. Ide tartoznak többek között a családtámogatások, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, továbbá a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása.

Mindezen ellátásokra 2021 első kilenc hónapjában 3 852 milliárd forintot fizetett ki a Magyar Államkincstár.

Ebből 3 273 milliárd forint a nyugellátások, nyugdíjszerű ellátások, 579 milliárd forint pedig a családok részére kifizetett ellátások, támogatások együttes összege. Ezen túlmenően január 1-jétől igényelhető otthonfelújítási támogatásból október végéig 78 milliárd forintot fizettünk ki több mint 43 500 családnak.

A Magyar Államkincstár az egyik legmegbízhatóbban működő, innovatív állami hivatal. Milyen fejlesztéseken, informatikai újításokon dolgoznak jelenleg?

Legfontosabb feladatom jelenleg az új multidevizás számlavezető rendszer teljes körű bevezetése 2022. január 1-jével. Ez azért is fontos, mert 9 évig a Diákhitel Zrt. vezetőjeként azt tapasztaltam, hogy az Államkincstár többször próbálta megújítani a számlavezető rendszerét, mely ma már több mint 20 éves. Idejövetelemkor ezért is támogattam az új rendszer bevezetését.

A Kincstárnak szolgáltatási szintet kell lépnie.

Százon felüli azon informatikai rendszerek száma, amelyekkel dolgozunk. Véleményem szerint elengedhetetlenné vált ezeknek a rendszereknek a konszolidációja.

Kevesebb rendszert akarunk működtetni, ami rövidtávon új fejlesztéseket igényel, de hosszabb távon költséghatékonyságot eredményez. Az egységes információs háttér növeli másfelől a közpénzek felhasználásának az átláthatóságát. Az ügyfelek pedig valós időben nyomon tudják követni a számláikat, egyenlegeik változását.

Ma már az értékpapír-számlanyitások több mint egyharmada és az értékesítési forgalom több mint 60 százaléka online bonyolódik. Ezek a sikerek is azt mutatják, hogy a digitális informatikai megoldásokra nagy hangsúlyt kell fektetni.

Az online szolgáltatásaink továbbfejlesztése mellett konkrét célunk az ügyfélkiszolgálást teljesen papírmentessé tenni. Másik kiemelt fejlesztési irányunk az ügyfélkapus számlanyitás további egyszerűsítése, hogy még kényelmesebb legyen az otthoni ügyintézés.

Milyen előnyökkel jár az új pénzforgalmi számlavezető rendszer bevezetése?

A Kincstár elsődleges célja, hogy intézményi ügyfelei a fejlesztések megvalósulásával magas technológiai és szakmai színvonalon működő rendszerekkel támogatott pénzforgalmi szolgáltatásokhoz jussanak.

A Számlavezető Rendszer korszerű technológiai alapon működő, folyamatos tevékenységre képes multidevizás számlavezető rendszer. A rendszerhez díjmentes, interneten elérhető Ügyfél Front-end szolgáltatás is kapcsolódik.

Az aktuális számlaegyenleg és számlaforgalom valós időben, online elérhetővé válik ügyfeleink számára.

Milyen tranzakciók bonyolíthatók le az azonnali fizetési rendszeren keresztül? Bővülhet-e a jövőben ez a kör?

Az Azonnali Fizetési Rendszerben (AFR) dolgozzuk fel az elektronikus úton benyújtott egyedi forint átutalási megbízásokat.

A hatályos jogszabályok által meghatározott fizetési megbízások, vagyis a jelenlegi szabályozás szerint az elektronikusan tárgynapra benyújtott, 10 millió forintot meg nem haladó, belföldi, eseti forint átutalási megbízásokat automatikusan az AFR rendszerben számoljuk el.

A Kincstár a Magyar Nemzeti Bankkal és a GIRO Zrt.-vel közösen vizsgálja a csoportos átutalási megbízások AFR-ben történő teljesítésének mielőbbi bevezethetőségét is. Ezen túl az értékpapír-számlák esetében is szeretnénk az azonnali fizetési rendszer egyes elemeit bevezetni.

Továbbá a Kincstár az AFR kiegészítő szolgáltatásait (másodlagos azonosítók és fizetési kérelem) is bevezeti, megfelelő ütemezéssel a versenyképes szolgáltatás érdekében.

Az országos hálózatukon keresztül zajlik a lakossági állampapír értékesítés jelentős része. Több mint félmillió állampapírszámlát vezetnek. Tervezik-e még szélesebb körben elérni a lakosságot?

A Kincstár lakossági ügyfélköre 2019. május végéhez képest közel 160 százalékkal bővült, és meghaladja az 514 ezer főt. Ez azt jelenti, hogy minden 20. magyar állampolgár, vagyis a belföldi népesség 5 százaléka már rendelkezik értékpapírszámlával a Kincstárban.

Az Államkincstár saját értékesítési hálózata az alforgalmazókkal, a Magyar Posta és Fundamenta-Lakáskassza segítségével biztosítja az állampapírforgalmazás országos elérhetőségét. Az Államadósságkezelő Központtal is nagyon szoros a kapcsolatunk, napi szinten egyeztetünk velük.

A fix értékesítési ügyfélszolgálatokon túl igyekszünk minél több településre és a hangsúlyosabb rendezvényekre kitelepülni. Az online szolgáltatásainkkal a világ bármely pontjáról bármikor elérhetőek vagyunk. Célunk, hogy ezeknek a szolgáltatásoknak a hírét, valamint a kimagasló hozamú, ugyanakkor biztonságos állampapírbefektetési lehetőségeket minél szélesebb körben elterjesszük.

Felhívnám a figyelmet, hogy ma már egyetlen alkalommal sem kell személyesen megjelenni a Kincstárban ahhoz, hogy állampapírt vásároljunk.

Minden lebonyolítható online: a számlanyitás ügyfélkapun keresztül, míg az állampapírvásárlás a WebKincstár vagy MobilKincstár alkalmazáson keresztül. Mindezt úgy, hogy az értékpapírszámla-nyitás és -vezetés ingyenes az Államkincstárnál.

Felkészültünk továbbá az esetleges többletfeladatok ellátására. A Kincstár teljes állampapírhálózata a jelenleginél nagyobb kapacitással is tudna dolgozni.

Korábban azt nyilatkozta, fő cél, hogy a Kincstár minden területen a pénzintézetekkel egyenértékű szolgáltatást tudjon nyújtani. Miben nyilvánulhat ez meg?

A Kincstár éves 42,4 ezer milliárd forintos forgalma, 95 millió darab küldött és fogadott utalásból áll össze. A Kincstár által működtetett számlavezető rendszer a teljes magyarországi banki klíring forgalom átlagos 13-14 százalékát végzi.

A kifizetéseknek naprakésznek kell lenniük. Emiatt nagyon fontos, hogy az innovatív és digitális megoldások előtérbe kerüljenek és a meglévő bürokratikus elemek visszaszoruljanak.

A kincstári értékpapír-forgalmazás a szervezet jellege miatt sok sajátossággal bír. Igyekszünk azonban megteremteni azt a környezetet, mely elősegíti, hogy az ügyfelek a klasszikus banki működés mellett modern, elektronikus szolgáltatásokat kapjanak a Kincstártól.

Ennek eredménye, hogy az online állampapír értékesítés terén a Kincstár piacvezetőnek számít.

Emellett a személyes megjelenés nélküli, Ügyfélkapun keresztüli értékpapír-számlanyitásban is úttörők vagyunk.

Mennyire biztonságos a Kincstár, milyen rendszereket alkalmaznak? Elképzelhetőnek tart egy hackertámadást az Államkincstár ellen?

Napjainkban az informatika talán legnagyobb kihívása a biztonsági kockázatok kezelése.

A Kincstár óriási adatvagyonnal rendelkezik. Több millió állampolgár, köztük 2,5 millió nyugdíjas adatait tároljuk.

A védelem tehát kiemelten fontos. Ennek jegyében az informatikai biztonsági vezető és maga az igazgatóság is közvetlenül irányításom alá tartozik.

A kibertámadások kivédésére számos biztonsági megoldást alkalmazunk, amelyek minden nap több próbálkozást is elhárítanak. A tűzfalaink folyamatosan figyelik, milyen adatforgalom érkezik a Kincstár szervereire, és elemzik azokat. A káros tevékenységeket felismerik, és megakadályozzák a támadásokat. A beérkező e-maileket vírus- és spamszűrők vizsgálják át, amivel a zsarolóvírusok és támadó programokat tartalmazó csatolmányok ellen tudunk eredményesen védekezni.

A szerverpark sem a Kincstárban található, hanem kizárólag az erre a célra létrehozott biztonságos szervezetnél van elhelyezve.

Munkánk során szorosan együttműködünk a Nemzeti Kibervédelmi Intézet szakembereivel.

Európai szinten hova tenné a Magyar Államkincstár felkészültségét és biztonságát?

A Kincstár informatikai rendszerei több millió állampolgár számára nyújtanak olyan fontos szolgáltatásokat, mint például a közszféra illetményszámfejtése, valamint a nyugdíjak, a család- és mezőgazdasági támogatások kifizetése. Emiatt a legjobb technológiai megoldásokat alkalmazzuk többrétegű védelmi rendszerben.

Jelentős forrásokat fordítunk a tűzfalak, webalkalmazás tűzfalak, kártékony kód elleni védelmi rendszerek korszerűsítésére, és azok együttműködésének fejlesztésére.

A védelmi vonalakat alkotó rendszerek együttes alkalmazásával növeljük a biztonsági szintet. A technológia azonban csak hozzáértő szakemberekkel együtt nyújt valódi védelmet. Ezt a feladatot a Kincstárban az IT biztonsági terület és az informatikai csapat együttműködve látja el.

Nagy eredménynek tartom, hogy a pénzügyminiszter és a kormány is kiemelt figyelmet fordít az Államkincstár működésére. A 3 éves bérfelzárkóztatási program is ezt mutatja.

Pótlólagosan több milliárd forintot kaptunk informatikai eszközök beszerzésére és szolgáltatások megrendeléséhez. Ennek köszönhetően a szintet nem csak tartani, hanem emelni is tudjuk.

Mindezt fél év alatt sikerült elérni, amit személyes sikeremnek tartok. Ezzel párhuzamosan a kincstári dolgozóknak is meg kell érteniük, hogy az állandóan változó követelményekhez nekik is alkalmazkodniuk kell.”

Forrás:
Államkincstár vezető: Szolgáltatási szintet kell lépni; Harsányi Péter; Növekedés.hu; 2021. november 25.

Informatika, távközlés, technika

Harminc európai ország nyitja egybe közlekedési adatrendszereit

„Huszonhat uniós tagállam és további partnereik kapcsolják és hangolják össze, teszik egységessé, átjárhatóvá és átláthatóvá már meglévő adatrendszereiket.

A világ legnagyobb, közlekedési adatplatformok közötti együttműködése jött létre a NAPCORE (nem összetévesztendő a PET-palack újrahasznosító kezdeményezéssel) projekt elindulásával – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A kooperáció keretében huszonhat uniós tagállam és további partnereik kapcsolják és hangolják össze, teszik egységessé, átjárhatóvá és átláthatóvá már meglévő adatrendszereiket. Magyarország a tapasztalatcsere mellett az új technológiák alkalmazásában, a szabályozások kidolgozásában is szeretne csatlakozni az élenjáró országokhoz.

Az összefogásnak két nagy célja van, egyrészt ha minden európai polgár egyszerűen és gyorsan hozzá tud férni a közlekedési adatokhoz, akkor könnyebben tájékozódhatnak, biztonságosabban juthatnak el úti céljukig. Másrészt a fejlesztés hozzájárul a trendváltó technológiák, az elektromos és az önvezető autózás térnyeréséhez is.

Annak ellenére, hogy az összekapcsolódó adatrendszerek egyáltalán nem a végfelhasználóknak nyújtanak majd szolgáltatást, összefésülésük előnyeit mégis minden közlekedő megtapasztalhatja. „Az okostelefonokon vagy a járművekben nagyobb gyakorisággal frissíthető, pontosabb digitális térképek segítik a jövőben a tájékozódást. A naprakésznél aktuálisabb, részletes információkhoz juthatunk majd hozzá például az elérhető elektromos töltőkről vagy a szabad kamionos pihenőhelyekről. A NAPCORE előmozdítja az önvezető és hálózatba kapcsolt autózás ügyét is, hiszen az ilyen járművek működéséhez nélkülözhetetlenek a legfrissebb térképek, a valós idejű forgalmi adatok” – mondta Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár.

Mint ismeretes, a NAPCORE projektben a közreműködő államok száznál is több szakértője dolgozik össze azért, hogy a közúti és közösségi közlekedéssel kapcsolatos adatokat egységesen, szabványosított formátumban gyűjtsék és kezeljék. Az így előállt információkat változatlanul a tagországok nemzeti hozzáférési pontjain keresztül osztják majd meg az adathasználókkal.

A rendszer bevezetése óta összegyűlt tapasztalatokra építve, a nemzetközi fejlesztéssel a magyarországi rendszer és felület is megújulhat. Az adatok automatikus kicserélésére szolgáló portált hazánkban a Magyar Közút Nonprofit Zrt. üzemelteti. A magyar részvételt az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) pénzügyi alapból elnyert 108 millió forint forrás tette lehetővé. A nettó 127 millió forint összköltségű beruházáshoz nyújtott támogatás kedvezményezettje és a NAPCORE hazai partnere az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

A közös célok megvalósítására kitűzött határidő 2024 vége, de a felek ennél távlatosabb, jövőorientált együttműködés megalapozását is tervezik.”

Forrás:
ITM: harminc európai ország nyitja egybe közlekedési adatrendszereit; Computerworld.hu, 2021. december 5.
(NAPCORE – National Access Point Coordination Organisation for Europe)

Okoserdő-fejlesztési együttműködést kötött a Soproni Egyetem és az Albacomp

„Erdők megfigyelésére használható szenzorok és a beérkező adatok feldolgozására alkalmas rendszer fejlesztését célzó együttműködési megállapodást kötött a Soproni Egyetem és az Albacomp.

Piaci termék, innovatív műszeregyüttes is születhet abból az együttműködésből, amire a Soproni Egyetem és az Albacomp vállalkozott az okoserdő-fejlesztési program keretében. A Planet Fenntarthatósági Expon aláírt együttműködési megállapodás keretében az első hazai okoserdőhöz kapcsolódó szenzorok, valamint olyan, az adatokat feldolgozó rendszer kifejlesztésén dolgoznak együtt a termék kifejlesztésében érdekeltek, amely alkalmas az erdők állapotának előrejelzésére, folyamatos megfigyelésére.

A hatékony és a fenntarthatóságot támogató beavatkozások tervezését és végrehajtását elősegítő új és megbízható szenzorokra épülő „Okoserdő” technológiát a Soproni Egyetem dolgozta ki.

Ez – mint az együttműködési megállapodás aláírása kapcsán közzétett tájékoztatóból kiderül – a digitalizáció eszközeivel támogatja az erdők felkészítését a klímaváltozásra.

Az intelligens szenzorokkal átszőtt okoserdő nem csak az erdei ökoszisztéma megfigyelését és megértését teszi a mainál jóval pontosabban lehetővé, hanem a hatékony és a fenntarthatóságot támogató beavatkozások tervezését és végrehajtását is.

Most elkezdődhet a projekt nagyobb léptékű tesztelése, miután az Albacomp RI Rendszerintegrációs Kft.-vel kötött stratégiai megállapodásnak köszönhetően olyan hálózati lefedettség és eszközpark válik elérhetővé, amellyel a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. területén lévő leárnyékolt, eldugottabb völgyszakaszokból is biztonságosan érkezhet információ. Az együttműködés keretében az Albacomp a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karával közösen, az egyetem szakmai követelményrendszere alapján okos szenzorokat fejleszt és gyárt erdők monitorozásához, a Tanulmányi Erdőgazdaság által biztosított erdőterületen gyűjtött adatokból épített adatbázist pedig a Soproni Egyetem rendelkezésére bocsátja elemzésre, kiértékelésre.

Az okoserdők kialakításával világszerte igyekeznek a klímaváltozás hatásaira gyors választ adni, amihez az erdőkbe telepített okoszenzorok jelentős segítséget nyújtanak. A hagyományos módszerekkel legalább 30 éves adatsorokból elvégezhető számításokkal szemben az okos erdőbe telepített okosszenzorokkal már néhány éven belül kiderülhetnek és igazolhatóvá válnak olyan összefüggések, amelyek meglétét csak sejtik a szakemberek – mutatott rá a program jelentőségére korábban Czimber Kornél, az egyetem erdőmérnöki karának dékánhelyettese. Okoserdőket kísérleti és okosszenzor-hálózatot operatív jelleggel – eddig elsősorban erdőtűz- és meteorológiai megfigyelés céljából alakítottak ki több helyen világszerte. Európa több országában magas szinten digitalizáltság jellemző már az erdők felmérésében, a bevatkozások tervezésében, az erdőgazdálkodásban használt gépek irányításában, a földi, légi, valamint műholdas távérzékelésben a hétköznapok szintjén is.

A Kárpát-medence erdei nagyon megszenvedik a felmelegedés, a szélsőségesen változó csapadékmennyiség, a hő- és árhullámok hatását, miközben a hazai erdőgazdálkodási célkitűzések szerint a fával borított területeket a megváltozott környezeti feltételekhez alkalmazkodva kell 27 százalékra növelni.
Az okoserdő program együttműködést a Soproni Egyetem részéről Fábián Attila rektor, az Albacomp RI Rendszerintegrációs Kft. részéről Minárovits Márton ügyvezető, valamint a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. képviseletében Sándor Gyula vezérigazgató írta alá.”

Forrás:
Már tesztelik az okoserdő rendszert; Világgazdaság; 2021. december 1.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az adatvezérelt működés nehezen kezelhető problémák elé állítja a vállalatokat

„A vállalatok 64 százaléka úgy véli, működése adatvezérelt, de csupán 23 százalékuknál kap kiemelt szerepet az adathasználat az egész szervezetre kiterjedően, emellett a legtöbb vállalat az adatok mennyiségének ugrásszerű növekedésére inkább teherként, mintsem előnyként tekint – derült ki a Dell Technologies megrendelésére készített kutatásból. Túlterheli a használt technológiai megoldásokat, az emberi erőforrásokat és a folyamatokat a hatalmas mennyiségű, sokféle adat gyors áramlása.

A cégeknek vannak adathasználati céljaik, és sokan közülük úgy vélik, a működésük adatvezérelt, de számos akadály lassítja őket.

Ilyen akadály például az adathasználati szakértelem hiánya, az adatok elkülönített gyűjtése, az elszigetelt vállalati egységek, a manuális folyamatok, valamint az adatvédelmi és biztonsági hiányosságok.

A kutatás eredményei alapján a vállalatok 88 százaléka még fejlesztésre szorul az adatfeldolgozási technológiák és folyamatok, valamint az adatkultúra és a szükséges szakértelem megteremtése terén. Csupán a vállalatok 12 százaléka sorolható az adatbajnokok kategóriájába, vagyis az olyan cégek közé, amelyek jelentős figyelmet szentelnek mindkét területnek.

A kutatásban részt vevők 71 százaléka szerint az adatok gyorsabban áramlanak be, mint ahogy képesek lennének elemezni és felhasználni őket, ugyanakkor 66 százalékuk úgy látja, hogy a vállalatuknak állandó jelleggel több adatra lenne szüksége, mint amennyinek a begyűjtése jelenleg módjukban áll. Ennek oka, hogy a cégek kétharmada az adatai jelentős részét az általa birtokolt vagy felügyelt adatközpontokban őrzi, annak ellenére, hogy közismertek az előnyei annak, amikor az adatokat az edge-en – az adatok létrehozásának helyén, a peremhálózaton – dolgozzák fel. Továbbá a megkérdezettek 69 százaléka beismerte, hogy a vállalatuk vezetősége továbbra sem támogatja jelentős mértékben a cég adathasználati és -elemzési stratégiáját. Mindezekből kifolyólag a robbanásszerűen növekvő adatmennyiség inkább megnehezíti, mintsem megkönnyíti a munkájukat.

Bár jelenleg sok nehézséggel néznek szembe, számos vállalatnak már vannak tervei a fejlettebb jövőbeli működés megalapozására: 69 százalékuk gépi tanulást alkalmazna az adatokkal kapcsolatos anomáliaészlelés automatizálásához, 60 százalékuk átállna egy adatszolgáltatási modellre, 55 százalékuk pedig a teljesítményoptimalizálás mélyebb átgondolásával szeretné átstrukturálni az adatok feldolgozásának és felhasználásának módját.”

Forrás:
Olyan vagyonon ülnek a vállalatok, amely a legtöbb számára még teher; Világgazdaság; 2021. december 2.

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Kiberfenyegetés: az amerikai kormány újabb lépéseket tett a kritikus infrastruktúra védelmére – ám nem eleget
Az idei év zsarolóvírusos támadásai, amelyek elsősorban (és most már egyértelműen célpontot változtatva) a kritikus infrastruktúrák körébe tartozó vállalatokat (energiahálózatokat, pénzügyi szolgáltatókat, az élelmiszeripar nagyvállalatait, egészségügyi ellátó intézményeket) igyekeztek megbénítani, a jelek szerint felrázták az amerikai politikai elitet általában és a döntéshozókat különösen. De, talán nem eléggé – legalábbis ezt a véleményüket hangoztatják a végrehajtó intézményrendszer kulcsvezetői, hiányolva a valóban átfogó és hatékony ellenintézkedéseket. Mint emlékezetes a fontosabb lépések közé tartozott az év tavaszán-nyarán a kibertér védelméért felelős intézmények közötti koordináció erősítése. A szervezeti intézkedések mellett fontos szerepet töltött be a Biden-kormány kibervédelmi intézkedéscsomagjában az a szabályozás is, amely (elnöki rendelet formájában) intézkedett arról, hogy a zsarolóvírusos támadások áldozataivá vált intézmények (jellemzően magánszektor szervezetek) kötelesek legyenek haladéktalanul értesíteni a hatóságokat a támadás tényéről. Az első pillanatra szokatlan mozzanat hátterében az áll, hogy a megtámadott vállalatok (az erős lelki teher nyomására, az ügy gyors és feltűnésmentes elintézésének vágyától vezéreltetve, és nem utolsó sorban a céges reputáció megőrzését szem előtt tartva) csak ritkán fordulnak ugyanis a hatóságokhoz; inkább a zsarolók által követelt váltságdíj gyors kifizetésével igyekeznek pontot tenni a veszélyes ügyek végére. Ez az áldozati hozzáállás azonban tovább erősíti a zsarolóvírusos támadások „népszerűségét”: gyors és feltűnésmentes akciót ígérve az ilyen támadásokra szakosodott (többnyire nagyon képzett, jól szervezett) nemzetközi bűnözői csoportok tagjai számára.

A Biden-kormány Belbiztonsági Minisztériumának (Department of Homeland Security – DHS) vezetője a héten egy fontos kritikus infrastruktúra területen működő vállalatok számára bocsátott ki a kibertámadásokkal szembeni védekezést szolgáló előírásokat. Alejandro Mayorkas miniszter egyébként már az ősszel a nyilvánosság elé tárta tervezett intézkedéseit, amelyeket akkor (azok elégtelen volta miatt) számos kritika ért. A most életbe léptetett szabályok sem erősítették az eseményeket kommentáló szakértőkben azt az érzetet, hogy különösebben jelentős lépéseket sikerült volna tenni a zsarolóvírusos támadások immár társadalmi szintű fenyegetésének visszaszorítására.
A most bejelentett intézkedések (előírások) a modern társadalmak életében rendkívül fontosnak számító szállítási és közlekedési szektor (ezen belül is a légiközlekedés, légi szállítás, illetve a vasúti közlekedés és áruszállítás szereplőit) érintették. A most kiadott minisztériumi útmutatás értelmében az ezeken a területeken működő amerikai vállalatoknál specializált kiberbiztonsági összekötőt kell kinevezni. A kiberbiztonsági felelősre hárul az a kötelezettség, hogy felmérje az adott vállalat kiberbiztonsági sérülékenységeit, illetve (részben a feltárt gyenge pontokhoz igazodva) részletes elhárítási tervet dolgozzon ki az esetleges kiberbiztonsági incidensek kezelésére. Ugyancsak a vállalati kiberbiztonsági megbízottak felelősségévé teszi az új szabályozás azt is, hogy a számítógépes rendszereket érő támadásokról, 24 órán belül, hivatalosan tájékoztassák az ellenbeavatkozásokért országosan felelős CISÁ-t, azaz a Kiber- és Infrastruktúra Biztonsági hatóságot (Cybersecurity and Infrastructure Security Agency).

Az újabb kormányzati kibervédelmi intézkedés véleményező megszólalók, többnyire a belbiztonsági terület (minisztérium) korábbi magas rangú kiberbiztonsági tisztségviselői azonban fájó hiányosságként említik: a mostani rendelkezések semmiféle kibervédelmi megelőző intézkedéseket nem irányoznak elő, illetve semmilyen alapvető kiberbiztonsági standardokat sem fogalmaznak meg az érintett vállalatok számára. Márpedig, vélik a szakemberek, ennél sokkal szigorúbb védekezési követelményeket kellene ahhoz előírni, hogy a vállalati szektor (sok szempontból felkészületlen) szereplői az egyre kifinomultabb, professzionálisabb zsarolóvírusos támadásokkal eredményesen vehessék fel a küzdelmet. Szinte minden megszólaló kiberbiztonsági szakember hangsúlyozza: csak remélni lehet, hogy ezek az intézkedések egy – egyébként jó és üdvözlendő – első lépései lesznek csupán egy egész intézkedés sorozatnak. Többen azért megjegyzik azt is: a most előírt szabályok – fogalmazzunk finoman így – még a laikustól is elvárható, elemi szintű elővigyázatossági intézkedések legfeljebb. Olyasmik tehát, amelyek az alapvető kiberhigiénés szemléletmóddal felvértezett vállalati szereplőknek is, már régen alkalmazniuk kellene.
A kommentárok egy része megemlíti azt is: nyáron, amikor az év első felének legjelentősebb zsarolóvírusos támadása, a Colonial energetikai hálózat üzemeltetőjét megbénító akció sokkja még erősen éreztette a hatását, akkor a Biden-kormányzat sokkal erőteljesebb védelmi intézkedések megtételére kötelezte a nagy energia hálózatok üzemeltetőit. Egyébként azokat az intézkedéseket éppen a túlzott merevségük miatt, túlságosan rugalmatlan előíró jellegük miatt érték kritikák.

Idő közben a kormányzat kibervédelmi intézkedés csomagjának egyes részletei mind erőteljesebb kritikát váltottak ki az amerikai törvényhozás republikánus képviselőinek a köréből is. Míg ezek a képviselők általában (kvázi kétpárti egyetértéssel) támogatják Biden kibervédelmi intézkedéseit, és maguk is az ilyen törvénytervezetek mögé állnak a Kongresszusban, alapvetően ellenzik azt, hogy központi előírások szabályozzák a magánvállalatok által követendő kibervédelmi intézkedéseket (legfeljebb a támadások kötelező jelentésének előírását tartják egyetemlegesen előírandónak).

A most bevezetett előírásokat egyébként az érintett iparági szakmai vezetők is bírálták, mondván, hogy a most kötelezővé tett lépésekről velük nem egyeztetett előre a minisztérium, és az előzetes konzultációk hiánya az intézkedések hatékonyságára is kihatott.
Rail and air have new cyber requirements – but they’re minor; Joseph Marks; The Washington Post, Cyber 202; 2021. december 3.
Az ismertetés Dr. Nyáry Gábor munkája.

Veszélybe kerülhet az izraeli SpaceCom cég többségi részvényeinek magyar akvizíciója
Tudatosan választottuk ezt a színtelen, a tőzsdei nyelvezetet idéző, kicsit „technokratául” csengő mondatot az elmúlt hét egyik legfontosabb űrkutatással és űrkiaknázással kapcsolatos – magyar vonatkozású, tehát számunkra különösen érdekes – eseményének élére. Éppen azért, mert az ügy fontos, potenciálisan nagy horderejű, ám az aktuálpolitikai narratíva, ami kezdettől körülöleli a téma kommunikációját, inkább ártana a tisztánlátásnak, mint használna. Márpedig, a SpaceCom-tranzakció leállításának híre kifejezetten bombasztikus körítéssel robbant be a hírvilágba. Mi viszont azt gondoljuk, hogy többet ér, ha inkább higgadtan vesszük szemügyre ennek az ügynek a részleteit – legalábbis, amit tudni lehet róla.

Az egyébként valóban alapvetően egyfajta pénzügyi engedélyezési fordulat, ami egy a bontakozó magyar űrgazdasági szektor fejlődését negatívan érintő, feltételezett izraeli kormányzati döntéshez kapcsolódik, ezzel a fejléccel jelent meg az izraelinfo hírszolgáltató webhelyén: „Az izraeli nemzetbiztonsági szervek ellenzik, hogy a SpaceCom részvényeinek 51%-át eladják az Orbán-közeli magyar cégnek.”

Az eredeti címből tehát arra lehetne következtetni, hogy a folyamatban levő cégfelvásárlási ügyet az izraeli titkosszolgálatok készülnek megakadályozni. Méghozzá azért, mert az adás-vétel tárgyát képező izraeli technológiai cég vevője egy „Orbán-közeli” magyar vállalat lenne. Nézzük meg, mi az, amit az ügyről ténylegesen tudni lehet és tudni érdemes és lehet.

Miről van itt tehát szó? 2021 nyarán jelentették be az újdonságot: az űrtávközlési iparban is figyelemre méltó, izraeli Amos műholdakat üzemeltető SpaceCom vállalat tulajdonosai előzetes megállapodást írtak alá a magyar 4iG kommunikációs céggel a SpaceCom részvénycsomagja 51%-ának eladásáról. A tranzakció egyébként formálisan zártkörű tőkeemeléssel valósult volna meg, és ezzel a tulajdonhányad-szerzéssel a magyar 4iG a globális űrtávközlési szolgáltatók közé léphetett volna. Az ügylet lebonyolítására az év őszi-téli időszakát jelölték meg.

A tel-avivi tőzsdén jegyzett SpaceCom négy geoszinkron műholdjával globális lefedettséggel rendelkező műhold üzemeltető és szolgáltató vállalat, amely Magyarországon és a régióban AMOS 3 műholdján keresztül biztosítja szolgáltatásait. Az adás-vételi ügylet sikeres lezárásának feltétele már nyáron is az volt, hogy a SpaceCom közgyűlése, valamint az izraeli kommunikációs minisztérium is jóváhagyja a tulajdonszerzést. A tranzakció becsült értéke 65 millió dollár. A társaság tavalyi árbevétele 88 millió dollár volt, az adózás előtti eredménye pedig mintegy 52 millió dollárra rúgott. A részvényátruházás tétje azonban nyilvánvalóan nem csupán a profitábilis vállalkozás irányítási jogainak megszerzése volt, hanem – mint a bevezetőben utaltunk rá – ezzel a tranzakcióval Magyarország a nemzetközi űrtávközlési szolgáltatási piac aktív szereplőinek sorába lépett volna. Ez, figyelembe véve az azóta elfogadott magyar űrstratégia fejlesztési koncepcióját, mindenképpen fontos lépésnek számított volna a hazai űrfejlesztések terén. Ahogy az akkori üzleti közlemények is megfogalmazták „a SpaceCom évtizedes technológiai tapasztalata, innovatív megoldásai, globális piacismerete, valamint szakembergárdája nagymértékű támogatást biztosíthat a CarpathiaSatnak az első magyar kereskedelmi műhold fejlesztéséhez, illetve pályára állításához. Így az akvizíció a tudástranszfer, valamint a nemzetközi stratégiai együttműködések kialakítása szempontjából is fontos lépés számunkra.” Legalábbis ezt emelte ki nyáron az akvizíciót lebonyolító 4iG vállalat elnök-vezérigazgatója, Jászai Gellért.

Az izraeli cég felvásárlásának ötlete egyébként nem hirtelenjében, és nem is a „levegőből” pattant ki, hanem hosszú távú üzleti együttműködésre alapozva öltött formát.
A SpaceCom tulajdonában és üzemeltetésében működő AMOS 3 műhold ugyanis 2004 óta szolgáltat a nemzetközi egyezmények szerint Magyarország által birtokolt geostacionárius nyalábon. A SpaceCom és a magyar állam között létrejött bérleti szerződés 2024-ben jár le. A terv az volt, hogy a bérleti időszakot követően a 4iG, az Antenna Hungária és a New Space Industries Zrt. által közösen alapított CarpathiaSat Zrt. az AMOS 3 műhold pályaszakaszára új kereskedelmi műholdat bocsátana fel. Az elképzelés szerint tehát az izraeli SpaceCom magyar akvizíciója jelentős mértékben támogatná a CarpathiaSat stratégiai terveit, hiszen az izraeli társaság több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a műholdak fejlesztésében és üzemeltetésében is. Mindezzel pedig Magyarország ambiciózus űrkutatási és űrkiaknázási terveit is szolgálná.

Különféle izraeli sajtóforrások most arról értesültek, hogy az adás-vételt meghiúsíthatja az izraeli állam hatóságainak ellenkezése. Az izraelinfo egyenesen az izraeli titkosszolgálatok intervencióját sejti a tranzakció leállítására irányuló akciók mögött. Más források, elsősorban a többnyire jól tájékozott, liberális Haaretz lapra hivatkozva úgy tudják, hogy az izraeli honvédelmi tárca illetékesei szeretnék megvétózni a kritikus infrastruktúra intézménynek számító szolgáltató elidegenítését. A közreadott hírekben mindenütt szerepel az is, hogy az izraeli állam illetékes hatóságait nyugtalanítja az a tény, hogy az akvizícióval ez a fontos vállalat (annak többségi tulajdona) az „Orbán Viktor köreibe tartozó Mészáros Lőrinc vállalkozó” tulajdonába kerülne. A pontosság kedvéért az ezt a mozzanatot hangsúlyozó híradások egy része is megemlíti, hogy a valóban Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került 4iG céget azóta már (még 2020 nyarán, tehát jóval a mostani felvásárlás ötletének felmerülése előtt) Mészáros eladta a feljebb említett Jászai Gellértnek, akivel korábban szoros üzleti kapcsolatban állt. Minden esetre az ügy ilyen tálalása mindenképpen azt sejteti, hogy az izraeli állam a fontos vállalatot megszerezni akaró tulajdonosi kört (konkrétan tehát az Orbán Viktor bizalmasának tekintett Mészáros Lőrincet) tekinti aggályosnak.

Az izraeli belpolitikára rálátó hírforrások azonban egyértelműen azt emelik ki, hogy a SpaceCom alapvető stratégiai jellege késztethette inkább az ügylet felülvizsgálatára, interveniálásra az izraeli állami hatóságokat. Még hozzá nem véletlenül a nemzetbiztonsági intézményrendszer kulcsszereplőit. Izraelben évek óta formálódik ugyanis az a politikai konszenzus, amely erőteljesen korlátozná a kulcsfontosságú szektorokban működő izraeli vállalatok külföldiek számára történő elidegenítését. Az utóbbi időszak néhány nagy port felvert ilyen tranzakciója (például a haifai kikötő, vagy jelentős sótalanító komplexumok, illetve élelmiszeripari nagyvállalatok eladása) nyomán alapvetően változik az ilyen adás-vételekkel kapcsolatos izraeli álláspont. Kiszivárgott hírek szerint hamarosan a Knesszet, az izraeli törvényhozás elé kerül az a törvénytervezet, amely kategorikusan eltiltaná, hogy külföldi természetes vagy jogi személyek 20%-osnál nagyobb tulajdoni hányadot szerezhessenek stratégiai fontosságú izraeli vállalatokban. Abban pedig mindenki egyetért, hogy a fejlett technológiák terén hagyományosan élenjáró – és ugyanakkor nagyon különleges biztonsági kontextusba ágyazódó – Izrael számára a műholdas távközlés az egyik legfontosabb stratégiai terület. A mostanság a biztonsági körökben, és kifejezetten az űr- és a kibertechnológiák szektorában működő szakemberek szóhasználatával: alapvető kritikus infrastruktúra.

Érdemes ugyanakkor tekintetbe venni a szélesebb, globális kontextusokat is. Az idei év eleje óta a kritikus infrastruktúrák védelme (például az Izrael számára a biztonsági kérdésekben évtizedek óta különleges partnernek számító Egyesült Államokban) az egyik legfontosabb szabályozási területté kezd válni. Ugyanakkor az ügy érdekes hátteréhez tartozik az is: a – nyilván már a nyár derekán is jól ismert biztonsági megfontolások mellett, esetleg azok ellenére is – magának az izraeli SpaceCom cégnek is kívánatos ügyletnek látszik ez a mostani akvizíció. A cég ugyanis jelentős, 1,4 milliárd dolláros adósságállományt halmozott fel, és a 2021-es év első felében is 11 millió dolláros veszteséget könyvelhetett el, és ennek fényében a részvénypakett piaci értékének többszörösét kitevő ajánlati ár mindenképpen vonzó lehet a SpaceCom tulajdonosainak. A magyar vevő pedig – az adósság állomány ellenére – nyilvánvalóan stratégiai perspektívái miatt tartja vonzónak a céget, amely egy fajta belépő lehet a most rohamosan fellendülő űrszektorba.
Hungary’s 4iG to buy controlling stake in Israeli satellite firm Spacecom; Reuters, 2021. október 12.
Az izraeli nemzetbiztonsági szervek ellenzik, hogy a SpaceCom részvényeinek 51%-át eladják az Orbán-közeli magyar cégnek; Izraelinfo; 2021. december 5.
Az ismertetés Dr. Nyáry Gábor munkája.

Magyar cég is segít embert küldeni a Holdra

„Elnyerte az Európai Űrügynökség (ESA) megbízását az űrtechnológiai fejlesztésekre szakosodott Remred Kft., így a vállalat feladat lesz többek között számos elektronikai és szoftveres rendszer gyártása és fejlesztése is.

Az űrtechnológiai fejlesztésekre szakosodott Remred Kft. az Energiatudományi Kutatóközponttal és az Airbus-szal közös konzorciuma nemzetközi nyílt pályázaton elnyerte az Európai Űrügynökség (ESA) megbízását. A vállalat a nemzetközi együttműködés keretében épülő, ember lakta Hold-állomás fedélzetére készülő berendezéseket fejleszt és gyárt majd.

2024-ben kezdődhet meg az ember visszatérése a Holdra. Ekkor bocsátják majd fel a Lunar Gateway nevet viselő, Hold körül keringő állomás első moduljait, amelyet a NASA-vezette nemzetközi, köztük európai részvételű konzorcium valósít meg.

A Remred Kft. eddig is számos eszközt és technológiai fejlesztést végzett a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére, valamint kisműholdakra. A NASA által vezetett Hold-programba való bekapcsolódás azonban új technológiai és ipari lehetőségek sokaságát nyitja meg a cég számára – nyilatkozta Hirn Attila, a Remred ügyvezető igazgatója.

A Hold-program beszállítójaként a vállalat legfőbb feladata az Internal Dosimeter Array (IDA) egység központi, illesztő elektronikai és szoftveres rendszerének a fejlesztése, gyártása és validációja. Ez a rendszer biztosítja a tápellátást és a digitális feldolgozást, az egység vezérlését, továbbá összeköttetést biztosít a dozimetriai műszerek és a Hold-állomás fedélzeti rendszerei között.

Emellett fejleszti fogják az IDA egység földi kiszolgáló elektronikai rendszereit is, mint például a földi kiértékelő és üzemeltető szoftvert, a szimulátor egységeket, vagy a szoftverfejlesztő egységeket. A cég feladatai közé tartozik az is, hogy ennek a rendszernek az első két évben teljes körű technológiai támogatást nyújtson a projektben résztvevő űrügynökségek részére.

Az IDA egység feladata az állomás fedélzetén tapasztalható kozmikus sugárzási tér sugárvédelmi célú vizsgálata és folyamatos megfigyelése lesz az űrhajósok biztonságának érdekében. Ehhez számos ország és űrügynökség által gyártott mérőműszereket kell kombinálni – írja a vállalat közleményében.

Hazánkból az Energiatudományi Kutatóközpont egy „Tritel” monitorral járul hozzá a projekthez.

Ez utóbbi a legkomplexebb és legfőbb detektora lesz az IDA kísérleti egységnek. A projekt keretében a Remred Kft. feladata kifejleszteni, legyártani és kvalifikálni a Tritel második generációs verzióját. Az első generációs monitor 3 évig szolgált a Nemzetközi Űrállomáson.”

Forrás:
Magyar cég is segít embert küldeni a Holdra; Tér Diana; Napi.hu; 2021. december 2.

A brit hírszerzés főnöke szerint nyitottságra és a tech cégek segítségére van szükség ahhoz, hogy a titkosság maradhasson

„Richard Moore, az MI6 vezetője nyilvános előadásban mondta el, hogy csak belső innovációra támaszkodva nem tudják megvédeni az Egyesült Királyságot a kibertámadásoktól.
…Az egyik legjelentősebb, főleg védelmi kérdésekkel foglalkozó think tankben, az IISS-ben (International Institute for Strategic Studies) tartott előadásában arról beszélt, hogy Irán, Kína és Oroszország destabilizálási céllal indított kibertámadásait az MI6 saját innovációval nem fogja tudni kivédeni…
Moore annak elmagyarázásával kezdte, hogy elődeivel ellentétben miért áll nyilvánosság elé. (Beszédét olyannyira a nyilvánosságnak szánta, hogy azt a YouTube-ra is kitette, lásd lentebb a beágyazott videót.) A várható fenyegetések szerinte a korábbinál nagyobb nyitottságot követelnek egy modern hírszerző ügynökségtől. Ahhoz, hogy „titkosak maradjunk, nyitottabbá kell válnunk”.

Moore szerint erre kényszeríti az MI6-et, hogy a mindent átható digitális technológia és a mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű alkalmazásával exponenciálisan nő a digitális támadási felület, amit bűnözők, terroristák és ellenséges államok egyaránt megpróbálnak kihasználni. És ez csak rosszabb lesz, hiszen a következő tíz évben akkora lesz a technológiai fejlődés, mint az elmúlt száz évben összesen, és a titkosszolgálatnak erre már most fel kell készülnie.

A humán hírszerzés (pl. titkosügynök-hálózatok fenntartása) azonban továbbra is kritikus fontosságú marad. De emellett olyan feladatok állnak a titkosszolgálatok előtt, melyekhez mélyebb technológiai ismeretek kellenek. A nemzetközi terrorizmus mellett e téren is három országot jelölt meg legnagyobb veszélyforrásként: Kínát, Iránt és Oroszországot.

Szerinte például mélyebben kell érteni, hogy Kína hogyan próbálja befolyásolni más országok belső folyamatait a közösségi médián keresztüli dezinformációs gyakorlatával. De a távol-keleti nagyhatalom esetében az is potenciális veszélyforrás, hogy kétes biztonságú belső megfigyelési technológiáit igyekszik exportálni.

Oroszország és Irán pedig sorra hajtja végre az olyan kibertámadásokat, mint például a SolarWinds elleni akció (amibe aztán a kínaiak is beszálltak).

Ezek ellen a fejlett támadások ellen, melyek a globális technológiai ipar számottevő erőforrásait képesek megmozgatni, az MI6 egyedül nem veheti fel a versenyt. Ezért nem is kellene megpróbálni, hanem inkább az ipar segítségét kellene kérni. Az MI6 ezért törekszik partnerségre a technológiai közösséggel…”

…

„…, az MI6 nem tud házon belül olyan eszközöket kifejleszteni, amelyekkel el lehetnek hárítani a hibrid fizikai és virtuális fenyegetéseket”.

Az ügynökség ezért nyitna a technológiai ipar, köztük a startupok felé, amelyeket a Nemzetbiztonsági Befektetési Alap már 100 millió fonttal támogat. Az az érdekes megjegyzés is elhangzott tőle, hogy „nem lehet 18 hónapot tölteni valakinek az átvilágításával” – amire sokan felvonhatják a szemöldöküket, mert egyfajta biztonsági kockázatot jelenthet a lazább hozzáállás.

A britek és más nyugatiak már egy ideje aggódnak, hogy Kína előretörhet a mesterséges intelligencia és a globális megfigyelés terén. Moore arra utalt, hogy Kína „adatbányászattal” foglalkozik, miközben egy hagyományosabb módszert is bevet: az adósságok útján történő befolyásszerzést.

Emellett megjegyezte: „ellenfeleink pénzt öntenek a mesterséges intelligencia, a kvantum számítástechnika és a szintetikus biológia fejlesztésébe…”

Forrás:
Bitport.hu; 2021. december 1.
Történelmi beszédet tartott a brit hírszerzés főnöke; Szvetnik Endre; Infostart / InfoRádió; 2021. december 1.

Szakirodalom

Mesterséges intelligencia a közigazgatásban

„Jelen Infojegyzet először áttekinti a mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségeit a közigazgatásban, majd külföldi és magyar példákon keresztül mutatja be annak gyakorlati megvalósítását.”

Forrás:
Mesterséges intelligencia a közigazgatásban; Samu Nagy Dániel; Infojegyzetek, 2021/73.; Képviselői Információs Szolgálat; 2021. december 3. (PDF)

A kreatív gazdaság városföldrajza a budapesti agglomeráció példáján

„Az elmúlt évtizedekben a tudás, a kreativitás és az innováció szerepe felértékelődött a városok versenyképességében. Nem véletlen, hogy a kreativitás, a kreatív gazdaság és a városok fejlődése egyre jobban összefonódott. Fokozatosan átalakult a városok társadalma és gazdasága, valamint a városrégiók fizikai környezete és térbeli megjelenése. A szerző a budapesti agglomeráció példáján keresztül mutatja be a kreatív gazdaság fejlődésének városföldrajzi hatásait.”

Forrás:
A kreatív gazdaság városföldrajza a budapesti agglomeráció példáján; Egedy Tamás; Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont; 2021 (PDF)

Elemzés – Az állami nyilvántartások és az elektronikus ügyintézés

„…az elemzés egyik fő célja, hogy értékelje az állami nyilvántartások, az elektronikus ügyintézés jelenlegi helyzetét Magyarországon, és a 2010-2020. közötti időszakban ezzel kapcsolatban érvényesült tendenciákat. Továbbá az elemzés rámutathat a fejlesztési lehetőségekre is. Ennek keretében áttekintésre kerülnek az elektronikus ügyintézés alkalmazásának területei Magyarországon, ezek hatása a társadalomra és a gazdaságra, valamint az elektronikus adatnyilvántartásban és adattovábbításban rejlő kockázatok. Az elemzés bemutatja továbbá az állami nyilvántartások és az elektronikus ügyintézési folyamatok kialakításának és működtetésének, valamint a kapcsolódó adatvédelmi kérdéseknek a jogszabályi környezetét is…”

Forrás:
Elemzés – Az állami nyilvántartások és az elektronikus ügyintézés; Nagy Imre, Mihálszky Kálmán, Kovács Tamás, Szenczi Beáta, Dávid Gábor; Állami Számvevőszék; T/546; 2021. november (PDF)

Törvények, rendeletek

13/2021. (XI. 29.) MvM rendelet az elektronikus közbeszerzési rendszer fenntartását és működtetését végző gazdasági társaság kijelöléséről

„…1. § A közbeszerzésekért felelős miniszter vezetése alatt álló hivatali szervezet által működtetett elektronikus közbeszerzési rendszer üzemeltetésére és fenntartására az Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft.-t jelölöm ki…”

Forrás:
13/2021. (XI. 29.) MvM rendelet az elektronikus közbeszerzési rendszer fenntartását és működtetését végző gazdasági társaság kijelöléséről; Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 216. szám; 2021. november 29; 9780. o. (PDF)

672/2021. (XII. 2.) Korm. rendelet az adatváltozás-kezelési szolgáltatás részletszabályairól

„…2. § (1) A Kormány adatváltozás-kezelési szolgáltatóként a Pest Megyei Kormányhivatalt (a továbbiakban: üzemeltető) jelöli ki.

(2) Az ügyfél a szolgáltatást közreműködő útján is igénybe veheti. A közreműködő a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 52. §-a alapján jár el.

3. § (1) Az üzemeltető feladatai:

a) a csatlakozás- és szolgáltatás-menedzsment ellátása;

b) a csatlakozási szerződésnek a csatlakozott szolgáltatókkal és a harmadik fél szolgáltatókkal való megkötése, szükség esetén módosítása, megszüntetése;

c) a szolgáltatással kapcsolatos ügyfél-kapcsolattartási, tájékoztatási és adminisztratív feladatok ellátása, biztosítva a hibabejelentés lehetőségét;

d) a szolgáltatással kapcsolatos kommunikációs és képzési feladatok koordinációja és

e) az adatváltozás-kezelési szolgáltatási rendszer (a továbbiakban: AVSZ rendszer) üzemeltetése.

(2) Az AVSZ rendszer elektronikus felületének használatát érintő lakossági ügyfélszolgálati feladatok ellátását az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 40. § 3. pontja szerinti Kormányzati Ügyfélvonal (a továbbiakban: ügyfélszolgálat) biztosítja. Az ügyfélszolgálat ennek keretében a következő szolgáltatások ellátását biztosítja:

a) segítségnyújtás az AVSZ rendszerbe való belépéshez;

b) ügyfelek támogatása az AVSZ rendszer használata során;

c) az AVSZ rendszer működésével összefüggő panaszok, közérdekű bejelentések, észrevételek fogadása és továbbítása az üzemeltető felé…”

Forrás:
672/2021. (XII. 2.) Korm. rendelet az adatváltozás-kezelési szolgáltatás részletszabályairól; Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 220. szám; 2021. december 2.; 10058-10063. o. (PDF)

49. szám, 2021. december 6.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szakirodalom

Törvények, rendeletek