Skip to main content

47. szám, 2014. november 24.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Magyarország benyújtott nyolc operatív programot az Európai Bizottságnak

„Magyarország nyolc operatív programot benyújtott az Európai Bizottságnak az előzetes terveknek megfelelően, 2014. november 17-én, a két fennmaradó programot később juttatják el a testületnek.

„Bízunk benne, hogy még az idei évben megkapjuk a brüsszeli jóváhagyást, és így a jövő év elején valamennyi operatív programban megjelenhetnek nagyobb számban uniós pályázatok” – áll a Miniszterelnökség csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményben.

A közlemény szerint a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) és a Vidékfejlesztési Program (VP) benyújtása az uniós jogszabályok késői elfogadása, és az azt követő egyeztetések miatt történik valamivel később.

A programdokumentumok a palyazat.gov.hu honlapon november 24-ig megismerhetők és véleményezhetők, a véleményeket figyelembe veszik a véglegesítés során.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára a hónap elején elmondta: Magyarország 2014. október 31-ig 1364 milliárd forint európai uniós forrást fizetett ki, ami az idei időarányos terv 93 százaléka. Tavaly összesen 1708 milliárd forint uniós forrást fizettek ki – emlékeztetett a helyettes államtitkár.”

——-

„A Kormány – a 2014–2020 közötti fejlesztési programok végrehajtásának minél gyorsabb megkezdését szem előtt tartva –
1. megtárgyalta és jóváhagyta a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program tervezetét,
2. tudomásul vette az 1. pont szerinti operatív programok tartalmáról az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések eredményeit, és felhatalmazza a nemzetgazdasági minisztert, hogy az operatív programok tervezeteit véglegesítse,
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: azonnal”

——–

„A Kormány 1668/2014. (XI. 20.) Korm. határozata a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program elfogadásáról és az Európai Bizottság részére történő benyújtásáról
A Kormány
…
2. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy az operatív program országos kihatású fejlesztéseit tartalmazó intézkedései mentén készítse elő a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program kapcsolódó prioritásának fejezetét és azt bocsássa a nemzetgazdasági miniszter rendelkezésére…”

Forrás:
Magyarország benyújtott nyolc operatív programot az Európai Bizottságnak; InfoRádió/MTI; 2014. november 20.
1. A Kormány 1666/2014. (XI. 20.) Korm. határozata az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program és a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program elfogadásáról és az Európai Bizottság részére történő benyújtásáról,
2. A Kormány 1667/2014. (XI. 20.) Korm. határozata a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program elfogadásáról és az Európai Bizottság részére történő benyújtásáról,
3. A Kormány 1668/2014. (XI. 20.) Korm. határozata a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program elfogadásáról és az Európai Bizottság részére történő benyújtásáról,
4. A Kormány 1669/2014. (XI. 20.) Korm. határozata a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program, valamint az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program elfogadásáról és az Európai Bizottság részére történő benyújtásáról
Magyar Közlöny; 2014. évi 158. szám; 2014. november 20.; 15500-15502. oldalak (pdf)

Infotér Konferencia 2014 – Interjú Bódi Gábor helyettes államtitkárral

„A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozó fejlesztésekről, a hozzájuk tartozó szabályozási háttérről és a kormányzati informatika szerkezetéről beszélt Bódi Gábor, az Infotér konferencián. Az infokommunikáció összehangolásáért felelős helyettes államtitkár elmondta a központosítás miatt jött létre a Miniszterelnökség , mint minisztérium, amelyben az infokommunikáció is helyet kapott.”

Forrás:
Infotér Konferencia 2014 – Interjú Bódi Gábor helyettes államtitkárral Infotér 2014, videó; Informatika a Társadalomért Egyesület; 2014. november 17.

Önkormányzat és állam konferencia 2014 – Dr. Berczik Ábel

„Az önkormányzatok és az állam gazdálkodási kapcsolata volt a központi témája Dr. Berczik Ábel, kincstárért felelős helyettes államtitkár előadásának, amelyben kiemelésre került a 2015-ös évre vonatkozó törvényjavaslat önkormányzatokhoz kapcsolódó része is. Ezen kívül szó esett a helyi önkormányzatok központi költségvetési támogatásainak alakulásáról az elmúlt évekre visszatekintve, illetve arról is, hogyan változik a jövő évben a támogatási rendszer és ebből hogyan részesülnek az ágazatok.”

Forrás:
Önkormányzat és állam konferencia 2014 – Dr. Berczik Ábel – Infotér 2014, videó ; Informatika a Társadalomért Egyesület; 2014. november 18.

Közigazgatás, politika

Simon Attila István, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, aktualitásokról

„Jó próbának tartja államtitkárság vidékre költöztetését Simon Attila István, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, bár ő inkább egyes háttérintézményeket helyezne más térségekbe. Egy vizsgálat eredményeképpen azonban egy év múlva már tisztábban lehet majd látni az előnyöket, a hátrányokat és ezek alapján lehet a következő lépéseket megtenni – mondta el a Rádió Orient vendége.

Ahogy minden tárcánál, a funkcionális irányítás a Földművelésügyi Minisztériumban is a közigazgatási államtitkársághoz tartozik, és a kormánytisztviselők feletti munkáltatói jog gyakorlása is az államtitkár hatásköre. Emellett a jogalkotás előkészítése és a Kormányhoz való eljuttatása, valamint a költségvetés tervezése és végrehajtásának ellenőrzése is ide tartozó feladat. Ezen felül olyan specifikus területeket is érintenek, mint a nemzetközi és EU-s ügyek, vagy az agrár szakképzés, mely ágazatot – még helyettes államtitkárként – olyannyira megkedvelte vendégünk, hogy maga kérte annak megtartását. Előző pozíciója amúgy továbbra is megtalálható az intézményben, melyen belül többek közt a földügyeket is intézik.

Simon elmondta, hogy az agrár szakképzés nem örvend túlzottan nagy megbecsülésnek, és még mindig erősen él a köztudatban a „hát ezt még te is el tudod végezni” szemlélet. Ezen a képen szeretnének változtatni a tárca kampányával, s próbálják bemutatni, hogy egy ez is ugyanolyan nívós képzés, mint bármely más szak. Az államtitkár úgy véli, hogy gazdasági felemelkedés nem jöhet létre megfelelő szakembergárda nélkül. Az ideális munkakörülményeket, a termelést nagy, „rabszolgaüzemek” helyett kisebb, családi birtokokon képzelik, ahol a körülmények nem elmaradottabbak a városihoz képest. Míg korábban 162 intézményben volt valamilyen agrár képzés, most 59 szakiskolába koncentrálták az ágazatot. Így az elaprózódott, sokszor nem megfelelő technikai háttérrel rendelkező oktatás helyett olyan iskolákat próbálnak kialakítani, ahol lényegében külön gazdaságok települnek az intézmények mellé, a legfrissebb, piacképes járművekkel, felszerelésekkel.

Külkapcsolatok terén a legjelentősebb kötelékek az uniós államokhoz, ezen belül is Németországhoz fűznek minket, de három új piac – az arab, a Dél-Balkán és az egykori Szovjetunió tagállamai – felé is nyitni kezdünk.

Az Európai Bizottság nemrég indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, miután az állam bezárt egy kiskaput a külföldiek földvásárlására. Az új földforgalmi törvény kimondja, hogy „minden nem közeli hozzátartozók között alapított haszonélvezeti jog 2014. május elsejével semmissé válik”. Az Unió azt kifogásolja, hogy így elképzelhető, hogy megtérületlen befektetéseket vett el a törvény, Simonék azonban állítják, és számszerű adatokkal igyekeznek bizonyítani, hogy nincs, aki vesztett volna az ügyön, főleg, hogy a legfrissebb ilyen haszonbérleti jog alapítása is már 13 éve történt.

A tárca létszáma a fél évvel ezelőtti állapothoz képest nőtt, de ez új feladatköröknek köszönhető. A hatósági típusú jogkörök átcsoportosítása zajlik jelenleg, hogy megszűnjenek az olyan, nem túl kedvező helyzetek, amikor például az első és a másodfok is ugyanazon háttérintézmény különböző szintjeihez tartozik. Ezen kívül várhatóak még racionalizálások a közigazgatásban is, az adatok, struktúrák, feladatok átvizsgálása után.

Simon elárulta, hogy jó próbának látja, ha egy-egy államtitkárságot vidékre költöztetnek, azonban ő inkább egyes háttérintézményeket helyezne Budapestről más térségbe. Minden esetre a SWOT-analízis segítségével egy év múlva már valószínűleg tisztán lehet látni minden előnyét és hátrányát a kezdeményezésnek, és ezek tekintetében lehet újabb lépéseket tenni.

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése folyik tovább. Távlati cél, hogy elektronikus úton, otthonról is lehessen ügyeket intézni, dokumentumokat a földhivatalhoz eljuttatni.

Az államtitkárral készült interjút itt meghallgathatja.”

Forrás:
Mezőgazdasági munka 21. századi körülmények között; OrientPress; 2014. november 19.

Vidékfejlesztés az uniós támogatások tükrében

„ Viski József, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára a 2014-2020-as vidékfejlesztési programot mutatta be a Magyar Tudomány Ünnepe keretében szervezett nemzetközi szimpóziumon, Békéscsabán.

A helyettes államtitkár elmondta, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap forrásainak felhasználásával megvalósuló középtávú fejlesztési program megvalósítására 2020-ig több mint 1200 milliárd forint értékű fejlesztési forrás áll rendelkezésre. A program legfontosabb fejlesztési céljai közé tartozik a vidéki munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése a mezőgazdaságban, főként az olyan munkaigényes ágazatokban, mint az állattenyésztés, zöldség- és gyümölcstermesztés, a kertészet vagy az élelmiszer-feldolgozás. Viski József emlékeztetett: a vidékfejlesztési program a kis- és közepes – főként családi – gazdaságok támogatását helyezi előtérbe, hiszen ezen vállalkozások jelentős munkahelyteremtő képességgel rendelkeznek és a legtöbb embert foglalkoztatják.

A szakpolitikus előadásában rámutatott: a Kormány kiemelten kezeli a klímaváltozásra történő felkészülést, ezért ösztönzi a környezetkímélő gazdálkodási módokat, a megújuló energiák használatát, az erdőterületek növelését és a minőségi, fenntartható erdőgazdálkodást.

Viski József kitért a program újdonságaira, a hazai agrár-vidékfejlesztésben az egyes intézkedéseket összehangolt módon alkalmazó tematikus alprogramokra is. Mint mondta, a Rövid Ellátási Lánc (REL) alprogram célja a termelők közös piacra jutásának megszervezése és előnyeinek kiaknázása, maximum egy közvetítő szereplő közreműködésével. A REL együttműködések egyúttal erősítik is az élelmiszerlánc-biztonságot, fejlesztik a termelők szakmai, üzleti és együttműködési felkészültségét, innovatív gondolkodását is.

A Fiatal Gazda alprogram 40 évesnél fiatalabb, szakirányú végzettséggel rendelkező gazdálkodókhoz szól, akik először indítanak önálló vállalkozást. Az alprogram képzést és mentorálást, valamint induló tőketámogatást és kedvezményes beruházási lehetőségeket kapcsol össze a vízgazdálkodás, az állattenyésztés és a kertészet területén.

A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a 2014-2020-as programozási időszakban lényegesen egyszerűbbé, gyorsabbá és hatékonyabbá válik a pályázati rendszer, amely a kedvezményezettek adminisztrációs terheit is csökkenti. Hozzátette: az elkészült Vidékfejlesztési Programról jelenleg is tárgyalások folynak az Unióval, a források 2015-től rendelkezésre állnak.”

Forrás:
Vidékfejlesztés az uniós támogatások tükrében; Miniszterelnökség; 2014. november 20.

A kis kórházakban megszűnhet az aktív ellátás

„Még meg sem született a jogszabály a kórházi rendszer újabb átszervezéséről, lapunk információi szerint a megyékben már megkezdődött az alkudozás. A kórházak igazgatói és a hatóságok igyekeznek felkészülni az egyelőre csak sejtett átalakításokra, az esetleges osztály- és részlegbezárásokra.

A Világgazdaság az elsők között értesült az egészségügyi államtitkártól a közelmúltban arról a kormányzati szándékról, hogy a jövő évben már megyei, illetve térségi rendszerben működik majd az egészségügyi szakellátás. Először a lakosságszám alapján meghatározzák azt a finanszírozási keretet, amiből megyénként működtetni kell a szakellátást, majd a kórházakat fenntartó Gyemszi, az egészségbiztosító, az ÁNTSZ és az intézményvezetők közösen döntenek arról, hogy milyen struktúrában folyjon a jövőben a betegellátás. Mint Zombor Gábor fogalmazott: helyben kell dönteni arról, hogy az azonos profilú kórházi osztályok, részlegek közül megtartsák-e mindegyiket.

Az átszervezés lényege, hogy olcsóbbá és egyúttal hatékonyabbá is tegyék az ellátórendszert. Nem csak a pénzhiány, hanem a humánerőforrás hiánya, valamint a működéshez szükséges eszköz- és infrastruktúra-igény is kikényszeríti ezt – mutat rá a Magyar Kórházszövetség. A kórházigazgatókból álló szakmai grémium ez év októberi javaslatai között is kiemelt helyen szerepel a fekvő- és járóbeteg-ellátás „erősebb integrációja”.

Az egyes térségek kórházi és szakrendelői ellátása várhatóan egy-egy központ köré szerveződik majd, ezek minden bizonnyal a helyi csúcsintézmények, az egyetemek, a nagy megyei kórházak lesznek. Bár azt is több helyen elmondta az államtitkár, hogy az átalakítás nem jelent majd kórházbezárásokat, a kisebb kórházakban a jövőben nagy valószínűséggel nem lesz majd aktív betegellátás – sebészet, nőgyógyászat stb. -, ehelyett ápolási és szociális feladatokat fognak majd ellátni a „profilváltás” után.

A különösen drága, speciális ellátásokat a térségi centrumokban lehetne igénybe venni – egy térség 3-4 megyét, 1,2-1,5 millió embert foglalna magában. A legerősebb lobbizás a fővárosban várható, ahol számtalan országos intézet, egyetemi klinika és az egyik legnagyobb gyógyintézmény, a Honvédkórház működik. Itt, mint az államtitkár közölte, két alternatíva lehet. Az egyik, hogy Budapestet, Pest megyét és az ide betegeket küldő régiót egy egységként kezelve szervezik meg az ellátást, az országos alapelvek szerint. A másik, hogy Budapestet is több területre osztják fel. Az biztos, hogy a gyermekkórházakat, és az országos intézeteket külön fogják kezelni.”

Forrás:
A kis kórházakban megszűnhet az aktív ellátás; Világgazdaság Online; 2014. november 20.

A Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára az önkormányzati rendszer újdonságairól

„Ebben az ötéves önkormányzati ciklusban új elemként jelenik meg a képviselők kötelező képzése. Az új képviselő-testületek munkáját emellett a Nagy Önkormányzati Kézikönyv is segíti. További újdonság a települési adó kivetésének lehetősége – a Rádió Orient műsorában Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára mutatta be az önkormányzati rendszer újdonságait, valamint a szociális tűzifaprogram részleteire is kitért.

Nehéz éven, három nagy választáson van túl az ország. Az utolsóként októberben lezajlott önkormányzati szavazást követően elindulhat a munka az önkormányzatoknál is – a Rádió Orient műsorában Pogácsás Tibor elmondta, rendben lezajlottak a november eleji megismételt választások is, megalakultak az új képviselő-testületek. Ebben az ötéves ciklusban új elemként jelenik meg a képviselők kötelező képzése. Egyrészt az új önkormányzati törvény és a megváltozott gazdálkodási szabályok is indokolják az egynapos képzéseket, másrészt: „a megyei kormányhivatalok által szervezett képzések megkönnyítik az önkormányzati szereplők munkavégzését” jelentette ki az államtitkár, majd hozzátette: nem lehetnek szankciók és valódi vizsga sem. De minden megválasztott tisztségviselőnek saját érdeke, hogy részt vegyen a kurzuson, és hogy megismerje az önkormányzatiság lényegét.

A képzések mellett a Nagy Önkormányzati Kézikönyv is segíteni hivatott a polgármesterek és a képviselők munkáját. A kiadvány az önkormányzatiság 24 évének áttekintése mellett egyszerű és érthető példákkal mutatja be az önkormányzatok feladatait és lehetőségeit. „Minden polgármester irodájában ott kell lennie ennek a kézikönyvnek” – Pogácsás hozzátette, a kiadvány tökéletes kiegészítése a képzési anyagnak.

Az önkormányzati szektor feladatai folyamatosan növekedtek az évek során, míg az állami támogatások mértéke stagnált – utalt az adósságválság gyökerére az államtitkár. Pogácsás Tibor kiemelte, az önkormányzatok 2010-re a fizetésképtelenség határára sodródtak. A kialakult instabil helyzet az önkormányzati feladatellátás mellett az ország gazdálkodását is veszélyeztette. Ezért a feladatfinanszírozási rendszer bevezetése mellett az állam átvállalta a hiteleket, és szigorúbb gazdálkodási feltételeket szabott meg. „A jövőben nem változik az önkormányzati költségvetés főösszege, azonban a teherbíróbb önkormányzatoknak nagyobb terhet kell vállalniuk a kicsik javára” – utalt a változásokra az államtitkár.

Az új rendszerben megnyílt a települési adó lehetősége is. A szakember kiemelte, az új adónem mindössze lehetőség, nem jelent kötelezettséget. „A magyar polgárok jelenleg nincsenek abban a helyzetben, hogy részt vegyenek az önkormányzatok helyi feladatvállalásában. Azonban vannak olyan települések, ahol a lakosság megengedheti magának, hogy direkt hozzájáruljon a fejlesztésekhez.”

Az önkormányzatok jelenleg több tucat informatikai céggel vannak szerződésben, és eltérő szoftvereket használnak. A saját informatikai rendszerek helyett célszerű a jövőben egy egységes rendszert kialakítani – emelte ki az önkormányzati államtitkár. Pogácsás hozzátette, ez az átjárható struktúra jelentősen megkönnyítené a polgármesteri hivatalok munkáját és együttműködését. A rendszer kialakítása uniós pályázaton, a Közép-magyarországi régióban kezdődött meg. Sikeres próbaüzem esetén 2016 közepére országosan is működhet az új, egységes rendszer.

A rezsicsökkentés és a tűzifa árának mérséklése mellett a szociális tűzifaprogram a hátrányos helyzetű településeket segíti. A projekt a negyedik sikeres évben 3 milliárdos költségvetéssel bír, és 2068 önkormányzatot érint. A Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára elmondta, minden ötezer lélekszámnál kisebb település pályázati rendszerben jelentkezhetett a támogatásra. A hátrányos helyzetű településeknél nincsen, míg a többinél mázsánként ezer forint az önrész szén igénylése esetlén, a tűzifánál pedig erdei köbméterenként 1000 forint. „Évről évre többen pályáznak, idén ötmilliárdos volt az igény. A kisebb igényeket mindenki megkapta, felette pedig a helyi szociális mutatók szerint történt az elosztás”.”

Forrás:
Pogácsás: „mindössze lehetőség a települési adó”; OrientPress; 2014. november 20.

Beszámoló a kötelező önkormányzati tanfolyamról

„Az önkormányzással kapcsolatos legfontosabb ismeretekkel a helyhatósági képviselőknek is rendelkezniük kell. Ezért jó ötletnek tartja a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára, hogy nekik tanfolyamon kell részt venniük.

A kormányhivatalok által szervezett kurzusokon feladataik ellátására nagyjából 17 ezer választott tisztségviselőt készítenek fel, amit törvény ír elő. Zongor Gábor felvetésünkre nem vitatta: erre egy nap kevés lehet, mert legfeljebb bizonyos alapismeretek átadására van lehetőség, és vélhetően konzultációra sincs lehetőség, a gyorstalpalót ennek ellenére sem tartja haszontalannak.

A TÖOSZ különben már 2010-ben szervezett a kormányhivatalokkal közreműködve kétnapos tréninget a polgármestereknek és a képviselőknek, majd évente egy-egy napos továbbképzést is meghirdettek. Zongor ezzel kapcsolatban elmondta: például a hatáskörökkel, a polgármesteri hivatalon belüli munkamegosztással, a felelősségi viszonyokkal, a költségvetéssel, a társulások működésével vagy a településüzemeltetéssel kapcsolatos kérdésekkel mindenkinek tisztában kell lennie. Szerinte ezért nincs azzal semmi gond, hogy jogszabály kötelezi a képviselőket tanfolyamon való részvételre.

A mohácsi járás önkormányzati képviselői a múlt héten már átestek a négyórás képzésen. Több település képviselőit is megkérdeztük, s ők egyöntetűen azt mondták, hogy hasznos volt a félnapos „összetartás”, mert jó előadóktól praktikus információkat kaptak. Az sem volt felesleges – jegyezte meg az egyik diplomás bólyi képviselő, akit most választottak meg először –, hogy a tananyagot korábban már írásban megkapták. Egyébként azok is dicsérték a képzést, akiknek nem ez lesz az első ciklusa, egyikük, a közgazdasági szakközépiskolát és számos önkormányzati tanfolyamot végzett Lovas Norbert, Bezedek község 37 esztendős alpolgármestere elismerte, hogy bár 2010. óta tölti be ezt a tisztet, ráadásul ügyintézőként is dolgozik a 260 lelkes baranyai község önkormányzatánál, mégis sok újat hallott. Lovas megemlítette, hogy korábban is volt ilyen képzés, de arra sosem mentek el, mert nem volt kötelező. Most viszont mandátumvesztéssel járna a hiányzás – tette hozzá.

A félnapos kurzus végén a „diákok” tesztet írtak, viszont annak eredményét nem ismerhették meg, mivel az – állítólag – az előadóknak volt fontos. Tudni akarták ugyanis, hogy mennyire rögzült a tananyag. A tesztet azonban nem mindenki írta meg, voltak, akik inkább megléptek a „doga” előtt – vagy inkább elől.

Csongrád megyében az első tréninget Kisteleken tartották, a járáshoz tartozó önkormányzatok képviselői számára. Belehallgattunk a képzésbe, amelyen a meghívottak szép számban megjelentek, viszont a kormányhivatal vezetője megbetegedett, és nem jött el, a hangosítás pedig elromlott. A rendezvény elején bejelentették, hogy azok, akik részt vesznek a képzésen, és sikeresen megoldják az előadásokat követő tesztet, tanúsítványt kapnak. Ezek azonban még nem készültek el, mivel nem dőlt el, hogy azt a belügyminiszter aláírja-e. Így a bizonyítványt majd postán küldik el a képviselőknek.

Darabos Orsolya, a kisteleki járási hivatal vezetője kiemelte: nemcsak az első ízben megválasztott képviselőknek van szüksége a képzésre, hanem azoknak is, akik már több ciklusban testületi tagok voltak, hiszen az elmúlt években új törvények születtek. A változások irányáról azt hangsúlyozták az előadók, hogy a helyi autonómia nem jelent abszolút függetlenséget az országos közügyektől, mert az új önkormányzati törvény az egységes államszerkezet részeként kezeli a településeket. A helyhatóságok önállóságát az önálló testület szimbolizálja – mondták –, függetlenül attól, hogy vannak-e saját intézményei, s van-e saját hivatala. Gyakorlati kérdésekről is szó esett. Elmondták például, hogy mikor lehet zárt ülést elrendelni. Többek között olyankor, ha üzleti titkot sértene a nyilvánosság. Például, ha a közbeszerzési pályázatok feltételeit nyilvánosan tárgyalná meg a testület, az sérthetné nemcsak az önkormányzat, hanem a pályázaton résztvevő egyes vállalkozók érdekeit is.

A képviselők tettek föl konkrét, vélhetőleg a saját önkormányzatuknál felmerült kérdéseket – például lehet-e bizottsági tag vagy elnök az alpolgármester –, ezekre azonban nem kaptak egyértelmű választ. Részben, mert ez ügyben a törvény szövege sem egyértelmű, részben pedig mert a képzők láthatólag tartózkodtak olyan válaszoktól, amelyekre esetleg helyi konfliktusok eldöntése érdekében hivatkozni lehetne.”

Forrás:
A minimumot sem hiszik el a polgármesterekről; Népszabadság; 2014. november 21.

Hatékonyabb lett a békéscsabai közigazgatás

„ Összesen majd’ negyvenmillió forint vissza nem térítendő támogatást nyert még tavaly a békéscsabai önkormányzat a polgármesteri hivatal szervezetfejlesztésére – hangzott el szerdán, a projektet értékelő sajtótájékoztatón, a békéscsabai városházán.

Dr. Kiss Gyula aljegyző elmondta, a forrásból a jelenleginél költségtakarékosabb és ügyfélközpontú területi közigazgatás kialakítására törekedtek.

– Egyebek mellett elemeztük és vizsgáltuk a hivatalhoz tartozó szervezetek feladat-ellátási rendszerének lakossági megfelelését. A helyi igényekre épülő szervezetfejlesztést akartunk végrehajtani, melynek középpontjában az ügyfél, a fenntarthatóság és a hatékonyság áll — hangsúlyozta az aljegyző. Hozzátette, az eredmények azt mutatják, hogy a polgármesterei hivatalban gyorsult az ügyintézés, csökkent a hibaszám és barátságosabbá vált a környezet.

Dr. Komán Ágnes projektmenedzser elmondta, kérdőíves kutatásban elemezték a lakosság véleményét az óvodai ellátástól egészen a városi utak karbantartottságáig. Az eredményeket továbbították az illetékes szervezeteknek, melyek így tudomást szereztek a felmerült igényekről. ”

Forrás:
Hatékonyabb lett a békéscsabai közigazgatás; beol.hu; 2014. november 19.

Konferencia integritás-tanácsadók részére

„ Harmadik alkalommal került sor az integritás tanácsadók országos konferenciájára, a kormányzati szerkezetátalakítás következményeként most először a Belügyminisztérium és a Nemzeti Védelmi Szolgálat Korrupciómegelőzési Főosztálya közös szervezésében.

A rendezvény – amelyet dr. Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára nyitott meg – alapvető célja az integritás tanácsadók munkájának támogatása, együttműködésük ösztönzése és hatékonyabbá tétele volt.

A konferencián az integritás tanácsadók szakmai támogatásában, működésük koordinációjában érintett állami szervek – Belügyminisztérium, Miniszterelnökség, Nemzeti Védelmi Szolgálat, Nemzeti Közszolgálati Egyetem – vezetőinek, képviselőinek előadásait hallgathatták meg a résztvevők. A konferencia értékelte a korrupciómegelőzés és integritásirányítás terén elért eddigi eredményeket, meghatározta a jövőbeli célokat, valamint alkalmat teremtett az integritás tanácsadók számára gyakorlati tapasztalataik megvitatására, értékelésére, az elért eredmények és a kihívások áttekintésére is.”

Forrás:
Konferencia integritás tanácsadók részére; Belügyminisztérium; 2014. november 19.

Átkerül-e a BKK a városigazgatás kezébe?

„Jövő szerdán ülést tart a Fővárosi Közgyűlés, amely sok más mellett dönthet a közlekedésszervezési és a városigazgatási koncepció alapelveiről is – írja a Budapest.hu. Az előbbire vonatkozó javaslat szerint a Budapesti Közlekedési Központ Zrt.-t (BKK) a Budapesti Városigazgatás Holding (BVH) Zrt.-be integrálnák.

A Tarlós István főpolgármester és Kocsis Máté önkormányzati és rendészeti tanácsnok, Józsefváros polgármestere által jegyzett, a közlekedésszervezési koncepció alapelveire vonatkozó javaslat szerint a BKK Zrt. és a főváros közötti, a BKV Zrt. tulajdonosi jogainak gyakorlására irányuló megbízási szerződést, így a BKK-nak a BKV feletti egyes tulajdonosi irányítási, utasítás adási jogait megszüntetnék.

A BKK Zrt.-t leválasztanák a BKK-ról, majd mindkét céget a Budapesti Városigazgatás Holdingba integrálnák, a főváros egyes tulajdonosi jogainak gyakorlását így átadnák a BVH-nak.

Jelenleg a BKK ellátja a neki átadott közlekedésszervezői és közútkezelői, valamint taxiállomás-üzemeltetési, behajtási és parkolásirendszer-működtetési feladatokat, továbbá közlekedésfejlesztési projekteket készít elő és valósít meg. A javaslat szerint a helyi közösségi közlekedés szervezése és ellátása iránt megfogalmazott tulajdonosi, szakmai, finanszírozási igények biztosítása érdekében „célszerű és indokolt a BKK és cégcsoportja jelenlegi elemzése és felülvizsgálata”.

Ez maradna a BKK-nál
Az előterjesztés szerint a közlekedésszervezői feladatellátás alapvetően továbbra is a BKK feladatkörét képezné. A közutak kezelésével, fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos közfeladatokat azonban – mint olvasható – a „jelenleginél hatékonyabb” ellátásuk érdekében elvennék a cégtől, és a BKK Közút kapná meg őket. A jövőben önálló gazdasági társaságként működő BKK Közút a saját nevében és javára szedné be a közútkezelési díjakat, és ugyancsak oda csoportosítanák át a taxiállomásokkal kapcsolatos feladatokat. A személyszállítási szolgáltatás és az azt közvetítő szolgálatok ellenőrzése a BKK-nál maradna.

A közlekedésfejlesztési projektekkel kapcsolatban arról írnak, hogy célszerű lenne, ha a BKK a már folyamatban lévő és közeli lejárású fejlesztési feladatokban eljárna a mielőbbi lezárás érdekében. A többi folyamatban lévő vagy tervezett fejlesztésekkel kapcsolatos feladatokat pedig megosztanák a Főpolgármesteri Hivatal, a BKK, a BKK Közút, a BKV és az Enviroduna között.

A Fővárosi Közgyűlés november 26-án első napirendi pontként tárgyalhatja – zárt ülésen – a Budapesti Városigazgatósági Koncepció alapelveinek meghatározását, és meghozhatja a városüzemeltetési feladatok ellátásának rendszerére irányuló előzetes döntéseket. Ehhez a napirendi ponthoz kapcsolódik a közlekedésszervezési koncepció alapelveinek meghatározásáról szóló javaslat. A testület ezek mellett még ötvenöt javaslatról dönthet szerdán.”

Forrás:
Átkerül-e a BKK a városigazgatás kezébe?; mno.hu/MTI; 2014. november 20.

A mostani államreform a bürokráciacsökkentés programja

„A minisztériumok által elkészített jogszabályokban lévő veszélyekre hívja fel a figyelmet az Államreform Bizottság. A testület vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: a mostani államreform a bürokráciacsökkentés programja.

Eddig három érdemi ülése volt az Államreform Bizottságnak november eleje óta – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a testület vezetője, Patyi András. A bizottság öt kiemelt feladata az állami humántőke, az állami szolgáltatások és az állami ügyintézés reformja, a területi közigazgatás átalakításának folytatása, valamint a jogszabályok felülvizsgálata.

„Mi egy döntés előkészítő, javaslattevő, értékelő szerv vagyunk, tehát sokkal fontosabb, hogy megjelenjenek szempontok, adott esetben veszélyek, adott esetben aggályok” – fogalmazott Patyi András.

A mostani államreform a bürokráciacsökkentés programja – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora.

„A jogszabályok deregulációja alapvető eszköze az ügyintézés reformjának, illetve az adminisztratív terhek csökkentésének. Egy közigazgatási ügy vagy egy állami szolgáltatás intézésével összefüggő kötelező eljárási lépéseket még jogszabály tartalmazza” – tette hozzá.

Patyi András szerint a jogalkotónak kötelező kivezetni a már nem alkalmazott jogszabályokat, a felülvizsgálatnak a tartalmi kérdéseket kell érintenie. ”

Forrás:
A mostani államreform a bürokráciacsökkentés programja; InfoRádió; 2014. november 20.

Közigazgatási, politikai informatika

400 milliós fejlesztés a KSH-nál

„Mintegy 400 millió forintból fejlesztette honlapját, elektronikus adatgyűjtési szolgáltatásait és a hozzá kapcsolódó infrastruktúrát a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), amivel egységesebbé és hatékonyabbá válik az adatgyűjtés és az ügyintézés – mondta Vukovich Gabriella, a KSH elnöke csütörtökön Budapesten.

Az Európai Unió társfinanszírozásában megvalósult projektet záró sajtótájékoztatón a KSH elnöke hozzátette: lényeges paradigmaváltás volt az, hogy 2013-tól az adatszolgáltatók részérre lehetővé vált a kérdőívek elektronikus kitöltése. Most ezt a rendszert fejlesztették tovább, jelentősen javítva az adatgyűjtés minőségét és hatékonyságát is.

A projekt eredményeképpen a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai (többek között a minisztériumok, kormányzati szervek) egységes online alkalmazáson keresztül érhetik el a KSH adatbázisát, küldhetik be az adatokat.

A másik nagy része a fejlesztésnek az ügyfélszolgálati contact center és a tudásbázis kialakítása volt – folytatta a KSH elnöke. Jelentős előrelépés, hogy a rendszer sztenderd, egységes ügyintézési módokat tesz lehetővé, amelyeken az ügyfelek nyomon is tudják követni, hogy áll az ügyük, amit elindítottak a contact centerben – tette hozzá.

Egyszerűbb adatigénylés
Kópházi József projektvezető a fejlesztést ismertetve elmondta, hogy a létező rendszereket, munkafolyamatokat akarták hatékonyabbá tenni és megnyitni a világ felé. A már meglévő elektronikus adatgyűjtő és adat-előkésztő informatikai rendszerekre, illetve a KSH portálra alapozták a fejlesztést. A projekt segítségével ezek a rendszerek már külső felhasználók, a Hivatalos Statisztikai Szolgálat adatgyűjtői számára is elérhetők. Kiemelte, hogy a mostani fejlesztés részeként 50 új kérdőívet integráltak az elektronikus rendszerbe, így az ma már 138 gyűjtés adatainak fogadására képes.

A projekt keretében többek között jelentős infrastruktúra-fejlesztés, hálózatbiztonsági eszközök, szerverek, szoftverek beszerzése, hálózati kapacitásnövelés valósult meg – mondta Kópházi József.

Bódiné Vajda Györgyi, a projekt e-ügyfél munkacsoportjának vezetője elmondta: a továbbfejlesztett contact center egyszerű, egycsatornás elérést biztosít a KSH felé a külső felhasználó számára. Az informatikai rendszerek használatával egyszerűbben küldhetik be adatigényléseiket, megrendeléseiket a felhasználók. Később a fizetős adatszolgáltatás rendelése esetén interneten keresztül történik majd a fizetés is – tette hozzá.”

————

„A „KSH Portál, elektronikus adatgyűjtési szolgáltatás és üzemeltetési infrastruktúra fejlesztés” tárgyú projekt zárása

A Központi Statisztikai Hivatal 2014. december 31-én zárja az EKOP-2.A.2-2012-2012-0013 azonosítási számú, „KSH Portál, elektronikus adatgyűjtési szolgáltatás és üzemeltetési infrastruktúra fejlesztés” tárgyú, Európai Unió által társfinanszírozott projektjét.

A Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember 11-én az EKOP-2.A.2-2012-2012-0013, Európai Unió által társfinanszírozott pályázat keretében „KSH Portál, elektronikus adatgyűjtési szolgáltatás és üzemeltetési infrastruktúra fejlesztés” című pályázat megvalósítására 399.954.000 forint összegű támogatást nyert.

A pályázat projektnyitó értekezletére 2013. október 1-én, a projektzáró értekezletre pedig 2014. november 20-án került sor. A projektzáró értekezleten a projektvezető beszámolt a projekt céljairól, a projekt lefolyásáról és az elért eredményekről.

A projekt közvetlen eredményei:

  • A Központi Statisztikai Hivatal, ELEKTRA elnevezésű elektronikus adatgyűjtő rendszerének továbbfejlesztésével lehetővé tette a Hivatalos Statisztikai Szolgálat adatgyűjtői részére az adatgyűjtő rendszer használatát. Az ELEKTRA rendszer eddig kizárólag a KSH adatgyűjtéseinek lebonyolítására szolgált, ELEKTRA-TIR elnevezésű tevékenységirányító alrendszere csak a hivatal belső hálózatáról, a KSH adatgyűjtői részére volt elérhető. Az ELEKTRA-TIR alrendszer a projekt eredményeként mostantól hozzáférhető a Hivatalos Statisztikai Szolgálat adatgyűjtői részére is.
  • A KSH munkatársai az elektronikusan gyűjtött statisztikai adatokat az ADEL adat-előkészítő informatikai rendszer segítségével ellenőrzik és javítják. A projekt keretében elkészült az ADEL rendszer funkcionalitásához a Hivatalos Statisztikai Szolgálat adatgyűjtői részére is hozzáférést biztosító Web-ADEL rendszer.
  • A KSH az ELEKTRA rendszert 2012. október 1-én helyezte éles üzembe, majd adatszolgáltatói részére 2013. január 1-től tette kötelezővé a használatát. Ma a rendszer 138 adatgyűjtés adatainak fogadására képes. Az EKOP-2.A.2. ebből a Hivatalos Statisztikai Szolgálat összesen 50 új adatgyűjtésének elektronizálását támogatta, melynek eredményeként 105 KSH által végzett és 22 NFM, illetve BM által működtetett adatgyűjtés történik az ELEKTRA rendszerben.
  • Szintén a projekt eredményeként készült el a Hivatalos Statisztikai Szolgálat adatszolgáltatói és a KSH adatainak felhasználói részére a KSH portálról elérhető ügyfélszolgálati rendszer. Az ügyfélszolgálati rendszer lehetőséget ad az elektronikus kiadványok, egyedi adatállományok, statisztikai kimutatások megrendelésére, az elektronikus adatszolgáltatással kapcsolatos statisztikai szakmai és technikai segítségnyújtásra, jogszabályok és statisztikai adatok értelmezésére vonatkozó kérdések megválaszolására, az elektronikus adatgyűjtő és tájékoztatási rendszerekkel kapcsolatos hibabejelentésekre, panaszok kezelésre. Az ügyfélszolgálati rendszer részeként működő „tudásbázis” a gyors ügyintézést támogatja azzal, hogy a benne megtalálható válaszok, információk az esetek egy jelentős részében szükségtelenné teszik az ügyintéző közreműködését.
  • A felsorolt új, vagy továbbfejlesztett alkalmazások magas szintű rendelkezésre állását a projekt keretében végrehajtott IKT infrastruktúra fejlesztés biztosítja. Ennek során a KSH bővítette központi feldolgozói és hálózati kapacitását, és új védelmi eszközök üzembe helyezésével növelte informatikai rendszerének üzembiztonságát.

A projekt közvetett eredményei:

  • A KSH statisztikai adatgyűjtési módszertana részben informatikai rendszereiben testesül meg. Az ELEKTRA-TIR és a Web-ADEL rendszerek használatával ez a módszertan természetes módon érvényesül a Hivatalos Statisztikai Szolgálaton belül is.
  • A már két év kedvező tapasztalataival rendelkező informatikai rendszerek használatának kiterjesztése, és az ügyfélszolgálati rendszer bevezetése a statisztikai adatgyűjtések költségeinek csökkenéséhez, az adatszolgáltatói terhek mérsékléséhez vezet, végeredményben az adatminőség javulását eredményezi.

”

Forrás:
400 milliós fejlesztés a KSH-nál; mno.hu; 2014. november 20.
A KSH portál, elektronikus adatgyűjtési szolgáltatás fejlesztésének projektzáró értekezletére került sor november 20-án; Központi Statisztikai Hivatal; 2014. november 21.
EKOP-2.A.2 – Ágazati pályázat a közigazgatási szolgáltatásokhoz való hozzáférést támogató fejlesztésekre; Széchenyi 2020

Mindenütt adatok vannak

A Budapest Open Knowledge Meetup munkaközösség következő összejövetele 2014. november 25-én lesz, 18h30-kor lesz.
Helyszín: Colabs – Buda, 1016 Budapest, Krisztina krt. 99., Budapest, (térkép)

Előadások
Martin Alvarez (ePSI Platform, W3C Spain): A közszféra információinak újrahasznosítása Európában (PSI Reuse in Europe)
Az előadó különböző sikeres (és nem annyira sikeres) kezdeményezésekről fog beszélni a nyílt adatok és a közszféra információinak területén, európai példákra támaszkodva. A felmerülő lehetőségeket és problémákat a közszféra szervezetei, a különböző szervezetek, az állampolgárok szemszögéből szemlélve.

Lebhardt Olivér, a VS.HU főszerkesztője, arról fog beszélni, hogy hogyan lehet nagy adattömegek alapján történetet írni.

Forrás:
Data is everywhere; Budapest Open Knowledge Meetup

Botrány Lengyelországban: Csődöt mondott a választási informatika is

„A lengyel miniszterelnök bírálta az ellenzék vezetőit azért, mert kétségbe vonták a helyhatósági választások szombat éjjel nyilvánosságra hozott hivatalos eredményét.

„Kétségbe vonni a választások eredményeit, miként azt teszik az ellenzék vezetői, csak pártjaik érdekét szolgálja… Ez kísérlet a demokrácia alapjainak megsemmisítésére – közölte Ewa Kopacz a kormányzó Polgári Platform (PO) varsói tanácskozásán.

Kopacz hangsúlyozta, hogy lezártnak tekinti a választások első fordulóját. Az eredmény megkérdőjelezése a demokrácia alapjainak lerombolásával egyenlő – tette hozzá.

A választási törvény megváltoztatását, a most megválasztott önkormányzati testületek mandátumának lerövidítését, előre hozott helyhatósági választások meghirdetését követelő Jog és Igazságosság (PiS), valamint a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) vezetőiről Kopacz úgy vélte: „nyilvánvaló, hogy Jaroslaw Kaczynskinak túl keskeny a demokrácia ösvénye, de mint kiderült, ma a saját államuk ellen küzdő harcosok koalíciójához Leszek Miller is csatlakozott”.

Az egy hete rendezett választásokon a kormányzó jobbközép Polgári Platform szerezte meg a legtöbb képviselői helyet a vajdasági közgyűlésekben a szombat éjjel nyilvánosságra hozott eredmények szerint. A hivatalos eredmények jelentősen eltérnek a szavazás napján készített közvélemény-kutatásoktól, és minden bizonnyal tovább fokozzák a voksok nehézkes számlálása miatt már megnövekedett belpolitikai feszültséget.

A pénteken lemondott országos választási bizottság munkáját illetően Kopacz kiemelte: le kell vonni a következtetéseket azokkal szemben, akik lejáratták e fontos választási intézményt. „Ezt azonban törvényes úton kell tenni” – tette hozzá.

A sokáig akadozó választási eredményhirdetésről szólva Lech Walesa volt államfő vasárnap kijelentette: „Rosszul fest az a demokrácia, amelyben az ennyire egyszerű dolgok ennyire zavarosak””. Ugyanakkor kizárta a választások megismétlését. „Ez nagyon drága lenne, de tegyünk valamit, hogy ilyen helyzet ne forduljon elő többé” – mondta.”

———-

„…Magas nekik az informatika
A szavazatok összeszámlálása a vártnál tovább húzódott, miután a választási bizottság – Ewa Kopacz miniszterelnököt idézve – nem boldogult az elektronikus rendszerrel. Az informatikai problémára hivatkozva egyes pártok a választás megismétlését követelték. A választási bizottság még pénteken testületileg lemondásra kényszerült, bár a bizottság a november 30-án esedékes második forduló eredményhirdetéséig, azaz december elejéig poszton marad.

A bonyolult választási rendszer alapján a lengyelek múlt vasárnap a három szinten – községi, járási és vajdasági szinten – működő önkormányzati szervekbe mintegy 47 ezer tisztségviselőt, köztük 2500 polgármestert választottak…”

————

„… Viszont a választások informatikai rendszere teljesen csődöt mondott: tizenegynéhány órával az urnák zárása után a fővárosi adatok feldolgozási aránya például még nem érte el az egy százalékot. Az Országos Választási Bizottság elnöke ugyan közölte, hogy a hibákat elhárították, és gőzerővel dolgozzák fel a beérkezett adatokat, de a Legfelső Ellenőrző Kamara máris vizsgálatot rendelt el az informatikai rendszert illetően, igaz ezt a vizsgálatot csak januárban kezdik el…”

Forrás:
A lengyel miniszterelnök bírálta a választások eredményét kétségbe vonó ellenzéket; InfoRádió/MTI; 2014. november 23.
Lemond a lengyel választási bizottság; Hegyeshalmi Richárd; Index.hu; 2014. november 23.
A választások kettéosztották Lengyelországot; B. Varga Júlia; LengyelNet; 2014. november 17.

3. Nyílt forráskódú térinformatika munkaértekezlet

„A munkaértekezlet célja az volt, hogy a magyarországi felhasználókat összehozza, a felhasználói kört bővítse, lehetőséget biztosítson az információk megosztására.
OSGeo magyar csoport (elérhető a LinkedIn-en)
2014. november 21.
Program
…
Berényi Attila (GISLab): Webtérképek az energiaiparban – esettanulmány (15 perc)
Miben különleges az energiaipar? Hogyan használhatóak a nyílt forráskódú térinformatikai eszközök (különös tekintettel a webtérképekre) ebben az iparágban? Milyen problémákkal találkozhatunk egy olyan rendszer bevezetésekor, amely nem a nagy szoftvercégek jól ismert programcsomagjaira épül? Milyen naprakész technológiákat alkalmazhatunk meglévő rendszerünk fejlesztésére, tökéletesítésére? Többek között ezekre a kérdésekre kaphatunk választ egy konkrét SaaS implementáció bemutatása közben.
…
Padányi-Gulyás Gergely (LLTK): Desktop GIS a weben? – a Heron bemutatása az ÉMO Építésügyi Modulján keresztül (15 perc)
A térinformatikai szoftverek jellemzően asztali alkalmazások, melyek kinézetükben többé-kevésbé egységesek: térképablak, rétegfa, ikonsor stb. A nyílt forráskódú Heron Mapping Client (MC) elősegíti a böngésző alapú webes térképes alkalmazások készítését. A Heron a GeoExt JavaScript toolkit fölé épül, felhasználva és továbbfejlesztve annak elemeit. A Heron úgy használja ki a GeoExt nyújtotta lehetőségeket, hogy közben minimális programozást igényel: meglévő panelek megfelelő konfigurációjával kis erőfeszítéssel gazdag webes térképes alkalmazásokat tudunk készíteni. A Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft egyik legutóbbi munkája, az építésügyi hatósági ügyintézés web-GIS platformon történő megvalósítása is Heron-ra épült. Az előadás során az ÉMO Építésügyi Modulján keresztül kerül bemutatásra ez a toolkit.

Schmauder Tamás (FÖMI), Sándor Csaba (ViaMap): Digitális Légifilm Archívum – fentről.hu (15 perc)
A digitális légifilm archívum szakmai háttere: légifilmtár, szkennerek, szkennelés. fentrol.hu fejlesztői szemmel, avagy mit kezdjünk a weben 65.000 db 300MB-os TIFF-fel PostGIS, Mapserver, OpenLayers, gdal környezetben.
…
Mikus Gábor: Nyílt forráskódú térinformatika a mezőgazdasági igazságügyi szakértésben (20 perc)
A bíróságok polgári peres vagy közigazgatási ügyeik tárgyalása során sok esetben kerülnek szembe különböző mezőgazdasági szakkérdésekkel. Ha a jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, mellyel a bíróság nem rendelkezik, akkor a bíróság ezeknek a megválaszolására igazságügyi szakértőt rendel ki. A szakértő feladata, hogy a feltett kérdéseket szakmailag alátámasztott módon megválaszolja, és ezzel az ügy lezárását előmozdítsa. A mezőgazdasággal kapcsolatos peres ügyekben sok esetben több évvel korábbi, a gazdálkodás térbeliségére is vonatkozó szakkérdéseket kell megválaszolni. Ezeknek a problémáknak a megértésében, megfejtésében és a válaszok dokumentálásában jelentenek nagy segítséget a távérzékelési és térinformatikai eszközök. Néhány, a gyakorlatban előforduló eseten keresztül mutatom be a mezőgazdasági igazságügyi szakértésben előforduló térinformatikai megoldásokat.

Sőrés László (MFGI): Földtani adatszolgáltatás INSPIRE alapokon, nyílt forráskódú eszközökkel (15 perc)
A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) nyilvános adatainak jó része az INSPIRE direktíva hatálya alá esik. A geológia, geofizika, bányászat, környezetvédelem területén számos témakörben szabványos kereső, megjelenítő és letöltési szolgáltatásokat fejlesztünk, amelyek alapvetően saját fejlesztésű és szabad forráskódú szoftverekre épülnek. Az INSPIRE konform adatszolgáltatás a térképi metaadatok publikálásán túl a térképi alakzatok mögötti adatbázis tartalom szabványos megosztását is jelenti. Komoly kihívást jelent a meglevő adatrendszerek szerkezetének leképezése az INSPIRE adatmodellre, és az új tartalmi, formai elvárásoknak megfelelő tartalomszolgáltatás kialakítása. A szabványos adatrendszerkezet és a nyílt web szervizek használata eddig nem látott szintű adatintegrációt tesz lehetővé, ráadásul adatcentralizáció nélkül. Az előadás néhány jellemző példán keresztül bemutatja az „INSPIRE gondolat” megvalósításának egy módját, és kiaknázásának lehetőségeit. A bemutatott példák másoknak is hasznos útmutatóul szolgálhatnak az új európai téradat infrastruktúrába való betagozódás első lépéseihez.

Pődör Andrea (Geo), Siki Zoltán (BME): Geoforall oktató laborok világhálózata (15 perc)
Az OSGeo, az ICA és az ISPRS támogatásával 89 labor jött létre (2014. október 2-i adat), elsősorban felsőoktatási intézményekben, a nyílt forráskódú térinformatikai szoftverek oktatására. Két ilyen labor is található Magyaroszágon (GEO Székesfehérvár, BME Budapest).

Burai Sarolta, Varga Orsolya (DE): Statisztikai számítások településföldrajzi vizsgálatokhoz (10 perc)
Napjainkban a térinformatika számos területen alkalmazható, így többek között a településföldrajzban is. A szoftverek hozzáférhetősége a felhasználási területek nagyságával ellentétben viszont igen csak korlátozott, ezért én a vizsgálataim során egy olyan szoftvert választottam ami mindenki számára elérhető. A kutatásom során QGIS-ben végeztem térbeli középpont, illetve legközelebbi szomszéd index számítást. Ezen statisztikai módszerek alkalmazását kívánom előadásomban bemutatni… ”

Forrás:
3. Nyílt forráskódú térinformatika munkaértekezlet; BME Általános- és Felsőgeodézia tanszék; 2014. november 21.

Informatika, távközlés, technika

Okos város: Szolnokon az emberek biztonságban érzik magukat

„A korszerű ict-technológiák és szolgáltatások alapjaiban segíthetik egy város életének megszervezését a közszolgáltatásoktól kezdve a városi közlekedésen, az egészségügyön, az oktatáson és a kereskedelmen át egészen a helyi, önszerveződő közösségek támogatásáig.

A Magyar Telekom számára – az infokommunikációs iparág sajátosságaiból adódóan – kiemelten fontos az innováció. Nemcsak kiszolgálója akar lenni a technológia fejlődéséből következő ügyféligényeknek, hanem az ügyfélélményt innovatív és minőségi szolgáltatásokkal erősítve alakítója, formálója az infokommunikációs piacnak a legkorszerűbb technológiáknak és infrastruktúráknak köszönhetően. Az innováció a magyar gazdasági fejlődés, erősödés, a jövőbeli sikeresség motorja – fejtette ki Pukler Gábor, a Magyar Telekom innovációs és üzletfejlesztési igazgatója.

A T-City és Szolnok szerepe
A szolnoki smartcity-tesztek során nemcsak a tesztelésre szánt termékre, szolgáltatásra kellett odafigyelni, hanem arra is, hogy a tesztelők milyen könnyen és gyorsan értik meg, fogadják be a szolgáltatást, hogy az kellően felhasználóbarát-e. Mára pontosan tudjuk, hogy mennyire fontos a digitális írástudás elterjesztése – mondta el az innovációs igazgató. A T-City tesztek az Intelligens közösségi kártyarendszer, az energiamenedzsment, vagy a biztonság témakörében a Városőrző, amelynek bővítését most bejelentették.

A T-City program többet adott számunkra, mint egy hagyományos fejlesztési program. Valós idejű visszajelzéseket és fejlesztési irányokat látunk a város lakosain és intézményein keresztül. Az elmúlt hat év sok tapasztalatot és ismeretet biztosított számunkra, ami a Telekom csoportot a digitális városok piacának is meghatározó szereplőjévé emelte – mondta Pukler Gábor.

Ict-lehetőségek a városbiztonságban
A Magyar Telekom az AR Elektronikával és szolnoki önkormányzattal együttműködve indította el 2011-ben a Városőrző tesztprojektet. Öt berendezést telepítettek Szandaszőlős városrész ki- és bevezető útjaihoz, valamint a belváros egyik forgalmas kereszteződésébe. Eddig a projekt több bűntény felderítését is közvetlenül segítette.

A Városőrző tipikusan ict-tesztprojektként bebizonyította hasznosságát a bűnmegelőzésben, és a lakosság szubjektív biztonságérzetének növelésében is. A modern biztonságtechnikai eszközök mellett használja a mobil technológiát, arra feljogosított felhasználói számára elérhetővé teszi minden előnyét: okostelefonon, tableten is elérhetők a kamerák képei.

További 16 kamerát telepítünk Szolnok területén. A Városőrző kibővítése a Telekom számára is fontos, mert így képes a jövő fejlesztési irányait támogatni. Szolnok bevezető útjaira, fontosabb közlekedési csomópontjaira és köztereire is kerül kamera – a rendszer fontos információkat nyújt a város közlekedési rendszerének fejlesztéséhez. Mindez olyan big data adattömeg, amely egy smartcity számára elengedhetetlen a komplex, integrált és intelligens városirányítási rendszer kiépítéséhez, működtetéséhez – festette föl a közeljövőt Pukler Gábor.

Okos városok
Az ict segítségével a város interaktív, hatékony kommunikációs csatornákat alakíthat ki, digitálisan érett közösséget építhet, biztonságot teremthet, és költséghatékonyan működtetheti intézményrendszerét.

Két fő smartcity-iskolát különböztethetünk meg; az egyik kisebb, szigetszerű innovatív szolgáltatásokra épül, amelyek idővel integrálódhatnak. Ezek önfenntartó, független szolgáltatások, termékek, azaz inkább csak okosabbá tett városokról beszélhetünk. A másik iskola szerint az egész város egy „okos alapinfrastuktúrára” épül. A rendszer rengeteg szenzorral „figyeli” a város minden rezdülését, ezt egy big data adattárházba szervezi és minden intelligens szolgáltatás az adatokból kinyert információkra épül.

Kevés város engedheti meg magának, hogy az első modellt, tapasztalatainak felhasználását kihagyva, egyből a második megvalósításával indítsa el saját smartcity koncepcióját. A második modell esetében, legalábbis a magyarországi viszonylatokat tekintve, mindenképp szükség van olyan, már létező innovatív alapszolgáltatásokra, amelyek „eltartják” az alapinfrastruktúrát; annak telepítését és üzemeltetését relatív rövid, előre kalkulálható megtérüléssel finanszírozzák – szögezte le Pukler Gábor.”

Forrás:
Szolnokon az emberek biztonságban érzik magukat; Szolnokon az emberek biztonságban érzik magukat; IT Business; 2014. november 5,

A bit elszáll, a papír megmarad

„A történelem szellemei leszünk, ha nem teszünk valamit a digitális adatok megőrzéséért – riogat Vinton Cerf, akit az internet atyjaként szoktak emlegetni, 2005 óta pedig a Google hivatalos evangélistája. A Heidelberg Laureate Forumon – ahol a Nobel-díjnak megfelelő matematikai és számítástechnikai díjjal kitüntetett tudósok és tehetséges fiatal kutatók találkoznak – tartott előadásában és az azt követő sajtóbeszélgetésen hangsúlyozta, hogy nemcsak a felejtéshez, de a megőrzéshez is jogunk van, ám ennek jelenleg még rengeteg technikai és elvi akadálya van. [A fórumnak ez volt a témája ebben az éveben. Szerk.]

Már most nehéz lenne az internet történetének fontos eseményeit rejtő dokumentumokat felkutatni, meséli Vinton Cerf. Eleinte leginkább papíron dolgozták ki a folyamatot, de ahogy könnyebbé tették a közös munkát az email megalkotásával, azzal egy időben nehezebbé tették az archiválást. A kezdeti levelezéshez ma már nem tudnak hozzáférni, fontos párbeszédek vesztek el. Így az az abszurd helyzet állt elő, hogy 1960 jobban látható lesz majd száz év távlatából, mint 1980 – mondja Cerf.

A papíralapú adatmegőrzés természetesen sok esetben ma már nem jelent megoldást, nem csak a papírmennyiség miatt, hanem például a kép-, videó- és hangfájlok, vagy a nem statikus tartalmak miatt sem. Ráadásul már most szembesülhetünk azzal, hogy a régebbi formátumban mentett dokumentumainkat nem tudjuk megnyitni. Nem is beszélve arról, hogy a fizikai mérések eredményeinek későbbi értelmezése is gondot okozhat, hiszen az adatsorok csak akkor jelentenek bármit is, ha ismerjük a mérést végző eszközt jellemzőit, például, hogy miként kalibrálták, illetve a mérés egyéb körülményeit is. Azaz a metaadatokat, az információ járulékos adatait is ismernünk és rögzíteni kell. Ez hamar bonyolulttá válhat, figyelmeztet Cerf. Hiszen archiválnunk kell a szoftvereket is, amelyek generálták az adatokat, ehhez engedélyre van szükségünk, hogy elmentsük a forráskódot. Ha megvan, akkor tudnunk kell, hogyan fordítsuk le a forráskódot, ehhez a programnyelv archiválása is szükséges, ám a futó program függhetett az operációs rendszertől is, így tudni kell, hogy melyik operációs rendszer melyik verziójában futott a program és így tovább. „Láthatjuk, milyen gyorsan válhat nagyon komplikálttá a kérdés és nőhet nagyon gyorsan az információk mennyisége, melyekre emlékeznünk kell.” – mondja Cerf.

Több száz résztvevővel rendezett az UNESCO a digitális adatmegőrzésről konferenciát Vancouverben két évvel ezelőtt. „Bár nem találtunk megoldást, de megnyugtatott a gondolat, hogy van ötszáz ember, aki aggódik emiatt.” – mondja Cerf, aki több technikai kihívásra és érzékeny kérdésre is felhívta a figyelmet. Egyrészt a központi szabályozás és az internet demokratikus működése között kell egyensúlyt találni. Másrészt a felejtéshez, vagy inkább feledettséghez való jog mellett az emlékezés jogát is meg kell teremteni. Emellett az adatbiztonság is ellentmondásos kérdéseket vet fel: a történészek számára az adatok könnyebb hozzáférhetősége a fontos, viszont cégek, magánszemélyek az adataik minél biztosabb védelméért harcolnak. Ehhez a hozzáférés szabályozását kell jól kidolgozni, mondja Cerf, és hozzáteszi, hogy egy adat mentésekor azt is fontos rögzíteni, hogy ki férhet hozzá az adott adathoz, és érdemes meggondolni, hogy ezt a fajta védelmet hány évig kell, vagy szabad biztosítani, mennyi év után évülhet el.

A válasz egyszerű, elég a fontos adatokat mindig az újabb és újabb formátumba konvertálni, a többi mehet a kukába – javasolják gyakran megoldásként Vinton Cerfnek. Ám ő nem győzi hangsúlyozni, hogy mi nem vagyunk hivatottak eldönteni a jelen kor adatairól, hogy mi fontos, és mi nem. Amikor 1973-ban egy kaliforniai hotel konferenciaszobájában kidolgozták Robert Kahnnal az összekapcsolt hálózatok alapjait, egy sárga papírtömbbe jegyzeteltek. A titkárnő, miután legépelte, kérdezte, hogy megtartsa-e a papírokat. Ők azt válaszolták, hogy csak dobja ki nyugodtan. Ma ezt a könnyelműséget sokan felhánytorgatják nekik. És hogy Vinton Cerf mennyire bízik a megoldásban? A legtöbb, általa fontosnak tartott dokumentumát azért biztos, ami biztos, kinyomtatja.”

Forrás:
A bit elszáll, a papír megmarad; Mécs Anna; Index.hu; 2014. november 19.
Lásd még: Vint Cerf on being forgotten or remembered és Vinton Cerf warns about digital oblivion

Dányi Gábor – Cél: a versenyképes IKT-szektor

„Fontos, hogy olyan projektek szülessenek, melyekben dominál az IKT és az informatikai tartalom, ezáltal tud növekedni az informatika és IKT piac is – emelte ki Dányi Gábor, az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár. Ezzel együtt pedig elengedhetetlen egy versenyképes IKT szektor fejlesztése és a digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása – tette hozzá. Az államtitkár ezen kívül ismertette a GINOP források felhasználását és a jogszabályi újításokat is.”

Forrás:
Dányi Gábor – Cél: a versenyképes IKT szektor – Infotér 2014, videó ; Informatika a Társadalomért Egyesület; 2014. november 21.

Laufer Tamás – Informatikusok képzésével a fejlődésért

„Az internet a jövő, de valójában már a jelen – de mit is jelent mindez napjainkban? Ezzel a kérdéssel is foglalkozott Laufer Tamás az 5. Infotér Konferencián. Az IVSZ elnöke kifejtette: az IKT minden iparterületet átformál, és a következő években jelentős változásokat fog hozni a mindennapjainkba. A becslések szerint ugyanis 2016-ra már elérjük az egy zetabyte adatot, 2013-2018 között ötszörösére nő az adatforgalom, pár év múlva pedig annyi M2M eszköz lesz, mint a Föld összlakossága. Hangsúlyozta továbbá azt is, hogy ehhez a fejlődéshez lényeges az informatikusok képzése, hiszen az évtized végére egymillió szakembert keresnek majd Európán belül.”

Forrás:
Laufer Tamás – Informatikusok képzésével a fejlődésért – Infotér 2014, videó ; Informatika a Társadalomért Egyesület; 2014. november 21.

Jelentés: digitálissá lesz a világ

„Az Ericsson Mobilitási Jelentésének legfrissebb kiadása a világ számos hálózatából származó nagy adathalmaz (big data) segítségével átfogó és friss információkkal mutatja be a mobil távközlés új irányvonalait, és a mobil technológiák gyors ütemű terjedését: az előrejelzések szerint 2020-ig a világ 6 évesnél idősebb lakossága 90 százalékának lesz mobiltelefonja. Ezen túlmenően pedig az okostelefon előfizetések is valószínűleg elérik a 6,1 milliárdos csúcsot.

India és Kína mutatja a leggyorsabb ütemű növekedést, itt 2014 harmadik negyedévében 18 millió, illetve 12 millió új mobilelőfizetést könyveltek el.

Okostelefonok: idén 800 millió új előfizetést kötnek
Az okostelefonok terjedése igen gyors. A 2014 harmadik negyedévében eladott összes mobiltelefon 65-70 százaléka volt okostelefon, 2013 azonos időszakában még csak 55 százalék volt ez az arány.

A növekvő eladási arányok ellenére, amely az év végéig 800 millió új előfizetést fog jelenteni, az ágazatban még mindig jelentős növekedési lehetőségek rejlenek. Az okostelefonok ma még csak 37 százalékát teszik ki a mobil előfizetések teljes számának, ami azt jelenti, hogy még számos előfizető állhat át azokra a változatokra, melyek sokkal több mindent tudnak, és az internetezni is lehet velük.

A jelentés szerint az elkövetkezendő években igen felgyorsul a folyamat és az előfizetések mai 2,7 milliárd darabos száma 2020-ig várhatóan 6,1 milliárdra nő.

A videó a legnagyobb és leggyorsabban növekvő szegmens
A videó továbbra is uralkodó helyzetben van a mobil hálózatokon: a 4G-vel lefedett hálózatokon jelenleg a mobilforgalom 45-55 százalékát teszi ki, ami jórészt a valós idejű filmnézésnek (videóstreaming) és az egyre jobb minőségű kép hozta élménynek köszönhető.

Más online alkalmazások részeként is egyre nagyobb szerepet kap a videó, például a hírekben vagy reklámokban, illetve a közösségi média egyes területein. Egyúttal a videónézést a YouTube-hoz hasonló független műsorszolgáltatók (OTT) szolgáltatásainak és tartalmainak egyre bővülő köre is serkenti.

A videónézésére alkalmas eszközök is gyorsan fejlődnek. Számos eszköznek nagyobb már a képernyője, ezzel jobb képminőség érhető el, ami viszont nagyobb adatfogyasztást eredményez. Lassan már mindenféle eszköztípuson kiváló minőségben nézhető film, akár otthon vagyunk, akár valahol menet közben.

A jövőbeni kilátások tekintetében az Ericsson becslése szerint a mobilhálózatokon bonyolított videóforgalom 2020-ra tízszeresére nő majd, és eddigre a teljes mobiladatforgalom 55 százalékát fogja kitenni.

5G: előfizetések a láthatáron
Az 5G kereskedelmi célú bevezetésére várhatóan 2020-ban kerül sor és az előrejelzések szerint ennek a technológiának az előretörése sokkal gyorsabb lesz, mint a 4G LTE rendszereké, ahogyan a 4G is gyorsabban elterjedt, mint a 3G. A különbség ebben az esetben az, hogy az új rádiós technológiákon kívül az 5G a meglévő mobil rádiós hozzáférési- (mint amilyen a 3G és 4G), a felhőalapú-, valamint a maghálózati technológiákat is magában fogja foglalni, hogy teret biztosítson annak a több ezer új alkalmazásnak, amelyek addigra a mobil technológiákra szeretnék alapozni működésüket. Az 5G elterjedését nagyrészt olyan új típusú felhasználási területek fogják előmozdítani, mint amilyen a gépek közötti kommunikáció.

A Mobilitási Jelentés bemutatása során elhangzott egy jó példa a technológia kihasználására, melynek segítségével a különböző városstruktúrákat kiszolgálandó, személyre szabott megoldásokat készíthetünk. Gondoljunk a manhatteni merőleges és egyenes utcaszerkezetre, szemben Budapest kanyargós történelmi szerkezetére, vagy akár a néhány emeletes belvárosi téglaépületekre, illetve a New York-i felhőkarcolók vasbeton és foncsorozott üvegvilágára.

Az első példában a városi közlekedés automatikus és biztonságos irányítása kíván különböző megoldásokat. A második példában pedig, a jelentésben is bemutatott beltéri lefedettség kérdésében – ahol Budapest szerencsésebb helyzetben van – az új mm-es hullámhosszú rendszerek és a meglevők, például az Ericsson Radio DOT rendszerére alapuló megoldásai nyújthatnak majd megoldást. Egy harmadik példában a déli Central Park forgalom mintái hasonlóbbak a kereskedelmi- és üzleti területekhez, mint a pihenőövezetekhez. ”

Forrás:
Jelentés: digitálissá lesz a világ; Híradó.hu; 2014. november 19. (a cikkhez grafikonok is tartoznak)
Ericsson Mobilitási Jelentés – magyarul és angolul is letölthető (zip-fájl)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Magyarország Európa kutatási-innovációs térségévé válhat

„Az európai gazdasági növekedést elősegítő kutatások gyakorlati hasznosításának felgyorsulását eredményezheti, ha az uniós országok régiónként összpontosítják az adott térség szellemi kapacitásait néhány kiemelt feladatra. E folyamat hozzájárul az összeurópai versenyképesség növeléséhez, és lehetővé teszi a nemzeti és a regionális prioritások, azaz az intelligens szakosodás meghatározását a tagállamokban. A Magyar Kormány új megközelítésben készítette el a nemzetgazdasági jelentőséggel bíró kutatás-fejlesztési és innovációs nemzeti intelligens szakosodási stratégiát (S3).

A most induló szemináriumsorozat, amelyet Svédország Nagykövetsége, a Svéd Kereskedelmi Kirendeltség, a Nemzeti Innovációs Hivatal, valamint vezető svéd vállalatok szerveznek az innovatív és a környezettudatos élet- és gondolkodásmód népszerűsítésére Magyarországon, az S3 irányelveihez igazodik. A 2010-ben életre hívott Svéd-Magyar Fenntarthatósági Programsorozat és a 2012-ben elkezdett Svéd-Magyar Innovációs Fórum összevonásával létrehozott „Swedish-Hungarian Smart Forum” résztvevői idén is svéd és magyar kormányzati, felsőoktatási, kutatóintézeti és vállalati szakemberek, akik a tudásháromszög elemei – az oktatás, a kutatás és gazdaság – összefüggéseiről, egymást erősítő hatásairól cserélnek tapasztalatot, megfogalmazva elképzeléseiket a hatékony innovációs ökoszisztéma megteremtéséről és tudományos együttműködésről.

A sorozat főszervezői idén a World Café rendhagyó műfaját választották, így bevonják a közönséget is. A kávéház-szerűen felépített, ám irányított keretek között zajló World Café két kérdés köré szerveződik: Mit jelent az innováció a közvetlen szakmai környezetemben, illetve hogy Hogyan építhetjük fel a magyar innovációs ökoszisztémát?

A World Café megnyitóján Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásával összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos elmondta: „A magyar Kormány stratégiai célja, egyetértésben az akadémiai szférával és a gazdasági szereplőkkel, hogy hazánk az európai térség kutatási-fejlesztési és innovációs központjává váljon. Az elkövetkezendő uniós ciklusban jelentős kutatási, fejlesztési és innovációs forrás áll rendelkezésre, amely csak akkor tud hasznosulni a magyar gazdaságban is, ha párbeszéd, közös gondolkodás és szoros szakmai együttműködések alakulnak ki a nagyvállalati szereplők, a beszállítók, a kkv-k, és a kormányzat és a tudomány képviselői között. A mostani svéd-magyar esemény kiváló példája annak, hogy miként lehet közvetlen véleménycserét kialakítani az ökoszisztéma szereplői között. Minden résztvevőt ezúton is bátorítok az aktív szerepvállalásra, és remélem, hogy az együttgondolkodásnak mihamarabb lesz kézzel fogható eredménye is.”

Svédország magyarországi nagykövete, NiclasTrouvé hangsúlyozta: „Az innováció a mai modern Svédország egyik alapköve. Globalizált világban élünk, ahol a fejlődni, tanulni, alkalmazkodni, megújulni képtelen vállalatok és nemzetek lemaradnak az egyre élesedő versenyben. Ez a keserű igazság, amelyet számos példa igazol. Aki nem teker, az előbb-utóbb leesik a bicikliről…”

Forrás:
Magyarország Európa kutatási-innovációs térségévé válhat; Innoportal.hu; 2014. november 19.

Fordulatok és reformok: ismét átírták az egyetemterveket

„Négy év után – úgy tűnik – letett az egyetemi-főiskolai rendszer gyors és fájdalmas „racionalizálásáról” a felsőoktatási államtitkárság, amely az intézményrendszer legfontosabb problémáira eddig nem adott megoldási javaslatot.

„A kollégáim rezignáltan fogadták az új koncepciót, szerintük ez is asztalfiókba kerül. Pontosan úgy, mint a többi” – mondta a HVG-nek az egyik dunántúli egyetem dékánja, utalva arra, hogy a Palkovics László felsőoktatási államtitkár által jegyzett, október második felében nyilvánosságra hozott és vitára bocsátott tervezet már az ötödik-hatodik dokumentum, amely a felsőoktatási reformnak sokadszorra nekifutó erőforrástárcánál készült. Pedig ha a „gazdaságból lízingelt” államtitkár optimizmusa megalapozott – már a nyár végén kijelentette, hogy a kormány várhatóan még az idén elfogadja a stratégiát –, akkor ez a hetvenoldalas dokumentum határozza majd meg az egyetemek és főiskolák következő tizenöt évét.

A tervezet mindenesetre tartogat meglepetéseket a rektoroknak: 2010 óta ez az első olyan felsőoktatási anyag, amely nem szorgalmazza az intézmények számának csökkenését, egyértelművé téve: a minisztérium – jó néhány kudarcba fulladt kísérlet után – egyelőre letett arról, hogy egyetlen tollvonással kényszerítsen összeolvadásra egyetemeket és főiskolákat. A tudományegyetem, egyetem, főiskola és közösségi főiskola kategóriába sorolt intézményekre persze így is nagy átalakulás vár, a stratégia ugyanis nagyra törő terveket fogalmaz meg: leszögezi, hogy saját területén az összes oktatási centrumnak világszínvonalú képzést kell nyújtania.

Ez persze mindenhol a profilba kevésbé illő szakok megszüntetésével jár majd, az államtitkárság ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy néhány éven belül 10 700-ról 9100-re csökkenjen a meghirdetett képzések száma. A HVG úgy tudja, hogy a minisztériumban már neki is kezdtek a „nem gazdaságosan működő” képzések lehántásának. Információink szerint a döntés nem az államtitkár, hanem helyettese, Maruzsa Zoltán kezében van, aki némileg homályos szempontrendszer alapján határoz a szakok sorsáról.

Egyelőre az sem egyértelmű, mihez kezd az államtitkárság a finanszírozási nehézségek miatt spontán elindult integrációs folyamatokkal, valamint a kétezres évek balul elsült egyetem-összevonásainak következményeivel. Úgy tűnik, Palkovics László egyelőre megálljt parancsolt az összeolvadásra készülő intézményeknek: többször kiemelte, hogy csak akkor engedélyez bármilyen integrációt, ha részletes számításokat kap arról, hatékonyabb és gazdaságosabb működést lehet-e várni az átalakulástól.

Így aztán még mindig nem dőlt el a Károly Róbert Főiskola sorsa, amely a Debreceni Egyetem gyöngyösi karaként oktatna tovább – pedig a két intézmény szenátusa hónapokkal ezelőtt rábólintott az egyesülésre. Kérdés, mi a terv a „mozaikegyetemként”, vagyis sok telephelyen oktató Nyugat-magyarországi Egyetemmel és Szent István Egyetemmel. Utóbbi a Békés megyei Szarvason működtetett karát augusztusban az egyházi fenntartású szegedi Gál Ferenc Főiskolának adta át. A békéscsabai képzések jövője azonban még mindig bizonytalan, a stratégia ugyanis mindössze annyit tartalmaz, hogy „újra kell szervezni” a Békés megyei képzéseket, és akár közösségi főiskolákat is létre lehet hozni a térségben.

Ez az intézménytípus egyike a tavalyi, gyorsan süllyesztőbe került felsőoktatási stratégiából átmentett elemeknek, és kiút lehetne a hallgatói létszám drasztikus visszaesése miatt kilátástalan helyzetbe került, állami pluszpénzekkel életben tartott kisebb főiskoláknak. A mostani, Palkovics-féle tervezet elsősorban nem a meglévő intézményeknek ajánlaná fel az átalakulás lehetőségét, hanem így tenné elérhetővé a felsőfokú képzéseket azokon a településeken, ahol szűkös a kínálat, de a település mérete a kapacitásbővítést indokolná.

Igaz, az nem derül ki a dokumentumból, pontosan mit is tart „megfelelő méretnek” az államtitkárság. A 30 ezernél több lakosú városok közül Érden, Dunakeszin, Cegléden és Szigetszentmiklóson sem működik önálló felsőoktatási intézmény, egyetemi-főiskolai kar vagy kihelyezett képzési központ – bár csekély távolságuk Budapesttől nem is indokolja ilyenek létrehozását. Az észak-borsodi térség és Ózd, Nógrád megye és Salgótarján, valamint Esztergom és Tatabánya helyzete már bonyolultabb. Ózdon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hirdet ugyan képzést, de szűkös kínálata aligha felel meg a továbbtanulást fontolgató helyi diákoknak, akiknek zöme a rossz szociális helyzet miatt nem engedheti meg magának a költözést vagy az ingázást. A tatabányai felvételizők – helyben – jelenleg csak a magánkézben lévő Edutus Főiskola önköltséges alapképzései közül válogathatnak, az egykori esztergomi főiskola pedig nemrég kari önállóságát is elveszítette.

Salgótarján helyzete egészen speciális. Nógrád az egyedüli megye, ahol egyetlen felsőoktatási intézmény vagy kar sem működik, hallgatóhiány miatt a Budapesti Gazdasági Főiskola egy éve megszüntette ugyanis az 1972 óta működő intézetet. Úgy tűnik, a helyzetet az Óbudai Egyetem menti meg, amely október elején együttműködési megállapodást írt alá az önkormányzattal, így most már biztos, hogy Salgótarján lesz az első fecske a közösségi főiskolai rendszerben. A felsőoktatási államtitkárság tervei szerint a közösségi főiskolák képzéseit mindenhol a helyi munkaerőpiachoz igazítják, a fenntartás költségeit a helyi önkormányzatok, esetleg az egyházak és egyes vállalatok vállalják, az oktatókat pedig az „anyaintézmények” delegálják majd. Vagyis a korábbi tervekkel ellentétben nem önálló intézmények, hanem kihelyezett tagozatok jönnek létre.

A kérdés csak az, hajlandók lesznek-e a szűkös költségvetésből gazdálkodó felsőoktatási intézmények újabb terhet venni a vállukra. „Ha kialakul egy ilyen együttműködés, akkor annak meg kell teremteni a feltételeit. Vagy a tutorintézménynek kell erre a célra elkülönített, rendszeres állami támogatást juttatni, vagy az adott közösségi főiskolán kell alkalmazni az oktatókat” – mondta a HVG-nek Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora, hozzátéve, egyelőre nemcsak az ehhez hasonló finanszírozási részleteket, de az új rendszer fő vonalait sem ismerik, pedig ha valóban elválasztják egymástól az intézménytípusokat, különféle, az egyetemek, főiskolák és közösségi főiskolák feladataira és jellegzetességeire épülő támogatási modellekre lesz szükség. Finanszírozási ügyekben a tervezet kifejezetten szűkszavú ugyan, azt viszont gyorsan leszögezi, hogy nagyobb állami szerepvállalásra – vagyis több állami forintra – egyetlen felsőoktatási intézmény sem számíthat.

Persze nem csupán az új támogatási rendszer kidolgozásával maradt adós a felsőoktatási államtitkárság. A fővárosi intézményhálózatról szóló tervek kidolgozásával sem töltöttek túl sok időt a tárcánál – a több mint 120 ezer hallgatót oktató intézményeknek mindössze egyetlen rövid mondatot szenteltek. A HVG úgy tudja, több fővárosi intézményben napokig találgatták, vajon drasztikus átalakítási tervek állnak-e a mellőzöttség mögött. Legutóbb nyáron keltek szárnyra olyan hírek, hogy a minisztérium mégis feldarabolná a Corvinus Egyetemet, a karait pedig a gödöllői egyetemhez, a Műegyetemhez és az ELTE-hez csatolná. Az államtitkárságon azzal nyugtatták azonban a rektorokat, hogy egyelőre nincs napirenden a budapesti egyetemek összevonása.”

Forrás:
Fordulatok és reformok: ismét átírták az egyetemterveket; Szabó Fruzsina; HVG.hu; 2014. november 23.

Szakirodalom

A közigazgatási eljárás és az ésszerű időtartam

„Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a jó közigazgatásról szóló ajánlása szerint: A közigazgatási hatóságoknak ésszerű időn belül kell teljesíteniük kötelezettségüket és kell eljárniuk.

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a közigazgatási hatóságok mérlegelési jogkörének gyakorlásáról szóló ajánlása pedig eképpen fogalmaz: A közigazgatási hatóság mérlegelési jogkörének gyakorlása során döntését az adott ügy szempontjából ésszerű határidőn belül hozza meg.

„A lassú közigazgatás rossz közigazgatás”, következésképpen az ügyek gyors vitele a megfelelő közigazgatás egyik fő ismérve. Ezen elv különös jelentőséggel bír azokban az esetekben, ahol egy tevékenység jogszerű gyakorlása előtt egy engedélyt vagy bármilyen más hozzájárulást kell beszerezni a közigazgatástól. Ilyenkor a kérelmező számára lényeges, hogy amilyen gyorsan csak lehetséges, beszerezze a hatóság ezen engedélyét. Amennyiben egyáltalán nem lenne a jog által előírt határidő a döntés meghozatalára, úgy a kérelmező meghatározatlan ideig egy bizonytalan helyzetben lenne, amely számottevő nehézséget róna rá a gyakorlatban és az önkényességnek egy rejtett formáját valósítaná meg.”

Számos tényezőtől függ, hogy az adott esetben mi minősül ésszerű időtartamnak, különösen a szóban forgó ügy összetettségétől, a meghozandó döntés sürgősségétől és az érintett személyek számától. Európai szinten az Emberi Jogok Európai Egyezményének szervei által kialakított esetjog mutatja meg azt a módszert, amellyel az ésszerű időtartam megállapítható, többek között közigazgatási ügyekben.

A természetes személyek jogait és kötelezettségeit meghatározó eljárások gyors lefolytatása az igazságosság lényegi eleme. A gyorsaság követelménye az eljárások nézőpontjából – amely egyébiránt szintén megtalálható az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. Cikkének 1. bekezdésében – tovább erősíti a jogbiztonság követelményének célkitűzését. Tulajdonképpen, mielőtt a közigazgatási eljárást eldöntő aktus megszületik, az eljárás elintézetlen marad és így a jogi helyzet meghatározatlan lesz, csupán ez az aktus fogja megnyitni az eljárás vagy a döntés elleni jogorvoslat lehetőségét. Éppen ezért, amennyiben az eljárás egy alakszerű közigazgatási aktus meghozatalával zárul, az érintett közigazgatási hatóságnak le kell folytatnia az eljárás különböző szakaszait és ésszerű időn belül meg kell hoznia a döntést. Ezen alapelvnek érvényesülnie kell, függetlenül attól, hogy az eljárást a közigazgatási szerv indította hivatalból, vagy egy ügyfél kérelmére indult. A cselekvés hiányát (a közigazgatás hallgatása) a nemzeti jog szerint egy bizonyos idő eltelte után vagy úgy kell tekinteni, mintha valamilyen (pozitív vagy negatív) döntéstartalmú aktus született volna, vagy pedig lehetővé kell tenni ezen helyzet felülvizsgálatát egy közigazgatási vagy bírói fórum által, amely alkalmas ezen cél elérésére (a mulasztás kontrollja).

Az Európai Unión belül általában szintén nem találhatunk precíz időkorlátokat a közigazgatási döntések vonatkozásában, úgy, mint egyes tagállamokban, jóllehet, ez egyértelmű garanciát jelentene az állampolgárok számára. A közigazgatási szervek ésszerű időn belül való eljárásának kötelezettségét éppen ezért a bírósági esetjog alakította ki. Az Európai Bíróság is elismerte, hogy egy pontos maximális határidőt képtelenség meghatározni általánosságban, az eljárás időtartamának ésszerű volta csak az adott ügy konkrét körülményeinek fényében ítélhető meg, figyelembe véve annak bonyolultságát, annak jelentőségét az érintettekre nézve, valamint mind a felek, mind pedig a hatóság magatartását. A Bíróság több esetben rávilágított arra, hogy valamely – főként alapító szerződésben foglalt – határidő be nem tartása olyan súlyos eljárási hibának minősül, hogy a közösségi szerv aktusát meg kell semmisíteni. Az elv értelmezését segítheti elő A helyes hivatali magatartás európai kódexének szabályozása, amely az alábbiakat tartalmazza az ésszerű határidő vonatkozásában:
A tisztviselő biztosítja, hogy az intézményhez intézett valamennyi kérelemmel vagy panasszal kapcsolatban ésszerű határidőn belül, haladéktalanul, de mindenképpen a beérkezés időpontjától számított maximum 2 hónapon belül határozat szülessen. Ez a rendelkezés a nyilvánosság tagjainak leveleire adandó válaszokra, valamint a tisztviselő által feletteseinek küldött olyan hivatali feljegyzésekre adott válaszokra is kiterjed, amelyekben a tisztviselő a meghozandó határozattal kapcsolatosan kér utasítást.

Ha az intézményhez intézett kérelemről vagy panaszról az abban felvetett kérdések bonyolultsága miatt a fent említett határidőn belül nem lehet határozatot hozni, a tisztviselő a lehető leghamarabb tájékoztatja erről az ügyfelet. Ebben az esetben a végleges döntésről a legrövidebb időn belül értesíteni kell az ügyfelet.

A Kódex rendelkezéseiből kitűnően az ésszerű határidő követelményét kiterjesztően kell értelmezni, az nem csupán a döntés meghozatala során, a meghozatalhoz szükséges időtartamot jelenti, hanem kiterjed az eljárás egyes részcselekményeinek (pl. válaszadási kötelezettség) megfelelő időn belül történő elintézésére is. Az ésszerű idő pontos tartamának problematikus voltát tükrözi a Kódex is, hiszen konkrét időtartamot (2 hónap) a határozat megszületéséhez fűz csupán, más esetekben – a határidő meghatározhatatlan volta miatt – „lehető leghamarabb”, illetőleg „a legrövidebb időn belül” kell eljárni, amely fogalmak nyilvánvalóan tág keretek között értelmezhetők, így kikényszeríthetőségük meglehetősen kérdéses lehet.

A magyar Alkotmánybíróság az ésszerű időtartam követelményét elsődlegesen az igazságszolgáltatás vonatkozásában fejtette ki. Ennek értelmében a tisztességes eljárás követelményeinek széles értelmezése magában foglalja az ésszerű időn belüli elbírálás követelményét, ami igazolhatja az egyszerűsített eljárási formák meghonosítását és bizonyos körben akár a tárgyaláson kívüli ügyintézést is. Az időszerűség követelménye azonban csak egy a tisztességes eljárás elmei közül, amelynek érvényre juttatása végletekig nem fokozható, s amely a tisztességes eljárás további szempontjai fölött nem szerezhet uralkodó befolyást, más alapjogot pedig semmiképpen nem sérthet. A védelem jogainak korlátozásából eredő „időnyereség” nem tekinthető olyan számottevő értéknek, amely az alkotmányos jogok és követelmények megszorítását indokolhatná. Ez a megfontolás az igazságszolgáltatás alkotmányos működéséhez méltatlan, merőben praktikus szempontnak tekinthető, amellyel szemben áll a bíróságnak az ügyek alapos felderítésére, a bizonyítékok körültekintő mérlegelésére, a súlyosító és enyhítő körülmények hibátlan felderítésére, az igazságos és a jogszabályoknak megfelelő döntés meghozatalára vonatkozó kötelezettsége.

Az Alkotmánybíróság a közigazgatás vonatkozásában az elvet a jogbiztonság követelményéből a következőképpen vezette le: az Alkotmányban meghatározott jogállam fogalmának egyik feltétlen ismérve a jogbiztonság. A jogbiztonságnak viszont elengedhetetlen követelménye, hogy a jogalkalmazói magatartás – adott esetben: az államigazgatás és az önkormányzat döntési feladat- és hatáskörébe tartozó ügy törvényi szabályozás szerinti elintézésének időtartama – előre kiszámítható legyen. Az ügyfél közigazgatási határozathozatalra vonatkozó joga nem tehető függővé attól, hogy a közigazgatási szerv milyen időpontban hajlandó dönteni a hatáskörébe utalt ügyben. A közigazgatásnak ugyanis alkotmányos kötelessége, hogy hatáskörét gyakorolja, azaz illetékességi területén a hatáskörébe utalt ügyben az erre megszabott idő alatt érdemi döntést hozzon. Az érdemi közigazgatási határozat meghozatalára az általános és a különös államigazgatási eljárási törvények – a polgári perrendtartástól eltérően – különféle határidőket írnak elő. A közigazgatási eljárás nem nélkülözheti a kötelező ügyintézési határidőket. Akár kérelemre, akár hivatalból indul tehát az eljárás, a közigazgatási határozat előírt időben történő kiadása jogos magán- és – közvetlenül vagy közvetve – közérdeket szolgál. A jogbiztonság és a jogállamiság alkotmányos követelménye sérül ezért ama törvényhozói mulasztás miatt, mely az egyébként tételesen előírt ügyintézési határidők – a közigazgatási szerv mulasztásából eredő – be nem tartása ellen nem nyújt hatékony jogvédelmi eszközt az ügyfél számára.

Az ésszerű időtartam követelménye a közigazgatás vonatkozásában helyet kapott az új Alaptörvényben is. „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok […] ésszerű határidőn belül intézzék.” A magyar közigazgatási eljárási kódex az ésszerű határidő helyett az ügyintézési határidő, illetőleg a jogszabályban meghatározott határidő kifejezést használja. „Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog és az eljárás során az anyanyelv használatának joga.” A jogelmélet szerint „az ügyintézési határidő az az eljárási törvényben és az esetleges külön jogszabályban rögzített határidő számítási szabályok alapján megállapított és érvényesülő, az adott közigazgatási hatósági ügy érdemi elintézésére irányadó időtartam, melyen belül a hatóságnak érdemi döntési kötelezettségét teljesítenie kell.” Kiemelendő, hogy az ügyintézési határidő sohasem abszolút, hiszen mindig az adott ügy konkrét körülményeitől függ, hogy ez az időtartam mikor kezdődik, mikor ér véget és milyen olyan eljárási cselekmények zajlanak a két végpont között, amelyek nem számítanak bele az ügyintézési határidőbe. A hatályos Ket. az ügyintézési határidőt szabályozó fejezetén belül – rövid vargabetű után – az általános, harminc napos határidőt veszi alapul. „A határozatot, az eljárást megszüntető végzést, valamint a másodfokú döntést hozó hatóságnak az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését […] harminc napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg.” Ezen általános szabály alól természetesen számos kivételt találhatunk, egyrészt magában a Ket.-ben, másrészt pedig az egyes külön eljárási jogszabályokban. Kiemelendő az eljárási kódexnek a Ket.-novella által eszközölt legutóbbi azon módosítása, melynek értelmében „ha e törvény valamely eljárási cselekmény teljesítésének vagy végzés meghozatalának határidejéről nem rendelkezik, a hatóság haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül gondoskodik arról, hogy az eljárási cselekményt teljesítse vagy a végzést meghozza”. Ennek megfelelően tehát a hatóság még akkor sem halogathatja a cselekvést, ha egyébként nincsen konkrét határidő előírva a számára.[a szerző ügyvéd]”

Forrás:
A közigazgatási eljárás és az ésszerű időtartam; Váczi Péter; Ügyvédvilág; 2014. november 20.

Magyarország számokban, 2013

„A kiadvány célja, hogy széles olvasóközönséggel ismertesse meg a Magyarországra vonatkozó alapvető mutatószámokat, az utóbbi időben jellemző gazdasági és társadalmi folyamatokat. Az országot átfogóan bemutató strukturált, táblázatokat és grafikonokat tartalmazó törzsanyag mellett évente változó, érdeklődésre számot tartó témákat dolgoz fel, grafikonok, táblázatok és szöveges magyarázatok, elemző részek beiktatásával. Kiemelt témája ezúttal az Európai Unió tíz éve végbement keleti nyitásához kapcsolódik, amikor hazánk – kilenc másik országgal együtt – csatlakozott az unióhoz.”

Forrás:
Magyarország számokban, 2013; Központi Statisztikai Hivatal; 2014. november 7. (pdf)

Közgyűjtemények, 2013. Múzeumok, könyvtárak, levéltárak

„2013-ban a költségvetés kulturális kiadása 206 milliárd forint volt, aminek 42%-a a központi költségvetésből származott. Az összes kiadásból a közgyűjteményekre 70 milliárd forintot (az összes 34%-át) fordítottak, közel 4%-kal többet, mint az előző évben. Ezen belül a könyvtárak kapták a legtöbb támogatást, 34,8 milliárd forintot. A muzeális intézményeknek 30,2, a levéltáraknak 5,4 milliárd forint jutott.”

Forrás:
Közgyűjtemények, 2013. Múzeumok, könyvtárak, levéltárak; Központi Statisztikai Hivatal; 2014. november 4. (pdf)
Kapcsolódó adatok

Nagy önkormányzati kézikönyv

„A Belügyminisztérium 2010-től fontos célként határozta meg az önkormányzatok tevékenységének szakmai segítését, támogatását, továbbá partneri együttműködés kialakítását, amelynek keretében hatékonyan részt vesz a helyhatóságok mindennapi problémáinak megoldásában.

A most megjelenő NAGY ÖNKORMÁNYZATI KÉZIKÖNYV is tükrözi ezt az új szemléletmódot. A szerzők szándéka az volt, hogy minél teljesebb képet adjanak az önkormányzati rendszer meghatározó elemeiről, az elméleti ismeretek mellett a gyakorlatban is hasznosítható tudást közvetítsenek, adatokkal, tényekkel is bemutassák a változásokat, történeti előzményekkel és nemzetközi kitekintéssel szélesítsék a kézikönyvet forgató szakemberek, érdeklődők látókörét.

A kiadvány összeállítói támaszkodtak a törvényességi felügyeleti eljárások tapasztalataira és az országos önkormányzati érdekszövetségek, jegyzői szövetségek jelzéseire, továbbá törekedtek a gyakorlatban gondot jelentő kérdések megválaszolására.

A NAGY ÖNKORMÁNYZATI KÉZIKÖNYVET – mivel közérthetően, áttekinthető módon mutatja be a megújult önkormányzati rendszert – bátran ajánljuk a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek számára, bizonyosak lévén abban, hogy abból hasznos ismereteket szerezhetnek feladataik ellátásához.

A könyv magas szakmai színvonalára tekintettel hatékonyan segítheti a témakör oktatását, ezért a diákok és oktatóik is haszonnal forgathatják. Egyben eredményesen szolgálhatja a magyar közigazgatás képzési, továbbképzési rendszerét, megfelelő mélységű ismereteket nyújtva a résztvevők számára az önkormányzatokkal kapcsolatos tevékenységük végzéséhez.

Azoknak pedig, akik csupán személyes érdeklődésük alapján szeretnének bővebb ismereteket szerezni a kézikönyvből a helyi önkormányzati rendszer szervezetéről és működéséről, csak azt tudjuk üzenni: nem bánják meg!

Szerzők: dr. Barabás Zoltán, dr. Bekényi József, Deák László, Farkas László, dr. Fejér László, dr. Győrpál Elemér, Holczreiter Marianna, Horváth Marianne, dr. Horváth Tamás, dr. Kónya László, dr. Kiss Klára, Makkai Anikó, dr. Mórocza Zsófia, dr. Muske Eszter, dr. Papp Emese, Pintérné dr. Víg Ilona, dr. Pusztai Adél, dr. Simon Barbara, Számadó Róza, Szendi-Stenger Hajnalka,
Tóth Ferenc, Vadászné Egegi Mária, dr. Vass György
Szerkesztő: dr. Bekényi József
Oldalszám: 336
Ár: 12.800,- Ft”

Forrás:
Nagy önkormányzati kézikönyv; Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó; 2014
A könyvhöz kiegészítő webhely is tartozik. Az online kiegészítést a regisztráció és a belépés után tudják megtekinteni a könyv vásárlói.