Skip to main content

38. szám, 2014. szeptember 22.

Tartalomjegyzék

Kiemelt hírünk

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt hírünk

Lázár János miniszter a közigazgatás fejlesztéséről, elektronikus ügyintézésről

„Balatonalmádi – A közigazgatásnak az a feladata, hogy megkönnyítse az emberek életét, mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a jogászgyűlésen.

– Előadásában úgy fogalmazott, 2010 után szükségszerű volt a közigazgatás átalakítása.
– Új Alaptörvény, új kétharmados törvények születtek, a változás a közigazgatást sem kerülhette el. A közigazgatás az ország versenyképességének egyik fontos záloga. Másrészt a közigazgatásnak nem az a dolga, hogy megnehezítse az emberek életét, hanem hogy megkönnyítse. Ősszel értékelnünk kell az első négy év eredményeit, elkerülhetetlen, hogy további lépéseket tegyünk az ügyfelek érdekében.

– Ön értékel?
– A kormányon belül az én feladatom a közigazgatás összehangolása, a közigazgatási reform. Az állam lehet elégedett magával, de a választópolgárokon ezt nem tapasztalom. Két gyönge pontja van a magyar közigazgatásnak: az egyik az, hogyan képes a gazdasági növekedést, a munkahelyteremtést támogatni, hogyan lehet vállalkozóbarát. A másik az ügyfelek elégedettsége. Én soknak tartom az ügyintézési határidőt, nincs ügyfélbarát jogalkalmazás, sokszor a közigazgatás nem azt mondja meg, hogyan lehet valamit megoldani, hanem azt, hogyan nem. Hozzáállás, mentalitás, gondolkodásbeli problémákat is látok.

– Milyen változások lesznek? Csökken az ügyintézési határidő?
– Kovács Zoltán államtitkár kollégámmal együtt, aki az egész területet felügyeli, készülünk egy jelentést tenni a kormánynak, amely kitér arra, hogyan tudjuk az ügyfeleket jobban kiszolgálni, a bürokráciát, az eljárási költségeket, az ügyintézési határidőt csökkenteni, a jogszabályokat egyszerűsíteni, az ügyeket gyorsítani. Jelentős változás előtt állunk, minél több szolgáltatást kell tudnunk digitálisan vagy személyesen biztosítani a járási hivatalokban, a kormányablakokban. Mindenhol kell legyen a lakosság számára hozzáférhető internet kapacitás, a kormánynak, az államnak két-három éve van, hogy az állami szolgáltatásokat digitalizálja. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy valaki egy Veszprém megyei kisebb településről elektronikusan tudja ügyeit intézni, otthon ülve a postán fizetni, személyi igazolványt igényelni. A vállalati szektorban 2018-ban a vállalkozók már csak elektronikus alapon intézhetik ügyeiket.

– Sokaknak nincs számítógépe, internetje.
– A kép vegyes. Részben ellátottsági probléma, nem lefedett az ország, másrészt kapacitásbeli probléma, nem tudják megterhelni a vonalakat. A Magyar Telekommal kötöttünk egy megállapodást, 3 millió 600 ezer háztartást fogunk ellátni szélessávú internet kapacitással.

– Miniszterként elsődleges feladata, hogy a miniszterelnök munkáját segítse.
– Alapvetően a miniszterelnöknek dolgozom, munkaszervezetét irányítom és vannak olyan témák, melyek kiemelt jellegük miatt, például a közigazgatás korszerűsítése, hozzám tartoznak. Ehhez hívtam segítségül Kovács Zoltán képviselőtársamat, barátomat, aki Veszprém megyét, Pápát is képviseli, kiváló államtitkár és nagy lobbierő Veszprém megye számára…”

Forrás:
Lázár János miniszter a közigazgatás fejlesztéséről, elektronikus ügyintézésről ; Balla Emőke; veol.hu; 2014. szeptember 21.
Lásd még: Jogászgyűlés Balatonalmádiban; Ügyvédvilág.hu; 2014. szeptember 17.

Közigazgatás, politika

Rogán: két nonprofit rezsiszolgáltató jöhet létre

„Két, közösségi tulajdonban lévő nonprofit rezsiszolgáltató cég jöhet létre, ezek struktúrája a jövő év elején körvonalazódhat – közölte a Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerdán az InfoRádió Aréna című műsorában.

Rogán Antal kifejtette: a múlt heti tapolcai Fidesz-KDNP-frakcióülésen döntöttek arról, hogy felhatalmazzák a kormányt egy nonprofit, közösségi tulajdonban lévő rezsiszolgáltató létrehozásáról szóló munka elindítására.

A tanácskozáson úgy határoztak – folytatta -, hogy kétféle ilyen cég álljon majd fel. Az egyikhez azok a területek tartoznának, amelyek eddig inkább piaci szolgáltatások voltak, így elsősorban a gáz, a villamos energia és a távhő, bár utóbbi jellemzően önkormányzati szolgáltatás.

A másik, szintén nonprofit cég azokat a szolgáltatásokat fogná össze, amelyek eddig is leginkább önkormányzatiak voltak, így például a víziközmű-szolgáltatást és a hulladékszállítást – részletezte a terveket a Fidesz frakcióvezetője.

Lehetővé kell tenni, hogy az országban – a lakosság körében – bárki választhassa ezt a két nagy nonprofit társaságot, amelyek gyakorlatilag egyetemes szolgáltatók lennének – hangsúlyozta.

Arra a kérdésre, hogy a két cég megvásárolná-e a most működő szolgáltatókat, a politikus azt válaszolta: a nonprofit rezsiszolgáltatók ügyében konkrét döntések még nem születtek, először a kormánynak kell vázolnia elképzelését.

„Addig nem akarok semmit megelőlegezni, amíg a részletkérdéseket nem tárgyaljuk át, (…) ez a jövő év tavaszának témája lesz”, az említett céges struktúra a következő év elején körvonalazódhat – mondta Rogán Antal.

„Azt szeretnénk, hogy minél kevesebb költséget tudjanak érvényesíteni a fogyasztóval szemben” – közölte a frakcióvezető a Fidesz álláspontját.

Megerősítette: arra is kérték a kormányt, vizsgálja meg, hogy a paksi atomerőmű tudná-e a jelenleginél is olcsóbban adni a villamos energiát az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-nek.”

Forrás:
Rogán: két nonprofit rezsiszolgáltató jöhet létre; InfoRádió; 2014. szeptember 17.

Kötelező szűrőprogramok: Szűrni tudni kell!

„Újabb állomásához érkezett a gyermekek védelmére szolgáló jogszabályi környezet módosulása. Szeptember elsejétől ugyanis az iskolákban és a könyvtárakban a gyerekek által is használt számítógépeken kötelező szűrőprogramot működtetni. Itt lenne az alkalom, hogy ne csak a szabályozási környezet változzon, hanem ezzel egy időben meginduljon a társadalmi kommunikáció, az összehangolt cselekvés a gyerekek hatékonyabb védelme érdekében.

A szeptember nemcsak a tanévkezdés, hanem hagyományosan a szülői értekezletek időszaka is, ahol a tanév fontos eseményeinek kötelező körei, az osztálypénz és más hasonló praktikus kérdések mellett rendszerint nemigen zajlik mély nyomokat hagyó történés. Márpedig nem lenne haszontalan ezeket az alkalmakat több tartalommal megtölteni, ami mellesleg az oktatási rendszer egészére is jó hatással lenne. Ha érdemi kommunikáció van az iskola és a szülők között nagyobb az esély a gyerekek körüli konfliktusok, nevelési problémák megoldására is.

A szeptemberi szülői értekezletekhez témának itt van mindjárt az iskolai internethasználathoz kapcsolódó szűrőszoftverek kötelező bevezetése. Szeptember elsejétől ugyanis kötelező az iskolákban és könyvtárakban a gyerekek által is használt, internet-hozzáféréssel rendelkező számítógépekre magyar nyelvű, felhasználóbarát szűrőszoftvert telepíteni. A tájékozottabb szülőket valószínű érdekelné, hogyan, milyen szoftver segítségével oldja meg ezt a feladatot az iskola. A kevésbé tudatos szülők esetében pedig az új helyzet lehetőséget kínál a gyerekek médiahasználatával kapcsolatos szülői feladatokról zajló érdemi párbeszédre. Ennek kapcsán a szülők arról is tájékoztatást kaphatnának, hogy egyébként nem csak az iskolai számítógépekre volt gondja a törvényhozónak. A törvénycsomag részeként ugyanis rendszerszinten bevezetésre került a nyilvánosan elérhető, ingyenes szűrőszoftverek elérhetővé tételének kötelezettsége. Az internet-hozzáférést nyújtó szolgáltatók ez év július elsejétől kötelesek ingyenesen elérhető, könnyen telepíthető, magyar nyelvű szűrőprogramot kínálni a szolgáltatás mellé.

No de mit szűr a szűrő?
A szűrés célja látszólag egyértelmű: a gyerekek ne férhessenek hozzá az interneten a számukra súlyosan káros tartalmakhoz. A törvény szóhasználata azonban teremt némi bizonytalanságot. Maga a szűrés nem előzmények nélküli a nyilvános kommunikáció szabályozásában. A médiatörvényben már jó tíz éve él a korhatárjelzésre használt piktogramok rendszere, az új médiaszabályozás 2010-ben pedig tovább finomította a klasszifikációs rendet, amihez illeszkedik a mozifilmek és DVD-k gyermekvédelmi célú besorolási rendje is. Mára viszonylag letisztult fogalmi keretben és gyakorlat alapján működik a különböző médiatartalmak besorolása.

Ezt a rendet egészíti ki az új szabály azzal, hogy bizonyos internetes tartalmak esetében is kötelezővé teszi a kategorizálást. Ebből következően az új szabályok az internet-hozzáférést szolgáltatók mellett az internettartalom-szolgáltatókat is érintik, akiknek a törvény szerinti súlyosan káros tartalmakat a szűrőszoftverek által felismerhető azonosítókkal kell ellátni. A bizonytalanság abból fakad, hogy az internetes tartalmakra előírt kötelezettségben keveredik a médiatörvény két legsúlyosabb kategóriája, tehát a 18-as piros karika, és a televízióban be sem mutatható tartalom. Szigorú értelmezéssel tehát nem pusztán a pornó oldalak és a különösen durva erőszakot tartalmazó oldalak címkézéséről van szó, hanem az ennél enyhébbnek ítélt, a médiatörvény logikájában a 18-as címkével ellátott tartalmak is.

Fontos hangsúlyozni, hogy ez a szabály, csak a magyar oldalakra vonatkozik, tehát nem biztosít védelmet az internetes tartalmak teljes spektrumára tekintettel. Ugyanakkor a szűrőszoftverek alkalmazásáról szóló ajánlás a programok leírásánál a felnőtt tartalmakon túl egy lényegesen szélesebb spektrumú szűrés lehetőségét vetíti előre. Az ajánlás szerint a szűrőprogramoknak lehetővé kell tenniük az életkori csoportok szerinti figyelést, tehát például azt, hogy a 8-11 évesek számára megfelelő tartalom szerint szűrjön a rendszer. Ez az elsősorban kulcsszavas keresésre épülő megoldás létező termék a piacon. Az ajánlás alapján tehát egy szélesebb védelmi háló működése körvonalazódik, amelyben nem pusztán a felnőtt tartalmak szűrését, hanem egyénre szabott lehetőséget is biztosít a rendszer.

Internetszabadság – gyermekvédelem
Mindez felveti a régi vitát, amely a megfelelő védelmi rendszer és a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása körében zajlik. Úgy tűnik a jogalkotó tanult a korábbi hazai és külföldi kudarcokból és a most bevezetett megoldást az önkéntes jogkövetésre építette. Kötelezően előírta az internetes-tartalomszolgáltatóknak a súlyosan káros tartalmak címkézését, és a hozzáférés-szolgáltatóknak az ingyenes szűrőprogram biztosítását, de az érvényesítés során megmaradt az ajánlások és az önszabályozás keretében. A tartalomszolgáltatókra vonatkozó rendelkezések általános érvényesülését a Gyermekvédelmi- Internet Kerekasztalra bízta, amely az NMHH elnökének tanácsadó testületeként működve ugyan kivizsgálhat egyedi ügyeket, de csak az általános tapasztalatokat összegző, kötelező erővel nem rendelkező ajánlást és állásfoglalást adhat ki. A kerekasztal első feladata éppen a szűrőprogramok követelményrendszerének ajánlásban való rögzítése volt. A már hivatkozott ajánlás részletes útmutatást ad mind a tartalomszolgáltatók, mind a hozzáférés-szolgáltatók számára.

A megoldás az önszabályozás mellett a pozitív ösztönzésre épül, mivel az internetszolgáltatók támogatást kaphatnak a Kerekasztal ajánlásának megfelelő programok fejlesztéséhez, működtetéséhez. Kiemelten kezeli a törvény az iskolák és a könyvtárak számára ingyenesen hozzáférhetővé tett szoftver-kapacitásokat. Támogatásra ugyanis sikerrel csak az pályázhat, aki ezen intézmények számára is ingyenes hozzáférést biztosít. Egy szépséghibája a megoldásnak, hogy a törvény a pályázat részletes szabályainak kidolgozását és a pályázatokról való döntést az NMHH nagyhatalmú elnökének hatáskörébe utalja. Elegánsabb megoldás lett volna, ha ez a hatáskör inkább a Kerekasztal, vagy az általa megbízott grémium kezébe kerül. Ami egyben nyilvánvalóvá tette volna azt is, hogy a jogalkotó valóban lendületbe akarja hozni az önszabályozást.

Ha körülnézünk a világban, találunk hasonló megoldásokat. Az amerikai szabályozás például elsősorban a könyvtárakban, iskolákban elérhető eszközök védelmét próbálja megoldani, és csak azoknak az intézményeknek teszi lehetővé állami források felhasználását, amelyek megfelelő szűrőprogramot alkalmaznak. A technikai szűrésen túl előírásként jelenik meg a gyerekek internet tudatosságának megfelelő fejlesztése is.

Németországban ennél szigorúbb szabályok vonatkoznak az internet hozzáférést biztosító, és internetes tartalmat kínáló szolgáltatókra egyaránt. A súlyosan káros tartalmak (mint pl. pornóoldalak) terjesztéséhez úgynevezett zárt felhasználói kört biztosító műszaki megoldást kell alkalmazni. A „csak” káros tartalmak hozzáférhetővé tételére pedig egy ún. gyermekvédelmi program használata esetén van mód. A programnak igen sokféle követelménynek kell megfelelnie, például biztosítania kell az életkori csoportok szerinti szűrést is. Jelenleg két olyan – állami szabályozó szerv által elismert – program áll a szolgáltatók rendelkezésére, amely megfelel a követelményeknek. A rendszer működése társszabályozási megoldásra épül, ahol a komoly hagyományokkal rendelkező önszabályozó szervezetek mögött a tevékenység kontrolljaként ott áll az állami gyermekvédelmi hatóság is. A német rendszer nagy értéke, hogy a technikai szűrés mellett egyértelműsíti, hogy ez csak a tudatos médiahasználattal együtt érheti el a kívánatos hatást. Valamennyi érintett állami és civil szereplő tényleges feladataként jelenik meg a gyerekek és mellettük a szülők „médiatudatos” működésének fejlesztése.

A rendszer láthatóvá teszi, hogy milyen jelentősége lenne az oktatásügy a médiapolitika és a gyermekvédelem összehangolt együttműködésének. Aktív szülői részvétel nélkül ugyanis a legprofibb szűrőprogrammal sem oldható meg a megcélzott védelem, márpedig a szülők megszólításában, tájékoztatásában, tudatosságuk fejlesztésében óriási szerepe lenne az iskolának is. A nagyobb szerepvállalás egyben megnyitná a lehetőséget arra, hogy a szolgáltatók – szülő – iskola háromszög az eddigieknél több párbeszéddel, hatékonyabb védőhálót működtessen.

Forrás:
Szűrni tudni kell!; Nagy Krisztina; HVG.hu; 2014. szeptember 17.

Három magyar közlekedésfejlesztési nagyprojektet fogadott el az elmúlt hetekben az Európai Bizottság

„Három magyar közlekedésfejlesztési nagyprojektet fogadott el az elmúlt hetekben az Európai Bizottság. A már zajló kivitelezési munkák eredményeként 21 kilométeren megerősítik és két elkerülővel bővítik a 62-es utat, korszerűsítik Vác vasútállomást és a csatlakozó vágányhálózatot, elkészül a GSM-R vasúti kommunikációs rendszer első üteme. A finanszírozási döntések több mint 67 milliárd forint uniós támogatást biztosítanak a 87,2 milliárd forint összköltségű beruházások számára.
…
A brüsszeli jóváhagyás még egy szempontból kiemelkedő siker: mintaprojektként fogadták el az uniós előírásoknak való megfelelés érdekében eddig csak más területeken használt önkéntes teljesítményértékelési eljárás környezetvédelmi engedélyezésre alkalmazását. Az elsőként magyar kezdeményezésre megerősített megoldás támogatottsága ígéretes fejlemény a hasonlóan előkészített további nagyprojektek jövője szempontjából is.

27,7 milliárd forint összköltséggel teljesen megújul a Magyarországon a negyedik legnagyobb utasforgalmat bonyolító Vác vasútállomás. A felvételi épületet eredeti szépségében állítják helyre, az állomási vágányokon túl további mintegy 17 kilométer vasúti pályát korszerűsítenek. A szolgáltatások vonzerejét növelik, a megközelíthetőséget javítják a beruházás keretében megépülő P+R és B+R parkolók, új peronok, aluljárók és liftek. A korszerű utastájékoztató rendszer és egy kormányablak létesítését is magába foglaló projekt 2015 végéig lezárul.

A GSM-R rendszer beszerzését és telepítését célzó nagyprojekt összesen 30 milliárd forint uniós és hazai támogatással valósul meg. A GSM technológián alapuló, vasúti vezeték nélküli kommunikációs hálózat a biztosítóberendezések és a vasúti járművek közötti adatkommunikációt, a szabványos hang alapú összeköttetéseket teszi lehetővé. A rendszert első ütemben 935 kilométeren építik ki a fő nemzetközi folyosók hazai szakaszain a jövő év végéig. A beruházás növeli a vasúti kommunikáció megbízhatóságát, még biztonságosabbá teszi az utazásokat, és új szolgáltatások (pl. az elektronikus jegykibocsátás) bevezetését alapozza meg.

Tasó László infrastruktúráért felelős államtitkár elmondta: „A közlekedési nagyprojektek elfogadását nagyban segítette, hogy a hazai beruházók nyitottabbá váltak a műszaki újdonságokra, a fejlesztéspolitikai intézményrendszer európai szinten is úttörő megoldásokkal él az eljárásrend ésszerűsítésében. A lendületes előkészítés és hatékony végrehajtás alapvető elvárás az uniós támogatásokért folyó, egyre élesedő nemzetközi versenyben. A szigetszerű fejlesztések ideje lejárt, a közlekedésben is az átfogó rendszerszemléletnek kell teret nyernie a lehető legeredményesebb forráslehívás érdekében.””

Forrás:
Két vasúti és egy közúti nagyprojektet hagyott jóvá Brüsszel; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2014. szeptember 18.

Gémesi: csökkenőben az önkormányzati autonómia

„Az 1990 és1993 közti időszakban volt a legnagyobb mozgástere az önkormányzatoknak, ami az elmúlt évtizedekben egyre inkább csökkent – mondta a Rádió Orient műsorában Gémesi György. A 24 éve Gödöllő élén álló polgármester szerint „elmentünk a falig” mind az autonómia mind a finanszírozás szűkülésében.

A rendszerváltás egyik legjelentősebb lépéseként 24 évvel ezelőtt létrejött az önkormányzati rendszer: a több mint 1500 tanácsot 3000 települési önkormányzat váltotta fel. „Nagyon izgalmas időszak volt, májusban kezdett a kormány, és az első és legfontosabb feladat az önkormányzati törvény megalkotása volt. Ez egy kétharmados törvény, ami nem volt meg az akkori kormánypártnak” – emlékszik vissza a rendszerváltás időszakára Gémesi György. Létrejött az önkormányzati autonómia, amelynek eredményeképpen a helyben lévő kreativitás és tenni akarás tudott érvényesülni. „Én nem akartam polgármester lenni, de mivel kétharmados többséggel nyertünk, nekünk kellett adni a polgármestert.” Eredetileg egy ciklusra vállalta volna el a tisztséget Gémesi, azonban azóta is Gödöllő polgármestere.

A városvezető közölte, csak 1990-ben volt lehetőség amatőrként bekerülni ebbe a rendszerbe, utána viszont komolyan bizonyítani is kellett, és szakértelemre volt szükség akár az infrastruktúra fejlesztéséhez, akár a helyi lakosság komfortérzetének minimális javításához is. Gémesi szerint az önkormányzatok életében az 1990-1993-ig tartó időszakban volt a legnagyobb mozgástér, ami az elmúlt évtizedekben egyre inkább csökkent. Ekkor egyértelműen szétváltak a feladatok, amihez a források is igazodtak. „Nem voltak olyan filléres gondok, mint manapság” – hangsúlyozta. Mint fogalmazott, az önkormányzati autonómia és a finanszírozás kérdésében is „ma már elmentünk a falig”. „Ez nem jó, mert az önkormányzatiságnak éppen az a lényege, hogy Te döntesz, a Te felelősséged” – mondja a városvezető. Ugyanakkor az önkormányzati érdekszövetségek folyamatosan igyekeznek tágítani ezt.

Az októberi önkormányzati választásokra feleannyian jelöltették magukat mint 4 éve. A polgármester hangsúlyozta, különösen a kis településeken a tisztségnek egyáltalán nincsen presztízse. Arról nem is beszélve, hogy minél alacsonyabb lélekszámmal rendelkezik egy falu, annál alacsonyabb a polgármesteri fizetés is. „Persze ez nem csak a fizetéseken múlik, de van egy olyan határ, amiből nem lehet megélni, és másik munkát kell vállalni” – mutat rá a problémára Gémesi György. Emellett szükség lenne a párbeszédre is a kormányzattal, szerinte ugyanis az utóbbi időben formálissá vált az egyeztetés…”

Forrás:
Gémesi: csökkenőben az önkormányzati autonómia; OrientPress; 2014. szeptember 19.

Trócsányi: „Az államberendezkedés mélyreható átalakítása nincsen napirenden”

„…HVG: Először áll volt alkotmánybíró az igazságügyi tárca élén. Pandúrból lesz a legjobb rabló?
Trócsányi László: Különböző pozícióimban alapvetően mindig jogász maradtam, aki tehát a jog uralmát kívánta az adott helyen érvényre juttatni. Az elmúlt ciklusban párizsi nagykövetként is elsősorban jogászfejjel gondolkodtam. Most új tisztségemben kétségkívül sokat segíthet alkotmánybírói előéletem. Bízom benne, hogy leszűrődött bennem már annyi tapasztalat, amennyire a végrehajtó hatalom tagjaként szükség lesz.

Hivatalba lépésekor úgy fogalmazott: a minőségi jogalkotás korszaka kezdődik el Magyarországon. Ehhez képest a jelenlegi ciklusban is kerültek már a parlament elé olyan törvényjavaslatok, például a reklámadóról, amit nem az Igazságügyi Minisztérium terjesztett elő. Még mindig hisz abban, hogy a képviselői „partizánakciók” nem fogják lejáratni az IM-et?
Június 6-án léptem hivatalba, aznap tartotta meg alakuló ülését a kabinet. Azóta nem volt egyéni képviselői indítvány formájában beterjesztett törvényjavaslat. A törvények előkészítésének színhelye a kormány. Az egyéni képviselők alaptörvényben rögzített törvénykezdeményezési jogát ugyanakkor senki nem vitathatja el. Ám fő szabály szerint a törvénytervezeteket az adott szak- és igazságügy-miniszternek kell együtt az Országgyűlés elé terjesztenie. Ezt a jogalkotási törvény is rögzíti.

Kapott-e garanciát is arra, hogy a kormányfrakciók nem fognak sorozatosan átlépni minisztériumukon? Az előző ciklusban ez annak ellenére mindennapos volt, hogy a tárca élén a kormány második embere, a Fidesz korábbi frakcióvezetője állt. Ön viszont még csak nem is Fidesz-tag.
Elődömnek, akit nagyra becsülök, igen szerteágazó portfóliója volt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium élén. Azzal, hogy a miniszterelnök most vegytiszta igazságügyi tárca, vagyis önálló jogászminisztérium felállításáról döntött, azt is kifejezte, hogy az IM szerepe a jogalkotásban hangsúlyossá válik. A tárca akkor tud felelősséget vállalni a jogszabályokért, ha álláspontját meghallgatják. Úgy tapasztalom, ehhez élvezem a szükséges bizalmat, a viták során azonban természetesen érvelni is tudni kell. El tudok képzelni olyan esetet, amikor a kabinetben kisebbségbe kerülök, de az előterjesztések elfogadását ilyenkor is komoly szakmai vitának kell megelőznie. Tisztában kell lennünk azzal, hogy egy törvénynek mi lehet a sorsa később esetleg az Alkotmánybíróság, vagy éppen Strasbourg, illetve Luxembourg bírói fórumai előtt.

Az igazságügyi tárca egyre karcsúbbá vált az utóbbi években. Hatásköréből a bíróságok igazgatása után pár éve a büntetés-végrehajtási testület irányítása is kikerült. Ez a folyamat a tárca folyamatos leértékelődéséről látszik árulkodni.
Small is beautiful: a kicsi nem csupán szép, de erős is lehet. A büntetés-végrehajtási parancsnokság mint rendvédelmi szerv irányítása speciális feladat. Nem tekintem elvi jelentőségűnek, hogy a börtönök felügyelete a szóba jöhető tárcák közül éppen melyikhez tartozik. Az IM és az igazságszolgáltatás kapcsolata már érzékenyebb kérdés. Az ítélkezési gyakorlatot a jogalkalmazónak és a jogalkotónak együtt kell folyamatosan elemeznie. Igényt is tartok arra, hogy a tárca véleménye hallgattassék meg, hiszen a jogszabályok előkészítésének a helye a Kossuth tér 2–4.

Akár szimbolikus jelentőségűnek is nevezhető, hogy az IM az egyetlen olyan tárca, amelynek hosszabb ideje saját különálló irodaháza sincs, miközben a politika székházakról, palotákról, reprezentatív ingatlanokról is szól. Önök mégis „társbérlők” a Miniszterelnöki Hivatalban.
A külsőségek kevéssé foglalkoztatnak. Alapvetően az a lényeges, hogy milyen emberekkel dolgozom együtt, s kitől milyen munkát tudok elvárni. Hogy mindehhez a keretet modern irodaház szolgáltatja-e, vagy szép régi épület, nem igazán érdekel. Parlamentre néző dolgozószobámra ráadásul semmi panaszom nem lehet.

Több uniós kormánnyal ellentétben itthon nincs Európa-ügyi minisztérium. Időnként mégis úgy tűnik, önre, a professzorra, a Velencei Bizottság korábbi tagjára vár a feladat, hogy elfogadottabbá tegye Nyugaton a kabinet törekvéseit…
Az integráció és a tagállamok viszonya a német alkotmánybíróságtól a francia alkotmánytanácsig erősen foglalkoztatja a szakértőket. A kérdés mint egyetemi oktatót, aki francia nyelvű képzést is irányított Szegeden, természetesen engem is izgat. Diplomataként is meg kellett tapasztalnom, hogy az emberekben sokfelé erős csalódottság alakult ki az unióval szemben, holott az integráció már komoly sikereket is fel tud mutatni Európában. A feszültség mégis valahogy egyre nő. A kérdés most az, ezekre a kihívásokra milyen válaszokat lehet adni. S minthogy az uniós jog gyakorlatilag belső jog is, a magyar bíró pedig egyszersmind uniós bíró, a kormányzati szerkezet kialakításakor azt kértem, hogy az IM-ben legyen egy jól látható nemzetközi részleg. A Gazdasági Versenyhivatal korábbi elnökhelyettese, Berke Barna vezette államtitkárságunk a különböző brüsszeli kezdeményezések kapcsán folyamatosan választ tud adni arra, hogy az egyes ügyekben mire jogosítanak fel bennünket az uniós és a hazai normák. Brüsszel és Budapest között azért folynak immár az IM-en keresztül a levelezések, mert így lehet garantálni, hogy a magyar álláspont később akár perben is védhető legyen.
…
Milyen fogadtatásra talált a kormányon belül az a nyilatkozata, hogy az AB hatáskörét érintő korlátozásokat időszerű volna felülvizsgálni?
A szóban forgó kijelentés személyes álláspontomat tükrözi. Komoly dilemmáról van szó, olyan megoldást kell találni, amely figyelemmel van a még mindig fennálló gazdasági kényszerhelyzetre is. Úgy vélem azonban, nem mindegy, hogy külföldi vagy hazai igazságügyi fórum előtt folynak a nagy jelentőségű jogviták. Az intellektuális munka már elkezdődött a tárcánál annak érdekében, hogy lehetőleg mindenki számára elfogadható megoldás szülessen. Úgy kellene tudni garantálnunk, hogy a magyarországi jogvitákat elsődlegesen idehaza bírálják el, hogy közben az alaptörvényt se okvetlenül kelljen módosítani.

Miniszteri felkérése óta kapott-e már olyan megrendelést, amely a jelenlegi parlamentáris rendszer átalakítására irányul, s az elnöki berendezkedés irányába tolná el a magyar kormányzati szisztémát? Adná-e a nevét ilyen változásokhoz?
Az államberendezkedés mélyreható átalakítása nincsen napirenden. Valójában az alaptörvénnyel kialakított közjogi rendszer stabilizációja folyik. Az újságokat persze én is olvasom, de a kormányforma megváltoztatásával kapcsolatos híreknek semmi alapját nem látom. Úgy vélem, realitásoktól távol álló találgatásokról van pusztán szó.

Trócsányi László
Nem sokon múlt, hogy a jogászfamíliából indult szegedi egyetemi oktató mindjárt a rendszerváltást követően bekerüljön a harmadik köztársaság közjogi tisztségviselőinek első garnitúrájába. A Göncz Árpád államfő által általános ombudsmannak jelölt tanárember 1993-ban azonban nem kapta meg a parlament kétharmados többségének támogatását. Hét évvel később Martonyi János külügyminiszter hívására brüsszeli nagykövet lett, majd 2010-től 2014-ig a párizsi magyar nagykövetséget irányította. A két diplomáciai megbízatás között néhány évig alkotmánybíró (2007–2010) volt, s póttagja lett az Európa Tanács Velencei Bizottságának is. Egyik barátjával az 1990-es években ügyvédi irodát alapított, a szegedi állam- és jogtudományi karon pedig a legutóbbi időkig az Európa-tanulmányok Központot igazgatta. A 60 éves miniszter oktatómunkáját ma sem szünetelteti, alkotmány- és uniós jogot – utóbbit francia nyelven – tanít Szegeden.

Forrás:
Trócsányi: „Az államberendezkedés mélyreható átalakítása nincsen napirenden”; HVG.hu; 2014. szeptember 21.

Orbán Viktor Kecskeméten

„…Természetesen Önök is tudhatják, hogy egy ilyen látogatás azon kívül, hogy örömet okoz annak, akit meghívnak, arra is lehetőséget adott, hogy megkérdezzem Szarka Balázs urat: szerinte mi az, amit mi a kormány rosszul csináltunk, és mi az, amit jobban kellene csinálnunk, amivel segíteni tudnánk a működésüket. Persze, itt egy sokat próbált vállalatvezetővel van dolgunk, aki nem dől be az első ilyen kérdésnek, de azért csak kiderült, hogy van néhány olyan dolog, amit a kormánynak jobban kellene csinálnia. Meg is állapodtunk abban, hogy úgyis egy Államreform II. program indul majd a következő év elejétől, ami jelentős bürokrácia leépítést is magával hoz. Szabályokat akarunk változtatni, számítunk az Önök, az Univer szakmai együttműködésére. Megfogadva Szarka Balázs úrnak azt a kérését, hogyha ezen túljutunk, akkor legyen stabilabb a jogszabályi környezet is. Mert a kiszámíthatóság a legfontosabb.
…
Önök nem panaszkodhatnak, Önök jó üzletet csináltak a Fidesz-KDNP kormánnyal. A számokból jól látszik, hogy elvittünk innen 16,7 milliárd forint adósságot, és hoztunk helyette 2010 után 85 milliárd forintnyi fejlesztést. És az, hogy soha nem elég a jóból abból is látszik, hogy 2015-től a Miniszterelnökség Vidékfejlesztési Államtitkársága itt fogja felverni a sátrát az Önök városában…”

Forrás:
Orbán Viktor: az Univer története sikertörténet; Kecskemét Online; 2014. szeptember 18.

Tanulmányok szerint az EU egységes kutatási piaca most már a nemzeti reformoktól függ

„A tagállamok, a kutatási szereplők és a Bizottság között létrejött EKT-partnerség jelentős előrehaladást ért el az Európai Kutatási Térség (EKT) kiteljesítése terén.

A kutatók és a tudományos ismeretek szabad mozgását lehetővé tevő Európai Kutatási Térség (EKT) megvalósításának feltételei már biztosítottak európai szinten. Most tagállami szinten kell végrehajtani a szükséges reformokat annak érdekében, hogy az EKT működőképessé váljon.

Ezt a legfőbb következtetést vonja le az EKT kiteljesítéséről szóló legfrissebb jelentés, amelyet a Bizottság ma ismertetett. A jelentés aktualizálja a tavalyi áttekintést (IP/13/851), emellett pedig egyedi országjelentéseket is tartalmaz, amelyek a helyszíni, különösen pedig a kutatószervezetek szintjén történő végrehajtásról nyújtanak rövid áttekintést.

Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős uniós biztos a következőket nyilatkozta: „Az utóbbi években jelentős előrehaladást értünk el az Európai kutatási Térség kiteljesítése terén. Most a tagállamokon és a kutatószervezeteken a sor, hogy eleget tegyenek ígéreteiknek és véghez vigyék a szükséges reformokat. A Bizottság minden lehetséges támogatást megad számukra, többek között a Horizont 2020 elnevezésű új kutatási és innovációs programunkból származó 80 milliárd összegű beruházás révén. Ahhoz, hogy uniós szinten fokozni tudjuk az EKT hatását, különösen a nemzeti és uniós szintű kutatási tevékenységeket kell még inkább összehangolni.”

Az EKT-közleményben bejelentett alábbi kezdeményezések már jól működnek:

  • a tagállamok egyre több intézkedést fogadnak el az EKT támogatására, s ezek az intézkedések nemzeti reformprogramjaikban is szerepelnek;
  • az EU beépítette az EKT-t az európai szemeszterbe, továbbá a Horizont 2020 keretprogramon belül jelentős finanszírozást biztosít az EKT-hez kapcsolódó intézkedésekhez, előmozdítja a nyílt munkaerő-felvételt, a publikációkhoz és adatokhoz való nyílt hozzáférést, valamint a nemek közötti egyenlőséget;
  • a kutatószervezetek, így például a kutatásfinanszírozó és kutatást végző intézmények jelentős támogatást nyújtanak az EKT menetrendjének megvalósításához;
  • létrejött az EKT nyomon követésére szolgáló mechanizmus, amely egyre reprezentatívabb adatokkal szolgál a tagállami és intézményi szintű teljesítmények értékelésére.

Az elemzés megerősíti, hogy az EKT kiteljesítéséhez szükséges, a Bizottság által 2012-ben meghatározott valamennyi feltétel már biztosított.

Ennek ellenére a tagállamok és az intézmények között egyaránt továbbra is mutatkoznak eltérések. Például miközben valamennyi tagállamban támogatnak versenyeztetéssel kiválasztott projekteket, ezek mennyisége tagállamról tagállamra jelentősen eltér. S míg a tagállamok több mint a felében léteznek olyan kezdeményezések, amelyek a kutatás terén elő kívánják mozdítani a nemek közötti egyenlőséget, kézzelfogható változás csupán igen lassan érzékelhető. Noha a jelentés rámutat, hogy nem létezik egységes megoldás az EKT kiteljesítésére, egyértelmű, hogy akkor válhat igazán hatékonnyá és hasznossá, ha nemzeti intézkedéseket foganatosítanak.

A tagállamoknak 2015-ig EKT-ütemterveket kell kidolgozniuk, amelyekben ismertetik az EKT kiteljesítését célzó következő lépéseiket. A Bizottság, a kutatás területén érdekelt felek szervezetei és a tagállamok 2015 márciusában fognak találkozni Brüsszelben, hogy számba vegyék az eddig elért eredményeket.

Háttér-információk
Az EKT célja, hogy a kutatók, a kutatóintézetek és a vállalkozások adott esetben könnyebben tudják más tagállamban folytatni kutatói tevékenységüket, határokon túli kollegáikkal is versenybe szállhassanak vagy együttműködhessenek. Ezáltal az uniós tagállamok kutatási rendszerei megerősödnek és versenyképesebbé válnak, s így hatékonyabban tudnak együttműködni a főbb kihívások kezelésében.

Az uniós vezetők több alkalommal is hangsúlyozták az Európai Kutatói Térség kiteljesítésének fontosságát. Az Európai Tanács 2011. februári és 2012. márciusi következtetéseiben 2014-et tűzte ki a megvalósítás határidejeként. Következésképpen a Bizottság előterjesztette a „Megerősített partnerség az európai kutatási térségben a kiválóság és a növekedés támogatására” című javaslatát, amelyben meghatározta, hogy az EKT megvalósítása érdekében milyen intézkedéseket kell tenniük a tagállamoknak, az érdekelt feleknek, s magának a Bizottságnak. Az előrehaladás értékelése öt prioritás alapján történik, melyek a következők: a nemzeti kutatási rendszerek hatékonysága; a transznacionális együttműködés; a nyitott kutatói munkaerőpiac; a nemek közötti egyenlőség érvényesítése és a nemekkel kapcsolatos dimenziók erőteljesebb jelenléte a kutatásban; valamint a tudományos ismeretek optimális áramlása és transzferje.

Az EKT már bizonyíthatóan kedvezően hatott mind a tagállamok, mind pedig a kutatási intézmények teljesítményére. A jelentés többek között az alábbi megállapításokat is tartalmazza:

  • a nyitott és vonzó kutatási rendszerek innovatívabbak;
  • az EKT megvalósításában részt vevő kutatási intézmények kutatónként több publikációt és szabadalmi kérelmet tudhatnak magukénak, és így több tudást termelnek;
  • a más országokban is megforduló kutatók kutatásra gyakorolt hatása közel 20%-kal magasabb azokénál, akik csak hazájukban tevékenykednek.

Az EKT kiteljesítéséről szóló jelentésben található információk különböző forrásokból, köztük a 2014-es nemzeti reformprogramokból származnak. A Bizottság továbbá felmérést végzett valamennyi tagállam és az uniós kutatási keretprogramhoz társult országok kutatásfinanszírozó és kutatást végző szervezeteinek körében. Ezt egészíti ki a MORE 2 tanulmány és az Innovatív Unió 2014-es eredménytáblája.

Az EKT nyomon követésére szolgáló mechanizmus az EKT-vel kapcsolatos szakpolitikai intézkedések terén elért haladás szintjére vonatkozó adatokat bocsát rendelkezésre. Az a tény ugyanakkor, hogy ezen adatok nagy részét önkéntes alapon gyűjtötték be, azt eredményezi, hogy hatékonyságuk a szakpolitikai döntéshozatal szempontjából csupán korlátozott. További munkára van szükség a lényeges elemek meghatározása és finomhangolása, valamint az adatgyűjtés továbbfejlesztése érdekében. A Bizottság az uniós szintű hatás fokozása érdekében vitát indít a tagállamokkal a társadalmi kihívásokra irányuló nemzeti kutatási stratégiák és a finanszírozás egyesítése lehető legmagasabb szintű koordinációjának és összehangolásának lehetőségeiről.

További információk:
Az EKT kiteljesítéséről szóló 2014. évi jelentés
Európai Kutatási Térség
EURAXESS portál”

Forrás:
Tanulmányok szerint az EU egységes kutatási piaca most már a nemzeti reformoktól függ; Európai Bizottság; IP/14/1003; 2014. szeptember 16.

Közigazgatási, politikai informatika

Csak az elektronikus napló próbaváltozatát használhatják az iskolák

„A köznevelési intézmények e tanévben is maguk határozhatnak arról, használnak-e bármilyen intézményi adminisztrációs rendszert – közölte az Educatio Nonprofit kft. Az előző tanévben az iskolák csaknem egyharmada döntött az elektronikus napló (e-napló) használata mellett. Akik a Magiszter.net adminisztrációs rendszert használnák és ehhez adatfeldolgozási szerződést kötöttek, a szoftver tulajdonosa, a Netkir Zrt. és az Educatio NKft. megállapodása alapján két hónapon át használhatják a rendszer próbaverzióját, amely „biztosítja a Magiszter.net valamennyi, eddig is elérhető funkcióját” – írták. A közlemény szerint a Magiszter.net rendszerrel kapcsolatos közbeszerzési eljárás jelenleg is folyamatban van, annak zárultával az Educatio honlapján elérhetők lesznek a további használattal kapcsolatos információk.

A szélesebb körben használt szoftverek közül számos esetben a licenctulajdonosok – bizonyos egyedi feltételek teljesülése esetén – ingyenesen biztosítják a hozzáférést. Az intézményeknek továbbra is lehetőségük van arra, hogy az általuk preferált intézményi adminisztrációs rendszerek tulajdonosával egyeztessenek és megállapodás esetén szerződést kössenek – jelezték. Kitértek arra is, hogy az ingyenesen elérhető szoftvereket használó iskolák száma meghaladja a 730-at, és folyamatos az érdeklődés a rendszerek iránt. Az elérhető adminisztrációs rendszerekről, valamint a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásról minden információ megtalálható a www.educatio.hu oldalon.

Augusztus végén az Index arról írt: több száz iskolában leállt az e-napló-szolgáltatás, 400-500 iskolában nem tudják regisztrálni a tanulókat. A portálnak akkor a Magisztert forgalmazó Netkir Zrt.-nél azt mondták, előzetesen nem volt tudomásuk a leállásról, okát sem ismerik. Az Educatio kft. akkor arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a Magiszter.net elnevezésű e-napló a szoftverrendszer jogtulajdonosának döntése miatt nem működik. ”

Forrás:
Csak az elektronikus napló próbaváltozatát használhatják az iskolák ; Sg.hu/MTI; 2014. szeptember 17.

e-Kormányzat Műhelykonferencia és Budapest Open Knowledge Meetup – 2014. október 16.

„A W3C Magyar Iroda e-Kormányzat témában műhelykonferenciát rendez 2014. október 16-án, 14.00-től az MTA SZTAKI-ban (1111 Budapest, Kende u. 13-17.).

A műhelykonferencia gyakorlati oldalról, az e-Kormányzat jelenlegi tapasztalataira és kísérleteire helyezve a hangsúlyt az alábbi témákból válogat:

  • e-Kormányzat IT vonatkozásai
  • szabványok, ajánlások, best practice
  • civil szféra és kormányzat kommunikációja
  • döntéshozás, döntéselőkészítés, open government
  • nyílt kormányzati adatok és szolgáltatások
  • tapasztalatok, felmérések

A nap folyamán többek között a Donau Universität Krems (Ausztria), az NHIT, a Budapest Institute és a K-Monitor is tart előadást.

Lehet még jelentkezni rövid előadásra vagy bemutatóra, amennyiben valakinek e-Kormányzat témában érdekes témája, projektje van.

A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Jelentkezni Virág Évánál lehet az office@w3c.hu címen.
A műhelykonferenciát követően 19.00-21.00-ig a Budapest Open Knowledge Meetup-ra kerül sor, melyre jelentkezni itt lehet.

További információ és részletes program hamarosan elérhető lesz honlapunkon.”

Forrás:
e-Kormányzat Műhelykonferencia és Budapest Open Knowledge Meetup – 2014. október 16.; W3C Magyar Iroda; 2014. szeptember 19.

Informatika, távközlés, technika

Konferencia: ITBN 2014, Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb IT biztonsági rendezvénye

„Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb IT biztonsági rendezvénye 2014. szeptember 23-24-én ismét megnyitja kapuit, immáron tizedik alkalommal. A konferencia részletes programja már elérhető az ITBN weboldalán.

A szervezők ma jelentették be, hogy az ITBN idén rekordszámú, 80 előadással várja az informatikai biztonság iránt érdeklődőket. A támogatók jóvoltából több mint 100 vezető fejlesztő és döntéshozó fog előadást és demót tartani konferencián. A rendezvény a hazai mellett egyre nagyobb nemzetközi elismerésnek is örvend, amit jól mutat, hogy az előadók közel harmada külföldről érkező, nemzetközi porondon is ismert biztonságtechnikai szakértő.

Változatos programok, neves előadók
A tavalyi nagy sikeren felbuzdulva idén is érkezik az ITBN-re Nógrádi György biztonságpolitikai szakember, aki a magánélet és a biztonság kérdéseiről, valamint a kiberháború aktualitásairól fog beszélni. Az első nap egyik kiemelt előadását René Pieëte, a McAfee Észak- és Kelet-Európáért felelős senior SE igazgatója tartja majd „Leading The World Into Connected Security” címmel. A szakember többek között beszélni fog a vállalat által képviselt IT biztonsági trendekről, az összekapcsolt biztonsági megoldások fontosságáról, illetve a legújabb generációs védelmi rendszerekről, amelyek már az Intelel közös fejlesztésben kerültek kialakításra.

Ugyancsak az első nap egyik plenáris előadását tartja majd Dominic Storey, a Cisco Systems biztonságtechnikai mérnök vezetője „Practical process control security” címmel. Az előadásban nagy hangsúlyt kap a gyárak, bankok, vasúttársaságok és egyéb létfontosságú informatikai apparátusokkal bíró szolgáltatók felügyeleti irányítását és adatgyűjtését (SCADA) szolgáló rendszere. A prezentáció különlegessége, hogy a szakember élőben bemutatja majd egy SCADA rendszer megtámadását is.

A második nap egyik kiemelt előadója Jakub Jiricek, a Palo Alto rendszermérnöke és információbiztonsági tanácsadója, aki előadásának a „Next generation protection against yet-unknown threats” címet adta. Az előadásban szó lesz az egyik legnehezebben védhető támadási formáról az APT (Advanced Persistent Threats/folyamatos fenyegetést jelentő támadások) melyek hatékonysága rendkívüli egyediségükben és ez által célozható bevetésükben rejlik. A szakember bemutatja a Palo Alto megoldását ezekre a roppant nehezen detektálható károkozókra, ötvözve az új generációs tűzfal-technológiájukat a zártláncú „fenyegetésintelligencia” rendszerükkel.

Stefan Tanese, a Kaspersky Lab senior biztonságtechnikai kutatója jelentkezik az első napon a „Staying Secure In The Age Of Cyber-Surveillance” című előadásával, amely a kiberkémkedés titokzatos és félelmetes világába vezeti a hallgatóságot. Prezentációjából kiderül, hogy a legjobban kidolgozott, legveszélyesebb trójaiak, vírusok vagy férgek feladata ma már nem anyagi természetű, hanem gyakran kormányok és nagyhatalmak fejlesztik ki a kiberháború fegyvereként, céljuk az információszerzés és a megfigyelés. A Magyar Biztonsági Civil Akadémia pedig a FinFisher kémprogramnak és a biztonsági törvény utóéletének témájával foglalkozik majd.

Különlegességek
Egy egészen különleges előadásra is sor kerül az idei ITBN-en. Kevesen tudják, hogy a nemzetközi T-Systems világszínvonalú IT Biztonsági Központja hazai háttérrel működik. Még kevesebben ismerhették meg a központ szakembereinek teljes mértékben nyugat-európai működésből származó gyakorlati tapasztalatait. Idén ebbe a világba tekinthetünk bele az IT Services Hungary segítségével.

Jelen lesz még a konferencián Peter Sandkuijl, a Check Point európai műszaki igazgatója, aki Software-Defined Protection címmel tart majd plenáris előadást, amiben egy olyan átfogó szemléletmódról fog beszélni, ami forradalmasíthatja és egységesítheti a jelenleg alkalmazott biztonsági megközelítéseket.

Az idei ITBN-t Mikko Hyppönen, a neves finn biztonsági guru is jelen lesz egy videóprezentáció formájában „Privacy is not negotiable. Fighting for digital freedom” címmel.

Az ITBN-en való részvétel – a támogatók jóvoltából – továbbra is ingyenes, de regisztrációhoz kötött. További információt a programról vagy a regisztrálási lehetőségről a www.itbn.hu oldalon olvashatunk.”

Forrás:
ITBN 2014: egy SCADA-támadás élő bemutatója; IT café; 2014. szeptember 19.

Konferencia: Eurocloud Day 2014

„Az EuroCloud Magyarország Egyesület a magyarországi Cloud computing szakmai szervezete. Az Egyesület küldetése, hogy Budapestet Európa egyik Cloud fellegvárává tegye, melynek megfelelően folyamatosan keresi azokat a lehetőségeket, melyek támogatást biztosítanak a Cloud technológia, mint üzleti platform számára. Ezen tevékenység egyik kiemelt állomása az idén immár harmadik alkalommal megrendezésre kerülő EuroCloud Day elnevezésű kiállítás,- és konferencia, 2014. szeptember 23-án.

Az idei konferencia tematikájában túlmutat a legújabb felhő alapú technológiai újítások és felhasználási területeik informatikai jellegű bemutatásán. A konferencia célja, hogy kiragadja a Cloud-ot, mint üzleti platformot, a pusztán technológiai értelmezési tartományából, és rámutasson annak átfogó gazdaságfejlesztési hatásaira. A rendezvény fő témája tehát, hogy a Cloud nem más, mint a 21. századbeli versenyképes (internet-alapú, digitális) gazdaság és élhető társadalom fő motorja elsősorban a következő területeken: versenyképes KKV szektor, technológiai startup-ok, digitális közszolgáltatások és újszerű üzleti modellek szinte minden területen. Az eseményre a tematikában leginkább érintett vállalatok, szervezetek felső,- és középvezetőit invitáljuk meg.

A Konferencia négy kulcs-témája
“Cloud a hazai KKV szektor fejlesztéséért, versenyképességéért”: európai szinten és itthon is rengeteg kritika érte a kkv-k információs technológiai támogatásának előző rendszerét, hogy a tízmilliárdok nagyon rossz hatásfokkal hasznosultak amelynek két oka volt. Egyrészt a támogatások nem jutottak el a tényleges támogatandó körhöz, azokhoz a kkv-khez, amelyek versenyképességük javítására használták volna. Másrészt pedig alapvetően hardware és software beruházásokra lehetett ezeket felhasználni, miközben a kkv-k digitális tartalmakhoz, tudáshoz, alapvetően (digitális) szolgáltatásokhoz, azaz Cloud szolgáltatásokhoz való hozzáférésre volt és van igényük.

“Állam szerepe a biztonságos Cloud-ra épülő digitális gazdaság megteremtésében”: legyen szó az Apple-ről, vagy egy állami infokommunikációs szolgáltatóról, az állampolgárok, emberek biztonsági garanciális elvárásai ugyanazok. Ugyanazt a gondosságot várjuk el amikor a személyes fényképeinkről, szeretteinkről szóló videóinkról, vallási, világnézeti hovatartozásunkat jelző információk biztonságáról van szó, mint amikor az adóbevallásunk, vagy az egészségügyi adataink a kérdés. Ugyanaz a négy kérdés merül fel: hol vannak az adataink, mi történik az adatainkkal, kinek van hozzáférése az adatainkhoz, és milyen garanciák, biztosítékok vannak arra, hogy valóban az történik, amit akár az üzleti szolgáltató, mint az Apple, akár egy állami infokommunikációs szolgáltató állít és ez így is marad a jövőben.

“Budapest, mint az európai cloud potenciális fellegvára”: Budapest kitüntetett helyzetben van és nagyon jó adottságokkal indul azért hogy Európa Cloud startup fellegvára legyen. 1. Versenyképes kompetenciákkal rendelkezik, ami a fejlesztői kapacitást illeti, 2. ideális helyszín egy modern, digitalizált ökorendszer befogadására, mivel Budapesten jó élni és kedvezőek az innovációnak szükséges feltételek, amelyben jó eséllyel kialakítható egy előremutató szabályozási környezet és 3. ha a Prezi, Ustream, LogMeIn hármasára gondolunk, akkor rendelkezünk olyan úttörő Cloud vállalkozásokkal amelyek sikere magával tudja húzni a többieket is.

“A Cloud, mint diszruptív innováció az infokommunikációban, diszruptív folyamatok motorja a világgazdaság kulcs iparágaiban”: Az elmúlt nyár Cloud sikertörténetektől volt hangos, elég csak a WhatsApp, Über, Airbnb sikereire gondolnunk, de ide tartozik a felfokozott érdeklődés a Bitcoin kriptovaluta szárnyalása irányában is, amelyek jelzik, hogy a felhő-technológia már nem csupán és nem elsősorban egy informatikai történet, hanem az az információs technológiai modell, amely alapjában képes felforgatni erős és érett iparágakat, legyen szó a pénzügyi szolgáltatások, vagy a szórakoztatóipar, vagy a logisztika területéről. A jövő nagy kérdése, hogy a Cloud hátán, miként történik meg a kulcsiparágak digitális transzformációja, miként alakul át a szolgáltatások köre, milyen és mely szolgáltatók fogják meghatározni ezt az átalakulást.

Helyszín: Kempinski Hotel Corvinus Budapest, 1051 Budapest, Erzsébet tér 7.
Időpont: 2014. szeptember 23.

Az esemény részletes programja és jelentkezési feltételek itt találhatóak: http://eurocloud.hu/eurocloud-day-2014-2/ …

Forrás:
EuroCloud Day 2014 – Szeptember 23 – Kepinski Hotel Corvinus Budapest

Társadalom, gazdaság, művelődés

Mennyit érnek a személyes adataink?

„A személyes adatok megszerzésére egész iparág szakosodott.

A passzív adatainkból áll össze a digitális lábnyom, amelyet nap mint nap magunk mögött hagyunk. Ez a „bitcsík” eredhet bárhonnan, a közösségi médiafelületeken létrejött interakciókból éppúgy, mint abból, ha egy taxist a hitelkártyánkkal fizetünk ki. A jelen cikk online olvasói néhány passzív bitet generáltak azáltal is, hogy néhány másodperccel ezelőtt a megfelelő linkre kattintottak.

A passzív adatok mindennapi technológiai tevékenységeink puszta melléktermékei, ez az oka annak, hogy sokan nincsenek tisztában az értékükkel. Miként a nyersanyagok, a passzív adatok is számos különböző módon „termelhetők ki” és használhatók fel. A reklámszakemberek böngészési adataink alapján jósolják meg, miféle termékeket vásárolhatunk meg nagyobb valószínűséggel, az egészségügyi szervezetek vásárlási mintázataink alapján következtetnek arra, mikor várható egy influenzajárvány. Passzív adatainkból sok különféle szervezet képes értéket teremteni. És ezt is teszik – százmilliárd dolláros nagyságrendben.

A személyes adatok megszerzésére egész iparág szakosodott, ezek a cégek – meglehetősen eufemisztikusan – mint „adatmenedzsment-platformok” működnek. A Data-Driven Marketing Institute adatai szerint az iparág 2012-ben 156 milliárd dollár árbevételt ért el, 2,5 milliárd internethasználóval számolva ez a nagyjából fejenként 60 dollárt jelent.

Bár ez az adat is elég nagy, az „adatgazdaságnak” még csak az első lépéseit jelenti. Az évtized végére a globális internetes közösség eléri az 5 milliárd főt, miközben az adatok mennyisége a 10 milliárd gép–gép kapcsolat létrejöttével és a mobil adatforgalom 11-szeres bővülésével exponenciálisan növekszik. Az alkalmazások számának emelkedésével valószínűsíthető, hogy a személyes adatok átlagértéke hamarosan meghaladja az évenkénti 100 dollárt. Tíz éven belül a szóban forgó iparág már több mint 500 milliárd dollárt fog generálni.

Felmerül a kérdés: a sok milliárd dolláros adatforgalom generálóiként nem akarunk-e ellentételezést? A személyes adatokban rejlő értéket mások gyűjtik össze és adják el olyan gazdag szervezeteknek, amelyek hajlandóak értük fizetni. Az adatok generálói az általuk szolgáltatott inputokért semmit sem kapnak.

Ahhoz, hogy megpróbáljuk az érték egy részét visszajuttatni az egyénekhez, a személyes adatokra nem mint melléktermékre, hanem mint pénzügyi eszközre kell tekintenünk, és meg kell találnunk a módját, hogy ehhez az értékhez az emberek aktívan hozzáférjenek.

Adataink felett már jelenleg is sokféleképpen gyakorolhatunk ellenőrzést. A Facebook-profilunkon például van egy link, amelyre kattintva összes személyes adatunkat egyetlen zip-fájlba tömöríthetjük. Ha pedig adataink így készen állnak, vajon miért ne adjuk el közvetlenül mi magunk a szervezeteknek, amelyeknek szükségük van rájuk?

Az adatok piaca még nem ezen a szinten működik? A Facebook azonban bizonyítja, milyen közel állunk ahhoz, hogy létrehozzuk az új modellt, amelyben az irányítás az egyének kezében van. A Jana [a szerző cége] alapításakor az a meggyőződés vezetett, hogy a személyes adatok pontosan azok, aminek a nevük mutatja: személyesek. Ha valaki úgy dönt, hogy megosztja őket, joggal tart igényt kompenzációra. Az új modellben az adat eszközzé, a fogyasztó előállítóvá válik, az internethasználók milliárdjai pedig a változás haszonélvezőivé.

Olyan piac alakulhat ki, amely több dimenzió mentén teremt hozzáadott értéket. Az egyéni internethasználók adataik aktív értékesítéséből húzhatnak hasznot, a vásárlók pedig a fogyasztói igények alaposabb ismeretéből profitálhatnak. Utóbbiaknak lehetőségük nyílik arra is, hogy az adataikat velük megosztó fogyasztókkal kapcsolatokat alakítsanak ki. A kapcsolatépítés első lépése annak elismerése, hogy a személyes adat: személyes tulajdon.

Ha a passzív adatok összértéke több száz milliárd dollár, akkor azok az adatok, amelyeket az egyének fogyasztói motivációikba megbízható, őszinte betekintést nyújtva megosztanak, ennél is sokkal többet érnek. Ha az embereket individuumoknak tekintjük, akkor hozzáférhetünk ehhez az értékhez, és a nyereségből – egy inkluzív adatgazdaság keretei között – mindannyian részesülhetünk.”

Forrás:
Mennyit érnek a személyes adataink?; Nathan Eagle; Napi Gazdaság Online; 2014. szeptember 16.

Húsbavágó kérdésekre keresi a választ az Internet Hungary

„A hazai webes piac legnagyobb szakmai konferenciája többek között olyan aktuális témákat szed ízekre, mint a gép-gép közötti kommunikáció, a megosztások gazdaságtana, az e-kereskedelem, az okosodó városok, a személyes online márkaépítés vagy a hazai startupok lehetőségei. Egy hónap múlva itt a tizenötödik Internet Hungary.

A szép új világ legfontosabb fogalmai a széles sáv, a felhő, a mobilitás, a big data, az m2m (gép-gép közötti kommunikáció), az Over-the-top (interneten keresztül elérhető mozgóképes, vagy audiotartalom) és az automatizáció. Az Internet Hungary ezen kulcsszavak mentén vizsgálja az információs társadalom, az internet és a mobilkommunikáció legfrissebb trendjeit. A rendezvény 17 szekcióval és közel 220 előadással várja az érdeklődőket, a több mint 250 előadó között rekordszámú külföldi szakember is helyet kap.

Oszd meg, hogy uralkodj!
A megosztás kifejezés a közösségi média korának egyik szimbóluma, megtestesíti az internet által megalapozott technológiai fejlődés és életmódváltozás legújabb lépcsőjét. A megosztás mechanizmusa ugyanis kilépett az online térből és beszivárog a fizikai valóságba is.

Új üzleti vállalkozások garmadája épül a megosztás elvére, mely teljesen új alapokra helyez számos lakossági és cégeknek nyújtott szolgáltatást. Egy szembeötlő példa a nyártól már Magyarországon is sofőröket toborzó Über, melynek képviseletében Johannes Wesemann, az osztrák leányvállalat ügyvezető igazgatója személyesen mutatja majd be a konferencia résztvevőinek eddigi tapasztalatait.

Az Internet Hungary egyik fő témája a megosztások gazdaságtana (Sharing Economy), mely alapjában rengeti meg szinte minden iparágban az eddig működő üzleti modelleket. A már említett sofőrközvetítő Über alkalmazás a taxitársaságok létét veszélyezteti, és áttételesen a forgalomban lévő gépkocsik számának radikális csökkenését is okozhatja. Míg a hazánkban szintén elérhető Airbnb a szállodáknak, és hagyományos szállásadóknak jelent óriási konkurenciát. De további, dinamikusan fejlődő szereplők is jelentős piaci sikereket értek már el: az egyelőre még csak az USA több nagyvárosában elérhető TaskRabbit alkalmazással a ház körüli munkákra kereshetünk egyszerűen szakembereket, a már számos startup elindulását lehetővé tevő Kickstarter pedig kezdő vállalkozásoknak, ígéretes ötleteknek segít a közösség erejével tőkét gyűjteni. A szintén jelentős potenciállal bíró Freelancer különböző területeken dolgozó szabadúszó szakemberek kapacitásának megosztásában segít.

Okosotthonok, e-kereskedelem, startupok – a szép új világ további buzzwordjei
Az idei Internet Hungary a megosztások gazdaságtanán kívül számos további izgalmas és aktuális technológiai témát és trendet vizsgál. A konferencia részletesen körüljárja az okosotthonok-okosvárosok aktualitásait és lehetőségeit. Bemutatásra kerül például egy hazai működő smarthome projekt, melynek keretében megtudhatjuk, hogy milyen működő példák vannak a gépek közötti (m2m) kommunikációra hazánkban, mennyire terjedtek el az intelligens otthonok, illetve, hogy milyen alkalmazások tesznek egy otthont intelligenssé.

Az e-kereskedelem gyökerestől változtatja meg vásárlási szokásainkat, a folyamatosan újabb és újabb szereplőkkel bővülő piac egyes forgatókönyvek szerint teljesen leszoktathat minket a hagyományos boltba járásról. Az Internet Hungary egy külön szekciót biztosít a témának, melynek keretében számos szakember ad átfogó képet a terület aktualitásairól.

Vajon hogyan tudnak a magyar cégek profitálni a világ alapjait megrengető technológiai változásokból? A konferencia Start-Up Comedy címmel egy külön szekcióban vizsgálja a garázscégekkel kapcsolatos legkülönbözőbb kérdéseket. Több egyesült államokbeli szakemberrel közösen keresve a választ többek között arra, hogy mik a fő lépések, amíg egy ötletből több millió dolláros biznisz lesz; milyen jogi és üzleti buktatókra kell figyelnie a startupoknak; valamint, hogy lehet-e Budapest startup nagyhatalom.”

Forrás:
Húsbavágó kérdésekre keresi a választ az Internet Hungary; HVG.hu; 2014. szeptember 19.
Internet Hungary 2014 – 2014. október 14-15; Média Hungária

Első Open Knowledge Meetup

„Hasznos adatelemzési eszközökről, önkéntes adatelemzőkről és adatvezértelt újságírásról volt szó az első Open Knowledge Meetupon.

Az első Open Knowledge Meetup a nyílt adatokról és felhasználásukról nyújtott rövid és átfogó bevezetést. A három előadó különböző felhasználási módokról,az adatok fajtáiról és arról beszélt, hogy hogyan lehet ezekből társadalmi haszonnal járó projekteket, vagy újságcikkeket létrehozni. Az előadássorozat szervezőiként úgy döntöttünk, hogy az Open Knowledge Meetupon minden olyan kezdeményezésnek, eszköznek vagy személynek helye van, aki nyílt adatok felhasználásával foglalkozik, vagy érinti ezt a területet.

Az „open data”, azaz nyílt adat az Open Data Handbook rövid meghatározása szerint leginkább olyan adat(halmaz), amely könnyen elérhető és módosítható formában hozzáférhető az interneten. A nyílt adatokat olyan licenc alatt adják közre, amely lehetővé teszi az újraközlésüket, felhasználásukat és egyesítésüket más adathalmazokkal. És bárki felhasználhatja ezeket, mert nem diszkriminál egyes felhasználói csoportokat, tehát nem zárja ki például a kereskedelmi felhasználást sem.

Micsik András, a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének (MTA SZTAKI) munkatársa először az adatok tudományos felhasználásának példáit mutatta be:

A nyílt adatok gyűjtésére és megosztására különböző adatbázisok léteznek. A Datahub.io-n magyar adatok is vannak, bár Micsik rámutatott, hogy ott még nem nyílt formátumra is van példa: a térfigyelő kamerák listája pdf-ben. Magyar változata az OpenData.hu. Letölthető és nyílt az adatbázisa van az európai digitális menetrend mutatóinak is, a folyamatosan változó adatokból grafikonokat készít az oldal.

A nyílt adatok „minősítésében” az Open Data Certificate segít, egy kérdőív kitöltése után az adatainkhoz ajánl tanúsítványt. Az Open Data Index az országokat sorolta be egy közvéleménykutatás alapján aszerint, hogy melyik hogyan áll nyílt adatok területén. Kapcsolt adatoknak (linked data) nevezzük az olyan adathalmazokat, amelyek hármas állításokkal (triple) írnak le minden információt, ezáltal össze tudják kapcsolni különböző adatforrások adatait is. Legismertebb példája a DBpedia és hasonló elven működik a Google Knowledge Graph is. A SZTAKI által fejlesztett LODMilla böngésző pedig segíti az ilyen kapcsolt adatokban való felfedezést.

DataKind
Arató Bence a DataKind kezdeményezésről beszélt a meetupon. A DataKind 2011-ben indult az Egyesült Államokban – konkrétan a New York Times adatújságíró részlegéből –, hogy az üzleti szektor tudásával segítse a civil szervezetek munkáját. A DataKind önkéntesei adatelemzők, statisztikusok vagy akár programozók nagy multiknál, és a szabad idejükben szívesen vesznek részt társadalmilag hasznos projektek fejlesztésében. Ennek az együttműködésnek két fő formátuma van, a DataDive és a DataCorps.

A DataDive egyfajta hackathon, ahol két nap alatt próbálnak a DataKind önkéntesek valamilyen projektet elkezdeni vagy magasabb szintre emelni egy civil szervezetnél. Ebben bármilyen társadalmi szervezet részt vehet, amelyet a DataKind nagykövete felkészített az eseményre, azaz átbeszélte velük, hogy milyen adataik vannak, azok megfelelő formátumban vannak-e, és mit lehetne velük kezdeni. A DataDive folytatása lehet a DataCorps bevetése, ők az a csapat, akik vállalják, hogy rendszeresen végeznek munkát a civil szervezetekkel. A magyar közösség most még Pro Bono Analytics néven szerveződik, amíg hivatalosan nem csatlakoznak a nemzetközi hálózathoz.

Adatvezérelt újságírás
Az adatok felhasználásából keletkezett eredményt Pethő András újságíró mutatta be. Ő egy évig dolgozott a Washington Post nyomozó rovatánál, ahol adatvezérelt újságírással (data-driven journalism) foglalkozott. Az előadása hasznos volt annak a tisztázására, hogy a data-driven journalism miben különbözik az adatújságírástól (datajournalism): itt nem csupán annyit tesz az újságíró, hogy megírja, mit lát egy adatbázisban, hanem utánajár az adatok keletkezése körülményeinek, és ugyanúgy ellenőrző kérdéseket tesz fel nekik, mint bármilyen más forrásnak.

Pethő András példája a saját sztorija volt, aminél annak járt utána, hogy hol dördül el a legtöbb fegyverlövés Washingtonban. Ehhez a kiindulópontot a rendőrség által felszerelt fegyverlövés érzékelők (ShotSpotter) jelentették, amelyek elvileg egy adatbázisban rögzítik, hol, mikor és hányszor hallatszott fegyverlövés a városban. A washingtoni rendőrség először nem akarta kiadni ezeket az adatokat az újságírónak, azt állították, hogy a rendszer csak pdf fájlokat tud létrehozni, és azokat is csak kinyomtatva tudják odaadni, ráadásul ez 300 ezer példányt jelent, aminek a nyomtatása amúgyis hónapokba kerülne. Pethő utánajárt a rendszer működésének, megkérdezte a rendszert fejlesztő céget és az azt használó más rendőrkapitányságokat, amiből persze kiderült, hogy a washingtoni örsnek csak az export mappát kellene alaposabban megnéznie, hogy rátaláljon az egyébként közadatokat tartalmazó táblázatra. Ez alapján jött létre a cikk és egy külön adatvizualizációs térképpel, és az érzékelők működésének bemutatásával.

*****
Az esemény megvalósulását a K-Monitor támogatta az Adatozz okosan projekt (NCTA támogatott) keretében”

Forrás:
Első Open Knowledge Meetup ; Le Marietta; K-blog; 2014. szeptember 19.

Ingyenes lesz a bankkártyahasználat a Postán

„A Magyar Posta fejlesztéseinek köszönhetően kártyás vásárlásként is elszámolhatja a vállalat a bankkártyahasználatot, így már idén ingyen fizethetjük be kártyával a sárga csekket. Ezzel óriási mértékben csökkenhet a lakosság készpénzigénye, hiszen az összes pénzügyi tranzakció 29 százaléka postai készpénzfizetési megbízáson történik.

Nem jó a Magyar Postának, nem jó az ügyfeleknek, mégis a mai napig készpénzfelvételnek számít a postai kártyahasználat. Így egy-egy ilyen tranzakció 600-800 forintba is kerülhet a kártyát kibocsátó banktól függően. E miatt a díj miatt is az a jellemző a magyar pénzügyi szokásokra, hogy két részletben kivesszük a fizetésünket, aminek a nagy részét egyből be is fizetjük sárga csekken.

A bankok keresnek rajta
Jelenleg mind a Magyar Posta elfogadó bankja, mind a kártyakibocsátó bank jutalékot számít fel az ügyfeleknek a kártyahasználatért. A díjak mértékét minden esetben a kártyakibocsátó bank határozza meg és számítja fel a bank aktuális hirdetményeiben meghatározottak szerint. A Posta ezért nem számít fel díjat.

A Postának is érdeke a váltás
A Magyar Posta készpénz-átutalási és postai számlabefizetési megbízásból (hétköznapi nevén sárga és fehér csekk) származó árbevétele a vállalat teljes árbevételének 20 százaléka, így természetes üzleti érdeke, hogy minél több ügyfél vegye igénybe ezeket a szolgáltatásokat. Ingyenes készpénzfelvétel ide vagy oda, egyre többen szeretnék kényelmesen bankkártyával befizetni a rezsit. Ha tehát a Posta fel akarja venni a versenyt az egyre terjedő online fizetéssel, akkor újítania kell. Ezek a fejlesztések be is indultak. Például a több ezer POS terminál cseréjét a közeljövőben kezdik – közölték az Origóval.

A fejlesztések eredményeként pedig várhatóan még az idei évben a csekkek befizetése során lehetőség lesz arra, hogy a kártyahasználat ne készpénzfelvételnek, hanem kártyás fizetésnek minősüljön.
…
A befizetések kétharmada sárga csekkes
A sárga csekk nem olcsó, nettó 137 forintba kerül – az egyéni megállapodásoknak köszönhetően a fehér csekk némileg olcsóbb lehet a szolgáltatóknak. Ezt a díjat egy törvény miatt a közműszolgáltatók nem terhelhetik át az ügyfelekre, ezért beépítik az áraikba. Tehát az is fizet érte, aki nem is használja. Ennek következménye, hogy a látszólag ingyenes szolgáltatás a mai napig népszerű. A kibocsátók adatai szerint 3 befizetésből 2 ma is a Magyar Postán keresztül jut el hozzájuk.

Továbbra is lehet készpénzt felvenni
A Magyar Posta azonban mindenképp hangsúlyozza, hogy továbbra sem szűnik meg teljesen a készpénzfelvétel lehetősége. Külön kérése továbbra is elérhető a szolgáltatás. Ez olyan kis településeken lehet lényeges, ahol nincs bankfiók vagy ATM. ”

Forrás:
Ingyenes lesz a bankkártyahasználat a Postán; Micskei Lajos; Origo; 2014. szeptember 15.

Szakirodalom

Digitális gazdaság: Globális Hálózatos Index

„A vállalatok informatikai fejlesztései során négy területre, a mobil szélessáv, a felhő alapú számítástechnika, a Big Data és a „tárgyak internete” (IoT – Internet of Things) korszerűsítésére koncentrálnak – áll a Huawei most nyilvánosságra hozott elemzésében. A Huawei Global Connectivity Index (GCI) tanulmánya – melyet William Xu, a vállalat vezető stratégiai marketing igazgatója ismertetett – az első olyan mennyiségi elemzés, amely nemzeti és ipari szempontból is vizsgálja a hálózati kapcsolatokat. Az index készítése során a társaság 25 fejlett és feltörekvő ország tíz iparágából, köztük a pénzügyi, a gyártási, az oktatási, a közlekedési és a logisztikai ágazatokból származó adatokat elemzett. A kutatásba bevont országok a világ GDP-jének 78 százalékát, illetve a világ populációjának 68 százalékát teszik ki.

A Huawei 16 különböző mutatót vizsgáló elemzése szerint minden egyes GCI százalékpontos növekedés általában 1,4-1,9 százalékos növekedést hoz az egy főre jutó GDP-ben. A cég GCI vizsgálata így nem csupán azt állapította meg, hogy egy ország távközlési hálózati összekötöttsége összefüggésben van a GDP növekedés értékével, hanem azt is, hogy a fejlődő országoknál a nemzeti össztermék emelkedésénél mindez nagyobb százalékos arányt jelent.

A vizsgált országok közül a jelenlegi hálózati összeköttetés és a GDP növekedés mértéke közötti összefüggést tekintve Németország áll a vezető helyen. A német elsőbbség az ország információs és kommunikációs technológiák (ICT) fejlesztésére irányuló erős elkötelezettségének és folyamatos beruházásainak köszönheti, amely versenyképes piacot teremt. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy az IKT fejlesztésekre fordított beruházások a fejlődő országok növekedését közvetlenül is felgyorsítják. A Huawei szerint megfelelő központi-állami tervezéssel a potenciális hálózati összeköttetési lehetőségek teljes mértékben kiaknázhatóak és az IKT (infokommunikációs technológia) fejlesztések a nemzetgazdaságok növekedését segítik.

A Huawei GCI tanulmánya elemezte továbbá azt is, hogy az egyes vállalatok miként fektetnek be IKT-be, hogyan nyernek értéket belőle és miért van az, hogy míg egyes cégek digitális átalakuláson mennek keresztül, másoknál ez egyáltalán nincs napirenden. A vizsgálat eredményei alapján a vállalatok négy csoportra oszthatóak: átalakulók, stratégák, taktikázók és elmaradók csoportjára. Az átalakulók az üzleti fejlődés alapvető hajtóerejének tekintik az információs és kommunikációs technológiát, és folyamatos beruházásokkal, úttörőként alakítják át IKT modelljeiket. Az átalakulók közé tartoznak az olyan cégek, amelyek a pénzügy, az oktatás, illetve az olaj- és gázipar, valamint a gyártás iparágban dolgoznak.

A GCI szerint a vállalatok 65 százaléka tervezi IKT befektetéseinek növelését a következő két évben. A fejlődési rangsor élére pedig valószínűleg a pénzügyi cégek kerülnek, mivel közel háromnegyedük úgy nyilatkozott, hogy több mint 5 százalékkal szeretnék növelni IKT befektetéseiket az elkövetkezendő két évben. A vállalatok informatikai fejlesztései során négy területre, a mobil szélessáv, a felhő alapú számítástechnika, a Big Data és a „tárgyak internete” (IoT – Internet of Things) korszerűsítésére koncentrálnak.

A Huawei előrejelzése szerint 2020-ra a globális IKT-kiadások nagyjából 5 000 milliárd dollárra emelkednek. Manapság a hálózaton alapuló IKT technológiák főként támogató rendszereket jelentenek, ám azzal, hogy az IKT egyre inkább a termelési rendszer részévé válik, a mai hagyományos szerepe átalakul, s értékteremtő rendeltetése lesz. A hálózati kapcsolat egy új termelési tényezővé válik a föld, a munkaerő, a tőke és a technológia mellett.

A Huawei prognózisai szerint 2025-re közel 100 milliárd hálózati kapcsolat jön létre világszerte, amelyek 90 százaléka nem az emberektől, hanem intelligens szenzoroktól származik majd. Ez a növekedés annak lesz tulajdonítható, hogy a világhálós kapcsolatok jobb kihasználása révén a vállalatok számára lehetőségek tárháza nyílik meg. A hálózati kapcsolatokat hasznosítva korszerűsödnek az üzleti folyamatok, csökkennek a költségek és növelhető a hatékonyság. ”

Forrás:
Hamarosan 100 milliárd szenzor internetezik helyettünk; Sg.hu; 2014. szeptember 17.
Global Connectivity Index (GCI); Huawei

Ingyenesen letölthető információbiztonsági szakkönyv a Hétpecséttől

„A Hétpecsétes történetek második része annyira népszerű, hogy további példányokat kellett nyomtatni – eközben az első részt az interneten is elérhetővé tették.

A Hétpecsét Információbiztonsági Egyesület bejelentette, hogy az idén márciusban debütáló Hétpecsétes történetek II. című kiadvány minden példánya elfogyott, így szeptemberben újabb 2000 példány nyomtatására volt szükség. Eközben az első kötet ingyenes „végtelen” számú példányban is megjelenik a világhálón letölthető módon.

A második rész
Az új rész az ISO 27000 szabványcsaládról ad átfogó képet, amin belül 24 megjelent szabványt dolgoz fel: tartalmazza a szabványok rövid ismertetését, és az írók által kiemelt kontrollhoz kapcsolódó esettanulmányokat. A Hétpecsétes történetek II-ben az ISO/IEC 27001:2012 szabványban felsorolt szabványokon túl olyan további szabványokat is bemutatnak a szerzők, amelyek logikailag – és számozását tekintve is – a szabványcsaládba sorolhatók. A kiadvány célja azoknak a szabványoknak a bemutatása, amellyel kapcsolatban a könyv szerzői megfelelő szakértelemmel rendelkeznek. A teljesség igénye nélkül bemutatott, összesen 24 szabvány célja a figyelemfelkeltés, rávilágítás az esetek kapcsán az információ- és adatvédelem fontosságára, és a szabványcsalád tagjai pozicionálásának segítése, hogy kiknek, milyen helyzetben érdemes azokat használni.

A könyv sikerességét jelzi, hogy az első nyomat mind az 500 példánya elfogyott, így újabb példányok nyomtatása vált szükségessé. A szeptember 23-24.-én megrendezendő ITBN konferencia mind a két napján részt vesz a Hétpecsét Információbiztonsági Egyesület is 2000 db frissen a nyomdából elhozott Hétpecsétes történetek II. könyvvel, ahol az ITBN-en regisztrált résztvevők az egyesületi közhasznúság jegyében ingyenesen hozzájuthatnak a könyv 1-1 példányához. A Hétpecsétes történetek II. könyv kereskedelmi forgalomban nem kapható, kizárólag az ITBN konferencián lesz elérhető.

Az első rész már ingyenes
A kiadvány előzménye a Hétpecsétes történetek könyv, amely az ISO 27001-es szabvány korábbi verziójában leírt kontrollok mentén ihletett eseteken keresztül értelmezte az alapszabvány követelményeit. „A Hétpecsétes történetek című könyv 2008-as megjelenése óta sok változás történt az információvédelmi irányítási rendszerekkel kapcsolatos szabványok világában” – írja a II. könyv előszavában dr. Ködmön István, a kiadvány szerkesztője és írója. „Többek között az elmúlt évben kiadásra került az ISO/IEC 27001:2013 szabvány, és számtalan szabvány jelent meg, amely az ISO 27000-es szabványcsaládba tartozik.”

Az egyesület döntése alapján a Hétpecsétes történetek I. kiadvány e-book (epub) formátumban 2014. szeptember 17-től ingyenesen letölthető (a szerzői jogok figyelembevételével) az egyesület honlapjáról a Kiadványaink menüpont alatt.”

Forrás:
Ingyenesen letölthető információbiztonsági szakkönyv a Hétpecséttől; IT café; 2014. szeptember 19.

Az ötlet az új szűkös erőforrás

„A technológiai fejlődés eddig kedvezett a fejlődő országok munkavállalóinak, így olcsó munkaerejük versenyképesnek bizonyult a globális piacon. Ez azonban a közeljövőben gyökeresen megváltozhat. Az egyre fejlődő automatizálódási folyamatok következtében az olcsó manuális munkaerő lényegében feleslegessé válhat. Másfelől a hagyományos tőkével rendelkező befektetők sem lesznek nyertesei a változásoknak, mivel az automatizálás következtében a gyártáshoz szükséges tárgyi eszközök fokozatosan elértéktelenednek. A gazdasági növekedés „szűk keresztmetszetei” egyértelműen az innovatív ötletek, ezért a jövőben az ötletgazdák számíthatnak a legnagyobb haszonra is.

A Foreign Affairs cikke a világban zajló technológiai újítások gazdasági növekedésre gyakorolt hatásait elemzi. A megjelenő új technológiák és automatizálási folyamatok megbontják az olyan „klasszikus” közgazdasági elméleteket, amelyeket a gazdasági növekedés, a tőke illetve a rendelkezésre álló munkaerő közti összefüggések határoznak meg. A szerzők szerint kialakulóban van a „második gépkorszak”, amelyben a profit egy még szűkebb csoport körül fog összpontosulni, és az egyik legnagyobb kérdés az lesz, miként biztosítunk elfogadható életszínvonalat azoknak a tömegeknek, akik kívül esnek ezen a privilegizált körön.

Ahhoz, hogy a fenti állítások valóságtartalmát eldönthessük, meg kell vizsgálnunk a szerzők érveit mind a munkaerő, mind a tőke esetében.

A munkaerő helyzete

  • A technológiai fejlődés eddig kedvezett a fejlődő országok olcsó munkaerejének, mivel a gyártáshoz szükséges technológiát mobilissá tette.
  • Ez hosszú távon a globális munkaerőpiac kiegyenlítődéséhez vezetett volna, amely a fejlődő országokban nettó béremelkedést, a fejlett gazdaságokban bércsökkenést eredményezett volna.
  • A fejlődő országokban végzett munka azonban repetitív jellege miatt könnyen kiváltható, vagy hamarosan kiválthatóvá válik, méghozzá automatizált gyártási folyamatokkal és robotokkal.
  • Ez nem csak a fizikai munkára igaz, hanem egyre több olyan feladatra is, mint a call centerek üzemeltetése vagy különböző fordítási munkák.

A fentiekből arra is következtethetnénk, hogy az új trendek nyertesei egyértelműen a befektetési tőkével rendelkező csoportok lehetnek. Ezt az is igazolná, hogy az eddigi folyamatok azt mutatták, a gazdasági növekedés haszonélvezői egyre inkább a szó szoros értelmében vett tőkéscsoportok. A szerzők szerint azonban ezek a trendek az automatizálás előrehaladtával változhatnak.

A tőke szerepének átalakulása

  • Az utóbbi években azt tapasztaltuk, hogy a jövedelemkülönbségek a gyári munkás és egy cég vezérigazgatója között folyamatosan emelkedtek.
  • A cikk állítása szerint ez a trend is megtörni látszik: az automatizálás következtében a gyártáshoz szükséges tárgyi eszközök előállítása is egyre olcsóbbá válik, ráadásul nagy számban lesz elérhető, és könnyedén helyettesíthetővé válik. A tőke is digitalizálódik.
  • A gazdasági növekedés új egyetlen nélkülözhetetlen komponense, vagyis szűkös erőforrása az eredeti ötlet, azaz az innováció lesz. Csak az innováció kecsegtet magas profittal. Természeténél fogva kevesek rendelkeznek effajta tőkével, így logikusan következtethető, hogy kevés lesz az új ötletekből.

A digitális tőke természete és az innováció elsőbbsége
A cikk megpróbálja megragadni a digitális tőke természetét, magyarán azt, hogy miként írható le a tőke digitalizálása és milyen hatással lehet ez a ma ismert gazdasági viszonyokra. A kulcsmomentum, ami megkülönbözteti a digitális tőkét a hagyományostól, az a végtelen másolhatóság és megismételhetőség. Azáltal, hogy bármilyen eszköz, termék, vagy szolgáltatás digitalizálható (készíthető róla digitális leírás), ezek a javak könnyen lemásolhatóak szinte a világ bármelyik pontján. Szoftverek esetén ez magától értetődő, de az egyre fejlődő 3D nyomtatás fizikai tárgyak ismételt előállítását is leegyszerűsíti. Ez a három jellegzetesség kombinációja – a szélsőségesen alacsony előállítási költség, a gyors elérhetőség és az eredetivel megegyező tökéletes másolat létrehozásának képessége – egyrészt „hátborzongató”, másrészt „csodálatos” gazdasági modellhez vezet. Így olyan területeken is bőséges erőforrások állhatnak rendelkezésre, ahol korábban a szűkösség volt a jellemző. Ez nem csak a fogyasztási cikkekre, hanem olyan gazdasági erőforrásokra is vonatkozik, mint a tőke és a munkaerő.

A szerzők hangsúlyozzák, ez vezet el minket oda, hogy az egyetlen szűkös erőforrás a jövőben az innováció, az eredeti ötlet lesz. Ez lesz a gazdasági növekedés egyetlen olyan eleme, aminek előállítása nem automatizálható, ezért értéke megnövekszik. Emelkedik az innovációval mint erőforrással rendelkező személyek profitja is, mivel – a szerzők hangsúlyozzák – a legnagyobb profitra a legszűkösebb erőforrással rendelkezők számíthatnak. Ezt a „győztes mindent visz” modellt az Instagram példáján keresztül mutatja be a cikk, szembeállítva a Kodak csődjével.

Az Instagramot 14 ember készítette, alacsonyan képzett munkaerő és fizikai tőke befektetése nélkül. Digitális terméket állítottak elő és a digitális világra jellemző előnyöket (alacsony előállítási költség, azonnaliság és tökéletes másolhatóság) kihasználva másfél év alatt 750 millió dolláros profitra tettek szert. Érdekes egybeesés, hogy a hagyományos fotó üzletággal foglalkozó Kodak ugyanekkor ment csődbe. A Kodak 145 ezer alkalmazottat foglalkoztatott világszerte, és többmilliárd dollár értékű tárgyi eszközökkel rendelkezett.

A szerzők kiemelik, hogy az Instagram „szélsőséges példája” egyre gyakoribb lesz a jövőben, és nemcsak a szoftver és a média iparágakat, hanem egyre inkább az üzleti és a gyártási szférát is jellemzik majd.

Megoldási javaslatok
A szerzők reálisan értékelik a fent leírt változásokat, amelyek rövid és középtávon hátrányosan érinthetnek jelentős társadalmi csoportokat. Általánosságban elmondható, hogy azon személyek munkája, akik nem kreatív területen dolgoznak elértéktelenedik, így az ő szociális helyzetük rövid és középtávon romlik. A szerzők szerint ez azért is veszélyes, mert az anyagi egyenlőtlenség az esélyek egyenlőségét is alááshatja, ami végső soron demokráciadeficithez vezethet. Erre a problémára a cikk kétfajta megoldást javasol:

Egyrészt segíteni a jelenlegi, és különösen a követező nemzedékeket, hogy minél inkább olyan intellektuális területeken helyezkedhessenek el, ahol munkájuk értéke továbbra is magas. A szerzők ennek megoldását elsősorban az oktatásban látják, amely a gazdaság mellett szintén kihasználhatja a digitalizálódó világ által nyújtott előnyöket könnyen hozzáférhető tananyagok és ismeretek formájában.

A közszolgáltatások szintjének emelésével csökkenthetők a szociális feszültségek, ezért a cikk az állami beruházások növelését javasolja. Az állami beruházások megtérülése már középtávon jelentkezik, megállítja a lecsúszó rétegek további leszakadását, javítja a lakosság életkörülményeit és a jövő nemzedékek számára is jobb lehetőségeket teremt.”

Forrás:
Az ötletek az új szűkös erőforrás; Századvég
A Foreign Affairs New World Order : Labor, Capital, and Ideas in the Power Law Economy című cikkének ismertetése; szerzők: Erik Brynjolfsson, Andrew McAfee és Michael Spence; 2014/július-augusztusi szám

Törvények, rendeletek

Kormányhatározat a 2014. II. félévben meghirdetni tervezett európai uniós pályázati felhívásokhoz kapcsolódó feladatokról

„A Kormány
1. felhívja az érintett minisztereket és a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a 2014–2020-as tervezési időszak keretében az elsőként meghirdetésre kerülő pályázatok megjelentetéséhez szükséges szakmai munkát kezdjék meg az 1. melléklet szerint,
Felelős: nemzetgazdasági miniszter emberi erőforrások minisztere nemzeti fejlesztési miniszter Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2014. október 6.

2. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a 2014–2020-as tervezési időszakban meghirdetésre kerülő pályázatok megjelentetéséhez szükséges jogi és technikai feltételeket biztosítsa.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2014. október 6.
…
1. melléklet az 1509/2014. (IX. 16.) Korm. határozathoz

OP neve Felelős tárca Pályázati kiírás címe Pályázati kiírás keretösszege (Mrd Ft)
GINOP NGM Fiatalok vállalkozóvá válása 4,0
GINOP NGM Munka és magánélet összeegyeztetését szolgáló projektek 4,0
EFOP EMMI Kisgyermekkori nevelés támogatása 1,5
EFOP EMMI Felzárkóztató egészségügyi szakképzési program 0,7
KEHOP NFM Ivóvízminőség-javítás 8,7
KEHOP NFM Szennyvízelvezetéssel és szennyvízkezeléssel kapcsolatos fejlesztések 50,0

”

Forrás:
A Kormány 1509/2014. (IX. 16.) Korm. határozata a 2014. II. félévben meghirdetni tervezett európai uniós pályázati felhívásokhoz kapcsolódó feladatokról; Magyar Közlöny; 2014. évi 127. szám, 2014. szeptember 16.; 13478-13479. oldalak (pdf)

A Kormány 1510/2014. (IX. 16.) Korm. határozata az európai uniós programok likviditási hiányának kezeléséről

„A Kormány
1. a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 5. melléklet 2. pontja alapján, a strukturális és kohéziós támogatásokból megvalósuló európai uniós programok finanszírozásához szükséges források biztosítása érdekében jóváhagyja a Kvtv. 1. melléklet XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 4. Nemzeti Stratégiai Referenciakeret alcím 200 000,0 millió forint összeggel történő túllépését az európai uniós támogatások Európai Bizottság általi átutalását követően a beérkező uniós források megfelelő előirányzaton történő bevételi elszámolására és a megnyitott előirányzat-felhasználási keret visszarendezésére vonatkozó kötelezettség mellett,
Felelős: nemzetgazdasági miniszter Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: azonnal

2. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy az 1. pont szerinti előirányzat-túllépés összegét ütemezetten, a kifizetésekhez igazodva használja fel.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: folyamatos”

Forrás:
A Kormány 1510/2014. (IX. 16.) Korm. határozata az európai uniós programok likviditási hiányának kezeléséről; Magyar Közlöny; 2014. évi 127. szám, 2014. szeptember 16.; 13479. oldalak (pdf)

A miniszterelnök 112/2014. (IX. 16.) ME határozata a 2007–2013 programozási időszak egyes operatív programjai monitoring bizottsági elnökeinek felmentéséről és új elnökök kinevezéséről

„1. A 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet] 9. § (2) bekezdése alapján
Hegmanné Nemes Sárát, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkárát a Gazdaságfejlesztési Operatív Program Monitoring Bizottsága,
dr. Molnár Ágnest, a Regionális Operatív Programok Monitoring Bizottsága,
dr. Fónagy Jánost, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkárát a Közép-magyarországi Operatív Program Monitoring Bizottsága,
dr. Szócska Miklóst, a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Monitoring Bizottsága,
dr. Czomba Sándort, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárát a Társadalmi Megújulás Operatív Program Monitoring Bizottsága,
Horváth Attila Imrét, a Környezet és Energia Operatív Program Monitoring Bizottsága,
dr. Völner Pált, a Közlekedés Operatív Program Monitoring Bizottsága,
dr. Biró Marcellt, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkárát az Államreform Operatív Program Monitoring Bizottsága,
Farkas Imrét, az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program Monitoring Bizottsága elnöki tisztségének ellátása alól – 2014. szeptember 14-i hatállyal – felmentem;

Glattfelder Bélát, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkárát a Gazdaságfejlesztési Operatív Program Monitoring Bizottsága,
Tállai Andrást, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkárát – a Közép-magyarországi Operatív Program kivételével – a Regionális Operatív Programok Monitoring Bizottsága,
Banai Péter Benőt, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkárát a Közép-magyarországi Operatív Program Monitoring Bizottsága,
dr. Garai Pétert, az Emberi Erőforrások Minisztériuma EU fejlesztések végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárát a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Monitoring Bizottsága,
dr. Köpeczi-Bócz Tamást, az Emberi Erőforrások Minisztériuma EU fejlesztések koordinációjáért és stratégiákért felelős helyettes államtitkárát a Társadalmi Megújulás Operatív Program Monitoring Bizottsága,
Szabó Zsoltot, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkárát a Környezet és Energia Operatív Program monitoring Bizottsága,
Tasó Lászlót, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkárát a Közlekedés Operatív Program Monitoring Bizottsága,
dr. Kovács Zoltánt, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkárát az Államreform Operatív Program Monitoring Bizottsága,
dr. Sonkodi Balázst, a Miniszterelnökség stratégiai ügyekért felelős államtitkárát az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program Monitoring Bizottsága
elnökévé – 2014. szeptember 15-i hatállyal – kinevezem…”

Forrás:
A miniszterelnök 112/2014. (IX. 16.) ME határozata a 2007–2013 programozási időszak egyes operatív programjai monitoring bizottsági elnökeinek felmentéséről és új elnökök kinevezéséről; Magyar Közlöny; 2014. évi 127. szám, 2014. szeptember 16.; 13494-13495. oldalak (pdf)

A honvédelmi miniszter utasítása a meghatározott honvédségi szervezetek Ügyfélszolgálati Rendszerének kialakításával és funkcionális bővítésével összefüggő egyes feladatok végrehajtásáról

„A honvédelmi miniszter 60/2014. (IX. 16.) HM utasítása
a honvédségi szervezetek önkéntes tartalékos személyi állományát kiszolgáló, azok munkáltatóival történő elektronikus kapcsolattartást biztosító és az állományilletékes parancsnok személyügyi, pénzügyi tevékenységét támogató Ügyfélszolgálati Rendszer kialakításával és funkcionális bővítésével összefüggő egyes feladatok végrehajtásáról
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdése alapján a következő utasítást adom ki.

1. § 1. általános rendelkezések
Az utasítás hatálya a Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM), a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) közvetlen irányítása alá tartozó központi hivatalokra, a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetekre, valamint a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) katonai szervezeteire (a továbbiakban együtt: honvédségi szervezetek) terjed ki.

2. § 2. Ideiglenes működéssel összefüggő általános rendelkezések
(1) A honvédségi szervezetek önkéntes tartalékos személyi állományát kiszolgáló, azok munkáltatóival történő elektronikus kapcsolattartást biztosító, az állományilletékes parancsnok személyügyi, pénzügyi tevékenységét támogató rendszer kialakítása és a HM Költségvetés Gazdálkodási Információs Rendszer (a továbbiakban: HM KGIR) funkcionális bővítése, valamint a személyügyi intézményrendszer szervezetfejlesztésével, az illetményszámfejtés vonatkozásában az illetményszámfejtés és pénzügyi járandóságok alrendszer fejlesztésével összhangban, továbbá a személyi állomány ellátásával összefüggő illetményszámfejtés és pénzügyi járandóságok alrendszer szintű fejlesztése, üzemeltetése érdekében 2014. december 1-jétől Ügyfélszolgálati Rendszer (a továbbiakban: ÜSZR) kezdi meg működését.
…
(1) Az Előkészítő Törzs végzi a HM KGIR, az ÜSZR, a HM KGIR Adattárház, az ÜSZR rendszerhez kapcsolt internetes önkiszolgáló funkciót biztosító weboldal és az ÜSZR rendszerhez kapcsolt, a telefonintegrációt biztosító Business Contact Manager alkalmazással összefüggő alábbi tevékenységeket:
a) a rendszerek és kapcsolt alkalmazásokkal összefüggő funkcionális fejlesztési igények megfogalmazását, a fejlesztések adminisztrálását, a tesztelési feladatok végrehajtását, az oktatások előkészítését, megszervezését, az adatbázisok felügyeletét (a továbbiakban együtt: Központi Adminisztráció),
b) a rendszerek közötti integráció és szinkronizáció biztosítását, a HM KGIR Adattárház és a lekérdező alkalmazás önkéntes tartalékos katonákra vonatkozó adatszolgáltatási képességének megteremtését és kialakítását, (a továbbiakban együtt: Integráció),
c) a rendszerekkel és kapcsolt alkalmazásokkal összefüggésben a központi szakértői csoportok és a honvédségi szervezetek személyügyi, pénzügyi, katonai igazgatási szervezeti elemeinek – így különösen a kialakításra tervezett Front Office – támogatását, a tesztelési feladatok és oktatások végrehajtását, a központi Service Desk üzemeltetését (a továbbiakban együtt: Központi Help-Desk),
d) a rendszerek és kapcsolt alkalmazások egymástól független, önálló jogosultsági rendszereinek kezelését, a jogosultságok biztosítását, kiosztását, az adminisztrációs és az ÜSZR önkiszolgálói funkcionalitás részeként a rendszerhez illesztett telefonos ügyfélszolgálati (a továbbiakban együtt: Call-Center) tevékenységet,
e) a rendszerek működése során keletkező dokumentumok, hangalapú nyilvántartások, elektronikus levelezések és kiértesítések monitorozását, kiértékelését, valamint ezek alkalmazásához kapcsolódó adatszolgáltatások biztosítását (a továbbiakban együtt: Dokumentáció menedzsment).
(2) A HM VGH KIRI igazgatója az utasítás hatálybalépését követő napig kialakítja az Előkészítő Törzs ideiglenes működési rendjét és a Központi Adminisztráció, az Integráció, a Központi Help-Desk, a Call-Center és a Dokumentáció menedzsment feladatainak ellátásához szükséges ideiglenes munkacsoportokat és azok feladatrendszerét, melyet felterjeszt a HM Költségvetés Gazdálkodási Információs Rendszer ügyfélszolgálati rendszerrel történő funkcionális bővítéséről szóló 45/2014. (HK 7.) HM KáT–HVKF együttes intézkedés 3. pontja szerinti Projekt Koordináló Munkacsoport (a továbbiakban: PKMCS) vezetője részére jóváhagyásra…”

Forrás:
A honvédelmi miniszter 60/2014. (IX. 16.) HM utasítása a honvédségi szervezetek önkéntes tartalékos személyi állományát kiszolgáló, azok munkáltatóival történő elektronikus kapcsolattartást biztosító és az állományilletékes parancsnok személyügyi, pénzügyi tevékenységét támogató Ügyfélszolgálati Rendszer kialakításával és funkcionális bővítésével összefüggő egyes feladatok végrehajtásáról; Hivatalos Értesítő; 2014. évi 48. szám, 2014. szeptember 16.; 6371-6373. oldalak (pdf)

Előterjesztés a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat egyedi szolgáltatási megállapodás útján igénybe vevő szervezetekről, valamint a központi szolgáltató által üzemeltetett vagy fejlesztett informatikai rendszerekről szóló 7/2013. (II. 26.) NFM rendelet módosításáról

„A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) működteti a szakterület egyik kiemelkedően fontos rendszerét, a Közúti Központi Információs Rendszert (KÖKIR). A KÖKIR rendszerre vonatkozó – a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-vel (NISZ Zrt.) kötött – üzemeltetési szerződés 2014. december 31. napján lejár, azonban a jelentős adatvagyonnal és erőforrás igénnyel rendelkező rendszer további, zavartalan működése kiemelten fontos nemzetgazdasági érdek.

A központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet felhatalmazza a minisztert, hogy rendeletben állapítsa meg azoknak az informatikai rendszereknek a körét, amelyek üzemeltetéséről vagy fejlesztéséről a központi szolgáltató gondoskodik, továbbá azon költségvetési szervek és 100%-os állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok körét, amelyek egyedi szolgáltatási megállapodás útján kötelesek igénybe venni a központosított informatikai és elektronikus szolgáltatásokat. A kötelezően biztosítandó központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatások körét az 1. melléklet határozza meg.

A Korm. rendelet felhatalmazása alapján a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat egyedi szolgáltatási megállapodás útján igénybe vevő szervezetekről, valamint a központi szolgáltató által üzemeltetett vagy fejlesztett informatikai rendszerekről szóló 7/2013. (II. 26.) NFM rendelet 1. melléklete sorolja fel azokat az informatikai rendszereket, amelyek üzemeltetéséről vagy fejlesztéséről a Korm. rendelet szerinti központi szolgáltató gondoskodik, vagy amelyek fejlesztésében közreműködik.

Önmagában a KÖKIR rendszer alkalmazásainak üzemeltetése nem kiemelhető az NKH által igénybevett egyéb rendszerekből. Ennek oka, hogy a fennmaradó alrendszerek is összefüggnek a KÖKIR-rel és valamennyi rendszer azonos alap infrastruktúrán működik. Ennek megfelelően az alrendszereket egységes üzemeltetői környezetben érdemes kezelni.

A Korm. rendelet 12/A. § a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján az NFM rendelet módosítása szükséges.

A véleményezés végső határideje: 2014.szeptember 19.

A véleményeket a jogszabaly@bm.gov.hu e-mail címre várju”

Forrás:
Előterjesztés a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat egyedi szolgáltatási megállapodás útján igénybe vevő szervezetekről, valamint a központi szolgáltató által üzemeltetett vagy fejlesztett informatikai rendszerekről szóló 7/2013. (II. 26.) NFM rendelet módosításáról; Belügyminisztérium; 2014. szeptember 10. (Zip-fájl)