Skip to main content

16. szám, 2014. április 21.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Egyszerűbb lesz pályázni az EU forrásokra

„A Kormány döntése értelmében a MAG – Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. feladatainak jelentős részét mától a Nemzetgazdasági Minisztérium látja el. Az intézményrendszer átalakításának célja, hogy hatékonyabb legyen az uniós fejlesztésekkel és pályázatokkal kapcsolatos feladatok ellátása és megvalósuljon az „egyablakos” pályázatkezelési rendszer – mondta a cég állománygyűlésén Komoróczki István, tervezéskoordinációért felelős államtitkár.

A Kormány március 25-én elfogadott rendelete alapján a MAG Zrt. néven működő ún. közreműködő szervezet tevékenységét április 15-től három költségvetési szerv vette át: az Államreform Operatív Program és az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében ellátott feladatokat a Miniszterelnökség, a nem európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó tevékenységet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A Nemzetgazdasági Minisztériumhoz a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program, a Gazdaságfejlesztés Operatív Program, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap fejlesztései és a Kereskedelemfejlesztési beruházások kerültek.

Az április 15-ei állománygyűlésen Komoróczki István államtitkár elmondta, hogy az intézményrendszer átalakítására azért volt szükség, mert a közreműködő szervezetek eddig a hazai közigazgatástól elkülönülten működtek. A változások célja a hatékonyabb és gördülékenyebb feladatellátás, valamint az „egyablakos” pályázatkezelési rendszer megvalósítása. A Kormány bízik abban, hogy a fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakítása elősegíti a gyorsabb döntéshozatalt a 2014 – 2020 közötti tervezési időszak uniós programjai végrehajtásának minden szintjén.

A 2007-2013-as Gazdaságfejlesztési Operatív Programban több mint 25 ezer támogatott projektnek közel 1.000 milliárd forint uniós támogatást ítéltek oda.

Az átalakított intézményrendszer feladata az előttünk álló 7 évben a hazánk rendelkezésére álló 7480 milliárd forintnyi uniós támogatás minél hatékonyabb felhasználása lesz. Mint ismeretes, a 2014 – 2020 között rendelkezésre álló uniós források 60 %-át hazai gazdaságfejlesztésre fordítjuk. A tervek szerint ősztől lehet pályázni az uniós forrásokra.”

Forrás:
Egyszerűbb lesz pályázni az EU forrásokra; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2014. április 15.

Az önkormányzatok lesznek a rezsicsökkentés kerékkötői?

„Valakinek viselnie kell a rezsicsökkentés költségeit, állítják az önkormányzatok.

Kizárólag uniós pénzből lehet majd fedezni az energetikai beruházásokat és eszközpótlásokat, mert a víz-, a szennyvíz- a távhő- és más közszolgáltató vállalatok államosításával, a hatósági árszabályozással és a cégek nonprofittá tételével nem marad pénz az egyéb kiadásokra, mondta a Napi Gazdaság hétfői számában Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.

A villamosenergia- és gázszolgáltatók korábbi állami megvásárlásával, a hatósági árszabályozással, a többkörös rezsicsökkentéssel folyamatosan nyílik az olló a hatósági és a piaci ár között, a különbséget valakinek viselnie kell, mondta az elnök.

Az állami vagy önkormányzati szolgáltatók nonprofit formájukból adódóan nem kalkulálhatnak nyereséggel, és az amortizáció visszapótlása is kétséges, amiből később a beruházásokat lehetne fedezni, mondta Schmidt Jenő.

Óvatosabban fogalmazott Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke. Gödöllő polgármestere szerint a 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló közszolgáltató cégeknél valóban nagyobb szerepvállalást kellene biztosítani a helyhatóságoknak az árképzés kérdésében. Ha a piaci ár jóval magasabb a hatósági árnál, akkor valóban visszapótlásra van szükség, ami akár a lakosságot is terhelheti.

Magyarországon a válság óta folyamatosan csökken a gázfelhasználás. A mostani fűtési szezonban – ami tavaly szeptember 27-től idén március 23-ig tartott – összesen 5,84 milliárd köbméter gáz fogyott Magyarországon, 1,48 milliárd köbméterrel, 20,2 százalékkal kevesebb az előző fűtési idényben mértnél.”

Forrás:
Az önkormányzatok lesznek a rezsicsökkentés kerékkötői?; HVG.hu; 2014. április 14.

Szerkesztői megjegyzés:
Az a sokszor hallott megjegyzés, hogy „állami vagy önkormányzati szolgáltatók nonprofit formájukból adódóan nem kalkulálhatnak nyereséggel, és az amortizáció visszapótlása is kétséges” a kérdés súlyos félreértésén nyugszik. Természetesen nyugodtan kalkulálnak nyereséggel, az amortizáció visszapótlása sem kérdés. Egyetlen összetevő hiányzik: a profitnak az a része, amelyet az amortizáció és fejlesztésre félretett összegek után a tulajdonos kivenne a saját céljaira. Ezt tudniillik a tulajdonosok (az állampolgárok) az alacsonyabb árak formájában kapják meg. Az egy teljesen más kérdés, hogy az egyes szolgáltatók árai mennyire ésszerűek gazdaságilag.

Hogy egy konkrét példát lássunk, nézzük meg az Energinet.dk nevű dán köztulajdonban lévő energiacéget:
Energinet.dk
„We are a non-profit enterprise owned by the Danish Climate and Energy Ministry. The consumers contribute to our activities via their electricity and gas bills.”
Nem úgy tűnik, hogy egy összeomló vállalkozásról van szó…Továbbá érdemes elgondolkozni azon, hogy az Egyesült Államok nemzeti össztermékének 10 százalékát a non-profit szektor adja.

Közigazgatási, politikai informatika

Bécsben tartotta harmadik ülését a Közép-Európai Kibervédelmi Platform

„A 2013-ban létrejött Kibervédelmi Platform – amelyben a magyar, lengyel, cseh, osztrák, valamint a szlovák kormányzat kiberbiztonsággal foglalkozó szervei, nemzeti biztonsági felügyeletei, kormányzati és katonai eseménykezelő központjai vesznek részt – tovább erősíti a V4-ek és Ausztria kibervédelmi együttműködését, és munkacsoportok felállításával segíti elő az operatív regionális kibervédelmi partnerség kialakítását. Többek között erről született megállapodás Bécsben, az április 9-10-e között megrendezett harmadik Közép-Európai Kibervédelmi Platformon.

A Közép-Európai Kibervédelmi Platform 2013 májusában közös osztrák és cseh kezdeményezés nyomán jött létre azzal a céllal, hogy a kibertámadásokra vonatkozó információcserével, a legjobb gyakorlatok, tapasztalatok és szaktudás megosztásával segítsék egymást a tagországok. Hozzájárul továbbá a résztvevő államok kapacitás- és képességfejlesztéséhez is a közös képzések, oktatások, gyakorlatok és kutatás-fejlesztések összehangolása révén. A Platform jövőbeni célja a nemzetek feletti, regionális szintű kibervédelmi tudatosság és kockázatkezelés kialakítása.

A mostani bécsi megbeszélés prioritása a Platform hároméves munkaprogramjának és az együttműködés alapelveinek elfogadása. A bécsi megbeszélésnek az eredményei 2014 júniusában, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tartozó Nemzeti Biztonsági Felügyelet szervezésében, hazánkban megrendezendő kibervédelmi gyakorlat során kerülnek tesztelésre. Ezzel kapcsolatban Zala Mihály, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnöke elmondta, hogy a magyar szakemberek kiemelkedő tudásának és szakértelmének köszönhető, hogy a Visegrádi együttműködés országai és Ausztria részvételével létrehozott Platform első kiberbiztonsági gyakorlatának nemcsak szervezője, hanem tervezője is Magyarország.

A Platform tagjai közötti információ megosztása érzékeny adatokat is érinthet, ezért a résztvevők megvitatták egy biztonságos információmegosztó felület kialakításának lehetőségét is, valamint határokon átnyúló, közös kibervédelmi gyakorlatok és munkacsoportok felállítását is.”

Forrás:
Bécsben tartotta harmadik ülését a Közép-Európai Kibervédelmi Platform; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2014. április 10.

Csekkautomata kerülhet a kormányablakokba

„Csekkautomaták és postapontok kialakítását tervezi a közigazgatási tárca a kormányablakokban, amelyekből eddig 46 nyílt az országban. A megnövekedett ügyfélforgalmat pedig átcsoportosítással és informatikai fejlesztésekkel kezelik. A hatóságok nyilvántartásainak összekapcsolásával gyorsabb lesz a nyomtatványok kitöltése, az Egyszerű Állam Program 2. keretében pedig újabb 200 eljárást egyszerűsödik – mutatta be a terveket Zöld-Nagy Viktória helyettes államtitkár.

Az elmúlt időszakban 46 integrált ügyfélszolgálati hely kezdte meg működését országszerte, ahol a korábbi 150 kormányablak ügykör kibővült a teljes okmányirodai funkcióval. Az ügyfél-elégedettségi felmérések azt mutatják, hogy a lakosság a gyorsaság mellett, a magas színvonalú kiszolgálást és szakmai tartalmat, az integráltságot, a modern, egységes arculatot értékeli leginkább az új típusú kormányablakoknál – összegezte a tárcához beérkezett visszajelzéseket a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára.

Postapontok és csekkautomaták várhatók
Mivel a kormánytisztviselők állománya a kormányablak-rendszer kiépítésével nem bővült, a sok helyen megnövekedett ügyfélforgalomra a munkaerő belső átcsoportosításával reagál a hivatal. Van ugyanis olyan kistelepülés, ahol a jelenlegi kapacitás is soknak bizonyul, a bevásárlóközpontokban kialakított irodákban viszont létszámfejlesztésre van szükség. Zöld-Nagy Viktória közölte, a hatékony munkavégzés érdekében azonban különböző egyszerűsítéseket vezettek, illetve vezetnek be a jövőben. Ilyen az ügyfélhívó rendszer összekapcsolása a Kormányablak Tudástárral, melynek köszönhetően nem az ügyintézőknek kell majd vezetniük a statisztikát, az automatikusan számlálódik majd.

Néhány kormányablakban már működik úgynevezett postapont, ahol postai dolgozóknál lehet befizetni az illetékeket – hamarosan a kormányablak ügyintézői is végezhetik ezt a tevékenységet saját munkaállomásuknál. Folynak a tárgyalások sárgacsekk-feladó automaták telepítéséről is, hogy a pénzbefizetést is helyben lehessen intézni – sorolta a terveket a területi közigazgatás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár.

Figyelnek az adatvédelemre
Informatikai téren is több fejlesztés és egységesítés van folyamatban. A kormányablakokban jelenleg még megoszlik például, mely munkaállomásnál lehet okmányirodai vagy kormányablakos ügyeket intézni. Ennek oka, hogy a nagyobb biztonsági szintet követelő okmányirodai informatikai rendszert egyelőre nem kapcsolták össze a kormányablak külön rendszerével – magyarázta az államtitkár.

Folyamatban van továbbá a különböző hatóságok nyilvántartásainak összekapcsolása, melynek eredményeként kevesebb időt kell majd a nyomtatványok kitöltésre fordítani – hiszen a már egyszer valahol megadott adatainkat lekérhetik más hivatalok is. Ugyanakkor a szenzitív információk (például egészségi állapot, etnikai hovatartozás) védelme miatt az ügyintézők csak korlátozott hozzáférést kapnak az adatbázisokhoz – ennek informatikai megoldásán jelenleg is dolgoznak.

Újabb 200 eljárást egyszerűsítenek
A megvalósult változások közül Zöld-Nagy Viktória kiemelte a formanyomtatványok egyszerűsítését és az építésügyben már jól működő, papíralapú ügyintézést kiváltó ÉTDR rendszert. Hozzátette, már elkészült az Egyszerű állam program 2. tervezete, amelynek keretében a meglévő 700 mellé újabb 200 eljárást fognak egyszerűsíteni. A KET (Közigazgatási eljárásról szóló tv.) átfogó módosításával pedig szeretnék egységesíteni az eljárási határidőket és a szakhatósági rendszert is a kisvállalkozók adminisztrációjának könnyítése érdekében.

A mozgásukban korlátozottak ügyintézését elősegítő akadálymentesítés az unió előírásainak megfelelően minden kormányablakban megvalósult, a szegedi irodában pedig most tesztelik a siketek és nagyothallók ügyintézését elősegítő videokontakt szolgáltatást. A munkatársak számára folyamatos továbbképzéseket terveznek, amin nemcsak szakmai, de az ügyfelekkel kapcsolatos tudnivalók is előkerülnek. Felkészítik őket arra is, mi a teendő, ha autista ember érkezik a hivatalba – mondta el a helyettes államtitkár.”

Forrás:
Csekkautomata kerülhet a kormányablakokba; OrientPress; 2014. április 15.

Interjú Fekete Gáborral az OBH új elnökhelyettesével

„Fekete Gábor a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumból érkezett az Országos Bírósági Hivatalba. Áder János köztársasági elnök 2014. április 9-én nevezte ki az OBH elnökhelyettesévé, a már meglévő két másik elnökhelyettes dr. Kovács Mária és dr. Gyarmathy Judit mellé. Fekete Gábor irányítása, illetve felügyelete alá a gazdálkodás és az informatikai terület tartozik.

– Voltak olyan kiemelt részek az elnökhelyettesi pályázatában, amelyek átfedést mutatnak a közigazgatás és az igazságszolgáltatás között?
Például az OBH, illetve a bíróságok ugyanúgy informatikai rendszereket használnak, mint a közigazgatás, amelyek felépítése sok szempontból hasonló. Korábbi területemen, amely az elektronikus közigazgatás volt, olyan eszközöket alkalmaznak – elektronikus aláírás, elektronikus bélyegzés, stb. –, amelyek a bíróságoknál is aktuálisak. Az uniós tagországok, illetve az igazságügyi minisztériumok együttműködésében azt tapasztalom, hogy ezeket az eszközöket legelőször az igazságszolgáltatásban kezdték el használni. Most is van egy olyan európai rendelettervezet a határokon átnyúló biztonságos elektronikus közszolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyet valószínűleg még ebben a félévben, a görög elnökség alatt elfogadnak. A jogszabály több tagállamban az igazságügyi területet érinti először, és utána terjed majd ki polgári területekre, például a kereskedelemre, a bankokra, stb.

– Az Önhöz tartozó másik terület pedig a gazdálkodás.
Intézmény-fenntartási feladatokkal még a 90-es években kezdtem el foglalkozni. Mint XVI. kerületi polgármesternek 35 intézmény gondja szakadt a nyakamba, ráadásul nem volt könnyű időszak. A napi költségvetési, fenntartási ügyekért feleltem például a Károlyi Palota Kulturális Központban is, amelynek a főigazgató-helyettese voltam, és alapvetően az intézmény-fenntartás tartozott hozzám. De a minisztériumban is kellett alánk tartozó igazgatási szervek, hatóságok működtetésével, napi problémáival foglalkoznom.

– Az OBH és a bírósági szervezet gazdálkodására van már rálátása, tudja, hogy mire számíthat?
Több leendő kollégával beszélgettem, és elolvastam számos beszámolót is, így nagyjából már tisztában vagyok a jelenlegi gazdasági helyzettel, és azzal, hogy milyen területekre milyen költségek fordíthatóak. Természetesen ennél mélyebben kell megismernem a folyamatokat, hiszen meg kell keresnem azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével kiegyensúlyozottabbá tehető a gazdálkodás.

– Most hogyan látja, mely területet kell mindenképpen erősíteni?
Minden területet erősíteni kell. Azt gondolom, és elnök asszonnyal maximálisan egyetértünk, hogy jó irányba indultak el a folyamatok, de még bőven lehet fejlődni. Kiemelten számítunk például a 2014-2020-as ciklusban induló uniós projektekre, hiszen azok a források, amelyek többletet jelenthetnek a gazdálkodásunkhoz, innen származhatnak. Sőt bizonyos fejlesztéseket ezen források meglétével tudunk csak elképzelni és elindítani.

– Az informatikára visszatérve: a bírósági szervezet jelenlegi informatikai helyzete ad okot a kritikára. Meg lehet becsülni, hogy mennyi idő alatt javul majd érezhetően a munkakörnyezet?
Rengeteg pályázatot zárt sikeresen az OBH, megindult a fejlesztés, elnök asszony ezt határozottan a kezébe vette, ami önmagában is elindított egy nagyon pozitív folyamatot. A 2014-2020-as tervezésnél már a minisztériumban nagyon odafigyeltem arra, hogy amikor a prioritásokat kialakítjuk, az igazságszolgáltatás sehol ne maradjon ki. Ha minden igaz, az év végén megjelenő konstrukciókban már lesznek nekünk is szóló kiírások. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy nagyon fontos, hogy ebben a folyamatban ne csak és kizárólag az OBH vegyen részt – bár a bíróságok érdekében hajtja végre a projekteket –, hanem maguk a bíróságok is vállaljanak nagyobb szerepet és felelősséget.

– Példa lehet erre az a szervezetfejlesztési ÁROP projekt, amely éppen folyamatban van, és amelynél a bíróságok önállóan is pályáztak?
Igen, a végrehajtás ugyanis helyben valósul meg, tehát bizonyos felelősséget vállalniuk kell.

– Mennyi időt adott magának arra, hogy „beleszokjon” az új feladatkörbe?
Stratégiai célokat, prioritásokat csak akkor szeretnék megfogalmazni, amikor már behatóbban megismerkedtem a szervezet működésével, sajátosságaival. Csak ezután teszek javaslatot azokra a beavatkozási területekre, amelyeket a tapasztalatok alapján szükségesnek látok. Már találkoztam, beszélgettem néhány kollégámmal, de korábban a közös projektek miatt napi szinten is több emberrel kapcsolatban álltam. Emellett igyekeztem tájékozódni, és elnök asszony is összeismertetett néhány munkatárssal, akikkel már egy-két fontosabb dolgot meg is tárgyaltunk.”

Forrás:
Interjú az OBH új elnökhelyettesével; Országos Bírósági Hivatal; 2014. április 10.

Több mint egymilliárd forintos informatikai fejlesztés a bíróságoknál

„Több mint egymilliárd forint értékű fejlesztés keretében megújítják a bírósági szervezetek informatikai parkját – mondta az Országos Bírósági Hivatal elnöke kedden Szekszárdon.

Handó Tünde a Szekszárdi Törvényszék összbírói értekezlete után tartott sajtótájékoztatón hozzátette: megvalósulnak azok az általa ígért programok, amelyeknek köszönhetően az ügyfelek többek között elektronikus értesítést kaphatnak ügyeik állásáról, vagy arról, hogy mennyi időn belül számíthatnak ítéletre.

„Próbálunk a szolgáltató bíróságok irányába elmozdulni és a 21. században természetes igényeket kielégíteni” – jegyezte meg.

Csullag Józsefné, a Szekszárdi Törvényszék elnöke ismertetése szerint több, az Elektronikus Közigazgatási Operatív Program támogatásával zajló projekt keretében 2014. szeptember 30. után vezetnek be elektronikus szolgáltatásokat. Ezek között kiemelte: ügyfél-tájékoztató rendszert hoznak létre, amelyben regisztrált ügyfelek kapnak elektronikus formában tájékoztatást ügyük állásáról. Ezzel gyorsíthatók lesznek az eljárások – mondta.

Kialakítanak egy portált is, amelyen ügyfélkapun vagy hivatali kapun keresztül elektronikusan is lehetőség lesz panaszbeadványokat előterjeszteni. A válaszokat azonban egyelőre nem tudják elektronikus formában eljuttatni, ehhez újabb beruházásokra lesz szükség – tette hozzá.

A polgári perrendtartás választási lehetőséget ad a felpereseknek arra, hogy megválasszák, a felperes, az alperes lakóhelye vagy a károkozás helyszíne szerinti bíróság előtt terjesztik elő keresetüket. Az informatikai fejlesztések során olyan eljárási idő kalkulátort is indítanak majd, amely megmutatja, hogy melyik bíróságon várhatóan meddig tart a per.

Fejlesztik továbbá az ítélkezést segítő, korábban bevezetett informatikai alkalmazásokat; többek között olyan figyelmeztető rendszert alakít ki a bíráknak, amely felhívja a figyelmüket a határidős eljárási teendőkre és az elévülésre. Ez segít megakadályozni, hogy a büntetőügyek adminisztratív vagy bírói mulasztás miatt elévülhessenek – jegyezte meg a törvényszék elnöke.”

Forrás:
Több mint egymilliárd forintos informatikai fejlesztés a bíróságoknál; Szekszárdi Napló/MTI; 2014. április 15.

Uniós irányelv a közbeszerzéseknél alkalmazandó elektronikus számlázásra

Az Európai Unió Tanácsa irányelvet fogadott el a közbeszerzéseknél az elektronikus számlázás közös, interoperábilis szabványának kidolgozására. A szabványt az európai szabványügyi szervezeteknek (CEN, Cenelec and ETSI) kell kidolgozniuk. Az irányelv hatályba lépése után 36 hónapon belül kell az új szabványt alkalmazni.

A szabvány megjelentetése után a központi, közbeszerzéssel foglalkozó szervezeteknek maximum 18 hónapjuk van a szabvány átültetésére az egyes országok gyakorlatába. A helyi és regionális szervezetek felmentést kérhetnek maximum 30 hónapos időtartamra, a szabvány megjelentetése után.

Forrás:
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE az elektronikus számlázás közbeszerzésben történő alkalmazásáról /* COM/2013/0449 final – 2013/0213 (COD) */; EUR-Lex; 52013PC0449, 2013. június 26.

Az Európai Unió közelmúltban átdolgozott és frissített közbeszerzési irányelvei:
Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről; Az Európai Unió Hivatalos Lapja; 57. évfolyam, 2014. március 28.; L 94/65-242. oldalak
Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről; Az Európai Unió Hivatalos Lapja; 57. évfolyam, 2014. március 28.; L 94/243-374. oldalak
Joint statement by the Council and the Commission on Article 1: excluded contracts; Európai Unió Tanácsa; 2014. április 7. (pdf)

Több milliárdos kiadás lesz az XP-csere a kórházakban

„Komoly biztonsági kockázatnak vannak kitéve a kórházak informatikai rendszerei, azokon keresztül pedig a mindennapi betegellátás is annak következtében, hogy a Microsoft április elején megszüntetette az XP operációs rendszer frissítésének támogatását.

A probléma méretére jellemző, hogy Sagyibó Viktor, a Microsoft Magyarország kormányzati üzletág igazgatójának becslése szerint a hazai egészségügyi intézményekben nagyjából 30 ezer személyi számítógépet használhatnak, amelyek több mint 90 százalékán XP fut.

Ha ezek, például egy vírustámadás következtében, leállnak, úgy akár egy teljes egészségügyi intézmény válhat működésképtelenné, hiszen ezeken a komputereken dolgozzák fel a betegellátással kapcsolatos összes információt az előjegyzéstől a kezelések, műtétek adatain át a leletekig, ezekhez vannak kapcsolva a modern képalkotó eszközök, miként a bérszámfejtéssel, anyaggazdálkodással kapcsolatos és ezernyi, a kórházak napi működését szolgáló információt is ezeken a gépeken dolgozzák fel és tárolják.

Sagyibó Viktor jelezte: bár több ország is óriási összegeket fizet a Microsoftnak azért, hogy továbbra is frissítse az XP-t, a valódi megoldást számukra is az jelenti majd, ha új és megbízható operációs rendszerre cserélik a napjainkra elavulttá vált XP-t. A magyar egészségügyben csak a szoftverek cseréje összességében több százmillió forintos kiadást jelent, ez önmagában azonban még nem visz közelebb a megoldáshoz, miután a számítógéppark is elavult, azokon nem futtathatók a legújabb operációs rendszerek. Így pedig már több milliárd forintra rúgó fejlesztésről beszélünk.

A Microsoft Magyarország már megkezdte az egyeztetést az állami kórházakat fenntartó Gyemszivel annak érdekében, hogy megoldást találjanak a problémára. Addig is, mivel az XP-vel futó számítógépek mostantól jóval kevésbé biztonságosak, mint korábban, rövid távon a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-vel közösen igyekszik kidolgozni a Microsoft Magyarország egy olyan megoldást, amely legalább a kormányzati szerveknél jelentkező esetleges problémák esetén azonnali támogatást tud nyújtani.

Sagyibó Viktor hangsúlyozta: csak rövid távú megoldásról lehet szó, amely az elkövetkező néhány hónapban, maximum fél évben segíthet az állami szférának, addig, amíg a végleges megoldást meg nem találják.”

Forrás:
Több milliárdos kiadás lesz az XP-csere a kórházakban; Haiman Éva; Világgazdaság Online; 2014. április 15.

Informatika, távközlés, technika

Konzultáció indul a teljes szélessávú lefedettség megteremtése érdekében

„Csaknem 500 olyan település található hazánkban, amely még nem rendelkezik a szélessávú interneteléréshez szükséges alapinfrastruktúrával. A kormány ezért konzultációt kezdeményez az elektronikus hírközlési piac szereplőivel és a szakmai szervezetekkel az érintett települések körzethálózati ellátottságáról és a szolgáltatók fejlesztési terveiről.

Az Európai Unió Digitális Menetrendjének elvárása, hogy 2020-ra 100%-os lefedettséggel legalább 30 Mbps és 50%-os lefedettséggel legalább 100 Mbps-os internet-hozzáférés álljon az uniós polgárok rendelkezésére. A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia legfőbb céljai közé tartozik a versenyképesség és az esélyegyenlőség növeléséhez, a színvonalas oktatáshoz és kutatáshoz, a munkavállaláshoz és –végzéshez, valamint a korszerű és költséghatékony közigazgatáshoz nélkülözhetetlen digitális infrastruktúra megteremtése. A kormány arra törekszik, hogy Magyarország már 2018 végére megfeleljen a közösségi elvárásoknak, és ezzel az Európai Unió élvonalába kerülhessen. Mindehhez szükséges, hogy a nagykapacitást biztosító infokommunikációs hálózati infrastruktúra az ország egész területén kiépüljön.

A cél érdekében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2014. április 15-től 2014. május 5-ig konzultál az elektronikus hírközlési piac szereplőivel és az érintett szakmai szervezetekkel…”

————

„…Konzultáció célja
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (továbbiakban: Minisztérium) Infokommunikációért Felelős Államtitkársága konzultációt kezdeményez az elektronikus hírközlési piac szereplőivel és az érintett szakmai szervezetekkel a megfelelő kapacitású körzethálózati (az NMHH terminológiája szerint: felhordó hálózati) infrastruktúrával nem rendelkező településekről. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében meghirdetett GOP-2012-3.1.2. kódjelű, Szélessávú körzethálózati fejlesztések támogatása c. konstrukció lezárását követően is maradt Magyarországon 498 olyan település, amelynek körzethálózati összeköttetése nem megoldott. A konzultáció során a Minisztérium az érintett települések körzethálózati ellátottságáról és a szolgáltatók ehhez kapcsolódó fejlesztési terveiről vár információt.

Konzultáció módja
A konzultációban való részvétel a mellékelt településlistához tartozó kérdőív kitöltésével lehetséges a szolgáltató / szakmai szervezet alapadatainak feltüntetése mellett. A kérdőíveket a piacikonzultacio@nfm.gov.hu címre kérjük elküldeni.

Konzultáció időtartama
A konzultáció 2014. április 15-től május 5-ig tart…”

Forrás:
Konzultáció indul a teljes szélessávú lefedettség megteremtése érdekében; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2014. április 15.
FELHÍVÁS – Piaci konzultációra szélessávú körzethálózatokról; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2014. április 14.
Települési lista a piaci konzultációhoz, a jelentkezési kérdőívvel együtt; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2014. április 14. (xls)

Megjelent a széles sávú szolgáltatásokhoz kapcsolódó frekvenciapályázat dokumentációjának újabb tervezete

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közzétette a 800 és 2600 MHz-es frekvenciasávok mint új sávok, valamint a 900, 1800 MHz-es és 26 GHz-es sávok esetében a még rendelkezésre álló, eddig nem használt blokkok értékesítésére irányuló pályázati dokumentáció tervezetét. A tervezethez 20 napon belül lehet észrevételeket tenni.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: kiíró) az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Eht.) 40/A. § (1) bekezdése alapján ma közzétette a széles sávú szolgáltatásokhoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultságok megszerzését szolgáló pályázat kiírási dokumentációjának tervezetét. Az anyag magyar és angol nyelven is elérhető – lásd a „Kapcsolódó dokumentumok” címszó alatti hivatkozásokat –, továbbá megtekinthető a hatóság központi irodaépületének (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.) földszinti hirdetőtábláján.

Az NMHH stratégiai partnerként tekint a magyar digitális gazdaság fejlesztésében érdekelt piaci szereplőkre, ezért várja a szolgáltatók észrevételeit a tervezethez.

A dokumentáció tervezetének közzétételétől számított húsz (20) napon belül, 2014. május 7-ig bárki írásban megküldheti a kiíró részére a dokumentáció tervezetére vonatkozó álláspontját, javaslatát, egyéb észrevételét.

Az észrevételeket írásban postai úton vagy személyes átadással lehet eljuttatni a kiíró 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25. címére, illetve az 1376 Budapest, Pf. 997. postacímére.

Az észrevételeket elektronikus levél útján is meg lehet küldeni a mobilfrekvencia@nmhh.hu e-mail címre.

Forrás:
Megjelent a széles sávú szolgáltatásokhoz kapcsolódó frekvenciapályázat dokumentációjának újabb tervezete; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2014. április 17.
Szélessávú szolgáltatásokhoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultságok tárgyában kiírt pályázat – dokumentáció-tervezet (pdf)

Árat csökkentett az új mobiltender-tervezetében az állam

„Többszöri nekifutásra talán most sikerül, elindulhat a mobil szélessáv tender, amelynek a legfrissebb pályázati feltételeit tegnap hozta nyilvánosságra a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). Az állam bevételi elvárásai szerényebbek lettek a korábbi tervezethez képest: az abban szereplő 125 milliárd forint helyett most már csak 105 milliárd forintot remél a kilenc csomagban meghirdetett összesen közel 400 MHz-nyi frekvenciablokkért.

Szélessáv az eddig lefedetlen területeken is
A pályázattal kapcsolatban más tekintetben nagyok az elvárások. A tender célja, hogy minél gyorsabban nőjön Magyarországon a mobil szélessáv. Ez is kell ahhoz, hogy az ország teljesíteni tudja az Európai Unió által a Digitális Menetrendben 2020-ig kitűzött célokat, vagyis hogy az évtized végéig a minimális szélessávban megvalósuljon a 100 százalékos lefedettség, azaz 30 Mbps vagy nagyobb sávszélességű hálózat legyen elérhető az unió egész területén, és ezen felül az európai háztartások 50 százaléka rendelkezzen 100 Mbps-os vagy gyorsabb eléréssel. Fontos szempont, hogy a szélessávú internet minél hamarabb és minél nagyobb mértékben legyen elérhető az eddig lefedetlen területeken is.

Mint már többször is foglalkoztunk vele, a szakhatóság tavaly november végén hozta nyilvánosságra a 800, a 900, az 1800 és a 2600 MHz-es, illetve a 26 GHz-es frekvenciasávok pályázati dokumentációjának az első változatát azzal a kitétellel, hogy a pályázati eljárásnak még a múlt év végén el kell indulnia. A szóba jöhető pályázókkal folytatott egyeztetéseken azonban a szolgáltatók és az NMHH álláspontja nagyon távol esett egymástól, ezért félő volt, hogy az eredeti tervezet feltételei érdektelenséget váltanak ki a szolgáltatókból. Pedig azok már jó ideje ugrásra készen várták a tendert. Szakmai körökben leginkább a magas indulási árakat kifogásolták.

Lesz új jelentkező?
A mostani tervezetben is maradt a korábbi pályáztatási forma, amely a meglévő szolgáltatók mellett teret hagy új piaci szereplőnek, és kötelező vállalásokat ír elő a nyerteseknek a hálózatépítéssel kapcsolatban. Az esetleges új belépő beruházási terheit az első négy évre szóló 50 százalékos frekvenciadíj-kedvezménnyel kívánja támogatni az állam.

Az elnyert frekvenciákat, amiken GSM, UMTS, LTE, illetve WiMax technológiát egyaránt alkalmazhatnak, 15 évig használhatják a szolgáltatók, ami változatlan tartalommal egyszeri alkalommal további öt évvel hosszabbítható meg.

A pályázattervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy a 800 MHz frekvenciát használó analóg televíziózás nem minden, Magyarországgal határos országban állt át digitálisra, így a határok mentén gondoskodni kell a nyerteseknek arról is, hogy az esetleg átnyúló frekvenciák ne zavarják a mobilszolgáltatást. Ilyen esetek a jelenlegi állás szerint a szerb és az ukrán határ mellett fordulhatnak elő. A két országban az átállás ideje 2015 nyara.

A dokumentumban az is szerepel, hogy ha a pályázati eljárás mégsem lesz sikeres, mert valamely csomag nem talál gazdára, a kiíró az eredménytelenséget kimondó döntéstől számított két évig nem pályáztat újra a szóban forgó frekvenciasávokban.

A most közzétett pályázati dokumentációhoz a szakhatóság május 7-ig várja az érintettek véleményét, a tervezet a pályázati eljárás tényleges indulását május 22-ére teszi. Ha ezeket a határidőket tudja tartani az NMHH, akkor június 16-áig lehet jelentkezni, tenderbontás pedig június 17-én lesz. A pályázaton indulás díja 40 millió forint. A tervezet az NMHH honlapjáról tölthető le”

Forrás:
Árat csökkentett az új mobiltender-tervezetében az állam; Sági Gyöngyi; Bitport.hu; 2014. április 18.

Ingyen wifizhetünk 5 vasútállomáson

„Már nemcsak a MÁV 700 vasúti kocsijában, de három fővárosi és két vidéki pályaudvaron is ingyen netezhetünk.
Utasai illetve a vonatra várakozók magasabb szintű kiszolgálása érdekében a MÁV ingyenes wifi internet szolgáltatást indított öt vasútállomásán áprilistól. Ezt megelőzően a vasúttársaság már több mint 700 vasúti kocsiját tette internetezésre alkalmassá az elmúlt hónapokban. Mostantól immár a Déliben, a Keletiben, a Nyugatiban, Debrecen és Keszthely állomáson is díjmentesen netezhetnek az utasok – írja csütörtöki közleményében a MÁV.

A több mint 700 kocsit érintő fedélzeti internetelérés kiépítése után már öt állomáson is díjmentes vezeték nélküli internetet épített ki a MÁV, és a tapasztalatok függvényében országszerte a nagyobb forgalmú állomásokon tervezi bevezetni a szolgáltatást.

Budapest-Déli pályaudvaron a teljes pénztárcsarnokban, váróteremben és a csarnok valamint a vágányok közötti fedett területen elérhető a szolgáltatás. Debrecenben a teljes utasfelvételi épületben használható a díjmentes wifi internet (pénztárcsarnok, várótermek, indulási és érkezési oldal). Budapest-Keleti pályaudvaron az aluljáró szinten a pénztárak előtt, valamint a vonatfogadó szinten legjobban a központi utastájékoztató tábla környezetében érhető el a szolgáltatás. Budapest-Nyugati pályaudvaron a pénztárcsarnokban, a Teréz körúti bejáratnál lévő központi utastájékoztató tábla előtti területen, a Westend felőli utascsarnokban és az 1-9. vágányok előtti területen lehet netezni. A Keletiben és a Nyugatiban a közeljövőben további területeken is elérhetővé válik majd a szolgáltatás.”

Forrás:
Ingyen wifizhetünk 5 vasútállomáson; Travelo; 2014. április 17.

A felhő­technológia évszázados esélyt jelent Európának

„Az európai szoftveripar képviselői optimisták abban a tekintetben, hogy a felhőszolgáltatások piacán sikerül megtörni az amerikai egyeduralmat.

Harmadik alkalommal rendezték meg az Európai Cloud Computing Konferenciát. A rendezvényen a szoftver- és az IT-piac, illetve az Európai Bizottság különböző munkacsoportjaink képviselői vettek részt. A konferencia fő témája a felhőtechnológia jövője volt. Achim Klabunde, az Európai Adatvédelmi Hivatal (EDPS) munkatársa elmondta, hogy a közeljövőben az IT-szolgáltatásokhoz kapcsolódó szinte minden termék és platform egyre inkább a felhőtechnológián fog alapulni, amire az Európai Uniónak is reagálnia kell, meg kell hoznia a megfelelő szabályokat és előírásokat. Többek között biztosítanák, hogy a jelenleg a piacot meghatározó amerikai társaságok Európa számára is elérhetővé teszik a szolgáltatásaikat és készek betartani a szigorúbb európai adatvédelmi előírásokat. Ezzel párhuzamosan a helyi IT- és szoftvercégek is profitálhatnak a változásokból.

Helmut Fallmann, a Fabasoft osztrák Cloud-platform alapítója szerint a felhőtechnológia évszázados esélyt jelent a kontinens számára, amely visszanyerheti azt az önállóságát és úttörő szerepét, ami a Siemens, a Bull, az Olivetti és Nokia idején jellemezte. „Az adatok jelentik korunk aranyát. Biztosítani kell, hogy az európai vállalatok minden globális politikai helyzetben hozzáférhessenek az adataikhoz és azok védettek legyenek az engedély nélküli hozzáférésekkel szemben. Európának kell meghatároznia a játékszabályokat, azért, hogy a helyi és az amerikai szolgáltatók közötti verseny végre tisztességes legyen. Pont az adatvédelem területén nem engedhető meg, hogy az amerikai társaságok ne tartsák be a helyi szabályokat. Az európai uniós adatvédelmi irányelv jó lépés a helyes irányba, még akkor is, ha a megvalósítása túl sokáig tart” – tette hozzá a szakember.

A Fabasoft alapítója szerint az adatok kapcsán is létre kell hozni egy schengeni övezetet. Politikai, de jogi szempontból is fontos, hogy hol tárolják az információkat. Ugyan el lehetne osztani az adatokat az európai számítógép-központok között, de az információknak nem szabadna elhagyniuk az EU területét. Egyes platformok – például a Salesforce – már megértették, hogy mennyire fontos az adatok helye Európában és helyi számítógép-központokba fektetnek be a kontinensen.

Balogh Rita, a BSA európai, közel-keleti és afrikai szoftverpolitikáért felelős vezetője közölte, hogy nem szabad egy elszigetelt területet létrehozni. Az amerikai konszernek befektetnek Európában és ezzel értékes módon hozzájárulnak a kontinens gazdasági fellendüléséhez, ezért szerinte teljesen kontraproduktív, hogy a vitában megkülönböztetnek európai és nem európai vállalkozásokat. Sokkal inkább megvalósítható az értékteremtés, ha az információk megosztása és az együttműködés kerül előtérbe.

Egyes résztvevők szintén óva intettek attól, hogy túl szigorú szabályozás legyen, mert az lefékezheti az innovációs erőt és ezáltal az európai cégek hátrányba kerülhetnek a világ más régióihoz képest. Más szakemberek úgy vélték, hogy szükség van új szabványokra. Korábban például a GSM elfogadása növelte az innovációs képességet, s többek között megalapozta a Nokia és más vállalatok üzleti sikereit.

Ken Ducatel, az Európai Bizottság Cloud Computing munkacsoportjának vezetője leszögezte, hogy a tervezett szabályozásokkal semmiképpen sem akarják akadályozni az innovációt. Európának kiváló esélye van a felhőplatformok területén arra, hogy gazdaságilag sikeres legyen. Amennyiben ezt sikerül megvalósítani és felépíteni a helyi megoldásokkal kapcsolatos bizalmat, akkor Európán kívül mások is használni fogják ezeket a szolgáltatásokat. Klabunde szerint viszont az is fontos, hogy a technológia fejlődése nem lehet kifogás akkor, ha a polgárok alapvető jogairól van szó. A jövőben a jogi helyzet tisztázása mellett erősebben kell koncentrálni a műszaki megvalósításra is. Ezeknek a megoldásoknak nem csak átláthatóknak, de egyúttal biztonságosnak is kell lenniük.”

Forrás:
A felhő­technológia évszázados esélyt jelent Európának; SG.hu; 2014. április 17.

Társadalom, gazdaság, művelődés

A Bizottság legújabb tanulmánya bemutatja Európa vezető információs és kommunikációs technológiai központjait

„Hogy mitől lesz egy város vagy egy térség az információs és kommunikációs technológia fellegvára? A válasz Münchenben, Londonban, Párizsban vagy akár az olyan kisebb városokban keresendő, mint Darmstadt, melyek mind helyet kaptak az ikt-kiválósági központok új európai uniós atlaszában. Ez az atlasz bemutatja, hogy hol ideálisak a feltételek a digitális technológiák számára, és a sikerhez hozzájáruló egyes tényezők szerepét is megvizsgálja.

Európa ikt-tevékenysége 12 ország összesen 34 régiójában összpontosul (lásd a mellékletet). E régiók sikere többek között a kitűnő felsőoktatási intézményeknek és a finanszírozási lehetőségek, pl. a kockázati tőke elérhetőségének köszönhető.

Neelie Kroes (@NeelieKroesEU), az Európai Bizottság alelnöke szerint: „A digitális világban elért sikerekhez egyformán szükség van a beruházási hajlandóságra, az innovációval szembeni nyitottságra és a tervezésre. Ahhoz, hogy Európa a technológia terén globális vezető szerephez jusson, széles körben el kell terjesztenie ezeket az értékeket.”

Rangsor az egyes kategóriákon belül
A számítástechnikai végzettségű friss diplomások száma: a vezető 10 régióból 8 az Egyesült Királyságban található.
Kutatás és szabadalmi bejelentések: Németország vezeti a listát.
A foglalkoztatás növekedése: A leggyorsabban Lisszabon (Portugália) és Rzeszowski (Lengyelország) növekednek.
Kockázati tőke: München, Párizs és London vonzzák be a legtöbb ilyen jellegű forrást.

A siker nem csak a nagyoké!
A tanulmány kiemeli a kisebb régiók jelentőségét is. Darmstadt például csak 150 ezer lakost számlál, de kutatási és innovációs teljesítményének, valamint aktív üzleti életének köszönhetően az ikt-kiválóság tízes sikerlistáján a hetedik helyet foglalja el. A jól teljesítő kisméretű régiók további példái Leuven, Karlsruhe vagy Cambridge.

A digitális siker titka
Egy régió információs és kommunikációs technológiák terén elért sikerei egyrészt a kutatási és fejlesztési tevékenységekhez kapcsolódnak, másrészt azzal függenek össze, hogy az adott régió alkalmas-e a tudás (innováció) piaci hasznosítására és a kapcsolódó intenzív üzleti tevékenység kialakítására. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az információs és kommunikációs technológiák terén vezető régiók:

  • nagy múltra visszatekintő iparvidékek,
  • minőségi oktatási intézményeknek és egyéb, az innováció szempontjából meghatározó szereplőknek adnak otthont,
  • hosszú távú kutatási és innovációs stratégiát alakítottak ki,
  • történelmük során kedvező lehetőségekkel élhettek (pl. fővárosok, vagy azok voltak),
  • előszeretettel tömörülnek klaszterekbe (a 34 kiválósági központ fele egymással szomszédos régió).

Ez utóbbi szerte a világon megfigyelhető: a Szilícium-völgyben (USA), az indiai Bengaluruban vagy a kínai Csangcsou városában egyaránt.

Háttér-információk
A jelentés Európa ipari és technológiai téren betöltött vezető szerepét megerősíteni hivatott uniós stratégiára is kitér. A feltárt ismereteket és az atlaszt a jövőben az uniós jogalkotók az innovációt ösztönző politikák kialakítása során is fel fogják használni. Az eredményeket az EURIPIDIS projektben is hasznosítani fogják, amely az információs és kommunikációs technológiákkal kapcsolatos innováció érdekében jött létre, és a legjobb kutatási elképzelések kereskedelmi hasznosítását kívánja elősegíteni. Mindemellett a Közös Kutatóközpont (JRC) az ikt-tevékenységek technológiai diverzitását és fejlődési pályáját is elemezni kívánja annak feltárása érdekében, hogy az egyes helyszínek miként egészíthetik ki egymást.

Az európai ikt-kiválósági központok az EU-n belül egy-egy olyan földrajzi területet alkotnak, amely az ikt, a kutatás-fejlesztés és az innováció terén kimagasló eredményeket mutat fel, és ahol a globális nemzetközi hálózatokban folytatott tevékenységek is meghatározók.

A jelentés valamennyi uniós régió (azaz 1303 NUTS3 szintű régió) ikt-tevékenységeit górcső alá vette, és az osztályzatokat a régiók mérete szerint súlyozta. A régiók 14%-a több mint 20 pontot ért el. Az első 34 régió eredménye 41 és 100 pont között volt.

A jelentés három elemet vizsgált (az ikt-ágazatban folyó üzleti tevékenységet, K+F-t és innovációt) intenzitásuk (üzleti forgalom, a forgalom növekedése, a foglalkoztatottak száma), nemzetközi tevékenységeik (nemzetközi partnerek/kutatóközpontok/egyetemek száma) és hálózatépítő képességük alapján (azaz milyen szerepet töltenek be az egyes régiók a hálózatokban: melyek a csomópontok, ahonnan közvetlen kapcsolatok vezetnek számos partnerhez, és hol ágaznak szét kevésbé az összeköttetések).

A megállapítások az ikt-tevékenységeket értékelő 42 paramétert egybefoglaló összetett mutatón nyugszanak. E paraméterek kidolgozása és a mérések során számos adatforrást és adatbázist figyelembe vettek: egyetemi rangsorokat, idézettségi mutatókat, az európai kutatási projektekkel kapcsolatos együttműködések adatait, az egyes régiókban jelen lévő vezető globális K+F-beruházási cégek számát az ikt-ágazatban, a kockázatitőke-finanszírozást, valamint az egyes vállalatok foglalkoztatással és üzleti forgalommal kapcsolatos adatait.

Az európai ikt-kiválósági központok projektjét (EIPE) a Közös Kutatóközpont és a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága (DG Connect) gondozza.

Hasznos linkek
Jelentés az európai ikt-kiválósági központokról…”

Forrás:
A Bizottság legújabb tanulmánya bemutatja Európa vezető információs és kommunikációs technológiai központjait; Európai Bizottság; IP/14/435, 2014. április 14.

Indulhat a nemzeti elektronikus jegyrendszer

„Május 1-jétől hatályos az a rendelet, amelyben a kormány a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-t jelölte ki a Nemzeti Személyszállítási Intelligens Közlekedési Rendszerek Platform (NESZIP) koordinálására és működtetésére – a platformhoz valamennyi közforgalmú személyszállító csatlakozhat.
A rendszer lehetővé teszi az elektronikus jegyek alkalmazását, illetve azt is, hogy az országos, elővárosi és regionális személyszállítási közszolgáltatások kölcsönösen átjárhatók legyenek. Így kölcsönösen elfogadhatják egymás utazási okmányait és bérleteit is.

A NESZIP elemei a következők: a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platform (NEJP), valamint a személyszállítási közszolgáltatásokhoz kapcsolódó közlekedési adattárak, továbbá a szolgáltatók együttműködését és a szolgáltatások átjárhatóságát biztosító szabványok és műszaki ajánlások.”

Forrás:
Indulhat a nemzeti elektronikus jegyrendszer; Napi.hu; 2014. április 20.
Rendelet a közforgalmú személyszállítási szolgáltatásokhoz kapcsolódó adatok kezelésével és kölcsönös megosztásával kapcsolatban; (korábbi cikkünk)

Nagyobb üzlet lesz ez, mint az internet

„Noha évek óta hallani róla, az úgynevezett okos mérős rendszerek csak nem hozták meg a vizionált áttörést. Az okostelefonok fejlődésének sorvezetőjét használva, az Okos Jövő Innovációs Klaszter társelnöke mégis biztos a sikerben, szerinte lesz kritikus tömeg, és az ilyen alkalmazások elől nem is lehet kitérni. Huber Krisztiánnak a „hol”, „mikorra” és „milyen áron” kérdéseket is feltettük.

hvg.hu: Van arra egzakt válasz, hogy miért mostohagyerek Magyarországon az okos mérési rendszer? 2009 óta várunk arra, hogy az egész hálózati és szolgáltatási optimalizálási boom elinduljon, hogy lázba hozza a szolgáltatókat és a fogyasztóikat, és hogy elégedetten konstatáljuk: nemcsak értelme, hanem haszna is van annak, hogy az áram, a gáz, a víz vagy más közműszolgáltatást egyén és rendszer szinten is hatékonyabban használunk. Nem történt jószerével semmi.

Huber Krisztián: Az okos méréssel kapcsolatban szerintem az előző évtized közepén jelentkező felfokozott várakozás túlzó volt, de az nem igaz, hogy nem történt semmi. Mivel nálunk is hasonló jellegű alapozó kutatások, próbaprogramok futnak, mint bárhol Európában, azt sem gondolom, hogy mostohagyerekként kezelnénk ezt a témát.

hvg.hu: Miért ne lennénk lemaradva, ha Hollandiában lényegében nem is lehet okos mérő nélkül villamos energia és gázhálózathoz csatlakozni, Németországban pedig a jelen és közeljövő gazdasági katalizátorát látják abban, hogy fogyasztásvezérlési iparágat építsenek? Magyarországon csak visszafogott kísérletezgetés folyik – már ha az évekkel ezelőtt bejelentett projektekkel a cégek valóban kezdenek is valamit.

H. K.: Pedig ezzel együtt sem vagyunk az uniós átlagszint alatt, legfeljebb a futó pilot projekteknek még nincs látható eredményük. Azért van ez a látszólagos mozdulatlanság, mert e téren még nem értük el a kritikus tömegméretet. El fogjuk érni, és akkor gyors változásokra lehet számítani, de egyelőre a fejlődési szakasz zajlik, ahol elsősorban az innovációkon van a hangsúly. Még nem dőlt el, hogy hol és hogyan érdemes ezt az eszközrendszert bevezetni, és még nem is látni, hogy pontosan milyen szolgáltatásokat lesz majd érdemes az okos mérésekben használni.

hvg.hu: Annak mi értelme van, ha az áramszolgáltató – elindítva egy ilyen pilot programot – telepít több ezer okos mérőt, majd ezeknek az intelligens eszközöknek egy részét a saját adatbázisához sem használja fel?

H. K.: Erre nem tudok válaszolni. A smart meteringben azonban a fogyasztói szemlélet csak az egyik a három fő perspektíva közül, mert másképp néz erre az alkalmazásokat, szolgáltatásokat fejlesztő kis- és középvállalkozás is, a mérőórákat beépíteni készülő szolgáltató is, de az okos mérés nemzetgazdasági szemléletben is egészen másként néz ki.

A fogyasztó két dolgot biztosan láthat. Az egyik, hogy Angliában csak azzal, hogy a mérőórák mindenkori adatait az adott fogyasztó számára online elérhetővé tették, 3-5 százalékos megtakarítást realizáltak. E passzív hatáson túl azonban ott az aktív ráhatás lehetősége is, vagyis, ha lesz itthon olyan áramtarifa, ami a tőzsdei áramár-viszonyokat figyelembe véve mondja meg, hogy mennyibe kerül a kWh a fogyasztónak, akkor lesz olyan alkalmazás, szolgáltatás is, hogy a mosógép csak akkor legyen bekapcsolható, ha az áram ára bizonyos szint alá esik.

De okos mérős rendszer szolgáltatása lehet az is, hogy a csőtörés miatt szivárgó, elfolyó gázt, vizet azonnal jelezze a rendszer – például a fogyasztó okostelefonjára. Miként azt, ha nem vagyok otthon, mégis bekapcsol egy fogyasztó.

hvg.hu: Ezek olyan víziók, mint az, hogy egyszer majd az elektromos autók váltják le a benzineseket. Meglátjuk, mi teljesül belőle 2020-ra, 2030-ra.

H. K.: Pedig egy sor olyan szolgáltatás jelenik majd meg, amire ma nem is gondolunk! Ha otthon lenne piros és zöld konnektor – és a pirosba azt dugják, amire minden körülmények között szükség van, a zöldbe pedig azt, amitől adott esetben 10 percre vagy néhány órára „el lehet venni az áramot”, és utóbbi cserébe tizedannyiba kerülne, a legtöbb fogyasztó, ugye elgondolkodna azon, hogy mit hová csatlakoztat?

hvg.hu: Mondja ezt a rezsicsökkentési „harc” margójára, amihez a fogyasztónak annyi köze van, hogy tudomásul veszi: negyedével kevesebbet fizet áramért, gázért…

H. K.: Mérnök és közgazdász szemüvegen át az okos mérők térnyerése olyan egyértelmű, mint az 1×1. Ha a szolgáltató nem fizettetheti meg az egyébként is fizető fogyasztóival a gáz- és áramlopásból származó veszteségét, ha nem tolerálható néhány százalékos veszteség sem a hálózaton, akkor gyorsan eljutunk az okos mérés korába.

Most még azon a terepen járunk, amerre 20 éve az internet tartott: egy egyszerű keretrendszernek tűnik az egész. A net megítélése szempontjából ez ma már egyáltalán nem lényeges, mert a hangsúly az erre épülő szolgáltatásokra került át. Így lesz az okos mérős rendszerekkel is. Ha eléri a kritikus tömeget a szolgáltatók által bekötött mérőórák száma, megindul abba az irányba a kereskedelmi innováció is.

hvg.hu: Az alapinfrastruktúra jelenlegi információs kihasználtsága, illetve az abból a mai tudásunk szerint kinyerhető előnyök közti szakadék átugorható? Hogyan lesz ebből „okos jövő”?

H. K.: Az energetika, a nagy szolgáltató rendszerek az utóbbi évtizedekben elkényelmesedtek és lemaradtak. De azzal, hogy az ember viszonya az energiához megváltozik, mozgásba kell lendülniük. Ha ez most még nem is nyilvánvaló, a pufferek azért már dolgoznak.

Jelenleg Magyarországon a villamosenergia-hálózatnak azt a részét, ami az erőművek és a gerinchálózat, illetve az utóbbit kezelő rendszerirányító közt van, azt már „okosították”. Ez szivárog lefelé, a szolgáltató, majd onnan a végfogyasztó irányába. Előbb fel kell tenni azokat a mérőpontokat a rendszerekre, hogy aztán a fogyasztási szokásokról pontosabb adatot tudjanak szolgáltatni. Mindaddig lesznek pilot projektek, amíg elég adat, tapasztalat nem lesz ahhoz, hogy kereskedelmi modelleket, egyedi tarifákat lehessen rájuk kitalálni.

hvg.hu: Mekkora üzlet ez?

H. K.: Az internet mekkora? És mekkorának látszódott az elején? Mert szerintem ez annál is nagyobb üzlet lesz.

hvg.hu: Valódi kockázat-e, hogy erre az egészre, fentről, rátelepedhetnek a nagyok? Arra gondolok, hogy a múlt héten, amikor az MVM első embere a cég jövőjéről beszélt, azt is mondta, ők – az államtól elnyert frekvenciákon – okos mérős szolgáltatásokba és építkezésekbe kezdenek. Hogy tudhatna ezzel versenyre kelni egy kkv?

H. K.: Ettől nem tartanék, mert a nagyok nem mindenhatók. Van olyan terület ahol szükség van a stabilitásukra, tőkeerejükre, de épp a méretüknél fogva nem tudnak mindent kontrollálni és mindenért lehajolni. Az erőműtől a végfogyasztóig kiépülő rendszerben sok olyan rész van (lesz is) ahol a kkv-k gyorsabban és olcsóbban tudnak eredményt elérni, rugalmas innovációjuk döntő.

hvg.hu: Az Okos Jövő Innovációs Klaszternek mi ebben a szerepe?

H. K.: A klaszternek nem célja az érdekképviselet, és az sem, hogy összehangolja a véleményeket. Még csak afféle szakmai szervezet sem vagyunk, amelynek tűzön-vízen át ki kell dolgoznia valamiféle közös álláspontot, és össze kell hangolnia például az államnak, az MVM-nek, az E.On-nak vagy más szolgáltatónak az eszközrendszerét. A klaszternek az a dolga, hogy egy olyan platformot biztosítson, ahol akár moderált eszközrendszer használatával a különböző kompetenciával rendelkező szereplők közös produktumot tudnak létrehozni.

hvg.hu: Tehát önök adják ki a termet, ahová a szereplők az együttműködés reményében bevonulnak.

H. K.: Azt kell megérteni, hogy mi nem egy megmondó szervezet vagyunk, és nem is egy valamiféle nagy célt akarunk elérni. Feladatokat akarunk megoldhatóvá tenni úgy, hogy az érintett szereplők nálunk találjanak egymásra. Vagyis, ha van egy feladat, és van rá igény, hogy megoldást lehessen felmutatni, akkor ehhez összeülnek az érintett felek, és kidolgozzák a megoldásukat. Már több mint 50 taggal lefedi az egész területet. Az összes szolgáltató, az olyan nagy energetikai informatikával foglalkozó cég, mint az IBM vagy a Siemens, és sok kis kkv, akinek egy része ma is a nagyok beszállítója. És most mindenki azt figyeli, hogy merre fejlődik ez az ágazat, mire, kire kell figyelniük, fejleszteniük.

hvg.hu: Azok a kkv-k, melyek már bent vannak ebben a körben, inkább szoftver oldalon találhatják meg a számításukat, mivel az „intelligens” mérőórák már léteznek, és főként német, olasz és spanyol gyártmányok. De mit fog tudni ehhez egy magyar kkv hozzátenni?

H. K.: Voltak, vannak nagy informatikai rendszerek, mint amilyen a Microsoft. De kik fejlesztik ma az okostelefon-alkalmazásokat? Kik rakják az Appstore-ba a plusz szolgáltatásokat? Az innovatív kis- és középvállalkozások!

A rendszerek felépítése nem csak abból áll, hogy mérőórákat telepítenek a rendszer végpontjaira. A mérőegységek megléte fontos, de tőle teljesen elkülönítve is létezhet a kommunikációs egység, ráadásul ezekre együtt is, külön-külön is szolgáltatások kellenek, kínálat, hogy ezeket el is lehessen adni. Ahhoz például biztosan kis fejlesztőcégek, kkv-k munkáját veszik majd igénybe, hogy az teljesen természetes mozdulatsor lehessen, hogy egy okostelefonra telepített applikáción keresztül ki tudjam kapcsolni az otthon felkapcsolva hagyott lámpát, vagy bekapcsoljam a mosógépet.

A hardver és a szoftver nem válik el élesen egymástól, de azt látni kell, hogy a „vas” sokkal költségigényesebb része a dolognak. Az eszköz lehet ugyan a nagy cégek produktuma, de annak fejlesztéséhez folyamatosan felvásárolhatnak ötleteket, szabadalmakat, megoldásokat.

hvg.hu: Április végére a klaszter meghirdetett egy konferenciát. Tanácskozni, „rendezvényt szervezni” nagyon tudunk, de hogy lesz az önök tevékenysége ennél több?

H. K.: Az eredménykényszert a szereplők hozzák. A nagy cégeknek szükségük van beszállítókra, arra, hogy azok képbe kerüljenek az új trendekkel kapcsolatban. A kicsiknek szükségük van üzletre, és tudniuk kell, hogy mit, hogyan fejlesszenek az energiaszolgáltatóknak.
…
A válasz pedig az, hogy az egész rendszert errefelé lökdösi az, hogy az Európai Unió (EU) tagországaként Magyarország energiahatékonysági mutatókat vállalt, és most már produkálni kell, és ehhez valójában minden szinten hatékonyabb energetikai rendszerekre van, lesz szükség. Az EU-direktívák kizárólagos katalizáló szerepénél azonban ez összetettebb kérdés. Olyan, mint az evolúció: azon a területen lépnek a szereplők a leghamarabb, ahol az a legnagyobb előnyt, eredményt, vagy védelmet képes produkálni. A megoldások és a fejlesztések számára tehát az igény határozza meg a tempót. Innen nézve pedig végül is mindegy, hogy az jövőre lesz, vagy 5 év múlva, mert senki nem tud ebből kimaradni. Nincs rá mód…”

Forrás:
Nagyobb üzlet lesz ez, mint az internet; Szabó M. István; HVG.hu; 2014. április 18.
Smart meter; Wikipédia

Bemutatták a HU-GO Mobilt

„Tavaly nyári elindulása óta az e-útdíj rendszer a fuvarozók visszajelzései, igényei alapján számos kényelmi funkcióval bővült. Az úthasználók rugalmasabb kiszolgálása érdekében most debütáló HU-GO Mobil alkalmazás elsősorban az alkalmi viszonylati jegyet vásárlók számára jelent megoldást. A HU-GO Mobil a Nemzeti Mobilfizetési Zrt., a és NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. által koordinált első fejlesztés, amely a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. számára készült.

A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. (NMF) a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.-vel (NÚSZ), és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-vel (NISZ) közösen valósította meg azt az e-útdíj rendszerhez kapcsolódó legújabb, a felhasználók kényelmét szolgáló fejlesztést a HU-GO Mobil-alkalmazást.
Az Android, és iOS operációs rendszereken futó – és Windows Phone platformra is fejlesztés alatt álló – HU-GO Mobil-alkalmazás segítségével a 3,5 tonnánál nehezebb tehergépjárművek megtett úttal arányos útdíj megfizetésére van mód. Az ingyenesen letölthető applikáció segítségével az útdíjat a járművezetők regisztráció nélkül virtuális bankkártyás fizetéssel téríthetik meg.

Az alkalmazás jelenleg elérhető verziója regisztráció nélkül biztosítja a viszonylati jegy megvásárlásának lehetőségét egyidejű bankkártyás fizetés mellett.

A HU-GO Mobil használata során a felhasználó a viszonylati jegyet a NÚSZ-tól vásárolja meg, mint egyetemes útdíjszolgáltatótól, az egyéb értékesítési csatornákkal megegyező mértékű díj ellenében. A viszonylati jegyet ebben az esetben is az úthasználat megkezdése előtt kell megváltani, és csak a kifizetést követően jogosít fel úthasználatra. Az adott útszakaszra utólag megváltott jegy jogosulatlan úthasználatnak minősül. Az egy irányba megváltott viszonylati jegy kizárólag a megtervezett útvonalra, egy irányban biztosít egyszeri úthasználati jogosultságot.

„Az a feladatunk, hogy elektronikus és mobilfizetési rendszert hozzunk létre, amelynek révén a közszolgáltatásokat könnyen, költséghatékonyan, országosan egységes feltételek között fizethetik ki a felhasználók. Olyan rendszert kell felépítenünk, amely a mobilfizetési piac szereplői számára nyitott, azaz a különféle mobil- és mobilfizetési szolgáltatók bármely, a mi rendszerünkön keresztül elérhető közszolgáltatás fizetésének lehetőségét nyújthatják ügyfeleik számára.A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. fejlesztései azonban nem állnak meg a parkolás és az autópálya használati díj mobilfizetésénél, hiszen a kormányzat a minap Társaságunkat jelölte ki a Nemzeti Elektronikus Jegy Platform, a NEJP megvalósítására. A NEJP lehetőséget ad arra, hogy olyan országos, komplex rendszer épüljön ki, amely integrálja a közösségi, és az egyéni közlekedéshez kapcsolódó közszolgálatásokat, így ténylegesen megvalósulhat, hogy Magyarországon az elektronikus és mobilfizetési szolgáltatások révén intelligens városok fejlődhetnek” – monda el Veres Mihály, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. vezérigazgatója.”

„Az útdíjszedési, egyetemes útdíjszolgáltatói és ellenőrzés-támogatási feladatokkal felruházott cégként az idei évben is a szolgáltatásközpontú fejlesztésekre helyezzük a hangsúlyt. A fuvarozói érdekképviseletekkel aktív szakmai kapcsolatot ápolunk, és ezen szervezetek, ill. a felhasználók visszajelzéseinek megfelelően egyre több kényelmi funkcióval tesszük felhasználóbarátabbá az e-útdíj rendszert. Kiemelten foglalkozunk továbbá a saját értékesítési hálózatunk bővítésén, szolgáltatási színvonalának további fejlesztésén, viszonylati jegy értékesítő automaták beszerzésén, valamint megkezdődött az e-matricás és e-útdíj ellenőrzési rendszerek integrációja is a hatékonyabb és gazdaságosabb működtetés érdekében” – nyilatkozta Szatmári-Margitai Gusztáv, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. szolgáltatási igazgatója.”

„A NISZ Zrt. 2013. július 1-vel vette át annak szállítójától üzemeltetésre az e-útdíj rendszer központi informatikai infrastruktúráját, amely magában foglalja a teljes alkalmazáskörnyezettől a leszállított hardver eszközökig a teljes központi informatikai környezetet. A rendszer üzemeltetése mellett olyan, a szolgáltatással összefüggő igényeket is ki kell elégíteni, amely csak informatikai fejlesztéssel valósítható meg.

A NMF Zrt. és NISZ Zrt. közösen alkotta meg a most bemutatott HU-GO mobil applikációt a NÚSZ Zrt. számára, mely kimondottan egy az e-útdíjat igénybevevők kényelmét szolgálja. Az e-útdíj informatikai hálózatának fejlődése, illetve fejlesztése során, a kényelmi szolgáltatásokon túlmenően, újabb biztonsági funkciókat is beépítünk a rendszerbe, amelynek megvalósításában a NISZ Zrt., – mint release management – a folyamatokért is felelős szolgáltató folyamatosan közreműködik” – nyilatkozta Opre Zoltán a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vezérigazgató-helyettese.

A HU-GO Mobil bemutatóján a résztvevők hangsúlyozták, hogy az eredményes megvalósítás egyik legfontosabb feltétele a három állami szervezet közötti hatékony együttműködés volt, melyet Veres Mihály, a NMF Zrt. vezérigazgatója példa értékűnek nevezett.”

Forrás:
Bemutatták a HU-GO Mobilt; HU-GO elektronikus útdíjszedési rendszer; 2014. április 17.
Viszonylati jegy vásárlása okostelefonról!

Valaki kimondta: „Félünk a Google-tól”

„Megmondom nyíltan, hogy félünk a Google-től – mondta Mathias Döpfner, a német Axel Springer kiadóvállalat vezérigazgatója, aki szerint netes cég kezében túl nagy hatalom van már.

Nyílt levélben ment neki a Google-nek a német Axel Springer kiadóvállalat vezérigazgatója, Mathias Döpfner. Levelének lényege az, hogy a Google kezében már túl nagy hatalom összpontosul és ez félelmet kelt a szabad médiában, legyen szó online vagy nyomtatott kiadványokról.

Döpfner nyílt levele a Frankfurter Allgemeine Zeitungban jelent meg, és Eric Schmidt Google-vezért szólította meg vele, akinek előzőleg ugyanebben a lapban jelent meg egy cikke, amelyben több más mellett dicsérte a Springer és a Google közötti együttműködést.

A német vállalatvezető levelében elismerte, hogy a két óriáscég piaci kapcsolata kielégítő, saját magáról pedig azt írja, hogy a Google üzleti sikereinek nagy csodálója. De azt is leírja, hogy az Európai Bizottság szankcionálta és bírálta a Google által alkalmazott üzleti modellt, amelyet más körökben egyszerűen zsarolásnak hívnak.

A Google akkora adattömeget birtokol, hogy helyzete csak a német posta egykori monopolhelyzetéhez hasonlítható Döpfner szerint, ezért is volna szükségszerű, hogy átlátható és korrekt módon működjön.

Döpfner nem csak a Google-ről, hanem a Facebookról is szót ejtett, az azt vezető Mark Zuckerberg egyik – szerinte borzasztó – mondatát idézve, amely szerint akinek nincs rejtegetni valója, annak nincs félni valója sem. A Springer-vezért ez a mondat a totalitárius rendszerekre emlékezteti, azt írja, a Stasi-vezér mondhatta volna pont ezt.

A Google-alapító Larry Page-ról pedig azt írja, hogy amaz egy adatvédelmi szabályok és felelősség nélküli világot képzel el. Aztán végezetül még arra hívja fel a figyelmet, hogy a történelmi tapasztalatok szerint a monopóliumok nem túl hosszú életűek.”

Forrás:
Valaki kimondta: „Félünk a Google-tól”; HVG.hu; 2014. április 18.

Romániába érkezik az afrikai digitális pénz: mi áll a háttérben?

„Romániában vezeti be az M-Pesa mobilfizetési rendszert a Vodafone. Az M-Pesa rendszere egyenesen Afrikából érkezik, ahol komoly sikereket tudhat magáénak.

Áprilistól indította el az M-Pesa mobilfizetési rendszert Romániában a Vodafone. A társaság hivatalos közlése szerint az egyszerű és biztonságos rendszert 7 millióan használhatják keleti szomszédunkban, és leginkább a készpénzfizetést válthatja fel. A fizetési rendszernek világszerte 16,8 millió aktív felhasználója van, leginkább az afrikai országokban népszerű, de nemrég Indiában is bevezették.

Így működik
Az M-Pesa rendszert alapvetően kisebb összegű pénzutalásra, fizetésre lehet használni, akár már egy román lejtől (kb. 70 forinttól). Keleti szomszédaink meglehetősen rosszul állnak a bankolással, a lakosság harmadának nincs közvetlen bankkapcsolata (mobiltelefonnal azonban szinte mindenki rendelkezik)

Gyakorlatilag egy sms-üzenettel lehet pénzt utalni egy másik telefonra, illetve ugyanígy fizethetünk egy kereskedőnél – tranzakciós díjtól mentesen. A szolgáltatás lényege, hogy a telefonban ki kell választani (az előre feltelepített) fizetési programban a vásárlás funkciót, beütni a kereskedő által megadott kódot, az összeget, majd a felhasználó PIN-kódját. A sikeres tranzakciót követően a vásárló és a kereskedő is értesítést kap a fizetésről. A rendszer fontos tulajdonsága, hogy nem csak okostelefonnal, hanem hagyományos mobilkészülékekkel is működik.

Más országokat is megcéloznak
A Financial Times a romániai piacnyitás kapcsán arról írt, hogy más európai országokban is bevezethetik a rendszert. A gazdasági lap jóslata szerint az egyik ilyen állam Olaszország lehet: a szolgáltatás egyik lényeges eleme ugyanis, hogy a felhasználó külföldről is kaphat átutalást mobiltelefonjára, például az Egyesült Államokban, vagy más országokban dolgozó rokonaitól. Az FT szerint ezért lenne életszerű az itáliai bevezetés, hiszen Olaszországból – csakúgy, mint Romániából – sokan vállalnak külföldön munkát, illetve sokaknak vannak külföldön élő rokonaik.”

Forrás:
Romániába érkezik az afrikai digitális pénz: mi áll a háttérben?; Mobilfizetés; 2014. április 21.
A történet több mint tíz évvel ezelőtt…; Frei Tamás/Facebook; 2014. április 4.

E-pénzt vezetne be a Facebook

„A Facebook nem elégszik meg azzal, hogy macskás képek és posztok platformja legyen, ezért pénzügyi szolgáltatásokat is készül nyújtani: elektronikus pénzt bocsátanának ki, és átutalásokat kezelnének, írja a TNW.

Az új szolgáltatás lehetőséget adna arra, hogy a felhasználók pénzt utaljanak egymásnak. A Financial Times szerint már csak hetekre vannak attól, hogy az ír jegybank jóváhagyja a szolgáltatást, és olyan „monetáris értéktárolót hozzanak létre, amely a cég felé fennálló követelést jelent”. A Facebook-pénzt aztán egész Európában lehetne használni.

A Financial Times értesülései szerint három londoni, nemzetközi átutalásokkal foglalkozó startuppal is tárgyalnak az ügyben: ezek a TransferWise, a Moni Technologies és az Azimo. A Facebook egyelőre nem kommentálta a hírt.

Az új pénzügyi szolgáltatások lehetőséget adnának a cégnek arra, hogy lendületet kapjon a fejlődő piacokon. Az viszont még kétséges, hogy a felhasználók mennyire bíznak majd abban, hogy megfelelő módon használják fel az adataikat. ”

Forrás:
E-pénzt vezetne be a Facebook; Index.hu; 2014. április 15.

Törvények, rendeletek

A honvédelmi miniszter 31/2014. (IV. 14.) HM utasítása az Egységes Digitális Rádió-távközlő Rendszer üzemeltetésével és használatával kapcsolatos feladatokról

Forrás:
A honvédelmi miniszter 31/2014. (IV. 14.) HM utasítása az Egységes Digitális Rádió-távközlő Rendszer üzemeltetésével és használatával kapcsolatos feladatokról; Hivatalos Értesítő; 2014. évi 20. szám, 2014. április 14.; 2142-2143. oldalak (pdf)

A Nemzeti Innovációs Hivatal elnökének 5/2014. (IV. 18.) NIH utasítása a Nemzeti Innovációs Hivatal kockázatkezelési szabályzatáról

Forrás:
A Nemzeti Innovációs Hivatal elnökének 5/2014. (IV. 18.) NIH utasítása a Nemzeti Innovációs Hivatal kockázatkezelési szabályzatáról; Hivatalos Értesítő; 2014. évi 21. szám, 2014. április 18.; oldalak (pdf)

A közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről

Forrás:
A közigazgatási és igazságügyi miniszter 27/2014. (IV. 18.) KIM rendelete a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről; Magyar Közlöny; 2014. évi 55. szám, 2014. április 18.; 5464-5493. oldalak (pdf)

A Kormány határozata a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret forrásfelhasználásának előrehaladásáról és kapcsolódó intézkedésekről

„… felhívja a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret 1051/2014. (II. 7.) Korm. határozattal elfogadott 2014. évi munkatervének megfelelően biztosítsa a tervezett kötelezettségvállalások megtételét az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programban és a kifizetési céltól történő elmaradás felszámolását az Államreform Operatív Programban,
Felelős: Miniszterelnökséget vezető államtitkár
Határidő: 2014. április 30…”

Forrás:
A Kormány 1249/2014. (IV. 18.) Korm. határozata a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret forrásfelhasználásának előrehaladásáról és kapcsolódó intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2014. évi 55. szám, 2014. április 18.; 5532. oldal (pdf)

Regionális vízügyi, geoinformatikai és monitoring központ létrehozása

„A Kormány
1. támogatja a „Vízügyi geoinformatikai rendszer létrehozása” című projektjavaslat (a továbbiakban: projekt) előkészítését és megvalósítását,

2. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a projekt megvalósításának finanszírozása érdekében gondoskodjon a KEOP-2.2.2/C azonosító számú, „Regionális vízügyi, geoinformatikai és monitoring központ létrehozása” című konstrukcióban könnyített eljárásrendű pályázati felhívás megjelentetéséről és ennek keretében a projekt megvalósítására 9 900 000 000 forint forrás biztosításáról,
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: 2014. április 30.

3. felhívja a belügyminisztert, hogy gondoskodjon a projekt előkészítéséről és az ennek keretében kidolgozott projektjavaslatnak a projekt megvalósítására vonatkozó pályázat 2. pontban meghatározott felhívásra történő benyújtásáról,
Felelős: belügyminiszter
Határidő: 2014. május 31.

4. elutasítja a KEOP-2.2.2/C/13-2013-0001 azonosító számú, „Vízügyi, geoinformatikai és monitoring központ létrehozása” című, egymilliárd forintot meghaladó támogatási igényű projektjavaslatot.
Orbán Viktor s. k., miniszterelnök”

Forrás:
A Kormány 1255/2014. (IV. 18.) Korm. határozata a KEOP-2.2.2/C azonosító számú, „Regionális vízügyi, geoinformatikai és monitoring központ létrehozása” című konstrukcióból támogatásra javasolt projektjavaslatról; Magyar Közlöny;2014. évi 56. szám, 2014. április 18.; 5573. oldal (pdf)
KEOP – 2.2.2/C/13 – Vízügyi, geoinformatikai és monitoring központ létrehozása; Széchenyi 2020