Skip to main content

38. szám, 2021. szeptember 20.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

INFOTÉR12 | 2021. október 19–21., Balatonfüred

„…A globalizáció negyedik szakaszában már nem jelent behozhatatlan hátrányt, hogy hazánknak nincsenek jelentős ásványkincsei vagy nemzetközi szinten jelentősnek számító termelési kapacitása. Az új korszakban a tudás, a digitális felkészültség és a kimagasló informatikai szolgáltatások lesznek a meghatározók. Ami tehát a versenyképesség záloga lett, az az emberi képesség, a tudás és gondolkodás, szemléletmód és – tágabb értelemben – egy társadalom kultúrája. Ennek kell tehát egy gazdaságfejlesztési tervnek a középpontjában állnia, a termelő vállalatoknak pedig a folyamatok kiszolgálójaként a digitális transzformáció kottájából kell olvasniuk.
…
Mindezeket a változásokat csak felgyorsította a világot a sarkából kifordító koronavírus, és a gazdaságban a korábbi berendezkedés látványos elmúlásával már egyértelműen érezhető és tapintható az új világrend. A 12. Infotér Konferencia ezeket a gyors változásokat próbálja értelmezni, és résztvevőivel együtt válaszokat találni az új kihívásokra.

Értsük meg együtt a jelen történéseit, közösen vegyük ki részünket a jövő sikereiből, és találjuk meg mindannyian a feladatunkat a fenntartható fejlődést biztosító életünkben!

Szeretettel várjuk a 12. Infotér Konferencián Balatonfüreden!

Soltész Attila
elnök
Informatika a Társadalomért Egyesület

Kiemelt témák

  • Adat & mesterséges intelligencia
  • Gazdaság digitalizációja
  • E-közigazgatás
  • Hálózatfejlesztés
  • IT biztonság
  • Digitális agrárium
  • Nemzeti űrstratégia
  • Digitális turizmus

”

Forrás:
INFOTÉR12 | 2021. október 19–21., Balatonfüred; Soltész Attila; Informatika a Társadalomért Egyesület; 2021. szeptember
Szerkesztői megjegyzés: A konferencia programja még formálódik, ezért egy későbbi időpontban még vissza fogunk rá térni.

Az Abacust használva könnyen kiszámíthatóak a társasházak alapításához szükséges eszmei tulajdoni hányadok

„Az eGov Tanácsadó Kft. több éve fejleszti az ügyvédek, jogi képviselők körében népszerű Cégírnok és eGov FMH szoftvereit. A szeptember 15-ével elérhető frissítéssel egy új szolgáltatással is bővül a portfólió, mert bevezetésre kerül az „Abacus” nevű alkalmazás, amely még ingyenesen elérhető.

Mire is jó az Abacus?

Az ókori számolóeszközről elnevezett alkalmazás segítségével könnyen kiszámíthatóak a társasházak alapításához szükséges eszmei tulajdoni hányadok. Ehhez elég csak az osztatlan közös tulajdoni hányad számlálóját megadni, a program automatikusan kiszámolja a 10.000-re vetített hányadokat, amellyel jelentős időt takaríthatnak meg az okiratokat szerkesztő a jogi képviselők.

Az Abacus elérhetősége: http://www.cegirnok.hu/abacus . A program használatát részletes leírás is segíti, amely letölthető a http://www.cegirnok.hu/ oldalról.

A használattal kapcsolatos észrevételeket az info@cegirnok.hu elérhetőségre várja az eGov Tanácsadó Kft.”

Forrás:
Abacus – Eszmei tulajdoni hányad kalkulátor; eGov Tanácsadó Kft.
Szerkesztői megjegyzés: Az eGov Tanácsadó Kft egyben az eGov Hírlevél kiadója is.

Közigazgatás, politika

Idén 250 milliárd forintot fordítottak a vidéken élők életminőségének javítására

„Több mint 250 milliárd forintot fordított idén a kormány a vidéken élők életminőségének javítására – mondta a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos hétfőn Budapesten.

Gyopáros Alpár a program idei évét értékelő sajtótájékoztatón felidézte: a magyarországi népesség egyharmada, közel 3,2 millió ember él ötezer fősnél kisebb településen. Mivel a tapasztalatok szerint a falvakban élők életminősége elmarad a nagyobb településen élőkétől, komplex programot indított a kormány 2019-ben a vidéken élők életminőségének javítására.

Hozzátette: a cél az, hogy az életminőség javításával megállítsák a falvak drasztikus népességszám-csökkenését. Mint mondta, a települések jelentős részén ezt elérték, a 250 csökkenő népességszámú településből tavaly már több mint ezerben nőtt a lakosok száma.

Mint mondta, idén 15 pályázati kiírás jelent meg a Magyar Falu Programban, ezek révén több mint 80 milliárd forinttal segítették a falusi önkormányzatokat, civil szervezeteket és egyházközségeket.

Elmondta: ebben az évben 860 falusi utcát fejlesztenek a program keretében, 400 településen szerezhetnek be az utakat karbantartó kommunális eszközöket, 350 játszótér épül vagy újul meg, 200 településen falu- vagy tanyagondnoki buszokat szereznek be, több száz településen pedig faluházakat, óvodákat, szolgálati lakásokat tudnak felújítani, kialakítani. Megjegyezte: a program indulása, 2019 óta 20 ezer nyertest hirdettek ki, és nekik mintegy 200 milliárd forint támogatást biztosítottak az elmúlt három évben.

Szólt arról is, hogy idén kétszázzal bővült azoknak a településeknek a száma, ahol igénybe lehet venni a falusi csokot, a program népszerűsége töretlen, a 2019-es indulástól kezdve közel 25 ezer kérelmet fogadtak be a pénzintézetek, vagyis ennyi család kezdhetett hozzá otthona bővítéséhez, felújításához.

Gyopáros Alpár kiemelte: a Magyar Falu Program fontos eleme a falusi útalap, amely az állami mellékúthálózat megújítását szolgálja. Az idei év végéig háromezer kilométer út fejlesztése kezdődik el vagy történik meg, jövőre pedig további 1500 kilométer mellékút felújítását tervezik.

A kormánybiztos szólt arról is, hogy idén már piaci szereplőket is támogatnak a programban, a falusi mikro- és kisvállalkozások 2-10 millió forintot igényelhettek telephelyfejlesztésre, eszközbeszerzésre, működési költségek finanszírozására. A pályázat keretösszege 25 milliárd forint volt és a kormánybiztos jelezte, várhatóan tovább bővül a program a jövő év elején.

Elmondta azt is, több mint száz új falusi bolt nyitását és több ezer bolt fejlesztését tudják támogatni, az erről szóló döntés ősszel várható.

A Falusi civil alap pályázatairól szólva elmondta, a tavalyi siker után idén is meghirdették azt, és 1500-nál több nyertest tudtak kihirdetni, a pályázók között ötmilliárd forintot osztottak szét.

Gyopáros Alpár jelezte: felmérték, melyek azok az állami tulajdonú ingatlanok, amelyekkel az ingatlan kezelőjének nincs hosszútávú célja, hogy azokat a kistelepülési önkormányzatoknak átadják. Mint mondta, hamarosan a kormány elé kerül az erről szóló javaslatuk, az Országgyűlés döntését követően jövő év elején 600-nál több település 1500 ingatlant vehet át az államtól hasznosításra.

Elmondta azt is, a kormány egy-egymillió forinttal támogatja az ötezer lélekszámúnál kisebb településeket rendezvényük, falunapjuk lebonyolításában. Emellett a MÁV Zrt.-vel közösen, kétmilliárd forint keretösszegű programot indítottak a kistelepülési vasútállomások felújítására. A programban közel 30 településen már meglévő állomásépületet újítanak fel vagy építenek újat, 230 településen pedig egyéb beruházásokkal segítik a komfortosabb utazást.

Gyopáros Alpár jelezte: a jövő évi költségvetésben biztosított a program folytatásához szükséges forrás. Kiemelte: a program indulása óta 600 milliárd forintot költöttek a Magyar Falu Programra, a forrás évről évre nő, 2019-ben 150 milliárdot, tavaly 200 milliárdot, idén 250 milliárdot, és jövőre még ennél is többet szándékoznak.”

Forrás:
Idén 250 milliárd forintot fordítottak a vidéken élők életminőségének javítására; Miniszterelnökség; 2021. szeptember 13.

Szeptember 15-én indult a jelentkezés a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram (MKÖ) 2022-es évfolyamába

„A Miniszterelnökség tíz hónapos karrierindító programja a diplomás, 30 év alatti, idegen nyelvet beszélő pályakezdő magyar fiataloknak szól.

Az MKÖ ösztöndíjasai hét hónapot egy általuk választott minisztérium munkájába bekapcsolódva tölthetnek el, amelyet három hónapos külföldi programszakasz követ Magyarország külképviseleteinél vagy nemzetközi szervezeteknél.

Az ösztöndíjasok személyes fejlődését végig mentor támogatja. Az MKÖ heti rendszerességgel szakmai és közéleti képzéseket szervez az ösztöndíjasoknak, akik versenyképes, havi 250.000 forintos ösztöndíjban részesülnek, amely adó- és járulékmentes. A külföldi programszakasz ideje alatt az ösztöndíjasok – a fogadó ország megélhetési költségeire figyelemmel – átlagosan 450.000 forintos ösztöndíjat kapnak.

Az MKÖ egyik legnagyobb eredménye, hogy beindítja a résztvevők karrierjét: 2020-ban a fogadó minisztériumok az ösztöndíjasok 93 százalékát foglalkoztatták tovább kormánytisztviselőként.

A részletek és a jelentkezési felület 2021. szeptember 15. és október 15. között az MKÖ oldalán érhetők el.”

Forrás:
Szeptember 15-én indult a jelentkezés a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram (MKÖ) 2022-es évfolyamába; Miniszterelnökség; 2021. szeptember 16.
Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram (MKÖ)

Uniónk lelkének megerősítése – Ursula von der Leyen 2021. évi értékelő beszéde az Unió helyzetéről

„…Uniónk megerősödik, ha olyan lesz, mint a következő nemzedék: megfontolt, elszánt és gondoskodó. Értékelvű és bátran cselekvő.

Ez a szellemiség a következő tizenkét hónapban fontosabb lesz, mint valaha. Ez az üzenete annak a szándéknyilatkozatnak, amelyet ma délelőtt küldtem meg Sassoli elnöknek és Janša miniszterelnöknek, és amely körvonalazza a következő évre vonatkozó prioritásainkat.

EGYSÉGES EURÓPA – TÚLLÉPVE A NEHÉZSÉGEKEN ÉS A HELYREÁLLÍTÁS ÚTJÁN

…
A végső prioritás a világjárványra való felkészültségünk megerősítése.

Tavaly elmondtam, hogy eljött az ideje az európai egészségügyi unió kiépítésének.Most pedig megvalósítjuk. A javaslatunk nyomán létrejön és megkezdi működését az Egészségügyi Szükséghelyzet-reagálási Hatóság (HERA).

Ez a Hatóság rendkívül fontos szerepet játszik majd a jövőbeli egészségügyi veszélyek gyorsabb és hatékonyabb kezelése terén.

Már rendelkezésünkre áll az innovációs és tudományos kapacitás, a magánszektor tudása, és működnek az illetékes nemzeti hatóságaink. Most pedig mindezt össze kell fognunk, biztosítva a jelentős finanszírozást is.

Ezért most az egészségügyi felkészültség és a reziliencia javítását célzó új misszióra teszek javaslatot az egész EU számára. Ennek támogatására az „Európa együtt” keretében 2027-ig mintegy 50 milliárd euró összegű beruházást kell végrehajtani.

Így biztosíthatjuk, hogy soha egyetlen vírus sem fog egy helyi járványt világjárvánnyá alakítani. Ennél jobb megtérülést el sem lehet képzelni.
…
Sok dolgot helyesen tettünk. Gyorsan léptünk a SURE létrehozása érdekében. Ez az eszköz Európa-szerte több mint 31 millió munkavállalót és 2,5 millió vállalkozást támogatott.

Levontuk a tanulságokat a múltból, amikor túl megosztottak voltunk és sokat késlekedtünk.

És a különbség magáért beszél: legutóbb 8 évbe telt, amíg az euróövezet GDP-je visszatért a válság előtti szintre.

Ezúttal arra számítunk, hogy 19 ország még az idén, a többi ország pedig a jövőre eléri a világjárvány előtti szintet. Az elmúlt negyedévben az euróövezet növekedése meghaladta mind az USA, mind Kína növekedését.

Ez azonban csak a kezdet. És a pénzügyi válság tanulságainak intő példaként kell szolgálniuk. Akkor Európa elkapkodta a győzelmi jelentést, és ennek megfizettük az árát. Nem követjük el újra ugyanezt a hibát.

A jó hír az, hogy a NextGenerationEU kezdeményezés egyszerre szolgálja a rövid távú< helyreállítást és a hosszú távú jólét megteremtését.

Kezelni fogjuk a gazdaságunkat érintő strukturális problémákat – kezdve a spanyolországi munkaerőpiaci reformoktól, a szlovéniai nyugdíjreformokig vagy az ausztriai adóreformig.

Minden korábbinál jelentősebb beruházásokat hajtunk végre az 5G-be és a száloptikás infrastruktúrába. Ám ugyanolyan fontos a digitális készségekbe való beruházás is. Ehhez a feladathoz a vezetők figyelmére és a legmagasabb szinten folytatott strukturált párbeszédre van szükség.

A fellépéseinkkel egyértelműen kijelöljük az utat a piacok és a befektetők számára egyaránt.

Ám miközben előretekintünk, azt is fel kell mérnünk, hogy a válság miként hatott ki a gazdaságunk állapotára — gondoljunk csak az adósságterhek növekedésére, a különböző ágazatokra gyakorolt egyenlőtlen hatásra vagy az új munkamódszerekre.

Ennek érdekében a Bizottság az elkövetkező hetekben újraindítja a gazdasági kormányzás felülvizsgálatáról szóló vitát. A cél az, hogy kellő idővel 2023 előtt konszenzus alakuljon ki a követendő útról.

Tisztelt Képviselők!

Hamarosan az uniós egységes piac létrejöttének 30. évfordulóját ünnepeljük. Az egységes piac immár 30 éve az európai fejlődés és jólét legnagyobb hajtóereje.

A világjárvány kezdetén megvédtük egységes piacunkat az erózió és a szétaprózódás irányába ható nyomással szemben. Az egységes piac segíti a fellendülésünket, hiszen a jó munkahelyek és a versenyképesség motorja.

Ez különösen fontos a digitális egységes piacon.

Az elmúlt évben ambiciózus javaslatokat tettünk.

Azért, hogy korlátok között tartsuk a nagy platformok kapuőri erejét;

azért, hogy alátámasszuk e platformok demokratikus felelősségét;

azért, hogy ösztönözzük az innovációt;

azért, hogy megfelelő irányba tereljük a mesterséges intelligencia fejlesztését.

A digitális technológia esetében a „most vagy soha” elve érvényesül. És a tagállamok osztják ezt a nézetet. A NextGenerationEU digitális átállással kapcsolatos kiadásai még a 20%-os célt is meghaladják majd.

Ez tükrözi az európai technológiai szuverenitásunkba való beruházás fontosságát. Fokozottan törekednünk kell arra, hogy a digitális átállást a saját szabályainknak és értékeinknek megfelelően hajtsuk végre.

Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a félvezetőkről – azokról a parányi chipekről, amelyek mindent működtetnek: az okostelefonokat, az elektromos rollereket, a vonatokat vagy akár teljes intelligens gyárakat.

Chipek nélkül nincs digitális technológia. Miközben én most Önökhöz beszélek, már egész gyártósorok dolgoznak csökkentett sebességgel – a növekvő kereslet ellenére – a félvezetők hiánya miatt.

Jóllehet a globális kereslet robbanásszerűen nőtt, Európa részesedése a teljes értékláncban — a tervezéstől a gyártási kapacitásig — csökkent. A legkorszerűbb, Ázsiában gyártott chipektől függünk.

Ez tehát nem csupán a versenyképességünk kérdése. Ez a technológiai szuverenitás kérdése is. Ezért mindennél fontosabb, hogy erre összpontosítsunk.

Elő fogjuk terjeszteni a chipekről szóló új európai jogszabályt. Össze kell kapcsolnunk világszínvonalú kutatási, tervezési és tesztelési kapacitásainkat. Össze kell hangolnunk az uniós és a nemzeti beruházásokat a teljes értéklánc mentén.

A célunk, hogy közösen a legkorszerűbb európai chip-ökoszisztémát hozzuk létre, beleértve a gyártást is. Így biztosíthatjuk az ellátásunk biztonságát, és új piacokat alakíthatunk ki az úttörő európai technológia számára.

Igen, ez szédítő feladat. És tudom, egyesek azt mondják, ez nem valósítható meg.

De 20 évvel ezelőtt a Galileóról is ugyanezt mondták.

És lám, mi történt. Összekaptuk magunkat. Napjainkban az európai műholdak világszerte több mint 2 milliárd okostelefon számára biztosítják a navigációs rendszert. Világviszonylatban is élen járunk. Legyünk újra merészek, ezúttal a félvezetők terén.

Tisztelt Képviselők!

A világjárvány mély sebeket hagyott és rendkívüli módon kihatott szociális piacgazdaságunkra.

Esténként az ablakainkból vagy ajtóink előtt együtt tapsoltuk meg azokat, akik a frontvonalban dolgoztak értünk.

Mindannyian átéreztük, mennyire függünk az ő munkájuktól. Azokétól, akik alacsonyabb fizetésért, kevesebb védelem és biztonság mellett odaadóan dolgoznak értünk.

A taps talán elhalkult, de érzéseink ereje nem gyengülhet.

Ezért is olyan fontos a szociális jogok európai pillérének megvalósítása:

a tisztességes munkahelyek, a tisztességes munkafeltételek, a jobb egészségügyi ellátás, valamint a munka és a magánélet közötti megfelelő egyensúly.

A világjárvány mindannyiunkat megtanított arra, hogy értékeljük az időt. Nincs értékesebb annál az időnél, amelyet szeretteinkkel törődve tölthetünk.

Ezért most egy új európai gondozási stratégiát javasolunk,

hogy mindenki, legyen férfi vagy nő, a lehető legjobb gondozásban részesülhessen, és megtalálhassa a legmegfelelőbb egyensúlyt a munka és a magánélet között. A szociális méltányosság szempontjából ugyanakkor az időn kívül a méltányos adóztatás kérdése is fontos szerepet játszik.

Szociális piacgazdaságunkban örvendetes, ha a vállalkozások nyereségesek. <Nyereségükre ugyanakkor infrastruktúráink, szociális biztonságunk és oktatási rendszereink színvonalának köszönhetően tudnak szert tenni.

Cserében jogosan várhatjuk el, hogy ezt viszonozzák. A jövőben is fel fogunk lépni az adókikerüléssel és az adócsalással szemben.

Jogszabálytervezetre teszünk javaslatot, amely a nyereség fedőcégeken keresztüli elrejtését veszi célba. Mindent megteszünk azért, hogy történelmi jelentőségű globális megállapodás jöhessen létre a minimális társasági adókulcsról.

A megfelelő összegű adófizetés nem csupán államháztartási kérdés, hanem mindenekelőtt méltányossági szükségszerűség.

Tisztelt Képviselők!

Mindannyian részesültünk az európai szociális piacgazdaságunk alapjait képező javakból. Biztosítanunk kell, hogy a következő nemzedék is építhesse a jövőjét.

A mai fiatal generáció magasan képzett, kiemelkedően tehetséges és rendkívül motivált. Ez a generáció annyi áldozatot hozott a többiek biztonságáért.

A fiatalság – rendes körülmények között –a felfedezések időszaka. Új tapasztalatokat szerzünk, nagy barátságok szövődnek, a saját utunkra lépünk. Ehelyett mit kellett tenniük a mai fiataloknak? Távolságot kellett tartaniuk, nem mehettek ki a lakásból és otthonról kellett tanulniuk. Mindezt több mint egy évig.

Minden, amit teszünk, jövőjük védelmét szolgálja – többek között a zöld megállapodás és a NextGenerationEU célja is ez.

Ezért a NextGenerationEU finanszírozásához új saját forrásokra van szükség, amelyek rendelkezésre bocsátásán már dolgozunk.

Vigyáznunk kell azonban arra is, hogy ne alakuljanak ki új hiányosságok. Európának minden egyes fiatalra szüksége van.

Támogatnunk kell azokat, akik átcsúsznak a védőhálón. Akiknek nincs munkájuk. Akik nem vesznek részt oktatásban vagy képzésben.

Nekik szól az új program, az ALMA.

Az ALMA lehetőséget nyújt majd ezeknek a fiataloknak arra, hogy valamely tagállamban meghatározott ideig szakmai tapasztalatot szerezzenek.

Mert ők is megérdemlik, hogy átéljék az Erasmus-program élményét. Hogy készségeket sajátítsanak el, kapcsolatokat alakítsanak ki és erősítsék európai identitásukat.

Ha az Uniót hozzájuk akarjuk igazítani, meg kell teremteni a módját, hogy a fiatalok alakítani tudják Európa jövőjét. Olyan Unióra van szükség, amelynek lelke és jövőképe van, amellyel a fiatalok azonosulni tudnak.

Jacques Delors szavaival élve: hogyan alakítsuk Európát, ha a fiatalok nem látják benne a közös projektet, saját jövőjük megvalósulását?

Ennek szellemében javasoljuk, hogy 2022 legyen az ifjúság európai éve. Szóljon az elkövetkező év a fiatalokról, akik annyi áldozatot hoztak a többiekért. Határozhassák meg a fiatalok az Európa jövőjéről szóló konferencia vitáit.

Az ő jövőjükről van szó, legyen ez az ő konferenciájuk.

A Bizottság – ahogy megbízatása elején ígérte – kész intézkedésekkel reagálni arra, amiről a konferencián megállapodás születik.

EURÓPA: EGYSÉG A FELELŐSSÉGBEN

Tisztelt Képviselők!

Ez egy felelősségteljes generáció. Arra ösztökélnek minket, hogy mélyrehatóbban és gyorsabban kezeljük a klímaválságot.
…
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) nemrég közzétette jelentését. Az IPCC szaktekintély a klímaváltozással kapcsolatos tudományos ismeretek területén.

A jelentés minden kétséget kizáróan megállapítja, hogy a klímaváltozás okozója az ember. És mivel emberi tevékenység idézi elő, tehetünk is ellene valamit.

Ahogy nemrég hallottam: A bolygó melegszik. Miattunk. Biztosan tudjuk. A helyzet rossz. De meg tudjuk oldani.

A változás pedig már el is kezdődött.

Németországban az év első felében több elektromos járművet regisztráltak, mint dízelüzemű gépjárművet. Lengyelország a gépjármű-akkumulátorok és az elektromos buszok első számú exportőre az EU-ban. Az új európai Bauhaus pedig valóságos kreatív robbanást váltott ki EU-szerte az építészek, tervezők és mérnökök körében.

Egyértelmű tehát, hogy valami beindult.

Az európai zöld megállapodás pedig erről szól.

Tavalyi beszédemben bejelentettem, hogy célunk 2030-ra az üvegházhatásúgáz-kibocsátás legalább 55%-os csökkentése.
Azóta közösen jogi kötelezettségekké alakítottuk az éghajlat-politikai célokat.
Az első olyan gazdasági nagyhatalom vagyunk, amely átfogó jogi szabályozást terjeszt elő e célok megvalósítására.

Ahogy Önök is tudják, a részletek összetettek. A cél viszont egyértelmű. A szennyezésnek ára lesz. Tiszta lesz az az energia, amelyet használunk. Intelligensebb autóink és tisztább repülőgépeink lesznek.

Biztosítani fogjuk, hogy ambiciózusabb éghajlat-politikai törekvéseinkhez több szociális cél is társuljon. A zöld átállásnak méltányos módon kell megvalósulnia. Ezért új Szociális Klímaalapra tettünk javaslatot az energiaszegénység megoldására, amely már 34 millió európait érint.

Számítok a Parlament és a tagállamok támogatására ahhoz, hogy együtt megtartsuk a jogszabálycsomag tartalmát és ambiciószintjét.

A klímaváltozás és a természeti válság területén Európa sokat tehet. És támogatni fogja a többieket is. Büszkén jelentem be, hogy az EU kétszeresére fogja növelni a biológiai sokféleséget célzó külső finanszírozást, különösen a legveszélyeztetettebb országok esetében.

Európa azonban önmagában még kevés.

A Glasgow-ban megrendezésre kerülő COP26 döntő jelentőséggel bír az egész világ számára.

A meghatározó gazdaságok – köztük az USA és Japán – 2050-re vagy röviddel azt követően megvalósítandó klímasemlegességi célokat tűztek ki. Glasgow-ig ezeket most még időben konkrét tervekkel kell alátámasztani. A 2030-ra kitűzött jelenlegi vállalások ugyanis nem elegendőek ahhoz, hogy a globális felmelegedés 1,5 °C alatt maradjon.

Minden egyes ország felelősséggel tartozik!

A Kínában Hszi Csin-ping elnök által meghatározott célok biztatóak. Felkérjük azonban Kínát, hogy hasonlóan példaértékű módon határozza meg azt is, miként fogja megvalósítani ezeket a célokat. A világ fellélegezhetne, ha látná, hogy Kína az évtized közepétől csökkenteni tudja kibocsátását és el tud mozdulni a bel- és külföldi szén felhasználásától.

Minden egyes ország felelősséggel tartozik, a meghatározó gazdaságok ugyanakkor külön kötelezettséggel tartoznak a legkevésbé fejlett és a leveszélyeztetettebb országok felé. Ez utóbbiak számára létfontosságú a klímafinanszírozás, mind az éghajlatváltozás mérsékléséhez, mind az ahhoz való alkalmazkodáshoz.

Mexikóban és Párizsban a meghatározó gazdaságok vállalták, hogy 2025-ig évente 100 milliárd dollárt bocsátanak a legkevésbé fejlett és legkiszolgáltatottabb országok rendelkezésére.

Eleget teszünk a vállalt kötelezettségünknek. Az „Európa együtt” által biztosított hozzájárulás éves szinten eléri a 25 milliárd dollárt. Mások miatt azonban még hiányzik a szükséges keret a globális cél eléréséhez.

A hiány megszüntetése növelni fogja annak esélyét, hogy Glasgow-ban sikerrel járjunk.

A mai üzenetem az, hogy Európa kész többet tenni. Javaslatunk, hogy az EU 2027-ig további 4 milliárd euróval járul hozzá az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához. Ugyanakkor azt várjuk, hogy az Egyesült Államok és partnereink szintén növeljék a hozzájárulásukat.

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásában fennálló hiány felszámolásával az USA és az EU határozott jelzést adna globális éghajlat-politikai vezető szerepéről. Itt az ideje, hogy cselekedjünk.

Tisztelt Képviselők!

Gazdasági és éghajlat-politikai vezető szerepünk Európa globális és biztonsági célkitűzései szempontjából kulcsfontosságú.

Ez egyben a világunkban tapasztalható általánosabb változást is tükrözi, amikor egy új nemzetközi rend van kialakulóban.

Új korszakba lépünk, a hiper-versenyképesség új korszakába.
…
100 millió euróval megnöveljük az Afganisztánnak szánt humanitárius támogatást.

Ez egy új, szélesebb körű afgánokat támogató intézkedéscsomag része lesz, amelyet a következő hetekben fogunk bemutatni, hogy erőfeszítéseinket egyesíthessük.

Főhajtással tisztelgünk valamennyi katona, diplomata és humanitárius segítő előtt, akik életüket áldozták Afganisztánban.

Ahhoz hogy elmondhassuk, szolgálatuk nem volt hiábavaló, el kell gondolkodnunk azon, hogy e misszió hogyan érhetett véget ilyen hirtelen.

Számos mélységesen nyugtalanító kérdés merül fel, amelyeket a szövetségeseknek meg kell vitatniuk a NATO keretein belül.

De nincs egy olyan biztonsági és védelmi kérdés sem, amelyre a kevesebb együttműködés lenne a válasz. Be kell ruháznunk közös partnerségünkbe, és ki kell használnunk mindegyik fél egyedi képességeit.

Ezért dolgozunk Jens Stoltenberg főtitkárral egy új EU–NATO közös nyilatkozaton, amelyet még év vége előtt be fogunk mutatni.

Ám ez csak az egyik része az egyenletnek.

Európa képes többet tenni egyedül is, és ez egyértelműen a kötelessége is. Ám ha többet akarunk tenni, először meg kell mondanunk, hogy miért. Három átfogó okot látok.

Először is biztosítanunk kell a stabilitást a velünk szomszédos területeken és a különböző régiókban.

Szűk szorosok, viharos tengerek és roppant hosszúságú szárazföldi határok kapcsolnak minket a világhoz. Földrajzi helyzete miatt Európa mindenkinél jobban tudja, hogy ha nem foglalkozol időben a külső válsággal, az begyűrűzik hozzád.

Másodszor, a ránk leselkedő fenyegetések jellege gyorsan változik: a hibrid támadásoktól a kibertámadásokon át a növekvő űrfegyverkezési versenyig.

A diszruptív technológiák a „lator államok” vagy a fegyveres nem állami csoportok kezében jelentős mértékben kiegyenlítik az erőviszonyokat.

Hiszen már nincs szükség hadseregekre vagy rakétákra a tömeges károkozáshoz. Ipari létesítményeket, városok közigazgatását és kórházak rendszereit lehet megbénítani – mindössze egyetlen laptoppal. Egész választások tisztaságát lehet aláásni egy okostelefonnal és némi internetkapcsolattal.

A harmadik ok pedig az, hogy az Európai Unió egyedi biztonságszolgáltató. Lesznek olyan missziók, amelyeken a NATO vagy az ENSZ nem lesz jelen, de ahol az EU-nak jelen kell lennie.

A terepen katonáink vállvetve dolgoznak együtt a rendőrséggel, ügyvédekkel, orvosokkal, a humanitárius segítőkkel és az emberijog-védőkkel, tanárokkal és mérnökökkel.

Képesek vagyunk egyesíteni a katonai és a polgári erőket, a diplomáciai és fejlesztési erőforrásokat – és nagy múltunk van a béke építése és megóvása terén.

A jó hír az, hogy az elmúlt évtized során elkezdtünk kifejleszteni egy európai védelmi ökoszisztémát.

De amire igazán szükségünk van, az az európai védelmi unió.

Az elmúlt hetekben sok megbeszélést folytattunk az expedíciós haderőkről. Arról, hogy milyen típusú és létszámú haderőre van szükségünk: harccsoportokra vagy uniós belépő erőkre.

Mindez kétségkívül része a vitának – s úgy hiszem, része lesz a megoldásnak is.

Azonban a sokkal alapvetőbb kérdés az, hogy ez eddig miért nem működött.

Hiába rendelkezünk a világ legfejlettebb haderejével – ha sosem állunk készen bevetni azt – akkor mégis mi hasznunk van belőle?

Nem csak a kapacitás hiánya az, ami eddig visszatartott bennünket – hanem a politikai akarat hiánya.

Ha azonban kialakítjuk e politikai akaratot, sokat tehetünk uniós szinten.

Hadd említsek három konkrét példát:

Először is létre kell hoznunk a kollektív döntéshozatal alapját – ez az, amit én helyzetismeretnek hívok.

Nem érhetjük el célunkat, ha az ugyanabban a régióban tevékenykedő tagállamok nem osztják meg a rendelkezésükre álló információt európai szinten. Létfontosságú, hogy javítsuk a hírszerzési együttműködést.

Ez azonban nem csak a szűk értelemben vett hírszerzésről szól.

Hanem arról, hogy valamennyi szolgálat és forrás tudását összegyűjtsük. A világűrtől a rendőrségi kiképzőtisztekig, a nyílt forrástól a fejlesztési ügynökségekig. E tevékenység révén egyedülálló nagyságú és mélységű ismeretanyagra tehetünk szert.

A tudás mindenhol ott van.

Azonban csak akkor tudjuk felhasználni arra, hogy megalapozott döntéseket hozzunk, ha teljes képet kapunk. És jelenleg nem ez a helyzet. A tudás a kezünkben van, de inkoherens. Az információk töredezettek.

Ezért az EU a különböző információk összefűzése érdekében mérlegelhetné egy saját közös helyzetfelismerő központ létrehozásának lehetőségét.

És azért is, hogy felkészültebb, teljes körűen tájékozott és döntésképes legyen.

Másodszor, javítanunk kell az interoperabilitást. Ezért már most is beruházunk közös európai platformokba, a vadászrepülőgépektől a drónokon át a kiberplatformokig.

Azonban továbbra is gondolkodnunk kell azon, hogy milyen új módokon lehet kihasználni az összes lehetséges szinergiát. Meg lehetne fontolni például az Európában kifejlesztett és gyártott védelmi felszerelések mentesítését a hozzáadottérték-adó alól.

Ez nemcsak interoperabilitásunkat növelné, hanem ma még meglévő függőségeinket is csökkentené.

Harmadszor, nem beszélhetünk védelemről anélkül, hogy ne beszélnénk a kiberbiztonságról. Ha minden össze van kapcsolva, mindent fel is lehet törni. Az erőforrások szűkössége miatt egyesíteni kell erőinket. És nem szabad megelégednünk pusztán a kiberfenyegetés kezelésével, hanem arra kell törekednünk, hogy vezetővé váljunk a kiberbiztonság terén.

Arra, hogy itt, Európában fejlesszük a kibervédelem eszközeit. Ezért van szükségünk egy európai kibervédelmi politikára, ideértve a közös normákra vonatkozó jogi szabályozást is, amely egy új, európai kiberrezilienciáról szóló jogi aktus formáját ölti majd.

Sokat tehetünk tehát uniós szinten. De a tagállamoknak is többet kell tenniük.

Először is közösen kell értékelnünk az előttünk álló fenyegetéseket és közös megközelítést kell kialakítanunk azok kezelésére. A küszöbön álló stratégiai iránytű e megbeszélés egyik kulcsfontosságú folyamata.

Döntenünk kell arról is, hogy miként használhatjuk ki a Szerződésben már szereplő valamennyi lehetőséget.

Ez az oka annak, hogy a francia elnökség ideje alatt Emmanuel Macron elnök és jómagam európai védelmi csúcstalálkozót hívunk majd össze.

Itt az ideje, hogy Európa új szintre lépjen.

Tisztelt Képviselők!

Egy egyre versengőbb világban érdekeink védelme nem csak arról szól, hogy megvédjük önmagunkat.

Erős és megbízható partnerségek kialakításáról szól. Ez nem luxus, hanem jövőbeli stabilitásunk, biztonságunk és jólétünk záloga.

Ez a munka a legközelebbi szövetségeseinkkel kialakított partnerségünk elmélyítésével kezdődik.

Az Egyesült Államokkal együtt kidolgozzuk a globális változásra irányuló új programunkat — az új Kereskedelmi és Technológiai Tanácstól az egészségbiztonságig és a fenntarthatóságig.

Az EU és az USA – együtt – mindig erősebb lesz.

Ugyanez igaz nyugat-balkáni szomszédainkra is.

Még ebben a hónapban a térségbe utazom, hogy határozott jelzést küldjek a csatlakozási folyamat iránti elkötelezettségünkről. Ezzel tartozunk minden olyan fiatalnak, akik hisznek az európai jövőben.

Ezért fokozzuk támogatásunkat új beruházási és gazdasági tervünk révén, amely a régió GDP-jének mintegy egyharmadát teszi ki. Hiszen a Nyugat-Balkán jövőjébe való befektetés egyben befektetés az EU jövőjébe.

Emellett továbbra is be fogunk ruházni a szomszédságunkban meglévő partnerségeinkbe: a keleti partnerségben való szerepvállalásunk fokozásától a földközi-tengeri térségre vonatkozó új menetrend végrehajtásán át a Törökországgal fennálló kapcsolatunk különböző vonatkozásait érintő munkánk folytatásáig.

Tisztelt Képviselők!

Ahhoz, hogy Európa aktívabb globális szereplővé váljon, a partnerségek következő generációjára is összpontosítania kell.

Ennek szellemében mérföldkőnek számít az indiai–csendes-óceáni térségre vonatkozó mai új uniós stratégia. E stratégia tükrözi a régió növekvő jelentőségét jólétünk és biztonságunk szempontjából. De azt is, hogy az autokratikus rezsimek e jelentőséget arra használják, hogy megpróbálják növelni befolyásukat.

Európának fokoznia kell jelenlétét és aktivitását a régióban.

Ezért együtt fogunk működni a kereskedelmi kapcsolatok elmélyítésén, a globális ellátási láncok megerősítésén, valamint a zöld és digitális technológiákkal kapcsolatos új beruházási projektek kidolgozásán.

Ez példaként szolgál arra, hogy Európa hogyan alakíthatja át a világ összekapcsolását célzó modelljét.

A közutak finanszírozásában jók vagyunk. Annak azonban semmi értelme, hogy Európa tökéletes utat építsen egy kínai tulajdonban lévő rézbánya és egy kínai tulajdonban lévő kikötő között.

Az ilyen típusú beruházásokat illetően okosabbnak kell lennünk.

Ezért hamarosan előterjesztjük a „Global Gateway” elnevezésű új konnektivitási stratégiánkat.

„Global Gateway” partnerségeket fogunk kiépíteni a világ különböző országaival. Beruházásokat akarunk a minőségi infrastruktúrába — amely összekapcsolja az árukat, embereket és szolgáltatásokat világszerte.

Értékalapú megközelítést fogunk alkalmazni, amely átláthatóságot és jó kormányzást biztosít partnereink számára.

Kapcsolatokat kívánunk létrehozni és nem függőségi viszonyokat!

És tudjuk, hogy ez hogyan működhet. Nyár óta egy új víz alatti optikai kábel köti össze Brazíliát Portugáliával.

Afrikával együtt fogunk beruházni annak érdekében, hogy létrejöjjön a zöld hidrogén piaca, amely összeköti a Földközi-tenger két partját.

A „Global Gateway” megvalósításához „Európa együtt” megközelítésre van szükségünk. Kapcsolatot teremtünk az intézmények és a beruházások, a bankok és az üzleti világ között. Ezt a regionális csúcstalálkozók prioritásává fogjuk tenni — kezdve a következő, februári EU–Afrika csúcstalálkozóval.

A „Global Gatewayt” megbízható világmárkává kívánjuk alakítani.

És hadd szögezzem le: az egész világra kiterjedő üzleti tevékenység, a globális kereskedelem — mindez jó és szükséges. Ez azonban soha nem mehet az emberek méltóságának és szabadságának kárára.
…
A SZABADSÁGBAN ÉS SOKSZÍNŰSÉGBEN EGYESÜLT EURÓPA

És tisztelt Képviselők, emberek nem lehetnek alku tárgyai!

Emlékszünk még, mi történt a Fehéroroszországgal közös határainkon? A minszki rezsim eszközként használt fel embereket. Repülőre ültették és szó szerint kitették őket az EU határainál.

Ezt nem nézhettük ölbe tett kézzel.

Erre a gyors európai válasz a bizonyíték. És biztosítom Önöket afelől, hogy továbbra is kiállunk Litvánia, Lettország és Lengyelország mellett.

És mondjuk ki bátran: ez egy hibrid támadás, amelynek célja Európa destabilizálása.
Tisztelt Képviselők!

Ezek nem csupán elszigetelt esetek. Hasonló incidenseket láthattunk más határokon is, és várhatóan a jövőben is látni fogunk. Ezért a schengeni kérdésekkel foglalkozó munkánk részeként új módszereket dolgozunk ki arra, hogy miként reagáljunk az ilyen típusú agresszív magatartásra, és biztosítsuk az egységes fellépést a külső határaink védelmében.

Amíg azonban nem találjuk meg együtt a közös megoldást arra vonatkozóan, hogy hogyan kezeljük a migrációt, ellenfeleink továbbra is ki fogják ezt használni.

Mindeközben az embercsempészek továbbra is emberéleteket veszélyeztetnek a földközi-tengeri térség halálosan veszélyes útvonalain.

Ezek az események bizonyítják, hogy minden egyes ország érdekelt egy európai migrációs rendszer kiépítésében.

Az új migrációs és menekültügyi paktum biztosítja számunkra mindazt, ami ahhoz szükséges, hogy valamennyi helyzetet megfelelően tudjunk kezelni.

Minden szempontra kiterjed. Kiegyensúlyozott és humánus rendszer, amely valamennyi tagállam számára elfogadható, és minden körülmények között működik. Tudjuk, hogy képesek vagyunk közös megoldást találni.

A paktum Bizottság általi bejelentése óta azonban rendkívül lassú volt az előrelépés.

Úgy gondolom, most jött el az európai migrációkezelési politika ideje. Felkérem a Tisztelt Házat és a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel ezt a folyamatot.

Végülis ez a kérdés a bizalomról szól. A tagállamok közötti bizalomról. Az európaiak abba vetett bizalmáról, hogy a migráció kezelhető. Az abba vetett bizalomról, hogy Európa mindig eleget fog tenni a legkiszolgáltatottabbak és a leginkább rászorulók iránt vállalt tartós kötelezettségének.

Az Európába irányuló migrációról számos határozott álláspont létezik, de úgy vélem, hogy már nem vagyunk messze attól, hogy megtaláljuk a közös alapot.

Mert ha megkérdeznénk az európai polgárokat, a legtöbben egyetértenének abban, hogy fel kell lépnünk az irreguláris migráció megfékezése érdekében, de azt is megtennék, hogy menedéket biztosítanak a menekülni kényszerülő emberek számára.

Egyetértenének abban, hogy vissza kell térítenünk azokat, akik nem jogosultak a tartózkodásra, ugyanakkor üdvözölnünk kell mindazokat, akik jogszerűen érkeznek Európába, és létfontosságú hozzájárulást nyújtanak társadalmunkhoz és gazdaságunkhoz.
…
A nők számára pedig biztosítani kell a szabad és független élet lehetőségét.

Ennek érdekében még az év végéig törvényt hozunk a nőkkel szemben elkövetett erőszak elleni küzdelemről. E törvény tárgya a hatékony bűnüldözés, megelőzés és védelem, mind az interneten, mind fizikailag.

Középpontjában minden egyén méltósága és az igazságosság áll. Ez Európa lelke. Meg kell erősítenünk.
…
Az információ közjó. Meg kell védenünk mindazokat, akik átláthatóságot teremtenek, azaz az újságírókat.

Ezért terjesztettünk ma elő egy ajánlást az újságírók védelmének megerősítésére.

És meg kell állítanunk azokat, akik veszélyeztetik a tömegtájékoztatás szabadságát. A médiaorgánumok nem csupán gazdasági vállalkozások.

Függetlenségük létkérdés. Európának ezért olyan jogszabályra van szüksége, amely garantálja ezt a függetlenséget.

Épp ilyen, a médiaszabadságról szóló törvényt fogunk jövőre előterjeszteni.

A médiaszabadság védelmével egyúttal demokráciánkat is védelmezzük.…”

Forrás:
Ursula von der Leyen elnök 2021. évi értékelő beszéde az Unió helyzetéről; Európai Bizottság; 2021. szeptember 15.
Szerkesztői megjegyzés: Az eredeti beszéd rövidített változata. Tekintettel az elmondottak súlyára, és az uniós hatalmi központ szerepére, hasznosnak tartjuk, ha megismerjük az elkövetkezendő időszak meghatározó nagy témáinak (és az indoklásoknak) felvázolását.
Az értékeléshez még lásd Navracsics Tibor cikkét: Navracsics Tibor Ursula von der Leyen második évértékeléséről; eGov Hírlevél

Az Unió helyzete – A Bizottság javaslatot tesz a digitális évtizedhez vezető útra az EU digitális átalakulásának 2030-ig történő megvalósítása érdekében

„A mai napon a Bizottság javaslatot tett a digitális évtizedhez vezető útra, amely konkrét tervet tartalmaz társadalmunk és gazdaságunk digitális átalakulásának 2030-ig történő megvalósítására. A digitális évtizedhez vezető útra irányuló javaslat konkrét megvalósítási mechanizmusba ülteti át az EU 2030-ra vonatkozó digitális törekvéseit. A tagállamokkal való éves együttműködési mechanizmuson alapuló irányítási keretet hoz létre a digitális készségek, a digitális infrastruktúrák, valamint a vállalkozások és a közszolgáltatások digitalizációja területén a digitális évtized 2030-ra kitűzött céljainak uniós szintű elérése érdekében. Célja továbbá, hogy a Bizottság és a tagállamok bevonásával nagyszabású digitális projekteket azonosítson és hajtson végre.

A világjárvány világossá tette, hogy a digitális technológia központi szerepet játszik a fenntartható és virágzó jövő megteremtésében. Rávilágított különösen a digitálisan felkészült vállalkozások és a digitális megoldásokat még nem alkalmazó vállalkozások közötti szakadékra, valamint a jól összekapcsolt városi, illetve vidéki és távoli területek között tátongó űrre. A digitalizáció számos új lehetőséget kínál az európai piacon, ahol 2020-ban több mint 500 ezer kiberbiztonsági és adatszakértői álláshely maradt betöltetlenül. Az európai értékekkel összhangban a digitális évtizedhez vezető útnak meg kell erősítenie digitális vezető szerepünket, valamint emberközpontú és fenntartható digitális szakpolitikákat kell előmozdítania, nagyobb mozgásteret biztosítva ezáltal a polgárok és a vállalkozások számára.

Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök a következőképpen nyilatkozott: „Európa digitális jövőképében a technológia felvértezi az embereket. Ezért a mai napon konkrét tervet terjesztünk elő a digitális átalakulás megvalósítása érdekében. Egy olyan jövőért, ahol az innováció a vállalkozások és társadalmaink javát szolgálja. Éves együttműködési mechanizmuson alapuló irányítási keretet kívánunk létrehozni a digitális készségek, a digitális infrastruktúrák, valamint a vállalkozások és a közszolgáltatások digitalizációja terén kitűzött célok elérése érdekében.„
Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos hozzátette: „Európa eltökélt szándéka, hogy vezető szerepet töltsön be a globális technológiai versenyben. A 2030-ra kitűzött célok meghatározása fontos lépés volt, de most itt az ideje, hogy eredményeket mutassunk fel. Biztosítanunk kell, hogy Európa az elkövetkező években ne legyen jelentős függőségi helyzetben, különben továbbra is túlságosan ki leszünk téve a globális volatilitásnak, és elmulasztjuk a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés lehetőségeit. Egy olyan Európában hiszek, amely nem pusztán másodszereplő, hanem vezető szerepet tölt be a jövő piacain.”

A digitális évtizedhez vezető út

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó digitális iránytűben a Bizottság felvázolta, hogy az évtized végéig miként képzeli elé Európa gazdaságának és társadalmának sikeres digitális átalakítását. A Bizottság az iránytű alapján most szilárd irányítási keretet vezet be a digitális célok elérése érdekében, ennek eszköze pedig a digitális évtizedhez vezető út.

Az elmúlt években a digitális fejlődés igen egyenlőtlen volt a tagállamokban. A tendencia azt mutatja, hogy az öt évvel ezelőtt lassú ütemben haladó országok továbbra is lassan haladnak előre. A digitális évtizedhez vezető új útnak köszönhetően strukturált együttműködésre kerül sor az elfogadott célkitűzések közös elérése érdekében, elismerve ugyanakkor, hogy az egyes tagállamok más-más helyzetből indulnak.

A Bizottság konkrétan egy éves együttműködési mechanizmus létrehozását javasolja a tagállamokkal, amely a következőkből állna:

  • a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatón (DESI) alapuló strukturált, átlátható és megosztott nyomonkövetési rendszer a 2030-as célok megvalósítása terén tett előrelépés mérésére, ideértve a fő teljesítménymutatókat (KPI-k) is;
  • éves jelentés a digitális évtized helyzetéről, amelyben a Bizottság értékeli az előrehaladást és ajánlásokat fogalmaz meg a fellépésekre vonatkozóan;
  • a digitális évtizedre vonatkozó többéves stratégiai ütemtervek minden tagállam tekintetében, amelyekben a tagállamok felvázolják a 2030-as célokat támogató elfogadott vagy tervezett szakpolitikákat és intézkedéseket;
  • strukturált éves keret az elégtelen előrehaladást mutató területek megvitatására és kezelésére ajánlások, valamint a Bizottság és a tagállamok közötti közös kötelezettségvállalások révén;
  • a több országra kiterjedő projektek végrehajtását támogató mechanizmus.

Az előrehaladás nyomon követése és a digitális évtized helyzetéről szóló jelentés

Annak biztosítása érdekében, hogy Európa gyorsan haladjon a digitális évtized célkitűzéseinek megvalósítása felé, a javasolt irányítási keret a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő kibővített mutatón (DESI) alapuló előrehaladás-követő rendszert irányoz elő. A Bizottság először uniós végrehajtási pályákat dolgoz ki az egyes célkitűzések tekintetében a tagállamokkal együtt, utóbbiak pedig nemzeti stratégiai ütemterveket javasolnak azok elérése érdekében. A Bizottság minden évben jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának a digitális évtized helyzetéről, hogy:

  • bemutassa az előrevetített pályákhoz képest elért mért digitális teljesítményt;
  • célzott ajánlásokat fogalmazzon meg a tagállamok számára a 2030-as célok elérésére, a nemzeti körülmények figyelembevételével.

A Bizottság 2026-ig felülvizsgálja a célokat, hogy számba vegye a technológiai, gazdasági és társadalmi fejleményeket.

Több országra kiterjedő projektek

A több országra kiterjedő projektek olyan nagyszabású projektek, amelyek hozzájárulnak az Európa digitális átalakulásával kapcsolatos 2030-ra kitűzött célok eléréséhez – olyan projektekről van szó, amelyeket egyetlen tagállam sem tudna önállóan megvalósítani. Az ilyen projektek lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy együtt, összevont erőforrásokkal fejlesszék a digitális kapacitásokat olyan kulcsfontosságú területeken, amelyek növelik Európa digitális szuverenitását és előmozdítják talpra állását.

A Bizottság összeállította a több országra kiterjedő projektek első listáját, amely több beruházási területet is tartalmaz: adatinfrastruktúra, alacsony energiaigényű processzorok, 5G kommunikáció, nagy teljesítményű számítástechnika, biztonságos kvantumkommunikáció, közigazgatás, blokklánc, digitális innovációs központok és az emberek digitális készségeibe való beruházás.

Különböző célértékek gyorsítják fel a digitalizáció folyamatát, és nagyobb ellenálló képességet és technológiai szuverenitást fognak eredményezni azáltal, hogy több szakembert vonzanak a digitális munkaerőpiacra, vagy digitális technológiák fejlesztésére ösztönzik a különböző európai iparágakat.

A digitális évtized helyzetéről szóló éves jelentés kellő tájékoztatást biztosít Európa digitális átalakulásának fejleményeiről és a feltárt hiányosságokról, valamint aktualizálja a több országra kiterjedő projektek listáját.

A több országra kiterjedő projekteknek az uniós finanszírozási forrásokból, többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó forrásokat tagállami finanszírozással kell ötvözniük. Adott esetben más állami és magánszervezetek is befektethetnek a projektekbe.

A Bizottság a több országra kiterjedő projektek ösztönzőjeként segíti a tagállamokat annak feltárásában, hogy milyen érdekük fűződhet a több országra kiterjedő projektekhez, továbbá azzal, hogy iránymutatást ad a végrehajtási mechanizmusokkal kapcsolatban és segítséget nyújt a végrehajtáshoz a széles körű részvétel és a sikeres megvalósítás biztosítása érdekében.

A program újfajta jogi struktúraként hozza létre az európai digitális infrastruktúráért felelős konzorciumokat, amelyek (EDIC) elősegítik a több országra kiterjedő projektek gyors és rugalmas kialakítását és végrehajtását.

Háttér-információk

A mai javaslat alapjául szolgáló, 2021. márciusban előterjesztett 2030-ra vonatkozó digitális iránytű felvázolta a digitalizált gazdaság és társadalom megvalósításának európai útját, és konkrét digitális célokat javasolt a készségek, az infrastruktúrák, a vállalkozások és a közszolgáltatások területén.

A digitális évtizedhez vezető útra tett javaslatot számos konzultáció eredményei is alátámasztják, amelyek során a polgárok, a vállalkozások, a közigazgatási szervek, a tagállamok, az ipar és a szervezetek megosztották véleményüket arról, hogy mire van szükség a sikeres európai digitális átalakuláshoz. A javaslat végrehajtását – ideértve a nyomonkövetési kezdeményezések kidolgozását is – a digitális iránytűnek szentelt online fórumon folytatott megbeszélések is támogatják.

Ezzel párhuzamosan a Bizottság jelenleg véglegesíti az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság „digitális elvekről szóló közös nyilatkozatára” irányuló javaslatát, hogy az európai értékek és jogok a digitális térben is érvényesüljenek. Ez biztosítani fogja, hogy mindenki élvezhesse a digitális lehetőségek előnyeit, például az internethez való egyetemes hozzáférést, a felhasználókat tiszteletben tartó algoritmusokat, valamint a biztonságos és megbízható online környezetet. A digitális évtized helyzetéről szóló éves jelentés értékelni fogja a digitális elvek végrehajtását.

További információk:
Ursula von der Leyen elnök értékelő beszéde az Unió helyzetéről

Kérdések és válaszok – Az Unió helyzete: A digitális évtizedhez vezető út

Tájékoztató – A digitális évtizedhez vezető út

Ismertető – A digitális évtizedhez vezető út

Javaslat – Határozat a digitális évtizedhez vezető út meghatározásáról

Bizottsági szolgálati munkadokumentum

Digitális iránytű”

Forrás:
Az Unió helyzete: A Bizottság javaslatot tesz a digitális évtizedhez vezető útra az EU digitális átalakulásának 2030-ig történő megvalósítása érdekében; Európai Bizottság; 2021. szeptember 15.

Az Unió helyzete: A digitális évtizedhez vezető út – Kérdések és válaszok

„Mit értünk a „digitális évtizedhez vezető út” alatt?

A digitális évtizedhez vezető út a Bizottság javaslata a 2030-ig megvalósítandó európai digitális átalakulás támogatása céljából. Ez a kezdeményezés megragadja és felkarolja az egyre gyorsuló tendenciákat és a digitalizáció iránti növekvő igényeket, amelyeket a világjárvány is hangsúlyosan előtérbe helyezett. A javaslat az európai digitális kapacitások hiányosságainak kezelésén alapul, miközben közös fellépéseket és nagyszabású beruházásokat állít a digitalizáció jelentette előnyök kiaknázásának szolgálatába.

A javaslat magját képező digitális iránytű négy kardinális pontját a digitális készségek, a digitális infrastruktúra, a digitális üzleti tevékenység és a digitális közszolgáltatások alkotják. Az egyes területekre vonatkozóan konkrét célokat határoztak meg az európai digitális évtized 2030-ig történő megvalósítása érdekében. A 2030-ig tartó időszakban a Bizottság és a tagállamok uniós szintű és nemzeti pályákat határoznak meg a célok elérésére. E pályák segíteni fogják a Bizottságot abban, hogy évente nyomon kövesse az előrehaladást, és a tagállamokkal közösen kezelje az eltéréseket és a hatékonysági problémákat.

A sikeres digitális átalakulás a globális tendenciák élvonalába helyezi Európát, ezzel alátámasztva, hogy versenyképes és képes egyetemes normákat kialakítani. Ráadásul a digitális technológiák kulcsfontosságúak az európai zöldmegállapodás fenntarthatósági céljainak eléréséhez.

Hogyan fog együttműködni a Bizottság a tagállamokkal a digitális évtized céljainak elérése érdekében?

A Bizottság és a tagállamok szorosan együtt fognak működni a digitális évtized célkitűzéseinek és célértékeinek elérése érdekében. Kezdetben, nem sokkal a digitális évtizedhez vezető út meghatározásáról szóló határozat hatálybalépését követően közösen kidolgozzák az egyes célok tekintetében tervezett uniós végrehajtási pályákat, amelyek segítenek értékelni a célok megvalósítása terén elért haladást.

A tagállamoknak jelenleg is használt vagy tervezett szakpolitikáik és eszközeik mellett nemzeti végrehajtási pályáikat is bele kell foglalniuk nemzeti stratégiai ütemterveikbe. A digitális évtizedre vonatkozó célok közül nem mindegyik igényel ugyanolyan erőfeszítést valamennyi tagállam részéről. Egyes célok bizonyos tagállamok célzott erőfeszítéseit teszik szükségessé, és azt is figyelembe vesszük, hogy a tagállamok különféleképpen járulhatnak hozzá az uniós szintű célok eléréséhez.

A Bizottság minden évben közzé fogja tenni „a digitális évtized helyzetéről” szóló jelentést. A jelentés közzétételét követő öt hónapon belül a Bizottság és a tagállamok szorosan együttműködve azonosítják azokat a területeket, ahol az előrehaladás nem kielégítő, és megállapodnak a célok elérését biztosító intézkedésekről. Ezen a ponton a tagállamok a jelentésben körvonalazott ajánlások fényében kiigazíthatják nemzeti stratégiai ütemterveiket, és további korrekciós intézkedéseket és/vagy projekteket, például több országra kiterjedő projekteket javasolhatnak.

A határozat számos eszközzel kívánja biztosítani, hogy a tagállami intézkedések elegendőek legyenek a digitális évtized céljainak eléréséhez, köztük szakértői értékeléssel, bizottsági ajánlásokkal, további potenciális uniós szintű intézkedésekkel, valamint célzott párbeszéddel.

Mit fog tartalmazni a digitális évtized helyzetéről szóló jelentés?

A jelentés az európai digitális átalakulás éves értékeléseként fog szolgálni. A jelentésben a Bizottság értékelni fogja különösen a digitális célok megvalósítása terén elért eredményeket. A jelentés össze fogja hasonlítani az egyes célkitűzések tervezett megvalósítási pályáját a mért előrelépéssel, valamint ajánlásokat fogalmaz meg a célok gyorsabb elérését támogató további intézkedésekre, többek között közös kötelezettségvállalásokra és több országra kiterjedő projektekre is.

A jelentés:

  • azonosítja azon területeket, amelyeken további fellépésre van szükség;
  • elemzi a beruházási és egyéb erőforráshiányt, és felhívja a figyelmet az EU digitális szuverenitásának növeléséhez szükséges intézkedésekre; valamint
  • értékeli a releváns szabályozási javaslatok végrehajtását, valamint az uniós és tagállami szinten hozott intézkedéseket.

A jelentés által képet kaphatunk arról is, hogy a közeljövőben elfogadandó nyilatkozatban rögzítendő digitális elveket milyen mértékben tartják be.

A digitális évtized helyzetéről szóló jelentés és a tagállamoknak szóló ajánlásai hogyan kapcsolódnak az európai szemeszterhez?

A Bizottságnak éves jelentést kell benyújtania az Európai Parlament és a Tanács számára a digitális évtized helyzetéről. A jelentés tartalmazza majd a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatót (DESI), amely ismerteti az európai szemeszter digitális vonatkozásait alátámasztó adatokat, valamint az EU digitális átalakulásának áttekintését és elemzését. Értékelni fogja továbbá a digitális évtized 2030-ig tartó időszakra vonatkozó célkitűzései terén elért eredményeket. Így tehát a digitális évtized helyzetéről szóló jelentés várhatóan beépül majd az európai szemeszterbe, ideértve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz kapcsolódó szempontokat is.

Mik a több országra kiterjedő projektek?

A több országra kiterjedő projektek nagy léptékű projektek, amelyek elő kívánják segíteni az Unió digitális átalakulására vonatkozó célok elérését. Koordinált beruházásokat valósítanak meg az EU, legalább három tagállam és adott esetben más állami vagy magánszereplők között.

A digitális ágazatba irányuló fokozott és célzott beruházások révén a több országra kiterjedő projektek élvonalbeli páneurópai kapacitásokat fejlesztenek ki és alkalmaznak stratégiai jelentőségű technológiai területeken, ezáltal versenyképesebbé és ellenállóbbá téve az európai gazdaságot.

Vannak-e példák több országra kiterjedő projektekre?

A Bizottság azonosította azokat a kulcsfontosságú területeket, ahol a digitális évtized céljainak eléréséhez elsőként van szükség a tagállamok közötti együttműködésre:

  • közös európai adatinfrastruktúra és -szolgáltatások;
  • az EU ellátása az alacsony energiaigényű processzorok következő generációjával;
  • 5G-folyosók páneurópai kiépítése;
  • az európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozáshoz kapcsolódó szuperszámítógépek és kvantumszámítógépek beszerzése;
  • rendkívül biztonságos kvantumalapú és űrbe telepített kommunikációs infrastruktúrák kifejlesztése és alkalmazása;
  • az EU kiberbiztonsági stratégiájának részeként biztonsági műveleti központok hálózatának kiépítése;
  • összekapcsolt közigazgatás;
  • európai blokklánc-szolgáltatási infrastruktúra;
  • európai digitális innovációs központok;
  • a digitális készségek fejlesztését célzó csúcstechnológiai partnerségek a készségfejlesztési paktum révén;
  • egyéb olyan projektek, amelyek a kibontakozó társadalmi, gazdasági vagy környezeti fejlemények miatt idővel szükségessé válnak a digitális évtized célkitűzéseinek eléréséhez.

A digitális évtized helyzetéről szóló éves jelentés kellő tájékoztatást biztosít majd Európa digitális átalakulásának fejleményeiről és a feltárt hiányosságokról, valamint aktualizálja a több országra kiterjedő projektek listáját.

Milyen előnyökkel járnak a több országra kiterjedő projektek?

  • A több országra kiterjedő projektek:
  • olyan nagyszabású projekteket tesznek lehetővé, amelyeket egyetlen tagállam önmagában nem tudna megvalósítani;
  • erőforrásokat vonnak össze a méretgazdaságosság elérése és a hatás növelése érdekében;
  • csökkentik a tagállamok közötti digitális szakadékot;
  • támogatják az összekapcsolt, interoperábilis és biztonságos digitális egységes piacot;
  • olyan kiválósági ökoszisztémákat építenek ki, amelyek elég jelentősek ahhoz, hogy vonzzák és meg is tartsák a tehetségeket;
  • olyan kiemelt kezdeményezéseket hajtanak végre, amelyek esetében fontos a tagállamok közötti együttműködés.

Milyen pénzügyi forrásokat használnak fel a több országra kiterjedő projektek finanszírozására?

A több országra kiterjedő projektek várhatóan képesek lesznek arra, hogy sikeresen lehívják és kombinálják a különböző uniós és tagállami finanszírozási forrásokat, amit a tagállamok önmagukban nem tudnának megvalósítani.

A több országra kiterjedő konkrét projektek szükségleteitől függően a központilag irányított uniós programok forrásai kombinálhatók a tagállamok által biztosított forrásokkal, ideértve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből, a Digitális Európa programból, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből, az InvestEU programból, a Horizont Európa keretprogramból, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a Kohéziós Alapból származó hozzájárulásokat is.

A tagállamok regionális vagy nemzeti költségvetésükből is hozzájárulhatnak a több országra kiterjedő projektekhez. Az Európai Beruházási Bank (EBB) és más állami vagy magánszervezetek adott esetben szintén hozzájárulhatnak a több országra kiterjedő projektekhez. Amennyiben a pénzügyi források állami támogatásnak minősülnek, az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Hogyan koordinálják a több országra kiterjedő projekteket?

A Bizottság az akcelerátor szerepét vállalva fogja koordinálni a több országra kiterjedő projektek létrehozását.

E koordináció első lépéseként a Bizottság feladata a javasolt több országra kiterjedő projektek életképességének értékelése, valamint az összes tagállamnak címzett, kapcsolódó pályázati felhívások közzététele.

Ennek alapján a koordináció második lépésében a Bizottság a részt vevő tagállamokkal együtt feltérképezi a több országra kiterjedő projekt végrehajtásának lehetőségeit, mellyel kapcsolatban tanácsadást is végez. Ennek része többek között egy iránymutatás a több országra kiterjedő projektek végrehajtásának stratégiai szempontjaira, a finanszírozási források kiválasztására és a végrehajtási mechanizmusra vonatkozóan.

A Bizottság szükség esetén technikai segítségnyújtási szolgáltatások, szakértelem és a bevált gyakorlatok cseréje révén is támogatni fogja a több országra kiterjedő projektek végrehajtását.

Alkalmazandók-e az állami támogatási szabályok?

Igen. Az e javaslatban meghatározott eljárások nem érintik az állami támogatásokra vonatkozó rendes eljárásokat, amelyeket az összes egyéb, állami támogatást magában foglaló intézkedéshez hasonlóan követni kell. Az állami támogatások ellenőrzése megakadályozza a magánberuházások kiszorítását, megsokszorozza e beruházások hatását, megakadályozza az állami források pazarlását és korlátozza a verseny torzulását. Az állami támogatási szabályok azt is biztosítják, hogy a belső piacon elkerülhetők legyenek a támogatási versenyek.

Mi az az Európai digitális infrastruktúra-konzorcium?

Az Európai digitális infrastruktúra-konzorcium (EDIC) az Európai Bizottság által javasolt új eszköz, amely segít felgyorsítani és egyszerűsíteni a több országra kiterjedő projektek létrehozását és megvalósítását, amikor a meglévő egyéb jogi keretek esetleg nem megfelelőek.

Legalább három olyan tagállam, amely részt kíván venni egy több országra kiterjedő projektben, és amely ehhez európai digitális infrastruktúra-konzorciumot kíván igénybe venni, kérelmet nyújt be a Bizottsághoz.

A tagállamok kérelmének elbírálását követően a Bizottság – amennyiben megállapítja, hogy a határozatban előírt valamennyi követelmény teljesül – határozatot fogad el az európai digitális infrastruktúra-konzorcium létrehozásáról. Minden konzorcium saját jogi személyiséggel, irányító szervvel, alapszabállyal és a részt vevő tagállamok valamelyikében székhellyel fog rendelkezni.

Miért van szükség állami forrásokra ott, ahol a magánszektor beruházásai is működnének?

Az állami támogatást felhasználó, több országra kiterjedő projektek az optimálistól elmaradó beruházási helyzetben lévő területeket célozzák meg, a magánfinanszírozás duplikálása vagy kiszorítása nélkül, ezáltal egyértelmű európai hozzáadott értéket teremtve.

További információk:

Ursula von der Leyen elnök értékelő beszéde az Unió helyzetéről

Sajtóközlemény – Az Unió helyzete: A Bizottság javaslatot tesz a digitális évtizedhez vezető útra az EU digitális átalakulásának 2030-ig történő megvalósítása érdekében

Tájékoztató – A digitális évtizedhez vezető út

Ismertető – A digitális évtizedhez vezető út

Javaslat – Határozat a digitális évtizedhez vezető út meghatározásáról

Bizottsági szolgálati munkadokumentum

A digitális iránytű

”

Forrás:
Az Unió helyzete: A digitális évtizedhez vezető út – Kérdések és válaszok; Európai Bizottság; 2021. szeptember 15.

Az Európai Bizottság közleménye az új európai Bauhausról

„Ma elfogadott közleményében a Bizottság meghatározta az új európai Bauhaus kezdeményezés koncepcióját, amely egy sor szakpolitikai intézkedést és finanszírozási lehetőséget foglal magában. A projekt célja az, hogy felgyorsítsa különféle gazdasági ágazatok – például az építőipar és a textilipar – átalakulását annak érdekében, hogy valamennyi polgár számára hozzáférhetővé váljanak a körforgásos gazdaság keretében, kevesebb szén-dioxid-kibocsátás mellett előállított javak.

Az új európai Bauhaus kulturális és kreatív dimenzióval gazdagítja az európai zöld megállapodást, azzal a céllal, hogy szemléltesse, milyen konkrét, pozitív tapasztalatokkal jár a fenntartható innováció mindennapi életünkben.

Ami a finanszírozást illeti, a 2021–2022-es időszakban megközelítőleg 85 millió euró áll majd rendelkezésre az új európai Bauhaus projektjeinek céljaira különböző uniós programok keretében. Az új európai Bauhaus sok más uniós program tematikájába vagy prioritásai közé is be fog kerülni, még ha nem is tartozik majd előre meghatározott költségvetés a vonatkozó tevékenységekhez.

A finanszírozást különböző uniós programok, többek között a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram (különösen a Horizont Európa-küldetések), a LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai program és az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásaiból biztosítják. A Bizottság emellett fel fogja kérni a tagállamokat, hogy az új európai Bauhaus alapvető értékeit építsék be a területi és társadalmi-gazdasági fejlesztési stratégiáikba, és léptessék működésbe a helyreállítási és rezilienciaépítési terveik megfelelő részeit, valamint a kohéziós politika keretében megvalósított programjaikat, hogy ily módon mindenki számára jobb jövőt teremthessenek.

A Bizottság létrehozza az új európai Bauhaus laborját, egy olyan agytrösztöt, amelynek célja új eszközök, megoldások és szakpolitikai ajánlások közös kidolgozása, prototípusokba való átültetése és tesztelése. A labor maga is a mozgalom együttműködő szellemiségén alapul, így az élet legkülönbözőbb területein tevékenykedő résztvevők között teremt kapcsolatot, és a társadalom, az ipar és a politikai élet szereplőit megszólítva a közös alkotás új módjainak felfedezése céljából köti össze egymással az embereket.

A közleményt a Bizottság a januártól júliusig tartó közös tervezési szakaszban Európa minden részéből és Európán kívülről beérkezett több mint 2000 hozzászólás figyelembevételével dolgozta ki.

Egy erősödő mozgalom támogatása

2021 januárjában az új európai Bauhaus a közös tervezési szakaszba lépett, amelynek célja az élettereinkkel kapcsolatos esztétikus, fenntartható és befogadó megoldások megtalálása és átgondolása, valamint az európai zöld megállapodás megvalósításának elősegítése. A koncepció kialakításának első szakasza során bárki részt vehetett az együttélésünk mikéntjének újragondolásáról folytatott párbeszédben. A Bizottság az új európai Bauhausról szóló, ma elfogadott közlemény kidolgozásakor figyelembe vette ezeknek az eszmecseréknek az eredményeit.

A közös alkotás, amely a jövőben is a kezdeményezés központi eleme marad, az első konkrét eredmények fényében – értékelések és felülvizsgálatok nyomán – fog fejlődni. Ezért a Bizottság további erőfeszítéseket fog tenni annak érdekében, hogy elmélyítse az új európai Bauhaus – elkötelezett magánszemélyeket, szervezeteket és hatóságokat tömörítő – közösségével folytatott közös munkát.

A mozgalom számára több látványos, fenntartható és befogadó európai hely és projekt is inspirációként szolgált. Az első ízben odaítélt Új Európai Bauhaus-díjak ezeket az eredményeket ismerik el – a díjakat tíz kategóriában osztják ki, amelyek között szerepel például a „termékek és életmód” vagy „a találkozások és a közösségi élet újragondolt helyszínei” is. A kizárólag a 30 év alatti korosztályt megcélzó „Új Európai Bauhaus Fiatal Tehetségek” díj a fiatalabb generációkat ösztönzi és támogatja az új ötletek és izgalmas koncepciók kidolgozásában. A nyertesek a szeptember 16-án megrendezésre kerülő díjátadó ünnepségen vehetik át díjaikat.

A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai:

Ursula von der Leyen elnök a következőket nyilatkozta:

„Az új európai Bauhaus kezdeményezés összekapcsolja az európai zöld megállapodásban felvázolt nagyívű jövőképet a helyi szinten érzékelhető konkrét változásokkal. Azokkal a változásokkal, amelyek jobbá teszik mindennapi életünket, és amelyeket az emberek megérinthetnek és érezhetnek – az épületekben, a közterületeken vagy akár a divatban és a lakberendezésben. Az új európai Bauhaus célja egy olyan új életstílus létrehozása, amely a jó tervezést a fenntarthatósággal ötvözi, kevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár, továbbá inkluzív és mindenki számára megfizethető.”

Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos hozzátette: „Az új európai Bauhaus holisztikus megközelítése kapcsolatot teremt egyrészről a tudomány és az innováció, másrészről pedig a művészet és a kultúra között, ezáltal pedig olyan megoldásokat hoz létre, amelyek nemcsak fenntarthatók és innovatívak, de egyúttal elérhetők és megfizethetők is, és javítják mindannyiunk életminőségét.”

Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős biztos így fogalmazott: „Részvételen alapuló, transzdiszciplináris megközelítésével az új európai Bauhaus megerősíti a helyi és a regionális közösségek, iparágak, innovátorok és kreatív tehetségek szerepét, akik közösen dolgoznak életminőségünk javításán. A kohéziós politika lehetővé fogja tenni, hogy az új ötletek helyi szintű intézkedések révén megvalósuljanak.”

További információk

Közlemény az új európai Bauhaus kezdeményezésről

1. melléklet – Jelentés a közös tervezési szakaszról

2. melléklet – Az uniós programok mobilizálása

3. melléklet – Az új európai Bauhaus szakpolitikai ökoszisztémája

Kérdések és válaszok

Az új európai Bauhaus honlapja

Magas szintű kerekasztal

State of the Union Address by President von der Leyen”

Forrás:
Az új európai Bauhaus: a fenntarthatóságnak a stílussal és a befogadással való összekapcsolását szolgáló új intézkedések és finanszírozás; Európai Bizottság; 2021. szeptember 15.

Kérdések és válaszok – az Európai Bizottság közleménye az új európai Bauhausról

„Mit jelent az új európai Bauhaus?

Az új európai Bauhaus célja, hogy az európai zöld megállapodás gyakorlati megvalósításaként olyan jól érzékelhető változásokat hozzon, amelyek élhetőbbé teszik a környezetünket, legyen szó akár épületekről, akár közterületekről, akár a divatról vagy a bútorokról.

Az új európai Bauhaus egy olyan új életstílus kialakítására törekszik, amely ötvözi a fenntarthatóságot és a dizájnt, kevesebb szén-dioxid-kibocsátást igényel, ugyanakkor inkluzív és mindenki számára megfizethető, miközben tiszteletben tartja a sokszínűséget mind Európában, mind Európa határain túl.

Honnan származik a finanszírozás, és mekkora összeget különítenek el a pályázati felhívásokra? Mely uniós programokat fogják használni?

A lehetséges közfinanszírozás két részből tevődik össze: az uniós szintű finanszírozásból, valamint a tagállamok saját forrásaiból és kezdeményezéseiből.

Az új európai Bauhaus a meglévő uniós programokra fog épülni, amelyeket a 2021-ben, illetve 2022-ben induló célirányos pályázati felhívások első csomagja révén fognak mozgósítani. A finanszírozást többek között a következő programokból fogják biztosítani: a Horizont Európa és a kapcsolódó küldetések, az Egységes piac program, a LIFE, továbbá az Európai Regionális Fejlesztési Alap. A fent említett uniós programokból a 2021–2022-es időszakban mintegy 85 millió eurót különítenek el az új európai Bauhaus-projektek céljára. Az új európai Bauhaus emellett sok más uniós programnak fogja elemét vagy prioritását képezni, de előre meghatározott költségvetés nélkül.

Számos kiegészítő kezdeményezés is tervbe van véve olyan általánosabb felhívások és fellépések formájában, amelyek nem kifejezetten az új európai Bauhausra összpontosítanak, de az is a projektek egy prioritása vagy meghatározó eleme.

Az uniós programokon keresztül nyújtott pénzügyi támogatás a tagállami források és a magánberuházások mozgósítására irányul. A tagállamok felkérést kapnak arra, hogy az új európai Bauhaust foglalják bele társadalmi-gazdasági és területi stratégiáikba, valamint léptessék működésbe helyreállítási és rezilienciaépítési terveik megfelelő részét.

Melyek a fő követelmények, és ki indulhat a különböző pályázati felhívásokon?

Valamennyi pályázati felhívás általános közös célja az olyan projektek támogatása, amelyek esztétikus, fenntartható és inkluzív elemeket teremtenek az átalakulás jegyében. A konkrét nevezési feltételek és kiválasztási kritériumok azonban az egyes uniós programoktól és az egyes pályázati felhívásoktól függenek. Lesznek hatóságoknak szóló pályázati felhívások, de olyanok is, amelyeket induló vállalkozásoknak és polgári kezdeményezéseknek írnak ki.

A lehetséges finanszírozási lehetőségekkel kapcsolatos valamennyi lényeges információ, a pályázati felhívások linkje és időkerete elérhető az Új Európai Bauhaus hivatalos honlapján.

Milyen ütemben fog zajlani az első öt demonstrációs projekt? Mikor lesznek láthatók az új európai Bauhaus első konkrét hatásai?

A Bizottság már meghatározta az új európai Bauhaus végrehajtásának első elemeit, melynek intézkedései közül sok már most, 2021 szeptemberében kezdetét veszi.

Ez a kezdeti intézkedéscsomag az első öt demonstrációs projektre vonatkozó pályázati felhívást foglalja magában, amely projektek célja, hogy megadják a kezdőlökést a helyi szintű átalakulás elindításához. A Horizont Európa keretében finanszírozott pályázati felhívásra 2021 szeptemberétől 2022. január 25-ig lehet jelentkezni. Ezt követően egy válogatott szakértőkből álló csoport értékeli a pályázatokat, és 2022 tavaszán kiválasztja az első öt projektet.

A kísérleti projektek következő turnusára 2022–2023-ban várják a jelentkezéseket. További információkért látogasson el honlapunkra.

Mi lesz a tagállamok szerepe az új európai Bauhausban?

A tagállamoknak döntő szerep jut a gyakorlati megvalósítás sikerre juttatásában. A részvételen alapuló közös tervezési folyamatok előmozdításától kezdve az átalakulást célzó helyi projektek pénzügyi támogatásáig az új európai Bauhaus szoros együttműködést igényel a tagállamok részéről.

A Bizottság által irányított programokon és alapokon túl az új európai Bauhaus-típusú projektek finanszírozásához szoros együttműködésre lesz szükség a nemzeti, regionális és helyi hatóságok között. Ezek a hatóságok mozgósíthatják például megosztott irányítású forrásaikat (pl. a helyreállítási és rezilienciaépítési terveikből vagy a kohéziós politika keretében finanszírozott operatív programjaikból).

A tagállamok felkérést fognak kapni arra, hogy jelöljenek ki egy szervezetet az új európai Bauhaus kezdeményezés kapcsolattartójának, és bízzák meg az országukban zajló törekvések egy mederbe terelésével és összehangolásával, valamint vegyenek részt az egész EU-ra kiterjedő nem hivatalos hálózatban az információk és tapasztalatok megosztása céljával.

Hogyan fog működni az új európai Bauhaus laborja?

Az új európai Bauhaus laborja részvételen alapuló és ágazatokon átívelő együttműködést fog folytatni a magas szintű kerekasztallal, a hivatalos partnerekkel, a támogatott projektekkel, valamint mindazokkal, akik a kezdeményezés konkrét végrehajtásához hozzá kívánnak és hozzá tudnak járulni – a helyi/regionális/nemzeti/nemzetközi hatóságoktól és szervezetektől az iparig és a civil társadalomig. Aktív szerepet fog vállalni azon eszközök, megoldások és szakpolitikai intézkedések kidolgozásában, prototípusokba való átültetésében és tesztelésében, amelyek elősegítik a helyi átalakulást.

A labor számos fontos témával foglalkozik majd, többek között az új európai Bauhaus cím használatára irányuló stratégia kritériumaival, innovatív finanszírozási mechanizmusok kidolgozásával, a szabályozási környezet elemzésével és kísérleti környezetek kialakításával, valamint a fő teljesítménymutatókkal.

Milyen projektekre irányul az Új Európai Bauhaus-díj szeptember 16-i díjátadó ünnepsége?

A 2021. évi díjak azokat a bevált módszereket, példákat és koncepciókat állítják reflektorfénybe, amelyek a három új európai Bauhaus-értéket, a fenntarthatóságot, az esztétikát és a befogadást szemléltetik. Vagy már megvalósított projektekről van szó, vagy ha az ötletek diákoktól és fiatal szakemberektől származnak, akkor az a feltétel, hogy utat nyissanak a jövő felé.

A díjakat tíz kategóriában osztják ki, amelyek például a „termékek és életmód” vagy az „újragondolt találkozó- és közösségi helyek”, hogy csak néhányat említsünk. Mind a tíz kategórián belül lesz egy, a 30 év alatti korosztálynak szóló „Új Európai Bauhaus Fiatal Tehetségei” alkategória, amely a fiatalabb generációt ösztönzi, illetve támogatja az új ötletek és izgalmas koncepciók kidolgozásában.

A győztesek jutalma az egyes kategóriákban:

  • 30 ezer euró és egy kommunikációs csomag (Új Európai Bauhaus díj);
  • 15 ezer euró és egy kommunikációs csomag (Új Európai Bauhaus Fiatal Tehetségek díj).

Az ünnepségen a díjakat Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős biztos, valamint Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos adja át.

Melyek a közös tervezési szakasz fő eredményei, és milyen módon formálták az összegyűjtött inputok a közleményt?

A közös tervezési szakaszban több mint kétezren osztották meg meglátásaikat az Új Európai Bauhaus weboldalon Európa különféle országaiból és Európán kívülről is. A cél az volt, hogy az emberek a projekt kapcsán beszámoljanak kihívásaikról, véleményt cseréljenek, megosszák ötleteiket és példákat hozzanak fel.

A közös tervezési folyamat során a Bizottságnak az új európai Bauhaus végrehajtásának céljára a következő négy „tematikus tengelyt” sikerült azonosítania.

a) a természettel való kapcsolat helyreállítása;

b) az összetartozás érzésének újbóli megtalálása;

c) azoknak a területeknek az előnyben részesítése, amelyeknek a legnagyobb szükségük van a kezdeményezésre, valamint

d) a hosszú távú és teljes életcikluson alapuló szemléletmód elsajátítása.

E szakasz során körvonalazódtak azok az alapelvek is, amelyek segítségével a megvalósítás módjait strukturálni lehet: a megközelítés legyen többszintű, részvételen alapuló és ágazatokon átívelő.

Milyen egyéni résztvevők és közösségek járultak hozzá a közös tervezési szakaszhoz?

A hat hónapos közös tervezési szakasz során az új európai Bauhaus kezdeményezést a legkülönfélébb érdeklődőkkel megvitatták: építészekkel, tudósokkal, szociális lakásokat építő szervezetekkel, az iparral, gyerekekkel, művészeti szakos hallgatókkal, különböző hatóságokkal stb.

Összesen több mint 200 multidiszciplináris vitafórumra került sor, és több mint kétezren osztották meg ötleteiket, elképzeléseiket és az általuk észlelt kihívásokat közvetlenül az Új Európai Bauhaus honlapján. A konferenciát ezenfelül 8500 néző online követte. Ebben a szakaszban mind az új európai Bauhaus hivatalos partnereinek, mind a magas szintű kerekasztal tagjainak támogatása meghatározó volt, akik hálózataikat aktiválva mintegy hajtóerőként működtek, és sok beszélgetés elindításában segítettek.

Ami a hozzájárulók szerepét illeti, az új európai Bauhaus természetesen nagy érdeklődést váltott ki az építőiparban (az építészek és a mérnökök részéről), elsősorban a projekt nevében található kifejezetten építészeti utalás miatt. A nem (vagy kevésbé) képviselt ágazatok bevonását a közvetlenül őket érintő és számukra tervezett tematikus események egész sora támogatta. Ez, valamint a különböző területekről származó partnerekkel folytatott együttműködés javította az ágazati sokszínűséget. További információk az új európai Bauhausról szóló közlemény első mellékletében találhatók.

Hogyan lehet részt venni az új európai Bauhausban?

Ha valaki aktívan részt kíván venni a projektekben, kikeresheti az új európai Bauhaus hivatalos partnereinek egyre növekvő közösségéből azokat a szervezeteket, amelyek az érdeklődési területéhez kapcsolódó tevékenységeket folytatnak, és megoszthatja velük ötleteit.

Lehetőség van a hivatalos partnerré váláshoz is, azaz az önszerveződő szervezetekhez való csatlakozáshoz helyi szinten, amelyek a fenntarthatóság, az esztétika és a befogadás alappilléreire épülő európai Bauhaus projektjavaslatot dolgoznak ki.

A Bizottság rendszeres időközönként hírlevéllel jelentkezik, frissíti a hivatalos honlapot, többek között a finanszírozási lehetőségekkel kapcsolatban.

Hogyan lehet az új európai Bauhaus hatókörét kiterjeszteni Európán túlra?

Bár az eddig igénybe vett uniós programok többsége az EU-ra fekteti a fő hangsúlyt, a tapasztalatok és a bevált módszerek megosztásakor a globális kitekintésnek kell érvényesülnie. A hivatalos partnerekre vonatkozó pályázati felhívás nyitva fog állni a továbbiakban is. Emellett a párbeszédben Európán belül és kívül is egyre többen fognak részt venni, különösen az évente megrendezésre kerülő Új Európai Bauhaus Fesztivál révén, amelyre első alkalommal a Bizottság szervezésében 2022 tavaszán kerül sor.

A Bizottság számít a magas szintű kerekasztal, a hivatalos partnerek és valamennyi érdekelt fél segítségére abban, hogy a tájékoztató programokat és az idevágó eszmecserét a tagállamok határain kívül is előmozdítsák.

Melyek az Új Európai Bauhaus Fesztivál fő célkitűzései?

Az új európai Bauhaus által kiváltott változás lendületének megőrzéséhez meghatározó fontosságú a közösségi érzés kialakítása.

Annak érdekében, hogy a változások kezdeményezői publicitást kapjanak, és hogy legyen egy fórum, amelyen értesülni és értekezni lehet az előrehaladásról és az eredményekről, és amelyen a polgárok ösztönzést kapnak az aktív szerepvállalásra, a Bizottság 2022 tavaszán megrendezi az első Új Európai Bauhaus Fesztivált.

A fesztivál három részből fog összetevődni:

  • Fórum: ennek célja, hogy szakpolitikai és cselekvésorientált vitákat indítson a projekt alakításáról.
  • Vásár: azon projektek, prototípusok és eredmények, valamint módszertanok, eszközök, technológiák, termékek vagy szakpolitikai eszközök bemutatásának ad teret, amelyek hozzájárultak az új európai Bauhaus sikeréhez.
  • Kulturális program: ennek keretében pedig fizikai és virtuális kiállításokon, előadásokon és beszélgetéseken vehet részt a nagyközönség az új európai Bauhaus alapértékeinek feltárása és megünneplése céljából.

Az első fesztivál helyszíne Brüsszel lesz, szervezője és finanszírozója pedig az Európai Bizottság. A 2023-tól kezdődő időszakot illetően a Bizottság az első fesztivál során nyert tapasztalatok alapján egy olyan éves rendezvény koncepcióját vetíti elő, amely ideális esetben az EU-n belüli és kívüli helyszíneken fog zajlani.

További információk:

Sajtóközlemény”

Forrás:
Közlemény az új európai Bauhausról; Európai Bizottság; 2021. szeptember 15.

Közigazgatási, politikai informatika

Lezárult az Ügyfélkapcsolati Rendszerek Fejlesztése (KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2017-00053) projekt

„ Lezárult a Zala Megyei Kormányhivatal által vezetett „Ügyfélkapcsolati rendszerek fejlesztése” című projekt, amelyről sajtótájékoztató, majd online videókonferencia keretében tartottak tájékoztatást szeptember 15-én a Megyeházán.

A több mint öt éve indult projekt elsődleges célja az volt, hogy a közigazgatáson belüli folyamatok elektronizálásának fejlesztésével a lakosság adminisztratív terhei csökkenjenek.

Dr. Sifter Rózsa, Zala megye kormánymegbízottja eredményesnek nevezte az elmúlt tíz évet, amikor is a közigazgatás fejlesztésével létrejöttek a megyei kormányhivatalok, a járási hivatalok és az országban kialakult a kormányablakok hálózata. Hangsúlyozta: a közigazgatáson belüli folyamatok egységesítését, elektronizálását segítő, az egész országra kiterjesztett közigazgatás-fejlesztési operatív projektek (KÖFOP) egy időben, párhuzamosan több kormányhivatalban indultak el. Mint elhangzott: a gyorsabb, egyszerűbb, egységes és jobb minőségű ügyfélszolgáltatást biztosító fejlesztések egyik elemének, az Ügyfélkapcsolati rendszerek fejlesztése című projekt megvalósítására a kormány 2016 januárjában a Zala Megyei Kormányhivatalt jelölte ki.

A projekt megvalósításához kapcsolódó irányítási és koordinációs feladatokat a Miniszterelnökség, a műszaki és minőségbiztosítási feladatokat pedig a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség látta el. A hármójuk alkotta konzorcium az ügyfélkapcsolati rendszerek fejlesztésére 6,262 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült.

Dr. Sifter Rózsa elmondta: a konzorciumi együttműködés során a szakembereknek öt projektelemet kellett megvalósítaniuk. Elsőként a Közigazgatási Tudástár rendszer fejlesztését és kiterjesztését a teljes közigazgatásra, melynek révén egy online felületen elérhető alkalmazás által az ország bármely kormányhivatalában ugyanazt a magas szintű szolgáltatást lehet igénybe venni. Az ügyfélkapcsolati menedzselési rendszer kialakítása két fő projektelem megvalósítását tette lehetővé. A fejlesztés eredményeként bővült a kormányablakokban intézhető ügykörök listája azáltal, hogy a TAJ kártya másodlatának kiadása, majd az erkölcsi bizonyítvány közvetlen igénylése is lehetővé vált a kormányablakokban. Készült egy mobil applikáció, amely az ügyfél és szolgáltató számára is egyszerűsíti az ügyintézést. Megtekinthető például, hogy az egyes kormányablakoknál mekkora a pillanatnyi leterheltség.

A harmadik elem az országosan egységes ügyintéző-elérési rendszer kialakítása, ami egy integrált humánpolitikai és jogosultság kezelési funkciókat ellátó rendszer kialakítását jelenti. A projekt keretében megvalósult az úgynevezett hibajegy kezelő rendszer, a HelpDesk is, ezáltal országosan egységessé váltak az informatikai üzemeltetési feladatok, amelyekhez egységes üzemeltetés menedzselési háttér társul mind az informatika, mind pedig az épületüzemeltetés terén. Végső projektelemként pedig a tisztviselői teljesítményértékelési rendszer modulját is fejlesztették – sorolta fel dr. Sifter Rózsa kormánymegbízott.

A sajtótájékoztatón Balassa Zoltán projektvezető kiemelte, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalok, az Irányító Hatóság, a Miniszterelnökség, valamint az informatikai rendszerek fejlesztésével, kialakításával foglalkozó alvállalkozók példaértékű szakmai munkát végeztek el a megvalósítás során. Englert Tamás szakmai vezető a fejlesztés kapcsán hozzátette, hogy a kormányablakok rendszere a Zala Megyei Kormányhivatal fejlesztésének köszönhetően működhet a jövőben korszerűen.

A sajtótájékoztatót követően a projekt megvalósításában érintett kormányhivatali kollégák részvételével online videókonferencia keretében ismertették a projektért felelős vezetők az elvégzett munkafolyamatokat.

A rendezvényen köszöntőt mondott a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára. György István hangsúlyozta: a kormányt a közigazgatás megújítása során az a szemléletmód vezéreli, hogy az az állampolgárok és vállalkozások számára valódi szolgáltatást nyújtson. A most lezárult projekt fontos mérföldkövet jelent a szolgáltató közigazgatás építésének 2010-ben megkezdett folyamatában – jegyezte meg az államtitkár.

A videókonferencián Balassa Zoltán projektvezető ismertette a projekt szakmai tartalmának fontosabb elemeit, valamint a fejlesztésben résztvevő cégek képviselői adtak részletes tájékoztatást az elkészült projektelemekről.”

Forrás:
Újabb fejlesztések a közigazgatásban; Zala Megyei Kormányhivatal; 2021. szeptember 17.
KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 – Az adminisztratív terhek csökkentése; Széchenyi Terv Plusz; 2015-2021
Ügyfélkapcsolati Rendszerek Fejlesztése (KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2017-00053); Zala Megyei Kormányhivatal

Válogatás a Közbeszerzési Értesítő friss, digitális és szakpolitikai hirdetményeiből – 2021. szeptember 20.

    [Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívások/Eljárást megindító felhívások

  • DEK-1062 Szerver beszerzése feladat ütemezővel és szoftverrel, valamint a meglévő infrastruktúra fejlesztése
    Ajánlatkérő: Debreceni Egyetem
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/176, 2021.09.13.
  • Informatikai rendszer megfelelőségének tanúsítása – Eljárást megindító felhívás
    Ajánlatkérő: Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/179, 2021.09.16.
  • Mobiltávközlési szolgáltatás 24 hónapra
    Ajánlatkérő: NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/179, 2021.09.16.
  • A HORECA szektor alkoholos és alkoholmentes italtermékek forgalmazásának piacán végzett ágazati vizsgálatának részeként vállalati piackutatási tevékenység ellátása
    Ajánlatkérő: Gazdasági Versenyhivatal
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/179, 2021.09.16.
  • Adattár alrendszerek továbbfejlesztése
    Ajánlatkérő: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/179, 2021.09.16.
  • 55″ képernyő átmérőjű LED monitorok beszerzése.
    Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/179, 2021.09.16.
  • PC és alkatrészek beszerzése a PTE részére
    Ajánlatkérő: Pécsi Tudományegyetem
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/179, 2021.09.16.
  • Digitalizáló eszközök beszerzése KDS projektben
    Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Levéltár
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/179, 2021.09.16.
  • Jogosultság Kezelő Ügynök (JKÜ) szoftverre vonatkozó szoftverkövetési, üzemeltetéstámogatási, valamint szoftver támogatási szolgáltatások biztosítása
    Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
    A beszerzés végleges összértéke: 138.223.032,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/179, 2021.09.16.
  • Üvegkapu kulcsszolgáltató rendszer fejlesztés
    Ajánlatkérő: DATRAK Digitális Adattranzakciós Központ Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke: ,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/179, 2021.09.16.
  • Mobil telekommunikációs szolgáltatások
    Ajánlatkérő: Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/180, 2021.09.17.

Tájékoztató az eljárás eredményéről

  • Bírósági Integrált Információs Rendszer (BIIR) fejlesztése 24 hónapra 2021.
    Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
    Nyertes: Gabesz SZOFT Informatikai Kereskedelmi, Szolgáltató és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság;UDEMX Szoftverfejlesztő és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke: 200.000.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/176, 2021.09.13.
  • Jegyzőkönyv-készítő szoftver beszerzése
    Ajánlatkérő: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
    Nyertes: MÓDUSZ OFFICE-HOLDING Informatikai és Ügyviteli zRt.
    A beszerzés végleges összértéke: 18.077.600,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/177, 2021.09.14.
  • Meglévő SAS licencek megújítása, támogatása_SAS21
    Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Nyertes: SAS Institute Szoftver Értékesítő és Tanácsadó Korlátolt felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke: 1.083.000.000 ,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/177, 2021.09.14.
  • 2014/45/EU irányelvet átültető nemzeti szabályozás
    Ajánlatkérő: Budapest Főváros Kormányhivatala és a megyei kormányhivatalok
    Nyertes: ENERGOTEST Diagnosztikai és Automatizálási Kft.
    A beszerzés végleges összértéke: 1.586.001.400,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/177, 2021.09.14.
  • Neptun KRÉTA Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer Idegennyelvi Felkészítő Modul paraméterezése és bevezetése a köznevelési és szakképző intézmények részére.
    Ajánlatkérő: Klebelsberg Központ
    Nyertes: EKRÉTA Informatikai Zrt.
    A beszerzés végleges összértéke: 2.360.000.000 ,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/177, 2021.09.14.
  • Microsoft EAS liszenszek szállítása ÉDVZrt.részére
    Ajánlatkérő: Északdunántúli Vízmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Nyertes: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    A beszerzés végleges összértéke: 66.338.800 ,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/178, 2021.09.15.
  • TOAD ORACLE vagy azzal egyenértékű fejlesztőeszköz
    Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Nyertes: TRANS-EUROPE CONSULTING Szolgáltató és Kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    A beszerzés végleges összértéke: 37.767.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/179, 2021.09.16.
  • Systran support – 2021
    Ajánlatkérő: Információs Hivatal
    Nyertes: MONTANA Tudásmenedzsment Rendszerintegrátor és Szoftverfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke: 15.965.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/180/, 2021.09.17.
  • Tanulmánykészítési szolgáltatások beszerzése a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány számára
    Ajánlatkérő: Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány
    Nyertes: IFUA HORVÁTH & PARTNERS Vezetési és Informatikai Tanácsadó Kft.
    A beszerzés végleges összértéke: 150.000.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/180, 2021.09.17.

Két magyar sírkert is csatlakozott a Jelentős Európai Temetők Szövetségéhez

„A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) két magyarországi temetővel, a Fiumei Úti Sírkert Nemzeti Emlékhellyel és a Salgótarjáni utcai zsidó temetővel csatlakozott az idén 20 éves Jelentős Európai Temetők Szövetségéhez (ASCE); az erről szóló pénteki budapesti sajtótájékoztatón együttműködési megállapodást írtak alá a NÖRI és a Lechner Tudásközpont vezetői is.

Az ASCE olyan állami és magánszervezetekből álló, nonprofit hálózat, melynek tagjai történelmi vagy művészeti szempontból fontos temetők gondozásával foglalkoznak. Több mint 180 taggal és 20 tagjelölttel mára mintegy 230 jelentős temetőnél biztosított a szervezet jelenléte vagy kapcsolattartása Európa 27 országában – mondta el az ASCE elnöke a szövetség pénteki budapesti közgyűlését követő sajtótájékoztatón.

Lidija Plibersek hozzátette, az ASCE tagjai együtt valósítanak meg olyan projekteket, mint az Európai temetők felfedezésének hete, az Európai temetők útvonala, a temetői szimbólumokat gyűjtő Symbols-program vagy a SunCemet fotókiállítás. A hálózathoz tartozó szakemberek évente üléseznek, és hozzájárulnak a temetőkultúrát és az örökségvédelmet érintő kérdésekkel kapcsolatos megoldások és koncepciók kidolgozásához – számolt be.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója kiemelte: nagy megtiszteltetés, hogy friss tagként vendégül láthatták az ASCE jubileumi, 20 éves közgyűlését. Mint közölte, a két sírkerttel a NÖRI nemcsak a Jelentős Európai Temetők Szövetségéhez, de az Európai temetők útvonalához is csatlakozott.

A főigazgató hangsúlyozta: az intézet számára rendkívül fontos, hogy a Miniszterelnökség háttérintézményeként képviselje és megjelenítse a nemzeti emlékezethez kapcsolódó magyar épített és szellemi kulturális örökséget a nemzetközi szakmai térben.

Móczár Gábor szólt a Lechner Tudásközponttal létrejött együttműködésről is, amely az összetett műemléki környezet, valamint a kiterjedt földrajzi elhelyezkedés által meghatározott nyilvántartási, adatbázis-kezelési, képi megjelenítési és online térben történő, modern bemutatási feladataikat támogatja 21. századi színvonalon, a digitalizáció, dokumentálás, modellezés és térinformatikai megjelenés szakterületein.
A pénteken aláírt együttműködési megállapodás első látványos lépése, hogy a Lechner Monitor rendszerében a NÖRI által kezelt örökségi adatvagyon jó része már látható, elérhető és bemutatható, a lakosság és szakmai partnereink számára fejlesztendő térképes alkalmazásokban pedig magyar fejlesztésű szoftvereket és hazai szervereken tárolt adatkezelést lehet megvalósítani – közölte.

Kolossa József, a Lechner Tudásközpont ügyvezetője emlékeztetett arra, hogy a NÖRI-hez hasonlóan a Tudásközpont is a Miniszterelnökség szakmai háttérintézménye, melynek széles körű portfóliójához örökségvédelmi feladatok is tartoznak. Elmondása szerint az elmúlt másfél évben fejlesztették ki a Lechner Monitor nevű eszközt, amely térinformatikai támogatást képes biztosítani a NÖRI tevékenységeinek széles spektrumához.

Sik András, a Lechner Tudásközpont térbeli szolgáltatások igazgatója hozzáfűzte, hogy a Lechner Monitor minden, a NÖRI által kezelt helyszínt, például a nemzeti és történelmi emlékhelyeket is részletesen dokumentálja.

A NÖRI virtuális nemzeti sírkertjéhez 700 helyszínen mintegy 6000 sírhely tartozik. A temetők sajátossága, hogy sok kis méretű objektum koncentrálódik a területükön, melyek között gyakran nehézséget jelent a tájékozódás, ebben is segít a részletes keresést lehetővé tevő Lechner Monitor – mondta el Sik András.”

Forrás:
Két magyar sírkert is csatlakozott a Jelentős Európai Temetők Szövetségéhez; kultúra.hu/MTI; 2021.szeptember 17.

Informatika, távközlés, technika

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet új innovációs központot nyitott Budapesten

„Új Közösségi Irodát (EIT Community Hub) nyitott ma Budapesten az Európai Unió legnagyobb innovációs hálózatát képviselő Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT).

Az új intézményt az EIT igazgatója, Martin Kern, valamint Fürjes Balázs Zoltán, az EIT Health InnoStars ügyvezetője adták át.

Az új Közösségi Irodában az intézet 4 innovációs szervezete (Knowledge and Innovation Community, röviden KIC) az eddigieknél is szorosabban dolgozhat majd együtt, így az egészségügyre, a klímavédelemre, a városi mobilitásra és a nyersanyagtudományokra szakosodott csapatok között még erősebbé válhat a tudásmegosztásra építő innovációs együttműködés – írják a hivatalos közleményben. Mindez tovább fokozhatja a szervezet akcelerációs képességét, melyen keresztül még több kis- és középvállalat számára biztosíthatnak támogatást, és elősegíthetik új vállalkozások alapítását is Közép-Kelet Európa-szerte.

Az EIT-t az Európai Unió azzal a céllal hozta létre, hogy az üzleti szféra, az oktatás és a kutatás közötti kapcsolatok szorosabbra fűzésével tovább erősítsék Európa innovációs képességét, és segítsék a legfejlettebb megoldások kifejlesztését napjaink sürgető globális kihívásaival szemben. Az elmúlt időszakban a szervezet Európa legnagyobb innovációs hálózatává nőtte ki magát, és fontos szerepet töltött be a magyarországi innovációs ökoszisztéma erősítésében is. Az EIT több mint 40 millió eurónyi forrást irányított már Magyarországra, valamint több mint 100 ígéretes hazai startupot támogatott már. Az EIT Közösség által segített vállalkozások 2,4 millió euró befektetést hoztak már Magyarországra.

A magyarországi EIT Közösségi Iroda (EIT Community Hub) a budapesti Infoparkban kezdi meg működését, 50 magasan képzett innovációs szakemberrel, a szervezet négy innovációs közösségéből:

  • az EIT Health Európa legnagyobb, egészségügyi fejlesztéseket, újításokat támogató hálózata
  • az EIT Climate-KIC innovatív megoldásokat keresve küzd a klímaváltozás ellen
  • az EIT Raw Materials azon dolgozik, hogy a nyersanyagszektort Európa egyik legfontosabb erősségévé tegye
  • az EIT Urban Mobility az intelligens, környezetbarát és integrált közlekedés irányába mutató megoldásokat kutatja

Az EIT Közösségi Irodát az EIT Health csapata koordinálja, melynek Budapesten működik a Közép-, Kelet- és Dél-Európát is magába foglaló, InnoStars elnevezésű régiós központja is. Az InnoStars többek között olyan, a szervezet számára kulcsfontosságú feladatokat lát el, mint a népszerű és elismert EIT Jumpstarter és az InnoStars Awards startup versenyek szervezése és koordinálása.

A magyarországi EIT Közösségi Iroda 40 partnerrel dolgozik majd együtt, többek között olyan vezető vállalatokkal, magyarországi egyetemekkel és kutatóközpontokkal, mint a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a MOL, a GE Healthcare, az Ericsson vagy a Nokia.”

Forrás:
Innovációs központ nyílt Budapesten; IT café; 2021. szeptember 15.
Lásd még: What is an Innovation Community?; European Institute of Innovation & Technology (EIT), Knowledge and Innovation Communities

Exkluzív interjú az új lendületet kapó startup ökoszisztémáról

„A Kölkedi Krisztiánnal, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal KFI Szolgáltatásokért felelős Főosztály vezetőjével folytatott beszélgetésünkből kiderül, hogy az NKFIH inkubátor programjai milyen szellemiségben, milyen új ötletekkel folytatódnak.

Az IVSZ a startupokra a digitális gazdaság kulcsszereplőiként tekint, ezért is vettünk részt a Startup Hungary előkészítésében, majd megalapításában és támogatunk minden kezdeményezést, amely a startupok sikerességét és az ökoszisztéma fejlődését segíti elő. De ez a cél vezérelt bennünket akkor is, amikor idén útjára indítottuk a Startup és Scale-up szakmai tagozatunkat, amely az ökoszisztéma szereplőinek (startupok, scale-upok, kockázati tőke alapok, alapkezelők, inkubátorok, tanácsadók stb.) nyújt lehetőséget közös munkára és az IVSZ tagságának szakmai segítségére, képviseletére.

A startupok jelentőségét természetesen nem csak az IVSZ ismerte fel: kormányzati kezdeményezésre több program is megvalósult az elmúlt időszakban, melyek az induló vállalkozások és innovatív cégek támogatására hivatottak. Ilyenek voltak a 2-3 évente megjelenő inkubátor felhívások az ITM – NKFIH részéről, vagy a legutóbbi ciklust megvalósító Startup Factory, amely lassan a végéhez ér – így év végén, de legkésőbb év elején várható a folytatás.

A korábbi inkubátor programok tapasztalatairól és a jövőbeli tervekről Kölkedi Krisztiánt, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal KFI Szolgáltatásokért (így az inkubátorok szakmai támogatásáért is) felelős Főosztály vezetőjét kérdeztük.
Mivel a célok több stratégiai és operatív ponton azonosak az NKFIH törekvéseivel, a beszélgetést folytatjuk és a későbbiekben is hírt adunk az aktivitásaikról, programjaikról.

Készült-e értékelés a korábbi technológiai inkubátor programok (2013, 2016-17) eredményeiről?

Kölkedi Krisztián: Igen, 2019-ben és 2021-ben is, ez utóbbi feldolgozása jelenleg folyik, de az előzetes eredmények alátámasztják, hogy ez a modell nemcsak Izraelben sikeres (ahol elindították) és Szingapúrban, Finnországban vagy Hollandiában, ahol adaptálták, hanem nálunk is. A legtöbb indikátor adat felülmúlta a várakozásokat, de nyilván évről évre jobbá kell tennünk ezeket a programokat, hogy a lehető legjobban hasznosulhasson az állami forrás is és az inkubátorok is egyre hatékonyabban tudjanak működni, ezáltal egyre több inkubált startup álljon talpra minél előbb és tudjon a piacról is megélni. Ennek lesz hosszútávon jó hatása nemcsak a cégek mikrokörnyezetére, de a gazdaságra is.

Tervezik-e a korábbi technológiai inkubátor modell elvei alapján történő támogatási programok folytatását?

K. K.: Az eredmények azt mutatják, hogy a befektetést tudással kombináló megoldások a leghatékonyabbak, különösen, ha a vissza nem térítendő állami támogatás egy társ-befektetői formában összekapcsolódik a technológiai inkubátorok magán tőkéjével. Ebben a formában a magán inkubátorok és az állam érdekei alapvetően egybeesnek. Az is előnyös, hogy az állam nem válik tulajdonossá, hanem csak elvárásokat fogalmaz meg, a működést teljes egészében rábízza az alaposan kiválasztott inkubátorok kiváló szakértőire. Nemzetközi tapasztalatok és szakpolitikai elvek alapján az egyik ilyen elvárás, hogy azzal, hogy az állam a befektetési kockázat egy jelentős részét támogatás formájában átvállalja, az inkubátorok merészebben fektessenek be, „disruptive”, nagy megtérülést ígérő, nagy nemzetgazdasági potenciállal kecsegtető, ugyanakkor kockázatosabb startupok kiválasztásával. Alapvetően ez indokolja az állami támogatás nyújtását a startupok esetén (market failure korrekció). Ezen a területen még van mit javítani az inkubátorok szemléletén, de az állami szabályozáson is. Ezen dolgozunk, beépítve a tapasztalatokat, a visszajelzéseket és a nemzetközi példákból tanultakat is, sőt, eggyel nagyobb fokozatra kapcsolunk, ami a szakmai támogatást illeti.

Milyen konkrétumokat lehet már most tudni?

K. K.: Még ebben az évben szeretnénk kiírni pályázatokat technológiai inkubátorok számára, úgy, hogy már régebb óta tervezett új koncepciókat is megvalósítunk.
Például a korábbi programokban sikeres inkubátorok jogos elvárása, hogy a hosszú idő alatt és sok ráfordítással kiépített működésük az állami támogatás oldaláról kiszámítható legyen, amennyiben eleget tesznek a feltételeknek. Ezt szeretnénk megoldani egy már más konstrukciókban is látott megoldással. De tovább megyek, szeretnénk bővíteni a programban résztvevő inkubátorok körét, olyan csapatokkal, amelyek az eddigiekhez képest akár más típusú inkubációs tapasztalatokkal tudják erősíteni a startupok fejlesztését, valamint terveink szerint a következő körös kiírásban nagyobb szerepet kapnak az angyalbefektetők is. Ezen kívül néhány területen szeretnénk olyan szektor-specifikus inkubátoroknak forrást biztosítani, amelyek eddig éppen a szektor sajátosságai miatt nem tudtak pályázni. Ilyen területek például a life-science, orvosi technológiák, gyártás-orientált technológiák, kiberbiztonság, stb.

A kiíráson kívül, van bármi, amivel – ahogy említetted – „eggyel nagyobb fokozatra szeretnétek kapcsolni? Milyen infrastruktúrával támogatja az NKFIH ezeket az aktivitásokat?

K. K.: Igen valóban eleget beszéltünk a kiírásokról, hiszen ha megkezdődik a társadalmasítás úgy is a csapból is ez fog folyni… Inkább izgalmasabb vizekre eveznék, de természetesen kapcsolódva a témához. Nem csak pályázati kiírásokkal és azok folyamatos fejlesztésével szeretnénk támogatni a szektort. Heteken belül indul egy új kezdeményezésünk egy innovációs szolgáltató ügynökség, amelynek számos feladata között egyik kiemelten fontos területe lesz az inkubátorok aktív szakmai támogatása is. Gyorsabb ügyintézéssel, kiegészítő szolgáltatásokkal és aktív kapcsolattartással igyekszünk majd egy kicsit felpezsdíteni a bővülő és amúgy is mozgalmas inkubátor-hálózat életét. Lesz itt startup képzés, nemzetközi rásegítés, és piaci validációs plusz támogatás nem csak a fejlettebb szakaszokban. Egyszóval igyekszünk egy kicsit kilépni a klasszikus megoldásokból… elvégre, hogy várjuk el az ökoszisztémától, hogy fejlődjön, ha mi nem mutatunk jó példát és újítunk magunk is?”

Forrás:
Exkluzív interjú az új lendületet kapó startup ökoszisztémáról; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ); 2021. szeptember 14.

Németország Gazdasági Minisztériuma (BMWi) innovációs központokat (Reallabor, azaz Élő Labor, Living Lab) létesít

„Drónok, robotok, autonóm járművek, távgyógyázat: jövőbeli technológiák, amelyeket ki kell próbálni – erre valók az innovációs központok (élő laboratóriumok, reál laboratóriumok).
[Az élő laboratórium olyan szervezet, amelyben vállalkozások, egyetemek, önkormányzatok, civil szervezetek együtt dolgoznak ki kísérleti környezetben innovatív ötleteket. Szerk.]

„Az innovációs laboratóriumok lehetővé teszik a technológiai úttörők számára, hogy gyorsabban használható ötleteket dolgozzanak ki.”-mondta Thomas Jarzombek, a Gazdasági Minisztérium digitális gazdaságért felelős miniszteri biztosa a német sajtóügynökségnek. – Ehhez még vonzóbb feltételeket és új lehetőségeket szeretnének teremteni.

A minisztérium szerint az innovációs laboratóriumoknak lehetővé kell tenniük a fejlesztés alatt lévő (még el nem fogadott) élvonalbeli technológiák valódi környezetben való kipróbálását, olyan speciális jogi és más feltételek között, melyek lehetővé teszik, az innovációs újdonságot nem korlátozzák a fennálló jogszabályi keretek.

A minisztérium elkészítette az innovációs laboratóriumok koncepciójának javaslatát. Az a cél, hogy nagyobb jogi mozgásteret biztosítsanak ahhoz, hogy a vállalkozók valós körülmények között próbálhassanak ki új, innovatív ötleteket. A minisztérium szerint az államnak meg kell tanulnia a törvények és szabályozás kialakítását olyan módon, hogy a „a jövőt Németországban ne csak kigondolják, hanem meg is valósítsák”.

A törvény célja az innovációs laboratóriumok átfogó szabályozásának és a kísérleti működést lehetővé tévő un. kísérleti záradékoknak megfelelő törvényi formát biztosítson. A laboratóriumoknak vonzó feltételeket kell kínálniuk a vállalatok, kutatóintézetek és önkormányzatok számára. A gyakorlati megvalósítás érdekében lehetővé kell tenni új, innovációs laboratóriumok működését a digitális innováció meghatározott területein. Ilyenek lehetnek a Mesterséges Intelligencia (MI) adatalapú alkalmazásai a mobilitás területén, vagy a digitális jogi szolgáltatások.”

Forrás:
Wirtschaftsministerium will Innovationen vorantreiben; Westfälische Nachrichten; 2021. szeptember 3.
Lásd még: Reallabore – Testräume für Innovation und Regulierung; Bundesministerium für Wirtschaft und Energie (BMWi) (háttéranyagok, jogi koncepció)
Reallabor; Wikipédia (német)
Living Lab; Wikipédia (angol)
European Network of Living Labs
élő laboratóriumok; az eGov Hírlevél korábbi cikkei az élő laboratóriumokról

Társadalom, gazdaság, művelődés

A Milton Friedman egyetemen adták át Magyarország első hitelesített e-diplomáit

„Két év fejlesztés és több, mint 6 hónap sikeres tesztüzemet követően, hivatalosan is elindult Magyarország első, hitelesített e-diploma rendszere, melyhez a jövőben bármely hazai vagy nemzetközi felsőoktatási intézmény csatlakozhat. Idehaza elsőként a Milton Friedman Egyetem 10 végzős hallgatója kapott e-diplomát, akiket követhetnek majd a többiek. A rendszer rendkívül gyors, kényelmes, környezettudatos, hitelesített, anonimizált, biztonságos, blokklánc technológián futó és a Milton Friedman Egyetem hallgatói számára teljesen díjmentes.

A Milton Friedman Egyetem a hazai felsőoktatási térben vezető szerepre tör az innovatív hallgatói szolgáltatások kiterjesztésében és széles körű bevezetésében. Számos próbálkozás volt már rendszerszinten is működő, stabil e-diploma technológia kifejlesztésére, ám a nemzetközi szintéren megjelent innovációk egyelőre nem terjedtek el széles körűen.

A Milton Friedman Egyetem által – a teljes egyetemi működés digitalizálási törekvése részeként – most feltöltésre került első magyar e-diplomák egyelőre nem válthatják ki a papír alapú okleveleket, ugyanakkor a sikeres jövő záloga a teljes digitalizálás. A digitalizáció rohamos terjedésével a munkaerőpiacon is hamarosan alapkövetelmény lesz, hogy pár kattintással ellenőrizhetővé váljanak a végzősök diplomái, ugyanakkor a hallgatók szabadon rendelkezhetnek, hogy kiknek engednek hozzáférést a feltöltött oklevelekhez. Bakonyi László az Egyetem oktatási igazgatója hangsúlyozta: „Elkezdődött a huszadik tanév a Miltonon, a mostani első évfolyam létszáma közel duplája az előző évinek. Ez is jól mutatja, hogy innovatív hallgatói szolgáltatásaink ma már vonzzák a diákokat és versenyelőnyt jelentenek. Az idei tanév mérföldkő intézetünk és a hazai felsőoktatás életében is, hiszen 10 hallgatónk átvehette Magyarország első e-diplomáit.”

A Milton Friedman Egyetem céljai között szerepel, hogy minél több hallgató megkapja elektronikusan is oklevelét, mely remélhetőleg a közel jövőben hiteles okiratként is elfogadottá válik. Az e-diploma ugyan még nem váltja ki a hagyományos diplomát, de a munkáltatók számára hiteles információt ad a diploma megszerzéséről és annak tartalmáról, gyakorlatilag valós időben.

A tisztán magyar tulajdonban lévő Dlabs Kft. csapata újragondolta a technológiai lehetőségeket, és blokklánc alapú, bármilyen típusú hivatalos dokumentum hitelesítésére és digitalizálására alkalmas, komplex rendszert fejlesztett ki 2 év alatt és további 6 hónapos tesztidőszakot követően. Vidákovics Attila, a Dlabs Kft. ügyvezetője kiemelte: „A globális koronavírus-járvány óriási lökést adott a fejlesztési projektnek, hiszen egy pillanat alatt mindenki online megoldásokat kezdett keresni, az élet bármely területén. E-diploma rendszerünket magyar tudásra, kreativitásra építettük és fejlesztési kapacitással alkottuk meg, így valódi hazai innovációról beszélhetünk, ami akár a nemzetközi piacokon is sikeressé válhat. Már csak azért is, mert hitelesített e-diplomákat adnak ki Szingapúrban, az USA-ban és számos francia kötődésű felsőoktatási intézményben, a trend egyértelműen az online rendszerek elterjedését mutatják.””

Forrás:
A Milton Friedman egyetemen adták át Magyarország első hitelesített e-diplomáit; IT Business; 2021. szeptember 14.

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Digitális transzformáció: stratégia és technológia – pár mondatban – rövid hírek (2021. szeptember 20.)
Az USA Dél-Koreát is bevonná az „Öt Szem” hírszerző együttműködésbe – Kína tiltakozik
Az ázsiai térségben szakadatlanul folyik a szövetségi rendszerek ki- és átalakítása. A koalícióformálásban különösen aktív USA törvényhozása most felvetette, hogy a Biden-kormányzat megfontolhatná az „Öt Szem együttműködés kibővítését Dél-Koreával. Az USA, Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland eredetileg hírszerzési együttműködése, a Five Eyes egyes tervek szerint átfogó kül- és biztonságpolitikai együttműködéssé változva foghatná össze az angolszász államokat. A formáció felett „eljárt az idő” figyelmeztette most Vang Ji kínai külügyminiszter dél-koreai kollégáját.
China’s Wang Yi slams US move for South Korea to join ’outdated’ Five Eyes alliance; Park Chan-kyong; South China Morning Post; 2021.09.15.

Amerikai tábornokok az „elkerülhetetlen” űrháborúra készülnek
A hadszíntérként szolgáló világűr nem csupán a science-fiction irodalom fantázia terméke, ahogy a műholdelhárító fegyverek telepítése is csupán idő kérdése. Így összegezhető John Shaw tábornok, az amerikai Világűr Parancsnokság (US Space Command) helyettes vezetőjének felszólalása a Colorado Springsben megtartott 36. Világűr Szimpóziumon. A Pentagon, az amerikai hadügyminisztérium egyértelműen lehetséges hadszíntérként határozta meg a világűrt, és ez kijelölte az USA fegyveres erőinek tervezési és fejlesztési irányait is.
US generals planning for a space war they see all but inevitable; Sandra Erwin; Space News; 2021.09.17.

Bér-hackerek: egykori amerikai kiberhírszerzőket gyanúsít idegen hatalmak kiszolgálásával az FBI
Az amerikai jelhírszerző szolgálatoknál korábban hivatásosként működő, egykori hírszerzők a „bér-hackerek” kétes táborában tűnnek fel. Az FBI most három ilyen szakembert gyanúsított meg azzal, hogy – az amerikai törvényeket megszegve – idegen állam szolgálatába állva, érzékeny nemzetbiztonsági szaktudást és eszközöket játszottak át az Egyesült Arab Emírségek biztonsági szervezeteinek. A Holló projekt fedőnév alatt dolgozó egykori hírszerzők az arab állam által biztonsági kockázatnak minősített ellenfelek (emberjogi aktivisták, újságírók, illetve idegen kormányok) lehallgatásában működtek közre.
Ex-US intel operatives admit hacking American networks for UAE; Joel Schectman, Christopher Bing; Reuters; 2021.09.15.

A koronavírus járvány nyomán drámaian növekedett a kibertámadások száma
A koronavírus járvánnyal kapcsolatosan megváltozott napi rutinok jelentősen fellendítették a kibertérben mozgó „aktorok” – államok szolgálatában álló hírszerzők, illetve közönséges kiberbűnözők – aktivitását. A korlátozások nyomán az állampolgárok tömegei tértek át az otthonról történő távmunkára, ahogy az oktatás is szinte mindenhol a digitális terekbe költözött át. Ugyanakkor a beszerzésekben is ugrásszerűen megnőtt az internetes vásárlások szerepe. Lényegében egyik napról a másikra növekedett meg a kibertér támadható felülete. Az ausztrál kibervédelmi hatóság most közzétett éves jelentése szerint a koronavírusos 2020-as esztendőben 13%-kal növekedett a kibertámadások száma.
Online activity during COVID lockdowns sees surge in cyber attacks and espionage; Andrew Greene; ABC.net; 2021.09.14.

Itt az ideje újragondolni a kutató laboratóriumok kiberbiztonságát
A hirtelen új lendületet kapott kiberbűnözés kiemelt célpontjai között szerepel (a nagy pénzintézetek mellett) az egészségügyi infrastruktúra minden fontosabb eleme. Az elmúlt évben támadások sorozatát indították kórházak és más ellátó intézmények ellen. Ugyanakkor különösen veszélyeztetettek (kiemelt célpontok) a járványügyi védekezésben globális szinten is kulcsszerepet játszó kutató intézetek és gyógyszer laboratóriumok. A zsarolóvírusos támadások növekvő fenyegetése közepette elengedhetetlen a kutató intézmények kiberbiztonsági filozófiájának újragondolása – állítja az alapvető lépéseket bemutató tanulmány.
Rethinking Cybersecurity at Research Labs; Booz Allen Hamilton; 2021.09.14.

Három hónapos küldetésük után sikerrel értek Földet a kínai űrhajósok
Sikeresen landolt az a kínai űrhajó, amely visszahozta a Földre az új kínai űrállomás szerelésén dolgozó három taikonautát. A Tienkung (Tianghong), azaz Mennyei Palota névre keresztelt égi laboratórium üzembe helyezésén munkálkodó űrhajósok, a különböző szerelési munkálatokon túl, két űrsétát is tettek, az állomás külső elemeinek működtetése érdekében. Különböző részegységeket szereltek a helyükre, illetve beállították a külső kamerákat is. A kínai űrállomást a tervek szerint több váltásban érkező égi „szerelő brigádok” rekord idő alatt – 2022 végéig – építik majd ki.
Chinese Astronauts Return toEarth after 3 Months in Space; Ye Ruolin; Sixthtone; 2021.09.17.

Inspiration 4: miért olyan korszakos jelentőségű az első teljesen civil legénységgel végzett űrrepülés?
A szinte rutinszerű, eseménytelen tervszerűséggel zajló kínai űrprogramnál nagyobb érdeklődést változz ki az amerikai SpaceX Falcon 9 rakétájával elindított űrmisszió. Az Inspiration 4 néven jegyzett űrrepülés különlegességét az adja, hogy az űrutazások történetében első ízben repült polgári űrjárművön, állami űrhivatal bábáskodása nélkül, kizárólag civilekből álló személyzet. A tréningen ugyan átesett, de tényleges űrhajós kiképzés nélküli négy fő űrrepülése sokak szerint komoly mérföldkő lehet: a polgári űrhajózási ipar „áttörési pontja” lehet ez a sikeres űrutazás.
Inspiration 4: Why SpaceX’s first all-private mission is a big deal; Jonathan O’Callaghan; MIT Technology Review; 2021.09.15.

Kiterjedt DDoS támadás érte az orosz e-kormányzati rendszereket – éppen a választás előestéjén
Hivatalos közlések szerint kiterjedt DDoS, azaz szolgáltatás megtagadással járó (túlterheléses) támadás érte az orosz állam e-kormányzati rendszereit. A kibervédelemért felelős Digitális Fejlesztési, Távközlési és Tömegtájékoztatási Minisztérium közlése szerint a technikailag fejlett szintű támadásokat sikeresen elhárították. A támadóknak nem sikerült elérniük a szolgáltatások megszakítását, illetve személyes felhasználói adatok sem szivárogtak ki. Az eset érdekessége, hogy a támadás az oroszországi parlamenti választások ideje alatt történt, így vélhető célja az elektronikus szavazati rendszer megzavarása lehetett.
DDoS attacks against e-government infrastructure successfully repelled; TASS; 2021.09.17.

Új finn védelmi stratégia: a kibertér, a világűr és az Északi-sarkvidék a biztonsági kihívások fókuszában
A finn kormány új nemzetvédelmi stratégiája megállapítja, hogy az ország biztonsági környezete „feszült”, és a veszély vektorok nehezen előre jelezhetők. Ugyanakkor a jelentés készítői egyértelműen leszögezik, hogy a kibertér és a világűr immár végérvényesen a biztonsági környezet kiemelt doménjei közé emelkedtek. A nagyhatalmak jól érezhetően megnövekedett aktivitása az Északi-sarkvidék térségében ezt a „hagyományos” geopolitikai erőteret is a Finnországra (és az egész skandináv térségre) fenyegető tényezők közé emeli, új helyzetet teremtve a legutóbbi (2017-ben elfogadott) stratégia kontextushoz képest.
New Defence Report puts new focus on cyberspace and the Arctic; Pekka Vanttinen; Euractive; 2021.09.17.

Szélsőjobboldali szervezetek a Telegram közösségi platformján építik szervezeteiket
Miközben a világ vezető technológiai cégei az elmúlt bő egy évben egymáshoz igazított (értsd: összehangolt) üzlet politikával igyekeznek ellehetetleníteni a (szervezett, vagy egyéni) jobboldali, szélső jobboldali politikai erők online jelenlétét, a korlátozásokkal, cenzúrával szűkített mozgásterű „nem mainstream” aktivizmus lázasan keresi az alternatív csatornákat és platformokat a digitális terekben. Ebben a szélső jobboldali kiber-ökoszisztémában egyre jelentősebb szerepet játszik a Telegram közösségi üzenetküldő alkalmazás: a kapcsolatépítés és kapcsolattartás mellett a működéshez szükséges pénzügyi háttér megteremtésében is kiemelkedővé válik a szerepe.
Far-Right Fundraising on Telegram; Ariel Bogle; Global Network on Extremism and Technology; 2021.09.14.

Peking szabályozni akarja a nagy technológiai cégeket – ez azonban korántsem jelent „hadüzenetet”
A Google China leányvállalat korábbi vezetője, Li Kai-fu arra figyelmeztet, hogy nem célszerű eltúlozni a jelentőségét annak a lépésnek, amellyel a kínai kormány igyekszik megrendszabályozni a nagy hazai technológiai cégeket, az Alibabát, a Tencentet és a Didit. A cél egyértelműen a fogyasztók érdekeinek a védelme, ám ez bizonyosan nem megy majd a technológiai fejlesztés ütemének rovására. A kínai kormány „nagyon is elkötelezett” a korszerű technológiák mellett, hangsúlyozta Li. Félreértés tehát valamiféle „ideológiai” harc megindulását látni a kormányzat rendszabályozó lépései mögött.
West shouldn’t misinterpret or overstate Beijing’s new tech regulations, ex-Google China exec says; Sam Shead; CNBC; 2021.09.15.

„Kollektív intelligenciával” kapcsolná együttműködő rajba kisműholdak tömegét a NASA
Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA mérnökei olyan szoftver fejlesztésén dolgoznak, amely lehetővé teszi majd, hogy kis műholdak (az ún. SmallSat kategória egységei) egymással folyamatosan kommunikáljanak, azonosítsanak nagy fontosságú megfigyelendő objektumokat, egymással összehangolt módon állítsák be saját pozíciójukat, és időzítsék felvevőgépeik munkáját. Az ilyen formán „rajként” együttműködni képes műholdak, egymással összehangolt módon olyan felvételeket tudnának készíteni különböző időjárási jelenségekről, amelyek számottevően javíthatnák az időjárással és a klimatikus viszonyokkal kapcsolatos megértésünket és tudásunkat. A rajként való együttműködés alapját különleges gépi tanuló algoritmusok jelentik majd.
NASA Works to Give Satellite Swarms a Hiv e Mind; NASA; 2021.09.01.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

Navracsics Tibor Ursula von der Leyen második évértékeléséről

„A 2019. december 1-jén alakult Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen tegnap tartotta meg az Európai Unió állapotáról szóló második beszédét. Bár most is sok vihar tépázza az Unió hajójának vitorláját, kétségtelen, hogy a tavalyinál kedvezőbb körülmények között vázolhatta fel az elnök asszony vízióját az európai integráció előtt álló feladatokról.

A felfokozott politikai hangulat a szimbólumok felsorakoztatásában is megmutatkozott az ülésteremben: míg von der Leyen már-már semleges, európai uniós egyenmaszkban érkezett a terembe, Frans Timmermans szivárványosban társult hozzá, mintegy politikai üzenetet is küldve az európai parlamenti képviselők és a tagállamok képviselői irányába.

Ahogyan az várható is volt, a beszéd első témájaként von der Leyen a koronavírus-járvány elleni eddigi sikeres küzdelemről beszélt. Valóban ez a tényező az, ami a legfontosabb különbséget jelenti az Európai Unió tavalyi és mostani helyzete között. Míg a tavalyi beszéd idején egy, a közvetlen válságkezelésben kudarcot vallott, a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság által megtört tagállamokat támogató európai intézményrendszerről tudott csak beszélni a Bizottság elnöke, addig a tegnapi beszédben már – ha óvatosan is – győzelmet hirdethetett. Ha még nem is a járvány feletti győzelmet, de az európai szolidaritás győzelmét, aminek következtében a kezdeti nehézségek leküzdése után ma már az Európai Unió lakosságának hetven százaléka be van oltva a betegség ellen.

A Bizottság elnöke szerint további okot szolgáltat az optimizmusra az, hogy az európai gazdaságok a vártnál is gyorsabb ütemben térnek magukhoz a világjárvány okozta gazdasági válságból, így jó eséllyel gyorsan maguk mögött tudhatják – legalább materiális értelemben – Európa társadalmai a hanyatlás és depresszió éveit. Ugyancsak fontos tényező, hogy a válságkezelés nem térítette el az Európai Uniót stratégiai céljai megvalósításától, és a gazdasági újjáépítési csomag prioritásai összhangban vannak a von der Leyen által vezetett Bizottság hivatalba lépésekor meghatározott célokkal.

Várható volt az is, hogy az Európai Unió állapotáról szóló beszédben jelentős részt foglalt el a stratégiai autonómiáról szóló elképzelések ismertetése. A fogalom szűkebb értelmében vett probléma felvetése az afganisztáni kivonulás kapcsán került ismét reflektorfénybe. Az Európai Unió váratlanul szembesült tehetetlenségével és az Egyesült Államoknak való alárendeltségével az augusztusi amerikai kivonulás során. A következtetések levonása után most von der Leyen a NATO-val való szorosabb együttműködésre, az Európai Védelmi Unió létrehozásának felgyorsítására, és az Európai Unión belüli hírszerzési együttműködés erősítésére tett javaslatot. Bejelentette, hogy 2022 első felében, a francia elnökség alatt Európai Védelmi Csúcstalálkozót szerveznek, ahol a védelmi politikai együttműködés szorosabbá tételének alapkérdéseit vitathatják meg.

A tágabb értelemben vett stratégiai autonómia magában foglalja az Európai Unió ipari-gazdasági kapacitásainak erősítését is. Ebben az értelmezésben említette von der Leyen Európa Ázsiának való kiszolgáltatottságát a mikrochipek gyártása terén. Ennek megszüntetésére az Európai Bizottság egy európai chip törvényt fog az Európai Parlament és a Tanács elé tárni elfogadásra, amely azokat az intézkedéseket tartalmazza, amelyek lehetővé teszik az európai gyártási kapacitás megerősítését. Ugyancsak a stratégiai autonómia részeként beszélt az európai migrációs politika megújításáról. Céljai szerint a közös migrációs politikát kialakító platform előkészítő munkálatai felgyorsulnak, és Európa úrrá tud lenni eddigi bénultságán ebben a kérdésben.

A beszéd harmadik és egyben záró blokkja az európai demokrácia kérdéseivel foglalkozott. Javasolta, hogy 2022 az európai ifjúság éve legyen, és ennek keretében egy új szakmai mobilitási programot hirdetett meg ALMA néven. A jogállamiság problémáinak említése során megjegyezte, hogy az Európai Bizottság ugyan a párbeszéd híve, azonban ennek a párbeszédnek nem szabad öncélúnak lennie, hanem el kell vezetnie egy megoldáshoz. Ez nem mindig valósult meg mostanában – utalt a lengyel kormánnyal folytatott vitájára. Hasonló problémaként jelenítette meg a beszédben a korrupció jelenségét és az ellene folytatandó harcot, valamint a nők és a média szabadságát fenyegető veszélyeket. A két utóbbi témában európai jogszabályalkotási folyamatot kezdeményez, amely a nők elleni erőszak elleni küzdelemnek, illetve a média szabadságát biztosító megoldásoknak adna európai szintű jogszabályi keretet.

A tavalyinál lényegesen több önbizalmat sugárzó, optimistább és határozottabb hangvételű beszéd egy az eddigieknél sokkal szorosabb együttműködést megvalósító Európai Uniót vizionál. A most meghirdetett elképzelések közül számos már most is vélhetően komoly vitát gerjeszt majd a tagállamok között, illetve egyes tagállamok és az Európai Bizottság közötti kapcsolatban. Ambícióból mindenesetre – láthattuk – nincsen hiány. Kérdés, mennyi ereje lesz a Bizottság elnökének tettekké változtatni szónoki fogásait.”

Forrás:
Ursula von der Leyen második beszéde az Európai Unió állapotáról; Navracsics Tibor; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2021. szeptember 16.

Kiber­támadások – növekvő szerepet kaphat a mesterséges intelligencia

„A bűnözők egyre gyakrabban támaszkodnak algoritmusokra.

Mikko Hyppönen, az F-Secure IT-biztonsági cég kutatási vezetője elmondta, hogy azzal számol, hogy a jövőben a bűnözők által végrehajtott kiberakcióknál egyre nagyobb szerep fog jutni a mesterséges intelligenciának. A szakember közölte, hogy a támadók által kifejlesztett és alkalmazott kártevőket hamarosan automatikusan módosítják majd az algoritmusok azért, hogy azokat ne ismerjék fel a vírusirtó szoftverek.

Már napjainkban is rendszeresen vizsgálják az internetes bűnözők azt, hogy a zsarolásokra használt trójai programokat felismerik-e a vírusirtók vagy sem és szükség esetén megváltoztatják azokat. Ezt a feladatot rövid időn belül átveheti a gépi tanulás. Ezután az elkövetők képessé válhatnak arra, hogy az akciók kivitelezésére használt alkalmazásokat akár 15 másodpercenként módosítsák, hogy nehezítsék meg e megoldások felfedezését és kiszűrését. Az egyetlen válaszmegoldás az lehetne, ha a biztonsági vállalkozások is ugyanígy megváltoztatnák a rendszereiket. Ebben az esetben azonnal elindulna egy verseny a jó és a rossz oldalon alkalmazott mesterséges intelligenciák között.

Hyppönen ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a gépi tanulásra épülő öntanuló rendszerek annyira összetettek és átláthatatlanok, hogy a működésüket az emberek alig tudják megérteni. Éppen ezért egyáltalán nem jó érzés olyan megoldásokat felépíteni, amelyeket egy szakértő maga sem ért. Ez az érzés ugyanakkor egyre erősebb lesz, ha minél több mesterséges intelligencia kapcsolódik be a kibertámadások elleni harcba.

Az F-Secure kutatási igazgatója lehetséges nagy veszélynek nevezte a régebbi WLAN-protokollok felfedezetlen biztonsági réseit. A menedzser szerint a rémálomszerű forgatókönyv az lenne, ha valaki találna egy hiányosságot és azután egy irodában az összes számítógépet vagy a metróban az összes okostelefont meg”

Forrás:
Kiber­támadások – növekvő szerepet kaphat a mesterséges intelligencia; SG.hu; 2021. szeptember 15.

Ismét lesz kiberbiztonsági csapatverseny – Hungarian Cyber Security Challenge 2021 (HCSC’21)

„A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet 2021. október 7 – 10. között (elődöntő) és 2021. október 19-én (döntő) ismét IT biztonsági csapatversenyt szervez Hungarian Cyber Security Challenge 2021 (HCSC’21) néven, amelyre maximum 3 fős kollektívák jelentkezését várják a szervezők. A versenyre minden olyan magyar állampolgárságú személy jelentkezhet, aki a 16. életévét betöltötte. Akinek nincs csapata, annak idén is segítünk a toborzásban.

A verseny alapjául szolgáló nyílt internetről elérhető technikai platformot az Avatao.com Innovative Learning Kft. fejleszti és üzemelteti. A verseny résztvevőinek a szervezők úgynevezett „capture the flag” (CTF) típusú feladatokat biztosítanak a portálon keresztül. A megmérettetés során az eddigi HCSC versenyeken alkalmazott technikai jellegű feladatok mellett kommunikációs feladatok is lehetnek.

A regisztráció 2021.09.01-én (szerda) 00:00 órakor indul és 2021.10.06-án (szerda) 24:00 óráig tart.

A verseny két fordulóban (online elődöntő és személyes megjelenésű döntő) kerül lebonyolításra. Az október 19-ei döntőbe az elődöntő 10 legjobb csapata jut. A döntő a CyberSec elnevezésű Nemzeti Kiberbiztonsági Konferencia kísérőeseményeként kerül megrendezésre.

A verseny összdíjazása meghaladja a 8 millió forintot.
1. helyezett csapat kb. 2 millió forint értékű tárgynyereményekben részesül.
2. helyezett csapat kb. 1.6 millió forint értékű tárgynyereményekben részesül.
3. helyezett csapat kb. 1.3 millió forint értékű tárgynyereményekben részesül.”

Forrás:
Hungarian Cyber Security Challenge ’21; Nemzeti Kibervédelmi Intézet; 2021. szeptember

Szijjártó Péter: Magyarország és Finnország űripari együttműködésről állapodott meg

„Magyarország és Finnország űrkutatási-űripari együttműködésről állapodott meg, aminek nyomán a magyar vállalatok és egyetemek szorosabban fognak együtt dolgozni finn partnereikkel – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Helsinkiben.

A magyar külügyminiszter Ilona Lundströmmel, a finn gazdasági és munkaügyi minisztérium főigazgatójával írt alá egyetértési megállapodást a két ország együttműködéséről az űrkutatás és az űrtevékenység területén.

Ezt követően Szijjártó Péter elmondta, hogy egy ilyen megegyezés Magyarország és Finnország között „néhány éve még a vicc kategóriájának számíthatott volna a felületes szemlélők számára”, mára azonban a világűr használata gyakorlatilag általánossá vált a modern iparban, technológiában.

A megállapodás nyomán szorosabb lesz az együttműködés az űrkutatás, a Föld megfigyelése, illetve a közlekedési eszközökben használható navigációs rendszerekhez szükséges kutatási-fejlesztési munkálatok terén. A magyar egyetemek és vállalatok együtt fognak működni finn partnereikkel abban, hogy az űrkutatásból fakadó eredmények minél nagyobb szerepet játsszanak a magyar gazdaság gyors újraindulásában – emelte ki.

Hivatalos látogatásán a tárcavezető egyeztetést folytatott Jani Hamalainennel, a Teknikum Oy vállalat ügyvezető igazgatójával. Itt arról számolt be, hogy a két ország gazdasági együttműködése mindig is aktív volt, valamint az alacsony adóknak, a kiváló minőségű munkaerőnek és a kormány beruházásösztönzési rendszere által kínált pénzügyi támogatási lehetőségeknek köszönhetően a jövőben is várhatóak újabb finn beruházások Magyarországon, alapvetően az iparban tevékenykedő cégek részéről.”

Forrás:
Szijjártó Péter: Magyarország és Finnország űripari együttműködésről állapodott meg; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2021. szeptember 14.

Szakirodalom

Elkészült Magyarország Nemzeti Atlaszának „Társadalom” című új kötete

„Bemutatták Magyarország Nemzeti Atlasza (MNA) „Társadalom”, illetve angol nyelvű „Society” című új nyomtatott köteteit és azok interaktív, digitális változatát (e-MNA) 2021. szeptember 16-án. A kiadó és a munkálatok koordinátora ezúttal is az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Földrajztudományi Intézete, melynek munkáját stratégiai partnerként – alapvetően az adatszolgáltatással – a Központi Statisztikai Hivatal segítette.

A szerkesztők az atlaszsorozat előző, 2018-ban megjelent „Természeti környezet” című kötetéhez hasonlóan alapelvként – országunk jelenlegi területén túl, az adatforrások függvényében – továbbra is hazánkra, a Kárpát-medencére és annak szomszédságára vonatkozóan alakították az atlasz tartalmát. Az alkotók a társadalom szerkezetének, a társadalmi folyamatoknak a jelen állapotát és múltbeli gyökereit főként 13 országra, több mint 39 ezer településre vonatkozóan mutatják be, alapvetően térképek segítségével.

Az MNA ezen kötetének megalkotásában – túlnyomórészt hazai egyetemeken, kutatóintézetekben, kormányzati szerveknél dolgozó – 5 kötet- és 13 fejezetszerkesztő, 42 fejezet- és 85 térképszerző vett részt, akik 196 oldalon, 12 fejezetre tagolva, 377 térkép, ábra, táblázat és 73 fénykép segítségével mutatták be hazánk társadalmát.

A kötet fejezetei három nagy – népességgel, településekkel és életkörülményekkel, életminőséggel kapcsolatos – tématerületbe sorolhatók. A látványos, különböző méretű tematikus térképeket lapozgatva a népességgel kapcsolatban olyan témakörök területi sajátosságairól tájékozódhatunk, mint például a termékenység, a házasságon kívüli élveszületések, a születéskor várható élettartam, a daganatos halálozások, az öngyilkosság, a külföldiek és külföldön születettek, a belföldi vándormozgalom, a külföldre ingázás, az elöregedés, a házasság, a válás, az együttélés, az etnikai-nyelvi és vallási megoszlás, az iskolai végzettség, a gazdasági aktivitás, a munkanélküliség, a közfoglalkoztatottak, illetve a személyi jövedelem. A települések témaköre főként a településhálózattal, a városok típusaival, dinamikájával, szerkezetével, a kreatív városokkal, Budapesttel és agglomerációjával, illetve a falvak típusaival, dinamikájával, a szórványokkal és tanyákkal foglalkozik. Az életminőséggel kapcsolatos tématerület részeként többek között a fekvőbeteg-szakellátás, a Covid-19, a szociális segélyben, rokkantsági ellátásban részesülők, az angoltudás, az internet-előfizetés, a lakások jellemzői és átlagára, a betöltetlen háziorvosi szolgálatok, a kórházak és gimnáziumok elérhetősége, továbbá a közúti balesetek és a bűnözés területi sajátosságait ismerhetjük meg.

A Magyar Tudományos Akadémia székházában rendezett ünnepélyes bemutatón Maróth Miklós, az ELKH elnöke a kötet jelentőségét méltatva elmondta: „Az MNA Társadalom kötet tartalmazza a Kárpát-medencéről, és azon belül a mai Magyarországról rendelkezésre álló, grafikusan ábrázolható ismeretek jelentős részét. Fontos kordokumentum, amely a rendkívül széles körű és sokrétű tudást érdekes formában tartalmazza, így azt nemcsak a földrajztudósok, hanem a történészek, a gazdasági szakemberek, a diákok és más érdeklődők nagy haszonnal forgathatják.”

„A KSH-nál mindent megtettünk, hogy a kötetben megjelenítésre tervezett területekhez, időszakokhoz és tematikákhoz kapcsolódóan az összes fellelhető statisztikát a szerkesztők rendelkezésére bocsáthassuk, és ez sokszor nem kis kihívás elé állította szakembereinket. A statisztika és a térképészet eszközeinek összekapcsolása révén óriási hozzáadott érték állt elő, amely a demográfiai és a társadalmi folyamatok térbeli változatosságának bemutatásán keresztül hozzájárul e folyamatok mélyebb megismeréséhez és a jelenségek közötti kapcsolatok jobb megértéséhez” – emelte ki köszöntőjében Vukovich Gabriella, a kötet kiadásában stratégiai partnerként közreműködő KSH elnöke.

A „Társadalom” kötethez kapcsolódó, nemzetközi szinten is innovációnak számító újdonság, hogy tartalma a www.emna.hu honlapon interaktív térképek formájában is, díjmentesen elérhető (e-MNA). Az egyidejűleg magyar és angol nyelven megjelenő online változat biztosítja a naprakész tájékoztatást és a kapcsolattartást a széles társadalmi rétegekkel. A kettős cél elérését a legfrissebb adatok megjelenítése, valamint az interaktív funkciók felkínálása teszi lehetővé. Ez utóbbival megszűnik a hagyományos papíralapú atlasz statikus jellege, formai kötöttsége és egyirányú adatközlő műfaja. Itt a térképolvasó (felhasználó) már „kezébe kapja” a térbeli adatok egyéni szempontok szerinti lekérdezését (például tartalmi, fogalmi keresés, földrajzi névmutató, az ismertebb statisztikai módszerek szerinti szabad kategóriák generálása, mennyiségi, minőségi kategóriák szűrése, diagramok kirajzoltatása, egyedileg testre szabható jelkulcs, az időbeli változások interaktív megjelenítése).

„Az, hogy a kor követelményeinek megfelelően kialakított digitális kötet interaktív lekérdezésekre és az egyéni igényekhez igazodó adatmegjelenítésre is képes, új dimenziókat nyithat az összefüggések feltárásában” – mondta Kiss László, a CSFK főigazgatója.

A „non-stop e-MNA” mind a köz-, mind a felsőfokú oktatásban az egyik legkorszerűbb tudástranszfer-technológiát is jelenti. Nemzeti geoinformatikai, honismereti adatbázisként a széles társadalmi rétegek számára – országunk és a Kárpát-medence vonatkozásában – olyan naprakész információt kíván nyújtani szórakoztató módon, amely hozzájárul az egész életen át tartó tanuláshoz is. A tudományos tartalom mellett az online e-MNA helyet biztosít a nemzeti jelentőségű közösségi információk, helytörténeti adatok, emlékek gyűjtésének és térbeli megjelenítésének is.

Az MNA korábbi kötetéhez hasonlóan a Kiadó (CSFK) most is háromezer magyar nyelvű kötetet ajánlott fel és juttat el az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) közvetítésével a Kárpát-medencei (a határainkon inneni és túli) magyar nyelvű közép- és felsőfokú képzést folytató intézmények számára. Az angol nyelvű kötetek felét a Kiadó a kormányzati munka támogatására, a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak ajánlotta fel. A jelenlegi kötet (a legutóbb, 2018-ban megjelenthez hasonlóan) a bemutató napjától az MNA honlapján (www.nemzetiatlasz.hu) lesz elérhető, ahonnan bárki díjmentesen letöltheti. Azok, akik – a kötet nagy mérete és súlya ellenére – hagyományos könyv formájában saját példányt szeretnének vásárolni, viszonylag szerény összegért hozzájuthatnak a nagyobb könyvesboltokban és a Kiadónál is.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága által támogatott kötet megvalósításához Magyarország Kormánya 445,4 millió forinttal járult hozzá, emellett az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), valamint az MTA is támogatta a kiadvány megjelenését.”

Forrás:
Elkészült Magyarország Nemzeti Atlaszának „Társadalom” című új kötete; Központi Statisztikai Hivatal (KSH); 2021. szeptember 16.
Magyarország Nemzeti Atlasza; CSFK Földrajztudományi Intézet
Magyarország Nemzeti Atlaszának Társadalom c. kötet elektronikus változata (e-MNA); CSFK Földrajztudományi Intézet

Iustitia a tervezőasztalnál. Hogyan segítheti a legal design a jogrendszer működését?

„A szoftvertervezésben évtizedek óta a felhasználó élmény az egyik legfontosabb szempont. De mi van a joggal? Itt is megjelent egy új kifejezés: a legal design. Olyan megoldásokat jelent a jogban, amelyek a felhasználót, a „felhasználói élményt” tartják a tervezéskor a legfontosabb szempontnak.

Ön hol volt és mit csinált éppen, amikor az előző évtized derekán először találkozott a különösen csengő legaltech kifejezéssel?

Alig telt el pár év azóta, és az eleinte egészséges szkepticizmussal vagy – vérmérséklettől függően – technológiai hurráoptimizmussal fogadott legaltech valódi hatást tudott gyakorolni a jogászi munkavégzésre: ügyvédi irodák ügyvezető partnerei építik az üzleti stratégiájukba a legaltechben rejlő potenciál kiaknázását, megtelnek az online előadótermek a legaltech guruk szakmai előadásain, és a hazai jogászi hivatásrend agilisabb része megtanulta hegyezni a fülét az információs technológiai forradalom olyan hívószavaira, mint a “machine learning”, “Big Data”, vagy “algoritmus”.

Ahogy azt az előző blogposztokban bemutattuk, a legaltech-kel kapcsolatos bizonyos várakozások bejöttek, más jóslatok nem értek partot; mindenesetre a terület él és virul, és bizonyosan érezni fogjuk a jogi munkavégzés technológiai alapú reformjait a jövőben.

A legaltech-kel mintha párhuzamos életrajzot mutatna egy újabb diszciplína, a legal design megjelenése. (Jegyezze meg, hol van és mit csinál épp, amikor ezt a különösen csengő kifejezést olvassa.) A legal design egy olyan interdiszciplináris megközelítés, szemléletmód, amely a jog vagy a jogi munkavégzés céljait a design thinking („dizájngondolkodás”) módszertana, eszköztára és szellemisége segítségével valósítja meg – lényegében a jogalanyokat a jog ‘felhasználóinak’ tekintve egyfajta jogi „felhasználói élmény” megvalósítására irányul. Amint azt látni fogjuk, a tágra szabott definíció a közlekedési tábláktól kezdve a virtuális tárgyalótermekig számos megjelenési formában testet ölthet.

Dizájngondolkodás a jog szolgálatában

A legal design kifejezés első komponense talán nem szorul magyarázatra, a dizájngondolkodás mibenléte azonban terra incognitaa jogászok többsége számára. A dizájngondolkodás olyan emberközpontú módszertan, amelyik iteratív folyamatokkal, multidiszciplináris, innovatív és kreatív problémamegoldással hoz létre a végfelhasználók igényeinek megfelelő termékeket, szolgáltatásokat, rendszereket. Az elmúlt két évtizedben – az Egyesült Államokból és Európából indulva – a dizájngondolkodás szemlélete kitört a mérnöki és művészi alkalmazások kereteiből, jelentős hatást gyakorolva például a digitális szolgáltatások piacára. Ma már sikeres platformépítő vagy szoftverfejlesztő cég nem működhet user experience designer munkatársak nélkül, akik úgy építik fel az alkalmazások felhasználói felületét és környezetét, hogy az egyszeri felhasználó ne törölje azt a telefonjáról két percnyi bosszankodást követően. A dizájngondolkodás eszköztárában így jelentős szerepet játszanak a vizuális megoldások, a felhasználói viselkedés felmérése, felhasználói “personák” készítése, a részvételi tervezés, a folyamatos prototípusgyártás és tesztelés. Az így előállított termékek és szolgáltatások célja az, hogy a felméréseken és teszteken alapuló felhasználói igényekhez és felhasználási folyamatokhoz igazodjanak, használatuk pedig intuitív, élményszerű és hatékony legyen.

A hagyományos jogászi munkavégzést jellemző racionális-analitikus gondolkodástól tehát erősen eltér a legal design kreatív-intuitív jellege. Természetesen nem az eddigi jogászi kognitív eszköztár leváltására, hanem annak új eszközökkel való kiegészítésére szolgál a legal design – jusson eszünkbe a viselkedésközgazdaságtan világából a kettős folyamatelmélet, a “gyors és lassú gondolkodás” alrendszereinek egymást kiegészítő, támogató világa. Míg az első alrendszer – a dizájngondolkodás – a gyors, intuitív, vizuális, és kísérletező gondolkodást végzi, addig a második alrendszer – a jogi gondolkodás – a lassabb, mélyebb, absztraktabb, az első alrendszert ellenőrző gondolkodási funkcióval rendelkezik. Ebből következően a dizájngondolkodás elsajátítása úgy teszi innovatívabbá a jogi gondolkodást, hogy közben nem erodálja a jogi munkavégzéshez szükséges analitikus ellenőrző funkciókat. Nem lesz bírósági eljárásban kevésbé érvényesíthető egy ÁSZF azért, mert nem szigorúan 12-es méretű Times New Roman betűtípussal íródott, és a jogi szöveg mellett kiemeléseket, ábrákat, ikonokat, grafikai megoldásokat is felvonultat az olvasási élmény fokozása érdekében; és nem lesz attól kevésbé “jogias” egy hatósági eljárás, hogy azt előzetes letesztelik az utca emberén, és egyes aspektusaiban nem a jogalany viselkedését próbálják a norma elképzelt eljárásrendjére szabni, hanem az eljárást igyekeznek a jogalany természetes viselkedéséhez igazítani.

A dizájngondolkodás tehát egyrészről új szerszámokat nyújt a gyakorló jogászok és alkotmányos intézmények számára annak érdekében, hogy jobb minőségű szolgáltatásokat nyújtsanak a jogalanyok számára. Másrészről a legal design lényege a végfelhasználó „jogalanyra” történő hatásgyakorlás annak érdekében, hogy a jog célja – a jogi normában foglalt magatartás bekövetkezése – megvalósulhasson, csökkenjen a jogi norma pontos meg nem értéséből származó jogviták száma, növekedjen a jogtudat átlagos szintje a társadalomban, és a jogalanyok képesek legyenek megszerezni és megérteni azokat a jogi információkat, amelyek a felelős döntéshozatalhoz és a hatékony jogérvényesítéshez szükségesek. Ugyan nem a legal design fogja befoltozni a jogrendszerek strukturális repedéseit, de apró lépésekben hozzájárulhat a magas fokú jogbiztonság és a mindennapi interakciók szintjén is működő jogállam megteremtéséhez.

Képregényszerződések és virtuális bíróságok

Amint az már az előzőekből kitűnhet, a legal design kifejezés alatt alapvetően két jelentős alkategóriát különböztethetünk meg: a jogi termékdizájnt és a jogi eljárásdizájnt.

A jogi termékdizájn célja, hogy a jogalany a jogi termék lényegét képező jogi információt hatékonyabban érje el, dolgozza fel, értse meg, és legyen képes alkalmazni a saját jogviszonyaira. A jogi információs dizájnra megannyi példát találunk mind a szakirodalomban, mind a jogi dizájn gyakorlatában. Jelentős részét alkotják a kategóriának a vizuális elemeket inkorporáló szerződések, bírósági beadványok, vagy más jogi relevanciájú dokumentumok, illetve általában a közérthető fogalmazás szellemiségének applikálása a jogi szövegekre. Bár ma még erősen kérdőjeles a joghatás kiváltására való alkalmasságuk, izgalmas kísérletet jelentenek a kizárólag ábrákkal és képekkel operáló képregényszerződések, amelyek az analfabéta vagy az adott nyelvet nem beszélő személyek részére készülnek. Akinek nehéz ezt elképzelni, csak gondoljon a Creative Commons szabvány jogosultságokat és kötelezettségeket leíró egyszerű ábráira.

Klasszikus példája a “legal design előtti legal design-nak” a közlekedési táblák esete: a stoptábla egy imperatív jogi parancsot fogalmaz meg egy térben elhelyezett vizuális ábra (piros alapon fehér STOP! felirat) által. De azonos elven működnek a metrókban (vagy más belső tereken) kihelyezett piktogramok, amelyek valamilyen – jellemzően ÁSZF-ben foglalt – tiltásra hívják fel a figyelmet, mint a „Dohányozni tilos!”. Szintén gyakran említett példa a New York-i utcai árusok számára létrehozott vizuális jogi tájékoztató. Hazánkban is előfordulnak jó gyakorlatok: ilyen A Város Mindenkié és az Utcajogász Egyesület közös kilakoltatás-elleni kisokosa, vagy a Társaság a Szabadságjogokért „Sérülnek-e a jogaid a pszichiátrián?” című egyszerűsített tájékoztatója. A jogi termékdizájn kategóriájába tartoznak továbbá a legaltech különböző megjelenési formái a szerződésautomatizáló felületektől kezdve az online jogtárakig.

A második alkategória, jogi eljárásdizájn fókusza, hogy az egyes jogi eljárások, szolgáltatások és mechanizmusok közeledjenek a mindenkori jogalany-felhasználó átlagos jogtudati szintjéhez, kognitív képességeihez, intuícióihoz és tapasztalatához – access to justice by design. Jogi eljárásdizájnnak minősül például a Clear My Record platformja, amelynek célja az volt, hogy egy különösen bonyolult büntetőjogi reklasszifikációs eljárásban vezesse végig felhasználóbarát módon a nagy számú, jellemzően alacsony szocioökonómiai státuszú érintetteket. Az igazságszolgáltatás terrénumán jó példa a különösen kis ügyértékű vagy egyszerű, de tömegesen előforduló jogviták „pop-up” tárgyalótermekben vagy olyan virtuális bíróságokon történő intézése, mint amilyen a kanadai Civil Resolution Tribunal. Korszerű kezdeményezés Hazánkban az elektronikus ügyintézés kiterjesztése megannyi mindennapos közigazgatási ügyre a magyarorszag.hu felületén.

Hogyan tovább, legal design?

A legal design szelleme kiszabadult a palackból – évről évre egyre több szakmai műhely, projekt, tudományos publikáció és esemény foglalkozik a dizájngondolkodás eszköztárának jogi applikációival; Magyarországon idén tavasszal, az Arsboni Legal Fest keretein belül „debütált” a szélesebb szakmai közönség számára a téma. Mind elméleti, mind gyakorlati oldalról a legal design globális zászlóvivőjének számítanak Margaret Hagan, a Stanford University-n működő Legal Design Lab igazgatója, valamint Stefania Passera és Helena Haapio, a finnországi Vaasa University két kutatója, akik egyben a legal design első szakmai szervezetének, a Legal Design Alliance-nak az alapítói. A tudományos igényű munka mellett megjelentek mind Európában, mind angolszász területeken az első legal design szolgáltatócégek, akik ügyvédi irodáknak, komplex üzleti szolgáltatásokat nyújtó vállalatoknak, in-house jogi osztályoknak nyújtanak alternatív eszközöket és innovációs előnyt; legfőbb szolgáltatásaik között jogi dokumentumok dizájnolását, legal design tanácsadást, tréningeket, workshopokat találunk. Akár a piac, akár a közszféra oldaláról nézzük: érdemes követni a legal design diszciplínájának alakulását a következő években – a jó gyakorlatokat és hasznos ötleteket pedig beépíteni saját praxisunkba.”

Forrás:
Iustitia a tervezőasztalnál. Hogyan segítheti a legal design a jogrendszer működését?; Schmidt Péter; Igazságszolgáltatás és technológia; 2021. szeptember 8.

Az Unió állapota 2021-ben – tájékoztató adatlapok
2 oldalas infografikákban foglalták össze néhány témában mindazt, ahogy az Európai Bizottság a helyzetet látja 2021-ben:

State of the Union 2021 Factsheet: Vaccinating Europe and the world
State of the Union 2021 Factsheet: Europe’s digital transformation
State of the Union 2021 Factsheet: Social
State of the Union 2021 Factsheet: Rule of law
State of the Union 2021 Factsheet: Climate

Háttér: Uniónk lelkének megerősítése – Ursula von der Leyen 2021. évi értékelő beszéde az Unió helyzetéről; eGov Hírlevél